﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10307. számú
törvényjavaslat
a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2016. április
2016. évi ... törvény
a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról
1.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
1.	§
(1)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7/E. § (1)
bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A terrorizmust elhárító szerv nem gyakorol nyomozóhatósági jogkört. A terrorizmust elhárító
szerv)
„c) jogszabályban meghatározottak szerint egyes védett személyek tekintetében
személyvédelmi feladatokat lát el és egyes kijelölt létesítmények tekintetében
létesítményvédelmet gyakorol,”
(2)	Az Rtv. 7/E. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A terrorizmust elhárító szerv (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységében, a
kormány döntése alapján meghatározott időtartamra - a hatályos nemzetközi normák
betartásával - a Magyar Honvédség közreműködhet.”
2.	§
Az Rtv. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A rendőrség a határátkelőhely és az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és a
határátkelőhely rendjének fenntartása céljából képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.”
3.	§
Az Rtv. 42. §-a a következő (5e) bekezdéssel egészül ki:
„(5e) Az állam működése szempontjából kiemelten fontos, illetve a Kormány által
létesítmény és rendezvénybiztosítási intézkedés céljából kijelölt, továbbá a rendőrség
kezelésében lévő létesítmények rendjének és jogszerű működésének védelme, illetve az abban
tartózkodók biztonsága érdekében a létesítmény folyosóin, a közös használatú - a
megfigyelés elől az emberi méltóság védelme érdekében el nem zárt - helyiségeiben,
valamint a létesítmények területét határoló külső falakon és kapuknál a rendőrség képfelvevőt
helyezhet el és felvételt készíthet.”
4.	§
Az Rtv. 42. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az)
„a) (1), (2), (5) és (5e) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban
szereplő személyes adat
1
aa)	bűncselekmény, szabálysértés vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult
büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során,
ab)	titkos információgyűjtés keretében,
ac)	körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében,
ad)	a rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából,
vagy
ae)	az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében,”
(használható fel.)
5.	§
(1)	Az Rtv. 91/J. § (1) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(A rendőrség kezeli)
„c) az állam működése szempontjából kiemelten fontos, illetve a Kormány által
létesítménybiztosítási és rendezvénybiztosítási intézkedés céljából kijelölt, a rendőrség által
védett létesítményekbe történő be- és kiléptetés során beszerzett személyes adatokat, az
adatok beszerzésétől számított harminc napig,
d)	a korlátozott robbanóanyag-prekurzorokkal kapcsolatos gyanús tranzakciók jelentésével,
valamint a gyanús tranzakciókra vonatkozó jelentési kötelezettség teljesítésének
ellenőrzésével összefüggő rendőrségi feladatok ellátásához szükséges adatokat a jelentés
megtételétől, illetve a jelentéstételi kötelezettség rendőrség általi ellenőrzésének időpontjától
számított öt évig.”
(2)	Az Rtv. 91/J. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerint nyilvántartott adatokat a rendőrség a robbanóanyag-
prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i, 98/2013/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (2) bekezdése szerinti nemzeti kapcsolattartó pont,
valamint külföldi nemzeti kapcsolattartó pontok részére továbbíthatja.”
6.	§
Az Rtv. 91/K. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során, az államhatáron átlépő harmadik ország
állampolgárai által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű
adatait összeveti az alábbi nyilvántartások adataival:)
„k) a tartózkodási engedélyekre vonatkozó idegenrendészeti résznyilvántartás.”
7.	§
Az Rtv. 91/L. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendőrség a jogszerű tartózkodás időtartamának ellenőrzése, bűnüldözési és
bűnmegelőzési célból a határátlépéstől számított öt évig a határrendészeti adatállományban
kezeli a határon átlépő, külön törvény szerinti harmadik országbeli állampolgárok
a)	családi és utónevét,
2
b)	születési idejét (év, hó, nap),
c)	nemét,
d)	állampolgárságát,
e)	úti okmányának számát, típusát,
f)	vízumának számát, típusát és
g)	határátlépés során használt gépjárműve rendszámát.”
8.	§
Az Rtv. 104. §-a következő k) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„k) a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i,
98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. és 10. cikke,”
9.	§
Az Rtv.
a)	7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs
Központhoz” szövegrész helyébe az „a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző
Központhoz”,
b)	42. § (7) bekezdés a) pontjában az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1) és (5e)
bekezdés”,
c)	42/A. § (1) bekezdésében a „42. § (1), (2), (5), (5a), (5b) és (5c) bekezdése” szövegrész
helyébe a „42. § (1), (2), (5)-(5c) és (5e) bekezdése” szöveg, valamint
d)	91/E. § (5) bekezdésében és 91/M. § (3a) bekezdésében az „a szervezett bűnözés elleni
koordinációs központ” szövegrész helyébe az „a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi
Elemző Központ”
szöveg lép.
2.	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
10.	§
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 1.
§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai:
a)	az Információs Hivatal,
b)	az Alkotmányvédelmi Hivatal,
c)	a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
d)	a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint
e)	a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ
(a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatok).”
11.	§
Az Nbtv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(1) Az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (a továbbiakban
együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a
Kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező,
önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.”
12.	§
Az Nbtv. 5. §-a a következőp) ponttal egészül ki:
(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)
„p) felderíti és elhárítja a Magyarország nemzetbiztonságát veszélyeztető, a g) pont szerinti
kérelmekhez kapcsolódó, Magyarországra jogellenesen belépő, itt tartózkodó, illetve ezt
elősegítő, és ilyen módon az ország nemzetbiztonságát veszélyeztető személyek, csoportok
leplezett tevékenységét;”
13.	§
Az Nbtv. a következő 7. §-sal egészül ki:
„7. § (1) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a 6. § a)-g), i)-l), n)-s) pontban meghatározott
feladatai ellátása során a működési területén felderített, a nemzetbiztonság katonai elemeit
érintő információkat elemzi és értékeli, azokról folyamatosan tájékoztatja a honvédelemért
felelős miniszter által vezetett minisztérium feladat- és hatáskörrel rendelkező vezetőit, a
Magyar Honvédség feladat- és hatáskörrel rendelkező parancsnokait, vezetőit, a Magyar
Honvédség vezérkari főnökét, a honvédelemért felelős minisztert, valamint a Magyar
Honvédség főparancsnokát.
(2)	A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a 6. § h) és m) pontjában meghatározott feladatai
ellátása során megszerzett információkat haladéktalanul, elemző-értékelő tevékenység
mellőzésével biztosítja a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak.
(3)	A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat működési területén önállóan hajtja végre
Magyarország nemzetközi szerződéses kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, valamint a
9.	§ b) pontja és a 11. § (2) bekezdés b) és i) pontja alapján kapott feladatokat.”
14.	§
(1)	Az Nbtv. 8. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)
„i) jogszabály rendelkezései szerint ellátja az állami és önkormányzati szervek elektronikus
információbiztonságával kapcsolatos információbiztonsági feladatokat.”
(2)	Az Nbtv. 8. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az 54. § (1) bekezdésében meghatározott
tevékenységet, eszközöket és módszereket saját kezdeményezésre csak az (1) bekezdés a) és
f)	pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében végezheti, illetve alkalmazhatja.
4
(4)	A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés
eszközeit és módszereit - az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladat ellátása
kivételével - saját kezdeményezésre nem alkalmazhatja.”
15.	§
Az Nbtv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ vizsgálja
Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét, amelynek keretében
a)	figyelemmel kíséri és a rendelkezésre álló valamennyi adat felhasználásával folyamatosan
elemzi Magyarország nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettségi helyzetét;
b)	megkeresésre értékeli - figyelemmel az együttműködés és koordináció keretében szerzett
tapasztalatokra - az egyes együttműködő szervek kormányzati tájékoztatáshoz kapcsolódó
feladat- és hatáskörébe tartozó feladat-végrehajtást;
c)	folyamatosan figyelemmel kíséri a Magyarország terrorhelyzetére vonatkozó
információkat;
d)	közvetlen terrorfenyegetettség esetén, illetve a fokozott kockázatot jelentő biztonsági
kérdésekben koordinációs tevékenységet lát el az érintett szervezetek bevonásával;
e)	figyelemmel kíséri Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét érintő tendenciákat,
Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét érintő új jelenségekről elemzéseket,
tanulmányokat készít.
(2)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a kormányzati tájékoztató
tevékenység során a nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettségi kérdésekkel
kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalának elősegítése céljából
a)	javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek részére az időszerű
feladatok meghatározására;
b)	kormányzati tájékoztató és döntéstámogató, valamint biztonságpolitikai és bűnügyi
stratégiai elemző tevékenységet folytat, ennek érdekében az együttműködő szervek számára
információs igényeket határoz meg;
c)	a Magyarország terrorhelyzetére vonatkozó információk értékelése alapján javaslatot tesz a
terrorfenyegetettség szintjének meghatározására;
d)	összeállítja, folyamatosan aktualizálja, majd az együttműködő szervezetek irányába
közvetíti a Kormány által megfogalmazott, a döntései meghozatalához szükséges eseti és
időszakos hírigényeket;
e)	a hírigények kapcsán rendelkezésre álló, illetve aktuálisan keletkezett információk
felhasználásával a Kormány, valamint a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő
szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport részére tájékoztató tevékenységet
folytat;
f)	az általa kezelt adatok elemzésének eredményeként személyazonosításra alkalmatlan
statisztikai adatok szolgáltatásával segítséget nyújt a biztonsági és bűnügyi kérdésekkel
kapcsolatos kormányzati döntések meghozatalához,
(3)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ támogató, koordinációs
elemző-értékelő tevékenység során
a)	elemző, tájékoztató és koordinációs tevékenysége kiterjed az együttműködő szervek
hatáskörébe és illetékességébe utalt, valamennyi információra;
b)	az együttműködő szerveket visszatájékoztatja az információik felhasználásáról, valamint az
annak kapcsán szükséges további feladatokról, információszerzési irányokról;
5
c)	a nemzeti szintű koordináció elősegítése érdekében, elemzési feladatai ellátása, illetve az
együttműködő szervezetek támogatása céljával adatbázisokat kezel;
d)	nyílt információgyűjtést- és feldolgozást végző szolgáltató és támogató szervet működtet;
e)	elemzések készítésével információs támogatást nyújt a Kormány, a Kormány
nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő
munkacsoport számára;
f)	országos jelentőségű, több szervet érintő, valamint a Kormány, a Kormány
nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő
munkacsoport által meghatározott ügyekben elemző-értékelő és koordinációs tevékenységet
lát el;
g)	Magyarország nemzetbiztonsági, terrorfenyegetettségi és bűnügyi helyzetével, ezek
meghatározott elemeivel, konkrét kockázatokkal vagy bűncselekményekkel kapcsolatos
tájékoztató jelentéseket, háttér- és kockázatelemzéseket készít az együttműködő szervek
részére a hatáskörükbe tartozó feladatok törvényes, szakszerű és eredményes ellátásának
elősegítése céljából;
h)	feltárja az együttműködő szervek által folytatott párhuzamos adatkezeléseket, különösen a
több együttműködő szerv által ugyanazon bűncselekmény, személy vagy egyéb tárgykör
vonatkozásában párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtéseket, illetve az ugyanazon
bűncselekmény miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat és ezekről tájékoztatja az
érintett együttműködő szerveket;
i)	abban az esetben, ha bűncselekmény gyanúját észleli, illetve ha titkos információgyűjtés
elrendelését tartja szükségesnek, megküldi az erre vonatkozó adatot az adott bűncselekmény
nyomozására, illetve a titkos információgyűjtés teljesítésére hatáskörrel rendelkező
együttműködő szervnek és kezdeményezi a szükséges intézkedés megtételét;
j) figyelemmel kíséri, hogy az együttműködő szerv által folytatott nyomozás vagy titkos
információgyűjtés során keletkezett és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző
Központ által felhasznált adattal kapcsolatban rendelkezésre áll-e az adatot pontosító,
kiegészítő információ; ha a pontosító, kiegészítő információt tartalmazó adatot másik
együttműködő szerv kezeli, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ
mindkét együttműködő szervet értesíti és kezdeményezi a kapcsolatfelvételt;
k) figyelemmel kíséri a bűnszervezetek és terrorszervezetek, valamint a szervezett bűnözői és
terrorista csoportok tevékenységét, az ilyen szervezetek és csoportok egymáshoz való
viszonyát, kapcsolatait, a jogsértő módon szerzett vagyonuk, illetve az ilyen vagyon jogsértő
eredetének leplezésére irányuló törekvéseik és az ilyen célt szolgáló vállalkozásaik
elemzésével segítséget nyújt az ellenük való fellépéshez;
l) az általa kezelt adat együttműködő szerv részére történő továbbításával egyidejűleg
javaslatot tesz az adat további, az együttműködő szerv feladat- és hatáskörébe tartozó
eljárásban történő felhasználására.
(4)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ ellátja az utasadat -
információs egység feladatait.
(5)	A (3) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben, amennyiben a párhuzamos
adatkezelést végző egyik szerv a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat
ellátó szerve, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a párhuzamos
adatkezelésről csak a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó
szerve főigazgatójának hozzájárulásával tájékoztathat másik együttműködő szervet.
6
(6)	Az együttműködő szerv a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által
továbbított adat felhasználásáról, valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző
Központ által az adat felhasználására tett javaslat, illetve a Terrorelhárítási Információs és
Bűnügyi Elemző Központ által tett egyéb jelzés, kezdeményezés elfogadásáról vagy
elutasításáról öt munkanapon belül tájékoztatja a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi
Elemző Központot.
16.	§
(1)	Az Nbtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány)
„b) az Alkotmányvédelmi Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot és a Terrorelhárítási
Információs és Bűnügyi Elemző Központot a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
irányításáért felelős miniszter,”
[az a)-c) pont szerinti miniszterek a továbbiakban együtt: miniszter] útján irányítja.
(2)	Az Nbtv. 10. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ kezelésében lévő közérdekű
adatok és közérdekből nyilvános adatok kezelése tekintetében az irányítási jogkör a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert illeti meg.”
17.	§
(1)	Az Nbtv. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(6)	A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter - a Terrorelhárítási
Információs és Bűnügyi Elemző Központon keresztül - irányítja az állami szervektől
származó, az ország nemzetbiztonságára vonatkozó információk elemzését, értékelését,
valamint az e tárgyú kormányzati döntés-előkészítést támogató munkát.
(2)	Az Nbtv. 11. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Terrorelhárítási
Információs és Bűnügyi Elemző Központ belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési ellenőrzését a
rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó szerv végzi.”
18.	§
Az Nbtv. 20. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központba az együttműködő
szervnél hivatásos szolgálati viszonyban állók vezényelhetőek, a kormánytisztviselők
kirendelhetőek.
(1b) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a rendvédelmi feladatokat
ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben
7
meghatározott rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél hivatásos szolgálati viszonyban állók,
valamint a honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálathoz vezényelt állomány tagjának szolgálatteljesítési helyéül
kijelölhető.”
19.	§
Az Nbtv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi megállapodások és kötelezettségvállalások
alapján együttműködhetnek külföldi titkosszolgálatokkal. A Terrorelhárítási Információs és
Bűnügyi Elemző Központ az előzőeken túlmenően - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
irányításáért felelős miniszter jóváhagyásával - közvetlenül kapcsolatot tarthat fenn
nemzetközi szervezetekkel, külföldi állam rendőri, közigazgatási, bűnüldöző,
nemzetbiztonsági, vagy e célok elősegítésére létrehozott szervével.”
20. §
Az Nbtv. a 30. §-t követően a következő alcímmel és 30/A. §-sal egészül ki:
„A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ működésére vonatkozó különös
rendelkezések
30/A. § Az együttműködő szervek a következők:
a)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szerv,
b)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó szerv,
c)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv,
d)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
e)	a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,
f)	a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
g)	az idegenrendészeti hatóság,
h)	a menekültügyi hatóság,
i)	az állampolgársági ügyekben eljáró szerv,
j) a büntetés-végrehajtás központi szerve,
k) a bűnügyi nyilvántartó szerv,
l) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve,
m) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv.”
21. §
(1)	Az Nbtv. 39. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nemzetbiztonsági szolgálatok adatot szereznek be]
„d) e törvényben meghatározott esetekben közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján,”
(2)	Az Nbtv. 39. § (1) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
8
[A nemzetbiztonsági szolgálatok adatot szereznek be]
„e) titkos információgyűjtéssel az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel.”
(3)	Az Nbtv. 39. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ titkos információgyűjtést
nem folytat.”
22.	§
(1)	Az Nbtv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - eltérő törvényi
rendelkezés hiányában - bármely adatkezelési rendszerből - az adatkérés céljának
megjelölésével - adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a nyilvántartás alapjául szolgáló iratba
betekinthetnek. Az adatkérés alapján az állami szerv, valamint a hitelintézetekről és pénzügyi
vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi intézmény az adattovábbítást
elektronikus formában, elektronikus adatkapcsolat útján, az érintett nemzetbiztonsági
szolgálat által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő, az adatkezelő által
térítésmentesen kiépített és üzemeltetett csatlakozási felületen kell végrehajtani, valamint
hiányos és töredékadatok tekintetében is teljesíteni kell. Az adattovábbítás tényét mind az
átadó, mind az átvevő szervnél dokumentálni kell.”
(2)	Az Nbtv. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott igényeknek megfelelő műszaki rendszert az
adatkezelőnek az érintett nemzetbiztonsági szolgálat részére a műszaki követelményekről
történő írásbeli tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül kell kialakítani.”
(3)	Az Nbtv. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik teljesítése érdekében jogosultak a
közterületen elhelyezett képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel rögzítésére alkalmas
eszközt üzemeltető állami szerv által rögzített képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel
átvételére.”
23.	§
(1)	Az Nbtv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében
a)	a polgárok személyi és lakcímének adatait nyilvántartó, kezelő állami vagy
önkormányzati szerv nyilvántartásaiban,
b)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
nyilvántartásaiban,
c)	az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv nyilvántartásaiban,
d)	az ingatlan-nyilvántartásban,
e)	a cégnyilvántartásban,
f)	a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartó rendszerekben,
9
g)	valamennyi gépjárműnek, továbbá azok hatósági jelzésének bármely célból való
nyilvántartására jogosult szerv nyilvántartásaiban,
h)	az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervek nyilvántartásaiban,
i)	a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak, biztosítási titoknak
és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő, mindenki által elérhető, bárki által
hozzáférhető szolgáltatást nyújtó szervek nyilvántartásaiban,
j) az állami adóhatóság és az önkormányzati adóhatóság nyilvántartásaiban,
k) a postai szolgáltató nyilvántartásaiban,
l) az elektronikus hírközlési szolgáltató rendszereiben
megőrzésre alkalmas módon, dokumentáltan - az intézkedés céljának és időpontjának,
határidejének, vagy időtartamának megjelölésével - jelzések elhelyezését rendelhetik el,
melyekre vonatkozóan jelzőrendszert működtethetnek.”
