﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9786. számú
törvényjavaslat
a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről
Előadó: Dr. Simicskó István
honvédelmi miniszter
Budapest, 2016. március
1
2016. évi .... törvény
a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről
Magyarország Országgyűlése a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és
nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá a védelmi és biztonsági célú beszerzések
során a tisztességes verseny feltételeinek megteremtése érdekében, a kis- és középvállalkozások
védelmi és biztonsági beszerzési eljárásokba való bekapcsolódásának céljával - összhangban
az Európai Unió védelmi és biztonsági célú beszerzések terén megalkotott irányelvével - a
következő törvényt alkotja:
I.	RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I.	FEJEZET
ALAPELVEK, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
1.	Alapelvek
1.	§ (1) E törvény szabályozza a védelmi és biztonsági célú beszerzési eljárásokat és az azokhoz
kapcsolódó jogorvoslat szabályait.
(2)	E törvény alkalmazásában beszerzési eljárás alatt a védelmi és a biztonsági beszerzési
eljárásokat is érteni kell.
(3)	A védelmi vagy biztonsági beszerzési szerződések megkötése érdekében a 6. §-ban
ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti beszerzési eljárásokat kötelesek
lefolytatni.
2.	§ (1) A beszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig
tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és átláthatóságát.
(2)	Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági
szereplők számára.
(3)	Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk
számára a beszerzési eljárásban nemzeti elbánást kell nyújtani.
(4)	A beszerzési eljárás nyelve a magyar nyelv, az ajánlatkérő azonban levetővé teheti - de nem
követelheti meg - a magyar mellett más nyelv használatát is.
(5)	A beszerzés során a honvédelem és a nemzetbiztonság, valamint a minősített adat
védelmének szempontjait is figyelembe kell venni.
(6)	A beszerzések során a gazdaságosság és a közpénzekkel való hatékony és felelős
gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárni.
(7)	Az eljárási cselekmények az e törvényben meghatározott feltételek mellett elektronikusan
is gyakorolhatók.
(8)	E törvény szabályaitól annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten
megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem
rendezett kérdésekben a beszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és
teljesítése, továbbá a beszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a védelmi
és biztonsági célú beszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban e törvény
alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni.
2
(9)	A beszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a
Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(10)	Az e törvény hatálya alá tartozó, valamint a 7. § (1) bekezdése szerinti beszerzésekkel
összefüggésben kezelt közérdekű adat, valamint közérdekből nyilvános adat megismerését az
ajánlatkérő nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekből - az adat megismeréséhez és a
megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével, legfeljebb az adat
keletkezésétől számított tíz éves időtartamig - korlátozhatja.
(11)	A (10) bekezdés alapján az ott meghatározott
a)	beszerzésével összefüggésben feladat- és hatáskörében eljáró szerv határozatának,
b)	beszerzési eljárás nyertes ajánlattevője személyének, és
c)	beszerzésre vonatkozó szerződések megnevezésének, tárgyának, értékének,
időtartamának és a szerződő felek nevének
megismerése nem korlátozható.
2.	Értelmező rendelkezések
3.	§ E törvény alkalmazásában:
1.	ajánlatkérői dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a beszerzés
tárgya, illetve a beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, vagy
amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az eljárást megindító hirdetmény, az
eljárást megindító felhívás, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt
szerződéses feltételek, dokumentáció, kiegészítő iratok, valamint a gazdasági szereplők által
benyújtandó dokumentumok mintái,
2.	ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a beszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be,
3.	alvállalkozó: az a közös ajánlattevőnek nem minősülő gazdasági szereplő, aki (amely) a
beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által
bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve
a)	azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
b)	a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy
alapanyag eladóját és
c)	építési beruházás esetén az építőanyag-eladót,
4.	árubeszerzés: forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy
használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő -
megszerzése az ajánlatkérő részéről, amely járulékosan a beállítási és az üzembe helyezési
műveletekre is kiterjed,
5.	beszerzés előkészítése: az adott beszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények
elvégzése, így különösen az adott beszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, a beszerzés
becsült értékének felmérése, az ajánlatkérői dokumentumok előkészítése,
6.	beszerzés megkezdése: a beszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának, a védelmi és
biztonsági beszerzések uniós értékhatárát el nem érő értékű beszerzési eljárás esetén
közzétételének időpontja, a hirdetmény nélkül induló beszerzési eljárás esetében pedig az
eljárást megindító felhívás megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének
időpontja,
7.	beszerzési szerződés: az ajánlatkérő által írásban megkötött, árubeszerzésre, szolgáltatás
megrendelésére vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerződés,
8.	cégellenőrzés: a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat által végzett ellenőrzés,
amelynek célja annak vizsgálata, hogy jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a gazdasági
szereplő bevonása a beszerzési eljárásba,
3
9.	CPV: közös közbeszerzési szójegyzék, amely a közös közbeszerzési szószedetről (CPV)
szóló 2002. november 5-ei 2195/2002/EK parlamenti és tanácsi rendelettel elfogadott, a
beszerzési szerződésekre alkalmazandó, az egyéb nómenklatúráknak való megfelelést biztosító
referencia-nómenklatúra.
10.	elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást és -továbbítást végző vezetékes,
rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása,
11.	életciklus: valamely termék összes egymást követő lehetséges életszakasza, amelybe
beletartozik a kutatás és fejlesztés, az ipari fejlesztés, a gyártás, a javítás, a modernizálás, a
módosítás, a karbantartás, a logisztika, a képzés, a tesztelés, a visszavonás és a használatból
való kivonás,
12.	előzetes minősítés: a gazdasági szereplő nemzetbiztonsági szempontból történő előzetes,
átfogó vizsgálata a meghívásra alkalmas gazdasági szereplők jegyzékére való felkerülés
céljából,
13.	építési beruházás: olyan beszerzés, amelynek tárgya a CPV 45. fejezetében említett
tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódó kivitelezés vagy tervezés és kivitelezés együtt, vagy
az ajánlatkérő által megállapított követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel
vagy módon történő kivitelezése,
14.	építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben ekként
meghatározott fogalom,
15.	európai műszaki engedély: valamely termék meghatározott rendeltetésre való
alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési beruházási munkákra vonatkozó
alapvető követelményeknek a termék belső tulajdonságai és a meghatározott üzembe helyezési
és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul, amit a tagállam által e célra kijelölt tanúsító
szerv bocsát ki,
16.	Európai Unió, illetve az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági
Térséget, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásokban részes államokat
is érteni kell,
17.	érzékeny beszerzési terület: egy adott beszerzésnek az ajánlatkérő által a felhívásban, a
hirdetményben, a kiegészítő iratokban vagy a dokumentációban meghatározott azon része,
amely minősített adatot érint,
18.	gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben ekként meghatározott
szervezet,
19.	gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes
joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve
amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását
kínálja,
20.	haditechnikai eszköz: speciálisan katonai célokra tervezett vagy átalakított, fegyverként,
lőszerként vagy hadianyagként történő felhasználásra szánt eszköz,
21.	hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól eltérően közölt adat,
22.	hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz,
23.	honvédelmi érdek: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges
jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § g) pontjában
ekként meghatározott fogalom,
24.	honvédelmi szabvány: valamely, a honvédelem területén rendszeres vagy folyamatos
alkalmazásra szolgáló műszaki leírások kidolgozására szakosodott szabványügyi szervezet által
elfogadott, nem kötelező érvényű műszaki leírás,
25.	interoperabilitás: együttalkalmazhatóság, amely a technikai rendszerek vagy egységek
azon képessége, hogy más rendszereknek vagy egységeknek szolgáltatást nyújtsanak, illetve
azoktól szolgáltatást fogadjanak,
4
26.	„írásbeli” vagy „írásban”: a beszerzési eljárás során tett nyilatkozatok, illetve eljárási
cselekmények tekintetében bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely
olvasható, reprodukálható, majd közölhető, ideértve az elektronikus úton továbbított és tárolt
adatokat is,
27.	írásbeli konzultáció: keretmegállapodásos eljárásban folytatható írásbeli egyeztetés a külön
jogszabályban meghatározott feltételek összességéről,
28.	jegyzék: az e törvény szerinti biztonsági beszerzési eljárásokban kötelezően érvényesítendő
biztonsági követelményeknek megfelelő gazdasági szereplőknek az Alkotmányvédelmi Hivatal
(a továbbiakban: AH) által vezetett listája,
29.	katonai célú építési beruházás: a honvédelemért felelős miniszter által vezetett
minisztérium vagyonkezelésében lévő, illetve e minisztérium, továbbá az e minisztérium
közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek, a honvédelemért felelős miniszter irányítása
alatt álló központi hivatalok, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó
köznevelési intézmény, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint a Magyar Honvédség
katonai szervezetei használatában lévő épületen, építményen, építményrészen,
építményegyüttesen és ingatlanon - ideértve az ingatlanokhoz közvetlenül tartozó nyomvonal
jellegű építményeket is -, valamint Magyarország területének a személyek határátlépésére
irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendelet 2. cikk 2.
pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított, az
államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. § (1) bekezdésében meghatározott
szélességű sávjában, az ott megjelölt célok megvalósítása érdekében megvalósuló építési
beruházás, amelynek megvalósítása egészben hazai költségvetési forrásból történik,
30.	keretmegállapodás: egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött
olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban beszerzésekre
irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen
az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget,
31.	kérelmi elem: a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelemnek az az
elkülöníthető része, amely tartalmazza a jogsértőnek vélt kérelmezetti eljárási cselekményt,
magatartást, döntést vagy mulasztást a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölésével,
valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt és annak indokait,
azzal, hogy a kérelmező részvételi jelentkezésének vagy ajánlatának érvénytelenségét
megállapító ajánlatkérői döntés vitatása egy kérelmi elemet képez, kivéve, ha valamely
érvénytelenségi okhoz egyéb jogkövetkezmény is fűződik,
32.	kiemelt alvállalkozó: az az alvállalkozó, aki a teljesítése során „Korlátozott terjesztésű”
adatot vagy annál magasabb minősítésű adatot kezel,
33.	közös műszaki leírás: olyan műszaki leírás, amelyet a tagállamok által elismert eljárásnak
megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek,
34.	kutatás és fejlesztés: alap- és alkalmazott kutatásokat, valamint kísérleti fejlesztéseket
magában foglaló minden olyan tevékenység, ahol az utóbbi tevékenység technológiai
prototípusok, azaz valamely új koncepció vagy technológia teljesítményének a releváns vagy
reprezentatív környezetben történő bemutatására szolgáló eszköz megvalósítására is kiterjed,
35.	meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi feltételek közül
legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében:
a)	vagyoni hozzájárulása, illetve részvénytársaság esetében a tulajdonában lévő részvények
névértéke meghaladja a jegyzett tőke felét,
b)	a tagok szavazatának többségével egyedül rendelkezik, vagy más tagok a befolyással
rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal
szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve
hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek,
5
c)	jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők - döntéshozók, ügyvezetők - vagy a
felügyelőbizottság - felügyeleti, ellenőrző szerv, testület - tagjainak többségét megválassza,
kijelölje vagy visszahívja,
36.	minősített adat: a minősített adat védelméről szóló 2009. CLV. törvény (a továbbiakban:
Mavtv.) 3. § 1. pontjában meghatározott adatfajták bármelyike,
37.	nemzetbiztonsági ellenőrzés: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV.
törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 68. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzés,
38.	nemzetbiztonsági érdek: az Nbtv. 74. § a) pontjában meghatározott érdek,
39.	nemzetbiztonsági kockázat: az Nbtv. 68. § (2) bekezdése szerinti körülmény,
40.	nemzetbiztonsági szolgálat: az Nbtv. 1. §-ában ekként meghatározott szerv,
41.	pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben
ekként meghatározott szervezet,
42.	postai küldemény: a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § 35.
pontjában ekként meghatározott küldemény,
43.	részvételre jelentkező: az a gazdasági szereplő, aki (amely) több szakaszból álló beszerzési
eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be,
44.	szabvány: valamely elismert szabványügyi szervezet által elfogadott, rendszeres vagy
folyamatos alkalmazás céljából kialakított műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező
érvényű, és amely az európai, nemzeti vagy nemzetközi szabvány valamelyikének a nemzeti
szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 4. §-ában meghatározott műszaki vagy
technikai dokumentumnak minősül,
45.	szakmai ajánlat: a beszerzés tárgyára, valamint a műszaki leírásban és a szerződéses
feltételekben foglalt ajánlatkérői előírásokra tett ajánlat,
46.	személyellenőrzés: a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat által az előzetes
minősítési adatlapon megjelölt személyeknek a külön jogszabály felhatalmazása alapján
rendelkezésre álló adatkezelési rendszerekben történő ellenőrzése abból a célból, hogy az adott
személy bevonása az e törvény szerinti beszerzési eljárásokba jelent-e nemzetbiztonsági
kockázatot,
47.	szolgáltatás-megrendelés: árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan
beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő
részéről,
48.	válsághelyzet: az Alaptörvény szerinti különleges jogrend esetei, az egészségügyről szóló
1997. évi CLIV. törvény 228. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi válsághelyzet, a
menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 80/A. §-a szerinti, tömeges bevándorlás okozta
válsághelyzet, a katasztrófavédelemről és hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 5. pontja szerinti katasztrófa és 9. pontja szerinti
katasztrófaveszély, továbbá a más állam területén bekövetkező, ezen helyzeteknek
megfeleltethető állapot,
49.	védett foglalkoztató: az akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a munkáltató biztosít
tranzit- vagy tartós foglalkoztatást, és a munkavállalóinak legalább a 30%-a a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXCI. törvény 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül, valamint
az olyan munkáltató, amely működésének fő célja a foglalkoztatás elősegítéséről és a
munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti hátrányos helyzetű munkavállalók
foglalkoztatása.
II.	FEJEZET
HATÁLY
3.	A törvény tárgyi hatálya
6
4.	§ (1) E törvény hatálya kiterjed az ajánlatkérőknek
a)	az 1. mellékletben felsorolt kategóriáknak megfelelő haditechnikai eszközök beszerzésére,
szolgáltatások megrendelésére, az 1. mellékletben felsorolt rendszerek és képességek
kialakítására irányuló, a haditechnikai eszközökhöz közvetlenül kapcsolódó, valamint a katonai
célú építési beruházásokra irányuló beszerzéseire (a továbbiakban: védelmi beszerzés), azzal,
hogy az e törvény hatálya alá tartozó haditechnikai eszközöket és szolgáltatásokat az 1.
melléklet szerinti kategóriák részletes paramétereinek meghatározásával a Kormány
rendeletben állapítja meg, valamint
b)	az a) pont hatálya alá nem tartozó, Magyarország belső és külső biztonságát érintő, így
különösen a rendvédelmi, a határvédelmi, az idegenrendészeti, a nemzetbiztonsági, a
katasztrófavédelmi, az igazságszolgáltatási, a központi pénzügyi, a büntetés-végrehajtási, a
válságkezelő feladatokkal, valamint a kritikus infrastruktúrák védelmével közvetlenül
összefüggő azon beszerzéseire, amelyek minősített adatot keletkeztetnek, tartalmaznak vagy
minősített adatkezelést tesznek szükségessé (a továbbiakban: biztonsági beszerzés).
(2)	E törvény hatálya kiterjed a 2. és 3. mellékletben felsorolt azon szolgáltatások
megrendelésére irányuló beszerzésekre, amelyek kifejezetten katonai célt szolgálnak, vagy
biztonsági célt szolgálnak és egyben minősített adatot érintenek, tartalmaznak vagy követelnek
meg.
(3)	A (2) bekezdés szerinti esetekben a 24. § szerint kell eljárni.
4.	Vegyes beszerzések
5.	§ (1) Ha a beszerzés részben e törvény hatálya alá tartozó, részben e törvény hatálya alá nem
tartozó elemekből áll, a (2)-(7) bekezdés szerint kell eljárni.
(2)	Ha a beszerzés részben e törvény hatálya alá tartozó, részben a közbeszerzésekről szóló
2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó elemekből áll oly módon,
hogy a beszerzés különböző elemei objektíve nem választhatóak szét, és szükségszerűen egy
szerződés tárgyát képezik, a szerződés megkötésére e törvény alkalmazandó.
(3)	Ha a beszerzés részben e törvény hatálya alá tartozó, részben e törvény hatálya alá a 7. § (1)
bekezdés 4. pontja alapján nem tartozó elemekből áll oly módon, hogy a beszerzés különböző
elemei objektíve nem választhatóak szét, és szükségszerűen egy szerződés tárgyát képezik, a
szerződés megkötésére e törvényt - a 7. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti felmentés
rendelkezésre állása esetén - nem kell alkalmazni.
(4)	Ha a beszerzés részben e törvény hatálya alá tartozó elemekből áll, de a fennmaradó része
nem tartozik e törvény, a Kbt., vagy a 7. § (1) bekezdés 4. pontja hatálya alá oly módon, hogy
a beszerzés különböző elemei objektíve nem választhatóak szét, és szükségszerűen egy
szerződés tárgyát képezik, a szerződés megkötésére e törvény nem alkalmazandó.
(5)	Ha a beszerzés különböző elemei objektíve szétválaszthatóak és az ajánlatkérő a beszerzés
egyes elemeire külön szerződéseket köt, az egyes szerződések megkötésére az adott szerződés
tárgyára irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(6)	Ha a beszerzés egyetlen szerződés megkötésével való megvalósítása objektív okból
indokolt, és ezért az ajánlatkérő az egyébként objektíve szétválasztható elemekből álló
beszerzésre egy szerződést köt,
a)	ha a szerződés a 7. § (1) bekezdés 4. pontja hatálya alá tartozó szerződési elemet tartalmaz,
e törvényt az ott meghatározott felmentés rendelkezésre állása esetén nem kell alkalmazni,
b)	ha a szerződés részben e törvény, részben a Kbt. hatálya alá tartozó szerződési elemet
tartalmaz és egyúttal nem áll fenn az a) pont szerinti eset, e törvényt kell alkalmazni, vagy
c)	ha a szerződés részben e törvény hatálya alá tartozó szerződési elemet tartalmaz, de a
fennmaradó része nem tartozik e törvény, a Kbt., vagy a 7. § (1) bekezdés 4. pontjának hatálya
alá, e törvényt nem kell alkalmazni.
7
(7)	A (6) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő dönthet úgy is, hogy a beszerzést
a Kbt. alapján valósítja meg.
(8)	Az ajánlatkérő egyetlen szerződés megkötésére vonatkozó döntése sem irányulhat e törvény
vagy a Kbt. alkalmazásának mellőzésére.
5.	Ajánlatkérő szervezetek
6.	§ E törvény alapján beszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek a következők:
a)	a minisztérium,
b)	az állam, valamennyi költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és
országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a
területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács,
c)	a 7. § (1) bekezdés 15-17. pontja szerinti jogi személyek, és
d)	az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű
tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen
tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)-c) pontban meghatározott egy vagy
több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó
befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet,
testület finanszírozza.
6.	Kivételek
7.	§ (1) A törvényt nem kell alkalmazni
1.	Magyarország és egy vagy több európai uniós tagállam, illetve egy vagy több harmadik
ország között kötött nemzetközi szerződés alapján külön eljárási rend szerint lefolytatásra
kerülő beszerzésre,
2.	csapatok állomásoztatására vonatkozó és valamely tagállam vagy harmadik ország
vállalkozásait érintően kötött nemzetközi szerződés alapján külön eljárási rend szerinti
beszerzésre,
3.	valamely nemzetközi szervezet sajátos eljárási szabályainak hatálya alá tartozó, a szervezet
saját céljai érdekében történő beszerzésre, továbbá arra a beszerzésre, amelyet a szervezet
sajátos eljárási szabályaival összhangban Magyarország folytat le,
4.	az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 346. cikke alapján
történő azon beszerzésekre, amelyek esetében ezen törvény szabályainak alkalmazása olyan
információk átadására kötelezné a tagállamot, amelyek felfedése ellentétes a tagállam
biztonságához fűződő alapvető érdekeivel és amelyek megrendelésére az Országgyűlés
illetékes bizottsága külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő
kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében e törvény alkalmazása alól felmentést adott,
5.	a hírszerző és elhárító tevékenységek céljából lefolytatott beszerzésekre,
6.	Magyarország és legalább egy másik európai uniós tagállam által közösen folytatott, új
termék kifejlesztésére irányuló, e termék teljes életciklusára vagy annak egy részére vonatkozó
kutatáson és fejlesztésen alapuló együttműködési programok keretében odaítélt szerződésekre,
7.	a harmadik országban kiírt olyan beszerzésre, a civil célú beszerzéseket is ideeértve,
amelyekre a Magyar Honvédségnek az Európai Unió területén kívül történő állomásoztatása
során kerül sor, ahol a műveleti igények megkövetelik, hogy e beszerzést a műveletek
körzetében tevékenységet kifejtő gazdasági szereplők bevonásával folytassák le,
8.	meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele, illetve az arra vonatkozó egyéb jog
megszerzésére,
8
9.	az ajánlatkérő egy másik állammal vagy a másik állam kormányzati szervével, a 4. §-ban
meghatározott áru beszerzésére, szolgáltatás megrendelésére, vagy építési beruházás
megvalósítására irányuló szerződésének megkötésére,
10.	választottbírósági és békéltetői tevékenység beszerzésére,
11.	pénzügyi szolgáltatások megrendelésére, a biztosítási szolgáltatások kivételével,
12.	munkaszerződésre, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony,
a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony,
ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati
jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonya, valamint a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos
állományának szolgálati viszonya létrehozására,
13.	az olyan kutatási és fejlesztési szolgáltatás megrendelésre, amelyek haszna nem kizárólag
az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása
során, feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg,
14.	a NATO Biztonsági Beruházási Program vagy egyéb közös finanszírozású, a NATO által
támogatott program keretében megvalósuló beszerzésekre,
15.	az ajánlatkérő olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő a saját
szervezeti egységei felettihez hasonló irányítást gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak
stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek
meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke részesedés nincsen, és amely éves
nettó árbevételének több mint 80%-a az irányítást gyakorló ajánlatkérővel, vagy az ajánlatkérő
által e pont szerint irányított más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből
származik,
16.	az ajánlatkérő olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő más
ajánlatkérőkkel közösen a saját szervezeti egységei felettihez hasonló irányítást gyakorol, az
ajánlatkérők közösen döntő befolyással rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában
és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben
közvetlen magántőke részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a
az irányítást gyakorló ajánlatkérővel, ajánlatkérőkkel, vagy az ajánlatkérő által e pont szerint
irányítottak más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik,
valamint
17.	az ajánlatkérő másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek
célja közfeladatok teljesítésére, illetve közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű
célok megvalósítására irányuló együttműködés kialakítása az ajánlatkérők között, ahol az
ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységéből származó éves nettó árbevételének
legfeljebb 20%-a származik a nyílt piacról.
(2)	Az (1) bekezdés 6. pontja szerinti esetben az ajánlatkérő tájékoztatja az Európai Bizottságot
(a továbbiakban: Bizottság) a kutatási és fejlesztési kiadásoknak a program teljes költségéhez
képest számított arányáról, a költségmegosztási megállapodásról, valamint a beszerzések
megosztása esetén a lefolytatni tervezett beszerzések arányáról.
(3)	Az (1) bekezdés 1., 4., 6., és 9. pontja szerinti esetben a beszerzés körülményeinek
vizsgálatát követően - annak eredményétől függően - az egyedi feltételeket az iparügyekért
felelős miniszter és az illetékes miniszter előterjesztése alapján a Kormány határozza meg. A
beszerzésre vonatkozó egyedi feltételeket elsősorban a hazai védelmi ipar képességeinek
fejlesztése körében kell előírni. Ha a vizsgálat eredményeképpen megállapításra kerül, hogy
egyedi feltételek alkalmazása nem indokolt, arról nem kell külön előterjesztést tenni.
(4)	Az (1) bekezdés 15. pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a beszerzési szerződést az
irányított jogi személy ajánlatkérőként eljárva köti meg a felette irányítást gyakorló
ajánlatkérővel, vagy az ajánlatkérő által az (1) bekezdés 15. pontja szerint irányított más jogi
személlyel.
9
(5)	Az (1) bekezdés 15. pontjában foglaltak irányadóak akkor is, ha az irányított jogi személy
tagja az állam. Ebben az esetben az (1) bekezdés 15. pontja szerinti feltételeknek a tulajdonosi
jogokat gyakorló jogalany - miniszter vagy más központi államigazgatási szervet vezető
személy esetén az általa vezetett szerv-, mint ajánlatkérő vonatkozásában kell fennállniuk.
(6)	Az (1) bekezdés 16. pontja esetében valamennyi ajánlatkérőnek képviseltetnie kell magát
az irányított jogi személy döntéshozó szerveiben. A képviseletet ellátó egyes személyek
képviselhetnek egy, több vagy akár minden, irányítást gyakorló ajánlatkérőt is. Az irányított
jogi személy érdekei nem lehetnek ellentétesek az irányítást gyakorló ajánlatkérők érdekeivel.
(7)	Az (1) bekezdés 15-17. pontjában rögzített feltételeknek a szerződés teljes időtartama alatt
fenn kell állniuk. Ha az említett feltételek már nem állnak fenn, az ajánlatkérő a szerződést
jogosult és köteles felmondani.
(8)	Az (1) bekezdés 15-17. pontja alkalmazásában azon ajánlatkérők esetében, amelyeknél az
éves nettó árbevétel nem értelmezhető, az ajánlatkérő vagy az ajánlatkérő által irányított más
jogi személy részére végzett tevékenységek ellátásának arányát az azzal kapcsolatban a
szerződéskötést megelőző három évben felmerült költségek alapul vételével kell megállapítani.
Ha a szerződés megkötését megelőző három évre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre,
az ajánlatkérőnek valószínűsítenie kell - elsősorban hiteles üzleti tervének bemutatásával - az
említett adatokat.
III.	FEJEZET
A BESZERZÉSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
7.	Az ajánlatkérőkre vonatkozó rendelkezések
8.	§ (1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a beszerzési eljárásai előkészítésének,
lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba
bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a beszerzési eljárásai
dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen
meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket vagy
testületeket.
(2)	Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, az (1) bekezdésnek megfelelő
beszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól - az abban meghatározott módon - való eltérés
feltételei fennállnak, legkésőbb az adott beszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell
meghatároznia az (1) bekezdésben foglaltakat.
(3)	A beszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és az ajánlatkérői dokumentumok elkészítése,
valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében
eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek együttesen kell
rendelkezniük a beszerzés tárgya szerinti szakmai, beszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel.
(4)	Az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott szakértelemmel együttesen rendelkező,
legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak - szükség esetén a
hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás megadását követő - e törvény szerinti elbírálására és
értékelésére. A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az eljárást
lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottság eljárásáról
jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek - ha az ajánlatkérő alkalmaz ilyet - részét képezhetik
a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.
(5)	Az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy és annak a Ptk. szerinti
hozzátartozója nem lehet a bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó
kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi
döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni.
10
8.	Összeférhetetlenség
9.	§ (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy
elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek
kialakulását.
(2)	Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az
ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, aki vagy amely funkcióinak pártatlan és
tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az elj árásban részt
vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.
(3)	Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre
jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az
ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont
személy vagy szervezet - ideeértve a szervezet vezető tisztségviselőjét, felügyelőbizottsági
tagját, tulajdonosát, valamint ezek közös háztartásban élő, a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja
szerinti hozzátartozóját is - ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét
eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy
szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többlet-
információkra tekintettel - a beszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget
eredményezne.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltak mellett - a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével
-	összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként,
alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként
a)	a köztársasági elnök,
b)	az Országgyűlés elnöke, alelnöke,
c)	a Kormány tagja,
d)	a Kúria elnöke,
e)	az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
f)	a legfőbb ügyész,
g)	az Alkotmánybíróság elnöke,
h)	az Állami Számvevőszék elnöke,
i)	a Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Központi
Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala,
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
vezetőj e, vagy
j) a Magyar Nemzeti Bank elnöke
tulajdonában, vagy az a)-j) pont szerinti személlyel közös háztartásban élő, a Ptk. 8:1. § (1)
bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója tulajdonában álló szervezet.
(5)	Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével
kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról,
hogy vele szemben fennáll-e a (2)-(4) bekezdés szerinti összeférhetetlenség.
(6)	A (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem
összeférhetetlen az olyan személy vagy szervezet részvétele az eljárásban, akitől vagy amelytől
az ajánlatkérő az adott beszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetve piacfelmérés, a beszerzés
becsült értékének felmérése érdekében a beszerzés megkezdése időpontjának megjelölése
nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, feltéve,
hogy az ajánlatkérő nem közölt vele a beszerzési eljárás során az összes ajánlattevő, illetve
részvételre jelentkező részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.
11
(7)	Nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az építmény
kivitelezésére, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, vagy egy elvi engedélyezési, illetve
engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére
vonatkozó beszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen beszerzési eljárás
dokumentációját megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a beszerzési
eljárás előkészítésében.
(8)	Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárásból az (1)-(7) bekezdés alapján csak
akkor zárható ki, ha beszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más
módon nem biztosítható. A kizárást megelőzően az ajánlatkérő köteles biztosítani annak
lehetőségét, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy a beszerzési eljárás
előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy
az összeférhetetlenségi helyzetet más módon hárítsa el.
9.	A gazdasági szereplőkre vonatkozó rendelkezések
10.	§ (1) Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi
jelentkezést.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy közösen részvételre jelentkezők
kötelesek maguk közül egy - a beszerzési eljárásban a közös ajánlattevők vagy közösen
részvételre jelentkezők nevében eljárni jogosult - képviselőt megbízni.
(3)	A közös ajánlattevők vagy közösen részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett
minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők vagy közösen
részvételre jelentkezők megj elölését.
(4)	Ahol e törvény az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők
értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása, a hiánypótlás, a felvilágosítás
és indokolás kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek vagy közösen részvételre
jelentkezőknek szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a (2) bekezdés szerinti
képviselőnek küldi meg.
(5)	Ha az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot
elegendő egyszer rendelkezésre bocsátaniuk. Az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös
ajánlattevő részéről történt megsértése esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.
(6)	A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek.
(7)	A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők személyében
az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után változás
nem következhet be.
(8)	Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban történő részvételt nem kötheti gazdálkodó szervezet
alapításához, azonban ha a beszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítése
érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevőtől vagy ajánlattevőktől megkövetelheti azt. Az
eljárást megindító felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői
elvárást egyértelműen rögzítenie kell.
11.	§ (1) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a beszerzési eljárásban -
részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében -
a)	nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik
részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,
b)	más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt, és
c)	más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem
igazolhatja.
(2)	Ha az ajánlatkérő az adott beszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a,
vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt
12
alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai
szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.
10.	Közös beszerzés
12.	§ (1) Több ajánlatkérő megállapodhat egyes konkrét beszerzések közös megvalósításáról.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti megállapodásban érintett beszerzési eljárást egyetlen ajánlatkérő
önállóan folytatja le, ez az ajánlatkérő annak minden szakaszában, az eljárást megindító felhívás
közzétételétől a szerződés vagy szerződések teljesítésének befejezéséig kizárólagos
felelősséggel tartozik az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséért.
(3)	Az ajánlatkérő jogosult más tagállamokban lévő ajánlatkérőkkel közösen beszerzési eljárást
lefolytatni. Ilyen esetben a részt vevő ajánlatkérők megállapodást kötnek, amely megállapítja
a)	a beszerzési eljárásra alkalmazandó nemzeti jogot és
b)	a beszerzési eljárás belső megszervezését, ideértve az eljárás irányítását, a felelősség
megosztását, a beszerzendő építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások elosztását és a
szerződések megkötését.
13.	§ (1) Az ajánlatkérő az Európai Unió más tagállamából származó ajánlatkérővel közösen is
megvalósíthat beszerzést vagy köthet keretmegállapodást.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérőnek - ha nemzetközi megállapodás az e §-
ban meghatározott feltételeket nem tartalmazza - az Európai Unió más tagállamából származó
ajánlatkérővel megállapodást kell kötnie, amelyben meg kell határozni
a)	az egyes ajánlatkérők felelősségi körét, valamint hogy az ajánlatkérők a beszerzés
megvalósítására melyik tagállam jogszabályait alkalmazzák, valamint
b)	a beszerzés megvalósításának megszervezését, különös tekintettel az eljárás lefolytatására, a
beszerzendő építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk elosztására és a szerződés
megkötésére.
(3)	A (2) bekezdés a) pontja szerinti információkat a közösen megvalósított beszerzési eljárást
ajánlatkérői dokumentumaiban is fel kell tüntetni.
(4)	Az ajánlatkérő a beszerzés megvalósítása érdekében igénybe veheti az Európai Unió más
tagállamaival kötött megállapodás alapján központi beszerző szervnek kinevezett európai
köztestületek szolgáltatásait, feltéve, hogy ezen szervek olyan beszerzési szabályokat
alkalmaznak a beszerzésekre, amelyek megfelelnek ezen törvény valamennyi rendelkezésének.
11.	Fenntartott szerződések
14.	§ (1) Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja védett
foglalkoztatók számára, vagy úgy rendelkezhet, hogy a beszerzési szerződéseket a védett
munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, ha a szerződés teljesítésében érintett
alkalmazottak többsége megváltozott munkaképességű személy, akik - fogyatékosságuk
jellege vagy súlyossága miatt - szokásos körülmények között nem folytathatnak
keresőtevékenységet.
(2)	A részvételi felhívásban és az ajánlattételi felhívásban hivatkozni kell az (1) bekezdésben
meghatározott fenntartásokra.
12.	A beszerzés tárgyai
15.	§ (1) Beszerzésnek minősül a beszerzési szerződés e törvény szerinti megkötése. A
beszerzési szerződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, vagy szolgáltatás megrendelése
lehet.
13
(2)	Ha a beszerzés többféle, az (1) bekezdés szerinti beszerzési tárgyat foglal magában, a
beszerzési eljárásra azon beszerzési tárgyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amelynek
a legmagasabb a becsült értéke az adott beszerzésben.
(3)	Azt a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést, amely a 3. melléklet szerinti
tevékenységeket a szerződés fő tárgyához képest csak járulékos elemként foglalja magában,
szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésnek kell tekinteni.
13.	A beszerzés értéke
16.	§ (1) A beszerzés értékén a beszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy
kínált - általános forgalmi adó nélkül számított - a 17-21. §-ban foglaltakra tekintettel
megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A becsült
érték meghatározása során figyelembe kell venni a becsült teljes ellenszolgáltatást, ideeértve az
opció bármely formáját és a szerződés esetleges meghosszabbítását is. Ha az ajánlatkérő a
részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők részére díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik,
azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.
(2)	A keretmegállapodás becsült értéke a keretmegállapodás teljes időtartamára előirányzott
valamennyi szerződés legnagyobb becsült, általános forgalmi adó nélkül számított értéke.
17.	§ (1) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény, vagy e törvény védelmi
és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre
vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülése céljával megválasztani.
(2)	Tilos a beszerzést oly módon részekre bontani, amely e törvény, vagy e törvény védelmi és
biztonsági beszerzések uniós értékhatárát elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre
vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet.
(3)	Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló
szolgáltatás-megrendelés, vagy azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése
részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a beszerzés becsült értékének
meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni.
(4)	Ha a beszerzés (3) bekezdés szerint megállapított becsült értéke eléri vagy meghaladja a
védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát, a (3) bekezdéstől eltérően a védelmi és
biztonsági beszerzések uniós értékhatárát el nem érő értékű beszerzések szabályai
alkalmazhatóak olyan szerződések megkötésére, amelyek
a)	önmagában vett becsült értéke szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 80.000
eurónál, építési beruházás esetében pedig 1.000.000 eurónál kevesebb, és
b)	a leválasztott részek összértéke nem haladja meg a (3) bekezdés alkalmazásával megállapított
teljes becsült érték 20%-át.
(5)	Ha az ajánlatkérő egy beszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő
ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani a beszerzés becsült értékének
meghatározásakor.
18.	§ Az építési beruházásra irányuló szerződések becsült értékének kiszámításakor figyelembe
kell venni mind az építési munkák költségét, mind pedig az építési munka kivitelezéséhez
szükséges, az ajánlatkérő által az ajánlattevő részére teljesített árubeszerzés teljes becsült
értékét.
19.	§ Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog
használatára, vagy hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése
a)	határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés
időtartama alatti ellenszolgáltatás, az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a
szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, ideértve a becsült maradványértéket is, vagy
14
b)	határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés megszűnésének időpontja az
eljárás megindításakor pontosan nem határozható meg, a havi ellenszolgáltatás
negyvennyolcszorosa.
20.	§ (1) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás-megrendelés becsült értéke olyan szerződések
esetében, amelyek rendszeres jellegűek, vagy amelyek egy adott időszakon belül
megújíthatóak,
a)	az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú
szerződés vagy szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap
alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy
b)	az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb
időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás.
(2)	Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi
jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás.
(3)	Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás-megrendelést is magában foglal, a becsült érték
megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani.
21.	§ (1) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes
díjat
a)	határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés
időtartama alatti ellenszolgáltatás, vagy
b)	határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén
a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.
(2) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor szükség szerint figyelembe kell venni
a)	biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat, és
b)	a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot.
14.	A beszerzési értékhatárok
22.	§ (1) A védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait a Bizottság európai uniós jogi
aktusban, időszakonként határozza meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
(2)	A védelmi beszerzések vonatkozásában e törvényt - a 23. §-ban meghatározottak
figyelembevételével - értékhatárra való tekintet nélkül kell alkalmazni.
(3)	A biztonsági beszerzések vonatkozásában e törvényt akkor kell alkalmazni, ha azok értéke
eléri vagy meghaladja a központi költségvetési törvényben meghatározott közbeszerzési
értékhatárokat.
(4)	A Közbeszerzési Hatóság az (1) bekezdés szerinti értékhatárokat - ideértve a 17. § (4)
bekezdés a) pontjában meghatározott értékeket is - minden naptári év elején közzéteszi a
honlapján. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét a Bizottságnak
az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió
Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni.
15.	Az alkalmazandó eljárási szabályok
23.	§ A védelmi beszerzési eljárásokra e törvény I-V., valamint VII. Részét kell alkalmazni.
24.	§ (1) A 2. melléklet szerinti, kifejezetten katonai, vagy biztonsági célú szolgáltatások
megrendelésére e törvényt kell alkalmazni.
(2)	A 3. melléklet szerinti, kifejezetten katonai, vagy biztonsági célú szolgáltatások
megrendelése esetében kizárólag a 32. §-t, a 36. §-t és a 64. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(3)	Ha a beszerzés tárgya olyan összetett, kifejezetten katonai, vagy biztonsági célú szolgáltatás,
amely a 2. és 3. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, az (1) bekezdés
15
szerint kell eljárni, feltéve, hogy a 2. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3.
melléklet szerinti szolgáltatás értékét.
25.	§ A biztonsági beszerzési eljárásokra a védelmi beszerzésekre vonatkozó szabályokat a VI.
részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
16.	A beszerzési eljárás dokumentálása
26.	§ (1) Az ajánlatkérő valamennyi beszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás
alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően - írásban köteles dokumentálni.
(2)	A beszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével
kapcsolatban keletkezett összes iratot jogszabályban meghatározott ideig, de legalább a
beszerzési eljárás lezárásától, illetve ha annak alapján szerződéskötésre került sor, a szerződés
teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a beszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati
eljárás indult, az iratokat annak - bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat - befejezéséig,
de legalább öt évig kell megőrizni.
(3)	Az ajánlatkérő köteles a jogorvoslati szerv, az illetékes ellenőrző vagy más illetékes szervek
kérésére a beszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni.
17.	A kommunikáció és az adatkezelés szabályai
27.	§ (1) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel - ha e
törvényből más nem következik - írásban történik.
(2)	Az írásbeli nyilatkozatok - ahol kifejezetten valamely kapcsolattartási formát e törvény nem
kíván meg - teljesíthetőek:
a)	az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján,
b)	faxon, vagy
c)	elektronikus úton.
(3)	Az ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, ez azonban nem
sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét; a kizárólag elektronikus úton történő
nyilatkozattétel nem követelhető meg a részvételre jelentkezőktől, illetve az ajánlattevőktől.
(4)	A (2) bekezdés c) pontja szerint nyilatkozat benyújtható az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015.évi CCXXII. törvény (a továbbiakban:
E-ügyintézési tv.) szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott,
elektronikus dokumentumba foglalt formában.
(5)	Az e törvény szerint előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak
kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe.
28.	§ (1) A kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során biztosítani kell
a)	az adatok sértetlenségének, valamint a részvételi jelentkezések és ajánlatok bizalmasságának
megőrzését, és
b)	azt, hogy az ajánlatkérő csak a benyújtásra vonatkozó határidő lejárta után ismerheti meg a
részvételi jelentkezések és ajánlatok tartalmát.
(2)	Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elektronikus továbbításához és átvételéhez
használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni:
a)	az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásához szükséges tudnivalókat
az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani vagy számukra elérhetővé kell tenni,
b)	az elektronikus ajánlatokat az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott fokozott biztonságú
elektronikus aláírással vagy minősített elektronikus aláírással kell ellátni, és
c)	a gazdasági szereplőknek az ajánlat és részvételi jelentkezés benyújtásakor az ajánlatkérőhöz
be kell nyújtaniuk az ajánlatkérő által előírt dokumentumokat, tanúsítványokat, nyilatkozatokat
és mintapéldányokat vagy mintapéldányok fotóit, ha azok elektronikus formátumban nem
16
állnak rendelkezésre az ajánlatok, vagy a részvételi jelentkezések benyújtására megállapított
határidő lejártáig.
