﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10309. számú
törvényjavaslat
a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2016. április
2016. évi ... törvény
a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról
1. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
1.	§
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban:
Öpt.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénztárak részére vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi
intézményekre, befektetési vállalkozásokra és befektetési alapkezelőkre és az ilyen tevékenységet
végző egyéb szervezetekre a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes
pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben, a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Hpt.) és a befektetési vállalkozásokról és az
árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló
törvényben foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.”
2. §
(1)	Az Öpt. 2. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„i) elektronikus irat használata: amennyiben a pénztár alapszabálya ezt lehetővé teszi, a pénztártag
teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kérheti a pénztártól, hogy a pénztár a
részére átadandó dokumentumokat (nyilatkozatokat, igazolásokat) elektronikus iratként küldje meg
részére;”
(2)	Az Öpt. 2. § (6) bekezdés g) pont 11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egészségpénztárnál
g)	gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása:)
„11. egyéb gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek, amelyek a gyógyszernek nem
minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló
10/1987. (VIII. 19.) EüM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelnek;”
3.	§
Az Öpt. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyugdíjpénztár kizárólag nyugdíjszolgáltatást nyújthat, az önsegélyező pénztár kizárólag
önsegélyező feladatokat láthat el. Az egészségpénztár elláthatja az (1) bekezdés b) pontjában
felsoroltak közül a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatását, a pénztártag
betegség miatti keresőképtelensége esetén a kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlását,
valamint a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását (a továbbiakban együtt:
egészségügyi célú önsegélyező feladat) is. Az egészség- és önsegélyező pénztár elláthatja az
önsegélyező, valamint az egészségpénztári, az egészségügyi célú önsegélyező feladatokat is azzal,
hogy a feladatok ellátása során a kiegészítő önsegélyező pénztárakra, valamint a kiegészítő
1
egészségpénztárakra vonatkozó speciális rendelkezések alkalmazásától nem tekinthet el. Az
egészség- és önsegélyező pénztár alapítással vagy egyesüléssel jön létre vagy akként, hogy a
tevékenységi engedéllyel rendelkező egészség- vagy önsegélyező pénztár alapszabályának
módosításával - külön engedélyezési kötelezettség nélkül - felveszi a másik pénztártípus
szolgáltatásait. Az alapszabály módosításával, a szolgáltatások felvételével létrejövő egészség- és
önsegélyező pénztár a továbbiakban is köteles megőrizni az alapszabály-módosítást megelőző
egészségpénztári, illetve önsegélyező pénztári szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetőséget és
szolgáltatási kört.”
4.	§
(1)	Az Öpt. 11/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Tagszervezésért díjazást a pénztár csak a működési tartaléka terhére nyújthat, azzal, hogy azok
együttes összege az átlépő tagok, valamint azon pénztártagok vonatkozásában, akik más - azonos
típusú - pénztár tagjai, a díjazás összege nem haladhatja meg a belépést követő első tizenkét
hónapban befizetett tagdíj működési tartalékra jutó részét. Tagszervezésért ezen túl díjazás és egyéb
juttatás nem nyújtható. Valamely pénztártípusban újonnan tagsági jogviszonyt létesítő pénztártag -
aki a belépés pillanatában egyetlen más, azonos típusú pénztárnak sem tagja - tagszervezéséért járó
díjazása vonatkozásában e korlátozó rendelkezés nem érvényesül.”
(2)	Az Öpt. 11/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A tagszervezésért díjazás a tagsági jogviszony létrejöttétől két évig adható, a visszaírásra a
tagsági jogviszony létrejöttétől három évig van lehetőség. E § alkalmazásában az önsegélyező
pénztár, továbbá az egészségpénztár, illetve az egészség- és önsegélyező pénztár azonos típusú
pénztárnak minősülnek.”
(3)	Az Öpt. 11/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A tagszervező útján belépett pénztártag a tagszervező részére az új pénztárba (önkéntes
nyugdíj- vagy önkéntes egészség-, önsegélyező-, egészség és önsegélyező pénztár) történő be-,
illetve átlépést megelőzően nyilatkozik arról, hogy az adott pénztártípussal azonos típusú, tehát
önkéntes nyugdíj-, egészség-, önsegélyező- vagy egészség- és önsegélyező pénztárnak tagja-e. A
tag nyilatkozatát a tagszervező a belépési nyilatkozattal egyidejűleg nyújtja be a pénztár részére. A
pénztár a (3) bekezdés szerinti jutalékot a fenti tagi nyilatkozatban foglaltak alapján fizeti meg a
tagszervező részére.”
5.	§
Az Öpt. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén alkalmazandó eljárásokat és a tagnak az ezen
időszak alatt történő tagsági jogainak gyakorlására vonatkozó előírásokat az alapszabály
tartalmazza azzal, hogy a tagdíjfizetési kötelezettség szüneteltetésére az alapszabály nem adhat
lehetőséget.”
6.	§
(1)	Az Öpt. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
2
„(4) A pénztártag csak azonos típusú pénztárba léphet át, az alábbi kivételekkel:
a)	a 47. § (3) bekezdésében foglalt eset;
b)	egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár tagja a 2. § (5) bekezdés
a)	pontjában meghatározott nyugdíjkorhatár betöltésekor nyugdíjpénztárba átléphet;
c)	egészségpénztár és önsegélyező pénztár tagja átléphet egészség- és önsegélyező pénztárba,
egészség- és önsegélyező pénztár tagja átléphet egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba is.”
(2) Az Öpt. 15. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az átadó pénztár a (4) bekezdés b) pont szerinti átlépési kérelem kézhezvételét követő nyolc
napon belül írásban tájékoztatja a tagot a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
(a továbbiakban: Szja tv.) alapján a nyugdíjszolgáltatás adómentes igénybevételéhez szükséges
tagsági jogviszony időtartamáról, amely abban az esetben irányadó, ha a tag az átvevő pénztárnak
az Szja tv. szerinti időtartamnál rövidebb ideje tagja. Ha a tájékoztatás kézhezvételét követően,
annak ismeretében a tag harminc napon belül megerősíti átlépési kérelmét, a pénztár teljesíti azt.
(4b) A tag átlépésére vonatkozó határidő a (4a) bekezdés szerinti harminc napos határidő lejártát
követő napon kezdődik.”
7.	§
(1)	Az Öpt. 18. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alapszabálynak tartalmaznia kell:)
„t) az elektronikus irat igénylésére vonatkozó elveket, amennyiben a pénztár kiad elektronikus iratot
a pénztártag kérésére;”
(2)	Az Öpt. 18. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
(Az alapszabálynak tartalmaznia kell:)
„u) mindazt, amit a törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a pénztár
alapszabályába utal, vagy amit a közgyűlés szükségesnek tart.”
8.	§
Az Öpt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az igazgatótanács gyakorolja az ügyvezető és - amennyiben a pénztár ügyvezetőt nem
alkalmaz - a pénztár alkalmazottai felett a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, illetve a
juttatások meghatározására vonatkozó munkáltatói jogokat. Az igazgatótanács hatáskörébe nem
tartozó munkáltatói jogokat ügyvezető hiányában vagy akadályoztatása esetén az igazgatótanács
elnöke gyakorolja.”
9. §
Az Öpt. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az egy munkáltatói tag által fizetett hozzájárulás egy naptári évben eléri vagy meghaladja a
pénztár tagdíjbevételének 50 százalékát, a munkáltatói tag jogosult egy tagot legfeljebb ezt a naptári
évet követő 5 évre az ellenőrző bizottságba kijelölni. A tisztség betöltéséhez a kijelölt tagnak az
3
ellenőrző bizottsági tagokra irányadó feltételeket kell teljesítenie. A munkáltatói tag által az
ellenőrző bizottságba kijelölt tag tisztségét a kijelölés elfogadásával szerzi meg. A munkáltatói tag
jogosult az általa kijelölt ellenőrző bizottsági tagot tisztségéből visszahívni és a tisztségre a
visszahívástól számított 30 napon belül új tagot jelölni. A pénztár ellenőrző bizottságában a
közgyűlés által megválasztott és a munkáltatói tag által kijelölt tagot ugyanazok a jogok illetik meg
és kötelezettségek terhelik.”
10. §
Az Öpt. 29/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli
hívásfogadást és ügyintézést. A pénztár az ügyintézőjének - a pénztár felé indított hívás sikeres
felépülésének időpontjától számított - öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy
köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”
11.	§
Az Öpt. 38. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a pénztár a vagyonkezelést és a befektetési tevékenységet részben vagy teljes mértékben
önállóan végzi, és a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes
állománya meghaladja a százmillió forintot, a vagyonkezelési és befektetési tevékenység
irányítására olyan személy alkalmazható (a továbbiakban: befektetésekért felelős vezető),
a)	aki büntetlen előéletű,
b)	aki nem áll jogi, államigazgatási, közgazdasági, pénzügyi vagy könyvvizsgálói végzettséghez
kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
c)	akivel szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott
kizáró ok, és
d)	aki rendelkezik értékpapír-forgalmazói vizsgával, szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább
3 év pénztári vagyonkezelési, befektetési vagy portfoliókezelési gyakorlattal.”
12. §
(1)	Az Öpt. 45/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A végelszámolás kezdő időpontját követően kezdeményezett átlépések, kilépések esetén a tagi
követelések átutalása, kifizetése a (10) bekezdésben meghatározottak szerint a végelszámolás
lefolytatását követően kerül teljesítésre.”
(2)	Az Öpt. 45/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A (4) bekezdésben meghatározott átutalásokat, illetve kifizetéseket a pénztár a
vagyonfelosztási javaslat elfogadását követő 15 napon belül köteles teljesíteni. Az átutalás, illetve
kifizetés teljesítésével a tagok - ide nem értve az ellenőrző bizottsági tagokat - tagsági jogviszonya
megszűnik. A végelszámolás lefolytatását követően fennmaradó vagyont a pénztár - a 13. § (5)
bekezdésében foglaltaknak megfelelően - az alapszabályban foglaltak szerint a nyilvántartásból
való törlést követő 15 napon belül fizeti ki, illetve utalja át.”
13. §
4
Az Öpt. 47. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Amennyiben a tag az (5) bekezdés e) vagy f) pontja szerinti választással él, újabb
nyilatkozatot legkorábban egy év elteltével tehet.”
14.	§
Az Öpt. 50/B. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat
nyújthatja:)
J) lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása: amelyet a pénztár a hitelintézet által kiadott, a
pénztártag által teljesített hiteltörlesztés befizetését igazoló dokumentum alapján a pénztártag
részére fizethet meg, amennyiben a támogatást a pénztártag igényelte. A pénztár közvetlenül a
folyósító hitelintézet részére is megfizetheti a támogatást. A lakáscélú jelzáloghitel törlesztésére
fordítható támogatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15
százalékának megfelelő összeg lehet;”
15.	§
Az Öpt. 51. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Egészségpénztárból egészség- és önsegélyező pénztárba történő átlépés esetén az átadó pénztár
az átlépő tag egyéni egészségszámla követeléséről a befizetés időpontja szerinti bontásban ad
tájékoztatást az átvevő pénztár részére.
(8) A (7) bekezdés szerinti tájékoztatás keretében az átadó pénztár - az érintett összeg
feltüntetésével - megjelöli a tagi egyenleg azon részét, amelynek forrása 180 napnál régebben
történt tagi befizetés, munkáltatói hozzájárulás, támogatás vagy adomány, továbbá feltünteti a 180
napon belüli egyes befizetések összegét és időpontját, továbbá a 180 napon belüli egyéni számla
terhelések összegeit és azok időpontjait, valamint az éves keretösszeg felhasználású önsegélyező
szolgáltatásokra a naptári évben már kifizetett összegeket.”
16.	§
Az Öpt. 65. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénztártevékenység folytatására adott engedély visszavonására akkor kerülhet sor, ha a pénztár)
„d) a pénztártagok érdekeit súlyosan veszélyeztetve
da)	a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit súlyosan megsérti, vagy
db)	a Felügyelet e törvényen alapuló határozatainak nem tesz eleget;”
17. §
Az Öpt. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § (1) Ha a pénztár működésében olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a
megtakarítások vagy a szolgáltatások biztonságát fenyegeti, a Felügyelet a felszámolás elkerülése,
valamint a pénztártagok érdekében szükségintézkedést tehet. Az intézkedések megtételét indokolja
különösen, ha a pénztár
5
a)	olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy valamely - különösen pénzügyi,
könyvvezetési, beszámolási vagy tájékoztatási - kötelezettségének nem tud eleget tenni,
b)	számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy
lehetetlenné vált a pénztár valódi pénzügyi helyzetének feltárása, vagy
c)	alapszabálynak vagy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő működése nem biztosítható.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott veszélyhelyzet feloldása érdekében -
intézkedésként - a 65. §-ban meghatározott intézkedéseket teheti.”
iS. §
Az Öpt.
a)	2. § (3) bekezdés h) pontjában az „az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben”
szövegrész helyébe az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
szóló törvényben” szöveg,
b)	2. § (7) bekezdés a) pontjában az „a Bit.-ben” szövegrész helyébe az „a biztosítási
tevékenységről szóló törvényben” szöveg,
c)	a 20. § (5) bekezdés b) pontjában az „a közgyűlés által” szövegrész helyébe az „az
igazgatótanács által” szöveg,
d)	29/A. § (4) bekezdésében az „egy évig” szövegrész helyébe az „öt évig” szöveg,
e)	29/A. § (8) bekezdésében a „Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét” szövegrész helyébe a
„Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési
címét” szöveg,
f)	29/A. § (9) bekezdésében a „három évig” szövegrész helyébe az „öt évig” szöveg,
g)	47. § (3) bekezdésében az „egészség- vagy önsegélyező” szövegrész helyébe az „egészség- vagy
önsegélyező, továbbá egészség- és önsegélyező” szöveg,
h)	47. § (6i) bekezdésében a „tárgyév” szövegrész helyébe a „tárgyévet megelőző év” szöveg,
i)	47/B. § (1) bekezdésében a „45/A. § (3) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a „45/A. §
(4) bekezdés a) pontjában” szöveg,
j) 51. § (6) bekezdésében az „egészségpénztár” szövegrészek helyébe az „egészségpénztár, illetve
egészség- és önsegélyező pénztár” szöveg,
k) 64. § (1) bekezdés b) pontjában a „befektetési szakértő” szövegrész helyébe a „befektetésekért
felelős vezető” szöveg
lép.
2.	A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása
19. §
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.)
6.	§ b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jelzálog-hitelintézet által kötött jelzáloghitelszerződést - a kölcsönszerződés és a zálogszerződés
külön okiratba foglalása esetén mindkettőt - közjegyzői okiratba kell foglalni. Elegendő azonban
csupán teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni azt a kölcsönszerződést, illetve
zálogszerződést,)
„b) amelynek összes kötelezettje a kölcsön folyósításának megkezdését - szerződésmódosítás
esetén a módosítás hatálybalépését - megelőzően közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú
kötelezettségvállalást tesz a szerződés, illetve a szerződésmódosítás szerinti kötelezettsége
fennállásáról.”
6
20. §
(1)	A Jht. 8. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Jelzálog-hitelintézet olyan jelzáloghitel-szerződésből vagy kapcsolódó kölcsönszerződésből eredő
követelést vásárolhat meg pénzügyi intézménytől, illetve biztosító részvénytársaságtól,)
„a) amely szerződést Magyarország vagy EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog
biztosít és a kapcsolódó kölcsönrész nyújtása esetén figyelembe vették a 3. § (3) bekezdésében
meghatározott szabályokat,”
(2)	A Jht. 8. § (5a) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjognak a jelzálog-hitelintézetre történő
átruházásával létrejött különvált zálogjog fedezete mellett a jelzálog-hitelintézet akkor nyújthat
refinanszírozási jelzáloghitelt hitelintézetnek, ha)
„c) a kapcsolódó kölcsönrész nyújtása esetén figyelembe vették a 3. § (3) bekezdésében
meghatározott szabályokat,”
21. §
A Jht. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jelzálog-hitelintézet közvetlen tulajdoni részesedést - más hitelintézet, biztosító
részvénytársaság, befektetési alapkezelő, befektetési vállalkozás, illetve járulékos vállalkozás
kivételével - csak olyan gazdasági társaságban szerezhet, illetve tarthat meg, amely ingatlanok
kezelésével, hasznosításával, értékesítésével összefüggő tevékenységet végez.”
22. §
A Jht.
a)	8. § (2) bekezdés c) pontjában a „jelzáloghitel tőkeösszege” szövegrész helyébe a „jelzáloghitel
tőkeösszege a refinanszírozás időpontjában” szöveg,
b)	8. § (5a) bekezdés e) pontjában az „eredeti jelzáloghitel kölcsönszerződésben meghatározott
tőkeösszege” szövegrész helyébe az „eredeti jelzáloghitel a refinanszírozás időpontjában” szöveg,
c)	14. § (7) bekezdésében az „akkor a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés” szövegrész helyébe az
„akkor a jelzáloghitelből és a refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés” szöveg
lép.
23.	§
Hatályát veszti a Jht. 5. § (2) bekezdése.
3.	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
24.	§
7
(1)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a
továbbiakban: Mpt.) 23. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénztártag tagsági jogviszonya)
,,k) a 30/A. § (4) bekezdésében foglalt esetben a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe
történő visszalépése esetén a pénztártag egyéni számlaegyenlege visszalépő tagi kifizetésekkel
csökkentett összegének a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását megelőző nappal;”
(szűnik meg.)
(2)	Az Mpt. 23. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A pénztártag tagsági jogviszonya)
„l) a 83. § (7) bekezdésében és a 84. § (4) bekezdésében foglalt esetben a pénztártag egyéni
számlaegyenlege visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett összegének a Nyugdíjbiztosítási Alap
részére történő átutalását megelőző nappal”
(szűnik meg.)
25.	§
Az Mpt. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénztár a befektetések irányítására olyan, vele munkaviszonyban álló személyt köteles
alkalmazni, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok,
valamint értékpapír-forgalmazásra feljogosító szakmai vizsgával, szakirányú felsőfokú
végzettséggel és legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik.”
26.	§
(1)	Az Mpt. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A saját tevékenységi tartalék mértéke az alábbiak szerint meghatározott egyenlegek összege:
a)	80 millió forint,
b)	a tárgyévet követő ötödik év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő tagok összesített egyéni
számla egyenlegének egy százaléka, és
c)	a tárgyévet követő hatodik év elejétől a 14. év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő női
tagok húsz százalékának összesített egyéni számla egyenlegének egy százaléka,
de legalább 100 millió forint.”
(2)	Az Mpt. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A saját tevékenységi tartalék fedezetének meghatározásakor figyelembe vehető
a)	a működési célú tartalékok negyven százaléka, ideértve a működés fedezetének induló tőkéjét, a
tartaléktőkét és a működés tárgyévi eredményét,
b)	a likviditási és kockázati céltartalék hetven százaléka, ide nem értve a saját tevékenységi
tartalékot.”
27. §
8
Az Mpt. 74. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési
költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege 2009. és 2010. évben nem haladhatja meg a
kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011.
évtől 0,2 százalékát. Az előzőekben meghatározottaknál magasabb ellenérték kikötése semmis. A
pénztár költségként a tagok egyéni számlája tárgyévet megelőző év utolsó napján fennálló
egyenlegének 0,3 százalékát számolhatja el, abban az esetben, ha a vagyonkezelési tevékenység
ellenértékét ebbe a költségbe beszámítja.”
28. §
Az Mpt. 77/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli
hívásfogadást és ügyintézést. A pénztár az ügyintézőjének - a pénztár felé indított hívás sikeres
felépülésének időpontjától számított - öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy
köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”
29.	§
Az Mpt. 83. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (6) bekezdésben meghatározott átutalásokat a pénztár a vagyonfelosztási javaslat
elfogadását követő 15 napon belül köteles teljesíteni. Az átutalás teljesítésével a tagok - ide nem
értve az ellenőrző bizottsági tagokat - tagsági jogviszonya megszűnik.”
30.	§
Az Mpt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 131/B. §-sal egészül ki:
„131/B. § Azon személyek tekintetében, akiket a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes
törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvény hatálybalépésekor a magánnyugdíjpénztár
vagyonkezelési tevékenység irányítására alkalmaz, vagy alkalmazásukra vonatkozó
engedélykérelmet a Felügyeletnek benyújtott, a 48. § (2) bekezdésben foglalt értékpapír-
forgalmazásra feljogosító szakmai vizsgát és szakmai gyakorlatot 2018. július 1-ig kell igazolni.
31.	§
Az Mpt.
a)	58. § (1) bekezdésében a „kell képeznie” szövegrész helyébe a „kell biztosítania” szöveg,
b)	59. § (3) bekezdés a) pontjában az „az SzMSz-ben” szövegrész helyébe az „az SzMSz-ben és a
pénzügyi tervben” szöveg,
c)	59. § (4) bekezdés c) pontjában a „szolgáltatási tartalékok befektetésének kiadásai,” szövegrész
helyébe a „szolgáltatási tartalékok befektetésének kiadásai, valamint a 74. § (4) bekezdés szerinti
költség,” szöveg,
d)	60. § (3) bekezdés a) pontjában az „az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben” szövegrész helyébe
az „az SzMSz-ben és a pénzügyi tervben” szöveg,
e)	61. § (2) bekezdés a) pontjában az „az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben” szövegrész helyébe
az „az SzMSz-ben és a pénzügyi tervben” szöveg,
9
f)	61. § (2) bekezdés h) pontjában a „bevételek.” szövegrész helyébe a „bevételek, valamint a 74. §
(4)	bekezdés szerinti költségnek a vagyonkezelési tevékenység ellenértékét meghaladó része.”
szöveg,
g)	66. § (6) bekezdésében a „0,4 százalékát” szövegrész helyébe a „0,2 százalékát” szöveg,
h)	77/C. § (4) bekezdésében az „egy évig” szövegrész helyébe az „öt évig” szöveg,
i)	77/C. § (8) bekezdésében a „Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét” szövegrész helyébe a
„Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési
címét” szöveg,
j) 77/C. § (9) bekezdésében a „három évig” szövegrész helyébe az „öt évig” szöveg
lép.
32.	§
Hatályát veszti az
a)	Mpt. 24. § (7) és (8) bekezdése,
b)	Mpt 83. § (6) bekezdésében az „az átlépés napja a befogadó pénztár befogadó nyilatkozatának
napja, azonban” szövegrész.
