﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10525. számú
törvényjavaslat
a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő
egyes törvények módosításáról
Előadó: Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2016. május
2016.évi törvény
a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő egyes
törvények módosításáról
1. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
1.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 102. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„102. § (1) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével 3 napon belül
értesíti a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatai körében eljáró kulturális örökség
védelméért felelős minisztert, ha
a)	a lefoglalt tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik,
b)	a lefoglalt tárgyról nem állapítható meg, hogy a védett kulturális javak közé tartozik, de
valószínűsíthető, hogy a védetté nyilvánítás kritériumainak megfelel.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja esetében biztosítani kell a végrehajtás során, hogy a kulturális
javakkal kapcsolatos hatósági feladatai körében eljáró kulturális örökség védelméért felelős
miniszter a lefoglalt tárgyat megvizsgálja.”
2. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény módosítása
2.	§
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI.
törvény 33. § (1) bekezdésében a „kulturális örökségvédelmi hatóság” szövegrész helyébe a
„kulturális javak hatósági feladatkörében eljáró kulturális örökség védelméért felelős miniszter”
szöveg lép.
3.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
3.	§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdés 16. pontjában
hatályát veszti a „ , továbbá a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott
örökségvédelmi hatósági kötelezés” szövegrész.
1
4. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
4.	§
(1)	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. §-a a
következő 4a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„4a. Földmunka: a földfelszíntől számított 30 centimétert meghaladó, kézi vagy gépi erővel
végzett beavatkozás, beleértve a tereprendezést, depó, feltöltés, töltés kialakítását.”
(2)	A Kötv. 7 §-a 16-18. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„16. Műemlékfenntartás: a műemlék rendeltetésszerű és biztonságos, méltó (eszmei értékével
összhangban álló) használatához, illetve védett értékei megőrzéséhez szükséges üzemeltetés és
ennek során a jókarbantartás teljesítése, állagmegóvási beavatkozások elvégzése, valamint a
műemléki helyreállítás.
17.	Műemléki érték: minden olyan építmény, történeti kert, történeti temetkezési hely, vagy
sajátos terület, valamint ezek maradványa, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese,
rendszere, amely hazánk múltja és a magyar nemzet vagy más közösség hovatartozás-tudata
szempontjából országos jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék
alkotórészeivel, tartozékaival és beépített berendezési tárgyaival együtt.
18.	Műemléki helyreállítás: a jókarbantartási vagy az állagmegóvási feladatokon túlmenő, a
műemlék egészét vagy részét érintő felújítás, részleges vagy teljes visszaállítást célzó építési
tevékenység vagy restaurálás.”
(3)	A Kötv. 7. §-a a következő 29a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„29a. Régészeti feladatellátás: A földmunkával járó beavatkozás, fejlesztés, beruházás esetén
feltárásra jogosult által végzett lelőhely-felderítés és megelőző jellegű örökségvédelmi tevékenység,
melynek szaktevékenységi része a feltárásvezetés, a feltárás dokumentálása, a régésztechnikusi
feladatellátás, a leletek elsődleges feldolgozása, valamint a geodéziai és térinformatikai feladatok
ellátása. Járulékos része a régészeti bontómunka.”
(4)	A Kötv. 7. §-a a következő 44a. és 44b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„44a. Védett műemléki érték jókarbantartása: tervszerű megelőző vagy hosszabb időszakonként,
rendszeresen visszatérő jelleggel végzett, a jó műszaki állapot megőrzését elősegítő, vagy a
kármegelőzésre, hibaelhárításra irányuló vagy rendeltetésszerű és biztonságos napi használatot,
működést biztosító építési-szerelési munka, valamint az üzembiztonság megtartására irányuló
rendtartási, tisztítási, javítási tevékenység.
44b. Védett műemléki érték állagmegóvása: rossz műszaki állapotban lévő védett műemléki érték,
annak önálló rendeltetési egysége további kármegelőzése, kárelhárítása érdekében végzett építési
tevékenység.”
2
5.	§
A Kötv. Általános védelem alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § A régészeti lelőhelyek nyilvántartásba vételének szabályait jogszabály állapítja meg.”
6.	§
A Kötv. 21. § (1) bekezdés a)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A próbafeltárás célja)
„a) a terület régészeti érintettségének megállapítása,
b)	régészeti lelőhelyek állapotának felmérése, jellegének, térbeli kiterjedésének és rétegsorainak
megállapítása,
c)	a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánításának előkészítése során a lelőhelyek
védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása,”
7.	§
A Kötv. 22. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A földmunkával járó, nagyberuházásnak nem minősülő, új nyomvonalú, külterületi
közútépítések előkészítése során a beruházó a régészeti érintettség felderítése érdekében a feltárásra
jogosult intézménnyel előzetes régészeti dokumentációt köteles készíttetni a kerékpárút kivételével.
(2b) A nagyberuházásnak nem minősülő, földmunkával járó beruházások előkészítése során az
előzetes régészeti dokumentáció tartalmi elemeire a 23/C. § (2) és (5) bekezdésében, valamint a
23/D. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”
8.	§
A Kötv. 23/E. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A beruházó a szerződéskötés szándékáról a feltárási projekttervben megjelölt, feltárásra
jogosult akkreditált intézményt és a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szervet egyidejűleg
értesíti, elektronikus úton is.
(2b) Ha az akkreditált intézmény a megelőző feltárásra vonatkozó szerződést a 22. § (11)
bekezdésében meghatározott 15 napos határidőn belül nem köti meg, akkor a jogszabályban kijelölt
örökségvédelmi szerv gondoskodik a régészeti feladatellátás elvégzéséről.”
9.	§
A Kötv. 23/F. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (8a)
bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költségei nem haladhatják meg a beruházás
teljes bekerülési költségének 0,35 százalékát, kivéve, ha a beruházó ennél magasabb összeg
megfizetését vállalja.
(8a) Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költsége
a)	tartalmazza a végleges leletbefogadás
b)	nem tartalmazza a próbafeltáráshoz szükséges gépi földmunka, továbbá a munka- és
balesetvédelmi szabályok betartásához szükséges műszaki feltételek biztosításának költségét.”
3
10. §
A Kötv. 23/G. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi
szerv gondoskodik
a)	a megelőző feltárás,
b)	a kivitelezés során ellátandó régészeti megfigyelés, valamint
c)	a 23/G. § (8) bekezdésében meghatározott miniszteri döntés szerinti régészeti feladatellátás
elvégzéséről.
(1b) Az (1a) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésébe jogszabályban meghatározott
módon bevonható
a)	a gyűjtőterületén érintett területi múzeum,
b)	a gyűjtőterületén érintett akkreditált megyei hatókörű városi múzeum,
c)	akkreditált, feltárásra jogosult intézmény,
d)	akkreditált szervezet.”
11.	§
A Kötv. 24. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező, a
tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles)
,,b) a jegyző útján a hatóságnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul
tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a 22. § (5) bekezdése szerint feltárásra jogosult
intézményt, valamint”
12.	§
A Kötv. 27/B. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a feltárást nem a befogadó múzeum végzi, a végleges leletbefogadás költségeiről a feltáró
intézmény és a befogadó múzeum a kultúráért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján
kiadott, az elsődleges leletfeldolgozás és a leletanyag végleges befogadásának szabályaira
vonatkozó rendeletében meghatározottak szerint megállapodást köt.
(6)	Előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett régészeti feltárás esetén előkerült
leletanyag végleges befogadásáért legfeljebb a feltárás régészeti költségének 10%-áig terjedő
összeg illeti meg a befogadó múzeumot e kötelezettsége teljesítésekor.”
13.	§
A Kötv. 28/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A műemléki érték nyilvántartásba vétele ügyében ügyfélnek minősül a nyilvántartásba
vételi kezdeményezéssel érintett ingatlan tulajdonosa, tulajdonosi joggyakorlója, vagyonkezelője
társasház esetén tulajdonosi közössége, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyezték.”
4
14.	§
A Kötv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A védelem alá vonni tervezett sajátos területen álló ingatlan, valamint a nyilvántartott
műemléki érték ingatlan esetén
a)	a 28/A. § (2a) bekezdésében meghatározott jogosultakat, és
b)	a jogszabályban meghatározott egyéb érintett személyt és szervezetet
jogszabályban meghatározott módon értesíteni kell a műemlékké nyilvánítás tudományos
előkészítésének befejezéséről.”
15.	§
A Kötv. 31. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az ideiglenes műemléki védettség ismételten nem rendelhető el.”
16.	§
A Kötv. a következő 32/B.§-sal egészül ki:
„32/B. § A műemléki védettség a védett műemléki érték értékleltárba vett, műemléki értéket
megalapozó, hiteles alkotórészeire, tartozékaira, valamint beépített berendezési tárgyaira is
kiterjed.”
17.	§
(1)	A Kötv. 35. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védett műemléki érték)
„e) áthelyezése vagy telekalakítása következtében az adott telken a védett érték nem található
meg.”
(2)	A Kötv 35. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetekben az általános védelem értékvizsgálat
elvégzését követően tartható fenn.”
18.	§
A Kötv. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A műemléki védelem alatt álló történeti kert egésze nem számolható fel, annak védett részei
nem szüntethetők meg.”
19.	§
A Kötv. 43. §-a a következő (5a)-(5d) bekezdésekkel egészül ki:
5
„(5a) Védett műemléki érték korszerűsítése - különösen az energiahatékonyságra vonatkozó
minimumkövetelmények betartása, az energia-megtakarítási célú felújítás - nem okozhatja a
műemléki védelem alapját képező értékeinek helyreállíthatatlan sérülését, elvesztését.
(5b) A védett műemléki érték egésze nem bontható le.
