﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9802. számú
törvényjavaslat
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról
Előadó:
Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2016. március
1
2016. évi ... törvény
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról
1.	§
(1)	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 7. § (2) bekezdés
a)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdésben megjelölt feladat)
„a) vízbázisvédelem ellátása;”
(2)	A Vgtv. 7. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az (1) bekezdésben megjelölt feladat)
„h) a vízkészletek átcsoportosítását szolgáló vízelosztó rendszerek - ideértve a
csatornákat is - létesítése, fenntartása és üzemeltetése, a többes rendeltetésű rendszerek
fenntartása és üzemeltetése, valamint a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztosítása.”
2.	§
A Vgtv. 15. § (4) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a (4)
bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:
(A vízigények kielégítésének sorrendje az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakra is
figyelemmel:)
„e) öntözési,
f)	gazdasági,
g)	egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú)”
(vízhasználat.)
3.	§
(1)	A Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az (1)
bekezdés a következő m) és n) pontokkal egészül ki:
(Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie)
„l) az öntözési célú vízhasználat esetében mezőgazdasági üzemenként az évi 50 000 m -t,
a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében mezőgazdasági üzemenként az
évi 150 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
m) a (9) bekezdés szerinti tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és
rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után,
n) a vízügyi hatósági jogkörben kiadott vízjogi engedélyben megadott vízmennyiségből a
tél végi többletvizek - felszíni vizek, ár- és belvizek - visszatartásából és tározásából
származó hasznosított vízkészlet után, amennyiben a vízügyi igazgatási szerv igazolja, hogy a
vízkivételi ponton a többlet felszíni víz mennyisége rendelkezésre áll.”
2
(2)	A Vgtv. 15/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés f), g), l)-n) pontjában foglalt esetben, továbbá az (1) bekezdés c)
pontjában foglalt azon esetben, ha az engedélyes a vízügyi hatósági jogkörben kiadott vízjogi
engedéllyel rendelkezik, a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentesség nem érinti a
vízhasználatra vonatkozó, a 15/E. § szerinti nyilatkozattételi és adatszolgáltatási
kötelezettségeket.”
(3)	A Vgtv. 15/C. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A tartósan vízhiányos időszak várható kezdetét és végét a hidrometeorológiai
előrejelzések figyelembevételével a vízgazdálkodásért felelős miniszter a Hivatalos
Értesítőben közleményben közzéteszi.”
4.	§
A Vgtv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4)-
(7)	bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megépítése vagy átalakítása jogerős
hatósági engedély nélkül, vagy a jogerős hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az
üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a hatóság a vízimunka, vízi létesítmény
megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a létesítő részére a fennmaradási
engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az
engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy
vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. Természetes személyre a kiszabott bírság összege
nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
(4)	A vízgazdálkodási bírságot - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a vízimunka, vízi
létesítmény kivitelezőjével szemben kell kiszabni.
(5)	A vízgazdálkodási bírságot a vízimunka, vízilétesítmény létesítőjével szemben kell kiszabni,
ha
a)	a kivitelező kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jogellenes létesítésért való felelősség nem őt
terheli, vagy
b)	a kivitelező személye nem ismert.
(6)	Nem szabható ki vízgazdálkodási bírság
a)	a vizeket érő balesetszerű szennyezés azonnali elhárítása érdekében szükséges,
valamint
b)	a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti
rendkívüli védekezés műszaki feladataihoz kötődő,
vízjogi engedély hiányában létesített vízilétesítmények, vagy végzett vízimunka esetében,
ha az egyébként engedélyezhető lett volna.
(7)	Mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a vízgazdálkodásról
szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi ... törvény hatálybalépését
megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha annak
vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély
megadásának feltételei fennállnak.”
3
5.	§
A Vgtv. 32/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki a 29. § (3) bekezdésében foglaltakon túl jogszabályban, hatósági határozatban
vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást
megszeg, ideértve a vízgazdálkodási adatszolgáltatási, nyilvántartás-vezetési kötelezettséget
is, a jogsértő magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint összegű
vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. Természetes személyre a kiszabott bírság összege
nem haladhatja meg a 300 000 forintot.”
