﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10529. számú
törvényjavaslat
az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatáshoz
kapcsolódó jogkövetkezményekről
Előadó: Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2016. május
2016. évi .... törvény
az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatáshoz
kapcsolódó jogkövetkezményekről
1.	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 18. § (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az utánképzésen nem kell részt vennie a járművezetőnek, ha
a)	az eltiltás csak járműkategóriára vagy járműfajtára terjed ki, és az a vezetői engedély
visszavonásával nem jár;
b)	a vezetői engedélyét az eljáró hatóság kizárólag, a közúti közlekedési előéleti
pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 236/2000.
(XII. 23.) Korm. rendeletben a közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértéshez tartozó 9
pont megállapítására alapozottan vonta vissza.”
2.	§
A Kkt. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § A közúti árutovábbításra kötött szerződésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló
törvény szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a fuvarozási szerződésekre vonatkozó
rendelkezéseit az e törvényben, valamint a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló
kormányrendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.”
3.	§
A Kkt. 47. §-a a következő 35. és 36. ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazásában:)
„35. közúti árutovábbítás: közúton tehergépjárművel végzett árufuvarozás, díj ellenében más
által - gépjárművezetővel együtt - rendelkezésre bocsátott tehergépjármű áruszállítás céljára
való felhasználása, valamint díj ellenében végzett vontatás;
36. tehergépjármű: a tehergépkocsi, a vontató, a lassú jármű, valamint a tehergépkocsiból,
vontatóból vagy lassú járműből és pótkocsiból (félpótkocsiból) álló járműszerelvény.”
2.	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
4.	§
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 20. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„20. § Kereskedelmi forgalomba hozni csak a megfelelőség tanúsításával lehet:
a)	a kedvtelési célú vízi járművek és a motoros vízi sporteszközök alapvető biztonsági
követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott kedvtelési célú vízi járművet és
motoros vízi sporteszközt;
b) a tengeri hajók felszereléseinek megfelelőség-tanúsításáról szóló miniszteri rendeletben
meghatározott tengerészeti felszerelést.”
5.	§
A Vkt. 90. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„a) a kedvtelési célú vízi járművekről és a motoros vízi sporteszközökről, valamint a
94/25/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. november 20-i 2013/53/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelv;”
6.	§
A Vkt. 90. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„m) a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
szóló 2014. július 23-i 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
7.	§
A Vkt. 20. §-ában a „kedvtelési célú vízi járművet” szövegrész helyébe a „kedvtelési célú vízi
járművet és motoros vízi sporteszközt” szöveg lép.
3.	A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény
módosítása
8.	§
A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. (a továbbiakban:
Kpt.) 4. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az 1. § (1) bekezdése alapján a szabályszegésekhez rendelhető pontok száma:]
„d) a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén 1-9 pont.”
9.	§
A Kpt. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Nyilvántartó értesíti a járművezetőt, ha pontjainak száma a 13-at elérte, - a 9. § (1a)
bekezdésben foglalt korlátozás figyelembe vételével - tájékoztatja a pontok csökkentését
eredményező önkéntes utánképzés lehetőségéről, továbbá figyelmezteti a felső pontérték
elérésének következményeire.”
10.	§
A Kpt. 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 7. § (1) bekezdése alapján visszavont vezetői engedélyt annak leadásától számított hat
hónapot követően vissza kell adni, ha)
„a) a járművezető a vezetői engedély visszavonását követően utánképzésen vett részt -
kivéve, ha a közúti közlekedésről szóló törvény alapján az utánképzési kötelezettség alól
mentesül -, és”
11.	§
(1)	A Kpt. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járművezető nyilvántartott pontjainak számát - az (1a) bekezdésben meghatározott
kivétellel - utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkentheti. Az engedély-
nyilvántartásba elektronikus úton beérkezett utánképzési igazolás alapján, az önkéntes
utánképzés sikeres elvégzésének napján nyilvántartott pontok számát 13 pontig 9 ponttal, 14-
17 pont között 6 ponttal kell csökkenteni.”
