﻿Országgyűlés Hivatala
Iromány szám' TI sioiac
Er .MEtt 2016 ÁPR19.
2016. évi... törvény
egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról
1.	A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása
l-§
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 7. § (7) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az iskolaszövetkezet útján megszervezett gyakorlati képzés esetén a szakmai gyakorlatot
—	a szolgáltatás fogadója nyilatkozata alapján — az iskolaszövetkezet igazolhatja, feltéve,
hogy a gyakorlati képzés az iskolaszövetkezet hallgató tagjának felsőoktatási képzésben
megszerzett elméleti ismereteinek felhasználását igényli, továbbá a szolgáltatás fogadója
megfelel a S7^kmai gyakorlóhellyel, a gyakorlati képzés tartalma pedig a szakmai gyakorlattal
szemben jogszabály által támasztott követelményeknek.”
2- §
Az Sztv. 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az iskolaszövetkezet alapításában és működésében nevelési-oktatási intézménynek vagy
felsőoktatási intézménynek tagként részt kell vennie. A nevelési-oktatási intézmény akkor
lehet az iskolaszövetkezet tagja, ha ezt alapító okirata lehetővé teszi és a tagsághoz a nevelési-
oktatási intézmény fenntartója hozzájárul.
(2) Felsőoktatási intézmény akkor lehet iskolaszövetkezet tagja, ha a szenátus ezt támogatja,
és a tagsághoz a felsőoktatási intézmény fenntartója hozzájárul.”
3- §
Az Sztv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az iskolaszövetkezet felügyelő bizottságának egy-egy tagja az alapításában
résztvevő, a 8. § (1) bekezdésében meghatározott intézmény, továbbá az intézmény
fenntartója által delegált személy.
(2)	Az iskolaszövetkezet alapszabályának érvényességéhez a 8. § (1) bekezdésében
meghatározott intézmény fenntartójának jóváhagyása szükséges. Az iskolaszövetkezet
alapszabályának jóváhagyása abban az esetben tagadható meg, ha az jogszabályba ütközik
vagy ellentétes az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, illetve más belső
szabályzatában foglaltakkal, továbbá, ha az iskolaszövetkezet tevékenysége veszélyezteti az
intézmény működését.”
1
4-§
Az Sztv. a következő 10/A-10/C. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) Az iskolaszövetkezet és a tagja közötti gazdasági együttműködést, a személyes
közreműködés módját — az alapszabály keretei között - a tagsági megállapodásban kell
meghatározni.
(2) A tagsági megállapodásnak tartalmaznia kell azokat a konkrét feladatokat, amelyek az
iskolaszövetkezeti tag személyes közreműködése körébe tartoznak.
10/B. § (1) Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes
közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a
továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.
(2)	Az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja
közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodásra a Ptk. megbízásra vonatkozó,
valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) e
törvényben megjelölt szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3)	Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha a feladatteljesítés
tartama a napi hat órát meghaladja húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja további huszonöt
perc szünetet kell biztosítani. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja
részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő
napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. Az Mt.
szabadságra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy munkában
töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül,
amelynek keretében minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság
jár.
(4)	A szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz
kapcsolódó díjazásnak el kell érnie az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott
jogszabályban meghatározott minimális összeget.
(5)	A (2) bekezdésben foglalt megállapodásnak tartalmaznia kell
a)	a tag által vállalt feladatok körét,
b)	a tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes
feladatokhoz kapcsolódó díjazások legkisebb összegét, valamint '
c)	az iskolaszövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó
időtartamra.
(6)	A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése
megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és a tag írásban megállapodjanak
a)	a szolgáltatás fogadójának személyében,
b)	a teljesítendő konkrét feladatban,
c)	a tag díjazásának összegében és kifizetésének időpontjában,
d)	a feladat teljesítésének helyében, valamint
e)	a feladat teljesítésének tartamában.
10/C. § A szolgáltatás fogadója együttműködik az iskolaszövetkezettel, így különösen
biztosítja az iskolaszövetkezet képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést,
2
tájékoztatja az iskolaszövetkezetei a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges
körülményekről.”	.
