﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9785. számú
törvényjavaslat
a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról
Előadó:
Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2016. március
2016. évi ... törvény
a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról
1.	§
(1)	A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Posta tv.) 2. §-a
a következő 39a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„39a. szoros kapcsolat: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként
meghatározott fogalom;”
(2)	A Posta tv. 2. § 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„43. vakok írását tartalmazó küldemény: kizárólag a vakok és gyengénlátók által használt
dombornyomású írásokat, véseteket, hangfelvételeket, különleges papírokat vagy
mágneslemezeket és egyéb információhordozókat, továbbá a vak vagy gyengénlátó
személyek látásának sérültségéből eredő problémák leküzdésének céljából készített vagy
átalakított berendezést, illetve felszerelést tartalmazó, legfeljebb 7 kilogramm tömegű postai
küldemény, amelynek feladója vagy címzettje vak, illetve gyengénlátó személy vagy a vakok
hivatalosan elismert intézménye.”
2.	§
A Posta tv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében a szolgáltatónak biztosítania kell a feladó
rendelkezése alapján a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott postai küldeményekhez
az ajánlott, továbbá a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott postai küldeményekhez a
tértivevény, illetve értéknyilvánítás-szolgáltatás igénybevételét, valamint a 19. § szerinti
Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben meghatározottak szerint az ott
meghatározott fajtájú könyvelt küldeményekhez a nyomon követhető kezelést. Az egyetemes
postai szolgáltató az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben közérdekből egyéb
többletszolgáltatások nyújtására is kötelezhető.”
3.	§
A Posta tv. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható levélküldeményekkel
kapcsolatos postai szolgáltatások díjának megfizetésére az egyetemes postai szolgáltató
köteles elfogadni a Magyarországon kibocsátott, érvényben lévő postabélyeget és az
Egyetemes Postaegyezmény alapján kibocsátott válaszdíjszelvényeket.”
1
4. §
A Posta tv. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § Az egyetemes postai szolgáltató az olyan településeken történő
szolgáltatásnyújtás biztosítása érdekében, melyek bejelentett lakóhely szerinti népességszáma
nem haladja meg a tízezret, pénzügyi intézménnyel is köthet olyan szerződést, mely alapján a
pénzügyi intézmény az 5. §-ban meghatározott postai szolgáltatást, postai szolgáltatásokhoz
kapcsolódó, kiegészítő fiókbérleti szolgáltatást, postai értékcikk forgalmazást, továbbá a
kizárólag az egyetemes postai szolgáltató által forgalmazott értékpapírokkal kapcsolatos
szolgáltatást, valamint illetékbélyeg-továbbértékesítést végez.”
5.	§
A Posta tv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyetemes és az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatásokat
nyújtó szolgáltató az 5. § a) és b) pontja szerinti szolgáltatás keretében feladott postai
küldemények kézbesítési pontnak nem minősülő címhelyen való kézbesítését kizárólag a vele
munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban (ide nem értve a részvényest) álló természetes
személyekkel, vagy - az e postai küldemények kézbesítését végző természetes személyek
létszámának egyharmadáig -
a)	személyesen eljáró postai közreműködő vagy
b)	a postai közreműködővel munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban (ide nem
értve a részvényest) álló kézbesítést végző természetes személy
igénybevétele útján végezheti. A postai küldemények kézbesítését végző természetes
személyek létszámának megállapításakor egy főnek minősül az általános teljes napi
munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló, tag, személyesen eljáró postai közreműködő. A
részmunkaidőben foglalkoztatottakat e rendelkezés alkalmazása szempontjából napi
részmunkaidejük időtartama és az általános teljes napi munkaidő arányában kell figyelembe
venni.”
