﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10308. számú
törvényjavaslat
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény módosításáról
Előadó:
Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2016. április
2
2016. évi ... . törvény
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és
a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosításáról
1.	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
1.	§
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 321/A. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kötelezett ellentmondását követően
a)	az elektronikus kapcsolattartást választó jogosult vagy képviselője,
b)	a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet jogosult,
c)	a jogi képviselővel eljáró jogosult a jogi képviselő útján
az ügyre vonatkozó részletes tényállításait és okirati bizonyítékait, továbbá minden egyéb
beadványt kizárólag elektronikusan, a XXVIII. Fejezetben meghatározottak szerint terjeszthet elő.”
2.	§
(1)	A Pp. 340/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet
az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a
330. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél. A
jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet - ha nem
ügyvédi képviselettel jár el - az elektronikus benyújtás során a képviseletét ellátó személy teljes
körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat,
ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás
során ezt kell alkalmaznia.
(3)	A közigazgatási perben a közigazgatási szerv a 330. § (2) bekezdése szerinti iratokat, továbbá
minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan nyújthat be a bírósághoz, ha
a közigazgatási eljárás kizárólag elektronikus úton zajlott és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot
elektronikusan kézbesíti a közigazgatási szervnek. A közigazgatási szerv - ha nem ügyvédi
képviselettel jár el - az elektronikus benyújtás során a közigazgatási szerv azonosítását biztosító és
az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével jár el, ha azzal rendelkezik. Ebben az
esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.”
(2)	A Pp. 340/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a közigazgatási eljárás nem kizárólag elektronikus úton zajlott, a közigazgatási szerv a
hozzá elektronikus úton benyújtott iratokat elektronikus úton köteles továbbítani, az ügy egyéb
iratait papír alapon is továbbíthatja. Az űrlapon köteles megjelölni a felek és képviselőik adatait, a
per tárgyát, valamint köteles jelezni az ügy iratainak papír alapú benyújtását. Az ügy iratait
legkésőbb az űrlap bírósághoz érkezéséről kapott, a 394/H. § (2) bekezdése szerinti befogadás-
visszaigazolásnak a közigazgatási szervhez érkezését követő három munkanapon belül kell
3
továbbítani a bírósághoz. A közigazgatási szerv köteles feltüntetni a beadvány kézbesítési rendszer
útján kapott érkeztetési számát. Az ügy iratainak beérkezéséről a bíróság a kézbesítési rendszer
útján automatikusan értesítést küld a közigazgatási szervnek. Az értesítésben megjelölt időpontban
a beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni.”
3.	§
A Pp. 341/J. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet
a 341/F. § (2) bekezdése szerint jár el, a jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel
rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles
benyújtani a keresetlevelet a jegyzőnél. A jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhellyel
rendelkező gazdálkodó szervezet - ha nem ügyvédi képviselettel jár el - az elektronikus benyújtás
során a képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási
szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben a per folyamatban
léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.”
4.	§
A Pp. 386/U. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A perben a beadványokat és azok okiratnak minősülő mellékleteit elektronikus úton kell
benyújtani. A nem elektronikus úton benyújtott beadványban és mellékletében foglalt nyilatkozat
hatálytalan.”
5.	§
(1)	A Pp. 394/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgári perben - és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja, ezen eljárásokban
is - a fél vagy a képviselője- a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a keresetlevelet, továbbá minden
egyéb beadványt, okirati bizonyítékot és ezek mellékletét (e fejezet alkalmazásában, a továbbiakban
együtt: beadvány) választása szerint elektronikus úton is benyújthatja. Ha e törvény lehetővé teszi a
beadvány adathordozón történő benyújtását, az e fejezet alkalmazásában elektronikus úton
benyújtott beadványnak minősül.”
(2)	A Pp. 394/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bíróság az elektronikus úton benyújtott keresetlevél jogszabályban meghatározott módon
készített papír alapú másolatát kézbesíti az alperes részére. A bíróság az alperest tájékoztatja arról,
hogy ellenkérelmét, viszontkeresetét vagy egyéb nyilatkozatát elektronikus úton is benyújthatja,
vagy - ha arra köteles - elektronikus úton köteles benyújtani.”
6.	§
A Pp. 394/C. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
4
„(2) A (10)-(12) bekezdésben foglalt kivétellel
a)	a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet (e fejezet alkalmazásában a
továbbiakban: gazdálkodó személy) a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványát, okirati
bizonyítékát kizárólag elektronikusan, az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével
nyújthatja be a bírósághoz, és a gazdálkodó szervezet részére a bíróság is elektronikusan kézbesít;
b)	ha a gazdálkodó személy az eljárásban alperesként vesz részt, részére a bíróság
elektronikusan kézbesít, és a gazdálkodó személy a beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag
elektronikusan, az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be;
c)	ha a fél jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő a keresetlevelet, továbbá minden egyéb
beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás
igénybevételével nyújthatja be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a jogi képviselő
részére.
(3)	A gazdálkodó személy - ha nem ügyvédi képviselettel jár el - a keresetlevelet, továbbá minden
egyéb beadványt, okirati bizonyítékot a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és
az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is benyújthatja, ha azzal rendelkezik.