4.	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
33.	§
(1)	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdése a
következő 22a. és 22b. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„22a. bejelentett személy: az a személy, akit a bejelentő személy az 596/2014/EU rendelet
megsértésével vagy megsértésének szándékával vádol,
22b. bejelentő személy: az a személy, aki az 596/2014/EU rendelet tényleges vagy lehetséges
megsértését jelenti be a Felügyeletnek,”
(2)	A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 64a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„64a. jogsértésről szóló bejelentés: a bejelentő személy által a Felügyelethez eljuttatott bejelentés
az 596/2014/EU rendelet tényleges vagy lehetséges megsértéséről,”
34.	§
A Tpt. 35. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig, illetve a szabályozott piacon a kereskedés
megkezdéséig a kereskedelmi kommunikációt a Felügyelethez a nyilvánosságra hozatalával
egyidejűleg be kell nyújtani. A Felügyelet a kereskedelmi kommunikáció nyilvánosságra hozatalát,
illetve további nyilvános közlését megtiltja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető
információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz
képest, vagy egyébként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Fttv.-ben meghatározott tilalmába
ütközik.”
10
35. §
(1)	A Tpt. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából fokozottan, illetve kiemelten
kockázatos, a forgalmazó és a kibocsátó, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra
történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt
kezdeményező személy köteles ennek a tájékoztató elején, valamint kereskedelmi
kommunikációjában feltűnő módon történő feltüntetésére, a vonatkozó arányszám egyidejű
bemutatásával.”
(2)	A Tpt. 38. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából fokozottan kockázatos, ha a
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala következtében a tervezett kibocsátás
mennyisége (vagy a kibocsátási program együttes keretösszege) és a kibocsátó legutolsó auditált
beszámolójában szereplő mérlegfőösszeg saját tőkén felüli összege meghaladja a kibocsátó saját
tőkéjét, hitelintézetek esetében a saját tőke tízszeresét.
(4b) Az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából kiemelten kockázatos, ha a
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója kevesebb mint egy éve működik, ha a kibocsátó,
az ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális
kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy és a forgalmazó felelőssége a
tájékoztatóval kapcsolatosan nem egyetemleges, vagy ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
forgalomba hozatala következtében a tervezett kibocsátás mennyisége (vagy a kibocsátási program
együttes keretösszege) és a kibocsátó legutolsó auditált beszámolójában szereplő mérlegfőösszeg
saját tőkén felüli összege meghaladja a saját tőke kétszeresét, hitelintézetek esetében a saját tőke
hússzorosát.”
36.	§
A Tpt. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat átvételére kizárólag az ismertetőben, a
tájékoztatóban vagy az alaptájékoztatóban meghirdetett módon (különösen: forgalomba hozatali
helyeken, a forgalomba hozatalra nyitva álló időtartam alatt, üzleti órákban vagy elektronikus úton)
kerülhet sor.”
37.	§
A Tpt. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A forgalmazó, a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő öt napon belül a
Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt a 34. § (4) bekezdésében meghatározott
helyen nyilvánosságra hozza. A tájékoztatót a forgalomba hozatali eljárás eredményével nem
szükséges kiegészíteni.”
38.	§
A Tpt. 199. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„199. § (1) E rész rendelkezéseit a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet),
valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a
2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) alkalmazási körében
foglalt pénzügyi eszközökre, ügyletekre és referenciaértékekre vonatkozóan, a rendeletben
meghatározott körben kell alkalmazni.
(2) A bennfentes kereskedelemre és piacbefolyásolásra az e törvényben nem szabályozott
kérdésekben az 596/2014/EU rendeletet kell alkalmazni.”
39. §
A Tpt. a 205/H. §-t követően a következő XXI/B. Fejezettel egészül ki:
„XXI/B. Fejezet
A JOGSÉRTÉSRŐL SZÓLÓ BEJELENTÉSEK ÁTVÉTELÉRE ÉS AZOK NYOMON
KÖVETÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
205/I. § A jogsértésekről szóló bejelentések átvételére és nyomon követésére a panaszokról és a
közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
A bejelentések átvételének és nyomon követésének általános szabályai
205/J. § (1) A Felügyelet gondoskodik a jogsértésről szóló bejelentéseket kezelő munkatársak
kijelöléséről (a továbbiakban: kijelölt munkatársak). A kijelölt munkatársak a jogsértésről szóló
bejelentések kezelésére vonatkozó szakmai képzésben részesülnek.
(2)	A kijelölt munkatársak az alábbi feladatokat látják el:
a)	tájékoztatást nyújtanak a jogsértések bejelentésével kapcsolatos eljárásokról;
b)	átveszik és nyomon követik a jogsértésről szóló bejelentéseket;
c)	kapcsolatot tartanak a bejelentő személlyel, amennyiben az felfedte személyazonosságát.
205/K. § (1) A Felügyelet honlapjának elkülönült részén, könnyen hozzáférhető módon közzéteszi
a)	a jogsértésről szóló bejelentések átvételére és nyomon követésére, valamint a kijelölt
munkatársakkal való kapcsolatfelvételre szolgáló kommunikációs csatornákat, így különösen a
telefonszámokat és a biztonságos postai és elektronikus elérhetőséget, amely biztosítja a
bejelentések bizalmas kezelését;
b)	a jogsértésről szóló bejelentésekre vonatkozó eljárásokat;
c)	a jogsértésről szóló bejelentések bizalmas kezelésére vonatkozó szabályozást;
d)	a munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek védelmére szolgáló eljárásokat;
e)	nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az 596/2014/EU rendelettel összhangban nyújtott
tájékoztatás nem minősül az információközlés bármely, szerződésben, jogalkotási, szabályozási
vagy igazgatási rendelkezésben meghatározott korlátozása megsértésének, és azért a bejelentő
személy semmilyen módon nem vonható felelősségre.
(2)	A telefonos elérhetőség mellett azt is fel kell tüntetni, ha a telefonszám felhívása esetén a hívás
rögzítésre kerül.
205/L. § (1) A 205/K. § (1) bekezdés b) pontjában említett, a jogsértésről szóló bejelentésekre
alkalmazandó eljárások leírásának tartalmaznia kell az alábbiakat:
a)	tájékoztatás a bejelentések anonim módon történő benyújtásának lehetőségéről;
b)	tájékoztatás arról, hogy a Felügyelet az információk pontosítására, illetve további információk
nyújtására kérheti a bejelentő személyt;
c)	a jogsértésről szóló bejelentés eredményével kapcsolatos visszajelzés típusai, tartalma és
határideje;
12
d)	a jogsértésről szóló bejelentések bizalmas kezelésére vonatkozó szabályozás, ezen belül azon
körülmények részletes leírása, amelyek mellett a bejelentő személy bizalmas adatai az 596/2014/EU
rendelet 27., 28. és 29. cikkével összhangban közölhetők.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában említett részletes leírásnak egyértelműen ki kell térnie arra, hogy
bizonyos rendkívüli esetekben az adatok bizalmas kezelése nem biztosítható, így különösen abban
az esetben, ha az adatok közlése az uniós vagy hazai jogszabályok által előírt szükséges és arányos
kötelezettség, ezen jogrendszerek megfelelő biztosítékai mellett, például vizsgálatok vagy bírósági
eljárások során vagy mások szabadságának védelme érdekében, ideértve a bejelentett személy
védelemhez való jogát.
A bejelentések átvételére szolgáló kommunikációs csatornák
205/M. § (1) A Felügyelet a jogsértésről szóló bejelentések átvétele és nyomon követése céljára
független és önálló kommunikációs csatornákat jelöl ki, amelyek biztonságosak, és biztosítják a
bizalmas kezelést (a továbbiakban: kijelölt kommunikációs csatornák).
(2)	A kijelölt kommunikációs csatornákat akkor lehet függetlennek és önállónak tekinteni, ha az
alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a)	elkülönülnek a Felügyelet általános kommunikációs csatornáitól, ezen belül azoktól, amelyeken
keresztül a Felügyelet belső, valamint harmadik felekkel folytatott kommunikációját folytatja a
szokásos működése során;
b)	a kommunikációs csatornákat oly módon alakítják ki és működtetik, hogy biztosítják az
információk teljességét, sértetlenségét és bizalmas jellegét, továbbá megakadályozzák a
jogosulatlan hozzáférést;
c)	lehetővé teszik az információk tartós tárolását a 205/N. §-sal összhangban a későbbi vizsgálatok
érdekében.
(3)	A kijelölt kommunikációs csatornák lehetővé teszik a tényleges vagy lehetséges jogsértések
bejelentését az alábbi módokon:
a)	a jogsértésről szóló, postai vagy elektronikus úton tett bejelentés;
b)	a jogsértésről szóló szóbeli bejelentés telefonon, függetlenül attól, hogy rögzítésre kerül-e vagy
sem;
c)	személyes ügyintézés a kijelölt munkatársakkal való személyes találkozó útján.
(4)	A Felügyelet a jogsértésről szóló bejelentés átvétele előtt, vagy legkésőbb annak átvételekor a
bejelentő személy rendelkezésére bocsátja a felsorolt információkat.
(5)	A Felügyelet a nem a kijelölt kommunikációs csatornán beérkezett jogsértésről szóló bejelentést
módosítás nélkül, haladéktalanul továbbítja a kijelölt munkatársakhoz, a kijelölt kommunikációs
csatornákat használva.
A beérkezett bejelentések nyilvántartása
205/N. § (1) A Felügyelet a jogsértésről szóló bejelentésekről nyilvántartást vezet.
(2)	A Felügyelet haladéktalanul visszaigazolja a jogsértésről szóló írásbeli bejelentést a bejelentő
személy által feltüntetett postai vagy elektronikus elérhetőségen, kivéve, ha a bejelentő személy
kifejezetten kérte ennek mellőzését, vagy ha a Felügyelet ésszerű indokkal feltételezi, hogy az
írásbeli bejelentés visszaigazolása veszélyeztetné a bejelentő személy személyazonosságának
védelmét.
(3)	Ha a jogsértés bejelentése rögzített telefonbeszélgetés útján történik, a Felügyeletnek joga van a
szóbeli bejelentés dokumentálására az alábbi módokon:
a)	hangfelvétel készítése a beszélgetésről tartós és könnyen visszakereshető formában, vagy
b)	a beszélgetés teljes és pontos átirata, amelyet a kijelölt munkatársak készítenek el.
13
(4)	Ha a bejelentő személy felfedte személyazonosságát, a Felügyelet lehetővé teszi a bejelentő
személy számára az átirat ellenőrzését, kijavítását. A bejelentő személy aláírásával elfogadja az
átiratot.
(5)	Ha a jogsértés bejelentése nem rögzített telefonbeszélgetés útján történik, a Felügyeletnek joga
van a szóbeli bejelentés dokumentálására jegyzőkönyv formájában. Ha a bejelentő személy felfedte
személyazonosságát, a Felügyelet lehetővé teszi a bejelentő személy számára a jegyzőkönyv
ellenőrzését, kijavítását. A bejelentő személy aláírásával fogadja el a jegyzőkönyvet.
(6)	Ha a bejelentő személy személyes találkozót kér a kijelölt munkatársaktól személyes ügyintézés
céljából, a Felügyelet biztosítja, hogy a találkozóról készült teljes és pontos feljegyzéseket az alábbi
módok valamelyikén tárolják:
a)	hangfelvétel készítése a beszélgetésről tartós és könnyen visszakereshető formában, vagy
b)	a kijelölt munkatársak által a találkozóról készített pontos jegyzőkönyv.
(7)	Ha a bejelentő személy felfedte személyazonosságát, a Felügyelet lehetővé teszi a bejelentő
személy számára a jegyzőkönyv ellenőrzését, javítását. A bejelentő személy aláírásával elfogadja a
találkozóról készített jegyzőkönyvet.
A munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek védelme
205/0. § (1) A Felügyelet olyan eljárásokat vezet be, amelyek biztosítják az 596/2014/EU rendelet
megsértését bejelentő vagy megsértésével vádolt, munkaszerződés alapján foglalkoztatott
személyek diszkriminációval vagy más tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmével
foglalkozó hatóságokkal történő hatékony információcseréjét és együttműködését.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárások magukban foglalják legalább az alábbiakat:
a)	a bejelentő személyek tájékoztatása a tisztességtelen bánásmóddal szembeni jogorvoslati
lehetőségekről, így különösen a kártérítési igények érvényesítésének lehetőségéről;
b)	a bejelentő személyek Felügyelet általi támogatása bármely, a tisztességtelen bánásmód miatti
jogorvoslati eljárás során, például oly módon, hogy a bejelentő személyt visszaélést bejelentő
személyként igazolja a munkaügyi jogvitákban.
A személyes adatok védelmére vonatkozó eljárás
205/P. § (1) A Felügyelet biztosítja, hogy a 205/N. §-ban foglalt nyilvántartásokat bizalmas és
biztonságos rendszerben tárolják.
(2)	A rendszerben tárolt adatokhoz csak a Felügyelet azon munkatársai rendelkeznek hozzáféréssel,
akik számára a hozzáférés szakmai kötelezettségük teljesítéséhez szükséges.
(3)	A Felügyelet gondoskodik a bejelentő és a bejelentett személy személyes adatainak biztonságos
továbbítására vonatkozó eljárások kialakításáról.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt eljárások biztosítják, hogy az adattovábbítás sem közvetlenül, sem
közvetve nem fedi fel a bejelentő vagy a bejelentett személy személyazonosságát és nem teszi
lehetővé annak kikövetkeztetését, kivéve, ha az ilyen továbbítás összhangban van a 205/L. § (1)
bekezdés d) pontjában foglalt szabályozással.
A bejelentett személyek védelmére vonatkozó eljárások
205/Q. § (1) Ha a bejelentett személyek személyazonossága nem ismert a nyilvánosság előtt, a
Felügyelet biztosítja, hogy személyazonosságuk a jogsértésről szóló bejelentés alapján már
megindult felügyeleti vizsgálat alatt álló személyekkel azonos védelemben részesüljön.
(2)	A bejelentett személyek személyazonosságának védelmére a 205/P. § alkalmazandó.
Az eljárások felülvizsgálata
14
205/R. § (1) A Felügyelet legalább kétévente felülvizsgálja a jogsértésről szóló bejelentések
átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárásait.
(2) A felülvizsgálat során a Felügyelet figyelembe veszi saját és a többi tagállam hatáskörrel
rendelkező hatóságainak tapasztalatait, és azoknak megfelelően - valamint a piaci és a műszaki
fejlődéssel összhangban - kiigazítja eljárásait.”
40.	§
A Tpt. 219. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Alap az e törvényben rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha a befektető
részére kártalanítás a (2) bekezdésben írtak szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerős
bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő
kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó
jogerős bírósági határozatot.”
41.	§
(1)	A Tpt. 223. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Megszűnik az igazgatósági tagság:
a)	a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével;
b)	a kijelölés visszavonásával, vagy az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-
helyettese esetén az ügyvezető igazgató-helyettesi beosztás megszűnésével;
c)	a tag halálával; vagy
d)	az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettesének kivételével lemondással.”
(2)	A Tpt. 223. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(10) Az igazgatóság az Alappal kapcsolatos feladatainak végrehajtása során igénybe veszi az
Országos Betétbiztosítási Alap munkaszervezetét. Az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető
igazgató-helyettese - az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatójának tájékoztatása
mellett - gondoskodik az igazgatóság szakmai munkájának előkészítéséről, döntéseinek
megalapozásáról, a döntések végrehajtásáról.
(11)	Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat az Országos
Betétbiztosítási Alap elkülönített munkaszervezete látja el az Országos Betétbiztosítási Alap
ügyvezető igazgató-helyettesének irányítása mellett.”
(3)	A Tpt. 223. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az Alap igazgatóságának ülésein az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatója
tanácskozási joggal részt vehet.”
42.	§
(1)	A Tpt. 224. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igazgatóság)
15
„b) javaslatot tesz az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának az Országos
Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettesének kinevezésére és felmentésére, feladatai
meghatározására, valamint díjazására;”
(2) A Tpt. 224. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az igazgatóság)
„c) dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről, valamint irányítja és
ellenőrzi az e törvényben meghatározott feladatoknak az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető
igazgató helyettese irányításával történő végrehajtását;”
43.	§
(1)	A Tpt. 298. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A tőzsde kizárólag)
,,d) gazdasági társaságok tőkepiaci forrásbevonását elősegítő platformok működtetése
tevékenységet”
(folytathat.)
(2)	A Tpt. 298. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenység különösen
a)	az oktatási,
b)	az informatikai,
c)	a kiadvány előállítási és terjesztési,
d)	az adatszolgáltatási,
e)	a kibocsátónak nyújtott, az értékpapír tőzsdei bevezetését elősegítő szakmai tanácsadói
tevékenység.”
44.	§
A Tpt. 317. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A tőzsde szabályzatában előírhatja, hogy a tőzsdei termék bevezetésének és forgalomban
tartásának feltétele, hogy a kibocsátó jó üzleti hírnévvel rendelkezzen; ennek előírása esetén a
tőzsde köteles szabályzatában meghatározni, hogy a jó üzleti hírnév fennállása milyen módon
igazolható.”
45.	§
A Tpt. 357. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény szabályozott piacot és tőzsdét, központi szerződő felet, valamint központi értéktárat
érintő rendelkezéseiben előírt büntetlen előélet az alábbi bűncselekményekkel kapcsolatos
büntetlenséget vagy mentesítést jelenti:
a)	a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a
továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a
16
hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a
hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242.
§), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV.
törvény 244. §), az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott
bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági
tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti
tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV.
törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §),
a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai
termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B.
§), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia
alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott
fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), az
1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott
bűncselekmények,
b)	az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265.
§), a hamis vád [Btk. 268. § (1)-(4) bekezdés], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a
hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény
elhallgatása [Btk. 281. § (1) és (2) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII.
Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a
terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318.
§), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a
robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel
visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a
nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom
megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy
szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a
Btk. XXXIII. és XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények.”
46.	§
A Tpt. 411. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„411. § Az az elszámolóház, amely
a)	a 2014. december 31-én hatályos 335. § (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt tevékenység
végzésére engedéllyel rendelkezett, és
b)	a 2015. december 31-én hatályos 334. §-ban, valamint a 335. § (3) és (5) bekezdésében megjelölt
tevékenységek végzésére jogosult volt
a 909/2014/EU rendelet szerinti központi értéktári tevékenység - szakosított hitelintézetként történő
-	végzésére szóló engedély megszerzéséig, ezen engedélyben foglaltak szerint és az engedély
alapjául szolgáló jogszabályi előírásokat betartva jogosult az a) és b) pontban megjelölt
tevékenységek végzésére.”
47.	§
A Tpt.
a)	49. § (2) bekezdésében az „álló időtartamot” szövegrész helyébe az „álló (tervezett) időtartamot”
szöveg,
b)	54. § (2a) bekezdésben az „éves, illetve időközi (negyedéves, féléves) jelentését” szövegrész
helyébe az „éves és féléves jelentését” szöveg,
17
c)	142/A. § (3) bekezdésében az „elérhetőségét az átadást követő 5. munkanaptól a tárgyhónapot
követő második hónap 10. munkanapjáig - vagy ha az korábbi, a tárgyhónapot követő hónapra
vonatkozó értékpapírszámla-egyenleg és adatok elérhetővé tételéig - az (1) bekezdés” szövegrész
helyébe az „elérhetőségét a tárgyhónapot követő hónap 10. munkanapjától a tárgyhónapot követő
második hónap 10. munkanapjáig az (1) bekezdés” szöveg,
d)	223. § (2) bekezdés c) pontjában a „4. § (8) bekezdésében,” szövegrész helyébe a „4. § (7)
bekezdésében,” szöveg,
e)	299. § (4) bekezdésében a „296/B. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe a „357. § (3)
bekezdésében” szöveg,
f)	300. § (2a) bekezdésében, a 307. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, a 307. § (5a) bekezdésében, a
310. § (3) bekezdésében, a 356. § (1) bekezdés c) pontjában a „296/B. § (7) bekezdése szerinti”
szövegrész helyébe a „357. § (3) bekezdése szerinti” szöveg,
g)	329. § (1) bekezdésében „a felfüggesztésről értesíti” szövegrész helyébe az „a felfüggesztésről
vagy a kereskedés visszaállításáról értesíti” szöveg,
h)	345. § (7) bekezdésben az „(1) bekezdésének g) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés
h)	pontjában” szöveg,
i)	357. § (1) bekezdésében a „308. §, a 359. §, valamint a 11. számú melléklet 1-4. pontja”
szövegrész helyébe a „307. §” szöveg,
j) 375. §-ában a „tőzsdéről, kockázati tőkealap-kezelőről, központi értéktárról, központi szerződő
félről vagy más személyről,” szövegrész helyébe a „tőzsdéről, központi értéktárról, központi
szerződő félről,” szöveg,
k) 400. § (1) bekezdés a) pontjában a „befolyásszerzőt az értékpapírok” szövegrész helyébe a
„befolyásszerzőt, a bennfentes kereskedelmet és piacbefolyásolást elkövető személyt az
értékpapírok” szöveg
lép.
48.	§
Hatályát veszti a Tpt.
a)	54. § (2) bekezdés c) pontja,
b)	54. § (7), (8) és (11) bekezdése,
c)	200-206. §-a,
d)	400. § (1) bekezdés k) pontja,
e)	3. számú melléklete.
49.	§
A Tpt. 25. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
5.	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása
50.	§
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Fnyt.) 2. §-a a következő 38. és 39. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„38. elektronikus irat: olyan bizonylat, amely megfelel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben foglalt rendelkezéseknek;
18
39.	elektronikus irat használata: a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagja teljes bizonyító
erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kérheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől,
hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a részére átadandó dokumentumokat,
nyilatkozatokat, igazolásokat elektronikus iratként küldje meg, illetve tegye elérhetővé számára.”
51.	§
Az Fnyt. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez önfoglalkoztató is csatlakozhat. A csatlakozó
önfoglalkoztató a csatlakozó foglalkoztatóval esik egy tekintet alá. ”
52.	§
Az Fnyt. a 14. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A vezető jogász
„14/A. § A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető jogásza az lehet, aki
a)	állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
b)	jogi szakvizsgát tett,
c)	legalább hároméves, biztosítónál, viszontbiztosítónál, magánnyugdíj -pénztárnál, önkéntes
kölcsönös biztosító pénztárnál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás
pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők, magánnyugdíj-pénztárak,
önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak szakmai érdekvédelmi szervénél vagy biztosításközvetítői
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett biztosításszakmai vagy pénztárszakmai
gyakorlattal rendelkezik,
d)	büntetlen előéletű, és
e)	szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik.
