﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10536. számú
törvényjavaslat
Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról
Előterjesztő:
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2016. május
2016. évi ... törvény
Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról
I.	Fejezet
Az államháztartást szabályozó joganyag módosítása
1.	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
1.	§
(1)	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (3)
bekezdés c) pontja a következő cd) alponttal egészül ki:
(Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat
olyan adósságot keletkeztető ügylete megkötéséhez, amely)
„cd) a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől
az önkormányzat által elnyert, nem fejlesztési célú támogatás előfinanszírozásának
biztosítására szolgál, valamint”
(2)	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (3)
bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat)
„d) olyan kezesség- és garanciavállalásához, amely a b) és a c) pont szerinti, bármely jogi
személy által megkötött ügylethez kapcsolódik.”
2.	§
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/A. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„10/A. § Az önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulásával kizárólag
a)	jogerős és végrehajtható bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségének
teljesítésére, és
b)	a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől
elnyert, nem fejlesztési célú pályázata önrészének biztosítására
köthet naptári éven túli futamidejű működési célú adósságot keletkeztető ügyletet.”
1
3.	§
(1)	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/B. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az önkormányzat kezesség-, illetve garanciavállalásához a Kormány abban az
esetben járul hozzá, ha
a)	teljesül a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel, azzal, hogy az adósságot
keletkeztető ügylet futamidejének vége alatt a kezesség, illetve garancia érvényesíthetőségére
rendelkezésre álló határidő lejártát kell érteni, és
b)	a kezesség-, illetve garanciavállalás megfelel az Áht. 96. §-ának.”
(2)	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/B. §-a a
következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Kormány hozzájárulása az adósságot keletkeztető ügylet tárgyévben történő
megkötésére, illetve a tárgyévben történő kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozik.”
4.	§
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/C. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzat a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, határozatában
szerepeltetett adósságkeletkeztetési szándékáról, - a 10. § (3) bekezdés b) pontja, valamint c)
pont cb) és cd) alpontja, továbbá a 10/A. § szerinti működési célú adósságot keletkezető és a
10/B. § (3) bekezdése szerinti adósságmegújító ügyletek kivételével - az adósságot
keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó fejlesztési céljáról és az ügylet várható értékéről a
Kormányt előzetesen tájékoztatja.”
5.	§
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 13. § (4)
bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az AKK Zrt.)
„d) jogszabály felhatalmazása alapján az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen
Működő Részvénytársaság számára az állam nevében nyújtott, a Paksi Atomerőmű
kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes
törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott
beruházást finanszírozó tőkeemelés megvalósításához kapcsolódó fizetési kötelezettségeket
(beleértve az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a
Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához
nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 2014. évi XXIV.
törvénnyel kihirdetett Megállapodás 1. cikk 2. pontja szerinti fizetéseket is) teljesíthet az
államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet által
meghatározott módon, összegben és ütemezés szerint;”
2
6. §
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
1.	10. § (2) bekezdésében a „megegyezik az adósságot keletkeztető ügylet összegével”
szövegrész helyébe a „nem haladja meg az adósság összegét” szöveg,
2.	10. § (3) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „megnyert támogatás” szövegrész helyébe
az „elnyert, fejlesztési célú támogatás” szöveg,
3.	10/D. § (1) bekezdés b) pontjában a „futamidejű vagy nagyobb ügyletértékű, vagy”
szövegrész helyébe a „futamidejű, nagyobb ügyletértékű, megváltozik az adósságot
keletkeztető ügylet célja,” szöveg,
4.	10/E. § (1) bekezdésében a „100%-os önkormányzati tulajdonban álló olyan gazdasági
társaság, amely nem minősül a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek,” szövegrész
helyébe a „kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os
önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os
tulajdonában álló gazdasági társaság” szöveg
lép.
2.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
7.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 15. § (6) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(6) Az elkülönített állami pénzalap költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait
tartalmazó fejezet az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben
meghatározott tartalmú, továbbá a központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített
állami pénzalap számára előírt befizetési kötelezettség fedezetéül szolgáló költségvetési
kiadási előirányzatokat, valamint az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló
törvényben meghatározott tartalmú költségvetési bevételi előirányzatokat cím, alcím szerinti
bontásban tartalmazza.”
8.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 28/A. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) A központi költségvetésről szóló törvénynek és az elemi költségvetésnek a
költségvetési kiadások és bevételek előirányzata szintjén - ha a központi költségvetésről szóló
törvény a kiemelt előirányzatokat is megállapítja a kiemelt előirányzatok szintjén - meg kell
egyeznie. A költségvetési rendeletnek, határozatnak és az elemi költségvetésnek kiemelt
előirányzati és finanszírozási bevételi előirányzati, finanszírozási kiadási előirányzati szinten
meg kell egyeznie.”
3
9. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(6) A kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött
ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható
szervezetnek. A kötelezettséget vállaló ezen feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő
követelések elévüléséig az 55. § szerint jogosult a jogi személy, jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az 55. §-ban meghatározott adatokat
kezelni azzal, hogy ahol az 55. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni. Jogszabály további feltételeket is
megállapíthat a visszterhes szerződések megkötésének vagy azok alapján történő kifizetések
feltételeként.”
10.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. § (2) és (2a) bekezdése
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést,
pótbefizetést és támogatást - a szakmai feladatok ellátásához nyújtott támogatás kivételével -
a Vtv. 3. § (2) bekezdés a) pontjában és a (2a) bekezdés a) pontja szerinti miniszteri
rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló, valamint az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása
alatt álló gazdasági társaság esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős
miniszter, más esetben az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes
jóváhagyásával lehet nyújtani. A jóváhagyásról az államháztartásért felelős miniszter és az
állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szerv írásos véleményének
ismeretében kell dönteni.
(2a) A (2) bekezdés szerinti, pénzben teljesített tőkeemelést, pótbefizetést, támogatást
a)	a törvényben vagy miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló a központi
költségvetésről szóló törvényben e célra megtervezett központi kezelésű előirányzatok
terhére,
b)	az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott az MNV Zrt. útján a (2b)
bekezdésben meghatározottak szerint
teljesíthet.”
(2)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. §-a a következő (2b)
bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A (2a) bekezdés b) pontja szerinti tőkeemeléshez, pótbefizetéshez, támogatáshoz
szükséges kiadási előirányzatot az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti, az államháztartás központi
alrendszerébe tartozó meghatalmazott költségvetéséből a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti
fejezetbe a 33. § (3) és (4) bekezdése szerint át kell csoportosítani. Ha az Nvt. 8. § (7)
bekezdése szerinti meghatalmazott az államháztartás központi alrendszerén kívüli szervezet, a
(2a) bekezdés b) pontja szerinti tőkeemeléshez, pótbefizetéshez, támogatáshoz szükséges
pénzösszeget megfizeti az állam számára, amelyet a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti
4
fejezet bevételeként kell elszámolni. Az erre a célra befizetett összeggel a fejezet
forrásjuttatás biztosítására szolgáló költségvetési kiadási előirányzatait a fejezetet irányító
szerv módosíthatja.”
11.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45/A. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam Magyarország területén székhellyel rendelkező, a hitelintézetekről és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján banknak minősülő hitelintézetben az
alaptőke felemelése útján tulajdonosi részesedést szerezhet, ha
a)	érvényesül a piaci magánbefektető elve,
b)	ezt a bank középtávú üzleti terve alátámasztja, és
c)	sor kerül jogi és pénzügyi megfelelőségi vizsgálat lefolytatására.”
12. §
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Nemteljesítés esetén a visszafizetési kötelezettség érvényesítése elsősorban a
biztosíték érvényesítésével történik. Ennek eredménytelensége esetén a visszafizetendő
összeget és annak kamatait az állami adóhatóság a támogató megkeresésére adók módjára, a
14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből nyújtott költségvetési támogatás esetén a 60/A. § (2)
bekezdésében meghatározott módon hajtja be.”
(2)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a nem természetes személy kedvezményezett
a)	jogszabály alapján mentesül a biztosíték nyújtása alól és a jogosulatlanul igénybe vett
költségvetési támogatással összefüggésben keletkező visszafizetési kötelezettségét a támogató
által meghatározott határnapig nem teljesíti, illetve annak részletekben történő teljesítése
esetén a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, az a kedvezményezett és a
kedvezményezettben többségi befolyással rendelkező szervezet,
b)	a támogatott tevékenység megvalósítása érdekében olyan jogviszonyt létesít, amely
alapján a támogató közvetlenül harmadik személynek folyósítja a költségvetési támogatást, és
a harmadik személynek felróható okból a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett
költségvetési támogatással összefüggésben keletkező visszafizetési kötelezettségét a támogató
által meghatározott határnapig nem teljesíti, illetve annak részletekben történő teljesítése
esetén a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, a harmadik személy és a harmadik
személyben többségi befolyással rendelkező szervezet,
c)	mentesül a saját forrás rendelkezésre állásának igazolása alól, és a támogatott
tevékenységet nem vagy csak részben valósítja meg, és emiatt a támogató a támogatási
5
szerződéstől eláll, a támogatási szerződést felmondja vagy a támogatói okiratot visszavonja a
kedvezményezett
adószámát - a támogató kezdeményezése alapján - az állami adóhatóság törli.”
13.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 58. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„58. § (1) A helyi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójában számol el a
számára a költségvetési évben folyósított támogatásokkal.
(2) A helyi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójában a költségvetési évben
folyósított támogatások felhasználásával kapcsolatos önellenőrzést a költségvetési beszámoló
teljesítésének határidejét követő második hónaptól a Kormány rendeletében meghatározott
mértékű - a központi költségvetés 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezetben
elszámolandó - önellenőrzési pótlék megfizetésével egyidejűleg kezdeményezhet, legkésőbb
annak az évnek az utolsó napjáig, amely évben az éves költségvetési beszámolót el kellett
készítenie.”
14.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. §-a a következő (2a)
bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kincstári körön kívüli számlatulajdonos kérelmére a (2) bekezdésben
meghatározott kötelezettség teljesítése alól az államháztartásért felelős miniszter felmentést
adhat.”
(2)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) A (2a) bekezdés szerinti felmentéssel nem rendelkező kincstári körön kívüli
számlatulajdonosok - a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kivételével -
hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával - az általuk foglalkoztatott személyek
lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével -
nem rendelkezhetnek.”
(3)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. §-a a következő (3a)
bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok - a (2) bekezdés e), f) és j) pontjában
meghatározott kincstári körön kívüli számlatulajdonosok kivételével - értékpapírszámlával
nem rendelkezhetnek. A (2) bekezdés f) és j) pontjában meghatározott kincstári körön kívüli
számlatulajdonosok átmenetileg szabad pénzeszközeiket kizárólag a kincstár által értékesített,
értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával
hasznosíthatják.”
6
15.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 90. § (3) bekezdés c) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és
kimutatásokat kell bemutatni:)
„c) a Gst. 2. § (2)-(4) bekezdése szerinti bontásban az államadósságot és az államadósság
állományának változását bemutató összegzést, valamint az államadósság kapcsolatát a
479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor adósságával,”
16.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 104. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során a Ket. rendelkezéseit az e §-ban
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy a Ket. 29. § (1b) és (1c) bekezdését,
33.	§ (1a) bekezdését és 71/A. §-át a törzskönyvi nyilvántartás vezetése során nem kell
alkalmazni. A törzskönyvi nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárásban az ügyintézési
határidő tizenöt nap. A kincstár a hiánypótlási felhívás teljesítésére legfeljebb húsznapos
határidőt állapíthat meg. A törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásban az
eljárás felfüggesztésének helye van. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás.”
17. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdése a következő
15a-15d. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„15a. az európai uniós források felhasználásával összefüggésben a 15. pont a) és b)
alpontjában meghatározott sajátos szabályokat és a közreműködő szervezeteket,
15b. a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezetébe sorolt fejezeti
kezelésű előirányzatok tekintetében az (5) bekezdésben meghatározott szabályokat,
15c. az európai uniós forrásból nyújtott támogatások tekintetében az uniós
támogatásrészek fogadására és kifizetésére szolgáló fizetési számlák rendjére, az Európai
Unióval és az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamával történő, a
támogatások elszámolására és az elszámolható költségek igazolására vonatkozó szabályokat,
15d. az állami támogatási programokra és az egyedi állami támogatásokra vonatkozó
szabályozásoknak az Európai Unió versenyjogi szabályaival való összehangolása rendjét,
beleértve az intézményi és az eljárási szabályokat,”
7
18. §
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (12)
bekezdéssel egészül ki
„(12) A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016.
évi ... törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 111. § (13) bekezdése szerint adott
vagy 111. § (15) bekezdése alapján meghosszabbított felmentés a Magyarország 2017. évi
központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi ... törvény hatálybalépésének
napjával határozatlan időre szóló felmentéssé alakul át.”
(2)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (32)
bekezdéssel egészül ki:
„(32) Azon kincstári körön kívüli számlatulajdonosok, amelyek a Magyarország 2017. évi
központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított 79. §
(3a) bekezdése értelmében értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek, a Magyarország 2017.
évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi ... törvény hatálybalépésekor
meglévő értékpapírszámláikat legkésőbb 2016. december 31-éig kötelesek megszüntetni.”
19. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1.	1. § 14. pont g) alpontjában a „támogatásokat” szövegrész helyébe a „támogatásokat,
álláskeresési ellátásokat, bérgarancia támogatásokat, valamint a foglalkoztatási támogatásokra
vonatkozó rendeletekben meghatározott magánszemélyek részére nyújtható támogatásokat”
szöveg,
2.	10. § (4) bekezdésében az „irányítja” szövegrész helyébe a „vezeti” szöveg,
3.	20. § (2) bekezdésében a „végső egyenleg” szövegrész helyébe az „az elszámolhatósági
időszakot követően időközi vagy végső egyenleg” szöveg,
4.	28. § (1) bekezdésében az „A fejezetet irányító szerv vezetője a” szövegrész helyébe az
„A” szöveg, a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait a fejezetet irányító szerv
vezetője” szöveg, a „rendeletben állapítja meg.” szövegrész helyébe a „rendeletben, a
központi költségvetés uniós fejlesztések fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok
felhasználási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.” szöveg,
5.	28/A. § (2) bekezdésében a „kincstári költségvetésben” szövegrész helyébe a „központi
költségvetésről szóló törvényben” szöveg,
6.	33. § (3) bekezdés bf) pontjában a „javára” szövegrész helyébe az „és fejezeti kezelésű
előirányzat javára” szöveg,
7.	57. § (1) bekezdésében az „és azokról a kincstár útján mond le” szövegrész helyébe az
„azokról a kincstár útján mond le, és az éves költségvetési beszámolót megalapozó végleges
adatszolgáltatást a kincstár útján teljesíti” szöveg,
8.	59. § (1) bekezdésében a „felhasználását.” szövegrész helyébe a „felhasználását. A
hatósági ellenőrzés és a másodfokú eljárás ügyintézési határideje tekintetében a Kormány
8
rendelete a Ket. 33. § (1) bekezdésében meghatározottnál hosszabb ügyintézési határidőt is
megállapíthat.” szöveg,
9.	83. § (1) bekezdésében a „valamint a Kormány rendeletében meghatározott”
szövegrész helyébe a „valamint jogszabályban meghatározott” szöveg,
10.	90. § (1) bekezdésében a „nyolcadik hónap utolsó napjáig” szövegrész helyébe az „év
szeptember 30-áig” szöveg,
11.	90. § (3) bekezdés e) pontjában a „gazdálkodó szervezetek működéséből származó
kötelezettségeket, a részesedések” szövegrész helyébe a „részesedések, valamint az állam
többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok kötelezettségállománya” szöveg,
12.	91. § (1) bekezdésében a „68/A” szövegrész helyébe az „68/B” szöveg,
13 109. § (1) bekezdés 16. pontjában a „felülvizsgálatára” szövegrész helyébe a
„felülvizsgálatára, a felülvizsgálati eljárásra,” szöveg,
14. 109. § (1) bekezdés 31. pontjában a „nemzetiségi célú támogatásoknak” szövegrész
helyébe az „és a megyei jogú város önkormányzat kedvezményezettnek, a megyei jogú város
fejlődése és megújulása érdekében létrejött együttműködési megállapodásokban foglaltak
végrehajtását szolgáló, hazai forrásból nyújtott költségvetési támogatásoknak” szöveg
lép.
20. §
(1)	Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1.	20. § (3) bekezdése,
2.	28/A. § (1) bekezdése,
3.	109. § (1) bekezdés 32. és 41. pontja,
4.	111. § (13)-(15) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1.	39. § (1) bekezdésében a „ , ha az részben vagy egészben költségvetési támogatásból
megvalósuló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást hajt végre,”
szövegrész,
2.	109. § (1) bekezdés 8. pontjában az „a kincstári költségvetés tartalmi és formai
követelményeit, kiadásának rendjét,” szövegrész,
3.	109. § (1) bekezdés 15. pontjában az „ideértve az a) és b) ponttal összefüggésben az
európai strukturális és beruházási alapokból származó források felhasználására vonatkozó
sajátos szabályait,” szövegrész,
4.	109. § (1) bekezdés 31. pontjában az „ , a központi költségvetésből nyújtott
nemzetiségi célú támogatásoknak” szövegrész,
9
5.	109. § (5) bekezdés a) pont ag) alpontjában az „az európai uniós forrásból nyújtott
költségvetési támogatások esetében a közreműködő szervezetet,” szövegrész.
II.	Fejezet
A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó további
törvénymódosítások
3.	Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítása
21. §
Hatályát veszti az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény melléklet I.
pont B.) alpontjában
1.	az „SZJ’03 72.30.21”szövegrész,
2.	az „A céginformációs szolgálat által biztosított céginformáció elektronikus
adattovábbításának ára” szövegrész,
3.	az „igazságügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter”
szövegrész.
4.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
22. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 39. § (12) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Foglakoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:)
„g) a kincstár által terhelt, a számlavezetéssel kapcsolatos működési kiadásokat, valamint
a megszűnt jogcímekhez kapcsolódó kifizetéseket,”
23.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 39/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére
tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékéig vállalható,
amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított
kiadási előirányzat 40 %-át.”
24.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata
központi és decentralizált keretre osztható fel. A közfoglalkoztatási támogatások előirányzata
10
terhére megvalósuló programokkal összefüggésben legfeljebb a tárgyévi eredeti előirányzat,
előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 0,3 %-ának megfelelő
mértékben számolható el működtetéssel kapcsolatos kiadás.”
25.	§
Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
évi IV. törvény 39. § (12) bekezdés e), f) és h) pontja.
5.	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
26.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. § (1) bekezdése a
következő f) ponttal egészül ki:
(A közalkalmazotti jogviszony megszűnik:)
„f) az e törvényben meghatározott egyéb esetekben.”
27.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 25/D. §-sal
egészül ki:
„25/D. § Amennyiben a közalkalmazott a 25/C. § (12) bekezdése alapján
jogviszonyváltással a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény Ötödik része szerinti
munkaviszonyba kerül, az elektronikus nyilatkozattételre vonatkozó szabályok megfelelően
alkalmazandóak.”
28.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. § (10)
bekezdésében a „megállapítani” szövegrész helyébe a „megállapítani, azzal, hogy a
kerekítésre egy alkalommal, a garantált illetmény végösszegének megállapítása során kerül
sor” szöveg lép.
29.	§
Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
1.	85. § (3) bekezdés d) pont dc) alpontja,
2.	85. § (3) bekezdés e) pont eg) alpontja,
3.	93/A. §-a,
4.	3. számú melléklete.
11
6.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény módosítása
30.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény
1.	19/A. § (1) bekezdésében az „a kormányzati tevékenység összehangolásáért”
szövegrész helyébe az „az általános politikai koordinációért” szöveg,
2.	19/A. (3) és (4) bekezdésében az „A kormányzati tevékenység összehangolásáért”
szövegrész helyébe az „Az általános politikai koordinációért” szöveg
lép.
7.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
31.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (5a)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5a) Az (5) bekezdésben foglaltakat az ápolási díj alapösszegének, az időskorúak
járadéka havi összegeinek, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás törvényben
meghatározott összegének változása esetén megfelelően alkalmazni kell.”
32.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/C. §
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az időskorúak járadékának havi összege
a)	jövedelemmel nem rendelkező
aa)	32/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 85%-a,
ab)	32/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 100%-a,
ac)	32/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 135%-a;
b)	jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult
havi jövedelmének a különbözete.”
(2)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/C. §-a
a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) 2018. évtől az időskorúak járadékának (1) bekezdés szerinti havi összegei a Tny.
62.	§ (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező
12
arányban emelkednek. Az időskorúak járadékának forintban kifejezett havi összegeit a
Kormány évente rendeletben meghatározza.”
33.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. §
(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló
törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos hatósági eljárásokban nem kell meghozni
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti
függő hatályú döntést, valamint a hatóság vezetője az e bekezdés szerinti eljárás ügyintézési
határidejét annak letelte előtt indokolt esetben, az indokok megjelölésével egy alkalommal,
legfeljebb huszonegy nappal végzésben meghosszabbíthatja.”
(2)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. 58/A. §-a
a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi
költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos eljárását
felfüggesztheti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben
a)	a kincstár más - az egyházi fenntartónak, nem állami fenntartónak a központi
költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásának elszámolásával és ellenőrzésével
kapcsolatos - eljárása vagy ezen eljárásban hozott döntésének bírósági felülvizsgálata,
b)	a működést engedélyező szerv eljárása vagy ezen eljárásban hozott döntésének bírósági
felülvizsgálata, vagy
c)	a fenntartó tevékenységével vagy a szociális szolgáltató, szociális intézmény
működésével összefüggő büntetőeljárás
van folyamatban. A kincstár az eljárását legfeljebb az a)-c) pont szerinti eljárás
befejezéséig - ideértve a másodfokú eljárást, a közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát,
a Kúria felülvizsgálati eljárását és a megismételt eljárást is - függesztheti fel.”
34.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/B. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 2 000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, illetve a
fővárosi önkormányzat jogszabályban meghatározottak szerint helyi szociálpolitikai
kerekasztalt hoz létre.”
13
35.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 85/B. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„85/B. § Az e törvényben meghatározott intézménytípusok által biztosított szolgáltatás
megszervezhető önálló, illetve - jogszabályban meghatározott - integrált szervezeti
formában.”
36.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen, fővárosban élő
szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása
érdekében - jogszabályban meghatározottak szerint - szolgáltatástervezési koncepciót készít.
Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e
szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el.”
37.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 99. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„99. § A tartós bentlakásos intézmény fenntartója köteles a házirendben meghatározni az
intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum
megalakításának és tevékenységének - jogszabályban meghatározottak szerint kialakított -
szabályait.”
38.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 136. §-a a
következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Házi segítségnyújtás esetén az adott intézményben, szolgáltatónál (székhely,
telephely) személyi gondozásában részesülők befogadott létszáma nem haladhatja meg
a)	a szolgáltatói nyilvántartásba 2016. február 1-je előtt bejegyzett házi segítségnyújtás
esetén az igénybevevői nyilvántartásban 2016. február 1-jén az adott intézményben,
szolgáltatónál (székhelyen, telephelyen) személyi gondozásra megállapodással rendelkező
ellátottak számát,
b)	a szolgáltatói nyilvántartásba 2016. február 1-jét követően bejegyzett házi
segítségnyújtás esetén a befogadott ellátotti létszám 65%-át.”
14
39.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
1.	58/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „létszámnak” szövegrész helyébe a „létszámnak, és
azon belül a személyi gondozásban ellátható személyek legmagasabb számának (a
továbbiakban együtt: ellátotti létszám)” szöveg,
2.	65/C. § (5) bekezdésében a „részesülő” szövegrész helyébe a „részesülő - ezt
jogszabályban meghatározottak szerint igazoló -” szöveg,
3.	71. § (1) bekezdésében az „időpontjában” szövegrész helyébe az „időpontjában -
jogszabályban meghatározott szakvélemény alapján -” szöveg,
4.	71/A. § (1) bekezdésében az „aki” szövegrész helyébe az „aki - jogszabályban
meghatározott szakvélemény alapján -” szöveg,
5.	92. § (1) bekezdés b) pontjában a „társulási megállapodásban erre kijelölt” szövegrész
helyébe a „társulási megállapodásban megjelölt székhely szerinti” szöveg,
6.	132. § (1) bekezdés w) pontjában az „ellátotti létszámnak” szövegrész helyébe az
„ellátotti létszámnak - ezen belül a személyi gondozásban ellátható személyek legmagasabb
számának -” szöveg
lép.
8.	A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása
40.	§
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 10. § (4) bekezdésében az „orvos”
szövegrész helyébe az „orvos, az eltemettetésre kötelezett személy megbízása alapján az
elhalálozással kapcsolatos ügyintézés során az eltemettető képviseletében eljáró temetkezési
szolgáltató” szöveg lép.
9.	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
41.	§
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § (5a) bekezdésében a „2017”
szövegrész helyébe a „2018” szöveg, a „2029” szövegrész helyébe a „2030” szöveg lép.
10.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
42.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 7. §-a a következő (6) bekezdéssel
egészül ki:
„(6) A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) az (5) bekezdésnek
megfelelően keresi meg a pénzforgalmi szolgáltatókat akkor, ha a polgári és kereskedelmi
ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes
számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló, 2014. május 15-i
15
655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 655/2014/EU rendelet)
14. cikke szerinti számlainformációs hatóságként jár el.”
