﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10314. számú
törvényjavaslat
az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény,
valamint
az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat
végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény
módosításáról
Előadó:	Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2016. április
1
2016. évi .... törvény
az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény,
valamint
az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási
határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény
módosításáról
1.	Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása
1.	§
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) az alábbi 2/A.§-sal egészül
ki:
„2/A. § Az e törvényben nem meghatározott fogalmak tekintetében a fluortartalmú üvegházhatású
gáz esetében az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében és a rendelet
végrehajtására kiadott uniós jogi normákban meghatározottak az irányadóak.”
2.	§
Az Éhvt. 3. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Éghajlatváltozási Stratégiát első alkalommal a 2008-2025-ig tartó időszakra kell kidolgozni
a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően. A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégiát a
Keretegyezményből fakadó 2018. évi döntésekre tekintettel 2019-ben, majd a nemzetközi
döntésekben meghatározott ütemezés szerint, de legkésőbb ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat
előkészítéséről az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. A
felülvizsgált Éghajlatváltozási Stratégiát az Országgyűlés fogadja el. Az Éghajlatváltozási Stratégia
különösen az alábbiakat tartalmazza:
a)	az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági
következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének
értékelését;
b)	az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait
tartalmazó hazai dekarbonizációs útitervet az alacsony karbontartalmú, versenyképes gazdaságra
történő, 2050-ig tartó átmenetről, figyelembe véve az Európai Bizottság hasonló időtávú stratégiai
dokumentumait;
c)	egy nemzeti alkalmazkodás stratégiai keretrendszert, különös tekintettel az éghajlatváltozással és
a klímabiztonsággal összefüggő kockázatok megelőzésére és károk mérséklésére; a stratégiai
keretrendszer támogatásául a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer és az arra épülő
területi és ágazati éghajlati sérülékenységvizsgálatok eredményei szolgálnak;
d)	az éghajlatváltozás megelőzését, valamint az éghajlatváltozásra való felkészülést és
alkalmazkodást szolgáló szemléletformálási tevékenységek célrendszerét.”
3. §
Az Éhvt. 10/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Vállalkozások - ide értve az egyéni vállalkozót is - csak a klímavédelemért felelős hatóság által
kiadott képesítési igazolás birtokában jogosultak bármilyen, az 517/2014/EU európai parlamenti és
2
tanácsi rendeletben meghatározott fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet
végezni. A képesítési igazolás a vállalkozásnak a klímavédelemért felelős hatóság által vezetett
adatbázisban történő regisztrációját és a vállalkozó által a klímavédelemért felelős hatósághoz
benyújtott megfelelési nyilatkozat elfogadását követően kerül kiállításra.”
4.	§
Az Éhvt. 10/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A klímavédelemért felelős hatóság e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti
hatósági eljárás keretében elismeri az Európai Unió más tagállamában kiadott képesítéseket. A
képesítés elismerése érdekében a képesített személy, valamint a képesített vállalkozás köteles
benyújtani a kiállított képesítési, képzési igazolást. A klímavédelemért felelős hatóság az elismerési
eljárást soron kívül, 8 munkanapon belül folytatja le, melynek eredményéről a képesített személyt,
valamint a képesített vállalkozást haladéktalanul értesíti.”
5.	§
Az Éhvt. 10/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy azzal működtetett termékeknek,
berendezéseknek és létesítményeknek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározott tulajdonosai, üzemeltetői, valamint az e gázokkal tevékenységet folytató
vállalkozások az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, az e törvény, valamint e
törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti nyilvántartásokat vezetik.”
6.	§
Az Éhvt. 10/C. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Minden olyan vállalkozás, amely a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő
kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2016. május 17-i
2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá nem tartozó mobil légkondicionáló
berendezés tulajdonosa vagy üzemeltetője, és amelynek a hivatkozott berendezések vonatkozásában
a (4) bekezdés szerinti adatbázisban regisztrációs kötelezettsége nem áll fenn, köteles dokumentálni
az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében foglalt követelmények betartása
érdekében megtett intézkedéseket oly módon, hogy az alkalmas legyen a hivatkozott uniós jogi
rendelkezésben foglaltak hiteles tanúsítására. A dokumentációt a klímavédelemért felelős hatóság
kérésére a vállalkozás köteles átadni.
(4b) A dokumentációnak tartalmaznia kell különösen, az esetlegesen elvégzett szivárgásvizsgálatot;
a szivárgásvizsgálatot végző képesített személy adatait; a rátöltés, betöltés, lefejtés tényét, a rátöltött,
betöltött, lefejtett gáz mennyiségét; az elvégzett javítást, karbantartást, szervizelést; a szivárgás
tényét, az elszivárgott gáz mennyiségét.”
7. §
Az Éhvt. 10/C. § (5) bekezdés a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A (2) és (3) bekezdés szerinti felügyeleti díj éves mértéke a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal
és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló
kormányrendeletben meghatározott)
„a) HR-I, NK hűtőközeg, NK berendezés, E-I képesített természetes személy alkalmazottal
rendelkező vállalkozás és T kategória esetén 31 000 forint,
3
b)	HR-IV, MR-I és VE hűtőközeg, VE berendezés esetén 26 000 forint,”
8. §
Az Éhvt. 10/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A felügyeleti díj megfizetésére kötelezettek a felügyeleti díjat két egyenlő részletben, utólag,
minden év július 31. napjáig és január 31. napjáig kötelesek megfizetni. A január 1. és június 30.,
valamint július 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó felügyeleti díj összegéről az
energiapolitikáért felelős miniszter felügyelete alatt álló klímavédelemért felelős hatóság az
adatbázison keresztül, egyenlegértesítő megküldése útján, június 30. és december 31. napját követő
5 munkanapon belül tájékoztatja a felügyeleti díj megfizetésére kötelezetteket. A tevékenység
tárgyév január 1. és június 30. napja vagy július 1. és december 31. napja között történő megkezdése
esetén a felügyeleti díjat a tevékenység megkezdésétől időarányosan kell megfizetni. A (3) bekezdés
szerinti kötelezettek az (5) bekezdés e) pontja szerinti felügyeleti díjat a hűtőkörben megtalálható F-
ÜHG töltet tCO2 egyenértéke után az üzemeltetés időszakára vonatkozóan időarányosan fizetik
meg.”
