﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10094 . számú
törvényjavaslat
a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény
módosításáról
Előadó: Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2016. április
1
2016. évi ... törvény
a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény
módosításáról
1.	§
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény (a
továbbiakban: NGTT törvény) 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) A Tanács a gazdaság és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyek, a kormányzati
ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák megvitatására, valamint a harmonikus és
kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, illetve az ehhez illeszkedő szociális modellek
kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására létrejött, az Országgyűléstől és a
Kormánytól független, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület, a munkaadói és
munkavállaló érdekképviseleti szervezetek, a gazdasági kamarák, a nemzetpolitika területén
tevékenykedő civil szervezetek, a tudomány és a művészet hazai és határon túli magyar
képviselői, valamint a bevett egyházak közötti társadalmi párbeszéd legátfogóbb, sokoldalú
konzultatív fóruma.
(2)	A Tanács
a)	a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, illetve érdekképviseleti
szövetségek,
b)	az országos gazdasági kamarák,
c)	a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezetek,
d)	a bevett egyházak,
e)	a tudomány hazai és határon túli magyar képviselőinek, valamint
f)	a művészet hazai és határon túli magyar képviselőinek
részvételével működik.”
2.	§
Az NGTT törvény 4. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A Tanács tagjai az e bekezdésben meghatározott szervezetek, melyek képviselőik
és delegáltjaik (a továbbiakban együtt: képviselők) útján vesznek részt a Tanács munkájában.
A Tanács tagjai oldalakat alkotnak. A Tanács a következő oldalakból tevődik össze:
1.	a gazdaság képviselői
a)	az e törvény szerinti országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti
szövetségek elnökei,
b)	az országos gazdasági kamarák elnökei, valamint
2
c)	az egyesülési jogról szóló törvény szerinti civil szervezetek képviselői, amelyeknek
létesítő okiratában foglalt célja a gazdasággal összefüggő érdekek képviselete, valamint
amelyeknek tagjai tevékenységük területén jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal
bírnak és részvételükhöz az a) és b) pont szerinti képviselők hozzájárulnak;
2.	az e törvény szerinti országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti
szövetségek elnökei;
3.	az egyesülési jogról szóló törvény szerint a civil szervezetek képviselői, beleértve a
nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezeteket is;
4.	a tudomány képviselői
a)	a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,
b)	a Magyar Tudományos Akadémia által delegált két képviselő,
c)	egy, a határon túli magyar tudományos élet Magyar Tudományos Akadémia által delegált
képviselője,
d)	a Magyar Rektori Konferencia elnöke, illetve a Magyar Rektori Konferencia által
delegált egy képviselő,
e)	a Magyar Közgazdasági Társaság által delegált két képviselő;
5.	a művészet képviselői
a)	a Magyar Művészeti Akadémia elnöke,
b)	a Magyar Művészeti Akadémia által delegált két képviselő,
c)	egy, a határon túli magyar művészeti élet Magyar Művészeti Akadémia által delegált
képviselője;
6.	azon négy vallási közösség képviselői, amelyek történelmi és társadalmi szerepük,
társadalmi elfogadottságuk, beágyazottságuk, szervezettségük, az általuk hagyományosan
végzett közcélú tevékenységek során szerzett tapasztalataik és - az együttműködéssel érintett
közcélú tevékenységek sajátosságaik alapján - a legjelentősebbek.
(2)	A képviselők megbízatása négy évre szól, amelynek kezdő időpontja az újonnan alakuló
Tanács első plenáris ülése. A képviselők megbízatása megújítható. Ha a képviselő
megbízatása a megbízatás időtartamának lejárata előtt megszűnik, az újonnan megbízott
képviselő megbízatása az eredeti képviselő megbízatásából hátralevő időtartamra szól.
(3)	A tagok a Tanácsban végzett munkájukért díjazásban nem részesülnek.
(4)	A Tanács (1) bekezdés 1. a) és 2. pontja szerinti tagja kizárólag az (5)-(8) bekezdésekben
meghatározott feltételeknek megfelelő országos érdekképviseleti szövetség lehet.
(5)	E törvény alkalmazásában érdekképviselet, illetve érdekképviseleti szövetség az a
Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, illetve az egyesülési jogról szóló
törvény szerint létrejött civil szervezet
a)	amelynek létesítő okiratában szereplő elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal
kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, vagy
b)	amelynek létesítő okiratában meghatározott céljai között szerepel a munkáltatók
munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme és képviselete.