(5c) A védett műemléki érték részlegesen akkor bontható le, ha
a)	egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek megmentése céljából szükséges,
b)	helyreállításával kapcsolatban korábbi és jelentős építési korszak maradványának bemutatását,
vagy a hiteles állapotát eltorzító idegen részek eltávolítását, illetve a műszaki állagbiztosítás vagy
életveszély-elhárítás érdekében szükséges elkerülhetetlen beavatkozásokat célozza, vagy
c)	utólag létesített, műemléki értékkel nem bíró építmény eltávolítását vagy terepszint
megváltoztatását célozza
és a beavatkozás a méltó használat érdekében, az általános védelmet, illetve a műemlékké
nyilvánítást megalapozó műemléki értékek helyreállíthatatlan sérelme nélkül megvalósítható.
(5d) A műemlék telkén és a műemléki területen a műemléki értékkel nem bíró építmény bontása,
új építmény létesítése során a védelmet megalapozó műemléki érték érvényesülésére jogszabályban
meghatározottak szerint tekintettel kell lenni.”
20. §
(1)	A Kötv. 44. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
, A műemlékek hasznosítására és tulajdonjogának átruházására irányuló jogügyletek’
(2)	A Kötv. 44. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter jóváhagyása szükséges
a)	az olyan jogügylethez, melynek alapján a nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék
tulajdonjoga átruházásra kerül, vagy az egyéb módon kikerül a nemzeti vagyon köréből, vagy azon
osztott tulajdon létesül,
b)	az olyan jogügylethez, amely az állami vagyon körébe tartozó műemléket - a jogszabályban
foglaltak szerint, közérdekből alapított használati jog, vezetékjog, szolgalom kivételével —
megterheli, biztosítékul adja,
c)	az állami tulajdonban álló műemlék vagyonkezelőjének kijelöléséhez vagy annak
megváltoztatásához,
d)	vagyonkezelő hiányában az állami tulajdonban álló műemlék hasznosítására irányuló bármely
jogügylethez.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyás a jogügylet érvényességi kelléke.
(3)	A miniszter jóváhagyását megtagadhatja, ha az (1) bekezdésben meghatározott jogügylet a
védettséget megalapozó értéket veszélyezteti, vagy az a védett érték egységes tulajdonosi
szerkezetének kialakítását, egységes hasznosítását nem szolgálja.
(4)	A nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék ingatlannal kapcsolatos, az (1) bekezdés a)-c)
pontja szerinti jogügylettel összefüggő ingatlan-nyilvántartási kérelem kötelező mellékletét képezi a
miniszter hozzájáruló j ognyilatkozata.”
21.	§
A Kötv. 52. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A bejelentésre kötelezett tulajdonos (birtokos) személyazonosító adatait és lakcímét az ezt
igazoló hatósági igazolvány alapján közli a hatósággal.”
6
22. §
A Kötv. 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) A hatóság a kiviteli engedélykérelmet elutasítja, vagy a kiviteli engedélyt visszavonja és a
műtárgykísérő igazolást érvénytelenné nyilvánítja, ha a tárgy
a)	lopott,
b)	védett gyűjteményből vagy tárgyegyüttesből jogellenesen került ki,
c)	jogellenesen került Magyarországra.
(5)	A kiviteli engedélyezés tekintetében jogellenesen Magyarországra került tárgynak minősül
különösen, ha a tárgynak a származási országból a jogszabályok megsértésével történt a kivitele,
ideértve a jogszerű ideiglenes kivitelre vonatkozó feltételek megszegéséből adódó jogsértést, illetve
a kivitel lejártát követően vissza nem vitt javak esetét is.”
23.	§
A Kötv. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4a)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Műemlékvédelmi érdek érvényesítése céljából a műemlék fenntartása, különösen
helyreállítása során az országos építési követelményektől, a településrendezési eszközöktől, annak
részeként a helyi építési szabályzattól a tervezés folyamán és a hatósági eljárásban el lehet térni. A
nemzeti szabványoktól való eltérést a műemléki értékek megőrzése érdekében előnyben kell
részesíteni, ha az alkalmazandó megoldás az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelel,
vagy az élet- és vagyonbiztonság más módon biztosítható.
(4a) A (4) bekezdés értelmezésében a műemlékvédelmi érdek alatt a védett műemléki érték
megőrzését, fenntartását biztosító védelem és azt elősegítő közérdekű szempontok együttesét kell
érteni.”
24.	§
(1)	A Kötv. 64/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/A. § A miniszter vita esetén dönt arról, hogy valamely tárgy, létesítmény vagy jelenség a
kulturális örökség körébe tartozik-e.”
(2)	A Kötv. a III. Része a 64/A. §-t követően a következő 64/B. §-sal egészül ki:
„64/B. § A jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv ellátja a miniszter által - eseti vagy
állandó jelleggel - meghatározott egyéb feladatokat.”
25.	§
(1)	A Kötv. 67. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Amennyiben a kötelezett a hatósági kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget és ezzel a védett
kulturális örökség veszélybe kerül, a hatóság örökségvédelmi bírság kiszabásáról intézkedik és)
„a) a munkákat a kötelezett helyett annak költségére és felelősségére elvégeztetheti, más érdekelt,
különösen tulajdonostárs erre irányuló kérelme esetén akként is, hogy a munkálatok költségének
előlegezésére feljogosítja az érdekeltet;”
7
(2)	A Kötv. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jogerős és végrehajtható határozatban megállapított (3) bekezdés a) pontja szerinti
követelés biztosítékául a Magyar Államot a védett kulturális örökségi elemen jelzálogjog, valamint
annak fennállásáig terhelési tilalom illeti meg.”
(3)	A Kötv. 67. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A (4) bekezdés szerinti határozatával a hatóság megkeresi
a)	az ingatlanügyi hatóságot a jelzálogjog bejegyzése és a terhelési tilalom ingatlan-
nyilvántartásba történő feljegyzése,
b)	az illetékes állami adóhatóságot - amennyiben a kötelezettség teljesítése határidőre nem történt
meg - a követelés végrehajtása
iránt.
(7)	A követelés kielégítése vagy megszűnése esetén a hatóság 15 napon belül megkeresi az
ingatlanügyi hatóságot a bejegyzett jog és a feljegyzett tény törlése iránt.”
(8)	Abban az esetben, ha a (4) bekezdés szerinti jelzálogjogot olyan ingatlanra kell bejegyezni és
a terhelési tilalom tényét feljegyezni, amelyre a 74. § (1) bekezdése szerinti jogi jelleg az ingatlan-
nyilvántartásban ezt megelőzően még nem került feljegyzésre, az eljáró hatóság köteles a jogi jelleg
ingatlan-nyilvántartási feljegyeztetéséről gondoskodni. A jelzálogjog bejegyzése és a terhelési
tilalom tényének feljegyzése csak a jogi jelleg feljegyzését követően kezdeményezhető.”
26.	§
A Kötv. Nyilvántartások alcíme a következő 74/C. §-sal egészül ki:
„74/C. § (1) Ha a településrendezési eszközökkel érintett ingatlan a hatályos településrendezési
eszközökben megállapítottakhoz képest utóbb védetté válik, vagy a védettsége megszűnik, úgy a
védettség keletkezése vagy a védettség megszűnésétől számított 6 hónapon belül a helyi építési
szabályzatban a 71. § (1) bekezdése szerinti központi, közhiteles nyilvántartás tartalmának
megfelelő változtatásokat át kell vezetni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott változás átvezetése iránt az ezt megállapító jogerős
határozatával vagy végzéssel a miniszter megkeresi az illetékes települési önkormányzatot.”
27.	§
A Kötv. A hatósági eljárások szabályai alcíme a következő 75/C. §-sal egészül ki:
„75/C. § Az örökségvédelmi hatóság által hozott döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.”
28.	§
A Kötv. 82. § (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
[Örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani azt a természetes vagy jogi
személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely)]
,f nyilvántartott régészeti lelőhelyen a hatóság engedélye vagy nyilatkozata nélkül beruházást
valósít meg.”
8
29.	§
A Kötv. a következő 84. §-sal egészül ki:
„84. § (1) Az örökségvédelmi bírságból eredő jogerős és végrehajtható határozatban megállapított
követelés biztosítékául a Magyar Államot a védett kulturális örökségi elemen jelzálogjog, valamint
annak fennállásáig terhelési tilalom illeti meg.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti határozatával a hatóság megkeresi
a)	az ingatlanügyi hatóságot az (1) bekezdésben meghatározott jelzálogjog bejegyzése és a
terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése,
b)	az illetékes állami adóhatóságot - amennyiben a kötelezettség teljesítése határidőre nem történt
meg - a követelés végrehajtása
iránt.
(3)	A követelés kielégítése vagy megszűnése esetén a hatóság 15 napon belül megkeresi az
ingatlanügyi hatóságot a bejegyzett jog és a feljegyzett tény törlése iránt.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott jelzálogjog bejegyzése és terhelési tilalom tényének
feljegyzése iránt a 67. § (8) bekezdéseinek alkalmazásával kell feljegyezni.”
30.	§
A Kötv. 86. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Magyar Állam elővásárlási jogát
a)	ingatlanok esetében a miniszter,
b)	a védetté nyilvánított kulturális javak tekintetében a kulturális javakért való felelőssége
körében a miniszter, továbbá - kormányrendeletben meghatározottak szerint - a kultúráért felelős
miniszter
gyakorolják.”
31.	§
A Kötv. 92. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartott műemléki értékké minősülő műemlékek esetében a
28/A. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.”
32.	§
A Kötv. 93. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa:)
„k) az örökségvédelmi tanácsadó testületek működtetésével kapcsolatos feladatokat és
szabályokat;”
33.	§
A Kötv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 92/F. §-sal egészül ki:
„92/F. § E törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és egyéb
kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 24.,
9
27/A., 28/A., 29., 64., 71., 72., 74., 74/C., 76. §-át a Módtv.4. hatálybalépésekor a folyamatban lévő
ügyekben is alkalmazni kell.”