43.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) A végrehajtási lap eredeti példánya a bíróságnál marad. A végrehajtási lapról annyi
kiadmányt kell készíteni, hogy a végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó
ügyben a Kar hivatali szerve, valamint minden végrehajtást kérő és adós (a továbbiakban
együtt: felek) egy-egy példányt kapjanak.”
44.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 37/B. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) Nem kell kézbesítési megbízottat megjelölni a 861/2007/EK rendelet, a 4/2009/EK
tanácsi rendelet, az 1215/2012/EU rendelet, a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet, és a 655/2014/EU rendelet szerinti határozat végrehajtására indult eljárásban.”
45.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/B. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép, és a 79/B. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott sorrendtől eltérően az európai
számlazárolási végzés végrehajtása során a pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben
meghatározott kiterjesztést a 655/2014/EU rendelet 24. cikk (7) bekezdésében meghatározott
sorrend szerint végzi el.
(6) A végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését az abban foglalt pénznemtől
függetlenül forintban kell teljesíteni a pénzforgalmi szolgáltató által jegyzett - a teljesítés
napján érvényes - devizavételi árfolyam figyelembevételével.”
46.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 187. §-a a következő (5) és (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) Biztosítási intézkedésként ideiglenes számlazárolás rendelhető el e § alapján a
655/2014/EU rendelet 5. cikkében meghatározott esetekben is.
(6)	A 655/2014/EU rendelet 10. cikk (2) bekezdésében, 23. cikk (3), (5) és (6)
bekezdésében, 27. cikk (2) bekezdésében, 28. cikk (3) bekezdésében és 36. cikk (5)
bekezdésében említett illetékes hatóságként a végrehajtó jár el.”
16
47.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 250. § (2) bekezdése a következő
34.	ponttal egészül ki:
(A Kar jogai és feladatai különösen:)
„34. ellátja a 655/2014/EU rendelet 14. cikke szerinti számlainformációs hatósági
feladatokat.”
11.	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
48.	§
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 61/A. § (3) bekezdés a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Társaság feladatai:)
„a) a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátása
aa)	- a katonai körzetek kivételével - Magyarország ellenőrzött légterében,
ab)	a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és légterében, valamint
ac)	azon nemzetközi kereskedelmi repülőtéren és annak légterében, amelyen a tárgyévet
megelőző két év statisztikai adatai alapján számított átlagos éves utasforgalom meghaladja az
évi százezret, amennyiben a repülőtér üzemben tartója vagy tulajdonosa a szolgáltatásra való
felkészülés költségeit és a szolgáltatás díját megfizeti a Társaság részére,
továbbá Magyarország légterében a légiforgalmi navigációs, távközlési, légtérellenőrző
szolgálat ellátása, és az ezekhez szükséges berendezések (kivéve a repülőtéri műszeres
leszállító rendszert) működésének biztosítása;”
49.	§
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény KILENCEDIK RÉSZE a következő
77. §-sal egészül ki:
„77. § A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016.
évi ... törvénnyel megállapított 61/A. § (3) bekezdés a) pont ac) pontja alkalmazásában első
alkalommal a 2014 és 2015 évek statisztikai adatai alapján számított átlagos éves
utasforgalmat kell figyelembe venni, azzal, hogy amennyiben az ily módon megállapított
átlagos utasforgalom meghaladja az évi százezret, a Társaság a nemzetközi kereskedelmi
repülőtér és légtere tekintetében a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és riasztó
szolgálat ellátására legkorábban 2018. január 1-jétől köteles.”
50.	§
Hatályát veszti a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 77. §-a.
17
12. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
51.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/A. § (1) A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága
a)	a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,
b)	a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel
alapösszegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint
tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában, feltéve, hogy a gyermek,
fiatal felnőtt az a) és b) pont szerinti időpontban a gyámhatóság határozata alapján nem
minősül a 67/A. §-ban foglaltak szerint hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek.
(2)	A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek a 67/A. § szerinti
hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre
való jogosultsága a gyámhatóság határozata alapján
a)	a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,
b)	a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel
emelt összegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint
tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti támogatás esetenkénti összegéről az Országgyűlés a
központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.”
52.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
37.	§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § A bentlakásos gyermekintézményben elhelyezett gyermekek érdekeik
képviseletére - jogszabályban meghatározottak szerint kialakított és működtetett -
gyermekönkormányzatot hozhatnak létre.”
53.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
40/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyermekjóléti központ kizárólag a 94. § (4) bekezdése szerinti települési
önkormányzat fenntartásában működhet. A fenntartó a (2) bekezdés a) pont ad) alpontja,
valamint a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti feladatok ellátására egyházi fenntartóval és
nem állami fenntartóval ellátási szerződést nem köthet.”
18
54.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
54.	§ (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nevelőszülő az a személy lehet, aki)
„f) megfelel a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó
kormányrendeletben meghatározott képesítési előírásoknak.”
55.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
63.	§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás
a)	segíti - a gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermek gyámjával (gyermekvédelmi
gyámjával), gondozási helyével együttműködve - a gyermek gondozójának egyéni program
szerinti gondozási, nevelési tevékenységét,
b)	biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek törvényes
képviseletének ellátását,
c)	szaktanácsadási feladatokat lát el.”
56.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
94. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Polgármesteri hivatalt működtető települési önkormányzat, a közös önkormányzati
hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi
önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület
tekintetében a fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti
szolgálatot működtetni. A közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési
önkormányzat által működtetett gyermekjóléti szolgálat ellátási területe a közös
önkormányzati hivatalhoz tartozó települések lakosságára terjed ki. Amennyiben a
gyermekjóléti szolgálat fenntartója társulás, a társulás társulási megállapodásban megjelölt
székhelye kizárólag az e bekezdés szerint feladatellátásra kötelezett önkormányzat lehet.”
57.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
145. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló
törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos hatósági eljárásokban nem kell meghozni
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti
függő hatályú döntést, valamint a hatóság vezetője az e bekezdés szerinti eljárás ügyintézési
határidejét annak letelte előtt indokolt esetben, az indokok megjelölésével egy alkalommal,
legfeljebb huszonegy nappal végzésben meghosszabbíthatja.”
19
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
145. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi
költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásának elszámolásával és ellenőrzésével
kapcsolatos eljárását felfüggesztheti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes
elbírálásától függ, amelyben
a)	a kincstár más - az egyházi fenntartónak, nem állami fenntartónak a központi
költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásával kapcsolatos - eljárása vagy ezen
eljárásban hozott döntésének bírósági felülvizsgálata,
b)	a működést engedélyező szerv eljárása vagy ezen eljárásban hozott döntésének bírósági
felülvizsgálata, vagy
c)	a fenntartó tevékenységével vagy a szolgáltató, intézmény, hálózat működésével
összefüggő büntetőeljárás
van folyamatban. A kincstár az eljárását legfeljebb az a)-c) pont szerinti eljárás
befejezéséig - ideértve a másodfokú eljárást, a közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát,
a Kúria felülvizsgálati eljárását és a megismételt eljárást is - függesztheti fel.”
58.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
147.	§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fenntartó jogszabályban meghatározottak szerint megállapítja a 146. § (1)
bekezdése szerinti ellátások intézményi térítési díját, amely - a gyermekétkeztetés kivételével
-	a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított
támogatás különbözete.”
59.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
148.	§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A személyi térítési díj - a gyermekétkeztetés kivételével - nem haladhatja meg az
intézményi térítési díj összegét.”
60.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
1.	29. § (3) bekezdésében a „társulási megállapodásban erre kijelölt” szövegrész helyébe
a „társulási megállapodásban megjelölt székhely szerinti” szöveg,
2.	35 § (1) bekezdésében a „működésének” szövegrész helyébe a „működésének -
jogszabályban meghatározottak szerint kialakított - ” szöveg,
3.	57. § (6) bekezdésében az „(1)-(3)” szövegrész helyébe az „(1) és (2)” szöveg,
20
4.	66. § (3) bekezdésében a „60-65. §-okban” szövegrész helyébe a „60-63. §-ban”
szöveg,
5.	94/A. §-ában az „ , a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ” szövegrész
helyébe az „és a családok átmeneti otthona” szöveg,
6.	139. § (3) bekezdés e) pontjában a „62-65.” szövegrész helyébe a „62-63.” szöveg
lép.
13.	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
módosítása
61.	§
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
11.	§ (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Igazságügyi alkalmazottnak - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az nevezhető ki, aki]
„e) nem áll a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizáró okok hatálya alatt.”
62. §
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
19.	§ (1) bekezdés e) pontja helyébe következő rendelkezés lép:
„e) az e törvényben meghatározott egyéb esetekben, e törvény erejénél fogva,”
63.	§
Hatályát veszti az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi
LXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés f) pontjában a „külön” szövegrész.
14. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
64.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során az újbóli folyósításra vonatkozó
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
21
15. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása
65.	§
(1)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 25. § (1) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Temetkezési szolgáltatási tevékenység:)
„b) az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való előkészítése,”
(2)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 25. §-a a következő
(4)	és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó temetkezési szolgáltató az
eltemettetésre kötelezett személy megbízása alapján az elhalálozással kapcsolatos ügyintézés
során az egészségügyi intézmény, valamint az állami és önkormányzati szervek előtt az
eltemettetésre kötelezett személy képviseletében eljár.
(5) A temetkezési szolgáltatót a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységéért külön
díjazás nem illeti meg.”
66.	§
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a következő alcímmel
egészül ki:
„Temetkezési szolgáltatásért felszámítható díj
28/A. § A temetkezési szolgáltató a 25. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásoknál a
szerződéstől történő elállás vagy a szerződés felbontása esetére az eltemettetésre kötelezett
személy részére foglalót, kötbért vagy egyéb szerződési biztosítékot nem köthet ki.”
67. §
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény „Temetkezési
szolgáltatásért felszámítható díj” alcíme a következő 28/B. §-sal egészül ki:
„28/B. § (1) A temetkezési szolgáltató a 25. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységéért a
Kormány rendeletében meghatározott tartalmú és formátumú számlát állít ki.
(2)	Temetkezéssel összefüggésben a temetkezési szolgáltató a 25. § (1) bekezdésében
foglalt szolgáltatási elemeken kívül a Kormány rendeletében meghatározott tevékenységért
vagy termékért számíthat fel díjat.
(3)	A 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatásért megállapítható díj legmagasabb
összegét a Kormány rendelete állapítja meg.”
22
68. §
(1)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. § (2) bekezdés e)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást
engedélyező hatóság annak engedélyezi,)
„e) aki saját maga, gazdálkodó szervezet esetében, akinek vezető tisztségviselője
rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az
abban meghatározott feltételeknek,”
(2)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. § (2) bekezdése a
következő f) ponttal egészül ki:
(A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást
engedélyező hatóság annak engedélyezi,)
„f) aki vagy gazdálkodó szervezet esetében, amelynek vezető tisztségviselője a
temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság 31. §-a szerinti nyilvántartásában nem
szerepel.”
69.	§
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a következő 31. §-sal
egészül ki:
„31. § (1) A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság (e § alkalmazásában a
továbbiakban: hatóság) a temetkezések szabályszerű megvalósítása, az átlátható gazdálkodás
rendjének betartása, a szolgáltatók szabályszerű működésével a kegyeleti jog gyakorlásának
biztosítása érdekében nyilvántartást vezet azon személyekről
a)	akinek a hatóság a 30. § (1) bekezdése szerinti engedélyét azért vonta vissza, mert nem
rendelkezett e törvény szerinti megfelelő pénzügyi teljesítőképességgel,
b)	aki olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, amelynek a 30. § (1) bekezdése
szerinti engedélyét a vezetése alatt a hatóság azért vonta vissza, mert nem rendelkezett e
törvény szerinti megfelelő pénzügyi teljesítőképességgel.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az érintett személy természetes
személyazonosító adatait, lakóhelyét és - az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy esetén - a
gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét tartalmazza.
(3)	A hatóság a (2) bekezdésben megjelölt adatokat az (1) bekezdés szerinti engedély
visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig kezeli.”
23
70.	§
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 33. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a temetkezési szolgáltatónak meg nem fizetett köztartozása van, az (1) bekezdés
a)	pontjában szereplő adatokról nyilvántartást vezető hatóság értesíti erről a tényről a
temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóságot.”
71.	§
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. §-a a következő (2)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a temetkezési szolgáltatásért kiállítható számla tartalmát és formátumát,
b)	a temetkezéssel összefüggésben a temetkezési szolgáltató által végezhető egyéb
tevékenységek és termékek körét,
c)	a 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatásért megállapítható díj legmagasabb
összegét
rendeletben állapítsa meg.”
72.	§
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 45. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„45. § (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2)	A 28/B. §-nak a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése
megtörtént.”
73.	§
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a következő 46. §-sal
egészül ki:
„46. § (1) A 2017. január 1-jén a 30. § (1) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező
szolgáltató a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016.
évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 30. § (2) bekezdés e) pontjában
meghatározott feltétel meglétét 2019. július 1-jéig köteles igazolni.
(2)	A Módtv2.-vel megállapított 31. § szerinti nyilvántartásba a temetkezési szolgáltatást
engedélyező hatóság azon személyeket veszi nyilvántartásba,
a) akiknek engedélyét,
24
b)	gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője esetén, akinek vezetése alatt álló
gazdálkodó szervezet engedélyét
2016. augusztus 31-ét követően vonta vissza.”
74.	§
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény
1.	30. § (3) bekezdésében a „(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „bűnügyi
nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Bnytv.)” szöveg,
2.	30. § (3) bekezdés b) pontjában a „vezetőjének” szövegrész helyébe a „vezető
tisztségviselőjének” szöveg,
3.	30. § (7) bekezdésében a „(4) és (6) bekezdés alapján megismert” szövegrész helyébe a
„(2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt igazolására szolgáló” szöveg
lép.
75.	§
Hatályát veszti a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. § (2)
bekezdés b) pontjában a „valamint a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti
vagyoni biztosítékkal” szövegrész.
16.	A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása
76.	§
Hatályát veszti a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről
és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése.
17.	A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
77.	§
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § (1) Az állam a sporttevékenység gyakorlásához az e törvényben, a központi
költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályban
meghatározottak szerint pénzügyi támogatást nyújt. Az állami támogatás:
a)	jogszabályban normatív módon meghatározott feltételek szerint és mértékben
jogosultság biztosítására, vagy a MOB útján - a versenysport támogatása esetén -
pontértéktáblázat alapján - előzetesen kiszámított működési támogatásként szerződés alapján,
b)	a sportszervezetek, sportszövetségek, helyi önkormányzatok és a MOB által
összeállított, a szakmai feladatok ellátásának következő évi szakmai tervét, valamint annak
25
finanszírozási koncepcióját tartalmazó támogatási kérelem benyújtását és annak elbírálását
követően, szerződés alapján, vagy
c)	a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi
sport, a szabadidősport és a fogyatékosok sportja, valamint a helyi önkormányzatok által
ellátott sportfeladatok támogatására kiírásra kerülő pályázat útján, szerződés alapján vehető
igénybe. Az a)-c) pont szerint biztosításra kerülő állami sportcélú támogatásokhoz való
hozzáférés, a támogatások felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes
szabályaira az e törvényben foglaltakon túl az államháztartás működési rendjéről szóló
jogszabályokat és az állami sportcélú támogatásról szóló miniszteri rendeletben foglaltakat
kell alkalmazni.
(2)	A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri
rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, a távszerencsejáték játékadóját, valamint
a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját a központi költségvetésről szóló törvényben
meghatározottak szerint, a sport - a bukmékeri rendszerű fogadások, a sportfogadás (TOTÓ)
és a távszerencsejáték játékadója tekintetében a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a
labdarúgás - támogatására kell felhasználni.
(3)	A sportpolitikáért felelős miniszter a MOB tárgyévet megelőző év november 30-ig tett
javaslatára rendeletben határozza meg az általa vezetett minisztérium költségvetési
fejezetéhez tartozó állami sportcélú támogatások felhasználásának részletes szabályait.”
18.	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
78.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) E törvényt kell alkalmazni a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló
támogatásokra, ha azok forrása a központi költségvetésről szóló törvényben, helyi
önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, a
14.	§ (7) bekezdésében meghatározott hozzájárulás, vagy ha a támogatást a Kormány, a helyi
vagy nemzetiségi önkormányzat által alapított alapítvány vagy közalapítvány nyújtja.”
79.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2. §-a a következő 30-32. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„30. mozgóképszakmai képzés: a filmipar szakemberigényének kielégítését célzó, a
filmalkotás előállítása során felhasználható speciális szakismeret, kompetencia megszerzése
vagy fejlesztése;
31.	közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény 2. § 13. pontja szerinti földterület;
32.	kiemelt nemzeti emlékhely: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV.
törvény 7. § 8. pontja szerinti emlékhely.”
26
80. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A mozgóképszakmai célok támogatása)
„a) a központi költségvetésből nyújtott költségvetési támogatás és a helyi önkormányzat,
nemzetiségi önkormányzat által, saját költségvetéséből nyújtott támogatás, valamint a 14. §
(7)	bekezdésében meghatározott hozzájárulásból nyújtott támogatás (a továbbiakban együtt:
közvetlen támogatás) és”
81. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/B. § (1) bekezdése a következő j) ponttal
egészül ki:
(Az MNF feladatai különösen)
„j) a 14. § (7) bekezdése szerinti forrás felhasználásával a mozgóképszakmai képzés
támogatása,”
82. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/B. § (1) bekezdése a következő k) ponttal
egészül ki:
(Az MNF feladatai különösen)
„k) a IV. fejezet szerinti közterület- és ingatlanhasználatra vonatkozó hatósági ügyekkel
kapcsolatos eljárás lefolytatása.”
83.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 14. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel
egészül ki:
„(7) Az e törvény szerinti közvetett támogatásban részesült filmelőállító vagy filmgyártó
vállalkozás a Hivatal által kiállított támogatási igazolásban vagy a Hivatal által lefolytatott,
költségellenőrzési eljárásban hozott jogerős határozatban meghatározott közvetlen magyar
filmgyártási költség 0,5%-át, de filmalkotásonként legfeljebb tizenötmillió forintot
mozgóképszakmai képzési hozzájárulás címén megfizet az e törvényben meghatározott
módon.
(8)	Nem kell mozgóképszakmai képzési hozzájárulást fizetni a tízmillió forintot el nem
érő közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotásokra.”
27
84.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 28. § (11) bekezdés a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A Hivatal a nyilvántartásba vett természetes személyt és szervezetet az e törvényben
meghatározott esetekben hivatalból vagy a nyilvántartásba vett kérelmére törli a
nyilvántartásból. Hivatalból való törlésnek van helye)
„a) a (7) bekezdésben, a 19/I. § (2) és (3) bekezdésében, a 26/C. § (2) bekezdésében és a
31/C. § (6b) bekezdésében meghatározott esetekben, és”
85.	§
(1)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (2a) bekezdés d) és e) pontja
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt megelőzően a filmelőállító, illetve a
filmgyártó vállalkozás bejelenti a gyártási időszak (előkészítés) kezdetének napját legkésőbb
annak kezdő napjáig, valamint a forgatás (ideértve az előforgatást is) megkezdésének
időpontját azt megelőzően legalább 30 nappal. A forgatás első napját legalább 30 nappal
megelőzően - ha a gyártási folyamatból csak az utómunkát végzik Magyarországon, az
utómunka megkezdését legalább 30 nappal megelőzően - a kérelem benyújtásával egyidejűleg
be kell nyújtani)
„d) a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeire vonatkozó költségvetését
(valamennyi társelőállító és támogató által ellenjegyezve), pénzügyi tervét és finanszírozási
tervét,
e)	a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy
milyen ütemezésben kéri a támogatási igazolás vagy a költségellenőrzésre irányuló eljárást
lezáró határozat kiállítását, és”
(2)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (2a) bekezdése a következő f)
ponttal egészül ki:
(A kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt megelőzően a filmelőállító, illetve a
filmgyártó vállalkozás bejelenti a gyártási időszak (előkészítés) kezdetének napját legkésőbb
annak kezdő napjáig, valamint a forgatás (ideértve az előforgatást is) megkezdésének
időpontját azt megelőzően legalább 30 nappal. A forgatás első napját legalább 30 nappal
megelőzően - ha a gyártási folyamatból csak az utómunkát végzik Magyarországon, az
utómunka megkezdését legalább 30 nappal megelőzően - a kérelem benyújtásával egyidejűleg
be kell nyújtani)
„f) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a
filmalkotás gyártása során vállalja
fa)	a tízmillió forintot elérő, vagy azt meghaladó, de százmillió forintot meg nem haladó
közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások esetében legalább egy;
fb)	a százmillió forintot meghaladó, de ötszáz millió forintot meg nem haladó közvetlen
filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások esetében legalább kettő;
28
fc)	az ötszáz millió forintot meghaladó közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező
filmalkotások esetében legalább öt
mozgóképszakmai képzésben részt vevő gyakornok legalább öt héten át tartó
foglalkoztatását bármely gyártási részlegben, amelyben a gyakornokok szakmai felügyelete
biztosítható.”
(3)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. §-a a következő (2b) bekezdéssel
egészül ki:
„(2b) A (2a) bekezdés f) pontja szerinti kötelezettség nem vonatkozik a filmművészeti
állami felsőoktatási képzés keretében készülő filmalkotások gyártására.”
86.	§
(1)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/C. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A költségellenőrzést lezáró határozat, valamint a támogatási igazolás kiállításának
feltétele, hogy a filmalkotás előállítója, illetve gyártója vállalja az állam támogatóként történő
feltüntetését a filmalkotás végefőcímében az Elnök által rendeletben meghatározott módon.”
(2)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/C. § (5) bekezdése a következő d)
ponttal egészül ki:
(A támogatási igazolás kiadása iránti)
„d) kérelemhez, ha azt költségellenőrzési eljárás előzte meg, csatolni kell a 14. § (7)
bekezdésben meghatározott hozzájárulás megfizetését igazoló iratot.”
(3)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/C. §-a a következő (6a) és (6b)
bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A 31/D. § (9) bekezdésében meghatározott esetben az MNF a filmelőállítóval vagy
a filmgyártó vállalkozással kötött megállapodás alapján jogosult a 14. § (7) bekezdése szerinti
összeget a letéti számláról közvetlenül az MNF-nek a kincstárnál e célra vezetett számlájára
átutalni.
(6b) A (6a) bekezdés körébe nem tartozó esetekben a filmelőállító vagy filmgyártó
vállalkozás a 14. § (7) bekezdése szerinti összeget a Hivatal által lefolytatott
költségellenőrzési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított hatvan napon
belül fizeti meg az MNF-nek a kincstárnál e célra vezetett számlájára. Ennek elmulasztása
esetén a Hivatal a filmelőállítót a 28. § szerinti nyilvántartásból törli.”
87. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/D. § (7) bekezdése a következő e) ponttal
egészül ki:
(A Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerint biztosított támogatás esetében a közvetett
támogatás forrását biztosító szervezet az MNF-fel kötött megállapodás alapján utalja a
közvetett támogatás forrását a letéti számlára. A Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja
29
szerint biztosított közvetett támogatás esetében a kedvezményezett célra felajánlott összeget
mint közvetett támogatást az állami adóhatóság utalja a letéti számlára. A letéti számlára a
tárgyévben befizetett összeg a Tao. tv. 22. § (8) bekezdés a) pontja szerinti kiegészítő
támogatás nélkül)
„e) a 2017. évben a 14 000,0 millió forintot.”
88. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény IV. Fejezetének címe helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A KÖZTERÜLETEK ÉS AZ ÁLLAM TULAJDONÁBAN ÁLLÓ EGYÉB
INGATLANOK FILMFORGATÁSI CÉLÚ HASZNÁLATA”
89. §
(1)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A települési önkormányzat tulajdonában álló közterület, valamint a nemzeti
vagyonról szóló törvény (a továbbiakban: Nvt.) szerinti tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi
joggyakorlása alatt álló ingatlan - a kiemelt nemzeti emlékhely kivételével - filmalkotás
forgatása céljából történő igénybevételére e fejezetet kell alkalmazni. E fejezet
alkalmazásában
a)	filmalkotásnak minősül a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes
korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilm is,
b)	filmforgatási célú közterület-használatnak minősül a közterület használata akkor is, ha
az csak a filmforgatáshoz kapcsolódó technikai jellegű tevékenységhez, illetve a stáb
parkolásához, a kiürítéshez, a forgalomtechnikai biztonság biztosításához szükséges.”
(2)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A települési önkormányzat a közterületek filmforgatási célú használatát legfeljebb a
3.	mellékletnek megfelelő mértékben meghatározott díj ellenében biztosíthatja. A naptári
napon legfeljebb hat órával átnyúló éjszakai forgatások esetében a töredéknapra a 3.
mellékletben meghatározott összegeket kell alkalmazni. A közterület használatáért
megállapított díj a tulajdonosi joggyakorlót illeti meg. A 3. melléklet szerinti legmagasabb
díjak évente a tárgyévet megelőző második évre közzétett éves fogyasztói árindexek
szorzatával növelt mértékben emelkednek. A 3. melléklet e bekezdés szerinti módosított
díjtételeit az MNF és a saját honlappal rendelkező települési önkormányzat az adott év elején
honlapján közzéteszi.”
