﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10097. számú törvényjavaslat
az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról
Előadó:	Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2016. április
2016. évi ... törvény
az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról
1.	§
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 1. § (1)
bekezdése a következő f) - h) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya kiterjed)
„f a 83/A-83/B. §, 93/A-93/B. §, 94-95. § tekintetében a földgáz, a villamos energia, a távhő
előállításával, termelésével, szállításával, elosztásával vagy átvitelével kapcsolatos
szolgáltatások, a közvilágítás, a víziközmű-szolgáltatás, valamint a vasúti, közúti, hajózási,
repülőtéri, más közlekedési szolgáltatások nyújtására szolgáló fizikai infrastruktúra
tulajdonosára és annak üzemeltetőjére,
g)	a 99/A-99/C. § tekintetében az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult
személyre,
h)	az elektronikus hírközlési építmény építési folyamatának résztvevőjére.”
2.	§
Az Eht. 31. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A 83/B. § (1) bekezdése, a 90. § (7) bekezdése, a 93/A. § (8) bekezdése, a 93/B. § (6)
bekezdése, a 94. § (2f) bekezdése és a 99/C. § (2) bekezdése szerinti jogvitás eljárásokban az
ügyintézési határidő hatvan nap.”
3.	§
(1)	Az Eht. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfél kérelmét a Hatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon - elektronikus
kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon - köteles benyújtani.”
4.	§
(1)	Az Eht. 33. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az 55. § szerinti frekvenciahasználati jogosultság megszerzésére irányuló
versenyeztetési eljárásban az eljárást lezáró döntés közlésének időpontjáig nem lehet
betekinteni a versenyeztetési eljárás kiírási dokumentációja szerinti értékelési szempontként
megjelölt, vállalást tartalmazó iratba, továbbá ezen vállalás alátámasztásául szolgáló, a
versenyeztetési eljárás kiírási dokumentációjában meghatározott olyan iratba, amelynek
megismerése a versenyeztetési eljárás eredményességét, tisztaságát vagy a versenyeztetési
eljárás kiírási dokumentációjában meghatározott célját veszélyeztetné.”
(2)	Az Eht. 33. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A 47. § (1) bekezdés b) pontja alapján szolgáltatott adatok közül az előfizetők és a
megkötött előfizetői szerződések számával, a szolgáltatás forgalmával (percforgalom,
1
adatmennyiség, darabszám) és elérhetőségével (lefedettségével) kapcsolatos statisztikai
adatok, továbbá ezen adatok bármely további megbontás, csoportosítás szerinti részadatai
nem minősíthetők üzleti titoknak.”
5.	§
Az Eht. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési tevékenységet
végzőt, elektronikus hírközlési szolgáltatót hatósági határozatával kötelezheti - abban az
esetben is, ha az a minősített adatok kivételével törvény által védett titoknak minősül -
valamennyi olyan adat szolgáltatására, amely
a)	a Hatóság hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához, továbbá
b)	a Hatóság törvényben foglalt nem hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátása, így
különösen az Európai Unió szervei, valamint az elektronikus hírközlés nemzetközi szervezetei
számára történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a szabályozói, hírközléspolitikai,
piacélénkítési döntések, elemzések megalapozása, továbbá az elektronikus hírközlési piac
folyamatos elemzése és értékelése céljából szükséges.
(2)	A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt,
elektronikus hírközlési szolgáltatót hatósági határozatában időszakos vagy folyamatos
adatszolgáltatásra is kötelezheti.
(3)	A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt,
elektronikus hírközlési szolgáltatót hatósági határozatában a helyszínre vagy a hatósági
nyilvántartáshoz telepített, vagy folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-
adatszolgáltatásra kötelezheti.
(4)	A piacmeghatározás és piacelemzés érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók
adatszolgáltatásra kötelesek. A Hatóság a 62-66. §-ok szerinti eljárásában a más eljárásában
szolgáltatott adatokat is felhasználhatja, amennyiben azokat az elektronikus hírközlési
szolgáltató a Hatóság kötelező döntése vagy jogszabályban előírt, a Hatóság erre irányuló
külön döntése nélküli adatszolgáltatási kötelezettség alapján szolgáltatta. A Hatóság az
elektronikus hírközlési szolgáltatót az általa más eljárásban szolgáltatott adatok 62-66. §-ok
szerinti eljárásban való lehetséges felhasználására előzetesen figyelmeztetni köteles.
(5)	A Hivatal (1)-(3) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A
határozat felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági
határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi
Bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon
belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a
határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs
helye.
(6)	Az Elnök (1)-(3) bekezdés szerinti határozatának felülvizsgálatát az ügyfél kérheti -
jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon
belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség
esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A
nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
A bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
2
(7)	Az (1)-(3) bekezdésben foglalt határozatok ellen kizárólag az az ügyfél élhet jogorvoslati
kérelemmel, aki a hatósági eljárásban részt vett.
(8)	Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett az (1)-(3) bekezdésben foglalt
adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hatóság bírságot
szabhat ki, amelynek mértéke - a jogsértő előző évben elért 49. § (11) bekezdése szerinti
nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve - a jogsértő nettó árbevételének
legfeljebb 0,05%-a, de legalább 100 000 Ft. Árbevételi adatok, vagy az árbevétel közlésének
hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb százmillió forint. Ezen
túlmenően az adatszolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság
ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szolgáltató
vezető tisztségviselőjét is.
(9)	A (8) bekezdésben foglalt határozatok ellen e törvény szerinti jogorvoslatnak van helye.
(10)	A bírság összegének meghatározása során a Hatóság köteles mérlegelni és egymáshoz
viszonyítani az ügy összes körülményeit, a jogsértő árbevételét, az adatszolgáltatás nem
teljesítésével okozott hátrányok súlyát.
(11)	Az adatszolgáltatásra megfelelő teljesítési határidőt kell meghatározni.
(12)	Az (1)-(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat
tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért,
ellenőrizhetőségéért és helyességéért.
(13)	A Hatóság az (1) bekezdés b) pont szerinti határozatában köteles az érintett adatok
kezeléséről és felhasználásáról, továbbá az adatkezelés jogszabályban meghatározott céljáról
az adatszolgáltatót tájékoztatni.
(14)	A Hatóság e törvényben foglalt nem hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátása
érdekében kibocsátott (1) bekezdés b) pont szerinti határozatában bekért adatok alapján az
adatszolgáltatóval szemben nem folytathat le általános hatósági felügyeleti vagy
piacfelügyeleti eljárást, és ezeket az adatokat - a szolgáltató kifejezett nyilatkozata hiányában
-	nem használhatja fel tevékenységeiben, eljárásaiban és egyéb módon sem az adatszolgáltató
tekintetében. Erről a Hatóság az (1) bekezdés b) pont szerinti határozatában az
adatszolgáltatót tájékoztatni köteles.”
6.	§
Az Eht. IV. Fejezete a következő 50/A-50/C. §-al egészül ki:
„50/A. § (1) A Hatóság bírságot szab ki az elektronikus hírközlési építmény építtetőjével
szemben, melynek mértéke
a)	használatbavételi engedély iránti kérelem határidőre történő benyújtásának elmulasztása
esetén 300 000 Ft;
b)	engedélytől eltérően létesített, bontott elektronikus hírközlési építmény esetén
ba)	200 000 Ft/km, de minimum 250 000 Ft, ha a jogsértéssel érintett építményrész
nyomvonalának hossza a 3 km-t nem éri el,
3
bb)	600 000 Ft, és ezen felül minden megkezdett km után 150 000 Ft/km, ha a jogsértéssel
érintett építményrész nyomvonalának hossza legalább 3 km, de a 10 km-t nem éri el,
bc)	1 650 000 Ft, és ezen felül minden megkezdett km után 100 000 Ft/km, ha a jogsértéssel
érintett építményrész nyomvonalának hossza legalább 10 km,
bd)	antenna vagy antennatartó szerkezet esetén 750 000 Ft;
c)	engedély nélkül létesített, bontott elektronikus hírközlési építmény esetén
ca)	450 000 Ft/km, de minimum 500 000 Ft, ha a jogsértéssel érintett építményrész
nyomvonalának hossza a 3 km-t nem éri el,
cb)	1 350 000 Ft, és ezen felül minden megkezdett km után 300 000 Ft/km, ha a jogsértéssel
érintett építményrész nyomvonalának hossza legalább 3 km, de a 10 km-t nem éri el,
cc)	3 450 000 Ft, és ezen felül minden megkezdett km után 200 000 Ft/km, ha a jogsértéssel
érintett építményrész nyomvonalának hossza legalább 10 km,
cd)	antenna vagy antennatartó szerkezet esetén 1 500 000 Ft;
d)	jogutódlás bejelentését megelőzően folytatott építési vagy bontási tevékenység esetén
100 000 Ft;
e)	az utólagos bejelentés határidőre történő benyújtásának elmulasztása esetén 100 000 Ft;
f)	bontási kötelezettség nem teljesítése esetén 500 000 Ft.
(2)	Ismételt jogsértés esetén a bírság mértéke az (1) bekezdés szerint megállapított
bírságösszeg másfélszerese.
(3)	Ismételt jogsértésnek minősül, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított
jogsértő magatartást, ugyanazon a jogalapon és elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály
tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg.
(4)	Nem szabható ki bírság, ha a szabálytalan állapot kezdete vagy a jogsértés elkövetése óta
öt év eltelt.