(3)	Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközöknek meg
kell felelniük az alábbi követelményeknek:
a)	az ajánlatokhoz és a részvételi jelentkezésekhez kapcsolódó elektronikus aláírások
megfelelnek az E-ügyintézési tv. rendelkezéseinek,
b)	az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtásának napja és időpontja pontosan
meghatározható,
c)	a megállapított határidők előtt senki nem férhet hozzá az e követelmények szerint továbbított
adatokhoz,
d)	ha a c) pontban meghatározott hozzáférési tilalmat megsértik, a tilalom megsértésének ténye
egyértelműen megállapítható,
e)	a beszerzési eljárás különböző szakaszai folyamán a benyújtott adatok összességéhez vagy
egy részéhez való hozzáférés csak az arra jogosult személyek egyidejű intézkedése révén
lehetséges,
f)	a jogosultsággal rendelkező személyek egyidejű intézkedése csak az előírt időpontot
követően biztosíthat hozzáférést a továbbított adatokhoz, és
g)	az e követelményeknek megfelelően beérkezett és megnyitott adatok csak az azok
megismerésére jogosult személyek számára maradnak hozzáférhetők.
(4)	A „Bizalmas!” vagy magasabb minősítési szintű adatok elektronikus továbbítása csak a
Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: NBF) által engedélyezett, a minősített adat
elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági
felügyeletének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti
követelményeknek megfelelően történhet.
(5)	A minősített adatokat tartalmazó írásbeli nyilatkozatok faxon, elektronikus levélben vagy
postai úton továbbított levélben nem teljesíthetőek. Ahol e törvény szerint az írásbeli
nyilatkozatot faxon kell vagy lehet teljesíteni, a minősített adatokat tartalmazó írásbeli
nyilatkozatok esetén elsősorban a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő
elektronikus továbbítást kell igénybe venni. Ha a követelménynek megfelelő elektronikus
továbbítási lehetőség nem áll a gazdasági szereplő rendelkezésére, az írásbeli nyilatkozatot
közvetlen kézbesítés útján kell teljesíteni.
18.	A határidők számítása
29.	§ (1) A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a
továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a
határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.
(2)	A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál
fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap
utolsó napján.
(3)	Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi
munkanapon jár le.
(4)	A hirdetményben vagy felhívásban megjelölt határidő a hirdetmény vagy felhívás feladását,
illetve a felhívás közvetlen megküldését követő napon kezdődik.
19.	Előzetes összesített tájékoztató
30.	§ (1) Az ajánlatkérő a költségvetési év kezdetét követően előzetes összesített tájékoztató
útján nyilvánosságra hozhatja
17
a)	az árubeszerzésre irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy
keretmegállapodások becsült összértékét - CPV-re való hivatkozással megállapított
termékcsoportonként - , amelyeket a következő tizenkét hónap folyamán kíván megkötni,
b)	a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy
keretmegállapodások becsült összértékét valamennyi szolgáltatás-kategóriában, amelyeket a
következő tizenkét hónap folyamán kíván megkötni, és
c)	az építési beruházásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy
keretmegállapodások lényeges jellemzőit, amelyeket a következő tizenkét hónap folyamán
kíván megkötni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott előzetes összesített tájékoztatót - ha az ajánlatkérő annak
nyilvánosságra hozatala mellett dönt - a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó
hirdetménymintákról szóló bizottsági végrehajtási rendeletben (a továbbiakban: uniós
hirdetményminta rendelet) foglaltak szerinti tartalommal az ajánlatkérő által előirányzott
beszerzésekről szóló tervezet elfogadása után soron kívül
a)	el kell küldeni az Európai Unió Kiadóhivatalának, vagy
b)	közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján.
(3)	Ha a közzététel a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott módon történik, akkor az
ajánlatkérő honlapján való közzététel szándékáról - a közzétételt megelőzően - elektronikus
formában tájékoztatni kell a Bizottságot az uniós hirdetményminta rendeletben foglaltak
szerinti tartalommal. Az ajánlatkérő honlapján közzétett előzetes összesített tájékoztatónak
tartalmaznia kell a Bizottság részére küldött tájékoztatás feladásának időpontját is.
(4)	Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy az előzetes összesített tájékoztatót a (2) bekezdés a)
pontjában foglaltak elvégzését követően nemzeti szinten is közzéteszi a honlapján. A nemzeti
szinten közzétett előzetes összesített tájékoztató
a)	nem tartalmazhat a Bizottságnak elküldött vagy az ajánlatkérő honlapján közzétett előzetes
összesített tájékoztatóban foglalt adatoktól eltérő adatokat, és
b)	tartalmazza az előzetes összesített tájékoztató Bizottság részére történő feladásának vagy az
ajánlatkérő honlapján történő közzétételének időpontját.
(5)	Az (1)-(4) bekezdés nem alkalmazható a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál.
20.	A hirdetmények megküldése és közzététele
31.	§ (1) Az ajánlatkérő a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait elérő, vagy azt
meghaladó értékű beszerzéseihez kapcsolódó hirdetményeket az uniós hirdetményminta
rendeletben foglaltak szerinti tartalommal elektronikus úton megküldi az Európai Unió
Kiadóhivatalának.
(2)	A hirdetmény vagy annak tartalma a Bizottság részére történő elküldésének időpontja előtt
nemzeti szinten nem tehető közzé.
(3)	A nemzeti szinten közzétett hirdetmények nem tartalmazhatnak a Bizottságnak megküldött
hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, de tartalmazniuk kell a hirdetmény Bizottság
részére történő feladásának időpontját.
(4)	A hirdetmények feladásának időpontját az ajánlatkérő igazolja.
(5)	A Bizottság által az ajánlatkérőnek megküldött visszaigazolás az elküldött adatok
közzétételéről és annak időpontjáról igazolja a közzététel megtörténtét és időpontját.
(6)	A keretmegállapodások esetében az ajánlatkérő a keretmegállapodáson alapuló valamennyi
szerződés esetében évente, valamint a keretmegállapodás lejártát követően hirdetményt küld a
beszerzési eljárás eredményéről.
32.	§ (1) Az ajánlatkérő a szerződés vagy a keretmegállapodás megkötésétől számított
negyvennyolc napon belül köteles az uniós hirdetményminta rendeletben meghatározott
hirdetményt közzétenni a beszerzési eljárás eredményéről.
18
(2)	Egyes, a szerződés vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlése
mellőzhető, ha ezen információ közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon
ellentétes lenne a közérdekkel, így különösen a honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdeket
sértene, vagy sértené valamelyik gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy a gazdasági
szereplők közötti tisztességes versenyt.
II.	RÉSZ
A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI BESZERZÉSEK UNIÓS ÉRTÉKHATÁRAIT ELÉRŐ
ÉRTÉKŰ VÉDELMI BESZERZÉSI ELJÁRÁS
IV.	FEJEZET
A BESZERZÉSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
21.	Az eljárást megindító felhívás
33.	§ (1) Az eljárást megindító felhívásnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján
a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi
jelentkezést nyújthassanak be.
(2)	A beszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az ajánlatkérői dokumentumokban úgy kell
megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárásban
tudnak-e ajánlatot tenni.
(3)	A beszerzési eljárás során figyelembe kell venni az ajánlatkérő szükségleteit az áru egész
életciklusa - úgymint a kutatás és fejlesztés, az ipari fejlesztés, a gyártás, a javítás, a
modernizálás, a módosítás, a karbantartás, a logisztika, a képzés, a tesztelés, a visszavonás és a
használatból való kivonás - alatt.
(4)	A meghívásos eljárás, a tárgyalásos eljárás, valamint a versenypárbeszéd részvételi
felhívással, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívással indul.
(5)	A beszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen
1.	az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát, e-mail és - ha az ajánlatkérő
rendelkezik honlappal - honlapjának címét,
2.	a beszerzési eljárás fajtáját, gyorsított eljárás, versenypárbeszéd, valamint hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárás esetén annak jogalapját és indokolását,
3.	annak megjelölését, hogy, hogy az ajánlatkérői dokumentumokat az ajánlatkérő milyen
módon bocsátja rendelkezésre,
4.	a beszerzés tárgyát és mennyiségét,
5.	a szerződés meghatározását, amelynek megkötése érdekében a beszerzési eljárást
lefolytatják,
6.	annak feltüntetését, ha keretmegállapodás kötésére kerül sor,
7.	a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét,
8.	a teljesítés helyét,
9.	az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit vagy a vonatkozó jogszabályokra történő
hivatkozást,
10.	annak meghatározását, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú ajánlatot,
11.	a részajánlattétel lehetőségét vagy annak kizárását, ha részajánlat tételére lehetőség van,
tájékoztatást arról, hogy egy vagy több, vagy valamennyi részre lehet-e ajánlatot tenni, valamint
arról, hogy korlátozva van-e az egy ajánlattevőnek odaítélhető szerződésrészek száma.
12.	az ajánlatok értékelési szempontjait,
13.	a kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módokat,
19
14.	az alkalmassági követelményeket, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a
megkövetelt igazolási módot,
15.	az ajánlattételi határidőt vagy részvételi felhívás esetén a részvételi határidőt,
16.	az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának címét, és a benyújtás módját,
17.	az ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés nyelvét, annak feltüntetését, hogy a magyar
nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat vagy részvételi jelentkezés,
18.	az ajánlatok felbontásának idejét és helyét, az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat,
részvételi felhívás esetén a részvételi jelentkezések felbontásának idejét és helyét,
19.	az ajánlati kötöttség minimális időtartamát, a részvételi felhívás kivételével,
20.	az ajánlati biztosíték előírására vonatkozó információt, a részvételi felhívásban az eljárás
későbbi szakaszára vonatkozóan,
21.	az írásbeli összegezés megküldésének és a szerződéskötés tervezett időpontját, és
22.	ha a szerződés teljesítésére különleges feltételek vonatkoznak, ezen feltételeket.
(6)	A beszerzés mennyiségét az ajánlatkérő úgy is meghatározhatja, hogy a legalacsonyabb
vagy legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét.
(7)	Az ajánlatkérő a felhívásban lehetővé teheti a beszerzés meghatározott részére történő
ajánlattételt. Ebben az esetben a felhívásban elő kell írni, hogy a beszerzés tárgyának mely
elemeire lehet részajánlatot tenni, illetve a részvételre jelentkezni. Az ajánlatkérő az eljárást
megindító felhívásban meghatározza, hogy ajánlat, illetve részvételi jelentkezés egy, több vagy
minden rész tekintetében benyújtható-e.
(8)	Az ajánlatkérő korlátozhatja, hogy ugyanazon ajánlattevő legfeljebb meghatározott számú
részben lehet az eljárás nyertese - akkor is, ha ajánlatot több vagy minden rész tekintetében is
be lehet nyújtani -, ha az egy ajánlattevő által elnyerhető részek maximális számát az eljárást
megindító felhívásban megjelölte.
(9)	A (8) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérői dokumentumokban fel kell tüntetni azokat
az objektív és megkülönböztetéstől mentes szempontokat, amelyek alapján az ajánlatkérő
eldönti, hogy mely részek tekintetében nyilvánítható nyertesnek az az ajánlattevő, aki az
értékelési szempontok alapján a maximális számnál több részben tette az ajánlatkérő számára a
legkedvezőbb ajánlatot. Ha valamely ajánlattevő nem nyilvánítható egy adott rész tekintetében
nyertesnek, az értékelési szempontok alapján soron következő ajánlattevő lesz a nyertes
ajánlattevő.
(10)	Az ajánlatkérő akkor rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről, ha az
összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló értékelési szempontot alkalmazza
az eljárásban.
(11)	Többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az eljárást megindító
felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen
minimumkövetelményeknek és műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb
követelmények szerint kell elkészíteni. Nem érinti valamely változat megfelelőségét az a tény,
hogy elfogadása esetén a beszerzés tárgya árubeszerzés helyett szolgáltatás megrendelésének
vagy szolgáltatás megrendelése helyett árubeszerzésnek minősülne.
(12)	Többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérő az értékelési szempontokat úgy
köteles meghatározni, hogy azok a változatokra, valamint a változatnak nem minősülő
ajánlatokra is alkalmazhatók legyenek.
(13)	A meghívásos eljárásban, a tárgyalásos eljárás során, valamint a versenypárbeszéd
keretében az ajánlatkérő egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott részvételre jelentkezőket
ajánlatuk megtételére, illetve a tárgyalásban való részvételre vagy versenypárbeszéd esetében
a párbeszédben való részvételre.
22. A dokumentáció
20
34.	§ (1) Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt
készíthet, amely egyebek mellett tartalmazhatja a részletes szerződési feltételeket és a beszerzés
tárgyára vonatkozó műszaki leírást. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó beszerzési
eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az
ajánlatkérő köteles a beszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az
ajánlattevők rendelkezésére bocsátani.
(2)	Ha az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti dokumentációt készít, a felhívásban köteles
megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési
helyét és - ha a dokumentáció előállítása jelentős költségekkel járt - pénzügyi feltételeit is. Az
ajánlatkérő előírhatja, hogy a dokumentációt részvételi jelentkezésenként vagy ajánlatonként
legalább egy részvételre jelentkezőnek, ajánlattevőnek vagy alvállalkozónak át kell vennie vagy
elektronikus úton el kell érnie.
(3)	Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció a felhívást tartalmazó
hirdetmény közzétételének napjától kezdve a részvételi vagy az ajánlattételi határidő lejártáig
rendelkezésre álljon.
(4)	A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és a részvételre jelentkezők, vagy az
ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a beszerzési eljárásra
tekintettel felmerült költségeknek megfelelően kell megállapítani.
(5)	A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz munkanapon belül visszajár, ha
a)	az ajánlatkérő visszavonja a felhívást,
b)	az eljárás a 60. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján eredménytelen, vagy
c)	az ajánlatkérő az eljárás eredményét az összegezés megküldésének ajánlattételi felhívásban
megjelölt időpontjáig vagy a módosított időpontig nem közli.
(6)	Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlatkérő az eljárást megindító
felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, az
alkalmazandó építési szabályoknak való megfelelésre, a munkavállalók védelmére és a
munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről, amelynek a teljesítés helyén és a szerződés
teljesítése során meg kell felelni, továbbá előírhatja, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon arról,
hogy ajánlata elkészítésénél figyelembe vette a munkavállalók védelmére és a
munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségeket.
(7)	Ha az ajánlatkérő előírja a (6) bekezdés szerinti követelményeket, az eljárást megindító
felhívásban, vagy ha az ajánlatkérő dokumentációt készít, abban köteles megadni azoknak a
szervezeteknek a nevét és címét, amelyektől az ajánlatkérő megfelelő tájékoztatást kaphat.
23.	Kiegészítő iratok
35.	§ (1) Az ajánlatkérő - ha a dokumentációt a részvételre jelentkezéskor még nem bocsátja
rendelkezésre - kifejezetten a részvételi jelentkezés megtételének elősegítésére is rendelkezésre
bocsáthat kiegészítő iratokat, amelyek különösen a részvételi jelentkezés elkészítésével
kapcsolatban a részvételre jelentkezők részére szükséges információkra vonatkozó
tájékoztatást, a részvételi jelentkezés részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok
jegyzékét tartalmazhatják.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő iratokat is a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét
biztosítva kell rendelkezésre bocsátani, a dokumentáció rendelkezésre bocsátására vonatkozó
szabályok megfelelő alkalmazásával. A rendelkezésre bocsátás módjára az ajánlatkérőnek a
részvételi felhívásban kell információt adnia.
(3)	Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírhatja, hogy a részvételi jelentkezés elkészítése
érdekében rendelkezésre bocsátott iratokat részvételi jelentkezésenként legalább egy
részvételre jelentkezőnek vagy alvállalkozónak át kell vennie vagy elektronikus úton el kell
érnie.
21
24. A műszaki leírás
36.	§ (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban köteles
megadni a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást.
(2)	A műszaki leírásnak egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie valamennyi ajánlattevő
számára, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a
beszerzés során.
(3)	A műszaki leírást az uniós joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok, ideértve
a termékbiztonságra vonatkozó előírásokat is , valamint az Európai Unió tagállamai számára
nemzetközi szabványügyi megállapodások által az interoperabilitás garantálása érdekében
előírt műszaki követelmények sérelme nélkül - a következő módon kell meghatározni:
a)	az európai szabványokat átültető nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyekre,
közös műszaki leírásokra, a nemzetközi szabványokat átültető nemzeti szabványokra, egyéb
nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb
műszaki hivatkozási rendszerekre, ezek hiányában egyéb, építési beruházási munkák
tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint termékek felhasználására
vonatkozó nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki tanúsítványokra vagy nemzeti műszaki
leírásokra, az iparból származó és ott széles körben elismert műszaki leírásokra, nemzeti
katonai szabványokra vagy védelmi célú anyagok e szabványokhoz hasonló leírásaira
hivatkozással,
b)	teljesítmény- és funkcionális követelmények megadásával, ez utóbbi környezetvédelmi
jellemzőket is tartalmazhat,
c)	a b) pont szerinti teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények alapján, az e
teljesítménynek, illetve funkcionális követelményeknek való megfelelés feltételezését lehetővé
tevő, az a) pont szerinti leírásokra történő hivatkozással, vagy
d)	egyes jellemzők tekintetében az a) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében
pedig a b) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással.
(4)	A (3) bekezdés a) pontja esetén az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély,
műszaki előírás, műszaki ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal egyenértékű” fordulatot
szerepeltetni.
(5)	A (3) bekezdés b) pontja esetén a paramétereknek kellően pontosnak kell lenniük ahhoz,
hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának meghatározását, az
ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését.
(6)	Az egyenértékűséget az interoperabilitási és operatív hatékonysági követelmények alapján
kell elbírálni. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevők számára a bizonyítékok
minden formájának használatát engedélyezni kell. Az ajánlatkérőnek minden olyan döntését
meg kell indokolnia, amely szerint az adott esetben az egyenértékűség nem áll fenn.
(7)	Ha NATO egységesítési egyezmény - STANAG -, illetve az európai vagy nemzetközi
szabványosító, vagy szabványügyi szervezetek által elfogadott és a közösség számára
hozzáférhetővé tett szabvány alkalmazható, az ajánlatkérő előírhatja a megállapodásban
megállapított szabványoknak való megfelelést.
(8)	A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan
adott márkára vagy forrásra, továbbá olyan különleges eljárásra vagy védjegyre, szabadalomra,
típusra, adott származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek
előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben
megengedhető, ha nem lehetséges a szerződés tárgyának (2)-(7) bekezdés szerinti, kellően
pontos és egyértelmű leírása. Az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” fordulatnak kell
kísérnie.
22
(9)	A műszaki leírás tartalmazza a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi
követelménynek megfelelő kialakításra, a biztonságra és méretekre vonatkozó jellemzők
meghatározását, ideértve a beszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a
vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati
utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket.
(10)	Építési beruházás esetében műszaki leírás azoknak a műszaki előírásoknak az összessége,
amelyek meghatározzák valamely anyag, termék vagy áru megkövetelt jellemzőit, és lehetővé
teszik az anyag, a termék vagy az áru oly módon történő leírását, hogy az megfeleljen az
ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. E jellemzők közé tartozik a környezetvédelmi
teljesítmény színvonala, az ajánlatkérő által támasztott valamennyi követelménynek - ideértve
a fogyatékkal élő személyek számára való elérhetőséget is - megfelelő kialakítás és a
megfelelőség-értékelés, a teljesítmény, a biztonság és a méretek, ideértve a minőségbiztosítási
eljárásokat, a terminológiát, a szimbólumokat, a vizsgálatot és vizsgálati módszereket, a
csomagolást, a jelölést és címkézést, a használati utasítást, valamint a gyártási folyamatokat és
módszereket.
(11)	Árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetén a műszaki leírás az a leírás, amely
meghatározza a termék, illetve szolgáltatás tekintetében megkövetelt jellemzőket, így
különösen a minőség színvonalát, a környezetvédelmi teljesítmény színvonalát, az ajánlatkérő
által támasztott valamennyi követelménynek - ideértve a fogyatékkal élők számára való
elérhetőséget is - megfelelő kialakítást, továbbá a megfelelőség-értékelést, a teljesítményt, a
termék rendeltetését, a biztonságot és a méreteket, ideértve a termék kereskedelmi nevére, a
terminológiára, a szimbólumokra, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a
jelölésre és címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre,
valamint a megfelelőség-értékelési eljárásokra vonatkozó követelményeket.
(12)	Építési beruházás esetében a műszaki leírás a (11) bekezdésben meghatározottakon túl
tartalmazza továbbá a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák
vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételeket, az építési technológiákat, illetve
eljárásokat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérő általános
vagy különös rendelkezésekkel előír az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek
tekintetében, amelyeket az magában foglal.
25.	Az ajánlattételi és részvételi határidő, a felhívás és a dokumentáció módosítása,
visszavonása, visszalépés a beszerzéstől, valamint az ajánlati kötöttség
37.	§ (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi és részvételi határidőt az egyes eljárási fajtákra
vonatkozóan előírt minimális határidőket figyelembe véve, valamint akkor is, ha minimális
határidőt e törvény nem ír elő, minden esetben úgy köteles meghatározni, hogy - tekintettel a
szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlat összetettségére, valamint az ajánlattevők, részvételre
jelentkezők által benyújtandó dokumentumok körére - elegendő idő álljon rendelkezésre az
ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés összeállításához és benyújtásához.
(2)	Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott ajánlattételi vagy részvételi
határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja. A határidő nem rövidíthető
le.
(3)	Ha az eljárást megindító felhívást hirdetményben közzétették, az eredeti határidő lejárta
előtt hirdetményben kell közzétenni a módosított határidőt és a határidő meghosszabbításának
indokát. A nem hirdetménnyel induló eljárásokban az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg,
közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre vagy részvételre felhívott gazdasági szereplőket.
(4)	A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat a több szakaszból álló beszerzési eljárás ajánlattételi
szakaszában is megfelelően alkalmazni kell, ebben az esetben az ajánlatkérő az eredeti
23
ajánlattételi határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatja az ajánlattételre felhívott
gazdasági szereplőket az új határidőről.
38.	§ (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő, illetve a részvételi határidő lejártáig
módosíthatja a felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított
feltételekről e határidő lejárta előtt hirdetményt kell közzétenni, illetve a nem hirdetménnyel
induló eljárásban és a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában erről egyidejűleg,
közvetlenül tájékoztatni kell az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket. Módosítás esetén
az ajánlattételi, illetve részvételi határidőt meg kell hosszabbítani. A meghosszabbítás
mértékének arányban kell állnia a módosítás jelentőségével.
(2)	Az ajánlatkérő az ajánlattételi, illetve a részvételi felhívást az ajánlattételi, illetve a
részvételi határidő lejártáig hirdetménnyel - a nem hirdetménnyel induló eljárásban és a
kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők
egyidejűleg történő, közvetlen tájékoztatásával - visszavonhatja.
(3)	A (2) bekezdés szerinti visszavonás esetén az ott meghatározott határidő leteltét követően
az ajánlatkérő nem köteles az ajánlatokat, valamint a részvételi jelentkezéseket elbírálni, a
tárgyalást vagy párbeszédet befejezni, és az ajánlatkérő a több szakaszból álló eljárásokban az
ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, ha bizonyítani tudja,
hogy a (2) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső,
és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy
ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne
helye. Ezekben az esetekben az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítja.
(4)	A (3) bekezdéstől eltérően az ajánlatkérő az eljárást akkor is eredménytelenné
nyilváníthatja, ha az eljárást megindító felhívásban felhívta a gazdasági szereplők figyelmét
arra, hogy amennyiben valamely meghatározott, ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan
jövőbeli esemény a (2) bekezdésben foglalt határidőt követően bekövetkezik, az eljárást -
feltételes beszerzésként - eredménytelenné nyilváníthatja.
39.	§ (1) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát.
(2) Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő
hozzájárulásával sem módosíthatók.
40.	§ (1) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. Tárgyalásos eljárás
esetén a végleges ajánlat megtételével jön létre az ajánlati kötöttség.
(2) Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban nem
határozhatja meg az annak kezdetétől számított hatvan napnál hosszabb időtartamban.
26.	A kiegészítő tájékoztatás, konzultáció, helyszíni bejárás
41.	§ (1) Bármely gazdasági szereplő, aki az adott beszerzési eljárásban részvételre jelentkező
vagy ajánlattevő lehet - a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés érdekében - az
ajánlattételi felhívásban, a részvételi felhívásban, a dokumentációban vagy a kiegészítő
iratokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő, értelmező tájékoztatást kérhet az
ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi vagy a részvételi
határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal, gyorsított eljárás esetén hat nappal.
(2)	A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de az
ajánlattételi vagy a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, meghívásos vagy
gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal kell megadni.
(3)	Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a (2) bekezdésben foglalt válaszadási határidőt
megelőző negyedik, meghívásos vagy gyorsított eljárásban harmadik napnál később nyújtották
be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia.
24
(4)	Ha a tájékoztatást az ajánlatkérő nem tudja a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni,
vagy a kiegészítő tájékoztatással egyidejűleg az ajánlatkérői dokumentumokat módosítja, a 38.
§ (1) bekezdése szerint kell eljárni.
(5)	A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők
esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni, vagy meg kell
küldeni valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az
ajánlatkérőnél jelezte, a több szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában és a nem
hirdetménnyel induló beszerzési eljárás esetében pedig valamennyi ajánlattételre vagy
részvételre közvetlenül felhívott gazdasági szereplő részére. A kiegészítő tájékoztatás
megadása során az ajánlatkérő nem jelölheti meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő
tette fel, valamint hogy válaszát az ajánlatkérő mely további gazdasági szereplő részére küldte
meg.
(6)	Kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is. Ebben az esetben az eljárást
megindító felhívásban kell megadni a konzultáció időpontját és helyét. A konzultációról
jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított öt napon belül meg kell
küldeni vagy elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni az (5) bekezdés szerinti gazdasági
szereplők részére.
(7)	A (6) bekezdésben foglaltak irányadóak a helyszíni bejárás, valamint a helyszín
megtekintése során nyújtott kiegészítő tájékoztatásra is.
27.	Az ajánlati biztosíték
42.	§ (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (a továbbiakban:
biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az
ajánlatkérő által az ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt
mértékben és módon kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia
kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. Az ajánlati biztosíték az
ajánlati kötöttség megtartását biztosítja, az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet
biztosíték adásához kötni.
(2)	A biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, az
ajánlattevő ajánlati kötöttségének megsértése esetére az ajánlatkérőnél - az ajánlatnak az
ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő
érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt - előreláthatólag felmerülő veszteség
mértékére tekintettel kell megállapítani. Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a beszerzés
meghatározott részére történő ajánlattételt, az ajánlati biztosítékot és annak mértékét részenként
kell előírnia.
(3)	Az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek
az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, pénzügyi intézmény vagy biztosító által
vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján
kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. A befizetés helyét, az
ajánlatkérő fizetési számlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati vagy
ajánlattételi felhívásban meg kell határozni.
(4)	Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés
megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.
(5)	A biztosítékot vissza kell fizetni
a)	az ajánlattevők részére az ajánlattételi felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné
nyilvánítását, vagy az eljárás eredményének kihirdetését követő tizennégy napon belül,
b)	a nyertes ajánlattevő, valamint - a 95. § (4) bekezdése szerinti esetben - a második
legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tizennégy napon belül, kivéve, ha
25
a biztosíték az ajánlattételi felhívás szerint a megkötött szerződést megerősítő
mellékkötelezettséggé válik,
c)	az ajánlattevők részére, ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét az összegezés megküldésére
az ajánlattételi felhívásban megjelölt vagy az utóbb módosított időpontig nem hirdeti ki,
továbbá
d)	a nyertes ajánlattevő, valamint - a 95. § (4) bekezdése szerinti esetben - a második
legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha az ajánlatkérő a szerződést nem köti meg.
V.	FEJEZET
AZ AJÁNLATTEVŐKKEL ÉS RÉSZVÉTELRE JELENTKEZŐKKEL KAPCSOLATOS
KÖVETELMÉNYEK
28.	Az ellátás biztonsága és az információk biztonsága
43.	§ Az olyan beszerzések esetében, amelyek során minősített adatokat használnak fel,
amelyek minősített adatokat igényelnek, illetve tartalmaznak, az ajánlatkérő a részvételi és
ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, az ismertetőben vagy a kiegészítő iratokban
meghatározza az érintett adatok megfelelő szintű biztonságának biztosításához szükséges
intézkedéseket és követelményeket. Az ajánlatkérő előírhatja, hogy az ajánlat tartalmazza
különösen a következőket:
a)	kötelezettségvállalást az ajánlattevő és az igénybe venni kívánt alvállalkozók részéről arra
vonatkozóan, hogy megfelelően biztosítják az összes, birtokukban lévő, illetve a szerződés
időtartama alatt vagy annak lezárása után tudomásukra jutó minősített adat védelmét a
vonatkozó jogszabályokkal összhangban,
b)	kötelezettségvállalást az ajánlattevő részéről arra vonatkozóan, hogy az a) pontban előírt
kötelezettségvállalást megszerzi a szerződés teljesítése során általa alkalmazott többi
alvállalkozótól,
c)	elegendő információt az igénybe venni kívánt alvállalkozókról, amelyek az ajánlatkérő
számára lehetővé teszik annak megállapítását, hogy ezek mindegyike rendelkezik a szükséges
feltételekkel mindazon minősített adat védelméhez, amelyekhez hozzáférnek, illetve amelyek
az alvállalkozásban elvégzett teljesítés során keletkeznek, vagy
d)	az ajánlattevők kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy az alvállalkozói szerződések
odaítélése előtt az új alvállalkozókkal kapcsolatban átadják a c) pontban megkövetelt
információkat.
44.	§ (1) Az ajánlatkérő a részvételi, ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, az
ismertetőben, illetve a kiegészítő iratokban megállapítja az ellátás biztonságára vonatkozó
követelményeket. Az ajánlatkérő előírhatja, hogy az ajánlat tartalmazza többek között a
következőket:
a)	olyan tanúsítványokat vagy dokumentumokat, amelyek bizonyítják az ajánlatkérő számára,
hogy az ajánlattevő képes lesz teljesíteni a szerződéshez kapcsolódó áruk exportjával,
szállításával és továbbításával kapcsolatos kötelezettségeit, ideértve az érintett tagállam vagy
tagállamok részéről ezt alátámasztó dokumentációt,
b)	az ajánlatkérőre vonatkozó minden olyan korlátozás feltüntetését, amely a termékek vagy
szolgáltatások, illetve e termékek vagy szolgáltatások eredményének nyilvánosságra
hozatalára, átadására vagy használatára vonatkozik, és amely exportkorlátozást vagy biztonsági
intézkedéseket eredményezhet,
26
c)	tanúsítványokat vagy dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy az ajánlattevő ellátási
láncának elhelyezkedése és megszervezése lehetővé teszi számára az ajánlatkérő által az ellátás
biztonságára vonatkozóan előírt követelmények teljesítését, valamint arra vonatkozó
kötelezettségvállalást, hogy az ellátási láncban a szerződés teljesítése során bekövetkező
változások nem gátolják majd az e követelményeknek való megfelelést,
d)	az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérő válsághelyzet
eredményeképpen megnövekedett igényeinek kielégítése érdekében kapacitásokat hoz létre,
illetve tart fenn a közösen megállapított feltételeknek megfelelően,
e)	az ajánlattevő letelepedése szerinti országa hatóságaitól származó bármilyen dokumentumot
annak alátámasztására, hogy az ajánlattevő válsághelyzet esetén eleget tesz az ajánlatkérő
válság eredményeképpen megnövekedett igényeinek,
f)	az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy biztosítja a szerződés tárgyát képező
áruk karbantartását, korszerűsítését és fejlesztését,
g)	az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy időben értesíti az ajánlatkérőt
a szervezetében, ellátási láncában vagy ipari stratégiájában bekövetkezett olyan változásokról,
amelyek érinthetik az ajánlatkérő irányában fennálló kötelezettségeit, vagy
h)	az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy a közösen megállapított
feltételeknek megfelelően a pótalkatrészek, összetevők, összeállított egységek és speciális
tesztberendezések készítéséhez szükséges eszközöket az ajánlatkérő rendelkezésére bocsát, ha
ő maga a további teljesítés során nem képes ezek biztosítására.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamban letelepedett ajánlattevő nem kötelezhető
olyan, tagállam általi kötelezettségvállalás beszerzésére, amely korlátozná az ajánlattevő
letelepedése szerinti tagállam azon szabadságát, hogy a vonatkozó nemzetközi és uniós joggal
összhangban saját hatályos, az exportra, a szállításra és az áthaladásra vonatkozó nemzeti
engedélyezési kritériumait alkalmazza.
29.	A kizáró okok
45.	§ (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó és nem vehet
részt ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alkalmasságának igazolásában az, aki
1.	az alábbi bűncselekmények valamelyikét elkövette, és a bűncselekmény elkövetése az elmúlt
öt évben jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő
hátrányok alól nem mentesült:
a)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV.
törvény) vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
szerinti bűnszervezetben részvétel, ideértve a bűncselekmény bűnszervezetben történő
elkövetését is,
b)	az 1978. évi IV. törvény szerinti vesztegetés, befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása,
vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatokban, hűtlen
kezelés, hanyag kezelés vagy a Btk. XXVII. fejezetében meghatározott korrupciós
bűncselekmények, továbbá a Btk. szerinti hűtlen kezelés vagy hanyag kezelés,
c)	az 1978. évi IV. törvény szerinti költségvetési csalás, európai közösségek pénzügyi
érdekeinek megsértése vagy a Btk. szerinti költségvetési csalás,
d)	az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti terrorcselekmény, valamint az ehhez kapcsolódó
felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet,
e)	az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti pénzmosás, valamint a Btk. szerinti terrorizmus
finanszírozása,
f)	az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti emberkereskedelem, valamint a Btk. szerinti
kényszermunka;
27
g)	az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti versenyt korlátozó megállapodás, beszerzési
közbeszerzési és koncessziós eljárásban, továbbá
h)	a gazdasági szereplő személyes joga szerinti, az a)-g) alpontban felsoroltakhoz hasonló
bűncselekmény;
2.	egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési
kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az
ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának időpontjáig megfizette vagy ezek
megfizetésére halasztást kapott,
3.	végelszámolás alatt áll vagy az ellene indult csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést
tettek közzé, az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági
szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga
szerint hasonló helyzetben van,
4.	tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették,
5.	gazdasági, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatban bűncselekmény elkövetése az
elmúlt három éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert,
6.	három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási (vagy annak
felülvizsgálata esetén bírósági határozat) megállapította, hogy valamely korábbi beszerzési
eljárás, vagy az eljárás eredményeképp megkötött szerződés teljesítése során megszegte az
információk biztonságával vagy az ellátás biztonságával kapcsolatos kötelezettségeit,
7.	tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló
2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján, vagy az adott beszerzési eljárásban
releváns módon c) vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje
alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen
korlátozta,
8.	beszerzési, közbeszerzési eljárásokban való részvételtől a a jogorvoslati szerv által jogerősen
eltiltásra került, a jogerőre emelkedett határozatban megállapított időtartam végéig,
9.	korábbi beszerzési, közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis
nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került
sor az érintett közbeszerzési, vagy beszerzési eljárás lezárulásától számított három évig,
10.	az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a hamis adatot
szolgáltat, illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, ha
a)	a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra,
alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok
értékelésére vonatkozó döntését, és
b)	a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot,
vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna
ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére
álló igazolások tartalmának nem felel meg,
11.	az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali
folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt
biztosítana számára a beszerzési eljárásban, vagy korábbi beszerzési, közbeszerzési eljárásból
ebből az okból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett
beszerzési, közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig,
12.	tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul:
a)	nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség vagy a Gazdasági Együttműködési és
Fejlesztési Szervezet tagállamában, a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési
megállapodásban részes államban vagy az EUMSZ 198. cikkében említett tengerentúli
országok és területek bármelyikében vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel,
amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy amellyel
az Európai Uniónak kétoldalú megállapodása van a közbeszerzés terén,
28
b)	olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r)
pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni, vagy
c)	a gazdasági szereplőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel
vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes
szervezet, amelynek tekintetében a b) alpont szerinti feltétel fennáll;
13.	harmadik országbeli állampolgár Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása
esetén a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény
7/A. §-a alapján két évnél nem régebben jogerőre emelkedett közigazgatási - vagy annak
felülvizsgálata esetén bírósági - határozatban megállapított és a központi költségvetésbe
történő befizetésre kötelezéssel vagy az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal
sújtott jogszabálysértést követett el,
14.	esetében a 9. § szerinti összeférhetetlenségből, illetve a beszerzési eljárás előkészítésében
való előzetes bevonásból eredő versenytorzulást a gazdasági szereplő kizárásán kívül nem lehet
más, kevésbé kényszerítő intézkedésekkel hatékonyan orvosolni,
15.	a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti - három évnél nem régebben meghozott
-	jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat
bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított
és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését
más versenyhatóság vagy bíróság - három évnél nem régebben - jogerősen megállapította és
egyúttal bírságot szabott ki,
16.	esetében az ajánlatkérő kellően megalapozott információval rendelkezik annak
megállapításához, hogy az adott beszerzési eljárásban az ajánlattevő a Tpvt. 11. §-a, vagy az
EUMSZ 101. cikkébe ütköző jogsértést követett el, kivéve, ha a gazdasági szereplő az ajánlat,
tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben végleges ajánlat benyújtását megelőzően a
Gazdasági Versenyhivatal számára a Tpvt. 11. §-ába vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző
magatartást feltárja és a Tpvt. 78/A. § (2) bekezdésében foglalt, a bírság mellőzésére vonatkozó
feltételek fennállását a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 78/C. § (2) bekezdése szerinti
végzésében megállapította,
17.	a tevékenység végzéséhez a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, illetve előírt
szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik, vagy
18.	a 101. § szerinti előleget nem a szerződésnek megfelelően használta fel, és ezt három évnél
nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási, vagy annak felülvizsgálata esetén
bírósági határozat megállapította.
(2)	A gazdasági szereplő akkor sem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és
nem vehet részt ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alkalmasságának igazolásában, ha
a)	vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági
társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy
felügyelő szervének tagja, illetve személyes joga szerint az előbbieknek megfelelő
döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés 1.
pontjában meghatározott bűncselekmény miatt az elmúlt öt évben jogerős ítéletet hoztak és a
büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült, vagy
b)	az (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűncselekmény miatt a jogerős ítéletet az elmúlt
öt évben - vagy ha ez rövidebb, az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez
fűződő hátrányok alóli mentesüléséhez szükséges időn belül - olyan személlyel szemben
hozták, aki a bűncselekmény elkövetésekor a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője vagy
felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja,
vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve az
előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy volt.
29
(3)	Az (1) bekezdés 2. pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű
gazdasági szereplő tekintetében az állami adóhatóság és a vámhatóság által nyilvántartott
adófizetési kötelezettséget kell érteni.
(4)	Az (1) bekezdés 3. pontját nem kell alkalmazni olyan esetben, ha az ajánlatkérő a 75. § (2)
bekezdés a) pont af) alpontja alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytat le.
(5)	Az (1) bekezdés 1. pont h) alpontjában említett hasonló bűncselekmény alatt az Európai
Unió más tagállamában letelepedett ajánlattevő, illetve a más állam büntetőjoga alá tartozó
külföldi állampolgár természetes személy esetében
a)	bűnszervezetben részvétel bűncselekmény esetén a szervezett bűnözés elleni küzdelemről
szóló, 2008. október 24-i 2008/841/IB tanácsi kerethatározat 2. cikkében meghatározott
bűnszervezetben való részvételhez kapcsolódó bűncselekményt,
b)	vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása,
vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági
eljárásban bűncselekmény esetén az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2) bekezdés
c)	pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak
tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény kidolgozásáról szóló, 1997.
május 26-i tanácsi jogi aktus 3. cikkében meghatározott korrupciót,
c)	költségvetési csalás bűncselekmény esetén az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek
védelméről szóló egyezmény 1. cikke szerinti csalást,
d)	terrorcselekmény esetén a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2002. június 13-i
2002/475/IB tanácsi kerethatározat 1., illetve 3. cikkében meghatározott terrorista
bűncselekmény vagy terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekményt, vagy az említett
kerethatározat 4. cikke szerinti, bűncselekményre való felbujtást, bűnsegélyt vagy kísérletet,
e)	pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása bűncselekmény esetén a pénzügyi rendszereknek
a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről
szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkében
meghatározott pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozását, továbbá
f)	emberkereskedelem vagy kényszermunka esetén az emberkereskedelem megelőzéséről, és az
ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi
kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv 2. cikkében meghatározott gyermekmunkát és az emberkereskedelem más formáit
kell érteni.
(6)	Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles hivatkozni az (1) és (2)
bekezdésben foglalt kizáró okokra.
(7)	Az ajánlatkérő - az érintett ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság
igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének, székhelyének vagy lakóhelyének az
eljárás tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás és a kizárt gazdasági szereplő erről való
tudomásszerzése időpontjának megjelölésével - köteles tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot
az (1) bekezdés 10. pontja és 11. pontjának első fordulata szerinti kizárásról és a kizárás
időpontjáról.
46.	§ (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem
lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság
igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki
a)	három évnél nem régebben hozott jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata
esetén bírósági határozat megállapította, hogy jogszabályban meghatározott szakmai
kötelezettségét - a c) pontban meghatározott eset kivételével - súlyosan megszegte vagy külön
jogszabályban meghatározott szakmai szervezet etikai eljárása által megállapított, súlyos,
szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el,
b)	korábbi közbeszerzési vagy beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét az
elmúlt három évben súlyosan megszegte, és ez az említett korábbi szerződés felmondásához
30
vagy elálláshoz. kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció
érvényesítéséhez vezetett, vagy ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartása,
amelyért felelős részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta, vagy
c)	korábbi közbeszerzési vagy beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésével
kapcsolatban az alvállalkozója felé jogerős bírósági ítéletben három éven belül megállapított
szerződésszegést követett el, amelynek során az alvállalkozó felé fennálló vég- vagy
részszámlából fakadó fizetési kötelezettségét 10%-ot meghaladó részben nem teljesítette annak
ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett.
