﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10098. számú törvényjavaslat
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011.
évi CCIX. törvény módosításáról
Előadó:	Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2016. április
2
2016.	évi ... törvény
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011.
évi CCIX. törvény módosításáról
1. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
1.	§
(1)	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/B. § (5)
bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A korábbi, érdemben megválaszolt panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon fogyasztó által
tett, ismételt, új információt nem tartalmazó panasz, valamint a névtelen, az azonosíthatatlan
személy által tett fogyasztói panasz kivizsgálását a vállalkozás mellőzheti.”
(2)	Az Fgytv.
1.	17/D. § (10) bekezdésében a „(9) bekezdés” szövegrész helyébe a „(8) bekezdés” szöveg,
2.	29. § (11) bekezdésében a „székhelye vagy telephelye” szövegrész helyébe a „székhelye
vagy telephelye vagy fióktelepe” szöveg
lép.
2.	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
2.	§
(1)	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 2. §
8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„8. gördülő fejlesztési terv: víziközmű-rendszerre vonatkozó hosszú távú, felújítási és pótlási,
valamint beruházási tervrészből álló terv,”
(2)	A Vksztv. 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„18. szennyvíz-bekötővezeték: a szennyvízgyűjtő-hálózat és a házi szennyvízhálózat vagy a
csatlakozó szennyvízhálózat között a szolgáltatási pontig kiépített, a szennyvíz-törzshálózat részét
képező vezeték a tartozékaival, amely a felhasználási helyen keletkező szennyvizeknek, továbbá
egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés esetében a csapadékvizeknek a szennyvíz-törzshálózatba
történő bebocsátására szolgál,”
(3)	A Vksztv. 2. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
3
„24. víziközmű-szolgáltatás: közszolgáltatási szerződés keretében nyújtott közműves ivóvízellátás
az ahhoz kapcsolódó tűzivíz biztosítással, továbbá a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ide
értve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is (a továbbiakban együtt: víziközmű-
szolgáltatási ágazatok),”
3.	§
A Vksztv. II. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„II. FEJEZET
A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁL TATATÁS HATÓSÁGI FELADATAI
2/a. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalra vonatkozó szabályok
3.	§ (1) A víziközmű-szolgáltatással összefüggő hatósági feladatokat az e törvényben meghatározott
kivételekkel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja
el.
(2)	A Hivatal eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény szabályait az e törvényben meghatározott kivételekkel kell alkalmazni.
(3)	Az ügyintézési határidő a Hivatal eljárásaiban a (4) bekezdésben foglalt kivétellel 60 nap.
(4)	Az ügyintézési határidő a Hivatal
a)	5/A. § (3) bekezdés szerinti eljárásban 135 nap,
b)	5/F. § (6) bekezdés és a 16. § (3) bekezdés szerinti eljárásban 21 nap,
c)	31/B. § szerinti eljárásban 30 nap,
d)	36. § szerinti eljárásban 135 nap,
e)	37. § és 37/A. § (2)-(7) bekezdés szerinti eljárásban 90 nap.
(5)	Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezését követő naptól
számított harminc napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki.
(6)	Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más
szerv hatáskörébe tartozik, vagy a Hivatalnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági
döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a Hivatal az eljárást felfüggeszti. Amennyiben a
más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett
fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a Hivatal az eljárást megszünteti.
(7)	A Hivatal a függő hatályú döntésében a kérelmezett jog gyakorlásáról nem rendelkezik.
(8)	A Hivatal jogerős határozatait - a személyes adatok kivételével - a honlapján közzéteszi.
(9)	A Hivatal eljárásában történő szakhatósági közreműködésért a szakhatóság részére igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni.
4.	§ (1) A bíróság a Hivatal határozatát nem változtathatja meg.
(2)	Közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozat bírósági felülvizsgálata során a végrehajtás
felfüggesztésének nincs helye.
(3)	A Hivatal jogerős döntéseivel szemben újrafelvételi kérelemnek nincs helye.
5.	§ (1) A Hivatal a felhasználók érdekében az egyes víziközmű-szolgáltatókra vonatkozóan - a
jogszabályban meghatározott keretek között - hivatalból határozatban állapítja meg az e törvény
szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint
elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális
követelményeket, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, továbbá a víziközmű-hálózat
biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket.
4
(2) A Hivatal elvégzi a víziközmű-szolgáltató ellátási területén a felhasználói elégedettségi szint,
továbbá az egyes víziközmű-szolgáltatókkal szembeni elvárás felmérését.
2/b. A víziközmű-szolgáltatók felügyelete
5/A. § (1) A víziközmű-szolgáltatás alapelvei, az e törvény és a végrehajtására kiadott
jogszabályok, valamint a Hivatal határozataiba foglalt előírások érvényre juttatása érdekében a
Hivatal - a fogyasztóvédelmi hatóság 5/E. § (1)-(2) bekezdések szerinti hatásköreinek tiszteletben
tartása mellett - rendszeresen felügyeli a víziközmű-szolgáltatók tevékenységét. Ha a felügyelet
során jogszabálysértő tényeket vagy körülményeket tár fel, az e törvényben meghatározott
jogkövetkezményeket alkalmazhatj a.
(2)	A felügyelet átfogó ellenőrzésre, célvizsgálatra és utóellenőrzése terjedhet ki.
(3)	Az átfogó ellenőrzés a víziközmű-szolgáltatók működésének legalább három éves ciklusonként
megvalósuló komplex, minden működési területre kiterjedő törvényességi, szakszerűségi és
hatékonysági ellenőrzése.
(4)	A célvizsgálat egy meghatározott célterület vagy feladat ellátásának egyidejű vizsgálata több
víziközmű-szolgáltatónál.
(5)	Az utóellenőrzés a víziközmű-szolgáltatónál végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai
alapján megtett intézkedések és azok hatásának vizsgálata.
(6)	A felügyeletet végző köztisztviselő részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet a
köztisztviselő helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrzött víziközmű-szolgáltató
képviselőjének átad.
5/B. § (1) A Hivatal ellenőrzési tervbe foglalt ütemezés szerint végzi az 5/A. § (3) bekezdése
szerinti felügyeletet. A Hivatal az ellenőrzés megindításáról szóló értesítéssel egyidejűleg megküldi
a víziközmű-szolgáltatónak az ellenőrzési programot.
(2)	Az ellenőrzési program tartalmazza:
a)	az ellenőrzött víziközmű-szolgáltató megnevezését,
b)	az ellenőrzés tárgyát,
c)	az ellenőrzés jogszabályi alapját,
d)	az ellenőrzés célját,
e)	az ellenőrzés 5/A. § (2) bekezdése szerinti típusát,
f)	az ellenőrizendő időszakot,
g)	az ellenőrzés szempontjait, a részletes ellenőrzési feladatokat,
h)	az ellenőrzés során igénybe venni tervezett eszközöket,
i)	az ellenőrzés végrehajtásának időszakát, ütemezését,
j) az ellenőrzést végző szervezeti egység és személyek nevét, beosztását, valamint a kijelölt
vizsgálatvezető nevét,
k) a program készítésének dátumát, a jóváhagyásra jogosult vezető aláírását.
(3)	Az ellenőrzés eszközei:
a)	a víziközmű-szolgáltatók által rendszeresen vagy esetileg teljesített adatszolgáltatás Hivatal
által rögzített adatai,
b)	az ellenőrzési programban meghatározott iratbemutatás, adatszolgáltatás,
c)	helyszíni ellenőrzés,
d)	más hatóságok megkeresése útján beszerzett információk,
e)	elektronikus nyilvántartások adatai.
5/C. § (1) Az ellenőrzés befejezését követő 8 napon belül a Hivatal az ellenőrzött szerv részére
megküldi az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv tervezetét.
(2)	A jegyzőkönyv tervezetére az ellenőrzött szerv a kézhezvételtől számított 15 napon belül
észrevételt tehet.
5
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követően a Hivatal véglegesíti az ellenőrzést
lezáró jegyzőkönyvet, amelyben az ellenőrzött szerv elutasított észrevételeit külön megindokolja.
5/D. § (1) A Hivatal részére a felügyeleti tevékenységéért a víziközmű-szolgáltató felügyeleti díjat
fizet, amelynek éves mértéke a tárgyév január 1-jén hatályos működési engedélyben meghatározott,
az 1. mellékletben meghatározott képlet szerint kiszámított felhasználói egyenérték és százötven
forint szorzata.
(2)	A víziközmű-szolgáltató a felhasználói egyenérték kiszámításához szükséges adatokat a
tárgyévet megelőző év október 31-ig küldi meg a Hivatalnak.
2/c. A víziközniű-szolgáltatással kapcsolatos egyéb hatósági feladatok
5/E. § (1) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint - a közérdekű
korlátozás kivételével - a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével
kapcsolatos, jogszabályban és üzletszabályzatban foglalt rendelkezések lakossági felhasználókkal
szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság
eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt (a továbbiakban: Fgytv.) kell alkalmazni azzal,
hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül
akkor is, ha nem természetes személy.
(2)	A felhasználók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni
megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult. Az
eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e
törvény szerinti lakossági felhasználó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha
nem természetes személy.
(3)	Az (1) és a (2) bekezdés szerinti rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi
rendelkezések.
(4)	A fogyasztóvédelmi hatóság az eljárása során az Fgytv.-ben foglalt jogkövetkezményeken kívül
-	jogsértés megállapítása esetén - az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
a)	a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatának a (1) és (2) bekezdés szerinti eljárás tárgyát
érintő rendelkezései betartására kötelezés;
b)	a víziközmű-szolgáltató olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat
jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása; vagy
c)	a 73. § b) pontjában meghatározott esetkörön kívül, ha a lakossági felhasználót visszatérítés
illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.
(5)	A fogyasztóvédelmi hatóság (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatkörén kívül, a
létfenntartási, a közegészségügyi vízigények teljesítésével összefüggésben az illetékes
népegészségügyi szerv, továbbá a víziközmű-rendszerbe való bekötésre kötelezéssel
összefüggésben a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (főváros kerületi) hivatala
(továbbiakban: járási hivatal) jár el.
(6)	Az (1)-(4) bekezdés szerinti hatósági eljárást megelőzően a felhasználó köteles panaszával
igazolható módon a víziközmű-szolgáltatóhoz fordulni.
(7)	Az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakon kívül a víziközmű-szolgáltatókkal szemben
felmerülő panaszok ügyében a Hivatal jár el.”
4.	§
A Vksztv. III. fejezete a következő 2/d. alcímmel egészül ki:
„2/d. Az ellátásért felelős jogai és kötelezettségei
6
5/F. § (1) Az ellátásért felelős közfeladatként megteremti a víziközmű-szolgáltatás infrastrukturális
előfeltételeit és az ellátási területen gondoskodik arról, hogy a felhasználók a víziközmű-
szolgáltatást az igényelt mennyiségben, minőségben és szolgáltatási színvonalon igénybe vehessék.