34.	§
A Kötv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
35.	§
A Kötv.
1.	6. § (1) bekezdés a) pontjában az „összehangolását és irányítását” szövegrész helyébe az
„összehangolását és szakmai irányítását” szöveg,
2.	6. § (2) bekezdésében a „kormányrendeletben kijelölt központi hivatalként működő
költségvetési szerv (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „jogszabályban kijelölt
örökségvédelmi szerv” szöveg,
3.	6. § (3) bekezdésében az „Az örökségvédelmi hatósági és egyéb szakmai döntések” szövegrész
helyébe az „A miniszter és az örökségvédelmi hatóság döntéseinek” szöveg,
4.	7. § 4. pontjában az „így biztosított fennmaradásuk” szövegrész helyébe az „így biztosítva
fennmaradásukat” szöveg,
5.	7. § 13. pontjában a „fejlesztések, beruházások által érintett, nyilvántartott régészeti lelőhelyek
feltárására irányul, kivéve a nagyberuházást” szövegrész helyébe a „beavatkozások, fejlesztések,
beruházások által érintett, nyilvántartott régészeti lelőhelyek feltárására irányul” szöveg,
6.	7. § 20. pont nyitó szövegrészében a „beruházás” szövegrész helyébe a „beavatkozás,
fejlesztés, beruházás” szöveg,
7.	7. § 20. pont d) alpontjában az „árapasztótározó-építés” szövegrész helyébe az „árapasztó- vagy
árapasztó tározó-építés” szöveg,
8.	7. § 25. pontjában a „védelem” szövegrész helyébe a „védettség” szöveg,
9.	7. § 27. pontjában a „fejlesztés” szövegrész helyébe a „beavatkozás, fejlesztés” szöveg,
10.	15. § (2) bekezdés f) pontjában az „elővásárlási jogáról szóló tájékoztatás” szövegrész helyébe
az „elővásárlási joga fennállásának tényét” szöveg,
11.	19. § (1) bekezdésében a „fejlesztésekkel, beruházásokkal, beleértve az ásványi vagyon
kitermelését is (a továbbiakban együtt: fejlesztések, beruházások)” szövegrész helyébe a
„beavatkozásokkal, fejlesztésekkel, beruházásokkal, beleértve az ásványi vagyon kitermelését is (a
továbbiakban együtt: beruházások)” szöveg,
12.	19. § (3) bekezdésben a „23/F. § (6)” szövegrész helyébe a „23/F. § (7)” szöveg,
13.	20/A. § (1) bekezdésében a „végezhető tevékenység” szövegrész helyébe a „végezhető feltárási
tevékenység” szöveg,
14.	22. § (2) bekezdésében az „a feltárásra jogosult intézményt” szövegrész helyébe a „feltárásra
jogosult intézményt” szöveg,
15.	23/A. §-ában a „fejlesztések, beruházások” szövegrész helyébe a „beruházások” szöveg,
16.	23/C. § (1) bekezdésében az „esetén előzetes” szövegrész helyébe az „esetén - a (2)
bekezdésben foglalt kivétellel - előzetes” szöveg,
17.	23/C. § (2) bekezdésében az „az öt évnél nem régebbi örökségvédelmi hatástanulmány”
szövegrész helyébe az „a hatástanulmány is” szöveg,
18.	23/C. § (4) bekezdésében a „Hivatal megkeresésére” szövegrész helyébe a „jogszabályban
kijelölt örökségvédelmi szerv megkeresésére” szöveg,
19.	23/C. § (4) bekezdésében a „Hivatal rendelkezésére” szövegrész helyébe a „jogszabályban
kijelölt örökségvédelmi szerv rendelkezésére” szöveg,
20.	23/E. § (6) bekezdésében a „régészeti megfigyelést akkreditált intézménynek kell végezni a
feltárás vezetőjének irányításával” szövegrész helyébe a „régészeti megfigyelést jogszabályban
meghatározottak szerint akkreditált intézménynek vagy a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi
szervnek kell végezni” szöveg,
10
21.	23/F. § (9) bekezdésében a „leletfeldolgozás” szövegrész helyébe a „leletfeldolgozás, valamint
a végleges leletbefogadás” szöveg,
22.	23/G. § (1) bekezdésében a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési
infrastruktúra-beruházás” szövegrész helyébe a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
közlekedési infrastruktúra-beruházás (a továbbiakban: közlekedési infrastruktúra-beruházás)”
szöveg,
23.	23/G. § (4) bekezdésében a „régészeti feladatellátás keretében” szövegrész helyébe a „23/F. §
(9)	bekezdés szerinti 1%-on felül” szöveg,
24.	24. § (4) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „feltárást végző intézmény” szöveg,
25.	27. § (4) bekezdésében az „a tervezett fejlesztés, beruházás műszaki tartalmának” szövegrész
helyébe az „a földmunkával járó, tervezett beruházás műszaki tartalmának” szöveg,
26.	27/A. § (2) bekezdésében a „Hivatal ellenőrzi. A Hivatal által végzett feltárások esetén az
ellenőrzést a hatóság végzi.” szövegrész helyébe a „miniszter jogszabályban meghatározottak
szerint ellenőrzi.” szöveg,
27.	27/A. § (3) bekezdésében a „feltárásban alvállalkozóként nem működhet közre” szövegrész
helyébe a „feltárásban nem működhet közre” szöveg,
28.	28. § a) pontjában a „műemléki területek” szövegrész helyébe a „sajátos területek” szöveg,
29.	28. § b) pontjában a „műemlékek és környezetük” szövegrész helyébe a „védett műemléki
értékek, valamint a műemlékek, a műemlékvédelem sajátos tárgyai környezetének megőrzése,”
szöveg,
30.	28. § c) pontjában a „műemléki szempontból védett területek fenntartását, fejlesztését és az
értékvédelmét szolgáló kezelése” szövegrész helyébe a „védett műemléki értékek fenntartása és az
értékvédelmet szolgáló fejlesztése” szöveg,
31.	28. § d) pontjában a „kutatások, oktatás” szövegrész helyébe az „oktatás, szakirányú
szakképzés” szöveg,
32.	28/A. § (2) bekezdésében a „Hivatalnál” szövegrész helyébe a „miniszternél” szöveg,
33.	28/A. § (4) bekezdésében az „értékre vonatkozó szabályokat” szövegrész helyébe az „érték
védelmének részletes szabályait” szöveg,
34.	29. § (1) bekezdésében a „Hivatalnál” szövegrész helyébe a „miniszternél” szöveg,
35.	29. § (4) bekezdésében a „tulajdonos és” szövegrész helyébe a „tulajdonos (tulajdonosi
joggyakorló) vagy tulajdonosi közösség és” szöveg,
36.	32. § d) pontjában a „rendelkezést,” szövegrész helyébe a „rendelkezést, ha a védetté
nyilvánítást megalapozó érték kiemelkedő jelentősége indokolja,” szöveg,
37.	35. § (1) bekezdés d) pontjában a „meg,” szövegrész helyébe a „meg, vagy” szöveg,
38.	35. § (3) bekezdésében az „és c) pontja” szövegrész helyébe az „és e) pontja” szöveg,
39.	35/A. § (1) bekezdésében a „kategóriába sorolással kell osztályozni” szövegrész helyébe a
„kategóriába kell sorolni” szöveg,
40.	36. § (1) bekezdésében a „műemlékhez” szövegrész helyébe a „műemléki értékhez” szöveg,
valamint az „ , illetőleg” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
41.	37. §-át megelőző alcím címében a „Temetők és” szövegrész helyébe a „Történeti” szöveg, az
„emlékhelyek” szövegrész helyébe a „helyek” szöveg,
42.	37. § (1) bekezdésében a „temetőket és” szövegrész helyébe a „történeti”, az „emlékhelyeket
vagy a temetőknek azokat a részeit,” szövegrész helyébe a „helyeket (történeti temetőket és
temetkezési emlékhelyeket) vagy ezek meghatározott részeit, különösen a” szöveg,
43.	37. § (3) bekezdésében a „temető,” szövegrész helyébe a „történeti” szöveg, az „emlékhely”
szövegrész helyébe a „hely” szöveg,
44.	41. §-át megelőző fejezetcímben a „MŰEMLÉKEK” szövegrész helyébe a „VÉDETT
MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK” szöveg, a „FENNTARTÁSA ÉS HASZNÁLATA” szövegrész helyébe a
„MEGŐRZÉSE” szöveg,
45.	41. §-át megelőző alcímben a „műemlékek’ szövegrész helyébe a „védett műemléki értékek’
szöveg,
11
46.	41. § (1) bekezdésében a „nyilvántartott műemléki érték és a műemlék fenntartásáról,
jókarbantartásáról annak tulajdonosa, vagyonkezelője, használója, a nemzetgazdasági szempontból
kiemelt nemzeti vagyon körébe tartozó műemlékek esetében a vagyonkezelője, használója vagy a
tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá” szövegrész helyébe a „védett műemléki érték fenntartásáról,
jókarbantartásáról annak tulajdonosa (tulajdonosi jogok gyakorlója), vagyonkezelője, használója,
vagy” szöveg,
47.	41. § (2) bekezdésében a „nyilvántartott műemléki értéket, műemléket” szövegrész helyébe a
„védett műemléki értéket” szöveg, a „fenntartási,” szövegrész helyébe a „nyilvántartott műemléki
érték, műemlék esetében a fenntartási,” szöveg,
48.	63. § (1) bekezdésében a „nyilvántartott műemléki értéken, a műemléken” szövegrész helyébe
a „védett műemléki értéken” szöveg, valamint az „építésügyi hatóság” szövegrész helyébe az
„építésügyi és építésfelügyeleti hatóság” szöveg,
49.	63. § (3) bekezdésében az „engedélyezi az építésügyi” szövegrész helyébe az „engedélyezi
vagy tudomásul veszi az építésügyi” szöveg,
50.	64. §-ban a „Hivatal a kulturális örökségvédelem körében” szövegrész helyébe a „kulturális
örökség védelméért felelős miniszter a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatai körében
