﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10099. számú
törvényjavaslat
egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2016. április
1
2016. évi ... törvény
egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról
1.	Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
módosítása
1.	§
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a
továbbiakban: Ehi.) 14/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az egészségügyi államigazgatási szerv a környezeti eredetű kórokozók által a lakosságra
nézve fertőzési kockázatot jelentő közegekre vagy létesítményekre vonatkozó eljárásaira a
Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak az irányadóak azzal, hogy a Legionella által
okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó
közegészségügyi előírásokról szóló rendeletbe ütköző cselekményekkel összefüggésben a
Ket. 94. § (2) bekezdés d) pontja nem alkalmazható.”
2.	§
Az Ehi. 15/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15/D. § A 14/D. §-ban megállapított felügyeleti díjat a természetes fürdővizek minőségi
követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló
Korm. rendelet szerint kell megfizetni.”
3.	§
Az Ehi. 6. § (2) bekezdésében a „h)-i) és o) pontjaiban” szövegrész helyébe a „h)-i), o) és q)
pontjában” szöveg lép.
4.	§
Hatályát veszti az Ehi. 14/B. §-ának az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú
törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIV. törvénnyel megállapított (6) bekezdése.
2.	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosítása
5.	§
(1)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) 19/A. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1b) Ha a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák
egészségbiztosítási finanszírozásba történő előzetes befogadása iránti kérelem új eszközt
2
igénylő illetve új eszközt nem igénylő új orvosi eljárásra vagy korábban befogadott eszköz,
orvosi eljárás új indikációban való alkalmazására irányul, az ügyintézési határidő hatvan nap.”
(2)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) 19/A. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) A gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák
egészségbiztosítási finanszírozásba történő előzetes befogadása iránti kérelmek esetén az
egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának
alapelveiről, feltételrendszeréről és részletes szabályairól, valamint a már befogadott
technológiák körének felülvizsgálatáról és módosításáról szóló kormányrendelet alapján
véleményezésre jogosult szervek az egészségbiztosító által részükre megküldött kérelmekhez
kapcsolódó véleményeiket a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül küldik meg a
véleményt kérő egészségbiztosító részére.”
6.	§
Az Ebtv. 26. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem nyújtható az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás]
„a) olyan gyógyszerhez, amelyre vonatkozóan a Gyftv. szerinti támogatásba való befogadást
a méltányossági kérelem benyújtását megelőző 5 évben kérelmezte, és az egészségbiztosítási
szerv elutasító határozatot hozott, kivéve,
aa)	ha az elutasítás költségvetési fedezet hiányán alapult, vagy
ab)	ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja a gyógyszer - azonos indikációba történő -
befogadása iránti kérelmet az elutasítást követően ismételten benyújtotta az
egészségbiztosítóhoz,”
7.	§
Az Ebtv. 29. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a Tbj.-ben meghatározott
belföldi személy részére a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és
s) pontjában meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követően
a)	45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás
nélkül legalább 45 napig fennállt,
b)	ha a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen
időtartammal hosszabbodik meg,
c)	45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi
jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági
feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál
kevesebb nap telt el.”
8.	§
(1) Az Ebtv. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(3) Ha az (1) és (2) bekezdés alapján megállapításra kerül, hogy a kiszolgáltató, forgalmazó
vagy az ellátást nyújtó a támogatás elszámolására vonatkozó szabályokat megszegte, valamint
beszerzéssel és készlettel nem igazolta az elszámolt mennyiséget, az így elszámolt
támogatásnak a fizetési kötelezettség megállapításakor érvényes jegybanki alapkamat
kétszeresével növelt összegét visszatéríti. Nem kell megfizetni a kamatot, ha annak összege az
1000 forintot nem éri el. A visszatérítési kötelezettség a támogatás jogalap nélküli
elszámolását követő 5 éven belül támogatás elszámolása során is érvényesíthető.”
(2)	Az Ebtv. 38. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés szerinti, beszerzéssel és készlettel történő igazolási kötelezettség nem
vonatkozik az egyedi méretvétel alapján gyártott gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatójára.”
9.	§
Az Ebtv. 38/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A záró ellenőrzés tekintetében a 35. § (2) és (6) bekezdése, a 36. §, a 37. § (1)-(8) és
(12)-(14) bekezdése, a 38. § (1)-(3) és (6)-(7) bekezdése, a 38/A. § és a 38/B. § szerinti, a
szerződés teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó szabályok alkalmazandók. Ha az ellenőrzött
egészségügyi szolgáltató nem biztosítja az ellenőrzés elvégzéséhez az e törvény és a
végrehajtására kiadott jogszabály szerint szükséges adatokat, a szolgáltató köteles az
ellenőrzés tárgyát képező időszak alatt részére folyósított finanszírozási vagy ártámogatási
összeg egészségbiztosító által meghatározott részét visszatéríteni.
(3)	Ha a záró ellenőrzés megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltató az E. Alapból kapott
összeget nem a megszűnt a 30. § (1) és (2) bekezdése szerinti szerződésében meghatározott
egészségügyi szolgáltatásokra használta fel vagy azt nem használta fel, köteles a kapott
összeget - a szerződésszegés esetére kikötött egyéb jogkövetkezmények mellett - az E. Alap
számára megtéríteni.”
10.	§
(1)	Az Ebtv. 46. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban)
„d) háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek
fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-
szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a
szülőnek negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári napon át;
e)	hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek
fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-
szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a
szülőnek tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári napon át.”
(2)	Az Ebtv. 46. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a biztosított szülő a gyermek ápolása címén igényel táppénzt, előzményként a
gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig eltöltött táppénzes
napokat kell figyelembe venni.”
11. §
4
(1)	Az Ebtv. 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a csecsemőgondozási díj, a
gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az OEP
honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és a fővárosi és megyei
kormányhivatalnál történt regisztrációt követően, kizárólagosan elektronikus úton nyújthatja
be.”
(2)	Az Ebtv. 61. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A 40. § (3) bekezdése, a 42/B. § (4) bekezdése és a 65. § (3a) bekezdése szerinti
eljárások során a Ket. 71/A. § (4) bekezdésének alkalmazásakor a kérelem beérkezésének
napja alatt a kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdő napját kell érteni.”
12. §
Az Ebtv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egészségbiztosító a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása,
valamint ellenőrzési eljárása során kérheti annak igazolását, hogy a pénzbeli
egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallására kötelezett ezen
kötelezettségének eleget tett. Ha a kérelem elbírálása vagy az ellenőrzés során megállapítást
nyer, hogy a bevallásra kötelezett nem teljesítette bevallási kötelezettségét, erről értesíti az
állami adóhatóságot.”
13.	§
Az Ebtv.
a)	5/A. §-ában a „26. § (1) bekezdés c)-e) pontja, (2a) és (2b) bekezdése” szövegrész helyébe
a „26. § (1)-(2b) bekezdése” szöveg,
b)	22. § (4) bekezdésében a „fogyatékos” szövegrész helyébe a „sajátos nevelési igényű”
szöveg
lép.
14.	§
Hatályát veszti az Ebtv. 83. § (4) bekezdés zs) pontja.
3.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
15. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 94. §-a a következő
(1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti mentés során gyógyszer alkalmazására (a továbbiakban:
prehospitális gyógyszeralkalmazás) az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott
szabályok szerint kerülhet sor.”
5
16. §
Az Eütv. 112. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés b)-c), e), f) és k) pontja, továbbá a) pontjából az egészségügyi dolgozó
neve, illetve az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használt neve, valamint g)
pontjából az egészségügyi tevékenység szüneteltetésének ténye bárki számára megismerhető
adat.”
17.	§
Az Eütv. XIV. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGHELYZETI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI VESZÉLYHELYZETI
ELLÁTÁS”
18.	§
Az Eütv. 229. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A miniszter javaslatára a Kormány meghatározza az egészségügyi válsághelyzet
felszámolása érdekében igénybe vehető erőket, eszközöket és szervezeteket és engedélyezi
azok igénybevételét.”
19.	§
(1)	Az Eütv. 230. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra történő felkészülési tevékenység kiterjed)
„i) a felkészülés koordinációjára, a közreműködök nyilvántartására és képességeik alapján
történő akkreditálására.”
(2)	Az Eütv. 230. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egészségügyi válsághelyzeti ellátás tényleges működése kiterjed)
„c) az egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükséges irányítási és vezetési
koordinációs rend bevezetésére,”
(3)	Az Eütv. 230. § (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az egészségügyi válsághelyzeti ellátás tényleges működése kiterjed)
„i) az feladatok, erőforrások és eszközök koordinálására.”
20.	§
Az Eütv. XIV. Fejezete a következő 232/C. §-sal egészül ki:
6
„232/C. § (1) A katasztrófavédelemről szóló törvény szerinti katasztrófaveszély esetén az
egészségügyi feladatatok biztosítása érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal
egészségügyi veszélyhelyzetet hirdethet és
a)	az illetékességi területén átmenetileg módosíthatja
aa)	az alapellátás körzethatárait,
ab)	a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátáson belül a tevékenységek szakmai
megoszlását,
ac)	az ellátási terület határait,
ad)	a betegbeutalás rendjét,
b)	egészségügyi dolgozókat rendelhet ki, és
c)	az Állami Egészségügyi Tartalékból egészségügyi anyagot és eszközt igényelhet.
(2)	Egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetése esetén haladéktalanul értesíteni szükséges a
minisztert, illetve az országos tisztifőorvost.
(3)	Az egészségügyi veszélyhelyzet időtartama a 10 napot nem haladhatja meg.
(4)	Egészségügyi veszélyhelyzet - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - kihirdethető akkor is,
amikor katasztrófahelyzet nem áll fenn, de az egészségügyi feladatok más módon nem
biztosíthatók. Ebben az esetben a miniszter jóváhagyásával hirdethető ki az egészségügyi
veszélyhelyzet.”
