﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9782. számú
törvényjavaslat
az igazságügyi szakértőkről
Előadó:	Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2016. március
2016. évi ... törvény
az igazságügyi szakértőkről
A szakértői bizonyítás jelentőségének növekedése szoros összefüggésben áll azzal a fejlődési
folyamattal, amely a tudomány és technika terén, valamint ennek hatására a társadalomban az
elmúlt évtizedekben végbement. Ennek eredményeként nőtt a különleges szakértelmet igénylő
területek száma, a társadalmi viszonyok egyre bonyolultabbá váltak, amely az
igazságszolgáltatásban úgy jelent meg, hogy a peres és hatósági eljárások tárgyi és szerkezeti
összetétele jelentős változáson ment át. Jellemzővé vált a jogi problémáknak más szakmákhoz
tartozó kérdésekkel való összefonódása és emiatt megítélésük egyre nehezebbé válása. Ezzel
párhuzamosan a bírósági eljárásokban megnőtt az igény a modern természettudományok
eredményeinek a bizonyítási eljárásban történő felhasználása iránt.
A fent írt új tendenciák olyan minőségi változásokat idéztek elő a bírósági és hatósági
eljárásokban, különösen a szakértői bizonyítással kapcsolatban, amelyek egyre több
országban tették szükségessé e jogintézmény minden részletre kiterjedő, átfogó elemzését és
újraszabályozását.
Az említett minőségi változásokat követő elégtelen reakciók, az igazságügyi szakértői
működéssel összefüggésben felmerült aggályok, valamint a kamarai rendszer működésének a
közelmúltban előtérbe került problémái elvezettek az igazságügyi szakértésbe és az
igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megrendüléséhez.
Mindezekre tekintettel az Országgyűlés az igazságügyi szakértői tevékenység és az
igazságügyi szakértői szervezet megújítása, valamint az igazságügyi szakértésbe és az
igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése céljából a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
I. Fejezet
Általános szabályok
1. A törvény hatálya
1.	§
E törvény hatálya kiterjed
a)	az igazságügyi szakértői tevékenységre,
b)	az igazságügyi szakértőkre és a szakértőjelöltekre, az eseti szakértőkre, a
szakkonzultánsra és a segédszemélyzetre,
c)	az igazságügyi szakértői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) bejegyzett
gazdasági társaságokra, a szolgáltatókra,
d)	az igazságügyi szakértői intézményekre, az igazságügyi szakértői intézetekre, az
igazságügyi szakértői testületekre, a külön jogszabályban szakvélemény adására
feljogosított állami szervekre, intézményekre, intézetekre és
e)	a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarára (a továbbiakban: Kamara).
1
2. Értelmező rendelkezések
2. §
E törvény alkalmazásában:
1.	eljárást megindító irat: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti keresetlevél, a
külön jogszabályban meghatározott nemperes eljárást megindító kérelem, aktanyomat, a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti
kérelem, a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti feljelentés vagy magánindítvány, valamint
a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló törvény szerinti feljelentés vagy magánindítvány,
2.	egyesített szakvélemény: több, különböző szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő
által készített, egységes okiratba foglalt szakvélemény,
3.	együttes szakvélemény: több, azonos szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő által
készített, egybehangzó, egységes okiratba foglalt szakvélemény,
4.	eseti szakértő: olyan - az eljárásban megállapítandó vagy megítélendő jelentős tény vagy
egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez - megfelelő szakértelemmel
rendelkező természetes vagy jogi személy, aki nem igazságügyi szakértő; valamint olyan
igazságügyi szakértő, aki az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz
kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendeletben meg nem határozott
szakterületen ad szakvéleményt,
5.	igazságügyi szakértői intézet: olyan - jellemzően egyetem mellett működő - állami szerv,
amely kizárólagosan, illetve törvényben vagy az alapszabályában meghatározott
alaptevékenységén, így különösen tudományos, oktatói vagy kutatói tevékenységén kívül
igazságügyi szakértői tevékenységet is végez,
6.	igazságügyi szakértői intézmény: az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter) vagy vele egyetértésben más miniszter által alapított központi költségvetési szerv,
amelynek alaptevékenysége jogszabályban meghatározott igazságügyi szakértői kirendelés
teljesítése,
7.	igazságügyi szakértői testület: a miniszter rendeletében vagy más jogszabályban
létrehozott, a létrehozó jogszabályban meghatározott szakkérdésben, bizottságként eljárva
véleménynyilvánításra jogosult, j ellemzően jogi személy,
8.	igazságügyi szakértői tevékenység: a jogszabályban meghatározott követelményeknek
megfelelő igazságügyi szakértő, illetve az igazságügyi szakértő munkáját segítő egyéb
személyek által, a kirendelő hatóság, bíróság, ügyészség, rendőrség (a továbbiakban együtt:
hatóság) kirendelése vagy megbízás alapján, e törvény által meghatározott szervezeti keretek
között, jellemzően szakértői díj ellenében végzett, a hatóság eljárásaiban különleges
szakértelmet igénylő tény vagy egyéb körülmény megállapítását vagy megítélését elősegítő
részcselekmények összessége, így különösen a szakvéleményhez szükséges vizsgálatok
elvégzése, a szakvélemény előkészítése, elkészítése és előterjesztése, valamint a hatóság
kérésére annak kiegészítése és az ezekkel összefüggő valamennyi részcselekmény,
9.	kirendelés: az igazságügyi szakértő eljárását megalapozó bírósági, közjegyzői, ügyészségi,
rendőrségi vagy jogszabályban meghatározott más hatóság által meghozott döntés, amely
minden esetben az igazságügyi szakértői tevékenység kifejtésére való felhívást tartalmazza,
így különösen a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti végzés, a büntetőeljárásról
szóló törvény szerinti határozat, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény szerinti végzés, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési
eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti határozat,
2
10.	kompetenciavétség: az a fegyelmi vétség, amelyet az igazságügyi szakértő az igazságügyi
szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai
feltételekről szóló rendeletben meghatározott rendelkezések megszegésével követ el,
11.	külön minősítéssel rendelkező igazságügyi szakértő: olyan igazságügyi szakértő, aki
nemzetközi, vagy hazai szakmai szervezet akkreditált minősítő testülete által létrehozott
személyi szakmai minősítést szerzett, amely garantálja az adott szakterületen a kiemelkedő
képzettséget és szakértelmet, illetve a szakmai tapasztalatot, a folyamatos szakmai fejlődést és
függetlenséget,
12.	lelet: a szakvélemény részét képező tartalmi egység, amely a vizsgálat tárgyára, a
vizsgálati eljárásokra és eszközökre, valamint a vizsgálat tárgyában bekövetkezett
változásokra vonatkozó adatok összességét tartalmazza,
13.	segédszemélyzet: a szakértői vélemény elkészítése során a technikai jellegű tevékenységet
elvégző személy,
14.	szakkonzultáns: a szakértői vélemény elkészítésében közreműködő, megfelelő
szakismerettel rendelkező személy,
15.	a szakértő véleménye: a szakvélemény részét képező tartalmi egység, amely a szakmai
ténymegállapításokból levont következtetéseket, ennek keretében a feltett kérdésekre adott
válaszokat tartalmazza,
16.	szolgáltató: a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltató,
17.	tisztségviselő: a Kamara szerveiben valamely tisztséget betöltő személy, így különösen a
küldöttek, a Kamara elnöke, elnökhelyettesei, a bizottságok elnökei és tagjai, a tagozatok
elnökei, a főtitkár és a titkárok.
II.	FEJEZET
Az igazságügyi szakértői tevékenység és az igazságügyi szakértő
3.	Az igazságügyi szakértői tevékenység
3.	§
(1)	Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a
tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a
függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és
segítse a tényállás megállapítását.
(2)	Az igazságügyi szakértő a szakértői tevékenységéért szakértői díjra jogosult.
(3)	Az igazságügyi szakértő a tevékenységét e törvény és más jogszabályok rendelkezései,
valamint a tevékenységére irányadó szakmai szabályok megtartásával, legjobb tudása szerint
köteles végezni.
4.	§
(1)	Igazságügyi szakértői tevékenységet - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az erre
felj ogosított
a)	természetes személy (a továbbiakban: igazságügyi szakértő),
b)	gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) és szolgáltató,
3
c)	igazságügyi szakértői intézmény és igazságügyi szakértői intézet,
d)	igazságügyi szakértői testület,
e)	külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, intézet és szervezet (a
továbbiakban együtt: szervezet) és
f)	külön törvény szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
[az a)-f) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: szakértő] végezhet.
(2)	Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői tevékenységet önálló tevékenységként,
egyéni vállalkozóként, társaság vagy szolgáltató tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve
igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői
testület vagy más szerv nevében végezheti.
(3)	Ha az igazságügyi szakértő a (2) bekezdés szerinti alkalmazottként vagy az igazságügyi
szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület vagy
szervezet nevében jár el, tevékenységét
a)	a társaság, szolgáltató vagy szervezet alkalmazásában álló igazságügyi szakértő a
munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási
jogviszonyban vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti
jogviszonyban,
b)	az igazságügyi szakértői testület nevében eljáró igazságügyi szakértő - jogszabály
eltérő rendelkezése hiányában - a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszonyban
vagy
c)	az igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet nevében
eljáró igazságügyi szakértő az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti
szolgálati jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának
szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban vagy a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban
(a továbbiakban együtt: munkavégzésre irányuló jogviszonyban) végezheti.
(4)	Kivételesen az igazságügyi szakértői tevékenység ellátására megfelelő szakértelemmel
rendelkező eseti szakértő is igénybe vehető, ha
a)	az adott szakterületen nincs bejegyzett igazságügyi szakértő,
b)	az adott szakterületen - időszakos hiány vagy egyéb szakmai ok miatti hiány okán -
a bejegyzett igazságügyi szakértők egyike sem tud eleget tenni a kirendelésnek, vagy
c)	az adott szakterület nem szerepel a miniszter rendeletében felsorolt szakterületek
között.
(5)	Eseti szakértőként csak az járhat el, aki a 45. § (2) bekezdés n) pontja szerinti felhívásnak
megfelelően az igazságügyi szakértőkre vonatkozó etikai és fegyelmi követelményeknek
aláveti magát.
(6)	Más szakterületre már bejegyzett szakértő eseti szakértőként kizárólag a (4) bekezdés c)
pontja alapján járhat el, amennyiben megfelelő szakértelemmel rendelkezik.
(7)	Azokat a szakkérdéseket, amelyekre nézve jogszabályban rögzített feladatkörében eljárva
kizárólag meghatározott szakértő adhat szakvéleményt, valamint azokat a szakértőket,
amelyek egyes szakterületeken szakvélemény adására kizárólagosan jogosultak,
kormányrendelet határozza meg.
4
4. Az igazságügyi szakértővé válás feltételei
5.	§
(1)	Igazságügyi szakértői tevékenység végzését a névjegyzéket vezető hatóság - a
névjegyzékbe, meghatározott szakterületre történő felvétel útján - kérelemre annak a
természetes személynek engedélyezi, aki a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek
megfelel és akivel szemben nem áll fenn a (3) bekezdésben foglalt kizáró ok.
(2)	A névjegyzékbe az vehető fel, aki
a)	büntetlen előéletű, és nem áll az igazságügyi szakértői vagy a szakterületének
megfelelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
b)	a kérelmében megjelölt szakterületen az igazságügyi szakértői tevékenység
folytatásához meghatározott vagy azzal egyenértékű képesítéssel és - ha jogszabály eltérően
nem rendelkezik - a képesítés megszerzésétől számított, legalább ötéves szakirányú szakmai
gyakorlattal rendelkezik,
c)	a 57. § (1) bekezdésben meghatározott kötelező szakértőjelölti jelölti időt, vagy
szakértőjelöltként kötelező szakmai közreműködőként elvégzett ügyszámot, továbbá a
Kamara által külön szabályzatban előírt képzési és vizsgafeltételeket teljesítette,
d)	a miniszter által szervezett igazságügyi szakértői tevékenység végzéséhez szükséges
jogi ismeretek oktatásán részt vett és a jogi vizsgát - a miniszter rendeletében meghatározott
mentesülés esetét kivéve - sikeresen letette,
e)	a szakterületén működő szakmai kamara tagja, ha a tevékenység folytatásához a
kötelező kamarai tagságot jogszabály előírja,
f)	kötelezettséget vállal arra, hogy a hatósági kirendelésnek - jogszabályban
meghatározott eseteket kivéve - eleget tesz, és
g)	nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság, támogatott döntéshozatal vagy
közügyektől eltiltás hatálya alatt.
(3)	Nem vehető fel a névjegyzékbe az,
a)	akivel szemben büntetőeljárás - a magánvád és a pótmagánvád esetét kivéve - van
folyamatban,
b)	akit a Kamarából kizártak, a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésétől
számított öt évig,
c)	aki a 13. § (2) bekezdésében foglaltak hatálya alatt áll vagy
d)	aki a 67. § (5) bekezdésében foglaltak hatálya alatt áll.
(4)	Az igazságügyi szakértő, igazságügyi szakértői tevékenység folytatására a névjegyzékbe
történő felvétellel és az igazságügyi szakértői eskü letételével válik jogosulttá.
(5)	Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásának a (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott feltételeit, az igazságügyi szakértők szakterületének besorolását és a
szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételeket a miniszter rendeletben
határozza meg.
6.	§
5
A névjegyzéket vezető hatóság hivatalból, hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt, hogy az
igazságügyi szakértő megfelel-e az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott
feltételeknek, valamint azt, hogy vele szemben nem áll fenn az 5. § (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott kizáró ok.
7.	§
(1)	Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétel szempontjából a miniszter rendeletében
meghatározott képesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni azt a képesítést, amelyet
a)	jogszabály egyenértékűnek ismer vagy ismert el vagy
b)	az a) pontban foglaltak hiányában a névjegyzéket vezető hatóság egyenértékűnek
ismer el.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével a képesítés egyenértékűségének
megállapítása érdekében az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság - szükség
esetén - szakvéleményt is beszerezhet.
(3)	A képesítés megfelelőségének vizsgálatára a névjegyzéket vezető hatóság bizottságot
kérhet fel (a továbbiakban e § alkalmazásában: bizottság). A bizottság szakértőként jogosult
eljárni, tevékenységéért díjazás nem illeti meg. A bizottság tagjai a névjegyzéket vezető
hatóságtól függetlenek, feladatkörükben nem utasíthatók. A bizottság elnökét a miniszter
jelöli ki. A bizottság további tagja az oktatásért felelős miniszter és a Kamara által kijelölt
egy-egy személy.
(4)	A bizottság a képesítés egyenértékűségének vizsgálata során az álláspontját a kérelmező
végzettségének képzési anyagára és a szakterülethez előírt képesítés képzési tervére
figyelemmel állapítja meg.
(5)	Nem szükséges vizsgálni a kérelmező azon képesítésének egyenértékűségét, amely a
miniszter rendeletében előírt képesítéssel a jogszabályok alapján egyértelműen nem
egyenértékű.
8.	§
(1)	Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlati időt a
névjegyzékbe történő felvételét kérő személy szakértőjelöltként is megszerezheti. Nem
szakértőjelöltként megszerzett szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegének igazolására - a
(4)	bekezdésben foglaltak kivételével - a névjegyzéket vezető hatóság szakhatósági
állásfoglalást szerez be.
(2)	Ha a szakhatóság az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges gyakorlati
idő szakirányúságáról szóló állásfoglalását határidőben nem adja ki, a szakhatóság
hozzájárulását nem lehet megadottnak tekinteni.
(3)	Az eljárás megindítása előtt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges
szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolására beszerzett előzetes szakhatósági
hozzájárulása keltétől számított egy éven belül használható fel a névjegyzékbe-vételi
eljárásban.
6
(4)	Ha a kérelemhez benyújtott iratok és a rendelkezésre álló adatok alapján a névjegyzéket
vezető hatóság azt állapítja meg, hogy a kérelmező a névjegyzékbevétel feltételeinek kétséget
kizáróan megfelel, a névjegyzéket vezető hatóság a szakhatóság megkeresését mellőzi, és a
szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegét maga állapíthatja meg.
(5)	A miniszter rendeletében az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához kötelező
szakmai gyakorlat időtartamára egyes szakterületeken öt évnél rövidebb határidőt állapíthat
meg, ha
a)	a képesítés megszerzése már feltételezi az igazságügyi szakértői tevékenység
végzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot vagy
b)	a kérelmező az adott szakterületen tudományos fokozattal vagy ágazati szakértői
jogosultsággal rendelkezik.
9.	§
(1)	A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet a névjegyzéket vezető hatóságnál kell
benyújtani. A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem tartalmára vonatkozó szabályokat a
Kormány rendeletben állapítja meg. Kérelem csak a miniszter rendeletében szereplő
szakterületre nyújtható be.
(2)	A névjegyzéket vezető hatóság a kérelemről értesíti a Kamarát. A Kamara az eljárásban
véleményezőként vesz részt. A Kamara az értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon
belül jelzi, ha tudomása van olyan tényről, ami akadálya a kérelmező felvételének.
(3)	Ha a kérelmező a névjegyzékbe való felvételi kérelmét több szakterületre terjeszti elő, az
egyes szakterületek vonatkozásában önálló hatósági döntést lehet hozni.
(4)	A névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékbe való felvételről szóló határozat másolatát,
a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül megküldi a Kamarának.
(5)	A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt e minőségének igazolására
igazságügyi szakértői igazolvánnyal látja el. Az igazságügyi szakértői igazolványra
vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
(6)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvénytől eltérve, ha a névjegyzéket vezető hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül
nem döntött, a kérelmezőt nem illeti meg az igazságügyi szakértői tevékenység
megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait
kell alkalmazni.
10.	§
(1)	Az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe vételét követő két hónapon belül, a névjegyzéket
vezető hatóság előtt esküt tesz.
(2)	A szakértői eskü az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló
törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak első mondatát követően a következő
7
szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a
legjobb tudásom szerint teljesítem.”
(3)	Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü
szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: igazságügyi szakértő.
(4)	Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői igazolványát az eskü letétele után veheti
át, a tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg.
(5)	Ha az igazságügyi szakértő az eskütételben akadályozva van, az (1) bekezdésben
meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Ha az igazságügyi szakértő
az esküt határidőben nem tette le, a névjegyzékből a határidő lejártát követő tizenöt napon
belül törölni kell.
(6)	A névjegyzéket vezető hatóság biztosítja, hogy az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe
történő felvételét követően az esküt határidőben letehesse. Ha a névjegyzéket vezető hatóság
ezt nem biztosítja, az igazságügyi szakértő a névjegyzékből nem törölhető; az esküt a
névjegyzéket vezető hatóság által kijelölt legközelebbi időpontban le kell tennie.
5.	A névjegyzék
11.	§
(1)	Az igazságügyi szakértő 1. mellékletben meghatározott adatait és a tevékenységével
kapcsolatos egyes tényeket a névjegyzék tartalmazza. A névjegyzék vezetésének és a
névjegyzékkel összefüggő adatszolgáltatás szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék - az 1. melléklet 1.1-1.5., 1.7.-1.8., 1.11., 1.13.,
pontjában, valamint 1.18.1. és 1.18.2. alpontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3)	Az 1. melléklet 1.12.1. és 1.12.3.-1.12.5. alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi
szakértőnek az 1.1., 1.6.-1.9. pontjaiban, 1.10.1. alpontjában, 1.11. pontjában, 1.12.4. és
1.12.5. alpontjában, 1.13. pontjában, 1.16. és 1.17. pontjában, valamint 1.19.-1.22. és 1.23.
pontjában foglalt adatai nyilvánosak, azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető
hatóság a kormányzati portálon közzéteszi.
(4)	A névjegyzék (3) bekezdésben fel nem sorolt adatai nem nyilvánosak, azokról csak
törvényben foglalt esetben, az arra jogosult részére adható tájékoztatás. A névjegyzéket
vezető hatóság az 1. melléklet 1.10.2. és 1.10.3. alpontjában, valamint 1.15. pontjában foglalt
adatok kivételével a nyilvántartás adatait a Kamara részére átadja, azt a Kamara e törvény
rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli.
(5)	Az 1. melléklet 1.12.4., 1.12.5. és 1.18.2. alpontjában foglalt adatokat a Kamara, az 1.1-
1.8., 1.11. és 1.13. pontjában foglalt adatokat az igazságügyi szakértő, az 1.16. és 1.18.
pontjában foglalt adatokat a hatóság köteles bejelenteni a névjegyzéket vezető hatóságnak. Az
1. melléklet 1.16. pontjában és 1.18.1. alpontjában foglalt adatokról a hatóság a névjegyzéket
vezető hatóságot és a Kamarát is értesíteni köteles.
8
(6)	A névjegyzéket vezető hatóság az 1. melléklet 1.12.6. alpontja szerint nyilvántartott
igazságügyi szakértő adatait és a vonatkozó tényeket tárolja, feldolgozza és jogos érdekének
igazolása után, törvény által arra jogosított harmadik személy részére továbbítja. A
névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz év elteltével a névjegyzéket vezető
hatóság gondoskodik az adatok törléséről.
(7)	A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő 1. melléklet 1.1.-1.4. pontjaiban és
1.6. pontjában szereplő adatait a hatóság megkeresésére, az igazságügyi szakértővel való
kapcsolattartás újrafelvétele, az igazságügyi szakértő bírságolása vagy a bírság végrehajtása
céljából átadja a hatóságnak.
(8)	Az igazságügyi szakértőnek az 1. mellékletben meghatározott adatait és a tevékenységével
kapcsolatos egyes tényeket, valamint a 2. mellékletben meghatározott adatokat és
körülményeket - a hatóságok munkájának és a megfelelő szakértő kiválasztásának elősegítése
érdekében - az e célra létrehozott elektronikus felület (a továbbiakban: elektronikus felület)
tartalmazza. Az elektronikus felület létrehozására és kezelésére vonatkozó részletes
szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
6.	A szakterület kiterjesztése
12.	§
A szakterület kiterjesztése iránti kérelem előterjesztésére, valamint elbírálására a felvétel
iránti kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kérelem
benyújtásához a jogi vizsgát megismételni, valamint az 5. § (2) bekezdés g) pontjában és az 5.
§ (3) bekezdés a) pontjában megjelölt feltételeket igazolni nem kell.
7.	A névjegyzékből való törlés
13.	§
(1)	Az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha
a)	azt az igazságügyi szakértő kéri,
b)	a névjegyzékbe való felvétel feltételei - ide nem értve az 5. § (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott feltételt - már a felvételkor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek,
illetve az igazságügyi szakértő a szakértői esküt a 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint
nem teszi le,
c)	a névjegyzékben szereplő adatok változását, a miniszter rendeletében meghatározott
módon, ismételt felhívásra, a jogkövetkezményekre történő írásbeli figyelmeztetés után,
szándékosan nem jelenti be,
d)	az igazságügyi szakértő hatósági kirendelésre történő szakvélemény nyújtásával egy
évet elérő késedelembe esett,
e)	azon statisztikai adatokat, amelyeket e törvény alapján a Kamara részére
szolgáltatni köteles, két egymást követő negyedévben határidőben nem szolgáltatja,
f)	az igazságügyi szakértő negyedévente esedékes statisztikai adatszolgáltatást két
éven belül három alkalommal elmulasztja, vagy az általa szolgáltatott adatok eltérnek a
szakértő nyilvántartásában szereplő adatoktól,
g)	az e törvény alapján fennálló képzési kötelezettségének határidőben nem tett eleget,
h)	kamarai tagsága
9
ha)	kizárás útján,
hb)	a kamarai tagdíj fizetésének elmulasztása miatt, továbbá
hc)	egyéb okból
megszűnt, vagy
i)	meghalt.
(2)	Ha a névjegyzékből történő törlésre
a)	az (1) bekezdés h) pont ha) alpontja alapján került sor, az igazságügyi szakértő a
határozat jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül,
b)	az (1) bekezdés d) és f) pontja alapján kerül sor, az igazságügyi szakértő a határozat
jogerőre emelkedésétől számított két éven belül vagy
c)	az (1) bekezdés c), e) és g) pontja, vagy h) pontjának hb), és hc) alpontjai alapján
kerül sor, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül
a névjegyzékbe nem vehető fel.
(3)	A névjegyzéket vezető hatóság az (1) bekezdés a) pontja esetében az igazságügyi
szakértőt az érintett szakterületről törli. A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi
szakértőt az (1) bekezdés b) pontja esetében azon szakterület tekintetében törli a
névjegyzékből, amely tekintetében a névjegyzékbe vétel feltételei a felvételkor sem álltak
fenn vagy utóbb megszűntek.
(4)	Az (1) bekezdés e) és f) pontjai szerinti törlési ok fennállását a névjegyzéket vezető
hatóság az 54. § szerinti eljárásban állapítja meg.
(5)	Az (1) bekezdés i) pontja esetén a névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékbe a halál
tényét hivatalból bejegyzi, és ezzel egyidejűleg az igazságügyi szakértőt a névjegyzékből
törli.
14.	§
Ha az igazságügyi szakértő
a)	a névjegyzékből - a 13. § (1) bekezdés i) pontja kivételével - törlésre kerül,
b)	kamarai tagságát felfüggesztették vagy
c)	tevékenységét a Kamara engedélyével szünetelteti,
a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles igazolványát a névjegyzéket
vezető hatóságnak, a folyamatban lévő ügyek iratait pedig a hatóságnak, illetve a megbízónak
átadni.
8.	Az igazságügyi szakértők képzése
15.	§
(1)	Az igazságügyi szakértő részére szükséges jogi ismeretek oktatásának és a jogi vizsgának
a megszervezéséről a miniszter gondoskodik. A rendszeres jogi oktatáson való részvétel és - a
miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve - a jogi vizsga letétele
kötelező.
(2)	A Kormány által rendeletben kijelölt vizsgaszervező az igazságügyi szakértők részére
szükséges jogi ismeretek oktatásával kapcsolatban a vizsgázó
10
a)	nevét, születési helyét és idejét, személyi igazolvány számát valamint lakcímét,
b)	munkáltatójára vonatkozó adatok közül a munkáltató nevét, székhelyét, fő
tevékenységét vagy szakterületét, és
ba)	gazdasági társaság munkáltató esetén annak cégjegyzékszámát és a vezető
tisztségviselő nevét vagy
bb)	igazságügyi szakértői intézmény esetén az intézményvezető nevét,
c)	arra vonatkozó adatait, hogy a vizsgán megjelent-e, továbbá, hogy megjelenése
esetén a vizsgát milyen eredménnyel zárta és
d)	vizsgabizonyítványának számát és keltét
tartja nyilván, illetve kezeli.
16.	§
(1)	Az igazságügyi szakértő köteles a szakértői tevékenysége gyakorlásához szükséges
rendszeres, a Kamara vagy a miniszter által szervezett szakmai továbbképzéseken részt venni,
és a miniszter rendeletében előírt képzési kötelezettség teljesítését kreditpontokkal igazolni.
(2)	Ha az igazságügyi szakértő más szakmai kamarának is tagja, és az érintett szakmai kamara
által szervezett oktatáson vagy szakmai továbbképzésen vesz részt, részvételét a miniszter
rendeletében meghatározottak szerint, a teljesítendő kreditpontjaihoz hozzászámíthatja.
9.	Az igazságügyi szakértő munkájának értékelése
17.	§
(1)	Az igazságügyi szakértők munkáját - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - e törvény
rendelkezései és a miniszter rendeletében meghatározott részletes szabályok szerint értékelni
kell.
(2)	Az értékelés célja az igazságügyi szakértők munkájának elfogulatlan megítélése, a
teljesítményét befolyásoló ismeretek, képességek és személyiségjegyek feltárása, ezáltal a
szakmai fejlődésének az elősegítése.
(3)	Az értékelést megalapozó vizsgálatnak - alapvetően a jogerősen befejezett ügyek alapján
-	fel kell tárnia az igazságügyi szakértő gyakorlatát, különös tekintettel arra, hogy
a)	a szakvélemény előkészítése, elkészítése valamint előterjesztése a vonatkozó
jogszabályoknak megfelelt-e,
b)	az igazságügyi szakértő a jogszabályok és a hatóság által előírt határidőket és az
ügyviteli, valamint adatkezelési szabályokat megtartotta-e,
c)	az igazságügyi szakértő a hatóság által feltett kérdések közül valamennyi kérdésben
véleményt nyilvánított-e,
d)	az igazságügyi szakértő a hatóságokkal megfelelően együttműködött-e, a
jogszabályban előírt kötelező bejelentési kötelezettségeinek eleget tett-e,
e)	a szakvélemény megszerkesztése a jogszabályoknak és a releváns szakmai
gyakorlatnak megfelelően, a hatóságok és a Kamara által elvárt megfelelő szakmai
színvonalon történt-e,
f)	az igazságügyi szakértő a rá vonatkozó továbbképzési követelményeknek eleget tett-
e, valamint azok eredményeit a szakmai tevékenységébe megfelelően integrálta-e,
11
g)	az igazságügyi szakértő munkája során segédszemélyzet, szakkonzultáns, illetve
szakértőjelölt közreműködését igénybe vette-e és
h)	az igazságügyi szakértőre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, kamarai és egyéb
szakmai szabályzatoknak az adott szakterületen kiadott szakértői módszertani leveleknek (a
továbbiakban: módszertani levél) az igazságügyi szakértő eljárása megfelelt-e.
(4)	Az igazságügyi szakértő munkáját abból a szempontból is szükséges vizsgálni, hogy az
általa adott szakvélemény mennyiben volt felhasználható a hatóság eljárásában. A
szakvélemény felhasználhatóságát alapvetően nem érinti, ha a hatóság döntését más
szakvéleményre vagy egyéb bizonyítékra alapította, és a később beszerzett bizonyíték
igénybevételét nem az igazságügyi szakértő szakvéleményének fogyatékosságai indokolták.
18. §
(1)	A névjegyzékbe felvett igazságügyi szakértő tevékenységét a névjegyzékbe történő
felvételt követő második évben, legkésőbb az igazságügyi szakértő névjegyzékbe történő
felvételt követő tizennyolc hónapon belül, ezt követően pedig ötévente értékelni kell.
(2)	Soron kívül értékelni kell az igazságügyi szakértő tevékenységét, ha
a)	az igazságügyi szakértő ezt maga kéri vagy
b)	az 55. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a névjegyzéket vezető hatóság
jelzésére kerül sor.
(3)	Az igazságügyi szakértő tevékenységének szakmai értékelését a (2) bekezdésben
meghatározott személyi körön kívül más nem kérheti.
(4)	Ha az igazságügyi szakértő szakmai értékelését a (2) bekezdés a) pontja szerint maga kéri,
köteles ezért a miniszter rendeletében meghatározott díjat megfizetni.
19. §
(1)	Az értékelést megalapozó vizsgálat elrendelésére a Kamara minőségbiztosítási bizottsága
jogosult. A 18. § (2) bekezdése szerinti esetekben a minőségbiztosítási bizottság az értékelést
megalapozó vizsgálatot köteles elrendelni. A rendszeres értékelést megalapozó vizsgálatot a
minőségbiztosítási bizottság hivatalból rendeli el.
(2)	A minőségbiztosítási bizottság a vizsgálat lefolytatására három tagú szakmai értékelő
tanácsot jelöl ki. A szakmai értékelő tanácsot a minőségbiztosítási bizottság egy tagja vezeti;
a szakmai értékelő tanács további két tagját az értékeléssel érintett szakterületen alapított
szakmai tagozatból, elsősorban a miniszter rendeletében meghatározott külön minősítéssel
rendelkező igazságügyi szakértők közül kell kijelölni. Amennyiben az igazságügyi szakértő
tevékenységét több szakterületen végzi, minden szakterülettel további egy tanácstagot kell
kijelölni, az adott szakterületen érintett tagozatból.
(3)	Az értékelést megalapozó vizsgálatról a jegyzőkönyvet a főtitkár által kijelölt
jegyzőkönyvvezető vezeti.
(4)	Az értékelést megalapozó vizsgálat lefolytatásának elrendelését az igazságügyi
szakértővel írásban kell közölni. A közlésnek tartalmaznia kell a szakmai értékelő tanács
12
személyi összetételét is, amellyel szemben az igazságügyi szakértő a közlés átvételétől
számított tizenöt napon belül kifogást nyújthat be a minőségbiztosítási bizottság elnökéhez. A
kifogásról a minőségbiztosítási bizottság elnöke tizenöt napon belül indokolt határozatot hoz.
(5)	A minőségbiztosítási bizottság elnökének határozatával szemben az igazságügyi szakértő
harminc napon belül bírósági jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be.
(6)	A bíróság az (5) bekezdés alapján benyújtott kérelmet nemperes eljárásban bírálja el. Ha e
törvényből vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bíróság eljárására a
polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni. Az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
kizárólagosan illetékes.
20. §
(1)	Az értékelést megalapozó vizsgálatot az elrendeléstől számított harminc napon belül le
kell folytatni, és az értékelést a befejezéstől számított tizenöt napon belül kell elvégezni.
(2)	Az értékelést megalapozó vizsgálat során a szakmai értékelő tanács az igazságügyi
szakértő
a)	szakvéleményeit megvizsgálhatja,
b)	iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet,
c)	meghallgatását elrendelheti és foganatosíthatja és
d)	szóbeli előadásánál - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - jelen lehet, ha az
igazságügyi szakértőt a szakvélemény szóbeli előadása miatt tárgyalásra idézik.
(3)	Az igazságügyi szakértő meghallgatása csak fontos okból mellőzhető.
(4)	Az igazságügyi szakértő a vizsgálat lefolytatása alatt mindvégig köteles a szakmai
értékelő tanáccsal együttműködni. A vizsgálatot a szakmai értékelő tanács lehetőleg az
igazságügyi szakértő munkájának akadályozása nélkül köteles lefolytatni.
(5)	A szakmai értékelő tanács és a minőségbiztosítási bizottság a (2) bekezdésben
meghatározott vizsgálatok során tudomására jutott adatokat a megalapozott szakmai értékelés
elkészítése céljából jogosult kezelni. A minőségbiztosítási bizottság az értékelés során
tudomására jutott adatokat az értékelés befejezését követő hat hónap elteltével köteles zárolni.
Amennyiben az igazságügyi szakértő a minőségbiztosítási bizottság határozatával szemben
bírósági jogorvoslatot vesz igénybe, az adatok zárolására a minőségbiztosítási bizottság a
jogerős bírósági határozat közlését követő hat hónap elteltével köteles.
(6)	A szakmai értékelő tanács tagjait a vizsgálat során tudomásukra jutott adatok tekintetében
titoktartási kötelezettség terheli.
21.	§
(1)	Az igazságügyi szakértő értékelését a szakmai értékelő tanács a minőségbiztosítási
bizottság elé terjeszti. Az értékelésben csak tényszerűen megalapozott megállapítások
lehetnek. Az igazságügyi szakértő értékelését a minőségbiztosítási bizottság határozattal
fogadja el.
13
(2)	Az értékelés eredményeként az igazságügyi szakértő
a)	kiválóan alkalmas,
b)	alkalmas és
c)	alkalmatlan
minősítést kap.
(3)	A határozatot és az igazságügyi szakértő értékelését kézbesíteni kell az értékelt
igazságügyi szakértőnek és a névjegyzéket vezető hatóságnak. A névjegyzéket vezető hatóság
az értékelés eredményeként a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat a névjegyzékbe
bejegyzi.
(4)	A névjegyzékbe bejegyzett, de még nem értékelt igazságügyi szakértő esetén a
névjegyzékben az értékelés hiányára kell utalni.
(5)	Alkalmatlan minősítés esetén a minőségbiztosítási bizottság kezdeményezi az igazságügyi
szakértő Kamarából történő kizárását. A kizárás kérdésében a Kamara elnöksége (a
továbbiakban: elnökség) határoz. Az elnökség a kizárás kérdésében hozott határozatát
kézbesíti az értékelt igazságügyi szakértőnek és a névjegyzéket vezető hatóságnak. A
névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt a miniszter rendeletében meghatározott
eljárás lefolytatásával a névjegyzékből törli.
(6)	A szakmai értékelő tanács elnöke
a)	fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén értesíti az elnökséget vagy
b)	bűncselekmény gyanúja esetén értesíti a Kamara főtitkárát.
(7)	A főtitkárt - a szakmai értékelő tanács elnökével való egyetértés esetén - feljelentési
kötelezettség terheli.
22.	§
(1)	A minőségbiztosítási bizottság határozatával szemben fellebbezésnek helye nincs.
(2)	Az alkalmatlan értékelést kapott igazságügyi szakértő a minőségbiztosítási bizottság
határozatának és az értékelésnek a kézhezvételétől számított harminc napon belül bírósági
jogorvoslat iránt - jogszabálysértésre hivatkozással - keresetet nyújthat be. A keresetlevél
benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
(3)	A keresetlevelet a Kamarához kell benyújtani. A Kamara a keresetlevelet az ügy irataival
együtt nyolc napon belül továbbítja az eljáró bírósághoz.
(4)	A kereset benyújtásáról a Kamara értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot.
(5)	A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre
vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(6)	A perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.
14
III.	Fejezet
Az igazságügyi szakértői tevékenységet végző társaság
10.	Az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére feljogosított társaságok
23.	§
(1)	Igazságügyi szakértői tevékenység végzését a névjegyzéket vezető hatóság - a
névjegyzékbe meghatározott szakterületre történő felvétel útján - kérelemre annak a
társaságnak engedélyezi, amelynek van olyan igazságügyi szakértői tevékenység folytatására
feljogosított tagja vagy alkalmazottja, akinek a kamarai tagsági jogviszonya nem szünetel
vagy nincs felfüggesztve. Kérelem csak a miniszter rendeletében szereplő szakterületre
nyújtható be.
(2)	Igazságügyi szakértői tevékenységet a társaság csak azon a szakterületen és azon tagja
vagy alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben az adott szakterületre bejegyzett
igazságügyi szakértőként szerepel.
11.	A társaságok névjegyzékbe vétele és törlése
24.	§
(1)	A társaság névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmét a névjegyzéket vezető hatósághoz
kell benyújtani. A névjegyzékbe vétel iránti kérelem tartalmára vonatkozó szabályokat a
Kormány rendeletben állapítja meg.
(2)	A társaság igazságügyi szakértői tevékenység folytatására a névjegyzékbe történő
felvétellel válik jogosulttá.
(3)	A névjegyzékbe való felvételről és a felvételi kérelem elutasításáról szóló döntésre a 9. §
rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
25.	§
(1)	A társaságnak az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott adatait a névjegyzék tartalmazza.
A mellékletben meghatározott adatok a 2.4.4. alpont kivételével nyilvánosak és azokat a
névjegyzéket vezető hatóság a kormányzati portálon közzéteszi. A névjegyzékkel összefüggő
adatszolgáltatás szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék - az 1. melléklet 2.1.-2.3. pontjaiban és 2.5.-2.7.
pontjaiban foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
26.	§
A társaságot a névjegyzékből törölni kell, ha
a)	azt a társaság kéri,
b)	a cégbíróság a cégjegyzékből - a 27. §-ban megjelölt eset kivételével - törli,
c)	nincs a névjegyzékben szereplő tagja vagy alkalmazottja,
15
d)	a névjegyzékben szereplő valamennyi tagjának és alkalmazottjának a kamarai
tagsága szünetel, vagy fel van függesztve vagy
e)	az 5. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kötelezettségének felhívás ellenére
ismételten nem tesz eleget.
27.	§
Ha a társaság működési forma megváltoztatása vagy egyesülés útján szűnt meg, és a jogutód
társaság a 23. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, a névjegyzéket vezető
hatóság a társaság kérelmére a jogutódlást a névjegyzékben átvezeti.
12.	Az eljáró igazságügyi szakértő kijelölése
28.	§
(1)	Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt a társaság vezető tisztségviselője az igazságügyi
szakértői tevékenységre feljogosított tagjai vagy alkalmazottjai közül jelöli ki.
(2)	Nem jelölhető ki a társaságnak az a tagja vagy alkalmazottja, akivel szemben
jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. Ha a kizáró ok a társasággal, vagy annak
vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, a társaság egyetlen tagja vagy alkalmazottja sem
adhat szakvéleményt.
(3)	Ha az igazságügyi szakértő a kizáró okot maga jelentette be, vagy a kizáráshoz maga is
hozzájárult, a társaság vezető tisztségviselője
a)	más igazságügyi szakértő kijelöléséről saját hatáskörében gondoskodik vagy
b)	kijelölhető igazságügyi szakértő hiányában a kirendelést visszautasítja
és erről a hatóságot haladéktalanul értesíti.
(4)	Ha a hatóság állapít meg az igazságügyi szakértőre nézve kizáró okot, a társaság vezető
tisztségviselője a (3) bekezdésben meghatározottak szerint jár el.
13.	Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás
29. §
A szolgáltató az igazságügyi szakértői tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás
keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles a névjegyzéket vezető hatóságnak
bejelenteni. A szolgáltató az igazságügyi szakértői tevékenységet határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén e tevékenység folytatására jogosult
tagja vagy alkalmazottja útján folytathatja.
IV.	FEJEZET
Igazságügyi szakértői intézmények, igazságügyi szakértői intézetek, igazságügyi szakértői
testületek és szervezetek
14.	Az igazságügyi szakértői intézmények
16
30. §
(1)	Igazságügyi szakértői intézményt a miniszter vagy vele egyetértésben más miniszter
alapíthat és szüntethet meg.
(2)	Az igazságügyi szakértői intézmény központi költségvetési szerv.
(3)	Az igazságügyi szakértői intézmény alaptevékenységének minősül
a)	olyan ügyben történő hatósági kirendelés teljesítése, amelyben jogszabály lehetővé
vagy kötelezővé teszi a bizonyítási eljárás hivatalból való lefolytatását,
b)	a külön jogszabályban meghatározott ügyekben való kirendelés teljesítése, és
c)	az a) és b) pontban felsorolt alaptevékenység ellátása érdekében külön
jogszabályban megjelölt igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi, és nyilvántartási feladatok
ellátása, valamint a működési feltételek biztosítása.
(4)	Az igazságügyi szakértői intézmény az alaptevékenysége körébe tartozó kirendelésnek
más tevékenységét megelőzően köteles eleget tenni.
(5)	Az igazságügyi szakértői intézmény a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak olyan
kirendelést, illetve szakvélemény készítésére irányuló megbízást fogadhat el, amely
alaptevékenységéből fakadó kötelezettségeinek teljesítését nem veszélyezteti.
(6)	Az igazságügyi szakértői intézmény szakértői tevékenységén kívül - az oktatási és
tudományos tevékenységet kivéve - vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
31.	§
(1)	Az igazságügyi szakértői intézménynek az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott adatait
a névjegyzék tartalmazza. Az igazságügyi szakértői intézménynek a névjegyzékben szereplő
adatai nyilvánosak, és azokat a névjegyzéket vezető hatóság a kormányzati portálon is
közzéteszi. A névjegyzékkel összefüggő adatszolgáltatás szabályait a miniszter rendeletben
állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az 1. melléklet 3.4. pontjában foglalt adat
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
32.	§
(1)	Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt az igazságügyi szakértői intézmény vezetője az
intézményben működő, elsősorban az adott szakterületre a névjegyzékbe bejegyzett
igazságügyi szakértők közül jelöli ki.
(2)	Ha az igazságügyi szakértői intézmény nevében a szakvéleményt az igazságügyi szakértői
intézmény névjegyzékben nem szereplő, de az adott szakterületen szakmai jártassággal
rendelkező alkalmazottja adja, eljárására az igazságügyi szakértőkre vonatkozó
jogszabályokat kell alkalmazni.
(3)	Nem jelölhető ki az igazságügyi szakértői intézménynek az az igazságügyi szakértője,
akivel szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. Ha a kizáró ok az intézmény
17
vezetőjével szemben áll fenn, az intézményben működő egyetlen igazságügyi szakértő sem
adhat szakvéleményt.
(4)	Ha az igazságügyi szakértő a kizáró okot maga jelentette be vagy a kizáráshoz maga is
hozzájárult, az igazságügyi szakértői intézmény vezetője más igazságügyi szakértő
kijelöléséről a saját hatáskörében gondoskodik, és erről a hatóságot haladéktalanul értesíti.
(5)	Ha a hatóság állapít meg az igazságügyi szakértőre nézve kizáró okot, az igazságügyi
szakértői intézmény vezetője más igazságügyi szakértőt jelöl ki.
15.	Az igazságügyi szakértői intézetek
33.	§
(1)	Az igazságügyi szakértői intézet kizárólagosan, vagy alaptevékenységén kívül igazságügyi
szakértői tevékenységet végezhet.
(2)	Az igazságügyi szakértői intézet azon szakterületeken, amelyeken a Kormány
rendeletében foglaltak szerint kizárólagosan jogosult szakvélemény adására, más
kirendeléseket megelőzően köteles a kirendeléseknek eleget tenni. Más szakterületen történő
kirendelése esetén az igazságügyi szakértői intézet a rendelkezésére álló erőforrások,
kapacitások függvényében teljesíti a kirendeléseket.
34.	§
(1)	Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt az igazságügyi szakértői intézet vezetője az
intézetben működő, elsősorban az adott szakterületre a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi
szakértők közül jelöli ki.
(2)	Ha az igazságügyi szakértői intézet nevében a szakvéleményt az igazságügyi szakértői
intézet névjegyzékben nem szereplő, de az adott szakterületen szakmai jártassággal
rendelkező alkalmazottja adja, eljárására az igazságügyi szakértőkre vonatkozó
jogszabályokat kell alkalmazni.
(3)	Az igazságügyi szakértői intézet nevében eljáró igazságügyi szakértő, illetve az
igazságügyi szakértői intézet kizárására a 32. § (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően
alkalmazni kell.
(4)	Az igazságügyi szakértői intézet alkalmazásában álló igazságügyi szakértői tevékenységet
végző személyek igazságügyi szakértővé válására vonatkozóan a miniszter rendeletben eltérő
szabályokat állapíthat meg.
16.	Az igazságügyi szakértői testületek
35.	§
(1)	A miniszter - a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter egyetértésével -
rendeletben, az ott meghatározott szakkérdésekben szakértőként vélemény nyilvánítására
igazságügyi szakértői testületet hozhat létre. Az igazságügyi szakértői testületet más
jogszabály is létrehozhatja. A más jogszabály által létrehozott szakértői testületekre e törvény
18
rendelkezéseit - a szakértői testületet létrehozó jogszabályban foglalt eltérésekkel - kell
alkalmazni.
(2)	A jogi személy igazságügyi szakértői testület a vagyonával önállóan gazdálkodik,
üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a feladatai ellátásához vagy ahhoz közvetlenül
kapcsolódó mértékben folytathat. Az igazságügyi szakértői testület tartozásaiért a saját
vagyonával felel, a tagok az igazságügyi szakértői testület tartozásaiért saját vagyonukkal
nem felelnek.
(3)	Az igazságügyi szakértői testület jogi személy. Nem jogi személy az igazságügyi szakértői
testület akkor, ha a gazdálkodása a miniszter rendeletében vagy más jogszabályban
szabályozott egyéb módon is biztosított.
36.	§
(1)	Az igazságügyi szakértői testület tagja olyan szakirányú egyetemi végzettséggel
rendelkező személy lehet, aki
a)	az adott szakterületen egyetemi doktori vagy tudományos fokozattal
rendelkezik,
b)	egyetemi doktori vagy tudományos fokozattal és az adott szakterületen
legalább tízéves szakirányú szakmai gyakorlattal vagy
c)	az adott szakterületen legalább tízéves igazságügyi szakértői gyakorlattal
rendelkezik.
(2)	Az igazságügyi szakértői testület elnökét és tagjait a miniszter - a szakterületet felügyelő
miniszter egyetértésével - öt évre nevezi ki. Az igazságügyi szakértői testület nem
igazságügyi szakértő tagjaira e törvénynek az igazságügyi szakértőre vonatkozó rendelkezései
nem alkalmazhatók.
(3)	Az igazságügyi szakértői testület tagjai a miniszter vagy képviselője jelenlétében esküt
tesznek. A szakértői eskü az egyes közjogi tisztviselők esküjéről és fogadalmáról szóló
törvényben foglalt eskü szövegéből és annak első mondatát követően a következő szövegből
áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb
tudásom szerint teljesítem”.
(4)	Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü
szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: igazságügyi szakértői testületi
tag.
(5)	Az igazságügyi szakértői testület szakértőként vélemény nyilvánítására eseti bizottságot
hoz létre. A bizottság legalább három-, de legfeljebb öttagú, eljárása során független,
munkájáért külön díjazásban részesül. Az igazságügyi szakértői testület és a bizottság
eljárásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
17.	Az igazságügyi szakértői testületek feletti törvényességi felügyelet
37.	§
19
(1)	Az igazságügyi szakértői testület működése felett a miniszter törvényességi felügyeletet
gyakorol, amelynek célja annak ellenőrzése, hogy az igazságügyi szakértői testület működése
a jogszabályoknak, az ügyrendjének, valamint a szabályzatainak megfelel-e és a
kirendelésnek eleget tesz-e.
(2)	A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági vagy más
hatósági eljárásnak van helye, valamint a szakértői vizsgálatra és a szakvélemény tartalmára.
(3)	A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében
a)	felhívja az igazságügyi szakértői testület tagjait a szabályszerű működés
helyreállítására,
b)	összehívja az igazságügyi szakértői testület tagjait a szabályszerű működéshez
szükséges intézkedések megtétele érdekében vagy
c)	ha a szabályszerű működés másként nem biztosítható, az igazságügyi szakértői
testület elnökének megbízatását - a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel
egyetértésben - visszavonja.
18.	A szervezet
38.	§
A szervezet kizárólag a külön jogszabályban meghatározott szakkérdésben jogosult
szakvélemény adására. A szervezet nevében eljárni jogosult személyek kijelölésére,
kizárására és eljárására, valamint a szakvélemény előterjesztésére - jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában - az igazságügyi szakértői intézetekre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
V.	Fejezet
A szakértő eljárása
19.	A szakértő jogai és kötelezettségei
39.	§
(1)	A szakértő a hatóságtól, valamint az eljárásban résztvevő személyektől a szakvélemény
elkészítéséhez szükséges, a kirendelésben közölt adatokon felül további adatok közlését,
iratok, vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátását kérheti.
(2)	A szakértő köteles haladéktalanul értesíteni a hatóságot, ha - álláspontja szerint - annak
hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele vagy eljárási cselekmény lefolytatása szükséges.
(3)	Ha a szakértő tevékenysége során olyan körülményt, tényt észlel, amely az ügy
megítélését érdemben érinti, de arra a hatóság vagy a megbízó nem utalt, köteles az érintett
körülményt, tényt a hatóságnak vagy a megbízónak jelezni.
40.	§
20
(1)	A szakértő a tevékenysége során rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott
személyes adatokat a kirendelés vagy megbízás teljesítése, valamint tevékenységének
szakmai, módszertani, fegyelmi és a jogszabályoknak való megfelelősége ellenőrizhetősége
célj ából j ogosult kezelni.
(2)	A szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási
kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak a hatóság, továbbá az
adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást.
(3)	Ha jogszabály vagy az igazságügyi szakértővel kötött szerződés másként nem rendelkezik,
az (1) bekezdésben foglaltak nem zárják ki a szakértői vizsgálat során feltárt tényeknek és
adatoknak tudományos vagy oktatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon -
történő felhasználását.
(4)	Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseitől eltérően a hatósági vagy bírósági
eljárásban kirendelt szakértő - a feladatának teljesítése érdekében - az állami adóhatóság
összehasonlító értékadatok szolgáltatására irányuló eljárása keretében az ingatlan helyrajzi
számát is jogosult megismerni.
(5)	A kisajátítást megalapozó közérdekű cél megvalósítását szolgáló tevékenység vagy
beruházás azonossága esetén a szakértő az összehasonlító értékadatokat - az (1) és (2)
bekezdésben foglaltaktól eltérően - az egymással területi szempontból összefüggő további
eljárások során is felhasználhatja.
41.	§
(1)	Ha a szakértő a vizsgálat során az adott eljárás tárgyát nem képező, személy elleni
erőszakos, korrupciós vagy hivatali bűncselekmény elkövetésére utaló körülményről vagy
olyan bűncselekmény elkövetésének szándékáról szerez tudomást, amely más személy életét,
testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, köteles a tudomására jutott adatokat a nyomozó
hatóságnak bejelenteni.
(2)	Ha a szakértő tevékenysége során olyan körülményt észlel, amely más személy életét, testi
épségét vagy egészségét veszélyezteti, köteles az érintett szakterületet felügyelő közigazgatási
szervnél bejelentést tenni.
42.	§
(1)	A szakértő a tevékenysége során általa kezelt személyes adatokat - ha törvény másképp
nem rendelkezik - a kirendelés befejezését vagy megbízás teljesítését követően
haladéktalanul zárolja.
(2)	A befejezett kirendelést vagy megbízást követően a szakértő az általa kezelt és az (1)
bekezdés szerint zárolt személyes adatokat tevékenysége szakmai, módszertani, fegyelmi
megfelelőségének, valamint jogszabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából a zárolástól
számított tíz évig tárolja, és azokat kizárólag a hatóság, a megbízó, az igazságügyi
szakértőkkel szembeni fegyelmi eljárás, valamint az igazságügyi szakértő értékelését
megalapozó eljárás lefolytatására jogosult, valamint a személyes adatok kezelésére jogosult
más szerv vagy személy részére továbbíthatja.
21
(3)	A szakértő az (1) bekezdés szerint zárolt személyes adatokat a zárolástól számított tíz év
elteltével törli.
(4)	Az (1) bekezdés alkalmazásában befejezettnek minősül a kirendelés vagy megbízás, ha
a)	a szakértői tevékenységért járó díj a szakértői megbízás vagy kirendelés teljesítését
követően jogerős díjmegállapító végzéssel megállapításra és megfizetésre kerül,
b)	a szakértőt a hatóság a kirendelés alól felmenti, vagy a kirendelés alapját képező
ügyből kizárja,
c)	az igazságügyi szakértő kamarai tagsága szünetel vagy azt felfüggesztik, a
szünetelés vagy felfüggesztés kezdő napján vagy
d)	a megbízás külön jogszabályban foglaltak alapján megszűnik.
(5)	A szakértő az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
törvény szerint az érintettet megillető, a szakértő által kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás
kiadását megtagadja a kirendelő vagy megbízó bűncselekmények megelőzése vagy üldözése,
továbbá az érintett vagy mások jogainak védelmének érdekében tett utasítására.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti adatnak minősül a szakértőnek átadott adat, a vizsgálat alatt
keletkezett adat, az adatok forrása, az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama, az
adatfeldolgozó neve, címe és az adatkezeléssel összefüggő tevékenység, továbbá - az érintett
személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapja és címzettje.
43.	§
(1)	A szakértő köteles az igazságügyi szakértői tevékenységéről, annak nyomon követése
céljából nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza.
(2)	A szakértő statisztikai adatszolgáltatás keretében köteles a nyilvántartása alapján az általa
nyilvántartott adatok közül, a miniszter rendeletében meghatározott adatokat a Kamara
részére negyedévente a miniszter rendeletében meghatározottak szerint megküldeni.
(3)	A Kamara a névjegyzéket vezető hatóság részére a miniszter rendeletében meghatározott
módon és esetekben megküldi a szakértő által a statisztikai adatszolgáltatás keretében
megküldött adatokat.
(4)	A szakértő köteles adattovábbítási nyilvántartást vezetni, amelynek adattartalmára
vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. A szakértő az általa
vezetett adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított tíz évig köteles
megőrizni.