eljárva” szöveg,
51.	65. §-át megelőző alcímben a „hatósági nyilatkozat” szövegrész helyébe az „a hatóság jogszerű
hallgatása” szöveg,
52.	65. § (3) bekezdésében a „hatósági nyilatkozatban” szövegrész helyébe a „jogszerű
hallgatással” szöveg,
53.	67. § (1) bekezdés c) pontjában a „nyilvántartott műemléki értékek, a műemlékek,” szövegrész
helyébe a „védett műemléki értékek állagmegóvására vagy” szöveg,
54.	67. § (2) bekezdésében a „tulajdonost, vagyonkezelőt,” szövegrész helyébe a „tulajdonost
(tulajdonosi joggyakorlót), vagyonkezelőt, társasházat,” szöveg,
55.	67. § (5) bekezdésében a „minősül.” szövegrész helyébe a „minősül és adók módjára kell
behajtani.” szöveg,
56.	71. § (1) bekezdés e) pontjában a „várományosi helyszínek” szövegrész helyébe a „várományos
helyszínek és területek” szöveg,
57.	71. § (2) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméért felelős
miniszter a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatai körében eljárva” szöveg,
58.	72. § (3) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,
59.	74. § (2) bekezdésében a „jogerős határozatával a Hivatal” szövegrész helyébe a „jogerős
döntésével a miniszter” szöveg,
60.	74. § (4) bekezdésében a „Hivatal jogerős határozatával” szövegrész helyébe a „miniszter
jogerős döntésével” szöveg,
61.	81. § h) pontjában a „műemlékek helyreállításának támogatása” szövegrész helyébe a
„műemlékek állagmegóvásának, helyreállításának vagy jókarbantartásának támogatása” szöveg,
62.	82. § (1) bekezdés a) pontjában az „engedély nélkül” szövegrész helyébe az „engedély vagy
tudomásulvétel nélkül” szöveg,
63.	82. § (1) bekezdés e) pontjában a „jogosultság nélkül” szövegrész helyébe a „jogosultság vagy
műemléki területen szakértői tevékenységet szakértői jogosultság nélkül” szöveg,
64.	82. § (4) bekezdés b) pontjában a „kár nagyságát” szövegrész helyébe a „kár jogszabályban
meghatározottak szerint megállapítható vagy becsült nagyságát” szöveg,
65.	92. § (1) bekezdésében a „2015. december 31-ig” szövegrész helyébe a „jogszabályban
meghatározottak szerint” szöveg,
66.	92. § (2) bekezdésében a „bírságkategóriába” szövegrész helyébe a „kategóriába” szöveg,
67.	93. (1) bekezdés j) pontjában a „lelőhelyek és a műemlékek ellenőrzésének” szövegrész
helyébe a „lelőhelyek és a védett műemléki értékek ellenőrzésének” szöveg,
68.	93. (1) bekezdés k) pontjában a „földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal”
szövegrész helyébe a „földmunkával járó beruházásokkal” szöveg,
12
69.	93. (1) bekezdés r) pontjában az „engedélyhez kötött” szövegrész helyébe az „engedélyhez
vagy tudomásulvételhez kötött” szöveg,
70.	93. § (1) bekezdés x) pontjában a „nyilvántartott műemléki érték, a műemlék, a műemléki
terület” szövegrész helyébe a „védett műemléki érték” szöveg,
71.	93. § (1) bekezdés y) pontjában az „engedélyhez” szövegrész helyébe az „örökségvédelmi
engedély iránti kérelemhez vagy bejelentéshez” szöveg
lép.
36.	§
(1)	A Kötv.
a)	6. § (4) bekezdésében,
b)20.	§ (4) bekezdésének g) pontjában,
c)	23/C. § (3) bekezdésében,
d)	23/C. § (6) bekezdésében,
e)	23/D. § (2), (4) és (5) bekezdésében,
f)	23/E. § (2)-(4) bekezdésében,
g)	23/F. § (1) és (2) bekezdésében
a „Hivatal” szövegrész helyébe a „jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv” szöveg lép.
(2)	A Kötv.
a)	24. § (5) bekezdésében,
b)	29. § (2) bekezdésében,
c)	III. Rész címében,
d)	71. § (1) bekezdésében,
e)	76. § (2) bekezdésében,
f)	86. § (2) bekezdésében
a „Hivatal” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.
37.	§
Hatályát veszti a Kötv.
a)	7. § 20. pont b) alpontja,
b)	14. § (1) bekezdése,
c)	28/A. § (3) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész,
d)	32. § e) pontjában az „az örökségvédelmi bírság szerinti számítási kategóriájába és a
védelem” szövegrész és a „további” szövegrész,
e)	32/A. §-a,
f)	35. § (1) bekezdés c) pontjában a „vagy” szövegrész,
g)	39. § (3) bekezdése,
h)	43. §-át megelőző alcím címében a „vagyonátruházása,” szövegrész,
i)	43. § (6) bekezdésében a „környezetben, valamint a műemléki jelentőségű” szövegrész,
j)	45. §-a,
k)	64. § c), d) és f) pontja,
l)	74/A. §-a,
m) 74/B. §-a,
n)	81. § m) pontjában a „Hivatal által a” szövegrész,
o)	92. § (1) bekezdésében a „2015. január 1-én” szövegrész,
p)	92. § (2) bekezdésében a „2015. december 31. napján a” szövegrész,
q)	92/E. §-a,
r)	93. § (1) bekezdés o) és v) pontja.
13
5.	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
38.	§
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 4. § (1) bekezdés i) pont
ia) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:
örökségvédelem céljából, ha védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy műemlék, továbbá a
nemzeti emlékhely örökségvédelmi érdekei másként nem biztosíthatóak, így különösen, ha)
„ia) az érintett ingatlanon olyan tevékenység folyik, amely kisajátítás hiányában a védetté
nyilvánított régészeti lelőhely vagy műemlék, továbbá a nemzeti emlékhely megsemmisülését
eredményezi, vagy amely által az a veszély fenyeget, hogy a védelem alapját képező értékeit
helyreállíthatatlanul elveszti;”
39.	§
A Kstv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A 4. § (1) bekezdés i) pont ia) alpontja, j) pont ja) alpontja, l) pont la) alpontja és m)
pont ma) alpontja szerinti célból indult kisajátítási eljárás esetén a kártalanítás összegét csökkenteni
kell a kisajátítást kérő vagy - arra hatáskörrel rendelkező - szervei által a károsodás felszámolása,
valamint a további károsodás, illetve veszélyeztetés megelőzése érdekében
a)	a kártalanításra jogosult költségére jogszabály alapján elvégzett intézkedések (a továbbiakban:
kárelhárítási intézkedések) máshonnan meg nem térült igazolt költségeivel, vagy - ha ez az érték a
magasabb - a kárelhárítási intézkedések következtében - a kárelhárítási intézkedések elvégzését
közvetlenül megelőző állapothoz képest - keletkezett forgalmi érték-növekmény máshonnan meg
nem térült összegével, valamint
b)	a kártalanításra jogosult részére nyújtott támogatás felhasználásával megvalósult - a támogatás
felhasználását közvetlenül megelőző állapothoz képest keletkezett - forgalmi érték-növekmény
máshonnan meg nem térült összegével.
(2) Az (1) bekezdés szerinti célból történő kisajátításnak nem akadálya, hogy a kisajátítási eljárás
időtartama alatt a kisajátítást kérő vagy annak - arra hatáskörrel rendelkező - szerve részben vagy
egészben elvégezte a károsodás felszámolását.”
40.	§
A Kstv. 24/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/C. § A 18. §-ban foglalt esetben a kisajátítási eljárást a kisajátítást kérő kérelmére - legfeljebb
a kárelhárítási intézkedések végrehajtásához szükséges időtartamra - fel kell függeszteni. Az eljárást
a kisajátítást kérő kérelmére, de legkésőbb a kárelhárítási intézkedések befejezését követően
folytatni kell. Ha a kisajátítást kérő a kárelhárítási intézkedések befejezését megelőzően vagy azzal
egyidejűleg nem kérte az eljárás folytatását, a kárelhárítási intézkedések befejezését köteles a
kisajátítási hatóság részére haladéktalanul bejelenteni.”
41.	§
A Kstv. a következő 46. §-sal egészül ki:
14
„46. § E törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és egyéb
kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: 2016. évi ...
törvény) megállapított rendelkezéseit a 2016. évi ... törvény hatálybalépését követően indult és
megismételt kisajátítási hatósági eljárásokban kell alkalmazni.”
42.	§
A Kstv. 3. § (1) bekezdés d) pontjában a „kell egybevetnie, örökségvédelmi érték,
természetvédelmi” szövegrész helyébe a „kell egybevetnie, a kulturális örökség védett elemei
aktuális állapotát, veszélyeztetettségének mértékét, természetvédelmi” szöveg lép.
6.	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
43.	§
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012. évi II. törvény a következő 141/A. alcímmel egészül ki:
„141/A. Fémkereső műszer jogellenes használata
187/A. § (1) Aki fémkereső műszert engedély vagy bejelentés nélkül, illetve engedélytől eltérően
használ, szabálysértést követ el.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjére
a)	a természetvédelmi őr,
b)	az önkormányzati természetvédelmi őr,
c)	az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, valamint
d)	a mezőőr
is szabhat ki helyszíni bírságot.”