14/B. § A vezető jogász
a)	ellátja, illetve irányítja a jogtanácsosi tevékenységhez kapcsolódó feladatok teljesítését, és
b)	ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott okiratok és
bejelentések a jogszabályoknak megfelelnek.”
53.	§
Az Fnyt. 28/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény az ügyintézőjének - a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított - öt percen belüli élőhangos
bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”
54.	§
Az Fnyt. 45. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan
büntetlen előéletű, befektetésekért felelős vezetőt alkalmaz, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel
19
(egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma,
oklevél, illetve könyvvizsgálói végzettség), értékpapír forgalmazásra feljogosító szakmai vizsgával
és legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik.”
55.	§
Az Fnyt. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a letétkezelési feladatok ellátásával olyan
befektetési vállalkozást, hitelintézetet köteles megbízni, amely
a)	tevékenységét a Felügyelet a Bszt.-ben meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó
engedélye alapján végzi, vagy
b)	az Európai Unió más tagállamában rendelkezik székhellyel, rendelkezik nyugdíjalapok
kezelésére engedéllyel és tevékenységét az egyéb jogszabályban foglaltaknak megfelelően, határon
átnyúló szolgáltatás keretében vagy magyarországi fióktelepe útján folytatja.”
56.	§
Az Fnyt. Záró és átmeneti rendelkezések alcíme a következő 89. §-sal egészül ki:
„89. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető jogásza a pénzügyi
közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel
megállapított 14/A. § c) pontjában meghatározott követelményeknek 2019. január 1-jétől köteles
megfelelni. A 14/A. § hatálybalépésekor felügyeleti hatósági engedély alapján foglalkoztatott, vagy
a foglalkoztatás engedélyezése iránt a Felügyeletnél kérelmezett jogász tekintetében a 14/A. § b) és
c)	pontjában meghatározott követelményeknek való megfelelést a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény 2018. január 1-jétől köteles biztosítani.
(2)	Azon személyek tekintetében, akiket a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények
módosításáról szóló 2016. évi ... törvény hatálybalépésekor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény vagyonkezelési tevékenység irányítására foglalkoztat, vagy foglalkoztatásukra
vonatkozó engedélykérelmet a Felügyeletnek benyújtott, a 45. § (5) bekezdésben foglalt értékpapír-
forgalmazásra feljogosító szakmai vizsgát és szakmai gyakorlatot 2018. július 1-ig kell igazolni.”
57.	§
Az Fnyt. 90. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„h) a munkavállalók mobilitásának a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésének és
megtartásának javításával történő növelésére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2014.
április 16-i 2014/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
58.	§
Az Fnyt.
a)	10. § (5) bekezdésében a „c) és d) pontjaiban” szövegrész helyébe a „d) pontjában” szöveg,
b)	11. § (1) bekezdés d) pontjában a „jogászt” szövegrész helyébe a „vezető jogászt” szöveg,
c)	21. § (1) bekezdésében az „a személyi és tárgyi feltételekben,” szövegrész helyébe az „a
személyi és tárgyi feltételekben, a tulajdonrésszel (részvénnyel) rendelkezők személyében,” szöveg,
d)	27. § (2) bekezdésében az „öt évnél” szövegrész helyébe a „három évnél” szöveg,
20
e)	28/A. § (4) bekezdésében az „egy évig” szövegrész helyébe az „öt évig” szöveg,
f)	28/A. § (8) bekezdésében a „Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét” szövegrész helyébe a
„Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési
címét” szöveg,
g)	28/A. § (9) bekezdésében a „három évig” szövegrész helyébe az „öt évig” szöveg
lép.
6.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
59.	§
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 57. § (10)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A befektetési vállalkozás biztosítani köteles, hogy alkalmazottja vagy a munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél részére vezetett
ügyfélszámla, értékpapírszámla fölött az ügyfél képviselőjeként - közeli hozzátartozójának
ügyfélszámlája, értékpapírszámlája feletti rendelkezés, valamint jogszabályon, bírósági vagy
hatósági határozaton, létesítő okiraton alapuló képviseleti jogosultság kivételével - rendelkezési
jogot nem gyakorolhat.”
60.	§
A Bszt. 120. §-a a következő u) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)
„u) a befektetési vállalkozás ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a
befektetési vállalkozás részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság
előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés.”
61. §
A Bszt. 121. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató biztosítja az ésszerű várakozási időn
belüli hívásfogadást és ügyintézést. A szolgáltató az ügyintézőjének - a szolgáltató felé indított
hívás sikeres felépülésének időpontjától számított - öt percen belüli élőhangos bejelentkezése
érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”
62.	§
A Bszt. a következő 136/A. §-sal egészül ki:
„136/A. § Ha a 136. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi eszköz, pénzeszköz vagy árutőzsdei
szolgáltatás tárgyát képező eszköz kiadásával összefüggésben a felszámoló vitatja a tulajdonos által
megjelölt igényt, a vitatott tulajdoni igényt a felszámolási eljárásban lehet érvényesíteni. A
felszámoló a vitatott tulajdoni igényt elbírálás érdekében 15 munkanapon belül megküldi a
21
felszámolást elrendelő bíróságnak. A bíróság a tulajdoni igény elbírálása során a vitatott hitelezői
igény elbírálására vonatkozó szabályok szerint jár el.”
63.	§
(1)	A Bszt. 159/A. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági
képzésre történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány
kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet)
„d) a vizsgabiztosokról.”
(2)	A Bszt. 159/A. § (7) bekezdésf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a (6) bekezdésben meghatározott személyek
vonatkozásában:]
„f) a vizsgabiztos esetében a nyilvántartási számát, valamint a nyilvántartásból való törlése esetén a
törlés tényét és időpontját.”
(3)	A Bszt. 159/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő személyes adatokat
az adott személy hatósági képzésben vagy vizsgáztatásban történő közreműködésétől számított
tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból, ide nem értve azokat az adatokat, amelyek hatósági
vizsga letételét igazoló tanúsítvány nyilvántartásához szükségesek.”
64.	§
A Bszt. 164. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése
során)
„d) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és
könyvvizsgálójának felmentését, a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató
alkalmazottjának felelősségre vonását kezdeményezheti,”
65.	§
A Bszt.
a)	121. § (8) bekezdésében a „Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét” szövegrész helyébe a
„Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési
címét” szöveg,
b)	159/A. § (1) bekezdésében az „a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt
feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről” szövegrész helyébe az „a hatósági
vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolításának felügyeletére jogosult
személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos)” szöveg,
22
c)	180. § (2) bekezdés b) pontjában a „képzésre, a hatósági képzés során szerzett” szövegrész
helyébe a „képzés és vizsga szabályaira, a hatósági vizsga letételével szerzett, tőkepiaci üzletkötői
tevékenység folytatására feljogosító” szöveg
lép.
66.	§
Hatályát veszti a Bszt. 116/A. § (1) bekezdésében a „vagy a közvetítő” szövegrész.
7.	A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
67. §
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.)
Első része a következő 3/B. §-sal egészül ki:
„3/B. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon a tárgyév január 1-
jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban
meghatározott összegét kell érteni.
(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási
időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó -
Magyar Nemzeti Bank által közzétett - hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a
következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.”
6S.	§
A Gfbt. 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében meghatározottak szerint változik, a
biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a kockázatviselés 19. § (5a) bekezdésében
meghatározott megszűnését követő naptól terheli. Ha a biztosítási szerződést a (6) bekezdésben
meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az üzemben tartó személye a 7. § (3a)
bekezdésében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben
tartóját a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését
követő naptól terheli.”
69.	§
(1)	A Gfbt. 7. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása - peres, nemperes eljárásban vagy hatósági
eljárásban hozott döntés alapján - oly módon következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának,
illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének időpontja a járműnyilvántartásba a peres,
nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző időpontként kerül
bejegyzésre, a szerződés - a (3) bekezdéstől eltérően - a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági
eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését követő harmincadik napon érdekmúlással megszűnik,
feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.”
(2)	A Gfbt. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
23
„(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással történő megszűnése miatt
következik be, a szerződés érdekmúlással nem szűnik meg.”
70.	§
A Gfbt. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi
károk esetén káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-
határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak
megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény
kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit
(beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó
kamatokat.”
71.	§
A Gfbt. 19. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A szerződés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott érdekmúlással történő megszűnése esetén a
biztosító kockázatviselése a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés
jogerőre emelkedését követő harmincadik napon szűnik meg, feltéve, ha eddig az időpontig a
szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.”
72.	§
A Gfbt. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben
tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során
a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.”
73.	§
A Gfbt. 36. § (8) bekezdése a következő f)-h) ponttal egészül ki:
(A 34. §-ban meghatározottaktól függetlenül a Kártalanítási Számla kezelője a károsult
követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és - átalányösszegben is
megállapítható - költsége megtérítését követelheti:)
„f) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől
befolyásolt állapotban vezette;
g)	a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett;
h)	a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett
szándékos veszélyeztetéssel okozta.”
74.	§
A Gfbt. 47. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet:)
24
„a) a 46. § (2) bekezdés
aa)	b), c) és e) pontjaiban meghatározott adatok tekintetében - az e törvényben meghatározott
feladatai ellátásához -,
ab)	d) pontjában meghatározott adatok tekintetében - a károsult személy meghatalmazása alapján, a
károsult személy jogának vagy jogos érdekének az érvényesítéséhez szükséges adatok kiadása
céljából -
a biztosító, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy
meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;”
75.	§
A Gfbt. 51. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A kárnyilvántartó szerv az üzemben tartó kérelmére köteles - a kérelem beérkezését követő
15 napon belül - a kérelmet megelőző legalább öt éves időszak vonatkozásában a (4) bekezdésben
meghatározott adatokról írásban igazolást kiadni más tagállam által előírt felelősségbiztosítási
kötelezettség alapján kötendő szerződéssel kapcsolatos kedvezmény érvényesítése céljából.”
76.	§
A Gfbt. 57/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománnyal kapcsolatos biztosítástechnikai
tartalékok fedezetére szolgáló eszközök - Bit. 168. § (2) bekezdésében meghatározott - pótlására
kerül sor, a Kártalanítási Alap kezelője megtérítést követelhet a tevékenységi engedély
visszavonásával érintett biztosítótól, feltéve, ha a megtérítés nem veszélyezteti a biztosító azon
hitelezője igényének kielégítését, amelynek biztosítási szerződésen alapuló követelése van a
tevékenységi engedély visszavonásával érintett biztosítóval szemben.”
77.	§
A Gfbt.
a)	5. § (4) bekezdésében a „szerződést a biztosítási időszak végére felmondta” szövegrész helyébe a
„szerződés biztosítási időszak végére történő felmondására nyilatkozatot tett” szöveg,
b)	21. § (1a) bekezdésében a „díjkülönbözetet az esedékes” szövegrész helyébe a „díjkülönbözetet -
a felek eltérő megállapodásának hiányában - az esedékes” szöveg,
c)	34. § (1) bekezdésében a „valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott esetben” szövegrész
helyébe a „valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott előlegezés esetén” szöveg,
d)	34. § (2) bekezdésében a „biztosított az (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a vezető az f)
pontban” szövegrész helyébe a „biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezető az f)
pontban” szöveg, továbbá az „1,5 millió Ft-ig” szövegrész helyébe az „5 millió Ft-ig” szöveg,
e)	34. § (3) bekezdésében az „az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott”
szövegrész helyébe az „a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzemben tartó az (1)
bekezdés e) pontjában meghatározott” szöveg, továbbá a „750 ezer Ft-ig” szövegrész helyébe az
„1,5 millió Ft-ig” szöveg,
f)	57/D. § (2) bekezdésében az „(1)-(7) bekezdésében és (9)-(15)” szövegrész helyébe az „(1)-(8)
bekezdésében és (10)-(16)” szöveg
lép.
78.	§
25
Hatályát veszti a Gfbt. 34. § (1) bekezdés c) pontjában az „(alkoholos befolyásoltságnak tekinthető
a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint)”
szövegrész.
8.	A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
79.	§
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2.
§-a a következő 8a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„8a. fizetési számla váltása: fogyasztó kérésére a valamely fizetési számlán végrehajtott, rendszeres
átutalásra, rendszeresen ismétlődő beszedésre és várhatóan rendszeresen beérkező átutalásokra
vonatkozó fizetési megbízások mindegyikére vagy meghatározott megbízásokra vonatkozó
információnak az egyik pénzforgalmi szolgáltatótól egy másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz történő
átadása, vagy az egyik fizetési számla pozitív számlaegyenlegének a másikra történő transzfere,
vagy mindkettő, akár a korábbi fizetési számla lezárásával, akár anélkül,”
80.	§
A Pft. „Szerződéskötést megelőző tájékoztatás” alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) Ha a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számla vezetésére irányuló keretszerződését
fogyasztó részére más, fizetési számlához nem kapcsolódó szolgáltatással együtt ajánlja, a
szerződéskötést megelőzően tájékoztatja a fogyasztót arról, hogy a fizetési számlához nem
kapcsolódó szolgáltatásra köthető-e külön szerződés, és ha igen, az ezen szolgáltatáshoz kapcsolódó
díjról, egyéb fizetési kötelezettségről.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában fizetési számlához nem kapcsolódó szolgáltatás
a)	a fizetési számla nyitásával, vezetésével, lezárásával összefüggő valamennyi pénzforgalmi
szolgáltatáson,
b)	fizetési műveletek fizetési számlák közötti, az ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretből történő
teljesítésén, ideértve a fizetési művelet teljesítésének a hitelkeret hallgatólagos túllépéséből történő
teljesítését is, valamint
c)	fizetési műveletnek csekkel, váltóval, papír alapú utalvánnyal, utazási csekkel és Egyetemes
Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú nemzetközi postautalvánnyal történő
teljesítésén
kívüli szolgáltatás.”
81. §
A Pft. VII. Fejezete a következő 36/C. §-sal egészül ki:
„36/C. § Fogyasztónak fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató jogszabályban
meghatározott feltételek teljesülése esetén a fogyasztó kérésére köteles a fizetési számla váltásához
kapcsolódó eljárással összefüggő szolgáltatást nyújtani.”
82. §
26
A Pft. 64/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/A. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a fizetési számla váltására,
b)	a fogyasztók részére vezetett fizetési számlákhoz kapcsolódó díjakról történő tájékoztatásra
vonatkozó részletes szabályokat.
(2)	Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter arra, hogy
rendeletben állapítsa meg a 36/A. § (4) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat tartalmára vonatkozó
részletes szabályokat.”
83.	§
A Pft. 2. §-ának nyitó szövegrészében az „E törvény alkalmazásában” szövegrész helyébe az „E
törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában”
szöveg lép.
9.	A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása
84.	§
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 14/A. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően:
a)	a hitelező a fogyasztó részére előírhatja, hogy rendelkezzen fizetési számlával, amely kizárólag a
jelzáloghitel törlesztéséhez szükséges pénzeszközök elhelyezését szolgálja, és ezt díj-, költség- és
egyéb fizetési kötelezettségmentesen kell a fogyasztó részére biztosítani,
b)	jelzáloghitel esetén a hitelező előírhatja a fogyasztó számára, hogy jelzáloghitel igénybevétele
esetén rendelkezzen a hitelszerződéshez kapcsolódó megtakarítással, valamint életbiztosítással vagy
a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással.”
85.	§
(1)	Az Fhtv. 21/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a jelzáloghitel-szerződés olyan pénznemre vonatkozik, amelyet annak igénylése
időpontjában idegen pénznemnek kell tekinteni, a fogyasztó minden negyedév utolsó napjával
egyoldalú jognyilatkozattal dönthet a szerződés alapján fennálló tartozás pénznemének (3) bekezdés
a)	pontja - vagy ha a hitelszerződés úgy rendelkezik, a (3) bekezdés b) pontja - szerinti
módosításáról.”
(2)	Az Fhtv. 21/C. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A felek a hitelszerződésben e § alkalmazásától akkor térhetnek el, ha a hitelező a fogyasztó
számára a hitelszerződésben más olyan lehetőséget biztosít, amely alkalmas a fogyasztó kockázati
kitettségének olyan mértékű korlátozására, amelynek eredményeként a fogyasztó
árfolyamkockázata a húsz százalékot nem haladja meg.”
86.	§
27
Az Fhtv. 21/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A referencia-kamatlábhoz kötött hitelszerződés esetén az átváltott pénznemhez tartozó
referencia-kamatlábat, valamint a kamatfelár-változtatási mutatót úgy kell meghatározni, hogy az
tartalmilag - így különösen az alapul szolgáló kamatláb futamidejét tekintve -megfeleljen a tartozás
pénzneme módosulását megelőzően alkalmazott referencia-kamatlábnak, valamint kamatfelár-
változtatási mutatónak.”
10.	A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény
módosítása
87.	§
A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Pktv.) a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § Ha egy csoport megfelel a 3. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott feltételnek
és a csoportba tartozó legalább egy szabályozott vállalkozásban egy személy ellenőrző befolyással
vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor a Felügyelet a többi érintett felügyeleti hatósággal
egyetértésben többoldalú eljárás keretében dönthet úgy, hogy kiegészítő felügyeletet gyakorol a
csoportba tartozó szabályozott vállalkozások felett.”
88.	§
A Pktv. 10. § (5) bekezdésében a „tevékenységének aránya” szövegrész helyébe a
„tevékenységének 5 %-ot meghaladó aránya” szöveg lép.
11.	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
89.	§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 40. §-a a
következő (20) bekezdéssel egészül ki:
„(20) Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a piaci
visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtását.”
90.	§
Az MNBtv. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § (1) Az 1. melléklet szerinti eljárásokban a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá
tartozó szervezet és az MNB közötti kapcsolattartás az MNB által működtetett elektronikus
kézbesítési felületen, az eljárásban érintett szervezet részére fenntartott kézbesítési tárhelyen
keresztül elektronikus úton történik.
28
(2)	Az 1. melléklet II. pontjában meghatározott eljárásokban a 39. §-ban meghatározott törvények
hatálya alá tartozó szervezet és az MNB közötti kapcsolattartás az MNB által működtetett
elektronikus kézbesítési felületen, az eljárásban érintett szervezet részére fenntartott kézbesítési
tárhelyen keresztül elektronikus úton is történhet.
(3)	Az MNB az általa a kézbesítési tárhelyen elhelyezett iratról az eljárásban érintett szervezet
részére az általa megjelölt legfeljebb öt elektronikus levélcímre értesítést küld. Az értesítéshez
joghatás nem fűződik.
(4)	Ha az irat kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követően a címzett az iratot nyolc napon
belül nem veszi át, az iratot a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő kilencedik napon
kézbesítettnek kell tekinteni. Ha a kézbesítési helyen elhelyezett irat a Tpt. 32. §-a szerinti
tájékoztató, alaptájékoztató kiegészítésére, illetve a forgalomba-hozatali eljárás felfüggesztésére
vonatkozik vagy az 1. melléklet II. pontjában meghatározott eljárások esetén a kézbesítés címzettje
az 1. melléklet II. pont a), c), d), g)-k) és m) pontjában meghatározott szervezet, úgy azt az
elhelyezést követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(5)	A kézbesítés megtörténtéről és a kézbesítési vélelem beállásáról az MNB automatikusan
létrehozott elektronikus visszaigazolásban (elektronikus tértivevény) értesül.
(6)	Az MNB az iratot a kézbesítési tárhelyen az ahhoz kapcsolódó kérelem alapján igénybe vehető
rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségekre nyitva álló határidő utolsó napjáig megőrzi (a
továbbiakban: megőrzési idő). Az MNB a megőrzési idő utolsó napján a kézbesítési tárhelyről
eltávolítja az iratot, amelynek újbóli elektronikus megküldését az elektronikus kapcsolattartásra
kötelezett kérheti.
(7)	Ha az MNB kézbesítési tárhelye bármely okból munkanapon legalább négy órán keresztül
működésképtelen, ez a nap a (3) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be. Az MNB honlapján
közzéteszi azokat a napokat, amelyek a határidőbe nem számítanak be.
(8)	Az MNB az e törvényben meghatározott elektronikus kapcsolattartás esetében biztonságos
kézbesítési szolgáltatást végez.”
91.	§
Az MNBtv. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) Harmincnapos ügyintézési határidő esetén az MNB a hiánypótlási felhívást legkésőbb
tizenöt napon belül bocsátja ki.
(2)	Harmincnapos ügyintézési határidő esetén a határidő indokolt esetben egy alkalommal,
legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(3)	Az MNB előtti eljárásban a kérelem módosításának - a hiánypótlási felhívás kivételével - nincs
helye.
(4)	Ha az MNB a kérelmezőt hiánypótlásra hívta fel, akkor az ügyintézési határidő a hiányok
maradéktalan pótlásától számítandó.”
92.	§
Az MNBtv. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a (4) bekezdésben meghatározott célvizsgálat lefolytatása különösen jelentős késedelemmel
járna, az MNB rendkívüli célvizsgálatot indít a 39. § hatálya alá tartozó személyeknél és
szervezeteknél a 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályi rendelkezések súlyos
megsértésének megalapozott gyanúja esetén, ha a jogsértés
a)	az ügyfelek nagy számát érinti,
b)	jelentős rendszerkockázattal jár, vagy
c)	az adott piacba vetett bizalmat általánosan veszélyezteti.”
29
93. §
Az MNBtv. 65. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az MNB alkalmazottai közül az MNB elnöke, vagy - az elnök kijelölése alapján - a 4. § (9)
bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök által kijelölt személy jogosult a 39. §-ban
meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek igazgatósági ülésein, közgyűlésein,
ügyvezető testületének és a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein jelen lenni.”
94.	§
Az MNBtv. 67. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A helyszíni ellenőrzés során az MNB jogosult bármilyen adathordozóról - ideértve valamely
tárhelyszolgáltató által tárolt adatokat is - fizikai tükörmásolatot vagy hiteles másolatot készíteni és
a másolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.”
