﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10096. számú
törvényjavaslat
a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek
megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról
Előadó:
Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2016. április
2016. évi .... törvény
a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek
megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról
1. A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosítása
1.	§
A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 40. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„40. § (1) Vámszabad területi társaságoknak a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez az
állami adó- és vámhatóság központi szervének igazolása szükséges arról, hogy azt az
ingatlant, amelyen a társaság székhelye található és működését tervezik, vámszabad
területté nyilvánították.
(2)	A társaság indítványára a cégbíróság keresi meg az állami adó- és vámhatóság központi
szervét az igazolás megküldése iránt.”
2. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
módosítása
2.	§
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6/A. §-a a
következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a nyilvántartásba vett egészségügyi
szolgáltató vagy a szabadfoglalkozású jogviszonyban álló személy vagy szervezet kéri - az
(5)	bekezdés szerinti határidőben értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet.”
3.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
3.	§
(1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 138/C. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
1
„138/C. § Lakóingatlan lefoglalásának tényéről a végrehajtó - a végrehajtási jog
bejegyzéséről szóló határozat részére történt kézbesítését követő 15 napon belül -
tájékoztatja az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt.”
(2)	A Vht. 154/A. § (11) és (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A végrehajtó köteles - a lakóingatlan kiürítésére irányuló kérelem részére történt
kézbesítését követő 8 napon belül - tájékoztatni a lakóingatlan fekvése szerint illetékes
jegyzőt arról, hogy az árverési vevő az ingatlan kiürítésére irányuló kérelmet terjesztett elő.
(12) A végrehajtó az árverési vevő kérelmére - szükség esetén rendőrség
közreműködésével - akkor intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182. § és a 182/A. §
megfelelő alkalmazásával, ha a (11) bekezdés szerint a jegyző részére megküldött
tájékoztatástól 60 nap eltelt.”
(3)	A Vht. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 306/T. §-sal egészül ki:
„306/T. § (1) E törvénynek a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes
adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló
szóló 2016. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: 2016. évi .... törvény) megállapított
138/C. §-át a 2016. évi ... törvény hatályba lépését követően végrehajtási eljárásban
lefoglalt lakóingatlanokra kell alkalmazni.
(2)	E törvénynek a 2016. évi .... törvénnyel megállapított 139. § (1) bekezdését a 2016. évi
... törvény hatályba lépését követően végrehajtási eljárásban értékesített lakóingatlanokra
kell alkalmazni.
(3)	E törvénynek a a 2016. évi ... törvénnyel megállapított 147. § (5) bekezdését a 2016.
évi ... törvény hatályba lépését követően végrehajtási eljárásban lefoglalt, illetve
értékesített, valamint azokra a lakóingatlanokra kell alkalmazni, amelyek kiürítését a 2016.
évi . törvény hatályba lépését követően kérelmezték.
(4)	E törvénynek a 2016. évi .... törvénnyel megállapított 154/A. § (11) és (12) bekezdését
azokra a lakóingatlanokra kell alkalmazni, amelyek kiürítését a 2016. évi ... törvény
hatályba lépését követően kérelmezték.”
(4)	A Vht. 139. § (1) bekezdésében a „138/C. § szerinti - a jegyző által igazolt -
bejelentéstől” szövegrész helyébe a „ 138/C. § szerinti tájékoztatástól” szöveg lép.
(5)	A Vht. 147. § (5) bekezdésében az „A 138/C. § alkalmazásában” szövegrész helyébe az
„A 138/C. §, a 139. § (1) bekezdés, valamint a 154/A. § (11) és (12) bekezdés
alkalmazásában” szöveg lép.
2
4.	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
4.	§
(1)	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 9. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben a kiállító hatóság az (1) bekezdésben meghatározott hatósági igazolvány
eltulajdonításáról hivatalból tudomást szerez, intézkedik az eltulajdonított hatósági
igazolvány pótlásáról.”
(2)	A Szaztv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Ha a polgár birtokából az adóigazolvány kikerül, e tényt haladéktalanul be kell
jelentenie az állami adóhatóságnak.
(2)	A bejelentés az adóigazolvány eltulajdonítása esetén a rendőrség felé is megtehető.
Ebben az esetben a rendőrség a bejelentésről haladéktalanul tájékoztatja az állami
adóhatóságot.”
(3)	A Szaztv. 21. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Amennyiben a rendőrség tudomást szerez a TAJ-számot tartalmazó hatósági
igazolvány eltulajdonításáról, haladéktalanul értesíti az egészségbiztosítási szervet.”
5.	A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
5.	§
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény „A természeti értékek és a természeti
területek védelmével kapcsolatos eljárási szabályok” alcíme a következő 21/A. §-sal egészül
ki:
„21/A. § Ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építési
munka végzése során természeti érték kerül elő, a kivitelező köteles azt a természetvédelmi
hatóságnak haladéktalanul bejelenteni és a természeti értéket és a természeti érték
előkerülésének helyszínét a hatósági intézkedésig érintetlenül hagyni.”
6.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
6.	§
3
Hatályát veszti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény
a)	18. § (2) bekezdésében az „- a 13. § (2) bekezdésében előírt, illetőleg azok végrehajtására
vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített követelményeknek megfelelően -” szövegrész,
b)	42. § (1) bekezdése.
7.	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása
7.	§
Hatályát veszti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a
közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 57. § (2) bekezdése.
8.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
8.	§
(1)	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 27. §-
a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a bejelentő kéri - a (3) bekezdés szerinti
határidőben értesíti az ingatlanügyi hatóságot. Az ingatlanügyi hatóság a közhiteles
nyilvántartást vezető szerv értesítése alapján az adatváltozást hivatalból átvezeti. ”
(2)	Az Inytv. 39. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a kérelemnek, illetve mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak
pótolható hiányossága van - ideértve az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetését is -,
a kérelmezőt tizenöt napon belül fel kell hívni a hiány pótlására. Ha a kérelemnek, illetve
mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, de
a kérelmet a rangsorban előrébb álló kérelem miatt, vagy kérelemre a tulajdonjog
bejegyzési engedély benyújtásáig függőben kell tartani, a hiánypótlási felhívást a
rangsorban megelőző kérelem elbírálásának napjától, illetve a tulajdonjog bejegyzési
engedély benyújtásának napjától számított tizenöt napon belül kell kiadni.”
(3)	Az Inytv. „Függőben tartás” alcíme a következő 47/B. §-sal egészül ki:
„47/B. § Nem tartható függőben a beadvány, ha a bejegyzés iránti kérelmet a 39. § (3)
bekezdése alapján határozattal vagy a 39. § (4) bekezdése alapján végzéssel el kell
utasítani.”
4
9. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
9.	§
(1)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 110. §-a a
következő (15a) bekezdéssel egészül ki:
„(15a) A (15) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a (3) bekezdésben foglaltak alapján
felügyelet mellett tevékenységet végző személy kéri - a (15) bekezdés szerinti határidőben
értesíti a működési nyilvántartást vezető szervet.”
(2)	Az Eütv. 116/A. §-a a következő (7 a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7 a) A (7) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a jelölt kéri - a (7) bekezdés szerinti
határidőben értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet.
(7b) A (7) bekezdés c) pontja szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a szakorvosképzésért felelős
egészségügyi államigazgatási szerv által a munkavégzés helyeként meghatározott
egészségügyi szolgáltató, vagy - ha nem szakorvosképzésért felelős egészségügyi
államigazgatási szerv a munkáltató - a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató
egészségügyi szolgáltató kéri - a (7) bekezdés szerinti határidőben értesíti az egészségügyi
államigazgatási szervet.”
(3)	A Eütv. 217. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) A (9) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a halottvizsgálati szaktanácsadó kéri - a
(9) bekezdés szerinti határidőben értesíti a szaktanácsadói névjegyzéket vezető
egészségügyi államigazgatási szervet.”
10.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
10.	§
„A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 5. § (1) bekezdése a
következő i) ponttal egészül ki:
(A közlekedési igazgatási hatóság:)
5
„i) ellátja a parkolási igazolvány kiadásával, meghosszabbításával, cseréjével, pótlásával
összefüggő feladatokat, gondoskodik a parkolási igazolvány kiállításáról és az ügyfél
részére történő átadásáról;”
11.	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
11.	§
(1)	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.)
24. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a
felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező
köteles)
„b) a hatóság útján a Hivatalnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul
tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a 22. § (5) bekezdése szerint jogosult intézményt,
valamint”
(2)	A Kötv. 52. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a tulajdonos (birtokos) kéri - az (1)
bekezdés szerinti határidőben értesíti a hatóságot.”
(3)	A Kötv. 52. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A védetté nyilvánított kulturális javak kereskedelmi forgalomban - így különösen
árverésen - történő átruházása esetén a (3) bekezdés szerinti bejelentésre a tulajdonos
köteles. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a védettség ténye később jut a
tulajdonos (birtokos) tudomására.”
12.	A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása
12. §
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 13. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A természetes személy és a jogi személy a névjegyzékben nyilvántartott
adataiban bekövetkezett változásokat a változástól számított 15 napon belül köteles
bejelenteni a miniszternek.
