﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10311. számú
törvényjavaslat
egyes honvédelmi tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Dr. Simicskó István
honvédelmi miniszter
Budapest, 2016. április
1
2016.	évi ... törvény
egyes honvédelmi tárgyú törvények módosításáról
1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
1.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
44/A. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Magyar Honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében
végrehajtási rendelet a honvédségi feladatok ellátásával összefüggésben, az Mt. 143. és 144. §-
a szerinti pótlék helyett napi átalány illetménypótlékot is megállapíthat.”
2.	§
(1)	A Kjt. 85. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően felhatalmazást kap]
„e) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a Magyar Honvédségnél foglalkoztatott
közalkalmazottak részére, a honvédségi feladatok ellátásával összefüggésben biztosítható napi
átalány illetménypótlékra való jogosultsággal kapcsolatos szabályokat,”
[az általa irányított, a (2) és (3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények
(munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg.]
(2)	A Kjt. 85. § (5) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően felhatalmazást kap]
„l) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a vezető állású munkavállalóval betöltendő
vezetői munkaköröket,”
[az általa irányított, a (2) és (3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények
(munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg.]
(3)	A Kjt. 85. § (7) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy)
„c) az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó egészségügyi, köznevelési,
kutatási, valamint közművelődési és közgyűjteményi intézmények, illetve a más költségvetési
szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg
a honvédségi feladatok ellátásával összefüggésben biztosítható napi átalány illetménypótlékra
való jogosultsággal kapcsolatos szabályokat.”
2
2.	Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve
módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása
3.	§
(1)	Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve
módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 9. § (3) bekezdés e)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának:]
„e) a magánszemélyt megillető, felmondási időre járó juttatás és végkielégítés, valamint
a Hjt. szerinti visszailleszkedési támogatás egésze, feltéve, hogy a munkavégzésre irányuló
jogviszony csoportos létszámcsökkentés következtében szűnik meg, azzal, hogy csoportos
létszámcsökkentésnek minősül a Hjt. 64. § (1)-(3) bekezdése szerint végrehajtott felmentés is.”
(2)	A Különadó tv. 9. § (2) bekezdésében a „továbbá a szerződéses katonák leszerelési
segélyét,” szövegrész helyébe az „a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a
továbbiakban: Hjt.) 247/E. § (3) bekezdés b) pontja szerint kifizetett szerződéses legénységi
állományú katonák visszailleszkedési támogatását,” szöveg lép.
3.	A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
4.	§
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 4/A. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„4/A. § (1) A köztársasági elnök a miniszter előterjesztésére az Alaptörvény 9. cikk (4)
bekezdés e) pontjában meghatározott hatáskörében dönt
a)	az első tábornoki rendfokozatba történő kinevezésről, ideértve a határozott időre
szóló és a kötelező várakozási idő letelte előtti kinevezést is, és
b)	tábornok magasabb tábornoki rendfokozatba történő előléptetéséről, ideértve a
határozott időre szóló előléptetést is.
(2)	A köztársasági elnök a miniszter előterjesztésére az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés
j) pontjában meghatározott hatáskörében dönt
a)	hivatásos szolgálati viszony létesítéséről tábornok esetén,
b)	tábornok szolgálati viszonyának megszüntetéséről,
c)	tábornok szolgálati viszonya megszűnésének megállapításáról,
d)	tábornokkal szemben a 147. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti fenyítés
kiszabásáról,
e)	tábornokkal szemben méltatlanság megállapításáról,
f)	tábornok szolgálaton kívüli állományba vételéről és annak megszüntetéséről,
g)	tábornok hivatásos állományba visszavételéről, és
h)	a nyugállományú tábornok egyenruha viselésének, illetve rendfokozat használatának
megvonásáról.
(3)	A köztársasági elnök a (2) bekezdésben foglaltak teljesítését megtagadja, ha a
jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az
államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné.”
3
5. §
A Hjt. 6. és 7. alcíme helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„6. Az alaki kötöttség
7.	§ (1) A jognyilatkozatot írásba kell foglalni.
(2)	A (3) bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot
akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére,
a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására
alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.
(3)	A nyilatkozattevő személyének (2) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges
a nyilatkozattevőnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus aláírása vagy minősített elektronikus aláírása.
(4)	A szolgálati viszony létesítésével, a miniszteri rendeletben meghatározott esetben a
szolgálati viszony módosításával, továbbá a szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos
jognyilatkozat, a fegyelmi, a méltatlansági vagy kártérítési ügyben hozott határozat, a
sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére
irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás a munkáltatói jogkört gyakorló részéről
elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható.
(5)	A (4) bekezdés szerint elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói
jogkört gyakorló miniszteri rendeletben kijelölt képviselője öt napon belül záradékolással
hiteles papír alapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult
személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az
alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. Az állomány tagjával a papír
alapú kiadmányt kell közölni.
(6)	Többoldalú jognyilatkozat esetén, ha a munkáltatói jogkört gyakorló az iratot a (4)
bekezdés szerint elektronikusan írja alá, az akarategységet hitelesen tükröző kiadmány az a
papír alapú kiadmány, amely a munkáltatói jogkör gyakorlójának legalább fokozott biztonságú
aláírását tartalmazó elektronikus iratról - az (5) bekezdés rendelkezései alapján - készült és
egyidejűleg tartalmazza az iratot nem elektronikusan aláíró személy aláírását is.
(7)	A munkáltatói jogkört gyakorló döntését - a teljesítményértékelés, a fegyelmi, a
méltatlansági és a kártérítési határozatok kivételével - miniszteri rendeletben meghatározott
módon döntési lapon is meghozhatja. A döntési lapra a 10-12. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(8)	A jognyilatkozatot meg kell indokolni. Az indokolási kötelezettséget a munkáltatói
jogkört gyakorló jognyilatkozata esetén e törvény, az állomány tagjának jognyilatkozata esetén
jogszabály kizárhatja.
(9)	A jogorvoslat módjára és határidejére a munkáltatói döntésben utalni kell. Ha törvény
alapján bírósági eljárásnak van helye, a jogorvoslatról való tájékoztatásnak tartalmaznia kell az
eljáró bíróság és az alperes megnevezését, a jogorvoslat előterjesztésére nyitva álló határidőt,
valamint azt a felhívást, hogy a keresetlevelet vagy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a
határidő végéig postára kell adni. Ha a határidő jogvesztő, a felhívásnak arra is ki kell terjednie,
hogy a keresetlevélnek a határidő végéig a bírósághoz vagy az intézkedésre jogosult első fokú
hatósághoz meg kell érkeznie.
(10)	A jogról lemondó vagy az abból engedő jognyilatkozat kizárólag írásban érvényes,
és kiterjesztően nem értelmezhető.
7.	A jognyilatkozat közlése
8.	§ (1) A jognyilatkozatot a címzettel közölni kell.
4
(2)	A jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzett vagy az átvételre
jogosult más személynek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé
válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt
megtagadja, vagy azt szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3)	Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy
az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.