9.	§
Az Éhvt. 10/C. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A felügyeleti díj határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén, a klímavédelemért
felelős hatóság a határidő lejártát követő 15 napon belül fizetési kötelezettség teljesítésének
elmulasztását megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező határozatot hoz. A felügyeleti
díjat esedékességétől a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi pótlék
terheli. A jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a
klímavédelemért felelős hatóság a felügyeleti díj behajtása érdekében soron kívül megkeresi az
illetékes adóhatóságot. A felügyeleti díj és a késedelmi pótlék megfizetéséig a klímavédelemért
felelős hatóság az adatbázison keresztül korlátozza a vállalkozás tevékenységét oly módon, hogy a
vállalkozás az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint képesített személy által
végezhető tevékenység tekintetében új megbízást nem fogadhat el. A klímavédelemért felelős
hatóság a fizetési kötelezettség teljesítését követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül
intézkedik a korlátozás adatbázison keresztül történő megszüntetése iránt.”
10.	§
Az Éhvt. 10/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyártók és importőrök fluortartalmú üvegházhatású gázokat csak az 517/2014/EU európai
parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint hozhatnak forgalomba Magyarország területén.”
11.	§
Az Éhvt. 10/G. § (2) bekezdés c) pont ce) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdésben meghatározott célra az F-Gáz ügyfélazonosító alatt az adatbázisban
nyilvántartható:
az a) és b) pontokhoz kapcsolódóan a klímavédelemért felelős hatóság döntéseinek rendelkezései,
valamint a jogszabályban meghatározott képesítési, adatszolgáltatási adatok:)
„ce) a természetes személy képesítését, képzettségét igazoló tanúsítvány száma, kiállítás dátuma,
vállalkozás esetében megfelelő képesítéssel rendelkező munkatársnak az a) pontban rögzített adatai
és képesítést, képzettséget igazoló tanúsítvány száma,”
4
12. §
Az Éhvt. 10/G. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az energiapolitikáért felelős miniszter felügyelete alatt álló klímavédelemért felelős hatóság
döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.”
13.	§
Az Éhvt. 10/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos
jogszabály, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy a
klímavédelemért felelős hatóság határozatában foglalt előírásait megsérti, az azokban foglalt
kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, vagy a tevékenységet nyilvántartásba vétel
nélkül vagy attól eltérően végzi, azt a klímavédelemért felelős hatóság klímavédelmi bírság
megfizetésére kötelezi.”
14.	§
Az Éhvt. 13/F. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Montreali Jegyzőkönyvvel kapcsolatos nemzetközi és hazai feladatok ellátásról a miniszter
gondoskodik, együttműködésben a környezetvédelemért felelős miniszterrel.
(6)	A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos nemzetközi és hazai feladatok ellátásáról a
miniszter gondoskodik.”
15.	§
Az Éhvt. 17. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény — a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt —)
„d) az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a fluortartalmú üvegházhatású
gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések, valamint a
hűtőkamionok és -pótkocsik fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó hűtőegységei
tekintetében a természetes személyek képesítésére, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokat
tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések tekintetében a
vállalatok képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek
meghatározásáról, 2015. november 17-ei 2015/2067 bizottsági végrehajtási rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
16.	§
Az Éhvt.
a)	8. § (2) bekezdésében a „gondoskodik” szövegrész helyébe a „az adott kötelezettségvállalási
időszak alatt gondoskodik” szöveg,
b)	10/B. § (3) bekezdésében a „feladatokat a klímavédelemért felelős hatóság látja el.”
szövegrész helyébe a „feladatok ellátásáról a klímavédelemért felelős hatóság gondoskodik.”
szöveg,
5
c)	10/C. § (2) bekezdésében a „kapcsolatos,” szövegrész helyébe a „kapcsolatos, az
517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti” szöveg,
d)	10/C. § (5) bekezdés e) pontjában a „tCO2,” szövegrész helyébe a „tCO2 egyenérték,”
szöveg,
e)	10/F. § (4) bekezdésében a „termékek és berendezések visszanyerése, újrahasznosítása és
regenerálása” szövegrész helyébe a „termékekben és berendezésekben lévő gázok visszanyerése,
újrahasznosítása és regenerálása” szöveg, a „vállalkozásoknak és üzemeltetőknek, tulajdonosoknak”
szövegrész helyébe a „vállalkozásoknak, üzemeltetőknek és tulajdonosoknak” szöveg,
f)	13/F. § (1) bekezdésében az „egyetértésével” szövegrész helyébe az „egyetértésével, az
államháztartásért felelős miniszter tájékoztatásával egyidejűleg” szöveg,
g)	13/F. § (3) bekezdésében a „külpolitikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe a
„külpolitikáért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel” szöveg
lép.
17.	§
Hatályát veszti az Éhvt.
a)	2. § 23. pontja,
b)	10/C. § (8) bekezdése,
c)	10/D. § (4), (5) bekezdése,
d)	10/E. § (2) bekezdése,
e)	10/F. § (5) bekezdése.
2.	Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-
megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló
2012. évi CCXVII. törvény módosítása
18.	§
Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási
határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban:
Ügkr.) 2. §-a a következő 42. ponttal egészül ki:
(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„42. szezonális üzemmód: rendszeresen idényszerű, időszakos ütemtervet követve üzemeltetett
létesítmény működési jellemzője; nem ideértve a folyamatosan (normál üzemmódban) üzemeltetett,
készenléti- vagy tartalék üzemmódban működő létesítményeket,”
19.	§
Az Ügkr. 2. §-a a következő 43. ponttal egészül ki:
(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„43. Piaci stabilizációs tartalék: a 2015/1814/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal
létrehozott tartalék,”
20.	§
(1) Az Ügkr. 2. §-a a következő 44. ponttal egészül ki:
6
„44. üzemszerű működés kezdete: a 2011/278/EU európai bizottsági határozat 3. cikk n) pontja
szerinti időpont,”
(2)	Az Ügkr. 2. §-a a következő 45. ponttal egészül ki:
„45. megváltozott működés kezdete: a 2011/278/EU európai bizottsági határozat 3. cikk o) pontja
szerinti időpont.”
21.	§
Az Ügkr. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hatóság a kibocsátási engedélyt rendszeresen, de legalább ötévente felülvizsgálja. A hatóság
a felülvizsgálatot hatósági ellenőrzés keretében végzi. Ha a hatóság az ellenőrzés eredményeképpen
megállapítja, hogy
a)	az engedély kiadásakor megállapított feltételek megváltoztak, felhívja az üzemeltetőt az engedély
módosítása iránti kérelem benyújtására, és ugyanazon engedélyazonosító alatt új kibocsátási
engedélyt ad ki,
b)	az engedély kiadásához szükséges valamely feltétel nem áll fenn, a kibocsátási engedélyt
visszavonja,
c)	az engedély kiadásához szükséges valamennyi feltétel változatlanul fennáll, ennek ténye a
hatósági ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.”