44.	§
(1)	A szakértő a névjegyzékben szereplő elérhetőségi címén köteles a küldemények átvételét
biztosítani.
(2)	Ha a szakértő az elektronikus kapcsolattartást vállalja, a névjegyzéket vezető hatóság az
elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges azonosító adatokat a hatóság részére átadja.
22
(3)	A külön jogszabályban megjelölt, biztonságos kézbesítési szolgáltatást működtető
szervezet - megkeresésre - az azonosító adatok alapján a biztonságos kézbesítési
szolgáltatásról szóló jogszabály szerinti, kapcsolattartáshoz szükséges azonosítókat az
elektronikus kapcsolattartás érdekében a hatóság részére átadja.
(4)	Az elektronikus úton való kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézésről és bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
20.	A szakértő kirendelése
45.	§
(1)	A szakértő kirendelés alapján, a kirendelésben foglaltaknak megfelelően járhat el.
(2)	A kirendelésnek tartalmaznia kell:
a)	a kirendelt szakértő megnevezését, a kirendelés ügyszámát és az ügy tárgyát,
valamint a tényállás rövid ismertetését,
b)	azokat a szakkérdéseket, amelyekre a szakértőnek választ kell adnia,
c)	a szakértői feladat teljesítéséhez szükséges adatokat,
d)	azt, hogy a szakértő díjjegyzékét a miniszter rendelete alapján vagy annak
mellőzésével kell megállapítani; a szakértői díj fedezésére mekkora összeg áll rendelkezésre,
-	ha törvény alapján ez szükséges volt - mekkora összeg letétbe helyezését rendelték el,
illetve mekkora összeg áll letétben rendelkezésre, valamint az arra vonatkozó figyelmeztetést,
hogy ha a szakértő a nem elegendő fedezetre, letétre vonatkozó jelzést önhibájából
elmulasztja, a fedezetet, illetve a már letétben lévő összeget meghaladó díjigényét nem
érvényesítheti,
e)	a szakértő részére átadandó iratok és tárgyak megjelölését, valamint az átadás
időpontját, ha pedig az átadás nem lehetséges, annak meghatározását, hogy a szakértő az
iratokat és tárgyakat hol és mikor tekintheti meg,
f)	az átadott iratok és tárgyak kezelésére, vizsgálatára, visszaadására, részleges
megváltoztatására vagy megsemmisítésére vonatkozó rendelkezéseket,
g)	a mintavétel elrendelését, ha a mintát a hatóság nem biztosította,
h)	a szakvélemény előterjesztésére meghatározott határidőt, az esetleges
soronkívüliségre való utalást és az előterjesztés módjára vonatkozó felhívást,
i)	több szakértő egyidejű kirendelése esetén a többi szakértő személyére vonatkozó
tájékoztatást,
j) személy vizsgálatával járó kirendelés esetén a szakkonzultáns személyéhez történő
hozzájárulás beszerzésének kötelezettségét,
k) a hatóság előzetes hozzájárulását a vizsgálati tárgy megváltozásával és
megsemmisülésével járó vizsgálat elvégzéséhez, ha a hozzájárulásra a miniszter rendelete
alapján szükség van,
l) - indokolt esetben - a hatóság arra vonatkozó utasítását, hogy a szakértő az érintett
részére az általa kezelt adatokra vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatást megtagadni köteles,
m) a szakértőhöz intézett figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy
ma) ha természetes személy igazságügyi szakértőként rendelik ki, tíz napon belül
köteles jelezni, ha a kirendelésnek nem természetes személy igazságügyi szakértőként, hanem
szakvéleményadásra jogosult szervezet tagjaként vagy alkalmazottjaként kíván eleget tenni,
23
mb) amennyiben hamis szakvéleményt ad, a Büntető Törvénykönyvbe ütköző
cselekményt követ el, amely büntetőjogi felelősségre vonást von maga után és
mc) az igazságügyi szakértői tevékenységére vonatkozóan az igazságügyi szakértő
esküt tett, az esküben foglaltakat köteles megtartani és
n) eseti szakértő kirendelése esetén az arra történő felhívást, hogy a 4. § (5) bekezdés
szerinti nyilatkozatot jegyzőkönyvbe mondhatja, ennek hiányában köteles a hatóságnak
írásban tizenöt napon belül megküldeni.
(3)	A szakértő a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel köteles eljárni a hatóság kirendelése
alapján.
(4)	A szakértő köteles a tudomására jutásától számított tíz napon belül - az igazságügyi
szakértő öt napon belül - közölni a hatósággal, ha
a)	a személyére nézve törvényben meghatározott kizáró ok áll fenn,
b)	a feltett kérdések megválaszolása egészben vagy részben nem tartozik azon
szakismeretei körébe, amelyekben a szakértő a rá irányadó szabályok szerint jogosult eljárni,
c)	a szakértői tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha
tevékenysége ellátásának vagy részvizsgálatok elvégzésének feltételei nincsenek meg, vagy
más hatóság felkérésének kell eleget tennie,
d)	a vizsgálat elvégzéséhez más szakértő igénybevétele is szükséges,
e)	feladatát a hatóság által megadott határidőre nem képes teljesíteni,
f)	a feltett kérdésben kizárólag jogszabályban meghatározott szervezet jogosult
szakvéleményt adni vagy
g)	a szakértő díja a letétbe helyezett összeget előreláthatólag meghaladja, megjelölve
egyidejűleg a még letétbe helyezendő összeget.
(5)	Ha a szakértő a (4) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítésében rajta kívül álló okból
akadályoztatva van, a (4) bekezdés szerinti kötelezettségének az akadály megszűnésétől
számított három napon belül köteles eleget tenni. Az akadályoztatás tényét a szakértőnek
valószínűsítenie kell.
46.	§
A munkáltató vagy a megbízó a munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló igazságügyi
szakértőt a hatóság idézése alapján az eljárási cselekményeknél való megjelenéshez, a
tárgyaláson való részvételhez és a szemle lefolytatásához, vizsgálat elvégzéséhez szükséges
időre köteles a munkavégzés alól mentesíteni.
21.	A szakvélemény
47.	§
(1)	A szakértő a szakvélemény szakmai megállapításaival összefüggésben nem utasítható.
(2)	A szakértő a szakvéleményt - a kirendelésben foglaltaknak megfelelően - írásban vagy
szóban terjeszti elő. A szakvélemény papír alapon vagy elektronikus kapcsolattartás keretében
kézbesíthető a hatóság részére.
24
(3)	Az elektronikus úton való kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézésről és bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)	A szakvéleménynek tartalmaznia kell
a)	a leletet,
b)	a vizsgálat módszerének rövid ismertetését,
c)	a szakmai ténymegállapításokat,
d)	a szakértő véleményét,
e)	ha az ügyben korábban vizsgálat lefolytatására került sor és a kirendelés erre
kiterjed, a korábbi vizsgálatra vonatkozó adatok és megállapítások értékelését,
f)	a módszertani levélre történő utalást, illetve a módszertani levélben foglaltaktól
történő eltérés esetén ennek indokait és
g)	az arra való utalást, hogy az igazságügyi szakértő mely szakterületen jogosult
szakvéleményt adni illetve, hogy az igazságügyi szakértő vagy más személy eseti
szakértőként járt el.
(5)	Szakkonzultáns, szakértőjelölt vagy segédszemélyzet igénybevétele esetén a
szakvéleményben a hatóságot erről tájékoztatni kell, továbbá fel kell tüntetni, hogy a
szakkonzultáns milyen szakkérdésben nyilvánított véleményt, valamint a szakértőjelölt
miként működött közre.
(6)	A szakvéleményben jogkérdésben - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - nem lehet
állást foglalni.
(7)	A szakvéleményt készítő igazságügyi szakértő az írásbeli szakvéleményt aláírásával
köteles ellátni, valamint köteles azon a nyilvántartási számát feltüntetni. A szakvéleményt az
igazságügyi szakértő ellátja bélyegzőjének lenyomatával is. A bélyegzőn fel kell tünteti az
igazságügyi szakértő nevét, igazságügyi szakértői minőségét és nyilvántartási számát. A
bélyegzőn Magyarország címere nem használható.
(8)	A szakvélemény egyesített vagy együttes szakvélemény formájában is előterjeszthető. Az
egyesített és az együttes szakvéleményt minden igazságügyi szakértő köteles a (6)
bekezdésben meghatározottak szerint aláírni, illetve a szükséges adatokat a szakvéleményen
feltüntetni, valamint köteles a szakvéleményt bélyegzőjével ellátni.
(9)	A szakértő az elektronikus kapcsolattartás keretében benyújtott szakvéleményben köteles
nevét és nyilvántartási számát feltüntetni, és azt elektronikus úton, külön jogszabályban
meghatározott biztonságos elektronikus kézbesítési szolgáltatás útján kézbesíteni.
48. §
(1)	A társaság tagja vagy alkalmazottja, illetve az igazságügyi szakértői intézmény vagy
igazságügyi szakértői intézet alkalmazottja a szakvéleményt a saját szakmai felelőssége
mellett, a társaság, az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet
nevében adja. A szakvéleményt az igazságügyi szakértő írja alá, a szakvéleményben fel kell
tüntetni a szakvéleményt készítő igazságügyi szakértő nevét és szakterületét. Az igazságügyi
szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet alkalmazottja az igazságügyi
szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet bélyegzőjét használja.
25
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezései irányadóak arra az esetre is, ha az igazságügyi szakértői
intézmény alkalmazásában álló igazságügyi szakértő természetes személyként kerül
kirendelésre.
(3)	A társaság, az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet
vezető tisztségviselője ellenjegyzésével igazolja azt, hogy a szakvélemény a társaság, az
igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet tevékenységi körében
és az eljárási szabályok betartásával készült.
(4)	A társaságra, valamint annak vezető tisztségviselőjére, igazságügyi szakértői
tevékenységet végző tagjára és alkalmazottjára, illetve az igazságügyi szakértői intézmény,
valamint igazságügyi szakértői intézet vezető tisztségviselőjére és alkalmazottjára az
igazságügyi szakértőre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(5)	Az elektronikus kapcsolattartás útján benyújtott szakvélemény esetében az ellenjegyzés
úgy történik, hogy az igazságügyi szakértő a szakvéleményben a társaság, az igazságügyi
szakértői intézmény vagy az igazságügyi szakértői intézet azon vezető tisztségviselőjének
nevét is feltünteti, aki a társaság, az igazságügyi szakértői intézmény vagy az igazságügyi
szakértői intézet szakvéleményét és beadványait a hatóság részére elektronikus úton
megküldi, valamint akinek az elektronikus elérhetőségére a hatóság a hivatalos iratokat
elektronikus kapcsolattartás keretében kézbesítheti.
(6)	A szakértő eljárására, a szakvéleményre, a szakértői vizsgálatra és az egyes
vizsgálattípusokra, a szakértői vizsgálathoz szükséges mintavételre és a vizsgálati tárgyak
rendelkezésre bocsátására, a szakértői ügyvitelre vonatkozó szabályokat, a vizsgálati tárgy
megváltozásával és megsemmisülésével járó vizsgálat elvégzéséhez szükséges előzetes
hozzájárulásra vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
22.	A szakértői díj
49.	§
(1)	Azokban az ügyekben, amelyekben a hatóság hivatalból folytat le bizonyítást, vagy a
bizonyítás hivatalból történő elrendelésének is helye lenne, az egyes vizsgálatok elvégzéséért
felszámítható díjat (munkadíjat és költségeket, ezen belül különösen az egy órára
felszámítható munkadíj összegét, a tételes munkadíj összegét; tételes költségelszámolás
hiányában a felszámítható költségátalány mértékét) a miniszter rendeletben határozza meg.
Az egyes vizsgálatok elvégzéséért felszámítható díjról szóló rendelet megalkotása előtt,
valamint évente legalább egy alkalommal a miniszter köteles a Kamara véleményét
beszerezni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott ügyeken kívül a szakértő a díjjegyzékével
érvényesíteni kívánt díjat maga állapítja meg. Ebben az esetben a szakértő köteles a
díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díján belül az egy órára eső munkadíja összegét, illetve
tételes munkadíját megállapítani, a költségeit
a)	tételesen, számlával alátámasztottan igazolni vagy
b)	megjelölni a díjrendelet szerinti költségátalány mértékét.
26
(3)	A hatóság a szakértő díját - a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével - a
szakvélemény beérkeztét, illetve a szakértő meghallgatása esetében a meghallgatását
követően, de legkésőbb harminc napon belül köteles megállapítani.
(4)	A hatóság a jogerős döntéssel megállapított szakértői díjat (költségelőleg fizetése esetén
annak a kifizetett költségelőleggel csökkentett összegét) az eljáró szakértő által a
díjmegállapító döntés jogerőre emelkedését követően a hatóság nevére kiállított, és a hatóság
vagy a hatóság gazdasági szervezeti eleméhez benyújtott számla alapján, a számla
kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles kifizetni. A díjmegállapító döntés
jogerőre emelkedésének nem feltétele, hogy azt a hatóság jogerősítő záradékkal lássa el.
(5)	A szakértői díj késedelmes kifizetése esetén a szakértőt a Polgári Törvénykönyv szerinti
késedelmi kamat illeti meg. A számla kiállítására nem köteles szakértő részére a szakértői
díjat (költségelőleg fizetése esetén annak a kifizetett költségelőleggel csökkentett összegét) -
a döntés jogerőre emelkedésének időpontjától számított harminc napon belül - átvételi
elismervény ellenében, vagy a szakértő által meghatározott bankszámlára történő átutalással
kell megfizetni.
50.	§
(1)	A szakértőt kérelmére várható költségének ötven százalékáig terjedő összegű, de
legfeljebb százötvenezer forint költségelőleg illeti meg.
(2)	Ha a szakértő költségelőleget kér, kérelmét és költségelőlegének számítását - ha a
szakértő számla kiállításra köteles, az előleg számlájával együtt - a kirendelés kézhezvételétől
számított három napon belül megküldi a hatóság részére.
(3)	Ha a szakértő költségelőleget kért, a hatóság a költségelőleget - a (4) bekezdésben
foglaltak kivételével - a szakértő költségelőleg számításának kézhezvételétől számított nyolc
napon belül a benyújtott számla alapján megfizeti a szakértő részére.
(4)	Ha a szakértő költségelőleget kért és az eljárásban külön jogszabály alapján a szakértői díj
letétjének kiegészítése volt szükséges, a hatóság a költségelőleget a kiegészítés teljesítését
követő nyolc napon belül megfizeti.
(5)	Ha a szakértő költségelőleget kért és a költségelőleget a (3) vagy (4) bekezdésben
meghatározott határidőben nem kapta meg, - törvényben meghatározott kiemelt jelentőségű
ügyek vagy peres eljárások kivételével - a kirendelés alóli felmentését kérheti.
(6)	Ha a szakértőt a hatóság a kirendelés alól bármely okból felmenti, az erről szóló döntésben
-	ha a költségelőleg megfizetésre került - a szakértőt a költségelőleg visszafizetésére is
kötelezi.
(7)	Ha a jogerősen megállapított szakértői díj nem éri el a költségelőleget, a hatóság a
különbözet visszafizetésére külön döntésben kötelezi a szakértőt.
23.	A kamarai költségátalány
51.	§
27
(1)	A Kamarát az igazságügyi szakértői működéssel kapcsolatos közfeladatai, továbbá
jogszabály által a Kamara hatáskörébe utalt, egyéb feladatok ellátásának érdekében a szakértő
által készített szakvélemény elkészítése után járó kamarai költségátalány illeti meg. E §
rendelkezéseit az eseti szakértő eljárására is alkalmazni kell.
(2)	A szakértő díjjegyzékében feltüntetett kamarai költségátalányt a szakértő részére kell
megfizetni. A szakértő köteles a Kamarának jelezni, ha részére a kamarai költségátalányt nem
fizették meg. A kamarai költségátalány nem része a szakértő bevételének, azt szakértő befizeti
vagy átutalja a Kamarának.
(3)	Amennyiben a szakértő részére a kamarai költségátalányt nem fizetik meg, vagy a
szakértő a kamarai költségátalányt nem fizeti be, illetve nem utalja át a Kamarának, a tartozás
adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(4)	A kamarai költségátalányt a szakértő a negyedéves statisztikai adatszolgáltatással
egyidejűleg fizeti be vagy utalja át a Kamara részére.
(5)	A kamarai költségátalány mértékét, bevallásának és megfizetésének részletes szabályait a
miniszter rendeletben határozza meg.
24.	A magánszakértői vélemény
52.	§
(1)	A szakértő - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - megbízás alapján is adhat
szakvéleményt (a továbbiakban: magánszakértői vélemény).
(2)	A magánszakértői vélemény elkészítésére e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	A magánszakértői vélemény elkészítésére különösen abból a célból kerülhet sor, hogy
a)	a megbízó az általa bizonyítandó tény fennállását magánszakértői vélemény
benyújtásával bizonyítsa,
b)	a jelentős szakkérdéseket is magukban foglaló eljárásokban az eljárást megindító
irat, más beadvány vagy az eljárás alá vont személy védekezése megfelelően kidolgozott
szakmai érveken alapuljon vagy
c)	a magánszakértői vélemény a tényelőadások szakszerű megfogalmazását és a
követelés összegének helyes kimunkálását biztosítsa.
(4)	A szakértő magánszakértői vélemény elkészítésére irányuló megbízást akkor fogadhat el,
ha az a hatóságtól származó feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem
összeférhetetlen. Ez a szabály a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárására nem
alkalmazható.
(5)	A szakértőt a magánszakértői vélemény szakmai tartamával összefüggésben megbízója - a
Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó szabályaitól eltérően - nem
utasíthatja. A szakértő a magánszakértői vélemény elkészítése során a tevékenységére
irányadó szakmai szabályok betartásával, a tevékenységével érintett személyek - különösen
28
megbízója - érdekeitől függetlenül, pártatlanul köteles eljárni. A szakértő szakvéleményét a
feltárt tények tárgyilagos értékelésével köteles kialakítani.
(6)	A szakértő a jogszabályba ütköző megbízást köteles megtagadni.
53.	§
(1)	A szakértő a magánszakértői vélemény elkészítése során rendelkezésére bocsátott vagy
tudomására jutott személyes adatokat a megbízás teljesítése céljából csak az érintett személy
előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult kezelni. A hozzájárulás megadását vélelmezni vagy
kiterjesztően értelmezni nem lehet.
(2)	A szakértőt a magánszakértői vélemény elkészítése során tudomására jutott tényekre és
adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról
csak a megbízó, az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy, továbbá - a
szakvélemény eljárásban történő felhasználása esetén - a hatóság részére nyújtható
tájékoztatás.
25.	A szakértői működés ellenőrzése
54.	§
(1)	A hatósági ellenőrzés során a névjegyzéket vezető hatóság ellenőrzi, hogy a szakértő a
kirendelésnek eleget tesz-e. A hatósági ellenőrzés folyamán a névjegyzéket vezető hatóság
a)	a 13. § (1) bekezdésben felsorolt okok fennállása esetén az igazságügyi szakértőt a
névjegyzékből törli,
b)	az 55. § (1) bekezdésében meghatározott valamely ok észlelése esetén, az 55. § (3)
bekezdésében foglaltak alapján jár el vagy
c)	fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén fegyelmi eljárás megindítását
kezdeményezheti a Kamara fegyelmi bizottságánál.
(2)	A hatósági ellenőrzés keretében a szakértő tevékenységét a névjegyzéket vezető hatóság
bármikor megvizsgálhatja, és ennek során közvetlenül a szakértőtől bekérheti a szakértői
tevékenységről vezetett nyilvántartást.
(3)	A vizsgálatot a hatóság és a Kamara is kezdeményezheti.
26.	A hatóság kötelezettségei a szakértő eljárásával összefüggésben
55.	§
(1)	A hatóság a névjegyzéket vezető hatóságnak - a bejelentés alapjául szolgáló tények és
azok bizonyítékainak megjelölésével - bejelenti, ha
a)	a szakértő szakvéleménye homályos, hiányos, önmagának ellentmondó vagy
egyébként helyességéhez nyomatékos kétség fér és a szakvélemény fogyatékossága a szakértő
meghallgatásával sem orvosolható,
b)	a szakértő a szakvélemény előterjesztésével jelentős késedelembe esett, és
késedelmét nem mentette ki,
29
c)	a 45. § (4) bekezdésében foglalt kötelességét határidőben nem teljesítette, emiatt az
eljárás elhúzódott vagy az indokolatlan költséget okozott,
d)	a szakértő a szakvélemény előterjesztésével egy évet elérő késedelembe esett,
e)	a szakértő a névjegyzékben szereplő elérhetőségi címén a küldemények átvételét
nem biztosította vagy
f)	ha tudomására jut, hogy a szakértő az 52. § (5) vagy (6) bekezdésében foglaltaknak
nem tett eleget.
(2)	A hatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentést a bejelentésre okot adó tény tudomására
jutásától számított tizenöt napon belül köteles megtenni. A bejelentést egyidejűleg, a
névjegyzéket vezető hatóság részére megküldött bejelentéssel azonos tartalommal, a szakértő
részére is meg kell küldeni.
(3)	A névjegyzéket vezető hatóság az (1) bekezdés a)-c), e) és f) pontja szerinti bejelentést a
névjegyzékbe bejegyzi. Amennyiben az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatban
két éven belül az (1) bekezdés a)-c), e) és f) pontja szerinti hatósági bejelentést három
alkalommal érkezik, a névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő munkájának
értékelését kezdeményezi a 18. § (2) bekezdése szerint a Kamara minőségbiztosítási
bizottságánál.
56.	§
(1)	A hatóság a szakértő számára köteles megküldeni az ügy érdemében hozott jogerős döntés
másolati példányát. Az iratok megküldésének kötelezettsége a hatóságot akkor is terheli, ha a
szakértő szakvéleményét a bizonyítékok köréből alkalmatlanság vagy más ok miatt
kirekesztette.
(2)	Ha a szakértő az elektronikus kapcsolattartást vállalta, a hatóság az ügy érdemében hozott
döntés másolati példányát elektronikus úton küldi meg a szakértő részére.
VI.	Fejezet
A szakértőjelölt, a szakkonzultáns és a segédszemélyzet
27.	A szakértőjelölt
57.	§
(1)	A szakértőjelölt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges elméleti és
gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében - a szakértőjelölt munkáját felügyelő
igazságügyi szakértő (a továbbiakban: mentor) szakmai felügyeletével - közreműködik a
szakvélemény előkészítésében. Igazságügyi szakértő az a szakértőjelölt lehet, aki a miniszter
rendeletében az adott szakterületre előírt, legalább egy, de legfeljebb három éves
szakértőjelölti jelölti időt, vagy a miniszter rendeletében az adott szakterületre előírt, de
legfeljebb ötven ügyszámot teljesítette.
(2)	A szakértőjelölt önállóan igazságügyi szakértő tevékenységet nem végezhet,
szakvéleményt aláírásával nem láthat el, tevékenységét minden esetben kizárólag mentora
irányítása és szakmai felügyelete mellett végezheti. A szakértőjelölt közreműködésével
készített szakvéleményért a szakértőjelölt szakmai felelősséget nem visel.
30
(3)	Szakértőjelölti tevékenység
a)	igazságügyi szakértői intézményben vagy igazságügyi szakértői intézetben
alkalmazott szakértőjelölt esetén az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény
szerinti szolgálati jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos
állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgáti jogviszonyban vagy a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban vagy
b)	nem igazságügyi szakértői intézményben vagy igazságügyi szakértői intézetben
alkalmazott szakértőjelölt esetén a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti
munkaviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti
jogviszony vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszony keretében végezhető.
(4)	A szakértőjelölti működés részletes szabályait és a szakértőjelöltek kötelező képzéseire,
valamint számonkéréseire vonatkozó részletes követelményeket, valamint a szakértőjelöltet
alkalmazó mentorokat megillető kedvezményeket és egyéb juttatásokat kamarai szabályzat
állapítja meg azzal, hogy a szakértőjelöltek szakértés alapismereti elméleti oktatásáról
gondoskodni kell.
58.	§
(1)	Szakértőjelölt az lehet, aki az 5. § (2) bekezdésében foglaltaknak - a c) és d) pont
kivételével - megfelel és vele szemben az 5. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró okok
nem állnak fenn.
(2)	A szakértőjelölt szakértőjelölti tevékenység folytatására a Kamara által vezetett
szakértőjelölti névjegyzékbe történő felvétellel válik jogosulttá. A kérelmezőt a szakértőjelölti
névjegyzékbe fel kell venni, ha a szakértőjelölt megfelel az (1) bekezdésben foglaltaknak.
(3)	A szakértőjelölti nyilvántartás tartalmazza a szakértőjelölt 3. mellékletben meghatározott
adatait.
(4)	A szakértőjelölt szakterületének megfelelő képesítéssel akkor rendelkezik, ha az
igazságügyi szakértők szakterületéhez kapcsolódó képesítési és egyéb feltételeket teljesíti.
(5)	A szakértőjelölt kérelmére a Kamara a szakértőjelölti minőség igazolására igazgatási
szolgáltatási díj ellenében tizenöt napon belül szakértőjelölti igazolványt állít ki, amelynek
tartalmát a miniszter rendeletben állapítja meg. A Kamara az igazolványt akkor állítja ki, ha a
szakértőjelölt a kérelemhez csatolta a munkája feletti szakértői felügyelet alapjául szolgáló
jogviszonyról szóló iratokat.
(6)	A szakértőjelöltek nyilvántartása a 3. melléklet 1.1-1.5., 1.7.-1.8., és 1.11.-1.12.
pontjaiban, valamint 1.15. pontjában foglalt adatok kivételével közhiteles nyilvántartás. A
szakértőjelöltekre vonatkozó adatok közül a Kamara honlapján közzéteszi a 3. melléklet 1.1.
pontjában, valamint 1.6.-1.10 pontjaiban és 1.16. pontjában foglalt adatokat.
28.	Szakkonzultáns és segédszemélyzet
59.	§
31
(1)	A szakértő a szakértői vélemény elkészítéséhez szakkonzultáns segítségét, illetve
segédszemélyzetet vehet igénybe.
(2)	A szakkonzultáns igénybevételéhez - ha a miniszter rendelete eltérően nem rendelkezik -
a szakértőnek be kell szereznie a hatóság hozzájárulását. Ha a szakvélemény elkészítéséhez
személy vizsgálatára van szükség, és a hatóság a kirendelésben nem írja elő a szakkonzultáns
személyéhez történő hozzájárulás kötelezettségét, a szakkonzultáns igénybevételéhez való
hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
MÁSODIK RÉSZ
VII.	Fejezet
A Kamara
29.	A Kamarára vonatkozó általános szabályok, a Kamara feladatai
60.	§
(1)	A Kamara önkormányzati elven alapuló, az igazságügyi szakértők érdekeit képviselő
köztestület. A Kamara képviseleti, ügyintézői szervezettel és önálló költségvetéssel
rendelkezik. Köztestületként az igazságügyi szakértői tevékenység tudományos művelésének
támogatásával, a szakmai és fegyelmi elvek meghatározásával és érvényesítésével, valamint a
szakértők képviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el.
(2)	A Kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.
(3)	A Kamara jogosult Magyarország címerének használatára.
(4)	A Kamara az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el, székhelye Budapest.
61.	§
(1)	A Kamara bevételei különösen:
a)	az igazságügyi szakértők által a Kamara részére fizetett tagdíj,
b)	a kamarai költségátalány,
c)	a hatósági feladatai ellátásával összefüggésben beszedett igazgatási szolgáltatási díj,
valamint
d)	a fegyelmi eljárási díj és a fegyelmi eljárásban kirótt pénzbírság.
(2)	A Kamara a működésével kapcsolatban felmerülő kiadásokat a bevételeiből fedezi a
felelős gazdálkodás és az átláthatóság elveire figyelemmel.
(3)	A Kamara az alapszabályában további bevételi forrásokat határozhat meg.
62. §
32
(1)	A Kamara a szakértők szakmai irányításával, érdekképviseletével, valamint az
igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő közfeladatokat látja el. Ennek során:
a)	az igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi az
igazságügyi szakértői kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, az igazságügyi
szakértők jogait,
b)	képviseli az igazságügyi szakértői kart a nemzetközi szakmai szervezetekben,
c)	megalkotja az alapszabályát,
d)	véleményezési jogot gyakorol a szakértői tevékenységet érintő jogszabályok
megalkotásánál,
e)	szervezi az igazságügyi szakértők, szakértőjelöltek szakértői munkával összefüggő
szakmai továbbképzését, ennek során együttműködik a szakmai, civil szervezetekkel, más
szakmai kamarákkal,
f)	megalkotja a fegyelmi eljárási szabályzatot, az igazságügyi szakértők etikai kódexét
és az etikai eljárási szabályzatot, továbbá a törvényben meghatározott esetekben az
igazságügyi szakértővel szemben fegyelmi eljárást folytat le, nyilvántartja a jogerős fegyelmi
határozatokat,
g)	az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozó szakmai iránymutatást ad ki,
h)	nyilvántartást vezet a szakértőjelöltekről, igazolja a szakértőjelöltek gyakorlatát,
előírja a szakértőjelöltekre vonatkozó kötelező képzési és vizsgakövetelményeket, valamint
kiállítja a szakértőjelöltek igazolványát,
i)	rendszeresen értékeli az igazságügyi szakértő szakmai tevékenységét,
j) törvényben meghatározott esetekben kezdeményezi az igazságügyi szakértőnek a
névjegyzékből való törlését és
k) a szakértők által beküldött statisztikai adatokat gyűjti és feldolgozza.
(2)	A Kamara a feladatellátásának érdekében jogosult az igazságügyi szakértők 1. melléklet
1.1-1.6. pontjaiban, 1.15 pontjában és 1.18.1. alpontjában szereplő személyes adatait,
valamint a szakértőjelöltek 3. melléklet szerinti személyes adatait kezelni.
30.	A Kamarai hatósági ügyek eljárási szabályai
63.	§
(1)	A Kamara a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a
következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági eljárás):
a)	felvétel a szakértőjelölti nyilvántartásba, törlés a nyilvántartásból,
b)	szakértőjelölt igazolvány kiállítása,
c)	kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszüntetése,
d)	a kamarai tagság 68. § (1) bekezdésében meghatározott szüneteltetés engedélyezése
és
e)	a kamarai tagság 69. § (1) bekezdésében meghatározott okból történő
felfüggesztése.
(2)	A Kamara döntései ellen - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - fellebbezésnek helye
nincs.
33
(3)	A kamarai tagság megszüntetése iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a Kamara
törlési okról tudomást szerez. A Kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre
és adatszolgáltatásra hívhatja fel.
(4)	Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Kamara a kérelem beérkezésétől
számított tizenöt napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás
jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.
(5)	A Kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági
ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, valamint az elektronikus ügyintézésről és
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus
kapcsolattartás szabályainak alkalmazását.
VIII.	Fejezet
A Kamara tagjai
31.	A kamarai tagság keletkezése
64.	§
Az igazságügyi szakértő a névjegyzéket vezető hatóság által a névjegyzékbe történő
felvételével, a határozat jogerőre emelkedésének napján e törvény erejénél fogva a Kamara
tagjává válik.
32.	A kamarai tag jogai és kötelességei
65.	§
(1)	A Kamara tagjának joga, hogy
a)	az igazságügyi szakértői címet viselje,
b)	a küldöttgyűlésbe küldöttet válasszon és küldöttnek megválasszák,
c)	kamarai tisztségviselőket válasszon és kamarai tisztséget viseljen, valamint
d)	igénybe vegye a Kamara szolgáltatásait.
(2)	A Kamara tagjának kötelessége, hogy
a)	megtartsa az alapszabályban és a Kamara egyéb szabályzatában foglaltakat,
b)	megfizesse a kamarai tagdíjat és
c)	részt vegyen a Kamara által szervezett - az alapszabályban előírt - szakmai
képzéseken.
(3)	Az e törvény szerinti kamarai tagság nem zárja ki, hogy az igazságügyi szakértő más
szakmai kamara tagja is legyen.
33.	A kamarai tagság megszűnése és megszüntetése
66.	§
34
(1)	Megszűnik az igazságügyi szakértő kamarai tagsága, ha
a)	a névjegyzékből törölték vagy
b)	meghalt.
(2)	Az igazságügyi szakértő kamarai tagságát meg kell szüntetni, ha
a)	ezt az igazságügyi szakértő kéri,
b)	a Kamarából kizárták,
c)	a kamarai tagdíjat felszólítás ellenére nem fizeti meg vagy
d)	kötelező szakmai kamarai tagság esetén szakmai kamarai tagsága megszűnt.
(3)	A Kamara az igazságügyi szakértő névjegyzékből való törlését kezdeményezi, ha
a)	az igazságügyi szakértőt a Kamarából kizárták vagy
b)	a Kamara olyan tényről szerez tudomást, amely az igazságügyi szakértőnek a
névjegyzékből való törlését alapozhatja meg.
67.	§
(1)	A kamarai tagdíjfizetés részletes szabályait - ide nem értve a kamarai tagdíj
legalacsonyabb mértékét - az alapszabály állapítja meg.
(2)	Az igazságügyi szakértő kamarai tagságát a 66. § (2) bekezdés c) pontja alapján az
elnökség szünteti meg. A kamarai tagság az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének
napján szűnik meg.
(3)	Ha az igazságügyi szakértő keresetében arra hivatkozik, hogy tagdíjfizetési
kötelezettségének önhibáján kívül nem tett eleget, egyidejűleg mulasztását kimenti és a tagdíj
befizetését igazolja, a keresetet igazolási kérelemnek kell tekinteni. Az elnökség az igazolási
kérelmet elbírálja, és ha annak helyt ad, a kamarai tagság megszűnését megállapító
határozatát visszavonja. Ha az igazolási kérelmet az elnökség elutasítja, a kérelmet keresetnek
kell tekinteni.
(4)	Az elnökség a jogerős határozatát megküldi a névjegyzéket vezető hatóságnak. A
névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt a miniszter rendeletében meghatározott
eljárás keretében törli a névjegyzékből.
(5)	Ha az igazságügyi szakértő kamarai tagsága a 66. § (2) bekezdés c) pontjában
meghatározott okból szűnik meg, a megszűnést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől
számított egy évig ennek hatálya alatt áll.
34.	A kamarai tagság szünetelése
68.	§
(1)	Az igazságügyi szakértő a Kamara engedélyével kamarai tagságát szüneteltetheti. A
kamarai tagság abban az esetben szüneteltethető, ha az igazságügyi szakértő igazolja, hogy a
35
folyamatban lévő ügyeit befejezte, a szakértői kirendelése alól felmentését kérte és azt az
eljáró hatóság elfogadta, valamint a folyamatban lévő megbízásait felmondta.
(2)	Az igazságügyi szakértő a szünetelés alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem
végezhet, hatóság előtt szakértőként nem járhat el, az e törvényből és a kamarai tagságból
eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek. A kamarai tagság szünetelésének ténye a 45. § (4)
bekezdés c) pontja szerinti akadálynak minősül.
(3)	Az igazságügyi szakértő részére a szünetelés a jövőre nézve engedélyezhető. A szünetelés
időtartama legfeljebb a szünetelést engedélyező kamarai határozat jogerőre emelkedésétől
számított két év, amely indokolt esetben évente meghosszabbítható. A meghosszabbított
szünetelés időtartama az öt évet nem haladhatja meg.
(4)	A Kamara a szünetelés iránti kérelemről harminc napon belül határoz. A Kamara a
szünetelés tárgyában meghozott határozatot, a határozat meghozatalától számított tizenöt
napon belül megküldi a névjegyzéket vezető hatóságnak.
(5)	A szünetelő igazságügyi szakértő a szünetelést engedélyező határozatban foglaltaktól
eltérően, a szünetelés időtartamának lejárta előtt kérheti a szünetelés megszüntetését. A
szünetelés visszavonását kérelmező igazságügyi szakértő, a szünetelés visszavonását
megállapító határozat jogerőre emelkedéséig igazságügyi szakértői tevékenységet nem
végezhet, hatóság előtt szakértőként nem járhat el, a kamarai tagságából eredő jogai és
kötelezettségei szünetelnek.
(6)	A Kamara a jogerős határozatot megküldi a névjegyzéket vezető hatóságnak a
névjegyzékbe történő bejegyzés céljából. A Kamara a szünetelés visszavonása tárgyában
meghozott határozatot, a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül megküldi a
névjegyzéket vezető hatóságnak. A szünetelés engedélyezésének és visszavonásának részletes
szabályairól az alapszabály rendelkezik.
(7)	A Kamara engedélye nem szükséges a kamarai tagságnak
a)	az országgyűlési képviselői, a nemzetiségi szószólói, az európai parlamenti
képviselői, az önkormányzati képviselői vagy polgármesteri megbízatás,
b)	az állami vezetői szolgálati jogviszony, az állami vezetőként betöltött jogviszony
vagy
c)	az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő e megbízatása
miatti szüneteléshez. Ezen esetekben a szünetelés időtartama a megbízatás lejártáig tart. Az
igazságügyi szakértő az e bekezdés szerinti szünetelést köteles a kamarának bejelenteni,
amely a szünetelés tényéről értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot a névjegyzékbe történő
bejegyzés céljából. Ebben az esetben a (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni
kell.
35.	A kamarai tagság felfüggesztése
69.	§
(1)	Az igazságügyi szakértő kamarai tagságát fel kell függeszteni, ha
36
a)	az igazságügyi szakértő ellen közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt
emel vádat az ügyész vagy
b)	a kötelező szakmai kamarai tagsággal rendelkező igazságügyi szakértő szakmai
kamarai tagsága felfüggesztésre került.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vádemelésről az ügyész értesíti a Kamarát és a
névjegyzéket vezető hatóságot.
(3)	Az igazságügyi szakértő kamarai tagságának felfüggesztését a névjegyzéket vezető
hatóság kezdeményezheti.
(4)	A felfüggesztés az (1) bekezdés a) pontja esetében az eljárás jogerős befejezéséig, az (1)
bekezdés b) pontja esetében pedig addig tart, amíg a szakértő szakmai kamarai tagsága
felfüggesztése hatálya alatt áll.
(5)	Ha a Kamara határozatában nem dönt az igazságügyi szakértő felfüggesztéséről, a
miniszter a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat.
(6)	Az igazságügyi szakértő a felfüggesztés időtartama alatt igazságügyi szakértői
tevékenységet nem végezhet, hatóság előtt nem járhat el, az e törvényből és a kamarai
tagságból eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek.
IX.	Fejezet
A Kamara szervei
36.	A Kamara szerveire vonatkozó általános szabályok
70.	§
(1)	A Kamara szervei
a)	a küldöttgyűlés,
b)	az elnökség,
c)	a fegyelmi bizottság,
d)	az etikai bizottság,
e)	a számvizsgáló bizottság,
f)	a minőségbiztosítási bizottság,
g)	a szakterületet felülvizsgáló bizottság,
h)	a szakmai tagozatok és
i)	a hivatal.
(2)	Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül az alapszabályban meghatározott, más
bizottság is alapítható.
(3)	A Kamara az igazságügyi szakértők területi megoszlására figyelemmel a hatékonyabb
kamarai működés és az igazságügyi szakértők ügyintézésének megkönnyítése céljából területi
ügyfélszolgálati pontokat működtet. A területi ügyfélszolgálati pontok a Kamara szerveként
működnek, önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek.
37
(4)	A Kamara szervezetének és működésének e törvényben nem részletezett szabályait a
Kamara szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.
37.	A küldöttgyűlés
71.	§
(1)	A Kamara legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés.
(2)	A Kamara tagjai a küldöttgyűlésbe száznegyven küldöttet választanak. A küldöttgyűlésbe
a szakmai tagozatok öt-öt küldöttet delegálnak, a további küldötteket a bejegyzett igazságügyi
szakértők területi megoszlására figyelemmel kell megválasztani. A küldöttek
megválasztásának részletes szabályait az alapszabály állapítja meg.
(3)	A küldöttgyűlés
a)	kizárólagos hatáskörébe tartozik - az elnök, az elnökhelyettesek, a főtitkár és a
titkárok kivételével - a Kamara tisztségviselőinek megválasztása, valamint a tisztségviselők -
a főtitkár és a titkárok kivételével - visszahívása,
b)	beszámoltatja a Kamara elnökét és az elnökséget,
c)	elfogadja a Kamara éves költségvetését és elfogadja a főtitkár beszámolóját az éves
költségvetés végrehajtásáról,
d)	elfogadja a kamarai tagdíj mértékéről, a Kamara által nyújtott szolgáltatásokért
fizetendő egyéb hozzájárulások mértékéről, a kamarai tagdíj alóli részleges vagy teljes
mentesülésről szóló szabályzatot,
e)	elfogadja az alapszabályt és a Kamara szervezeti és működési szabályzatát,
f)	elfogadja a fegyelmi eljárási szabályzatot, az igazságügyi szakértők etikai kódexét,
az etikai eljárási szabályzatot és
g)	beszámoltatja a bizottságokat, azok tisztségviselőit és tagjait.
(4)	A küldöttgyűlés által elfogadott szabályzatokat a 78. § (1) bekezdésben meghatározott
jóváhagyást követően a Kamara honlapján közzé kell tenni. A közzététel időpontjának
egyértelműen megállapíthatónak kell lennie. A küldöttgyűlés által elfogadott szabályzatok - a
szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a Kamara honlapján történő közzétételt követő
harmincadik napon lépnek hatályba.
(5)	A küldöttgyűlés a döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza. Az ülés
tartásával vagy ülés tartása nélkül megtartott küldöttgyűlésen a küldöttek kizárólag
személyesen j árhatnak el.
(6)	Az elnökség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal összehívja a
küldöttgyűlést. A küldöttek legalább tíz százalékának indítványára a küldöttgyűlést össze kell
hívni. A küldötteket a (7) és (8) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett kell
meghívni.
(7)	A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van. A
küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal későbbre, azonos
napirenddel összehívott küldöttgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül -
határozatképes.
38
(8)	A küldöttek a küldöttgyűlés ülésén szavazással hozzák meg a határozatukat. A
küldöttgyűlés határozatának érvényességéhez a jelen lévő küldöttek többségének szavazata,
az alapszabály elfogadásához, módosításához a jelen lévő küldöttek legalább kétharmadának
szavazata szükséges. A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Kamara
elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesít.
72.	§
(1)	A küldöttek a küldöttgyűlés ülésén jogaikat - ha ezt az alapszabály lehetővé teszi -
személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is
gyakorolhatják. Az alapszabályban kell az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket,
valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját meghatározni akként, hogy a küldöttek
azonosítása, és a küldöttek közötti kölcsönös és befolyásmentes kommunikáció biztosított
legyen.
(2)	Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott küldöttgyűlésen elhangzottakat és a
meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetők legyenek. Az
elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével megtartott küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet
kell készíteni, amelyet a Kamara elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesít.
73.	§
(1)	Ülés tartása nélküli határozathozatal esetén a határozathozatalt az elnökség a határozat
tervezetének a küldöttek részére postai úton hivatalos iratként vagy elektronikus úton történő
megküldésével, vagy a Kamara honlapján történő közzétételével is kezdeményezheti. A
határozat tervezetének postai úton hivatalos iratként vagy elektronikus úton történő
megküldésének vagy a Kamara honlapján történő közzétételének részletes szabályait az
alapszabály állapítja meg.
(2)	Ülés tartása nélküli döntéshozatal nem kezdeményezhető az alapszabály elfogadása
tárgyában.
(3)	A küldöttek számára a határozat tervezetének kézhezvételétől vagy közzétételétől
számított legalább nyolc napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék
az elnökség részére.
(4)	A küldöttek a határozat tervezetére kizárólag támogató (igen), vagy a határozatot ellenző
(nem) szavazatot küldhetnek. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a küldötteknek - a
(6)	bekezdésben meghatározott kivétellel - indítványtételi joga nincs. A szavazatok
megküldése postai úton vagy a Kamara által kialakított internetes felületen keresztül
történhet.
(5)	Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a 71. § (7) és (8) bekezdésében foglalt
rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor
érvényes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati
jogot képviselő küldött jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
(6)	Ha az összes küldött legalább egyharmada az ülés megtartását kívánja, a küldöttgyűlés
ülését az elnökségnek harminc napon belül össze kell hívnia.
39
(7)	A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő öt napon belül az elnökség
megállapítja a szavazás érvényességét és eredményét, és azt további öt napon belül közli a
Kamara tagjaival. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja.
74.	§
(1)	A 71. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a határozattal érintett kamarai
tag jogszabálysértésre hivatkozással, bírósági jogorvoslat iránt kérelmet nyújthat be. A
küldöttek legalább egyharmada a küldöttgyűlés által meghozott egyéb határozattal szemben
jogszabálysértésre hivatkozással - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - harminc napon belül
bírósági jogorvoslat iránt kérelmet nyújthat be. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a
névjegyzéket vezető hatóságot értesíteni kell.
(2)	Az alapszabály elfogadása vagy módosítása tárgyában meghozott határozattal szemben a
küldöttek legalább tizenöt százaléka a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter felé
jelzéssel élhet. Az alapszabály elfogadása vagy módosítása tárgyában hozott határozat bírói
úton kizárólag a törvényességi felügyeleti intézkedés elmaradása esetén támadható, ennek
tényét a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell.
(3)	A bíróság az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelmet nemperes eljárásban bírálja el. Ha e
törvényből vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bíróság eljárására a
polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni. Az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
kizárólagosan illetékes.
38.	Az elnökség
75.	§
(1)	Az elnökség a Kamara elnökéből és négy elnökhelyettesből áll.
(2)	A Kamara elnökét és elnökhelyetteseit általános, egyenlő választójog alapján közvetlenül,
négy évre, titkos szavazással választják.
(3)	A választói névjegyzékbe felvett igazságügyi szakértő választhat, és amennyiben
jogszabály nem zárja ki, választható. Szavazni csak személyesen lehet. A választáson minden
szavazásra jogosultnak egy szavazata van, minden szavazat egyenlő.
(4)	A Kamara elnöke az lesz, aki a választáson az egyéni jelöltek közül a legtöbb szavazatot
kapta és legalább a leadott szavazatok egyharmadával rendelkezik. Amennyiben a legtöbb
szavazatot kapott egyéni jelölt nem szerezte meg a leadott szavazatok legalább egyharmadát,
második fordulót kell tartani.
(5)	A második fordulóban csak azok az egyéni jelöltek vesznek részt, akik az első fordulóban
az első három hely valamelyikén végeztek és a leadott szavazatok legalább egyötödét
megkapták. A második fordulóban a Kamara elnöke az lesz, aki az egyéni jelöltek közül a
legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén - amennyiben azon az elnöki tisztség
betöltése vagy a második fordulóban történő részvétel múlik - az azonos szavazatot kapott
személyek közül a választási bizottság elnöke és legalább két tagja - az érintettek jelenlétében
40
-	sorsolással dönti el a Kamara elnökének vagy a továbbjutó egyéni jelölt személyének
választását.
(6)	A Kamara elnökének megválasztását a miniszternek jóvá kell hagynia.
(7)	A Kamara elnökhelyettesei a választáson az egyéni jelöltek közül a négy legtöbb
szavazatot kapó jelöltek lesznek.
(8)	Az elnökség megválasztására a 87. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(9)	A jelölés módjáról, valamint az elnökség működési rendjéről az alapszabály rendelkezik.
76.	§
(1)	Az elnökség
a)	összehívja a Kamara küldöttgyűlését, javaslatot tesz annak napirendjére, előkészíti a
küldöttgyűlést és az annak hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát,
b)	előkészíti és a küldöttgyűlés elé terjeszti az alapszabály, valamint a Kamara
szervezeti és működési szabályzatának tervezetét,
c)	gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról,
d)	előkészíti és a küldöttgyűlés elé terjeszti a Kamara éves költségvetését,
e)	előkészíti és elfogadja a Kamara szakmai iránymutatásait,
f)	előkészíti és a küldöttgyűlés elé terjeszti a kamarai tagdíj mértékéről, a Kamara által
nyújtott szolgáltatásokért fizetendő egyéb hozzájárulások mértékéről, a kamarai tagdíj alóli
részleges vagy teljes mentesülésről szóló szabályzatot,
g)	előkészíti és elfogadja a szakértőjelölti igazolvány kiadásáról és külalakjáról szóló
szabályzatot, a szakértőjelöltek kötelező képzéseiről és számonkéréseiről, különösen a
szakértés alapismeretéről szóló elméleti képzésről szóló szabályzatot, a szakértőjelöltet
foglalkoztató mentorokat megillető kedvezményeket és egyéb juttatásokat előíró szabályzatot,
a szakértőjelöltekkel kapcsolatos egyéb szabályzatokat, valamint a módszertani levél
kiadásának részletes szabályairól szóló szabályzatot,
h)	előkészíti és a küldöttgyűlés elé terjeszti a fegyelmi eljárási szabályzatot, az
igazságügyi szakértők etikai kódexét és az etikai eljárási szabályzatot,
i)	elvégzi a küldöttgyűlés által meghatározott egyéb feladatokat,
j) kezdeményezheti a szakértő névjegyzékből történő törlését,
k) fegyelmi eljárást kezdeményezhet,
l) határoz a fegyelmi eljárás során a fegyelmi bizottság elnökével, vagy a fegyelmi
bizottság egészével szemben előterjesztett kizárási indítványról, és a fegyelmi bizottság
kizárása esetén - ha a fegyelmi tanács határozatképtelenné válik - új fegyelmi tanácsot jelöl
ki,
m) ellátja az igazságügyi szakértők képviseletét a belföldi és a külföldi szakmai
szervezetekkel való kapcsolattartás során és
n) elfogadja a hivatal ügyrendjét.
(2)	Az elnökség által előkészített és elfogadott szabályzatokat a Kamara honlapján közzé kell
tenni. Az elnökség által előkészített és elfogadott szabályzatok - a szabályzat eltérő
rendelkezése hiányában - a Kamara honlapján történő közzétételt követő harmincadik napon
lépnek hatályba.
41
(3)	Az (1) bekezdés j) és k) pontjában meghatározott esetben a határozattal érintett kamarai
tag jogszabálysértésre hivatkozással, bírósági jogorvoslat iránt kérelmet nyújthat be. Az (1)
bekezdés c), e), g) és n) pontjában meghatározott esetben a kamarai tagok legalább
egynegyede jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti, hogy az elnökség határozatát
vagy szabályzatát a küldöttgyűlés tárgyalja meg. A küldöttgyűlés az elnökség határozatának
vagy szabályzatának vizsgálatát követően legalább kétharmados többséggel az elnökség
határozatát vagy szabályzatát hatályon kívül helyezheti és az elnökséget új határozat vagy
szabályzat meghozatalára utasíthatja. Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott esetben a
tagok részére a feladat jellegétől függő megfelelő jogorvoslat áll rendelkezésére.
(4)	A bíróság a (3) bekezdés szerinti kérelmet nemperes eljárásban bírálja el. Ha e törvényből
vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bíróság eljárására a polgári
perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni. Az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
kizárólagosan illetékes.
77.	§
(1)	A Kamara elnöke
a)	képviseli a Kamarát,
b)	irányítja az elnökség és a bizottságok működését,
c)	fegyelmi eljárást kezdeményezhet és
d)	a miniszter jóváhagyásával kinevezi és felmenti a főtitkárt, valamint a küldöttgyűlés
elé terjeszti a főtitkár díjazására vonatkozó javaslatát.
(2)	A Kamara elnöke a tevékenységéről beszámol a küldöttgyűlésnek.
(3)	Az elnökhelyettesek az alábbi feladatkörökben járnak el:
a)	általános elnökhelyettes,
b)	fegyelmi és etikai ügyekért felelős elnökhelyettes,
c)	az igazságügyi szakértői tevékenység tudományos művelésének támogatásáért,
módszertani levelekért és szakmai iránymutatásokért felelős elnökhelyettes és
d)	az igazságügyi szakértői intézményekkel, intézetekkel, igazságügyi szakértői
testületekkel és egyéb szakértői szervekkel, valamint a hatóságokkal való kapcsolattartásért
felelős elnökhelyettes.
(4)	Az elnökhelyetteseknek a (3) bekezdés szerinti feladatkörét az elnök jelöli ki. Az
elnökhelyettesek ellátják a Kamara elnöke által meghatározott feladatokat.
(5)	A Kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes
helyettesíti.
78.	§
A Kamara elnöke az alapszabályt és a Kamara szervezeti és működési szabályzatát
jóváhagyás végett a miniszternek, iránymutatásait és egyéb szabályzatait tájékoztatás végett a
miniszternek és a szakterületet felügyelő miniszternek megküldi az elfogadástól számított
tizenöt napon belül.
42
39. A fegyelmi bizottság
79.	§
(1)	A küldöttgyűlés a Kamara tagjai közül az igazságügyi szakértők területi eloszlására
figyelemmel megválasztja a tizenöt tagú fegyelmi bizottság tizennégy tagját és az elnökét.
(2)	A fegyelmi bizottság felelős a fegyelmi eljárások lefolytatásáért. A fegyelmi bizottság
évente egyszer beszámol a tevékenységéről a küldöttgyűlésnek.
(3)	A Kamara elnöke a fegyelmi bizottság elnökétől a folyamatban lévő ügyekről bármikor
felvilágosítást kérhet. A fegyelmi bizottság elnöke a Kamara elnökének felhívására
haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül köteles a tájékoztatást megadni.
40.	Az etikai bizottság
80.	§
(1)	A küldöttgyűlés a Kamara tagjai közül az igazságügyi szakértők területi eloszlására
figyelemmel megválasztja a tizenöt tagú etikai bizottság tizennégy tagját és az elnökét.
(2)	Az etikai bizottság felelős az etikai eljárások lefolytatásáért. Az etikai bizottság évente
egyszer beszámol a tevékenységéről a küldöttgyűlésnek.
(3)	A Kamara elnöke az etikai bizottság elnökétől a folyamatban lévő ügyekről bármikor
felvilágosítást kérhet. Az etikai bizottság elnöke a Kamara elnökének felhívására
haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül köteles a tájékoztatást megadni.
41. A számvizsgáló bizottság
81. §
(1)	A küldöttgyűlés a Kamara tagjai közül megválasztja a háromtagú számvizsgáló bizottság
két tagj át és az elnökét.
(2)	A számvizsgáló bizottság a Kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi. A
számvizsgáló bizottság évente egyszer köteles a küldöttgyűlésnek beszámolni.
(3)	A számvizsgáló bizottság munkája során bármely kamarai tagtól felvilágosítást kérhet, a
Kamara irataiba betekinthet, intézkedést javasolhat a főtitkárnak. Az ellenőrzéssel
kapcsolatban a számvizsgáló bizottság és tagjai jogait és kötelezettségeit az alapszabály
határozza meg.
42.	A minőségbiztosítási bizottság
82.	§
43
(1)	A küldöttgyűlés a szakmai tagozatok tagjai - elsősorban a miniszter rendeletében
meghatározott külön minősítéssel rendelkező igazságügyi szakértők - közül megválasztja a
minőségbiztosítási bizottság tagjait és az elnökét.
(2)	A bizottság tagjait a szakmai tagozatok tagjai közül kell megválasztani akként, hogy
minden szakmai tagozatból egy igazságügyi szakértő választható. A minőségbiztosítási
bizottság tagjának csak olyan igazságügyi szakértő választható meg, aki
a)	a saját szakterületén magas szintű elméleti tudással, valamint jelentős gyakorlati
tapasztalatokkal rendelkezik,
b)	legalább tizenöt éves igazságügyi szakértői tapasztalattal rendelkezik és
c)	a megválasztását megelőző tíz évben fegyelmi vagy etikai felelősségét fegyelmi
vagy etikai eljárásban jogerősen nem állapították meg.