21. §
Az Eütv. 243. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 243. § a következő
(7 a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Szerv, valamint a vér és vérkészítmény kivételével szövet, továbbá az ivarsejt kivételével
sejt külföldre, illetve külföldről Magyarország területére történő szállításáról rendelkező nem
államközi, illetve nem kormányközi egyezmény vagy megállapodás érvényességének feltétele
-	kivéve az állami vérellátó szolgálat által megkötött egyezményt vagy megállapodást - az
egészségügyi államigazgatási szerv egyetértése.
(7 a) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egyetértést megtagadja, ha megállapítható,
hogy a (7) bekezdés szerinti egyezmény vagy megállapodás haszonszerzésre irányul, amelyre
vonatkozóan az egészségügyi államigazgatási szerv a kérelmezőt nyilatkoztatja. A sürgős,
valamint egyszeri szövet és sejt behozatal esetén az egészségügyi államigazgatási szerv a (7)
bekezdés szerinti egyezményt vagy megállapodást soron kívüli eljárásban vizsgálja. Az
egészségügyi államigazgatási szerv határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A (7)
bekezdés szerinti egyezményekről vagy megállapodásokról a magyar szerződő fél bejelentése
alapján az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet.
(7b) A (7) bekezdés szerinti szövet és sejt (6) bekezdés a) és b) pontja szerinti célból,
harmadik országból történő behozatalának feltétele a (7) bekezdés szerinti megállapodáson túl
-	a sürgős, valamint az egyszeri behozatal kivételével - az egészségügyi államigazgatási szerv
által kiadott, a miniszter rendeletében meghatározott behozatali engedély.”
22. §
Az Eütv. a következő 244/D. §-sal egészül ki:
7
„244/D. § Ahol e törvény gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási
segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.”
23.§
(1)	Az Eütv. 247. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„e) az egészségügyi válsághelyzeti és veszélyhelyzeti ellátásra, az egészségügyi válsághelyzet
és veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó részletes szabályokat, az egészségügyi válsághelyzeti
és veszélyhelyzeti ellátás során megtehető intézkedésekre, az egészségügyi dolgozók
kirendelésére, az egészségügyi válsághelyzeti és veszélyhelyzeti ellátásra való felkészülésre,
az egészségügyi válsághelyzet és veszélyhelyzet kihirdetésére, megszüntetésére vonatkozó
részletes szabályokat,”
(rendeletben megállapítsa.)
(2)	Az Eütv. 247. § (1) bekezdés m) pontja a következő mf) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
(az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés tekintetében:)
„mf) a Rezidens Támogatási Programra, valamint a Fiatal Szakorvosok Támogatási
Programjára vonatkozó részletszabályokat,”
(rendeletben megállapítsa.)
(3)	Az Eütv. 247. § (3) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„p) az állami és nem állami szervezetek hazai és nemzetközi egészségügyi segítségnyújtásra
vonatkozó szabályokat, valamint az ilyen tevékenységet végzők nyilvántartására és
felkészítésére vonatkozó szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(4)	Az Eütv. 247. § (3) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„q) prehospitális gyógyszeralkalmazás szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(5)	Az Eütv. 247. § (5) bekezdése a következő e)-g) ponttal egészül ki:
8
(Felhatalmazást kap:)
„e) a miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben a taktikai medicina -
mint a rendőri speciális műveleti feladatok végrehajtása során végezhető egészségügyi
tevékenység - szakmai, személyi, tárgyi feltételeit és követelményeit, valamint ezek szakmai
tartalmát;
f)	a miniszter, hogy - a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - a rendőri műveletek
során alkalmazott az intézkedéstaktikába épített Police Medic sérültellátás-elsősegélynyújtás
képzések részletes tematikáját, az oktatásra jogosultak körét, az oktatásban részt vevők
kompetenciáit;
g)	a miniszter, hogy - a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - a halálos
tömegszerencsétlenségek áldozatainak Interpol szabvány szerinti azonosítására irányuló
szervezett tevékenységben részt vevők körét, oktatását, feladatrendszerét, riasztási rendjét,
tevékenységét, felszerelését, az együttműködés rendjét, a működtetés és a tevékenység
részletes szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
(6)	Az Eütv. 247. § (6) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„g) a Bizottság 2015/566/EU irányelve a 2004/23/EK irányelvnek az importált szövetekre és
sejtekre vonatkozó minőségi és biztonsági előírások egyenértékűségének ellenőrzését szolgáló
eljárások tekintetében történő végrehajtásáról;”
24.	§
Az Eütv.
a)	110/A. § (1) bekezdésében az „a (4) bekezdés szerinti igazolás vagy adatigénylés alapján”
szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés a) pontja szerinti tény igazolására irányuló
adatigénylés alapján” szöveg,
b)	112. § (3) bekezdés d) pontjában, 112/A. § (1) bekezdésében és 113/A. § (1) bekezdés b)
pontjában a „foglalkoztatástól” szövegrész helyébe a „foglalkozástól” szöveg,
c)	112. § (4) bekezdés a) pontjában a „neme” szövegrész helyébe a „neve” szöveg,
d)	159. § (7) bekezdésében az „a vizsgálatot nem tiltja meg” szövegrész helyébe az „a
kérelmet nem utasítja el” szöveg,
e)	243. § (6) bekezdésében a „szövetet kizárólag” szövegrész helyébe „szövetet és sejtet -
ivarsejt kivételével - kizárólag” szöveg,
f)	243. § (11) bekezdésében a „(7) bekezdés szerint” szövegrész helyébe a „(7a) bekezdés
szerint” szöveg
lép.
25.	§
9
Hatályát veszti az Eütv. az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és
egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvénnyel
megállapított 244/C. §-a.
4.	Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény
módosítása
26.	§
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény (a
továbbiakban: Gyógyszertörvény) a következő 27. §-al egészül ki:
„27. § A törvény tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom
szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás
megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-ei 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi
irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”
27.	§
A Gyógyszertörvény Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
5.	A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának
egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása
28.	§
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes
szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. § b) pontja az alábbiak
szerint módosul:
(E törvény alkalmazásában)
„b) dohányzás: a dohánytermék, illetve dohányzási célú gyógynövénytermék elégetése,
valamint hevítése”
29.	§
Az Nvt. „Az elektronikus cigarettára vonatkozó szabályok” alcíme a következő 7/I. §-sal
egészül ki:
„7/I. § Ezen alcím rendelkezéseit a dohányzást imitáló elektronikus eszközre is alkalmazni
kell.”
30.	§
Az Nvt. 8. § (4c) bekezdésében az „és az utántöltő flakon” szövegrész helyébe az „,az
utántöltő flakon és a dohányzást imitáló elektronikus eszköz” szöveg lép.
31.	§
10
Hatályát veszti az Nvt. 7/E. § (4) bekezdésében a „, ha a rendezvény vagy a tevékenység több
tagállamot érint, több tagállamban zajlik vagy határokon átnyúló hatással bír” szövegrész.
6.	Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény módosítása
32.	§
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény (a továbbiakban: Eütev.) 15. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerint figyelembe vehető idő - ha a pontszerző kötelező továbbképzés
időtartama indokolttá teszi -, az egészségügyi dolgozó kérésére két egymást követő évben
együttesen is kiadható az előző évben igénybe nem vett figyelembe vehető idő terhére. Ezen
idő munkaidőnkénti figyelembevételét az egészségügyi dolgozó a jogosultság évét követő év
január 31-ig kezdeményezheti az egészségügyi szolgáltatónál.
(4)	Ha az egészségügyi dolgozó munkavégzésre irányuló jogviszonya az egészségügyi
szolgáltatónál megszűnik, és másik egészségügyi szolgáltatónál új jogviszonyt létesít, az új
munkáltatónál az (1) és (3) bekezdés szerinti szabályzat alapján két egymást követő évben
együttesen igénybe vehető időtartamot az egészségügyi dolgozó által a korábbi munkáltatónál
az azonos időszakra már igénybe vett időtartammal csökkenteni kell.”
33.	§
Az Eütev. a következő 34. §-sal egészül ki:
„34. § Az egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi .... törvénnyel
megállapított 15/A. §-ban foglaltakat az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésüket
2015.	július 1-jét követően megkezdőkre kell alkalmazni.”
34.	§
Az Eütev. a következő 35. §-sal egészül ki:
„35. § (1) Az az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó, 2016. július 1-
jén alkalmazásban álló foglalkoztatott, aki a munkában eltöltött évei alapján az 1. vagy 2.
mellékletben foglalt táblázat 15-17. sora szerinti szintbe sorolandó, az egyes egészségügyet
érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.)
megállapított bérnövelésre 2016. január 1-jétől, de legfeljebb az adott munkáltatónál fennálló,
az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakörben történő
foglalkoztatásának kezdő időpontjától jogosult.
(2)	Az 2016. január 1. és 2016. június 30. közötti időszak vonatkozásában a bérnövelés
megvalósítása érdekében az (1) bekezdés szerint béremelésre jogosult foglalkoztatott részére
-	legfeljebb az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakörben
történő foglalkoztatásának időtartamára - jogszabályi rendelkezések alapján megillető alapbér
és a Módtv.-el megállapított alapbér különbözetét egy összegű bérkülönbözetként kell
megállapítani, és azt a 2016. július havi munkabér kifizetésével egyidejűleg kell kifizetni.”