50/B. § (1) A Hatóság az elektronikus hírközlési építmény jogosulatlan, szakszerűtlen
kivitelezése esetén az elektronikus hírközlési építmény építési folyamatának résztvevőjével
szemben építésfelügyeleti bírságot szab ki.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bírság összege
1.	építési műszaki ellenőr közreműködésének jogszabályban előírt kötelezettség
megszegésével történő mellőzése esetén 10 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000
Ft, legfeljebb 500 000 Ft;
2.	nem megfelelő jogosultsággal rendelkező építési műszaki ellenőr foglalkoztatása esetén
a)	az építtetővel szemben 500 000 Ft, valamint
b)	az építési műszaki ellenőrrel szemben 100 000 Ft;
3.	nem megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező foglalkoztatása és a foglalkoztatás
elfogadása esetén, ha az építtető a foglalkoztató
4
a)	az építtetővel szemben 250 000 Ft, valamint
b)	a tervezővel szemben 100 000 Ft;
4.	nem megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező foglalkoztatása és a foglalkoztatás
elfogadása esetén, ha a kivitelező a foglalkoztató
a)	a kivitelezővel szemben 250 000 Ft, valamint
b)	a tervezővel szemben 100 000 Ft;
5.	tervezési dokumentáció nélküli kivitelezési tevékenység végzése esetén
a)	az építtetővel szemben 10 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 200 000 Ft, legfeljebb
1 000 000 Ft,
b)	a kivitelezővel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 200 000 Ft, legfeljebb
1 000 000 Ft, valamint
c)	a felelős műszaki vezetővel szemben 100 000 Ft;
6.	nem megfelelő jogosultsággal rendelkező kivitelezővel történő vállalkozási jogviszony
létesítése esetén
a)	az építtetővel szemben 10 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb
500 000 Ft, valamint
b)	a kivitelezővel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb
1 000 000 Ft;
7.	felelős műszaki vezető közreműködésének jogszabályban előírt kötelezettség
megszegésével történő mellőzésével végzett kivitelezési tevékenység esetén
a)	az építési műszaki ellenőrrel szemben 5 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000
Ft, legfeljebb 250 000 Ft, valamint
b)	a kivitelezővel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb
1 000 000 Ft;
8.	nem megfelelő jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető foglalkoztatása és a
foglalkoztatás elfogadása esetén
a)	a kivitelezővel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft, legfeljebb
1 000 000 Ft, valamint
b)	a felelős műszaki vezetővel szemben 5 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft,
legfeljebb 250 000 Ft;
9.	szakszerűtlen kivitelezés, így különösen a nem megfelelő teljesítményű építési termékek
vagy szerkezetek felhasználása, beépítése esetén
a)	a kivitelezővel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 200 000 Ft, legfeljebb
1 500 000 Ft,
b)	az építési műszaki ellenőrrel szemben 5 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000
Ft, legfeljebb 250 000 Ft, valamint
5
c)	a felelős műszaki vezetővel szemben 5 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 100 000 Ft,
legfeljebb 250 000 Ft;
10.	tervdokumentációtól eltérő kivitelezés esetén, kivéve, ha az eltérést olyan, a tervezés
során előre nem látott körülmény teszi szükségessé, amely a már megkezdett építési
munkálatok záradékkal ellátott tervdokumentáció szerinti folytatását akadályozza, és az
eltérés nem érinti a szakhatóságok előírásait, az érintett ingatlan, építmény tulajdonosainak,
kezelőinek a hozzájárulásában meghatározott feltételeit vagy a közreműködők építményeinek
keresztezésére készített dokumentáció tartalmát, és új közreműködők, új ingatlanok
bevonásával nem jár
a)	a kivitelezővel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 200 000 Ft, legfeljebb
1 500 000 Ft,
b)	az építési műszaki ellenőrrel szemben 5 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 50 000 Ft,
legfeljebb 250 000 Ft, valamint
c)	a felelős műszaki vezetővel szemben 5 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 50 000 Ft,
legfeljebb 250 000 Ft;
11.	az építési főnapló készenlétbe helyezésének vagy megnyitásának a hiánya esetén
a)	az építtetővel szemben 250 000 Ft, valamint
b)	a kivitelezővel szemben 250 000 Ft;
12.	az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése esetén
a)	a kivitelezővel szemben 50 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 500 000 Ft, legfeljebb
5	000 000 Ft,
b)	az építési műszaki ellenőrrel szemben 20 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 200 000
Ft, legfeljebb 800 000 Ft, valamint
c)	a felelős műszaki vezetővel szemben 30 000 Ft/km vagy folyóméter, de legalább 400 000
Ft, legfeljebb 1 500 000 Ft;
13.	írásbeli kivitelezési szerződés hiánya esetén
a)	az építtetővel szemben 100 000 Ft, valamint
b)	a kivitelezővel szemben 100 000 Ft;
14.	a tervdokumentáció készítésére vonatkozó írásbeli tervezési szerződés hiánya esetén
a)	az építtetővel szemben 80 000 Ft, valamint
b)	a tervezővel szemben 80 000 Ft;
15.	az építési napló vezetésére vonatkozó követelmények megsértése esetén
a)	a kivitelezővel szemben 80 000 Ft,
b)	az építési műszaki ellenőrrel szemben 80 000 Ft, valamint
c)	a felelős műszaki vezetővel szemben 80 000 Ft;
6
16.	a tervdokumentáció készítésére vonatkozó írásbeli szerződés hiánya esetén, ha a szerződés
megkötése a kivitelező feladata
a)	a kivitelezővel szemben 80 000 Ft, valamint
b)	a tervezővel szemben 80 000 Ft;
17.	az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet alapján, az abban
foglaltak szerint az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építési
munkaterületen elhelyezendő tájékoztató tábla elhelyezésének elmulasztása esetén az
építtetővel szemben 50 000 Ft.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazásában az elektronikus hírközlési építmény mérete alapján
meghatározott bírság összege a nyomvonal hossza alapján megkezdett kilométerenként, az
antenna és az antennatartó szerkezet magassága alapján megkezdett folyóméterenként
számítandó.
(4)	A Hatóság az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés eredményeként az elektronikus
hírközlési építmény építési folyamatának ugyanazon résztvevőjével szemben egy elektronikus
hírközlési építményhez kapcsolódóan megállapított több jogsértés miatt
a)	a legmagasabb bírságot eredményező jogsértő cselekményhez kapcsolódó építésfelügyeleti
bírság ötven százalékkal megemelt összege, vagy
b)	a megállapított jogsértések összeadott bírságösszege
közül azt szabja ki, amelynek a mértéke alacsonyabb.
(5)	Ismételt jogsértés esetén a bírság mértéke a (2) bekezdés szerint megállapított
bírságösszeg másfélszerese.
(6)	Ismételt jogsértésnek minősül, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított
jogsértő magatartást ugyanazon a jogalapon és jogszabályi rendelkezés tekintetében,
ugyanazon tárgykörben valósítja meg.
(7)	Nem szabható ki bírság, ha a szabálytalan állapot kezdete vagy a jogsértés elkövetése óta
öt év eltelt.
50/C. § Az 50/A. és 50/B. §-ban foglalt bírság kiszabása során a 48-50. § rendelkezéseit nem
kell alkalmazni.”
7.	§
Az Eht. 52. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A Hatóság nyilvántartást vezet különösen:)
„i) az engedéllyel rendelkező, valamint a bejelentés alapján nyilvántartásba vett elektronikus
hírközlési építményekről.”
8.	§
Az Eht. 55/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
7
„(2) Az ANFT-ben meghatározott azonosítók használatát (kijelölési engedély) és egyes
azonosítók előzetes lekötését (lekötési engedély) a Hatóság engedélyezi.”
9.	§
Az Eht. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a szolgáltató vagy egyéb vállalkozás, akinek egy másik szolgáltató elektronikus
hírközlésre vonatkozó szabályban, az ez alapján kötött szerződésben, részben vagy egészben
európai uniós forrásból megvalósuló hálózatfejlesztési pályázatban a pályázat nyertese
tekintetében előírt nagykereskedelmi nyílt hozzáférési kötelezettségekre vonatkozó
követelményekben vagy ezen követelmények alapján megkötött szerződésben továbbá e
törvény szerinti hálózati szerződésben meghatározott, elektronikus hírközlést érintő jogát
vagy jogos érdekét megsértette (a továbbiakban: jogvita), a Hatósághoz fordulhat.”
10.	§
Az Eht. V. Fejezete a következő 61/A. §-sal egészül ki:
„61/A. § Az eljáró tanács döntése elleni jogorvoslatra az Elnök döntése elleni jogorvoslatra
vonatkozó szabályok alkalmazandók.”
11.	§
Az Eht. 83. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Hatóság kormányrendeletben meghatározott egyablakos információs ponton
keresztül, elektronikus úton, minden érdekelt részére ingyenesen hozzáférhető teljes körű
tájékoztatást nyújt a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok elemeinek kiépítéséhez
szükséges építési munkákra vonatkozó engedélyek megadására alkalmazandó elektronikus
hírközlésre vonatkozó szabályokban rögzített feltételekről és eljárásokról, valamint az e
feltételek vagy eljárások alóli mentességekről.”
12.	§
Az Eht. a 83. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Az építési munkák összehangolása
83/A. § (1) Bármely hálózatüzemeltető jogosult egyeztetni az elektronikus hírközlési
szolgáltatóval a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózati elemek kiépítésének más
építési munkákkal összehangolt megvalósítása céljából. Ennek érdekében bármelyik fél
jogosult az építési munkák összehangolásának átlátható és megkülönböztetéstől mentes
feltételeit tartalmazó, az Elnök rendeletében előírt feltételeknek megfelelő írásbeli ajánlattal
fordulni a másik félhez.
(2)	Az ajánlatban foglaltakra a megkeresett fél köteles a kézhezvételtől számított 15 napon
belül érdemben nyilatkozni annak elfogadásáról vagy elutasításáról, vagy az ajánlatot tevő
féllel egyeztetést kezdeményezni. A felek az egyeztetés eredményéről jegyzőkönyvet
készítenek.
(3)	A felek az egyeztetés lezárásának határidejét írásba foglalt közös megegyezéssel a 83/B. §
(1)	bekezdéstől eltérően is megállapíthatják.
8
(4)	Az építési munkát részben vagy egészben európai uniós vagy nemzeti költségvetésből
származó forrásból finanszírozó hálózatüzemeltető az (1) bekezdés szerinti ajánlatot csak
akkor utasíthatja el, ha
a)	az annak elfogadásával létrejövő megállapodás megkötése a hálózatüzemeltető számára az
építési munka késedelme vagy más ok miatt olyan többletköltséget eredményezne az
eredetileg tervezett építési munkák költségeihez képest, amelynek viselésére az ajánlatot tevő
elektronikus hírközlési szolgáltató nem vállal kötelezettséget,
b)	az annak elfogadásával létrejövő megállapodás teljesítése nem tenné lehetővé az
összehangolt építési munkálatok hálózatüzemeltető általi ellenőrzését,
c)	az a hálózatüzemeltető által tervezett építési munka megkezdéséhez szükséges hatósági
engedélyezés vagy bejelentés megkezdése előtt kevesebb, mint 30 napon belül érkezik a
hálózatüzemeltetőhöz, feltéve, hogy az ajánlat alapján történő egyeztetés az építési munka
engedélyezését késleltetné, vagy
d)	az ajánlat elfogadása jogszabályba, végrehajtható hatósági döntésbe, bírósági határozatba,
vagy más elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályba ütközne.
(5)	A (4) bekezdés c) pontja alapján csak akkor lehet elutasítani az ajánlatot, ha a felek a (3)
bekezdés alapján rövidebb határidőben nem állapodtak meg.