6.	§
A Vgtv. 36. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Nem választható az intézőbizottság, valamint az ellenőrző bizottság tagjává és
elnökévé, aki
a)	a beruházással érintett önkormányzat alkalmazottja, tisztségviselője, valamint ezeknek
a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója,
b)	a beruházás kivitelezésében közreműködő vállalkozó vagy vállalkozás vezető
tisztségviselője.”
7.	§
A Vgtv. 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az elszámolási eljárás keretében a víziközmű társulatnak az alapszabályban
foglaltak szerint el kell számolnia a működésére fordított összeggel, valamint a tagok
vonatkozásában a beszedett érdekeltségi hozzájárulással, figyelembe véve az időközben
elnyert önerő támogatást.”
8.	§
A Vgtv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § A víziközmű társulat közfeladatként kizárólag a település, vagy több település
esetén az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves
vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, a belterületi vízrendezést és
csapadékvíz-gazdálkodást szolgáló vízilétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt. A víziközmű
társulat az e törvényben meghatározott közfeladatán és az ahhoz kapcsolódó helyreállítási
munkákon kívül egyéb tevékenységet nem végezhet.”
9.	§
A Vgtv. 39. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A víziközmű társulatnak a 38. § szerinti közfeladat teljesítésére irányuló szakmai
ellenőrzését a társulat székhelye szerinti vízügyi igazgatási szerv látja el.
4
(3)	A vízügyi igazgatási szerv a szakmai ellenőrzés keretében
a)	tagja a szervezőbizottságnak és nyomon követi annak munkáját, továbbá részt vesz a
taggyűlésen,
b)	a víziközmű, valamint a belterületi vízrendezést és csapadékvíz-elvezetést szolgáló
vízilétesítmény létrehozásával, illetve a fejlesztés szükségességével kapcsolatban előzetesen
nyilatkozik, hogy a tevékenység mennyiben jelenti a 38. §-ban foglalt közfeladat ellátását,
továbbá javaslatot adhat a víziközmű társulat által megvalósítandó közcélú vízilétesítmény
tervezéséhez és a kivitelezés ütemezéséhez,
c)	kezdeményezi a víziközmű társulat működésével kapcsolatban feltárt szakmai
hiányosságok megszüntetését,
d)	figyelemmel kíséri a 38. § szerinti közfeladat teljesítésének végrehajtását,
e)	a víziközmű társulattól a d) ponthoz kapcsolódóan személyes adatot nem tartalmazó
adatszolgáltatást kérhet,
f)	vizsgálja a víziközmű társulati tevékenység műszaki előkészítésének folyamatát, ezen
belül az engedélyezési és kiviteli terveket (műszaki dokumentációkat),
g)	értékeli és ellenőrzi a víziközmű társulat által megvalósítandó fejlesztéseket, terveket.
(4)	Ha a vízügyi igazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti szakmai ellenőrzés során
szakmai hiányosságot, szabálytalanságot tapasztal, felhívja a víziközmű társulatot a
hiányosság, szabálytalanság megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles
megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet
nem értéséről a vízügyi igazgatási szervet tájékoztatni. Ha a víziközmű társulat a megadott
határidőn belül a hiányosságot, szabálytalanságot nem szünteti meg, a vízügyi igazgatási
szerv a jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében kezdeményezi a vízügyi hatóságnál,
illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalnál a feladat- és hatáskörébe tartozó hatósági
eljárás megindítását.
(5)	A víziközmű társulat működésével kapcsolatos panaszok és közérdekű bejelentések
esetében a feladatkörét érintően a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv jár el,
és a (3) bekezdés szerinti szakmai ellenőrzés elvégzésére, valamint a (4) és (6) bekezdés
szerinti intézkedések megtételére jogosult.”
10. §
A Vgtv. 42. §-a a következő (8) és (9) bekezdésekkel egészül ki:
„(8) A víziközmű társulat érdekeltségi egységei számának megváltoztatásához az
alapszabály módosítása szükséges.