(2)	Az infrastrukturális előfeltételek megteremtése körében az ellátásért felelős különösen a
következő tevékenységeket végzi:
a)	víziközművet létesít és tart fenn, a nem önkormányzati vagy állami tulajdonban álló
víziközmű tulajdonjogát megszerzi,
b)	nyilvántartja a tulajdonában álló víziközműveket,
c)	víziközmű-fejlesztés útján gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás folyamatos, az előírt
minőségi paraméterekkel történő biztosításáról,
d)	végrehajtja a jogszabályokból és a hatósági határozatokból a rá háramló feladatokat.
(3)	A felhasználók víziközmű-szolgáltatással való ellátása körében az ellátásért felelős:
a)	kiválasztja a víziközmű üzemeltetését ellátó víziközmű-szolgáltatót, és a víziközmű vagyon
üzemeltetésére üzemeltetési jogviszonyt létesít,
b)	a víziközmű-szolgáltató útján gondoskodik a közműves ivóvízigények kielégítéséről, a
szennyvíz törzshálózatba bocsátott szennyvizek elvezetéséről, tisztításáról és
környezetvédelmi követelmények szerinti elhelyezéséről,
c)	figyelemmel kíséri a víziközmű-szolgáltató üzemeltetési szerződésből és jogszabályból
fakadó víziközmű üzemeltetési tevékenységét és az e célra rendelt pénzeszközök
felhasználását.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatokat a közigazgatási területén lévő felhasználási
helyekre és az azokat közvetlenül ellátó víziközműre nézve az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel a
települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban együttesen:
települési önkormányzat) látja el.
(5)	Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatokat az állam látja el azon felhasználási helyek
vonatkozásában, amelyek ellátása közvetlenül a nemzeti vagyonról szóló törvényben nevesített
kizárólagos állami tulajdonnak minősülő regionális víziközmű-rendszerekről történik.
(6)	Az adott közigazgatási terület vagy víziközmű-rendszer felett ellátásért felelősi jogokat és
kötelezettségeket gyakorló személyéről a Hivatal kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki.
5/G. § (1) Ha a víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős is tulajdonnal rendelkezik
(a továbbiakban: közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer), akkor az érintettek az
ellátásbiztonság követelménye érdekében írásban megállapodnak
a)	a víziközmű-rendszerrel kapcsolatban e törvényben és végrehajtására kiadott
jogszabályokban az ellátásért felelős számára meghatározott jogok gyakorlása és
kötelezettségek teljesítésének módjáról és feltételeiről,
b)	az ellátásért felelősök képviseletéről.
(2)	Az ellátásért felelősök az (1) bekezdésben meghatározott megállapodást egyszerű többséggel
hozzák meg, ahol a szavazati arány az ellátásért felelősök víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni
érdekeltsége nettó könyv szerinti értékének megfelelően alakul.
(3)	A (1) bekezdésben meghatározott megállapodást az ellátásért felelősök képviselője az aláírástól
számított 30 napon belül megküldi a Hivatalnak.
(4)	Ha a (1) bekezdésben meghatározott kérdésben a (2) bekezdés szerint azonos szavazati arány
alakul ki, a döntést a tárgyév január 1-jén legnagyobb felhasználói egyenértékkel rendelkező
ellátásért felelős szavazata határozza meg.
(5)	A közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer tulajdonosai eltérő megállapodás
hiányában a víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni érdekeltségük nettó könyv szerinti értéke
arányában viselik az ellátásért felelős számára meghatározott feladatokkal járó terheket.
5/H. § (1) Egy víziközmű-rendszer üzemeltetési kérdéseiről - ide értve a közös ellátásért
felelősséggel érintett víziközmű-rendszert is -egy üzemeltetési szerződés rendelkezhet.
7
(2)	A víziközmű-vagyon tulajdonjogát az ellátásért felelősök egymás között térítésmentesen,
nyilvántartási értéken történő átvezetéssel átruházhatják. A térítésmentes vagyonátruházás az
általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.”
5.	§
A Vksztv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állami tulajdonú víziközmű felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek
összességét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a
továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja.
(3a) A víziközművek vagyonbiztosításáról annak vagyonkezelője, ennek hiányában a tulajdonosa
köteles gondoskodni. A vagyonbiztosítás díja vagyonkezelés esetén a vagyonkezelőt,
vagyonkezelés hiányában a tulajdonost terheli. A tulajdonos az őt terhelő vagyonbiztosítási díjat a
víziközmű-rendszer üzemeltetésbe adásából származó bevételei terhére is finanszírozhatja.”
6.	§
A Vksztv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellátásért felelőssel víziközmű üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó a víziközmű
létrehozására irányuló beruházást az ellátásért felelős előzetes jóváhagyásával valósíthat meg. Ha a
víziközmű nem állami vagy önkormányzati beruházásban jön létre, a beruházó a víziközmű
tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre átruházza. Az
átruházásról a felek szerződést kötnek.”
7.	§
A Vksztv. 11. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében - a fenntartható fejlődés
szempontjaira tekintettel - víziközmű-rendszerenként tizenöt éves időtávra gördülő fejlesztési tervet
kell készíteni.
(2)	A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a felújítási és pótlási tervrészt a víziközmű-
szolgáltató, a beruházási tervrészt az ellátásért felelős készíti el és jóváhagyásra benyújtja minden
év szeptember 30-ig a Hivatalhoz.
(3)	Építési koncessziós szerződés alapján végzett víziközmű-működtetés esetében a beruházási
tervrészt a víziközmű-szolgáltató készíti el és a (2) bekezdés szerint nyújtja be jóváhagyásra.
(4)	Az ellátásért felelős vagy a víziközmű-szolgáltató, aki nem minősül az adott víziközmű-
rendszerre vonatkozó felújítási és pótlási vagy beruházási tervrész benyújtására kötelezettnek, a
tervrész tartalmára nézve véleményezési joggal rendelkezik. A véleményezésre a tervrész
kézhezvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. A határidőben közölt írásba foglalt vélemény a
jóváhagyásra benyújtott tervrész mellékletét képezi.”
8.	§
A Vksztv. 5. alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:
8
„13/A. § (1) E törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt hatóság vezeti
víziközmű térképi nyilvántartás közhiteles adatállományát.
(2)	A víziközmű térképi nyilvántartás közhiteles adatállományát e törvény felhatalmazása alapján
kiadott kormányrendelet határozza meg. A víziközmű-szolgáltató az általa a 13. § (1) bekezdés
szerint vezetett nyilvántartás valamennyi, a közhiteles adatállományt érintő változásáról a
megváltozott vagy új térképi adatok díjmentes átadásával haladéktalanul tájékoztatja az (1)
bekezdés szerint kijelölt hatóságot.
(3)	A víziközmű térképi nyilvántartás közhiteles adatállományba történő betekintésre és az abból
történő adatszolgáltatásra a 13. § (3) és (5) bekezdése szerinti szabályokat kell alkalmazni.”
9.	§
A Vksztv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ellátásért felelős vagy - ha a használati díj kezelését megállapodás szerint a víziközmű-
szolgáltató végzi - a víziközmű-szolgáltató a tárgyévet követő év március 31. napjáig benyújtja a
Hivatalnak a tárgyévben fizetett használati díj felhasználására vonatkozó elszámoló jelentését,
amely tartalmazza a víziközmű-fejlesztésre felhasznált összeget és annak műszaki tartalmát,
továbbá annak pénzintézeti igazolását, hogy az ellátásért felelős, vagy a víziközmű-szolgáltató
melyik elkülönített számláján mekkora összeg áll rendelkezésre. Az elszámoló jelentés tartalmi és
formai követelményeit a Hivatal a honlapján közzéteszi.”
10.	§
A Vksztv. 20. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A határozatlan időre kötött üzemeltetési szerződés rendes felmondására, a határozatlan vagy
határozott időre kötött üzemeltetési szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére az (1)
és (2) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb idő nem köthető ki.
(4)	A víziközmű-szolgáltató működési engedélyének visszavonásával az érintett ellátási területre
vonatkozó üzemeltetési szerződés hatálya megszűnik.”
11. §
A Vksztv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szerződött víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződés vagy annak módosítása egy
eredeti, aláírt példányát a szerződés létrejöttét követő 30 napon belül a működési engedélyének
megszerzésére vagy módosítására irányuló kérelemével együtt megküldi a Hivatalnak.”
12. §
A Vksztv. 31/A. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ideiglenes szolgáltatási tevékenység a szerződött víziközmű-szolgáltató (1) bekezdés szerint
előterjesztett kérelme tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedése napján megszűnik.
(4)	Az ideiglenes szolgáltatást végző szerződött víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdésben
meghatározott kérelemmel együtt az ideiglenes szolgáltatás díjára (a továbbiakban: átmeneti díj)
vonatkozó kérelmet is előterjeszthet azzal, hogy a kérelemben az analitikus és főkönyvi
9
nyilvántartás vagy más ellenőrizhető adatbázisból származó adatokig követhető módon részletes
díjkalkulációt készít az átmeneti díjaiban megtérítésre javasolt víziközmű működtetési költségekről
és ráfordításokról (díjigény alátámasztó számítás).”
13.	§
A Vksztv. 12. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. A víziközmű-szolgáltatói és a működési engedély
35.	§ Víziközmű-szolgáltatást a Hivatal által kiadott víziközmű-szolgáltatói engedély és működési
engedély alapján lehet végezni.
36.	§ (1) Gazdasági társaság kizárólag a Hivatal által kiadott víziközmű-szolgáltatói engedély
birtokában minősül víziközmű-szolgáltatónak és veheti fel a cégjegyzékben meghatározott
tevékenységei közé a víziközmű-szolgáltatást.
(2)	Víziközmű-szolgáltatói engedély iránti kérelmet az a korlátolt felelősségű társasági vagy
zártkörűen működő részvénytársasági formában működő gazdasági társaság terjeszthet elő, amely
megfelel az e törvény és végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott követelményeknek.
(3)	A Hivatal a víziközmű-szolgáltatói engedély kiadását megtagadja, ha
a)	a jogszabályi előírások nem teljesülnek, a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy a
kérelmező nem rendelkezik a jogszabályokban meghatározott engedélyekkel,
b)	a kérelmező nem teljesíti a jogszabályban meghatározott, víziközmű-szolgáltatás
folyamatos, hosszú távú nyújtásához szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai,
környezetvédelmi feltételeket, vagy nem rendelkezik az ezek teljesítéséhez szükséges
műszaki és tárgyi eszközökkel, személyi és pénzügyi erőforrásokkal,
c)	a kérelmező csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagy
d)	a kérelmező vagy jogelődje víziközmű-szolgáltatói engedélyét a kérelem benyújtását
megelőző 10 éven belül a kérelmezőnek felróható okból visszavonták.
37.	§ (1) A víziközmű-szolgáltató a Hivatal által kiadott működési engedélyben meghatározott
ellátási területen kizárólagosan jogosult és köteles víziközmű-szolgáltatást végezni. Az engedély
kibocsátását víziközmű-szolgáltatói engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltató kérheti.