30
90. §
(1)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35. § (1) és (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az MNF a közterület-használatról hatósági szerződésben állapodik meg a
kérelmezővel. A hatósági szerződés a települési képviselő-testület jóváhagyásával válik
érvényessé. A filmforgatáshoz kapcsolódó, külön jogszabály alapján hatósági engedélyhez,
illetve hatósági bejelentéshez kötött tevékenységek a (3) és (4) bekezdésben foglaltak
kivételével - a külön jogszabályban a kérelem, illetve bejelentés tartalmaként előírt adatok
megadásával és mellékletei benyújtásával - bejelentés alapján gyakorolhatók. Az MNF a
bejelentés tartalma vagy hatósági ellenőrzés alapján jogellenesség esetén a bejelentéssel
érintett tevékenységet, magatartást, illetve helyzet fenntartását megtilthatja.
(2)	Az e fejezet szerinti, közterület filmforgatási célú használatára irányuló kérelmet,
valamint a filmforgatáshoz kapcsolódó hatósági bejelentéseket az MNF-nél legalább 5
munkanappal, sürgős eljárás esetén legalább 2 munkanappal a filmforgatás tervezett
megkezdése előtt kell előterjeszteni. A hatósági szerződésnek a Ket. 77. § (1) bekezdése
szerinti módosítására az e bekezdés szerinti határidők az irányadók. A közterület-használathoz
kapcsolódó, a települési önkormányzat valamely külön intézményének feladatkörét érintő
kérelem az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott intézményhez
közvetlenül is benyújtható. Az Nvt. szerinti tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása
alatt álló ingatlan filmforgatási célú használatára irányuló kérelem az MNF-nél is
előterjeszthető, az MNF e rendelkezés alkalmazásában a Ket. 38/A. § (1) bekezdése szerinti
közreműködő hatóságnak minősül. Az MNF a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb a
benyújtást követő munkanapon továbbítja az ingatlan tulajdonosi joggyakorlójához vagy
vagyonkezelőjéhez.”
(2)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35. § (4) és (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(4) Helyi jelentőségű védett természeti területen a filmforgatáshoz kapcsolódó
természetvédelmi engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap. A kérelmet az
MNF-nél legalább a filmforgatás tervezett megkezdése előtt 15 nappal kell előterjeszteni,
amelyet az MNF haladéktalanul, de legkésőbb a benyújtást követő munkanapon további
ügyintézés céljából az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz továbbít. A
döntést a forgatás tervezett megkezdésének napjáig közölni kell a kérelmezővel. Ha a hatóság
a rá vonatkozóan meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, engedélyét megadottnak kell
tekinteni. Az eljárásban nincs helye fellebbezésnek.
(5)	Az e fejezet szerinti eljárások során a kérelmező, az MNF, a rendőrség, a települési
önkormányzat, a tulajdonosi joggyakorló, a filmforgatással érintett hatóságok, szakhatóságok,
továbbá az egyéb érintett intézmények elektronikus úton tartanak kapcsolatot egymással.”
(3)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35. § (7) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(7) A filmforgatáshoz kapcsolódó - az e törvény szerinti- hatósági bejelentések és
kérelmek kapcsán az egyébként eljáró hatóságot, szakhatóságot igazgatási szolgáltatási díj
címén annak az összegnek a másfélszerese, sürgős eljárás esetén pedig annak az összegnek a
tizenötszöröse illeti meg, mint amely összeg az adott eljárás kapcsán a hatóság, szakhatóság
31
számára igazgatási szolgáltatási díjként külön jogszabály alapján járna. Az MNF-et a hatósági
szerződéssel kapcsolatos eljárásért 10 000 forint, sürgős eljárás esetén pedig 50 000 forint
igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. Az MNF az igazgatási szolgáltatási díjat köteles
visszafizetni, ha a számára az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
megállapított valamely határidőt elmulasztja, sürgős eljárás esetén pedig az adott eljárási
cselekményt legkésőbb 1 munkanap alatt nem teljesíti.”
(4)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35. §-a következő (8) és (9) bekezdéssel
egészül ki:
„(8) A közút kezelője a korlátozott forgalmú övezetekben a közterület-használattal
arányos mértékben lehetővé teszi a kérelmező engedélyköteles járműveinek térítésmentes
behajtását oly módon, hogy a külön benyújtott behajtási engedély iránti kérelem alapján
megvizsgálja, hogy a kérelmezett közterület nagysága elegendő-e a kérelmezett gépjárművek
elhelyezésére, illetve a kérelmezett gépjárművek behajtásának egyéb (túlsúly, túlméret)
akadálya nem áll-e fenn. Amennyiben a kérelmezett közterület elégséges mértékben
rendelkezésre áll és egyéb akadály nem áll fenn, a behajtási engedélyt a kérelmező
gépjárműveire a forgatás megkezdéséig ki kell adni. Ha a hatóság a rá vonatkozóan
meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, engedélyét megadottnak kell tekinteni.
(9)	E törvény alapján az MNF erre kijelölt szervezeti egysége a filmforgatás
engedélyezésére vonatkozó, e fejezetben meghatározott ügyek tekintetében hatósági jogkör
gyakorlására jogosult, illetékessége az ország egész területére kiterjed.”
91.	§
(1)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény V. Fejezet 1. alcíme a következő 36/H. §-
sal egészül ki:
„36/H. § A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
2016. évi ....................törvénnyel megállapított 14. § (7) és (8) bekezdését, 31/B. § (2a)
bekezdés f) pontját és (2b) bekezdését, 31/C. § (4) bekezdését, (5) bekezdés d) pontját,
valamint (6a) és (6b) bekezdését azokban az eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben a
támogatási jogosultság megállapítására irányuló kérelmet a Magyarország 2017. évi központi
költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. január 1-jét követően nyújtották be.
(2)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény V. Fejezet 1. alcíme a következő 36/I. §-sal
egészül ki:
„36/I. § Az MNF és a saját honlappal rendelkező települési önkormányzat köteles a
Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi
.................... törvénnyel megállapított 34 § (3) bekezdése szerinti díjtételeit - az e
törvényben meghatározott közzétételi kötelezettségen túl - 2016. augusztus 31. napjáig a
honlapján közzétenni. A települési önkormányzatok 2016. augusztus 31. napjáig kötelesek az
Mktv. 34. § (5) bekezdése szerinti rendeleteiket e törvénynek a Magyarország 2017. évi
központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi .................... törvénnyel
módosított rendelkezéseivel összhangba hozni.”
32
92.	§
(1)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a települési
önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használata kapcsán a
filmforgatáshoz kapcsolódó eljárások lefolytatásának és a hatósági bejelentések, kérelmek
továbbításának a rendjét, valamint az MNF eljárásához kapcsolódó nyilvántartásokkal
kapcsolatos részletes szabályokat.”
(2)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (2) bekezdése a következő c) ponttal
egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az MNF-et a települési
önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használata kapcsán történő
eljárásáért megillető igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos részletes szabályokat.”
(rendeletben állapítsa meg.)
93.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 38. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az Elnök, hogy rendeletben állapítsa meg)
„k) a filmalkotás végefőcímében az állam támogatóként való feltüntetésének módját.”
94.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
95.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35. § (3) bekezdésében „a közterület fekvése
szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál” szöveg helyébe „az MNF-nél” szöveg
lép.
96.	§
Hatályát veszti a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (3), (3a) és (5) bekezdése.
33
19. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
97.	§
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) E törvény hatálya kiterjed
a)	az előadó-művészeti szervezetekre és az előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti
szervezetekre,
b)	az előadó-művészeti szervezetek fenntartóira,
c)	az előadó-művészeti szervezetekkel munkaviszonyban vagy közalkalmazotti
jogviszonyban álló természetes személyekre, és
d)	az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és
szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetre.
(2)	E törvény rendelkezései nem érintik a szerzői jogról szóló törvény rendelkezéseit.”
20.	A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony
igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi
XXIX. törvény módosítása
98.	§
A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony
igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi
XXIX. törvény 3. § (1) bekezdésében az „e törvény” szövegrészek helyébe a „törvény”
szöveg lép.”
21.	A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009.
évi CXXII. törvény módosítása
99.	§
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény a következő 7/I. §-sal egészül ki:
„7/I. § (1) A villamosenergia-termelési, villamosenergia-kereskedelmi, földgáz-
kereskedelmi, villamosenergia-elosztási, földgázelosztási, földgáztárolási, átviteli
rendszerirányítási, távhőtermelési, központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer működtetési,
továbbá hatósági nyilvántartáshoz kötött távközlési tevékenységet, vagy ezen tevékenységek
végzését támogató vagyonkezelői feladatokat főtevékenységként ellátó, köztulajdonban álló
gazdasági társaságnak, valamint az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított
vállalkozásnak (a továbbiakban: irányított vállalkozás) az e tevékenységéhez vagy annak
végzését támogató vagyonkezelői feladathoz kapcsolódóan kötött szerződése, valamint az
ezen szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos, illetve az ezekkel összefüggő
34
döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki, kereskedelmi, piaci adata
nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy külügyi érdekből - az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdés b), e) és
f)	pontjára figyelemmel - az ilyen adatot tartalmazó dokumentum hatálya alatt és a hatály
megszűntétől számított 5 évig, de legfeljebb 30 évig nem ismerhető meg.
(2)	Nem ismerhető meg továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az
általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által
történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság
vagy az általa irányított vállalkozás gazdálkodása körében, gazdasági tevékenységéhez
kapcsolódóan, közvetlenül vagy közvetve
a)	elsősorban a tisztességes piaci verseny szempontjából hátrányt vagy aránytalan
sérelmet okoz, vagy
b)	sérti vagy veszélyezteti a köztulajdonban álló gazdasági társaság, vagy az általa
irányított vállalkozás jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit.
(3)	Aránytalan a sérelem különösen akkor, ha az adat más általi megszerzése,
hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló
gazdasági társaság, vagy az általa irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz
juttatná.”
100.	§
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény 8. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016.
évi..... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 7/I. § (2) és (3) bekezdésének
rendelkezéseit a Módtv2. hatálybalépését megelőzően keletkezett adatok, megkötött
szerződések és adat megismerése iránt benyújtott igények tekintetében, valamint a Módtv2.
hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
101. §
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény 2. § (3) bekezdésében az „A köztulajdonban álló gazdasági társaság”
szövegrész helyébe az „A 7/I. §-ban foglaltak kivételével a köztulajdonban álló gazdasági
társaság” szöveg lép.
22.	A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
102.	§
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 40. § (4) bekezdésében a
„2017” szövegrész helyébe a „2018” szöveg lép.
35
23.	A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról
szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosítása
103.	§
A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról
szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény a következő 8. §-sal egészül ki:
„8. § A Székesfehérvári Törvényszék, valamint a Székesfehérvári Törvényszék
illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok határozata ellen a 2016. december 31-ét
követően előterjesztett jogorvoslatot a Győri Ítélőtábla bírálja el.”
104.	§
A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról
szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény
1.	1. melléklete a 2. melléklet,
2.	2. melléklete a 3. melléklet
szerint módosul.
24.	A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása
105.	§
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § Az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági,
valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vonatkozásában az alap- és
mesterképzés szakjait és a szakok, valamint az államtudományi doktori cím használatára
jogosító osztatlan szakképzési és kimeneti követelményeit, továbbá az oklevéllel tanúsított
szakképzettséget, és annak a Magyar Képesítési Keretrendszer és az Európai Képesítési
Keretrendszer szerinti besorolását a Kormány rendeletben szabályozza.”
106.	§
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (1) bekezdése a következő e) ponttal
egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„e) az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági,
valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vonatkozásában az alap- és
mesterképzés szakjait és a szakok, valamint az államtudományi doktori cím használatára
jogosító osztatlan szakképzési és kimeneti követelményeit, továbbá az oklevéllel tanúsított
szakképzettséget, és annak a Magyar Képesítési Keretrendszer és az Európai Képesítési
Keretrendszer szerinti besorolását.”
36
107.	§
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 1/A. §-ában a „közigazgatás-fejlesztésért
felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg, a „(2) bekezdés” szövegrész
helyébe az „(1) bekezdés e) pontja” szöveg lép.
108.	§
Hatályát veszti a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti
és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (2) bekezdés d) pontja.
25.	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011.
évi CLV. törvény módosítása
109.	§
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi
CLV. törvény 12. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
[A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének (a továbbiakban: alaprész) a
központi költségvetésről szóló törvényben a szakképzési és felnőttképzési támogatásokhoz
kapcsolódóan meghatározott előirányzata tartalmazza:]
„j) az állami fenntartású szakképző iskolák működési költségéhez való hozzájárulásra
biztosítható keretösszeget.”
110.	§
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi
CLV. törvény 19. §-a a következő (18) és (19) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható az állami szakképzési és
felnőttképzési szerv részére a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács működtetésével,
valamint szakképzési és felnőttképzési szaklapok szerkesztésével, kiadásával összefüggő
feladataira.
(19) A WorldSkills és EuroSkills versenyeken érmet szerző magyar versenyzőket - az
eredmények elismeréseként, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - díjazás illeti
meg, melyhez a pénzügyi forrást az alaprész központi keretéből szükséges biztosítani.”
37
111. §
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi
CLV. törvény 19/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pályázati eljárás alapján nyújtható támogatások esetén a pályáztatás lebonyolítását
az állami szakképzési és felnőttképzési szerv végzi. A pályáztatás lebonyolításával
összefüggő feladatai ellátására a pályázati támogatási keretösszegből legfeljebb a keretösszeg
1%-a biztosítható az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére.”
112. §
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi
CLV. törvény
1.	23. § (2) bekezdés a) pontjában az „ , i) és j)” szövegrész helyébe az „és i)” szöveg,
2.	23. § (2) bekezdés a) pontjában a „d), h) és i)” szövegrész helyébe a „d) és h)” szöveg
lép.
113.	§
Hatályát veszti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
szóló 2011. évi CLV. törvény
1.	12. § i) pontja,
2.	19. § (8) bekezdése,
3.	19/A. § (2) és (3) bekezdése.
26.	A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és
a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása
114.	§
(1)	A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság keresőtevékenység miatti
szüneteltetésére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdését és 83/C. § (1), (2) és (4) bekezdését kell
alkalmazni azzal, hogy öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt korhatár előtti ellátást és
szolgálati járandóságot kell érteni.”
(2)	Hatályát veszti a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti
ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény
1.	14. §-a,
2.	25. § (1) bekezdése, és
38
3. 26. § (1) bekezdése.
27.	Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása
115.	§
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 54. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„54. § Az 53. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni az államháztartás alrendszereiből
folyósított pénzeszköz esetén, ha
a)	annak rendeltetése az állam vagy valamely közigazgatási szerv felelősségébe tartozó,
jogszabályban meghatározott és részletesen szabályozott feladat, vagy a feladat egy részének
ellátását célozza, vagy
b)	annak nyújtása normatív alapon, vagy a személyi jövedelemadó meghatározott
részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény (a továbbiakban:
Szftv.) szerint történt, vagy
c)	az az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból részben vagy
egészben támogatott tevékenység fedezetét jelenti.”
28.	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
116.	§
(1)	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Az óvodai nevelés 6. melléklet szerinti finanszírozott időkerete magában foglalja a
gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában
foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet. A fenntartó az óvodában heti
tizenegy órás időkeretben köteles megszervezni a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek
egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatását.”
(2)	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. §-a a következő (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) Óvoda esetében a napi nyitvatartási idő legalább nyolc óra, amely időtartam a
fenntartó engedélyével csökkenthető. Ha a fenntartó engedélye alapján az óvoda nyolc óránál
rövidebb nyitvatartási idővel működik, a fenntartásához a központi költségvetésből támogatás
nem igényelhető.”
39
117. §
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9. § (9) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(9) Az óvodapedagógiai program, kerettanterv a (8) bekezdésben meghatározott körben
eltérhet az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott
jogszabályban meghatározottaktól, feltéve, hogy az eltérés többletszolgáltatásnak minősül.”
118. §
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával és fenntartásával, továbbá
az egyházi köznevelési intézmény, a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában álló vagy a
magán köznevelési intézmény útján látja el, a fenntartóval az állam köznevelési szerződést
köthet. Az óvodai nevelésről, a nemzetiséghez tartozók óvodai neveléséről, a többi
gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
neveléséről a települési önkormányzat vagy társulása intézmény alapítása és fenntartása vagy
köznevelési szerződés révén gondoskodik.”
119.	§
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a következő 96. §-a a következő
(3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Az egyházi és magán fenntartó - a központi költségvetésről szóló törvényben
biztosított - támogatásával kapcsolatos hatósági eljárásokban nem kell meghozni a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti
függő hatályú döntést, valamint a hatóság vezetője az e bekezdés szerinti eljárás ügyintézési
határidejét annak letelte előtt indokolt esetben, az indokok megjelölésével egy alkalommal,
legfeljebb huszonegy nappal végzésben meghosszabbíthatja.”
120.	§
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. melléklete a 4. melléklet szerint
módosul.
121.	§
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
1.	96. § (3) bekezdésében az „a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos első- és
másodfokú eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az
ügyintézési határidő negyvenöt nap” szövegrész helyébe a „valamint a törvényességi és
hatósági ellenőrzések során az ügyintézési határidő negyvenöt nap, a költségvetési
támogatásokkal kapcsolatos első- és másodfokú eljárásokban két hónap” szöveg,
2.	6. mellékletében foglalt táblázat E:1 mezőjében a „száma” szövegrész helyébe a
„száma (óvoda esetében a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek
40
fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú
habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának időkerete)” szöveg
lép.
122.	§
Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 89. § (4)
bekezdése.
29.	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
123.	§
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (5) bekezdésében a „964 500 Ft” szövegrész helyébe az
„a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére
megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese” szöveg lép.
30.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
124.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 8. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közigazgatási szervnél a tárgyévben munkaszerződéssel foglalkoztatott személyek
aránya - ide nem értve a fizikai alkalmazottakat - együttesen nem haladhatja meg az éves
átlagos statisztikai állományi létszám tíz százalékát. E korlát nem vonatkozik az általános
politikai koordinációért és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter
által vezetett minisztériumban foglalkoztatott személyekre. A tíz százalékos mérték alól egyéb
esetben a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter indokolt
esetben mentesítést adhat.”
125.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 39. § (6a) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Jogszabály vagy jogszabály által meghatározott esetben a munkáltatói jogkör
gyakorlója a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését az e törvényben foglaltakon
túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez és szakképzettséghez, szakképesítéshez,
munkaköri követelményhez, gyakorlati idő letöltéséhez, egészségi és pszichikai
alkalmassághoz, továbbá képességhez kötheti.”
41
126. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 60. § (1) bekezdés j)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnik:)
„j) az e) ponttól eltérően, ha a kormánytisztviselő a társadalombiztosítási szabályok
alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges
szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a kormánytisztviselő kérelmére és hivatali érdek
alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja.”
127.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 70. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott körülményre a kormánytisztviselő
csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A felmentés közlését követő
kormánytisztviselői tájékoztatás esetén a munkáltató a felmentést a kormányzati szolgálati
jogviszony megszűnéséig írásban visszavonhatja.”
128.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 148. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„148. § (1) A kormánytisztviselő részére illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell
adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a kormánytisztviselő a kiszámítás
helyességét, valamint az illetményből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.
Az írásbeli elszámolásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkavégzés jogcímén kifizetett
díjazást is.
(2)	Ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt
az elszámolás módosítása szükséges, a kormánytisztviselőt a tárgyhónapra vonatkozó
illetmény-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor
tájékoztatni kell. Az illetmény-különbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg ki kell
fizetni. A munkáltató a jogalap nélkül kifizetett illetményt az előlegnyújtásból eredő
követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja.”
129.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 178. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közszolgálati alapnyilvántartás alapadatairól és azok változásairól, továbbá az
államigazgatási szerv szervezeti adatairól évente a Kormány által rendeletben
meghatározottak szerint az államigazgatási szervek - személyazonosításra alkalmatlan módon
-	adatszolgáltatást végeznek a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért és a
közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter részére.”
42
130.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 214. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakmai vezetőt évente negyven munkanap rendes szabadság illeti meg. A
szabadság igénybevételét a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős
miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárának előzetesen be kell
jelenteni. A 103. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni a szakmai vezetőre, hogy
a szabadságolási tervtől eltérően évi tizenhat munkanapot kell kiadni a szakmai vezető által
kért időpontban. A 108. § szerint kiadott, illetve kivett szabadságot azzal az eltéréssel kell
alkalmazni a szakmai vezetőre, hogy az nem haladhatja meg a huszonnégy munkanapot.”
131.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 228/A. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„228/A. § Az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező köztisztviselő
foglalkoztatása tekintetében a 39. § (6a) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
közszolgálati jogviszony létesítéséről különösen indokolt esetben, a köztisztviselői
jogviszonyt létesítő személy kifejezett kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.”
132.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 229. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor - ha jogszabály eltérően
nem rendelkezik - a megszűnő közigazgatási szerv hozza meg a közszolgálati jogviszony
megszüntetésével és a 73. §-ban meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáltatói
intézkedéseket.”
133.	§
Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 70. § (5)
bekezdése.
31.	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
134.	§
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 69. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„69. § (1) A nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben
foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet
a)	közszolgáltatási szerződéses jogviszony esetében a felhasználási helyen biztosítandó
szolgáltatási kapacitásért,
43
b)	a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa
kezdeményezett bővítéséért,
c)	a víziközmű-szolgáltatás minőségének (a víz minőségi paramétereinek) általa igényelt
emelése esetében, továbbá
d)	az új bekötés megvalósítását megelőzően.
(2)	Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési
szervnek és intézményének, a helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézményének,
valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és
vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézménynek.”
135.	§
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 71. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„71. § (1) A nem lakossági felhasználó az adott felhasználási helyen a víziközmű-
fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a megvásárolt közműfejlesztési kvóta erejéig válik
jogosulttá a szolgáltatás igénybevételére.
(2)	A víziközmű-szolgáltatási ágazatokra megállapított közműfejlesztési kvóták nem
válthatók át egymásba.”
32.	A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
136.	§
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65. § (5) és (6) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(5) A munkavállaló a (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott körülményre akkor
hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A felmondás közlését követő munkavállalói
tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban
visszavonhatja.
(6)	A felmondás visszavonása esetén a 83. § (2)-(4) bekezdését kell alkalmazni.”
137.	§
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 71. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) A tengeri hajó személyzetének tagjait érintő csoportos létszámcsökkentés esetén, a
munkáltató előzetesen értesíti annak az államnak az illetékes hatóságát, amelynek lobogója
alatt a hajó közlekedik.”
44
138.	§
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 104. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„104. § (1) A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között
legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (a továbbiakban: napi pihenőidő) kell
biztosítani.
(2)	A napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra
a)	az osztott munkaidőben,
b)	a megszakítás nélküli,
c)	a több műszakos vagy
d)	az idényjellegű tevékenység keretében
foglalkoztatott munkavállaló esetében.
(3)	A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább tíz,
a (2) bekezdés alkalmazásakor legalább hét óra.
(4)	A (2) vagy a (3) bekezdés alkalmazása esetén a két egymást követően beosztott napi
pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra.
(5)	A készenlétet követően nem kell pihenőidőt biztosítani, ha a munkavállaló munkát
nem végzett.”
139.	§
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 209. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A vezető munkaszerződése
a)	az 55. § (1) bekezdés b), c) és e) pontjában,
b)	a 65. § (3) bekezdés a), b) és e) pontjában,
c)	a 113. § (3) bekezdésében, valamint
d)	a 127. §-ban és a 128. §-ban
foglaltaktól nem térhet el.”
45
140. §
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 297. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„297. § (1) A szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés megkötését megelőzően a
jogosult köteles írásban tájékoztatni a külföldi munkáltatót a 295. §-ban foglaltak alapján
irányadó munkafeltételekről. A tájékoztatás elmulasztása esetén a jogosult készfizető
kezesként felel a munkavállaló 295. §-ban meghatározott követeléseiért.
(2)	Ha a jogosult tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi
munkáltató munkabér és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása
során nem tett eleget, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót
terhelő munkabér és járulékai megfizetéséért.
(3)	A jogosult köteles - a 295. § rendelkezéseiben foglaltak ellenőrizhetősége érdekében
-	gondoskodni arról, hogy a kiküldött munkavállalók
a)	munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata,
b)	munkaidő-nyilvántartása, valamint
c)	a munkabér kifizetésére vonatkozó iratainak papíralapú vagy elektronikus másolata
a kiküldetés teljes időtartama alatt, valamint annak befejezését követő 3 évig a
munkavégzés helyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen.
(4)	A külföldi munkáltató a kijelölt hatóságként eljáró munkaügyi hatósággal való
kapcsolattartásért, valamint a (3) bekezdés szerinti dokumentumok küldéséért és átvételéért
felelős személyt jelöl ki. A külföldi munkáltató a megbízott személyéről, valamint a
megbízott személyében bekövetkezett változásról haladéktalanul tájékoztatja a munkaügyi
hatóságot.