11
35.	§
(1)	Az Eütev. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(2)	Az Eütev. 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
36.	§
Az Eütev.
a)	12. § (1) bekezdésében az „Mt.” szövegrész helyébe a „Munka Törvénykönyvéről szóló
2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)” szöveg,
b)	13. § (1) bekezdésében az „egy hónappal” szövegrész helyébe a „15 nappal” szöveg,
c)	15. § (2) bekezdésében a „3” szövegrész helyébe az „5” szöveg,
d)	15/A. §-ában a „naptári évenként nem haladhatja meg a kettőszáz napot” szövegrész
helyébe az „a teljes naptári évet elérheti” szöveg,
e)	15/D. §-ában a „11/A-15/D. §-ban” szövegrész helyébe a „11/A-15/C. §-ban” szöveg
lép.
37.	§
Hatályát veszti az Eütev. 35. §-a.
7.	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
38.	§
(1)	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 15. § (9)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az egészségügyi államigazgatási szerv a kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal és új
pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről kiadott engedélyekről nyilvántartást
vezet, mely a (10) bekezdés b)-d) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak
minősül.”
(2)	A Gytv. 15. § (10) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (9) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a gazdálkodó szervezet:]
„f cégjegyzékszámát, nem gazdasági társaságként működő gazdálkodó szervezet esetén a
bírósági nyilvántartásba vételi számát, vagy költségvetési szerv esetén a törzskönyvi számát.”
(3)	A Gytv. 15. § (10) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A (9) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a gazdálkodó szervezet:]
„g) kábítószer felelősének nevét.”
(4)	A Gytv. 15. § (12) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
12
[A (11) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:]
„e) a cégjegyzékszámot, az egyéni vállalkozókról vezetett hatósági nyilvántartásba vétel
számát vagy költségvetési szerv esetén a törzskönyvi számát.”
(5)	A Gytv. 15. § (15) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (14) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:]
„e) a cégjegyzékszámot, az egyéni vállalkozókról vezetett hatósági nyilvántartásba vétel
számát vagy költségvetési szerv esetén a törzskönyvi számát.”
39.	§
A Gytv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az (1) bekezdésben említett bejelentés, a (2a)
bekezdésben foglaltak alapján indult eljárás kapcsán vagy a tudomására jutott egyéb
információk alapján megállapítja, hogy egy gyógyszer nem felel meg a forgalomba hozatali
engedélyében rögzített követelményeknek, vagy ha a minősége nem igazolható, továbbá ha
minőségi hibájának gyanúja merül fel, felfüggeszti a gyógyszer érintett gyártási tételének
forgalmazását, elrendeli annak a forgalomból történő kivonását, illetve visszahívását. Az erről
szóló, üzleti titkot nem tartalmazó döntést a gyógyszerészeti államigazgatási szerv honlapján
közzéteszi. A forgalomból való kivonás, visszahívás és a forgalmazás felfüggesztésének
rendjét az egészségügyért felelős miniszter rendelete állapítja meg.”
(2)	A Gytv. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gyógyszer forgalomból való kivonásának, felfüggesztésének, visszagyűjtésének,
alkalmazása megtiltásának a költségei - ideértve az (1)-(3) bekezdés, a 18. § (5) bekezdése, a
20.	§ (3) bekezdés c) pontja szerinti esetet, valamint az érintett gyógyszereknek a
gyógyszertár általi kicserélésének eseteit is a hamisított gyógyszerre vonatkozó intézkedések
kivételével a forgalomba hozatali engedély jogosultját terhelik.”
40.	§
A Gytv. 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a gyógyszer forgalmazását felfüggesztheti,
elrendelheti annak a forgalomból történő kivonását, illetve visszahívását és megtilthatja a
gyógyszer alkalmazását, ha
a)	a tudomására jutott adatok arra utalnak, hogy a gyógyszer az egészségre káros,
b)	a tudomására jutott adatok arra utalnak, hogy a gyógyszerrel nem érhető el terápiás
eredmény,
c)	a tudomására jutott adatok arra utalnak, hogy a gyógyszerrel kapcsolatban felmerült
kockázatok és a gyógyszertől várható előnyök aránya oly módon változott meg, hogy
kétségessé vált a biztonságos alkalmazhatóság,
d)	a gyógyszer mennyiségi és minőségi összetétele nem felel meg a forgalomba hozatali
engedélyben meghatározott követelményeknek,
13
e)	a gyógyszer összetevőinek ellenőrzését, továbbá a gyártási folyamat közbenső fázisában
szükséges ellenőrzést nem végezték el, vagy ha a gyógyszer nem felel meg az egyéb, a
gyártási engedély kiállításával vagy a gyógyszer hatóanyagával kapcsolatos
követelményeknek vagy kötelezettségeknek,
f)	a forgalomba hozatali engedély vagy annak megújítása iránti kérelem alátámasztására
benyújtott adatok pontatlanok, vagy nem módosították azokat,
g)	a forgalomba hozatali engedély jogosultja a forgalomba hozatali engedély módosítását
határidőben nem kérelmezi, vagy
h)	az Európai Bizottságtól érkező kérés teljesítése érdekében az szükséges.”
41.	§
A Gytv. 20. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés és az ellenőrzési eljárás
során a (3) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakat ideiglenes intézkedésként is meghozhatja.”
42.	§
(1)	A Gytv. 25. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A (2), (6) és (6a) bekezdés szerinti eljárások igazgatási szolgáltatási díjmentesek.”
(2)	A Gytv. 25. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A (2), (6) és (6a) bekezdéstől eltérően a mentés során történő gyógyszeralkalmazásra az
egészségügyért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint kerülhet sor.”
43.	§
A Gytv.
a)	15. § (13) bekezdésében a „b)-d)” szövegrész helyébe az „a)-c)” szöveg,
b)	15. § (16) bekezdésében a „b) és c)” szövegrész helyébe a „b)-d)” szövegrész
lép.
8.	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
módosítása
44.	§
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a
továbbiakban: Gyftv.) 3. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„17. fiókgyógyszertár: a közforgalmú gyógyszertár részeként működő, de azzal nem azonos
telephelyű, vagy mozgó, illetve ideiglenesen telepített egységként működtetett, közvetlen
lakossági gyógyszerellátást biztosító egészségügyi intézmény;”
14
45.	§
A Gyftv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyógyszer, az anyatej-helyettesítő tápszer, az anyatej-kiegészítő tápszer és a speciális
gyógyászati célra szánt tápszer (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: tápszer) valamint a
gyógyászati segédeszköz ismertetése (a továbbiakban: ismertetés) olyan, a gyógyszerekre,
tápszerekre és gyógyászati segédeszközökre, a gyógyszer és tápszer összetételére, hatására,
illetve a gyógyszer, a tápszer és a gyógyászati segédeszköz alkalmazására vonatkozó
kereskedelmi gyakorlat, amely kizárólag a gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati
segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult
egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek szól, vagy amelyet velük szemben
alkalmaznak.”
(2)	A Gyftv. 12. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A gyógyászati segédeszközök ismertetésével kapcsolatos, ezen fejezetben foglalt
rendelkezések a tápszerek tekintetében is alkalmazandóak.”
46.	§
A Gyftv. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hatósági bizonyítvány iránti kérelmet a közforgalmú gyógyszertárat működtető
vállalkozás a tárgynegyedévet követő második hónap első napjától a harmadik hónap 20.
napjáig nyújthatja be az egészségügyi államigazgatási szervhez, mely határidő jogvesztő. A
kérelem önellenőrzéssel a későbbiekben sem korrigálható.”
47.	§
(1)	A Gyftv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Új gyógyszertár - az ideiglenesen telepített fiókgyógyszertár kivételével - csak létesítési
engedély és működési engedély alapján működtethető. Új gyógyszertár létesítéséről - a
közforgalmú gyógyszertárak kivételével - az egészségügyi államigazgatási szerv a
gyógyszertár létesítésére irányuló kérelem beérkezését követő naptól számított huszonegy
napon belül dönt. Az új gyógyszertár létesítéséről szóló jogerős határozatot a létesítés helye
szerint illetékes települési önkormányzattal, a gyógyszertárak létesítésére és működtetésére
vonatkozó határozatokat a Magyar Gyógyszerészi Kamarával is közli a hatóság.”
(2)	A Gyftv. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A gyógyszertárak működésével összefüggő engedélyezési eljárások során az
egészségügyi államigazgatási szerv az eljárást felfüggesztheti, ha az ügy érdemi eldöntése
olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik,
vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése
nélkül megalapozottan nem dönthető el.”
48.	§
15
A Gyftv. 49. §-a a következő (13)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Érvénytelen a pályázat, ha
a)	a pályázó a pályázat benyújtására nem jogosult,
b)	a pályázat hiányosan került benyújtásra
c)	a pályázat nem felel meg a pályázati felhívásban foglaltaknak, vagy
d)	azt határidőn túl nyújtották be.
(14)	Az érvénytelen pályázatot benyújtó pályázó a pályázati eljárásban, illetve annak további
szakaszában nem vehet részt.
(15)	Eredménytelen a pályázati eljárás, ha
a)	nem érkezett pályázat, vagy
b)	nem érkezett érvényes pályázat.”
49.	§
A Gyftv. A fiókgyógyszertár létesítése alcíme a következő 50/B. §-al egészül ki:
„50/B. § (1) Azon a legalább három napig tartó, előre láthatóan 20 000 fő egyidejű részvételét
meghaladó, megszakítás nélkül folyamatosan üzemelő szabadtéri rendezvényen, ahol a
rendezvény területén közforgalmú vagy fiókgyógyszertár nem működik, az egészségügyi
államigazgatási szerv kérelemre egy ideiglenesen telepített fiókgyógyszertár működtetését
engedélyezi a rendezvény időtartamára és helyszínére, ha a kérelmező megfelel e törvényben
és e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben előírt feltételeknek.