(4)	Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a jognyilatkozatot elektronikus dokumentum
hozzáférhetővé tétele útján közölte, és a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az
elektronikus dokumentum átvételét követő öt napon belül nem igazolja vissza, a munkáltatói
jogkört gyakorló másik írásbeli formában közli vele a jognyilatkozatot. Ilyen esetben a
jognyilatkozat közlésének napja a második közlés napja.
(5)	A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló törvény
szerinti tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot
kézbesítettnek kell tekinteni
a)	ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta,
az átvétel megtagadásának napján,
b)	ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, az „nem
kereste” jelzéssel érkezett vissza, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő
5.	munkanapon.
(6)	Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amellyel szemben e törvény alapján bírósági
eljárásnak van helye, a (2) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt az
eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől
számított 15 napon, de legkésőbb a vélelem beálltától számított 6 hónapon belül terjeszthető
elő kérelem a bíróságnál. A kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben a polgári
perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vélelem
megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell
tekinteni.”
6.	§
(1)	A Hjt. 13. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kártérítés, valamint a sérelemdíj - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a
kár vagy a személyiségi jogi sérelem bekövetkeztekor azonnal esedékes.”
(2)	A Hjt. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elévülést megszakítja
a)	az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás,
b)	az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős
érdemi határozatot hozott,
c)	az igény megegyezéssel történő módosítása,
d)	az egyezségkötés, valamint
e)	a kötelezett elismerése.”
(3)	A Hjt. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az elévülés megszakítása és az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős
befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során
5
végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják
meg.”
7.	§
A Hjt. 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja, hogy az állomány
tagja internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény
nyilvánításakor az állományba tartozására vonatkozó adatot hozzon nyilvánosságra.”
8.	§
A Hjt. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya utoljára az 59. § (1)
bekezdés d) pontj a szerint szűnt meg, a szolgálati viszony ismételt létesítését miniszteri rendelet
szolgálati érdekből kizárhatja vagy a szerződéses szolgálati viszony korábbi megszűnése
vonatkozásában kifizetett leszerelési segély, visszailleszkedési támogatás vagy végkielégítés
miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti, teljes vagy részleges visszafizetéséhez
kötheti.”
9.	§
(1)	A Hjt. 46. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)
„k) az állomány felmentési védelem alá tartozó tagja, aki megfelelő szolgálati
beosztásba nem helyezhető, a felmentési védelem idejére,”
(2)	A Hjt. 46. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)
„m) az állomány azon tagja, aki 1 évet meghaladóan külföldi képzés keretében, vagy
hazai oktatási intézmény nappali képzésén tanulmányokat folytat, a képző intézmény által előírt
képzési idő tartamára, de legfeljebb a tanulmányai befejezéséig,”
10.	§
A Hjt. 47. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A hivatásos állomány 46. § (1) bekezdés s) pontja alapján rendelkezési állományba
helyezett tagjának kérelmére a rendelkezési állomány (1) bekezdés szerinti időtartama a
kormányzati szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba történő
áthelyezéséig, de legfeljebb további egy évvel meghosszabbítható. A hivatásos állomány tagja
a meghosszabbítás időtartama alatt havonta a rendelkezési állományba helyezését megelőző
napon érvényes illetménye felére jogosult.”
6
11. §
A Hjt. 52/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A központi államigazgatási szervek területi és helyi szervei védelmi igazgatással
foglalkozó szervezeti elemeihez történő vezénylés esetén az 51. § (1) bekezdése szerinti
megállapodásban a felek - a (2) bekezdésben foglaltak mellett - a védelmi igazgatás egységes
irányításának biztosítása érdekében, az ehhez szükséges mértékben eltérhetnek az 51. § (6)
bekezdésben, valamint az 52. § (1) bekezdésében foglalt szabályoktól is.”
12.	§
A Hjt. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állomány speciális beosztást betöltő tagját - az általa betöltött beosztásban
elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig - a meghatározott várakozási idő leteltekor, vagy
azt követően elő kell léptetni a következő rendfokozatba, ha rendelkezik a 83. § (2) bekezdés
c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel.”
13.	§
A Hjt. 85/A. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Ha az állomány tagja a fokozati vizsgát a miniszteri rendeletben meghatározott
határidőben nem teszi le, vagy sikertelen vizsgát tesz, fennálló szolgálati viszonya miniszteri
rendeletben meghatározott időpontban e törvény erejénél fogva megszűnik.
(6)	A fokozati vizsga halasztására, valamint a fokozati vizsga alóli mentesülésre
vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet állapítja meg.”
14.	§
A Hjt. 98. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az éves kiképzési tervekben meghatározott gyakorlat egyik napja vagy napjai
pihenő- vagy munkaszüneti napra esnek, azokat azonos számú szabadnappal kell ellentételezni.
A szabadnapot a gyakorlat befejeződését követő legkésőbb 90 napon belül kell kiadni.”
15.	§
A Hjt. 122. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az állomány tagja nem jogosult a (4) bekezdés szerinti illetményre
a)	az illetmény nélküli szabadság időtartamára,
b)	ha a 46. § (1) bekezdés b) pontja alapján rendelkezési állományba tartozik, és
illetményére a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok az irányadók,
c)	ha a 46. § (1) bekezdés j) pontja alapján rendelkezési állományba tartozik, vagy
d)	a jogellenes távollét időtartamára.”
16. §
7
A Hjt. 128. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A fokozott igénybevételi illetménypótlék mértéke a Hvt. 36. § (1) bekezdés h)
pontja, valamint (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladat ellátása esetén a távolléti díj
százalékában meghatározva naponként 1-10% lehet.”
17.	§
A Hjt. 132. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jubileumi jutalmat az arra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének
napján érvényes, a 122. § (4) bekezdése szerinti illetmény figyelembevételével számított
távolléti díj, illetve a 47. § (1a) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott összeg alapján
kell megállapítani és a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérését
követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.”
18.	§
A Hjt. 137. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A központi támogatáson felül, a (2) bekezdés g) pontja szerinti támogatás forrása
a)	a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és nem
lakáscélú helyiségek elidegenítéséből származó bevétel, és
b)	a lakáscélú munkáltatói kölcsönök törlesztéséből származó bevétel.”
19.§
A Hjt. 140. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagj a számára - részben vagy egészben
európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból származó
támogatásból megvalósuló feladatok ellátása érdekében - célfeladatot állapíthat meg, amely
alapján az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint céljuttatásban
részesíthető.”
20.	§
A Hjt. 194. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány tagja beleegyezésével, vezényléssel teljesíthet szolgálatot a
KNBSZ-nél. Ha a vezénylés szolgálati viszony létesítésével jár, a szolgálati viszonyt létesíteni
szándékozó személynek az e Fejezetben foglaltakon túl meg kell felelnie a 31. § és a 33. §
előírásainak is. A kinevezési okmány tartalma a 36. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól
eltérhet. A pályázati eljárás sajátos rendjét a főigazgató határozza meg. Ha a szolgálati viszony
a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítéssel összefüggésben jön létre, legfeljebb hat hónapig
terjedő próbaidő köthető ki.”