(6)	Országos az (1) bekezdés 1. pont a) alpontja és 2. pontja szerinti érdekképviselet, amely
a)	szakszervezetekből, szakszervezeti szövetségekből, vagy
b)	munkáltatókat tömörítő érdekképviseletekből, szövetségekből vagy munkáltatói
szervezetekből
3
álló tagsággal rendelkezik, és tevékenységét országos szinten szervezi.
(7)	E § alkalmazásában tagszervezeten a szakszervezeteket, szakszervezeti szövetségeket
vagy a munkáltatókat tömörítő érdekképviseleteket, szövetségeket vagy munkáltatói
szervezeteket kell érteni.
(8)	A Tanács tevékenységében részt vehet
a)	az a szakszervezeti szövetség, amely
aa)	legalább négy nemzetgazdasági ágban és legalább tizenkét alágazatban tevékenykedő
tagszervezettel rendelkezik, és
ab)	legalább nyolc megyében tagszervezettel vagy tagszervezetei területi, illetve megyei
szervezettel rendelkeznek, továbbá
ac)	tagszervezetei együttesen legalább százötven munkáltatónál rendelkeznek önálló vagy a
tagszervezet alapszabálya szerinti munkahelyi szervezettel;
b)	az a munkáltatói szövetség, amely
ba)	legalább két nemzetgazdasági ágban és legalább hat alágazatban tevékenykedő
tagszervezettel rendelkezik, és
bb)	tagszervezetei legalább tíz megyében működő területi szervezettel rendelkeznek,
továbbá
bc)	amelynek, illetőleg amely tagszervezeteinek tagságát legalább ezer munkáltató, illetve
vállalkozás alkotja, vagy amelynek, illetőleg amely tagszervezeteinek tagsága legalább
százezer főt foglalkoztat.
(9)	A feltételek elérése érdekében a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdekképviseleti
szervezetei egymással koalícióra léphetnek.
(10)	Legkésőbb 60 nappal a Tanács képviselői megbízatásának megszűnését megelőzően az
(1)	bekezdésében meghatározott szervezetek kötelesek benyújtani a Tanács soros elnöke
részére a következő 4 évre szóló képviselőjük vagy képviselőik nevét. Nem kell a Tanácsban
történő részvételi jogát igazolni a 4. § (1) bekezdés 4. pont a)-d) alpontja, továbbá 5. és 6.
pontja szerinti szervezeteknek.
(11)	A Tanács képviselői megbízatásának megszűnését megelőző 15 napon belül a soros
elnök kiadja a megbízólevelet az új képviselőknek. A Tanács soros elnöke a megbízólevelek
kiadásával egyidejűleg összehívja az alakuló plenáris ülést.
(12)	Azon szervezet, amely e törvény szerinti tagsági feltételeknek megfelel, azonban
képviselője útján nem vesz részt a Tanács munkájában, a tagsági jogosultságát igazoló
okiratok benyújtásával és képviselőjelöltje megnevezése mellett a Tanács soros elnökénél ezt
bármikor kérelmezheti.
(13)	A tagsági feltételeknek való megfelelés vizsgálatára irányuló eljárás részletszabályait a
Tanács szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(14)	A 6/A. § (3) bekezdésében meghatározott képviselők 15 munkanapon belül
megvizsgálják a kérelmező által benyújtott okiratokat, szükség esetén 8 munkanapos
határidővel hiánypótlásra szólítják fel a kérelmezőt. A kérelem kézhezvételét követő 45 napon
belül a soros elnök kiadja a megbízólevelet a feltételeknek megfelelő új tagok képviselőinek,
a kérelmező tagsági jogviszonyának kezdő napja a megbízólevél kiadásának napja. Az új
tagok képviselőinek megbízatása a 4. § (2) bekezdésében szabályozottak szerint a Tanács
megbízatásához igazodik.
4
(15)	A tagok kötelesek haladéktalanul jelezni a Tanács elnöksége és titkársága részére, ha
nem felelnek meg az e törvény szerinti feltételeknek. A Tanács titkársága a tagot
haladéktalanul törli a tagnyilvántartásból.”
3.	§
Az NGTT törvény 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Tanács ülésén meghívottként tanácskozási joggal részt vehet az Európai Gazdasági és
Szociális Bizottság három oldala („Munkaadók”, „Munkavállalók” és „Egyéb
érdekcsoportok”) magyar nemzeti delegációjának tagja.”