7.	A közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek
megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2016. évi ... törvény módosítása
44.	§
Nem lép hatályba a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív
kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2016. évi ... törvény 11.
§ (1) bekezdése.
8.	Záró rendelkezések
45.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő tizenhatodik napon lép hatályba.
15
1. melléklet a 2016. évi ... törvényhez
A Kötv 2. melléklet II. pontjában foglalt táblázat a következő 14-15. sorral egészül ki:
	(A	B
	A nemzeti emlékhely megnevezése	A nemzeti emlékhely lehatárolása)
„14.	Nagycenk, Széchenyi-kastély műemléki együttese	cím: 9485 Nagycenk, Kiscenki út 3.
15.	Szigetvár, vár	cím: 7900 Szigetvár, Vár utca”
16
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbikaban: Kötv.)
módosításának indoka elsősorban a Kormány központi háttérintézmények megszüntetésére,
átalakítására vonatkozó döntése. A módosítás elsődleges indoka e döntésből eredő változások
átvezetése: a kulturális örökségvédelem legfőbb háttérintézménye, a Forster Gyula Nemzeti
Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (Hivatal) feladatai terén. Ennek körében a
Hivatal feladatainak megosztása a jogutód kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a
Kormány döntése szerinti (külön jogszabályban kijelölendő) szerv között. A Hivatal hatósági
feladatait (kulturális javak, közhiteles nyilvántartások) a kulturális örökség védelméért felelős
miniszter, a nagyberuházások régészeti előkészítéséhez kapcsolódó feladatokat a jogszabályban
kijelölendő örökségvédelmi szerv veszi át.
A módosítás ezen túlmenően kiterjed a tapasztalatok figyelembe vételével a régészeti örökség,
különösen a nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások szabályainak további
egyszerűsítésére, a Forster Központ (illetve a feladatait átvevő szerv) koordinációs feladatainak
erősítésére.
További cél, hogy a módosítás - a Kormány bürokráciacsökkentő programjának megfelelően - még
átláthatóbb szabályozást, az eljárások könnyítését, ezáltal gyorsítását, a bürokráciacsökkentést
szolgálj a.
A tervezet figyelembe veszi a Kormány álláspontját a törvények, illetve törvényi rendelkezések
tartalmi deregulációjának érvényesítésére vonatkozóan, mivel az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése
szerinti alapvető jogok és kötelezettségek megállapítására, valamint a jogalkotásról szóló törvény
előírása alapján az alapvető jogintézmények és a szabályozási cél megvalósulásával összefüggő
lényeges garanciák meghatározására tesz javaslatot. A deregulációs követelményeket azzal
érvényesíti a törvényjavaslat, hogy a tárgykör fogalomhasználatát azonos szinten egységesíti.
A kulturális javak tárgyában kisebb fogalmi és szabályozási pontosítások történnek, ezen túl a
nemzeti emlékhelyek körébe két, nemzetünk múltja szempontjából kiemelkedő jelentőségű helyszín
(a nagycenki kastély és a szigetvári vár) bevonása indokolt.
A Kötv. régészeti vonatkozású módosítása egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a nagyberuházások
régészeti előkészítését: a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési
infrastruktúra-beruházások (a továbbiakban: közlekedési infrastruktúra-beruházások) régészeti
feladatellátásának átfogó módosítása értelmében az e beruházásoknál elvárható és szükséges
gyorsítást az szolgálja, ha valamennyi régészeti feladatot egyetlen, a miniszter egyes kulturális
örökségvédelmi feladatait ellátó, jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv lát el, amely
bevonhatja a feltárási jogú intézményeket és az akkreditált szervezeteket.
Az egyéb nagyberuházások esetében határidőt szab a feltárásra jogosult akkreditált intézmény
nyilatkozatára, hogy a beruházók számára felgyorsítsa és megkönnyítse a folyamatot. Az
egyértelműsítés érdekében meghatározzuk a földmunka, valamint a régészeti feladatellátás
fogalmát. Szintén fogalmi korrekció a próbafeltárás célját érintő módosítás. Kisebb érdemi
változtatás, hogy az előzetes régészeti dokumentáció készítését kötelezően kiterjeszti a törvény
valamennyi földmunkával járó, külterületi közútépítésre annak érdekében, hogy a komoly
előkészítést igénylő beruházások megvalósítását a kivitelezési szakaszban ne hátráltathassa a
korábban kellően fel nem derített régészeti örökség váratlan előkerülése.
A Kormány a számára stratégiai jelentőségű területeken továbbra is feladatként tűzi ki többek
között a bürokráciacsökkentést, az építésügyi szabályok átalakításával összefüggésben e
17
törvénymódosítás során szükséges az építésügyi szakterülettel összefüggő fogalmak pontosítása és
összehangolása. Az építésügyi szabályozás meghatározza az épített környezet, azon belül az
építészeti örökség, az építészeti érték fogalmát, s e struktúrán belül értelmezi az „országos”,
„nemzeti” szintű védelemként a műemléki védelmet. E meghatározás nemcsak a jogalkotási
koherencia miatt fontos, hanem a műemlékek klasszifikációja során kialakított kategóriákhoz is
jobban illeszthető, ha a műemléki érték fogalmában az „országos”, „nemzeti” szint jelenik meg. A
fogalmak egyértelműsítését szolgálja továbbá a műemlékvédelmi érdek, a műemlékfenntartás, a
műemlék-helyreállítás stb. ágazati specifikumokat mutató meghatározása is.
A meg nem fizetett örökségvédelmi bírság köztartozásához kapcsolt új joghatások (jelzálogjog,
valamint annak fennállásáig további terhelési tilalom) bevezetése azt szolgálja, hogy a terhelt
műemlék forgalomképessége növekedjen megteremtve ezzel annak lehetőségét, hogy felelős
tulajdonos vásárolhassa meg, biztosítva ezzel, hogy a jelenleg alig-alig befizetett és alig-alig
behajtható tartozások végrehajtása megalapozottabb és hatékonyabb lehessen. Az állami
beavatkozás hatékonyságát növeli a kisajátítás jogintézmények erősítése is, amelyhez kapcsolódóan
jelen módosítás során a műemlékvédelmi érdek fogalma épül be a szabályozásba.
E törvénymódosítás lehetővé teszi, és jogi szempontból megalapozza a műemlékek
klasszifikációjának folytatását, tehát a műemlékek kategóriába sorolásának további rendszeres
felülvizsgálatának elvégezhetőségét. A klasszifikáció során lehet meghatározni azon műemlékek
körét, amelyeket alsóbb (egyszerűbb joghatások) vagy kiemelkedő értéke miatt felsőbb kategóriába
(szigorúbb előírások) kell sorolni. A klasszifikáció folyamán megállapíthatóak azon védettségek is,
amelyek fenntartása nem jogszerű, így e védettség megszüntetésével a tulajdonosok terhei
jelentősen csökkenthetők.
A Kötv. módosítása óta eltelt egy év jogalkalmazása során nyert tapasztalatok szerinti
pontosításokat tartalmazza e törvénymódosítás jelentős része, továbbá az örökségvédelmi hatóság
által hozott elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezés kizárása a közigazgatási
bürokráciacsökkentéssel áll összhangban, amely az egyes adminisztratív kötelezettségek
megszüntetésével az új általános közigazgatási rendtartás fokozatos bevezetését szolgálja.
A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelten kezelt feladatainak megvalósítását segíti elő,
ha a műemlékvédelmi érdekből az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi
LXXVIII. törvénytől a jelenleginél szélesebb körben (az építészeti tervezés során és a hatósági
eljárásokban) el lehet térni. A Kötv. jelenleg is tartalmazza az országos építésügyi szabályoktól és a
kötelezően alkalmazandó szabványoktól való eltérést a műemléki értékek megőrzése érdekében. E
törvénymódosítás ezt az eltérési lehetőséget terjeszti ki a településrendezési eszközökre.
A módosítások a jogalkalmazás során felmerülő problémák orvoslását (a védetté nyilvánított
kulturális javak hatósága látóköréből történő kikerülésének megakadályozása, a végrehajtás során
lefoglalt védett kulturális javak adatainak hatósági nyilvántartásba történő bejegyzése, a lefoglalt
védetté nyilvánításra alkalmas kulturális javak védetté nyilvánítására irányuló eljárás lefolytatása),
valamint a koherens és egyértelmű szabályozást biztosító pontosítások megtételét (a lefoglalt
védetté nyilvánított kulturális javakra vonatkozóan a kulturális örökség védelméről szóló törvény
52.	§ (3) bekezdésével összhangban a hatáskörrel rendelkező hatóság megkeresése) szolgálják.
A Kormány a „Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566” emlékéve meghirdetéséről szóló 1834/2015. (XI.
24.) Korm. határozatban - megfogalmazva minden magyar tiszteletét Zrínyi Miklós várkapitány és
a szigetvári hősök példaértékű helytállása, cselekvő hazaszeretete és közössége iránt, kifejezésre
juttatva a nemzet elkötelezettségét Zrínyi Miklós életének, hagyatékának és tettének megismerése,
ápolása irányában, célul tűzi ki, hogy a szigetvári ostrom története, üzenete és dicsősége széles
körben ismertté váljon, és példaként szolgáljon a nemzet társadalmi és gazdasági életében egyaránt
18
-	az 1566. évi szigetvári ostrom és az ott tanúsított hősies helytállás, valamint Zrínyi Miklós
halálának 450. évfordulója emlékére a 2016. évet „Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566” emlékévvé
nyilvánította. A Korm. határozat 13. pontja felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a
kulturális örökségvédelemért való felelőssége körében vizsgálja meg és terjessze a Kormány elé a
szigetvári vár nemzeti emlékhellyé nyilvánításának kezdeményezését tartalmazó javaslatot.