95.	§
Az MNBtv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény alkalmazásában:
a)	fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró
természetes személy,
b)	szolgáltatási szerződés: bármely olyan - a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott
szolgáltatási szerződéstől eltérő - szerződés, amelynek értelmében a 39. §-ban meghatározott
törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy
szolgáltatás nyújtását vállalja, a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy megfizeti a
szolgáltatás ellenértékét,
c)	online szolgáltatási szerződés: olyan szolgáltatási szerződés, amelynek értelmében a 39. §-ban
meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet, illetve annak közvetítője egy
honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kínál igénybevételre valamilyen szolgáltatást,
és a fogyasztó az adott honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kezdeményezi a
szolgáltatás igénybevételét,
d)	fogyasztói jogvita: az e törvény 96. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi fogyasztói
jogvita,
e)	belföldi fogyasztói jogvita: bármely fogyasztói jogvita, kivéve a 125. § a) pontjában
meghatározott határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvitát,
f)	határon átnyúló fogyasztói jogvita: bármely fogyasztói jogvita, kivéve a belföldi fogyasztói
jogvitát.”
96.	§
Az MNBtv. 88. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az MNB minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, ha)
„c) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet megsérti a 108.
§ (5) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét és e kötelezettség megsértését
alapos okkal nem menti ki.”
30
97.	§
Az MNBtv. 90/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyszíni kutatás során az MNB birtokába került védekezés céljából készült irat a
piacfelügyeleti eljárásban bizonyítékként nem használható fel és - az e §-ban meghatározott esetek
kivételével - nem vizsgálható meg, nem foglalható le, illetve nem másolható le, a helyszíni kutatás
során a védekezés céljából készült irat felmutatása, átadása, az ahhoz való hozzáférés adása
megtagadható. E tilalom alól az ügyfél felmentést adhat.”
98.	§
Az MNBtv. 31. alcíme a következő 101/A. §-sal egészül ki:
„101/A. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület tagjairól a testület elnöke névjegyzéket vezet.
(2)	A névjegyzék tartalmazza a tagok nevét, felsőfokú végzettségük oklevél szerinti megnevezését,
szakterületük és a tagot jelölő szervezet megjelölését. Ezek az adatok közérdekből nyilvános
adatok. Az elnök a testületi tagok listáját megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.”
99.	§
Az MNBtv. 102. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület beleegyezett, hogy az online vitarendezési platformon
keresztül továbbított jogvita kapcsán alternatív vitarendezési eljárást folytat, a fogyasztói jogviták
online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról
(fogyasztói online vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti
és tanácsi rendeletben előírt online vitarendezési platform feladatai ellátásának módjáról és a
panaszok bejelentésére szolgáló elektronikus űrlap kitöltésének módjáról, és az online vitarendezési
kapcsolattartó pontok közötti együttműködés módjáról szóló, a Bizottság 2015/1051. számú
végrehajtási rendeletében foglaltak figyelembe vételével köteles eljárni.
(3)	A Pénzügyi Békéltető Testület a fogyasztó vagy a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya
alá tartozó személy vagy szervezet kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a
fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.
(4)	A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke köteles a tagjai számára rendszeres képzést szervezni.”
100.	§
Az MNBtv. 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„107. § A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet meghallgatás kitűzése nélkül írásban elutasítja, ha
megállapítható, hogy
a)	a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt
aa)	a Pénzügyi Békéltető Testület előtt eljárást indítottak,
ab)	közvetítői eljárást indítottak, vagy
ac)	per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak;
b)	a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti ügyben fizetési
meghagyás kibocsátására került sor;
c)	a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű;
31
d)	az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának, illetve, ha a Pénzügyi Békéltető Testület egyéb okból
nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására; vagy
e)	a kérelmező a 104. § (5) bekezdésében meghatározott hiánypótlási felhívást - az erre nyitva álló
határidőben - nem teljesítette.”
101. §
(1)	Az MNBtv. 108. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott értesítésben arra is ki kell térni, hogy
a)	a megtett egyezségi ajánlat elfogadása előtt a fogyasztó szabadon dönthet arról, hogy elfogadja a
Pénzügyi Békéltető Testület ajánlását, az egyezségi ajánlatot vagy a kötelezést tartalmazó
határozatot,
b)	az eljárásban való részvétel nem zárja ki, hogy a felek bírósági eljárás keretében folyamodjanak
jogorvoslatért,
c)	a döntés tartalma esetlegesen eltérhet a bíróság által meghozott határozattól, és
d)	a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a 103. § (1)
bekezdésében meghatározott általános alávetési nyilatkozatot tett-e.
(1b) Az (1) bekezdés szerinti értesítés magában foglalja a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában
meghozatalra kerülő döntések joghatására történő figyelemfelhívást, valamint az arra történő
kioktatást is, hogy a felek nem kötelesek az eljárás során jogi képviselőt igénybe venni, azonban az
eljárás bármely szakában kérhetnek független szakvéleményt, illetve képviselheti vagy segítheti
őket harmadik fél. Az értesítés kiterjed az eljárás várható időtartamára, valamint az eljárás
időtartama meghosszabbításának lehetőségére is.”
(2)	Az MNBtv. 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az értesítésben a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy
szervezetet fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon
belül írásban nyilatkozzon (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságáról, az ügy körülményeiről,
a fogyasztói panasz elbírálásának sikertelenségéről, vagy méltányossági eljárás esetén a
méltányosság mellőzésének okairól, továbbá a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását
(alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és bizonyítékokat,
illetve csatolja azokat az okiratokat vagy azok másolatát, amelyek tartalmára bizonyítékként
hivatkozik. Figyelmeztetni kell a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt
vagy szervezetet, hogy egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét köteles biztosítani
a meghallgatáson, továbbá az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a
tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Az értesítés kiterjed az (5) bekezdésben
meghatározott együttműködési kötelezettségről történő tájékoztatásra, valamint arra, hogy annak
megsértése esetén az MNB - fogyasztóvédelmi eljárás keretében - fogyasztóvédelmi bírságot szab
ki.”
(3)	Az MNBtv. 108. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet a Pénzügyi
Békéltető Testület eljárásában együttműködési kötelezettség terheli, ennek keretében köteles a (2)
bekezdésben meghatározott tartalommal, az ott említett határidőn belül válasziratát megküldeni a
Pénzügyi Békéltető Testület számára. A fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a
2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési
irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
alkalmazásának kivételével a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy
32
szervezet a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani
köteles.”
102. §
Az MNBtv. 112. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A tanács az eljárást megszünteti, ha)
„e) a 107. §-ban meghatározott valamely körülmény a tudomására jut.”
103.	§
Az MNBtv. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„113. § (1) Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében
a)	kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a 39. §-ban meghatározott
törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet általános alávetési nyilatkozatában,
kereskedelmi kommunikációjában közölt vagy az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés
meghozataláig tett nyilatkozatában a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve
kötelezőként elismerte, vagy
b)	ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya
alá tartozó személy vagy szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését
kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem
nyilatkozott.
(2)	A tanács egyezség hiányában akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, ha a 39. §-ban
meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet alávetési nyilatkozatot nem
tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye - sem a kérelemben, sem
a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor - nem haladja meg az egymillió forintot.”
104.	§
Az MNBtv. a 130. §-t megelőzően a következő 33/A. alcímmel egészül ki:
„33/A. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárásaival kapcsolatos nyilvánosságra hozatal’
105.	§
Az MNBtv. 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„130. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységéről
évente összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig jóváhagyásra
megküldi az MNB elnökének.
(2)	A tájékoztató jóváhagyása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a tájékoztatót harminc
napon belül nyilvánosságra hozza és megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek,
valamint azt külön kérésre az igénylő számára elektronikus úton rendelkezésre bocsátja.
(3)	A Pénzügyi Békéltető Testület éves tevékenységéről elkészült összefoglaló tájékoztató
tartalmazza legalább:
a)	a beérkezett kérelmek számát és ügytípus szerinti megoszlását,
b)	a fogyasztók és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek vagy
szervezetek között gyakran vitákat eredményező, rendszeresen előforduló vagy jelentős
33
problémákat, valamint ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy a jövőben az ilyen problémák hogyan
kerülhetők el vagy oldhatók meg,
c)	azon pénzügyi békéltető testületi eljárások számára vonatkozó adatokat, amelyekben a kérelem
meghallgatás kitűzése nélküli elutasítására került sor, továbbá az elutasítás 107. § szerinti
indokának megjelölését és ezek százalékos arányát,
d)	az adott évben meghozott döntési típusoknak a teljes ügyszámhoz viszonyított arányát, a
fogyasztó igényének megalapozottsága, megalapozatlansága szerinti bontásban, külön kitérve az
eljárást megszüntető döntésekre és ez utóbbiak okaira, amennyiben ismertek,
e)	amennyiben ismert, azon eljárások arányát, amelyek esetében a felek az eljárás eredményének
megfelelően jártak el,
f)	a fogyasztói jogviták lezárásához szükséges átlagos időtartamot,
g)	amennyiben ismert, a meghozatalra került ajánlások, kötelezést tartalmazó határozatok,
egyezséget jóváhagyó határozatok vállalkozás általi teljesítésére vonatkozó adatokat,
h)	annak tényét, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület tagja a FIN-Net-nek.
(4)	A Pénzügyi Békéltető Testület kétévente összefoglaló tájékoztatót küld a fogyasztóvédelemért
felelős miniszternek, amely tartalmazza:
a)	tájékoztatást a Pénzügyi Békéltető Testület tagjai számára rendszeresen nyújtott képzésekről, és
b)	a Pénzügyi Békéltető Testület értékelését az általa lefolytatott eljárások eredményességéről és
teljesítménye javításának lehetséges módjairól.”
106. §
Az MNBtv. Harmadik Része a következő 130/A. és 130/B. §-sal egészül ki:
„130/A. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület közzéteszi annak a 39. §-ban meghatározott törvények
hatálya alá tartozó személynek vagy szervezetnek a nevét, székhelyét és az eljárással érintett
tevékenysége megjelölését, amely a 108. § (2) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy
érdemére vonatkozó - a 108. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú - nyilatkozatot és
a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.
Erre a 108. § (2) bekezdésében meghatározott értesítésben a 39. §-ban meghatározott törvények
hatálya alá tartozó személy vagy szervezet figyelmét fel kell hívni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség a 88. § (4) bekezdés c) pontjában
meghatározott bírság kiszabásáról szóló közlésétől számított öt évig áll fenn.
130/B. § (1) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter - a Pénzügyi Békéltető Testület által
megküldött adatok alapján - az általa vezetett minisztérium honlapján gondoskodik a következők
közzétételéről:
a)	a Pénzügyi Békéltető Testület címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme, valamint hivatkozás a
honlapja elérhetőségére,
b)	hivatkozás a Pénzügyi Békéltető Testület tagjai - a 101/A. §-ban meghatározott, a (2) bekezdés
c)	pontja szerint közzétett - névjegyzékének elérhetőségére,
c)	a 99. § szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítését a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására
vonatkozó törvényi rendelkezések rövid, közérthető bemutatásával előmozdító tájékoztatás,
d)	a 130. §-ban meghatározott összefoglaló tájékoztatók,
e)	a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását akadályozó vállalkozásoknak a 130/A. §-ban
meghatározott adatokat tartalmazó jegyzéke,
f)	hivatkozás a Pénzügyi Békéltető Testületnél a 103. § (1) bekezdése alapján általános alávetési
nyilatkozatot tett személyek vagy szervezetek - (2) bekezdés n) pontja szerint közzétett - neveinek
elérhetőségére, és
g)	a 101. § (1) bekezdése szerinti eljárási szabályzatok.
(2)	A Pénzügyi Békéltető Testület naprakész, az eljárására vonatkozó és könnyen hozzáférhető
információkkal ellátott internetes honlapot működtet, amelyen lehetővé teszi, hogy a fogyasztó
34
online úton is benyújthassa kérelmét és annak mellékleteit. Az internetes honlapon közzé kell tenni
és kérés esetén elektronikus úton a felek rendelkezésére kell bocsátani legalább a következő
információkat:
a)	a Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségét, így különösen székhelyét, levelezési címét, e-mail
címét, telefonszámát, valamint faxszámát,
b)	annak tényét, hogy a Pénzügyi Békéltető Testületet az Európai Bizottság jegyzékében
nyilvántartásba vették-e,
c)	a pénzügyi békéltető testületi tagok nevét, valamint megbízatásuk időtartamát, felsőfokú
végzettségük oklevél szerinti megnevezését, szakterületüket,
d)	a pénzügyi békéltető testületi tagok függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó törvényes
követelményeket,
e)	a Pénzügyi Békéltető Testület tagságát az alternatív vitarendezési fórumok határokon átnyúló
vitarendezést elősegítő hálózatában,
f)	a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörére vonatkozó információkat,
g)	azt a tájékoztatást, amely szerint a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása jogszabályon, valamint
az eljárási szabályzatán alapul,
h)	azt a tájékoztatást, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kizárólag fogyasztónak minősülő
személy kezdeményezheti a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe tartozó ügyekben akkor, ha
már előzetesen megkísérelte a fogyasztói jogvita rendezését és a vita megkísérlésének tényére
vonatkozóan bizonyítékkal rendelkezik,
i)	az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a fogyasztó bármikor visszavonhatja kérelmét,
j) a fogyasztói jogvitával érintett felek költségviselésére vonatkozó tájékoztatást,
k) a pénzügyi békéltető testületi eljárás átlagos időtartamát,
l) a pénzügyi békéltető testületi eljárás során meghozatalra kerülő lehetséges döntésekre, azok
joghatására és kikényszeríthetőségére, valamint ennek módjára vonatkozó tájékoztatást,
m) a Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységére vonatkozó éves beszámolót, és
n) a Pénzügyi Békéltető Testületnél a 103. § (1) bekezdése alapján általános alávetési nyilatkozatot
tett személyek vagy szervezetek nevét.
(3)	A Pénzügyi Békéltető Testület az internetes honlapján közzéteszi az Európai Bizottságnak a
békéltető testületekről vezetett jegyzékét.
(4)	A Pénzügyi Békéltető Testület kezdeményezése alapján a fogyasztóvédelemért felelős miniszter
nyilvántartásba veszi a Pénzügyi Békéltető Testület (5) bekezdés a), d) és e) pontjaiban
meghatározott adatait.
(5)	A Pénzügyi Békéltető Testület a nyilvántartásba vétele érdekében a következőkről tájékoztatja a
fogyasztóvédelemért felelős minisztert:
a)	név, elérhetőség és honlapcím,
b)	szervezeti felépítés és finanszírozás, ideértve a Pénzügyi Békéltető Testület tagjainak
személyére, javadalmazására, megbízatásuk idejére és arra a szervezetre vonatkozó információkat,
amelynek a megbízásában állnak,
c)	a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásainak átlagos időtartama, a 130. § (2) bekezdése szerinti
tájékoztató benyújtását követően,
d)	a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe tartozó ügyek,
e)	nyilatkozat arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület megfelel a (2) bekezdésben, a 102. § (1) és
(4)	bekezdésében, a 105. §-ban, a 106. § (3) bekezdésében, a 107. §-ban, a 108. § (1)-(1b)
bekezdésében, a 111. § (2) bekezdésében, a 114. § (6) bekezdésében, valamint a 130. §-ban
meghatározott követelményeknek.
(6)	Ha a Pénzügyi Békéltető Testület nem teljesíti az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott
követelményeket a fogyasztóvédelemért felelős miniszter felszólítja a Pénzügyi Békéltető Testületet
a követelmények és a tájékoztatás haladéktalan teljesítésére. Ha a Pénzügyi Békéltető Testület a
felszólítást követő kilencven nap elteltével sem felel meg a követelményeknek, vagy nem adja meg
a szükséges tájékoztatást, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter törli a Pénzügyi Békéltető
35
Testületet a nyilvántartásból, és az erről szóló döntését megküldi a Pénzügyi Békéltető Testület
részére.
(7)	Az (5) bekezdés a), d) és e) pontjaiban meghatározott adatok megváltozása esetén a Pénzügyi
Békéltető Testület haladéktalanul értesíti a fogyasztóvédelemért felelős minisztert.”
107.	§
Az MNBtv. 173. § a) pont aj)-al) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza:
a)	a pénz-, tőke- és biztosítási piac szervezetei és személyei, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
a magánnyugdíjpénztár, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató esetében az MNB hatáskörébe
tartozó eljárások - ide nem értve a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő
teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti kijelölés iránti eljárást - tekintetében)
„aj) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának tájékoztatási kötelezettsége
megszüntetésére,
ak) a sorozatban kibocsátott értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetve szabályozott
piacra történő bevezetéséhez vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrálásához
szükséges tájékoztató vagy alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére,
al) a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéshez szükséges nyilvános
vételi ajánlat jóváhagyására,”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
108.	§
Az MNBtv. 54. alcíme a következő 183/G. §-sal egészül ki:
„183/G. § (1) Az e törvény - a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról
szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított - 58. § (2) bekezdésében meghatározott szervezetek
legkésőbb 2017. január 1-jéig kötelesek az elektronikus kapcsolattartással érintett egyéb ügyekben a
szervezet és az MNB között elektronikus kapcsolattartás rendjére, módjára, tartalmára és formájára,
továbbá az MNB által működtetett kézbesítési tárhely működtetésére és használatára vonatkozó
részletes szabályokat tartalmazó rendeletben meghatározott követelményeknek eleget tenni, az
ehhez szükséges regisztrációt elvégezni.
(2)	Az e törvény - a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016.
évi ... törvénnyel megállapított - 58. § (2) bekezdésében meghatározott szervezetek az (1)
bekezdésben meghatározott rendelet követelményeinek való megfelelést és az ehhez szükséges
regisztrációt követően, de legkésőbb 2017. január 1-jétől kötelesek elektronikus kapcsolattartásra.”
109.	§
Az MNBtv. 186. § (6) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi fogyasztói jogvita tekintetében)
,f a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK
irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i
524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
36
g)	a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK
irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i
2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)
110.	§
Az MNBtv.
a)	33. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által
meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján” szövegrész
helyébe az „A Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási
Tanács” szöveg,
b)	35/A. § (1) bekezdésében az „az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai
keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján” szövegrész helyébe az „a Pénzügyi
Stabilitási Tanács a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között” szöveg,
c)	53. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „döntéseivel” szövegrész helyébe a „határozataival”
szöveg,
d)	53. § (1) bekezdés c) pontjában a „döntés” szövegrészek helyébe a „határozat” szöveg,
e)	53. § (1) bekezdés d) és e) pontjában a „döntése” szövegrész helyébe a „határozata” szöveg,
f)	74. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemre
tekintet nélkül végrehajtható” szövegrész helyébe az „az önálló jogorvoslattal meg nem támadható”
szöveg,
g)	91. § (2) bekezdésében a „tényállás maradéktalan tisztázása” szövegrész helyébe a „tényállás
maradéktalan tisztázása vagy a cselekménnyel összefüggő lényeges egyéb tények megismerése,
továbbá a cselekménnyel kapcsolatba hozható személy megállapítása” szöveg,
h)	91. § (6) bekezdésében az „Az MNB” szövegrész helyébe a „Ha törvény eltérően nem
rendelkezik az MNB” szöveg,
i)	104. § (5) bekezdésében a „napon” szövegrész helyébe a „munkanapon” szöveg,
j) 106. § (3) bekezdésében a „hatvan” szövegrész helyébe a „hetvenöt” szöveg,
k) 173. § a) pont ag) alpontjában a „vagy módosítására” szövegrész helyébe a „vagy módosításának
jóváhagyására” szöveg
lép.
111.	§
Hatályát veszti az MNBtv.
a)	61. § (7) és (8) bekezdése,
b)	95. § (1) bekezdésében az „és piacfelügyeleti eljárás” szövegrész,
c)	121. és 122. §-a,
d)	173. § e) pontjában a „kötelező” szövegrész.
112.	§
Az MNBtv. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
12.	Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
113. §
37
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 60. §
(1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Fizetési titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha)
„a) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfele, annak törvényes
képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható fizetési titokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy
teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a
közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát
a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel történő szerződéskötés
keretében - ideértve a fizetési számla váltását is - nyújtja,”
114.	§
Az Fsztv. 70. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény, utalványkibocsátó biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és
ügyintézést. A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó
az ügyintézőjének - a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
utalványkibocsátó felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított - öt percen belüli
élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában
elvárható.”
115.	§
Az Fsztv. 70. § (8) bekezdésében a „Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét” szövegrész
helyébe a „Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a
levelezési címét” szöveg lép.
13.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
módosítása
116.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a
továbbiakban:Hpt.) 7. § (3) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül
üzletszerűen kizárólag:)
„l) jogszabályban meghatározott közösségi, valamint állami támogatások közvetítését,”
(végezhet.)
117.	§
A Hpt. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
38
„(2) A Felügyelet a független közvetítő és a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő
közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonhatja, ha
a)	a közvetítő működése súlyosan vagy ismétlődően megsérti az ügyfelek érdekeit;
b)	a közvetítő tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti; vagy
c)	megállapítja, hogy a közvetítő tevékenységi engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végez az
MNB tv. 39. § (1) bekezdés a), f), h), i), k) vagy l) pontjában meghatározott törvények hatálya alá
tartozó személy által végezhető tevékenységet és
ca)	e tevékenységével előidézett jogsértés súlya indokolja, vagy
cb)	azon személyek érdekeinek a megóvása indokolja, amelyek számára e tevékenységet végezte.”
118.	§
A Hpt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Hitelintézet tevékenységi engedélyének 33. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 33. § (2)
bekezdés b) és c) pontja alapján történt visszavonását követően engedményezett, a hitelintézettel
szemben fennálló követelések beszámításának a végelszámolási eljárás során nincs helye.”
119.	§
(1)	A Hpt. 69. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés vonatkozásában közvetítői díjnak kell tekinteni minden olyan pénzben vagy
természetben juttatott további térítést, amelyet a közvetítő vagy a közvetítővel kapcsolatban álló
harmadik személy a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől, pénzügyi szolgáltatást nyújtó
személy felett ellenőrző befolyással rendelkező személytől vagy az utóbbi ellenőrző befolyása alatt
álló más személytől kap bármely pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási,
befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő
jogviszony alapján, ide nem értve, ha a közvetítő és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között
ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolat áll fenn, vagy mindketten ugyanazon pénzügyi
intézmény ellenőrző befolyása alatt állnak.”