(6)	A hálózatüzemeltető az ajánlat (4) bekezdés szerinti elutasítását köteles az elutasítási ok
megjelölésével írásban megindokolni.
(7)	A Kormány rendeletben meghatározhatja azokat az építési munkákat, amelyek esetében az
e §-ban foglalt rendelkezéseket vagy azok rendeletben meghatározott részét
a)	az építési munkák csekély jelentőségére tekintettel vagy
b)	kritikus infrastruktúra védelme érdekében
nem kell alkalmazni.
83/B. § (1) A 83/A. § (1) bekezdése szerinti ajánlat elutasítása esetén, vagy ha a megállapodás
az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül, vagy a 83/A. § (3) bekezdés alapján a
felek által meghatározott időtartam alatt nem jön létre, bármelyik fél a Hatósághoz fordulhat a
megállapodás létrehozása érdekében.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az 57-61. § szerinti jogvitás eljárás szabályait kell
alkalmazni a következő eltérésekkel:
a)	a kérelemhez csatolni kell a 83/A. § (1) bekezdés szerinti ajánlatot, az annak kézhezvételét
igazoló postai tértivevényt vagy más okiratot, valamint - ha rendelkezésre áll - a másik fél
nyilatkozatát,
b)	a Hatóságnak meg kell kísérelnie egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között,
ennek érdekében az ajánlatot elutasító felet - 8 napos határidő tűzésével - az eljárás
megindításáról szóló értesítésben a 83/A. § (4) bekezdés szerinti érdemi választ alátámasztó
körülmények és erre vonatkozó bizonyítékai előterjesztésére hívja fel,
c)	a hálózatüzemeltetőnek kell bizonyítania a 83/A. § (4) bekezdése szerinti valamely feltétel
fennállását, valamint az építési munkák összehangolásából eredő többletköltségét.
(3)	A Hatóság - a kérelem megalapozottsága esetén, az Elnök rendeletében foglalt részletes
szabályok szerint - meghatározza az összehangolás érdekében alkalmazandó tisztességes és
megkülönböztetéstől mentes feltételeket, így különösen a feleket terhelő méltányos árakat,
költségeket.
9
(4)	A Hatóság a határozatát közli az összehangolt építési munkák engedélyezése és
felügyelete tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokkal is.
(5)	Amennyiben a hálózatüzemeltető vagy az elektronikus hírközlési szolgáltató által
benyújtott bizonyítékok alapján a Hatóság a döntését nem tudja meghozni, és a jogvita
eldöntéséhez szükséges, az (1) bekezdés szerinti eljárásban az elektronikus hírközlési
nyomvonalas, nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak építésének engedélyezésére
irányuló eljárásokban közreműködő, jogszabályban felsorolt szakhatóságok vesznek részt az
ott meghatározott feltételek fennállása esetén és az ott megjelölt szakkérdésekben.”
13.	§
Az Eht. IX. fejezete a 93. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:
„A fizikai infrastruktúrával kapcsolatos átláthatóság biztosítása
93/A. § (1) A fizikai infrastruktúra 94. § (2a) bekezdése szerinti felhasználása céljából az
elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult megismerni az érintett fizikai infrastruktúrára
vonatkozóan legalább a földrajzi elhelyezkedést, nyomvonalat, a fizikai infrastruktúra típusát
és aktuális felhasználását, valamint a hálózatüzemeltető elérhetőségeit.
(2)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató az (1) bekezdés szerinti adatokhoz
kormányrendeletben meghatározott feltételekkel férhet hozzá a közmű- és nyomvonal jellegű
építmények egységes elektronikus nyilvántartásából (a továbbiakban: e-közmű).
(3)	Ha az (1) bekezdés szerinti adat nem áll rendelkezésre az e-közműben, az elektronikus
hírközlési szolgáltató írásbeli megkereséssel fordulhat a hálózatüzemeltetőhöz az adathoz való
hozzáférés érdekében. A megkeresésben pontosan meg kell határozni azt a földrajzi területet,
amelyre vonatkozóan az elektronikus hírközlési szolgáltató az adatszolgáltatást kéri.
(4)	A hálózatüzemeltető a (3) bekezdés szerinti megkeresésnek, annak kézhezvételétől
számított 60 napon belül köteles eleget tenni.
(5)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató a nagysebességű elektronikus hírközlő hálózat
kiépítésével érintett fizikai infrastruktúra elemeit pontosan meghatározó írásbeli
megkereséssel fordulhat a hálózatüzemeltető felé annak érdekében, hogy a meglévő fizikai
infrastruktúrán a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat elemeinek kiépítése, valamint
az összehangolt építési tevékenység lehetőségeinek vizsgálata érdekében a hálózatüzemeltető
rendelkezése alatt álló ingatlanra beléphessen és ott a fizikai infrastruktúra elemeit - a
hálózatüzemeltető jelenléte mellett - megvizsgálhassa (a továbbiakban: helyszíni vizsgálat).
(6)	Az (5) bekezdés szerinti megkeresés esetén a hálózatüzemeltetőnek biztosítania kell, hogy
az elektronikus hírközlési szolgáltató a helyszíni vizsgálatot a megkeresés kézhezvételétől
számított 30 napon belül lefolytathassa. A helyszíni vizsgálatot úgy kell végezni, hogy az a
hálózatüzemeltető rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza.
(7)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató a helyszíni vizsgálat esetén nem jogosult olyan
adatokhoz hozzáférni, amelyek megismerhetősége a hálózatok biztonságára, integritására,
nemzetbiztonságra, közegészségre és közbiztonságra, minősített adatok védelmére, vagy
üzleti titokra tekintettel korlátozott.
10
(8)	Amennyiben az e §-ban foglalt jogosultság gyakorlása, kötelezettség teljesítése vitás,
bármelyik fél a Hatósághoz fordulhat. A vitás kérdésben a Hatóság az 57-61. § szerinti
jogvitás eljárás szabályai szerint dönt, azzal, hogy határozatában - az Elnök rendeletében
foglalt részletes szabályok szerint - kötelezheti a hálózatüzemeltetőt az adatszolgáltatási
kötelezettsége teljesítésére, valamint a helyszíni vizsgálat lefolytatása lehetőségének
biztosítására. A Hatóság határozatával előírt adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett adat
nem minősíthető üzleti titokká.
(9)	A Kormány rendeletben
a)	a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésére műszakilag alkalmatlannak
minősülő meglévő fizikai infrastruktúrára való tekintettel, vagy
b)	kritikus infrastruktúra védelme érdekében
mentességeket határozhat meg az e §-ban foglalt rendelkezések, vagy azok egy részének
alkalmazása alól.
(10)	Az elektronikus hírközlési szolgáltató, valamint a hálózatüzemeltető az e § alapján
tudomására jutott üzleti titkot kizárólag a 83/A. § szerinti egyeztetésekkel összefüggésben
kezelheti, és az üzleti titkot harmadik személy részére abban az esetben adhatja át, ha ahhoz
az üzleti titokról rendelkezni jogosult kifejezetten hozzájárult.
A tervezett építési munkák átláthatósága
93/B. § (1) A hálózatüzemeltető az építési munkák 83/A-83/B. § szerinti összehangolása
érdekében megkeresésre tájékoztatja az elektronikus hírközlési szolgáltatót a folyamatban
lévő vagy tervezett építési munkákról, amelyekkel kapcsolatban
a)	bejelentésre vagy engedély kiadására került sor,
b)	bejelentési vagy engedélyezési eljárás van folyamatban, vagy
c)	a megkeresés kézhezvételét követő hat hónapban első alkalommal nyújt be engedély iránti
kérelmet vagy bejelentést a hatáskörrel rendelkező hatósághoz.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie legalább az építési munka
a)	földrajzi helyére,
b)	típusára,
c)	által érintett fizikai infrastruktúra elemeire,
d)	megkezdésének tervezett időpontjára, várható időtartamára,
e)	tekintetében nyilatkozattételre jogosult személy elérhetőségére (a nyilatkozattételre
jogosult személy neve, e-mail címe és telefonszáma).
(3)	Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás iránti megkeresésben pontosan meg kell jelölni azt az
összehangolással érintett területet, ahol az elektronikus hírközlési szolgáltató nagy sebességű
elektronikus hírközlő hálózatok elemeinek kiépítését tervezi.
(4)	A hálózatüzemeltető a (3) bekezdés szerinti megkeresés teljesítését annyiban tagadhatja
meg, amennyiben
a)	az a hálózatok biztonságára és integritására, a nemzetbiztonságra, a közegészségre, a
közbiztonságra, és a minősített adatok védelmére tekintettel szükséges,
b)	az (1) bekezdés szerinti információkat az e-közmű útján már hozzáférhetővé tette,
aktualizálta, vagy
c)	az (1) bekezdés szerinti információkat elektronikus formában már nyilvánosan
hozzáférhetővé tette.
11
(5)	A hálózatüzemeltető az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségének a megkeresés
kézhezvételétől számított 14 napon belül köteles eleget tenni.
(6)	Amennyiben az e §-ban foglalt jogosultság gyakorlása, kötelezettség teljesítése vitás,
bármelyik fél a Hatósághoz fordulhat. A Hatóság a kérelemről az 57-61. § szerinti jogvitás
eljárás szabályai szerint dönt, azzal, hogy határozatában kötelezheti - az Elnök rendeletében
foglalt részletes szabályok szerint - a hálózatüzemeltetőt a tájékoztatási kötelezettsége
teljesítésére.
(7)	A Kormány rendeletben meghatározhatja azokat az építési munkákat, amelyek esetében az
e §-ban foglalt rendelkezéseket vagy azok rendeletben meghatározott részét
a)	az építési munkák csekély jelentőségére tekintettel vagy
b)	kritikus infrastruktúra védelme érdekében
nem kell alkalmazni.”
14.	§
(1)	Az Eht. 94. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2c) A hálózatüzemeltető az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül írásban válaszol
az elektronikus hírközlési szolgáltatónak. A válasznak tartalmaznia kell többek között az
ajánlattal érintett fizikai infrastruktúra átalakítás nélküli alkalmasságára vagy átalakítással
alkalmassá tételére vonatkozó nyilatkozatot, az átalakítás költségére vonatkozó becslést,
valamint az átalakítás kivitelezésének várható időtartamát. Az átalakítás kivitelezésének
időtartama a létesítési megállapodás létrejöttének időpontjától számított 270 napot nem
haladhatja meg. Az átalakítás költségére vonatkozó becslés alapjául a fizikai infrastruktúra
szükséges átalakításával közvetlen összefüggésben felmerülő indokolt és arra alkalmas
dokumentumokkal igazolt költségek szolgálhatnak.”