5-§
Az Sztv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az iskolaszövetkezet‘tagja a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az
iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésére -
ideértve a munkaviszony, illetve a polgári jogi jogviszony keretében történő munkavégzés
esetét is az Mt.-ben foglalt, a fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó
rendelkezések figyelembevételével kerülhet sor.”
6-	§ " ~
Az Sztv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az iskolaszövetkezet megszűnik, ha a nevelési-oktatási intézmény, illetve felsőoktatási
intézmény megszűnésével vagy kilépésével az iskolaszövetkezetnek nem marad a 8. § (1)
bekezdés szerinti tagja, és a megszűnéstől vagy kilépéstől számított hat hónapon belül nem
lép be tagként másik, a 8. § (1) bekezdés szerinti intézmény.”
7-§
Az Sztv. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/A. § (1) Az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell
fizetni.
(2) Az iskolaszövetkezet az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között
személyes közreműködésük arányában osztja fel.”
8-§
Az Sztv. 2. alcíme a következő 13/B. §-sal egészül ki:
„13/B. § (1) Az iskolaszövetkezet az adózott eredményének (nyereségének) legalább 10%-át
oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapba köteles helyezni. Az iskolaszövetkezet
oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapja fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak
minősül.
(2)	Az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap felhasználása célhoz kötött, a
szövetkezet tagjainak oktatását, képzését, továbbképzését fedezi:
(3)	Az iskolaszövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén - a hitelezőkkel való
elszámolást követően - az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapot az alapszabály
rendelkezése szerinti iskolaszövetkezet vagy iskolaszövetkezeti szövetség részére kell
átadni.
3
(4)	Az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap terhére nyújtott szolgáltatás a
nyereségből való részesedésként és a tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó
elszámolás során nem vehető figyelembe.”
9-	§
Az Sztv. a következő 108/A. §-sal egészül ki:
„108/A. § (1) Az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló
2016. évi .... törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett,
vagy a hatálybalépéskor bejegyzés alatt álló iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali
tagozatos tanuló, hallgató tagja, aki a személyes közreműködését harmadik személy részére
nyújtott szolgáltatás keretében teljesítette, a fennálló tagsági megállapodást a Módtv.
rendelkezéseinek megfelelően 2017. január 1-jéig módosítja.
(2)	A 10/B. § (2) bekezdésében foglalt megállapodás megkötésével egyidejűleg az Mt. 223. §-
ában szabályozott munkaviszony megszűnik.
(3)	Amennyiben a felek az (1) bekezdésben meghatározott időpontig a tagsági megállapodást
az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nem módosítják, a tagsági megállapodás,
valamint a tagsági megállapodás keretében létrejött munkaviszony 2017. január 1-jén a
törvény erejénél fogva megszűnik. A munkaviszony megszűnése esetén az Mt. 80-81. §-a
megfelelően alkalmazandó.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti iskolaszövetkezet az alapszabályának az (1) bekezdésben
foglaltakhoz szükséges, valamint a Módtv.-nyel módosított egyéb rendelkezéseknek való
megfeleléshez szükséges módosítását 2017. január 1-jéig köteles elvégezni. Az (1) bekezdés
szerinti iskolaszövetkezet a Módtv.-nyel módosított rendelkezéseknek az alapszabály-
módosítás időpontjától, ennek hiányában 2017. január 1-jétől kell megfelelnie.”
2. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
10. §
Hatályát veszti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény XVII. Fejezete.
3.	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
11-§
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban Met.) 1. § (4)
bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik)
,,d) a szövetkezet tagjának a szövetkezet részére kifejtett személyes közreműködése, ha a tag a
személyes közreműködést vállalkozási vagy megbízási szerződés - ide értve a
4
szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 10/B.'§ (2) bekezdése
szerinti megállapodást is - alapján teljesíti,” -
12. §
A Met. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi ellenőrzés - ,áz .Mt. 215-218. §-a
tekintetében - kiteljed a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre. Az iskolaszövetkezet tanuló,
hallgató tagjának az Sztv. 10/B. §-a alapján történő feladat teljesítése tekintetében a
munkaügyi ellenőrzés kiterjed az iskolaszövetkezetre és az Sztv. 10/B. § (3)-(6) bekezdésére.