Ebben az esetben, a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell
alkalmaznia.
(4)	A közigazgatási szerv - akkor is, ha nem minősül gazdálkodó személynek, és ha nem
közigazgatási perben jár el -, a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati
bizonyítékot kizárólag elektronikusan nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos
iratot elektronikusan kézbesíti a közigazgatási szervnek. A közigazgatási szerv - ha nem ügyvédi
képviselettel jár el - az elektronikus benyújtás során a közigazgatási szerv teljes körű azonosítását
biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével jár el. Ebben az esetben, a
per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.”
7.	§
A Pp. 394/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bíróság felhívhatja a papír alapú kapcsolattartással eljáró szakértőt arra, hogy a
szakvéleményt adathordozón is benyújtsa, ha azt elektronikus kapcsolattartással eljáró fél részére
kell kézbesítenie. A szakértő felel azért, hogy a papír alapú szakvélemény tartalma megegyezik az
adathordozón benyújtott dokumentum tartalmával. Ha a papír alapú kapcsolattartással eljáró
szakértőt a bíróság hívja fel a szakvélemény adathordozón történő benyújtására, úgy a 394/G. § (7)
bekezdése nem alkalmazandó.”
8.	§
(1)	A Pp. 394/G. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A bíróságnak a kézbesítési rendszer útján megküldött bírósági iratot a belső piacon történő
elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról,
valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU
rendelet szerinti elektronikus bélyegzővel kell ellátnia. A bíróság által készített, elektronikus
bélyegzővel ellátott irat közokirat.
5
(5)	A bíróság részére a beadványt és mellékletét a kézbesítési rendszer alkalmazásával az Országos
Bírósági Hivatal útján kell benyújtani. Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt és
mellékletét a 196. §-ban foglaltak szerinti elektronikus aláírással ellátva, vagy az azonosításra
visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igénybevételével kell a kézbesítési rendszer útján
megküldenie a bíróság részére. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát a bíróság
elektronikus bélyegzőjének titkosító kulcsával titkosítva küldheti meg a bíróság részére. Az
elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványa részeként a bíróság részére megküldheti elektronikus
aláírása titkosító kulcsát, ebben az esetben a bíróság a bírósági iratot az elektronikus úton
kapcsolatot tartó titkosító kulcsával titkosítva kézbesíti az elektronikus úton kapcsolatot tartó
részére.”
(2)	A Pp. 394/G. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a beadvány adathordozón történő benyújtására űrlapot
rendszeresít. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó az űrlapon köteles megjelölni a felek és
képviselőik adatait, a per tárgyát, valamint a benyújtandó adathordozó formátumát és darabszámát.
Az adathordozót legkésőbb az űrlap bírósághoz érkezéséről a 394/H. § (2) bekezdése alapján kapott
befogadás-visszaigazolásnak az elektronikus úton kapcsolatot tartóhoz érkezését követő három
munkanapon belül kell benyújtani a bíróság részére személyesen vagy postai úton. A fél vagy
képviselője köteles az adathordozón a 196. §-ban foglaltak szerinti elektronikus aláírását vagy
elektronikus bélyegzőjét elhelyezni vagy az azon szereplő dokumentumokat azonosításra
visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igénybevételével hitelesíteni. Az elektronikus
úton kapcsolatot tartó az adathordozón elhelyezett fájlban köteles hivatkozni a beadvány kézbesítési
rendszer útján kapott érkeztetési számára. Az adathordozó beérkezéséről a bíróság a kézbesítési
rendszer útján automatikusan értesítést küld az elektronikus úton kapcsolatot tartónak. Az űrlap
bírósághoz érkezéséről kapott értesítésben megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz
megérkezettnek kell tekinteni. Ha az adathordozó benyújtására a fentiek megsértésével kerül sor, az
adathordozón megtett jognyilatkozat vagy teljesített eljárási cselekmény hatálytalan.”
(3)	A Pp. 394/G. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha az űrlap módosítására kerül sor, az Országos Bírósági Hivatal e tényről a honlapon a
módosított űrlap közzététele előtt hét nappal tájékoztatást ad. Az Országos Bírósági Hivatal a
módosított űrlap közzétételét követően a honlapon tizennégy napon keresztül jelzi annak tényét,
hogy az űrlap megváltozott. A honlapot el kell látni a nem rendszeresített űrlapok előterjesztésének
jogkövetkezményeire, valamint az űrlap kitöltésének módjára vonatkozó tájékoztatással. Ha az
űrlap nem felel meg a jogszabályoknak, az Országos Bírósági Hivatal az űrlapot haladéktalanul
módosítja, vagy új űrlapot rendszeresít. A fél a módosított űrlap közzétételét követően a beadványát
lejárt űrlapon nem nyújthatja be. Az Országos Bírósági Hivatal az ilyen beadványt nem fogadja be,
erről a felet automatikus hibaüzenettel értesíti. A lejárt űrlapon benyújtott kérelmet be nem
nyújtottnak kell tekinteni.”