(3)	A minőségbiztosítási bizottság felelős az igazságügyi szakértők szakmai értékelésének
lefolytatásáért, továbbá az alapszabály által a hatáskörébe utalt további feladatok
végrehajtásáért.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott feladat ellátására a minőségbiztosítási bizottság szakmai
értékelő tanácsot jelöl ki.
(5)	A minőségbiztosítási bizottság tevékenységéről évente egyszer beszámol a
küldöttgyűlésnek.
43.	A szakterületet felülvizsgáló bizottság
83.	§
(1)	A küldöttgyűlés a Kamara tagjai közül megválasztja a háromtagú szakterületet
felülvizsgáló bizottság két tagját és az elnökét.
(2)	A bizottság figyelemmel kíséri a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és továbbképzési
követelményeket, és - szükség szerint - a Kamara módszertani levelekért és szakmai
iránymutatásokért felelős elnökhelyettese útján javaslatot tesz a miniszternek a jogszabály
módosítására. A bizottság évente egyszer köteles a küldöttgyűlésnek beszámolni.
(3)	A bizottság üléseire köteles meghívni a miniszter, valamint a felülvizsgálandó szakterület
ágazati irányításáért felelős miniszter és szakmai Kamara képviselőjét, a Kamara érintett
szakmai tagozatának vezetőjét, akik a bizottság ülésén meghívottként vesznek részt, szavazati
joggal nem rendelkeznek. A bizottságot megillető jogosultságokat és kötelezettségeket az
alapszabály határozza meg.
44.	A szakmai tagozatok
84.	§
(1)	A Kamara tagjai az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz
kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendelet mellékleteiben
meghatározott szakterületek alapján szakmai tagozatokat alkotnak. A tagozat az első ülésén
44
elnököt választ. A szakmai tagozatok létrehozásáról, működéséről és feladatairól az
alapszabály rendelkezik.
(2)	A Kamara tagja egyidejűleg több szakmai tagozatnak is tagja lehet.
(3)	A szakmai tagozatok a saját szakterületüket érintő ügyekben véleményezési joggal
rendelkeznek, továbbá közreműködnek a Kamara minőségbiztosítással összefüggő
feladatainak végrehajtásában.
45.	A hivatal
85.	§
(1)	A Kamara ügyviteli szerve a hivatal, amelynek vezetője a Kamara főtitkára.
(2)	A főtitkár:
a)	felel - a számvizsgáló bizottság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - a Kamara
gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzési és számviteli tevékenységéért,
b)	felel a Kamara munkaügyi, jogi és igazgatási tevékenységéért,
c)	felel a Kamara informatikai tevékenységéért,
d)	felel a Kamara vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási,
üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket,
e)	gondoskodik a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról,
f)	egyetértési jogot gyakorol a küldöttgyűlésnek és az elnökségnek a Kamara
gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és
intézkedései tekintetében; az egyetértés e döntések hatálybalépésének feltétele,
g)	a Kamara rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik annak
feltételeiről, hogy a Kamara gazdálkodása a Kamara feladatainak ellátását biztosítsa,
h)	munkáltatói jogot gyakorol a Kamara munkavállalói felett
i)	gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia
biztosításáról és
j) elfogadásra az elnökség elé terjeszti a hivatal ügyrendjének tervezetét.
(3)	A főtitkár egyetértési joga nem terjed ki a saját díjazásának mértékére, azt a Kamara
elnökének előterjesztésére a küldöttgyűlés állapítja meg.
(4)	A főtitkár a (2) bekezdésben meghatározott hatásköreit esetenként vagy az ügyek
meghatározott körében az általa kinevezett titkárokra átruházhatja. Az átruházott hatáskör
gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.
(5)	A főtitkár a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott hatásköre ellátására titkárt nevez ki
(a továbbiakban: gazdasági ügyekért felelős titkár). Gazdasági ügyekért felelős titkárnak az
nevezhető ki, aki megfelel az államháztartásról szóló törvény végrehajtási rendelete gazdasági
vezetőkre vonatkozó előírásainak.
(6)	A főtitkár feladatai ellátása során köteles a Kamara szerveivel - különösen a Kamara
elnökével - együttműködni és részükre a szükséges tájékoztatást megadni.
(7)	A főtitkár évente beszámol a küldöttgyűlésnek a költségvetés végrehajtásáról.
45
(8)	A Kamarának a küldöttgyűlés, az elnökség, a bizottságok vagy valamely más kamarai
szerv kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatait a főtitkár irányítja és hangolja össze.
86.	§
(1)	Főtitkár az lehet, aki
a)	jogász szakképzettséggel és
b)	legalább nyolc éves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább öt
évet vezetői jogviszonyban töltött el.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti közigazgatási gyakorlatnak tekinthető köztestületnél
közigazgatási ügyekben ügyintézőként szerzett gyakorlat is. Főtitkár nem csak kamarai tag
lehet.
(3)	A főtitkárt a miniszter jóváhagyását követően a Kamara elnöke nevezi ki és menti fel.
(4)	A miniszter a jelölt kinevezéséhez a jóváhagyását nem adja meg, ha a jelölt
a)	az (1) bekezdésben előírt képesítési és szakmai követelményeknek nem felel meg
vagy
b)	szakmai alkalmasságához egyéb okból nyomatékos kétség fér.
(5)	A főtitkár a Kamarával áll - a munka törvénykönyve szerinti - munkaviszonyban. A
főtitkár felett a munkáltatói jogokat a Kamara elnöke gyakorolja.
46.	A tisztségviselők megválasztása
87.	§
(1)	A tisztségviselők megbízatásának leghosszabb időtartama négy év azzal, hogy a
tisztségviselők tisztségükre ismételten megválaszthatók, illetve a főtitkár és a titkárok
ismételten kinevezhető. A Kamara elnöke, az elnökhelyettesek és a fegyelmi bizottság elnöke
legfeljebb egy alkalommal választhatók újra.
(2)	A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy is jelölhető.
(3)	A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának vagy kinevezésének
napján szűnik meg. Ha a tisztségviselő megbízatása egyéb okból szűnik meg, a választására
jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított harminc napon belül megválasztja az új
tisztségviselőt.
88.	§
(1)	A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő
a)	lemondásával,
b)	visszahívásával, illetve felmentésével,
c)	kamarai tagságának megszűnésével, és
46
d)	megbízatása idejének lejártával.
(2)	A tisztségviselő megbízatása akkor is megszűnik, ha az ellene indult fegyelmi vagy
büntetőeljárás során jogerősen elmarasztalták.
(3)	A tisztségviselő visszahívását a Kamara tagjainak legalább egytizede kezdeményezheti, a
visszahívott tisztségviselő tisztségét betöltő új jelölt megjelölésével egyidejűleg. A
tisztségviselő visszahívása kizárólag akkor sikeres, ha a küldöttgyűlés az új tisztségviselőnek
ajánlott jelöltet egyidejűleg megválasztja.
(4)	A visszahívásról és az új tisztségviselő megválasztásáról - titkos szavazással - a
kezdeményezéstől számított harminc napon belül a küldöttgyűlés dönt.
(5)	Az (1) bekezdés c) pontja, valamint a (3) és (4) bekezdés a főtitkár és a titkárok
tekintetében nem alkalmazható.
X.	Fejezet
A módszertani levél
47.	A módszertani levél kidolgozása és elfogadása
89.	§
(1)	Az elnökség az igazságügyi szakértői tevékenység egységes és magas színvonalú ellátása
érdekében módszertani levelet ad ki. A módszertani levél kiadását a Kamara szervei,
különösen a minőségbiztosítási bizottság, a Kamara szakmai tagozatai, igazságügyi szakértői
intézmény, igazságügyi szakértői testület, Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, valamint a
névjegyzéket vezető hatóság indítványozhatja.
(2)	Az elnökség az indítvány alapján a módszertani levél kidolgozása érdekében a
módszertani levéllel érintett igazságügyi szakértői szakterületen alapított szakmai tagozatból -
a (4) bekezdés kivételével - öttagú bizottságot (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban:
bizottság) hív össze. A bizottságot az érintett igazságügyi szakértői tagozat elnöke vezeti. Ha
a módszertani levél több igazságügyi szakértői szakterületet érint, a bizottság tagjai elnököt
választanak.
(3)	Az igazságügyi szakértői intézmények tevékenységi körébe eső szakterületekhez tartozó
szakkérdésekben - amennyiben az adott szakkérdés az igazságügyi szakértői intézmény
kizárólagos hatáskörébe tartozik - a módszertani levél kiadásához az érintett igazságügyi
szakértői intézmény egyetértése szükséges. Ebben az esetben a bizottság két tagját az érintett
igazságügyi szakértői intézmény jelöli.
(4)	A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tevékenységi körébe eső szakterületekhez tartozó
szakkérdésekben - amennyiben az adott szakkérdés a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
hatáskörébe tartozik - a módszertani levél kiadásához a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
egyetértése szükséges. Ebben az esetben a bizottság két tagját a Teljesítésigazolási Szakértői
Szerv jelöli.
47
(5)	Olyan szakkérdésben, amelyre nézve a szakvélemény adására külön jogszabály
kizárólagosan valamely szervet jogosít fel, a háromtagú bizottság tagjait e szerv jelöli ki. Ha a
szakvélemény adására több szerv jogosult, minden szerv két tagot jelöl a bizottságba.
(6)	A bizottság üléseire szükség esetén meg kell hívni a módszertani levéllel érintett
tudományterület egyetemi képviselőit, valamint, ha ez indokolt, az eljárásokat jól ismerő
szakjogászokat is. A meghívottak a bizottság ülésein tanácskozási joggal vesznek részt.
(7)	Az elnökség nem adhat ki módszertani levelet olyan szakterületen, amelyen az
egészségügyért felelős miniszter vagy annak irányítása, felügyelete alatt működő szervezet
külön jogszabály alapján módszertani levél kiadására jogosult.
90.	§
(1)	A módszertani levél tervezetét a bizottság elnöke terjeszti az elnökség elé.
(2)	A módszertani levelet az elnökség akkor fogadja el, ha azt a bizottság legalább három
tagja támogatja. A bizottság azon tagja, aki a módszertani levelet nem támogatja, és a
bizottság döntésével nem ért egyet, különvéleményét - annak írásbeli indokolásával együtt -
jogosult a módszertani levélhez csatolni. A különvélemény - az elnökség döntése alapján - a
módszertani levéllel együttesen közzétehető.
(3)	Az elnökség a módszertani levelet tájékoztatásul és közzétételre megküldi a miniszter
részére, amelyhez csatolja a bizottság tagjainak névsorát és a tagok támogatását igazoló
iratokat.
48.	A módszertani levél közzététele
91.	§
(1)	A miniszter gondoskodik a módszertani levél közzétételéről a kormányzati portálon. A
módszertani levél - annak visszavonásáig - a honlapról nem távolítható el.
(2)	Ha az elnökség nem csatolja a 90. § (3) bekezdésben megjelölt iratokat, a miniszter a
módszertani levelet visszaküldi az elnökség részére.
(3)	Az elnökség figyelemmel kíséri a közzétett módszertani leveleket, és szükség esetén
intézkedik - a módszertani levél kiadására vonatkozó rendelkezések szerint - azok
visszavonásáról, illetve új módszertani levél kiadásáról.
92.	§
A módszertani levél a kormányzati portálon történő közzétételétől a hatóság számára
tájékoztatásul, a szakértőnek pedig a szakértő tevékenység ellátása során iránymutatásul
szolgál.
HARMADIK RÉSZ
48
XI. Fejezet
A fegyelmi eljárás
49.	A fegyelmi vétség
93.	§
(1)	Fegyelmi vétséget követ el az az igazságügyi szakértő, aki az e törvény hatálya alá tartozó
tevékenységére vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, kamarai szabályzatok - ide nem
értve az igazságügyi szakértők etikai kódexét - és határozatok rendelkezéseit szándékosan,
vagy gondatlanul megszegi.
(2)	Fegyelmi vétséget követ el az az igazságügyi szakértő is,
a)	akit öt éven belül három etikai vétség elkövetése miatt jogerősen elmarasztaltak
vagy
b)	akinek a 130. § szerinti etikai vétsége az etikai vétség súlyára, az etikai vétség
elkövetésének ismétlődő jellegére vagy az etikai vétség elkövetésének körülményeire
tekintettel fegyelmi vétségnek minősül.
(3)	A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetet az etikai bizottság elnöke bejelenti az elnökségnek.
(4)	A (2) bekezdés b) pontja szerinti etikai vétségek fegyelmi vétségnek történő minősítéséről
a fegyelmi tanács, a fegyelmi eljárás előkészítése során határoz. A fegyelmi tanács által
meghozott határozat ellen a 126. §-ban meghatározottak szerinti bírósági jogorvoslatnak van
helye.
(5)	A fegyelmi eljárás során szakmai szempontból nem vizsgálható az a szakvélemény,
amelyet a hatóság jogerős határozatának meghozatala során elfogadott.
50.	Fegyelmi büntetések
94.	§
A fegyelmi vétséget elkövető igazságügyi szakértővel szemben kiszabható fegyelmi
büntetések a következők:
a)	figyelmeztetés,
b)	írásbeli megrovás,
c)	jövőbeni tisztségviseléstől meghatározott ideig történő eltiltás,
d)	kamarai tisztségtől való megfosztás,
e)	pénzbírság,
f)	a kamarai tagság legfeljebb két évig terjedő felfüggesztése és
g)	a Kamarából való kizárás.
95.	§
(1)	A Kamara fegyelmi tanácsa - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a fegyelmi
büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett
ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság
49
fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény
figyelembevételével, mérlegelési jogkörében szabja ki.
(2)	A Kamara fegyelmi tanácsa a 94. § g) pontja szerinti büntetést szabja ki azzal az
igazságügyi szakértővel szemben, akiről a Kamara öt éven belül harmadik alkalommal
állapítja meg, hogy fegyelmi vétséget követ el.
(3)	A pénzbírság összege - a büntetés kiszabásának évében esedékes - éves kamarai tagdíj
tízszereséig terjedhet. A pénzbírságot a Kamara részére kell megfizetni, felhasználására az
alapszabály rendelkezései az irányadók.
(4)	A fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények megszűnnek, ha a fegyelmi
határozat jogerőre emelkedésétől számítva a figyelmeztetés és írásbeli megrovás esetén egy
év, pénzbírság kiszabása esetén két év eltelt. Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi büntetés
hatálya - a két év eltelte után is - mindaddig fennáll, amíg a fegyelmi eljárás alá vont
igazságügyi szakértő a pénzbírságot nem fizette meg. A felfüggesztés fegyelmi büntetéshez
fűződő hátrányos jogkövetkezmények a felfüggesztés-büntetés lejártától számított három év
elteltével szűnnek meg.
(5)	A 94. § b)-e) pontjában foglalt fegyelmi büntetések más fegyelmi büntetéssel együtt is
kiszabhatók.
51.	Elévülés
96.	§
(1)	Nem folytatható le fegyelmi eljárás, ha
a)	azt a Kamara elnöke a cselekmény vagy mulasztás tudomására jutásától számított
hat hónap alatt nem kezdeményezi vagy
b)	a cselekmény befejezése vagy a mulasztás megszűnése óta öt év eltelt.
(2)	Ha az igazságügyi szakértő a szakvélemény elkészítése során vagy a szakvélemény
elkészítését követően ahhoz kapcsolódóan több részcselekményt végez, az elévülési idő
kezdőidőpontja az utolsó részcselekmény elvégzésének időpontja.
(3)	A bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító fegyelmi vétség a bűncselekménnyel
együtt évül el.
(4)	Ha a fegyelmi vétségnek is minősülő cselekmény miatt büntető, szabálysértési vagy
szakmai kamara hatáskörébe tartozó fegyelmi eljárás indult, az eljárás jogerős befejezésétől
számított három hónapon belül a fegyelmi eljárás akkor is megindítható, ha a (3) bekezdésben
meghatározott határidő eltelt.
52.	A fegyelmi tanácstagok listája
97.	§
(1)	A fegyelmi tanácstagok listája a fegyelmi eljárásban a fegyelmi tanács tagjaként eljárni
jogosult igazságügyi szakértők névsorát tartalmazza.
50
(2)	A fegyelmi tanácstagok listájára minden szakmai tagozat öt igazságügyi szakértőt delegál.
(3)	A fegyelmi tanácstagok listájára történő felvétel módját és a nyilvántartás szabályait az
alapszabály határozza meg azzal, hogy a fegyelmi tanácstagok listája nem hozható
nyilvánosságra, de azt a névjegyzéket vezető hatóságnak meg kell küldeni.
53.	Eljáró szervek
98.	§
(1)	A fegyelmi eljárást lefolytató fegyelmi tanács három tagból áll, amelyből egy fő kamarai
tag, egy fő a szakvélemény tárgya szerinti szakterületen tapasztalattal rendelkező igazságügyi
szakértő a 97. § szerinti fegyelmi tanácstagok listájáról, egy fő pedig - kirendelésen alapuló
tevékenységgel összefüggő fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén - a hatóság
képviseletében vesz részt. Kompetenciavétség gyanúja esetén a fegyelmi bizottság további
egy taggal egészül ki a fegyelmi tanácstagok listájáról oly módon, hogy mind a vizsgálat alá
vont igazságügyi szakértő, mind pedig az adott ügy szempontjából vélelmezett szakértői
kompetenciaterület képviselete biztosított legyen.
(2)	Ha az igazságügyi szakértő felelősségre vonására nem kirendelésen alapuló
tevékenységgel összefüggő fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja miatt kerül sor, a fegyelmi
tanács harmadik tagját a fegyelmi tanácstagok listájáról kell kijelölni. A fegyelmi tanács
elnökét és tagjait a fegyelmi bizottság elnöke kéri fel.
(3)	A fegyelmi bizottság elnöke egy póttagot jelöl ki a fegyelmi tanácstagok listájáról. A
póttag a fegyelmi tanács tagjának ideiglenes vagy a fegyelmi eljárás teljes lefolyását érintő
akadályoztatása esetén jogosult eljárni.
(4)	A fegyelmi bizottság elnökének fegyelmi ügyében a fegyelmi tanács tagjait a Kamara
elnöke jelöli ki. A Kamara elnökének fegyelmi ügyében a fegyelmi tanács tagjait a
névjegyzéket vezető hatóság jelöli ki.
99.	§
(1)	Ha a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjainak személyében a kizárás kimondása okán
változás történik, vagy ha a fegyelmi tanács összetétele a 98. § (3) bekezdése alkalmazásával
nem biztosítható, a fegyelmi tanács által lefolytatott eljárást meg kell ismételni. Ha a fegyelmi
tanácsban a személyi változás a 98. § (3) bekezdésében foglaltak szerint következik be, a
fegyelmi tanács elnöke ismerteti a keletkezett iratokat; az eljárási cselekményeket csak akkor
kell megismételni, ha a fegyelmi tanács azt szükségesnek tartja.
(2)	A fegyelmi eljárás megindítása esetén a fegyelmi tanács munkájának előkészítését és a
bizonyítás lefolytatását vizsgálóbiztos végzi, ha a 113. § (1) bekezdése alapján tárgyalás
azonnali kitűzésének nincs helye. A vizsgálóbiztost a fegyelmi tanács jelöli ki a fegyelmi
tanácstagok listájáról.
(3)	A fegyelmi bizottság és a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás során tudomására jutott
adatokat, a megalapozott fegyelmi döntés meghozatala céljából jogosult kezelni. A fegyelmi
bizottság a fegyelmi eljárás során tudomására jutott adatokat az eljárás befejezését követő hat
51
hónap elteltével köteles zárolni. Amennyiben az igazságügyi szakértő a fegyelmi tanács
határozatával szemben bírósági jogorvoslatot vesz igénybe, az adatok zárolására a fegyelmi
bizottság a jogerős bírósági határozat közlését követő hat hónap elteltével köteles.
(4)	A fegyelmi bizottság elnökét és tagjait, a fegyelmi tanács elnökét és tagjait, a
jegyzőkönyvvezetőt, valamint a vizsgálóbiztost a fegyelmi eljárás során tudomásukra jutott
adatok, tények tekintetében - törvény eltérő rendelkezése hiányában - titoktartási
kötelezettség terheli; e kötelezettség tisztségük megszűnését követően is fennmarad. A
titoktartási kötelezettség alóli felmentést - indokolt esetben - a fegyelmi bizottság adja meg.
A felmentés csak azokra a tényekre, adatokra terjedhet ki, amelyek nyilvánosságra
hozatalához az érintett személy is hozzájárult.
54.	Kizáró okok és a kizárási indítvány elbírálása
100.	§
(1)	A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el
a)	a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő,
b)	aki a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő hozzátartozója vagy
képviselője,
c)	a 104. § szerinti kezdeményező,
d)	a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,
e)	akinek tanúként vagy igazságügyi szakértőként történő meghallgatása az ügyben
szükségessé válhat,
f)	aki ellen fegyelmi vagy szabálysértési eljárás van folyamatban, annak jogerős
befejezéséig,
g)	akinek a kamarai tagsága felfüggesztésre kerül, vagy szünetel és
h)	akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható el.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kizáró okokat a fegyelmi bizottság elnökére, a
vizsgálóbiztosra, a 113. § (4) bekezdése b) pont szerinti szakértőre és a jegyzőkönyvvezetőre
megfelelően alkalmazni kell.
(3)	A fegyelmi bizottság elnöke, a fegyelmi tanács elnöke és tagja, a vizsgálóbiztos, a 113. §
(4)	bekezdése szerinti igazságügyi szakértő, valamint a jegyzőkönyvvezető haladéktalanul
köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.
(4)	A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és a Kamara elnöke az (1) bekezdésben
felsorolt körülményekre hivatkozással a fegyelmi bizottság elnökével, a fegyelmi tanács
elnökével és tagjával, a vizsgálóbiztossal, a 113. § (4) bekezdése b) pont szerinti igazságügyi
szakértővel, valamint a jegyzőkönyvvezetővel szemben, a kizáró ok tudomására jutásától
számított nyolc napon belül kizárási indítványt terjeszthet elő az eljáró fegyelmi tanácsnál.
(5)	A kizárási indítványról, ha az
a)	a fegyelmi tanács elnökére, a fegyelmi tanács tagjára, a vizsgálóbiztosra, a 113. §
(4)	bekezdése b) pont szerinti igazságügyi szakértőre vagy a jegyzőkönyvvezetőre
vonatkozik, a fegyelmi bizottság vagy
b)	a fegyelmi bizottság elnökére vonatkozik, az elnökség
52
hoz határozatot, és azt kézbesíti a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek és a
kizárási indítvánnyal érintett személynek. A kizárási indítványt tizenöt napon belül el kell
bírálni.
(6)	A kizárási indítványt elutasító határozat ellen a Kamara elnöke vagy az eljárás alá vont
igazságügyi szakértő bírósági jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be a határozat
kézbesítésétől számított harminc napon belül.
(7)	A (6) bekezdés szerinti kérelmet a bíróság nemperes eljárásban bírálja el. Ha e törvényből
vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bíróság eljárására a polgári
perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni. Az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
kizárólagosan illetékes.
101.	§
(1)	Ha a fegyelmi tanács határozatképtelenné válik, a fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi
tanácsot jelöl ki. A fegyelmi bizottság elnökének kizárása esetén az elnökség jelöli ki az új
fegyelmi tanácsot.
(2)	Ha a kizárási indítvány a fegyelmi bizottság egészét érinti, arról az elnökség határoz.
55.	A bejelentő részvétele az eljárásban
102. §
(1)	Bejelentő az az igazságügyi szakértő eljárásával érintett, az alapeljárásban részt vevő
személy, aki az igazságügyi szakértővel szemben, fegyelmi felelőssége megállapításának
érdekében, a fegyelmi bizottsághoz benyújtott kérelem útján fegyelmi eljárást kezdeményez.
(2)	A bejelentő jogosult arra, hogy
a)	- ha e törvény másként nem rendelkezik - az eljárási cselekményeknél jelen legyen,
az eljárás őt érintő irataiba betekintsen,
b)	az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen,
c)	a fegyelmi eljárási jogairól a fegyelmi tanács elnökétől felvilágosítást kapjon és
d)	az e törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.
(3)	A bejelentő - ha e törvény másként nem rendelkezik - a jogait meghatalmazott
képviselője útján is gyakorolhatja. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba kell foglalni, és azt a képviselő első eljárási cselekményével egyidejűleg kell
benyújtani a fegyelmi tanácshoz.
(4)	A bejelentőt a fegyelmi eljárás során tudomására jutott adatok, tények tekintetében -
törvény eltérő rendelkezése hiányában - titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási
kötelezettség alóli felmentést - indokolt esetben - a fegyelmi bizottság adja meg. A felmentés
csak azokra a tényekre, adatokra terjedhet ki, amelyek nyilvánosságra hozatalához az érintett
személy is hozzájárult.
56.	A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő részvétele az eljárásban
53
103.	§
(1)	A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő jogosult arra, hogy
a)	az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás irataiba betekintsen,
b)	az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen, a
meghallgatott tanúkhoz, szakértőkhöz kérdést intézzen, bizonyítási indítványt tegyen,
c)	a fegyelmi eljárási jogairól a fegyelmi tanács elnökétől felvilágosítást kapjon és
d)	az e törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.
(2)	A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt az idézésében és meghallgatása
kezdetekor az (1) bekezdésben foglalt jogok gyakorlásának lehetőségére figyelmeztetni kell.
A figyelmeztetést jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(3)	A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő nem kötelezhető arra, hogy önmagát
terhelő vallomást tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson, továbbá -
meghallgatása esetén - a nyilatkozattételt bármikor megtagadhatja. Erre az igazságügyi
szakértőt az idézésében és meghallgatása elején figyelmeztetni kell. A figyelmeztetést és az
arra adott választ jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvezés elmaradása esetén a
fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő vallomása bizonyítékként nem vehető
figyelembe.
(4)	Amennyiben e törvény egyes eljárási cselekményekre vonatkozóan másként nem
rendelkezik, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő helyett meghatalmazott
képviselője is eljárhat. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba kell foglalni, és azt a képviselő első eljárási cselekményével egyidejűleg kell
benyújtani a fegyelmi tanácshoz.
(5)	Ha a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő képviselővel jár el, az iratokat a
képviselőnek kell kézbesíteni, és a tárgyalásra őt is meg kell idézni. Az igazságügyi szakértő
személyes megjelenésére szóló idézést az igazságügyi szakértő részére kell kézbesíteni.
(6)	Ha a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és a képviselő nyilatkozata egymástól
eltér, az igazságügyi szakértő nyilatkozatát kell figyelembe venni.
57.	A fegyelmi eljárás lefolytatása iránti kérelem és az igazságügyi szakértő tevékenységével
kapcsolatos panasz
104.	§
(1)	Az igazságügyi szakértővel szemben - kérelem benyújtása útján -
a)	az elnökség,
b)	a Kamara elnöke,
c)	a névj egyzéket vezető hatóság vagy
d)	a bejelentő
(a továbbiakban együtt: kezdeményező) kezdeményezhet fegyelmi eljárást.
54
(2)	Bejelentőként csak az igazságügyi szakértő eljárásával érintett, az alapeljárásban részt
vevő személy nyújthat be kérelmet a fegyelmi eljárás kezdeményezése iránt.
(3)	Az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatban a panaszokról és a közérdekű
bejelentésekről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően bárki panaszt tehet. A panaszt a
fegyelmi ügyekért felelős elnök-helyetteshez kell benyújtani. A panasz vizsgálatát követően
az elnökség az (1) bekezdés szerint fegyelmi eljárást kezdeményezhet, amennyiben úgy ítéli
meg, hogy a fegyelmi eljárás kezdeményezése indokolt.
58.	A fegyelmi eljárás díja és költségei
105.	§
(1)	A bejelentő a kérelem benyújtásával egyidejűleg - a Kamara alapszabályában
meghatározott módon - köteles a Kamara részére fegyelmi eljárási díjat fizetni. A fegyelmi
eljárási díj összege ötvenezer forint.
(2)	A fegyelmi eljárás költségeit - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Kamara
előlegezi. A fegyelmi eljárás költsége különösen
a)	a fegyelmi tanács szükséges és igazolt készkiadásai és
b)	az eljárás résztvevőinek az utazással felmerült szükséges és igazolt költségei.
(3)	A fegyelmi eljárás során keletkezett iratokból a másolat egyszeri kiadásának költségét a
Kamara előlegezi, míg további másolat az alapszabályban meghatározott mértékű
költségtérítés ellenében adható ki.
(4)	Ha a fegyelmi eljárás során a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő felelősségét
megállapítják, köteles a fegyelmi eljárási díjat és az eljárásban felmerült egyéb költségeket
viselni. Ha a kérelem elutasításra kerül, az eljárás költségeit a Kamara viseli.
59.	A kérelem benyújtása és a fegyelmi bizottság elnökének intézkedései a kérelem elbírálásra
való alkalmasságának vizsgálata körében
106.	§
(1)	A fegyelmi eljárás lefolytatása iránti kérelmet a fegyelmi bizottságnál írásban kell
előterjeszteni, eggyel több példányban, mint a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértők
száma. A kérelemben meg kell jelölni
a)	a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő nevét, igazságügyi szakértői
igazolványának számát és a névjegyzék szerinti elérhetőségét,
b)	a kezdeményező nevét, lakcímét (székhelyét) és elérhetőségét,
c)	azt a cselekményt, amely miatt a kezdeményező szerint fegyelmi vétség
elkövetésével gyanúsítható az igazságügyi szakértő,
d)	azt az időpontot, amikor a kezdeményező tudomást szerzett az igazságügyi szakértő
cselekményéről és
e)	az előadottak alátámasztására alkalmas bizonyítási eszközöket, különösen a
figyelembe venni kért okiratokat, a meghallgatni kért tanúk nevét, idézhető címét.
55
(2)	A kérelemhez csatolni kell:
a)	az abban foglaltak alátámasztására alkalmas okiratokat és
b)	ha a fegyelmi eljárást a bejelentő kezdeményezi, a fegyelmi eljárási díj megfizetését
tanúsító bizonylatot.
107.	§
(1)	A kezdeményező a kérelmet és mellékleteit elektronikus formában is benyújthatja, ebb en
az esetben a fegyelmi eljárás folyamán a Kamarával a kapcsolatot elektronikus úton köteles
tartani és a Kamara is valamennyi iratot elektronikus kapcsolattartás keretében kézbesít a
kezdeményező részére. A kérelem és mellékletei elektronikus úton való benyújtását az
elektronikus úton való kapcsolattartás vállalásának kell tekinteni.
(2)	Az elektronikus úton való kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézésről és bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	Ha a kezdeményező az elektronikus úton való kapcsolattartást választotta, az elektronikus
benyújtás alóli kivételt jelenti, ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása,
megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor,
a)	ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása
aránytalan nehézséggel vagy jelentős költségtöbblettel járna vagy
b)	ha a papír alapú okirat valódisága vitás.
108.	§
(1)	A fegyelmi eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet a fegyelmi bizottság elnöke a
fegyelmi bizottsághoz érkezésétől számított nyolc napon belül megvizsgálja, és a (2) és (3)
bekezdésben foglaltak szerint intézkedik, vagy a kérelmet elutasítja, ha annak 109. § szerinti
feltételei fennállnak.
(2)	Ha a kérelem nem tartalmazza a 106. § (1) bekezdésében előírt tartalmi elemeket, illetve a
kérelemhez nem csatolták a 106. § (2) bekezdésében meghatározott mellékleteket, a fegyelmi
bizottság elnöke azt a hiányok megjelölése mellett - nyolc napos határidő tűzésével -
hiánypótlásra küldi vissza azzal a figyelmeztetéssel, hogy a kérelmet elutasítja, ha a
kezdeményező a felhívásban felsorolt hiányokat nem pótolja.
(3)	Ha a kérelem megfelel a törvény rendelkezéseinek, továbbá ha a kezdeményező a kérelem
hiányait a megadott határidőben pótolta, a fegyelmi bizottság elnöke határozattal kijelöli az
eljáró fegyelmi tanácsot. A határozatot kézbesíteni kell a kezdeményezőnek és a fegyelmi
eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek; a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő
példányához a kérelmet és annak mellékleteit is csatolni kell.
109. §
(1)	A fegyelmi bizottság elnöke a kérelmet - fegyelmi tanács kijelölése nélkül - határozattal
elutasítja, ha
a)	az abban megjelölt személy nem igazságügyi szakértő,
56
b)	a kezdeményező az erre irányuló felhívás ellenére a megadott határidőben a
kérelemnek a felhívásban megjelölt hiányait nem pótolta vagy
c)	a bejelentő az erre irányuló felhívás ellenére a megadott határidőben a fegyelmi
eljárási díjat nem fizette meg.
(2)	A fegyelmi eljárást kezdeményező kérelmet elutasító határozatot kézbesíteni kell a
kezdeményezőnek és a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek; a fegyelmi eljárás
alá vont igazságügyi szakértő példányához a kérelmet és annak mellékleteit is csatolni kell.
(3)	A fegyelmi eljárást kezdeményező kérelmet az (1) bekezdés alapján elutasító határozat
ellen a kezdeményező bírósági jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be a határozat
meghozatalától számított tizenöt napon belül.
(4)	A (3) bekezdés szerinti kérelmet a bíróság nemperes eljárásban bírálja el. Ha e törvényből
vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bíróság eljárására a polgári
perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni. Az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
kizárólagosan illetékes.
60.	A fegyelmi eljárás előkészítése
110. §
(1)	A fegyelmi tanács öt napon belül határozattal dönt az eljárás megindításáról.
(2)	A fegyelmi tanács az eljárás megindítását a kijelölés kézhezvételétől számított tizenöt
napon belül megtagadja, ha a kérelemből és mellékleteiből megállapítható, hogy
a)	a cselekmény elévült,
b)	az annak tárgyát képező cselekményt fegyelmi vagy etikai eljárás során már
jogerősen elbírálták,
c)	a sérelmezett cselekmény a 93. § (1) vagy (2) bekezdése alapján nem minősül
fegyelmi vétségnek,
d)	a kérelem és mellékletei alapján a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja
nem állapítható meg,
e)	a kérelemben foglaltak vizsgálatát jogszabály kizárja,
f)	a bejelentő a szakértő elleni fegyelmi eljárás-indítási jogát visszaélésszerűen
gyakorolja vagy
g)	a kérelmet a 109. § (1) bekezdése alapján el kellett volna utasítani.
(3)	Az eljárás megindításáról rendelkező határozatot a kezdeményezőnek, a fegyelmi eljárás
alá vont igazságügyi szakértőnek és a Kamara elnökének, az eljárás megindításának
megtagadásáról rendelkező határozatot a kezdeményezőnek és a fegyelmi eljárás alá vont
igazságügyi szakértőnek kézbesíteni kell, az igazságügyi szakértő példányához a kérelmet és
annak mellékleteit csatolni kell.
61.	A kamarai tagság és az eljárás felfüggesztése
111. §
57
(1)	Az eljárás megindításával egyidejűleg vagy azt követően az eljárás ideje alatt a fegyelmi
tanács a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő kamarai tagságát - legfeljebb hat
hónapra - határozattal felfüggesztheti, ha a fegyelmi vétség súlyára tekintettel ez indokolt, és
a fegyelmi vétség elkövetése már az eljárást kezdeményező kérelem és mellékletei alapján
valószínűsíthető. A határozatot kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi
szakértőnek, a Kamara elnökének, a névjegyzéket vezető hatóságnak és a kezdeményezőnek.
(2)	Ha a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő kamarai tagságát
felfüggeszti, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő érdekeinek védelme céljából az
e törvényben, a fegyelmi eljárással összefüggésben előírt
a)	tizenöt napos határidők nyolc napra,
b)	harminc napos határidők tizenöt napra,
c)	negyvenöt napos határidők huszonöt napra és
d)	hatvan napos határidők harminc napra
csökkennek.
(3)	Ha a fegyelmi tanács úgy ítéli meg, hogy az ügy különösen bonyolult volta miatt a (2)
bekezdés alkalmazása a tényállás helyes megállapítását akadályozná, indokolt határozatával a
(2)	bekezdés rendelkezéseinek alkalmazását mellőzheti. A határozatot kézbesíteni kell a
fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének és a névjegyzéket
vezető hatóságnak.
112. §
Ha a cselekmény - amely miatt a kezdeményező szerint fegyelmi vétség elkövetésével
gyanúsítható a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő - folyamatban lévő bírósági
vagy más hatósági eljárást érint, a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárást annak megindításával
egyidejűleg határozattal felfüggeszti a bíróság vagy más hatóság határozatának jogerőre
emelkedéséig. A határozatot kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi
szakértőnek, a Kamara elnökének, a névjegyzéket vezető hatóságnak és a kezdeményezőnek.
62.	Fegyelmi vizsgálat
113.	§
(1)	A fegyelmi tanács, ha a kérelemből az állapítható meg, hogy a tényállás - az összes
körülmény gondos mérlegelésével - a kérelem és mellékletei, valamint a fegyelmi eljárás alá
vont igazságügyi szakértő és a kezdeményező tanúkénti meghallgatása alapján tisztázható,
haladéktalanul - legkésőbb harminc napon belüli határnapra - tárgyalást tűz ki, egyéb esetben
vizsgálóbiztost jelöl ki, és fegyelmi vizsgálat lefolytatását rendeli el.
(2)	Vizsgálóbiztosnak a fegyelmi tanácstagok listáján szereplő, az érintett szakterületre
bejegyzett igazságügyi szakértő jelölhető ki.
(3)	A fegyelmi vizsgálat célja a fegyelmi vétséget megalapozó tényállás megállapítása és a
fegyelmi tanács eljárásának előkészítése.
(4)	A fegyelmi vizsgálat során a vizsgálóbiztos tisztázza a tényállás megállapításához
szükséges tényeket, ennek érdekében
58
a)	meghallgathatja a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt, a kezdeményezőt
mint tanút, a további tanúkat,
b)	szakértő közreműködését veheti igénybe, és
c)	egyéb bizonyítást végezhet.
(5)	A vizsgálóbiztos a csatolt iratokba betekinthet, továbbá a kezdeményezőtől és a fegyelmi
eljárás alá vont igazságügyi szakértőtől további, a tényállás megállapításához szükséges iratok
csatolását kérheti.
(6)	A vizsgálóbiztos eljárásának nem akadálya, ha a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi
szakértő a meghallgatáson nem jelenik meg vagy nem nyilatkozik. E tényről a fegyelmi
eljárás alá vont igazságügyi szakértőt tájékoztatni kell.
(7)	A vizsgálóbiztos az eljárásának eredményéről jelentésben számol be a fegyelmi tanácsnak,
amelyhez a bizonyítékként szolgáló iratokat csatolja. A vizsgálóbiztost a fegyelmi tanács
meghallgathatja.
(8)	A fegyelmi vizsgálatot harminc nap alatt le kell zárni. Ezt a határidőt a fegyelmi tanács
indokolt esetben, egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbíthatja. A fegyelmi
tanács a fegyelmi vizsgálat lezárását követő harminc napon belül tárgyalást tart.
63.	A fegyelmi tanács eljárása
114.	§
(1)	A fegyelmi tanács eljárása nem nyilvános, az egyes eljárási cselekményeken csak azok a
személyek vehetnek részt, akiknek a jelenlétét e törvény lehetővé teszi.
(2)	A fegyelmi tanács, ha azt a vizsgálóbiztos jelentése alapján indokoltnak tartja, a jelentés
kézhezvételétől számított nyolc napon belül, zárt tanácsülésen dönt arról, hogy
a)	megfelelő határidő kitűzésével a fegyelmi vizsgálat kiegészítését rendeli el és az
iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak,
b)	a fegyelmi tárgyalás mellőzésével megállapítja az igazságügyi szakértő fegyelmi
felelősségét és figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szab ki,
c)	a fegyelmi eljárást megszünteti vagy
d)	fegyelmi tárgyalást tűz ki.
(3)	A fegyelmi tanács a (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott intézkedéseiről
határozattal dönt. A határozatot a meghozatalától számított nyolc napon belül írásba kell
foglalni és az írásba foglalásától számított öt napon belül kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás
alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének, a névjegyzéket vezető hatóságnak és
a kezdeményezőnek.
(4)	A (2) bekezdés b) pontjában foglalt határozat akkor hozható meg, ha a vizsgálóbiztos
jelentése és az iratok alapján a fegyelmi felelősség kétséget kizáróan megállapítható, a
fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő a fegyelmi vétség elkövetését elismeri és
további bizonyításra nincs szükség.
59
(5)	A tárgyalás mellőzésével figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás fegyelmi büntetést
kiszabó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi
szakértő és a Kamara elnöke a kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását
kérheti, e tájékoztatást a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell.
(6)	A tárgyalás tartása iránti kérelem alapján a fegyelmi tanács tárgyalást tart. A fegyelmi
tanács a tárgyalás mellőzésével hozott határozatát a tárgyalás eredménye alapján hatályában
fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi, és új határozatot hoz. Az így meghozott határozatra a
(3)	bekezdés megfelelően alkalmazandó.
(7)	A fegyelmi tanács a (2) bekezdés c) pontja szerinti határozatot hoz, ha
a)	a kérelmet már a fegyelmi tanács kijelölése nélkül el kellett volna utasítani, kivéve
a 109. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt okot,
b)	a sérelmezett cselekmény a 93. § (1) és (2) bekezdése alapján nem minősül
fegyelmi vétségnek,
c)	a cselekmény elévülése miatt az eljárás megindítását meg kellett volna tagadni vagy
d)	a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő kamarai tagsága megszűnt.
115.	§
(1)	Ha a fegyelmi tanács tárgyalást tűz ki, arra a tanács elnöke a tárgyalás helyének és
időpontjának közlésével a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt és képviselőjét, a
tanút, a kirendelt szakértőt idézi; a vizsgálóbiztost és a Kamara elnökét értesíti. A tárgyaláson
az idézett személyek és az értesítettek lehetnek jelen.
(2)	A bejelentőt - ha a meghallgatására még nem került sor és a fegyelmi tanács szerint az
szükséges - mint tanút idézni, egyébként értesíteni kell.
(3)	A tárgyalás megtartására csak akkor kerülhet sor, ha azon a fegyelmi tanács elnöke és
minden tagja jelen van. A tárgyalás a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és
képviselője távollétében is megtartható, erről őket az idézésben tájékoztatni kell.
116.	§
(1)	A tárgyalást a fegyelmi tanács elnöke vezeti, ennek keretében gondoskodik a tárgyalás
rendjének fenntartásáról és kihirdeti a határozatokat. A tárgyalás során kihirdetett
határozatokat a kihirdetést követő nyolc napon belül írásba kell foglalni és - e törvény eltérő
rendelkezése hiányában - az írásba foglalástól számított öt napon belül a határozattal érintett
személyek részére kézbesíteni kell.
(2)	A fegyelmi tanács a tárgyalás során megtekinti a rendelkezésre álló iratokat, szükség
esetén meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt és tanúként a
kezdeményezőt, továbbá a vizsgálóbiztost, a tanút, illetve a kirendelt szakértőt vagy egyéb
bizonyítást folytat le. A fegyelmi tanács a felelősség megállapítására szolgáló bizonyítékokat
a maguk összességében, szabadon mérlegeli.
(3)	A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő részére a védekezés lehetőségét
biztosítani kell, erről őt az idézésben tájékoztatni kell. A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi
60
szakértő vagy képviselője a védekezését a tárgyalást megelőzően írásban vagy legkésőbb a
tárgyaláson szóban terjesztheti elő.
(4)	A fegyelmi tanács a tárgyalást további bizonyítás lefolytatása érdekében legfeljebb tizenöt
nappal elhalaszthatja.
64.Jegyzőkönyv
117.	§
(1)	A tárgyalásról és a fegyelmi vizsgálat eljárási cselekményeiről jegyzőkönyvet kell
felvenni. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson a főtitkár által kijelölt jegyzőkönyvvezető, a
fegyelmi vizsgálat során a vizsgálóbiztos vagy a főtitkár által kijelölt jegyzőkönyvvezető
vezeti.
(2)	A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni
a)	az eljáró fegyelmi tanács tagjait és a fegyelmi ügy számát,
b)	az eljárás tárgyát, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő nevét, szakértői
igazolvány számát, és a kezdeményező nevét,
c)	a tárgyalás (eljárási cselekmény) helyét és idejét,
d)	a tanács elnökének, tagjainak, a vizsgálóbiztosnak és a jegyzőkönyvvezetőnek a
nevét és
e)	a jelen lévő fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és képviselője, valamint
az egyéb idézettek és értesítettek nevét.
(3)	A jegyzőkönyvben röviden le kell írni az eljárás menetét és az annak során történteket, az
idézettek és értesítettek nyilatkozatait, a tanúk vallomásait, valamint a bizonyítási eljárás
során kirendelt szakértők véleményét.
(4)	A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke, a vizsgálóbiztos és - ha jegyzőkönyvvezető
alkalmazására került sor - a jegyzőkönyvvezető írja alá.
65. A büntetőeljárással kapcsolatos intézkedések
118.	§
(1)	Ha a fegyelmi eljárás során rendelkezésre álló adatok alapján közvádra üldözendő
bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, a fegyelmi tanács elnökét jelzési
kötelezettség terheli a főtitkár felé. A főtitkárt - a fegyelmi tanács elnökével való egyetértés
esetén - feljelentési kötelezettség terheli.
(2)	A büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az igazságügyi
szakértő ellen indított büntetőeljárás megindításáról és befejezéséről értesíti a Kamarát.
(3)	A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást a fegyelmi tanácsnak határozattal
fel kell függesztenie, a határozatot kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi
szakértőnek és a Kamara elnökének.
66.	A határozatok meghozatala
61
119. §
(1)	A fegyelmi tanács határozatait tárgyaláson zárt tanácskozás során vagy tárgyaláson kívül
zárt tanácsülésen, szótöbbséggel hozza, utolsóként a tanács elnöke szavaz.
(2)	A fegyelmi tanács határozatképes, ha a tárgyaláson, illetve a tanácsülésen az elnöke és
valamennyi tagja jelen van.
120. §
(1)	A fegyelmi eljárás során hozott határozatnak tartalmaznia kell
a)	a fegyelmi bizottság megjelölését és a fegyelmi ügy számát,
b)	a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő nevét, igazolványszámát, valamint
képviselője nevét,
c)	a kezdeményező nevét,
d)	a rendelkező részben
da)	a döntést,
db)	a jogorvoslati jogról történő kioktatást,
e)	az indokolásban
ea)	a megállapított tényállást,
eb)	a figyelembe vett bizonyítékokat,
ec)	a bizonyítékok értékelésekor figyelembe vett körülményeket,
ed)	azokat az okokat, amelyek miatt valamely tény vagy körülmény bizonyítottnak
vagy nem bizonyítottnak minősült,
ee)	az alkalmazott jogszabályok, valamint a fegyelmi eljárási szabályzat alkalmazott
pontjainak megjelölését,
f)	a határozathozatal helyét és idejét,
g)	a fegyelmi tanács elnökének és tagjainak aláírását, vagy ha a határozat
meghozatalára nem a fegyelmi tanács jogosult, akkor az azt meghozó aláírását és
h)	a fegyelmi bizottság bélyegzőjének lenyomatát.
(2)	A fegyelmi tanácsnak a fegyelmi eljárást megszüntető, a 114. § (5) bekezdése szerinti, az
igazságügyi szakértő felmentéséről rendelkező és az igazságügyi szakértő fegyelmi
felelősségének megállapításáról rendelkező határozata (a továbbiakban együtt: a fegyelmi
eljárást befejező határozat) rendelkező részében az eljárási költségek viseléséről és
megfizetésének határidejéről is rendelkezni kell.
(3)	Ha a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő fegyelmi
felelősségének megállapításáról rendelkező határozatában pénzbírságot szab ki, rendelkezni
kell a pénzbírság megfizetésének határidejéről is.
(4)	Ha a határozat meghozatala és írásba foglalása nem ugyanazon időpontban történik, a
határozatot az aláírásban akadályozott tag helyett a tanács elnöke - e minőségének
feltüntetése mellett - aláírhatja.
67.	A fegyelmi tanács tárgyaláson meghozott határozata
121. §
62
(1)	A fegyelmi tanács a tárgyalás alapján meghozott határozatában
a)	a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt felmenti, ha nem követett el
fegyelmi vétséget vagy a fegyelmi vétség elkövetése nem állapítható meg,
b)	a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő fegyelmi felelősségét megállapítja,
és fegyelmi büntetést szab ki vagy
c)	a fegyelmi eljárást megszünteti, ha a 114. § (7) bekezdésében foglalt okok
fennállását állapítja meg.
(2)	A fegyelmi tanács elnöke a határozatot és indokait szóban kihirdeti. A határozatot a
kihirdetéstől számított nyolc napon belül írásba kell foglalni, és azt az írásba foglalástól
számított öt napon belül kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek,
a Kamara elnökének, a névjegyzéket vezető hatóságnak és a kezdeményezőnek.
68.	A fegyelmi eljárás során hozott határozatok kijavítása, kiegészítése
122. §
(1)	A fegyelmi bizottság elnöke és a fegyelmi tanács a határozatát név-, szám- vagy számítási
hiba és más hasonló elírás esetén kijavítja.
(2)	A fegyelmi bizottság elnöke és a fegyelmi tanács a határozatát kiegészítheti, ha az ügy
érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb részeit nem
érintheti. A határozat kiegészítését legkésőbb a határozat kézbesítésétől számított tizenöt
napon belül kérhetik azok, akiknek az kézbesítésre került.
(3)	A fegyelmi bizottság elnöke és a fegyelmi tanács a kijavításról és a kiegészítésről
hivatalból vagy kérelemre - a szükséghez képest az érintettek meghallgatása után - hoz
határozatot, és azt mindazok számára kézbesíti, akiknek a kijavítással vagy kiegészítéssel
érintett határozatot kézbesíteni kellett.
69. A fegyelmi eljárás során hozott határozatok módosítása, visszavonása
123.	§
(1)	Ha a fegyelmi bizottság elnöke vagy a fegyelmi tanács megállapítja, hogy a miniszter által
meg nem vizsgált vagy a bíróság által el nem bírált határozata jogszabályt, alapszabályt vagy
kamarai szabályzatot sért, a határozatát módosítja vagy visszavonja. A határozatot annak kell
kézbesíteni, akinek a módosított vagy visszavont határozatot kézbesítették.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a
fegyelmi bizottság elnöke vagy a fegyelmi tanács csak egy alkalommal, a határozat jogerőre
emelkedésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a határozatot bírósági eljárásban
vizsgálják, a fegyelmi bizottság elnöke vagy a fegyelmi tanács az érdemi ellenkérelem
előterjesztéséig módosíthatja vagy vonhatja vissza határozatát.
70.	A határozat jogereje és végrehajthatósága
124.	§
63
(1)	A határozat a kihirdetés napján emelkedik jogerőre. Ha a határozat kihirdetve nem volt, a
határozat a kézbesítés napján emelkedik jogerőre.
(2)	A határozatban foglalt teljesítési határidő kezdőnapja a határozat kézbesítésének napja.
71.	A határozatok kézbesítése
125.	§
A fegyelmi eljárásban meghozott határozatokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény szerint kell kézbesíteni azzal, hogy a kézbesítési vélelem
a)	a vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de
legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított harminc napon belül és
b)	kizárólag a hivatalos iratokra vonatkozó kézbesítési szabályok megsértésére
hivatkozással
dönthető meg.
72. Jogorvoslat a fegyelmi eljárásban
126.	§
(1)	A fegyelmi tanács által hozott határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs.
(2)	A fegyelmi tanács által hozott érdemi határozat ellen
a)	a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és képviselője,
b)	a kezdeményező és
c)	a Kamara elnöke
a kézbesítéstől számított harminc napon belül, bírósági jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be.
A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A
keresetlevelet a Kamarához kell benyújtani. A Kamara a keresetlevelet az ügy irataival együtt
nyolc napon belül továbbítja az eljáró bírósághoz.
(3)	A jelen § alkalmazásában érdemi határozatnak minősül a fegyelmi tanácsnak az eljárás
megindítását megtagadó, az eljárást megszüntető, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi
szakértő felelősségét megállapító vagy a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt
felmentő határozata. Az eljárás során hozott egyéb határozatok - ha e törvény eltérően nem
rendelkezik - az érdemi határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadhatók.
(4)	A bíróság a Kamara határozatát megváltoztathatja.
(5)	A kereset benyújtásáról a Kamara értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot.
(6)	A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre
vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(7)	A perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.
64
73. Új eljárás kezdeményezése
127.	§
(1)	Jogerős határozattal befejezett fegyelmi eljárás esetén az igazságügyi szakértő, az
elnökség és a Kamara elnöke új eljárás lefolytatását kezdeményezheti az igazságügyi szakértő
javára, ha
a)	olyan új tényre, bizonyítékra, jogerős bírói vagy hatósági határozatra hivatkozik,
amelyet a fegyelmi eljárás során nem vettek figyelembe, és a jogerős határozatra lényeges
kihatással lett volna, vagy
b)	az alapügyben a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja, illetve az eljárásban résztvevő
személy a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte, és ezt jogerős
bírósági ítélet megállapította, vagy a bűncselekmény megállapítását nem a bizonyítottság
hiánya zárta ki.
(2)	Az új eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésének határideje hatvan nap; ezt a
határidőt a határozat meghozatalától, ha pedig az új eljárás kezdeményezésének okáról a
Kamara elnöke, az elnökség vagy az igazságügyi szakértő csak később szerzett tudomást vagy
később jutott abba a helyzetbe, hogy új eljárást kezdeményezzen, ettől az időponttól kell
számítani. A tudomásszerzés időpontját valószínűsíteni kell.
(3)	A határozat meghozatalától számított egy év elteltével új eljárás kezdeményezésének
helye nincs.
74. A fegyelmi büntetések nyilvántartása
128.	§
(1)	A Kamara a tagjaival szemben hozott jogerős fegyelmi büntetésekről nyilvántartást vezet.
(2)	A névjegyzéket vezető hatóság a Kamara által megküldött - jogerős fegyelmi büntetést
tartalmazó - határozat alapján a fegyelmi büntetést a névjegyzékbe bejegyzi.
(3)	A Kamara a tagjával szemben hozott jogerős fegyelmi büntetésre vonatkozó adatot a 95. §
(4)	bekezdésben meghatározott mentesülési idő lejártáig tárolja, ezt követően törli, amelyről
értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot.
129.	§
A fegyelmi eljárásra vonatkozó, a törvényben nem szabályozott részletes rendelkezéseket a
fegyelmi eljárási szabályzat állapítja meg.
XII.	Fejezet
Az etikai eljárás
75.	Az etikai vétség
130.	§
65
Etikai vétséget követ el az az igazságügyi szakértő,
a)	aki az igazságügyi szakértők etikai kódexe szabályait szándékosan vagy
gondatlanul megszegi vagy
b)	aki az igazságügyi szakértői tevékenységen kívül szándékos vagy gondatlan
magatartásával, illetve életvitelével a szakértői kar tekintélyét csorbítja.