6
(2)	A változás-bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás
közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles
nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a közvetítő kéri - a (1) bekezdés szerinti
határidőben értesíti a minisztert.”
13.	§
Hatályát veszti a Ktv. 7. § (1) bekezdése.
13.	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása
14.	§
(1)	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 40. §-a a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a fél kéri - a 24. § szerinti határidőben
értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot.”
(2)	A Jst. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) A fél adatváltozás-bejelentési kötelezettsége a per jogerős befejezésig áll fenn,
ezt követően pedig a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási
helyében, szálláshelyében és munkavégzésének helyében bekövetkezett változást köteles
öt napon belül bejelenteni a visszatérítési kötelezettségének fennállásáig.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a fél kéri - az (1) bekezdés szerinti
határidőben értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot.”
(3)	A Jst. 65. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a jogi segítő kéri - a (2) bekezdés
szerinti határidőben értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot.”
14.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
15.	§
(1)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. §-a a
következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
7
„(6a) Az állami adó- és vámhatóság a közfoglalkoztatásról szóló törvény szerinti
közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetése esetén a bejelentést haladéktalanul továbbítja
az állami foglalkoztatási szervnek.”
(2)	Az Art. 23. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A változás-bejelentési kötelezettség azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az adózó kéri - az (1) bekezdésében
meghatározott határidőben értesíti az állami adóhatóságot.”
15.	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása
16.	§
(1)	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 37. §-a a következő (7a) bekezdéssel
egészül ki:
„(7a) A (7) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az adóraktár engedélyese kéri -
haladéktalanul értesíti a vámhatóságot.”
(2)	A Jöt. 57/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a jogosult kéri - a (2) bekezdésben
meghatározott határidőn belül értesíti a vámhatóságot.”
16.	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
17.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 25/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés	azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy	is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha	ezt tőle az üzemeltető kéri - a (2) bekezdés
szerinti határidőben értesíti a Hivatalt.”
8
17.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény módosítása
18.	§
(1)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép, és a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a
kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem
döntött, az eljárást nem szüntette meg és nem függesztette fel.
(4a) Az eljárás felfüggesztése vagy függőben tartása esetén az eljáró hatóság - a (6)
bekezdés megfelelő alkalmazásával - legkésőbb a felfüggesztés vagy függőben tartás
időtartamának végét követő nyolcadik napon függő hatályú döntést hoz, amelyben
rendelkezik az eljárás folytatásáról és a (4) bekezdés szerinti, a felfüggesztés vagy
függőben tartás időtartamának figyelmen kívül hagyásával számított időpontról.”
(2)	A Ket. 71/A. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A szakhatóság és a belföldi jogsegély keretében megkeresett szerv a (8) bekezdésben
foglalt esetben a jogerőre emelkedéséről szóló értesítésétől számított öt napon belül
intézkedik az eljárására tekintettel felmerült és a kérelmező ügyfelet terhelő illeték vagy
igazgatási szolgáltatási díj, továbbá az eljárására tekintettel felmerült és a kérelmező
ügyfelet terhelő eljárási költség eljáró hatóságnak történő megfizetéséről.”
(3)	A Ket. 171. §-a a következő (13)-(14) bekezdéssel egészül ki:
„(13) E törvénynek a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit
azok hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(14) E törvénynek a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív
kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2016. évi ...
törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban
lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
18.	A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása
19. §
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. §-a a
következő (7) bekezdéssel egészül ki:
9
„(7) Az (1)-(2) bekezdések szerinti változás-bejelentés azon adatok tekintetében,
amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az
adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a fogadó szervezet kéri
-	az (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül értesíti a családpolitikáért felelős
minisztert.”
19.	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól
szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
20. §
(1)	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: SzVMt.) 17. §-a a következő (1a) bekezdéssel
egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az e törvény hatálya alá tartozó
tevékenységet folytató vállalkozás kéri - az (1) bekezdés szerinti határidőben értesíti a
rendőrséget.”
(2)	Az SzVMt. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az igazolvány adataiban bekövetkező változás esetén a (3) bekezdés szerinti
bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz,
úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt
tőle az igazolvánnyal rendelkező személy kéri - a (3) bekezdés szerinti határidőben értesíti
a rendőrséget.”
20.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény módosítása
21. §
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény 63. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A cégbíróság a cég bejegyzett adatainak változásáról, a cég törléséről - a
céginformációs szolgálat útján és az (1) bekezdés szerinti elektronikus úton - értesíti azt a
közhiteles nyilvántartást vezető szervet, amely a nyilvántartásában a cégre vonatkozóan
cégjegyzék adatot is nyilvántart, feltéve, hogy a céginformációs szolgálat elektronikus
értesítésének feltételei biztosítottak.”
10
21. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
22.	§
(1)	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 23. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvény szerinti eljárásokban szükséges ügygondnokot, illetve eseti gondnokot a
kisajátítási hatóság rendeli ki. Ügygondnokot vagy eseti gondnokot kell kirendelni abban
az esetben is, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye nem állapítható
meg egyértelműen.”
(2)	A Kstv. 25. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a kisajátítási hatóság - a szükséges szakértelem rendelkezésre állása folytán - nem
rendel ki szakértőt, a kártalanítás meghatározása érdekében - az adózás rendjéről szóló
törvény rendelkezéseitől eltérően - az állami adóhatóság összehasonlító értékadatok
szolgáltatására irányuló eljárása keretében a kisajátítási hatóság az ingatlan helyrajzi
számát is jogosult megismerni.
(5)	A kisajátítást megalapozó közérdekű cél megvalósítását szolgáló tevékenység vagy
beruházás azonossága esetén a kisajátítási hatóság az összehasonlító értékadatokat az
egymással területi szempontból összefüggő további kisajátítási eljárások során is
felhasználhatja.”
(3)	A Kstv. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kisajátítási hatóság az előmunkálatokat engedélyező határozatában a kisajátítást
kérő kérelmére - ha a kisajátítási hatóság nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel - a
kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából szakértőt rendel ki.”
23.	§
A Kstv.
a)	22. § (2) bekezdésében a „negyvenöt” szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg,
b)	25. § (2) bekezdésében a „továbbá a kisajátításra vonatkozó szakvélemény” szövegrész
helyébe a „továbbá - ha a szükséges szakértelemmel a kisajátítási hatóság nem rendelkezik -
a kisajátításra vonatkozó szakvélemény” szöveg lép.
24.	§
Hatályát veszti a Kstv.
a)	14. § (4) bekezdésben a „- szakértői vélemény alapján -” szövegrész,
b)	26. § (5) bekezdésében az „és a szakértő kirendelése” szövegrész,
c)	31/A. § (4) bekezdése.
11
22. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény módosítása
25.	§
(1)	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 17. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eredeti állapot helyreállítását - határidő vagy határnap megjelölésével - az
ingatlanügyi hatóság határozattal rendeli el, és a határozatban foglaltak végrehajtását
helyszíni szemle keretében ellenőrzi.”
(2)	A Tfvt. 63. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az ültetvényhasználó kéri - a (2)
bekezdés szerinti határidőben értesíti a telepítési hatóságot.”
26.	§
Hatályát veszti a Tfvt. 17. § (2) és (3) bekezdése.
23.	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
27.	§
Hatályát veszti a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb
törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (5) bekezdés g) pontjában az „a
közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetését köteles bejelenteni a megyei
foglalkozatási szervnek, továbbá” szövegrész.
24.	A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
2011.	évi CXXVIII. törvény módosítása
28.	§
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CXXVIII. törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Aki a katasztrófát vagy a katasztrófa veszélyét észleli, vagy arról tudomást
szerez, haladéktalanul köteles bejelenteni.
(2)	A bejelentést
a)	a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,
b)	az önkormányzati tűzoltóság,
12
c)	a rendőrség, vagy
d)	a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal
felé kell teljesíteni.
(3)	A (2) bekezdés alapján értesített szerv a tudomásszerzést követően haladéktalanul
értesíti a többi értesítendő szervet.”
25.	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
29.	§
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. §-a a következő (4a) bekezdéssel
egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a kérelem benyújtója kéri - a (4)
bekezdés szerinti határidőben értesíti költségvetési szerv esetén a törzskönyvi
nyilvántartást vezető szervet, az állami intézményfenntartó központ és az állami
felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmény esetében a hivatalt, más esetben a
köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalt.”
26.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
30.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/K. §-a a következő (8)
bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal a települési önkormányzatnál végzett
közszolgálati ellenőrzés keretében a települési önkormányzat szervének határozatával
okozott olyan jogszabálysértést tár fel, amelyből a polgármester közvetlen vagy közvetett
anyagi előnyre tehet szert, és más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárás
lefolytatásának nincs helye, a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre
irányadó rendelkezései alkalmazásával a jogszabálysértés megszüntetése érdekében a
közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordul.”
27.	A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi
CXLVII. törvény módosítása
31.	§
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.
törvény 7. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
13
„(5a) Az (5) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a kisadózó vállalkozás kéri - az (5)
bekezdésben meghatározott határidőn belül értesíti az állami adóhatóságot.”