9.	§
(1)	A Pp. 394/H. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a kézbesítési rendszer a bíróság részére azt igazolja vissza, hogy a bíróság által megküldött
bírósági iratot az elektronikus úton kapcsolatot tartó kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a
második értesítés-igazolásban feltüntetett időpontot követő ötödik munkanapon a bírósági iratot
kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). Ha a kézbesítési vélelem beállta
6
megállapításának van helye, a bíróság és az elektronikus úton kapcsolatot tartó a kézbesítési
rendszer útján automatikus tájékoztatást kap.”
(2)	A Pp. 394/H. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A kézbesítési rendszer az (1)-(10) bekezdésben szabályozott elektronikus igazolások és
tértivevények másolatát automatikusan megküldi a küldeményt feladó és fogadó félnek is.”
10.	§
A Pp. 394/J. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának
következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő
utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően benyújtották. A
határidő számítása szempontjából benyújtottnak az a beadvány tekintendő, amelyről a bíróság
informatikai rendszere befogadás-visszaigazolást küldött és adathordozón történő benyújtás esetén a
394/G. § (7) bekezdése szerinti határidő is betartásra került.”
11. §
A Pp. 394/M. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a keresetlevél, az egyéb beadvány vagy az okirati bizonyíték, illetve ezek együttes mérete a
kézbesítési rendszer által befogadható méretet meghaladja, a beadvány adathordozón is benyújtható.
Az adathordozót eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van. Az
adathordozót a bíróság - az adathordozón szereplő fájlok nyomtatása nélkül - postai úton kézbesíti
a felek és képviselőik részére. A kézbesítési rendszer által befogadható mérethatárt az Országos
Bírósági Hivatal a honlapon közzéteszi. A befogadható mérethatárt el nem érő nagyságú,
adathordozón benyújtott jognyilatkozat vagy teljesített eljárási cselekmény hatálytalan.”
12. §
A Pp. 395. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a bírósági ügyintéző által peres és nemperes eljárásban ellátható feladatokat;
b)	a bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartás során alkalmazandó szabályozott
elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.”
13. §
A Pp. a következő 397/J. §-sal egészül ki:
7
„397/J. § (1) 2016. július 1. napjától a kötelező elektronikus kapcsolattartás tekintetében e
törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított
a)	321/A. § (2)-(3) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult fizetési
meghagyásos eljárást követően perré alakult eljárásban,
b)	340/B. § (2) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult közigazgatási eljárás
során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben,
c)	341/J. § (2) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult jegyző előtti
birtokvédelmi eljárás során hozott birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekben,
d)	386/U. § (1) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult perekben,
e)	394/C. § (2) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult perekben
kell alkalmazni.”
14.	§
A Pp.
a)	321/A. § (3) bekezdésében az „és bizonyítékait” szövegrész helyébe az „és okirati bizonyítékait”
szöveg,
b)	394/C. § (5) bekezdésében és 394/E. § (2) bekezdésében az „ÁNYK” szövegrész helyébe az „az”
szöveg,
c)	394/C. § (7)-(8) bekezdésében, 394/G. § (2) bekezdés a) pontjában, 394/L. §-ában a „gazdálkodó
szervezet” szövegrész helyébe a „gazdálkodó személy” szöveg,
c)	394/G. § (6) bekezdésében a „dokumentumformátumok” szövegrész helyébe a „fájlformátumok”
szöveg, a „dokumentumformátumokat” szövegrész helyébe a „fájlformátumokat” szöveg,
d)	394/H. § (7) bekezdésében az „a bíróság nevét” szövegrész helyébe az „a bíróság és a felek
nevét, az ügy tárgyát” szöveg,
e)	394/L. §-ában az „ÁNYK” szövegrészek helyébe az „az ” szöveg
lép.
15.	§
Hatályát veszti a Pp.
a)	340/B. § (4) bekezdés a) pontja,
b)	340/B. § (4) bekezdés b) pontjában a „továbbá a felülvizsgálni kért határozat alapjául
szolgáló ügy iratainak digitalizálásáról,” szövegrész,
c)	346/B. § (4) bekezdésében a „vagy tárgyi” szövegrész,
d)	394/D. § (6) bekezdésében az „egyéb” szövegrész,
e)	394/M. § (3) bekezdése,
f)	395. § (4) bekezdés n) pontjában az „a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartás és”
szövegrész.
2.	Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény módosítása
16. §
8
(1)	Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015.
évi CCXXII. törvény 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„110. § (1) Azok az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.)
szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, akik 2016. június 30-án
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásában bejelentett szolgáltatóként szerepeltek,
és az e törvény szerinti bizalmi szolgáltatásra vonatkozóan nem tesznek bejelentést, az Eat. szerinti
elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásaikat legkésőbb 2017. július 1-jéig kötelesek
befejezni, amely kötelezettség teljesítésére az Eat. 16. §-a és 16/N. §-a szerinti rendelkezések
alkalmazandók azzal, hogy a befejezéssel kapcsolatos kötelezettségeikkel összefüggésben 2017.
július 2-át követően a bizalmi felügyelet a 89. §, valamint a 95. § és a 96. § szerint jár el.