22.	§
Az Ügkr. 4. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kibocsátási engedély kötelező tartalmi elemei:)
„d) üzemeltető által benyújtott nyomonkövetési terv jóváhagyása,”
23.	§
Az Ügkr. 5. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A korábbi üzemeltető köteles valamennyi olyan adatot az új üzemeltető rendelkezésére
bocsátani, amely ahhoz szükséges, hogy az új üzemeltető arra az évre (tárgyévre) vonatkozóan,
amikor az üzemeltető személyében változás következett be, a 10. § (1) bekezdésének megfelelő éves
kibocsátását tartalmazó hitelesített kibocsátási jelentéstételi kötelezettségének eleget tudjon tenni. A
korábbi üzemeltető ezen adat-átadási kötelezettségének határideje a korábbi üzemeltetőnek a
létesítmény üzemeltetésével kapcsolatos tevékenysége megszűnésétől számított 30 nap.”
24.	§
Az Ügkr. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az új belépők az üzemszerű vagy megváltozott működés megkezdését követően egy éven belül
a miniszterhez benyújtott független hitelesítő által hitelesített kérelem alapján részesülhetnek
térítésmentes kiosztásban. A határidő elmulasztása jogvesztő. A 2. § 29. pont a) alpontja szerinti új
belépő esetében az üzemszerű működés megkezdése előtt keletkezett, független hitelesítő által
hitelesített kibocsátás esetében további kibocsátási egység kiosztása a múltbeli kibocsátások alapján
lehetséges. A kérelemhez csatolni kell a hitelesítői jelentést.
7
(1a) A 2. § 29. pont b) alpontja szerinti új belépő esetében a megváltozott működés megkezdése
előtt keletkezett kibocsátás esetében további kibocsátási egység kiosztása a 2011/278/EU bizottsági
határozat értelmében nem lehetséges.”
25.	§
Az Ügkr. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állam tulajdonában lévő, térítésmentesen ki nem osztott valamennyi kibocsátási egység,
mely nem került a 2015/1814/EU európai parlamenti és tanácsi határozat által létrehozott piaci
stabilizációs tartalékba, árverés útján kerül értékesítésre.”
26.	§
Az Ügkr. 34. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A visszaadás elmulasztása esetén a hatóság zárolja az üzemeltető vagy a légi jármű
üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláját. A zárolást a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha a (4)
bekezdésben előírt ÜHG-egység visszaadásra kerül.”
27.	§
Az Ügkr. 42. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(E törvény - a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal
együtt -)
„ l) az üvegházhatású gázok uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék
létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról szóló, 2015.
október 6-i, 2015/1814/EU európai parlamenti és tanácsi határozat”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
28.	§
Az Ügkr. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
29.	§
Az Ügkr.
a)	2. § 41. pontjában a „küszöbértéket.” szövegrész helyébe a „küszöbértéket,” szöveg,
b)	15. § (7) bekezdésében a „kerülő” szövegrész helyébe a „megállapított” szöveg,
c)	15. § (8) bekezdésében az „Intézkedést.” szövegrész helyébe az „Intézkedést, az Európai
Bizottság által jóváhagyott új belépő kérelemnek megfelelő vagy jelentős változást tartalmazó
táblázatot.” szöveg,
d)	24. § (1) bekezdésében a „Magyar Állam részére.” szövegrész helyébe a „389/2013/EU
bizottsági rendelet 67. cikkének megfelelően.” szöveg,
e)	24. § (2) bekezdésében a „visszaadni az állam részére.” szövegrész helyébe „a 389/2013/EU
bizottsági rendelet 67. cikkének megfelelően visszaadni.” szöveg,
f)	30/A. § (1) bekezdésében a „Nem lehet” szövegrész helyébe az „Az állam tulajdonában lévő
ÜHG-egységek és a 38. § (1) bekezdésben meghatározott ESD-egységek nyilvántartására szolgáló
számlák kivételével nem lehet” szöveg,
g)	35. § (6) bekezdésében a „végzi el.” szövegrész helyébe a „végzi el. A felügyeleti díj és a
késedelmi pótlék üzemeltetői és légi jármű üzembentartói teljesítéséhez kapcsolódó zárolás és a
8
zárolás feloldás tényéről a jegyzékkezelő minden esetben értesíti az érintetteket és arról tájékoztatást
nyújt a miniszter részére a zárolást és a zárolás feloldását követő 8 napon belül.” szöveg
h)	Az Ügkr. 36. § (1) bekezdésében „az Európai Bizottság számára az ÜHG-egység kereskedelmi
rendszer működéséről.” szövegrész helyébe „a 2003/87/EK irányelv 21. cikkének megfelelően.”
szöveg
lép.
30.	§
Hatályát veszti az Ügkr.
a)	9. § (1) bekezdésében a „felülvizsgálatára,” szövegrész,
b)	16. § (6) bekezdése,
c)	24. § (1) bekezdésében az „A visszaadott kibocsátási egységeket a jegyzékkezelő a forgalmi
jegyzékből törli.” szövegrész,
d)	24. § (2) bekezdésében az „A visszaadott ÜHG-egységeket a jegyzékkezelő a forgalmi
jegyzékből törli.” szövegrész,
e)	25. § (5) bekezdése,
f)	36. § (2) bekezdésében az „A jelentés tartalmazza az ÜHG-egységek kiosztásával, a forgalmi
jegyzék működésével, a nyomon követéssel és jelentéstétellel, a hitelesítéssel és akkreditálással
kapcsolatos intézkedéseket, a rendszer működésének európai uniós jogi aktusoknak és a
jogszabályoknak való megfelelőségére vonatkozó kérdéseket, valamint az ÜHG-egyégek adózási
kérdéseinek összefoglalóját.” szövegrész.
3. Záró rendelkezések
31.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 16. napon
lép hatályba.
(2)	A 7. § a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(3)	A 8. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
(4)	A 19. § és a 25. § 2019. január 1-jén lép hatályba.