(5)	A külföldi munkáltató - ha az nem azonos a (4) bekezdés szerinti megbízottal - olyan
kapcsolattartó személyt jelöl ki, akin keresztül a szociális partnerek kollektív tárgyalások
folytatása céljából, a szolgáltatásnyújtás ideje alatt a szolgáltatóval kapcsolatba léphetnek.
(6)	Ha az (5) bekezdés alapján kijelölt személy nem tartózkodik állandó jelleggel
Magyarországon, csak olyan személy jelölhető ki megbízottként, aki ésszerű és indokolt kérés
esetén rendelkezésre áll.”
141.	§
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 299. §-a a következő n) ponttal
egészül ki:
(E törvény az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)
„n) az Európai Parlament és Tanács 2014/67/EU irányelve (2014. május 15.) a
munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK
irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási
együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról,”
46
142.	§
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 299. §-a a következő o) ponttal
egészül ki:
(E törvény az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)
„o) az Európai Parlament és a Tanács 2015/1794/EU irányelve (2015. október 6.) a
2008/94/EK, a 2009/38/EK és a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
valamint a 98/59/EK és a 2001/23/EK tanácsi irányelvnek a tengerészek tekintetében történő
módosításáról.”
143.	§
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
1.	140. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i)
pontjában” szövegrész helyébe az „az a) pontban” szöveg,
2.	209. § (1) bekezdésében az „a (2) bekezdés kivételével” szövegrész helyébe az „a (2)
és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel” szöveg
lép.
144.	§
Hatályát veszti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 101. § (3)
bekezdése.
33.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és
hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló
2012.	évi V. törvény módosítása
145.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és
hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012.
évi V. törvény 1. alcíme a következő 19/Q. §-sal egészül ki:
„19/Q. § A Kttv.-nek a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének
megalapozásáról szóló 2016. évi..... törvénnyel (a továbbiakban: 2016. évi.....törvény)
megállapított 70. § (3) bekezdését a 2016. évi.....törvény hatálybalépését követően közölt,
munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatra kell alkalmazni.”
47
34.	A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény
módosítása
146.	§
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény ELSŐ
RÉSZE a következő 19/B. §-sal egészül ki:
„19/B. § Az Mt.-nek a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének
megalapozásáról szóló 2016. évi.....törvénnyel (a továbbiakban:Módtv2.) megállapított 65. §
(5)	és (6) bekezdését a Módtv2. hatálybalépését követően közölt, munkaviszonyt megszüntető
jognyilatkozatra kell alkalmazni.”
147.	§
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény ELSŐ
RÉSZE a következő 19/C. §-sal egészül ki:
„19/C. § Az Mt.-nek a Módtv2.-vel megállapított 104. §-át a 2017. január 1-jét követően
kezdődő munkaidőkeret, elszámolási időszak vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében
kell alkalmazni.”
35.	A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi
CXXVI. törvény módosítása
148.	§
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi
CXXVI. törvény IV. fejezete a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) Az agrárkamara állítja ki, illetve hitelesíti a mezőgazdasági termékek és
élelmiszerek vonatkozásában az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i
952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti származási igazolásokat,
bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat.”
36.	A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
149.	§
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 129. §-a a következő (8)
bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az állomány tagját, ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően
bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó
illetmény-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor
tájékoztatni kell. Az illetmény-különbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg ki kell
fizetni.”
48
150.	§
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 130. § (2) bekezdésében az
„írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással” szövegrész helyébe az „előlegnyújtásból
eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint” szöveg lép.
37.	Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló
2013. évi L. törvény módosítása
151.	§
Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi
L. törvény 10. § (3) bekezdésében a „két éven” szövegrész helyébe a „négy éven” szöveg lép.
38.	Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos
díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása
152.	§
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról
szóló 2013. évi LXVII. törvény
1.	13. § (2) bekezdésében a „bevétel, ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt külsőköltség
díjbevételt, az” szövegrész helyébe a „bevétel vagy az e bevétel értékével megegyező összeg
-	ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt külsőköltség díjbevételt - az” szöveg,
2.	27. §-ában a „útdíjból, valamint ennek megfizetésének elmaradása esetén fizetett
bírságból származó bevételeket, illetve ezek” szövegrész helyébe az „útdíjat vagy az e bevétel
értékével megegyező összeg” szöveg
lép.
39.	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló
2013.	évi CXXXVIII. törvény módosítása
153.	§
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013.
évi CXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdésében a „2017” szövegrész helyébe a „2019” szöveg
lép.
40.	Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény módosítása
154.	§
Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. § (1) és (10) bekezdésében a „2017”
szövegrész helyébe a „2019” szöveg lép.
49
41.	A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
155.	§
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 163. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A hivatásos állomány tagját, ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását
követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra
vonatkozó illetmény-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény
elszámolásakor tájékoztatni kell. Az illetmény-különbözetet a következő havi illetménnyel
egyidejűleg ki kell fizetni.”
156.	§
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 91. alcíme a következő 174/A. §-sal egészül ki:
„174/A. § Ha az 58. § (5) bekezdése szerint kinevezett területi vagy helyi szerv
vezetőjének a 171. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elhelyezésének biztosításához különös
szolgálati érdek fűződik, a rendvédelmi szerv az állam nevében eljárva kizárólag az ingatlan
zártvégű pénzügyi lízing útján történő megszerzése céljából adósságot keletkeztető ügyletet
köthet. ”
157.	§
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 164. § (3) bekezdésében az „írásbeli fizetési
felszólítással” szövegrész helyébe az „előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó
szabályok szerint” szöveg lép.
42.	A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról
szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi LX. törvény
módosítása
158.	§
A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról
szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi LX. törvény 2. melléklete
az 5. melléklet szerint módosul.
III.	Fejezet
Egyes elkülönített állami pénzalapok megszüntetése
43.	A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap megszüntetése
159.	§
(1)	A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap (a továbbiakban: Alap)
2016. december 31-én megszűnik.
50
(2)	Az Alap kezelő szervével e minőségében 2016. december 31-én fennálló magánjogi
szerződésekbe az Alap kezelő szerve helyett 2017. január 1-jén az ár- és belvízvédelmi
kártalanítás céljából létrehozott fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve lép.
(3)	Az Alapból 2016. december 31-én kártalanításra jogosult személy befizetési
kötelezettsége és a kártalanításra való jogosultsága 2017. január 1-jétől a (2) bekezdés szerinti
előirányzat felhasználási szabályait meghatározó miniszteri rendeletben foglaltak szerint
alakul azzal, hogy az Alapból 2016. december 31-én kártalanításra jogosult személy
kártalanításra való jogosultsága 2017. január 1-jétől nem lehet hátrányosabb a 2016. december
31-én fennálló jogosultságánál.
(4)	Az Alap 2016. december 31-én meglévő pénzeszközeit az Alap kezelő szerve a (2)
bekezdés szerinti előirányzat fizetési számlájára köteles átutalni.
160.	§
(1)	Hatályát veszti a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény
1.	2. § (1) bekezdés h) pontja és
2.	40. § (3) bekezdés f) pontja.
(2)	Hatályát veszti
1.	a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII.
törvény,
2.	a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap működésével összefüggő
szabályokról szóló 33/2003. (XII. 9.) PM rendelet.
44.	A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjának megszüntetése
161. §
(1)	A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja (a továbbiakban: Szövetkezeti Alap)
2016. december 31-én megszűnik.
(2)	A Szövetkezeti Alap záró beszámolóját az MFB Zrt. az Alap megszűnését követő 60
napon belül elkészíti, és azt a honlapján az Országgyűlés általi elfogadását követően
haladéktalanul közzéteszi.
(3)	A Szövetkezeti Alap 2016. december 31-én meglévő pénzeszközeit az Alap kezelő
szerve átutalja a központi költségvetés javára, amelyet a költségvetés közvetlen bevételei és
kiadásai között kell elszámolni.
(4)	A Szövetkezeti Alap megszűnésének időpontjáig keletkezett iratokat, valamint a (3)
bekezdés szerinti záró beszámolót és az ahhoz kapcsolódó iratokat az MFB Zrt. a vonatkozó
belső szabályzataiban foglaltak szerint megőrzi.
(5)	A Szövetkezeti Alap megszűnésével összefüggésben az (1) bekezdésben
meghatározott határnapot követően felmerülő költségek az MFB Zrt.-t terhelik.
51
162. §
Hatályát veszti a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról szóló 2013. évi CLVI.
törvény.
IV.	Fejezet
Egyes törvények és törvényi rendelkezések technikai és tartalmi deregulációja
45.	Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
módosítása
163.	§
Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI.
törvény 15/A. §-a és 15/B. §-a.
46.	A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes
centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény
módosítása
164.	§
Hatályát veszti a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint
egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény
17.	§ (1) bekezdése.
47.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
módosítása
165.	§
(1)	Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény
1.	65/C. § (6) és (7) bekezdése,
2.	71. § (3) bekezdése,
3.	71/A. § (2) bekezdése,
4.	85/C. §-a,
5.	92. § (4), (6), (7) és (10) bekezdése,
6.	128. §-a,
7.	140. §-a,
8.	140/B. §-a,
9.	140/D. §-a,
52
10.	140/K. §-a,
11.	140/M. §-a,
12.	140/O-140/Q. §-a.
(2)	Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény 99/A. §-ában az „és a 99. § (4) bekezdésében meghatározott feladatait” szöveg.
48.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
166.	§
Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45/B. §-a.
49.	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása
167.	§
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2. § a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területfejlesztés és területrendezés célja:)
„a) az ország valamennyi térségében a területi kohézió erősítése, a társadalmi és
gazdasági növekedés elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az
innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak
megfelelő térbeli szerkezet kialakítása;”
168.	§
(1)	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. § j)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:)
„j) négyévente beszámol az Országgyűlésnek az ország területi folyamatainak
alakulásáról és a területfejlesztési politika, a területrendezési tervek érvényesítésének
hatásairól, a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásáról, valamint a nemzetközi
és határmenti területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről;”
(2)	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. § l)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:)
„l) meghatározza a területfejlesztést és a területrendezést segítő pénzügyi eszközök és a
forrásfelhasználás szabályait;”
53
(3)	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. §-a
következő q) és r) ponttal egészül ki:
(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:)
„q) meghatározza a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, működésével, sajátos
gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat és szabályokat, a térségi fejlesztési tanács szervezeti
és működési rendjének általános szabályait;
r) meghatározza a megyei önkormányzatok és a térségi fejlesztési tanácsok
területfejlesztési tevékenyégében végzett beszámolási kötelezettségét, valamint a
területfejlesztés érdekegyeztetési és konzultációs fórumainak működését.”
169.	§
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényben rögzített célokat,
részt vesznek a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő és szakterületüket érintő
kormányzati feladatok ellátásában, különösen a területfejlesztési koncepciók és programok,
területrendezési tervek feladatkörüket érintő munkarészeinek kidolgozásában,
összehangolásában és érvényesítésében.”
170.	§
(1)	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/B. § b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter)
„b) kidolgozza az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, valamint a
nemzetközi együttműködési kötelezettségből adódó, az országhatáron átnyúló és több
országot érintő koncepciókat és programokat, továbbá összehangolja az országos és térségi
területfejlesztési koncepciókat és programokat;”
(2)	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/B. § f)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter)
„f) gondoskodik a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerről, az
adatszolgáltatás rendjéről;”
(3)	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/B. §-a a
következő m) ponttal egészül ki:
(A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter)
„m) javaslatot tesz a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, működésével, sajátos
gazdálkodásával kapcsolatos feladatokra és szabályokra, a térségi fejlesztési tanács szervezeti
54
és működési rendjének általános szabályaira, valamint a területfejlesztés érdekegyeztetési és
konzultációs fórumainak működésére.”
171.	§
(1)	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15. § (1a)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A térségi fejlesztési tanács működésével kapcsolatos gazdálkodására a költségvetési
szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(2)	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15. § (10)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A térségi fejlesztési tanács felkérhet a tanács munkájában való részvételre egyéb
szervezeteket, személyeket is.”
172.	§
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 16. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a
költségvetési hozzájárulás, a pályázatokon elnyert források, valamint a térségi fejlesztési
tanácsban szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetései biztosítják azzal, hogy
működtetéséhez központi költségvetési hozzájárulás csak a törvény alapján kötelezően
létrehozott térségi fejlesztési tanács részére adható.”
173.	§
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 18. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A területi államigazgatási szervek a területfejlesztéssel és területrendezéssel
összefüggő kormányzati feladatok végrehajtásában, érvényesítésének ellenőrzésében, a térségi
fejlesztés és tervezés koordinálásában szakmai segítségnyújtással és
információszolgáltatással, valamint hatósági ellenőrzéssel vesznek részt.
(2)	A területrendezésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési
hatósági eljárással összefüggő hatósági feladatokat az állami főépítészi hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.
(3)	Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal
a)	véleményezi illetékességi területén a területrendezési terveket, és indokolt esetben
javaslatot tehet e tervek módosítására,
b)	véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális, megyei
fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját,
55
c)	nyilatkozik a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi
tervekkel, továbbá a településrendezési eszközöknek az országos, a kiemelt térségi és a
megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról.”
174.	§
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény a következő
III/A. Fejezettel egészül ki:
„III/A. Fejezet
A TERÜLETFEJLESZTÉS ÉRDEKEGYEZTETÉSI FÓRUMAI
Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum
18/A. § (1) Az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum (a továbbiakban:
OTÉF) a Kormány, valamint a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat, a megyei
jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok közötti konzultációk és tárgyalások
érdekegyeztető fóruma.
(2)	Az OTÉF feladata a kormányzat, valamint a megyei önkormányzatok és a fővárosi
önkormányzat területfejlesztési, területrendezési és vidékfejlesztési érdekeinek, törekvéseinek
feltárása, egyeztetése, megállapodások létrehozása, információcsere, javaslatok, alternatívák
vizsgálata, továbbá a megyei jogú városok és fővárosi kerületi önkormányzatok fejlesztési
elképzeléseinek és célkitűzéseinek összehangolása.
(3)	Az OTÉF elnöke a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter.
(4)	Az OTÉF tagjai:
a)	a területrendezésért felelős miniszter, a területfejlesztésért felelős miniszter, a
vidékfejlesztésért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, az
energiapolitikáért felelős miniszter, a közlekedésért felelős miniszter, a településfejlesztésért
és településrendezésért felelős miniszter, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és a
társadalmi felzárkózásért felelős miniszter,
b)	Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Megyei
Jogú Városok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Budapesti Önkormányzatok
Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a főpolgármester, valamint a Balaton Fejlesztési
Tanács, és a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke.
(5)	Az OTÉF ülésén egy szavazattal rendelkeznek a kormányzati és egy szavazattal
rendelkeznek az önkormányzati tagok. Az OTÉF konszenzussal hozza meg döntéseit.
Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum
18/B. § Az egy régió területén működő megyei közgyűlések elnökei - ha a régió a főváros
területét is magában foglalja, akkor a megyei közgyűlés elnöke és a főpolgármester -
területfejlesztési feladataik ellátása és összehangolása érdekében Regionális Területfejlesztési
Konzultációs Fórumot működtetnek.
56
Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum
18/C. § A megyei közgyűlés és a - megye területén működő - megyei jogú város(ok)
közgyűlése(i) területfejlesztési feladataik ellátása és összehangolása érdekében Megyei
Területfejlesztési Konzultációs Fórumot működtetnek.”
175.	§
(1)	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1)
bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„a) a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, működésével, sajátos gazdálkodásával
kapcsolatos feladatokat, és szabályokat, valamint a megyei önkormányzatok és a térségi
fejlesztési tanácsok e törvény alapján ellátott tevékenységéről szóló éves beszámolási, illetve
tájékoztatási kötelezettség szabályait;”
(2)	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1)
bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„h) a területi monitoring rendszer feladat- és hatáskörét, szervezeti és működési rendjét, a
területfejlesztést közvetlenül vagy közvetve szolgáló források felhasználásáról készülő területi
értékelés elkészítésének módszertani szabályait;”
176.	§
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
1.	15. § (15) és (16) bekezdésében a „Tokaji” szövegrészek helyébe a „Tokaj” szöveg,
2.	20. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszterek” szöveg
lép.
177.	§
(1)	Hatályát veszti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI.
törvény 13. § d) pontjában az „a regionális fejlesztési ügynökség útján” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI.
törvény
1.	6. § b), g) és h) pontja,
2.	7. § d) pontja,
3.	„Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum” alcíme,
4.	14. § (5) bekezdése,
57
5.	15. § (3)-(7), (13) és (13a) bekezdése,
6.	15/A. §-a,
7.	16. § (5)-(16) bekezdése,
8.	„Regionális fejlesztési ügynökség” alcíme,
9.	17. §-a,
10.	19. §-a,
11.	20. § (2)-(5) bekezdése,
12.	21. §-a,
13.	21/A. § (2) bekezdése,
14.	24. § (2) bekezdése,
15.	25. §-a,
16.	25/B. §-a,
17.	27. § (1) bekezdés g), i), l), p), r), w) és x) pontja,
18.	27. § (2) bekezdés f) és g) pontja,
19.	27. § (3) bekezdése,
20.	29. §-a.
50. Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi
LXV. törvény módosítása
178.	§
Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV.
törvény a következő 10. §-sal egészül ki:
„10. § Felhatalmazást kap a sportpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa
meg az 5. § (5) bekezdésében meghatározott méltányossági hozzájárulás iránti kérelemhez
csatolandó okiratok, tervek és adatok körét, a méltányossági eljárás szabályait, valamint a 7. §
(1)	bekezdés szerinti ellenőrzés részletes szabályait.”
179.	§
Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV.
törvény 7. § (1) bekezdésében a „szerv” szövegrész helyébe a „szerv külön jogszabályban
meghatározottak szerint” szöveg lép.
58
51. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
180.	§
(1)	Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény
1.	18/A. §-a,
2.	27. § (1) bekezdése,
3.	35. § (2)-(5) bekezdése,
4.	57. § (3) és (5) bekezdése,
5.	59. § (3) bekezdése,
6.	64. és 65. §-a,
7.	68/B. § (3)-(5) bekezdése,
8.	156. és 157. §-a,
9.	159. §-a,
10.	161. §-a,
11.	161/A-161/K. §-a,
12.	161/O. §-a,
13.	161/Q. § (1) és (3) bekezdése,
14.	161/R. § (1) bekezdése,
15.	161/S-161/U. §-a,
16.	161/Z. § (2) és (3) bekezdése,
17.	163. § (2), (7) és (8) bekezdése,
18.	167. és 168. §-a,
19.	171. és 172. §-a.
(2)	Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény
1.	11/A. § (2) bekezdés d) pontjában a „35. § (4) bekezdése szerint tett” szöveg,
2.	82. § (2) bekezdésében az „utógondozó,” szöveg.
59
52. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
181.	§
Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
102/B. §-a, 102/C. §-a, 102/E. §-a, 102/H. §-a, 102/I. §-a és 102/K. §-a.
53. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
182. §
Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/A. § (4), (5) és (8)
bekezdése, valamint 244/B. §-a.
54.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
183.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 13. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„13. § A gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő
és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, továbbá a szociális intézményben elhelyezett
gyermekre tekintettel járó családi pótlékot kormányrendeletben meghatározottak szerint kell
felhasználni.”
184.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 37. § (2) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(2) A családtámogatási ellátásokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell
folyósítani.”
185.	§
Hatályát veszti a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 37. § (3)-(9)
bekezdése és 52. §-a.
55.	A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,
forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása
186.	§
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának
egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„b) az egészségvédelmi bírság mértékének, befizetésének, nyilvántartásának részletes
szabályait és a bírság megállapításának szempontrendszerét,”
60
187.	§
Hatályát veszti a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,
forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény
1.	6. § (2) és (3) bekezdése,
2.	7. § (4) és (5) bekezdése,
3.	8/A. § (1) bekezdése,
4.	8/B. §-a,
5.	9. § (3) és (4) bekezdése,
6.	10. § (1) bekezdése.
56.	Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény módosítása
188.	§
Hatályát veszti az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 3. § (2)-(4)
bekezdése.
57.	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
módosítása
189.	§
(1)	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. §
(1)	bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„c) határozza meg az elismerési és honosítási eljárásban a kérelemmel benyújtandó
dokumentumok körét, e dokumentumok hiteles fordítására és hiteles másolatára vonatkozó
szabályokat, a külföldön kiállított okiratok felhasználására, a nemzetközi jogsegélyre
vonatkozó szabályokat,”
(2)	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. §
(2)	bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki)
„a) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a külföldi bizonyítványok és
oklevelek elismeréséhez és honosításához, az oklevelekről és bizonyítványokról szóló
hatósági bizonyítványok kiállításához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak mértékét,
valamint a díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos
részletes szabályokat,”
61
190.	§
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
1.	6. § (4) bekezdés d) pontjában a „4. § (4) és (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „4. §
(4)-(5) bekezdése” szöveg,
2.	67. § (1) bekezdés a) pontjában a „hatóságokat, továbbá” szövegész helyébe a
„hatóságokat,” szöveg,
3.	67. § (1) bekezdés b) pontjában a „bevezették.” szövegész helyébe a „bevezették,
továbbá” szöveg
lép.
191.	§
Hatályát veszti a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C.
törvény
1.	7. és 8. §-a,
2.	23. § (1)-(3) bekezdése,
3.	24. §-a,
4.	26. § (1)-(6) bekezdése, (8) és (9) bekezdése,
5.	64. § (1)-(9) bekezdése.
58.	A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
192.	§
Hatályát veszti a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (2) bekezdés a) pontja.
59.	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
193.	§
(1)	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 5. és 5/a. pontja
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„5. pszichotróp anyag: a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó
21.	napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 25. törvényerejű rendelet I-IV.
jegyzékén, valamint a 2. számú melléklet jegyzékein szereplő anyag;
5/a. pszichotróp anyagként minősített gyógyszer: a pszichotróp anyagokról szóló,
Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi
62
25. törvényerejű rendelet II-IV. jegyzékén, valamint a 2. számú melléklet B) jegyzékén
szereplő pszichotrópnak minősített hatóanyagot tartalmazó gyógyszer;”
(2)	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény. 1. § 37. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„37. új pszichoaktív anyag: olyan, a forgalomban újonnan megjelent, gyógyászati
felhasználással nem rendelkező anyag vagy vegyületcsoport, amely a központi idegrendszer
működésének befolyásolása révén alkalmas a tudatállapot, a viselkedés vagy az érzékelés
módosítására, megváltoztatására, és ezért hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a
közegészségügyre, mint az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban,
1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékén,
az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben,
az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékén, vagy a
2.	számú mellékletben meghatározott pszichotróp anyagok jegyzékein szereplő anyagok, és
erre tekintettel azt az egészségügyért felelős miniszter rendeletében ilyen anyaggá
minősítette;”
194.	§
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 15/B. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti előzetes szakmai értékelés során azt kell vizsgálni, hogy az
értesítésben megjelölt anyaggal vagy vegyületcsoporttal kapcsolatban a magyar hatóságok,
szakértői intézmények előtt nem ismert olyan adat,
a)	amely az értesítésben megjelölt anyag vagy vegyületcsoport gyógyászati
felhasználására utalna, és
b)	amely kizárja, hogy az anyag vagy vegyületcsoport hasonló mértékű fenyegetést
jelenthet a közegészségügyre, mint az 1. § 4. pontjában meghatározott kábítószerek vagy a
pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény
kihirdetéséről szóló 1979. évi 25. törvényerejű rendelet I-II. jegyzékén, valamint a 2. számú
melléklet jegyzékein szereplő anyagok.”
195.	§
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 15/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a vizsgált új pszichoaktív anyagról a magyarországi, európai uniós, vagy az
ENSZ szakosodott szervei által végzett kockázatértékelés eredményeképpen bebizonyosodik,
hogy hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint az 1. § 4. pontjában
meghatározott kábítószerek vagy a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi
február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 25. törvényerejű
rendelet I-II. jegyzékén, valamint a 2. számú melléklet A) és B) jegyzékén szereplő anyagok,
63
a megfelelő pszichotróp anyag jegyzékre kell felvenni, és meg kell szüntetni az új
pszichoaktív anyaggá minősítését.
(3)	Ha a kockázatértékelés nem támasztja alá azt, hogy a vizsgált új pszichoaktív anyag
hasonló kockázatot jelenthet, mint az 1. § 4. pontjában meghatározott kábítószerek vagy a
pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény
kihirdetéséről szóló 1979. évi 25. törvényerejű rendelet I-II. jegyzékén, valamint a 2. számú
melléklet jegyzékein szereplő anyagok, akkor törölni kell az új pszichoaktív anyagok
jegyzékéről és kormányrendeletben meghatározott más jegyzékre kell helyezni.”
196.	§
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény a következő 28. §-sal egészül ki:
„28. § Azoknak az anyagoknak a listáját, amelyek nem az 1979. évi 25. törvényerejű
rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21.
napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzéke alapján minősülnek kábítószerrel egy
tekintet alá eső veszélyes pszichotróp anyagnak, a 2. számú melléklet határozza meg.”