(2)	A Hivatal a működési engedély kiadását megtagadja, ha
a)	a kérelmező nem rendelkezik a 36. § (1) bekezdésben meghatározott víziközmű-szolgáltatói
engedéllyel;
b)	a kérelemben meghatározott ellátási terület, víziközmű-szolgáltatási ágazat és víziközmű-
rendszer vonatkozásában a kérelemhez csatolt üzemeltetési szerződés nem felel meg az e
törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályoknak,
c)	a kérelmező nem felel meg az e törvény és végrehajtására kiadott jogszabályokban
meghatározott követelményeknek, vagy
d)	a kérelmező működési engedélyeiben, ide értve a folyamatban lévő eljárásokat is az
1.	melléklet szerinti képlet alapján kiszámított felhasználói egyenérték összesítve nem éri el
a 150 ezret.
(3)	A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott követelménynek eleget nem tevő kérelmező
működési engedély iránti kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező 2011. december 31. előtt
megkötött és hatályos üzemeltetési szerződéssel rendelkezik és működési engedély iránti
kérelmének elutasítása Magyarország által megkötött nemzetközi beruházás-védelmi szerződés
rendelkezéseibe ütközik.
37/A. § (1) A víziközmű-szolgáltatói engedély és a működési engedély és az ezeket érintő
engedélyezési eljárás nem érinti a más jogszabályokban meghatározott engedélyeket és
engedélyezési eljárásokat.
10
(2)	A Hivatal a víziközmű-szolgáltatói vagy működési engedélyt a víziközmű-szolgáltató kérelmére
visszavonja, ha a működési engedélyben meghatározott ellátási területen a víziközmű-szolgáltatás
más módon biztosítható.
(3)	A víziközmű-szolgáltatói engedélybe, valamint a működési engedélybe foglalt jogok és
kötelezettségek a víziközmű-szolgáltató kérelmére e törvény és a végrehajtására kiadott
jogszabályok keretei között módosíthatók.
(4)	A Hivatal a víziközmű-szolgáltatói engedélyt vagy a működési engedélyt hivatalból módosítja,
ha az időközben végbement változások miatt az nem felel meg valamely feltételnek és az engedély
módosításával a jogszerű állapot helyreállítható.
(5)	A Hivatal a víziközmű-szolgáltatói vagy a működési engedélyt visszavonja, ha
a)	az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és engedélymódosítással a jogszerű
állapot nem állítható helyre,
b)	a víziközmű-szolgáltató a víziközművet az ellátás biztonságát, élet-, egészség-, üzem- vagy
vagyonbiztonságot vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztető módon
üzemelteti,
c)	az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával vagy más jogszabálysértő
módon szerezték meg, vagy
d)	az e törvényben meghatározott más esetben.
(6)	A Hivatal a víziközmű-szolgáltató működési engedélyét visszavonja, ha az engedélybe foglalt
valamennyi víziközmű-rendszer vonatkozásában megszűnt az üzemeltetési szerződés.
(7)	A Hivatal az engedélyes valamennyi hatályos működési engedélyét egyidejűleg visszavonja, ha
a gazdasági társaság víziközmű-szolgáltatási engedélye visszavonásra került, vagy a 37. § (2)
bekezdés c) vagy d) pontjába foglalt feltétel nem teljesül és a 37. § (3) bekezdésében meghatározott
feltétel nem áll fenn.
(8)	Az engedély módosítása vagy visszavonása nem eredményezheti az ellátás biztonsága vagy
minősége romlását.
(9)	Ha a Hivatal a működési engedélyt úgy módosítja, hogy annak következtében a víziközmű-
szolgáltatót megillető felhasználói egyenérték csökken, a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési
szerződései közül azokat megszünteti, amelyek tekintetében a jogszabályban és a Hivatal
határozatában előírt követelmények nem teljesülnek.
(10)	A víziközmű-szolgáltató a felmondási kötelezettségének a Hivatal (9) bekezdés szerinti
határozatának kézhezvételétől számított harminc napon belül eleget tesz. Ha az üzemeltetési
szerződés a víziközmű-szolgáltató részére kedvezőbb feltételt nem biztosít, akkor a szerződést az év
végére szólóan, de legalább nyolc hónapos felmondási idő alkalmazása mellett kell felmondani.”
14.	§
A Vksztv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A víziközmű-szolgáltató a Hivatalt haladéktalanul értesíti, ha a víziközmű-szolgáltatói
vagy működési engedélyében meghatározott feltételt vagy a számára előírt kötelezettséget harminc
napot meghaladó időtartamon keresztül nem teljesíti.
(2)	A Hivatal megvizsgálja a víziközmű-szolgáltató értesítésében foglalt körülményt, és ha az az
ellátásbiztonságot, az élet-, egészség-, üzem- vagy vagyonbiztonságot vagy a környezetet
közvetlenül és súlyosan nem veszélyezteti,
a)	kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a jogellenesség megszüntetésére, és
b)	bírságot szabhat ki a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettség elmulasztása esetében a (2) bekezdés
b)	pontja szerinti jogkövetkezménytől eltekinteni nem lehet.
11
(4)	Ha a víziközmű-szolgáltató a jogellenességet a (2) bekezdés a) pontja szerinti intézkedésben
foglaltak szerint nem szünteti meg maradéktalanul és póthatáridőt sem kér a teljesítésre, vagy a
késedelem indokát a Hivatal megalapozatlannak tartja, a Hivatal a víziközmű-szolgáltatói
engedélyt, vagy a működési engedélyt módosítja vagy visszavonja.”
15.	§
(1)	A Vksztv. 40/B. § (1) bekezdés a) pontja a következő ac) alponttal egészül ki:
(Víziközmű-védelmi bírság szabható ki, ha az ellátásért felelős)
„ac) közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer esetén az 5/G. § (1) bekezdése
szerinti írásbeli megállapodásnak az érintett ellátásért felelősökkel történő megkötését akadályozza
vagy elmulasztja,”
(2)	A Vksztv. 40/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Víziközmű-védelmi bírság szabható ki, ha a víziközmű-szolgáltató)
„bb) a kiszervezésre vonatkozó jogszabályi vagy a Hivatal határozatában foglalt előírást megsérti,”
(3)	A Vksztv. 40/B. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Víziközmű-védelmi bírság szabható ki, ha)
„c) az ellátásért felelős vagy a víziközmű-szolgáltató
ca)	a 11. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztotta,
cb)	a Hivatal által jóváhagyott felújítási és pótlási tervrészben, vagy a beruházási tervrészben foglalt
feladatokat nem vagy csak részben hajtja végre,
cc)	Hivatal által jóváhagyott felújítási és pótlási tervrész, vagy a beruházási tervrész maradéktalan
végrehajtását megelőzően a gördülő fejlesztési tervben nem szereplő felújítási és pótlási,
valamint beruházási tevékenységet végez.”
(4)	A Vksztv. 40/B. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki, ha a víziközmű-szolgáltató:)
„e) felelősségét a Hivatal az 5/A. §-ban és az 5/E. § (7) bekezdésben meghatározott hatáskörében
eljárva állapítja meg,”
16.	§
A Vksztv. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetben, az ott
meghatározott tartalommal és formában víziközmű-üzemeltetés meghatározott részeinek
kiszervezéséről a Hivatalt tájékoztatni szükséges vagy a kiszervezéshez előzetes engedélyét kell
beszerezni.”
12
17.	§
A Vksztv. 52. § (2a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a víziközmű-szolgáltatási díj elszámolásának alapja a
mellékvízmérőkön mért fogyasztás, ha]
„a) valamennyi elkülönített vízhasználói hely hatályos mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkezik
és az ivóvízvételi helyek fogyasztását kizárólag hiteles, plombával vagy záró bélyeggel ellátott
mellékvízmérőkkel mérik, és.”
18.	§
A Vksztv. 55. §-a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A vízgazdálkodási hatósági jogkörgyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott feltétel
fennállása a (4)-(8) bekezdésben meghatározott esetkörön kívül kötelezi a tulajdonost az ingatlan
beköttetésére és ezzel a víziközmű-szolgáltatás igénybevételére, ha a saját célú vízellátó
létesítménye, saját célú szennyvízkezelő létesítménye, egyedi szennyvízkezelő berendezése vagy az
egyedi zárt szennyvíztárolója közegészségügyi, környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási
szempontból káros.”
19.	§
A Vksztv. 17. alcíme a következő 55/A-55/F. §-sal egészül ki:
„55/A. § (1) Ha a víziközmű-szolgáltatást olyan ingatlanon igénylik, ahol az ingatlan és a közműves
ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-
rendszer között egy másik ingatlan helyezkedik el, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának
hozzájárulásával - az ingatlantulajdonosok megállapodása (szerződéses szolgalom) alapján - a
szomszédos ingatlan vagy ingatlanok igénybevételével is elvégezhető. A szerződésnek tartalmaznia
kell a szolgáló telken lévő, az uralkodó telek ellátását biztosító házi ivóvíz-, illetve
szennyvízvezeték bekötővezeték elhelyezésével, az ingatlan használatával kapcsolatos kölcsönös
jogokat és kötelezettségeket. A szolgáló telek birtokosa az uralkodó telek birtokosát a
jogszabályokból és a közszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségei teljesítésében nem
akadályozhatja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szerződést, valamint a szolgalom-alapítás iránti ingatlan-nyilvántartási
kérelem fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi
kerületi) hivatala által érkeztetett másolatát a víziközmű-szolgáltató részére az igénybejelentés
kiegészítéseként az igénybejelentő megküldi.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában - ha a szomszédos ingatlant érintő
ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték megvalósítása és üzemeltetése az ingatlan rendeltetésszerű
használatát nem lehetetleníti el - a járási hivatal a szomszédos ingatlanra az uralkodó telek
tulajdonosa kérelmére szolgalmat alapíthat.
(4)	Az (1) bekezdés vagy (3) bekezdés szerinti szolgalmat meg kell szüntetni és önálló bekötést kell
kialakítani, ha az uralkodó telek mentén a víziközmű-rendszer megépült.
55/B. § (1) Az 55/A. § (3) bekezdésben meghatározott eljárásra a szolgalommal terhelt ingatlan
fekvése szerinti járási hivatal illetékes.
13
(2) Az eljárásnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény szerinti egyéb eljárási költségeit - ideértve az eljárásban kirendelt ügygondnok vagy eseti
gondnok díját és költségeit, továbbá járási hivatal által hivatalból indított eljárások költségeit is - a
vezetékjog alapítást kérő viseli.
55/C. § (1) A szolgalom alapítására irányuló kérelemben meg kell jelölni a vezetékjog célját,
valamint szolgalom gyakorlása megkezdésének időpontját.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a)	55/A. § (1) bekezdésben meghatározott szerződéses ajánlatot és annak a szolgáló telek
tulajdonosa általi átvételét igazoló okiratot,
b)	az ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati
korlátozások tartalmát,
c)	ha a vezetékjogot az ingatlan természetben vagy területi mértékben meghatározott részére
kérik bejegyeztetni, akkor a szolgáló telek korlátozással érintett részét bemutató
ingatlanügyi hatóság hatályos záradékával ellátott vázrajzot, és
d)	a vezetékjog alapítását kérő nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi
fedezet rendelkezésére áll.