A szigetvári vár része a történelmi emlékhelyekről szóló 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.
mellékletének.
Az 1566. évi szigetvári ostromban Zrínyi Miklós és a vele harcoló magyar és horvát katonák
hőstette olyan történelmi esemény, amelyet méltó módon őrizni kell a magyar nemzeti
emlékezetben és köztudatban. Ezt a példaértékű és hősies helytállást ismerte el a Civitas Invicta -
Szigetvár, a leghősiesebb városról szóló 2011. évi CXXXVI. törvény, melyet az Országgyűlés
2011.	október 17-én fogadott el. Zrínyi Miklós és a többi várvédő hősies helytállása máig ható
nyomot hagyott a magyar és a közép-európai nemzeti emlékezetekben. A szigetvári vár ezért, a
kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben megfogalmazottak alapján az
ország, a nemzet függetlenségének védelmében a múltban gyökerező, jövőt meghatározó, a nemzet
emlékezetére méltó esemény, a történelmi korszak meghatározó, a magyar összetartozás számára
kiemelkedő fontossággal bíró jelentős helyszíne, ezért mindezzel összefüggésben javasoljuk a
Nemzeti Emlékhelyek sorába emelni.
A nagycenki Széchenyi-kastélyegyüttes elválaszthatatlan a hazai polgári átalakulás és nemzeti
modernizáció első programadó egyéniségétől, a legnagyobb magyartól, Széchenyi István gróftól.
Az emlékhely azonban nem kizárólag egy történelmi családhoz és annak legjelesebb képviselőjéhez
kapcsolható, hanem - a legnagyobb magyar életútjának, szellemi törekvéseinek, gyakorlatias
alkotásainak bemutatásán keresztül - a nemzet felemelkedésében kiemelkedő és máig meghatározó
szerepet játszó korszakot, a reformkort is reprezentálja. A kastélyegyüttes a ma generációi számára
megismerhetővé és átélhetővé teszi mindazt, amit nemzeti és európai értelemben polgári humanista
értéknek tekintünk, miáltal fontos szerepet játszik a nemzet önképének alakításában. A nagycenki
Széchenyi-kastélyegyüttes 1973-as megnyitása óta biztosít helyszínt országos jelentőségű
megemlékezések megrendezésére.
Jelen törvény a Kötv. mellett a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény kulturális
javakra vonatkozó rendelkezéseinek, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény és
a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítására is irányul.
A módosítás a koherens és egyértelmű szabályozást biztosító módosítások megtételét, és
jogszabályalkotásra irányuló felhatalmazó rendelkezések pontosítását szolgálja az alábbiak szerint:
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény hatályos szabályozása szerint a végrehajtó a
lefoglalt tárgy jellegének megfelelő, területileg illetékes múzeumot, könyvtárat, vagy levéltárat
köteles értesíteni. A módosítás összhangban áll a védetté nyilvánított kulturális javak hatóságának
jogszabályban rögzített feladatkörével.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt az örökségvédelmi hatóság által a
jogsértő magatartást tanúsító műemlék-tulajdonossal szembeni kötelezés biztosítékául, a Magyar
Állam javára bejegyzett jogok fennállásáig további terhelési tilalom tényének egyértelmű
feljegyeztethetősége miatt szükséges módosítani. A két szabály párhuzamosságának megszüntetése
az egyértelmű jogalkalmazást segíti.
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.) módosítása a Kötv. 35. §-ával összhangban
új jogcímet vezet be a műemlék kisajátításának indokai közé: a méltatlan használat, a
19
helyreállíthatatlan sérülést eredményező állapot és a veszélyeztetettség fogalma jelenik meg. Új
szabályozási elem a Kötv. szerinti állami teher (pl. a kényszer-helyreállítás költsége) részösszeggel
beszámítható a kisajátítandó, árverezendő ingatlan árába, így az a pénzbeli kártalanítás összegét
csökkenti. Az örökségvédelmi hatóság által a kötelezett helyett annak költségére és felelősségére
elvégeztetett munkák ellenértékét olyan arányban kell csökkentő tényezőként figyelembe venni
amilyen, arányban az a műemlék forgalmi értékére hatással volt.
A Kstv. jelenleg csak a környezetkárosodás felszámolása érdekében szükséges kisajátítás
esetkörében szabályozza azt, hogy - a kétszeres fizetés elkerülése érdekében - a kártalanítási
összeget csökkenteni kell a kisajátítást kérő állam, önkormányzat (illetve szervei) által a
kártalanításra jogosult költségére jogszabály alapján elvégzett - és máshonnan meg nem térült -
értéknövelő munkák értékével (Kstv. 18. § és 24/C. §) A műemlékvédelmi vonatkozások mellett az
Igazságügyi Minisztérium javaslatára indokolt ezen esetkört a Kstv.-ben szereplő összes „védelmi
célú” kisajátítás esetkörére kiterjeszteni (Kstv. 18. § módosítása), így jelen előterjesztés ezt a bővett
szabályozási kört tartalmazza.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012. évi II. törvény módosításával a fémkereső műszer jogellenes használata szabálysértéssé válik.
Az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján a hatályos szabályozást egészíti ki a tervezet azzal, hogy a
fémkereső műszer jogellenes használata szabálysértési esetkörré válik. Így azokban az esetben is
lehetséges lesz a régészeti örökséget veszélyeztetőkkel szembeni hatósági fellépés, ha
örökségvédelmi bírságot nem lehet kiróni, vagy büntető eljárást nem lehet kezdeményezni. A
fémkeresőzők helyszíni bírságolására jogosítvány kap a természetvédelmi őrszolgálat, az
önkormányzati természetvédelmi őr, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, valamint
a mezőőr is.
20
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az örökségvédelem szempontjából jelentős területtel való koherens és illeszkedő szabályozást célzó
módosítás. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény hatályos szabályozása szerint a
végrehajtó a lefoglalt tárgy jellegének megfelelő, területileg illetékes múzeumot, könyvtárat, vagy
levéltárat köteles értesíteni. A módosítás összhangban áll a védetté nyilvánított kulturális javak
hatóságának jogszabályban rögzített feladatkörével.
A 2. §-hoz
Az örökségvédelem szempontjából jelentős területtel való koherens és illeszkedő szabályozást célzó
módosítás. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) módosítása azért szükséges, mert az Ltv. a kulturális javak
hatóságaként a kulturális örökségvédelmi hatóságot nevezi meg. A jogszabály egyértelművé teszi,
hogy ez a hatóság a kulturális örökség védelméért felelős miniszter.
A 3. §-hoz
A bürokráciacsökkentést szolgálja az örökségvédelem szempontjából jelentős területtel való
koherens és illeszkedő szabályozás módosítása. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI.
törvény (Inytv.) módosítása a Kötv. 67. § (4) bekezdésével történő összehangolás és az egyértelmű
szabályozás miatt szükséges. A Kötv. új - a jogszerűtlenül mulasztó műemlék-tulajdonosokkal
szembeni - szankcionáló szabály, hogy a jogerős és végrehajtható határozatban a jogsértő
tulajdonossal szemben megállapított követelés biztosítékául a Magyar Államot jelzálogjog,
valamint annak fennállásáig a műemlék ingatlanon további terhelési tilalom illeti meg. Utóbbi az
Inytv. 17. § 17.3. alpont (a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom) szerint jegyezhető fel. Az
Inytv. 17. § 16. alpontja emellett a hatósági kötelezés tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzését
is lehetővé teszi. A párhuzamos intézkedési lehetőség megszüntetése érdekében - mivel a jövőben
az állam nevében eljáró hatóság az ingatlanügyi hatóságot a jelzálogjog és végrehajtási jog
bejegyzése, valamint a terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése / törlése iránt
keresi meg - az Inytv. 17. § 16. alpontjának egyértelműsítése szükséges annak tekintetében, hogy
nem a hatósági kötelezés tényét, hanem az arra épülő új szankciót kell feljegyeztetni.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat a tárgykör fogalomhasználatát egységesíti. A kulturális örökség védelméről szóló
2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) fogalomtárának bővítése, egyes meglévő
fogalmainak pontosítása, a hatályos Kötv.-ben szereplő „földmunka” és „régészeti feladatellátás”
fogalmának meghatározása (újabb kötelezettséget nem keletkeztet).
A „műemlékvédelem” fogalomhasználatának pontosítását az indokolja, hogy a műemlék-állomány
döntő többsége építészeti alkotás. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi
LXXVIII. törvény fogalomhasználatához [56. § (2)] történő összehangolás illeszkedő nevezéktant
teremt az „épített környezet”, az „építészeti örökség” és az „építészeti érték” fogalomkörében,
továbbá a napi hatósági jogalkalmazás számára, a pénzügyi ösztönzők idei bevezetése során
szükséges a „jókarbantartás” és „állagmegóvás” fogalmának meghatározása.
21
Az 5. §-hoz
A módosítás a Kötv.- belüli koherenciát növeli. A régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításával
kapcsolatos szabályok rögzítése, a 28/A. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
A 6. §-hoz
Átláthatóbb, egyszerűbb szabályt eredményez a próbafeltárás céljainak pontosítása.
A 7. §-hoz
Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének kötelezővé tétele az útberuházások esetén a
biztonságosabb előkészítés és a gyorsabb kivitelezés érdekében szükséges. A javaslat nem érinti az
útépítési beruházások megvalósításának gyorsítására irányuló kormányzati célkitűzéseket, mivel
csak a kisebb, nagyberuházásnak nem minősülő útberuházásokra vonatkozik, azok közül is csak a
földmunkával járó, külterületi, új nyomvonalon megvalósuló, nem kerékpárutakra.