197.	§
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény a következő 34. §-sal egészül ki:
„34. § Ez a törvény
a)	a 4-metilamfetamin ellenőrzési intézkedéseknek történő alávetéséről szóló 2013.
március 7-i 2013/129/EU tanácsi határozat,
b)	az 5-(2-amino-propil)indol ellenőrzési intézkedések alá vonásáról szóló 2013. október
7-i 2013/496/EU tanácsi határozat,
c)	a 4-jód-2,5-dimetoxi-N-(2-metoxi-benzil)fenetilamin (25I-NBOMe), a 3,4-diklór-N-
[[1-(dimetil-amino)ciklohexil]metil]benzamid (AH-7921), a 3,4-metilén-dioxi-pirovaleron
(MDPV) és a 2-(3-metoxi-fenil)-2-(etil-amino)ciklohexanon (metoxetamin) ellenőrzési
intézkedések alá vonásáról szóló, 2014. szeptember 25-ei 2014/688/EU tanácsi határozat, és
d)	a 4-metil-5-(4-metil-fenil)-4,5-dihidrooxazol-2-amin (4,4'-DMAR) és az 1-ciklohexil-
4-(1,2-difenil- etil)piperazin (MT-45) ellenőrzési intézkedések alá vonásáról szóló 2015.
október 8-ai 2015/1873/EU tanácsi határozat
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
198.	§
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény a 6. melléklet szerinti 2. számú
melléklettel egészül ki.
64
199.	§
Hatályát veszti az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a
gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény
1.	32. § (3) bekezdése, és
2.	32/B. §-a.
60.	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint
a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
módosítása
200.	§
(1)	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint
a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (1)
bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„i) gyógyszertár létesítési-, és működési engedélyezési eljárásra, új közforgalmú
gyógyszertár létesítésére irányuló pályázat kiírására, pályázat elbírálására vonatkozó részletes
szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint
a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (2)
bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„j) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve tápszer ismertetésének és az ismertetési
tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az ismertetési tevékenység bejelentésére és az
ismertetési tevékenységet folytatók, valamint az ismertető személyek nyilvántartásának
vezetésére, az ismertetői igazolvány kiállítására és módosítására, az igazolvány személyes
adatot nem tartalmazó adattartalmára vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a
gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és a tápszer ismertetésére jogszabályban vagy hatósági
határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket, a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel, valamint a gyógyszernek
nem minősülő gyógyhatású készítménnyel, illetve tápszerrel kapcsolatos, fogyasztókkal
szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az ismertetési
tevékenységet folytató által szervezett rendezvénnyel, tanfolyammal összefüggésben
bejelenteni köteles adatokat,”
65
201. §
(1)	Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-
ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII.
törvény
1.	13/A. § (2) bekezdése,
2.	48. § (2) bekezdése,
3.	49. § (7)-(11) bekezdése,
4.	50. § (2) és (3) bekezdése,
5.	53. § (5) és (6) bekezdése,
6.	74/A. §-a,
7.	74/B. §-a,
8.	83. § (8) bekezdése,
9.	83/C. §-a,
10.	84. §-a,
11.	85. §-a,
12.	86. § (1) és (3) bekezdése,
13.	86/A. §-a,
14.	86/B. §-a,
15.	87/A-87/D. §-a,
16.	87/F. §-a,
17.	87/G. §-a.
(2)	Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-
ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII.
törvény
1.	50. § (1) bekezdésében az „és e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri
rendeletben” szövegrész,
2.	53/A. § (2) bekezdésében az „az 53. § (6) bekezdésében foglalt adatok változása
esetén” szövegrész.
66
61. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény
módosítása
202. §
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. § (14)
bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg)
„v) az egészségügyi ellátási szerződés és a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
megállapodás tartalmi elemeit.”
203.	§
Hatályát veszti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII.
törvény 2/A. § (2) bekezdése és a 14. § (14)-(15a) bekezdése.
62.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
204.	§
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 121. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„121. § (1) A szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására,
tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy
írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus
levélben) közölhesse.
(2)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos
kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről
az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani
kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül
rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(3)	A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet
kérésére bemutatja.
(4)	A szolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem
számíthat fel.
(5)	A szolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős
kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak
változását írásban bejelenteni.”
67
205. §
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (1)
bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„f) a befektetési vállalkozás panaszkezelésének eljárására, valamint a panaszkezelési
szabályzatára vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
63.	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
206. §
(1)	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A NEÉT véleményezi az előadó-művészeti bizottságoknak az előadó-művészeti
szervezetek minősítésére vonatkozó javaslatát, valamint az előadó-művészeti bizottságok által
előkészített, a nem állami fenntartású, minősítéssel rendelkező előadó-művészeti szervezetek
támogatására vonatkozó felosztási szabályzatokat, továbbá ellátja az (1) bekezdésben
meghatározott szerepéből eredő további feladatokat.”
(2)	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A NEÉT ülését a miniszter szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal hívja
össze. A NEÉT működtetése során biztosítani kell az e törvényben meghatározott
jogosítványok gyakorlásának lehetőségét.”
207. §
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény 5/B. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(A bizottság)
„d) a központi költségvetési támogatás megállapítása érdekében kidolgozza és a NEÉT-
nek véleményezésre és javaslattételre, a miniszternek jóváhagyásra továbbítja a nem állami
fenntartású, minősítéssel rendelkező előadó-művészeti szervezetek központi költségvetési
támogatására irányadó felosztási szabályzatot,”
68
208. §
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartásba vételi eljárás kérelemre indul.”
209.	§
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § Az állam, illetve az önkormányzat az előadó-művészeti szolgáltatások tartós
biztosítására nyilvántartott előadó-művészeti szervezettel kormányrendelet szerinti
tartalommal és feltételekkel legalább három évre előadó-művészeti közszolgáltatási
szerződést köthet.”
210.	§
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény IV. Fejezet 2. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Cím
Az előadó-művészeti szervezetek központi költségvetési támogatásai és az igénybevétel
feltételei
17.	§ (1) A nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti
szervezetnek minősített színház, balett- és táncegyüttes esetén a 15. § (2) bekezdése szerinti
jogosultat az előadó-művészeti szervezet szakmai programjának megvalósításához művészeti
támogatás, és az előadó-művészeti szervezet feladatellátással összefüggő működési
kiadásaihoz működési támogatás illeti meg.
(2)	A művészeti támogatás az előadó-művészeti szervezet által nyújtott művészeti
tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó művészi, művészeti szolgáltatások igénybevételéhez,
eszközök - különösen színpadtechnikai eszközök -, anyagok beszerzéséhez, illetve művészi,
művészeti munkakörben való foglalkoztatáshoz, felhasználási jogok megszerzéséhez nyújtott
hozzájárulás, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet.
(3)	A működési támogatás létesítménygazdálkodási célra - az érintett területeken
jelentkező kiadásaihoz történő hozzájárulásként, az e törvényben meghatározott feltételek
fennállása esetén - adható, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet.
(4)	Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek
minősített zenekar, énekkar esetén a 15. § (2) bekezdése szerinti jogosultat - a zenekarra és az
énekkarra külön- központi költségvetési támogatás illeti meg.
18.	§ A 17. § szerinti támogatások megállapításakor vizsgálandó általános
szempontrendszert a Kormány rendeletben határozza meg.
19.	§ (1) Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti
szervezetnek nem minősülő előadó-művészeti szervezetek szakmai programmegvalósításának
69
és működésének támogatása pályázati úton történik. A pályázatokat a miniszter évente
legkésőbb február 15-éig teszi közzé, és a benyújtott pályázatokkal kapcsolatos döntését
évente legkésőbb április 30-áig hozza nyilvánosságra.
(2)	A pályázatok bírálata során alkalmazandó részletszabályokat a Kormány rendeletben
határozza meg.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti előadó-művészeti szervezetek tárgyévi támogatási
keretösszegének feléig az érintett bizottság javaslata alapján a miniszter legfeljebb három évre
szóló kötelezettséget vállalhat a következő évek támogatási kerete terhére.
20.	§ A miniszter az általa felügyelt költségvetési fejezetből kormányrendeletben
meghatározott kiemelt művészeti célok megvalósítására pályázati úton nyújt támogatást.”
211. §
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a vezetői munkakör betöltésének feltételeit,
a javadalmazást, a munkaviszony kezdő és befejező időpontját, a munkába lépés napját, az
előadó-művészeti szervezet éves költségvetésének tervezett fő előirányzatait, valamint a
fenntartó által meghatározott, így különösen az előadó-művészeti szervezet művészi
arculatával, művészeti vezetésének módjával, teljesítménymutatóival és a foglalkoztatással
kapcsolatos elemeket. A pályázati kiíráshoz kapcsolódóan pályázati dokumentáció vagy
személyes konzultáció lehetőségének biztosításával megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a
pályázó számára a szervezetről, beleértve annak aktuális gazdasági helyzetét is.”
212. §
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény 44. §-a a következő 55-57. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„55. fúvószenekar: komolyzene műfajába tartozó, eredeti vagy áthangszerelt műveket
előadó zeneművészeti szervezet, amelyben a rézfúvós és fafúvós hangszercsoportokat
ütőhangszeresek egészíthetik ki,
56.	hangversenyterem: olyan zárt terű, legalább száz ülőhelyet magába foglaló, nézőtérrel
rendelkező befogadó színház, amely akusztikailag és technikailag alkalmas e törvény szerinti
hangversenyek előadására,
57.	kamarakórus: oratorikus vagy a capella művek előadására alkalmas előadó-művészeti
szervezet, melynek létszáma legalább 12, legfeljebb 30 fő.”
70
213. §
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (1) bekezdése a következő e)-q) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„e) határozza meg a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács tagjaira,
működésére vonatkozó szabályokat,
f)	határozza meg az előadó-művészeti bizottságok működésére, a működés feltételeire,
valamint az előadó-művészeti bizottságok által elkészítendő felosztási szabályzat és javaslat
elkészítésére és tartalmára vonatkozó szabályokat,
g)	határozza meg a művészeti támogatás mértékének megállapításánál irányadó
szempontokat és a művészeti támogatás biztosításának feltételeit tartalmazó részletes
szabályokat,
h)	határozza meg a létesítménygazdálkodási célú működési támogatás biztosításának
feltételeit tartalmazó részletes szabályokat,
i)	határozza meg a nem minősített előadó-művészeti szervezetek működésének és
szakmai program megvalósításának támogatására irányuló pályázatok részletes szabályait,
j) határozza meg a miniszter által felügyelt költségvetési fejezetből az előadó-művészeti
szervezeteknek pályázati úton nyújtható kiemelt támogatások részletes szabályait,
k) határozza meg az előadó-művészeti szervezettel kötendő, közfeladat ellátásra irányuló
közszolgáltatási szerződés tartalmára és megkötésére irányadó szabályokat,
l) határozza meg az önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet számára
fenntartói megállapodásban biztosított támogatás tartalmára és megkötésére irányadó
szabályokat,
m) határozza meg az előadó-művészeti szervezet és előadó-művészeti szakmai érdek-
képviseleti szervezet nyilvántartásba vételére, a nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási
kötelezettségre, az igazolás kiállítására, valamint a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági
eljárásra, valamint a központi költségvetésből nyújtott támogatás mértékének
megállapításához szükséges, továbbá a 11. § és a 12. § szerinti minősítés alapjául szolgáló
adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat,
n) határozza meg a zenekar, énekkar által teljesítendő fizetőnéző-szám alsó határát,
o) határozza meg a szakmai próbajáték és próbaéneklés meghirdetésére vonatkozó
szabályokat,
p) szabályozza a zenekar és az énekkar tevékenysége folytatásának tárgyi feltételeit,
q) határozza meg az e törvény alapján a helyi önkormányzatok központi költségvetési
kapcsolataiból származó támogatásokat tartalmazó fejezetből - az Európai Bizottság által
jóváhagyott kulturális támogatási programmal összhangban - nyújtott támogatás elszámolható
költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról készült, e törvény szerinti beszámoló formai
71
és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos
részletes szabályokat.”
214.	§
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény
1.	5/B. § (1) bekezdés i) pontjában a „20. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „20. §-a”
szöveg,
2.	7. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „népi koncertzenekar,” szövegrész helyébe
a „népi koncertzenekar, fúvószenekar” szöveg,
3.	15. § (1) bekezdésében „a minisztérium” szövegrész helyébe „a miniszter által vezetett
minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)” szöveg,
4.	15. § (4) bekezdésében a „21. § alapján” szövegrész helyébe a „20. § alapján” szöveg,
5.	44. § 3. pontjában az „előadások” szövegrész helyébe az „előadások, hangversenyek”
szöveg, a „szervezetet” szövegrész helyébe a „szervezetet, valamint hangversenytermet”
szöveg, az „előadást” szövegrész helyébe az „előadást, hangversenyt” szöveg,
6.	44. § 7. pontjában az „alaptevékenységeként” szövegrész helyébe a „létesítő okirata
szerinti céljaként, vagy alap-, illetve főtevékenységeként” szöveg,
7.	44. § 18. pontjában a „népi koncertzenekart is,” szövegrész helyébe a „népi
koncertzenekart és a fúvószenekart is,” szöveg,
8.	44. § 19. pontjában az „és a big bandet” szövegrész helyébe a „fúvószenekart és a big
bandet” szöveg
lép.
215.	§
(1)	Hatályát veszti az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos
foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
1.	1. § (1) bekezdés k) pontja,
2.	5. § (4), (5) és (7) bekezdése,
3.	5/A.§ (5) bekezdése,
4.	5/B. § (2) és (3) bekezdése,
5.	8. § (4) bekezdése,
6.	9. §-a,
7.	13. § (2) bekezdése,
72
8.	14. §-a,
9.	16. § (3)-(5) bekezdése,
10.	IV. Fejezet 3. és 4. Címe,
11.	46. § (1) és (3)-(5) bekezdése,
13.	47. § (2) bekezdés a), d), e), f) és h) pontja.
(2)	Hatályát veszti az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos
foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
1.	4. § d) pontjában a „ , de legfeljebb öt évre” szövegrész,
2.	15. § (5) bekezdésében az „és 3. Címét” szövegrész.
64.	A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása
216.	§
Hatályát veszti a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 12-22. §-a és 51-61. §-
a.
65. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb
törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény
217.	§
Hatályát veszti a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint
egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 60. és 61. §-a.
66. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
2011.	évi CXXVIII. törvény módosítása
218.	§
Hatályát veszti a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 84. §-a.
67.	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
219.	§
Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
1.	49. § (4) bekezdése,
2.	86. § (2) és (3) bekezdése,
3.	97. § (4), (8), (11), (14), (15), (17) és (27) bekezdése,
4.	97. § (24) bekezdés a) pontja,
73
5.	98. § (13) bekezdése,
6.	99. § (11) és (12) bekezdése,
7.	99/B. § (1)-(9) bekezdése.
68.	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
220.	§
Hatályát veszti a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes
törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény
1.	26. alcím címe,
2.	41. alcíme,
3.	50. alcíme,
4.	51. alcíme,
5.	53. alcíme,
6.	54. alcím címe,
7.	55. alcíme.
69.	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
221. §
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (3) bekezdés d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„d) az államilag elismert nyelvvizsgáztatáshoz, a külföldi bizonyítványok és oklevelek
elismeréséhez és honosításához, az oklevelekről és bizonyítványokról kiállított hatósági
bizonyítványokhoz, a felsőoktatási információs rendszer működtetéséhez kapcsolódó
igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, a felsőoktatási hatósági eljárásokhoz kapcsolódó
igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díjak beszedésével, kezelésével,
nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.”
222.	§
Hatályát veszti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
1.	41/F. § (1) bekezdés e) pontja,
2.	112. § (3) bekezdése,
3.	114/B. § (1) bekezdése,
74
4.	114/E. §-a,
5.	115. § (2) bekezdés a) pontja,
6.	115. § (5) és (6) bekezdése,
7.	116. § (3) bekezdése,
8.	117/A. § (1)-(3) bekezdése.
70.	A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az
átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény
módosítása
223.	§
Hatályát veszti a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek
átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi
XXXVIII. törvény
1.	2. § (1), (2), (4)-(6) bekezdése,
2.	3-5/C. §-a,
3.	6. § (1)-(3), (5)-(7) bekezdése,
4.	7-10. §-a,
5.	15/A. és 15/C. §-a,
6.	1-3. melléklete.
71. Egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint
önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény
módosítása
224.	§
Hatályát veszti az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról,
valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC.
törvény 6. és 7. alcíme.
72.	A fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi
háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os
tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési
szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről
szóló 2013. évi XXV. törvény módosítása
225.	§
Hatályát veszti a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó
egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok
100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési
75
szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló
2013. évi XXV. törvény
1.	1-3. §-a,
2.	4. § (1)-(4), (6) és (7) bekezdése,
3.	5-8. §-a.
73.	Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló
2013. évi L. törvény módosítása
226.	§
Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi
L. törvény 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Tanács tevékenységét az e-közigazgatásért felelős miniszter által delegált
kiberkoordinátor, valamint a nem kormányzati szereplőkkel való együttműködésnek keretet
biztosító kiberbiztonsági munkacsoportok és a Nemzeti Kiberbiztonsági Fórum (a
továbbiakban: Fórum) támogatja.”
227.	§
Hatályát veszti az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról
szóló 2013. évi L. törvény 21. § (3) és (4) bekezdése.
74.	A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
228.	§
(1)	A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 14. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Az FSZB a felnőttképzést folytató intézmények tevékenységének - (1) bekezdés
szerinti célt szolgáló - külső értékelését a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről,
valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes
szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti minőségbiztosítási rendszernek megfelelően és
a miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő jogi személyek bevonásával
legalább kétévente végzi el.”
(2)	A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 14. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) A felnőttképzést folytató intézmények külső értékelésére vonatkozó részletes
szabályokat, valamint a külső értékelést végző szervezetek kijelölésének szabályait a
miniszter rendeletben határozza meg.”
76
229.	§
A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés d) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben - az f pontban foglaltak
vonatkozásában a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint a közfoglalkoztatásért
felelős miniszter egyetértésével - határozza meg)
„d) a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszert, a felnőttképzést folytató
intézmények külső értékelésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a külső értékelést
végző szervezetek kijelölésének szabályait,”
230.	§
A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény
1.	9. § (5) bekezdésében a „felmentésére és díjazására” szövegrész helyébe a
„felmentésére, díjazására és összeférhetetlenségére” szöveg,
2.	20. § (4) bekezdésében a „kétévenként” szövegrész helyébe a „négyévenként” szöveg,
3.	28. § (2) bekezdés b) pontjában a „felmentésére és díjazására” szövegrész helyébe a
„felmentésére, díjazására és összeférhetetlenségére” szöveg
lép.
75.	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
231.	§
(1)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 140. § (4) bekezdés b)
pont bzs) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB tájékoztatja
az Európai Bankhatóságot)
„bzs) a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes
szabályokról szóló kormányrendelet szerinti határozatokról;”
(2)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 140. § (4) bekezdés c)
pont cf)-ch) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az MNB tájékoztatja
az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot)
„cf) a Bit. 279. § (5) bekezdésében és 284. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatás
megtagadásának, továbbá a Bit. 289. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott
intézkedéseknek a számáról és típusáról,
77
cg)	a Bit. 310. § (4) és (5) bekezdése szerinti vizsgálatról és az annak alapján hozott
határozatról;
ch)	a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes
szabályokról szóló kormányrendelet szerinti információkról, vizsgálatokról és
határozatokról;”
232.	§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
1.	140. § (3) bekezdés v) pontjában a „Bit. 279. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a
„biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 279. §
(5)	bekezdésében” szöveg,
2.	142. § (2) bekezdés f) pontjában a „Bit. 351. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a
„biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról
szóló kormányrendelet” szöveg
lép.
233.	§
Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 140. § (4)
bekezdés c) pont ci)-ck) alpontja.
76.	A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény
módosítása
234.	§
Hatályát veszti a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII.
törvény 7. § (5)-(11) bekezdése.
77.	Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
235.	§
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 70. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„70. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
utalványkibocsátó biztosítja, hogy az ügyfél a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó magatartására, tevékenységére vagy mulasztására
vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más
által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-
kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a
pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó
hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos
ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel
78
visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a
hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(3)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó
a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.
(4)	A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó
a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.
(5)	A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az
utalványkibocsátó a fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős
kapcsolattartót jelöl ki, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, és annak
változását írásban bejelenti.”
236.	§
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 88. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„88. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a)	a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a pénzforgalmi
szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységet végző Posta Elszámoló Központot
működtető intézmény informatikai rendszerének biztonsági követelményeit,
b)	a közvetítői díj meghatározásának és kifizetésének módját, időbeli ütemezését,
c)	a pénzforgalmi intézmények, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények és az
utalványkibocsátók panaszkezelésének eljárására, valamint a panaszkezelési szabályzatára
vonatkozó követelményeket.”
78.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvény módosítása
237.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
288. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„288. § (1) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő biztosítja, hogy az ügyfél a
pénzügyi intézmény és a független közvetítő magatartására, tevékenységére vagy
mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen
vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény, független közvetítő és
az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a pénzügyi intézmény hangfelvétellel rögzíti, és a
hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni
kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá
térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített
hitelesített jegyzőkönyvet.
79
(3)	A pénzügyi intézmény és a független közvetítő a panaszt és az arra adott választ öt
évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.
(4)	A pénzügyi intézmény és a független közvetítő a panasz kivizsgálásáért a
fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.
(5)	A pénzügyi intézmény és a független közvetítő fogyasztóvédelmi ügyekben
fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelöli, és a Felügyeletnek 15 napon belül
a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenti.”
238.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
290. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„j) a pénzügyi intézmények és a független közvetítők panaszkezelésének eljárására,
valamint a panaszkezelési szabályzatára”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
239.	§
Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvény 70. és 71. §-a, valamint 72. § (4) bekezdése.
79.	A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
240.	§
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 23. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„23. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő biztosítja, hogy a befektető az ÁÉKBV-alapkezelő
magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban
díjmentesen közölhesse. Az ÁÉKBV-alapkezelő köteles lehetővé tenni, hogy a befektető a
kollektív befektetési értékpapír forgalmazásának helye szerinti hivatalos nyelvek bármelyikén
benyújthassa panaszát.
(2)	Telefonon történő panaszkezelés esetén az ÁÉKBV-alapkezelő és a panaszos közötti
telefonos kommunikációt az ÁÉKBV-alapkezelő hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt a
szabályzata szerinti ideig, legalább azonban 5 évig megőrzi. Erről a panaszost a telefonos
ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A panaszos kérésére biztosítani kell a hangfelvétel
visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről
készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(3)	Az ÁÉKBV-alapkezelő a panaszt és az arra adott választ a szabályzatában
meghatározott ideig, legalább azonban 5 évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére
bemutatja.”
80
241.	§
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 201. § (1) bekezdése a következő c)
ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„c) az ÁEKBV-alapkezelő panaszkezelésének eljárására, valamint a panaszkezelési
szabályzatára vonatkozó részletes szabályokat.”
242.	§
Hatályát veszti a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi
tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 8. melléklete.
80.	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
243.	§
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 159. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„159. § (1) A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító magatartására,
tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy
írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus
levélben) közölhesse.
(2)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos
kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az
ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani
kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül
rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(3)	A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek
kérésére bemutatja.
(4)	A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat
fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.
(5)	A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős
kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve
annak változását írásban bejelenteni.
(6)	Viszontbiztosítás megkötése és nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés esetén a
biztosítót az e §-ban meghatározott kötelezettség nem terheli.
(7)	A biztosító panaszkezelésének eljárására, valamint panaszkezelési szabályzatára
vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”
81
244. §
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 327. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„327. § A csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosítóra és viszontbiztosítóra, továbbá
azon vállalkozásokra, amelyekre a csoportfelügyelet kiterjed, valamint a Felügyelet
csoportfelügyelettel összefüggő tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány
rendeletben állapítja meg.”
245.	§
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 382. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„382. § (1) A többes ügynök és az alkusz biztosítja, hogy az ügyfél a többes ügynök és az
alkusz magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban
(személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai
úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2)	A többes ügynök és az alkusz panaszkezelési eljárására egyebekben a 159. § (2)-(5)
bekezdése rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés biztosítót nevesít,
azon a többes ügynököt és az alkuszt kell érteni.
(3)	A 159. § (2) bekezdése első mondatában foglaltakat, valamint a biztosítók, a többes
ügynökök és az alkuszok panaszkezelésének eljárásával, valamint panaszkezelési
szabályzatával kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendeletnek a biztosító
számára előírt - a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására, valamint az
ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadásra és ügyintézésre vonatkozó - követelményeit
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a panasz azonnali kivizsgálása követelményének a
többes ügynök és az alkusz úgy is eleget tehet, hogy a hívás fogadása hangfelvétel
rögzítésével történik és az ügyfelet legkésőbb a következő munkanapon érdemi panaszkezelés
céljából a többes ügynök és az alkusz rögzített hangfelvétel alkalmazásával visszahívja. A
visszahívásról készült hangfelvételt egy évig meg kell őrizni.
(4)	Ha a többes ügynök vagy az alkusz a panaszkezelési eljárást részben vagy egészében
mással végezteti, úgy köteles a titokvédelmi szabályok 379. § (3) bekezdésének megfelelő
betartásáról gondoskodni.