(2)	Az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban megjelölni az alkalmazott, az (1)
bekezdés szerinti kizáró okokat.
(3)	Az (1) bekezdésben, valamint a 45. § (1) bekezdés 1., 2., 5., 6., 9., 11., 13., 15., és 18.
pontjában meghatározott időtartamot mindig a kizáró ok fenn nem állásának ellenőrzése
időpontjától kell számítani. Az ajánlatkérő köteles kizárni az eljárásból azt a gazdasági
szereplőt, amelyre vonatkozóan valamelyik, az eljárásban alkalmazandó kizáró ok fennáll. A
kizáró okok fenn nem állásának ellenőrzését az ajánlatkérő az e törvényben foglaltak szerint
köteles elvégezni.
(4)	Az ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek az ajánlatban, illetve - több szakaszból
álló elj árás esetén - a részvételi jelentkezésben kell igazolnia, illetve írásban nyilatkoznia, hogy
nem állnak fenn vele, illetve alvállalkozójával és az alkalmasság igazolásában részt vevő
gazdálkodó szervezettel szemben a 45. § (1) és (2) bekezdésében, valamint ha ajánlatkérő
előírta, az (1) bekezdésben meghatározott kizáró okok.
(5)	Az ajánlatkérő a kizáró okok fenn nem állásának igazolására a következő igazolásokat és
nyilatkozatokat köteles elfogadni:
a)	többszakaszos eljárás esetén a beszerzési eljárás részvételi, egyszakaszos eljárás esetén
ajánlattételi felhívás feladásának vagy megküldésének napját követően kelt, illetékes bíróság
vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát, hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy az illetékes
bíróság vagy hatóság által kibocsátott olyan, ezzel egyenértékű okiratot, amely igazolja a 45. §
(1)	és (2) bekezdésében, valamint ha ajánlatkérő előírta, az (1) bekezdésben foglalt kizáró okok
fenn nem állását, vagy
b)	ha az adott állam illetékes bírósága vagy hatósága nem bocsát ki az a) pont szerinti kivonatot
vagy okiratot, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, a
részvételre jelentkező vagy ajánlattevő eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat
nem tehető az érintett országban, az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve az
alkalmasság igazolásában részt vevő gazdálkodó szervezet által bíróság, hatóság, közjegyző,
kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, vagy általuk hitelesített nyilatkozatot.
(6)	Ha Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetén a kizáró ok fenn nem állása az
ajánlatkérő számára ingyenesen elérhető, közhiteles hatósági vagy bírósági nyilvántartásból is
megállapítható, a kizáró ok fenn nem állását az ajánlatkérő ellenőrzi a nyilvántartásban szereplő
adatok alapján.
30.	Az alkalmassági követelmények
47.	§ Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban - a 76. § (1) bekezdése szerinti eset
kivételével - köteles előírni az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pénzügyi és gazdasági,
valamint műszaki, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság
feltételeit és igazolását - az igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is - az ajánlatkérő
kizárólag a 48. és 49. §-ban meghatározott módokon írhatja elő.
48.	§ (1) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi
és gazdasági alkalmassága igazolható, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, vagy
mikor kezdte meg a tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak:
31
a)	pénzügyi intézménytől származó, legfeljebb az eljárást megindító felhívást tartalmazó
hirdetmény feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban a felhívás megküldésétől -
visszafelé számított három évre vonatkozó megfelelő nyilatkozattal,
b)	saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának (a továbbiakban:
beszámoló) - vagy annak meghatározott részének - benyújtásával, ha a gazdasági szereplő
letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét; ha az ajánlatkérő által kért beszámoló a
céginformációs szolgálat honlapján megismerhető, a beszámoló adatait az ajánlatkérő ellenőrzi,
és a céginformációs szolgálat honlapján megtalálható beszámoló beküldése nem szükséges,
c)	az előző legfeljebb három lezárt üzleti évre vonatkozóan kérhető, teljes - általános forgalmi
adó nélkül számított - árbevételéről, vagy ugyanezen időszakban a beszerzés tárgyából
származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről szóló nyilatkozattal,
d)	az eljárást megindító felhívásban meghatározott, szakmai felelősségbiztosításának
fennállásáról szóló igazolással.
(2)	Ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az (1) bekezdés b) pontja szerinti irattal azért
nem rendelkezik az ajánlatkérő által előírt teljes időszakban, mert az időszak kezdete után
kezdte meg működését, az alkalmasságát a beszerzés tárgyából származó árbevételről szóló
nyilatkozattal jogosult igazolni. Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevő vagy részvételre
jelentkező pénzügyi és gazdasági alkalmasságát megállapítani, ha működésének ideje alatt a
beszerzés tárgyából származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevétele eléri vagy
meghaladja az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban meghatározott értéket. Az
ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban - ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti
dokumentum benyújtását írja elő - köteles meghatározni az e bekezdés alkalmazásában a
később létrejött gazdasági szereplőktől megkövetelt árbevétel mértékét.
(3)	Ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti
irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében a
beszámoló, illetve az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges, az ajánlattevő
vagy részvételre jelentkező az e pontokkal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és
igazolási mód helyett bármely, az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal
vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az érintett ajánlattevő
vagy részvételre jelentkező a kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy
olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve az árbevételről szóló
nyilatkozat benyújtása nem lehetséges és tájékoztatást kérni az (1) bekezdés b) és c) pontjával
kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság
igazolásának ajánlatkérő által elfogadott módjáról.
(4)	Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában az eszközök és a források aránya figyelembe
vétele szempontjainak átláthatóaknak, objektíveknek és megkülönböztetéstől menteseknek kell
lenniük.
(5)	Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az ajánlatkérő jogosult kizárólag a teljes
árbevételről, vagy kizárólag a beszerzés tárgya szerinti árbevételről vagy mindkettőről szóló
nyilatkozat benyújtását előírni.
(6)	Ha az ajánlatkérő a részajánlattételt lehetővé teszi, az (1)-(5) bekezdést valamennyi
különálló részre vonatkozóan alkalmazni kell.
49.	§ (1) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki
vagy szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében igazolható
a)	az előző legfeljebb öt év legjelentősebb szállításainak ismertetésével, melynek tartalmaznia
kell legalább a szerződés tárgya, mennyisége, vagy az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés
helye és ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezése ismertetését, és az arra vonatkozó
nyilatkozatot, hogy a teljesítés szerződésszerűen történt-e, az ajánlatkérő jogosult továbbá
előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is,
32
b)	a műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek,
illetve vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával,
c)	azoknak a szakembereknek, szervezeteknek, illetve vezetőknek a megnevezésével,
képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok
bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek,
d)	a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetve fényképének bemutatásával,
amelynek hitelességét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell,
e)	elismert, bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító szervezettől származó
tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással
egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak,
f)	a termelési képességéről, vizsgálati és kutatási eszközeiről, illetve minőségbiztosítási
intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha az áru összetett,
vagy ha különleges célt szolgál,
g)	a szerződés teljesítéséhez, az ajánlatkérő valamely válsághelyzet miatt megnövekedett
igényeinek kielégítéséhez, vagy a szerződés tárgyát képező áruk karbantartásának,
korszerűsítésének és fejlesztésének biztosításához az ajánlattevő rendelkezésére álló
szerszámok, berendezések, műszaki felszerelés, személyzet létszáma és szakértelem vagy
ellátási források leírása, valamint az ajánlattevő gazdasági tevékenysége végzése helyének
közlésével, ha az az Európai Unió területén kívül található, valamint
h)	a minősített adatokat érintő, igénylő vagy tartalmazó beszerzési szerződések esetében arra
vonatkozó dokumentumokkal, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alkalmas az
ilyen adatoknak az ajánlatkérő által elvárt biztonsági szinten történő kezelésére.
(2)	Az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges
műszaki, illetve szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében igazolható
a)	az előző legfeljebb öt év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével, melynek
tartalmaznia kell legalább a szerződés tárgya, mennyisége, vagy az ellenszolgáltatás összege, a
teljesítés helye és ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezése ismertetését, és az arra
vonatkozó nyilatkozatot, hogy a teljesítés szerződésszerűen történt-e, az ajánlatkérő jogosult
előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is,
b)	az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, illetve vezető tisztségviselői végzettségének és
képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének
ismertetésével, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek,
c)	az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi
létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással,
d)	azoknak a szakembereknek, szervezeteknek, illetve vezetőknek a megnevezésével,
képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok
bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek,
e)	a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetve műszaki felszereltség
leírásával,
f)	a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetve vizsgálati és kutatási
eszközeinek leírásával, valamint azon környezetvédelmi intézkedéseinek megjelölésével,
amelyeket a szerződés teljesítése során alkalmazni tud,
g)	a termelési képességéről, illetve vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási
intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a szolgáltatás
összetett, vagy ha az különleges célt szolgál,
h)	a szerződés, szolgáltatás azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő harmadik
személlyel kíván szerződést kötni,
i)	a szerződés teljesítéséhez, az ajánlatkérő valamely válsághelyzet miatt megnövekedett
igényeinek kielégítéséhez, vagy a szerződés tárgyát képező áruk karbantartásának,
korszerűsítésének és fejlesztésének biztosításához az ajánlattevő rendelkezésére álló
33
szerszámok, berendezések, műszaki felszerelés, személyzet létszáma és szakértelem vagy
ellátási források leírása, az ajánlattevő gazdasági tevékenysége végzése helyének közlésével,
ha az az Európai Unió területén kívül található, valamint
j) a minősített adatokat érintő, igénylő vagy tartalmazó beszerzési szerződések esetében arra
vonatkozó dokumentumokkal, hogy az ajánlattevővagy részvételre jelentkező alkalmas az ilyen
adatoknak az ajánlatkérő által elvárt biztonsági szinten történő kezelésére.
(3)	Az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges
műszaki és szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható
a)	az előző öt évben megvalósított építési beruházások ismertetésével, a beszerzés tárgyához
illeszkedő legjelentősebb munkák megfelelő elvégzésére vonatkozó igazolásokkal a
következőkben meghatározott tartalommal, melyeket adott esetben ennek megrendelője
közvetlenül nyújt be az ajánlatkérőnek:
aa)	az építési beruházások értéke, teljesítésének időpontja, helyszíne és
ab)	annak igazolása, hogy az építési beruházások a szakmai szabályoknak megfelelően
valósultak meg, és azokat szabályszerűen fejezték be;
b)	az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, valamint vezető tisztségviselői végzettségének és
képzettségének ismertetésével, különösen azon személyek végzettségének és képzettségének
ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek,
c)	az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi
létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással,
d)	azoknak a szakembereknek vagy szervezeteknek és vezetőknek a megnevezésével,
képzettségük ismertetésével, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok
bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek,
e)	a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések és műszaki felszereltség leírásával,
f)	a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, vizsgálati és kutatási eszközeinek
leírásával és azon környezetvédelmi intézkedéseinek megjelölésével, amelyeket a szerződés
teljesítése során alkalmazni tud, valamint
g)	a minősített adatokat érintő, igénylő vagy tartalmazó beszerzési szerződések esetében arra
vonatkozó dokumentumokkal, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alkalmas az
ilyen adatoknak az ajánlatkérő által elvárt biztonsági szinten történő kezelésére.
(4)	Az (1) bekezdés a) pontja, a (2) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés a) pontja
szerinti eseteket a következő módon kell igazolni:
a)	ha a szerződést kötő másik fél e törvény szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet, az általa
kiadott igazolással, vagy
b)	ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglaltakhoz képest egyéb szervezet, az általa
adott igazolással vagy az ajánlattevő nyilatkozatával.
(5)	Ha a részvételre jelentkező, vagy az ajánlattevő bármilyen jogos okból nem tudja az
ajánlatkérő által előírt dokumentumokat benyújtani, bármely egyéb, az ajánlatkérő által
megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja műszaki vagy szakmai alkalmasságát. Az érintett
részvételre jelentkező vagy ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles
alátámasztani, hogy mely okból nem képes az előírt dokumentumok benyújtására és
tájékoztatást kérni az adott alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság
igazolásának ajánlatkérő által elfogadott módjáról.
50.	§ (1) Az ajánlatkérő a 48. és 49. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is
előírhat.
(2)	Az eljárást megindító felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 48. §-ban, mind a 49. §-
ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetve hiánya, vagy azok milyen
mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre
jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.
34
(3)	Az ajánlatkérőnek a 48. és a 49. §-ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel
a gazdasági szereplő üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a beszerzés tárgyára kell korlátoznia,
a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel -
legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
(4)	Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közösen részvételre
jelentkezők együttesen is megfelelhetnek. Azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen
kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, az együttes megfelelés
lehetősége értelmében elegendő, ha közülük egy felel meg.
(5)	Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők
bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük
fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban,
több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a személyt vagy szervezetet és
az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági
követelményt, követelményeket, melyek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre
jelentkező ezen szervezet erőforrására támaszkodik.
(6)	A (7) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi
jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses, adott esetben
előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a
szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés
teljesítésének időtartama alatt.
(7)	Az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a gazdasági és
pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint
kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás
teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.
(8)	A 48. és a 49. § szerint előírt, meghatározott képzettséggel, végzettséggel rendelkező
szakemberek rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai
tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a
gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet
valósítja meg azokat az építési beruházásokat, szolgáltatásokat, vagy szállításokat, amelyekhez
e kapacitásokra szükség van.
(9)	Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint árubeszerzésre
irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési műveletek esetén az
ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő,
részvételre jelentkező vagy - közös ajánlattétel, illetve részvételre jelentkezés esetén - a közös
ajánlattevők, közösen részvételre jelentkezők egyike végezzen el. Ebben az esetben az e
feladatokra vonatkozó alkalmassági feltételek igazolásához a (5) bekezdéstől eltérően nem
támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezetek kapacitására, és a
teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.
(10)	Ha az ajánlatkérő minőségirányítási rendszerszabványoknak való megfeleléséről szóló,
független akkreditált szervek által kiállított tanúsítványt kér az alkalmasság igazolására, akkor
az akkreditációval és tanúsítással kapcsolatos európai szabványoknak megfelelő független
akkreditált szervek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványokon alapuló
minőségirányítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai
Unió más tagállamában székhellyel rendelkező független akkreditált szervek által kibocsátott
egyenértékű tanúsítványokat, továbbá az egyenértékű minőségirányítási rendszerek egyéb
igazolásait.
(11)	Ha az ajánlatkérő környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfelelésről szóló,
független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását kéri, akkor a közösségi
környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre - EMAS -, vagy a tanúsítással kapcsolatos
uniós jogszabályoknak, illetve a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványoknak megfelelő
35
szervek által tanúsított, vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló
környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az
Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű
tanúsítványokat, továbbá az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb
igazolásait.
VI.	FEJEZET
AZ AJÁNLAT ÉS A RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉS
31.	Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések összeállítása
51.	§ (1) Az ajánlatot és a részvételi jelentkezést a gazdasági szereplőnek az ajánlatkérői
dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell
elkészítenie és benyújtania.
(2)	Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az
ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért
ellenszolgáltatásra vonatkozóan.
(3)	A részvételi jelentkezésben a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot.
(4)	Az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben az ajánlattevőnek
vagy részvételre jelentkezőnek az egyéb előírt dokumentumok benyújtása mellett nyilatkoznia
kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint
mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.
(5)	Az ajánlatnak és a részvételi jelentkezésnek felolvasólapot kell tartalmaznia, amely ajánlat
esetében az 53. § (4) bekezdése, részvételi jelentkezés esetében az 53. § (5) bekezdése szerinti
információkat tartalmazza.
(6)	Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlatban, több
szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni
a)	a beszerzésnek azt a részét, részeit, amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő, részvételre
jelentkező alvállalkozót kíván igénybe venni, valamint
b)	az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt alvállalkozókat.
(7)	A (6) bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nem érinti az ajánlattevő teljesítésért
való felelősségét.
(8)	Az ajánlatban - több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi jelentkezésben - be kell
nyújtani az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz
igénybe a szerződés teljesítéséhez a 45. §, valamint ha az adott beszerzési eljárásban előírásra
került, a 46. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.
52.	§ (1) Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételi
jelentkezésben, valamint az 57. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, a Ptk.
2:47. §-a szerinti üzleti titkot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti
titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok a Ptk. vonatkozó rendelkezéseire
figyelemmel kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala
az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá ne
tartalmazzanak a (2) és (3) bekezdés szerinti elemeket.
(2)	Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének, székhelyének, lakóhelyének, valamint
olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amely a
61. § szerint meghatározott értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául
szolgáló - a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok, így különösen
az árazott költségvetés nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.
(3)	Nem korlátozható vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan tény, információ,
megoldás vagy adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a
36
közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és
tájékoztatási kötelezettség alá esik.
32.	Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtása és felbontása
53.	§ (1) Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az
ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni.
(2)	A nem elektronikusan benyújtott részvételi jelentkezések és ajánlatok esetében az ajánlatot
és a részvételi jelentkezést egy példányban, írásban és zártan, az ajánlattételi vagy részvételi
felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi, illetve
részvételi határidő lejártáig. Az ajánlatkérő előírhatja elektronikus másolati példányok
benyújtását.
(3)	A nem elektronikusan benyújtott részvételi jelentkezések és ajánlatok felbontásánál csak az
ajánlatkérő, az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az általuk meghívott
személyek lehetnek jelen. E személyek a bontáson a felolvasólapba be is tekinthetnek.
(4)	Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét vagy lakóhelyét,
valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján
értékelésre kerülnek. Az ajánlatok bontásának megkezdése előtt ismertethető a rendelkezésére
álló fedezet összege is.
(5)	A részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét,
székhelyét vagy lakóhelyét.
(6)	Az ajánlatok és részvételi jelentkezések felbontásáról és a (4) és (5) bekezdés szerinti adatok
ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított
öt napon belül meg kell küldenie az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek. A
határidő után beérkezett ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásáról szintén jegyzőkönyvet
kell felvenni, és azt az összes - ideeértve az elkésett ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt is -
ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek megküldeni.
VII.	FEJEZET
AZ AJÁNLATOK ÉS A RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK BÍRÁLATA
33.	Az ajánlatok és részvételi jelentkezések bírálatának folyamata
54.	§ (1) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell
vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e az ajánlatkérői
dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(2)	Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok vagy részvételi jelentkezések
érvénytelenek, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az
értékelési szempontok szerint értékeli.
(4)	Az ajánlatkérő jogosult az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben benyújtott igazolások,
nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében más állami vagy önkormányzati szervtől,
hatóságtól vagy gazdasági szereplőtől információt kérni. A megkeresett szervezet három
munkanapon belül köteles az információt megadni.
(5)	Az ajánlatkérő jogosult a kizáró okok fenn nem állása és az alkalmasság megítélése céljából
az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megnevezett személyek természetes
személyazonosító adatait, valamint a képzettségre és végzettségre, szakmai gyakorlatra,
szervezeti, köztestületi tagságra, valamint a gazdasági társaságban fennálló tagságra vonatkozó
adatait kezelni.
37
55.	§ (1) Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az
ajánlatkérő az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás
eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban tett végleges ajánlatok mindegyike
meghaladja a rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, vagy ha a beszerzés megkezdését
követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges
körülmény miatt a szerződés megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre
nem lenne képes. Ha az ajánlatkérő nem végzi el az ajánlatok bírálatát, az ajánlatkérő nem
indíthat hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a korábbi eljárás eredménytelenségére való
hivatkozással.
(2)	Ha az ajánlatkérő az elbírálást nem tudja olyan időtartam alatt elvégezni, hogy az
ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása
alatt sor kerüljön, felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő
további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati
kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot. Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő
által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő
által megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az
ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés
során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.
(3)	Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket köteles a lehető legrövidebb időn belül elbírálni.
Ha a részvételi felhívásban feltüntetett ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjáig a
bírálatot nem tudja befejezni, minden részvételre jelentkezőnek egyidejűleg értesítést küld az
ajánlattételi felhívás megküldésének - annak eredeti időpontjától számított hatvan napnál nem
későbbi - új időpontjáról, és a részvételi szakasz eredményéről ezt megelőzően kell a
részvételre jelentkezőket értesíteni.
34.	Hiánypótlás, felvilágosítás-kérés és a számítási hiba javítása
56.	§ (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára
azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy
részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások
tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől
felvilágosítást kérni.
(2)	A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi
ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az
ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá
a hiánypótlási felhívásban a pótolandó hiányokat.
(3)	A hiányok pótlása - melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő
iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet - csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy
részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlatkérői dokumentumok vagy a jogszabályok
előírásainak.
(4)	Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az
alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan
alvállalkozót nevezett meg, amely kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági
szereplő kizárása mellett, hiánypótlás keretében hívja fel az ajánlattevőt vagy részvételre
jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére.
(5)	Amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy
felvilágosítás nyújtására - a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt
-	határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan
hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.
38
(6)	Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívásban,
felhívásokban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást
elrendelni arra vonatkozóan, ha a hiánypótlással az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező az
ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be
az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve,
hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem, vagy csak az általa
meghatározott korlátozással rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiányok a
későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók.
(7)	Az ajánlatkérő kizárólag az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint és csak olyan
felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében
szükséges.
(8)	A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása
a)	nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével, és
b)	az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége
végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum
tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítására vagy
hiány pótlására, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés, részletes
árajánlat valamely tétele és egységára pótlására, módosítására, kiegészítésére vagy törlésére
irányulhat, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét,
illetve az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.
(9)	Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás
megadása a (3), (5), (6) és (8) bekezdésben foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (8) bekezdés
rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem,
vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi
jelentkezési példányt, példányokat lehet figyelembe venni az elbírálás során.
(10)	Ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel, annak javítását
az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a beszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit,
mint alapadatokat alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más, az ajánlatban
megtalálható számításon alapuló adatot. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt
egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.
35.	Aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások
57.	§ (1) Az ajánlatkérő köteles írásban az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek
tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást kérni, és erről a kérésről a többi ajánlattevőt
egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat - a megkötni tervezett szerződés tárgyára
figyelemmel - aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe
vett ár vagy költség vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.
(2)	Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen
a)	a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének
gazdaságosságára,
b)	a választott műszaki megoldásra,
c)	a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,
d)	az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére, vagy
e)	az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére
vonatkozik.
(3)	Az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság
kétséges - írásban konzultál az ajánlattevővel. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ár
megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére
bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson
39
az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a
közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy
költséggel teljesíthető.
(4)	Ha az ajánlati ár megalapozottságáról a döntés meghozatalához szükséges, az ajánlatkérő
összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket
megalapozó adatokat.
(5)	Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást
tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban
előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni,
hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról
az ajánlatkérő köteles tájékoztatni - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - az Európai
Bizottságot.
(6)	Az (1)-(5) bekezdésben foglalt eljárásrendet megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is,
ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást.
Ebben az esetben az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a közölt információk
nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás teljesíthető.
36.	Az ajánlat és a részvételi jelentkezés érvénytelensége
58.	§ (1) Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha
a)	azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be,
b)	az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták,
c)	az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alvállalkozója vagy az alkalmasság igazolásában
részt vevő szervezet a 45. § (1) bekezdés 9. pontja, vagy az adott eljárásban felmerült
magatartása alapján 11. pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került,
d)	az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges
alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való
megfelelést, vagy
e)	egyéb módon nem felel meg az ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és az ajánlatkérői
dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a
részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony
ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a részvételi jelentkezés az 57. § (3) bekezdésére
figyelemmel érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz.
(4)	Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az ajánlat,
a)	ha azt az ajánlati kötöttség fennállása ellenére az ajánlattevő visszavonta,
b)	ha az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb
összegben bocsátotta rendelkezésre, vagy
c)	ha az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előre meghatározott egy olyan összeget,
amelyet meghaladó árat vagy költséget tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné fog
nyilvánítani, és az ajánlat ezen összeget meghaladja.
(5)	Ha az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt, a (4)
bekezdés c) pontja szerinti érvénytelenség az ajánlatnak csak az érvénytelenségi okkal érintett
részére állapítható meg.
59.	§ (1) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre
jelentkezőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki
a)	a kizáró okok hatálya alá tartozik, vagy
b)	részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.
(2)	Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból
40
a)	azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást
nyújtani, és
b)	azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell
nemzeti elbánást nyújtani.
(3)	Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban, illetve az Uniós Vámkódex
létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben
meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni.
VIII.	FEJEZET
A BESZERZÉSI ELJÁRÁS EREDMÉNYE
37.	Az eljárás eredménytelensége
60.	§ (1) Eredménytelen az eljárás, ha
a)	nem nyújtottak be ajánlatot vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában
részvételi jelentkezést,
b)	kizárólag érvénytelen ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket nyújtottak be, vagy
c)	az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség, és egyetlen
ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát.
(2)	Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha
a)	a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált, vagy a szerződéstől való
elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye,
b)	a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az
értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel,
c)	valamelyik ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárás tisztaságát vagy a többi
ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el, vagy
d)	a jogorvoslati szerv megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új
beszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától,
az ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást akkor, ha a
jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával
az eljárás jogszerűsége helyreállítható.
(3)	Ha az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt, az
eredménytelenség az eljárásnak csak az eredménytelenségi okkal érintett részére állapítható
meg. Ha az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rögzítette és megindokolta azt, hogy
bármely rész eredménytelensége esetén már nem áll érdekében a szerződések megkötése, az
eljárást valamennyi rész tekintetében eredménytelenné nyilváníthatja.
38.	Értékelési szempontok
61.	§ (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok
értékelési szempontját.
(2)	Az ajánlatok értékelési szempontja
a)	a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
b)	az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása
lehet.
(3)	Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az eljárást
megindító felhívásban köteles meghatározni
a)	az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat,
b)	részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével
arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám),
41
c)	az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám
alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos, és
d)	azt a módszert, módszereket, amellyel megadja a c) pont szerinti ponthatárok közötti
pontszámot.
(4)	A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi
követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a)	a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges
pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetve szakmai alkalmassága,
b)	a részszempontok körében mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének
részszempontját,
c)	a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk,
a beszerzés tárgyával, illetve a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk - az
ellenszolgáltatáson kívül részszempont lehet különösen a minőség, a műszaki érték, a
funkcionális jellemzők, a környezetvédelmi jellemzők, a használat, illetve a teljes élettartam
során felmerülő költségek, a költséghatékonyság, a vevőszolgálat és a technikai
segítségnyújtás, a teljesítési határnap vagy határidő, az ellátás biztonsága, az interoperabilitás
és a működési jellemzők -,
d)	a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri
értékelését, és
e)	ha a részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként
azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül
alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a szakmai szempontok alapján értékelhető
részszemponttal kapcsolatban a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer megadása során leírja,
hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait
fogja vizsgálni.
(5)	Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a
dokumentációban - vagy ha ajánlatkérő dokumentációt nem készít, az ajánlattételi felhívásban
-	köteles meghatározni a részszempontokat, szükség esetén azok alszempontjait és az azok
súlyát meghatározó szorzószámokat.
(6)	Az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást tartalmazó értékelési szemponton vagy részszemponton,
alszemponton kívüli részszempontokkal, alszempontokkal összefüggő ajánlati elemmel
kapcsolatban az eljárást megindító felhívásban jogosult meghatározni az adott ajánlati elem
azon legkedvezőbb szintjét, melyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a (3)
bekezdés c) pontja szerinti ponthatár felső határával azonos számú pontot ad, valamint jogosult
meghatározni olyan elvárást is, melynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet.
62.	§ (1) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor
az ajánlatoknak az értékelési részszempontok szerinti tartalmi elemeit az eljárást megindító
felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli a 61. § (3) bekezdés d) pontja alapján
meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot
megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az
összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
(2)	Ha több ajánlatnak azonos az (1) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat
minősül az összességében legelőnyösebbnek, amely alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz,
azonos ellenszolgáltatás esetében pedig az az ajánlat, amely a nem egyenlő értékelési
pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb
értékelési pontszámot kapott.
(3)	Az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani és a sorsolás alapján
kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani, ha
42
a)	az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot kívánja
kiválasztani, de a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást két vagy több ajánlat azonos
összegben tartalmazza, vagy
b)	az ajánlatok értékelési szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, de
az összességében legelőnyösebb ajánlat a (2) bekezdés alkalmazásával sem állapítható meg.
(4)	A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben az azonos ellenszolgáltatást tartalmazó, a (3)
bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig az azonos összpontszámmal és részpontszámokkal
értékelt érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevők közül kell sorsolással kiválasztani az eljárás
nyertesét.
63.	§ Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az eljárást megindító
felhívásban - több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi felhívásban - és a
dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a 61. § (2) bekezdésében
meghatározott értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.
39.	Írásbeli összegezés
64.	§ (1) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések, illetve az ajánlatok elbírálásának
befejezésekor írásbeli összegezést köteles készíteni a részvételi jelentkezésekről, illetve az
ajánlatokról, melynek tartalmaznia kell különösen
a)	az ajánlatkérő nevét, címét,
b)	a beszerzés tárgyát, mennyiségét,
c)	utalást az eljárás, illetve a részvételi szakasz eredményességére, eredménytelenség esetén
annak indokát,
d)	az eljárás fajtáját,
e)	a beérkezett ajánlatok, részvételi jelentkezések számát,
f)	az érvényes részvételi jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezők, illetve ajánlatot tevő
ajánlattevők nevét, az ajánlatok elbírálásról szóló összegezés esetén ajánlatuknak az elbírálás
szempontja és - az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén - annak
részszempontjai szerinti tartalmi elemeit,
g)	az f) pont szerinti ajánlatok értékelésének részletes bemutatását,
h)	az értékelés során odaítélt pontszámok részletes indokolását,
i)	az érvénytelen részvételi jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezők, illetve ajánlatot tevő
ajánlattevők nevét és az érvénytelenné nyilvánítás indokát,
j) eredményes eljárás esetén a nyertes ajánlattevő nevét és ajánlata kiválasztásának indokait,
k) a 95. § (4) bekezdés szerinti esetben a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő nevét és
ajánlata kiválasztásának indokait,
l) a beszerzés azon részét, melyet a nyertes, illetve az őt követő ajánlattevő alvállalkozó
bevonásával fog teljesíteni
m) a hét évet meghaladó időtartamú keretmegállapodások esetén az időtartam hosszúságának
indokait, és
n) a szerződéskötési moratórium időtartamát.
(2)	A részvételi jelentkezések és az ajánlatok elbírálását követően a lehető leghamarabb, de
legkésőbb három munkanapon belül az ajánlatkérő a részvételi szakasz, illetve az eljárás
eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló írásbeli összegezést küld a részvételre
jelenkezőknek, illetve az ajánlattevőknek.
(3)	Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés részvételre
jelentkezők részére történő megküldésétől az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal
jogosult az írásbeli összegezést módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló
tájékoztatást visszavonni, továbbá új ajánlattételi határidő kitűzésével a részvételre
43
jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldeni, ha az eredmény megküldését követően észleli,
hogy az eredmény vagy eredménytelenség jogsértő volt, és a módosítás a jogsértést orvosolja.
Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton
haladéktalanul, egyidejűleg az összes részvételre jelentkezőnek megküldeni.
(4)	Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az ajánlattevők
részére történő megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani,
szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött
szerződéstől elállni, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény
vagy eredménytelenség jogsértő volt, és a módosítás a jogsértést orvosolja. Az ajánlatkérő a
módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul,
egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.
(5)	Az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást - névcserét, hibás névírást, szám- vagy
számítási hibát vagy más hasonló elírást - az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is
kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredmény
megküldését követő tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek,
illetve részvételre jelentkezőnek.
(6)	A beszerzési eljárás a szerződés megkötésével zárul le, vagy ha az eljárás eredménytelen,
az eredménytelenségről szóló írásbeli összegezés megküldésének időpontjával.
65.	§ (1) Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást
adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről, a kérelem
kézhezvételétől számított öt napon belül.
(2)	Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy egyes, a szerződés vagy a keretmegállapodás megkötésére
vonatkozó információk közlését mellőzi, ha ezen információk közlése akadályozná a
jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, így különösen honvédelmi
vagy nemzetbiztonsági érdeket sértene, vagy sértené az ajánlattevők törvényes üzleti érdekeit,
vagy az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt.
40.	Az előzetes vitarendezés
66.	§ (1) Előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult
a)	a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő
vagy részvételre jelentkező, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli
összegezés, illetve az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a beszerzési eljárásban
keletkezett bármely - a b) pont szerintieken kívüli - dokumentum,
b)	bármely érdekelt gazdasági szereplő (a (2)-(4) bekezdés alkalmazásában a továbbiakban
együtt: kérelmező)
ba)	az ajánlattételi, vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, gyorsított, vagy
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban e határidők lejártáig, vagy
bb)	a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárást meghirdető előzetes tájékoztatóban a részvételi
szándék jelzésére meghatározott határidőig,
ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az eljárást megindító felhívás, a
felhívással együtt elérhető ajánlatkérői dokumentumok vagy azok módosítása.
(2)	A kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes
vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy
eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét,
valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá hivatkoznia kell az esetlegesen
rendelkezésre álló, azt alátámasztó dokumentumokra.
(3)	Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az
ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról kérelmezőt a kérelem
megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási móddal megegyező módon
44
tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott
válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert - ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét
is tájékoztatja.
(4)	Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három
munkanapon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket vagy részvételre
jelentkezőket három munkanapos határidővel hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás
benyújtására felhívni, ha az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, de az
eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Ebben az esetben
az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a
felvilágosítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg, a kérelemre adott
válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül - faxon vagy elektronikus
úton - tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket vagy részvételre jelentkezőket.
(5)	Ha valamely ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti határidőben és a (2) bekezdésnek
megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt
eljárási cselekménnyel, vagy azt követően keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az
ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíz napos időtartam
lejártáig akkor sem kötheti meg a szerződést - ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés
érintett részére vonatkozó szerződést -, ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium
egyébként lejárna.
IX.	FEJEZET
AZ EGYES ELJÁRÁSFAJTÁK SAJÁTOS SZABÁLYAI
41.	A beszerzési eljárás fajtái
67.	§ (1) A beszerzési eljárás lehet
a)	meghívásos eljárás,
b)	tárgyalásos eljárás,
c)	hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, vagy
d)	versenypárbeszéd.
(2)	Nyílt eljárás nem alkalmazható.
(3)	Versenypárbeszéd és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás csak az e törvényben
meghatározott feltételek fennállása esetén folytatható le.
(4)	Az ajánlatkérők keretmegállapodásos beszerzési technikát is alkalmazhatnak.
(5)	A beszerzési eljárásban nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.
42.	Meghívásos eljárás
68.	§ (1) A meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló beszerzési eljárás, amelynek első,
részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való
alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában
csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre
jelentkezők tehetnek ajánlatot.
(2)	A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul. Az eljárás részvételi szakaszában bármely
érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be részvételi jelentkezést.
(3)	Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban keretszámot határozhat meg arra vonatkozóan, hogy
a részvételre jelentkezők közül az eljárás második szakaszában legfeljebb e keretszám felső
határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó részvételre
jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell
magában foglalnia, és biztosítania kell a valódi versenyt.
45
(4)	Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban megadja az alkalmas
jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja
az alkalmas jelentkezők száma. Az ajánlatkérő köteles megadni azokat az objektív és e törvény
alapelveivel összhangban álló szempontokat, amelyek alapján a rangsorolást elvégzi. Az
ajánlatkérő megadhatja, hogy ezen objektív szempontoknak való megfelelés tekintetében a
gazdasági szereplőktől milyen igazolás benyújtását kéri.
69.	§ (1) Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel
történt közlésétől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak
minősített jelentkezőknek - ha az ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők keretszámát, a
kiválasztott jelentkezőknek - az ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni.
(2)	Ha az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az
ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre felhívásával folytatja az
eljárást. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.
(3)	Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a)	az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét,
b)	hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra és annak megküldésének napjára vagy előzetes
tájékoztatóra és annak közzétételének napjára,
c)	az ajánlattételi szakaszban kiadott ajánlatkérői dokumentumok elérhetőségének helyét és
módját, ennek hiányában a felhíváshoz csatolni kell az érintett dokumentumokat,
d)	a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban az ajánlathoz csatolandó azon
nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetve
alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban
sem tartozik a kizáró okok hatálya alá,
e)	az ajánlattételi határidőt,
f)	az ajánlat benyújtásának címét és a benyújtás módját,
g)	annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat,
h)	az ajánlatok felbontásának idejét és - ha az nem elektronikusan történik - helyét, valamint
az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultak felsorolását,
i)	az ajánlati kötöttség időtartamát és
j) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.
(4)	A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni. A meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a
részvételi felhívásban meghatározott feltételekhez a részvételi határidő lejártától, valamint az
ajánlattételi felhívásban és az ajánlatkérői dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az
ajánlattevő pedig az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától van kötve.
(5)	Az ajánlattevőnek az ajánlathoz nem kell csatolni azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat,
amelyeket a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás
vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására.
70.	§ (1) A meghívásos eljárásban a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a
részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchét napnál
rövidebb időtartamban.
(2)	Meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő időtartamát legalább
ajánlattételi felhívás megküldését követő naptól számított negyven napban határozhatja meg.
(3)	Ha az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót tett közzé, az előzetes tájékoztató
közzététele miatt a (2) bekezdésben meghatározott határidő legalább harminchat napban
határozható meg, azonban az a más okból eredő határidő-rövidítésekkel együttesen sem lehet
rövidebb huszonkettő napnál. Az előzetes tájékoztató közzététele miatt a határidő csak abban
az esetben határozható meg ennél rövidebb időtartamban, ha az előzetes összesített tájékoztató
az uniós hirdetményminta rendelet XIV. melléklete szerinti részvételi felhívásra vonatkozó
hirdetmény tartalmára vonatkozóan előírt valamennyi adatot tartalmazza, és az előzetes
46
összesített tájékoztatót a hirdetmény feladása előtt legalább ötvenkettő nappal és legfeljebb
tizenkettő hónappal közzétételre megküldték.
(4)	A határidő
a)	az (1) bekezdésben meghatározott határidő esetében hét nappal rövidebb időtartamban
határozható meg, ha a hirdetményeket elektronikus úton készítik el és továbbítják, és
b)	a (2) bekezdésben meghatározott határidő esetében öt nappal rövidebb időtartamban
határozható meg, ha az ajánlatkérő elektronikus úton a hirdetmény közzétételének időpontjától
kezdve korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál az ajánlattételhez szükséges
dokumentációhoz és bármely más kiegészítő dokumentumhoz, megadva a hirdetmény
szövegében azt az internetcímet, amelyen e dokumentáció elérhető.
(5)	Az (4) bekezdésben meghatározott rövidebb határidők együttesen is alkalmazhatóak.
(6)	Kivételesen indokolt és sürgős esetben, ha az (1) bekezdés szerinti határidők nem lennének
betarthatóak, az ajánlatkérő az (1) bekezdésben foglaltnál rövidebb részvételi határidőt is
meghatározhat, amely azonban nem lehet rövidebb a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény
feladásának napjától számított tizenöt napnál (gyorsított meghívásos eljárás). A gyorsított
meghívásos eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adni.
(7)	A gyorsított meghívásos eljárásban az ajánlatkérő - ha a (2) bekezdésben foglalt határidők
nem lennének betarthatóak - az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi
felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.
43.	Tárgyalásos eljárás
71.	§ (1) A tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló beszerzési eljárás, amelynek első,
részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való
alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt. A tárgyalásos eljárásra a meghívásos eljárás
szabályait kell alkalmazni az e címben foglalt eltérésekkel.
(2)	Az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárásban meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát a 68.
§ (3) és (4) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazásával, azzal az eltéréssel, hogy a
keretszám felső határa legalább három lehet.
(3)	A tárgyalásos eljárásban részvételi határidő meghatározására a 70. § (1) és (3) bekezdését,
(4)	bekezdés a) pontját és (6) bekezdését kell alkalmazni. Az ajánlatkérő az első ajánlat
benyújtására vonatkozó ajánlattételi határidőt úgy köteles meghatározni, hogy - tekintettel a
szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlat összetettségére, valamint az ajánlattevők által
benyújtandó dokumentumok körére - elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat
összeállításához és benyújtásához.
72.	§ (1) Az ajánlatkérő az ajánlatkérői dokumentumokban meghatározza, hogy a műszaki
leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket,
amelyről nem fog tárgyalni. A beszerzés tárgyának leírását és a szerződéses feltételeket az
ajánlatkérőnek olyan pontossággal kell megadnia, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák
a beszerzés tárgyát és jellegét, eldönthessék, hogy kívánnak-e részvételi jelentkezést
benyújtani, valamint hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első
ajánlatot tudj anak tenni.
(2)	Az ajánlattételi felhívás tartalmára a 69. § (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell,
azzal, hogy az ajánlattételi határidő alatt az első ajánlat benyújtásának határidejét kell érteni.
Az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell továbbá a tárgyalás lefolytatásának menetét és az
ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját.
73.	§ (1) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti
tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb feltételekkel köthessen
szerződést.
47
(2)	Az ajánlatkérőnek a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az
ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes
ajánlattevőnek meg kell adni.
(3)	Ha az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként tárgyal, az ajánlattevő hozzájárulása nélkül
a tárgyaláson az ajánlatáról közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi
ajánlattevővel.
(4)	Az ajánlatkérőnek valamennyi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a tárgyalás
következő fordulójának megkezdéséig - egyetlen vagy utolsó forduló esetén a tárgyalás
befejezését követő két munkanapon belül - minden, az adott tárgyaláson részt vett
ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy azt két munkanapon
belül meg kell küldeni.
(5)	Az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában a tárgyalásokat
több fordulóban bonyolítja le és a megadott fordulót követően csak azokkal az ajánlattevőkkel
folytatja a tárgyalást, akik az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tették.