(2)	Azok az Eat. szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, akik
2016. június 30-án egyes elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásuk tekintetében - ide nem
értve a természetes személyek számára kibocsátott minősített tanúsítványokat - a Nemzeti Média-
és Hírközlési Hatóság nyilvántartásában minősített szolgáltatóként szerepeltek (a továbbiakban az
általuk nyújtott szolgáltatás együtt: Eat. szerinti minősített szolgáltatás), az Eat. szerinti minősített
szolgáltatásuknak az eIDAS Rendelet 22. cikke szerinti bizalmi listán való feltüntetéséig, de
legkésőbb 2016. december 31-ig jogosultak ezen Eat. szerinti minősített szolgáltatásaikat nyújtani.
(3)	A (2) bekezdés szerinti átmeneti időszak alatt az Eat. szerinti minősített szolgáltatások és az
azok alapján kibocsátott tanúsítványok, a tanúsítványon alapuló elektronikus aláírások és
időbélyegek Magyarország területén továbbra is rendelkeznek mindazon jogszabály által előírt
joghatással, amellyel 2016. június 30-án rendelkeztek, feltéve, hogy az átmeneti időszak alatt az
Eat. 2016. június 30-i rendelkezései szerinti követelményeknek megfelelnek.
(4)	A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az Eat. szerinti minősített szolgáltatások feletti
hatósági felügyeletet az átmeneti időszak alatt a bizalmi szolgáltatásra vonatkozó hatásköre alapján,
a bizalmi szolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint látja el.
(5)	A (2) bekezdésben megjelölt Eat. szerinti minősített szolgáltatás az átmeneti időszak alatt
kizárólag az eIDAS Rendelet szerinti nemzeti szinten elismert minősített bizalmi szolgáltatásnak
minősül, egyebekben az eIDAS Rendelet szerinti minősített bizalmi szolgáltatás joghatásával nem
rendelkezik.
(6)	A IV. rész kivételével, ahol jogszabály a IV. rész szerinti minősített bizalmi szolgáltatást említ,
azon a (2) bekezdés szerinti átmeneti időszak alatt az Eat. szerinti minősített szolgáltatást is érteni
kell.
(7)	A IV. rész kivételével, ahol jogszabály minősített elektronikus bélyegzőt jelöl meg, azzal a (2)
bekezdés szerinti átmeneti időszak alatt az Eat. szerinti minősített szervezeti elektronikus aláírást
egyenértékűnek kell tekinteni.”
(2)	Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015.
évi CCXXII. törvény 1. § 45. pontjában az „a papír, az USB kulcs” szövegrész helyébe az „az USB
kulcs” szöveg lép.
9
(3)	Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015.
évi CCXXII. törvény
a)	38. § (1) bekezdés l) pontja az „ÁNYK űrlapbenyújtási” szövegrész helyett
„űrlapbenyújtási” szöveggel,
b)	96. § (6) bekezdése az „500 000 forinttól” szövegrész helyett az „50 000 forinttól”
szöveggel,
c)	96. § (7) bekezdése a „100 000 forinttól” szövegrész helyett az „50 000 forinttól”
szöveggel
lép hatályba.
(4)	Hatályát veszti az 1. § 1. pontjában az „ÁNYK” szövegrész.
3.	Záró rendelkezések
17. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2016. június 30-án lép hatályba.
(2)	Az 1-14. §, valamint a 16. § (2) és (4) bekezdése 2016. július 1-jén lép hatályba.
10
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány a közigazgatási és a polgári perrendtartással összefüggő egyes bírósági és ügyészségi
feladatokról szóló 1295/2015. (V. 7.) Korm. határozatával, valamint a polgári perrendtartás során
irányadó elektronikus kapcsolattartás ügyviteli és technológiai felelősségi kérdéseiről szóló
1793/2015. (XI. 10.) Korm. határozatával folytatta azt a 2009. évi LII. törvénnyel megkezdett utat,
amely a bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartás teljes körű bevezetését célozza.
Definiálásra került az ún. „e-Perkapu” szolgáltatás, amely a Magyar Ügyvédi Kamara, az Országos
Bírósági Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium által megfogalmazott elvárások alapján, a belügyi
tárca által vezetett munkacsoportban meghozott döntések alapján a Hivatali Kapu továbbfejlesztése,
egyben az ÁBT SZEÜSZ egy speciális válfaja.
Az „e-Perkapu” kialakításának alapvető és legfontosabb indoka az volt, hogy a bíróságokkal történő
kötelező elektronikus kapcsolattartás bevezetésekor a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó
szervezetek és a jogi képviselők számára is megteremtse a jogalkotó azt a kommunikációs
csatornát, amely a gazdálkodó szervezet törvényes vagy szervezeti képviseletét ellátó személy,
illetve az ügyvéd (különösen az ügyvédi iroda) személyes Ügyfélkapuján kívül is lehetővé teszi a
bíróságokkal és más hatóságokkal (közigazgatási szervek, jegyzők) történő elektronikus
kapcsolattartást. A gazdálkodó szervezetek és az ügyvédi irodák, mint a képviselőjüktől (vagy az
irodavezető ügyvédtől) elkülönülő jogalanyok a hatályos szabályozás alapján sem Ügyfélkapu, sem
pedig Hivatali Kapu nyitására nem jogosultak. A fenti jogalanyok Ügyfélkapun keresztüli
ügyintézése adatbiztonsági, titoktartási és a helyettesítések miatt munkaszervezési problémák
forrása.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt módosító 2015. évi CLXXX. törvény 2016.