(2)	Az ideiglenesen telepített fiókgyógyszertár működtetésére a közúton történő megközelítés
figyelembevételével, a távolság szerinti sorrendiséget betartva a három legközelebb eső
közforgalmú gyógyszertárat működtető egyike kaphat engedélyt. Ha
a)	a kérelmező nem felel meg az e törvényben és e törvény felhatalmazása alapján kiadott
miniszteri rendeletben előírt feltételeknek,
b)	a három legközelebb eső közforgalmú gyógyszertár egyike sem kíván ideiglenesen
telepített fiókgyógyszertárat működtetni az adott rendezvényen, vagy
c)	az egészségügyi államigazgatási szerv ideiglenesen telepített fiókgyógyszertár
működtetésére irányuló megkeresésére - a közúton történő megközelítés figyelembevételével
-	a három legközelebb eső közforgalmú gyógyszertár 5 napon belül nem nyilatkozik,
az egészségügyi államigazgatási szerv - erre irányuló kérelem esetén - más közforgalmú
gyógyszertár működtetője részére engedélyezheti ideiglenesen telepített fiókgyógyszertár
működtetését.
(3)	A kérelmező a (1) bekezdés szerinti eljárásért miniszteri rendeletben meghatározott
mértékű igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
(4)	Az egészségügyi államigazgatási szerv ideiglenesen telepített fiókgyógyszertár
működtetésére szóló határozata fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”
50.	§
A Gyftv. 52. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
16
„(4a) Ha a legközelebb eső közforgalmú gyógyszertárral a megállapodás nem jön létre, más -
a közúton történő megközelítés figyelembevételével közelebb eső, de a létesíteni kívánt
kézigyógyszertártól legfeljebb 30 km távolságra működő - közforgalmú gyógyszertárral
köthető gyógyszerellátásra megállapodás.”
51.	§
(1)	A Gyftv. 53. § (1) bekezdése a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az ideiglenesen telepített fiókgyógyszertár működéséhez szükséges az egészségügyi
államigazgatási szerv által kiadott működési engedély.”
(2)	A Gyftv. 53. § (6) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A működési engedély tartalmazza:)
„i) ideiglenesen telepített fiókgyógyszertár esetén az a), d)-f) ponton túl a rendezvény
helyszínét és időtartamát.
(3)	A Gyftv. 53. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A gyógyszertár létesítésére, működésére szóló hatósági engedélyben foglalt jogosultság
forgalomképtelen.”
52.	§
A Gyftv. 60/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A működtető az átruházásra vonatkozó jóváhagyása esetén az 53/A. § (1) bekezdése
szerint köteles eljárni a működési engedély módosítása tárgyában.”
53.	§
A Gyftv.
a)	14. § (1) bekezdésben az „Ismertetés keretében” szövegrész helyébe az „Ismertetési
tevékenységet folytató által közvetlen vagy közvetett formában” szöveg,
b)	50. § (1) bekezdésében a „településrészen” szövegrész helyébe az „önálló településrészi
önkormányzattal (részönkormányzattal) rendelkező településrészen” szöveg
lép.
54.	§
Hatályát veszti a Gyftv. 3. § 25. pontjában az „önálló településrészi önkormányzattal
(részönkormányzattal) rendelkezik és” szövegrész.
9.	Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása
55.	§
17
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a
továbbiakban: Eftv.) 1. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A szakellátási kapacitás, illetve az ellátási terület megállapítására, módosítására,
átcsoportosítására irányuló - e törvény szerinti - eljárások felfüggeszthetőek, ha a döntés
meghozatalához előzetesen többletkapacitás-befogadási eljárást kell lefolytatni.”
56.	§
Az Eftv. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egészségügyi szolgáltatók 3 órán belül kapacitásaik 10%-át, 6 órán belül kapacitásaik
20%-át kötelesek jogszabályban meghatározottak szerint a különleges helyzet fennállásának
időtartamáig rendelkezésre bocsátani:
a)	járványügyi helyzet,
b)	egészségügyi válsághelyzet,
c)	különleges jogrend,
d)	migrációs válsághelyzet,
e)	katasztrófahelyzet, vagy
f)	egészségügyi veszélyhelyzet
fennállása esetén.”
10.	Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015.
évi CCXXIV. törvény módosítása
57.	§
Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi
CCXXIV. törvény 67. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 18. és a 19. § 2016. július 1-jén lép hatályba.”
11.	Egyéb, az egészségüggyel összefüggő' törvények módosítása
58.	§
(1)	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles
rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)
„d) az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartását vezető egészségügyi
államigazgatási szervnek az alap- és működési nyilvántartásban szereplő egészségügyi
dolgozó természetes személyazonosító adatainak, lakóhelyének és tartózkodási helyének,
valamint állampolgárságának a változásáról, valamint az egészségügyi dolgozó
elhalálozásának tényéről és időpontjáról;”
18
(2)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1)
bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)
„o) az idősek otthonában nyújtott tartós szakápolás igénybevételének módját és annak egyéb
feltételeit,”
(3)	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/O. §-sal
egészül ki:
„128/O. § A 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően dohánygyártmányt a 2016. május 19.
napján hatályos szabályoknak megfelelő fogyasztói csomagolásban
a)	2016. december 31. napjáig lehet gyártani,
b)	2017. február 28. napjáig lehet a dohány-kiskereskedelmi ellátó raktárába beszállítani,
c)	2017. május 20. napjáig lehet a kiskereskedelmi forgalomban forgalomba hozni.”
12.	Záró rendelkezések
59.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	Az 58. § (3) bekezdése 2016. május 20-án lép hatályba.
(3)	A 28-31. § 2016. május 21-én lép hatályba.
(4)	Az 1. §, a 3-10. §, a 11. § (2) bekezdése, a 12-14. §, a 16-22. §, a 23. § (1)-(3) valamint (5)
és (6) bekezdése, a 24-27. §, a 32-36. §, a 38-41. §, a 42. § (1) bekezdése, a 43. §, a 45. §, a
48.	§, az 50. §, az 52. §, az 55 és 56. §, az 58. § (1) és (2) bekezdése, a 60. § valamint az 1-3.
melléklet 2016. július 1-jén lép hatályba.
(5)	A 15. §, a 23. § (4) bekezdése és a 42. § (2) bekezdés 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6)	A 11. § (1) bekezdése és a 37. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
60.	§
(1)	A 21. §, 23. § (6) bekezdése és a 24. § e) pontja a 2004/23/EK irányelvnek az importált
szövetekre és sejtekre vonatkozó minőségi és biztonsági előírások egyenértékűségének
ellenőrzését szolgáló eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2015. április 8-i
2015/566/EU bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.
19
(2)	A 26. és 27. § valamint az 1. melléklet tervezetének a műszaki szabályokkal és az
információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos
információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-ei 2015/1535
európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
1.	melléklet a 2016. évi .... törvényhez
A Gyógyszertörvény Melléklet A) Jegyzéke a következő 74-77. sorral egészül ki:
	[A	B
	Hivatalos elnevezés (illetve más név vagy rövidítés, illetve külföldön gyakran használt más írásmód)	Kémiai név]
„74.	MTP, methcathinone thiophen analog	2-(methylamino)-1 -(thiophen-2-yl)propan-1 -one
75.	N-ethylnorketamine	2-(2-chlorophenyl)-2-(ethylamino)cyclohexanone
76.	AM-1248 azepane isomer	adamant- 1-yl[1 -(1-methylazepan-3 -yl)-1H-indol-3 -yl] methanone
77.	ADB-FUBINACA	N-[1 -(aminocarbonyl)-2,2-dimethylpropyl]-1-[(4- fluorophenyl)methyl]-1H-indazole-3-carboxamide”
20
2. melléklet a 2016. évi .... törvényhez
1. Az Eütev. 1. mellékletében foglalt táblázat 15. sora helyébe a következő sor lép:
(SZINT	EVEK		ORVOSI BÉRTÁBLA	
		FIZETESI OSZTÁLYOK		
		H	I	J)
„15	43-45	319 928	378 105	405 936”
2. Az Eütev. 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 16. és 17. sorral egészül ki:
(SZINT	EVEK		ORVOSI BÉRTÁBLA	
		FIZETESI OSZTÁLYOK		
		H	I	J)
„16	46-48	328 345	388 045	416 751
17	49-51	336 763	397 985	427 566”
21
3. melléklet a 2016. évi .... törvényhez
1. Az Eütev. 2. mellékletében foglalt táblázat 15. sora helyébe a következő sor lép:
(SZINT	EVEK	SZAKDOLGOZOIBÉRTABLA FIZETÉSI OSZTÁLYOK					
		A B	C D	E	F	G H I	J)
							
„15	43-45	118 066 124 948	140 032 145 972	166 924	244 825	258 225 285 525 313 625	341525”
2. Az Eütev. 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 16. és 17. sorral egészül ki:
(SZINT	ÉVEK	SZAKDOLGOZÓI bértábla FIZETÉSI OSZTÁLYOK									
		A	B	C	D	E	F	G	H	I	J)
„16	46-48	119 089	126 436	141 544	147 484	170 380	252 125	266 125	293 925	323 525	352 325
17	49-51	120 112	127 924	143 056	148 996	173 836	259 425	274 025	302 325	333 425	363 125”
22
INDOKOLÁS
az egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló
2016. évi ... törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Törvényjavaslat az alábbi fő célkitűzések megvalósítására tesz javaslatot.
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
A természetes fürdővizek monitorozásához kapcsolódó felügyeleti díj első alkalommal
történő befizetési határidejének módosítása miatt szükséges.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban:
Ebtv.) módosítása
Pontosításra kerülnek az egészségügyi szolgáltatások igénybevételi feltételei, a pénzbeli
ellátások és a méltányossági kérelmek benyújtásának szabályai, valamint a pénzbeli ellátások
esetében az ügyintézési határidő definiálása is világosabbá válik. A gyermekápolási-táppénz
igénybevételének szabályai igazságosabbá válnak azáltal, hogy a két szülő együttesen
ugyanannyi számú gyermekápolási-táppénzre szerezhet jogosultságot, mint az egyedülálló.