Az Sztv. 10/C. §-a tekintetében a munkaügyi ellenőrzés kiteljed az iskolaszövetkezetre és a
szolgáltatás fogadójára.”
4.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása .
13.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (11) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(11) Az iskolaszövetkezetnek a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján biztosítottnak nem
minősülő, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 10/B. § (2) bekezdése szerinti
megállapodás alapján személyesen közreműködő tagja esetében - a (4) bekezdésben
foglaltaktól eltérően - az iskolaszövetkezet az állami adó- és vámhatóság felé köteles a külső
szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján bejelenteni
a)	az iskolaszövetkezet adószámát,	_
b)	az iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,
diákigazolványa számát.”
5.	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
14.	§
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (2) bekezdésében az „a munka
törvénykönyvének a” szövegrész helyébe az „a szövetkezetekről szóló törvény” szöveg lép:
6.	Záró rendelkezések -
15.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — a kihirdetését követő hónap
első napján lép hatályba.
(2)	A 10. § 2017. január 2-án lép hatályba.
5
INDOKOLÁS
'	Általános indokolás
A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének különböző dokumentumai meghatározzák a
szövetkezetek identitását és a szövetkezés nemzetközi alapelveit. Az 1995-ben
Manchesterben megtartott konferencián összefoglalták és újragondolták a korábbi
szövetkezeti alapelveket és meghatározták a szövetkezet fogalmát. Ennek értelmében „A
szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból,
hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális céljaikat közös tulajdonú és demokratikusan
irányított vállalkozásuk útján megvalósítsák”. Az aktuális szövetkezeti értékek értelmében „A
szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az
igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak. Alapítóik hagyományát követve, a
szövetkezeti tagok hisznek a becsületesség, a nyíltság és a társadalmi felelősség etikai
értékeiben és a másokért való törődésben.”
A Manchesteri Nyilatkozat tartalmazza a jelenlegi hatályos ajánlást a szövetkezet működési
elveire vonatkozóan. A Manchesteri Nyilatkozatban meghatározott nemzetközi szövetkezeti
alapelvek a következők: (1.) „Önkéntes és nyitott tagság” elve; (2.) „Demokratikus tagi
ellenőrzés” elve; (3.) „Tagok gazdasági részvételének” elve; (4.) „Autonómia és
függetlenség” elve; (5.) „Oktatás, képzés, tájékoztatás” elve; (6.) „Szövetkezetek közötti
együttműködés” elve; (7.) „Közösségi felelősség” elve.
A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének 2015. évi szakmai iránymutatásai megerősítették
a Manchesteri Nyilatkozat -ban foglaltakat, az Alapelveket a XXI. század követelményeinek
megfelelően értékeli. Ezek közül - különösen az iskolaszövetkezetek rendeltetésére való
tekintettel - külön figyelmet érdemel az 5. Alapelv, az „Oktatás, Képzés és Tájékoztatás”.
Ennek az Alapelvnek a tartalma a következő: „A szövetkezetek olyan oktatást és képzést
nyújtanak tagjaiknak, választott képviselőiknek, vezetőiknek, valamint alkalmazottaiknak,
aminek alapján azok hatékonyan hozzájárulhatnak a szövetkezetük fejlesztéséhez. A
szövetkezetek tájékoztatják a nyilvánosságot, különösképpen a fiatalokat és a közvélemény
alakítóit a szövetkezeti összefogás jellegéről és előnyeiről.”
A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének fogalom-meghatározásával és Alapelveivel
összhangban határozza meg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a
szövetkezet fogalmát és lényegi elemeit. A Ptk. szabályozása tartalmazza azokat a speciális
elemeket, amelyek a szövetkezetet megkülönböztetik más jogi személyektől, különösen a
gazdasági társságoktól. Lényeges, hogy a személyes közreműködésre, mint a szövetkezet
jogintézményének egyik alappillérére konkrétan utal a Ptk-beli fogalmi definíció, mégpedig
azt a vagyoni hozzájárulás szolgáltatása mellett a szövetkezeti tag kötelezettségének
minősítve.