21.	§
A Hjt. a következő 195. §-sal egészül ki:
8
„195. § A 40. § (2) bekezdésétől eltérő rendfokozatot a főigazgató javaslatára a
miniszter engedélyezhet, ha magasabb rendfokozattal történő állományba vételhez szolgálati
érdek fűződik.”
22.	§
(1)	A Hjt. 212. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem alkalmazható a 23. § (2) bekezdése, a 25. § (1) bekezdése, a 31. § (3)
bekezdése, a 32. § (3)-(5) bekezdése, a 46-48. §, az 57. §, az 59. § (2) bekezdés b), c) és e)
pontja, a 61-67. §, a 68. § (1) bekezdés b) és h) pontja, a 69. §, a 71. és 73-74. §, a 76. §, a 81-
86. §, a 87. § (2) bekezdése, a 88-91. §, a 109-118. §, a 120. §, a 123. § (4) bekezdés a)-c) és e)
pontja, a 125-128. §, a 129. § (2) és (3) bekezdése, a 132. §, a 133-134. §, a 137. és 138. §, a
140. § (2) bekezdés a)-e) és g)-i) pontja, a 140/C. §, továbbá a XVI. Fejezet.”
(2)	A Hjt. 212. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az önkéntes tartalékos katona a KNBSZ-nél teljesít szolgálatot, az (1)
bekezdésben foglaltaktól eltérően a 192. § (1) és (2) bekezdését, valamint a 193. §-t alkalmazni
kell.”
23.	§
A Hjt. 213. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Önkéntes műveleti tartalékos szolgálati viszony határozott, míg az önkéntes
védelmi tartalékos szolgálati viszony - a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítés kivételével -
határozatlan időre létesíthető. A határozott idejű tartalékos szolgálat a vállalt szolgálati idő
lejártával, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint, a szerződés módosításával
meghosszabbítható.”
24.	§
(1)	A Hjt. 215. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Megszűnik az önkéntes tartalékos szolgálati viszony akkor is, ha
a)	az önkéntes védelmi tartalékos katona hivatásos, szerződéses, honvéd tisztjelölt,
honvéd altiszt-jelölt vagy önkéntes műveleti tartalékos szolgálati viszonyt létesít,
b)	az önkéntes műveleti tartalékos katona hivatásos, szerződéses, honvéd tisztjelölt,
honvéd altiszt-jelölt vagy önkéntes védelmi tartalékos szolgálati viszonyt létesít,
c)	az önkéntes tartalékos katona meghagyásban részesülő munkakörbe kerül, kivéve, ha
a miniszter kormányrendeletben meghatározottak szerint hozzájárulását adja az önkéntes
tartalékos szolgálati viszonyának fenntartásához, vagy
d)	az önkéntes tartalékos katona nem felel meg a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek, vagy
az ehhez szükséges biztonsági, illetve hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg.”
(2)	A Hjt. 215. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem jár rendelkezésre állási díj
9
a)	az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben,
b)	a szolgálathalasztás időtartamára, és
c)	ha az önkéntes tartalékos katona szolgálati viszonyát a Honvédség a próbaidő alatt
szünteti meg.”
25.	§
A Hjt. 216. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tényleges szolgálatteljesítésre történő behívás tervezett időpontját - a KNBSZ-
nél történő szolgálatteljesítésre történő behívás tervezett időpontja kivételével -, a negyedév
megjelölésével, a tárgyévet megelőző év utolsó negyedévében a miniszter által vezetett
minisztérium honlapján közzé kell tenni. A tényleges szolgálatteljesítésre történő behívás
korlátozásának, a tényleges szolgálatteljesítés átütemezésnek, valamint elhalasztásának módját
és feltételeit jogszabály határozza meg.”
26.	§
A Hjt. 237/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 247/H. § (6) bekezdésének felfüggesztése esetén, ha az állomány tagjának a
vezénylés alatt teljesített túlszolgálata túlszolgálati díjjal ellentételezésre került, a 97. § (4)
bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkaszüneti napon, valamint a rá
irányadó heti pihenőnapon történő szolgálatteljesítését nem kell kétszeresen figyelembe venni.”
27.	§
(1)	A Hjt. 238. § (2) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„5. az önkéntes tartalékos katona behívásának rendjét, a szolgálatteljesítés
átütemezésének, elhalasztásának módját, feltételeit és következményeit, valamint az ezekre
vonatkozó kérelmek elbírálásának rendjét,”
(2)	A Hjt. 238. § (2) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„19. a fokozati vizsgakötelezettségre, a vizsgára jelentkezés és a vizsgáztatás rendjére,
a vizsgáztatásért felelős szervezet kijelölésére, a fokozati vizsga halasztására, valamint a
fokozati vizsga alóli mentesülésre vonatkozó részletes szabályokat,”
28.	§
A Hjt. 247/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„247/B. § A 2015. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban az általános
előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban szolgálatot teljesítő főhadnagyok a
10
kötelező várakozási idő letelte előtt két évvel magasabb beosztásba kinevezhetők. Ebben az
esetben
a)	előléptetésükre a kinevezéssel egyidejűleg nem, hanem kizárólag a kötelező
várakozási idejük leteltekor kerülhet sor, és
b)	a viselt és a rendszeresített rendfokozat közötti eltérés időtartamára a 84. § (3)
bekezdés a) pontja nem alkalmazható.”
29.	§
A Hjt. 247/I. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az egyes honvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 98. § (3) bekezdése helyett a 2018.
december 31-ig elrendelt és teljesített, az éves kiképzési tervben meghatározott gyakorlat
esetén, ha a gyakorlat egyik napja vagy napjai pihenő- vagy munkaszüneti napra esnek, azokat
azonos számú szabadnappal kell ellentételezni. A szabadnapot a gyakorlat befejeződését követő
legkésőbb 90 napon belül kell kiadni. Ha a szolgálati elfoglaltság miatt a szabadnapot 90 napon
belül igazoltan nem lehet kiadni, azt legkésőbb a tárgyhónapot követő negyedik havi
illetménnyel együtt meg kell váltani.”
30.	§
A Hjt. 141. alcíme a következő 247/M. §-sal egészül ki:
„247/M. § (1) A Módtv2. hatálybalépése napján állományban lévő és 2015. július 1-jén
a 46. § (1) bekezdés b) vagy f)-s) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozott állomány
tagjának illetményét 2015. július 1-jével a 2015. július 1-jét megelőző, e törvény szerinti utolsó
illetmény-megállapítás szerinti beosztási illetmény, illetménykiegészítés és vezetői
illetménypótlék alapját képező beosztási szinthez tartozó rendfokozat, szervezeti szint, és a
vezetői jelleg figyelembevételével kell megállapítani.
(2)	A Módtv2. 32. § 15. pontjával módosított 123. § (5) bekezdését az állomány Módtv2.
hatálybalépésének napján állományban lévő tagja esetében 2015. július 2-ától kell alkalmazni.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés miatt szükséges illetmény-megállapításokat a Módtv2.
hatálybalépését követő 30 napon belül kell végrehajtani azzal, hogy a megállapításra kerülő és
korábban ki nem fizetett illetmény és juttatás különbözeteket az állomány érintett tagja részére
legkésőbb a megállapítást követő hónapra járó illetménnyel együtt kell kifizetni.”