(2)	Az Nbtv. 41. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A jelzések elhelyezésére való intézkedést, valamint a jelzőrendszer működtetését az
adatkezelés megfelelő dokumentálása mellett - ha a nyilvántartások ezt lehetővé teszik -
elektronikus formában, lehetőség szerint elektronikus adatkapcsolat útján, a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő, az adatot szolgáltató
szerv által a (6) és (7) bekezdésben meghatározottak szerint kiépített és üzemeltetett
csatlakozási felületen kell végrehajtani.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott igényeknek megfelelő műszaki rendszert az adatot
szolgáltató szervnek a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére a műszaki követelményekről
történő írásbeli tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül kell kialakítania.
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott jelzőrendszert az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást
vezető állami szervek, valamint a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok saját
költségvetésük terhére alakítják ki és működtetik.
(7)	A (6) bekezdésben meg nem határozott szervek és gazdasági társaságok - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - az (1) bekezdésben meghatározott jelzőrendszert a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat költségvetésének terhére alakítják ki és működtetik.”
24.	§
Az Nbtv. a következő 41/B. §-sal egészül ki:
„41/B. § A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 41-41/A. §-ban
foglaltakon kívül az együttműködő szerv adatkezelési rendszerében is - kizárólag egyedileg
megjelölt adat keletkezéséről vagy megváltozásáról történő értesítés kérése céljából, a cél
megjelölésével - elrendelheti jelzés elhelyezését.”
25.	§
Az Nbtv. a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálat - amennyiben nemzetközi megállapodás vagy
kötelezettségvállalás másként nem rendelkezik - más EGT-állam titkosszolgálatától érkezett
10
megkeresés alapján közreműködik az e törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzéssel
azonos megítélés alá eső eljárások (biztonsági ellenőrzés) során felmerülő adattári
ellenőrzések végrehajtásában, amely során a nemzetbiztonsági szolgálat a megkeresés céljára
figyelemmel más állami adatkezelő szervtől adatok igénylésére jogosult.
(2)	A nemzetbiztonsági szolgálat az eljárása során keletkezett adatokat továbbítja az EGT-
állam titkosszolgálata részére, amennyiben az adattovábbítás nemzetbiztonsági érdeket nem
sért.
(3)	A nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a megkeresés alapján továbbított adatok
felhasználására vonatkozóan korlátokat határozhat meg.”
26.	§
Az Nbtv. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel a nemzetbiztonsági szolgálatok - konkrét
feladataik teljesítése érdekében, ha a személyes adatoknak az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott szintű védelme, illetve
az adatbiztonság feltételei a másik adatkezelő részéről is biztosítottak - adatkezelési
rendszereiket egymás és más állami adatkezelő szervek adatkezelési rendszerével
összekapcsolhatják.
(2)	Az összekapcsolást a konkrét nemzetbiztonsági feladat elvégzését követően meg kell
szüntetni, az összekapcsolás során keletkezett adatállományt az eljárás befejezését követően
törölni kell. Nem kell törölni az összekapcsolás eredményeként keletkezett azon adatot, amely
a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatainak ellátásához szükséges.
(3)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelési rendszerét a
további nemzetbiztonsági szolgálatok nem kapcsolhatják össze a saját adatkezelési
rendszereikkel.
(4)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az adatkezelési rendszerét a
további nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelési rendszereivel - ha a személyes adatoknak
az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben
meghatározott szintű védelme biztosított - a (2) bekezdésben foglalt korlátozás nélkül
összekapcsolhatja.”
27. §
Az Nbtv. az 52. §-t követően a következő alcímmel és 52/A-52/I. §-sal egészül ki:
„A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelésére vonatkozó
különös rendelkezések
52/A. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az együttműködő
szervtől adatokat az 52/B-52/G. §-ban meghatározottak szerint kizárólag a 8/A. § (1)-(3)
bekezdésében meghatározott feladatok ellátása céljából szerezhet be.
(2)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a rendőrség belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervének, a Rendőrségről szóló 1994. évi
11
XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatával összefüggésben
keletkezett adatokat nem szerezheti be.
52/B. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az együttműködő
szerv által kezelt, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ 8/A. § (1)-(3)
bekezdésében meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlásához szükséges adatot
a)	- e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az azt tartalmazó adatkezelési rendszerből
közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján,
b)	az azt tartalmazó adatkezelési rendszerhez közvetlen és teljes körű hozzáférést
biztosító más módon, elsősorban a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző
Központ által meghatározott elektronikus adathordozó eszközzel
szerzi be.
(2)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 30/A. § g)-m) pontjában
meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot kizárólag akkor
szerzi be az (1) bekezdés b) pontjában írt módon, ha az adatot az (1) bekezdés a) pontjában írt
módon nem lehet beszerezni.
(3)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 30/A. § a)-e) pontjában
meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot a (2)
bekezdésben foglalt feltétel hiányában is beszerezheti az (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott módon.
(4)	A 30/A. § a)-f) pontjában meghatározott együttműködő szerv adatkezelési rendszerében
található adatot kizárólag az adott együttműködő szerv azon hivatásos szolgálati viszonyban
álló tagja szerezheti be, aki a szolgálatát a 20. § (1a) vagy (1b) bekezdése alapján a
Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnál teljesíti.
52/C. § (1) A közvetlen elektronikus adatkapcsolat együttműködő szerv adatkezelési
rendszere elérését biztosító felülete kiépítésének és működtetésének költségét az
együttműködő szerv viseli, az azon keresztül történő adatelérést a Terrorelhárítási Információs
és Bűnügyi Elemző Központnak térítésmentesen biztosítja.
(2)	A közvetlen elektronikus adatkapcsolatot olyan módon kell megvalósítani, hogy
a)	az kizárólag az 52/B. § (1) bekezdésében meghatározott adat elérését tegye lehetővé,
b)	az ne eredményezze az együttműködő szerv részére titkos együttműködés keretében
információt szolgáltató személy kilétének felfedését,
c)	annak jogszerűsége, célhoz kötöttsége, továbbá az adathoz az 52/G. § alapján
hozzáférő személy egyéni felelőssége megállapítható legyen.
(3)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a közvetlen elektronikus
adatkapcsolat útján az együttműködő szerv adatkezelési rendszerében található adatot nem
változtathatja meg, az adatkezelési rendszerben adatot nem helyezhet el.
(4)	Az 52/B. §-ban meghatározott adatszolgáltatás tényét mind az együttműködő szervnél,
mind a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnál az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott
adattovábbítási nyilvántartásban kell rögzíteni.
(5)	Amennyiben a minősített adat az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban:
NATO), a Nyugat-európai Unió (a továbbiakban: NYEU), valamint az Európai Unió Tanácsa,
12
az Európai Bizottság, az Európai Atomenergia Közösség (a továbbiakban: EURATOM), az
Európai Rendőrségi Hivatal (a továbbiakban: EUROPOL), az Európai Igazságügyi
Együttműködési Egység (a továbbiakban: EUROJUST) valamely szervétől, vagy külföldi
titkosszolgálatoktól származik, az adat átadásáról az együttműködő szerv vezetője dönt.
52/D. § A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ nemzetbiztonsági célból
beszerzi és kezeli a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió
kötelező jogi aktusa alapján az ott meghatározott adatkörben és időtartamban a külföldi szerv
által a rendelkezésére bocsátott adatot is.
52/E. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az általa kezelt adatot
az adat kezelésére feljogosított, feladat- és hatáskörénél fogva érintett együttműködő szervnek
a 8/A. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel továbbítja, feltéve hogy az együttműködő
szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére és az hatásköre gyakorlásához, illetve
feladatai ellátásához szükséges.
(2)	Az együttműködő szerv vezetője nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdekre tekintettel a
Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által közvetlen elektronikus
adatkapcsolat útján elért vagy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak
más módon szolgáltatott, titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adat
büntetőeljárásban történő felhasználását, illetve meghatározott más együttműködő szerv vagy
más állami adatkezelő szerv részére történő továbbítását előzetes hozzájárulásához kötheti.
52/F. § (1) A kormányzati tájékoztató tevékenységhez, az elemző-értékelő tevékenységhez,
valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ igazgatásához
kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni.
(2)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az elemző-értékelő
tevékenység, illetve a kormányzati tájékoztató tevékenység céljából az általa kezelt adatokat
tartalmazó, elkülönített adatkezelési rendszereket egymással és más adatkezelési rendszerrel
összekapcsolva, meghatározott feladat teljesítése érdekében egyedi adatkezelést végezhet. Az
összekapcsolás során keletkezett olyan új adatokat, amelyek az elemző-értékelő tevékenység,
illetve a kormányzati tájékoztató tevékenység során nem kerülnek felhasználásra,
haladéktalanul törölni kell.
(3)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által kezelt adatot
haladéktalanul törölni kell akkor is, ha az együttműködő szervtől beszerzett adatot az
együttműködő szerv a saját adatkezelési rendszeréből törölte. Az együttműködő szerv az adat
törléséről közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján tájékoztatja a Terrorelhárítási
Információs és Bűnügyi Elemző Központot.
52/G. § „A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által kezelt adatot
tartalmazó adatkezelési rendszerbe csak a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző
Központ hozzáférési jogosultsággal rendelkező munkatársa, valamint a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter irányítói jogkörében eljárva,
továbbá sarkalatos törvény által feljogosított más szerv tekinthet be, annak adattartalmáról
felvilágosítást vagy értesítést kérhet.
52/H. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 8/A. § (4)
bekezdésében meghatározott feladatkörében az utasadat szolgáltatójától átveszi és kezeli az
utasadatokat.
13
(2)	Az utasadatok átvételének és kezelésének a célja
a)	a terrorizmussal, a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények, valamint az
illegális migráció területén megjelenő szervezett bűnözői csoportok és bűnszervezetek
által elkövetett bűncselekmények felderítésének és nyomozásának, illetve az illegális
migráció megelőzésével, megakadályozásával kapcsolatos feladatok elősegítése,
továbbá
b)	a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvések és tevékenységek elhárításának az
elősegítése.
(3)	Az utasadat szolgáltatója a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által
meghatározott elektronikus formátumban és módon adja át az utasadatot.
(4)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 8/A. § (4) bekezdésében
meghatározott feladatkörében
a)	az utasadat szolgáltatója által szolgáltatott utasadatokat összeveti a 8/A. § (1) bekezdés
a)	pontjában meghatározott célból kezelt adatokkal,
b)	az utasadatok tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményekre,
tevékenységekre, illetve törekvésekre utaló információk gyűjtése érdekében elemző-
értékelő tevékenység keretében kockázatelemzést végez, és
c)	az átvett utasadatokról nyilvántartást vezet.
(5)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a (4) bekezdés b) pontjában
meghatározott feladata ellátása érdekében a törvényben meghatározott esetekben más állami
szervektől, illetve nyilvántartásokból az érintett személy azonosítása céljából személyes
adatokat vehet át.
(6)	Ha a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadat-információs
feladatai során az elemző-értékelő tevékenység keretében a terrorizmussal vagy a szervezett
bűnözéssel összefüggő bűncselekmény elkövetésének lehetséges gyanúját vagy a
nemzetbiztonságot veszélyeztető lehetséges kockázatot állapít meg, a terrorizmussal vagy a
szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény felderítésére, nyomozására vagy a
nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvés, tevékenység elhárítására hatáskörrel rendelkező
szervet az utasadat átadásával egyidejűleg értesíti.
(7)	Ha a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadat-információs
feladatai során az elemző-értékelő tevékenység keretében az illegális migráció területén
megjelenő szervezett bűnözői csoportok és bűnszervezetek által elkövetett bűncselekmény
elkövetésének lehetséges gyanúját vagy az illegális migrációra utaló lehetséges kockázatot
állapít meg, az e bűncselekmény felderítésére, nyomozására vagy az illegális migrációval
összefüggésben feladat- és hatáskörrel rendelkező szerveket az utasadat átadásával
egyidejűleg értesíti.
(8)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az átvett utasadatot a
Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz érkezést követő öt évig kezeli.
(9)	Az utasadat szolgáltatója által szolgáltatott utasadatot a Terrorelhárítási Információs és
Bűnügyi Elemző Központhoz érkezést követő 30 nap elteltével személyazonosításra
alkalmatlanná kell tenni. A személyazonosításra való újbóli alkalmassá tételt kizárólag a
Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ vezetője rendelheti el, abban az
esetben, ha a nemzetbiztonságot vagy az ország függetlenségét súlyosan veszélyeztető
14
esemény, illetve ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett
elkövetésére vagy ilyen bűntett előkészületére utaló gyanú ezt szükségessé teszi.
(10)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a (9) bekezdés szerinti
egyedi engedély alapján ismét személyazonosításra alkalmassá tett adatokról nyilvántartást
vezet. A nyilvántartás tartalmazza:
a)	a személyazonosításra való újbóli alkalmassá tétel rövid indokolását,
b)	a személyazonosításra való újbóli alkalmassá tétel időpontját,
c)	az érintett adatok körét és
d)	azt, hogy mely szerv kérésére került sor a személyazonosításra való újbóli alkalmassá
tételre.
(11)	A (10) bekezdésben meghatározott adatokat az ismét személyazonosításra alkalmassá tett
utasadatokkal azonos ideig kell megőrizni, az utasadatokkal egyidejűleg törölni kell.
(12)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az Európai Unió tagállamai,
valamint az Európai Unió jogi aktusával létrehozott nemzetközi szervezetek és adatkezelési
rendszerek részére bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból az Európai Unió jogi aktusa,
illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben és
időtartamban továbbíthatja az általa kezelt utasadatot vagy vehet át utasadatokat.
(13)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ harmadik országtól
bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott
adatkörben vehet át utasadatot. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ
harmadik ország részére bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból nemzetközi szerződés
alapján az ott meghatározott adatkörben és időtartamban továbbíthatja az általa kezelt
utasadatot, feltéve hogy a harmadik ország átvevő hatóságának a feladata bűncselekmények
megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók
végrehajtása.
52/I. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadat-
információs feladatai során, ha az elemző-értékelő tevékenység keretében az 52/H. § (2)
bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmények lehetséges gyanúját, illetve
tevékenységek lehetséges kockázatát állapítja meg, és az 52/H. § szerinti elemző-értékelő
tevékenység keretében nem azonosítható az 52/H. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott
bűncselekménnyel vagy tevékenységgel érintett, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi
Elemző Központ az érintett személy azonosítása céljából adatot igényelhet a rendőrség
személyszállítást végző légifuvarozóktól átvett adatokat tartalmazó nyilvántartásából.
(2)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az (1) bekezdés szerint átvett
adatot az adat átvételétől számított huszonnégy órán belül, illetve - ha az 52/H. § szerinti
elemző-értékelő tevékenységre kerül sor, - az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenység
befejezését vagy a (3) bekezdésben foglalt adatátadást követően haladéktalanul törli.
(3)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az 52/H. § (6) és (7)
bekezdése szerinti esetben - ha az (1) bekezdés alapján átvett adatot a Terrorelhárítási
Információs és Bűnügyi Elemző Központ az elemző-értékelő tevékenység keretében
felhasználta, - az (1) bekezdés alapján átvett adatot is átadja.”
28. §
15
Az Nbtv. 54. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott feladat ellátása céljából a
nemzetbiztonsági szolgálatok a 41. § (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokban
adatot helyezhetnek el.”
29.
Az Nbtv. 61. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató feladataival kapcsolatosan nyilvántartást vezet,
amely tartalmazza)
„c) az adott ügyben alkalmazott titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés
eszközeinek és módszereinek leírását, valamint a személyes adatnak nem minősülő, műveleti
értékkel bíró információkat, technikai adatokat,”
30.	§
Az Nbtv. 71/A. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő a rendelkezés lép:
„(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés
kezdeményezését megelőzően a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívet
írásban vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásával érintett nemzetbiztonsági szolgálat
által üzemeltetett honlapon elérhető elektronikus keretprogram használatával is kitöltheti.
(3)	A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső
jogviszony fennállása alatt, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzése során a biztonsági
kérdőívben megadott adatai közül a lényeges adatok, tények vagy körülmények
megváltozásáról kormányrendeletben meghatározottak szerint tájékoztatja a nemzetbiztonsági
szolgálatot. Azon adatok, tények és körülmények körét, amelyek a biztonsági kérdőív
szempontjából lényegesnek minősülnek, valamint a lényeges adatban, tényben vagy
körülményben bekövetkező változás bejelentésének, a bejelentésben foglaltaknak a
nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat részére történő továbbításának
részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(4)	A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés
lefolytatására írásban kéri fel a nemzetbiztonsági szolgálatot.”
31.	§
Az Nbtv. 72/B. § (3) bekezdése helyébe a következő a rendelkezés lép:
„(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a (2) bekezdés a), b) és e)
pontja alapján kezdeményezheti a felülvizsgálati eljárás elrendelését a nemzetbiztonsági
ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójánál. A (2)
bekezdés a) vagy b) pontja alapján kezdeményezett felülvizsgálati eljárás esetén, a
kezdeményezést megelőzően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a 71/A. § (2)
bekezdésben foglaltak szerint biztonsági kérdőívet tölt ki, írásban vagy a 71/A. § (2)
bekezdésben meghatározott elektronikus keretprogram használatával.”
