﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10527. számú
törvényjavaslat
a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről
Előadó: Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2016. május
2016. évi .... törvény
a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről
ELSŐ RÉSZ
A közös jogkezelés általános szabályai
I.	Fejezet
Általános rendelkezések
1.	A törvény célja
1.	§
E törvény célja, hogy a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezelésére
vonatkozó alapvető szabályok meghatározásával biztosítsa a felhasználás jellege, illetve
körülményei miatt egyedileg hatékonyan nem gyakorolható szerzői vagyoni jogok és a szerzői
joghoz kapcsolódó ilyen vagyoni jogok gyakorlását és érvényesítését, továbbá a szerzői és
kapcsolódó jogok kezelését végző szervezetek működésének átláthatóságát és
kiszámíthatóságát a jogosultak és a felhasználók érdekeinek szem előtt tartásával.
2.	A törvény hatálya
2.	§
(1)	E törvényt kell alkalmazni:
a)	a belföldön letelepedett közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelésre,
b)	a külföldön letelepedett közös jogkezelő szervezet által végzett, Magyarország területére
irányuló közös jogkezelésre, ha e törvény másként nem rendelkezik, valamint
c)	a jogosultak és felhasználók közös jogkezeléssel kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire.
(2)	E törvényt kell alkalmazni
a)	a belföldön letelepedett, vagy
b)	a külföldön letelepedett és Magyarország területére irányuló jogkezelési tevékenységet
végző
független jogkezelő szervezetekre, és az általuk végzett jogkezelési tevékenységre, ha e
törvény kifejezetten így rendelkezik.
(3)	E törvényt kell alkalmazni továbbá az (1) és (2) bekezdésben említett szervezetek
jogkezelési tevékenységével összefüggő, e törvény Negyedik Részében szabályozott
eljárásokra is.
(4)	E törvény alkalmazásában Magyarország területére irányul a közös jogkezelés vagy a
független jogkezelő szervezet által végzett jogkezelés, ha a külföldi szervezet ilyen
tevékenysége Magyarország területén történő felhasználásra vonatkozik.
3. §
1
(1)	A szerzői jogi és kapcsolódó jogi védelem tartalmára és terjedelmére, valamint a
védelemből eredő jogokra, továbbá a szerzői művek és kapcsolódó jogi teljesítmények
felhasználására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szerzői jogról szóló 1999.
évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései az irányadók.
(2)	A belföldi közös jogkezelő szervezetek vagy független jogkezelő szervezetek alapítására,
működésére, szervezetére és gazdálkodására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a
Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.), továbbá a belföldi közös jogkezelő
szervezetekre az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.) rendelkezései az
irányadók.
3.	Értelmező rendelkezések
4.	§
E törvény alkalmazásában:
1.	döntéshozó szerv: a közös jogkezelő szervezet alapszabályában a 22. § f) pontja szerint
döntéshozó szervként meghatározott közgyűlés vagy küldöttgyűlés;
2.	EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam;
3.	előírt közös jogkezelés körébe tartozó eset: olyan felhasználási mód, amellyel kapcsolatban
a jogosult az Szjt. előírása alapján mindaddig kizárólag közös jogkezelő szervezet útján
gyakorolhatja jogait, ameddig a 18. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jogszerűen tett
előzetes tiltakozó nyilatkozata hatályossá nem válik;
4.	független jogkezelő szervezet: olyan szervezet, amely céljaként vagy fő tevékenységeként
szerzői jogot vagy kapcsolódó jogot kezel több jogosult érdekében és közös javára erre
vonatkozó törvény, szerződés vagy egyéb jogviszony alapján, és
a)	nem áll a jogosultak tulajdonában vagy ellenőrzése alatt, és
b)	nyereségszerzési céllal működik;
5.	jogosult: olyan közös jogkezelő szervezetnek vagy független jogkezelő szervezetnek nem
minősülő személy vagy szervezet, akit vagy amelyet szerzői mű vagy kapcsolódó jogi
teljesítmény tekintetében a szerzői és kapcsolódó jogi vagyoni jogok részben vagy egészben
megilletnek;
6.	kötelező közös jogkezelés körébe tartozó eset: olyan felhasználási mód, amellyel
kapcsolatban az engedélyezési jog vagy az engedélyezési jog nélkül fennálló díjigény az Szjt.
előírása alapján kizárólag közös jogkezelés útján érvényesíthető;
7.	közös jogkezelés: egyes szerzői vagyoni jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó vagyoni
jogok több jogosult érdekében és közös javára közös jogkezelő szervezet által történő
gyakorlása és érvényesítése függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a jogosultak
elhatározásán alapul, és a következőkre terjed ki:
a)	a szerzői művek és kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználásának engedélyezése vagy
díjigény érvényesítése,
b)	a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása, vagy az ebben való részvétel,
c)	a felhasználás figyelemmel kísérése,
d)	a jogdíjak beszedése,
e)	a jogdíjak jogosultak között történő felosztása, kifizetése, vagy felosztás céljára másik
szervezetnek történő átadása,
2
f)	fellépés a szerzői jog vagy kapcsolódó jog megsértésével szemben, ideértve az eljárás
kezdeményezését a bíróság, illetve hatóság előtt, valamint az eljárás során nyilatkozat,
észrevétel vagy indítvány megtételét és eljárási cselekmény elvégzését;
8.	közös jogkezelő szervezet: olyan szervezet, amely erre vonatkozó törvény, szerződés vagy
egyéb jogviszony alapján céljaként vagy fő tevékenységeként közös jogkezelést végez, és a
következő feltételek közül legalább az egyiket teljesíti:
a)	tagjai jogosultak vagy jogosultakat képviselő szervezetek - ideértve más közös jogkezelő
szervezeteket és a jogosultak szövetségeit is -, vagy ez utóbbi személyek ellenőrzése alatt áll,
b)	nyereségszerzési cél nélkül működik;
9.	küldöttgyűlés: a tagok által a 28. § alapján maguk közül választott küldöttekből álló
testület;
10.	reprezentatív közös jogkezelő szervezet: olyan közös jogkezelő szervezet, amely az általa
kezelt szerzői jog vagy kapcsolódó jog tekintetében megfelel a 34. §-ban meghatározott
követelményeknek, és az adott szerzői jog vagy kapcsolódó jog vonatkozásában reprezentatív
közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységhez szükséges hatósági
engedéllyel rendelkezik;
11.	részesedésre jogosult személy: olyan jogosultnak és közös jogkezelő szervezetnek vagy
független jogkezelő szervezetnek nem minősülő személy vagy szervezet, aki vagy amely
törvényi előírás vagy a jogosulttal fennálló jogviszonya - ide értve a 12. § (3) bekezdése
szerinti megállapodást is - alapján a szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény
felhasználásának engedélyezéséből vagy engedélyezési jog nélkül fennálló díjigény
érvényesítéséből származó jogdíjbevételből részesedésre jogosult.
II.	Fejezet
A közös jogkezelés alapvető szabályai
4.	A közös jogkezelés alapelvei
5.	§
(1)	Kötelező közös jogkezelés vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó esetben kizárólag
reprezentatív közös jogkezelő szervezet végezhet közös jogkezelést.
(2)	Az (1) bekezdés nem vonatkozik a 62. § (1) bekezdése szerinti felhasználás több tagállam
területére kiterjedő hatályú engedélyezésével kapcsolatban végzett közös jogkezelésre.
6.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet közös jogkezelési tevékenységét köteles az általa képviselt
valamennyi jogosult érdekeinek figyelembevételével és köztük tett bármilyen indokolatlan
megkülönböztetés nélkül ellátni.
(2)	A közös jogkezelő szervezet kizárólag olyan kötelezettségeket róhat a jogosultakra,
amelyek a jogosultak jogainak és érdekeinek védelme, vagy jogaik kezelése érdekében
szükségesek.
(3)	Az általa kezelt szerzői jog és kapcsolódó jog körében a közös jogkezelő szervezetnek
közvetlenül el kell látnia legalább a következő közös jogkezelési tevékenységeket:
a)	a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása - vagy az abban való
részvétel -, és
3
b)	a jogdíjak felosztása az érintett jogosultak között, vagy a jogdíjak beszedése és felosztás
céljára más szervezetnek történő átadása.
(4)	A (3) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet a közös jogkezelő szervezet a 7. §-ban
meghatározott szervezete útján is elláthatja.
7.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet az általa ellátott egyes közös jogkezelési tevékenységeket
észszerűségi vagy gazdaságossági szempontok alapján indokolt esetben a kizárólagos
tulajdonában álló jogi személy útján is végezheti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti jogi személyre, annak gazdálkodására és működésére, továbbá az
általa végzett közös jogkezelési tevékenységre (ideértve az e törvény szerinti adatszolgáltatási
kötelezettségeket is) az e törvényben foglalt előírások ugyanúgy vonatkoznak, mintha azokat
a tulajdonos közös jogkezelő szervezet maga végezné, azzal, hogy e jogi személy
a)	kizárólag olyan közös jogkezelési tevékenységet folytathat, amelyre és amilyen
terjedelemben arra a tulajdonos közös jogkezelő szervezet jogosult,
b)	tulajdonosa kizárólag az adott közös jogkezelési tevékenység végzésére jogosult közös
jogkezelő szervezet lehet,
c)	a jogdíjak megállapításával, és a beszedett jogdíjak felhasználásával - különösen
felosztással, levonásokkal, befektetésekkel - kapcsolatos döntést nem hozhat, tevékenységét a
tulajdonos közös jogkezelő szervezet által e törvényben foglaltak szerint elfogadott felosztási
szabályzat és díjszabás, továbbá a közös jogkezelő szervezet döntéshozó szerve által hozott
eseti döntések alapján köteles végezni, valamint
d)	esetében a 21. §-nak a szervezeti formára vonatkozó előírását nem kell alkalmazni.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti jogi személlyel szemben a jogosultak által érvényesített
igényekért az ilyen jogi személy és a tulajdonos közös jogkezelő szervezet egyetemlegesen
felel.
8.	§
A 11. §-ban foglalt eset kivételével a szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény
tekintetében közös jogkezelést végző szervezeten kívül más személynek vagy szervezetnek
történő díjfizetés, vagy más személlyel vagy szervezettel történő megállapodás a közös
jogkezelő és az általa képviselt érintett jogosult irányában nem hatályos, és nem mentesít a
szerzői jogok és kapcsolódó jogok megsértésének jogkövetkezményei alól.
9. §
(1)	A közös jogkezelő szervezetet a közös jogkezelés körébe tartozó szerzői jog és kapcsolódó
jog gyakorlása és bíróság előtti érvényesítése során a szerzői jog vagy kapcsolódó jog
jogosultjának kell tekinteni. Nem szükséges más jogosult perben állása ahhoz, hogy a közös
jogkezelő szervezet az igényét bíróság előtt érvényesítse.
(2)	A közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel, valamint a beszedett díjakkal a
jogosultak közötti felosztásukig a közös jogkezelő szervezet rendelkezik.
4
10. §
(1)	A közös jogkezelés körében - a mechanikai többszörözés engedélyezése kivételével - az
ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a felhasznált művek vagy szomszédos jogi
teljesítmények védelemben részesülnek.
(2)	A közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelés körében a felhasználó írásbeli
kérésére - költségtérítés ellenében - írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy a felhasználó által
egyedileg megjelölt mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény védelemben részesül-e.
5.	A nem kereskedelmi célú felhasználás engedélyezése
11.	§
(1)	A jogosult egyénileg engedélyezheti szerzői műve vagy kapcsolódó jogi teljesítménye
nem kereskedelmi célú felhasználását akkor is, ha egyébként az ilyen felhasználást közös
jogkezelő szervezet engedélyezi jogkezelési megbízás vagy a 17. § alapján.
(2)	A szerzői művek vagy kapcsolódó jogi teljesítmények nem kereskedelmi célú
felhasználásának engedélyezésére vonatkozó részletes feltételeket a közös jogkezelő szervezet
alapszabályában köteles meghatározni.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában kizárólag olyan felhasználás tekinthető nem
kereskedelmi célúnak, amely sem közvetve, sem közvetlenül nem szolgálja jövedelemszerzés
vagy jövedelemfokozás célját, továbbá, amelyért a jogosult sem tart igényt jogdíjra.
6.	A részesedésre jogosult személyekre vonatkozó szabályok
12.	§
(1)	A jogosulttal fennálló jogviszonya alapján részesedésre jogosult személy a jogosultat e
törvény alapján megillető jogokat a jogosulttal kötött írásbeli szerződésben foglaltaknak
megfelelően, erre vonatkozó kifejezett kikötés esetén gyakorolhatja a közös jogkezelő
szervezet alapszabályának és felosztási szabályzatának rendelkezései szerint.
(2)	A jogosult és a részesedésre jogosult személy között a részesedés tárgyában létrejött
szerződésben nem köthető ki érvényesen a jogosultnak járó jogdíj 50 %-át meghaladó
részesedés.
(3)	Az Szjt. 21. § (1) bekezdése szerinti díjazásból való részesedés tárgyában az ilyen
díjazásra jogosult szerzőket képviselő reprezentatív közös jogkezelő szervezetek és a
fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón többszörözött
műveket kiadókat - e részesedési jog vonatkozásában - képviselő reprezentatív közös
jogkezelő szervezetek köthetik meg a (2) bekezdés szerinti szerződést, azzal, hogy a
szerződés hatálybalépésének feltétele valamennyi érintett reprezentatív közös jogkezelő
szervezet döntéshozó szervének jóváhagyása. Ha az e bekezdés szerinti szerzőket és kiadókat
ugyanaz a reprezentatív közös jogkezelő szervezet képviseli, a részesedés tárgyában a
szerződést az érintett jogosulti csoportok képviselői is megköthetik oly módon, hogy annak
jóváhagyásáról a döntéshozó szerv érintett jogosulti csoportokba tartozó tagjai külön-külön
szavaznak.
(4)	E törvényben jogosulton az (1)-(3) bekezdés szerinti körben a részesedésre jogosult
személyt is érteni kell.
5
III. Fejezet
A közös j ogkezelés jogalapja
7.	A jogkezelési megbízás
13.	§
(1)	A jogosult szabadon választhatja meg, hogy mely közös jogkezelő szervezetnek ad
megbízást szerzői jogai vagy kapcsolódó jogai e törvényben foglaltak szerinti kezelésére,
feltéve, hogy ezek kezelése az adott szervezet tevékenységi körébe tartozik.
(2)	A közös jogkezelő szervezet köteles az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő megbízást
elfogadni.
(3)	A jogosult ugyanazon ország tekintetében ugyanazon típusú műveivel vagy kapcsolódó
jogi teljesítményeivel kapcsolatos ugyanazon szerzői jog vagy kapcsolódó jog kezelésével
kizárólag egy közös jogkezelő szervezetet bízhat meg. E rendelkezés nem vonatkozik arra az
esetre, amikor a zeneművek szerzője e törvény Második Része alapján zeneművei 62. §
szerinti felhasználásának több EGT-állam területére kiterjedő hatályú engedélyezésével
kapcsolatos közös jogkezelésre ad jogkezelési megbízást az ehhez szükséges feltételeket
teljesítő közös jogkezelő szervezet részére.
(4)	Jogkezelési megbízás kizárólag a jogosult adott mű- vagy teljesítménytípusba tartozó
valamennyi művére vagy kapcsolódó jogi teljesítményére kiterjedő hatállyal adható. E
rendelkezés nem vonatkozik a Második Rész alapján a zeneművek szerzői által a zeneműveik
62. § szerinti felhasználásának több EGT-állam területére kiterjedő hatályú engedélyezésével
kapcsolatos közös jogkezelésre adott jogkezelési megbízásra.
(5)	Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet által a 17. § (1) bekezdése alapján már
képviselt jogosult a képviselet körébe tartozó műveivel vagy kapcsolódó jogi
teljesítményeivel kapcsolatos szerzői jog vagy kapcsolódó jog kezelésével egy másik közös
jogkezelő szervezet részére ad jogkezelési megbízást, az ilyen jogkezelési megbízás a
jogkezelési megbízás elfogadása szerinti naptári év végét követő év első napján lép hatályba,
feltéve, hogy
a)	a jogosult azt a másik közös jogkezelő szervezetnek a jogkezelési megbízás elfogadása
szerinti naptári évben a b) pontban megjelölt határidőt megelőzően adja, és
b)	az e bekezdés szerinti jogkezelési megbízás elfogadásáról és a jogkezelési megbízást adó
jogosult nevéről, valamint a jogkezelési megbízással érintett mű- vagy teljesítménytípusról és
vagyoni jogról a megbízást elfogadó közös jogkezelő szervezet a jogkezelési megbízás
elfogadása szerinti naptári év szeptember 30-ig írásban tájékoztatja a 17. § (1) bekezdése
alapján eljáró közös jogkezelő szervezetet.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti jogkezelési megbízás hatályba lépését megelőzően a 17. § (1)
bekezdése alapján eljáró közös jogkezelő szervezet által adott felhasználási engedély vagy
érvényesített díjigény alapján jogdíjra jogosultat - a neki járó, a jogkezelési megbízása
hatályba lépéséig még ki nem fizetett jogdíjjal kapcsolatban - a 17. § (1) bekezdése alapján
eljáró közös jogkezelő szervezettel szemben megilletik az e törvény alapján fennálló jogok.
14.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet köteles a jogkezelési megbízás elfogadását megelőzően a
jogosultat igazolható módon tájékoztatni a közös jogkezelésre vonatkozó lényeges
feltételekről.
6
(2)	Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit a Kormány rendeletben
állapítja meg.
15.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezetnek adott jogkezelési megbízást írásba kell foglalni.
(2)	A jogkezelési megbízás kötelező tartalmi elemeit a Kormány rendeletben határozza meg.
16.	§
(1)	A jogosult a jogkezelési megbízásban meghatározott észszerű, de legfeljebb hat hónapos
felmondási idővel teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával felmondhatja a
közös jogkezelő szervezetnek adott jogkezelési megbízást.
(2)	A jogosult a jogkezelési megbízást - felmondás helyett - teljes bizonyító erejű
magánokiratba foglalt nyilatkozatával egyoldalúan korlátozhatja is meghatározott országok,
egyes műtípusok vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogi teljesítménytípusok, valamint egyes
szerzői jogok vagy kapcsolódó jogok tekintetében. A jogkezelési megbízás kizárólag a
jogosult adott mű- vagy teljesítménytípusba tartozó valamennyi művére vagy kapcsolódó jogi
teljesítményére kiterjedő hatállyal korlátozható.
(3)	Ha a közös jogkezelő szervezet alapszabályában így rendelkezik, a jogkezelési megbízás
felmondása csak az annak közlése szerinti pénzügyi év végét követő év első napján lép
hatályba. A jogkezelési megbízás felmondásának jogát a közös jogkezelő szervezet más
módon nem korlátozhatja.
(4)	Kötelező közös jogkezelés körébe tartozó esetben a jogkezelési megbízás felmondása nem
érinti a 17. § szerinti kiterjesztett hatály alapján történő közös jogkezelést.
(5)	Ha a jogosult a közös jogkezelő szervezetnek adott jogkezelési megbízást felmondja, és a
jogkezelési megbízás megszűnését megelőzően adott felhasználási engedély vagy
érvényesített díjigény alapján jogdíjra jogosult, az adott közös jogkezelő szervezettel szemben
-	a neki járó és a jogkezelési megbízás megszűnéséig ki nem fizetett jogdíjjal kapcsolatban -
a jogkezelési megbízás megszűnésétől függetlenül változatlanul megilletik az e törvény
alapján fennálló jogok.
(6)	A (3)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések a jogkezelési megbízás (2) bekezdés szerinti
korlátozására is megfelelően alkalmazandók.
8.	Kiterjesztett hatályú közös jogkezelés
17.	§
(1)	Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet - az erre vonatkozó hatósági engedélyben
meghatározott körben - a felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra, vagy a felhasználóval
szemben díjigényt érvényesít, a felhasználó jogosult a reprezentatív közös jogkezelő
szervezetként végzett közös jogkezelés szempontjából érintett valamennyi jogosult azonos
műfajú szerzői műveinek vagy kapcsolódó jogi teljesítményeinek - a törvény előírása vagy a
jogosultak elhatározása alapján közös jogkezelés alá tartozó - felhasználására is, az ezekre
vonatkozó jogdíjak azonos feltételek alapján történő megfizetése mellett, függetlenül attól,
hogy a jogosult a reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére az érintett körben adott-e
jogkezelési megbízást.
(2)	Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés alapján olyan jogosult
vonatkozásában is végez közös jogkezelési tevékenységet, aki a kiterjesztett hatályú közös
7
jogkezelés körében a közös jogkezelésre külön jogkezelési megbízást nem adott, az ilyen
jogosultat az egyébként a jogkezelési megbízás hatálya alá tartozó körben ugyanolyan jogok
illetik meg, mint a jogkezelési megbízást adó jogosultakat. A reprezentatív közös jogkezelő
szervezet alapszabályának és egyéb szabályzatainak közös jogkezelési tevékenységre
vonatkozó rendelkezéseit - ide értve a jogosultakra vonatkozó, valamint a 11. § szerinti nem
kereskedelmi célú felhasználás engedélyezésével kapcsolatos feltételeket is - az (1) bekezdés
alapján képviselt jogosultakra is alkalmazni kell.
(3)	A kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző reprezentatív közös jogkezelő szervezet
köteles a (2) bekezdés szerinti jogosultak részére a 14. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást
honlapján nyilvánosan hozzáférhető formában közzétenni. A tájékoztatást a (2) bekezdés
szerinti jogosult részére első alkalommal történő jogdíjkifizetéskor írásban is közölni kell.
18.	§
(1)	A 17. § (2) bekezdése szerinti jogosult - a kötelező közös jogkezelés körébe tartozó eset
kivételével - a kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző reprezentatív közös jogkezelő
szervezethez intézett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával a közös
jogkezelő szervezet alapszabályában meghatározott észszerű, de legfeljebb hat hónapos
határidő betartásával előzetesen tiltakozhat szerzői művei vagy kapcsolódó jogi teljesítményei
felhasználásának a 17. § alapján közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. Ha a
reprezentatív közös jogkezelő szervezet alapszabályában így rendelkezik, a közös jogkezelés
elleni tiltakozás csak az annak közlése szerinti pénzügyi év végét követő év első napján lép
hatályba. A reprezentatív közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, a
tiltakozás jogát más módon nem korlátozhatja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti tiltakozó nyilatkozat kizárólag a jogosult adott mű- vagy
teljesítménytípusba tartozó valamennyi művére vagy kapcsolódó jogi teljesítményére
kiterjedő hatállyal tehető.
(3)	Ha a jogosult a közös jogkezelés ellen tiltakozik, és a tiltakozás hatályossá válását
megelőzően történt felhasználás ellenértékeként vagy a tiltakozás hatályossá válását
megelőzően kiadott engedély alapján jogdíjra jogosult, a jogosultat - a neki járó jogdíjjal
kapcsolatban - az adott közös jogkezelő szervezettel szemben a tiltakozástól függetlenül
változatlanul megilletik az e törvény alapján fennálló jogok.
9.	Más közös jogkezelő szervezet nevében végzett közös jogkezelés
19.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet képviseleti szerződésben megbízhat egy másik közös
jogkezelő szervezetet, hogy a megbízott szervezet közös jogkezelési tevékenységét a megbízó
szervezet által képviselt jogosultak tekintetében is végezze.
(2)	Ha valamely közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés vagy az Szjt. alapján olyan
jogosultak tekintetében is végez közös jogkezelési tevékenységet, akiket más közös jogkezelő
szervezet képvisel, a közös jogkezelő szervezet köteles közös jogkezelési tevékenységét az
ilyen jogosultak tekintetében is bármilyen hátrányos megkülönböztetés nélkül végezni.
IV.	Fejezet
A közös jogkezelés szervezeti szabályai
8
20. §
Az e fejezetben foglalt előírások nem vonatkoznak a más EGT-államban letelepedett, és
Magyarország területére irányuló közös jogkezelést végző közös jogkezelő szervezetre.
10.	Szervezeti forma
21. §
Közös jogkezelő szervezet csak egyesületi formában jöhet létre és működhet.
11.	A közös jogkezelő szervezet létesítő okirata
22. §
A közös jogkezelő szervezet alapszabályának a Ptk. szerint előírt kötelező rendelkezések
mellett rendelkeznie kell
a)	arról, hogy a közös jogkezelést a szervezet céljaként vagy fő tevékenységeként látja el,
b)	a közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelési tevékenység meghatározásáról,
feltüntetve az érintett szerzői jogokat vagy kapcsolódó jogokat, a közös jogkezelési
tevékenységek típusát, a közös jogkezelési tevékenységgel érintett művek, kapcsolódó jogi
teljesítmények típusait, valamint a jogosulti csoportokat,
c)	a jogosultakat e törvény alapján megillető jogokról,
d)	a szerzői művek és kapcsolódó jogi teljesítmények nem kereskedelmi célú
felhasználásának engedélyezésére vonatkozó szabályokról,
e)	a VI. fejezetben meghatározott működési és gazdálkodási követelményekről és azok
teljesítéséről,
f)	arról, hogy a szervezet döntéshozó szerve a jogosult tagok közgyűlése vagy a küldöttgyűlés,
g)	arról, hogy a döntéshozó szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében dönt a 26. § (1)
bekezdés a)-j) pontjában felsorolt ügyekben,
h)	a 47. § szerinti elektronikus kapcsolattartás részletes szabályairól.
12.	A közös jogkezelő szervezet tagsága
23.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet köteles tagként felvenni a közös jogkezelési tevékenységével
érintett azon jogosultakat, valamint a jogosultakat képviselő azon szervezeteket - beleértve
más közös jogkezelő szervezeteket és a jogosultakat e körben képviselő egyéb szervezeteket
is -, akik vagy amelyek teljesítik a tagsági követelményeket.
(2)	A tagsági követelményeket tárgyilagosan, átlátható módon kell meghatározni, és azoknak
megkülönböztetés nélküli feltételeken kell alapulniuk. A közös jogkezelő szervezet a tagsági
követelményeit köteles az alapszabályában vagy tagsági szabályzatában rögzíteni, és a
nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
(3)	A közös jogkezelő szervezet a tagfelvétel iránti kérelem elutasítását köteles - az elutasítás
okaként megjelölt konkrét tagsági követelményre való hivatkozással - világosan
megindokolni.
(4)	A közös jogkezelő szervezet köteles tagjairól naprakész nyilvántartást vezetni.
9
24. §
(1)	A közös jogkezelő szervezet tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek
terhelik. Közös jogkezelő szervezet különleges jogállású tagságot csak olyan formában
határozhat meg, hogy a tag különleges jogállása a közös jogkezelésből eredő jogokat nem
érintheti.
(2)	A közös jogkezelő szervezet köteles biztosítani, hogy tagjai a szervezettel elektronikus
úton is kapcsolatot tarthassanak, ide értve a tagsági jogok elektronikus úton történő
gyakorlását is.
(3)	A közös jogkezelő szervezet tagja a közös jogkezelő szervezet tartozásaiért tagdíjfizetési
kötelezettség fennállására való tekintet nélkül abban az esetben sem köteles helytállni, ha sem
az alapításkor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben, sem ettől eltérő időpontban
nem teljesített vagyoni hozzájárulást a közös jogkezelő szervezet részére.
25.	§
A közös jogkezelő szervezet alapszabályának és tagsági szabályának a 23-24. §-ban
foglaltakkal ellentétes rendelkezése semmis.
13.	A döntéshozó szerv
26.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet közgyűlése kizárólagos, - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel
-	át nem ruházható hatáskörében dönt
a)	a közös jogkezelő szervezet alapszabályának módosításáról,
b)	a felosztási szabályzat elfogadásáról és módosításáról,
c)	a bevételeinek befektetésére vonatkozó befektetési politikáról,
d)	a szervezeti és működési szabályzat, valamint - ha a tagsági követelményeket nem az
alapszabály tartalmazza - a tagsági szabályzat elfogadásáról és módosításáról,
e)	az éves költségvetés megállapításáról, valamint a számviteli beszámoló és az 55. § szerinti
éves átláthatósági jelentés elfogadásáról,
f)	a vezető tisztségviselő megválasztásáról, visszahívásáról és díjazásának megállapításáról,
továbbá ellenőrzi a vezető tisztségviselő munkáját, és gyakorolja a vezető tisztségviselő feletti
munkáltatói jogokat, ha a vezető tisztségviselő a közös jogkezelő szervezettel
munkaviszonyban áll,
g)	a könyvvizsgáló megválasztásáról, visszahívásáról és díjazásának megállapításáról,
h)	esetenként a felosztási szabályzatnak megfelelően a 42. § alapján a jogosult vagy a jogosult
tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethető jogdíjak felhasználásáról,
valamint a bevételének közösségi - különösen szociális vagy kulturális - célból (43-45. §)
történő más felhasználásáról,
i)	esetenként a befektetési politikának megfelelően a jogdíjbevétel 37. § szerinti befektetési
célú felhasználásáról,
j) a közös jogkezelő szervezet megszűnéséről és szétválásáról,
k) ingatlantulajdon szerzésének, átruházásának vagy megterhelésének jóváhagyásáról,
l) a kockázatkezelési politikáról,
m) más egyesülettel való egyesülésről, szövetség vagy más szervezet alapításáról, továbbá a
más szervezetben történő tulajdonosi vagy tagsági jog szerzésének jóváhagyásáról,
10
n) hitelfelvétel, hitelnyújtás vagy hitelbiztosíték nyújtásának jóváhagyásáról.
(2)	A közös jogkezelő szervezet alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy a közgyűlésnek az (1)
bekezdés k)-n) pontjában felsorolt egyes jogköreit a 31. § szerint a felügyelőbizottság
gyakorolja, vagy a közgyűlés e jogkörök gyakorlását a tagok kétharmados szótöbbséggel
hozott döntésével a felügyelőbizottságra ruházhatja.
27.	§
(1)	Minden tag jogosult személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján a közös jogkezelő
szervezet közgyűlésén részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének
megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
(2)	Ha a közös jogkezelő szervezet különböző jogosulti csoportok javára végez közös
jogkezelési tevékenységet, a közös jogkezelő szervezet alapszabályának biztosítania kell a
különböző jogosulti csoportok megfelelő és arányos képviseletét a döntéshozatali
folyamatban.
(3)	A közgyűlésen való részvétel vagy szavazás céljából adott meghatalmazást közokiratba
vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A meghatalmazott személy köteles a
meghatalmazó utasítása szerint eljárni. A tag nem adhat érvényesen képviseleti
meghatalmazást másik jogosulti csoportba tartozó tag részére. Ha a közös jogkezelő szervezet
alapszabálya másként nem rendelkezik, egy meghatalmazott legfeljebb egy meghatalmazó
nevében járhat el. A meghatalmazás minden esetben kizárólag egy meghatározott
közgyűlésen való képviseletre szólhat.
28.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet alapszabálya rendelkezhet úgy is, hogy a közgyűlés
hatásköreit a tagok által legalább négyévente maguk közül választott küldöttekből álló
küldöttgyűlés gyakorolja.
(2)	Ha a közös jogkezelő szervezet különböző jogosulti csoportok javára végez közös
jogkezelési tevékenységet, a küldötteket úgy kell megválasztani, hogy biztosított legyen az
egyes jogosulti csoportok arányos képviselete a küldöttgyűlésben.
(3)	A küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy a küldött csak személyesen gyakorolhatja a 27. § (1) bekezdésében
meghatározott jogokat.
29.	§
A közös jogkezelő szervezet alapszabályának a 26-28. §-ban foglaltakkal ellentétes
rendelkezése semmis.
14.	Vezető tisztségviselő
30.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet köteles meghozni valamennyi szükséges intézkedést annak
érdekében, hogy a szervezetet vezető tisztségviselők megbízható, körültekintő és megfelelő
módon lássák el ezt a feladatukat, megbízható adminisztratív és számviteli eljárások, továbbá
belső ellenőrzési mechanizmusok alkalmazásával.
11
(2)	A Ptk.-ban meghatározott összeférhetetlenségi eseteken túl a közös jogkezelő szervezet
vezető tisztségviselője csak a döntéshozó szerv e körülményre is utaló kifejezett döntése és
jóváhagyása alapján lehet olyan személy, aki, vagy akinek a Ptk. szerinti közeli
hozzátartozója a közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelési tevékenységgel
érintett bármely felhasználás tekintetében felhasználónak minősülő jogi személy vezető
tisztségviselője vagy ilyen jogi személyben közvetlen vagy közvetett tulajdonosi
részesedéssel rendelkezik.
(3)	A vezető tisztségviselő a megválasztása előtt, valamint azt követően is haladéktalanul
köteles a (2) bekezdés szerinti körülmény fennállásáról vagy bekövetkezéséről írásban
tájékoztatni a döntéshozó szervet.
(4)	A közös jogkezelő szervezet valamennyi vezető tisztségviselője köteles évente, az előző
pénzügyi évre vonatkozó számviteli beszámoló elfogadását megelőzően a közös jogkezelő
szervezet döntéshozó szervének címzett személyes nyilatkozatot tenni. A személyes
nyilatkozat részletes tartalmi elemeit a Kormány rendeletben határozza meg.
(5)	Az (1)-(4) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni arra is, aki nem vezető
tisztségviselő, de általános szervezeti képviseleti joggal rendelkezik, és részt vesz a közös
jogkezelő szervezet működésének irányításában.
(6)	A közös jogkezelő szervezet alapszabályának az (1)-(5) bekezdésben foglaltakkal
ellentétes rendelkezése semmis.
15.	Felügyelőbizottság
31.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet köteles felügyelőbizottságot létrehozni.
(2)	A felügyelőbizottság kizárólag a közös jogkezelő szervezet tagjaiból állhat. Ha a közös
jogkezelő szervezet különböző jogosulti csoportok javára végez közös jogkezelési
tevékenységet, a felügyelőbizottság tagjait úgy kell megválasztani, hogy biztosított legyen az
egyes jogosulti csoportok arányos képviselete a felügyelőbizottságban. A felügyelőbizottság
tagjai közül választja meg elnökét, és maga határozza meg ügyrendjét.
(3)	Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a közös jogkezelő szervezet vezető
tisztségviselőjére vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a Ptk. szerinti közeli
hozzátartozója a közös jogkezelő szervezet vezető tisztségviselője. A felügyelőbizottság
valamennyi tagja köteles évente nyilatkozni a közgyűlésnek arról, hogy vele szemben
összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a 30. § (4) bekezdése
szerinti adatokra vonatkozó tájékoztatást is.
(4)	A felügyelőbizottság köteles különösen
a)	a vezető tisztségviselő tevékenységét ellenőrizni,
b)	a közgyűlés által hozott határozatok, továbbá a 26. § (1) bekezdés b)-c) pontjában említett
szabályzatok és politikák végrehajtását ellenőrizni,
c)	ellátni a 26. § (2) bekezdése szerinti esetben a 26. § (1) bekezdés k)-n) pontjában felsorolt
feladatokat.
(5)	A felügyelőbizottság a közös jogkezelő szervezet irataiba, számviteli nyilvántartásaiba,
könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a közös jogkezelő szervezet
munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a közös jogkezelő szervezet fizetési számláját,
pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel
megvizsgáltathatja.
(6)	A felügyelőbizottság elnöke a felügyelőbizottság tevékenységéről és megállapításairól
legalább évente beszámol a közgyűlés részére.
12
(7)	A közös jogkezelő szervezet alapszabályának az (1)-(6) bekezdésben foglaltakkal
ellentétes rendelkezése semmis.
V.	Fejezet
A közös jogkezelés megkezdésének feltételei
16.	A közös jogkezelés megkezdésének általános feltételei
32.	§
(1)	A közös jogkezelés megkezdésének feltétele, hogy a közös jogkezelő szervezet
a)	munkavállalói révén rendelkezzen a közös jogkezeléshez és a nemzetközi
kapcsolattartáshoz szükséges, megfelelő szakismerettel és gyakorlattal, és
b)	felkészült legyen a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére.