28.	Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-
megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII.
törvény módosítása
32.	§
Hatályát veszti az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az
erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi
CCXVII. törvény 22. § (1) bekezdésében „a miniszternek és” szövegrész.
29.	A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása
33.	§
A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 18. §-a a következő (3) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a hegyközségi tag kéri - a (2) bekezdés
szerinti határidőben értesíti a hegybírót.”
30.	Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról
szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása
34.	§
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló
2013. évi LXVII. törvény 21. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a nyilvántartásban szereplő személy
vagy szervezet kéri - a (4) bekezdés szerinti határidőben értesíti a felügyeleti szervet.”
14
31. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása
35.	§
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 33. §-a a következő (3 a)
bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a halgazdálkodásra jogosult kéri - a (3)
bekezdés szerinti határidőben értesíti a halgazdálkodási hatóságot.”
32.	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi
CXXV. törvény módosítása
36.	§
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV.
törvény 11. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a kérelmező kéri - a (3) bekezdés
szerinti határidőben értesíti a minősítőt.”
33.	A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása
37.	§
(1)	A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 5. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a fémkereskedőnek gyanúja merül fel arra vonatkozóan, hogy számára
jogellenesen szerzett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot ajánlottak fel megvételre,
erről, valamint a felajánlást tevő személlyel kapcsolatban tudomására jutott információkról
a telephely szerint illetékes fémkereskedelmi hatóságot vagy az általános rendőrségi
feladatok ellátására létrehozott rendőrségi szervet haladéktalanul értesíti, továbbá az
átvételt megtagadja. Az értesített szerv haladéktalanul tájékoztatja a másik értesítendő
szervet. Gyanúnak minősül e szempontból különösen, ha a megvételre felajánlott
fémkereskedelmi engedélyköteles anyag a fémkereskedelmi vagy a kulturális
örökségvédelmi hatóság honlapján közzétett nyilvántartásban egyedileg beazonosítható
módon szerepel, vagy annak fizikai tulajdonságai, külső megjelenése egyértelműen arra
enged következtetni, hogy az jogsértésből származik.”
(2)	Az Fktv. 8. §-a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
15
„(7a) A (7) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a fémkereskedő kéri - haladéktalanul
értesíti a hivatalt.”
34.	A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel
összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII.
törvény
38.	§
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő
egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 95. §-a a
következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a földhasználó kéri - az (5) bekezdés
szerinti határidőben értesíti az ingatlanügyi hatóságot.”
35.	A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása
39.	§
(1)	A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a továbbiakban:
Hbnytv.) 4. §-a a következő (7 a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A (7) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a regisztrált felhasználó kéri - a (7)
bekezdés szerinti határidőben értesíti a MOKK-ot.”
(2)	A Hbnytv. 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a képviselő vagy a képviselt kéri - a (3)
bekezdés szerinti határidőben értesíti a közjegyzőt.”
16
36. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény
módosítása
40.	§
(1)	A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény
14.	§-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás kéri
-	az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül értesíti a hivatalt.
(2)	A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény
24. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a 22. § (1) bekezdésében meghatározott
nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő, vagyonrendelő, illetve a közöttük létrejött
szerződésben meghatározott kedvezményezett kéri - az (1) bekezdésben meghatározott
határidőn belül értesíti a hivatalt.”
37.	Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása
41.	§
(1)	Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 32.
§-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az energetikai auditor kéri - a (4)
bekezdés szerinti határidőben értesíti regisztráló szervezetet.”
(2)	Az Ehtv. 33. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az energetikai auditáló szervezet kéri - a
(4)	bekezdés szerinti határidőben értesíti a regisztráló szervezetet.”
17
38. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása
42.	§
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 19. §-a a
következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdés szerinti adatváltozás bejelentése azon adatok tekintetében,
amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az
adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az adós vagy az
adóstárs kéri - az (5) bekezdés szerinti határidőben értesíti a területi Családi Csődvédelmi
Szolgálatot.”
39.	A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosítása
43.	§
A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény 9. §- a következő (2a) bekezdéssel
egészül ki:
„(2a) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott
változás-bejelentési kötelezettség azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás
közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles
nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az akkreditált szervezet vagy az akkreditált
státuszú természetes személy kéri - az ott meghatározott határidőben értesíti az akkreditáló
szervet.”
40.	A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
44.	§
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel
egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti változás-bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más
nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az ajánlatkérő kéri - az (1) bekezdés
szerinti határidőben értesíti a Közbeszerzési Hatóságot.”
41.	Egyes törvények hatályon kívül helyezése
45.	§
Hatályát veszti
1.	a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
18
2.	az általános mezőgazdasági összeírásról szóló 1999. évi XLVI. törvény,
3.	a szőlő- és gyümölcs ültetvények összeírásáról szóló 2000. évi CXLIII. törvény,
4.	a büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
2003. évi II. törvény,
5.	az Európa-tervvel és az európai uniós csatlakozással kapcsolatos, a belügyi ágazatba
tartozó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXIII. törvény,
6.	a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályokat tartalmazó egyes törvények
módosításáról, illetve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi LXV. törvény,
7.	a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXLIX. törvény,
8.	az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXVII. törvény,
9.	az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi XXXIX. törvény,
10.	az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI.
törvény,
11.	a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló 2012. évi LV.
törvény,
12.	a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához kapcsolódó egyes törvények
módosításáról szóló 2012. évi LXII. törvény,
13.	a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény, valamint a Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló 2012. évi LXV. törvény,
14.	a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról szóló 2012. évi
LXXI. törvény,
15.	a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben
alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény
módosításáról szóló 2012. évi LXXXIX. törvény,
16.	a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a központi
államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
2010. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CVII. törvény,
17.	az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi
CXVIII. törvény,
18.	a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló 2012. évi
CXXI. törvény,
19.	a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2012. évi
CXXIV. törvény,
20.	az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi
CXXIX. törvény,
21.	az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések
tilalmával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXVII. törvény,
22.	az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012.
évi CLXXVIII. törvény,
23.	a Költségvetési Tanács elnöke vagyonnyilatkozat-tételéről szóló 2012. évi CLXXXIII.
törvény,
24.	a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2012.
évi CXCI. törvény,
19
25.	a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CCX. törvény,
26.	egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXI. törvény,
27.	az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXII. törvény,
28.	az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi
CCXV. törvény,
29.	a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 2013. évi VI. törvény,
30.	az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos
törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény,
31.	a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal
összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII.
törvény,
32.	az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012.
évi CLXXVIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi XXIX. törvény,
33.	a közveszély színhelyén elkövetett lopás szigorúbb büntetőjogi szankcionálásáról szóló
2013. évi XLV. törvény,
34.	az egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapítása
érdekében szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXII. törvény,
35.	az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXVIII. törvény,
36.	az egyes, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról szóló
2013.	évi LXXXI. törvény,
37.	az egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles
hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013.
évi LXXXIV. törvény,
38.	az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvény,
39.	az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával
összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény,
40.	a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 2013. évi CVII.
törvény,
41.	a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi
CXVI. törvény,
42.	az egyes törvények távszerencsejáték-szervezéssel összefüggő módosításáról szóló
2013.	évi CXXVI. törvény,
43.	a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2013. évi
CXXXVII. törvény,
44.	a villamos energiával, valamint a földgázellátással összefüggésben egyes törvények
módosításáról szóló 2013. évi CXLV. törvény,
45.	az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról szóló 2013. évi CLXXXIII.
törvény,
46.	az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti
Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC.
törvény,
20
47.	a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi
LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi
rendelkezések módosításáról szóló 2013. évi CCI. törvény,
48.	a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a
szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCII.
törvény,
49.	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás
átalakításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCV. törvény,
50.	az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a
szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi CCXXIV. törvény,
51.	az egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosításáról
szóló 2013. évi CCXXXI. törvény,
52.	az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI.
törvény,
53.	az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013.
évi CCXLIII. törvény,
54.	az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló
2013.	évi CCL. törvény,
55.	a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításáról szóló
2014.	évi X. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kérdésekről szóló 2014. évi XII.
törvény,
56.	a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről
és azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIV. törvény,
57.	az egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XLI.
törvény,
58.	a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények
módosításáról szóló 2014. évi LXXII. törvény,
59.	az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi
LXXIII. törvény,
60.	az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer továbbfejlesztésével
összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXXVII. törvény,
61.	az egyes törvényeknek a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló
2014.	évi XCII. törvény,
62.	az egyes építésügyi és területrendezési tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi
XCVIII. törvény,
63.	a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2014. évi
CV. törvény,
64.	a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében, és a bűnügyi illetve
rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere szabályozásával
összefüggésben szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXV. törvény,
65.	az egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények módosításáról
szóló 2015. évi XLIV. törvény,
21
66.	a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról
szóló 2015. évi XLVIII. törvény,
67.	az egyes közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi
LXXXVII. törvény,
68.	a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2015. évi CI. törvény,
69.	a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény és a környezet védelmének
általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXV.
törvény
70.	az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és
önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény
módosításáról szóló 2015. évi CXXX. törvény,
71.	a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló
2015.	évi CLXXXVI. törvény,
72.	az egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának
megszüntetéséről szóló 2015. évi CXCIV. törvény,
73.	az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.
törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CCXVII. törvény.