16
32. §
Az Nbtv. 74. §-a a következőj)-o) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„j) elemző-értékelő tevékenység: a nemzetbiztonsági szolgálat birtokába került adatnak a
nemzetbiztonság, illetve Magyarország szuverenitásának védelme, bűncselekmény
elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása,
elfogása, körözött személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, bizonyítékok
megszerzése céljából történő feldolgozása, a feldolgozott adatból következtetések levonása;
k) együttműködő szervek: a 30/A. §-ban meghatározott szervek;
l) utasadat: a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott, az utastól vagy
megbízottjától, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést
végző szolgáltatótól származó adat;
m) utasadat szolgáltatója: az m) pontban meghatározott adatot a terrorizmus és a szervezett
bűnözés megelőzésének, megszakításának, felderítésének elősegítése céljából törvény szerint
átadó személyszállítást végző légifuvarozó;
n) közvetlen elektronikus adatkapcsolat: a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző
Központ által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő számítástechnikai
alkalmazás, amely az együttműködő szerv által kiépített felületen keresztül a Terrorelhárítási
Információs és Bűnügyi Elemző Központ és az együttműködő szerv közötti dokumentált
adatátadást tesz lehetővé;
o)	jelzés: a nemzetbiztonsági szolgálatok által a feladataik végrehajtásához kapcsolódóan az
adatkezelési rendszerekben kezelt adatra vonatkozóan elrendelt értesítési meghagyás, amely
biztosítja a jelzéssel ellátott adatot érintő eseményről - így különösen az adatváltozásról, az
adatot érintő intézkedésről, az adatra vonatkozó megkeresésről - az elrendelő
nemzetbiztonsági szolgálat tudomásszerzését.”
33.	§
Az Nbtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 76/D-76/E. §-sal egészül ki:
„76/D. § Az együttműködő szerv köteles a közvetlen elektronikus adatkapcsolat
együttműködő szerv adatkezelési rendszere elérését biztosító felületét 2016. december 31-ig
kell kiépíteni.
76/E. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a Szervezett Bűnözés
Elleni Koordinációs Központ általános jogutódja.
(2)	A terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi
... törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabályban meghatározott feladatok és
hatáskörök tekintetében a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot kell a
Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ jogutódjának tekintetni.”
34.	§
Az Nbtv.
a)	13. § (3) bekezdés d) pontjában a „jóváhagyásával meghatározza” szövegrész helyébe a
„jóváhagyásával - a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ
főigazgatójának kivételével - meghatározza”,
17
b)	53. § (1) bekezdésében a „szolgálatok a” szövegrész helyébe a „szolgálatok - a
Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ kivételével - a”
szöveg lép.
35.	§
Az Nbtv. 78. §-a kiegészül a következő (1b) bekezdéssel:
„(1b) Felhatalmazást kap a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős
miniszter, hogy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és az utasadat
szolgáltatója közötti kapcsolattartás, valamint adatátadás módját rendeletben szabályozza.”
36.	§
Az Nbtv. „Az Európai Unió jogának való megfelelés” alcíme a következő 81. §-sal egészül
ki:
„81. § E törvény 40. és 41. §-ának a műszaki szabályokkal és az információs társadalom
szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás
megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”
37.
Hatályát veszti az Nbtv. 8. § (7) bekezdése.
3.	Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi
Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről
szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása
38.	§
Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi
LIV. törvény (a továbbiakban: NEBEK tv.) II. Fejezete a következő 14/A-14/F. §-sal és
alcímekkel egészül ki:
„Az INTERPOL FIND rendszerben elért találatot követő elsődleges intézkedések
14/A. § (1) A hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv helyszínen eljáró hivatásos
állományú tagja a találattal kapcsolatban a személyazonosságot a rendelkezésre álló
okmányokban foglalt, illetve az egyéb forrásból rendelkezésre álló adatok alapján állapítja
meg, és erről tájékoztatja ügyeleti szolgálatát. Ha a találat megerősítése vagy kizárása
érdekében szükséges, a személyt elő kell állítani.
(2)	Az ügyeletes az intézkedés során megállapított adatokat ismételten ellenőrzi az
INTERPOL FIND rendszerben, és felveszi a kapcsolatot a NEBEK-kel.
(3)	Mind a helyszínen, mind a szolgálati helyiségben, illetve a határátkelőn történő
ellenőrzéskor meg kell állapítani, hogy a találat az ellenőrzés alá vont személyre vagy tárgyra
18
vonatkozik-e. A körözésre, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásra, a személyazonosító
igazolvány-, az útiokmány-, illetve az idegenrendészeti nyilvántartásra rendszeresített nemzeti
adatbázisokban minden olyan személy vagy tárgy ellenőrzését végre kell hajtani, akire vagy
amelyre vonatkozólag az INTERPOL FIND rendszerben is ellenőrzés történik.
(4)	A találatról a NEBEK-et - rövid úton - haladéktalanul értesíteni kell, míg a végrehajtott
intézkedésekről szóló, valamint az azzal összefüggő iratokat, találati értesítőt - elektronikus
úton - utólag kell megküldeni számára.
(5)	Ha a találati adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy az ellenőrzött
személy vagy tárgy azonos az INTERPOL FIND rendszerben található körözött személlyel
vagy tárggyal, az azonosságot vagy annak kizárását a NEBEK - ha a személyt előállították, az
előállítás ideje alatt - tisztázza a külföldi központi hatósággal.
(6)	Ha a személy vagy a tárgy azonossága nem állapítható meg egyértelműen, a 12. § (5)
bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése érdekében intézkedni kell
a)	az INTERPOL körözési nyilvántartásában fellelhető egyéb adat, azonosítási anyag -
különösen fénykép, illetve gépjárműadat - beszerzése, valamint
b)	a külföldi központi hatósággal való kapcsolatfelvétel
iránt.
(7)	A személyről az intézkedés során készített fényképet - valamint szükség esetén az
ujjnyomatot - meg kell küldeni a NEBEK számára.
(8)	Az eljáró szerv a sikeres vagy sikertelen megerősítést követően a foganatosított
intézkedésről vagy annak megszüntetéséről a NEBEK-et haladéktalanul értesíti.
A nemzetközi vagy európai elfogatóparancs alapján kiadott jelzés esetén követendő eljárás
szabályai
14/B. § (1) Ha a kiadatás vagy átadás céljából kibocsátott elfogatóparancs alapján az
INTERPOL FIND rendszerben történő ellenőrzés találatot eredményez és a helyszínen a
találat kétséget kizáróan megállapítható, a találat megerősítése esetén az ellenőrzés alá vont
személyt - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - elő kell állítani.
(2)	A találat megerősítése esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - az ellenőrzés
alá vont személyt őrizetbe kell venni, és a személyi szabadság korlátozásáról, valamint az
őrizetbe vételről készült iratokat elektronikus úton továbbítani kell a NEBEK számára.
(3)	A NEBEK az őrizetet foganatosító szerv által megküldött iratok alapján egyeztet a
Fővárosi Törvényszékkel, majd az őrizetbe vevő szervet tájékoztatja a bíróság elé állítás
helyéről és időpontjáról.
(4)	A bíróság elé állításról az őrizetbe vevő szerv gondoskodik.
A gyanúsítottként, tanúként vagy sértettként körözött személy megtalálása esetén követendő
eljárás szabályai
14/C. § (1) Ha a találat alapján beazonosított személyt azért körözik, mert tartózkodási helye
nem ismert, és a külföldi hatóság őt gyanúsítottként kívánja meghallgatni, de ellene
elfogatóparancs nem került kibocsátásra, lakóhelyét, tartózkodási helyét és elérhetőségeit
19
(telefonszám, e-mail cím stb.) a bemutatott dokumentumok vagy saját nyilatkozata alapján
rögzíteni kell.
(2)	Ha a találat alapján beazonosított személyt azért körözik, mert tartózkodási helye nem
ismert, és a külföldi hatóság őt tanúként, sértettként kívánja meghallgatni, tartózkodási helyét
és elérhetőségeit (telefonszám, e-mail cím stb.) a bemutatott dokumentumok vagy saját
nyilatkozata alapján rögzíteni kell.
(3)	Az (1) vagy a (2) bekezdés hatálya alá tartozó személyt arról is nyilatkoztatni kell, hogy
életvitelszerűen hol tartózkodik.
(4)	Bűncselekmény sértettjének azonosítása esetén - a vele kapcsolatban kért intézkedésnek
megfelelően -
a)	a tartózkodási helyének megállapítása, vagy
b)	a sérelmére elkövetett bűncselekményre, illetve a hiányzó személyes adataira vonatkozó
kiegészítő információ megküldése
iránt kell intézkedni.
(5)	Ha a gyanúsítottként, tanúként vagy sértettként körözött személlyel kapcsolatban az
azonosítás elvégzését kérik, az ellenőrzés alá vont személy valós személyazonosságának
megállapítása iránt kell intézkedni, valamint az általa használt okmányokat ellenőrizni kell a
rendelkezésre álló adatbázisokban.
Az eltűnt személyre vonatkozó jelzés esetén követendő eljárás szabályai
14/D. § (1) Ha a találat alapján beazonosított személyt azért körözik, mert tartózkodási helye
nem ismert, és a külföldi hatóság őt eltűntként tartja nyilván, tartózkodási helyét és
elérhetőségeit (telefonszám, e-mail cím stb.) a bemutatott dokumentumok vagy saját
nyilatkozata alapján rögzíteni kell.
(2)	Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó
a)	személyt arról is nyilatkoztatni kell, hogy életvitelszerűen hol tartózkodik, valamint
b)	nagykorú személyt arról is nyilatkoztatni kell, hogy tartózkodási helye az eltűnését
bejelentővel közölhető-e.
(3)	A (2) bekezdés b) pontja szerinti nemleges nyilatkozattétel esetén ezt a tényt a NEBEK
számára küldendő tájékoztatón fel kell tüntetni.
(4)	Ha az (1) bekezdés hatálya alá tartozó személy kiskorú, a NEBEK-et soron kívül kell
értesíteni, különösen arra vonatkozólag, hogy a kiskorú kinek a felügyelete alatt áll.
(5)	Ha a (1) bekezdés hatálya alá tartozó személyt orvosi vizsgálatnak kell alávetni vagy
egészségügyi, illetve szociális intézetben történő elhelyezésre kerül sor, a NEBEK-et ennek
tényéről értesíteni kell.
A figyelmeztető jelzés esetén követendő eljárás szabályai
14/E. § (1) A kért intézkedésként „figyelmeztetés”-t megjelenítő találat esetén - az adatainak
rögzítését követően - a találattal érintett személy ellenőrzés alá vonásának körülményeiről -
különösen annak helyéről, idejéről, a használt okmányok számáról, illetve a használt jármű
20
forgalmi rendszámáról - diszkrét módon, a jelzés tényének leplezésével információt kell
gyűjteni, majd az ezek alapján megállapítottakról a NEBEK-et értesíteni kell.
(2) A „lehetséges veszély”-t megjelenítő találat esetén az (1) bekezdésben meghatározottak
szerint kell eljárni.
A körözött tárgy azonosítása esetén követendő eljárás szabályai
14/F. § (1) A körözött járműre elért találat esetén a hozzáférési jogosultsággal rendelkező,
találatot elérő szerv a NEBEK útján késedelem nélkül kezdeményezi a találat
érvényességének ellenőrzését, valamint a járműre elkövetett bűncselekményről elsődlegesen
rendelkezésre álló adatok beszerzését.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti intézkedés időtartamára a jármű visszatartható.
(3)	Ha az (1) bekezdés szerinti találat érvényességének megerősítése, illetve a találattal
érintett járműre elkövetett bűncselekményről rendelkezésre álló adat a határidőn belül nem
szerezhető be, a járművet az utolsó birtokosának kell visszaadni.
(4)	A (3) bekezdés szerinti visszaadásról - a használó, illetve a birtokos adatainak, valamint a
releváns információk közlése mellett - az adatokat elhelyező külföldi központi hatóságot a
NEBEK útján értesíteni kell.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti találat érvényességének megerősítése esetén,
a)	ha a jármű lefoglalásának a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben (a
továbbiakban: Be.) meghatározott feltételei a magyar joghatóság alá tartozó bűncselekmény
gyanúja miatt fennállnak, a találatot elérő szerv a lefoglalásra és a lefoglalt dolog kiadására a
Be. rendelkezéseit alkalmazza, és az eljárást e szabályok szerint folytatja le, vagy
b)	ha magyar joghatóság alá tartozó bűncselekmény gyanúja nem állapítható meg, a találatot
elérő szerv intézkedik a jármű ideiglenes őrzésbe vételéről, és erről a NEBEK útján értesíti az
adatokat elhelyező ország külföldi központi hatóságát azzal, hogy a jármű lefoglalását és
visszaadását célzó jogsegélykérelem előterjesztésére 60 nap áll rendelkezésre.
(6)	Ha az illetékes külföldi központi hatóság határidőn belül nem terjeszt elő igazságügyi
jogsegélykérelmet, úgy az eljáró rendőri szerv az ideiglenes őrzésbe vételt megszünteti, és a
járművet a legutolsó birtokos részére adja ki.
(7)	Ha a legutolsó birtokos a kiadásáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 napon
belül nem veszi át, a találatot elérő hatóság a járművet jogszabályban meghatározottak szerint
értékesítheti.
(8)	A külföldi központi hatóság által megerősített találatot elérő szerv az ideiglenes őrzésbe
vétel helyett a járművet - a NEBEK egyidejű értesítése mellett - a legutolsó birtokos
használatában hagyja, ha a találat tárgyát képező járművet valamely országban
nyilvántartásba vették, és hivatalos járműokmányokkal látták el.
(9)	A körözött okmányra elért találat esetén a találatot elérő a NEBEK útján késedelem nélkül
kezdeményezi a találat érvényességének ellenőrzését, és kéri a találatnak a lopott vagy
elvesztett okmányra vonatkozó adatokat elhelyező külföldi központi hatóság által 8 órán belül
történő megerősítését. Ezen időtartamra az okmány visszatartható.
21
(10)	A (9) bekezdés szerinti megerősítés
a)	esetén a találatot elérő szerv intézkedik az okmány lefoglalásáról, érvénytelenítéséről,
indokolt esetben a büntetőeljárás megindításáról, és erről a NEBEK útján értesíti az adatokat
elhelyező külföldi központi hatóságot azzal, hogy az okmányt a hazai eljárás lezárását
követően a kiállítás helye szerinti országba diplomáciai úton fogja visszajuttatni, vagy
b)	hiányában az ott meghatározott határidő lejártát követően az okmányt a legutolsó
birtokosának kell visszaadni, amiről - a használó, illetve a birtokos adatainak, valamint a
releváns információk közlése mellett - az adatokat elhelyező külföldi központi hatóságot a
NEBEK útján értesíteni kell.”
39.	§
A NEBEK tv. a következő 21. §-sal egészül ki:
„21. § E törvény 2. alcíme az egyes adatoknak az Interpollal történő cseréjéről szóló, 2005.
január 24-i, 2005/69/IB tanácsi közös álláspontnak való megfelelést szolgálja.”
40.	§
A NEBEK tv.
a)	12. § (6) bekezdésében az „a jogszabályban” szövegrészek helyébe az „az e törvényben”,
valamint
b)	12. § (7) bekezdésében az „a jogszabályban” szövegrész helyébe az „az e törvényben”
szöveg lép.
4.	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV.
törvény módosítása
41.	§
Hatályát veszti a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni
fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV.
törvény. 4. §p-x) pontja, I/A. fejezete, valamint 62. § (1) és (6) bekezdése.
5.	Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása
42.	§
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban:
Ekertv.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény hatálya - a 2. § m) pont, 3/B. §, 4/A. § valamint 13/B. § kivételével - nem
terjed ki az olyan közlésekre, amelyet gazdasági vagy szakmai tevékenység, vagy közfeladat
körén kívül eső célból eljáró személy tesz információs társadalommal összefüggő szolgáltatás
igénybevételével, ideértve az ilyen módon tett szerződéses nyilatkozatokat is.”
43.	§
22
(1)	Az Ekertv. 2. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
,,g) Magyarország területére irányuló szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, melyről a
használt nyelv, a pénznem és egyéb körülmények alapján valószínűsíthető, hogy
magyarországi igénybe vevők számára kívánják elérhetővé tenni; továbbá az m) pont szerinti
alkalmazásszolgáltató valamennyi olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatása,
amely Magyarországon elérhető, függetlenül attól, hogy az alkalmazásszolgáltató
Magyarországon letelepedett, vagy bármilyen formában engedélyezett-e, vagy attól, hogy a
hozzáférés során akár a szolgáltató, akár a felhasználó egyértelműen azonosítható-e.”
(2)	Az Ekertv. 2. § l) pontja a következő le) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
Közvetítő szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó
szolgáltató, amely)
„le) alkalmazásszolgáltató.”
(3)	Az Ekertv. 2. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„m) Alkalmazásszolgáltató: az a természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező más szervezet, aki, vagy amely elektronikus hírközlő hálózat felhasználásával
valamilyen szoftverhez vagy hardverhez való hozzáférést, szoftveres alkalmazást, valamint
kapcsolódó szolgáltatásokat biztosít specifikus szoftveren vagy webes felületen több
felhasználó számára, időben korlátozott vagy korlátlan módon, havi- vagy használat alapú
ellenszolgáltatás fejében vagy ingyenes formában.”
44.	§
Az Ekertv. a következő 3/B. §-sal egészül ki:
„3/B. § Az az alkalmazásszolgáltató, aki az információs társadalommal összefüggő olyan
szolgáltatást nyújt, amely a szolgáltatást igénybe vevők között titkosított kommunikációt
biztosít olyan módon, hogy a kommunikáció tartalma vagy a kommunikációs csatorna
felépítésével kapcsolatos funkciók nem kizárólag a felhasználó végberendezésén valósulnak
meg (végpont-végpont közötti titkosítás), köteles - az e törvényben meghatározott feltételek
szerint - a titkosított kommunikációt biztosító alkalmazás igénybevételével továbbított
küldemények, közlések tartalmát, valamint az azokkal kapcsolatosan keletkező, vagy kezelt
adatokat a 13/B. § szerint megőrizni és külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre
jogosult szerv megkeresése esetén átadni.”
45.	§
Az Ekertv. 8. § (1) bekezdésében a „2. § la) pontjában” szövegrész helyébe a „2. § l) pont la)
alpontjában, valamint m) pontjában” szöveg lép.
23
46.	§
Ekertv. a következő 13/B. §-sal egészül ki:
„13/B. § (1) Az az alkalmazásszolgáltató, aki titkosított kommunikációt biztosító szolgáltatást
nyújt, köteles az ilyen alkalmazás igénybevételével továbbított küldeményekkel, közlésekkel
kapcsolatosan keletkező vagy kezelt, (2) bekezdés szerinti adatokat azok keletkezésétől
számított 1 évig megőrizni.