(2)	A közös jogkezelő szervezetet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére
felkészültnek kell tekinteni, ha az általa képviselt jogosultakról, a közös jogkezelés körébe
tartozó művekről vagy kapcsolódó jogi teljesítményekről, valamint a különböző
felhasználásokról olyan adatbázist tud fenntartani, amely lehetővé teszi a jogdíjak felosztását
és kifizetését a jogosultak számára.
33.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet köteles a közös jogkezelési tevékenységének megkezdését a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) felé nyilvántartásba vétel
céljából előzetesen bejelenteni.
(2)	A reprezentatív közös jogkezelőként végzett közös jogkezelés az SZTNH engedélyéhez
kötött tevékenység.
17.	A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység
engedélyezésének feltételei
34.	§
(1)	A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként közös jogkezelési tevékenység végzését az
SZTNH kizárólag olyan közös jogkezelő szervezet részére engedélyezi, amely
a)	megfelel a IV. Fejezetben, valamint a 32. §-ban meghatározott feltételeknek, és
b)	az általa végzett közös jogkezelési tevékenységgel érintett jogosultak jelentős részét
képviseli azáltal, hogy
ba)	e jogosultak tagjai vagy hozzá csatlakozni kívánnak, vagy
bb)	e jogosultak jogaik közös kezelésére jogkezelési megbízást adtak a részére, és
bc)	az e jogosultak jogainak közös kezelését végző, a bel- és külföldi felhasználás
szempontjából fontos külföldi szervezetekkel képviseleti szerződéseket kötött, vagy ilyen
szerződések megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokkal rendelkezik.
(2)	Kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó eseten kívül akkor engedélyezhető a
közös jogkezelési tevékenység végzése reprezentatív közös jogkezelő szervezetként, ha az
adott szerzői jog vagy kapcsolódó jog egyedileg hatékonyan nem gyakorolható.
(3)	Annak megállapításakor, hogy a közös jogkezelő szervezet az érintett jogosultak jelentős
részét képviseli-e, vagy hogy több közös jogkezelő szervezet közül melyik képviseli az
13
érintett jogosultak nagyobb részét, a jogosultak létszámát, műveik vagy kapcsolódó jogi
teljesítményeik felhasználási arányát és a jogdíjakból való részesedésük arányát egyaránt
figyelembe kell venni.
(4)	Nem szükséges az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel teljesülését külön igazolnia
annak a közös jogkezelő szervezetnek, amellyel az engedéllyel érintett közös jogkezelési
tevékenység végzésére már engedéllyel rendelkező másik reprezentatív közös jogkezelő
szervezet a 19. § (1) bekezdése szerinti képviseleti szerződést kötött. Ebben az esetben a 35.
§, valamint a 89-93. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a megbízott közös jogkezelő
szervezet - a törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesülése esetén - a megbízó közös
jogkezelő szervezet engedélyével megegyező terjedelmű engedélyt szerez, és a megbízó
közös jogkezelő szervezet a képviseleti szerződés megszűnéséig nem gyakorolhatja az
engedéllyel érintett közös jogkezelési tevékenységet a jogdíjak megállapításában való
részvétel kivételével. A képviseleti szerződés megszűnését a megbízó közös jogkezelő
szervezet haladéktalanul köteles bejelenteni az SZTNH részére, és az SZTNH az e
bekezdésben foglaltak alapján megadott engedélyt hivatalból visszavonja. Ebben az esetben
az engedély visszavonására a 97. §-ban foglalt szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy a megbízó közös jogkezelő szervezet külön kijelölés és az engedélyének módosítása
nélkül jogosulttá válik a megszűnt képviseleti szerződéssel érintett engedélye szerinti közös
jogkezelési tevékenység folytatására a megbízott közös jogkezelő szervezet által, a
visszavonást megelőzően alkalmazott utolsó díjszabás alapján.
(5)	Más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezet részére az (1) bekezdés a)
pontjában rögzített feltételek vizsgálata nélkül kell engedélyezni a közös jogkezelési
tevékenység reprezentatív közös jogkezelő szervezetként történő végzését, ha az ilyen közös
jogkezelő szervezet az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételeket teljesíti, és a székhelye
szerinti EGT-állam jogszabályai szerint a közös jogkezelő szervezetek alapítására,
szervezetére, gazdálkodására, működésére vonatkozó feltételeknek megfelel, és ezt az adott
EGT-állam ilyen szervezetek felett ellenőrzést gyakorló hatósága által kiállított okirattal
megfelelően igazolja.
35.	§
(1)	Ha a kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó esetben ugyanazon jogosulti
csoport ugyanolyan mű- vagy kapcsolódó jogi teljesítménytípusra vonatkozó ugyanolyan
szerzői jogának vagy kapcsolódó jogának kezelése tekintetében ugyanarra a közös jogkezelési
tevékenységtípusra több vagy újabb - az engedélyezés feltételeinek egyébként megfelelő -
közös jogkezelő szervezet kér a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyt, több közös jogkezelő
szervezet vagy az újabb közös jogkezelő szervezet részére abban az esetben engedélyezhető a
közös jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelő szervezetként a kérelemmel
érintett körben, ha ez a közös jogkezelés működőképességét és hatékonyságát - sem a
jogosultak, sem a felhasználók vagy a díj fizetésére kötelezettek oldalán - nem veszélyezteti.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltétel nem teljesül, a kötelező vagy előírt közös
jogkezelés körébe tartozó esetben ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan mű- vagy
kapcsolódó jogi teljesítménytípusra vonatkozó ugyanolyan szerzői jogának vagy kapcsolódó
jogának kezelése tekintetében ugyanarra a közös jogkezelési tevékenységtípusra
a)	több közös jogkezelő szervezet közül annak a részére kell a 33. § (2) bekezdése szerinti
engedélyt megadni, amelyik a 34. § (1) bekezdésében előírt feltételeket összességében a
legjobban tudja megvalósítani;
b)	az újabb közös jogkezelő szervezet részére kell a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyt
megadni, és a korábban engedélyt szerzett reprezentatív közös jogkezelő szervezet engedélyét
14
az érintett körben vissza kell vonni, ha a 34. § (1) bekezdésében előírt feltételeket az újabb
közös jogkezelő szervezet összességében jobban meg tudja valósítani.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott feltétel teljesítése - egyebek mellett - igazolható az
érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezeteknek a 89. § (1) bekezdése vagy a 90. § (1)
bekezdése szerinti megállapodásával.
VI.	Fejezet
A közös jogkezelő szervezet működése és gazdálkodása
18.	A közös jogkezeléssel elért bevételek kezelése
36.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet köteles a jogdíjak beszedése és kezelése során a jogosultak
jogainak és érdekeinek szem előtt tartásával, az ilyen szervezetektől elvárható gondossággal
eljárni.
(2)	A közös jogkezelő szervezet a jogkezeléssel elért és a 39. § szerinti indokolt kezelési
költséggel csökkentett jogdíjbevételét felosztási szabályzata alapján felosztja az általa
képviselt, az adott felhasználással érintett jogosultak között, függetlenül attól, hogy azok
tagjai-e vagy sem.
(3)	A közös jogkezelésből származó bevétel a (2) bekezdésben foglaltakon kívül más célra - e
törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem használható fel; a jogosultaknak felosztandó
jogdíjból - jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló fizetési kötelezettség
kivételével - más levonásnak nincs helye.
(4)	A közös jogkezelő szervezet az Szjt. alapján más közös jogkezelő szervezet javára
beszedett jogdíjbevételből - ide értve az ilyen jogdíjbevétel befektetéséből származó bevételt
is - kizárólag a jogdíjak beszedésével kapcsolatban felmerült indokolt kezelési költségeit
vonhatja le. Az Szjt., vagy képviseleti szerződés alapján képviselt más közös jogkezelő
szervezet javára beszedett jogdíjbevételből az indokolt kezelési költségek levonása után
fennmaradó összeg a képviselt közös jogkezelő szervezet részére történő átadáson kívüli más
célra - ide értve a közösségi célt (43-45. §) is - nem használható fel, kivéve, ha a képviselt
közös jogkezelő szervezet ehhez előzetesen kifejezetten hozzájárult.
(5)	A jogdíjbevétel felosztására vonatkozó szabályok mellett a közös jogkezelő szervezet
felosztási szabályzatában kell meghatározni
a)	a jogdíjakból levont kezelési költség mértékének felső határát, vagy a kezelési költség
megállapításának módjára vonatkozó szabályokat,
b)	a bevételekből közösségi célra (43-45. §) történő levonásra és az ilyen bevétel közösségi
célú felhasználására vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó támogatási politikát, valamint
c)	a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetőnek
minősülő jogdíj (42. §) felhasználására vonatkozó szabályokat is.
37.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet a döntéshozó szerv - a 26. § (1) bekezdés c) pontja szerint
elfogadott befektetési politikával összhangban - eseti döntése alapján jogdíjbevételét
befektetési célból is felhasználhatja.
(2)	A jogdíjbevételek befektetése során a közös jogkezelő szervezet köteles a befektetési
politika, valamint a kockázatkezelési politika szerint eljárni, továbbá biztosítani, hogy
15
a)	a befektetés kizárólag a jogosultak érdekében történjen,
b)	a befektetés a portfólió egészének biztonsága, minősége, likviditása és nyereségessége
megőrzése érdekében történjen, és
c)	a befektetett összeg megfelelő kockázatmegosztása útján a bármely meghatározott
vagyonelemtől való túlzott függőség és a portfólió egészében a kockázat felhalmozódása
elkerülhető legyen.
38.	§
(1)	Ha a közös jogkezelő szervezet kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytat, annak
eredményét e törvény eltérő rendelkezése hiányában
a)	csak a közös jogkezelés költségeinek csökkentésére,
b)	a 37. § rendelkezései szerinti befektetési célra,
c)	a jogosultak részére történő felosztásra és kifizetésre, vagy
d)	a jogosultak 43. § szerinti közösségi céljára
használhatja fel.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazandók a jogdíjbevételek befektetéséből származó
bevételek - ide értve a jogdíjbevételekkel végzett pénzügyi műveletek eredményeit is -
felhasználására is.
19.	A kezelési költség
39.	§
A közös jogkezeléssel elért jogdíjbevételből az indokolt kezelési költség vonható le. A
kezelési költség indokolt, ha a közös jogkezelési tevékenység ellátásához észszerűen
szükséges, az érintett jogosultak számára hasznos, és igazoltan a rendes és okszerű
gazdálkodás során merült fel.
20.	A jogdíjak felosztása és kifizetése
40.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet köteles az általa beszedett jogdíjakat a lehető legrövidebb
időn belül, de legkésőbb a beszedés évét követő év harmadik negyedévének végéig az általa
képviselt jogosultak részére a felosztási szabályzat szerint felosztani és kifizetni, vagy az
általa képviselt más közös jogkezelő szervezetnek átadni, kivéve, ha a jogdíjak felosztása
vagy kifizetése, vagy más közös jogkezelő szervezetnek való átadása a közös jogkezelő
szervezeten kívül álló okból e határidőn belül nem lehetséges.
(2)	A más közös jogkezelő szervezet által beszedett és átadott jogdíjat az átvevő közös
jogkezelő szervezet köteles a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a jogdíj átadását
követő hat hónapon belül az általa képviselt jogosultak részére a felosztási szabályzat szerint
felosztani (ha a felosztást a jogdíjat átadó közös jogkezelő szervezet még nem végezte el), és
kifizetni, kivéve, ha a jogdíjak felosztása vagy kifizetése a jogdíjat átvevő közös jogkezelő
szervezeten kívül álló okból e határidőn belül nem lehetséges.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a közös jogkezelő szervezeten kívül álló oknak
tekinthető különösen a felhasználók általi adatszolgáltatással, a jogosultak azonosításával
vagy elérhetőségével, vagy az érintett szerzői művekre és kapcsolódó jogi teljesítményekre
vonatkozó információknak a jogosultakkal való összekapcsolásával összefüggő ok.
16
21.	Ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultat megillető jogdíj kezelése
41.	§
(1)	Ha a 40. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül a közös jogkezelő
szervezet azért nem tudja a jogdíjat a jogosult részére kifizetni, mert a jogosult ismeretlen
vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a közös jogkezelő szervezet köteles az ilyen jogdíjat
elkülönített számlára helyezni, és az érintett mű- vagy teljesítménytípus és felhasználási mód
figyelembevételével megtenni az adott helyzetben a közös jogkezelő szervezetektől általában
elvárható intézkedéseket a jogosult azonosítására és felkutatására.
(2)	A közös jogkezelő szervezet köteles az (1) bekezdés szerinti esetben legkésőbb a 40. § (1)
vagy (2) bekezdésében meghatározott határidő leteltét követő három hónapon belül
tájékoztatást közzétenni honlapján azokról a szerzői művekről és kapcsolódó jogi
teljesítményekről, amelyek tekintetében a jogosult személye vagy tartózkodási helye nem
ismert. A tájékoztatást a közös jogkezelő szervezet tagjai, valamint a közös jogkezelő
szervezettel képviseleti szerződéses kapcsolatban álló más közös jogkezelő szervezet részére
is meg kell adni.
(3)	Feltéve, hogy a szükséges információ a közös jogkezelő szervezet rendelkezésére áll, a (2)
bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell:
a)	a szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény címét, vagy az azonosítására alkalmas más
adatot,
b)	a jogosult nevét,
c)	adott esetben a kiadó, hangfelvétel-előállító vagy filmelőállító nevét, és
d)	minden egyéb olyan rendelkezésre álló információt, amely a jogosult azonosítását
elősegítheti.
(4)	Ha a jogosult felkutatása érdekében a közös jogkezelő szervezet tájékoztatást kér az
érintett jogosulti csoportot képviselő másik közös jogkezelő szervezettől, e megkeresett közös
jogkezelő szervezet a kért tájékoztatást a rendelkezésére álló információk alapján legkésőbb
30 napon belül megadja. A megkereső közös jogkezelő szervezet a megkeresett közös
jogkezelő szervezetnek a tájékoztatás megadásával összefüggésben felmerült indokolt
költségeit a megkeresett szervezet kérésére megtéríti.
(5)	Ha a jogosult azonosítására és felkutatására tett intézkedések nem járnak eredménnyel,
legkésőbb a (2) bekezdésben említett tájékoztatás közzétételétől számított egy év eltelte után,
a közös jogkezelő szervezet köteles ezt honlapján nyilvánosságra hozni, és a jogosult vagy a
jogosult tartózkodási helyének ismertté válásáig, de legalább három éven át folyamatosan
hozzáférhetővé tenni.
42.	§
(1)	Ha a közös jogkezelő szervezet a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének
ismeretlensége miatt a jogdíjat a beszedése szerinti év végét követő három éven belül sem
tudja a jogosult részére kifizetni annak ellenére, hogy a jogosult azonosítása és felkutatása
érdekében a 41. § szerinti kötelezettségeinek eleget tett, az ilyen jogdíj ki nem fizethetőnek
minősül, és azt a közös jogkezelő szervezet a felosztási szabályzat ki nem fizethető jogdíjak
felhasználására vonatkozó rendelkezései szerint köteles felhasználni.
17
(2)	A jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetőnek
minősülő jogdíj (1) bekezdés szerinti felhasználása nem érinti a jogosult azon jogát, hogy az
elévülés szabályai szerint a közös jogkezelő szervezettől az őt megillető jogdíjat követelje.
(3)	A közös jogkezelő szervezet az alapszabály vagy a felosztási szabályzat rendelkezése
alapján a jogdíjbevételei terhére megfelelő tartalékot képezhet a jogosult által a (2) bekezdés
szerint az elévülési időn belül érvényesített igények fedezése céljából.
(4)	Az a jogdíj, amelyet az adott szerzői műre vagy kapcsolódó jogi teljesítményre vonatkozó
információkból következően - az Szjt. vagy erre vonatkozó képviseleti szerződés alapján -
más közös jogkezelő szervezetnek kell átadni, az átadásra köteles közös jogkezelő
szervezetnél az (1) bekezdés szerint nem használható fel.
22.	A bevételek közösségi célra történő felhasználása
43.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet jogdíjbevételének - ide értve az ilyen jogdíjbevétel
befektetéséből származó bevételt is - a támogatási politikában meghatározott részét, valamint
a tagdíjakból és a közös jogkezelésen kívüli tevékenységéből származó bevételét a támogatási
politikával összhangban a jogosultak közösségi - különösen szociális és kulturális - céljaira
(a továbbiakban: közösségi cél) is felhasználhatja az e törvényben foglalt feltételekkel.
(2)	Ha a közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés szerinti bevételeit közösségi célra
használja fel, e felhasználás során biztosítani kell, hogy a jogosultak indokolatlan
megkülönböztetés nélkül, tisztességes feltételek alapján részesüljenek a felhasznált
bevételből, vagy az abból finanszírozott szolgáltatásokból.
44.	§
(1)	Az Szjt. 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó - a 39. § szerinti kezelési
költséggel csökkentett - bevétel 25 %-át a jogosultak érdekében kulturális célokra kell
felhasználni.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazását és az abban előírt felhasználási kötelezettséget nem érinti,
ha a közös jogkezelő szervezet az Szjt. 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó
bevételére is alkalmazza a 43. § (1) bekezdését.
45.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet a Nemzeti Kulturális Alap (továbbiakban: NKA) számára
történő átadással használhatja fel bevételét kulturális célokra. A támogatási politika kulturális
célú felhasználásról szóló rendelkezéseinek összhangban kell állniuk a Nemzeti Kulturális
Alapról szóló törvényben meghatározott támogatási célokkal. A kulturális célú felhasználásra
szánt bevételt legkésőbb az ilyen felhasználásról szóló döntés meghozatalának évére
vonatkozó éves beszámoló elfogadását követő 60 napon belül kell az NKA számára átadni.
(2)	Az Szjt. 20. és 21. §-ban meghatározott díjakat megállapító közös jogkezelő szervezet
köteles a 44. § (1) bekezdése szerinti összeget kulturális célokra az éves beszámoló
elfogadását követő 60 napon belül az NKA számára átadni. Az NKA az átvett összeget a
Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben foglalt támogatási célokra használja fel az Szjt.
20.	§ (4)-(5) és 21. § (6) bekezdésében meghatározott jogosulti csoportok javára.
(3)	A 43. § (2) bekezdésében foglalt követelményeket az e § alapján az NKA részére átadott
bevételek NKA általi felhasználása során is alkalmazni kell.
18
23. Könyvvezetést és számviteli beszámolást érintő kötelezettségek
46.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet számláin elkülönítetten tartja a következőket:
a)	a jogdíjbevételek és a jogdíjbevételek befektetéséből eredő bevételek; valamint
b)	az esetleg meglévő saját eszközök és az ilyen eszközökből, kezelési díjakból vagy egyéb
tevékenységekből származó bevételek.
(2)	A közös jogkezelő szervezet kettős könyvvitel vezetésére és a számvitelről szóló törvény
szerinti éves beszámoló készítésére köteles, amelyet könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatnia.
(3)	A közös jogkezelő szervezetek könyvvezetésére és számviteli beszámolására vonatkozó
sajátos szabályokat kormányrendelet határozza meg.
24.	Kapcsolat a jogosultakkal
47.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet köteles biztosítani, hogy az általa képviselt jogosultak
elektronikus úton is kapcsolatot tarthassanak a közös jogkezelő szervezettel, és az őket e
törvény alapján megillető jogokat elektronikus úton is gyakorolhassák.
(2)	A közös jogkezelő szervezet köteles hatékonyan és gyorsan működő panaszkezelési
eljárásokat biztosítani tagjai, továbbá az általa képviselt más jogosultak és azon közös
jogkezelő szervezetek részére, amelyek nevében képviseleti szerződés alapján jogokat kezel.
E kötelezettség irányadó különösen a jogkezelési megbízásokkal, a megbízások
felmondásával vagy a 18. § szerinti tiltakozással, a tagsági szabályzattal, a jogosultakat
megillető összegek beszedésével, a levonásokkal és az összegek felosztásával kapcsolatban
felmerülő panaszokra. A közös jogkezelő szervezet köteles írásban válaszolni az e bekezdés
szerinti panaszokra, és a panasz esetleges elutasítását köteles megindokolni.
25.	Személyes adatok védelme
48.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet - a (2) bekezdésben foglaltak betartásával - köteles
adatbázist fenntartani az általa végzett közös jogkezelési tevékenység körébe tartozó bel- és
külföldi művekről, kapcsolódó jogi teljesítményekről és a jogosultakról.
(2)	A közös jogkezelő szervezet az általa végzett közös jogkezelési tevékenységnek - a közös
jogkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő - ellátása céljából, a cél
eléréséhez szükséges mértékben, módon és ideig jogosult a közös jogkezelési
tevékenységével érintett jogosultak és felhasználók nevének, a személyazonosításhoz
szükséges más adatának, lakcímének, tartózkodási helyének, a jogdíjbeszedéshez vagy
felosztáshoz szükséges pénzügyi és más adatnak (így különösen bankszámlaszámnak,
adószámnak), valamint a jogosultak műveire vagy kapcsolódó jogi teljesítményeire vonatkozó
adatnak, továbbá más olyan személyes adatnak az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvény előírásainak megfelelő kezelésére, amely az e
bekezdésben meghatározott cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges. Az e bekezdés
alapján kezelt személyes adatokat a közös jogkezelő szervezet - az érintett hozzájárulása
19
nélkül - kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben teheti megismerhetővé más
személyek részére, vagy hozhatja nyilvánosságra.
(3)	A közös jogkezelő szervezet az általa képviselt jogosult nevéről és lakcíméről vagy
tartózkodási helyéről tájékoztatást ad az Szjt. 41/A. § (1) bekezdése, valamint az árva mű
felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet alapján
jogosultkutatást végző személy vagy szervezet részére. Az így átadott személyes adat
kizárólag a jogosultkutatás céljára használható, az ehhez szükséges módon, mértékben és
ideig.
(4)	A 41. § (4) bekezdése szerinti megkeresés, továbbá a jogdíjnak az Szjt. vagy képviseleti
szerződés alapján más közös jogkezelő szervezet részére történő átadása esetén a közös
jogkezelő szervezet jogosult a megkeresés teljesítéséhez, vagy a jogdíj más közös jogkezelő
szervezet általi felosztásához vagy kifizetéséhez szükséges személyes adatot a megkereső,
vagy a jogdíjat átvevő belföldi vagy más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő
szervezet részére továbbítani. Az a közös jogkezelő szervezet, amely az adattovábbítás
címzettje, a részére továbbított személyes adatot kizárólag közös jogkezelési tevékenysége
teljesítéséhez szükséges célból és módon jogosult kezelni a (2) bekezdésben foglaltak szerint.
26.	Közös jogkezelő szervezet jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó speciális
szabályok
49.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet jogutód nélküli megszűnése vagy megszűnésének
megállapítása esetén a közös jogkezelő szervezet által beszedett, de még fel nem osztott
jogdíjat a közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzata szerint fel kell osztani a jogosultak
között.
(2)	A felosztott, de még ki nem fizetett jogdíjra vonatkozó igényüket a jogosultak a jogutód
nélküli megszűnés esetére irányadó szabályok szerint hitelezőként érvényesíthetik a közös
jogkezelő szervezettel szemben.
50.	§
A hitelezők követeléseinek kiegyenlítését követően fennmaradó vagyonnak azt a részét,
amely jogdíjból vagy a jogdíjak befektetéséből (ide értve a pénzügyi műveletek eredményét
is) származik, a közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzatának a jogosult tartózkodási
helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetőnek minősülő jogdíjak felhasználására
vonatkozó szabályai szerint kell felhasználni.
51.	§
(1)	A hitelezők követeléseinek kiegyenlítését követően fennmaradó vagyonnak az 50. §
szerinti jogdíjvagyonon kívüli részét (különösen a közös jogkezelő szervezet működéséhez
szükséges tárgyi eszközöket) az alapszabályban meghatározott, belföldön letelepedett közös
jogkezelő szervezetnek kell átadni.
(2)	Ha az alapszabály nem határoz meg kedvezményezett közös jogkezelő szervezetet, az (1)
bekezdés szerinti vagyont a megszűnt közös jogkezelő szervezet által képviselt azon
jogosultak között kell - a jogosultaknak kifizetett jogdíjak arányában - felosztani, akik a
megszűnést megelőző öt évben jogdíjkifizetésben részesültek.
20
27.	Más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezetekre alkalmazandó
szabályok
52.	§
A 43-46. § és a 49-51. § nem alkalmazandó a Magyarországon kívüli EGT-államban
letelepedett közös jogkezelő szervezetre.
VII.	Fejezet
Adatszolgáltatás, átláthatóság
28.	Rendszeres adatszolgáltatás a közös jogkezelő szervezet által képviselt jogosult és
más közös jogkezelő szervezetek részére
53.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet köteles az általa végzett közös jogkezelési tevékenységről
legalább évente egy alkalommal részletes tájékoztatást adni annak a jogosultnak, akinek a
tájékoztatással érintett időszakban jogdíjbevételt osztott fel vagy egyéb kifizetéseket
teljesített.
(2)	Ha a közös jogkezelő szervezet tagjai olyan szervezetek, amelyek a jogdíjbevételek
jogosultak számára történő felosztásáért felelnek, a közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés
szerinti tájékoztatást e szervezetek felé teljesíti, feltéve, hogy ezek az információk még nem
állnak e szervezetek rendelkezésére. A felosztásért felelős szervezetek legalább évente
egyszer kötelesek elérhetővé tenni az e bekezdés szerinti tájékoztatást valamennyi olyan
jogosult számára, akik számára az adott tájékoztatás által érintett időszakban jogdíjbevételt
osztottak fel vagy egyéb kifizetéseket teljesítettek.
(3)	Ha a közös jogkezelő szervezetnek az Szjt. vagy képviseleti szerződés alapján más közös
jogkezelő szervezet részére kell a jogdíjat átadnia, köteles a képviselt közös jogkezelő
szervezet részére legalább évente egy alkalommal elektronikus úton hozzáférhetővé tenni a
képviselet alapján a tájékoztatással érintett időszakban végzett közös jogkezelési
tevékenységére vonatkozó részletes tájékoztatást.
(4)	Az (1)-(3) bekezdés szerinti tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit kormányrendelet
állapítja meg.
29.	Rendszeres adatszolgáltatás a nyilvánosság részére
54.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet a honlapján köteles közzétenni:
a)	alapszabályát,
b)	szervezeti és működési szabályzatát,
c)	tagsági szabályzatát,
d)	a jogkezelési megbízás felmondására és a közös jogkezelés elleni tiltakozásra vonatkozó
részletes szabályokat, ha ezeket a honlapon kötelezően közzéteendő egyéb szabályzatok nem
tartalmazzák,
e)	az általa alkalmazott díjszabást,
f)	a felosztási szabályzatát,
21
g)	beszámolóját,
h)	tagjainak és az általa képviselt jogosultaknak a névsorát, valamint azoknak a
szervezeteknek a megnevezését, amelyekkel képviseleti szerződést kötött,
i)	azon jogosultak nevét, akik vele szemben a közös jogkezelés ellen a 18. § (1) bekezdése
szerint jogszerűen tiltakoztak, feltüntetve a tiltakozás hatályossá válásának időpontját és a
tiltakozással érintett vagyoni jog Szjt. szerinti megjelölését is,
j) valamennyi vezető tisztségviselő nevét, ideértve a 30. § (5) bekezdése szerinti személyeket
is,
k) a 12. § (3) bekezdésében, továbbá az Szjt. 20. § (4)-(5) bekezdésében, a 21. § (7)
bekezdésében, valamint a 28. § (4) bekezdésében említett, hatályban lévő megállapodásait,
l) a 34. § (4) bekezdésében említett, hatályban lévő megállapodásait,
m) a felhasználókkal vagy a jogosultakkal szemben fennálló jogviták rendezésére irányuló
eljárásokra vonatkozó tájékoztatást,
n) a befektetési politikáját.
(2)	A közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés szerint közzétett dokumentumokat és
adatokat köteles folyamatosan naprakészen tartani.
30.	Éves átláthatósági jelentés
55.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet köteles az adott évben végzett tevékenységével kapcsolatban
a számvitelről szóló törvény szerinti éves beszámoló mellett az 1. mellékletben meghatározott
tartalmú éves átláthatósági jelentést készíteni.
(2)	Az éves átláthatósági jelentést minden pénzügyi év tekintetében legkésőbb az adott
pénzügyi év végét követő nyolc hónapon belül kell elkészíteni, és a közös jogkezelő szervezet
honlapján legalább öt éven át a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
(3)	Az éves átláthatósági jelentésben szereplő pénzügyi adatokat könyvvizsgálóval kell
felülvizsgáltatni, és az erről készült könyvvizsgálói jelentést az éves átláthatósági jelentéssel
együtt a nyilvánosság számára teljes egészében hozzáférhetővé kell tenni a (2) bekezdésben
megjelölt időtartam alatt.
(4)	Nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni azokat az éves átláthatósági jelentésben
szereplő pénzügyi adatokat, amelyek a számvitelről szóló törvény szerinti éves beszámolóban
is szerepelnek, és amelyeket az éves átláthatósági jelentés elkészítését megelőzően
könyvvizsgáló már felülvizsgált. Ez utóbbi esetben a korábbi felülvizsgálatról készített
könyvvizsgálói jelentést is hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára a (3)
bekezdésben rögzített módon.
(5)	A (3)-(4) bekezdés alkalmazásában pénzügyi adatnak az 1. melléklet 1.1. pontjában
említett pénzügyi kimutatások, továbbá az 1. melléklet 1.7. és 1.8. pontjában, valamint 2.
pontjában említett pénzügyi adatok minősülnek.
31.	Eseti adatszolgáltatás jogosult, felhasználó vagy más közös jogkezelő szervezet
kérelmére
56.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet köteles az általa képviseleti szerződés alapján képviselt
bármely közös jogkezelő szervezet, valamint bármely jogosult vagy felhasználó indokolt
22
kérelemére - erre vonatkozó igény esetén elektronikus úton - észszerű határidőn belül
tájékoztatást adni legalább
a)	a közös jogkezelési tevékenysége körébe eső szerzői művekről és kapcsolódó jogi
teljesítményekről,
b)	az általa jogkezelési megbízás vagy a 17. § (1) bekezdése alapján, valamint az Szjt. vagy
képviseleti szerződés alapján más közös jogkezelő szervezet nevében kezelt szerzői jogokról
és kapcsolódó jogokról, valamint
c)	a közös jogkezelési tevékenységével érintett földrajzi területről.
(2)	Ha a közös jogkezelő szervezet az általa végzett közös jogkezelési tevékenység
körülményei miatt az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok szolgáltatására nem képes, az e
rendelkezésben előírtak helyett legalább a közös jogkezelési tevékenységi körébe tartozó
szerzői művek vagy kapcsolódó jogi teljesítmények típusára vonatkozó tájékoztatást köteles
megadni.
VIII.	Fejezet
A felhasználás engedélyezése, a felhasználók kötelezettségei
32.	A közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások megállapítása és alkalmazása
57.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet abban a körben, amelyben közös jogkezelést végez,
megállapítja az egyes felhasználási módok tekintetében a jogdíjakat és a felhasználás egyéb
feltételeit (a továbbiakban együtt: díjszabás).
(2)	A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körébe tartozó
felhasználási mód tekintetében a díjszabást - e törvény eltérő rendelkezése hiányában -
naptári évente kell megállapítani. Az e bekezdés szerinti díjszabás a 153. § szerinti
jóváhagyását és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben való
közzétételét követően alkalmazható.
58.	§
(1)	A díjszabást az egyenlő bánásmód követelményével összhangban, az egyes felhasználók
indokolatlan megkülönböztetése nélkül kell megállapítani és alkalmazni. A közös jogkezelő
szervezet az egyéb online szolgáltatásokra vonatkozó engedélyezési feltételektől eltérő
engedélyezési feltételeket állapíthat meg a díjszabásában az olyan új típusú online
szolgáltatásra, amely kevesebb, mint három éve áll az EGT-államok fogyasztóinak
rendelkezésére.
(2)	A díjszabásban foglalt jogdíjak mértékének megállapításakor figyelembe kell venni az
érintett felhasználás jellegét és terjedelmét, valamint valamennyi egyéb lényeges
körülményét. A díjszabásnak észszerűnek kell lennie, különös tekintettel az érintett
felhasználás, valamint a közös jogkezelő szervezet által nyújtott szolgáltatás gazdasági
értékére. A díjszabás megállapítása során alkalmazott szempontokról a közös jogkezelő
szervezet az érintett felhasználó kérésére tájékoztatást ad.
(3)	A díjszabás megállapítása során és a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban
figyelembe kell venni a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről az Szjt. 102. § szerinti
egyeztető testület eljárásában a felek között létrejött megállapodást.
23
59. §
(1)	A közös jogkezelő szervezet a díjszabásban a felhasználás megkezdésének feltételeként
előírhatja, hogy a felhasználó fizesse meg a díjszabás szerinti díjat, továbbá azt is előírhatja,
hogy a felhasználó szolgáltasson adatot a felhasznált művekről, illetve kapcsolódó jogi
teljesítményekről. E rendelkezés nyilvános előadás esetén csak az Szjt. 24. § (2) bekezdés a)
pontja szerinti élő előadásra alkalmazható.
(2)	A felhasználó felhasználás engedélyezésére vonatkozó ajánlati felhívására a közös
jogkezelő szervezet észszerű határidőn belül tájékoztatja a felhasználót az érintett
felhasználásra alkalmazandó díjszabásáról, továbbá - amennyiben szükséges - felhívja a
felhasználás engedélyezéséhez szükséges adatok megadására. Ha a közös jogkezelő szervezet
rendelkezik a felhasználás engedélyezéséhez szükséges valamennyi adattal, az adott
felhasználás tekintetében alkalmazandó díjszabása alapján észszerű határidőn belül ajánlatot
tesz a felhasználó részére. Amennyiben az ajánlat megtétele akadályba ütközik, akkor erről a
közös jogkezelő szervezet részletes indokolással ellátott tájékoztatást ad a felhasználó részére.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a közös
jogkezelő szervezet az adott felhasználás vonatkozásában az Szjt. alapján engedélyezési jog
nélkül fennálló díjigényt érvényesít.
33.	A felhasználók kötelezettségei
60. §
(1)	E törvény vagy az Szjt. eltérő rendelkezésének hiányában a felhasználók a díjszabásban
előre meghatározott időpontban és formátumban kötelesek megadni a közös jogkezelő
szervezet számára a rendelkezésükre álló minden olyan lényeges adatot, amely szükséges a
fizetendő jogdíj kiszámításához, a jogdíj beszedéséhez, valamint a jogosultak közötti
felosztáshoz és a számukra történő kifizetéshez.
(2)	Az Szjt. 20. §-a alapján beszedett jogdíj felosztását és kifizetését végző közös jogkezelő
szervezettel szemben az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség - a jogdíjak
felosztásához és kifizetéséhez szükséges adatok tekintetében - a rádió- és televízió-
szervezetekre, a saját műsort nyilvánossághoz közvetítőkre, valamint a műveket vagy
kapcsolódó jogi teljesítményeket kép- vagy hanghordozón forgalomba hozó szervezetekre is
alkalmazandó. Az e bekezdés szerinti adatszolgáltatás részletes szabályairól a jogdíjak
felosztását és kifizetését végző közös jogkezelő szervezet és az adatszolgáltatásra köteles
felhasználó közötti megállapodásban kell rendelkezni.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás formátumának meghatározásakor a közös
jogkezelő szervezetek és a felhasználók lehetőség szerint figyelembe veszik az önkéntes
iparági normákat.
(4)	Az (1)-(3) bekezdés nem alkalmazandó a Ptk. alapján fogyasztónak minősülő személyre.
34.	Kapcsolattartás a felhasználókkal
61.	§
A közös jogkezelő szervezet köteles biztosítani, hogy a felhasználók elektronikus úton is
kapcsolatot tarthassanak a közös jogkezelő szervezettel, ide értve a 60. § szerinti
adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését is.