6.	§
(1)	A Posta tv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A postai szolgáltató a postai küldeményt a címként megjelölt, vagy a Kormány által
rendeletben meghatározott esetekben attól eltérő helyen kézbesíti. Kézbesítésnek minősül az
is, ha a meghatalmazás alapján kézbesített postai küldeményt a 4. § a) pontjában felsorolt
személyeken kívüli gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenység keretében székhelyétől,
telephelyétől vagy fióktelepétől különböző címre továbbítja és adja ott át a gazdálkodó
szervezetnek nem minősülő címzett vagy egyéb jogosult átvevő részére.”
(2)	A Posta tv. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Könyvelt postai küldeményt a címzettnek vagy a Kormány által rendeletben
meghatározott egyéb jogosult átvevőnek történő személyes átadással kell kézbesíteni. A
szerződő felek nem állapodhatnak meg olyan szerződéses kikötésben, amely a könyvelt postai
küldemények levélszekrénybe történő kézbesítését lehetővé teszi. A könyvelt postai
küldemény személyes átadásának sikertelen megkísérlése esetén kormányrendelet eltérő
2
rendelkezése hiányában a postai szolgáltató a küldemény tartalmáról, a kézbesítés
megkísérlésének időpontjáról, valamint arról, hogy a küldemény hol és mikor vehető át,
értesítőt hagy hátra. Az értesítő elhelyezésére a nem könyvelt postai küldemény
kézbesítésének a szabályai az irányadóak.”
(3)	A Posta tv. 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A könyvelt postai küldemények személyes átadásával egyenértékűnek minősül az az
eset, amikor a feladó vagy a címzett és a postai szolgáltató között létrejött szerződés alapján a
postai szolgáltató által létesített, a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz útján történik
a kézbesítés oly módon, hogy az átvételi jogosultságot biztosító azonosító, a küldemény
azonosítója és a kézbesítés pontos időpontja rögzítésre kerül.”
(4)	A Posta tv. 41. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A postai szolgáltató az általa felvett postai küldeményt, amíg azt a címzettnek vagy
más jogosult átvevőnek nem kézbesítették az ellenkező bizonyításáig a feladó tulajdonának
tekinti. A postai szolgáltató a postai küldemény címzetti tulajdonlásának bizonyításaként
köteles elfogadni, ha a címzett rendelkezésére bocsátja a távollévők között kötött szerződésről
a vállalkozás által a külön jogszabály alapján részére mint fogyasztónak adott, a termék
adásvételével kapcsolatban ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget is tartalmazó
visszaigazolást és a postai küldeményhez nem kapcsolódik a címzett által a kézbesítéskor még
megfizetendő további díj.”
(5)	A Posta tv. 41. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló
kormányrendeletben meghatározott egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető
rendszerébe kézbesíthető postai küldemények vonatkozásában a címzett meghatalmazottjának
-	és így jogosult átvevőnek - minősül a rendszer működtetőjének iratkezelési szabályzatában
a postai küldeményeknek a címhez rendelt kézbesítési ponton való átvételére feljogosított
személy. A Kormány által rendeletben meghatározott postai küldemények tekintetében a
postai küldeményt az e bekezdés szerinti meghatalmazott által történt átvételt követő 5.
munkanapon kell a címzett által megismertnek tekinteni.”
(6)	A Posta tv. 41. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Amennyiben az aláírás képének rögzítése és az azt is tartalmazó elektronikus
dokumentum létrehozása megfelel a Kormány rendeletében, illetve az egyetemes postai
szolgáltatás keretében feladott küldemények esetén az Egyetemes Postai Közszolgáltatás
Szerződésben meghatározott eszköz- és rendszerkövetelményeknek, akkor az aláírást rögzítő
egyéb technikai eszközzel felvett aláírás képét is tartalmazó elektronikus dokumentum az
ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy
a)	könyvelt levélküldemény vagy hivatalos irat kézbesítése során a küldeményt,
b)	nemzetközi postautalvány-szolgáltatás, készpénzátutalás vagy fizetési számláról
történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás teljesítése során az egyetemes postai
szolgáltató által kifizetett összeget
a jogosult átvevő átvette.”