A személyes közreműködésre vonatkozóan az alapszabályban meghatározottak az irányadóak
azzal, hogy a személyes közreműködésnek kötelező tartalmi elemnek kell lennie. Szövetkezet
esetében a személyes közreműködés kötelező. A személyes közreműködésnek törvényi
garanciája az is, hogy ez a tagi kötelezettség alapszabályban rögzítésre kerüljön, ugyanakkor
annak tartalmát, figyelemmel a szövetkezeti önkormányzatiságra is, a szövetkezet
alapszabályban rögzíti.
6
A Javaslat az iskolaszövetkezetek rendeltetésének figyelembevételével, valamint a
szövetkezetekre vonatkozó alapelvekkel összhangban szabályozza a tag személyes
közreműködésének módját, a Ptk. rendelkezéseivel összhangban. A Javaslat figyelembe veszi
az iskolaszövetkezetek feladataival összefüggő oktatási, képzési tevékenységet is, amely
hozzájárul a tagoknak a munkaerő-piaci környezetbe való könnyebb beilleszkedéséhez. A
Javaslat végezetül - a Tanács 1435/2003/EK Rendelete [„Az Európai Szövetkezet (SCE)
Statútumáról] szabályaira tekintettel az iskolaszövetkezet éves nettó árbevétele 85%-ának a
tagok között a személyes közreműködésük arányában történő felosztásáról rendelkezik.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A módosítás az Sztv. új 10/B. §-ához kapcsolódó szövegpontosítást tartalmaz.
A 2.§-hoz
Az iskolaszövetkezetek gyakorlati működése a vagylagos szabályozás bevezetését indokolja.
A Javaslat arra irányul, hogy a törvény alapján az iskolaszövetkezetnek a tagsága
összetételétől függően vagy nevelési-oktatási intézmény vagy pedig felsőoktatási intézmény
legyen a tagja.
A 3.§-hoz
Az 1. §-ra figyelemmel indokolt a módosítás, abból következik.
A 4. §-hoz
A hatályos szabályozás az Mt. hatálya alá tartozónak tekinti az iskolaszövetkezet és a nappali
tagozatos hallgató, tanuló tagja közötti, a tag személyes közreműködésére irányuló
megállapodást. Ennek megfelelően az iskolaszövetkezet munkáltatói, a tag munkavállalói
jogállásban jelent meg. A jogalkotó koncepciója szerint az Mt.-ben egyetlen nagy egységben
-	igaz, több fejezetben - kell szabályozni az ún. atipikus munkaviszonyokat. Ez a szabályozás
azt eredményezte, hogy egymástól is lényegesen különböző munkaviszonyok kerültek
egymás mellé, ami különösen a munkaerő kölcsönzés és az iskolaszövetkezet keretében
végzett munka tekintetében vezetett értelmezési zavarokhoz.
A Javaslat a Ptk. szabályozásán alapul, amelynek értelmében, a szövetkezet alapszabályában
meg kell határozni a tag személyes közreműködésének lehetséges módját. A Javaslat a 3. §-
ban elvileg több lehetőséget is nyitva hagy általánosan.
Az Sztv. 10/B. § (1) bekezdése meghatározza a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja
személyes közreműködésének egy lehetséges módját. Ennek megfelelően az
iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködését úgy is
teljesítheti, hogy részt vesz az iskolaszövetkezetnek abban a gazdasági vállalkozásában,
amelyet szolgáltatásként az iskolaszövetkezet harmadik személy részére nyújt. Ennek
lényege, hogy az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja megismerkedik a
7
munkaerőpiac bizonyos, általa kiválasztott szegmenseivel, hozzájárul a szövetkezet gazdasági
tevékenységéhez, olyan jövedelmet termel a szövetkezet részére, amelyben díjazásban
részesül, és a szövetkezeti Álapelveknek megfelelően ezen felül osztalékban is részesül.