(9)	Ha
a)	az érdekeltségi területen belül az érdekeltségi egységek számában következik be
változás, a módosításra a (6) bekezdés az irányadó, vagy
b)	az érdekeltségi területhez újabb terület kíván csatlakozni, ahhoz a víziközmű társulat
meglévő tagjai több mint 50%-ának hozzájárulása, és a csatlakozni kívánó érdekeltségi
egységek tagjai 2/3-ának elhatározása a víziközmű társulathoz való csatlakozásra és részükről
az alapszabály ennek megfelelő módosítása szükséges, valamint az újonnan csatlakozó
érdekeltségi egységek tagjai több mint felének el kell fogadnia a már megválasztott
ügyvezetőt és ellenőrző szerveket.”
11.	§
A Vgtv. 45. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
5
„(12) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy - amennyiben a beruházás
műszaki átadása már megtörtént - a víziközmű beruházással érintett területre kiterjedő
hatállyal önkormányzati rendeletben vagy egyedi határozatban állapítsa meg az utólagos
csatlakozás műszaki és pénzügyi feltételeit, valamint az utólagos csatlakozásért fizetendő
hozzájárulás mértékét. Az önkormányzati rendeletben fizetési kötelezettség nem írható elő
abban az esetben, ha az érintett érdekeltségi egység után társulati érdekeltségi hozzájárulás
már megállapításra került, de annak befizetése nem történt meg.”
12.	§
A Vgtv. 45/A. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„c) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000.
október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) és (2) bekezdése,
6.	cikk (2) bekezdése, 9. cikke és 14. cikk (1) bekezdése;”
13.	§
A Vgtv.
a)	33/B. § (1) bekezdésében az „úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok”
szövegrész helyébe az „ , a vízügyi eljárásba bevont szakhatóság, valamint a vízügyi hatóság,
mint szakhatóság pedig”,
b)	44/J. § (2) bekezdésében a „vízügyi hatóság szabja ki” szövegrész helyébe a „vízügyi
hatóság szabja ki a jegyző kezdeményezése alapján”,
c)	45/F. § (1) bekezdésében a „45/D. § (2) bekezdés b) pontja szerinti” szövegrész
helyébe a „szakmai”
szöveg lép.
14.	§
Hatályát veszti a Vgtv.
a)	29. § (7) bekezdése,
b)	31/A. §-ában az „a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint” szövegrész,
c)	45. § (8) bekezdés n) pontja.
15.	§
(1)	Ez a törvény a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel a kihirdetést követő
tizenötödik napon lép hatályba.
(2)	Az 1., 3., 12. és 16. § 2016. október 1-jén lép hatályba.
(3)	A 14. § a) pontja 2018. október 1-jén lép hatályba.
16.	§
E törvény 1. és 3. §-a a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról
szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való
megfelelést szolgálja.
6
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A 2014-2020 közötti uniós támogatások tagállami megítéléséhez a víz szektort érintő
beruházásoknál a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló,
2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Víz
Keretirányelv) előírásai közül a hatékony víz-ár politika kialakítására vonatkozó tematikus
ex-ante feltétel teljesítése szükséges. A Víz Keretirányelv az árakban nemcsak a
vízszolgáltatások pénzügyi költségeivel, hanem a vízhasználatokkal járó környezeti
hatásokhoz kapcsolódó költségekkel (környezeti költségek), valamint a vízkészletek
túlhasználatához, vízhiányhoz kapcsolódó ún. készlet (erőforrás) költségekkel - mint az
elmaradt alternatív vízhasználati lehetőségek költségeivel - is számol. Az ex-ante feltétel és az
irányelvi előírás teljesítése érdekében általánosan megszűnik az öntözési, halgazdálkodási és
rizstermelési célú vízhasználatok vízkészlet járulék mentessége, amely alól a módosítás
kivételeket is meghatároz.
A vízgazdálkodási bírsággal kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozóan összhang
megteremtése szükséges Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV.
törvény bírságfizetésre vonatkozó rendelkezéseivel.
A feketegazdaság visszaszorítása és a fenntartható vízgazdálkodás érdekében szükséges
elősegíteni a jelenleg vízjogi engedély nélkül üzemeltetett, vízkivételt biztosító
vízilétesítmények jogszerű fennmaradásának (legalizálásának) bírságmentes
engedélyeztetését, egy meghatározott időintervallumon (türelmi időn) belül, ezért a
vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) módosítási javaslata
ezt is tartalmazza.