24
MÁSODIK RÉSZ
Zenemüvek online felhasználásának közös jogkezelő szervezetek által történő, több
tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezése
IX.	Fejezet
Több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő
szervezet működésére vonatkozó különös követelmények
35.	Több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös
jogkezelő szervezet működésére vonatkozó különös követelmények alkalmazása
62.	§
(1)	Ha a Magyarországon letelepedett közös jogkezelő szervezet
a)	közös jogkezelési tevékenysége kiterjed a zeneműveknek vezeték útján vagy bármely más
eszközzel vagy módon a nyilvánosság számára olyan módon történő hozzáférhetővé tételére,
hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, továbbá
a zeneművek ehhez szükséges, többszörözésére (e rész alkalmazásában együtt: zeneművek
online felhasználása), és
b)	a zeneművek szerzői képviseletében a zeneművek online felhasználására egynél több EGT-
állam területére kiterjedő hatályú engedélyeket adhat,
akkor az ilyen közös jogkezelő szervezetnek (a továbbiakban: több tagállam területére
kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet) e tevékenysége
tekintetében az e részben foglalt különös követelményeknek is meg kell felelnie.
(2)	Az (1) bekezdés nem alkalmazható a zeneművek kizárólag kotta formájában történő
hozzáférhetővé tételének engedélyezésére.
(3)	Az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a közös jogkezelő szervezet
rádió- vagy televízió-szervezet részére abból a célból ad több tagállam területére kiterjedő
hatályú engedélyt zeneművek online felhasználására, hogy a rádió- vagy televízió-szervezet a
műsorait az eredeti sugárzással egyidejűleg vagy azt követően más módon a nyilvánossághoz
közvetítse vagy a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tegye, továbbá hogy műsora
eredeti sugárzásának kiegészítésére az általa vagy számára készített bármely műsorszámot - a
műsorajánlót is beleértve - a nyilvánossághoz közvetítse vagy a nyilvánosság számára
lehívásra hozzáférhetővé tegye. Ebben az esetben az 5. § (2) bekezdése szerinti kivétel sem
alkalmazható.
(4)	E rész alkalmazásában jogosult alatt az (1) bekezdés szerinti több tagállam területére
kiterjedő hatályú engedéllyel érintett zeneművek jogosultjait kell érteni.
(5)	A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös
jogkezelő szervezet a 63-68. §-ban foglalt különleges feltételeket a 7. § szerinti jogi személy
útján is teljesítheti. A 63-67. §-ban foglalt feltételek teljesítése érdekében a több tagállam
területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet más
közreműködőt is igénybe vehet.
36.	A több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyek feldolgozására való
képesség
25
63. §
(1)	A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös
jogkezelő szervezetnek képesnek kell lennie az ilyen engedélyek adminisztrációjához
szükséges adatok hatékony és átlátható módon történő elektronikus feldolgozására, az
engedélyezéssel érintett zeneművek azonosítására és felhasználásának figyelemmel
kísérésére, különösen a felhasználók felé történő számlázás, a jogdíjbevételek beszedése és az
összegek jogosultak közötti felosztása érdekében.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási
engedélyeket adó közös jogkezelő szervezetnek legalább a következő feltételeknek kell
megfelelnie:
a)	képes legyen pontosan azonosítani azokat a zeneműveket vagy azok egy részét, amelyek
képviseletére jogkezelési megbízást kapott,
b)	képes legyen valamennyi vonatkozó terület tekintetében pontosan azonosítani a jogokat és
a hozzájuk tartozó jogosultakat vagy azok egy részét mindazon zeneművek vagy egy részük
vonatkozásában, amelyek képviseletére jogkezelési megbízást kapott,
c)	használjon egyedi azonosítókat a jogosultak és a zeneművek azonosítására, lehetőség
szerint figyelembe véve a nemzetközi vagy európai uniós szinten kialakult önkéntes iparági
normákat és gyakorlatokat,
d)	használjon megfelelő eszközöket a zeneművek online felhasználására vonatkozó, több
tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó más közös jogkezelő
szervezeteknél található ellentmondásos adatok kellő időben és hatékony módon történő
azonosítására és az ellentmondások feloldására.
37.	A több területen felhasználható zeneművekre vonatkozó adatok átláthatósága és
pontossága
64.	§
(1)	A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös
jogkezelő szervezet kellően megindokolt kérelemre válaszul elektronikus úton olyan időszerű
tájékoztatást nyújt az érintett felhasználók, továbbá a zeneművek online felhasználására
vonatkozó jogok jogosultjai, és más közös jogkezelő szervezetek részére, amely lehetővé teszi
a több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyek adásával összefüggésben
a)	képviselt zeneművek,
b)	teljes körűen vagy részlegesen kezelt jogok, valamint
c)	lefedett területek azonosítását.
(2)	A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös
jogkezelő szervezet szükség esetén észszerű lépéseket tehet az adatok pontosságának és
integritásának védelme, az ismételt felhasználásuk ellenőrzése, valamint a kereskedelmileg
érzékeny információk védelme érdekében.
65.	§
(1)	Más közös jogkezelő szervezetek és az érintett felhasználók jogosultak a több tagállam
területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezettől kérni
a 63. § (2) bekezdésében felsorolt feltételekben említett, vagy a 64. § (1) bekezdése szerint
nyújtott tájékoztatás alapját képező adatok javítását, amennyiben a jogosultak, a más közös
26
jogkezelő szervezetek vagy az érintett felhasználók magalapozott bizonyítékok alapján úgy
vélik, hogy azok pontatlanok.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti kérelem kellőképpen megalapozott, a több tagállam területére
kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet haladéktalanul
gondoskodik az adatok kijavításáról.
(3)	A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös
jogkezelő szervezet az e tevékenységével összefüggésben általa képviselt jogosultak számára
biztosítja, hogy azon zeneműveikre, az azokon fennálló azon jogaikra, valamint azokra a
területekre vonatkozó információkat, amelyek tekintetében a szervezetet megbízzák,
elektronikus formában is benyújthassák a szervezetnek. Ennek során a több tagállam
területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet és a
jogosultak lehetőség szerint figyelembe veszik a nemzetközi vagy európai uniós szinten az
információcsere tekintetében kialakított önkéntes iparági normákat vagy gyakorlatokat,
lehetővé téve a jogosultak számára, hogy meghatározzák
a)	azon zeneművet vagy annak azon részét,
b)	a zeneművek online felhasználására vonatkozó azon jogokat vagy azok azon részét,
valamint
c)	azokat az országokat, amelyek tekintetében a szervezetet a több tagállam területére
kiterjedő hatályú engedélyezéssel összefüggő közös jogkezelési tevékenységgel megbízzák.
(4)	Ha a közös jogkezelő szervezet a 69. § és 70. § alapján megbíz egy másik közös jogkezelő
szervezetet azzal, hogy zeneművek online felhasználására vonatkozóan több tagállam
területére kiterjedő hatályú engedélyeket adjon ki, a megbízott szervezet - az érintett közös
jogkezelő szervezetek eltérő megállapodása hiányában - e § (3) bekezdését azon jogosultak
irányában is alkalmazza, akiket a megbízás alapján képvisel.
38.	A zeneművek online felhasználására vonatkozó jelentés, a jogdíjak beszedése
66.	§
(1)	A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös
jogkezelő szervezet figyelemmel kíséri a zeneművek több tagállam területére kiterjedő
hatályú engedély alapján történő online felhasználását.
(2)	Az érintett felhasználók rendszeres jelentésben pontos adatokat szolgáltatnak a zeneművek
tényleges online felhasználásáról a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási
engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet részére.
(3)	A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös
jogkezelő szervezet lehetővé teszi, hogy az érintett felhasználók elektronikus úton nyújthassák
be a zeneművek online felhasználására vonatkozó, (2) bekezdés szerinti jelentést, és felajánlja
legalább egy olyan jelentési módszer használatát, amely figyelembe veszi a nemzetközi vagy
uniós szinten az ilyen elektronikus adatcsere tekintetében kialakított önkéntes iparági
normákat vagy gyakorlatokat. Ha a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási
engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet lehetővé teszi az elektronikus adatcsere
tekintetében elfogadott iparági norma használatával történő jelentést, az online szolgáltató
által egyedi formátumban benyújtott jelentés elfogadását megtagadhatja.
67.	§
(1)	A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös
jogkezelő szervezet az érintett felhasználó részére elektronikus úton küld számlát, és - a
27
vonatkozó jogszabályok keretei között - felajánlja legalább egy olyan formátum használatát,
amely figyelembe veszi a nemzetközi vagy uniós szinten kialakított önkéntes iparági
normákat vagy gyakorlatokat.
(2)	A számlán a 63. § (2) bekezdése szerinti adatok alapján fel kell tüntetni a részben vagy
egészben engedélyezett zeneműveket és jogokat, valamint a zeneművek tényleges
felhasználásait, feltéve, hogy ez az érintett felhasználó által szolgáltatott információk és az
információszolgáltatásra használt formátum alapján lehetséges. Ha a több tagállam területére
kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet a számlát a
vonatkozó jogszabályoknak és iparági normáknak megfelelően állítja ki, az érintett
felhasználó nem tagadhatja meg a számla elfogadását annak formátuma miatt.
(3)	A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös
jogkezelő szervezet a zeneművek tényleges online felhasználására vonatkozó, 66. § szerinti
jelentést követően késedelem nélkül megküldi a pontos számlát az érintett felhasználó részére,
kivéve, ha ez a felhasználónak felróható okból nem lehetséges.
(4)	A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös
jogkezelő szervezetnek megfelelő eljárásokkal kell rendelkeznie annak érdekében, hogy az
érintett felhasználó kifogást emelhessen a számla pontosságát illetően, beleértve azt az esetet
is, amikor a felhasználó ugyanazon zeneművel kapcsolatos ugyanazon online felhasználásra
vonatkozó ugyanazon jog tekintetében egy vagy több közös jogkezelő szervezettől tévesen
több számlát kap.
(5)	E § alkalmazásában számlán egyéb, a jogdíj megfizetéséhez szükséges adatokat
tartalmazó bizonylatot is érteni kell.
39.	A jogdíjak jogosultak részére történő kifizetése
68.	§
(1)	A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös
jogkezelő szervezet a jogosultakat az ilyen engedélyek alapján megillető jogdíjösszegeket
pontosan és a mű tényleges felhasználására vonatkozó jelentést követően haladéktalanul
felosztja és kifizeti a jogosultak részére a felosztási szabályzata szerint, kivéve, ha ez az
érintett felhasználónak felróható okból nem lehetséges.
(2)	A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös
jogkezelő szervezet az (1) bekezdés szerinti minden egyes jogdíjkifizetéssel együtt részletes
tájékoztatást ad a jogosultak részére. A tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit kormányrendelet
határozza meg.
(3)	Ha a közös jogkezelő szervezet a 69. § és 70. § alapján megbíz egy másik közös jogkezelő
szervezetet azzal, hogy zeneművek online felhasználására vonatkozóan több tagállam
területére kiterjedő hatályú engedélyeket adjon, a megbízott, több tagállam területére kiterjedő
hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet fizeti ki - pontosan és
késedelem nélkül - az (1) bekezdésben említett jogdíjösszegeket, és nyújtja a megbízó közös
jogkezelő szervezet részére a (2) bekezdésben említett tájékoztatást. A közös jogkezelő
szervezetek közötti eltérő megállapodás hiányában a megbízó közös jogkezelő szervezet felel
e jogdíjösszegek jogosultak részére történő későbbi felosztásáért és a tájékoztatás részükre
történő továbbításáért.
28
X. Fejezet
Több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő
szervezetek közötti megállapodásokra vonatkozó különös követelmények
40.	Közös jogkezelő szervezetek közötti megállapodások a több tagállam területére
kiterjedő hatályú engedélyezésről
69.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezetek azon képviseleti szerződései, amelyek által valamely közös
jogkezelő szervezet azzal bíz meg egy másik közös jogkezelő szervezetet, hogy az általa
képviselt jogosultak zeneműveinek online felhasználására vonatkozó jogok tekintetében több
tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyt adjon, nem lehetnek kizárólagosak. A
megbízott szervezet az ilyen online felhasználásra vonatkozó jogokat megkülönböztetéstől
mentesen kezeli.
(2)	A megbízást adó szervezet tájékoztatja a tagjait, valamint az általa képviselt más
jogosultakat az (1) bekezdés szerinti képviseleti szerződés főbb feltételeiről, többek között
időtartamáról és a megbízott szervezet által nyújtott szolgáltatások költségeiről.
(3)	A megbízott szervezet tájékoztatja a megbízó szervezetet azokról a főbb feltételekről,
amelyek mellett a megbízó által képviselt jogosultak zeneműveinek online felhasználását
engedélyezi, így különösen a felhasználás jellegéről, módjáról, terjedelméről, a felhasználási
engedély területi és időbeli hatályáról, a felhasználás fejében járó díjat érintő kikötésekről,
ideértve a felhasználó adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére előírt időszakokat is.
41.	Másik közös jogkezelő szervezet több tagállam területére kiterjedő hatályú
engedélyezés terén történő képviseletére vonatkozó kötelezettség
70.	§
(1)	Ha valamely közös jogkezelő szervezet, amely nem ad vagy nem ajánl az általa képviselt
jogosultak zeneművein fennálló, online felhasználásra vonatkozó jogok tekintetében több
tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyeket, felkér egy másik közös jogkezelő
szervezetet arra, hogy kössön vele képviseleti szerződést e jogok kezelésére, a felkért közös
jogkezelő szervezet köteles az ilyen felkérést elfogadni, és a képviseleti szerződést megkötni,
ha egy vagy több másik közös jogkezelő szervezet által képviselt jogosultak zeneművein
fennálló, online felhasználásra vonatkozó jogok ugyanazon fajtája tekintetében már ad vagy
ajánl több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyeket.
(2)	A felkért közös jogkezelő szervezet indokolatlan késedelem nélkül írásban ad választ a
felkérő közös jogkezelő szervezet számára.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti képviseleti szerződés alapján megbízott közös jogkezelő
szervezet az általa már képviselt egyéb jogosultak zeneművein fennálló jogok kezelésére
alkalmazott feltételekkel azonos feltételek mellett kezeli a megbízó közös jogkezelő szervezet
megbízása alapján képviselt jogosultak zeneművein fennálló jogokat.
(4)	A megbízott közös jogkezelő szervezet a megbízó közös jogkezelő szervezet megbízása
alapján képviselt jogosultak zeneműveit minden esetben az általa már képviselt egyéb
zeneművekkel együttesen ajánlja felhasználásra az érintett felhasználók részére.
29
(5)	A megbízott közös jogkezelő szervezet által a megbízó közös jogkezelő szervezet részére
nyújtott szolgáltatás díja nem haladhatja meg a megbízott közös jogkezelő szervezetnél
indokoltan felmerülő kezelési költségeket.
(6)	A megbízó közös jogkezelő szervezet a megbízott közös jogkezelő szervezet számára
hozzáférhetővé teszi az általa képviselt jogosultak zeneműveire vonatkozó azon
információkat, amelyek a zeneművek online felhasználására vonatkozó jogok tekintetében a
több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezéshez szükségesek. Ha az információk
nem kielégítőek, vagy azokat olyan formában nyújtották, amely nem teszi lehetővé a
megbízott közös jogkezelő szervezet számára, hogy megfeleljen az e részben foglalt
követelményeknek, a megbízott közös jogkezelő szervezet jogosult felszámítani az e
követelményeknek való megfelelés során indokoltan felmerült költségeit, vagy jogosult a
felhasználás engedélyezéséből kizárni azokat a műveket, amelyekre vonatkozóan nem
kielégítő vagy nem használható információkat kapott.
HARMADIK RÉSZ
Független jogkezelő szervezetekre alkalmazandó szabályok
42.	Jogkezelési tevékenység bejelentése
71.	§
A 33. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség a független jogkezelő szervezetre is
alkalmazandó.
43. Adatszolgáltatás, átláthatóság
72.	§
Az 53. § (1) bekezdése, az 54. § (1) bekezdés a)-c), e), f), h) és j) pontja, valamint az 56. §
szerinti adatszolgáltatási kötelezettség a független jogkezelő szervezetre is alkalmazandó,
azzal, hogy az 54. § (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában alapszabályon a független
jogkezelő szervezet létesítő okiratát kell érteni.
44.	A jogkezelés körében alkalmazott díjszabások megállapítása és alkalmazása
73.	§
Az 57. § (1) bekezdése a független jogkezelő szervezetre is alkalmazandó.
NEGYEDIK RÉSZ
A közös jogkezelő szervezetekkel és a független jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos
eljárások szabályai
XI.	Fejezet
Jogkezeléssel kapcsolatos hatósági eljárások általános szabályai
30
45. Hatáskör
74.	§
Az SZTNH jár el a jogkezeléssel kapcsolatos következő hatósági ügyekben:
a)	közös jogkezelő szervezet és független jogkezelő szervezet jogkezelési tevékenységének
bejelentése;
b)	reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység
engedélyezése, az engedély módosítása és visszavonása;
c)	közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek nyilvántartása;
d)	felügyelet a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek jogkezelési
tevékenysége felett.
46. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
75.	§
Az SZTNH a hatáskörébe tartozó, jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben - az e
törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2014. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései
szerint jár el.
76.	§
A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben nem kell alkalmazni
a)	a Ket. azon rendelkezéseit, amelyek az eljárás megindításával és az első
kapcsolatfelvétellel összefüggő - hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre és
figyelemfelhívásra vonatkoznak,
b)	a Ket. ügygondnokra és a közmeghallgatásra vonatkozó szabályait,
c)	a Ket. 71. § (2) bekezdés a) pontját,
d)	a Ket. 91. §-át.
47.	Az ügyfél részvétele az eljárásban
77.	§
Az SZTNH eljárást befejező döntésének jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától
számított hat hónapos határidőn túl további ügyfél nem vehet részt az eljárásban. Ebben az
esetben a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
48.	Az eljárás felfüggesztése
78.	§
Az SZTNH az eljárást felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes
elbírálásától függ, amelyben az eljárás bíróság hatáskörébe tartozik. Amennyiben a bíróság
előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel
kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, az SZTNH az eljárást megszünteti.
31
49. Határidők
79.	§
Az eljárást befejező döntést
a)	a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megadására, továbbá az engedély módosítására és
visszavonására irányuló eljárásban (XIII. Fejezet) hetven napon belül,
b)	a XV. Fejezet alapján indult felügyeleti eljárásban négy hónapon belül
kell meghozni és gondoskodni a közléséről.
80.	§
Ha e törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, indokolt
esetben az ügyfél részére negyvenöt napot meghaladó határidő is adható.
50.	Nyelvhasználat
81. §
A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben - e törvény eltérő rendelkezése hiányában -
idegen nyelven kiállított okiratokat is be lehet nyújtani, az SZTNH azonban magyar nyelvű
fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás benyújtása ilyen esetben csak akkor írható
elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága.
51.	Jogorvoslatok
82. §
(1)	A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben az SZTNH döntése ellen nincs helye
fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi felhívásnak.
(2)	Az SZTNH jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben hozott döntését a bíróság a XVI.
fejezetben szabályozott nemperes eljárásban vizsgálja felül.
(3)	Az SZTNH csak felülvizsgálati kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő
továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást
befejező - döntését:
a)	reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység
engedélyezése tárgyában hozott határozat;
b)	reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységre adott
engedély módosítása;
c)	reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységre adott
engedély visszavonása;
d)	a 117. §-ban szabályozott felügyeleti intézkedések tárgyában hozott döntés.
52.	Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás
32
83. §
(1)	A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben az SZTNH és az ügyfél elektronikus úton
kötelesek kapcsolatot tartani egymással.
(2)	Az SZTNH által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával kell a beadványokat
elektronikus úton benyújtani.
(3)	Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről az SZTNH - jogszabályban
meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld
az ügyfélnek.
(4)	Az SZTNH az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően
haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó
jogszabályi követelményeknek.
(5)	A beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél
részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha az SZTNH a kapott
dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg és erről az ügyfelet elektronikus levélben
értesíti.
(6)	Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az (5) bekezdés szerinti értesítés
visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja
vissza, az SZTNH postai úton továbbítja számára az iratot.
(7)	A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben az elektronikus úton történő
kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(8)	A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének
rövid szöveges üzenet útján nincs helye.
XII.	Fejezet
A közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek tevékenységének
bejelentése
53.	A bejelentés tartalma
84.	§
A 33. § (1) bekezdése vagy a 71. § szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:
a)	a közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet nevét, címét, valamint
képviselőjének nevét,
b)	a közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet egyéb elérhetőségét
(telefonszám, elektronikus levelezési cím, honlap),
c)	a közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet által végzett jogkezelési
tevékenység meghatározását, feltüntetve az érintett szerzői jogot vagy kapcsolódó jogot, a
jogkezelési tevékenység típusát,
d)	a közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet által végzett jogkezelési
tevékenységgel érintett művek, kapcsolódó jogi teljesítmények típusának, valamint a jogosulti
csoport meghatározását,
e)	közös jogkezelő szervezet esetén a 19. § (1) bekezdése alapján fennálló képviseleti
szerződést,
f)	a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő
szervezet e tevékenységével lefedett területek megjelölését,
g)	kormányrendeletben meghatározott egyéb adatokat.
33
54.	A bejelentés vizsgálata és tudomásulvétele
85.	§
(1)	Ha a bejelentés alapján az SZTNH megállapítja, hogy az abban megjelölt közös
jogkezelési tevékenység - egészében vagy részében - a 33. § (2) bekezdése szerinti
engedélyhez kötött, és az engedély megszerzése iránt kérelmet nem nyújtottak be, az SZTNH
azzal a felhívással veszi tudomásul a bejelentést, hogy a bejelentett közös jogkezelési
tevékenység - vagy annak engedélyhez kötött része - az engedély megszerzéséig nem
végezhető.
(2)	A bejelentés tudomásulvételéről az SZTNH végzésben értesíti a bejelentő közös jogkezelő
szervezetet vagy független jogkezelő szervezetet.
(3)	A bejelentés tudomásulvételét követően az SZTNH haladéktalanul gondoskodik a
bejelentett közös jogkezelő szervezetnek vagy független jogkezelő szervezetnek és a
bejelentés szerint általa végzett jogkezelési tevékenységnek a nyilvántartásba vételéről. Ha az
adott közös jogkezelési tevékenység a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyhez kötött, az e
bekezdés szerinti nyilvántartásba vételre az engedély megadását követően kerülhet sor.
55. A változások bejelentése
86.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet vagy a független jogkezelő szervezet köteles haladéktalanul
bejelenteni az SZTNH részére a 84. §-ban foglalt adataiban bekövetkezett bármilyen
változást.
(2)	A változás bejelentésének vizsgálatára és tudomásulvételére a 85. §-ban foglaltak
megfelelően alkalmazandók.
XIII.	Fejezet
A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység
engedélyezésére vonatkozó szabályok
56.	Az engedély iránti kérelem
87. §
(1)	A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység
engedélyezésére irányuló eljárás kérelemre indul.
(2)	A kérelemben meg kell jelölni a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezni
kívánt közös jogkezelési tevékenységgel érintett szerzői jogot vagy kapcsolódó jogot, mű-
vagy kapcsolódó jogi teljesítménytípust, valamint a jogosulti csoportot és a közös jogkezelési
tevékenység típusát.
(3)	Az engedélyezés szempontjából önálló közös jogkezelési tevékenységnek minősül, és
külön engedély alapján végezhető, ha különbözik a közös jogkezeléssel érintett
a)	szerzői jog vagy kapcsolódó jog,
b)	mű- vagy kapcsolódó jogi teljesítménytípus,
c)	jogosulti csoport vagy
34
d) közös jogkezelési tevékenységtípus.
88. §
(1)	A 87. § (3) bekezdése szerinti többféle, reprezentatív közös jogkezelő szervezetként
végezni kívánt közös jogkezelési tevékenység engedélyezése egy kérelemben is kérhető
egyszerre.
(2)	A kérelemhez csatolni kell az engedély megadásához szükséges feltételek teljesítését
igazoló iratokat. Az iratokban közölni kell a közös jogkezelő szervezet tagjainak és a közös
jogkezelő szervezethez csatlakozni kívánó vagy azzal egyedi megállapodást kötő
jogosultaknak a nevét, lakcímét vagy székhelyét jogosulti csoportonként, továbbá azt, hogy a
közös jogkezelő szervezet rendelkezik-e a 34. § (4) bekezdésében meghatározott képviseleti
szerződéssel.
(3)	A más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezetnek kérelméhez csatolnia kell
a 34. § (5) bekezdése szerinti feltételek fennállását igazoló közokiratot.
(4)	A közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek nyilvántartásában (a
továbbiakban: nyilvántartás) még nem szereplő közös jogkezelő szervezet kérelméhez
csatolni kell a 33. § (1) bekezdése szerinti bejelentést is.
(5)	Az engedély iránti kérelem részletes tartalmi elemeit a Kormány rendeletben határozza
meg.
57.	Több közös jogkezelő szervezet azonos közös jogkezelési tevékenységének
engedélyezése
89.	§
(1)	Ha - a 87. § (3) bekezdése szerinti szempontok egyezése alapján - ugyanazt a közös
jogkezelési tevékenységet több vagy újabb - az engedélyezés feltételeinek egyébként
megfelelő - közös jogkezelő szervezet kívánja reprezentatív közös jogkezelő szervezetként
végezni, az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezeteknek az engedély iránti kérelem
benyújtása előtt írásban meg kell állapodniuk, hogy a kiterjesztett hatályú közös jogkezelés
keretében melyikük ad a felhasználónak engedélyt a felhasználásra vagy érvényesít díjigényt
azoknak a jogosultaknak a javára, akik egyiküknek sem adtak jogkezelési megbízást. A
megállapodást az engedély iránti kérelemhez csatolni kell. A megállapodás hatálybalépéséhez
az SZTNH jóváhagyása szükséges; erről az engedélyt megadó határozatban kell rendelkezni.
Ebben az esetben a 17-18. §-ban foglalt rendelkezéseket - azokra a jogosultakra, akik egyik
szervezetnek sem adtak jogkezelési megbízást - az így létrejött megállapodás szerint kell
alkalmazni.
(2)	Ha az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezetek között nem jött létre az (1)
bekezdésben foglaltak szerinti megállapodás, az SZTNH az engedélyt megadó határozatában
azt a reprezentatív közös jogkezelő szervezetet jelöli ki kiterjesztett hatályú közös jogkezelést
végző szervezetnek, amelyik a 34. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket összességében a
leghatékonyabban tudja megvalósítani.
90.	§
(1)	Ha ugyanazon jogosulti csoport engedélyezési jog nélkül fennálló ugyanolyan
díjigényének vagy az Szjt. 28. § (2) bekezdése szerinti jogának érvényesítését több vagy újabb
közös jogkezelő szervezet kívánja reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezni, a
35
reprezentatív közös jogkezelő szervezeteknek az engedély iránti kérelem benyújtása előtt
írásban meg kell állapodniuk arról, hogy miként működnek együtt a közös díjszabás
megállapításában és a díjak beszedését melyik reprezentatív közös jogkezelő szervezet végzi.
A megállapodás hatálybalépéséhez az SZTNH jóváhagyása szükséges; erről az engedélyt
megadó határozatban kell rendelkezni.
(2)	Ha az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezetek között nem jött létre az (1)
bekezdésben foglaltak szerinti megállapodás, az SZTNH a 89. § (2) bekezdés megfelelő
alkalmazásával kijelöli a díjak megállapítására és beszedésére jogosult reprezentatív közös
jogkezelő szervezetet. A másik reprezentatív közös jogkezelő szervezet ebben az esetben is
részt vehet a díjak megállapításában.
91.	§
A 89. § (1) bekezdése és a 90. § (1) bekezdése szerinti megállapodást, valamint a 89. § (2)
bekezdése és a 90. § (2) bekezdése szerinti kijelölést a megállapodást jóváhagyó vagy a
kijelölést megállapító határozat jogerőre emelkedésekor hatályos díjszabás időbeli hatályát
követő időszak tekintetében lehet alkalmazni.
92.	§
A 89. § (1) bekezdése és 90. § (1) bekezdése szerinti megállapodás tartalmáról, valamint a 89.
§ (2) bekezdése és 90. § (2) bekezdése szerinti kijelölésről az SZTNH a Magyar Közlöny
mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben tájékoztatást ad, és - szükség esetén - a 94. §
szerinti eljárásban hivatalból módosítja az érintett másik közös jogkezelő szervezet részére
korábban megadott engedélyt, továbbá gondoskodik az általa vezetett nyilvántartásban
szereplő adatok - szükség szerinti - módosításáról is.
93.	§
A 89. § (2) bekezdése és a 90. § (2) bekezdése szerinti kijelölést az SZTNH az érintett
reprezentatív közös jogkezelő szervezet kérelmére felülvizsgálja, és a felülvizsgálat
eredményétől függően a 95. § szerinti eljárásban szükség esetén módosítja az érintett közös
jogkezelő szervezet engedélyét, továbbá gondoskodik a nyilvántartásban rögzített adatok -
szükség szerinti - módosításáról is.
58.	Az engedély módosítása
94.	§
(1)	Az SZTNH a már megadott engedélyt hivatalból módosítja, ha ez
a)	a 89. § (1) bekezdése vagy a 90. § (1) bekezdése szerinti megállapodás jóváhagyása, vagy
b)	a 89. § (2) bekezdése vagy a 90. § (2) bekezdése szerinti kijelölés miatt szükséges.
(2)	A 89. § (1) bekezdése vagy a 90. § (1) bekezdése szerinti megállapodás jóváhagyása, vagy
a 89. § (2) bekezdése vagy a 90. § (2) bekezdése szerinti kijelölés az engedély módosításáról
szóló határozattal szemben benyújtott jogorvoslatban nem támadható meg. Ha a megállapodás
jóváhagyásáról vagy a kijelölésről rendelkező határozat bírósági felülvizsgálata alapján a
határozatot - egészében vagy a megállapodás jóváhagyása vagy a kijelölés tekintetében -
jogerősen hatályon kívül helyezik, az SZTNH a módosításról szóló döntést hivatalból
visszavonja, és erről a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben
36
tájékoztatást ad, továbbá gondoskodik a nyilvántartásban szereplő adatok - szükség szerinti -
módosításáról is.
(3)	Az engedély e § szerinti módosításáról a közös jogkezelő szervezet köteles honlapján
közleményt közzétenni.
95.	§
(1)	Az SZTNH a már megadott engedélyt az érintett közös jogkezelő szervezetek kérelmére is
módosíthatja, ha
a)	az érintett közös jogkezelő szervezetek a 89. § (1) bekezdése vagy a 90. § (1) bekezdése
szerinti megállapodás módosításának jóváhagyását közösen kérik, vagy ha
b)	valamely érintett közös jogkezelő szervezet a 89. § (2) bekezdése vagy a 90. § (2)
bekezdése szerinti kijelölés módosítását kéri.
(2)	A 91. § rendelkezéseit az (1) bekezdésben szabályozott esetekben is megfelelően
alkalmazni kell.
(3)	Az (1) bekezdésben szabályozott esetekben az engedély módosításáról az SZTNH a
Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben tájékoztatást ad, továbbá
gondoskodik a nyilvántartásban szereplő adatok - szükség szerinti - módosításáról is.
(4)	Az engedély (1) bekezdés szerint történő módosításáról a közös jogkezelő szervezet
köteles honlapján közleményt közzétenni.
59.	Az engedély visszavonása
96.	§
(1)	Az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési
tevékenységre adott engedélyt a reprezentatív közös jogkezelő szervezet kérelmére vagy az e
törvényben meghatározott esetekben hivatalból visszavonja.
(2)	Az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési
tevékenységre adott engedélyt hivatalból visszavonja, ha
a)	a reprezentatív közös jogkezelő szervezettel szemben lefolytatott felügyeleti eljárás
eredményeként ennek szükségességét állapítja meg, és a visszavonásnak a 119. §-ban foglalt
törvényi feltételei fennállnak, vagy
b)	a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az SZTNH erre irányuló felhívása ellenére az
engedélyben meghatározott közös jogkezelési tevékenységet az engedély megadását követő
egy év elteltével sem kezdi meg, vagy az engedélyben meghatározott közös jogkezelési
tevékenységét egy évnél hosszabb ideig szünetelteti, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
felhívására megfelelően nem igazolja, hogy a közös jogkezelési tevékenység megkezdésének
elmaradása vagy szüneteltetése önhibáján kívüli okból ered.
(3)	Az engedély visszavonásáig beszedett jogdíjak e törvényben foglaltak szerinti
felhasználásáról a közös jogkezelő szervezet az engedély visszavonásától függetlenül köteles
gondoskodni a visszavonás időpontjában érvényes felosztási szabályzata alapján.
(4)	Az engedély visszavonása nem érinti a visszavonást megelőzően adott felhasználási
engedélyek érvényességét, és ezek a visszavonáskor érvényes díjszabás alkalmazási időszaka
alatt hatályban maradnak.
37
97. §
(1)	Ha az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként, a 17. § szerinti kiterjesztett
hatállyal, kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó esetben végzett közös
jogkezelési tevékenységre adott engedélyt úgy vonja vissza, hogy nyilvántartásában szerepel
olyan közös jogkezelő szervezet, amely - a 87. § (3) bekezdése szerinti szempontok egyezése
alapján - az érintett közös jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelő
szervezetként történő végzésére engedéllyel rendelkezik, az SZTNH hivatalból ezt a
reprezentatív közös jogkezelő szervezetet jelöli ki kiterjesztett hatályú közös jogkezelést
végző szervezetnek. Több ilyen reprezentatív közös jogkezelő szervezet esetén az SZTNH a
89. § (2) bekezdése szerinti szabályok megfelelő alkalmazásával jelöli ki a kiterjesztett
hatályú közös jogkezelést végző szervezetet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kijelölésről az SZTNH a Magyar Közlöny mellékleteként
megjelenő Hivatalos Értesítőben tájékoztatást ad, és a 94. § szabályainak megfelelő
alkalmazásával módosítja az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet engedélyét,
továbbá gondoskodik a nyilvántartásban rögzített adatok módosításáról is.
(3)	Az (1) bekezdés szerint kijelölt reprezentatív közös jogkezelő szervezet az alatt az időszak
alatt, amelyre a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet által a visszavonást
megelőzően alkalmazott utolsó díjszabást megállapították, ez utóbbi díjszabás alapján köteles
beszedni a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet által képviselt jogosultakat
megillető jogdíjakat. A korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet engedélyének
visszavonását követően az e bekezdés szerint beszedett jogdíjakat
a)	a kijelölt reprezentatív közös jogkezelő szervezet köteles elkülönült számlán kezelni, és
b)	a korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezetnek az engedélye visszavonásakor
hatályos felosztási szabályzata alapján a jogosultak között felosztani.
(4)	Ha az engedély visszavonása kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó eseten
kívül, kiterjesztett hatállyal végzett közös jogkezelési tevékenységet érint, az (1)-(3)
bekezdésben foglalt szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a (3) bekezdés
alapján beszedett jogdíjnak azt a részét, amely a korábbi reprezentatív közös jogkezelő
szervezet által jogkezelési megbízás alapján képviselt jogosultakat illeti, a jogdíj beszedésére
kijelölt reprezentatív közös jogkezelő szervezet a megbízott közös jogkezelő szervezet részére
felosztás céljára átadja.
98.	§
(1)	Ha az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett, kötelező vagy előírt
közös jogkezelés körébe tartozó esetben végzett közös jogkezelési tevékenységre adott
engedélyt úgy vonja vissza, hogy a nyilvántartásában nem szerepel olyan reprezentatív közös
jogkezelő szervezet, amely - a 87. § (3) bekezdése szerinti szempontok egyezése alapján - az
érintett közös jogkezelési tevékenység végzésére jogosult volna, az SZTNH a honlapján és
legalább két országos napilapban közzétett hirdetményben felhívja az érintett jogosultakat
arra, hogy az általa kitűzött határidőn - de legfeljebb egy éven - belül kezdeményezzék a 87.