32.	§
(1)	Az 1. alcím
a)	a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2014. április 16-i 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b)	az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a fluortartalmú üvegházhatású
gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések, valamint a
hűtőkamionok és -pótkocsik fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó hűtőegységei
tekintetében a természetes személyek képesítésére, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokat
tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések tekintetében a
vállalatok képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek
meghatározásáról, 2015. november 17-ei 2015/2067 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2)	A 2. alcím a piaci stabilizációs tartalék EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében történő
létrehozásáról és működéséről, továbbá a 2003/87/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. október
6-i 2015/1814/EU európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapít meg.
9
1. melléklet a 2016. évi..törvényhez
„1. melléklet a 2012. évi CCXVII. törvényhez
Üvegházhatású gázkibocsátással járó kibocsátási engedélyköteles és légiközlekedési
tevékenységek_
	A	B	C
1.		Tevékenység	Üvegházhatású gáz
2.		Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek	
3.	I.	Tüzelőanyagok égetése a 20 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítményű létesítményekben (kivéve a veszélyes hulladék- és települési hulladékégető létesítményeket)	Szén-dioxid
4.	II.	Ásványolaj -feldolgozás	Szén-dioxid
5.	III.	Kokszolás	Szén-dioxid
6.		Fémek termelése és feldolgozása	
7.	IV.	Fémércek (beleértve a szulfidércet) pörkölése és zsugorítása	Szén-dioxid
8.	V.	Vas vagy acél termelése (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett	Szén-dioxid
9.	V.a	Vasfémek (beleértve a vasötvözeteket is) előállítása vagy feldolgozása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek. A feldolgozás magában foglalja többek között a hengerműveket, a fűtőberendezéseket, a temperáltkohókat, kovácsműhelyeket, öntödéket, bevonatolást és a lemaratást is	Szén-dioxid
10.	V.b	Elsődleges alumínium előállítása	Szén-dioxid és perfluorkarbonok (PFC-k)
11.	V.c	Másodlagos alumínium előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek	Szén-dioxid
12.	V.d	Nemvasfémek előállítása vagy feldolgozása, beleértve az ötvözetek előállítását, a finomítást, az öntést stb., amennyiben (a redukálóanyagokként alkalmazott tüzelőanyagokat is beleszámítva) 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek	Szén-dioxid
13.		Ásvanyanyagipar	
14.	VI.a	Cementklinker napi 500 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében történő előállítása vagy napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező más típusú kemencében történő kalcinálása	Szén-dioxid
15.	o I. I. > >	Mész előállítása vagy dolomit és magnezit napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében vagy más típusú kemencében történő kalcinálása	Szén-dioxid
16.	VI.d	Gipszszárítás vagy -kalcinálás, illetve gipszkarton és más gipsztermékek előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek	Szén-dioxid
17.	VII.	Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap	Szén-dioxid
10
		olvasztókapacitáson felül	
18.	Vila	Ásványi gyapot szigetelőanyag előállítása, kőzet, üveg vagy salak felhasználásával, napi 20 tonnát meghaladó olvasztási kapacitással	
19.		Kerámiatermékek égetéssel történő gyártása	
20.	VlII.a	Kerámiatermékek, tetőcserepek, téglák, tűzálló téglák gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül	Szén-dioxid
21.	VlII.b	Csempék, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül	Szén-dioxid
22.		Egyéb tevékenységek	
23.	IX.	Faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok gyártása	Szén-dioxid
24.	X.	Papír és karton gyártása 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül	Szén-dioxid
25.		Vegyipar	
26.	XI.	Salétromsav előállítása	Szén-dioxid és dinitrogén-oxid
27.	XII.	Adipinsav előállítása	Szén-dioxid és dinitrogén-oxid
28.	XIII.	Glioxál és glioxilsav előállítása	Szén-dioxid és dinitrogén-oxid
29.	XIV.	Ammónia előállítása	Szén-dioxid
30.	XV.	Nátrium-karbonát (Na2CO3) és nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO3) előállítása	Szén-dioxid
31.	XVI.	Ömlesztett szerves vegyszerek előállítása krakkolással, reformálással, részleges vagy teljes oxidálással vagy hasonló eljárással, 100tonna/napot meghaladó gyártókapacitással	Szén-dioxid
32.	XVII.	Hidrogén (H2) és szintézisgáz előállítása reformálással vagy részleges oxidálással 25 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással	Szén-dioxid
33.	XVIII.	Korom szerves anyagok - mint például olaj, kátrány, krakkoló, desztillációs maradékok - karbonizálásával járó előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek	Szén-dioxid
34.	XIX.	Üvegházhatású gázoknak szállítás és a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való elkülönítésére használt létesítmények	Szén-dioxid
35.	XX.	Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való csővezetékek révén történő szállítása	Szén-dioxid
36.	XXI.	Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolása	Szén-dioxid
37.	XXII.	Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légijáratok üzemeltetése.	Szén-dioxid
11
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényt (a továbbiakban: Éhvt.) érintő módosítások főbb indokai,
hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekhez szükséges, az EU más
tagállamai által kiadott képesítések elismerését érintő szabályok kerülnek az Éhvt.-be. A felügyeleti díj
megfizetésének részletszabályai is kis mértékben módosulnak, valamint a jogalkalmazás során felmerült
kérdések (különösen az adatbázisban történő regisztrációs kötelezettség egyértelműsítése) miatt az Éhvt.
egyes rendelkezéseinek pontosítása vált szükségessé. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság képesítés
felfüggesztéssel kapcsolatos eljárása és eljárási határideje kismértékben módosul. A bürokratikus terhek
csökkentése érdekében a módosítás - a másodfokú közigazgatási szint kiiktatásával - lehetővé teszi a
bírósági úton történő jogorvoslatot közvetlenül a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság döntését követően.
Ezáltal a másodfokú közigazgatási szintet már nem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium látja el. A
dereguláció érdekében a jogkövetkezményekre való ismételt hivatkozások törlésre kerülnek és csak egy
helyen, a jogkövetkezményeknél való szerepeltetés segíti a jogalkalmazást.
A törvényjavaslat rendelkezik többek között a nemzetközi klímafinanszírozást érintő feladatokról is,
melyek érintik az államháztartásért felelős miniszter hatáskörét. Ennek körében indokolt, hogy a
nemzetközi klímafinanszírozást koordináló nemzetközi szervezet (Zöld Klíma Alap) döntéshozó
testülete esetében, a szervezethez akkreditált nemzeti képviselő kijelölésekor az államháztartásért felelős
minisztert tájékoztassák a jelölésről, valamint az is, hogy az államháztartásért felelős miniszter is részt
vegyen a klímafinanszírozással kapcsolatos döntések meghozatalában.