7. §
3
A Posta tv. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A könyvelt postai küldeménynek a címhelyen való sikertelen kézbesítése esetén a
küldeményt a postai szolgáltató helyen vagy az e célból üzemeltetett kézbesítési ponton a
címzett rendelkezésére kell tartani, bejelentésköteles szolgáltatás esetén a postai szolgáltatási
szerződés rendelkezései szerint kell eljárni. A rendelkezésre tartás helyéről, idejéről és az
átvétel feltételeiről a címzettet értesíteni kell. A rendelkezésre tartás ideje nem lehet 5 napnál
rövidebb.”
8.	§
A Posta tv. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A postai szolgáltató és a feladó vagy a címzett megállapodása hiányában a postai
szolgáltató postai szolgáltatás nyújtásából eredő kártérítési felelősségére a postai küldemény
megsemmisüléséből, részleges vagy teljes elveszéséből, megsérüléséből, továbbá az
időgarantált szolgáltatás késedelmes teljesítéséből, valamint az utánküldés-szolgáltatás nem
szerződésszerű teljesítéséből eredő kár kivételével a Ptk. szabályai az irányadók azzal, hogy a
postai szolgáltató a feladó vagy az 50. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a címzett
vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni az elmaradt vagyoni előny kivételével. A
felmerült követelések 6 hónap alatt elévülnek. A postai szolgáltató nem kötelezhető
sérelemdíjra, valamint személyiségi jogsértésből eredő kár megtérítésére, továbbá nem
érvényesíthetőek a személyiségi jogok megsértésének felróhatóságtól független szankciói
sem.”
9.	§
A Posta tv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben nem rendelkezik a (2)
bekezdés szerint, vagy ha a feladó az értéknyilvánításban megjelölt összegként a tényleges
kereskedelmi értéknél magasabb összeget tüntetett fel, úgy az értéknyilvánításban megjelölt
összeg helyett a postai küldemény tartalmának tényleges kereskedelmi értékét, ha az
értéknyilvánításban megjelölt összeg alacsonyabb a tényleges kereskedelmi értéknél, úgy az
értéknyilvánításban megjelölt összeget kell a kártérítési átalány számítása során alapul venni.”
10.	§
A Posta tv. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az utánküldés-szolgáltatás nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén fizetendő
kártérítési átalány a szolgáltatás díjának kétszerese. Ha a díj időtartam-alapú, a kártérítési
átalány alapját a legrövidebb fizethető időtartamra vonatkozó díj képezi.”
11.	§
A Posta tv. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A címzett - a 44. § (4) bekezdés esetében is - kizárólag abban az esetben jogosult a
kártérítési igény érvényesítésére, ha
4
a)	a postai küldeményt részére vagy egyéb jogosult átvevő részére kézbesítették, vagy
b)	a kártérítési igény érvényesítésének jogát a feladó írásban a címzettre engedményezte,
vagy
c)	a 41. § (5) bekezdésben meghatározottak alapján a postai küldeményt a címzett
tulajdonának kell tekinteni.”
12.	§
A Posta tv. 54. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egyetemes postai szolgáltató, a közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló
gazdasági társaság és a velük szoros kapcsolatban álló vállalkozás a törvény vagy az érintett
hozzájárulása alapján kezelt, közösen használt informatikai rendszerben nyilvántartott,
valamely természetes személy ügyfél azonosítására szolgáló adatot az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései alapján
helyesbíti, ha tudomására jut, hogy az adat nem felel meg a valóságnak. Nem felel meg a
valóságnak az adat különösen akkor, ha az adat megváltozásának tényét vagy az adat
helytelenségét és a valóságnak megfelelő adatot okirattal vagy személyes nyilatkozattal
igazolták.