Egyben pontosításra kerülnek a víziközmű társulatok szakmai ellenőrzésének tartalmára
vonatkozó szabályok, a társulati intézőbizottság, valamint az ellenőrző bizottság tagjával és
elnökével szemben kizárási okok kerülnek meghatározásra, egyben meghatározásra kerül a
társulat megszűnésének esetére az elszámolási eljárás tartalma.
7
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Egyértelműen, törvényi szinten állami feladatként kerül nevesítésre az állami tulajdonú
csatornák, többes rendeltetésű művek fenntartása és üzemeltetése, azokon a mezőgazdasági
vízszolgáltatási feladatok ellátása, ezzel is elősegítve az öntözéses mezőgazdasági művelés, a
rizstermelés és a halgazdálkodás fejlődését.
A 2. §-hoz
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatára a 15. § (4) bekezdésében, a vízkivételek
kielégítési sorrendjében külön nevesítésre kerül az öntözési célú vízkivétel is, nem
megelőzve a természetvédelmi célú vízigénybevételt.
A 3. §-hoz
A módosítás célja a hatékony, ösztönző jellegű víz-ár politika kialakításának, valamint a
környezeti és erőforrás költségek megtérülésének érdekében az öntözés, halgazdaság és
rizstermelés vonatkozásában a vízkészletjárulék (a továbbiakban: VKJ) fizetése alóli
általános kivétel megszüntetése.
A törvényjavaslat javaslatot tesz az öntözési-, halgazdálkodási- és rizstermelési használat
VKJ fizetési kötelezettségére, bizonyos kivételekkel: meghatározott éves vízhasználatig,
valamint tartósan vízhiányos időszakban mentességet biztosít a fizetés alól. Továbbá azon
öntözési-, halgazdálkodási- és rizstermelési célú vízhasználatok is mentesülnek a VKJ
fizetése alól, ahol a téli felszíni vizeket, ár- és belvizeket, mint többletvizeket betárazzák, így
a természetes vízvisszatartással nyert többletvíz hazánkban hatékonyan hasznosulhat, nem
hagyja el az országot. A tartósan vízhiányos időszakot a vízgazdálkodásért felelős miniszter
állapítja meg.
Az egyes mezőgazdasági ágazatok közötti differenciált VKJ fizetés lehetősége is biztosított,
de ezt az ún. „g” szorzótényező határozza meg, amelyet nem a Vgtv., hanem a
felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet (43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet)
tartalmaz, ez rögzíti ugyanis a VKJ teljes kiszámítási szabályrendjét. Ennek felülvizsgálatára
jelen törvénymódosítás elfogadásával párhuzamosan, jelen § hatálybalépéséig sor kerül.
A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás és vizeink állapotértékelése érdekében a
nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség előírása szükséges a VKJ mentes
vízhasználatok esetében is, ezért kerül a 15/C. § (2) bekezdése módosításra. Ez az 500 m3/év-
ig terjedő, jelenleg is járulékmentes vízhasználatot két csoportra bontja aszerint, hogy ki az
engedélyező hatóság. Ha a jegyző (ezek a házi vízigények, talajvíz igénybevételével) az
engedélyező hatóság, akkor nincs nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség, ha a
vízügyi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság az engedélyező hatóság
(rétegvízből, esetleg termálvízből történő víztermelések, pl. ipari, üzemi felhasználásra),
akkor a vízkészlet állapotértéke érdekében, az összes igénybevételek megállapíthatósága
céljából van nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség.
8
A 4. §-hoz
A vízgazdálkodási előírások megszegése elsődlegesen a vízilétesítmény megépítésére,
vízimunka elvégzésére szakosodott vállalkozásokhoz, azaz a kivitelezőkhöz köthető, mivel
elsődlegesen ők vannak tisztában a hatályos vízgazdálkodási szabályokkal és az ő
szakmagyakorlási felelősségük, hogy az engedélyköteles tevékenységek engedély birtokában,
az abban szereplő előírások betartása mellett valósuljanak meg.
E mellett az is megállapítható, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személy (létesítő) jogsértő
magatartásának szankcionálása különben is kevésbé képez visszatartó erőt, mintha a
vízilétesítmény építésére, vízimunka elvégzésére szakosodott kivitelező kerül
megbírságolásra, ugyanis a szolgáltatást igénybe vevő személy többnyire csak ritkán épített új
vízilétesítményt, míg a kivitelező tevékenységi körénél fogva gyakran hoz létre
vízilétesítményeket, végez vízimunkát.