Törvényi szinten is kimondásra kerül, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos
nemzetközi és hazai feladatok ellátásáról az energiapolitikáért felelős miniszter gondoskodik; továbbá a
Montreali Jegyzőkönyvvel kapcsolatos feladatok ellátásáról az energiapolitikáért felelős miniszter
gondoskodik a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttműködésben.
A törvényjavaslat tartalmaz módosítást - az Éhvt. vonatkozásában - a Nemzeti Éghajlatváltozási
Stratégia felülvizsgálatának időbeli ütemezésére is a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak való
megfelelés érdekében.
A törvényjavaslat kiterjed az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az
erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény
(a továbbiakban: Ügkr.) módosítására is.
Az Ügkr. módosításának általános indoka az eddigi joggyakorlat és jogalkalmazás során tapasztalt
nehézségek, esetleges hiányosságok orvoslása, továbbá egyes intézkedések felülvizsgálata az eljárások
racionalizálása érdekében.
A piaci stabilizációs tartalék EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében történő létrehozásáról és
működéséről, továbbá a 2003/87/EK irányelv módosításáról szóló Európai Parlament és Tanács által
2015. október 6-án elfogadott 2015/1814/EU határozat hazai végrehajtása érdekében szükséges az Ügkr.
értelmező rendelkezéseibe - új elemként - a piaci stabilizációs tartalék fogalmát beemelni, valamint az
üvegházhatású egységek értékesítésére vonatkozó szabályozást egy helyen kiegészíteni.
12
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Éhvt. törvény nem definiál minden, fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos
tevékenységhez köthető fogalmat, ezért szükséges az általános kiutalás a fluortartalmú
üvegházhatású gázok vonatkozásában az 517/2014/EU rendeletre és végrehajtási rendeleteire.
A 2.§-hoz
A 2015. november 30. és december 12. között rendezett Párizsi Klímakonferencián a résztvevő
államok létrehozták a "Párizsi Megállapodás" című klímapolitikai tárgyú globális nemzetközi
szerződés szövegét. A szerződés aláírására 2016. április 22-én New Yorkban kerül majd sor,
Magyarország részéről várhatóan Áder János köztársasági elnök úr írja alá a dokumentumot. A
Párizsi Megállapodás rögzíti - többek között -, hogy 2018-ban jelenik meg az Éghajlatváltozási
Kormányközi Testület (IPCC - Intergovernmental Panel on Climate Change) speciális jelentése a
1,5 oC-os globális felmelegedés hatásaira vonatkozóan. A Párizsi Megállapodás szerint 2018-ban
értékelik ki az aláíró Részes Felek (államok) a kollektív erőfeszítéseket a nemzetközi
egyezményekben rögzített hosszú távú kibocsátás-csökkentési célok teljesülése tekintetében. 2018-
ban kerül megrendezésre az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói
Jegyzőkönyve általi Részes Felek 24. Konferenciája. A fent említett nemzetközi folyamatokra
tekintettel, tehát szükséges lesz a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2019-ben, majd a nemzetközi
döntésekben meghatározott ütemezés szerinti felülvizsgálata.
A 3.§-hoz
Az Éhvt. 10/B. § (1) bekezdésére vonatkozó módosítás szövegpontosítási célt szolgál, amely arról
rendelkezik, hogy a képesítési igazolást a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság adja ki, a vállalkozás
általi hatósági adatbázisban történő regisztrációt követően és a benyújtott megfelelési nyilatkozat
elfogadását követően.
A 4. §-hoz
Az Éhvt. 10/B. § új (4) bekezdéssel egészül ki a következő indokok miatt. Az Európai Unió
tagállamainak kötelezettsége, hogy kölcsönösen elismerjék a más tagállamok által - az 517/2014/EU
rendelet 10. cikke szerint - kibocsátott képesítési igazolásokat és képzési igazolásokat. A képesítési
igazolás elismerését a klímavédelemért felelős hatóság végzi. Azon személyek esetében, akik a
hazai képzési és képesítési rendszerben szerzik meg a képzési igazolást, a sikeres vizsga
teljesítésével, a vizsga napján képesített személyeknek minősülnek. Ezen automatizmus a más
tagállamban szerzett képesítésnél nem lehetséges, a benyújtott igazolásokat a hatóságnak meg kell
vizsgálni, hogy azok alapján a személy képesítése az adatbázisban rögzíthető-e. Annak érdekében,
hogy azon ügyfelet, aki nem hazai képzési és képesítési rendszerben vesz részt, hátrány ne érje, a
Hatóság soron kívüli eljárás keretében folytatja le az elismerési eljárást a más tagállam által kiadott
igazolások esetében.
Az 5.§-hoz
Az Éhvt. 10/C. § (1) bekezdése pontosításra kerül, a közvetlenül hatályos uniós jogi aktus
nevesítésével.
A 6. §-hoz
A 10/C. §-ba új (4a) bekezdésként kerül be a rendelkezés a 2006/40/EK irányelv hatálya alá nem
tartozó mobil légkondicionáló berendezések tulajdonosa vagy üzemeltetője vonatkozásában. Ezen
13
tulajdonosoknak, illetve üzemeltetőknek nem áll fenn regisztrációs kötelezettsége, de mégis
szükséges, hogy hitelt érdemlően dokumentálják - az 517/2014/EU rendelet 3. cikkében foglalt -
szivárgás-megelőzésre és óvintézkedések betartására vonatkozóan előírt kötelezettségeik érdekében
megtett intézkedéseket.
A 7. §-hoz
Az Éhvt. 10/C. § (5) bekezdése a képesítési kategóriákat szabályozza. Az 517/2014/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet alapján a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó elektromos
kapcsolóberendezések telepítését, szervizelését, karbantartását, javítását vagy használaton kívül
helyezését vagy a fluortartalmú üvegházhatású gázok helyhez kötött elektromos
kapcsolóberendezésekből való visszanyerését végző természetes személyek képesítésére vonatkozó
minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról szóló 2015/2066/EU
(2015. november 17.) bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően a kategóriák pontosításra,
lebontásra kerültek. A korábbi, hatályos szabályozásból kimaradt az E-I képesített természetes
személy, illetve a T kategória (mely a tűzvédelmi berendezésekkel foglalkozó vállalkozásokra
vonatkozik) törvényi szintű nevesítése. Az NK hűtőközeg és NK berendezés illetve VE hűtőközeg
és VE berendezés kategóriák vonatkozásában a fizetési kötelezettség a módosítással nem változik, a
korábbi NK és VE kategóriákat bontja ketté a módosított melléklet alapján. A E-I képesített
természetes személy alkalmazottal rendelkező vállalkozás esetében, tekintettel arra, hogy korábban
fizetési kötelezettség nem volt meghatározva, csak 2016. II. félévre állapít meg fizetési
kötelezettséget.