Továbbá a módosítások és egyéb korrekciók, mind a biztosítottak, mind a munkáltatók
számára elősegíti az egyszerűbb és egyértelműbb jogalkalmazást, valamint az
Egészségbiztosítási Alap védelmét.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) módosítása
Az Eütv. módosítása megteremti azt a jogi eszközt, amely révén lehetővé válik az
egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetése. Ezáltal hatékonyan kezelhetők lesznek azok a
helyzetek, amelyek esetén az állami szervek fokozottabb intézkedésére van szükség,
ugyanakkor még a különleges jogrend bevezetése nem indokolt, illetve nem lehetséges. A
módosítás a hatékony betegellátást, valamint feladatteljesítést szolgálja, mivel az új előírások
alapján az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetését követően a kormányhivatal
adminisztratív, hatósági intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy a lakosság
egészségügyi ellátása biztosított legyen.
A szövetek külföldről történő behozatalával, illetve külföldre történő kivitelével, a
szöveteknek és sejteknek a recipiens részére történő közvetlen eljuttatásával kapcsolatos
rendelkezésekkel, valamint az Unió területére harmadik országból történő szövetbehozatal
eseteire vonatkozó szabályokkal foglalkozó, a Bizottság 2015/566 irányelvének a
jogharmonizációja érdekében szükséges az Eütv. vonatkozó részének módosítása.
Továbbá a módosítás több felhatalmazó rendelkezést tartalmaz, így a szakorvosképzés
ösztöndíjairól és támogatásairól rendelkező végrehajtási rendeletének megalkotására adott
felhatalmazásokat pontosítja; megteremti a lehetőséget a mentés során történő (prehospitális)
gyógyszeralkalmazás jogszabályi hátterének megalkotására; továbbá az állami és nem állami
szervezetek hazai és nemzetközi egészségügyi segítségnyújtására vonatkozó szabályok,
23
valamint a taktikai medicina ellátás szakmai minimumfeltételeiről, az elsősegélynyújtás
rendszeréről, valamint a halálos tömegszerencsétlenségek áldozatainak azonosítására irányuló
tevékenységről szóló rendeletek - belügyminiszterrel egyetértésben történő - kiadására.
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény módosítása
Az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre
vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet alapján az új
pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló 55/2014. (XII.
30.) EMMI rendelet Új Pszichoaktív Jegyzékén szereplő vegyületek kockázatértékelését a
Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Országos Addiktológiai Centruma (a továbbiakban:
OAC) végzi.
A kockázatértékelés során az OAC meghatározott intézmények bevonásával az alábbi
szempontokat vizsgálja:
a)	a kérdéses anyag kiválthat-e függőségi állapotot és a központi idegrendszer izgalmát vagy
depresszióját, melyek hallucinációkat vagy motoros vagy ítélőképességi vagy magatartásbeli
vagy felfogóképességi vagy kedélyállapoti zavarokat hoznak létre, vagy a P1, P2, P3 vagy P4
jegyzéken szereplő valamely anyaghoz hasonló visszaélést és káros hatást, és
b)	okkal feltételezhető-e, hogy az anyag közegészségügyi és szociális problémát jelentő olyan
visszaélésre ad vagy adhat lehetőséget, amely indokolja annak az emberi alkalmazásra kerülő
gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005.
évi XCV. törvény Mellékletébe történő felvételét.
Az OAC a kockázatértékelésének eredményére tekintettel javasolta az emberi felhasználásra
kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény kábítószerrel egy tekintet alá eső
veszélyes pszichotróp anyagokat tartalmazó A) Jegyzékének, 4 új egyedi pszichoaktív
anyaggal (MTP, AM-1248 azepane isomer, N-ethylnorketamine, ADB-FUBINACA) való
bővítését annak érdekében, hogy ezek az anyagok szigorúbb elbírálás alá essenek.
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes
szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása
A jelen törvénymódosítás célja, egyrészt a dohányzást imitáló elektronikus eszközök
forgalomba hozatalának szabályozása és népszerűsítésük tiltása rendezvényeken és
tevékenységekkel, valamint népszerűsítésük tiltása az egyes személyek részére nyújtott
szponzorálással. A törvénymódosítás célja továbbá a dohányzás fogalmának a kiterjesztése a
forgalomban megjelenő új dohánytermékek használatára is.
A 2014/40/EU irányelv kimondja, hogy a tagállamok szabályozhatják vagy betilthatják a
dohánytermékekhez használt tartozékokat, valamint szabályozhatják és betilthatják a dohány-
vagy kapcsolódó termékek bizonyos típusaihoz megjelenésükben hasonló termékeket. Ezen
lehetőséggel élve jelen törvényjavaslatban foglalt rendelkezések elfogadása esetén a
dohányzást imitáló elektronikus eszközökre, és minden új dohánytermékként megjelenő
termékre - a nikotint nem tartalmazó termékekre is - vonatkozik majd az Irányelvnek
megfelelő szabályozás.
A dohányzást imitáló elektronikus eszköz és minden újonnan megjelenő dohánytermék-
kategóriába tartozó termék használata során keletkező kibocsátás - a nikotin tartalomtól
függetlenül - az eszközt nem használók számára is egészségkockázatot jelent. Az
egészségkockázat csökkentése érdekében a zárt légterű közforgalmú helyeken és a nyílt
24
légterű közforgalmú helyek egy részén is indokolt ezen eszközök használatának tiltása,
függetlenül a nikotintartalomtól.
Magyarországon rosszabbak a dohányzási szokásokra, gyakoriságra vonatkozó adatok, mint
az Európai Unió legtöbb országában, amely indokolttá teszi, hogy Magyarországon
egészségvédelmi indokok - azaz a közegészség, különösen a gyermekek és a fiatalok
egészsége védelmének növelése érdekében - alapján bevezetésre kerüljenek a rendelkezések.
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a
továbbiakban: Eütev.) módosítása
A gyakorlati tapasztalatok alapján módosítani szükséges a pontszerző kötelező
továbbképzésére fordított idő munkanapjainak számát, valamint a munkaidő-beosztás
közlésének idejére vonatkozó szabályokat.
Az Eütev. szakorvosképzéshez kapcsolódó módosítását a szakorvosképzéshez kapcsolódó
jogszabályi változások gyakorlati alkalmazása indokolják.
A törvény az Eütev. 1. és 2. mellékletének módosításával a nyugdíjkorhatár 65 évre emelésére
tekintettel biztosítja, hogy a megnövekvő jogviszonyban töltött időre az egészségügyi
ágazatban is biztosítva legyen az illetmény-előmenetel.
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény
A jogszabály kiegészítése a könnyebb és egyértelmű alkalmazhatóság elősegítése érdekében a
kábítószer felelős személy, valamint a kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal és új
pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekre kiadott engedélyek hatósági
nyilvántartása vonatkozásában.
Meghatározásra kerül, hogy a mentés során történő gyógyszeralkalmazásra az egészségügyért
felelős miniszteri rendeletében foglaltak vonatkoznak.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a
továbbiakban: Gyftv.) módosítása
A nagy látogatottságú rendezvényeken résztvevők gyógyszerellátásának elősegítése
érdekében egy új gyógyszertár típus, a helyszínre ideiglenesen telepített fiókgyógyszertár
engedélyezésének és működésének szabályai kerültek kialakítására.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a
továbbiakban: Eftv.) módosítása
Pontosításra kerül, hogy mely esetekben szükséges - illetve lehetséges - az egészségügyi
intézmények meghatározott kapacitásainak felszabadítása. A kapacitások átadása révén
lehetőség nyílik a rendkívüli helyzet kezeléséhez szükséges többlet egészségügyi ellátó
kapacitás biztosítására, valamint a személyzet átirányítására a veszélyhelyzettel nem érintett
területekről olyan helyszínre, ahol az adott helyzet felszámolása érdekében fokozott humán
erőforrásigény jelentkezik. A felszabaduló kapacitások révén a rendkívüli helyzettel érintett
25
területekről történő betegátvétel eredményeként lehetőség nyílik rendkívüli eseménnyel
érintett területek tehermentesítésére.
Egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosítása
A törvényben foglalt módosítás elősegíti az egészségügyi dolgozók alap- és működési
nyilvántartását vezető egészségügyi államigazgatási szerv eljárásainak eredményesebb
lefolytatását.
Az idősek otthonaiban új férőhelyek kialakításával vagy a meglévő férőhelyek
átminősítésével egy komplex (egészségügyi és szociális), új ellátási forma jön létre. Az
előterjesztés ezen új ellátási forma bevezetéséhez szükséges rendeletek megalkotására ad
felhatalmazást a Kormány részére.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.
évi CXXVII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme kiegészül azon átmeneti
rendelkezéssel, amely meghatározza, hogy a dohánygyártmányt a 2016. május 19. napján
hatályos szabályoknak megfelelő fogyasztói csomagolásban mely időpontig lehet gyártani, a
dohány-kiskereskedelmi ellátó raktárába beszállítani, valamint a kiskereskedelmi
forgalomban forgalomba hozni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. és a 4. §-hoz
Technikai jellegű módosítás, tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos jogszabályban kettő (6)
bekezdés található.
A 2. §-hoz
Szükséges a jogszabályban a rendelet által érintett felügyeleti díj első alkalommal történő
befizetésének időpontját módosítani, úgy, hogy az a későbbiekben megjelenő
kormányrendelethez igazodhasson, így ne legyen ellentmondás a vonatkozó jogszabályok
között.
A 3. §-hoz
A gyógyszertárakkal kapcsolatos hatósági feladatok 2015. március 1-jétől az OGYEI
feladatkörébe tartoznak. Az ezzel szorosan összefüggő, a gyógyszertári ügyelettel és
készenléttel kapcsolatos hatósági feladatokat is az OGYEI-nek kell ellátnia.