55/D. § A járási hivatal a szolgáló telek tulajdonosa vonatkozásában hivatalból szerzi be az
ingatlan-nyilvántartást vezető szervtől:
a)	a tulajdonos természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
b)	a tulajdonos jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
megnevezését, székhelyét (telephelyét),
c)	állami tulajdonban álló ingatlan esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet
megnevezését vagy személy nevét.
55/E. § (1) A járási hivatal a kérelemnek helyt adó határozatában rendelkezik:
a)	az ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati
korlátozások tartalmáról, figyelembe véve a jogosult és a vezetékjoggal érintett ingatlan
tulajdonosának, vagyonkezelőjének, használójának érdekeit, valamint az ingatlanhasználat
módját,
b)	a korlátozással érintett ingatlanrész meghatározásáról, az ingatlanügyi hatóság által érvényes
záradékkal ellátott változási vázrajzra történő utalással,
c)	a szolgáló telek vonatkozásában elrendelt korlátozásért járó kártalanítás mértékéről és a
kártalanítás megfizetésének határidejéről, és
d)	az ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték létesítéséhez szükséges munkák elvégzése céljából a
szolgalom-alapítást kérelmező részére történő birtokba adás időpontjáról.
(2) Ha a szolgáló telek mezőgazdasági művelés alatt áll, a birtokba bocsátásra közvetlenül a termés
betakarítása előtti időpontot nem lehet megjelölni.
55/F. § (1) A jogerős határozatot a járási hivatal az ingatlanügyi hatóság részére megküldi.
(2)	A szolgalmi jogot az ingatlanügyi hatóság a jogerős határozat alapján a záradékolt vázrajz
szerint vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.”
20.	§
A Vksztv. 58. § (10)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (12)
bekezdéssel egészül ki:
„(10) A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha
az ivóvízellátás legalább 20 l/fő/nap mennyiségben a lakóhelytől számítottan legfeljebb 150 méter,
közterületen megteendő távolságon belül elérhető. Négy emeletnél magasabb lifttel - vagy
üzemképes lifttel - nem rendelkező lakóépület esetében négy emeletnél nem nagyobb
14
szintkülönbséggel kell a közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást
biztosítani.
(11)	Közszolgáltatási szerződés hiányában közműves ivóvizet a közkifolyókról vagy más vízvételi
helyről rendszeresen vételező természetes személyek számára az ivóvízellátást legalább 20
liter/fő/nap mennyiségben, a lakóhelytől számítottan legfeljebb 300 méter, közterületen megteendő
távolságon belül szükséges biztosítani.
(12)	A közegészségügyi ivóvízigénye kielégítése érdekében eljáró lakossági felhasználó az
üzemképes lift használatában nem korlátozható.”
21.	§
A Vksztv. 74. § (1) bekezdése a következő 24. és 25. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„24. a közhiteles víziközmű-térképi nyilvántartást vezetőhatóságot, a hatóság hatáskörére és
illetékességére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmát,
az abba történő bejegyzés, valamint az onnan való törlés során alkalmazható bizonyítási eszközök
körét;
25.	a víziközmű-üzemeltetési tevékenységek kiszervezésére vonatkozó részletes szabályokat.”
(rendeletben állapítsa meg.)
22.	§
A Vksztv. 77. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az (1) bekezdés alapján a díjat nem lehet megállapítani, az átadási árról a felek a 67. § (1)
bekezdésében meghatározott szerződésben állapodnak meg.”
23.	§
A Vksztv. 79. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely eszközei között sajátjaként 2015. december 31 -ét
megelőzően üzembe helyezett víziközművet tart nyilván, az ellátásért felelőssel, azok ellátásért
felelős részére történő átruházásáról a polgári jog általános szabályai szerint írásban megállapodik.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetkörben, ha a tulajdon átruházással érintett víziközmű olyan
víziközmű-rendszernek képezi részét, amelyen a gazdálkodó szervezet mellett több ellátásért felelős
is tulajdonnal rendelkezik, őket a tulajdon a már tulajdonukban lévő víziközmű vagyonérték nettó
könyv szerinti értéke arányában illeti meg. Ha víziközművön egyetlen ellátásért felelősnek sem áll
fenn tulajdonjoga, úgy az ellátásért felelős települési önkormányzatok a víziközmű által kiszolgált
felhasználói egyenérték területükre eső arányában részesednek a tulajdonból.
(3)	Ha a felek az (1)-(2) bekezdésben foglalt ügylet lebonyolítása során térítésmentes átruházásról
állapodnak meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú
adománynak minősül.
(4)	Az 5/F. § (5) bekezdésben és a nemzeti vagyonról szóló törvény 12. § (1) bekezdés d)
pontjában meghatározott közfeladat ellátása érdekében a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint
kizárólagos állami tulajdonban álló regionális víziközmű-rendszerhez csatlakozó, önálló átadási
15
ponttal le nem választott önkormányzati tulajdonban lévő víziközmű vagyonelemek, valamint a 18.
§ szerinti víziközmű fejlesztésre fel nem használt források tulajdonjoga e törvény erejénél fogva a
tulajdonos önkormányzattól nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, térítésmentesen 2017. július
1-jén a Magyar Államra száll. A vagyonelemek és a fejlesztési források átadás-átvételéről az érintett
önkormányzat és a Magyar Állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2017. június 30-ig írásban
megállapodik. A térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú
adománynak minősül.
(5)	Ha az (4) bekezdésben meghatározott vagyonelemekre vonatkozó üzemeltetési jogviszony nem
a kizárólagos állami tulajdonban álló regionális víziközmű-rendszert működtető víziközmű-
szolgáltatóval áll fenn, az üzemeltetési jogviszony hatálya 2017. július 1-jén megszűnik.
(6)	Ha az üzemeltetési jogviszony a (5) bekezdés szerint szűnik meg, az új üzemeltetési jogviszony
létesítése érdekében az ellátásért felelős és a (5) bekezdésben meghatározott víziközműhöz
kapcsolódó kizárólagos állami tulajdonban álló regionális víziközmű-rendszert működtető
víziközmű-szolgáltató 2017. július 1-ig intézkedik, ellenkező esetben a Hivatal közérdekű
üzemeltetőt jelöl ki.
(7)	A (6) bekezdés szerint létrejött üzemeltetési szerződés alapján kérelmezett működési
engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséget nem von maga után.”
24.	§
A Vksztv. 80. §-a és 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § (1) Ha az ingatlan-nyilvántartásban az idegen ingatlanon lévő víziközmű vonatkozásában
vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként nem települési önkormányzat, vagy az állam van
bejegyezve, vagy a szolgalom bejegyzése korábban elmaradt, az ellátásért felelős 2020. december
31-ig igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül kérheti a vízvezetési szolgalmi jog részére
történő megállapítását és a vízvezetési szolgalmi jog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását a
vízügyi hatóságtól. A vízügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
32.	§ (1) bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények mellett a vízvezetési szolgalmi jog
fennállását és keletkezésének időpontját is megállapítja azzal, hogy a határozatnak az ingatlan-
nyilvántartásban már szereplő, bejegyzett jogosultra vonatkozó adatokat nem kell tartalmaznia. A
vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a vízügyi hatóság jogerős
határozata alapján kerül sor.
(2)	A vízügyi hatóság a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vízvezetési
szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Ha a vízvezetési szolgalmi jog nem
az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét
ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.
(3)	A vízvezetési szolgalmi jog megállapítása, vagy annak utólagos bejegyzése az ingatlannal
kapcsolatban többletjogokat- és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot
kártalanítási igény érvényesítésére sem.
(4)	A (2) bekezdés szerinti eljárás eredményeként az ingatlan-nyilvántartásból vízvezetési szolgalmi
jog jogosultjaként törlésre kerülő személyt kártalanítás nem illeti meg.
81. § (1) A Vksztv. 80. § (1) bekezdésében meghatározott kérelemben meg kell jelölni a vízvezetési
szolgalmi jog célját.
(2)	A kérelemhez mellékelni kell:
a)	meglévő víziközmű üzemeltetésével összefüggésben gyakorolt használati korlátozások
tartalmát;
b)	ha a vízvezetési szolgalmat az ingatlan természetben vagy területi mértékben meghatározott
részén gyakorolják, az ingatlan korlátozással érintett részét bemutató, ingatlanügyi hatóság
hatályos záradékával ellátott vázrajzot;
16
c)	a vízvezetési szolgalommal érintett víziközmű vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási
engedélyének számát.
(3)	Ha a szolgalom gyakorlása megkezdésének tényleges időpontját a kérelemben meghatározták,
akkor a vízvezetési szolgalom keletkezésének időpontját a vízügyi hatóság ennek megfelelően
állapítja meg. Ha az időpontot a kérelemben nem határozták meg, vagy ha e kérdésben az ügyfél és
a szolgalommal érintett telek tulajdonosa között vita alakul ki, a szolgalom keletkezésének
időpontjaként az érintett víziközmű vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedélye jogerőre
emelkedése napját jelöli ki a vízügyi hatóság.
(4)	A vízügyi hatóság határozatában rendelkezik:
a)	víziközmű üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmáról, figyelembe véve
a jogosult és a vezetékjoggal érintett ingatlan tulajdonosának, vagyonkezelőjének,
használójának érdekeit, valamint az ingatlanhasználat módját,
b)	a korlátozással érintett ingatlanrész meghatározásáról, az ingatlanügyi hatóság által érvényes
záradékkal ellátott változási vázrajzra történő utalással.
(5)	A jogerős határozatot a vízügyi hatóság az ingatlanügyi hatóság, valamint az érintett víziközmű-
szolgáltató részére megküldi.
(6)	A szolgalmi jogot az ingatlanügyi hatóság a jogerős határozat alapján a záradékolt vázrajz
szerint vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.”
25.	§
A Vksztv. 83. § a következő (3 a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha egy adott víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős tulajdonnal rendelkezik és a
víziközmű-rendszerre nézve a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-
szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi .....törvény hatályba
lépése napján több üzemeltetési jogviszony van hatályban, az 5/H. § (1) bekezdésében foglalt
követelménynek való megfelelés érdekében a vízközmű-rendszer üzemeltetési jogviszonyának egy
szerződésbe foglalását 2017. december 31. napjáig végre kell hajtani. A létrejött üzemeltetési
szerződés vonatkozásában a működési engedély módosítása igazgatási szolgáltatási díj fizetési
kötelezettséget nem von maga után.
(3b) A (3a) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a Hivatal az
érintett víziközmű-rendszerre közérdekű üzemeltetőt jelöl ki.”
26.	§
A Vksztv. 84. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„84. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról
szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi .....törvény hatályba lépése napján
hatályos víziközmű-szolgáltatási működési engedély 36. §-nak és 37. §-nak összhangban álló
módosítását a Hivatal hivatalból igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül végzi.
(2)	A 36. § és 37. § rendelkezéseit a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a
víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi.....törvény
hatályba lépése napján folyamatban lévő víziközmű-szolgáltatási működési engedélyezési és
üzemeltetési szerződés jóváhagyási eljárásokra is alkalmazni kell. Ha a tényállás tisztázásához
szükséges, a Hivatal új hiánypótlási felhívást bocsát ki.