A 8. §-hoz
Az Éhvt. 10/C. § (6) bekezdésének módosítása lehetővé teszi a felügyeleti díj időarányos
megfizetését szivárgásvizsgálatra kötelezett alkalmazások üzemeltetői és tulajdonosai számára.
A 9. §-hoz
Az Éhvt. 10/C. § (9) bekezdésében szabályozott, felügyeleti díj megfizetés határidejének
módosítását a gyakorlati tapasztalatok, valamint a Magyar Államkincstár december 31. napját
megelőző zárása, és az indokolta, hogy a 10/C. § (5) bekezdésének e) pontja szerinti felügyeleti díj
megfizetésére kötelezettek részére az adott félévre vonatkozó felügyeleti díjfizetési kötelezettség
mértéke a félév lezárását követően állapítható meg. Továbbá a vállalkozás tevékenységének
felfüggesztése helyett a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság a vállalkozás tevékenységét korlátozza, oly
módon, hogy a vállalkozás új megbízást nem fogadhat el. Ezen módosítás indoka, hogy a
tevékenység felfüggesztése aránytalanul sérelmes a vállalkozással szerződést kötött üzemeltetőkre,
tulajdonosokra nézve.
A 10. §-hoz
Az Éhvt. 10/D. § (1) bekezdésének hatályos rendelkezése nem egyezik meg az 517/2014/EU
rendelet szabályaival, ezért módosítani szükséges. A törvényjavaslat egy általános kiutalást
tartalmaz az uniós rendeletre, annak érdemi szabályait nem érintve.
A 11. §-hoz
A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által vezetett adatbázisban nyilvántartható adatok
vonatkozásában kerülnek szövegpontosító módosítások a törvénybe, melynek oka, hogy jelenleg
tanúsítvány igazolja a természetes személy képesítését, képzettségét, nem pedig kártya.
A 12. §-hoz
14
A bürokratikus terhek csökkentése érdekében, a módosítás - a másodfokú közigazgatási szint
kiiktatásával - lehetővé teszi a bírósági úton történő jogorvoslatot közvetlenül a Nemzeti
Klímavédelmi Hatóság döntését követően.
A 13. §-hoz
Az Éhvt. 10/H. § (1) bekezdése a klímavédelmi bírság kiszabhatóságának feltételeit foglalja össze.
Az Éhvt. több bekezdéséből hatályon kívül helyezésre került a jogkövetkezményekre való ismételt
hivatkozás, ezért az egységes megfogalmazás, csak a 10/H. § (1) bekezdésben szerepel majd a
módosítás következtében. A módosítás szövegpontosításra irányul, a hatályos rendelkezés kiegészül
a klímavédelmi hatóságra való utalással, illetve azzal, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal
kapcsolatos jogszabályban, közvetlenül hatályosuló uniós jogi aktusban, vagy hatósági határozatban
foglaltak nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén is kiszabható a klímavédelmi bírság.
A 14. §-hoz
Az Éhvt. 13/F. §-ába új (5) bekezdésként kerül be a Montreali Jegyzőkönyvvel kapcsolatos hazai és
nemzetközi feladatok ellátása, amelyet az energiapolitikáért felelős miniszter a környezetvédelemért
felelős miniszterrel együttműködésben lát el.
Új (6) bekezdésként kerül be a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos feladatoknak az
energiapolitikáért felelős miniszter általi ellátása, melynek törvényi szintű szabályozása eddig
hiányzott.
A 15. §-hoz
A jogharmonizációs záradék kiegészítése.
A 16. §-hoz
a)	Az Éhvt. 8. § (2) bekezdését érintő módosítás célja szövegpontosítás. Az államháztartásért
felelős miniszter az energiapolitikáért felelős miniszterrel együttműködésben az adott elszámolási
időszak végén - a jegyzékkezelő útján - gondoskodik az adott kötelezettségvállalási időszak alatt
kibocsátott üvegházhatású gáz mennyiségnek megfelelő kiotói egység törléséről.
b)	Az Éhvt. 10/B. § (3) bekezdése szabályozza a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal
kapcsolatos képzési, képesítési feladatait a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnak (a továbbiakban:
NKvH). A módosítás arra irányul, hogy az NKvH ezt a feladatot nem közvetlenül saját maga látja
el, hanem a feladatok ellátásáról gondoskodik. A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az
ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015.
(II.10.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az NKvH az általa kötött képzési
megállapodás alapján, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter irányítása alatt álló
Szakképzési Centrumok közreműködésével látja el a képzési és vizsgáztatási feladatokat.
c)	Az Éhvt. 10/C. § (2) bekezdése kiegészül az 517/2014/EU rendeletre való hivatkozással,
szövegpontosító céllal.
d)	Az Éhvt. 10/F. § (4) bekezdése nyelvhelyességi okok miatt módosul. A visszanyerés,
újrahasznosítás és regenerálás nem a termékekre, berendezésekre, hanem az azokban lévő
fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozik.
e)	Az Éhvt. 13/F. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az energiapolitikáért felelős miniszter
ellátja a nemzetközi klímavédelmi erőfeszítéseket támogató multi- és bilaterális szervezetekben a
hazai képviseletet és koordinálja a részvételt. Ennek keretében kijelöli a külpolitikáért felelős
miniszter egyetértésével a Zöld Klíma Alap döntéshozó testületéhez akkreditált nemzeti képviselőt,
melyről tájékoztatja - a módosítás következtében - az államháztartásért felelős minisztert.
f)	Az Éhvt. 13/F. § (3) bekezdés módosításának indoka, hogy a nemzetközi
klímafinanszírozással kapcsolatos döntések előkészítésébe az államháztartásért felelős miniszter
15
bevonásra kerül, tekintettel arra, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése minden
esetben költségvetési hatással jár.
