﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9784. számú
törvényjavaslat
a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról
Előadó: Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Budapest, 2016. március
2016. évi ... törvény
a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról
A magyar külpolitika elsődleges feladata kedvező külső feltételek megteremtése
Magyarország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. A nemzeti érdekek külföldön történő
megjelenítésében, a kedvező Magyarország-kép kialakításában, a magyar álláspontok
megjelenítésében, valamint a magyar gazdaság külső forrásból történő fejlesztésének
elősegítésében Magyarország külképviseletei, a magyar diplomácia jelentős szerepet
játszanak. Az Országgyűlés erre tekintettel a külképviseleti hálózat hatékonyságának,
rugalmasságának és reagáló képességének fokozása, a Magyarország és más államok közötti
gazdasági, társadalmi és politikai együttműködés további erősítése, valamint egy átlátható,
egységes és stabil tartós külszolgálati rendszer megteremtése érdekében, ezáltal a magyar
diplomácia kiemelt jelentőségének elismeréseképpen a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	Hatály
1.	§ (1) E törvény hatálya
a)	Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett
működő állandó képviseleteire, Magyarország kereskedelmi képviseleteire (a továbbiakban
együtt: külképviselet), továbbá az oda kihelyezett kormánytisztviselőkre és kormányzati
ügykezelőkre,
b)	a 2. § 2., 3., 4., 7., 10., 11., 12., 14., 16. és 17. pontja, a 3. § (1) bekezdése, a 12. §, a 13.§
(1),	(2) és (4) bekezdése, a 14. §, a 37. §, a 39. § (1) bekezdése és (2) bekezdésének b) és i)
pontja tekintetében Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére (a
továbbiakban: EU ÁK), valamint
c)	a 4. § és 9. § tekintetében a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalókra
terjed ki.
(2)	E törvényt a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó
külképviseleti szervezeti egységeknél tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselőkre és
kormányzati ügykezelőkre akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A
honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó külképviseleti szervezeti
egységeknél tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselőknek és kormányzati
ügykezelőknek e törvényben biztosított garanciális jogait elvonni, csorbítani vagy azok
gyakorlását korlátozni nem lehet.
(3)	Az EU ÁK-ra vonatkozó, az (1) bekezdés b) pontján kívüli, további szabályokat külön
törvény állapítja meg.
(4)	Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló
törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
1
2. § E törvény alkalmazásában
1.	adminisztratív és technikai személyzet tagja: az a kihelyezett, aki a külképviselet
funkcionális feladatainak ellátásában vesz részt;
2.	állomáshely: az a külföldi település, amelyen a külképviselet földrajzilag található;
3.	biztonsági szolgálat: a kihelyezett munkaköri leírásában meghatározott olyan szolgálat,
amely a külképviselet személyzete és a személyzet családtagjai életének, testi épségének
és egészségének védelmét, a külképviselet működőképességének fenntartását, valamint a
külképviselet vagyonának megóvását, biztonságának védelmét biztosítja;
4.	diplomata: az a diplomáciai rangot viselő kormánytisztviselő, aki a külpolitikáért felelős
miniszter, vagy az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter feladat- és
hatáskörébe tartozó feladatokat belföldön a kihelyező szervnél, vagy Magyarország
külképviseletén végzi;
5.	ENSZ-szorzó: az Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközi Közszolgálat Bizottsága
által közzétett arányszám, amely - a helyi fizetőeszköz és az USD közötti átváltási
arányok változását és az infláció mértékét is alapul véve - a megélhetés költségeit
hasonlítja össze egy adott állomáshely és New York tekintetében;
6.	élhetőség: az állomáshelyre vonatkozó, különösen éghajlati, biztonsági,
légszennyezettségi, egészségügyi, terror-fenyegetettségi, infrastrukturális szempontok
összessége;
7.	hivatali érdek: a külpolitikáért felelős miniszter vagy az európai uniós ügyek
koordinációjáért felelős miniszter, valamint a szakmai irányítást ellátó központi
államigazgatási szerv vezetőjének feladat- és hatásköréről szóló jogszabályban
megállapított feladatok végrehajtásával kapcsolatos érdek;
8.	hozzátartozó: a kihelyező okiratban szereplő, a kihelyezett írásbeli nyilatkozata alapján a
kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálat helyén tartózkodó
házastársa, közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába
vett élettársa vagy bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs), valamint
kiskorú, vagy középiskolai tanulmányokat folytató nagykorú gyermeke, örökbe fogadott,
mostoha- és nevelt gyermeke (a továbbiakban együtt: gyermeke);
9.	kihelyezett: kihelyező okirat alapján tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselő és
kormányzati ügykezelő;
10.	kihelyezés: munkáltatói intézkedés, mellyel a kihelyező vezető a kormánytisztviselőt
vagy a kormányzati ügykezelőt határozott időre tartós külszolgálat ellátására rendeli;
11.	kihelyező szerv: a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve az
EU ÁK-ra kihelyezésre kerülő diplomaták és szakdiplomaták esetében az európai uniós
ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, amely az általa
foglalkoztatott kormánytisztviselőt vagy kormányzati ügykezelőt tartós külszolgálat
ellátására, kihelyező okirattal kihelyezi;
12.	kihelyező vezető: a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali
szervezetének vezetője, az EU ÁK diplomatái és szakdiplomatái tekintetében az európai
uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter;
13.	konzuli személyzet: ágazati jogszabályok alapján, külképviseleten konzuli tevékenységet
végző - adott esetben hivatásos konzuli ranggal is bíró - diplomata, valamint
kormányzati ügykezelő, továbbá a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló;
14.	külképviselet: a külpolitikáért - az EU ÁK esetében az európai uniós ügyek
koordinációjáért - felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének - a
Kormány döntése alapján létrehozott - külföldön, a 3. § (1) bekezdésben meghatározott
formákban működő önálló szervezeti egysége, melynek jogállását, feladat- és hatáskörét
általános jelleggel a nemzetközi jog és a magyar jog normái határozzák meg.
2
15.	külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló: a fogadó államban állandó lakóhellyel
rendelkező és a fogadó államban munkavállalásra jogosult, a külképviselet által
munkaszerződéssel foglalkoztatott természetes személy, akinek elsődleges feladata a
külképviselet funkcionális működésében való közreműködés, és akit az e törvényben
szabályozott jogok nem illetnek meg és kötelezettségek nem terhelnek;
16.	szakdiplomata: az a diplomata, akit központi államigazgatási szerv egy ágazati szakmai
feladat külképviseleten történő ellátására, határozott időre helyez át a kihelyező szervhez;
17.	tartós külszolgálat: a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az európai uniós ügyek
koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője,
kormányzati ügykezelője - ideértve az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez
meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselőt is - által a kihelyező vezető döntése
alapján külképviseleten teljesített, határozott időre szóló speciális közszolgálat, amely a
közigazgatás általános munkafeltételeitől eltérő, a diplomáciai tevékenység nemzetközi
gyakorlatának és normáinak megfelelő körülmények és feltételek közt végzett
tevékenységre irányul, és amelynek időtartama 90 napnál több;
18.	válsághelyzet: az állomáshelyet is magában foglaló földrajzi térségben bekövetkező
közvetlen életveszélyt okozó természeti vagy ipari katasztrófa, súlyos járvány,
terrorfenyegetettség, fegyveres zavargás, polgárháború, vagy háború, illetve ezek
közvetlen veszélye.
II.	FEJEZET
A KÜLKÉPVISELET, VALAMINT A KORMÁNYTISZTVISELŐK ÉS
KORMÁNYZATI ÜGYKEZELŐK TARTÓS KÜLSZOLGÁLATA
3.	A külképviselet jogállása, személyzete, vezetése
3.	§ (1) Külképviselet
a)	Magyarország diplomáciai képviseleteként,
b)	Magyarország konzuli képviseleteként,
c)	Magyarország nemzetközi szervezet mellett működő állandó képviseleteként, valamint
d)	Magyarország kereskedelmi képviseleteként
működhet.
(2)	A külképviselet részeként - a Kormány erre irányuló külön döntése esetén, a fogadó
állam egyetértésével - alkonzulátus, valamint konzuli iroda működhet. Az alkonzulátus és a
konzuli iroda önálló költségvetéssel és vezetéssel nem rendelkezik.
(3)	A külképviselet részeként - a Kormány erre irányuló külön döntése esetén a (2)
bekezdésben meghatározottakon túl - külföldi magyar kulturális intézet vagy kulturális
szolgálat működhet. A kulturális intézet és a kulturális szolgálat szakmai vezetője tanácsosi
rangot viselő diplomata (a továbbiakban: kulturális tanácsos). A kulturális tanácsos munkáját
kulturális attasék segíthetik.
4.	§ A külképviselet tagjai:
a)	a külképviselet vezetője,
b)	a diplomáciai és hivatásos konzuli személyzet tagjai,
c)	a szakdiplomáciai személyzet tagjai,
d)	az adminisztratív és technikai személyzet tagjai, valamint
e)	a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalók.
5.	§ A külképviselet irányítását a külpolitikáért felelős miniszter, vezetését
3
a)	a rendkívüli és meghatalmazott nagykövet,
b)	a főkonzul,
c)	az állandó ügyvivő, valamint
d)	a kereskedelmi képviselet-vezető
(a továbbiakban együtt: külképviselet-vezető) látja el.
4.	A külképviselet tagjának funkcionális feladatai, munkaköre
6.	§ (1) A külképviselet vezetője
a)	a külképviselet személyzete tekintetében gondoskodik a nemzetközi jogi normák,
valamint a fogadó állam és Magyarország jogszabályai és egyéb normái betartásáról és az
azoknak megfelelő külképviseleti működésről, továbbá azok megsértése esetén gondoskodik a
jogsértés kivizsgálásáról és megteszi a jogkörébe tartozó egyéb szükséges intézkedéseket,
b)	írásban - a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel, valamint a Munka
Törvénykönyvéről szóló törvénnyel és a fogadó állam munkajogi szabályozásával
összhangban - meghatározza a külképviselet munkarendjét és a munkavégzés különleges
szabályait, gyakorolja a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali
szervezetének vezetője által átruházott munkáltatói jogokat,
c)	a külpolitikáért felelős miniszter által meghatározott körben dönt a külképviselet
feladatkörébe tartozó ügyekben,
d)	felel a külképviselet eszközeivel és pénzügyi forrásaival való jogszerű gazdálkodásért,
e)	a külképviselet tevékenységéről és működéséről folyamatosan beszámol a külpolitikáért
felelős miniszternek,
f)	ellátja a jogszabályban és a kihelyezési okiratban, valamint a munkaköri leírásban
meghatározott további feladatokat.
(2)	A diplomáciai képviselet vezetője - a nemzetközi szervezet mellett működő állandó
képviselet kivételével - az (1) bekezdésben foglaltakon túl összehangolja a fogadó államban
működő valamennyi magyar külképviselet diplomáciai tevékenységét.
(3)	A külképviselet-vezető feladata az általa kezelt előirányzatok vonatkozásában az általa
szükségesnek vélt takarékossági intézkedések megtétele, azok következetes végrehajtása, a
vezetése alá tartozó külképviselet személyzete munkavégzésének folyamatos ellenőrzése.
7.	§ (1) Külképviselet-vezető távollétében vagy akadályoztatása esetén a külképviselet-vezető
jogkörében és feladatkörében a külképviselet-vezető eltérő utasítása hiányában helyettesként
az első beosztott diplomata, konzuli képviselet esetében az első beosztott konzul jár el. Ha a
külképviselet-vezető munkaköre átmenetileg nincs betöltve, a külképviselet-vezető
jogkörében és feladatkörében a kihelyező szerv hivatali szervezete vezetőjének eltérő
utasítása hiányában helyettesként az első beosztott diplomata, konzuli képviselet esetében az
első beosztott konzul jár el. A külképviselet-vezető helyettesére a külképviselet-vezetőre
vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.
(2)	Ha a külképviselet-vezető helyettese az (1) bekezdésben meghatározott helyettesítési
rend alapján - váratlan, külső körülmények miatt - nem állapítható meg, az eljáró helyettest a
kihelyező szerv hivatali szervezetének vezetője jelöli ki. A kijelölésig a külképviselet rangban
soron következő diplomatája jár el.
(3)	A 3. § (1) bekezdése a) és b) pontja szerinti külképviselet külképviselet-vezetője a
döntési jogkörébe tartozó ügyekre nézve - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az első
beosztott diplomatát, illetve az első beosztott konzult döntési jogkörrel ruházhatja fel.
4
(4)	Ha nemzetközi szerződés, nemzetközi szokásjogi szabály, jogszabály, közjogi
szervezetszabályozó eszköz, protokolláris norma vagy a fogadó állam joga a külképviselet
vezetőjének személyes eljárását írja elő, a külképviselet-vezető nem helyettesíthető.
8.	§ (1) A külképviseleten diplomataként foglalkoztatott kormánytisztviselő a kihelyezési
okiratában és a munkakörében meghatározott feladatok, továbbá a külképviselet-vezető által
feladatkörébe rendelt egyéb feladatok ellátására a megszabott hivatali út betartásával köteles.
(2)	Vezető konzul azon diplomáciai képviseletre nevezhető ki, ahol - a vezető konzult is
beleértve - legalább két konzul, vagy legalább öt, konzuli feladatokat ellátó kihelyezett vagy
külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló tevékenységének összehangolása céljából
szükséges. Vezető konzullá nem önálló alkonzulátus vagy konzuli iroda vezetője is
kinevezhető.
(3)	A szakdiplomáciai személyzet tagjainak feladatköre elsősorban az adott szakágazati
feladatok ellátása, ugyanakkor munkakörük és a külképviselet-vezető utasítása alapján egyéb
feladatot is elláthatnak.
(4)	Az adminisztratív és technikai személyzet tagjainak alapvető feladata a külképviselet
funkcionális működtetésének elősegítése, valamint az azzal összefüggő, kihelyezési
okiratában és a munkaköri leírásában meghatározott feladatok ellátása.
9.	§ (1) A külképviselet a 2. § 15. pontja szerinti természetes személyt foglalkoztathat. Ha a
külképviselet szerinti állam joga lehetővé teszi, az ilyen személyt a magyar munkajog alapján
kell foglalkoztatni.
(2)	A külképviselet által foglalkoztatott munkavállalókkal a külképviselet-vezető a
külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője által
átruházott hatáskörben munkaszerződést köt. A külképviselet által foglalkoztatott
munkavállalóval kötendő munkaszerződésre vonatkozó részletes szabályokat miniszteri
rendelet tartalmazza.
5.	A kihelyezésre kerülő személyek felkészítése, irányítása
10.	§ (1) A diplomata álláshelyet a külpolitikáért felelős miniszter - a (2) bekezdésben
meghatározott kivétellel - pályázat útján meghirdeti.
(2)	A kihelyező szerv vezetője külpolitikai szempontok alapján, hivatali érdekből
kivételesen az (1) bekezdés szerinti pályázati út mellőzésével, kijelölés útján is dönthet
diplomata, valamint adminisztratív és technikai álláshely betöltéséről.