§ szerinti eljárást.
(2)	Az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig a jogdíjakat a korábbi reprezentatív közös
jogkezelő szervezet által a visszavonást megelőzően alkalmazott utolsó díjszabás alapján kell
megfizetni az SZTNH által a hirdetményben megjelölt módon. Ha a kitűzött határidőn belül
kezdeményezik a 87. § szerinti eljárást, és az SZTNH a kérelmező részére az adott közös
jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelő szervezetként történő végzését
engedélyezi, az így megfizetett jogdíjakat az új reprezentatív közös jogkezelő szervezet osztja
38
fel az érintett jogosultak között. Ellenkező esetben az SZTNH kijelöli azt a közös jogkezelő
szervezetet, amely a befolyt jogdíjakat a határidő elteltét követően a korábbi közös jogkezelő
szervezetnek az engedélye visszavonásakor hatályos felosztási szabályzata alapján - a
felosztással összefüggésben felmerült indokolt kezelési költségének levonása után - az
érintett jogosultak között felosztja.
(3)	Az (1) bekezdésben említett határidő eredménytelen elteltéről az SZTNH a Magyar
Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben hirdetményt tesz közzé. E
hirdetmény közzétételétől az érintett jogosultak a felhasználást mindaddig egyedileg
engedélyezhetik, ameddig új közös jogkezelő szervezet az adott közös jogkezelési
tevékenység reprezentatív közös jogkezelőként történő végzésére engedélyt nem szerez.
(4)	Ha az engedély visszavonása kötelező vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó eseten
kívül végzett közös jogkezelési tevékenységet érint, a jogdíjakat a korábbi reprezentatív közös
jogkezelő szervezet visszavonáskor érvényes díjszabása alapján - a díjszabás alkalmazási
ideje alatt - továbbra is e szervezetnek kell megfizetni. A jogdíjakat a korábbi reprezentatív
közös jogkezelő szervezet az engedélye visszavonásakor hatályos felosztási szabályzata
alapján - a felosztással összefüggésben felmerült indokolt kezelési költségének levonása után
-	köteles az érintett jogosultak között felosztani.
99.	§
(1)	A korábbi reprezentatív közös jogkezelő szervezet a 97-98. § szerinti esetekben köteles a
jogdíjak felosztását végző közös jogkezelő szervezettel együttműködni, és e szervezet részére
a rendelkezésére álló minden tájékoztatást haladéktalanul megadni.
(2)	Az engedély visszavonásáról a közös jogkezelő szervezet köteles honlapján közleményt
közzétenni.
60.	Igazgatási szolgáltatási díj
100.	§
A 33. § (1) bekezdés és a 71. § szerinti bejelentésért, a reprezentatív közös jogkezelő
szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezésére irányuló, valamint az
engedély módosítása iránti kérelemért miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni, amely az SZTNH bevétele.
XIV.	Fejezet
A közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek nyilvántartására vonatkozó
szabályok
61.	A nyilvántartás tartalma, a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő
szervezetek nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségei
101.	§
(1)	Az SZTNH a 33. § (1) bekezdése szerinti bejelentésben közölt adatok, valamint a 87. §
szerint indult eljárásban adott engedélyek és azok módosításai alapján a nyilvántartásban
rögzíti, és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi
a)	a 84. §-ban felsorolt adatokat,
39
b)	az arra vonatkozó utalást, hogy az adott jogkezelési tevékenység tekintetében a közös
jogkezelő szervezet reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzi-e a közös jogkezelési
tevékenységet,
c)	az arra vonatkozó utalást, hogy a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az adott
jogkezelési tevékenységet kiterjesztett hatállyal végzi-e,
d)	azon más közös jogkezelő szervezetek nevét és székhelyét, amelyekkel a közös jogkezelő
szervezet képviseleti szerződést - ide értve a 69-70. § szerinti megállapodásokat is - kötött,
e)	kormányrendeletben meghatározott egyéb - a jogkezelés céljainak megvalósításához
szükséges - adatokat.
(2)	A nyilvántartás a 84. § c)-d) pontja, továbbá az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti adatok
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
102.	§
(1)	Az SZTNH a nyilvántartás részeként hozzáférést biztosít a közös jogkezelő szervezet vagy
a független jogkezelő szervezet
a)	létesítő okiratához,
b)	szervezeti és működési szabályzatához,
c)	tagsági szabályzatához,
d)	felosztási szabályzatához,
e)	azon megállapodásaihoz, amelyeket a 12. § (3) bekezdése, a 34. § (4) bekezdése, továbbá
az Szjt. 20. § (4)-(5) bekezdése, a 21. § (7) bekezdése, valamint a 28. § (4) bekezdése alapján
kötött,
f)	díj szabásához,
g)	beszámolójához.
(2)	A közös jogkezelő szervezet és a független jogkezelő szervezet köteles az SZTNH részére
megküldeni az (1) bekezdésben felsorolt, hatályos dokumentumait a nyilvántartásban történő
közzététel céljából.
(3)	A közös jogkezelő szervezet a más közös jogkezelő szervezetekkel kötött képviseleti
szerződéseit - ide értve a 69-70. § szerinti megállapodásokat is - megküldi az SZTNH
részére.
(4)	A nyilvántartást bárki megtekintheti, ahhoz az SZTNH a honlapján elektronikus
hozzáférést biztosít. A nyilvántartásban szereplő vagy az onnan törölt adatok nyilvánosak.
Ezekről az adatokról bárki feljegyzést készíthet vagy - díj ellenében - hitelesített kivonatot
kérhet.
62.	A nyilvántartási adatok módosítása
103.	§
Az SZTNH kérelemre vagy szükség esetén hivatalból módosítja a 101. § (1) bekezdése
szerinti adatokat, valamint gondoskodik a 102. § (1) bekezdése szerinti dokumentumok
megváltozása esetén a hatályos dokumentumok közzétételéről.
63.	Törlés a nyilvántartásból, a jogkezeléstől eltiltott szervezetek listája
104.	§
(1) Az SZTNH hivatalból törli a nyilvántartásból
40
a)	azt a közös jogkezelő szervezetet, amelynek 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyét
visszavonta, ha a visszavont engedély szerinti közös jogkezelési tevékenységen kívül más
közös jogkezelési tevékenységet a közös jogkezelő szervezet a nyilvántartás szerint nem
végez,
b)	azt a közös jogkezelő szervezetet vagy független jogkezelő szervezetet, amelyet a 120. §
alapján a jogkezeléstől eltiltott, továbbá
c)	a jogutód nélkül megszűnt közös jogkezelő szervezetet vagy független jogkezelő
szervezetet.
(2)	A jogutód nélkül megszűnt közös jogkezelő szervezet nyilvántartásból történő törlése
esetén a 120. §-ban foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
105.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezetet vagy a független jogkezelő szervezetet kérelmére törli az
SZTNH a nyilvántartásból, ha a kérelmező szervezet jogkezelési tevékenységet a
továbbiakban nem kíván végezni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a 120. § (5) és (6) bekezdése alkalmazandó azzal, hogy a
jogkezeléstől eltiltott közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet helyett a
törölt közös jogkezelő szervezetet vagy független szervezetet kell érteni.
106.	§
A nyilvántartásból való törlés nem érinti a jogosultakat a törölt közös jogkezelő szervezettel
vagy a független jogkezelő szervezetettel szemben e törvény alapján egyébként megillető
jogokat.
107.	§
(1)	Az SZTNH külön listát vezet azokról a szervezetekről, amelyeket a 120. § szerint a
jogkezeléstől eltiltott.
(2)	A jogkezeléstől eltiltott szervezetek listája közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül,
amely tartalmazza
a)	az eltiltott szervezet nevét,
b)	székhelyét, valamint
c)	az eltiltásról szóló döntés jogerőre emelkedésének napját.
XV.	Fejezet
A közös jogkezelés feletti felügyelet
64.	A felügyelet terjedelme
108.	§
Az SZTNH felügyeleti eljárása - amely nem minősül hatósági ellenőrzésnek - kiterjed
különösen annak vizsgálatára, hogy
a)	a közös jogkezelő szervezet és a független jogkezelő szervezet működése, gazdálkodása,
valamint a 102. § (1) bekezdése szerinti dokumentumai megfelelnek-e a jogkezelésre
vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek,
41
b)	a közös jogkezelés megkezdésének a 32. § szerint irányadó feltételei folyamatosan
megvalósulnak-e,
c)	a reprezentatív közös jogkezelő szervezet vonatkozásában a 34. §-ban foglalt engedélyezési
feltételek folyamatosan megvalósulnak-e,
d)	a több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet
megfelel-e a második részben foglalt követelményeknek.
65.	A közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek felügyelettel
összefüggő kötelezettségei, felügyeleti díj
109.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet a döntéshozó szerv összehívásáról az SZTNH-t előzetesen -
a tagok értesítésével egyidejűleg - írásban, a napirend és a felügyelet ellátásával összefüggő
napirendi pontokhoz kapcsolódó iratok megküldésével tájékoztatja, a Szellemi Tulajon
Nemzeti Hivatala képviselője az ülésen, a felügyelet ellátásával összefüggő napirendi pontok
megtárgyalásán jogosult részt venni.
(2)	A közös jogkezelő szervezet a döntéshozó szerv üléséről készült jegyzőkönyvet - a
döntéshozó szerv által hozott határozatokkal együtt - az ülést követő 30 napon belül megküldi
az SZTNH részére.
110.	§
A közös jogkezelő szervezet a közös jogkezelési tevékenységével összefüggésben féléves
rendszerességgel adatszolgáltatásra köteles az SZTNH felé. Az adatszolgáltatás tartalmát és
módját a Kormány rendeletben határozza meg.
111.	§
(1)	Az SZTNH által gyakorolt felügyelettel összefüggésben felmerült költségek fedezése
érdekében a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek az SZTNH
javára évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni.
(2)	A felügyeleti díj mértéke
a)	a reprezentatív közös jogkezelő szervezet által reprezentatív közös jogkezelő szervezetként
végzett közös jogkezelési tevékenységből származó előző évi jogdíjbevétel, valamint az ilyen
jogdíjakkal végzett pénzügyi műveletek - ide értve a jogdíjak befektetését is - előző évi
bevételének 0,5 %-a,
b)	a közös jogkezelő szervezet előző évi - a) pont szerinti esetleges bevételével csökkentett -
bevételének - ide értve az aktivált saját teljesítmények értékét is - 0,3 %-a,
c)	a független jogkezelő szervezet esetében a jogkezelési tevékenységből származó előző évi
jogdíjbevétel, valamint a jogdíjakkal végzett pénzügyi műveletek - ide értve a jogdíjak
befektetését is - előző évi bevételének 0,1 %-a.
(3)	A felügyeleti díjat a második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni.
(4)	A tevékenység megkezdésének éve vonatkozásában a felügyeleti díj mértéke az erre az
évre tervezett bevétel (2) bekezdés szerint irányadó százaléka. Ebben az esetben a felügyeleti
díjat a tárgyévet követő második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni.
(5)	A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj után az adózás rendjéről szóló törvény
szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.
(6)	A felügyeleti díj és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
42
(7)	A (2) és (4) bekezdés alkalmazásában bevétel alatt az általános forgalmi adót nem
tartalmazó bevételt kell érteni.
(8)	A felügyeleti díj megállapításának és megfizetésének részletes szabályait a Kormány
rendeletben állapítja meg.
66.	A felügyeleti eljárás megindítása
112. §
(1)	Az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek, valamint a nyilvántartásban
szereplő, belföldön letelepedett más közös jogkezelő szervezetek működését évente,
hivatalból indított felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.
(2)	Az SZTNH a nyilvántartásban szereplő, belföldön letelepedett független jogkezelő
szervezetek működését kétévente, hivatalból indított felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.
(3)	Az SZTNH a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek
működését az (1) és (2) bekezdés szerinti eseteken kívül szükség szerint hivatalból indított
felügyeleti eljárás keretében is vizsgálhatja.
113.	§
(1)	Ha az igazságügyért felelős miniszter a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek
díjszabásaival kapcsolatos feladata körében a jogkezelésre vonatkozó jogszabályok
megsértését észleli, az SZTNH-nál felügyeleti eljárást kezdeményezhet.
(2)	Ha az NKA elnöke vagy alelnöke a közös jogkezelő szervezetek jogdíj- és más
bevételeinek kulturális célra történő felhasználásával kapcsolatos feladata (43-45. §) körében
a jogkezelésre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, az SZTNH-nál felügyeleti eljárást
kezdeményezhet.
67.	A felügyeleti eljárás lefolytatása
114.	§
(1)	Ha az SZTNH a felügyeleti eljárása során megállapítja, hogy a felügyelet ellátásához
szükséges dokumentumok, adatok nem állnak rendelkezésre, ezek megküldésére, valamint
nyilatkozattételre hívhatja fel az eljárás alá vont szervezetet.
(2)	Annak vizsgálata során, hogy a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az általa végzett
jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét képviseli-e, a 33. § (2)
bekezdése szerinti engedély megadását követő egy év elteltével figyelmen kívül kell hagyni a
tagként való csatlakozásra irányuló nyilatkozatokat és a külföldi szervezettel való képviseleti
szerződés megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokat.
115.	§
Az SZTNH a felügyeleti eljárásban szakértői véleményt kérhet vagy szakértőt hallgathat meg.
116.	§
A felügyeleti eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
43
68. Az SZTNH döntése
117.	§
(1)	Ha az SZTNH a felügyeleti eljárás eredményeként a jogkezelésre vonatkozó jogszabályok
megsértését, vagy az azokban előírt feltételek teljesülésének hiányát állapítja meg,
határozatában felügyeleti intézkedésként
a)	felhívja a szervezetet a jogsértő állapot megszüntetésére és a jogszerű működés
helyreállítására, vagy más kötelezettséget írhat elő - így különösen a 33. § (2) bekezdése
szerinti engedély megadásához szükséges feltételek teljesítését -, amelyre megfelelő határidőt
állapít meg,
b)	felügyeleti bírságot szabhat ki,
c)	megkeresi az ügyészséget az egyesület törvényességi felügyelete körében meghozható
intézkedések megtétele céljából,
d)	a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyt visszavonhatja,
e)	a jogkezeléstől a szervezetet eltilthatja.
(2)	Az SZTNH az (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedésben foglalt felhívás megfelelő
teljesítését a 112. § (3) bekezdése szerint indított felügyeleti eljárásában hivatalból vizsgálja.
118.	§
(1)	A felügyeleti bírság összegét az eset összes körülményére - különösen a jogsértő
magatartás súlyára, ismétlődésére, a jogsértő állapot fennállásának időtartamára, valamint a
hatékonyság követelményére és az arányosság elvére - figyelemmel kell meghatározni. A
felügyeleti bírság mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évre számított
felügyeleti díj összegének ötszörösét.
(2)	Felügyeleti bírság a 117. § (1) bekezdése szerinti egyéb intézkedések mellett egyidejűleg
és ismételten is kiszabható.
(3)	A felügyeleti bírságot az azt kiszabó határozat közlésétől számított tizenötödik napon
belül kell megfizetni.
(4)	A határidőben meg nem fizetett felügyeleti bírság után az adózás rendjéről szóló törvény
szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.
(5)	A felügyeleti bírságot és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak
minősül.
119.	§
A 33. § (2) bekezdése szerinti engedély visszavonására abban az esetben kerülhet sor, ha
a)	a felügyeleti eljárás eredményeként az SZTNH megállapította, hogy az érintett
reprezentatív közös jogkezelő szervezet tekintetében az engedély megadásához szükséges
feltételek nem valósulnak meg, vagy a reprezentatív közös jogkezelő szervezet reprezentatív
közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenysége egyébként nem felel
meg a jogkezelésre vonatkozó jogszabályoknak,
b)	a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az SZTNH által megállapított határidőn belül, a
jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés ellenére nem teljesítette a 117. § (1)
bekezdésének a) pontja szerinti felügyeleti intézkedésben foglalt felhívást, és
c)	felügyeleti bírság kiszabásától sem várható eredmény.
120.	§
44
(1)	Az SZTNH abban az esetben tilthatja el a közös jogkezelő szervezetet vagy független
jogkezelő szervezetet a jogkezeléstől, ha
a)	a 117. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti intézkedés nem járt eredménnyel, vagy nem
várható tőle eredmény, vagy
b)	a jogkezelésre vonatkozó jogszabályok súlyos vagy ismételt megsértése esetén az SZTNH
által megállapított határidőn belül, a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés ellenére
nem teljesítette a 117. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyeleti intézkedésben foglalt
felhívást, és
a felügyeleti bírság kiszabásától sem várható eredmény.
(2)	Az a közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet, amelyet a
jogkezeléstől eltiltottak, az eltiltásnak a 121. § bekezdés szerinti visszavonásáig jogkezelést
nem végezhet, az eltiltott szervezet által az eltiltás hatálya alatt adott felhasználási engedélyek
hatálytalanok.
(3)	A jogkezeléstől való eltiltás nem érinti az eltiltásról szóló határozat jogerőre emelkedését
megelőzően adott felhasználási engedélyek érvényességét és hatályát.
(4)	A jogkezeléstől való eltiltásig beszedett jogdíjak e törvényben foglaltak szerinti
felhasználásáról a jogkezelő szervezet vagy a független jogkezelő szervezet az eltiltástól
függetlenül köteles gondoskodni az eltiltás időpontjában érvényes felosztási szabályzat
alapján.
(5)	A jogkezeléstől való eltiltásról szóló határozat jogerőre emelkedésével külön intézkedés
nélkül érvényét veszti a 33. § (2) bekezdése szerinti valamennyi engedély is. Ebben az
esetben a 97-99. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a 97. § (4) bekezdése
és 98. § (4) bekezdése szerinti esetben az SZTNH által kijelölt közös jogkezelő szervezet
szedi be és osztja fel a jogdíjat az érintett jogosultak között.
(6)	Az (5) bekezdésben nem említett egyéb esetekben az SZTNH kijelöli az eltiltást
megelőzően adott felhasználási engedélyek után járó jogdíjak beszedésére és felosztására
jogosult közös jogkezelő szervezetet. Az így beszedett jogdíjat a kijelölt közös jogkezelő
szervezet az eltiltott szervezetnek az eltiltáskor hatályos felosztási szabályzata alapján - a
felosztással összefüggésben felmerült indokolt kezelési költségének levonása után - az
érintett jogosultak között felosztja.
(7)	A jogkezeléstől való eltiltásról, valamint a (6) bekezdés szerinti kijelölésről az SZTNH a
Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben hirdetményt tesz közzé.
121.	§
(1)	Az SZTNH a 120. § szerinti eltiltást a közös jogkezelő szervezet vagy a független
jogkezelő szervezet kérelmére visszavonja, ha a kérelmező igazolja, hogy az eltiltás oka már
nem áll fenn.
(2)	Az eltiltás visszavonását leghamarabb az eltiltásról szóló határozat jogerőre emelkedését
követő naptári év első napján lehet kérni a kérelem benyújtását követő naptári év első napjától
kezdődő hatállyal.
69.	Panasz a közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet működésével
kapcsolatban
122. §
45
(1)	A jogosultak, a felhasználók, a felhasználói érdek-képviseleti szervezetek, más közös
jogkezelő szervezetek vagy független jogkezelő szervezetek írásban panasszal élhetnek az
SZTNH előtt a Magyarország területén letelepedett közös jogkezelő szervezet vagy független
jogkezelő szervezet olyan tevékenysége, működése vagy a vele kapcsolatos más olyan
körülmény miatt, amely - álláspontjuk szerint - a jogkezelésre vonatkozó jogszabályokat
sérti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti panasz kivizsgálása nem része a felügyeleti eljárásnak, és nem
minősül jogkezeléssel kapcsolatos hatósági eljárásnak. A panasz kivizsgálására a Ket.
szabályait nem kell alkalmazni.
(3)	Az (1) bekezdés alkalmazásában felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a
nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amely létesítő okirata szerinti tevékenységét
országosan fejti ki, és tevékenysége kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a közös
jogkezelő szervezetek vagy független jogkezelő szervezetek működésével kapcsolatos
panasztétel során történő képviseletére.
123.	§
(1)	A 122. § szerinti panaszt az SZTNH a beérkezést követően haladéktalanul megvizsgálja,
és szükség esetén a panaszost és azt, akivel szemben panasszal éltek, meghallgatja, valamint
tőle további felvilágosítást és információt kérhet.
(2)	A panasz beérkezésétől számított 60 napon belül az SZTNH a rendelkezésére álló adatok
alapján dönt arról, hogy a panaszban foglaltakra tekintettel a 112. § (3) bekezdése alapján
hivatalból szükség szerinti felügyeleti eljárást indít-e az érintett közös jogkezelő szervezettel
vagy független jogkezelő szervezettel szemben.
(3)	A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos által tett ismételt panasz, a
nyilvánvalóan alaptalan, továbbá a névtelen panasz vizsgálata mellőzhető.
(4)	Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban más hatóság jogosult eljárni, az
SZTNH a panaszt, a beérkezéstől számított nyolc napon belül megküldi a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező hatóságnak.
(5)	Az SZTNH a felügyeleti eljárás megindításáról vagy annak mellőzéséről, továbbá a
panasznak a (4) bekezdés szerinti áttételéről értesíti a panaszost.
70.	A más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő és független jogkezelő
szervezetekre vonatkozó eltérő szabályok, együttműködés más EGT-állam hatóságával
124.	§
A más EGT-államban letelepedett, Magyarország területére irányuló jogkezelési
tevékenységet végző közös jogkezelő szervezet és független jogkezelő szervezet felügyeletére
a XV. fejezet szabályait a 125-127. § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
125.	§
(1)	Az SZTNH a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a
zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú
engedélyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv
(továbbiakban: 2014/26/EU irányelv) alkalmazása szempontjából lényeges ügyben, különösen
a más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezet tevékenységével kapcsolatban
46
tájékoztatás kérése céljából indokolással ellátott megkereséssel fordulhat az adott EGT-állam
kijelölt illetékes hatóságához.
(2)	Ha az SZTNH különösen a más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezet
felett gyakorolt felügyeleti tevékenységével összefüggésben arra utaló körülményről szerez
tudomást, hogy a felügyelt szervezet a 2014/26/EU irányelvben rögzített feltételeknek
megfelelően a letelepedése szerinti EGT-államban rá irányadó jogszabályokat nem tartja be,
erről az adott EGT-állam kijelölt illetékes hatóságát értesíti. Az értesítés mellett az SZTNH
szükség esetén kezdeményezheti, hogy az adott EGT-állam kijelölt illetékes hatósága hozza
meg a hatáskörébe tartozó intézkedéseket az érintett szervezettel szemben.
(3)	A (2) bekezdés szerinti esetben az SZTNH a 2014/26/EUirányelv 41. cikke szerinti
szakértői csoporthoz is fordulhat.
126.	§
(1)	A más EGT-államban letelepedett, Magyarország területére irányuló közös jogkezelést
végző közös jogkezelő szervezet és független jogkezelő szervezet esetében nem
alkalmazhatók a 108. § a) és b) pontjának, a 109-110. §, 111. § (2) bekezdés b)-c) pontjainak,
a 117. § (1) bekezdés c), e) pontjának, a 120-121. § rendelkezései; a 112. § (1) bekezdése
szerinti felügyeleti eljárásban pedig az SZTNH a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély
megadásához szükséges feltételek folyamatos fennállását vizsgálja.
(2)	A 33. § (2) bekezdése szerinti engedély visszavonására akkor kerülhet sor más EGT-
államban letelepedett, Magyarország területére irányuló közös jogkezelést végző reprezentatív
közös jogkezelő szervezet esetében, ha
a)	a felügyeleti eljárás eredményeként az SZTNH megállapította, hogy az érintett
reprezentatív közös jogkezelő szervezet tekintetében az engedély megadásához szükséges
feltételek nem valósulnak meg,
b)	a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az SZTNH által megállapított határidőn belül, a
jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés ellenére nem teljesítette az engedély
megadásához szükséges feltételek teljesítésére irányuló, a 117. § (1) bekezdésének a) pontja
szerinti felügyeleti intézkedésben foglalt felhívást, és
c)	felügyeleti bírság kiszabásától sem várható eredmény.
127.	§
(1)	Ha valamely más EGT-állam kijelölt illetékes hatósága a 2014/26/EU irányelv
alkalmazása szempontjából lényeges ügyben - különösen a Magyarországon letelepedett
közös jogkezelő szervezet tevékenységével kapcsolatban - tájékoztatás kérése céljából
indokolással ellátott megkereséssel fordul az SZTNH-hoz, az SZTNH a rendelkezésére álló
adatok alapján indokolatlan késedelem nélkül megküldi a kért tájékoztatást a megkereső
hatóság részére.
(2)	Ha valamely más EGT-állam hatósága a Magyarországon letelepedett közös jogkezelő
szervezet és független jogkezelő szervezet felett gyakorolt felügyelet alapján megállapítja,
hogy a felügyelt szervezet a 2014/26/EU irányelvben rögzített feltételeknek megfelelően
elfogadott magyar jogszabályokat nem tartja be, erről az SZTNH-t értesítheti. Az értesítés
mellett a megkereső hatóság kezdeményezheti, hogy az SZTNH hozza meg a hatáskörébe
tartozó intézkedéseket az érintett szervezettel szemben.
(3)	A (2) bekezdés szerinti megkeresésben közölt körülményeket az SZTNH szükség esetén a
112.	§ (3) bekezdés szerinti felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. A felügyeleti eljárás
47
megindításáról vagy annak mellőzéséről az SZTNH a megkereséstől számított 3 hónapon
belül indokolással ellátott tájékoztatást küld a megkereső hatóság részére.
XVI.	Fejezet
Az SZTNH döntésének bírósági felülvizsgálata
71.	Felülvizsgálati kérelem
128.	§
(1)	A bíróság kérelemre felülvizsgálja az SZTNH-nak
a)	a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyben hozott határozatát, továbbá
b)	a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyben az eljárás megindítására irányuló kérelmet
benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó, az eljárást felfüggesztő, az eljárási
bírságot kiszabó végzését, valamint az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését,
amellyel szemben a Ket. szerint önálló jogorvoslatnak van helye.
(2)	Az SZTNH döntése ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelemnek nincs halasztó
hatálya, és nem akadályozza meg annak jogerőre emelkedését.
(3)	Az SZTNH az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt
döntésekkel szemben előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelemben támadható meg.
129.	§
(1)	A döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti:
a)	aki az SZTNH előtti hatósági eljárásban ügyfélként vett részt;
b)	akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak;
c)	akitől az ügyféli jogállást megtagadták.
(2)	Az általuk kezdeményezett felügyeleti eljárásban meghozott határozat felülvizsgálatát
kérhetik a 113. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott személyek is.
130.	§
(1)	A felülvizsgálati kérelem benyújtásának határideje - a (2) és (3) bekezdésben foglalt
kivétellel - a döntésnek a féllel vagy az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított
harminc nap. A kérelem benyújtására a 83. §-ban foglalt rendelkezések megfelelően
alkalmazandók.
(2)	A bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási
kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha
a)	ez későbbi, mint az (1) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és
b)	az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely közvetlenül az
(1)	bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.
(3)	Ha az SZTNH döntésének bírósági felülvizsgálatát a Ket. rendelkezései szerint az
Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a bírósági felülvizsgálati kérelem
előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kézbesítésétől számított harminc
napra ismételten megnyílik.
131.	§
48
(1)	A bírósági felülvizsgálati kérelem az SZTNH-nál nyújtható be, amely azt a jogkezeléssel
kapcsolatos hatósági ügy irataival együtt - a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével -
tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett,
az SZTNH a bírósági felülvizsgálati kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű
ügyfelet is értesíti.
(2)	Ha a bírósági felülvizsgálati kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, az SZTNH e
kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a bírósági felülvizsgálati kérelemmel, valamint a
jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a
bírósághoz.
132.	§
(1)	A bírósági felülvizsgálati kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok
megfelelően irányadók.
(2)	Ha a bírósági felülvizsgálati kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem
tárgyában a bíróság határoz.
72.	Hatáskör és illetékesség
133.	§
(1)	Az SZTNH döntésének bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás a Fővárosi Törvényszék
hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.
(2)	A Fővárosi Törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
73. A bírósági felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatos eljárásra irányadó szabályok
134.	§
A bíróság az SZTNH döntésének bírósági felülvizsgálatára irányuló kérelmet a nemperes
eljárás szabályai szerint - az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával -
bírálja el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, az
eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait
megfelelően kell alkalmazni.
74. Kizárás
135.	§
(1)	A Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van
zárva, és abban mint bíró nem vehet részt, aki
a)	az SZTNH döntésének meghozatalában részt vett;
b)	az a) pontban említett személynek a Pp. általános - a bírák kizárására vonatkozó -
rendelkezéseiben megjelölt hozzátartozója.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is
alkalmazni kell.
49
75. A felek és az eljárás más résztvevői
136.	§
(1)	A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt.
(2)	Ha az SZTNH előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene
kell megindítani.
137.	§
(1)	Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy az SZTNH döntésének bírósági felülvizsgálatára
irányuló eljárás miként dőljön el, az eljárásba - annak jogerős befejezéséig - az azonos
érdekű fél mellett beavatkozhat.
(2)	A beavatkozó - az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - minden cselekményre
jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban
van hatálya, amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak
ellentétben.
(3)	A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet elbírálni.
76.	Eljárási költség
138.	§
(1)	Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére,
illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2)	Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi és viseli.
77.	Mulasztás
139.	§
Ha a kérelmező vagy egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a megszabott határidő
alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a
rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.
78.	Intézkedések a kérelem alapján
140.	§
Ha az SZTNH írásbeli nyilatkozatot tett a bírósági felülvizsgálati kérelemre [131. § (2) bek.],
az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel vagy a felekkel.
79.	Tárgyalás és bizonyítás
141.	§
(1)	Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és tárgyalást tart.
50
(2)	Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vesz részt, és az ügy az iratok alapján elbírálható, a
bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet - kívánságára - meg kell
hallgatnia.
(3)	Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a
tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet
tárgyaláson bírálja el vagy tárgyalást tűzött ki, ezt követően nem térhet vissza az ügy
tárgyaláson kívüli elbírálására.
(4)	A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek.
80.	A bíróság döntése
142.	§
(1)	A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.
(2)	A bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével -
jogszabálysértés megállapítása esetén az SZTNH döntését hatályon kívül helyezi és szükség
esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát új eljárásra kötelezi.
(3)	A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a bírósági felülvizsgálati kérelemben vagy
annak benyújtását követően előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot,
amelyet az SZTNH az előtte folyó eljárásban szabályszerűen hagyott figyelmen kívül.
(4)	Ha a bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztését követően az SZTNH valamely
döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha az SZTNH a döntését módosította,
a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.
143.	§
A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli; azt nem lehet a
kihirdetéssel közöltnek tekinteni. Ha a bírósági felülvizsgálati kérelmet a bíróság tárgyaláson
bírálja el, az ügy érdemében hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni. A kihirdetést
csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt
feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a
végzést a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.
144.	§
A Fővárosi Törvényszék végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-
ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság erre irányuló
kérelem esetén a feleket szóban is köteles meghallgatni, kivéve, ha a fellebbezést az SZTNH-
nak a 128. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett
felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be.
XVII.	Fejezet
A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott
díj szabások j óváhagyása
81.	A díjszabás benyújtása
145.	§
51
(1)	Az SZTNH jár el a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés
körében alkalmazott díjszabások miniszteri jóváhagyásra történő előkészítése során.
(2)	A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében
alkalmazott díjszabások jóváhagyásáról az igazságügyért felelős miniszter dönt.
(3)	A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében
alkalmazott díjszabások jóváhagyására irányuló eljárás - ide értve annak véleményezési
szakaszát is - nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, arra a Ket. szabályait nem kell
alkalmazni.
146.	§
(1)	A reprezentatív közös jogkezelő szervezet abban a körben, amelyben a 33. § (2) bekezdése
szerinti engedély alapján reprezentatív közös jogkezelő szervezetként közös jogkezelési
tevékenységre jogosult, az egyes felhasználási módok tekintetében évente megállapított
díjszabását az e § szerinti jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából legkésőbb minden év
szeptember 1-jéig megküldi az SZTNH-nak.
(2)	Az (1) bekezdés szerint benyújtott díjszabás tervezett alkalmazásának kezdő időpontjaként
a következő év január 1-jét kell megadni.
147.	§
(1)	A reprezentatív közös jogkezelő szervezet abban az évben, amelyben az SZTNH-nak a 33.
§ (2) bekezdése szerinti engedély megadásáról szóló határozata jogerőre emelkedett, a 146. §
(1)	bekezdése szerinti határidőtől eltérő időpontban, de legkésőbb az engedély megadásáról
szóló határozat jogerőre emelkedését követő két hónapon belül is megküldheti jóváhagyási
eljárás lefolytatása céljából a 146. § (1) bekezdése szerinti díjszabását az SZTNH részére,
kivéve, ha az így benyújtott díjszabás (2) bekezdés szerint meghatározott alkalmazási
időszaka hat hónapnál kevesebb lenne.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a tervezett alkalmazás kezdő időpontjaként a díjszabás
benyújtásának hónapját követő negyedik hónap első napját kell megjelölni, és a díjszabás
alkalmazási időszaka a kezdő nap naptári évének utolsó napjáig tarthat.
148.	§
(1)	A jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából benyújtott díjszabáshoz indokolást és az azt
alátámasztó iratokat kell csatolni.
(2)	A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján a
nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón
forgalomba hozott művek szerzőit, előadó-művészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá
filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadó-művészi teljesítményeik, illetve filmjeik
és hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megillető megfelelő díjazás
megállapításához a magáncélú többszörözés mértékét reprezentatív módon megjelenítő
felmérést is csatolni kell. A felmérés módszerének meghatározásához ki kell kérni a jelentős
felhasználók és felhasználói érdekképviseleti szervezetek véleményét. A felmérés eredményét
a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban részt vevők számára hozzáférhetővé kell tenni.
149.	§
52
A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban a miniszterek, az SZTNH és az eljárás többi
résztvevője elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással. Az SZTNH a
reprezentatív közös jogkezelő szervezetekkel, valamint a felhasználókkal és a felhasználói
érdek-képviseleti szervezetekkel elektronikus úton tart kapcsolatot.
82.	A díjszabás véleményezése
150.	§
(1)	Az SZTNH a jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából megküldött díjszabásról annak
kézhezvételét követően haladéktalanul véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a
felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől, valamint a kultúráért felelős minisztertől,
továbbá - a nyilvános előadásra vonatkozó díjszabást illetően - a kereskedelemért, a
turizmusért és a vendéglátásért felelős minisztertől. Az Szjt. 20-21. §-ban meghatározott díj
vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdek-képviseleti szervezetei minősülnek
felhasználónak és felhasználói érdek-képviseleti szervezeteknek.
(2)	A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás (1) bekezdés szerinti véleményezési szakaszát
a díjszabásnak az SZTNH-hoz történő benyújtásától számított hatvan napon belül kell
lefolytatni. Az e bekezdés szerinti határidőt az SZTNH elnöke indokolt esetben annak letelte
előtt további harminc nappal meghosszabbíthatja.
151.	§
(1)	Az SZTNH a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás véleményezési szakaszában
bármely felhasználótól és felhasználói érdek-képviseleti szervezettől véleményt kérhet.
(2)	Az SZTNH attól a jelentős felhasználótól és felhasználói érdek-képviseleti szervezettől
köteles véleményt kérni, aki vagy amely véleményezési szándékát az SZTNH-nak az adott
évben az SZTNH honlapján a díjszabás benyújtását követően haladéktalanul e célból
közzétett felhívása alapján, a felhívás közzétételétől számított tizenöt napon belül írásban
bejelenti, és egyidejűleg benyújtja a (3) vagy a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot, valamint -
felhasználói érdek-képviseleti szerv esetén - hatályos létesítő okiratát.
(3)	Jelentős felhasználó az a személy, aki az érintett reprezentatív közös jogkezelő
szervezethez intézett megkeresés alapján kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy a bejelentés
évét megelőző naptári évben az általa fizetett jogdíj elérte az érintett díjszabás alapján vagy az
érintett díjszabásban meghatározott valamely felhasználói csoport által megfizetett összes
jogdíj 5%-át.
(4)	Felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi
személy, amely létesítő okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége
kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a díjszabások véleményezése során történő
képviseletére, továbbá a reprezentatív közös jogkezelő szervezet által az érdek-képviseleti
szervezet megkeresésére kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy az érdek-képviseleti
szervezetnek tagja az adott díjszabással érintett felhasználók olyan köre, amely a bejelentés
évét megelőző naptári évben az adott díjszabás alapján vagy az adott díjszabásban
meghatározott valamely felhasználói csoport által megfizetett összes jogdíj legalább 10%-át
megfizette.
(5)	A reprezentatív közös jogkezelő szervezet a felhasználó vagy a felhasználói érdek -
képviseleti szervezet megkeresésének beérkezését követően haladéktalanul kiadja a (3) vagy a
(4)	bekezdés szerinti nyilatkozatot, és azt megküldi a megkereső felhasználónak vagy érdek-
képviseleti szervezetnek, továbbá az SZTNH-nak.
53
(6)	Ha az SZTNH több reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére adott engedélyt, a
később engedélyt szerző reprezentatív közös jogkezelő szervezet díjszabásának első
alkalommal történő jóváhagyására irányuló eljárásban jelentős felhasználónak és felhasználói
érdek-képviseleti szervezetnek a korábban engedélyt szerzett reprezentatív közös jogkezelő
szervezet által az előző évben alkalmazott díjszabás tekintetében jelentősnek minősített
felhasználókat és felhasználói érdek-képviseleti szervezeteket kell tekinteni. Az újabb
jogkezelő szervezet díjszabásának első alkalommal történő jóváhagyásával kapcsolatos
eljárásban nem kell csatolni a (3) vagy (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot.
(7)	Ha a bejelentés évét megelőző naptári évben nem volt olyan díjszabás, amely alapján a
felhasználók a jóváhagyási eljárás céljából benyújtott díjszabás szerinti jogdíjat fizettek volna,
jelentős felhasználónak és felhasználói érdekképviseleti szervezetnek kell tekinteni azt a
személyt vagy szervezetet is, aki vagy amely valószínűsíti, hogy a benyújtott új díjszabás
tekintetében a (3), illetve (4) bekezdésben foglalt feltételeket az új díjszabás alkalmazási
időszaka alatt teljesítené.
83.	A díjszabás jóváhagyására vonatkozó döntés meghozatala
152.	§
(1)	A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében
alkalmazott díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá az SZTNH javaslatára a
150.	§ szerinti véleményezési szakaszt követően. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és
a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben való közzétételének
feltétele.
(2)	A díjszabás (1) bekezdés szerinti jóváhagyása nem zárja ki és nem érinti az egyéb
jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében.
153.	§
(1)	Az igazságügyért felelős miniszter a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett
közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabást akkor hagyja jóvá, ha az a szerzői jogi
jogszabályokkal összhangban áll.
(2)	A miniszter csak a Kormány - általa kezdeményezett - döntése alapján hagy jóvá olyan
díjszabást, amely a díjszabásban foglalt jogdíjak tekintetében felhasználói csoportonként a
Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói árindexet
meghaladó mértékű jogdíjemelést tartalmaz, vagy ugyanazon jogdíj tekintetében fizetésre
kötelezett felhasználók körét bővíti.
(3)	Ha a benyújtott díjszabás olyan díjtétel emelését tartalmazza, amely a benyújtáskor
hatályos díjszabásban foglaltakhoz képest korábban magasabb volt, akkor a (2) bekezdés
alkalmazása során az emelés mértékének meghatározásakor a korábban irányadó legmagasabb
díjtételt kell alapul venni, feltéve, hogy az azt megállapító díjszabás alkalmazási időszakának
lejárta óta három év még nem telt el.
(4)	A (2) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a díjszabással érintett felhasználók körének
bővülése jogszabályon alapul.
(5)	Az igazságügyért felelős miniszter a jóváhagyásról az SZTNH javaslatának kézhezvételét
követő harminc napon belül határozattal dönt.
(6)	Az igazságügyért felelős miniszter által meghozott határozatnak tartalmaznia kell
a)	az igazságügyért felelős miniszter megjelölését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét,
b)	a közös jogkezelő szervezet nevét és székhelyét,
54
c)	a határozattal érintett díjszabás megjelölését,
d)	a rendelkező részben
da)	az igazságügyért felelős miniszter döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről,
benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatást,
db)	az eljárási költség megállapítását,
dc)	az eljárási költségek viseléséről szóló döntést,
e)	az indokolásban
ea)	a megállapított tényállást, ide értve a 150-151. § szerint lefolytatott véleményezési
szakasz eredményének ismertetését is,
eb)	az SZTNH által a díjszabás jóváhagyása kérdésében tett javaslat és a javaslat indokainak
ismertetését,
ec)a	díjszabás szerzői jogi jogszabályoknak való megfelelése szempontjából az igazságügyért
felelős miniszter által tett megállapításokat és azok indokait,
ed)	azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján az igazságügyért felelős miniszter a
határozatot hozta,
ee)	az igazságügyért felelős miniszter hatáskörét megállapító jogszabályra történő utalást,
ef)	ha a (2) bekezdés alapján a díjszabás jóváhagyásának feltétele a Kormány által hozott
döntés, a Kormány döntésének és a döntés indokainak ismertetését is,
f)	a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, beosztását, valamint a
döntés kiadmányozójának a nevét, beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,
g)	a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.
(7)	Az igazságügyért felelős miniszter határozatát közölni kell
a)	a díjszabást benyújtó reprezentatív közös jogkezelő szervezettel,
b)	a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával,
c)	a kultúráért felelős miniszterrel és - a nyilvános előadásra vonatkozó díjszabást illetően - a
kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős miniszterrel, valamint
d)	azokkal a jelentős felhasználókkal és felhasználói érdek-képviseleti szervezetekkel,
amelyek a 151. §-a alapján a díjszabással összefüggésben véleményt nyújtottak be.
(8)	Az igazságügyért felelős miniszter határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, az a
közléssel emelkedik jogerőre.
(9)	Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet díjszabásának jóváhagyása tárgyában az
igazságügyért felelős miniszter által meghozott határozatban név-, szám- vagy más elírás,
illetve számítási hiba van, a miniszter a hibát - szükség esetén a díjszabást benyújtó
reprezentatív közös jogkezelő szervezet meghallgatása után - kijavítja, ha az nem hat ki az
ügy érdemére, az eljárási költség mértékére vagy a költségviselési kötelezettségre. A kijavítást
az igazságügyért felelős miniszter
a)	a határozat eredeti példányára és - ha rendelkezésre állnak - kiadmányaira történő
feljegyzéssel,
b)	a hibás határozat bevonása mellett a határozat kicserélésével vagy
c)	kijavító határozat meghozatalával
teljesíti.
(10)	A határozat (9) bekezdés szerinti kijavítását közölni kell azzal, akivel a kijavítandó
döntést közölték. A határozat kijavítása ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(11)	Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet díjszabásának jóváhagyása tárgyában az
igazságügyért felelős miniszter által meghozott határozatból a (6) bekezdés által előírt
kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született
döntés, az igazságügyért felelős miniszter a határozatot kiegészíti.
(12)	Nincs helye a határozat (11) bekezdés szerinti kiegészítésének, ha
a)	a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónap már eltelt, vagy
55
b)	az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.
(13)	A határozat kiegészítését az igazságügyért felelős miniszter
a)	önálló kiegészítő határozattal és - lehetőség szerint - e ténynek a határozat eredeti
példányára és kiadmányaira történő feljegyzésével, vagy
b)	a hiányos határozat bevonása mellett az eredeti határozatot és a kiegészítő határozatot
egységes döntésbe foglalva a határozat kicserélésével
teljesíti.
(14)	A határozat kiegészítését közölni kell azzal, akivel a kiegészítendő határozatot közölték.
A határozat kiegészítése ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti határozat
ellen volt.
154.	§
(1)	Az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásról szóló határozatának felülvizsgálatát a
díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett reprezentatív közös
jogkezelő szervezet jogszabálysértésre hivatkozással a határozat kézhezvételétől számított
harminc napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérheti, amely a
kérelmet a közigazgatási nemperes eljárás szabályai alapján soron kívül bírálja el.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nemperes eljárásban Pp. 332. § (3) és (4) bekezdése nem
alkalmazható.
(3)	Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és az igazságügyért felelős minisztert új
eljárásra utasítja, az új eljárásban hozott határozat alapján fizetendő díj és a megsemmisített
határozat alapján fizetendő díj közötti különbözettel el kell számolni.
(4)	A határozat megtámadása esetén a bíróság azt a kérelmezőt, aki a határozattal érintett
díjszabás alapján díjfizetésre lenne kötelezett, biztosíték adására kötelezheti. A biztosíték
összege megegyezik a megtámadott határozattal jóváhagyott díjszabás alapján fizetendő díj
mértékével, vagy annak vitatott vagy még meg nem fizetett részével, kivéve, ha a bíróság az
eset összes körülményére figyelemmel annak csökkentéséről határoz.
155.	§
(1)	A szerződési feltételek tisztességtelensége miatti megtámadhatóság szempontjából a
díjszabás nem minősül jogszabály által megállapítottnak vagy olyannak, mint amelyet
jogszabály előírásának megfelelően határoztak meg.
(2)	A díjszabás (1) bekezdés szerinti bírósági megtámadása esetén a közös jogkezelő
szervezet kérelmére a bíróság az ellenérdekű felet biztosíték adására kötelezheti. A biztosíték
összegére a 154. § (4) bekezdésének szabályai megfelelően alkalmazandók.
84.	A díjszabás közzététele
156.	§
(1)	A díjszabást a reprezentatív közös jogkezelő szervezet a jóváhagyást követően a Magyar
Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben a saját nevében nyilvánosságra
hozza.
(2)	A díjszabás (1) bekezdés szerinti közzétételéig az előző időszakra megállapított és
jóváhagyott - a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben korábban
nyilvánosságra hozott - díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az időtartam, amelyre ez
utóbbi díjszabást megállapították, időközben lejárt.
56
(3)	A (2) bekezdés szerinti szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a bíróság a
154.	§ alapján az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyó határozatát jogerős határozattal
hatályon kívül helyezi.
NEGYEDIK RÉSZ
Záró rendelkezések
XVIII.	Fejezet
Felhatalmazások
157.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:
a)	a jogkezelési megbízás elfogadását megelőző tájékoztatás, valamint a jogkezelési megbízás
kötelező tartalmi elemeit;
b)	a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai által kötelezően teendő személyes
nyilatkozat részletes tartalmi elemeit;
c)	a közös jogkezelő szervezetek könyvvezetésére és számviteli beszámolására vonatkozó
sajátos szabályokat;
d)	az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosult felkutatása érdekében a közös
jogkezelő szervezet által nyújtandó tájékoztatás részletes szabályait;
e)	a közös jogkezelő szervezet és független jogkezelő szervezet által képviselt jogosultak
részére a közös jogkezelő szervezet és a független jogkezelő szervezet által nyújtandó,
továbbá a közös jogkezelő szervezet által képviselt más közös jogkezelő szervezetek részére a
közös jogkezelő szervezet által nyújtandó rendszeres adatszolgáltatás kötelező tartalmi
elemeit;
f)	a több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő
szervezet által az egyes jogdíjkifizetésekkel együtt a jogosultak részére nyújtandó részletes
tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit;
g)	a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági eljárásokban az elektronikus úton történő
kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat;
h)	a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek tevékenységének
bejelentéséhez szükséges egyéb, e törvényben nem meghatározott adatokat;
i)	a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezni kívánt közös jogkezelési
tevékenység engedélyezésére, valamint az engedély módosítására irányuló eljárás részletes
szabályait;
j) a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek nyilvántartására
vonatkozó részletes szabályokat;
k) a közös jogkezelő szervezet által az SZTNH felé félévente teljesítendő kötelező
adatszolgáltatás tartalmát és módját;
l) a felügyeleti díj megállapításának és megfizetésének részletes szabályait;
m) a felügyeleti eljárásra vonatkozó részletes szabályokat;
n) a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak jóváhagyására irányuló
eljárásban történő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat.
(2)	Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a reprezentatív közös
jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezésére irányuló,
valamint az engedély módosítása iránti kérelemért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
57
mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját az adópolitikáért felelős miniszterrel, a
kultúráért felelős miniszterrel és az SZTNH felett felügyeletet gyakorló miniszterrel
egyetértésben, valamint az SZTNH elnöke véleményének kikérésével rendeletben
szabályozza.
XIX.	Fejezet
A törvény hatálybalépésére vonatkozó szabályok
158.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	Az 1-157. §, a 159-164. §, 166. § és a 173-194. § a kihirdetést követő harmincegyedik
napon lép hatályba.
(3)	A 171. § 2017. október 1-jén lép hatályba.
XX.	Fejezet
Átmeneti rendelkezések
159.	§
(1)	E törvénynek
a)	a jogdíjak felosztására és kifizetésére,
b)	a jogdíjak közösségi célra történő felhasználására,
c)	az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakat megillető jogdíjak kezelésére
vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően beszedett jogdíjak tekintetében
kell alkalmazni.
(2)	A közös jogkezelő szervezet döntéshozó szerve dönthet úgy, hogy e törvénynek az (1)
bekezdésben említett rendelkezéseit a 2016. január 1. napját követően beszedett jogdíjakra is
alkalmazza.
(3)	E törvénynek a közös jogkezelő szervezetekkel és a független jogkezelő szervezetekkel
kapcsolatos eljárásokra vonatkozó szabályait a törvény hatálybalépését követően indult
eljárásokra kell alkalmazni.
(4)	E törvénynek az éves átláthatósági jelentésre vonatkozó rendelkezéseit (55. §) a 2017.
január 1-jével kezdődő pénzügyi évre vonatkozóan kell először alkalmazni.
85.	Korábban adott jogkezelési megbízások alapján fennálló tájékoztatási kötelezettség
teljesítése
160.	§
(1)	A közös jogkezelő szervezet a 14. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségét
legkésőbb 2016. október 10. napjáig köteles teljesíteni azon jogosultak felé, akik a törvény
hatálybalépését megelőzően adtak jogkezelési megbízást a közös jogkezelő szervezetnek.
(2)	A törvény hatálybalépésekor a 17. § szerint már képviselt jogosultak irányában a 17. § (3)
bekezdése szerint fennálló, a közös jogkezelő szervezet honlapján keresztül történő
tájékoztatás kötelezettségét a közös jogkezelő szervezet 2016. október 10. napjáig köteles
58
teljesíteni. A tájékoztatást e jogosultak részére a törvény hatálybalépését követő első
alkalommal történő jogdíjfizetéskor kell írásban közölni.
86.	A törvény hatálybalépését megelőzően indult eljárás alapján nyilvántartásba vett
közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó átmeneti szabályok
161.	§
(1)	A törvény hatálybalépését megelőzően indult eljárás alapján az SZTNH által
nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezeteket a nyilvántartás szerinti közös jogkezelési
tevékenység vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy e közös jogkezelési tevékenységre a 33.
§ (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkeznek.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti közös jogkezelő szervezetek kötelesek a törvény hatálybalépését
vagy - ha ez későbbi - a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követő
60 napon belül az SZTNH felé bejelenteni a 84. § szerinti azon adataikat, amelyeket az
SZTNH nyilvántartása nem tartalmaz.
162. §
(1)	A 161. § (1) bekezdése szerinti szervezetek alapszabályukat, valamint a 26. § b)-d)
pontjaiban említett egyéb szabályzatukat a törvény hatálybalépését követő első alkalommal
történő módosítás során, de legkésőbb a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül,
vagy - ha ez későbbi - a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követő
30 napon belül kötelesek összhangba hozni a törvény rendelkezéseivel.
(2)	Az 54. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét a törvény hatálybalépését
vagy - ha ez későbbi - a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követő
30 napon belül kell teljesítenie a 161. § (1) bekezdése szerinti közös jogkezelő szervezetnek.
(3)	A jogosultakkal, felhasználókkal, más közös jogkezelő szervezetekkel e törvény szerinti
elektronikus úton történő kapcsolattartás feltételeit a 161. § (1) bekezdése szerinti közös
jogkezelő szervezetnek legkésőbb a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül vagy -
ha ez későbbi - a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30
napon belül kell megteremtenie.
(4)	Az (1) és (3) bekezdés szerinti kötelezettségét a szervezet teljesíti akkor is, ha döntéshozó
szerve legkésőbb az ott meghatározott határidőn belüli hatálybalépés kikötésével dönt
szabályzatainak szükséges módosításairól.
87.	A több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezéshez való hozzáférés
163.	§
(1)	Az a közös jogkezelő szervezet, amely 2017. április 10. napjáig nem végez a zeneművek
online felhasználására vonatkozó, több EGT-állam területére kiterjedő hatályú engedélyezésre
irányuló közös jogkezelési tevékenységet, és a 69. § vagy 70. § alapján sem bíz meg egy
másik közös jogkezelő szervezetet ilyen közös jogkezelési tevékenység végzésére, köteles
lehetővé tenni a zeneműveik online felhasználásának engedélyezésével kapcsolatos közös
jogkezelésre jogkezelési megbízást adó jogosultjai részére, hogy a jogkezelési megbízást a
több EGT-állam területére kiterjedő hatályú engedélyezés kizárásával korlátozzák. Ebben az
esetben a jogkezelési megbízás a zeneművek online felhasználásának egy ország területére
vonatkozó engedélyezése tekintetében hatályban marad.
59
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a 18. § szerinti tiltakozásra is azon
jogosultak tekintetében, akiket a zeneműveik online felhasználásának engedélyezésével
kapcsolatban a közös jogkezelő szervezet a 17. § alapján jogkezelési megbízás nélkül
képvisel.
XXI.	Fejezet
Az Európai Unió jogának való megfelelés
164.	§
E törvény 1-163. §-a és 173-194. §-a a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös
jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre
kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló (2014. február 26.) 2014/26/EU európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
165.	§
E törvény 168-172. §-a a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a
közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK
bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak
(védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. december 16-i 2015/2424/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
XXII.	Fejezet
Módosító rendelkezések
88.	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
166.	§
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.)
115/H. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hivatal a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben - külön
jogszabályok alapján - különösen a következő feladatokat látja el:
a)	lefolytatja az árva művek felhasználásával összefüggő eljárásokat és az árva művek
felhasználására kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet,
b)	az árva művek kedvezményezett intézmények által történő felhasználásával kapcsolatban a
kedvezményezett intézmények által bejelentett adatokat továbbítja az Európai Unió
Szellemi Tulajdoni Hivatalának az általa vezetett nyilvánosan hozzáférhető egységes
online nyilvántartásban történő rögzítés céljából,
c)	nyilvántartást vezet a szerzői jogok és kapcsolódó jogok kezelését végző közös jogkezelő
szervezetekről és független jogkezelő szervezetekről,
d)	engedélyezi a közös jogkezelés reprezentatív közös jogkezelő szervezetként történő
végzését,
60
e)	felügyeletet gyakorol a közös jogkezelési tevékenység és a független jogkezelő szervezetek
jogkezelési tevékenysége felett,
f)	előkészíti a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak miniszteri
jóváhagyását, és megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket,
g)	a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső
piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről
szóló 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a szerzői
jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvényben foglaltak
szerint kapcsolatot tart a más EGT-államban működő, a közös jogkezelő szervezetek és
független jogkezelő szervezetek felügyeletét ellátó hatóságokkal,
h)	önkéntes műnyilvántartást vezet,
i)	gondoskodik a Szerzői Jogi Szakértő Testület, valamint a Szerzői Jogi Szakértő Testületen
belül létrehozott Egyeztető Testület működtetéséről.”
167.	§
Az Szt. 115/L. § a) pontjában az „a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal” szövegrész helyébe
az „az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala” szöveg lép.
89.	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény
módosítása
168.	§
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban:
Vt.). 76/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76/A. § E törvény alkalmazásában
a)	európai uniós védjegyrendelet: a Tanács 207/2009/EK rendelete az európai uniós
védjegyről;
b)	európai uniós védjegy: az európai uniós védjegyrendelet 1. cikkének (1) bekezdésében
meghatározott védjegy;
c)	európai uniós védjegybejelentés: az európai uniós védjegyrendelet alapján tett - európai
uniós védjegy lajstromozására irányuló - bejelentés.”
169.	§
A Vt. 122. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket:)
„a) a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet és az azt
módosító 2015/2424/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;”.
170.	§
A Vt.
a)	preambulumában a „közösségi” szövegrész helyébe az „uniós” szöveg,
61
b)	76/C. § (2)-(5) bekezdésében, 76/E. § (1) bekezdésében, 76/F. § (1)-(3) bekezdésében,
76/H. § (1)-(2) bekezdésében a „közösségi” szövegrész helyébe az „európai uniós” szöveg,
c)	37. § (2) bekezdésében, 76/C. § (1)-(4) bekezdésében, 76/D. §-ában, 76/E. § (1) és (6)-(7)
bekezdésében, 76/F. § (1) és (4) bekezdésében, 76/H. § (1) bekezdésében az „a közösségi”
szövegrész helyébe az „az európai uniós” szöveg,
d)	HARMADIK RÉSZ címében az „A KÖZÖSSÉGI” szövegrész helyébe az „AZ EURÓPAI
UNIÓS” szöveg,
e)	X/A. Fejezet címében az „A KÖZÖSSÉGI” szövegrészek helyébe az „AZ EURÓPAI
UNIÓS” szöveg,
f)	76/C. §-át, 76/D. §-át és 76/F. §-át megelőző alcímeinek címében, 76/D. §-ában, 76/E. § (7)
bekezdésében, 76/F. § (4) bekezdésében és a 119. § (2) bekezdésében az „A közösségi”
szövegrész helyébe az „Az európai uniós” szöveg,
g)	76/C. § (2) bekezdésében
ga)	a „9. cikke (1) bekezdésének c) pontja” szövegrész helyébe a „9. cikke (2) bekezdésének
c)	pontja” szöveg,
gb)	az „Európai Közösségben” szövegrész helyébe az „Európai Unióban” szöveg,
h)	76/E. § (1) és (6) bekezdésében, 76/H. §-át megelőző alcímének címében a „Közösségi”
szövegrész helyébe az „Európai uniós” szöveg,
i)	76/E. § (5) bekezdésében, a 95. § (1) bekezdésében az „a közösségi” szövegrészek helyébe
az „az európai uniós” szöveg
lép.
171.	§
A Vt. 76/E. § (1) bekezdésében a „113. cikkének (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „113.
cikkének (5) bekezdése” szöveg lép.
172.	§
Hatályát veszti a Vt. 76/B. §-át megelőző alcíme és 76/B. §-a.
90.	Az Szjt. egyes rendelkezéseinek módosítása
173.	§
Az Szjt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására,
megterhelésére, valamint az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb
teljesítményekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben
nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
(2)	A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezelésére az e törvényben
nem szabályozott kérdésekben a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös
kezeléséről szóló törvény (a továbbiakban: Kjkt.) rendelkezései az irányadók.”
174.	§
62
Az Szjt. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a
természetes vagy jogi személyt illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és
irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.”
175.	§
(1)	Az Szjt. 16. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha e törvény vagy a Kjkt. eltérően nem rendelkezik, a felhasználó köteles a szerzőt vagy
jogutódját, illetve a közös jogkezelő szervezetet a felhasználás módjáról és mértékéről
tájékoztatni.”
(2)	Az Szjt. 16. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ahol e törvény irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését
végző szervezetet említ, azon azt a szervezetet kell érteni, amely az írók, a zeneszerzők és a
szövegírók képviseletében az adott - irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos - engedélyezési
jog vagy díjigény gyakorlását a Kjkt. 33. § (2) bekezdése szerinti engedély alapján
reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzi, és amely e körben a kiterjesztett hatályú
közös jogkezelésre, valamint a jogdíjak megállapítására és beszedésére jogosult. Ezt a
szabályt megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha e törvény képzőművészeti és iparművészeti
alkotásokra vonatkozó szerzői jogok kezelését végző közös jogkezelő szervezetet említ.”
176.	§
Az Szjt. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A zeneszerzők és a szövegírók a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneműveknek
és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek
hangfelvételen való újabb többszörözésére és példányonkénti terjesztésére vonatkozó jogukat
csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját
követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.”
177.	§
Az Szjt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Az olyan művek szerzőit, amelyeket fénymásolással vagy más hasonló módon,
papíron vagy más hasonló hordozón (a továbbiakban együtt: reprográfiával) többszöröznek, a
magáncélú másolásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg. A díjat a reprográfiára szolgáló
készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék esetében pedig a jogszabály szerint vám
fizetésére kötelezett személynek, vagy - vámfizetési kötelezettség hiányában -
egyetemlegesen a készüléket az országba behozó személynek és az azt belföldön először
forgalomba hozó személynek kell a 20. § (2) bekezdésének harmadik mondatában
meghatározott határidőn belül megfizetnie. A jogdíj megfizetéséért az adott készülék összes
belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel. E díjon felül a reprográfiára szolgáló
63
készüléket ellenérték fejében üzemeltető is köteles díjat fizetni. Mindkét díjat a közös
jogkezelő szervezetnek kell befizetni.
(2)	Azoknak a készülékeknek a felsorolását, amelyek reprográfiára szolgálnak, külön
jogszabály állapítja meg.
(3)	Az (1) bekezdésben említett díjat a közös jogkezelő szervezet állapítja meg. A díj
megállapításakor figyelembe kell venni különösen a készülék használati módját,
teljesítményét, az ellenérték fejében történő üzemeltetés esetében pedig a működés helyét is.
(4)	Az (1) bekezdésben említett díj mértéke legfeljebb a reprográfiára szolgáló készülék
gyártói kibocsátási árának 2%-a, illetve külföldön gyártott készülék esetében pedig legfeljebb
a jogszabály szerinti vám alapjának 2%-a.
(5)	A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki a készülék export céljából történő forgalomba
hozatalára.
(6)	A befolyt díjaknak a költségek, valamint - ha ilyen hatályban van - a Kjkt. 12. § (3)
bekezdése szerinti szerződés alapján a kiadókat megillető részesedés levonása után
fennmaradt összegéből a szakirodalmi, tudományos művek szerzőit negyvenkettő, a többi
irodalmi mű szerzőit negyvenkettő, a képzőművészeket és a fotóművészeket tizenhat százalék
illeti meg. A díjakat e felosztási arányok szerint a jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek
kell átutalni.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott felosztási arányokat akkor kell alkalmazni, ha az érintett
közös jogkezelő, illetve érdek-képviseleti szervezetek évente március 31-ig másként nem
állapodnak meg.
(8)	A szerzők - és a Kjkt. 12. § (3) bekezdése szerinti szerződés esetén a részesedésre jogosult
kiadók - díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak a
felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le, ide nem értve
Kjkt. 12. § (3) bekezdése alapján létrejött megállapodás esetét.
178.	§
Az Szjt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében a már nyilvánosságra hozott
zenemű és irodalmi mű nyilvános előadásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő
díj mértékére vonatkozóan közös jogkezelő szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve,
ha a szerző a Kjkt. 18. § (1) bekezdése szerinti tiltakozó nyilatkozatot tett.”
179.	§
(1)	Az Szjt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a színpadra szánt irodalmi
művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a
szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl.
regények) felhasználása kivételével - a már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának
engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan közös jogkezelő
szervezet köt szerződést a felhasználóval.”
(2)	Az Szjt. 27. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Műhold útján történő sugárzás esetén az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha]
64
„b) a szerző nem tett a Kjkt. 18. § (1) bekezdése szerinti tiltakozó nyilatkozatot.”
(3)	Az Szjt. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a zenedrámai művek vagy jeleneteik,
illetve keresztmetszeteik kivételével - a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek
és zeneszövegek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részletek tekintetében a 26. §-
ban szabályozott egyéb - az (1) és a (2) bekezdésben nem említett - felhasználások
engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan közös jogkezelő
szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a Kjkt. 18. § (1) bekezdése
szerinti tiltakozó nyilatkozatot tett.”
180.	§
Az Szjt. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a
felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középfokú iskolai oktatásban,
az alapfokú művészeti iskolai oktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá
tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően
valósul meg.”
181. §
Az Szjt. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra csak kézírással vagy
írógéppel másolható szabadon.”
182. §
Az Szjt. 41/D. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Ha a Hivatal a (2) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatot tett, az eljáró tanács elnöke e
nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.”
183.	§
Az Szjt. 41/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezéséről
a Hivatal elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a
kérelmezőnek.”
184.	§
Az Szjt. 64. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
65
„(3) A film előállítója (a továbbiakban: előállító) az a természetes személy, jogi személy, aki
vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását, gondoskodva
ennek anyagi és egyéb feltételeiről.”
185.	§
(1) Az Szjt. 70. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E § alkalmazásában műkereskedőnek minősül a műalkotásokat forgalmazó természetes
vagy jogi személy.”
186.	§
(1)	Az Szjt. 84/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok az adatbázis előállítójaként azt a természetes
személyt vagy jogi személyt illetik meg, aki vagy amely saját nevében és kockázatára
kezdeményezte az adatbázis előállítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról.”
(2)	Az Szjt. 84/A. § (9) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az e törvényben meghatározott védelem
akkor illeti meg az adatbázis előállítóját, ha)
„b) olyan jogi személy, amelyet az Európai Gazdasági Térség valamelyik tagállamának
jogszabályaival összhangban vettek nyilvántartásba, és a létesítő okiratban megjelölt
székhelye, a központi ügyvezetésének helye vagy az üzleti tevékenységének fő helye az
Európai Gazdasági Térség területén van.”
(3)	Az Szjt. 84/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A (9) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben az e törvényben meghatározott
védelem akkor illeti meg azt a jogi személyt, amelynek csak a létesítő okiratban megjelölt
székhelye van az Európai Gazdasági Térség területén, ha működése ténylegesen és
folyamatosan kapcsolódik valamelyik tagállam gazdaságához.”
187.	§
Az Szjt. 100. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közös jogkezelő szervezet a járulék összegéről, annak felhasználásáról a
nyilvánosságot évente, a Hivatal hivatalos lapja útján tájékoztatja; az erre vonatkozó
közleményét a tárgyévet követő év második negyedévének végéig köteles megküldeni a
Hivatal részére.”
188.	§
Az Szjt. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
66
„102. § Ha a felhasználó és a jogosult között, vagy a felhasználók vagy érdekképviseleti
szervezetük és a jogosultak közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a
díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, továbbá a közös jogkezelő szervezetek, a
közös jogkezelő szervezetek tagjai, a jogosultak vagy a felhasználók között a közös
jogkezeléssel összefüggésben felmerülő egyéb jogvita esetén bármelyik fél a 103. § alapján
létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.”
189.	§
Az Szjt. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyeztető testület eljárásának célja, hogy a felek közötti, a díjazásról és a felhasználás
egyéb feltételeiről szóló megállapodás vagy a közös jogkezeléssel összefüggésben felmerült
egyéb jogvitát lezáró egyezség létrehozását elősegítse. A reprezentatív közös jogkezelő
szervezet által megállapított díjszabással kapcsolatos vitában kezdeményezett egyeztető
testületi eljárásról a testület haladéktalanul tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert, a
kultúráért felelős minisztert és a Hivatalt.”
190.	§
Az Szjt. 106. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az elhunyt személy hagyatékához szerzői jog tartozik, a közjegyző a hagyatéki eljárás
megindításáról értesíti az elhunyt személy műveivel kapcsolatban érintett közös jogkezelő
szervezetet. Ha nem állapítható meg, hogy melyik az érintett közös jogkezelő szervezet vagy
a művek nem tartoznak a közös jogkezelés körébe, az értesítést az Szjt. 20. § (1) bekezdése
szerinti vagyoni jog vonatkozásában az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői
jogok közös kezelését végző szervezetnek kell küldeni.”
191.	§
Az Szjt. 113. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
„k) a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső
piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló
(2014. február 26.) 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
192.	§
Az Szjt. 41/G. § (2) bekezdésében az „a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak” szövegrész
helyébe az „az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának” szöveg lép.
193.	§
Hatályát veszti az Szjt.
a)	35. § (4) bekezdés d) pontja,
b)	85-92/P. §-a,
c)	112. § (4a) bekezdése, és
67
d) 112. § (6) bekezdése.
91. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása
194.	§
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 4. § (1) bekezdés g) pontjában a
„szerzői jogról szóló törvény” szövegrész helyébe a „szerzői jogok és a szerzői joghoz
kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvény” szöveg lép.
68
1. melléklet a .... évi ... törvényhez
Éves átláthatósági jelentés
1.	A törvény 55. §-a szerinti éves átláthatósági jelentésnek a következő információkat kell
tartalmaznia a közös jogkezelő szervezet adott évben végzett tevékenységével kapcsolatban:
1.1.	Mérleget vagy vagyonmérleget, a pénzügyi évre szóló bevételi és kiadási kimutatás és a
cash flow kimutatást tartalmazó pénzügyi kimutatások.
1.2.	A közös jogkezelő szervezet által folytatott tevékenységekről szóló beszámoló.
1.3.	Azon esetekre vonatkozó információk, amikor a felhasználói ajánlati felhívásra az ajánlat
megtétele a közös jogkezelő szervezet részéről akadályba ütközött.
1.4.	A közös jogkezelő szervezet jogi és irányítási felépítésének leírása.
1.5.	Egészben vagy részben a közös jogkezelő szervezet közvetlen vagy közvetett
tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló bármely szervezetre vonatkozó információ.
1.6.	Az előző évben a közös jogkezelő szervezet felügyelőbizottságának tagjai és vezető
tisztségviselői [ideértve a törvény 30. § (5) bekezdése szerinti személyeket is] részére
kifizetett díjazás teljes összegére és a részükre biztosított egyéb juttatásokra vonatkozó
információ.
1.7.	A 2. pontban meghatározott pénzügyi információk.
1.8.	A jogosultak közösségi céljaira levont összegek felhasználására vonatkozó különleges
jelentés, amely tartalmazza a 3. pontban említett információt.
2.	Az éves átláthatósági jelentésnek a következő pénzügyi információkat kell tartalmaznia:
2.1.	A jogdíjbevételekre vonatkozó pénzügyi információk, a kezelt vagyoni jogok fajtái
(például nyilvánossághoz közvetítés) és felhasználási módok (például televíziós, rádiós
sugárzás, letöltést engedő vagy letöltést nem engedő nyilvánosság számára történő
hozzáférhetővé tétel, háttérzenei nyilvános előadás) szerint, beleértve a jogdíjbevétel
befektetéséből eredő bevételre és az ilyen bevétel felhasználására (felosztják-e a jogosultak
vagy a közös jogkezelő szervezetek között, vagy máshogyan használják fel) vonatkozó
információt is.
2.2.	A közös jogkezelés és a közös jogkezelő szervezet által a jogosultak részére nyújtott
egyéb szolgáltatások költségeire vonatkozó pénzügyi információk, legalább a következő
tételek átfogó leírásával:
2.2.1.	Az összes működési és pénzügyi költség a kezelt vagyoni jogok fajtája szerinti
bontásban, és amennyiben a költségek közvetettek, és nem lehet őket egy vagy több vagyoni
jogfajtához hozzárendelni, az ilyen közvetett költségek allokálására használt módszer
magyarázatával;
2.2.2.	Működési és pénzügyi költségek, a kezelt vagyoni jogok fajtái szerinti bontásban, és
amennyiben a költségek közvetettek, és nem lehet őket egy vagy több vagyoni jogfajtához
hozzárendelni, az ilyen közvetett költségek allokálására használt módszer magyarázatával,
csak a közös jogkezelés tekintetében, beleértve a jogdíjbevételekből vagy a jogdíjbevételek
befektetéséből eredő bármely bevételből levont vagy azokba beszámított kezelési költséget;
2.2.3.	Működési és pénzügyi költségek a közös jogkezelésnek nem minősülő szolgáltatások
tekintetében, beleértve a jogosultak közösségi céljára nyújtott szolgáltatásokat is;
2.2.4.	A költségek fedezésére használt források;
2.2.5.	A jogdíjbevételek terhére eszközölt levonások, a kezelt vagyoni jogok fajtái, a
felhasználási módok és a levonás célja szerinti bontásban (például a közös jogkezelés vagy a
közösségi célú szolgáltatások költségei);
69
2.2.6.	A közös jogkezelő szervezet által nyújtott közös jogkezelési és egyéb szolgáltatások
költségeinek százalékos arányai a jogdíjbevétellel összevetve, a kezelt vagyoni jogok fajtái
szerint, és amennyiben a költségek közvetettek, és nem lehet őket egy vagy több vagyoni
jogfajtához hozzárendelni, az ilyen közvetett költségek allokálására használt módszer
magyarázatával.
2.3. A jogosultakat megillető összegekre vonatkozó pénzügyi információk, legalább a
következő tételek átfogó leírásával:
2.3.1.	A jogosultak részére felosztott teljes összeg, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a
felhasználás módja szerinti bontásban;
2.3.2.	A jogosultak részére kifizetett teljes összeg, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a
felhasználás módja szerinti bontásban;
2.3.3.	A kifizetések gyakorisága, a kezelt jogfajták és a felhasználás módja szerinti bontásban;
2.3.4.	A beszedett, de a jogosultak részére még fel nem osztott teljes összeg, a kezelt vagyoni
jogok fajtái és a felhasználás módja szerinti bontásban, továbbá megjelölve, hogy melyik
pénzügyi évben került sor ezeknek az összegeknek a beszedésére;
2.3.5.	A jogosultak részére felosztott, de még ki nem fizetett teljes összeg, a kezelt vagyoni
jogok fajtái és a felhasználás módja szerinti bontásban, továbbá megjelölve, hogy melyik
pénzügyi évben került sor ezeknek az összegeknek a beszedésére;
2.3.6.	A késedelem okai, ha a közös jogkezelő szervezet a felosztást és a kifizetést nem
hajtotta végre a törvény 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül;
2.3.7.	A törvény 42. § (1) bekezdése alapján ki nem fizethető összegek összértéke, az azok
felhasználására irányuló magyarázatokkal.
2.4.	Más közös jogkezelő szervezetekkel való kapcsolatra vonatkozó információ, legalább a
következő tételek megjelölésével:
2.4.1.	A más közös jogkezelő szervezetektől kapott összegek és más közös jogkezelő
szervezetek részére kifizetett összegek, a kezelt vagyoni jogok fajtái, a felhasználás módja és
szervezetek szerinti bontásban;
2.4.2.	A más közös jogkezelő szervezeteket megillető bevétel után levont kezelési költség és a
bevételeket terhelő más levonások, a kezelt vagyoni jogok fajtái, a felhasználás módja és
szervezetek szerinti bontásban;
2.4.3.	A más közös jogkezelő szervezetek által fizetett összegek után levont kezelési költség
és az ezeket terhelő más levonások, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a szervezetek szerinti
bontásban;
2.4.4.	A más közös jogkezelő szervezetektől származó, a jogosultak részére közvetlenül
felosztott összegek, a kezelt vagyoni jogok fajtái és a szervezetek szerinti bontásban.
3.	Az 1.8 pontban említett különleges jelentés a következő információkat tartalmazza:
3.1.	A jogosultak közösségi céljaira levont összegek a rendeltetés típusa szerinti bontásban, és
valamennyi rendeltetéstípus esetében a kezelt vagyoni jogok fajtái és a felhasználás módja
szerinti bontásban;
3.2.	A 3.1. pont szerinti összegek felhasználására vonatkozó magyarázat, a rendeltetés típusa
szerinti bontásban, beleértve a jogosultak közösségi céljaira levont összegek kezelésének
költségeit, valamint a közösségi célokra felhasznált vagy elkülönített összegeket.
70
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-án fogadta el a szerzői és szomszédos
jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online
felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló 2014/26/EU
irányelvet (a továbbiakban: KJK-irányelv). A KJK-irányelv két fő szabályozási területet
foglal magában. Egyrészt minimum-követelményeket állapít meg a szerzői és szomszédos
jogok közös kezelésével foglalkozó szervezetek felépítésére, irányítására, működésére nézve,
abból a célból, hogy fejlessze e szervezetek működésének demokratizmusát és átláthatóságát.
Másrészt megteremti a zeneművek online felhasználásának közös jogkezelő szervezetek által
történő több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezésének kereteit.
Az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2014. március 20-i számában megjelent irányelv
magyar jogba történő átültetésének határideje 2016. április 10. A javaslat tárgyát képező
törvény megalkotása a KJK-irányelv magyar jogba történő átültetése céljából szükséges.
A közös jogkezelés részletes szabályait Magyarországon a szerzői jogról szóló 1999. évi
LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) XII. fejezete [85-92/P. §] határozza meg. Az Szjt.
alapján közös jogkezelés a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem
gyakorolható szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen jogok érvényesítése a
jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő
vagy az a jogosultak elhatározásán alapul. A közös jogkezelő szervezetek feladata, hogy az
általuk képviselt jogosultak műveinek vagy teljesítményeinek felhasználását engedélyezzék, a
jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeit meghatározzák, figyelemmel kísérjék a művek és a
kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását, a jogdíjakat beszedjék, felosszák vagy
felosztás céljára másik közös jogkezelő szervezetnek átadják, továbbá, hogy fellépjenek a
szerzői vagy a kapcsolódó jog megsértésével szemben. Hazánkban a jelenleg hatályos
előírások alapján megkülönböztethetünk egyrészt olyan eseteket, amelyekben a törvény
alapján a szerzői vagy szomszédos jogi vagyoni jogok kizárólag közös jogkezelés keretében
gyakorolhatók. Egyes más esetekben szintén a törvény írja elő a közös jogkezelés keretében
történő joggyakorlást, de lehetőséget biztosít a jogosultaknak, hogy jogaik közös jogkezelés
keretében történő gyakorlása ellen tiltakozzanak. A közös jogkezelés a törvényben
szabályozott eseteken kívül a jogosultak önkéntes elhatározásán is alapulhat (önkéntes közös
jogkezelés). A közös jogkezelő szervezeteknek mindhárom esetben reprezentatív tagsággal,
illetve megbízói körrel kell rendelkezniük, és kiterjesztett hatállyal - tehát a szervezet által
végzett jogkezelés szempontjából érintett valamennyi (kül- vagy belföldi) jogosult azonos
műfajú művei vagy kapcsolódó jogi teljesítményei vonatkozásában - végzik közös jogkezelési
tevékenységüket. Az Szjt. hatályos szabályai alapján a közös jogkezelés minden esetben a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala általi nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység. Az
Szjt. részletes szabályokat tartalmaz továbbá a jogdíjak kezelése, felosztása, valamint a
jogdíjakat tartalmazó díjszabások megállapításával, továbbá a közös jogkezelő szervezetek
hatósági felügyeletével kapcsolatban is.
A KJK-irányelv átültetése érdekében szükségessé vált a közös jogkezelésre vonatkozó
jelenleg hatályos szabályok felülvizsgálata, és az irányelv előírásainak való megfeleltetése. A
közös jogkezelésre irányadó szabályok jól körülhatárolhatóak és az egyéb szerzői jogi
szabályoktól világosan elkülöníthető szabályozási tárgykörbe tartoznak, az átültetendő
71
joganyag pedig jelentős terjedelmű. Indokolt tehát, hogy a közös jogkezelés átfogó
újraszabályozását jelentő implementációra a közös jogkezelésre vonatkozó külön törvény
megalkotásával és az Szjt. egyes rendelkezéseinek módosításával kerüljön sor.
A javaslat számos rendelkezése az Szjt. szabályait veszi át, vagy pontosítja azokat. A KJK-
irányelv átültetése érdekében mindazonáltal a jelenleg hatályos szabályokhoz képest több
olyan koncepcionális változást is tartalmaz a javaslat, amelyek bizonyos kérdésekben
átalakítják a jelenlegi közös jogkezelési szabályozási rendszert. Így lényeges változást jelent,
hogy a javaslat alapján már nem minden esetben elvárás a közös jogkezelő szervezetekkel
szemben a reprezentativitás, vagyis annak a feltételnek való megfelelés, hogy a
tevékenységükkel érintett jogosultak jelentős részétől rendelkezzenek megbízással a közös
jogkezelésre. A többletkövetelménynek megfelelő, reprezentatív tagsággal, illetve megbízói
körrel rendelkező szervezeteket a közös jogkezelő szervezeteken belüli speciális
kategóriaként nevesíti a javaslat (reprezentatív közös jogkezelő szervezetek). A közös
jogkezelés hatékonysága, valamint az ilyen tevékenység feletti megfelelő ellenőrzés
biztosítása érdekében a javaslatban meghatározott körben kizárólag reprezentatív közös
jogkezelő szervezetként végezhető a közös jogkezelés.
Szintén változást jelent a javaslatban követett azon szabályozási elv, amely alapján már nem
minden esetben lesz szükséges konstitutív hatályú nyilvántartásba vétel a közös jogkezelési
tevékenység végzéséhez. A javaslat az ilyen típusú előzetes engedélyezési rendszert - az
általuk végzett közös jogkezelési tevékenység kiemelkedő társadalmi jelentőségére tekintettel
-	a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett tevékenységre korlátozza.
A fenti szabályozási elveket követve, a közös jogkezelés a javaslat alapján nem minden
esetben történne kiterjesztett hatállyal, ilyen joghatás kizárólag a reprezentatív közös
jogkezelő szervezetként végzett tevékenységhez kapcsolódhat.
A javaslat alapján a reprezentatív közös jogkezelő szervezeteken kívüli egyéb közös
jogkezelő szervezetek egy egyszerű bejelentés megtételét követően, külön engedély nélkül is
végezhetik tevékenységüket. Az ilyen közös jogkezelés azonban nem lehet kiterjesztett
hatályú, kizárólag a jogkezelésre megbízást adó jogosultak vonatkozásában történhet.
A javaslat részletesen szabályozza többek között a közös jogkezelési tevékenység jogalapjára,
a közös jogkezelő szervezetek alapítására, szervezetére, működésére, gazdálkodására,
valamint a tevékenységükkel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat, amelyek
nagy része a KJK-irányelv átültetésének célját szolgálja.
A KJK-irányelv alapján új szervezeti típusként jelennek meg a javaslatban az úgynevezett
független jogkezelő szervezetek. E szervezetek a közös jogkezelő szervezetektől eltérően a
jogosultaktól szervezetileg elkülönülnek, továbbá a tevékenységükkel összefüggő, saját
vállalkozási tevékenységet is végezhetnek, amely például a közvetített felhasználási
engedélyek után befolyó jogdíjak után járó jutalék formájában jelentkezhet. A független
jogkezelő szervezetek tevékenysége ugyan a javaslat alapján nem minősül közös
jogkezelésnek, egyes, a közös jogkezelő szervezetekre irányadó előírások e szervezetekre is
vonatkoznak.
A KJK-irányelv átültetéseként a javaslat az általános előírásokon túlmenően különleges
követelményeket állapít meg az olyan belföldön letelepedett közös jogkezelő szervezetekre
72
nézve, amelyek a zeneművek szerzői képviseletében a zeneművek online felhasználására
egynél több EGT-állam területére kiterjedő hatályú engedélyeket adhatnak.
Az anyagi jogi és az eljárásjogi szabályok szerkezetileg elkülönülnek a javaslatban, amelyben
önálló rész szabályozza a közös jogkezelő szervezetek, illetve független jogkezelő
szervezetek jogkezelési tevékenységével kapcsolatos eljárások szabályait, ideértve az
engedélyezéssel, bejelentéssel, nyilvántartással, felügyelettel, valamint a díjszabások
jóváhagyásával összefüggő eljárásokat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslat tárgyát képező törvény megalkotása a KJK-irányelv átültetését szolgálja. A javaslat
1. §- ennek megfelelően a KJK-irányelv szabályozási elveivel és célkitűzéseivel összhangban
határozza meg a javaslat szerinti szabályozás célját.
A 2.§-hoz
A javaslat meghatározza a szabályozás személyi és tárgyi hatályát. A javaslatban rögzített
szabályok a Magyarország területe vonatkozásában végzett jogkezelési tevékenység feletti
megfelelő ellenőrzés biztosítása érdekében főszabály szerint alkalmazandók a külföldön
letelepedett szervezetek által Magyarország területére irányuló jogkezelési tevékenységre is.
Egyes esetekben eltérő rendelkezéseket állapít meg a javaslat az EGT Magyarországon kívüli
tagállamaiban letelepedett szervezetekre nézve. Az EGT-n kívüli államokban letelepedett
szervezetekre mindazonáltal e kivételes szabályok nem vonatkoznak.
Egyes előírások alkalmazandók a KJK-irányelvben meghatározott, a hatályos magyar szerzői
jogi szabályozásban jelenleg ismeretlen szervezeti körre, az úgynevezett független jogkezelő
szervezetekre is. Az e szervezetekre vonatkozó szabályokat a javaslat Harmadik része rögzíti.
A javaslatban kerülnek szabályozásra a szerzői és kapcsolódó jogok kezelését végző
szervezetekkel összefüggő, jogkezelési tevékenységükkel kapcsolatos egyes eljárások is.
A 3. §-hoz
Azokban az esetekben, amikor a javaslat valamely kérdésről nem rendelkezik (így különösen
a szerzői és kapcsolódó jogokra, azok tartalmára, valamint a gyakorlásuk módjára vonatkozó
kérdésekben), a 3. §-ban megjelölt háttérjogszabályok rendelkezései irányadók.
A 4. §-hoz
A KJK-irányelv 3. cikkében foglaltakkal összhangban szükséges egyes fogalmak értelmező
rendelkezések formájában történő rögzítése a javaslatban.
A 4. § 4. pontja a KJK-irányelv által bevezetett új szervezeti formát, a független jogkezelő
szervezetet definiálja az irányelv 3. cikk b) pontjával megegyezően. Az ezen entitásokat a
klasszikus közös jogkezelő szervezetektől élesen elhatároló szempont egyrészt a jogosultaktól
73
való szervezeti elkülönülés, másrészt pedig a tevékenységükkel összefüggő, saját vállalkozási
elem jelenléte, amely például a közvetített felhasználási engedélyek után befolyó jogdíjak
után járó jutalék formájában jelentkezhet. Mindazok a szervezetek ide sorolhatóak, amelyek a
jogosultaktól szervezetileg elkülönülnek, és vállalkozási tevékenységként a jogosultak
érdekeit szem előtt tartva, több jogosult képviseletében (és nem saját üzleti érdekeik mentén)
eljárva díjakat állapítanak meg, és felhasználási szerződést kötnek harmadik személyekkel,
beszedik az ebből származó jogdíjakat, valamint saját képviseleti díjuk levonását követően
kifizetik azokat az általuk képviselt jogosultak részére. Az e szervezetek által végzett
tevékenység nem közös jogkezelés, így az ehhez kapcsolódó egyéb jogkövetkezmények sem
érvényesülhetnek független jogkezelő szervezetek esetében. Így például e szervezetek nem
végezhetik kiterjesztett hatállyal tevékenységüket, részükre a jogkezelési tevékenység
reprezentatív közös jogkezelő szervezetként történő végzésére nem adható engedély.
Másrészről e szervezetek működése tekintetében - a KJK-irányelv szabályaival összhangban -
a javaslat kevesebb kötelezettséget ír elő. Ezek körét a javaslat Harmadik része határozza
meg.
A 4. § 5. pontja az Szjt. rendelkezéseivel összhangban határozza meg a jogosult fogalmát. A
KJK-irányelv 3. cikk c) pontja szerinti jogosult fogalma mindazonáltal az Szjt.
fogalomhasználatánál tágabb személyi kört fed le, mint a hazai szerzői jog, és e személyi
körbe beletartoznak azok a személyek vagy szervezetek is, akik vagy amelyek a jogosulttal
fennálló jogviszonyuk alapján részesülnek a jogdíjakból. Annak érdekében, hogy a javaslat
fogalomhasználata ne okozzon értelmezési és jogalkalmazási nehézségeket az Szjt.
szabályainak alkalmazásával összefüggésben, indokolt a javaslatban külön fogalmat bevezetni
a jogdíjakból részesedésre jogosultak tekintetében. E célt szolgálja a 4. § f) pontja szerinti
értelmező rendelkezés.
A javaslat e §-ának 7. pontjában határozza meg a közös jogkezelés fogalmát, amely kimerítő
felsorolást tartalmaz az egyes közös jogkezelési tevékenységek tekintetében.
A javaslat 4. §-ának 8. pontja a KJK-irányelv 3. cikke a) pontjának megfelelően határozza
meg a közös jogkezelő szervezet fogalmát.
A 4. § 10. pontjában foglalt értelmező rendelkezéssel új fogalomként vezeti be a javaslat a
reprezentatív közös jogkezelő szervezet kategóriáját. A javaslat alkalmazásában olyan közös
jogkezelő szervezet minősül reprezentatív közös jogkezelő szervezetnek, amely a közös
jogkezelő szervezetre vonatkozó általános fogalmi elemeken túlmenően megfelel a 34. §-ban
meghatározott speciális reprezentativitási követelményeknek is, továbbá rendelkezik az ilyen
szervezetként történő közös jogkezelési tevékenység végzéséhez szükséges hatósági
engedéllyel.
A javaslat 4. §-ának további pontjai az egyéb, a javaslatban használt jelentősebb fogalmak
értelmezését határozzák meg.
Az 5. §-hoz
A javaslat a KJK-irányelv szabályozási elveinek való megfelelés érdekében differenciálja a
közös jogkezelés jelenleg hatályos rendszerét, különbséget téve a bármely közös jogkezelő
szervezet és a kizárólag reprezentatív közös jogkezelő szervezetek által végezhető közös
jogkezelés között. Csak reprezentatív közös jogkezelő szervezetként kezelhetőek olyan
74
vagyoni jogok, amelyek az Szjt. alapján kizárólag vagy a jogosultak e körülmény elleni
tiltakozásáig csak közös jogkezelés keretében gyakorolhatóak (kötelező és előírt közös
jogkezelés esetei). Ennek oka, hogy az Szjt.-nek a vagyoni jogok gyakorlása terén alkalmazott
ilyetén korlátozása társadalmi szempontból is kiemelkedő jelentőségűvé teszi e jogkezelési
eseteket. Garanciális szempontok miatt tehát fontos, hogy csak a speciális követelményeknek
is megfelelő, hatósági engedéllyel rendelkező reprezentatív közös jogkezelő szervezetek
végezhessenek ilyen esetekben közös jogkezelési tevékenységet, amelyhez a javaslat 17. §-a
alapján kiterjesztett hatály is kapcsolódhat. Egyéb esetben a javaslat lehetővé teszi a
reprezentatív tagsággal nem rendelkező közös jogkezelő szervezetek számára is a közös
jogkezelést, erre vonatkozó engedély nélkül is. Az ilyen, egyéb közös jogkezelő szervezetek
által végzett közös jogkezelés azonban nem irányulhat kötelező és előírt közös jogkezelésre és
nem történhet kiterjesztett hatállyal. Nem kizárt a javaslat alapján az sem, hogy ugyanaz a
szervezet csak az általa kezelt egyes vagyoni jogok vonatkozásában végezze reprezentatív
közös jogkezelő szervezetként tevékenységét, és egyéb körben - amennyiben ez a javaslat
szerint nem kizárt - a reprezentativitási követelmények teljesítésének szükségessége nélkül
lássa el a jogkezelést.
A KJK-irányelvnek a zeneművek online felhasználásának több tagállam területére kiterjedő
hatályú engedélyezésére vonatkozó szabályaival való összhang biztosítása érdekében
szükséges az ilyen felhasználásokkal kapcsolatos közös jogkezelési tevékenység
vonatkozásában a kötelező és előírt közös jogkezelés tekintetében bevezetendő korlátozást
(vagyis, hogy ezen esetekben csak reprezentatív közös jogkezelő szervezet végezhet
engedélyezést) feloldani. Az ilyen felhasználás érinti ugyanis az Szjt. 26. §-a (8)
bekezdésének második mondata szerinti vagyoni jogot, amelynek gyakorlása az Szjt. 27. §-
ának (3) bekezdése alapján előírt közös jogkezelés körébe tartozik. A kivétel csak arra az
esetre vonatkozik, ha a felhasználás engedélyezése több tagállam területére kiterjedő hatállyal
történik. A csak Magyarország területére érvényes felhasználási engedély megadásával
összefüggő közös jogkezelésre az általános szabályok irányadóak.
A 6. §-hoz
A KJK-irányelvvel összhangban a javaslat alapelvként rögzíti azt a követelményt, hogy a
közös jogkezelő szervezet az általa képviselt jogosultak között nem diszkriminálhat, valamint
a jogosultakra nézve indokolatlan kötelezettségek megállapításának tilalmát. A javaslat
felsorolja továbbá azokat a közös jogkezelési tevékenységeket, amelyeket minden közös
jogkezelő szervezetnek el kell látnia. A nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárakban
haszonkölcsönzés útján terjesztett irodalmi művek és kottában rögzített zeneművek szerzőit a
haszonkölcsönbe adásra tekintettel megillető díjazás tekintetében speciális helyzetet teremt az
Szjt. 23/A. §-ának (2) bekezdése, amely kimondja, hogy a díjat a közös jogkezelő szervezet az
évenként megállapított jogdíjközleményében, a kultúráért felelős miniszter által felügyelt
költségvetési fejezetben külön törvényi soron meghatározott összeg keretén belül állapítja
meg. Ebből a szabályból következőleg az Szjt. 23/A. §-ában rögzített díjigény tekintetében
közös jogkezelést végző szervezet valójában klasszikus jogdíjbeszedési tevékenységet nem
végez, hanem a költségvetés terhére számára átadott jogdíjbevételt osztja fel, és fizeti ki az
általa képviselt jogosultak részére.
A 7. §-hoz
75
A KJK-irányelv átültetéseként a javaslat lehetőséget ad a közös jogkezelő szervezetek
számára, hogy gazdaságossági és észszerűségi szempontok szerint egyes tevékenységeiket
kiszervezzék. Megfelelő garanciákkal szükséges mindazonáltal biztosítani, hogy a javaslatban
a közös jogkezelő szervezetekre meghatározott előírások a kiszervezés útján se legyenek
megkerülhetőek. A javaslat részletesen szabályozza, hogy milyen szervezeti és működési
keretek között végezhető közös jogkezelési tevékenység kiszervezés útján.
A 8-10. §-hoz
A javaslat - követve az Szjt. jelenleg hatályos szabályait - alapelvként mondja ki, hogy a
közös jogkezeléssel érintett művek és kapcsolódó jogi teljesítmények tekintetében a közös
jogkezelő szervezeten kívül más személyek vagy szervezetek - a nem kereskedelmi célú
felhasználás engedélyezése kivételével - nem jogosultak joghatályosan a felhasználás
engedélyezésére, illetve ezzel összefüggésben díjigény érvényesítésére. A javaslat változás
nélkül veszi át az Szjt. jelenleg hatályos közös jogkezelési jogérvényesítési klauzuláját, és
rögzíti a közös jogkezelő szervezet általi önálló és saját nevében történő joggyakorlás, illetve
jogérvényesítés elvét a kezelt jogok vonatkozásában.
A 11. §-hoz
A KJK-irányelv 5. cikkének (3) bekezdése átültetését szolgálja a javaslat 11. §-a, amely a 8.
§-ban rögzített általános elv alól biztosít kivételt, lehetővé téve a jogosult számára, hogy a
műve vagy kapcsolódó jogi teljesítménye nem kereskedelmi célú felhasználására engedélyt
adjon akkor is, ha egyébként az adott felhasználással kapcsolatos vagyoni jogokat közös
jogkezelő szervezet kezeli. A közös jogkezelő szervezet alapszabálya tartalmazhatja a nem
kereskedelmi célú felhasználás engedélyezésével kapcsolatos rendelkezéseket, amelyek
személyi hatálya a 17. § (2) bekezdése alapján a kiterjesztett hatály keretében képviselt
jogosultakra is kiterjed. A javaslat meghatározza a nem kereskedelmi cél fogalmát is, kizárva
a kivétel alkalmazhatóságát minden olyan esetben, ha a felhasználás a felhasználó vagy
harmadik személy oldalán - akár közvetve is - jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt
szolgál, vagy ha az engedélyezésért a jogosult jogdíjra tart igényt.
A 12. és 178. §-hoz
A KJK-irányelv 3. cikkének c) pontja szerinti jogosult-fogalommal összhangban a javaslat 12.
§-a kiterjeszti a jogosultakra vonatkozó előírásokat - azokra a személyekre vagy szervezetekre
is, akik vagy amelyek a jogosulttal fennálló jogviszony alapján részesedésre jogosultak a
jogdíjbevételből. A javaslat nem érinti az Szjt.-nek a szerzői jogok forgalmával kapcsolatos
szabályait, és a jogdíjakból való részesedéssel összefüggésben bármilyen szerződéses
megállapodás kizárólag az Szjt. szabályainak megfelelően, írásban köthető.
Az Európai Unió Bírósága a C-572/13. számú ügyben („Reprobel-ügy”) hozott ítéletében
többek között megállapította, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjával
és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely
lehetővé teszi a tagállamnak, hogy a jogosultakat megillető méltányos díjazás egy részét a
szerzők által létrehozott művek kiadóinak juttassa, anélkül hogy e kiadókat bármilyen
kötelezettség terhelné arra nézve, hogy biztosítsák, akár közvetve is, hogy a szerzők a díjazás
tőlük elvont részét megkapják.
76
E döntésre tekintettel szükségessé vált az Szjt. 21. §-ának módosítása, amelynek jelenleg
hatályos szövege értelmében a reprográfiai úton többszörözött művek szerzői mellett, e
művek kiadóit is részesedés illeti meg az Szjt. 21. §-ának (1) bekezdése szerinti reprográfiai
jogdíjból. A módosítás révén e rendelkezésből a kiadókra való utalás kikerül.
Az Szjt. e szabályának módosításáról az előterjesztés 178. §-a rendelkezik, amelynek révén
immár nem törvény írja elő a reprográfiai díjból a kiadók részére juttatandó részesedési
arányra vonatkozó rendelkezéseket. Ezzel összefüggésben ugyanakkor az előterjesztés
lehetővé teszi a szerzőknek és a kiadóknak, hogy az őket képviselő közös jogkezelő
szervezeteik útján megállapodjanak a reprográfiai jogdíjból való kiadói részesedésről. Ennek
szabályait a részesedésre jogosult személyekre vonatkozó előírások között rögzíti az
előterjesztés a 12. § (3) bekezdésében.
A 13-16. §-hoz
A javaslat - a jelenleg hatályos szabályozási rendszerrel összhangban - a közös jogkezelés
három jogalapját különbözteti meg. Ennek megfelelően közös jogkezelés végezhető egyrészt
a jogosulttól kapott közvetlen megbízás alapján; másrészt a javaslatban meghatározott
feltételek mellett a törvény felhatalmazása alapján kiterjesztett hatállyal a jogkezelési
megbízást nem adó jogosultak tekintetében is; harmadrészt pedig egy másik közös jogkezelő
szervezet nevében, az Szjt. vagy a szervezettel kötött képviseleti szerződés alapján, ez utóbbi
közös jogkezelő szervezet által képviselt jogosultak művei, illetve kapcsolódó jogi
teljesítményei vonatkozásában.
A javaslat a 13-16. §-okban a jogkezelési megbízás létrejöttének, tartalmának, valamint
megszüntetésének, illetve korlátozásának szabályait rögzíti, összhangban a KJK-irányelv
vonatkozó előírásaival.
A 17-18. §-hoz
A kiterjesztett hatályú közös jogkezelés lehetőségét biztosító Szjt. rendelkezések lényegében a
törvény felhatalmazásán alapuló jogalapnak tekinthetőek közös jogkezelés végzésére olyan
jogosultak tekintetében, akik a közös jogkezelő szervezet számára a jogkezelésre külön
megbízást nem adtak. Nem a kiterjesztett hatály alapján történik azon jogosultak jogainak
képviselete, akiknek a jogait belföldön egy közös jogkezelő szervezet valamely külföldi közös
jogkezelő szervezettel kötött képviseleti szerződés alapján kezeli. A közös jogkezelési
tevékenység jogalapja ebben az esetben a szervezetek között kötött képviseleti szerződés.
Az Szjt. jelenleg hatályos szabályozási rendszerét differenciálja a javaslat, és a közös
jogkezelés már nem minden esetben történik a jogkezelésre megbízást nem adó jogosultak
műveire, illetve kapcsolódó jogi teljesítményeire is kiterjesztett hatállyal. A javaslat
értelmében a közös jogkezelést kiterjesztett hatállyal kizárólag a reprezentatív közös
jogkezelő szervezet végezheti. A javaslat egyben kimondja azt is, hogy a reprezentatív közös
jogkezelő szervezet - az erre vonatkozó engedélye szerinti körben - köteles a kiterjesztett
hatály alapján képviselt jogosultak részére is ugyanazokat a jogokat biztosítani, mint a
jogkezelési megbízást adó jogosultak esetében, ide értve a nem kereskedelmi célú
felhasználás engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat is.
77
A jogosultak önrendelkezési jogának biztosítása érdekében a javaslat 18. §-a szabályozza
annak lehetőségét, hogy a jogosultak tiltakozhassanak a kiterjesztett hatály alapján végzett
közös jogkezelés ellen, kivéve, ha a közös jogkezelés az adott vagyoni jog tekintetében az
Szjt. alapján kötelező. A jogkezelési megbízás felmondásához hasonlóan a tiltakozás is a
jogosult adott mű- vagy teljesítménytípusba tartozó valamennyi művére, illetve kapcsolódó
jogi teljesítményére kiterjed.
A 19. §-hoz
A javaslat értelmében a közös jogkezelési tevékenység történhet egy másik közös jogkezelő
szervezet nevében is az Szjt. erre vonatkozó rendelkezése, vagy a szervezettel kötött
képviseleti szerződés alapján. Ilyen esetben a közös jogkezelő szervezet köteles a közös
jogkezelési tevékenységét a másik közös jogkezelő szervezet által képviselt jogosultak
tekintetében is bármilyen hátrányos megkülönböztetés nélkül végezni.
A 20. §-hoz
A KJK-irányelv rendelkezéseiből következően nincs lehetőség a IV. Fejezetben
meghatározott, a hazai jogi keretekhez igazodó követelményeknek a más EGT-tagállamban
letelepedett, Magyarország területére irányuló közös jogkezelési tevékenységet végző
szervezetekkel szembeni előírására, ezért vonatkozásukban szükséges kivételt megállapítani.
A 21. §-hoz
A javaslat átveszi az Szjt. jelenleg hatályos előírását, amely szerint közös jogkezelő szervezet
egyesületként hozható létre.
A 22. §-hoz
A közös jogkezelő szervezet létesítő okiratának az egyesületekre vonatkozó Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseiben
foglaltakon felül szükséges további, a tevékenységéből adódó formai és tartalmi
kritériumoknak is megfelelnie. E többletkötelezettségek részben már az Szjt.-ben is
megfogalmazásra kerültek, míg másik részük a KJK-irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A 23-25. §-hoz
A javaslat 23-25. §-aiban rögzített rendelkezések a KJK-irányelv 6. cikkében foglaltaknak
való megfelelést szolgálják.
A Ptk. 3:9. §-a, ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást
teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén
az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Az egyesületek vonatkozásában ugyan
kimondja a Ptk. 3:65. §-ának (4) bekezdése, hogy a tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az
egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek, de különösen a tagdíjfizetési
kötelezettséget egyébként nem alkalmazó közös jogkezelő szervezetek esetében ennek az
előírásnak az előbb említett általános felelősségi szabállyal való összhangjának megteremtése
érdekében egyértelműsítés szükséges a javaslatban. Figyelemmel a közös jogkezelő
szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra és e szervezetek sajátos tevékenységéből eredő
78
szempontokra (így különösen arra, hogy a közös jogkezelő szervezet hitelezői jellemzően
maguk a jogdíjra jogosult tagok és más jogosultak), indokolt a Ptk. szerinti mögöttes tagi
felelősség teljes kizárása az ilyen szervezetek esetén.
Figyelemmel a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályainak főszabály szerinti diszpozitív
jellegére [Ptk. 3:4. § (2) bekezdés], indokolt továbbá a javaslatban kikötni a közös jogkezelő
szervezetként működő egyesületekre meghatározott előírásoktól való eltérés tilalmát.
A 26 - 29. §-hoz
A döntéshozó szerv működésére vonatkozó rendelkezések a KJK-irányelv 8. cikkének
átültetését szolgálják.
A 30. §-hoz
A Ptk. részletesen szabályozza a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi
szabályokat, amelyek a közös jogkezelők esetében is alkalmazandóak. Tekintettel azonban a
közös jogkezelő szervezetek működésének céljára, és a KJK-irányelv 10. cikkének (1)-(2)
bekezdéseiben foglalt elvekre, szükséges e szervezetek esetében további korlátozások
meghatározása is.
A 31. §-hoz
A Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályaihoz képest többletkövetelmény a felügyelőbizottság
kötelező létrehozása, amely rendelkezés a KJK-irányelv 9. cikkének átültetését szolgálja. A
felügyelőbizottság tagjainak összeférhetetlenségére vonatkozó külön szabályok a KJK-
irányelv 9. cikkének (3) bekezdésében foglaltak átültetését szolgálják.
A 32. §-hoz
A javaslat 32. §-a határozza meg azokat az alapvető személyi és tárgyi feltételeket,
amelyekkel valamennyi közös jogkezelő szervezeteknek rendelkeznie kell, mielőtt
tevékenységét megkezdené.
A 33. §-hoz
A hatályos Szjt. előírásai alapján a közös jogkezelés minden esetben konstitutív hatályú
nyilvántartásba vételhez (tulajdonképpen engedélyhez) kötött tevékenység. A javaslat - a
KJK-irányelv szabályozási elveinek megfelelő átültetése érdekében - differenciálja ezt a
szabályozást, és már nem minden esetben írja elő a közös jogkezelési tevékenység végzésére
feljogosító, konstitutív hatályú hatósági aktus szükségességét, hanem főszabály szerint csak
bejelentéshez köti az adott közös jogkezelési tevékenység megkezdését [(33. § (1) bekezdés].
A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezni kívánt közös jogkezelési tevékenység
esetében ugyanakkor már feltétel az erre a tevékenységre feljogosító hatósági engedély
megszerzése [33. § (2) bekezdés]. Ennek indoka egyrészt, hogy a reprezentatív közös
jogkezelő szervezet jogosult a közös jogkezelés hatékonysága szempontjából kiemelkedő
jelentőségű olyan felhasználási módok tekintetében is közös jogkezelésre, amelyek esetében a
szerzői és kapcsolódó jogok gyakorlása az Szjt. szerint kötelezően vagy tiltakozásig kizárólag
közös jogkezelés útján történhet. A tevékenység megkezdésének különleges garanciákhoz
79
kötését indokolja továbbá az is, hogy a javaslat szerint közös jogkezelést kiterjesztett hatállyal
szintén csak reprezentatív közös jogkezelő szervezet végezhet.
A 34-35. §-hoz
A javaslat 34-35. §-ai részletesen szabályozzák az engedély megadásának feltételeit, amelyek
lényegüket tekintve megegyeznek az Szjt. jelenlegi előírásai szerinti nyilvántartásba vétel
feltételeivel.
Különleges szabályokat a más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezetekkel
kapcsolatban állapít meg a javaslat, amely szervezetek részére a reprezentatív közös jogkezelő
szervezetként végzett tevékenységhez szükséges engedély a javaslatban meghatározott
szervezeti és általános személyi, illetve tárgyi követelmények teljesítésének vizsgálata nélkül
megadható, ha az őket felügyelő tagállami hatóság által kiállított közokirattal igazolják, hogy
a KJK-irányelv szabályainak megfelelően elfogadott saját tagállami előírásoknak eleget
tesznek. A 34. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti reprezentativitási feltételek teljesülését az
engedély megadásához mindazonáltal e szervezetek esetén is vizsgálni kell az engedélyezési
eljárásban.
A javaslat szerint közös jogkezelési tevékenység az Szjt. szerinti kötelező vagy előírt közös
jogkezelés körébe tartozó eseten kívül is végezhető - erre vonatkozó engedély alapján -
reprezentatív közös jogkezelő szervezetként, amely tevékenységhez ebben az esetben a 17. §
alapján kiterjesztett hatály is kapcsolódhat. Az ilyen tevékenység engedélyezéséhez a javaslat
többletkövetelményként határozza meg azt is, hogy az adott szerzői jog vagy kapcsolódó jog
egyedileg ne legyen hatékonyan gyakorolható. Az előírás célja, hogy a kiterjesztett hatállyal
végzett közös jogkezelésbe vonással ne sérüljenek az egyébként egyéni jogosítás útján
esetlegesen már hatékonyan működő engedélyezési rendszerek. E követelmény
megfogalmazása annyiban pontosítja az Szjt. jelenleg hatályos előírását, hogy már nem azt
szükséges igazolni az eljárásban, hogy az adott jog egyedileg egyáltalán nem gyakorolható,
ugyanis a közös jogkezelésbe vonást megelőzően e jogokat a jogosultak feltehetően
valamilyen módon mégis egyedileg érvényesítették. Az ebből eredő fogalmi ellentmondás
értelmezési nehézséget jelentett a szabály alkalmazása során, ezért felülvizsgálatra szorult. Az
engedély megszerzéséhez a javaslat alapján a lehetetlenség helyett azt kell igazolni, hogy az
egyedi jogérvényesítés a felhasználás jellegére és körülményeire tekintettel nem hatékony
módja a joggyakorlásnak, és ez indokolja a közös jogkezelésbe vonást.
A 36-38. §-hoz
A KJK-irányelv szabályozási rendszerével összhangban a javaslat a jogdíjak beszedése és
kezelése során a közös jogkezelő szervezetektől fokozott gondosság tanúsítását várja el. A
javaslat a nem tag és a közvetlen jogviszonyban nem álló jogosultak érdekeit egyaránt
figyelembe veszi. A javaslat meghatározza, hogy a jogkezeléssel elért jogdíjbevétel mely
tételekkel csökkenthető, továbbá, hogy a más bevételek (befektetésből származó bevétel,
vállalkozási tevékenység eredménye) milyen célra fordíthatók. A közös jogkezelésben
érvényesített jogdíjak célja, hogy az adott felhasználással érintett jogosultak részére
kifizessék. A hatályos szabályozáshoz képest a javaslat előírja, hogy a felosztási
szabályzatban kell meghatározni a kezelési költség mértékének felső határát vagy e költség
megállapításának módját, továbbá a ki nem fizethetőnek minősülő jogdíjak felhasználására
vonatkozó szabályokat. A hatályos szabályozással egyező módon a felosztási szabályzat
80
kötelező része a jogdíjak közösségi célú felhasználásának feltételeit tartalmazó támogatási
politika.
A hatályos szabályozástól eltérő módon a javaslat a közös jogkezelő részére csak a
beszedéssel kapcsolatos kezelési költség levonását teszi lehetővé a más közös jogkezelő
szervezet javára beszedett jogdíjbevételből. Az átadandó jogdíjból a beszedő közös jogkezelő
szervezet csak akkor vonhat le közösségi célra, ha ehhez az érintett (felosztást végző) közös
jogkezelő szervezet előzetesen kifejezetten hozzájárult.
A KJK-irányelvvel összhangban a javaslat lehetővé teszi a közös jogkezelő szervezetek
számára, hogy a döntéshozó szerv egyedi döntése révén a jogdíjbevételüket befektetési célból
is felhasználhassák. A befektetés belső szabályzatok (befektetési politika, kockázatkezelési
politika) és a javaslatban meghatározott elvek (pl.: jogosultak közös érdeke, megfelelő
likviditás és diverzifikáció) szerint történhet.
A hatályos szabályozással egyező módon a közös jogkezelő szervezetek továbbra is
végezhetnek kiegészítő vállalkozási tevékenységet, amelynek eredményét mindenképpen a
jogosultak érdekében kell felhasználni a költségek csökkentése, vagy a jogosultaknak történő
felosztás és kifizetés révén. Pontosító szabályként jelenik meg a javaslatban, hogy ugyanígy
használható fel a befektetésből származó bevétel is, amelybe beletartozik a lekötött
jogdíjakból származó kamatbevétel is.
A 39. §-hoz
A kezelési költség fogalmát a javaslat a KJK-irányelvvel összhangban az észszerűség és az
igazoltság jelzők beiktatásával pontosítja. Az indokolt kezelési költségek körébe adott esetben
rendkívüli költségek, beruházások is beletartozhatnak, amennyiben ezek a javaslatban
meghatározott követelményeknek (pl. észszerűség, hasznosság) megfelelnek.
A 40-42. §-hoz
A javaslat a KJK-irányelvvel összhangban szoros határidőket ír elő annak érdekében, hogy a
közös jogkezelő szervezetek a jogdíjak felosztását, és felosztásra történő átadását, illetve
kifizetését ütemesen és kiszámíthatóan végezzék. A javaslat biztosítani kívánja, hogy a
jogosultak részére a jogdíj legkésőbb a beszedés évét követő 9. hónap végéig, de más közös
jogkezelő szervezet közbeiktatása esetén is legkésőbb 15 hónapon belül kifizetésre kerüljön.
E határidőt a közös jogkezelő szervezet csak külső ok miatt lépheti túl. A javaslat ilyen oknak
tekinti például a felosztást vagy a kifizetést gátló adathiányt. A javaslat alapján nincs annak
akadálya, hogy egy közös jogkezelő szervezet a másik közös jogkezelő szervezet javára
beszedett jogdíjak átadása tekintetében a javaslatban meghatározottnál rövidebb határidőben
állapodjon meg az érintett jogkezelővel.
A javaslat biztosítja, hogy a különböző beszedési évekből származó jogdíjakat a közös
jogkezelő szervezetek transzparens módon, elkülönített számlán vezessék, ha a kifizetési
határidő elteltéig a jogosult ismeretlensége vagy ismeretlen helyen való tartózkodása miatt
azokat nem tudják kifizetni.
A hatályos szabályozástól eltérő módon a javaslat a jogdíjak kifizethetősége érdekében
meghatározott adattartalom szerinti tájékoztatási kötelezettséget ír elő a közös jogkezelő
81
szervezet honlapján. Szükséges továbbá, hogy e tájékoztatást a tagjaik vagy a képviseleti
szerződések révén velük kapcsolatban álló más közös jogkezelő szervezetek közvetlenül is
megkapják. Ez a rendelkezés további 1 évet biztosít a jogosultak felkutatására, bevonva
immár a teljes nyilvánosságot. A javaslat biztosítja továbbá az azonos jogosulti csoportot
képviselő közös jogkezelő szervezetek együttműködési kötelezettségét a jogosult azonosítása
és felkutatása érdekében.
A javaslat a KJK-irányelvvel összhangban megdönthető vélelmet állít fel arra az esetre, ha a
jogosultkutatás ellenére a jogdíj beszedésének évét követő 3 éven belül sem sikerül a jogosult
vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt a jogdíjat kifizetni. Ebben az
esetben a jogdíj ki nem fizethetőnek minősül és a felosztási szabályzatban külön szabályozott
módon fel kell használni.
E rendelkezések révén a jogdíj a beszedésének évét követő 3 év elteltével kifizethetővé válik,
és a közös jogkezelő szervezetek a döntéshozó szerv által elfogadott belső szabályzatok és a
javaslat más rendelkezései kötelesek felhasználni.
A jogdíjak ilyetén történő kifizetése nem mentesíti azonban a közös jogkezelő szervezetet az
általános elévülési időn belül jelentkező jogosulti követelések teljesítése alól. Annak
érdekében, hogy az ilyen követelésekre a közös jogkezelő szervezetek felkészülhessenek, a
javaslat lehetővé teszi a gyakorlatban már eddig is több szervezetnél alkalmazott tartalékalap
képzését.
A 43-45. §-hoz
A javaslat a jelenleg hatályos szabályokhoz hasonlóan továbbra is lehetővé teszi, hogy a
közös jogkezelő szervezet az egyes bevételeit a jogosultak javára közösségi célra fordítsa. A
szabályozás szempontjából a közös jogkezelő szervezetnek az általa kezelt jogdíjak
felhasználásához köthető bevétele (pl. a jogdíjakból a tevékenység ellátása érdekében vásárolt
eszközök utólagos értékesítéséből származó bevétel) megőrzi jogdíjbevétel minőségét
függetlenül attól, hogy az ilyen bevétel a számviteli szabályok szerint milyen módon kerül
könyvelésre.
A javaslat nem tartalmaz előírást a jogdíjak közösségi célú felhasználásának maximális
mértékére, így alapvetően a közös jogkezelő szervezet döntéshozó szervének döntésétől függ,
hogy a közös jogkezelő szervezet a bevételeinek mekkora hányadát fordítja közösségi célra. A
javaslat változatlanul továbbviszi az Szjt. jelenleg hatályos azon előírását, amely szerint a
magáncélú másolás és a reprográfiai eszközök útján megvalósított többszörözés
kompenzációját szolgáló díjigényekből származó jogdíjak 25%-a kötelezően kulturális
célokra fordítandó, az Nemzeti Kulturális Alap részére történő átadással.
A javaslat előírja továbbá, hogy a közösségi célú felhasználás során is biztosítani kell a
transzparenciát.
A 46. §-hoz
A javaslat a Ptk., a Civil tv. és a számvitelről szóló törvényhez képest állapít meg a közös
jogkezelő szervezetekre vonatkozó speciális könyvvezetési és számviteli beszámolást érintő
kötelezettségeket az éves beszámoló készítés, a civil szervezet bevételeinek továbbtagolása
tekintetében továbbá a bevételtől és foglalkoztatottak számától függetlenül kötelező
82
könyvvizsgálatot ír elő. E rendelkezések a különböző méretű közös jogkezelő szervezetek
átláthatóságát és összehasonlíthatóságát szolgálják.
A 47. §-hoz
A KJK-irányelvvel összhangban a javaslat kötelezővé teszi a közös jogkezelő szervezetek
számára, hogy az elektronikus úton történő kapcsolattartás és joggyakorlás lehetőségét a
jogosultak részére biztosítsák.
A KJK-irányelv átültetését szolgálják a közös jogkezelő szervezet és az általa képviselt
jogosultak vagy más közös jogkezelő szervezet közötti panaszok kezelésére vonatkozó
rendelkezések.
A 48. §-hoz
A javaslat felhatalmazza a közös jogkezelő szervezeteket a személyes adatok kezelésére és
ezen adatok továbbításra más közös jogkezelő szervezetek részére annak érdekében, hogy az
érintett jogosult részére a jogdíjak felosztása vagy kifizetése megtörténhessen. A javaslat
felhatalmazza továbbá a közös jogkezelő szervezetet, hogy az árva művek tekintetében az
Szjt., valamint a kormányrendelet alapján kötelezően lefolytatandó jogosultkutatás céljából
érkező megkeresésre is tájékoztatást adjon az általa képviselt jogosultak meghatározott
személyes adatairól.
A 49-51. §-hoz
A javaslat a közös jogkezelő szervezet jogutód nélküli megszűnésére a Ptk. egyesületek és a
Civil tv. civil szervezetek jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó rendelkezéseitől eltérő
szabályokat állapít meg, mivel e szervezetek pénzeszközei többnyire felosztásra vagy
kifizetésre váró jogdíjak, vagyonuk pedig jogdíjakból és a működés érdekében levont
összegekből állnak.
Az 52. §-hoz
A KJK-irányelv rendelkezéseivel összhangban a javaslat egyes rendelkezései nem
alkalmazandók a Magyarországon kívüli EGT-államban letelepedett közös jogkezelő
szervezetre.
Az 53. §-hoz
A KJK-irányelv átültetéseként a javaslat a közös jogkezelő szervezetet az átlátható működése
érdekében rendszeres adatszolgáltatásra kötelezi az által képviselt jogosultak és más közös
jogkezelő szervezetek részére.
Az 54. §-hoz
A KJK-irányelv szabályozási rendszerével összhangban a javaslat a közös jogkezelő
szervezetet az átlátható működése érdekében rendszeres adatszolgáltatásra kötelezi a
nyilvánosság részére. Az adatszolgáltatási kör a hatályos szabályozáshoz képest a tiltakozó
jogosultak és a vezető tisztségviselők névsorával, valamint a jogviták rendezésére irányuló
83
eljárásokra vonatkozó tájékoztatással bővül. A KJK-irányelvben meghatározott adatkörön túl
azért indokolt előírni a közös jogkezelő szervezetek számára, hogy a közös jogkezelés ellen
tiltakozó jogosultak tekintetében is végezzenek adatszolgáltatást, mert ebből derülhet ki a
nyilvánosság számára, hogy a közös jogkezelő szervezet az egyébként általa képviselt
jogosulti körbe tartozók közül kinek a nevében nem jogosult engedélyt adni.
Az 55. §-hoz
A KJK-irányelv átültetését szolgálja a javaslatnak azon előírása, amely a közös jogkezelő
szervezetet éves átláthatósági jelentés készítésére és közzétételére kötelezi. Az éves
átláthatósági jelentés tartalmát a KJK-irányelv mellékletével azonos tartalommal a javaslat
melléklete határozza meg. E rendelkezés által biztosítható, hogy a közös jogkezelő
szervezetek működése és gazdálkodása valamennyi tagállamban átlátható és
összehasonlítható legyen.
Az 56. §-hoz
A hatályos szabályozáshoz képest a javaslat a KJK-irányelv szabályozási rendszerével
összhangban bővíti a közös jogkezelő szervezeteknek a jogosult, a felhasználó vagy más
közös jogkezelő szervezet kérelmére történő adatszolgáltatási kötelezettségét.
Az 57-59. §-hoz
A hatályos szabályozással egyező módon a javaslat előírja, hogy a reprezentatív közös
jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében a díjszabásokat évente kell
megállapítani, azonban lehetővé teszi, hogy az egyéb közös jogkezelő szervezetek
díjszabásaikat ettől eltérő időszakra állapítsák meg. A javaslat fenntartja a díjszabás
megállapítása során figyelembe veendő elveket és a Szerzői Jogi Szakértő Testületen belül
működő Egyeztető Testület eljárásában a felek között létrejött megállapodást.
A KJK-irányelv alapján a javaslat lehetővé teszi az új típusú online szolgáltatásokra az eltérő
engedélyezési feltételeket megállapítását.
A javaslat továbbra is biztosítja a közös jogkezelő szervezetek részére, hogy a díjszabásban a
felhasználás megkezdésének feltételeként díjfizetést, illetve adatszolgáltatást írjon elő.
A 60. §-hoz
A jogdíjak hatékony beszedése, felosztása és kifizetése érdekében a javaslat a KJK-irányelv
előírásaival összhangban a felhasználók számára adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.
A 61. §-hoz
A KJK-irányelv átültetéseként a javaslat előírja, hogy a felhasználók elektronikus úton is
kapcsolatot tarthassanak és adatszolgáltatást teljesíthessenek a közös jogkezelő szervezetnek.
A javaslat e rendelkezése nem érinti a felhasználási szerződések megkötésének formai
követelményeivel kapcsolatos, Szjt.-ben rögzített követelményeket.
A 62. §-hoz
84
A KJK-irányelv szabályozási rendszerével összhangban a javaslat az általános előírásokon
túlmenően különleges követelményeket állapít meg az olyan belföldön letelepedett közös
jogkezelő szervezetekre nézve, amelyek a zeneművek szerzői képviseletében a zeneművek
online felhasználására egynél több EGT-állam területére kiterjedő hatályú engedélyeket
adnak. A javaslat - az Irányelvben rögzített definíciók alapján - meghatározza a zeneművek
online felhasználásának fogalmát, amely a szerzők Szjt. szerinti két vagyoni jogát, az
úgynevezett lehívásra hozzáférhetővé tétel [Szjt. 26. § (8) bekezdés második mondat],
valamint az ehhez szükséges többszörözés [Szjt. 18. § (1) bekezdés] jogát érinti. Az e részhez
tartozó, a javaslat 62. §-ának (4) bekezdése szerinti értelmező rendelkezés alapján a
szomszédos jogi jogosultak nem tekinthetőek a zeneművek jogosultjainak.
A rádió- és televízió-szervezetek esetében indokolt a műsoraik egyidejű vagy késleltetett
online hozzáférhetővé tételéhez szükséges engedélyek megszerzésének elősegítése. Ennek
érdekében - a KJK-irányelv 32. cikke szerinti eltérés lehetőségével élve - a javaslat
különleges előírásai nem vonatkoznak arra az esetre, ha a közös jogkezelő szervezet rádió-
vagy televízió-szervezet részére abból a célból ad zeneművek online felhasználására több
tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyt, hogy a rádió- vagy televízió-szervezet az
eredeti műsorának sugárzásával egyidejűleg vagy azt követően tegye műsorait, valamint az
ehhez kapcsolódó egyéb tartalmakat (pl. műsorajánlót) a nyilvánosság számára
hozzáférhetővé. Figyelemmel arra, hogy az ilyen célú felhasználás engedélyezése kívül esik a
javaslat különleges szabályainak körén, a felhasználás engedélyezésére nem alkalmazható az
5. § (2) bekezdése szerinti kivétel sem, vagyis ebben az esetben az Szjt. 27. §-ának (3)
bekezdése alapján előírt közös jogkezelés körébe tartozó felhasználással összefüggő közös
jogkezelés a javaslat 5. §-ának (1) bekezdése szerinti általános szabály értelmében kizárólag
reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezhető.
A 63. §-hoz
A KJK-irányelv szabályainak átültetéseként a javaslat előírja, hogy a közös jogkezelő
szervezetnek képesnek kell lennie a több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyekre és
az ezek alapján történő felhasználásokra vonatkozó adatok hatékony és átlátható
feldolgozására, így különösen a felhasznált zeneművek és azok jogosultjainak azonosítására.
A 64-65. §-hoz
Mind a felhasználók, mind pedig a jogosultak számára szükséges, hogy a több tagállam
területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet
kezelésében lévő zeneművekre, valamint az ezekkel kapcsolatban kezelt jogokra vonatkozó
pontos és átlátható információhoz juthassanak. Ennek érdekében a 64. § - a KJK-irányelv
szabályaival összhangban - részletes tájékoztatási kötelezettséget ír elő a több tagállam
területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezetek
részére.
Az adatok pontosságának és időszerűségének biztosítása céljából a 65. § (1) és (2) bekezdése
lehetővé teszi továbbá, hogy a felhasználók és a jogosultak kérelmezzék a hibás adatok
kijavítását a közös jogkezelő szervezetnél.
Annak érdekében, hogy a jogkezelési megbízással érintett zeneművekre és az azokon fennálló
jogokra, valamint az engedéllyel lefedett területekre vonatkozó információ feldolgozása
85
hatékonyan és gyorsan megtörténhessen, a 65. § (3) bekezdése értelmében a közös jogkezelő
szervezet - a kialakult önkéntes iparági normákat is figyelembe vevő módon - köteles
biztosítani, hogy a jogosultak az ilyen információkat elektronikus úton is eljuttathassák a
szervezet részére. A 65. § (4) bekezdése szerint egy másik közös jogkezelő szervezettől kapott
képviseleti megbízás alapján az engedélyezés során eljáró közös jogkezelő szervezet
közvetlenül köteles biztosítani ezt a lehetőséget azon jogosultak részére is, akiket a képviseleti
szerződés alapján csak közvetve képvisel.
A 66-67. §-hoz
A 66-67. §-ok a KJK-irányelv 27. cikkének átültetését szolgálják, és meghatározzák a több
tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet
és a felhasználók közötti adatszolgáltatás, számlázás és jogdíjfizetés részletes szabályait. A
szabályok célja, hogy biztosítsák a felhasználás nyomon követésének, továbbá a
jogdíjbeszedésnek a hatékonyságát. Ennek egyik eszköze többek között az, hogy a javaslat
mind a felhasználásra vonatkozó adatokkal kapcsolatos felhasználói jelentésadás, mind pedig
a közös jogkezelő szervezet általi számlázás kötelező módjaként az elektronikus utat
határozza meg.
A 68. §-hoz
A jogdíjfelosztás általános szabályaitól (40. §) eltérően a 68. § alapján a zeneművek több
területen történő online felhasználásának engedélyezéséért járó jogdíjat - a közös jogkezelő
szervezet a felhasználó 66. § (2) bekezdése szerinti jelentését követően - haladéktalanul
felosztja és kifizeti a jelentés alapján jogdíjra jogosult személyek részére. A jogdíjkifizetéssel
egyidejűleg a közös jogkezelő szervezetet különleges tájékoztatási kötelezettség is terheli a
jogosult irányában. A tájékoztatás tartalmát kormányrendelet állapítja meg.
A 69-70. §-hoz
A KJK-irányelv 29-30. cikkének átültetéseként különleges előírásokat állapít meg a javaslat a
több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő
szervezet és más közös jogkezelő szervezetek között megkötött képviseleti szerződések
vonatkozásában is.
A különböző zenei repertoároknak a több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezés
céljából történő összevonása elősegíti az engedélyezési folyamatot. Erre tekintettel az
irányelvvel összhangban szükséges megteremteni annak lehetőségét, hogy azok a közös
jogkezelő szervezetek, amelyek nem akarnak vagy nem képesek közvetlenül a saját zenei
repertoárjukra több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adni, más
közös jogkezelő szervezeteket bízhassanak meg azzal, hogy kezeljék a repertoárjukat. E
megállapodások azonban nem lehetnek kizárólagos jellegűek.
A KJK-irányelv 30. cikkének átültetését szolgálja a 70. §, amely alapján az a közös jogkezelő
szervezet, amely már végez több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezést
zeneművek online felhasználásával kapcsolatban, erre vonatkozó igény esetén köteles
képviseleti szerződést kötni az olyan közös jogkezelő szervezettel, amely ilyen engedélyeket
nem ad vagy ajánl. Ezt a követelményt azonban csak az olyan közös jogkezelő szervezetekre
kell alkalmazni, amelyek már összevont repertoárt képviselnek, és nem terjed ki azokra a
86
közös jogkezelő szervezetekre, amelyek csak a saját repertoárjukra vonatkozóan adnak több
tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket.
A képviseletre felkért közös jogkezelő szervezet bármilyen megkülönböztetés nélkül köteles
kezelni a felkérő közös jogkezelő szervezet által képviselt jogosultak zeneművein fennálló
jogokat is, és az így képviselt összevont teljes repertoárt kizárólag egészében (a képviselt
közös jogkezelő szervezetek repertoárját is magában foglalva) ajánlhatja felhasználásra az
egyes online szolgáltatók felé. A minél szélesebb körű repertoárnak az online zenei
szolgáltatások keretében való hozzáférhetősége biztosítja a kulturális sokszínűség megőrzését,
illetve növelését.
Annak érdekében, hogy a képviseletre felkért másik közös jogkezelő szervezet megfelelően el
tudja látni tevékenységét azon zeneművek felhasználásának engedélyezése vonatkozásában is,
amelyek jogosultjait a felkérő közös jogkezelő szervezet képviseli közvetlenül,
elengedhetetlen, hogy e szervezetek szorosan együttműködjenek egymással, és megadjanak
egymás részére minden szükséges információt. Ha a felkérő szervezet az együttműködési
kötelezettségét nem teljesíti, a felkért közös jogkezelő szervezet jogosult a felmerült
többletköltségeinek megtérítését követelni, vagy az érintett zeneműveket kizárni az
engedélyezési tevékenysége köréből.
A 71-73. §-hoz
A 2. § (2) bekezdése alapján a javaslat szerint a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó
előírásokat kifejezett rendelkezés esetén kell alkalmazni a független jogkezelő szervezetekre.
E rendelkezéseket a 71-73. § tartalmazza.
A 71. § értelmében a független jogkezelő szervezetekre is vonatkozna a 33. § (1) bekezdés
szerinti bejelentési kötelezettség. Ez különösen azért fontos, hogy a független jogkezelő
szervezetek feletti felügyeletet ellátó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megfelelő
információkkal rendelkezzen az ilyen szervezetek létéről, adatairól, valamint tevékenységéről
is. Az SZTNH a bejelentett adatokon alapuló, nyilvánosan hozzáférhető adatbázist vezet a
független jogkezelő szervezetekről is, ami lehetővé teszi, hogy e szervezetekről, illetve
jogkezelési tevékenységükről mind a felhasználók, mind pedig a jogosultak átlátható módon,
könnyen hozzáférhető hatósági nyilvántartásból is információt szerezhessenek.
A független jogkezelő szervezetek működésének átláthatóságát szolgálják a 72. § alapján
alkalmazandó egyes adatszolgáltatási kötelezettségek is.
A 73. § alapján a független jogkezelő szervezetek is díjszabásban kötelesek meghatározni az
egyes felhasználási módok tekintetében a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit.
A 74. §-hoz
A javaslat követi az iparjogvédelmi jogszabályokban is régóta alkalmazott azon jogszabály-
szerkesztési elvet, hogy az anyagi jogi és az eljárásjogi szabályok szerkezetileg elkülönülve
kerülnek rögzítésre. A javaslat ennek megfelelően önálló részben szabályozza a közös
jogkezelő szervezetek, illetve független jogkezelő szervezetek jogkezelési tevékenységével
kapcsolatos eljárási szabályokat.
87
A Negyedik részben szabályozott eljárások két csoportra bonthatók. A 74. § sorolja fel a
jogkezeléssel kapcsolatos azon eljárásokat, amelyekben az SZTNH, mint a szellemi tulajdon
védelméért felelős kormányhivatal hatóságként, a hatósági eljárásokra irányadó általános
szabályok alkalmazásával jár el. A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági eljárásoktól
eljárásjogilag elkülönül a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös
jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyására irányuló eljárás, amely nem
minősül közigazgatási hatósági eljárásnak (ennek szabályait a XVII. Fejezet tartalmazza). A
XI. Fejezetben rögzített általános szabályok a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekre
alkalmazandók.
A KJK-irányelv - néhány, elsősorban az irányelvi szabályoknak való megfelelés biztosítására
vonatkozó előíráson kívül - nem harmonizálja a közös jogkezelő szervezetekkel, illetve
független jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos eljárásjogi kérdéseket. Figyelemmel
ugyanakkor arra, hogy az irányelv átültetésének eredményeként az Szjt. közös jogkezelésre
vonatkozó, jelenleg hatályos anyagi jogi szabályai tekintetében is számos, rendszerszintű
változást tartalmaz a javaslat, ezek a változások indokolják az eddig irányadó eljárásjogi
szabályozás átalakítását is. A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekre vonatkozó eljárási
szabályok tehát több szempontból is jelentős eltéréseket mutatnak az Szjt. jelenleg hatályos
előírásaihoz képest.
A javaslat alapján reprezentatív közös jogkezelési tevékenység csak az SZTNH által adott
engedély alapján végezhető. Erre való tekintettel a 74. § külön szabályozza a reprezentatív
közös jogkezelési tevékenység engedélyezésével kapcsolatos eljárást, amely tartalmát és
joghatását illetően az Szjt. jelenlegi szabályai szerinti nyilvántartásba vételhez hasonlítható,
tekintettel az általa kiváltott konstitutív hatályra. Az ezen eljárás eredményeként kiadott
engedély hiányában a közös jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelő
szervezetként nem végezhető. Szintén újfajta, jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügytípusként
szabályozza a javaslat a jogkezelési tevékenység bejelentésével összefüggő eljárást. A
bejelentés valamennyi közös jogkezelő szervezet, illetve független jogkezelő szervezet
kötelezettsége a közös jogkezelési tevékenység megkezdését megelőzően. Tekintettel arra,
hogy a javaslat értelmében már nem minden esetben szükséges előzetes engedély (a jelenleg
hatályos szabályok szerint nyilvántartásba vétel) a közös jogkezelési tevékenységhez, a
bejelentési kötelezettség teljesítésével biztosítható, hogy a közös jogkezelő szervezetekről,
illetve független jogkezelő szervezetekről, valamint e szervezetek tevékenységéről a hatósági
felügyelet ellátása és a nyilvántartás vezetése érdekében az SZTNH minden esetben megfelelő
információval rendelkezzen. A javaslat szerint a fentieknek megfelelően némileg átalakulnak
a közös jogkezelő szervezetekről és független jogkezelő szervezetekről vezetett nyilvántartás
szabályai is, az ezzel kapcsolatos eljárások - alapvetően járulékos jelleggel - az
engedélyezéshez, illetve bejelentéshez, valamint a szervezetek általi adatszolgáltatási
kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódnak (a jogkezelési tevékenység végzésére feljogosító
konstitutív hatály nélkül). A közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek
fölött gyakorolt hatósági felügyelet szabályai lényegüket tekintve követik a jelenleg hatályos
szabályokat, pontosítva és tovább részletezve az eljárás menetét, valamint az SZTNH által
alkalmazható intézkedéseket.
A 75-76. §-hoz
A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyek sajátos specifikumokkal rendelkező, a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.)
88
szerinti közigazgatási eljárások. Ennek megfelelően a javaslat csak azokat a különös
szabályokat határozza meg, amelyek az ilyen ügyek sajátosságaiból következő szükséges
eltéréseket tartalmazzák a Ket. szabályaihoz képest. E rendelkezéseken túlmenően a
jogkezeléssel kapcsolatos ügyekre a Ket. rendelkezései megfelelően irányadók, kivéve, ha a
javaslat az adott szabály alkalmazhatóságát kifejezetten kizárja (ld. 76. §). A közigazgatási
bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI.
törvény több ponton is módosította Ket.-et, többek között a sommás eljárás és a függő hatályú
döntés szabályozásával. Ez utóbbi két jogintézmény azonban a közös jogkezeléssel
kapcsolatos hatósági eljárásokban nem alkalmazandó, tekintettel arra, hogy az ügyintézési
határidő ezek tekintetében a 60 napot meghaladja.
A 77. §-hoz
A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben ügyféli jogosultsággal rendelkező személyek
tekintetében a javaslat - összhangban a Ket. 15. §-ának (6a) bekezdésében foglalt
felhatalmazással - a közös jogkezelő szervezetek által végzett tevékenységhez, és az ennek
alapjául szolgáló hatósági döntésekhez fűződő jogbiztonsági követelményekre figyelemmel
hathónapos időbeli korláthoz köti az ügyféli fellépést az eljárásokban.
A 78. §-hoz
A Ket. 2016. január 1. napjától hatályos módosítása értelmében csak törvény teheti lehetővé a
hatósági eljárásoknak a Ket. 32. §-a (1) bekezdése szerinti felfüggesztését. Ennek megfelelően
a javaslat külön szabályozza az eljárás felfüggesztésének lehetőségét a jogkezeléssel
kapcsolatos hatósági ügyekben, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától
függ, amelyben az eljárás bíróság hatáskörébe tartozik. A felfüggesztést a jogkezeléssel
kapcsolatos hatósági ügyekben hozott döntések megfelelő megalapozottságához fűződő - a
közös jogkezelési tevékenységgel érintett jogosultak és felhasználók nagy számából is adódó -
fokozott közérdek indokolja.
A 79-80. §-hoz
A jogkezeléssel kapcsolatos egyes hatósági ügyek bonyolultságára és összetettségére
tekintettel indokolt a Ket. szerinti általános eljárási határidőkhöz képest eltérő ügyintézési
határidőket megállapítani. A közös jogkezelő szervezetek tevékenységével kapcsolatos
eljárások során számos jogszabályi feltétel alapos és gyakran számviteli, pénzügyi kérdésekre
is kiterjedő vizsgálata szükséges. Az ilyen bonyolult és összetett tényállásokra vonatkozó,
megfelelő megalapozottságú hatósági döntések meghozatalához a Ket. szerinti 21 napos
ügyintézési határidő nem elegendő. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a jelenleg
hatályos Szjt. alapján lefolytatott nyilvántartási és felügyeleti eljárások során eddig is több
alkalommal szükségessé vált az eljárási határidőnek az SZTNH elnöke általi
meghosszabbítása.
Az SZTNH döntésének megalapozottságához és az ebből fakadó jogbiztonsághoz kimagasló
társadalmi érdek fűződik. Adott reprezentatív közös jogkezelő szervezet működésének
engedélyezése (nyilvántartásba vétele vagy törlése) az általa végzett kiterjesztett hatályú
engedélyezés okán valamennyi szerzői mű adott típusú magyarországi felhasználása esetében
meghatározó hatással bír. Egy nem kellően megalapozott döntés tehát a szerzői művek adott
89
típusú felhasználásának minden egyes esetében következményekkel járna, adott esetben
tömeges mennyiségű potenciális jogdíjfizetési kötelezettséget vagy jogsértést generálva.
A javaslathoz hasonlóan a közös jogkezeléssel kapcsolatos felügyeleti ügyek összetettségéből
kiindulva 37. cikkében a KJK-irányelv is három hónapos eljárási határidőt állapít meg
valamely tagállami felügyeleti hatóságnak arra, hogy az őt megkereső felügyeleti hatóságnak
választ küldjön a területén letelepedett közös jogkezelő szervezet működése jogszerűségének
kivizsgálására és a szükséges lépések megtételére irányuló megkeresésére.
Szintén az ügyek összetettségére tekintettel, a javaslat lehetővé teszi, hogy indokolt esetben a
Ket. 37. §-ának (3) bekezdésében meghatározott negyvenöt napos határidőnél hosszabb
határidőt is megállapítson az SZTNH.
A 81. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a javaslat hatálya kiterjed a külföldi közös jogkezelő szervezet és
független jogkezelő szervezet Magyarország területére irányuló jogkezelési tevékenységére is,
indokolt külön szabályokat megfogalmazni az idegen nyelvű beadványok és okiratok
tekintetében. A javaslat alapján főszabály szerint idegen nyelvű beadványok is benyújthatók
az egyes eljárásokban, amelyekről szükség esetén az SZTNH magyar nyelvű fordítást kérhető.
A 82. §-hoz
A közös jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben - a jelenleg hatályos szabályozással
egyezően - továbbra is speciális szabályok vonatkoznak az SZTNH által meghozott
döntésekkel szemben igénybe vehető jogorvoslatokra. Így az SZTNH döntésével szemben
továbbra sincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi
felhívásnak. A javaslat továbbá részletesen felsorolja, hogy az SZTNH milyen esetben
módosíthatja vagy vonhatja vissza döntéseit.
A 83. §-hoz
A jelenleg hatályos szabályokat átvéve, a javaslat továbbra is az elektronikus utat határozza
meg a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben az ügyfél és a hatóság közötti
kapcsolattartás módjaként.