31.	§
A Hjt.
1.	9. § (2) bekezdésében a „7. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „7. § (10)”
bekezdése” szövegrész,
2.	32. § (1) bekezdés d) pontjában a „legalább 5 év” szövegrész helyébe a „miniszteri
rendeletben meghatározottak szerint legalább öt év” szöveg,
3.	45. § (1) bekezdésében a „haladhatja meg” szövegrész helyébe a „haladhatja meg,
kivéve az 50. § (3) bekezdése, 51. § (5) bekezdése, 53. § (4) bekezdése, 88. § (2)
bekezdése, a 89. § (2) bekezdése és 205. § (2) bekezdése szerinti eseteket” szöveg,
4.	46. § (1) bekezdés f) pontjában az „a)-e)” szövegrész helyébe az „a)-e), j) vagy m)”
szöveg,
11
5.	46. § (1) bekezdés r) pontjában a „nem került sor” szövegrész helyébe a „nem került
sor, vagy akivel szemben az e) pont szerinti ok megszűnt és továbbfoglalkoztatására
nincs lehetőség” szöveg,
6.	46. § (1) bekezdés s) pontjában, 47. § (2) bekezdés a) és b) pontjában az „(1)”
szövegrész helyébe az „(1) vagy (1a)” szöveg,
7.	47. § (1) bekezdés i) pontjában a „15” szövegrész helyébe a „16” szöveg,
8.	47. § (1) bekezdés j) pontjában a „16” szövegrész helyébe a „18” szöveg,
9.	47. § (3) bekezdésében a „megfelelő összegre” szövegrész helyébe a „megfelelő
összegre, illetve a 47. § (1a) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott összegre”
szöveg,
10.	49. § (2) bekezdésében az „f), h), i) ” szövegrész helyébe az „f)-i) ” szöveg,
11.	52. § (3) bekezdésében az „a 132. §” szövegrész helyébe az „az állomány más szervhez
vezényelt tagjára irányadó, a vezénylés helye szerinti jogállási törvény alapján, de
legalább a 132. §” szöveg,
12.	98. § (1) bekezdés a) pontjában a „60” szövegrész helyébe a „70” szöveg,
13.	108. § (1) bekezdés d) pontjában a „legalább 2 munkanapra” szövegrész helyébe a
„legalább 2, legfeljebb 5 munkanapra” szöveg,
14.	109. § (4) bekezdésében a „veszélynek” szövegrész helyébe a „kockázatnak” szöveg,
15.	123. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az ,f)-i), k)-s) pontja” szövegrész helyébe az
f)-s) pontja, valamint - ha az állomány tagjának illetményére a más szerv
foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok irányadóak - b) pontja” szöveg,
16.	123. § (5) bekezdés b) pontjában a „nem állapítható meg a beosztás szintje,” szövegrész
helyébe a „nem állapítható meg a besorolás, vagy a rendelkezési állományba helyezést
megelőzően betöltött beosztás a VII. besorolási osztályba tartozott,” szöveg,
17.	140. § (5) bekezdésében a „kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint”
szövegrész helyébe a „kormánytisztviselőkre irányadó rendelkezések szerint” szöveg,
18.	140/C. §-ában a „belföldi kiküldetés” szövegrész helyébe a „belföldi szolgálati
kiküldetés” szöveg,
19.	191. § (2) bekezdésében a „28. § (7) bekezdése” szövegrész helyébe a „28. § (7)
bekezdése, a 34/A. §, a 40. § (3) bekezdése” szöveg,
20.	207. § (1) bekezdés a) pontjában a „105-107. §-tól” szövegrész helyébe a „105-107. §-
tól, a 247/H. §-tól” szöveg,
21.	207. § (3) bekezdésében a „munkaszüneti napon” szövegrész helyébe a „munkaszüneti
napon vagy a rá irányadó heti pihenőnapon” szöveg,
22.	219. § (1) bekezdés a) pontjában az „a szolgálati” szövegrész helyébe az „illetményként
a szolgálati” szöveg,
23.	225. § (2) bekezdésében és 233. § (2) bekezdésében a „132-138. §” szövegrész helyébe
a „132. §, a 132/B-138. §” szöveg,
24.	225. § (2) bekezdésében és 233. § (2) bekezdésében a „142-144. §” szövegrész helyébe
a „140/C. §, a 142-144. §” szöveg,
25.	231. § (1) bekezdésében az „egyéb pótlékokból” szövegrész helyébe a „miniszteri
rendeletben meghatározott feltételek szerint egyéb pótlékokból” szöveg,
26.	238. § (2) bekezdés 18. pontjában a „szabadságmegváltás és a túlszolgálati díj”
szövegrész helyébe a „szabadságmegváltás, a túlszolgálati díj és a céljuttatás” szöveg,
27.	238. § (2) bekezdés 20. pontjában az „illetménypótlékok” szövegrész helyébe az
„illetménypótlékok, egyéb pótlékok” szöveg,
28.	247/G. § (1) és (4) bekezdésében az „- a 85/A. § (5) és (6) bekezdése megfelelő
alkalmazásával - 2016. október 31-ig” szövegrész helyébe a „2016. évben, illetve az
engedélyezett halasztás időtartamának utolsó napjáig” szöveg,
12
29.	247/G. § (2) és (4) bekezdésében a „2016. december 31-ig” szövegrész helyébe „2016.
december 31-ig, illetve az engedélyezett halasztás időtartamának utolsó napjáig”
szöveg,
30.	247/K. § (2) bekezdésében a „későbbi, távolléti díjba tartozó” szövegrész helyébe a
„távolléti díjba tartozó” szöveg,
31.	6. melléklet 7. pontjában a „21,55” szövegrész helyébe a „23,5” szöveg,
32.	8. melléklet I. A honvéd tisztjelölt ösztöndíja alcíme IV. pontjában, valamint II. A
honvéd altiszt-jelölt ösztöndíja alcíme IV. pontjában a „katasztrófavédelmi pótlék”
szövegrész helyébe a „katasztrófavédelmi pótlék, valamint a Hvt. 36. § (1) bekezdés h)
pont szerinti feladat végrehajtásáért járó pótlék” szöveg
lép.
32.	§
A Hjt. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
33.	§
Hatályát veszti a Hjt.
a)	2. § 26. pontjában az „a megyei és a fővárosi védelmi bizottságok titkárságait,”
szövegrész,
b)	32. § (6) bekezdése,
c)	67. § (3) bekezdésében az „A védelem az anyát illeti meg, ha az illetmény nélküli
szabadságot mindkét szülő igénybe veszi.” szövegrész,
d)	77. § (4) bekezdésében a „ , továbbá központi államigazgatási szervek területi és helyi
szervei” szövegrész,
e)	85/A. § (8) bekezdése,
f)	125. § (6) bekezdése,
g)	128. § (3) bekezdésében a „ , vagy - a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint (2)
bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladat ellátása esetén - a távolléti díj” szövegrész,
h)	238. § (1) bekezdés d) pontjában az „a célfeladat megállapítására vonatkozó részletes
szabályokat,” szövegrész.