(3)	A pályáztatással összefüggő részletes szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter
rendeletben határozza meg.
11.	§ (1) A kihelyezésre kerülő személy - alapvető európai uniós elemeket is tartalmazó -
diplomáciai felkészítését a külpolitikáért felelős miniszter, az európai uniós szakpolitikai
munkakörök betöltéséhez szükséges átfogó európai uniós felkészítését az európai uniós ügyek
koordinációjáért felelős miniszter irányítja. A kihelyezésre kerülő személy diplomáciai, illetve
európai uniós felkészítésének időtartama - a kihelyező vezető döntése alapján - legalább egy,
legfeljebb hat hónap.
(2)	A kihelyező vezető az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatala során mérlegeli az adott
külképviselet politikai és gazdasági jelentőségét, az ellátandó feladatok összetettségét,
valamint a diplomata felkészültségét.
5
(3)	A diplomata irányítását a külképviselet-vezető útján - a szakdiplomata tekintetében a
szakminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben a szakminiszterrel egyeztetve - a
kihelyező szerv vezetője végzi.
(4)	A diplomata, valamint az adminisztratív és technikai személyzet (1) bekezdés szerinti
felkészítésének és szakmai irányításának, valamint a szakdiplomata és a feladat- és
hatáskörében érintett miniszter, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
vezetője (a továbbiakban együtt: szakminiszter) által vezetett tárca vagy hivatal (a
továbbiakban együtt: szaktárca) közötti kapcsolattartás részletes szabályait a Kormány
rendeletben szabályozza.
6.	Rangadományozás, ranghasználat
12.	§ (1) A külképviseleten diplomáciai vagy hivatásos konzuli feladatokat ellátó
kormánytisztviselőnek tartós külszolgálatát megelőzően - amennyiben ilyen ranggal még nem
rendelkezik - a külpolitikáért felelős miniszter diplomáciai rangot adományoz.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően az EU ÁK-n diplomáciai feladatokat ellátó
kormánytisztviselőnek az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter
adományozza a diplomáciai rangot, a külpolitikáért felelős miniszterrel történő egyeztetést
követően.
(3)	A szaktárcától a kihelyező szerv állományába határozott időre áthelyezett
kormánytisztviselő esetében az első rang adományozására - a külpolitikáért felelős miniszter
a rangadományozás és a ranghasználat részletes szabályairól szóló rendeletében foglaltak
alapján - a szakminiszter tesz javaslatot.
(4)	A diplomata rangját, valamint a kihelyezés időpontját - szakdiplomata esetén a
szakminiszter javaslata alapján a külpolitikáért felelős miniszter által rendeletben
meghatározott kereteken belül - a kihelyező vezető állapítja meg.
13.	§ (1) A köztársasági elnök a külpolitikáért felelős miniszter, az EU ÁK nagykövetei
tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter javaslatára a
kormánytisztviselőnek rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri, valamint rendkívüli és
meghatalmazott nagyköveti rangot adományozhat.
(2)	A külpolitikáért - az EU ÁK esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért - felelős
miniszter a kormánytisztviselő részére
a)	segédattasé,
b)	attasé,
c)	III., II., vagy I. osztályú titkár,
d)	II., vagy I. osztályú tanácsos
diplomáciai rangot adományozhat.
(3)	A külpolitikáért felelős miniszter a konzuli feladatokat ellátó kormánytisztviselőnek,
diplomáciai rangja megtartása mellett,
a)	alkonzul,
b)	konzul, valamint
c)	főkonzul
hivatásos konzuli rangot adományozhat.
(4)	A kihelyezett e törvény szerinti díjazásának megállapítása során diplomáciai rangját
kell figyelembe venni.
6
14.	§ (1) Diplomáciai vagy konzuli rangját a kormánytisztviselő hivatalos tevékenysége során
a protokolláris szabályoknak megfelelően külföldön és belföldön egyaránt szabadon
használhatja. A kormánytisztviselő diplomáciai vagy konzuli rangját hivatalos tevékenységén
kívül csak akkor használhatja, ha az a rang rendeltetésével és a kormánytisztviselő hivatali
funkciójával összhangban történik.
(2)	Az első diplomáciai rang adományozásának általános feltételei:
a)	felsőfokú iskolai végzettség,
b)	miniszteri rendeletben szabályozott külügyi szakmai alapvizsga legalább "megfelelt"
eredménnyel történő letétele,
c)	egy felsőfokú általános, „C” típusú és egy középfokú általános „C” típusú állami - vagy
jogszabály alapján azzal egyenértékű - nyelvvizsga, melyekből az egyik minden esetben
angol nyelvből szükséges.
(3)	Az első diplomáciai vagy konzuli rangot - ide nem értve a 13. § (1) bekezdésében
meghatározottakat - a külpolitikáért - az EU ÁK tekintetében az európai uniós ügyek
koordinációjáért - felelős miniszter adományozza az (2) bekezdésben meghatározott
feltételeknek megfelelő kormánytisztviselőnek.
(4)	A kihelyező szerv vezetője - kivételesen indokolt esetben, hivatali érdekből - a (2)
bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is adományozhat diplomáciai rangot, illetve
indokolt esetben magasabb ranghasználatot biztosíthat.
(5)	A rangadományozás és a ranghasználat részletes szabályait a külpolitikáért felelős
miniszter - az EU ÁK tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter
egyetértésével - rendeletben szabályozza.
7.	A tartós külszolgálat létesítése és megszüntetése, tartalma, ideiglenes hazarendelés
15.	§ (1) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője és
kormányzati ügykezelője - ideértve az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez
meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselőt és kormányzati ügykezelőt is - a
kihelyező vezető döntése szerint kihelyezhető tartós külszolgálatra.
(2)	A munkakörébe tartozó feladatai alapján kizárólag európai uniós kérdésekért felelős
diplomata az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter egyetértésével helyezhető
ki tartós külszolgálatra.
(3)	A szakdiplomata felett a munkáltatói jogokat felkészítése és tartós külszolgálatának
ideje alatt a kihelyező vezető gyakorolja.
(4)	A kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő tartós külszolgálatra való
kihelyezéséhez a kihelyezendő személy hozzájárulása szükséges.
16.	§ (1) Tartós külszolgálat ellátására az a kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő
helyezhető ki, aki
a)	Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen Magyarországon él,
b)	a tartós külszolgálat során ellátott munkakörhöz jogszabályban, továbbá a kihelyező
szerv által előírt iskolai végzettséggel, valamint szakképesítéssel rendelkezik,
c)	a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett orvosi
vizsgálat eredménye alapján a kijelölt állomáshelyen tartós külszolgálatra alkalmas,
d)	a kihelyező szerv által előírt, a tartós külszolgálat során ellátandó munkakörének
megfelelő szintű, az adott külképviselet vonatkozásában releváns idegennyelv-ismerettel,
valamint - diplomata munkakörök vonatkozásában - a 14. § (2) bekezdés c) pontja szerinti
nyelvvizsgával rendelkezik,
7
e)	a kihelyező szerv által jogszabályban előírt szakmai vizsgakövetelményeknek eleget tett,
f)	érvényes és kockázatmentes nemzetbiztonsági szakvéleménnyel rendelkezik,
g)	nem állampolgára a fogadó államnak, valamint
h)	egyéb módon nem biztosított házastársa részére - amennyiben a kihelyezett családi
állapota indokolja - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti, nyugellátásra jogosító szolgálati
idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzését célzó megállapodás megkötésére
kötelezettséget vállal.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek alól kizárólag az e bekezdésben foglaltak
szerint meghatározott halasztás és felmentés adható. Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt, az
adott külképviselet vonatkozásában releváns idegennyelv-ismeret teljesítésére - indokolt
esetben - a kihelyező vezető legfeljebb egy év halasztást engedélyezhet. Az (1) bekezdés a)
és g) pontjában foglalt feltétel alól indokolt esetben - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter egyetértésével - a
kihelyező vezető felmentést adhat.
(3)	A kihelyező vezető a tartós külszolgálatra történő kihelyezés feltételeként a
külképviseleti munkakörre vonatkozó pályázati kiírásban - az (1) bekezdésben foglaltakon túl
-	további szakmai, valamint az adott külképviselet viszonyaival összefüggő, illetve a tartós
külszolgálat során ellátandó munkakörhöz szükséges egyéb feltételeket írhat elő.
(4)	A tartós külszolgálati munkakörök vonatkozásában a kihelyező vezető a pályázatban az
orvosi alkalmasságon túl pszichológiai alkalmasságot is előírhat feltételként.
17.	§ (1) A tartós külszolgálat öt év időtartamú lehet. A tartós külszolgálat várható időtartamát
a pályázati kiírásban meg kell jelölni. A pályázati kiírásban foglalt tájékoztatás tartalmazza
különösen a kihelyezés várható kezdő időpontját és a tartós külszolgálat befejezésének naptári
évét.
(2)	A kihelyező vezető - szakdiplomaták esetében a szakminiszter egyetértésével - a tartós
külszolgálat megállapított időtartamát hivatali érdekből, valamint különös méltányolást
érdemlő ok miatt, a kihelyezett egyetértésével, egy alkalommal, legfeljebb egy évvel
meghosszabbíthatj a.
18.	§ (1) A tartós külszolgálat időtartama alatt a kihelyezett a fogadó államot - hivatalos és
magáncélból egyaránt - a külképviselet-vezető engedélyével hagyhatja el. A külképviselet-
vezető az állomáshely egyedi körülményeinek megfelelően a hivatali érdek figyelembe
vételével határozza meg a fogadó állam magáncélú elhagyása engedélyezésének rendjét. A
külképviselet-vezető tekintetében az engedélyt a kihelyező vezető adja meg.
(2)	A kihelyező vezető a kihelyezettet
a)	válsághelyzetben vagy a kihelyező szerv működési körén kívül eső egyéb elháríthatatlan
okból;
b)	hazai gyógykezelése vagy soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése
miatt, valamint
c)	hivatali érdekből
ideiglenesen - legfeljebb 90 napos időtartamra - hazarendelheti (a továbbiakban: ideiglenes
hazarendelés).
(3)	Az ideiglenesen hazarendelt kihelyezett tartós külszolgálatának folytatásáról vagy
megszüntetéséről az ideiglenes hazarendelés időtartama alatt a kihelyező vezető a (2)
bekezdésben meghatározott esetek fennállásának alapos mérlegelésével dönt.
(4)	A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a kihelyező vezető az ideiglenes
hazarendelés időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 90 napos időtartammal hosszabbíthatja
meg.
8
(5)	Ha az ideiglenes hazarendelésre a (2) bekezdés b) pontja alapján került sor, a munkaköri
alkalmassági vizsgálat eredményéről, valamint a hazai gyógykezelés - tartós külszolgálat
folytatása, vagy megszüntetése szempontjából lényeges - körülményeiről a kihelyezett a
kihelyező vezetőt a hazaérkezéstől számított 60 napon belül tájékoztatja.
(6)	Ha a tartós külszolgálatot a kihelyező vezető a (3) bekezdés alapján megszünteti, a
kihelyezett az állomáshelyen folytatott életvitelének megszüntetéséről, így különösen
lakhatására vonatkozó szerződéses viszonyok rendezéséről és ingóságainak hazaszállításáról a
kihelyező szerv saját költségére gondoskodik.
19.	§ (1) A kihelyezett a kihelyező vezető döntése alapján - hivatali érdekből, a döntés
közlésétől számított 30 napon belül közölt egyetértésével - más külképviseletre helyezhető át.
Az áthelyezésre vonatkozó döntés meghozatala során a kihelyező vezető mérlegeli és
figyelembe veszi a kihelyezett szakmai kompetenciáit, az általa ellátott munkakör jellegét és
külképviseletének körülményeit. A kihelyezett hivatali érdekből történő áthelyezése esetén a
tartós külszolgálatot folyamatosnak kell tekinteni.
(2)	A kihelyezett más külföldi külképviseletre történő áthelyezéséről és annak időpontjáról
a kihelyezettet a kihelyező vezető lehetőleg hat hónappal, de legkésőbb két hónappal az
áthelyezés időpontját megelőzően írásban értesíti.
(3)	A kihelyezett a tartós külszolgálata alatt harmadik országban ideiglenes kiküldetést
teljesíthet, melynek részletes szabályait a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben
határozza meg.
20.	§ (1) A tartós külszolgálat
a)	a kihelyező okiratban megállapított naptári évben, a kihelyező vezető által a naptári
évben írásban adott tájékoztatás szerinti napon,
b)	a kihelyező okiratban meghatározott feltétel bekövetkeztével,
c)	a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésével vagy 90 napot meghaladó
szünetelésével,
d)	a 33. § (3) bekezdésben meghatározott esetben, valamint
e)	a kihelyezett halálával
szűnik meg.
(2)	A kihelyezés (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnésének évéről - a kihelyező
okiratban foglaltakkal megegyezően, emlékeztető jelleggel - a kihelyező vezető a
kihelyezettet a megszűnés évének kezdetét megelőző legkésőbb hat hónappal, a megszűnés
pontos dátumáról pedig az azt megelőző legkésőbb két hónappal tájékoztatja.
(3)	A tartós külszolgálat
a)	a kihelyezett és a kihelyező vezető közös megegyezésével,
b)	a kihelyezés visszavonásával,
c)	a kihelyezett kérelmére,
d)	nemzetközi jogi ok fennállása esetén,
e)	a 18. § (3) bekezdése szerinti esetben, valamint
f)	a 32. § (1) bekezdése szerinti esetben,
szüntethető meg.
(4)	A (3) bekezdés d) pontjában foglalt nemzetközi jogi ok fennállása tekintetében a
külpolitikáért felelős miniszter dönt.
(5)	A tartós külszolgálatot a kihelyezés visszavonásával a kihelyező vezető megszünteti, ha
a kihelyezett
a)	a 16. § (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek már nem felel meg, vagy
b)	az illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett kötelező időszaki, illetve
soron kívüli orvosi vizsgálaton - neki felróhatóan - nem jelenik meg,
9
c)	a (7) bekezdésben foglaltak alapján ezt kéri.
(6)	Ha a tartós külszolgálatra kihelyezés visszavonására vonatkozó döntés közlésétől
számított öt napon belül a kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő írásban úgy
nyilatkozik, hogy nem kíván a megváltoztatott feltételek szerint munkát végezni, a
nyilatkozatát a kormányzati szolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni azzal,
hogy a lemondási idő tartamára a munkavégzés alól mentesíteni kell. A lemondási időre járó
illetmény összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározása
szempontjából a munkakör megváltoztatása előtti devizailletményt kell figyelembe venni.
(7)	A kihelyezett írásban kérheti a kihelyezés megszüntetését és a külképviseletről történő
hazarendelését. Az erre vonatkozó kérelmet a kihelyező vezető annak kézhezvételétől
számított 30 napon belül elbírálja és a kihelyezett hazarendelését elrendeli.
(8)	A kihelyezett tartós külszolgálatát a kihelyező vezető rendkívüli esetben, hivatali
érdekből, azonnali hatályú hazarendeléssel is visszavonhatja.