(2)	A Hpt. 69. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A többes ügynök az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét, valamint a közvetítői
alvállalkozó megbízásának megszűnését két munkanapon belül bejelenti a megbízó pénzügyi
intézményének annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény teljesíteni tudja a 21. § (2)
bekezdésében foglalt kötelezettségét.”
120.	§
(1)	A Hpt. 72. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés vonatkozásában közvetítői díjnak kell tekinteni minden olyan pénzben vagy
természetben juttatott további térítést, amelyet a közvetítő vagy a közvetítővel kapcsolatban álló
harmadik személy a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől, pénzügyi szolgáltatást nyújtó
személy felett ellenőrző befolyással rendelkező személytől vagy az utóbbi ellenőrző befolyása alatt
álló más személytől kap bármely pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási,
befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő
jogviszony alapján, ide nem értve, ha a közvetítő és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között
39
ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolat áll fenn, vagy mindketten ugyanazon pénzügyi
intézmény ellenőrző befolyása alatt állnak.”
(2)	A Hpt. 72. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A függő ügynök az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét, valamint a közvetítői
alvállalkozó megbízásának megszűnését két munkanapon belül bejelenti a megbízó pénzügyi
intézménynek annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény teljesíteni tudja a 21. § (2)
bekezdésében foglalt kötelezettségét.”
121.	§
A Hpt. 161. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha)
„a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható
banktitok-kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan
kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba
foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés
keretében - ideértve a fizetési számla váltásának kezdeményezését is - nyújtja,”
122. §
(1)	A Hpt. 204/A. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági
képzésre történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány
kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet)
„d) a vizsgabiztosokról.”
(2)	A Hpt. 204/A. § (7) bekezdésf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a (6) bekezdésben meghatározott személyek
vonatkozásában:)
„f) a vizsgabiztos esetében a nyilvántartási számát, valamint a nyilvántartásból való törlése esetén a
törlés tényét és időpontját.”
(3)	A Hpt. 204/A. § (9a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9a) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő személyes adatokat
az adott személy hatósági képzésben vagy vizsgáztatásban történő közreműködésétől számított
tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból, ide nem értve azokat az adatokat, amelyek hatósági
vizsga letételét igazoló tanúsítvány nyilvántartásához szükségesek.”
123.	§
A Hpt. 223. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
40
„(6) Az igazgatótanács ülésein az OBA ügyvezető igazgató-helyettese tanácskozási joggal vehet
részt.”
124.	§
(1)	A Hpt. 224. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igazgatótanács)
„a) irányítja és ellenőrzi az OBA gazdálkodási és egyéb - ide nem értve az ügyvezető igazgató-
helyettes által irányított, illetve az OBA munkaszervezete által jogszabály alapján más jogi személy
részére végzett - tevékenységét a jogszabályokban foglalt rendelkezések figyelembevételével,”
(2)	A Hpt. 224. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igazgatótanács)
„c) meghatározza az OBA ügyvezetőjének, megbízottainak feladatait, megállapítja díjazásukat,”
(3)	A Hpt. 224. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés
a következőp) ponttal egészül ki:
(Az igazgatótanács)
„o) a Befektető-védelmi Alap igazgatóságának javaslatára kinevezi és felmenti az ügyvezető
igazgató-helyettest, meghatározza feladatait, megállapítja díjazását,
p) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.”
125.	§
A Hpt. 226. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OBA tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető, a Befektető-védelmi Alappal
kapcsolatos operatív feladatok irányítását az ügyvezető helyettese látja el. Az ügyvezető igazgató-
helyettes által irányított, elkülönített munkaszervezetben feladatokat ellátó munkavállalók
kivételével az ügyvezető gyakorolja az OBA alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. Az
ügyvezető igazgató-helyettes által irányított, elkülönített munkaszervezetben feladatokat ellátó
munkavállalók feletti munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató-helyettese gyakorolja.”
126.	§
A Hpt. 234. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1e) Az OBA tájékoztatja az EBH-t a kockázatalapú változó díj megállapítására vonatkozó
jóváhagyott szabályokról.”
127.	§
A Hpt. 271. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
41
„(1a) Ha az általános szerződési feltételt is tartalmazó üzletszabályzat, valamint bármely egyéb
szabályzat módosítása fogyasztóval már megkötött szerződést is érint, a pénzügyi intézmény az
internetes honlapján könnyen elérhető módon legalább 5 évig a módosítást megelőzően hatályos
üzletszabályzatát, valamint egyéb szabályzatát is hozzáférhetővé teszi. Ha a pénzügyi intézmény
nem rendelkezik internetes honlappal, a korábban hatályos üzletszabályzathoz, valamint egyéb
szabályzathoz történő hozzáférést az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében biztosítja.”
128.	§
A Hpt. 121. alcíme a következő 282/A. §-sal egészül ki:
„282/A. § (1) Fogyasztó részére fizetési számlát vezető hitelintézet EGT-államban tartózkodásra
jogosult fogyasztóval szemben állampolgárság vagy tartózkodási hely alapján nem alkalmazhat
megkülönböztetést a fizetési számla-szerződés megkötése és vezetése tekintetében.
(2)	Fogyasztó részére fizetési számlát vezető hitelintézet jogszabályban meghatározott feltételek
teljesülése esetén köteles a fogyasztó kérésére alapszintű szolgáltatásokat biztosító fizetési
számlaként alapszámlát vezetni.”
129.	§
A Hpt. 122. alcím címe helyébe a következő cím lép, valamint a Hpt. a következő 283. §-sal
egészül ki:
„ 122. Pénzügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés előmozdítása
283. § A hitelintézet mérete, tevékenységének jellege, nagysága és összetettsége arányában az
irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által elfogadott stratégiával rendelkezik az általa
nyújtott pénzügyi szolgáltatási szerződések fogyatékos személyek általi egyenlő esélyű hozzáférés
lehetőségének elősegítéséhez. Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az elfogadott
stratégiát legalább kétévente felülvizsgálja.”
130.	§
A Hpt. 288. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény biztosítja az ésszerű várakozási
időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A pénzügyi intézmény az ügyintézőjének - a pénzügyi
intézmény felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított - öt percen belüli
élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában
elvárható.
(4)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény, független közvetítő és az ügyfél
közötti telefonos kommunikációt a pénzügyi intézmény hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt
évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél
kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon
belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.”
131.	§
(1)	A Hpt. 290. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
42
„i) az alapszámlához való hozzáférésre, az alapszámla jellemzőire, valamint díjára”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
(2) A Hpt. 290. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy
rendeletben állapítsa meg:)
„h) a pénzügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférést elősegítő hitelintézeti
stratégiára”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
132.	§
A Hpt.
a)	74. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „természetes személy lehet, aki” szövegrész helyébe a
„természetes személy lehet, aki büntetlen előéletű és” szöveg,
b)	204/A. § (1) bekezdésében az „a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt
feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről” szövegrész helyébe az „a hatósági
vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolításának felügyeletére jogosult
személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos)” szöveg,
c)	204/A. § (2) bekezdésében az „a pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági képzés
követelményrendszeréről és a hatósági vizsgáról” szövegrész helyébe az „a pénzügyi szolgáltatás
közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával
összefüggő feladatokról” szöveg,
d)	288. § (8) bekezdésében a „Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét” szövegrész helyébe a
„Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési
címét” szöveg,
e)	290. § (2) bekezdés e) pontjában a „képzésre a hatósági képzés során szerzett, a pénzügyi
szolgáltatás közvetítésére” szövegrész helyébe a „képzés és vizsga szabályaira, a hatósági vizsga
letételével szerzett, pénzügyi szolgáltatás közvetítői tevékenység folytatására” szöveg
lép.
14.	A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
133.	§
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 72. § (4) bekezdés h) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az)
,,h) olyan engedélyhez kötött változásokhoz kapcsolódik, amelyhez a Felügyelet az engedélyt
korábban megadta vagy amelyről a Felügyelet korábban határozott;”
43
134. §
A Kbftv.
a)	3. melléklet I. Fejezet utolsó mondatában a „tagolást összevont kezelési szabályzat esetében a
138.	§-ban” szövegrész helyébe a „tagolást a 70. § (3) bekezdés c) pontjában” szöveg,
b)	5. melléklet utolsó mondatában a „tagolást összevont tájékoztató esetében a 138. §-ban”
szövegrész helyébe a „tagolást a 70. § (3) bekezdés c) pontjában” szöveg,
c)	8. melléklet 3. pontjában az „azonban 1 évig” szövegrész helyébe az „azonban 5 évig” szöveg,
d)	8. melléklet 7. pontjában a „Felügyelet és a pénzügyi békéltető testület levelezési címét.”
szövegrész helyébe a „Felügyelet levelezési címét és a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét,
telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét.” szöveg,
e)	8. melléklet 8. pontjában az „azonban 3 évig” szövegrész helyébe az „azonban 5 évig” szöveg
lép.
135.	§
Hatályát veszti a Kbftv. 138. §-a.
136.	§
A Kbftv. 8. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
15.	A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása
137.	§
A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 3. §-a a következő
24a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„24a. fedezett kötelezettség: olyan kötelezettség, amelynek teljesítését jelzálogjog, kézizálog,
visszatartási jog vagy más biztosíték fedezi, ideértve a repoügyletekből és más tulajdonjog-
átruházási biztosítékról szóló megállapodásból származó kötelezettséget is;”
138.	§
A Szantv. 20. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási jogosultságok alkalmazása során a következő
elvek szerint kell eljárni:)
„e) az azonos hitelezői osztályba tartozó hitelezők e törvény eltérő rendelkezése hiányában azonos
elbánásban részesülnek;”
139.	§
A Szantv. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
44
„(4) Az (1) bekezdés szerinti átruházáshoz az átvevő egyetértésén kívül nincs szükség a szanálás
alatt álló intézmény tulajdonosának vagy bármely egyéb személynek az egyetértésére, ide nem értve
a befolyásoló részesedés szerzésével, elidegenítésével, a meglévő befolyásoló részesedés
jogszabályban meghatározott mértéket elérő vagy meghaladó növelésével járó esetben a
Felügyeletet, illetve a külföldi illetékes felügyeleti hatóságot. Az átruházás során e törvény
vagyonértékesítésre vonatkozó követelményeit is figyelembe kell venni.”
140.	§
A Szantv. 44. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés szerinti átruházáshoz az áthidaló intézmény egyetértésén kívül nincs szükség a
szanálás alatt álló intézmény tulajdonosának vagy bármely egyéb személynek az egyetértésére, és
az átruházás során e törvény áthidaló intézmény alkalmazására vonatkozó szabályait kell
alkalmazni.”
141.	§
(1)	A Szantv. 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti átruházáshoz a szanálási vagyonkezelő egyetértésén kívül nincs
szükség a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosának vagy bármely egyéb személynek az
egyetértésére. Az átruházás során e törvény eszközelkülönítés alkalmazására vonatkozó szabályait
kell alkalmazni.”
(2)	A Szantv. 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a szanálási vagyonkezelő a szanálási vagyonkezelőre ruházott eszközöket, forrásokat,
jogokat vagy kötelezettségeket értékesíteni kívánja, akkor
a)	az értékesítést nyílt és átlátható módon kell lefolytatni,
b)	az értékesítés során szubjektív alapon nem részesülhetnek előnyben vagy kerülhetnek
megkülönböztetésre meghatározott lehetséges átvevők,
c)	az értékesítést piaci feltételek mellett kell végrehajtani, és
d)	az értékesítéshez nincs szükség a szanálási feladatkörében eljáró MNB közigazgatási hatósági
döntésére.”
142.	§
A Szantv. 56. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az eszközelkülönítés alkalmazásával összefüggésben a befolyásoló részesedés szerzés vagy
betétállomány, illetve egyéb szerződéses kötelezettségből fakadó állomány átruházás Felügyelet
általi engedélyezésére a 39. §-ban foglalt előírásokat megfelelően alkalmazni kell.”
143.	§
A Szantv. 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási jogosultságok gyakorlása során olyan
üzletmenet folytonosságot biztosító intézkedéseket alkalmazhat, amelyek szükségesek a szanálási
45
intézkedés hatékonyságának és annak a biztosításához, hogy az átvevő működtetni tudja az
átruházott üzleti tevékenységet, ideértve azt is, hogy
a)	a szanálás alá vont intézmény bármely átruházott pénzügyi instrumentuma, jogosultsága, eszköze
vagy kötelezettsége tekintetében a folyamatosság biztosítása érdekében az átvevőt a szanálás alatt
álló intézmény helyébe léptetheti minden olyan szerződésben, amelyben a szanálás alatt álló
intézmény akár kifejezetten, akár közvetve szerepel;
b)	a szanálás alá vont intézmény bármely átruházott pénzügyi instrumentumával, jogosultságával,
eszközével vagy kötelezettségével kapcsolatos bármilyen jogi eljárásban kezdeményezheti az
átvevő szanálás alatt álló intézmény helyébe léptetését, amely kezdeményezés alapján a helyébe
léptetést foganatosítani kell.”
144.	§
A Szantv. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92. § (1) A szanálási célok elérése és a szanálási intézkedések alkalmazása céljából a szanálási
eljárás elrendelésétől annak megszűnéséig a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja a
szanálás alatt álló intézmény tulajdonosainak, valamint vezetésének a szanálás alá volt intézmény
feletti minden irányítási jogosultságait
a)	a szanálás alatt álló intézmény működtetése, tevékenységeinek és szolgáltatásainak folytatása, és
b)	a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek és vagyonának kezelése és elidegenítése
érdekében.
(2)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonosi és
vezetési jogosultságokat közvetlenül vagy az általa megbízott személy révén gyakorolja, ideértve a
szanálás alatt álló intézmény részvényeiből és más tagsági részesedéseiből származó szavazati
jogosultságok gyakorlását is. A részvények és más tagsági részesedések tulajdonosai szavazati
jogukat a szanálási eljárás alatt nem gyakorolják.
(3)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosait és vezetését
megillető irányítási jogosultságok gyakorlása nélkül, közigazgatási hatósági döntések révén is
megteheti a szanálás céljának elérése érdekében szükséges szanálási intézkedéseket, valamint
meghatározhatja a szanálás alá vont intézmény tulajdonosai és vezetése által gyakorolható irányítási
jogosultságok körét.
(4)	A szanálási feladatkörében eljáró MNB
a)	a szanálási célokra,
b)	a szanálásra vonatkozó általános elvekre,
c)	a szanálás alatt álló intézmény egyedi körülményeire, és
d)	a határon átnyúló tevékenységű csoportok hatékony szanálása előmozdításának szükségességére
tekintettel dönt arról, hogy az (1)-(3) bekezdésben meghatározott módszerek közül melyekkel tudja
a leghatékonyabban végrehajtani a szanálási intézkedéseket.”
145.	§
(1)	A Szantv. 93. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szanálási biztos a szanálási feladatkörében eljáró MNB által utasítható és a szanálási
feladatkörében eljáró MNB által ellenőrzött tevékenysége során jogosult és köteles megtenni
minden olyan intézkedést, amely a szanálási céloknak és a szanálási intézkedéseknek - ideértve a
tőkeemelést, az intézmény tulajdonosi szerkezetének átalakítását és a szanálási eszközök
alkalmazását - a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésének megfelelő érvényre juttatásához
szükségesek.”
46
(2) A Szantv. 93. §-a a következő (6a)-(6c) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási biztos tevékenységeire vonatkozóan
korlátozásokat, valamint előzetes jóváhagyási kötelezettséget írhat elő.
(6b) A szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja a szanálási biztos részére, hogy a szanálás
alatt álló intézmény gazdasági és pénzügyi helyzetéről és a szanálási biztosi tevékenységéről a
kirendelése kezdetén, továbbá meghatározott rendszerességgel és a kirendelésének megszűnésekor
részére számoljon be.
(6c) A szanálási biztos legfeljebb egy év időtartamra rendelhető ki azzal, hogy a kirendelés
kivételesen megújítható, amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja, hogy a
kirendelés feltételei továbbra is fennállnak.”
146.	§
A Szantv. 97. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A szanálási intézkedés végrehajtását követően a független értékelő által folytatott értékelésnek
kell felmérnie, hogy a tulajdonosok és a hitelezők milyen elbánásban részesültek a szanálási eljárás
eredményeképpen, milyen elbánásban részesültek volna, ha a szanálás elrendelésének időpontjában
a szanálás alatt álló intézménnyel szemben felszámolási eljárás indult volna, illetve azt, hogy a
kétféle elbánás között milyen különbség állapítható meg. Ennek az értékelésnek el kell különülnie
az e törvény szerinti független értékeléstől.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott értékelés készítése során
a)	azt kell feltételezni, hogy a szanálás alatt álló intézmény, amellyel összefüggésben a szanálási
feladatkörében eljáró MNB szanálási intézkedést vagy intézkedéseket alkalmazott, a szanálás
elrendelésének időpontjában felszámolási eljárás alá került;
b)	azt kell feltételezni, hogy az eszközök, források, jogok és kötelezettségek részleges átruházására
vagy átruházására, illetve a leírásra vagy az átalakításra nem került sor;
c)	figyelmen kívül kell hagyni a szanálás alatt álló intézménynek nyújtott bármely rendkívüli állami
pénzügyi támogatást, ideértve az MNB által nyújtott rendkívüli likviditási hitelt is.”
147.	§
A Szantv. 114. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza legalább
a)	azon hatósági döntés másolatát, amely révén a hatáskörök gyakorlására sor kerül, és
b)	azt az időpontot, amelytől kezdve a szanálási intézkedés hatályos.”
148.	§
A Szantv. 132. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat elkülönítetten az
OBA munkaszervezete látja el az OBA ügyvezető igazgatójának irányítása mellett.”
149.	§
A Szantv. 1. § (4) bekezdésében az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a
továbbiakban: Ptk.),” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.
törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.),” szöveg lép.
47
16. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
150.	§
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 15. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító szövetkezet vagy a viszontbiztosító szövetkezet volt tagja vagy jogutódja részére az
elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében
a)	a biztosító nem rendelkezik a szavatolótőke-szükségletet fedező figyelembe vehető szavatoló
tőkével,
b)	a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító nem rendelkezik a minimális szavatolótőke-
szükségletnek megfelelő szavatoló tőkével, vagy
c)	biztosítási szükséghelyzet következne be.”
151.	§
(1)	A Bit. 107. § (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
(A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök
befektetése és kezelése során a következő előírásokat kell alkalmazni:)
„f) a befektetés az ügyfél számára a befektetési politikával összhangban, szakszerű végrehajtás
mellett, tisztességesen, átláthatóan, kellő gondossággal és az ügyfél érdekében valósuljon meg,
különös tekintettel az árra, a költségre - az alapkezelés során kapott visszatérítést
elvonáscsökkentésként beszámítva - és az elvárható hozamra.”
(2)	A Bit. 107. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A biztosító köteles az általa felszámított bármely díjat, költséget vagy jutalékot, továbbá a
képzett tartalék arányában felszámított elvonást úgy megnevezni, hogy abból, illetve a kapcsolódó
meghatározásból egyértelműen megállapítható legyen ezek célja és mögöttes tartalma.”
152.	§
A Bit. a következő 48/A. alcímmel egészül ki:
„48/A. A megtakarítási jellegű életbiztosítások különös szabályai
124/A. § (1) A megtakarítási jellegű, befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetében a biztosító
köteles befektetni az esedékes és befizetett biztosítási díj kockázati díjrésszel csökkentett
a)	első éves díjrészének legalább a 20%-át,
b)	második éves díjrészének legalább az 50%-át,
c)	harmadik és minden azt követő éves díjrészeinek legalább 80%-át,
azzal, hogy a díjrészhez kapcsolódó megképzett tartalékon arányosan felszámított elvonást a
negyedik év kezdetétől a megfelelés céljából nem kell figyelembe venni.
(2)	Ha a szerződő fél a maradékjogával él, akkor az elszámolás alapja legalább az (1) bekezdés
szerinti minimális befektetési értékek aktuális számlaértéke. Az elszámolás során - a maradékjog
48
érvényesítésére vonatkozó rendelkezéstől eltekintve - az ügyfél rendelkezéseinek a konkrét
költségvonzata érvényesíthető.
(3)	A megtakarítási jellegű, nem befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetében - amennyiben
a szerződő fél a maradékjogával él - a visszavásárlási érték a szerződés kezdetétől a maradékjog
érvényesítésének időpontjáig eltelt biztosítási időszakhoz igazodó módon az esedékes és befizetett
biztosítási díj kockázati díjrésszel csökkentett
a)	első éves díjrészének legalább a 20%-a,
b)	második éves díjrészének legalább az 50%-a,
c)	harmadik és minden azt követő éves díjrészeinek legalább 80%-a.”
153.	§
(1)	A Bit. 138. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)
„l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a
kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető
kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel
kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési
igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi
Hivatalával,”
(szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul
hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok
fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy
kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a
jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése
is.)
(2)	A Bit. 138. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)
„t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak
esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-
enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel”
(szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul
hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok
fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy
kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a
jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése
is.)
154.	§
A Bit. 167. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
49
„(6a) Ha a (3)-(6) bekezdésben meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre, akkor a
Felügyelet az intézkedés megtételének sikertelenségéről a honlapján tájékoztatót tesz közzé,
amelyben tájékoztatja az állománnyal kapcsolatban érintett szerződéssel rendelkező szerződőket a
188. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések gyakorlati következményeiről.”
155.	§
(1)	A Bit. 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a 167. és 168. §-ban meghatározott állományátruházás sikertelen volt, az (1) bekezdésben
meghatározott állományokhoz tartozó biztosítási szerződések a 167. § (6a) bekezdésében
meghatározott tájékoztató közzétételének a napját követő ötödik munkanapon szűnnek meg.”
(2)	A Bit. 188. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott állományokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban
biztosítási esemény következett be, a 182. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt a 167. § (6a)
bekezdésében meghatározott közzétételtől kell számítani.”
156.	§
A Bit. 194. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító első számú vezetője a számviteli biztosítástechnikai tartalékok közül a matematikai
tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező
eszközök - 109. § (1) bekezdésében és a 212. § (1) bekezdésében meghatározott
eszköznyilvántartás szerinti - listáját a felszámolás kezdő időpontjának napjával lezárja és azt a
Cstv.-ben meghatározott tevékenységet lezáró mérleg átadásával egyidejűleg a felszámolónak
átadja.”