(2)	A Kpt. 9. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Amennyiben a nyilvántartott pontok között közigazgatási bírsággal sújtandó
szabályszegés miatt rendelt 9 pontérték megállapítása is szerepel, a járművezető nyilvántartott
pontjainak száma az utánképzésen való önkéntes részvétellel csak a közigazgatási bírsággal
sújtandó szabályszegés miatt rendelt 9 pont feletti pontok tekintetében csökkenthető az (1)
bekezdés szerint.”
4.	A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása
12.	§
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.)
a következő 9/B. alcímmel és 12/B-F. §-sal egészül ki:
„9/B. Személyszállítási szolgáltatást közvetítő vagy szervező szolgáltatásra vonatkozó
szabályok
12/B. § (1) A közlekedési hatóság elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az
elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (ezen alcím alkalmazásában a
továbbiakban: elektronikus adat), amelynek a szolgáltatás működtetője által hozzáférhetővé
tétele olyan üzletszerűen végzett személyszállítási szolgáltatást közvetítő vagy szervező
szolgáltatás
a)	igénybevételét biztosítja vagy
b)	igénybevételéhez szükséges lépések bemutatásával közvetlenül népszerűsíti, elősegíti azt,
amely nem felel meg a Kormány rendeletében meghatározott diszpécserszolgálati vagy önálló
diszpécserszolgálati tevékenységre vonatkozóan megállapított követelményeknek.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele akkor rendelhető el,
ha a Kormány rendeletében meghatározott diszpécserszolgálati engedély hiánya miatt az
eljáró hatóság bírságot szabott ki és a megbírságolt az engedély nélküli tevékenységet tovább
folytatja.
(3)	Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes
megakadályozása. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a közlekedési
hatóság 365 napra rendeli el.
(4)	Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot a
közlekedési hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell a közlekedési
hatóság honlapján közzétenni.
(5)	A (4) bekezdés szerinti hirdetmény tartalmazza:
a)	az ügy tárgyát és rövid ismertetését,
b)	az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéhez szükséges adatokat,
c)	a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba.
12/C. § (1) A közlekedési hatóság 12/B. § (1) bekezdése szerinti határozatának kötelezettje -
annak határozatban történő megjelölése nélkül - valamennyi elektronikus hírközlési
szolgáltató.
(2)	Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi
és ellenőrzi.
(3)	A közlekedési hatóság 50.000 forinttól 200.000 forintig terjedő bírsággal sújthatja azt az
(1)	bekezdés szerinti szolgáltatót, amely a 12/B. § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget.
A bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható.
12/D. § (1) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség az elrendelést
követő 365 nap elteltével megszűnik.
(2)	Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a közlekedési hatóság annak megszűnése előtt
megszünteti, ha
a)	az elrendelés oka megszűnt, vagy
b)	a büntetőügyben eljáró bíróság vagy hatóság megkeresése, illetve az NMHH közlése
alapján valamely bűncselekménnyel kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes
hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges
hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban.
(3)	A határozatra a 12/B. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.
12/E. § A közlekedési hatóság a jogkövető magatartás elősegítése és az állampolgárok
tájékoztatása érdekében honlapján a 12/B. § szerinti intézkedés végrehajtásának időtartama
alatt közzéteszi a jogerős ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlap
elnevezését.
12/F. § Személygépkocsival engedély nélkül végzett közúti közlekedési szolgáltatáshoz
használt személygépkocsit a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési
okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott
időtartamra ki kell vonni a forgalomból.”
13. §
Az Sztv.
a)	2. § 12. pont a) alpontjában a „2005. évi CLXXXIII törvény (a továbbiakban: Vtv.)
szerinti” szövegrész helyébe a „2005. évi CLXXXIII törvényben (a továbbiakban: Vtv.)
meghatározott” szöveg,
b)	21. § (1) bekezdésében a „valamint a 35. §-ában” szövegrész helyébe az „és a 35. §-ában”
szöveg,
c)	21. § (2) bekezdésében az „évente egy alkalommal” szövegrész helyébe az „évente
legalább egy alkalommal” szöveg,
d)	22. § (1) bekezdésében az „átadására jogszabályban” szövegrész helyébe az „átadására
vonatkozó jogszabályban” szöveg,
e)	22. § (8) bekezdésében a „zavarok elhárítása és rendkívüli igények” szövegrész helyébe a
„zavarok elhárítása és a rendkívüli igények” szöveg,
f)	22. § (9) bekezdésében a „valamint az a közlekedési” szövegrész helyébe az „és az a
közlekedési” szöveg,
g)	25. § (1) bekezdésében az „a pénzügyi ellentételezés” szövegrész helyébe az „annak a
pénzügyi ellentételezés” szöveg,
h)	49. § (2) bekezdés c) pontjában a „valamint” szövegrész helyébe az „és” szöveg
lép.
5.	Záró rendelkezések
14.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 31.
napon lép hatályba.
(2)	A 4. § és a 6. § 2016. szeptember 18-án lép hatályba.
15.	§
Ez a törvény
a)	a kedvtelési célú vízi járművekről és a motoros vízi sporteszközökről, valamint a 94/25/EK
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. november 20-i 2013/53/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b)	a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2014. július 23-i 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
16.	§
A törvény tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira
vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló,
2015.	szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti
előzetes bejelentése megtörtént.
Általános indokolás
A törvényjavaslat egyik célja annak biztosítása, hogy az egyéb megelőző hatósági
intézkedések eredménytelensége esetén akadályozza meg a jogellenesen működő taxi, vagy
taxi jellegű diszpécser-szolgáltatásokhoz való internetes hozzáférést. Az előterjesztés szerinti
törvénymódosítás ennek megfelelően:
-	lehetővé teszi, hogy a fővárosi/megyei kormányhivatal (mint közlekedési hatóság)
elrendelhesse az olyan internetes tartalom blokkolását, amely
o közvetlen hozzáférést biztosít a jogellenes diszpécser-szolgáltatáshoz
o vagy közvetlenül népszerűsíti a jogellenes diszpécser-szolgáltatást, az
igénybevételhez szükséges lépések bemutatásával
-	előírja, hogy a blokkolás végrehajtásáról - a büntetőügyekben és a tiltott szerencsejáték-
honlapok esetében kialakított megoldást alkalmazva - a Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság gondoskodik.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá, hogy a közigazgatási bírsággal sújtandó
szabályszegés esetén az elrendelhető pontok száma 9 pontra emelkedik, ez megalapozza azt,
hogy az engedély nélkül személygépkocsival végzett közúti közlekedési szolgáltatatás esetén
a járművezetőnek a közúti közlekedési előéleti pontrendszerben 9 büntetőpont jár.
Az előterjesztés egyértelművé teszi, hogy a motoros vízi sporteszközöket is csak a
megfelelőség tanúsításával lehet kereskedelmi forgalomba hozni. Továbbá
jogharmonizációs céllal előírja ugyanezt a tengerészeti felszerelésekre is.
Ezen túlmenően a módosítás a közúti árutovábbítási szerződéssel kapcsolatos pontosító
rendelkezéseket tartalmaz.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Nem kell utánképzésen részt vennie a járművezetőnek, ha vezetői engedélyét az eljáró
hatóság kizárólag a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII.
törvény végrehajtásáról szóló 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletben a közigazgatási
bírsággal sújtandó jogsértéshez tartozó 9 pont megállapítására alapozottan vonta vissza.
A 2. §-hoz
Az új közúti árutovábbítási szerződésekről szóló kormányrendelet a közúti árutovábbítási
szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket állapítaná meg a közúti közlekedésről szóló 1988.
évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 48. § (3) bekezdés a) pont 3. alpontjában kapott
felhatalmazása alapján. E felhatalmazó rendelkezés - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX.
törvényben foglaltakkal ellentétesen - olyan tárgykör végrehajtási rendeleti szabályozására ad
felhatalmazást, amely tárgykört maga a Kkt. nem szabályoz, így a tervezet eredeti
szabályozást valósítana meg. Ezzel összefüggésben szükséges a jelenleg hiányzó törvényi
szintű általános szabályok megállapítása.