(3)	Ha 2016. december 31-én a víziközmű-szolgáltató működési engedélyeibe foglalt felhasználói
egyenérték nem éri el a 37. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott értéket, a víziközmű-
17
szolgáltató részére kibocsátott víziközmű-szolgáltatói engedély, továbbá valamennyi működési
engedély - a 2016. december 31-én esetleg hatályos víziközmű-szolgáltatói működési engedéllyel
együtt - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel, hatályát veszti.
(4)	Ha 2016. december 31-én olyan 37. § (1) bekezdése szerint előterjesztett engedélyezési eljárás
van folyamatban, mely esetében a kérelemnek helyt adó döntéssel 37. § (2) bekezdés d) pontjában
meghatározott feltétel teljesíthető, a (3) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények a kérelem
jogerős elutasítása napján állnak be.”
27.	§
A Vksztv.
1.	2. § 11. pontjában az „ivóvíz-törzshálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó
ivóvízhálózat között kiépített vezeték” szövegrész helyébe az ,,ivóvíz-elosztóhálózat és a
házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között a szolgáltatási pontig kiépített, az
ivóvíz törzshálózat részét képező vezeték” szöveg;
2.	2. § 23. pont d) alpontjában a „kiegészülve egy” szövegrész helyébe a „kiegészülve vagy
kapcsolódó szolgáltatás nélkül egy” szöveg;
3.	2. § 20. pont b) alpontjában a „tisztítását, a tisztított szennyvíz” szövegrész helyébe a
„tisztítását, a keletkező szennyvíziszap kezelését és a tisztított szennyvíz” szöveg;
4.	2. § 25. pont b) alpontjában a „szennyvíz-bekötővezeték, vagy a szennyvíz bekötővezeték és
a csatlakozó szennyvízhálózat kiépült” szövegrész helyébe a ,,szennyvíz-bekötővezetékhez
csatlakozva a házi szennyvízhálózat, vagy a csatlakozó szennyvízhálózat és a házi
szennyvízhálózat kiépült” szöveg;
5.	6. § (1) bekezdésében az „állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat”
szövegrész helyébe az ,,állam vagy települési önkormányzat tulajdonában állhat” szöveg;
6.	6. § (4) bekezdésében a „huszonöt, a települési belterületen lévő lakossági” szövegrész
helyébe a „huszonöt lakossági” szöveg;
7.	10. § (3) bekezdésében az „a 9. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a ,,az 5/G. § (1)
bekezdésében” szöveg;
8.	11. § (5b) bekezdésében a „díjbevétel terhére” szövegrész helyébe a „díjbevétel vagy
fizetendő díj terhére” szöveg;
9.	12. § (1) bekezdésében a „vagyonértékelést végez” szövegrész helyébe a „vagyonértékelést
végez és annak eredményét legkésőbb a soron következő mérlegkészítés fordulónapjával
könyvein átvezeti” szöveg;
10.	15. § (2) bekezdésében az „által jóváhagyott” szövegrész helyébe az „által a működési
engedélyben jóváhagyott” szöveg;
11.	27. § (1) bekezdésében a „36. § (1) bekezdés c) pontja nem zárja ki a víziközmű-szolgáltatói
működési” szövegrész helyébe a ,,37. § (2) bekezdés d) pontja nem zárja ki a működési”
szöveg;
12.	27. § (2) bekezdésében a „36. § (1) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a ,,37. § (2)
bekezdés d) pontja” szöveg, 27. § (2) bekezdés a) pontjában a „36. § (1) bekezdés c)
pontjának” szövegrész helyébe a ,,37. § (2) bekezdés d) pontjának” szöveg;
13.	31/A. § (1) bekezdésében a „az üzemeltetési szerződés jóváhagyását célzó kérelem és a
víziközmű-szolgáltatói működési engedély területi hatályának a szerződéssel érintett ellátási
területre történő kiterjesztését célzó” szövegrész helyébe az ,,a működési engedély vagy
annak módosítása iránti” szöveg;
14.	31/B. § (2) bekezdésében a „díj kéreleméhez” szövegrész helyébe a „díjigény alátámasztó
számítás eredményéhez” szöveg;
15.	31/B. § (5) bekezdés a) pontjában a „kérelmek valamelyikét” szövegrész helyébe a
„kérelmet” szöveg;
18
16.	32. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „víziközmű-szolgáltató engedélyét a 38. § (1)
bekezdés c) vagy e) pontja alapján” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltatói vagy a
vonatkozó működési engedélyt” szöveg;
17.	32. § (4) bekezdésében a „jogviszony hatályát” szövegrész helyébe a „jogviszony, valamint
a működési engedély hatályát” szöveg;
18.	40. §-ban az „a 38. § (1) bekezdés a)-b) pontjában” szövegrész helyébe az „a 40/B. § (3)
bekezdésében” szöveg;
19.	40/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „jogerős működési engedély vagy
üzemeltetési szerződés jóváhagyása” szövegrész helyébe a „jogerős víziközmű-szolgáltatói
vagy működési engedély” szöveg;
20.	44. § (1) bekezdésében a „víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg;
21.	45. § (6) bekezdésében a „közszolgáltatás, valamint” szövegrész helyébe a „közszolgáltatás,
a biogáz üzem üzemeltetése, valamint” szöveg;
22.	54. § (1) bekezdésében a „az üzemeltetési szerződés hatálybalépését” szövegrész helyébe az
,,a működési engedély jogerőre emelkedését” szöveg;
23.	54. § (2) bekezdésében a „Az üzemeltetési szerződés hatálybalépését” szövegrész helyébe az
,,A működési engedély jogerőre emelkedését” szöveg;
24.	58. § (4) bekezdésében a „felszólítása postai vagy a lakossági felhasználó általi átvétel
igazolására alkalmas egyéb - a felhasználó előzetes hozzájárulása esetén elektronikus -
módon” szövegrész helyébe a „felszólítása - a felhasználó elektronikus úton történő
kapcsolattartásra is kiterjedő előzetes és kifejezett hozzájárulása esetén - elektronikusan,
postai vagy a lakossági felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas más egyéb módon”
szöveg;
25.	61/B. § (3) bekezdés c) pontjában a „víziközmű-szolgáltatói működési” szövegrész helyébe
a „működési” szöveg;
26.	61/B. § (3) bekezdés f) pontjában a „víziközművet üzemeltető” szövegrész helyébe a
„működési engedély számát és az engedélyes” szöveg;
27.	61/B. § (4) bekezdés a) pontjában a „víziközmű-szolgáltatói működési” szövegrész helyébe
a „működési” szöveg;
28.	61/B. § (5) bekezdés b) pontjában a „működési engedély” szövegrész helyébe a ,,víziközmű-
szolgáltatói, valamint a működési engedély” szöveg;
29.	64. § (4) bekezdés a) pontjában a „szolgáltatott ivóvizet” szövegrész helyébe a „szolgáltatott
ivóvizet és az ehhez kapcsolódó szennyvíz-elvezetés és -tisztítási szolgáltatást” szöveg;
30.	72. § (2) bekezdésében a „víziközmű-szolgáltató szedi be az ellátásért felelős javára”
szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltató saját nevében és javára szedi be” szöveg;
31.	72. § (5) bekezdésében a „az üzemeltetési szerződést nem hagyta jóvá” szövegrész helyébe
az ,,a működési engedély iránti kérelmet elutasította” szöveg;
32.	72/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „ingyenesen” szövegrész helyébe a ,,külön díj
felszámítása nélkül” szöveg;
33.	72/A. § (2) bekezdésében az „ingyenesen” szövegrész helyébe a ,,külön díj felszámítása
nélkül” szöveg;
34.	73. §-ban a „víziközmű-szolgáltatás díjaira” szövegrész helyébe a ,,víziközmű-szolgáltatás
díjára, valamint a 72/A. § szerint megállapított díjakra” szöveg;
35.	74. § (1) bekezdés 4. pontjában a „az üzemeltetési szerződések kötelező” szövegrész helyébe
az „a víziközmű-szolgáltatói engedély kérelem, az üzemeltetési szerződések és a működési
engedély kérelem kötelező” szöveg;
36.	74. § (1) bekezdés 6. pontjában a „az engedélyezés és a hozzájárulás” szövegrész helyébe az
,,a Hivatal hatáskörébe tartozó hatósági tevékenység” szöveg;
19
37.	74. § (2) bekezdés 10. pontjában az „ingyenesen” szövegrész helyébe a ,,külön díj
felszámítása nélkül” szöveg;
38.	87. § (1) bekezdésében a „megállapodásban meghatározott” szövegrész helyébe a
„megállapodásban vagy a közérdekű üzemeltető kijelöléséről szóló határozatban
meghatározott” szöveg;
39.	2. melléklet I. fejezet 1. pont a) alpontjában a „40/B. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja”
szövegrész helyébe a ,,40/B. § (1) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja” szöveg;
40.	2. melléklet I. fejezet 1. pont d) alpontjában a „c) pontja esetében legfeljebb 10 millió forint”
szövegrész helyébe a ,,c) pont ca) alpontja esetében legfeljebb 1 millió forint, cb) és cc)
alpontja esetében legfeljebb 10 millió forint” szöveg
lép.
28.	§
Hatályát veszti a Vksztv 2. § 26. pontjában a „különösen a víziközmű műszaki értelemben vett napi
üzemben tartása, karbantartása és javítása, közszolgáltatási szerződés-kötés, számlázás,
ügyfélszolgálat működtetése” szövegrész.
29.	§
(1)	Hatályát veszti a Vksztv:
1.	9. §-a,
2.	14. § (2) bekezdése
3.	16. § (5) bekezdése,
4.	22. § (3) bekezdése,
5.	39. §-a,
(2)	Hatályát veszti a Vksztv 45. § (4) és (5) bekezdése.
3.	Záró rendelkezések
30.	§
(1)	E a törvény - a (2) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(2)	E törvény 29. § (2) bekezdése a kihirdetését követő 120. napon lép hatályba.
31.	§
E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
32.	§
A 13. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (3) bekezdése és 15. cikk (2) bekezdés b) pontja
szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
20
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.)
vonatkozásában átfogó jellegű módosításra a 2011. évi kihirdetését követően három alkalommal
(2012-ben, 2013-ban és 2015-ben) került sor. E módosítások mellett a törvény több alkalommal
más törvények által egy-egy sajátos jogpolitikai cél érdekében is módosult.
Részben a fenti módosítások alkalmával szerzett tapasztalatok és különösen a Vksztv.-nek a
víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXIX.
törvény általi módosításával összefüggésben elhangzott parlamenti vita irányította rá a figyelmet
arra, hogy számos problémát a Vksztv. nem kezel megfelelően, kisebb hiányosságokkal és
koherencia zavarokkal terhelt. Emellett a Vksztv. hatályba lépése óta eltelt több mint 4 év során
felhalmozódott jogalkalmazási gyakorlat és a 2016-ban záruló víziközmű-szolgáltatói integráció
előrehaladása során szerzett tapasztalatok alapján is időszerűvé vált a Vksztv. és az alkalmazását
közvetlenül érintő néhány törvény korrekciója.