4.	A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével
kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítása
34.	§
A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével
kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény (a továbbiakban:
Haktv.) 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„c) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1)
bekezdés 2. pontjában meghatározott személy,”
35.	§
A Haktv. 7. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
13
„(3) Az érintett a (2) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változást személyesen,
az egyes nyilvántartásokat vezető által biztosított ügyfélszolgálaton, vagy ügyfélszolgálati
tevékenységet ellátó szervezeti egységnél (a továbbiakban: ügyfélszolgálat), illetve az
elektronikus ügyfélszolgálati rendszeren (a továbbiakban: ÜSZR) keresztül jelentheti be.
(4) Ha a (3) bekezdés szerint bejelentett adatváltozás alapján kezdeményezett eljárást
hiteles okirat vagy annak hiteles másolata alapján kell végrehajtani, az érintett az adatokat a
személyes ügyintézés során az ügyfélszolgálaton az okirat eredeti példányának vagy annak
hiteles másolatának bemutatásával, elektronikus ügyintézés esetén az ÜSZR rendszeren,
elektronikus formában történő továbbításával igazolja. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik,
az előírt eljárást az elektronikusan bejelentett adatközlés, illetve elektronikusan benyújtott
okirat alapján kell megindítani.”
36.	§
(1)	A Haktv. 40. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hadköteles katonák igazolványa tartalmazza:)
„a) a katonai igazolvány birtokosa nevét, nemét és a 10. melléklet c)-h) pontja szerinti
adatokat,”
(2)	A Haktv. 40. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hadköteles katonák igazolványa tartalmazza:)
„e) a katonai igazolványt kiállító szervezet megnevezését,”
(3)	A Haktv. 40. § (2) bekezdése a következő g)-j) ponttal egészül ki:
(A hadköteles katonák igazolványa tartalmazza:)
„g) a „Genfi egyezmények szerinti igazolvány” feliratot,
h)	Magyarország címerét,
i)	a Honvédség emblémáját, és
j) a katonai igazolványt kiadó állam kódját.”
(4)	A Haktv. 40. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a katonai
igazolványokról)
„b) a hadkötelezettség megszűnését követő 5 év elteltével a (2) bekezdés b)-f) pontja
szerinti adatokról - a katonai szervezet bélyegzőlenyomata kivételével -, valamint a katonai
igazolvány megsemmisítésének, érvénytelenítésének időpontjáról nyilvántartást vezet.”
(5)	A Haktv. 40. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat, a (2) bekezdés b) pontja szerinti katonai
szervezet megnevezését, a (2) bekezdés c) pontja szerinti érvényességi időt, valamint a (2)
14
bekezdés d)-g) és j) pontja szerinti adatokat a katonai igazolvány angol és magyar nyelven
tartalmazza.”
37.	§
A Haktv. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat, a (2) bekezdés c) pontja szerinti
érvényességi időt, valamint a (2) bekezdés d)-e) és h) pontja szerinti adatokat az igazolvány
angol és magyar nyelven is tartalmazza.”
38.	§
A Haktv. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat, a (2) bekezdés b) pontja szerinti
érvényességi időt, valamint a (2) bekezdés c), d) és g) pontja szerinti adatokat a katonai
nyugdíjas igazolvány angol és magyar nyelven is tartalmazza.”
39.	§
A Haktv. 43. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ideiglenes szolgálati igazolvány tartalmazza:)
„e) a „hivatásos katona”, „szerződéses katona” vagy „önkéntes tartalékos katona”
feliratot,”
40.	§
A Haktv. a következő 27/a. és 27/b. alcímmel egészül ki:
„27/a. A katonai rendész igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés
44/A. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve
Magyarország területén működtetett katonai rendészeti szolgálatra kijelölt állomány ez irányú
jogosultságainak és a katonai rendészeti szolgálat ellátásának igazolására szolgáló igazolvány
kiadása célj ából a 10. melléklet szerinti adatokat kezeli a katonai rendész jogosultság kezdetétől
a jogosultság megszűnését követő 5 évig.
(2)	A katonai rendész igazolvány tartalmazza:
a)	az igazolvány megnevezését,
b)	az igazolvány birtokosa nevét, a „katonai rendész” megnevezést és a 10. melléklet
e)-h) pontjai szerinti adatokat,
c)	az igazolvány egyedi azonosítóját és érvényességi idejét,
d)	az igazolvány kiállításának dátumát,
e)	az igazolványt kiállító szervezet megnevezését,
f)	Magyarország címerét,
g)	a Honvédség emblémáját, és
h)	az „Intézkedésre és fegyverviselésre jogosult!” feliratot.
15
(3)	A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat, a (2) bekezdés c) pontja szerinti
érvényességi időt, valamint a (2) bekezdés e) és h) pontja szerinti adatokat a katonai rendész
igazolvány angol és magyar nyelven is tartalmazza.
(4)	A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a katonai rendész
igazolványokról
a)	az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nyilvántartást vezet, amely az (1)
bekezdés és a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti adatokat tartalmazza, továbbá
b)	a katonai rendész jogosultság megszűnését követő 5 év elteltével nyilvántartást vezet,
amely a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti, valamint a katonai rendész igazolvány
megsemmisítésének, érvénytelenítésének időpontjára vonatkozó adatokat tartalmazza.
(5)	A honvédségi szervezet a saját állományába tartozók tekintetében a katonai rendész
igazolványokról a katonai rendész jogosultság fennállása alatt nyilvántartást vezet, amely az
(1)	bekezdés és a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti adatokat tartalmazza.
(6)	A (4) bekezdés szerinti nyilvántartások közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.
27/b. Genfi Egyezménynek megfelelő személyi azonossági igazolvány kiadásával
kapcsolatos adatkezelés
44/B. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a
Honvédség személyi állományába tartozók részére a különleges jogrend - kivéve a
veszélyhelyzet - időszakában, valamint a Magyarország területén kívüli szolgálat teljesítése és
nemzetközi szerződés alapján teljesített szolgálat teljesítése időszakában a sebesültek és
betegek felkutatására, felszedésére és szállítására, vagy a betegség megelőzésére alkalmazott
személyzet, az egészségügyi alakulatok által alkalmazott személyzet, továbbá a tábori lelkészek
azonosítása és speciális státuszuk igazolása biztosítására szolgáló személyi azonossági
igazolvány kiadása céljából a 10. melléklet szerinti adatokat kezeli a személyi azonossági
igazolvány kiadásától a Honvédséggel fennálló jogviszony megszűnését vagy megszüntetését
követő 5 évig.