76.	Az etikai eljárás szabályai
131.	§
Az etikai eljárás szabályait az etikai eljárási szabályzat állapítja meg azzal, hogy e törvénynek
a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályai közül
a)	az elévülésre,
b)	az eljáró szervek tekintetében a kizáró okokra és a kizárási indítványra,
c)	a kérelem benyújtására és a kérelem benyújtását követően a fegyelmi tanács
intézkedéseire,
d)	a bejelentő részvételére,
e)	az eljárás alá vont igazságügyi szakértő részvételére,
f)	a fegyelmi eljárási díjra és a fegyelmi eljárás költségeinek megtérítésére,
g)	a fegyelmi eljárás megindítására,
h)	a fegyelmi vizsgálatra,
i)	a fegyelmi tanács eljárására,
j) a jegyzőkönyvvezetésre,
k) a büntetőeljárással kapcsolatos intézkedésekre,
l) a határozat meghozatalára, a fegyelmi tanács tárgyaláson meghozott határozatára, a
határozat kiegészítésére és kijavítására, módosítására és visszavonására,
m) a jogerős határozatról történő értesítésre,
n) a határozatok kézbesítésére és
o)	a fegyelmi büntetések nyilvántartására
vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
NEGYEDIK RÉSZ
XIII.	Fejezet
Törvényességi felügyelet
77.	A törvényességi felügyelet általános szabályai
132.	§
(1)	A Kamara működésének törvényességi felügyeletét a miniszter látja el.
(2)	A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva törvényességi ellenőrzést folytat
le, valamint - a törvényben foglalt feltételek fennállása esetén - törvényességi felügyeleti
intézkedéseket tesz.
66
(3)	A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy
más hatósági eljárásnak van helye.
133.	§
(1)	A miniszter ellenőrzi, hogy a Kamara
a)	alapszabálya, szabályzatai, iránymutatásai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a
jogszabályoknak,
b)	működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb
szabályzatokat és
c)	jogszabályban, alapszabályban vagy egyéb szabályzatban foglalt kötelezettségét
nem mulasztotta-e el.
(2)	A miniszter feladatai teljesítése érdekében - az ellenőrzés tárgyával összefüggő - kamarai
iratokba, nyilvántartásokba betekinthet, az iratokból másolatot, a nyilvántartásokból
adatszolgáltatást, valamint a Kamarától felvilágosítást, tájékoztatást kérhet.
(3)	A miniszter (2) bekezdésben foglalt megkeresésének a Kamara haladéktalanul, de
legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles eleget tenni.
134.	§
(1)	A Kamara az alapszabályát, szabályzatait, valamint iránymutatásait, illetve azok
módosításait (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szabályzat), az elfogadásuktól
számított tizenöt napon belül köteles megküldeni a miniszternek törvényességi ellenőrzés
céljából.
(2)	A Kamara az (1) bekezdésben megjelölt szabályzat tervezetét annak elfogadását
megelőzően is megküldheti a miniszter részére előzetes véleményezésre; a miniszter előzetes
véleményét a szabályzattervezet kézhezvételétől számított harminc napon belül küldi meg a
Kamara részére.
(3)	Ha a szabályzat vagy annak valamely rendelkezése jogszabályba ütközik (e §
alkalmazásában a továbbiakban: jogsértés) a miniszter a (6) bekezdésben foglaltakra való
figyelmeztetés mellett felhívja a Kamarát, hogy a szabályzatot megfelelően módosítsa,
valamint a módosított és elfogadott szabályzatot a felhívás kézhezvételétől számított harminc
napon belül ismételten küldje meg, vagy egyet nem értése esetén a szabályzat
jogszerűségének indokairól a megadott határidőn belül írásban tájékoztassa.
(4)	Ha a Kamara tájékoztatásában foglalt indokokkal a miniszter nem ért egyet vagy a (3)
bekezdés szerinti módosított szabályzat tekintetében is fennáll a jogsértés, a (3) bekezdés
szerinti felhívás még egyszer megismételhető.
(5)	Ha a (3) és (4) bekezdés szerinti felhívásban megjelölt határidő elteltét követően a
jogsértés továbbra is megállapítható, a miniszter harminc napon belül bírósághoz fordulhat a
jogsértés megszüntetése érdekében. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja, a jogsértő
szabályzatot hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását rendeli el.
67
(6)	A szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes, a szabályzatnak jogszabályba ütköző
rendelkezése semmis.
135.	§
(1)	Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a Kamara működése, határozatai jogszabályba,
alapszabályba vagy egyéb szabályzatba ütköznek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt:
jogsértő működés) a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül felhívja a Kamarát a
jogsértő működés megszüntetésére.
(2)	A Kamara a miniszter (1) bekezdés szerinti felhívásának kézhezvételétől számított
harminc napon belül köteles írásban tájékoztatni a minisztert a jogsértő működés
megszüntetése érdekében tett intézkedésekről vagy egyet nem értése esetén működés
jogszerűségének indokairól.
(3)	Ha a (2) bekezdés szerinti felhívásban megjelölt határidő elteltét követően a jogsértő
működés továbbra is megállapítható, a miniszter harminc napon belül bírósághoz fordulhat a
jogszerű működés helyreállítása érdekében.
(4)	Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás során a jogsértő működést megállapítja,
a)	a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi és az annak meghozatalára jogosult
kamarai szervet (tisztségviselőt) új eljárásra utasítja,
b)	a jogszerű működés helyreállítása céljából - megfelelő határidő tűzésével -
elrendeli a jogsértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai
szerv összehívását vagy
c)	a jogsértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) működését felfüggeszti és a
felfüggesztés időtartamára felügyelőbiztost rendel ki, akinek feladatait előírja.
136.	§
(1)	Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a Kamara jogszabályban, alapszabályban vagy
egyéb szabályzatban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, - megfelelő határidő tűzésével -
felhívja a Kamarát az elmulasztott intézkedés megtételére. A felhívásban a mulasztás
pótlására hatvan napnál hosszabb időtartam nem adható.
(2)	A Kamara köteles - a felhívásban megadott határidőn belül - az elmulasztott intézkedést
megtenni, vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.
(3)	Ha a mulasztás az (1) bekezdés szerinti felhívásban megadott határidő elteltét követően is
megállapítható, a miniszter harminc napon belül bírósághoz fordul a mulasztás orvoslása
érdekében. Ha a bíróság a mulasztás tényét megállapítja - megfelelő határidő tűzésével -
kötelezi a Kamarát az elmulasztott intézkedés megtételére.
(4)	Ha a Kamara a bíróság határozatában megjelölt határidőn belül a mulasztást nem pótolja, a
miniszter indítványára a bíróság a mulasztás pótlásának idejére felügyelőbiztost rendel ki,
akinek feladatait előírja.
137.	§
68
(1)	A 135. § (4) bekezdés c) pontja és a 136. § (4) bekezdése alapján kirendelt felügyelőbiztos
díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg. A felügyelőbiztos díját és költségeit a
Kamara viseli.
(2)	Felügyelőbiztosként kamarai tag nem rendelhető ki.
(3)	Felügyelőbiztos az lehet, aki
a)	jogász szakképzettséggel és
b)	legalább öt éves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik.
(4)	A (3) bekezdés b) pontja szerinti közigazgatási gyakorlatnak tekinthető köztestületnél
közigazgatási ügyekben ügyintézőként szerzett gyakorlat is.
(5)	A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről a felfüggesztés időtartamának
lejártát megelőző öt napon belül írásban tájékoztatja a bíróságot, valamint a minisztert.
78.	A bírósági eljárás szabályai
138.	§
A 134. § (5) bekezdése, 135. § (3) bekezdése, valamint a 136. § (3) bekezdése szerinti
kérelemről a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság annak beérkezésétől számított
harminc napon belül nemperes eljárásban dönt. A bíróság döntésével szemben fellebbezésnek
nincs helye.
ÖTÖDIK RÉSZ
XIV.	Fejezet
Záró rendelkezések
79.	Felhatalmazó rendelkezések
139.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	azokat a szakkérdéseket, amelyekre nézve jogszabályban rögzített feladatkörében
eljárva kizárólag meghatározott szervezet adhat szakvéleményt,
b)	azokat a szervezeteket, amelyek meghatározott szakterületeken szakvéleményt
adhatnak,
c)	a névjegyzékre és a névjegyzékben szereplő adatok és tények nyilvántartása eljárási
rendjére vonatkozó részletes szabályokat,
d)	a névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem tartalmára vonatkozó szabályokat,
e)	az igazságügyi névjegyzéket vezető hatóság kijelölését és
f)	az igazságügyi szakértők részére szükséges jogi ismeretek oktatására kijelölt
vizsgaszervező szervet
rendeletben határozza meg.
69
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	az igazságügyi szakértői szakterületeket, az igazságügyi szakértők szakterületének
besorolását és a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételeket, a
kötelező szakértőjelölti idő vagy ügyszám mértékét, a képesítés egyenértékűségére vonatkozó
feltételeket, az egyes szakterületek esetében a névjegyzékbe-vételi eljárás során figyelembe
vehető szakértőjelölti szakmai gyakorlati tapasztalatra, rövidebb kötelező szakmai gyakorlat
időtartamára, tudományos fokozatra, képesítésre és ágazati szakértői jogosultságra, ezek
igazolására, valamint a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértő esetében a feltételek
alóli mentesülésre vonatkozó feltételeket,
b)	a névjegyzék vezetésének és a névjegyzékkel összefüggő adatszolgáltatás részletes
szabályait, a névjegyzékből a kamarai tagság megszűnése miatti törlésre vonatkozó eljárás
szabályait,
c)	az igazságügyi szakértő által vezetett adattovábbítási nyilvántartás adattartalmára,
d)	az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az igazságügyi szakértői
tevékenységet végzők díjazására, munkadíjára és költségeire, ezen belül különösen az egy
órára felszámítható munkadíj, tételes munkadíj összegét; tételes költségelszámolás hiányában
a felszámítható költségátalány mértékét, valamint a szakkonzultáns és a segédszemélyzet
munkadíjára vonatkozó szabályokat,
e)	a kamarai költségátalány mértékét, bevallásának és megfizetésének részletes
szabályait,
f)	az igazságügyi szakértők jogi oktatására és vizsgájára, az oktatás és a vizsga
lebonyolítására és díjára, az oktatáson való részvétel szabályaira, a vizsga alóli mentesség
eseteire és igazolásának szabályaira, valamint az oktatáson való részvétel és a vizsga
letételének igazolására vonatkozó szabályokat,
g)	az igazságügyi szakértő részére kötelező továbbképzés rendszerére, a továbbképzés
teljesítésének mérési rendszerére és igazolására, a továbbképzés formáira, lebonyolításának
módjára, a továbbképzési kötelezettség alóli mentesség eseteire és igazolásának szabályaira,
valamint a továbbképzési program tartalma kialakításának módjára vonatkozó részletes
szabályokat,
h)	az érintett szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben az
igazságügyi szakértői testületeket, valamint azok működésére, szervezetére és eljárására
vonatkozó szabályokat,
i)	a szakértő eljárására, a szakvéleményre, a szakértői vizsgálatra és az egyes
vizsgálattípusokra, a szakértői vizsgálathoz szükséges mintavételre és a vizsgálati tárgyak
rendelkezésre bocsátására, a szakértői ügyvitelre vonatkozó szabályokat, a vizsgálati tárgy
megváltozásával és megsemmisülésével járó vizsgálat elvégzéséhez szükséges előzetes
hozzájárulásra vonatkozó szabályokat,
j) az igazságügyi szakértők értékelésére vonatkozó részletes szabályokat, a külön
minősítéssel rendelkező igazságügyi szakértőkre vonatkozó szabályokat, valamint az
igazságügyi szakértő által kért értékeléssel összefüggésben megfizetendő díjra vonatkozó
szabályokat,
k) az igazságügyi szakértői és szakértőjelölti igazolványra vonatkozó részletes
szabályokat,
l) az elektronikus felület létrehozására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat,
m) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a névjegyzékbe-vételi eljárás, a
szakterület kiterjesztése iránti eljárás, a kamarai tagság szünetelésének engedélyezése iránti
eljárás és a szakértőjelölti igazolvány kiállítása iránti eljárás igazgatási szolgáltatási díjának
összegére, befizetésére, visszatérítésére és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat és
n) a szakértő statisztikai adatszolgáltatására vonatkozó szabályokat
70
rendeletben határozza meg.
80. Hatályba léptető rendelkezések
140.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2016. június 15-én lép
hatályba.
(2)	A Második Rész, a Harmadik Rész - a 107. § (2) bekezdése kivételével - és a Negyedik
rész, valamint a 165. § (2) bekezdése 2016. szeptember 15-én lép hatályba.
(3)	A 17-22. §-ban, a 44. § (4) bekezdésében, a 47. § (3) bekezdésében és a 107. § (2)
bekezdésében foglalt rendelkezések 2017. január 1-jén lépnek hatályba.
81.	Átmeneti rendelkezések
141.	§
Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvényben meghatározott területi
kamarák (a továbbiakban: területi kamara) 2016. augusztus 15-i fordulónappal a Magyar
Igazságügyi Szakértői Kamarába (a továbbiakban: MISZK) történő beolvadással megszűnnek.
A területi kamara és a MISZK egyesülésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
142.	§
(1)	A területi kamarák és a MISZK tisztségviselőinek megbízatása e törvény
hatálybalépésével megszűnik. A területi kamarák és a MISZK tisztségviselői e törvény
erejénél fogva, az e törvényben meghatározott speciális ügyvivői státuszban, a kamarai
tisztségviselők megválasztásáig működnek közre az átmeneti rendelkezések, valamint a
jogszabályból eredő halaszthatatlan kamarai feladatok végrehajtásában.
(2)	A MISZK elnöke és elnökhelyettesei testületként (a továbbiakban: ügyvivő testület) járnak
el az átmeneti rendelkezések végrehajtása során. Az ügyvivő testület tevékenységét a MISZK
elnöke, az ügyvivő testület elnökeként irányítja. Az átmeneti rendelkezéseknek a területi
kamara által történő végrehajtása során a területi kamara elnöke vagy elnökhelyettese (a
továbbiakban együtt: ügyvivő) jár el. A területi kamara elnöke az eljáró ügyvivő személyét -
annak kiesése esetén a helyébe lépő személyt - legkésőbb 2016. július 1-ig köteles bejelenteni
az ügyvivő testület elnökének.
(3)	Az ügyvivő testület az átmeneti rendelkezések végrehajtásában történő közreműködéshez
könyvvizsgálót, vagy a felszámolók névjegyzékében szereplő személyt vagy szervezetet
bízhat meg.
(4)	Az ügyvivő testület tagjait és az ügyvivőket az átmeneti rendelkezések végrehajtása során
végzett tevékenységükért a kamarai tisztségviselőként kapott juttatásaik illetik meg.
143.	§
71
(1)	A területi kamarák ügyvivői és az ügyvivő testület legkésőbb 2016. július 15. napjáig
kötelesek egyesülési tervet készíteni. Az egyesülési terv magában foglalja a beolvadó területi
kamarák vagyonmérleg-tervezetét és az azt alátámasztó vagyonleltár-tervezetét, a jogutód
MISZK (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a jogutód létesítő
okiratának tervezetét. Az egyesülési tervet az ügyvivő testület elnöke és az ügyvivők
együttesen írják alá.
(2)	A területi kamarák vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló
mérlege is elfogadható, amennyiben az 2016. július 1-ig terjedő időszakra kiegészítésre kerül.
A nyitó vagyonmérleg-tervezetét az alakuló ülés időpontját megelőző tizenötödik napig közzé
kell tenni.
(3)	A beolvadó területi kamara ügyvivője 2016. július 15. napjáig előkészíti és az ügyvivő
testület elnöke részére átadja a beolvadó területi kamara vagyonmérleg-tervezetét. A beolvadó
területi kamara ügyvivője e feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő
teljesítéséből eredő károkért a Ptk. szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség
szabályai szerinti felelősséggel tartozik.
(4)	A vagyonmérleg-tervezetet a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó
módszerekkel és a számviteli törvény által előírt bontásban kell elkészíteni azzal, hogy a
beolvadást követően a MISZK vagyonmérleg-tervezete a beolvadó területi kamarák
vagyonmérleg-tervezetében feltüntetett egyes értékektől eltérhet.
(5)	A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval
ellenőriztetni kell. Az egyesülésben résztvevő köztestületek döntése alapján a vagyonmérleg-
tervezetek ellenőrzése során valamennyi jogi személy esetében eljárhat ugyanaz a
könyvvizsgáló. Nem jogosult eljárni az egyesülésben résztvevő köztestületek könyvvizsgálója
és az a könyvvizsgáló, aki az egyesülési vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két
üzleti évben számukra a könyvvizsgálatot végezte.
(6)	A Kamara könyvvizsgálójává az egyesüléstől számított három üzleti éven belül nem
jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az egyesülési vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. Az
egyesülésben résztvevő köztestületek vagyonának értékét a könyvvizsgáló által elfogadottnál
magasabb értékben nem lehet meghatározni.
(7)	Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi
CLXXVI. törvény 5. § (2) bekezdése a területi kamarák MISZK-be történő beolvadása során
nem alkalmazható.
(8)	Az egyesülési tervet és mellékleteit az ügyvivő testület és az ügyvivők kötelesek 2016.
július 22. napjáig elfogadni. Az egyesülő köztestületek döntéseit ilyenkor is külön-külön kell
meghozni. Az egyesülésben résztvevő köztestületek az egyesülési tervet, a vagyonmérleg-
tervezetet és vagyonleltár-tervezetet, valamint az ügyvivők és az ügyvivő testület döntéseit
ugyanezen határidőig haladéktalanul kötelesek megküldeni a miniszter részére.
144.	§
(1)	A MISZK általános jogutódja a Kamara. A Kamara küldöttgyűlése alakuló ülésén dönt az
e törvény rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, az alapszabály és a
72
szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, megválasztja szerveinek új tagjait és
elfogadja nyitó vagyonmérleg-tervezetét.
(2)	A területi kamarák 2016. július 5. napjáig kötelesek adatot szolgáltatni a MISZK részére a
nyilvántartásukban szereplő igazságügyi szakértőkről. Az adatszolgáltatás tartalmazza
legalább a területi kamara nyilvántartásában szereplő igazságügyi szakértők nevét,
nyilvántartási számát, lakcímét, elektronikus elérhetőségét, valamint az arra való utalást, hogy
a szakértő kamarai tagságát felfüggesztették vagy azt szünetelteti.
(3)	A területi kamara a feladatátadás végrehajtása érdekében az adatszolgáltatási kötelezettség
teljesítésével egyidejűleg 2016. július 5. napjáig a szerződéseiről és egyéb okiratairól
jegyzéket készít és azok iratanyagát átadásra előkészíti. A MISZK részére az adatszolgáltatás
keretében átadott okiratokat a területi kamara ügyvivője írja alá. A papír alapú
dokumentumokat a Kamara alakuló ülését követően felállítandó ügyfélszolgálati pontok
részére kell átadni, az elektronikus formában rendelkezésre álló dokumentumokat pedig a
Kamara elnöke részére kell megküldeni.
145.	§
(1)	A területi kamarák egyesüléssel kapcsolatos feladatait az ügyvivők irányítják. Az
ügyvivők feladata különösen: az egyesülési vagyonmérleg és vagyonleltár határidőre történő
elkészíttetése, aláírása, a könyvvizsgálói jelentés 2016. július 5. napjáig történő beszerzése, a
144.	§ (2) bekezdésében rögzített tagnyilvántartást és feladatellátást érintő adatszolgáltatások
elkészíttetése és határidőre történő megküldése.
(2)	E törvény hatálybalépését követően a területi kamarák és a MISZK az előző évi
költségvetés keretei között gazdálkodik azzal, hogy új kötelezettséget nem vállalhat, és nem
módosíthatja a szerződéseket a területi kamarák előző évi költségvetési tételeinek terhére.
(3)	Az ügyvivő testület fő feladata az egyesüléshez szükséges okiratok területi kamaráktól
történő beszerzése, elkészítése, a záró- és nyitó vagyonmérleg könyvvizsgálóval történő
ellenőriztetése, és az e törvényben meghatározott határidőig történő elfogadása.
(4)	Az ügyvivő testület elnökének feladata különösen: az egyesülési vagyonmérleg és
vagyonleltár tervezet határidőre történő elkészíttetése, aláírása, a könyvvizsgálói jelentés
2016. július 5. napjáig történő beszerzése, a 144. § (2) bekezdésben rögzített tagnyilvántartást
és feladatellátást érintő adatszolgáltatások alapján történő elkészíttetése és határidőre történő
megküldése, a szervezeti és működési szabályzat és az alapszabály tervezetének elkészíttetése
és az azok elfogadására jogosult kamarai testület elé történő terjesztése, a küldöttgyűlés
előkészítése körében annak időpontját megelőző hatvan napig a választási bizottságok
létrehozásának előkészítése, a küldöttgyűlés levezető elnökének (miniszter jóváhagyását
követő) felkérése.
146.	§
(1)	A Kamara első tisztségviselőit általános, egyenlő választójog alapján, közvetlenül, négy
évre választják, titkos szavazással.
(2)	A választói névjegyzékbe felvett igazságügyi szakértő választhat (a továbbiakban: aktív
választójog), és amennyiben jogszabály nem zárja ki, választható. Szavazni csak személyesen
73
lehet. A választáson minden szavazásra jogosultnak egy szavazata van, minden szavazat
egyenlő.
(3)	A területi kamarák aktív választójoggal rendelkező tagjai az ügyvivő testület elnöke által
összehívott közgyűlésen az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz
kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendeletben meghatározott
területeken bejegyzett igazságügyi szakértők közül 2016. július 1. napjáig, a felsorolt
területek mindegyikén tíz-tíz küldöttet választanak. A közgyűlés a megjelent igazságügyi
szakértők számára tekintet nélkül határozatképes.
(4)	A küldöttgyűlés száznegyven küldöttből áll azzal, hogy a küldöttek megválasztásánál a
bejegyzett igazságügyi szakértők területi eloszlására, valamint az egyes szakterületek
létszámára figyelemmel kell lenni. A küldötté válás feltétele legalább a területi kamarák
nyilvántartásában szereplő igazságügyi szakértők tíz százalékának ajánlása. Nem lehet küldött
a területi kamara elnöke és elnökhelyettese. A közgyűlésen megválasztott küldöttek jegyzékét
az ügyvivő testület elnöke haladéktalanul megküldi a miniszter részére.
147.	§
(1)	A Kamara első tisztségviselőit az alakuló ülésen, 2016. szeptember 15. napján választják.
A küldöttgyűlést az ügyvivő testület elnöke hívja össze. A meghívóban - a küldöttgyűlés
kezdő időpontjának megjelölésén túl - a szavazás kezdő és záró időpontját (óra megjelöléssel)
fel kell tüntetni.
(2)	A küldöttgyűlés határozatképességének megállapítása szempontjából a szavazás
megkezdésének időpontja az irányadó. A megismételt küldöttgyűlést azonos napon későbbi
időpontban kell megtartani, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
148.	§
(1)	Az ügyvivő testület a választások előkészítése és lebonyolítása céljából 2016. július 22.
napjáig megválasztja a választási bizottság és a jelölőbizottság, valamint a szavazatszámláló
bizottság (a továbbiakban együtt: választási szervek) elnökét és két tagját.
(2)	A választási bizottság feladata:
a)	e törvény betartásának ellenőrzése,
b)	a választás törvényességének és tisztaságának megőrzése,
c)	a pártatlanság érvényesítése,
d)	a választás törvényes rendjének biztosítása, szükség esetén annak helyreállítása,
e)	a választói névjegyzék összeállítása és időszerűségének biztosítása,
f)	az ajánlóívek és a szavazólapok nyomdai úton történő elkészíttetése, a szavazólapok
hitelességének biztosítása, az ajánlóívek eljuttatása a jelölőbizottság elnökéhez, a
szavazólapok átadása a szavazatszámláló bizottságnak,
g)	a választás lebonyolítása,
h)	a választások során felmerült kifogások elbírálása,
i)	döntés a leadott szavazatok összeszámlálásának módjáról, valamint a kihirdetés
időpontjáról,
j) a döntésről tájékoztatás adása a szavazatszámláló bizottság elnökének és
k) annak biztosítása, hogy a választás eredményének közlése előtt az ne kerülhessen
nyilvánosságra.
74
(3)	A választási bizottság az ellenőrzése során tapasztalt szabálytalanság esetén jogosult és
köteles azonnal intézkedni és intézkedéséről indokolással ellátott határozatot hozni, amely a
választásra jogosult igazságügyi szakértőkre kötelező.
(4)	A jelölőbizottság feladata:
a)	az ajánlóívek kibocsátása és összegyűjtése,
b)	az ajánlások összesítése,
c)	a jelöltek nyilatkozatának beszerzése,
d)	a jelölőívek elkészítése és a választási bizottsághoz történő továbbítása és
e)	a jelöléssel kapcsolatos kifogásoknak a választási bizottsághoz történő haladéktalan
továbbítása.
(5)	A szavazatszámláló bizottság feladata:
a)	a szavazóurnák választásra való előkészítése és ellenőrzése,
b)	a szavazásra jelentkezők választójogának ellenőrzése, részükre szavazólap átadása,
c)	a szavazás befejezését követően az urnák felnyitása, majd a szavazatok
összeszámlálása,
d)	a választás eredményének megállapítása és a választási bizottság elnökével történő
közlése és
e)	a szavazás során emelt kifogások haladéktalan közlése a választási bizottsággal.
(6)	A választási szervek tisztségviselője és tagja olyan választásra jogosult lehet, aki nem áll
etikai büntetés hatálya alatt, továbbá vele szemben a választótisztségekkel kapcsolatos, e
törvényben meghatározott összeférhetetlenség nem áll fenn. A jelölőbizottság, a választási
bizottság, valamint a szavazatszámláló bizottság tagjai bármilyen tisztségre választhatók.
Amennyiben a választási bizottság vagy a jelölőbizottság elnöke, illetve tagja, vagy
elnökének, illetve tagjának közeli hozzátartozójának jelölésével, választásával, vagy az őket
érintő választási kifogás kérdésében jár el, az érintett bizottsági tag az eljárásból ki van zárva.
149.	§
(1)	A választási szervek döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák, döntéseik ellen
fellebbezésnek nincs helye.
(2)	A választási szervek eljárásukról jegyzőkönyvet készítenek.
(3)	A választási szervek megbízatása a választással kapcsolatos összes tevékenység
elvégzésével befejeződik.
150.	§
(1)	A választói névjegyzékbe a közzétételt megelőző napig igazságügyi szakértőként
bejegyzett valamennyi választásra jogosult igazságügyi szakértőt fel kell venni.
(2)	Választásra nem jogosult, akit az igazságügyi szakértői tevékenység gyakorlása alól
felfüggesztettek, valamint aki igazságügyi szakértői tevékenységét szünetelteti.
75
(3)	Az ügyvivő testület elnöke a választás napja előtt legalább hatvan nappal bocsátja a
választási bizottság rendelkezésére a választásra jogosult, valamint választható tagjainak
névjegyzékét.
(4)	A választási bizottság a választói névjegyzéket a MISZK hivatalos helyiségében és a
MISZK honlapján a küldöttgyűlést megelőzően legalább harminc nappal kizárólag a kamarai
tagok részére a szavazás lezárásáig közzéteszi. A választói névjegyzék az igazságügyi
szakértő nevét és nyilvántartási számát tartalmazza. A közzététel első és utolsó napját a
választói névjegyzéken fel kell tüntetni.
(5)	A közzétett névjegyzéket a választást megelőző nap végéig ki kell egészíteni azok
nevével, akiket legkésőbb a küldöttgyűlést megelőző napon az igazságügyi szakértők
névjegyzékébe felvettek, törölni kell azok nevét, akiket időközben töröltek a névjegyzékből,
vagy akiknek az igazságügyi szakértői tevékenysége folytatását legkésőbb a küldöttgyűlést
megelőző napon felfüggesztették, valamint azokét is, akiknek az igazságügyi szakértői
tevékenysége szünetelését ezen időpontig megállapítottak.
(6)	A jelölőbizottság a területi kamara, valamint a MISZK honlapján felhívást bocsát ki
aziránt, hogy a területi kamara tagjai jelentsék be az általuk vállalni kívánt tisztséget, illetve a
vállalni kívánt bizottsági tagságot. A területi kamara választásra jogosult tagjai a bejelentést
országosan, egységesen 2016. augusztus 14. napjáig tehetik meg.
151.	§
(1)	A választási bizottság elnöke a választói névjegyzékben feltüntetett létszámnak megfelelő
számú, annak másolhatóságát kizáró, eredetiséget biztosító jelzéssel ellátott (kamarai
bélyegző) ajánlóívet (érvényes ajánlóív) ad át a jelölőbizottságnak. Az ajánlóívet sorszámmal,
vagy egyéb, az azt kitöltő személy azonosítására alkalmas jelöléssel ellátni nem szabad.
(2)	A jelölőbizottság az ajánlásra ajánlóív megküldésével hívja fel a választásra jogosult
tagokat, amelyhez mellékelni kell a beérkezett jelentkezések összesítését. A Kamara
választásra jogosult tagjai az ajánlóíven 2016. augusztus 14. napjáig tehetnek javaslatot. Az
ajánlóíven minden egyéni tisztségre egy személyt, az elnökségi és bizottsági tagságra pedig
legfeljebb azok számának megfelelő számú jelöltet lehet ajánlani.
(3)	A jelölőbizottság a hozzá visszaérkezett ajánlóíveket a MISZK-ben elhelyezett és
lepecsételt urnában gyűjti össze.
(4)	Érvénytelen az ajánlás, ha
a)	azt nem a választási bizottság által készített és kiadott ajánlási íven adták le,
b)	az ajánlási ív javított és nem állapítható meg egyértelműen a jelölt személye vagy
c)	az ajánlási ívet a megjelölt határidő lejárta után adták le.
152.	§
(1)	A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is
jelölhető. Akit több tisztségre választottak meg, a Kamarán belül kizárólag egy, általa
választott tisztséget tölthet be. Ennek érdekében a jelölt a jelölés elfogadásával egyidejűleg
írásban nyilatkozik a tisztségek elfogadásának sorrendjéről.
76
(2)	A jelölőbizottság a jelöltlistára azokat a jelölteket veszi fel, akik az adott tisztség vagy
bizottsági tagság vonatkozásában legalább a beérkezett ajánlások tíz százalékának megfelelő
számú érvényes ajánlással rendelkeznek. Ha valamely tisztség vonatkozásában nincs ilyen
jelölt, akkor az adott tisztség vagy bizottsági tagság vonatkozásában legalább tíz érvényes
ajánlás megszerzése szükséges a jelöltlistára történő felkerüléshez.
(3)	Amennyiben nincs olyan személy, aki az adott tisztségre vagy bizottsági tagságra
jelöltként jelentkezett, úgy a jelölőbizottság egy vagy több személyt - az ügyvivő testület
javaslatára, a miniszter jóváhagyását követően - jelöl a tisztségre azzal, hogy a jelölőbizottság
tagja ilyen esetben nem jelölhető.
(4)	Az elkészített jelöltlistát legkésőbb a választás napját megelőző tizenötödik napon, a
MISZK hivatalos helyiségében, a választást megelőző nap végéig a kamarai tagok részére -
továbbá ugyanezen idő alatt a MISZK honlapján is - közzé kell tenni.
(5)	A választási bizottság elnöke a szavazás eredményének megállapítása után, az újra
megnyitott küldöttgyűlésnek jelentést tesz a választásról és a jegyzőkönyvet az erre vonatkozó
iratokkal együtt a miniszternek megküldi. A küldöttgyűlés levezető elnöke a választás
eredményét - a küldöttgyűlés határozataként - kihirdeti, majd a küldöttgyűlést berekeszti.
153.	§
(1)	A szavazóhelyiségben a szavazás céljára egy vagy több urnát és egy vagy több
szavazófülkét kell felállítani. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a szavazólapokat a
zár felnyitása és a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül eltávolítani ne lehessen. Az
urnák állapotát a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság elnökének, valamint
közjegyző jelenlétében köteles megvizsgálni és a vizsgálat eredményét jegyzőkönyvbe
foglalni.
(2)	A közjegyző ténytanúsítványt állít ki arról, hogy az urnák lezárása és a szavazás
előkészítése e törvény rendelkezéseinek megfelelően történt.
(3)	A szavazás - a MISZK által ajánlott tartalmú -, a választási bizottság által elkészített
szavazólapokkal történik. A szavazólapon fel kell tüntetni valamennyi jelölt nevét, továbbá a
tisztséget, illetve bizottsági tagságot, amelyre jelölték.
(4)	A választási bizottság elnöke a választói névjegyzékben feltüntetett létszámnak megfelelő
számú szavazólapot ad át a szavazatszámláló bizottságnak.
(5)	A szavazatszámláló bizottság a szavazásra jelentkező választónak a jelenléti ív általa
történő egyidejű aláírása ellenében - a szavazólap másolhatóságát kizáró, eredetiséget
biztosító jelzés (bélyegző) egyidejű alkalmazása mellett - adja át a szavazólapot.
(6)	A szavazólapon az egyéni tisztségre történő választásnál a szavazó a megválasztani kívánt
jelölt, jelöltek, testületi tagságra történő választásnál a megválasztani kívánt jelöltek neve
mellé - két egymást metsző vonallal - jelet tesz.
154.	§
77
(1)	A szavazás befejezése után - a szavazatok összeszámlálása előtt - a szavazatszámláló
bizottság a fel nem használt szavazólapokat összeszámolja, a számlálás tényét és eredményét
jegyzőkönyvben rögzíti, majd a fel nem használt szavazólapokat megsemmisíti.
(2)	A fel nem használt szavazólapok megsemmisítése után a választási bizottság az urnákat
egy helyiségben összegyűjti, ellenőrzi azok sértetlenségét, az összes szavazólapot az urnákból
-	a szavazatszámláló bizottság elnöke jelenlétében - kiveszi, azokat összeszámlálás végett a
szavazatszámláló bizottság elnökének átadja, majd megállapítja a szavazás eredményét.
(3)	A szavazatok összeszámlálása alatt a szavazatszámláló bizottság tagjainak nem állhat
rendelkezésére sem távbeszélő készülék, sem internet kapcsolat, sem fax. A szavazatok
összeszámlálása alatt a bizottság tagja a számláló helyiséget csak a választási bizottság
tagjának kíséretében hagyhatja el, amelynek során biztosítani kell, hogy a számlálás során
megismert adat harmadik személynek ne juthasson tudomására.
(4)	A szavazatszámláló bizottság az átvett szavazólapokat összeszámolja és összehasonlítja a
szavazáson részt vett szavazók számával. Érvényes a szavazás, amennyiben a két szám
egyezik, vagy a leadott szavazólapok száma kevesebb, mint a szavazók száma.
(5)	Érvénytelen
a)	a szavazat egésze, ha:
aa)	nem az érvényes szavazólapon adták le, vagy
ab)	a szavazólapot áthúzták, vagy teljes egészében kitöltetlenül hagyták, továbbá
ac)	a szavazólap több nevet tartalmaz, mint az adott tisztségre választható személyek
száma, vagy
b)	a szavazatnak arra az egyéni tisztségviselőre vagy arra a testületre vonatkozó része,
amelyből egyértelműen nem állapítható meg, hogy a szavazatot kire adták le.
(6)	A szavazatszámláló bizottság először az érvénytelen szavazólapokat számolja össze. A
szavazás eredményének megállapítása után a szavazatszámláló bizottság közjegyző
jelenlétében az érvényes szavazólapokat kötegeli és a köteget oly módon zárja le, hogy annak
megsértése nélkül a köteg ne legyen felbontható. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság
az érvényes szavazólapokat számolja össze, majd megállapítja a szavazás eredményét.
(7)	A közjegyző ténytanúsítványt állít ki arról, hogy a szavazás eredményének megállapítása,
valamint a szavazólapok kötegelése és lezárása e törvény rendelkezéseinek megfelelően
zajlott.
155.	§
(1)	Megválasztottnak az az egyéni jelölt tekintendő, aki a legtöbb szavazatot kapta.
Amennyiben ugyanarra az egyéni tisztségre - az elnöki tisztségét kivéve - több jelölt kapott
azonos számú érvényes szavazatot, a választási bizottság elnöke és legalább két tagja - az
azonos számú érvényes szavazatot szerzett személyek között és jelenlétében - sorsolással
dönti el a tisztségre megválasztott személyét.
(2)	A Kamara elnöke az lesz, aki az egyéni jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta és
legalább a leadott szavazatok egyharmadával rendelkezik. Amennyiben a legtöbb szavazatot
78
kapott egyéni jelölt nem szerezte meg a leadott szavazatok legalább egyharmadát, második
fordulót kell tartani.
(3)	A második fordulóban csak azok az egyéni jelöltek vesznek részt, akik az első fordulóban
az első három hely valamelyikén végeztek és a leadott szavazatok legalább egyötödét
megkapták. A második fordulóban a Kamara elnöke az lesz, aki az egyéni jelöltek közül a
legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén - amennyiben azon az elnöki tisztség
betöltése vagy a második fordulóban történő részvétel múlik - az azonos szavazatot kapott
személyek közül a választási bizottság elnöke és legalább két tagja - az érintettek jelenlétében
-	sorsolással dönti el a Kamara elnökének vagy a továbbjutó egyéni jelölt személyének
választását.
(4)	A testületi tagság esetében a kapott szavazatok számának sorrendje alapján kell a választás
eredményét megállapítani. Amennyiben azonos számú szavazat folytán a megválasztott
személyek száma meghaladja az adott testületbe megválaszthatók számát, az azonos számú
szavazatot kapott személyek közül a választási bizottság elnöke és legalább két tagja - az
érintettek jelenlétében - sorsolással dönti el a testületi tagságra megválasztott személyét.
(5)	Amennyiben bármely egyéni tisztségre vagy testületi tagságra érvényesen senkit nem
választottak meg, úgy erre az egyéni tisztségre vagy testületi tagságra új választást kell tartani.
(6)	A szavazatok összeszámlálása után a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet készít. A
szavazatok összeszámlálása során annak megkezdésétől az eredmény megállapításáig
közjegyző jelenléte kötelező. A szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzőkönyvet átadja a
választási bizottság elnökének. A közjegyző ténytanúsítványt állít ki arról, hogy a szavazás
eredményének megállapítása e törvény rendelkezéseinek megfelelően zajlott.
(7)	A választási eljárás lefolytatásáról a választási bizottság elnöke három példányban
jegyzőkönyvet készít és azt - a választási bizottság tagjaival, valamint a szavazatszámláló
bizottság elnökével és tagjaival együtt - aláírja.
(8)	A választás eredményét a választási bizottság elnöke haladéktalanul írásban megküldi a
miniszternek.
156.	§
A Kamara tisztségviselőjének nem választható meg az, akit kamarai elnöknek már legalább
egy alkalommal újraválasztottak.
157.	§
(1)	A területi kamarák igazságügyi szakértő tagjai az egységes Kamara megalakulásával e
törvény erejénél fogva a Kamara tagjaivá válnak.
(2)	A területi kamarák vagyona e törvény erejénél fogva átszáll a Kamarára. A területi
kamarát megszűnése időpontjában megillető azon vagyontárgy, amely az egyesülés során
készült vagyonmérlegben nem szerepelt, utólagos vagyonrendezési eljárással kerül a
jogutódlással létrejövő Kamara vagyonába, azzal, hogy az eljárásra a cégnyilvánosságról, a
bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 119. § rendelkezései
79
irányadók. Az eljárásra a jogutódlással létrejövő Kamara székhelye szerinti törvényszék
kizárólagosan illetékes.
(3)	A területi kamarák alkalmazottai vonatkozásában 2016. szeptember 15. napjától a
munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja.
(4)	A területi kamarák kötelesek a folyamatban lévő elsőfokú etikai eljárásokat legkésőbb
2016. augusztus 30-ig lezárni. A megkezdett etikai eljárásokban az etikai tanács eljárás
megindításáról rendelkező határozatának meghozatalakor hatályos szabályok irányadók. A
93. § rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően elkövetett fegyelmi vétségekre lehet
alkalmazni. A területi kamarák megszűnését követően az eljárások lefolytatására a Kamara
etikai bizottsága rendelkezik hatáskörrel.
(5)	Az egyesülés a beolvadó területi kamarákkal szemben fennálló követeléseket nem teszi
lejárttá.
(6)	Az ügyvivő testület elnöke 2016. augusztus 30. napjáig elkészíti és bemutatja a
miniszternek a Kamara ideiglenes szervezeti és működési szabályzatát. Az ideiglenes
szervezeti és működési szabályzatot a Kamara alakuló ülésén fogadja el. A Kamara elnöke az
elfogadott szabályzatot jóváhagyás céljából haladéktalanul megküldi a miniszter részére.
158.	§
A Kamara hivatala köteles gondoskodni a területi kamarák székhelyén 2016. november 30.
napjáig az ügyfélszolgálati pontok felállításáról. Az ügyfélszolgálati pontokra vonatkozó
részletes szabályokat a Kamara ideiglenes szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
82.	Európai Uniós követelményekre utaló rendelkezések
159.	§
(1)	Ez a törvény
a)	40. §-a, 42-43. §-a, valamint 45. § (2) bekezdésének l) pontja a büntetőügyekben
folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok
védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatnak,
b)	40. § (2) bekezdése a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és
fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv 5. cikk (3) bekezdéséneknek és
c)	a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti
bejelentése megtörtént.
83.	Módosító rendelkezések
160.	§
80
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22. § b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A bíróság végrehajtási záradékkal látja el)
„b) a Magyar Állatorvosi Kamara etikai bizottságának és országos etikai
bizottságának, az ügyvédi fegyelmi hatóságnak, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint
építészek fegyelmi testületének és az igazságügyi szakértői kamara fegyelmi vagy etikai
tanácsának, továbbá az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló külön törvény
szerinti első- és másodfokú etikai bizottságok pénzbírság és eljárási költség megfizetésére
kötelező határozatát,”
161.	§
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény hatálya alá tartozó igazságügyi szakértő, valamint szakértőjelölt szolgálati
viszonyára az igazságügyi szakértőkről szóló [...]. törvénynek és az igazságügyi szakértőkről
szóló jogszabályoknak a rendelkezéseit, a törvényszéki végrehajtó, végrehajtó-helyettes,
végrehajtójelölt, valamint a végrehajtási ügyintéző szolgálati viszonyára a bírósági
végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek a rendelkezéseit is alkalmazni kell.”
162. §
Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 1. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közvetítői eljárás lefolytatását kérheti a beteg, a beteg halála esetén annak közeli
hozzátartozója vagy örököse és a szolgáltató (a továbbiakban: felek). A kérelmet a Magyar
Igazságügyi Szakértői Kamaránál kell előterjeszteni.”
163.	§
(1)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(4) A kirendelt szakértő eljárási bírsággal sújtható és díja a határidő lejártát követő naptól
kezdődően naponta egy százalékkal csökkenthető, ha anélkül, hogy a határidő
meghosszabbítása iránti igényét vagy akadályoztatását előzetesen bejelentette volna, feladatait
határidőre nem teljesíti.”
(2)	A Ket. 157/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a letét nem fedezi a szakértői díjat, kérelemre indult eljárás esetén a hatóság kötelezi
az ügyfelet a szakértői díj viselésére és a még szükséges összeg letétbe helyezésére.”
164.	§
81
(1)	Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták
rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások
megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló
2013. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: TSzSzt.) 1. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv - a teljesítésigazolási Szakértői Szerv
szakvéleményére alapított per kivételével - az igazságügyi szakértőkről szóló [...] törvény (a
továbbiakban: Szaktv.) 3. § (1) bekezdésében meghatározott szervek eljárásában nem
rendelhető ki.”
(2)	A TSzSzt 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakértői tanács tagja a Szaktv. 45. § (4) bekezdésében foglaltakat a tudomására
jutásától számított 5 napon belül jelzi a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetőjének.”
84.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
165.	§
(1)	Hatályát veszti az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény.
(2)	Hatályát veszti az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény.
82
1. melléklet a 2016. évi
törvényhez
Az igazságügyi szakértői névjegyzék tartalma
1.	Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértő következő adatait, és a
szakértő tevékenységére vonatkozó tényeket tartalmazza:
1.1.	családi neve és utóneve(i);
1.2.	anyja születési neve;
1.3.	születési hely és idő;
1.4.	lakcím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);
1.5.	munkahely (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);
1.6.	elérhetőségi cím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);
1.7.	nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás foka);
1.8.	szakmai kamarai tagság;
1.9.	igazságügyi szakértői igazolvány száma;
1.10.	szakterület
1.10.1.	a névjegyzékbe bejegyzett szakterület és a bejegyzés időpontja,
1.10.2.	elutasított szakterület és az elutasítás időpontja,
1.10.3.	elbírálás alatt lévő szakterület;
1.11.	iskolai végzettség és szakmai képesítés a megszerzés időpontjával, valamint nemzetközi
vagy hazai szakmai minősítés a megszerzés időpontjával;
1.12.	állapot
1.12.1.	névjegyzékbe felvett,
1.12.2.	névjegyzékbe történő felvétel folyamatban,
1.12.3.	névjegyzékbe bejegyzett, kiterjesztési kérelem folyamatban,
1.12.4.	névjegyzékbe bejegyzett, kamarai tagsági viszony szünetel,
1.12.5.	névjegyzékbe bejegyzett, kamarai tagsági viszony felfüggesztve,
1.12.6.	névjegyzékből törölt,
1.12.7.	elhunyt;
1.13.	tudományos fokozat;
1.14.	nyilvántartási szám;
1.15.	az igazgatási ügyiratok ügyszáma;
1.16.	az 55. § (2) bekezdés szerinti bejelentés ténye az ügyre történő utalással;
1.17.	az igazságügyi szakértő minősítése;
1.18.	a szakértő ellen
1.18.1.	közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt indult eljárás megindításának,
megszüntetésének, illetve befejezésének ténye,
1.18.2.	indult fegyelmi eljárás során kiszabott fegyelmi büntetés;
1.19.	annak ténye, hogy a szakértő az elektronikus kapcsolattartást vállalja; ebben az esetben
elektronikus elérhetősége;
1.20.	az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatos közleményei („közlemények”);
1.21.	nyilatkozat arról, hogy az igazságügyi szakértő tevékenységét fő-, vagy mellékállásban
végzi;
1.22.	egyetemi vagy főiskolai végzettsége, a diploma minősítése;
1.23.	külön minősítésre vonatkozó adat (ha van);
2.	Az igazságügyi szakértők névjegyzéke a gazdasági társaság következő adatait tartalmazza:
2.1.	név,
2.2.	székhely,
83
2.3.	cégjegyzékszám,
2.4.	szakterület,
2.5.	a vezető tisztségviselő neve,
2.6.	a vezető tisztségviselő lakóhelye,
2.7.	annak ténye, hogy a társaság az elektronikus kapcsolattartást vállalja, az azt vállaló
vezető tisztségviselő nevének megjelölésével,
2.8.	az elektronikus kapcsolattartást vállaló vezető tisztségviselő születési helye, ideje és
anyja neve,
2.9.	a 23. § (1) bekezdésben meghatározott tagokra és alkalmazottakra vonatkozó nyilvános
adatok.
3.	Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértői intézmények következő
adatait tartalmazza:
3.1.	megnevezés,
3.2.	elérhetőség (cím, telefon, e-mail cím),
3.3.	intézményvezető neve
3.4.	alkalmazásában álló igazságügyi szakértők szakterülete.
84
2. melléklet a 2016. évi
törvényhez
A szakértői nyilvántartás tartalma
A szakértői nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
1.	az ügy száma, együttes vagy egyesített szakvélemény esetén a társszakértő megnevezésével
és ügyszámával együtt,
2.	a kirendelő szerv vagy megbízó megnevezése,
3.	a kirendelésről szóló határozat vagy megbízás ügyszáma és tárgya,
4.	az ügy érkezésének időpontja (év, hónap, nap megjelölésével) és módja,
5.	társaság, igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői testület kirendelése
esetén a szakvélemény adására kijelölt igazságügyi szakértő vagy eseti bizottság tagjainak
neve,
6.	az ügyben részt vevő szakértőjelölt neve,
7.	a kirendelés elfogadása esetén:
7.1.	a letétbe helyezett szakértői díj összege,
7.2.	a szakértői díj megállapításának módja,
7.3.	a szakvélemény kirendelő szerv vagy megbízó részére történő elküldésének időpontja
(év, hónap, nap megjelölésével) és módja,
7.4.	a jogerős díjmegállapító határozatban megjelölt szakértői díj összege és megfizetésének
időpontja,
8.	Kiegészítő adatkérés esetén:
8.1.	a kiegészítő adatkérés időpontja,
8.2.	a kiegészítő adatok megküldésének időpontja,
9.	a kirendelés alóli felmentés vagy kizárás esetén:
9.1.	annak indoka,
9.2.	a felmentésről vagy kizárásról szóló határozat érkezésének időpontja (év, hónap, nap
megjelölésével),
10.	a kirendelő szervtől vagy megbízótól kapott iratok visszaküldésének időpontja,
11.	az irattárba helyezés időpontja.
85
3. melléklet a 2016. évi
törvényhez
A Kamara által a szakértőjelöltekről vezetett szakértőjelölti nyilvántartás
tartalma
1.	A Kamara által a szakértőjelöltekről vezetett szakértőjelölti névjegyzék a szakértőjelölt
következő adatait, és a szakértőjelölt tevékenységére vonatkozó következő tényeket
tartalmazza:
1.1.	családi neve és utóneve(i);
1.2.	anyja születési neve;
1.3.	születési hely és idő;
1.4.	lakcím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);
1.5.	munkahely (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);
1.6.	elérhetőségi cím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);
1.7.	nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás foka);
1.8.	szakmai kamarai tagság;
1.9.	szakértőjelölti igazolvány száma;
1.10.	szakterület;
1.11.	iskolai végzettség és szakmai képesítés a megszerzés időpontjával;
1.12.	tudományos fokozat;
1.13.	nyilvántartási szám;
1.14.	az igazgatási ügyiratok ügyszáma;
1.15.	a szakértőjelölt ellen közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt indult eljárás
megindításának, megszüntetésének, illetve befejezésének ténye,
1.16.	a szakértőjelölt tevékenységével kapcsolatos közlemények („közlemények”).
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az igazságügyi szakértőkről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az igazságügyi
szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktörvény) és az
igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Kamarai
törvény) rendelkezéseit kívánja egyetlen, az egész igazságügyi szakértői tevékenységet és
szervezetrendszert átfogó törvényben szabályozni. Ezáltal egy koherensebb, átláthatóbb,
világosabb kapcsolódási pontokat tartalmazó szabályozás készül el.
I. Az átfogó reform indokoltsága
1.	A szakértőnek, mint bizonyítási eszköznek a napjainkban ismert és elfogadott formája a
XIX. század második felében alakult ki. Az intézmény létrejöttét alapvetően két tényező
segítette elő: a természettudományok fejlődése, és ezzel együtt a tudományágak
differenciálódása, továbbá a szabad bizonyítási rendszer uralkodóvá válása az eljárási
jogszabályokban. Az említett körülmények és az egyéb bizonyítási eszközök - így különösen
a tanúk - jelentőségének felértékelődése oda vezetett, hogy eme bizonyítási eszköz
igénybevételére igen gyakran kerül sor az igazságügyi eljárásokban.
2.	A polgári perek nagy százaléka minősül ún. „szakértői pernek”, tehát alapvetően
szakkérdés alapján eldönthető jogvitának. Ingatlanforgalmi szakértő kirendelését kérik
például a felek annak megállapítása érdekében, hogy egy lakóház értéke mennyivel csökkent
amiatt, mert mellé építettek egy magasabb épületet. Szakértői kérdés lehet az is, hogy egy
ingatlan eladáskori forgalmi értéke és az eladási ára között fennállt-e feltűnő értékkülönbség.
Vannak olyan polgári perek is, amelyek jellegüknél fogva nem nélkülözhetik a szakértő
közreműködését. Ilyenek például a származás-megállapítási perek, ahol legtöbbször
vércsoportvizsgálatot végeznek a lehetséges szülőkön. A házassági perekben gyakori, hogy
pszichológus szakértő vizsgálja meg a szülőket és a gyermekeket.
A közigazgatási hatósági eljárásban a különleges ismeretet igénylő szakkérdések elbírálására
megoldás az úgynevezett szakhatósági modell alkalmazása, ahol egy eljárásban több, akár
tízen felüli más-más szakértelemmel bíró szakértő is dolgozhat, és együttes munkájuk
eredményeként tud a hatóság döntést hozni. Egyre gyakrabban merül fel azonban speciális
szakismeret iránti igény egy-egy konkrét ügyben a hatósági eljárásokban is. Például egy
bontási ügyben nem biztos, hogy a szakhatóság meg tudja ítélni, hogy az épületegyüttes
részeként bontandó - boronás pincére hasonlító - pince népi építészeti védendő érték-e.
A szakértői közreműködésnek nagy jelentősége van a büntető- és szabálysértési ügyekben is.
A büntetőeljárás során például felmerülhetnek adatok a terhelt kóros elmeállapotát illetően,
amikor is szakértő kirendelése válik szükségessé. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX.
törvény 107. §-a szerint, a terhelt elmeállapotának szakértői vizsgálatára, illetve
megfigyelésére kizárólag bírósági határozat alapján kerülhet sor. A vádirat benyújtása előtt
ügyészi indítvány szükséges a határozat meghozatalához.
3.	Az eljárási kódexek nagyon hasonló meghatározásokat tartalmaznak arra nézve, hogy
mikor kerülhet sor szakértő igénybevételére. A ma irányadó felfogás szerint a szakértő a
bíróság, közjegyző, ügyészség vagy más hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) hiányzó
87
szakértelmét pótolja, de nem nyilváníthat véleményt jogi szakkérdésekben és még
részleteiben sem veheti át a bíróságok ítélkező funkcióját.
4.	A szakértői működésre vonatkozó ágazati szabályokat a Szaktörvény tartalmazza.
Főszabály szerint csak a Szaktörvényben, mint ágazati jogszabályban meghatározott
követelményeket teljesítő személyi kör járhat el szakértőként, a Szaktörvényben - és az
eljárási szabályokban - meghatározott szabályok szerint.
Az igazságügyi szakértőket tömörítő érdekképviseleti szervezetre, a Magyar Igazságügyi
Szakértői Kamarára (a továbbiakban: MISZK) vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket a
Kamarai törvény tartalmazza. A MISZK és a területi kamarák (a továbbiakban együtt:
kamara) az önkormányzatiság elvén alapuló, az igazságügyi szakértők érdekeit képviselő
köztestületek. Jelenleg nyolc területi kamara működik, ezek alkotják a MISZK-et, amely felett
a törvényességi felügyeletet az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)
gyakorolja. Az egyes szakértők a területi kamarák tagjai. A kamara közfeladatként látja el -
többek között - az igazságügyi szakértők szakmai oktatását, valamint lefolytatja az etikai
eljárásokat.
Az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) a szakértői működéssel
összefüggésben 2014 őszén készített problématérképet, amelynek elkészítéséhez nagyban
támaszkodott a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának és az alapvető jogok biztosának
jelentésére, valamint a Minisztérium Igazságügyi Felügyeleti Főosztályának gyakorlatára és
külső szakértők tapasztalataira is. A fentiek alapján a Minisztérium az igazságügyi szakértői
működés és a kamara kapcsán az alábbi problémákat azonosította.
5.	Az igazságügyi szakértői működéssel kapcsolatos főbb problémák:
A jelenlegi két törvény (Kamarai törvény és a Szaktörvény) helyett célszerűbb lenne egyetlen
jogszabályban, kódex jelleggel szabályozni az igazságügyi szakértőkre vonatkozó főbb
rendelkezéseket. Ezen túlmenően a jelenlegi jogszabályok rendelkezései - koncepcionális
változás nélkül - több ponton pontosításra szorulnak, így például a kirendelés és a
szakvélemény tartalmára, a kirendelt szakértő jogaira és kötelezettségeire, az eseti szakértő
alkalmazhatóságára, a szakértői díjfizetés részletes szabályaira, a szakértői tevékenység
szünetelésére és a fegyelmi eljárás során meghozott határozat kézbesítésére vonatkozó
szabályok.
Az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos - jellemzően igen hosszadalmas - hatósági
eljárásokat szükséges a bürokráciacsökkentés szempontjából is vizsgálni, és az elhúzódó
eljárások idejét az ésszerű mértékig lecsökkenteni.
Az igazságügyi szakértői névjegyzék (a továbbiakban: névjegyzék) nehezen használható, a
kirendelések során nincs szakmai visszajelzés a szakértők működéséről, annak ellenére, hogy
ez a kötelezettség a meglévő jogszabályokban is megtalálható. A szakértői névjegyzék és
tagjegyzék kettős vezetése nem megfelelő, így egyetlen névjegyzék vezetése indokolt,
azonban annak a jelenleginél gazdagabb tartalommal történő kiegészítése is szükségessé
válik. A névjegyzékbe-vételi eljárás felülvizsgálata indokolt.
A szakértőkre vonatkozó, a kompetens és hibátlan szakvéleményekhez szükséges
minőségbiztosítási rendszer nem megfelelő, a megfelelő minőségű szakvélemény elkészítése
88
nem biztosított e tanúsítás kidolgozottsága és az etikai eljárások hatékony jogkövetkezményei
hiányában.
A magánszakértői vélemény több szempontból problémás. Felhasználhatósága az egyes
eljárásokban általában kérdéses. Nem rendezettek továbbá a magánszakértői vélemény
személyiségi jogi összefüggései sem.
Az etikai eljárások nem működnek jól. Az etikai vizsgálatokat a területi kamarák lassan és
nem kellő szakmai szigorral végzik, a jogkövetkezmények nem bírnak elegendő visszatartó
erővel, az eljárások visszaélésszerűen is megindításra kerülnek, ráadásul az eljárási költség
viselése jelenleg nem méltányos. A kamarai etikai testületekben hiányzik a jogi szaktudás, így
sokszor jogszabályi félreértelmezések miatt is elhúzódnak az eljárások.
A szakértői működésre vonatkozó igazságügyi statisztikai adatgyűjtés nincs, ezáltal az
igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos minisztériumi feladatok nehezen meghatározhatók és
végrehajthatók. Erre eklatáns példaként szolgálhat a jelen Javaslat elkészítése, amelynek
kapcsán nehézségként merült fel, hogy a Minisztérium igen kevés adattal rendelkezik az
igazságügyi szakértők működéséről. A kodifikáció folyamatát mindvégig nehezítette, hogy az
előterjesztésben megjelölt forrásokon kívül, rendkívül csekély mennyiségű statisztikai adat
állt a munkacsoport tagjainak rendelkezésére az igazságügyi szakértői működésre, illetve a
kamara működésére vonatkozóan.
6.	A kamara működésével kapcsolatos főbb problémák:
A kamara területileg széttagolt, a területi kamarák nem transzparens működése nehezíti a
MISZK működését, egymással konkuráló érdekek mentén polarizált a szakértői kamarai
szervezet. Az egyes szakértők nem tagjai a MISZK-nek, csak a területi kamaráknak.
Forráshiány miatt a kamarák működése nehézkes, a tisztségviselők díjazása nem elég
ösztönző, a MISZK hatásköre formális, valójában a területi kamarai elnökök egyedi
véleménye alapján történnek az intézkedések, nincs aktív kapcsolat a tagsággal. Forráshiány
miatt nem megoldott a MISZK hosszú távú elhelyezése, tisztségviselőinek díjazása (illetve
költségtérítése) sem.
Az igazságügyi szakértői működés szempontjából is kiemelten fontos módszertani levelek és
szakmai iránymutatások kiadására eleddig alig volt példa, holott ezek megléte nagyban
elősegítené a szakmailag kompetens szakvélemények elkészítését.
A kamara feletti törvényességi felügyelet szűk körű és formális, természetét tekintve reaktív,
és csak jogszabálysértő szabályzat, iránymutatás, egyedi kamarai határozat ellen
alkalmazható, egyedi operatív intézkedés ebbe a körbe nem tartozik bele. A szaktárca
törvényességi felügyeleti jogköre mellett pedig a bíróság előtti kiegészítő jogorvoslati
lehetőség a törvénytelen működésre vonatkozóan is csak lassú megoldást nyújthat. A kamara
felett - bírósági bejegyzés híján - egyéb bírósági, tehát törvényességi kontroll nincs. A
MISZK-en kívül az egyes területi kamarák feletti törvényességi felügyeleti jogkör nem
egyértelműen következik a hatályos jogszabályból.
A fentebb hivatkozott forrásokon túlmenően az utóbbi években számos olyan sajtóhír látott
napvilágot, amely szakértői közreműködéssel érintett bírósági eljárással foglalkozott. A már
hivatkozott szakmai kutatások mellett ezek a hírek is rávilágítottak arra, hogy az igazságügyi
89
szakértői működéssel kapcsolatosan számos megoldandó probléma létezik. A nem megfelelő
kirendelések, a szakmailag kétségbe vonható, sokszor vélhetően etikátlan szakvélemények,
valamint a kompetencia esetleges hiánya olyan károkat okozhatnak az igazságügyben,
amelyek elvezethetnek az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom általános megrendüléséhez.
A kamarai finanszírozás rendszere működésképtelen, a területi kamarák juttatásaiból a
MISZK nem tudja jogszabályban foglalt feladatait hatékonyan és kellő eredménnyel ellátni.
7.	Főbb szabályozási pontok (újdonságok a szabályozásban)
Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényjavaslat a fent felsorolt problémákra
reagáló egységes, egyetlen normaszövegben szabályozza az igazságügyi szakértőkről és a
szakértői tevékenységről szóló rendelkezéseket, valamint a kamarát, és a kamara eljárásait
érintő rendelkezéseket. Ezáltal egy koherensebb, átláthatóbb, világosabb kapcsolódási
pontokat tartalmazó szabályozás készül el. A jogszabály struktúrája, az egymást követő
szakaszok logikája ésszerűbb és átláthatóbb, a jogszabály alkalmazását segítő szerkezetben
került kialakításra. A szabályozás jól érthető fogalmakat használ.
A Javaslat a fent bemutatott problémák kiküszöbölésére - a korábban is működő szabályok
kisebb korrekciója mellett - az alábbi főbb szabályozási pontokat tartalmazza:
8.	A Javaslatban pontosan, külön szakaszban, egyértelműen meghatározásra került a törvény
hatálya, amely kiterjed az igazságügyi szakértői tevékenységre, az igazságügyi szakértőkre, és
a szakértőjelöltekre, az eseti szakértőkre, a szakkonzultánsokra, a segédszemélyzetre, az
igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságokra, a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti
szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatókra, az e célra létesített igazságügyi
szakértői intézményekre, igazságügyi szakértői intézetekre, és igazságügyi szakértői
testületekre, külön jogszabályban szakvélemény adására feljogosított állami szervekre,
intézményekre, továbbá intézetekre és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarára. A Javaslat
elején értelmező rendelkezések találhatók.
9.	A Javaslat a Szaktörvénnyel egyezően, általános jelleggel definiálja a szakértő feladatait.
Garanciális szempontból azonban már a Javaslat elején kimondásra kerül, hogy az
igazságügyi szakértőt a szakvélemény elkészítéséért szakértői díj illeti meg. Ez az alapvető
jogosultság a Szaktörvényben expressis verbis nem szerepel.
10.	A Javaslat tisztázza, hogy az igazságügyi szakértő alkalmazottként milyen munkavégzésre
irányuló jogviszonyt létesíthet. Ha az igazságügyi szakértő alkalmazottként jár el,
tevékenységét az igazságügyi szakértői intézmény vagy intézet alkalmazásában álló
igazságügyi szakértő az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény (a továbbiakban: Iasz.) szerinti szolgálati jogviszonyban vagy a társaság, szolgáltató
vagy más szerv alkalmazásában lévő igazságügyi szakértő a munka törvénykönyvéről szóló
2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszonyban vagy megbízási
jogviszonyban végezheti.
A Javaslat a fentiekhez hasonlóan szabályozza azt is, hogy a szakértőjelölt milyen
munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíthet. Szakértőjelölti tevékenység igazságügyi
szakértői intézményben alkalmazott szakértőjelölt az Iasz. szerinti szolgálati jogviszonyban,
más esetben az Mt. szerinti munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében végezhető.
90
11.	A Szaktörvénynél részletesebben kerülnek meghatározásra az eseti szakértőre vonatkozó
rendelkezések. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy szakértő hiányában, valamint az adott
szakterületen jelentkező időszakos vagy egyéb szakmai ok miatti hiány esetén, a szakértői
feladat ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező eseti szakértő is igénybe vehető, ha az
igazságügyi szakértőkre vonatkozó etikai és fegyelmi követelményeknek aláveti magát. Eseti
szakértőként más szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő is eljárhat.
12.	A Javaslat nagy hangsúlyt fektet a bürokráciacsökkentésre, az eljárási határidők ésszerű
mértékű csökkentésére. Ennek megfelelően a névjegyzékbe történő felvétel iránti eljárás
negyven napról huszonegy napra rövidül, illetve a szakhatósági állásfoglalás beszerzésének
határideje harminc napról tizenöt napra csökken (mindkét határidő összhangban van a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény rendelkezéseivel).
13.	A névjegyzékbe-vételi eljárás - összhangban a bürokráciacsökkentésre vonatkozó törvény
előírásaival - egyszerűbbé és gyorsabbá válik, a vonatkozó szabályok rendszere a Javaslatban
áttekinthetőbb, a Javaslat által használt terminológia a Szaktörvénynél következetesebb.
A Javaslat részletesebben szabályoz néhány, az igazságügyi szakértői tevékenység
megkezdéséhez szükséges kötelezettséget, így például a szakértői eskü letételének mikéntjét
és az eskü letétele elmaradásának következményeit. Fontos szabály, hogy az igazságügyi
szakértő igazságügyi szakértői igazolványát az eskü letétele után veheti át, tevékenységét az
eskü letétele után kezdheti meg. Ha az igazságügyi szakértő az esküt önhibájából eredően
határidőben nem tette le, a kamarai tagsága a határidő lejártát követő napon megszűnik. A
névjegyzéket vezető hatóság biztosítja, hogy az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe történő
felvételét követően az esküt határidőben letehesse. Ha a névjegyzéket vezető hatóság ezt nem
biztosítja, az igazságügyi szakértő kamarai tagsága nem szűnik meg, és az esküt a
névjegyzéket vezető hatóság által kijelölt legközelebbi időpontban le kell tenni.
14.	Fontos szabály, hogy a szakértő a névjegyzékbe történő felvétellel ex lege a kamara
tagjává válik. A névjegyzéket nem a kamara, hanem a Minisztérium mint névjegyzéket vezető
hatóság vezeti. Jelenleg két nyilvántartás is rögzíti az igazságügyi szakértők adatait: a
Minisztérium által a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.)
Korm. rendelet 80. §-a alapján vezetett névjegyzék, a másik a MISZK által a Kamarai törvény
1.	§ (5) bekezdés b) pontja alapján vezetett nyilvántartás. A MISZK természetesen továbbra is
vezethet nyilvántartást a tagjairól. A névjegyzéket vezető hatóság által vezetett szakértői
névjegyzék elektronikus fejlesztése biztosítja a gyorsabb és minőségvédett választást a
szakértők között.
15.	A szakértői névjegyzék egyfelől a kirendelők és a jogkereső közönség számára fontos
információkkal bővül, másfelelől a Javaslat néhány olyan adatot is nyilvános adatnak minősít,
amely korábban - bár szükséges lett volna - nem volt elérhető. Így például a kormányzati
portálon közzé kell tenni az arra vonatkozó bejegyzést, hogy a szakértő tevékenységét
szünetelteti, illetve a szakértő minősítését.
Bár a szakértőjelöltek nyilvántartását a kamara vezeti, garanciális okokból közzé kell tenni a
szakértőjelöltekre vonatkozó legfontosabb adatokat, így például a szakértőjelölt nevét, azt a
szakterületet, amelyen közreműködik és a szakértőjelölti tevékenységével kapcsolatos
közleményeket.
91
16.	Rendszeres, elektronikus statisztikai adatszolgáltatás kerül bevezetésre. A szakértő
statisztikai adatszolgáltatás keretében köteles a nyilvántartása alapján a miniszteri rendeletben
meghatározott adatokat a kamara részére negyedévente, a miniszter rendeletében
meghatározott eljárásrend szerint megküldeni. A szolgáltatott statisztikai adatokat a kamara
dolgozza fel és továbbítja kérésre a névjegyzéket vezető hatóságnak. A statisztikai
adatszolgáltatás elmaradása törlési ok. Így megoldhatóvá válik az a probléma, hogy a
Minisztérium, mint névjegyzéket vezető hatóság nem rendelkezik értékelhető
adatmennyiséggel az igazságügyi szakértők tekintetében, ezzel kissé eszköztelenné válik a
tárgykörben szükséges jogalkotás vagy más intézkedés megtétele tekintetében.
17.	A szakértő a személy elleni erőszakos bűncselekményeken kívül - a Szaktörvénytől
eltérően - hivatali és korrupciós bűncselekmények gyanúját is köteles bejelenteni. A fentieken
túlmenően a Javaslat új rendelkezése szerint, ha a szakértő tevékenysége során olyan
körülményt észlel, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti,
köteles az érintett szakterületet felügyelő közigazgatási szervnél bejelentést tenni. Ebben az
esetben tehát nem bűncselekmény gyanúja merül fel, hanem más szabályszegés - így például
építésügyi szabályok megszegése - veszélyeztetheti valamely személy életét, testi épségét
vagy egészségét.
18.	A kirendelés tartalma tekintetében a Javaslat újítása, hogy a hatóságnak konkrétan meg
kell jelölnie, hogy a szakértő a díjrendelet szerinti költségjegyzéket vagy szabadon
összeállított költségjegyzéket nyújt-e be. E rendelkezés jelentősége abban áll, hogy a
szakértők számára egyértelművé válik, hogy mi alapján állapítsák meg a szakértői díjat. A
jelenlegi szabályozás szerint akkor is a díjrendelet szerinti költségjegyzéket kell benyújtani,
ha a konkrét ügyben hivatalból is helye van bizonyítás elrendelésének, melynek
megítéléséhez az eljáró szakértő eljárásjogi ismeretei nyilvánvalóan nem nyújtanak kellő
támpontot.
19.	A Javaslat beépíti a rendelkezései közé az egyes eljárási szabályokban - így különösen a
büntetőeljárásról szóló törvényben - szereplő, illetve a gyakorlatban megjelenő legfontosabb
tartalmi egységeket, amelyeket a szakvéleménynek tartalmaznia kell. Tekintettel arra, hogy a
szakvélemény tartalmi egységeire vonatkozó követelmények egységesek, így elegendő ezeket
az ágazati szabályokban megjeleníteni.
Kimondásra kerül az az elmélet számára egyértelmű, ám a gyakorlatban nem teljesen
következetes szabály, hogy a szakvéleményben jogkérdésben nem lehet állást foglalni. A
szakértő kizárólag az ügy eldöntése szempontjából releváns tények megismeréséhez segítheti
hozzá az eljáró hatóságot, speciális tudása felhasználásával.
20.	Külön alcímbe kerül a magánszakértői vélemény intézménye. A Javaslat meghatározza a
magánszakértői vélemény megtételének lehetséges céljait, és a szakértő eljárását megalapozó
megbízás legfontosabb szabályait. A korábban a gyakorlatban sűrűn előforduló esetek
elkerülését elősegítendő nyomatékosításra kerül, hogy a megbízás alapján eljáró szakértő a
függetlenség és pártatlanság elvének megfelelően köteles eljárni. Rendezésre kerülnek a
magánszakértői vélemény személyiségi jogi összefüggései is.
21.	A Javaslat új rendelkezéseket tartalmaz az igazságügyi szakértő, a kamara és a hatóság
minőségbiztosítási feladataival összefüggésben. A hatékony minőségbiztosítás megvalósítását
elősegítő, eddig hiányzó rendelkezések a következők: az igazságügyi szakértő, még a
névjegyzékbe-vételi kérelem benyújtása előtt köteles részt venni a miniszter által a részére
92
szervezett jogi ismeretek oktatásán és a jogi vizsgát - a miniszter rendeletében meghatározott
mentesülés esetét kivéve - sikeresen letenni; kötelező szakértőjelölti idő vagy kötelező
ügyszám kerül bevezetésre a megfelelő, szakmailag és módszertanilag is elfogadható
szakvélemények előterjesztése érdekében; új jogcímek kerültek a névjegyzékből való törlés
esetei közé. A szakértőt törölni kell a szakértői névjegyzékből, ha a szakvélemény
előterjesztésével egy évet elérő késedelembe esett, az értesítési címén a küldemény átvételét
nem biztosította, statisztikai adatokat nem küld vagy nem valós adatokat küld, valamint törlési
ok az is, ha a szakértő a hatóságot lényeges körülményről határidőben nem értesíti.
A kötelező szakértőjelölti működéssel elérhetővé válik az a kamara által már többször
hangsúlyozott igény, hogy az igazságügyi szakértők szakmai önkormányzati szervének
érdemi beleszólása legyen abba, hogy kit vesz fel sorai közé. A kamara szabadon szervezi a
szakértőjelöltek oktatását, képzését, a sikeres előmenetelhez szükséges feltételeket írhat elő,
továbbá vizsga keretében ellenőrizheti a szakértőjelöltek felkészültségét. A Szaktörvény
rendszerében még létező alapismereti vizsga a kötelező szakértőjelölti közreműködésre
tekintettel kikerült a Javaslatból. A szakértőjelölt igazságügyi szakértő felügyelete mellett
végzi tevékenységét. A szakértőjelöltek alkalmazását elősegítendő, a kamara határozza meg
azokat a kedvezményeket, amelyekben a szakértőjelöltet alkalmazó „mentorok”
részesülhetnek.
A Javaslat újítása, hogy az igazságügyi szakértő eljárása rendszeresen értékelésre kerül egy, a
kamara által felállított szakmai testület által. Az értékelés eredményeként az igazságügyi
szakértő alkalmatlan, alkalmas vagy kiválóan alkalmas minősítést kap, amely a
névjegyzékben is feltüntetésre kerül nyilvános, mindenki számára elérhető információként, ily
módon segítve a kirendelőket a megfelelő igazságügyi szakértő kiválasztásában.
Fontos utalni arra, hogy a Javaslat az igazságügyi szakértők értékelésének csupán a kereteit
kívánja meghatározni, az értékelés részletes szabályait - az igazságügyi szakértői hivatásrend
képviselőinek bevonásával - külön jogszabályban (rendeletben) kell meghatározni. A külön
jogszabályban figyelemmel kell lenni az intézeti szakértőknek, az igazságügyi alkalmazottak
jogállásáról szóló törvény szerinti, illetve egyéb ISO szabvány szerinti értékelésére.
A kamaránál kialakítandó minőségbiztosítás a szakvélemények színvonalának
emelkedéséhez, az eljáráson belül az új szakértői kirendelések számának csökkenéséhez, és a
szakvélemények elkészítése sebességének növekedéséhez is vezet.
22.	A jelenlegi, széttagolt kamarai rendszer helyett egységes kamarai rendszer kerül
kialakításra. Az utóbbi években egyértelművé vált, hogy szükség van - az érdekképviselet, az
önigazgatás és a szakmai működés elősegítésének színteréül szolgáló, köztestületi formában
működő - egységesebb, széttagolt működéstől mentes szakértői kamarára. A jelenleg működő
országos hatáskörű MISZK és a nyolc területi kamara egységes jogutódjaként létrejövő
Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: Kamara) számos, az igazságügyi
szakértői működéssel összefüggő problémát képes lesz majd megoldani. Az egységes kamarai
rendszer kialakításával a működés hatékonnyá válik. Az egységes Kamara felállítása és a
jogutódlás az átmeneti rendelkezésekben foglalt módon történik.
23.	A Kamara tagjaira vonatkozó legfontosabb szabályok a Javaslatban megújításra kerültek.
A Javaslat elkülöníti egymástól a kamarai tagság megszűnését és megszüntetését, ezzel
dogmatikailag tiszta helyzetet teremt, valamint egyértelművé teszi a Kamara szerveit, illetve a
névjegyzéket vezető hatóságot terhelő kötelezettségeket.
93
Az igazságügyi szakértő tevékenységének szünetelésére vonatkozó szabályok bővültek, a
gyakorlatban tapasztalt anomáliák kiküszöbölése céljából. A Javaslat tisztázza, hogy milyen
esetben kerülhet sor az igazságügyi szakértői tevékenység szüneteltetésére, ennek mik a
feltételei, a szünetelés milyen joghatásokkal jár, illetve milyen körülmények között és
feltételekkel lehet kérni a tevékenység szünetelésének visszavonását.
Lényeges újításokat hordoz a Javaslat a kamarai tagság felfüggesztésével összefüggésben. A
Javaslat tekintettel van az eljáró igazságügyi szakértő, valamint az igazságügy érdekeire
egyaránt. Újszerű, garanciális szabályok kerültek megfogalmazásra a fegyelmi eljárás alá vont
igazságügyi szakértő kamarai tagságának felfüggesztésével kapcsolatban is.
23.	Tekintettel arra, hogy a Javaslat által létrehozott kamarai rendszer nagyban különbözik a
Kamarai törvény szerinti struktúrától, a Javaslatban a korábbi rendszertől eltérő struktúrában,
eltérő hatáskörökkel rendelkező kamarai szervek jelennek meg. A Kamara legfőbb
döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, amely a köztestületi autonómiát és az önkormányzatiság
elvét érvényre juttatva megtestesíti a tagság akaratát, meghozza a Kamarával összefüggő
legfontosabb döntéseket. A küldöttgyűlésre vonatkozó szabályozás akként került kialakításra,
hogy a jelenleg több mint háromezer fős tagsággal rendelkező szakértői Kamara hatékonyan
működhessen és elláthassa a Javaslatban meghatározott feladatait.
24.	Az elnökség a vezetésből rá háruló feladatokat látja el. Az elnökség tagjait a Kamara
tagjai közvetlenül, titkos szavazás útján választják meg. A törvényességi felügyeletet erősítő
szabály, hogy a Kamara elnökének megválasztását a miniszternek jóvá kell hagynia.
A Kamara elnökének négy elnökhelyettese van. Az egyes elnökhelyettesek - az általános
elnökhelyettes kivételével, melynek feladata elsősorban az elnök helyettesítése - egy-egy
kiemelten fontos és érzékeny területért felelősek.
25.	A Javaslatban új elemként jelenik meg a szakmai tagozat (a továbbiakban: tagozat) mint
az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és
egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006 (II. 27.) IM rendelet mellékleteiben meghatározott
szakterületek alapján alapított, az érintett szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértők
önálló önkormányzattal rendelkező szerve. A tagozat első ülésén elnököt választ. A szakmai
tagozatok a saját szakterületüket érintő ügyekben véleményezési joggal rendelkeznek,
továbbá közreműködnek a módszertani levelek megalkotásában, a Kamara
minőségbiztosítással összefüggő feladatainak végrehajtásában, valamint a küldöttgyűlés
megválasztásában is. A küldöttgyűlés küldötteinek felét a szakmai tagozatok által delegált
küldöttek alkotják.
26.	Módszertani levél kiadására eleddig alig volt példa, holott ez az intézmény hatékonyan
tudná elősegíteni a megfelelő minőségű szakvélemények elkészítését. A módszertani levél
kiadásának szabályai lényegesen egyszerűsítésre kerülnek a vázolt probléma orvoslása
érdekében.
27.	A finanszírozási problémák, a forráshiányos állapot megszüntetése céljából új elemek
jelennek meg a Kamara finanszírozásában. Bevezetésre kerül a kamarai költségátalány
intézménye, amelyet a szakértő - a külön jogszabály szerinti mértékben - a díjjegyzékben
érvényesít minden ügyben, negyedévente bevall és megfizet a Kamarának. A költségátalány
bevallására a statisztikai adatszolgáltatás alkalmával kerül sor.
94
Fontos szabály, hogy a kamarai költségátalány nem része a szakértő bevételének, így ezzel
kapcsolatosan adózási kötelezettsége a szakértőnek nem keletkezik. Amennyiben a szakértő a
kamarai költségátalány átutalását vagy befizetését elmulasztja, az adók módjára behajtható
követelésnek minősül. Tekintettel arra, hogy a kamarai költségátalány jogcímén kifizetett
összeget a szakértő köteles átutalni a Kamarának, az erre az összegre vonatkozó
adómentesség nem minősül az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 107. cikke
szerinti állami támogatásnak.
Szükséges utalni arra, hogy a 47. §-ban említett költségátalány nem egyezik meg a 49. §-ban
részletezett kamarai költségátalány intézményével. Előbbi esetben arról van szó, hogy a
szakértő a költségeit nem tételes kimutatással, hanem átalány formájában állapítja meg a
díjrendelet rendelkezéseinek megfelelően. Ezzel szemben a kamarai költségátalány a Kamara
finanszírozását segítő új jogintézmény.
Bevezetésre kerül továbbá a fegyelmi eljárási díj intézménye is, amelyet a fegyelmi eljárást
kezdeményező személy köteles az eljárás megindítása előtt megfizetni a Kamara részére.
Ennek célja - a fentebb vázolt finanszírozási probléma megoldásán túl -, hogy a pervesztes
felek által előterjesztett fegyelmi eljárás megindulását kérő kérelmek előterjesztése -
amennyire lehet - elkerülhető legyen.
28.	A Javaslatban etikai felelősség helyett a fegyelmi felelősség intézménye kerül
elsődlegesen szabályozásra. Jóllehet továbbra is jogában áll a Kamarának, hogy etikai
eljárásokat folytasson le (s ehhez saját szabályokat alkosson), magában a törvényben csak a
fegyelmi felelősség egyes kérdései kerültek részletezésre. Az etikai eljárás szabályai a
Kamara saját szabályzataiban kerülnek meghatározásra azzal, hogy erre nézve a jogalkotó a
megfelelő színvonalú szabályok megalkotása érdekében a fegyelmi eljárás garanciális
szabályait rendeli alkalmazni.
A fegyelmi eljárás a gyorsabb és hatékonyabb ügyvitel érdekében, felesleges bürokratikus
szabályoktól mentesen került kialakításra. A fegyelmi eljárás megindítása miatt felfüggesztett
szakértő eljárásával kapcsolatban a Javaslat - a jelen kérdést szabályozó jogszabályokat
tekintve - unikális jelleggel, kedvezőbb szabályokat tartalmaz az eljárás még gyorsabb
lefolytatása érdekében. A fegyelmi eljárás egyfokú, de a döntést sérelmező személy a
bírósághoz fordulhat jogorvoslatért, amely a rendes bírósági eljárási rendszerben többfokú
jogorvoslatot (jogi felülvizsgálatot) is biztosít, de nem a Kamarát terheli.
Átláthatóbban került meghatározásra, hogy az eljárást befejező határozatot mennyi idő alatt
kell írásba foglalni és azt kinek kell kézbesíteni. Az eljárást befejező határozatot az
igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság részére is minden esetben kézbesíteni kell.
29.	Új elemként jelenik meg a bejelentő részvétele az eljárásban. A bejelentő az a személy,
aki az igazságügyi szakértővel szemben, fegyelmi felelőssége megállapításának érdekében, a
fegyelmi bizottsághoz benyújtott kérelem útján fegyelmi eljárást kezdeményez. A bejelentő
jogait a Javaslat garanciális szempontból részletezi. A bejelentő jogosult arra, hogy az eljárási
cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen, indítványokat,
észrevételeket tegyen, a fegyelmi eljárási jogairól felvilágosítást kapjon és a Javaslatban
meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.
95
30.	A Javaslat garanciális rendelkezéseket tartalmaz a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi
szakértő tekintetében. Új elemként jelenik meg, hogy a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi
szakértő nem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, vagy önmaga ellen
bizonyítékot szolgáltasson. Ezen túlmenően a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő
jogosult arra, hogy az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás irataiba betekintsen, az
eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen, a meghallgatott
tanúkhoz, szakértőkhöz kérdést intézzen, bizonyítási indítványt tegyen, a fegyelmi eljárási
jogairól a fegyelmi tanács elnökétől felvilágosítást kapjon és a Javaslatban meghatározott
esetekben jogorvoslattal éljen.
31.	A törvényességi felügyelet letisztultabb, fogalmilag jobban körülhatárolt. A szabályozás
egyértelművé teszi, hogy a törvényességi ellenőrzés a törvényességi felügyelet része. A
Javaslat a bírósági út megelőzését szolgálja azáltal, hogy a szabályzatok tekintetében az
előzetes véleményezést is lehetővé teszi. Erősödik a jogbiztonság a törvényességi felügyeleti
intézkedés kapcsán előírt határidőkkel, gyorsabbá és hatékonyabbá válik az eljárás azáltal,
hogy nemperes eljárásban kell lefolytatni a bírósági törvényességi felügyeleti ügyeket. A
Javaslat komoly hiányt pótol, amikor a mulasztásban megnyilvánuló jogsértésről is
rendelkezik. A szakértői testület és az igazságügyi szakértői intézmények feletti
törvényességi felügyelet is hangsúlyosabbá válik.
32.	Bevezetésre kerül a főtitkár intézménye, amely intézmény alapvetően a kancellári modell
mintájára került kidolgozásra. Célja a Kamara gazdálkodása feletti - korábban hiányzó, ám a
Kamara által a működésbeli anomáliák miatt láthatóan igényelt - állami kontroll erősítési és a
hatékonyabb működés elősegítése azáltal, hogy a Kamara adminisztratív működtetését egy, a
miniszter jóváhagyásával a Kamara elnöke által alkalmazott, a jelen területen megfelelő
képzettséggel és tapasztalattal rendelkező főtitkár végzi.
33.	A Javaslatban számos innovatív, az elektronizáció követelményének is megfelelő
rendelkezés található. Így például a küldöttgyűlésen a küldöttek elektronikus úton is részt
vehetnek, a küldöttgyűlés ülés tartása nélkül is hozhat határozatot. A szakértő vállalhatja az
elektronikus kapcsolattartást is. Bár az elektronizáció egyelőre továbbra sem kötelező, de
számos lehetőség - igazodva a polgári perek elektornizációs lehetőségeihez is - megjelenik a
jogi szabályozásban. Az elektronikus úton való kapcsolattartásra az elektronikus
ügyintézésről és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény, elektronikus
kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
34.	Az átmeneti rendelkezések között szerepelnek az új tisztségviselők megválasztására és a
MISZK-Kamara jogutódlására vonatkozó szabályok, melyek a rugalmas, és a jogutódláshoz
valamint a lejárt tisztségviselői mandátumok megújításához szükséges átmenetet biztosítják
az új helyzetben.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
ELSŐ RÉSZ
I.	Fejezet
Általános szabályok
96
1. A törvény hatálya
Az 1. §-hoz
A Javaslat a Kamarai törvénytől és a Szaktörvénytől eltérően pontosan meghatározza a
törvény hatályát. A jelen szakaszból kitűnik, hogy a szakértői tevékenységre és a kamarára
vonatkozó szabályok egységes törvényben kerülnek szabályozásra. Az időbeli hatályra
vonatkozó rendelkezések a Javaslat végén, a Hatályba léptető rendelkezések körében
találhatók.
2.	Értelmező rendelkezések
A 2. §-hoz
A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a Javaslat 2. §-a értelmező rendelkezéseket
tartalmaz.
II.	Fejezet
Az igazságügyi szakértő tevékenysége és az igazságügyi szakértő
3.	Az igazságügyi szakértői tevékenység
A 3. §-hoz
A Javaslat 3. §-a rögzíti az igazságügyi szakértő feladatát és azt az általános elvet, hogy az
igazságügyi szakértő a jogszabályok és a szakmai szabályok megtartásával, legjobb tudása
szerint köteles szakértői tevékenységét ellátni. A Javaslatban rögzítésre került a pártatlanság
és függetlenség követelménye is. A pártatlanság szubjektív kategória, lényege abban
foglalható össze, hogy az eljárásban részt vevő szakértő nem törekszik egyik fél érdekeinek
előmozdítására sem. A függetlenség a pártatlansággal ellentétben objektív kategória, lényege,
hogy az eljáró szakértő nem kötődik az eljárásban érintett felekhez, így például nem lehet a
félként eljáró gazdasági társaság vezető tisztségviselője.
Garanciális szabályként - s mintegy a kötelezettségek ellenpólusaként - került be a
Javaslatba, hogy az igazságügyi szakértőt szakértői tevékenységéért szakértői díj illeti meg.
Fontos rámutatni arra, hogy a Javaslat szövege szándékosan nem a „szakvélemény
elkészítéséért” fordulatot használja. Az igazságügyi szakértőt ugyanis az általa elvégzett
munkával arányosan akkor is szakértői díj illeti meg, ha a szakvélemény előterjesztésére
valamilyen okból - például azért mert a polgári peres fél a keresetétől a per folyamán elállott
-	nem került sor.
A szakértői díjra vonatkozó részletes rendelkezéseket a mindenkori díjrendelet szabályai
állapítják meg.
A 4. §-hoz
A Javaslat 4. §-a értelmében igazságügyi szakértői tevékenységet csak bejegyzett igazságügyi
szakértő végezhet természetes személyként vagy gazdasági társaság, szolgáltató tagjaként
vagy alkalmazottjaként, valamint igazságügyi szakértői intézmény, igazságügyi szakértő
97
testület vagy egyéb szervezet nevében. Ez alól kivétel, ha névjegyzékbe vett igazságügyi
szakértő hiányában, kivételes jelleggel eseti szakértő jár el, vagy jogszabály felhatalmazása
alapján a hatóság egyéb állami szervet rendel ki. Az eseti szakértő alkalmazásának azonban az
a feltétele, hogy ne legyen az adott szakterületen bejegyzett igazságügyi szakértő, a kirendelt
személy megfelelő szakértelemmel is rendelkezzen, továbbá alávesse magát az igazságügyi
szakértőkre vonatkozó etikai és fegyelmi követelményeknek. Az alávetés történhet szóban (a
tárgyaláson jegyzőkönyvbe mondással) vagy írásban, meghatározott határidő betartásával.
A Javaslat nem határozza meg, hogy ki lehet eseti szakértő, így a kirendelő hatóság döntésére
bízza az eseti szakértő személyének meghatározását arra az esetre, ha az adott szakterületen
bejegyzett szakértő vagy intézet nincs. A Javaslat új rendelkezése, hogy eseti szakértőként
más szakterületen bejegyzett igazságügyi szakértő is eljárhat. Ezt azért volt szükséges
kimondani, mert a gyakorlatban gyakran előforduló eset, hogy olyan területen kell
szakvéleményt adni, amely nem szerepel az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint
az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendelet mellékleteiben
szereplő szakterületi kompetencia fejezetek között. Ilyen esetekben korábban kérdéses volt,
hogy más szakterületre bejegyzett szakértő eljárhat-e eseti szakértőként. A Javaslat
rendelkezései alapján a kérdés igenlően válaszolható meg. Az eseti szakértő eljárására, jogaira
és kötelezettségeire az igazságügyi szakértőkre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni.
A Javaslat általános rendelkezései kimondják, hogy igazságügyi szakértői tevékenységet
természetes személy önálló szakértőként, gazdasági társaság, illetve szolgáltató tagjaként
vagy alkalmazottjaként, továbbá e célra létrehozott igazságügyi szakértői intézmény, vagy
állami szerv alkalmazottjaként végezhet. A Javaslat lehetővé teszi, hogy az önálló szakértő
tevékenységét - választása szerint - egyéni vállalkozóként, vagy önálló tevékenységként
folytassa, ha annak egyéb jogszabályi feltételei fennállnak.
Komoly hiányt pótol a Javaslat, amikor meghatározza, hogy az alkalmazottként tevékenykedő
igazságügyi szakértő milyen jogviszony formájában járhat el. A Javaslat a szakértőjelöltekre
vonatkozó rendelkezések között hasonlóan rendelkezik a szakértőjelöltek jogviszonyáról is.
Kormányrendelet határozza meg azokat az intézményeket, amelyeket az ott megjelölt
szakkérdésekben ki kell rendelni. Ezek az intézmények ugyan nem igazságügyi szakértői
intézmények, de hatósági feladatkörükben eljárva meghatározott kérdésekben az ő
állásfoglalásuk a meghatározó. Ilyen lehet egyes kérdésekben például a Magyar Nemzeti
Bank, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az ÁNTSZ, illetve a katonai szakterületen történő
szakértés esetén a Magyar Honvédség egyes katonai szervezetei és a honvédelmi
minisztériumi háttérintézmények. Külön jogszabály határozza meg azokat az állami szerveket
is, amelyek meghatározott szakterületeken szakvéleményt adhatnak. E szervek kirendelése
nem kötelező, és szakvéleményt is csak akkor adhatnak, ha van olyan alkalmazottjuk, aki az
adott szakterületen a névjegyzékbe igazságügyi szakértőként be van jegyezve.
4.	Az igazságügyi szakértővé válás feltételei
Az 5-8. §-hoz
A Javaslat szerint a szakértői névjegyzékbe való felvétel rendje normatívvá, a kinevezés
szempontjából pedig alanyi joggá válik. Abban az esetben, ha a szakértő megfelel a
jogszabályi követelményeknek a névjegyzéket vezető hatóság nem mérlegelheti a
98
névjegyzékbe való felvételét. A névjegyzéket vezető hatóság - a feltételek megléte esetén - a
kérelmezőt határozatlan időre veszi fel a névjegyzékbe.
A büntetlen előéleten kívül az igazságügyi szakértővé válás feltétele, hogy a jelentkező
megfeleljen az adott tevékenység folytatására irányadó, a szakterület szerint meghatározott
jogszabályi feltételeknek. A kérelmezőnek azt is vállalnia kell, hogy a Javaslatban rögzített
összeférhetetlenségi esetektől eltekintve a hatósági (bírósági) kirendelésnek eleget tesz.
Új elemként jelenik meg, hogy az igazságügyi szakértőként eljárni kívánó kérelmezőnek a
kötelező szakértőjelölti jelölti időt, illetve szakértőjelöltként kötelező szakmai
közreműködőként elvégzett ügyszám teljesítését, továbbá a Kamara által külön szabályzatban
előírt képzési és vizsgafeltételek teljesítését igazolnia kell. Ez a rendelkezés azt hivatott
előmozdítani, hogy a kérelmezők megfelelő gyakorlatot szerezzenek a szakvélemények
minőségének javulása érdekében. A szakértőjelölt munkáját felügyelő igazságügyi szakértő (a
továbbiakban: mentor) mellett tevékenykedő szakértőjelölt gyakorlati tapasztalatokat
szerezhet szakmai és módszertani kérdésekben egyaránt, ezzel előmozdítva a későbbiekben
adott szakvélemények felhasználhatóságát, egyúttal az eljárások hatékony lezárását.
Szintén új elem, hogy a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a miniszter által szervezett jogi
oktatáson részt vett és a jogi vizsgát sikeresen letette. Ekként - szintén minőségbiztosítási
okokból - a névjegyzékbe csak olyan kérelmező kérheti felvételét, aki már a szükséges jogi és
módszertani ismeretekkel egyaránt rendelkezik. A vizsga sikeres teljesítéséről szóló igazolást
a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell benyújtani.
A kérelmezőnek legalább öt év szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie, és nem merülhet fel
vele szemben a Javaslatban rögzített büntetőjogi, etikai kizáró ok, ideértve azt az esetet is,
amikor a korábbi, nem megfelelő munkavégzés következtében a szakértői kamara kizárta
tagjai közül. A Javaslat két esetben enged kivételt az öt éves szakmai gyakorlat követelménye
alól, akkor, ha a szakértői tevékenység folytatásához szükséges végzettség megszerzése már
feltételezi az igazságügyi szakértői gyakorlatot vagy a kérelmező az adott szakterületen
tudományos fokozattal rendelkezik. A kötelező gyakorlati idő szakértőjelöltként is
megszerezhető.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az igazságügyi szakértő igazságügyi szakértői
tevékenység folytatására a névjegyzékbe történő felvétellel és az igazságügyi szakértői eskü
letételével válik jogosulttá.
A Javaslat felhatalmazása alapján a részletes személyi és tárgyi feltételek alacsonyabb szintű
jogforrásban kerülnek normatív módon meghatározásra. A miniszter határozza meg a
névjegyzékbe felvehető szakterületeket és az egyes szakterületekhez szükséges képesítési és
egyéb feltételeket. Ez elősegíti az igazságügyi szakértők és az ún. ágazati szakértők
kinevezésének szabályozása közötti átfedések felszámolását is.
Azt, hogy a szakértő által teljesített szakmai gyakorlat jellege megfelelő-e az adott
szakterületen az igazságügyi szakértői tevékenység folytatására, a szakterület felett
felügyeletet gyakorló minisztérium igazolja. Az igazolás kiadására irányuló eljárást a
szakminiszter rendeletben szabályozza. A szakhatósági állásfoglalással kapcsolatos eljárás
határideje lényegesen rövidült, a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő
számítására a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Fontos eltérés a közigazgatási hatósági eljárás
99
általános szabályaitól, hogy amennyiben a szakhatóság a számára nyitva álló határidőn belül
nem küldi meg állásfoglalását, úgy a hozzájárulását nem lehet megadottnak tekinteni. Ennek
indoka, hogy megalapozottabb érdek fűződik ahhoz és egyszersmind kisebb érdeksérelemmel
jár, ha ebben az esetben a késlekedő szakhatóság állásfoglalásának beszerzése iránt a
névjegyzéket vezető hatóság intézkedik, mint ha a kérelmezőt bejegyzi, ugyanakkor a
szakhatóság végül a felvételi kérelem elutasításához vezető tartalmú állásfoglalást ad.
A névjegyzéket vezető hatóság hivatalból vizsgálja, hogy az igazságügyi szakértő a szakértői
működése alatt megfelel-e az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek,
valamint, hogy vele szemben nem áll-e fenn az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott
körülmény.
A 9. §-hoz
A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet a névjegyzéket vezető hatósághoz kell
benyújtani. A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem tartalmára vonatkozó szabályokat a
Kormány rendeletben állapítja meg.
A 10. §-hoz
A Javaslat a korábbi szabályokhoz képest tartalmilag bővebben, ugyanakkor rövidebb
határidő beiktatásával szabályozza a szakértői eskütétel követelményeit. A Javaslat szerint az
igazságügyi szakértő a névjegyzékbe vételét követő két hónapon belül a névjegyzéket vezető
hatóság előtt esküt tesz. A szakértői eskü az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és
fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak első mondatát követően a
következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet
lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.”Az egyes közjogi tisztségviselők
esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség
megnevezése az eskü tétele során: igazságügyi szakértő.
A Javaslat a Szaktörvénytől eltérően meghatározza a szakértői eskü megtételéhez és annak
elmulasztásához fűződő legfontosabb joghatásokat. A legfontosabb rendelkezés annak
deklarálása, hogy az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői igazolványát az eskü
letétele után veheti át, a tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg.
A Javaslat a névjegyzéket vezető hatóság kötelezettségéként mondja ki, hogy a névjegyzéket
vezető hatóság biztosítja, hogy az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe történő felvételét
követően az esküt határidőben letehesse. Ha a névjegyzéket vezető hatóság ezt nem biztosítja,
az igazságügyi szakértő a névjegyzékből nem törölhető, ugyanakkor az esküt a névjegyzéket
vezető hatóság által kijelölt legközelebbi időpontban le kell tennie.
5.	A névjegyzék
A 11. §-hoz
A névjegyzéket továbbra is - a miniszter rendeletében foglaltaknak megfelelően - az
Igazságügyi Minisztérium, mint névjegyzéket vezető hatóság vezeti, azonban a nyilvántartott
adatok köre a korábbiakhoz képest jelentősen bővül, illetve szélesebb körben megismerhetővé
válik. A Javaslat egyértelműen meghatározza, hogy az egyes tényekkel és adatokkal
kapcsolatban mely szervnek illetve személynek van bejelentési kötelezettsége.
100
A Javaslat hatálybalépését követően a Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a névjegyzékre,
a névjegyzékben szereplő adatok és nyilvántartások eljárási rendjére részletes szabályokat
állapítson meg.
A Javaslat 1. számú melléklete rögzíti a nyilvántartandó tények és adatok teljes körét, míg a
Javaslat 11. §-a meghatározza a nyilvános tények és adatok körét, és nyilvánosságra hozataluk
módját.
6.	A szakterület kiterjesztése
A 12. §-hoz
A szakterület kiterjesztése iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásra - a Javaslatban
meghatározott eltérésekkel - a névjegyzékbe történő felvételi eljárás szabályait kell
alkalmazni.
7.	A névjegyzékből való törlés
A 13-14. §-hoz
A névjegyzékből való törlés feltételei a Szaktörvény rendelkezéseihez képest egyrészt
pontosításra kerültek, másrészt a szabályozás új szempontjai további törlési okok
meghatározását tették indokolttá. Törlésre kerül az igazságügyi szakértő többek között akkor
is, ha azt az igazságügyi szakértő kéri, vagy a névjegyzékbe való felvétel feltételei - ide nem
értve az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt - már a felvételkor sem álltak
fenn, illetve utóbb megszűntek. A névjegyzékbe való felvétel feltételeinek fennállását a
névjegyzéket vezető hatóság nem csak a felvételkor, hanem bármikor megvizsgálhatja.
A szakértői késedelmek visszaszorítása érdekében került be a Javaslatba az a szabály, hogy az
igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha az igazságügyi szakértő hatósági
kirendelésre történő szakvélemény nyújtásával egy évet elérő késedelembe esett. Új törlési ok,
hogy ha az igazságügyi szakértő azon statisztikai adatokat, amelyeket e jogszabály alapján a
Kamara részére szolgáltatni köteles, két egymást követő negyedévben az igazságügyi szakértő
határidőben nem szolgáltatja, vagy a negyedévente esedékes statisztikai adatszolgáltatást két
éven belül három alkalommal elmulasztja, vagy hamis statisztikai adatot szolgáltat a
névjegyzékből törölni kell. Ez a szabály a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség
elmulasztásának szankcióját testesíti meg. Az igazságügyi szakértői működés nagy
hiányossága, hogy az igazságügy igen kevés adattal rendelkezik a szakértők működésére
nézve. A Javaslat eme körülmény változását igyekszik elősegíteni. A fenti kötelezettség
elmulasztása nem csak törlési ok, hanem fegyelmi eljárás megindításának alapjául is
szolgálhat.
A szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha a szakértő a tudomására jutásától számított tíz
napon belül - az igazságügyi szakértő öt napon belül - nem közli a hatósággal a Javaslat 45. §
(4)	bekezdésében meghatározott okok fennállását, például azt, hogy a személyére nézve
törvényben meghatározott kizáró ok áll fenn vagy a vizsgálat elvégzéséhez más szakértő
igénybevétele is szükséges és emiatt az eljárás elhúzódott vagy felesleges költséget okozott. A
szakértőt törölni kell a névjegyzékből továbbá, ha a hatósági kirendelésnek - a 5. § (2)
bekezdés f) pontjába ütköző módon - ismételten nem tesz eleget vagy a Javaslat alapján
fennálló képzési kötelezettségének nem tett eleget, kamarai tagsága kizárás útján, a kamarai
101
tagdíj fizetésének elmulasztása miatt, továbbá egyéb okból megszűnt, vagy az igazságügyi
szakértő meghalt. Ha a törlés oka a szakértői tevékenység valamely feltétele teljesítésének
elmulasztása, a szakértő a mulasztás vétlensége esetén a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint jogosult igazolási kérelem
előterjesztésére.
A Javaslat a névjegyzékből történő törlés esetén azt is meghatározza, hogy az igazságügyi
szakértő mennyi ideig nem vehető fel újból a névjegyzékbe.
8.	Az igazságügyi szakértők képzése
A 15-16. §-hoz
A Javaslat szerint az igazságügyi szakértők jogi képzése a miniszter feladata. Az igazságügyi
szakértő részére szükséges jogi ismeretek oktatásának és a jogi vizsgának a megszervezéséről
a miniszter gondoskodik. A rendszeres jogi oktatáson való részvétel és - a miniszter
rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve - a jogi vizsga letétele kötelező.
A képzés szervezéséért 2016. január 1-jétől közvetlenül az Igazságügyi Szolgálatok
Jogakadémiája (a továbbiakban: Jogakadémia) felelős. Annak érdekében, hogy a Jogakadémia
elláthassa a külön jogszabályban meghatározott képzési feladatait, elengedhetetlen, hogy
kezelhesse a képzésre jelentkező igazságügyi szakértők személyes adatait. Tekintettel arra,
hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja szerint személyes adat kezelését törvényben kell
elrendelni, szükségessé vált az adatok körének a Javaslatban történő pontos meghatározása.
A fentieken túlmenően az igazságügyi szakértő köteles a szakértői tevékenysége
gyakorlásához szükséges rendszeres szakmai továbbképzésen részt venni, és a miniszter
rendeletében előírt képzési kötelezettség teljesítését igazolni.
9.	Az igazságügyi szakértő munkájának értékelése
A 17-22. §-hoz
A Javaslat egyik legfontosabb célkitűzése az igazságügyi szakértői tevékenységgel
kapcsolatos minőségbiztosítási kontroll hatékonyabbá tétele. A Javaslat alapvetően a bírák és
közjegyzők értékelésére kialakított eljárásokat kombinálja, alkalmazkodva az igazságügyi
szakértői tevékenység természetéhez.
Az igazságügyi szakértők munkáját a Javaslat és a miniszter rendelete szerint, a miniszter
rendeletében meghatározott kivételekkel, megfelelően értékelni kell. Fontos utalni arra, hogy
a Javaslat az igazságügyi szakértők értékelésének csupán a kereteit kívánja meghatározni, az
értékelés részletes szabályait - az igazságügyi szakértői hivatásrend képviselőinek
bevonásával - külön jogszabályban (rendeletben) kell meghatározni. A külön jogszabályban
figyelemmel kell lenni az intézeti szakértőknek az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról
szóló törvény szerinti, illetve egyéb ISO szabvány szerinti értékelésére.
A szakértő munkájának értékelése alapvetően a Kamara minőségbiztosítási bizottságának
hatáskörébe tartozik, amely bizottság a konkrét értékelés lefolytatására szakmai értékelő
tanácsot jelöl ki. Fontos kapcsolódási pont, hogy a Javaslat 55. §-ában szabályozott
102
bejelentési kötelezettség alapján is megindulhat az igazságügyi szakértő szakmai értékelése.
Ezzel elérhető, hogy a hatóságok visszajelzései alapján a szakértő szakmailag számon kérhető
legyen.
A Javaslat erős jogosítványokat biztosít az eljáró szakmai tanács részére, így például a
vizsgálat lefolytatása során a szakmai értékelő tanács az igazságügyi szakértő
szakvéleményeit megvizsgálhatja, illetve az igazságügyi szakértőt személyesen
meghallgathatja. Ez utóbbi csak különösen fontos okból mellőzhető.
Fontos szabály, hogy az értékelés eredményét a névjegyzék tartalmazza. Eme adat a
hatóságok és a jogkereső közönség számára is nyilvános, ekként a Javaslat lehetővé teszi az
igazságügyi szakértők közötti, szakmai alapon történő választást.
Alkalmatlan minősítés esetén a minőségbiztosítási bizottság kezdeményezi az igazságügyi
szakértő Kamarából történő kizárását. A kizárás kérdésében a Kamara elnöksége (a
továbbiakban: elnökség) határoz. Az elnökség a kizárás kérdésében hozott határozatát
kézbesíti az értékelt igazságügyi szakértőnek és a névjegyzéket vezető hatóságnak. A
névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt a miniszter rendeletében meghatározott
eljárás lefolytatásával a névjegyzékből törli.
A Javaslat - jogszabálysértésre hivatkozással - biztosítja az alkalmatlan minősítést kapott
szakértők jogorvoslathoz való jogát, ezzel független bírói kontrollt biztosít, a visszaélések
megakadályozása érdekében.
III.	Fejezet
Az igazságügyi szakértői tevékenységet végző társaság
10.	Az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére feljogosított társaságok
A 23. §-hoz
A Javaslat szerint igazságügyi szakértői tevékenység gazdasági társasági formában is
folytatható. A Javaslat nyitva hagyja a lehetőséget, hogy a gyakorlat szabadon válassza meg a
tevékenység folytatására leginkább alkalmas társasági formát. A szervezeti forma jelentősége
abban áll, hogy a bíróság (hatóság) a szervezetet rendeli ki szakértőként, de a konkrét
feladatot a szervezet személyében feljogosított tagja vagy alkalmazottja végzi el, saját
nevének feltüntetésével. E tekintetben az igazságügyi szakértőt a társaság vezető
tisztségviselője, tulajdonosa nem utasíthatja. A Javaslat részletes összeférhetetlenségi
szabályokat állapít meg a szakvélemény elkészítésével összefüggésben.
11.	A társaságok névjegyzékbe vétele és törlése
A 24-27. §-hoz
A jelen alcím alatt részletezett rendelkezések a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény terminológiájának megfelelően pontosításra kerültek. Az alcímben szereplő
szakaszok logikusabb sorrendben követik egymást.
A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet a névjegyzéket vezető hatósághoz kell benyújtani,
amelynek döntésével szemben az önálló szakértő számára is nyitva álló lehetőséggel azonos, a
103
közigazgatási hatósági döntésekkel szembeni általános jogorvoslat biztosított. A társaság
részére nincsen szükség külön alapítási engedélyre, mivel a szakértői tevékenység elvileg a
szabadpiacon is értékesíthető, így nem fűződik ahhoz érdek, hogy a létrejövő társaságok
száma ellenőrzés alatt álljon. Ugyanakkor e gazdasági társaságokat, ahogy az igazságügyi
szakértőket is, a névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékben nyilvántartja.
A Javaslat meghatározza a gazdasági társaság névjegyzékben nyilvántartott adatait, és a
felvételre vonatkozó szabályokkal összhangban rögzíti a névjegyzékből való törlés okait.
12.	Az eljáró igazságügyi szakértő kijelölése
A 28. §-hoz
A Javaslat a Szaktörvénnyel egyező módon rendezi a szakvélemény elkészítésének kérdéseit.
A szakvéleményt a társaság személyében feljogosított tagja vagy alkalmazottja készíti el, saját
nevének feltüntetésével. E tekintetben az igazságügyi szakértőt a társaság vezető
tisztségviselője, tulajdonosa nem utasíthatja, továbbá a Javaslat részletes összeférhetetlenségi
szabályokat állapít meg a szakvélemény elkészítésével összefüggésben.
A szakvélemény előterjesztésére vonatkozó részletes szabályok a szakvéleményről szóló
alcím alatt kerültek megállapításra.
13.	Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás
A 29. §-hoz
A szolgáltató az igazságügyi szakértői tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás
keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles a névjegyzéket vezető hatóságnak
bejelenteni. A szolgáltató az igazságügyi szakértői tevékenységet határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén e tevékenység folytatására jogosult
tagja vagy alkalmazottja útján folytathatja.
A szolgáltató fogalmának meghatározásához a Javaslat értelmező rendelkezései adnak
támpontokat. Eszerint szolgáltatónak minősül a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltató.
IV.	Fejezet
Igazságügyi szakértői intézmények, igazságügyi szakértői intézetek, igazságügyi szakértői
testületek és szervezetek
14.	Az igazságügyi szakértői intézmények
A 30-32. §-hoz
Költségvetési szervként az igazságügyi szakértői intézmények alapfeladata, hogy az állam
ellátási-szolgáltatási kötelezettsége körében gondoskodjanak arról, hogy amennyiben a
bíróság vagy más hatóság hivatalból rendel el - különleges szakértelmet igénylő kérdésekben
-	bizonyítást, illetve a fél terjeszt elő bizonyítási indítványt olyan ügyben, ahol a bizonyítás
hivatalból történő elrendelésének is helye lenne, úgy a szakkérdés megválaszolására alkalmas
szakvélemény ésszerű időn belül, megfelelő színvonalon elkészüljön. Jelenleg az egyik
104
legmeghatározóbb igazságügyi szakértői intézmény az Igazságügyi Szakértő és Kutató
Intézetek (a továbbiakban: ISZKI), amely központi költségvetési szerv. Az ISZKI működési
köre az ország egész területére kiterjed, az igazságügyi szakértői vélemények készítését végző
intézeteinek működési körét és hatáskörét jogszabály határozza meg.