(2)	Az Eht. 94. § (2d) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hálózatüzemeltető - törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet
eltérő rendelkezése hiányában - a (2a) bekezdés szerinti hozzájárulást csak akkor tagadhatja
meg, ha]
„a) a felhasználni kívánt fizikai infrastruktúra objektív műszaki okok miatt nem alkalmas arra,
hogy annak felhasználásával a tervezett elektronikus hírközlési építmény a tervezett módon
megvalósulhasson, azzal, hogy önmagában az átalakítás szükségessége vagy a fizikai
infrastruktúrán már nyújtott szolgáltatások nem minősülnek megtagadást megalapozó objektív
műszaki oknak.”
15.	§
Az Eht. X. fejezete a 99. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:
„Az épületen belüli fizikai infrastruktúra kiépítése
99/A. § (1) Az új építésű épületeket, ideértve azok közös tulajdonban lévő elemeit is, nagy
sebességű technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúrával kell ellátni
egészen azon hálózati végpontig, amelyen keresztül az előfizető, vagy felhasználó egy
12
elektronikus hírközlő végberendezés fizikai és logikai csatlakoztatása révén szolgáltatásokat
vehet igénybe.
(2)	Az új építésű több önálló rendeltetési egységet tartalmazó épületekben épület hozzáférési
pontot kell kialakítani.
(3)	A (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a meglévő épületen végzett olyan
építési munka esetén is, amely magában foglalja az épületen belüli teljes fizikai infrastruktúra
vagy annak jelentős részének szerkezeti változtatásait.
(4)	A Kormány rendeletben meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén
az e §-ban foglalt rendelkezéseket vagy azok rendeletben meghatározott részét nem kell
alkalmazni.
(5)	Az e § szerinti előírások ellenőrzése nem tartozik a Hatóság építésfelügyeleti ellenőrzési
hatáskörébe.
Az épületen belüli fizikai infrastruktúrához való hozzáférés biztosítása
99/B. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult az épület hozzáférési pontjáig
elektronikus hírközlési hálózatát saját költségén kiépíteni.
(2)	Ha a már meglévő épületen belüli fizikai infrastruktúrával párhuzamos fizikai
infrastruktúra kiépítése objektív műszaki vagy gazdasági ok miatt nem lehetséges, az
elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult arra, hogy az épületen belül már meglévő fizikai
infrastruktúrához hozzáférjen, és azt egyedül vagy más szolgáltatókkal közösen használja.
(3)	Ha az épületen belüli fizikai infrastruktúrával más elektronikus hírközlési szolgáltató
jogosult rendelkezni, a hálózati elemek és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférés
megosztása, valamint a hozzáférés megtagadása esetén kezdeményezett jogvitás eljárás
vonatkozásában a 90. § rendelkezései az irányadók.
(4)	Ha az épületen belüli fizikai infrastruktúrával az épület tulajdonosa, vagy harmadik
személy jogosult rendelkezni, a tulajdonosnak, vagy ezen harmadik személynek (a
továbbiakban: épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy) az
épületen belüli fizikai infrastruktúra, valamint az épületen belüli hozzáférési pont egy vagy
több szolgáltató általi közös használata érdekében eleget kell tennie a hozzáférésre irányuló
írásbeli megkeresésnek, amely elektronikus hírközlési szolgáltatótól érkezik.
(5)	A megkeresésnek az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy
tisztességes és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett köteles eleget tenni.
Amennyiben az épületen belüli fizikai infrastruktúrához való hozzáférés biztosítása átalakítást
igényel, akkor az átalakítással közvetlen összefüggésben felmerült költségek - az indokolt
felújítást szolgáló igazolt költségek kivételével - a hozzáférést igénybe vevő elektronikus
hírközlési szolgáltatót terhelik. Az épületen belüli fizikai infrastruktúra használatáért az
ingatlan tulajdonosát, vagy harmadik személyt megillető hozzáférési díjban csak az épületen
belüli fizikai infrastruktúrának a nagy sebességű elektronikus hírközlési hálózat kiépítésével
összefüggésben az ingatlan tulajdonosánál, vagy harmadik személynél felmerülő indokolt
költségek vehetőek figyelembe.
13
(6)	Ha az elektronikus hírközlési szolgáltató (4) bekezdés szerinti megkeresése megfelel az e
törvényben meghatározott feltételeknek, az épületen belüli fizikai infrastruktúrával
rendelkezni jogosult személy köteles a megkeresésben foglaltakra a kézhezvételtől számított
15 napon belül érdemben válaszolni vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatóval érdemi
egyeztetést kezdeményezni. A felek az egyeztetés eredményéről jegyzőkönyvet készítenek.
(7)	Nem köteles az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy a (4)
bekezdés szerinti megkeresést elfogadni, ha a 90. § (4) bekezdés a)-c) pontjában foglalt
elutasítási okok valamelyike áll fenn.
99/C. § (1) Ha az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személy a
99/B. § (4) bekezdés szerinti megkeresést elutasítja, vagy a megállapodás a kezdeményezés
kézhezvételétől számított 30 napon belül nem jön létre, kérelmével bármely fél a Hatósághoz
fordulhat.
(2)	A Hatóság (1) bekezdés szerinti eljárásban az 57-61. § szerinti jogvitás eljárás szabályait
kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel
a)	a kérelemhez csatolni kell a 99/B. § (4) bekezdés szerinti megkeresést, az annak
kézhezvételét igazoló postai tértivevényt vagy más okiratot, valamint - ha rendelkezésre áll -
a másik fél nyilatkozatát,
b)	a Hatóságnak meg kell kísérelnie egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között,
ennek érdekében az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személyt - 8
napos határidő tűzésével - az eljárás megindításáról szóló értesítésben a megkeresés
elutasítására vonatkozó bizonyítékai előterjesztésére hívja fel,
c)	amennyiben az eljárást az elektronikus hírközlési szolgáltató kezdeményezi, a
kérelmezőnek kell bizonyítania, hogy az épületen belüli fizikai infrastruktúra vonatkozásában
a 99/B. § (2) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike fennáll,
d)	az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személynek, valamint az
épületen belüli fizikai infrastruktúrát használó más szolgáltatónak kell bizonyítania felmerülő
költségét, valamint a 90. § (4) bekezdése szerinti valamely elutasítási ok fennállását,
e)	a Hatóság a közös használat érdekében az épületen belüli fizikai infrastruktúrát használó
más szolgáltatót a fizikai infrastruktúra jellegére, hozzáférhetőségére vonatkozóan
adatszolgáltatásra kötelezheti, azzal, hogy az e körben szolgáltatni kért adat nem minősíthető
üzleti titokká.
(3)	A Hatóság - a kérelem megalapozottsága esetén, az Elnök rendeletében foglalt részletes
szabályok szerint - meghatározza közös használat körében alkalmazandó tisztességes és
megkülönböztetéstől mentes feltételeket, így különösen a feleket terhelő méltányos díjakat,
költségeket.”
16. §
Az Eht. 127. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az előfizetői szolgáltatás nyújtásáról a szolgáltató, az előfizető, és az előfizetői
szolgáltatást igénylő más felhasználók (a továbbiakban együtt: felek) kizárólag előfizetői
szerződést köthetnek, amely az általános szerződési feltételekből, valamint egyedi előfizetői
szerződésből áll. A szolgáltató az előfizetői szerződést úgy köteles kialakítani, hogy az
megfeleljen a közérthetőség, ellentmondás-mentesség és áttekinthetőség követelményének.”
14
17. §
Az Eht. 129. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az írásban megkötött egyedi előfizetői szerződésnek tartalmaznia kell az általános
szerződési feltételekben foglaltaktól való valamennyi eltérést jól látható és értelmezhető
módon, figyelemfelhívó jelleggel, továbbá az Elnök rendeletében meghatározott adatokat az
Elnök rendeletében meghatározott felosztásban.”
18. §
Az Eht. 130. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az előfizetői szolgáltatásokat nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizetői
szolgáltatásokra vonatkozóan általános szerződési feltételeket köteles készíteni. Az általános
szerződési feltételeket könnyen hozzáférhetővé kell tenni, a szövegben való kereshetőség
biztosításával.”
19.	§
Az Eht. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az általános szerződési feltételeknek - az adott szolgáltatásra értelmezhetően -
tartalmaznia kell az Elnök rendeletében meghatározott adatokat az Elnök rendeletében
meghatározott fejezetcímek és sorrend szerint.”
20.	§
(1)	Az Eht. 132. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a szolgáltató a (2) bekezdés szerinti esetekben jogosult az előfizetői szerződést
egyoldalúan módosítani, köteles a módosításról a hatálybalépését megelőzően legalább 30
nappal az előfizetőket e törvényben foglaltak szerint, az Elnök rendeletében meghatározott
tartalommal értesíteni, az előfizetőket megillető felmondás feltételeiről és a felmondás
jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatással együtt.”
(2)	Az Eht. 132. § (8) és (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az előfizetői szerződés kétoldalú, közös megegyezésen alapuló módosítását bármelyik
fél kezdeményezheti. Szóban és írásban kötött előfizetői szerződés esetén a kétoldalú
szerződésmódosításra vonatkozó szolgáltatói ajánlat csak akkor tekinthető elfogadottnak, ha
azt az előfizető kifejezett, tevőleges magatartással elfogadta. Szóban kötött előfizetői
szerződés esetén az előfizető kifejezett szóbeli vagy írásos nyilatkozata, írásban kötött
előfizetői szerződés esetén az előfizető kifejezett írásos nyilatkozata szükséges kétoldalú
szerződésmódosításra vonatkozó szolgáltatói ajánlat elfogadásához. A szóban és írásban
kötött előfizetői szerződés esetén az előfizető tevőleges és kifejezett elfogadó nyilatkozata
hiányában a szolgáltatás további igénybevétele, mint ráutaló magatartás elfogadásnak nem
tekinthető, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Amennyiben az előfizető kétoldalú
szerződésmódosításra vonatkozó szolgáltatói ajánlatot kifejezett, tevőleges magatartással nem
15
fogadja el, a szerződés változatlan feltételekkel hatályban marad. Az előfizetői szerződések -
ide értve a ráutaló magatartással kötött előfizetői szerződéseket is - kétoldalú módosításának
részletes szabályait az Elnök rendeletben szabályozza. A kétoldalú szerződésmódosítás
további szabályait egyebekben a szolgáltató általános szerződési feltételei tartalmazzák.
(8a) A szolgáltató szerződésmódosításra vonatkozó ajánlatában közérthetően és áttekinthetően
köteles rögzíteni, hogy az előfizetői szerződés módosítása esetén a szerződés mely feltételei
milyen módon változnak meg, továbbá köteles tájékoztatni az előfizetőt a szerződésmódosítás
menetéről.”