A 8. §-hoz
A nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások további gyorsítására irányuló módosítás. A
megelőző régészeti feltárásra vonatkozó szerződés kötésére a Kötv. 22. § (11) bekezdése 15 napos
határidőt szab meg, ez a szabály a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárások
előkészítésére is vonatkozik. A nagyberuházások gyorsítása érdekében a jogszabályban kijelölt
örökségvédelmi szerv szerepét azzal erősíti a tervezet, hogy a határidő eredménytelen eltelte esetén
a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv gondoskodik a régészeti feladatellátás elvégzéséről.
A 9. §-hoz
Részletszabályok pontosítása. Az előzetes régészeti dokumentáció költségére vonatkozó szabályok
változása nem emeli az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének összes költségét, csupán a
költségek tartalmi elemeit pontosítja.
A 10. §-hoz
A nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások szabályainak további egyszerűsítésére irányuló
módosítás. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-
beruházások (a továbbiakban: közlekedési infrastruktúra-beruházások) régészeti feladatellátásának
átfogó módosítása értelmében az e beruházásoknál elvárható és szükséges gyorsítást az szolgálja, ha
valamennyi régészeti feladatról a miniszter egyes kulturális örökségvédelmi feladatait ellátó,
jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv gondoskodik, amint a nagyberuházások régészeti
feladatellátásnak koordinációja egyébként is központi feladat. A közlekedési infrastruktúra-
beruházások kezelője kizárólag a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Az elmúlt év tapasztalatai
azt mutatták, hogy e kiemelt útberuházási körben ennél mélyrehatóbb változás szükséges, hogy a
Kormány által elvárt gyorsítás érdemben is megvalósulhasson. Erre tekintettel a közlekedési
infrastruktúra beruházások régészeti előkészítését jelen törvénytervezet egyablakossá kívánja tenni.
A 11. §-hoz
A régészeti lelet vagy lelőhely előkerülésének bejelentéséről szóló szabályt a közigazgatási
bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő
törvénymódosításokról szóló T/10096. számú törvényjavaslat (a továbbiakban T/10096 tj.)
egyszerűsíti. A T/10096. tj. azonban nem veszi figyelembe a Kormánynak a központi
22
háttérintézmények megszüntetésére, átalakítására vonatkozó döntését. Ezért a szervezeti
átalakításnak megfelelő módosítás szükséges, ezzel áll kapcsolatban a tervezet 44. §-a is.
A 12. §-hoz
A végleges leletbefogadás részletszabályainak pontosítása.
A 13. §-hoz
Bürokráciacsökkentő és egyszerűsítő módosítás a műemléki érték nyilvántartásba vételét részletező
szabályozás, amely egyértelműen meghatározza a védelemmel összefüggő ügyféli kört, akinek a
műemléki védelem hatálya „jogát és jogos - ideértve gazdasági - érdekét érinti”.
A 14. §-hoz
A műemlékké nyilvánítás előkészítésének - a Ket. hatályán kívüli - szabályaiban bürokratikus
tehercsökkentést jelent, ha a tulajdonos, (a társasházak esetén) a tulajdonosi közösség értesítését
azokra lehet korlátozni, akiknek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyezték. A bürokratikus terhet szintén csökkenti, ha az értesítés csak a műemlékké nyilvánítás
tudományos előkészítésének befejezésekor történik, amikor a vizsgálati eredmény már
megszületett. Az értesített tulajdonos erre már érdemben tehet észrevételt, amíg az előkészítés
megindításáról a helyszíni szemlére történő felhívással együtt értesülhet.
A 15. §-hoz
A műemlék-tulajdonosi terhek csökkentését szolgálja az ideiglenes műemléki védettség
jogintézményében újabb elem, amely szerint a védettséget nem lehet ismételten elrendelni.
A 16. §-hoz
Az értékleltár alkalmazását - ezzel a hatósági eljárások során a tényállás tisztázását gyorsító, az
eljárást megalapozó - segítő rendelkezés, amely a védettség kiterjedését és az értékleltárba felvett
értékek (korabeli alkotórészek, tartozékok, valamint a beépített berendezési tárgyak) viszonyát
határozza meg.
A 17. §-hoz
A műemlék-tulajdonosi terhek csökkentését szolgálja, hogy a műemléki védelem megszüntetésének
esetkörei - a fogalmak pontosításán túl - bővülnek az értékvesztés egy sajátos formájával, amikor a
műemlék áthelyezése vagy telekalakítása következtében a védett érték nem található meg. A
szabályozás kitér az egyedi és az általános védelem viszonyára, utóbbi fenntartásának feltételére
(értékvizsgálat elvégzése) is.
A 18. §-hoz
A műemléki védettség sajátos tárgyai körében e módosítás biztosítja a műemlék történeti kertekre
vonatkozó - jelenleg alacsonyabb szabályozási szinten megfogalmazott - alapvető védelmi
követelmények törvényi elhelyezését.
23
A 19-20. §-hoz
A Kötv. a műemlék tulajdonjogának átruházására és a védett műemléki érték helyreállítására,
részleges bontására vonatkozó szabályok egyértelműsítéséhez szükséges rendelkezések a
közérthetőség elősegítése és a jogszabály átláthatósága céljából.
A 21. §-hoz
A rendelkezés a védetté nyilvánított kulturális javak átruházása esetén, valamint a közhiteles
nyilvántartásba történő hiteles adatok bejegyzése érdekében írja elő a tulajdonos (birtokos)
azonosításának a kötelezettségét. A közérdekből védetté nyilvánított kulturális javaknak a hatóság
látóköréből történő kikerülése megakadályozása érdekében szükséges a tulajdonos és birtokos
személyazonosságának hitelt érdemlő azonosítása, és a törvényben meghatározott adatoknak a
hatóság részére történő bejelentése. A rendelkezés a fiktív vásárlók és tulajdonosok kiszűrését
szolgálj a.
A 22. §-hoz
A módosítás meghatározza a kulturális javak kiviteli engedélyezésének tekintetében, hogy mi
minősül jogellenesen Magyarországra került tárgynak, a Btk. 358. (1) c) pontjával összhangban.
A 23. §-hoz
A tulajdonosi (tervezői) tehercsökkentésként értelmezhető az építésügyi szabványokra, előírásokra
vonatkozó meglévő eltérési lehetőség kiszélesítése a településrendezési eszközöktől való eltérés
lehetőségével. A módosítást két tényező indokolja: egyrészt a nemzetgazdasági szempontból
kiemelt jelentőségű beruházások közül a műemléki helyreállítások specifikuma, másrészt a
településrendezési eszközök sokszor pont a műemlékfenntartást elősegítő beruházást akadályozó,
gyenge minősége, rugalmatlan szabályozása. A módosítás meghatározza a műemlékvédelmi érdek
fogalmát is, amely ezen szakasz tekintetében ad eligazítást.
A 24. §-hoz
A Hivatal megszűnésére tekintettel a módosítás lehetővé teszi, hogy a miniszter helyett eseti
jelleggel a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv is elláthasson egyes feladatokat, és a
miniszter is részt vegyen a tudományos feladatokban.
A 25. §-hoz
A módosítás elősegíti, hogy a műemlék építményen vagy műemléki területen álló építmény esetén a
gondatlan (jogsértő) tulajdonos - aki a jókarbantartási, fenntartási kötelezettségének nem tesz eleget
-	helyett a hatóság kellő eszközzel rendelkezzen a tulajdonos felelősségére és terhére elvégzendő
munkák költségeinek megelőlegezése, illetve végrehajtása terén. E sajátos, értékvédelmi eszközt
erősíti, ha a Magyar Államot követelés biztosítékául jelzálogjog, valamint annak fennállásáig
további terhelési tilalom illeti meg. Az elidegenítési tilalom megszüntetése elősegíti a
veszélyeztetett műemlékek forgalomképességének javítását. A fennálló szabályok szerint is az
ingatlan-nyilvántartási feladatok végrehajtásáról (jogok bejegyzése, tények feljegyzése, törlése) az
első fokon eljáró örökségvédelmi hatóság gondoskodik. Rendelkezni szükséges arról is, hogy a
hatóság - ha a kötelezés teljesítése határidőre nem történt meg - megkeresi az illetékes állami
adóhatóságot a köztartozásnak minősülő és adók módjára behajtható követelés végrehajtása
céljából.
24
A 26. §-hoz
Jelenlegi szabályozási elem jogalkotási korrekcióját jelenti, hogy a megfelelő jogszabály-helyre
kerül. Tekintettel a fennálló védettségek felülvizsgálatára, a jogszerűtlen védettség nagyszámú
megszüntetésére, az új rendelkezések előírják, hogy a településrendezési eszközökben a megszűnt
védettségeket is át kelljen vezetni. A szabályozás a jogbiztonságot szolgálja.
A 27. §-hoz
Az örökségvédelmi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szembeni új jogorvoslati szabály (a
fellebbezési lehetőség kizárásával a bírósági felülvizsgálat lehetőségének megteremtése) a
közigazgatási bürokráciacsökkentéssel áll összhangban, amely az egyes adminisztratív
kötelezettségek megszüntetésével az új általános közigazgatási rendtartás fokozatos bevezetését
szolgálj a.
A 28. §-hoz
Az örökségvédelmi bírság esetkörének bővítése a régészeti lelőhelyeken engedély nélküli
földmunkák végzőkkel szembeni eljárás megalapozását szolgálja.
A 29. §-hoz
A műemlék fenntartásáról, jókarbantartásáról nem gondoskodó, jogszerűtlen magatartással
szembeni legfontosabb hatósági kényszerítő eszköz az örökségvédelmi bírság, a hozzá kapcsolódó,
a Magyar Államot megillető jelzálogjog és annak fennállásáig terhelési tilalom szabályozása
egyszerűsíti a hatósági jogalkalmazást, fokozhatja annak hatékonyságát. A jelenlegi szabályozás
elidegenítési tilalom rendelkezésének hatályon kívül helyezése élénkítő hatással lehet a
veszélyeztetett műemlékek piaci forgalmára, lehetővé téve azt, hogy a műemlék olyan
tulajdonoshoz kerülhessen, aki azt felújítani, fenntartani képes.