Mindezzel összefüggésben hangsúlyozandó, hogy a munkaviszonnyal együtt járó
munkavégzési kötelezettségtől eltérően az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló,
hallgató tagja az Sztv. -javasolt 10/B.. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint a (2)
bekezdésben foglalt tagsági megállapodás alapján maga dönt arról, hogy milyen időszakban,
milyen időtartambán, mely harmadik személynek, milyen feladatokra és milyen feltételek
mellett vállalja a személyes közreműködést. Ez a megállapodás abban is különbözik a
munkaviszonytól, hogy az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja nem egy
adott munkakör ellátására, hanem akár több feladat elvégzésére is vállalkozik.
Az Sztv. javasolt módosítása értelmében személyes közreműködés keretében történő
feladatellátás megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és a tag írásban
megállapodjanak a teljesítendő konkrét feladatban, vagy feladatokban. Ez a megállapodás
túllép a hagyományos munkaszerződés, illetve a munkaviszony tartalmának keretein, és
ennek megfelelően az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló,
hallgató tagja közötti megállapodásnak alapvetően nem az Mt. munkaszerződésre és a
munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseit, hanem a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait
kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a Javaslat meghatározott esetekben - a tanuló,
hallgató tag védelme érdekében - utal az Mt. meghatározott rendelkezéseire.
Ilyen szabályt tartalmaz az Sztv. javasolt 10/B. § (3) bekezdése, amely meghatározott tartamú
feladatteljesítés esetén biztosítja az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja
számára a munkaközi szünetet és a napi pihenőidőt. A Javaslat rendelkezik az éves fizetett
szabadságról is, amelynek mértékét a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés
tartamához arányosan állapít meg.
Az Sztv. javasolt módosítása szerint az Sztv. új 10/B. § (5)-(6) bekezdése tartalmi elemeiben
többnyire megegyezik a hatályos Mt. 223. §-ban foglaltakkal. Lényeges különbség azonban,
hogy az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja feladatát nem
munkaviszony keretében látja el, nem munkaköri feladatait teljesíti, hanem a mégbízó által
rábízott feladat ellátására köteles, a Ptk. 6:272. §-a értelmében. A szolgáltatás nyújtója maga
az iskolaszövetkezet, a szolgáltatás fogadója az iskolaszövetkezettel szerződésben álló
harmadik személy.
Ennek megfelelően az Sztv. javasolt 10/B. § (5) bekezdése a tagsági megállapodás
keretfeltételeit tartalmazza. E szerint a megállapodás magában foglalja a tag által vállalt
feladatok lehetséges csoportját, a tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzése
tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazások legkisebb összegét, tekintettel az
Mt. 153. §-ában foglaltakra. Mivel az iskolaszövetkezet és. az iskolaszövetkezet nappali
tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti jogviszony egy ún. másodlagos, esetlegeses
jogviszony, a tagsági jogviszony feltétele egy mögöttes - hallgatói, tanulói - jogviszony léte.
A szövetkezeti tagsági jogviszony önkéntes, a tanuló, hallgató önkéntes elhatározásán alapul.
Amennyiben belép az iskolaszövetkezetbe, vállalnia kell valamilyen formáját a személyes
közreműködésnek. Ez viszont nem lehet hátrányára a tag mögöttes, alap jogviszonya
eredményes teljesítésének.
Ezért a személyes közreműködésre vonatkozó tagsági megállapodás időbeli hatálya egy újabb
megállapodással realizálódik, amennyiben az Sztv. javasolt 10. §/B. § (6) bekezdése szerint az
iskolaszövetkezet és tagja egy adott helyzetben megállapodik a szolgáltatás fogadójának
személyében, a teljesítendő konkrét feladatban, vagy feladatokban, a tag díjazásának
összegében, a feladat, vagy a feladatok teljesítésének helyében, a feladat teljesítésének
tartamában.