január 1-jétől kötelezővé tette a bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartást a belföldi
székhelyű gazdálkodó szervezetek, a felek jogi képviselői és a közigazgatási szervek számára. A
bírósági szervezet és az ügyvédi kar jogalkalmazási és számítástechnikai anomáliákat tartalmazó
jelzéseire figyelemmel, azonban az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben
történő módosításáról szóló 2015. évi CCXII. törvény a kötelező elektronikus kapcsolattartás
indulásának időpontját 2016. július 1. napjára módosította. Ettől az időponttól a belföldi székhellyel
rendelkező gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselővel eljáró felek beadványaikat polgári peres
eljárásokban - képviselőik által - elektronikus úton nyújthatják be az illetékes bíróságok, hatóságok
felé.
A 2016. február 12. napján a Belügyminisztériumban megtartott egyeztetés értelmében az „e-
Perkapu” szolgáltatás bevezetése 2016. július 1. napjával megtörténik. A Pp. jelen előterjesztéssel
érintett módosításának célja a korábbi határidő-módosítás szükségességét indokoló legfőbb
gyakorlati és technikai problémák megoldása. Az új szabályozás meg kívánja teremteni a
bírósághoz fordulás jogának lehető legszélesebb körben és a technológia-semlegesség elvét szem
előtt tartva, diszkriminációmentesen történő gyakorlásának lehetőségét.
Az eljárásjogi szabályozás során a jogalkotó legfontosabb feladata az, hogy olyan szabályozást
alakítson ki, amely nem nehezíti el a bírósághoz való fordulást. A bírósági eljárások gyorsítása, a
költségkímélő eljárásrend és a mindkét fél érdekét szolgáló időszerű ítélkezés biztosítása elsődleges
zsinórmérték. Az elektronikus kapcsolattartás szabályozásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy
kellően részletes rendelkezésekkel biztosítsa a jogalkotó azt, hogy az elektronikus kommunikáció
során a felek tisztában legyenek eljárási jogaikkal és kötelezettségeikkel, azokat a jogbiztonság
követelményeinek megfelelően gyakorolhassák.
11
Annak érdekében, hogy a bírósági eljárások kezdeményezése során lehetőség legyen az
informatikai eszközök igénybevételére, az eljárási szabályok részben lehetővé, részben kötelezővé
teszik a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartást.
A Pp. jelen módosítása meghatározza az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek alanyi körét, az
általuk igénybe vehető kommunikációs csatornákat, amelynek értelmében a gazdálkodó szervezetek
és a jogi képviselővel eljáró felek esetén a jogi képviselők - a Pp-ben meghatározott kivételektől
eltekintve - kizárólag elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot a bírósággal.
A törvény továbbá a rendelkezésre álló technikai feltételeket alapul véve, pontosítja a Pp. hatályos,
elektronikus kapcsolattartásra irányadó rendelkezéseit is.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény, valamint a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó
elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló 910/2014. EU rendelet (a továbbiakban: elDAS rendelet) 2016. július 1-
jével új alapokra helyezi az elektronikus aláírásokkal kapcsolatos szolgáltatásokat. Az elDAS
rendelet hatálybalépésére tekintettel átmeneti rendelkezések megalkotása szükséges az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
vonatkozásában, figyelemmel arra, hogy ezeket a gyakorlati szempontból elengedhetetlen
szabályokat az elDAS rendelet nem tartalmazza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1.	§-hoz
A módosítás hangsúlyozza, hogy a fizetési meghagyásos eljárást követő polgári peres eljárásban
történő elektronikus kapcsolattartás során is csupán a digitalizálható okirati bizonyítékokat kell
csatolni az elektronikus úton benyújtott keresetlevélhez. Az egyéb elektronizálható bizonyítékokat
(például a szóbeli kötelezettségvállalásról készült hangfelvételt) adathordozón, nem
transzformálható bizonyítékokat pedig az általános szabályok szerint kell benyújtani.
2.	§-hoz
A módosítás kezeli azt a jogalkotói szándékot, hogy mivel a bíróságokkal történő elektronikus
kapcsolattartás az „e-Perkapu” bevezetésével már három kommunikációs csatornán keresztül fog
működni, és a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben az Ügyfélkapu és az
„e-Perkapu” alternatív kommunikációs csatornaként szolgál a fél (vagy képviselője) számára, a
könnyebb érthetőség kedvéért, az Ügyfélkaput a személy teljes körű azonosítását biztosító és az
űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás, az „e-Perkaput” pedig az űrlapbenyújtás támogatási
szolgáltatásként jelöli meg. Az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramra történő utalás a
terminológia egységessé tétele és átláthatósága miatt törlésre kerül a normaszövegből, az
informatikai rendszer működése során a gyakorlatban azonban változatlanul alkalmazásra kerül. A
közigazgatási szervek a törvény hatálybalépését követően az alkalmazottaik (képviselőik)
Ügyfélkapuján keresztül már nem, csupán a Hivatali Kapun keresztül tarthat elektronikusan
kapcsolatot a bíróságokkal. Fontos újítás továbbá, hogy azokban a közigazgatási perekben,
amelyeket olyan közigazgatási hatósági eljárás előzött meg, amely az ágazati jogszabályok szerint
kizárólag elektronikus, úgy a közigazgatási szerv minden digitálisan rendelkezésre álló, valamint
12
digitalizálható dokumentumot és bizonyítékot elektronikusan köteles benyújtani a bíróság részére.