(2)	A személyi azonossági igazolvány angol és magyar nyelven tartalmazza
a)	az igazolvány megnevezését,
b)	az igazolvány birtokosának nevét és a 10. melléklet e)-h) pontja szerinti adatokat,
c)	az igazolvány birtokosa szolgálati, kormánytisztviselői, közalkalmazotti
igazolványának egyedi azonosítóját és érvényességi idejét,
d)	az igazolvány kiállításának dátumát,
e)	az igazolványt kiállító szervezet megnevezését,
f)	a Honvédség emblémáját,
g)	a vörös kereszt emblémáját,
h)	„Az igazolvány birtokosa Magyarország állampolgára. Tagja a Magyar Honvédség
reguláris haderejének. Az igazolvány birtokosa egészségügyi/egyházi személyzet tagjaként, a
hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítására vonatkozóan, Genfben
1949. augusztus 12-én kelt Egyezmény által biztosított védelemben részesül.” feliratot, és
i)	az „egészségügyi személy” vagy „egyházi személy” feliratot.
(3)	A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a személyi
azonossági igazolványokról
a)	az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nyilvántartást vezet, amely az (1)
bekezdés és (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti adatokat tartalmazza, továbbá
b)	az (1) bekezdés szerinti jogosultság megszűnését követő 5 év elteltével nyilvántartást
vezet, amely a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti, valamint a személyi azonossági
16
igazolvány megsemmisítésének, érvénytelenítésének időpontjára vonatkozó adatokat
tartalmazza.
(4)	A (3) bekezdés szerinti nyilvántartások közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.”
41.	§
A Haktv. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a honvédek
részére a különleges jogrend - kivéve a veszélyhelyzet - időszakában, békeidőszakban,
valamint Magyarország területén kívüli szolgálat teljesítése és nemzetközi szerződés alapján
teljesített szolgálat időszakában az azonosítás biztosítására szolgáló személyi igazolójegy
kiadása céljából e személyek 10. melléklet szerinti adatait kezeli a személyi igazoló jegy
kiadásától a szolgálati viszony megszűnését vagy megszüntetését követő 5 évig.”
42.	§
A Haktv. 65. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kormányhivatal a honvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos eljárást a
Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének, a megyei védelmi
bizottság honvédelmi elnökhelyettesének vagy a polgármesternek a kezdeményezése alapján
folytatja le.”
43.	§
A Haktv.
a)	42. § (1) bekezdésében az „e személyek a” szövegrész helyébe az „e személyek”
szöveg,
b)	43. § (1) bekezdésében az „e személy a” szövegrész helyébe az „e személyek” szöveg,
c)	44. § (1) bekezdésében az „a 10. melléklet szerinti adatokat” szövegrész helyébe az
„e személyek 10. melléklet szerinti adatait” szöveg,
d)	1. melléklet e) pont ea) alpontjában az „az állományviszony” szövegrész helyébe az
„a szolgálati viszony jellege” szöveg,
e)	2. melléklet e) pont eb) alpontjában és g) pont ga) alpontjában az „állományviszony
(állománykategória)” szövegrész helyébe az „a szolgálati viszony jellege, állománycsoport”
szöveg
lép.
44.	§
Hatályát veszti a Haktv. 77. §-a.
5.	Záró rendelkezések
45.	§
Ez a törvény 2016. július 1-jén lép hatályba.
17
1. melléklet a 2016. évi ... törvényhez
1. A Hjt. 2. mellékletében foglalt táblázat 1. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatáskör területe	A munkáltatói jogkör megnevezése)
„1. Szolgálati viszony létesítése, megszüntetése, visszavétel	1.1. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz hivatásos szolgálati viszony létesítésére tábornok esetén
	1.2. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz tábornok szolgálati viszonya megszüntetésére
	1.3. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz tábornok szolgálati viszonya megszűnésének megállapítására
	1.4. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz tábornok szolgálaton kívüli állományba vételére és annak megszüntetésére
	1.5. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz tábornok hivatásos állományba visszavételére
	1.6. Tábornok esetén a 60. § (3) bekezdése szerinti megegyezés és a 69. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötése.”
2. A Hjt. 2. mellékletében foglalt táblázat 2. sora a következő 2.5. alponttal egészül ki:
(A. A hatáskör területe	B. A munkáltatói jogkör megnevezése
Rendfokozatra vonatkozó döntések)	
	„2.5. Kötelező várakozási idő letelte előtti előléptetés”
3. A Hjt. 2. mellékletében foglalt táblázat 5. sora a következő 5.10. alponttal egészül ki:
(A. A hatáskör területe	B. A munkáltatói jogkör megnevezése
Szolgálati beosztással kapcsolatos döntések)	
	„5.10. A 83. § (4) bekezdése szerinti előléptetéssel egyidejű beosztásba kinevezés”
18
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Kjt.), az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve
módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.), a honvédek
jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.), valamint a honvédségi
adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai
igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Haktv.) módosítására
irányul.
A Kjt. módosításának célja a honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottakra
vonatkozóan a jogalkalmazási tapasztalatok alapján szükségessé vált rendeletalkotási
felhatalmazások és kapcsolódó szabályaik megteremtése.
A Különadó tv. módosításának célja egyes, a szolgálati viszony megszűnésével
összefüggésben kifizetett bevételek esetén a különadó alóli mentesülés biztosítása, ezzel is
erősítve a katonai szolgálat különleges közszolgálati jellegét.
A Hjt. módosításának célja egyes jogintézmények pontosítása a gyakorlati jogalkalmazási
tapasztalatok alapján, valamint az önkéntes tartalékos rendszerre vonatkozó előírások
módosítása, nem érintve a 2015 júliusától megvalósult illetményfejlesztés alapvető szabályait.
A Haktv. módosításával a jelenlegi keretjellegű rendelkezések részletszabályokkal történő
kiegészítésére kerül sor. A részletszabályok kialakítása jogalkalmazási tapasztalatok
figyelembevételével vált szükségessé.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. és 2. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Kjt. alkalmazásában a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.
törvény (a továbbiakban: Mt.) 145. §-ának alkalmazása kizárt, a Javaslat napi átalánypótlék
végrehajtási rendeletben történő szabályozásának a lehetőségét teremti meg a Magyar
Honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében. A pótlék megállapítása esetén az
Mt. 143. és 144. §-a szerinti pótlék nem járna, ugyanakkor a pótlék átalányként magában
foglalná a készenlét vagy az ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is. E
pótlékra az Mt. 145. § (2) bekezdés a) pontját és (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
Emellett a Javaslat a Kjt.-be iktatja a szükséges miniszteri rendeleti felhatalmazást is.
A Javaslat továbbá a Kjt. 22/B. §-a alapján a honvédelmi ágazatban is lehetővé teszi, hogy
végrehajtási rendelet állapítson meg olyan vezetői munkaköröket, amelyek betöltésére a munka
törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával
munkaviszonyt kell létesíteni.
A 3. §-hoz
A Különadó tv. szerint - többek között - nem minősül a különadó alapjának a végkielégítés és
a visszailleszkedési támogatás egésze, ha a jogviszony megszüntetésére csoportos
létszámcsökkentés keretében kerül sor. A Javaslat e szabály alkalmazhatóságát biztosítja a Hjt.
64. §-ára figyelemmel.
A 2015. július 1-jével bevezetésre került új illetményrendszerhez kapcsolódóan átalakult a
szerződéses katonák szerződéséhez kapcsolódó juttatások rendszere, melynek következtében a
szerződéses tiszti és altiszti állomány a leszerelési segély helyett végkielégítésre és jubileumi
19
jutalomra, a legénységi állomány pedig visszailleszkedési támogatásra lehet jogosult. A Hjt.