Az 5. §-hoz
Az egészségügyi technológia befogadási eljárás során az egyes előzetes befogadási
eljárásfajták esetében - a Ket.-ben foglalt felhatalmazás alapján - az ügyintézési határidők
törvényi szintű nevesítése szükséges.
A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi
CLXXXVI. törvény 2016. január hó 1. napjával akként módosította a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban:
26
Ket), hogy a hatósági eljárásokra vonatkozó ügyintézési határidő szabályozása, amennyiben
az a Ket-ben rögzítettől hosszabb határidőt engedélyez, kizárólag törvényi szinten valósulhat
meg. Ennek megfelelően az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba
történő befogadásának alapelveiről, feltételrendszeréről és részletes szabályairól, valamint a
már befogadott technológiák körének felülvizsgálatáról és módosításáról szóló 180/2010. (V.
13.) Korm. rendeletből az ügyintézési határidőre vonatkozó szakasz hatályon kívül helyezésre
került, egyúttal az Ebtv. 19/A. §-a kiegészült az (1b) bekezdéssel, mely kizárólag az új
eszközt nem igénylő új orvosi eljárásokra vonatkozó határidőt rögzíti, azonban az új eszközt
igénylő eljárások esetében, valamint a korábban befogadott eszköz, orvosi eljárás új
indikációban való alkalmazására irányuló kérelmek esetében a határidőt jelenleg egyik
jogszabály sem nevesíti.
A 6. §-hoz
Az Ebtv. 26. § (4) bekezdés a) pontja jelenleg arról rendelkezik, hogy nem nyújtható
méltányosságból támogatás olyan gyógyszerhez, amelyre vonatkozóan a Gyftv. szerinti
támogatásba való befogadást a forgalomba hozatali engedély jogosultja a méltányossági
kérelem benyújtását megelőző 5 évben kérelmezte, és az OEP elutasító határozatot hozott. Ez
alól eddig egyetlen kivétel került megfogalmazásra az elutasítás okaként, a költségvetési
fedezet hiányára történő utalással. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy nagy
számban azon kérelmek esetén kell alkalmazni a fenti jogszabályi rendelkezést, amikor a
Gyftv. rendelkezései alapján az adott készítmény társadalombiztosítási támogatásba történő
befogadásához az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletének módosítása is
szükséges. Amennyiben a rendelet kihirdetésére nem kerül sor, úgy az OEP a 90. nap
elteltével a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján bírálja el a kérelmet, vagyis azt
elutasítja. Amennyiben pedig a miniszteri rendelet kihirdetésére sor kerül, de a kihirdetett
miniszteri rendelet nem tartalmazza a befogadás feltételét jelentő módosítást, az OEP-nek a
kérelmet szintén el kell utasítania. Az Ebtv. módosítása szükséges annak érdekében, hogy a
továbbiakban az egyedi méltányosságból történő támogatás lehetősége elérhető maradjon a
betegek számára azokban az esetekben, amikor az adott készítmény társadalombiztosítási
támogatásba való befogadása iránti kérelem a fentiekben foglaltak alapján kerül elutasításra,
és a forgalomba hozatali engedély jogosultja az elutasítást követően ismételten benyújtotta az
egészségbiztosítóhoz a támogatásba történő befogadás iránti kérelmét.
A 7. §-hoz
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint
belföldinek minősülő személyek esetében a biztosítási jogviszony megszűnését követően az új
biztosítási vagy jogosulti jogviszony létesítésére és annak nyilvántartásba való bejelentésére
és bejegyzésére 45 napos passzív jogosultsági idő áll az érintettek rendelkezésére. A Tbj.
szerint külföldinek minősülő munkavállalók esetében az egyéb egészségügyi jogosultság
megszerzése kizárt, így a passzív jogosultság esetükben nem értelmezhető. Fontos kiemelni
továbbá, hogy a tartózkodási engedély is a munkaviszony időtartamára kerül kiállításra.
A 8. §-hoz
A társadalombiztosítási támogatás elszámolásának ellenőrzése során szükséges lehetővé tenni,
hogy az ellenőrzést végző az elszámolt mennyiséget a beszerzés és készlet ellenőrzésével is
vizsgálhassa. Az egyedi méretvétel alapján (rendelésre) készített gyógyászati segédeszközök
27
gyártói kivételt képeznek, mivel nem készterméket, hanem alapanyagot vásárolnak, így a
tételes összehasonlítás nem kivitelezhető.
A 9. §-hoz
Az Ebtv. 38/C. § (1) bekezdése mind a finanszírozási, mind az ártámogatási szerződés
megszűnése esetére lehetőséget ad az egészségbiztosítónak záró ellenőrzés lefolytatására,
azonban a módosítani javasolt bekezdések csak a finanszírozási szerződések megszűnésekor
elrendelt záró ellenőrzésekre tartalmaznak rendelkezéseket, így indokolt azoknak az
ártámogatási szerződésre vonatkozó kiegészítése.
A 10. §-hoz
Szükséges megteremteni a lehetőségét annak, hogy az együttélő szülők összesen (apa-anya
együtt) ugyanannyi napnyi gyermekápolási-táppénzre szerezhessenek jogosultságot, mint az
egyedülálló szülő.
A módosítás továbbá jelentős ügyintézési határidő csökkenést és bürokráciacsökkentést is
eredményez, hiszen a gyermekápolási táppénz igénylése esetén nem kell belföldi jogsegélyt
igénybe venni annak megállapítására, hogy a másik szülő hány nap gyermekápolási táppénzt
használt már fel.
A 11. §-hoz
A pénzbeli ellátások iránti kérelmeket jelenleg a foglalkoztatók az OEP által rendszeresített
nyomtatványkitöltő program segítségével töltik ki és állítják elő. Az így előállított
nyomtatványt jelenleg is be lehet nyújtani ügyfélkapun keresztül elektronikusan, illetve
nyomtatást követően postai úton, illetve személyesen.
2016.	január 1-jétől a pénzbeli ellátások iránti kérelmek elbírálására is vonatkozik a sommás
eljárás. Az ügyintézés gyorsítása érdekében szükséges, hogy a foglalkoztató kizárólagosan
elektronikus úton tudja továbbítani a biztosított pénzbeli ellátás iránti kérelmét. A
módosítással jelentősen csökkennének a hiánypótlási eljárások, ugyanis az ügyfélkapun
keresztül csak a hiánytalanul, hibátlanul kitöltött nyomtatványokat lehet beküldeni, hiszen a
nyomtatványkitöltő program figyelmeztet a hibásan kitöltött mezők tekintetében. Az ügyfelek
hamarabb juthatnak az ellátásokhoz, hiszen a kérelem gyorsan (szinte azonnal) beérkezik a
hivatalba és nem kell a postázás, iktatás, rögzítés idejét kivárni.
A módosítás többlet terhet nem ró a foglalkozatókra, hiszen évek óta a NAV felé is
kizárólagosan elektronikusan történik a bevallás.
A függő hatályú döntéshez a Ket. szabályai szerint akkor kapcsolódnak joghatások, ha a
kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem
döntött és az eljárást nem szüntette meg. Tekintettel arra, hogy a csecsemőgondozási díj és a
gyermekgondozási díj iránti kérelem a jogosultság megnyílását megelőzően is benyújtható,
szükséges arról rendelkezni, hogy mely időponttól kell számolni a -Ket. szerinti - két
hónapnyi határidőt. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a baleseti táppénzre irányuló
kérelem azért nem bírálható el, mert a baleset üzemiségére vonatkozóan még nem született
döntés.
A 12. §-hoz
28
A pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása, valamint ellenőrzési eljárás
során javasolt, az ügyintézés gyorsítása érdekében, hogy ha a bevallásra kötelezett nem
teljesítette bevallási kötelezettségét, a mulasztás pótlására az állami adóhatóság tegye meg a
szükséges intézkedést. Az ügyintézést ugyanis gyorsítja, ha nem az egészségbiztosítási szerv
hívja fel a bevallásra kötelezettet a mulasztás pótlására, hanem rögtön az állami adóhatóság
teszi meg a szükséges intézkedést.
A 13. §-hoz
Az Ebtv. 2015. január 1-jétől lehetővé teszi az elektronikus kapcsolattartást egyes
méltányossági eljárások esetében is. Indokolt ennek további bővítése egyrészről a ritka
lizoszómális tárolási betegek méltányossági kérelmének elbírálásával kapcsolatban, valamint
a támogatással rendelhető gyógyászati segédeszköz többletmennyiség iránti méltányossági
kérelmek alapján induló eljárások esetével.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szóhasználatához igazodva a
„fogyatékos gyermek” elnevezés helyett indokolt a „sajátos nevelési igényű gyermek”
elnevezés alkalmazása az Ebtv. 22. § (4) bekezdésében is.
A 14. §-hoz
A kényelmi szolgáltatások rendeletben történő meghatározására vonatkozó törvényi
felhatalmazás deregulációja indokolt, tekintettel arra, hogy az intézmények a kényelmi
szolgáltatásokért törvényi szabályozás alapján jelenleg is kérhetnek térítési díjat az azokat
igénybevevő ellátottaktól. Ezen ellátásokról szóló jegyzéket az intézmények kötelesek jól
látható helyen elérhetővé tenni. Továbbra is javasolt a legalacsonyabb szintre, azaz
intézményi szintre bízni annak szabályozását, hogy milyen - a beteg egészségi állapota által
nem indokolt - nem egészségügyi szolgáltatásokért (pl.: kényelmi) milyen díjat kérhet az
adott intézmény.
A 15. §-hoz
Szükséges a mentés során történő (prehospitális) gyógyszeralkalmazás szabályainak az
egészségügyért felelős miniszter által történő meghatározása.