A 30. §-hoz
A Magyar Államnak a kulturális örökség védett elemein fennálló elővásárlási jogát - a szervezeti
változásra tekintettel - az ingatlanok esetében a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a
kulturális javak esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, továbbá a kultúráért felelős
miniszter is gyakorolja. A részletszabályokat kormányrendelet határozza meg.
A 31. §-hoz
A módosítás a műemlékek kategóriába sorolásának (klasszifikációjának) folyamatos vagy
rendszeres elvégzését teszi lehetővé egyszerű bürokratikus eszközökkel. A klasszifikáció során III.
kategóriába sorolt emlékek esetében így mellőzhető a nyilvántartásba történő bejegyzés alaki
határozata, mert az hivatalból és mérlegelés nélkül történhet. A hatályos szabályozás célszerű
átalakításával a műemlékállomány tudományos és gazdasági szempontú értékelése, kategóriába
sorolása rendszeresen felülvizsgálhatóvá válik, s ennek megfelelően a kategóriák kormányrendeleti
szinten módosíthatóak.
A 32. §-hoz
A Kötv. felhatalmazó rendelkezéseinek módosítása az egységes szabályozás céljából.
25
A 33. §-hoz
A rendelkezés célja, hogy a szervezeti és hatásköri változásokra figyelemmel rendezze a hatály
kérdését a miniszter hatáskörébe kerülő azon hatósági eljárásokban, melyek a módosítás hatályba
lépését megelőzően kezdődtek, de még nem zárultak le; ekként biztosítva a megkezdett eljárások
zavartalan lefolytatását.
A 34. §-hoz
A nemzeti emlékhelyekkel összefüggő módosítás, amely során a „Széchenyi-” és a „Zrínyi-”kultusz
kimagasló helyszínei jelentőségükhöz és a nemzeti múltban betöltött szerepükhöz méltóan a
történelmi emlékhely státuszból nemzeti emlékhellyé válnak..
A 35-36. §-hoz
A tervezetben szereplő javaslatokkal összefüggő szövegcserés módosítások és a Kormány központi
háttérintézmények megszüntetésére, átalakítására vonatkozó döntéséből eredő változások
átvezetése.
A 37. §-hoz
Hatályát vesztő rendelkezések.
A 38. §-hoz
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.) módosítása az örökségvédelem
szempontjából jelentős területtel való koherens és illeszkedő szabályozást célzó módosítás azzal,
hogy összhangot biztosít a Kötv. azon rendelkezéseivel, amelyek a jogsértő és mulasztó
tulajdonosok ellen bevethető, kényszerítő hatósági eszközöket erősítik. Az Alaptörvény XII. cikk
(2)	bekezdés értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben
meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. A P) cikk
kimondja többek között, hogy a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek
védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki
kötelessége. A Kötv. 5. § (1) bekezdése szerint a kulturális örökség védelme közérdek. A módosítás
kibővíti a kisajátításra okot adó és jelenleg szabályozott körülmények (az érték megsemmisülését
eredményező tevékenység) körét az értékek helyreállíthatatlan elvesztését eredményező
veszélyeztetéssel.
A 39-40. §-hoz
A kisajátítási törvény jelenleg csak a környezetkárosodás felszámolása érdekében szükséges
kisajátítás esetkörében szabályozza azt, hogy - a kétszeres fizetés elkerülése érdekében - a
kártalanítási összeget csökkenteni kell a kisajátítást kérő állam, önkormányzat (illetve szervei) által
a kártalanításra jogosult költségére jogszabály alapján elvégzett - és máshonnan meg nem térült -
értéknövelő munkák értékével (Kstv. 18. § és 24/C. §)
Ugyanakkor indokolt ezen esetkört a Kstv.-ben szereplő összes „védelmi célú” kisajátítás esetkörére
kiterjeszteni (Kstv. 18. § módosítása). Ennek érdekében a Javaslat a környezetkárosodás
felszámolása érdekében történő kisajátítás esetkörére [4. § (1) bekezdés m) pont ma) alpont] írt
rendelkezéseket kibővíti a védetté nyilvánított régészeti lelőhely, műemlék, illetve nemzeti
emlékhely, a védett természeti terület, valamint az erdő elpusztulásának megelőzését szolgáló
kisajátítási esetkörökre is [4. § (1) bekezdés i) pont ia) alpont, j) pont ja) alpont, l) pont la) alpont].
26
A „védelmi célú” kisajátítások esetében a kártalanítási összeg csökkentésének indokai a
következők.
A kisajátítási törvény alapján az államnak, illetve az önkormányzatnak lehetősége van a károk
felszámolása érdekében a kárral érintett ingatlant kisajátítani. Ez olyan esetet jelent, mikor a
közérdekű cél nem valamely beruházás megvalósítása, hanem egy adott ingatlanban okozott károk
felszámolása. Ez ügyekben a kisajátításra, mint végső eszközre akkor kerülhet sor, ha az ingatlan
tulajdonosa (használója) nem hajtja végre az adott ingatlan védelmére vonatkozó műemlékvédelmi,
természetvédelmi, környezetvédelmi jogszabályok és az annak alapján hozott hatósági határozatok
előírásait, és tevékenysége (ideértve a mulasztást is) már jelentős károkat okozott.
A védelmi célú kisajátítás gyakran olyan ügyekben merül fel, ahol a kisajátítási eljárást
megelőzően, illetve a kisajátítási eljárás időtartama alatt a kisajátítást kérő állam vagy annak szerve
(pl. örökségvédelmi hatóság, környezetvédelmi hatóság), vagy - ha erre hatásköre van - az
önkormányzat vagy annak hatósága már több intézkedést is megtett a károk felszámolása
érdekében. Abban az esetben, ha a kötelezett (az ingatlan tulajdonosa vagy használója) nem tett
eleget az adott ingatlan védelmére vonatkozó kötelezettségének, vagyis nem hajtotta végre a
hatósági kötelezést, a vonatkozó műemlékvédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi
jogszabályok alapján a védelem tárgyára tekintettel a hatóságok maguk kell, hogy elvégezzék a
károk elhárításához szükséges intézkedéseket. Ezen intézkedéseket a hatóságok a kötelezett
költségére végzik el.
Ha az ingatlan védelme érdekében szükséges az ingatlan kisajátítása, indokolt kifejezetten
megjeleníteni a szabályozásban, hogy az állam vagy szervei által a kártalanításra jogosult használó
vagy tulajdonos költségére elvégzett, és ilyenformán az adott ingatlan értékét növelő kárelhárítási
intézkedések költségei az ingatlan kisajátításáért járó kártalanításba beszámítanak (ha azok a
kisajátítási kártalanítás megállapításakor a kötelezettől más módon még nem térültek meg).
Előfordulhat, hogy az ingatlan értéke nagyobb összegben nőtt meg az intézkedések folytán, mint
amennyibe az intézkedések kerültek, ezért indokolt erre az esetre a nagyobb összeg beszámításáról
rendelkezni.
Előfordulhat az is, hogy a kisajátítást kérő (állam, önkormányzat) az ingatlan állapotának
helyrehozatala érdekében szükséges tevékenységhez, beruházáshoz támogatást is nyújtott a
kötelezett részére. Ezért ha ezt az ingatlant annak védelme érdekében ki kell sajátítani, indokolt,
hogy a kártalanítás során a támogatást nyújtó kisajátítást kérő ne fizesse meg az általa nyújtott
támogatás folytán megvalósult értéknövekedést.
Tekintettel arra, hogy a kisajátítási eljárás folyamatban léte alatt is indokolt lehet a kárelhárítási célú
intézkedések folytatása, melynek teljes összköltsége csak a kárelhárítás befejezését követően
számítható ki, lehetővé kell tenni a kisajátítási eljárás felfüggesztését arra az időtartamra, míg a
kárelhárítási célú intézkedések be nem fejeződnek (Kstv. 24/C. § módosítása).
A 41. §-hoz
Az átmeneti rendelkezés értelmében a módosító törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően
indult és megismételt kisajátítási eljárásokban kell alkalmazni.
A 42. §-hoz
A Kstv. módosítására vonatkozó javaslatokkal összefüggő szövegcserés módosítások.
27
A 43. §-hoz
A fémkereső műszer jogellenes használatának szabálysértéssé tétele érdekében szükséges
módosítás.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012.	évi II. törvény módosításával a fémkereső műszer jogellenes használata szabálysértéssé válik.
A fémkereső műszer használatát a Kötv. 2014. év végi módosítása során szigorítottuk. Az elmúlt
másfél év tapasztalatai alapján ezt a szabályozást egészíti ki a tervezet azzal, hogy a fémkereső
műszer jogellenes használata szabálysértési esetkörré válik. Így azokban az esetben is lehetséges
lesz a régészeti örökséget veszélyeztetőkkel szembeni hatósági fellépés, ha örökségvédelmi bírságot
nem lehet kiróni, vagy büntető eljárást nem lehet kezdeményezni. A fémkeresőzők helyszíni
bírságolására jogosítvány kap a természetvédelmi őrszolgálat, az önkormányzati természetvédelmi
őr, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, valamint a mezőőr is.
A 44. §-hoz
A közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek
megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény módosítására, illetve a 11. § (1)
bekezdés hatályon kívül hagyására azért van szükség, mert a szervezeti változást a T/10096 tj.
elfogadása esetén is át kell vezetni.
A 45. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
28