(2)	A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre jogosult szerv megkeresése esetén a
titkosított kommunikációt biztosító szolgáltatást nyújtó alkalmazásszolgáltató
a)	a szolgáltatás típusát;
b)	a szolgáltatás előfizetőjének vagy felhasználójának a szolgáltatás igénybevételéhez
szükséges azonosító adatait, a szolgáltatás igénybevételének dátumát, kezdő és záró
időpontját;
c)	a regisztrációhoz használt IP címét és portszámát;
d)	az igénybevételnél használt IP címét és portszámát;
e)	a felhasználói azonosítót
köteles átadni.”
47.	§
Az Ekertv. a következő 16/H. §-sal egészül ki:
„16/H. § (1) Ha a Hatóság a titkos információgyűjtésre jogosult szerv tájékoztatása alapján
megállapítja a 3/B. §-ban vagy a 13/B.§ ban meghatározott kötelezettség megszegését, a jogi
személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet alkalmazásszolgáltatót százezer forinttól
tízmillió forintig terjedő, együttműködési kötelezettség megszegésével összefüggő bírsággal
sújthatja.
(2)	Az együttműködési kötelezettség megszegésével összefüggő bírság többszörös jogsértés
esetén ismételten is kiszabható.
(3)	Az együttműködési kötelezettség megszegésével összefüggő bírságot a Hatóság
számlájára kell befizetni.”
48.	§
Az Ekertv. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény 2. és 3/B. §-ainak a műszaki szabályokkal és az információs társadalom
szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás
megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”
6.	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
49.	§
24
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény a 92/B. §-t követően a következő
alcímmel és 92/C. §-sal egészül ki:
„Terrorcselekmény bekövetkezése vagy annak veszélye esetén szükséges együttműködés
92/C. § Az elektronikus hírközlési szolgáltató terrorcselekmény bekövetkezése vagy annak
veszélye esetén biztosítani köteles - a Kormány által rendeletében meghatározott feltételek
szerint - a rendészetért felelős miniszter által rendeletben meghatározott szervek által használt
hívószámok tekintetében a folyamatos működést.”
50.	§
(1)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (1) bekezdése a következő
a)	ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel állapítsa meg)
„a) az elektronikus hírközlési szolgáltató által terrorcselekmény bekövetkezését követően
vagy annak veszélye esetén kötelezően biztosítandó szolgáltatások részletszabályait.”
(2)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. §-a a következő (2)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
azon szervek körét, amelyek által használt hívószámok tekintetében a folyamatos működést az
elektronikus hírközlési szolgáltató terrorcselekmény bekövetkezése vagy annak veszélye
esetén is biztosítani köteles.”
7.	A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása
51.	§
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban. Ftv.) 5. § (2)
bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az erre a feladatra kormányrendeletben kijelölt rendőrségi szerv központi nyilvántartást
vezet)
„c) a hatástalanított lőfegyverek hatástalanítását igazoló tanúsítványokról - a hatástalanítás
időpontjától számított húsz évig - a következő adattartalommal:
ca)	- a műszaki érvényesség időtartamának kivételével - a hatástalanított lőfegyver 5. § (2)
bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott adatai,
cb)	a hatástalanítás időpontja, valamint
cc)	a hatástalanított lőfegyver hatástalanítását igazoló tanúsítvány száma.”
52.	§
Az Ftv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A lőfegyvereknek, illetve a lőszereknek más tagállam területére történő átvitele esetén a
rendeltetési hely, illetve a tranzitország között történő - a kérelmező által az 5. § (2) bekezdés
25
a)	pont ab) alpontjára, a szállítandó lőfegyverekre, lőszerekre, a lőfegyver-kereskedők közötti
szállítás kivételével a szállítóeszközre, valamint az indulás és érkezés várható időpontjára
vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésén alapuló - adatszolgáltatást és adatfogadást a
rendőrség központi szerve végzi, valamint - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában -
ellátja a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó
tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i, 2014/28/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatósági feladatokat.”
53.	§
Az Ftv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi nyilvántartásból teljesített - személyes adat továbbításával járó -
adatszolgáltatásról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.”
54.	§
Az Ftv. a következő 11/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A hatástalanított lőfegyver hatástalanítását tanúsító szervezetre vonatkozó adatkezelési
szabályok
11/A. § (1) A hatástalanított lőfegyver hatástalanítását tanúsító szervezet az 5. § (2) bekezdés
c)	pont ca)-cc) alpontjában meghatározott adatokat elektronikus úton továbbítja a lőfegyverek
központi nyilvántartásába.
(2)	Az (1) bekezdés szerint a lőfegyverek központi nyilvántartásába továbbított adatokat a
hatástalanított lőfegyver hatástalanítását tanúsító szervezet a hatástalanítás időpontjától
számított húsz évig megőrzi.”
55.	§
(1)	Az Ftv. 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény)
„b) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó
tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i, 2014/28/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkének és 14. cikk (1) bekezdésének,”
(való megfelelést szolgálja.)
(2)	Az Ftv. 23. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az 5. § (2) bekezdés c) pontja és a 11/A. § a hatástalanított tűzfegyverek végleges
működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös
iránymutatások meghatározásáról szóló, 2015. december 15-i, 2015/2403 bizottsági rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
8.	Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása
26
56. §
Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Át.) 13. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„13. § A belső határon a határátlépés ellenőrzésének ideiglenes visszaállítását - a Közösségi
Kódex 25. cikkében megjelölt valamely feltétel kivételével - a Kormány rendeletben hirdeti
ki. A Közösségi Kódex 25. cikkében megjelölt valamely feltétel fennállása esetén, a belső
határon a határátlépés ellenőrzésének azonnali visszaállítását a határrendészetért felelős
miniszter rendeletével hirdeti ki.”
57.	§
Az Át. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A határátkelőhely, határátlépési pont működését az országos rendőrfőkapitány legfeljebb
negyvennyolc órára szüneteltetheti, ha a határátlépés ellenőrzésének feltételei haladéktalanul
el nem hárítható átmeneti működési zavar vagy más elháríthatatlan külső ok miatt nem
biztosíthatóak. A működés szüneteltetését - a feltételek fennállása esetén - az országos
rendőrfőkapitány további legfeljebb negyvennyolc órával meghosszabbíthatja.”
58.	§
Az Át. 16. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Felhatalmazást kap a határrendészetért felelős miniszter, hogy a közbiztonság védelme
érdekében
a)	nemzetbiztonsági érdekből a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős
miniszterrel és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel
egyetértésben
b)	járványveszély megelőzése érdekében vagy az Egészségügyi Világszervezet 2009. évi
XCI. törvénnyel kihirdetett Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak végrehajtása
érdekében nemzetközi horderejű közegészségügyi- járványügyi szükséghelyzet, illetőleg a
közegészségügyi-járványügyi kockázat kezelése, elhárítása érdekében - ezek jellegétől
függően - az egészségügyért felelős miniszterrel vagy az élelmiszerlánc- felügyeletért felelős
miniszterrel egyetértésben
rendeletében részleges határzárat rendelhet el.
(9)	Felhatalmazást kap a határrendészetért felelős miniszter, hogy a belső határon - a
Közösségi Kódex 25. cikkében megjelölt valamely feltétel fennállása esetén - a határátlépés
ellenőrzésének azonnali visszaállítását rendeletben hirdesse ki.”
9.	A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
59.	§
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdése a következő k)-m) ponttal egészül ki:
27
(A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter)
„k) a fennálló terrorfenyegetettség kapcsán meghatározott 3-as vagy annál magasabb
készenléti fokozat esetén rendeletben korlátozhatja és a veszélyes áruszállításra (fuvarozásra)
vonatkozó jogszabályokban meghatározottakon túl további biztonsági feltételekhez kötheti a
veszélyes áruk közúti, vasúti és belvízi szállítását (fuvarozását),
l) a fennálló terrorfenyegetettség kapcsán meghatározott 2-es vagy annál magasabb készenléti
fokozat esetén rendeletben korlátozhatja, indokolt esetben megtilthatja a tömegtartózkodásra
alkalmas létesítmények látogatását, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények
kivételével, a tömegrendezvények tartását,
m) a fennálló terrorfenyegetettség kapcsán meghatározott 2-es vagy annál magasabb
készenléti fokozat esetén rendeletben korlátozhatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó
üzemben, küszöbérték alatti üzemben végzett veszélyes tevékenységet.”
60.	§
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CXXVIII. törvény 81. §-a a következő h)-j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben
szabályozza:)
„h) a fennálló terrorfenyegetettség kapcsán meghatározott 3-as vagy annál magasabb
készenléti fokozat esetén a veszélyes áruk közúti, vasúti és belvízi szállításának
(fuvarozásának) korlátozását, vagy a veszélyes áruszállításra (fuvarozásra) vonatkozó
jogszabályokban meghatározottakon túl további biztonsági feltételekhez kötését,
i)	a fennálló terrorfenyegetettség kapcsán meghatározott 2-es vagy annál magasabb készenléti
fokozat esetén, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények kivételével, a
tömegrendezvények tartásának korlátozását, vagy indokolt esetben megtiltását,
j) a fennálló terrorfenyegetettség kapcsán meghatározott 2-es vagy annál magasabb készenléti
fokozat esetén a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben
végzett veszélyes tevékenység korlátozását.”
10.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
61. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 16. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„1 6. § Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét
nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés], az erős felindulásban
elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (8) bekezdés], a terrorcselekmény [314. §
(1)-(4) bekezdés], a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés] és a kifosztás [366. § (2)-(3) bekezdés]
elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az
elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges
belátással.”
28
62.
A Btk. 314. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból
a)	jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását
állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé,
vagy
b)	terrorista csoportot szervez.”
63.	§
A Btk. 316. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„316. § Aki
a)	terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, vagy
b)	terrorista csoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területéről kiutazik vagy azon
átutazik,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
64.	§
A Btk. 331. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„331. § (1) Aki nagy nyilvánosság előtt háborúra uszít, vagy egyébként háborús hírverést
folytat, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, aki
nagy nyilvánosság előtt a terrorizmus támogatására uszít, vagy egyébként a terrorizmust
támogató hírverést folytat.”
11.	A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a
Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI.
törvény módosítása
65.	§
A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary
Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a
továbbiakban: SIS II. tv.) 11. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(7) Ha a körözést elrendelő szerv a 10. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti járműről
olyan bejegyzést helyez el a körözési nyilvántartási rendszerbe, amelynek adattartalma
kiterjed az állandó rendszámtáblára is, az állandó rendszámtáblára külön nem kell elhelyezni
(4)	bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzést.
29
(8)	Az (1)-(4) bekezdés szerinti tárgy lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való
felhasználás céljából elrendelt körözéséről, a körözési nyilvántartási rendszert működtető
szerv elektronikus úton értesíti a figyelmeztető jelzés elhelyezésére hatáskörrel rendelkező
központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szervet, személyiadat- és
lakcímnyilvántartást kezelő központi szervet, központi útiokmány-nyilvántartó szervet vagy
központi közúti közlekedési nyilvántartó szervet az okmány vagy hatósági jelzés
érvénytelenítésének a központi nyilvántartásba történő bejegyzése és a figyelmeztető jelzés
elhelyezése céljából.”
66.	§
A SIS II. tv. 19. § (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
(A SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik)
,f a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. §-ában
meghatározott feladatkörök végrehajtására kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat,
alaptevékenységi feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően.”
67.	§
A SIS II. tv. 19. § (1) bekezdés e) pontjában a „szervezett bűnözés elleni koordinációs
központ” szövegrész helyébe a „Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ”
szöveg lép.
12.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvény módosítása
68.	§
(1)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 162. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség
161. § szerinti írásbeli megkeresésére haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül
szolgáltatja a kért adatot.”
(2)	A Hpt. 162. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül az
adatszolgáltatást nem teljesíti, a megkereső szerv erről tájékoztatja a Felügyeletet.”
13.	A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
69.	§
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény „A végrehajtás rendjének és a fogvatartás
biztonságának fenntartása” alcíme a következő 154/A. §-sal egészül ki:
30
„154/A. § (1) A terrorfenyegetettség miatt a büntetés-végrehajtási szerveknél elrendelt 1-2-es
fokozatok esetén a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka - a terrorfokozat
elrendelésének idejére - az elítéltek
a)	122. § b), e), n) és o) pontjában, 123. § (1) bekezdésében meghatározott jogait,
b)	bv. intézeten kívüli munkavégzését,
c)	szakképzésben és továbbképzésben való részvételét, valamint
d)	a magánál tartható tárgyainak körét
korlátozhatja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti intézkedés elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni
kell.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti terrorfokozat megszüntetését követően az elítéltek elmaradt
jogainak gyakorlását utólag lehetővé kell tenni.”
70.	§
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény a következő 394/A. §-sal egészül ki:
„394/A. § A terrorfenyegetettség miatt a büntetés-végrehajtási szerveknél elrendelt 1-2-es
fokozatok esetén az előzetes letartóztatás végrehajtása során a 154/A. § rendelkezései
megfelelően alkalmazandók.”
14.	Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény módosítása
71.	§
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény 4. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az adatközlésre kötelezett szerv értesíti a központi szervet azon arckép profil technikai
kapcsoló számáról, amelyhez tartozóan az általa kezelt arcképmás a nyilvántartásból törlésre
került, valamint azon arckép profil technikai kapcsoló számáról, amelyhez tartozóan az általa
kezelt arcképmás nyilvántartásba vételétől számított
a)	az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 15 év,
b)	az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 8 év,
c)	az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben 8 év,
d)	az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben 6 év,
e)	az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben 20 év,
f)	az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben 10 év,
g)	az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben 15 év
eltelt és az adott személyhez tartozó újabb arcképmáshoz rendelten technikai kapcsoló számot
képzett.
(7)	A központi szerv az adatközlésre kötelezett szerv (6) bekezdésben meghatározott
értesítése alapján haladéktalanul törli a nyilvántartásból az értesítésben megjelölt technikai
kapcsoló számot és az ahhoz tartozó, általa kezelt arckép profilt, valamint az adatközlésre
kötelezett szerv az ezen arckép profil alapjául szolgáló arcképmáshoz kapcsolódóan általa
nyilvántartott technikai kapcsoló számot.”
31
72. §
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti feladata ellátása során a központi szerv jogosult az arckép
profilhoz rendelt technikai kapcsoló szám felhasználásával az adatközlésre kötelezett szervtől
az arckép profil alapjául szolgáló arcképmást, valamint ahhoz tartozóan az arcképmás
nyilvántartásba vételének dátumát, az arcképmáshoz tartozó személy születési évét és nemét
igényelni közvetlen adatkapcsolat útján.”
15.	Záró rendelkezések
73.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép
hatályba.
(2)	A 31. és 32. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény 22. §, 23. §, 43. és 44. §-ainak a műszaki szabályokkal és az információs
társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási
eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént..
74.	§
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 24. § (1) bekezdésében és 28/B. § (2) bekezdésében az „a szervezett bűnözés elleni
koordinációs központ” szövegrész helyébe az „a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi
Elemző Központ” szöveg lép.
(2)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény
a)	15/A. §-ában és 17/A. §-ában az „a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ”
szövegrész helyébe az „a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ”,
b)	27/C. § (5) bekezdésében az „a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak”
szövegrész helyébe az „a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző
Központnak”
szöveg lép.
(3)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (1b) bekezdésében az „a
szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak” szövegrész helyébe az „a Terrorelhárítási
Információs és Bűnügyi Elemző Központnak” szöveg lép.
(4)	A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 81. § (2a) bekezdésében az „a szervezett bűnözés
elleni koordinációs központnak” szövegrész helyébe az „a Terrorelhárítási Információs és
Bűnügyi Elemző Központnak” szöveg lép.
32
(5)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény 106. § (1a) bekezdésében az „a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak”
szövegrész helyébe az „a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak”
szöveg lép.
(6)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. § (1a) bekezdésében az „a szervezett
bűnözés elleni koordinációs központ” szövegrész helyébe az „a Terrorelhárítási Információs
és Bűnügyi Elemző Központ” szöveg lép.
(7)	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény 26. § (1) bekezdésében a „szervezett bűnözés elleni koordinációs
központ” szövegrész helyébe a „Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ”
szöveg lép.
(8)	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (1)
bekezdés g) pontjában az „a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ” szövegrész
helyébe az „a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ” szöveg lép.
(9)	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 76. § (2) bekezdés i)
pontjában az „a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ” szövegrész helyébe az „a
Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ” szöveg lép.
75.	§
Hatályát veszti a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 305/2006. (XII.
23.) Korm. rendelet.
76.	§
E törvény 1-4. §-a, 9. § a)-c) pontja, 10-17. §-a, 19. §-a és 20. §-a, 28-35. §-a valamint a 37.
§-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
33
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
I.	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ létrehozása
I.1.	A jelenlegi helyzet bemutatása
Az 1990-es évek második felében a lakosság olyan, eddig nem tapasztalt jelenségeket élt meg,
mint a szervezett bűnbandák területfelosztó háborúja, a tömeges prostitúció, leszámolások,
robbantásos merényletek stb. Az 1998-ban felálló új Kormány a helyzetet készen kapta,
amely ellen azonnali és hathatós intézkedéseket kellett tenni. A tömeges bűnözéssel szembeni
első lépésnek is nevezhető a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes
jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló
1999. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Szbtv.), amely számos intézkedése döntően
hozzájárult ahhoz, hogy az 1998-2002 közötti kormányzati ciklusban hazánk bűnügyi és
nemzetbiztonsági helyzete normalizálódhatott. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs
Központ (a továbbiakban: SZEBEKK) 2001. január 1-jei hatállyal került felállításra,
létrehozásáról a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 2000. évi CXXVI.
törvény rendelkezett.
A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 2000. évi CXXVI. törvényt a
kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX.
törvény helyezte hatályon kívül és helyezte át az Szbtv-be a szervezett bűnözés elleni
koordinációra vonatkozó szabályanyagot.