A 16. §-hoz
E rendelkezés a működési nyilvántartás nyilvános, bárki által megismerhető adatok körét
kiegészíti az egészségügyi tevékenység szüneteltetésének tényével.
A 17. §-hoz
Az Eütv. XIV. Fejezetének címe módosul, tekintettel arra, hogy a fejezet ezentúl az
egészségügyi veszélyhelyzetekre vonatkozó szabályokat is tartalmazni fogja.
A 18. §-hoz
29
A korábbi szabályozás lehetővé tette, hogy az egészségügyért felelős miniszter javaslatot
tegyen az egészségügyi válsághelyzet felszámolása érdekében igénybe vehető erőkről és
eszközökről, ugyanakkor a Kormány nem engedélyezhette, illetve rendelhette el ezen erők és
eszközök használatát. A módosítás megteremti ennek a lehetőségét.
A 19. §-hoz
Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra való felkészülés számos téma- és tárgykörre kiterjed,
azonban a felkészülés koordinációjára, illetve a közreműködők összegyűjtésére és a
közreműködés hatékonyságának előzetes értékelésére nem. A hatékony reagálás érdekében a
felkészülésnek ez is része kell, hogy legyen.
Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásnak ki kell terjednie a válsághelyzet felszámolásához
szükséges irányítási és vezetési koordinációs rend bevezetésére, valamint a feladatok,
erőforrások és eszközök koordinálására is, hiszen enélkül a hatékony feladatellátás nem
valósulhat meg. A módosított, szükség szerint centralizált vezetési rend biztosítja minden - a
betegek és sérültek gyors és szakszerű ellátásához - szükséges intézkedés időben történő
meghozatalát.
A 20. §-hoz
Az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetésének lehetősége révén kezelhetővé válnak azok az
események, amelyek során az állami szervek - a normál működéshez képest - fokozottabb
intézkedésére van szükség, ugyanakkor a különleges jogrend bevezetése még nem indokolt.
Ilyen helyzet többek között az árvíz-helyzet is (pl. 2016 februárjában), ahol a
katasztrófavédelem és honvédség erői is bevonásra kerültek, illetve voltak víz által elzárt,
nehezen megközelíthető települések is, ahol emiatt már nem volt megfelelő például az
alapellátás biztosíthatósága. Annak érdekében, hogy az alapellátás ilyen helyzetekben is
biztosított legyen, a háziorvost ki kell rendelni erre a feladatra, de erre eddig csak a
különleges jogrend kihirdetésekor, - azaz a védekezés egy sokkal magasabb szintjén - volt
lehetőség.
A katasztrófavédelemről szóló törvény szerinti katasztrófaveszély (azaz különleges jogrend
bevezetését még nem igénylő, de az állami szervek részéről fokozott tevékenységet igénylő
helyzetek) esetén az egészségügyi feladatatok biztosítása érdekében a fővárosi és megyei
kormányhivatal egészségügyi veszélyhelyzet hirdethet. Az egészségügyi veszélyhelyzet
kihirdetésével a kormányhivatal adminisztratív, hatósági intézkedéseket hozhat annak
érdekében, hogy a lakosság egészségügyi ellátása biztosított legyen. Ez esetben módosíthatja
a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátáson belül a tevékenységek szakmai megoszlását, az
ellátási terület határait, a betegbeutalás rendjét, egészségügyi dolgozókat rendelhet ki,
valamint az Állami Egészségügyi Tartalékból egészségügyi anyagot és eszközt igényelhet.
Egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetése esetén haladéktalanul értesíteni szükséges a
minisztert, illetve az országos tisztifőorvost. Az egészségügyi veszélyhelyzet időtartama a 10
napot nem haladhatja meg. A miniszter jóváhagyásával egészségügyi veszélyhelyzet
hirdethető ki akkor is, amikor katasztrófahelyzet nem áll fenn, de az egészségügyi feladatok
más módon nem biztosíthatók.
A 21. §-hoz
30
Jogharmonizációs kötelezettségből adódóan szükséges a Bizottság 2015/566 irányelve
rendelkezéseinek átültetése a hazai jogrendbe. Az irányelv szövetek külföldről történő
behozatalával, illetve külföldre történő kivitelével, a szöveteknek és sejteknek a recipiens
részére történő közvetlen eljuttatásával kapcsolatos rendelkezésekkel, valamint az EU
területén kívüli harmadik országból történő szövetbehozatallal foglalkozik.
A 22. és a 25. §-hoz
Technikai jellegű módosítás, tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos jogszabályban kettő
244/C. § található.
A 23.§-hoz
Az egészségügyi veszélyhelyzet definíciójának bevezetésére, illetve az egészségügyi
válsághelyzet kezelésének, feladat- és hatáskörének módosítására tekintettel szükséges
módosítani a vonatkozó kormányrendelet felhatalmazó rendelkezését annak érdekében, hogy
az valamennyi szükséges és indokolt tárgykörre kiterjedjen.
A miniszter felhatalmazást kap, hogy az állami és nem állami szervezetek hazai és
nemzetközi egészségügyi segítségnyújtására vonatkozó szabályokat, valamint az ilyen
tevékenységet végzők nyilvántartására és felkészítésére vonatkozó szabályokat rendeletben
határozza meg. A rendelet megalkotásával lehetőség nyílik az egészségügyi segítségnyújtás
szabályozott és szakmailag ellenőrzött keretek között történő megvalósítására.
A felhatalmazó rendelkezések megalkotásával lehetővé válik egy, a Belügyminisztérium
egyetértésével bíró EMMI rendelet kiadása a taktikai medicina ellátás szakmai
minimumfeltételeiről, az elsősegélynyújtás rendszeréről, valamint a halálos
tömegszerencsétlenségek áldozatainak azonosítására irányuló tevékenységről. A taktikai
medicina számos elemében elkülönül mind a sürgősségi ellátás, mind pedig a honvéd és
katasztrófa-orvostan elemeitől, ezért a szakterületre vonatkozó speciális szabályokat az
ellátók és az ellátottak érdekében miniszteri rendeletben szükséges szabályozni. Szükséges
szabályozni továbbá a rendőri műveletek során alkalmazott sérültellátás és elsősegélynyújtás
képzések tematikáját, az oktatásra jogosultak körét, az oktatásban részt vevők kompetenciáit
is. A halálos tömegszerencsétlenségek áldozatainak Interpol szabvány szerinti azonosításának
feltételrendszerét szintén miniszteri rendeletben szükséges szabályozni.
Továbbá pontosításra kerül a szakorvosképzés ösztöndíjairól és támogatásairól rendelkező
végrehajtási rendelet megalkotására adott felhatalmazás.
A mentés során történő (prehospitális) gyógyszeralkalmazás szabályainak jogszabályi
meghatározása érdekében szükséges az egészségügyért felelős minisztert felhatalmazó
rendelkezés megalkotása.
A 24. §-hoz
A rendelkezés technikai módosítást végez el és szövegcserés pontosításokat tartalmaz.
A 26. és 27. §-hoz
31
A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Országos Addiktológiai Centruma a kábítószerekkel és
pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről,
valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV.
2.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően elvégezte az új pszichoaktív anyaggá
minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet Új
Pszichoaktív Jegyzékén szereplő 4 vegyület (MTP, AM-1248 azepane isomer, N-
ethylnorketamine, ADB-FUBINACA) kockázatértékelését. Ennek során megállapította, hogy
azok a jogszabályban foglaltak szerint veszélyt jelentenek, így kezdeményezte az anyagok
felvételét a pszichotróp anyagok listájára. Ezzel lehetővé válik az előállítókkal és
terjesztőkkel szembeni szigorúbb fellépés.
A 28. §-hoz
Az Nvt. értelmező rendelkezésében módosításra kerül a dohányzás fogalma. A dohányzás
fogalmának kiterjesztésével dohányzásnak minősül a forgalomban megjelenő új
dohánytermékek használata is.
A 29. §-hoz
Az elektronikus cigaretta forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok kiterjesztésre kerülnek
a dohányzást imitáló elektronikus eszközök forgalomba hozatalára.
A 30. §-hoz
Az Nvt. felhatalmazó rendelkezései kiegészítésre kerülnek azzal a rendelkezéssel, hogy a
dohányzást imitáló elektronikus eszközökre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékének
megállapítására is felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter az adópolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben.
A 31. §-hoz
Szabályozásra kerül az elektronikus cigaretta és a dohányzást imitáló elektronikus eszközök
belföldön történő népszerűsítésének tilalma is a rendezvényeken, azaz nemcsak abban az
esetben, ha annak határokon átnyúló hatása lehet.
A 32. §-hoz
A gyakorlati igények alapján módosítani szükséges a pontszerző kötelező továbbképzésére
fordított idő munkanapjait. A módosítás lehetővé teszi, hogy egymást követő két évben
összevonható legyen a továbbképzésre figyelembe vehető idő, azzal, hogy amennyiben az
egészségügyi dolgozó jogviszonya megszűnik, munkáltató váltás, új jogviszony létesítése
esetén a felhalmozott és fel nem használt munkanapok nem vihetők át az új munkáltatóhoz.
A 33. §-hoz
32
Az átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a módosított szabályozás a szakorvosképzésüket
2015.	július 1-je és a módosítás hatályba lépése közötti időszakban képzést megkezdőkre is
alkalmazható legyen.
A 34. §-hoz
Az átmeneti rendelkezések biztosítják az orvosok, egészségügyi szakdolgozók és egyes
egészségügyben dolgozók módosított illetmény-, illetve bértáblájának 2016. január 1-jétől
történő visszamenőleges alkalmazását.