Ilyen esetben az ajánlatkérő már az eljárást megindító felhívásban feltünteti, hogy élni kíván az
ajánlattevők létszámának csökkentésével a tárgyalás során. Az ajánlatkérőnek ilyen esetben is
biztosítania kell a valódi versenyt a végleges ajánlatok megtétele során. A tárgyalási fordulók
során a végleges ajánlattételre felhívott ajánlattevők száma nem csökkenthető egyetlen
ajánlattevőre.
(6)	A tárgyalás során a beszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy
a)	az eljárást megindító felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és az egyéb ajánlatkérői
dokumentumokban közölt feltételek olyan jelentős mértékben módosuljanak vagy egészüljenek
ki, amely torzítja a versenyt vagy sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen, ha
az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra
vonatkozó döntését, hogy a beszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a
változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a tárgyalások befejezésével
végleges ajánlatot tenni,
b)	az értékelés szempontjai vagy módszere változna, vagy
c)	az ajánlatkérő által meghatározott, a 72. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelmények
változnának.
(7)	Az (5) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban előre meg
kell határoznia az ilyen többfordulós tárgyalás menetét, és az első, illetve a megadott fordulót
követő tárgyalásra kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát. Az így kiválasztott
ajánlattevőkkel folytatott további tárgyalás során az ajánlattevők a korábbi fordulóhoz képest
az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehetnek.
(8)	Az ajánlatkérő minden, a tárgyalásokon részt vevő ajánlattevőt - a végleges ajánlatok, vagy
a tárgyalások során az ajánlattevőktől kért módosított ajánlatok benyújtását megelőzően - az
ajánlatuk módosításához megfelelő időben értesít a műszaki leírás vagy más ajánlatkérői
dokumentum bármely módosításáról.
(9)	Az ajánlatkérőnek - ha az ajánlattételi felhívás erre vonatkozóan nem adott pontos
információt - egyértelműen és előzetesen az ajánlattevők tudomására kell hoznia, hogy mikor
fogja a tárgyalásokat lezárni. A tárgyalások lezárásaként az ajánlatkérő az ajánlattevőket
felhívja egy végleges ajánlat írásban történő beadására. Ha az eljárásban csak egy ajánlattevő
tett ajánlatot, a végleges ajánlat a tárgyaláson is megtehető, feltéve hogy azt az ajánlatkérő az
ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban lehetővé tette. A végleges ajánlattételre való
felhíváskor az ajánlatkérőnek a végleges ajánlatok beadásának határidejét is meg kell adnia.
74.	§ (1) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi, a
(2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint.
(2)	Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati
kötöttséget nem eredményező, első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy
48
az megfelel-e az eljárást megindító dokumentumokban meghatározott feltételeknek. Az
ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az
ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás
keretében nincs lehetőség az ajánlat érvénytelenségi okának megszüntetésére. A tárgyalások
megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem
megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által
meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal,
dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni.
(3)	A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok
megfelelnek-e az ajánlatkérői dokumentumok tárgyalás befejezésekori tartalmának, valamint a
jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza az 56. §-t. Azon
nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal
kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem
pótolhatóak.
(4)	A (3) bekezdés alapj án megfelelőnek tekintett végleges ajánlatokat az ajánlatkérő az elj árást
megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján értékeli.
44.	Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
75.	§ (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló beszerzési eljárás,
amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés
feltételeiről.
(2)	Az ajánlatkérő a következő esetekben alkalmazhat hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást:
a)	építési beruházás, árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetében
aa)	ha a meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd során nem nyújtottak be
ajánlatot, részvételi jelentkezést, vagy kizárólag érvénytelen ajánlatot, részvételi jelentkezést
nyújtottak be, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívásnak és a dokumentációnak a beszerzés
tárgyára vonatkozó feltételei nem változtak meg lényegesen, minderről az ajánlatkérő köteles
az Európai Bizottság kérésére tájékoztatást adni,
ab)	ha a meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd során nem nyújtottak be olyan
ajánlatot, amely az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezetre tekintettel megfelelő lenne,
feltéve, hogy az ajánlattételi felhívásnak és az ajánlattételi dokumentációnak a beszerzés
tárgyára vonatkozó feltételei nem változtak meg lényegesen, feltéve hogy az ajánlatkérő a
tárgyalásra meghívja a tárgyalásos, a meghívásos eljárás, vagy a versenypárbeszéd mindazon
és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 58. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján
érvénytelen, és ajánlatuk - adott esetben hiánypótlást követően - megfelelt az előírt formai
követelményeknek,
ac)	ha a válsághelyzet vagy fegyveres konfliktus miatt előállt helyzet sürgősségre tekintettel a
meghívásos és a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak,
ad)	ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a
meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra e törvényben előírt határidők nem lennének
betarthatóak, a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az
ajánlatkérő mulasztásából vagy az általa előidézett okból,
ae)	a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, vagy kizárólagos jogok védelme miatt
kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplő képes teljesíteni,
af)	ha az érintett haditechnikai eszköz, illetve rendszer, szolgáltatás bonyolultsága,
komplexitása azt indokolttá teszi,
ag)	ha az érintett haditechnikai eszköz, illetve rendszer, szolgáltatás természete, vagy az ehhez
kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó, mindenre
kiterjedő meghatározását,
49
ah)	nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekből a hazai hadiipari termelő vagy szolgáltató
kapacitások fenntartása indokolja, hogy egy meghatározott forrásból történjen a beszerzés
ai)	a beszerzés egy előzetes kutatási és fejlesztési eljárás során, kifejezetten katonai célra és
katonai követelmények alapján kifejlesztett eszköz, szolgáltatás beszerzésére irányul,
aj) a beszerzés a nemzetközi katonai tevékenységek egységes technikai biztosítása és az
interoperabilitás megteremtése érdekében vált szükségessé,
ak) az Országgyűlés vagy a Kormány által elrendelt speciális alkalmazásra felállítandó
szervezetek felszereléséhez válik szükségessé a beszerzés,
al) a Magyar Honvédség valamely meghatározó képességét befolyásoló technikai eszköz
meghibásodás elhárítását célzó beszerzés esetében, valamint
am) a korábban rendszeresített, a 4. § (1) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozó áruk pótlására
vagy mennyiségi bővítésére van szükség,
b)	árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetében:
ba)	a 7. § (1) bekezdés 6. és 13. pontjában meghatározottaktól eltérő kutatási és fejlesztési
szolgáltatások megrendelésére, és
bb)	a kutatási és fejlesztési szolgáltatások, valamint kizárólag kutatás és fejlesztés céljából
gyártott termékek beszerzésére, ez a rendelkezés azonban nem terjed ki a piacképességet
megalapozó, illetve a kutatási és fejlesztési költségek fedezését szolgáló mennyiségi termelésre,
c)	árubeszerzés esetében:
ca)	a korábbi nyertes ajánlattevővel kötendő olyan kiegészítő szerződések tekintetében,
amelyek célja vagy áruk, felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő áruk, felszerelések
kibővítése, ha az ajánlattevő megváltozása esetén az ajánlatkérő arra kényszerülne, hogy olyan,
eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagot szerezzen be, amely
összeegyeztethetetlenséget, vagy az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan műszaki
nehézségeket eredményezne,
cb)	árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében, valamint
cc)	ha az árut kivételesen kedvező feltételekkel felszámolási eljárás, végelszámolás, bírósági
végrehajtás, vagy az érintett személy vagy szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás
során történő értékesítés keretében szerzi be az ajánlatkérő,
d)	építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében
da)	a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt
az abban szereplő építési beruházások, illetve szolgáltatások teljesítéséhez szükségessé vált
kiegészítő építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése szükséges, feltéve, hogy a
kiegészítő építési beruházást, illetve szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az
ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy
ha a kiegészítő építési beruházás, szolgáltatás elválasztható az eredeti szerződés teljesítésétől,
de feltétlenül szükséges a teljesítés befejezéséhez, továbbá
db)	olyan új építési beruházások, illetve szolgáltatások esetében, amelyek attól az ajánlattevőtől
megrendelt munkák megismétléséből állnak, akinek, illetve amelynek ugyanaz az ajánlatkérő
már odaítélt egy korábbi szerződést, feltéve, hogy ezek az építési munkák, illetve szolgáltatások
megfelelnek egy olyan korábbi beszerzésnek, amelyre az eredeti szerződést meghívásos,
tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet követően ítélték oda, valamint
e)	a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
Magyarország területén kívüli alkalmazása során igénybe vett légi és tengeri szállítási
szolgáltatásokra vonatkozó szerződések esetében, ha az ajánlatkérő olyan gazdasági szereplőtől
köteles e szolgáltatásokat beszerezni, amely ajánlatát olyan rövid időtartamra tudja fenntartani,
hogy a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra e törvényben előírt határidők nem lennének
betarthatóak.
(3)	A (2) bekezdés d) pont da) alpontjában meghatározott kiegészítő építési beruházás, illetve
kiegészítő szolgáltatás megrendelésekor - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés
50
és szerződések becsült összértéke nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás és
szolgáltatás értékének felét, ide nem értve a Ptk. 6:244. § (2) bekezdése szerinti, az ajánlattevő
kötelezettségi körét érintő szabályokra tekintettel a többletmunka körébe nem tartozó olyan
munkákat, melyek nélkül az építmény rendeltetésszerűen nem használható.
(4)	A (2) bekezdés d) pont db) alpontjában szabályozott új építési beruházás, illetve szolgáltatás
esetében az első szerződés megkötését megelőző beszerzési eljárás ajánlattételi felhívásában
hivatkozni kell arra, hogy az ajánlatkérő a későbbiekben ezen jogalapon hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárást indíthat. Ezen jogalapra hivatkozva kizárólag az eredeti szerződés
megkötését követő öt éven belül indítható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, kivéve, ha az
ezen időtartamon túl történő megindítást valamely a beszerzett eszköz, berendezés, rendszer
várható élettartamának, valamint az ajánlattevő személyének megváltozása következtében
keletkező műszaki nehézségek indokolják.
(5)	A (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott szerződések, illetve az ismétlődő
szerződések tartama nem haladhatja meg az öt évet, kivéve, ha a beszerzett eszköz, berendezés,
rendszer várható élettartamának, valamint a szállító megváltozása következtében keletkező
műszaki nehézségek a szerződés hosszabb időtartamra történő megkötését teszik indokolttá.
76.	§ (1) A 75. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos
eljárásban azokkal az ajánlattevőkkel kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban
szerződést kötni, amelyek a szerződést az eljárásra okot adó körülmény által megkívánt idő alatt
képesek teljesíteni. Ebben az esetben az ajánlatkérő eltekinthet alkalmassági követelmény
előírásától, és az ajánlattevőnek elegendő nyilatkoznia arról, hogy nem tartozik az 45. § (1) és
(2) bekezdésében - és ha az ajánlatkérő azt előírta, a 46. §-ban foglalt - kizáró okok hatálya
alá.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben az ajánlatkérő ajánlattételi felhívást, vagy ha a
körülmények által megkövetelt rendkívüli sürgősség nem teszi lehetővé ajánlattételi felhívás
elkészítését, tárgyalási meghívót küld az alkalmas gazdasági szereplőknek. A tárgyalási
meghívó az ajánlatkérő nevét, székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét, továbbá legalább a
beszerzés tárgyát és mennyiségét tartalmazza.
77.	§ (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás - a 75. § (2) bekezdés a) pont af) alpontja és
c)	pont cb) alpontja szerinti eset kivételével - ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik, a
75. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontja szerinti esetben pedig tárgyalási meghívó
megküldésével is kezdődhet. Ha több ajánlattevő nyújthat be ajánlatot, az ajánlattételi felhívást
vagy tárgyalási meghívót egyidejűleg kell megküldeni az ajánlattevőknek.
(2)	A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági
szereplő tehet ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek
ajánlatot, valamely ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő azonban tehet olyan gazdasági
szereplővel közös ajánlatot, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.
78.	§ (1) Az ajánlattételi felhívásnak a 69. § (3) bekezdésében foglaltakon túl a következőket
kell tartalmaznia:
a)	a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogcímét,
b)	a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, és
c)	az első tárgyalás időpontját.
(2)	Ha az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás mellett nem bocsát rendelkezésre külön
ajánlatkérői dokumentumokat, a szerződéses feltételeket, a műszaki leírást, építési
beruházásnál az árazatlan költségvetést és adott esetben a nyertes ajánlattevők által alapítandó
gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket az ajánlattételi felhívásban köteles
megadni.
(3)	Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban és az ajánlatkérői dokumentumokban
meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához a tárgyalások befejezésének
időpontjától van kötve.
51
79.	§ (1) A tárgyalásra a 74. § (2)-(4) bekezdését kell alkalmazni. A 73. § (9) bekezdése azzal
alkalmazandó, hogy végleges ajánlat írásbeli benyújtása csak akkor szükséges, ha az eljárásban
több ajánlattevő vesz részt.
(2)	A tárgyalás során a beszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy
a)	az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya vagy feltételei olyan jellemzőjükben, illetve
körülményükben térjenek el az ajánlattételi felhívás megküldésekor beszerezni kívánt
beszerzési tárgytól vagy megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását,
b)	az ajánlattételi felhívásban és az ajánlatkérői dokumentumokban közölt feltételek olyan
mértékben módosuljanak vagy egészüljenek ki, hogy annak következtében valamelyik
ajánlattevő nem képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni, vagy
c)	az értékelés szempontjai vagy módszere változnának.
45.	Versenypárbeszéd
80.	§ (1) A versenypárbeszéd olyan beszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa
kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a beszerzés tárgyának, a szerződés
típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.
(2)	Az ajánlatkérő versenypárbeszédet akkor alkalmazhat, ha megítélése szerint a meghívásos,
illetve a tárgyalásos eljárás nem tenné lehetővé a szerződés odaítélését. Versenypárbeszéd egy
részvételre jelentkező esetén is lefolytatható.
(3)	A versenypárbeszéd a következő három szakaszra tagolódik:
a)	részvételi szakasz,
b)	párbeszéd és
c)	ajánlattételi szakasz.
(4)	A versenypárbeszéd részvételi felhívással indul. A részvételi felhívásban fel kell tüntetni a
versenypárbeszéd alkalmazásának indokait. Az eljárás részvételi szakaszában bármely érdekelt
gazdasági szereplő nyújthat be részvételi jelentkezést. A 68. § (3) és (4) bekezdését a
versenypárbeszédre is alkalmazni kell.
(5)	Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározza a beszerzés tárgyára vonatkozó
igényeit és követelményeit, amelyeket egy ismertetőben pontosít. Az ismertetőnek tartalmaznia
kell különösen a beszerzés tárgyának, az arra vonatkozó műszaki leírásnak, továbbá a
szerződéses feltételeknek a meghatározását olyan mértékben, ahogyan az ajánlatkérő erre
képes, valamint az arra vonatkozó iránymutatást, hogy az ajánlatkérő mely körülményekről kéri
az ajánlattevők javaslatát, és e körülmények tekintetében melyek az ajánlatkérő által igényelt
keretek vagy elvárások. A szerződés megkötésének és teljesítésének tervezett határidejét is meg
kell jelölnie az ajánlatkérői dokumentumokban.
(6)	Versenypárbeszéd alkalmazása esetén a részvételi határidő meghatározására a 70. § (1) és
(3)	bekezdését, (4) bekezdés a) pontját és (6) bekezdését kell alkalmazni.
(7)	A versenypárbeszéd esetén csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására
irányuló értékelési szempont alkalmazható.
(8)	Az ajánlatkérő a versenypárbeszédben résztvevőket megillető díjakról vagy kifizetésekről
rendelkezhet.
81.	§ (1) Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel
történt közlésétől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak
minősített jelentkezőknek - ha az ajánlatkérő meghatározta a párbeszédben résztvevők
keretszámát, a kiválasztott jelentkezőknek - az ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni.
(2)	Ha az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az
ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők párbeszédre felhívásával folytatja az eljárást.
52
A párbeszédben részvételre önállóan felhívott ajánlattevők közösen nem nyújthatnak be
megoldási javaslatot és közösen nem tehetnek ajánlatot.
(3)	Az eljárás párbeszéd szakaszában az ajánlattevők megoldási javaslatokat nyújtanak be,
amelynek alapján az ajánlatkérő párbeszédet folytat velük.
82.	§ (1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a)	az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét,
b)	hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra és közzétételének napjára,
c)	az ajánlatkérői dokumentumok elérhetőségének helyét és módját, ha más módon még nem
bocsátották rendelkezésre, a felhíváshoz csatolni kell az érintett dokumentumokat,
d)	a megoldási javaslat benyújtásának határidejét,
e)	a megoldási javaslat benyújtásának címét és a benyújtás módját,
f)	annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e a megoldási
javaslat, illetve folytatható-e a párbeszéd,
g)	a megoldási javaslatok felbontásának helyét, és idejét,
h)	a megoldási javaslatok felbontásán jelenlétre jogosultak felsorolását,
i)	a párbeszédre felhívás megküldésének napját,
j) a párbeszéd lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait,
megkezdésének időpontját,
k) ha az ajánlatkérő él a párbeszéd során az ajánlattevők létszámának csökkentése
lehetőségével, a párbeszéd fordulóinak menetét és a megadott fordulót követő párbeszédre
kiválasztott résztvevői létszám felső határát,
l) ha az ajánlatkérő díjazásban kíván egy vagy több ajánlattevőt részesíteni, az erre vonatkozó
-	általa meghatározott - előírásokat, és
m) a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban - ha szükséges - a megoldási javaslathoz
csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják,
hogy az ajánlattevő és alvállalkozója, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő személy
vagy szervezet a párbeszéd szakaszában sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.
(2)	A 73. § (5) bekezdését a versenypárbeszédre is alkalmazni kell azzal, hogy tárgyalás alatt
párbeszédet kell érteni, és az ajánlatkérő a megvitatandó megoldási javaslatok számát
csökkenti.
(3)	A megoldási javaslatnak tartalmaznia kell
a)	az ajánlattevő egy vagy többváltozatú javaslatát a 80. § (5) bekezdése szerinti
körülményekre,
b)	az ajánlattevő előzetes ajánlatát arra az esetre nézve, ha az általa javasolt műszaki, jogi, és
pénzügyi feltételekkel kellene a szerződést teljesíteni, továbbá
c)	annak meghatározását, hogy az ajánlattevő megoldási javaslatának mely része üzleti titok.
(4)	A megoldási javaslatok benyújtására és bontására az ajánlatok bontásának szabályait
alkalmazni kell, az 58. § (1) bekezdés a) pontjában és a 60. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak
az ajánlattevők által benyújtott megoldási javaslatokra is megfelelően alkalmazandóak.
83.	§ (1) A versenypárbeszédben az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti párbeszéd
arra irányul, hogy megtalálják azokat a megoldásokat, amelyek a leginkább alkalmasak az
ajánlatkérő beszerzési igényének kielégítésére.
(2)	Az ajánlatkérőnek a párbeszéd során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az
ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes
ajánlattevőnek meg kell adni.
(3)	A párbeszéd során az ajánlattevők megoldási javaslatukhoz, az ajánlatkérő az általa
meghatározott feltételekhez nincs kötve, az eljárás során azonban a beszerzés tárgya és az
ajánlatkérői dokumentumokban meghatározott feltételek nem változhatnak olyan jelentős
mértékben, amely torzítaná a versenyt vagy sértené a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét.
Az értékelés szempontjai vagy módszere az eljárás során nem változhatnak.
53
(4)	A 82. § (2) bekezdése szerinti többfordulós párbeszéd esetén a versenyben maradt
résztvevőkkel folytatott további párbeszéd során az ajánlattevők a korábbi fordulóhoz képest
az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb megoldási javaslatot tehetnek. Ha egy ajánlattevő
többváltozatú megoldási javaslatot adott, azokat önálló javaslatnak kell tekinteni, és az
ajánlatkérő jogosult a továbbiakban az ajánlattevő egy-egy megoldási javaslatát a párbeszéd
további fordulójára, fordulóira nem meghívni.
(5)	Az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként folytatja a párbeszédet, az ajánlattevő
hozzájárulása nélkül az általa közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi
résztvevővel. Az ajánlattevő hozzájárulását valamely konkrét információ tervezett közlésére
vonatkozóan kell kérni.
(6)	Az ajánlatkérőnek - ha a párbeszédre szóbeli tárgyaláson vagy azon is kerül sor -
valamennyi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a párbeszéd következő
fordulójának megkezdéséig - egyetlen vagy utolsó forduló esetén a párbeszéd befejezését
követő két munkanapon belül - minden, az adott tárgyaláson részt vett ajánlattevőnek alá kell
írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül megküldeni.
84.	§ (1) A párbeszédek lezárását követően az ajánlatkérő írásban, egyidejűleg felszólítja a
párbeszédben - többfordulós párbeszéd esetén annak utolsó fordulójában - részt vett
ajánlattevőket ajánlatuk benyújtására.
(2)	Ha az érintett résztvevők hozzájárultak megoldási javaslatuknak a beszerzés tárgyára
vonatkozó követelmények kialakítása során történő teljes vagy részleges felhasználásához,
továbbá az ajánlatkérő szükségesnek tartja, az ajánlatkérő jogosult a végső ajánlat készítéséhez
egy vagy több megoldási javaslat teljes vagy részleges felhasználásával meghatározni a
műszaki leírást és a szerződés feltételeit. Ebben az esetben az ajánlatkérő a végleges ajánlat
benyújtásához új dokumentációt bocsát rendelkezésre.
(3)	Ha a (2) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, az ajánlattevők korábbi megoldási
javaslatukat véglegesítve tesznek ajánlatot.
(4)	Az ajánlattételi felhívásban közölni kell
a)	az ajánlattétel határidejét, az ajánlatok benyújtásának helyét,
b)	az ajánlatok bontásának helyét és időpontját,
c)	a (2) bekezdés szerinti esetben a dokumentáció elérésére vonatkozó információkat,
d)	az ajánlati kötöttség időtartamát, és
e)	a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban az ajánlathoz csatolandó azon igazolások,
nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő,
alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő személy vagy szervezet az ajánlattételi
szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.
(5)	Versenypárbeszéd esetében az ajánlattevő ajánlati kötöttsége azzal az eltéréssel érvényesül,
hogy az ajánlatkérőnek szükség esetén lehetősége van arra, hogy a szerződés egyes nem
lényeges feltételeit a nyertesként megnevezni kívánt ajánlattevővel egy tárgyaláson pontosítsa.
Ezek a pontosítások nem torzíthatják a versenyt és nem sérthetik a gazdasági szereplők
esélyegyenlőségét.
46.	Keretmegállapodások
85.	§ (1) Az ajánlatkérő keretmegállapodásos beszerzési technikát is alkalmazhat.
(2)	Ennek során az e törvényben foglaltaknak megfelelően beszerzési eljárás lefolytatásával
keretmegállapodást köt, majd beszerzését a keretmegállapodás alapján ezen alcím szabályai
szerint valósítja meg.
(3)	Az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő megjelöli, hogy az eljárás egy vagy több
ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás megkötésére irányul, és hogy a 86. §-ban foglaltak
szerint az adott keretmegállapodás alapján beszerzés megvalósítására milyen módon vagy
54
módokon kerülhet sor. Ennek során a keretmegállapodásban részes ajánlattevőket
ajánlattételi, illetve szerződéskötési kötelezettség terheli. Az ajánlatkérő úgy is rendelkezhet,
hogy a keretmegállapodás különböző részei esetében - függetlenül attól, hogy az eljárásban
részajánlat tételére lehetőség volt-e - a szerződések megkötésére a 86. § (1) bekezdése vagy
több ajánlattevő részvétele esetén a 86. § (2) bekezdése szerinti eltérő módokon kerül sor.
(4)	A keretmegállapodás alapján a 12. és 13. §-ban meghatározott esetekben csak az eljárást
megindító felhívásban megjelölt ajánlatkérők jogosultak a keretmegállapodásban részes
ajánlattevőkkel szerződést kötni.
(5)	Több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében az eljárást megindító felhívásban
az ajánlatkérő köteles megadni az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot
tevők keretszámát, amelynek legfeljebb a felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd
keretmegállapodást. A keretszámnak a beszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez
kell igazodnia, és minden körülmények között biztosítania kell a valódi versenyt. A
keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia, a keretmegállapodást
azonban csak akkor kell legalább három ajánlattevővel megkötni, ha az eljárásban legalább
három érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő vesz részt. Ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők
keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az ajánlatkérő a 62. § (2)-(4) bekezdése
alkalmazása helyett úgy is dönthet, hogy az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel
keretmegállapodást köt. Ha az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban azt jelölte meg,
hogy az eljárás a 86. § (2) bekezdése szerinti keretmegállapodás megkötésére irányul, az
eljárás akkor is eredménytelennek nyilvánítható, ha csak egy érvényes ajánlatot nyújtottak be.
(6)	Keretmegállapodás - a (7) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - legfeljebb hét
évre köthető.
(7)	Keretmegállapodás különösen indokolt esetben hét évnél hosszabb, határozott időtartamra
is köthető, ha
a)	azt a beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartama szükségessé teszi, vagy
b)	új ajánlattevő bevonása műszaki szempontból jelentősen megnehezítené a beszerzési igény
teljesítését.
(8)	A (7) bekezdésben meghatározott körülmények fennállásának vizsgálatakor azt is szem
előtt kell tartani, hogy a hét évnél hosszabb időtartamra megkötésre kerülő keretmegállapodás
ne korlátozza aránytalanul a versenyt. A hét évnél hosszabb tartamú keretmegállapodás
megkötésére irányuló beszerzési eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni a hosszabb
időtartam meghatározásának indokolását.
(9)	Az ajánlatkérő nem köteles beszerzését a keretmegállapodás alapján megvalósítani,
különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében, vagy ha a keretmegállapodást kötött
ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek
az új eljárást megindító felhívásban utalnia kell erre a körülményre, és - ha az eljárás
hirdetménnyel indul - az új hirdetmény közzétételéről haladéktalanul értesítenie kell a
keretmegállapodást kötött ajánlattevőket.
(10)	A keretmegállapodás alapján szerződés kizárólag a keretmegállapodás időtartama alatt
köthető, és a keretmegállapodás alapján beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a
keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget.
(11)	Ha a keretmegállapodás alapján írásbeli konzultációra vagy a verseny újranyitására kerül
sor, a keretmegállapodásban meghatározott feltételeket az írásbeli konzultáció vagy a verseny
újranyitása során lényegesen nem lehet módosítani.
86.	§ (1) Az egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján - ideértve azt az esetet
is, ha az eljárás több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás megkötésére irányult, azonban
az egyedüli érvényes ajánlattevővel került sor keretmegállapodás megkötésére - az adott
beszerzés megvalósítására sor kerülhet
55
a)	ha a keretmegállapodás az annak alapján adott beszerzés megvalósítására irányuló
szerződés, szerződések minden feltételét tartalmazza, a keretmegállapodásban meghatározott
feltételek szerint az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés útján,
b)	ha a keretmegállapodás az annak alapján adott beszerzés megvalósítására irányuló
szerződés, szerződések minden feltételét tartalmazza, az a) pont szerint az ajánlatkérő általi
közvetlen megrendeléssel, vagy a c) pont szerinti írásbeli konzultációt követő
szerződéskötéssel, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban - és a
megelőző beszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívásban - kikötötte. Az arra
vonatkozó döntést, hogy egyes beszerzések megvalósítására az írásbeli konzultációt követően
kerül-e sor, vagy közvetlenül a keretmegállapodásban foglalt feltételek szerint, a
keretmegállapodásba foglalt objektív kritériumok alapján kell meghozni. A
keretmegállapodásban meg kell határozni azt is, hogy mely feltételek tekintetében kerülhet
sor írásbeli konzultációra. Az írásbeli konzultáció arra irányul, hogy az ajánlattevő a
keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb
ajánlatot tegyen, vagy
c)	ha a keretmegállapodás nem tartalmazza az annak alapján adott beszerzés megvalósítására
irányuló szerződés, szerződések minden feltételét, írásbeli konzultációt követő
szerződéskötéssel. A konzultációra szóló felhívásban az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőt a
keretmegállapodás megkötésére irányuló beszerzési eljárásban tett ajánlata kiegészítésére, az
ajánlatkérőnek a konzultációra szóló felhívásban kell meghatároznia azokat a kiegészítéseket,
amelyekre figyelemmel az ajánlattevő ajánlatát kiegészíti. A konzultációra szóló felhívásnak
tartalmaznia kell az adott beszerzés tárgyára és szerződéses feltételeire vonatkozó adatokat.
Az ajánlattevő az írásbeli konzultáció során a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy
annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot köteles tenni, az írásbeli konzultáció során
tett ajánlatához az ajánlattevő a konzultációra szóló felhívásban meghatározott határidőig
kötve van. Az írásbeli konzultáció során tett ajánlat elfogadásáról vagy elutasításáról az
ajánlatkérő értesíti az ajánlattevőt.
(2)	A több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott beszerzés
megvalósítására sor kerülhet
a)	ha a keretmegállapodás az annak alapján adott beszerzés megvalósítására irányuló
szerződés, szerződések minden feltételét tartalmazza, a keretmegállapodásban meghatározott
feltételek szerint az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés útján, a keretmegállapodásban
foglalt objektív szempontok szerint kiválasztott ajánlattevőtől, ajánlattevőktől. A
keretmegállapodásnak tartalmaznia kell, hogy melyek azok az objektív szempontok - így
különösen az első részben alkalmazott értékelési szempont alapján felállított rangsor vagy a
keretmegállapodás alapján megvalósuló beszerzés tárgyával összefüggő más objektív
kritérium -, amelyek alapján az adott beszerzés megvalósítására irányuló szerződést az
ajánlatkérő a keretmegállapodásban részes valamely ajánlattevővel megköti, vagy
b)	ha a keretmegállapodás az annak alapján adott beszerzés megvalósítására irányuló
szerződés, szerződések minden feltételét tartalmazza, a verseny újranyitásával, ha ez utóbbi
lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban - és a megelőző beszerzési eljárásban az
eljárást megindító felhívásban - kikötötte. Az arra vonatkozó döntést, hogy egyes beszerzések
megvalósítására a verseny újbóli megnyitását követően kerül-e sor, vagy közvetlenül a
keretmegállapodásban foglalt feltételek szerint, a keretmegállapodásba foglalt objektív
kritériumok alapján kell meghozni. A keretmegállapodásban meg kell határozni azt is, hogy
mely feltételek tekintetében kerülhet sor a verseny újranyitására.
(3)	Az ajánlatkérő a (2) bekezdés b) pontja szerinti verseny újranyitása esetén a
keretmegállapodásban köteles meghatározni azt is, hogy mely feltételek tekintetében kerülhet
sor a verseny újranyitására. Verseny újranyitása esetén az ajánlatkérő a keretmegállapodást
56
kötött összes ajánlattevőnek egyidejűleg írásban ajánlattételi felhívást küld. Más ajánlattevő
az eljárásba nem vonható be. Az ajánlattételi felhívás tartalmazza
a)	az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét,
b)	a hivatkozást a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárást megindító hirdetményre
és közzétételének napjára,
c)	a hivatkozást a megkötött keretmegállapodásra,
d)	az adott beszerzés tárgyát, és mennyiségét,
e)	a szerződés meghatározását,
f)	a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét,
g)	a teljesítés helyét,
h)	az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit vagy a vonatkozó jogszabályokra történő
hivatkozást,
i)	az ajánlattételi határidőt, és az ajánlatok benyújtásának címét, valamint annak
meghatározását, ha az ajánlatkérő a magyar mellett más nyelven is biztosítja az ajánlattételt,
j) az ajánlat felbontásának helyét, idejét, az ott jelenlétre jogosultak meghatározását,
k) az ajánlattevőknek szóló felhívást, amely szerint a kizáró okok fenn nem állásáról
nyilatkozniuk kell,
l) az ajánlattételhez szükséges egyéb, adott esetben újabb dokumentáció rendelkezésre
bocsátásával kapcsolatos információkat,
m) az ajánlati kötöttség időtartamát, továbbá
n) az értékelési szempontokat és módszert a 61. §-nak megfelelően.
(4)	Az ajánlatkérő akkor alkalmazhat a keretmegállapodás megkötésére irányuló beszerzési
eljárásban alkalmazott értékelési szempontoktól eltérő értékelési szempontokat, ha már a
keretmegállapodás megkötésére irányuló beszerzési eljárásban az ajánlatkérői
dokumentumokban ennek lehetőségét kikötötte és ezt a keretmegállapodásban is rögzítette.
Az értékelési szempontokat és módszert az ajánlatkérő a 61. §-nak megfelelően határozza
meg. Az ajánlattevő a verseny újranyitása esetén csak a keretmegállapodásban foglaltakkal
azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet.
(5)	Az ajánlatok bontására az 53. § (4) bekezdése, elbírálására az 54. § (1) bekezdése és az 56-
60.	§, az ajánlatkérő döntéseinek közlésére a 64 és 65. §, valamint a szerződés megkötésére a
95. § alkalmazandó. Az 58. § (4) bekezdés c) pontja szerinti összeg a keretmegállapodásban
részes ajánlattevőknek küldött konzultációra szóló felhívásban vagy ajánlattételi felhívásban is
megjelölhető.
III.	RÉSZ
A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI BESZERZÉSEK UNIÓS ÉRTÉKHATÁRAIT EL
NEM ÉRŐ ÉRTÉKŰ VÉDELMI BESZERZÉSI ELJÁRÁS
X FEJEZET
A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI BESZERZÉSEK UNIÓS ÉRTÉKHATÁRAIT EL NEM ÉRŐ
ÉRTÉKŰ VÉDELMI BESZERZÉSEK SZABÁLYAI
47.	Kivételek
87.	§ (1) E törvényt nem kell alkalmazni a védelmi és biztonsági beszerzések uniós
értékhatárait el nem érő értékű
a)	a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CXXVIII. törvény 3. § 5., 7., és 9. pontja, valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén
az állatok járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár,
57
vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy
az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre,
b)	a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített
szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére, valamint
c)	a közfoglalkoztató által közfoglalkoztatási jogviszony keretében előállított áruk, teljesített
szolgáltatások, illetve építési beruházások beszerzésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kivételek nem alkalmazhatóak a 17. § (4) bekezdése szerinti
esetben.
48.	Hirdetmények közzététele
88.	§ (1) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásról szóló hirdetményt, a hirdetmény módosításáról,
visszavonásáról, a dokumentáció vagy a határidő módosításáról szóló hirdetményt és a
szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályban meghatározott minta szerint a honlapján teszi közzé. Az ajánlatkérő tájékoztató
jelleggel a hirdetményt - a honlapon történő közzétételt követően - bármilyen más fórumon
megjelentetheti. Az így megjelentetett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint
amelyek a honlapon közzétételre kerültek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a honlapon történő megjelenés napja minősül a
hirdetmény közzététele napjának.
49.	Eljárási szabályok
89.	§ A kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta
előtt ésszerű időben köteles megadni. Ha az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a kérdés
megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez, illetve részvételre jelentkezéshez szükséges,
azonban az ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll
elegendő idő rendelkezésre, élhet az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbításának
lehetőségével.
90.	§ Ha az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel történő szerződéskötés
esetén a szerződés értéke a becsült értéket meghaladná, és az ajánlatkérő az eljárást olyan
szabályok szerint indította meg, amelyek nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatóak, ha az
ajánlatkérő az eljárás becsült értékeként ezt a szerződéses értéket határozta volna meg, az
ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítja.
91.	§ (1) Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek ajánlatában, illetve részvételi
jelentkezésében elegendő nyilatkoznia arról, hogy nem tartozik az 45. § (1) bekezdés 1., 3-16.
pontjában, (2) bekezdésében, valamint ha ajánlatkérő előírta, a 46. § (1) bekezdésében foglalt
kizáró okok hatálya alá.
(2)	Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek az 45. § (1) bekezdés 2., 17., és 18.
pontjában foglalt kizáró okok fenn nem állását a 46. § (3)-(5) bekezdése alapján kell igazolnia.
(3)	Az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező az alvállalkozó, valamint az alkalmasság
igazolásában résztvevő más szervezet vonatkozásában csak nyilatkozni köteles arról, hogy azok
nem tartoznak a 45. § (1) és (2) bekezdése, valamint ha ajánlatkérő előírta, a 46. § (1) bekezdése
szerinti kizáró okok hatálya alá.
(4)	A 49. § (1) bekezdés a) pontja, a (2) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés a) pontja
szerinti igazolási módok helyett az alkalmassági követelménynek való megfelelés igazolható
az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő más
személy vagy szervezet azonos tartalmú nyilatkozatával, vagy a szerződést kötő másik fél
által adott igazolással.
58
50. Egyes eljárásfajtákra vonatkozó sajátos szabályok
92.	§ (1) Meghívásos és tárgyalásos eljárásban a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem
határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától számított
húsz napnál rövidebb időtartamban.
(2)	Meghívásos eljárás alkalmazása esetében az ajánlattételi határidőt legalább az ajánlattételi
felhívás megküldését követő naptól számított tizenöt napban kell meghatározni.
(3)	Kivételesen indokolt és sürgős esetben, ha a meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban az (1)
bekezdés szerinti határidő nem lenne betartható, az ajánlatkérő az (1) bekezdésben foglaltnál
rövidebb részvételi határidőt is meghatározhat, amely azonban nem lehet rövidebb a részvételi
felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától számított tíz napnál (gyorsított vagy
tárgyalásos meghívásos eljárás). A gyorsított meghívásos vagy tárgyalásos eljárás
alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adni.
(4)	A gyorsított meghívásos eljárásban az ajánlatkérő - ha a (2) bekezdésben foglalt határidők
nem lennének betarthatóak - az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi
felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.
93.	§ (1) Versenypárbeszéd esetén a részvételi határidő meghatározására a 92. § (1) és (3)
bekezdése alkalmazandó.
(2)	Ha az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás során az eljárást megindító felhívásban ennek
lehetőségét fenntartotta, az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart
tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben
az esetben döntéséről haladéktalanul - faxon vagy elektronikus úton - értesíti az ajánlattevőket,
és tájékoztatja őket arról, hogy ajánlati kötöttségük az értesítés ajánlatkérő általi megküldésével
áll be.
94.	§ (1) Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a 75. § (2) bekezdésében meghatározott
eseteken kívül akkor is alkalmazható, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem
éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötven
millió forintot.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérő köteles biztosítani a versenyt, és legalább
három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint
teljesíteni képes - gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást
küldeni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód
elvének megfelelően és lehetőség szerint a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét
biztosítva kell eljárni. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004.
évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés ennek megítélésekor
nem alkalmazandó.
IV.	RÉSZ
A BESZERZÉSI SZERZŐDÉS
XI.	FEJEZET
A BESZERZÉSI SZERZŐDÉS
51.	A szerződés megkötése, tartalma
95.	§ (1) Eredményes beszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel - közös
ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel - kell írásban megkötni a beszerzési eljárásban
közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.
(2)	A szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra
tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.
59
(3)	Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a beszerzés meghatározott részére történő ajánlattételt, a
részek tekintetében nyertes ajánlattevőkkel kell szerződést kötni.
(4)	Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy - a nyertes
visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek
minősített ajánlattevővel, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben
megjelölte.
(5)	A nyertes ajánlattevő és - a (4) bekezdés szerinti esetben - a második legkedvezőbb
ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli
összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított hatvan nappal
meghosszabbodik.
(6)	Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt
köteles megkötni, ha e törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a
szerződés az írásbeli összegezés - ha az összegezés javítására kerül sor, és az eljárás
eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat
módosul, a módosított összegezés - megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig.
(7)	Ha jogorvoslati kérelmet nyújtanak be, a szerződést - a (3) bekezdés szerinti esetben a
jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést - az ügy érdemében hozott vagy a
beszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve,
ha a jogorvoslati szerv a szerződés megkötését engedélyezi. Ha időközben a nyertes ajánlattevő
ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő
nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja.
(8)	A (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíz napos időtartam letelte előtt is megköthető a
szerződés,
a)	ha a meghívásos, a tárgyalásos eljárásban, vagy versenypárbeszédben csak egy ajánlatot
nyújtottak be, és ha az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés vagy sor került
kizárásra, az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az
érintettek számára lejárt, vagy a döntést a jogorvoslati szerv jogszerűnek ítélte,
b)	ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 75. § (2) bekezdés a) pont ac) vagy ad) alpontja
alapján indították,
c)	a keretmegállapodás alapján történő beszerzés esetében, kivéve, ha a beszerzés a verseny
újranyitásával valósul meg,
d)	ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 75. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontja, c) pont
ca) vagy cb) alpontja alapján indították, vagy
e)	ha a 94. § (1) bekezdése szerinti eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be.
(9)	Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés
megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő az (5) bekezdésben
meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól - szabadul
ajánlati kötöttségétől -, ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését
követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a
szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a
szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.
96.	§ Az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen
a)	szociális,
b)	környezetvédelmi,
c)	minőségbiztosítási,
d)	az alvállalkozói szerződés kezelésére,
e)	a minősített adatok védelmére, illetve az elektronikus információbiztonságra,
f)	a telj esítés biztonságára, a biztonsági intézkedésekre,
60
g)	a szerződés tárgyához kapcsolódó speciális feltételekre, követelményekre, az azokkal
kapcsolatos intézkedésekre, a követelmények betartásának ellenőrzésére, ezekkel
összefüggésben a szerződés egyoldalú megszüntetésének okaira, vagy
h)	a nemzetbiztonsági szolgálatnak minősülő ajánlatkérő tekintetében kiegészítő ellenőrzésre
vonatkozó, sajátos feltételeket határozhat meg. Az ilyen szerződéses feltételekre utalást az
eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, és a feltételeket a dokumentációban foglalt
szerződéstervezetnek tartalmaznia kell.