Az Szbtv. alapján a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ feladatai a következők
voltak:
1)	gyűjti, elemzi, értékeli (kezeli) az együttműködő szervektől érkezett adatokat, amelyek
adatkezelésére az Szbtv. feljogosítja,
2)	figyelemmel kíséri, hogy az együttműködő szerveknél nem folyik-e párhuzamos felderítés,
ennek észlelése esetén az érintett szerveket a párhuzamos felderítésről értesíti,
3)	az együttműködő szervek megkeresésére, a rájuk vonatkozó törvények szerint általuk
kezelhető adatok körének figyelembevételével információkat szolgáltat,
4)	megvizsgálja, hogy a beérkezett adatra vonatkozóan más együttműködő szervtől nem
érkezett-e információs igény, és amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak, az igénylő
szerveknek az adatot továbbítj a,
5)	az együttműködő szervek részéről érkezett adatokat - azok elemzését, értékelését követően
-	a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező együttműködő szerveknek küldi meg, az
elvégzett elemző-értékelő tevékenység eredményeként - szükség szerint - felderítési
cselekményre, nyomozási cselekményre, intézkedésre tesz javaslatot,
6)	figyelemmel kíséri, hogy a beérkezett adathoz kapcsolható, azt kiegészítő vagy azzal
összefüggő adat nem áll-e rendelkezésre, ennek észlelése esetén az érintett együttműködő
szerveket az adatok összefüggéseiről értesíti,
7)	a szervezett bűnözésben szerepet játszó bűnözői csoportok alakulásának és megszűnésének,
egymáshoz való viszonyának figyelemmel kísérésével, jogellenesen szerzett javaik
legalizálását szolgáló vállalkozásaik elemzésével segítséget nyújt az ellenük való fellépéshez,
8)	a rendelkezésre álló adatok elemzésének eredményeként személyazonosításra alkalmatlan
statisztikai adatok szolgáltatásával segítséget nyújt a szervezett bűnözés elleni kormányzati
döntések meghozatalához,
9)	figyelemmel kíséri a szervezett bűnözés terén jelentkező tendenciákat, új jelenségeket,
ezekről elemzéseket, tanulmányokat készít.
34
A SZEBEKK feladatai az utóbbi években bővültek, 2013-ban elfogadásra került a nemzeti
utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő
és egyes további törvények módosításáról szóló 2013. évi CXCVIII. törvény (a továbbiakban:
PNR törvény), amely 2015. január 1-jén lépett hatályba. A PNR törvény új feladattal bővítette
a SZEBEKK hatáskörét, 2015. január 1-jétől utas-adat információs egységként (PIU egység)
ellátja az utas nyilvántartási adatok (PNR adatok) gyűjtését, elemzését, kezelését. Új
feladatává vált utas információs egységként a légitársaságok által továbbított utas-
nyilvántartási adatok kezelése, valamint elemzése és értékelése, összhangban az uniós
adatvédelmi előírásokkal. A hazánk területére érkező vagy onnan induló EU külső légi járatok
utasadatainak kezelése az adatvédelmi előírások alkalmazása mellett eredményesebbé teszi az
együttműködő szervek megelőző, felderítő, nyomozó tevékenységét.
A SZEBEKK feladatai ellátásához az együttműködő szervtől kap adatokat a szervezett
bűnözéssel kapcsolatba hozható bűncselekményekről. A SZEBEKK jelenleg a különféle
nyilvántartásokhoz korlátozottan fér hozzá. Tekintettel arra, hogy e feladatát - a szervezett
bűnözés elleni koordináció mellett - a SZEBEKK magas szinten látja el, ezért is indokolt,
hogy a terrorizmus elleni információfúziós és információmegosztó központként e szervezet
kerüljön kijelölésre.
I.2.	Új rendelkezések
A SZEBEKK az átalakítást követően a továbbiakban nemzetbiztonsági szolgálatként
Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (a továbbiakban: TIBEK)
elnevezéssel működik.
A TIBEK feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető
biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető
legátfogóbb kép összeállítása az ország terror, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső
biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet,
értékelő jelentéseket készít és azokat a miniszter útján eljuttatja a Kormánynak.
A TIBEK eredményes feladatellátásának nélkülözhetetlen feltétele a teljes informáltság, az
állami szervek adatállományaihoz, valamint a központi államigazgatási nyilvántartásokhoz
történő hozzáférés normatív szabályozása. Törvényben kell meghatározni az új szervezet
feladatkörét, az együttműködő szervekkel való kapcsolatát, valamint az adatkezelés rendjét,
különös tekintettel az adattovábbításra.
Mint nemzetbiztonsági szolgálat, a TIBEK a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi
CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) jelenlegi szabályai szerinti általános adatkezelési
felhatalmazással fog rendelkezni. Eszerint az Nbtv.-ben meghatározott feladatainak ellátása
érdekében a TIBEK jogosult lesz arra, hogy személyes adatot, különleges adatot és bűnügyi
személyes adatot, valamint közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot kezeljen.
Figyelemmel azonban a TIBEK sajátos feladataira, az adatkezelése két tekintetben el fog térni
az egyéb nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelésétől.
1.	Az általa kezelhető adatok megszerzése érdekében nem lesz jogosult titkos
információgyűjtő tevékenység végzésére.
2.	Az Nbtv. által meghatározott körben, az együttműködő szervek vonatkozásában a
tevékenységének ellátásához szükséges adatokat közvetlen elektronikus adatkapcsolat
útján szerzi be, nem pedig a hagyományos hozzáférést eredményező megkereséssel.
35
A TIBEK adatkezelési, ezen belül is elsősorban adathozzáférési felhatalmazása terén a
jelenlegi rezsimekhez képest minőségi újítást valósít meg a tervezet a közvetlen elektronikus
adatkapcsolat szabályozásával. Ennek eredményeként a TIBEK nem lesz kiszolgáltatva a
tevékenységéhez szükséges adatot birtokló adatkezelők együttműködési hajlandósága
esetleges hiányának, hiszen az adatállományokhoz minden külső közreműködés nélkül hozzá
fog férni. A TIBEK hozzáférési jogosultsága nem terjed ki a rendőrség belső bűnmegelőzési
és bűnfelderítési szerve által a védett állománnyal (amelynek része a TIBEK személyi
állománya is) kapcsolatos megbízhatósági vizsgálati adatokra.
Az együttműködő szervek körébe a legfontosabb állami-kormányzati adatkezelők tartoznak,
így a rendőrségi szervek, a nyomozó hatóságok, a nemzetbiztonsági szolgálatok.
A közvetlen elektronikus adatkapcsolat jogi alapját egyrészt a tervezet teremti meg az Nbtv.
megfelelő módosításával, másrészt az levezethető a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt azon
rendelkezéséből is, miszerint az irányítás és a felügyelet jogosítványai közé tartozik egyebek
mellett az államigazgatási szerv adatainak a kezelése is. Ennek értelmében a TIBEK a
feladatai ellátásához szükséges alapvető adatok megismerésében nem korlátozható
jogosítványokkal rendelkezik.
A TIBEK a közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján nem beszerezhető adatokat az Nbtv.
általános adatkezelési előírásai szerint - a megkeresett által nem megtagadható - megkeresés
útján szerzi be.
A TIBEK és az együttműködő szervek közötti adatkapcsolat dokumentált adatátadást
megvalósító közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján valósul meg. Ez a főszabály a TIBEK
adatforgalmazása tekintetében.
Az együttműködő szervek műveleti adatbázisaihoz az általuk vezényelt munkatársak kapnak
hozzáférési jogosultságot, előre meghatározott, az adott feladatokhoz igazítható prioritási
szinten. Az együttműködő szervek nem élnek az információkorlátozás lehetőségével, mivel a
Központban az információt közvetlenül érhetik el, így az információ további megosztása a
Központ hatáskörébe tartozik.
A külföldi tapasztalatokat is figyelembe véve a TIBEK hatáskörének meghatározásával el kell
érni, hogy a kiemelt biztonsági kockázatokkal szemben fellépő szervek és szolgálatok legfőbb
információfúziós és információmegosztó központjaként működhessen.
A TIBEK-et képessé kell tenni az együttműködő szervek nyomozási és felderítő
tevékenységének széleskörű támogatására, amely magába foglalja a titkos
információgyűjtések és a büntetőeljárások kezdeti stádiumtól történő taktikai támogatását,
valamint eljárást kezdeményező indító jelzések, elemzések adását, illetve készítését.
A büntetőeljárások eredményes befejezését azzal is támogatja, hogy a kiemelt
bűncselekményi körbe tartozókon túl feldolgoz olyan bűncselekményeket is, ahol az elkövető
személye vagy a bűncselekmény társadalomra veszélyessége, illetve a cselekmény gyakori
ismétlődése miatt az azokkal összefüggő adatok elemzése, értékelése indokolttá válik.
Az új szervezet feladatainak maradéktalan ellátásához szükséges, hogy az együttműködő
szervek a hatáskörükben jelentkező kiemelt biztonsági kockázati jelenségekről, eseményekről
is folyamatosan tájékoztassák.
36
A TIBEK és az együttműködő szervek tervezetben foglalt tevékenysége során különösen
fontos az információ-érzékenység a hatáskörükbe tartozó problémakörök mielőbbi
felismerése és eredményes kezelése érdekében. A sok résztevékenységből álló
információtudatos együttműködés olyan keretrendszerben lehet eredményes, amely kellően
megalapozott tudásbázisra támaszkodó tudásmenedzsment szemléleten alapszik. Ehhez
elengedhetetlen az információk feldolgozását és elemzését támogató, nemzetközi
viszonylatban is korszerű bűnelemző informatikai eszközök és módszerek alkalmazása. E
téren is fontos a külföldi és nemzetközi partnerszervekkel, szolgálatokkal történő
együttműködés.
A TIBEK a széleskörű szakmai tapasztalatok és ismeretek birtokában ellátja az együttműködő
szervek információ feldolgozással, illetve elemzéssel foglalkozó állományának bűnelemző-
értékelő, informatikai és módszertani képzését, továbbképzését.
I.3.	A létrehozás indokai
A SZEBEKK a bemutatott hatályos jogszabályi környezetben és jelenlegi szervezeti
formájában nem biztosítja az optimális működést, illetve adatszolgáltatást. A nemzet
biztonságáért felelős szervek is csak a hatáskörükbe tartozó jogellenes cselekményekkel
kapcsolatos adatokat kezelik, dolgozzák fel, értékelik, elemzik. Sem a közigazgatás, sem a
rendészeti szervek, sem a nemzetbiztonsági szolgálatok jelenlegi rendszerében nincs olyan
szerv, amely a terrorizmussal, a bűnözéssel, a nemzetbiztonsági kockázatokkal összefüggő
adatokat és információkat kormányzati szinten összesíti, szintetizálja és a Kormány döntéseit
összbiztonsági szemlélettel készült taktikai és stratégiai elemzésekkel, javaslatokkal segíti.
Az elmúlt hónapok és napok rávilágítanak arra, hogy a Kormány helyesen értékelte biztonsági
stratégiájában, hogy a jövő kiemelt biztonsági kockázatainak sorában a terrorizmus és a
szervezett bűnözés, valamint a szélsőséges szerveződések jelentik a demokratikus állami
intézményrendszer, a nemzet- és közbiztonság ellen irányuló fenyegetések súlypontjait.
A globális biztonsági kihívások között egyre jelentősebb szerepet játszik a nemzetközi
terrorizmus. A szabadság, a biztonság és a rend térségének megteremtése elképzelhetetlen az
állam hatékony védelmi funkciójának kiépítése és működtetése nélkül. Ehhez egy olyan
koherens, a szükséges információkkal, tudással, képességgel rendelkező szervezetre van
szükség, ami egyszerre biztosít hatékony fellépést a nemzetközi és hazai terrorizmus, illetve
az annak bázisát jelentő szervezett bűnözés, valamint az egyre növekvő erőszakosságot
mutató, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett személy elleni bűncselekmények
elkövetőivel szemben.
A terrorizmus, mindenekelőtt annak nemzetközi megnyilvánulásai a demokratikus
jogállamokat, így Magyarországot is a terrorizmust leküzdeni hivatott speciális szervek
létrehozatalára, valamint e szervek felhatalmazásának szélesítésére ösztönözte: az ezzel
kapcsolatos feladatok hatékony, egységes szervezeti keretek között és magas szakmai
színvonalon történő ellátása érdekében a rendőrség terrorizmust elhárító szerveként jött létre a
Terrorelhárítási Központ (a továbbiakban: TEK).
Mindazonáltal nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a terrorizmus megelőzéséhez
elengedhetetlen a nemzetbiztonsági szolgálatoktól, a rendőri szervektől, valamint a bármilyen
más forrásból érkező információk feldolgozása, értékelése és elemzése. A terrorizmus elleni
támadó jellegű titkos információgyűjtő tevékenység nem képzelhető el egy integrált, fúziós
37
információs központ kialakítása nélkül, amely az ország külső és belső biztonságának
fenyegetettségét időben felismerő, arra reagálni képes intézményként hatékony lehetőséget
teremt a terrorcselekmények megelőzésére.
Az Nbtv.-be iktatandó törvényi szabályozás a TIBEK részére olyan feladatkört kíván
biztosítani, hogy a közbiztonsági, valamint a nemzetbiztonsági kockázatokkal szemben
fellépő rendészeti szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok és közigazgatási szervek legfőbb
információfúziós és információmegosztó központjaként funkcionálhasson. A tervezett
szabályozás mindemellett képessé teszi a TIBEK-et a nemzetbiztonságot vagy a
közbiztonságot fenyegető cselekmények, támadások elleni bűnüldöző és nemzetbiztonsági
szaktevékenység érdemi támogatására, a kormányzati és biztonságpolitikai döntéshozatal
segítésére, információigényének teljesítésére.
II.	Kódolt telefonos szolgáltatások korlátozása
11.1.	A jelenlegi helyzet bemutatása
A technikai fejlődés következtében az internet alapú globális kommunikációs rendszerek,
valamint ezen szolgáltatások egyre szélesebb körben terjednek el és megfizethető áron
vehetők igénybe, így reális veszélyt jelent, hogy az általános kommunikációs szokások
megváltoznak, és a hagyományos hírközlési szolgáltatók helyett ezen szolgáltatásokat veszik
igénybe a bűnözői körök.
Tekintettel arra, hogy a mobiltelefonok kommunikációjának védelmét ellátó rendszernek
egyik elemét képező mobiltelefonos alkalmazás az egyes alkalmazásszolgáltatók interneten
elérhető, kereskedelmi céllal létrehozott felületén megtalálható, onnan telepíthető, így
kivédhető, hogy az egyes országok szolgálatai a kommunikációt, vagy az ahhoz kapcsolódó
információkat megszerezhessék, valamint dekódolhassák.
11.2.	Új rendelkezések
A probléma megoldását jelentheti az alkalmazásszolgáltatókra vonatkozó jogi
kötelezettségeknek az előírása az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az
információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi
CVIII. törvényben (a továbbiakban: Ekertv.).
Az Ekertv. módosításának célja az Ekertv. hatálya alá tartozó szolgáltatók adatmegőrzési,
adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettségének megteremtése, mivel ezen szolgáltatók
a rendvédelmi és igazságszolgáltatási szervek irányába jelenleg nem tartoznak
adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettséggel.
11.3.	A bevezetés indokai
Az Ekertv.-t érintő módosítási javaslat egyrészt megteremtené annak a lehetőségét, hogy a
szolgáltató köteles legyen megadni mindazokat az adatokat és információkat, amelyek a titkos
információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához nélkülözhetetlenek, így a
titkosítási szintet érintő információkat is, másrészről pedig a módosítás a szolgáltató részére
kötelező jelleggel írná elő a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal (a továbbiakban: NBSZ)
történő, a titkos információgyűjtés feltételeit érintő megállapodások megkötését.
38
III.	A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
törvény kiegészítése
III.	1. A jelenlegi helyzet bemutatása
A hatályos magyar szabályozás jelenleg nem biztosítja azt a lehetőséget, hogy a Kormány
vagy a miniszterek az egyes terrorfenyegetettség szintjéhez igazodva
-	a veszélyes áruk közúti, vasúti és belvízi szállításának, fuvarozásának korlátozását,
vagy biztonsági feltételeit,
-	a tömegtartózkodásra alkalmas létesítmények látogatásának, tömegrendezvények
tartásának korlátozását,
-	a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben végzett
veszélyes tevékenység korlátozását
meghatározzák.
111.2.	Új rendelkezések
A módosítás megteremti annak a lehetőségét a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó
egyes törvények módosításáról szóló törvényben, hogy a katasztrófák elleni védekezésért
felelős miniszter rendeletben szabályozza a terrorfenyegetettség szintjéhez igazodva az egyes
tevékenységek és rendezvények kapcsán a szükséges többlet biztonsági követelményeket,
korlátozásokat. A korlátozások nem terjednek ki a gyülekezési jog hatálya alá tartozó
rendezvényekre.
111.3.	A bevezetés indokai
Az elmúlt időszak eseményei egyértelműen rámutattak arra, hogy a terrorcselekmények
megelőzésére fokozott figyelmet kell fordítani. A veszélyes árukhoz kapcsolódó
tevékenységek, létesítmények és a tömegtartózkodásra alkalmas létesítmények, valamint
rendezvények a terrorfenyegetettség szintjének emelkedésével is egyre nagyobb kockázatnak
vannak kitéve.
A rendelkezés célja nem az indokolatlan jogkorlátozás bevezetése, hanem - a szükséges
felhatalmazás megalkotásával - olyan többlet követelmények vagy korlátozások bevezetése,
amelyek mentén az adott tevékenységek részben folytathatóak, azonban szigorúbb feltételek
mellett, mint ahogy azt a vonatkozó ágazati jogszabályok lehetővé teszik.
IV.	A Rendőrségről szóló törvényhez kapcsolódó módosítások
IV.1. A javaslat kiterjeszti a terrorizmust elhárító szerv feladatkörét a - jogszabályban
meghatározott - védett személyekhez kapcsolódó személyvédelmi feladatain túl, a kijelölt
létesítmények tekintetében a létesítményvédelmi feladatok ellátására is. A TEK eddig nem
látott el létesítményvédelmi feladatot, tekintettel ugyanakkor arra, hogy a miniszterelnök
hivatalát az Országgyűlési Őrség által védett Országgyűlés épületéből áthelyezi a Budai
Várba, szükséges az önálló, más által nem védett objektum védelmének megjelenítése a TEK-
nél.
IV.2. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) hatályos
szabályozása jelenleg a TEK-hez telepíti magyar külképviseletek és azok diplomáciai
személyzete, a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar
szervek (intézmények) és létesítmények személy- és létesítményvédelmét. Életszerű és
39
kézenfekvő azonban, hogy a Magyar Honvédség közreműködjön e feladat ellátásában,
amennyiben fegyveres jelenléte a közelben biztosított.