21.	§ (1) A tartós külszolgálat megszűnésével a kihelyező vezető - a szakdiplomata
kivételével - gondoskodik a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő eredeti vagy más, a
végzettségének megfelelő munkakörbe történő helyezéséről, ide nem értve a kizárólag a
külszolgálat idejére, határozott időre kinevezett kormánytisztviselőt, kormányzati ügykezelőt.
(2)	A kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő a kihelyező szerv vagy a kihelyező szerv
irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi államigazgatási szerv állományába is
visszahelyezhető, annak vezetője egyetértésével.
(3)	A (2) bekezdés szerinti esetben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény kinevezés-
módosításra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
8.	A kihelyező, a kihelyezést módosító, az áthelyező és az értesítő okirat
22.	§ (1) A kihelyezésről, a kihelyezés módosításáról, a tartós külszolgálat megszűnéséről
vagy megszüntetéséről, továbbá a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésről szóló
munkáltatói intézkedést írásba kell foglalni.
(2)	A kihelyezésre és a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésre vonatkozó okiratnak
tartalmaznia kell a tartós külszolgálattal kapcsolatos minden lényeges adatot, így különösen a
kihelyezett
a)	1. melléklet szerinti rangját, munkakörét, munkaköri szorzóját,
b)	állomáshelyét,
c)	deviza-alapilletmény összegét, a deviza-illetménypótlékát,
d)	átalány-költségtérítésének összegét,
e)	költségtérítés-kiegészítésre jogosító személyek nevét, családi jogállását,
f)	állomáshelyére és visszautazásához, valamint a szabadságra történő hazautazásához
biztosított utazási napok számát,
g)	tartós külszolgálatának kezdő időpontját (kihelyezés napja), valamint a tartós külszolgálat
megszüntetésének naptári évét, vagy a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés napját,
h)	biztonsági szolgálat ellátására vonatkozó kötelezettségét,
i)	egyéb jogosultságait és kötelezettségeit, valamint
j) tartós külszolgálata ellátásával kapcsolatos egyéb feltételeket.
(3)	A kihelyezés megszűnéséről vagy megszüntetéséről szóló okiratnak tartalmaznia kell:
a)	a külszolgálat megszűnésének napját,
b)	a szolgálat átadásával, valamint a hazautazással kapcsolatos kötelezettségeket.
10
(4)	A kihelyező okirathoz csatolni kell a kihelyezett részletes munkaköri leírását, amely
tartalmazza a helyettesítés rendjét is.
(5)	A kihelyezett tartós külszolgálatának megszűnéséről vagy megszüntetéséről értesítő
okiratban értesül. Az értesítő okiratban meg kell határozni a végleges hazautazás napját.
(6)	A kihelyezett kihelyezési okirata - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a
kihelyezett egyetértésével módosítható. A kihelyező okirat tartalmának módosítására a
kihelyezésre és a kihelyezéshez való hozzájárulásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni.
(7)	Nem szükséges a kihelyezett beleegyezése a kinevezés módosításához, ha a kihelyezett
a)	munkakörének megváltoztatását a tartós külszolgálatra történő kihelyezés visszavonása
indokolja,
b)	a 25. § (5)-(8) bekezdésben meghatározott személy után költségtérítés-kiegészítésre válik
jogosulttá,
c)	rangemelésben részesül,
d)	személyi adatai módosulnak.
9.	Járandóságok
23.	§ (1) A kihelyezett a tartós külszolgálatának időtartama alatt havonta devizailletményre és
átalány-költségtérítésre (a továbbiakban: díjazás) jogosult. A díjazás euróban kerül
megállapításra, majd átváltással száz forintra kerekítve számfejtésre, ezt követően euróban
kerül folyósításra a kihelyezett részére. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen
alapuló, az általánostól eltérő devizailletmény-megállapításnak. A kihelyezett részére a tartós
külszolgálata idejére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti besorolása alapján
megállapított belföldi illetménye - 1. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - nem jár, azonban
tartós külszolgálatának időtartama alatti, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti
besorolási fokozatban bekövetkezett változásokról folyamatosan értesítésre kerül.
(2)	A kihelyezett munkaköri osztályokba (a továbbiakban: fizetési fokozat) kerül
besorolásra. Az egyes fizetési fokozatokhoz rang és a munkakör szerint növekvő
szorzószámok tartoznak. A fizetési fokozatokat az 1. melléklet tartalmazza.
(3)	Több munkakör tartós, egyidejű betöltése esetén az 1. melléklet szerinti fizetési
fokozatokhoz tartozó magasabb szorzót kell alapul venni a kihelyezett devizailletményének
megállapítása során. Több adminisztratív-technikai munkakör tartós, egyidejű ellátása esetén
az azokat ellátó kihelyezett számára a kihelyező vezető az 1. melléklet szerinti, magasabb
fizetési fokozathoz tartozó szorzónál - a létrejött munkakör összetettségét figyelembe véve -
0,1 vagy 0,2 értékkel magasabb szorzót állapíthat meg.
(4)	A devizailletmény
a)	illetményből, valamint
b)	deviza-illetménypótlékból
áll.
(5)	Az illetményt
a)	az adott állomáshelyre megállapított deviza-alapilletmény, valamint
b)	a fizetési fokozathoz tartozó szorzó
szorzata határozza meg.
(6)	Az adott állomáshelyre vonatkozó deviza-alapilletményt
a)	a deviza-illetményalap, valamint
b)	az adott állomáshelyre megállapított ENSZ-szorzó
szorzata határozza meg.
11
(7)	A deviza-illetményalap összegét évente a központi költségvetésről szóló törvény
állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi deviza-illetményalap.
(8)	Az egyes állomáshelyekre vonatkozó, a következő költségvetési évre vonatkozó deviza-
alapilletményt a külpolitikáért felelős miniszter a költségvetési törvény elfogadásától
számított 45 napon belül rendeletben teszi közzé, az ENSZ által utoljára közzétett
szorzószámok figyelembevételével.
(9)	A kihelyező szerv - a kihelyezett kérelmére, a külképviseletre történő első kiutazást
megelőzően - egy alkalommal, a külpolitikáért felelős miniszter által megállapított rendelet
szerinti mértékben és feltételekkel kamatmentes illetményelőleget nyújt.
24.	§ (1) A kihelyezett devizailletményében megjelenő deviza-illetménypótlékok mértéke
a)	a külképviselet külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helyétől,
b)	az állomáshely élhetőségétől, valamint
c)	a kihelyezett családi állapotától
függ.
(2)	A külképviseleteket a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben a külpolitikai
viszonyrendszerben elfoglalt helyük, valamint élhetőségük szempontjából kategóriákba
sorolja.
(3)	A kihelyezett az adott külképviselet külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helye
szerinti besorolásától függően
a)	„A plusz” kategória esetén a deviza-alapilletménye 30%-ának,
b)	„A” kategória esetén a deviza-alapilletménye 15%-ának,
c)	„B” kategória esetén a deviza-alapilletménye 5%-ának,
d)	„C” kategória esetén a deviza-alapilletménye 0%-ának
megfelelő deviza-illetménypótlékra jogosult.
(4)	„A plusz” kategóriába legfeljebb húsz, kiemelt fontosságú külképviselet sorolható.
(5)	A kihelyezett a (3) bekezdésben meghatározott deviza-illetménypótlékon túl az adott
külképviselet élhetőségi besorolásától függően
a)	„A” kategória esetén a deviza-alapilletménye 0%-ának,
b)	„B” kategória esetén a deviza-alapilletménye 5%-ának,
c)	„C” kategória esetén a deviza-alapilletménye 15%-ának,
d)	„C mínusz” kategória esetén a deviza-alapilletménye 40%-ának
megfelelő deviza-illetménypótlékra jogosult.
(6)	„C mínusz” kategóriába azon külképviseletek kerülnek besorolásra, amelyek háborús
vagy polgárháborús helyzetben lévő államban vagy mindennapi és közvetlen terrorfenyegetés
alatt működnek.
(7)	Ha írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezett házastársa is a kihelyezettel tartózkodik, és
nem folytat jövedelemszerző tevékenységet, a kihelyezett illetménye 12,5%-ának megfelelő
deviza-illetménypótlékra jogosult. A nyilatkozatra vonatkozó részletes szabályokat a
külpolitikáért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
25.	§ (1) A kihelyezettet a devizailletményén túl a maga és esetleges hozzátartozói külföldi
életvitelével kapcsolatos kiadásainak fedezésére, minden külképviselet vonatkozásában eltérő
mértékben megállapított, havonta euróban folyósított átalány-költségtérítés (a továbbiakban:
átalány-költségtérítés) illeti meg, kivéve, ha a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek
nem felel meg és a kihelyező vezető őt e feltétel alól a 16. § (2) bekezdés alapján mentesítette.
(2)	Az átalány-költségtérítés
a)	lakhatási költségtérítésből,
b)	vegyes költségtérítésből, valamint
c)	a kihelyezett családi élethelyzetére tekintettel megállapított
12
ca)	óvodáztatási és iskoláztatási költségtérítésből (a továbbiakban: iskoláztatási
költségtérítés), valamint
cb)	az a) és b) pontokhoz kapcsolódó költségtérítés-kiegészítésekből
áll.
(3)	A (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint ca) alpontja szerinti költségtérítés mértékét az
egyes költségtérítések vonatkozásában megállapított költségtérítés-alapok, valamint az adott
állomáshely tekintetében megállapított költségtérítés-szorzók szorzata adja.
(4)	A (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint ca) alpontja szerinti költségtérítéshez
kapcsolódó költségtérítés-alapok összegét évente a központi költségvetésről szóló törvény
állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi költségtérítés-alap.
(5)	A kihelyezettet a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálat
állomáshelyén tartózkodó, a 2. § 8. pont szerint hozzátartozónak minősülő minden
a)	gyermek után a (2) bekezdés a) pont szerinti költségtérítés 10%-ának, fogyatékkal élő
vagy sajátos nevelési igényű gyermek esetén 15%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés,
b)	gyermek után a (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítés 100%-ának, fogyatékkal élő
vagy sajátos nevelési igényű gyermek esetén 150%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés,
valamint
c)	az alap- és középfokú tanulmányait folytató, harmadik életévét meghaladó, de
huszonegyedik életévét be nem töltött gyermek után iskoláztatási költségtérítés
illeti meg.
(6)	A kihelyezettet a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálat
helyén tartózkodó nagykorú, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeke után, aki a
családok támogatásáról szóló törvény alapján saját jogán emelt összegű családi pótlékra
jogosult, vagy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
törvény alapján fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesül,
a)	a (2) bekezdés a) pont szerinti költségtérítés 15%-ának megfelelő költségtérítés-
kiegészítés,
b)	a (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítés 150%-ának megfelelő költségtérítés-
kiegészítés, valamint
c)	iskoláztatási költségtérítés
illeti meg.
(7)	Ha a kihelyezett részére az (5) bekezdés c) pontja és (6) bekezdés c) pontja szerint
megállapított iskoláztatási költségtérítés egy évre vonatkoztatott összegének másfélszerese
nem éri el az adott állomáshelyen elérhető - a magyar átlagszínvonalnak megfelelő - angol,
francia, német vagy spanyol nyelvű és oktatási rendszerű óvoda, illetve alap- és középfokú
képzési intézmények tandíjának éves mértékét, a kihelyezett részére a kihelyező szerv
vezetője mérlegelési jogkörben az iskoláztatási költségtérítés összegét kiegészítheti. A
kihelyezett a tanév közben történő kihelyezést követő harminc napon belül, illetve minden
tanév kezdetekor iskolalátogatási igazolással igazolja, hogy gyermeke iskolalátogatási
kötelezettségének az állomáshelyen tesz eleget.
(8)	Ha írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezett házastársa is a kihelyezettel tartózkodik, a
kihelyezett a (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítés 100%-ának megfelelő
költségtérítés-kiegészítésre jogosult.
(9)	Az egyes külképviseletekhez tartozó lakhatási, vegyes, valamint iskoláztatási
költségtérítés-szorzókat a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg, melynek
mértékét szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja.
(10)	Az átalány-költségtérítés összege a kihelyezett által tetszőlegesen meghatározott
arányban és mértékben használható fel bárminemű költségének fedezésére, ilyen különösen az
állomáshelyén való lakhatás, Magyarország és a külképviselet közötti utazások, ingóságainak
szállítása, mobiltelefon-költsége, gépjármű-használattal kapcsolatban felmerülő költségek
13
valamint más jogszabályokban a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyekre
nézve juttatott egyéb munkáltatói kedvezmények.
(11)	A kihelyezett lakásbérleti szerződése a külképviselet-vezető hozzájárulásával köthető
meg, amennyiben az a külképviselet-vezető megítélése szerint a reprezentációs, valamint
biztonsági szempontoknak megfelel.
(12)	A külképviselet-vezető lakhatási költségtérítésre nem jogosult, a külképviselet-vezető
részére a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium biztosítja a lakhatásra
szánt rezidenciát.
(13)	Ha a külképviselet rendelkezik olyan lakóingatlannal, amely a kihelyezett és
hozzátartozói számára méretben megfelelő, és a kihelyezett munkaköre indokolja, a
külképviselet-vezető döntése értelmében a kihelyezett köteles a rendelkezésre álló, a számára
lakhatás céljából felajánlott lakóingatlant elfogadni. Ebben az esetben a kihelyezett lakhatási
költségtérítésre nem jogosult.
(14)	A kihelyező szerv a kihelyezett kérelmére - kizárólag gépkocsi vásárlás céljára - a
külpolitikáért felelős miniszter által kiadott rendeletben megállapított feltételekkel kölcsönt
nyújthat, a kihelyezéstől számított egy éven belül.
26.	§ (1) A kihelyezettet megillető díjazás kifizetése főszabály szerint a kihelyezett által
választott fizetési számlára euróban történő utalással, vagy több fizetési számla esetén az
általa meghatározott arányban több számlára euróban történő átutalással történik. A
kihelyezett forintszámlát is megjelölhet. Ha az adott állomáshely szerinti országban nincs,
vagy olyan alacsony fejlettségű bankrendszer működik, ami a számlamozgásokat
veszélyezteti, a kifizetés pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés útján történik. A
munkáltató viseli a díjazás fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő
kifizetésének a költségét.
(2)	A külpolitikáért felelős miniszter
a)	rendeletben határozza meg a devizailletmény, valamint a költségtérítés számításának e
törvényben nem rendezett részletes szabályait, valamint
b)	szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja az egyes külképviseletek külpolitikai
viszonyrendszerben elfoglalt helye, továbbá életminőség szerinti besorolását, és ennek alapján
a devizailletmény és a költségtérítés mértékét.
10.	A kihelyezettre vonatkozó különleges munkajogi, biztonsági és a külképviselet
működését érintő egyéb szabályok
27.	§ (1) A kihelyezett a külképviselet-vezető írásbeli utasítása alapján és a kihelyező vezető
jóváhagyásával 15 naptári napot meghaladóan eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti
munkaköre mellett ideiglenesen más munkakörbe tartozó feladatokat is elláthat (a
továbbiakban: helyettesítés).