21. §
(1)	Az Eht. 134. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szolgáltató az előfizetői szerződést 30 napos felmondási idővel mondhatja fel,
amennyiben az előfizető az esedékes díjat a jogkövetkezményekre figyelmeztető első értesítés
elküldését legalább 15 nappal követő második értesítés megtörténtét követően sem
egyenlítette ki. Nem jogosult a szolgáltató felmondani a szerződést,
a)	10 000 Ft-nál nem magasabb havi előfizetési díj esetén, ha a díjtartozás összege nem
haladja meg az előfizető havi előfizetési díjának megfelelő összeget,
b)	havi előfizetési díj hiányában vagy 10 000 Ft-nál magasabb havi előfizetési díj esetén, ha a
díjtartozás összege nem haladja meg a 10 000 Ft-ot, vagy
c)	ha az előfizető a díjtartozás összegszerűségét vitatja, és a vita rendezése érdekében a
jogvita elbírálására jogosult szervhez kérelmet terjesztett elő, melyről tájékoztatta a
szolgáltatót, feltéve, hogy az előfizető a nem vitatott és a szolgáltatás igénybevételéért
esedékes díjakat folyamatosan megfizeti.
A szolgáltató köteles az előfizető kérésére a nem vitatott díjak befizetésének lehetőségét
biztosítani.”
(2)	Az Eht. 134. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Amennyiben az előfizető a határozott időtartamú előfizetői szerződést az ebből eredő
kedvezmények figyelembevételével kötötte meg, és a szerződést felmondja a határozott
időtartam lejárta előtt, vagy a szolgáltató (6)-(7), illetve (13) bekezdés szerinti felmondására
szerződésszegésével okot szolgáltat, a szolgáltató kizárólag az előfizető által igénybe vett
kedvezményeket követelheti, a felmondáshoz egyéb hátrányos jogkövetkezményt nem fűzhet.
Ebben az esetben a szerződés felmondási ideje legfeljebb 8 nap lehet. A jogkövetkezmény
alkalmazására vonatkozó további feltételeket az Elnök rendeletben állapítja meg.”
22. §
Az Eht. 137. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szolgáltató köteles újra biztosítani a szolgáltatást, ha a korlátozás indoka megszűnt. A
szolgáltató a szolgáltatás igénybe vehetőségének újbóli biztosításáért az előfizetői
szerződésben feltüntetett - indokolt és méltányos - díjat számolhat fel. Amennyiben az
előfizető a korlátozás okának megszüntetésekor az előfizetői szerződést felmondja és erről a
szolgáltató legkésőbb a korlátozás okának megszüntetéséig tudomást szerez, vagy a felek az
előfizetői szerződés megszüntetésében közösen megegyeznek, a szolgáltató - az előfizető
16
ellentétes nyilatkozatának hiányában - a korlátozást az előfizetői szerződés megszűnéséig
fenntartja.”
23.	§
Az Eht. 144. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A szolgáltató az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban foglalt, előfizetői
szerződéssel kapcsolatos értesítési, tájékoztatási kötelezettségének egyértelműen,
közérthetően és pontosan köteles eleget tenni.”
24.	§
Az Eht. 150. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgáltató, amelynek előfizetője az előfizetői szerződés megszüntetését - vagy egyes
hívószámok esetében módosítását - követően a hívószámát egy másik szolgáltatóhoz viszi át
(a továbbiakban: átadó szolgáltató), azzal a szolgáltatóval, amelynek bármely jövőbeni
előfizetője az előfizetői szerződés megkötésének keretében számát egy másik szolgáltatótól
hozza át (a továbbiakban: átvevő szolgáltató) köteles hálózati szerződés keretében a
számhordozhatóság feltételeiről megállapodni, amennyiben az átvevő szolgáltató az átadó
szolgáltatónak az ezen szerződésekre irányadó elektronikus hírközlésre vonatkozó
szabályoknak megfelelő ajánlatot tesz.”
25.	§
Az Eht. „Hatálybalépés” alcíme a következő 181/E. §-sal egészül ki:
„181/E. § E törvénynek az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról
szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított 99/A. §-át azon új épületekre, valamint meglévő
épületek felújítására, helyreállítására és korszerűsítésére kell alkalmazni, amelyek esetében
a)	az engedélyhez kötött építményeknél az építési engedély iránti kérelmet 2016.
december 31-ét követően terjesztették elő,
b)	bejelentéshez kötött építményeknél a bejelentést először 2016. december 31-ét
követően teszik meg.”
26.	§
(1)	Az Eht. 182. § (1) bekezdése a következő e) ésf) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:)
„e) az e törvény szerinti egyablakos információs pontot működtető szervet, valamint az
egyablakos információs pont működésére vonatkozó szabályokat;
f)	a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózati elemek építési munkáinak összehangolási
kötelezettsége alól mentesülő építési munkák körét, valamint a fizikai infrastruktúrával
kapcsolatos átláthatóságra, a közműhálózatok fejlesztésének átláthatóságára, és az épületen
belüli fizikai infrastruktúra kiépítésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása alóli
kivételeket.”
(2)	Az Eht. 182. § (3) bekezdése a következő 35. ponttal egészül ki:
17
(Felhatalmazást kap az Elnök arra, hogy rendelettel állapítsa meg:)
„35. a 83/A. § (1) bekezdés szerinti írásbeli ajánlat kötelező tartalmi elemeit, valamint a
Hatóság 83/B. § (1) bekezdése, 90. § (7) bekezdése, 93/A. § (8) bekezdése, 93/B § (6)
bekezdése, 94. § (2f) bekezdése, 99/C. § (2) bekezdése szerinti jogvitás eljárásának
eljárási szabályait, a kérelem tartalmi követelményeit, a tényállás tisztázására vonatkozó
szabályokat, a hatósági döntés tartalmát, a költségek megállapításának szabályait, az
alkalmazandó költségszámítási vagy díjképzési módszer szabályait.”
27.	§
Az Eht. 187. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ez a törvény
a)	a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük
kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv, 2. cikk a)-e) és i) pontjának, 3. és 4. cikk, 6. cikk (1) és (4) bekezdésének, 7. cikk (2)
és (4) bekezdésének,
b)	az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó berendezésekhez való hozzáférésről
és azok összekapcsolásáról (hozzáférési irányelv) szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK
európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek,
c)	az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások
engedélyezéséről (engedélyezési irányelv) szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK irányelv
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d)	az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös
keretszabályozásáról (keretirányelv) szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK az európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e)	az egyetemes szolgáltatásról és az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus
hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (egyetemes szolgáltatási
irányelv) szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
f)	a személyes adatoknak az elektronikus hírközlési ágazatban történő feldolgozásáról és
magánjellegének védelméről (az adatvédelemről és az elektronikus hírközlésről szóló
irányelv) szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
g)	az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacának
versenyéről szóló, 2002. szeptember 16-i 2002/77/EK európai bizottsági irányelvnek,
h)	a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános
hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről
és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/24/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek,
i)	a távközlési végberendezések piacain folyó versenyről szóló, 2008. július 20-i 2008/63/EK
bizottsági irányelvnek,
j) az Európai Parlament és a Tanács 2009/136/EK irányelve (2009. november 25.) az
egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus
hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az
elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a
magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok
alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK
rendelet módosításáról szóló, 2009. november 25-i 2009/136/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek,
k) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös
keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és
18
kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló
2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési
szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról szóló, 2009.
november 25-i 2009/140/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
l) a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére
irányuló intézkedésekről szóló, 2014. május 15-i 2014/61/EU európai parlamenti és a tanácsi
irányelv 2. cikk 1-4; 7-9. valamint 11. pontja, 3. cikk., 4. cikk , 5. cikk, 6. cikk, 7. cikk, 8.cikk
és a 9. cikk (1)-(4) bekezdésének és
m) a spektrumhasználatra vonatkozó információk Közösségen belüli harmonizált
rendelkezésre állásáról szóló, 2007. május 16-i 2007/344/EK bizottsági határozatnak
való megfelelést szolgálja.”
28. §
(1)	Az Eht. 188. §-a a következő 1/b. és 1/c. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„1/b. Adatkicserélő szolgáltatás: előfizetők, elektronikus hírközlési szolgáltatók, vagy
információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók által
kezdeményezett, illetve fogadott IP alapú adatforgalom továbbítását lehetővé tevő,
adatkicserélő központ útján természetes, vagy jogi személy adatkicserélő szolgáltató által
nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás.
1/c. Adatkicserélő központ: adatkicserélő szolgáltatás nyújtását lehetővé tévő osztott
elektronikus hírközlő hálózat.”
(2)	Az Eht. 188.§-a a következő 12/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„12/a. Elektronikus hírközlési építmény építési folyamatának résztvevője: az építőipari
kivitelezési tevékenység megkezdésére és folytatására hatósági határozat alapján jogosult
építtető, az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges
tervdokumentáció elkészítéséhez jogosultsággal rendelkező tervező, kivitelező, az építési
területen végzett építési-szerelési munkát irányító felelős műszaki vezető, az építőipari
kivitelezési tevékenység teljes folyamatában a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások,
szabványok, szerződések és a tervdokumentáció betartását elősegítő és ellenőrző építési
műszaki ellenőr.”
(3)	Az Eht. 188. §-a a következő 25/B-25/D. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„25/B. Építési munka: olyan építési, vagy közművesítési munkák, amelyek összességében
vett eredménye önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció ellátására, és
amely egy fizikai infrastruktúra legalább egy elemét érinti.
25/C. Épületen belüli fizikai infrastruktúra: a végfelhasználói helyen található fizikai
infrastruktúra vagy létesítmény, ideértve a vezetékes, vagy a vezeték nélküli hozzáférési
hálózatok fogadására szánt, közös tulajdonban lévő elemeket is, amennyiben ezek a
hozzáférési hálózatok alkalmasak előfizetői szolgáltatás nyújtására és az épület hozzáférési
pontjának az elektronikus hírközlő hálózat hálózati végpontjával való összekapcsolására.
19
25/D. Épület hozzáférési pont: az épületen belül vagy kívül elhelyezkedő, a szolgáltatók
számára hozzáférhető azon fizikai pont, amely lehetővé teszi a nagy sebességű technológia
fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúrához való fizikai és logikai csatlakozást.”
(4)	Az Eht. 188. §-a a következő 80/b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„80/b. Nagy sebességű technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúra:
nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok elemeinek fogadására szánt vagy ilyen
hálózat működését lehetővé tevő, épületen belüli fizikai infrastruktúra.”