A 35. §-hoz
A nyugdíjkorhatár 65 évre emelése miatt annak érdekében, hogy a megnövekvő
jogviszonyban töltött időre is biztosítottá váljon az illetmény-előmenetel, 2016. január 1-jével
módosult a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 3. számú
melléklete, amely szerint a korábbi A-J fizetési osztályhoz tartotó 14. fizetési fokozatok
kiegészítésre kerültek minden fizetési osztályban további 3 fizetési fokozattal. Az orvosok,
egészségügyi szakdolgozók és egyes egészségügyben dolgozók illetmény-, illetve bértáblája
jelenleg 15 fizetési fokozatot tartalmaz. A módosítással mindkét bértábla kiegészítésre kerül
további 2-2 fizetési fokozattal, annak érdekében, hogy a megnövekvő jogviszonyban töltött
időre az egészségügyi ágazatban is biztosítva legyen az illetmény-előmenetel.
A 36. §-hoz
A rendelkezés a pontszerző kötelező továbbképzésére fordított idő munkanapjainak jelenlegi
3 munkanapról 5 munkanapra történő módosítását tartalmazza. A módosítás lehetővé teszi,
hogy egymást követő két évben összevonható legyen a továbbképzésre figyelembe vehető
idő, azzal, hogy mennyiben az egészségügyi dolgozó jogviszonya megszűnik, abban az
esetben munkáltató váltás, új jogviszony létesítése esetén a felhalmozott és fel nem használt
munkanapok nem vihetők át az új munkáltatóhoz.
A gyakorlati igények alapján módosítani szükséges a munkaidő-beosztás közlésének idejét. A
jelenlegi egy hónapos közlési határidő 15 napra módosul.
A módosítás a szakorvosképzéshez kapcsolódó jogszabályi változásokból fakadó, a működési
tapasztalatok alapján indokolttá vált korrekciókat tartalmazza. A rezidensek külső
képzőhelyen végzett szakmai gyakorlati idejére vonatkozó szabályok módosulnak a gyakorlati
igényeknek megfelelően. A módosítással lehetővé válik, hogy a rezidens adott esetben a
jelenlegi 200 nap helyett, teljes naptári évben külső képzőhelyen töltse a képzését.
A rendelkezés továbbá szövegcserés pontosításokat tartalmaz.
A 37. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
33
A 38. és a 43. §-hoz
A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal kapcsolatos hatósági tevékenység törvényi és
kormányrendeleti szintű szabályainak összhangját teremti meg a módosítás.
A 39. §-hoz
Amennyiben a forgalomba hozatali engedélyben foglaltak szerint megfelelően legyártott
gyógyszer hamisítási vagy illegális tevékenység miatt kikerül a legális ellátási láncból (esetleg
az illegális folyamat után vissza is kerül), minősége és a gyártási tétel többi részének
minősége már nem igazolható, így ennek okán is szükséges a gyógyszerhatóság intézkedése,
hogy ezek a gyógyszerek a felhasználóhoz ne juthassanak el.
Közegészségügyi, gyógyszerbiztonsági okból sok esetben már a minőségi hiba gyanúja esetén
is indokolt a forgalmazás ideiglenes felfüggesztése addig, amíg az OGYEI a szükséges
adatokat bekéri és értékeli, és ennek alapján döntést hoz a gyógyszer további sorsáról
(kivonás, felfüggesztés megszüntetése stb.).
A gyógyszerek forgalmazásával kapcsolatosan a jogszabályon belüli koherencia
megteremtése szükséges az újonnan bevezetett jogintézmények költségei vonatkozásában.
A 40. §-hoz
A gyógyszerek forgalmazásával kapcsolatosan a jogszabályon belüli koherencia
megteremtése szükséges az újonnan bevezetett jogintézmények vonatkozásában.
A 41. §-hoz
A forgalmazás felfüggesztése az esetek nagy részében ideiglenes jellegű, végzés formában
meghozott döntés, ezt szükséges a jogszabályban megjeleníteni.
A 42. §-hoz
Az egyedi gyógyszerbeszerzés és az indikáción túli gyógyszerrendelés kedvezményezettjei
betegséggel küzdő magánszemélyek. Ezek az eljárások ennek megfelelően igazgatási-
szolgáltatási díj mentesek, ezt szükséges kimondani az egységes jogértelmezés érdekében.
Továbbá a mentés során történő (prehospitális) gyógyszeralkalmazás szabályainak
jogszabályi meghatározása érdekében szükséges az egészségügyért felelős minisztert
felhatalmazó rendelkezés megalkotása.
A 44. §-hoz
A nagy látogatottságú rendezvények, fesztiválok (Sziget, Volt) esetében igényként merült fel
a gyógyszerellátás biztosítása, amelyre megoldást jelenthet egy új forgalmazási lehetőség, az
ideiglenesen telepített fiókgyógyszertár működtetése.
A 45. §-hoz
34
A gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközhöz hasonlóan a közfinanszírozásban
részesülő, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek esetében is szükséges
megteremteni az ismertetés ellenőrzésének jogszabályi feltételeit.
A 46. §-hoz
A kisforgalmú gyógyszertárak működési célú támogatására vonatkozó eljárási szabályok és a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezései közötti összhang megteremtése.
A 47. §-hoz
A 44. § szerinti, ideiglenesen telepített fiókgyógyszertár esetében az egyéb gyógyszertáraktól
eltérően csak működési engedély szükséges.
A 48. §-hoz
A közforgalmú gyógyszertárak létesítése pályázat útján lehetséges. A tapasztalatok azt
mutatják, hogy szükséges az érvénytelen, illetve eredménytelen pályázat kritériumait is
jogszabályban meghatározni.
A 49. §-hoz
A 44. § szerinti, ideiglenesen telepített fiókgyógyszertár engedélyezésére és működtetésére
vonatkozó szabályok meghatározása.
Az 50. §-hoz
Jelenleg a kézigyógyszertár ellátására vonatkozó megállapodás megkötése tekintetében a
felek (háziorvos és a közforgalmú gyógyszertár működtetője) szerződéskötési szabadsággal
rendelkeznek. A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt körülhatárolni azoknak a
gyógyszertáraknak a körét, amelyekkel szerződést köthet egy adott kézigyógyszertár
működtetője. A javasolt 30 km-es távolsági korlát azzal a jelenleg is hatályos rendelkezéssel
együtt, miszerint egy közforgalmú gyógyszertár legfeljebb négy kézigyógyszertár ellátására
köthet megállapodást, megfelelően gátolja a kézigyógyszertárak koncentrálását egy adott
közforgalmú gyógyszertárhoz.
Az 51. §-hoz
A 44. § szerinti, ideiglenesen telepített fiókgyógyszertár engedélyezésére és működtetésére
vonatkozó további szabályok meghatározása.
Az új Ptk. bevezetésével szükségessé vált a gyógyszertár létesítésére és működtetésére szóló
engedély forgalomképtelenségének kimondása. Tekintettel arra, hogy a közforgalmú
gyógyszertár, mint egészségügyi intézmény működtetésére jogosító engedély közigazgatási
eljárás eredménye, nem tekinthető kötelmi jogviszony alapján keletkező vagyoni értékű
jognak, ezért jogátruházás alapján a működési engedély jogosultjának személye nem
módosítható.
Az 52. §-hoz
35
Szükséges előírni, hogy a személyi jog átruházást követően kezdeményezni kell a működési
engedély módosítását, mivel az nem következik automatikusan az előzőekből.
Az 53. és 54. §-hoz
Egyértelművé válik, hogy az ismertetés ellenőrzése kiterjed mind a közvetlen, mind a
közvetett formában nyújtott ajándék, anyagi előny, természetbeni juttatás vizsgálatára.
Kizárólag fiókgyógyszertárak létesítése esetén elvárás a településrészi önkormányzat
(részönkormányzat) megléte, ezért a településrész fogalma, valamint a fiókgyógyszertár
létesítésére vonatkozó rendelkezések módosulnak.
Az 55. §-hoz
A kapacitás-átcsoportosítási eljárás, illetve az ellátási terület módosítására irányuló eljárás
felfüggesztését szükséges törvényi szinten lehetővé tenni azokban az esetekben, amikor az
átcsoportosítást, módosítást megelőzően le kell folytatni a többletkapacitás-befogadási
eljárást.
Az 56. §-hoz
A korábban hatályos rendelkezés alapján az egészségügyi szolgáltatók 3 órán belül
kapacitásaik 10%-át, 6 órán belül pedig kapacitásaik 20%-át kötelesek rendelkezésre
bocsátani, felszabadítani, az azonban nem került egyértelműen meghatározásra, hogy mely
esetekben. A módosításban nevesített esetek mindegyike során nagyszámú ellátandóról
szükséges gondoskodni.
Az 57. §-hoz
A várólistára és a beutalásra vonatkozó végrehajtási szabályokhoz szükséges felhatalmazó
rendelkezések 2016. július 1-jével történő pontosítását szolgálja a rendelkezés.
Az 58. §-hoz
A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv
átadja az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartását vezető egészségügyi
államigazgatási szervnek az egészségügyi dolgozó elhalálozásának pontos idejére vonatkozó
adatokat.
Továbbá a szociális törvény módosításával az idősek otthonaiban új férőhelyek kialakításával
vagy a meglévő férőhelyek átminősítésével egy komplex (egészségügyi és szociális), új
ellátási forma jön létre. Az előterjesztés ezen új ellátási forma bevezetéséhez szükséges
rendelet megalkotására ad felhatalmazást a Kormány részére.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.
évi CXXVII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme kiegészül azon átmeneti
rendelkezéssel, amely meghatározza, hogy a dohánygyártmányt a 2016. május 19. napján
hatályos szabályoknak megfelelő fogyasztói csomagolásban mely időpontig lehet gyártani, a
dohány-kiskereskedelmi ellátó raktárába beszállítani, valamint a kiskereskedelmi
forgalomban forgalomba hozni.
36
Az 59. és 60. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést és jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
37