A 3. §-hoz
A módosítás a közúti árutovábbítással kapcsolatos fogalmakat tartalmaz.
A 4. §-hoz
A korábbi szabályozáshoz képest a rendelkezés jogharmonizációs célból kiegészül azzal,
hogy a tengeri hajók felszereléseinek megfelelőség-tanúsításáról szóló miniszteri rendelet
alapján tengerészeti felszerelést is csak a megfelelőség tanúsításával lehet kereskedelmi
forgalomba hozni.
Az 5. és a 6. §-hoz
A rendelkezés a jogharmonizációs záradékot tartalmazza.
A 7. §-hoz
A szövegcsere egyértelművé teszi, hogy a kedvtelési célú vízi járművek mellett a motoros
vízi sporteszközöket is csak megfelelőség tanúsításával lehet kereskedelmi forgalomba
hozni.
A 8-11. §-hoz
A közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén az elrendelhető pontok száma
9 pontra emelkedik, ez megalapozza azt, hogy az engedély nélkül személygépkocsival
végzett közúti közlekedési szolgáltatatás esetén a járművezetőnek a közúti közlekedési
előéleti pontrendszerben 9 büntetőpont jár. A pontcsökkentést nem az igazolás kiállításának
napján, hanem az önkéntes utánképzés sikeres elvégzésének napján nyilvántartott pontokból
kell elvégezni. Az önkéntes utánképzés elvégzésének és az igazolás kiállításának napja nem
feltétlenül esik egybe, ezért pontosítás szükséges. Az 1. §-ban szereplő Kkt.-módosításon túl a
a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Kpt.) egyidejű módosítása is szükséges ahhoz, hogy az utánképzés kötelező
esetei alól kikerüljön a közigazgatási bírság miatt megállapított 9 pontok miatti visszavonás
esete. A Kpt. módosítása a vezetői engedély visszaadásának feltételének (eljárási szabály), az
utánképzés elvégzése alól ad felmentést abban az esetben, ha a járművezető nem esik az
utánképzési kötelezettség alanyi körébe.
A 12. §-hoz
Amennyiben a jogellenesen működő diszpécserszolgálat a korábbi hatósági eljárás
eredményeképpen megállapított szankció (bírság) ellenére sem szünteti meg a jogellenes
állapotot, a közlekedési hatóság (fővárosi/megyei kormányhivatal) elrendelheti a jogellenesen
működő diszpécserszolgáltatás igénybevételét lehetővé tevő vagy közvetlenül elősegítő
elektronikus adat ideiglenes hozzáférését. A rendelkezés így lehetővé teszi az ilyen
szolgáltatások működését biztosító (mobil)alkalmazások, valamint az ahhoz közvetlenül
kapcsolódó, az alkalmazás használatát, regisztrációt, stb. bemutató honlapok elérhetetlenné
tételét, blokkolását. Értelemszerűen az ilyen szolgáltatásokról, azok működéséről vagy az
ezzel összefüggő tapasztalatokról tájékoztatást nyújtó, azt általánosságban ismertető
elektronikus tartalmak - pl. online sajtótermékek, blogok, vélemény cikkek - eltávolítására
nem ad lehetőséget a szabályozás, az kizárólag a jogellenes szolgáltatással közvetlenül
összefüggésbe hozható tartalmak eltávolítására szorítkozik. A hozzáférhetetlenné tétel
ideiglenes, 365 napig tart. Ha a szolgáltató időközben teljesíti a jogszabályi feltételeket, a
hozzáférhetetlenné tételt a fővárosi/megyei kormányhivatal (mint közlekedési hatóság)
megszünteti. A hozzáférhetetlenné tétel megvalósításáról - a büntetőügyekben és a tiltott
szerencsejáték-szervezés esetén már alkalmazott módon - a Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság gondoskodik.
A 13. §-hoz
A javasolt módosítások technikai jellegű pontosításokat tartalmaznak.
A 14. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
A 15. §-hoz
A rendelkezés a jogharmonizációs záradékot tartalmazza.
A 16. §-hoz
A rendelkezés a notifikációs záradékot tartalmazza.