A törvényjavaslat tehát az utólagos hatásvizsgálat során szerzett tapasztalatok alapján egyrészt a
jogalkalmazási feladatok elősegítését, valamint a Vksztv. fogalomrendszerének további
egységesítését, pontosítását és a szabályozási céllal össze nem egyeztethető rendelkezések hatályon
kívül helyezését célozza. Fentiek figyelembevételével a kiemelt szabályozási tárgykörökre
fókuszálva a törvényjavaslat az alábbi területeket érinti.
A törvényjavaslat átalakítja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban:
Hivatal) hatósági jogalkalmazói tevékenységének kereteit. Szakít a villamos energiáról szóló 2007.
évi LXXXVI. törvényben szabályozott hatósági eljárási szabályok víziközmű-szolgáltatás területén
történő alkalmazásával és az eljárásrendet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényhez kapcsolja. A Vksztv. csak néhány részletkérdésben
kíván az általános eljárási szabályoktól eltérni. A hatósági feladat és eljárásrend átalakításával
együtt a Hivatal hatósági tevékenységében most jelenik meg első ízben hangsúlyozottan a
felügyeleti tevékenység, mely ezentúl a törvény által nevesített formában átfogó ellenőrzésre,
célvizsgálatra és utóellenőrzése terjedhet ki.
A Vksztv. számos normájából az ellátásért felelős vonatkozásában meghatározott jogok és
kötelezettségek általánosításával és rendszerezésével a törvényjavaslat - alapvetően a jogalkalmazói
munka támogatása érdekében - kiemeli az ellátásért felelősre vonatkozó esszenciális szabályokat.
Az ellátásért felelősi szerepkörre vonatkozó új szabályozás másik része arra törekszik, hogy a
víziközmű-rendszerek üzemeltetésénél gördülékenyebb legyen az ellátásért felelősök kapcsolata,
továbbá az eltérő típusú üzemeltetési jogviszonyok az egységesedés irányába változzanak, különös
tekintettel a nem kizárólagos tulajdonú víziközművek esetében.
A Vksztv.-ben lefektetett víziközmű-szolgáltatói engedélyezési rendszer alkalmazása nehézkesnek
és rugalmatlannak bizonyult. Az elmúlt években szerzett tapasztalatokra támaszkodva vált
szükségessé az engedélyezési rendszer átalakítása. A törvényjavaslat a víziközmű-szolgáltató
gazdasági, technikai és személyi felkészültségét érintő, valamint az üzemeltetési szerződésekből
következő, a víziközmű-szolgáltató működésének területi határait kijelölő részek mentén
kettébontja a jelenlegi víziközmű-szolgáltatói engedélyeket. Ezáltal a relatíve állandó, a víziközmű-
szolgáltató felkészültségére vonatkozó feltételeket tartalmazó szolgáltatói engedélyt, valamint a
gyakori területi változások követését működési engedélyt vagy engedélyeket hoz létre.
21
A Vksztv. hatálybalépése óta a víziközművek javára bejegyzendő - valamilyen oknál fogva
elmaradt vagy nem az ellátásért felelős javára bejegyzett - szolgalomalapítás területén részben a
sajátos eljárási szabályok hiánya miatt számottevő eredményeket nem sikerült elérni. A
törvényjavaslat a vonatkozó rendelkezések újraszabályozásával és kiegészítésével kívánja
elősegíteni a korábban elmaradt szolgalomalapításokat.
A javaslat mindemellett tartalmazza a Vksztv. további, kisebb fogalmi és nyelvhelyességi
korrekcióit, pontosításait.
22
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/B. § (5)
bekezdése módosításának szükségességére az Alapvető Jogok Biztosa AJB-474/2016. számú
ügyben tett jelentése hívta fel a figyelmet. A vizsgálati jelentés szerint indokolatlan a korábbi,
érdemben megválaszolt fogyasztói panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon felhasználó által
tett, új információt nem tartalmazó panasz, valamint a névtelen felhasználói panasz kivizsgálása. A
fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 17/B. § (5) bekezdésének kiegészítése ennek az
elvárásnak tesz eleget.
Az Fgytv. két további bekezdésének módosítását az alábbiak indokolják.
A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi
CLXXXVI. törvény módosítása következtében az Fgytv.-be kodifikációs hiba került, a helyes
hivatkozás a 17/D. § (10) bekezdésben a (8) bekezdés, nem pedig a (9) bekezdés.
Az Fgytv. 29. § (11) bekezdésének a békéltető testületi eljárásban a vállalkozás együttműködési
kötelezettségét megállapító rendelkezését a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény,
valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény
módosításáról szóló 2015. évi CXXXVII. törvény állapította meg. A rendelkezés 2015. szeptember
11-én lépett hatályba, ezt követően a békéltető testületek és a fogyasztóvédelmi hatóság is jelezte,
hogy a vállalkozások egy része a személyes megjelenés kötelezettsége alól arra való hivatkozással
igyekszik kibújni, hogy a „fióktelep” szó nem szerepel az Fgytv. vonatkozó rendelkezésében.
Annak ellenére hivatkoznak erre, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7. (2) bekezdése alapján a cég fióktelepe pedig olyan
telephely, amely más településen van, mint a cég székhelye. A jogalkotói szándék egyértelműen
arra irányul, hogy minél több cég vegyen részt személyesen a békéltető testületi eljárásban, ezért az
egységes jogalkalmazást szolgálja a normaszöveg kiegészítése a „fióktelep” kifejezés beépítésével.
a 2.§-hoz
A Vksztv. értelmező rendelkezéseinek módosítását a jogalkalmazási tapasztalatok a műszaki
követelményeknek való pontosabb megfelelés és az egyértelmű fogalomhasználatra való törekvés
indokolta.
a 3.§-hoz
A Vksztv. II. fejezetének újraszabályozásával egyrészt jobban kidomborodik a víziközmű-
szolgáltatásban meghatározó Hivatal sajátos feladat- és hatásköre az első ízben szabályozásra
kerülő felügyeleti tevékenységgel együtt, másrészt ezzel összefüggésben megtörténik a hatósági
eljárásrendnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvényhez (a továbbiakban: Ket.) történő közvetlen kapcsolása (a villamos energiáról szóló
törvény mint korábbi origó jogszabály helyett), harmadrészt önálló szakaszba kerülnek a
víziközmű-szolgáltatásban érintett egyéb hatóságokra vonatkozó szabályok.
A törvényjavaslat által beiktatott új 2/a. alcím a Hivatal eljárására vonatkozó szabályokat foglalja
össze. A szabályozásban megjelenik az alapvetően Ket.-hez kapcsolt szabályozás, azzal, hogy
néhány ponton (hiánypótlás, függő hatályú döntés, jogorvoslati rend) a Vksztv. az általános eljárás
rendtől eltérő szabályokat állapít meg. A szabályozás tartalmi értelemben nem módosítja, inkább
újrastrukturálja a Vksztv. Hivatalra vonatkozó számos eljárási szabályát (eljárási határidők, ügyfél-
elégedettség vizsgálat stb.).
23
A törvényjavaslat által beiktatott új 2/b. alcím a Hivatal felügyeleti tevékenységére vonatkozó
szabályokat rögzíti, megkülönböztetve a felügyeleti eljárások (átfogó ellenőrzés, célvizsgálat és
utóellenőrzés) típusait, elemi eljárási szabályait és eszközeit. Ezek alkalmazásával kezdetét veheti a
Hivatal által korábban csak eseti jelleggel végzett felügyeleti munka tervszerű végrehajtása.
A Vksztv. II. fejezetének újraszabályozása kisebb szövegpontosításoktól eltekintve tartalmi
értelemben nem változtatott a víziközmű-szolgáltatásban érintett egyéb hatóságokra vonatkozó
szabályokon. Ez utóbbiak a 2/c. alcím alá kerültek.
a 4. §-hoz
Annak ellenére, hogy a Vksztv. bevezette és széleskörűen alkalmazta az ellátásért felelős fogalmát,
továbbá számos feladat- és hatáskört is telepített ehhez, az ellátásért felelősi feladat- és hatáskörök a
Vksztv. egyes rendelkezéseiben szétszórva jelentek meg. Indokolt volt a szabályozás logikáját
megfordítani, és nem a feladatok felől meghatározni az ellátásért felelős jogait és kötelezettségeit,
hanem magából a személyből kiindulva összefoglaló jelleggel szabályozni a jogalkotó által az
ellátásért felelősnek címzett feladatokat. E szabályozási cél nem érinti a Vksztv. normáiban
megjelenő ellátásért felelősre vonatkozó részletszabályokat, mert azokra a feladatok további
pontosítása végett szükség van. Az ellátásért felelős fogalmi elemeinek 5/F. §-ban történő kiemelése
elősegíti a jogszabály alkalmazását, a könnyebb értelmezést. A módosítás nem érinti az ellátásért
felelősre vonatkozó jogok és kötelezettségek eddigi rendszerét.
E változással összefüggésben indokolt pontosítani korábban a 9. §-ban meghatározott állami és az
önkormányzati feladatokat, hangsúlyozva azt, hogy e feladat- és hatáskörök tartalma egyetlen
kivétellel változatlan marad. Kivételt jelent, hogy az ellátásért felelős személye vonatkozásában
megszűnik az a Vksztv. 9. § (2) bekezdésében szabályozott méltánytalan helyzet, mely értelmében
csak 100 %-os állami víziközmű tulajdon esetén illette meg államot az ellátásért felelősi szerep.
Számos víziközmű-rendszer esetében az állami mellett előfordul más (önkormányzati) tulajdon is,
és ezeknél - akármilyen kis részben volt a víziközmű az önkormányzat tulajdonában - az állam
nem gyakorolhatott ellátásért felelősi feladatot. A tulajdonosi és az ellátásért felelősi szerepkör
ilyen módon történő elválasztása további koherencia zavart okozott a víziközmű-működtetés
tekintetben, ugyanis az ellátásért felelős önkormányzatnak állami tulajdon vonatkozásában is
közvetlen felelőssége volt például a víziközmű-fejlesztés vagy akár a vagyonértékelés területén. Az
új szabályok értelmében állami tulajdonban lévő víziközműről ellátott felhasználók esetében az
állam lesz az ellátásért felelős. Az 5/F (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tulajdonjogot a
szóban forgó víziközmű-rendszer működtetési feladatainak optimalizálása és a víziközmű
tulajdonnak a törvényben meghatározott tulajdoni státusza érdekében az érdekelt ellátásért
felelősnek (állam vagy önkormányzat) kell megszereznie.
A Vksztv. szabályozásából hiányzott azoknak a legalapvetőbb esetköröknek a szabályozása, amikor
két vagy több ellátásért felelősnek részben a közös tulajdonban álló víziközmű-rendszer fejlesztése,
részben annak üzemeltetésbe adása kérdésében megállapodásra kellett jutni. Ezt a hiányt pótolja az
az 5/G. § szabályanyaga. Ebben az kerül szabályozásra, hogy mely alapvető kérdésekben kell a
közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszerek tulajdonosainak megállapodni, hogyan
alakulnak közöttük az erőviszonyok (szavazati jog). E rendelkezések nem zárják ki annak
lehetőségét, hogy az érintettek közössége abban állapodjon meg, hogy az ellátásért felelősi jogok és
kötelezettségek gyakorlásával kizárólag az egyik érdekeltet ruházzák fel.