157.	§
A Bit. 195. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A reorganizációs eljárásnak és a felszámolási eljárásnak a biztosító nyilvántartásba-vételi
kötelezettség alá tartozó ingatlanra, hajóra vagy légijárműre vonatkozó joga tekintetében a
nyilvántartást vezető tagállam joga az irányadó.”
158.	§
A Bit. 199. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„199. § (1) Magyarország területén - a biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól kockázatot átvállalni
jogosult - különleges célú gazdasági egység a Felügyelet engedélyével akkor alapítható, ha az
megfelel a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 211. cikk (2) bekezdés a)-g) pontjában
meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében meghatározott követelményeknek.
(2)	A különleges célú gazdasági egység elleni felszámolási eljárás bíróság általi megindítását
kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.”
159.	§
50
A Bit. 261. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti elutasításról szóló határozatát a Felügyelet az ügyintézési határidő
lejárta előtt köteles meghozni azzal, hogy a határozatot a meghozatalát követő legkésőbb két
munkanapon belül, de még az ügyintézési határidő lejárta előtt írásban közölni is köteles a
kérelmezővel.”
160.	§
A Bit. 291. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (1) bekezdésp) pontjában meghatározott intézkedés alkalmazására akkor is sor kerülhet, ha
a biztosító vagy a viszontbiztosító működésében tapasztalható tények alapján megalapozottan
feltehető, hogy a tények észlelésétől számított egy éven belül a biztosító vagy a viszontbiztosító
nem fog megfelelni az e törvény és a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység folytatására
vonatkozó egyéb jogszabályok előírásainak, és ez veszélyezteti a biztosítottak érdekeit.
(9) A Felügyelet a különleges célú gazdasági egységek kötelezettségének teljesítése, valamint annak
érdekében, hogy a különleges célú gazdasági egység tevékenysége az ezen tevékenységekre
vonatkozó jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, az (1) bekezdés a)-e), h), r)
és t) pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja azzal, hogy ahol a rendelkezés
biztosítót említ, azon a különleges célú gazdasági egységet kell érteni.”
161. §
A Bit. 304. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az engedély visszavonása után új biztosítási szerződés nem köthető, a már létező biztosítási
szerződések feltételeiben a biztosító által vállalt kötelezettségek nem növelhetők, és a biztosítási
szerződések nem hosszabbíthatók meg. A biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeket a
tevékenységi engedély visszavonása után is teljesíteni kell.”
162. §
A Bit. 326. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosító által fizetendő változó díj éves mértéke)
„a) a szavatolótőke-szükséglet 1,8 ezrelékének, a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetében
a minimális szavatolótőke-szükséglet 3,8 ezrelékének, és”
(összege.)
163.	§
A Bit. a következő 387/A. §-sal egészül ki:
„387/A. § Ha a szerződő fél a díjat - díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező - többes
ügynöknek fizette, a díjat - legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon - a biztosító
számlájára vagy pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy
a díj korábban érkezett be.”
51
164.	§
A Bit. 389. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A többes ügynök - a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához igazodóan - köteles
rendelkezni)
„d) a tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltétellel.”
165.	§
A Bit. 400. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az alkusz - a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához igazodóan - köteles rendelkezni)
d)	a tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltétellel.”
166.	§
A Bit. 410. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ugyanazon aktív státuszú biztosításközvetítő részére újabb nyilvántartási szám nem állapítható
meg és az aktív státuszú biztosításközvetítő nyilvántartási számát újabb biztosításközvetítő nem
kaphatja meg.”
167. §
A Bit. 414. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A többes ügynöki és az alkuszi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)
„e) a tevékenységével kapcsolatban okozott károk fedezetére szolgáló felelősségbiztosítási
szerződés megkötésének vagy a vagyoni biztosíték meglétének igazolását.”
16S. §
(1)	A Bit. 430. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői
hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben
meghatározott hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban nyilvántartást vezet a képző és
vizsgáztató szervekről, a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró
személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a
továbbiakban: aláíró személy), az oktatóról és a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek
megfelelő lebonyolításának felügyeletére jogosult személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos).”
(2)	A Bit. 430. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági
képzésre történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány
kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet)
52
„d) a vizsgabiztosokról.”
(3)	A Bit. 430. § (7) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a (6) bekezdésben meghatározott személyek
vonatkozásában:)
„f) a vizsgabiztos esetében a nyilvántartási számát, valamint a nyilvántartásból való törlése esetén a
törlés tényét és időpontját.”
(4)	A Bit. 430. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő személyes adatokat
az adott személy hatósági képzésben vagy vizsgáztatásban történő közreműködésétől számított
tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból, ide nem értve azokat az adatokat, amelyek hatósági
vizsga letételét igazoló tanúsítvány nyilvántartásához szükségesek.”
169.	§
(1)	A Bit. 195. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 452/D. §-sal egészül ki:
„452/D. § A 107. § (1) bekezdés f) pontjának, továbbá (1a) bekezdésének - a pénzügyi
közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel
megállapított - rendelkezéseit a 2017. január 1-jétől megkötött biztosítási szerződések esetében kell
alkalmazni.”
(2)	A Bit. 195. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 452/E. §-sal egészül ki:
„452/E. § (1) A 377. § (2) bekezdésének - a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények
módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2018. január 1-jétől
megkötött szerződések esetében kell alkalmazni.
(2)	A 124/A. § - a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016.
évi ... törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2018. január 1-jétől megkötött biztosítási
szerződések esetében kell alkalmazni.”
(3)	A Bit. 195. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 452/F. §-sal egészül ki:
„452/F. § A 377. § (2) bekezdésének - a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények
módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2019. január 1-jétől
megkötött szerződések esetében kell alkalmazni.”
170.	§
(1)	A Bit.
1.	4. § (1) bekezdés 68. pontjában a „viszontbiztosítási” szövegrész helyébe a „biztosítási vagy
viszontbiztosítási” szöveg,
2.	31. § (3) bekezdésében a „33. §” szövegrész helyébe a „43. §” szöveg,
3.	49. § (1) bekezdés b) pontjában a „fióktelep” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli
biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe” szöveg,
53
4.	52. § (2) bekezdésében az „eszközeinek értéke alacsonyabb a biztosítástechnikai tartalékok”
szövegrész helyébe az „eszközeinek értéke annak megállapításakor alacsonyabb a számviteli
biztosítástechnikai tartalékok” szöveg,
5.	62. § (2) bekezdésében az „eszközök értéke alacsonyabb a biztosítástechnikai tartalékok”
szövegrész helyébe az „eszközök értéke annak megállapításakor alacsonyabb a számviteli
biztosítástechnikai tartalékok” szöveg,
6.	71. § (1) bekezdésében a „vagy eszközfedezete nem kielégítő.” szövegrész helyébe a „vagy
vizsgálatkor a számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete nem kielégítő.” szöveg,
7.	108. § (4) bekezdésében a „jelentés tartalmára, közzétételére és az ezzel kapcsolatos felügyeleti
engedélyezésre vonatkozó szabályokat” szövegrész helyébe a „jelentéssel összefüggő
részletszabályokat” szöveg,
8.	108/A. § (1) bekezdésében a „vele szemben” szövegrész helyébe az „a vonatkozó jogszabályok
megsértése miatt vele szemben” szöveg,
9.	110. § (1) bekezdésében a „biztosító egyéb biztosítástechnikai tartalékainak fedezetétől”
szövegrész helyébe a „biztosító egyéb számviteli biztosítástechnikai tartalékainak fedezetétől”
szöveg,
10.	138. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „a)-j), n) és s) pontban” szövegrész helyébe az „a)-
j), n), s) és t) pontban” szöveg,
11.	138. § (1) bekezdés k) pontjában a „viszontbiztosítóval” szövegrész helyébe a
„viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával” szöveg,
12.	138. § (2a) bekezdésében az „ , az adatkérés célját és jogalapját” szövegrész helyébe az „ és az
adatkérés célját” szöveg,
13.	138. § (4) bekezdésében a „138. §-ban és a 140. §-ban” szövegrész helyébe a „140. §-ban és a
141.	§-ban” szöveg,
14.	159. § (5) bekezdésében a „térítésmentesen” szövegrész helyébe a „térítésmentesen tizenöt
napon belül” szöveg,
15.	159. § (9) bekezdésében az „az MNBtv.-ben” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti
Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.)” szöveg, továbbá a
„Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét” szövegrész helyébe a „Pénzügyi Békéltető Testület
székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét” szöveg,
16.	167. § (3) bekezdésében az „és a tagállami” szövegrész helyébe a „ , tagállami és harmadik
országbeli” szöveg,
17.	171. § (2) bekezdésében a „rész” szövegrész helyébe a „fejezet” szöveg,
19.	182. § (1) bekezdésében az „- a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -” szövegrész helyébe
az „- a 188. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel -” szöveg,
18.	183. § (2) bekezdés b) pontjában az „az a) pontban meghatározott kötelezettségek kivételével”
szövegrész helyébe az „az a) pontban meghatározott kötelezettségek kivételével és a Kártalanítási
Alapot, a Kártalanítási Számlát és a Nemzeti Irodát megillető követelések kivételével” szöveg,
19.	184. § (8) bekezdésében a „180. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „183. § (2) bekezdés”
szöveg,
20.	195. § (1) bekezdésében az „ingatlanra vonatkozó” szövegrész helyébe az „ingatlan használatára
vagy megszerzésére vonatkozó” szöveg,
21.	245. § (2) bekezdés b) pontjában, a 256. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában a „szavatoló
tőkével” szövegrész helyébe a „tőke szükségletnek megfelelő szavatoló tőkével” szöveg,
22.	267. § (1) bekezdés b) pontjában a „biztosítástechnikai tartalékai - ideértve a számviteli
biztosítástechnikai tartalékokat is - nem érik el a szükséges mértéket, vagy e tartalékok fedezete
nem kielégítő” szövegrész helyébe a „biztosítástechnikai tartalékai - ideértve a számviteli
biztosítástechnikai tartalékokat is - annak megállapításakor nem érik el a szükséges mértéket, vagy
a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő” szöveg,
23.	285. § (1) bekezdésében a „tájékoztatásról szóló határozat közlését” szövegrész helyébe a
„tájékoztatást” szöveg,
54
24.	291. § (1) bekezdés m) pont ma) alpontjában a „pénzügyi helyreállítási terv” szövegrész helyébe
a „helyreállítási terv” szöveg,
25.	314. § (1) bekezdés d) pontjában a „kötelezettségek és a minimális szavatolótőke-szükséglet”
szövegrész helyébe a „kötelezettségek, a minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet”
szöveg,
26.	336. § (3) bekezdésében a „szavatolótőke-szükséglete” szövegrészek helyébe a
„tőkeszükséglete” szöveg,
27.	369. § (3) bekezdés b) pontjában és (7) bekezdésében, a 376. § (5) bekezdésében és a 430. § (2)
bekezdésében az „a biztosításközvetítői hatósági képzés és vizsgáztatás rendjéről” szövegrész
helyébe az „a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői
hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról” szöveg,
28.	391. § (7) bekezdésében és a 403. § (2) bekezdésében a „követően bekövetkezett vagy a
károsult által ezt követően” szövegrész helyébe a „követő öt éven belül bekövetkezett és” szöveg,
29.	407. § (5) bekezdésében az „öt” szövegrész helyébe a „tíz” szöveg,
30.	416. § (1) bekezdés b) pontjában a „389. § (3) bekezdésében, illetve a 400. § (3) bekezdésében”
szövegrész helyébe a „389. § (3) bekezdés b) és e) pontjában, illetve a 400. § (3) bekezdés b) és e)
pontjában” szöveg,
31.	438. § e) pontjában a „képzés szabályaira, a hatósági képzés során szerzett, függő és független
biztosításközvetítői tevékenység folytatására feljogosító okirat” szövegrész helyébe a „képzés és
vizsga szabályaira, a hatósági vizsga letételével szerzett, függő és független biztosításközvetítői
tevékenység folytatására feljogosító tanúsítvány” szöveg,
32.	4. melléklet A) pont 11. alpontjában a „lehetőségét, illetve” szövegrész helyébe a „lehetőségét (a
székhely, telefonos és internetes elérhetőség, valamint a levelezési cím feltüntetésével), illetve”
szöveg,
33.	4. melléklet A) pont 13. alpontjában a „134-142. §, a 146-151. §” szövegrész helyébe a „135-
142.	§ és a 147-151. §”szöveg
lép.
(2)	A Bit. 377. § (2) bekezdésében a „tizennégy” szövegrész helyébe a „tizenhárom” szöveg lép.
(3)	A Bit. 377. § (2) bekezdésében a „tizenhárom” szövegrész helyébe a „tizenkét” szöveg lép.
171.	§
Hatályát veszti a Bit.
a)	89. § (11) bekezdésében a „minimális” szövegrész,
b)	108/A. § (1) bekezdésében az „- a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
(a továbbiakban: MNBtv.) 53. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével -”
szövegrész,
c)	155. § (1) bekezdésében az „a szerződés megkötése előtt” szövegrész,
d)	181. § (6) bekezdés a) pontjában a „vagy viszontbiztosító” szövegrész,
e)	321. § (2) bekezdése és (3) bekezdése nyitó szövegrészében a „határozattal” szövegrész,
f)	414. § (2) bekezdése,
g)	417. § (1) bekezdése nyitó szövegrészében a „-(2)” szövegrész.
17.	A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló
2015. évi CCXIV. törvény módosítása
172. §
55
A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015.
évi CCXIV. törvény (a továbbiakban: Tstv.) 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(4) Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat az Országos
Betétbiztosítási Alap elkülönített munkaszervezete látja el az Országos Betétbiztosítási Alap
ügyvezető igazgató-helyettesének irányításával.”
173. §
A Tstv. 8. § f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a bekezdés a
következő h) ponttal egészül ki:
(Az igazgatóság)
f)	elfogadja az Alap éves számviteli beszámolóját és az Alap tevékenységének befejezését
megelőzően elfogadja a záró beszámolót,
g)	dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről, valamint irányítja és
ellenőrzi az e törvényben meghatározott feladatoknak az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető
igazgató-helyettese irányításával történő végrehajtását, valamint
h)	ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.”
18.	Záró rendelkezések
174. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2016. július 1-jén lép hatályba.
(2)	A 33. §, a 38-39. §, a 48. § és a 49. § c) pontja 2016. július 3-án lép hatályba.
(3)	A 35. §, a 8. alcím, a 128. § és a 131. § 2016. szeptember 18-án lép hatályba.
(4)	A 10. §, a 28. §, az 53. §, a 61. §, a 67-72. §, a 75. §, a 103. §, a 114. §, a 127. §, a 130. §, a 136.
§, a 151. § és a 169. § (1) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.
(5)	A 152. §, a 169. § (2) bekezdése és a 170. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.
(6)	A 169. § (3) bekezdése és a 170. § (3) bekezdése 2019. január 1-jén lép hatályba.
175. §
(1)	Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a munkavállalók mobilitásának a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésének és
megtartásának javításával történő növelésére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2014.
április 16-i 2014/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
b)	az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tényleges vagy lehetséges megsértésének
illetékes hatóságoknak történő bejelentéséről szóló, 2015. december 17-i 2015/2392 bizottsági
végrehajtási irányelv,
c)	a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK
irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i
2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.
(2)	Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja
meg:
a)	a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági
56
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet,
b)	a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK
irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i
524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.
57
1. melléklet a 2016. évi
törvényhez
„25. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
Az Európai Unió jogának való megfelelés
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1.	Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetővédelmi
rendszerekről.
2.	Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 28-i, 2001/34/EK irányelve az értékpapírok
hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő
információról.
3.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 6-i 2002/47/EK irányelve a pénzügyi
biztosítékokról szóló megállapodásokról.
4.	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő
felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK
tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.
5.	Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok
nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK
irányelv módosításáról.
6.	Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/6/EK irányelve a bennfentes
kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés).
7.	A Bizottság 2003. december 22-i 2003/124/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek a bennfentes információ meghatározása és közzététele, valamint a piaci
manipuláció meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról.
8.	A Bizottság 2003. december 22-i 2003/125/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek a befektetési ajánlások tisztességes ismertetése és az összeférhetetlenség
közzététele tekintetében történő végrehajtásáról.
9.	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a nyilvános vételi
ajánlatról.
10.	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök
piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.
11.	A Bizottság 2004. április 29-i 2004/72/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek az elfogadott piaci gyakorlatok, az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó
bennfentes információ fogalom meghatározása, a bennfentesek jegyzékének összeállítása, a vezetői
ügyletek bejelentése és a gyanús ügyletek bejelentése tekintetében történő végrehajtásáról.
12.	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott
piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági
követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról.
13.	Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/43/EK irányelve az éves és összevont
(konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK
tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül
helyezéséről.
14.	Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek
tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg).
15.	Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési
vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg).
16.	A Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei,
58
valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő
végrehajtásáról.
17.	A Bizottság 2007. március 8-i 2007/14/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett
értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények
harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó
részletes szabályok megállapításáról.
18.	A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési
adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.
19.	Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK
tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a
pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási
szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról.
20.	Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK,
2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK,
2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai
Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság)
és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő
módosításáról.
21.	Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/73/EU irányelve az értékpapírok
nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és
a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó
átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról.
22.	Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a
2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.
23.	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/51/EU irányelve (2014. április 16.) a 2003/71/EK és a
2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU
rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és
az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő
módosításáról.
24.	Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión
belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a
2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról.
25.	Az Európai Parlament és a Tanács 2013/50/EU irányelve (2013. október 22.) a szabályozott
piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági
követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az
értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló
2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2004/109/EK irányelv egyes
rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról szóló 2007/14/EK
bizottsági irányelv módosításáról.
26.	A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az
adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő
módosításáról.
27.	A piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet.
28.	Az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tényleges vagy lehetséges
megsértésének illetékes hatóságoknak történő bejelentéséről szóló, 2015. december 17-i 2015/2392
bizottsági végrehajtási irányelv.”
59
2. melléklet a 2016. évi
törvényhez
„1. melléklet a 2013. évi CXXXIX. törvényhez
I. Kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek
Az MNB és
a)	a befektetési alapkezelő között az általa kezelt befektetési alap tekintetében
aa)	a befektetési jegyek forgalomba hozatalával összefüggésben a
1.	nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁÉKBV értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye,
kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására, valamint a letétkezelői
szerződés hatálybalépésének jóváhagyására,
2.	nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ABA értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye,
kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására,
3.	nyilvános, nyílt végű ingatlanalap tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye és kiemelt
befektetői információi jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,
4.	nyilvános, zárt végű értékpapíralap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény
közzétételének engedélyezésére, a kezelési szabályzat jóváhagyására,
5.	nyilvános, zárt végű ingatlanalap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény
közzétételének engedélyezésére, kezelési szabályzat jóváhagyására, az ingatlanértékelő
megbízásának jóváhagyására,
6.	az ABAK által kezelt, más EGT-államban engedélyezett uniós ABA kollektív befektetési
értékpapírjainak Magyarországon lakossági befektetők számára történő forgalmazásának
engedélyezésére,
ab)	a befektetési alap nyilvántartásba vételére,
ac)	a befektetési alap nyilvántartásból való törlésére,
ad)	a befektetési alappal kapcsolatos megszűnési eljárás esetén az értékesítésre megállapított
határidő meghosszabbításának engedélyezésére,
ae)	az ÁEKBV-kel kapcsolatban
1.	a gyűjtő-ÁEKBV-nek a cél-ÁEKBV-be történő befektetésének engedélyezésére,
2.	a cél-ÁEKBV megszűnése esetén annak engedélyezése, hogy a gyűjtő-ÁEKBV egy másik cél-
ÁEKBV-be fektesse eszközeinek legalább 85 százalékát,
3.	a cél-ÁEKBV megszűnése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁEKBV módosítsa a
kezelési szabályzatát olyan módon, hogy nem gyűjtő ÁEKBV-ként működik tovább,
4.	a cél-ÁEKBV szétválása vagy másik ÁEKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére,
hogy a gyűjtő-ÁEKBV továbbra is a cél-ÁEKBV gyűjtő-ÁEKBV-je maradjon,
5.	a cél-ÁEKBV szétválása vagy másik ÁEKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére,
hogy a gyűjtő-ÁEKBV az egyesülés, illetve szétválás eredményeképp létrejött másik ÁEKBV
gyűjtő-ÁEKBV-je maradjon,
6.	a cél-ÁEKBV szétválása vagy másik ÁEKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére,
hogy a gyűjtő-ÁEKBV eszközeinek legalább 85 százalékát egy másik, nem az egyesülés vagy
szétválás eredményeképp létrejött cél-ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fektesse,
7.	a cél-ÁEKBV szétválása, egyesülése, megszűnése esetén a gyűjtő-ÁEKBV számára annak
engedélyezésére, hogy a Kbftv. 143. § (4) bekezdés b) pontja, valamint a Kbftv. 143. § (6) bekezdés
c)	pontja szerint nem gyűjtő-ÁEKBV-ként működjön tovább,
8.	a cél-ÁEKBV egyesülése vagy szétválása esetén a gyűjtő-ÁEKBV törlésére,
9.	annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁEKBV a tervezett egyesülés átvevő ÁEKBV-je legyen,
10.	annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁEKBV a tervezett szétválás után létrejövő ÁEKBV-k
egyikeként lényegében változatlanul működjön tovább,
11.	ha a cél-ÁEKBV a beolvadó ÁEKBV, és az egyesülés következtében a gyűjtő ÁEKBV az
átvevő ÁEKBV befektetőjévé válik, ezen befektetés jóváhagyására,
60
12.	annak engedélyezésére, ha a gyűjtő-ÁEKBV a szétválás eredményeként létrejövő olyan
ÁEKBV befektetővé válik, amely lényegesen különbözik a cél-ÁEKBV-től,
13.	a cél-ÁEKBV megszűnése esetén a gyűjtő-ÁEKBV nyilvántartásból való törlésére,
af)	egyebekben
1.	a nyilvános befektetési alap kezelési szabályzata módosításának engedélyezésére,
2.	a nyilvános befektetési alap átalakulásához készült tájékoztató jóváhagyására,
3.	a zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő átalakulásának engedélyezésére,
4.	a befektetési alap kezelése átadásának engedélyezésére,
5.	az ABA-k egyesülésének engedélyezésére,
6.	az ÁEKBV-k egyesülésének engedélyezésére,
7.	a Kbftv. 82. § (7) bekezdésében meghatározott körbe tarozó - ugyanazon befektetési alapkezelő
és letétkezelő által kezelt másik befektetési alap részalapjává válást jelentő - egyesülés
engedélyezésére,
8.	a kollektív befektetési forma, illetve annak részalapja szétválásának engedélyezésére,
9.	egyesülés esetén a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének
engedélyezésére,
10.	a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének meghosszabbítására,
11.	ingatlanértékelővel kötött szerződés és annak módosítása jóváhagyására,
12.	tájékoztató vagy alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,
13.	nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁEKBV esetében a letétkezelői szerződés
módosítása hatálybalépésének jóváhagyására,
b)	a letétkezelő között azon befektetési alap tekintetében, amellyel kapcsolatos letétkezelői
feladatok ellátására megbízással rendelkezik a
ba)	befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ha arra azért kerül sor, mert a befektetési
alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét az MNB
visszavonta,
bb)	befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ha arra azért kerül sor, mert az MNB kötelezte a
befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap
kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át,
c)	a kibocsátó vagy a szabályozott piacra bevezetést kezdeményező személy között a Tpt. 22. § (2)
és (5) bekezdésében meghatározott dokumentumban szereplő információknak a tájékoztatóban
foglalt információkkal való egyenértékűségével kapcsolatos döntés meghozatalára,
d)	a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését vagy az
értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy vagy
a forgalmazó között
da)	a kibocsátási tájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,
db)	az alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,
e)	a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését vagy az
értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy
között
ea)	a kibocsátási tájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére,
eb)	az alaptájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére,
f)	a Tpt. 23. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény, vagy az olyan
nemzetközi intézmény között, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama a tagja, az
ismertető közzétételének engedélyezésére,
g)	a helyi önkormányzat vagy az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata
között a helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata által
kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállama regionális
vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetve
szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített tájékoztató, hirdetmény közzétételének
engedélyezésére,
61
h)	a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó között a tájékoztató közzétételének
engedélyezésére,
i)	a zártkörű részvénytársasággá alakuló, értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozott kibocsátó
között a nyilvánosság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítésre,
j) a nem természetes személy ajánlattevő vagy az általa a Tpt. 68. § (4) bekezdése alapján megbízott
befektetési szolgáltató között
ja) az általuk tett nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására,
jb) az általuk tett és módosított nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására,
k) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója között a szabályozott információ
bejelentésére
vonatkozó eljárásban kizárólag elektronikus úton történhet a kapcsolattartás.