IV.3. A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a rendőrség
a)	a határterületen a határátkelőhelyeken kívüli terület őrzése céljából, valamint
b)	az állam működése szempontjából kiemelten fontos, illetve a Kormány által
létesítménybiztosítási intézkedés céljából kijelölt, továbbá a rendőrségi létesítmények
rendjének és jogszerű működésének, valamint a benntartózkodók biztonságának fenntartása
céljából
speciális képfelvevő és felderítő eszközöket helyezhessen el, és felvételt rögzíthessen.
A módosítás elhagyja továbbá azt a korlátozást, amely szerint a különböző képfelvevők által
készített felvételeket csak a rögzítés helyén elkövetett jogsértő cselekmények esetén lehet
felhasználni. A közterületeken elhelyezett kamerák felvételei döntő bizonyítékok lehetnek az
egyes eljárásokban, különösen a felderítés és nyomozás során, azzal összefüggésben, hogy az
érintett személyek adott időpontban hol tartózkodtak. Az ilyen felvételek éppen ezért az
esetleges terrorcselekmények miatt folytatott büntetőeljárások, illetőleg titkos
információgyűjtések során is jelentőséggel bírhatnak. Az Rtv. a felvételeket jelenleg csak a
rögzítés helyén elkövetett cselekmények tekintetében engedi felhasználni, ami indokolatlan
korlátozást jelent. Emellett indokolt a felhasználási kör bővítése a bűnfelderítés
vonatkozásában is, figyelemmel arra, hogy a jelenleg hatályos szabályozás indokolatlanul
kizárja a felvételek titkos információgyűjtés keretében történő felhasználhatóságát.
IV.4.	A képfelvevők alkalmazásával készített felvételek nemcsak a közúti közlekedési
szabályokat megszegők felelősségének megállapítását szolgáló eljárások megindításához
szolgálhatnak alapul, hanem azok bűnüldözési célú felhasználásukkal a terrorizmussal
összefüggő bűncselekmények felderítéséhez is hozzájárulhatnak. Ennek egyértelművé tétele
érdekében indokolt az Rtv. felvételek készítésére vonatkozó szabályozásának kiegészítése.
V.	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényhez kapcsolódó
egyéb - a TIBEK-en túli - módosítások
V.1. A jelenlegi szabályozás csak a letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmező, továbbá
a menekültkénti elismerését kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint -
az állami függetlenség és a törvényes rend védelméhez kötődően - a vízumkérelmet benyújtott
személyek (kérelmezői kör) tekintetében - szakhatósági véleményezés keretében - teszi
lehetővé az ellenőrzést, információgyűjtést (külső engedélyköteles eszközalkalmazás útján is)
az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) részére. A módosítással az AH felhatalmazást kap arra,
hogy a fenti eljárásokhoz kapcsolódó jogsértő cselekményeket elkövető más személyek
tevékenységéről (hamis, hamisított iratok, igazolások biztosítása a kérelmező számára, stb.) is
információkat gyűjtsön.
V.2. A hatályos szabályozás nem biztosítja az NBSZ részére, hogy szervezeti egységei és
személyi állománya ellen irányuló ellenséges tevékenységre vonatkozó adatokat megszerezze,
objektumai műveleti védelmét maradéktalanul és szakszerűen ellássa. A módosítás biztosítja
ezt az NBSZ számára.
V.3. Jelenleg az Nbtv. nem tartalmaz rendelkezéseket az adatkezelési rendszerekhez való
elektronikus hozzáférésre vonatkozóan, továbbá nem teljeskörű az adatok és jelzések
elhelyezésével kapcsolatos szabályozás sem. Az elektronikus úton történő adatkérések
meghatározott körben (pénzügyi intézmények) bevezetésének biztosítása érdemben tudja
40
felgyorsítani az AH munkáját és együttműködésre kötelezi az adatszolgáltató szervet a
hatékony feladatellátás céljából. A módosítás megteremti az online hozzáférés biztosításának
kötelezettségét, és annak az adatkezelő költségére történő technikai megvalósítását.
V.4. Az AH rendszeresen közreműködik az Európai Gazdasági Térségben részes tagállamok
partnerszolgálataitól érkezett, a nemzetbiztonsági ellenőrzések végrehajtása során felmerülő
adattári ellenőrzési igényekre vonatkozó megkeresések teljesítésében. A partnerszolgálati
megkeresések az érintett bűnügyi előéletére, nemzetbiztonsági kockázatra utaló
körülményekre, alkotmányvédelmi vagy kémelhárítási relevanciával bíró adatokra, jellembeli
torzulásokra, terrorista csoporthoz vagy szervezett bűnözői körhöz való tartozás gyanújára,
illetve Magyarország területén való tartózkodás visszaigazolására irányulnak. A módosításra a
fenti ellenőrzésekben való, a partnerszolgálatokkal történő együttműködés jogi kereteinek
megteremtése miatt van szükség.
V.5.	A hatályos szabályozás szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés megindításához szükséges
biztonsági kérdőívet a kezdeményező papír alapon, zárt borítékban juttatja el az AH-hoz. A
módosítás lehetővé teszi a biztonsági kérdőív elektronikus úton történő kitöltését, amely
egyszerűsíti és gyorsítja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy és a nemzetbiztonsági
szolgálat eljárását, hatékonyabbá válik a kérdőívben foglalt adatok nyilvántartása. Ezzel
párhuzamosan a rendelkezés biztosítja továbbra is lehetőségként az írásbeli formában történő
kitöltést. A módosítás alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult
továbbítási feladat megszűnik. A módosító rendelkezés hatálybalépésének időpontja
megfelelő felkészülési időt biztosít a nemzetbiztonsági szolgálatok számára.
VI.	Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi
Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről
szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása
A tárgykör tekintetében irányadó jogszabályi előírások jelenleg tapasztalható hiányára
figyelemmel szükségessé vált az Interpol FIND (Fixed Interpol Network Database) adatbázis
adattartalmára vonatkozó találat elérése esetén a hatóság részéről követendő eljárásrend
részletes - a szabályozás alapjait tekintve törvényi szintű megjelenítést igénylő - szabályainak
normatív meghatározása.
VII.	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV.
törvény módosítása
A TIBEK-nek az Nbtv-ben szabályozott feladat- és hatásköreire tekintettel hatályon kívül
helyezésre kerül az Szbtv. tárggyal kapcsolatos rendelkezései.
VIII.	A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása
A hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási
előírásokat és technikákat rögzítő európai uniós előírások értelmében a tagállamok - legalább
20 éven át - kötelesek nyilvántartás vezetni a hatástalanított tűzfegyverekről kiadott
tanúsítványokról, feltüntetve a nyilvántartásban a hatástalanítás időpontját és a tanúsítvány
számát.
41
Figyelemmel arra, hogy a hatástalanítást igazoló tanúsítványoknak a tanúsítást végző
szervezet részéről történő hazai nyilvántartása jogszabályban foglalt előírás helyett
pillanatnyilag egyedi felhatalmazáson, illetve szervezeti kijelölésen alapul, a tárgykör európai
uniós szabályozásával összhangban a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV.
törvény kiegészítése útján szükséges gondoskodni a nyilvántartási kötelezettséget megteremtő
normatív rendelkezés törvénybeiktatásáról.
IX. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása
IX.1. A Schengeni határ-ellenőrzési kódex 25. cikk (1) bekezdésében megjelölt valamely
feltétel fennállása esetén a határellenőrzés azonnali visszaállítására van szükség, amelyet
azonban a jelenlegi jogszabályi rendelkezések ilyen formában nem tesznek lehetővé. Ezek
lehetővé tétele érdekében szükséges az Áht. módosítása.
IX.2.	A törvénymódosítás mindemellett annak lehetővé tételére irányul, hogy az országos
rendőrfőkapitány a határátkelőhely, határátlépési pont működését legfeljebb negyvennyolc óra
időtartamra - az átmeneti működési zavarra való hivatkozás jelenleg is biztosított lehetősége
mellett - immár az elháríthatatlan külső okra való hivatkozással is szüneteltethesse, a
szünetelés maximális tartamát továbbá a jelenlegi 48 óra helyett a jövőben akár 96 óra
időtartamra is kiterjeszthesse.
X.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
A Büntető Törvénykönyv kiegészül a terrorizmushoz kapcsolódó néhány jogsértő magatartást
szankcionáló tényállással, illetve egyéb módosítással.
XI.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvény módosítása
A módosítás biztosítja, hogy a pénzügyi intézmény a nyomozóhatóság, nemzetbiztonsági
szolgálat vagy az ügyészség megkeresése esetén haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon
belül a megkeresésben foglaltakat teljesítse.
Abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény a megkeresést határidőn belül nem teljesíti, akkor
a megkereső szerv a jogszabályban előírt kötelezettség nem teljesítése okán erről tájékoztatja
a pénzügyi intézmény felügyeletét ellátó szervezetet (Magyar Nemzeti Bank).
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény jelenleg is biztosítja az ellenőrzési jogkör
keretében, hogy az MNB bírságot szabjon ki, azokkal a pénzügyi intézményekkel szemben,
amelyek a jogszabályban előírt kötelezettségeiket nem teljesítik.
XII.	A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési
elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
A terrorfokozatok, illetve a terrorfenyegetettség jellemzőihez igazodóan a büntetés-
végrehajtási szerveknél különböző fokozatok rendelhetők el, amelyek jelölése 1-4. számmal
történik. A fokozatot a tényleges fenyegetettség mértékének megfelelően kell meghatározni
azzal, hogy az 1-es fokozat jelenti a legmagasabb kockázatot. A javaslat szerint a magasabb,
tehát 1-2-es fokozatok (a bv. szerveknél jelenleg a 3. fokozat él) elrendelése esetén egyes, a
büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
42
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben meghatározott jogok felfüggesztésre
kerülhetnek.
XIII.	Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény módosítása
A törvény módosításának célja az arcképprofilok adatkezelési idejére vonatkozó szabályok
pontosítása. A javaslat az adatkezelési idő kezdő időpontját az arcképprofil alapjául szolgáló
arcképmás nyilvántartásba vételének időpontjához köti, illetőleg törölni rendeli azon
arcképprofilt és az ahhoz rendelt technikai kapcsoló számot, amelyhez tartozóan az
arcképmás az adatközlésre kötelezett szerv által vezetett nyilvántartásból törlésre került.
43
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
Jelen szakasz kiterjeszti a terrorizmust elhárító szerv feladatkörét a - jogszabályban
meghatározott - védett személyekhez kapcsolódó személyvédelmi feladatain túl, a kijelölt
létesítmények tekintetében a létesítményvédelmi feladatok ellátására is.
Az Rtv. hatályos szabályozása jelenleg a TEK-hez telepíti a magyar külképviseletek és azok
diplomáciai személyzete, a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő
magyar szervek (intézmények) és létesítmények személy- és létesítményvédelmét. Életszerű
és kézenfekvő azonban, hogy a Magyar Honvédség közreműködjön e feladat ellátásában,
amennyiben fegyveres jelenléte a közelben biztosított.
a 2. §-hoz
A módosítás célja annak megteremtése, hogy a rendőrség a határterületen a
határátkelőhelyeken kívüli terület őrzése céljából speciális képfelvevő és felderítő eszközöket
helyezhessen el, és felvételt rögzíthessen.
a 3. §-hoz
Az állam működése szempontjából kiemelten fontos, illetve a Kormány által
létesítménybiztosítási intézkedés céljából kijelölt, továbbá a rendőrség kezelésében lévő
létesítmények rendjének és jogszerű működésének, valamint a benntartózkodók
biztonságának a képfelvevő berendezés kihelyezése útján történő védelmének lehetővé tétele
érdekében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 42. §-ában
foglalt előírás megfelelő kiegészítése vált szükségessé.
A képfelvevő berendezés alkalmazása útján nyert személyes adatok további jogszerű
felhasználás nélküli kezelését a törvény legfeljebb harminc nap időtartamban teszi lehetővé,
míg az elkészült felvételek - az adatkezelés legitim törvényi céljával összhangban - kizárólag
az Rtv. 42. § (6) bekezdés b) pontjában jelenleg is meghatározott körben használhatók fel.
a 4. §-hoz
A képfelvevők alkalmazásával készített felvételek nemcsak a közúti közlekedési szabályokat
megszegők felelősségének megállapítását szolgáló eljárások megindításához szolgálhatnak
alapul, hanem azok bűnüldözési célú felhasználásukkal a terrorizmussal összefüggő
bűncselekmények felderítéséhez is hozzájárulhatnak. Ennek egyértelművé tétele érdekében
indokolt az Rtv. felvételek készítésére vonatkozó szabályozásának kiegészítése.
az 5. §-hoz
A Rendőrség által végzett személy- és objektumvédelmi tevékenységhez szükséges
adatkezelési felhatalmazások megteremtése.
44
a 6. §-hoz
Az Rtv. 91/K. § (1) bekezdésében foglalt felsorolás határozza meg azon hatósági
nyilvántartások körét, amelynek adattartalmával a rendőrség az államhatáron átlépő harmadik
országbeli állampolgárok által a határfogalom ellenőrzése során bemutatott okmányok,
valamint a határátlépés során használt gépjármű adatait szúrópróbaszerűen összevetheti.
Tekintettel arra, hogy a szóban forgó hatósági nyilvántartást a törvény e körben pillanatnyilag
nem nevesíti, a tartózkodási engedélyek nyilvántartásában szereplő személyek
határátlépésekor történő ellenőrzése jogalapjának megteremtéséről a hivatkozott rendelkezés
kiegészítése útján indokolt gondoskodni.
a 7. §-hoz
A módosítás célja, hogy a rendőrség bűnüldözési, bűnmegelőzési célból is kezelhesse az Rtv.
91/L. § (1) bekezdésében szereplő adatokat, továbbá a határátlépés során használt gépjármű
adatait.
a 8. §-hoz
Ez a szakasz a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2013.
január 15-i, 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. és 10. cikkének történő
megfelelést szolgálja.
a 9. §-hoz
Ez a szakasz az Rtv.-vel kapcsolatos szövegpontosításokat tartalmaz.
a 10. és 11. §-hoz
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 1.
és 2. §-a tételesen felsorolja Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatait, amelyek köre
kibővül a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központtal.
a 12. §-hoz
A jelenlegi szabályozás csak a letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmező, továbbá a
menekültkénti elismerését kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint -
az állami függetlenség és a törvényes rend védelméhez kötődően - a vízumkérelmet benyújtott
személyek (kérelmezői kör) tekintetében - szakhatósági véleményezés keretében - teszi
lehetővé az ellenőrzést, információgyűjtést (külső engedélyköteles eszközalkalmazás útján is)
az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) részére. A módosítással az AH felhatalmazást kap arra,
hogy a fenti eljárásokhoz kapcsolódó jogsértő cselekményeket elkövető más személyek
tevékenységéről (hamis, hamisított iratok, igazolások biztosítása a kérelmező számára, stb.) is
információkat gyűjtsön.
a 13. §-hoz
A módosítás biztosítja a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) feladatait rögzítő
Nbtv. 6. §-t érintően a terrorizmus elleni küzdelem szempontjából érintett feladatok konkrét
megjelölését, valamint, hogy az ezen feladatok ellátása során megszerzett információkat a
KNBSZ haladéktalanul biztosítja a TIBEK-nek. A KNBSZ önálló elemző-értékelő
tevékenysége az egyedi működési területéhez kötődő, a honvédelmi ágazat napi biztonságos
45
működéséhez szükséges mértékű, katonai nemzetbiztonsági jellegű információk körére
terjedne ki.
a 14. §-hoz
Az Nbtv. 8. § (1) bekezdésének i) ponttal történő kiegészítésének célja, hogy az Nbtv.-ben is
meghatározásra kerüljön a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat feladatai között az elektronikus
információbiztonságával kapcsolatos információbiztonsági feladatok ellátása.
A jelenleg is hatályos szabályozás egyrészt nem biztosítja a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
részére, hogy szervezeti egységei és személyi állománya ellen irányuló ellenséges
tevékenységre vonatkozó adatokat megszerezze, objektumai műveleti védelmét
maradéktalanul és szakszerűen ellássa, másrészt a nemzetbiztonsági szolgálatokra
„egységesen” vonatkozó jogszabályon belül aránytalanul nagy különbséget tesz a
társszolgálatokkal szemben.
A Nbtv. jelenlegi szabályai továbbá indokolatlanul zárják ki azt a lehetőséget, hogy az NBSZ
a jelenleg hatályos Nbtv. 54. § (1) bekezdés e) pontja szerinti csapdát alkalmazzon a
célszemély mozgásának lehető legpontosabb behatárolása érdekében.
a 15. §-hoz
Az Nbtv.-be 8/A. §-ként beiktatandó rendelkezés az általánostól a különös felé haladva
határozza meg a TIBEK feladatait. A TIBEK alapvető feladata egyrészt a kormányzati
tájékoztató tevékenység ellátása, másrészt az együttműködő szervek által folytatott eljárások,
mindenekelőtt a nyomozások és a titkos információgyűjtések adatelemzések készítésével
történő segítése (értékelő-elemző tevékenység).
Az Nbtv. a SZEBEKK működésére vonatkozó szabályok, a SZEBEKK által a működése
során felhalmozott gazdag szakmai tapasztalatok, valamint a nemzetbiztonsági irányítás és
felügyelet ismérvei alapján határozza meg a TIBEK egyes konkrét feladatait. A TIBEK
feladatainak jelentős része megegyezik a SZEBEKK jelenlegi feladataival. Alapvető
különbség nem annyira a feladatok rendszerében, hanem a végrehajtásukra rendelt
adatkezelési apparátus minőségében rejlik.
A TIBEK feladatai közül kiemelésre érdemes az együttműködő, mindenekelőtt a nyomozó és
a nemzetbiztonsági szervek működésbeli párhuzamosságainak a kiszűrése. Mind a
terrorelhárítás. mind az állami büntetőigény érvényesítése, mind a szuverenitás érdekében
végzett titkosszolgálati tevékenység területén rendkívüli kockázatokkal járnak a párhuzamos
nyomozások, illetve a párhuzamos titkos információgyűjtések. Ezek kiszűrése és jelzése a
megfelelő együttműködő szerveknek a TIBEK fontos feladata. Ezzel a TIBEK
nagymértékben elősegíti a terrorcselekmények megelőzését, a nyomozások eredményességét,
illetve az adattakarékosság alkotmányos elvének érvényre juttatását.