A költségvetésből finanszírozott igazságügyi szakértői intézmények fenntartása garanciális
jelentőségű, azonban nem jelenti azt, hogy a hivatkozott eljárásokban történő kirendelések
során az igazságügyi szakértői intézmények bármilyen előnyt élveznének a többi szakértővel
szemben. A bíróság jogosult bármely bejegyzett szakértő kirendelésére, azonban arra az
esetre, ha megfelelő szakértő nem áll rendelkezésre, az állam feladata biztosítani, hogy a
megalapozott ítélet minél előbbi megszületése érdekében a szakértői bizonyítás lefolytatható
legyen.
Az igazságügyi szakértői intézmény illetve szervezeti egysége költségvetési szerv, így
alapfeladata ellátása során nem törekszik nyereségre. Az igazságügyi szakértői intézmények
kirendelése ugyanolyan kifizetési kötelezettséggel jár a hatóság számára, mintha önálló, vagy
társasági formában működő szakértőt rendelt volna ki. Az igazságügyi szakértői intézmények
alapfeladatukon kívül egyéb igazságügyi szakértői tevékenységet csak abban az esetben
végezhetnek, ha az ellátási kötelezettségüket nem veszélyezteti, azonban ez a tevékenység
kirendelés vagy megbízás alapján egyaránt történhet. Az igazságügyi szakértői intézmények a
szakértői tevékenységen kívüli vállalkozási tevékenységet nem folytathatnak.
Jelenleg a büntető ügyekben történő kirendeléseket az Igazságügyi Minisztérium felügyelete
alá tartozó igazságügyi szakértői intézmények csak részben látják el, ezért a továbbiakban is
szükség van a meglévő, nem az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó igazságügyi
szakértői intézmények igazságügyi szakértőinek tevékenységére. Ily módon az ISZKI mellett
szintén kiemelkedő szerepet tölt be a Belügyminiszter felügyelete alá tartozó Bűnügyi
Szakértői és Kutatóintézet (a továbbiakban: BSZKI). A BSZKI-re, mint igazságügyi szakértői
intézményre a Javaslatnak az igazságügyi szakértői intézményekre vonatkozó szabályait kell
alkalmazni.
A hatóság az igazságügyi szakértői intézményt rendeli ki a szakvélemény elkészítésére, az
eljáró szakértőt az igazságügyi szakértői intézmény vezetője jelöli ki, a kizárási okok pedig
mind a szakértőre, mind az igazságügyi szakértői intézmény vezetőjére vonatkoznak.
A szakvélemény előterjesztésére vonatkozó szabályok a szakvéleményről szóló alcím alatt
kerültek szabályozásra.
15.	Az igazságügyi szakértői intézetek
A 33-34. §-hoz
A Javaslat - a Szaktörvénytől eltérően - tartalmazza az igazságügyi szakértői intézetekre
vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket. Az igazságügyi szakértői intézetek
beazonosításához a Javaslat értelmező rendelkezései nyújtanak segítséget. A 2. § 5. pontja
szerint igazságügyi szakértői intézet az olyan - jellemzően egyetem mellett működő - szerv,
amely kizárólagosan, illetve törvényben vagy az alapszabályában meghatározott
alaptevékenységén, így különösen tudományos, oktatói vagy kutatói tevékenységén kívül
igazságügyi szakértői tevékenységet is végezhet. Ezek a szervek tehát - ellentétben az
igazságügyi szakértői intézményekkel - alapvetően nem igazságügyi szakértői tevékenység
végzésére jönnek létre, de főtevékenységük mellett, kivételesen pedig kizárólagosan is,
105
végezhetnek igazságügyi szakértői tevékenységet. Tipikusan ilyen szervek az orvostudományi
egyetemek mellett működő igazságügyi orvosszakértői intézetek, de ide tartozik például a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete is.
Az igazságügyi szakértői intézetek nem csak a Kormány rendeletében meghatározott
kizárólagos jogkörökben jogosultak szakvélemény adására (ellentétben a külön jogszabályban
feljogosított szervekkel). Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az igazságügyi szakértői
intézet azon szakterületeken, amelyeken a Kormány rendeletében foglaltak szerint
kizárólagosan jogosult szakvélemény adására, más kirendeléseket megelőzően köteles a
kirendeléseknek eleget tenni. Más szakterületen történő kirendelése esetén az igazságügyi
szakértői intézet a rendelkezésére álló erőforrások, kapacitások függvényében teljesíti a
kirendeléseket.
Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt az igazságügyi szakértői intézet vezetője az intézetben
működő, elsősorban az adott szakterületre a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértők
közül jelöli ki. Ha az igazságügyi szakértői intézet nevében a szakvéleményt az igazságügyi
szakértői intézet névjegyzékben nem szereplő, de az adott szakterületen szakmai jártassággal
rendelkező alkalmazottja adja, eljárására az igazságügyi szakértőkre vonatkozó
jogszabályokat kell alkalmazni.
Az igazságügyi szakértői intézet nevében eljáró igazságügyi szakértő, illetve az igazságügyi
szakértői intézet kizárására az igazságügyi szakértői intézményekre vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az igazságügyi szakértői intézet alkalmazásában álló igazságügyi szakértői tevékenységet
végző személyek igazságügyi szakértővé válására vonatkozóan a miniszter rendeletben eltérő
szabályokat állapíthat meg. Ilyen eltérő szabályokat tartalmaz például az igazságügyi
szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai
feltételekről szóló rendelet.
A szakvélemény intézet által történő előterjesztésére a Javaslat, a szakvélemény körében
tartalmaz speciális előírásokat.
16.	Az igazságügyi szakértői testületek
A 35-36. §-hoz
A Javaslat ún. igazságügyi szakértői testületek létrehozását teszi lehetővé, amelyek
szakértőként történő kirendelésük esetén eseti bizottság keretei között járnak el. A miniszter -
a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben, az ott
meghatározott szakkérdésben szakértőként vélemény nyilvánítására igazságügyi szakértői
testületet hozhat létre. Ekként hozta létre a miniszter például az Agrárgazdasági Igazságügyi
Szakértői Testületet, az Állat-egészségügyi Igazságügyi Szakértői Testületet, az Egészségügyi
Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testületet, valamint a Műszaki Igazságügyi
Szakértői Testületet.
Vannak azonban olyan igazságügyi szakértői testületek is, amelyek külön jogszabály
rendelkezései alapján jöttek létre és működnek, mint például az Iparjogvédelmi Szakértői
Testület és a Szerzői Jogi Szakértői Testület. A más jogszabály által létrehozott szakértői
106
testületekre e törvény rendelkezéseit - a szakértői testületet létrehozó jogszabályban foglalt
eltérésekkel - alkalmazni kell.
Az igazságügyi szakértői testület tagjaira speciális szabályok vonatkoznak, így a Javaslatnak
az igazságügyi szakértőkre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. Az igazságügyi
szakértői testület tagja olyan szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező személy lehet, aki
az adott szakterületen egyetemi doktori vagy tudományos fokozattal, vagy egyetemi doktori
vagy tudományos fokozattal és legalább tízéves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy az
adott szakterületen legalább tízéves igazságügyi szakértői gyakorlattal rendelkezik. Az
igazságügyi szakértői testület elnökét és tagjait a miniszter - a szakterület ágazati irányításáért
felelős miniszter egyetértésével - öt évre nevezi ki, az igazságügyi szakértői testület és a
bizottság eljárásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
A Javaslat nem ruházza fel jogi személyiséggel azokat az igazságügyi szakértői testületeket,
amelyeknek gazdálkodása a miniszter rendeletében szabályozott. Ennek indoka, hogy a
rendeleti szinten szabályozott gazdálkodás következtében nem indokolt az igazságügyi
szakértői testület jogi személyiséggel történő felruházása, mivel az igazságügyi szakértői
testület a gazdasági életben nem vesz részt.
17.	Az igazságügyi szakértői testületek feletti törvényességi felügyelet
A 37. §-hoz
A Javaslat két különböző helyen is szabályozza a törvényességi felügyelet intézményét.
Ennek indoka, hogy a jelen szakaszban szabályozott törvényességi felügyeletet az igazságügyi
szakértői testületek felett gyakorolja a miniszter, míg a NEGYEDIK RESZben szabályozott
törvényességi felügyelet a Kamarára terjed ki.
A Javaslat biztosítja az igazságügyi szakértői testületek mint központi költségvetései szervek
feletti állami kontroll hatékony érvényesülését. A törvényességi felügyelet célja a
jogszabályoknak és a szervezet ügyrendjének megfelelő működés ellenőrzése, továbbá annak
ellenőrzése, hogy az igazságügyi szakértői testület a kirendelésnek eleget tesz-e.
A törvényességi felügyeletre vonatkozó általános szabályokkal összhangban garanciális
szabályként mondja ki a Javaslat, hogy a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre,
amelyben bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye, valamint a szakértői vizsgálatra és
a szakvélemény tartalmára.
A jogszabályoknak megfelelő működés biztosításához szükséges minimális beavatkozás
eszközeit a Javaslat biztosítja. Ennek megfelelően a miniszter törvényességi felügyeleti
jogkörében felhívhatja az igazságügyi szakértői testület tagjait a szabályszerű működés
helyreállítására; összehívhatja az igazságügyi szakértői testület tagjait a szabályszerű
működéshez szükséges intézkedések megtétele érdekében; végül, ha a szabályszerű működés
másként nem biztosítható, az igazságügyi szakértői testület elnökének megbízatását - a
szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben - visszavonhatja.
18.	A szervezet
A 38. §-hoz
107
A szervezet kizárólag a külön jogszabályban meghatározott szakkérdésben jogosult
szakvélemény adására. Ezek a szervezetek nem igazságügyi szakértői tevékenység végzésére
jönnek létre, ugyanakkor vannak olyan szakkérdések, amelyekben tevékenységük folytán
autentikus szakvéleményt tudnak - és egyben kötelesek is - adni. Ilyen szervezet például a
Magyar Nemzeti Bank, amely a bankjegyre, pénzérmére, készpénz-helyettesítő fizetési
eszközre vonatkozó, valamint a pénzforgalommal kapcsolatos kérdésekben köteles
szakvéleményt adni. Példaként említhető még a Nemzeti Közlekedési Hatóság, amely a
polgári és állami légi közlekedéssel kapcsolatos szakkérdésekben kompetens szakvéleményt
adni.
A szervezet nevében eljárni jogosult személyek kijelölésére, kizárására és eljárására, valamint
a szakvélemény előterjesztésére - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az igazságügyi
szakértői intézetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
V.	Fejezet
A szakértő eljárása
19.	A szakértő jogai és kötelességei
A 39. §-hoz
A Javaslat a Szaktörvény rendelkezéseivel összhangban, dogmatikailag helyesen, a szakértő
jogait és kötelezettségeit taglaló alcím alatt mondja ki, hogy a szakértő a hatóságtól, valamint
a felektől a szakvélemény elkészítéséhez szükséges, a kirendelésben közölt adatokon felül
további adatok közlését, iratok, vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátását kérheti.
A szakértő köteles haladéktalanul értesíteni a hatóságot, ha - álláspontja szerint - annak
hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele vagy eljárási cselekmény lefolytatása szükséges.
Eme szabály összhangban van az eljárási jogszabályok rendelkezéseivel.
A Javaslat új rendelkezése szerint, ha a szakértő tevékenysége során olyan körülményt, tényt
észlel, amely az ügy megítélését érdemben érinti, de arra a hatóság vagy a megbízó - a
kirendelő határozatban vagy a megbízási szerződésben - nem utalt, köteles az érintett
körülményt, tényt a hatóságnak bejelenteni.
A 40-43. §-hoz
A szakértő titoktartási kötelezettségére és összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezések
jelentősen nem változnak a Szaktörvény rendelkezéseihez képest. Új elemként jelenik meg,
hogy a törvényi rendelkezéseken túlmenően a szakértővel kötött szerződés is kizárhatja, hogy
a szakértő a szakértői vizsgálat során feltárt tényeket és adatokat tudományos vagy oktatási
célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználja.
A Javaslat rögzíti a szakértő nyilvántartás-vezetési kötelezettségét, a részletes szabályokat
miniszteri rendelet állapítja meg.
A Javaslatban rendszeres, elektronikus statisztikai adatszolgáltatás kerül bevezetésre. Így
megoldhatóvá válik az a probléma, hogy a Minisztérium, mint névjegyzéket vezető hatóság
nem rendelkezik értékelhető adatmennyiséggel az igazságügyi szakértők tekintetében, ezzel
108
kissé eszköztelenné válik a tárgykörben szükséges jogalkotás vagy más intézkedés
megtételével kapcsolatban. A szakértő statisztikai adatszolgáltatás keretében köteles a
nyilvántartás alapján a miniszter rendeletében meghatározott adatokat a Kamara részére
negyedévente, a miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint megküldeni.
A szolgáltatott statisztikai adatokat a Kamara dolgozza fel és a miniszter rendeletében
meghatározott módon továbbítja a névjegyzéket vezető hatóságnak.
A statisztikai adatszolgáltatás elmaradása az igazságügyi szakértő névjegyzékből való törlését
eredményezheti. A megküldendő adatok körébe tartozik például az előző időszakról
folyamatban maradt ügyek száma, a negyedévben érkezett új ügyek száma, a befejezett ügyek
száma, a tárgyidőszakban díjmegállapító végzéssel befejezett ügyek száma és a negyedév
végén folyamatban maradt ügyek száma, mindezek az ügyek tárgya szerinti bontásban.
A Javaslat a Szaktörvénnyel azonos módon részletezi a személyes adatok kezelésére
vonatkozó szabályokat.
A Javaslat bővíti azon bűncselekmények körét, amelyek észlelése esetén a szakértőt
feljelentési kötelezettség terheli. Ekként, ha a szakértő a vizsgálat során az adott eljárás
tárgyát nem képező, személy elleni erőszakos, korrupciós vagy hivatali bűncselekmény
elkövetésére utaló körülményről vagy olyan bűncselekmény elkövetésének szándékáról szerez
tudomást, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, köteles a
tudomására jutott adatokat a nyomozó hatóságnak bejelenteni.
Szintén új elem, hogy amennyiben a szakértő tevékenysége során olyan körülményt észlel,
amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, köteles az érintett
szakterületet felügyelő közigazgatási szervnél bejelentést tenni. Ezt a rendelkezést az a
gyakorlati tapasztalat indokolta, hogy a szakértők eljárásuk során több olyan körülményt is
észlelhetnek - így például ingatlanszakértők balesetveszélyes építési anyag beépítését -
amelyek ugyan nem valósítanak meg bűncselekményt, de potenciális veszélyt jelentenek más
személy életére, testi épségére vagy egészségére.
A 44. §-hoz
A Szaktörvény szabályaival egyezően a Javaslat kimondja, hogy az igazságügyi szakértő a
névjegyzékben szereplő elérhetőségi címén köteles a küldemények átvételét biztosítani. A
küldemények átvétele elektronikus úton is vállalható.
Az idézett szabály a gyakorlatban igen problémás. Gyakori, hogy az igazságügyi szakértők a
megadott címen nem érhetők el, illetve a küldeményeket nem veszik át. A szaktörvény nem
csatolt szankciót ehhez a szabályhoz. A Javaslatban a fent idézett szabály lex perfecta-vá
válik akként, hogy az 55. § (1) bekezdés e) pontja szerint a kirendelő hatóság a névjegyzéket
vezető hatóságnak bejelenti, ha a szakértő a névjegyzékben szereplő elérhetőségi címén a
küldemények átvételét nem biztosította. A névjegyzéket vezető hatóság a bejelentést
regisztrálja. Amennyiben az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatban a hatóság két
éven belül a fenti bejelentést három alkalommal teszi meg, a névjegyzéket vezető hatóság az
igazságügyi szakértő munkájának értékelését kezdeményezi a 18. § (2) bekezdése sz erint a
Kamara minőségbiztosítási bizottságánál. A Javaslat 13. §-a a fenti esetet a névjegyzékből
való törlési okként említi.
109
20. A szakértő kirendelése
A 45. §-hoz
A Javaslat a Szaktörvényhez hasonlóan, de logikusabb sorrendben és részletesebben
szabályozza a kirendelés tatalmát. Új tartalmi elemként jelenik meg, hogy a kirendelésben
utalni kell arra, hogy a szakértő díjjegyzékét a miniszter rendelete alapján vagy annak
mellőzésével kell megállapítani. A Szaktörvény hatálya alatt meghozott kirendelésben ezt az
adatot nem kellett feltüntetni. Ennek azért van jelentősége, mert ha a szakértőt hivatalból
rendelik ki vagy bizonyításnak egyébként hivatalból is helye lenne, a díjjegyzéket a miniszter
rendelete alapján kell megállapítani. A szakértők jellemzően nem rendelkeznek kellő
rálátással arra, hogy egy adott ügyben van-e helye hivatalból bizonyításnak vagy sem.
A Javaslat új rendelkezése, hogy a 45. § (2) bekezdés m) pontjában foglaltakra a szakértőt
figyelmeztetni kell. Ily módon a kirendelésnek tartalmaznia kell a szakértőhöz intézett
figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy tíz napon belül köteles jelezni, ha a kirendelésnek
nem természetes személyként, hanem szakvéleményadásra jogosult szervezet tagjaként vagy
alkalmazottjaként kíván eleget tenni, amennyiben hamis szakvéleményt ad, a Büntető
Törvénykönyvbe ütköző cselekményt követ el, amely büntetőjogi felelősségre vonást von
maga után, valamint ha az igazságügyi szakértői tevékenységére vonatkozóan az igazságügyi
szakértő esküt tett, az esküben foglaltakat köteles megtartani.
Szintén új elem, hogy eseti szakértő kirendelése esetén a kirendelésben az eseti szakértőt fel
kell hívni arra, hogy a 4. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot jegyzőkönyvbe mondhatja,
ennek hiányában köteles a hatóságnak írásban tizenöt napon belül megküldeni. A fenti,
felhívásra vonatkozó szabályokat a gyakorlat hívta életre.
A jelen szakasz (4) bekezdése a szakértő bejelentési kötelezettségével foglalkozik. Így például
a szakértő köteles a tudomására jutásától számított tíz napon belül - az igazságügyi szakértő
öt napon belül - közölni a hatósággal, ha a személyére nézve törvényben meghatározott
kizáró ok áll fenn, vagy valamely vizsgálat elvégzéséhez más szakértő igénybevétele is
szükséges. Ha a szakértő eme kötelezettségét elmulasztja, az 55. § (2) bekezdése szerint a
kirendelő hatóság a névjegyzéket vezető hatóságnak bejelentést köteles tenni. Továbbá, ha a
szakértő a jelen szakaszban foglalt kötelességét nem teljesíti és ezzel az eljárás elhúzódását
vagy felesleges költségeket okoz, a névjegyzékből törölni kell.
A 46. §-hoz
A Javaslat a munkáltató vagy a megbízó részére állapít meg kötelezettséget akkor, amikor
kötelezi arra, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő igazságügyi szakértőt a
hatóság idézése alapján az eljárási cselekménynél való megjelenéshez, a tárgyaláson való
részvételhez, vagy a szemle elvégzéséhez szükséges időre a munkája alól mentesítse.
Arra vonatkozóan, hogy az igazságügyi szakértő milyen munkavégzésre irányuló
jogviszonyban alkalmazható igazságügyi szakértőként a 4. § (3) bekezdése irányadó.
Fontos azonban megjegyezni, hogy eme szakasz nem csak az igazságügyi szakértőként
történő munkavégzésre irányadó, hanem arra is, ha az igazságügyi szakértőt egyéb
jogviszonyban, így például igazságügyi szakértői tevékenysége mellett orvosként
alkalmazzák.
110
21. A szakvélemény
A 47-48. §-hoz
A szakvélemény elkészítésének és előterjesztésének főbb szabályait a Javaslat és az
eljárásjogi törvények tartalmazzák. A Javaslat legfontosabb rendelkezése, hogy az
igazságügyi szakértő a szakvélemény szakmai megállapításaival összefüggésben nem
utasítható. Szintén kiemelkedő fontossággal bír a Javaslat ama szabálya, hogy a
szakvéleményben - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - jogkérdésben nem lehet állást
foglalni. A Javaslat azt is kimondja, hogy a szakvélemény egyesített vagy együttes
szakvélemény formájában is előterjeszthető, továbbá meghatározza az egyesített és az
együttes szakvélemény előterjesztésére vonatkozó legfontosabb szabályokat. A fenti fogalmak
megértéséhez a Javaslat értelmező rendelkezései nyújtanak támpontot. Eszerint, egyesített
szakvélemény: több, különböző szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő által készített,
egységes okiratba foglalt szakvélemény. Együttes szakvélemény: több, azonos szakterületre
bejegyzett igazságügyi szakértő által készített, egybehangzó, egységes okiratba foglalt
szakvélemény.
A Javaslat beépíti a rendelkezései közé az egyes eljárási szabályokban - így különösen a
büntetőeljárásról szóló törvényben - szereplő, illetve a gyakorlatban megjelenő legfontosabb
tartalmi egységeket, amelyeket a szakvéleménynek tartalmaznia kell. Tekintettel arra, hogy a
szakvélemény tartalmi egységeire vonatkozó követelmények egységesek, így elegendő ezeket
az ágazati szabályokban megjeleníteni. Az egyes tartalmi egységek - így például a lelet -
értelmezéséhez a Javaslat értelmező rendelkezései nyújtanak támpontot.
A Javaslat a jelen alcím alatt részletezi a szakvélemény előterjesztésének szabályait társaság,
illetve igazságügyi szakértői intézmény eljárása esetén.
A Javaslat felhatalmazza a minisztert a szakértő kirendelésére, egyes szakértői vizsgálatok
lefolytatására, és a szakvélemény előterjesztésére vonatkozó részletes szabályok
megalkotására. A rendelet magában foglalja a kirendelő határozat tartalmát, a mintavételre
irányadó szabályokat és az együttes szakvélemény előterjesztésére vonatkozó
rendelkezéseket.
A magánszakértői véleményre vonatkozó speciális szabályokat a Javaslat külön alcím alatt
állapítja meg.
22.	A szakértői díj
A 49. §-hoz
Az igazságügyi szakértő díjának meghatározására olyan szabályok irányadók, amelyek
csökkentik a díjszabás realitásoktól való elszakadásának veszélyét, mivel ez utóbbi azzal a
következménnyel járna, hogy miközben a közvetlenül fizetendő munkadíj viszonylag csekély
mértékű, addig például a peres eljárás elhúzódása, a szakvélemény esetleges nem megfelelő
színvonala folytán a felek számottevő mértékű közvetett kiadást (veszteséget) szenvednek el.
A Javaslat szerint azokban az ügyekben, amelyekben a hatóság hivatalból folytat le
bizonyítást, vagy a bizonyítás hivatalból történő lefolytatásnak is helye lenne, az egyes
szakértői tevékenységekért felszámítható díjat (munkadíjat és költségeket) - a Kamara
véleményének beszerzését követően - a miniszter rendeletben határozza meg. Az egyes
111
vizsgálatok elvégzéséért felszámítható díjról szóló rendelet megalkotása előtt, valamint évente
legalább egy alkalommal a miniszter köteles a Kamara véleményét beszerezni. Új rendelkezés
a kirendelés körében, hogy a kirendelő határozatban utalni kell arra, hogy a szakértő
díjjegyzékét a miniszter rendelete alapján vagy annak mellőzésével kell megállapítani. A
Szaktörvény hatálya alatt meghozott kirendelő határozatokban ezt az adatot nem kellett
feltüntetni. Ennek azért van jelentősége, mert ha a szakértőt hivatalból rendelik ki vagy
bizonyításnak egyébként hivatalból is helye lenne, a díjjegyzéket a miniszter rendelete alapján
kell megállapítani. A szakértők nyilvánvalóan nem rendelkeznek kellő rálátással arra, hogy
egy adott ügyben van-e helye hivatalból bizonyításnak vagy sem.
Mivel a Javaslat egyik alapelve az esélyegyenlőség megteremtése, a Javaslat előírja, hogy
minden kirendelést tényleges díjkifizetésnek kell követnie. A Javaslat hivatott rendezni a
kirendelő hatóságok díjkifizetési kötelezettségét. Az eddigi gyakorlatban előfordult, hogy az
elkészült igazságügyi szakértői véleményekért fizetendő díj kifizetése hónapok vagy évek
múltán történt meg, jelentős anyagi nehézséget okozva a szakértőknek.
A Javaslat új rendelkezése szerint a hatóság - összhangban az eljárásjogi jogszabályokkal - a
szakértő díját a szakvélemény beérkeztét vagy a szakértő meghallgatását követően, de
legkésőbb harminc napon belül köteles megállapítani. A Javaslat a megállapított díj
kifizetésére harminc napos határidőt szab, továbbá előírja, hogy a szakértői díj késedelmes
kifizetése esetén a szakértőt a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamat illeti meg.
Az igazságügyi szakértőre is az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
törvényben (a továbbiakban: Áfa törvény) foglalt kötelezettségek vonatkoznak a
számlaadással kapcsolatban. Az Áfa törvény alapján történik a számlaadás abban az esetben
is, ha az igazságügyi szakértő alanyi adómentességet választott, illetve ha az önálló
tevékenységként szakértői tevékenységet folytató szakértő - választása alapján - az Áfa
törvény hatálya alá tartozik. Egyéb esetben, a díj kifizetése átvételi elismervény ellenében
történik.
A Javaslat nevesít néhány, a gyakorlat által életre hívott részletszabályt is. Így például ha a
szakértő a díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díjat maga állapítja meg, köteles a
díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díján belül az egy órára eső munkadíja összegét, a tételes
munkadíj összegét megállapítani, a költségeit tételesen, számlával alátámasztottan igazolni
vagy megjelölni az általa megállapított költségátalány mértékét. Különösen fontos
hangsúlyozni, hogy az említett kettő eset között a vagy kötőszó nem választást jelez, hanem
azt hivatott megjeleníteni, hogy a szakértő csak olyan költségek tekintetében élhet a
költségátalány igénylésének lehetőségével, ha az adott költségelemre vonatkozóan nem áll
módjában tételes számlát kiállítani. Szükséges utalni arra, hogy a jelen szakaszban említett
költségátalány nem egyezik meg a 49. §-ban részletezett kamarai költségátalány
intézményével. A jelen esetben arról van szó, hogy a szakértő a költségeit nem tételes
kimutatással, hanem átalány formájában, a díjrendelet rendelkezéseinek megfelelően állapítja
meg. Ezzel szemben a kamarai költségátalány a Kamara finanszírozását segítő új
jogintézmény. A Javaslat szerint a Kamarát az igazságügyi szakértői szervezetrendszer
fenntartásának, az ezzel kapcsolatos igazgatási és nyilvántartási tevékenység végzésének, az
igazságügyi szakértői működéssel kapcsolatos közfeladatai ellátása érdekében, továbbá a
Kamara hatáskörébe utalt, egyéb feladatok ellátása érdekében szakértő által készített
szakvélemény elkészítése után járó kamarai költségátalány illeti meg.
Az 50. §-hoz
112
A Javaslat a Szaktörvény rendelkezéseivel lényegileg egyezően szabályozza a
költségelőleggel összefüggő kérdéseket, azzal, hogy a szakértőt kérelmére várható
költségeinek immár ötven százalékáig terjedő összegű, de legfeljebb százötvenezer forint
költségelőleg illeti meg.
23.	A kamarai költségátalány
Az 51. §-hoz
A Kamara finanszírozási problémáinak megszüntetése céljából új elemek jelennek meg a
Kamara finanszírozásában: bevezetésre kerül a kamarai költségátalány intézménye. A
Kamarát az igazságügyi szakértői szervezetrendszer fenntartásának, az ezzel kapcsolatos
igazgatási és nyilvántartási tevékenység végzésének, az igazságügyi szakértői működéssel
kapcsolatos közfeladatai ellátása érdekében, továbbá a Kamara hatáskörébe utalt, egyéb
feladatok ellátása érdekében szakértő által készített szakvélemény elkészítése után járó
kamarai költségátalány illeti meg. A szakértő díjjegyzékében megállapítja a kamarai
költségátalány összegét, melyet a szakértő részére kell megfizetni. A szakértő a kamarai
költségátalányt vagy befizeti, vagy átutalja a Kamarának.
Fontos szabály, hogy a kamarai költségátalány nem része a szakértő bevételének, ekként nem
minősül adóköteles jövedelemnek. Amennyiben a szakértő a kamarai költségátalányt nem
fizeti be, illetve nem utalja át a Kamarának, a tartozás adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősül.
A kamarai költségátalányt a szakértő a negyedéves statisztikai adatszolgáltatással egyidejűleg
fizeti meg a Kamara részére. Mivel a kamarai költségátalányt a szakértő befizeti vagy átutalja
a Kamarának, az nem minősül az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 107. cikke
szerinti állami támogatásnak.
A kamarai költségátalány mértékét, bevallásának és megfizetésének szabályait a miniszter
rendeletben határozza meg. A kamarai költségátalányt a szakértő a negyedéves statisztikai
adatszolgáltatással egyidejűleg fizeti meg a Kamara részére, ennek elmaradása esetén a
kamarai költségátalány adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
A szakértő köteles a Kamarának jelezni, ha részére a kamarai költségátalányt nem fizették
meg. Ebben az esetben a kamarai költségátalány szintén adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősül.
24.	A magánszakértői vélemény
Az 52. §-hoz
A Javaslatban külön alcímbe kerül a magánszakértői vélemény intézménye. Részletesen kerül
szabályozásra a magánszakértői vélemény megtételének célja, valamint a szakértő eljárását
megalapozó megbízás szabályai. A korábban a gyakorlatban sűrűn előforduló esetek
elkerülését elősegítendő nyomatékosításra kerül, hogy a megbízás alapján eljáró szakértő a
függetlenség és pártatlanság elvének megfelelően köteles eljárni. Rendezésre kerülnek a
magánszakértői vélemény személyiségi jogi összefüggései is.
113
A magánszakértői véleményre vonatkozó rendelkezések kidolgozásánál a Javaslat nagyban
támaszkodik a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja által elvégzett gyakorlati elemzésre, és a
feltárt összefüggésekre.
Dr. Molnár Ambrus kúriai tanácselnök szerint a magánszakértő eljárásjogi helyzetének a
legfőbb sajátossága, hogy feladata ellátása során a bíróság kirendelését és ezáltal a szakértőt
megillető, törvényben biztosított jogok és kötelezettségek rendszerét nélkülözi. Ehelyett
tevékenységét valamely, az eljárással érintett személy felkérésére, megbízási szerződés
alapján fejti ki. E megbízási jogviszonynak pedig fogalmi eleme a megbízó érdekeinek
szolgálata, aki az ügy uraként meghatározza a magánszakértő feladatait, az általa
megválaszolandó kérdések körét, rendelkezésre bocsátja az ennek teljesítéséhez szükséges
adatokat, valamint viseli mindennek költségeit is. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
V.	törvény 6:273. §-a a megbízási szerződés fogalmának meghatározása során, a korábbi
„ügyellátása” szóhasználat helyett a „feladat ellátása” kifejezést alkalmazza, mely a korábbi
bizalmi elem helyett az üzleti életnek e szerződéstípussal szemben támasztott követelményeit
hivatott hangsúlyozni. Ez azonban a megbízási jogviszony szerkezetén, gazdasági funkcióján
és a hozzá kapcsolódó jogok és kötelezettségek jogi jellegén érdemben nem változtat.
Mindezekre a magánszakértő által készített szakvélemény értékelése során is indokolt
figyelemmel lenni.
A Javaslat egyértelműen kimondja, hogy rendelkezéseit az e szakaszban foglalt eltérésekkel a
magánszakértői vélemény elkészítésére is alkalmazni kell. Ez a rendelkezés a Szaktörvényhez
képest minőségi elmozdulást jelent, tekintve, hogy a magánszakértő jogaira és
kötelezettségeire a Javaslat garanciális rendelkezései irányadók.
A Javaslat szerint jogszabály által meghatározott esetben a szakértő megbízás alapján nem
járhat el. Így például a Javaslat rendelkezései szerint a szakértő magánszakértői vélemény
elkészítésére irányuló megbízást akkor fogadhat el, ha az a hatóságtól származó feladatainak
ellátását nem akadályozza és azzal nem összeférhetetlen.
A Javaslat meghatározza, hogy milyen célból kerülhet sor magánszakértői vélemény
előterjesztésére. Fontos hangsúlyozni, hogy a Javaslat nem foglalkozik (és nem is
foglalkozhat) a magánszakértői vélemény értékelésének és az eljárásban betöltött szerepének
kérdéseivel. A Javaslat a szakértői tevékenység irányából közelít, s - példálódzó jelleggel -
csupán azt határozza meg, hogy a szakértő milyen esetben és céllal adhat magánszakértői
véleményt.
A Javaslat e szakasza a joggyakorlatban előforduló leggyakoribb eseteket említi. A Kúria
joggyakorlat-elemző csoportjának jelentése szerint a magánszakértői vélemény beszerzésének
egyik gyakori esete, amikor az eljárást megindító személy még az eljárás megindítása előtt
fordul magánszakértőhöz, amely különböző célokat szolgálhat. Előfordul, hogy a fél a
komoly szakkérdéseket is magába foglaló polgári perben, a keresetlevél benyújtásához
szükséges szakmai döntések meghozatalához magánszakértő segítségét veszi igénybe.
Előfordul olyan eset is, amikor az eljárást megindító személy a szakkérdésekre vonatkozó
tényelőadásának helyes megfogalmazása, vagy a követelés összegének kimunkálása céljából
fordul magánszakértőhöz.
Más esetekben a fél a perbeli követelését alátámasztó bizonyítékként kívánja a
magánszakértői véleményt felhasználni. Ez rendszerint együtt jár az említett perbeli funkció
betöltéséhez szükséges adatok közlésével, ennek keretében esetleges szemle megtartásával,
114
vagy különböző szakmai vizsgálatok elvégzésével. Ennek következtében az ilyen
magánszakértői vélemények akár a perben releváns tények számottevő körére is
kiterjedhetnek és tartalmazhatják azok szakmai elemzését, értékelését. E körülmények pedig
lehetővé tehetik, hogy a magánszakértői véleményt a bíróság a bizonyítékok körében kezelje.
A Javaslat szerint a szakértő magánszakértői vélemény elkészítésére irányuló megbízást akkor
fogadhat el, ha az a hatóságtól származó feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem
összeférhetetlen. Ez a szabály az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos
egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi
lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
eljárására nem alkalmazható, mivel a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv alapvetően megbízás
alapján jár el, illetve az idézett törvény 2. §-a szerint, ha a félnek a szakértői vélemény
elkészítésére vonatkozó megbízás elfogadása iránti kérelme megfelel a törvényben és külön
jogszabályban foglalt feltételeknek, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a megbízást
elfogadja, és erről értesíti az eljárást kezdeményező felet. A megbízás tehát ebben az esetben
nem tagadható meg azon az alapon, hogy az a hatóságtól származó feladatok ellátását
akadályozza.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:273. §-a szerint a megbízott köteles
a megbízó utasításait követni. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az idézett szabály - bár a
szakértő itt is megbízás alapján jár el - a magánszakértői vélemény elkészítésére adott
megbízás tekintetében a szakvélemény szakmai tartalma tekintetében nem alkalmazható.
A közelmúltban zajló, nagy sajtóvisszhangot kapott ügyekben előforduló történéseket
elkerülendő, a Javaslat az igazságügyi szakértők etikai kódexének szabályait jogszabályi
szintre emeli. Nyomatékosítja, hogy a szakértő a magánszakértői vélemény elkészítése során a
tevékenységére irányadó szakmai szabályok betartásával, a tevékenységével érintett
személyek - különösen megbízója - érdekeitől függetlenül, pártatlanul köteles eljárni. A
szakértő szakvéleményét a feltárt tények objektív értékelésével köteles kialakítani.
Garanciális szabály, hogy a szakértő a jogszabályba ütköző megbízást köteles megtagadni.
Bár a Javaslat expressis verbis nem emeli ki, de e körbe vonható a jóerkölcsbe ütköző
megbízás is.
Az 53. §-hoz
A Javaslat a praxisban gyakorta előforduló, a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja által feltárt
problémára reagál, amikor a magánszakértői vélemény elkészítésével összefüggő
személyiségi jogi kérdéseket szabályozza. E probléma lényege abban ragadható meg, hogy az
eljárásokban a kirendelt szakértőt az eljárás anyagának, iratainak és résztvevőinek
megismerésével kapcsolatban az eljárásjogi törvényekben meghatározott széles körű
jogosítványok illetik meg. Az ennek során tudomására jutott és személyiségi jogi védelem
alatt álló adatokkal kapcsolatban pedig a Szaktörvény 12. §-a feljogosítja a szakértőt ezen
adatok kezelésére, valamint azokkal kapcsolatban őt titoktartásra kötelezi. A magánszakértő
azonban nem minősül a hatóság által kirendelt szakértőnek, ezért őt - a Szaktörvény
rendszerében - nem illetik meg az eljárásban felmerülő személyes adatok megismerésével és
kezelésével kapcsolatos jogosultságok, és nem terheli a titoktartási kötelezettség sem. Ebből
okszerűen az következik, hogy a magánszakértői vélemény sértheti azok személyiségi jogait,
akik személyiségi jogi védelem alatt álló adatainak a felhasználásával a magánszakértői
115
vélemény elkészül. Ezeket a magánszakértő törvényi felhatalmazás hiányában csak az
érintettek hozzájárulásával ismerheti meg és használhatja fel. Ilyen hozzájárulásnak azonban
sem a beszerzése, sem a megadása nem jellemző, ezért a magánszakértői vélemények
személyiségi jogokat sérthetnek.
Ennek jogi megítélésében a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) gyakorlata egységes és az alábbiak
szerint alakul: A Legfelsőbb Bíróság BH1997. 218. szám alatt közzétett határozatának a jogi
levezetése szerint a gyógyintézet ellen, a gyógyító tevékenység elbírálásának tárgyában
indított perben, a személyes adatok védelméről szóló (korábban hatályban volt) 1992. évi
LXIII. törvény 3. § (5) bekezdése (illetve a jelenleg hatályos, az információs önrendelkezési
jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. § (3) bekezdése)
értelmében vélelem szól amellett, hogy az eljárást kezdeményező hozzájárul a perben érintett
személy gyógykezelésére vonatkozó adatoknak a per keretei között történő felhasználásához.
Ez azt is jelenti, hogy az eljárást kezdeményező személy hozzájárulását vélelmezni kell ahhoz
is, hogy a kérdéses gyógykezelésre vonatkozó adatokat a perben a bíróság által kirendelt és az
eljárást kezdeményező tudomására hozott szakértő beszerezze, értékelje, és a szakvélemény
tárgyává tegye. Önmagában a perindítás tényéből azonban nem vonható le olyan
következtetés, miszerint per tárgyává tett gyógykezelésre vonatkozó adatokat a jogosult
kifejezett hozzájárulásának hiányában rendelkezésre bocsáthatók magánszakvélemény
készítése céljából. Ilyenkor ugyanis a magánszakértő részére adott megbízás - mivel az nem a
bíróságtól származik - kívül esik a polgári per keretein, és az adattovábbítás az érintett
hozzájárulásának hiánya miatt a titokvédelem szabályainak megsértését jelenti.
A vázolt problémára reagálva a Javaslat - az általános szabályoktól eltérően - akként
rendelkezik, hogy a szakértő a magánszakértői vélemény elkészítése során rendelkezésére
bocsátott vagy tudomására jutott személyes adatokat a megbízás teljesítése céljából csak az
érintett személy előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult kezelni. A hozzájárulás megadását
vélelmezni vagy kiterjesztően értelmezni nem lehet.
A szakértőt a magánszakértői vélemény elkészítése során tudomására jutott tényekre és
adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról
csak a megbízó, az ügyben eljáró hatóság továbbá az adatok kezelésére jogosult más szerv
vagy személy részére nyújtható tájékoztatás.
25.	A szakértői működés ellenőrzése
Az 54. §-hoz
A szakértői működés feletti felügyeleti jogot a Javaslat megosztja a szakterület ágazati
irányításáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter között. A szakterület
ágazati irányításáért felelős minisztert a Javaslat szerinti szakmai felügyeleti jog illeti meg. (A
szakminiszter joga a szakterülethez kapcsolódó képzési feltétel és gyakorlati idő
meghatározása, valamint a kötelező szakmai gyakorlati idő szakmai jellegének igazolása is.)
A törvényességi felügyelet gyakorlása továbbra is a miniszter jogköre, ami a gyakorlatban
elsősorban a szakértői Kamara működése és a Kamara határozatai feletti felügyeletet jelenti.
A miniszter törvényességi felügyeleti jogköre ugyanis nem terjed ki olyan ügyekre, ahol
bírósági vagy más hatósági eljárásnak (például a Gazdasági Versenyhivatal eljárásának) van
helye.
116
A névjegyzéket vezető hatóság a szakértő tevékenységét bármikor megvizsgálhatja. A
vizsgálatot a kirendelő hatóság is bármikor kezdeményezheti. A névjegyzéket vezető hatóság
az igazságügyi szakértőt törli a névjegyzékből például abban az esetben, ha a vizsgálat
eredményeként azt állapítja meg, hogy a szakértő a vállalt kötelezettsége ellenére hatósági
kirendelésnek nem tett eleget.
26.	A hatóság kötelezettségei a szakértő eljárásával összefüggésben
Az 55. §-hoz
A jelen szakasz minőségbiztosítási okokból került a Javaslat szövegébe. A gyakorlatot
vizsgálva egyértelművé vált, hogy a konkrét ügyben eljáró hatóság számos visszásságot
tapasztal az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatosan - így például használhatatlan
szakvéleményt kap a szakértőtől, a szakértő nyilvánvalóan nem pártatlanul jár el -,
ugyanakkor nem jelzi ezt a névjegyzéket vezető hatóságnak. A jelen szakasz kötelezi a
hatóságot, hogy jelentse be a névjegyzéket vezető hatóságnak, ha a szakértő eljárása valamely
objektív, a hatóság által egyértelműen megállapítható ok miatt nem fogadható el.
Ekként a hatóság a névjegyzéket vezető hatóságnak - a bejelentés alapjául szolgáló tények és
azok bizonyítékainak megjelölésével - bejelenti, ha a szakértő szakvéleménye homályos,
hiányos, önmagának ellentmondó vagy egyébként helyességéhez nyomatékos kétség fér és a
szakvélemény fogyatékossága a szakértő meghallgatásával sem orvosolható; a szakértő a
szakvélemény előterjesztésével jelentős késedelembe esett, és késedelmét nem mentette ki; a
45.	§ (4) bekezdésében foglalt kötelességet határidőben nem teljesítette, emiatt az eljárás
elhúzódott vagy az indokolatlan költséget okozott; a szakértő a szakvélemény
előterjesztésével egy évet elérő késedelembe esett; a szakértő a névjegyzékben szereplő
elérhetőségi címén a küldemények átvételét nem biztosította vagy a szakértő az 52. § (5) vagy
(6)	bekezdésében foglaltaknak nem tett eleget. A késedelem jelentős minősítéséhez mindig az
adott alapeljárás ügyintézési határidejéhez képest kell a szakértő késedelmét értékelni, ez
azonban nem érheti el az objektív határidőként meghatározott egy évet.
A Javaslat határidőt állapít meg a fent elemzett bejelentés megtételére. A hatóság a bejelentést
a bejelentésre okot adó tény tudomására jutásától számított tizenöt napon belül köteles
megtenni.
A névjegyzéket vezető hatóság a bejelentést regisztrálja. Amennyiben az igazságügyi szakértő
tevékenységével kapcsolatban a hatóság két éven belül a fenti bejelentést három alkalommal
teszi meg, a névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő munkájának értékelését
kezdeményezi a 18. § (2) bekezdése szerint a Kamara minőségbiztosítási bizottságánál.
A jelen szakasszal összefüggésben biztosítani kell a bírák és a hatóságok részéről eljáró
ügyintézők megfelelő képzését.
Az 56. §-hoz
A Javaslat új rendelkezése biztosítja, hogy a szakértő maga is visszajelzést kapjon az általa
elkészített szakvélemény hatóság általi megítéléséről, elfogadhatóságáról. Ennek megfelelően
a Javaslat szerint a hatóság a szakértő számára köteles megküldeni az ügy érdemében hozott
jogerős döntés másolati példányát. Garanciális szempontból került kimondásra, hogy az iratok
117
megküldésének kötelezettsége a hatóságot akkor is terheli, ha a szakértő szakvéleményét a
bizonyítékok köréből alkalmatlanság vagy más ok miatt kirekesztette.
VI.	Fejezet
A szakértőjelölt, a szakkonzultáns és a segédszemélyzet
27.	A szakértőjelölt
Az 57-58. §-hoz
A Javaslat kötelezővé teszi a szakértőjelöltként történő közreműködést annak érdekében, hogy
a szakértőjelöltként megszerzett szakmai és módszertani tapasztalatok elősegítsék a
szakvélemények színvonalának emelkedését, s ezzel az eljárások hatékony befejezését. A
Javaslat szerint a szakértőjelölt szakterületén az igazságügyi szakértői tevékenység
folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében - az
igazságügyi szakértő szakmai felügyeletével - közreműködik a szakvélemény
előkészítésében.
A szakértőjelölt szakvéleményt nem adhat, a közreműködésével készített szakvéleményért
szakmai felelősséget nem visel. A szakértőjelölt közreműködésével elkészített szakvéleményt
a szakértőjelölt mentoraként eljáró igazságügyi szakértő írja alá. Fontos megjegyezni, hogy a
szakértőjelöltség nem vezethet el a szakvélemények szakmai színvonalának eséséhez akként,
hogy a szakértő a szakértőjelöltjével készítteti el a szakvéleményt. Ezt a gyakorlatot kerülni
kell.
A későbbiekben igazságügyi szakértő az a szakértőjelölt lehet, aki a miniszter rendeletében az
adott szakterületre előírt, legalább egy, de legfeljebb három éves szakértőjelölti jelölti időt,
vagy a miniszter rendeletében az adott szakterületre előírt, de legfeljebb ötven ügyszámot
teljesítette.
A Javaslat rendezi a szakértőjelölt alkalmazására irányadó kérdéseket. A Javaslat szerint
szakértőjelölti tevékenység igazságügyi szakértői intézményben vagy igazságügyi szakértői
intézetben alkalmazott szakértőjelölt esetén az igazságügyi alkalmazottak szolgálati
jogviszonyáról szóló törvény rendelkezései szerinti szolgálati jogviszonyban, a rendvédelmi
feladatokat ellátó szervek hivatásos állományainak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény
szerinti szolgálati jogviszonyban vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti
közalkalmazotti jogviszonyban, más esetben a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti
munkaviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti
jogviszony vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszony keretében végezhető.
A szakértőjelölti működés részletes szabályait és a szakértőjelöltek kötelező képzéseire,
valamint számonkéréseire vonatkozó részletes követelményeket, valamint a szakértőjelöltet
alkalmazó mentorokat megillető kedvezményeket és egyéb juttatásokat kamarai szabályzat
állapítja meg azzal, hogy a szakértőjelöltek szakértés alapismereti elméleti oktatásáról
gondoskodni kell. Ily módon elérhetővé válik az a kamara által már többször hangsúlyozott
igény, hogy az igazságügyi szakértők szakmai önkormányzati szervének érdemi beleszólása
legyen abba, hogy kit vesz fel sorai közé. A Kamara szabadon szervezi a szakértőjelöltek
oktatását, képzését, a sikeres előmenetelhez szükséges feltételeket írhat elő, továbbá vizsga
keretében ellenőrizheti a szakértőjelöltek felkészültségét.
118
Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatáshoz szükséges szakmai gyakorlat
szakértőjelöltként is megszerezhető. A szakértőjelöltekről a Kamara - a Javaslat 3.
mellékletében meghatározott adattartalommal - nyilvántartást vezet, amelynek a Javaslatban
meghatározott adatait közzé kell tenni. A Javaslat részletezi a nyilvántartásba vétel szabályait.
A Javaslat - részben az igazságügyi szakértővé válás szabályaira történő utalással -
meghatározza a szakértőjelölté válás szabályait.
28.	Szakkonzultáns és segédszemélyzet
Az 59. §-hoz
A szakvélemény elkészítésével összefüggő technikai jellegű feladatok elvégzése érdekében a
Javaslat feljogosítja a szakértőt segédszemélyzet igénybevételére. A szakértő szakkonzultánst
vehet igénybe. A fenti fogalmakat a Javaslat értelmező rendelkezései definiálják. Eszerint
segédszemélyzet: a szakértői vélemény elkészítése során a technikai jellegű tevékenységet
elvégző személy; míg szakkonzultáns: a szakértői vélemény elkészítésében közreműködő,
megfelelő szakismerettel rendelkező személy.
MÁSODIK RÉSZ
VII.	Fejezet
A Kamara
29.	A Kamarára vonatkozó általános szabályok, a Kamara feladatai
A 60-62. §-hoz
A Javaslat jelen szakaszai a Kamarára vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket részletezik.
A Kamarai törvényhez képest a Javaslat a MISZK és a területi kamarák kettősségét
megszünteti és kizárólag a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamaráról, mint az ország egész
területére kiterjedő illetékességgel eljáró, Budapesti székhelyű köztestületről szól. A Kamarát
a törvényszék nem veszi nyilvántartásba. A Javaslat felsorolja a Kamara legfontosabb
feladatait. Így a Kamara köztestületként, az igazságügyi szakértői tevékenység tudományos
művelésének támogatásával, a szakmai és etikai elvek kinyilvánításával és érvényesítésével,
valamint a szakértők képviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el. A Kamara az
igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli továbbá az igazságügyi
szakértői kart, megalkotja a Kamara alapszabályát (a továbbiakban: alapszabály), etikai
kódexét, lefolytatja a szakértővel szemben a Javaslatban meghatározott esetekben a fegyelmi
eljárást, az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozóan iránymutatást és módszertani
leveleket ad ki.
A Kamara fontos jogosítványa, hogy véleményezési jogot gyakorol a szakértők tevékenységét
érintő jogszabályok megalkotásánál, valamint fontos szerepet játszik az igazságügyi szakértői
szervezet fejlesztési irányainak meghatározásában. Az igazságügyi szakértők
továbbképzésének szervezése, a szakértők alkalmasságáról való véleménynyilvánítás, a
szakértői és szakértőjelölti nyilvántartás vezetése, meghatározott esetekben a szakértő
119
igazságügyi szakértői névjegyzékből való törlésének kezdeményezése a szakértői tevékenység
szakmai irányítását is jelenti.
A Kamara a szakértők által benyújtott statisztikai adatokat gyűjti és feldolgozza.
A Javaslat meghatározza a Kamara bevételeit. A Kamara finanszírozási problémáinak
megoldása az új törvény megalkotásának egyik legalapvetőbb célkitűzése volt. A problémák
megszüntetését elősegítendő, új elemek jelennek meg a Kamara finanszírozásában.
Bevezetésre kerül a kamarai költségátalány intézménye, amelyet a szakértő a díjjegyzékben
érvényesít minden ügyben, negyedévente bevall és megfizet a kamarának. A költségátalány
bevallására a statisztikai adatszolgáltatás alkalmával kerül sor.
Bevezetésre kerül továbbá a fegyelmi eljárási díj, amelyet a fegyelmi eljárást kezdeményező
személy köteles az eljárás megindítása előtt megfizetni a Kamara részére. Ennek célja - a
finanszírozási probléma megoldásán túl -, hogy a pervesztes felek által előterjesztett fegyelmi
eljárás megindulását kezdeményező kérelmek előterjesztése - amennyire lehet - elkerülhető
legyen.
A fentieken túlmenően a Kamara bevételei közé tartozik az igazságügyi szakértők és
szakértőjelöltek által a Kamara részére fizetett hozzájárulás (tagdíj) és a Kamara hatósági
feladatai ellátásával összefüggésben beszedett igazgatási szolgáltatási díj is.
30.	A Kamarai hatósági ügyek eljárási szabályai
A 63. §-hoz
A Kamara a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
szerinti közigazgatási hatóságként jár el a Javaslatban meghatározott ügyekben. Ilyen ügy
például a szakértőjelölti igazolvány kiállítása, a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a
kamarai tagság megszüntetése stb. Ezekben az ügyekben - a Javaslatban foglalt kivételekkel -
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Fontos rendelkezés, hogy a Kamara határozataival szemben - főszabály szerint -
fellebbezésnek nincs helye. Ily módon a Javaslat egyfokú eljárásokat hoz létre a Kamara
hatósági ügyeiben. Természetesen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény szerinti bírósági felülvizsgálat lehetősége ezekben az esetekben is
biztosított.
A Kamara az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek
nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak
alkalmazását.
VIII.	Fejezet
A Kamara tagjai
31.	A kamarai tagság keletkezése
A 64. §-hoz
120
A Javaslat rendelkezése szerint az igazságügyi szakértő a névjegyzéket vezető hatóság által a
névjegyzékbe történő felvételével, a határozat jogerőre emelkedésének napján ex lege a
Kamara tagjává válik. A névjegyzékbe történő felvételről a névjegyzéket vezető hatóság
értesíti a Kamarát.
32.	A kamarai tag jogai és kötelességei
A 65. §-hoz
A Javaslat lényegét tekintve nem változtat a Kamarai törvény szabályain. A Kamara tagja
jogosult az igazságügyi szakértői címet viselni, jogosult arra, hogy kamarai tisztségviselőnek
megválasszák, valamint jogosult igénybe venni a Kamara szolgáltatásait. Ugyanakkor a
Kamara tagjának kötelessége, hogy megtartsa az alapszabályban és egyéb szabályzatában
foglaltakat, részt vegyen a Kamara által szervezett - az alapszabályban előírt - képzéseken,
valamint megfizesse a kamarai tagdíjat.
A Javaslat szerinti kamarai tagság nem zárja ki, hogy az igazságügyi szakértő más szakmai -
így például orvosi - kamara tagja is legyen. Sőt, egyes esetekben kifejezetten szükséges a
szakmai kamarai tagság az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához.
33.	A kamarai tagság megszűnése és megszüntetése
A 66-67. §-hoz
A Javaslat különbséget tesz a kamarai tagság megszűnése és megszüntetése között. A
dogmatikai tisztánlátáson túlmenően a fenti különbségtételt az indokolja, hogy míg
megszűnés esetén a jogkövetkezmények külön kamarai határozat nélkül állnak be, úgy a
megszüntetésről minden esetben külön határozatot kell hozni.
Megszűnik a szakértő kamarai tagsága, ha a névjegyzékből törölték vagy meghalt. Az
igazságügyi szakértő kamarai tagságát meg kell szüntetni, ha az igazságügyi szakértő ezt kéri
(pl. felhagy a szakértői tevékenység végzésével). Ugyanezt eredményezi, ha a szakértőt a
Kamarából kizárták, a szakértő a kamarai tagdíjat felszólítás ellenére nem fizeti meg vagy
kötelező szakmai kamarai tagság esetén szakmai kamarai tagsága megszűnt.