II.	Elektronikus kapcsolattartással érintett egyéb ügyek
Az MNB és
a)	a hitelintézet, a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi
vállalkozás, továbbá ezek magyarországi fióktelepe,
b)	a pénzügyi vállalkozás és a pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint a Hpt.
hatálya alá tartozó alkusz,
c)	a befektetési vállalkozás, a befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe és az árutőzsdei
szolgáltató,
d)	a biztosító, a biztosító magyarországi fióktelepe és a viszontbiztosító,
e)	a független biztosításközvetítő és a többes ügynök,
f)	a befektetési alapkezelő és magyarországi fióktelepe,
g)	a központi szerződő fél, a központi értéktár,
h)	a tőzsde,
i)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,
j) az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár és az önkéntes kölcsönös
önsegélyező pénztár,
k) a magánnyugdíjpénztár,
l) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe, pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepe
és az utalványkibocsátó, és
m) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény
között a 48. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ellenőrzési eljárásban elektronikus úton is
történhet a kapcsolattartás az MNB által elektronikus úton kézbesített irat tekintetében.”
62
3. melléklet a 2016. évi
törvényhez
A Kbftv. 8. melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A befektetési alapkezelő a telefonon történő panaszkezelés esetén biztosítja az ésszerű
várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A befektetési alapkezelő az ügyintézőjének - a
befektetési alapkezelő felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított - öt percen
belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben
általában elvárható.”
63
Általános indokolás
A törvényjavaslat célja a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás egyes elemeinek
felülvizsgálata, valamint egyes európai uniós jogi aktusok hazai jogba történő implementálása. E
célból a törvényjavaslat számos - hitelintézeti, tőkepiaci, biztosítási, nyugdíjpénztári területre
vonatkozó - jogszabály módosítását tartalmazza. Ehhez kapcsolódóan szükséges a pénzügyi
közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó egyes rendelkezések
módosítása is, így a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítására is sor kerül.
Részletes indokolás
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
Az 1. §-hoz
A pénztári vagyon- és letétkezelésre vonatkozó jogszabályi háttér hivatkozásainak pontosítása. A
kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló jogszabály szabályozza a pénztári vagyon 85 %-át kezelő befektetési
alapkezelők működését.
A 2. §-hoz
A tagi értesítések elektronikus iratként történő megküldése a pénztártag kérésére a jövőben csak
akkor lesz kötelező, ha az erre vonatkozó rendelkezést a pénztár alapszabálya tartalmazza.
A 3. §-hoz
Pontosító jellegű módosítás, az alapszabály módosításával, a szolgáltatások felvételével létrejövő
egészség- és önsegélyező pénztár a továbbiakban is köteles megőrizni az alapszabály módosítást
megelőző szolgáltatási körét. Így egyértelművé válik, hogy a tagság a korábban megszokott
szolgáltatásokhoz a pénztár átalakulása után is hozzájuthat. A jövőben egészség- és önsegélyező
pénztár alapítással is létrejöhet.
A 4. §-hoz
A tagszervezőkön keresztül belépett új pénztártagok tekintetében a pénztárak a működési tartalék
terhére, az általuk megállapított összegű tagszervezési díjat fizethetnek ki, azzal, hogy a
tagszervezőkön keresztül más pénztárba átlépő tagok után a pénztárak továbbra is csak a jelenlegi
díjkorlátnak megfelelő összegű díjat fizethetnek a tagszervezők részére. Kiemeljük, hogy
tagszervezésért díjazás továbbra is a tagsági jogviszony létrejöttétől számított két évig adható és a
visszaírásra a tagsági jogviszony létrejöttétől három évig van lehetősége a pénztárnak.
Az 5. §-hoz
A tagdíjfizetés szüneteltetésére vonatkozó szabályozás 2003. január 1-jén törlésre került az
önkéntes pénztári szabályozásból, azonban a pénztári piacon több pénztár gyakorlatában
fennmaradt a lehetőség. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a tag nem szüneteltetheti a
tagdíjfizetést, amely a pénztártag alapvető kötelezettsége.
64
A 6. §-hoz
Az egyes önkéntes pénztárak közötti átlépéseket néhány kivételtől eltekintve a szabályozás csak az
azonos típusú pénztárak között engedélyezi, a 2016-tól hatályos jogszabály-módosítások
eredményeképpen létrejött egészség- és önsegélyező pénztárak, valamint az egészségpénztárak,
illetve az önsegélyező pénztárak közötti átlépések jelenleg kifejezetten kimondva nem
megengedettek. A módosítások következtében a kivételek köre kibővülne ezekkel az átlépési
lehetőségekkel. Az új szervezeti forma, az egészség- és önsegélyző pénzár létrejöttével szükségessé
vált az átlépési szabályok harmonizációja.
A hatályos személyi jövedelemadó szabályozás alapján a tagok a belépést követő 10 év elteltével
juthatnak hozzá a nyugdíjszolgáltatáshoz adómentesen. Ez a nyugdíjkorhatárt betöltött tagokra is
érvényes. A javaslat alapján biztosított, hogy a tag a nyugdíjszolgáltatás adómentes
igénybevételéhez szükséges idő ismeretében dönthet az átlépésről.
A 7. §-hoz
A tagi értesítések elektronikus iratként történő megküldésének lehetőségét, annak igénylésére
vonatkozó eljárást a pénztár alapszabálya tartalmazza.
A 8. §-hoz
A jövőben az igazgatótanács, mint testület jogkörébe az ügyvezető és - amennyiben a pénztár
ügyvezetőt nem alkalmaz - a pénztár alkalmazottai feletti munkáltatói jogok közül a munkaviszony
létesítésére, megszüntetésére, illetve javadalmazásra vonatkozó jogosultság tartoznak. A napi szintű
operatív jellegű munkáltatói jogok gyakorlása az igazgatótanács elnökének jogkörébe kerül, így a
pénztárak napi működése egyszerűbb lehet.
A 9. §-hoz
A munkáltató által az ellenőrző bizottságba kijelölt tag jogállásának pontosításával a tisztség
keletkezésének, megszűnésének, valamint a kijelölt tagot megillető jogok és kötelezettségek
kerültek meghatározásra.
A 10. §-hoz
A Javaslat a panaszkezelésre vonatkozó szabályokat egészíti ki.
A 11 . §-hoz
Az önkéntes pénztári befektetési tevékenységet ellátó személy elnevezésére vonatkozó pontosító
javaslat.
A 12. §-hoz
A Javaslat pontosítja a végelszámolás során történő átlépésekre, kilépésekre vonatkozó
szabályozást.
A 13. §-hoz
A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártag nyugdíjszolgáltatására vonatkozó szabályozás pontosítása.
65
A 14. §-hoz
A pénztárak jelzése alapján a hitelintézetek nem tudják fogadni a hitel törlesztésének pénztár általi
teljesítését, mert kialakított eljárásrendjükbe ez a rendszer nem illeszkedik. A hitelintézetek
csoportos beszedési megbízással érvényesítik a hiteltörlesztő részletet, az adós számlájának
megterhelésével. Ezért a pénztári szolgáltatás igénybevétele csak akkor lehetséges, ha a kifizetés a
pénztártag részére történik. Ennek módjára akkor látunk lehetőséget, ha a hitelintézet a
törlesztőrészlet adós számlájáról való leemelését követően, a kiegyenlítésről igazolást állít ki a
pénztártag részére, mely alapján a pénztártag utólag, az igazolás pénztárhoz való benyújtásával
igényelheti a pénztári szolgáltatást.
A 15. §-hoz
Az egészségpénztárból egészség- és önsegélyező pénztárba történő átlépés lehetőségének
megteremtésével egyidejűleg szükséges az egyéni számla terhére igénybe vehető egyes önsegélyező
pénztári szolgáltatások esetében az egyéni egészségszámlára teljesített befizetések időpontjának
megadása. Ezen módosítással biztosítható, hogy a tagok az átlépést követően a befizetéseik
időpontjához igazodóan tudjanak önsegélyező pénztári szolgáltatásokat igénybe venni, anélkül,
hogy a 180 nap újbóli leteltét meg kellene várniuk. A tagi - fogyasztóvédelmi -, valamint az egyes
pénztárak közötti szabad átlépés biztosítása érdekében szükséges a fenti módosítás elfogadása.
A 16. §-hoz
Az Öpt. jelenleg hatályos rendelkezése úgy is értelmezhető, hogy a tevékenységi engedély
visszavonására csak akkor kerülhet sor, ha a súlyos jogszabálysértések és a felügyeleti határozatok
kötelezéseinek való meg nem felelés együttesen állnak fenn, miközben előfordulhat olyan helyzet
is, amikor a jogszabálysértések önmagukban olyan súlyosnak minősülnek, hogy a tagi érdekek
védelme érdekében nem késleltethető a tevékenységi engedély visszavonása egy olyan határozat
kiadásával, amelynek gyakorlatilag csak az lenne a célja, hogy formailag eleget tegyen az MNB a
jogszabályi előírás fentebb említett értelmezésének. Az MNB a jogalkotói szándéknak megfelelően
a gyakorlatban eddig is vagylagosként értelmezte ezt a két feltételt, azonban szükségesnek tartjuk
ennek olyan módon való megfogalmazását, hogy az minden kétséget kizáróan tükrözze ezt.
A 17. §-hoz
Az Öpt. nem határozza meg a pénztár működésében bekövetkezett súlyos veszélyhelyzet
kialakulása esetén az MNB által alkalmazható intézkedések körét. A módosítás alapján ilyen
helyzet bekövetkezte esetén az MNB - mérlegelési jogkörében - az Öpt. 65. §-ában foglalt
bármely intézkedést alkalmazhatja. Hasonló szabályozást tartalmaz a Bit. az ilyen helyzetbe került
biztosítók tekintetében.
A 18. §-hoz
Módosuló rendelkezések.
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása
A 19-23. §-hoz
66
A hitelintézetek forint lejárati összhangjának szabályozásáról szóló 20/2015. (VI. 29.) MNB
rendelet bevezeti a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatót (JMM), amely szerint a
jelzáloghiteleket legalább 15 százalékban hosszú lejáratú értékpapírokkal kell finanszírozni,
amelyek elsődlegesen jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevek lehetnek. A JMM
bevezetése csökkenti a hitelintézetek eszközeinek és forrásainak eltérő lejárati idejéből eredő
kockázatot. Az MNB rendeletnek történő megfelelés érdekében a hitelintézeteknek jelzáloghitel-
állományuk egy részét (legalább 15%-át) jelzálog-hitelintézettel kell refinanszíroztatniuk. A
jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (Jht.) egyes rendelkezései
akadályozzák a korábban létrejött jelzáloghitel állományok refinanszírozását. A JMM mutatóra
vonatkozó rendelkezés az MNB rendelet februárban elfogadott módosítása alapján 2016. október 1.
helyett 2017. április 1-jén lép hatályba. A refinanszírozás lehetőségének biztosítása érdekében
azonban a Jht. mielőbbi módosítása indokolt. A javasolt módosítás törli a refinanszírozás feltételei
közül az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó előírást, valamint a közjegyzői okiratba
foglalt egyoldalú kötelezettségvállalás esetén a jelzálog-hitelintézet követeléseinek kielégítésére
vonatkozó tűrési kötelezettséget. Az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó előírás törlésétől
függetlenül a jövőben, mind a jelzálog-hitelintézetek, mind a kereskedelmi bankok kiköthetik, ha
szükségesnek tartják. A szövegcserés módosítások egyértelművé teszik, hogy a refinanszírozás
időpontjában kell megfelelni a hitel tőkeösszegére vonatkozó egyes követelményeknek.
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása
A 24. §-hoz
A tagsági jogviszony megszűnésének időpontjára vonatkozó pontosító javaslat.
A 25. §-hoz
A pénztári szabályozás egységessége érdekében, illetve a jogszabályi környezet megváltozása miatt
szükségessé vált, a befektetési vezetővel szemben támasztott követelmények pontosítását tartalmazó
javaslat.
A 26. §-hoz
A hosszú távú, rendszerszerű működés érdekében a módosítás célja, hogy a pénztári
járadékszolgáltatás biztonsági tartalékául szolgáló saját tevékenységi tartalék mértéke a jövőben
igazodjon a pénztárt terhelő kötelezettségekhez, ezáltal a szolgáltatási tartalék figyelembe veszi a
közeljövőben aktuálissá váló járadékszolgáltatások mértékét is. A saját tevékenységi tartalék új
szabálya figyelembe veszi a pénztárak által már megképzett tartalékokat, így a szolgáltatási tartalék
fedezetéül a működési tartalék és a likviditási tartalék egy része figyelembe vehető.
A 27. §-hoz
A javaslat alapján a pénztár a jövőben - a vagyonkezelési tevékenység ellenértékével együttesen - a
tagok egyéni számlája tárgyévet megelőző év utolsó napján fennálló egyenlegének 0,3 százalékát
számolhatja el költségként. A javaslat célja a magánnyugdíjpénztári rendszer működésének hosszú
távú biztosítása.
A 28. §-hoz
A Javaslat a panaszkezelésre vonatkozó szabályokat egészíti ki.
67
A 29. §-hoz
A javaslat alapján a végelszámolás alatt álló pénztárból más pénztárba átlépő tagok tagsági
jogviszonya a vagyonfelosztási javaslat elfogadását követően az egyéni számlán nyilvántartott tagi
megtakarítás átutalásával egyidejűleg szűnik meg. Így biztosított, hogy a pénztár jogutód nélküli
megszűnéséhez kapcsolódó döntések meghozatalában a pénztárban a végelszámolás kezdő
időpontjában tagsággal rendelkező tagok is részt vehessenek.
A 30. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezést tartalmaz.
A 31. §-hoz
A javaslat szövegpontosító és a pénztári szektor egységes kezelését megvalósító rendelkezéseket
tartalmaz.
A 32. §-hoz
Hatályukat vesztő rendelkezések.
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
A 33. §-hoz
A piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet felhatalmazásán alapuló 2015/2392/EU
végrehajtási irányelv a rendelet tényleges vagy lehetséges megsértésének bejelentését szolgáló
eljárás kereteit szabályozza. A rendelkezés a másodszintű jogszabály átültetése miatt szükségessé
vált, új definíciók átültetését szolgálja.
A 34. §-hoz:
A Javaslat az első mondat szóhasználatához igazítja a rendelkezés további részeit, amennyiben
egyértelműsíti, hogy nem a kereskedelmi kommunikáció tervezete, hanem maga a kommunikáció
nyújtandó be a Felügyelethez, amelynek közzététele ennélfogva nem igényel felügyeleti engedélyt.
Ugyanakkor változatlan a Felügyelet joga a kommunikáció utólagos megtiltására, amely
jogosultság pontosítást is tartalmaz a további nyilvános közlés tiltási lehetősége vonatkozásában.
A 35. §-hoz:
A hatályos tőkepiaci törvény rendelkezik arról, hogy ha az értékpapír forgalomba hozatala a
befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú (ezekre több példát is felsorolva, de a
Felügyelet számára egyéb, nem előrelátható szempontok figyelembevételére is lehetőséget hagyva),
a Felügyeletnek köteleznie kell a kibocsátót ennek - a tájékoztató elején, valamint a kereskedelmi
kommunikációjában - a feltűnő módon történő feltüntetésére. A Javaslat a releváns rendelkezést
pontosítja akként, hogy némileg diverzifikált megközelítést alkalmazva két külön kategóriát vezet
be a kockázatosságra (fokozottan kockázatos, kiemelten kockázatos). Ez azonban érdemi változást
nem jelent, a módosítás az eddig alkalmazott rendszerhez képest nem hordoz többlettartalmat: az
68
elhatárolások alapját adó adatok most is részei a tájékoztatónak, csupán szabatosabb, követhetőbb
értékelési szempontrendszert állít fel.
A 36. §-hoz
A jelenleg hatályos szabályozás nem tartalmaz semmilyen kifejezett rendelkezést az elektronikus,
online jegyzés tekintetében, holott egyértelmű piaci igény tapasztalható e tekintetben. A módosítás
egyértelműsíti, hogy a jegyzés történhet elektronikus formában is, amelynek részleteit a
tájékoztatónak kell tartalmaznia. Mivel a tájékoztatót a Felügyelet jóváhagyja, így biztosítható,
hogy a Felügyelet az általa nem megfelelőnek tartott, vagy nem kellő részletességgel leírt
elektronikus jegyzési módot ne engedélyezze.
A 37. §-hoz
A módosítás a jogalkalmazási bizonytalanságok tisztázása érdekében egyértelműen rögzíti, hogy a
forgalomba hozatali eljárás lezárultával az eredmény nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban a
Tpt. 32. §-át nem kell alkalmazni.
A 38. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a tőkepiaci törvény releváns intézkedéseit a vonatkozó uniós szabályozási
keretek figyelembevételével szükséges alkalmazni.
A 39. §-hoz
A 2015/2392/EU végrehajtási irányelv átültetésekor figyelembe kell venni a panaszok és közérdekű
bejelentések definícióját tartalmazó, azok kezelésének általános szabályait rögzítő hazai rezsim, a
panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény rendelkezéseit. A
módosítás kimondja, hogy a Tpt. speciális, a jogsértések bejelentését szabályozó rendelkezései
kiegészítik, illetve felülírják a fent hivatkozott törvény általános jellegű szabályait.
A módosítás ezután lefekteti a jogsértések bejelentését szolgáló eljárások kereteit. Többek között
rögzíti a Felügyeletnek a bejelentéseket kezelő munkatársak kijelölésére vonatkozó kötelezettségét,
valamint a kijelölés részletszabályait. Felsorolja a Felügyelet honlapján az eljárás kapcsán
közzéteendő információkat, külön részletezve a jogsértések bejelentését szolgáló eljárás leírásának
kötelező tartalmi elemeit. Végül a módosítás kulcsfontosságú része, hogy mind a munkaszerződés
alapján foglalkoztatott bejelentő személyek, mind pedig a bejelentett személyek védelméről
rendelkezik.
A 40. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, a befektető-kártalanítás kapcsán a nem megállapítható követelés esetén
a bírósági határozatra vonatkozó rendelkezést egyértelműsíti.
A 41. §-hoz
A Javaslat tisztázza, hogy a Befektető-védelmi Alappal kapcsolatos operatív feladatokat az
Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettesének irányításával az Országos
Betétbiztosítási Alap elkülönített munkaszervezete végzi. Rendelkezik továbbá arról, hogy a
Befektető-védelmi Alap igazgatósági ülésein az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető
igazgatója tanácskozási joggal részt vehet.
69
A 42. §-hoz
A Javaslat pontosítja és kiegészíti a Befektető-védelmi Alap igazgatóságának feladatait.
A 43. §-hoz
A KKV-k tőkepiaci beágyazottságának növelése érdekében - összhangban az európai és régiós
piacokon indult kezdeményezésekkel - a Javaslat biztosítja, hogy a tőzsde a KKV-k igényeire
specializálódott alpiacokat, így zártkörű finanszírozási platformot és ún. crowdfunding platformot is
működtethessen.
A Javaslat nevesíti, hogy a tőzsde - a tőzsdei tevékenységet kiegészítő tevékenysége keretében - a
kibocsátók tőzsdére lépését segítő tanácsadói tevékenységet is végezhet. E tevékenység végzése
ösztönözheti a tőzsdei bevezetést és csökkentheti a leendő tőzsdei vállalatokra nehezedő
adminisztratív terheket.
A 44. §-hoz
A Javaslat biztosítja annak lehetőségét, hogy a tőzsde is előírhassa a leendő és meglévő kibocsátói
számára a jó üzleti hírnév meglétét.
A 45. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz.
A 46. §-hoz
Tekintettel a vonatkozó európai uniós szabályozás (909/2014/EU rendelet) másodszintű
szabályainak megjelenésével kapcsolatos bizonytalanságokra, szükségessé vált az elszámol óházra
vonatkozó átmeneti rendelkezés módosítása.
A 47. §-hoz
Szövegcserés, pontosító jellegű módosítások.
A 48. §-hoz
Hatályukat vesztő rendelkezések.
A 49. §-hoz
Jogharmonizációs kaluzula.