Az Sztv. javasolt 10/C. §-a arra alapul, hogy az alapszerződés az iskolaszövetkezet és az
iskolaszövetkezet nyújtotta szolgáltatás fogadója között áll fenn. A konkrét tevékenységet az
iskolaszövetkezet tagja látja el. Ebből következően az iskolaszövetkezet és a harmadik
személye közötti megállapodás legfontosabb eleme a folytonos együttműködés. Ennek egyik
lényeges eleme, hogy a szolgáltatás fogadójának biztosítania kell az iskolaszövetkezet
képviselőjének a munkavégzés helyére történő belépését. A szolgáltatás fogadójának
folyamatosan tájékoztatnia kell az iskolaszövetkezetet a munkavégzéssel kapcsolatos
lényeges körülményekről.
Az 5. §-hoz
Az Sztv. 11. § (1) bekezdésének változása szövegpontosítást tartalmaz.
A 6. §-hoz
A módosítás az Sztv. 8. § (1) bekezdésére való tekintettel szövegpontosítást tartalmaz.
A 7. §-hoz
A Javaslat rendelkezik az iskolaszövetkezet nyereségének felosztásáról. A szabályozás alapja
az, hogy a szövetkezet meghatározott szabályok mentén segítse elő tagjai előmenetelét. Ez az
elv jelenik meg a Tanács 1435/2003/EK, az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló
Rendeletében. Ennek értelmében, „A szövetkezetek elsősorban magánszemélyek vagy jogi
személyek olyan csoportjai, amelyeknek egyes működési alapelvei eltérnek az egyéb
gazdasági szereplők működési alapelveitől. Ezek tartalmazzák a demokratikus felépítés és
ellenőrzés alapelveit, valamint a működéssel elért nettó nyereség méltányos alapon történő
felosztását”. A Rendelete a továbbiakban kiemeli, hogy „Az európai szövetkezet (a
továbbiakban: „SCE”) alapvető célja tagjai szükségleteinek kielégítése és/vagy azok
gazdasági és/vagy szociális tevékenységeinek fejlesztése a következő alapelvekkel
összhangban: - tevékenységeinek a tagok kölcsönös javát kell szolgálnia oly módon, hogy
valamennyi tag saját részvételének megfelelően részesüljön az SCE tevékenységeiből,...”.
Mindezzel összhangban a Rendelet 66. cikke rendelkezik az osztalékról. Ennek értelmében
„Az alapszabály osztalékfizetést írhat elő a tagok számára az SCE-vel fennálló üzleti
kapcsolatuk vagy a részére általuk teljesített szolgáltatások arányában.”
Az iskolaszövetkezeti tagság tartama a hallgatói, tanulói jogviszony tartamától függ. Az
iskolaszövetkezet tagjai tanulói, hallgatói jogviszonyukban vállalt kötelességeik teljesítése
mellett vesznek részt a szövetkezet munkájában, amely egyben hozzásegíti őket a munkaerő
piacon történő hatékonyabb elhelyezkedésükben. Mindezért indokolt, hogy az
9
iskolaszövetkezet tagja - a szövetkezet rendelteltetésével. összhangban ’ — részesüljön az
iskolaszövetkezet (esetleges) nyereségében.
A 8. §-hoz
A Javaslat a Ptk. diszpozitív szabályozási szemlélete alapján a 2006. évi X. törvény
agrárgazdasági szövetkezetre vonatkozó joganyagánál meghatározott „működési alap”
rendelkezéseire is figyelemmel, az iskolaszövetkezet rendeltetésének megfelelően oktatási,
képzési célt szolgáló közösségi alap létrehozását írja elő. A Javaslat értelmében az
iskolaszövetkezet oktatási, képzési célt szolgáló alapja fel nem osztható szövetkezeti
vagyonnak minősül. Az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap felhasználása célhoz
kötött, azaz rendeltetésétől eltérő célra nem használható fel. Ennek az alapnak kizárólag a
szövetkezet tagjainak oktatását, képzését, továbbképzését kell fedeznie.
Mindez vonatkozik arra az esetre is, amennyiben az iskolaszövetkezet jogutód nélkül
megszűnik. Ez az alap ebben az esetben sem osztható fel, hanem - a hitelezőkkel való
elszámolást követően - az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapot az alapszabály
rendelkezése szerinti iskolaszövetkezet vagy iskolaszövetkezeti szövetség részére kell átadni.