(5)	Az Eht. 188. §-a a következő 84/a. és 84/b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„84/a. Nyilvános adatkicserélő szolgáltatás: természetes, vagy jogi személy nyilvános
adatkicserélő szolgáltató által nyilvános adatkicserélő központ útján nyújtott olyan
elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelyet nyilvánosan hozzáférhető feltételrendszer szerint,
megkülönböztetéstől mentesen vehetnek igénybe az elektronikus hírközlési szolgáltatók,
médiaszolgáltatók és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó
szolgáltatók.
84/b. Nyilvános adatkicserélő központ: a nyilvános adatkicserélő szolgáltatás nyújtását
lehetővé tévő osztott elektronikus hírközlő hálózat.”
(6)	Az Eht. 188. §-a a következő 102. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„102. Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely lehetővé teszi az adatoknak az adat céljának
megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal
történő megjelenítését. Ilyen eszköz különösen a papír, az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD-
ROM, a memóriakártya, a számítógép merevlemeze.”
(7)	Az Eht. 188. §-a a következő 108/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„108/a. Üzleti előfizető: az a személy vagy szervezet (ideértve az állami, közigazgatási
szervet, civil szervezetet és más, külön jogszabályban önálló jogi személyiséggel felruházott
szervezetet is), aki vagy amely szakmája, önálló foglalkozása, gazdasági, üzleti tevékenysége
vagy jogszabályban meghatározott feladata körében veszi igénybe az elektronikus hírközlési
szolgáltatást.”
29. §
Az Eht.
1.	57. § (4) bekezdésében az „az Elnökhelyettes” szövegrész helyébe az „a Hatóság Elnök
által kijelölt vezető beosztású alkalmazottja” szöveg,
20
2.	103. § (3) bekezdésében a „jogszabályban meghatározott, illetve a piacelemzést követően a
Hatóság által” szövegrész helyébe a „Hatóság határozatában” szöveg,
3.	105. § (3) bekezdésében a „- a külön jogszabályban meghatározott keretek között -”
szövegrész helyébe a „határozatában” szöveg,
4.	127. § (3) bekezdésében
a)	az „előfizető szerződésekre és általános” szövegrész helyébe az „előfizetői szerződésekre
és az általános” szöveg,
b)	a „Kis és” szövegrész helyébe a „Kis- és” szöveg,
5.	128. § (4) bekezdésében
a)	az „együttjáró” szövegrész helyébe az „együtt járó” szöveg,
b)	az „illetve” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg,
c)	az „előző” szövegrész helyébe az „e bekezdésben foglalt” szöveg,
6.	129. (1) bekezdésében az „- így különösen az előfizetői szolgáltatás igénybevételével -”
szövegrész helyébe az „- az e törvényben és az Elnök rendeletében meghatározott módon -”
szöveg,
7.	130. §
a)	(2) bekezdésében az „illetve” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
b)	(3) bekezdésében az „- azok minden módosítása” szövegrész helyébe az „- első alkalommal
a 76. § (6) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettséggel egyidejűleg, és minden
módosítás” szöveg,
c)	(3) bekezdésében az „a (1)-(2)” szövegrész helyébe az „az (1)-(2)” szöveg,
8.	132. § (6) bekezdésében a „határidőket” szövegrész helyébe a „határidőt” szöveg,
9.	134. § (3) bekezdésében
a)	a „levélben, amennyiben” szövegrész helyébe a „levélben, vagy amennyiben” szöveg,
b)	a „hitelesen” szövegrész helyébe a „hitelt érdemlően” szöveg,
c)	az „e módon” szövegrész helyébe az „ilyen módon” szöveg,
10.	134. § (11) bekezdésében az „az (1)-(10a) bekezdésében” szövegrész helyébe az „e
törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban” szöveg,
11.	137. §
a)	az (1) bekezdésében „az előfizető egyidejű” szövegrész helyébe az „az előfizetőnek a
korlátozást legalább 3 nappal megelőző, a korlátozásról és annak időpontjáról szóló
tájékoztatást tartalmazó” szöveg,
b)	(1) bekezdés c) pontjában a „díjtartozásról szóló” szövegrész helyébe a „díjfizetésre
vonatkozó, annak esedékessé válását követő 8 napon belül megküldött” szöveg,
c)	(7) bekezdésében az „SMS üzenet, e-mail, vagy a számítógépen felugró ablak formájában”
szövegrész helyébe az „az Elnök rendeletében meghatározott formában és módon” szöveg,
12.	143. § (3) bekezdésében a „meghatározottak szerinti” szövegrész helyébe a
„meghatározott esetekben, mértékben és módon” szöveg,
13.	144/A. § (4) bekezdésében a „szab ki,” szövegrész helyébe a „szabhat ki,” szöveg,
14.	149. § (3) bekezdésében a „következő bármilyen korlátozásáról vagy megszakításáról”
szövegrész helyébe az „eredő jogkövetkezményekről” szöveg,
15.	159/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „a 129. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt adatok”
szövegrész helyébe az „az előfizető egyedi előfizetői szerződésben rögzített személyes adatai”
szöveg,
16.	159/C. § (3) bekezdésében a „biztonságos kézbesítési szolgáltatás” szövegrész helyébe az
„a hivatali kapu” szöveg,
17.	163/A. §
a)	(1) bekezdésében a „rendelkezik a” szövegrész helyébe a „rendelkezik az Elnök és - a
Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében - a” szöveg,
b)	(2) bekezdésében a „vagy” szövegrész helyébe az „és” szöveg,
21
c)	(3) bekezdésében az „illetve” szövegrész helyébe az „és - a Kormány rendeletében
meghatározott szakterületek esetében -” szöveg,
18.	188. § 13. pontjában az „áll, de” szövegrész helyébe az „áll, ideértve az adatkicserélő
szolgáltatást, valamint a nyilvános adatkicserélő szolgáltatást is, de” szöveg
lép.
30.	§
Hatályát veszti az Eht.
a)	94.§ (2g) bekezdés c) pontja,
b)	128. § (3) bekezdése,
c)	129. § (2) és (6) bekezdése,
d)	132. § (6) bekezdésében az „és (5)” szövegrész,
e)	134. § (14) bekezdésében a „rendkívüli ” szövegrész,
f)	144/A. § (4) bekezdésében az „- ismételt jogsértés esetén sújtani köteles -” szövegrész,
g)	182. § (3) bekezdés 34. pontja.
Hatályba léptető rendelkezés
31.	§
Ez a törvény 2016. július 1-jén lép hatályba.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
32.	§
Ez a törvény a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek
csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló, 2014. május 15-i 2014/61/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
22
Indokolás
Általános indokolás
Az előterjesztésnek kettős célja van, egyrészt a nagy sebességű elektronikus hírközlő
hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 61/2014 EU
Irányelv hazai átültetésének befejezése, másrészt felmerültek a hírközlést érintő olyan
szabályozási igények, amelyek a szabályozás átláthatóságát, a jogalkalmazást hivatottak
segíteni.
I.
Az Európai Parlament és Tanács 2014. május 15-én fogadta el a nagy sebességű elektronikus
hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló
2014/61/EU irányelvet (a továbbiakban: Irányelv). Az Irányelv abból az alapvetésből indul ki,
hogy a digitális gazdaság napjainkban a teljes európai térség és az Unió belső piaca
fejlődésének meghatározó eleme. A digitális gazdaság határokon átívelő, teret enged az
innovációnak, valamennyi ágazat és társadalmi csoport képes profitálni annak fejlődéséből, és
terjedéséből. A digitális gazdaság kiteljesedésének ösztönzése elengedhetetlen ahhoz, hogy az
Európai Unió és tagállamai - köztük Magyarország - továbbra is a világ fejlett régiói közé
tartozzanak.
A digitális gazdaság fejlődéséből eredő előnyök kihasználásához azonban elengedhetetlen az
annak alapját képező, modern digitális szolgáltatásokat kiszolgálni képes kommunikációs
infrastruktúra, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok megléte. Uniós célkitűzés
ezért, hogy 2020-ra minden uniós állampolgár férhessen hozzá a legalább 30 Mbps
sávszélességet biztosító nagysebességű internetkapcsolathoz. E célkitűzés teljesítéséhez
összehangolt és összetett intézkedések szükségesek. Mivel a hálózatfejlesztési beruházások
magas költségeinek jelentős hányadát az építési költségek teszik ki, különösen fontos annak
biztosítása, hogy az érintettek összehangolt együttműködésének és a meglévő infrastruktúrák
hatékony felhasználásának biztosításával a lehető legkevesebb adminisztratív teherrel és
költséggel valósulhasson a nagysebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése. Az
Irányelv ennek érdekében fogalmaz meg különböző intézkedéseket.
Magyarországon a nagysebességű elektronikus hírközlő hálózatok fejlesztése a piaci és állami
szereplők együttműködésével már megkezdődött. A hálózatépítési munkálatok mielőbbi
megkönnyítése érdekében az Irányelv legfontosabb rendelkezéseit az elektronikus
hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényt (a továbbiakban: Eht.) módosító, az elektronikus
hírközlési szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésének, kiépítésének ösztönzéséről, a
jogszabályi háttér akadálymentesítéséről szóló törvénymódosításokról szóló 2015.
CXXXVIII. törvény már átültette a hazai jogba.
Jelen törvényjavaslat célja ennek megfelelően az, hogy a korábban át nem ültetett irányelvi
rendelkezések átültetésével biztosítsa a hazai jog teljes összhangját az Irányelvvel. A
törvényjavaslat az Eht. módosítására irányul.
II.
A jogalkalmazást, koherensebb szabályozást szolgáló Eht. módosítás érinti többek között az
előfizetői szerződésekre, a hírközlési építmények felügyeletére, az NMHH nem hatósági
feladati ellátásához szükséges adatszolgáltatásra vonatkozó szabályozást.
23
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az Irányelv átvételével az Eht. rendelkezései az elektronikus hírközlési
szolgáltatókon kívüli más hálózatüzemeltetőkre, valamint az épületen belüli fizikai
infrastruktúrával rendelkezni jogosult személyre is kiterjednek, így szükséges a törvény
hatályát ennek megfelelően kiegészíteni.