A TIBEK az együttműködő szervek számára folyamatosan továbbítja a hatáskörükbe tartozó
adatokat, ezzel egyidejűleg javaslatot tesz az együttműködő szervek számára az adatok
mikénti felhasználására. Ez a feladat nem valósít meg hatáskörelvonást, ugyanis az adatot
végső soron az együttműködő szerv az általa legjobbnak tartott módon használja fel. Továbbá
a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 171. § (2) bekezdésére figyelemmel a
TIBEK konkrét bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tesz, ettől kezdve a büntetőeljárás
jogi helyzetét a Be. határozza meg.
46
A TIBEK mint információfúziós központ rendkívül hatékony segítséget nyújthat a TEK
terrormegelőző, terrorelhárító tevékenységéhez mivel a rendelkezésére álló adatokból
hatékony következtetést tud levonni a terrorszervezetek magyarországi tevékenységéről, a
terroristák megjelenéséről, és a PNR adatok alapján mozgásukról.
A TIBEK koordinációs tevékenysége során figyelemmel kíséri, hogy nem áll-e rendelkezésre
az általa átadott adattal kapcsolatos pontosító vagy kiegészítő adat: amennyiben igen, a
TIBEK a feladatkörében észlelt kapcsolódó adatot átadhatja az adat felhasználására
hatáskörrel rendelkező együttműködő szervnek. Amennyiben a kapcsolódó adat nem a
TIBEK feladatkörébe tartozó adat, tehát az együttműködő szervtől egyedi vagy csoportos
adatlekérdezésből származik, abban az esetben a TIBEK az adatot nem adhatja át, hanem a
kapcsolódó adatról értesíti mindkét érintett együttműködő szervet.
A TIBEK fontos feladatokat lát el a szervezett bűnözés elleni küzdelemben és az illegális
vagyonok felderítésében is. A TIBEK a terrorszervezetekkel, illetve a konkrét
terrorcselekményekkel kapcsolatos adatait soron kívül továbbítja a TEK részére.
A TIBEK hatékony működését az együttműködő szervek részére kötelezettségként előírt
visszacsatolás is segíti: a TIBEK által tett jelzések, javaslatok, kezdeményezések elintézéséről
azok vételét követő öt munkanapon belül tájékoztatást kell adniuk.
a 16. §-hoz
A TIBEK polgári nemzetbiztonsági szolgálatként jön létre, irányítását a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter látja el.
A TIBEK felett a Ksztv. 2. § (1) bekezdése alapján a belügyminiszter gyakorolja az irányítási
jogkört, de a TIBEK által kezelt adatok megismerésére a polgári hírszerzési tevékenység
irányításáért felelős miniszter és a honvédelmi miniszter is jogosult lesz.
a 17. §-hoz
A kormányzati tájékoztató tevékenységet és az ehhez szükséges elemzést-értékelést a TIBEK
fogja a jövőben a terrorelhárítás vonatkozásában ellátni.
A TIBEK belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési ellenőrzését a Nemzeti Védelmi Szolgálat
látja el.
a 18. §-hoz
A TIBEK személyi állományába az együttműködő szervnél hivatásos szolgálati viszonyban
állók vezényelhetőek, a kormánytisztviselők kirendelhetőek.
a 19. §-hoz
Az Nbtv. 28. § (4) bekezdésének a módosítást megelőzően hatályban volt szövege a
nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködő külföldi szervekként kizárólag más országok
titkosszolgálati szerveit nevesítette. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a TIBEK tevékenysége
a nemzetbiztonsági szolgálatnak nem minősülő, más típusú külföldi szervekkel történő
kapcsolattartásra is kiterjed, az együttműködés lehetőségét indokolt kiterjeszteni a nemzetközi
szervezetekre, illetve a külföldi államok rendőri, közigazgatási, bűnüldöző, nemzetbiztonsági,
vagy e célok elősegítésére létrehozott központi elemző szerveire.
47
a 20. §-hoz
Az Nbtv. új 30/A. §-aként beiktatott rendelkezés meghatározza a TIBEK-kel együttműködő
szerveket, amely szervek vezetői kötelesek gondoskodni a TIBEK-kel való kapcsolattartásért
felelős szervezeti egységeik kijelöléséről.
a 21. §-hoz
Az Nbtv. 39. § (1) bekezdését érintő szövegpontosítás a nemzetbiztonsági szolgálatok
adatbeszerzésére vonatkozó rendelkezések körében is egyértelművé teszi, hogy a TIBEK nem
jogosult titkos információgyűjtő tevékenység folytatására. Felhatalmazást kap ugyanakkor
arra, hogy az Nbtv.-ben meghatározott esetekben közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján
szerezzen be adatot az együttműködő szerv adatállományából.
a 22. §-hoz
A nemzetbiztonsági szolgálatok hatékony feladatellátása szempontjából kiemelkedő
jelentőséggel bír az állami szervek és a pénzügyi intézmények által szolgáltatott adatok gyors
beszerzése. Az elektronikus úton történő adatkérési és adattovábbítási rendszer kiépítésére és
működtetésére vonatkozó, az állami szervekre és a pénzügyi intézményekre kiterjedő
kötelezettség bevezetése érdemben tudja felgyorsítani a nemzetbiztonsági szolgálatok,
mindenekelőtt az AH munkáját.
A módosítás biztosítja a nemzetbiztonsági szolgálatok részére, hogy a rendőrség által rögzített
kép- és hangfelvételeket átvegye.
a 23. §-hoz
A módosítás kibővíti azon szervek körét, amelyek által vezetett nyilvántartásokban a
nemzetbiztonsági szolgálatok jelzéseket helyezhetnek el. A rendelkezés hatálya alá tartozó
szervek, szervezetek az NBSZ által meghatározott műszaki követelmények szerint, megfelelő
határidő biztosítása mellett kiépíteni és működtetni kötelesek a jelzésekkel összefüggő
információk továbbítására alkalmas elektronikai rendszert. Az ezzel összefüggő költségek az
állami szervek esetén saját költségvetésüket, más szervek, szervezetek esetén az NBSZ
költségvetését terheli.
a 24. §-hoz
A tervezet a nemzetbiztonsági szolgálatokat megillető azon jogosultságot, miszerint más
szervezetek adatkezelési rendszereiben jelzés elhelyezését kezdeményezhetik, hozzáigazítja a
TIBEK-re vonatkozó sajátos adatkezelési szabályokhoz. A TIBEK jelzés elhelyezését a vele
az Nbtv. rendelkezései értelmében együttműködni köteles együttműködő szerv adatkezelési
rendszerében is kezdeményezheti. A tervezet az együttműködő szervnek lehetőséget biztosít a
jelzés elhelyezésének indokolt megtagadására.
a 25. §-hoz
Az AH rendszeresen közreműködik az Európai Gazdasági Térségben részes tagállamok
partnerszolgálataitól érkezett, a nemzetbiztonsági ellenőrzések végrehajtása során is hasonló
módon felmerülő adattári ellenőrzési igényekre vonatkozó megkeresések teljesítésében. A
partnerszolgálati megkeresések az érintett bűnügyi előéletére, nemzetbiztonsági kockázatra
utaló körülményekre, alkotmányvédelmi vagy kémelhárítási relevanciával bíró adatokra,
jellembeli torzulásokra, terrorista csoporthoz vagy szervezett bűnözői körhöz való tartozás
48
gyanújára, illetve Magyarország területén való tartózkodás visszaigazolására irányulnak. A
módosításra a fenti ellenőrzésekben való, a partnerszolgálatokkal történő együttműködés jogi
kereteinek megteremtése miatt van szükség.
a 26. §-hoz
A TIBEK tevékenységvégzésének jellegére tekintettel indokolt számára felmentést adni az
Nbtv. 47. § (2) bekezdésében rögzített, a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelési
rendszereinek tartós összekapcsolását tiltó korlátozás alól.
A módosítás továbbá gondoskodik a TIBEK adatkezelési rendszerének a fokozott védelméről.
A TIBEK a többi nemzetbiztonsági szolgálat adatkezelési rendszerét a saját adatkezelési
rendszerével akár tartósan is összekapcsolhatja. Ezzel szemben a TIBEK saját adatkezelési
rendszere védett, mivel azt a további nemzetbiztonsági szolgálatok nem kapcsolhatják össze a
maguk adatkezelési rendszereivel, még az Nbtv. 47. § (1)-(2) bekezdésében foglalt korlátok
tiszteletben tartása esetén sem.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az adatkezelési rendszerek összekapcsolása
eredményeként létrejövő adatállománynak az összekapcsolás megszüntetését követően történő
törlésére vonatkozó kötelezettség nem terjed ki az összekapcsolás eredményeként létrejött, az
Nbtv. szabályai szerint egyébként is kezelhető adat törlésére.
a 27.§-hoz
Az Nbtv. szövegébe újonnan beiktatandó, a TIBEK adatkezelésére vonatkozó különös
rendelkezések részletesen szabályozzák a TIBEK által megismerhető, illetve kezelhető adatok
körét és az adatok beszerzésének módját, miközben a szükséges adatvédelmi garanciák
törvényszövegben történő rögzítéséről sem feledkeznek meg. A TIBEK adatkezelésének
legitimációja és célja azonban nem itt kerül meghatározásra, arra ugyanis az Nbtv. általános
adatkezelési szabályai vonatkoznak.
A TIBEK olyan információs központ, amely az együttműködő szervek bármelyike által kezelt
adatállományból közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján szerez be adatokat. A közvetlen
elérés csak a TIBEK feladatkörébe tartozó adatokat tartalmazó adatállományokra terjed ki,
vagyis a TIBEK az együttműködő szerveknek csupán a szakmai, a működésükhöz kötődő
adatállományait éri el, a szervi-funkcionális adatokat tartalmazó adatállományait azonban
nem.
A TIBEK, illetve az adott együttműködő szerv adatállományait tartalmazó informatikai
eszközök között dokumentált adatátadással történik az adatok TIBEK általi beszerzése. A
tervezet rendszerében ezt jelenti a közvetlen elektronikus adatkapcsolat. A tervezet ennek
kidolgozásakor figyelemmel volt az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben a
hírközlési szolgáltatók és a nemzetbiztonsági szolgálatok, nyomozó hatóságok közötti
adatkapcsolat mikénti meghatározására is.
A költségkímélés és az időszerűség érdekében a TIBEK a közvetlen elektronikus
adatkapcsolat útján bármely okból nem hozzáférhető adatokat is elsősorban elektronikus úton,
az együttműködő szerv által történő továbbítással kapja meg. Ez történhet akár olyan módon,
hogy az együttműködő szerv a kért adatot maga küldi meg a TIBEK-nek a közvetlen
elektronikus adatkapcsolat használatával, de elképzelhető, hogy a TIBEK más elektronikus
49
adathordozón történő megküldést kér. Végső esetben kerülhet sor papíralapú
adatszolgáltatásra.
A közvetlen elektronikus adatkapcsolatot az adatelérés lehetővé tételére kötelezett
együttműködő szervnek kell kiépíteni és a működtetés költségei is ezt az együttműködő
szervet terhelik. A tervezet rendszerében az együttműködő szervet a közvetlen elektronikus
adatkapcsolatnak csak a sajátoldali végpont tekintetében terheli a kiépítés és a fenntartás
költsége.
A tervezet mindazonáltal szűkíti is a közvetlen elektronikus adatkapcsolat hatókörét. Az
együttműködő szervek közül az Rtv. és az Nbtv. hatálya alá tartozók, valamint a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal adatrendszereihez a TIBEK ugyan hozzáfér a közvetlen elektronikus
adatkapcsolat útján, ám ezt a jogosultságot kizárólag az ezen együttműködő szervek hivatásos
állományába tartozó olyan személy útján gyakorolhatja, akinek szolgálatteljesítési helyéül a
TIBEK lett kijelölve. Ugyanezek a személyek jogosultak arra, hogy az állományviszonyuk
szerinti együttműködő szervek adatrendszereiben kezelt, de közvetlen elektronikus
adatkapcsolat útján nem elérhető adatokat a TIBEK számára beszerezzék.
További korlátozás, hogy a TIBEK hozzáférési jogosultsága nem terjed ki a rendőrség belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerve által a védett állománnyal (amelynek része a TIBEK
személyi állománya is) kapcsolatos megbízhatósági vizsgálati adatokra.
A külföldi minősített adatot a közvetlen hozzáférés esetén is csak a külföldi minősített adattal
rendelkező szerv vezetőjének a jóváhagyásával ismerheti meg a TIBEK.
A tervezet szándékosan tartózkodik a TIBEK által kezelhető adatok körének és az adatok
forrásának a részletekbe menő meghatározásától. Ezt az Nbtv. az általános adatkezelési
rendelkezések körében, a 40. §-ban eleve is minden nemzetbiztonsági szolgálatra kiterjedő
hatállyal megteszi akkor, amikor bármely adatkezelési rendszert hozzáférhetővé tesz.
Aligha vitatható, hogy a TIBEK által kezelt adatok legfontosabb, egyszersmind leginkább
érzékeny forrásai a büntetőeljárásokból, valamint a titkos információgyűjtésekből származó
adatok köre. A TIBEK példának okáért jogosult bármely bűncselekmény tekintetében a
legszélesebb körű adatkezelésre, ezen túlmenően kezeli a nyomozásokból és a bűnügyi célból
végzett titkos információgyűjtésekből származó adatok széles tárházát. A TIBEK kezeli az
Nbtv. alapján, a nemzetbiztonsági szolgálatok által nem az állami büntetőigény érvényesítése
érdekében végzett titkos információgyűjtésekből származó adatokat is. Amint azt az
Alkotmánybíróság 2/2007. (I. 24.) AB határozatában megállapította, a bírói engedélyhez
kötött titkos információgyűjtés esetei kellően konkrétan meghatározottak, valamint
adatkezelési szempontból is megfelelnek a célhoz kötöttség elvének.
A fentieken túl - a SZEBEKK-re vonatkozó hatályos szabályoknak megfelelően - a TIBEK
átveszi és kezeli a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott, az utastól vagy
megbízottjától, illetve a jegyértékesítést végző szolgáltatótól származó adatokat.
Ebben a tekintetben a tervezet nem változtat a hatályos szabályokon, mindazonáltal a
SZEBEKK jelenleg ezeket az adatokat a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő
egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról
szóló 1999. évi LXXV. törvény rendelkezése alapján kezeli, így az erre vonatkozó
szabályokat a TIBEK számára az Nbtv.-ben kell biztosítani.
Amíg a tervezet a TIBEK számára széles körű adathozzáférési lehetőséget biztosít, addig a
saját adatállományait szigorú védelemben részesíti. Ennek fontos eleme a TIBEK saját
adatállományaihoz való hozzáférés korlátozása. A tervezet ezt csak a miniszternek irányítási
50
jogkörében, valamint sarkalatos törvény által felhatalmazott szerv képviselőjének teszi
lehetővé.
A TIBEK nem önjogon kezeli a számára hozzáférhetővé tett adatokat. Ezért amikor adatot
szerez be vagy vesz át, adatkezelése során a korábbi adatkezelőre irányadó kezelési időt
folytatja tovább. Ellenkező esetben bármely adatkezelő szerv megtehetné, hogy az
adatkezelésre nyitva álló idő leteltét megelőzően az adatot átadja a TIBEK-nek, amely azt
újra, az eredetivel megegyező tartamban tovább kezelné.
A tervezet az együttműködő szervtől beszerzett adat törlését arra az esetre is előírja, ha az
együttműködő szerv a szóban forgó adatot törölte a saját adatállományából.
Az együttműködő szerv vezetője a TIBEK-nek átadott, illetve a TIBEK számára közvetlen
elektronikus adatkapcsolat útján elérhető adat kezelésére vonatkozóan korlátozásokat
állapíthat meg. Az adatkezelésre vonatkozó korlátokat a tervezet taxatív módon felsorolja.
a 28.§-hoz
A módosítás alapján a nemzetbiztonsági szolgálatok a fedőokmányok készítésével és a
fedőintézmények létrehozásával kapcsolatban a 41. §-ban meghatározott nyilvántartásokban
adatokat helyezhessenek el.
a 29.§-hoz
A módosítás célja, hogy az NBSZ törvényi felhatalmazás alapján nyilvántartást vezethessen
az Nbtv. 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatások végzésével összefüggésben.
a 30. és 31. §-okhoz
A módosítás lehetővé teszi a biztonsági kérdőív elektronikus úton történő kitöltését. A
biztonsági kérdőív elektronikus úton történő kitöltése egyszerűsíti és gyorsítja a
nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy és a nemzetbiztonsági szolgálat eljárását,
hatékonyabbá válik a kérdőívben foglalt adatok nyilvántartása. Ezzel párhuzamosan a
rendelkezés biztosítja továbbra is lehetőségként az írásbeli formában történő kitöltést. A
módosítás alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult továbbítási
feladat megszűnik. A módosító rendelkezés hatálybalépésének időpontja megfelelő
felkészülési időt biztosít a nemzetbiztonsági szolgálatok számára.
a 32.§-hoz
Az Nbtv. értelmező rendelkezései kiegészülnek a TIBEK-re vonatkozó rendelkezések
beiktatása nyomán rögzítendő fogalom-meghatározásokkal. Az együttműködő szerv
fogalmáról már az általános indokolásban szó esett az a TIBEK szakmai partnerkapcsolatait,
elemző-értékelő tevékenységének a címzettjeit jeleníti meg. Meghatározásra kerül a jelzés
fogalma.
Az értelmező rendelkezések további két fontos adatforrást azonosítanak: az utas adatokat,
illetve azok szolgáltatóit és az egyéb adatkezelőket.
A TIBEK alapvető tevékenységei közül a kormányzati tájékoztatás és az elemzés-értékelés
fogalmi meghatározása is az értelmező rendelkezések között lelhető fel.
51
a 33. §-hoz
Az Nbtv. új 76/A. §-a az alapjogszabály átmeneti rendelkezéseként rögzíti, hogy az
együttműködő szervek kötelesek meghatározott határidőre kiépíteni a közvetlen elektronikus
adatkapcsolat együttműködő szerv adatállománya elérését biztosító felületét.