Azokban az esetekben, amikor a per alapjául szolgáló államigazgatási eljárás nem kizárólag
elektronikusan zajlott, a közigazgatási szerv csak a keresetlevelet és azokat a bizonyítékokat,
dokumentumokat köteles elektronikus formában benyújtani, amelyek így rendelkezésére állnak. A
több ügyirat tekintetében a papír alapú benyújtás változatlan formában alkalmazandó.
3.	§-hoz
Lásd a 2. §-hoz írt indokolást.
4.	§-hoz
Az „e-Perkapu” bevezetésére figyelemmel indokolt egyértelműsíteni, hogy az elektronikus beadás
csak a beadványra és azok okiratnak minősülő mellékleteire vonatkozik. A Teljesítésigazolási
Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben is előfordulhat, hogy tárgyi bizonyítási eszközt
kell csatolni. Az ilyen - nem digitalizálható - eljárási cselekményekhez nem indokolt a
hatálytalanság jogkövetkezményét fűzni.
5.	§-hoz
A módosítás azért szükséges, hogy a fél eljárási jogainak védelme érdekében az eljárási cselekmény
megtételekor pontosan tudja azt, hogy az adathordozón történő benyújtással történő kommunikáció
elektronikus útnak minősül, így arra vonatkozóan a Pp. elektronikus kapcsolattartást szabályozó
XXVIII. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. A „védekezés” kifejezés módosítása pedig
azért indokolt, mert ezzel megteremthető az alperesi nyilatkozatok egységes terminológiája a
törvény szövegében.
6.	§-hoz
Mindenekelőtt lásd a 2. §-hoz írt indokolást. Az okirati bizonyítékok külön kiemelése a
normaszövegben azért indokolt, hogy egyértelművé váljék a jogalkalmazók számára, hogy -
összhangban a Pp. 121. § (2) bekezdésében foglaltakkal - nem minden bizonyítékot, csupán a
digitalizálásra maximálisan alkalmas okirati bizonyítékokat kell elektronikusan benyújtani a
bírósághoz. Az elektronizáció a nem transzformálható bizonyítékokra (például tárgyi bizonyítási
eszközök) nem vonatkozik. A Pp. 394/C. § (4) bekezdését a jogalkotó tudatosan módosítja és az „e-
Perkapu” kialakítására tekintettel megszünteti a képviselő személyének teljes körű azonosítását
biztosító és űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás keretében történő kommunikációt. A
közigazgatási szerv alkalmazottai (jogtanácsosai) a közigazgatási szerv által nyitott „e-Perkapu”
felhasználóiként lesznek jogosultak személyesen eljárni. E módosítás az egyes kommunikációs
csatornák markáns elkülönítését és az Ügyfélkapu jogvédelmét szolgálja. Figyelemmel arra, hogy
az elektronikus kapcsolattartás szabályai kötelező jelleggel kizárólag a belföldi székhelyű
gazdálkodó szervezetre alkalmazandók, az értelmező rendelkezések között definiált fogalomtól
eltérő interpretáció miatt, szükséges egy új fogalom, az e fejezetre optimalizált „gazdálkodó
személy” terminus bevezetése és következetes alkalmazása az elektronikus kapcsolattartás
szabályozása során. A gazdálkodó személy fogalmát - eltérő értelemben ugyan - az új Polgári
perrendtartás is használja.
7. §-hoz
13
A peres felek mellett a perben eljáró igazságügyi szakértő számára is meg kell teremteni annak a
lehetőségét, hogy szükség esetén, a bíróság felhívására szakvéleményét adathordozón nyújthassa be
a bíróság részére. A jogalkotó nem kívánja elnehezíteni és formálissá tenni az igazságügyi szakértői
tevékenységről szóló törvényben a szakértők számára biztosított választási jogot a bíróságokkal
történő elektronikus kapcsolattartás során, ezért azokban az esetekben, amikor a bíróság -
költséghatékonysági és célszerűségi okból - hívja fel az elektronikus útra nem kötelezett és azt nem
vállaló szakértőt arra, hogy a szakvéleményét adathordozón nyújtsa be, a szakértőnek a főszabály
szerinti űrlapot nem kell benyújtani a bíróság részére, így az adathordozón kívül nem kell
megteremtenie az elektronikus eljárás feltételeit. Az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére
jogosult és közigazgatási szervnek, vagy gazdálkodó szervezetnek minősülő szakértők azonban az
általános szabályok szerint köteles az elektronikus kapcsolattartásra.