42.	Záró rendelkezések
46.	§
Ez a törvény 2016. július 1-jén lép hatályba.
22
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az előterjesztés a közigazgatási bürokráciacsökkentés folytatása keretében egyes
adminisztratív terheket keletkeztető kötelezettségek megszüntetése, továbbá a jogrendszer
részét képező, de érdemi, joghatás kiváltására már nem alkalmas rendelkezéseket tartalmazó
törvények hatályon kívül helyezése érdekében szükséges törvénymódosításokra irányul.
Az előterjesztés az „Államreform II. - a bürokráciacsökkentés programjában” lefektetett
jogpolitikai célnak megfelelően az adminisztrációs terhek jogszabályok deregulációs célú
felülvizsgálatát szolgálja. Erre tekintettel olyan törvények hatályon kívül helyezésére kerül
sor, amelyek ugyan még hatályosak - és így a jogrendszer részét képezik - ugyanakkor nem
fejtenek ki érdemi joghatást, mivel normatív tartalommal nem, vagy csak alig rendelkeznek.
A törvény a jogi túlszabályozottság megszüntetését célzó törekvése mellett maradéktalanul
tekintettel van a jogrendszer kiszámíthatóságába vetett bizalmi elvre, amely - értelemszerűen
a jogszabályok címzettjei mellett - a jogalkotó elemi érdeke is. Ennek megfelelően a
törvényben csak olyan jogszabályok formai deregulációjára kerül sor, amelyek tekintetében a
jogalkalmazás során - a mögöttes joganyag hatályvesztése okán - esetlegesen bizonytalan jogi
helyzet előfordulása teljes mértékben kizárható.
A bejelentési kötelezettségek csökkentése arra irányul, hogy az ügyfélnek a jelenleginél
kevesebb alkalommal legyen kötelessége a hatósághoz fordulni, csökkenjen az ügyfél-hatóság
interakciók száma. Amennyiben az ügyfél valamely adatát (például a lakcímét vagy a
székhelyét) több nyilvántartás vagy a tevékenysége gyakorlásához szükséges névjegyzék
tartalmazza, akkor a jelenlegi szabályok szerint az adat megváltozását minden nyilvántartás
tekintetében külön-külön, egyenként be kell jelentenie.
Egyes névjegyzékekben és egyéb nyilvántartásokban olyan adatok is szerepelnek, amelyek
tekintetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek, azonban ezen adatok változását egyéb
nyilvántartást, névjegyzéket vezető szervnek is be kell jelenteni. A módosító rendelkezések
szerint ez a többszörös bejelentési kötelezettség úgy változik, hogy a bejelentőnek egyetlen
szerv számára kell az adatváltozást bejelentenie, és ez a szerv fogja az információt továbbítani
az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek.
Részletes indokolás
1.	§-hoz
A bejelentés és változás-bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek
csökkentésére irányul. A módosítás lehetővé teszi, hogy a vámszabad területi társaság
cégbírósági bejegyzéséhez szükséges vámhatósági határozatról szóló igazolást - ha a
23
kérelméhez nem csatolja - a vámszabad területi társaság által indítványozott cégbírósági
megkeresésre az állami adó- és vámhatóság vámhatóság küldje meg.
2.	§-hoz
A változás-bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére
irányul. Az egészségügyi szolgáltató személyekről és szervezetekről vezetett nyilvántartásban
olyan adatok is szerepelnek, amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek,
azonban ezen adatok változását az egészségügyi szolgáltató személyekről és szervezetekről
vezetett nyilvántartást vezető szervnek is be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy az
adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő bejelentése ne járjon többszörös
adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi, hogy a bejelentő az adott adat tekintetében
közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől kérhesse, hogy az az adatváltozást más
nyilvántartást - így az egészségügyi szolgáltató személyekről és szervezetekről vezetett
nyilvántartást - vezető szervek számára továbbítsa. Ennek eredményeképpen a bejelentőnek
elegendő egyetlen szervnél eljárnia, és ez a szerv fogja az információt továbbítani az
adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek.
3.	§-hoz
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása megszünteti a lakóingatlan
lefoglalásával kapcsolatos, a végrehajtást kérőt terhelő, az ingatlan fekvése szerint illetékes
jegyző felé történő bejelentési kötelezettséget. A jegyző értesítéséről a végrehajtó
gondoskodik, és nem kerül sor igazolás kibocsátására. Egyszerűsödik továbbá az árveréssel
kapcsolatban lakóingatlan kiürítésére irányuló kérelemmel összefüggő bejelentési eljárás.
Ennek eredményeképpen csökkennek a végrehajtási eljárással kapcsolatos, a végrehajtást
kérőt terhelő adminisztratív terhek. A fentieken túl a § átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
4.	§-hoz
Tekintettel arra, hogy a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az
azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 9. § (2)
bekezdése alapján az (1) bekezdésben meghatározott hatósági igazolványok kiállítása jelenleg
is díjmentes - többek között - eltulajdonítás esetén, ezért a 9. § kiegészítésre kerül azzal,
hogyha erről a kiállító hatóság hivatalból tudomást szerez, akkor hivatalból pótolja az
eltulajdonított igazolványt.
A Szaztv. 16. §-ának módosítása az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentését
szolgálja. A módosítás igazodik ahhoz az életszerű helyzethez, hogy az állampolgárok
jellemzően a rendőrségen jelentik be a hatósági igazolvány(ok) eltulajdonítását, így a
bejelentésnek a rendőrség részéről az adóhatóság felé történő továbbításával az ügyfél
mentesül egy külön bejelentési kötelezettség alól.
A Szaztv. 21. §-a a rendőrség számára - a Szaztv. kiegészülő 16. § (2) bekezdéséhez
hasonlóan - előírja, hogy amennyiben a TAJ-számot tartalmazó hatósági igazolvány
eltulajdonításáról a rendőrség tudomást szerez, akkor köteles haladéktalanul értesíteni az
24
egészségbiztosítási szervet, aki mint kiállító hatóság a Szaztv. kiegészülő 9. § (3) bekezdése
alapján hivatalból intézkedik a hatósági igazolvány kiállításáról.
5.	§-hoz
A természeti értékek védelme mind a hatóság, mind az állampolgárok részéről kötelezettséget
jelentő, az Alaptörvényből eredő elvárás. A védelmi szint csökkenésének elkerülése
érdekében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
(a továbbiakban: Étv.) jelen előterjesztés szerinti módosítása miatt szükséges a természet
védelméről szóló törvény kiegészítése a kivitelező felelősségének előírásával.
6.	§-hoz
Az Étv. módosítása megszünteti a természeti érték, építészeti vagy régészeti emlék, illetőleg
építménnyel kapcsolatos képzőművészeti alkotás előkerülésével kapcsolatos bejelentési
kötelezettséget tekintettel arra, hogy a fenti értékek védelmét a természet védelméről szóló
törvény jelen előterjesztésben foglalt módosítása, továbbá a kulturális örökség védelméről
szóló törvény megfelelően biztosítj a.
7.	§-hoz
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény 57. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése a
könyvtárhasználattal járó adminisztratív terhek csökkentését célozza.
8.	§-hoz
A változás-bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére
irányul. Az ingatlan-nyilvántartásban olyan adatok is szerepelnek, amelyek tekintetében más
nyilvántartás minősül közhitelesnek (például személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv által
vezetett nyilvántartás), ezért ezen adatok változását annak a nyilvántartást vezető szervnek is
be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy az adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő
bejelentése ne járjon többszörös adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi, hogy a
bejelentő az adott adat tekintetében közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől
kérhesse, hogy az az adatváltozást más nyilvántartást - így az ingatlan-nyilvántartást - vezető
szerveknek továbbítsa. Ennek eredményeképpen a bejelentőnek elegendő egyetlen szervnél
eljárnia, és ez a szerv fogja az információt továbbítani az adatváltozással érintett többi
nyilvántartást vezető szervnek.
Indokolttá vált továbbá annak az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben
(a továbbiakban: Inytv.) történő kimondása, hogy abban az esetben, ha a beadvány elbírálását
kérelemre a tulajdonjog bejegyzési engedély benyújtásáig függőben kell tartani, mivel a
bejegyzési kérelem elutasításának az Inytv. 39. § (3) bekezdése, illetve 39. § (4) bekezdése
alapján nincs helye, a tényállás teljes körű tisztázására - adott esetben a pótolható hiányok
tekintetében a hiánypótlási felhívás kiadására - a tulajdonjog bejegyzési engedély benyújtását
követően kerüljön sor.
25
A függőben tartással kapcsolatos módosítással elkerülhető, hogy olyan beadványok is
foglalhassák a ranghelyet, amelyek esetében a beadvány olyan hiányosságokban szenved,
amely miatt a kérelem határozattal történő vagy érdemi vizsgálat nélküli (végzéssel történő)
elutasításának lenne helye.