97.	§ Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban a szerződés időtartamát úgy kell
meghatároznia, hogy ha a szerződés tárgya, a választott szerződéses konstrukció vagy a hozzá
kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevő által eszközölt befektetés nem
indokolja, a szerződést ne kösse határozatlan vagy olyan, aránytalanul hosszú határozott
időtartamra, amely a verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltésének céljával
ellenkezik.
98.	§ (1) Ha az építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésben a felek tartalékkeretet
kötnek ki, annak értéke nem haladhatja meg a szerződésben foglalt ellenszolgáltatás 10%-át.
(2)	A dokumentáció részét képező szerződésben vagy szerződéses feltételekben előre
részletesen rögzíteni szükséges a tartalékkeret felhasználásának szabályait, valamint meg kell
jelölni annak mértékét.
(3)	A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és
biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel.
(4)	A tartalékkeret a szerződés teljesítése során szükségessé váló, a Ptk. 6: 244. § (2)
bekezdése szerinti pótmunka elvégzésére is felhasználható, feltéve, hogy az a (3) bekezdésben
foglaltaknak megfelel.
(5)	A (3) bekezdés keretei között a tartalékkeret felhasználása nem vonja maga után
szerződésmódosítás vagy beszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét, a szerződésben
azonban egyértelműen, minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon rögzíteni kell
a tartalékkeret felhasználásának lehetséges eseteit és pénzügyi feltételeit.
(6)	Az ajánlatkérő a beszerzés becsült értékébe a tartalékkeretet is köteles beszámítani.
52.	Szerződési biztosítékok
99.	§ (1) Ha az ajánlatkérő a szerződésben biztosítékot köt ki, ezt a tényt, továbbá a biztosítékok
körét és mértékét az eljárást megindító felhívásban közölni kell. A (2)-(8) bekezdés nem
alkalmazandó a Ptk. Hatodik Könyvének XXVI. Fejezetében szabályozott, a szerződést
megerősítő biztosítékokra.
(2)	A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a
szerződés szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-
át elérő biztosíték köthető ki.
(3)	A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés
szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-át elérő
biztosíték köthető ki.
(4)	A biztosítéknak a szerződésben foglalt feltételek szerint kell rendelkezésre állnia, nem írható
elő azonban, hogy a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött
biztosíték a szerződés hatálybalépését, a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére
kikötött biztosíték a szerződés teljesítésének időpontját megelőzően álljon rendelkezésre.
Bármely egyéb célból kikötött biztosíték esetében a biztosíték rendelkezésre állása attól az
időponttól követelhető meg, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény
bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjától.
61
(5)	A (4) bekezdés szerinti biztosíték határidőre történő nyújtásáról az ajánlattevőnek az
ajánlatban nyilatkoznia kell, egyéb igazolás, nyilatkozat a biztosítékokról a beszerzési
eljárásban nem kérhető.
(6)	Biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban
a)	előírja, hogy a biztosítékok az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint nyújthatóak
óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő
befizetésével, átutalásával, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy
készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető
kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel, vagy
b)	megjelöl egy vagy több - az a) pontban nem szereplő - biztosítéki formát, illetve
biztosítéknyújtási módot, és előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása
szerint teljesíthető bármelyik megjelölt vagy az a) pontban meghatározott formában, illetve
módon.
(7)	A hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában az
ajánlatkérő a szerződésben lehetővé teheti, hogy a biztosíték vagy annak meghatározott része
az ajánlattevőnek a teljesítésért vagy részteljesítésért járó ellenértékből visszatartás útján
kerüljön biztosításra, amelyre az óvadék szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(8)	A nyertes ajánlattevőként szerződő fél a (6) és (7) bekezdésben foglalt egyik biztosítéki
formáról a másikra áttérhet, a biztosítéknak azonban a szerződésben foglalt összegnek és
időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia.
53.	A szerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezések
100.	§ (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről - a
teljesítésigazolásról - vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb az ajánlattevőként szerződő
fél teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon
belül írásban köteles nyilatkozni.
(2)	Építési beruházás megvalósítására kötött kivitelezési szerződés esetében az ajánlatkérőként
szerződő fél, ha az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére - készre jelentésére - a
szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt
napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben - a
Ptk. 6:247. § (2) bekezdésére figyelemmel - meghatározott határidőben nem fejezi be, az
ajánlattevőként szerződő fél kérésére a teljesítésigazolást köteles kiadni.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek
ezekről nem vagy ezektől eltérően állapodtak meg.
101.	§ (1) A felek abban az esetben állapodhatnak meg előleg fizetésében, ha
a)	az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban azt lehetővé tette, vagy
b)	hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlattevő kerül felhívásra ajánlattételre.
(2)	Az ajánlatkérő biztosíték adásához kötheti az előlegfizetést. Az ajánlatkérő köteles
biztosítékot kikötni, ha az előleg mértéke meghaladja a szerződés szerinti, általános forgalmi
adó nélkül számított ellenszolgáltatás összegének 25%-át.
(3)	A biztosíték mértéke nem haladhatja meg az előleg mértékét. Az ajánlatkérő a (2)
bekezdésben foglalt bármely esetben jogosult az előleg mértékénél kisebb mértékű biztosítékot
kikötni.
102.	§ (1) A felek az ellenszolgáltatás részletekben történő teljesítésében is megállapodhatnak,
feltéve, hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt, ebben az esetben minden
részletre alkalmazni kell az e törvényben a kifizetésekre előírt szabályokat.
(2)	Az ajánlatkérő a szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak
a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be.
62
(3)	Semmis - a késedelmi kamat tekintetében a Ptk. 6:155. § (4) bekezdésében lehetővé tett
eset kivételével - a beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely
kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények
alkalmazását.
(4)	Feltételes beszerzés esetén az ajánlatkérő jogosult az eljárást megindító felhívásban
megjelölt azon feltételt, amelytől a beszerzés eredményességét függővé tette, a beszerzési
eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatályba lépését felfüggesztő feltételként is
kikötni.
103.	§ (1) Az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy a nyertes ajánlattevő
a)	nem fizethet, illetve nem számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan
költségeket, melyek az 45. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti társaság tekintetében merülnek
fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak, és
b)	a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő
számára megismerhetővé teszi és a 109. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt
haladéktalanul értesíti.
(2)	A külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó
meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság
közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti
jogsegély igénybevétele nélkül.
54.	A szerződés érvénytelensége
104.	§ (1) Semmis a szerződés, ha
a)	azt a beszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg,
b)	hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak
fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei,
c)	a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek
szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt a szerződéskötést megelőző jogorvoslat
lehetőségétől, egyben olyan módon sértették meg a beszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy
az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a beszerzési eljárás megnyerésére, vagy
d)	a szerződés megkötésére a 85. § (5) bekezdésében és a 86. § (2) bekezdésében foglalt
szabályok megsértésével a 95. § (8) bekezdés c) pontjában meghatározott szerződéskötési
tilalmi időszaktól való eltérés alkalmazásával került sor.
(2)	Az (1) bekezdés a) és b) pontjától eltérően a szerződés nem semmis, ha az ajánlatkérő azért
nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló beszerzési eljárást, vagy kötött beszerzési
eljárás mellőzésével megállapodást, mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló
beszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a beszerzési eljárás mellőzésével történő
szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, szerződéskötési szándékáról külön
jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, valamint a szerződést nem
kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül.
(3)	Az (1) bekezdés c) pontjától eltérően a szerződés nem semmis, ha az ajánlatkérő úgy ítélte
meg, hogy a 85. § (5) bekezdésében és a 86. § (2) bekezdésében meghatározottakkal
összhangban járt el, a keretmegállapodás alapján történő beszerzés megvalósítása tárgyában
hozott döntésről és annak indokairól tájékoztatta a keretmegállapodásban részes ajánlattevőket
és a szerződést nem kötötte meg e tájékoztatás közlésétől számított tizedik napon belül.
(4)	Az (1) bekezdés szerint megkötött szerződés esetében az érvénytelenség
jogkövetkezményeinek alkalmazása során a bíróság a szerződést megkötésének időpontjára
visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a
szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek - így
különösen a késedelmes teljesítésből, az új beszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél
63
esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség
-	nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő
további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan
következményekkel járna.
(5)	E törvény rendelkezései nem zárják ki a Ptk. 6:95. § alkalmazását a beszerzésre, illetve a
beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés
semmisségének megállapítása tekintetében. Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül a
beszerzési eljárás szabályainak - ide nem értve a szerződés tartalmi elemeit szabályozó
rendelkezéseket - megsértése abban az esetben eredményezi a szerződés érvénytelenségét, ha
az adott jogsértés súlyára és jellegére tekintettel a szerződés érvényessége a törvény céljaival
és alapelveivel összeegyeztethetetlen lenne.
55.	A szerződés teljesítésében részt vevők
105.	§ (1) A szerződést a beszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek,
illetve közösen ajánlatot tevőknek, vagy - ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet
létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette - a nyertes ajánlattevő,
ajánlattevők, vagy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő, ajánlattevők kizárólagos
részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell
teljesítenie.
(2)	Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett
szervezetet az 50. § (8) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni,
valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket.
E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható
be más - ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is -, ha az
ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy
szakemberrel is megfelel - ha a beszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény
tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő
gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon
megfelel - azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként
szerződő fél a beszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.
(3)	Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak
akkor, ha az eljárás során az 50. § (9) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. Ha az ajánlatkérő ezt
előírta, a nyertes ajánlattevő legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában köteles az
ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés
teljesítésében, és - ha a megelőző beszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte
meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt
alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének
időtartama alatt köteles az ajánlatkérőnek minden további, a teljesítésbe bevonni kívánt
alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa
igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt.
(4)	Az alvállalkozó, vagy a nem alvállalkozóként bevont, a (2) bekezdés szerinti szervezet vagy
szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos
tulajdonságait figyelembe véve az adott személy vagy szervezet igénybe vétele a beszerzési
eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Ilyen esetben csak
a jogutódlás olyan eseteiben változhat a bevont szervezet, ha az új szervezet az értékeléskor
figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az eljárásban bemutatott szervezet
jogutódjának tekinthető. Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak az ajánlatkérő
hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden
releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra.
64
106.	§ (1) A nyertes ajánlattevőként szerződő fél vagy felek személye csak az alábbi esetekben
változhat meg:
a)	ha a 108. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő egyértelmű szerződéses
rendelkezés alapján a jogutódlás projekttársaság vagy a teljesítés biztonsága érdekében ilyen
szerződéses rendelkezés alapján a teljesítéshez finanszírozást nyújtó jogi személy vagy az általa
megjelölt jogi személy által történik, vagy
b)	ha a szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás a jogi személy átalakulásának,
egyesülésnek, szétválásnak vagy a jogutódlással megszűnés más esetének következménye,
vagy olyan részleges jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként
működő teljes üzletág a hozzá tartozó szerződésekkel, eszközökkel és munkavállalókkal - nem
gazdasági társaság jogi személy esetén az adott tevékenységet ellátó teljes szervezeti egység -
átruházásra kerül a jogutódra, vagy az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi
eljárás során kerül a szerződés átruházásra,ha a szerződésbe lépő jogutód nem áll a beszerzési
eljárásban alkalmazott kizáró ok hatálya alatt, megfelel a beszerzési eljárásban alkalmazott
alkalmassági követelményeknek, és a jogutódlás nem e törvény alkalmazásának megkerülését
célozza.
(2)	Az ajánlattevőként szerződő fél személye az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül csak új
beszerzési eljárás eredményeként változhat. A szerződő felek változása mellett szükségessé
vált, a jogviszony egyéb elemeinek változására a 108. §-t kell alkalmazni.
(3)	Az ajánlatkérőként szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás nem irányulhat e
törvény alkalmazásának megkerülésére.
107.	§ (1) Ha a szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők
projekttársaságot hoznak létre, a szerződésben elő kell írni, hogy az abban foglalt jogok és
kötelezettségek a projekttársaság létrejöttét követően a projekttársaságot illetik meg, illetve
terhelik, és a szerződő felek kötelesek az ehhez szükséges ügyleteket megkötni. Ebben az
esetben az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a szerződés
teljesítéséhez szükséges szerződéseket megkötni.
(2)	Az ajánlatkérőként szerződő fél és a projekttársaság közötti szerződésre egyebekben a
szerződésekre vonatkozó szabályokat - így különösen a szerződések nyilvánosságára, a
szerződések kötelező tartalmára és módosítására vonatkozó, továbbá a szerződések
teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban e törvényben vagy más jogszabályban foglalt
előírásokat - is alkalmazni kell.
(3)	A projekttársaság és a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők a szerződés teljesítéséért
egyetemlegesen felelnek.
(4)	A projekttársaság csak a szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységet végezhet,
ilyen szerződéseket köthet, más gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet, valamint
nem alakulhat át, nem válhat szét és nem egyesülhet más jogi személlyel.
(5)	A projekttársaságban a nyertes ajánlattevőn vagy ajánlattevőkön kívül más nem szerezhet
részesedést, kivéve azt az esetet, amikor az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban
megjelöli, hogy a projekttársaságot a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők és az ajánlatkérő
hozzák létre. A projekttársaság jegyzett tőkéjét és j egyzett tőkén felüli vagyonát - ide nem értve
az osztalékot - az alapítók nem vonhatják el.
(6)	A nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők a projekttársaságot akkor szüntethetik meg, ha
a)	a projekttársaság a szerződésben foglaltakat teljesítette és az ajánlatkérővel az egymás felé
fennálló elszámolási kötelezettségeket is teljesítették, vagy
b)	a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők a szerződésből, valamint a szerződés teljesítése
érdekében kötött szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket a projekttársaságtól teljes
egészében átvállalták.
(7)	Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződést felmondhatja, ha a nyertes ajánlattevő részére
gazdasági társaság alapítását írja elő, és az ajánlattevő a társasági szerződés megkötését, illetve
65
az alapszabály elfogadását a szerződés aláírásától számított húsz napon belül a cégbírósághoz
nem jelenti be vagy a cégbíróság a gazdasági társaság cégbejegyzési kérelmét jogerősen
elutasítja.
(8)	A projekttársaság teljesítését az alkalmasság igazolására referenciaként, illetve
árbevételként a projekttársaság mindazon tulajdonosai bemutathatják, akik a teljesítésben
ténylegesen részt vettek - a részvétel mértékéig -, akkor is, ha a projekttársaság időközben
megszűnt.
56.	A szerződés módosítása
108.	§ (1) A (2)-(8) bekezdést a szerződés felek - vagy az erre jogosult valamelyik fél - általi
módosítására, valamint a felek jogviszonyának a szerződésben foglalt rendelkezéseknek
megfelelő változására (továbbiakban együtt: szerződésmódosítás) kell alkalmazni.
(2)	A szerződés - a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új beszerzési
eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték
növekedése - vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke - nem éri el
a)	a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát elérő értékű eredeti szerződés esetén
a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát, és
b)	szolgáltatás és árubeszerzés esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás
esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át,
valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti
szerződés jellegéhez.
(3)	A (2) bekezdés arra a szerződésmódosításra alkalmazandó, amely a szerződés értékének
változásával jár, a szerződéses jogviszony több elemét érintő módosítás esetén a (2) bekezdést
módosítás azon elemeire kell alkalmazni, amelyek az érték változásával összefüggenek.
(4)	A (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt
feltételek vizsgálata nélkül - új beszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve
módosulhat a következő esetekben:
a)	ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti
a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának - ideértve az opció gyakorlását
is - pontos feltételeit és tartalmát, az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek
olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét, vagy
b)	ha teljesülnek a következő feltételek:
ba)	a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő
gondossággal eljárva nem láthatott előre,
bb)	a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét,
bc)	az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át, és
bd)	a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait el nem érő értékű eredeti szerződés
esetén az ellenérték növekedése nem eredményezheti azt, hogy a szerződés értéke elérje vagy
meghaladja a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait.
(5)	Ha egymást követően több olyan módosításra kerül sor, amelyek a (4) bekezdés b) pont ba)
alpontja szerinti több, egymással nem összefüggő körülmény miatt merültek fel, a (4) bekezdés
b)	pont bc) alpontja szerinti a korlátozás az egyes módosítások értékére alkalmazandó. Az
egymást követő módosítások nem célozhatják e rendelkezés megkerülését.
(6)	A (2) bekezdésben és a (4) bekezdés b) pontjában az eredeti szerződés értékeként az aktuális,
indexált szerződéses ellenszolgáltatás vehető figyelembe, ha a szerződés a (4) bekezdés a)
pontjának megfelelően az ellenszolgáltatás indexálására vonatkozó rendelkezést tartalmaz.
(7)	A (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül a szerződés új beszerzési eljárás
lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása
66
lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz
meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha
a)	olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző
beszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön, illetve részvételre jelentkezőkön
kívül más ajánlattevők, részvételre jelentkezők részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik
ajánlat nyertességét lehetővé tették volna,
b)	a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg,
vagy
c)	a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez
képest jelentős új elemre terjeszti ki.
(8)	A szerződés a (2), (4) és (7) bekezdésben foglalt eseteken kívül csak új beszerzési eljárás
eredményeként módosítható. Ha a szerződés módosítására beszerzési eljárás jogtalan
mellőzésével kerül sor, a módosítás a 104. § (1) bekezdése alapján semmis.
57.	A szerződés megszüntetésére vonatkozó sajátos rendelkezések
109.	§ (1) Az ajánlatkérő a szerződést felmondhatja, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - a
szerződéstől elállhat, ha
a)	feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a 108. § alapján
új beszerzési eljárást kell lefolytatni,
b)	az ajánlattevő nem biztosítja a 105. §-ban foglaltak betartását, vagy az ajánlattevőként
szerződő fél személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a
106.	§-ban foglaltaknak, vagy
c)	az EUMSZ 258. cikke alapján a beszerzés szabályainak megszegése miatt
kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke
alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely
kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés
miatt a szerződés nem semmis.
(2)	Az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól
elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a
beszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a beszerzési eljárásból.
(3)	Az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha
szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata
ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha
a)	a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni
részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet,
amely tekintetében fennáll a 45. § (1) bekezdés 12. pontjában meghatározott valamely feltétel,
vagy
b)	a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést
szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben,
amely tekintetében fennáll a 45. § (1) bekezdés 12. pontjában meghatározott valamely feltétel.
V.	RÉSZ
ÖNKÉNTES ELŐZETES ÁTLÁTHATÓSÁGI HIRDETMÉNY,
ALVÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉSEK
XII.	FEJEZET
ÖNKÉNTES ELŐZETES ÁTLÁTHA TÓSÁGI HIRDETMÉNYRE ÉS AZ AL VÁLLALKOZÓI
SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
67
58.	Önkéntes előzetes átláthatósági hirdetmény
110.	§ Az ajánlatkérő a 104. § (2) bekezdése szerinti szerződéskötési szándékáról a
1986/2015/EU végrehajtási rendelet XII. mellékletében foglaltak szerinti önkéntes előzetes
átláthatóságra vonatkozó hirdetményt tehet közzé.
59.	Alvállalkozói szerződések
111.	§ (1) Az alvállalkozókkal szemben nem lehet megkülönböztetést tenni az
állampolgárságuk vagy a gazdasági célú letelepedésük szerinti tagállammal összefüggésben.
(2)	Az ajánlatkérő előírhatja a nyertes ajánlattevő számára a szerződés egy részének
alvállalkozók útján történő teljesítését, ebben az esetben az ajánlatkérő százalékos értéket
tartalmazó sáv formájában közli az alvállalkozói teljesítés lehetséges legalacsonyabb és
legmagasabb arányát. Az így előírt arány nem haladhatja meg a szerződés értékének 30%-át. A
megadott sáv meghatározásakor figyelembe kell venni a szerződés tárgyát, valamint az érintett
ágazat természetét, ide értve az adott piacon tapasztalható verseny intenzitását és az ipar
vonatkozó műszaki képességeit is.
(3)	A nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő által a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően
alvállalkozó útján teljesíteni rendelt aránynak megfelelő részben a 112. §-ban foglalt
szabályoknak megfelelően köt alvállalkozói szerződéseket.
(4)	Az ajánlatkérő a (3) bekezdésen kívüli esetekben is előírhatja a nyertes ajánlattevő számára
a 112. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazását a megkötni kívánt bizonyos alvállalkozói
szerződések vagy azok mindegyike vonatkozásában.
(5)	Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítése során írásban be kell jelentenie az ajánlatkérő
számára a szerződés teljesítéséhez igénybe vett alvállalkozókra vonatkozó változtatási igényét.
Az ajánlattevő a szerződés teljesítésébe az ajánlatkérő előzetes írásbeli hozzájárulásával vonhat
be új alvállalkozót. Az ajánlatkérő a 105. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően is
megtilthatja az ajánlattevő által a beszerzési eljárás folyamán vagy a nyertes ajánlattevő által a
szerződés teljesítése során megjelölt alvállalkozók bevonását. A tiltás csak a beszerzési eljárás
során alkalmazott kizárási okokon, valamint azon alkalmassági követelményeken alapulhat,
amelyeknek az alvállalkozó önállóan köteles megfelelni. Ha az ajánlatkérő valamely
alvállalkozó bevonásához nem járul hozzá, e döntését írásban kell indokolnia az ajánlattevő
vagy nyertes ajánlattevő számára. Az indokolásnak tartalmaznia kell, hogy az alvállalkozó
miért nem felel meg a követelményeknek.
(6)	A (2)-(5) bekezdés szerinti követelményeket fel kell tüntetni az eljárást megindító
felhívásban.
112.	§ (1) A védelmi és biztonsági beszerzésekre vonatkozó uniós értékhatárokat elérő értékű
beszerzési eljárásban a 111. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben az
ajánlatkérőnek nem minősülő nyertes ajánlattevőnek az alvállalkozókkal megkötendő
szerződéseire (2)-(10) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(2)	Ha az ajánlatkérőnek nem minősülő nyertes ajánlattevő olyan alvállalkozói szerződést kíván
kötni, amelynek általános forgalmi adó nélkül számított becsült értéke a védelmi és biztonsági
beszerzésekre vonatkozó uniós értékhatárokat meghaladja, ezt a szándékát hirdetményben kell
közzétennie, ha az eljárás során az ajánlatkérő hirdetményt tett közzé.
(3)	Az alvállalkozói hirdetménynek az uniós hirdetményminta rendeletben foglaltak szerinti
tartalommal kell megjelennie, továbbá tartalmazhat bármilyen más, szükség esetén - így
különösen minősített adat vonatkozásában - az ajánlatkérő által jóváhagyott adatot.
(4)	Az alvállalkozói hirdetményt a 31. §-ban foglaltak szerint kell közzétenni.
68
(5)	Nem kell alvállalkozói hirdetményt közzétenni, ha az alvállalkozói szerződés megkötése
kapcsán fennállnak azok a feltételek, amelyek hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
lefolytatására adhatnának alapot.
(6)	A nyertes ajánlattevők saját honlapjukon olyan alvállalkozói hirdetményeket is
közzétehetnek, amelyek esetében nincs közzétételi kötelezettségük.
(7)	Az alvállalkozói hirdetményben közölni kell az ajánlatkérő által a nyertes ajánlattevő
kiválasztásához előírt feltételeket, vagy bármely más olyan szempontot, amelyet az
alvállalkozók kiválasztásánál alkalmazni kell. Valamennyi feltételnek objektívnek kell lennie,
biztosítania kell az egyenlő bánásmódot, valamint összhangban kell állnia az ajánlatkérő által
alkalmazott szempontokkal. A feltételeknek az alvállalkozói szerződés tárgyával közvetlenül
össze kell függeniük.
(8)	A nyertes ajánlattevőnek nem kell alvállalkozót bevonnia a teljesítésbe, ha az ajánlatkérő
számára hitelt érdemlően igazolja, hogy a versenyben részt vevő egyetlen alvállalkozó, illetve
ajánlat sem felel meg az alvállalkozói hirdetményben közölt feltételeknek, és ezért a nyertes
ajánlattevő nem tudja teljesíteni a közte és az ajánlatkérő között kötött beszerzési szerződésben
foglalt követelményeket.
(9)	Ha az ajánlatkérőnek nem minősülő nyertes ajánlattevő olyan alvállalkozói szerződést kíván
kötni, amelynek általános forgalmi adó nélkül számított becsült értéke a védelmi és biztonsági
beszerzésekre vonatkozó uniós értékhatárokat nem éri el, a sikeres ajánlattevőnek a 2. § (1) és
(2) bekezdésében foglalt alapelvek figyelembevételével kell eljárnia.
(10)	A 16-21. §-ban foglalt szabályok alkalmazandóak az alvállalkozói szerződések becsült
értékének kiszámítására.
113.	§ Az ajánlatkérő a védelmi és biztonsági beszerzésekre vonatkozó uniós értékhatárokat
elérő értékű beszerzési eljárásban a 111. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott esetekben
előírhatja, hogy azon nyertes ajánlattevő, aki a 6. § alapján ajánlatkérőnek minősül, köteles az
alvállalkozói szerződések kiválasztásakor a védelmi és biztonsági beszerzésekre vonatkozó
uniós értékhatárt elérő értékű beszerzési eljárások szabályai szerint eljárni.
VI.	RÉSZ
A BIZTONSÁGI BESZERZÉSEK SZABÁLYAI
XIII.	FEJEZET
A BIZTONSÁGI BESZERZÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI
60.	Az ajánlatkérők körére vonatkozó sajátos rendelkezések
114.	§ (1) Az e Rész szerinti beszerzési eljárás lefolytatására kötelezett - a közszolgáltató
tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során - az a gazdálkodó szervezet
is, amely nem tartozik a 6. §-ban meghatározott szervezetek körébe, és amely a 115. §. § (1) és
(2)	bekezdésében meghatározott valamely közszolgáltató tevékenységet folytatja vagy ilyen
tevékenység folytatása céljából hozták létre, feltéve, hogy felette a 6. §-ban meghatározott egy
vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni.
(2)	Az e Rész szerinti beszerzési eljárás lefolytatására kötelezett - a közszolgáltató
tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során - az a gazdálkodó szervezet
is, amely nem tartozik a 6. §-ban, illetve az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek körébe,
és amely a 115. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több közszolgáltató
tevékenységet különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja.
69
(3)	Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában nem minősül közszolgáltató tevékenységnek, ha
a)	gáz vagy hőenergia esetén az érintett szervezet közszolgáltató tevékenységétől eltérő
tevékenysége folytatásának elkerülhetetlen következménye a gáz vagy a hőenergia termelése,
valamint a hálózat ellátása kizárólag az ilyen termelés hasznosítására irányul, és nem haladja
meg az érintett szervezet árbevételének 20%-át, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló
megelőző három év átlagát;
b)	villamos energia vagy ivóvíz esetén az érintett szervezet közszolgáltató tevékenységétől
eltérő tevékenység folytatásához állít elő villamos energiát vagy ivóvizet, valamint a hálózat
ellátása kizárólag saját felhasználásától függ, és nem haladja meg az általa előállított villamos
energia vagy ivóvíz teljes mennyiségének 30%-át, figyelembe véve a tárgyévet is magában
foglaló megelőző három év átlagát.
(4)	A (2) bekezdés alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog, amely jogszabályon vagy
hatósági határozaton, engedélyen alapul, és amely alapján a 115. § (1) és (2) bekezdésében
meghatározott valamely közszolgáltató tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott
számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és így jelentősen befolyásolja más szervezetek e
tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit.
(5)	Nem minősül a (2) bekezdés alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jognak, ha a
közszolgáltató tevékenység ellátásának jogát az érintett gazdasági szereplő nyilvános
eljárásban, objektív kritériumok alapján nyerte el. Ilyen eljárásnak minősül különösen:
a)	a földgázellátásról szóló törvény szerinti, földgázipari tevékenységekre vonatkozó
engedélyezési eljárás;
b)	a villamos energiáról szóló törvény szerinti, új villamosenergia-termelő kapacitások,
erőművek létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárás vagy pályázat;
c)	a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti, engedélyköteles postai szolgáltatás
nyújtásának engedélyezése;
d)	a bányászatról szóló törvény szerinti, szénhidrogén-kutatás, -feltárás és -kitermelés
engedélyezése;
e)	a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az
1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i
1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti autóbusszal, villamossal, vasúttal
vagy metróval végzett személyszállítási közszolgáltatás nyújtására irányuló beszerzési eljárás,
feltéve, ha az megfelel e rendelet 4. cikk (3) és (4) bekezdésének, valamint 5. cikk (3)
bekezdésének.
(6)	Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában közszolgáltató tevékenység
a)	ivóvíz előállítása, termelése, szállítása vagy elosztása terén helyhez kötött hálózatok
létesítése vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából vagy ilyen hálózatok
ivóvízzel történő ellátása;
b)	gáz vagy hőenergia, villamos energia előállítása, termelése, szállítása vagy elosztása terén
helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából,
vagy ilyen hálózatok gázzal vagy hőenergiával, villamos energiával történő ellátása;
c)	vasúti, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy
drótkötélpályán történő közlekedés terén közszolgáltatást nyújtó hálózatok létesítésével vagy
üzemeltetésével kapcsolatos tevékenység;
d)	meghatározott földrajzi terület hasznosítása
da)	repülőtér, tengeri-, belvízi- vagy más kikötői létesítmények légi, tengeri- vagy belvízi
fuvarozók, illetve személyszállítók rendelkezésére bocsátása céljából,
db)	kőolaj vagy földgáz kitermelése céljából, vagy
dc)	szén vagy más tüzelőanyag feltárása és kitermelése céljából;
e)	postai szolgáltatás vagy a postai szolgáltató által nyújtott postai szolgáltatásoktól eltérő
szolgáltatás nyújtása.
70
(7)	Közszolgáltató tevékenységnek minősül, ha a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott,
ivóvízzel kapcsolatos tevékenységet folytató közszolgáltató ajánlatkérő beszerzési eljárása
a)	vízépítési projekttel, öntözéssel vagy vízrendezéssel (vízelvezetéssel) függ össze, feltéve,
hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projektek vagy az öntözési, illetve
vízrendezési létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint 20%-a, vagy
b)	szennyvízelvezetéssel vagy -kezeléssel függ össze.
(8)	A (6) bekezdés c) pontja szerinti közlekedési szolgáltatások alkalmazásában hálózatnak
minősül, ha a szolgáltatást az illetékes hatóság által meghatározott üzemeltetési - különösen a
szolgáltatási útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó közlekedési kapacitásra vagy a
szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó - feltételek alapján nyújtják.
115.	§ (1) E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a védelmi és biztonsági beszerzések
uniós értékhatárait el nem érő értékű, a 2. és 3. melléklet szerinti szolgáltatások megrendelésére
irányuló, biztonsági célú és minősített adatot érintő beszerzésekre, ha a beszerzési igény
külpolitikai érdekkel kapcsolatban merült fel.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában külpolitikai érdek alatt a külpolitikáért felelős miniszter
által vezetett minisztérium és az irányítása alá tartozó külképviseletek kül-, biztonság- és
védelempolitikai érdekkörében felmerülő feladatokat kell érteni.
61.	Ajánlattevők, részvételre jelentkezők, alvállalkozók, kiemelt alvállalkozók jegyzéke
116.	§ (1) A beszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként
vagy kiemelt alvállalkozóként és egyéb közreműködőként kizárólag a jegyzéken szereplő
gazdasági szereplő vehet részt, a 117. § (2)-(5) bekezdésében foglalt kivételekkel. A jegyzéken
a)	a Mavtv.-ben meghatározott telephely-biztonsági tanúsítvánnyal (a továbbiakban: TBT) -
ide nem értve a az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának
részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet 10/C. §-ában foglaltak szerint
kiadott TBT-t - rendelkező gazdasági szereplők,
b)	az előzetes minősítésen megfelelt gazdasági szereplők, valamint
c)	a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítésen megfelelt gazdasági szereplők
szerepelnek.
(2)	A jegyzéket az AH vezeti. Az ajánlatkérőt írásbeli megkeresése alapján az AH írásban vagy
az ajánlatkérő által megadott e-mail címen elektronikus úton öt munkanapon belül tájékoztatja
a jegyzéken szereplő gazdasági szereplőkkel összefüggő, jegyzéken szereplő adatokról.
(3)	A nemzetbiztonsági szolgálatok saját beszerzéseik tekintetében az egyes beszerzésekhez
kapcsolódóan, az ajánlattételi felhívással induló eljárásban az ajánlattételi felhívás megküldését
megelőzően jogosultak a jegyzéken szereplő gazdasági szereplőket kiegészítő ellenőrzéseknek
alávetni. Ha a kiegészítő ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot vagy a nemzetbiztonsági
szolgálat rendeltetésszerű működését veszélyeztető biztonsági kockázatot állapít meg, az
ajánlattételi felhívással induló eljárásban a gazdasági szereplőnek ajánlattételi felhívás nem
küldhető, a részvételi felhívással induló eljárásban a részvételi jelentkezőt az 129. § (1)
bekezdés d) pontja alapján az érintett beszerzési eljárásból ki kell zárni.
(4)	A nemzetbiztonsági szolgálat a szakvélemény megküldésével értesíti az AH-t, ha a
kiegészítő ellenőrzés során olyan nemzetbiztonsági kockázati tényezőt tár fel, ami alapján a
jegyzékről törölni kell a gazdasági szereplőt. Az AH a TBT-vel nem rendelkező gazdasági
szereplőt törli a jegyzékről. TBT-vel rendelkező gazdasági szereplők esetén az AH az NBF-et
értesíti arról, hogy a gazdasági szereplő vonatkozásában nemzetbiztonsági kockázat merült fel.
(5)	Az AH tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot arról a postai vagy elektronikus
címről, ahova a jegyzékre történő felvétel iránti kérelmeket küldeni kell.
71
117.	§ (1) Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban a 129. § (1) bekezdésében foglaltakon túl az
eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásból kizárja azon részvételre jelentkezőt
vagy ajánlattevőt is, akinek az alvállalkozója, kiemelt alvállalkozója nem szerepel a jegyzéken.
(2)	Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban előírhatja, hogy
a részvételi szakaszt lezáró összegezés megküldésének feltétele a részvételre jelentkező és a
kiemelt alvállalkozó jegyzékre való felvétele.
(3)	Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban előírhatja, hogy
ajánlattételi szakaszt lezáró összegezés megküldésének feltétele az ajánlattevő és a kiemelt
alvállalkozó jegyzékre való felvétele.
(4)	A beszerzési eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban lehetővé
teheti, hogy az ajánlattevő által igénybevett alvállalkozó, egyéb közreműködő kiemelt
alvállalkozó az (1) bekezdésében meghatározott jegyzékre vételi feltételnek legkésőbb a
szolgáltatása teljesítésének megkezdéséig tegyen eleget.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott esetben a nyertes ajánlattevő köteles tájékoztatni az
ajánlatkérőt az általa igénybe venni kívánt alvállalkozónak, egyéb közreműködőnek vagy
kiemelt alvállalkozónak - az ajánlattevő részére történő teljesítésének megkezdése előtt történt
-	jegyzékre vételéről.
62.	Előzetes minősítés
118.	§ (1) Bármely, a jegyzéken nem szereplő és TBT-vel nem rendelkező gazdasági szereplő
az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott minta szerint
kitöltött adatlapok, nyilatkozatok AH-nak való megküldésével kezdeményezheti az előzetes
minősítés lefolytatását és a jegyzékre való felvételét.
(2)	Az előzetes minősítés cégellenőrzésből és személyellenőrzésből áll, amely ellenőrzéseket
a)	ha a gazdasági szereplő - a főtevékenysége vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a
továbbiakban: KNBSZ) rendelkezésére álló egyéb információk alapján - előreláthatólag az
Nbtv. 6. §-ában meghatározott feladatköröket érintő, valamint a honvédelemért felelős
miniszter által vezetett minisztérium vagy a Magyar Honvédség által lefolytatásra kerülő
beszerzési eljárásban fog részt venni, a KNBSZ,
b)	az a) pontba nem tartozó esetekben az AH
folytatja le.
(3)	Az AH kormányrendeletben meghatározott esetben elvégzi az ajánlatkérő
kezdeményezésére a 7. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti, illetve a Kbt. szerinti ajánlatkérő
szervezetek kezdeményezésére a Kbt. 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzés során
ajánlattételre felhívni kívánt, illetve ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők, valamint
alvállalkozóik cégellenőrzését és személyellenőrzését.
(4)	Ha a gazdasági szereplő nem, vagy hiányosan nyújtja be az (1) bekezdés szerinti
adatlapokat, és hiánypótlási kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt
napon belül nem tesz eleget, az AH a jegyzékre történő felvételét elutasítja.
(5)	Az AH a kérelem beérkezésétől, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás teljesítésétől
számított nyolc napon belül - a KNBSZ írásbeli megkeresésével és a KNBSZ írásbeli
nyilatkozata alapján - dönt arról, hogy az előzetes minősítés lefolytatása a KNBSZ vagy az AH
hatáskörébe tartozik-e. Ha a KNBSZ hatáskörébe tartozik az előzetes minősítés lefolytatása, az
AH az erről szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul megkeresi a KNBSZ-t az
eljárás lefolytatása érdekében.
(6)	Az AH a hatáskörébe tartozó előzetes minősítést a döntés meghozatalától számított - a
KNBSZ a hatáskörébe tartozó előzetes minősítést az AH megkeresésétől számított - ötven
napon belül végzi el. A határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal
meghosszabbítható.
72
(7)	Az előzetes minősítést végző nemzetbiztonsági szolgálat az ellenőrzések elvégzése után
nemzetbiztonsági szakvéleményt készít, amelyben nemzetbiztonsági kockázati tényező
fennállását vagy annak hiányát állapítja meg. A KNBSZ a nemzetbiztonsági szakvéleményt
megküldi az AH-nak.
(8)	Az AH a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől - a KNBSZ hatáskörébe tartozó
előzetes minősítés esetében a nemzetbiztonsági szakvélemény kézbesítésétől - számított nyolc
napon belül jegyzékre veszi a gazdasági szereplőt, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági
kockázati tényező nem merült fel és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a
továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül.
(9)	Az AH az érintett gazdasági szereplőt értesíti a jegyzékre vételről, illetve a jegyzékre vétel
elutasításáról. Az elutasítást indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak kizárólag a 168. §-ban
meghatározott körben van helye. Az elutasításról szóló döntés kézhezvételétől számított 1 éven
belül, nemzetbiztonsági kockázat megállapítása esetén pedig 2 éven belül a gazdasági szereplő
nem vehető fel újra a jegyzékre.
(10)	Ha a gazdasági szereplő jegyzékre vételének elutasítására azért kerül sor, mert az eljárás
során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott vagy hamis
nyilatkozatot tett, a gazdasági szereplő az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés
kézhezvételétől számított 5 éven belül nem vehető fel a jegyzékre.
63.	Beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés, a jegyzéken tartással összefüggő ellenőrzés,
adatszolgáltatás
119.	§ (1) Az ajánlatkérő a külön jogszabályban meghatározott minta szerint kitöltött
adatlapoknak, illetve nyilatkozatoknak az AH-hoz való megküldésével kezdeményezi a
beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést a jegyzéken nem szereplő részvételre jelentkező vagy
az eljárásba kiemelt alvállalkozóként bevonni kívánt gazdasági szereplő tekintetében.
(2)	Az ajánlatkérő a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti adatlapoknak,
nyilatkozatoknak az AH-hoz való megküldésével kezdeményezi a beszerzési eljáráshoz kötődő
minősítést a jegyzéken nem szereplő alvállalkozó tekintetében.
(3)	A beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés cégellenőrzésből és személyellenőrzésből áll,
amely ellenőrzéseket
a)	az Nbtv. 6. §-ában meghatározott feladatköröket érintő, valamint a honvédelemért felelős
miniszter által vezetett minisztérium vagy a Magyar Honvédség által lefolytatott
beszerzésekben a KNBSZ, vagy
b)	az a) pontba nem tartozó esetekben az AH
folytatja le.
(4)	Ha az adatlapok hiányosan kerülnek benyújtásra, és a gazdasági szereplő hiánypótlási
kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz eleget,
az AH a gazdasági szereplő jegyzékre felvételét elutasítja.
(5)	Az AH a kérelem beérkezésétől, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás teljesítésétől
számított nyolc napon belül - KNBSZ írásbeli megkeresésével és a KNBSZ írásbeli
nyilatkozata alapján - dönt arról, hogy a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés lefolytatása a
KNBSZ vagy az AH hatáskörébe tartozik-e. Az AH a hatáskörébe tartozó minősítést a döntés
meghozatalától számított, a KNBSZ a hatáskörébe tartozó minősítést az AH megkeresésétől
számított hatvan napon belül végzi el.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal
meghosszabbítható.
(7)	Az AH az (1) és (3) bekezdés ellenőrzését követően a nemzetbiztonsági szakvélemény
elkészültétől - a KNBSZ hatáskörébe tartozó minősítés esetében a nemzetbiztonsági
szakvélemény kézbesítésétől - számított nyolc napon belül jegyzékre veszi a gazdasági
73
szereplőt, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági kockázati tényező vele összefüggésben
nem merült fel és az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül.
(8)	Az AH az (1) és (3) bekezdés ellenőrzését követően a minősítést kezdeményező
ajánlatkérőt, valamint a gazdasági szereplőt értesíti a jegyzékre vételről, illetve a jegyzékre
vétel elutasításáról. Az elutasítást indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak kizárólag a 168. §-
ban meghatározott körben van helye. A gazdasági szereplő a (4) bekezdésben meghatározott
esetben az elutasításról szóló döntés kézhezvételétől számított 1 éven belül, nemzetbiztonsági
kockázat megállapítása esetén pedig 2 éven belül nem vehető fel újra a jegyzékre.
(9)	Az AH - a (2) bekezdés szerint elvégzett ellenőrzést követően - a minősítést kezdeményező
ajánlatkérőt, valamint a gazdasági szereplőt értesíti az eljárás eredményéről, amely során
szakvéleményt állít ki a konkrét beszerzési eljáráshoz kötődően. Az elutasítás esetén a döntést
indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak kizárólag a 168. §-ban meghatározott körben van
helye.