átmeneti rendelkezései alapján megállapításra kerülő, a 2015. június 30-án hatályos szabályok
szerint számított - a leszerelési segély mértékével megegyező összegű - visszailleszkedési
támogatást a Javaslat szerint nem terheli a különadó.
A 4. §-hoz
Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés e) pontja alapján a köztársasági elnök kinevezi és
előlépteti a tábornokokat, míg a j) pont szerint dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket
törvény a hatáskörébe utal. A Hjt. 4/A. §-ában szereplő Alaptörvény-hivatkozás felülvizsgálatra
szorul, mert az ott nevesített egyes tábornoki döntések - azaz a szolgálati viszony
megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása, egyes fenyítések kiszabása, a méltatlanság
megállapítása, a szolgálaton kívüli állományba vétel és annak megszüntetése, a hivatásos
állományba visszavétel, valamint a nyugállományú tábornok egyenruha viselésének, illetve
rendfokozat használatának megvonása - nem a tábornokok kinevezéséhez és előléptetéséhez
kapcsolódó köztársasági elnöki jogkörökhöz, hanem az általános jellegű 9. cikk (4) bekezdés j)
pontj ához sorolhatók.
Emellett rendezendő a tábornoki rendfokozattal történő, hivatásos állományba visszavételnek
nem minősülő szolgálati viszony létesítésének jogköre. A törvény szabályozási rendszerében a
szolgálati viszony létesítésére, a rendfokozatra és a beosztásra vonatkozó döntések elválnak, de
szoros ok-okozati összefüggésben állnak egymással. A hatályos törvény az Alaptörvényre
figyelemmel tartalmazza a köztársasági elnök azon jogkörét, amely az első tábornoki
rendfokozatba történő kinevezésre és a magasabb tábornoki rendfokozatba történő előléptetésre
vonatkozik, valamint a tábornok beosztásba helyezésére vonatkozó miniszteri hatáskört. A
hatályos szabályozás a katonai szolgálati viszonyban állókra vonatkozó rendelkezéseket
tartalmazza, nem rendezi azonban egyértelműen azokat az eseteket, amikor a rendfokozati
kinevezés vagy előléptetés előtt az érintettet hivatásos állományba is kell venni. E körbe tartozik
többek közt a Hjt. 32. § (1) bekezdés e) pontja szerinti áthelyezéssel történő jogviszony-
létesítés, de felmerülhetnek olyan esetek is, amikor - a Hjt. 32. § (2) bekezdésének
alkalmazásával - nem áthelyezéssel létesül a hivatásos szolgálati viszony.
Az 5. §-hoz
A Hjt. nem tartalmazza a jognyilatkozat elektronikus formában történő közlésére vonatkozó
szabályokat, a kiegészítés ennek megteremtésére irányul. A Javaslat - más jogállási
törvényekkel is összhangban - tartalmazza az elektronikus dokumentumra vonatkozó
szabályozás törvényi alapjait. Kiemelendő, hogy meghatározott esetek kivételével a
nyilatkozattevő személyének az azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevő elektronikus
aláírásról szóló törvény szerinti elektronikus aláírása vagy minősített elektronikus aláírása. A
szabályozásnak a Hjt.-be történő beemelésére vonatkozó javaslatot alapvetően az elektronikus
ügyintézés lehetőségének egyre szélesebb körben való elterjedése és alkalmazása indokolja.
A 6. §-hoz
A Javaslat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:25. §-ára figyelemmel
pontosítja az elévülésre vonatkozó szabályokat.. A módosítás eredményeképpen a keresetlevél
idézés nélküli elutasítása vagy a per megszüntetése nem szakítja meg az elévülést.
A 7. §-hoz
20
Szükséges olyan - alapvető jogot korlátozó - szabályok megalkotása, amely az állomány
tagjának közösségi médiában történő megjelenését szabályozza. Az internetes felületeken,
különösen a közösségi oldalakon egyre gyakrabban fordul elő, hogy az állomány tagjai
feltüntetik szervezeti hovatartozásukat, majd egyes témák kapcsán olyan nyilatkozatokat
tesznek, amelyek nem méltóak a szolgálati viszonyhoz, és veszélyeztetik a Magyar Honvédség
működéséhez szükséges közbizalom fennmaradását. Ennek alapja kizárólag törvényi
rendelkezés lehet, a részletszabályok azonban közjogi szervezetszabályozó eszközben is
rendezhetők.
A 8. §-hoz
A Javaslat a szolgálati viszony létesítését akadályozó, korlátozó rendelkezések felülvizsgálatára
irányul, jogpolitikai cél a létszámhiány csökkenésének elősegítése. A módosítás méltányosabb
és a munkaerő-piaci igényekhez jobban igazodó végrehajtási szabályozást tesz lehetővé.
A 9. §-hoz
A Javaslat jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel a rendelkezési állomány egyes
szabályainak pontosítását kezdeményezi.
A 10. §-hoz
A Javaslat az állomány legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkező
azon tagjai számára, akik egészségi, vagy pszichikai okból katonai szolgálatra alkalmatlanok,
biztosítja a rendelkezési állomány időtartama meghosszabbításának lehetőségét, azzal, hogy
ezen időszakban már csak az illetmény fele jár.
A 11. §-hoz
A Javaslat a megyei és a fővárosi védelmi bizottságok titkárságaihoz, mint más szervhez történő
vezénylés specialitásait határozza meg, összhangban a háttérintézmények felülvizsgálatára
irányuló kormányzati célkitűzésekkel.
A 12. §-hoz
A Javaslat a speciális beosztásban szolgálatot teljesítő személyek tekintetében kimondja, hogy
amennyiben az állomány érintett tagja rendelkezik az előléptetéshez szükséges valamennyi
feltétellel, akkor a munkáltató részére az előléptetés nem lehetőség, hanem kötelezettség.
A 13. §-hoz
A Javaslat a fokozati vizsga elhalasztására és a fokozati vizsga alóli mentesülés tekintetében
pontosítja a törvényi alapokat, és a részletes szabályozást miniszteri rendeleti szintre utalja.
A 14.és a 29. §-hoz
Az Javaslat az éves kiképzési tervben szereplő gyakorlatokkal kapcsolatos, a pihenőidő
(munkaszüneti napok és a pihenőnapok) kiadását érintő gyakorlati jogalkalmazási tapasztalatok
kezelésére irányul.
21
A 15. §-hoz
A Javaslat az illetmény megállapításának szabályait pontosítja azokban az esetben is, amikor
az állomány tagja nem jogosult az illetményre (pl. jogellenes távollét, illetmény nélküli
szabadság), és ezért ténylegesen nem kerül az így megállapított illetmény részére kifizetésre.
A 16. §-hoz
A Javaslat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében önálló bekezdésben szabályozza a tömeges
bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő fokozott igénybevételi pótlék napi mértékét.
A 17. §-hoz
A Javaslat a 10. §-hoz kapcsolódva, az illetmény-megállapítás pontosított szabályaival
összhangba hozza a jubileumi jutalomra való j ogosultság szabályait.