A fentiek alapján a jogalkotói szándék az, hogy a vízgazdálkodási előírás megszegése esetén
elsősorban a kivitelező kerüljön szankcionálásra. Ha csökken azoknak a jogellenesen eljáró
kivitelezőknek a száma, akik vállalják a vízgazdálkodási előírások megsértését, úgy a
szolgáltatást igénybe vevőknek is csökken a lehetősége arra, hogy jogsértő szolgáltatást
vegyenek igénybe. A jogsértő szolgáltatást nyújtó kivitelezők ellehetetlenítésével érhető el
leggyorsabban szolgáltatást igénybe vevő személyek jogkövető magatartása, és lehet sikeres a
feketegazdaság kiszorítása.
Amennyiben viszont a vízgazdálkodási előírást megszegő kivitelező személye nem ismert,
vagy az ismert kivitelező kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jogellenes létesítésért való
felelősség nem őt terheli, a vízgazdálkodási bírságot a vízjogi fennmaradási engedély iránti
kérelmet benyújtó létesítő részére kell kiszabni.
A bírságfizetésre kötelezettek körének megállapítása mellett, törvényi szinten kerül
felsorolásra a bírság alól mentesülő tevékenységek köre is: nem szabható ki bírság a vizeket
érő havária jellegű esemény elhárítása érdekében szükséges, vagy a rendkívüli árvízi, belvízi
védekezéshez kötődő vízjogi engedély hiányában létesített vízilétesítmények, vagy
vízimunka végzése esetén, feltéve hogy a létesítmény, tevékenység különben, az idő
rövidségétől eltekintve engedélyezhető lett volna.
A módosítás utolsó bekezdése a feketegazdaság visszaszorítása és a fenntartható
vízgazdálkodás érdekében elősegíti a jelenleg vízjogi engedély nélkül üzemeltetett
vízkivételt biztosító vízilétesítmények fennmaradásának (legalizálásának) bírságmentes
engedélyeztetését, egy meghatározott időintervallumon (türelmi időn) belül.
Az engedély nélkül létesített és üzemeltetett kutak, illetve más vízkivételek veszélyforrást
jelentenek, mivel ezek nem szerepelnek a vagyonkezelői és hatósági nyilvántartásokban, így
a gyakran igen jelentős mennyiségű felhasznált vízkészletekkel nem lehet gazdálkodni,
vizeink állapotértékelése bizonytalanná válik. A jelenleg engedély nélkül üzemeltetett
vízkivételek tisztességtelen előnyhöz juttatják üzemeltetőiket azokkal szemben, akik
jogszabálykövető módon a vízilétesítményeket az előírásoknak megfelelően üzemeltetik. A
probléma megoldása érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy azok, akik a vízkivételi
helyeket jelenleg engedély nélkül üzemeltetik, egy adott türelmi időn belül kedvezményesen
legalizálhassák azokat, és ne kelljen bírságot fizetniük. A törvényjavaslat vonatkozó
bekezdése erre tesz javaslatot.
9
Az 5.§-hoz
A módosítás a vízgazdálkodási bírsággal kapcsolatos rendelkezésekre tartalmaz pontosító
előírást annak érdekében, hogy összhangba kerüljön Magyarország gazdasági stabilitásáról
szóló 2011. évi CXCIV. törvény bírságfizetésre vonatkozó rendelkezéseivel, valamint a
vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet
előírásaival. Meghatározza, hogy a vízgazdálkodási adatszolgáltatási, nyilvántartás-vezetési
kötelezettség is bírságolható.
A 6. §-hoz
A visszaélések, összeférhetetlenségek megakadályozására a javaslat szabályozza a víziközmű
társulat intézőbizottságának, ellenőrző bizottságának összetételére vonatkozó kizárási
szabályokat. Közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
Értelmező rendelkezéseiben 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában megjelölt fogalmat kell érteni,
azaz közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha-
és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Az
összeférhetetlenségi szabályok a jövőben alakuló víziközmű társulatokra lesznek érvényben.