(2)	Az (1) bekezdés szerinti helyettesítéssel az adott munkakör legfeljebb egy évig látható
el. Egy éven túl a munkakört pályázat vagy kijelölés útján be kell tölteni, vagy meg kell
szüntetni.
(3)	Külön díjazás kizárólag a 90 napot meghaladó helyettesítési időre jár, melynek mértéke
legfeljebb a kihelyezett devizailletményének 20%-a. A helyettesítésre egyebekben a
közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény átirányításra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
14
28.	§ (1) A tartós külszolgálat ellátásának idején a kihelyezett biztonsági szolgálatot is ellát,
amelyért külön díjazás nem jár. A biztonsági szolgálat részletes szabályait a külpolitikáért
felelős miniszter rendeletben határozza meg.
(2)	A külképviselet vezetője válsághelyzet esetén biztonsági okból elrendelheti a
kihelyezettek és esetleges hozzátartozóik, valamint a kihelyezettel együtt élő egyéb személyek
a külképviselet hivatalos helyiségeibe történő azonnali berendelését és ellenkező utasításig
való ott tartózkodását vagy biztonságos helyre történő menekítését.
(3)	A válsághelyzetben a kihelyező vezető dönt a (2) bekezdésben meghatározott személyek
hazaszállításáról. Az ebből eredő, előre nem tervezett többletköltségeket a kihelyező szerv
viseli.
29.	§ (1) A kihelyezett munkarendjét a külképviselet-vezető határozza meg, valamint szükség
esetén rendkívüli munkavégzést, ügyeletet és készenlétet rendelhet el. A munkarendre, a
rendkívüli munkavégzésre, az ügyeletre, a készenlétre, valamint ezek nyilvántartására és
elszámolására, továbbá a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat a külpolitikáért felelős
miniszter rendeletben állapítja meg.
(2) A külképviseleten a munkaidő beosztása a külképviselet-vezető által a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény szerint megállapított általános munkarendtől és munkaidő-
beosztástól eltérően is megállapítható. A külképviseleten a munkaszüneti napok megegyeznek
a belföldön jogszabályban meghatározott munkaszüneti napokkal. A munkaszüneti napot más
napon kiadni vagy összevonni csak különösen indokolt esetben lehet. A kihelyezettet
hetenként két egymást követő pihenőnap illeti meg, amelyeket a külképviselet-vezető a helyi
viszonyokra tekintettel állapít meg.
30.	§ (1) A kihelyezett és hozzátartozója a tartós külszolgálat alatt a kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény és kapcsolódó jogszabályok külföldön történő
gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak az állomáshelyen egészségügyi ellátás
igénybevételére, melynek részletszabályait - az egészségügyért felelős miniszterrel
egyetértésben - a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
(2)	A hozzátartozó a fogadó államban - a kihelyező szerv hivatali szervezete vezetőjének
előzetes hozzájárulásával - szabadon vállalhat munkát. A kihelyező szerv hivatali
szervezetének vezetője a mérlegelés során különösen nemzetbiztonsági szempontokat
mérlegel.
(3)	A kihelyezett és hozzátartozói a tartós külszolgálat időtartamára a külföldre utazásról
szóló törvény rendelkezései alapján jogosultak diplomata- vagy külügyi szolgálati útlevél
igénybevételére.
31.	§ (1) A kihelyezett a tartós külszolgálatának időtartama alatt a kihelyezését megelőzően
meglévő szabadságaival nem rendelkezhet. A tartós külszolgálat időtartamára járó alap- és
pótszabadságot a kihelyezettnek tartós külszolgálata időtartama alatt igénybe kell vennie. A
tartós külszolgálat kezdetét megelőzően fennálló szabadnapokat a kihelyező szervnek a tartós
külszolgálat megszűnését követően, közvetlenül egybefüggően kell kiadnia. A kihelyező
szerv szakdiplomaták esetében csak a tartós külszolgálat időtartama alatt keletkező,
időarányos szabadságot adja ki.
(2)	A tartós külszolgálat idejére a kihelyezett részére a közszolgálati tisztviselőkről szóló
törvény szerinti besorolása alapján, a tárgyévben időarányosan megállapított mennyiségű
alap- és pótszabadság kerül megállapításra. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben
foglaltaktól eltérően a külképviselet-vezetőt 10, helyettesét 5 nap pótszabadság illeti meg.
(3)	A (2) bekezdésen túl a kihelyezettet évente összesen
15
a)	Európán belüli állomáshely esetében két, Európán kívüli állomáshely esetében négy,
Ausztrália és Óceánia esetében hat utazási nap, valamint
b)	állomáshelytől függetlenül két, egészségügyi vizsgálat céljából igénybe vehető
szabadnap illeti meg.
(4)	A szabadság kiadásának időpontját - a kihelyezett előzetes meghallgatása után - az éves
szabadságolási terv alapján a külképviselet-vezető határozza meg. A külképviselet-vezető
tekintetében a szabadság kiadásának időpontját a kihelyező szerv határozza meg.
(5)	Az éves szabadságolási tervet - a kihelyezett igényének megismerése után - a
külképviselet-vezető készíti el, melyről a kihelyezettet tájékoztatja.
(6)	Ha a kihelyezett kormányzati szolgálati jogviszonya tartós külszolgálata időtartama alatt
szűnik meg, számára a végkielégítés, továbbá a szabadságmegváltás összege a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény szerinti besorolása szerinti mértékben kerül megállapításra.
32.	§ (1) A külképviselet vezetője a tárgyévet megelőző három év teljesítményértékelése
alapján a tárgyévre vonatkozóan javasolhatja a kihelyező szerv hivatali szervezete
vezetőjének a kihelyezett rangban történő előléptetését. A külképviselet vezetője
kezdeményezheti továbbá a kihelyező szerv hivatali szervezetének vezetőjénél a kihelyezett
idő előtti végleges hazarendelését, ha a kihelyezett a kihelyezés időtartama alatti minősítése
átlag alatti vagy elfogadhatatlan teljesítményszintet ér el.
(2) A kihelyező vezető az (1) bekezdésben foglaltak alapján mérlegelési jogkörben eljárva -
szakdiplomata esetén a szakminiszterrel való egyeztetést követően - dönt a kihelyezett
rangban történő előléptetése, vagy idő előtti berendelése tárgyában.
33.	§ (1) A kihelyezett a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti jubileumi
jutalomra tartós külszolgálatának időtartama alatt besorolás szerinti illetménye alapul
vételével megállapított mértékben jogosult.
(2)	A kihelyezettet a keresőképtelenséggel járó betegsége időtartamára legfeljebb 90 napig,
állomáshelyén a havi devizailletmény 60%-a, belföldön 30%-a illeti meg. A 90. napot
követően a kihelyezettet - ha szállítható állapotban van - további gyógykezelésre haza kell
szállítani. A 90. napot meghaladó - további legfeljebb 90 nap - időtartamra a kihelyezett a
devizailletménye 30%-ára jogosult függetlenül a tartózkodás helyétől.
(3)	A kihelyezett tartós külszolgálata a keresőképtelensége kezdetét követő 180. napot
követő napon megszűnik, a külszolgálat időtartamára létesített határozott idejű kormányzati
szolgálati jogviszonya azonban keresőképtelensége fennállásáig, de legfeljebb 365 napig
továbbra is fennáll.
(4)	A kihelyezettet beteg gyermekének ápolása miatti keresőképtelenségének időtartamára -
legfeljebb 90 napig - az (4) bekezdésben meghatározott mértékű devizailletmény illeti meg.
(5)	A kihelyezett halála esetén a halál bekövetkeztéig járó díjazásán felül a kihelyezettel az
állomáshelyen tartózkodó hozzátartozói a kihelyezett további összesen egyhavi díjazására
jogosultak.
34.	§ Az a külképviselet, melynek keretében a 3. § (3) bekezdése szerinti kulturális intézet,
vagy kulturális szolgálat működik, kulturális, oktatási és tudományos tevékenysége körében
vállalkozási tevékenységet folytathat.
35.	§ A külképviselet a kiadási előirányzatai terhére támogatást, adományt és más ellenérték
nélküli kötelezettséget vállalhat és kifizetést teljesíthet.
16
11.	A diplomáciai, a konzuli és a kereskedelmi képviseletek együttműködése
36.	§ (1) A diplomáciai képviselet vezetője összehangolja a fogadó államban működő konzuli
és kereskedelmi képviseleteknek a fogadó állammal fennálló politikai kapcsolatokra kiható
tevékenységét.
(2)	Az (1) bekezdésben említett hatáskör megfelelő gyakorlása érdekében, ha a konzuli,
vagy kereskedelmi képviseletnél a fogadó állammal fennálló politikai kapcsolatokat
lényegesen érintő ügyben jár el, a konzuli vagy kereskedelmi képviselet vezetője egyeztet a
diplomáciai képviselet vezetőjével.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével, a konzuli képviselet vezetője a
konzuli kerületen belül önállóan jár el a kereskedelmi, gazdasági, kulturális, tudományos és
baráti kapcsolatok fejlesztésével összefüggő, valamint a kihelyező szerv által közvetlenül rá
bízott egyéb feladatok teljesítése és az ezekkel kapcsolatos jelentőmunka során.
(4)	A diplomáciai, konzuli vagy kereskedelmi képviselet közötti hatásköri összeütközés
esetén - ha az egyeztetés nem vezet eredményre - az eljáró külképviseletet a külpolitikáért
felelős miniszter az összeütközésről való tudomásszerzéstől számított 24 órán belül kijelöli.
12.	A szakdiplomatákra vonatkozó különös rendelkezések
37.	§ (1) A szakdiplomatára a diplomatára vonatkozó rendelkezéseket az e szakaszban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Szakdiplomata álláshely létesítése érdekében a külpolitikáért felelős miniszter, az EU
ÁK-n létesítendő álláshely esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter
a szakminiszterrel történő egyeztetést követően együttes előterjesztést nyújt be (a
továbbiakban: előterjesztés) a Kormánynak. A Kormánynak benyújtandó előterjesztésre
vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3)	A szakdiplomata álláshelyre vonatkozó pályázatot a szakminiszter hirdeti meg és bírálja
el. A szakdiplomata személyére a pályázat eredménye vagy kivételesen kijelölés alapján a
szakminiszter tesz javaslatot a kihelyező vezetőnek. Kihelyezésre akkor kerül sor, ha a
szakminiszter személyi javaslatával a kihelyező vezető egyetért.
(4)	A kihelyezésre kerülő személy a felkészülés, valamint a tartós külszolgálat idejére - a
közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti határozott idejű áthelyezéssel - a kihelyező
szerv állományába kerül.
(5)	A szakdiplomata munkaköri leírását a szakminiszterrel egyeztetve a kihelyező szerv
készíti el.
(6)	A szakdiplomata a külképviselet munkájában a külképviselet-vezető utasításai szerint
vesz részt, szakmai irányítását a szakminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben a
szakminiszterrel egyeztetve, a külképviselet-vezetőn keresztül a kihelyező vezető végzi.
(7)	A szakdiplomata tartós külszolgálata a kihelyező vezető kezdeményezésére csak a
szakminiszter egyetértésével szüntethető meg. A szakdiplomata tartós külszolgálatának
megszüntetését a szakminiszter is kezdeményezheti a kihelyező vezetőnél azzal, hogy a
szakminiszter döntése a kihelyező szervre nézve kötelező.
(8)	A szakdiplomata kihelyezésének meghiúsulása vagy tartós külszolgálatának megszűnése
vagy megszüntetése esetén a szakdiplomata a szaktárca vagy a szaktárca irányítása vagy
felügyelete alá tartozó központi államigazgatási szerv állományába is visszahelyezhető, annak
17
vezetője egyetértésével. A visszahelyezésről a kihelyező szerv vezetője, a szakminiszterrel
egyeztetve intézkedik.
(9)	A szakdiplomata ideiglenes hazarendelésének a kihelyező szerv mellett a szaktárca
működési körén kívül eső elháríthatatlan ok is alapját képezheti.
(10)	Szakdiplomata tartós külszolgálatának a kihelyezés visszavonásával történő
megszüntetéséről a kihelyező szerv haladéktalanul értesíti a szakminisztert.
III.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
13.	Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
38.	§ (1) Ez a törvény 2017. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépésekor tartós külszolgálatot ellátó
kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők esetében is alkalmazni kell.
(3)	Ha az e törvény szerint megállapított pénzbeli és nem pénzbeli juttatás és a
jogviszonyból eredő egyéb jogosultságok a törvény hatályba lépésekor tartós külszolgálatát
töltő kihelyezettre nézve kedvezőtlenebbek a kihelyezés időpontja szerint megállapított
pénzbeli és nem pénzbeli juttatásainál és a jogviszonyból eredő egyéb jogosultságainál, akkor
a folyamatban lévő tartós külszolgálatának befejezéséig a kihelyezett a kihelyezése
időpontjában megállapított juttatásokra és a jogviszonyból eredő egyéb jogosultságokra
jogosult.
(4)	A 14. § (2) bekezdés c) pont szerinti feltételnek nem megfelelő diplomáciai vagy
konzuli rangú kormánytisztviselőnek e törvény hatályba lépését követő két éven belül meg
kell szereznie az előírt szintnek megfelelő nyelvvizsgát.
(5)	Az e törvény hatályba lépésekor munkaviszony keretében tartós külszolgálatot teljesítő
kihelyezett tekintetében e törvény rendelkezéseit munkakörének megfelelően kell alkalmazni
azzal, hogy jogviszonya nem alakul át kormányzati szolgálati jogviszonnyá.
14.	Felhatalmazó rendelkezések
39.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a szakdiplomata felkészítése és szakmai irányítása, valamint a szakdiplomata és a
szaktárca közötti kapcsolattartás,
b)	a szakdiplomata álláshely létesítésére vonatkozó, a Kormánynak benyújtandó
előterjesztés részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(2)	Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy
a)	a kihelyezettel életvitelszerűen a tartós külszolgálat helyén tartózkodó, jövedelemszerző
tevékenységet nem folytató házastárssal kapcsolatos nyilatkozat és annak megtételének,
b)	az EU ÁK tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszterrel
egyetértésben a rangadományozás és ranghasználat,
c)	a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelmények és azok teljesítésének,
d)	a kihelyezett tartós külszolgálata alatt harmadik országban történő ideiglenes kiküldetés
teljesítésének,
18
e)	a külképviseletek külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helyük, valamint élhetőségük
szempontjából való besorolása, valamint a devizailletmény és a költségtérítés számításának e
törvényben nem rendezett,
f)	az egyes külképviseletekhez tartozó költségtérítés-szorzók,
g)	a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalóval kötött munkaszerződés,
h)	az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a kihelyezettek és hozzátartozóik
tartós külszolgálat alatt az állomáshelyen egészségügyi ellátás igénybevételének,
i)	az EU ÁK tekintetében az európai ügyek koordinációjáért felelős miniszterrel
egyetértésben a biztonsági szolgálat,
j) a pályáztatás,
k) a költségvetésről szóló törvény kihirdetésétől számított 45 napon belül az egyes
állomáshelyekre vonatkozó, az ENSZ-szorzóval korrigált, a következő költségvetési évre
vonatkozó, az ENSZ által utoljára közzétett szorzószámok figyelembevételével,
állomáshelyenként megállapított deviza-alapilletmények,
l) a kihelyezett munkarendjének, valamint a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a
készenlét elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának, továbbá a szabadság
kiadásának,
m) kihelyezett részére nyújtható kamatmentes illetményelőleg és nyújtásának,
n) kizárólag gépkocsi vásárlás céljára nyújtható kölcsön
részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(3)	Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy - a külpolitikáért felelős
miniszterrel egyetértésben - a közvetlen alárendeltségébe tartozó külképviseleti szervezeti
egységeknél tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre
vonatkozó, e törvénytől eltérő szabályokat rendeletben megállapítsa.