9.	§-hoz
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 110. §-a
tekintetében a változás-bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek
csökkentésére irányul. A működési nyilvántartásban olyan adatok is szerepelnek, amelyek
tekintetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek, azonban ezen adatok változását a
működési nyilvántartást vezető szervnek is be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy az
adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő bejelentése ne járjon többszörös
adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi, hogy a bejelentő az adott adat tekintetében
közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől kérhesse, hogy az az adatváltozást más
nyilvántartást - így a működési nyilvántartást - vezető szervek számára továbbítsa. Ennek
eredményeképpen a bejelentőnek elegendő egyetlen szervnél eljárnia, és ez a szerv fogja az
információt továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek.
Az Eütv. 116/A. §-a tekintetében a változás-bejelentés szabályainak módosítása az
adminisztrációs terhek csökkentésére irányul. A szakorvos-, szakfogorvos-,
szakgyógyszerész- és szakpszichológus-képzés államilag támogatott képzésben részt vevőről
vezetett nyilvántartásban olyan adatok is szerepelnek, amelyek tekintetében más nyilvántartás
minősül közhitelesnek, azonban ezen adatok változását a szakorvos-, szakfogorvos-,
szakgyógyszerész- és szakpszichológus-képzés államilag támogatott képzésben részt vevőről
vezetett nyilvántartást vezető szervnek is be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy az
adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő bejelentése ne járjon többszörös
adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi, hogy a bejelentő az adott adat tekintetében
közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől kérhesse, hogy az az adatváltozást más
nyilvántartást - így a szakorvos-, szakfogorvos-, szakgyógyszerész- és szakpszichológus-
képzés államilag támogatott képzésben részt vevőről vezetett nyilvántartást - vezető szervek
számára továbbítsa. Ennek eredményeképpen a bejelentőnek elegendő egyetlen szervnél
eljárnia, és ez a szerv fogja az információt továbbítani az adatváltozással érintett többi
nyilvántartást vezető szervnek.
Az Eütv. 217. §-a tekintetében a változás-bejelentés szabályainak módosítása az
adminisztrációs terhek csökkentésére irányul. A halottvizsgálati szaktanácsadókról vezetett
nyilvántartásban olyan adatok is szerepelnek, amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül
közhitelesnek, azonban ezen adatok változását a halottvizsgálati szaktanácsadókról vezetett
nyilvántartást vezető szervnek is be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy az adatváltozás
különböző nyilvántartásokba történő bejelentése ne járjon többszörös adminisztratív teherrel,
a módosítás lehetővé teszi, hogy a bejelentő az adott adat tekintetében közhitelesnek minősülő
nyilvántartást vezető szervtől kérhesse, hogy az az adatváltozást más nyilvántartást - így a
halottvizsgálati szaktanácsadókról vezetett nyilvántartást - vezető szervek számára továbbítsa.
Ennek eredményeképpen a bejelentőnek elegendő egyetlen szervnél eljárnia, és ez a szerv
26
fogja az információt továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető
szervnek.
10.	§-hoz
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása a
parkolási igazolványokkal kapcsolatos hatáskört telepítő törvényi szintű szabályozást
tartalmazza.
11.	§-hoz
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása a védetté
nyilvánított kulturális javakkal, továbbá a régészeti emlékek, leletek vagy annak tűnő
tárgyakkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségekkel összefüggő adminisztratív terhek
csökkentését célozza. Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy
kerül elő, azt a módosítás alapján nem a jegyzőnek, hanem az örökségvédelmi hatóságnak
kell bejelenteni.
A változás-bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére
irányul. A védetté nyilvánított kulturális javak nyilvántartásában olyan adatok is szerepelnek,
amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek, azonban ezen adatok
változását a védetté nyilvánított kulturális javak nyilvántartását vezető szervnek is be kell
jelenteni. Annak érdekében, hogy az adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő
bejelentése ne járjon többszörös adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi, hogy a
bejelentő az adott adat tekintetében közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől
kérhesse, hogy az az adatváltozást más nyilvántartást - így a védetté nyilvánított kulturális
javak nyilvántartását - vezető szervek számára továbbítsa. Ennek eredményeképpen a
bejelentőnek elegendő egyetlen szervnél eljárnia, és ez a szerv fogja az információt
továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek.
A módosítás megszünteti továbbá a védetté nyilvánított kulturális javak kereskedelmi
forgalomban történő átruházásával kapcsolatos, a kereskedőt és a tulajdonost (birtokost)
egyaránt terhelő bejelentési kötelezettséget. Ennek eredményeképpen a bejelentési
kötelezettséget a tulajdonosnak (birtokosnak) kell teljesíteni.
12.	§-hoz
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti
változás-bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére irányul.
A közvetítői névjegyzékben olyan adatok is szerepelnek, amelyek tekintetében más
nyilvántartás minősül közhitelesnek, azonban ezen adatok változását a közvetítői
névjegyzéket vezető szervnek is be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy az adatváltozás
különböző nyilvántartásokba történő bejelentése ne járjon többszörös adminisztratív teherrel,
a módosítás lehetővé teszi, hogy a bejelentő az adott adat tekintetében közhitelesnek minősülő
nyilvántartást vezető szervtől kérhesse, hogy az az adatváltozást más nyilvántartást - így a
közvetítői névjegyzéket - vezető szervek számára továbbítsa. Ennek eredményeképpen a
27
bejelentőnek elegendő egyetlen szervnél eljárnia, és ez a szerv fogja az információt
továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek.
13.	§-hoz
A Ktv. módosítását tartalmazza tekintettel arra, hogy közvetítői tevékenység 2016. január 1-
jétől a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
2009. évi LXXVI. törvény szerinti bejelentés alapján gyakorolható.
14.	§-hoz
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény szerinti változás-bejelentés
szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére irányul. A jogi segítői
névjegyzékben olyan adatok is szerepelnek, amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül
közhitelesnek, azonban ezen adatok változását a jogi segítői névjegyzéket vezető szervnek is
be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy az adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő
bejelentése ne járjon többszörös adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi, hogy a
bejelentő az adott adat tekintetében közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől
kérhesse, hogy az az adatváltozást más nyilvántartást - így a jogi segítői névjegyzéket -
vezető szervek számára továbbítsa. Ennek eredményeképpen a bejelentőnek elegendő
egyetlen szervnél eljárnia, és ez a szerv fogja az információt továbbítani az adatváltozással
érintett többi nyilvántartást vezető szervnek. Csökkennek továbbá a peren kívüli támogatás,
továbbá a polgári eljárásokban nyújtott támogatás igénylésével kapcsolatos adatváltozás-
bejelentési kötelezettséggel összefüggő adminisztratív terhek.
15.	§-hoz
A módosítás az adminisztrációs terhek csökkentésére irányul azáltal, hogy a
közfoglalkoztatónak nem kell az állami adóhatóságnak és a megyei foglalkoztatási szervnek is
bejelentenie a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetését, arról az adóhatóság értesíti az
állami foglalkoztatási szervet.
Ezen túl a változás-bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek
csökkentésére irányul. Az adóhatóságok által vezetett nyilvántartásokban olyan adatok is
szerepelnek, amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek, azonban ezen
adatok változását a z adóhatóságoknak is be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy az
adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő bejelentése ne járjon többszörös
adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi, hogy a bejelentő az adott adat tekintetében
közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől kérhesse, hogy az az adatváltozást más
nyilvántartást - így az adóhatóságok által vezetett nyilvántartásokat - vezető szervek számára
továbbítsa. Ennek eredményeképpen a bejelentőnek elegendő egyetlen szervnél eljárnia, és ez
a szerv fogja az információt továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető
szervnek.
16.	§-hoz
28
A változás-bejelentés szabályainak módosítása szintén az ügyfélre háruló adminisztrációs
terhek csökkentésére irányul. A vámhatóság adóraktár engedélyesekre, valamin a jövedéki
adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi
CXXVII. törvény 57/C. § (2) bekezdésében meghatározottakra vonatkozó nyilvántartásban
olyan adatok is szerepelnek, amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek,
azonban ezen adatok változását az vámhatóságnak is be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy
az adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő bejelentése ne járjon többszörös
adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi, hogy a bejelentő az adott adat tekintetében
közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől kérhesse, hogy az az adatváltozást más
nyilvántartást - így a fenti nyilvántartásokat - vezető szervek számára továbbítsa.
17.	§-hoz
A változás-bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére
irányul. Az „art” mozikról és mozitermekről vezetett hatósági nyilvántartásban olyan adatok
is szerepelnek, amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek, azonban ezen
adatok változását az „art” mozikról és mozitermekről vezetett hatósági nyilvántartást vezető
szervnek is be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy az adatváltozás különböző
nyilvántartásokba történő bejelentése ne járjon többszörös adminisztratív teherrel, a módosítás
lehetővé teszi, hogy a bejelentő az adott adat tekintetében közhitelesnek minősülő
nyilvántartást vezető szervtől kérhesse, hogy az az adatváltozást más nyilvántartást - így az
„art” mozikról és mozitermekről vezetett hatósági nyilvántartást - vezető szervek számára
továbbítsa. Ennek eredményeképpen a bejelentőnek elegendő egyetlen szervnél eljárnia, és ez
a szerv fogja az információt továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető
szervnek.
18.	§-hoz
A Ket. 2016. január 1-jén hatályba lépett módosítása a közigazgatási hatósági eljárások
időtartamának csökkentése érdekében bevezette a függő hatályú döntés jogintézményét, és
emellett jelentős mértékben szűkítette az eljárás felfüggesztésére okot adó körülmények körét.
A függő hatályú döntés az eljárások ésszerű határidőn belül történő befejezését garantálja oly
módon, hogy a rugalmas ügyintézési határidőtől eltérően minden eljárási cselekménytől és
körülménytől függetlenül az eljárás 2 hónapon belüli befejezésére ösztönzi a hatóságot, és ezt
hatékonyan érvényesülő jogkövetkezményekkel biztosítja.
Az ügyintézés időtartamának a függő hatályú döntéssel biztosított 2 hónapos felső korlátja
alól az esetleges felfüggesztés sem ad kimentést, kizárólag akkor, ha a felfüggesztésre a függő
hatályú döntés meghozatalát megelőzően az eljárás első nyolc napjában kerül sor.
A Ket. az általános felfüggesztési esetek szűkítése mellett biztosítja, hogy külön törvényi
rendelkezés meghatározott eljárások tekintetében felfüggesztésére adjon lehetőséget. A külön
törvényi felfüggesztési esetek között találhatók olyan körülmények, amelyek nem az eljárás
első nyolc napjában, hanem a függő hatályú döntés meghozatalát követően merülnek fel.
29
Ezen törvényi rendelkezésekre tekintettel a Ket. jelen módosítása arra irányul, hogy a függő
hatályú döntés meghozatalát követően felmerült, törvényben indokoltan rögzített
felfüggesztési ok esetén az objektív 2 hónapos ügyintézési korlát jogkövetkezményei ne
terheljék a hatóságot. Ezzel párhuzamosan azonban annak szabályozására is sor kerül, hogy a
felfüggesztés időtartamát követően a hatóság hozza meg a függő hatályú döntést, ezzel
biztosítva, hogy a felfüggesztési ok elhárultát követően az eljárás az objektív ügyintézési
időtartama garantált legyen.
A függő hatályú döntés hatékony eljárásvezetésre készteti a hatóságot, így a rendelkezésére
álló eszközökkel azt elérheti, hogy az eljárásban valamilyen módon közreműködő szervek és
személyek magatartása ne eredményezze az eljárás elhúzását. Ezek az eszközök azonban nem
biztosítják minden esetben, hogy az eljáró hatóságon kívüli szereplő mulasztás és késedelem
nélkül fogja teljesíteni a kötelezettségét.
A gyakorlati jogalkalmazás tapasztalatai szerint a szakhatóságok és a belföldi jogsegély
keretében megkeresett szervek helyett is az eljáró hatóság viseli az eljárás elhúzódásának
jogkövetkezményeit. Erre tekintettel olyan szabály megalkotása szükséges, amely alapján az
eljárás elhúzódása esetén minden érintett szerv a saját tevékenysége körében felmerült illeték,
díj, illetve költség tekintetében viseli a jogkövetkezményeket.
19.	§-hoz
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényben meghatározott
változás-bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére irányul.
A nyilvántartásban olyan adatok is szerepelnek, amelyek tekintetében más nyilvántartás
minősül közhitelesnek, ezért ezen adatok változását annak a nyilvántartást vezető szervnek is
be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy az adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő
bejelentése ne járjon többszörös adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi, hogy a
bejelentő az adott adat tekintetében közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől
kérhesse, hogy az az adatváltozást más nyilvántartást vezető szervnek, így a családpolitikáért
felelős miniszter számára is továbbítsa.
20.	§-hoz
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvényben meghatározott változás-bejelentés szabályainak módosítása
az adminisztrációs terhek csökkentésére irányul. A nyilvántartásban olyan adatok is
szerepelnek, amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek, ezért ezen adatok
változását annak a nyilvántartást vezető szervnek is be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy
az adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő bejelentése ne járjon többszörös
adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi, hogy a bejelentő az adott adat tekintetében
közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől kérhesse, hogy az az adatváltozást más
nyilvántartást vezető szervnek, így a rendőrség számára is továbbítsa.
30
Figyelemmel továbbá az igazolvány adattartalmára, a módosítás megteremti annak a
lehetőségét, hogy az igazolvány adataiban bekövetkező változás esetén is megszűnjön a
többszörös adminisztratív teher azáltal, hogy az igazolvánnyal rendelkező személy kérésére a
közhiteles nyilvántartást vezető szerv értesíti a rendőrséget az igazolvány adataiban történő
változásról.
21.	§-hoz
A törvény alapján vezetett cégnyilvántartás közhiteles, ugyanakkor az abban kezelt egyes
adatok más - ezen adatok tekintetében nem közhiteles - nyilvántartásokban, névjegyzékekben
is szerepelnek. Ezen adatok változását jelenleg minden olyan nyilvántartást vezető szervnek
külön be kell jelenteni, amelyben az adat szerepel. Annak érdekében, hogy az adatváltozás
különböző nyilvántartásokba történő bejelentése ne járjon többszörös adminisztratív teherrel,
a módosítás értelmében a cégbíróság a cég bejegyzett adatainak változásáról, továbbá a cég
törléséről értesíti azt a közhiteles nyilvántartást vezető szervet, amely esetében a
céginformációs szolgálat elektronikus értesítésének feltételei biztosítottak. Ennek
eredményeképpen, ha a szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak, a bejelentőnek
elegendő egyetlen szervnél eljárnia, és ez a szerv fogja az információt továbbítani az
adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek.
22-24. §-hoz
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) módosítása a
kisajátítási eljárások lefolytatásának egyszerűsítését és ezáltal a gyorsítását célozza.
A kisajátítási eljárások hatékonyabbá tétele érdekében a módosítás lehetővé teszi, hogy - ha
ennek feltételei fennállnak - maga a kisajátítási hatóság végezzen el olyan cselekményeket,
melyek eddig külső szerv (szakértő, illetve gyámhatóság) közreműködését igényelték.
1.	A Kstv. hatályos előírásai alapján a kisajátítási kártalanítás megállapítása érdekében
minden esetben kötelező az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti
szakértőt kirendelni [Kstv. 25. § (2) bekezdés].
A szakértő igénybevétele bár nem számít bele a jogi ügyintézési határidőbe [a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 33.
§ (3) bekezdés j) pont], de jelentősen megnöveli az eljárás bruttó, vagyis tényleges idejét,
mivel a szakértők kevés száma folytán nehézkes azok eljárásba történő bevonása illetve
sokszor nem teljesül a szakvélemény - a Ket. 59. § (7) bekezdés folytán alkalmazandó 33. §
(8) bekezdés szerinti - 15 napos határidőben való elkészítése (a legtöbb szakvélemény 30
vagy annál több nap alatt készül el).
Ugyanakkor a Ket. általános szabálya alapján csak akkor szükséges szakértő kirendelése, ha a
hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel (Ket. 58. §). Ebből következőleg a
hatóságnál meglévő kellő szakértelem esetén nem indokolt szakértő kirendelése.
31
Ezért a külső szakértő kötelező igénybevétele mellőzhető, ha a kisajátítási hatóság
ügyintézője a szükséges szakértelemmel rendelkezik (egy ilyen alkalmazott
foglalkoztatásának kötelezővé tétele a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló
29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet módosításával lehetséges). Ebben az esetben tehát nem
kellene külső szakértőt kirendeli a kártalanítás megállapításához, mert azt - a kellő szaktudás
birtokában - maga a kisajátítási hatóság állapítaná meg.
Ezért a módosítás - a Ket. említett szabályával összhangban - kimondja, hogy csak akkor
szükséges szakértő kirendelése, ha a szükséges szakértelemmel a kisajátítási hatóság nem
rendelkezik [Kstv. 25. § (2) bekezdés és 39. § (4) bekezdés módosítása].
Ha az adott ingatlan értékének a meghatározása több szakterületet érint, akkor természetesen
csak akkor mellőzhető a szakértő (vagy szakértők) kirendelése, ha a kisajátítási hatóság
ügyintézője minden releváns területen rendelkezik szakértelemmel; ellenkező esetben a saját
szakértelmével nem rendezhető kérdésekben a szakértőt ki kell rendelni.
A hatóság általi „szakértés” időtartama - ellentétben a külső szakértő eljárásával - beszámít a
jogi ügyintézési határidőbe, ezért szükséges, hogy a kisajátítási eljárás jelenlegi 45 napos
határideje 60 napra emelkedjen [Kstv. 22. § (2) bekezdés módosítása].
A módosítás nem érinti a szakértői kirendelés esetére a Kstv.-ben meglévő többi szabályt (a
szakértő jogai, a szakvélemény felek általi megtekintése, véleményezése stb., lásd 25-27. §),
ugyanis ezen rendelkezések a módosítást követően is alkalmazandóak lesznek abban az
esetben, ha a kisajátítási hatóság - az adott kérdésben való szakértelem hiányában - mégis
szakértőt rendel ki. Csupán azon rendelkezések módosítása volt indokolt, melyek a szakértő
kötelező kirendelését feltételezték [Kstv. 14. § (4) bekezdés, 26. § (5) bekezdés módosítása].