Az Nbtv. új 76/B. §-ában foglalt rendelkezés a megalakuló TIBEK-et az egyidejűleg
megszüntetésre kerülő SZEBEKK jogutódjaként jelöli meg.
a 34. §-hoz
A módosítás szövegpontosításra irányul, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok
adatbeszerzésére vonatkozó rendelkezések körében is egyértelművé teszi, hogy a TIBEK nem
jogosult titkos információgyűjtő tevékenység folytatására.
a 35. §-hoz
A rendelkezés felhatalmazást biztosít a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító
miniszter számára, hogy a TIBEK és az utasadat szolgáltatója közti kapcsolattartás és az
adatátadás módját rendeletben szabályozza.
a 36. §-hoz
A nemzetbiztonsági szolgálatok számára történő adattovábbítási és jelzéstovábbítási rendszer
kiépítésére és működtetésére vonatkozó kötelezettség a 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozik,
amelynek teljesítését rögzíti a rendelkezés.
a 37. §-hoz
A 8. § (7) bekezdés hatályon kívül helyezésének indoka egyrészt az, hogy a nemzetbiztonsági
szolgálatok működési területének részletes szabályait nem az Nbtv., hanem az Nbtv. 77. § (2)
bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott kormányhatározat rögzíti.
a 38.§-hoz
Az INTERPOL FIND (Fixed Interpol Network Database) rendszerben elért találat esetén
követendő eljárás részletes szabályait megállapító jogszabály jelenlegi hiányának
kiküszöbölése érdekében a tárgykör tekintetében irányadó normatív előírásokat az Európai
Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete
keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV.
törvényben indokolt rögzíteni.
A INTERPOL FIND - ún. rendszer-rendszer kapcsolat útján - a Nemzetközi Bűnügyi
rendőrség Szervezete (Interpol) adatbázisaihoz biztosít online hozzáférést, amely
adatbázisokban a bármely okból körözött személyek, az eltulajdonított, elsikkasztott
gépjárművek és az eltulajdonított, elvesztett okmányok adatai kerülnek rögzítésre akként,
hogy az erre a jogszabályok által feljogosított nemzeti hatóságok tagjai egyedi lekérdezések
útján kapjanak hozzáférést az adatbázisban tárolt információkhoz. A lekérdezések valamennyi
esetben naplózásra kerülnek.
52
Személyek esetében a név és a születési adatok megadása mellett elküldött kérés alapján a
rendszer az elfogatóparanccsal körözöttek, a tanúként, gyanúsítottként, eltűntként keresettek,
valamint a lehetséges veszélyt jelentő személyek adatbázisában végez lekérdezést.
Gépjárművek esetében a forgalmi rendszám, illetve az alvázszám alapján van mód a
keresésre, míg az okmányok esetében ugyanezen keresés kezdeményezésére a sorszám, az
okmány fajtája és az okmányt kiállító ország megjelölése útján van lehetőség.
A szabályozás fontos garanciális eleme, hogy az adatbázisról a nemzetközi rendőri
együttműködésben részes államok hatóságai nem készíthetnek nemzeti másolatot, a keresésre
adott válasz ezért mindenkor az adott pillanatban aktuális állapotot tükrözi.
Az újonnan megalkotandó szabályozás értelmében az INTERPOL FIND rendszerben elért
találat esetén valamennyi esetben szükség lesz a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési
Központtal (NEBEK) történő kapcsolatfelvételre, illetve a találat érvényességének a körözést
végző állam általi megerősítésére vagy megerősíttetésére annak érdekében, hogy a
találatkezeléssel kapcsolatos esetleges hibák száma a jövőben a minimálisra legyen
csökkenthető.
a 39.§-hoz
Ez a szakasz Európai Uniós normának történő megfelelést biztosítja.
a 40. §-hoz
Ez a szakasz kisebb szövegpontosításokat tartalmaz.
a 41.§-hoz
A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény
egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését a jogutód TIBEK-re vonatkozó, az Nbtv-be
beépítésre kerülő rendelkezések indokolják.
a 42-48. §-hoz
A technikai fejlődés következtében az internet alapú globális kommunikációs rendszerek,
valamint ezen szolgáltatások egyre szélesebb körben terjednek el és megfizethető áron
vehetők igénybe, így reális veszélyt jelent, hogy az általános kommunikációs szokások
megváltoznak, és a hagyományos hírközlési szolgáltatók helyett ezen szolgáltatásokat veszik
igénybe a bűnözői körök.
Tekintettel arra, hogy a mobiltelefonok kommunikációjának védelmét ellátó rendszernek
egyik elemét képező mobiltelefonos alkalmazás az egyes alkalmazásszolgáltatók interneten
elérhető, kereskedelmi céllal létrehozott felületén megtalálható, onnan telepíthető, a probléma
megoldását jelentheti az alkalmazásszolgáltatókra vonatkozó jogi kötelezettségeknek az
elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényben (a továbbiakban: Ekertv.)
történő megteremtése.
53
Az Ekertv. módosításának célja az Ekertv. hatálya alá tartozó szolgáltatók adatmegőrzési,
adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettségének megteremtése, mivel ezen szolgáltatók
a rendvédelmi és igazságszolgáltatási szervezetek irányába jelenleg nem tartoznak
adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettséggel.
Az Ekertv.-t érintő módosítási javaslat egyrészt megteremtené annak a lehetőségét, hogy a
szolgáltató köteles legyen megadni mindazokat az adatokat és információkat, amelyek a titkos
információgyűjtés eszközeinek, módszerek alkalmazásához nélkülözhetetlenek, így a
titkosítási szintet érintő információkat is, másrészről pedig a módosítás a szolgáltató részére
kötelező jelleggel írná elő az NBSZ-szel történő, a titkos információgyűjtés feltételeit érintő
megállapodások megkötését.
Módosításra kerül az Ekertv. néhány értelmező rendelkezése.
A módosítás megteremti a lehetőségét, hogy a titkosított kommunikációt biztosító
szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségét megszegő tartalomszolgáltatót a Nemzeti Média-
és Hírközlési Hatóság közigazgatási bírsággal sújtsa.
Az Ekertv. érintett rendelkezéseinek módosítása a 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozik,
amelynek teljesítését rögzíti a rendelkezés.
a 49. és 50. §-hoz
Természeti, ipari katasztrófák, terrorcselekmények bekövetkezésével vagy társadalmi
szokásokkal (szilveszter éjjel) kapcsolatos tapasztalat, hogy jelentősen megnő az előfizető
igény a kommunikációs szolgáltatások iránt, amely túlterhelést okoz és korlátozza az
adatforgalmat. A korlátozás érinti a rendvédelmi szervek, mentők, stb. kommunikációját is. A
módosítás kötelezi az elektronikus hírközlési szolgáltatót, hogy terrorcselekmény
bekövetkezését követően vagy annak veszélye esetén is biztosítsa a rendészetért felelős
miniszter által meghatározott szervek, szervezetek által használt hívószámok folyamatos
működését. Kiegészül az Eht. a szükséges felhatalmazó rendelkezésekkel.
a 51. §-hoz
A korábban működőképes lőfegyverekként regisztrált eszközök hatástalanítást követő életútja
hatósági nyomonkövethetőségének biztosítása, illetve a működőképessé történő
visszaalakításuk megakadályozása érdekében a hatástalanított lőfegyverekre vonatkozó - a
Bizottsági Rendelet irányadó előírásai alapján meghatározott - adattartalmakat a lőfegyverek
központi nyilvántartásának elemévé kell tenni.
A hatástalanított lőfegyverekre vonatkozóan a lőfegyverek központi nyilvántartásában
rögzített adatok - a Bizottsági Rendelet 3. cikk (6) bekezdésében foglalt követelményekhez
igazodó - megőrzési ideje a hatástalanítás időpontjától számított húsz év.
az 52. §-hoz
54
Az Irányelv 12. cikkéből származó, más jogszabályban nem rögzített hatósági feladatok
ellátására kötelezett szervként az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv
központi szerve - az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) - kerül kijelölésre.
az 53. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a hatástalanított lőfegyverekre vonatkozóan a lőfegyverek központi
nyilvántartásában rögzített adattartalom az egyes eszközökkel kapcsolatba hozhatók
személyes adataira nem terjed ki, az Ftv. 7. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés
módosítása útján szükséges kétséget kizáróan egyértelművé tenni, hogy a kizárólag az érintett
eszközök műszaki paramétereire, illetve adminisztratív jellemzőire szorítkozó adatszolgáltatás
nem alapozza meg az adattovábbítási nyilvántartásban történő regisztrációra vonatkozó
kötelezettséget.
E szabályozás maradéktalan összhangban áll az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 15. § (2) bekezdésében foglalt azon
előírással, amely az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzésére, valamint az érintett
tájékoztatására szolgáló adattovábbítási nyilvántartás vezetését kizárólag a személyes adatok
továbbításával járó adatkezelés esetén teszi kötelezővé.
az 54. §-hoz
A lőfegyverek központi nyilvántartása hatástalanított lőfegyverekre vonatkozó
adattartalmának pontos és naprakész vezetését elősegítendő a törvény elektronikus
adatszolgáltatásra kötelezi a hatástalanítást tanúsító szervezetet, amely a hatóság számára
továbbított adatokat maga is köteles megőrizni a hatástalanítás időpontjától számított húsz
éven át.
az 55. §-hoz
Ez a szakasz jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
az 56. §-hoz
Az Át. 13. §-a szerint a belső határokon a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról szóló
kormánydöntést rendeletben kell kihirdetni. Ugyanakkor ez a szabály nem alkalmazható
azokban az esetekben, amikor a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 25. cikk (1) bekezdésében
megjelölt valamely feltétel fennállása esetén a határellenőrzés azonnali visszaállítására van
szükség. Nem életszerű, hogy egy előre nem látható olyan esemény bekövetkeztekor, amely
Magyarország közrendjét és belső biztonságát fenyegető komoly veszélyt jelent, a Kormány
rendeletben hirdeti ki a veszély elhárításához szükséges azonnali intézkedéseket.
Ezt támasztja alá a magyar-szlovén határon 2015. október 17-én visszaállított határellenőrzés
esete is. A magyar-horvát határszakaszra nehezedő drámai mértékű migrációs nyomás miatt a
magyar Kormány 2015. október 16-án döntött a magyar-horvát határon szükséges további
határellenőrzési intézkedések bevezetéséről, annak érdekében, hogy eleget tegyen az uniós
jogból és a schengeni acquis-ból fakadó kötelezettségeinek. így többek között a
belügyminiszter az 55/2015. (X. 16.) BM rendelettel elrendelte a részleges határzárat a
magyar-horvát határszakaszon.
az 57. §-hoz
55
Ez a szakasz megteremti annak lehetőségét, hogy az országos rendőrfőkapitány a
határátkelőhely, határátlépési pont működését legfeljebb negyvennyolc órára szüneteltethesse,
ha a határátlépés ellenőrzésének feltételei haladéktalanul el nem hárítható átmeneti működési
zavar vagy - nóvumként - elháríthatatlan külső ok miatt nem biztosíthatóak. Továbbá
lehetővé teszi, hogy az országos rendőrfőkapitány a feltételek fennállása esetén további 48
órával meghosszabbíthassa a szüneteltetés idejét, azaz maximum 96 órára.
az 58. §-hoz
A normaszöveg kimondja, hogy meghatározott esetekben miniszterek rendelettel részleges
határzárat rendelhet el, vagy a belső határon a határrendészetért felelős miniszter a
határellenőrzést azonnal visszaállíthatja. A szabályozás teljessége érdekében indokolt a
felhatalmazó rendelkezések kimondása.
az 59. és 60. §-okhoz
A veszélyes áruk szállításának szabályait tartalmazó szabályzatok - ADR, RID, ADN - 1.10
fejezetében nevesített „nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk” alkalmasak
lehetnek terrorcselekmény elkövetésére, ennek érdekében a 3-as vagy magasabb készenléti
fokozatban indokolt az ilyen áruk eltulajdonításának azonnali bejelentése az illetékes szervek
részére. A 2-es és 1-es készenléti fokozatban a veszélyes áruk szállításának korlátozása,
illetve fegyveres biztonsági őrség vagy fegyveres kíséret előírása lehet indokolt - elsősorban
itt is a „nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk” szállítása kapcsán - a veszélyes
árukkal való visszaélések, és terrorcselekmények elkövetésének megakadályozása érdekében.
Már önmagában az is potenciális veszélyt hordozhat, hogy egy időben nagyszámú személy
tartózkodik egy adott helyen. A 2-es vagy magasabb készenléti fokozat esetén szükségessé
válhat tömeglétesítmények látogatása, tömegrendezvények tartása korlátozásának, esetleg
megtiltásának elrendelése. A rendelkezés hatálya nem terjed ki a gyülekezésről szól törvény
hatálya alá tartozó rendezvényekre.
A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, illetve a küszöbérték alatti üzemek területén
nagyobb mennyiségben vannak jelen olyan veszélyes anyagok, melyek alkalmasak lehetnek
terrorcselekmény elkövetésére. Az ilyen események megakadályozása érdekében a 2-es vagy
annál magasabb készenléti fokozatban, amennyiben ellenőrzött információ alapján egy
konkrét veszélyes üzem terrorfenyegetettsége megalapozott, úgy szükség esetén indokolt
lehet az adott veszélyes üzem tevékenységének korlátozása, a veszélyes anyagok csökkentése,
esetleges elszállítása.
A korlátozásokkal kapcsolatos részletes szabályok megállapítására a katasztrófák elleni
védekezésért felelős miniszter kap felhatalmazást.
a 61- 64. §-okhoz
A Btk. hatálybalépése megteremtette a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét a 12
életévüket betöltött fiatalkorúak esetében, amennyiben emberölést, erős felindulásban
elkövetett emberölést, testi sértést, rablást, avagy kifosztást követnek el. Tekintettel arra, hogy
a terrorcselekmény a felsorolt bűncselekmények társadalomra veszélyességét meghaladja, és
az utóbbi évek tapasztalatai rámutattak arra, hogy egyre fiatalabb személyek csatlakoznak
terrorszervezetekhez, ezért indokolt a módosítás. A módosítás nélkül előadódhatna az a
56
helyzet, hogy a terrorcselekményt elkövető 12 életévét betöltött elkövető még abban az
esetben sem lenne felelősségre vonható, ha több személyt megsebesített, avagy életüket
kioltotta.
A Btk. két tényállása módosításra kerül a terrorizmussal összefüggő elkövetési
magatartásokkal kapcsolatban:
-	Terrorcselekmény [Btk. 314. §]: büntetni rendeli a terroristacsoport szervezését, továbbá azt,
ha valaki terrorista csoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területéről kiutazik vagy
azon átutazik,
-	Háborús uszítás [Btk. 331. §]: büntetni rendeli azt, aki nagy nyilvánosság előtt a terrorizmus
támogatására uszít, vagy egyébként a terrorizmust támogató hírverést folytat.
a 65. §-hoz
Az egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötelezettségek teljesítése
érdekében szükséges és más célból történő módosításáról szóló 2015. évi CLXXIX.
törvénnyel módosításra kerültek egyes ágazati törvények - úgymint a közúti közlekedési
nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény, vagy a külföldre utazásról szóló 1998. évi
XII.	törvény - olyan módon, hogy a SIS II hatálya alá tartozó okmányok és a jármű hatósági
jelzés adatainak körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítéséről a körözési nyilvántartási
rendszert vezető szerv értesítse elektronikus úton a központi okmány-nyilvántartást vezető
szervet a figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából.
a 66. §-hoz
Az AH a hatályos jogszabályi környezet alapján alaptevékenysége során hozzáférési
jogosultsággal rendelkezik a rendszerben tárolt adatokhoz (beutazási tartózkodási tilalom
hatálya alatt álló személyek, úti okmányra, személyazonosító igazolványra, tartózkodásra
jogosító okmányok vonatkozásában). Összeurópai és nemzeti biztonsági érdekből szükséges
hogy az AH hozzáféréssel rendelkezzen a személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető
jelzéseket tartalmazó átfogó információs rendszer adatbázisához.
a 67. §-hoz
Mivel a törvény 19. § (1) bekezdés e) pontja az ott meghatározott feladat kapcsán a
Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ helyett a szervezett bűnözés elleni
koordinációs központra utal, gondoskodni kell a normaszöveg megfelelő korrekciójáról.
a 68. §-hoz
A módosítás biztosítja, hogy a pénzügyi intézmény a nyomozóhatóság, nemzetbiztonsági
szolgálat vagy az ügyészség megkeresése esetén haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon
belül a megkeresésben foglaltakat teljesítse.
Abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény a megkeresést határidőn belül nem teljesíti, akkor
a megkereső szerv a jogszabályban előírt kötelezettség nem teljesítése okán erről tájékoztatja
a pénzügyi intézmény felügyeletét ellátó szervezetet (Magyar Nemzeti Bank).
57
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény jelenleg is biztosítja az ellenőrzési jogkör
keretében, hogy az MNB bírságot szabjon ki, azokkal a pénzügyi intézményekkel szemben,
amelyek a jogszabályban előírt kötelezettségeiket nem teljesítik.
a 69. és 70. §-okhoz
A terrorfokozatok, illetve a terrorfenyegetettség jellemzőihez igazodóan a büntetés-
végrehajtási szerveknél különböző fokozatok rendelhetők el, amelyek jelölése 1-4. számmal
történik. A fokozatot a tényleges fenyegetettség mértékének megfelelően kell meghatározni
azzal, hogy az 1-es fokozat jelenti a legmagasabb kockázatot. A javaslat szerint a magasabb,
tehát 1-2-es fokozatok (a bv. szerveknél jelenleg a 3. fokozat él) elrendelése esetén egyes, a
büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben meghatározott jogok felfüggesztésre
kerülhetnek.
a 71. és 72. §-okhoz
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény módosításának célja az arckép profilok adatkezelési idejére vonatkozó
szabályok pontosítása. Jelen szakasz az adatkezelési idő kezdő időpontját az arckép profil
alapjául szolgáló arcképmás nyilvántartásba vételének időpontjához köti, illetőleg törölni
rendeli azon arckép profilt és az ahhoz rendelt technikai kapcsoló számot, amelyhez tartozóan
az arcképmás az adatközlésre kötelezett szerv által vezetett nyilvántartásból törlésre került.
Továbbá pontosítja a kiértékelési tevékenység során az adatközlésre kötelezett szervtől
igényelhető adatok megnevezését.
a 73. §-hoz
Hatályba léptető és notifikációval kapcsolatos rendelkezések.
a 74. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ létrehozásával számos
törvényben szükséges az elnevezés átvezetése, amelyek szövegcserés módosítás formájában
került kodifikálásra.
a 75. §-hoz
A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról 305/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet
hatályon kívül helyező rendelkezés.
a 76. §-hoz
A törvény számos olyan törvényi rendelkezést tartalmaz, amelyek elfogadásához minősített
többség szükséges, ezen rendelkezések körét tartalmazza a sarkalatossági záradék.
58