15.	Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések
40.	§ (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban:
Kttv.) 6. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(6. § E törvény alkalmazásában)
„14. kormányzati vagy közszolgálati ügykezelő: az, aki a közigazgatási szervnél közhatalmi,
irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot
lát el, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti
adminisztratív és technikai személyzet tagja, kivéve, ha ezt a tevékenységet az 1. § c) pontja
szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél vagy a Honvédségnél közalkalmazotti
jogviszonyban álló személy végzi;”
(2)	A Kttv.
a)	57. §-át megelőző alcím címében az „Európai Unió Intézményeiben” szövegrész helyébe
az „Európai Unió Intézményeiben és nemzetközi szervezeteknél” szöveg,
b)	57. § (2) bekezdésében az „európai uniós intézmény” szövegrész helyébe „európai uniós
intézmény vagy nemzetközi szervezet” szöveg lép.
(3)	A Kttv. 186. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
19
„(3) A tartós külszolgálatot teljesítő kormánytisztviselő esetében a 2. mellékletben
meghatározott adatokon túl a közszolgálati alapnyilvántartásban kell nyilvántartani a
külképviselet megnevezését, a diplomáciai vagy konzuli rangot, valamint az átalány-
költségtérítésre vonatkozó adatokat is.”
41.	§ (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 63. §-a a
következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A külképviselet törvényben meghatározottak szerint minisztériumba tagozódik."
(2)	A Ksztv. 63. § (3) bekezdésében az "e törvény" szövegrész helyébe a "törvény" szöveg
lép.
42.	§ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklete a jelen
törvény 2. melléklete szerint egészül ki.
43.	§ Hatályát veszti
a)	a Kttv.
aa)	54/A.-54/C. §-a,
ab)	126. § (6) bekezdése,
ac)	259. § (1) bekezdés 3. pont d) alpontja, valamint
ad)	259. § (4)-(4a) bekezdése.
b)	a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.)
Korm. rendelet I. és II. Fejezete.
1.	melléklet a 2016. évi ... törvényhez
Munkaköri és rangok szerinti besorolás
Munkakör		Rang	Szorzó
Vezetői munkakörök	Külképviselet-vezető	Nagykövet	5,0
		Főkonzul	4,6
	Első beosztott diplomata, első beosztott konzul		4,2
	külföldi magyar kulturális intézetet vezető kulturális tanácsos, vezető konzul		4,0
Diplomata munkakörök	Beosztott diplomata	rk. követ	4,0
		I.o. tan.	3,9
		II.o. tan	3,8
	Beosztott diplomata és diplomáciai rangú gazdasági vezető	I.o. tit.	3,7
		II. o. tit.	3,6
		III. o. tit.	3,5
	Beosztott diplomata, diplomáciai rangú gazdasági felelős, diplomáciai rangú regionális rendszergazda	attasé	3,4
		segédattasé	3,3
Adminisztratív munkakörök	Regionális rendszergazda, gazdasági felelős		3,0
20
	Rendszergazda, külképviselet- vezetői titkárnő, gazdasági ügyintéző		2,8
	Titkárnő (titkársági referens), konzuli ügyintéző		2,6
Technikai munkakörök	Nagyköveti gépkocsivezető		2,4
	Gépkocsivezető, szakács, gondnok		2,2
	Hivatalsegéd, takarító		2,0
2.	melléklet a 2016. évi ... törvényhez
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú mellékletének „II.
Igazolás nélkül elszámolható költségek” része a következő 9. ponttal egészül ki:
(Az e törvényben elismert költségek esetében, ha törvény vagy kormányrendelet (a
továbbiakban: jogszabály) költségtérítésről rendelkezik, akkor a ténylegesen felmerült és
igazolt kiadás érvényesítése helyett a jogszabályban meghatározott mértékig igazolás nélkül
számolható el az adott címen költség azzal, hogy akkor ezt a költséget teljes egészében
elszámoltnak kell tekinteni. Ilyen költségnek minősül különösen)
„9. a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint tartós külszolgálatra
kihelyezett magánszemély, és a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló tartós
külföldi szolgálatra kihelyezett szolgálati jogviszonyban álló személy részére a saját és
hozzátartozói külföldi életvitelével kapcsolatban felmerülő többletköltségek fedezetére az
említett törvény vagy a végrehajtására kiadott más jogszabály alapján megállapított átalány-
költségtérítés összege.”
21
I N D O K O L Á S
Általános indokolás
A klasszikus diplomáciai feladatok mellett a külgazdaságot, valamint a kulturális és
tudománydiplomáciát magában foglaló külügyi igazgatás megteremtésével nemcsak
egységesedett, hanem ki is bővült a magyar külpolitika feladata és eszköztára. Ezek között is
hangsúlyosak a nemzeti érdekek külföldön történő megjelenítése, képviselete és védelme; az
eredményes és sikeres Magyarország megjelenítésében, fejlesztésében játszott szerep; a
magyar álláspontok következetes képviselete.
Magyarország és a nemzetközi közösség közötti együttműködés erősítése érdekében
szükségessé vált a külképviseleti hálózat hatékonyságának, gyors reagáló képességének
biztosítása, stabil, egységes, átlátható tartós külszolgálati rendszer megteremtése. Mindezek
érdekében a személyi állománnyal szembeni elvárások rögzítése mellett megfelelő kereteket
teremtve meg kellett erősíteni a külképviseletek, a külügyi szolgálat alapvető rendszerét és a
tartós külszolgálatra vonatkozó speciális szabályokat.
A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény megalkotásával a jogalkotó
ennek a folyamatnak egy nagyon fontos elemét, zárkövét teszi le: egységesíti, és törvényi
szintre emeli a normaanyagot. Az előterjesztés ezzel szimbolikusan is kifejezi és elismeri azt
a munkát és szerepet, melyet a magyar külpolitika, a magyar diplomácia tagjai látnak el
Magyarország érdekeinek artikulálásában, képviseletében.
A fentiektől függetlenül a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére
vonatkozó szabályokat (a jelen törvény hatályánál tételesen meghatározott szabályok
kivételével) külön törvény állapítja meg.
Az eddig különböző szabályozási szinteken lévő, szerteágazó diffúz joganyagot a jogalkotó
átfogó rendszerbe foglalja: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel (a továbbiakban:
Kttv.) való viszonyt is meghatározva kerettörvényt alkot, és törvényi szintre emeli az alapvető
jelentőségű jogokat és kötelezettségeket, garanciális rendelkezéseket, ezen túlmenően
felhatalmazást ad végrehajtási szintű részletszabályok megalkotására.
A szabályozási szint emelése alkalmas arra, hogy az alapvető rendelkezések megváltoztatása
a legszigorúbb jogalkotási feltételek mellett történjen, ezáltal is garantálva a rendszer hosszú
távú stabilitását és kiszámíthatóságát. A miniszteri szintű végrehajtási rendeletekkel lehetővé
válik, hogy a miniszter saját feladat- és hatáskörében igazíthassa a gyakorta változó
körülményekhez azokat a részletszabályokat, amelyek nem igényelnek törvényi szintet, s
amelyek a napi működés legfontosabb részét képezik.
22
A törvényjavaslat a tartós külszolgálat szabályozásával kifejezi ennek specifikus vonásait -
speciális viszonyrendszer, élethelyzet és elvárások, melyeknek a külképviseleteken
dolgozóknak meg kell felelniük. A törvényjavaslat figyelembe vette a 21. századi új
élethelyzeteket is, amikor egyes jogintézményeket új megközelítéssel, tartalommal kodifikált.
A jogalkotó kifejezett célja továbbá a járandóságok rendszerének megreformálása, speciális
rendelkezéseket megfogalmazva a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályaihoz
képest. Ennek keretében a reform a tervezet minden elemében megjelenő kiszámíthatóság,
stabilitás, rugalmasság mellett célul tűzi ki a bürokrácia csökkentését a külügyi igazgatás
Központjában, egyidejűleg növelve a kontroll hatékonyságát a külképviseleteken. Az
átalakuló rendszer kiszámítható költségtervezést tesz lehetővé a kiküldő szerv oldaláról,
miközben megfelelő döntési szabadságot biztosít és ehhez párosuló felelősséget telepít az
egyes kiküldöttekre.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A törvényjavaslat hatályát tartalmazó rendelkezés, így Magyarország diplomáciai és konzuli
képviseleteire, nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, kereskedelmi
képviseleteire, és az oda kihelyezett kormányzati szolgálati jogviszonyban
foglalkoztatottakra, valamint - ha a fogadó állam joga lehetővé teszi - a külképviselet által
foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat a kialakult
gyakorlatot is figyelembe kívánja venni, hatályát nem terjesztette ki a helyi önkormányzat
képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati
hivatala köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára. A
jogalkotó kiterjeszti a szabályozás hatályát továbbá a honvédelemért felelős miniszter
közvetlen alárendeltségébe tartozó külképviseleti szervezeti egységeknél külszolgálatot
teljesítő kormánytisztviselői jogviszonyban álló foglalkoztatottakra, amennyiben egyéb rájuk
vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik. Garanciális szabályként rögzíti a szöveg,
hogy az ő esetükben nem vonhatók el vagy csorbíthatók a jelen törvény által nyújtott jogok. A
Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére vonatkozó szabályokat külön
törvény határozza meg, azonban bizonyos taxatíve felsorolt esetekben e törvény hatálya alá
tartozik majd.
a 2.§-hoz
Értelmező rendelkezések.
a 3.§-hoz
A rendelkezés a belső jog és a nemzetközi jog alapján, különösen a diplomáciai
kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződésben (továbbiakban:
bécsi szerződés) foglaltaknak megfelelően határozza meg Magyarország külképviseleteinek
23
típusait, azok jogállását, valamint a külképviseletek részeként működő, nem önálló szervezeti
egységeket. A szabályozás megteremti annak jogalapját, hogy a külföldi magyar kulturális
intézetek a külképviseletek nem önálló szervezeti egységeiként működjenek a jövőben. A
külképviselet részeként külföldi magyar kulturális intézet, vagy kulturális szolgálat is létre
hozható. Míg előbbit - a korábban - a Balassi Intézet külföldi egységeiként ismert intézetek
alkotják, addig utóbbi a külképviseleten működő kulturális tevékenységet ellátó diplomaták
körét jelenti. Mindkét szervezeti egység vezetője kulturális tanácsosi rangban látja el
feladatát.
a 4. §-hoz
A törvényjavaslat a bécsi szerződésben foglaltak figyelembe vételével határozza meg a
külképviselet tagjait és a köztük fennálló hierarchikus viszonyt. A külképviselet által
foglalkoztatott munkavállalók körén kívül valamennyi foglalkoztatott a Kttv. szerinti
kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy.
az 5. §-hoz
A rendelkezés a bécsi szerződéssel összhangban nevesíti a külpolitikáért felelős miniszter
irányítása alatt álló külképviseletek vezetését ellátó tisztségek körét.
a 6. §-hoz
A szabályozásnak megfelelően a külképviselet vezetője gondoskodik a külképviselet teljes
személyzete és működése tekintetében a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő
működés biztosításáról. Tekintettel arra, hogy a külképviseletek személyi állományában
foglalkoztatottak egy részének jogviszonyára a Kttv., másik részére pedig - ha a fogadó állam
joga ezt lehetővé teszi - az Mt. szabályai irányadóak, a külképviselet vezetője e két
törvénnyel, illetve - ha a fogadó állam joga nem teszi lehetővé a magyar munkajog
alkalmazását - a fogadó állam munkajogi szabályaival összhangban határozza meg a
külképviselet munkarendjét, a munkavégzésre irányadó különleges szabályokat, és gyakorolja
a kihelyező szerv vezetője által ráruházott munkáltatói jogokat. A külképviselet-vezető felel a
külképviselet pénzügyi forrásaival és egyéb eszközeivel történő jogszerű gazdálkodásért,
valamint dönt a külképviselet hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben, így felelős a
külképviseletet és annak működését érintő szerződések megkötéséért is. Amennyiben egy
állam területén több külképviselet is működik, a diplomáciai képviselet vezetője felel az egyes
külképviseletek működésének összehangolásáért is.
a 7. §-hoz
A törvényjavaslat rendezi a külképviselet vezetőjének távolléte, illetve akadályoztatása
esetére alkalmazandó helyettesítés rendjét a bécsi szerződésben foglalt rendelkezésekkel
összhangban. A helyettesítés törvényben szabályozott rendje nem alkalmazható, amennyiben
nemzetközi szerződés, szokásjogi szabály, jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz, a
fogadó állam joga, vagy protokolláris norma alapján a külképviselet vezetőjének
24
helyettesítésére nincs lehetőség, ha e szabályok valamelyike kifejezetten személyes eljárást ír
elő. Eszerint a külképviselet vezetőjét az első beosztott diplomata, vagy főkonzulátus esetében
első beosztott konzul helyettesíti, kivéve, ha a külképviselet vezetője ettől eltérően
rendelkezik. A külképviselet-vezető helyettesét e feladatának ellátása idejére a külképviselet
vezetőjével azonos jogosultságok illetik meg. A szabályozás új rendelkezést vezet be arra az
esetre, ha a külképviselet-vezetői pozíció átmenetileg nem kerül betöltésre, ekkor ugyanis - a
kihelyező szerv hivatali szervezete vezetőjének eltérő döntése hiányában - a külképviselet-
vezetőt az első beosztott diplomata, vagy főkonzulátuson az első beosztott konzul helyettesíti.
a 8. §-hoz
A törvényjavaslat a külképviseleten a diplomatákra vonatkozó feladatok tekintetében
garanciális szabályként a kormánytisztviselők kihelyező okiratában és munkaköri leírásában
foglaltakat, valamint a külképviselet-vezető utasításait határozza meg irányadóként azzal,
hogy a diplomata köteles feladatainak mindezek alapján a hivatali út betartásával eleget tenni.
Nem tartozik a törvényjavaslat szabályozási körébe a konzuli személyzet tagjaira vonatkozó
feladatok ellátása. A szakdiplomáciai személyzet tagjai tekintetében a diplomatákra
vonatkozó rendelkezéseket rendeli alkalmazni a törvényjavaslat a munkaköri kötelezettségeik,
illetve a külképviselet vezetőjének utasításai vonatkozásában azzal, hogy elsődlegesen a
szakágazati feladatok ellátása tartozik a feladatkörükbe. Külön szabályozás vonatkozik e
szakaszban a diplomáciai kisegítő személyzet tagjaira, akiknek alapvető feladatait a
normaszöveg garanciális jelleggel határozza meg.
a 9. §-hoz
A külképviselet által foglalkoztatott munkavállalók tekintetében a törvényjavaslat rögzíti a
korábbi gyakorlatnak megfelelő garanciális jellegű szabályt, miszerint amennyiben a fogadó
állam joga azt lehetővé teszi, a felek a jogválasztás szabadsága alapján a magyar Mt.
rendelkezéseit kötik ki a közöttük létrejött munkaviszony vonatkozásában kötelezően
alkalmazandóként. A szerződést a kihelyező szervnél munkáltatói jogkört gyakorló által
átruházott hatáskörben a külképviselet vezetője köti a meg a munkavállalóval. A
munkaszerződésben rögzítésre kerül, hogy a jogválasztás nem eredményezheti azt, hogy a
munkavállalót megfosszák a jogválasztás hiányában alkalmazandó jog által biztosított olyan
védelemtől, amelyektől megállapodás alapján sem lehet eltérni. A külképviselet által
foglalkoztatott munkavállalókkal megkötésre kerülő munkaszerződésre vonatkozó részletes
szabályokat miniszteri rendelet szabályozza.
a 10. §-hoz
A diplomata álláshelyek betöltése fő szabály szerint pályázat, illetve kivételesen külpolitikai
szempontok alapján, hivatali érdekből, a kihelyező szerv vezetője általi kijelölés útján
történik. A pályáztatás részletes szabályait a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben
határozza meg.
25
a 11. §-hoz
A kihelyezésre kerülő személy felkészítésének, szakmai irányításának, illetve a szakdiplomata
és a szaktárca közötti kapcsolattartás részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza.
Garanciális módon rendezi a jogalkotó a felkészítés időtartamának minimum és maximum
terjedelmét. A felkészülési idő a kiutazás napjának függvénye, amit a külképviselet politikai
és gazdasági jelentősége, valamint az ellátandó feladatok összetettsége határoz meg. A
felkészítést a külpolitikáért felelős miniszter és az európai uniós ügyekért felelős miniszter
közösen végzi akként, hogy az európai uniós szakpolitikai munkakörök kapcsán az átfogó
európai uniós felkészítést az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, míg a
diplomáciai, alapvető európai uniós ismereteket is érintő felkészítést a külpolitikáért felelős
miniszter végzi. A szakdiplomata tekintetében garanciális szabály, hogy annak irányítását a
szakminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben vele egyeztetve - a külképviselet-
vezető útján - a kihelyező szerv vezetője (ideértve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és
Innovációs Hivatal vezetőjét is) végzi.
a 6. alcímhez
A törvényjavaslat alapvető jelleggel rendezi a rangadományozás és a ranghasználat szabályait.
A külpolitikáért felelős miniszter a rangot nem viselő kormánytisztviselőnek tartós
külszolgálatának megkezdése előtt diplomáciai rangot adományoz. Az európai uniós ügyek
koordinációjáért felelős miniszter az EU ÁK vonatkozásában rendelkezik rangadományozási
joggal, a szabályozás azonban azt a külpolitikáért felelős miniszterrel történő egyeztetéshez
köti. A szakdiplomatákra vonatozó rangadományozási szabályok a szakmai irányításra
helyezve a hangsúlyt a szakminiszter javaslatához kötik az áthelyezett kormánytisztviselőnek
adományozható első rang meghatározását.
A rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri, valamint nagyköveti rangot a külpolitikáért
felelős miniszter, az EU ÁK nagykövetei tekintetében az európai uniós ügyek
koordinációjáért felelős miniszter javaslata alapján a köztársasági elnök az adományozza. A
diplomáciai rangfokozatok meghatározását a normaszöveg a bécsi szerződéssel összhangban
határozza meg. A konzuli rangok adományozása a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963.
április 24-én elfogadott egyezmény rendelkezéseivel összhangban került szabályozásra a
törvényben. Eszerint a külpolitikáért felelős miniszter alkonzul, konzul és főkonzul rangot
adományozhat, emellett pedig a kormánytisztviselőnek diplomáciai rangja megmarad, és
díjazása megállapítása során az kerül figyelembe vételre.
A diplomáciai és konzuli rang az adományozást követően a kormánytisztviselőt főszabály
szerint hivatalos tevékenysége során, külföldön és belföldön is megilleti, de azon kívül csak
akkor használhatja, ha az hivatali funkciójára tekintettel, illetve protokollárisan az kifejezetten
szükséges.
26
A törvényjavaslat meghatározza az első rang megszerzéséhez szükséges alapvető
kritériumokat, kötelezővé téve az angol nyelvismeretet és legalább egy további nyelv
ismeretét, amelyek közül legalább egy nyelvből felsőfokú nyelvvizsgával kell a rangot viselő
kormánytisztviselőnek rendelkeznie. Átmeneti rendelkezésben két éves türelmi időt biztosít a
törvényjavaslat a megfelelő szintű nyelvvizsga megszerzésére azon kihelyezettek száma, akik
a törvényjavaslat hatályba lépésekor a törvény által előírt nyelvvizsgával nem rendelkeznek.
A törvényjavaslat különösen indokolt esetben lehetőséget biztosít a kihelyező szerv
vezetőjének arra, hogy hivatali érdekből eltérjen a rangadományozás e szabályaitól és a
meghatározott feltételek hiányában is ranghasználatot biztosítson. A normaszöveg magasabb
fokú rang használat engedélyezésére is lehetőséget biztosít, különösen olyan esetekben,
amikor a fogadó állam helyi diplomáciai szokásai azt indokolttá teszik. A rangadományozás
és -használat részletes szabályait a külpolitikáért és az európai uniós ügyek koordinációjáért
felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.
a 15. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a tartós külszolgálatra kihelyezhető kormányzati szolgálati
jogviszonyban lévők körét. A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban
kormánytisztviselőként és kormányzati ügykezelőként foglalkoztatott személy hozzájárulása
szükséges tartós külszolgálatra történő kihelyezéséhez. A pályázati rendszerben alapvetően
teljesül ez a törvényi követelmény, ám a kijelöléssel tartós külszolgálatra kihelyezett személy
hozzájárulásától sem lehet eltekinteni. A munkáltatói jogokat a kihelyezett felett a kihelyező
szerv vezetője gyakorolja, szakdiplomaták esetében az áthelyezését követő felkészítés és a
kihelyezés ideje alatt egyaránt.
a 16. §-hoz
A szabályozás meghatározza a tartós külszolgálatra kihelyezésre kerülő kormánytisztviselők
tekintetében a kihelyezés minimum feltételeit. A normaszöveg a tartós külszolgálatról és az
ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendeletben foglalt
feltételeket megismétli azzal az eltéréssel, hogy a kihelyezett családi állapotára tekintettel
kötelezően előírja a kihelyezett (a törvény szerint ekként minősülő) házastársának
nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából
kötendő megállapodás megkötésére irányuló kötelezettségvállalást. A Kttv. követelményein
túl valamennyi kihelyezettnek meg kell felelnie a kihelyező szerv által támasztott iskolai
végzettség, szakmai vizsga és nyelvismeret vonatkozásában előírt feltételeinek. Átmeneti
rendelkezéssel egyéves türelmi időt vezet be a törvény az elvárt nyelvtudást igazoló
nyelvvizsga megszerzésére, tekintettel arra, hogy a jelenleg kihelyezett állományban angol
nyelvet munkanyelvként nem használó kihelyezettek számára aránytalan többlet terhet
jelentene e követelménynek a törvény hatályba lépésekor történő teljesítése, sőt a feltételnek
nem megfelelő kihelyezettek berendelésre is kerülhetnének, ami a külképviseletek
folyamatos, zavartalan működését akadályozná. A kihelyezett személynek érvényes és
kockázatmentes nemzetbiztonsági szakvéleménnyel, valamint Magyarországon állandó
27
lakóhellyel kell rendelkeznie és életvitelszerűen Magyarországon kell élnie, nem lehet
továbbá a fogadó állam állampolgára. E követelmények alól azonban indokolt esetben a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter engedélyével a kihelyező
vezető felmentést adhat. A kihelyezettnek orvosi alkalmassági vizsgálaton, esetenként pedig
pszichológiai alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie.
a 17. §-hoz
A tartós külszolgálat időtartamát öt év időtartamban határozza meg a jogalkotó, azzal, hogy a
pályázati kiírásban meg kell jelölni annak pontos időtartamát a kihelyezés pontos dátumának
és a hazarendelés évének meghatározásával. Hivatali érdekből, vagy különös méltánylást
érdemlő egyéb okból egy alkalommal lehetőséget biztosít a jogalkotó a tartós külszolgálat
legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítására.
a 18. §-hoz
A rendelkezések tartalmazzák a külképviselet kihelyezett általi ideiglenes - 90 napot meg
nem haladó időtartamú - elhagyására irányadó alapvető szabályokat. A kihelyezett számára a
hivatalos, illetve a magáncélú távollétet egyaránt a külképviselet vezetője engedélyezi, az ő
távollétét pedig a jogalkotó a kihelyező vezető engedélyéhez köti. A fogadó állam magáncélú
elhagyása engedélyezésének rendjét a külképviselet vezetője az állomáshely egyedi
körülményeinek megfelelően a hivatali érdekeket szem előtt tartva határozza meg. A
kihelyező szerv vezetője, legfeljebb 90 napig tartó időtartammal, a törvényben meghatározott
indokból ideiglenesen hazarendelheti a kihelyezettet, majd ezen indokokat mérlegelve dönt a
külszolgálat folytatásáról vagy indokolt esetben annak megszüntetéséről. Utóbbi esetben a
kihelyezett állomáshelyen folytatott életvitelének megszüntetéséről (lakhatása, ingóságainak
hazaszállítása) a kihelyező szerv saját költségére gondoskodik.
a 19. §-hoz
E paragrafus rendelkezései tartalmazzák a kihelyezett, kihelyező okiratában eredetileg
meghatározott állomáshelyéről másik állomáshelyen található külképviseletre történő
áthelyezésének alapvető szabályait, így különösen az áthelyezés feltételeit. Az áthelyezésről
szóló írásbeli döntést a kihelyező vezető az áthelyezést megelőző legalább két, legfeljebb hat
hónappal hozza meg. Garanciális jelleggel tartalmazza a normaszöveg annak lehetőségét,
hogy a tartós külszolgálatra kihelyezett másik ország területén ideiglenes, tehát 90 napot meg
nem haladó időtartamú kiküldetést teljesíthessen, amelynek részletes szabályait rendeleti
szinten rendeli szabályozni. A kihelyezett kormányzati szolgálati jogviszonya ebben az
esetben is folytonos marad.
a 20. §-hoz
A törvényjavaslat garanciális jelleggel határozza meg a tartós külszolgálat megszűnésének és
megszűntetésének okait. A tartós külszolgálat megszűnéséhez vezet a kihelyező okiratban
meghatározott határidő vagy feltétel beállta, a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése
vagy 90 napot meghaladó szünetelése, továbbá a kihelyezett halála. Megszünteti a tartós
külszolgálatot a kihelyező és kihelyezett közös megegyezése, a kihelyezés visszavonása, a
28
kihelyezett erre irányuló kérelme és a fogadó államban felmerülő nemzetközi jogi,
diplomáciai ok, amelynek fennállását a külpolitikáért felelős miniszter állapítja meg.
Megszüntethető a tartós külszolgálat akkor is, ha a kihelyezett a kihelyezés időtartama alatti
minősítése átlag alatti vagy elfogadhatatlan teljesítményszintet ér el, továbbá akkor is, ha
ideiglenes hazarendelése során a kihelyező vezető az arra okot adó indok mérlegelésével úgy
dönt. A kihelyezés visszavonására okot adó körülménynek minősül különösen, ha a
kihelyezés feltételei a kihelyezettel szemben nem állnak már fenn, vagy ha a kötelező orvosi
vizsgálaton nem jelenik meg, illetve ha keresőképtelen állapotának beálltától számított 180
nap eltelt, a 180. napot követő napon, ha a 90. napot követően nincs szállítható állapotban.
Hazaszállítása esetén - határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszonya -
keresőképtelensége végéig, de legfeljebb 365 napig fennáll. A munkáltatói jogkör gyakorlója
ezen időszak vége előtt is dönthet úgy, hogy megszünteti a kormányzati szolgálati
jogviszonyt, a munkáltató érdekkörében felmerült okból. Amennyiben a visszavonást
tartalmazó döntés közlését követően a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló
foglalkoztatott a megváltozott feltételek szerint nem kíván munkát végezni, erről szóló
írásbeli nyilatkozatát a jogalkotó szándéka szerint e jogviszonyáról lemondó nyilatkozatnak
kell tekinteni, és mentesíteni kell a munkavégzés alól. A törvény különösen indokolt,
rendkívüli esetben biztosítja a kihelyező vezető általi azonnali hatályú visszavonás
lehetőségét. A kihelyezett egyoldalú írásbeli nyilatkozattal kérheti a kihelyezés
megszüntetését, amely kérelmét a kihelyező szerv vezetője bírálja el azzal, hogy köteles a
kihelyezett kérelmére őt hazarendelni.
a 21. §-hoz
Az e paragrafusban foglalt rendelkezések törvényi garanciát biztosítanak a kormányzati
szolgálati jogviszonyban álló kihelyezettek részére a tartós külszolgálat megszűnését követő,
végzettségüknek megfelelő visszahelyezésére nem csupán a minisztérium, hanem annak
háttérintézményei állományában is, biztosítva ezzel a kormányzati szolgálati jogviszonyban
álló foglalkoztatott képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzést. Kivételt
képeznek e rendelkezés alól a határozott, kizárólag a kihelyezés idejére szóló kormányzati
szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak, mivel az ő esetükben a tartós külszolgálat
megszűnése egyben kormányzati szolgálati jogviszonyuk megszűnését is jelenti. E paragrafus
rendelkezései nem érintik a szakdiplomaták tartós külszolgálatának megszűnését.
a 22. §-hoz
A tartós külszolgálatra történő kihelyezésről, kihelyezés módosításáról, valamint a kihelyezés
megszűnéséről vagy megszüntetéséről és az áthelyezésről szóló munkáltatói intézkedést
okiratba kell foglalni. A törvényjavaslat meghatározza ezen okiratok alapvető tartalmi
elemeit és az egyes okiratokra irányadó egyéb külön szabályokat. A kihelyező okiratban
rögzíteni kell a kihelyezett munkakörét és csatolni kell hozzá a kihelyezett részletes
munkaköri leírását, amelynek tartalmaznia kell a helyettesítés rendjét. Ennek módosítására a
kihelyezett egyetértésével kerülhet sor, a kihelyezéshez való hozzájárulás szabályainak
megfelelő alkalmazásával. A jogalkotó e szabályt nem rendeli alkalmazni abban az esetben,
ha a kihelyezett személyes adataiban, vagy munkakörében következik be változás, ha a
29
kihelyezést megszüntetik a kihelyezett vonatkozásában, továbbá akkor sem, ha a kihelyezett
illetménye, vagy a neki járó költségtérítés mértéke növekszik, tekintettel arra, hogy a
változások jelentősége vagy előnyös jellege nem teszi indokolttá a kihelyezett beleegyezését
igazoló nyilatkozattételt. A kihelyezettet tartós külszolgálatának megszűnéséről, vagy
megszüntetéséről értesítő okiratban kell tájékoztatni.
a 9. alcímhez
A törvényjavaslat a korábbi juttatási rendszert alapvetően kívánja átalakítani. A kihelyezettet
megillető juttatások köre korábban három fő elemből, így a kihelyezett belföldi illetményéből,
valamint a külföldi munkavégzésére tekintettel megállapított ellátmányból pótlékokkal,
valamint a kihelyező szerv által a megélhetéséhez szükséges természetben biztosított -
jellemzően lakhatás, utazás -, vagy tételes költségként elszámolt juttatásokból - tandíj,
magántulajdonú gépkocsi használata, mobiltelefon használata, stb. - állt. A kihelyezett tehát -
bár tartós külszolgálata időtartama alatt belföldön nem végzett tényleges munkát - illetményét
a belföldi munkavégzésre vonatkozó szabályok alapján megállapítva kapta, külföldi
munkavégzése után azonban deviza ellátmányra volt jogosult, amely után jövedelemként
adózott és fizetett járulékokat, de bizonyos hazai eljárásokban jövedelemként nem került
figyelembe vételre.
A törvényjavaslat által bevezetni kívánt javadalmazási rendszer a jogalkotó álláspontja szerint
jobban megfelel a társadalmi igazságosságnak. A kihelyezett a tartós külszolgálatának
időtartama alatt - tekintettel arra, hogy belföldön munkát nem végez - a Kttv. szerinti
illetményére nem jogosult, ugyanakkor a külföldi munkavégzésére tekintettel egy, a
törvényben és annak végrehajtási rendeleteiben rögzített számítási mód alapján megállapított
deviza-illetményt kap. A törvényjavaslat a honvédelemért felelős miniszter közvetlen
alárendeltségébe tartozó külképviseleti szervezeti egységeknél tartós külszolgálatot ellátó
kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők tekintetében e szabálytól eltérést enged. A
deviza-illetmény a munkavégzés ellenértékeként kerül megállapításra, míg a kihelyezett,
illetve családi helyzetétől függően a törvény szerinti hozzátartozói megélhetési költségeinek
fedezésére költségtérítés, illetve költségtérítés-kiegészítés kerül megállapításra.
Míg a korábbi rendszerben a külföldi életvitelhez kapcsolódó költségeket a kihelyező szerv
természetbeni juttatásként kompenzálta, vagy tételes elszámolás alapján térítette, a jelen
jogszabályban megállapított költségtérítés összege a kihelyezett által szabadon felhasználható
az általa szükségesnek vélt kiadások fedezésére. Ez a megoldás egyrészt növeli a kihelyezett
mozgásterét és szabadságát, egyúttal felelősségét, valamint emeli a diplomata és az
adminisztratív személyzet méltóságát, másrészt jelentős adminisztratív tehercsökkentéssel jár
a belföldi állomány számára.
A törvényjavaslat által bevezetni kívánt új rendszer a jogalkotó álláspontja szerint azért is
igazságosabb, mivel a végrehajtás alá vont kihelyezettek tekintetében ez idáig csupán a
kihelyezett belföldi illetménye volt végrehajtás alá vonható, tekintettel arra, hogy jogi
értelemben a kihelyezett ellátmánya nem minősült illetménynek, így azonban a tényleges
keresethez képest a végrehajtás alá vonható pénzügyi fedezet aránytalanul kevesebb volt. Az
új rendszer bevezetésével a kihelyezett tényleges illetménye kerülhet végrehajtás alá, így ez
30
jobban megfelel a társadalmi igazságosság elvárásainak és a szabályozás ez által a bírói
gyakorlatnak megfelelően rendezi a kérdést.
A 23. § tartalmazza, hogy a kihelyezett a tartós külszolgálata alatt belföldi illetményére nem
jogosult, azonban deviza-illetményre és átalány-költségtérítésre (a továbbiakban együtt:
díjazás) igen. A 22. §-ban a deviza-illetmény felépítésére vonatkozó garanciális szabályok
olvashatóak. E szerint a devizailletmény illetményből, valamint deviza-illetménypótlékból áll.
Az illetmény, mint egyik fő részelem további két elemből tevődik össze: egyrészt az adott
állomáshelyre megállapított deviza-alapilletményből, másrészt a fizetési fokozat alapján
megállapított szorzóból, melyek szorzata adja az illetmény összegét. A deviza-alapilletmény
pedig további két elem, a költségvetésről szóló törvényben évenként, forintban meghatározott
deviza-illetményalap, valamint az ENSZ fogyasztói kosara szerinti állomáshelyi szorzó
szorzata. Garanciális elem, hogy a deviza-illetményalap költségvetési törvényben
meghatározott összege nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi deviza-illetményalap. A
rendelkezések között egy utaló szabály is található arra nézve, hogy a külpolitikáért felelős
miniszter minden évben a költségvetési törvény elfogadását követő 45 napon belül
rendeletben teszi közzé minden állomáshely vonatkozásában a deviza-alapilletmény összegét,
amely a deviza-illetményalap, valamint az ENSZ által utoljára közzétett szorzószámok
szorzata. A kihelyezett devizailletmény-előlegre is jogosulttá válik a törvény értelmében.
A 24. § a deviza-illetmény részét képező deviza-illetménypótlékok rendszerét jeleníti meg.
Alapelvként rögzíti a jogalkotó, hogy a deviza-illetménypótlékok mértéke az adott
külképviseletnek a külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helyétől, az állomáshely
élhetőségétől, valamint a kihelyezett családi állapotától függ. A hármas rendszerben nagyobb
hangsúllyal jelennek meg a szakmai indokok, amely így a deviza-illetményt összességében a
kihelyezett által végzett munka körülményeihez igazítja, ugyanakkor kompenzációs elemként
a családi állapot is számításba vehető. A külképviseletnek a külpolitikai viszonyrendszerben
elfoglalt helyét a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg négyes
kategóriákba sorolással. A besorolás során alapvetően a magyar kormány külpolitikai céljai és
törekvései, valamint a két- és többoldalú diplomáciai kapcsolatok jelentősége játszanak
szerepet. Garanciális szabály, hogy a legmagasabb prioritást élvező országok kategóriájába
legfeljebb húsz ország sorolható be. A besorolásoktól függően a kihelyezett 30%, 15%, illetve
5% deviza-illetménypótlék megállapítására válik jogosulttá.
A külpolitikáért felelős miniszter az állomáshelyeket azok élhetőségi szempontjai alapján
ugyancsak négyes besorolású kategóriákba sorolja. Az élhetőségi szempontok szerinti
besorolásnál figyelembe veendő különösen az állomáshely nemzetbiztonsági, illetve
biztonsági helyzete, ár- és életszínvonala, klimatikus és légszennyezettségi viszonyai, illetve a
megélhetés általános körülményei. Az egyes besorolásoknál alapvető szempont, hogy
Budapesthez képest kell megítélni az egyes állomáshelyek eltérő viszonyait. A kihelyezett az
adott állomáshely besorolásától függően 5%, 15%, illetve 40% deviza-illetménypótlék
megállapítására válik jogosulttá.
A korábbi besorolási rendszerhez képest - a beosztott diplomaták esetében megőrzött
szenioritás elve mellett - nagyobb hangsúlyt kap az azonos munkakört ellátók azonos
31
bérezésének elve. A differenciálás állomáshelyenként valósul meg a fenti két pótlék
érvényesítésével. Így a jogszabály elfogadása után két nagykövet javadalmazása között nem
az adja a különbséget, hogy hányadik külszolgálatát tölti, hanem az, hogy melyik
állomáshelyen lát el misszióvezetői feladatot. A külpolitikai-külgazdasági szempontból
kiemeltebb, illetve a nehezebb életkörülmények között végzett munkához értelemszerűen
magasabb illetményt rendel a jogalkotó.
A deviza-illetménypótlékok harmadik pillére a kihelyezett családi állapotára tekintettel
állapítható meg abban az esetben, ha a kihelyezett írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezettel
a tartós külszolgálat helyén, életvitelszerűen tartózkodik házastársa, nyilvántartásba vett
élettársa vagy bejegyzett élettársa, aki nem végez jövedelemszerző tevékenységet. Ez esetben
a kihelyezett az illetménye 12,5%-ának megfelelő összegű deviza-illetménypótlékra válik
jogosulttá. A deviza-illetménypótlékok egymás mellett is megállapíthatóak, nincs
kizárólagossági feltétel. A pótlék megállapítását az indokolja, hogy a kihelyezettek
házastársai megszakítják magyarországi munkavégzésüket, s ha nincs lehetőségük az
állomáshelyen munkát vállalni, kieső jövedelmüket a pótlék részben kompenzálja.
A 25. § a deviza-illetményen túl a kihelyezettet a maga és esetleges hozzátartozói külföldi
életvitelével kapcsolatos kiadásainak fedezésére szolgáló, havonta euróban folyósított átalány-
költségtérítés megállapítására és felhasználására vonatkozó lényegi szabályokat tartalmazza.
E szerint az átalány-költségtérítés lakhatási költségtérítésből, vegyes költségtérítésből,
továbbá - a kihelyezett családi állapotára tekintettel megállapított - iskoláztatási
költségtérítésből, valamint a lakhatási és vegyes költségtérítés alapján megállapított
költségtérítés-kiegészítésekből áll. Átalány-költségtérítésre nem jogosult a kihelyezett, ha
állandó lakóhelye nem Magyarországon van és nem is itt él életvitelszerűen. Az állandó
magyarországi lakóhely ugyan kihelyezési feltétel, azonban ez alól mentesítés adható.
A lakhatási és vegyes költségtérítés minden egyéb feltétel nélkül megilleti a kihelyezettet. Az
iskoláztatási költségtérítés csak abban az esetben adható a kihelyezett részére, ha vele közös
háztartásban óvodába járó, vagy alap- és középfokú tanulmányait folytató, harmadik életévét
betöltött, de huszonegyedik életévét be nem töltött gyermek lakik, míg a lakhatási, illetve
vegyes költségtérítéshez kapcsolódó költségtérítés-kiegészítés minden gyermek után
születésétől fogva jár 10%-os, illetve 100%-os mértékben, fogyatékos vagy sajátos nevelési
igényű gyermek esetén ezen összegek másfélszerese jár. A törvényjavaslat külön rendelkezik
a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálat helyén tartózkodó
nagykorú, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeke után járó költségtérítés és
költségtérítés-kiegészítés mértékéről is. Az átalány-költségtérítés nem illeti meg a
kihelyezettet, ha nincs Magyarországon állandó lakóhelye, illetve nem ott él életvitelszerűen,
és a kihelyező vezető nem mentesítette e feltétel alól. További költségtérítés-kiegészítés
állapítható meg a kihelyezett részére, ha vele - írásbeli nyilatkozata alapján közös
háztartásban, életvitelszerűen - tartózkodik házastársa, nyilvántartásba vett élettársa vagy
bejegyzett élettársa. A költségtérítés-kiegészítés mértéke ebben az esetben a kihelyezett
vegyes költségtérítésének 100%-a.
32
A lakhatási, a vegyes és az óvodai, illetve iskoláztatási költségtérítés az egyes költségtérítés-
típusokra vonatkozó, évente a költségvetésről szóló törvényben megállapított költségtérítés-
alapok, valamint a hozzá végrehajtási rendeletben megállapított szorzók szorzataként jelenik
meg. Ez esetben is garanciális elem, hogy a költségtérítés-alapok összege nem lehet kevesebb,
mint a költségvetési törvényben előző évben megállapított költségtérítés-alap összege.
Garanciális elem, hogy az egyes költségtérítés-alapok évente felülvizsgálatra kerülnek a
költségvetési tervezés során, ugyanígy a lakhatási, vegyes, valamint iskoláztatási
költségtérítés-szorzók, melyeket a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben állapít meg és
melyeket szükség szerint, de legalább évente felülvizsgál.
A korábbi szabályozáshoz képest lényegi újdonság, hogy a kihelyezetett az átalány-
költségtérítésének összegét az életvitelével összefüggő bármilyen megélhetési költségre
felhasználhatja, elszámolási kötelezettség nélkül. Ezek között található minden olyan elem,
amely a korábbi rendszerben külön jogcímen megjelenő költségtérítést, természetbeni juttatást
indukált. Így különösen a lakhatás, az utazás, az ingóságszállítás, a mobiltelefon költsége, a
saját használatú gépjármű költségei, valamint más, jogszabály által megállapított munkáltatói
járandóságok (pl. monitorvédő szemüveg stb.). Garanciális jelleggel jelenik meg a
törvényjavaslatban a korábbi szabályozáshoz hasonló tartalommal a kihelyezett által gépjármű
vásárlás céljából igénybe vehető, kamatmentes munkáltatói kölcsön.
A 26. § szerint a díjazás folyósítására vonatkozó technikai és egyben garanciális elem, hogy
főszabály szerint folyószámlára való utalással kell a díjazást a kihelyezett részére teljesíteni,
amennyiben a kihelyezettnek több számlája is van, úgy ezekre a kihelyezett által
meghatározott arányban is teljesíthető a díjazás átutalása. Több számla megjelölése esetén a
kihelyezettnek forint számlára is folyósítható a díjazás. Az utalással történő teljesítés csak
abban az esetben mellőzhető, ha az adott állomáshelyen a bankrendszer alapvetően fejletlen
vagy nem létezik. Garanciális elem, hogy a külpolitikáért felelős miniszter szükség szerint, de
legalább évente felülvizsgálja az egyes külképviseletek külpolitikai viszonyrendszerben
elfoglalt helye szerinti, illetve élhetőségi besorolását. A díjazásnak a törvényjavaslatban nem
megállapított szabályaira végrehajtási rendelet kiadását teszi lehetővé a szabályozás.
a 10. alcímhez
A 10. alcím a kihelyezettre vonatkozó különleges munkajogi, biztonsági szabályokat,
valamint a külképviselet működési körében felmerült egyéb rendelkezéseket tartalmazza.
A 27. § az ideiglenes helyettesítés alapvető jelentőségű szabályait állapítja meg. Ennek
körében meghatározza egyrészt, hogy helyettesítést csak a külképviselet-vezető rendelhet el
írásban, másrészt legalább 15 napnak el kell telnie a munkakör megüresedésének időpontjától
számítva ahhoz, hogy helyettesítést lehessen elrendelni. A külképviselet-vezető döntése
azonban nem korlátlan: a kihelyező vezető jóváhagyására is szükség van, aki a külpolitikáért
felelős miniszter által vezetett minisztériumban a közigazgatási államtitkár.