A módosítás nem érinti továbbá a szakértő előzetes kirendelésének a lehetőségét tartalmazó
rendelkezéseket sem (Kstv. 37/B-37/D. §), mert ezen lehetőséggel akkor is lehet élni, ha
egyébként a hatóság rendelkezik a szükséges szakértelemmel.
A kisajátítási kártalanítás megállapításához szükséges összehasonlító értékadatokat jelenleg a
szakértők szerzik be, ezért az ehhez szükséges, az adóhatósági nyilvántartásból konkrét
helyrajzi szám szerinti lekérdezés lehetőségét az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló
2005. évi XLVII. törvény (Igszaktv.) biztosítja a szakértő részére [Igszaktv. 12. § (4) és (5)
bekezdés]. Ugyanakkor, ha a szakértelem rendelkezésre állása folytán a kisajátítási hatóság -
szakértő kirendelése helyett - maga állapítja meg a kártalanítás összegét, az összehasonlító
érték adatokat a kisajátítási hatóságnak kell beszereznie. Ezért a módosítás a jelenleg a
szakértők részére az Igszaktv.-ben biztosított adatbeszerzés és adatfelhasználás lehetőségét
megteremti a kisajátítási hatóság számára is [Kstv. 25. § új (4) és (5) bekezdés].
2.	A kisajátítási eljárásban számos esetben előfordul, hogy nem elérhető a kisajátítandó
ingatlan tulajdonosa, ezért részére ügygondnokot kell kirendelni. A Kstv. szerint jelenleg
ehhez a gyámhatóság megkeresése szükséges. Ugyanakkor maga a Ket. is lehetőséget ad arra,
hogy a szabályozás lehetővé tegye, hogy az ügygondnokot az eljáró hatóság rendelje ki [Ket.
15. § (7) bekezdés]. Élve ezzel a lehetőséggel, a módosítás kimondja, hogy a kisajátítási
32
eljárásban az ügygondnokot a kisajátítási hatóság rendeli ki [Kstv. 23. § (2) bekezdés
módosítása]. Így nem szükséges egy másik hatóság megkeresése, mely így rövidíti a
kisajátítási eljárás tényleges időtartamát.
Ezen módosítás szükségtelenné teszi a kiemelt ügyekben megállapított rövidített
gyámhatósági ügyintézési határidőt, ezért a módosítás ezen rendelkezést hatályon kívül
helyezi [Kstv. 31/A. § (4) bekezdés hatályon kívül helyezése].
25.	§-hoz
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) módosítása
alapján - figyelemmel arra, hogy a hatóság az eredeti állapot helyreállítására kötelező
határozatában, annak elvégzésére a hatályos szabályozás alapján is határnapot vagy határidőt
állapít meg - szükségtelen az ügyfél számára a bejelentési kötelezettséget előírni. Jelenleg a
hatóság az ügyfél eredeti állapot helyreállításáról szóló bejelentését követően tart helyszíni
szemlét, és ellenőrzi a helyreállítás megfelelő elvégzését. A módosítással megszűnik az ügyfél
bejelentési kötelezettsége, a hatóság pedig az eredeti állapot helyreállítására előírt határnap
vagy határidő elteltét követően bármikor ellenőrizheti a helyszínen a kötelezésnek megfelelő
végrehajtást.
A változás-bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére
irányul. A gyümölcs-ültetvény kataszterben olyan adatok is szerepelnek, amelyek
tekintetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek, ezért ezen adatok változását annak a
nyilvántartást vezető szervnek is be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy az adatváltozás
különböző nyilvántartásokba történő bejelentése ne járjon többszörös adminisztratív teherrel,
a módosítás lehetővé teszi, hogy a bejelentő az adott adat tekintetében közhitelesnek minősülő
nyilvántartást vezető szervtől kérhesse, hogy az az adatváltozást más nyilvántartást - így a
gyümölcs-ültetvény katasztert - vezető szervnek továbbítsa. Ennek eredményeképpen a
bejelentőnek elegendő lehet egyetlen szervnél eljárnia, és ez a szerv fogja az információt
továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek.
26.	§-hoz
A Tfvt. 17. § (1) bekezdésének módosításával egyidejűleg a (2) és a (3) bekezdés hatályon
kívül helyezése szükséges.
27.	§-hoz
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása az adózás rendjéről szóló 2003. évi
XCII. törvény módosításával összhangban megszünteti a közfoglalkoztatók azon
kötelezettségét, amely szerint a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetését külön be kell
jelenteni a megyei foglalkoztatási szervnek. A módosítás az adminisztrációs terhek
csökkentésére irányul azáltal, hogy a közfoglalkoztatónak nem kell az állami adóhatóságnak
33
és az illetékes állami foglalkoztatási szervnek is bejelentenie a közfoglalkoztatási jogviszony
megszüntetését, arról az állami adóhatóság értesíti az illetékes állami foglalkoztatási szervet.
28.	§-hoz
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CXXVIII. törvény módosítása azért szükséges, mert katasztrófa vagy katasztrófa
veszélyének észlelése esetén nem életszerű az a helyzet, hogy az állampolgár a törvényben
felsorolt valamennyi szerv felé megteszi a bejelentést. A módosítás eredményeként az
állampolgárok bármely felsorolt szerv felé teljesíthetik a bejelentés kötelezettségüket azzal,
hogy az értesített szerv haladéktalanul értesíti a többi szervet. A felsorolás kiegészül a
rendőrséggel, amely a rendőrség általános feladat- és hatásköréből, továbbá a rendőrség
szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendeletben meghatározott
kötelezettségekből fakadóan nem jelent többlet terhet a rendőrségnek.
29.	§-hoz
A változás-bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére
irányul. A köznevelési intézményekről vezetett nyilvántartásban olyan adatok is szerepelnek,
amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek, azonban ezen adatok
változását a köznevelési intézményekről vezetett nyilvántartást vezető szervnek is be kell
jelenteni. Annak érdekében, hogy az adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő
bejelentése ne járjon többszörös adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi, hogy a
bejelentő az adott adat tekintetében közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől
kérhesse, hogy az az adatváltozást más nyilvántartást - így a köznevelési intézményekről
vezetett nyilvántartást - vezető szervek számára továbbítsa. Ennek eredményeképpen a
bejelentőnek elegendő egyetlen szervnél eljárnia, és ez a szerv fogja az információt
továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek.
30.	§-hoz
Az előterjesztés a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
polgármesterre vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítésével megteremti annak jogszabályi
alapját, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal, amennyiben közszolgálati ellenőrzés
lefolytatása során a polgármester tekintetében a települési önkormányzat által hozott határozat
jogellenességét tárja fel, akkor a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre
vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz
fordulhasson.
31.	§-hoz
A változás-bejelentés szabályainak módosítása szintén az ügyfélre háruló adminisztrációs
terhek csökkentésére irányul. A kisadózói nyilvántartásban olyan adatok is szerepelnek,
amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek, azonban ezen adatok
változását az állami adóhatóságnak is be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy az
adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő bejelentése ne járjon többszörös
34
adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi, hogy a bejelentő az adott adat tekintetében
közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől kérhesse, hogy az az adatváltozást más
nyilvántartást - így a kisadózói nyilvántartást - vezető szervek számára továbbítsa.
32.	§-hoz
A módosítás a légi jármű üzembentartók kettős bejelentési kötelezettségének megszüntetésére
irányul. Indokolatlan, hogy az egyes légi jármű üzembentartók, a jogszabályban előírt
bejelentési kötelezettségüket két helyre teljesítsék, főként, miután az üvegházhatású gázok
közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában
történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján a hatóság a
minisztert is tájékoztatja.
33.	§-hoz
A változás-bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére
irányul. A hegybíró nyilvántartásában olyan adatok is szerepelnek, amelyek tekintetében más
nyilvántartás minősül közhitelesnek, ezért ezen adatok változását annak a nyilvántartást
vezető szervnek is be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy az adatváltozás különböző
nyilvántartásokba történő bejelentése ne járjon többszörös adminisztratív teherrel, a módosítás
lehetővé teszi, hogy a bejelentő az adott adat tekintetében közhitelesnek minősülő
nyilvántartást vezető szervtől kérhesse, hogy az az adatváltozást más nyilvántartást vezető
szervek - így a hegybíró - számára továbbítsa. Ennek eredményeképpen a bejelentőnek
elegendő lehet egyetlen szervnél eljárnia, és ez a szerv fogja az információt továbbítani az
adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek.