Az alap különleges rendeltetésének megfelelő az a rendelkezés, amelynek értelmében az
oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap terhére nyújtott szolgáltatás a nyereségből való
részesedésként és a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető
figyelembe.
A 9. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a tagsági megállapodás módosításáról abban az esetben, ha az
iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja a személyes közreműködését
harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében teljesíti. Amennyiben a tagsági
megállapodás módosításával egyidejűleg a tag és az iskolaszövetkezet között fennálló
munkaviszony megszűnik.
A Javaslat rendelkezik a tagsági megállapodások átalakításáról. A szabályozás értelmében az
iskolaszövetkezetnek és iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, 'hallgató tagjának a
közöttük jelenleg fennálló keret-megállapodásukat a Javaslat tartalma szerinti tagsági
megállapodással váltsák fel. A módosítás lényege, hogy amennyiben az iskolaszövetkezet
nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködését az iskolaszövetkezet által
harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében teljesíti, az erre vonatkozó tagsági
megállapodásra a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ez
egyben azt jelenti, hogy a tag a személyes közreműködése körében ellátott feladatokat nem
munkaviszony, hanem megbízási jogviszony alapján teljesíti.
Az Sztv. javasolt 10/B. § (2) bekezdésében foglalt megállapodás megkötésével egyidejűleg az
Mt. 223. §-ban szabályozott munkaviszony megszűnik. Abban az esetben, ha a felek a
Javaslatban meghatározott időpontig a tagsági megállapodást nem módosítják, a
munkaviszony megszűnése mellett a tagsági jogviszony is megszűnik. A munkaviszony
megszűnése esetén az Mt. 80-81. §-a megfelelően alkalmazandó. Ennek értelmében a
(korábban) munkavállaló tag addigi munkaköri feladatait köteles átadni és az
iskolaszövetkezettel el kell számolnia. Az Mt. szabályainak megfelelően ki kell fizetni
munkabérét, egyéb, járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó
szabályban és egyéb jogszabályban előírt igazolásokat. Az iskolaszövetkezet tagja számára a
10
későbbiekben lényeges lehet, hogy részére az iskolaszövetkezet — mint munkáltató - a
munkájáról értékelést adjon.
A 10. §-hoz
A Javaslat ezen §-a az 1. §-hoz kapcsolódóan helyezi hatályon kívül az Mt. XVII. Fejezetét.
All. §-hoz
A Javaslat 11. §-a Met. 1. § (4) bekezdés d) pontjának tartalmát módosítja arra tekintettel,
hogy a Sztv. 10/B. § (2) bekezdése értelmében az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet
nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági
megállapodásra kizárólag a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ennek '
kiemelése azért szükséges, mert a nem külső szolgáltatásra irányuló szemmélyes
közreműködés akár munkaviszony, akár megbízási jogviszony keretei között is ellátható.
A 12. §-hoz
A törvénymódosításra figyelemmel a vonatkozó törvényi szabály értelemszerűen módosításra
kerül. Ennek értelmében a Met. 3. § (3) bekezdése meghatározza azokat az eseteket, amikor a
munkaügyi ellenőrzés az Sztv. 10/B. §-a alapján történő feladat teljesítése során kiteljed az
iskolaszövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára — utóbbi tekintetében figyelemmel az Sztv.
10/C. § (1) bekezdésére.
A 13. §-hoz
A vonatkozó törvénymódosítás következményeként az adózási jogszabály-módosítása is
szükséges.
A 14. §-hoz
A törvénymódosítás következményeként a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény vonatkozó
rendelkezését is módosítani szükséges.
A 15. §-hoz
A § hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
11
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Törvényjavaslat
Kövér László úr,
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján az „egyes iskolaszövetkezettekkel
összefüggő törvények módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom
benyújtani.
Budapest, 2016. április 19.
Tisztelettel,
Kósa Lajos
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Szatmáry Kristóf
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség