﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10537. számú
törvényjavaslat
az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
módosításáról
Előadó:
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2016. május
2016. évi...törvény
az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények,
valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi
CXXII. törvény módosításáról
I.	Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1.	§ (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő)
„11. Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás, ide nem
értve a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti
munkába járást, a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére
történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek
hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi
feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése,
vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is.”
(2)	Az Szja tv. 3. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„18. Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, belföldön lévő saját
gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet
(a továbbiakban: őstermelői tevékenység) folytató, ezen tevékenysége tekintetében nem
egyéni vállalkozó magánszemély, aki ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal
rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként
bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem
foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú
mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységednek bevétele
(jövedelme) tekintetében. E rendelkezés alkalmazásában
a)	saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési
jogosultságát kell érteni a termelési eszközei (ideértve a bérelt földterületet, eszközöket is), a
termelés szervezése és - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett
állat tartása esetének kivételével - a termelés eredményének felhasználása felett;
b)	őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek
nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt adattartalommal, az ott
meghatározott eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány;
c)	vetőmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői
tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a
1
jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként
érvényesíthető.”
(3)	Az Szja tv. 3. § 53. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő)
„53. Termőföld haszonbérbeadása: a termőföld, illetve halastó magánszemély tulajdonosa
vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, bérleti díj
ellenében mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő földterület-bérbeadás,
továbbá erdő művelési ágban nyilvántartott föld hasznosításának a tulajdonos által az
erdőbirtokossági társulatban fennálló tagsági viszonya alapján az edrőbirtokossági társulat
részére történő átadása.”
(4)	Az Szja tv. 3. §-a a következő 60. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő)
„60. Sportrendezvény: sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy
azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés.”
2.	§ Az Szja tv. 25. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Távmunka-végzés esetén a munkáltató székhelye, telephelye és a munkavégzés
helye közötti, munkáltató által elrendelt okból történő oda- és visszautazásra a (2) bekezdés
rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy a munkáltató székhelye, telephelye és a
munkavégzés helye nem ugyanazon település közigazgatási határán belül van, vagy az
utazáshoz helyi közlekedési eszköz nem vehető igénybe.”
3.	§ Az Szja tv. 29/A. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Eltartott)
„b) az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének
megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a
kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem
állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.”
4.	§	(1) Az Szja tv. 44/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője - figyelemmel a (11) bekezdésben foglalt
rendelkezésre - az adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a
munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont
adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők
szerint meghatározott összegek átutalásáról (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási nyilatkozat): a
Magyarországon vagy - figyelemmel a (10) bekezdés rendelkezéseire is - más EGT-államban
letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa
szerződőként befizetett összeg (ideértve a szerződésen az adóévben jóváírt olyan összeget is,
amely korábban nem jogosított e § szerint adóról való rendelkezésre, valamint ideértve a
kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes bevételnek minősülő, továbbá
az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, de legfeljebb
az adóévben 130 ezer forint, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításhoz kötött
kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető,
2
továbbá azzal, hogy amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az
alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze
alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető.”
(2)	Az Szja tv. 44/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Jogosult - feltéve, hogy annak egyéb törvényi feltételei fennállnak - a biztosító(k)
által kiadott igazolás alapján nyilatkozat megtételére az a magánszemély is, aki e jog
gyakorlásának időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel az a)-c) pontokban felsorolt
esetek miatt már nem rendelkezik:
a)	a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép, feltéve, hogy a
nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget
kiváltó esemény nem történt;
b)	a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt megszűnt;
c)	a nyugdíjbiztosítási szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (így különösen a
biztosító felszámolása következtében) szűnt meg.”
(3)	Az Szja tv. 44/C. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A (4) bekezdésben említett esetek kivételével nem tehet nyugdíjbiztosítási
nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában nyugdíjbiztosítási
szerződéssel már nem rendelkezik, vagy az említett időpontig a (8) bekezdés szerinti
visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történik. E törvény alkalmazásában az a
magánszemély rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, aki az adott időpontban e törvény
szerint nyugdíjbiztosításnak minősülő biztosítási szerződés szerződője.
(7)	A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg
átutalását az adóhatóság (ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál ezer forintot
meghaladó nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette,
az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó
rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás, illetve az adóbevallás szerinti adó
megfizetését követő 30 napon belül) szerződésenként a szerződésszám, a magánszemély
adóazonosító jele feltüntetésével a biztosító pénzforgalmi számlájára teljesíti, azzal, hogy a
magánszemély által meghatározott összeget - a 44/D. § (2) bekezdésében foglaltakra is
tekintettel - az adóhatóság a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási
szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési jogosultságot több
nyugdíjbiztosításra befizetett összeg alapozza meg. Az adóhatóság által átutalt összeget a
biztosító - kivéve, ha a rendelkezés évében a szerződésen történő jóváírás időpontját
megelőzően a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történt - a
nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírja. Amennyiben a magánszemély a teljesítéskor már nem
rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési
jogosultságot megalapozta, akkor a következők szerint kell eljárni:
a)	ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép és a nyugdíjbiztosítási
szerződés alapján a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem
történt, akkor az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíjbiztosítási
szerződésen jóváírja;
b)	a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden
további rendelkezés nélkül a biztosító a biztosított magánszemélynek (a biztosított halála
esetén a kedvezményezettnek) kiutalja.
3
(7a) Minden, a (7) bekezdésben meghatározottól eltérő esetben (ideértve azt is, ha a
rendelkezés évében a szerződésen történő jóváírás időpontját megelőzően a (8) bekezdés
szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történt) a biztosító - az adóhatóság által
átutalt összeget - az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal,
hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján
akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból
(így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg. Amennyiben a
magánszemély a visszautalt összegre jogosult, úgy az adóhatóság, ha a magánszemélynek van
más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozata alapján e szerződésre,
ennek hiányában a magánszemély saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére) teljesíti.
(8)	Az (1) bekezdés alapján átutalt és a biztosítási szerződésen jóváírt teljes összeget
(ideértve a korábbi szerződők rendelkezése alapján átutalt összeget is, de ide nem értve az
adóhatóságnak ebből az összegből korábban már visszafizetett összeget) - figyelemmel a (9)
bekezdésre is - a magánszemélynek húsz százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a
nyugdíjbiztosítás nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik (ideértve különösen a
szerződés visszavásárlását) vagy nyugdíjbiztosítás alapján nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak
nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor (ideértve különösen a szerződés
részvisszavásárlását, a kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással
szembeni elszámolását, valamint, ha díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett
időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több, mint hat havi kockázati biztosítási
díjrész (kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb összegű kötelező kockázati biztosítási
díjrészét) elszámolására kerül sor, továbbá ideértve a törvényi rendelkezésnek meg nem felelő
járadékszolgáltatást is, de ide nem értve az elvárt díjon felüli díj elvárt díjra történő
átvezetését), vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően e
törvény rendelkezései szerint már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. Nem terheli
visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei
maradéktalanul teljesültek. Nem váltja ki a visszafizetési kötelezettséget az sem, ha a
szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg. A magánszemély visszafizetési
kötelezettségét a biztosító megállapítja, a magánszemély részére kifizetendő összegből - ha
van ilyen - levonja, a visszafizetési kötelezettséget kiváltó eseményt követő hónap 12. napjáig
az adóhatósághoz személyi jövedelemadóként befizeti. A biztosító a magánszemély
visszafizetési kötelezettségét és az abból levont összeget az adózás rendjéről szóló 2003. évi
XCII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában külön jogcímen bevallja, és arról a
magánszemély számára igazolást állít ki. Amennyiben az említett kötelezettség levonására
részben vagy egészben bármely oknál fogva nincs lehetőség, akkor a biztosító az igazoláson
feltünteti a részben vagy egészben le nem vont összeget, és felhívja a magánszemély
figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A
magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján adóbevallásában vallja be a
visszafizetési kötelezettség biztosító által le nem vont összegét, és azt a bevallás benyújtására
előírt határidőig fizeti meg.”
5.	§ Az Szja tv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a
magánszemély által írásban adott nyilatkozat (adóelőleg-nyilatkozat) figyelembevételével
állapítja meg, ha a nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést
megelőzően rendelkezésére bocsátja. Nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül
visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényesen. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely
változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni. Nem kell új
4
nyilatkozatot tenni, ha a magánszemély a családi kedvezményt már a magzatra tekintettel is
érvényesítette.”
6.	§ Az Szja tv. 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta,
elismervény vagy más bizonylat szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a
csereszerződésben meghatározott érték. Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében
megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt
vámkiszabás, a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés
esetén az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított összeg a hagyatéki eljárásban
megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illeték kiszabás alapjául szolgáló érték, ennek
hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke és - vagy egyébként -
ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt,
ez a jövedelem is a szerzési érték része. Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti
műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség ajándékozással történő szerzése esetén, ha az
adóhatóság nem szab ki illetéket, a magánszemély döntése alapján az átruházásból származó
bevétel 75 százaléka vagy az az igazolt összeg tekinthető megszerzésre fordított összegnek,
amelyet az ajándékozó magánszemély megszerzésre fordított összegnek tekinthetne.”
7.	§ Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E
törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett
jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál
kell figyelembe venni)
a)	osztalék/
„ad) az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama;”
8.	§ (1) Az Szja tv. 67/A. §-a a következő (3a)-(3d) bekezdésekkel egészül ki:
„(3a) Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő
befektetési szolgáltató az adóévet követő február 15-ig ügyletenként részletezett igazolást állít
ki a magánszemély részére az adóévben elszámolt ügylet eredményének (nyereség,
veszteség) összegéről, a nem pénzügyi elszámolással lezárt pozíciók esetében az ügylet
bevételéről, továbbá az üzletszabályzat vagy a magánszeméllyel kötött hasonló, az ügyletek
elszámolási (párosítási) rendjét (ideértve különösen a pénzügyi eszköz megszerzésére fordított
összeg figyelembevételének szabályait) szabályozó szerződés szerint figyelembe vett ügyleti
ráfordításról. Az igazolás tartalmazza továbbá az adóévben felmerült, az ügyletek
eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegét is.
(3b) Értékpapír ügylet és más nem pénzügyi elszámolással lezárt (lejárt) ügylet esetén az
ügylet eredménye (nyereség, veszteség) megegyezik az eladási árfolyamérték járulékos
költségekkel csökkentett összegének (ügylet bevétele) a vételi árfolyamérték annak járulékos
költségeivel növelt összegével (ügyleti ráfordítás) csökkentett értékével.
(3c) Pénzügyi elszámolással lezárt ügylet esetén az ügylet eredménye (nyereség,
veszteség) megegyezik a lezárt pozíció eredményének az ügyletkötéshez közvetlenül
kapcsolódó költséggel csökkentett értékével.
5
(3d) Az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségekként a
beszerzéshez és az értékesítéshez illetve a pozíció nyitásához és zárásához közvetlenül nem
kapcsolódó költségek vehetők figyelembe.”
(2)	Az Szja tv. 67/A. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő
befektetési szolgáltató az adóévet követő év február 15-éig - a magánszemély nevének,
adóazonosító számának feltüntetésével - adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a
magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételek összegéről, az
ügyletek - üzletszabályzat vagy a magánszeméllyel kötött hasonló, az ügyletek elszámolási
rendjét (ideértve különösen a pénzügyi eszköz megszerzésére fordított összeg
figyelembevételének szabályait) szabályozó szerződés szerint megállapított - összesített
eredménye (nyereség, veszteség) összegéről és az adóévben felmerült, az ügyletek
eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegéről a (3b)-(3d) bekezdésekben
foglaltaknak megfelelően. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel összefüggésben a befektetési
szolgáltatót adó (adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli.
(5)	A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély
a)	a (3a) bekezdés szerinti igazolás alapján, vagy
b)	- ha a bevétel nem kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltatótól származott, illetve,
ha a magánszemély az ügyleti ráfordítást saját nyilvántartása alapján állapítja meg - az
ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok
(teljesítés-igazolások), illetőleg saját nyilvántartása alapján, az árfolyamnyereségre irányadó
szabályokat is értelemszerűen figyelembe véve állapítja meg, az adóévről benyújtandó
bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.”
(3)	Az Szja tv. 67/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az adóhatóság a bevallási tervezetben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó
jövedelemként a (3a) szerinti adatszolgáltatások összesített eredményének (nyereség,
veszteség) együttes összegét úgy tűnteti fel, hogy a nyereség összegét csökkenti, illetve a
veszteség összegét növeli az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek
együttes összegével.”
(4)	Az Szja tv. 67/A. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az
adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ér(t) el és
azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre
jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (7)-(8) bekezdés
rendelkezései szerint.
(7)	A (6) bekezdésben említett adókiegyenlítés az adóévben és/vagy az azt megelőző két
évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek és a bevalláskor
hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló
adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített
adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (8) bekezdés szerint meghatározott összeg.”
6
9.	§ (1) Az Szja tv. 67/B. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) E törvény külön rendelkezéseitől eltérően tartós befektetésből származó
jövedelemnek minősül a (2)-(9) bekezdés rendelkezéseiben foglalt feltételek és
adókötelezettség mellett pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, illetőleg hitelintézettel
megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés
megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek - ide nem értve abból az
árfolyamnyereségnek minősülő részt [67/A. § (9) bekezdés], de ideértve különösen a
befektetésben pénzügyi eszköznek, külföldi fizetési eszköznek a lekötés megszűnésekor,
megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét, valamint a szerződés megszűnése,
megszakítása időpontjára megállapított betéti kamatkövetelést is - az említett rendelkezések
szerint lekötött pénzösszeget meghaladó része (e § (4)-(5) bekezdésének alkalmazásában:
lekötési hozam). A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a
felek az említett jövedelem tekintetében az e § szerinti adózási szabályokat alkalmazzák.
(2) Lekötött pénzösszegnek minősül az (1) bekezdésben említett tartós befektetési
szerződés alapján az adóévben egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal
legalább 25 ezer forint (vagy annak megfelelő külföldi fizető eszköz) befizetés, amelyre
vonatkozóan a magánszemély a tartós befektetési szerződésben arra vállal kötelezettséget,
hogy a (3) bekezdés szerint történő befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség,
ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a befizetés naptári évét követő legalább három naptári
évben (a továbbiakban: hároméves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos
meghosszabbítása esetén további két naptári évben (a továbbiakban: kétéves lekötési időszak,
a három- és kétéves időszak együtt a továbbiakban: ötéves lekötési időszak), a vállalt lekötési
időszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által
szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart. A lekötött pénzösszeg az elhelyezés
naptári évét követően a hároméves, illetve ötéves lekötési időszakban az említett hozamok
jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető és az egyes tartós befektetési szerződések
alapján fennálló állományok között átcsoportosítás nem lehetséges. Egy naptári éven belül
ugyanazon befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel (3) bekezdés a), illetve b) pontjában
említett célra egyaránt egy-egy tartós befektetési szerződés köthető, ide nem értve a tartós
befektetési szerződésnek a (10) bekezdés b) pontja szerinti újrakötését. Más tekintetben a
magánszemély ilyen szerződéseinek száma nem korlátozott.”
(2)	Az Szja tv. 67/B. § (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) Ha a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet adatszolgáltatásra nem kötelezett,
e § rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha a magánszemély a befektetési szolgáltatóval,
illetőleg a hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel igazolhatóan a
szerződéskötést, lekötési átutalás esetén e tényt - neve, adóazonosító jele, a befizetett
pénzösszeg, az átutalt pénzügyi eszközök, pénzösszeg értékének feltüntetésével - az első
befizetést, lekötési átutalás esetén a lekötési átutalást követő 30 napon belül bejelenti az
adóhatóságnak, és rendelkezik a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által a (6)
bekezdés szerinti tartalommal kiállított olyan igazolással, amelyből a tartós befektetésből
származó jövedelem megállapítható.
(9)	A lekötési időszak megszűnését, a lekötés megszakítását követő időszakra tartós
befektetésből származó jövedelem az adott szerződés alapján nem állapítható meg, a
megszűnés, a megszakítás napját követően keletkező tőkejövedelemre - jogcíme szerint - a
rávonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy
7
a)	ha betéti kamatjövedelmet kell megállapítani, a lekötési hozam részeként figyelembe
vett betéti kamatkövetelést figyelmen kívül kell hagyni,
b)	ha a jövedelmet szerzési érték figyelembevételével kell megállapítani, a megszűnés,
megszakítás napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított összeg
közül a nagyobb vehető figyelembe,
c)	adókiegyenlítés ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség esetén akkor
érvényesíthető, ha az a megszűnés, a megszakítás napját követően kötött ügyletekből
keletkezett.”
(3)	Az Szja tv. 67/B. § (10) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A (2) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában befizetésnek minősül továbbá/
„b) az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban lévő pénzeszköznek,
pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének napjáig újra megkötött tartós
befektetési szerződés alapján a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásban
tartása, azzal, hogy
ba)	befizetett pénzösszegként kell figyelembe venni a lekötési időszak utolsó napjára
megállapított betéti kamatkövetelést is;
bb)	a pénzügyi eszköz tekintetében befizetett pénzösszegként a pénzügyi eszköznek az
ötéves lekötési időszak megszűnésének utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke, illetve a
megszerzésre fordított összeg közül a nagyobbat;
bc)	a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évét”
(kellfigyelembe venni.)
10.	§ Az Szja tv. 70. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító
pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett azon összeg, amely
nem minősül béren kívüli juttatásnak.”
11.	§ Az Szja tv. 71. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag, vagy a munkáltató mint
támogató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint
célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a
pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát azzal, hogy
a)	a befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak
minősül,
b)	a béren kívüli juttatásnak az egy magánszemélyre jutó összegét a 70. § (4a) bekezdés
szerinti éves keretösszeg számításánál figyelmen kívül kell hagyni,
c)	az alkalmazottak létszámaként a befizetéskor - az adóéven belül több befizetés esetén
az első befizetéskor - pénztártag alkalmazottak létszáma vehető figyelembe.”
12.	§ (1) Az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett
vagyoni érték, ha a magánszemély)
8
,j) az értékpapírt a társaság által ki nem fizetett és a tagok törzsbetétjére az
osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli
vagyoni hozzájárulás (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltése) teljesítéseként
szerezte meg.”
(2) Az Szja tv. 77/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A belföldi székhelyű társas vállalkozás (átalakulása esetén jogutódja) - az adóévet
követő január 31-éig - jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését, átalakulását,
az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását, vagy a tagok törzsbetétjére az
osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli
vagyoni hozzájárulás teljesítéseként történő elszámolását követően magánszemélyenként
adatot szolgáltat az adóhatóság részére az említett jogügylet révén juttatott (megemelt
névértékű) összes értékpapírról, továbbá az így juttatott (megemelt névértékű) értékpapír
átruházásáról, bevonásáról, átalakításáról és kicseréléséről. A magánszemély az említett
jogügylet révén megszerzett (megemelt névértékű) összes értékpapírjáról elkülönített
nyilvántartást vezet; az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok)
megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás - alapulvételével,
annak megfelelően határozza meg.”
13.	§ Az Szja tv. 77/C. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19) A program szervezője a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20.
napjáig, az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti program esetén a program elindítását követő
hónap 20. napjáig megküldi az állami adóhatóságnak a program meghirdetéséről a
munkavállalók, vezető tisztségviselők részére kiadott tájékoztató vagy más hasonló irat
másolati példányát.”
14.	§ Az Szja tv. 78/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magánszemély az őstermelői igazolvány kiállításához, érvényesítéséhez,
cseréjéhez és módosításához az igazolványt kiállító Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és
Vidékfejlesztési Kamarának (a továbbiakban: Agrárkamara) a vonatkozó kormányrendeletben
meghatározott előírások szerint megadja és igazolja a 81/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja,
valamint az e) pont ea) alpontja szerinti adatokat, és nyilatkozik arról, hogy
a)	közös igazolvány esetén mi a családtagi minősége;
b)	saját gazdasággal rendelkezik, a 81/A. § (2) bekezdés f) pont fa)-ff) alpontja szerinti
adatok megadásával;
c)	az erdei melléktermékek gyűjtése esetén rendelkezik a terület feletti rendelkezési jogot
gyakorlótól a gyűjtésre vonatkozóan beszerzett hozzájárulással;
d)	folyamatosan részt vesz a gazdaság, a termelési eszközök működtetésében,
amennyiben más őstermelővel együtt olyan őstermelői tevékenységet folytat, beleértve a (2)
bekezdés szerinti közös őstermelői tevékenységet is, amellyel kapcsolatban mindannyian
ugyanazon gazdaságra, termelési eszközökre vonatkozóan nyilatkoztak az b) és c) pont
tekintetében.”
15.	§ (1) Az Szja tv. 80. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)
9
„e) az őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével, cseréjével, módosításával,
visszavonásával és bevonásával, használata jogszerűségének, az abban foglalt adatok
valódiságának ellenőrzésével, elektronikus ügyintézésével, valamint a nyilvántartás
vezetésével összefüggő előírásokat;”
(2) Az Szja tv. 80. § a következőf) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)
,f az őstermelői nyilvántartást vezető, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervet,”
16.	§ Az Szja tv. 81/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81/A. § (1) A mezőgazdasági őstermelők adatairól - a mezőgazdasági őstermelők
tevékenységének átláthatóbbá tétele és az ellenőrzés hatékonyságának biztosítása céljából -
az őstermelői nyilvántartást vezető szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti információs
rendszerben - a (2) bekezdés c), d) és f) pontjában meghatározott adatok tekintetében
közhiteles - hatósági nyilvántartást (a továbbiakban: őstermelői nyilvántartás) vezet.
(2)	Az őstermelői nyilvántartás tartalmazza
a)	a mezőgazdasági őstermelő
aa)	természetes személyazonosító adatait,
ab)	lakcímadatait és levelezési címét,
ac)	adóazonosító jelét;
b)	amennyiben a mezőgazdasági őstermelő rendelkezik vele,
ba)	adószámát,
bb)	Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben tárolt ügyfél-
azonosítóját,
bc)	agrárkamarai nyilvántartási számát,
bd)	családi gazdálkodóként való nyilvántartásba vételéről szóló határozat számát,
be)	az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott azonosító számát;
c)	a mezőgazdasági őstermelő (technikai) azonosító számát;
d)	az őstermelői igazolvány számát, kiállításának idejét, hatályosságának kezdetét és
végét, visszatartásának, visszavonásának okát, kezdetét és végét;
e)	közös igazolvány esetén
ea)	a családtag(ok) a) és b) pont szerinti adatait
eb)	és családtagi minőségét;
f)	a termelésére vonatkozó következő adatokat:
fa)	az őstermelői tevékenység megnevezését és a tevékenység jellegére vonatkozó
adatokat,
fb)	a használt földterületek adatait,
fc)	az állattartásra alkalmas épületekre vonatkozó épületenként megadott adatokat,
fd)	a termeszteni kívánt és termesztett növénykultúrák, -fajok és azok feldolgozására
vonatkozó adatokat, a vetésszerkezetet,
fe)	az állati termék előállítására és értékesítésére vonatkozó adatokat,
ff)	a vadon gyűjthető termékek körére vonatkozó adatokat,
10
fg) a 78/A. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti nyilatkozatok meglétét.
(3)	A (2) bekezdés szerinti adatokat - az őstermelői nyilvántartás által előállított adatok
kivételével - az Agrárkamara rögzíti az őstermelői nyilvántartásban.
(4)	Az őstermelői nyilvántartást vezető szerv az Agrárkamara számára - az őstermelői
igazolvány kiadásával, érvényesítésével, cseréjével, módosításával, visszavonásával és
bevonásával kapcsolatos feladatainak ellátása, valamint a bárki számára megismerhető
nyilvános adatok közzététele érdekében - egyedi informatikai alkalmazással elektronikus
hozzáférést biztosít az őstermelői nyilvántartáshoz.
(5)	Az őstermelői nyilvántartást vezető szerv az őstermelői nyilvántartásban szereplő
adatokat a mezőgazdasági őstermelői jogosultság megszűnését követő év első napjától
számított 10. év végéig tárolja.
(6)	Az őstermelői tevékenység kezdetének az őstermelői igazolvány érvényessége
kezdetének időpontját kell tekinteni.
(7)	Az őstermelői nyilvántartást vezető szerv az őstermelői igazolvány kiadásáról,
bevonásáról, adatairól és az abban szereplő adatok változásáról adatot szolgáltat az
adóhatóságnak, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek.
(8)	Az őstermelői nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére
statisztikai célra és az agrárgazdasági adatbázist működtető szerv részére statisztikai és
gazdaságelemzési célra egyedi azonosításra alkalmas módon, egyéb statisztikai, illetve
tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és
felhasználhatók.”
17.	§ Az Szja tv. 81/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81/B. § (1) A széleskörű fogyasztói tájékoztatás, az élelmiszerbiztonság, valamint a
termék nyomon-követhetősége érdekében az őstermelői nyilvántartás alábbi adatai - a (2)
bekezdésben foglaltak szerint - bárki számára megismerhető, nyilvános adatok:
a)	mezőgazdasági őstermelő neve,
b)	mezőgazdasági őstermelő igazolványának száma,
c)	az őstermelői igazolvány hatályossága és érvényessége,
d)	az őstermelői igazolvány visszavonására, visszatartására vonatkozó adatok,
e)	a mezőgazdasági őstermelő által termesztett növénykultúrák, -fajok megnevezése,
f)	a mezőgazdasági őstermelő által tartott állatfajok megnevezése,
g)	a mezőgazdasági őstermelő által értékesíteni kívánt növényi, illetve állati eredetű
termékek megnevezése,
h)	a mezőgazdasági őstermelő által vadon gyűjthető termékek köre.
(2)	Az Agrárkamara köteles az (1) bekezdés szerinti adatokat naprakészen bárki számára
ingyenesen az interneten, valamint mobiltelefonokon használható alkalmazás keretében
folyamatosan megismerhetővé tenni, az őstermelői nyilvántartást vezető szerv által ebből a
célból szolgáltatott adatai alapján. Az így közzétett adatok tájékoztató jellegűek, azok nem
közhitelesek.”
18.	§ Az Szja tv. a következő 81/C. §-sal egészül ki:
„81/C. § A mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi az őstermelői igazolvány és az
értékesítési betétlap használatának jogszerűségét, valamint az őstermelő által közölt és
11
nyilvántartásba vett adatok és nyilatkozatok valódiságát. A mezőgazdasági igazgatási szerv a
nem jogszerű használat megállapításáról szóló határozatot az adóhatóságnak megküldi.”
19.	§ Az Szja tv. 84. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között
társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. évi I.
törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodással összhangban az Európai Közösség következő
jogszabályaihoz való közelítést célozza:)
„b) a Tanács 2015/2060. irányelve a megtakarításokból származó kamatjövedelem
adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;”
20.	§ Az Szja tv. a következő 89. §-sal egészül ki:
„89. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi ..... törvénnyel megállapított 70. § (1a) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb)
alpontja, 70. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontja, 71. § (2) bekezdés a) pontja, b) pontja, 1.
számú melléklet 4. pont 4.12. pont 4.12.1. alpont b) alpontja, 4.25. pontja a 2015. szeptember
1-jét követően keletkezett adókötelezettség megállapítására is alkalmazható.
(2)	E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi .... törvénnyel megállapított, 60. § (3) és (4) bekezdése, 62. § (2) bekezdése, 67/A. § (1),
(3a)-(3d), (4)-(5), (5a), (6) és (7) bekezdése, 77/A. § (2) bekezdése, 1. számú melléklet 6. pont
6.1. pontf) alpontja, 7. pont 7.17. pontja, 11. számú melléklet I. fejezet 19. pontja, II. fejezet
1.	pontp) alpontja a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.
(3)	E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi .... törvénnyel megállapított 68. § (1) bekezdése és 1. számú melléklet 7.32. pontja a
hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyletek adókötelezettségének megállapítására is
alkalmazható.
(4)	E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi ... törvénnyel megállapított 81/A. § (7) bekezdését 2016. szeptember 1-jétől kell
alkalmazni.
(5)	E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi ..... törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 2. pont 2.10. alpontja alkalmazásában a
foglalkoztatás első hónapjának 2017. január 1-jét megelőzően megkezdődött foglalkoztatás
esetén 2017. január hónapját kell tekinteni.
(8)	E törvények az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti
Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi .....
törvénnyel megállapított 13. számú melléklet 9. pontja a 2016. december 31 -ét követően
megkötött hitelszerződésekre alkalmazható.”
21.	§ Az Szja tv.
a)	1. számú melléklete az 1. melléklete,
12
b)	3. számú melléklete a 2. melléklete,
c)	11. számú melléklete a 3. melléklete,
d)	13. számú melléklete a 4. melléklete
szerint módosul.
22.	§ Az Szja tv.
1.	3. § 93. pontjában a „biztosítói teljesítést” szövegrész helyébe a „biztosító
szolgáltatását” szöveg, az „a 10 ezer forintot” szövegrész helyébe az „az ötezer forintot”
szöveg;
2.	3. 97. pontjában a „módosulása miatt” szövegrész helyébe a „módosulása illetve a
magánszemély rendelkezése alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt adó
kedvezményezett magánszemély részére történő kiutalása miatt”szöveg;
3.	7. § (1c) bekezdésében a „9. § (3a) bekezdésében említett esetet kivéve” szövegrész
helyébe a „9. § (3a) és (3b) bekezdésében meghatározott eseteket kivéve” szöveg;
4.	14. § (5) bekezdés e) pontjában a „biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt”
szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítás miatt az adóhatóság által korábban kiutalt összeg
növelt” szöveg;
5.	25. § (2) bekezdésében a „kilométerenként 9 forint” szövegrész helyébe a
„kilométerenként 15forint” szöveg;
6.	44/A. § (2) bekezdésében az „egyébként a magánszemély kérelmére az adótartozás,
illetőleg az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó megfizetését követő 30
napon belül” szövegrész helyébe az „egyébként az adótartozás szerinti adó megfizetését
követő 30 napon belül” szöveg;
7.	44/B. (2) bekezdésében az „egyébként a magánszemély kérelmére az adótartozás,
illetőleg az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó megfizetését követő 30
napon belül” szövegrész helyébe az „egyébként az adótartozás szerinti adó megfizetését
követő 30 napon belül” szöveg;
8.	46. § (5) bekezdésében a „családi kedvezményt, valamint” szövegrész helyébe a
„családi kedvezményt, első házasok kedvezményét, valamint” szöveg;
9.	48. § (3) bekezdés c) pontjában az „adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak
tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató, kifizető hiányában az erre vonatkozó
kijelentést” szövegrész helyébe az „adószámát” szöveg;
10.	49/B. § (6) bekezdés d) pontjában az „évi 30 millió forinttal, de legfeljebb a (12)
bekezdés rendelkezésében” szövegrész helyébe a „legfeljebb a (12) bekezdésben” szöveg;
11.	60. § (3) bekezdés a) pontjában a „jogerőre emelkedésének időpontjával,” szövegrész
helyébe a „jogerőre emelkedésének időpontjával, a használatbavétel tudomásulvételének
időpontjával, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés
megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának időpontjával” szöveg;
12.	60. § (4) bekezdésében a „határozat jogerőre emelkedésének keltét” szövegrész
helyébe a „határozat jogerőre emelkedésének keltét, a használatbavétel tudomásulvételének
időpontját, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés
megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának időpontját” szöveg;
13.	62. § (2) bekezdés e) pontjában az „illetve a használatbavételi (fennmaradási)
engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig” szövegrész helyébe az „a
használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig,
13
a használatbavétel tudomásulvételének, illetve az egyszerű bejelentés alapján épített épület
esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának napjáig”
szöveg;
14.	62. § (4) bekezdésében az „az (1)-(2) bekezdés rendelkezései” szövegrész helyébe az
„az (1)-(3) bekezdés” szöveg;
15.	65. § (3a) bekezdés b) pontjában az „értékét azzal” szövegrész helyébe az „értékét
(fogyasztói árcsökkenés esetén a 30 százalékpontot) azzal” szöveg;
16.	67/B. § (4) bekezdés b) pontjában a „megszakítás” szövegrész helyébe a
„megszakítása” szöveg;
17.	67/B. § (4) bekezdés záró szövegrészében a „lekötött pénzösszegnek” szövegrész
helyébe a „lekötési nyilvántartásban pénzügyi eszköznek, pénzösszegnek” szöveg, az „ezen
rész” szövegrész helyébe az „a meghosszabbítással érintett rész” szöveg;
18.	67/B. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „lekötöttpénzösszegnek” szövegrész
helyébe a „lekötési nyilvántartásban lévő pénzügyi eszköznek, pénzösszegnek” szöveg;
19.	67/B. § (6) bekezdés a) pontjában az „a tartós lekötés napjáról” szövegrész helyébe
az „ az első befizetés napjáról (a szerződés újrakötése esetén a befizetés napjának minősülő
napról) ” szöveg;
20.	68. § (1) bekezdésében az „(ennek hiányában az annak megfelelő megállapodás)”
szövegrész helyébe az „(ennek hiányában az annak megfelelő megállapodás, vagy a
vagyonfelosztási javaslat alapjául szolgáló záró számviteli beszámoló mérlege) ” szöveg;
21.	70. § (1a) bekezdés a) pont ab) alpontjában és b) pont bb) alpontjában a „kötelező
szakmai gyakorlaton lévő hallgató” szövegrész helyébe a „kötelező szakmai gyakorlaton lévő
hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató” szöveg;
22.	70. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „kötelező szakmai gyakorlatának ideje
alatt a hallgatónak” szövegrész helyébe a „kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a
hallgatónak, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak”
szöveg;
23.	71. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a
hallgatónak,” szövegrész helyébe a „kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a
hallgatónak, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak”
szöveg;
24.	72. § (4) bekezdés f) pontjában az „a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban
meghatározott,” szövegrész helyébe az „az 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.4.
pontjában meghatározott” szöveg, az „a lakáscélú állami támogatásokról szóló
kormányrendeletben” szövegrész helyébe az „az 1. számú melléklet 9. pont 9.3 alpont 9.3.4.
pontjában” szöveg;
25.	82. § (3) bekezdésében a „44/C. § (7) bekezdés” szövegrész helyébe a „44/C. § (10)
bekezdés” szöveg;
26.	1. számú melléklet 4. pont 4.25. alpontjában az „a kötelező szakmai gyakorlaton lévő
hallgató” szövegrész helyébe az „a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális
képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató” szöveg;
27.	1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontjában az „értékét, azzal” szövegrész helyébe az
„értékét fogyasztói árcsökkenés esetén a 30 százalékpontot), azzal” szöveg;
14
28.	1. számú melléklet 7. pont 7.17. alpontjában a „juttatott étkezési, közlekedési és szállás
költségtérítés ” szövegrész helyébe a „ biztosított étkezés, közlekedés, szállás, valamint az ilyen
jogcímen adott költségtérítés” szöveg;
29.	1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont c) alpontjában a „bölcsődei szolgáltatás”
szövegrész helyébe a „bölcsődei szolgáltatás, bölcsődei ellátás” szöveg;
30.	1. számú melléklet 9. pont 9.5. alpont 9.5.1. alpontjának záró szövegrészében az
„utolsó napja” szövegrész helyébe az „utolsó napja, vagy ha a termőföld harmadik féllel
kötött szerződés alapján haszonbérletben van, a haszonbérleti szerződés lejártát követő
december 31.” szöveg;
31.	6. számú melléklet I. pontjában a „Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek”
szövegrész helyébe az „Őstermelői tevékenységnek” szöveg, az „erdőgazdálkodás,
mindezekre” szövegrész helyébe az „erdőgazdálkodás és saját tulajdonú erdőterületen az
erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti erdei haszonvétel
keretében végzett tevékenység, mindezekre ” szöveg;
32.	11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 1. pont p)
alpontjában az „a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések
valamelyikében” szövegrész helyébe a „szabadvállalkozási zóna területén” szöveg
lép.
23.	§ (1) Hatályát veszti az Szja tv.
1.	35. § (2) bekezdése,
2.	65. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja,
3.	84/W. § (3) bekezdés,
4.	1. számú melléklet 1. pont 1.5 alpontja;
(2)	Hatályát veszti az Szja tv.
1.	46. § (5) bekezdésében a „, továbbá az adóévi összesített igazoláson a 11/A. § (3)
bekezdésében meghatározott esetben a rendelkezésben előírt tájékoztatást is megadja”
szövegrész;
2.	67/A. § (1) bekezdésében az „- ideértve a magánszemélyt megillető választás szerint e
§ rendelkezéseinek hatálya alá vont tőkepiaci ügyletet is — ” szövegrész, (7) bekezdésében az
„a (2) bekezdés szerinti” szövegrész;
3.	1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontjában, 9. pont 9.3. pont 9.3.1. alpont d) és e)
alpontjában a „lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott”
szövegrészek.
2.	A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi
CXLVII. törvény módosítása
24.	§ (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012.	évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 3. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„3. bevétel: e törvény III. Fejezetének alkalmazásában az értékesítés nettó árbevétele,
egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei, vagy a kisvállalati adó hatálya alá
bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetén az
15
egyszerűsített vállalkozói adó alapja, a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt.
hatálya alá nem tartozó kisadózó vállalkozás esetén a 12. pont alapján meghatározott összeg;”
(2)	A Katv. 2. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„12. kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási
tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett
vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is
adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat
alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel
a)	az áthárított általános forgalmi adó,
b)	az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a
kapott kölcsön, hitel),
c)	az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként
történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett
összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban
az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos
piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,
d)	az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony
keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles
megfizetni,
e)	jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem
jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági)
tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a
károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel
kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel
kapott kártérítés összege,
f)	a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás”
azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a
továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos
devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos
devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével
kell forintra átszámítani;
(3)	A Katv. 2. § 13. pontja a következő e) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
3.	bevétel megszerzésének időpontja: a kisadózó vállalkozás vonatkozásában)
„e) az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat
ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg.”
(4)	A Katv. 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
16
„20. kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény:
kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb
a)	a 19. pont a) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként
100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében, továbbá személyenként 50 ezer forint - az
Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerinti személy kivételével - a foglalkoztatás harmadik évében;
b)	a 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként
50 ezer forint,
azzal, hogy a kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb az a) pont
szerinti esetben a foglalkoztatás első két évében 100 ezer, a foglalkoztatás harmadik évében -
az Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerinti személy kivételével - 50 ezer, a b) pont szerinti
esetben 50 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része
után érvényesíthető;”
(5)	A Katv. 2. §-a a következő 22. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„ 22. költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: a költségek
fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a magánszemély
kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási
kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a
fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló
miniszteri rendelet szerinti támogatást is.”
(6)	A Katv. 2. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:
„ 23. pénztár mentesített értéke: a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió
forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke; a
kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózónál a tárgyévi összes bevétel 5
százaléka, de legalább 1 millió forint vagy a 2016. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott
értéke. ”
25.	§ A Katv. 8. § (9) bekezdése a következő e) alponttal egészül ki:
(Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót
azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó)
„e) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen”
(kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.)
26.	§ (1) A Katv. 16. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati
adó szerinti adózást, ha]
„a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan
nem haladja meg az 50 főt;”
(2)	A Katv. 16. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati
adó szerinti adózást, ha]
17
„e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege
várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.”
27.	§ A Katv. 19. § (5) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)
,,h) a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az
adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt.”
28.	§ A Katv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A kisvállalati adó alapja a (2)-(7) bekezdésre figyelemmel:
a)	a (3)-(5) bekezdés szerinti tételek egyenlegének
b)	a személyi jellegű kifizetésekkel
növelt összege, de legalább a b) pont szerinti összeg.
(2)	E fejezet alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű
ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a
kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját, valamint a
kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét). A tag
esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező összes
jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi
jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. E bekezdés alkalmazásában
a)	minimálbér a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér,
b)	tag a Tbj. szerinti társas vállalkozó
azzal, hogy a tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során nem kell
figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak
nem keletkezik a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési
kötelezettsége.
(3)	Az adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni:
a)	a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) cégbírósági bejegyzésére
tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeget,
b)	az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét,
c)	a pénztár értékének tárgyévi növekményét, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben
kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét,
d)	a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási
tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat,
e)	az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság,
pótlék összegét,
f)	a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés
összegét, kivéve ha
1.	a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy
2.	az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi
személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban
nem áll.
(4)	Az adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni:
18
a)	a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel
az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeget,
b)	a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összegét,
c)	a pénztár értékének tárgyévi csökkenését, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben
kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét; a kisvállalati adóalanyiság
megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített
értékének pozitív különbözetét,
d)	a 2017. január 1-je előtt a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozásnál e törvény
2013.	január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos 20. § (4) bekezdés e) és f) pontjai
szerint elszámolt csökkentés, e törvény 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között
hatályos 20. § (5) bekezdés e) és f) pontja és 20. § (6)-(8) bekezdése szerint elszámolt növelés
összegével csökkentett, a 2013-2016. adóévek pénzforgalmi szemléletű eredményével növelt
pozitív összegét.
(5)	Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében
(megállapodásában) olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a
szokásos piaci árnak, - az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül, és függetlenül attól,
hogy az ügylet az adózó pénzeszközeinek változásával jár-e - az adóalapot a szokásos piaci ár
és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint
ha független vállalkozással kötött volna szerződést (megállapodást), feltéve, hogy a szerződés
(megállapodás) alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2)
bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani.
(6)	Ha a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított egyenleg bármely adóévben negatív, ezzel
az összeggel az adózó a következő adóévekben - a (7) bekezdésben foglaltakat figyelembe
véve - csökkentheti a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított pozitív egyenleget a kisvállalati
adó alapja meghatározásakor, feltéve, hogy a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított negatív
egyenleg a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban:
elhatárolt veszteség). A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe az e
törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt
keletkezett negatív társasági adóalapjának azt a részét, amelyet a társasági adóalap
csökkentéseként korábban nem vett figyelembe.
(7)	A beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel
(beruházással) szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi
kifizetések összegével az adózó döntése szerint, az (1) bekezdéstől függetlenül, teljes
mértékben csökkentheti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját - függetlenül attól, hogy
az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben -, legfeljebb az
elhatárolt veszteségnek a (3)-(5) bekezdés szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt
összegéig. Az adózó által a tárgyévi adóalap csökkentéseként felhasznált tárgyévi negatív
egyenleg a (6) bekezdéstől eltérően nem csökkenti a következő évek pozitív adóalapját.”
29.	§ A Katv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) Az adózó az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének
negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget.
(2)	Az adóelőleg összege
a)	az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint
járulékalapot képező összes jövedelem, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után
érvényesíthető kedvezménnyel, és
19
b)	az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék, csökkentve az
adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével
együttes összegének a 16 százaléka.
(3)	Az adóalany az adóévre e törvény szerint megállapított adót - az adóévben már
megfizetett adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.
Ha az adóévre már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó
összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de
legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult
visszaigényelni.”
30.	§ (1) A Katv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka alatt megszerzett,
előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése
után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet.”
(2)	A Katv. 28. §-a a következő (4a)-(4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett
eredménytartaléknak a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék
összegével, a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális
jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett értéke pozitív, akkor az adózó a
kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel az eredménytartalékból ezzel az értékkel
azonos összegű lekötött tartalékot képez. Az így keletkező lekötött tartalék felhasználásával
és feloldásával összefüggésben - a társasági adóalanyiság időszaka alatt - a fejlesztési
tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a szóban forgó összeggel az
adózás előtti eredmény nem csökkenthető, továbbá, hogy a nem beruházási célra történő
feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni.
(4b) A kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteségnek a
kisvállalati adóalanyiság időszakában az adóalap csökkentéseként fel nem használt részét a
kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően a társasági adó alanya - a keletkezést követő
5 adóéven belül - elhatárolt veszteségként figyelembe veheti. Amennyiben a (4a) bekezdés
szerint meghatározott érték negatív, annak abszolút értéke az elhatárolt veszteséget növeli.”
(3)	A Katv. 28. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz
(ideértve a beruházást is) számított nyilvántartási értéke az e törvény szerinti adóalanyiságot
megelőző utolsó adóévben meghatározott Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított
nyilvántartási érték, csökkentve a kisvállalati adóalanyiság időszakában elszámolt számviteli
értékcsökkenés összegével.”
31.	§ A Katv. 32. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az állami adó- és vámhatóság e törvénynek az egyes adótörvények és más
kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII.
törvény módosításáról szóló 2016. évi . törvénnyel megállapított módosításairól 2016.
november 1-jéig tájékoztatást nyújt az érintett adózónak.”
32.	§ A Katv. 32. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásában szereplő adatok alapján
megállapítja az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó-
20
és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel
megállapított 20. § (4) bekezdés d) pontja szerinti csökkentő tétel összegét és arról, valamint
annak levezetéséről 2017. december 31-ig tájékoztatást küld az érintett adózónak.
(7)	E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi ... törvénnyel megállapított 20. § (4) bekezdés d) pontját az adózó abban az adóévben
alkalmazhatja, melynek első napja 2017-ben van.
(8)	E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi ... törvénnyel megállapított 20. § (3) bekezdés b) pontját és 20. § (4) bekezdés b) pontját a
2017. adóévi adókötelezettség megállapításakor a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt
jóváhagyott, de még be nem folyt vagy ki nem fizetett osztalék összegére is alkalmazni kell.”
33.	§ A Katv. a következő 32/C. §-sal egészül ki:
„32/C. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi ... törvénnyel megállapított 2. § 12. pontja és 22. pontja a 2014. január 1-jét követően
keletkezett bevételre is alkalmazható.”
34.	§ A Katv.
1.	5. § (1) bekezdés j) pontjában az „adóhatóságnál” szövegrész helyébe az „adó- és
vámhatóságnál” szöveg,
2.	8. § (6) bekezdésében az „(1)-(2) bekezdés” szövegrészek helyébe az „(1)-(2),
valamint a (4a) bekezdés” szöveg
lép.
3.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
módosítása
35.	§ (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 5/a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„5a. bejelentett immateriális jószág: a megszerzett, előállított jogdíjra jogosító
immateriális jószág, feltéve, hogy az adózó a szerzést, előállítást követő 60 napon belül
bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének
nincs helye; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés
napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályba lépésének napja,
előállítás napjának a használatba vétel napja minősül; az üzletvezetés helyére tekintettel
belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első
jognyilatkozat megtételének napját követő 60 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a
jogdíjra jogosító immateriális jószágokról, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt
szerzett vagy állított elő;”
(2)	A Tao. törvény 4. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„20. jogdíj:
21
a)	a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi
tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi
védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a
ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből származó eredmény,
b)	az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni
hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint
c)	a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban
említett kizárólagos jogokhoz rendelhető hányada;”
(3)	A Tao. törvény 4. § 23/a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„23a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az
egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak a 32/a. pont szerinti
társaság vesz részt, ha
a)	a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás, egyesülés, szétválás
keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke
(névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának
megfelelő pénzeszközt szerez,
b)	szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei - egymáshoz viszonyítva - arányos
részesedést szereznek a jogutódokban,
c)	az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be,
feltéve, hogy az átalakulást valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal,
hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani;”
(4)	A Tao. törvény 4. § 23/b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„23b. kedvezményezett eszközátruházás: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az
átruházó társaság) - megszűnése nélkül - legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza
egy másik társaságra (az átvevő társaságra) annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés
ellenében, feltéve, hogy a jogügyletet valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg,
azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani;”
(5)	A Tao. törvény 4. §-a a következő 28c. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„28c. önálló szervezeti egység: egy társaság olyan részlegének összes eszköze és
kötelezettsége (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), amely részleg szervezeti
szempontból független, a hozzá tartozó vagyonnal működni képes egységet képez;”
36.	§ A Tao. törvény 6. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti:)
„b) a jogelőd tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban
szerzett részesedés nyilvántartásba vétele következtében az adóévben elszámolt bevétel,
árfolyamnyereség;”
22
37. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„c) a jogdíjra jogosító immateriális jószág (a bejelentett immateriális jószág kivételével)
értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó
nyereségnek az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév
utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, figyelemmel a (16) és (22)-(25)
bekezdésben foglaltakra,”
(2)	A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„e) a bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni
hozzájárulásként történő kivezetéséből származó nyereség, feltéve, hogy
ea)	az adózó (ideértve a jogelődjét is) az immateriális jószágot az értékesítést (kivezetést)
megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, és
eb)	a bejelentés adóévét megelőző adóév(ek)ben az ugyanazon jogdíjra jogosító
immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó nyereségre nem alkalmazta az (1)
bekezdés c) pontját, figyelemmel a (22)-(25) bekezdésben foglaltakra,”
(3)	A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„k) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás
adóévben juttatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege,
l) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás kialakítására,
fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költség, ráfordítás, de
legfeljebb az adózás előtti nyereség összege,”
(4)	A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„s) a jogdíjból származó nyereség 50 százaléka, figyelemmel a (14), (22)-(25)
bekezdésben foglaltakra,”
(5)	A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő sz) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„sz) a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény
karbantartásának költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál (ideértve többek között a
kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó épület, építmény - törvényi rendelkezés,
illetve felhatalmazás alapján - vagyonkezelőjét, valamint a pénzügyi lízing keretében
használatba vett épület, építmény esetén a lízingbe vevőt, továbbá a koncessziós szerződés
alapján beszerzett, megvalósított épületek és építmények tulajdonosát is), de legfeljebb az
adózás előtti nyereség 50 százaléka, figyelemmel a (26) és (28) bekezdésben foglaltakra,”
(6)	A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés ty) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
23
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„ ty) a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő
felújítás költségének kétszerese a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál (ideértve többek között
a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó épület, építmény - törvényi rendelkezés,
illetve felhatalmazás alapján - vagyonkezelőjét, valamint a pénzügyi lízing keretében
használatba vett épület, építmény esetén a lízingbe vevőt, továbbá a koncessziós szerződés
alapján beszerzett, megvalósított épületek és építmények tulajdonosát is), figyelemmel a (26)
-(28) bekezdésben foglaltakra is,”
(7)	A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„x) a felújítás költségére tekintettel a ty) pont szerint megállapított, de a ty) pont szerinti
jogosult által választása szerint nem érvényesített adóévi összeg, az épület, építmény
felújításához pénzügyi forrást közvetlenül biztosító, a ty) pont szerinti jogosult kapcsolt
vállalkozásának minősülő adózónál, figyelemmel a (26)-(28) bekezdésben foglaltakra is,”
(8)	A Tao. törvény 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés n) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti
eredményét a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelésre tekintettel, ha társasági
adóbevallásában az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós
gazdasági okokról adatot szolgáltat.”
(9)	A Tao. törvény 7. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) Az adózó az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeget a lekötése adóévét követő öt
adóévben jogdíjra jogosító immateriális jószág szerzésére oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott
rész után a 19. § lekötés adóévében hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel az adót,
valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő
30 napon belül megfizeti. Az adózó a lekötött tartalékba átvezetett összegnek a lekötés
adóévét követő ötödik adóév végéig jogdíjra jogosító immateriális jószág szerzésére fel nem
használt része után az említett mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi
pótlékot a harmadik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és
megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás
benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem elismert feloldás napjáig, illetve a
felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt
az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.”
(10)	A Tao. törvény 7. §-a a következő (22)-(25) bekezdéssel egészül ki:
„(22) A jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág szerzése,
előállítása érdekében kapcsolt vállalkozástól megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás vagy
kapcsolt vállalkozástól vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett
immateriális jószág esetén az adózó
a)	az ezen jószág szerzése, kifejlesztése érdekében annak üzembe helyezéséig felmerült
alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem kapcsolt
vállalkozástól megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás közvetlen költségét, továbbá a
kapcsolt vállalkozástól vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett
immateriális jószág bekerülési értékét), és
24
b)	az ezen jószág szerzése, kifejlesztése érdekében annak üzembe helyezéséig felmerült
alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége
arányára figyelemmel meghatározott összeget veheti figyelembe az (1) bekezdés c), e) és
s) pontja szerinti csökkentő tételként, azzal, hogy a közvetlen költséget az arány
meghatározásakor szokásos piaci áron kell figyelembe venni a költség felmerülésének
adóévében (időbeli elhatárolásától függetlenül).
(23)	A (22) bekezdés a) pontja szerinti összeg bármely esetben 30 százalékkal növelhető,
de legfeljebb a (22) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg mértékéig.
(24)	Amennyiben a jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág
közül több egy termékbe, szolgáltatásba épül be, akkor a (22) bekezdés szerinti arányszámot
az adózó termékenként, termékcsoportonként, szolgáltatásonként, szolgáltatáscsoportonként is
megállapíthatja.
(25)	Amennyiben az (1) bekezdés c), e) és s) pontja szerinti kedvezmény a (22) bekezdés
szerint vehető igénybe, az adózás előtti eredmény csökkentésének feltétele, hogy az adózó
dokumentációval támassza alá a (22) bekezdés szerinti arányszám meghatározását.”
(11)	A Tao. törvény 7. §-a a következő (26)-(28) bekezdéssel egészül ki:
„(26) Ugyanazon adóév tekintetében, ugyanazon tárgyi eszközre vonatkozóan az (1)
bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés együttesen is érvényesíthető. Az (1) bekezdés
sz) és ty) pontja szerinti csökkentés feltétele, hogy a felújításra vagy a karbantartásra ne
hatósági kötelezés eredményeként kerüljön sor, kivéve, ha az ilyen kötelezettséggel terhelt
ingatlanra vonatkozóan új, az adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő tulajdonos
(vagyonkezelő, lízingbe vevő) vállalja a kötelezettség teljesítését és azt újabb hatósági
felszólítás nélkül teljesíti. Az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés feltétele
továbbá a felújítás vagy a karbantartás szabályszerű megtörténtéről és összegéről a területileg
illetékes örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolás, melynek az adóévre vonatkozó
társasági adóbevallás benyújtásakor az adózónál rendelkezésre kell állnia.
(27)	Az épület, építmény felújításához pénzügyi forrást közvetlenül biztosító adózó az (1)
bekezdés ty) pontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza. Az (1) bekezdés x)
pontjában foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az épület, építmény felújításához pénzügyi
forrást közvetlenül biztosító adózó az adóévre vonatkozó társasági adóbevallással egyidejűleg
rendelkezzen az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult írásos nyilatkozatával, amely
tartalmazza az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosultnál végzett felújítás adóévi elszámolt
költsége kétszeresének összegét, az (1) bekezdés ty) pontja szerinti csökkentés egészben vagy
meghatározott részben történő igénybevétele mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot, valamint
az épület, építmény felújításához pénzügyi forrást közvetlenül biztosító adózó(k) által
érvényesíthető összeget. Az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult által adott
nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg az (1) bekezdés ty) pontja
szerinti jogosult által az (1) bekezdés ty) pontja alapján érvényesíthető összeget. A
nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az épület, építmény felújításához pénzügyi forrást
közvetlenül biztosító adózó és az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult egyetemlegesen
felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a
kedvezményezett az adóévre vonatkozó társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra
kötelezett.
(28)	Az (1) bekezdés sz) pontja szerint adóévenként, adózónként érvényesített összeg 19.
§ szerinti adókulccsal számított értéke nem lehet több 50 millió eurónak megfelelő
forintösszegnél. Az (1) bekezdés ty) és x) pontja szerint érvényesített összeg 19. § szerinti
25
adókulccsal számított értéke beruházásonként nem lehet több 100 millió eurónak megfelelő
forintösszegnél.”
38.	§ (1) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
„c) az adóévet megelőző adóévben a 7. § (1) bekezdés s) pontja alkalmazására tekintettel
az ugyanazon jogdíjra jogosító immateriális jószágon realizált jogdíjból származó, a 7. § (22)-
(24)	bekezdése szerinti arányszámmal megállapított veszteség 50 százaléka,”
(2) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
„q) a kisvállalati adóalanyiság időszakában a tőkebevonásra (különösen a jegyzett tőke
emelésre) tekintettel, a kisvállalati adóalap megállapítása során alkalmazott csökkentés
összege a tőke kivonásakor,”
39.	§ A Tao. törvény 9. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület a (2) bekezdés f) pontja,
valamint a (3) bekezdés c) és d) pontja alapján akkor is módosítja az adózás előtti
eredményét, ha az adóévben nincs gazdasági-vállalkozási tevékenysége.”
40.	§ (1) A Tao. törvény 16. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság - választása szerint,
az átvevő társasággal írásban kötött szerződés alapján, a (13) bekezdésben meghatározott
feltételekkel - adózás előtti eredményét csökkenti az önálló szervezeti egység átruházása
alapján elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó részével,
illetve növeli az átadott eszközök könyv szerinti értékének az elszámolt bevételt meghaladó
részével feltéve, hogy a megszerzett részesedést az átruházó társaság vagy kapcsolt
vállalkozása addig nem vezeti ki az állományból, amíg az átvevő társaság az átruházó
társaságtól átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is)
figyelembe véve adóalapját a (14) bekezdés szerint állapítja meg, kivéve, ha a részesedés
kivezetése elháríthatatlan külső ok miatt következett be.”
(2) A Tao. törvény 16. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:
„(12a) Amennyiben az átruházó társaság nem teljesíti a (12) bekezdésben előírt tartási
kötelezettséget, akkor a nemteljesítés napját magában foglaló adóévében az adózás előtti
eredményét növeli az önálló szervezeti egység átruházása alapján elszámolt bevételnek az
átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó részével.”
26
41.	§ A Tao. törvény 17. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Amennyiben az adózó az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. Fejezete szerinti kutatás-fejlesztési
tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételét választja, akkor a 7. § (1)
bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentésre tekintettel keletkező negatív
adóalapjának 50 százaléka minősül elhatárolt veszteségnek.”
42.§	(1) A Tao. törvény 18. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben,
megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb
ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható
körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban:
szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított
különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti
eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét]
„a) csökkenti, feltéve, hogy
aa)	az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a
szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna,
ab)	a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi
személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam
jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya,
ac)	rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet
összegét; és
ad)	rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet
összegét figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó meghatározása
során;”
(2)	A Tao. törvény 18. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A (7) bekezdéstől eltérően az (5) bekezdést nem kell alkalmazni a külföldi
vállalkozó és belföldi telephelye közötti ügyletekre, ha a belföldi telephely ezen ügylet
nemzetközi szerződés rendelkezése alapján nem keletkeztet magyar társasági adófizetési
kötelezettséget.”
43.	§ A Tao. törvény 22/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adókedvezmény mértéke az (1) bekezdés szerinti hitelre az adóévben fizetett
kamat.”
44.	§ (1) A Tao. törvény 22/B. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(2a) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány - Európai Bizottság
engedélyén alapuló - határozata, ha
27
a)	a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet
ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű
elszámolható költségű beruházás kaphat;
b)	kis- és középvállalkozás által a Közép-Magyarország régióban (ide nem értve a
Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településeit)
megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként
meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
c)	az adózó vagy kapcsolt vállalkozása a kérelem, bejelentés benyújtását megelőző két
naptári évben, a kérelem, bejelentés benyújtását követően, és a beruházás befejezését követő
két naptári évig azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az Európai Gazdasági Térség
területén, vagy tervezi ilyen tevékenység megszűntetését.”
(2) A Tao. törvény 22/B. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(18) Az adópolitikáért felelős miniszter a (3) bekezdésben meghatározott adatokat
havonta közli az állami adó- és vámhatósággal. Az állami adó- és vámhatóság a
rendelkezésére álló valamennyi adatról adózónként és beruházásonként haladéktalanul
tájékoztatja a kincstárt, amely a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre - törvénnyel
kihirdetett nemzetközi szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében - a
miniszter részére adatot szolgáltat. A kincstár által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az
adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.”
45.	§ (1) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A támogató az (1) bekezdés szerinti támogatás juttatásáért a támogatott szervezet
részéről - szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás
kivételével - ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen
megállapodás esetén a támogató nem jogosult sem a (2) bekezdés szerinti adókedvezményre,
sem a 24/B. § szerinti jóváírásra.”
(2)	A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (3g) bekezdéssel egészül ki:
„(3g) A támogató a szponzori szerződés keretében történő kiegészítő sportfejlesztési
támogatás juttatásáért a támogatott szervezet részéről ellenszolgáltatásra jogosult. Az erre
vonatkozó szerződés a támogató (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény
igénybevételére való jogosultságát és a támogató 24/B. § szerinti jóváírás igénybevételére
való jogosultságát nem érinti.”
(3)	A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A beszerzéskor 100 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű nyilvántartásba vett
tárgyi eszköz a könyv szerinti érték leírásáig nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, kivéve
annak indoklásával és a jóváhagyást végző szervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával.”
46.	§ (1) A Tao. törvény 24/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot - az (1) bekezdésben
meghatározott korlátra is figyelemmel - a társasági adóelőleg fizetési kötelezettségének
teljesítése során, a havi vagy negyedéves adóelőleg fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva
álló határidő utolsó napjáig az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített külön
nyomtatványon, elektronikus úton tett nyilatkozata útján egy adóévben összesen legfeljebb öt
alkalommal a soron következő adóelőlegekre tekintettel módosíthatja. A Magyar Nemzeti
28
Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés
a)	pontjában meghatározott célra történő felajánlás kivételével a módosítás érvényességének
feltétele, hogy az adózó a (16)-(18) bekezdés szerint kiállított igazolást az állami
adóhatóságnak - a nyilatkozat tételével egyidejűleg - benyújtsa, illetve, hogy a (19)-(21)
bekezdés szerint kiállított igazolás a (21a) bekezdésben foglaltak szerint az állami
adóhatósághoz beérkezzen.”
(2)	A Tao. törvény 24/A. § (13) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adóhatóság a (11) bekezdés szerinti átutalást abban az esetben teljesíti, ha)
„a) a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő
Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás
esetének kivételével a (16)-(18) bekezdés szerint kiállított igazolást az (1) bekezdés szerinti
rendelkező nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg, a (2) bekezdés szerinti rendelkező
nyilatkozat esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig
vagy a társasági adóbevallás benyújtásáig az állami adó- és vámhatóság kézhez kapja, illetve,
hogy a (19)-(21) bekezdés szerint kiállított igazolás a (21a) bekezdésben foglaltak szerint az
állami adó- és vámhatóság részére beérkezzen,”
(3)	A Tao. törvény 24/A. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Ha az adózó egyidejűleg több társasági adóelőlege vonatkozásában tesz rendelkező
nyilatkozatot, akkor az állami adó- és vámhatóság a (13) bekezdés a) pontja szerinti igazolást
azon adóelőleg(ek) tekintetében veszi figyelembe, amely(ek) átutalása az igazolás
benyújtásakor, illetve a (21a) bekezdés esetében az igazolás beérkezésekor még nem vált
esedékessé.”
(4)	A Tao. törvény 24/A. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Az állami adó- és vámhatóság a (11)-(12) bekezdés szerinti átutalás megtörténtéről
és annak összegéről az adózót és a (16)-(21) bekezdés szerinti igazolást kiállító szervezetet az
átutalást követő 15 napon belül tájékoztatja. Az állami adó- és vámhatóság a jelen bekezdés
szerinti határidőben az átutalások elmaradásáról is tájékoztatja az igazolást kiállító
szervezetet. Az állami adó- és vámhatóság a részére a (21a) bekezdés szerint eljuttatott
igazolás esetében az e bekezdés szerinti tájékoztatást a központi elektronikus szolgáltató
rendszeren keresztül küldi meg az igazolást kiállító szervezet részére.”
(5)	A Tao. törvény 24/A. §-a a következő (21a) bekezdéssel egészül ki:
„(21a) A (19)-(21) bekezdés szerint kiállított igazolást, valamint annak módosítását vagy
visszavonását az igazolás kiállítója kizárólag a központi elektronikus szolgáltató rendszeren
keresztül küldi meg az állami adó- és vámhatóság részére. Az állami adó- és vámhatóság a
részére e bekezdés szerint megküldött igazolást az (1) és (2) bekezdés szerint megtett
rendelkező nyilatkozat és az adózó felajánlásra való jogosultságának vizsgálatához használja
fel.”
(6)	A Tao. törvény 24/A. § (25) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(25) Az állami adó- és vámhatóság a (3) bekezdés c) pontja szerinti kedvezményezett
célra történő felajánlás összegének a (9) bekezdésben foglalt kiegészítő sportfejlesztési
támogatással csökkentett része 1 százalékának 1/3 részét a sportpolitikáért felelős miniszter
által vezetett minisztérium által közzétett fizetési számlára, 2/3 részét az érintett országos
29
sportági szakszövetség által közzétett fizetési számlára a (11) bekezdés szerint meghatározott
határidőben átutalja. Az állami adó- és vámhatóság a Magyar Olimpiai Bizottság támogatása
esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti kedvezményezett célra történő felajánlás összegének a
(9)	bekezdésben foglalt kiegészítő sportfejlesztési támogatással csökkentett része 1 százalékát
a sportpolitikáért felelős miniszter által közzétett fizetési számlára utalja át”
47.	§ A Tao. törvény 26. § (13) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (a
továbbiakban: Katv.) hatálya alá tartozó adóalany a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnését
követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a Katv. szerinti
adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig
számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és
egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A háromhavonta
esedékes társasági adóelőleg összege
a)	a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 0,25
százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,
b)	a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a
működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 0,25 százaléka minden más
esetben.”
48.	§ (1) A Tao. törvény 26/A. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(6a) Az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül - ha az
átalakulás, egyesülés, szétválás napja a növekedési adóhitel adóévére vonatkozó adóbevallás
benyújtását megelőzi, az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg - a jogutód köteles a
növekedési adóhitel korábban meg nem fizetett (az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától
függően azzal egyező, összesített, megosztott) összegét bevallani és a jogelődre vonatkozó
határidő figyelembe vételével megfizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e
rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.”
(2)	A Tao. törvény 26/A. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Ugyanazon adóév tekintetében az (1)-(5) bekezdésben meghatározott, a növekedési
adóhitelre vonatkozó különös adóelőleg-kiegészítési, adóbevallási és adófizetési kötelezettség
együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással.”
(3)	A Tao. törvény 26/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó az (1) bekezdés d) pontja szerinti
nyilatkozat megtételének adóévét követő két adóévben megvalósult beruházása kapcsán a
növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg, adó még esedékessé nem vált összegét
választása szerint csökkentheti a (9) bekezdés szerinti kedvezményezett beruházási érték 19
százalékával, legfeljebb a növekedési adóhitelre jutó adóelőleg, adó még esedékessé nem vált
összegének 90 százalékával a (9)-(11) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése
esetén. A csökkentés elsőként a növekedési adóhitelre jutó legközelebbi esedékességű
adóelőlegből, adóból érvényesíthető.”
30
49.	§ A Tao. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor
az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha
nemzetközi szerződés így rendelkezik. A külföldön adóztatható jövedelmet a belföldi
illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó többi jövedelme utáni társasági adó megállapításakor
figyelembe kell venni, ha nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi (a továbbiakban:
progresszív mentesítés). Progresszív mentesítéskor a belföldi illetőségű adózó és a külföldi
vállalkozó a társasági adó megállapításakor a külföldön adóztatható jövedelemre az összes
jövedelemre kiszámított átlagos társasági adókulccsal meghatározott társasági adót veszi
figyelembe. Az átlagos adókulcsot két tizedesjegyre kerekítve kell figyelembe venni.”
50.	§ (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (22)-(27) bekezdéssel egészül ki:
„(22) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő
intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott szanálási
vagyonkezelő által a szanálási eljárás során átvett részesedések értékesítésének eredménye
(nyeresége) a szanálás alá volt intézmény részére a szanálási tevékenység keretében nyújtott
állami támogatás mértékéig csökkenti az adózás előtti eredményt.
(23)	A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő
intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott szanálási
vagyonkezelő a (22) bekezdést a 2016. adóévi adókötelezettségének megállapítása során
alkalmazhatja.
(24)	E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi ... törvénnyel megállapított
a)	22/C. § (2a) és (3g) bekezdését az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények,
valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról
szóló 2016. évi ... törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben,
b)	22/C. § (11) bekezdését első alkalommal a 2016-2017-es támogatási időszaktól
jóváhagyott sportfejlesztési programok során megvalósult tárgyi eszköz beruházásokkal
összefüggésben
kell alkalmazni.
(25)	E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi ... törvénnyel megállapított 24/A. § (4) bekezdését, (13) bekezdés a) pontját, (14)
bekezdését, (15) bekezdését és (21a) bekezdését első alkalommal a 2014-2015-es támogatási
időszakról kiállított igazolásokkal összefüggésben, az egyes adótörvények módosításáról
szóló 2016. évi ... törvény hatályba lépését követő 30 napon túl esedékes átutalásokra kell
alkalmazni.
(26)	E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi ... törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 14. pontját az adózó első alkalommal a
2016. adóévre alkalmazhatja.”
31
(27)	Az az adózó, amely a 2015. adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását
követően alkalmazza az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi .... törvénnyel megállapított, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. Fejezete szerinti kutatás-fejlesztési
tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt, a 2015. adóévre vonatkozó társasági
adóbevallását a 17. § (14) bekezdése figyelembevételével 2016. július 12-ig pótlékmentesen
önellenőrzi.”
(2)	A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (28)-(32) bekezdéssel egészül ki
„(28) A 2016. június 30-át követően nyilvántartásba vett jogdíjra jogosító immateriális
jószág vagy 2016. június 30-át követően bejelentett immateriális jószág vonatkozásában e
törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel
módosított 4. § 5a. és 20. pontját, 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontját, (16), (22)-(25)
bekezdését, 8. § (1) bekezdés c) és n) pontját első alkalommal 2016. július 1-jétől kell
alkalmazni figyelemmel a (29)-(30) bekezdésben foglaltakra.
(29)	A 2016. június 30-ig nyilvántartásba vett jogdíjbevételre jogosító immateriális
jószág vagy 2016. június 30-ig bejelentett immateriális jószág vonatkozásában e törvény 4. §
5/a. és 20. pontjának, 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontjának, (16) bekezdésének 2016. június
30-án hatályos szövege szerint meghatározott kedvezmény utoljára a 2021. június 30-ig
lezáruló adóévi adóalapból vehető igénybe figyelemmel a (31) bekezdésben foglaltakra.
(30)	Azon adózó, amely 2016. június 30-ig csökkentette az adózás előtti eredményét a
7.	§ (1) bekezdés c), e) vagy s) pontja alapján a bevallás benyújtásáig hozott döntése alapján,
e törvény 4. § 5/a. és 20. pontjának, 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontjának, (16)
bekezdésének 2016. június 30-án hatályos szövege szerint meghatározott kedvezményt
utoljára a 2021. június 30-ig lezáruló adóévi adóalapból veheti igénybe figyelemmel a (31)
bekezdésben foglaltakra.
(31)	E törvény 2016. június 30-ig hatályos 7. § (1) bekezdés c), e), és s) pontja alapján az
adózás előtti eredményt nem csökkentheti az adózó a 2016. december 31-et követően kezdődő
adóévében, ha 2016. január 1-je és 2016. június 30. között kapcsolt vállalkozástól olyan
jogdíjra jogosító immateriális jószágot szerzett be, amely jogdíjra jogosító immateriális
jószágra tekintettel társasági adó vagy annak megfelelő adó kedvezményt érvényesítettek.
(32)	E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi ... törvénnyel megállapított 8. § (1) bekezdés c) pontját kizárólag a 2016. június 30-át
követően nyilvántartásba vett jogdíjra jogosító immateriális jószág vagy 2016. június 30-át
követően bejelentett immateriális jószág vonatkozásában kell alkalmazni.”
(3)	A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (33) bekezdéssel egészül ki
„(33) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi ... törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés (12) bekezdését, 22/A. § (2) és (4) bekezdését
első alkalommal a 2017. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.”
51.	§ A Tao. törvény a következő 30/D. §-sal egészül ki:
„30/D. § E törvény 7. § (1) bekezdés sz), ty) és x) pontja, valamint 7. § (26), (27) és (28)
bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak
32
a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU
bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1-78. o.) I. és II. fejezete, valamint 53. cikke
hatálya alá tartozó, kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatást
tartalmaz.”
52.	§ A Tao. törvény 3. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
53.	§ A Tao. törvény
1.	1. § (2) bekezdésében az „annak célja csak adóelőny ” szövegrész helyébe az „annak
fő célja adóelőny” szöveg,
2.	8. § (1) bekezdés n) pontjában a „következtében elszámolt veszteség” szövegrész
helyébe a „következtében elszámolt, a 7. § (22)-(24) bekezdése szerinti arányszámmal
megállapított veszteség” szöveg;
3.	22/B. § (2b) bekezdésében a „Támogatásokat Vizsgáló Iroda közreműködésével”
szövegrész helyébe az „az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal
kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm.
rendelet szabályaival összhangban” szöveg,
4.	1. számú melléklet 7. pontjában a „minden egyéb bérbe adott tárgyi eszköz után”
szövegrész helyébe a „minden egyéb bérbe adott tárgyi eszköz, továbbá bérbe adott (ideértve
a hasznosítási engedély, használati engedély és felhasználási engedély alapján használatba
adott) szabadalom, más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás, know-how,
védjegy, kereskedelmi név, üzleti titok, szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői
joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény után” szöveg,
5.	1. számú melléklet 14. pontjában a „leghátrányosabb térségek, települések
valamelyikében” szövegrész helyébe a „szabadvállalkozási zóna területén” szöveg
lép.
54.	§ Hatályát veszti a Tao. törvény
1.	7. § (12) bekezdésében az „ , és nem lehet több 30 millió forintnál” szövegrész;
2.	22/A. § (4) bekezdésében az „Az e § alapján igénybe vett adókedvezmény adóévenként
nem haladhatja meg a 6 millió forintot.” szövegrész;
3.	31. § (1) bekezdésf) pontja;
4.	3. számú melléklet A) rész 2. pontja.
4.	Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
55.	§ Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a
továbbiakban: Eva. tv.) 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az eva alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat
alapján kapott kártérítés, kártalanítás, sérelemdíj, továbbá az adóalany vállalkozási
(gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére
tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a
káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra
tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés, továbbá a költségek fedezetére vagy
fejlesztési célra folyósított támogatás összege.”
33
56.	§ Hatályát veszti az Eva. tv. 6. § (9) bekezdése.
57.	§ Az Eva. tv. 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összege az
egyszerűsített vállalkozói adó alapját csökkenti, ha az a támogatás folyósításakor az
egyszerűsített vállalkozó adó alapját képezte.”
II.	Fejezet
KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
5.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
58.	§ Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a
továbbiakban: Áfa tv.) 6. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha
egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant
(ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy]
„bb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági
engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a
használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el
2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti
egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány
kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év
[a ba) és bb) alpont a továbbiakban együtt: beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan]; ”
59.	§ Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont jb) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Mentes az adó alól
a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve
annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az
értékesítését, amelynek]
jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági
engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a
használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el
2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti
egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány
kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év;”
60.	§ Az Áfa tv. 188. § (3) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:
az aa) alpont alá nem tartozó beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó
földrészlet értékesítése, amelynek]
34
„cb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági
engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a
használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el
2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti
egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány
kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év,”
61.	§ Az Áfa tv. 259. §-a a következő 7/B. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„7/B. internet-hozzáférési szolgáltatás: csomagkapcsolt módon felépülő, a nyílt internet-
hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes
szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési
szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión
belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU
rendelet módosításáról szóló 2015/2120/EU európai parlament és tanácsi rendelet 2. cikk 2.
pontja szerinti internet-hozzáférési szolgáltatás;”
62.	§ Az Áfa tv. 259. §-a a következő 13/A. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„13/A. összes hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési
követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 2016.
január 1-jén hatályos 34., 46., 46a. és 88. pontjai által meghatározott alapterület;”
63.	§ Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa
meg)
„i) a számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket,
valamint ezen programokkal kiállított számlák adatainak állami adóhatóság felé történő
adatszolgáltatásának szabályait, és a számlázási funkcióval rendelkező programok
értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó
szabályokat.”
35
64.	§ Az Áfa tv. a következő 303. §-sal egészül ki:
„303. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Mód6 törvény) megállapított 8/A. számú melléklet 3.
pontja szerinti államban letelepedett adóalanyok tekintetében a XVIII. Fejezet szerinti
adóvisszatérítést azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja
2014. január 1. napjára esik vagy azt követi. E törvénynek a Mód6 törvénnyel megállapított
8/A. számú melléklet 3. pontja szerinti államban letelepedett adóalanyok a 2014. évre
vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelmeiket e törvény 251/C. § (1) bekezdésétől eltérően
2016.	szeptember 30. napjáig nyújthatják be az állami adóhatósághoz.”
65.	§ Az Áfa tv. a következő 304. §-sal egészül ki:
„304. § (1) A 3. számú melléklet I. részének a Mód6 törvénnyel megállapított 52-54.
pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint
megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
(2) A 3/A. számú melléklet I. részének Mód6 törvénnyel módosított 1. pontját azokban az
esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2017.
január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”
66.	§ Az Áfa tv. a következő 305. §-sal egészül ki:
„305. § (1) A 3/A. számú melléklet II. részének a Mód6 törvénnyel megállapított 3.
pontját
a)	az olyan 2016. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett
időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a
számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2016. december 31-ét követő időpont, ha a
teljesítés időpontját az 58. § szerint kell megállapítani,
b)	az a) pont alá nem tartozó esetekben akkor kell először alkalmazni, amikor a 84. §
szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
(2) A 3/A. számú melléklet II. részének a Mód6 törvénnyel megállapított 4. pontját
azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított
időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”
67.	§ Az Áfa tv. a következő 306. §-sal egészül ki:
„306. § (1) A 6. számú melléklet Mód6 törvénnyel megállapított 30. és 31. pontját - a (2)
és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azon ügyletek esetén kell először alkalmazni,
amelyek teljesítési időpontja 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
(2)	A 6. számú melléklet Mód6 törvénnyel megállapított 30. és 31. pontjában
meghatározott termékek értékesítése esetén a 142. § (1) bekezdés d) pontja nem
alkalmazandó, ha a teljesítés időpontja 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik, de
a terméket beszerző adóalanynak a 60. § (1)-(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2017.
január 1-jét megelőzően kellene megállapítani.
(3)	Ha a 6. számú melléklet Mód6 törvénnyel megállapított 30. és 31. pontjában
meghatározott termékek értékesítéséhez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének,
megszerzésének időpontja 2017. január 1-jét megelőző napra esik, az előleg jóváírására,
kézhezvételére, megszerzésére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő
36
adóalany fizeti az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a termék beszerzőjének
adófizetési kötelezettsége - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az adóalapnak
az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik.”
68.	§ Az Áfa tv. a következő 307. §-sal egészül ki:
„307. § Az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt - az egyéb, e
törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - teljesíti az olyan 2016. évben, de
2017.	évi teljesítési időponttal kiállított, 1 000 000 forintot el nem érő áthárított adót
tartalmazó számla is, amely nem tartalmazza a Mód6 törvénnyel módosított 169. § d) pont dc)
alpontja szerinti adatot.”
69.	§ Az Áfa tv. a következő 308. §-sal egészül ki:
„308. § A 3. számú melléklet II. részének a Mód6 törvénnyel megállapított 3. pontját
azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított
időpont 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”
70.	§ Az Áfa tv.
a)	3. számú melléklet I. része a 6. melléklet szerint,
b)	3. számú melléklet II. része a 7. melléklet szerint,
c)	3/A. számú melléklet I. rész 1. pontja a 8. melléklet szerint,
d)	3/A. számú melléklet II. része a 9. melléklet szerint,
e)	6. számú melléklete a 10. melléklet szerint,
f)	8/A. számú melléklete a 11. melléklet szerint
módosul.
71.	§ Az Áfa tv.
1.	142. § (1) bekezdés b) pontjában az „építési hatósági engedély-köteles vagy építési
hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött” szövegrész helyébe az „építési hatósági engedély-
köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött”
szöveg,
2.	169. § d) pont dc) alpontjában az „az 1 000 000 forintot” szövegrész helyébe az „a
100 000 forintot” szöveg,
lép.
72.	§ Hatályát veszti
a)	az Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. rész 4. pontja;
b)	az Áfa tv. 8/A. számú melléklet 3. pontja, azzal, hogy az adó visszatéríttetésére való
jog azon ügyletek tekintetében gyakorolható utoljára, amelyek teljesítési időpontja nem
későbbi, mint a viszonosság megszüntetéséről szóló egyedi határozat kihirdetését követő 30.
nap.
37
6.	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása
73.	§ A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös
szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 48/A. §-a a következő
(1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) E törvény vagy e törvény végrehajtási rendelete szerinti engedélyezési eljárásban
nem alkalmazható a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény 71/A. § (2) bekezdés c) pontja.”
74.	§ (1) A Jöt. 52. § (1) bekezdés a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adó mértéke - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is -:]
„A” változat
„a) a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45 és a 2710 11 49 vámtarifaszám alatti
ólmozatlan benzinre
aa)	ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára az 50 USD/hordó értéket meghaladja,
120 000 Ft/ezer liter,
ab)	ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó
értéket, 125 000 Ft/ezer liter,
b)	a 2710 11 31, a 2710 11 51 és a 2710 11 59 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinre és
a 2710 19 21 vámtarifaszám alatti petróleumra
ba)	ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket,
124 200 Ft/ezer liter,
bb)	ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó
értéket,129 200 Ft/ezer liter,
c)	a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti, tüzelő-, fűtőanyag célú
gázolajra
ca)	ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket,
110 350 Ft/ezer liter,
cb)	ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó
értéket, 120 350 Ft/ezer liter,
d)	a 2710 19 41 vámtarifaszám alatti, üzemanyag célú gázolajra
da)	ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket,
110 350 Ft/ezer liter,
db)	ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó
értéket, 120 350 Ft/ezer liter,”
„B” változat
„a) a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45 és a 2710 11 49 vámtarifaszám alatti
ólmozatlan benzinre
aa)	ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára a 40 USD/hordó értéket meghaladja,
120 000 Ft/ezer liter,
38
ab)	ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg a 40 USD/hordó
értéket, 125 000 Ft/ezer liter,
b)	a 2710 11 31, a 2710 11 51 és a 2710 11 59 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinre és
a 2710 19 21 vámtarifaszám alatti petróleumra
ba)	ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja a 40 USD/hordó értéket,
124 200 Ft/ezer liter,
bb)	ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg a 40 USD/hordó
értéket,129 200 Ft/ezer liter,
c)	a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti, tüzelő-, fűtőanyag célú
gázolajra
ca)	ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja a 40 USD/hordó értéket,
110 350 Ft/ezer liter,
cb)	ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg a 40 USD/hordó
értéket, 120 350 Ft/ezer liter,
d)	a 2710 19 41 vámtarifaszám alatti, üzemanyag célú gázolajra
da)	ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja a 40 USD/hordó értéket,
110 350 Ft/ezer liter,
db)	ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg a 40 USD/hordó
értéket, 120 350 Ft/ezer liter,”
(2) A Jöt. 52. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:
„Az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti, január 1-től, április 1-től, július 1-től, illetve
október 1-től érvényes adómértékek megállapítása a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának az
Intercontinental Exchange tőzsdén a tárgynegyedév utolsó hónapjára vonatkozó szállítási
határidővel rendelkező, az előző negyedév végét legalább 5 nappal megelőző utolsó
kereskedési napon érvényes, az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján az azt követő
napon közzétett záró árfolyama alapján történik.”
75.	§ A Jöt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beszerzéskor megfizetett adóból
a)	az üzemanyagtöltő-állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával
megvásárolt,
b)	a (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén
üzemanyag-tárolásra rendszeresített - a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a
tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő - üzemanyag-tankoló automatával ellátott
üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött
kereskedelmi gázolaj után az 52. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti adómérték
alkalmazása esetén literenként 7 Ft, az 52. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti
adómérték alkalmazása esetén literenként 17 Ft visszaigényelhető.”
76.	§ (1) A Jöt. 97. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adó mértéke)
39
„a) a cigarettára 16 700 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25
százaléka, de legalább 30 500 forint ezer darabonként,”
(2)	A Jöt. 97. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adó mértéke)
„c) a finomra vágott fogyasztási dohányra 15 250 forint kilogrammonként,
d)	az egyéb fogyasztási dohányra 15 250 forint kilogrammonként.”
77.	§ A Jöt. 129. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg)
„a) a mezőgazdasági ágazatban a szántó, a kert, a gyümölcsös, a szőlő, a gyep, a halastó
művelési ágban, valamint az erdőfelújításban felhasznált, de évente hektáronként legfeljebb
97 liter gázolaj jövedéki adója
aa)	az 52. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 82
százalékának,
ab)	az 52. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén
83,5 százalékának
a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett mezőgazdasági termelő részére történő
visszatérítését, a visszatérítés feltételeit és szabályait,”
78.	§ Hatályát veszti a Jöt. 48/A. § (1) bekezdésében a „71. § (2) bekezdés a)
pontjában, valamint” szövegrész.
III.	Fejezet
A HELYI ADÓZÁST ÉS A GÉPJÁRMŰVEK ADÓZÁSÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
7.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
79.	§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt,
amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme
(nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az
építmény- és telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség azon épület, épületrész, telek után
jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett adóalany kizárólag a
létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. A
feltételek meglétéről az adóalany - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - írásban
köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak minősül.”
80.	§ A Htv. 7. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:)
„g) az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt
úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi
sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles
körét érintően az adóalanyok teherviselő-képességének.”
40
81.	§ A Htv. 13. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(Mentes az adó alól:)
„c) az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag
ca)	a radioaktív hulladék elhelyezésére,
cb)	a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására
használt építmény,”
82.	§ A Htv. 19. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól:)
„b) a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek,”
83.	§ A Htv. 31. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(A 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes:)
„f) a honvédelmi vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szervek állományába tartozó
személy hozzátartozója, ha a vendégéjszakát az állomány tagjának látogatása miatt tölti a
szolgálatteljesítés vagy a munkavégzés helye szerinti településen lévő, a honvédelmi vagy
rendvédelmi szerv rendelkezése alatt álló, szolgálati érdekből fenntartott szálláshelyen,
feltéve, ha a településen való szolgálatteljesítés, munkavégzés időtartama legalább
egybefüggő 30 nap.”
84.	§ A Htv. V. fejezete a következő 42/D. §-sal egészül ki:
„42/D. § (1) Az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási
kötelezettségét - ide értve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést -
a PM rendelet szerinti bevallási nyomtatványon az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az
állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adókról szóló bevallások benyújtására vonatkozó
rendelkezések értelemszerű alkalmazásával, az általános nyomtatványkitöltő program
használatával is teljesítheti.
(2)	Az állami adóhatóság a hozzá beérkezett, (1) bekezdés szerinti adóbevallást - az
adóbevallás-benyújtásra kötelezett azonosítását követően, tartalmi vizsgálat nélkül, a
befogadó nyugta kiadása mellett - az adóalany által a bevallási nyomtatványon megjelölt
székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul,
elektronikus úton megküldi.
(3)	Az állami adóhatósághoz határidőben benyújtott adóbevallást az önkormányzati
adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni.”
85.	§ A Htv. VI. Fejezete a következő 51/B. §-sal egészül ki:
„51/B. § (1) Az önkormányzatnak az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények,
valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról
szóló 2016. évi ... törvénnyel beiktatott 7. § g) pontot első alkalommal a 2017. január 1-jén
hatályban lévő adórendeleti szabályokra kell alkalmaznia.
(2)	Ha az iparűzési adó alanya a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi
LXXXI. törvény 29/A. § (29)-(30) bekezdései alapján csökkenti az adózás előtti eredményt,
akkor a nettó árbevétel megállapítása során - utoljára a 2021. június 30-áig lezáruló adóévben
-	a jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértéknek tekintheti a társasági adóról és
41
az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2016. június 30-án hatályos 4. § 20. pontja
szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértéket.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazható akkor is, ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló
1996. évi LXXXI. törvény 29/A. § (29)-(30) bekezdései csak azért nem alkalmazhatóak, mert
az adóalany adózás előtti eredménye nulla vagy negatív.”
86.	§ (1) A Htv. 52. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„15. mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek:
az az ingatlan,
a)	amely az ingatlan-nyilvántartásban, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú, művelés alól
kivett területként szerepel, és
b)	amelynek a teljes területét - a közüzemi szolgáltató által létesített, nem kizárólag a
földterület közüzemi ellátását szolgáló vagy a növénytermesztést szolgáló műtárgy (pl.
fúrt/ásott kút, üvegház, fóliasátor, szőlőkordon) által lefedett terület kivételével - az adóalany
a naptári év egészében szántó, szőlő, kert vagy gyümölcsös művelési ágnak megfelelően
műveli, és
c)	amelyre nézve a b) pont szerinti feltétel teljesülését a telek fekvése szerint illetékes
mezőgazdasági igazgatási szerv az adóalany naptári év június 9. és szeptember 30. között
benyújtott kérelmére indult eljárás keretében megtartott helyszíni szemle alapján kiadott
okirattal igazolja, és
d)	amellyel határos területen létesített ivóvíz-vezetékre, szennyvízcsatorna-vezetékre és
villamos energia vezetékre való csatlakozásra nincs lehetőség, vagy amelynek az adóalany - a
mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti - jogszerű
földhasználója és azt a tárgyévben az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
72.	cikk (1) bekezdése alapján, a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11.
cikke szerint benyújtott támogatási kérelmében kérelmezett, vagy nem kérelmezett
mezőgazdasági területként jelöli meg;”
(2) A Htv. 52. § 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„25. alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége: a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja szerint
az adózás előtti eredményt csökkentő összeg;”
(3)	A Htv. 52. §-a a következő 51. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„51. jogdíj:
a)	a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi
tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a
szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási
engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből, valamint
b)	az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből
származó bevétel;”
42
87.	§ A Htv.
1.	6. § a) pontjában az „az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét’
szövegrész helyébe az „a MÁSODIK RESZBEN meghatározott adókat vagy azok
valamelyikét” szöveg,
2.	14. § (1) bekezdésében a „tudomásulvételét” szövegrész helyébe a „tudomásulvételét
vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági
bizonyítvány kiadását” szöveg,
3.	39/B. § (9) bekezdésben a „, s utoljára abban az adóévben érvényes, amelyben
bejelenti, hogy” szövegrész helyébe az „és az adóév február 15-ig jelentheti be, hogy”
szöveg,
4.	39/D. § (1) bekezdésében az „A 39. § (1) bekezdés szerinti adóalap” szövegrész
helyébe az „Az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóalap” szöveg,
5.	39/D. § (3) bekezdésében a „2009. január 1. napján” szövegrész helyébe a „2015.
január 1-jén” szöveg,
6.	42/C. § (4) bekezdésében a „nyomtatványt” szövegrész helyébe a ”nyomtatványt az
önkormányzati adóhatósághoz” szöveg,
7.	52. § 7. pontjában a “szerzőfelet kell tulajdonosnak tekinteni” szövegrész helyébe a
“szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, feltéve, ha az ingatlanügyi hatóság tulajdonosként
bejegyezte” szöveg,
8.	52. § 16. pont g) alpontjában a „víztározó” szövegrész helyébe a „víztározó, bányató”
szöveg,
9.	52. § 39. pontjában az ,,i) alpontja” szövegrész helyébe a ,,g) alpontja” szöveg
lép.
88.	§ (1) Hatályát veszti a Htv.
1.	4. §-a,
2.	5. §-a,
(2)	Hatályát veszti a Htv.
1.	6. § c) pontjában az „a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási
követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan” szövegrész,
2.	7. § a) pontjában a „ (4. §) ” és az „ (5. §) ” szövegrész,
3.	40/C. § (3) bekezdés c) pontjában az „energiaadó,” és az „az energiaadó,”
szövegrész,
4.	52. § 22. pont a) alpontjában a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény
szerinti” szövegrész,
5.	52. § 22. pont a) alpontjában az „energiaadó,” szövegrészek.
8.	A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
43
89.	§ A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 2. §
(3)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a
hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet
szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, aki/amely a haláleset
vagy megszűnés napján a hatósági nyilvántartásban nem üzembentartó tulajdonosként
szerepel, ennek hiányban pedig akit/amelyet az adóalany halálát, illetve megszűnését
követően elsőként tulajdonosként bejegyeztek.”
90.	§ A Gjt. 5. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól)
„f) a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a
súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító,
vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre
jogosult adóalany) egy darab - 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön
jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító
szolgáltatásra használt - személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a
mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több
személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű
személygépkocsi után jár,”
91.	§ (1) A Gjt. 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés szerinti adótétel első alkalommal való átutalása előtt az adózó vagy
képviselője legalább 10 nappal megelőzően köteles az állami adó- és vámhatóságnál az e célra
rendszeresített nyomtatványon bejelentkezni.”
(2) A Gjt. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az adót az adózó vagy pénzügyi képviselője - a tehergépjármű Magyarország
területére való belépését legalább 2 munkanappal megelőzően - átutalással fizeti meg. Az
átutalás közleményrovatában - a következő sorrendben - rögzíteni kell az adózó adószámát, a
fuvarozási engedély sorszámát az országkóddal együtt, a tehergépjármű rendszámát, valamint
loco fuvarozás esetében az „L”, míg tranzit vagy 3. országos fuvarozás esetében a „T”
betűjelet.
(4)	Az adófizetés tényét az adózó (gépjárművezető) az átutalás megtörténtét bizonyító
irattal igazolja, melyet magyarországi közlekedése során járműokmányként köteles
megőrizni.
(5)	Az adót az állami adó- és vámhatóság külföldi gépjárműadó számlája javára kell
megfizetni.”
92.	§ A Gjt. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adóhiányt és az adóbírságot az adózó átutalással vagy készpénzzel fizeti meg. A
készpénz átvételéről az állami adó- és vámhatóság készpénz-átvételi elismervényt ad, amely
az adófizetési kötelezettség teljesítésének igazolására is szolgál.”
93.	§ A Gjt. 17/D. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól az a személygépkocsi,)
44
„f) amelyet az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1)
bekezdése szerinti alapellátási tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi
államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító,
egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi
alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek,”
94.	§ A Gjt. 18. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„12. súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő az a személy, aki a
súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) Korm.
rendelet 2016. április 1-jén hatályos 2. § a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy
2.	§ h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott
meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat
másolatával igazolja,”
95.	§ A Gjt.
1.	17. § (1) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó-
és vámhatóság” szöveg,
2.	17. § (2) bekezdésében az „a vámhatóság” szövegrészek helyébe az „az állami
adó- és vámhatóság” szöveg,
3.	17. § (4) bekezdésében a „bírság” szövegrész helyébe az „adóbírság” szöveg, az
„a vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg
lép.
96.	§ (1) Hatályát veszti a Gjt. 18. § 30. pontja.
(2)	Hatályát veszti a Gjt.
1.	7. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „a 6. § (2)-(3) bekezdései szerinti adóalap
esetén” szövegrész,
2.	17/A. § (2) bekezdésben az „és az olyan, magánszemélynek tartós bérletbe adott
személygépkocsi, amely után kizárólag értékcsökkenési leírást számoltak el”
szövegrész,
3.	17/B. § (2) bekezdésben a „vagy tartós bérletbe” és „, tartós bérletbe vevő”
szövegrész,
4.	17/C. § (1) bekezdésben a „,tartós bérletbe” és a „, tartós bérletbe vételt” szövegrész,
5.	17/C. § (2) bekezdésben a „, tartós bérletbe” és a „, tartós bérletbe vevője”
szövegrész,
6.	17/C. § (2) bekezdésben a „, tartós bérletbe vevő” szövegrészek,
7.	17/C. § (3) bekezdésben a „, tartós bérletbe vevő” szövegrész,
8.	17/C. § (3) bekezdésben a „, tartós bérletbe vevőt” szövegrészek,
9.	17/C. § (5) bekezdésben az „, illetve amelyben a nem magánszemély tartós bérletbe
vevő a személygépkocsit a bérbeadónak visszaadja” szövegrész,
10.	17/C. § (5) bekezdésben a „, tartós bérletbe vevő” szövegrészek.
9.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények
módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény egyes rendelkezései
hatálybalépésének elmaradásáról
45
97.	§ Nem lép hatályba az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes
adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény
1.	54. §-a,
2.	59. §-a és
3.	62. § 1. pontja.
IV.	Fejezet
EGYES ÁGAZATI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
10.	Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.
törvény módosítása
98.	§ (1) Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006.
évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 4/A. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A 2009. december 31-ét követően jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet,
valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a különadót az utolsó
rendelkezésre álló beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján az adóév szeptember 10-éig
megállapítja, az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja,
valamint két egyenlő részletben - szeptember 10-éig és december 10-éig - megfizeti.”
(2)	A Különadó tv. 4/A. § (4) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A különadó alapja)
„ 1. hitelintézetnél a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és
könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített
adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított módosított
mérlegfőösszeg;”
(3)	A Különadó tv. 4/A. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A különadó mértéke)
„a) hitelintézet esetén az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15
százalék, az e feletti összegre 0,21 százalék 2017-ben és 2018-ban;”
(4)	A Különadó tv. 4/A. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8a) A hitelintézet a (8) bekezdést a (11) bekezdésben foglaltakra figyelemmel
alkalmazza.”
99.	§ A Különadó tv. a következő 14. §-sal egészül ki:
„14. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi ... törvénnyel módosított 4/A. § (3) és (8a) bekezdését a 2016. adóévi adókötelezettség
megállapításakor is alkalmazni kell. E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó
törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított 4/A. § (8a) bekezdését a
hitelintézet 2016. adóévi adókötelezettség teljesítésekor úgy alkalmazza, a jogutódlással 2011.
január 1-jét követően megszűnő hitelintézet jogutódlással történő megszűnés adóévében
hatályos rendelkezések szerint megállapított - különadó fizetési kötelezettségét az adóév
2016. szeptember 10-éig megállapítja, az esedékességének megfelelő részletezésben külön
46
nyomtatványon bevallja, valamint két egyenlő részletben - 2016. szeptember 10-éig és 2016.
december 10-éig - megfizeti.
(2) A 4/A. § (11) bekezdése szerinti adókötelezettséget első alkalommal a 2016. adóév
vonatkozásában kell teljesíteni.”
100.	§ (1) Hatályát veszti a Különadó tv.
1.	4. §-a,
2.	4/A. § (11) bekezdése,
3.	5. § (3) bekezdése,
4.	5. § (4) bekezdése,
5.	6. § (3) bekezdése,
6.	6. § (4) bekezdése,
7.	7. § 1. pontja,
8.	7. § 2. pontja, és
9.	9. §-a.
(2)	Hatályát veszti a Különadó tv.
1.	1. § (1) bekezdésében a „4. §-ban meghatározott személy járadék fizetésére, a”
szövegrész,
2.	1. § (2) bekezdésében a „járadékból és a” szövegrész,
3.	1. § (3) bekezdésében a „járadékés” szövegrész,
4.	5. § (2) bekezdésében az „A 4. § alapján megállapított járadékot az adózás előtti
eredmény terhére kell elszámolni.” szövegrész.
11.	A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása
101.	§ (1) A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a
továbbiakban: Neta tv.) 1. § 15-16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„15. adalékanyag: az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-ai
1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1333/2008/EK
rendelet) szerinti élelmiszer adalékanyag és az élelmiszerekben és azok felületén használható
aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az
1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a
2000/13/EK irányelv módosításáról szóló, 2008. december 16-ai 1334/2008/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1334/2008/EK rendelet) szerinti aroma és
aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevő, ide nem értve a 1333/2008/EK
rendelet II. melléklet B. részének 1. Színezékek felsorolásában meghatározott
színezőanyagként használt karamellt és az 1334/2008/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdés d)
pont ii. alpontja szerinti gyógynövénykivonatot;
16. gyógynövény: a növény azon - legfeljebb 15% nedvességtartalmú - része (különösen
a növény szerve, gyökere, levele, virága, termése), melyet a benne lévő hatóanyag miatt a
gyógyászatban alkalmaznak;”
47
(2)	A Neta tv. 1. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a Neta tv. 1. §-a a
következő 20-22. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„19. egészségmegőrző program: az adóalany - erőforrás-kiáramlással (költségekkel) járó
-	vagy az egészségügyi államigazgatási szerv egészséges étkezésre, életmódra, a sportolás
elősegítésére, ösztönzésére irányuló minden olyan tevékenysége, akciója, programja, amely
bármely magánszemély által, ingyenesen vagy legfeljebb 500 forint ellenében érhető el;
20.	tejalapanyag: a termékben található tej, tejtermék (különösen joghurt, kefir, vaj, túró,
tejszín, tejpor, sajt, író);
21.	édesítőszer: az 1333/2008/EK rendelet II. melléklet B. részének 2. Édesítőszerek
felsorolásában szereplő anyagok;
22.	gyógynövényes ital: a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti
alkoholterméknek minősülő, adalékanyagot nem tartalmazó, legalább hét különböző
növényből származó gyógynövény felhasználásával előállított ital - ide nem értve az EK
rendelet II. számú melléklete 31. pontja szerinti ízesített vodkát - ha annak összes
gyógynövénytartalma meghaladja a 3 gramm gyógynövény (vagy ennek megfelelő
hatóanyag-tartalmú gyógynövénykivonat)/100 milliliter mennyiséget és a felhasznált hét
különböző növényből származó gyógynövényből - növényenként - legalább 0,2 gramm
gyógynövény (vagy ennek megfelelő hatóanyag-tartalmú gyógynövénykivonat)/100 milliliter
mennyiséget tartalmaz, azzal, hogy az ital ízében és illatában a felhasznált gyógynövények íze
és illata a domináns.”
102.	§ (1) A Neta tv. 2. § f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,)
„f) az a) pont hatálya alá nem tartozó olyan ital, amely sört és hozzáadott cukrot, illetve
édesítőszert tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha valamely összetevője tartalmaz cukrot,
illetve édesítőszert, feltéve, hogy a termék cukor-, illetve édesítőszer-tartalma együttesen
meghaladja az 5 gramm cukor, illetve ennek megfelelő édesítőszer/100 milliliter mennyiséget
(a továbbiakban: ízesített sör);
g)	a legfeljebb 5 térfogatszázalék alkoholtartalommal rendelkező, 2208 VTSZ szám alá
tartozó olyan ital, amely üdítőitalt vagy adalékanyagot tartalmaz, feltéve, hogy a termék
hozzáadott cukrot, illetve édesítőszert tartalmaz és a cukor-, illetve édesítőszer-tartalma
együttesen meghaladja az 5 gramm cukor, illetve ennek megfelelő édesítőszer/100 milliliter
mennyiséget (a továbbiakban: alkoholos frissítő);”
(2)	A Neta tv. 2. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,)
„i) a Jöt. szerinti alkoholterméknek minősülő ital, ide nem értve az alkoholos frissítőt, a
gyümölcspárlatot, a gyógynövényes italt és a Jöt. 133. § (1) bekezdés e)-i) pontja hatálya alá
tartozó alkoholterméket (a továbbiakban: alkoholos ital).”
48
12. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása
103.	§ A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 6. alcíme a következő 7/B-7/E.
§-sal egészül ki:
„7/B. § (1) Az a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany, amelyet az állami adóhatóság
valamely adónem hatálya alá tartozó adózóként nem vett nyilvántartásba, a 2. § (1) bekezdés
szerinti adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül köteles bejelentkezni az
állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. E rendelkezés nem alkalmazható az
Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély esetén.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti adóalany a bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti,
akkor az állami adóhatóság - a kötelezettség teljesítésére való felhívás mellett - első
alkalommal 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki.
(3)	A mulasztás ismételt megállapítása esetén az állami adóhatóság az előző alkalommal
kiszabott mulasztási bírság háromszorosát kitevő mulasztási bírságot szab ki.
(4)	Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentkezési kötelezettség
elmulasztását naponta határozatban állapítja meg, amely a közléssel jogerős és végrehajtható,
ellene bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(5)	Ha az adóalany az állami adóhatóság első alkalommal való felhívására bejelentkezési
kötelezettségét teljesíti, akkor a (2) és (3) bekezdés szerinti bírság korlátlanul enyhíthető.
7/C. § (1) Ha a reklám közzétételének megrendelése időpontjában a 7/A. § szerint
közzétett nyilvántartásban nem szereplő, 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany a 3. § (3)
bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét a reklám-közzététel megrendelője számára
nem teljesíti, akkor az állami adóhatóság a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanyt felhívja a 3. §
(3)	bekezdés szerinti nyilatkozat állami adóhatósághoz történő teljesítésére. Ezzel egyidejűleg
figyelmezteti arra, hogy amennyiben a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot a felhívás
kézhezvételétől számított 8 napon belül nem teszi meg, 500 ezer forint mulasztási bírságot
kell fizetnie. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany az Szja
tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti adóalany a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi
kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő számára ismételten elmulasztja, akkor az
állami adóhatóság 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki. A nyilatkozattételi
kötelezettség minden további, ugyanazon megrendelő számára történő elmulasztása esetén az
állami adóhatóság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát kitevő
mulasztási bírságot szab ki.
(3)	Az állami adóhatóság (1)-(2) bekezdés szerinti mulasztási bírságot kiszabó határozata
a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye.
7/D. § Az állami adóhatóság ugyanazon adóalany terhére a 7/B. § és a 7/C. § alapján
összesen legfeljebb 1 milliárd forint mulasztási bírságot szabhat ki.
7/E. § (1) Ha a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany adóbevallás-benyújtási kötelezettségét
nem teljesítette, akkor az állami adóhatóság a megelőző naptári évvel megegyező vélelmezett
adóévre 3 milliárd forint vélelmezett adót állapít meg.
(2)	Az adóalany az (1) bekezdés szerint vélelmezett adót megállapító határozat közlésétől
számított 30 napon belül a határozatban megállapítottakkal szemben ellenbizonyítással élhet.
A határidő elmulasztása jogvesztő. Ha az adóalany ellenbizonyítással nem él, a határozat az
49
ellenbizonyításra nyitva álló határidő lejártát követő napon jogerős és végrehajtható, ellene
bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.
(3)	Ha az adóalany ellenbizonyítással él, akkor az állami adóhatóság az (1) bekezdés
szerint vélelmezett adót megállapító határozatát visszavonja és az adót új határozatban
állapítja meg, amely a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat ellen bírósági
felülvizsgálatnak van helye.”
V.	Fejezet
ILLETÉKEK
13.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
104.	§ (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. §
(1)	bekezdésp) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
„p) a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha
a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó
napjától - vagyoni értékű joggal terhelt termőföld szerzése esetén a vagyoni értékű jog
megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5.
év utolsó napjától - számítva 5 évig
pa) a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,
pb) a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és
pc) a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi
gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja;”
(2) Az Itv. 26. § (18)-(18a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(18) Az (1) bekezdésp) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában
a)	nem minősül elidegenítésnek
aa)	a kisajátítás,
ab)	a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítés és
ac)	a birtokösszevonási célú földcsere,
b)	nem minősül az (1) bekezdés p) pont pb)-pc) alpontjaiban foglalt feltételek
megszegésének a termőföld használatának, hasznosításának a Polgári Törvénykönyv szerinti
közeli hozzátartozó (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: közeli hozzátartozó) javára
történő átengedése, feltéve, hogy a vagyonszerző helyett a közeli hozzátartozó földművesként
mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja a termőföldet, és az 5 éves
időtartam hátralévő részében az (1) bekezdésp) pontja szerinti feltételeket vállalja.
(18a) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek
legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami
adóhatóságnál. Ha a vagyonszerző az eredetileg vállalt 5 év letelte előtt
a)	a termőföldet - a (18) bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési módok kivételével
-	elidegeníti,
50
b)	a termőföldön - használatának, hasznosításának a (18) bekezdés szerinti közeli
hozzátartozója javára, az ott meghatározott módon történő átengedése kivételével - vagyoni
értékű jogot alapít, vagy
c)	a termőföldet saját maga vagy a (18) bekezdés szerinti közeli hozzátartozója
igazolhatóan nem mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja,
az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, kivéve a vagyonszerző
elhalálozásának az esetét. Ha a vagyonszerző vagy a (18) bekezdés szerinti közeli
hozzátartozója által vállalt feltételek csak a termőföld meghatározott tulajdoni hányada
tekintetében teljesültek, az egyébként járó illeték kétszeresét kizárólag azon tulajdoni hányad
vonatkozásában kell megfizetni, amelyre a feltételek nem teljesültek.”
105.	§ Az Itv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti
kérelemért a 29. § (2) bekezdésében meghatározott illetéket kell fizetni.”
106.	§ Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következő 59. ponttal egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a
társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban
meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„59. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján a fogadó szervek
bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárás, a nyilvántartásba vett adatok
változásának bejelentésére irányuló eljárás és a közérdekű önkénteseket foglalkoztató
szervezetek nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárás.”
107.	§ Az Itv. „Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 99/L-
M. §-sal egészül ki:
„99/L. § Ha a végrehajtást kérő a jegyző - illetékmentesen kiállított - okiratával igazolja,
hogy az eljárási illetéket a lakóingatlan lefoglalásának bejelentésével összefüggésben fizette
meg, akkor a megfizetett illetéket kérelmére az állami adóhatóság visszatéríti.
99/M. § Ha a cég a cégbíróság változásbejegyző végzésével, továbbá a legfőbb szerv
tőkeemelésről és a cég Polgári Törvénykönyv szerinti továbbműködéséről szóló határozatának
másolatával igazolja, hogy az eljárási illetéket a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek való
megfelelés érdekében kezdeményezett tőkeemelés - 2014. március 15. és 2016. március 9.
között történő - bejelentése és e tőkeemelés bejelentésével egyidejűleg bejelentett más
változás bejegyzése iránti eljárás után fizette meg, akkor a megfizetett illetékből a Polgári
Törvénykönyv szerinti továbbműködéséhez nem kapcsolódó változásbejegyzés illetékét
meghaladó részt a - legkésőbb 2017. március 15-éig előterjesztett - kérelmére az állami
adóhatóság visszatéríti.”
108.	§ Az Itv. 102. § (1) bekezdése a következőp) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„p) használatbavételi engedély: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
törvény szerinti használatbavételi engedély és az egyszerű bejelentéshez kötött épület
felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány;”
51
109.	§ Az Itv.
1.	18. § (4) bekezdés c) pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a
„személy” szöveg,
2.	21. § (6) bekezdésben az „a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik
lakástulajdona értékesítésének tényét” szövegrész helyébe az „a lakásvásárlást követő
13.	hónap utolsó napjáig a másik lakástulajdona értékesítésének tényét” szöveg,
3.	73. § (1) bekezdés a) pontjában a „megindításakor” szövegrész helyébe a
„megindításakor - a technikai feltételek megléte esetén - elektronikus fizetési és
elszámolási rendszeren keresztül vagy ” szöveg,
4.	74. § (1) bekezdésében az „eljárási illetéket” szövegrész helyébe az „eljárási illetéket
-	a technikai feltételek megléte esetén - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren
keresztül vagy ” szöveg
lép.
110.	§ (1) Hatályát veszti az Itv.
1.	13. § (7) bekezdése,
2.	17/A. §-a,
3.	18. § (2) bekezdésf) pontja,
4.	19. § (3) bekezdése,
5.	26. § (12) bekezdése,
6.	57. § (2) bekezdésf) pontja,
7.	72. § (6) bekezdése,
8.	79. § (1) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti az Itv.
1.	21. § (1) bekezdésében a „- a (2)-(4) bekezdésben foglalt esetek kivételével -”
szövegrész,
2.	26. § (14) bekezdésében a „vagy műemléki jellegű” szövegrész,
3.	33. § (2) bekezdésének 23. pontjában az „az adó-, a vám-, az illeték- és a
társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint”
szövegrész,
4.	102. § (1) bekezdésének d) pontjában az „az önálló orvosi tevékenység praxisjoga,”
szövegrész.
111.	§ Az Itv. Mellékletének IV. Címe az 12. melléklet szerint módosul.
14.	A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása
112.	§ A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a
továbbiakban: Pti. tv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Magyarországon
székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, a pénzforgalmi
szolgáltatónak nem minősülő hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, a
pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint a pénzváltás közvetítésére
jogosult kiemelt közvetítőre terjed ki.”
52
113.	§ (1) A Pti. tv. 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„6. fizetési művelet: a fizető fél, a kedvezményezett, a hatósági átutalási megbízás adására
jogosult és az átutalási végzést kibocsátó által kezdeményezett megbízás - valamely Pft. 63.
§-ban szabályozott fizetési mód szerinti, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő
hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynek történő kölcsöntörlesztés esetén a
készpénz fizetés - lebonyolítása, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti
jogviszonytól, ideértve a kölcsöntörlesztést, a jutalék- és díjbevételek felszámítására irányuló
műveletet, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás
közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett fizetőeszköz útján történő
eladását, illetve a készpénzkifizetést készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján akkor is, ha az
nem fizetési számla terhére történik;”
(2)	A Pti. tv. 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„8. fizető fél: a Pft. 2. § 9. pontja szerinti jogalany és a pénzforgalmi szolgáltatónak nem
minősülő hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény ügyfele;”
(3)	A Pti. tv. 2. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„13. kölcsöntörlesztés: az a művelet, amelynek során a pénzforgalmi szolgáltató az
ügyfele nála vezetett fizetési számláját kölcsönszerződés alapján fennálló követelése részbeni
vagy teljes kielégítése céljából megterheli, továbbá az a művelet, amelynek során a
pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi
intézménnyel fennálló kölcsönszerződés alapján fennálló kötelezettségét házipénztárába vagy
fizetési számlájára az ügyfele készpénz megfizetésével részben vagy teljesen kielégíti, ide
nem értve a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett
készpénz befizetést;”
(4)	A Pti. tv. 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„18. teljesítési nap: az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél
részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti
összeggel csökkenti, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján
kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a készpénzátutalás tárgyát képező pénzösszeget a
Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a kedvezményezett pénzforgalmi
szolgáltatójának, vagy a kedvezményezettnek rendelkezésére bocsátja, a pénzváltási
tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt
közvetítő útján fizetőeszköz útján történő eladás esetén a pénzeszköz eladásának napja,
jutalék- és díjbevételek esetén a jutalék- és díj megfizetésének napja, kölcsöntörlesztés esetén
az ügyfél fizetési számlája megterhelésének, illetve a készpénz megfizetésének napja, minden
más esetben a fizetési (lekötési) megbízás napja;”
114.	§ (1) A Pti. tv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Illetékköteles a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyféllel kötött, Pft. szerinti
keretszerződés alapján nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás keretében végrehajtott fizetési
műveletek közül az átutalás, a beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján
kezdeményezett fizetés, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján
53
kezdeményezett készpénzbefizetés, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás,
az okmányos meghitelezés (akkreditív), a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása, továbbá a
pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére
jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett fizetőeszköz útján történő eladás, a
kölcsöntörlesztés (ideértve a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő hitelt és
pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménnyel fennálló kölcsönszerződés alapján készpénzben
történő törlesztést is), valamint a jutalék- és díjbevételek felszámítása. Illetékköteles továbbá a
készpénzkifizetés készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján akkor is, ha az nem fizetési
számla terhére történik.”
(2) A Pti. tv. 3. § (4) bekezdése a következőp) ponttal egészül ki:
[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési
kötelezettséget]
„p) az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett
Békepartnerség más részes államainak fegyveres erői és polgári állománya - ide nem értve a
Magyar Honvédséget - részére vezetett számlán katonai cselekményeivel közvetlen
összefüggésben végrehajtott fizetési művelet.”
115.	§ A Pti. tv. 5. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget)
„g) kölcsöntörlesztés esetén a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató, illetve a
pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi
intézmény,”
(köteles teljesíteni.)
116.	§ A Pti. tv. 6. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi tranzakciós illeték alapja)
,,d) kölcsöntörlesztés esetén az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél
fizetési számláját megterheli, illetve amelyet az ügyfél a pénzforgalmi szolgáltatónak nem
minősülő hitelt- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynek készpénzben megfizet,”
117.	§ A Pti. tv.
1.	3. § (4) bekezdés a) pontjában a „megegyezik, vagy ha” szövegrész helyébe a
„megegyezik (ideértve többek között, ha a fizetési műveletre a magánszemély egyéni
vállalkozói és magánszemélykénti számlája között kerül sor), vagy ha” szöveg,
2.	3. § (4) bekezdés o) pontjában a „művelet.” szövegrész helyébe a „művelet,” szöveg,
3.	8. § (1) és (2) bekezdésében a „pénzforgalmi szolgáltató, a pénzváltási tevékenység
végzésére jogosult hitelintézet” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltató, a
pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény,
a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet” szöveg
lép.
54
VI.	Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES
BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
15.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
118.	§ (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.)
4.	§ o) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(4. § E törvény alkalmazásában
o) Magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó:)
„2. az Mpt. 3. §-ában meghatározott személy.”
(2) A Tbj. 4. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(4. § E törvény alkalmazásában)
„q) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási
jogviszonynak minősül.”
119.	§ A Tbj. 5. § (1) bekezdése következőj) ponttal egészül ki:
(E törvény alapján biztosított)
„j) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben
meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,”
120.	§ A Tbj. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A biztosítás nem terjed ki:
a)	külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete
személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi
állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában
áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra
(házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő
állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere;
b)	a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező
tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs,
gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;
c)	az európai parlamenti képviselőre;
d)	az Szja törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személyre.
(2) A biztosítás nem terjed ki a következő jogviszonyokra:
a)	a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország
területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek
minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-
55
kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e
rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi
munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el;
b)	a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja
szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra.”
121.	§ A Tbj. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell
azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó
a)	táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban
részesül,
b)	gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési
támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás,
gyermekgondozási segély, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói
tevékenységét személyesen folytatja -,
c)	csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő
ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül,
d)	katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
e)	fogvatartott,
f)	ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.”
122.	§ A Tbj. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (4) Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles
nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az
időtartamra, amely alatt
„a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási
díjban részesül,
b)	gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési
támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás,
gyermekgondozási segély, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói
tevékenységét személyesen folytatja -,
c)	csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő
ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül”
b)	katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c)	fogvatartott,
d)	ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni
vállalkozói tevékenységét szünetelteti.”
123.	§ A Tbj. 30/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások
megszerzése érdekében nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (3) bekezdésében
meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a
56
nyugdíjjárulékot az (1)-(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után
fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre
tett járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak az adóévre vonatkozóan. A
nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.”
124.	§ A Tbj. 35. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a 34. § (10) és (12) bekezdése szerint kötött
megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatás - a sürgősségi ellátás kivételével - a
megállapodás megkötését követő huszonnegyedik hónap első napjától jár, kivéve, ha a
megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg
huszonnégy hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a
megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.”
125.	§ A Tbj. 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó
év közben válik kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóvá, akkor - a Tbj. 38. § (1)
bekezdése figyelembe vételével - az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozik arról, hogy az
egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.”
126.	§ A Tbj. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a biztosítási kötelezettségének
bejelentését a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben
meghatározottak szerint a főállású kisadózói státuszának bejelentésével teljesíti.”
127.	§ A Tbj. az 56/J. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A kiküldetés meghosszabbításának bejelentése
56/K. § (1) A 11. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően, két évnél hosszabb
munkavégzés esetén a kiküldetés meghosszabbításának bejelentésére akkor van lehetőség, ha
a)	a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan
körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy
várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és
b)	az a) pontban említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő
legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami
adóhatóságnak.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés esetében a biztosítási és járulékfizetési
kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől áll fenn.”
128.	§ A Tbj. a következő 65/F. §-sal egészül ki:
„65/F. § Ha a 2016. december 31-én hatályos 11/A.§ alapján 2016. december 31-éig
kiküldetés hosszabbítás történt, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alóli
mentesítés legfeljebb 2017. június 30-áig állhat fenn.”
57
129.	§ A Tbj.
a)	4. § r) pontjában a „az állami adóhatóság, az adózás rendjéről szóló törvény 88. §-
ának (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében a vámhatóság,” szöveg helyébe a „az
állami adó- és vámhatóság,” szöveg,
b)	19. § (4) bekezdésében az „egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7050forint
(napi összege 235 forint) ” szövegrész helyébe az „ egészségügyi szolgáltatási járulék havi
összege 7110 forint (napi összege 237forint) ” szöveg,
c)	39. § (1) bekezdésben az „s)-v)” szövegrész helyébe a „t)-v)” szöveg,
d)	39. § (2) bekezdésében az ,,s)-w)” szövegrész helyébe a „ t)-w) ” szöveg,
e)	54. § (2) bekezdés b) pontjában a ,járulék’ szövegrész helyébe „biztosítottat terhelő
járulék, foglalkoztatottnak minősülő biztosított esetében a foglalkoztatót terhelő járulék’
szöveg
lép
130.	§ Hatályát veszti a Tbj.
1.	11/A.§,
2.	16. § (3) bekezdés „s),” pontja szövegrész,
3.	41. § (7) bekezdése,
4.	44. § (2) bekezdése,
5.	47. § (3) bekezdés „a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és
munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról,” szövegrész.
16.	Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
131.	§ Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező
jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző
magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett,
juttatott, az Szja tv. szerinti
a)	összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál
figyelembe vett jövedelem,
b)	külön adózó jövedelmek közül
ba)	a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv.
70.	§] adóalapként meghatározott összege,
bb)	a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege
után.”
58
17. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény módosítása
132.	§ Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 455. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[(2) Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:]
„c) az a) pont alá nem tartozó, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt
felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a
szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja
között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes
közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony
keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);”
133.	§ Az Eat. 455. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép
[(4) A kifizetőt terhelő adónak nem alapja:]
„d) a külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-
kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan - bevándorolt vagy letelepedett
jogállással nem rendelkező - magánszemély részére két éven belül kifizetett, juttatott bevétel
(ideértve a munkaszerződésben meghatározott alapbért is), aki harmadik állam állampolgára,
feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett
feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig
legalább három év már eltelt;”
134.	§ Az Eat. 458. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[458. § (1) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi
személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a
mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az
adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi
számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a
mezőgazdasági őstermelő]
„c) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő
ellátásban egyidejűleg részesül.”
135.	§ Az Eat. 462. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott hatósági bizonyítványt az állami foglalkoztatási
szerv a Karrier Híd Programban való részvételre jogosult természetes személy által 2017.
augusztus 31-éig benyújtott kérelem alapján állítja ki. A Karrier Híd Programban a
felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, kormányzati
szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel, a
rendvédelmi szervekkel, az Országgyűlési Őrséggel, a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal hivatásos jogviszonyban, a Magyar
Honvédséggel szerződéses jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban
vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott személy vehet részt. Törvény,
kormányrendelet, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott
59
miniszteri rendelet a Karrier Híd Programban való részvételre további feltételeket is
megállapíthat, valamint törvény az e törvényben meghatározottakhoz képest bővítheti a
részvételre jogosultak körét. Az állami foglalkoztatási szerv - törvény, kormányrendelet, vagy
az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet eltérő
rendelkezése hiányában - a hatósági bizonyítványt ugyanazon ügyfél kérelmére egy
alkalommal állítja ki, valamint annak egyetlen eredeti példányát adja át az ügyfél részére. A
hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik
hónap utolsó napjáig érvényes. Az állami foglalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványon
feltünteti érvényességi idejének kezdő és utolsó napját.”
136.	§ Az Eat. a 462/G. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény
462/H. § (1) Az a kifizető, amelynek a saját tevékenységi körben végzett kutatás-
fejlesztési tevékenység közvetlen költségére tekintettel a társasági adóról és az osztalékadóról
szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (1) bekezdés t) pontja
alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként negatív adóalapja keletkezik, a
társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól az adófizetési kötelezettséget eredményező
munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyekre tekintettel terhelő adóból
adókedvezményt vehet igénybe.
(2)	Az adókedvezmény egyenlő a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján
érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként keletkező negatív adóalap 50 százalékának
19 százalékos adókulccsal számított összegével, de havonta legfeljebb a munkaviszonyban
foglalkoztatott természetes személyek után keletkező adókötelezettség összegével.
(3)	Az adókedvezmény az érvényesítésének első hónapjától számított 12 hónapig vehető
igénybe.
(4)	Az adókedvezmény az alábbi feltételek együttes fennállása esetén érvényesíthető:
a)	a kifizető Tao. törvény szerinti összes bevételének 40 százaléka a negatív adózás előtti
eredmény keletkezésének adóévében (a továbbiakban e § alkalmazásában: kedvezményezett
adóév) kutatás-fejlesztési tevékenységből származik;
b)	a kifizető külső gyakorlóhelyként - kis- és középvállalkozás legalább egy fő,
nagyvállalkozás legalább öt fő - a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
szerinti felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személyt fogad a
kedvezményezett adóévben;
c)	a kifizető által foglalkoztatott, az Innovációs tv. szerinti kutató-fejlesztők átlagos
statisztikai állományi létszáma a kedvezményezett adóévben az ezen adóévet közvetlenül
megelőző adóévhez képest legfeljebb 10 százalékos mértékben csökken.
(5)	Amennyiben a (4) bekezdésben foglalt feltételek a kifizető tekintetében nem állnak
fenn és a kedvezményezett adóévben átalakulásra (egyesülésre, szétválásra) került sor, akkor
a (4) bekezdés szerinti feltételek teljesítése szempontjából a jogelőd teljesítményét is
figyelembe lehet venni.
(6)	Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az
adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik naptári év végéig legalább egyszer
ellenőrzi.
(7)	E § alkalmazásában kutatás-fejlesztési tevékenység az Innovációs tv. szerinti kutatás-
fejlesztési tevékenység.
60
(8)	Az e §-ban szabályozott adókedvezmény érvényesítése nem zárja ki az e fejezetben
szabályozott más kedvezmények igénybevételét.”
137.	§ Az Eat. a következő 463/B. §-sal egészül ki:
„463/B. § Az e fejezet alapján érvényesíthető kedvezmények egy adott hónap
tekintetében egyszeresen vehetők igénybe ugyanazon kifizető és magánszemély között
ismételten létesített munkaviszony során. Az ugyanazon kifizető és magánszemély között
egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az e fejezet alapján érvényesíthető
kedvezmények egy adott hónap tekintetében egyszeresen vehetők igénybe. Az e fejezet
alapján érvényesíthető kedvezmények igénybevételét ugyanazon kifizető és magánszemély
között ismételten létrejött munkaviszonyok során az elsőként létrejött munkaviszony, az
egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetében a kifizető döntése alapozza meg.”
138.	§ Az Eat. 464. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Munka Törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás
esetén a 462/B. § (2) bekezdése és a 462/C. §-a szerinti kedvezményt az átvevő munkáltató
tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére.”
139.	§ Az Eat. a következő 464/E. §-sal egészül ki:
„464/E. § A 454. § (4) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően, a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
törvény szerinti kiküldetés meghosszabbításának bejelentése esetén a szociális hozzájárulási
adófizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől áll fenn.”
140.	§ Az Eat. 466. § 7. pont n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel
egyidejűleg a következő o) ponttal egészül ki:
(466. § E fejezet alkalmazásában:
7.	munkaviszony:)
„n) a Független Rendészeti Panasztestület tagjának e jogviszonya,
o) az a)-n) alpont szerinti jogviszonynak megfelelő, külföldi jog alapján fennálló
jogviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek
koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik;”
141.	§ (1) Az Eat. 466. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(466. § E fejezet alkalmazásában:)
„9. az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató
tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszony tekintetében tanulmányokat folytató
tanuló, hallgató: az a személy, aki
a)	nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti
tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
b)	nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti
nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
c)	az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra
jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.”
61
(2) Az Eat. 466. §-a a következő 10. ponttal egészül ki:
(466. § E fejezet alkalmazásában:)
„10. nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony: a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony,
amely teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül.”
142.	§ Az Eat. a következő 467/F. §-sal egészül ki:
„467/F. § A 462/H. § szerinti adókedvezményt első alkalommal a 2015. január 1-jén vagy
azt követően kezdődő adóév vonatkozásában lehet érvényesíteni.”
143.	§ Az Eat. a következő 467/G. §-sal egészül ki:
„467/G. § A 464/E. § akkor alkalmazható, ha a kiküldetés időtartama 2016. december 31-
ét követően haladja meg a két évet.”
144.	§ Hatályát veszti az Eat. 462/C. § (3) bekezdésében az „A 275 nap és a 183 nap
számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell
hagyni.” szövegrész.
VII.	Fejezet
ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
18.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
145. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
6/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak
minősíti azt a nyilvánosan működő részvénytársaságot, amely az (1) bekezdés b)-j) pontjaiban
foglalt együttes feltételeknek megfelel.”
(2) Az Art. 6/A. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az adózó terhére megállapított
összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami
adó- és vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel.”
146.	§ Az Art. 6/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A megbízható nyilvánosan működő részvénytársaság adózó által visszaigényelt
általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság 30 napon belül utalja ki.”
147.	§ (1) Az Art. 6/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás,
végelszámolás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt,
amely esetében az alábbi feltételek legalább valamelyike fennáll:
a)	szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján [55. § (3)
bekezdés],
b)	szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján [55. §
(5)	bekezdés],
62
c)	szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján [55.
§ (6) bekezdés],
d)	egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést
alkalmazott vele szemben,
e)	kényszertörlési eljárás alatt áll,
f)	a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó
terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított
adóteljesítményének 70%-át azzal, hogy az adózó terhére megállapított összes
adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és
vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel,
g)	a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben
esedékessé vált mulasztási bírság összege meghaladja az adózó tárgyévre megállapított
adóteljesítményének 70%-át. ”
(2) Az Art. 6/E. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kockázatos adózói minősítés az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti esetekben a
minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől, az f)-g) pontja szerinti esetben a minősítés
hatályának beálltától számított egy évig, az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a
kényszertörlési eljárás időtartama alatt áll fenn. A minősítés jogkövetkezményeit nem kell
alkalmazni, ha az adózó felszámolási, végelszámolási eljárás alatt áll. Ha az eljárás az adózó
jogutód nélküli megszűnése nélkül zárul, az adózó kockázatos minősítésének
jogkövetkezményeit ismét alkalmazni kell azzal, hogy az egy éves időtartamba a felszámolás,
végelszámolás ideje nem számít bele.
148.	§ (1) Az Art. 22/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, ha az automataberendezés
üzemeltetője olyan automataberendezés kapcsán tesz bejelentést, amelyre az
automataberendezés korábbi üzemeltetője már bejelentést tett, és ezen bejelentéshez
kapcsolódóan
a)	az igazgatási szolgáltatási díj teljes összege megfizetésre, és
b)	az automataberendezés gyártási száma bejelentésre
került.”