(6)	Az (5) bekezdést a nem természetes személy ügyfélről az egyetemes postai szolgáltató,
a közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaság és a velük szoros
kapcsolatban álló vállalkozás által kezelt adatokra is alkalmazni kell.”
13.	§
A Posta tv. 57. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Panasz a postai küldeményhez kapcsolódóan a feladás napjától 6 hónapos jogvesztő
határidőn belül, sérelmezett tevékenység esetén az erről való tudomásszerzéstől számított 30
napon belül, de legkésőbb a tevékenység megvalósítását követő 6 hónapon belül tehető.”
14.	§
A Posta tv. 48. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „Nem terheli a postai szolgáltatót az
időgarantált postai küldemény késedelmes kézbesítéséért” szövegrész helyébe a „Nem terheli
a postai szolgáltatót kártérítési felelősség az időgarantált postai küldemény késedelmes
kézbesítéséért” szöveg lép.
15.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
16.	§
A 13. § a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatások
minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
5
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Posta tv.) 2013.
január 1-jei hatályba lépése óta a postai szolgáltatások fejlődésében jelentős és látványos
fordulatot hozott az elektronikus kereskedelem hazai térnyerése, mely közvetlen hatással van
a csomagpiac folyamatos növekedésére. Az elektronikus kommunikációs technológiák
mindinkább felhasználóbaráttá válása és elterjedése egyúttal támogatja az elektronikus
közigazgatási szolgáltatások kiterjesztését is, és az erre vonatkozó kormányzati szándék és
lépések természetesen szükségessé teszik a hagyományos kommunikációs csatornák esetén -
ide tartozóan a levélben való kommunikáció során - is az új technológiák adta lehetőségek
kihasználását.
Összhangban az Európai Unió postai szabályozásával, a Posta tv. eredeti céljai között is
szerepelt olyan keretrendszer kialakítása, mely kifejezetten figyelemmel van az új
technológiák alkalmazásának lehetőségeire. A törvény hatályba lépése óta eltelt két év során
immár megvalósult technológiafejlesztések és az ezekhez kapcsolódó felhasználói
tapasztalatok némely ponton szükségessé teszik a hatályos szabályozás finomhangolását mind
a csomagszolgáltatások, mind a levélszolgáltatások területén. Ezen módosítások a fogyasztói
érdekek védelmét szolgálják, és egyúttal lehetőséget biztosítanak arra, hogy a postai
szolgáltatók oly módon és olyan irányban fejlesszék technológiájukat, hogy azzal mindinkább
meg tudjanak felelni az egyre növekvő igénybevevői elvárásoknak is.
Így a törvény - eredeti céljának megfelelően - a továbbiakban is megfelelő szabályozási
kereteket ad egyrészről az egyetemes postai szolgáltatás révén a postai szolgáltatásokhoz való
hozzáférés általános biztosításának, másrészről a hagyományos postai szolgáltatás
megújításának is.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A módosítás az 54. § új (5) bekezdéséhez kapcsolódóan meghatározza a szoros kapcsolat
fogalmát, továbbá megteremti az összhangot az Egyetemes Postaegyesület Egyezményének
2012. évi Dohai Kongresszuson elfogadott módosításával, melynek célja az esélyegyenlőség
és a társadalmi szolidaritás előmozdítása érdekében, hogy a látássérültek részére kifejlesztett
segédeszközöket és egyéb életvitelt segítő eszközöket (pl. fehérbot, nagyító, beszélő eszköz
stb.) tartalmazó postai küldeményeket is a „vakok írásá”-val azonosan, ingyenesen lehessen
postai küldeményként feladni.
A 2. §-hoz
A módosítás - összhangban a törvény alapvető céljaival - azon új elvárást támasztja, hogy az
egyetemes szolgáltatás igénybevevői részére biztosítható legyen az új technológiákhoz való
hozzáférés.
A 3. §-hoz
Az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő, illetve az egyetemes postai szolgáltatást nem
helyettesítő szolgáltatások keretében feladható levélküldeményekkel kapcsolatos - általános
6
forgalmi adóval terhelt - postai szolgáltatások díjának megfizetése postabélyeggel és
nemzetközi válaszdíjszelvénnyel nem lehetséges. A pontosítás ezt egyértelműsíti.
A 4. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdése kifejezetten lehetővé teszi, hogy törvény bővítse a
pénzügyi intézmény által üzletszerűen végezhető tevékenységek körét, ezért a kistelepülések
lakosságának jobb kiszolgálása érdekében célszerűnek mutatkozik, hogy az egyetemes postai
szolgáltatóval együttműködésben a pénzügyi intézmények is nyújthassanak meghatározott
postai és azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, így ennek megfelelően állandó postai
szolgáltató helyként is működjenek. A törvényhozói célkitűzéssel összhangban ugyanakkor ez
a felhatalmazás nem korlátlan, csak azokra a településekre vonatkozik, melyek bejelentett
lakóhely szerinti népességszáma nem haladja meg a tízezret, valamint azon szolgáltatáskörre
szorítkozik, mely a kistelepülésen élők érdekében biztosítja a postákon elérhető, széles körben
igényelt szolgáltatások igénybevételét.
Az 5. §-hoz
A kézbesítésre vonatkozó pontosító, egyértelműsítő módosítás.
A 6. §-hoz
A módosítás egyértelműsíti a postai közvetítő és a postai szolgáltató közötti, a postafiók-
bérlethez kapcsolódó tevékenységük végzése során mutatkozó érdemi különbséget.
A módosítás továbbá számos olyan rendelkezést tartalmaz, melyekre az elektronikus
kereskedelem és elektronikus szolgáltatások térnyerése miatt és további fejlődése érdekében
van szükség, kiemelten figyelembe véve a fogyasztók szempontjait.
A könyvelt postai küldemények sikertelen személyes kézbesítésére vonatkozó alapvető - a
végrehajtási rendelet által azt részletesen kibontó egyes - rendelkezéseit csak részben
tartalmazza a hatályos Posta tv. Ezek egyike a küldemény személyes átadással megkísérelt
kézbesítésének sikertelensége esetén alkalmazandó értesítő elhelyezésére vonatkozó
hiánypótló rendelkezés, amely a javasolt megfogalmazással egyidejűleg arra is lehetőséget
nyújt, hogy - figyelemmel a technológiai fejlődésre, az új technológiák elterjedésére - a
Kormány rendelete a nem nyomtatott formátumú címzetti értesítésre, az elektronikus
megoldásokra vonatkozóan eltérő rendelkezéseket állapíthasson meg.
A módosítás támogatja továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások teljesítésében
kialakult, és a fogyasztók szempontjából igen kedvező gyakorlatot, az automaták útján történő
kézbesítést. A postai szolgáltató által létesített, a kézbesítést lehetővé tevő automatizált
eszköznek minősül pl. a csomagautomata is, amelyek címként funkcionálnak. Ez esetben
pedig a feladó is lehet az aki - tipikusan a címzettel történt előzetes egyeztetés alapján - a
küldemény címzésének megállapításakor is kifejezetten rendelkezhet arról, hogy a
csomagautomata útján történjen a kézbesítés.
A módosítás lehetővé teszi azt is, hogy a távollévők között kötött szerződés megkötését
követő küldeménytovábbítás során esetlegesen elveszett csomaggal kapcsolatos kártérítési
igényt a címzett közvetlenül is érvényesíteni tudja.
7
A módosítás lehetővé teszi továbbá, hogy a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének
általános követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott egységes kormányzati
ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszerébe (KÉR) kézbesíthető postai küldemények
vonatkozásában a joghatás beálltának időpontja egyértelműen megállapítható legyen.