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása
Az 50. §-hoz
A jövőben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagja is igényelheti a részére megküldendő
dokumentumok elektronikus irat formájában történő megküldését.
Az 51. §-hoz
70
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekhez csatlakozó önfoglalkoztató a jövőben a
csatlakozó foglalkoztatóval esik egy tekintet alá.
Az 52. §-hoz
A foglalkoztató nyugdíjszolgáltató intézmény jogászára vonatozó részletes szabályozás. A
rendelkezésekben foglaltaknak a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények 2019. január 1-jétől
kötelesek megfelelni.
Az 53. §-hoz
A Javaslat a panaszkezelésre vonatkozó szabályokat egészíti ki.
Az 54. §-hoz
A javaslat értelmében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonkezelési tevékenység
irányítására olyan büntetlen előéletű befektetésekért felelős vezetőt köteles alkalmazni, aki
szakirányú felsőfokú végzettséggel (egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási,
közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetőleg könyvvizsgálói végzettség), értékpapír
forgalmazásra feljogosító szakmai vizsgával és legalább három év szakmai gyakorlattal
rendelkezik.
Az 55. §-hoz
A jövőben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények letétkezelését az Európai Unió más
tagállamában székhellyel rendelkező letétkezelő is elvégezheti. A Javaslat a 41/2003/EK irányelv
rendelkezéseivel való összhangot biztosítja.
Az 56. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.
Az 57. §-hoz
Jogharmonizációs klauzula.
Az 58. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezések.
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
Az 59. §-hoz
Az általános szabály szerint az ügyfél részére vezetett ügyfélszámla, értékpapírszámla fölött az
ügyfél képviselőjeként a befektetési vállalkozás munkavállalója nem rendelkezhet. E tilalom alól a
befektetési vállalkozás munkavállalója az eddigi kivételek fennállása mellett akkor is mentesíthető,
ha a Ptk. szerinti közeli hozzátartozójának számlája feletti rendelkezésre meghatalmazása van.
71
A 60. §-hoz
A hitelintézetekre vonatkozó szabályozással összhangban a Javaslat biztosítja az értékpapírtitok
alóli felmentés lehetőségét a befektetési vállalkozás ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással
összefüggésben a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékű adatközlés esetében.
A 61. §-hoz
A Javaslat a befektetési szolgáltatók panaszkezelési eljárására vonatkozó pontosításokat tartalmaz.
A 62. §-hoz
A Javaslat pontosítja a felszámolási eljárás során követendő eljárást vitatott tulajdoni igény
felmerülése esetén.
A 63. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezés.
A 64. §-hoz
A módosítás a felügyeleti szankciók kapcsán a vezető állású személyek és az alkalmazottak
felelősségére vonatkozó rendelkezéseket egyértelműsíti.
A 65. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezések.
A 66. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
A 67. §-hoz
A Javaslat összefügg a kártérítési összeghatárok felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezésekkel.
Az euróban megadott összegek forintban történő meghatározására mondanak ki rendelkezéseket az
egyes irányelvi értékhatárok hazai alkalmazhatósága érdekében.
A 68. §-hoz
A Javaslat a peres, nemperes vagy egyéb eljárások következtében bekövetkező érdekmúlás esetére
meghatározza a biztosítási kötelezettség kezdetét.
72
A 69. §-hoz
A Javaslat a peres, nemperes vagy egyéb eljárások következtében bekövetkező érdekmúlás esetére
meghatározza a szerződés megszűnését.
A Javaslat annak az egyértelműsítésére szolgál, hogy amennyiben az üzemben tartó személyének az
okmányokban és a nyilvántartásban történő változása jogutódlás miatt következik be, akkor nem
következik be érdekmúlás a biztosítás szempontjából.
A 70. §-hoz
A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009/103/EK
irányelv rendelkezései szerint a kártérítési összeghatárokat ötévente felül kell vizsgálni az európai
fogyasztói árindexszel (EICP) összhangban. A kiigazított összegeket az Európai Bizottság
közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Javaslat a kiigazított összegek törvényi
módosítását szolgálja.
A 71. §-hoz
A Javaslat a peres, nemperes vagy egyéb eljárások következtében bekövetkező érdekmúlás esetére
meghatározza a kockázatviselés megszűnését.
A 72. §-hoz
A Javaslat a fedezetlenségi díj kiszámításával kapcsolatban rögzíti, hogy az alapjául szolgáló
fedezetlenségi időtartam legfeljebb öt év lehet.
A 73. §-hoz
A Javaslat annak az egyértelműsítésére szolgál, hogy a Kártalanítási Számla kezelőjét a 34. §-ban
meghatározott egyes esetkörökhöz hasonlóan megilleti a visszkereseti jog, tekintve, hogy a
rendelkezés alkalmazása során nem volt korábban egységes joggyakorlat.
A 74. §-hoz
A Javaslat célja, hogy a károsult ügyfél a saját biztosítójától kaphassa meg a károkozó
felelősségbiztosítójának a nevét és a biztosítási szerződés kötvényszámát. Ezáltal a károsult
egyszerűbben juthat hozzá a kárrendezéshez szükséges alapvető adatokhoz. Garanciális szabály,
hogy az adatkérés csak a károsult meghatalmazása alapján, és csak a kárrendezés érdekében
valósulhat meg.
A 75. §-hoz
A Javaslat célja annak a megvalósítása, hogy a más tagállamban felhasználható kárelőzményi
igazolásokat a Kártörténeti Nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szerv is kiállíthassa.
A 76. §-hoz
A Javaslat a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 168. §-ával való
összhang megvalósítását biztosítja.
A 77. §-hoz
73
A Javaslat pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
A 78. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
A 79. §-hoz
A Javaslat új fogalomként definiálja a fizetési számla váltását.
A 80. §-hoz
Fizetési számla vezetésére irányuló keretszerződésnek más - fizetési számlákhoz nem kapcsolódó -
szolgáltatásokkal csomagban történő ajánlása esetén indokolt az egyéb szolgáltatások díjairól is
tájékoztatást nyújtani, ha ezen szolgáltatások külön is igényelhetőek.
A 81. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a fizetési számla váltásához kapcsolódó szolgáltatást - jogszabályban
meghatározott feltételek teljesülése esetén - valamennyi, fogyasztónak fizetési számlát vezető
pénzforgalmi szolgáltató köteles biztosítani.
A 82. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezések kiegészítése a számlaváltás lehetőségének jogszabályi rögzítésének,
valamint az átlátható díjstruktúra megteremtésének érdekében.
A 83. §-hoz
A törvényben használt fogalmakat indokolt a végrehajtási rendeletekre is kiterjeszteni.
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása
A 84. §-hoz
Az árukapcsolásra vonatkozó rendelkezés módosítása biztosítja, hogy az a hitelező is előírhassa a
fogyasztó részére a jelzáloghitel törlesztését szolgáló fizetési számla nyitását, amelyik nem
rendelkezik pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedéllyel.
A 85. §-hoz
A módosítás pontosítja az idegen pénznemben fennálló tartozás meghatározását annak
egyértelművé tétele érdekében, hogy a hitel igénylésekor kell vizsgálni az arra vonatkozó feltételek
fennállását és ennek megfelelően tud a hitelező rendelkezni az adott hitelnél a fogyasztó
árfolyamkockázatának csökkentését biztosító megoldásról.
74
A 86. §-hoz
A hiteltartozás pénznemének átváltása esetére vonatkozó kamatszabály módosítása a visszaélések
elkerülését szolgálja.
A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény
módosítása
A 87. §-hoz
A törvény módosítása azért szükséges, mert adott esetben az önmagában pénzügyi
konglomerátumnak nem minősülő csoportra is indokolt kiterjeszteni a kiegészítő felügyeletet.
A 88. §-hoz
Pontosító rendelkezés.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
A 89. §-hoz
Jogharmonizációs klauzula.
A 90. §-hoz
A Javaslat a nem kötelező elektronikus kapcsolattartást vezeti be bizonyos ellenőrzési eljárásokban
bizonyos szervezetek vonatkozásában.
A 91. §-hoz
A Javaslat az ügyintézési határidőre állapít meg rendelkezéseket.
A 92. §-hoz
A Javaslat a rendkívüli célvizsgálattal kapcsolatban állapít meg pontosító rendelkezéseket.
A 93. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az elnök mellett az alelnök is kijelölhesse azt a személyt, amely
jogosult a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek igazgatósági ülésein,
közgyűlésein, ügyvezető testületének és a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein
jelen lenni.
A 94. §-hoz
A Javaslat a helyszíni ellenőrzés szabályaival összefüggésben kiegészíti a másolatkészítés
szabályait a tárhelyszolgáltató által tárolt adatok vonatkozásában.
A 95. §-hoz
75
A Javaslat a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a
2009/22/EK irányelv módosításáról szóló 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv miatt
szükséges fogalmakat állapítja meg.
A 96. §-hoz
A Javaslat a fogyasztóvédelemről szóló törvény mintájára előírja, hogy az MNB bírságot szab ki, ha
a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában a szolgáltató nem tesz eleget az együttműködési
kötelezettségének. Erre azonban a szolgáltatót előre figyelmeztetni kell, és kimentés is lehetséges a
mulasztás esetén.
A 97. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, a rendelkezés hatályát határozza meg.
A 98. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület tagjairól a testület elnöke listát vezet,
továbbá meghatározza ennek tartalmát.
A 99. §-hoz
A Javaslat a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a
2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket, továbbá a fogyasztói jogviták alternatív
rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló
2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv miatt szükséges módosításokat állapít meg.
A 100. §-hoz
A Javaslat a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a
2009/22/EK irányelv módosításáról szóló 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv miatt
szükséges módosításokat állapít meg.
A 101 . §-hoz
A Javaslat a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a
2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket, továbbá a fogyasztói jogviták alternatív
rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló
2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv miatt szükséges módosításokat állapít meg.
A 102. §-hoz
A Javaslat pontosítja az eljárás megszüntetésére vonatkozó szabályokat az elutasítási indokokkal
történő összhang érdekében.
A 103. §-hoz
A Javaslat a kötelezést tartalmazó határozat eseteit egészíti ki az egymillió forintot meg nem haladó
ügyértékű ügyekben is, arra az esetre, ha nem tett a szolgáltató alávetési nyilatkozatot.
76
A 104. §-hoz
A Javaslat új alcímet állapít meg.
A 105. §-hoz
A Javaslat a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a
2009/22/EK irányelv módosításáról szóló 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv miatt
szükséges módosításokat állapít meg a Pénzügyi Békéltető Testület beszámolójával
összefüggésben.
A 106. §-hoz
A Javaslat a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a
2009/22/EK irányelv módosításáról szóló 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv miatt
szükséges módosításokat állapít meg.
A 107. §-hoz
A Javaslat pontosítja a már meglévő szabályozást.
A 108. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezést állapít meg.
A 109. §-hoz
A Javaslat jogharmonizációs rendelkezéseket állapít meg.
A 110. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű.
A 111 . §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A 112. §-hoz
A Javaslat a melléklet módosítását célozza.
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
A 113. §-hoz
A számlaváltás kezdeményezhetősége okán szükséges a fizetési titokra vonatkozó szabályozás
pontosítása.
A 114. §-hoz
77
A Javaslat a panaszkezelési eljárásra vonatkozó pontosításokat tartalmaz.
A 115. §-hoz
Pontosító rendelkezés.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
A 116. §-hoz
A közösségi támogatások közvetítésén túl a pénzügyi intézmények számára az állami támogatások
közvetítésének üzletszerű végzését is indokolt megengedni.
A 117. §-hoz
A közvetítő tevékenységi engedélyének visszavonási lehetőségét indokolt kiegészíteni azzal is, ha a
közvetítő nem a hitelintézeti törvény hatálya alá tartozó személy által végezhető tevékenységet
végez jogosulatlanul.
A 118. §-hoz
A tevékenységi engedély visszavonását követően engedményezett követelések beszámításának
tilalmazását indokolt kiegészíteni arra az esetre is, ha a visszavonást a szövetkezeti hitelintézetek
integrációs szervezetéből történő kizárás indokolja.
A 119. §-hoz
A közvetítői alvállalkozók bejelentési kötelezettsége okán szükséges kiegészítés. A közvetítői díj
fogyasztónak minősülő ügyfelek védelme érdekében történő korlátozásával összhangban szükséges
a Hpt. közvetítői díjra vonatkozó definíciójának a módosítása.
A 120. §-hoz
A közvetítői alvállalkozók bejelentési kötelezettsége okán szükséges kiegészítés. A közvetítői díj
fogyasztónak minősülő ügyfelek védelme érdekében történő korlátozásával összhangban szükséges
a Hpt. közvetítői díjra vonatkozó definíciójának a módosítása.
A 121 . §-hoz
A számlaváltás kezdeményezhetősége okán szükséges a banktitokra vonatkozó szabályozás
pontosítása.
A 122. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezés.
A 123. §-hoz
78
A Javaslat arról rendelkezik, hogy az OBA ügyvezető igazgató-helyettese, aki a Befektető-védelmi
Alappal kapcsolatos operatív feladatok végrehajtását irányítja, tanácskozási joggal részt vehet az
OBA igazgatótanácsának ülésein.
A 124. §-hoz
A Javaslat pontosítja és kiegészíti az OBA igazgatótanácsának feladatait.
A 125. §-hoz
Az OBA és a BEVA operatív és szakmai irányításának elhatárolása miatt szükséges pontosítás.
A 126. §-hoz
A módosítás kiegészíti a betétbiztosítási díj meghatározásának szabályait az Európai Bankhatóság
tájékoztatására vonatkozó rendelkezéssel az Európai Unió betétbiztosítási rendszerekről szóló
2014/49/EU irányelv előírásának megfelelően.
A 127. §-hoz
A fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében indokolt annak biztosítása is, hogy az
üzletszabályzatok módosítását megelőzően hatályos szabályzatok is rendelkezésre álljanak.
A 128. §-hoz
A Javaslat egyrészt kimondja, hogy az EGT-államban tartózkodásra jogosult fogyasztóval szemben
állampolgárság vagy tartózkodási hely alapján nem lehet megkülönböztetést alkalmazni a fizetési
számla-szerződés megkötése és vezetése tekintetében, másrészt az érintett hitelintézeteket
alapszámla biztosítására is kötelezi.
A 129. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a hitelintézetek legalább kétévente felülvizsgált stratégiával rendelkezzenek
az általuk nyújtott pénzügyi szolgáltatási szerződések fogyatékos személyek általi egyenlő esélyű
hozzáférés lehetőségének elősegítésére.
A 130. §-hoz
A Javaslat a panaszkezelési eljárásra vonatkozó pontosításokat tartalmaz.
A 131 . §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés kiegészítése.
A 132. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezések.
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
79
A 133. §-hoz
A rendelkezés egyértelműsíti a kezelési szabályzat módosítására vonatkozó rendelkezéseket.
A 134. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezések.
A 135. §-hoz
A befektetők számára elérhető információ áttekinthetőségének elősegítése érdekében szükséges az
összevont kezelési szabályzat, illetve az összevont tájékoztató alkalmazási lehetőségének törlése.
A 136. §-hoz
A Javaslat a panaszkezelési eljárásra vonatkozó pontosításokat tartalmaz.
A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása
A 137. §-hoz
A hitelezői feltőkésítéshez kapcsolódó egyértelmű jogalkalmazás érdekében szükséges a fedezett
kötelezettség fogalmának meghatározása.
A 138. §-hoz
A törvény belső koherenciája miatt szükséges szövegpontosítás.
A 139. §-hoz
A vagyonértékesítés, mint szanálási eszköz hatékony alkalmazhatóságának biztosítása érdekében
szükséges annak egyértelmű rögzítése, hogy a hatóság határozatához nincs szükség más személy
egyetértésére, ide nem értve azt az esetet, ha az átruházás egyidejűleg befolyásoló részesedés
szerzését is eredményezi.
A 140. §-hoz
Az áthidaló intézmény, mint szanálási eszköz hatékony alkalmazhatóságának biztosítása érdekében
szükséges annak egyértelmű rögzítése, hogy a hatóság határozatához nincs szükség más személy
egyetértésére.
A 141 . §-hoz
Az eszközelkülönítés, mint szanálási eszköz hatékony alkalmazhatóságának biztosítása érdekében
szükséges annak egyértelmű rögzítése, hogy a hatóság határozatához nincs szükség más személy
egyetértésére.
Ezen felül egyértelműsíti, hogy a szanálási vagyonkezelőre ruházott eszközök, források értékesítése
nem a szanálási feladatkörében eljáró MNB közigazgatási hatósági döntésének függvénye.
80
A 142. §-hoz
Az eszközelkülönítés alkalmazásával összefüggő befolyásoló részesedés szerzésének,
betétállomány átruházásának az engedélyezésére indokolt a vagyonértékesítésre vonatkozó
szabályrendszer analóg alkalmazása.
A 143. §-hoz
A szanálási feladatkörében eljáró MNB üzletmenet folytonosságot biztosító intézkedésének
megtételére vonatkozó jogosultság tekintetében a jogalkalmazás kiszámíthatóbbá tételének
biztosítása.
A 144. §-hoz
A Javaslat pontosítja a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a szanálás alá vont intézmény
felett gyakorolt tulajdonosi és irányítási jogosultságok időbeli, tárgybeli és módszerbeli korlátait.
A 145. §-hoz
Szükséges annak egyértelmű rögzítése, hogy a szanálási biztos a szanálási célok és a szanálási
intézkedések érvényre juttatása érdekében fejti ki a tevékenységét.
A 146. §-hoz
A szanálási eljárásra vonatkozó törvényi alapkövetelmény, hogy egyetlen tulajdonos vagy hitelező
sem viselhet annál nagyobb - a szanálási intézkedések alkalmazásával közvetlenül összefüggő -
veszteséget, mint amelyet akkor viselt volna, ha az intézményt felszámolják. Ezen elvnek a
megfelelő érvényesülése érdekében szükséges, hogy az elvhez kapcsolódó szabályok pontos és a
szabályozás céljával összhangban álló megfogalmazására kerüljön sor.
A 147. §-hoz
Szövegpontosító javaslat
A 148. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezés.
A 149. §-hoz
A vagyonértékesítéssel potenciálisan érintett egyes szerződésekre még a régi polgári törvénykönyv
vonatkozik.
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
A 150. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű.
81
A 151-152. §-hoz
A Bit. módosítások ezen, meghatározott köre az ügyfélvédelmet erősíti (befektetéshez kapcsolódó
életbiztosítás esetén minimum befektetési összegek meghatározása; költségek átláthatóságának
követelménye; közvetítők biztonságosabb működését célzó rendelkezések).
A 153. §-hoz
A Javaslat azt hivatott szolgálni, hogy a közlekedési igazgatási hatóság és a KEK KH közvetlenül
lekérdezhesse a biztosítóknál található kötvény-adatokat annak érdekében, hogy
járműnyilvántartásban nem szereplő - ideiglenes rendszámtáblát viselő - egyes járművek esetében
is hatékonyabban kikényszeríthető legyen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások megkötése,
továbbá az ezzel kapcsolatos visszaélések kiszűrése megvalósulhasson.
A Javaslat hiánypótló jelleggel megteremti a biztosítási titok kiadásának a lehetőségét a
mezőgazdasági biztosításokkal kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező szervek számára.
A 154-155. §-hoz
A Javaslat a veszélyközösség érdekében történő állományátruházással összefüggésben határoz meg
kiegészítő szabályokat, amelyek azt hivatottak szolgálni, hogy az ilyen intézkedéssel érintett
ügyfeleket - az intézkedés sikertelensége esetén - ne érje hátrány.
A 156. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű.
A 157. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez kötött egyes jogokkal
kapcsolatban fogalmaz meg szabályokat.
A 158. §-hoz
A biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló
2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről szóló (EU)
2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet kizárni rendeli a különleges célú gazdasági egység
partnere általi kezdeményezést a felszámolási eljárás megindítására. Az ezzel való összhang
érdekében szükséges a módosítás.
A 159. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű.
A 160. §-hoz
A Javaslat a Felügyelet proaktív tevékenységére fogalmaz meg kiegészítő szabályokat az
intézkedési tervvel kapcsolatban, továbbá a különleges célú gazdasági egységekkel kapcsolatos
intézkedésekre állapít meg kiegészítő szabályokat.
A 161. §-hoz
82
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a tevékenységi engedély visszavonása után a biztosítási
szerződéseket teljesíteni kell, mindaddig, amíg azok bármely okból (felmondás, közös megegyezés,
vagy felszámolás elrendelése stb.) meg nem szűnnek. Nem minősül tehát a biztosító által vállalt
kötelezettség növelésének a szerződés teljesítése, tekintve, hogy a kockázat elvállalásakor a
biztosító e kötelezettség felmerülésével számolhatott.
A 162. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, terminológiai változások miatti módosítást tartalmaz. E mellett a
felügyeleti díj mértékét változtatni szükséges annak érdekében, hogy a fizetési kötelezettség a
korábbihoz hasonló szinten kerüljön megállapításra a terminológia változás miatt bekövetkező
vetítési alap változása okán.
A 163. §-hoz
A Javaslat a többes ügynök függő biztosításközvetítői jellegéhez igazodóan rendezi a díj
megfizetésének törvényi vélelmét.
A 164-165. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, a felügyeleti jogalkalmazást könnyíti.
A 166. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, a felügyeleti jogalkalmazást könnyíti. Egyértelműen rögzíti, hogy a
nyilvántartási szám az aktív biztosításközvetítőkhöz kapcsolódik, és nem életre szóló jelleggel kerül
megállapításra.
A 167. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, a többes ügynöki felelősségbiztosítási követelményhez kapcsolódik.
A 168. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezések.
A 169. §-hoz
Átmeneti jellegű rendelkezések.
A 170. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezések. Emellett - ügyfélvédelmi szempontból - a közvetítők
biztonságosabb működését célzó és a kezdeti jutalék szintjének távlati, lépcsőzetes, mértékletes
csökkentését biztosító rendelkezéseket fogalmaz meg a Javaslat.
A 171. §-hoz
Hatályukat vesztő rendelkezések.
83
A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló
2015. évi CCXIV. törvény módosítása
A 172. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezés.
A 173. §-hoz
A Javaslat pontosítja és kiegészíti az igazgatóság feladatait.
Záró rendelkezések
A 174. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
A 175.§-hoz
Az uniós jogi aktusoknak való megfelelésről szól.
84