Az 5/H. § egyrészt az ellátásért felelősök közötti a víziközmű vagyon térítésmentes átruházását
szabályozza, másrészt előírja, hogy a víziközmű-rendszer, gondolva itt elsősorban a több ellátásért
felelős tulajdonában álló víziközmű-rendszerekre, csak egy üzemeltetési jogviszony alapján
legyenek működtethetők. Ez utóbbi követelmény maradéktalan megvalósítására a törvény az
átmeneti rendelkezések között 2017. december 31-ig biztosít lehetőséget.
24
az 5. §-hoz
Az állami vagyonról szóló törvénnyel való összhang biztosítása érdekében a módosítás a Magyar
Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasághoz telepíti.
A Vksztv. 6. §-nak új (3a) bekezdéssel történő kiegészítésére az ellátásért felelős szerepkörének
újraszabályozásával, illetve a 9. § hatályon kívül helyezésével összefüggésben kerül sor.
a 6. §-hoz
A Vksztv. 2015. évi módosítása alkalmával kikerült a törvény rendelkezései közül az a feltétel,
mely a nem víziközmű-szolgáltató vagy az ellátásért felelős által megvalósuló beruházás esetében
arra ösztönzi a beruházót, hogy előzetesen egyeztessen az ellátásért felelőssel és szerezze be
jóváhagyását a fejlesztés megvalósításához. Ennek hátterében az feltételezés állt, hogy a beruházás
megvalósítása során számos egyéb rendelkezés (tulajdonosi hozzájárulás, közterület használati
engedély, szakhatósági jogkör) biztosítja, hogy az ellátásért felelős értesüljön a beruházásról és
azzal kapcsolatban kifejtse álláspontját. Ezt a feltételezést a tapasztalatok nem igazolták vissza,
ezért szükséges annak ismételt törvényi megerősítése, hogy a beruházó víziközmű beruházást
kizárólag az ellátásért felelős előzetes jóváhagyásával valósíthatja meg.
a 7. §-hoz
A gördülő fejlesztési tervekre vonatkozó szabályok pontosításának célja egyrészt a víziközmű -
szolgáltatók e területen kifejtett tevékenységének bővítése, másrészt a Hivatalhoz történő benyújtás
határidejének korrekciója volt. E változások lehetővé teszik a tervek szakmai színvonalának
emelését és időben nagyobb mozgásteret engednek a képviselő testületek (közgyűlés) számára,
hogy a felelősségi körükbe tartozó tervek tartalmát érintően a szükséges döntést meghozzák.
a 8. §-hoz
A víziközművek körét érintő térképi adatbázis kialakítása egy 2015-ben záruló KEOP projekt
keretében megtörtént. A teljes körű feltöltés folyamatban van. Ahhoz, hogy ez az adatbázis
közhiteles térképi nyilvántartásnak minősülhessen, jogszabályi keretet kell teremteni egyrészt
ahhoz, a közhitelességet biztosító, arra alkalmas hatóság Kormány általi kijelölése később
megvalósulhasson, másrészt, hogy a széles adatkört magában foglaló víziközmű térképi
adatbázisból kijelölésre kerülhessen a közhiteles adatállomány egy szűkebb köre. Ezek a feladatok
szorosan kapcsolódnak az állam által üzemeltetett egyéb térképi nyilvántartásokhoz, így különösen
az e-közmű adatbázishoz, biztosítva az elvárt minőségi paraméterekkel rendelkező alapadat forrást
és adatszolgáltatást.
E szabályozással szoros összefüggésben kiegészítésre kerül a Kormány számára biztosított
felhatalmazó rendelkezések köre.
a 9. §-hoz
A Vksztv. 2015. évi módosítása írta elő, hogy a víziközmű fejlesztésre szolgáló pénzügyi eszközök
felhasználásáról elszámoló jelentést kell előterjeszteni a Hivatalhoz. A módosítás azt a célt
szolgálja, hogy a Hivatal az elszámoló jelentés tartalmi és formai követelményeiről honlapján
tájékoztatót tegyen közzé.
a 10. §-hoz
25
Az üzemeltetési jogviszonyok megszüntetésének szabályai nem érintették korábban a szerződés
rendes felmondással történő megszüntetésének lehetőségét. A szabályozás kiegészítése megteremti
a határozatlan időre kötött szerződések rendes felmondással történő megszüntetésének a
lehetőségét, azzal, hogy a korábbi, szankciós felmondási lehetőségeket egyidejűleg a határozott
idejű szerződésekhez rendeli alkalmazni (az utóbbi módosítások a szövegcserés módosítások között
kaptak helyet).
A víziközmű-szolgáltatói engedélyezési rendszer átalakítása miatt vált szükségessé a szerződés
megszűnési okok közé felvenni azt az esetet, ha a Hivatal a vonatkozó működési engedélyt
visszavonja.
a 11. §-hoz
A víziközmű-szolgáltatói engedélyezési rendszer átalakítása miatt az üzemeltetési szerződés
jóváhagyására irányuló eljárás a víziközmű-szolgáltató működési engedélyezési eljárásába olvad be.
A Vksztv. 22. § (1) bekezdésének kisebb módosítása ezzel összefüggésben vált szükségessé.
a 12. §-hoz
Az ideiglenes szolgáltatással összefüggésben - az első jogalkalmazói tapasztalatok alapján
végrehajtott - kisebb szövegpontosításokat tartalmazó rendelkezés.
a 13. §-hoz
A Vksztv. 12. alcíme újraszabályozásának célja a víziközmű-szolgáltatói engedélyezési rendszer
formai átalakítása. Az új szabályozás kettéválasztja a korábbi, komplex tartalmú víziközmű-
szolgáltatói működési engedélyt és hozzá kapcsolódó hatósági eljárást. Létrejövő engedély típus
egyike a víziközmű-szolgáltatói engedély, ami konstitutív jelleggel szabályozza azt, hogy egy
gazdasági társaság mikortól tekinthető víziközmű-szolgáltatónak. Ez az engedély önmagában csak
az előfeltételét biztosítja annak, hogy a víziközmű-szolgáltató a másik újonnan bevezetett működési
engedély birtokában ténylegesen víziközmű-működtetési (Vksztv. 2. § 22. pont), víziközmű-
üzemeltetési (Vksztv. 2. § 26. pont) és vízközmű-szolgáltatási (Vksztv. 2. § 24. pont) tevékenységet
végezzen. Ezt fejezi ki, illetve erre utal az engedély megnevezése is.
A működési engedély iránti kérelem előterjesztésének a meglévő víziközmű-szolgáltatói engedély
mellett előfeltétele az ellátásért felelőssel létrejött üzemeltetési jogviszony. A víziközmű integráció
jelenlegi szakaszában a legalább 100 ezer felhasználói egyenértékkel való rendelkezés jelenti az
alapfeltételt. Ez a limit a törvény eredeti ütemezésének megfelelően 2017-től 150 ezer fölé
emelkedik.
A 36. §-ban szabályozottak szerint a Hivatal a víziközmű-szolgáltatói engedélyezési eljárásban a
kérelmező általános felkészültségét, ezen belül gazdasági potenciálját, személyi és tárgyi
eszközökkel való ellátottságát vizsgálja. Az így kibocsátott konstitutív hatályú engedély birtokában
lehet egy gazdasági társaságról mint víziközmű-szolgáltatóról beszélni.
A 37. §-ban szabályozott működési engedély alapján kezdheti meg ténylegesen a víziközmű-
szolgáltató a Vksztv. hatálya alá tartozó tevékenységét. A működési engedély lényegében az ellátási
terület lehatárolásával, a kiszolgált felhasználói egyenértékkel, az üzemeltetési jogviszonnyal
összefüggő kérdésekkel foglalkozik. Az engedélyezési eljárás megindításához alapot egy új
üzemeltetési jogviszony teremt. Az engedélyezési eljárás homlokterében az új üzemeltetési
jogviszony szabályossági felülvizsgálata áll, azzal, hogy közben a Hivatal nem tekinthet el annak
vizsgálatától, hogy az ellátási terület tervezett bővítése - összefüggésben a víziközmű-szolgáltatói
engedélyben rögzítettekkel -veszélyezteti-e vízközmű-szolgáltató erőforrásait, valamint az ellátás
26
biztonságot. Az engedély kibocsátása a víziközmű-szolgáltató ellátási területének és a kiszolgált
felhasználói egyenérték változását (bővítését) is jelenti. A szabályozás nyitva hagyja és a kialakuló
jogalkalmazási gyakorlatra bízza azt, hogy a Hivatal a víziközmű-szolgáltató részére egy vagy több
működési engedélybe foglalva tartja majd célszerűnek meghatározni a fenti kérdéseket.
Az újraszabályozott 37/A. § tartalmazza a kérelemmel, az engedély módosításával és
visszavonásával, a hivatalból történő eljárással összefüggő alapvető szabályokat. Tartalmi
értelemben ezek a szabályok a törvény korábban hatályos rendelkezéseihez képest nem változtak,
ugyanakkor áttekinthetőbb szerkezetben, egyszerűbb megfogalmazással jelennek meg.
a 14. §-hoz
A 38. § újraszabályozásával - összefüggésben az egyidejűleg módosuló 37. §-sal - lényegesen
leegyszerűsödnek a kötelezettségek megszegésére, víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli
végzésére vonatkozó szabályok, rugalmasabb kereteket biztosítva a Hivatal hatósági jogalkalmazó
tevékenységének. Célok között szerepelt, hogy megszűnjön az a redundancia, illetve inkoherencia,
amit korábban az általános engedélyezési szabályok (hivatalból történő módosítás és visszavonás),
valamint a szankciós jellegű intézkedések között lehetett tapasztalni. A szabályozás
egyszerűsítésével a normavilágosság is javul.
a 15. §-hoz
A bírságolási jogcímek kisebb korrekcióját tartalmazó rendelkezés, melyekre a jelen törvénnyel
bevezetett változások (felügyelet intézményének megjelenése, gördülő fejlesztési tervezés kisebb
átalakítása, kiszervezési szabályok módosítása) miatt volt szükség.
a 16. §-hoz
A kiszervezési tevékenység korábbi, egyrészt a Vksztv.-ben, valamint a végrajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározott szabályrendszere nem támogatta megfelelően sem a Hivatal
sem a víziközmű-szolgáltatók jogalkalmazói munkáját. A felhalmozódott tapasztalatok abba az
irányba mutatnak, hogy indokolt a kiszervezési szabályokat új alapokra helyezni - különös
tekintettel a bejelentés köteles és engedélyköteles tevékenységek közötti megkülönböztetésre - és
célszerű azokat egy jogszabályba foglalni. Erre való tekintettel a Vksztv. keretei között a
kiszervezés alapvető garanciális szabályai (volumen korlát, szervezeti feltétel) maradnak, és a
részlet szabályok, különösen a tevékenység lista szabályozása teljes egészében a végrehajtási
rendeletbe kerül. A kiszervezés szabályozási rendszerének átalakításával összefüggésben a
szükséges felhatalmazó rendelkezésről is gondoskodik a törvényjavaslat.
a 17. §-hoz
A mellékvízmérőkön alapuló elszámolással összefüggésben kisebb szövegpontosítást tartalmazó
rendelkezés.
a 18. §-hoz
A bekötésre kötelezés 55. § (4)-(7) bekezdéseiben szabályozott esetköréhez képest szükség van arra
is, hogy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlója is eljárjon abban az esetben, ha
közegészségügyi, környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási szempontból veszélyt jelent a saját célú
vízellátó létesítmény, saját célú szennyvízkezelő létesítmény, egyedi szennyvízkezelő berendezés
vagy az egyedi zárt szennyvíztároló.