(5)	Ha a többes ügynök vagy az alkusz a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük
támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (3) bekezdésében meghatározott
mikrovállalkozásnak minősül, nem köteles fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót
kijelölni.
(6)	A többes ügynök és az alkusz panaszkezelésének eljárására, valamint panaszkezelési
szabályzatára vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”
82
246.	§
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 437. §-a a következő g)
és h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„g) a biztosítók, valamint a többes ügynökök és az alkuszok panaszkezelésének eljárására,
valamint panaszkezelési szabályzatára,
h)	a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletére”
(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.)
247.	§
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 175. § (1) bekezdésében
az „az MNBtv.” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi
CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.)” szöveg lép.
248.	§
Hatályát veszti biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény
1.	328-330. §-a,
2.	134-165. alcíme,
3.	441. § (3) bekezdése,
4.	442/A. §-a.
81.	A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi
XCIX. törvény módosítása
249.	§
Hatályát veszti a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról
szóló 2014. évi XCIX. törvény
1.	54. §-ának nyitó szövegrésze,
2.	54. § 61. pontja,
3.	II. Fejezete,
4.	IV. Fejezete,
5.	130. §-ának nyitó szövegrésze,
6.	130. § 3. pontja,
7.	357. § (2) bekezdése,
83
8.	371. §-a,
9.	107. alcíme, és
10.	108. alcíme.
82.	Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény módosítása
250.	§
Hatályát veszti az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 12. § (2)
bekezdése.
83. Egyes törvények hatályon kívül helyezése
251.	§
Hatályát veszti
1.	az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény,
2.	a gázközmű-vagyonnal összefüggő önkormányzati igények rendezéséről szóló 2001.
évi LVI. törvény,
3.	az 1993. augusztus 4-e és 1995. december 31-e között önkormányzati hozzájárulásból
létesített gázközmű-vagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló 2002.
évi LXIII. törvény,
4.	az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIII. törvény,
5.	egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével
összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXCII. törvény,
6.	a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXXXII. törvény.
V. Fejezet
Záró rendelkezések
84.	Hatályba léptető rendelkezések
252.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba és 2018. január 3-án hatályát veszti.
(2)	A 78. §, a 81. §, a 83. §-86. §, a 91. § (2) bekezdése, a 93. §, a 96. §, és a 105. §-108. §
a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
(3)	A 13. §, a 66. §, a 68. § (2) bekezdése, a 69. §, a 70. §, a 71. §, a 82. §, a 88. §, a 89. §,
a 90. §, a 91. § (1) bekezdése, a 92. §, a 94. §, a 95. §, a 116. §, a 119. §, az 1. és a 4. melléklet
2016. szeptember 1-jén lép hatályba.
84
(4)	A 164. §, a 166. §, a 216. §-218. §, a 224. §, a 226. §, a 227. §, és a 251. § 2-7. pontja
2016. október 1-jén lép hatályba.
(5)	Az 1. §, a 2. §, a 4. §, a 6. § 2. pontja, a 15. §, a 20. § (2) bekezdés 4. pontja, a 28. §, a
29. §, a 31. §, a 32. §, a 34. §-38. §, a 39. § 2-4. pontja, a 40. §, az 51. §, az 52. §, az 54. §, az
55.	§, az 58. §, a 60. § 2-4. és 6. pontja, a 65. §, a 67. §, a 72. §, a 73. §, a 74. §, a 75. §, a 87.
§, a 103. §, a 104. §, a 110. §, a 111. §, a 112. § 2. pontja, a 113. § 1. és 3. pontja, a 122. §, a
123. §, a 137. §, a 138. §, a 142. §, a 147. §, a 160. §, a 162. §, a 165. § (1) bekezdés 1-5. és 7-
12.	pontja, valamint (2) bekezdése, a 180. §, a 181. §, a 183. §-185. §, a 189. §-191. §, a 204.
§, a 205. §-215. §, 219. § 1. és 2. pontja, a 220. §, a 221. §, a 231. §, a 232. §, a 235. §-247. §
és a 253. § (2) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.
(6)	A 42. §-47. § 2017. január 18-án lép hatályba.
(7)	A 158. § és az 5. melléklet 2017. december 31-én lép hatályba.
(8)	A 68. § (1) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.
(9)	A 48. § 2018. január 2-án lép hatályba.
85.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
253.	§
(1)	A
1.	65. §-75. § a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
2.	129. §, valamint az 136. § a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő
bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló,
2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdés c)
pontjának,
3.	137. § a 2008/94/EK, a 2009/38/EK és a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek, valamint a 98/59/EK és a 2001/23/EK tanácsi irányelvnek a tengerészek
tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. október 6-i 2015/1794/EU európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek,
4.	138. § a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i
2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (2) bekezdésének,
5.	139. § a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői
szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelv melléklet 2.
szakasz 1. pontjának,
85
6.	140. §a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló
96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő
igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról
szóló 2014. május 15-i 2014/67/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2)	Az 67. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes
bejelentése megtörtént.
(3)	A 193. §-199. §
a)	a 4-metilamfetamin ellenőrzési intézkedéseknek történő alávetéséről szóló 2013.
március 7-i 2013/129/EU tanácsi határozat,
b)	az 5-(2-amino-propil)indol ellenőrzési intézkedések alá vonásáról szóló 2013. október
7-i 2013/496/EU tanácsi határozat,
c)	a 4-jód-2,5-dimetoxi-N-(2-metoxi-benzil)fenetilamin (25I-NBOMe), a 3,4-diklór-N-
[[1-(dimetil-amino)ciklohexil]metil]benzamid (AH-7921), a 3,4-metilén-dioxi-pirovaleron
(MDPV) és a 2-(3-metoxi-fenil)-2-(etil-amino)ciklohexanon (metoxetamin) ellenőrzési
intézkedések alá vonásáról szóló, 2014. szeptember 25-ei 2014/688/EU tanácsi határozat,
d)	a 4-metil-5-(4-metil-fenil)-4,5-dihidrooxazol-2-amin (4,4'-DMAR) és az 1-ciklohexil-
4-(1,2-difenil- etil)piperazin (MT-45) ellenőrzési intézkedések alá vonásáról szóló 2015.
október 8-ai 2015/1873/EU tanácsi határozat
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
86
1. melléklet a 2016. évi .... törvényhez
„ 3. számú melléklet a 2004. évi II. törvényhez
A települési önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú
használatának díjai a használat célja szerint
	A	B	C	D	E	F
1	Közterület besorolás	forgatási terület	technikai terület	stábparkolás i terület	kiürítési terület	forgalom- technikai biztonsági terület
		Ft/m2/nap	Ft/m2/nap	Ft/m2/nap	Ft/m2/nap	Ft/m2/nap
2	A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 1. mellékletében felsorolt világörökségi területek és Budapest turisztikailag kiemelt központi területei	2 084	1 042	521	521	100
		töredéknap esetén 1042	töredéknap esetén 521	töredéknap esetén 261	töredéknap esetén 261	töredéknap esetén 50
3	Budapest nagykörúton belüli területei, valamint Budapest Gellérthegy, Krisztinaváros, Rézmál, Rózsadomb, Tabán, Vérhalom,Viziváros városrészei	833	416	208	208	40
		töredéknap esetén 416	töredéknap esetén 208	töredéknap esetén 104	töredéknap esetén 104	töredéknap esetén 20
4	Budapest közigazgatási területe a nagykörúton kívül	312	156	104	104	10
		töredéknap esetén 156	töredéknap esetén 78	töredéknap esetén 52	töredéknap esetén 52	töredéknap esetén 5
5	a város, a megyei jogú város, a járásszékhely város, a község díszburkolatos vagy turisztikailag kiemelt központi területei	521	208	208	208	20
		töredéknap esetén 261	töredéknap esetén 104	töredéknap esetén 104	töredéknap esetén 104	töredéknap esetén 10
6	a város, a megyei jogú város, a járásszékhely város, a község	208	156	104	104	10
	nem díszburkolatos vagy nem turisztikailag kiemelt központi	töredéknap	töredéknap	töredéknap	töredéknap	töredéknap
	területei	esetén	esetén	esetén	esetén	esetén
		104	78	52	52	5
A melléklet alkalmazásában:
a)	forgalomtechnika biztonsági terület: A filmforgatás által nem használt, de a filmforgatás érdekében a
gyalogos és a járműközlekedés elől elzárt terület. A biztonsági terület nagyságának a forgatási terület
nagyságával arányos mértékben kell állnia. Az arányosság mértéke a közútkezelője által elfogadott
forgalomtechnikai terv alapján kerül meghatározásra.
b)	forgatási terület: A filmforgatás során a felvételi képmezőben szereplő színészek, egyéb közreműködők,
díszlet elemek, berendezési tárgyak, kellékek, járművek által elfoglalt terület.
c)	kiürítési terület: A b), d) és e) pont szerinti kategóriákba tartozó területeken, a filmforgatási napot megelőző
napon, kifejezetten a filmforgatási, technikai, illetve a parkolási terület kiürítésének szándékával igénybe vett
terület, amennyiben a területen a d) pont szerinti tevékenységen kívül más nem történik.
d)	stábparkolási terület: A b) és e) pont szerinti kategóriákba nem tartozó, a forgatás és technikai kiszolgálás
helyszínétől területileg elválasztható háttér-kiszolgáló egységek és járművek által elfoglalt terület.
e)	technikai terület: A filmforgatási helyszín közvetlen környezetében felvonuló, a filmforgatás technikai
megvalósulását elősegítő eszközök (különösen kamerák, világító és hangrögzítő berendezések), az azt kezelő
stáb, műszaki személyzet, a filmforgatást közvetlenül kiszolgáló egyéb egységek és járművek által elfoglalt
terület.”
88
2. melléklet a 2016. évi .... törvényhez
A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról
szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 1. melléklet 14. pont 14/9. alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„14/9. Szigetszentmiklósi Járásbíróság
Apaj
Dömsöd
Halásztelek
Majosháza
Szigetbecse
Szigetszentmárton
Taksony
Áporka
Dunaharaszti
Kiskunlacháza
Makád
Szigetcsép
Szigetszentmiklós
Tököl”
Délegyháza
Dunavarsány
Lórév
Ráckeve
Szigethalom
Szigetújfalu
3. melléklet a 2016. évi .... törvényhez
1.	A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról
szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 2. melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„1. FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA
Budapest főváros	Nógrád megye	Pest megye”
2.	A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról
szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 2. melléklet 5. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„5. GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA
Fejér megye	Győr-Moson-Sopron megye	Komárom-Esztergom megye
Vas megye	Veszprém megye”
4. melléklet a 2016. évi .... törvényhez
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletében foglalt táblázat
3. sora helyébe következő rendelkezés lép:
(A
1 évfolyam
B
gyermek, tanuló heti
óraszáma
C
osztályok heti időkerete
D
nemzetisé
gi iskolai
nevelés-
oktatás
többlet
tanórai
foglalkozá
sainak
E
sajátos nevelési igényű tanulók heti
egészségügyi és pedagógiai célú
habilitációs, rehabilitációs tanórai
foglalkozásainak száma
		BA	BB test-	BC	CA	CB a	CC 6	DA	EA	EB	EC	EE	EF
		test-	nevelés	órák	enge-	hittan	és 8	nemzetisé	értel-	gyen-	vak,	siket	egyéb)
		nevelés		test-	délye-	többlet	évf.	g	mi	gén-	na-	és	
		nélkül		neve- léssel	zett	óra- kerete	gimná		fogya tékos	látó	gyot- halló,	autist a	
2						egy-	zium				moz-		
						házi intéz- mé- nyek- ben	több- letórái				gás- és be széd- fogya tékos		
3	óvoda	50		50	50	2			11				
5. melléklet a 2016. évi .... törvényhez
A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról
szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi LX. törvény 2.
mellékletének a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének
meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 1. melléklet 14. pont 14/9. alpontját
megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
J4/9. Szigetszentmiklósi Járásbíróság
Apaj
Dömsöd
Halásztelek
Majosháza
Szigetbecse
Szigetszentmárton
Áporka
Dunaharaszti
Kiskunlacháza
Makád
Szigetcsép
Szigetszentmiklós
Délegyháza
Dunavarsány
Lórév
Ráckeve
Szigethalom
Szigetújfalu
Taksony
Tököl”
6. melléklet a 2016. évi .... törvényhez
„ 2. számú melléklet a 2005. évi XCV. törvényhez
A törvény 28. §-a értelmében azoknak az anyagoknak a listája, amelyek nem az 1979. évi
25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi
február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzéke alapján minősülnek
kábítószerrel egy tekintet alá eső veszélyes pszichotróp anyagnak, illetve hazai besorolásuk
eltér a nemzetközitől, a következő:
A)	Jegyzék:
Azok az anyagok, amelyek az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a
pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény I.
Jegyzékén szereplő pszichotróp anyagokkal azonos elbírálás alá esnek Magyarországon, azaz
gyógyászati célra nem, kizárólag tudományos célra alkalmazhatók:
	A	B
	Hivatalos elnevezés (illetve más név vagy rövidítés, illetve külföldön gyakran használt más írásmód)	Kémiai név
1.	AL	4-allil-oxi-3,5-dimetoxi-fenetil-amin
2.	BDB	1-(1,3 -benzo-dioxol-5 -il) -2-bután-amin 1-(1,3 -benzodioxol-5 -yl)butan-2-ylazan
3.	BZP	1 -benzilpiperazin 1 -benzil- 1,4-diaza-ciklohexán N-benzilpiperazin
4.	2C-I	2,5-dimethoxy-4-iodophenethylamine 4-iodo-2,5-dimethoxyphenethylazan
5.	2C-T-2	2,5 -dimethoxy-4 -ethylthiophenethylamine 4-ethylsulfanyl-2,5-dimethoxy-phenethylazan
6.	2C-T-7	2.5-dimetoxi-4(n)-propil-tio-fenetil-amin 2.5-dimethoxy-4-(propylsulfanyl)-phenethylazan
7.	DOC	2,5-dimetoxi-4-klór-amfetamin 1-(4-chloro-2,5-dimethoxyphenyl)propan-2-ylazan
8.	4-fluoroamphetamine (4- fluoramfetamin) / 4-FA, 4-FMP	1 -(4-fluorophenyl)propan-2-amine
9.	FLEA	N-hidroxi-N-metil-3,4 metilén-dioxi-amfetamin vagy N-hidroxi-3,4-metilén-dioxi-metamfetamin N-[1-( 1,3-benzodioxol-5-yl)propan-2-yl] -N-methylhydroxylamin
10.	JWH-018	naphthalen-1 -yl( 1 -pentyl-1H-indol-3 -yl)methanone
11.	JWH-081	(4-methoxynaphthalen-1-yl)(1-pentyl-1H-indol-3 -yl)methanone
12.	JWH-073	(1 -butyl-1H-indol-3 -yl)(naphthalen-1-yl)methanone
13.	JWH-122	(4-methylnaphthalen-1-yl)(1 -pentyl-1H-indol-3 -yl)methanone
14.	JWH-210	(4-ethylnaphthalen-1 -yl)(1 -pentyl-1H-indol-3 -yl)methanone
15.	MAL	3.5-dimetoxi-4-metallil-oxi-fenetil-amin 3.5-dimethoxy-4-(2-methylallyloxy)-phenethylazan
16.	MBDB	2-(metil-amino)-1-(3,4-metilén-dioxi-fenil)-bután vagy N-metil-1 -(1,3-benzo-dioxol-5-il)-2-bután-amin [1-(1,3 -benzodioxol-5 -yl)butan-2-yl](methyl)azan
17.	mCPP (meta-klorofenilpiperazin)	meta-chlorophenylpiperazine vagy [1-(3-chlorophenyl)piperazine]
17.a	4- MA, 4-methylamphetamine (4- metilamfetamin)	l-(4-methylphenyl)propan-2-amine
18.	3,4-methylendioxypirovalerone (3,4-metiléndioxipirovaleron)/ MDPV	1-(1,3 -benzodioxol-5 -yl)-2-(pyrrolidin-1 -yl)pentan-1 -one
19.	4-methylethcathinone (4- metiletkatinon)/ 4-MEC	2-(ethylamino) -1 -(4-methylphenyl)propan-1 -one
20.	Mephedrone (Mefedron)	1 -(4-methylphenyl)-2-methylaminopropan-1 -on
21.	Methylone (Metilon)	1 -(1,3-benzodioxol-5-yl)-2-(methylamino)propan-1 -one
22.	N-Me-1-PEA	1-(N-metil-amino)-1-fenil-etán vagy N-metil-1-fenetil-amin
23.	1-PEA	1 -amino-1 -fenil-etán vagy 1 -fenetil-amin
24.	PMMA	paramethoxymethylamphetamine vagy N-methyl-1-(4- methoxyphenyl)-2- aminopropane vagy p-methoxy-N, a-dimethylphenethylamine
25.	TMA-2 (2,4,5-trimetoxiamfetamin)	2,4,5 -trimethoxyamphetamine 1-(2,4,5 -trimetho xyphenyl)propan-2 -ylazan
26.	5-IT	5-(2-aminopropyl)indole
27.	1-naphyrone (1-nafiron)	1 -(naphthalen-1 -yl)-2 -(pyrrolidin-1 -yl)pentan-1 -one
28.	2-aminoindane (2-aminoindán)	2,3-dihydro-1H-inden-2-amine
29.	2-DPMP, Desoxypipradrol (dezoxipipradrol)	2-(diphenylmethyl)piperidine
30.	2-naphyrone (2-nafiron)	1 -(naphthalen-2-yl)-2 -(pyrrolidin-1 -yl)pentan-1 -one
31.	3-MeO-PCE	^-ethyl-1-(3 -methoxyphenyl)cyclohexanamine
32.	4-MeO-PCP	1-[1 -(4-methoxyphenyl)cyclohexyl]piperidine
33.	5-IAI	5-iodo-2,3 -dihydro - 1H-inden-2 -amine
34.	5-MeO-AMT	1-(5 -methoxy-1H-indol-3 -yl)propan-2-amine
35.	a-Pyrrolidinovalerophenone, a-PVP	1 -phenyl-2-(1 -pyrrolidinyl) -1 -pentanone
36.	AM-2201	1-[(5 -fluoropentyl) -1H-indol-3 -yl] -(naphthalen-1 -yl)methanone
37.	AMT (alfa-metiltriptamin)	1 -(lH-indol-3 -yl)propan-2-amine
38.	Camfetamine (kamfetamin)	N-methyl-3 -phenylbicyclo [2.2.1] heptan-2-amine
39.	CP 47,497 C8-homológ	2-(3-hydroxycyclohexyl)-5-(2-methylnonan-2-yl)phenol
40.	CRA 13	naphthalen-1 -yl [4-(pentyloxy)naphthalen-1 -yl] methanone
41.	D2PM, Diphenylprolinol (difenilprolinol)	diphenyl(pyrrolidin-2 -yl)methanol
42.	DBZP	1,4-dibenzylpiperazine
43.	Desoxy-D2PM (dezoxi-D2PM)	2-(diphenylmethyl)pyrrolidine
44.	Dimethocaine (dimetokain)	3-(diethylamino)-2,2-dimethylpropyl-4-aminobenzoate
45.	DMAA	4 -methylhexan-2 -amine
46.	Etaqualone (etakvalon)	3-(2-ethylphenyl)-2-methylquinazolin-4(3H)-one
47.	Ethylphenidate (etilfenidát)	ethyl phenyl(piperidin-2-yl)acetate
48.	GBL, gamma-butyrolactone (gamma-butirolakton)	dihydrofuran-2(3H)-one
49.	HU-210	9-(hydroxymethyl)-6,6-dimethyl-3 -(2-methyloctan-2-yl)- 6a,7,10,10a- tetrahydrobenzo [c]chromen-1-ol
50.	Ibogain	(6^,6a5',75',9^)-7-ethyl-2-methoxy-6,6a,7,8,9,10,12,13-octahydro- 5H-6,9- methanopyrido [10,20:1,2]azepino [4,5-6]indole
51.	MDAI	6,7-dihydro-5H-indeno [5,6-^][1,3] dioxol-6-amine
52.	Methoxetamine (metoxetamin)	2-(ethylamino)-2-(3-methoxyphenyl)cyclohexanone
53.	MPA, Methylthienylpropamine (metiltienil-propamin)	^-methyl-1 -(thiophen-2-yl)propan-2-amine
54.	ODT, O-desmethyltramadol (O-dezmetiltramadol)	3 -{2-[(dimethylamino)methyl] -1 -hydroxycyclohexyl}phenol
55.	para-methyl-4-methylaminorex (para-metil-4-metilaminorex) / 4,4’- DMAR	4-methyl-5-(4-methylphenyl)-4,5-dihydro-1,3-oxazol-2-amine, illetve 4-methyl-5-(4-methylphenyl)-1,3-oxazolidin-2-imine tautomerek
56.	Pentedron, P-ethyl-methcathinone (P-etil-metkatinon)	2-methylamino-1 -phenyl-1 -pentanone
57.	MBZP	1 -benzyl-4-methylpiperazine
58.	pFBT, 4-fluorotropacocaine (fluortropakokain)	8-methyl-8-azabicyclo[3.2.1]oct-3-yl 4-fluorobenzoate
94
59.	pFPP	1 -(4-fluorophenyl)piperazine
60.	Phenazepam (fenazepam)	7-bromo-5-(2-chlorophenyl)-1,3-dihydro-2^-1,4-benzodiazepin-2- one
61	Salvinorin A (Szalvinorin A)	(2S,4aR,6a^,7,R,95',10a5',10b^)-9-(acetyloxy)-2-(3 furanyl)dodecahydro- 6a, 10b-dimethyl-4,10-dioxo-2^-naphtho[2,1-c]pyran-7-carboxylic acid methyl ester
62.	TFMPP	1-[3 -(trifluoromethyl)phenyl]piperazine
63.	P-Me-PEA	2-phenylpropan-1 -amine
64.	3-MeO-PCP	1-[1-(3 -methoxyphenyl)cyclohexyl] -piperidine
65.	Homoamphetamine	3 -amino-1 -phenyl-butane
66.	AH-7921	3,4-diklór-N-[[1 -(dimetil-amino)ciklohexil] metil]benzamid
67.	25I-NBOMe	4-jód-2,5-dimetoxi-N-(2-metoxi-benzil)fenetilamin
68.	AB-CHMINACA	N-(1 -amino-3 -methyl-1-oxobutan-2-yl)-1 -(cyclohexylmethyl)-1H- indazole- 3-carboxamide
69.	AB-FUBINACA	N-(1 -amino-3 -methyl-1-oxobutan-2-yl)-1 -(4- fluorobenzyl)-1H- indazole- 3-carboxamide
70.	5F-AB-PINACA	N-(1 -amino-3 -methyl-1-oxobutan-2-yl)-1 -(5 - fluoropentyl)-1H- indazole- 3-carboxamide
71.	AB-PINACA	N-(1 -amino-3 -methyl-1-oxobutan-2-yl)-1 -pentyl-1H-indazole-3 - carboxamide
72.	a-PVT, alpha-PVT, alpha- pyrrolidinopentiothiophenone	2-(pyrrolidin-1 -yl) -1 -(thiophen-2 -yl)pentan-1 -one
73.	MDMB -CHMICA	N-[[1 -(cyclohexylmethyl)-1H-indol-3 -yl]carbonyl] -3 -methyl- valine, methyl ester
74.	MTP, methcathinone thiophen analog	2-(methylamino)-1-(thiophen-2-yl)propan-1-one
75.	N-ethylnorketamine	2-(2-chlorophenyl)-2-(ethylamino)cyclohexanone
76.	AM-1248 azepane isomer	adamant-1-yl[1 -(1 -methylazepan-3 -yl)-1H-indol-3 -yl] methanone
77.	ADB -FUBINACA	N-[1-(aminocarbonyl)-2,2-dimethylpropyl]-1-[(4- fluorophenyl)methyl] -1H-indazole-3 -carboxamide
78.	MT-45	1 -ciklohexil-4-( 1,2-difenil-etil)piperazin
-	és az ebben a jegyzékben felsorolt anyagok sztereoizomerjei, amennyiben kémiai
szerkezetük alapján azok léteznek, és nem esnek kifejezett kivételes rendelkezés alá;
-	az ebben a jegyzékben felsorolt anyagok sói, beleértve a fent említett sztereoizomerek
sóit, amennyiben ilyen sók léteznek.
B)	Jegyzék:
Azok az anyagok, amelyek az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a
pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény
II.	Jegyzékén szereplő pszichotróp anyagokkal azonos elbírálás alá esnek Magyarországon,
azaz gyógyászati célra alkalmazható, szigorúan ellenőrzött szerek:
Hivatalos elnevezés (illetve más név vagy rövidítés, illetve külföldön gyakran használt más írásmód)	Kémiai név
Buprenorphine (buprenorfín)	21 -cyclopropyl-7-a-[(5)-1 -hydroxy-1,2,2-trimethylpropyl] -6,14-endo- ethano-6,7,8,14-tetrahydrooripavine
Ketamine (ketamin)	2-(2-chlorophenyl)-2-(methylamino)-cyclohexanone
95
Pentazocine (pentazocin)	(2,R,6^,11,R)-1,2,3,4,5,6-hexahydro-6,11-dimethyl-3-(3-methyl-2- butenyl)-2,6-methano-3-benzazocin-8-ol
Poppy straw (mákszalma)	A levágott máknövény minden része; azonban a magok a tokból való kifejtés és tisztítás után nem minősülnek ellenőrzött szernek
Tapentadol (tapentadol)	3-[(2R,3R)-1-(dimethylamino)-2-methylpentan-3-yl]- phenol
-	és az ebben a jegyzékben felsorolt anyagok sztereoizomerjei, amennyiben kémiai
szerkezetük alapján azok léteznek, és nem esnek kifejezett kivételes rendelkezés alá;
-	az ebben a jegyzékben felsorolt anyagok sói, beleértve a fent említett sztereoizomerek
sóit, amennyiben ilyen sók léteznek.”
96
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 22. § (5) bekezdése alapján a
Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához
szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot készít, amelyet úgy nyújt be az
Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg
hatályba lépjen. A törvényjavaslat I-III. fejezete a Kormány ezen kötelezettségének
teljesítéseként a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához
szükséges törvénymódosításokat tartalmazza.
A törvényjavaslat IV. fejezetében egyes törvények és törvényi rendelkezések technikai és
tartalmi deregulációjára kerül sor, melynek keretében 37 törvény módosítása és 6 törvény
hatályon kívül helyezése történik meg.
Részletes indokolás
Az államháztartást szabályozó joganyag módosítása fejezethez
Az 1. §-4. §-hoz és a 6. §-hoz
A §-ok a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvénynek a
helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyletei engedélyezésével kapcsolatos
szabályai módosítására tesznek javaslatot. A módosítások egyértelművé teszik, hogy mely
működési célú hitelek esetében szükséges, és mely esetében nem szükséges a Kormány
előzetes hozzájárulását kérni az adósságot keletkeztető ügyletek megkötéséhez. Egyértelművé
válik emellett az is, hogy az önkormányzati kezesség-, illetve garanciavállalások
engedélyezése során figyelemmel kell lenni az Áht. szabályozására is, továbbá az is, hogy a
Kormány által adott engedély a tárgyévben való szerződéskötésre vonatkozik. A javaslat
szerint a működési célú ügyletek esetében nem szükséges előzetes adatszolgáltatást teljesíteni,
illetve a módosítás lehetővé teszi, hogy a már megkötött ügylet futamidejének, összegének
illetve fizetési kötelezettségének módosításán túl lehetőség legyen az ügylet céljának
módosítására is a Kormány engedélyével. A módosítás kiterjeszti továbbá az engedélyeztetési
kötelezettséget a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok 100 %-os
tulajdonában álló gazdasági társaságok adósságot keletkeztető ügyeleteire is.
Az 5. §-hoz
A paksi atomerőmű bővítés finanszírozása a 2014. évi XXIV. törvény alapján részben
közvetlen állami hitelfelvétel útján történik, ezért a törvényjavaslat speciális felhatalmazást ad
az Államadósság Kezelő Központ Zrt. számára a projekt kapcsán teljesítendő állami kiadások
technikailag egységes kezelése érdekében.
A 7. §-hoz és a 11. §-hoz
A törvényjavaslat ezekben a §-ban szövegpontosításokat tartalmaz.
A 8. §-hoz
A költségvetési törvény tavaszi elfogadása lehetővé teszi, hogy a központi alrendszerben
a költségvetés végrehajtását megalapozó részletes költségvetések kettősségét (kincstári és
elemi költségvetés) egységes szabály váltsa fel, amely alapján a jövőben csak a részletes
adatokat tartalmazó elemi költségvetés elkészítésére kerülne sor a költségvetési évet
megelőző év decemberéig. A módosítással csökken a központi költségvetési szervek
adatszolgáltatásainak száma, illetve megszűnik a központi költségvetés végrehajtása során
jelentkező két hónapos átmeneti időszak (az elemi költségvetés elkészítésére eddig február
28-ig került sor, azt feltételezve, hogy a költségvetési törvény csak december második felében
kerül kihirdetésre).
A 9. §-hoz
A Kormány kiemelt célként kezeli az adóelkerüléssel szembeni küzdelmet. Ennek egyik
eszköze, hogy az átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű társaságok számára lehetetlenné váljon
az, hogy költségvetésből bármilyen formában juttatást kaphassanak. E célt szolgálja az Áht.
41. § (6) bekezdésének újraszabályozása, amely kiterjeszti a nem átlátható szervezetekkel
történő visszterhes szerződéskötés, illetve kifizetés teljesítésének tilalmát az önkormányzati
alrendszer kiadási előirányzataira is.
A 10. §-hoz
A § olyan módon pontosítja az Áht. 45. §-át, hogy a rendelkezésekben következetesen
szétválasztja az engedélyezési és a költségvetési kiadási, elszámolási szabályokat. Előbbiek
ugyanis minden tőkeemelésre, hozzájárulásra, utóbbiak csak a pénzben (nem apportként)
teljesített hozzájárulásokra értelmezhetők.
A 12. §-hoz
A közpénzek védelme érdekében a javaslat tovább bővíti az adószám törlésének, mint
szankciónak az alkalmazási körét. Ennek következtében abban az esetben is lehetőség lesz az
adószám törlésére, ha az önerőről nyilatkozó, ám annak meglétét nem igazoló
kedvezményezett a támogatott tevékenységet nem vagy csak részben valósítja meg. A
módosítás alapján lehetőség nyílik továbbá a szállító adószámának törlésére is, ha a szállítói
finanszírozással létrejött támogatási jogviszonyban a szállítónak felróható okból nem vezet
eredményre a jogosulatlanul igénybevett költségvetési támogatás visszakövetelése.
A 13. §-hoz
A módosítás teremti meg a lehetőségét annak, hogy a helyi önkormányzatok a beszámoló
benyújtását követően is módosíthassák díj ellenében a beszámolónak az Áht. 14. § (3)
bekezdés szerint kapott támogatások felhasználásával kapcsolatos részét.
A 14. §-hoz és a 18. §-hoz
A javasolt módosítás alapján a kincstári körön kívüli számlatulajdonos szervezetek
részére felmentés adható a Magyar Államkincstárnál történő számlavezetési kötelezettség
alól. A javaslat emellett kimondja, hogy a kincstári körön kívül számlatulajdonosok -
bizonyos kivételektől eltekintve - az átmenetileg szabad pénzeszközeiket állampapír
vásárlásával sem hasznosíthatják. A kivételi kör meghatározásánál elsősorban azon kincstári
körön kívüli számlatulajdonosok élveztek prioritást, amelyek a működésük során jelentős
98
összegű szabadpénzeszközt halmoznak fel, és amelynek befektetése a szervezet
alapfeladatainak ellátását segíti elő. Erre tekintettel indokolt kivételként nevesíteni a nonprofit
gazdasági társaságokat, illetve a Diákhitel Központ Zrt.-t. A törvényjavaslat ezzel
összefüggésben átmeneti rendelkezést állapít meg, és előírja, hogy a hatályba lépésekor
fennálló, a törvényjavaslatban foglalt módosításoknak meg nem felelő értékpapírszámlákat
2016. december 31-éig meg kell szüntetni.
A 15. §-hoz
Az államadósság változásának átláthatósága és követhetősége érdekében javasolt
módosítás alapján a zárszámadás során a Kormánynak nem csupán az államadásság, hanem
az államadósság állományának változását be kell mutatnia.
A 16. § -hoz
A § a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 31. § (1) bekezdésével összhangban megteremti a lehetőséget arra, hogy a
Magyar Államkincstár a törzskönyvi nyilvántartásba vételre vonatkozó eljárást
felfüggeszthesse.
A 17. §-hoz
A törvényjavaslat § az Áht. felhatalmazó rendelkezéseinek módosítására tesz javaslatot
annak érdekében, hogy a Kormány az európai uniós forrásból fedezett költségvetési
támogatások tekintetében speciális rendelkezéseket határozzon meg kormányrendeletben.
A 19. §-hoz
Az Áht. 20. §-ának módosítását a 2007-13 programozási időszak támogatásainak
felhasználásával összefüggésben Magyarországnak járó uniós források utolsó 5%-át még el
nem érő, az Európai Bizottság által folyósított pénzügyi források elszámolása indokolja,
tekintettel arra, hogy ezek az utólagosan megtérülő összegek a programok javára az
elszámolhatósági időszak végeztével már nem használhatóak fel. A javasolt módosítás célja,
hogy az elszámolhatósági időszakon túl beérkező uniós források költségvetési elszámolására
általános megoldást nyújtson.
Az Áht. 59. § (1) bekezdésének kiegészítése rögzíti, hogy a hatósági ellenőrzés és a
másodfokú eljárás ügyintézési határideje tekintetében a Kormány rendelete a Ket. 33. § (1)
bekezdésében meghatározottnál hosszabb ügyintézési határidőt is megállapíthat.
Az Áht. 90. § (1) bekezdésének módosítása a zárszámadási törvény Országgyűlés elé
terjesztésének határidejét szeptember 30-ára módosítja annak érdekében, hogy az annak
alapjául szolgáló beszámolók, elszámolások ellenőrzésére több idő álljon rendelkezésre.
Az Áht. 109. § (1) bekezdés 31. pontjának módosítása lehetővé teszi, hogy a Kormány a
Modern Városok Program keretében nyújtott költségvetési támogatásokra speciális
rendelkezéseket határozzon meg kormányrendeletben.
A § ezen túl pontosító javaslatokat tartalmaz, amelyek egyebek mellett egyértelművé
teszik, hogy a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz
kapcsolódó támogatásokkal kapcsolatos év végi adatszolgáltatást ugyanazon a felületen kell
teljesíteni, ahol az igénylés és az évközi módosítások is történnek.
99
A 20. §-hoz
A nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és
elszámolásának rendjéről szóló 428/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2017. január 1-jével
hatályát veszti, tartalmát a központi költségvetésről szóló törvény melléklete fogja
tartalmazni, így az ennek megalkotására irányuló felhatalmazást is célszerű megszüntetni.
Emellett a § a törvényjavaslat más rendelkezéseivel összefüggő rendelkezéseket tartalmaz,
továbbra lehetővé teszi, hogy ne csak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
beruházást végrehajtó állami tulajdonú gazdasági társasághoz lehessen költségvetési
felügyelőt kirendelni. A 20. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését a (2) bekezdés
módosításával teljessé váló (2) bekezdés indokolja.
A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó további
törvénymódosítások fejezethez
A 21. §-hoz
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi az árak megállapításáról szóló 1990. évi
LXXXVII. törvény mellékletében szereplő, a céginformációs szolgálat által biztosított
céginformáció elektronikus adattovábbításának árara vonatkozó szabályokat, tekintettel arra,
hogy a céginformáció elektronikus adattovábbításának ára nem tekinthető hatósági árnak.
A 22. §-25. §-hoz
A törvényjavaslat a Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésére, illetve az abban
meghatározott előirányzatok terhére vállalható tárgyéven túli kötelezettségvállalási szabályok
pontosítására tesz javaslatot. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási
Alap olyan kifizetéseket is tudjon teljesíteni, amelyek előirányzata már megszűnt, de a peres
ügy lezárulását követően még keletkezhet ilyen jogcímen követelés az Alappal szemben. Ezen
túlmenően technikai pontosításként került sor a 39. § (12) bekezdésének e) f) és h) pontjának
hatályon kívül helyezésére, tekintettel arra, hogy ezek a tételek már a Nemzeti Foglalkoztatási
Alap jelenlegi költségvetésében sem jelennek meg.
A 26. §, a 27. §-hoz, a 61. §-64. §-hoz, a 114. §-hoz, a 124. §-126. §-hoz, a 129. §-133. §-hoz
Az egyes jogállási törvények módosításai a jogalkalmazás során felmerült, a
gazdálkodással összefüggő jogtechnikai jellegű módosításokat tartalmazza.
A 28. §-hoz és a 29. §-hoz
A törvényjavaslat egyrészt a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek az
illetmény-megállapítás során alkalmazott kerekítési szabályát pontosítja, másrészt hatályon
kívül helyezi a közalkalmazotti illetménytáblát, mivel azt 2017. január 1-jétől ismét a
központi költségvetésről szóló törvény fogja tartalmazni. A 2017. évi központi
költségvetésről szóló törvény a bérrendezés első (2016. évi) és második (2017. évi) ütemét is
végrehajtó, emelt összegű garantált illetményt tartalmazza, így a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (3) bekezdés d) pont dc) alpontja és e)
pont eg) alpontja is hatályon kívül helyezhető.
100
A 30. §-hoz
A javaslat rögzíti, hogy a miniszterelnök kabinetfőnöke, mint a Kormány általános
politikai koordinációért felelős tagja végzi a Kormány nevében a konzultációs feladatokat.
A 31. §-hoz és a 32. §-hoz
Az időskorúak járadéka a nyugdíjkorhatárt betöltött, de nyugdíjjal nem vagy csak
rendkívül alacsony összegű nyugdíjjal rendelkező személyek részére biztosított ellátás. A
rászoruló idős személyek élethelyzetének javítása érdekében az időskorúak járadéka összegei
2017-ben 5%-kal, ezt követően pedig a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint
emelkednek.
A 33. §-hoz, az 57. §-hoz és a 119. §-hoz
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 2016. január 1-jétől bevezette a függő hatályú döntés jogintézményét. E
jogintézmény azonban az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók támogatásával
kapcsolatos eljárásokban azonban az ügyek nagy számára, továbbá arra tekintettel, hogy azok
nem valamely jog gyakorolhatóságának megállapítására irányulnak, nem alkalmazhatóak.
Erre tekintettel e szerkezeti egységek javaslatot tesznek a függő hatályú döntés kizárására
ezen eljárásokban.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 2016. január 1-jétől hatályos szabályai csupán törvény által lehetővé tett
esetekben engedélyezik az eljárás felfüggesztését. A törvényjavaslat erre tekintettel
megteremti az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók támogatásával kapcsolatos
hatósági eljárások felfüggesztésének lehetőségét azon esetekben, amikor a döntés más
eljárásban hozott döntés tartalmától függ.
A 38. §-hoz
A törvényjavaslat javaslatot tesz a házi segítségnyújtásra és a személyes gondozásra
vonatkozó rendelkezések módosítására lehetővé téve, hogy a házi segítségnyújtás esetében a
segítésre és a gondozásra jogosultak létszáma külön kerüljön befogadásra. A törvényjavaslat
emellett meghatározza a házi segítségnyújtás esetében a szociális segítésre és a személyi
gondozásra jogosultak befogadott létszámát, továbbá egyértelművé teszi, hogy társulás esetén
a társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat jogosult rendeletet alkotni az
ellátásokkal kapcsolatban. Pontosításra kerülnek továbbá a házi segítségnyújtás tekintetében a
befogadás visszavonásának lehetőségével kapcsolatos szabályok is.
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a szociálpolitikai kerekasztal megalakításának és
működésének szabályait, a szociális intézmény integrált formában történő megszervezésére
vonatkozó részletes szabályokat, a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésére, valamint az
ellátotti érdekképviseleti fórum megalakításának részletes szabályait, amelyek alacsonyabb
szintű jogszabályban azonos tartalommal újraszabályozásra kerülnek.
A 40. §-hoz és a 65. §-75. §-hoz
A törvényjavaslat a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény
módosításával lehetővé teszi, hogy az elhunyt hozzátartozóinak terhei és az egészségügyi
intézmény leterheltsége csökkenjen azáltal, hogy az elhunyttal kapcsolatos halotti ügyintézést
101
a temetkezési szolgáltató bonyolítja le. Ezt a tevékenységet a temetkezési szolgáltató
térítésmentesen biztosítja, így a temetéssel kapcsolatos anyagi terhek nem nőnek.
A módosítással a temetkezési szolgáltatás részévé válik az elhunytak temetésre történő
előkészítése, öltöztetése, egyúttal erre a szolgáltatásra hatósági ár megállapítására kap
felhatalmazást a Kormány.
A módosítás megtiltja, hogy a temetkezési szolgáltató biztosítékfizetési kötelezettséget
tartalmazó szerződést kössön az eltemettetővel a szerződéstől történő elállás esetére. A
temetkezési szolgáltatók árainak összehasonlíthatósága és az árak csökkentése érdekében
kizárólag jogszabályban meghatározott díjtételek lesznek elszámolhatóak a szolgáltatás során.
A tisztességes gazdálkodás előmozdítása érdekében a módosítás lehetővé teszi, hogy
akinek a cége köztartozás miatt szűnik meg, az ne indíthasson újabb vállalkozást ugyanezen a
szolgáltatási területen.
A törvény módosítása előírja azt is, hogy a szolgáltatás színvonalának javulása érdekében
a jövőben a vezető tisztségviselő legyen köteles rendelkezni a megfelelő szakképesítéssel. A
szabály alkalmas az újabb azonos tevékenységi körű vállalkozás indításának korlátozását
jelentő szabály kijátszásának megakadályozására is, hiszen így nem lehet úgy vállalkozást
létesíteni, hogy közben a hozzátartozó lesz fiktív közreműködéssel a vezető tisztségviselő.
Azon jelenlegi szolgáltatók, amelyek nem felelnek meg ennek az új feltételnek, 2019. július
1-jével kötelesek igazolni a képesítés megszerzését.
A tervezet technikai jelleggel pontosítja a törvény bűnügyi nyilvántartás adataira utaló,
valamint egyéb rendelkezéseit.
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása a temetkezési szolgáltató új
adminisztrációs feladatai ellátásával van összefüggésben.
A 41. §-hoz
A § a tájrendezésre vonatkozóan megállapított határidők módosítását tartalmazza.
A 42. §-47. §-hoz
A polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése
érdekében az ideiglenes szálazárolást elrendelő európai végzés eljárásnak létrehozásáról
szóló, 2014. május 15-i 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban:
655/2014/EU rendelet) egy olyan speciális biztosítási intézkedés iránti lehetőségét kívánja
megteremteni a hitelezők számára, mellyel a tagállamközi ügyekben a korábbiaknál
fokozottabb védelmet nyerhet a hitelezők érdeke. A 655/2014/U rendeletben meghatározott
tagállamközi ügyekben a hitelezőnek a nemzeti joga által biztosított lehetőségeken túl
módjában áll ideiglenes számlazárolási végzés kibocsátása iránti kérelmet előterjeszteni.
Az Európai Unió rendeleteinek közvetlen hatálya következtében a 655/2014/EU
rendelethez kapcsolódóan csupán néhány módosítás szükséges. A módosítások célja annak
egyértelműsítése, hogy a 655/2014/EU rendeletben meghatározott számlainformációs
hatóságként a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, míg illetékes hatóságként Magyarországon a
bírósági végrehajtók járnak el.
102
Tekintettel arra, hogy az ideiglenes számlazárolási végzés a biztosítási intézkedések
speciális fajtája, így a végrehajtása során a 655/2014/EU rendeletben foglaltakon túl a Vht.
biztosítási intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Ha az első helyen megjelölt fizetési számlán kezelt összeg nem, vagy csak részben fedezi
a zárolandó összeget, a pénzforgalmi szolgáltató további számlákra terjesztheti ki a zárolást.
A 655/2014/EU rendelet azonban a Vht.-ban foglaltaktól eltérő logika mentén határozza meg
a kiterjesztés sorrendjét, így szükséges egy utaló szabállyal felhívni erre a jogalkalmazó
közönség figyelmét.
A 48. §-50. §-hoz
A javaslat a légiközlekedésről szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításával megteremti
annak lehetőségét, hogy a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. az emberek
biztonságát szem előtt tartva azokon a magyarországi nemzetközi repülőtereken is ellássa a
légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot, ahol ezt a nagyszámú -
legalább évi 100 000 fős - utasforgalom indokolja.
Az 51. §-hoz
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők évente két alkalommal
(tárgyév augusztus, illetve november hónapjában), alkalmanként 5 800 Ft összegű
természetbeni támogatásban részesülnek. A javaslat alapján a támogatás jelenlegi (5.800 Ft-
os) összege 6.000 Ft-ra emelkedik (alapösszegű támogatás). Ugyanakkor azon rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek számára, akik tekintetében a hátrányos,
halmozottan hátrányos helyzet is fennáll, 6500 Ft összegű támogatás kerül biztosításra (emelt
összegű támogatás). Az alapösszegű és emelt összegű támogatás összegét - a jelenleg
hatályos szabályoknak megfelelően - a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza. A
támogatás mértékének emelésével egyrészt kompenzálásra kerül az összeg vásárlói értékének
csökkenése, másrészt az ellátás célzottságának javítását szolgálja a differenciált emelés,
amely így a legnehezebb helyzetben élő gyermekeknek tud érdemibb segítséget nyújtani.
Az 52. §-hoz, az 54. §-hoz, az 55. §-hoz, az 58. §-hoz és az 59. §-hoz
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosításával hatályon kívül helyezésre és végrehajtási rendeleti szinten újraszabályozásra
kerülnek a gyermekönkormányzat működésének részletszabályai, a nevelőszülők képesítési
előírásaira, a gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladataira, valamint a térítési díj
megállapítására vonatkozó részletes szabályok szabályok.
Az 53. §-hoz, az 56. §-hoz, és a 60. §-hoz
A rendelkezések a Gyvt.-nek a gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatos módosítására
tesznek javaslatot. A módosítások értelmében gyermekjóléti szolgálat társult ellátása esetén a
társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat köteles a gyermekjóléti szolgálatot
fenntartani, és azzal összefüggésben rendeletet alkotni. Ezzel párhuzamosan a módosítás
egyértelművé teszi, hogy a gyermekjóléti központ fenntartója kizárólag települési
önkormányzat lehet.
103
A 76. §-hoz
Magyarország Alaptörvénye 36. cikk (1) bekezdése szerint az Országgyűlés minden évre
vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetés végrehajtásáról, amely természetesen
tartalmazza a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztésére szánt költségvetési források
felhasználását is. Erre tekintettel a párhuzamosság elkerülése és az egyszerűsítés érdekében
indokolt a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdésének hatályon kívül
helyezése.
A 78. §-96. §-hoz
A javaslatok célja a Magyar Nemzeti Filmalap (a továbbiakban: MNF) feladatkörének a
közterület használattal összefüggő hatósági feladatokkal és filmszakmai képzés támogatásával
történő bővítése. A filmszakmai képzés támogatása - a mozgóképről szóló 2004. évi II.
törvény (Mktv.) preambulumában foglaltakkal összhangban - a magyar mozgóképkultúra
értékeinek gyarapítása és megőrzése, a magyarországi filmipar fejlesztése, nemzetközi
viszonylatban való versenyképessé tétele érdekében szükséges. E célok megvalósítását
szolgálja az is, hogy magas színvonalú mozgóképszakmai képzés révén az MNF tényleges
szakmai ismeretekkel, hazai és nemzetközi viszonylatban is értékes jártassággal, számottevő
elméleti és gyakorlati tapasztalattal bíró emberi erőforrást biztosítson a hazai filmipar
számára. A mozgóképszakmai képzési hozzájárulásból várható bevétel összege - figyelembe
véve a magyar filmelőállítók és a külföldi megrendeléseket teljesítő filmgyártó vállalkozások
befizetéseit - körülbelül 200 millió forint évente. Ezt a bevételt az MNF pályázati rendszerén
keresztül osztja szét a mozgóképszakmai képzéseket végző szervezeteknek.
Azon vállalt feladatokkal összhangban, amelyek célja hazai és nemzetközi színtéren is
elismert mozgóképszakmai tudással bíró szakemberek képzése, hosszú távon is elősegítve a
filmipari szakemberek foglalkoztathatóságának lehetőségét, elvárható a filmalkotás előállítói,
illetve gyártói részéről, hogy az adott filmalkotás gyártási költségvetéséhez viszonyított
mértékben (de legfeljebb 15.000.000,- Ft összegben) járuljanak hozzá a filmipari oktatási
rendszer finanszírozásához.
A módosítást az a filmszakmai elvárás indokolja, miszerint filmelőállítók valamint a
filmgyártó vállalkozások járuljanak hozzá a felhalmozott filmszakmai tudás átadásához
akként, hogy kötelezettséget vállalnak meghatározott számú gyakornokok foglalkoztatására,
mellyel elősegítik a filmszakmai képzésben részt vevők számára szükséges gyakorlati
tapasztalat megszerzését, kiegészítve ezzel az oktatási tevékenységet végző intézmény
részéről biztosított, főként elméleti tudás elsajátítását célzó oktatási módszereket.
Figyelembe véve, hogy a filmelőállítók és filmgyártó vállalkozások számára a jogszabály
előírja a filmszakmai képzéshez finanszírozásához való pénzbeli hozzájárulást, egyúttal a
támogatási igazolás kiállításának feltételeként jelöli meg az erre vonatkozó kötelezettség
teljesítését, a hozzájárulás megfizetéséről szóló igazolásnak a Hivatalhoz való benyújtása
szükséges. Tekintettel arra, hogy az esetek jelentős hányadában a filmelőállítók, illetve a
filmgyártó vállalkozások benyújtják támogatási igényüket a normatív alapú közvetett
támogatásra vonatkozóan, és az Mktv. szerinti közvetett támogatás folyósítására az MNF
köteles, az MNF ezen esetekben - az egyszerűsített ügyintézés érdekében - a közvetett
támogatás összegéből az oktatásra fordítandó pénzbeli hozzájárulást visszatartja és ezen
visszatartott összeget (oktatási célra fordítandó pénzbeli hozzájárulást) megfizeti a
Kincstárnál vezetett számlára történő átutalással.
104
A javaslat célja emellett, hogy az elmúlt két év tapasztalatainak fényében átalakítsa a
filmforgatási célú közterület-használat engedélyezésének eljárási szabályait. A jelenleg
működő rendszer tanulsága, hogy a kormányhivatalok számára profilidegen ezen ügyek
intézése, e feladat ugyanis - a hatósági jogalkalmazás mellett - bizonyos filmszakmai
ismereteket feltételez, illetve közvetítői szerepet igényel az tulajdonosi joggyakorló és a
filmgyártó vállalkozás között. Ezt a közvetítő szerepet legmegfelelőbb módon a Magyar
Nemzeti Filmalap (a továbbiakban: MNF) tudja ellátni, amely szervezeti egységeként - kvázi
a kormányablakok mintájára - létrehozza a közterületek filmforgatási célú használatával
kapcsolatos ügyek intézésére szolgáló irodáját. Ez az iroda átveszi a kormányhivataloktól
azoknak a kérelmeknek a kezelését és elintézését, amelyeket a filmgyártóknak a forgatásokkal
kapcsolatban eddig a kormányhivataloknál kellett benyújtaniuk, továbbá az állami
tulajdonban álló ingatlanok esetében közreműködő hatóságként jár el. Ez indokolja azt, hogy
a javaslat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény 12. § (4) bekezdése szerint felhatalmazza az MNF-et a filmforgatással
kapcsolatos, a IV. fejezetben meghatározott hatósági ügyek intézésére. Ezek a következők:
-	települési önkormányzati tulajdonban álló közterületek filmforgatási célú használatához
szükséges hatósági szerződések megkötése (a tulajdonosi joggyakorlók jóváhagyása esetén),
-	a filmforgatáshoz kapcsolódó, külön jogszabály alapján hatósági engedélyhez, illetve
hatósági bejelentéshez kötött tevékenységekkel kapcsolatos bejelentések intézése,
-	a természetvédelmi területek használatával, valamint a filmforgatáshoz alkalmazott
színházi fegyverek alkalmazásával kapcsolatos ügyekben a kérelmek fogadása és az illetékes
hatóság részére való továbbítása,
-	közreműködés az állami tulajdonban álló ingatlanok filmforgatási célú használatának
engedélyezésében.
A 77. §-hoz, a 98. §-hoz. a 115. §-hoz, a 134. §-hoz és a 135. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás.
A 99. §-101. §-hoz
A felelős gazdálkodás körében a nemzeti vagyonnal gazdálkodó köztulajdonban álló
gazdasági társaságok a közérdekű adatok nyilvánosságának és az információszabadság
alkotmányos keretei között működhetnek. Az információszabadság nem korlátozhatja
aránytalanul a jogszerű nemzetgazdasági érdeket. A közérdekű adatok megismerése nem
korlátozhatatlan alapjog, melyre figyelemmel az Infotv. lehetővé teszi, hogy egyes speciális
célokra tekintettel a jogalkotó törvényi szinten korlátozza a közérdekű adatok
megismerhetőségét.
Az adatnyilvánosság biztosításának keretei az Infotv. 27. § (2) bekezdés b), e) és f) pontja
szerinti nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy devizapolitikai, illetve a külügyi
kapcsolatokhoz, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokhoz fűződő érdekek mentén
szükségszerűen korlátozhatóak.
Az ország energiaellátás-biztonságának alapját jelentő vagyon (beleértve a
villamosenergia-termelési, villamosenergia- illetve földgáz-kereskedelmi, földgáztárolási,
átviteli rendszerirányítási, távhőtermelési, továbbá hatósági nyilvántartáshoz kötött távközlési
tevékenységet, vagy ezen tevékenységek végzését támogató vagyonkezelői feladatokat
105
főtevékenységként ellátó köztulajdonban álló gazdasági társaságokat is) állami tulajdon, az
Alaptörvény „A közpénzek” alfejezetében található 38. cikk értelmében nemzeti vagyon,
melynek védelme, megőrzése, az azzal való felelős gazdálkodás az ország nemzetbiztonsági
(gazdasági, politikai és honvédelmi), központi pénzügyi, illetve a külügyi kapcsolatokhoz
fűződő érdekei mentén történhet. Ezen érdekek veszélyeztetésének elkerülése alapvető - az
adatnyilvánossággal párhuzamosan érvényesülő - elvárás az érintett nemzeti vagyonnal
gazdálkodó, köztulajdonban álló gazdasági társaságokkal szemben. Mivel a közérdekű vagy
közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságának korlátozása a felelős gazdálkodás keretében
szükségszerűen biztosítandó az Infotv. felhatalmazása alapján, így az Infotv. által is
meghatározott jogszerű korlátozást engedő célok körébe tartozik.
A javasolt új 7/I. § (1) bekezdésében megfogalmazott rendelkezés szabályozza azokat a
helyzeteket, melyekben az ilyen vagyonnal való gazdálkodás körében az adatnyilvánosság a
nemzetbiztonság, a külügyi kapcsolatok, továbbá a központi pénzügyi érdekek, valamint az
Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésében garantált tisztességes gazdasági verseny érvényre
juttatása (azaz a versenytorzítás elkerülése) és a fogyasztók jogainak (különösen az
ellátásbiztonsághoz való jog) védelmére figyelemmel korlátozásra kerül.
A nemzeti vagyonnal gazdálkodó köztulajdonban álló gazdasági társaságok a fentieken
kívül továbbá kezelhetnek olyan adatokat, amelyek kétséget kizáróan az üzleti titok körébe
tartoznak. Ezek tekintetében a szabályozás a jogalkalmazó számára támpontot nyújt annak
mérlegelésében, hogy valamely közérdekből nyilvános adat megismeréséhez vagy az üzleti
titok meg nem ismeréséhez fűződik-e nagyobb érdek (közérdekűségi teszt). A javasolt új 7/I.
§ § (2)-(3) bekezdése szabályozza tehát azt is, amikor az üzleti tevékenységgel kapcsolatos
adat nem ismerhető meg, tekintettel arra, hogy az üzleti adatok, információk titokban
maradásához fűződő méltányolható érdek az állami tulajdonban lévő vagy többségi állami
részesedéssel működő gazdasági társaságok esetében is fennállhat. Az információszabadság
társadalmi rendeltetésével össze nem férő tág értelmezése nem korlátozhatja aránytalanul a
jogszerű nemzetgazdasági érdekeket. A közpénzekkel való felelős gazdálkodás azt is
feltételezi, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok is egyenlő és tisztességes
versenyfeltételekkel működhetnek a piacon.
A javasolt új 7/I. §-ban megjelölt adatok piacbefolyásolásra alkalmas információknak is
minősülhetnek, melyek nyilvánosság általi megismerése az Európai Unión belüli belső piac
torzulásához is vezethet.
Az esetleges aránytalan sérelem lehetőség szerinti legszélesebb körű megakadályozása
érdekében indokolt, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaság üzleti tevékenységével
kapcsolatos meghatározott adatokra vonatkozó - a hatályos törvényi rendelkezésekhez képest
pontosítást jelentő - rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni lehessen,
erről a törvény 8. §-ának javasolt új (8) bekezdése szól.
A 102. §-hoz
A javaslat alapján a nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó fizikai és elektronikus
biztonsági feltételeket 2018. december 31-ig kell megteremteni.
A 103. §-hoz, a 104. §-hoz és a 158. §-hoz
A javaslat a jogalkalmazás során felmerült tapasztalatok alapján módosítja a bíróságok
illetékességi területét oly módon, hogy a Ráckevei Járásbíróság székhelye
106
Szigetszentmiklósra kerül áthelyezésre, és elnevezése ennek megfelelően Szigetszentmiklósi
Járásbíróságra változik, az illetékességi terület változatlanul hagyása mellett. Ezen túl Fejér
megye a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területéről átkerül a Győri Ítélőtábla illetékességébe
annak érdekében, hogy az egyes ítélőtáblák ügyforgalma kiegyenlítettebbé váljon. Az
ítélkezés folyamatosságának fenntartása és a kellő felkészülési idő biztosítása miatt a javaslat
úgy rendelkezik, hogy az új szabályokat a 2016. december 31-ét követően előterjesztett
jogorvoslatok esetében kell alkalmazni.
A 105. §-108. §-hoz
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 4. pont a)
alpontja szerint a Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza az alap- és
mesterképzés képzési területeit, szakjait, valamint a létesítéssel és indítással összefüggő
eljárási rendet. A hivatkozott felhatalmazó rendelkezés alapján a felsőoktatásban szerezhető
képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI.
9.) Korm. rendelet 2. melléklete tartalmazza az alapképzések és alapképzésben szerezhető
szakképzettségek jegyzékét, 3. melléklete a mesterképzések és mesterképzésben, osztatlan
képzésben szerezhető szakképzettségek jegyzékét.
A magyar felsőoktatás alap- és mesterképzési szakjainak képzési és kimeneti
követelményei az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló
15/2006. (IV. 3.) OM rendeletben jelennek meg.
Az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági,
valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatásra a fentiekhez képest speciális
szabályok vonatkoznak: az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak
meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 7/2016. (II. 15.) MvM
rendelet tartalmazza a fenti felsőoktatási területek szakjainak jegyzékét, továbbá a szakok
képzési és kimeneti követelményeit.
A szakjegyzéket, valamint a képzési és kimeneti követelményeket kormányrendeleti
szinten lenne indokolt szabályozni, ennek érdekében szükséges a megfelelő törvényi
rendelkezés megteremtése. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vonatkozó szabályozás
koherenciájának biztosítása érdekében szükséges e két szabályozási tartalom együttes
kezelése és a felhatalmazás alapján egy önálló kormányrendelet kiadása.
A 109. §-113. §-hoz
A javaslat lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze az
állami fenntartású szakképző iskolák működési költségeire is felhasználhatóvá váljon. Az
állami szakképzési és felnőttképzési szervezet ellenőrzéssel kapcsolatos feladatainak
ellátásához szükséges forrás jövőben az intézményi költségvetésben kerül biztosításra, nem a
Nemzeti Foglalkoztatási Alapban, ezért szükséges a 19/A. § érintett rendelkezéseinek
módosítása is. A módosítás esetén nem lesz szükség a 12. § i) pontja szerinti keretet
megtervezni, mivel az abból finanszírozott ügyek (NSZFT, szaklapok, és EuroSkills,
WorldSkills díjazás) vagy a központi keretből lesznek támogatva, vagy az NGM fejezetben
kerülnek 2017-től megtervezésre (ellenőrzések).
107
A 116. §-118. §-hoz, a 120. §-hoz és a 122. §-hoz
Az átlagbéralapú támogatás megállapításakor a gyermek óvodai benntartózkodása helyett
szektor-semlegesen a feladatellátási hely szerinti nyitva tartásra alapozott szabály alkalmazása
indokolt. Ezen cél érdekében a törvényjavaslat minimum napi nyitvatartási időként, legalább
8 órát határoz meg.
Az alternatív intézmények számos tekintetben eltérhetnek a települési önkormányzatok,
állam által fenntartott nevelési-oktatási intézményektől, mely eltérés többletszolgáltatásként
jelenik meg a pedagógiai programban, valamint e rendelkezés a központi költségvetésről
szóló törvény szabályozási tárgykörébe tartozik, így a javaslat a szaktörvény erre vonatkozó
rendelkezésének elhagyására tesz javaslatot.
A törvényjavaslat a fentieken túl a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
szóló törvény tárgykörébe tartozó rendelkezés elhagyására is javaslatot tesz, tekintettel arra,
hogy a támogatás megállapítására vonatkozó szabályozás 2014-től megváltozott.
A 121. §-hoz
A javasolt módosítás a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos első- és másodfokú
eljárások vonatkozásában az ügyintézési határidőt a korábbi 45 nap helyett két hónapban
állapítja meg.
A 123. §-hoz
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2010. óta változatlan. 2010-ben a hozzájárulás
mértéke még összemérhető volt az akkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)
szintjével, annak havi mértékének mintegy tizenháromszorosa volt. Tekintettel arra, hogy
2010. óta a minimálbér folyamatosan és nagymértékben emelkedett, a hozzájárulás összege
viszont változatlan maradt, a megváltozott munkaképességű személyek integrált
foglalkoztatásának ösztönzése érdekében indokolt a rehabilitációs hozzájárulás mértékének
emelése, annak a minimálbér összegéhez kötése mellett. Annak érdekében, hogy az
intézkedés ne jelentsen túl nagy terhet a fizetési kötelezettséggel érintett szervezeteknek, a
törvényjavaslat kilencszeres mértékre tesz indítványt. Az új szabály értelmében a
rehabilitációs hozzájárulás összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére
megállapított minimálbér havi összege kilencszeresének megfelelő mértékére emelkedik. A
kötelező foglalkoztatási szint nem változik, ezáltal az intézkedés ösztönzőleg hat a
megváltozott munkaképességű munkavállalók elsődleges munkaerőpiacon történő
foglalkoztatására.
A 127. §-hoz és a 145. §-hoz
A módosítás az Alkotmánybíróság 17/2014. (V. 30.) AB határozatával összhangban
kiegészíti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényt a felmentés
közlését követő kormánytisztviselői tájékoztatás esetével, amelyre tekintettel a munkáltató a
felmentést a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnéséig írásban visszavonhatj a.
A módosult szabályozást a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő
átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2012. évi V. törvény új átmeneti rendelkezése értelmében a
hatálybalépését követően közölt munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatra kell
alkalmazni.
108
A 128. §-hoz, a 149. §-hoz, a 150. §-hoz, a 155. §-hoz és a 156. §-hoz
A törvényjavaslat az egyes jogállási törvényekben jelenleg eltérően szabályozott
illetmény-elszámolási szabályokat egységesíti.
A 136. §-hoz és a 146. §-hoz
A módosítás célja, hogy a felmondást követő tájékoztatás esetére a munkáltató lehetséges
eljárására irányadó szabályokat - az Alkotmánybíróság 17/2014. (V. 30.) AB határozatával
összhangban - megállapítsa.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65. § (6) bekezdés módosítása a
férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és
munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács
2006/54/EK irányelve 14. cikk (1) bekezdés c) pontjának való megfelelést szolgálja.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény
átmeneti rendelkezései között rögzítésre került, hogy az új rendelkezéseket a
hatálybalépésüket követően közölt munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatra kell
alkalmazni.
A 137. §-hoz
A javaslat a 2008/94/EK, a 2009/38/EK és a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek, valamint a 98/59/EK és a 2001/23/EK tanácsi irányelvnek a tengerészek
tekintetében történő módosításáról szóló 2015/1794/EU Európai Parlament és a Tanács
irányelvének való megfelelést szolgálja azáltal, hogy a csoportos létszámcsökkentés
szabályainak alkalmazását rendeli a tengerjáró hajó legénységére is.
A 138. §-hoz és a 147. §-hoz
A törvényjavaslat újra megállapítja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
104. §-át a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv 17. cikk (2)
bekezdésének megfelelő az ún. egyenértékű kompenzáló pihenőidő szabályozásával
összefüggésben.
Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik, hogy a 2003/88/EK irányelv 17.
cikkének (2) bekezdése szerinti „egyenértékű kompenzáló pihenőidőnek”, ahhoz, hogy
megfeleljen az irányelv céljának, olyannak kell lennie, hogy ezen időtartam alatt a
munkavállalónak munkáltatójával szemben egyáltalán ne legyen olyan kötelezettsége, amely
megakadályozhatná, hogy szabadon és zavartalanul, saját érdekeinek megfelelően foglalja el
magát, hogy semlegesítse a munkának az érintett biztonságára és egészségére kifejtett
hatásait. E pihenőidőknek ezenfelül közvetlenül kell követniük azt a munkaidőt, amelynek
kompenzációjára szolgálnak, hogy elkerülhető legyen a munkavállaló fáradtságának vagy
kimerültségének a munkaidő folyamatos halmozódása miatti előfordulása [C-428/09. sz. ügy
50.	pontja (Union syndicale Solidaires Isere)].
Erre tekintettel, amennyiben a munkavállaló számára tizenegy óránál kevesebb
egybefüggő pihenőidőt biztosított a munkáltató, ezen rövidebb napi pihenőidőt követő
beosztás szerinti munkavégzését követő napi pihenőidejének és a rövidebb pihenőidőnek
együttesen legalább huszonkét órának kell lennie, a tizenegy óránál rövidebb pihenőidő
109
kompenzálásaként. A két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartamának
meghatározásakor, a tizenegy óránál kevesebb egybefüggő pihenőidő tartamát és ezen
rövidebb napi pihenőidőt követő a munkavállaló beosztás szerinti munkavégzését követő napi
pihenőidő tartamát kell figyelembe venni.
A törvényjavaslat pontosítja továbbá a napi pihenőidő szabályait a legalább nyolc óra,
nyári időszámítás kezdetén legalább hét vagy tíz óra napi pihenőidő biztosítására irányuló
kötelezettség teljesítésével összefüggésben, a biztosítandó napi pihenőidő mértékének
meghatározásával.
A törvényjavaslat 147. §-a az újraszabályozott rendelkezésekkel összefüggésben
kimondja, hogy azokat a hatálybalépésüket követően kezdődött munkaidőkeret vagy közölt
munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni.
A 139. §-hoz
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 209. § (2) bekezdés d) pontjában a
127-128. §-okra való utalás a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által
a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló a Tanács 2010/18/EU irányelve 2. szakasz 1.
pontjának való megfelelést szolgálja. Erre is tekintettel a munka törvénykönyvéről szóló
2012.	évi I. törvény 209. § (2) bekezdése pontosításra kerül.
A 140. §-hoz
A § módosítja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 297. §-át a
2014/67/EU irányelv 9. és 12. cikkének átültetése érdekében. Ennek megfelelően megteremti
a külföldi munkáltató és a szolgáltatás jogosultjának felelősségét a visszaélések megelőzése
céljából.
A 141. §-hoz és a 142. §-hoz
A § a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény jogharmonizációs klauzuláját
állapítja meg.
A 143. §-hoz
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 209. § (2) bekezdésének újra
megállapítása okán pontosítja a 209. § (1) bekezdésében szereplő hivatkozást, valamint a
jogalkotói szándék egyértelműsítése érdekében pontosítja a 140. § (1) bekezdés b) pontját.
A 144. §-hoz
A javaslat hatályon kívül helyezi a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
101. § (3) bekezdését a gyakorlatban felmerült jogalkalmazási problémák kiküszöbölése
érdekében, mivel nem indokolt a készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatás
kivételként szabályozása a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzéssel
összefüggésben.
110
A 148. §-hoz
Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény 138. §-a 2016. május 1-
jével hatályon kívül helyezte a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési
Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (Aktv.) 16/A. §-át, mely alapján az agrárkamara
állította ki a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek vonatkozásában a Közösségi
Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó
rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 48.
cikke szerinti származási bizonyítványt.
A származási bizonyítvány kiállítására vonatkozó feladatot az Agrárkamara 2004. május
1.	napja óta látja el. A feladatnak az Agrárkamarára történő delegálása továbbra is célszerű,
ugyanis az Agrárkamara szoros kapcsolatot ápol az agrárpiaci szereplőkkel, és rendelkezik
azzal a szakmai tudással illetve szektorismerettel, amely a feladat ellátásához szükséges.
Tekintettel egyfelől arra, hogy az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII.
törvény nem jelölte ki az Agrárkamarát a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek
vonatkozásában a Közösségi Vámkódex szerinti származási bizonyítványt kiállító szervként,
másfelől arra, hogy a gazdasági kamaráról szóló 1999. évi CXXI. törvény 10. § (1)
bekezdésének a) pontja sem differenciálja tárgyi alapon a származást igazoló gazdasági
kamarákat, indokolt, hogy az Aktv. továbbra is egyértelműen az Agrárkamarát jelölje meg
származást igazoló szervnek a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek tekintetében.
A 151. §-hoz
A javaslat alapján az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonsági
feltételeinek történő megfelelés határideje további két évvel meghosszabbodik.
A 152. §-hoz
A megtett úttal arányos e-útdíjból származó bevétel a központi költségvetés bevételét
képezi, az útdíj törvény 13. § (2) bekezdése szerinti feladatok finanszírozása pedig a globális
költségvetési fedezet elve alapján történik. A javaslat ezért megteremti az összhangot az útdíj
törvény rendelkezései között, azzal, hogy a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák
használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv szövegezését átemelve a
rendelkezést a „vagy az e bevétel értékével megegyező összeg” szófordulattal egészíti ki. A
módosítás továbbá a vonatkozó EU irányelvvel való összhang megteremtését szolgálja,
valamint az Áht.-ra tekintettel biztosítja a rendelkezés végrehajthatóságát. Az útdíj törvény
hatályos rendelkezése szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak az e-útdíjból származó,
illetve az útdíj meg nem fizetése miatt kiszabott bírság bevételekről - kérés esetén -
tájékoztatást kell nyújtania az ún. Társadalmi Egyeztető Szerv részére. Tekintve, hogy
bírságból származó bevételek felhasználásáról a vonatkozó EU irányelv nem rendelkezik,
továbbá, hogy az e-útdíj meg nem fizetése miatt a központi költségvetésbe befolyó
bírságbevétel nem választható el a más jogcímen (gyorshajtás stb.) befolyó
bírságbevételektől, indokolt a jogszabályi összhang megteremtése az erre vonatkozó
szövegrész elhagyásával.
A 153. §-hoz és a 154. §-hoz
A módosítás a szociális temetés jogintézményének hatálybalépési időpontját módosítja
2019. január 1-jére.
111
A 157. §-hoz
A Hszt. 58. § (5) bekezdése szerint a területi és a helyi szerv vezetője öt évre nevezhető ki
vezetői beosztásába. A kinevezés azonos szolgálati helyen egy alkalommal, öt évvel
hosszabbítható meg, ha a vezető egyéni teljesítményértékelése, valamint az általa irányított
területi vagy helyi szerv szervezeti teljesítményértékelésének ötévi átlaga legalább jó
teljesítményfokozatú.
Fentiekből következik, hogy a jövőben az érintett vezetői állomány öt (tíz) évente történő
folyamatos változása felvet lakhatással kapcsolatos problémákat, tekintettel arra, hogy az
adott vezetői beosztást betöltő személyek meghatározott idő letelte utáni változtatása
szolgálati érdekből történik, valamint az érintett vezetői állomány a korábbi állandó lakásától,
illetve családjától távol teljesít majd szolgálatot.
A szakmai feladatellátás miatt jelentkező lakásproblémák kezelésének egyik lehetséges
módja az állam javára tulajdonjogot keletkeztető lakásvásárlás. A törvényjavaslat ezt zártvégű
pénzügyi lízingkonstrukció alkalmazásával javasolja kezelni.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (4) bekezdése alapján a
költségvetési szerv saját nevében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi
CXCIV. törvény (Gst.) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen
nem köthet. A Gst. 8. §-a szerint az állam nevében adósságot keletkeztető ügylet érvényesen
csak törvény felhatalmazása alapján köthető, ezért a javaslat megteremti a törvényi
felhatalmazást.
Az egyes elkülönített állami pénzalapok megszüntetése fejezethez
A 159. §-hoz és a 160. §-hoz
A törvényjavaslat e fejezete 2016. december 31-ével megszünteti a Wesselényi Miklós
Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapot (a továbbiakban: Alap). Az Alap megszüntetésének
indoka, hogy a vele szerződéses jogviszonyban álló személyek csekély száma nem támasztja
alá a szabályozási cél elkülönített állami pénzalap keretében történő megvalósítását. A piaci
szereplők által kínált vagyonbiztosítási konstrukciók jelenleg alkalmasak arra, hogy az Alap
funkcióját hosszabb távon is megvalósítsák.
A javaslat szerint új szerződés megkötésére már nem kerülhet sor, azonban a jelenleg még
hatályban lévő szerződések nem szűnnek meg, a szerződéses jogviszony a Magyar
Államkincstárral továbbra is fennmarad, a megszűnő Alap pénzeszközei pedig egy erre a
célra létrehozott fejezeti kezelésű előirányzatba kerülnek átcsoportosításra és a szerződő felek
befizetéseit is ezen a fejezeti kezelésű előirányzaton kell majd elszámolni.
A 161. §-hoz és a 162. §-hoz
A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja jelenleg már nem működik, ezért a
törvényjavaslat 2016. december 31-ével megszünteti azt.
112
Az egyes törvények és törvényi rendelkezések technikai és tartalmi deregulációja
fejezethez
A 163. §-251. §-hoz
A törvényjavaslat elsősorban egyes törvényi rendelkezések technikai deregulációját hajtja
végre, azáltal, hogy a már végrehajtott törvényi rendelkezéseket hatályon kívül helyezi.
Emellett a javaslat tartalmi dereguláció keretében hatályon kívül helyez olyan
rendelkezéseket is, amelyek nem indokolnak törvényi szintű szabályozást, de az érintett
szabályozási tárgykör vonatkozásában a javaslat biztosítja a megfelelő felhatalmazást az
alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotására, valamint több ponton csökkenti, illetve
pontosítja a javaslat a jogalkalmazók jogszabályban előírt adminisztrációs és egyéb terheit.
A Záró rendelkezések fejezethez
A 252. §-hoz
A törvényjavaslat e §-ban a törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket
állapítja meg.
A 253. §-hoz
E szerkezeti egység a törvényjavaslat jogharmonizációs záradékát tartalmazza.
113