Helyettesítéssel egy munkakör legfeljebb egy évig tölthető be. Ez olyan garanciális szabály,
amely mérlegelési jogkört nem engedve biztosítja, hogy egy év elteltével a kiválasztásra
vonatkozó szabályok alapján a megüresedett munkakörre egy azt teljes körűen ellátó
33
kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő kerüljön kirendelésre. Ugyancsak garanciális
szabály, hogy a helyettesítési díj kizárólag a kilencven napot meghaladó helyettesítés esetén
fizethető a helyettesítő kihelyezettnek, ami annak megerősítését célozza, hogy a megüresedett
munkakör mihamarabb betöltésre kerüljön. Abban az esetben, ha egy éven belül nem tölthető
be a munkakör, vagy annak betöltésére szándék nem áll fenn, úgy a munkakört meg kell
szüntetni. A helyettesítési díj megállapítása során a kihelyezett deviza-illetményét kell alapul
venni, s annak mértékét a törvény egységesen 20%-ában határozza meg, így nem az ellátandó
munkakörhöz, hanem a helyettesítő jövedelmi viszonyaihoz igazítja azt.
A helyettesítésre egyebekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény kirendelésre
vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni a törvényjavaslat.
A 28. § a kihelyezett által kötelezően ellátandó biztonsági szolgálat fő elveit és szabályait
állapítja meg, melyek a korábbi szabályozással alapvetően azonosak. A jogalkotó a tartós
külszolgálat immanens részének tekinti a biztonsági szolgálat ellátását, ezért törvényi szinten
kívánta rögzíteni az erre vonatkozó alapvető szabályokat. Ennek értelmében a biztonsági
szolgálat minden kihelyezett kötelezettsége, melyért külön díjazás nem jár. A biztonsági
szabályok általános rendjét a kihelyező vezető állapítja meg, részletes szabályait pedig a
külpolitikáért felelős miniszter rendeletére utalja a törvény.
Ugyancsak itt kerül szabályozásra a válsághelyzet esetén követendő eljárás, mely szerint
válsághelyzetben - biztonsági okokból - a külképviselet-vezető meghatározhatja a
kihelyezett, valamint azok hozzátartozói és a kihelyezettel egy háztartásban élők számára a
szükséges tartózkodási helyet. Válsághelyzetben a kihelyező vezető ugyanezen személyi
körnek a hazaszállításáról is dönthet, melynek indokolt költségeit a kihelyező szerv fizeti
meg.
A 29. § a kihelyezett munkarendjére vonatkozó alapvető szabályokat állapítja meg. E szerint a
külképviseleten munkarendet, valamint a munkaidő beosztást a kihelyező szerv vezetője
állapítja meg, a külképviselet-vezető útján, rendkívüli munkavégzést, ügyeletet, illetve
készenlétet a külképviselet-vezető rendel el. A gyakorlatban tehát a külképviselet-vezető lesz,
aki ezekben a kérdésekben a napi operatív teendőket ellátja. A jelzett intézkedésekre, továbbá
nyilvántartásuk és elszámolásuk szabályaira, valamint a szabadság kiadásának szabályaira
vonatkozó részletes rendelkezéseket a külpolitikáért felelős miniszter határozza meg
rendeletben.
A 30. § tartalmazza az egészségbiztosításra, a munkavállalásra és a diplomata-, illetve külügyi
szolgálati útlevél igénybevételére vonatkozó szabályokat. Ennek keretében a kihelyezett és
annak hozzátartozója a hazai jog alapján jogosultak az állomáshelyükön egészségügyi ellátás
igénybevételére, melynek részletes szabályait a külpolitikáért felelős miniszter az
egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben állapítja meg rendeletben.
Fontos garanciális elem, hogy a kihelyezett hozzátartozója a fogadó államban szabadon
vállalhat munkát azzal, hogy bejelentési kötelezettség terheli a kihelyező szerv hivatali
34
szervezete vezetője felé, akinek előzetes hozzájárulását be kell szereznie. Ez a külpolitikáért,
felelős miniszter által vezetett minisztérium esetében a közigazgatási államtitkárt jelenti.
Ugyancsak rögzíti a rendelkezés, hogy a kihelyezett és annak hozzátartozói is jogosultak a
diplomata-, illetve a külügyi szolgálati útlevél használatára az arra vonatkozó hazai jogi
normák alapján.
A 31. § a szabadnapokkal kapcsolatos rendelkezéseket összegzi. Alapvető, garanciális
szabály, hogy a Kttv.-s szabályozástól eltérően a tartós külszolgálatra kihelyezett a tartós
külszolgálatának ideje alatt az addig felhalmozódott szabadságait nem veheti ki. A kihelyezett
számára a tartós külszolgálatának idejére a kihelyező szerv a Kttv. szerinti besorolása alapján
a tárgyévre őt megillető szabadnapokat állapít meg. Ez a szabályozás a jelenlegi gyakorlat
törvényi garanciáit jeleníti meg. Új elemként jelenik meg, hogy a tartós külszolgálatát
befejező kormányzati szolgálati jogviszonyban álló csak akkor állhat ismét munkába, ha a
tartós külszolgálatának megkezdését megelőzően felhalmozott szabadságát egyben kiveszi. Ez
a megoldás nagyban hozzájárul a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók szabadságainak
rendezéséhez.
Ugyanitt a tartós külszolgálat miatt indokolt utazásokra irányadó napok száma is
szabályozásra kerül nagyobb földrajzi egységenkénti bontásban.
A rendelkezések közt mindezeken túl a szabadság kiadására, illetve a szabadságolási tervre
vonatkozó szabályok kerültek elhelyezésre.
A 32. § a Kttv.-től eltérően szabályozza a teljesítményértékelési rendszer következményeit. A
külképviselet-vezető a kihelyezettre vonatkozó, a tárgyévet megelőző három év eredménye
alapján javasolhatja a kihelyezett rangban történő előléptetését. Ugyanígy a külképviselet-
vezető kezdeményezheti a közigazgatási államtitkárnál a kihelyezett idő előtti berendelését,
ha a kihelyezett minősítése átlag alatti vagy elfogadhatatlan teljesítményszintet ér el. A
rangban történő előléptetés, illetve idő előtti berendelés tárgyában a kihelyező vezető dönt.
A 33. § a jubileumi jutalomra vonatkozó különleges rendelkezéseket tartalmazza. A
kihelyezett kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy jubileumi jutalomra
külszolgálatának időtartama alatt a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti fizetési
fokozat alapul vételével megállapított mértékben jogosult. Ha azonban a tartós külszolgálata
határozott idős jogviszony keretében töltötte, úgy a tartós külszolgálatának - és egyben a
jogviszonyának - megszűnését követő 60 napon belül kell kifizetni.
A törvény rendelkezései szerint a 90 napnál hosszabb ideig keresőképtelen személy esetében
180 nap elteltével meg kell szüntetni a kihelyezett tartós külszolgálatát. Ha a tartós
külszolgálatra kihelyezett keresőképtelen személy a tartós külszolgálata idejére, határozott
időre került kinevezésre, a hazarendelést követően a Kttv. szerint kell besorolni és határozott
idejű kormányzati szolgálati jogviszonyát keresőképtelensége végéig, de legfeljebb 365 napig
fenn kell tartani. A kihelyezettet a keresőképtelenséggel járó betegsége időtartamára, valamint
a kihelyezettet beteg gyermekének ápolása miatti keresőképtelenségének időtartamára -
35
legfeljebb 90 napig - a díjazásának egy része, a (4) bekezdésben meghatározott díjazás illeti
meg. A kihelyezett halála esetén összesen további egy havi díjazás illeti meg hozzátartozóit.
A törvényjavaslat 34. §-a normatív alapot teremt külképviseleteken működő kulturális
intézetek, vagy kulturális szolgálatok által végzett kulturális, oktatási és tudományos
tevékenység érdekében végzett vállalkozási tevékenységeknek (pl. nyelvoktatás, terembérlet).
a 35. §-hoz
A törvényjavaslat 35. §-a lehetőséget ad a külképviseleteknek, hogy kiadási előirányzataik
terhére vissza nem térítendő, ellenérték nélküli támogatást nyújtsanak, elsősorban a fogadó
országban működő magyar szervezeteknek, intézményeknek.
a 36. §-hoz
A 36. § a diplomáciai és a konzuli képviseletek együttműködésére vonatkozó alapvető
szabályokat kívánja lefektetni. Ennek körében rögzíti, hogy a diplomáciai képviselet
vezetőjének a feladata a fogadó államban működő konzuli, illetve kereskedelmi
képviseleteknek a fogadó állammal fennálló politikai kapcsolatokra kiható tevékenységének
összehangolása. A diplomáciai képviselet vezetőjével kell egyeztetnie a konzuli, illetve
kereskedelmi képviselet vezetőjének, ha a konzuli/kereskedelmi képviseletnél a fogadó
állammal fennálló politikai kapcsolatokat lényegesen érintő ügyben jár el.
Egyébiránt a konzuli képviselet vezetője önállóan jár el a konzuli kerületen belül a
kereskedelmi, gazdasági, kulturális, tudományos és baráti kapcsolatok fejlesztésével
összefüggő, valamint a minisztérium által közvetlenül rá bízott egyéb feladatok teljesítése és
az ezekkel kapcsolatos jelentőmunka során.
Hatásköri összeütközés esetén az arról való tudomásszerzéstől számított 24 órán belül az
eljáró külképviseletet a külpolitikáért felelős miniszter jelöli ki, amennyiben az egyeztetés
nem vezetett eredményre.
a 12. alcímhez
A 12. alcím egyetlen szakaszból áll (37. §), mely a szakdiplomatákra vonatkozó olyan
speciális rendelkezéseket foglalja össze, mely alapvetően meghatározza jogállásukat,
működésüket és feladatellátásukat. Ennek körében rögzítésre kerül, hogy a szakdiplomata
álláshely létesítésére vonatkozó előterjesztés a kihelyező szerv által a szaktárcával való
egyeztetést követően, kormányrendelet formájában kerül a Kormány elé benyújtásra. Az
álláshelyre vonatkozó pályázatot a szakminiszter hirdeti meg és bírálja el, így az álláshely
betöltésére is ő tesz javaslatot. Fontos elem, hogy kihelyezésre csak akkor kerül sor, ha a
kihelyező vezető ezzel egyetért.
A kihelyezésre kerülő személy a felkészülés, valamint a tartós külszolgálat idejére - a
közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti határozott idejű áthelyezéssel - a kihelyező
szerv állományába kerül. A szakdiplomata része a külképviselet személyzetének, ennek
36
megfelelően a munkáját a külképviselet-vezető utasításai alapján végzi, ugyanakkor a szakmai
irányítást a szaktárca gyakorolja, azonban nem közvetlenül, hanem a külképviselet-vezetőn
keresztül.
A szakdiplomata tartós külszolgálata a kihelyező vezető kezdeményezésére csak a
szakminiszter egyetértésével szüntethető meg. A szakminiszter is kezdeményezheti a
szakdiplomata tartós külszolgálatának megszüntetését azzal, hogy ez a kihelyező szervre
nézve kötelezően figyelembe veendő. Ha a szakdiplomata tartós külszolgálata visszavonással
szűnik meg, erről a kihelyező szerv azonnal értesíti a szaktárcát.
A rendelkezések rögzítik, hogy a szakdiplomata a tartós külszolgálatának végeztével nem
csak a szaktárcához, de annak háttérintézményeihez is visszahelyezhető.
A szabályozás rögzíti továbbá, hogy a szakdiplomata ideiglenes hazarendelésének a kihelyező
szerv mellett a szaktárca működési körén kívül eső elháríthatatlan ok is alapját képezheti.
a 13. alcímhez
A 13. alcím hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz. A törvény 2017.
augusztus 1-jén lép hatályba, ezzel a jogalkotó meg kívánja teremteni a kellő felkészülési idő
alkotmányos követelményének érvényesülését garantáló jogi környezetet.
Az átmeneti rendelkezések között garanciális elemnek tekinthető, hogy amennyiben egy
kihelyezett a törvény hatályba lépésének időpontjában tartós külszolgálatát tölti és az új
szabályok által rá nézve megállapított díjazás és egyéb jogosultságok (szabadság stb.)
hátrányosabbak lennének ahhoz képest, mint mikor a tartós külszolgálatát megkezdte, ebben
az esetben a kihelyezésekor megállapított díjazásra és egyéb jogosultságokra lesz jogosult az
adott tartós külszolgálatának befejezéséig.
Ugyancsak jelentős garanciális elem, hogy a megállapított nyelvismereti követelményeknek a
törvény hatályba lépésekor nem megfelelő kihelyezett számára a törvény egy éves átmeneti
időt biztosít a szükséges nyelvismereti követelményeknek való megfeleléshez.
A törvény hatályba lépésekor munkajogviszonnyal tartós külszolgálatot teljesítő kihelyezettek
jogviszonya nem alakul át, azonban rájuk nézve a törvénynek a kormányzati szolgálati
jogviszonyban kihelyezettekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Felmenő
rendszerben nem helyezhető ki tartós külszolgálatra munkajogviszonnyal rendelkező
munkatárs.
a 14. alcímhez
A 14. alcím felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
a 15. alcímhez
A 15. alcím alapvetően olyan jogszabály-módosításokat és hatályon kívül helyező
rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett
minisztérium adminisztratív tehercsökkentését, illetve munkafolyamatainak racionalizálását
37
célozzák, a gyakorlatban tapasztalható kihívások és valós élethelyzetek megoldását segítő
szabályok megjelenítésével.
A 40. § a Kttv. két rendelkezését módosítja és igazítja hozzá az újonnan megállapított
szabályokhoz akként, a kormányzati ügykezelő kategóriába ezen túl az e törvény szerinti
adminisztratív-technikai munkakört betöltők is beletartozzanak. A Kttv. másik
rendelkezésének módosítása technikai pontosítás.
A 41. § elhelyezi a külképviseleteket a központi államigazgatási szervekről, valamint a
Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény rendszerében,
annak kiegészítése útján.
A 42. § megteremti a törvény mellékletében található, a személyi jövedelemadóról szóló
törvény 3. számú melléklete kiegészítésének normatív alapját.
A 43. § rendelkezik a Kttv. megfelelő rendelkezéseinek valamint a tartós külszolgálatról és az
ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló Korm. rendelet I. és II. fejezetének hatályon kívül
helyezéséről.
az 1. melléklethez
A melléklet a diplomáciai munkakörökhöz és rangokhoz rendelt illetmény-szorzókat
tartalmazza.
a 2. melléklethez
A módosítás a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseinek kiegészítését
célozza akként, hogy a kihelyezett, illetve a hozzátartozója által a mindennapi életvitelhez
kapcsolódó átalány-költségtérítés összege a jogszabályban meghatározott mértékig igazolás
nélkül legyen elszámolható az adott címen azzal, hogy ezt a költséget teljes egészében
elszámoltnak kell tekinteni. Egyúttal e szabályozási megoldást a tartós külszolgálatot teljesítő
különféle hivatásrendek szükséges szintű egységes adójogi szabályozásának kialakítása
érdekében indokolt kiterjeszteni a honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározott
szolgálati viszonyban foglalkoztatottakra is.
38