8.	§-hoz
A módosítás a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus
azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelet 2016. július 1-jei hatálybalépésére
tekintettel indokolt, amely egyrészt hatályon kívül helyezi az elektronikus aláírásról szóló törvényt,
másrészt egyes fogalmakat megváltoztat (különös tekintettel szervezeti aláírás helyett elektronikus
bélyegző bevezetése). A jogalkalmazók részéről számos jelzés érkezett azzal kapcsolatban, hogy a
Pp. 394/G. § (5) bekezdésében a „nyilvános kulcsra” történő utalás informatikai szempontból
helytelen, míg gyakorlati szempontból visszaélésekre adhat alapot, így indokoltnak mutatkozik a
rejtjelezés során a „titkosító kulcs” terminológia használata. A kódex a jövőben a minősített
elektronikus aláírást, vagy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással
történő aláírást követeli meg. Az elDAS rendelet a szervezeti elektronikus aláírás intézményét
megszünteti, helyette az elektronikus bélyegző fogalmát vezeti be. Figyelemmel arra, hogy a
gyakorlati tapasztalatok (lassú feltöltés, többszöri megakadás, a határidő önhibán kívüli
elmulasztása, stb.) alapján a fájldarabolás szabályai kikerülnek a Pp-ből és helyette az adathordozón
történő benyújtás válik elfogadottá a nagyobb méretű fájlok esetén, indokolt az adathordozóra
vonatkozó garanciális szabályok megalkotása. Garanciális jellegű az eljárási jogok gyakorlása és a
tisztességes eljárás szempontjából az elektronikus űrlapokhoz történő hozzáférésre, valamint azok
használhatóságára vonatkozó szabályrendszer megváltoztatása.
9.	§-hoz
A kényelmesebb és biztonságosabb felhasználói alkalmazás érdekében szükséges, hogy az
elektronikus küldemény ne csak a bíróság nevét, az ügy számát és az irat érkezésének időpontját,
hanem a könnyebb azonosíthatóság érdekében a felek nevét és az ügy tárgyát is tartalmazza.
A kézbesítési vélelem szabályának módosítása a Pp. általános szabályaival és az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvénnyel való összhang
megteremtése miatt szükséges.
Az új bekezdése beillesztése a Pp. 394/H. §-ába amiatt indokolt, hogy a jogbiztonság szem előtt
tartásával mind a feladó, mind pedig a címzett minden egyes küldemény feladásáról, átvételéről és
olvasásáról vagy annak hiányáról rendelkezzék igazolással. Ennek gyakorlati jelentősége abban
rejlik, hogy a bíróság is megkapja és ellenőrizni tudja a kézbesítési vélelemhez tartozó eljárási
határidő megindulását miután a küldemény a címzett tárhelyén elhelyezésre került.
10.	§-hoz
14
A zökkenőmentes jogalkalmazás érdekében szükséges a Pp-ben meghatározni azt az időpontot,
amikor az elektronikus úton - akár online, akár gépi interfészes, akár adathordozón - érkezik a
bírósághoz. A befogadás-visszaigazoláshoz (vagy az adathordozó beérkezéséhez) kötött értesítés az
eljárási határidőkre vonatkozik. Benyújtottnak csak az a beadvány tekinthető, amely az informatikai
követelményeknek megfelel, így a bíróság arról automatikus befogadás-visszaigazolást küldött.
11.	§-hoz
Az internet alapú kommunikációs csatornák sérülékenysége miatt (a már hivatkozott lassú feltöltés,
az informatikai rendszer korlátozott erőforrásai miatti technikai anomáliák, a kapcsolat pillanatnyi
megszakadása miatt a feltöltés megszakadása és újrakezdődése, amely egyes esetekben
mulasztással járhat) célszerűbbnek mutatkozik, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke által
meghatározott nagyobb méretű fájlok darabolással történő feltöltése helyett a rendszer áttérjen a
fizikai adathordozón (CD, DVD, pendrive, merevlemez) történő benyújtásra, amely
biztonságosabbá teszi e dokumentumok elektronikus beadását. A célszerűség érdekében az
adathordozókat eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van. Az
adathordozókat pedig a maguk fizikai valójában a bíróság fogja postai úton kézbesíteni az
érdekeltek részére.
12.§-hoz
Mivel a Perkapu szolgáltatás részletszabályait kormányrendelet fogja meghatározni, így annak
megalkotására mindenféleképpen szükséges a felhatalmazó rendelkezés beillesztése a
normaszövegbe.
13.	§-hoz
Az átmeneti rendelkezések megalkotása amiatt indokolt, hogy ne keveredjenek az egyes
törvénymódosításokkal bevezetett szabályok a kötelező elektronikus kapcsolattartás körébe tartozó
perekben. Ahol a felek csupán választhatják az elektronikus utat, ott nincs szükség átmeneti
szabályokra.
14.	§-hoz
A módosítás a technológiasemlegesség miatt szükséges abból a célból, hogy a törvényszöveg
egységes rendszerben tudja kezelni a Hivatali-, az Ügyfél-, és a Perkapu kommunikációs csatornát.
A rendelkezés egyebekben szövegpontosító szabályokat tartalmaz.
15.	§-hoz
A rendelkezés technikai jellegű módosításokat tartalmaz.