A 17. §-hoz
Az Éhvt. hatályát vesztő rendelkezéseit tartalmazza. Az Éhvt. 2. § 23. pontjában szereplő
klímavédelmi bírságra vonatkozó fogalom-meghatározás pontatlan. Tekintettel arra, hogy ez a
kifejezés, a fogalmi meghatározás nélkül is közérthető, illetve az Éhvt. 10/H. § (1) bekezdése már
rendelkezik róla, ezért nem indokolt az alapfogalmak körében szabályozni.
Az Éhvt. 10/C. § (8) bekezdése, 10/D. § (4) bekezdése, 10/E. § (2) bekezdése és 10/F. § (5)
bekezdése a jogkövetkezményekre való ismételt hivatkozások csökkentése érdekében kerülnek
hatályon kívül helyezésre. A jogkövetkezményekre való egységes hivatkozás a továbbiakban egy
helyen, az Éhvt. 10/H. § (1) bekezdésében fog szerepelni.
A 10/D. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül, mert ezen rendelkezéseket már kimondja
az Éhvt. 10/c. § (2) bekezdése.
Az Ügkr. 9. § (1) bekezdésében szereplő „felülvizsgálatára” szövegrész hatályát veszti azon indok
miatt, hogy a kibocsátási engedély felülvizsgálatára irányuló eljárás hivatalból indul, ezért az nem
igazgatási szolgáltatási díj-köteles.
A 18. §-hoz
Az Ügkr. értelmező rendelkezési közé, a 2. § új 42. pontjaként kerül be a szezonális üzemmód
fogalma. A fogalom bevezetésére azért van szükség, mert bizonyos létesítményeket kvótakiosztás
szempontjából a 2011/278/EU határozat 22. cikk (2) bekezdése értelmében - ami a 410/2012.
(XII.28.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésébe került átültetésre - bezártnak kellene minősíteni
annak okán, hogy alig működnek, és nincsenek hivatalosan szezonális, tartalék- vagy készenléti
üzemmódban működőnek beazonosítva, ami a fenti jogszabályhelyek értelmében jogalapot képezne
arra, hogy az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer hatálya alá tartozzanak, és ne minősüljenek
bezáró létesítménynek. Tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályban nem került eddig definiálásra
a szezonális üzemmód (a készenléti- vagy tartalék üzemmód azonban igen), az Országos
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség nem szerepeltette a létesítmények
üvegházhatású gáz-kibocsátási engedélyeiben ezt a kategóriát, ami problémát okozott kvótakiosztási
szempontból.
A 19. §-hoz
Az Ügkr. értelmező rendelkezéseihez, a 2. § új 43. pontjaként kerül be a piaci stabilizációs tartalék
fogalmára történő utalás, melyet az üvegházhatású gázok uniós kibocsátás-kereskedelmi
rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a
2003/87/EK irányelv módosításáról szóló Európai Parlament és Tanács 2015/1814/EU (2015.
október 6.) határozata definiál. A piaci stabilizációs tartalékba kerül bele majd 2019-től a tagállamok
által aukción értékesíthető uniós egységek egy bizonyos része a fent hivatkozott uniós határozatban
foglaltak szerint.
A 20. §-hoz
Továbbá bekerül az értelmező rendelkezésekbe új 44. és 45. pontként az üzemszerű működés
kezdetének és a megváltozott működés kezdetének definíciója, mely kiutal a kibocsátási egységekre
vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, (2011. április
27.), 2011/278/EU európai bizottsági határozatra.
A 21. §-hoz
16
Az Ugkr. 4. § (3) bekezdésére vonatkozó módosítását az indokolja, hogy a bürokráciacsökkentés
keretében egyszerűsödjön a kibocsátási engedély felülvizsgálatának eljárása és hatékonyan, illetve
gyorsan átvezethetőek legyenek az engedélyben történt változások.
A kibocsátási engedély felülvizsgálata a jelenleg hatályos törvénytől eltérően nem végzéssel
történik, hanem a - törvényjavaslat szerint - hatósági ellenőrzés keretében. Amennyiben az
engedély kiadásakor fennálló feltételek megváltoztak a hatóság felhívja az üzemeltetőt a módosítás
iránti kérelem benyújtására, amennyiben pedig az engedély kiadásához szükséges feltételek
változatlanok, ezt jegyzőkönyvben rögzíti.
A 22. §-hoz
Az Ugkr. 4. § (5) bekezdése szabályozza a kibocsátási engedély kötelező tartalmi elemeit. A
módosítás indoka, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló (2012. június
21.-i) 601/2012/EU bizottsági rendelet X. melléklet 4. pontja úgy rendelkezik, hogy nem a teljes
jóváhagyott nyomonkövetési terv a kibocsátási engedély kötelező tartalmi eleme, hanem a
nyomonkövetési terv jóváhagyása.
A 23. §-hoz
Az Ugkr. 5. §-nak új (3a) bekezdéssel való kiegészítése azt a célt szolgálja, hogy a korábbi
üzemeltető átadja az új üzemeltető részére azon adatokat, melyek a tárgyévi kibocsátást tartalmazó
hitelesített kibocsátási jelentéstételi kötelezettség teljesítéséhez szükségesek. Erre a törvényi
határidő a módosítás szerint a korábbi üzemeltetőnek a létesítmény üzemeltetésével kapcsolatos
tevékenysége megszűnésétől számított 30 nap.
A 24. §-hoz
Az Ugkr. 16. § (1) bekezdésének módosítása a következők miatt indokolt. A 278/2011/EU határozat
megkülönbözteti az új belépők körét (29. a) és b) alpont) az üzemszerű működés megkezdését
megelőző időszakban kiosztható kvótamennyiség vonatkozásában. A 2011/278/EU bizottsági
határozat 19. cikke értelmében a megváltozott és az üzemszerű működésű új belépő esetekre azonos
módszertan alkalmazandó a kiosztandó egységek száma meghatározása tekintetében. A 19. cikk (2)
bekezdése, a 20. cikk, valamint a vonatkozó térítésmentes kiosztási útmutató dokumentumok viszont
kizárólag az emisszió-kereskedelmi rendszerbe újként belépő létesítmények esetében engedélyezi az
üzemszerű működés megkezdése előtt keletkezett kibocsátásra vonatkozóan is a kiosztást, a jelentős
kapacitásnövekedés miatt benyújtott új belépő kérelmek esetében csak a megváltozott működés
megkezdésétől számított működésre. A fentieknek megfelelően kerül pontosításra a 16. § (1)
bekezdés, ugyanis a hatályos normaszöveg nem különbözteti meg az üzemszerű működés
megkezdése előtti időszakra járó kiosztás tekintetében a 29. § a) és b) alpontja szerinti új belépő
létesítményeket.