34.	§-hoz
A változás-bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére
irányul. A díjszedésben részt vevő szervezetek nyilvántartásában olyan adatok is szerepelnek,
amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek, azonban ezen adatok
változását a díjszedésben részt vevő szervezetek nyilvántartását vezető szervnek is be kell
jelenteni. Annak érdekében, hogy az adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő
bejelentése ne járjon többszörös adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi, hogy a
bejelentő az adott adat tekintetében közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől
kérhesse, hogy az az adatváltozást más nyilvántartást - így a díjszedésben részt vevő
szervezetek nyilvántartását - vezető szervek számára továbbítsa. Ennek eredményeképpen a
bejelentőnek elegendő egyetlen szervnél eljárnia, és ez a szerv fogja az információt
továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek.
35.	§-hoz
A változás-bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére
irányul. A halgazdálkodási jog jogosultjáról vezetett nyilvántartásban olyan adatok is
szerepelnek, amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek, ezért ezen adatok
35
változását annak a nyilvántartást vezető szervnek is be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy
az adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő bejelentése ne járjon többszörös
adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi, hogy a bejelentő az adott adat tekintetében
közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől kérhesse, hogy az adatváltozást más
nyilvántartást - így a halgazdálkodási jog jogosultjáról vezetett nyilvántartást - vezető
szervnek továbbítsa. Ennek eredményeképpen a bejelentőnek elegendő akár egyetlen szervnél
eljárnia, és ez a szerv fogja az információt továbbítani az adatváltozással érintett többi
nyilvántartást vezető szervnek.
36.	§-hoz
A változás-bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére
irányul. A kiállított minősítési engedélyekről vezetett nyilvántartásban olyan adatok is
szerepelnek, amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek, azonban ezen
adatok változását a kiállított minősítési engedélyekről vezetett nyilvántartást vezető szervnek
is be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy az adatváltozás különböző nyilvántartásokba
történő bejelentése ne járjon többszörös adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi,
hogy a bejelentő az adott adat tekintetében közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető
szervtől kérhesse, hogy az az adatváltozást más nyilvántartást - így a kiállított minősítési
engedélyekről vezetett nyilvántartást - vezető szervek számára továbbítsa. Ennek
eredményeképpen a bejelentőnek elegendő egyetlen szervnél eljárnia, és ez a szerv fogja az
információt továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek.
37.	§-hoz
A fémkereskedelmi törvény módosítása az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentésére
irányul. Indokolatlan a kétirányú bejelentési kötelezettség abban az esetben, ha a
fémkereskedőnek gyanúja merül fel arra vonatkozóan, hogy jogellenesen szerzett
fémkereskedelmi terméket ajánlottak fel neki. A módosítás alapján az a szerv, amely felé a
bejelentés történt, értesíti a másik szervet.
A változás-bejelentés szabályainak módosítása szintén az ügyfélre háruló adminisztrációs
terhek csökkentésére irányul. A fémkereskedelmi nyilvántartásban olyan adatok is
szerepelnek, amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek, azonban ezen
adatok változását az fémkereskedelmi hatóságnak is be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy
az adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő bejelentése ne járjon többszörös
adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi, hogy a bejelentő az adott adat tekintetében
közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől kérhesse, hogy az az adatváltozást más
nyilvántartást - így a fémkereskedelmi nyilvántartást - vezető szervek számára továbbítsa.
38.	§-hoz
A változás-bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére
irányul. A földhasználati nyilvántartásban olyan adatok is szerepelnek, amelyek tekintetében
más nyilvántartás (különösen a személyi adat- és lakcímnyilvántartás) minősül közhitelesnek,
ezért ezen adatok változását annak a nyilvántartást vezető szervnek is be kell jelenteni. Annak
36
érdekében, hogy az adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő bejelentése ne járjon
többszörös adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi, hogy a bejelentő az adott adat
tekintetében közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől kérhesse, hogy az
adatváltozást más nyilvántartást - így a földhasználati nyilvántartást - vezető szervnek
továbbítsa. Ezen adatok tekintetében a bejelentőnek elegendő egyetlen szervnél eljárnia, és ez
a szerv (például személyi adat- és lakcímnyilvántartó) fogja az információt továbbítani az
adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek.
39.	§-hoz
A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény szerinti változás-bejelentés
szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére irányul. A hitelbiztosítéki
nyilvántartásban olyan adatok is szerepelnek, amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül
közhitelesnek, azonban ezen adatok változását hitelbiztosítéki nyilvántartást vezető szervnek
is be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy az adatváltozás különböző nyilvántartásokba
történő bejelentése ne járjon többszörös adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi,
hogy a bejelentő az adott adat tekintetében közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető
szervtől kérhesse, hogy az az adatváltozást más nyilvántartást - így a hitelbiztosítéki
nyilvántartást - vezető szervek számára továbbítsa. Ennek eredményeképpen a bejelentőnek
elegendő egyetlen szervnél eljárnia, és ez a szerv fogja az információt továbbítani az
adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek.
40.	§-hoz
A változás-bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére
irányul. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásokról, a nem üzletszerűen eljáró bizalmi
vagyonkezelőkről, a velük szerződő vagyonrendelőkről és a közöttük létrejött szerződésben
meghatározott kedvezményezettekről szóló nyilvántartásokban olyan adatok is szerepelnek,
amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek, azonban ezen adatok
változását a Magyar Nemzeti Banknak is be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy az
adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő bejelentése ne járjon többszörös
adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi, hogy a bejelentő az adott adat tekintetében
közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől kérhesse, hogy az az adatváltozást más
nyilvántartást - így a fentiekben megnevezett nyilvántartásokat - vezető szervek számára
továbbítsa. Ennek eredményeképpen a bejelentőnek elegendő egyetlen szervnél eljárnia, és ez
a szerv fogja az információt továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető
szervnek.
41.	§-hoz
A változás-bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére
irányul. Az energetikai auditorokról, valamint az energetikai auditáló szervezetekről vezetett
nyilvántartásban olyan adatok is szerepelnek, amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül
közhitelesnek, azonban ezen adatok változását az energetikai auditorokról, valamint az
energetikai auditáló szervezetekről vezetett nyilvántartást vezető szervnek is be kell jelenteni.
37
Annak érdekében, hogy az adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő bejelentése ne
járjon többszörös adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi, hogy a bejelentő az adott
adat tekintetében közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől kérhesse, hogy az az
adatváltozást más nyilvántartást - így az energetikai auditorokról, valamint az energetikai
auditáló szervezetekről vezetett nyilvántartást - vezető szervek számára továbbítsa. Ennek
eredményeképpen a bejelentőnek elegendő egyetlen szervnél eljárnia, és ez a szerv fogja az
információt továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek.
42.	§-hoz
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti változás-
bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére irányul. A
természetes személyek adósságrendezési nyilvántartásában (a továbbiakban: ARE
nyilvántartás) olyan adatok is szerepelnek, amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül
közhitelesnek, azonban ezen adatok változását a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak is be kell
jelenteni. Annak érdekében, hogy az adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő
bejelentése ne járjon többszörös adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi, hogy a
bejelentő az adott adat tekintetében közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől
kérhesse, hogy az az adatváltozást a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak továbbítsa. Ennek
eredményeképpen a bejelentőnek elegendő egyetlen szervnél eljárnia, és ez a szerv fogja az
információt továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek.
43.	§-hoz
A változás-bejelentés szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére
irányul. Az akkreditált szervezetek nyilvántartásban olyan adatok is szerepelnek, amelyek
tekintetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek, azonban ezen adatok változását az
akkreditáló szervnek is be kell jelenteni. Annak érdekében, hogy az adatváltozás különböző
nyilvántartásokba történő bejelentése ne járjon többszörös adminisztratív teherrel, a módosítás
lehetővé teszi, hogy a bejelentő az adott adat tekintetében közhitelesnek minősülő
nyilvántartást vezető szervtől kérhesse, hogy az az adatváltozást más nyilvántartást - így az
akkreditált szervezetek nyilvántartását - vezető szervek számára továbbítsa. Ennek
eredményeképpen a bejelentőnek elegendő egyetlen szervnél eljárnia, és ez a szerv fogja az
információt továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek.
44.	§-hoz
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szerinti változás-bejelentés
szabályainak módosítása az adminisztrációs terhek csökkentésére irányul. Az ajánlatkérői
nyilvántartásban olyan adatok is szerepelnek, amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül
közhitelesnek, azonban ezen adatok változását a Közbeszerzési Hatóságnak is be kell
jelenteni. Annak érdekében, hogy az adatváltozás különböző nyilvántartásokba történő
bejelentése ne járjon többszörös adminisztratív teherrel, a módosítás lehetővé teszi, hogy a
bejelentő az adott adat tekintetében közhitelesnek minősülő nyilvántartást vezető szervtől
kérhesse, hogy az az adatváltozást a Közbeszerzési hatóság számára továbbítsa. Ennek
38
eredményeképpen a bejelentőnek elegendő egyetlen szervnél eljárnia, és ez a szerv fogja az
információt továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek.
45.	§-hoz
A módosító vagy hatályon kívül helyező, illetve végrehajtott rendelkezéseket tartalmazó, de a
jogalkotásról szóló törvény alapján hatályukat nem vesztett törvények hatályon kívül
helyezését tartalmazza.
46.	§-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
39