A 7. §-hoz
A javaslat kötelezi a víziközmű társulatot, hogy a lakosság felé számoljon el a befizetett
érdekeltségi hozzájárulásokkal. Amennyiben a beruházás folyamán a támogatási arány
megnőtt az önerő támogatás elnyerése miatt, a fennmaradó összeggel a lakosság felé el kell
számolni, a fennmaradó összeget vissza kell fizetni. A beruházás közben történő
önerőtámogatás elnyerése esetén, ha az érdekeltségi hozzájárulást a lakosság befizette és a
beruházás önerejét ebből biztosították, az elnyert összeggel a hozzájárulást csökkenteni kell,
azt a lakosság felé el kell számolni. Ha az önkormányzat finanszírozta a beruházást és a
lakosságtól nem szedtek érdekeltségi hozzájárulást, az elnyert összeg az önkormányzatot illeti
meg. A javaslat célja megakadályozni, hogy a víziközmű társulat más beruházásra fordítsa a
fennmaradó összeget, vagy a maradványösszeget az önkormányzatnak az elszámolás
keretében átadhassa.
A 8. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a víziközmű társulat tevékenysége kizárólag a Vgtv.
38. §-ában taxatívan felsorolt tevékenységekre és az azokhoz kapcsolódó helyreállítási
munkákra irányulhat. Ez a rendelkezés azt hivatott megakadályozni, hogy a víziközmű
társulat az érdekeltségi terület - akár önként csatlakozó, akár kényszertaggá váló -
ingatlantulajdonosaitól beszedett, vagy köztartozásként behajtott érdekeltségi
hozzájárulásokat a közfeladatán kívüli egyéb tevékenységek finanszírozására is fordíthassa.
A 9. §-hoz
A módosított rendelkezés a vízügyi igazgatóságok szakmai ellenőrzésének célját pontosítja,
egyben ehhez illeszkedve a szakmai ellenőrzés tartalmi elemeit módosítja. A vízügyi
igazgatóságoknak a szakmai ellenőrzés keretében a jelen törvényben foglaltak alapján kell
vizsgálatot folytatni.
Az alapvető jogok biztosa AJB -7105-9/2013. számú jelentésében sérelmezte a víziközmű
társulat működésével kapcsolatos panaszok és közérdekű bejelentések kezelésének rendjét.
Az (5) bekezdésbe foglalt rendelkezés egyrészt ezen hiányosságot hivatott pótolni, amikor az
10
érkezett panaszok és közérdekű bejelentések kezelését a szakmai ellenőrzés rendszeréhez
kapcsolja, másrészt ez a módosítás a kialakult gyakorlatnak is megfelel, hiszen a bejelentések
jelentős része az eddigi gyakorlatban is a vízügyi igazgatóságokhoz érkezett annak ellenére,
hogy a hatályos szabályozás a feladatkört a vízügyi hatóságokhoz telepítette.
A 10. §-hoz
A kiegészítés rendezi, hogy a víziközmű társulat érdekeltségi egység számának
megváltoztatásához az alapszabály módosítása - és természetesen ennek cégbírósági
bejegyeztetése - szükséges. Az alapszabály-módosítás feltételei azonban eltérnek, ha az
érdekeltségi egységek száma megváltozik ugyan, ám az érdekeltségi terület határai
változatlanok maradnak (pl. ha az érdekeltségi területen belül társasházépítés, telekosztás
következik be), illetve, ha az érdekeltségi terület határai is módosulnak, mert újabb
érdekeltségi egységek kívánnak csatlakozni a víziközmű társulathoz (pl. belterületbe vonás
révén).
Első esetben a víziközmű társulat meglevő tagságának egyszerű többségi szavazatarányával
megszavazható az alapszabály módosítása és az érdekeltségi egységek számának módosítása.
Második esetben, azaz amennyiben újabb érdekeltségi egységek kívánnak csatlakozni, ehhez
a meglevő tagság egyszerű többségi szavazataránya szintén elegendő, ám a csatlakozni
kívánóknak teljesítenie kell a társulati taggá válás - Vgtv. 40. §(3) bekezdésében foglalt -
valamennyi feltételét.