A Kamarának a szakértői tevékenység ellenőrzése során fontos eszköze, hogy a Javaslatban
meghatározott esetekben kezdeményezheti a szakértő névjegyzékből való törlését. Erre akkor
ad lehetőséget a Javaslat, ha a szakértőt a Kamarából kizárták. Ha a Kamarából való kizárásra
fegyelmi vétség megállapítása miatt került sor, a névjegyzéket vezető hatóság a szakértőt a
névjegyzékből törli. Kezdeményezheti továbbá a szakértő névjegyzékből való törlését a
Kamara akkor, ha olyan tényről szerez tudomást, amely a szakértő névjegyzékből való
törlését alapozhatja meg. Ennek tipikus esete, hogy a szakértő fegyelmi vétséget nem követ el,
de alkalmatlanná válik a szakértői tevékenység ellátására. A (3) bekezdés a) és b) pontjában
szabályozott esetekben a névjegyzéket vezető hatóság a mérlegelési jogköre alapján dönt
arról, hogy megalapozottnak tartja-e a Kamara kezdeményezését.
Fontos változás a Javaslatban, hogy a Kamara szervei által hozott határozatok ellen
fellebbezésnek nincs helye. Ugyanakkor az alapvető jogként definiált jogorvoslathoz való jog
nem sérülhet, ezért az érintett szakértő a Kamara határozatát bíróság előtt támadhatja meg.
121
Ha az igazságügyi szakértő keresetében arra hivatkozik, hogy tagdíjfizetési kötelezettségének
önhibáján kívül nem tett eleget, egyidejűleg mulasztását kimenti és a tagdíj befizetését
igazolja, a keresetet igazolási kérelemnek lehet tekinteni. Az elnökség az igazolási kérelmet
elbírálja, és ha annak helyt ad, a kamarai tagság megszűnését megállapító határozatát hatályon
kívül helyezi. Ha az igazolási kérelmet az elnökség elutasítja, a kérelmet keresetnek kell
tekinteni.
Az elnökség a jogerős határozatát megküldi a névjegyzéket vezető hatóságnak. A
névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt a miniszter rendeletében meghatározott
eljárás keretében törli a névjegyzékből.
Fontos változás a Kamarai törvényhez képest, hogy a Javaslat nem szól a végrehajtás
felfüggesztése tárgyában hozott bírósági határozatról, tekintettel a korábbi rendelkezés
dogmatikailag teljesen hibás voltára. Az elnökség határozatát a névjegyzéket vezető hatóság
nem hajtja végre, hanem a határozat alapján önálló hatósági határozatot hoz. A Javaslat
rendszerében eme határozat mindaddig nem hozható meg, amíg a kamarai határozattal
szembeni jogorvoslati határidő eredménytelenül el nem telik, vagy a jogorvoslati eljárást le
nem folytatják. Erre az időre - a miniszter rendeletében meghatározottak szerint - „törlés
alatt” jelzés kerül bejegyzésre a névjegyzék közlemény rovatába.
34.	A kamarai tagság szünetelése
A 68. §-hoz
Az igazságügyi szakértő a Kamara engedélyével kamarai tagságát szüneteltetheti. A
gyakorlatban célszerű engedélyezni, hogy az olyan igazságügyi szakértők, akik valamilyen
okból - például huzamos külföldi tartózkodás, hosszantartó betegség miatt - nem végeznek
szakértői munkát, kamarai tagságukat szüneteltethessék.
A Javaslat a szaktörvény rendelkezéseit pontosítja, a szünetelésnek alapvetően két nagy
esetkörét szabályozza.
Az első esetben a szünetelést az igazságügyi szakértő kérelmére a Kamara engedélyezi, ennek
részletes szabályairól az alapszabálya rendelkezik. A szakértői tevékenység abban az esetben
szüneteltethető, ha a szakértő igazolja, hogy a folyamatban lévő ügyeit befejezte, a szakértői
kirendelés alól felmentését kérte és azt az eljáró hatóság elfogadta, valamint a folyamatban
lévő megbízásait felmondta. A Javaslat arra nézve, hogy a konkrét ügyet mikor kell
befejezettnek tekinteni nem ad támpontokat, annak eldöntését a joggyakorlatra bízza.
Befejezettnek tekinthető az ügy például akkor, ha a szakértő a szakvéleményt benyújtotta és
részére a szakértői díj kiutalása megtörtént.
A gyakorlatban sokszor kérdéses, hogy a szünetelés időtartama alatt a szakértő e minőségében
eljárhat-e. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a szakértőnek a folyamatban lévő ügyeit le kell
zárnia, mielőtt a szünetelés engedélyezését kéri a Kamarától. Ha a szakértő a kirendelő
hatóságnak vagy megbízójának tett bejelentést és annak elfogadását hitelesen igazolja és a
Kamara számára a szünetelést engedélyezi, a Javaslatból és a kamarai tagságból eredő jogai -
így különösen a szakértői díjhoz való jog, eljárási jogok stb. - szünetelnek. Ebben az esetben,
ha például a szakértőtől a korábban adott szakvélemény kiegészítését kérik, köteles azt
122
megtagadni, ellenkező esetben fegyelmi vétséget követ el. Amennyiben a Kamara a
szünetelést nem engedélyezi, a határozat ellen a szakértő bírósághoz fordulhat.
A szünetelést engedélyező határozatot az elnökség megküldi a névjegyzéket vezető
hatóságnak a szünetelés tényének bejegyzése céljából. Új rendelkezés, hogy a szünetelés
ténye a névjegyzékből mindenki számára megállapítható, nyilvános adatnak minősül. A
Kamara a szünetelés tárgyában meghozott határozatot, a határozat meghozatalától számított
tizenöt napon belül megküldi a névjegyzéket vezető hatóságnak.
A Javaslat a Kamarai törvénytől eltérően meghatározza a meghosszabbított szünetelés
maximális időtartamát, amely nem haladhatja meg az öt évet.
A gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált a szünetelés idő előtti visszavonásával
kapcsolatos szabályokat törvényi szinten rendezni. Ennek megfelelően a Javaslat új
rendelkezése, hogy a szünetelő szakértő a szünetelést engedélyező határozatban foglaltaktól
eltérően, a szünetelés időtartamának lejárta előtt kérheti a szünetelés visszavonását. A
szünetelés visszavonását kérő szakértő a szünetelés visszavonását megállapító határozat
jogerőre emelkedéséig szakértői tevékenységet nem végezhet, hatóság előtt szakértőként nem
járhat el, a kamarai tagságából eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek. A Kamara a
szünetelés visszavonása tárgyában meghozott határozatot, a határozat meghozatalától
számított tizenöt napon belül megküldi a névjegyzéket vezető hatóságnak.
A másik esetben a Kamara engedélye nem szükséges a kamarai tagság szüneteltetéséhez.
Ilyen eset például, ha a szakértő tagságát az országgyűlési képviselői megbízatása miatt, a
megbízatás idejére szüneteltetheti. Ebben az esetben a megbízatás kezdetével ex lege beállnak
a szünetelés - fent részletezett - joghatásai.
35.	A kamarai tagság felfüggesztése
A 69. §-hoz
A Javaslat rendelkezéseivel a jelenleginél pontosabban kerülnek meghatározásra azok az
esetek, amikor az igazságügyi szakértő kamarai tagságát - és ezzel igazságügyi szakértői
tevékenységét is - fel kell függeszteni. Az igazságügyi szakértő kamarai tagságát az új
rendelkezések szerint ugyanis akkor is fel kell függeszteni, ha kötelező szakmai kamarai
tagság esetén az igazságügyi szakértő szakmai kamarai tagsága felfüggesztésre került, a
felfüggesztés időtartamára. A felfüggesztés időtartamáról a Javaslat rendelkezik.
A Javaslat új rendelkezésként kötelezettséget fogalmaz meg a vádemelő ügyész számára. Ha
az ügyész az igazságügyi szakértő ellen közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt
emel vádat, a vádemelésről az ügyész értesíti Kamarát és a névjegyzéket vezető hatóságot.
Az igazságügyi szakértő kamarai tagságának felfüggesztését a névjegyzéket vezető hatóság
kezdeményezheti. Ha a Kamara határozatában nem dönt az igazságügyi szakértő
felfüggesztéséről, a miniszter a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül
bírósághoz fordulhat. Az igazságügyi szakértő a felfüggesztés időtartama alatt igazságügyi
szakértői tevékenységet nem végezhet, a javaslatból és a kamarai tagságból eredő jogai és
kötelezettségei szünetelnek.
123
A Javaslat a fegyelmi eljárás körében is ad lehetőséget a szakértő kamarai tagságának
felfüggesztésére. A 111. § szerint az eljárás megindításával egyidejűleg vagy azt követően az
eljárás ideje alatt a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő kamarai
tagságát - legfeljebb a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig - határozattal felfüggesztheti, ha
a fegyelmi vétség súlyára tekintettel ez indokolt. A határozatot kézbesíteni kell a fegyelmi
eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének és a névjegyzéket vezető
hatóságnak. A Javaslat az idézett szabállyal összefüggésben novum et unicum jelleggel, a
szakértő jogainak védelme érdekében garanciális szabályt vezet be. Eszerint, ha a fegyelmi
tanács a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő kamarai tagságát felfüggeszti, a
fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő érdekeinek védelme céljából a Javaslatban, a
fegyelmi eljárással összefüggésben előírt határidők, a Javaslat rendelkezései szerint
rövidülnek annak érdekében, hogy a fegyelmi eljárást minél gyorsabban le kelljen folytatni,
ezáltal a szakértő érdekei ne sérülhessenek.
IX.	Fejezet
A Kamara szervei
36.	A Kamara szerveire vonatkozó általános szabályok
A 70. §-hoz
A Kamara szerveit a 70. § (1) bekezdése felsorolja, a (2) bekezdés azonban lehetőséget ad
arra, hogy az alapszabály más bizottságot is létrehozzon. Az immár egységes Kamara szervei:
a küldöttgyűlés, az elnökség, a Javaslatban részletezett bizottságok a szakmai tagozatok és a
hivatal. A Kamarai törvény szabályaihoz képest új szervként jelenik meg a küldöttgyűlés, a
szakmai tagozatok és a hivatal intézménye.
Szintén új rendelkezés, hogy a Kamara az igazságügyi szakértők területi megoszlására
figyelemmel a hatékonyabb kamarai működés és az igazságügyi szakértők ügyintézésének
megkönnyítése céljából területi ügyfélszolgálati pontokat működtet. A Javaslat tisztázza a
területi ügyfélszolgálati pontok jogállását, amelyek a Kamara szerveként, önálló jogi
személyiség nélkül működnek.
Fontos leszögezni, hogy a Kamara szerveinek működési szabályai közül a Javaslat csak a
legfontosabb szabályokat részletezi, a nem részletezett szabályokat a Kamara szervezeti és
működési szabályzata állapítja meg.
37.	A küldöttgyűlés
A 71. §-hoz
A Kamara legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, amely a köztestületi autonómiát és az
önkormányzatiság elvét érvényre juttatva megtestesíti a tagság akaratát, meghozza a
Kamarával összefüggő legfontosabb döntéseket. A küldöttgyűlésre vonatkozó szabályozás
akként került kialakításra, hogy a jelenlegi több mint háromezer fős tagsággal rendelkező
szakértői Kamara hatékonyan működhessen és elláthassa a Javaslatban meghatározott
feladatait.
124
A küldöttek megválasztásánál a szakmaiság és a területi elv egyaránt érvényre jut, mivel a
140 tagú küldöttgyűlésbe a szakmai tagozatok öt-öt küldöttet delegálnak, a további
küldötteket a bejegyzett igazságügyi szakértők területi megoszlására figyelemmel, a
javasoltaknak megfelelően a területi ügyfélszolgálati pontok közreműködésével kell
megválasztani. A küldöttek választására és a küldöttgyűlés összetételére vonatkozó részletes
szabályokat a Javaslat nem tárgyalja, ezeket - a köztestületi autonómia tiszteletben tartásával
-	az alapszabály állapítja meg.
A küldöttgyűlés fontos feladata - többek között - a Kamara szerveibe a tisztségviselők (az
elnök, az elnökhelyettesek, a főtitkár és a titkárok kivételével) megválasztása, valamint a
meghatározott tisztségviselők visszahívása, az alapszabály elfogadása, az elnök, az elnökség a
bizottságok, azok tisztségviselő és tagjai beszámoltatása, valamint az éves költségvetés és a
kamarai tagdíj elfogadása.
A döntéshozatal gyorsítása és az eredményes kamarai működés érdekében új elemként jelenik
meg, hogy a küldöttgyűlés döntéseit ülés tartása nélkül is meghozhatja. A Kamara elnöksége
évente legalább egy alkalommal köteles összehívni a küldöttgyűlést. A küldöttek legalább tíz
százalékának indítványára a küldöttgyűlést össze kell hívni.
A Javaslat meghatározza a határozatképességre és a szavazati arányokra vonatkozó
szabályokat.
A 72. §-hoz
A küldött a küldöttgyűlés ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus
hírközlő eszközök igénybevételével is gyakorolhatja. Az alapszabályban kell az igénybe
vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját
meghatározni akként, hogy a küldöttek azonosítása, és a küldöttek közötti kölcsönös és
befolyásmentes kommunikáció biztosított legyen.
A 73. §-hoz
A Javaslat jelen szakasza a küldöttgyűlés ülés összehívása nélküli döntéshozatali
lehetőségének szabályait taglalja. A Javaslat - alapvetően a társasági jogban bevált mintára -
egy alternatív lehetőséget biztosít a hatékonyabb döntéshozatali mechanizmus működtetése
érdekében.
Fontos leszögezni, hogy nem minden esetben van lehetőség a döntés ülés tartása nélküli
meghozatalára. A Javaslat rendelkezése szerint a küldöttgyűlés kizárólag ülés összehívásával
dönthet az alapszabály elfogadásáról. Ha az adott kérdésben a Javaslat a határozathozatalt ülés
tartása nélkül is lehetővé teszi, az ilyen határozathozatalt az elnökség a határozat tervezetének
a küldöttek részére, postai úton történő megküldésével vagy a Kamara honlapján történő
közzétételével kezdeményezi. A Kamara szempontjából anyagilag kedvezőbb opció a
honlapon történő közzététel lehetősége, kihasználva az információs technika nyújtotta
lehetőségeket. A honlapon történő közzététel esetén a szavazatok beérkezésének szabályait az
alapszabály határozza meg. Fontos szabály, hogy a küldöttek a határozat tervezetére kizárólag
támogató (igen), vagy a határozatot ellenző (nem) szavazatot küldhetnek, indítványtételi
joguk - a küldöttgyűlés összehívására vonatkozó indítvány kivételével - nincs. A Javaslat a
döntéshozatal eme formájánál is alkalmazni rendeli a határozatképességre és szavazati
arányokra vonatkozó szabályokat.
125
Garanciális szabály, hogy amennyiben a küldöttek legalább egyharmada az ülés megtartását
kívánja, a küldöttgyűlés ülését az elnökségnek össze kell hívnia.
Az elnökség a szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő öt napon belül
megállapítja a szavazás eredményét, és azt további öt napon belül közli a küldöttekkel. A
határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja.
A 74. §-hoz
A Javaslat jelen szakasza a küldöttgyűlés határozata elleni jogorvoslatra vonatkozó
szabályokat tartalmazza.
A küldöttek legalább egyharmada a küldöttgyűlés által meghozott határozattal szemben
jogszabálysértésre hivatkozással - főszabály szerint - harminc napon belül bírósági
jogorvoslat iránt kérelmet nyújthat be. A kérelem benyújtásáról a névjegyzéket vezető
hatóságot értesíteni kell.
Eltérő szabályokat állapít meg a Javaslat az alapszabály elfogadása vagy módosítása
tárgyában meghozott határozattal szemben előterjesztett jogorvoslatra. Az alapszabály
elfogadása vagy módosítása tárgyában hozott határozattal összefüggésben a küldöttek
legalább tíz százaléka a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter felé jelzéssel élhet. Az
alapszabály elfogadása vagy módosítása tárgyában hozott határozat bírói úton kizárólag a
törvényességi felügyeleti intézkedés elmaradása esetén támadható, ennek tényét a kérelem
benyújtásával egyidejűleg igazolni kell. Ellenkező esetben a bíróság a kérelmet a Polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 130. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra
hivatkozással idézés kibocsátása nélkül elutasítja.
38.	Az elnökség
A 75-76. §-hoz
Az elnökség a vezetésből rá háruló feladatokat látja el. Az elnökség tagjait a Kamara tagjai
közvetlenül választják.. A törvényességi felügyeletet erősítő szabály, hogy a Kamara
elnökének megválasztását a miniszternek jóvá kell hagynia. Az elnökség feladatait a 76. § (1)
bekezdése határozza meg.
A Javaslat új rendelkezése, hogy az elnökség által megalkotott szabályzatok - a szabályzat
eltérő rendelkezése hiányában - a Kamara honlapján történő közzétételt követő harmincadik
napon lépnek hatályba. Az elnökség által megalkotott szabályzatokat az elfogadást követő
tizenöt napon belül meg kell küldeni a névjegyzéket vezető hatóságnak.
A Javaslat részletezi az elnökség határozata elleni jogorvoslatra vonatkozó szabályokat. Ezek
lényege abban foglalható össze, hogy az egyedi ügyekben hozott határozatokkal szemben a
határozattal érintett kamarai tag jogszabálysértésre hivatkozással, bírósági jogorvoslat iránt
kérelmet nyújthat be. A nem egyedi ügyekben hozott elnökségi döntések - így például
szabályzatok - esetében a kamarai tagok legalább egynegyede jogszabálysértésre
hivatkozással kezdeményezheti, hogy az elnökség határozatát vagy szabályzatát a
küldöttgyűlés tárgyalja meg. A küldöttgyűlés az elnökség határozatának vagy szabályzatának
vizsgálatát követően legalább kétharmados többséggel az elnökség határozatát vagy
126
szabályzatát hatályon kívül helyezheti, és az elnökséget új határozat vagy szabályzat
meghozatalára utasíthatja.
A 77. §-hoz
A Kamara elnöke képviseli a szakértői kamarát és ellátja a Javaslatban a hatáskörébe utalt
egyéb feladatokat. A Kamara elnöke köteles tevékenységéről beszámolni a küldöttgyűlésnek.
A Kamara elnökének négy elnökhelyettese van. Az egyes elnökhelyettesek - az általános
elnökhelyettes kivételével, melynek feladata elsősorban az elnök helyettesítése - egy-egy
kiemelten fontos és érzékeny területért felelősek. Ilyen terület a fegyelmi és etikai ügyek
irányítása, az igazságügyi szakértői tevékenység tudományos művelésének támogatása,
módszertani levelek és szakmai iránymutatások kiadásának irányítása, valamint az
igazságügyi szakértői intézményekkel, intézetekkel, testületekkel és egyéb szakértői
szervekkel való kapcsolattartás. A fent említett területek irányításának elnökhelyettesi szintre
történő delegálása hatékonyabbá teszi az érintett terület működését.
A 78. §-hoz
A törvényességi felügyeletet erősítő szabály, hogy a Kamara elnöke az alapszabályt és a
szervezeti és működési szabályzatot jóváhagyás végett a miniszternek, iránymutatásait és
egyéb szabályzatait tájékoztatás végett a miniszternek és a szakterületet felügyelő
miniszternek megküldi az elfogadástól számított tizenöt napon belül.
39.	A fegyelmi bizottság
A 79. §-hoz
A küldöttgyűlés a Kamara tagjai közül az igazságügyi szakértők területi eloszlására
figyelemmel megválasztja a tizenöt tagú fegyelmi bizottságot. A fegyelmi bizottság a
Javaslatban új alapokra helyezett fegyelmi eljárás egyik meghatározó „szereplője”. A Javaslat
a fegyelmi bizottság létszámát tizenkét tagról tizenötre növelte a hatékonyabb működés
érdekében. Az igazságügyi szakértők területi eloszlására azért kell figyelemmel lenni, hogy a
fegyelmi bizottság az ország bármely pontján hatékonyan összehívható legyen.
A fegyelmi bizottság feladatkörében kijelöli a fegyelmi tanács elnökét és tagjait, a fegyelmi
eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet a fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi
bizottsághoz érkezésétől számított nyolc napon belül megvizsgálja, és a Javaslatban foglaltak
szerint intézkedik, vagy a kérelmet elutasítja, ha annak feltételei fennállnak, valamint ellátja
azokat a további feladatokat, amit a Javaslat a hatáskörébe utal.
40.	Az etikai bizottság
A 80. §-hoz
A küldöttgyűlés a Kamara tagjai közül az igazságügyi szakértők területi eloszlására
figyelemmel megválasztja a tizenöt tagú etikai bizottságot. Az etikai bizottság felelős az etikai
eljárások lefolytatásáért, hasonlóan a fegyelmi bizottsághoz a fegyelmi ügyek tekintetében.
41.	A számvizsgáló bizottság
127
A 81. §-hoz
A küldöttgyűlés a Kamara tagjai közül megválasztja a háromtagú számvizsgáló bizottság két
tagját és az elnökét.
A számvizsgáló bizottság a Kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi, évente
egyszer köteles működéséről a küldöttgyűlésnek beszámolni.
A számvizsgáló bizottság munkája során bármely kamarai tagtól felvilágosítást kérhet, a
Kamara irataiba betekinthet. Új elemként jelenik meg a Javaslatban, hogy a számvizsgáló
bizottság intézkedést javasolhat a főtitkárnak, tekintettel arra, hogy a főtitkár felel a Kamara
gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzési és számviteli tevékenységéért valamint -
az általa kijelölt titkár útján - gondoskodik a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról (85. §).
Az ellenőrzés során a számvizsgáló bizottságot megillető jogosultságokat az alapszabály
határozza meg.
42.	A minőségbiztosítási bizottság
A 82. §-hoz
A Javaslat egyik legfontosabb célkitűzése az igazságügyi szakértői tevékenységgel
kapcsolatos minőségbiztosítási kontroll hatékonyabbá tétele. Az igazságügyi szakértők
munkáját a Javaslat rendelkezéseinek megfelelően kell értékelni. A szakértő munkájának
értékelése alapvetően a Kamara minőségbiztosítási bizottságának hatáskörébe tartozik, amely
bizottság a konkrét értékelés lefolytatására szakmai értékelő tanácsot jelöl ki. A
minőségbiztosítási bizottság felelős továbbá az alapszabály által a hatáskörébe utalt további
feladatok ellátásáért.
A minőségbiztosítási bizottság tagjait a szakmai tagozatok tagjai közül kell megválasztani. A
bizottság tagjaival szemben - tekintettel arra, hogy kiemelten fontos szakmai tevékenységet
látnak el - a Javaslat szigorú követelményeket támaszt, amelyeket kamarai szabályzatban kell
tovább konkretizálni.
43.	A szakterület felülvizsgáló bizottság
A 83. §-hoz
A Javaslat eme rendelkezése - tartalmát tekintve - változatlanul került átvételre a Kamarai
törvényből. Kisebb változás - a Javaslat rendelkezéseivel összhangban -, hogy a bizottság
tagjait a küldöttgyűlés választja.
44.	A szakmai tagozatok
A 84. §-hoz
A Javaslatban új elemként jelenik meg a szakmai tagozat (a továbbiakban: tagozat) mint az
igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb
szakmai feltételekről szóló 9/2006 (II. 27.) IM rendelet mellékleteiben meghatározott
szakterületek alapján alapított, az érintett szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértők
önálló önkormányzattal rendelkező szerve.
128
A tagozat első ülésén elnököt választ. A tagozatok a saját szakterületüket érintő ügyekben
véleményezési joggal rendelkeznek, továbbá közreműködnek a módszertani levelek
megalkotásában, a Kamara minőségbiztosítással összefüggő feladatainak végrehajtásában,
valamint a küldöttgyűlés megválasztásában is. A küldöttgyűlés küldötteinek felét a tagozatok
által delegált küldöttek alkotják.
45.	A hivatal
A 85. §-hoz
A Kamara ügyviteli szerve a hivatal, amelynek vezetője a főtitkár. A Javaslat igen fajsúlyos új
rendelkezése a főtitkár intézményének bevezetése, amely intézmény alapvetően a kancellári
modell mintájára került kidolgozásra. Célja a Kamara gazdálkodása feletti állami kontroll
erősítése és a hatékonyabb működés elősegítése azáltal, hogy a Kamara adminisztratív
működtetését egy, az elnök által a miniszter jóváhagyásával kinevezett, a jelen területen
megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező főtitkár végzi.
A Javaslat részletezi a főtitkár jogosítványait. Eszerint a főtitkár felel - a számvizsgáló
bizottság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - a Kamara gazdasági, pénzügyi, kontrolling,
belső ellenőrzési és számviteli tevékenységéért, felel a Kamara munkaügyi, jogi és igazgatási
tevékenységéért, felel a Kamara informatikai tevékenységéért, felel a Kamara
vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai,
szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is. A főtitkár az általa kinevezett titkár útján
gondoskodik a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról, egyetértési jogot gyakorol a
küldöttgyűlésnek és az elnökségnek a Kamara gazdálkodását, szervezetét, működését érintő
gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében; az egyetértés e
döntések hatálybalépésének feltétele. A főtitkár a Kamara rendelkezésére álló források
felhasználásával gondoskodik annak feltételeiről, hogy a Kamara gazdálkodása az
alapfeladatok ellátását biztosítsa, munkáltatói jogot gyakorol a Kamarában foglalkoztatott
munkavállalóik felett, gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai
kompetencia biztosításáról.
A gazdasági vezetői feladatokért felelős titkár az lehet, aki megfelel az államháztartásról szóló
törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet (a továbbiakban e szakasz
vonatkozásában: rendelet) gazdasági vezetőkre vonatkozó előírásainak. A rendelet előírásai
szerint a gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel - állami felsőoktatási
intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és
gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel - és emellett okleveles
könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy az
engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy gazdasági vezetői,
belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői - 2012. január 1. előtt az Államháztartási
törvény szerinti ellenjegyzői -, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. § (1) és
(2)	bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább öt éves
igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy a
felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel kell rendelkeznie.
Fontos szabály, hogy a főtitkár feladatai ellátása során köteles a Kamara szerveivel -
különösen a Kamara elnökével - együttműködni, és részükre a szükséges tájékoztatást
megadni. A főtitkár évente beszámol az elnökségnek a költségvetés végrehajtásáról.
129
A 86. §-hoz
A Javaslat szigorú előírásokat tartalmaz a főtitkári tisztség betöltésére nézve. Főtitkár az lehet,
aki jogász szakképzettséggel, valamint legalább nyolc éves közigazgatási gyakorlattal
rendelkezik, amelyből legalább öt évet vezetői jogviszonyban töltött el. A vezetői jogviszony
fogalmának megítélésénél alapvetően a közszolgálati tisztségviselőkről szóló 2011. évi
CXCIX. törvény rendelkezéseire kell figyelemmel lenni. Közigazgatási gyakorlatnak
tekinthető köztestületnél közigazgatási ügyekben ügyintézőként szerzett gyakorlat is.
A Javaslat rögzíti, hogy főtitkár nem csak kamarai tag lehet.
A főtitkárt a Kamara elnöke nevezi ki a miniszter jóváhagyásával. A főtitkár a Kamarával áll
a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban. A főtitkár felett a munkáltatói jogokat az
elnök gyakorolja, de bizonyos tevékenységeit (így például a Kamara hatáskörébe tartozó
hatósági eljárások lefolytatását) a miniszter felügyeli.
A főtitkár meghatározott feladat ellátására vagy általános helyetteseként titkárokat nevezhet
ki. A főtitkár a gazdasági vezetői feladatok ellátására titkárt nevez ki. A gazdasági vezetői
feladatokért felelős titkár az lehet, aki megfelel az államháztartásról szóló törvény
végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet (a továbbiakban e szakasz
vonatkozásában: rendelet) gazdasági vezetőkre vonatkozó előírásainak. A rendelet előírásai
szerint a gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel - állami felsőoktatási
intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és
gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel - és emellett okleveles
könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy az
engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy gazdasági vezetői,
belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői - 2012. január 1. előtt az Államháztartási
törvény szerinti ellenjegyzői -, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. § (1) és
(2)	bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább öt éves
igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy a
felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel kell rendelkeznie.
46.	A tisztségviselők megválasztása
A 87. §-hoz
A kamarai tisztségviselők választásának és megbízatása megszűnésének garanciális
rendelkezéseit a Javaslat az önkormányzati autonómia elvének tiszteletben tartásával
határozza meg.
A Javaslatban a tisztségviselők megbízatásának és a főtitkár kinevezésének leghosszabb
időtartama továbbra is négy év, ugyanakkor új elemként jelenik meg annak kimondása, hogy
a tisztségviselők tisztségükre ismételten megválaszthatók, illetve a főtitkár és a titkárok
ismételten kinevezhető. Garanciális szabályt tartalmaz a Javaslat, amikor kimondja, hogy az
elnök és az elnökhelyettesek, valamint a fegyelmi bizottság elnöke legfeljebb egy alkalommal
választhatók újra. A jelölésre és a tisztségviselők megbízatásának egyéb okból történő
megszűnésére a Kamarai törvényben foglalt szabályokkal egyező rendelkezések vonatkoznak.
A 88. §-hoz
130
A tisztségviselők megbízatása megszűnésének eseteit a Javaslat alapvetően a Kamarai törvény
szabályaival egyezően állapítja meg.
Változás viszont, hogy a tisztségviselők visszahívását a Kamara tagjainak legalább egytizede
kezdeményezheti, az őt megválasztó küldöttgyűlés küldötteinek legalább egytizede helyett. A
Javaslat újítása továbbá, hogy a visszahívást kezdeményező kamarai tagoknak a
visszahívással egyidejűleg meg kell jelölnie a visszahívott tisztségviselő tisztségét betöltő új
jelöltet. Ily módon a tisztségviselő visszahívása kizárólag akkor lehet sikeres, ha a
küldöttgyűlés az új tisztségviselőnek ajánlott jelöltet egyidejűleg megválasztja. A fenti
szabályokkal a Javaslat az ún. konstruktív visszahívás intézményének bevezetésével a Kamara
működésképtelenségét igyekszik elkerülni. A visszahívásról és az új tisztségviselő
megválasztásáról - titkos szavazással - a küldöttgyűlés dönt a kezdeményezéstől számított
harminc napon belül.
X.	Fejezet
A módszertani levél
47.	A módszertani levél kidolgozása és elfogadása
A 89-90. §-hoz
Szakértői módszertani levél (a továbbiakban: módszertani levél) kiadására eleddig alig volt
példa, holott ez az intézmény hatékonyan tudná elősegíteni a megfelelő minőségű
szakvélemények elkészítését. A Javaslatban a módszertani levél kiadásának szabályai
lényegesen egyszerűsítésre kerülnek.
A Javaslat szerint a szakértői módszertani levelet az elnökség adja ki a kamarai szervek, az
igazságügyi szakértői intézmények, igazságügyi szakértői testületek, a Teljesítésigazolási
Szakértői Szerv vagy a névjegyzéket vezető hatóság indítványára. A módszertani levél célja
annak biztosítása, hogy meghatározott szakkérdések eldöntésében, vizsgálatok lefolytatásában
a szakértők az ország egész területén azonos elveket, módszereket kövessenek, növelve ezzel
is az igazságszolgáltatás, az ítélkezés egységét. A módszertani levél a kirendelő szerv számára
tájékoztatásul, a szakértőnek pedig iránymutatásul szolgál azzal, hogy ha az abban
foglaltaktól el kíván térni, azt a szakvéleményében indokolni köteles.
A szakértői módszertani levelet egy, az elnökség által felkért bizottság dolgozza ki. A Javaslat
változtat a bizottság tagjainak létszámán és összetételén, az elnökség alapvetően nyolc tagú
bizottság helyett öt tagú bizottságot hív össze. A bizottságot az érintett igazságügyi szakértői
tagozat elnöke vezeti. Ugyanakkor, ha a módszertani levél több igazságügyi szakértői
szakterületet érint, a bizottság tagjai elnököt választanak.
A Javaslat növeli az igazságügyi szakértői intézmények minőségbiztosításban betöltött
szerepét akként, hogy az igazságügyi szakértői intézmények tevékenységi körébe eső
szakterületekhez tartozó szakkérdésekben - amennyiben az adott szakkérdés a szakértői
intézet kizárólagos hatáskörébe tartozik - a módszertani levél kiadásához az érintett
igazságügyi szakértői intézmény egyetértése szükséges. Ebben az esetben a bizottság két
tagját az érintett igazságügyi szakértői intézmény jelöli. Olyan szakkérdésben, amelyre nézve
a szakvélemény adására külön jogszabály kizárólagosan valamely szervet jogosít fel, a
131
háromtagú bizottság tagjait e szerv jelöli ki. Ha a szakvélemény adására több szerv jogosult,
minden szerv két tagot jelöl a bizottságba.
A Javaslat új rendelkezése, hogy a bizottság üléseire szükség esetén meg kell hívni a
módszertani levéllel érintett tudományterület egyetemi képviselőit, valamint ha ez indokolt az
eljárásokat jól ismerő szakjogászokat is. A meghívottak a bizottság ülésein tanácskozási
joggal vesznek részt.
A Javaslat leegyszerűsíti a módszertani levél elfogadásának szabályait is. A módszertani
levelet az elnökség akkor fogadja el, ha azt a bizottság legalább három tagja támogatja.
Szintén új rendelkezés, hogy a bizottság azon tagja, aki a módszertani levelet nem támogatja
és a bizottság döntésével nem ért egyet, különvéleményét - annak írásbeli indokolásával
együtt - jogosult a módszertani levélhez csatolni.
48.	A módszertani levél közzététele
A 91-92. §-hoz
A Javaslat szerint az elnökség kötelezettsége a már közzétett szakértői módszertani levelek
szakmai szempontból történő karbantartása és a tudomány mai állását nem tükröző szakértői
módszertani levelek visszavonása.
A módszertani levelet a kormányzati portálon közzé kell tenni.
HARMADIK RÉSZ
XI.	fejezet
A Fegyelmi eljárás
49.	A fegyelmi vétség
A 93. §-hoz
Garanciális jelentősége van, hogy a szakértő fegyelmi és etikai felelősségének szabályai külön
részt foglalnak el a Javaslatban. A szakértők függetlenségének, pártatlanságának és önálló
felelősségvállalásának biztosítéka, hogy törvényi szinten szabályozzák ezeket a kérdéseket.
A Javaslat a HARMADIK RÉSZ elején etikai eljárás helyett fegyelmi eljárásról szól. A
Javaslat egyértelművé teszi, hogy ebben az esetben nem etikai kérdésekről, hanem a szakértői
hivatás szabályainak megszegéséről van szó. Ily módon a fegyelmi és az etikai eljárás a
normasértés szintjén válik el egymástól. Míg fegyelmi vétséget az követ el, aki a Javaslat
hatálya alá tartozó tevékenységére vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, kamarai
szabályzatok rendelkezéseit szándékosan, vagy gondatlanul megszegi, etikai vétség miatt azt
lehet felelősségre vonni, aki az igazságügyi szakértők etikai kódexe szabályait megszegi, vagy
aki az igazságügyi szakértői tevékenységen kívül szándékos vagy gondatlan magatartásával,
illetve életvitelével a szakértői kar tekintélyét csorbítja. A fenti elhatárolás dogmatikailag
132
tisztán elkülöníti egymástól a fegyelmi és etikai vétséget, valamint az ezekhez kapcsolódó
eljárásokat.
A Javaslat a kétféle vétkes magatartás között „átjárást enged”, amikor kimondja, hogy
fegyelmi vétséget követ el az az igazságügyi szakértő is, akit öt éven belül három etikai
vétség elkövetése miatt jogerősen elmarasztaltak, vagy akinek a 130. § szerinti etikai vétsége
az etikai vétség súlyára, az etikai vétség elkövetésének ismétlődő jellegére vagy az etikai
vétség elkövetésének körülményeire tekintettel fegyelmi vétségnek minősül. Ezekben az
esetekben tehát olyan súlyos etikai vétség (vétségek) elkövetéséről van szó, hogy a Javaslat
lehetővé teszi a súlyosabb következményekkel járó fegyelmi eljárás lefolytatását.
Az ilyen etikai vétségek fegyelmi vétségnek történő minősítéséről a fegyelmi tanács a
fegyelmi eljárás előkészítése során határoz.
Az etikai eljárásra vonatkozó rendelkezések a HARMADIK RÉSZ végén találhatók.
A Javaslat fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályai megfelelnek a kötelező köztestületi
tagsággal kapcsolatos fegyelmi és etikai ügyekben az egységes eljárási garanciális
minimumokról, valamint az ezzel összefüggő jogalkotási feladatokról szóló 2129/2005. (VI.
24.) Korm. határozat előírásainak.
A Javaslat tehát általánosságban határozza meg a fegyelmi vétség elkövetésének módját
(normaszegés vagy súlyosan kifogásolható magatartás), konkrét esetköröket nem nevesít.
Ilyen eset lehet azonban a statisztikai adatszolgáltatás kötelezettségének elmulasztása. Ennek
oka a statisztikai adatok szoláltatásához fűződő komoly érdek hangsúlyozása. Fegyelmi
vétség alapjául szolgálhat még a jogszabályba vagy jóerkölcsbe ütköző megbízás elfogadása,
az igazságügyi szakértői cím jogosulatlan használata, valamint a küldöttgyűlésnek a
Javaslatban foglaltaktól eltérő, esetlegesen az aláírási ív meghamisításával történő
összehívása is. Fegyelmi vétség lehet, ha az intézet alkalmazottja magánszakértői véleményt
kizárólag a saját nevében ad. Szintén fegyelmi vétség, ha az igazságügyi szakértő olyan
kompetenciaterületen ad szakvéleményt, amelyre nem jogosult (kompetenciavétség).
Garanciális szabály, hogy a fegyelmi eljárás során szakmai szempontból nem vizsgálható az a
szakvélemény, amelyet a hatóság jogerős határozatának meghozatala során elfogadott,
ellenkező esetben a jogerős hatósági határozat ténybeli alapjai dőlhetnének meg, amely
összeegyeztethetetlen a jogerő jogrendszerbeli funkciójával és a jogállamiság
követelményeivel. Fontos hangsúlyozni, hogy itt kizárólag azon szakvéleményeket kell érteni,
amelyre a hatóság jogerős döntését alapította. A mellőzött szakvélemény nem vonható e
körbe.
50.	Fegyelmi büntetések
A 94. §-hoz
A Javaslat a büntetéseket az enyhébbtől a súlyosabb felé sorolja fel. Ennek megfelelően a
kiszabható büntetések sorrendben: figyelmeztetés, írásbeli megrovás, jövőbeni
tisztségviseléstől meghatározott ideig történő eltiltás, kamarai tisztségtől való megfosztás,
pénzbírság, a kamarai tagság legfeljebb két évig történő felfüggesztése, a Kamarából való
kizárás. A felsoroltak közül új elemként jelenik meg a jövőbeni tisztségviseléstől
meghatározott ideig történő eltiltás és a kamarai tisztségtől való megfosztás.
133
A 95. §-hoz
A fegyelmi büntetés kiszabása tekintetében a Kamara fegyelmi tanácsának mérlegelési
jogköre van. A Kamara fegyelmi tanácsa a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és
ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel,
az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az összes általa
feltárt súlyosbító és enyhítő körülmény figyelembevételével, mérlegelési jogkörében szabja
ki.
A Kamara fegyelmi tanácsa az igazságügyi szakértőt a kamarából kizárja, ha a Kamara öt
éven belül harmadik alkalommal állapítja meg, hogy fegyelmi vétséget követ el.
A jogállami követelményeknek megfelelően a Javaslat rendelkezik a fegyelmi büntetések
alóli mentesülés szabályairól. A fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények
megszűnnek, ha a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számítva a figyelmeztetés és
írásbeli megrovás esetén egy év, pénzbírság kiszabása esetén két év eltelt. Pénzbírság
kiszabása esetén a fegyelmi büntetés hatálya - a két év eltelte után is - mindaddig fennáll,
amíg a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő a pénzbírságot nem fizette meg. A
felfüggesztés fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények a felfüggesztés-
büntetés lejártától számított három év elteltével szűnnek meg.
Végül a Javaslat meghatározza, hogy mely büntetések szabhatók ki egymás mellett is. Ennek
megfelelően az írásbeli megrovás, a jövőbeni tisztségtől meghatározott ideig történő eltiltás, a
pénzbírság és a kamarai tisztségtől való megfosztás más büntetés mellett is kiszabható.
51.	Elévülés
A 96. §-hoz
A Javaslat külön szakaszban rendezi az elévülésre vonatkozó, részben megújított szabályokat.
Az elévülés jogintézményének alkalmazása abból a felismerésből indul ki, hogy az idő
múlásával a bizonyítandó tények vizsgálata, illetve a bizonyítékok beszerzése és felhasználása
számottevően nehezebbé válik, továbbá a jogbiztonság elvét is az szolgálja, ha a cselekmény
szankcionálhatóságát a Javaslat időhatárhoz köti.
Nem folytatható le fegyelmi eljárás, ha azt - eltérően a Kamarai törvény szabályaitól - a
Kamara elnöke a cselekmény tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem
kezdeményezi. Szintén nem folytatható le fegyelmi eljárás, ha a cselekmény befejezése óta öt
év eltelt. A Kamarai törvényben említett két évet a Javaslat öt évre növeli, amely elősegíti a
fegyelmi vétségek szankcionálását, ugyanakkor még nem veszélyezteti a jogbiztonságot.
Új rendelkezés, hogy a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító fegyelmi vétség a
bűncselekménnyel együtt évül el. Ha az igazságügyi szakértő a szakvélemény elkészítése
során vagy a szakvélemény elkészítését követően ahhoz kapcsolódóan több részcselekményt
végez, az elévülési idő kezdőidőpontja az utolsó részcselekmény elvégzésének időpontja.
Ha a fegyelmi vétségnek is minősülő cselekmény miatt büntető, szabálysértési vagy fegyelmi
eljárás indult, az eljárás jogerős befejezésétől számított három hónapon belül a fegyelmi
eljárás akkor is megindítható, ha a bűncselekmény elévülésére előírt határidő eltelt.
134
Fontos megjegyezni, hogy a jelen szakasz rendelkezései csak a Javaslat hatálybalépését
követően elkövetett fegyelmi vétségek tekintetében alkalmazhatók.
52.	A fegyelmi tanácstagok listája
A 97. §-hoz
A fegyelmi tanácstagok listája a Javaslat által bevezetett új intézmény, melynek célja annak
biztosítása, hogy az eljárásban az érintett szakterületen működő más szakértő is részt vegyen,
s ezzel elősegítse a történések szakszerű feltárását és a megfelelő döntés meghozatalát.
A fegyelmi tanácstagok listájára minden szakmai tagozat öt igazságügyi szakértőt delegál. A
fegyelmi tanácstagok listájára történő felvétel módját és a nyilvántartás szabályait az
alapszabály határozza meg.
53.	Eljáró szervek
A 98. §-hoz
A fegyelmi eljárást első fokon lefolytató fegyelmi tanács három tagból áll. A Javaslat az
eljáró szervekre vonatkozó rendelkezéseket alapjaiban változtatja meg, tekintettel arra, hogy a
tanács döntése ellen fellebbezésnek helye nincs, így másodfokú tanácsról nem rendelkezik a
Javaslat.
Az elsőfokú tanács összetétele is jelentősen megváltozik. A fegyelmi eljárást elsőfokon
lefolytató fegyelmi tanács három tagból áll, amelyből egy fő állandó kamarai tag, egy fő a
szakvélemény tárgya szerinti szakterületen tapasztalattal rendelkező szakértő a fegyelmi
tanácstagok listájáról, egy fő pedig a hatóság képviseletében vesz részt. Kompetenciavétség
gyanúja esetén a fegyelmi bizottság további egy taggal egészül ki oly módon, hogy mind a
vizsgálat alá vont igazságügyi szakértő, mind pedig az adott ügy szempontjából vélelmezett
szakértői kompetenciaterület képviselete biztosított legyen. Ugyanakkor, ha az igazságügyi
szakértő felelősségre vonására nem kirendelésen alapuló tevékenységgel összefüggő fegyelmi
vétség elkövetésének gyanúja miatt kerül sor, a fegyelmi tanács harmadik tagját is a fegyelmi
tanácstagok listájáról kell kijelölni. A fegyelmi tanács elnökét és tagjait a Kamara fegyelmi
bizottságának elnöke jelöli ki. A Kamara fegyelmi bizottsága elnökének fegyelmi ügyében az
eljáró tanács tagjait a Kamara elnöke jelöli ki.
A Javaslat új rendelkezése, hogy a fegyelmi bizottság elnöke - a fentiek szerint kijelölt
tagokon kívül - további egy póttagot jelöl ki a fegyelmi tanácstagok listájáról. A póttag a
fegyelmi tanács tagjának ideiglenes vagy a fegyelmi eljárás teljes lefolyását érintő
akadályoztatása esetén jogosult eljárni. Ez a szabály a fegyelmi eljárások elhúzódását hivatott
megakadályozni.
A 99. §-hoz
A Javaslat szabályozza azt az esetet, ha az eljáró tanács összetételében változás történik. Ha a
fegyelmi tanács elnökének vagy tagjainak személyében a kizárás kimondása okán változás
történik, a fegyelmi tanács eljárását meg kell ismételni.
135
A 100. §-ban megállapított kizárási okok az alábbiak: a fegyelmi tanács elnökeként és
tagjaként nem járhat el a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő, aki a fegyelmi eljárás
alá vont igazságügyi szakértő hozzátartozója vagy képviselője, a kezdeményező, a
vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt, akinek tanúként vagy igazságügyi szakértőként történő
meghallgatása az ügyben szükségessé válhat, aki ellen fegyelmi vagy szabálysértési eljárás
van folyamatban, annak jogerős befejezéséig, akinek a kamarai tagsága felfüggesztésre kerül,
vagy szünetel, akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható el. Látható, hogy
az idézett felsorolás olyan kizáró okokat tartalmaz, amelyek fennállása esetén az eljáró tanács
eljárása nem elfogadható. Erre tekintettel, ha a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjainak
személyében a kizárás kimondása okán változás történik, a fegyelmi tanács által lefolytatott
eljárást meg kell ismételni. Ha a fegyelmi tanácsban a személyi változás egyéb okból
következik be (például a fegyelmi tanács egyik tagja meghal), a fegyelmi tanács elnöke
ismerteti a keletkezett iratokat; az eljárási cselekményeket csak akkor kell megismételni, ha a
fegyelmi tanács azt szükségesnek tartja.
A fegyelmi eljárás megindítása esetén a fegyelmi tanács munkájának előkészítését és a
bizonyítás lefolytatását vizsgálóbiztos végzi, kivéve, ha a kérelemből az állapítható meg, hogy
a tényállás - előre láthatóan - a kérelem és mellékletei, valamint a fegyelmi eljárás alá vont
igazságügyi szakértő és a kezdeményező tanúként történő meghallgatása alapján tisztázható.
Ebben az esetben a fegyelmi tanács elnöke azonnal - legkésőbb harminc napon belüli
határnapra - tárgyalást tűz ki.
A Javaslat e szakaszban rendezi a fegyelmi eljárás során az adatok kezelésére vonatkozó
legfontosabb szabályokat.
A Javaslat - az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban - kimondja, hogy a fegyelmi
bizottság és tanács elnökét, tagjait, a jegyzőkönyvvezetőt, valamint a vizsgálóbiztost a
tudomására jutott adatok, tények tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási
kötelezettség alóli felmentést indokolt esetben a Kamara fegyelmi bizottsága adja meg.
54.	Kizáró okok és a kizárási indítvány elbírálása
A 100-101. §-hoz
A fegyelmi tanács tagjaként nem járhat el az, akivel szemben kizáró ok merül fel. A
pártatlanság érvényesülése, a tárgyilagos elbíráláshoz fűződő érdek miatt fontos, hogy a
fegyelmi tanács tagjaként ne járhasson el olyan személy, aki ellen fegyelmi vagy
büntetőeljárás van folyamatban, aki a fegyelmi eljárás alá vont szakértő hozzátartozója,
akinek tanúként történő meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat, az a vizsgálóbiztos
aki az ügyben eljárt, aki a fegyelmi eljárást kezdeményezte, valamint, akitől az ügy
elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
Mind a fegyelmi tanácsba jelölt tag, mind a vizsgálóbiztos haladéktalanul köteles bejelenteni,
ha vele szemben kizáró ok áll fenn. Elfogultsági kifogást terjeszthet elő az eljárás alá vont
igazságügyi szakértő is.
A kizárási indítványról, ha az a fegyelmi tanács elnökére, a fegyelmi tanács tagjára, a
vizsgálóbiztosra, a fegyelmi eljárásban közreműködő igazságügyi szakértőre vagy a
jegyzőkönyvvezetőre vonatkozik, a fegyelmi bizottság elnöke, ha a Kamara fegyelmi
136
bizottságának elnökére vonatkozik, a Kamara elnöksége hoz határozatot és azt kézbesíti a
fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek.
Ha a fegyelmi tanács határozatképtelenné válik, a fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi
tanácsot jelöl ki. A Kamara fegyelmi bizottsága elnökének kizárása esetén a Kamara
elnöksége jelöli ki az új fegyelmi tanácsot.
Ha a kizárási indítvány a fegyelmi bizottság egészét érinti, arról a Kamara elnöksége határoz.
A Javaslat a kizárási indítványt elutasító határozattal szemben jogorvoslati lehetőséget
biztosít. A kizárási indítványt elutasító határozat ellen a Kamara elnöke vagy az eljárás alá
vont igazságügyi szakértő bírósági jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be a határozat
meghozatalától számított harminc napon belül.
55.	A bejelentő részvétele az eljárásban
A 102. §-hoz
Új elemként jelenik meg a Javaslatban a bejelentő részvételére vonatkozó szakasz. A
bejelentő részvételével kapcsolatos kérdéseket a Kamarai törvény nem rendezte. A
bejelentőnek azonban - a más hasonló jellegű eljárások analógiájára - joga van ahhoz, hogy
az általa fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő felelősségre vonása iránti eljárásban
jelen legyen, akár megfigyelőként, akár úgy, hogy az általa észlelt tények előadásával vagy
más észrevételek, indítványok benyújtásával elősegítse a fegyelmi eljárás sikeres lefolytatását.
A Javaslat a szakasz elején definiálja a bejelentő fogalmát. Eszerint, bejelentő az az
igazságügyi szakértő eljárásával érintett, az alapeljárásban részt vevő személy, aki az
igazságügyi szakértővel szemben, fegyelmi felelőssége megállapításának érdekében, a
fegyelmi bizottsághoz benyújtott kérelem útján fegyelmi eljárást kezdeményez.
A bejelentő legalapvetőbb jogosítványa, hogy az igazságügyi szakértő ellen fegyelmi eljárást
kezdeményezhet. Ezen a ponton szükséges azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a Büntető
Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 269. §-a szerint, aki mást hatóság vagy a
fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétséggel hamisan vádol, vagy más ellen fegyelmi
vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ennek megfelelően azt a
bejelentőt, aki a fenti tényállást gondatlanul vagy szándékosan valósítja meg, büntetőjogi
felelősség terheli. Itt szükséges felhívni a figyelmet arra is, hogy amennyiben a fegyelmi
tanács elnöke a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, köteles
ezt jelezni a Kamara főtitkárának. A főtitkárt - amennyiben az alapos gyanú tekintetében a
fegyelmi tanács elnökével egyetért - feljelentési kötelezettség terheli. A Javaslat
rendelkezései - a fentiek szerint - megfelelően biztosítják az alaptalanul fegyelmi eljárást
indító bejelentők visszaszorítását.
A bejelentő jogosult arra, hogy - a Javaslatban foglalt kivételekkel - az eljárási
cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen, az eljárás bármely
szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen, a fegyelmi eljárási jogairól a fegyelmi
tanács elnökétől felvilágosítást kapjon és az a Javaslatban meghatározott esetekben
jogorvoslattal éljen. A 126. § rendelkezései szerint a fegyelmi tanács által az ügy érdemében
137
hozott határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő és képviselője a
kézbesítéstől számított harminc napon belül, bírósági jogorvoslat iránt keresetet nyújthat be.
A fent említett jogokon túlmenően a bejelentő jogosult arra is, hogy jogait képviselő útján
gyakorolja. A képviseletre adott meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba kell foglalni, és azt a képviselő első eljárási cselekménye előtt be kell nyújtani.
A Javaslat a fentieken túl rendelkezik a bejelentő titoktartási kötelezettségéről is.
56.	A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő részvétele az eljárásban
A 103. §-hoz
Új elemként jelenik meg a Javaslatban az eljárás alá vont igazságügyi szakértő részvételére
vonatkozó szakasz. A Javaslat garanciális rendelkezéseket tartalmaz a fegyelmi eljárás alá
vont igazságügyi szakértő tekintetében. Újdonságként jelenik meg, hogy a fegyelmi eljárás alá
vont igazságügyi szakértő nem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, vagy
önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson (önvádra kötelezés tilalma). Ezen túlmenően a
fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő jogosult arra, hogy az eljárási cselekményeknél
jelen legyen, az eljárás irataiba betekintsen, az eljárás bármely szakaszában indítványokat és
észrevételeket tegyen, a meghallgatott tanúkhoz, szakértőkhöz kérdést intézzen, bizonyítási
indítványt tegyen, a fegyelmi eljárási jogairól a fegyelmi tanács elnökétől felvilágosítást
kapjon és a Javaslatban meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.
A fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő helyett meghatalmazott képviselője is
eljárhat. Vannak azonban olyan eljárási cselekmények, amelyeknél a fegyelmi eljárás alá vont
igazságügyi szakértő személyesen köteles jelen lenni (ilyen például az az eset, amikor a
fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt személyes meghallgatásra idézik).
A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A
Javaslat a Kamarai törvénytől eltérően meghatározza a meghatalmazás benyújtásának idejét,
eszerint a meghatalmazást a képviselő első eljárási cselekménye előtt kell benyújtani. A
meghatalmazás benyújtásának hiányában a képviselő eljárási cselekménye hatálytalan.
57.	A fegyelmi eljárás lefolytatása iránti kérelem és az igazságügyi szakértő tevékenységével
kapcsolatos panasz
A 104. §-hoz
A Javaslat a Kamarai törvénynél logikusabb sorrendben szabályozza a fegyelmi eljárás
menetét. A Javaslat az eljárást megindító iratot kezdeményezés helyett kérelemnek nevezi,
illeszkedve a hasonló tárgykört szabályozó törvények terminológiájához. A fegyelmi eljárás
minden esetben kérelem benyújtása útján indulhat meg. Az igazságügyi szakértővel szemben
a Kamara elnöksége, a Kamara elnöke, a névjegyzéket vezető hatóság vagy a bejelentő (a
továbbiakban együtt: kezdeményező) kezdeményezhet fegyelmi eljárást. A fegyelmi eljárás
lefolytatása iránti kérelmet a Kamara fegyelmi bizottságánál írásban kell előterjeszteni, egyel
több példányban mint a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértők száma.
A Javaslat szerint bejelentőként csak az igazságügyi szakértő eljárásával érintett, az
alapeljárásban részt vevő személy nyújthat be kérelmet a fegyelmi eljárás kezdeményezése
138
iránt. A Javaslatban biztosított speciális jogok csak a bejelentőt illetik meg. Ugyanakkor, a
Javaslat az Alaptörvény XXV. cikke szerinti, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről
szóló 2013. évi CLXV. törvényben részletezett panasz benyújtását bárki számára lehetővé
teszi. Az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatban - a fenti törvényben részletezett
szabályok szerint - bárki panaszt tehet. A panaszt a fegyelmi ügyekért felelős elnök-
helyetteshez kell benyújtani. A panasz vizsgálatát követően az elnökség a 104. § (1) bekezdés
szerint fegyelmi eljárást kezdeményezhet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a fegyelmi eljárás
kezdeményezése indokolt. Ily módon a bárki számára nyitva álló panasz benyújtása is
eredményezheti a szakértő fegyelmi felelősségre vonása iránti eljárás megindulását.