4.	§
Az NGTT törvény 6. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. A Tanács soros elnöke és az elnöksége
6.	§ (1) A Tanács soros elnöke ellátja a Tanács üléseinek működtetésével, összehívásával,
levezetésével és képviseletével kapcsolatos feladatokat.
(2)	A Tanács soros elnöke az oldalak képviselői közül kerül ki. A soros elnököt adó oldalak
a 4. § (1) bekezdésében foglalt sorrendben, hat havonként követik egymást. A soros elnököt
adó oldal saját képviselői sorából jelöli a soros elnök személyét.
6/A. § (1) A Tanács mellett elnökség működik, amely a Tanács éves munkatervének
végrehajtásáért felelős.
(2)	Az elnökséget
a)	a soros elnök,
b)	a soros elnököt közvetlenül megelőző elnök és
c)	a soros elnököt közvetlenül követő elnök
alkotja.
(3)	Az elnökség a 4. § (1) bekezdése szerinti oldalak két-két képviselőjével kiegészülve
vizsgálja a jelen törvény szerinti tagsági feltételek fennállását.”
5.	§
(1)	Az NGTT törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Tanács a munkáját plenáris üléseken végzi. A plenáris ülést szükség szerint, de
évente legalább két alkalommal a soros elnök hívja össze. A plenáris ülést akkor is össze kell
hívni, ha azt legalább két oldal vagy a képviselők legalább egyharmada írásban kezdeményezi
a soros elnöknél.”
5
(2)	Az NGTT törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Tanács munkáját titkárság segíti. A titkárság személyi és tárgyi feltételeiről a
társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)
gondoskodik. A titkárság a Tanács tagjairól nyilvántartást vezet.”
(3)	Az NGTT törvény 7. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A titkárság a Tanácstól elkülönült, koordinációs feladatokat ellátó szervezeti egység.
Koordinációs feladatai ellátása során:
a)	elősegíti a Tanács működésével összefüggő adminisztratív és információs feladatok
ellátását,
b)	biztosítja a Tanács működésének infrastrukturális feltételeit,
c)	megszervezi a Tanács üléseit.
(6)	A Tanács képviselői egységes oldalálláspontokat kötelesek kialakítani. Döntéshozatal
esetén a Tanács minden oldala egy szavazattal rendelkezik. Ha a Tanács szervezeti és
működési szabályzata másként nem rendelkezik, a Tanács döntéseit egyszerű többséggel
hozza meg.”
(4)	Az NGTT törvény 7. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A Tanács keretén belül állandó munkacsoportok működhetnek vagy meghatározott
feladattal megbízott, eseti szakmai munkacsoportok (a továbbiakban együtt: szakmai
munkacsoportok) jöhetnek létre. A szakmai munkacsoportok feladata a plenáris ülések
munkájának előkészítése, a megvitatandó témákkal kapcsolatban a problémák, az eldöntendő
kérdések megfogalmazása, a közös álláspont előkészítése, illetve az eltérő vélemények
jelzése.”
6.	§
Az NGTT törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény
módosításáról szóló 2016. évi (...) törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) hatályba lépésekor
működő Tanács tagjai a Mód. tv. hatályba lépését követő 90 napon belül kötelesek igazolni az
elnökség és az oldalak 6/A. § (3) bekezdése szerinti képviselői részére, hogy a Tanács
működésében részvételi jogukat megalapozó feltételeknek megfelelnek.
(2)	Nem kell az (1) bekezdés szerinti igazolást megtenni a 4. § (1) bekezdés 4. és 6. pontja
szerinti szervezeteknek.
(3)	Azon tagok esetében, akiknél a tagsági feltételek fennállásának vizsgálata szükséges, a
6/A. § (3) bekezdés szerinti testület az (1) bekezdés alapján benyújtott okiratok elnökség általi
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül vizsgálja meg az okiratokat és a törvényi
feltételek fennállását.
(4)	A tagsági feltételek fennállását az (1) bekezdésben szabályozott határidőn belül nem
igazoló tag tagsági jogviszonya megszűnik a Mód. tv. hatályba lépését követő 91. napon.
6
(5)	A 4. § (1) bekezdés 4. és 6. pontja alapján delegálásra jogosult szervezetek
képviselőikről a Mód tv. hatályba lépését követő 90 napon belül kötelesek írásban értesíteni a
soros elnököt.
(6)	A Mód tv. hatályba lépését követő plenáris ülést a soros elnök hívja össze a Mód. tv.
hatályba lépését követő százhúsz napon belül, amely plenáris üléssel megkezdődik a Tanács
négy éves megbízatása.”
7.	§
Hatályát veszti az NGTT törvény 11. § (1) bekezdése és 12. §-a.
8.	§
E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
7
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény (a
továbbiakban: NGTT törvény) módosítására a törvény egyes rendelkezései közötti koherencia
megteremtése és a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (a továbbiakban: Tanács)
megfelelő működésének fenntartása miatt van szükség.
Az NGTT törvény legfőbb szempontjai a nyitottság, az egyszerűsítés, átláthatóság és a széles
körű konzultáció, amely magában foglal olyan társadalmi egységeket is, amelyek korábban
nem vettek részt intézményesített egyeztetéseken. A módosítás azért is szükséges, hogy a
Tanács az alapelveknek megfelelően képes legyen minden érintett gazdasági szereplő és
társadalmi csoport érdekeit megjeleníteni és becsatornázni.
E célt szem előtt tartva módosítás útján kibővítésre kerül a Tanács a hazai művészeti élet
képviselőivel, akik új oldalt alkotnak.
Az NGTT törvény nem határolja el egyértelmű módon a Tanács tevékenységében részt vevő
tagszervezetekre és ezek delegáltjaira, képviselőire vonatkozó rendelkezéseket.
Az NGTT törvény rendelkezik arról, hogy a Tanács tagjainak megbízatása négy évre szól,
azonban a Tanács megbízatásának megújítására vonatkozóan nem ad a jogalkalmazás
szempontjából megfelelő szabályozást.
Az NGTT törvény 6. § (2) bekezdése szerint a Tanács soros elnökét adó oldalak három
havonként követik egymást. Ezen rendelkezés gyakorlati alkalmazása során problémaként
merült fel a tagok részéről, hogy a soros elnök nem tudja hatékonyan ellátni az NGTT
törvényben foglalt feladatait a soros elnökségre meghatározott túlzottan rövid idő alatt, ezért
módosítást követően a soros elnökség időtartam három hónapról hat hónapra emelkedik.
A Tanács döntéseinek szakszerű végrehajtása érdekében a módosítás alapján kerül sor az
elnökség felállítására is, amelynek tagjai az aktuális soros elnök, a soros elnökségben őt
közvetlenül megelőző és az utána következő leendő soros elnök.
A módosítás lehetőséget kíván biztosítani a Tanácsnak, hogy az éves plenáris ülések számát
saját maga határozza meg, ezért a hatályos NGTT törvényben írt legalább négy plenáris
üléssel szemben a módosítás után az NGTT törvény csupán két plenáris ülés megtartását írja
elő.
8
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1.	§
Az NGTT törvény egyik legfőbb szempontja a széles körű konzultáció, amely magában foglal
olyan társadalmi egységeket is, amelyek korábban nem vettek részt intézményesített
egyeztetéseken. A művészet hazai és határon túli magyar képviselőinek a Tanács munkájába
való bekapcsolódása szélesebb körű konzultációt tesz lehetővé.
2.	§
A 4. § (1) bekezdés 1. pont c) alpontjának törlése indokolt, részint mert jelen törvény célja a
nemzeti gazdasági és társadalompolitikai stratégiák megvitatásának elősegítése, részint pedig
a Magyarországon működő külföldi és vegyes kamarák fogalma jogszabályban nem definiált.
A jelenleg hatályos 4. § (1) bekezdés 1. pont d) alpontját pontosítani szükséges, mert az
egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civiltv.) a társadalmi
szervezet fogalmát kivezette a jogrendszerből. A civil szervezet a Civil tv. alkalmazásában a
civil társaság, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület - a párt, a szakszervezet és a
kölcsönös biztosító egyesület kivételével - továbbá a közalapítvány és a pártalapítvány
kivételével az alapítvány [Civiltv. 2. § (6) bekezdése].
A 4. § (1) bekezdés 4. pontjában a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori
Konferencia és a Magyar Közgazdasági Társaság delegáltjai esetében pontosításra került az
egyes szervezetek által delegálható képviselők száma. A jelenleg hatályos 4. § (1) bekezdés 4.
c)	pontjában a „kijelölt” kifejezés helyébe a „delegált” kifejezés lép a szöveg egységesítése
céljából.