A 18. §-hoz
A Javaslat a lakhatás-támogatási rendszer finanszírozásával kapcsolatos bevétel-felhasználási
szabályokat pontosítja.
A 19. §-hoz
A Javaslat az uniós vagy más nemzetközi forrásból finanszírozott projektek esetében lehetővé
teszi célfeladat kitűzését, és miniszteri rendeleti szabályozást biztosít arra, hogy a munkáltatói
jogkört gyakorló céljuttatást állapítson meg az állomány célfeladat-ellátásban érintett tagja
részére.
A 20. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál (a továbbiakban:
KNBSZ) történő szolgálatteljesítés érdekében létesített szolgálati viszony esetén legfeljebb 6
hónapig terjedő próbaidő köthető ki.
A 21. §-hoz
A Javaslat a KNBSZ hivatásos állományára vonatkozó különös szabályok kiegészítésére
irányul azzal, hogy a Hjt. 40. § (2) bekezdésénél magasabb rendfokozatra esetükben nem a
Honvéd Vezérkar főnöke, hanem a KNBSZ főigazgatója tesz javaslatot a miniszternek.
A 22. és 23. §-hoz
A Javaslat a KNBSZ hivatásos állománya esetében nem, vagy eltérően alkalmazható
rendelkezések körének kiegészítését tartalmazza. Emellett a Javaslat - figyelemmel arra, hogy
a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján a KNBSZ személyi állománya
önkéntes tartalékos katonákból is áll - a KNBSZ-nél foglalkoztatható önkéntes tartalékos
katonák jogállási kérdéseit rendezi.
A 24. §-hoz
22
A Javaslat pontosítja és kiegészíti azon esetköröket, amely okok fennállása esetén megszűnik
az önkéntes tartalékos szolgálati viszony. A Javaslat emellett meghatározza, hogy mely
esetekben nem kell az önkéntes tartalékosok részére rendelkezésre állási díjat fizetni.
A 25. §-hoz
A Javaslat egyrészt az önkéntes tartalékosok tényleges szolgálatteljesítésre történő behívása
szabályainak pontosítását tartalmazza a KNBSZ-nél teljesíthető szolgálatra figyelemmel,
másrészt megteremti a rendeleti szabályozás alapjait a tényleges szolgálatteljesítésre behívás,
az átütemezés és elhalasztás tekintetében.
A 26. §-hoz
A Javaslat a katasztrófák elleni védekezés és a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet
esetén bevezethető különös szabályokat pontosítja annak érdekében, hogy a már túlszolgálati
díjazással ellentételezett időszakok ne kerülhessenek kétszeresen értékelésre.
A 27. §-hoz
A Javaslat egyes rendelkezésekhez kapcsolódóan pontosítja a Hjt. felhatalmazó rendelkezéseit.
A 28. §-hoz
A Javaslat a Hjt.-nek a 2015. január 1. és 2017. december 31-e közötti, a honvéd tisztjelöltek
első beosztásba helyezésével kapcsolatos átmeneti időszakot szabályozó rendelkezését
pontosítja.
A 30. §-hoz
A Javaslat az illetmény-megállapítás új szabályaihoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések
megalkotására irányul.
A 31. §-hoz
A szakasz a Javaslathoz kapcsolódó szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmaz.
A 32. §-hoz
A Javaslat a Hjt. 2. mellékletének módosítását tartalmazza, összhangban a Hjt. 4/A. §-ára
vonatkozó módosításokkal.
A 33. §-hoz
A szakasz a Javaslathoz kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A 34. §-hoz
23
A Javaslat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvényre történő hivatkozást pontosítja.
A 35. §-hoz
A Javaslat a Haktv. módosításával meghatározza az érintett adataiban bekövetkezett
változásoknak a nyilvántartást vezető számára történő bejelentésének módját, igazodva azon
kormányzati törekvésekhez, amelyek szorgalmazzák az elektronikus ügyintézés lehetőségének
egyre szélesebb körben való alkalmazását. Természetesen továbbra is megmarad a személyes
bejelentés lehetősége az ügyfélszolgálati tevékenységet vezető szervezeti egységnél.
A Javaslat szerinti kiegészítéssel rövidül az ügyintézési idő, csökken a bürokrácia, az
erőforrások racionalizálhatóvá, illetve az egyes eljárásrendekhez kapcsolódó folyamatok
hatékonyabban nyomon követhetővé, ellenőrizhetővé válnak.
A 36. §-hoz
A Javaslat a katonai igazolványok adattartalmával és az azokkal kapcsolatos adatkezelésekkel
összefüggő rendelkezések kiegészítésére és pontosítására irányul.
A 37. §-hoz
Az okmányon szereplő adatok kétnyelvű megjelenítése az adattartalom könnyebb
beazonosítását szolgálja.
A 38. és a 39. §-hoz
A rendelkezés pontosítja az igazolványon megjelenő adatok körét.
A 40. §-hoz
Az országos hatáskörben és a regionális körzetek alkalmazásával ellátandó katonai rendészeti
és gépjármű-baleseti helyszínelési feladatok centralizálttá válásával, valamint a nemzetközi
szerepvállalások során a katonai rendészeti feladatok ellátásával kapcsolatban igényként került
megfogalmazásra egy új típusú, egységes rendész igazolvány rendszeresítése, a Javaslat az
ezzel kapcsolatos adatkezelés lényeges elemeit tartalmazza.
A hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítására vonatkozóan Genfben,
1949. augusztus 12-én kelt Egyezmény (17/2000. MK 112. szám KüM nemzetközi szerződés)
40.	cikkelye és a hatályos Haktv. 3. § k) pontja alapján kibocsátásra kerülő okmányokhoz
tartozó adatkezelések megteremtése elengedhetetlen a szabályos okmányellátáshoz.
A 41. §-hoz
A Magyar Honvédség gazdaságos működésének és anyagi erőforrásainak megfelelő
figyelembevételével, illetve a különleges jogrend időszakában fennálló okmányellátási
feladatok zökkenőmentes végrehajtása érdekében szükséges már béke időszakában megkezdeni
az MH állományába tartozók részére a személyi igazolójegyek kibocsátását. Mindezzel
biztosítva az MH tényleges állományának és hadkötelezettség bevezetését követően a
hadköteles katonák személyazonosításhoz elengedhetetlen személyi igazolójegyeinek időbeni
meglétét.
A 42. §-hoz
24
A megyei védelmi bizottság elnöke a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, aki egyúttal
a honvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos eljárást lefolytatja és dönt az ügyben. Tekintettel
arra, hogy az eljárást lefolytató és a döntést hozó személye megegyezik a kezdeményezők
egyikével, indokolt a hatásköri szabályok pontosítása.
A 43. §-hoz
A Javaslat jogtechnikai jellegű, valamint a Hjt.-vel való terminológiai összhangot megteremtő
szövegpontosításokat tartalmaz.
A 44. §-hoz
A szakasz egy már végrehajtott rendelkezés hatályon kívül helyezését tartalmazza.
A 45. §-hoz
A szakasz hatálybaléptető rendelkezést tartalmaz.