16.	§-hoz
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény, valamint a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó
elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló 910/2014. EU rendelet (a továbbiakban: eIDAS rendelet) 2016. július 1-
jével új alapokra helyezi az elektronikus aláírásokkal kapcsolatos szolgáltatásokat.
15
A változtatások egyik lényegi eleme, hogy a korábbi elektronikus aláírással kapcsolatos
szolgáltatások helyébe (a természetes személyek számára kibocsátott minősített aláírások
kivételével) újak lépnek, amelyeket újra is kell minősíteni. Ennek értelmében minősített szervezeti
tanúsítvány kibocsátása, minősített időbélyegzés szolgáltatás, archiválási szolgáltatás stb.
tekintetében nincs meg a szükséges folytonosság, 2016. június 30-án elveszítik addig meglévő
joghatásukat, a helyükbe lépő új tanúsítványokat pedig az új rendszerben kellene kiadni.
A fokozott biztonságú szolgáltatások az új környezetben bejelentés alapján nyújthatóak.
A minősített bizalmi szolgáltatások tekintetében a szolgáltatónak megfelelőség-értékelést kell
végeztetnie a megfelelőségértékelési szervezetekkel. és az arról szóló jelentést be kell nyújtania a
bizalmi felügyeletet ellátó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (a továbbiakban: NMHH). A
megfelelőségértékelési szervezetek akkreditációját azonban a Nemzeti Akkreditációs Hatóság
(NAH) végezné, amely jogállásának bizonytalansága miatt erre legkorábban 2016 májusában lehet
feljogosítva a nemzetközi szervezetek által.
A szolgáltató a minősített bizalmi szolgáltatást azt követően indíthatja el, hogy az NMHH, mint
felügyeleti szerv megállapította, hogy a szolgáltató és a szolgáltatás megfelel az eIDAS Rendelet
szerinti követelményeknek, megadta az eIDAS Rendelet szerinti minősített státuszt és az a bizalmi
listán feltüntetésre került. Az eIDAS Rendelet szerinti minősített státusz megszerzése időigényes,
minimum kettő hónapot vehet igénybe. Ezen időszak alatt a korábbi elektronikus aláírásról szóló
törvény szerinti minősített szolgáltatások nem lesznek az eIDAS Rendelet szerint minősítettek.
Mindez azt jelenti, hogy ugyan a természetes személyhez kötött minősített aláíró tanúsítványok
érvényesek lesznek, azonban például az azok működéséhez gyakran elengedhetetlenül szükséges
időbélyeg szolgáltatás - jogalkotói beavatkozás hiányában - nem lesz július 1-jétől elérhető.
Az átmenet rendezésére minden tagállam maga próbál megoldást keresni.
A szolgáltatások nyilvántartásba vételéhez szükséges megfelelőség-értékelési eljárások akadálya
miatt, valamint az átmenet zökkenőmentes lebonyolítása érdekében biztosítani kell azt, hogy az
egyes szolgáltatások - átmeneti jelleggel - tovább működhessenek. A szolgáltatók 2017. július 1-ig
javasolták az átmeneti időszakot, ezzel szemben a bizalmi felügyeletként kijelölt NMHH 2016.
december 31. napját javasolta véghatáridőnek, arra tekintettel, hogy2017. júliusa az uniós
rendelkezések szerinti átmenet vége, a hazai átmenetet célszerű ennél rövidebb időben
meghatározni.
Az eIDAS rendelet megengedi, hogy a tagállamok eldöntsék, a bizalmi szolgáltatások e rendelet
szerinti kimerítő listáján szereplő szolgáltatásokon kívül meghatároznak olyan, más típusú bizalmi
minősített aláírásokat, bélyegzőket, időbélyegzőket, és szolgáltatásokat, amelyeket nemzeti szinten
minősített bizalmi szolgáltatásként ismernek el. Erre tekintettel, azok az elektronikus aláírásról
szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos
szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, akik jelenleg minősített elektronikus aláírással kapcsolatos
szolgáltatást nyújtanak, legkésőbb 2016. december 31-ig jogosultak e törvény szerinti minősített
szolgáltatásaikat nyújtani, és az átmeneti időszak alatt az Eat. szerinti minősített szolgáltatások és az
azok alapján kibocsátott tanúsítványok és időbélyegek Magyarország területén továbbra is
rendelkeznek mindazon, hazai jogszabály által előírt joghatással, amellyel az Eat. hatálya alatt
rendelkeztek.
Az átmeneti időszak biztosítja azt is, hogy az új típusú személyazonosító igazolvánnyal
elektronikus aláírás-szolgáltatást igénybevevők számára is zökkenőmentes legyen az átállás.
16
Mindezek mellett rendezendő a szervezeti aláírások kérdésköre is: a szervezeti aláírás helyébe az
eIDAS Rendelet szerint az elektronikus bélyegző lép. Az elektronikus bélyegző szolgáltatások
nyilvántartásba vételéig biztosítani kell, hogy nemzeti szinten ideiglenesen tovább használni
lehessen a minősített szervezeti aláírást.
17.	§-hoz
A rendelkezés a hatályba léptető szabályokat tartalmazza.