A 4. § (1) bekezdés 5. pontjában a Tanács kiegészül a művészet hazai és határon túli magyar
képviselőinek oldalával. A módosítás azért szükséges, hogy a Tanács az alapelveknek
megfelelően képes legyen minden érintett gazdasági szereplő és társadalmi csoport - így az
összmagyar művészeti élet - érdekeit is megjeleníteni és becsatornázni. A művészet hazai és
határon túli magyar képviselőinek a Tanács munkájába való bekapcsolódása szélesebb körű
konzultációt tesz lehetővé.
A 4. § (1) bekezdés 6. pontjában az egyházi oldal képviselőire történő hivatkozás
hatályosításra került.
A 4. § (2) bekezdésében az NGTT törvény rendelkezik arról, hogy a Tanács tagjainak
megbízatása négy évre szól, azonban arra vonatkozóan nem ad a jogalkalmazás
szempontjából megfelelő szabályozást, hogy miként alakul meg az új Tanács. Az NGTT
törvény 2015. évi módosítása [4. § (12) bekezdése] a Tanács tagjainak mandátumát
átmenetileg meghosszabbította. A jelenlegi módosítás legfontosabb célja az általános
szabályok megalkotása a Tanács megbízatásának lejárta esetére, illetve arra az esetre, ha a tag
9
megbízatása a megbízatás időtartamának lejárata előtt szűnik meg. A módosítás pontosan
definiálja továbbá a Tanács megbízatásának kezdő időpontját.
A hatályos joganyaghoz került igazításra a 4. § (5) és (6) bekezdése. A Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:4 § (1) bekezdése együttesen létesítő
okiratként nevesíti az alapszabályt és az alapító okiratot.
A 4. § (8) bekezdés ad) és bd) pontjainak törlése indokolt, mivel a bd) pont szerinti európai
munkáltatói szövetség nem értelmezhető. az ad) pont törlésével a munkavállalalói és
munkáltatói oldal egyensúlyba hozása volt a cél.
A 4. § (10)-(12) bekezdésének módosítása indokolt, mivel egyrészt az Országos
Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvény szerinti, az Országos Részvételt Megállapító
Bizottság által kiállított hatósági bizonyítványok érvényességi ideje lejárt, és új hatósági
bizonyítvány kiadására a Tanács nem jogosult, másrészt eddig a törvény nem szabályozta
megfelelően a Tanács megbízatásának megújítását. Indokolt továbbá a pontos határidők
meghatározása, illetve szabályozni azon szervezetek teendőit, melyek a jelen törvényben
részletezett tagsági feltételeknek megfelelnek, azonban nem tagjai a Tanácsnak. Tekintettel
arra, hogy az 4. § (1) bekezdés 4. pont a)-d) alpontja, továbbá 5., és 6. pontja szerinti
szervezetek jogi személyiségét törvény hozza létre, vagy hagyja jóvá, nem kötelesek
részvételi jogukat igazolni.
A 4. § kiegészítését a (15) bekezdéssel a részvételi jogukat a Tanács megbízatásának ideje
alatt elvesztő szervezetek bejelentési kötelezettségének megalkotása indokolja.
3.	§
A Javaslat szerint a Tanács ülésén meghívottként tanácskozási joggal részt vehet az Európai
Gazdasági és Szociális Bizottság három oldala magyar nemzeti delegációjának tagja.
4.	§
Az NGTT törvény gyakorlati alkalmazása során problémaként merült fel a Tanács tagjainak
részéről, hogy a soros elnök nem tudja hatékonyan ellátni az NGTT törvényben foglalt
feladatait a soros elnökségre meghatározott túlzottan rövid idő alatt. Az elnökség
létrehozásának célja a folyamatosság biztosítása a Tanács munkájában.
5.	§
A módosítás lehetőséget kíván biztosítani a Tanácsnak, hogy az éves plenáris ülések számát
saját maga határozza meg. A gyakorlati tapasztalatok eredményeként kerültek meghatározásra
egyrészt a titkárság feladatai között az ülések megszervezésének és a tagok nyilvántartásának
kötelezettsége, másrészt a Tanács munkáját segítő szakmai munkacsoportok.
10
6. §
Indokolt szabályozni, hogy a lejáró megbízatású Tanács tagjai miként igazolják a tagsági
jogviszonyuk tekintetében a jelen törvényben szabályozott feltételeknek való megfelelést,
valamint a Tanács megbízatásának megújítását.
7.	§
Átmeneti rendelkezések hatályon kívül helyezése.
Hatályba léptető rendelkezés.
§
11