A 11. §-hoz
Az önkormányzat jelenleg is hozhat egyedi határozatot az utólagos közműhöz való
csatlakozás feltételeiről, ha már nem működik a víziközmű társulat. A javaslat egyrészt ezt
pontosítja, amikor a műszaki átadás megtörténtéhez köti az önkormányzati döntés
meghozatalát. Másrészt lehetőséget biztosít jogszabály - önkormányzati rendelet -
megalkotására is, amely az utólagos csatlakozás műszaki és pénzügyi feltételeit, valamint az
utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulás mértékét szabályozhatja. Az önkormányzati
rendeletben fizetési kötelezettség nem írható elő abban az esetben, ha az érintett érdekeltségi
egység után társulati érdekeltségi hozzájárulás már megállapításra került, de annak befizetése
nem történt meg.
A 12. §-hoz
A módosítás pontosító rendelkezés. A jogharmonizációs záradék módosul a Víz
Keretirányelv 9. cikkének megjelenítésével.
A 13-14. §-hoz
A vízgazdálkodási bírságfizetésre vonatkozó mentesség után, 2018. október 1-jével a
vonatkozó szabály okafogyottá válik, ezért a törvény intézkedik a Vgtv. 29. § (5)
bekezdésének hatályon kívül helyezéséről.
A Vgtv. 31/A. §-ában szereplő hivatkozás jelenleg már nem megfelelő, mivel a
környezetvédelmi és természetvédelmi, illetve a vízügyi és vízvédelmi szakterületre külön-
külön igazgatási szolgáltatási díjrendelet vonatkozik. A vízügyi igazgatási szervek
díjmentességét csak a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási
díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet tartalmazza, ezért a Vgtv. hivatkozását erre
pontosítjuk.
11
A fentiek mellett a Vgtv. 33/B. § (1) bekezdése is pontosításra kerül, és a vízügyi hatósági
eljárás során irányadó szakhatósági közreműködés mellett a más hatósági eljárásban való
vízügyi szakhatósági közreműködésről is rendelkezik. A vízügyi szakhatósági közreműködés
tartalma igen komplex, a hatósági eljárások (pl. épületek megvalósítása, közutak építési
engedélyezése, telephely-engedélyezés, mezőgazdasági hatósági eljárások) során a tervezett
építmények, beruházások, tevékenységek ár- és belvizekre gyakorolt hatásától a vízbázis-
védelmen keresztül az ívóvíz- és szennyvízellátást, nem egyesben a kibocsátási és
szennyezettségi határértékek megállapítását is magában foglalja, és ennek vizsgálata, a
betartandó előírások megfogalmazása körültekintő és időigényes feladat.
A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közszolgáltatás ellátása
közszolgáltatási szerződés alapján történik, így ennek betartásáról vagy be nem tartásáról,
illetve a közszolgáltatási szerződés hiányáról elsődlegesen a törvényességet biztosító
települési önkormányzat jegyzőjének van tudomása. Így a közszolgáltatási bírság
kiszabásáról a vízügyi hatóság akkor tud intézkedni, ha ezt a jegyző irányában jelzi. A Vgtv.
44/J. § (2) bekezdésének módosítása a vízügyi hatóság és a jegyző közötti együttműködést
teremti meg.
A törvényjavaslat tartalmazza a Vgtv. 45. § (8) bekezdés n) pontjának hatályon kívül
helyezését, mivel az országos árvízi kockázatkezelési terv - normatív rendelkezése
hiányában - nem jogszabályban, hanem kormányhatározatban kerül közzétételre.
A Vgtv. 45/F. § (1) bekezdése olyan §-ra történő visszautalást tartalmaz, amely már hatályon
kívül van helyezve. Ugyanakkor továbbra is fontos közérdek, hogy az öntözővíz-továbbítást
akadályozó vagy a belvízhelyzet kialakulását előidéző vízfolyásokon, csatornákon a
rendezetlen állapotok megszűnjenek, és legyen lehetőség közérdekű üzemeltető hatósági
eljárás keretében történő kijelölésére. A módosítás ezt szolgálja.
A 15. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz, figyelembe véve a gazdálkodókra vonatkozó
öntözési időszak időtartamát.
A 16. §-hoz
A jogharmonizációs záradék a Víz Keretirányelv 9. cikkének való megfelelésre utal.