A 84-86. §-hoz
Mind a belföldön letelepedett, mind a Magyarország területére irányuló jogkezelési
tevékenységet végző közös jogkezelő szervezetek, illetve független jogkezelő szervezetek
kötelesek a 33. § (1) bekezdése alapján bejelentést tenni az SZTNH részére. E kötelezettség
vonatkozik azokra a más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezetekre is,
amelyek Magyarország területét is érintően adnak zeneművek online felhasználására több
tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyeket. A bejelentés tartalmát a 84. §, valamint
kormányrendelet határozza meg. A bejelentés megtétele abban az esetben is kötelező, ha az
abban foglalt valamely közös jogkezelési tevékenység egyébként az SZTNH engedélyéhez
kötött. Ha az egyébként engedélyhez kötött közös jogkezelési tevékenység bejelentésével
egyidejűleg a szervezet nem kérte az engedély megadását is, az SZTNH ennek
szükségességére a bejelentőt felhívja. A javaslat alapján az SZTNH a bejelentést egyebekben
90
érdemben nem vizsgálja, annak tudomásulvételéről végzésben értesíti a szervezetet, és
gondoskodik a bejelentett adatoknak a közös jogkezelő szervezetekről és független jogkezelő
szervezetekről vezetett nyilvántartásban történő rögzítéséről. A 86. § értelmében a közös
jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek a bejelentett adatokhoz képest
bekövetkezett bármilyen változást szintén kötelesek bejelenteni. Az ezzel kapcsolatos
eljárásra a közös jogkezelés megkezdésének bejelentésére vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
A 87-88 §-hoz
A javaslat részletesen szabályozza a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megadására
vonatkozó eljárást. Az engedély megadására irányuló eljárás minden esetben kérelemre indul.
Az átlátható jogalkalmazás célját szolgálja a 87. § (3) bekezdésében rögzített azon alapelv,
amely szerint az engedély nem általában a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként
végzett közös jogkezelésre, hanem a (3) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt szempontok által
meghatározott egyes közös jogkezelési tevékenységekre vonatkozhat. A javaslat értelmében
tehát az engedély az ugyanazon jogosulti csoport ugyanazon mű- vagy kapcsolódó jogi
teljesítménytípusba tartozó műveivel, illetve kapcsolódó jogi teljesítményeivel kapcsolatban
végzett ugyanazon típusú közös jogkezelési tevékenységre (pl. jogdíjak beszedése) jogosít fel.
Abban az esetben, ha a fenti szempontok közül bármelyik különbözik (pl. más az érintett
jogosulti kör, a kezelt vagyoni jog vagy a közös jogkezelési tevékenység típusa), az
engedélyezés szempontjából már egy másik, külön engedély alapján végezhető közös
jogkezelési tevékenységről beszélünk, így erre külön engedélyt kell kérnie a szervezetnek. Az
egyes közös jogkezelési tevékenységeknek az engedélyezési eljárás során ilyen módon
történő külön kezelése azért is indokolt, mert a több közös jogkezelő szervezet azonos közös
jogkezelési tevékenységének engedélyezésére vonatkozó különleges szabályok (89-93. §)
alkalmazása során is a fenti szempontok szerint dönthető el, hogy több vagy újabb szervezet
kérelme ugyanazon tevékenység engedélyezésére irányul-e. Szintén az engedélyek ilyen
módon való elkülönítését indokolja az engedélyek visszavonására vonatkozó szabályok
rugalmas alkalmazhatósága is, ezáltal ugyanis az egyes engedélyek visszavonására - indokolt
esetben - csak az erre okot adó körülmények által nem érintett egyéb tevékenységtől
függetlenül kerülhet sor.
Az adminisztráció megkönnyítése érdekében a javaslat 88. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy
ugyanabban a kérelemben több közös jogkezelési tevékenységre is megszerezhető az
engedély. Az SZTNH ebben az esetben - a szükséges feltételek fennállása esetén - egy
eljárásban, egy határozatban adja meg az engedélyeket az egyes közös jogkezelési
tevékenységek tekintetében.
A 89-93. §-hoz
A javaslat lényegében átveszi, azonban több szempontból is pontosítja, kiegészíti az Szjt.
jelenleg hatályos rendelkezéseit a több közös jogkezelő szervezet által párhuzamosan végzett
közös jogkezelési tevékenység vonatkozásában.
A javaslat alapján is lehetőség van - az anyagi jogi előírásokban rögzített feltételek teljesülése
mellett - arra, hogy ugyanazt a közös jogkezelési tevékenységet párhuzamosan több közös
jogkezelő szervezet végezze reprezentatív közös jogkezelő szervezetként. Annak érdekében
azonban, hogy ez a párhuzamos jogkezelés ne okozzon esetleges zavart a joggyakorlásban,
91
indokolt speciális előírásokat meghatározni az így végzett közös jogkezelési tevékenység
engedélyezésére.
Speciális szabályozási igényt jelent e körben a kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre
jogosult szervezet meghatározásának kérdése. Abban az esetben, ha az adott közös
jogkezelési tevékenységet csak egy közös jogkezelő szervezet gyakorolja reprezentatív közös
jogkezelő szervezetként, a javaslat 17. §-a értelmében ez a szervezet jogosult a kiterjesztett
hatályú közös jogkezelésre is. Ha több vagy újabb szervezet végzi ugyanazt a tevékenységet,
a kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre való jogosultság kérdésében az egyes
szervezeteknek a javaslat alapján meg kell állapodniuk, vagy ennek hiányában az
engedélyezési eljárás során kell erről a kérdésről dönteni a kiterjesztett hatályú közös
jogkezelésre jogosult szervezet kijelölése formájában. Ennek szabályait rögzíti a 89. §, amely
a jelenleg hatályos szabályozástól eltérően - a jogbiztonság érdekében - már az engedély iránti
kérelem benyújtását megelőzően előírja a megállapodás megkötésének szükségességét. Ha
erre nem kerül sor, az engedélyezési eljárás során az SZNTH minden esetben kijelöli a
kiterjesztett közös jogkezelésre jogosult reprezentatív közös jogkezelő szervezetet. A javaslat
alapján tehát a kiterjesztett hatályú közös jogkezelés végzésére jogosult szervezet egyértelmű
-	megállapodás vagy kijelölés útján történő - meghatározása nélkül nem történhet meg a több
vagy újabb reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére ugyanannak a közös jogkezelési
tevékenységnek az engedélyezése. A kijelölés során a jelenleg hatályos szabályokkal
egyezően az SZTNH azt vizsgálja, hogy az engedélyezés feltételeit melyik reprezentatív
közös jogkezelő szervezet képes jobban megvalósítani.
A javaslat 90. §-a további speciális szabályokat állapít meg az engedélyezési jog nélkül
fennálló díjigények, valamint az Szjt. 28. §-ának (2) bekezdése szerinti továbbközvetítési jog
érvényesítése esetére. A jelenleg hatályos szabályokkal összhangban indokolt, hogy ezekben
az esetekben a jogdíjak valamennyi érintett jogosult tekintetében egy közös díjszabásban
kerüljenek megállapításra, és egy közös jogkezelő szervezet legyen jogosult a díjak
beszedésére. Ennek megfelelően a javaslat - követve az Szjt. jelenlegi szabályozását - előírja,
hogy ilyen esetben az ugyanazon jogosulti csoportot képviselő közös jogkezelő
szervezeteknek a közös díjszabás megállapításával kapcsolatos együttműködés módjáról,
valamint a jogdíjak beszedéséről is meg kell állapodniuk, megállapodás hiányában pedig az
SZTNH jelöli ki a díj megállapítására és a jogdíjak beszedésére jogosult szervezetet. A díj
megállapításában a másik közös jogkezelő szervezet ettől függetlenül részt vehet. Ennek
megtörténte a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás során vizsgálható.
Az újabb reprezentatív közös jogkezelő szervezet tevékenységének engedélyezésekor már
hatályban lévő díjszabásban rögzített jogdíjak mértékével és megfizetésével kapcsolatos
zavarok elkerülése érdekében, a javaslat 91. §-a alapján a reprezentatív közös jogkezelő
szervezetek közötti megállapodást, illetve kijelölést csak az aktuális díjszabás lejártát
követően lehet alkalmazni.
A korábban kiadott engedélynek a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek közötti
megállapodás vagy a kijelölés alapján szükségessé váló módosítását az SZTNH hivatalból
elvégzi. A körülményekben időközben bekövetkező változások rugalmas kezelése céljából a
javaslat lehetővé teszi a kijelölés utólagos felülvizsgálatát, és szükség szerinti módosítását is
az érintett közös jogkezelő szervezetek kérelmére.
92
Mivel a reprezentatív közös jogkezelő szervezeteken kívüli egyéb szervezetek minden esetben
kizárólag a jogkezelési megbízást adó jogosultak tekintetében végzik tevékenységüket,e
szervezetek esetleges párhuzamos joggyakorlása esetén a fentiekhez hasonló speciális
előírások meghatározására nincs szükség.
A 94-95. §-hoz
A javaslat értelmében a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett tevékenységre
megadott engedély módosítása a kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre, illetve a 90. §
szerinti esetben a jogdíjak megállapítására és beszedésre való jogosultság vonatkozásában
történhet. A módosítás történhet hivatalból, amennyiben erre az SZTNH által egy újabb
szervezet számára később megadott engedély miatt van szükség, vagy a 95. §-ban
meghatározott esetekben az érintett közös jogkezelő szervezetek kérelmére.
A 96. §-hoz
A javaslat részletesen meghatározza az engedély visszavonásának szabályait, amely
hivatalból vagy a közös jogkezelő szervezet kérelmére is történhet. Hasonlóan a jelenleg
hatályos Szjt. szabályaihoz, az engedély hivatalból történő visszavonására akkor kerülhet sor,
ha ezt a szervezettel szembeni felügyeleti eljárás eredménye indokolja. A javaslat alapján
továbbá az SZTNH akkor is visszavonhatja az engedélyt hivatalból, ha a közös jogkezelő
szervezet az engedély szerinti tevékenységét egy év elteltével sem kezdi meg, vagy legalább
ennyi ideig szünetelteti, kivéve, ha ez önhibáján kívüli okból ered. Ennek indoka elsősorban
az, hogy a reprezentatív közös jogkezelő szervezet által kiterjesztett hatállyal kezelt jogok
esetében az egyéni joggyakorlás kizárt (illetve egyes esetekben előzetes tiltakozáshoz kötött),
így a jogosultak érdekeinek megfelelő védelme miatt szükséges a jogkezelési tevékenység
megkezdésének határidőhöz kötése az engedély visszavonása következményének kilátásba
helyezésével.
A javaslat rögzíti, hogy az engedély visszavonásától függetlenül kötelessége a szervezetnek a
már beszedett jogdíjak felosztása. A már folyamatban lévő felhasználások zavartalan
folytatása érdekében a javaslat kimondja továbbá, hogy az engedély visszavonásakor már
hatályban lévő díjszabás alapján adott felhasználási engedélyek is hatályban maradnak a
díjszabás alkalmazási időszaka végéig. Az ezen időszak alatti jogdíjbeszedésnek és a
beszedett jogdíjak felosztásának a szabályait a 97-99. §-ok határozzák meg.
A 97-99. §-hoz
Az engedély visszavonásának esetén rendezni kell azon jogosultak helyzetét, akikkel
kapcsolatban az engedély visszavonását megelőzően a közös jogkezelő szervezet közös
jogkezelési tevékenységét végezte. Ennek érdekében a javaslat részletes előírásokkal
szabályozza az engedély visszavonását követő jogi helyzetet. A szabályozás két nagy esetkört
különít el attól függően, hogy van-e olyan másik reprezentatív közös jogkezelő szervezet,
amely a visszavont engedélyben meghatározottal megegyező közös jogkezelési tevékenységet
végez. A 97. § szabályozza azt az esetkört, ha van másik, ugyanolyan közös jogkezelési
tevékenységet végző reprezentatív közös jogkezelő szervezet, amely a visszavont
engedélyben meghatározottal megegyező közös jogkezelési tevékenységet végez, míg a 98. §
az ilyen szervezet hiánya esetén alkalmazandó előírásokat rögzíti. E két esetkörön belül is
különbséget tesz a javaslat aszerint, hogy a visszavont engedélyben meghatározott közös
93
jogkezelési tevékenység kötelező vagy előírt közös jogkezelési eset körébe tartozik-e. Ez
utóbbi különbségtétel indoka, hogy kötelező vagy előírt közös jogkezelés körén kívül a
javaslat 5. §-a és 33. §-a alapján engedély nélkül is végezhető közös jogkezelés, így az
engedély visszavonásától függetlenül a közös jogkezelő szervezet jogosult marad a részére
jogkezelési megbízást adó jogosultak további képviseletére, míg kötelező vagy előírt közös
jogkezelés körébe tartozó esetben az engedély szükségessége visszavonása miatt az érintett
közös jogkezelő szervezet e jogosultságát is elveszti.
Annak érdekében, hogy az engedély visszavonását követően a jogdíjak felosztása megfelelően
megtörténhessen, a javaslat 99. §-a együttműködési kötelezettséget ír elő a korábbi
reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére.
A 100. §-hoz
Az engedélyezéssel, valamint a jogkezelési tevékenység bejelentésével kapcsolatos hatósági
eljárások esetén igazgatási szolgáltatási díj fizetendő, amelynek mértékét a jelenleg hatályos
szabályozáshoz hasonlóan miniszteri rendelet határozza meg.
A 101-107. §-hoz
A javaslat a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása érdekében fenntartja a közös jogkezelő
szervezetekről vezetett nyilvántartás intézményét, kiegészítve azt a független jogkezelő
szervezetekkel kapcsolatos adatokkal. A nyilvántartásba történő felvétel a javaslat szerint már
nem konstitutív hatályú, vagyis a közös jogkezelési tevékenység végzésére - amennyiben erre
a javaslat 33. §-ának (2) bekezdése szerint szükség van - már nem nyilvántartásba vétel ténye,
hanem a tevékenységre vonatkozó engedély megszerzése jogosítja fel a szervezetet. Ettől
függetlenül az engedélyhez nem kötött közös jogkezelési tevékenység megkezdése esetén is
kötelező előzetes bejelentés, illetve és az esetleges változásokat is szükséges bejelenteni. Ez
utóbbi kötelezettség bejelentésének elmulasztása felügyeleti intézkedések alkalmazását
alapozhatja meg.
A javaslat fenntartja a jelenlegi Szjt. azon rendelkezését, hogy a nyilvántartás a benne
szereplő szervezetek által végzett közös jogkezelési tevékenységre vonatkozó alapadatok
(érintett vagyoni jogok, jogkezelési tevékenységtípus, jogosulti csoport és műtípusok, továbbá
a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett tevékenységre vonatkozó engedély
megléte és az ilyen tevékenység kiterjesztett hatálya) tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.
A nyilvántartáson keresztül a nyilvánosság a szervezetekre vonatkozó alapvető információkon
kívül hozzáférhet a szervezet fontosabb szabályzataihoz is. Annak érdekében, hogy a
nyilvántartás naprakészen tartalmazza e dokumentumokat, indokolt előírni az érintett
szervezetek számára, hogy ezek hatályos változatát kötelesek legyenek megküldeni a
nyilvántartást vezető SZTNH részére. E kötelezettség elmulasztása szintén felügyeleti
intézkedések alkalmazását alapozhatja meg.
A javaslat meghatározza a nyilvántartási adatok módosítására, valamint a nyilvántartásból
való törlésre vonatkozó szabályokat is (103-106. §).
94
A javaslat által bevezetett újfajta felügyeleti intézkedésre, a jogkezeléstől való eltiltásra
tekintettel szükséges a nyilvántartás mellett a nyilvánosságot arról is tájékoztatni, hogy mely
szervezeteket tiltott el az SZTNH a jogkezelési tevékenység folytatásától (107. §). A
jogkezeléstől eltiltott szervezetekről vezetett lista szintén közhiteles hatósági nyilvántartásnak
minősül.
A 108-110. §-hoz
A javaslat értelmében a jogkezelést végző szervezetek - a jelenleg hatályos szabályozást
követve - az SZTNH hatósági felügyelete alatt állnak. A felügyelet terjedelmét, továbbá a
felügyelt szervezetek ezzel összefüggő kötelezettségeit a javaslat az Szjt. hatályos
előírásaihoz hasonlóan határozza meg.
A javaslat 108. §-a rögzíti, hogy a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő
szervezetek működésével kapcsolatos felügyeleti eljárás nem minősül hatósági ellenőrzésnek,
tehát a javaslat értelmében a felügyelt szervezetek működésének ellenőrzése a felügyeleti
eljárás keretében, a felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályok szerint történik.
Új előírás, hogy a felügyelet hatékony ellátása érdekében a közös jogkezelő szervezetnek a
döntéshozó szerv üléséről készített jegyzőkönyvet is meg kell küldenie az SZTNH-nak,
valamint a szervezetek féléves rendszerességgel, kormányrendeletben meghatározott tartalmú
adatszolgáltatásra is kötelesek az SZTNH felé.
A 111. §-hoz
A felügyelettel összefüggésben felmerült költségek fedezetére - a jelenleg hatályos
szabályokkal egyező módon - továbbra is indokolt felügyeleti díjfizetési kötelezettséget
előírni a felügyelt szervezetek számára. Az egyes szervezetekre, valamint az általuk végz ett
tevékenységekre vonatkozó eltérő terjedelmű előírásokra tekintettel indokolt a felügyeleti díj
mértékét is eltérően meghatározni a reprezentatív közös jogkezelésre feljogosító engedély
alapján végzett közös jogkezelési tevékenység és a közös jogkezelő szervezetek ezen kívül
eső tevékenysége, valamint a független jogkezelő szervezetek tevékenysége vonatkozásában.
A szabályozás értelmében a közös jogkezelő szervezet az előző évi bevétele után továbbra is
0,3 % mértékű felügyeleti díjat köteles fizetni, kivéve, ha (kizárólag vagy részben)
reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végez közös jogkezelési tevékenységet. Ez
utóbbi esetben ugyanis a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös
jogkezelési tevékenységéből származó jogdíjbevétele, valamint az ilyen jogdíjbevételekkel
végzett pénzügyi műveletekből (ide értve a befektetéseket is) származó bevételei után a 0,5
%-os kulcs alapján kell számítania a felügyeleti díjat. Az ezen kívüli más bevétele (pl. nem
reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységből,
tagdíjból stb. származó bevétele) után pedig a 0,3 %-os kulcs szerint számított felügyeleti
díjat kell fizetnie. A felügyeleti díj számításának és megfizetésének módjára vonatkozó
előírások egyebekben megegyeznek az Szjt. jelenleg hatályos szabályaival.
A 112-113. §-hoz
Az Szjt. jelenleg hatályos szabályaival egyezően, a felügyeleti eljárás hivatalból indul. A
javaslat különbséget tesz az SZTNH által rendszeres időközönként és a szükség esetén
megindítandó felügyeleti eljárás között. A reprezentatív közös jogkezelő szervezetek,
95
valamint a belföldi közös jogkezelő szervezetek által végzett tevékenység kiemelt
jelentőségére tekintettel, az SZTNH évente indított felügyeleti eljárásában vizsgálja e
szervezetek működésének jogszerűségét. A független jogkezelő szervezetek esetében a
javaslat kétéves időszakonként írja elő a rendszeres felügyeleti eljárás megindítását. Egyéb
esetben az erre okot adó körülményről való tudomásszerzést követően, szükség szerint indított
felügyeleti eljárás keretében vizsgálhatja az SZTNH valamennyi, felügyelete alá tartozó
szervezet működését. A javaslat átveszi az Szjt. jelenleg hatályos szabályait, amelyek alapján
az igazságügyért felelős miniszter és az NKA elnöke vagy alelnöke is jogosult meghatározott
körben az SZTNH-nál felügyeleti intézkedés meghozatalát kezdeményezni.
A 114-116. §-hoz
A felügyeleti eljárás lefolytatására vonatkozó szabályokat a javaslat az Szjt. jelenleg hatályos
előírásaival egyezően határozza meg.
A 117-121. §-hoz
A javaslat néhány eltéréssel, illetve pontosítással veszi át a felügyeleti intézkedésekre
vonatkozó jelenleg hatályos szabályokat.
Eltérés a jelenlegi szabályokhoz képest, hogy a felügyeleti bírságot a javaslat önállóan is
alkalmazható intézkedésként határozza meg, így annak alkalmazásához nem feltétlenül
szükséges már az egyéb felhívás teljesítésének a felügyelt szervezet általi elmulasztása. Ezt
azok a gyakorlati tapasztalatok indokolják, hogy a jogsértő állapot helyreállítására a felügyelt
szervezeteknek nincs minden esetben lehetőségük, és ilyen helyzetben a nem reparálható
jogsértés szankcionálásának egyik megfelelő módja lehet a felügyeleti bírság kiszabása is,
aminek ugyanakkor a jövőbeni jogsértésekkel szemben is visszatartó ereje lehet.
A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett tevékenységre vonatkozó engedély
visszavonásának, mint felügyeleti intézkedésnek a feltételei követik az Szjt. jelenleg hatályos
szabályai szerinti, nyilvántartásból való törlésre irányadó előírásokat.
A jogkezeléstől való eltiltás, mint a javaslat szerinti újfajta felügyeleti intézkedés,
alkalmazásának feltételeit a 120. § határozza meg. A jogkezeléstől való eltiltás a végső
eszköze a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek feletti
felügyeletnek, amelynek alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a felügyelt szervezet
működésének jogszerűsége az egyéb intézkedések útján nem biztosítható. Lényeges
különbség a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély visszavonása és a jogkezeléstől való eltiltás
között, hogy az engedély visszavonása csak az adott, reprezentatív közös jogkezelő
szervezetként végzett tevékenységre vonatkozik, míg a jogkezeléstől eltiltott szervezet az
eltiltás hatálya alatt nem folytathat semmilyen jogkezelési tevékenységet, az általa ezt
követően adott felhasználási engedélyek hatálytalanok. Hasonlóan az engedély
visszavonásához, az eltiltás esetén is indokolt rendezni az eltiltott szervezet által képviselt
jogosultak helyzetét. A javaslat ennek szabályait is részletesen tartalmazza, követve az
engedély visszavonására vonatkozó szabályokat. A jogkezeléstől való eltiltás nem végleges, a
121. § alapján az érintett szervezetnek lehetősége van az eltiltás visszavonását kérni az
SZTNH-tól, ha ennek feltételei fennállnak.
A 122-123. §-hoz
96
A KJK-irányelv 36. cikke (2) bekezdésének átültetéseként a közös jogkezelő szervezetek és
független jogkezelő szervezetek felügyeletére vonatkozó szabályok között rögzíti a javaslat az
ilyen szervezetek tevékenységével kapcsolatos panaszok kezelésére vonatkozó előírásokat is.
A felhasználók, jogosultak és más közös jogkezelő szervezetek, illetve független jogkezelő
szervezetek panasztételi joga nem jelent a felügyeleti eljárás kezdeményezésére vonatkozó
jogot. Az SZTNH a panasz kivizsgálása alapján saját hatáskörében dönt a felügyeleti eljárás
hivatalból történő megindításáról vagy ennek mellőzéséről. A panasz elintézése nem
tekinthető felügyeleti eljárásnak, és arra a Ket. szabályait sem kell alkalmazni.
A 124-127. §-hoz
A javaslat különleges szabályokat állapít meg a Magyarországon kívüli közös jogkezelő
szervezetek és független jogkezelő szervezetek felügyeletével kapcsolatban, amely szabályok
elsősorban a KJK-irányelv átültetésével összefüggésben szükségesek. Az átültetést szolgálja
az SZTNH és a más tagállamok felügyeleti szervei közötti információcserére vonatkozó
szabályozás (125. § és 127. §).
A 128-144. §-hoz
A javaslat 82. §-ának (2) bekezdése alapján az SZTNH döntésével szembeni jogorvoslatként
bírósági felülvizsgálatnak van helye. A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyben hozott
döntés bírósági felülvizsgálata egy speciális nemperes eljárás, amelynek részletes szabályait a
javaslat XVI. Fejezete határozza meg.
A 145-156. §-hoz
A javaslat a jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyektől elkülönülten, a Ket. hatálya alá nem
tartozó speciális eljárásként szabályozza a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként
végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások miniszteri jóváhagyását. A
szabályozás átveszi és pontosítja az Szjt. díjszabás-jóváhagyásra vonatkozó jelenleg hatályos
előírásait.
A javaslat 147. §-a a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel speciális eljárási szabályokat
határoz meg a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megszerzését (korábban a közös
jogkezelő szervezet nyilvántartásba vételét) követően első alkalommal megállapított díjszabás
jóváhagyására irányuló eljárásra. Ebben az esetben ugyanis a díjszabás benyújtásának 146. §
(1)	bekezdés szerinti általános határidejét az új reprezentatív közös jogkezelő szervezet - az
engedély megadásának időpontjától függően - neki fel nem róható okból - nem minden
esetben képes betartani, ami azzal a következménnyel is járhat, hogy az engedélyt megszerző
közös jogkezelő szervezet szabályszerűen jóváhagyott díjszabás hiányában az egyébként
irányadó szabályok alapján a szervezet akár egy éven keresztül nem lesz képes ellátni a közös
jogkezelési tevékenységét. Ennek a nem kívánt helyzetnek a kezelését szolgálja a javaslat
148. §-ában rögzített szabály, amely lehetőséget biztosít az általános benyújtási határidőtől
való eltérésre abban az évben, amelyben az adott közös jogkezelő szervezet a 33. § (2)
bekezdése szerinti engedélyt megkapta.
A gyakorlatban felmerült értelmezési bizonytalanságokra tekintettel a javaslat pontosítja az
olyan esetekre vonatkozó, jelenleg hatályos szabályokat, amelyekben a díjszabás miniszteri
97
jóváhagyásához kormánydöntés szükséges. A díjszabásoknak a felhasználóik érdekeire
érdekekre is tekintettel lévő rugalmas megváltoztatásának lehetőségét teremti meg a javaslat
153.	§-ának (3) bekezdése, amely alapján a kormánydöntés szükségessége nélkül elvégezhető
az inflációt meghaladó mértékű jogdíjemelés is, ha az emelés egy adott esetben kísérleti
jelleggel bevezetett és három évnél nem régebben végrehajtott jogdíjcsökkentés mértékét nem
lépi túl.
A 157-158. §-hoz
E §-ok felhatalmazó és hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaznak.
Az Európai Parlament és a Tanács 2015. december 16-án elfogadta a közösségi védjegyről
szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet
végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci
Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló
2869/95/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/2424/EU rendeletet (a
továbbiakban: védjegyrendelet-módosítás), amely az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2015.
december 24-i, L 341/27. számában jelent meg. A védjegyrendelet-módosítás hazai
végrehajtásához szükség van a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi
XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) egyes rendelkezéseinek kiigazítására. Tekintettel arra, hogy
a védjegyrendelet-módosítás végrehajtásához csupán a Vt. kis terjedelmű, technikai jellegű
módosítása szükséges, azt - a KJK-irányelv átültetését szolgáló törvény elfogadásának
hasonló ütemezésére tekintettel - ebben a törvényjavaslatban indokolt elvégezni.
A 159. §-hoz
A javaslat átmeneti rendelkezésként határozza meg, hogy egyes előírások a hatályba lépést
megelőzően beszedett jogdíjakra nem vonatkoznak. E körben az Szjt. vonatkozó előírásai az
átmeneti időszak alatt továbbra is irányadóak. A javaslat szerinti szabályozás hatályba
lépésére a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében a 2016. pénzügyi év folyamán
kerül sor, a 159. § (2) bekezdése alapján azonban a közös jogkezelő szervezet dönthet úgy,
hogy a törvény szabályait visszamenőlegesen, a 2016. január 1. napját követően beszedett
jogdíjbevételek tekintetében is alkalmazza.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. §-ának (1) bekezdése értelmében a
jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését
követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási
cselekményekre kell alkalmazni. A jogbiztonság és kiszámítható jogalkalmazás érdekében
indokolt azonban, hogy a javaslat hatálybalépését megelőzően már megindult eljárások egésze
az eljárás megindulásakor hatályos jogszabályi előírások szerint folyjon tovább a javaslat
hatálybalépését követően is. Ennek megfelelően rögzíti a javaslat, hogy a javaslatnak a közös
jogkezelő szervezetekkel és a független jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos eljárásokra
vonatkozó szabályait a törvény hatálybalépését követően indult eljárásokra kell alkalmazni.
A 160. §-hoz
A javaslat 160. §-a a KJK-irányelv 5. cikke (8) bekezdésének átültetését szolgálja.
A 161-162. §-hoz
98
A javaslat átmeneti rendelkezéseket határoz meg a hatályba lépést megelőzően az Szjt.
jelenleg hatályos szabályai alapján indult eljárásban nyilvántartásba vett közös jogkezelő
szervezetek tekintetében is. Figyelemmel arra, hogy e szervezetek nyilvántartásba vételére
vonatkozó szabályok lényegében megegyeznek a javaslat 33. §-ának (2) bekezdése szerinti
engedély megadásának feltételeivel, indokolt e szervezetek számára biztosítani, hogy a
korábban megkezdett közös jogkezelési tevékenységüket a javaslat szerinti új szabályozás
hatályba lépését követően is ugyanúgy folytathassák, mintha erre a javaslat szerinti eljárási
rendben a 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyt megszerezték volna. A nyilvántartási adatok
egységességének biztosítása érdekében szükséges azonban, hogy e szervezetek ettől
függetlenül megtegyék az SZTNH felé a szükséges adatszolgáltatást azon információk
tekintetében, amelyeket az SZTNH által vezetett nyilvántartás még nem tartalmaz.
A megfelelő felkészülési idő biztosítása céljából a javaslat értelmében a törvény
hatálybalépését követő hat hónapon belül kell a már nyilvántartásban szereplő közös
jogkezelő szervezeteknek a szabályzataikat összhangba hozni a javaslat előírásaival (vagy
legalább az erre vonatkozó legfőbb szervi döntést meghozni), valamint e szervezeteknek
eddig az időpontig kell kialakítaniuk a jogosultakkal, felhasználókkal és más közös jogkezelő
szervezetekkel történő elektronikus kapcsolattartás feltételeit is.
A 163. §-hoz
A javaslat 163. §-a a KJK-irányelv 31. cikkének átültetését szolgálja.
A 164-165. §-hoz
E §-ok az Európai Unió jogának való megfelelésre utaló rendelkezéseket tartalmaznak. A
jogharmonizációs záradék megjelöli azt az uniós jogi aktust is, amely a Vt. módosítását teszi
szükségessé.
A 166. §-hoz
A javaslat 166. §-a pontosítja az SZTNH feladatainak a találmányok szabadalmi oltalmáról
szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/H. §-ának (4) bekezdésében foglalt felsorolását.
A 167. és 170. §-hoz
A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi
CLXXXVI. törvény több ponton is módosította Ket.-et, többek között a sommás eljárás és a
függő hatályú döntés szabályozásával. Ezek a jogintézmények az iparjogvédelmi eljárások
természetétől alapvetően idegenek, alkalmazásuk pedig sem bürokráciacsökkentési, sem
eljárás-gazdaságossági, sem pedig jogbiztonsági szempontból nem indokolt. Az
iparjogvédelmi oltalommal járó kizárólagos jogok megadása kiterjedt hatósági vizsgálatot
igénylő döntések eredménye, amelyek - harmadik személyek jogaira gyakorolt hatásuknál
fogva - nem hozhatóak meg sem sommás eljárásban, sem feltételes jelleggel, függő hatállyal.
Tekintettel azonban arra, hogy az iparjogvédelmi eljárásokban az ügyintézési határidőkre
amúgy is speciális szabályok irányadók, e jogintézmények alkalmazását nem szükséges külön
kizárni az iparjogvédelmi eljárásokban, hiszen arra ilyen kifejezett kizáró rendelkezés
hiányában sem kerülhet sor.
99
A védjegyrendelet-módosítás 2016. március 23-i hatállyal megváltoztatta a Belső Piaci
Harmonizációs Hivatal elnevezését: az intézmény új neve az Európai Unió Szellemi Tulajdoni
Hivatala lett. Az Szt. 115/L. §-ának szövegcserés módosítása ezt a névváltozást tükrözi a
hazai jogszabály szövegében.
A 168-171. §-hoz
A Vt. Harmadik Részét érintően előirányzott módosítások a védjegyrendelet-módosítás
rendelkezéseinek 2016. március 23-i és 2017. október 1-jei hatálybalépésére tekintettel
igazítják ki a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet egyes rendelkezéseire
való hivatkozásokat - ideértve a „közösségi” kifejezés „európai uniós” szókapcsolattal való
felváltását is.
A 172. §-hoz
A Vt.-módosítások között tartalmi változás, hogy a védjegyrendelet-módosítás 1. cikkének
25.	pontja eltörli a közösségi (a védjegyrendelet-módosítás hatálybalépését követően: európai
uniós) védjegybejelentés nemzeti hivataloknál történő benyújtására vonatkozó lehetőséget.
Erre tekintettel a javaslat hatályon kívül helyezi a Vt.-nek az európai uniós
védjegybejelentések továbbítására vonatkozó rendelkezését (76/B. §-át).
A 173. §-hoz
E § az Szjt.-nek a javaslattal való összhangját biztosító módosító rendelkezést tartalmaz.
A 174., 184-186. §-hoz
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény megszüntette a jogi személyiséggel
nem rendelkező gazdasági társaság fogalmát, így erre tekintettel szükségessé vált az Szjt.
egyes rendelkezéseinek az ennek megfelelő módosítása.
A 175-176. és 178-179. §-hoz
A javaslat szerinti, a közös jogkezelésre vonatkozó külön törvénnyel való összhang
megteremtése érdekében szükségessé vált az Szjt. azon rendelkezéseinek a módosítása,
amelyek az egyes vagyoni jogok tekintetében tartalmaznak a közös jogkezeléssel kapcsolatos
előírásokat.
A 180-181. és 183. §-hoz
Az Szjt. e módosításainak célja a törvénynek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC.
törvénnyel való összhangba hozatala, továbbá az, hogy az érintett rendelkezéseket
könnyebben érthetővé tegyék.
A 182. §-hoz
Az Szjt. 92/D. §-ának hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítást tartalmaz.
100
189-190. §-hoz
E §-ok az Szjt.-nek a javaslattal való összhangját biztosító módosító rendelkezéseket
tartalmaznak. Az Szjt. jelenleg hatályos rendelkezése alapján, ha az elhunyt személy
hagyatékához szerzői jog tartozik, és az elhunyt személy műveivel kapcsolatban érintett közös
jogkezelő szervezet nem található, akkor a közjegyző az irodalmi és a zenei művekkel
kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek küld értesítést. Nem kizárt
azonban a javaslat alapján, hogy a jövőben különböző vagyoni jogok tekintetében különböző
közös jogkezelő szervezetek lesznek tekinthetők az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos
szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. Ennek folyományaként a módosított
rendelkezések alapján kérdésessé válhatott volna, hogy mely szervezet felé kell teljesíteni az
értesítési kötelezettséget. E bizonytalanság kiküszöbölését szolgálja a javaslat, amikor az
egyik legtöbb jogosulti csoport javára érvényesített díjigény, vagyis az Szjt. 20. § (1)
bekezdése szerinti vagyoni jog vonatkozásában az irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos
közös jogkezelést végző szervezetre konkretizálja a kijelölést.
A 191 . §-hoz
E § az Szjt. jogharmonizációs záradékát pontosítja a KJK-irányelvre tekintettel.
A 192. §-hoz
A védjegyrendelet-módosítás 2016. március 23-i hatállyal megváltoztatta a Belső Piaci
Harmonizációs Hivatal elnevezését: az intézmény új neve az Európai Unió Szellemi Tulajdoni
Hivatala lett. Az Szjt. 41/G. § (2) bekezdésének szövegcserés módosítása ezt a névváltozást
tükrözi a hazai jogszabály szövegében.
A 193. §-hoz
E § hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A 194. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a javaslat értelmében a közös jogkezelő szervezetek
jogdíjbevételeinek kulturális célú felhasználásáról már nem az Szjt., hanem a szerzői jogok és
a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvény rendelkezik, szükségessé
vált az erre vonatkozó hivatkozás módosítása a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi
XXIII. törvényben.
Az 1. számú melléklethez
A javaslat 1. sz. melléklete a KJK-irányelv mellékletének átültetése.
101