Összhangban a Kormány azon törekvéseivel, melyek az elektronikus ügyintézés, valamint a
technológiai fejlődés és az új technológiák igénybevételének kiterjesztésére vonatkoznak,
indokolt, hogy a levélküldemények, hivatalos iratok kézbesítésekor, valamint az egyetemes
postai szolgáltató által teljesített pénzkifizetéssel kapcsolatos szolgáltatások teljesítésekor
alkalmazandó digitális technológia hitelességét biztosító keretek rögzítésre kerüljenek.
A 7. §-hoz
A kézbesítésre vonatkozó pontosító, egyértelműsítő módosítás.
A 8. §-hoz
A módosítás a hatályos Posta tv. belső ellentmondását oldja fel. Az utánküldés szolgáltatást
érintő kárfelelősség vonatkozásában a Posta tv. - a postai küldemény megsemmisüléséhez,
részleges vagy teljes elveszéséhez, megsérüléséhez, továbbá az időgarantált szolgáltatás
késedelmes teljesítéséhez kapcsolódó kárfelelősség szabályozásához hasonlóan - speciális
rendelkezéseket tartalmaz, e szabályok alkalmazását azonban értelmetlenné teszi a 44. § (4)
bekezdés hatályban lévő rendelkezése, mely az általános szabályok alkalmazásának
szükségességére utal.
A 9. §-hoz
Pontosító, egyértelműsítő módosítás. Mind a feladó, mind a szolgáltató, mind a címzett
érdeke, hogy kereskedelmi értéket képviselő tárgy tartalmú küldemény esetén a feladó a valós
értéket jelenítse meg az értéknyilvánítás-szolgáltatás igénybevétele során.
A 10. §-hoz
Nyelvtani pontosítás annak egyértelműsítését célozva, hogy a nem szerződésszerű teljesítéssel
azonos következménye van a szolgáltatás teljesítése elmaradásának is.
A 11. §-hoz
A javaslat a 41. § (5) bekezdés módosítására irányuló - 7. § (5) bekezdés szerinti - javaslattal
szorosan összefügg, indokolása azzal azonos.
A 12. §-hoz
Ha a közvetlenül vagy közvetve állami részesedéssel vagy irányítással működő, szoros
kapcsolatban álló vállalkozások ugyanazon ügyfél adatait kezelik, akkor az ügyféladatok
eltérő tartalmú kezelése olyan üzleti kockázatot jelent, aminek az elkerülése az állami
vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményével összhangban nyomós közérdek. Ez még
inkább így van akkor, ha ezek a vállalkozások közös informatikai rendszert működtetnek. A
személyes adatok helyességéhez emellett az érintetteknek is anyagi és erkölcsi érdeke
8
fűződik. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény alapján a valóságnak meg nem felelő adatot az adatkezelő saját észlelése
alapján is, illetve bárki kezdeményezésére helyesbíteni köteles az érintettek jogainak védelme
és az adatok minőségére vonatkozó követelmény érvényesülése érdekében.
A javaslat ennek megfelelően a 15%-s állami tulajdonban álló egyetemes postai szolgáltató
számára előírja, hogy az ugyanazon ügyfél vonatkozásában az érintett adatkezelők
kezelésében álló ügyfél azonosítását szolgáló adatok helyesbítésre kerüljenek abban az
esetben, ha a közös informatikai rendszert üzemeltető adatfeldolgozó észleli, hogy az érintett
adat megváltozott. Ebben az esetben nem éri érdemi érdeksérelem az érintett személyt vagy
szervezetet, hiszen adatait csak azok a vállalkozások kezelhetik, melyek azokat - valamilyen
tartalommal - jogszerűen kezelik, ugyanakkor a rendelkezés biztosítja az érintett
helyesbítéshez fűződő jogának érvényesülését.
A 13. §-hoz
A módosítás a hatályos Posta tv. 51. § (2) bekezdésével való összhang megteremtését
szolgálj a.
A 14. §-hoz
Nyelvtani pontosítás.
A 15. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 16. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
9