Az Eht-ban rögzítésre kerülnek továbbá a hírközlési építésfelügyeleti bírságra vonatkozó
rendelkezések is, ennek megfelelően az Eht. személyi hatályát pontosítani kell, kifejezetten
nevesítve az elektronikus hírközlési építmény építési folyamatának résztvevőjét (ezzel
egyértelműsítve, hogy ezen résztvevőkre sem az általános építésügyi szabályok vonatkoznak,
amennyiben elektronikus hírközlési építmény kivitelezésében működnek közre).
a 2. §-hoz
Az Irányelv szerinti nemzeti vitarendezési testületként eljáró Nemzeti Média-és Hírközlési
Hatóság alapvetően az Eht-ban már meglévő ún. jogvitás eljárás keretei között jár majd el,
azonban ezekre az eljárásokra egységesen 60 napos határidőt szab a törvény, amely eljárási
határidő megfelel egyébként az Irányelv szerinti 2 hónapos lejárási határidőknek.
a 3. §-hoz
Szövegpontosító módosítás.
a 4. §-hoz
A frekvenciahasználati jogosultság megszerzésére irányuló versenyeztetési eljárás célja az
állami vagyon részét képező frekvenciasávok leghatékonyabb felhasználásának biztosítása és
az állami frekvenciavagyonnal történő hatékony gazdálkodás megvalósítása.
A frekvenciahasználati jogosultság megszerzésére irányuló versenyeztetési eljárás az Eht.
speciális és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) mögöttes szabályain alapuló hatósági eljárás. Az
értékesítés minden esetben versenyeztetést jelent, melynek formája árverés vagy pályázat
lehet. Az eljárás során a nyilvántartásba vett jelentkezők (az eljárás ügyfelei) egymással
versengenek a frekvenciahasználati jogosultság megszerzéséért.
A vonatkozó jogszabályok által előírt zárt adatkezelés biztosítása mellett az eljárás során
fennállhat annak a lehetősége, hogy ha az egyes iratokat a versenyeztetési eljárás résztvevője,
vagy jelentkezője megismeri, a betekintőnek, a versenytársairól, azok eljárásbeli érdekeiről,
várható szándékairól olyan adat vagy információ jut a tudomására, amely az eljárás céljának
elérését veszélyeztetné. Az eljárás céljának, a sikerességnek, a tisztaságnak és az
eredményességnek a biztosítása indokolja a frekvenciahasználati jogosultság megszerzésére
irányuló versenyeztetési eljárások - mint sajátos hatósági ügyek és eljárások - esetén az iratok
megtekintésének Ket. 69. § (1) bekezdésében meghatározottakon túli átmeneti korlátozását az
ügyfelek jogainak, jogos érdekeinek és az eljárás átláthatóságának biztosítása mellett.
A nem hatósági hatáskörben történő adatszolgáltatás egyik fő funkciója az, hogy az
előfizetőket, illetve a piacot informálja, tájékoztassa, szükséges meghatározni azokat az
adatokat, amelyeket a szolgáltatók nem nyilváníthatnak üzleti titoknak, megakadályozva ezzel
24
a tájékoztatási, informálási funkciót. Ezen adatok nyilvánvalóan csak olyan adatok lehetnek,
amelyek utólagos közzététele egyébként a szolgáltató kiemelt üzleti érdekeit nem sérti, illetve
amelyek tekintetében az előfizetők és a piac informáltságához fűződő közérdek jelentősebb,
mint az adat üzleti titokként történő kezeléséhez fűződő szolgáltatói magánérdek.
az 5. §-hoz
A Hatóságnak az Eht. alapján számos nem hatósági tevékenységet is el kell látnia,
amelyekhez nélkülözhetetlenek az elektronikus hírközlési szolgáltatók által szolgáltatott
adatok. Ezen törvénybe foglalt nem hatósági tevékenységek ellátásához szolgáltatott adatok
egyrészt az Európai Bizottság és a tagállami társhatóságok részére történő adatszolgáltatási
kötelezettségekhez, másrészt a Hatóság szabályozói, hírközlés-politikai elemzéseinek
elkészítéséhez, illetve az elektronikus hírközlési piac folyamatos elemzéséhez és
értékeléséhez kapcsolódóan az elektronikus hírközlési piac egészére vonatkozó, átfogó képet
adó gyorsjelentések rendszerének kialakításához szükségesek.
Az Európai Bizottság, illetve a tagállami szabályozó hatóságok rendszeresen kérnek
adatszolgáltatást a Hatóságtól. Az Eht. szerint ezeknek az adatszolgáltatásoknak köteles eleget
tenni a Hatóság, de gyakran jelentkezik az a probléma, hogy Hatóság a kért adatokkal nem
rendelkezik, ezért az Európai Bizottság vagy a tagállami hatóság adatkérése a Hatóság oldalán
is a szolgáltatók felé történő adatkérést tenne szükségessé. A hatályos jogszabályok azonban
nem teszik lehetővé, hogy a Hatóság az ilyen, ún. nem hatósági feladatok ellátása érdekében
adatszolgáltatásra kötelezze a szolgáltatókat, a szolgáltatók pedig az önkéntes alapon történő
adatszolgáltatást nem minden esetben teljesítik, így ezen feladatok ellátása a Hatóság számára
nehézségekbe ütközik.
A Hatóság hírközlési piacokkal kapcsolatos monitoring-tevékenysége egyrészt a Hatóság
gyors piaci információkhoz jutását, másrészt a külső jogalanyok számára folyamatos,
naprakész információt jelent. A Hatóság ezen monitorozási tevékenységének eredménye - a
piacról szóló elemzések elkészítésén túl - elsősorban az évek óta havi rendszerességgel
megjelenő gyorsjelentés, amely átfogó képet ad egy adott hírközlési piaci szegmensről, és ez
alapján - tekintettel a havi rendszerességre - a piac dinamizmusa is nyomon követhető. A
gyorsjelentések jelenleg az adott piac legjelentősebb szereplői által önkéntesen szolgáltatott
adatok alapján készülnek.
Tekintettel arra, hogy a Hatóság ezen adatokat nem használhatná fel arra, hogy a
szolgáltatókkal szemben az adatok alapján eljárást kezdeményezzen, illetve az
adatszolgáltatásra kötelező határozatok ellen megfelelő és gyors jogorvoslati lehetőség áll
jelenleg is a szolgáltatók rendelkezésére, ezért az adatszolgáltatás minden alkotmányos
garanciája biztosított.
A javaslat továbbá pontosítja az adatszolgáltatás körében kibocsátható határozatokkal
kapcsolatos eljárásrendet.
a 6. §-hoz
Kifejezetten az elektronikus hírközlési építmények engedélyeztetésével (építésügy),
kivitelezésével (építésfelügyelet) összefüggő bírságot szabályozó jogszabályi rendelkezések
hiányában, az engedélytől eltérő vagy szakszerűtlen építés vagy bontás vonatkozásában a
kormányrendeleti szinten rögzített általános szabályok érvényesülnek. (Ugyanis a vonatkozó
kormányrendeletek szerint a sajátos építményfajták körébe tartozó elektronikus hírközlési
építményekre vonatkozó külön szabályozás hiányában az általános építésügyi,
25
építésfelügyeleti szabályokat kell alkalmazni.) A kormányrendeletekben foglalt általános
szabályok azonban az elektronikus hírközlési építmények vonatkozásában sok esetben nem,
vagy nem megfelelően alkalmazhatók, értelmezhetők, mert e szabályok - jellegüknél fogva -
a klasszikus értelemben vett építési tevékenységekhez kapcsolódnak.
A hírközlési építésügyi bírság vonatkozásában az általános építésügyi szabályokat tartalmazó
kormányrendelettől eltérő, speciális ágazati jogszabálynak minősül az Eht. Az Eht.-ban
foglalt, kifejezetten az építésügyi bírságot szabályozó rendelkezés hiányában, az engedélytől
eltérő építés vagy bontás esetén, a Hatóság a hírközlési ágazatot érintő eljárásai során
alkalmazott anyagi jogi bírságra vonatkozó általános szabályok (Eht. 49. §) alapján
bírságolhat. E szabályok alkalmazása során a Hatóság mérlegelési jogkörben jár el, vagyis
minden esetben a Hatóság mérlegeli egyrészt a bírság kiszabásának szükségességét, másrészt
a kiszabásra kerülő bírság mértékét, az Eht.-ban tételesen meghatározott mérlegelési
szempontok figyelembevételével. Ugyanakkor az építésügyi hatósági eljárások során feltárt
egyes jogsértések esetén a bírság kiszabása - a jogsértés jellegénél fogva, elméleti,
dogmatikai szempontból - nem mellőzhető (pl. ha fennmaradási engedély kiadására kerül
sor). Továbbá e jogsértések vonatkozásában az előbbiekben hivatkozott, az Eht. szerinti
mérlegelési szempontok nem minden esetben alkalmazhatók, így a közérdek érvényesítését
szolgáló szankcióalkalmazásra vonatkozó igény ellenére sok esetben a jogsértést nem követné
jogkövetkezmény (bírság) alkalmazása. Erre tekintettel vált indokolttá kifejezetten a
hírközlési építésügyi bírságra vonatkozó rendelkezéseket rögzíteni az Eht.-ban.
a 7-10. §-hoz
Az azonosítókkal való gazdálkodás szabályozási háttere és ehhez kapcsolódóan a
terminológiahasználat az elmúlt évek folyamán a felhasználói és piaci igények változásával
párhuzamosan többször módosult. Az Eht. 55/A. § (2) bekezdésének módosítására irányuló
javaslat célja alapvetően az azonosító-gazdálkodási terminológiahasználat szempontjából
pontosító jellegű. A jelenleg hatályos szabályok szerint a lekötés az azonosító lefoglalását
jelenti egy későbbi időpontban történő használatba vétel céljából. Azokban a tartományokban
van erre lehetőség, ahol a szolgáltatóknak a szolgáltatásukhoz hosszabb távon egybefüggő
vagy konkrét számtartományokra lehet szükségük. Lekötési kérelem csak a jogszabály által
meghatározott egyes belföldi számozási tartományokban lévő számmezőre nyújtható be, rövid
számokra lekötés nem kérhető.
Az Eht. 57. § (1) bekezdésének módosítása azért szükséges, mert a folyamatban lévő széles
sáv fejlesztési (GOP) pályázathoz kapcsolódó, a pályázat nyerteseit terhelő Open Access
kötelezettségre vonatkozó követelmények több helyen előírják, hogy ha a kötelezett (nyertes)
szolgáltató nem tud megállapodni az Open Access kötelezettség alapján kötendő szerződés
tartalmában, akkor az NMHH-hoz fordulhatnak a jogvitával. Jelenleg a Hatóságnak ilyen
hatásköre nincs jogszabályban rögzítve, ezért ennek megfelelően az Eht. 57. § (1) bekezdését
módosítani szükséges.