(10)	Ha a gazdasági szereplő jegyzékre vételének elutasítására azért kerül sor, mert az eljárás
során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott vagy hamis
nyilatkozatot tett, az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított öt éven
belül nem vehető fel újra a jegyzékre.
120.	§ (1) A jegyzékre vett, TBT-vel nem rendelkező gazdasági szereplő az utolsó felülvizsgálat
során végzett ellenőrzést követő huszonnegyedik hónap utolsó napjáig köteles az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet meghatározott minta szerinti nyilatkozatokat
és adatlapokat ismét kitölteni, és az AH-nak megküldeni.
(2)	Ha a gazdasági szereplő nem tesz eleget az (1) és (4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási
kötelezettségének vagy hiányosan nyújtja be az adatlapokat, nyilatkozatokat, és hiánypótlási
kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz eleget,
az AH a gazdasági szereplőt - egyidejű értesítése mellett - törli a jegyzékről, és erről értesíti az
ajánlatkérőt is.
(3)	Az adatszolgáltatást követő, a jegyzéken tartáshoz szükséges ellenőrzéseket a 118. § (2)
bekezdésében és a 119. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az AH hatáskörébe utalt előzetes
minősítések és beszerzési eljáráshoz kötődő minősítések esetében az AH, egyéb esetekben a
KNBSZ végzi. Az ellenőrzéseket hatvan napon belül kell elvégezni, a határidő egy alkalommal,
legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(4)	A jegyzéken szereplő gazdasági szereplő a változás beálltát követő nyolc napon belül
köteles bejelenteni az AH-nak, ha
a)	a cégellenőrzési adatlap tartalmában vagy a személyellenőrzéssel érintett személyek körében
változás áll be,
b)	a gazdasági szereplő ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás vagy
kényszertörlési eljárás indult, vagy
c)	a gazdasági szereplő ellen a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ. 101. cikke szerinti, öt évnél nem
régebben meghozott jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a
versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható
határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha a
gazdasági szereplő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság - öt évnél nem
régebben - jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki.
(5)	Az AH a (3) bekezdésben foglaltak szerint intézkedik a gazdasági szereplő újbóli
cégellenőrzésének vagy további személyellenőrzések végrehajtása érdekében, a csődeljárás,
felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdasági
szereplőt pedig további ellenőrzések lefolytatása nélkül törli a jegyzékről.
(6)	Az AH a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől - a KNBSZ által végzett
ellenőrzések esetén a nemzetbiztonsági szakvélemény kézhezvételétől - számított nyolc napon
belül a gazdasági szereplőt
74
a)	- egyidejű értesítése mellett - törli a jegyzékről, ha vele szemben az ellenőrzés során
nemzetbiztonsági kockázati tényező merült fel, vagy
b)	a jegyzéken tartja, ha vele szemben az ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázati tényező
nem merült fel.
(7)	A gazdasági szereplő
a)	a (2) bekezdésben meghatározott esetben a jegyzékről való törlésről szóló határozat
kézhezvételétől számított 1 éven belül, vagy
b)	a (6) bekezdés a) pontjában és a 116. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a törlésről
szóló döntés kézhezvételétől számított 2 éven belül
nem vehető jegyzékre.
(8)	Ha a gazdasági szereplő törlésére azért kerül sor, mert az eljárás során adatszolgáltatási
kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, a
gazdasági szereplő az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított öt
éven belül nem vehető fel újra a jegyzékre.
(9)	Ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat műveleti tevékenysége során nemzetbiztonsági
kockázatot megalapozó információ merül fel a jegyzéken lévő gazdasági szereplővel szemben,
az AH a tudomásra jutást követően haladéktalanul, további ellenőrzések nélkül törli a
jegyzékről, és erről a gazdasági szereplőt értesíti. Ebben az esetben a gazdasági szereplő a
törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított 2 éven belül nem vehető jegyzékre.
121.	§ (1) A jegyzék tartalmazza
a)	a gazdasági szereplő nevét, székhelyét, postai címét, elektronikus levélcímét,
cégjegyzékszámát,
b)	a gazdasági szereplő főtevékenységét,
c)	azt, hogy a gazdasági szereplő rendelkezik-e TBT-vel és ha igen, a TBT minősítési szintjét,
d)	a jegyzékre vétel időpontját és
e)	a gazdasági szereplő utolsó cégellenőrzésének időpontját.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt
adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3)	Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok változását a gazdasági szereplők
által megküldött változásbejelentések alapján az AH a jegyzéken átvezeti.
(4)	Az (1) bekezdésben szereplő adatokat az AH a jegyzékről való törlést követő 5 évig kezeli,
ezt követően az adatokat törli.
64.	Feltételek a minősített adatok védelme érdekében
122.	§ (1) A „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatot érintő beszerzési
eljárásban kizárólag az a gazdasági szereplő vehet részt, illetve az ajánlatkérő kizárólag annak
a gazdasági szereplőnek küldhet ajánlattételi felhívást, aki érvényes és megfelelő szintű TBT-
vel rendelkezik.
(2)	Az ajánlatkérő köteles a részvételi felhívásban és az ajánlattételi felhívásban szerepeltetni,
hogy a beszerzési eljárás egyes dokumentumai, valamint a részvételi vagy ajánlati felhívással
érintett munkafázisok, feladatok milyen minősítési szintű adatokat érintenek.
65.	Titokvédelmi szabályok
123.	§ Az ajánlatkérő a beszerzési eljárás során az eljárást megindító felhívás közzétételétől,
vagy megküldésétől a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötésig keletkezett bármely
adatot - ideértve a gazdasági szereplők által vagy azok részére átadott bizalmas adatot, valamint
üzleti titkot is - a 2. § (5) bekezdése szerinti elvek figyelembevételével és kizárólag akkor
hozhat nyilvánosságra, ha
75
a)	a nyilvánosságra hozatal a beszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők érdekeit és
a beszerzési eljárás alapjául szolgáló nemzetbiztonsági érdeket nem sérti, nem veszélyezteti,
vagy
b)	a nyilvánosságra hozatalt e törvény kifejezetten előírja.
124.	§ (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi felhívás minősítését kezdeményezni, ha a
Mavtv. szerinti minősítési feltételek fennállnak.
(2) Az ajánlatkérő köteles a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a beszerzéssel
összefüggő szerződésben előírni azokat a kötelezettségeket a gazdasági szereplők számára,
amelyek a 2. § (5) bekezdésben meghatározott nemzetbiztonsági, honvédelmi érdek és a
minősített adatok védelmét szolgálják.
125.	§ (1) A beszerzési eljárásban a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő referenciaként
hivatkozhat arra, hogy korábban már részt vett biztonsági beszerzési eljárásban, az ajánlatkérő
és a beszerzési eljárás kezdő időpontjának megjelölésével. További adatokat a gazdasági
szereplő kizárólag a korábbi biztonsági beszerzési eljárás ajánlatkérőjének írásbeli
engedélyével közölhet.
(2)	Az e törvény hatálya alá nem tartozó beszerzési eljárásban a gazdasági szereplő az e törvény
szerinti biztonsági beszerzési eljárásban való részvételére referenciaként csak az ajánlatkérő
előzetes, írásbeli engedélyével hivatkozhat.
(3)	A korábbi biztonsági beszerzési eljárás ajánlatkérője az írásbeli engedélyben meghatározza,
hogy a gazdasági szereplő a referenciában mely adatokat jelölheti meg.
66.	Minősített adatok megadása
126.	§ Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban köteles
meghatározni a minősített adatok körét és minősítési szintjét.. Az ajánlatkérő a minősített
adatok körét módosíthatja, kiegészítheti az eljárás során.
67.	Minősített adatok biztonsága
127.	§ (1) Az olyan beszerzési eljárás esetében, amely minősített adatokat keletkeztet,
amelyekben ilyen adatokat használnak fel vagy igényelnek, az ajánlatkérő a beszerzési eljárás
során keletkezett dokumentációban meghatározza az érintett adatok megfelelő szintű
védelmének biztosításához szükséges, a Mavtv. és az annak végrehajtására kiadott
kormányrendeletek szerinti rendelkezéseknek megfelelő intézkedéseket és követelményeket.
(2)	A felhívásban a biztonsági tanúsítványok szintjének meg kell felelniük a minősített adatok
védelmére vonatkozó követelményeknek.
68.	Kizáró okok
128.	§ (1) A 45. §-ban, valamint ha az ajánlatkérő azt előírja, a 46. § (1) bekezdésében
foglaltakon túl az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó és nem
vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az 1978. évi IV. törvény
szerinti légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas
jármű hatalomba kerítése, illetve a Btk. szerinti terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása,
terrorizmus finanszírozása, valamint jármű hatalomba kerítése bűncselekményt, vagy
személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény
elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő
hátrányok alól nem mentesült.
(2)	Az (1) bekezdésben említett bűncselekményekhez hasonló bűncselekmény alatt az Európai
Unió más tagállamában letelepedett gazdasági szereplő esetében a 2002/475/IB kerethatározat
76
1. és 3. cikke szerinti terrorista bűncselekményeket és terrorista tevékenységekkel összefüggő
bűncselekményeket, valamint 4. cikke szerinti felbujtást, bűnsegélyt vagy kísérletet kell érteni.
(3)	A 45. § (1) bekezdés 5. pontja szerinti, szakmai tevékenységgel kapcsolatos
bűncselekmények különösen az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott
bűncselekmények, illetve a Btk. 265. §-ában meghatározott minősített adattal visszaélés.
(4)	A 46. § (1) bekezdés a) pontja pontja szerinti szakmai kötelezettségszegés az is, ha a
gazdasági szereplő korábbi beszerzési eljárásban megszegte a minősített adatok védelmével,
vagy a teljesítés biztonságával kapcsolatos kötelezettségeit.
(5)	Az ajánlattevő, részvételre jelentkező, az eljárásba alvállalkozóként bevonni kívánt
gazdasági szereplő és az alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplő köteles az
ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani hozzájáruló nyilatkozatát a kizáró okok ellenőrzése során
az ajánlatkérő tudomására jutó, a kizáró okokkal összefüggő adatok kezeléséhez.
129.	§ (1) Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia azt a részvételre jelentkezőt, illetve
ajánlattevőt,
a)	aki nem szerepel a jegyzéken és a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés ajánlatkérő által
történő kezdeményezése érdekében nem csatolta a külön jogszabályban meghatározott minta
szerinti, kitöltött adatlapokat, nyilatkozatokat,
b)	akit a beszerzéshez kötődő minősítési vizsgálat eredményeként a jegyzékre nem vesznek fel,
c)	aki a jegyzéken nem szereplő és alvállalkozóként bevonni kívánt gazdasági szereplő
vonatkozásában az alvállalkozó beszerzési eljáráshoz kötődő minősítésének az ajánlatkérő vagy
részvételre jelentkező által történő kezdeményezése érdekében nem csatolta az alvállalkozó
által kitöltött, e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott
minta szerinti adatlapokat, nyilatkozatokat, vagy
d)	akinek a kiegészítő ellenőrzése során a nemzetbiztonsági szolgálat az érintett beszerzési
eljárás vonatkozásában nemzetbiztonsági kockázati tényező, vagy a nemzetbiztonsági szolgálat
rendeltetésszerű működését veszélyeztető biztonsági kockázati tényező fennállását állapította
meg.
(2)	Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan részvételre jelentkezőt, ajánlattevőt,
vagy alvállalkozót,
a)	akit a jegyzékből a beszerzési eljárás alatt töröltek,
b)	aki a megelőző öt éven belül a jegyzékre való felvételére irányuló eljárás során
adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott, illetve hamis
nyilatkozatot tett.
(3)	Ha a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő valamelyik alvállalkozójával szemben
nemzetbiztonsági kockázati tényező merül fel, egy esetben a részvételre jelentkező vagy
ajánlattevő ezen alvállalkozó helyett mást jelölhet meg. A második ilyen esetben, vagy ha két
vagy annál több alvállalkozónál merül fel nemzetbiztonsági kockázati tényező, a részvételre
jelentkezőt, illetve ajánlattevőt az eljárásból ki kell zárni.
(4)	A „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásból ki
kell zárni azt a részvételre jelentkezőt, aki nem rendelkezik megfelelő szintű TBT-vel, vagy
akitől a beszerzési eljárás alatt visszavonják a megfelelő szintű TBT-t.
(5)	A „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásból ki kell zárni
az olyan részvételre jelentkezőt, aki nem teljesíti a Mavtv.-ben a „Korlátozott terjesztésű!”
minősítési szintű adatok felhasználásához előírt feltételeket.
(6)	Az ajánlatkérő köteles a részvételi és az ajánlattételi felhívásban hivatkozni az (1)-(5)
bekezdésben felsorolt kizáró okokra.
(7)	Ha a részvételre jelentkező az ajánlattételi szakaszban nem nyújt be ajánlatot, köteles az
ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidőig visszaküldeni az ajánlattételi felhívással kapcsolatos
összes iratot. A kizárt, az érvénytelen vagy a nem nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevő az
értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles a beszerzéssel kapcsolatos összes
77
iratot az ajánlatkérőnek visszaküldeni. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítését követő
harminc napon belül a beszerzéssel kapcsolatos minősített adatot tartalmazó valamennyi iratot
köteles visszaküldeni az ajánlatkérő részére, és ezzel egyidejűleg az említett adatok
elektronikus adatbázisaiból való törlését is kezdeményezi.
(8)	Ha a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő a (7) bekezdés szerinti határidőben a korábbi
beszerzési eljárásban történő ajánlattételhez rendelkezésére bocsátott iratokat hiánytalanul nem
küldi vissza az ajánlatkérőnek, az ajánlatkérő felszólítja az összes irat visszaszolgáltatására,
valamint a felszólítással egyidejűleg e tényről az AH-t értesíti. Az AH a mulasztó gazdasági
szereplő jegyzéken való szerepeltetését az értesítés kézhezvételének napjától - az ajánlattevő
egyidejű értesítése mellett - mindaddig felfüggeszti, amíg az iratokat az ajánlattevő vissza nem
szolgáltatja. Az okmányok visszaszolgáltatásának tényéről az ajánlatkérő az AH-t
haladéktalanul tájékoztatja.
69.	Alkalmassági követelmények
130.	§ (1) Az ajánlatkérő a gazdasági szereplő szerződés teljesítésére való alkalmasságát a 46-
50.	§-ban foglaltak mellett a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint is köteles ellenőrizni.
(2)	A gazdasági szereplő a minősített adatokat keletkeztető, annak megismerését igénylő vagy
minősített adatokat tartalmazó beszerzési szerződések esetében a beszerzési eljárás során
bizonyítani köteles, hogy alkalmas az ilyen adatoknak a Mavtv.-ben foglalt előírásoknak
megfelelő feldolgozására, felhasználására, tárolására és továbbítására.
(3)	Az ajánlatkérő köteles a beszerzésen részt venni szándékozó gazdasági szereplő TBT-je
érvényességét az NBF-fel írásban visszaigazoltatni, mielőtt a minősített adathoz a gazdasági
szereplő hozzáférhetne.
(4)	Az ajánlatkérő köteles elismerni a nemzeti joggal összhangban kiadott biztonsági
tanúsítványokkal egyenértékűnek tekintett biztonsági tanúsítványokat, fenntartva ugyanakkor
a lehetőséget, hogy ha szükségesnek tartja, akkreditált szervnél ellenőrző vizsgálat lefolytatását
kezdeményezheti.
(5)	Az ajánlatkérő a „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatokat érintő
beszerzési eljárás során a nem Magyarországon letelepedett részvételre jelentkező esetén az
NBF útján beszerzi a részvételre jelentkező tagállama nemzeti biztonsági hatóságának
igazolását az érintett gazdálkodó szervezet TBT-jének meglétére vonatkozóan.
(6)	Az ajánlatkérő 118. § (2) bekezdésében meghatározott nemzetbiztonsági szolgálattól az
alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet cégellenőrzését, továbbá a szervezet
vonatkozásában szükséges személyellenőrzéseket köteles kérni.
70.	Hiánypótlás, felvilágosítás-kérés és a számítási hiba javítása
131.	§ A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő
az egyes ajánlattevők illetve részvételre jelentkezők részére egyedileg köteles megküldeni,
megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótolandó hiányokat.
71.	Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtása és felbontása
132.	§ (1) Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések felbontásánál csak az ajánlatkérő
képviselői, valamint az általuk meghívott személyek lehetnek jelen.
(2)	Az ajánlatkérő az ajánlatokról, illetve részvételi jelentkezésekről külön-külön
jegyzőkönyvet készít.
78
(3)	Az ajánlatokról vagy a részvételi jelentkezésekről készített külön-külön jegyzőkönyveket
az ajánlattevők, vagy részvételre jelentkezők részére a saját ajánlatuk vagy részvételi
jelentkezésük vonatkozásában kell megküldeni.
72.	Tájékoztatás az ajánlatkérő döntéseiről
133.	§ (1) Az ajánlatkérő a döntése meghozatalát követő öt munkanapon belül írásban,
egyedileg tájékoztatja az ajánlattevőt, illetve a részvételre jelentkezőt
a)	az eljárást lezáró, illetve az eljárás részvételi szakaszában az azt lezáró döntése
meghozataláról,
b)	arról, hogy az eljárás eredményes vagy eredménytelen volt,
c)	arról, hogy sor került-e kizárására, és
d)	arról, hogy sor került-e ajánlata vagy részvételre jelentkezése érvénytelenségének
megállapítására.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egyedi tájékoztatást az ajánlatkérő minden ajánlattevő, illetve
részvételre jelentkező részére egyidejűleg küldi meg.
73.	A szerződés teljesítésében részt vevők
134.	§ (1) A szerződés megkötésekor a kizárólag a jegyzékre felvett nyertes ajánlattevők,
kiemelt alvállalkozó vagy alvállalkozó részvételével létrehozott projekttársaságot jegyzéken
szereplőnek kell tekinteni, ha a projekttársaság vezető tisztségviselői és alkalmazottai a
projekttársaságot létrehozó gazdasági szereplők vezető tisztségviselőiből és alkalmazottaiból
kerültek ki.
(2) Az ajánlatkérő 120. § (2) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében a szerződéskötést
követően tájékoztatja az AH-t a szerződés teljesítésében részt vevő gazdasági szereplők
személyéről valamint a szerződés időtartamáról.
74. A szerződés megszüntetésére vonatkozó sajátos rendelkezések
135.	§ (1) Az AH-nak a nyertes ajánlattevőre vonatkozó, jegyzékről való törlést elrendelő
döntésével - a törléssel egyidejűleg - a szerződés megszűnik. Ezzel egyidejűleg a szerződő
felek között a szerződésben meghatározott elszámolási kötelezettség keletkezik.
(2)	Az AH-nak az adatok átvezetésével kapcsolatos döntéséről szóló tájékoztatás
kézhezvételét követően a minősített adatokat tartalmazó beszerzési szerződéstől az
ajánlatkérőnek legfeljebb nyolc napon belül el kell állnia, vagy azt fel kell mondania, ha a
nyertes ajánlattevő jegyzéken feltüntetett adataiban az átvezetéssel olyan változás következik
be, amely alapján a továbbiakban a szerződésben szereplő minősítési szintű adatokat
tartalmazó beszerzési eljárásban az ajánlattevő nem vehet részt. Az elállás, illetve a felmondás
közlésével egyidejűleg a szerződő felek között szerződésben meghatározott elszámolási
kötelezettség keletkezik.
(3)	A szerződés megszűnéséből eredő károkért a gazdasági szereplő kártérítési felelősséggel
tartozik, ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott ok miatt szűnik meg a szerződés, és a
jegyzékről való törlés vagy a jegyzéken a (2) bekezdés szerinti adatváltozás oka neki
felróható.
75.	A szerződés tartalma, a szerződés felmondása
136.	§ Az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan a szerződésben érvényesíti a
minősített adatok védelmét, valamint az 2. § (5) bekezdés szerinti szempontoknak megfelelő
követelményeket, azok ellenőrzésének rendjét, indokolt esetben a követelmények teljesítéséről
történő adatszolgáltatást írhat elő és biztosítékokat köthet ki.
79
137.	§ (1) Az ajánlatkérő a szerződést köteles akkor is felmondani - indokolt esetben olyan
határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel ellátott feladata ellátásáról gondoskodni
tudjon -, ha
a)	a nyertes ajánlattevőben közvetlenül vagy közvetetten 25%-ot meghaladó mértékben olyan
személy szerez részesedést, aki a 129. § (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá
esik, vagy
b)	a nyertes ajánlattevő olyan jogi személyben vagy más jogképes szervezetben szerez
közvetlenül vagy közvetetten 25%-ot meghaladó mértékben részesedést, aki a 129. § (1) és (2)
bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá esik,
c)	az ajánlatkérő tudomást szerez arról, hogy nyertes ajánlattevő felhívás ellenére sem tesz
eleget a 119. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségének,
d)	az ajánlatkérő tudomást szerez arról, hogy a nyertes ajánlattevő alvállalkozója ajánlattevő
felhívás ellenére sem tesz eleget a 119. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségének,
e)	ha a nemzetbiztonsági szolgálatok által a 118. §-ban foglaltak szerint elvégzett kiegészítő
ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot vagy a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű
működését veszélyeztető biztonsági kockázatot állapít meg, vagy
f)	ha az AH vagy a KNBSZ által végzett, a 120. § (5) bekezdése szerinti cégellenőrzés
megállapítása szerint az ajánlattevővel szemben nemzetbiztonsági kockázati tényező merült fel,
és ezért őt az AH a jegyzékből törli.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti felmondási okokat a szerződésbe kell foglalni azzal, hogy ezekben
az esetekben az ajánlatkérő a szerződésben kikötött biztosítékokat is érvényesíti.
VII.	RÉSZ
JOGORVOSLAT
76.	A jogorvoslati eljárás szabályai
138.	§ (1) A védelmi beszerzésre, a védelmi beszerzési eljárásra, a biztonsági beszerzésre, és a
biztonsági beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás
miatt e rész rendelkezései szerinti jogorvoslatnak van helye.
(2)	A védelmi beszerzési eljárással, a biztonsági beszerzési eljárással, a védelmi beszerzési
eljárás alapján megkötött szerződéssel, valamint a biztonsági beszerzési eljárás alapján
megkötött szerződéssel és ezek módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos polgári jogi
igények elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.
77.	A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására vonatkozó általános rendelkezések
139.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - e törvény, valamint az e törvény
felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik - a szerződés módosításával vagy
teljesítésével kapcsolatos polgári jogi igények miatt indult eljárás kivételével - a védelmi
beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés, valamint a biztonsági beszerzési eljárás alapján
megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége az ország egész területére kiterjed.
80
(4)	A Közbeszerzési Döntőbizottság az e törvény alkalmazása alóli kivételekkel kapcsolatos
jogorvoslat során nem vizsgálhatja felül a Kormány e törvény alkalmazása alóli felmentést
eredményező döntését.
(5)	Nem tartozik a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe a beszerzési eljárásban a
jegyzékre kerülés érdekében lefolytatott eljárás, vagy a jegyzékből történő törlés
szabályosságával kapcsolatos panaszok elbírálása.
(6)	A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban a jogtanácsosi vagy ügyvédi
képviselet kötelező.
78.	Az eljáró közbeszerzési biztosok
140.	§ (1) A 138. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott ügyekben (a továbbiakban:
beszerzési ügy) a Közbeszerzési Döntőbizottság három közbeszerzési biztosból álló tanácsban
jár el, határozatát többségi szavazás alapján hozza.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöli ki az eljáró tanács tagjait és az eljáró tanács
elnökét. Az eljáró tanács tagjait úgy kell kijelölni, hogy legalább két tagnak jogi szakvizsgával,
legalább egy tagnak az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai
végzettséggel kell rendelkeznie, továbbá minősített adatot érintő beszerzési ügyben valamennyi
eljáró biztosnak nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kell rendelkeznie. Az eljáró tanács elnöke
kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztos lehet.
(3)	Az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás előkészítése és levezetése. Az ideiglenes
intézkedésen, a beszerzési ügy befejezését eredményező végzésen, valamint az ügy érdemében
hozott határozaton (a továbbiakban: érdemi határozat) kívül az eljáró tanács elnöke megtehet
minden olyan intézkedést és meghozhat minden olyan végzést, amelyet a törvény a
Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utal.
141.	§ (1) A beszerzési ügyben - a Ket. 42. § (1) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl -
nem járhat el az a közbeszerzési biztos, aki
a)	az ajánlatkérő, a beszerzési eljárást jogtalanul mellőzve beszerző, az ajánlattevő vagy az
eljárást kezdeményező egyéb érdekelt szervezetben (a továbbiakban együtt: ügyfélszervezet)
tulajdoni részesedéssel vagy 50%-ot meghaladó mértékű közvetett tulajdoni részesedéssel
rendelkezik,
b)	olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni részesedéssel vagy 50%-ot meghaladó mértékű
közvetett tulajdoni részesedéssel, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban
áll, vagy
c)	a jogorvoslati eljárás megindításának időpontját megelőző két évben az ügyfélszervezettel
munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban állt, vagy
annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja volt, vagy az
ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel vagy 50%-ot meghaladó mértékű közvetett
tulajdoni részesedéssel rendelkezett.
(2)	A beszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, akinek hozzátartozója
a)	az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági
viszonyban áll, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja,
b)	az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel vagy 50%-ot meghaladó mértékű közvetett
tulajdoni részesedéssel rendelkezik,
c)	olyan szervezettel áll munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági
viszonyban, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, vagy abban
tulajdoni részesedéssel vagy 50%-ot meghaladó mértékű közvetett tulajdoni részesedéssel
rendelkezik, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll, vagy
81
d)	olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, amely az ügyfélszervezet felügyelő
szervezete vagy az ügyfélszervezet által felügyelt szervezet, illetve amely az ügyfélszervezet
részére támogatást vagy kizárólagos jogot biztosít.
(3)	A közbeszerzési biztos a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének haladéktalanul, de
legkésőbb az ok felmerülésétől számított három napon belül köteles bejelenteni, ha vele
szemben az (1) vagy (2) bekezdésben, vagy a Ket. 42. § (1) vagy (3) bekezdésében
meghatározott kizárási ok áll fenn. A közbeszerzési biztos a bejelentés elmulasztásáért vagy
késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
(4)	A kizárás kérdésében a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt. Ha a Közbeszerzési
Döntőbizottság elnöke az eljáró tanács tagjaként részt vesz az eljárásban, a kizárása kérdésében
a Közbeszerzési Hatóság elnöke dönt.
(5)	Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában közvetett tulajdoni részesedés alatt az
ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező más szervezet (a továbbiakban: köztes
szervezet) tulajdoni hányadán keresztül történő tulajdoni részesedést kell érteni. A közvetett
tulajdon arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal rendelkezőnek a köztes
szervezetben fennálló tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes szervezetnek az
ügyfélszervezetben fennálló tulajdoni hányadával. Ha a köztes szervezetben fennálló tulajdoni
hányad az 50%-ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.
79.	A jogorvoslati eljárás
142.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre indul.
(2)	Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés
esetén bármelyik részvételre jelentkező, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik
ajánlattevő, vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző
tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti (a továbbiakban együtt: kérelmező).
(3)	A kérelem - a (4) és (5) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására
jutásától számított tizenöt napon belül, a beszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében
pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be.
A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet.
(4)	A részvételi vagy ajánlattételi felhívással, az ajánlatkérői dokumentumokkal, illetve ezek
módosításával kapcsolatban az - adott esetben módosított - részvételi, illetve ajánlattételi
határidő lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani, de ha a (3) bekezdés szerinti
határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a (3) bekezdés szerinti időpontig jogosult
kérelmet előterjeszteni. A részvételi vagy ajánlattételi felhívással, az ajánlatkérői
dokumentumokkal, illetve ezek módosításával kapcsolatban az ajánlatkérő a saját jogsértésével
szemben az ajánlatokról készített írásbeli összegezés megküldéséig jogosult kérelmet
előterjeszteni.
(5)	A (3) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell
tekinteni
a)	a jogellenes tartalmú, eljárást megindító hirdetmény közzétételének vagy közvetlen felhívás
kézhezvételének, vagy ajánlatkérői dokumentumok esetében azok rendelkezésre bocsátásának
napját,
b)	az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől
számított tizenötödik napot, vagy
c)	ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és
ca)	ha az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját határidőben megküldte, de egyéb
intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének
időpontját,
82
cb)	ha az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját határidőben nem küldte meg, ezen
jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésére vonatkozó határidő lejártának
napját.
(6)	A (3) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni
a)	a jogellenes tartalmú, a beszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételét, közvetlen
felhívás esetében a felhívás megküldését,
b)	az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét,
vagy
c)	az e törvény szerinti eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés
megkötésének időpontját, vagy ha ez nem állapítható meg, a szerződés teljesítésének bármelyik
fél által történő megkezdését.
(7)	A (3)-(6) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
(8)	A kérelem benyújtása előtt az (1) bekezdés szerinti kérelmező köteles erről - az általa
feltételezett jogsértés megjelölésével - a kérelem benyújtásával megegyező módon az
ajánlatkérőt, illetve a beszerzőt értesíteni.
143.	§ (1) A kérelemben meg kell jelölni
a)	a kérelmező és képviselőjének nevét, székhelyét vagy lakóhelyét, a kérelmezői jogosultságot
alátámasztó tényeket,
b)	a kérelemmel érintett beszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét, a beszerzés
tárgyát és - részajánlattétel esetében - a jogorvoslattal érintett részt, vagy az e törvény szerinti
eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés
tárgyát,
c)	a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját
valamennyi kérelmi elem tekintetében egyértelműen azonosíthatóan,
d)	a megsértett jogszabályi rendelkezést valamennyi kérelmi elem tekintetében egyértelműen
azonosíthatóan,
e)	a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait valamennyi
kérelmi elem tekintetében egyértelműen azonosíthatóan,
f)	az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait,
g)	a beszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét vagy
lakóhelyét, és
h)	az esetleges előzetes vitarendezés lefolytatását, továbbá annak eredményét, illetve az
ajánlatkérő válaszát, amelyet csatolni is kell.
(2)	A kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány - a kérelmező által ismert
-	ügyfél az eljárásban részt vesz.
(3)	A benyújtott kérelem informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető
formátumú változatát a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani, amit -
elektronikus levél útján történő benyújtás esetén - a Közbeszerzési Döntőbizottság egy
munkanapon belül visszaigazol.
144.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
A jogorvoslati kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást. Az ajánlatkérő a saját
tevékenysége vagy mulasztása jogsértő volta miatti jogorvoslati eljárásban mentesül az
ajánlatkérő által benyújtott kérelem miatti díjfizetési kötelezettség alól.
(2)	Az igazgatási szolgáltatási díj alapja a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait
elérő vagy meghaladó értékű beszerzési eljárás esetében a beszerzés becsült értékének, illetve
részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének 0,5%-a, de legalább 200 000
forint, legfeljebb 25 000 000 forint, védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárai alatti
értékű beszerzési eljárás esetében a beszerzés becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében
a jogorvoslattal érintett rész értékének 0,5%-a, de legalább 200 000 forint, legfeljebb 6 000 000
forint.
83
(3)	A (2) bekezdés szerinti esetben az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a 3. § 31. pontja
szerint megjelölt kérelmi elemek számához igazodóan a következő:
a)	1-3 közötti számú kérelmi elem esetében a díj mértéke megegyezik a (2) bekezdés szerint
meghatározott összeggel,
b)	4-6 közötti számú kérelmi elem esetében a (2) bekezdés szerint meghatározott összeg 125%-
a,
c)	7-10 közötti számú kérelmi elem esetében a (2) bekezdés szerint meghatározott összeg
150%-a,
d)	11-15 közötti számú kérelmi elem esetében a (2) bekezdés szerint meghatározott összeg
175%-a, és
e)	16 vagy afeletti számú kérelmi elem esetében a (2) bekezdés szerint meghatározott összeg
kétszerese.
145.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a Ket. 158.
§ (1) bekezdésétől eltérően az eljárási költségekről való döntés keretében az igazgatási
szolgáltatási díjról a (2) és (3) bekezdés szerint rendelkezik.
(2) Ha a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a 158. §
(2)	bekezdés b)-e) pontja szerinti döntéseket hoz, a befizetett igazgatási szolgáltatási
díj 200 000 forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi
határozatának megküldését követő nyolc napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj
összegéből 200 000 forint ezekben az esetekben is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele,
amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság a Ket. szerint az eljárási költségekre
vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem
kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.
(3)	Ha a kérelmező jogorvoslati kérelmében több jogsértés megállapítását is kérte, de a
Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a kérelemnek csak
részben ad helyt, az igazgatási szolgáltatási díjnak a Közbeszerzési Hatóság (2) bekezdés
szerinti saját bevételével csökkentett részét az alapos és alaptalan kérelmek arányának
figyelembevételével téríti vissza a kérelmezőnek.
(4)	Ha a kérelmező jogorvoslati kérelmét az eljárás folyamán újabb kérelmi elemmel egészíti
ki, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívására köteles az igazgatási szolgáltatási díjat az újabb
kérelmi elemre figyelemmel is megfizetni. Ha a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díj
kiegészítését elmulasztja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az új kérelmi elem vonatkozásában
nem köteles eljárni.
146.	§ Az igazgatási szolgáltatási díjat a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál
vezetett 10032000-01720361-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell
átutalással megfizetni.
147.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást legkésőbb a 142. § (1)-(7)
bekezdésének, a 143. § (1) és (2) bekezdésének, valamint a 144. §-nak megfelelő kérelem
beérkezését követő munkanapon indítja meg.
(2)	Ha a kérelem a 143. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy a 144. § (1)
bekezdése szerinti, az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, vagy a
meghatalmazott képviselő meghatalmazását nem csatolták, a Közbeszerzési Döntőbizottság
felhívja a kérelmezőt a hiányok öt napon belüli pótlására, és egyben figyelmezteti, hogy ha a
kérelmet újból hiányosan nyújtja be, a Közbeszerzési Döntőbizottság azt el fogja utasítani. A
hiánypótlási határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.
(3)	Ha a jogorvoslati eljárással érintett beszerzési eljárás irataiból a beszerzés becsült értéke a
kérelmező számára nem ismerhető meg, ezen tényt jogorvoslati kérelmében köteles a
Közbeszerzési Döntőbizottság tudomására hozni. Ez esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság
-	a rendelkezésre álló adatok alapján - hiánypótlási felhívás keretében közli a kérelmezővel az
igazgatási szolgáltatási díj alapjául szolgáló becsült érték összegét.
84
(4)	A becsült érték - részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének -
megállapítása érdekében a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérőt adatközlésre hívhatja
fel, amelyet az ajánlatkérő két munkanapon belül köteles teljesíteni.
(5)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - a Ket. 30. §-ában foglaltakon túl - érdemi
vizsgálat nélkül öt napon belül elutasítja, ha megállapítja, hogy
a)	a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget vagy a
kérelmét újból hiányosan adta be, vagy
b)	az ajánlatkérő a beszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen
visszavonta.
(6)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti, ha az (5)
bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az
elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Közbeszerzési Döntőbizottság
tudomására.
(7)	A kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét vagy annak egyes kérelmi elemeit
az érdemi határozat meghozataláig visszavonhatja.
(8)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül
elutasítja vagy a jogorvoslati eljárást a (6) bekezdésben foglalt okból megszünteti, az igazgatási
szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár. A kérelem vagy egyes kérelmi elemek visszavonása
esetén a kérelmező a fenntartott kérelmi elemekre figyelemmel és a 144. § (3) bekezdésére
figyelemmel tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére.
148.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a
beszerzési ügyben érdekelteket értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg
észrevételeiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság az értesítéshez csatolja a kérelmet.
(2)	Az értesítéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a beszerzési eljárás
ajánlatkérőjét vagy a beszerzési eljárást mellőzve a beszerzőt a beszerzéssel kapcsolatban
rendelkezésre álló összes irat - vagy ha ez nem szükséges, az általa meghatározott iratok - öt
napon belüli megküldésére. Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló
iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a
folyamatban levő beszerzési eljárását felfüggesztheti, amiről a Közbeszerzési Döntőbizottságot
értesíti. A felfüggesztés a folyamatban lévő eljárási határidőket a felfüggesztés időtartamával
meghosszabbítja.
149.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság együttes elintézés érdekében elrendelheti az előtte
folyamatban levő, ugyanazon beszerzési eljárásban előterjesztett jogorvoslati kérelmek alapján
indult ügyek egyesítését.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság elrendelheti az előtte folyamatban levő ügy egyes
részeinek vagy kérelmi elemeinek elkülönítését, ha az elkülönítést célszerűségi, gazdaságossági
vagy más eljárási szempontok indokolják.
(3)	A kérelmező ugyanazon beszerzési eljárásra vonatkozó több kérelmi eleme esetén a
Közbeszerzési Döntőbizottság a döntést egyidejűleg is meghozhatja. A Közbeszerzési
Döntőbizottság a döntéseit egybefoglalhatja.
80.	Ideiglenes intézkedések
150.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy
hivatalból - a jogorvoslati eljárással érintett beszerzési eljárás vagy beszerzés alapján történő
szerződéskötésig - az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről
dönthet, ha valószínűsíthető a beszerzésre, valamint a beszerzési eljárásra vonatkozó
jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként
85
a)	a beszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el,
b)	megsemmisíti az ajánlatkérő jogellenesen meghozott döntését, ide értve a megkülönböztető
műszaki, gazdasági vagy pénzügyi előírások törlését az ajánlatkérői dokumentumokból, vagy
c)	felszólítja a beszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be.
(3)	A beszerzési eljárás felfüggesztése a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidőket a
felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.
(4)	Ha halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek, így különösen a
honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdek védelme indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság
az ajánlatkérő kérelmére végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei
meghaladják a szerződéskötéssel járó hátrányokat. A kérelemben a halasztást nem tűrő
kiemelkedően fontos érdeket vagy közérdeket így különösen a honvédelmi vagy
nemzetbiztonsági érdeket meg kell jelölni, valamint a kérelem benyújtásával egyidejűleg a
Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a kérelem benyújtását megalapozó
indok igazolására szolgáló dokumentumokat. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelemről
annak beérkezésétől számított öt napon belül dönt, a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
81.	Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése
151.	§ Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását
kezdeményezi az EUMSZ-ben foglalt szabályok szerint, erről külön végzéssel dönt és
egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A Közbeszerzési Döntőbizottság végzésében meghatározza
azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés
megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és a magyar jog érintett
szabályait. A Közbeszerzési Döntőbizottság a végzést az Európai Bíróság számára történő
kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az igazságügyért felelős miniszter, a
közbeszerzésekért felelős miniszter, valamint az eljárás tárgya szerint érintett miniszter részére
is.
82.	A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának terjedelme
152.	§ A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárása során a kérelemhez és az ügyfelek által
előterjesztett jognyilatkozatokhoz kötve van, az abban foglaltakon túl nem terjeszkedhet.
153.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a minősített adatok védelmére vonatkozó törvényi
rendelkezésekre is figyelemmel gondoskodik arról, hogy a kérelmező és az ellenérdekű ügyfél
minden, az eljárás során felvetődött olyan új tényt, előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot,
amelynek megismerésére jogosult, megismerhessen, és azokkal kapcsolatos álláspontját
kifejthesse.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyfelek és a beszerzési ügyben érdekeltek 148. § (1)
bekezdése szerinti észrevételét azzal küldi meg az ellenérdekű ügyfeleknek, illetve egyéb
érdekelteknek, hogy az arra vonatkozó nyilatkozataikat legkésőbb három napon belül kötelesek
megtenni. A Közbeszerzési Döntőbizottság ezenkívül is bármikor felhívhatja az ügyfeleket és
a beszerzési ügyben érdekelteket megfelelő határidő tűzésével nyilatkozattételre, illetve
észrevételek előterjesztésére.
(3)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben nem tart tárgyalást, az ügyfelek és a
beszerzési ügyben érdekeltek értesítésével meghatározhatja azt az időpontot, ameddig az
ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel
megtételére. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tart, az ügyfelek, illetve
egyéb érdekeltek a tárgyalást megelőzően kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel
megtételére.
86
(4)	Az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek a (3) bekezdés szerint meghatározott időpontot, illetve
a tárgyalást követően csak a Közbeszerzési Döntőbizottság erre irányuló felhívása esetén
terjeszthetnek elő további észrevételt vagy nyilatkozatot. A (3) bekezdés szerint meghatározott
időpontot, illetve az ügyben tartott tárgyalást követően a Közbeszerzési Döntőbizottság
felhívása nélkül előterjesztett további észrevételeket vagy nyilatkozatokat a Közbeszerzési
Döntőbizottság nem veszi figyelembe döntése meghozatalakor.
154.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a beszerzési ügyet tárgyalás tartása nélkül bírálja
el, kivéve, ha a tárgyalás tartása feltétlenül szükséges különösen az ügyféli jogok
gyakorlásához, a tényállás tisztázásához, a szakszerű és minden, az ügy szempontjából fontos
körülményt figyelembe vevő döntés meghozatalához.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalást az eljárás megindításától számított tizenöt
napon belül tartja meg.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottság zárt tárgyalást tart, melyen az ügyfeleken kívül az egyéb
érdekeltek is - személyesen vagy képviselőik útján - jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, illetve
a tárgyalás befejezéséig bizonyítékokat terjeszthetnek elő.
(4)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a tárgyalástól
számított öt napon belül megküldi az ügyfeleknek, valamint az egyéb érdekelteknek.
155.	§ (1) A beszerzési ügy kérelmezője, az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője az
eljárás megindításától számított tizedik napig betekinthet a beszerzési eljárás, illetve a
jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet.
(2)	Az ajánlatkérő, a részvételre jelentkező és az ajánlattevő - az üzleti titok védelmére
hivatkozással - indokolt kérelmében kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési
jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nem
minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak.
(3)	Ha a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő meghatározott iratokat elkülönített módon,
üzleti titokként helyezett el az ajánlatában, részvételi jelentkezésében, vagy a beszerzési eljárás
során általa benyújtott egyéb irat tekintetében kérte annak üzleti titokként történő kezelését, úgy
kell tekinteni, hogy ezen iratok vonatkozásában kérte az (1) bekezdés szerinti személyek
iratbetekintési jogának kizárását.
(4)	A Közbeszerzési Döntőbizottság megvizsgálja, hogy az iratbetekintési jog korlátozásának
vagy kizárásának feltételei fennállnak-e, és a kérelemről való döntéssel egyidejűleg -
amennyiben az az adott esetben értelmezhető - kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat
elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.
(5)	Felhasználói engedély hiányában nem lehet betekinteni a minősített adatot tartalmazó iratba.
Nem lehet betekinteni a törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba sem, ha azt az
érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya
nem akadályozza az (1) bekezdésben meghatározott, betekintést kérő személyt jogorvoslati
jogának gyakorlásában.
(6)	A tárgyalásról készült jegyzőkönyvet nem lehet lemásolni vagy arról feljegyzést készíteni.
(7)	Az iratokba való betekintéshez az (1)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a
Közbeszerzési Döntőbizottság engedélye szükséges. Az iratbetekintési jog gyakorlásának
feltételeit - a Mavtv.-ben meghatározottak figyelembevételével - a Közbeszerzési
Döntőbizottság elnöke álapítja meg.
156.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő
eljárási bírsággal sújthatja a kérelmezőt vagy a jogorvoslati eljárás egyéb résztvevőjét, ha
a)	hamis adatot közöl vagy az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat,
b)	felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg,
c)	iratot nem vagy nem határidőben nyújt be,
d)	a gazdasági, szakmai vagy beszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést
akadályozza,
87
e)	nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést vagy ugyanabban az eljárásban
ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, vagy
f)	nem tesz eleget a 150. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes intézkedés keretében előírt
kötelezettségének.
(2)	Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen a 160. §-ban foglaltak szerint külön jogorvoslatnak
van helye. A jogorvoslati kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.
157.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság - a (2) bekezdésben meghatározott ügy kivételével
-	az eljárás megindításától számított tizenöt napon belül köteles az eljárást befejezni, ha az
ügyben tárgyalás tartására nem került sor.
(2)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, az eljárás megindításától
számított huszonöt napon belül köteles - a (3) bekezdésben meghatározott ügy kivételével - az
eljárást befejezni.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e
törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése ügyében az eljárás megindításától számított
hatvan napon belül köteles az eljárást befejezni.
(4)	A 149. § (1) bekezdése szerinti egyesítés esetében az ügyintézési határidőt a legkésőbb
indult eljáráshoz képest kell számítani.
(5)	Az (1)-(3) bekezdés szerinti határidő legfeljebb tíz nappal - indokolt esetben egy
alkalommal - meghosszabbítható. Erről legkésőbb az (1)-(3) bekezdés szerinti határidő lejárta
napján értesíteni kell azokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.
(6)	Az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.
83.	A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata
158.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzési Hatóság nevében
hozza meg.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában
a)	az alaptalan kérelmet elutasítja,
b)	megállapítja a jogsértés megtörténtét,
c)	megállapítja a jogsértés megtörténtét és alkalmazza a (3) bekezdésben felsorolt
jogkövetkezményeket,
d)	a (6) bekezdésben meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab
ki, vagy
e)	megállapítja a jogsértés megtörténtét és eltiltja az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a
beszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt a beszerzési eljárásban való
részvételtől.
(3)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg,
a)	a beszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértőt az e törvénynek megfelelő
eljárásra, illetve az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti,
b)	megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a beszerzési eljárás során hozott vagy azt lezáró döntését,
ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg, vagy
c)	bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel vagy személlyel, valamint a jogsértésért felelős
személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és
szervezettel szemben.
(4)	A (3) bekezdés c) pontja szerinti bírság összege - a (10) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - a beszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a
jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb 5%-a.
(5)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha
a)	a jogsértés a beszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg,
88
b)	a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek
szerződést, vagy
c)	a szerződést hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy
nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott bírság összege - a (10) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - a köbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetén a
jogorvoslattal érintett rész értékének, a beszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés
értékének legfeljebb 5%-a.
(7)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a (2) bekezdés e) pontja alapján a jogsértés megállapítása
mellett köteles az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a beszerzési eljárásban részt vett más
szervezetet vagy személyt - a (10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - fél évtől
három évig terjedő időszakra eltiltani a beszerzési eljárásban való részvételtől, ha
a)	az a beszerzési eljárás során, illetve beszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatot
szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett és a kizárásnak a 45. § (1) bekezdés 10. pontja
szerinti feltételei fennállnak, vagy
b)	az a beszerzési eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali
folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt
biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban.
(8)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a (2) bekezdés e) pontja alapján a jogsértés megállapítása
mellett eltiltja az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a beszerzési eljárásban részt vett más
szervezetet vagy személyt - a (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a beszerzési
eljárásban való részvételtől, ha a 9. § szerinti összeférhetetlenségből, illetve a beszerzési eljárás
előkészítésébe való előzetes bevonásból eredő versenytorzulást az adott eljárásban való
részvételtől való eltiltásán kívül nem lehet más, kevésbé kényszerítő intézkedésekkel
hatékonyan orvosolni.
(9)	A (7) bekezdés alkalmazásában a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlattevőt,
alvállalkozót, illetve a beszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt nemcsak
a jövőre nézve, hanem a vizsgált beszerzési eljárásban, továbbá egyéb folyamatban lévő
beszerzési eljárás vonatkozásában is eltiltja a beszerzési eljárásban való részvételtől, illetve a
szerződés megkötésétől, ha az érintett eljárásokban az eljárás eredményének megküldésére még
nem került sor. A (8) bekezdés szerinti esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlattevőt,
alvállalkozót, illetve a beszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt kizárólag
a vizsgált beszerzési eljárásban tilthatja el a beszerzési eljárásban való részvételtől, illetve a
szerződés megkötésétől.
(10)	A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása,
valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes
körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a beszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a
beszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás
ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés
megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot - figyelembe
veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni
azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
(11)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró
döntését, az ajánlatkérő köteles a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított
harminc napon belül új eljárást lezáró döntést hozni. Ha az eljárás előre láthatólag nem
eredménytelen, döntése meghozatala előtt - határidő tűzésével - be kell szereznie valamennyi
érvényes ajánlatot tevő nyilatkozatát arról, hogy ajánlatát fenntartja. Ha az ajánlattevő a
megadott határidőben nem nyilatkozott, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát nem tartja fenn. Ha
az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötötte, az ajánlatát
89
fenntartó ajánlattevőnek igazolnia kell az ajánlati biztosíték fenntartását vagy újbóli
rendelkezésre bocsátását az ajánlati kötöttségnek az ajánlatkérő által meghatározott új idejére.
(12) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatában megállapítja a beszerzésre,
illetve a beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetve az
ajánlattevőként szerződő fél - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől
számított harminc napon belül - elállhat az érintett beszerzési eljárás alapján megkötött
szerződéstől, feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a beszerzési eljárást lezáró döntést.
84.	A Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének közlése
159.	§ (1) Az eljárás felfüggesztését elrendelő végzést, a beszerzési ügy befejezését
eredményező végzést és határozatot az ügyfeleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell.
(2)	A beszerzési ügy befejezését eredményező végzést és határozatot, a kérelmet érdemi
vizsgálat nélkül elutasító végzést, az eljárást megszüntető végzést, az érdemi határozat bírósági
felülvizsgálata esetén a bírósági határozatot, valamint a szerződés megkötésének engedélyezése
tárgyában hozott végzést a Közbeszerzési Hatóság honlapján nem kell közzétenni.
(3)	Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálatát kérik, az
ajánlatkérő a folyamatban lévő beszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését
elhalaszthatja a bíróság jogerős határozatának meghozataláig.
85.	Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése ellen
160.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen külön
jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi. A (2)-(4) bekezdés szerint van helye
jogorvoslatnak a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának felfüggesztését elrendelő végzés, a
kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés, valamint az eljárást megszüntető végzés ellen
is.
(2)	A jogorvoslati kérelmet a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül a Közbeszerzési
Döntőbizottsághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A Közbeszerzési
Döntőbizottság a kérelmet az ügy irataival együtt beérkezését követően haladéktalanul
továbbítja a bíróságnak.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése elleni külön
jogorvoslati kérelmet a közigazgatási és munkaügyi bíróság nemperes eljárásban, soron kívül
bírálja el. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság végzését megváltoztathatja. A bíróság
végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.
(4)	A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban:
Pp .) XX. Fejezetét kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvényből, illetve a nemperes
eljárás jellegéből más nem következik.
161.	§ (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újrafelvételi
eljárásnak helye nincs. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi
határozata sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. A felülvizsgálat
kérésének indoka nemcsak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszabálysértése lehet, hanem az
a körülmény is, ha a felperes szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság nem megfelelően
értékelte, minősítette a kérelmezett korábbi eljárását, döntését e törvény szabályaira tekintettel.
(2)	A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kizárólag a
Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival - a keresetlevélben
foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezését követő öt napon belül
továbbítja a bírósághoz és egyidejűleg tájékoztatja a bíróságot a Közbeszerzési Döntőbizottság
90
előtti eljárásban részt vett ügyfelekről és azon érdekeltekről, akikre a határozat rendelkezést
tartalmaz.
(4)	Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a
141. §-ban meghatározott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.
162.	§ (1) A bíróság a keresetlevelet nyolc napon belül megvizsgálja, valamint ezen belül a
jogszabálynak megfelelő keresetlevelet a Közbeszerzési Döntőbizottság nyilatkozatával együtt
megküldi a felperes részére.
(2)	Ha a keresetlevél a határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz,
a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz érkezését követő öt napon belül határoz és
határozatát haladéktalanul megküldi a feleknek.
(3)	Az ellenérdekű felet, valamint a beszerzési ügyben szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve
a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata rendelkezést tartalmaz, a bíróság az (1)
bekezdésben meghatározott határidőig értesíti a beavatkozás lehetőségéről, azzal, hogy a
beavatkozást az értesítés kézbesítését követő nyolc napon belül kell bejelenteni a bíróságnak,
amely határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(4)	A perben a beadványok hiányosságának pótlására legfeljebb nyolcnapos határidő adható,
amelyet indokolt esetben egyszer, legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani.
163.	§ (1) A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének
kérésére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes pedig
a keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.
A beavatkozó tárgyalás tartását a Pp. 338. § (3) bekezdése szerint kérheti. A tárgyaláson kívüli
elbírálásra a Pp. 338. § (5), (7) és (8) bekezdését alkalmazni kell.
(2)	A Pp. 332/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az első tárgyalást az iratoknak a
bírósághoz érkezését követő harminc napon belül kell megtartani, és ha nincs szükség
bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, e határidőn belül
elbírálni. A határidők számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe.
(3)	A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát - a bírság összegét is ideértve -
megváltoztathatja és alkalmazhatja a 158. § (3), (5), (7) és (8) bekezdése szerinti
jogkövetkezményeket.
(4)	A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi
hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges
és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor.
(5)	A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a bíróság a Közbeszerzési
Döntőbizottság határozatát megváltoztatja.
(6)	A bíróság határozatát a meghozatalától számított tizenöt napon belül a felek részére
kézbesíteni kell.
(7)	A bíróság a 158. § (7) és (8) bekezdését alkalmazó határozatát megküldi a Közbeszerzési
Hatóságnak.
86.	A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés
beszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes per
164.	§ (1) A kérelmező a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát,
valamint a határozat alapjául szolgáló szerződés - a 104. § (1) bekezdésében meghatározott
okok miatti - érvénytelenségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek
alkalmazását kizárólag ugyanazon perben kérheti. A pert a Közbeszerzési Döntőbizottság,
valamint a szerződő felek ellen kell megindítani, a keresetlevelet a határozat kézbesítésétől
számított tizenöt napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kell benyújtani vagy ajánlott
küldeményként postára adni.
91
(2)	A perben egyéb polgári jogi igény nem érvényesíthető, a szerződés érvénytelenségének a
104. § (1) bekezdésében nem szereplő érvénytelenségi okok miatti megállapítása nem
kérelmezhető.
(3)	A perben a Pp. XX. Fejezetét az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(4)	A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival, valamint a 161. § (3)
bekezdésében foglalt tájékoztatással és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával
együtt a keresetlevél beérkezését követő öt napon belül továbbítja a bírósághoz.
(5)	Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a
141.	§-ban meghatározott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.
(6)	A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve
kiterjeszteni. A Pp. 335/A. § (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.
(7)	Ha valamelyik fél tárgyalás tartását kéri, az ügyben tartott tárgyalást követően a bíróság
felhívása nélkül előterjesztett további észrevételeket vagy nyilatkozatokat a bíróság nem veszi
figyelembe döntése meghozatalakor.
165.	§ (1) A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát - a bírság összegét is ideértve
-	megváltoztathatja és alkalmazhatja a 158. § (3), (5), (7) és (8) bekezdése szerinti
jogkövetkezményeket. Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát hatályon kívül
helyezi, a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert megszünteti. A bíróság a
Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül,
ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy
érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor.
(2)	Ha a bíróság a beszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a 104. § (3) bekezdése alapján
érvényessé nyilvánítja, bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét
figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 5%-a. Ha az érvénytelenség
jogkövetkezményeinek alkalmazásakor a bíróság az ellenszolgáltatás nélkül maradt
szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését rendeli el, bírságot szab ki, amelynek összege
-	az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 5%-a.
(3)	A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve a szerződés érvénytelensége
tárgyában hozott határozatot, illetve ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát
megváltoztatja.
87.	A szerződés beszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti
polgári per
166.	§ (1) Ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 104. §
(1)	bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének
kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással
egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a
bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési
Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg.
(2)	A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti pert érdemi határozatának
meghozatalától számított harminc napon belül indítja meg. A határidő elmulasztása esetén a
Pp. szabályai szerint van helye igazolásnak.
(3)	Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 104. § (1) bekezdése
szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a
Ptk.-ban és az e törvényben foglaltak szerint alkalmazza.
(4)	Ha a bíróság a beszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a 104. § (3) bekezdése alapján
érvényessé nyilvánítja, bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét
figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 5%-a. Ha az érvénytelenség
jogkövetkezményeinek alkalmazásakor a bíróság az ellenszolgáltatás nélkül maradt
92
szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését rendeli el, bírságot szab ki, amelynek összege
-	az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 5%-a.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti perre az a közigazgatási és munkaügyi bíróság kizárólagosan
illetékes, amely ugyanazon beszerzési jogsértés ügyében a 161. § szerinti közigazgatási perben
eljár. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértést megállapító
érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérték, a Közbeszerzési Döntőbizottság által
ugyanazon ügyben indított polgári pert - ha a közigazgatási per indul később - a 161. § szerinti
közigazgatási per bíróságához át kell tenni. A közigazgatási pert és a Közbeszerzési
Döntőbizottság által indított polgári pert egyesíteni kell. A Közbeszerzési Döntőbizottság
haladéktalanul tájékoztatja a polgári perben eljáró bíróságot arról, ha a 104. § (1) bekezdése
szerinti jogsértést megállapító érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérő
keresetlevelet nála benyújtották.
(6)	A (5) bekezdés szerinti egységes perben a Pp. XX. Fejezetét a 164. § (2) és (5)-(7)
bekezdésében, valamint a 165. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
88.	A beszerzésekkel kapcsolatos egyéb polgári perek
167.	§ (1) A 164. § (1) bekezdésében és a 166. § (1) bekezdésében foglalt esetek, valamint a
(3)	bekezdés szerinti esetek kivételével a beszerzésre, illetve a beszerzési eljárásra vonatkozó
jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele,
hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának
felülvizsgálata során - a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.
(2)	Ha az ajánlattevő kártérítésként kizárólag az ajánlat elkészítésével és a beszerzési eljárásban
való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítését követeli az ajánlatkérőtől, e
kártérítési igény érvényesítéséhez elegendő azt bizonyítania, hogy
a)	ajánlatkérő megsértette a beszerzésre, illetve a beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok
valamely rendelkezését,
b)	valódi esélye volt a szerződés elnyerésére, valamint
c)	a jogsértés kedvezőtlenül befolyásolta a szerződés elnyerésére vonatkozó esélyét.
(3)	Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat, ha a polgári jogi igény érvényesítése -
illetve a szerződés érvénytelenségére történő hivatkozás - a 97. §-on, a 99-102. §-on, a 105. §-
on, a 107. §-on, vagy e törvénynek a szerződés tartalmi elemeit meghatározó más
rendelkezéseinek megsértésén alapul.
89. A jegyzékre kerülés érdekében lefolytatott eljárás, vagy a jegyzékből történő törlés
szabályosságával kapcsolatos jogorvoslat
168.	§ (1) A jegyzékre kerülés érdekében lefolytatott eljárás, vagy a jegyzékből történő törlés
szabályosságával kapcsolatban felmerülő panaszával az érintett gazdasági szereplő a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterhez fordulhat. A panasz nem
irányulhat az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat mérlegelési jogkörben meghozott döntése
felülvizsgálatának kezdeményezésére.
(2)	A miniszter kivizsgálja a panaszt, a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről
harminc napon belül tájékoztatja a panaszost. Ez a határidő egy esetben, legfeljebb harminc
nappal meghosszabbítható.
90.	Az Európai Bizottság eljárása
169.	§ (1) Ha az Európai Bizottság a védelmi és biztonsági tárgyú beszerzések uniós
értékhatárát elérő, vagy meghaladó értékű beszerzési eljárásban a beszerzésekre vonatkozó
93
európai uniós jogszabályok nyilvánvaló megsértését észleli, a (2) bekezdés szerint eljárást
kezdeményezhet.
(2)	Az Európai Bizottság az észlelt jogsértésről értesíti az ajánlatkérőt is, és felhívja a
jogsértésnek a szerződés megkötéséig történő orvoslására.
(3)	Az ajánlatkérő a jelzett jogsértéssel kapcsolatos tájékoztatását a Közbeszerzési Hatóságnak
köteles megküldeni oly módon, hogy a Közbeszerzési Hatóság a megkeresés kézhezvételétől
számított huszonegy napon belül továbbítani tudja azt az Európai Bizottság részére.
(4)	Az ajánlatkérő különösen arról köteles tájékoztatást adni, hogy
a)	a jogsértést orvosolták,
b)	a jogsértést nem orvosolták, vagy
c)	az érintett beszerzési eljárását felfüggesztette, vagy ha a Közbeszerzési Döntőbizottság
jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedésként a beszerzési eljárás felfüggesztését rendelte
el.
(5)	A (4) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást indokolással kell ellátni. Ha az esetleges
jogsértés orvoslására azért nem került sor, mert az folyamatban lévő jogorvoslati eljárás tárgyát
képezi, a Közbeszerzési Hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot a
jogorvoslati eljárás során hozott határozatról.
(6)	A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a Közbeszerzési Hatóság szintén haladéktalanul
tájékoztatja az Európai Bizottságot a beszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás
eredményéről, a jelzett jogsértés orvoslásának kérdéséről, a felfüggesztés megszüntetésének
időpontjáról vagy arról az időpontról, amikor a teljes egészében vagy részben ugyanarra a
tárgyra vonatkozó újabb beszerzési eljárás kezdődött meg.
91.	Az igazgatási szolgáltatási díjakkal kapcsolatos rendelkezések
170.	§ (1) Az e törvény alapján beszedett igazgatási szolgáltatási díjak a Közbeszerzési Hatóság
saját bevételét képezik, amelyet törvényben előírt feladatai teljesítése során felmerülő
kiadásokra kell fordítani.
(2)	A Közbeszerzési Hatóság - a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez - a
befizetett igazgatási szolgáltatási díjakról, rendbírságról, bírságról külön nyilvántartást vezet.
A Közbeszerzési Hatóság a Pp. 339. § (1) bekezdésére és 339. § (2) bekezdés q) pontjára,
valamint e törvény vonatkozó rendelkezéseire tekintettel a tárgyévben keletkezett visszafizetési
kötelezettségeivel csökkentett összegű tárgyévi bírság bevételeivel a december 31-i állapot
szerint köteles elszámolni. A díjak, a rendbírság, a bírság nyilvántartására, kezelésére és
elszámolására egyebekben az államháztartás számviteléről szóló jogszabályt kell alkalmazni.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak tekintetében az illetékekről szóló
1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
a)	3. § (4) bekezdésében, valamint 28. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat a díjfizetési
kötelezettségre,
b)	31. § (1) bekezdésének első mondatában, illetve 31. § (2) és (5) bekezdésében foglaltakat a
díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására, és
c)	86. §-ában foglaltakat az elévülésre
megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon díjat kell
érteni.
92.	Statisztikai kötelezettségek
171.	§ (1) Az e törvény hatálya alá tartozó beszerzési eljárást lefolytató ajánlatkérők a (2)
bekezdésben előírt statisztikai jelentést készítenek legkésőbb minden év október 31-ig, melyet
a honvédelmért felelős miniszter megküld a Bizottság illetékes szervének. A jelentéshez
94
szükséges adatokat a honvédelemért felelős miniszter az ajánlatkérők irányítását, felügyeletét
ellátó miniszterektől minden év szeptember 30-ig megkéri.
(2)	A statisztikai jelentés az odaítélt szerződések számát és értékét a nyertes ajánlattevő
tagállama, illetve harmadik országa szerint határozza meg. A jelentésben a szerződéseket
beszerzési tárgyak szerint csoportosítva kell szerepeltetni.
(3)	A (2) bekezdésben említett adatokat az alkalmazott eljárás szerinti bontásban, és minden
eljárásra külön, a CPV kategóriái szerint besorolt árubeszerzés, szolgáltatások és építési
beruházás szerint kell megadni.
(4)	Ha a szerződés megkötése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint történt, a (2)
bekezdésben felsorolt adatokat a 75. § (2) bekezdésében meghatározott körülmények szerinti
bontásban is meg kell adni.
VIII.	RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
93.	Felhatalmazó rendelkezések
172.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a)	az Európai Unió közös katonai listájával összhangban az 1. mellékletben meghatározott
kategóriák részletes paramétereinek meghatározásával az e törvény hatálya alá tartozó
haditechnikai eszközöket és szolgáltatásokat, és
b)	a 7. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti beszerzések e törvény hatálya alóli Országgyűlés általi
mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételeket és eljárást, valamint az ilyen
beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményeket.
(2)	Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben jelölje ki az
Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott hirdetmények védelmi
és biztonsági beszerzések tekintetében alkalmazandó körét, valamint meghatározza azok
feladásának és közzétételének szabályait, a hirdetmények egyes kiegészítő tartalmi elemeit, a
bírálati összegezések mintáit, a beszerzések éves statisztikai összegezésére vonatkozó
szabályokat.
(3)	Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a közbeszerzésekért felelős
miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel
egyetértésben rendeletben szabályozza az ajánlattevők, részvételre jelentkezők, alvállalkozók,
kiemelt alvállalkozók jegyzékével összefüggő előzetes minősítés, a beszerzési eljáráshoz kötött
minősítés, valamint a jegyzéken tartás során alkalmazandó formanyomtatványok mintáit,
valamint az AH által vezetett jegyzék tartalmi elemeit.
94. Hatálybalépés
173.	§ Ez a törvény 2016. augusztus 1-jén lép hatályba.
95.	Átmeneti rendelkezések
174.	§ (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, beszerzési
eljárások alapján megkötött szerződésekre és az azokkal kapcsolatban kérelmezett jogorvoslati
eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni.
95
(2) A 3. § 28. pontja szerinti jegyzéken szereplőnek kell tekinteni a törvény hatálybalépésekor
a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a
különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló
kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.) szerinti jegyzéken szereplő gazdasági szereplőt. E
gazdasági szereplők 120. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálata esedékességének
megállapításakor - ha ellenőrzésükre a törvény előírásai szerint még nem került sor - az Kr.
szerinti utolsó ellenőrzés időpontját kell figyelembe venni.
96.	Módosító rendelkezések
175.	§ A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. §-a a következő (15)
bekezdéssel egészül ki:
„(15) A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény alapján indult közigazgatási
perekre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.”
176.	§ A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a védelmi és
a biztonsági beszerzésekre, valamint a minősített adatokra.”
177.	§ Az Infotv. 1. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
178.	§ (1) A Kbt. 9. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényt nem kell alkalmazni)
„a) a külön törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésekre azzal, hogy
e beszerzésekre a külön törvényben meghatározott szabályok alkalmazandók, valamint ha a
beszerzés a külön törvény alkalmazása alól is kivételt képez és a b) pont ba) alpontjának
megfelelő kivételi esetben az Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban
meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében a
külön törvény alkalmazása alól felmentést adott,”
(2)	A Kbt. 9. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott beszerzésekkel összefüggésben kezelt
közérdekű adat, valamint közérdekből nyilvános adat megismerését az 5. § (1) bekezdés a)-c)
pontjában meghatározott ajánlatkérő nemzetbiztonsági érdekből - az adat megismeréséhez és a
megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével, legfeljebb az adat
keletkezésétől számított tíz éves időtartam lejártáig - korlátozhatja.
(12)	A (11) bekezdés alapján az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
a)	beszerzéssel összefüggésben feladat- és hatáskörében eljáró szerv határozatának,
b)	beszerzési eljárás nyertes ajánlattevője személyének, valamint
c)	beszerzésre vonatkozó szerződések megnevezésének, tárgyának, értékének, időtartamának,
a szerződő felek nevének
megismerése nem korlátozható.”
(3)	A Kbt. 198. § (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
96
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„12. a 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott beszerzések Országgyűlés illetékes
bizottsága általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételeket és eljárást, valamint
az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményeket;”
97.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
179.	§ Hatályát veszti a Kbt. 198. § (1) bekezdés 20. és 22. pontja, valamint 201. § g) pontja.
98. Az Európai Unió jogának való megfelelés
180.	§ (1) Ez a törvény a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra,
árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által
odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és a
2004/18/EK irányelv módosításáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2)	A 30. § (2) és (3) bekezdése, a 31. § (1) bekezdése, a 32. § (1) bekezdése, a 70. § (3)
bekezdése, a 110. § és a 112. § (3) bekezdése a közbeszerzési hirdetmények közzétételére
használandó hirdetményminták létrehozásáról és az 1564/2005/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló 2015. november 11-ei 1986/2015/EU bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(3)	E törvény 2. és 3. melléklete a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2002.
november 5-i 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg.
97
1. melléklet a 2016. évi .... törvényhez
A törvény hatálya alá tartozó, az Európai Unió közös katonai listájának alapulvételével
meghatározott haditechnikai eszközök és szolgáltatások kategóriái
Magyarázat : Az idézőjelben lévő kifejezések tartalmának meghatározása az Európai
Unió közös katonai listájának „A listában szereplő kifejezések fogalom meghatározása”
című részében található. A pontok szövegének elején található rövidítések az Európai Unió
közös katonai listájának való megfeleltetést szolgálják.
1.	ML1: Sima csövű fegyverek 20 mm-nél kisebb kaliberrel, más kézifegyverek és
automata fegyverek 12,7 mm (0,50 hüvelyk/inch) vagy kisebb kaliberrel és tartozékok a
következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek
2.	ML2: 20 mm és ennél nagyobb kaliberű sima csövű fegyverek, más fegyverek és
fegyverzetek 12,7 mm-nél (0,5 hüvelyk/inch) nagyobb kaliberrel, tűzvetők és tartozékok, és
az azokhoz tervezett különleges részegységek
3.	ML3: Lőszerek és mechanikus gyújtószerkezetek, és az azokhoz tervezett különleges
részegységek
4.	ML 4: Bombák, torpedók, nem irányított és irányított rakéták, más robbanó eszközök
és töltetek, valamint a hozzájuk tartozó eszközök és részegységek a következő felsorolás
szerint, továbbá a kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek
5.	ML5: Kifejezetten katonai célra terveztt tűzvezető, és kapcsolódó készültségi és riasztó
eszközök, továbbá a kapcsolódó rendszerek, teszt és illesztő és ellentevékenység
berendezései és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és szerelvények
6.	ML 6: Szárazföldi járművek és részegységeik
7.	ML 7: Vegyi vagy biológiai mérgező harcanyagok, „tömegoszlató harcanyagok”,
radioaktív anyagok, kapcsolódó berendezések, összetevők és anyagok
8.	ML 8: „Energiahordozó anyagok” és kapcsolódó összetevők
9.	ML 9: Hadihajók (felszíni vagy víz alatti), különleges tengerészeti berendezések,
tartozékok, alkatrészek és egyéb vízfelszíni járművek
10.	ML 10: „Repülőgép”, „levegőnél könnyebb légi jármű”, személyzet nélküli légi
jármű, repülőgéphajtómű (motor) és „repülőgép”-részegység, hozzátartozó berendezések és
részegységek, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra terveztek vagy alakítottak át
11.	ML 11: Az Erópai Unió közös katonai listáján másutt meg nem határozott elektronikai
berendezések, vezetés-irányítási rendszerek és kapcsolódó szolgáltatások, valamint
kifejezetten ezekhez tervezett részegységek
12.	ML 12: Nagy sebességű, kinetikai energiájú fegyverrendszerek és kapcsolódó
eszközök, és az azokhoz tervezett különleges részegységek
13.	ML 13: Páncélozott vagy védőberendezések, szerkezetek és részegységek
14.	ML 14: „Kifejezetten katonai gyakorló eszközök” vagy hadgyakorlat
forgatókönyvének szimulációjára szolgáló berendezések, szimulátor berendezések az 1.
98
pontban vagy a 2. pontban meghatározott bármilyen tűzfegyver és fegyverzet használatának
begyakorlására, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és kiegészítő eszközök
15.	ML 15: Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett képalkotó vagy ezeket zavaró
berendezések, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett részegységek és kiegészítő eszközök
16.	ML 16: Kovácsolt, sajtolt és más félkész gyártmányok, amelyeket kifejezetten az
Európai Unió közös katonai listájának 1-4., 6., 9., 10., 12. vagy 19. fejezetében
meghatározott eszközökhöz terveztek
17.	ML 17: Különféle berendezések, anyagok és „könyvtárak”, és a kifejezetten azokhoz
tervezett részegységek
18.	ML 18: Az alábbi gyártóberendezések és azok tartozékai:
a)	kifejezetten az Európai Unió közös katonai listájában meghatározott termékek
„gyártásához” tervezett vagy átalakított gyártóberendezések, és a kifejezetten azokhoz
tervezett részegységek, valamint
b)	kifejezetten az Európai Unió közös katonai listájában meghatározott termékek
tanúsításához, minősítéséhez és vizsgálatához tervezett környezetállósági vizsgáló
létesítmények és az azokhoz tervezett berendezések.
19.	ML 19: Irányított energiát kibocsátó fegyverrendszerek (DEW), kapcsolódó
berendezések, vagy ellentevékenység eszközei, és kísérleti modellek a következők szerint,
és a kifejezetten azokhoz tervezett elemek részegységek
20.	ML 20: Kriogén és „szupravezető” berendezések, valamint kifejezetten azokhoz
tervezett részegységek és kiegészítő eszközök
a)	kifejezetten katonai földi, vízi, reülőgép fedélzeti vagy űrjárművekbe való beépítésre
tervezett berendezések, amelyek képesek a jármű mozgása közben 103 K (-170 °C) alatti
hőmérsékletet előállítani vagy fenntartani;
Megjegyzés: Az ML20. fejezet a) pontja magában foglalja azon mobil rendszereket,
amelyek nemfémes vagy nem villamos vezető anyagokból - például a műanyagok, vagy az
epoxigyantával impregnált anyagok - előállított kiegészítő eszközökből vagy
részegységekből épülnek fel.
b)	olyan szupravezető villamos berendezés (forgógépek és átalakítók), amelyeket
kifejezetten katonai földi, vízi, repülőgép fedélzeti, vagy űrjárművekbe való beépítésre
terveztek, és amelyek a jármű mozgása közben is működtethetők.
21.	ML 21: „Szoftver”, a következők szerint:
a)	kifejezetten az EU közös katonai listáján meghatározott berendezések, anyagok vagy
„szoftver” „kifejlesztésére”, „gyártására” vagy „felhasználására” tervezett vagy átalakított
„szoftver”;
b)	az Európai Unió közös katonai listája 21. fejezet a) pontjában meghatározottaktól
eltérő egyéb speciális „szoftver”
22.ML	22: „Technológia”, kormányrendeletben meghatározottak szerint
23.	HUML 23: Kifejezetten katonai célú felszerelések, kormányrendeletben
meghatározottak szerint
24.	HUML 24: Kifejezetten katonai célú szolgáltatások, valamint tábori ellátást biztosító,
kifejezetten katonai célokra használt eszközök
99
25.	HUML 25: Rendvédelmi, rendészeti kényszerítő eszközök, alkalmazásához szükséges
anyagok
100
2. melléklet a 2016. évi .... törvényhez
A törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások
	A	B	C
1	Kategória száma	Tárgy	CPV-hivatkozási szám
2	1.	Karbantartási és javítási szolgáltatások	50000000-5, 50100000-6-tól 50884000-5-ig (kivéve 50310000- 1-től 50324200-4-ig és 50116510- 9, 50190000-3, 50229000-6, 50243000-0) és 51000000-9-től 51900000-1-ig
3	2.	Külföldi katonai segítséggel kapcsolatos szolgáltatások	75211300-1
4	3.	Védelmi szolgáltatások, katonai védelmi szolgáltatások és polgári védelmi szolgáltatások	75220000-4, 75221000-1, 75222000-8
5	4.	Nyomozóirodák és biztonsági szolgálatok szolgáltatásai	79700000-1-től 79720000-7-ig
6	5.	Szárazföldi közlekedési szolgáltatások	60000000-8, 60100000-9 -től 60183000-4-ig (kivéve 60160000- 7, 60161000-4), és 64120000-3-tól 64121200-2-ig
7	6.	Légi személyszállítási és teherfuvarozási szolgáltatások, kivéve a postai küldemények szállítását	60400000-2, 60410000-5-től 60424120-3-ig (kivéve 60411000- 2, 60421000-5), 60440000-4-től 60445000-9-ig és 60500000-3
8	7.	Szárazföldi és légipostai küldemények szállítása	60160000-7, 60161000-4, 60411000-2, 60421000-5
9	8.	Vasúti közlekedési szolgáltatások	60200000-0-től 60220000-6-ig
10	9.	Vízi szállítás	60600000-4-től 60653000-0-ig, és 63727000-1-tól 63727200-3-ig
11	10.	Közlekedési mellék- és kiegészítő szolgáltatások	63100000-0-tól 63111000-0-ig, 63120000-6-tól 63121100-4-ig, 63122000-0, 63512000-1 és 63520000-0-tól 6370000-6-ig
12	11.	Távközlési szolgáltatások	64200000-8-tól 64228200-2-ig, 72318000-7, és 72700000-7-től 72720000-3-ig
13	12.	Pénzügyi szolgáltatások: Biztosítási szolgáltatások	66500000-5-től 66720000-3-ig
14	13.	Számítógépes és azzal összefüggő szolgáltatások	50310000-1-től 50324200-4-ig, 72000000-5-től 72920000-5-ig (kivéve 72318000-7, és 72700000- 7-től 72720000-3-ig), 79342410-4, 9342410-4
101
15	14.	Kutatási és fejlesztési szolgáltatások és értékelő vizsgálatok, ide nem értve 7. § (1) bekezdés 13. pontjában említett kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat	73000000-2-től 73436000-7-ig
16	15.	Számviteli, könyvvizsgálói és könyvelői szolgáltatások	79210000-9-től 79212500-8-ig
17	16.	Vezetési tanácsadó szolgáltatások és ezzel összefüggő szolgáltatások, ide nem értve a választottbírósági és békéltetési szolgáltatásokat	73200000-4-től 73220000-0-ig, 79400000-8-tól 79421200-3-ig és 79342000-3, 79342100- 4 79342300-6, 79342320- 2 79342321-9, 79910000-6, 79991000-7, 98362000-8
18	17.	Építészeti szolgáltatások; mélyépítési szolgáltatások és integrált mélyépítési szolgáltatások; várostervezési és tájépítészeti szolgáltatások; az ezekkel összefüggő tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatások; műszaki vizsgálati és elemző szolgáltatások	71000000-8-tól 71900000-7-ig (kivéve 71550000-8) és 79994000- 8
19	18.	Épülettakarítási szolgáltatások és ingatlankezelési szolgáltatások	70300000-4-től 70340000-6-ig, és 90900000-6-tól 90924000-0-ig
20	19.	Szennyvíz- és hulladékkezelési szolgáltatások; Köztisztasági és hasonló szolgáltatások	90400000-1-től 90743200-9-ig (kivéve 90712200-3), 90910000-9- től 90920000-2-ig és 50190000-3, 50229000-6, 50243000-0
21	20.	Védelmi és biztonsági képzési és szimulációs szolgáltatások	80330000-6, 80600000-0, 80610000-3, 80620000-6, 80630000-9, 80640000-2, 80650000-5, 80660000-8
102
3. melléklet a 2016. évi .... törvényhez
A törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások
	A	B	C
1	Kategória száma	Tárgy	CPV-hivatkozási szám
2	21.	Szállodai és éttermi szolgáltatások	55100000-1-től 55524000-9-ig, és 98340000-8-tól 98341100-6-ig
3	22.	Közlekedési mellék- és kiegészítő szolgáltatások	63000000-9-től 63734000-3-ig (kivéve 63711200-8, 63712700-0, 63712710- 3), 63727000-1-tól 63727200-3-ig és 98361000-1
4	23.	Jogi szolgáltatások	79100000-5-től 79140000-7-ig
5	24.	Személyzet-elhelyezési és -ellátási szolgáltatások, ide nem értve a 7. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti, foglalkoztatásra irányuló szerződéseket	79600000-0-tól 79635000-4-ig (kivéve 79611000-0, 79632000-3, 79633000- 0) és 98500000-8-tól 98514000-9-ig
6	25.	Egészségügyi és szociális szolgáltatások	79611000-0 és 85000000-9-től 85323000-9-ig (kivéve 85321000-5 és 85322000-2)
7	26.	Egyéb szolgáltatások	
103
4. melléklet a 2016. évi ... törvényhez
1. Az Infotv. 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok táblázatának 4. sora helyébe a következő
rendelkezés lép:
	Adat	Frissítés	Megőrzés
4.	Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartama, valamint az említett adatok változásai, a védelmi és biztonsági célú beszerzések adatai és a minősített adatok, továbbá a Kbt. 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések, és az azok eredményeként kötött szerződések adatai kivételével A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra kötött - szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét egybe kell számítani	A döntés meghozatalát követő hatvanadik napig.	A közzétételt követő 5 évig
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
104
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a védelmi és
biztonsági célú beszerzések szabályozását törvényi szintre utalta, figyelemmel arra, hogy a
honvédelem és a biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és
szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések
odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2044/18/EK irányelv
módosításáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a
továbbiakban: védelmi irányelv) a „klasszikus” közbeszerzésektől elválasztva, azok irányelvi
szabályozásától függetlenül határozza meg a védelmi és biztonsági terület beszerzéseinek
szabályozását, így szükséges a védelmi irányelvet is egy, a Kbt.-vel azonos szintű
jogszabályban átültetni.
A védelmi beszerzéseket jelenleg a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő,
kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg
szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.)
Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) szabályozza, melynek hatályban tartását a Kbt. lehetővé
tette az új törvényi szabályozás hatálybalépéséig. A védelmi beszerzések szabályozásának
kialakítása során e kormányrendeletet és - azon kérdésekben, amelyekben a „klasszikus”
közbeszerzések irányelvi szabályozása és a védelmi irányelv tartalmilag megegyezik -
törekedtünk az azonos szövegezésre, kiegészítve a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült
tapasztalatokkal, valamint azon pontosításokkal, amelyek az uniós jogértelmezés alapján
indokoltak.
A biztonsági beszerzéseket a BM szabályozási hatáskörébe tartozó, a minősített adatot, az
ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági
intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: R2.) szabályozta, mely azonban az Európai Bizottság által jelzett, a védelmi
beszerzési irányelvvel szemben fennálló összeütközések miatt 2014. november 7-ével hatályát
vesztette. A tárgykör újraszabályozására az IM 2015. első félévében megkezdte egy új
kormányrendelet előkészítését, mely azonban nem került elfogadásra. Figyelemmel arra, hogy
az ebben foglalt szakmai tartalmat az előterjesztő szakmailag támogathatónak tartotta, a
biztonsági beszerzések szabályozásánál e tervezetet is alapul vette.
A védelmi és biztonsági beszerzésekről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) hatálya
alá a védelmi beszerzések, a biztonsági beszerzések, valamint a Javaslat 2. és 3. melléklete
szerinti szolgáltatások tartoznak, ha azok kifejezetten katonai célt szolgálnak, vagy biztonsági
célt szolgálnak és egyben minősített adatot érintenek, tartalmaznak vagy követelnek meg. A 3.
melléklet szerinti szolgáltatások tekintetében a Javaslat csak korlátozottan alkalmazandó. A
védelmi beszerzések körébe tartozó beszerzési tárgyak közös vonása, hogy azok kifejezetten
katonai célt szolgálnak, figyelemmel arra, hogy az uniós joggyakorlat következetes abban, hogy
az akár több funkció ellátására alkalmas árukat, szolgáltatásokat, építési beruházásokat csak
akkor engedi a védelmi az irányelv hatálya alatt beszerezni, ha azok eredeti vagy átalakított
formájukban kifejezetten katonai célt szolgálnak. A védelmi beszerzési tárgyköröket a Javaslat
csak keretjelleggel tartalmazza, az Európai Unió Közös Katonai Listája szerinti részletes
felsorolás kormányrendeleti szinten kerül kiadásra. A biztonsági beszerzések fogalma alatt a
védelmi beszerzések közé nem tartozó, példálózóan felsorolt, Magyarország belső és külső
biztonságát érintő, egyben minősített adatot tartalmazó vagy keletkeztető beszerzéseket kell
érteni. A korábban alkalmazott, „minősített beszerzés” fogalom helyett ezen új terminológiával
is az irányelvi megfelelést kívánja a Javaslat elősegíteni, hangsúlyozva, hogy a minősített adat
érintettsége a beszerzésben önmagában még nem alapozza meg a védelmi irányelv, illetve az
105
azt átültető jogszabály alkalmazását, önmagában ez nem helyezi a biztonság területére a
beszerzést.
A védelmi irányelv ajánlatkérő-fogalmának teljes átültetése érdekében a Javaslat a korábbi
szabályozással ellentétben nem konkrét szerveket sorol fel a hatálya alá tartozóként, hanem
szervtípusokon keresztül határozza meg az ajánlatkérők körét, a biztonsági beszerzések
tekintetében ajánlatkérőként említve a közszolgáltatókat is.
A védelmi irányelv szerinti kivételi köröket a Javaslat felsorolásszerűen említi, azok
tekintetében a törvényi előírásokat még korlátozott formában sem rendeli alkalmazni, mivel
álláspontunk szerint a Javaslat nem szabályozhat olyan tárgykört, ami nem tartozik a hatálya
alá, ilyen kötelezettség a védelmi irányelvből sem következik.
A Javaslat, a korábbi szabályozástól eltérően külön nemzeti és külön uniós eljárásrendet
szabályoz. A védelmi beszerzések tekintetében a Javaslat nemzeti értékhatárt nem határoz meg,
míg a biztonsági beszerzések tekintetében a Javaslat csak akkor alkalmazandó, ha azok becsült
értéke eléri vagy meghaladja a mindenkori nemzeti közbeszerzési értékhatárnak megfelelő
összeget. Mind a védelmi, mind a biztonsági beszerzések tekintetében irányadó alkalmazandó
továbbá a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatára, az ezt elérő, vagy meghaladó
becsült értékű beszerzések tekintetében a nemzeti eljárásrendhez kapcsolt, enyhébb szabályok
nem alkalmazhatóak.
A Javaslat szerkezetét illetően elmondható, hogy az általánosan követendő elj árási és szerződési
szabályokat a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait elérő vagy meghaladó
becsült értékű védelmi beszerzésekre nézve állapítja meg, ehhez képest speciális szabályt képez
az ezen értékhatárokat el nem érő becsült értékű védelmi beszerzések szabályozása. Ezek
értékhatártól függően háttérszabályul szolgálnak a biztonsági beszerzésekkel kapcsolatos
különös szabályoknak.
A jogorvoslat szabályait az eddigi szabályok csak a mindenkori közbeszerzési törvényre mutató
hivatkozások útján tartalmazták, figyelemmel arra, hogy a korábbi közbeszerzési törvények
maguk is kiterjesztették jogorvoslati rendelkezéseiket a védelmi és minősített beszerzésekre.
Mivel a Kbt. ezt már csak külön törvény ez irányú rendelkezése esetére, lehetőségként említi,
a Javaslatban teljes körűen megjelennek a jogorvoslati eljárásokra vonatkozó rendelkezések. A
Javaslat a Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság hatáskörébe telepíti a kapcsolódó
hatásköröket, figyelemmel arra, hogy a jogalkalmazói gyakorlat szerint a Közbeszerzési
Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárás hatékonynak bizonyult, egyben kellő rugalmasságot
is biztosított a beszerzési eljárások eredményes lefolytatásához. A Közbeszerzési
Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárás tekintetében a Javaslat a kérelemhez kötöttség elvét
érvényesíti. A bíróságok hatáskörébe a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéseinek
felülvizsgálata, illetve a beszerzésekkel, beszerzési szerződésekkel kapcsolatos polgári jogi
igények elbírálása tartozik, melyhez kapcsolódóan a Javaslat a védelmi és biztonsági
beszerzések tekintetében is létrehozza a Kbt.-ből már ismert speciális pertípusokat.
A javaslat egyes részletszabályok, iratminták meghatározását végrehajtási rendeletek szintjére
utalja, melyek megalkotásával párhuzamosan a jogrendszer kormány- és miniszteri rendeleti
szintjének e Javaslat hatálybalépéséhez kapcsolódó felülvizsgálatát is szükséges elvégezni.
106
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
Az 1. és 2. §-hoz
Az alapelvi rendelkezések a védelmi és a minősített beszerzésekre vonatkozó korábbi
szabályozás alapulvételével határozzák meg a törvény értelmezési kereteit, különös tekintettel
a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdekek, továbbá a minősített adatok védelmére, valamint
a közpénzek hatékony felhasználására. A törvény kógenciájának kimondása mellett e
rendelkezések előírják a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban:
Ptk.) szerződésekre vonatkozó rendelkezéseinek háttérszabályként való alkalmazását. A Ptk.
6:60. § (1) bekezdésére figyelemmel emellett természetesen alkalmazandók a szerződés
tárgyából adódóan esetlegesen ágazati jogszabályban megjelenő, a szerződés kötelező
tartalmára vonatkozó rendelkezések is. A 2. § lehetővé teszi bizonyos beszerezésekkel
összefüggő, közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságának honvédelmi
vagy nemzetbiztonsági érdekből történő korlátozását.
A 3. §-hoz
Az értelmező rendelkezések a korábbi szabályozáshoz képest bővebben határozzák meg a
törvény értelmezése tekintetében releváns fogalmak körét. Mivel a klasszikus közbeszerzési
irányelvi háttér, valamint a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra,
árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által
odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és a
2004/18/EK irányelv módosításáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv (a továbbiakban: védelmi beszerzési irányelv) több ponton azonos átültetendő
szabályokat ír elő, a Javaslat a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a
továbbiakban: Kbt.) fogalomhasználatával azonos terminológia meghatározására törekszik ott,
ahol a védelmi és biztonsági szakterület specialitásai nem követelnek meg eltéréseket.
A § a katonai célú építési beruházás fogalmának kiegészítését tartalmazza a hazai költségvetési
forrásra utalással, figyelemmel arra, hogy az Európai Unió (a továbbiakban: EU) következetes
gyakorlata szerint katonai célú beruházásra uniós támogatás nem biztosítható. Újdonság
továbbá, hogy a törvény meghatározza a válsághelyzet fogalmát a magyar jogrendszer releváns
jogintézményeinek hivatkozásával, annak érdekében, hogy a törvény válsághelyzetben
alkalmazható rendelkezései tekintetében támpontot biztosítson.
A 4. §-hoz
A Javaslat a korábbi szabályozáshoz képest pontosítva határozza meg a védelmi irányelv
előírásai következtében a hatálya alá tartozó beszerzések körét. A védelmi beszerzések köre
nem fedi le teljeskörűen az R1. tárgyi hatályát, figyelemmel arra, hogy az uniós szabályozással
való összhang érdekében kizárólag a katonai célú áruk, szolgáltatások és építési beruházások
beszerzését foglalja magában. A szabályozás a katonai célú áruk és szolgáltatások tekintetében
keretjellegű, ugyanis az 1. melléklet a törvény hatálya alá tartozó katonai célú áruk és
szolgáltatások az Európai Uniós közös katonai listájának alapulvételével felsorolt kategóriáit
tartalmazza, azzal, hogy a részletes paraméterek kormányrendeleti szinten kerülnek
meghatározásra. A biztonsági beszerzések fogalmában az új szabályozás példálózó jelleggel
felsorolja az érintett beszerzéseket, továbbá kötelező tartalmi elemként írja elő minősített adat
felmerülését. A felsorolás példálózó jellegére figyelemmel a biztonsági cél fennállásának
megállapítása és igazolása az ajánlatkérő felelősségi körébe tartozik, erre figyelemmel a
107
felsorolásban nem nevesített szempontok is alapot adhatnak az eljárások biztonsági
beszerzésként történő lefolytatására.
Szintén a törvény tárgyi hatálya alá tartoznak a kifejezetten katonai célú, vagy biztonsági célú
és minősített adatot érintő, 2. és 3. melléklet szerinti szolgáltatások, azzal, hogy a 3. melléklet
szerinti szolgáltatások beszerzése esetén e törvénynek csak bizonyos rendelkezései
alkalmazandóak.
Az 5. §-hoz
A Javaslat a korábbi szabályozáshoz képest hiánypótló jelleggel meghatározza a „vegyes”, tehát
részben e törvény, részben a Kbt. hatálya alá vagy az e törvény alóli kivételnek minősülő
elemeket tartalmazó beszerzések esetén alkalmazandó jogot, mind az objektíve szét nem
válaszható, mind a szétválasztható, de objektív okból egy szerződés tárgyát képező elemek
tekintetében.
A 6. §-hoz
A Javaslat - az irányelvi egyezőségre való tekintettel részben megismételve a Kbt. szerinti
ajánlatkérők körének meghatározását - meghatározza azon szerv- és szervezettípusokat,
amelyek az e törvény tárgyi hatályában meghatározott beszerzéseik vonatkozásában e törvény
alapján kötelesek a beszerzési eljárás lefolytatására. Az R1.-hez képest a törvény nem határoz
meg konkrét, a hatálya alá tartozó szerveket, ebből következően valamennyi, a 6. § alá tartozó
szerv, szervezet e törvény alapján köteles lefolytatni a 4. § szerinti beszerzéseit. Az Európai
Bizottság gyakorlata alapján a 6. §-ban felsorolt kör nem szűkíthető arra hivatkozással, hogy
bizonyos szervek alapfeladataikból adódóan nem folytathatnak le védelmi és biztonsági
beszerzéseket, ugyanis az irányelv - és ezzel a törvény - személyi hatálya alá valamennyi, a
védelmi irányelv szerinti ajánlatkérői fogalomnak megfelelő szervtípust be kell vonni az
irányelvi szabályozás teljes körű átültetése érdekében.
A 7. §-hoz
A rendelkezés a védelmi irányelv 13. cikkét átültetve meghatározza azokat a beszerzéseket,
amelyek védelmi vagy biztonsági jellegüktől függetlenül nem tartoznak a törvény hatálya alá.
Ezen beszerzések vonatkozásában a Javaslat nem tartalmaz rendelkezéseket. Szükséges
megemlíteni, hogy az (1) bekezdés 4. pontja szerinti beszerzések csak akkor mentesülnek e
törvény hatálya alól, ha az erre hatáskörrel felhatalmazott döntéshozó formalizált eljárásban
döntött a mentesítés tárgyában. Az R1. a mentesítés tárgyában történő döntést a Kormány
hatáskörébe telepítette, amely a jogalkalmazói tapasztalatok alapján biztosította ezen eljárások
hatékony lebonyolítását. Erre figyelemmel a mentesítést a Javaslat továbbra is a Kormány
egyedi döntési jogkörébe telepíti, a mentesítésre irányuló eljárás részletes szabályait e törvény
felhatalmazása alapján kiadásra kerülő kormányrendelet fogja tartalmazni.
A 8. §-hoz
E rendelkezés előírja az ajánlatkérő részére, hogy kialakítsa a beszerzési eljárások
előkészítésének és lefolytatásának belső eljárásrendjét, meghatározva az ehhez kapcsolódó
felelősségi köröket, továbbá meghatározza a bírálóbizottsággal kapcsolatos előírásokat.
A 9. §-hoz
108
A rendelkezés a Kbt. hasonló tartalmú szakaszainak alapulvételével meghatározza az
ajánlatkérői oldalon, illetve a gazdasági szereplők részéről összeférhetetlenséget eredményező
körülményeket, illetve az ennek bejelentésére vonakozó kötelezettséget, továbbá azon
helyzeteket, melyek ugyan a beszerzések előkészítéséhez kapcsolódnak, de nem
eredményeznek önmagukban összeférhetetlenséget.
A 10. és a 11. §-hoz
E szakaszok a Kbt. azonos tárgyú rendelkezéseit lekövetve meghatározzák a több gazdasági
szereplő közös részvételre jelentkezésének, illetve ajánlattételének szabályait, valamint a
gazdasági szereplők egy beszerzési eljáráson belüli összefonódását gátló tilalmakat.
A 12. és a 13. §-hoz
A rendelkezések meghatározzák a több ajánlatkérő által közösen megvalósításra kerülő
beszerzések szabályait, különös tekintettel a felelősség megosztására, valamint arra az
esetkörre, amikor az EU eltérő tagállamaiból származó ajánlatkérők folytatnak le közösen
beszerzési eljárást.
A 14. §-hoz
A rendelkezés az R1. alapelvi rendelkezéseiből külön alcímbe emelve tartalmazza pontosított
formában a védett foglalkoztatók beszerzési eljárásban való részvételének fenntartására
vonatkozó lehetőséget, valamint annak lehetőségét, hogy a szerződés teljesítését védett
munkahely-teremtési program keretében írja elő.
A 15. §-hoz
A rendelkezés kimondja, hogy a beszerzések csak - az értelmező rendelkezésekben
meghatározott fogalmak szerinti - árubeszerzésre, szolgáltatás, vagy építési beruházás
megrendelésére vonatkozó szerződés megkötésére irányulhatnak, vegyes tárgyú beszerzés
esetén pedig a becsült érték alapján domináns beszerzési tárgyra vonatkozó szabályok szerint
kell eljárni.
A 16-21. §-hoz
A Javaslat meghatározza a becsült érték fogalmát, valamint az annak kiszámítására vonatkozó
részletszabályokat, valamint ezek szabályok visszaélésszerű alkalmazásának tilalmát. Itt jelenik
meg továbbá a részekre bontás tilalma, valamint a „leválasztási szabály”.
A 22. §-hoz
E rendelkezés definiálja a törvény alkalmazásában irányadó értékhatárokat, azok konkrét
összegének megjelölése nélkül. Átvéve a korábbi szabályozást a védelmi beszerzések
tekintetében nem állapít meg nemzeti értékhatárt, bármekkora becsült érték esetén e törvény
szabályait rendeli alkalmazni. A biztonsági beszerzések tekintetében azonban nemzeti
értékhatárként a mindenkori nemzeti közbeszerzési értékhatárt köti ki.
A 23-25. §-hoz
109
A Javaslat az alkalmazandó eljárási szabályok tekintetében rögzíti, hogy a védelmi beszerzési
eljárásokra vonatkozó eljárási szabályok általános háttérszabályként érvényesülnek a
biztonsági beszerzések szabályaihoz képest, melyek csak a biztonsági beszerzések tekintetében
alkalmazandó eltéréseket tartalmazzák. A 2. melléklet szerinti, kifejezetten katonai vagy
biztonsági célú szolgáltatások tekintetében a védelmi, illetve a biztonsági beszerzési eljárásokra
vonatkozó szabályok teljes körű alkalmazását írja elő, míg a védelmi irányelv könnyítését
átültetve a 3. melléklet szerinti szolgáltatások esetében csak a hivatkozott rendelkezések
alkalmazását követeli meg.
A 26. §-hoz
A rendelkezés az átláthatóság biztosítása érdekében előírja a beszerzési eljárások írásbeli
dokumentálására, valamint a keletkezett iratok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget.
A 27. és a 28. §-hoz
A Javaslat meghatározza az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők közötti kommunikáció
szabályait, az érvényesítendő követelményeket, tekintettel különösen az esélyegyenlőségre, az
elektronikus kommunikáció követelményeire és a minősített adatok védelmére.
A 29. §-hoz
A rendelkezés meghatározza az eljárási cselekmények gyakorlására meghatározott határidők
számításával kapcsolatos szabályokat.
A 30. §-hoz
A védelmi irányelv megfelelő rendelkezésének átültetése érdekében a Javaslat az R1.-hez
képest újdonságként tartalmazza annak lehetsőgét, hogy az ajánlatkérő előzetes összesített
tájékoztató közzététele útján nyilvánosságra hozza a törvény hatálya alá tartozó egyes
beszerzési tárgyak tekintetében a következő tizenkét hónapban lefolytatni tervezett beszerzési
eljárásaira vonatkozó adatokat.
A 31. és a 32. §-hoz
A Javaslat meghatározza a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait elérő, vagy
meghaladó értékű beszerzésekkel kapcsolatos hirdetményeknek az Európai Bizottság felé való
megküldését, illetve az ahhoz kapcsolódó szabályokat. A törvény a Kbt.-től eltérően csak
közvetlen úton teszi lehetővé a hirdetmények megküldését, a Közbeszerzési Hatóság útján nem,
figyelemmel arra, hogy a gyakorlatban ez a megküldési mód a védelmi beszerzések esetében
nem érvényesült.
A 33. §-hoz
110
A Javaslat az R1.-hez képest részletezőbben, a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek
alapulvételével határozza meg az eljárást megindító felhívás kötelező, illetve opcionálisan
szerepeltethető tartalmi elemeit, melyhez az egyes eljárásfajták szabályai az eljárás
részletszabályaiból adódan többletelemeket kapcsolnak. A jogalkotási tendenciákat lekövető
változás, hogy a törvény a részvételi felhívások hirdetménymintáit, valamint a közvetlen úton
megküldésre kerülő ajánlattételi felhívás mintáját nem tartalmazza, mivel a kötelező tartalmi
elemeket a törzsszöveg meghatározza, a szükséges hirdetményminták meghatározásához pedig
miniszteri rendeleti szint is elegendő.
A 34. §-hoz
A rendelkezés a dokumentáció készítésének és rendelkezésre bocsátásának szabályait
tartalmazza az R1. szabályozásának pontosított átvételével, ugyanis újdonságként lehetővé
teszi, hogy az ajánlatkérő előírja, hogy a dokumentációt részvételi jelentkezésenként, vagy
ajánlatonként legalább egy részvételre jelentkezőnek, ajánlattevőnek vagy alvállalkozónak át
kell vennie, vagy elektronikus úton el kell érnie.
A 35. §-hoz
A Javaslat újdonságként arra az esetre, ha a részvételi szakaszban a dokumentáció nem kerül
rendelkezésre bocsátásra, lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő kiegészítő iratok rendelkezésre
bocsátásával segítse a gazdasági szereplőket részvételi jelentkezéseik összeállításában.
A 36. §-hoz
A rendelkezés az R1. szerinti szabályozást átvéve meghatározza a műszaki leírás kialakítása
során figyelembe veendő szempontokat. A korábbi szabályozás kiegészítésre került annak
felsorolásszerű megadásával, hogy az egyes beszerzési tárgyak tekintetében mely tartalmi
elemeknek kell szerepelnie a műszaki leírásban.
A 37-40. §-hoz
A rendelkezések valamennyi eljárásfajtára nézve érvényes, közös háttérszabályokat határoznak
meg az ajánlattételi és a részvételi határidő meghatározására és módosítására, a felhívások és a
dokumentáció módosítására és visszavonására nézve. Lehetővé teszik továbbá feltételes
beszerzési eljárás megindítását, valamint meghatározza az ajánlati kötöttség beálltának
időpontját.
Az R1. szabályozásához képest a Javaslat nem állapít meg konkrét minimumot az ajánlattételi
és részvételi határidőre nézve, továbbá elhagyásra került a törvényből a felhívás módosítására,
illetve visszavonására vonatkozó hirdetményminta is.
A 41. §-hoz
A Javaslat a Kbt. szerinti szabályozás átvételével, a korábbiakhoz képest részletezőbben
határozza meg a kiegészítő tájékoztatás kérésére és megadására vonatkozó rendelkezéseket.
A 42. §-hoz
A rendelkezés az ajánlati biztosítékra vonatkozó R1. szerinti szabályozás pontosítva veszi át,
meghatározza ugyanis az ajánlati biztosíték teljesítésének lehetséges módozatait.
111
A 43. és 44. §-hoz
A Javaslat - nem taxatív módon - felsorolja azokat az ajánlatkérő által az ajánlatban
megkövetelhető tartalmi elemeket, melyek a minősített adatok védelméhez és az
ellátásbiztonság garantálásához szükséges feltételek fennállását igazolják.
A 45. és 46. §-hoz
A Javaslat meghatározza az ajánlatkérő által kötelezően, illetve opcionálisan alkalmazandó
kizáró okokat, valamint azok igazolásának módjait. A kizáró okok meghatározása - az egységes
irányelvi háttér érdekében - a Kbt. szerinti megfogalmazást követi le.
A 47-50. §-hoz
A Javaslat e rendelkezései meghatározzák a gazdasági szereplők pénzügyi-gazdasági, illetve
műszaki-szakmai alkalmassága igazolásának lehetséges módozatait, a beszerzési tárgyaktól
függően.
Az 51. és 52. §-hoz
A Javaslat meghatározza az ajánlatok és részvételi jelentkezések összeállítására vonatkozó
szabályokat, mely a szabályozás szerkezeti átalakításának következtében is pontosításra került.
Az 53. §-hoz
A törvény a Kbt.-vel azonos tartalommal szabályozza az ajánlatok és részvételi jelentkezések
benyújtását, valamint felbontását.
Az 54. és 55. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy az ajánlatkérő milyen lépések mentén köteles az ajánlatok és a
részvételi jelentkezések elbírálására, továbbá hogy a bírálati kötelezettsége alól mely esetekben
mentesül. Lehetőséget biztosít az ajánlatkérő részére arra is, hogy az ajánlattevőket ajánlati
kötöttségük fenntartására hívja fel abban az esetben, ha az ajánlatok elbírálására az ajánlati
kötöttség eredeti időtartama alatt nem kerül sor.
Az 56. §-hoz
A Javaslat a korábbiakhoz képest részletezőbb módon, a Kbt.-vel azonos tartalommal teszi
lehetővé, hogy a bírálat során a gazdasági szereplők pótolhassák az ajánlatuk, illetve részvételi
jelentkezésük hiányait, illetve hogy a bírálat elvégzése érdekében az ajánlatkérő felvilágosítást
kérjen tőlük. A számítási hibák javítását a Javaslat az ajánlatkérő feladatkörébe telepíti.
Az 57. §-hoz
A Javaslat a korábbi szabályozást a Kbt.-re figyelemmel pontosítva meghatározza, hogy az
ajánlatban szereplő, aránytalannak tűnő vállalások vizsgálatát az ajánlatkérő mely keretek
között köteles elvégezni, annak során mely szempontokra támaszkodhat.
112
Az 58. és 59. §-hoz
A rendelkezések a korábbi szabályozás tendenciáinak figyelembe vételével határozzák meg az
ajánlatok és részvételi jelentkezések érvénytelenné nyilvánításának taxatívan felsorolt okait, az
ezek alkalmazásához kapcsolódó szabályokat, továbbá az érvénytelenné nyilvánítás és a kizáró
okok közötti kapcsolatot megteremtő rendelkezéseket.
A 60. §-hoz
A Javaslat meghatározza az eljárás eredménytelenné nyilvánítását megalapozó okokat. A
részajánlattétel lehetősége esetén a részleges eredménytelenség a főszabály, kivéve, ha az az
ajánlatkérő érdekmúlását eredményezné.
A 61-63. §-hoz
A Javaslat alapján értékelési szempontként az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű
ellenszolgáltatást vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását határozhatja meg.
Utóbbi tekintetében a törvény előírja, hogy a részszempontok alapján mely számítási móddal
kell az ajánlatok pontszámait kiszámítani.
A 64. és 65. §-hoz
A Javaslat a részvételi és az ajánlattételi szakasz tekintetében is az írásbeli összegezés
megküldését határozza meg a gazdasági szereplők tájékoztatásának eszközeként. Meghatározza
ennek kötelező tartalmi elemeit, illetve annak utólagos, érdemi vagy technikai módosításának
lehetséges eseteit. E helyen határozza meg továbbá a beszerzési eljárás lezárultaként figyelembe
veendő időpontokat is.
A 66. §-hoz
A Javaslat meghatározza az előzetes vitarendezés szabályait.
A 67. §-hoz
A Javaslat a védelmi irányelv 25. cikkével összhangban határozza meg az alkalmazható
eljárásfajtákat, így e törvény alapján nyílt eljárás nem folytatható le. Hasonlóan a Kbt. új
kategorizálásához, a keretmegállapodások megkötését a Javaslat nem az eljárásfajták között
említi, hanem azoktól elkülönítve, speciális beszerzési technikaként.
A 68-70. §-hoz
A Javaslat az R1.-től eltérő szerkezetben, egy helyen szerepelteti a meghívásos eljárás
valamennyi, az általános háttérszabályokhoz kapcsolódó részletszabályát. Az ajánlattételi
felhívás tekintetében a Javaslat iratmintát nem tartalmaz, ehelyett annak kötelező tartalmi
elemeit határozza meg. A minimális határidők tekintetében a Javaslat a védelmi irányelv
szerinti minimális határidőket emeli át.
A 71-74. §-hoz
113
Figyelemmel arra, hogy a Javaslatban mind az általános eljárási szabályok, mind a meghívásos
eljárás szabályai a tárgyalásos eljárás háttérszabályait képezik, a tárgyalásos eljárásról szóló
alcímben a tárgyalás lebonyolításának szabályai, valamint az ajánlatkérő ezzel kapcsolatos
tájékoztatási kötelezettségei jelennek meg hangsúlyosan. Az eljárási határidők tekintetében is
a meghívásos eljárás szabályai érvényesülnek, így itt is a védelmi irányelv szerinti minimális
határidők az irányadóak.
A 75-79. §-hoz
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályaiban az eljárás alkalmazására jogalapot
biztosító esetkörök az R1. vonatkozó felsorolásának megfelelően szerepelnek, továbbá a
felsorolás a védelmi irányelv 28. cikk 5. pontjának átültetésének érdekében kiegészült egy
további esetkörrel. Az alcím tartalmazza továbbá az egyes jogalapokhoz rendelet kiegészítő
szabályokat, továbbá a - háttérszabályként érvényesülő - tárgyalásos eljárás szabályaihoz
képest szükséges eltéréseket, illetve kiegészítéseket.
A 80-84. §-hoz
E rendelkezések a versenypárbeszédre vonatkozó szabályokat tartalmazzák.
A 85. és 86. §-hoz
A Javaslat az irányelvi egyezőségre tekintettel a közbeszerzési szabályozással döntően azonos
tartalommal határozza meg a keretmegállapodásos beszerzési technika alkalmazásának
feltételeit, és a keretmegállapodásban részes ajánlattevők számától és a szerződéses feltételek
előreláthatóságától függő, lehetséges eljárási konstrukciókat. A védelmi irányelv 29. cikk (2)
bekezdése szerint a keretmegállapodás leghosszabb időtartamát hét évben határozza meg, ezen
felső korlát is áttörhető azonban a beszerzés tárgyának várható élettartamára, illetve az új
ajánlattevő bevonása által eredményezett műszaki nehézségekre figyelemmel. Az irányelvi
háttér különbözősége miatt a Javaslat továbbá eltérően határozza meg a több ajánlattevővel
kötött keretmegállapodás alapján lefolytatásra kerülő beszerzésekre vonatkozó szabályokat.
A 87. §-hoz
A Javaslat a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait el nem érő értékű védelmi
beszerzések tekintetében további kivételi köröket határoz meg a hatály alól. Ezek közül a b)
pont szerinti eset konkrét értékhatárral ugyan, de szerepelt az R1.ben is. Az a) és c) pont a Kbt.
11.	§ i) és k) pontja szerinti, szintén csak nemzeti rezsimben alkalmazható kivételi eseteket
képezi le a védelmi beszerzésekre.
A 88. §-hoz
A rendelkezés az uniós értékhatárokat el nem érő védelmi beszerzések esetében a hirdetmények
tekintetében csak a honlapon történő közzétételt követeli meg, az Európai Bizottság részére
történő megküldést nem.
A 89-91. §-hoz
A Javaslat az uniós értékhatárokat el nem érő értékű védelmi beszerzések tekintetében
egyszerűsített eljárási szabályokat határoz meg a kiegészítő tájékoztatás megadása, valamint a
114
kizáró okok fenn nem állásának és az alkalmasság igazolása tárgyában. További kötelező
eredménytelenné nyilvánítási okot határoz meg a Javaslat arra az esetre, ha a nyertes ajánlat
értéke a becsült értékhez képest magasabb, egyúttal ezen magasabb becsült érték alapján az
alkalmazott eljárási szabályok már nem lettek volna alkalmazhatóak.
A 92-94. §-hoz
A Javaslat az uniós értékhatárt el nem érő értékű védelmi beszerzések tekintetében
könnyítéseket határoz meg az egyes eljárásfajták tekintetében, különös tekintettel a minimális
határidőkre, továbbá egy további jogalapot határoz meg a hirdetemény nélküli tárgyalásos
eljárás alkalmazására. Az ennek alapjául szolgáló éretékhatárok magasabbak, mint a Kbt.
hasonló, szintén csak nemzeti rezsimben alkalmazható eljárásánál, azonban ennek oka az, hogy
a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárai is magasabbak az uniós közbeszerzési
értékhatárnál.
A 95-98. §-hoz
A Javaslat a szerződés megkötésére és tartalmára alkalmazandó szabályokat határozza meg.
Kiemelendő, hogy a sajátos szerződés elemek között rendezhetőek az alvállalkozói
szerződésekkel kapcsolatos kérdések, valamint nemzetbiztonsági szolgálatnak minősülő
ajánlatkérő esetén a kiegészítő ellenőrzéssel kapcsolatos sajátos feltételek. A Javaslat
tartalmazza továbbá a tartalékkeret kikötésére vonatkozó szabályokat.
A 99-107. és 109. §-hoz
A Javaslat e helyen szabályozza a szerződéses biztosítékok, a szerződés teljesítésével
kapcsolatos rendelkezések, az érvénytelenség és a teljesítésben részt vevők tárgykörét, valamint
a szerződések megszüntetésének szabályait. A Javaslat 104. § (1) bekezdés c) pontjával
kapcsolatban kiemelést érdemel, hogy az abban foglaltak konjunktív feltételeknek minősülnek.
A Javaslat 104. § (1) bekezdés d) pontja és (3) bekezdése a védelmi irányelv alapján a hatályos
szabályozáshoz képest új semmisségi esetkört állapít meg a keretmegállapodások alapján
lefolytatásra kerülő beszerzések tekintetében.
A 108. §-hoz
E rendelkezés a szerződésmódosítás szabályait tartalmazza. A Kbt.-hez képest kiegészíti a
Javaslat a szerződésmódosítás korlátait az ellenszolgáltatás rezsimváltást eredményező
módosításának esetével.
A 110-113. §-hoz
A Javaslat e rendelkezései a védelmi irányelv 50-54. és 64. cikkének átültetéséhez szükséges
rendelkezéseket tartalmazzák.
A védelmi beszerzéseket jellemző sajátosság az alvállalkozók ajánlatkérő által előírható
versenyeztetésének lehetősége. A rendelkezések célja a verseny lehetőségének megteremtése
olyan beszerzések esetében, ahol a beszerzés jellegénél, vagy ahhoz kapcsolódó kizárólagos
jognál fogva nincsen versenyhelyzet a piacon.
A 114. §-hoz
115
Figyelemmel arra, hogy az Európai Bizottság a minősített beszerzések tekintetében a korábbi
szabályozás kapcsán hiányosságként jelezte, hogy a közszolgáltatók ajánlatkérői státusza nem
került leszabályozásra, a Javaslat pótolja ezt a hiányosságot, és - figyelemmel arra, hogy
esetükben csak a biztonsági beszerzéseket látjuk értelmezhetőnek - a biztonsági beszerzések
vonatkozásában a törvény hatályát e körre is kiterjeszti.
A 115. §-hoz
A Javaslat a 2. és 3. melléklet szerinti szolgáltatások biztonsági célú, a védelmi és biztonsági
beszerzések uniós értékhatárát el nem érő értékű beszerzését kivételként nevesíti a törvény alól,
ha a beszerzés külpolitikai érdekkel függ össze. A külpolitikai érdek fogalmát e szakasz (2)
bekezdése határozza meg.
A 116-117. §-hoz
A Javaslat megteremti az Alkotmányvédelmi Hivatal (a továbbiakban: AH) által a gazdasági
szereplőkről vezetett jegyzék jogalapját, lehetővé téve az azon szereplők további, kiegészítő
ellenőrzés alá vetését is. Meghatározza továbbá a jegyzéken történő szereplés, illetve az arra
való felvétel és az arról való törlés biztonsági beszerzésekkel kapcsolatos joghatásait is.
A 118. §-hoz
A Javaslat meghatározza az AH által vezetett jegyzékre kerüléshez szükséges előzetes
minősítés eljárási szabályait, az AH és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat közötti
feladatmegosztást.
A 119-121. §-hoz
E szakaszok meghatározzák a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés eljárási szabályait, a
jegyzék tartalmát, valamint a gazdasági szereplők és az AH a jegyzék naprakészen tartásával
kapcsolatos kötelezettségeit.
A 122-127. §-hoz
A Javaslat meghatározza azokat az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményeket, amelyek
az eljárásban érintett minősített adatok védelmét szolgálják, Lehetővé teszi továbbá a gazdasági
szereplők részére, hogy a korábbi biztonsági beszerzésekben való részvételükre referenciaként
hivatkozzanak.
A 128-129. §-hoz
A Javaslat a biztonsági beszerzések tekintetében további, a gazdasági szereplőkkel szemben
kötelezően érvényesítendő kizáró okokat határoz meg, illetve a nemzetbiztonsági kockázatok
elkerülése érdekében többletelemeket kapcsol az általános szabályokban szereplő kizáró
okokhoz. Előírja továbbá az eljárásból kizárt gazdasági szereplőkre nézve a beszerzéssel
kapcsolatos dokumentumok visszaszolgáltatásának kötelezettségét, valamint meghatározza
az ennek elmulasztása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.
A 130. §-hoz
116
A Javaslat az alkalmasság igazolásához többletszabályokat kapcsol a biztonsági beszerzések
vonatkozásában, mely alapján az ajánlatkérő maga köteles elvégezni a minősített adatok
kezelésére való jogosultság, a minősített adatok védelmének biztosítására való képesség
meglétének ellenőrzését.
A 131-133. §-hoz
A Javaslat meghatározza a beszerzési eljárások menetét érintő, a biztonsági beszerzések
esetében alkalmazandó eltérő szabályokat.
A 134-137. §-hoz
E rendelkezések meghatározzák a biztonsági beszerzési eljárások eredményeképpen megkötött
szerződésekkel kapcsolatos, következő többletszabályokat:
-	a törvény a csak az AH által vezetett jegyzéken szereplő gazdasági szereplők által létrehozott
projekttársaságot is a jegyzéken szereplőként rendeli kezelni,
-	a szerződés törvény erejénél fogva való megszűnését írja elő a jegyzékről való törlés esetére,
-	az általános szabályok mellett további kötelező felmondási, illetve elállási okokat határoz
meg.
A 138. és 139. §-hoz
A korábbi közbeszerzési szabályozás a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban:
Döntőbizottság) hatáskörébe utalta a védelmi és a minősített beszerzéseket, így a
kormányrendeleti szabályozás csak a mindenkori közbeszerzési törvényre történő, sommás
hivatkozással határozta meg a jogorvoslat szabályait. A Kbt. 145. § (6) bekezdése a védelmi és
biztonsági beszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárást csak törvény ilyen tartalmú
rendelkezése esetére utalja döntőbizottsági hatáskörbe, melyre figyelemmel a törvény
megalapozza ezen jogorvoslati hatáskört, azzal, hogy a kapcsolódó polgári jogi igények
elbírálását a bíróságok hatáskörébe utalja. A Javaslat a Döntőbizottság hatáskörét és
illetékességét a törvény a Kbt.-vel azonos módon határozza meg.
A 140-141. §-hoz
A Javaslat a beszerzési ügyben eljárni jogosult közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos
szabályozást a közbeszerzések tekintetében irányadó rendelkezésekkel azonos tartalommal
állapítja meg, azonban a minősített adatok fokozott jelenlétére tekintettel kifejezetten előírja,
hogy minősített adatot érintő eljárásban valamennyi eljáró közbeszerzési biztosnak
nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kell rendelkeznie.
A 142-150. §-hoz
A Javaslat a Döntőbizottság eljárása tekintetében specialitásként csak a kérelemre történő
eljárást teszi lehetővé. Törvényi szinten határozza meg továbbá az irányadó igazgatási
szolgáltatási díjakat, valamint az azok teljesítésével és visszafizetésével kapcsolatos
rendelkezéseket. Az ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének engedélyezését
megalapozó kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek fogalmából a törvény példálózó
jelleggel a honvédelmi, illetve a nemzetbiztonsági érdeket emeli ki.
A 151. §-hoz
117
A Javaslat az eljárásjogi kódexekkel azonos módon szabályozza a védelmi és biztonsági
beszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban is az Európai Bíróság előzetes
döntéshozatali eljárásnak kezdeményezésére vonatkozó eljárásrendet.
A 152-157. §-hoz
A Döntőbizottság vizsgálatának terjedelmét a Javaslat a kérelem tartalmához köti, azon a
Döntőbizottság túl nem terjeszkedhet. Tárgyalás tartása esetén a törvény csak zárt tárgyalás
tartását teszi lehetővé, továbbá a Kbt.-hez képest szigorúbban határozza meg az iratbetekintés
engedélyezését is. Egyebekben a rendelkezések megegyeznek a közbeszerzések felülvizsgálata
esetén irányadó szabályokkal.
A 158. §-hoz
A Döntőbizottság a védelmi és biztonsági beszerzésekkel kapcsolatos ügyekben ugyanazon
döntések meghozatalára jogosult, mint a közbeszerzési eljárások vonatkozásában,
értelemszerűen azzal az eltéréssel, hogy a hivatalbóli eljárás hiányában a jogsértés hiányának
megállapítása csak a kérelmet elutasító végzés formájában történhet.
A 159. §-hoz
A Javaslat a Döntőbizottság beszerzési ügy befejezését eredményező döntésének, a szerződés
megkötését engedélyező végzésének, valamint az érdemi határozat bírósági felülvizsgálata
esetén a döntés közzétételét nem teszi kötelezővé. Egyebekben ezen adatok
megismerhetőségére a minősített adat védelméről szóló törvény, valamint az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései irányadóak.
A 160-167. §-hoz
A Javaslat a korábbi szabályozással azonos módon szabályozza a védelmi és biztonsági
beszerzési eljárásokkal, illetve beszerzési szerződésekkel kapcsolatos bírósági peres és
nemperes eljárások szabályait.
A 168. §-hoz
A Javaslat panasz formájában jogorvoslatot biztosít a jegyzékre való felvétel elutasítása, illetve
a jegyzékről való törlés tárgyában hozott döntés ellen, mely kizárólag objektív, az eljáró
nemzetbiztonsági szolgálat mérlegelési jogkörét nem érintő kérdésben érvényesíthető.
A 169. §-hoz
A Javaslat a védelmi is biztonsági beszerzések esetén is tartalmazza az Európai Bizottság
ajánlatkérővel szembeni eljárásának lehetőségét.
A 170. §-hoz
A Javaslat a védelmi és biztonsági beszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásért
beszedett igazgatási szolgáltatási díjak felhasználásáról, kezeléséről, nyilvántartásáról
rendelkezik, továbbá alkalmazni rendeli azokra az illetékekről szóló törvény egyes
rendelkezéseit is.
118
A 171. §-hoz
A Javaslat az R1. szerinti szabályozás átvételével szabályozza az Európai Bizottság felé
megküldendő statisztikai jelentések készítését és az Európai Bizottság részére történő
megküldését.
A 172. §-hoz
A Javaslat kormányrendeleti szintű felhatalmazást biztosít az 1. melléklet szerinti kategóriák
alapján a törvény hatálya alá tartozó beszerzési tárgyak részletes meghatározására, valamint az
Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 346. cikke szerinti kivételi kör e törvény
alkalmazása alóli mentesítési eljárásnak részletes szabályaira.
A Javaslat miniszteri rendeleti szintű felhatalmazást ad a hirdetményekkel és egyéb
iratmintákkal, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett jegyzék tartalmával, és a
jegyzékre kerüléssel összefüggő formanyomtatványokkal kapcsolatos szabályok
megállapítására.
A 173. és 174. §-hoz
A rendelkezés a törvény hatályba lépésének időpontját határozza meg, azzal, hogy azt csak a
hatálybalépését követően megkezdett eljárásokra, megkötött szerződésekre, és kezdeményezett
jogorvoslati, illetve vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni.
A 175. §-hoz
A rendelkezés módosítja a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt, megteremtve
a védelmi és biztonsági beszerzésekkel összefüggő közigazgatási perek illetékességi szabályát.
A 176-177. §-hoz, valamint a 4. melléklethez
A Javaslat módosítja a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről
szóló 2009. évi CXXII. törvényt és az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt annak érdekében, hogy
fogalomhasználata megegyezzen jelen törvény terminológiájával.
A 178. §-hoz
A Javaslat több ponton módosítja a Kbt.-t, a következő okokból:
A törvény hatálybalépésére figyelemmel a Kbt. 9. § (1) bekezdés a) pontjában szükségtelen a
továbbiakban utalni az eddig fennálló kormányrendeleti szabályra.
A Kbt. 9. §-át szükséges kiegészíteni új bekezdésekkel, ugyanis a 9. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti beszerzésekkel kapcsolatos közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok
nyilvánosságának nemzetbiztonsági érdekből való korlátozásának lehetőségét indokolt
megteremteni.
A Kbt. 198. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti felhatalmazó rendelkezés tekintetében a Javaslat
egyszerűsítést tartalmaz.
A 179. §-hoz
119
A rendelkezés szükségtelenné válása okán hatályon kívül helyezi a Kbt. azon felhatalmazó
rendelkezését, mely jelen törvény hatályba lépéséig felhatalmazást biztosított a védelmi
beszerzések kormányrendeleti szintű szabályozására. A Kbt. 198. § (1) bekezdés 22. pontja
szerinti felhatalmazó rendelkezést is szükséges törölni, mivel a Kbt. hatálya nem terjed ki az
ezen törvény alóli kivételekre. Hatályon kívül helyezésre kerül továbbá a Kbt-ben már
feleslegessé vált, a védelmi irányelvre mutató jogharmonizációs záradék is.
A 180. §-hoz
A rendelkezés a törvény jogharmonizációs záradékát tartalmazza.