27
a 19. §-hoz
A víziközmű-rendszer és a bekötést megvalósítani szándékozó ingatlan közé esetlegesen ékelődő
másik ingatlan vonatkozásában megvalósuló vízvezetési szolgalom alapítására, illetve annak
hatósági eszközökkel történő kikényszerítésére korábban a Vksztv. végrehajtására kiadott
kormányrendeletben található (76. § (6) bekezdés) utalás. Az ezzel összefüggő hatósági
jogalkalmazói munkát akadályozta az eljárási szabályok hiánya. Tekintettel arra, hogy a hatósági
kényszerrel történő szolgalom alapítás alkotmányosan védett alapérték korlátozását jelenti, a
kérdéskört törvényi szinten szükséges szabályozni.
A törvénybe iktatott új 55/A.-55/F. §-ok részben átveszik a végrehajtási rendeletből a szükséges
részletszabályokat, nevezetesen azt, hogy az érdekelt félnek elsősorban a polgári jog keretei között
kell a szolgalom szerződéssel történő alapításában megállapodni, majd ennek sikertelensége esetén
veheti csak igénybe a hatóság segítségét.
Az 55/B.-55/F. §-ok az ügyben eljáró járási hivatalok eljárásához biztosítanak részletszabályokat.
a 20. §-hoz
Az Alapvető Jogok Biztosa kifogása alapján volt indokolt a közegészségügyi követelmények
teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás biztosítására vonatkozó szabályokon a több emeletes
lakóházak esetében változtatni. A kifogás arra irányult, hogy az a tény, miszerint a lakóházban van
lift nem biztosítja önmagában a lifthez való közvetlen hozzáférés lehetőségét, így a lakóház belső
szabályzata alapján a lifthasználatból kizárt állampolgárok ivóvízhez való hozzájutással kapcsolatos
alapvető jogai sérülnek. Az 58. § új (12) bekezdéssel történő kiegészítése előírja az erre az esetre
vonatkozó feltétlen lifthasználat biztosítását, ezáltal küszöbölve ki a visszásságot. Mindemellett a
könnyebb értelmezés elősegítése végett néhány szövegpontosítást is magában foglal a módosítás.
Így például szükséges volt pontosítani az elérési távolságot is arra való tekintettel, hogy a
lakóépület ingatlanon belüli elhelyezkedése (nyeles telek kialakítás esetében) ne befolyásolja a
víziközmű-szolgáltató, illetve az ellátásért felelős ivóvíz biztosítási feladatait.
a 21. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezések a Kormány számára egyrészt a közhiteles víziközmű-térképi
nyilvántartásra, másrészt a kiszervezésre vonatkozó szabályozás érdekében.
a 22. §-hoz
A 77. § (1a) bekezdéssel történő kiegészítése arra az esetre nyújt kielégítő szabályozást, amikor
azért nem lehet átadási árat megállapítani, mert nincs megállapítva a (1) bekezdés szerinti ár. Ennek
oka lehet például az, hogy az átadási pontot műszakilag 2013. január 31-et követően alakították ki.
A beiktatott rendelkezés átmeneti időszakban az átadó és átvevő víziközmű-szolgáltató szerződéses
megállapodására bízza az átadási ár meghatározását.
a 23. §-hoz
A Vksztv. 79. §-ában foglalt rendelkezések jelentős részben teljesültek, így a gazdálkodó
szervezetek tulajdonában álló víziközmű-vagyon nemzeti tulajdonba került. Számos víziközmű -
esetében azonban a vagyonátruházási folyamat megakadt. Ez utóbbi vagyonkör rendezésének
feltételeit teremti meg az újraszabályozott 79. § (1)-(4) bekezdése. E rendelkezések arra
biztosítanak az ellátásért felelős önkormányzatok számára lehetőséget, hogy a szóban forgó
28
víziközműveket a polgári jog általános szabályai szerint szerezzék meg. A szabályozás rendezi azt
az esetet is, ha egyszerre több ellátásért felelős érdekelt a tulajdonszerzésben, meghatározva az
átháramló tulajdonból történő részesedésüket.
Ha a megállapodás a fentiek szerint nem jön létre a 79. (5) bekezdése továbbra is biztosítja a
víziközmű kisajátításának lehetőségét.
Azon víziközmű-rendszerek esetében ahol a kizárólagos állami tulajdonban álló regionális
víziközmű-rendszerhez önkormányzati tulajdonban lévő víziközmű is kapcsolódik (toldalékos
rendszerek) a víziközmű-működtetési feladatokat - részben az állami és önkormányzati tulajdonú
rendszerelemekre vonatkozó eltérő szabályozási környezet, részben az alkalmazott üzemeltetési
jogviszonyok esetleges különbözősége miatt - a gyakorlatban nehéz megvalósítani. Ezeknél a
rendszereknél is a víziközmű-működtetési feladatokat azonos üzemeltetési jogviszony alapján egy
ellátásért felelős és egy víziközmű-szolgáltató tudja csak hatékonyan megvalósítani.
E cél elérése érdekében szükséges, hogy a toldalékos víziközmű-rendszerek egységesen állami
tulajdonba és ellátási felelősségbe, valamint egy víziközmű-szolgáltató üzemeltetésébe kerüljenek.
Erre a feladat- és tulajdon átruházásra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény
szerint lehetőség van (13. § (1) bekezdés).
A 79. § (6) bekezdése meghatározza a szóban forgó vagyoni kört és határt szab a vagyonátruházás
megvalósításához. A vagyonátruházással egyidejűleg a korábbi önkormányzati ellátásért felelősség
államivá alakul át.
A 79. § (7)-(8) bekezdése az üzemeltetési jogviszony többségi állami tulajdonban álló víziközmű -
szolgáltatóval történő kialakítását szabályozza a (6) bekezdés szerinti tulajdonos váltást megelőző
időszakra. A törvény erejénél fogva a törvény hatálybalépésétől számítottan a 30. napon megszűnik
az az üzemeltetési jogviszony, ami nem a kizárólagos állami tulajdonban álló regionális víziközmű-
rendszert működtető víziközmű-szolgáltatóval áll fenn, megnyitva a lehetőségét annak, hogy a
víziközmű-rendszer egésze a célállapotnak megfelelő egységes az üzemeltetési forma szerint legyen
működtethető.
a 24. §-hoz
Az elmúlt időszakban a Vksztv. 81. § és a 82. § által szabályozott szolgalom bejegyzések területén
említésre méltó eredményeket nem sikerült elérni. Ennek oka részben a rendezési folyamat
lebonyolításához szükséges források hiányára, részben az eljárási szabályok hiányára vezethető
vissza.
Az újraszabályozott 82. § úgy pótolja az eljárási szabályokat, hogy az eredeti normatartalom a
szintén újraszabályozott 81. §-ba épült be. Az új szabályozás a kártalanítási igényt kizárja abban az
esetben, ha az állam vagy az önkormányzat szolgalmi jogának bejegyzése miatt egy korábbi
jogosultat érintő szolgalom törlésre kerül. Ez utóbbi indoka az, hogy a víziközművekhez
kapcsolódó szolgalom számításba vehető vagyoni értéket nem képviselhet, mert azt az időközi
jogszabályi változások, különösen a Vksztv. ki kellett, hogy üresítsék.
a 25. §-hoz
A Vksztv.-be jelen törvénytervezettel beiktatott 5/H. § (1) bekezdésében foglaltat végrehajtását
szolgáló átmeneti rendelkezés. A rendelkezés szerint azon víziközmű-rendszerek esetében, ahol
több üzemeltetési jogviszony alakult ki, az üzemeltetési jogviszonyok egy szerződésbe foglalását
2017.	december 31. napjáig kell végrehajtani.
a 26. §-hoz
29
A Vksztv.-ben jelen törvénytervezettel újraszabályozott 35-37/A. §-ban meghatározott
engedélyezési rendszer hivatalból történő átalakítását és az erre vonatkozó átmeneti rendelkezések
meghatározását tartalmazó rendelkezés.
a 27. §-hoz
Szövegcserés módosító rendelkezések a szükséges pontosítások és a normavilágosság érdekében.
a 28. §-hoz
Szövegrészt hatályon kívül helyező rendelkezés a szükséges szövegpontosítás és a normavilágosság
érdekében.
a 29. §-hoz
A hatályon kívül helyezés indoka:
-	9. §: az ellátásért felelősre vonatkozó módosuló szabályozás miatt,
-	14. § (2) bekezdése: a vagyonértékelés egységes elvek mentén történő
megvalósításának előmozdítása érdekében,
-	16. § (5) bekezdése: a 9. § hatályon kívül helyezésével összefüggésben,
-	22. § (3) bekezdése: az engedélyezési rendszer átalakításával való összhang
biztosítása miatt,
-	39. §: az engedélyezési rendszer illetve a hatósági átalakításával való összhang
biztosítása miatt,
-	45. § (4)-(5) bekezdése: a kiszervezésre vonatkozó szabályozás átalakítása miatt.
a 30. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
a 31. §-hoz
Technikai jellegű norma, a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek való megfelelés deklarálását a Mód. törvényben is elő kell írni.
a 32. §-hoz
Technikai jellegű norma, ami a 13. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006.
december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (3) bekezdése és 15.
cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti előzetes bejelentési záradékát tartalmazza.
A Szolgáltatási irányelv 10. cikk (3) bekezdését érinti a törvénytervezet 13. §-ban megjelenő
engedélyezési rendszer átalakítása. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a változások tartalmi
értelemben érintetlenül hagyják a korábbi (hatályos) szabályozásban meghatározott engedélyezési
feltételeket, melyek idáig egy engedélyben a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyben, illetve
a vonatkozó engedélyezési eljárásban jelentek meg. Az új engedélyezési rendszer kettébontja a
korábbi, komplex engedélyt egyrészt egy stabil jellemzőkkel rendelkező víziközmű-szolgáltatási,
valamint a gyakorta változó területi kiterjedést jelentő működési engedélyre. A Szolgáltatási
irányelv hivatkozott rendelkezését a tervezetbeli engedélyezési rendszer tehát úgy érinti, hogy a
30
víziközmű-szolgáltatási engedélyezés feltételeinek könnyítésével inkább további akadályokat bont
le.
A működési engedély ellátási területre való korlátozása sem korlátozza másként vagy jobban a
Szolgáltatási irányelv 15. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti területi szabadságot, mint a Vksztv.
hatályos 35. §-a és 36. §-a.