A 25. §-hoz
Az Ugkr. 25. § (2) bekezdésére vonatkozó módosítás indoka, hogy a 2015/1814/EU (2015. október
6.) európai parlamenti és tanácsi határozat létrehozta az uniós szintű piaci stabilizációs tartalékot,
melyre vonatkozóan előírja, hogy a tagállamok által aukción értékesíthető egységmennyiségek
bizonyos hányada, a fenti uniós határozatban foglaltak szerint levonásra és a piaci stabilizációs
tartalékban történő elhelyezésre kerül. Ez az uniós határozat tehát csökkenteni fogja a tagállamok
által értékesíthető árverés útján értékesíthető egységek mennyiségét.
A 26. §-hoz
17
Az Ügkr. 34. § új (5) bekezdésében foglalt rendelkezések eddig kimaradtak a korábbi
szabályozásból és szükséges azoknak a törvényi szintű rögzítése.
A 27. §-hoz
Az Ügkr. jogharmonizációs záradéka kiegészül az üvegházhatású gázok uniós kibocsátás-
kereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a
2003/87/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. október 6-i, 2015/1814 európai parlamenti és
tanácsi határozatra utalással.
A 28. §-hoz
Az Ügkr. 1. mellékletére irányuló módosítás indoka, hogy egyrészt hiányzik az ige a mondatból,
másrészt pedig a 2003/87/EK Irányelv 1. Melléklet 6. pont 1. tevékenysége az eredeti angol szöveg
szerint így hangzik: „Combustion of fuels in installations with a total rated thermal input exceeding
20 MW (except in installations for the incineration of hazardous of municipal waste)”. Ennek
megfelelően indokolt a változtatással érintett rész magyar fordításának módosítása.
A 29. §-hoz
Szövegcserés módosításokat tartalmaz.
a)	Az Ügkr. 2. § 41. pontja végén a pont helyett vessző zárja le a fogalmi meghatározást,
ugyanis új pontokkal egészül ki a 2. §.
b)	Az Ügkr. 15. § (7) bekezdésére vonatkozó módosítás indoka, hogy egy esetleges időközbeni
változás követhető legyen.
c)	Az Ügkr. 15. § (8) bekezdésére irányuló módosítás indoka az, hogy az új belépők esetében
nem a Nemzeti Végrehajtási Intézkedést, hanem az Európai Bizottság által jóváhagyott új belépő
kérelemnek megfelelő vagy jelentős változást tartalmazó táblát kell módosítani.
d)	Az Ügkr. 24. § (1) bekezdésére vonatkozó módosítás oka, hogy a hatályos szabályozást
összehangolni szükséges a 2003/87//EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a
280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós
kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2013/EU
bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (2013. május 2.) 389/2013/EU bizottsági
rendelet (RegReg) 67. cikkével. Ugyanis a gyakorlatban a visszaadás nem a Magyar Állam részére
történik, hanem egy központi törlési számlára kerül a RegReg-nek megfelelően.
e)	Az egységek visszaadása a RegReg értelmében a légi jármű üzemeltetők esetében sem a
Magyar Állam részére történik, hanem egy központi törlési számlára.
f)	Az Ügkr. 30/A. § (1) bekezdésének módosítására irányuló javaslat indoka, hogy a forgalmi
jegyzék kezelője, (az Ügkr.-ben nem nevesített Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi
Főfelügyelőség) tagállami számlákat is kezel, és az összeférhetetlenségi kritérium a 389/2013/EU
rendelet 8. cikk (1) bekezdése, 13. cikk (2) bekezdése értelmében kizárólag az üzemeltetői és légi
jármű üzembentartói számlák, valamint az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi
Főfelügyelőség közötti viszonyra vonatkozik.
g)	Az Ügkr. 35. § (6) bekezdése kiegészül a zárolás és a zárolás feloldásának tényéről szóló,
jegyzékkezelő általi értesítés szabályaival.
h)	Az Ügkr. 36. § (1) bekezdésében szabályozott jelentéstételi kötelezettséget a 2003/87/EK
irányelv 21. cikke szabályozza, ezért a módosítás kiutal az uniós jogi aktusra.
A 30. §-hoz
Az Ügkr. hatályon kívül helyezendő rendelkezéseit tartalmazza.
a)	Az Ügkr.) 9. § (1) bekezdésében a „felülvizsgálatára,” szövegrész hatályon kívül helyezésre
kerül, ugyanis a felülvizsgálat hivatalból indul, az nem igazgatási-szolgáltatási díj-köteles.
18
b)	Az Ügkr. 16. § (6) bekezdését helyezi hatályon kívül. Ezen rendelkezés megtalálható a
410/2012. (XII.28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének a) pontjában is. Várhatóan még 2016-ban
változások következhetnek be a hitelesítést igénylő változás-típusok esetében, az uniós akkreditálási
rendszer szabályainak tisztázását követően, ezért célszerű a szabályozást jelen esetben
kormányrendeleti szinten tartani.
c)	Az Ügkr. 24. § (1) bekezdésének utolsó mondata hatályon kívül helyezésre kerül, ugyanis az
ÜHG-egységeket nem a jegyzékkezelő törli a forgalmi jegyzékből (tehát ez nem külön feladata),
hanem a rendszer automatikusan törli.
d)	A légi jármű üzemben tartók esetében is az egységek visszaadása törlési számla segítségével
valósul meg, ebben az esetben a rendszer automatikusan törli az egységeket, nem a jegyzékkezelő
törli azokat a forgalmi jegyzékből.
e)	Az Ügkr. 25 § (5) bekezdése azért kerül hatályon kívül helyezésre, mert a hatályos
megfogalmazás nem felel meg a 389/2013/EU bizottsági rendeletben szereplő szabályozásnak,
ugyanis az aukción keresztül értékesíthető egységek nem jelennek meg a forgalmi jegyzékben, azok
a fenti uniós rendelet 64. cikke szerint uniós aukciós számlán, illetve uniós légi közlekedési aukció
számlán vannak és onnan kerülnek továbbításra az árverési kézbesítő számlára.
f)	Az Ügkr. 36. § (2) bekezdésének első mondata kerül hatályon kívül helyezésre, mert az
Európai Unió felé teljesítendő jelentéstétel tartalmi elemeit a 2003/87/EK irányelv 21. cikke teljes
körűen szabályozza.
A 31. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
Jogharmonizációs záradék.
A 32. §-hoz