58.	A fegyelmi eljárás díja és költségei
A 105. §-hoz
A Javaslat új rendelkezése a fegyelmi eljárási díj bevezetése. A Kamarai törvény
rendelkezéseinek hatálya alatt a Kamara működése a gyakorlatban fenntarthatatlanná vált. A
Kamara kiadásait nem tudta fedezni, megfelelő működését nem tudta finanszírozni. Ennek
megoldására új elemek kerültek kialakításra. Bevezetésre kerül a fegyelmi eljárási díj (ennek
mértéke ötvenezer forint), amelyet a fegyelmi eljárást kezdeményező személy köteles az
eljárás megindítása előtt megfizetni a Kamara részére. Ennek célja - a finanszírozási
probléma megoldásán túl -, hogy a pervesztes felek által előterjesztett fegyelmi eljárás
megindulását kezdeményező kérelmek előterjesztése - amennyire lehet - elkerülhető legyen.
Fontos ehelyütt is kihangsúlyozni, hogy a fegyelmi eljárási díj megfizetésének kötelezettsége
nem függ a fegyelmi felelősségre vonás sikerétől, azt a kezdeményező mindenképpen köteles
megfizetni, máskülönben az eljárás nem indul meg.
A bejelentő a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a Kamara részére fegyelmi eljárási
díjat fizetni. A Javaslat 106. § (2) bekezdése szerint a fegyelmi eljárási díj megfizetését
igazoló bizonylatot a kérelem benyújtásakor a kérelemhez csatolni kell.
A fegyelmi eljárás költségeit - így például a bizonyítás lefolytatásának költségeit, a kézbesítés
költségeit, az eljárás résztvevőinek az utazással felmerült szükséges és igazolt költségeit stb. -
a Kamara előlegezi.
Ha a fegyelmi eljárás során a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő felelősségét
megállapítják, köteles a fegyelmi eljárási díjat és az eljárás egyéb költségeit viselni. Ha a
kérelem elutasításra kerül, a fegyelmi eljárási díjat és az eljárás költségeit a Kamara viseli.
59.	A kérelem benyújtása és a fegyelmi bizottság elnökének intézkedései a kérelem
elbírálásra való alkalmasságának vizsgálata körében
A 106. §-hoz
A Javaslat részletezi a kérelem kellékeit is. A kérelemhez csatolni kell az abban foglaltak
alátámasztására alkalmas okiratokat és a fegyelmi eljárási díj megfizetését tanúsító
bizonylatot. A Javaslat új rendelkezése, hogy a bejelentő a kérelem benyújtásával egyidejűleg
köteles a Kamara részére fegyelmi eljárási díjat fizetni.
A 107. §-hoz
139
A Javaslat bevezeti a fegyelmi tanács és a kezdeményező közötti elektronikus kommunikáció
szabályait, alapvetően a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hetedik részében
foglaltak mintájára. A kezdeményező a kérelmet és mellékleteit elektronikus formában is
benyújthatja, ebben az esetben a fegyelmi eljárás folyamán a Kamarával a kapcsolatot
elektronikus úton kell tartania és a Kamara is valamennyi iratot elektronikus úton kézbesít a
kezdeményező részére. A kérelem és mellékletei elektronikus úton való benyújtását az
elektronikus úton való kapcsolattartás vállalásának kell tekinteni, ettől kezdve a Kamara és a
kedvezményező elektronikus úton tartják a kapcsolatot egymással.
Ha a kezdeményező az elektronikus úton való kapcsolattartást választotta, az elektronikus
benyújtás alóli kivételt jelenti, ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása,
megtekintése szükséges. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú
bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel vagy jelentős
költségtöbblettel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás. Utóbbi esetben ugyanis a
papír alapú okiratot az eljáró tanácsnak szemrevételeznie kell.
A 108-109. §-hoz
A fegyelmi eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet a fegyelmi bizottság elnöke a
fegyelmi bizottsághoz érkezésétől számított nyolc napon belül megvizsgálja. A Javaslat
átlátható rendszerbe foglalja, hogy a fegyelmi bizottság elnöke a kérelem beérkezését
követően milyen intézkedéseket tehet, ezek: a kérelem elutasítása a fegyelmi tanács kijelölése
nélkül, a kérelem hiánypótlásra történő visszaadása, illetve az eljáró fegyelmi tanács
kijelölése.
A fegyelmi bizottság elnöke a kérelmet - a fegyelmi tanács kijelölése nélkül - a Javaslatban
felsorolt esetekben elutasítja. Az itt fennforgó esetek az eljárásban olyan akadályt képeznek,
amelyek már az eljárás megindulásának is gátat szabnak (így például az, aki ellen a fegyelmi
eljárás megindítását kérik nem igazságügyi szakértő). Az említett példát tovább részletezve,
fegyelmi eljárás kizárólag a Kamara tagja, azaz igazságügyi szakértő ellen indítható.
Ugyanakkor, ha a kezdeményező a szakvélemény elkészítésében részt vett segédszemélyzettel
szemben kíván eljárást indítani, tekintettel arra, hogy a segédszemélyzet tagja nincs az
igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyezve, a Kamarának nem tagja, ekként vele nem áll
jogviszonyban, a Kamara nem indíthat fegyelmi eljárást vele szemben. A fegyelmi bizottság
elnökének határozatával szemben bírósági jogorvoslatnak van helye.
Ha a kérelem hiányos vagy a bejelentő a fegyelmi eljárási díjat nem fizette meg, a fegyelmi
bizottság elnöke azt a hiányok megjelölése mellett - nyolc napos határidő tűzésével -
hiánypótlásra visszaadja, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a kérelmet elutasítja, ha a
kezdeményező a felhívásban felsorolt hiányokat nem pótolja. Új elemként jelenik meg a
fegyelmi eljárási díj megfizetésének elmaradása mint hiánypótlási ok. Az eljárás kizárólag
abban az esetben indítható meg, ha a szakértő a fegyelmi eljárási díjat hiánytalanul
megfizette.
Végül, ha a kérelem megfelel a Javaslat rendelkezéseinek, továbbá ha a kezdeményező a
kérelem hiányait a megadott határidőben pótolta, a fegyelmi bizottság elnöke határozattal
kijelöli az eljáró fegyelmi tanácsot.
Garanciális szabályként fogalmazza meg a Javaslat, hogy a kérelmet - fegyelmi tanács
kijelölése nélkül - elutasító határozatot és az eljáró fegyelmi tanács kijelöléséről szóló
140
határozatot kézbesíteni kell a kezdeményezőnek és a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi
szakértőnek; utóbbi esetben a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő példányához a
kérelmet és annak mellékleteit is csatolni kell.
60.	A fegyelmi eljárás előkészítése
A 110. §-hoz
A Javaslat rendelkezése szerint a fegyelmi tanács öt napon belül határozattal dönt az eljárás
megindításáról. A 109. § rendelkezésein túlmenően a kérelem elbírálása itt is akadályokba
ütközhet. A Javaslatban foglalt esetekben a fegyelmi tanács az eljárás megindítását
megtagadja, ha a kérelemből és a mellékleteiből megállapítható, hogy a cselekmény elévült,
az annak tárgyát képező cselekményt fegyelmi eljárás során már jogerősen elbírálták, a
sérelmezett cselekmény nem minősül fegyelmi vétségnek, a kérelem és mellékletei alapján a
fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja nem állapítható meg, a kérelem vizsgálatát
jogszabály kizárja vagy a kérelmet már a fegyelmi bizottságnak el kellett volna utasítania a
109. § (1) bekezdése szerint.
A Javaslat visszaélésszerű eljárás-indítás megakadályozását célzó új rendelkezése, hogy a
fegyelmi tanács az eljárás megindítását akkor is megtagadja, ha a bejelentő az igazságügyi
szakértő elleni fegyelmi eljárás-indítási jogát visszaélésszerűen gyakorolja. Visszaélésszerű
joggyakorlásnak számít például, ha a bejelentő ugyanazon igazságügyi szakértő ellen, rövid
időn belül több alkalommal nyújt be megalapozatlan kérelmet.
A megindítás kérdésében mindenképpen indokolt határozatot hoznia a fegyelmi tanácsnak,
mivel a fegyelmi eljárások során számos esetben előfordul, hogy egyértelműen
megállapítható, hogy a kezdeményező nem jogszabálysértés vagy fegyelmi vétség miatt kíván
fegyelmi eljárást kezdeményezni, hanem a fegyelmi eljárást a szakértői véleményben
foglaltak vitatására kívánja felhasználni, azzal, hogy a kezdeményezés a tartalma alapján
ténylegesen a szakvélemény felülvizsgálatát kéri. Erre a fegyelmi eljárás során nem kerülhet
sor, mint ahogyan a szakvélemény felülvizsgálatát magában az alapeljárásban sem lehet kérni.
Az eljárás megindításának kérdése tárgyában hozott határozat célja, hogy az ilyen irányú
kezdeményezések kiszűrésre kerüljenek.
Garanciális szabály, hogy az eljárás megindításáról rendelkező határozatot a
kezdeményezőnek, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek és a Kamara
elnökének, az eljárás megindításának megtagadásáról rendelkező határozatot a
kezdeményezőnek és a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek kézbesíteni kell, az
igazságügyi szakértő példányához a kérelmet és annak mellékleteit csatolni kell.
61.	A kamarai tagság és az eljárás felfüggesztése
A 111-112. §-hoz
A Javaslat - a 69. §-ban foglaltakon túlmenően - a fegyelmi eljárás körében is ad lehetőséget
a szakértő kamarai tagságának felfüggesztésére. Az eljárás megindításával egyidejűleg vagy
azt követően az eljárás ideje alatt a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi
szakértő kamarai tagságát - legfeljebb a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig - határozattal
felfüggesztheti, ha a fegyelmi vétség súlyára tekintettel ez indokolt, és a fegyelmi vétség
elkövetése már az eljárást kezdeményező kérelem és mellékletei alapján valószínűsíthető. Ha
141
a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt olyan súlyos fegyelmi vétséggel, így például
annak elkövetésével vádolják, hogy szakvéleményét a peres felek valamelyikének anyagi
befolyására, a fél esélyeinek előmozdítása céljával adta, a szakértő működésének
felfüggesztése indokolt. Az ilyen súlyú fegyelmi vétséggel vádolt szakértő nem folytathatja
tovább szakértői tevékenységét a fegyelmi eljárás lezárásáig, ellenkező esetben sérülne az
igazságszolgáltatásba vetett bizalom és a befolyásmentesen működő igazságszolgáltatásba
vetett társadalmi érdek.
Garanciális szabály, hogy a felfüggesztésről szóló határozatot kézbesíteni kell a fegyelmi
eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének, a névjegyzéket vezető
hatóságnak és a kezdeményezőnek.
A Javaslat az idézett szabállyal összefüggésben novum et unicum jelleggel, a szakértő
jogainak védelme érdekében további garanciális szabályokat vezet be. Eszerint, ha a fegyelmi
tanács a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő kamarai tagságát felfüggeszti, a
fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő érdekeinek védelme céljából a Javaslatban a
fegyelmi eljárással összefüggésben előírt határidők a Javaslat rendelkezései szerint
rövidülnek, annak érdekében, hogy a fegyelmi eljárást minél gyorsabban le kelljen folytatni,
ezáltal a szakértő érdekei ne sérülhessenek. Ugyanakkor előfordulhat olyan eset is, hogy a
tényállás különösen bonyolult volta miatt a fenti rövid határidők betartásával az eljárást nem
lehet megnyugtatóan lefolytatni. Ezt elkerülendő rendelkezik úgy a Javaslat, hogy
amennyiben a fegyelmi tanács úgy ítéli meg, hogy az ügy különösen bonyolult volta miatt a
rövidebb határidőkre vonatkozó szabályok alkalmazása a tényállás helyes feltárását
akadályozná, indokolt határozatával az említett rendelkezések alkalmazását mellőzheti.
A határozatot kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara
elnökének, a névjegyzéket vezető hatóságnak és a kezdeményezőnek.
A Javaslat - a Kamarai törvénnyel egyezően - előírja, hogy a fegyelmi eljárást fel kell
függeszteni, ha abban az ügyben, amelyet a szakértő által adott szakvélemény érint, a bíróság
vagy más hatóság még jogerős határozatot nem hozott. Ez a szabály hivatott biztosítani azt,
hogy az etikai eljárást a felek ne használhassák fel az alapeljárás befolyásolása érdekében.
62.	Fegyelmi vizsgálat
A 113. §-hoz
A fegyelmi tanács, ha a kérelem érdemben vizsgálható, tárgyalást tűz ki vagy vizsgálat
lefolytatását rendeli el. Megjegyzendő, hogy a Javaslat a Kamarai törvényben ehelyütt
szereplő „A fegyelmi tanács elnöke” helyett, a fegyelmi tanács hatáskörébe utalja az erről
szóló döntés meghozatalát. Az elnök kiemelése a fegyelmi tanácsból és ilyen jelentőségű
döntéshozatali jogosítványa sértheti a tisztességes eljáráshoz való emberi és alapvető jogot,
valamint a fair trial követelményét is.
A vizsgálat lefolytatását vizsgálóbiztos végzi. A vizsgálóbiztos felderíti a tényálláshoz
szükséges tényeket, az eljárásáról jelentést készít a fegyelmi tanács részére. A vizsgálóbiztos
eljárása során meghallgathatja az eljárás alá vont szakértőt, a tanúkat és egyéb bizonyítást is
végezhet. A Javaslat a vizsgálóbiztos eljárásának részletes szabályait a Kamarai törvénnyel
egyezően szabályozza azzal, hogy a vizsgálóbiztos eljárására a Javaslat lényegesen rövidebb
határidőket állapít meg.
142
63. A fegyelmi tanács eljárása
A 114-115. §-hoz
A fegyelmi tanács eljárása nem nyilvános, az egyes eljárási cselekmények lefolytatásánál csak
azok a személyek lehetnek jelen, akiknek részvételét a Javaslat lehetővé teszi. Ennek kapcsán
utalni kell arra, hogy a Javaslat rendelkezik a bejelentő jogairól. E körben nevesíti, hogy a
bejelentő - ha a Javaslat eltérően nem rendelkezik - az eljárási cselekményeknél jelen lehet
(102. §). A vizsgálóbiztos jelentésének beérkezése után a fegyelmi tanács elrendelheti a
vizsgálat kiegészítését vagy kitűzi a tárgyalást. Alkalmazhat a tárgyalás mellőzésével is
megrovás és figyelmeztetés büntetést, továbbá az eljárást megszüntetheti. Utóbbi két esetben
határozattal dönt.
A Javaslat újítása, hogy ezt a határozatot a meghozatalától számított nyolc napon belül írásba
kell foglalni és az írásba foglalástól számított öt napon belül kézbesíteni kell a fegyelmi
eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének és a névjegyzéket vezető
hatóságnak. Ezáltal biztosított, hogy a névjegyzéket vezető hatóság értesül a megrovásról,
illetve a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő figyelmeztetéséről, továbbá arról is, ha
a fegyelmi tanács az eljárást megszüntette.
A szakértő az eljárás során képviselője útján is eljárhat. A tárgyalásra a szakértőt és a
képviselőjét meg kell idézni. Az idézésben a szakértőt tájékoztatni kell arról, hogy
távolmaradása a tárgyalás megtartását nem akadályozza.
A 116. §-hoz
A tárgyalást a fegyelmi tanács elnöke vezeti, ennek keretében gondoskodik a tárgyalás
rendjének fenntartásáról és kihirdeti a határozatokat. A Javaslat a Kamarai törvény
rendelkezéseit pontosítja és előírja, hogy a tárgyalás során kihirdetett határozatokat a
kihirdetést követő nyolc napon belül írásba kell foglalni és - a Javaslat eltérő rendelkezése
hiányában - az írásba foglalástól számított öt napon belül a határozattal érintett személyek
részére kézbesíteni kell. A korábbi gyakorlatban gyakran előfordult, hogy az etikai tanácsok a
határozatokat nem foglalták írásba, illetve nem küldték el a névjegyzéket vezető hatóságnak.
A Javaslat erre a problémára reflektál.
A Javaslat a fegyelmi tanács által lefolytatott bizonyítás szabályait a Kamarai törvény
szabályaival összhangban állapítja meg. Pontosítja ugyanakkor a Kamarai törvény
rendelkezéseit, mivel a 116. § (2) bekezdésében a „bizonyítékok értékelése” helyett a
„mérlegelés” kifejezést használja. Ennek oka, hogy jogelméletileg tisztább mérlegelésről
beszélni a már bizonyos szempontból - így elsősorban aszerint, hogy ki kell-e őket zárni a
bizonyításból, előbbre viszik-e a bizonyítást - értékelt bizonyító tények egymással történő
összevetése esetén.
A Javaslat szerint a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő részére a védekezés
lehetőségét biztosítani kell, erről őt az idézésben tájékoztatni kell. A fegyelmi eljárás alá vont
igazságügyi szakértő vagy képviselője a védekezését a tárgyalást megelőzően írásban vagy
legkésőbb a tárgyaláson szóban terjesztheti elő.
64.	Ajegyzőkönyv
143
A 117. §-hoz
A Javaslat új rendelkezése, hogy a jegyzőkönyvet a tárgyaláson a főtitkár által kijelölt
jegyzőkönyvvezető, a fegyelmi vizsgálat során a vizsgálóbiztos vagy a főtitkár által kijelölt
jegyzőkönyvvezető vezeti. Ennek indoka, hogy a főtitkár által kijelölt jegyzőkönyvvezető
útján erősödik a fegyelmi tanácsok feletti igazgatási kontroll, ugyanakkor az érdemi
kérdésekbe történő beleszólás hiányában a köztestületek autonómiája nem sérül.
A Javaslat egyebekben a Kamarai törvénnyel egyezően szabályozza a jegyzőkönyvvezetés
szabályait. A fegyelmi tanács tárgyalásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A
jegyzőkönyvvezető kizárására a 100. § rendelkezései irányadók.
65.	A büntetőeljárással kapcsolatos intézkedések
A 118. §-hoz
Ha a fegyelmi tanács közvádra üldözendő bűncselekmény alapos gyanúját észleli, a fegyelmi
tanács elnökét jelzési kötelezettség terheli a főtitkár irányába. Tekintettel arra, hogy a főtitkár
jogi szakképesítéssel rendelkezik, vélhetően jobban meg tudja ítélni, hogy a bűncselekmény
gyanúja fennáll e avagy nem. A főtitkárt - a fegyelmi eljárás elnökével való egyetértés esetén
-	feljelentési kötelezettség terheli. Ebben az esetben a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a
fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.
66. A határozatok meghozatala
A 119-120. §-hoz
A fegyelmi tanács határozatait tárgyaláson zárt tanácskozás során vagy tárgyaláson kívül zárt
tanácsülésen, szótöbbséggel hozza; utolsóként a tanács elnöke szavaz.
A Javaslat a Kamarai törvénnyel egyezően szabályozza a fegyelmi eljárás során hozott
határozat tartalmi elemeit.
67. A fegyelmi tanács tárgyaláson meghozott határozata
A 121. §-hoz
A fegyelmi tanács a tárgyalás alapján meghozott határozatában a fegyelmi eljárás alá vont
igazságügyi szakértőt felmenti, ha nem követett el fegyelmi vétséget vagy a fegyelmi vétség
elkövetése nem állapítható meg, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő fegyelmi
felelősségét megállapítja, és fegyelmi büntetést szab ki, vagy a fegyelmi eljárást megszünteti,
ha a 114. § (7) bekezdésében foglalt okok fennállását állapítja meg. A fegyelmi tanács elnöke
a határozatot és indokait szóban kihirdeti.
A Javaslat pontosítja a határozat írásba foglalására és a kézbesítésre vonatkozó szabályokat. A
határozatot a kihirdetéstől számított nyolc napon belül írásba kell foglalni, és azt az írásba
foglalástól számított öt napon belül kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi
szakértőnek, a Kamara elnökének, a névjegyzéket vezető hatóságnak és a kezdeményezőnek.
144
68. A fegyelmi eljárás során hozott határozatok kijavítása, kiegészítése
A 122. §-hoz
A Javaslat a Kamarai törvénnyel egyezően szabályozza a határozatok kijavítására és
kiegészítésére vonatkozó rendelkezéseket. A név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló
elírás esetén kijavításnak van helye. A fegyelmi bizottság és a fegyelmi tanács a határozatát
kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott.
69. A fegyelmi eljárás során hozott határozatok módosítása, visszavonása
A 123. §-hoz
A Javaslat az új szabályoknak megfelelően pontosítja a fegyelmi eljárás során hozott
határozatok módosítására és visszavonására vonatkozó szabályokat. A jelen szakaszból
kikerülnek a másodfokú etikai tanácsra vonatkozó rendelkezések, tekintettel arra, hogy a
fegyelmi eljárás egyfokúvá válik. A Javaslat a fent említetten kívül új rendelkezést nem
tartalmaz.
70. A határozat jogereje és végrehajthatósága
A 124. §-hoz
A Javaslat a Kamarai törvényhez képest kevesebb rendelkezést tartalmaz a határozat
jogerejéről és végrehajthatóságáról. Ennek oka, hogy a Javaslatban egyfokú fegyelmi eljárás
került bevezetésre. Ennek megfelelően a határozat a közlése időpontjában jogerőre emelkedik,
a határozatban foglalt teljesítési határidő kezdő időpontja a kézbesítés napja.
71. A határozatok kézbesítése
A 125. §-hoz
A Javaslat a fegyelmi eljárásokat részletező törvényektől eltérően, egyedülálló módon rögzíti
a határozatok kézbesítésére vonatkozó legfontosabb eljárásjogi szabályokat. Ennek indoka
abban jelölhető meg, hogy a Javaslat több határidő kezdetéhez, illetve a határozat
joghatályának beálltához a kézbesítés időpontját jelöli meg. A kézbesítés megtörténtének
időpontja csak a kézbesítésre vonatkozó legalapvetőbb szabályok tisztázása esetén dönthető el
megnyugtatóan. A Kamarai törvény gyakorlatában számos probléma merült fel a határozatok
kézbesítésével összefüggésben, így például a névjegyzéket vezető hatóság az eljárást lezáró
határozatot nem kapta meg, a fellebbezésre előírt határidő letelte bizonytalanul volt
megállapítható stb.
A Javaslat szerint, a fegyelmi eljárásban meghozott határozatokat a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint kell kézbesíteni, a
Javaslatban foglalt eltérésekkel.
72.	Jogorvoslat a fegyelmi eljárásban
A 126. §-hoz
145
A Javaslat a Kamarai törvénytől eltérően szabályozza a bírósági jogorvoslatra vonatkozó
rendelkezéseket. A Javaslatban a fegyelmi eljárás egyfokú eljárássá válik. Ugyanakkor az
Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy
jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a
jogát vagy jogos érdekét sérti. Az emberi és alapvető jogként definiált jogorvoslathoz való
jogra tekintettel, a fegyelmi tanács által hozott érdemi határozat ellen a fegyelmi eljárás alá
vont igazságügyi szakértő és képviselője, a kezdeményező, valamint a Kamara elnöke a
kézbesítéstől számított harminc napon belül, bírósági jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be.
A keresetlevelet a Kamarához kell benyújtani.
A Javaslat új rendelkezése, hogy a fegyelmi tanács által hozott érdemi határozat ellen a
kezdeményező is nyújthat be jogorvoslati kérelmet. A rendelkezés indokát az adja, hogy bár a
fegyelmi eljárás a Kamara és a vele jogviszonyban álló tagja közötti eljárás, a kezdeményező,
mint harmadik fél sokszor egyfajta plusz kontroll funkciót tölt be a fegyelmi eljárások
megfelelő, törvényes lefolytatásának biztosítékaként. Eme kontroll funkció a korábbi
gyakorlatban előforduló esetek kiszűrése érdekében indokolt (nem egyszer fordult elő például,
hogy a Kamara nem folytatta le tagja ellen az etikai eljárást, az etikai ügyek másodfokon nem
dőltek el, a kezdeményezőnek az eljárásra semmiféle ráhatása nem volt). Emiatt ismételten
fontos kiemelni, hogy bár kétségtelen, hogy a fegyelmi eljárás alapvetően a Kamara és tagja
között lefolytatandó eljárás, ugyanakkor a megfelelő, kompetens és szabályszerűen eljáró
igazságügyi szakértők kiszűrése és szankcionálása össztársadalmi érdek, amely érdek itt a
kezdeményező jogorvoslati jogosultságában ölt testet.
Érdemi határozatnak minősül a fegyelmi tanácsnak az eljárás megindítását megtagadó, az
eljárást megszüntető, a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő felelősségét megállapító
vagy a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőt felmentő határozata. Az érdemi
határozat elleni jogorvoslati kérelemben - ha a Javaslat eltérően nem rendelkezik - az eljárás
során hozott határozat is támadható. Eltérően rendelkezik például a javaslat a kizárást
megtagadó határozat esetén, amellyel szemben külön fellebbezésnek van helye.
A Javaslat rendelkezése szerint a bíróság a határozatot megváltoztathatja. A Javaslatnak a
bíróságot felhatalmazó rendelkezése a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
339. § (2) bekezdés q) pontján alapul.
Új rendelkezés, hogy a kereset benyújtásáról a Kamara fegyelmi bizottsága értesíti a
névjegyzéket vezető hatóságot.
A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi
Bíróság illetékessége kizárólagos.
73.	Új eljárás kezdeményezése
A 127. §-hoz
A Javaslat a Kamarai törvénnyel lényegileg egyező szabályokat tartalmaz az új eljárás
kezdeményezése tekintetében. Jogerős határozat ellen csak a szakértő javára van helye új
eljárás kezdeményezésének.
146
A 127. § (1) bekezdés b) pontjában új elemként jelenik meg az eljárásban részt vevő személy,
az általa elkövetett bűncselekmény szintén új eljárás alapjául szolgálhat. Az egységes kamarai
rendszerhez igazodó változás, hogy új eljárás kezdeményezésére a szakértő, az elnökség és a
Kamara elnöke jogosult.
A Javaslat a Kamarai törvénytől eltérően szubjektív és objektív határidőt állapít meg a
kérelem előterjesztésére. Az új eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésének határideje
hatvan nap; ezt a határidőt a határozat meghozatalától, ha pedig az új eljárás
kezdeményezésének okáról a Kamara elnöke, az elnökség vagy az igazságügyi szakértő csak
később szerzett tudomást vagy később jutott abba a helyzetbe, hogy új eljárást
kezdeményezzen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját
valószínűsíteni kell. A határozat meghozatalától számított egy év elteltével új eljárás
kezdeményezésének helye nincs.
74.	A fegyelmi büntetések nyilvántartása
A 128. §-hoz
A Kamara a tagjaival szemben hozott jogerős fegyelmi büntetésekről nyilvántartást vezet. A
Kamara a tagjával szemben hozott jogerős fegyelmi büntetésre vonatkozó adatot a 95. § (4)
bekezdésben meghatározott mentesülési idő lejártáig tárolja, ezt követően törli, amelyről
értesíti a névjegyzéket vezető hatóságot.
A Kamarai törvénytől eltérően ebben a szakaszban kerül kimondásra, hogy a névjegyzéket
vezető hatóság a Kamara által megküldött - jogerős fegyelmi büntetést tartalmazó - határozat
alapján a fegyelmi büntetést a névjegyzékbe bejegyzi.
A 129. §-hoz
A fegyelmi eljárásra vonatkozó, a Javaslatban nem szabályozott részletes rendelkezéseket a
fegyelmi eljárási szabályzat állapítja meg. A fegyelmi eljárási szabályzat előkészítésére a
Kamara elnöksége jogosult. A fegyelmi eljárási szabályzatot a küldöttgyűlés fogadja el.
XII.	Fejezet
Az etikai eljárás
75.	Az etikai vétség
A 130. §-hoz
A Javaslat a fegyelmi vétségre és fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok után tartalmazza az
etikai vétségre és eljárásra vonatkozó szabályokat.
Fontos leszögezni, hogy a fegyelmi és az etikai eljárás a normasértés szintjén válik el
egymástól. Míg fegyelmi vétséget az követ el, aki a Javaslat hatálya alá tartozó
tevékenységére vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, kamarai szabályzatok
rendelkezéseit szándékosan, vagy gondatlanul megszegi, etikai vétség miatt azt lehet
felelősségre vonni, aki az igazságügyi szakértők etikai kódexe szabályait szándékosan vagy
gondatlanul megszegi, vagy aki az igazságügyi szakértői tevékenységen kívül szándékos vagy
147
gondatlan magatartásával, illetve életvitelével a szakértői kar tekintélyét csorbítja.
Gondatlanság alatt itt mind a hanyag, mind pedig a súlyos gondatlanság esetét érteni kell. A
fenti elhatárolás dogmatikailag tisztán elkülöníti egymástól a fegyelmi és etikai vétséget,
valamint az ezekhez kapcsolódó eljárásokat.
A Javaslat a kétféle vétkes magatartás között „átjárást enged”, amikor kimondja, hogy
Fegyelmi vétséget követ el az az igazságügyi szakértő is, akit öt éven belül három etikai
vétség elkövetése miatt jogerősen elmarasztaltak, vagy akinek a 130. § szerinti etikai vétsége
az etikai vétség súlyára, az etikai vétség elkövetésének ismétlődő jellegére vagy az etikai
vétség elkövetésének körülményeire tekintettel fegyelmi vétségnek minősül. Ezekben az
esetekben tehát olyan súlyos etikai vétség (vétségek) elkövetéséről van szó, hogy a Javaslat
lehetővé teszi a súlyosabb következményekkel járó fegyelmi eljárás lefolytatását.
76.	Az etikai eljárás szabályai
A 131. §-hoz
Az eljárás lefolytatásáért az etikai bizottság felelős. A részletes eljárási szabályzatot és az
igazságügyi szakértők etikai kódexét az elnökség készíti elő, majd azt a küldöttgyűlés fogadja
el azzal, hogy a Javaslatban nevesített, a fegyelmi eljárás körében részletezett rendelkezéseket
az etikai eljárásokban alkalmazni kell. Így például a Javaslatnak az elévülésre vonatkozó
szabályai az etikai vétségekre is irányadók, azoktól a Kamara az etikai eljárási szabályzat
megalkotása során nem térhet el.
NEGYEDIK RÉSZ
XIII.	Fejezet
Törvényességi felügyelet
77.	A törvényességi felügyelet általános szabályai
A 132. §-hoz
A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a Kamara tevékenysége felett. Az
igazságügyi szakértőknek, mint az igazságszolgáltatás közreműködőinek köztestületi szerve
felett indokolt a miniszter részére a törvényességi felügyeleti jogkör biztosítása.
A törvényességi felügyelet szabályait a Javaslat jelentősen megújítja. A Kamara működése
feletti törvényességi felügyelet hangsúlyosabbá válik, a törvényességi felügyeletet gyakorló
miniszter eszköztára új elemekkel bővül, ennek megfelelően e körben a Javaslat
terjedelmesebb szabályozást tartalmaz.
A köztestületek törvényes működésének követelménye, illetve az állampolgárok jogainak a
védelme legalább olyan fontos alapelvek, mint a köztestületek önállóságának a tiszteletben
tartása. Ezeket - az egymással nem ellentétes, hanem inkább egymást kiegészítő - jogállami
igényeket egyensúlyba kell hozni egymással, ennek pedig legáltalánosabb eszköze a Kamara
feletti állami (törvényességi) felügyelet.
148
A Javaslat a törvényességi felügyeleti jogviszony esetén a felügyelt szerv tevékenységének
folyamatos figyelemmel kísérésén alapuló jogszabályban rögzített beavatkozási lehetőségeket
ért. Ebből következően a felügyeleti szerv (a miniszter) sosem gyakorolhatja azt a teljes és
meghatározó befolyást, mint az irányító szerv, a felügyeleti jogkör kétség kívül feltételez
egyfajta uralmi helyzetet, de mindig kevesebb, mint az irányítás. A Javaslat egyértelművé
teszi, hogy a felügyelet egyik részjogosítványa az ellenőrzés, amely nem feltétlenül von
törvényességi felügyeleti intézkedést maga után.
Fontos rávilágítani arra is, hogy a köztestületek feletti törvényességi felügyelet azért marad
közigazgatási szervnél (a miniszternél), mert az állam a köztestületekre közfeladat ellátását és
ezek érdekében közigazgatási hatáskörök ellátását bízza. A köztestületek feletti törvényességi
felügyelet indító oka tehát az átruházott állami feladat, ez az, ami megalapozza a köztestületek
és a felügyelő szerv kapcsolatát, ez ad célt a felügyelő szerv tevékenységének.
A Javaslat a 132. §-ban összefoglalja a miniszter jogosítványait. Eszerint, a miniszter
törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva törvényességi ellenőrzést folytat le, valamint - a
törvényben foglalt feltételek fennállása esetén - törvényességi felügyeleti intézkedéseket hoz.
A Javaslatban szereplő törvényességi felügyeleti eszközök között megtalálható a
törvényességi felügyelet jellegadó sajátosságát képező bírósághoz fordulás eszköze,
ugyanakkor olyan innovatív, alternatív eszköz is, mint az előzetes véleményezés intézménye.
A Javaslat meghaladja azt a megközelítést, hogy a törvényességi felügyelet kizárólag a már
megtörtént jogsértésekre (vagy azok veszélyeire) reagál, a miniszternek az alternatív eszközök
igénybevételével lehetősége nyílik preventív módon elősegítni a Kamara jogszerű működését,
ezzel elkerülni az esetleges jogsértések bekövetkezését. A Javaslat a fenti eszközöket unikális
módon ötvözi.
Garanciális jelentőségű, fontos szabály, hogy a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan
ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy más hatósági eljárásnak lenne helye. Ilyen lehet
például a fegyelmi eljárásban meghozott határozat vagy a Kamara és alkalmazottja közötti
munkaügyi vita (munkaügyi per).
A 133. §-hoz
A miniszter ellenőrzi, hogy a Kamara az alapszabálya, szabályzatai, iránymutatásai, illetve
azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak, működése, határozatai nem sértik-e a
jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb szabályzatokat.
A Javaslat új rendelkezése szerint a miniszter ellenőrzi, hogy a Kamara jogszabályban,
alapszabályban vagy egyéb szabályzatban foglalt kötelezettségét nem mulasztotta-e el. A
Kamarai törvény hatálya alatt, a gyakorlatban többször előfordult, hogy a jogellenes működést
a Kamara mulasztása idézte elő. Így például a Szakértői törvény szerint az elnökség a
szakértői módszertani levelet megküldi a miniszter részére. A Kamara a fenti
kötelezettségének rendszeresen nem tett eleget. A vázolt gyakorlati problémák tükrében
indokolt a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörét a mulasztásokra is kiterjeszteni.
Szintén új, a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jogköreit tágító rendelkezés, hogy a
miniszter feladatai teljesítése érdekében - az ellenőrzés tárgyával összefüggő - kamarai
149
iratokba, nyilvántartásokba betekinthet, az iratokból másolatot, a nyilvántartásokból
adatszolgáltatást, valamint a Kamarától felvilágosítást, tájékoztatást kérhet.
A fenti szabály hatékonyabb érvényesülése érdekében a megkeresés teljesítésére a Javaslat
rövid határidőt tűz: a miniszter megkeresésének a Kamara haladéktalanul, de legkésőbb a
megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles eleget tenni.
A 134. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy a Kamara az alapszabályát, szabályzatait, valamint
iránymutatásait, illetve azok módosításait (a továbbiakban együtt: szabályzat), az
elfogadásuktól számított tizenöt napon belül köteles megküldeni a miniszternek törvényességi
ellenőrzés céljából. Ez az eszköz alternatív eszközként jelenik meg a klasszikusnak számító
bírósághoz fordulás eszköze mellett. Célja szintén a törvényes működés elősegítése.
A preventív eszközök körét bővíti a Javaslat azon rendelkezése, amely szerint a Kamara a
szabályzat tervezetét annak elfogadását megelőzően is megküldheti a miniszter részére
előzetes véleményezésre; a miniszter előzetes véleményét a szabályzattervezet
kézhezvételétől számított harminc napon belül küldi meg a Kamara részére.
Ha a szabályzat vagy annak valamely rendelkezése jogszabályba ütközik, a miniszter
figyelmezteti a Kamarát, hogy a szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes, a szabályzatnak
a jogszabályba ütköző része semmis, egyúttal felhívja a Kamarát, hogy a szabályzatot
megfelelően módosítsa, valamint a módosított és elfogadott szabályzatot a felhívás
kézhezvételétől számított harminc napon belül ismételten küldje meg, vagy egyet nem értése
esetén a szabályzat jogszerűségének indokairól a megadott határidőn belül írásban
tájékoztassa.
A Javaslatban az alternatív és klasszikus eszközök összekapcsolódnak akként, hogy ha a fent
részletezett felhívásban megjelölt határidő elteltét követően a jogsértés továbbra is
megállapítható, a miniszter harminc napon belül bírósághoz fordulhat a jogsértés
megszüntetése érdekében. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja, a jogsértő szabályzatot
hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását rendeli el.
A 135-136. §-hoz
A Javaslat a jelen szakaszokban - többek között - a jogsértő működés, illetve a mulasztás
jogkövetkezményeit részletezi.
A jogsértő működést követő eljárás tartalmát tekintve megegyezik a Kamarai törvény
szabályai szerint lefolytatott eljárással. Lényege, hogy ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a
Kamara működése jogsértő, felhívja a Kamarát a jogsértő működés megszüntetésére
(törvényességi felhívás). Ezt követően a Kamara köteles írásban tájékoztatni a minisztert a
jogsértő működés megszüntetése iránt tett intézkedéseiről, vagy arról, hogy a működés miért
nem jogsértő. Ha a felhívást követően a jogsértés továbbra is megállapítható, a miniszter
bírósághoz fordulhat a működés helyreállítása érdekében. Ha a bíróság a jogsértő működést
megállapítja, a Javaslatban meghatározott szankciókkal élhet.
Új rendelkezéseket tartalmaz a Javaslat a mulasztás miatt alkalmazható jogkövetkezmények
tekintetében. Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a Kamara jogszabályban, alapszabályban
150
vagy egyéb szabályzatban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, megfelelő határidő tűzésével
felhívja a Kamarát az elmulasztott intézkedés megtételére. A Javaslat a mulasztás
mihamarabbi pótlása érdekében szigorú határidőt ír elő: a felhívásban a mulasztás pótlására
hatvan napnál hosszabb időtartam nem adható. A Kamara köteles - a felhívásban megadott
határidőn belül - az elmulasztott intézkedést megtenni, vagy egyet nem értéséről a minisztert
tájékoztatni.
Ha a mulasztás a fenti határidő elteltét követően is megállapítható, a miniszter harminc napon
belül bírósághoz fordul a mulasztás orvoslása érdekében. Ha a bíróság a mulasztás tényét
megállapítja - megfelelő határidő tűzésével - kötelezi a Kamarát az elmulasztott intézkedés
megtételére. Ha a Kamara a bíróság határozatában megjelölt határidőn belül a mulasztást nem
pótolja, a miniszter indítványára a bíróság a mulasztás pótlásának idejére felügyelőbiztost
rendel ki, akinek feladatait előírja.
A 137. §-hoz
A Javaslat külön szakaszban rendezi a felügyelőbiztosra vonatkozó szabályokat. A kirendelt
felügyelőbiztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg. A felügyelőbiztos díját és
költségeit a Kamara viseli. A Kamara feletti törvényességi felügyeleti szabályokat
megerősítendő, illetve azt elkerülendő, hogy a felügyelőbiztos ne pártatlanul járjon el, a
Javaslat szerint felügyelőbiztosként kamarai tag nem rendelhető ki.
Felügyelőbiztos az lehet, aki jogász szakképzettséggel, valamint legalább öt éves
közigazgatási gyakorlattal rendelkezik.
A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről a felfüggesztés időtartamának
lejártát megelőző öt napon belül írásban tájékoztatja a bíróságot, valamint a minisztert.
78.	A bírósági eljárás szabályai
A 138. §-hoz
A Javaslat új rendelkezése, hogy a törvényességi felügyelet körében benyújtott kérelemről a
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság annak beérkezésétől számított harminc napon
belül nemperes eljárásban dönt. A bíróság döntésével szemben fellebbezésnek helye nincs.
A Javaslat rendelkezései elősegítik a törvényességi felügyeleti ügyek mihamarabbi elintézését
azzal, hogy rövid határidőket és kizárólagos illetékességet állapítanak meg. A tapasztalatok
szerint a nemperes eljárásban folyó ügyek e területen igen hatékonyan lezárulnak. A
fellebbezés kizártsága szintén a hatékonyságot növeli, megjegyzendő ugyanakkor, hogy a
határozattal szemben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően
felülvizsgálatnak van helye.
ÖTÖDIK RÉSZ
XIV.	Fejezet
Záró rendelkezések
151
79. Felhatalmazó rendelkezések
A 139. §-hoz
A Javaslat felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz a Javaslat kereteit meghaladó részletes
szabályok megalkotására, a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.
80. Hatályba léptető rendelkezések
A 140. §-hoz
A Javaslat hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz. A Javaslat rendelkezései lépcsőzetesen
lépnek hatályba. A Kamarára vonatkozó rendelkezések későbbi hatályba lépését az új kamara
megalakulása indokolja.
81.	Átmeneti rendelkezések
A 141. §-hoz
Az átmeneti rendelkezések között a Kamarai rendszer „átalakulására” vonatkozó szabályok
találhatók. A Kamarai törvényben meghatározott területi kamarák (a továbbiakban: területi
kamara) 2016. augusztus 15-i fordulónappal a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarába (a
továbbiakban: MISZK) történő beolvadással megszűnnek. A területi kamara és a MISZK
egyesülésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
Ennek kapcsán ki kell térni arra, hogy ebben az esetben a kamarai rendszer átalakulásával
összefüggésben a Ptk. szabályain túl a köztestületek létesítésére vonatkozó szabályokat is
alkalmazni kell (Ptk. 3:39 § (2) bekezdés). Ezek a szabályok a Kamarai törvényben találhatók.
Egyértelmű tehát, hogy a kamarai rendszer átalakulásának részletes szabályait a Javaslatban
kell kimondani, de a Ptk. szellemiségével, szabályozásával összhangban. Jelentős különbség
azonban abban van, hogy a Ptk. elsősorban a tagok elhatározásából végrehajtott önkéntes
átalakulást és nem a törvény által elrendelt szervezeti átalakítást szabályozza.
Meg kell jegyezni továbbá, hogy a Javaslatban szabályozott folyamat valójában egy
beolvadás útján létrejövő egyesülés, mert az átalakulással nem jön létre új jogi személy, a
többiek egy már meglévő jogi személybe olvadnak bele. Az ilyen típusú „átalakulás” ráadásul
eltér a Ptk.-ban szabályozott, általában a tagok döntéséből eredő átalakulástól. Ez egy törvényi
egyesülés, amit a kamarát létrehozó jogszabály rendel el, így nem függ az érintett taggyűlések
döntésétől, nincsen jogszabályban rögzített törvényszéki eljárás sem (cégeljárás vagy civil
szervezeti), mivel az alapszabályt a miniszter hagyja jóvá.
A 142. §-hoz
A Javaslat rendelkezése szerint a területi kamarák és a MISZK tisztségviselőinek megbízatása
a Javaslat hatályba lépésével ex lege megszűnik. Ezt a szabályt a kamarai szervezet teljes
megújítása indokolja. Ugyanakkor, a szervezeti egyesülés kivitelezhetetlen a jelenleg vezető
pozíciót betöltő tisztségviselők közreműködése nélkül. Tisztségviselők hiányában nem
152
kivitelezhető például az egyesülési terv, vagyonleltár stb. elkészítése és aláírása, amelyek
elengedhetetlen jogi és pénzügyi részei a jogutódlás jogszerű megvalósításának.
A vázolt problémát a Javaslat akként oldja meg, hogy a területi kamarák és a MISZK
tisztségviselői a törvény erejénél fogva, a Javaslatban meghatározott speciális ügyvivői
státuszban, a kamarai tisztségviselők megválasztásáig működnek közre az átmeneti
rendelkezések végrehajtásában. A MISZK elnöke és elnökhelyettesei testületként járnak el az
átmeneti rendelkezések végrehajtása során (a továbbiakban: ügyvivő testület). Az ügyvivő
testület tevékenységét a MISZK elnöke, az ügyvivő testület elnökeként irányítja. Az átmeneti
rendelkezéseknek a területi kamara által történő végrehajtása során a területi kamara elnöke
vagy elnökhelyettese (a továbbiakban együtt: ügyvivő) jár el. A területi kamara elnöke az
eljáró ügyvivő személyét legkésőbb 2016. július 1-ig köteles bejelenteni az ügyvivő testület
elnökének.
Amennyiben az ügyvivő testület, illetve az ügyvivők az átmeneti rendelkezések
végrehajtásával kapcsolatos feladataikat nem látják el, a Kamarai törvény rendelkezéseinek
megfelelően a bíróság felügyelőbiztost rendel ki az egyesülés lefolytatásának biztosítására.
A 143. §-hoz
A jelen szakasz az egyesülési terv elkészítéséről és elfogadásáról rendelkezik, alapvetően a
Ptk. szellemiségének megfelelően, de a köztestület sajátosságaihoz igazodva. Az ügyvivő
testület és az ügyvivők legkésőbb 2016. július 15. napjáig kötelesek egyesülési tervet
készíteni. Az egyesülési tervet és mellékleteit kötelesek 2016. július 22. napjáig elfogadni.
A Javaslat eme szakasza az egyesülési tervvel összefüggésben készülő vagyonmérleg-tervezet
elkészítését is részletesen szabályozza.
A Javaslat kimondja, hogy az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről,
szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 5. § (2) bekezdése nem alkalmazható. E
szakasz szerint a tag az egyesülési terv közlésétől számított harminc napon belül írásban
nyilatkozhat arról, ha nem kíván a jogutód jogi személy tagjává válni. Ilyen nyilatkozat
hiányában úgy kell tekinteni, hogy a tag a jogutód jogi személy tagjává kíván válni. A tag
azonban a jogi személy által pótlólagosan biztosított határidőig, ennek hiányában az
egyesülésről véglegesen döntő szavazás megkezdéséig nyilatkozhat úgy, hogy nem kíván a
jogutód jogi személy tagjává válni, illetve korábbi nyilatkozatát visszavonhatja.
A 144. §-hoz
A MISZK jogutódja a Kamara. Az új Kamara tehát lényegében két lépcsőben jön létre. Első
lépésként a területi kamarák a 141. § és 143. §-nak megfelelően beolvadnak a MISZK-be,
majd ezt követően az új Kamara váltja fel a MISZK-et. Ebből következően a Javaslat nem a
MISZK alapító okiratának módosításáról szól, hanem az új Kamara alapító okiratának
elkészítéséről. A Kamara ex lege váltja fel a MISZK-et, tehát ebben az esetben nem egyszerű
átalakulásról van szó. A Kamarai törvény szerinti struktúra hatékonyabb átalakulása
érdelében küldöttgyűlés alakul. A Kamara küldöttgyűlése alakuló ülésén dönt a Javaslat
rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről, az alapszabály és a szervezeti és
működési szabályzat elfogadásáról, megválasztja szerveinek új tagjait és elfogadja nyitó
vagyonmérleg-tervezetét.
153
A területi kamarák 2016. július 5-ig kötelesek adatot szolgáltatni a MISZK részére a
nyilvántartásukban szereplő igazságügyi szakértőkről, illetve szerződéseikről és egyéb
okirataikról j egyzéket készítenek.
A 145. §-hoz
A jelen szakasz részletezi az ügyvivő testület és az ügyvivők feladatait. A Javaslat hatályba
lépését követően az ügyvivők és az ügyvivő testület az előző évi költségvetés keretei között
gazdálkodik azzal, hogy új kötelezettséget nem vállalhat, és nem módosíthatja a szerződéseket
a területi kamarák előző évi költségvetési tételeinek rovására.
A 146. §-hoz
A Javaslat részletezi az első tisztségviselők választásának szabályait. A Javaslat szabályai az
alábbi elvek mentén kerültek megszövegezésre. A tagegyenlőség elve, vagyis minden kamarai
tag potenciálisan választó és választható a kamarai rendszerében. E jogot csak a Javaslat, vagy
annak felhatalmazása és a felhatalmazás keretei között az alapszabály korlátozhatja. A
közvetlenség elve, melynek értelmében a kamara tagjai a tisztségviselőket közvetlenül
választják. A titkosság elve, amely szerint nem hozható nyilvánosságra, hogy a kamarai tag
kire adta le a szavazatát, a választással összefüggésben keletkezett iratok és adatok tikosak.
Az általános és egyenlő választás kritériuma, amely szerint minden tagnak ugyanannyi
szavazata van, nincsenek privilegizált szavazatok. A választás az elnök kivételével
egyfordulós, a tisztségviselőket négy évre választják meg.
A választói névjegyzékbe felvett igazságügyi szakértő választhat (aktív választójog), és
amennyiben jogszabály nem zárja ki, választható (passzív választójog). Szavazni csak
személyesen lehet. A választáson minden szavazásra jogosultnak egy szavazata van, minden
szavazat egyenlő.
A területi kamarák aktív választójoggal rendelkező tagjai az ügyvivő testület elnöke által
összehívott közgyűlésen az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz
kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendeletben
meghatározott területeken bejegyzett igazságügyi szakértők közül 2016. július 1. napjáig, a
felsorolt területek mindegyikén tíz-tíz küldöttet választanak. A közgyűlés a megjelent
igazságügyi szakértők számára tekintet nélkül határozatképes. A küldöttgyűlés száznegyven
küldöttből áll azzal, hogy a küldöttek legalább fele a területi kamarák tagjai közül kerül
megválasztásra. A küldötté válás feltétele legalább a területi kamarák nyilvántartásában
szereplő igazságügyi szakértők 10 %-ának ajánlása. Nem lehet küldött a területi kamara
elnöke és elnökhelyettese. A közgyűlésen megválasztott küldöttek jegyzékét a MISZK elnöke
haladéktalanul megküldi a miniszter részére.
A 147. §-hoz
A Javaslat részletezi a Kamara első tisztségviselőinek megválasztását, valamint a
küldöttgyűlés működését is. A Kamara első tisztségviselőit az alakuló ülésen 2016.
szeptember 15. napján választják. A küldöttgyűlést az ügyvivő testület elnöke hívja össze. A
meghívóban - a küldöttgyűlés kezdő időpontjának megjelölésén túl - a szavazás kezdő és
záró időpontját (óra megjelöléssel) fel kell tüntetni.
154
A küldöttgyűlés határozatképességének megállapítása szempontjából a küldöttgyűlés
megnyitásának időpontja az irányadó. A megismételt küldöttgyűlést azonos napon későbbi
időpontban kell megtartani, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
A 148-149. §-hoz
A ügyvivő testület a választások előkészítése és lebonyolítása céljából 2016. július 22. napjáig
megválasztja a választási bizottság és a jelölőbizottság, valamint a szavazatszámláló bizottság
(a továbbiakban: választási szervek) elnökét és két tagját. A Javaslat a választási szervek
(választási bizottság, jelölőbizottság, szavazatszámláló bizottság) feladatait és működését
részletezi.
A választási szervek tisztségviselője és tagja olyan választásra jogosult lehet, aki nem áll
etikai büntetés hatálya alatt, továbbá vele szemben választótisztségekkel kapcsolatos, a
Javaslatban meghatározott összeférhetetlenség nem áll fenn.
Fontos leszögezni, hogy a Javaslat itt azért etikai büntetésről szól, mert az új Kamara
megalakulását előkészítő választásokon részt venni kívánó taggal szemben, a Kamarai
törvény hatálya alatt etikai - és nem fegyelmi - büntetés volt alkalmazható. A jelölőbizottság,
a választási bizottság, valamint a szavazatszámláló bizottság tagjai bármilyen tisztségre
választhatók. Amennyiben a választási bizottság vagy a jelölőbizottság elnöke illetve tagja,
vagy elnökének illetve tagjának közeli hozzátartozójának jelölésével, választásával, vagy az
őket érintő választási kifogás kérdésében jár el, az érintett bizottsági tag az eljárásból ki van
zárva.
A 150. §-hoz
A választói névjegyzékbe a közzétételt megelőző napig igazságügyi szakértőként bejegyzett
valamennyi választásra jogosult igazságügyi szakértőt fel kell venni. Tekintettel arra, hogy a
felfüggesztett és a szünetelő szakértő a Javaslatból fakadó jogai gyakorlására nem jogosult, a
Kamara megalakulásakor választójogával sem élhet. A Javaslat jelen szakasza a választói
névjegyzék részletes szabályait állapítja meg.
A 151-155. §-hoz
A 151-155. szakaszok a választási eljárás szabályait állapítják meg. A választást ajánlás és
jelölés előzi meg. A Javaslat részletezi a szavazás és a szavazatok összeszámlálásának
szabályait, az egyes tisztségviselők megválasztásának szabályait, valamint a jegyzőkönyvezés
szabályait is.
A 156. §-hoz
A Javaslat a szervezeti struktúra megfiatalítása érdekében úgy rendelkezik, hogy az új
Kamara első tisztségviselőinek megválasztásakor is érvényesíteni kell a 87. §-ban lefektetett
elveket, mely szerint a Kamara tisztségviselői legfeljebb egyszer választhatók újra.
A 157. §-hoz
155
A területi kamarák igazságügyi szakértő tagjai az egységes Kamara megalakulásával ex lege a
Kamara tagjaivá válnak. A területi kamarák vagyona ex lege átszáll a Kamarára. A területi
kamarák alkalmazottai felett 2016. szeptember 15. napjától a munkáltatói jogokat a főtitkár
gyakorolja.
Garanciális szabály, hogy az egyesülés a beolvadó területi kamarákkal szemben fennálló
követeléseket nem teszi lejárttá.
A területi kamarák kötelesek a folyamatban lévő elsőfokú etikai eljárásokat legkésőbb 2016.
augusztus 30-ig lezárni. A megkezdett etikai eljárásokban az etikai tanács, eljárás
megindításáról rendelkező határozatának meghozatalakor hatályos szabályok irányadók. A
területi kamarák megszűnését követően az első- és másodfokú eljárások lefolytatására a
Kamara etikai bizottsága rendelkezik hatáskörrel.
A MISZK elnöke 2016. augusztus 30. napjáig elkészíti és bemutatja a miniszternek a Kamara
ideiglenes szervezeti és működési szabályzatát. Az ideiglenes szervezeti és működési
szabályzatot a Kamara alakuló ülésén fogadja el. A Kamara elnöke az elfogadott szabályzatot
jóváhagyás céljából haladéktalanul megküldi a miniszter részére.
A 158. §-hoz
A Javaslat jelen szakasza a hivatalos ügyfélszolgálati pontok felállításával és működésével
foglalkozik.
82.	Európai Uniós követelményekre utaló rendelkezések
A 159. §-hoz
A Javaslat a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében
feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi
kerethatározatnak, a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való
jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a
belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006 december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
83. Módosító rendelkezések
A 160-164. §-hoz
A Javaslat módosító rendelkezéseket tartalmaz.
84. Hatályon kívül helyező rendelkezések
A 165. §-hoz
A Javaslat hatálybalépésével hatályát veszti az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló
2005. évi XLVII. törvény és az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV.
törvény. Szükséges utalni arra, hogy a 140. § szerint a Javaslat Második, Harmadik és
Negyedik Része, a Kamarai törvényt hatályon kívül helyező bekezdés, valamint a
minőségbiztosításra és az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok két lépcsőben,
később lépnek hatályba.
156