Az Eht. új 61/A.§-a egyértelművé teszi, hogy a jogvitás eljárásban jogorvoslatra az Elnök
döntései elleni jogorvoslatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
a 11. §-hoz
Az Irányelv 7. cikk (1) és (2) bekezdése szerint a tagállamok egyablakos információs pontot
működtetnek, amelyen keresztül egyrészt elérhetőek a hálózatépítéshez szükséges
engedélyezési információk, másrészt rajta keresztül eljárási cselekmények is
kezdeményezhetőek.
26
A Javaslat ennek megfelelően rögzíti, hogy az építési engedélyezéssel összefüggő
információk elektronikusan, ingyenesen elérhetőek a Kormány által rendeletben kijelölt
információs ponton. Az egyablakos információs pontot működtető szervet a Kormány az Eht.
e javaslattal megállapított felhatalmazása alapján kiadott rendeletében határozza meg
(egyablakos információs pontként az egységes elektronikus közműnyilvántartás lesz kijelölve
a vonatkozó kormányrendeletben).
a 12. §-hoz
A §. szerint javasolt módosítások az Irányelv 5. cikkével összhangban megteremtik a
hálózatüzemeltetőknek azt a jogát, hogy érdemi egyeztetést kezdeményezzenek az
elektronikus hírközlési szolgáltatókkal annak érdekében, hogy a nagysebességű elektronikus
hírközlő hálózat kiépítésére irányuló munkálatok a saját tervezett hálózatfejlesztésükkel
összehangoltan valósuljanak meg.
A javasolt módosítások meghatározzák az egyeztetéssel összefüggő eljárási szabályokat,
azokat a kivételes eseteket, amikor az állami beruházásból készülő hálózatfejlesztésekkel
összefüggő egyeztetések visszautasíthatók.
Ha az egyeztetések során a hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató nem jut
megállapodásra az építési munkák összehangolásáról, bármelyik fél kérelmére a munkák
összehangolását a felek meghallgatását követően a Hatóság is elrendelheti.
A § szerint a Kormány rendeletben kivételeket állapíthat meg az itt szereplő egyeztetési
kötelezettség alkalmazása alól, ha csekély mértékű munkálatokról van szó, vagy a fejlesztést
kritikus infrastruktúra védelmében kell alkalmazni.
a 13. §-hoz
Az Irányelv 4. és 6. cikkének megfelelően a § a fizikai infrastruktúrával és a közműhálózatok
fejlesztésével összefüggő átláthatósági szabályokat állapítja meg.
A § a fizikai infrastruktúra átláthatóságával összefüggésben a következő rendelkezések
beillesztését javasolja az Eht.-be. Ha a hálózat fejlesztéséhez az elektronikus hírközlési
szolgáltató meglévő hálózati infrastruktúra elemeit kívánja felhasználni, a javaslat szerint az
arra vonatkozó alapvető információkhoz az elektronikus hírközlési szolgáltató a közmű- és
nyomvonal jellegű építmények egységes elektronikus nyilvántartásából (e-közmű) férhet
hozzá. A kért adatok az e-közműben nem állnak rendelkezésre, az elektronikus hírközlési
szolgáltató a hálózatüzemeltetőtől kérheti az adatok szolgáltatását, a § tartalmazza az erre
vonatkozó eljárási szabályokat.
A javasolt módosítások szerint az elektronikus hírközlési szolgáltató helyszíni vizsgálatot
kezdeményezhet a hálózatüzemeltetőnél az érintett fizikai infrastruktúra felmérésére. A §
tartalmazza az ezzel összefüggő eljárási szabályokat, elutasítási okokat.
A § a közműhálózatok fejlesztésének átláthatóságával kapcsolatban adatszolgáltatási
kötelezettségek telepítésével lehetővé teszi az építési munkálatok összehangolását. Az
elektronikus hírközlési szolgáltató kérelemre adatokat szerezhet a folyamatban levő, vagy
tervezett közműhálózati fejlesztésekről. A § meghatározza az igényelhető adatok körét. Az
adatok forrása a jelen javaslattal párhuzamosan készülő Korm. rendelet módosítása alapján az
e-közmű nyilvántartás lesz. Azonban ha a nyilvántartás mégsem tartalmazná az adatot, az Eht.
új szabályai akkor is lehetővé teszi a szolgáltatók számára az adatok kérését, közvetlenül a
hálózatüzemeltetőtől.
27
A § meghatározza a kérelem teljesítésével összefüggő egyéb eljárási szabályokat. Ha a
hálózatüzemeltető nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, a Hatóság jogvitás
eljárásban kötelezheti ennek teljesítésére.
A § szerint a Kormány további részletszabályokat és kivételeket állapíthat meg a §-ban
szereplő átláthatósági rendelkezések végrehajtására.
a 14. §-hoz
A javasolt módosítások a hálózatüzemeltető és a szolgáltató együttműködésének további
ösztönzését célozzák. Változnak az együttműködés elutasítására vonatkozó szabályok is.
Objektív műszaki akadályok esetén továbbra sem kötelezhetőek együttműködésre a felek,
azonban a javaslat rögzíti, hogy az átalakítás szükségessége, vagy a fizikai infrastruktúrán a
kérelem benyújtásakor már meglévő hírközlési hálózati elem (pl. tartóoszlopon elhelyezkedő
vezeték) önmagában nem jelenthet objektív műszaki akadályt, azaz pusztán erre hivatkozással
nem tagadható meg az együttműködés.
a 15. §-hoz
Az Eht. jelen előterjesztés szerinti módosítása megteremti a törvényi alapját az épületen belüli
hálózati infrastruktúra használatának, biztosítva ezzel azt, hogy az épületekben,
társasházakban több hírközlési szolgáltató jelen legyen, a lakók számára versenyképes,
minőségi szolgáltatásokat nyújtva.
Az Irányelv 8. cikkével összhangban rögzíti, hogy az új építésű épületekben (ide értve a több
önálló rendeltetési egységet tartalmazó /pl. társasház, irodaház/ épületeket is) nagy sebességű
technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúrával (illetve hozzáférési
ponttal) kell ellátni.
A tervezet továbbá kötelezővé teszi a belső infrastruktúrával és a hozzáférési ponttal
kapcsolatos kötelezettségnek a felújítási munkálatok során való alkalmazását is.
A § az Irányelv 9. cikkével összefüggésben az épületen belüli hálózati infrastruktúrához való
hozzáférés szabályait állapítja meg.
A § mindenekelőtt rögzíti, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult az épület
hozzáférési pontjáig kiépítenie saját hálózatát. (Az épület hozzáférési pontja az a pont, ahol a
külső hálózat az épületen belüli - pl. a lakásokig elvezetett - vezetékes vagy vezeték nélküli
hírközlési hálózathoz csatlakozik. A jelen javaslattal párhuzamosan készülő Korm. rendelet
módosítás kötelezővé teszi új társasházak, valamint meglévő társasházak esetén ilyen
hozzáférési pont kialakítását.)
Arra az esetre, ha az épületen belül további (párhuzamos) hálózati infrastruktúra nem
létesíthető, az más szolgáltató vagy a tulajdonosok (lakók) kezelésében áll, a § az épületen
belüli hálózati infrastruktúra megosztott használatát írja elő. Amennyiben a felek az
infrastruktúra megosztásában nem tudnak megállapodni, bármelyik fél kérelmére erről a
Hatóság is dönthet. A § meghatározza az ezzel összefüggő eljárási részletes szabályokat.
28
a 16-24. §-hoz
A 2015. év végével az elektronikus hírközlési előfizetői szerződéses jogviszonyra vonatkozó,
NMHH rendeleti szintű, részletes ágazati szabályok - részben a Polgári Törvénykönyvről
szóló 2013. évi V. törvény, illetve a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes
szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet hatálybalépése, valamint az Unión
belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 2012. június
13-i 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által az előfizetői szerződések
tekintetében előírt jogharmonizációs kötelezettségre tekintettel, részben pedig a Hatóság
gyakorlati tapasztalatai, az általános hatósági felügyeleti eljárások eredményei alapján, a
hatályos Eht.-val összhangban - jelentős mértékben módosultak. Ehhez kapcsolódóan
indokolt az Eht. előfizetői szerződésekre vonatkozó fejezetének korszerűsítése, pontosítása,
sok esetben egyszerűbbé, átláthatóbbá tétele, a változó szolgáltatói gyakorlatnak, illetve
fogyasztói igényeknek megfelelő módosítása, valamint a hatékony hatósági jogalkalmazás
kereteinek újragondolása is.
a 25. §-hoz
A § az épületen belüli hálózati infrastruktúra kiépítésére vonatkozóan állapít meg külön
határidőt.
a 26. §-hoz
A § felhatalmazásokat ad a Kormány részére további részletszabályok megalkotására.
a 27. §-hoz
Az Eht. jogharmonizációs záradékának módosítása.
a 28. §-hoz
A § az Eht. értelmező rendelkezéseit egészíti ki a javaslat által bevezetett új definíciókkal
egyrészt az Irányelvnek megfelelően, másrészt a jogalkalmazás segítése érdekében.
Az ún. adatkicserélő infrastruktúra szolgáltatás (Internet eXchange Point, IXP) fogalmát sui
generis sem a magyar jogrendszer sem az EU acquis nem definiálja. Mindemellett ezen
szolgáltatók tevékenységét - az általuk nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás
sajátosságaira tekintettel - célszerű az Eht. definícióiban és ezzel együtt a szolgáltatók
kötelezettségei szintjén is elkülöníteni. Jelenleg a Budapesti Adatkicserélő Központ (BIX)
elektronikus hírközlési szolgáltatói minősége a vonatkozó jogszabályi rendelekzések alapján
nem egyértelmű. Jelen módosítás eredményeképpen kerül sor a hazai jogrendszerben a BIX
jogszabályi struktúrába, a jogintézmények rendszerébe történő egyértelmű besorolására.
A módosítás lehetővé teszi, hogy a Hatóság az Európai Unióban egyre hangsúlyosabb
témaként megjelenő hálózatsemlegességi kérdésben eljárjon a BIX-el szemben. A BIX
ugyanis az egyes szolgáltatók adatforgalmának priorizálásával vagy éppen ennek hiányával
elősegítheti vagy gátolhatja a hálózatsemlegességi elvek érvényesítését, amely tevékenységgel
szemben a módosítás következtében a Hatóság az Eht. alapján hatósági eszközökkel fel tud
majd lépni a teljes magyar internethálózat megfelelő működése érdekében.
a 29.§-hoz
Pontosító jellegű szövegcserés módosítások.
29
a 30.§-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
a 31.§-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
Jogharmonizációs záradék.
a 32.§-hoz
30