(2) Az Art. 22/D. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Az automataberendezéseket az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében
meghatározott automata felügyeleti egységgel (a továbbiakban: AFE) kell ellátni. Az AFE-
ben tárolt adatokról az adózó rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és
vámhatóság részére, amely adatokat az állami adó- és vámhatóság kizárólag az e törvény
szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához, törvényben
meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog
elévülési idején belül.
(5)	Az automataberendezések működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz
és rendszer útján felügyeli, illetve a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatást közvetlen
adatlekérdezéssel valósítja meg.
63
(6)	Az automataberendezések üzemeltetésével kapcsolatos, az adópolitikáért felelős
miniszter rendeletében meghatározott kötelezettségeket az állami adó- és vámhatóság
ellenőrzi.”
149.	§ Az Art. 24/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 17. § (1) bekezdés b) pontjában említett adózó részére az adószám e § szerinti
törlését követően adószám nem állapítható meg, egyéb esetben, ha az adózó a törlést követően
adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását a 17. § (1) bekezdés c)
pontja megfelelő alkalmazásával kéri. Az állami adó- és vámhatóság az adózó részére a
kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja
meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy
folytatta. Az adózó részére az adószám e § szerinti törlését követően az adószám csak akkor
állapítható meg, ha az adószám törlésének oka már nem áll fenn, illetve az adószám
törlésének alapjául szolgáló mulasztását az adózó teljes körűen pótolta, vagy a törlést az (1)
bekezdés d) pontja szerint kezdeményező szerv ehhez hozzájárul.”
150.	§ Az Art. 24/F. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az adózó a 24/F. § (1) bekezdése szerinti tartalommal kitöltött kérdőívet az
adószám e § szerinti törléséről szóló határozat kiadmányozásáig visszaküldi az állami adó- és
vámhatóságnak, akkor az adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozásának nincs
helye. Amennyiben az adózó az adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozását
követően, annak jogerőre emelkedéséig visszaküldi a 24/F. § (1) bekezdése szerinti
tartalommal kitöltött kérdőívet, vagy a visszaküldésről az állami adó- és vámhatóság a
kiadmányozást követően szerez tudomást, az állami adó- és vámhatóság a határozatot
visszavonja.”
151.	§ Az Art. 31. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Ha az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület az adóévre
vonatkozóan alkalmazza a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 9. § (2)
bekezdés f) pontját, valamint a (3) bekezdés d) és c) pontját, akkor az (5) bekezdésben
foglaltaktól eltérően társasági adóbevallást nyújt be.”
152.	§ (1) Az Art. 31/B. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az általános forgalmi adó alanya külön jogszabály szerint valós időben
adatszolgáltatást teljesíthet az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval
rendelkező programmal kibocsátott számlák adattartalmáról, amelyekben egy másik,
belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy
meghaladja. Az adóalany ezen számlákat érintő módosításról vagy érvénytelenítésről is valós
idejű adatszolgáltatást teljesít. Jogszabály előírhatja, hogy a számlázási funkcióval rendelkező
program működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján
felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás külön jogszabály szerint az állami adó- és
vámhatóság általi közvetlen adatlekéréssel is megvalósítható. A valós idejű adatszolgáltatás
mentesíti az általános forgalmi adó alanyát a (2), (4)-(5) bekezdés szerinti nyilatkozattételi
kötelezettség alól.”
(2)	Az Art. 31/B. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
64
„(2a) Az általános forgalmi adó alanya külön jogszabály szerint valós időben
adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval
rendelkező programmal kibocsátott számlák adattartalmáról, amelyekben egy másik,
belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy
meghaladja. Az adóalany ezen számlákat érintő módosításról vagy érvénytelenítésről is valós
idejű adatszolgáltatást teljesít. Jogszabály előírhatja, hogy a számlázási funkcióval rendelkező
program működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján
felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás külön jogszabály szerint az állami adó- és
vámhatóság általi közvetlen adatlekéréssel is megvalósítható.”
153.	§ Az Art. 35. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) a 36. §-ban említett kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott
szerződésben foglalt adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való
kezességét törvény írja elő,”
154.	§ Az Art. 54. § (7) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(7)	Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)
„m) a közbeszerzési hatóságot, ha a tájékoztatás a törvényben meghatározott feladata
ellátásához szükséges.”
155.	§ Az Art. 54. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az adóhatóság a csekély összegű (de minimis) támogatások összegéről adózónként
az adóbevallás határidejét követő 90 napon belül adatot szolgáltat a kincstárnak, amely az
adatokat az országos támogatási monitoring rendszerben rögzíti.”
156.	§ Az Art. a következő 55/C. §-sal egészül ki:
„55/C. § (1) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások
európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a Szerződés 107. és
108.	cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal
összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet
hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése
szerinti állami támogatás igénybevételéről a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti
közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege
jogcímenként az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására
kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március 15-éig, éves adóbevallás benyújtására
kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember 15-éig kell
teljesíteni az alábbi adatokról:
a)	az adózó neve, székhelye, adószáma,
b)	az adózónak a 651/2014/EU rendelet I. melléklete szerinti típusa, amennyiben ez az adat
rendelkezésre áll,
c)	az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR nomenklatúra szerint, egyéni
vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,
d)	az adóbevallás benyújtásának az esedékessége.
65
(3)	Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során az állami
adó- és vámhatóság a következő sávok szerint szolgáltat adatot az igénybevett kedvezmény
támogatástartalmának összege alapján:
a)	a 0,5-1 millió eurónak megfelelő forintösszegű támogatástartalom;
b)	az 1 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 2 millió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
c)	a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az 5 millió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
d)	az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 10 millió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
e)	a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 30 millió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
f)	a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó mértékű támogatástartalom.
(4)	Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós
versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a Szerződés 107. és 108. cikke
alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben
nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek
nyilvánításáról szóló 2014. június 25-ei 702/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó,
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami
támogatás igénybevételéről a 702/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel
céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített elsődleges mezőgazdasági termeléssel
foglalkozó kedvezményezettek esetében a kedvezmény összege jogcímenként a 60 000
eurónak megfelelő forintösszeget, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy
mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó, az erdészeti ágazatban működő vagy az
Európai Unió működéséről szóló Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységet
folytató kedvezményezettek esetében az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget
meghaladja.
(5)	A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására
kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március 15-éig, éves adóbevallás benyújtására
kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember 15-éig kell
teljesíteni az alábbi adatokról:
a)	az adózó neve, székhelye, adószáma,
b)	az adózónak a 702/2014/EU rendelet I. melléklete szerinti típusa, amennyiben ez az adat
rendelkezésre áll,
c)	az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR nomenklatúra szerint, egyéni
vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,
d)	adóbevallás benyújtásának az esedékessége.
(6)	A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- ás
vámhatóság a következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény
összegének támogatástartalmát illetően:
a)	a 0,06-0,5 millió eurónak megfelelő forintösszegű támogatástartalom;
b)	a 0,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az 1 millió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
66
c)	az 1 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 2 millió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
d)	a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az 5 millió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
e)	az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 10 millió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
f)	a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 30 millió eurónak
megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
g)	a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó mértékű támogatástartalom.”
157.	§ Az Art. 87. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az adóhatóság az ellenőrzés célját)
„g) a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó”
(ellenőrzéssel valósítja meg.)
158.	§ Az Art. 88. §-a a következő (6c) és (6d) bekezdéssel egészül ki:
„(6c) A fuvarozó köteles az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zárat
annak felhelyezésétől az állami adó- és vámhatóság által történő levételéig sértetlen
állapotban megőrizni.
(6d) Ha a közúti fuvarozással járó tevékenység során a hatósági zár baleset, vagy egyéb
tevékenységi körén kívül álló elháríthatatlan ok miatt megsérült vagy az áru megrongálódott,
illetve megsemmisült, a fuvarozó köteles erről az állami adó- és vámhatóságot haladéktalanul
értesíteni.”
159.	§ Az Art. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. § Az utólagos, az ismételt, illetve az állami garancia beváltásához kapcsolódó,
valamint a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó
ellenőrzés esetén az adóhatóság az ellenőrzés eredményétől függetlenül a megállapításokról
határozatot hoz. Egyéb esetben a hatósági eljárást csak akkor kell megindítani, ha az
adóhatóság valamilyen kötelezettség teljesítését írja elő, vagy jogkövetkezményt állapít meg.”
160.	§ Az Art. a 119/A. §-t követően a következő címmel és a cím utáni 119/B. §-sal
egészül ki:
„A feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó
ellenőrzés
119/B. § (1) Az ellenőrzés tárgya annak megállapítása, hogy az adózóra vonatkozó
feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat alapjául szolgáló tényállás megvalósult-e.
(2)	Az ellenőrzés során az adóhatóság megvizsgál minden olyan bizonylatot, igazolást és
nyilvántartást, amelyre a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat megállapítást tett.
Az adóhatóság csak olyan bizonylat, igazolás vagy nyilvántartás bemutatását kérheti,
amelyről a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat kimondta, hogy annak kiállítása,
megőrzése, illetve vezetése tényállás megvalósulásának feltétele, ha a feltételes
adómegállapítást tartalmazó határozat ilyen rendelkezést tartalmaz.
(3)	Ha az adóhatóság az ellenőrzés során megállapította, hogy a feltételes adómegállapítást
tartalmazó határozat alapjául szolgáló tényállás megvalósult, határozatában arról is
67
rendelkezik, hogy a feltételes adómegállapítás tárgyát képező adónem tekintetében melyik, az
ellenőrzés megkezdéséig már lezárult egy vagy több adómegállapítási időszakra kötelezi az
adóhatóságot a feltételes adómegállapítás. Az ellenőrzés megállapításáról hozott jogerős
határozat az adóhatóságot köti, az abban foglaltaktól eltérni ezt követően meghozott
határozatban nem lehet.
(4)	A feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására irányuló
ellenőrzés megkezdésétől kezdődően az ellenőrzést lezáró határozat jogerőre emelkedéséig az
adóhatóság a feltételes adómegállapítás tárgyát képező adónem tekintetében a feltételes
adómegállapítás hatálya alá tartozó adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallás utólagos
vizsgálatára irányuló ellenőrzést nem indíthat.”
161.	§ Az Art. 132. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) A számviteli törvényben meghatározott IFRS-ek szerinti számviteli elszámolás
minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén a kérelemhez csatolni
kell a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának a számviteli elszámolás minősítésére vonatkozó
szakértői véleményét.”
162.	§ (1) Az Art. 133. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(5) Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a
következő pótlékokat kell felszámítani, valamint a b) pont alkalmazásakor határozatban
közölni:
a)	a kérelem benyújtása esetén késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat jogerőre
emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat
keltének napjáig,
b)	a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat
keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak
megfelelő mértékben.
(6)	A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Az (5)
bekezdés b) pontjában említett pótlékra egyebekben a késedelmi pótlékra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.”
(2)	Az Art. 133. §-a a következő (11)-(12) bekezdésekkel egészül ki:
„(11) A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem
kötelezett magánszemély kérelmére az állami adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott,
legfeljebb 200 000 forint összegű adótartozásra - kivéve a (3) bekezdésben meghatározott
kötelezettségeket - évente egy alkalommal legfeljebb 6 havi pótlékmentes részletfizetést
engedélyez az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül.
(12)	Ha az adózó a (11) bekezdés alapján engedélyezett részletfizetés esetében az esedékes
részlet befizetését nem teljesíti, a részletfizetési kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy
összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a fennmaradó tartozásra az eredeti
esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel.”
163.	§ Az Art. 134. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást - a kifizető
által a magánszemélytől levont adó- és járuléktartozás kivételével -, valamint a bírság- vagy
pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt
68
élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság a mérséklést -
az adózó teljesítőképességéhez mérten - az adótartozás egy részének megfizetéséhez kötheti.”
164.	§ Az Art. 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„144. § Az adóhatóság alkalmazottja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a
végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági
végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt (a továbbiakban: Vht.) alkalmazza. Az
adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik, amit a
Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít. Ha az adózó vagy más személy a helyszíni végrehajtási
eljárás eredményességét a végrehajtó veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza, vagy az
eljárás lefolytatásának meghiúsítását megkísérli, az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény
szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy a NAV hivatásos állományú,
jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával. A végrehajtó a
végrehajtási eljárás során jogosult - a vagyontárgy kétséget kizáró beazonosítása érdekében -
a 98. § (1) bekezdése j) pontja szerinti mintavételre. A végrehajtás lefolytatásához szükséges
adatok beszerzésére és kezelésére a Vht.-t az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell
alkalmazni.”
165.	§ Az Art. 145. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adótartozás után felszámított pótlék, kamat, valamint a végrehajtási költségátalány
az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre.”
166.	§ Az Art. 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha ugyanazt az ingóságot (ideértve az üzletrészt és az értékpapírt is) vagy ingatlant
több adóhatóság is lefoglalta, a végrehajtás folytatására és az értékesítésre az állami adó- és
vámhatóság, ennek hiányában az a végrehajtó jogosult és köteles, aki a vagyontárgyat a többi
végrehajtót megelőzően foglalta le. Egyidejű foglalás esetén az adóhatóságok megegyezése
szerint kell folytatni a végrehajtást.”
167.	§ Az Art. 147. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Adók módjára behajtandó köztartozásnak a pályázat nyertese útján történő
érvényesítése esetén a behajtást kérő köteles az adóhatóság felhívására a (3) bekezdés szerinti
jutalék összegét megfizetni. Az adóhatóság eredménytelen felszólítást követően határozattal
kötelezi a behajtást kérőt a jutalék összegének megfizetésére. A határozat az adóigazgatási
eljárásban végrehajtható okiratnak minősül.”
168.	§ (1) Az Art 149. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Biztosítási intézkedés keretében az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált,
az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést) a
biztosítási intézkedést elrendelő végzésben meghatározott kötelezettség erejéig zárolhatja. A
zárolt összeg felett az adózó rendelkezési joga a biztosítási intézkedés időtartama alatt
szünetel.”
169.	§ Az Art. 150. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó-, ingatlan- illetve követelésfoglalás
hatályát az adóhatóság kiterjesztheti a foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozásokra,
költségekre is (kiterjesztés), amely tényről az adóhatóság az adózót értesíti.”
69
170.	§ Az Art. Végrehajtás munkabérre, fizetési számlára alcíme a következő
153/A. §-sal egészül ki:
„153/A. § (1) Ha az adóhatóság az adózóval szembeni végrehajtás során követelésfoglalást
foganatosít, a 31/B. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételére kötelezett, nyilatkozata
szerint a végrehajtás alá vont adózótól számlát befogadó adóalany - ha az adóhatóságnak a
Vht. 111. §-a alapján megküldött nyilatkozatában a követelést vagy annak egy részét, annak
teljesítése miatt nem ismeri el - köteles a követelés megszűnését az adóhatóság részére hitelt
érdemlően igazolni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti igazolás számla, a megfizetést igazoló bizonylatok, az adózók
közötti beszámítás alkalmazásáról szóló dokumentumok, illetve ezen okiratok másolatának
benyújtásával vagy más olyan módon történhet, amely a követelés megszűnését - a 14. § (1)
bekezdés e) pontja szerinti kötelezettségnek megfelelően - igazolja.
(3)	Ha a 31/B. § (1) bekezdése alapján nyilatkozatot tett adóalany az (1) bekezdés szerinti
kötelezettségét nem teljesíti vagy a Vht. 111. §-a szerinti nyilatkozattételt elmulasztja, az
adóhatóság a 153. § szerint kötelezheti őt a követelés összege erejéig az adótartozás
megfizetésére.”
171.	§ Az Art. 154. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben a lefoglalt gépjárművet az adós az adóhatóság felhívására nem adja át,
illetve az adós a lakóhelyén (tartózkodási helyén) vagy székhelyén, telephelyén, fióktelepén
az nem fellelhető, az állami adó- és vámhatóság határozattal tárgykörözést rendelhet el. Az
állami adóhatóság által elrendelt tárgykörözés kapcsán intézkedést foganatosító rendőri szerv
a megtett intézkedésről, illetve annak eredményéről az állami adó- és vámhatóságot soron
kívül értesíti.”
172.	§ (1) Az Art. 155. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az adóhatóság adózó tulajdonát képező ingatlan végrehajtását mellőzheti, ha az
ingatlant terhelő jelzálogjog miatt, annak értékesítéséből az adóhatóság követelésének
kielégítése nem várható.”
(2)	Az Art. 155. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az ingatlan-végrehajtásnak az (1) bekezdés alapján nincs helye, illetve az
adóhatóság a végrehajtási jog bejegyzését a (3a) bekezdés alapján mellőzi, az adóhatóságot az
adótartozás erejéig az adózó ingatlanára jelzálogjogot jegyeztethet be. Az adóhatóság,
illetőleg az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtó a jelzálogjog bejegyzése
végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, amely a jelzálogjogot soron kívül bejegyzi az
ingatlan-nyilvántartásba. A jelzálogjog-bejegyzés érdekében tett intézkedés ellen benyújtott
végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő ingatlanügyi hatósági intézkedésre
halasztó hatálya nincs.”
(3)	Az Art. 155. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az adóhatóság által megkeresés alapján folytatott végrehajtási eljárásban a
végrehajtással érintett fizetési kötelezettség érvényesítése e törvény alapján a központi
költségvetés vagy az állam javára történik, és ezt a tényt a megkeresés tartalmazza, akkor az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő jogok jogosultjaként az államot kell feltüntetni azzal,
hogy bírósági és más hatósági eljárásokban a jogosult képviseletében az állami adó- és
vámhatóság illetékes területi szerve jár el.”
70
173.	§ Az Art. 161. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az adók módjára behajtandó köztartozásra a végrehajtási eljárás szabályait kell
alkalmazni azzal, hogy az állami adó- és vámhatóság 200 000 forintot nem meghaladó
köztartozás esetén hatósági átutalási megbízást, illetve munkabérletiltást foganatosít kizárólag
a tartozás behajtása érdekében, ezek eredménytelensége esetén pedig a 161. § (5) bekezdése
szerint jár el. Ha a 200 000 Ft-ot nem meghaladó köztartozás mellett az adózót adótartozás is
terheli, az állami adó- és vámhatóság egyéb végrehajtási cselekményeket is foganatosíthat. Ha
az eljárás során a jelzálogjog bejegyzését követően egyéb végrehajtási cselekmény
foganatosításától eredmény nem várható, az adóhatóság a jelzálogjog fenntartása mellett a
161.	§ (5) bekezdésében írtak szerint jár el.”
174.	§ Az Art. következő 162/A. §-sal egészül ki:
„162/A. § (1) A végrehajtási eljárást lefolytató állami adó- és vámhatóság végrehajtható
vagyon hiányában az adózó adószámláján nyilvántartott, 100 000 forintot elérő tartozását,
állami kezességvállalásból eredő, állammal szemben fennálló tartozását behajthatatlannak
minősíti és végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a
jogcímen tartja nyilván.
(2)	A behajthatatlanság címén nyilvántartott adótartozást az állami adó- és vámhatóság
újból végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az
adótartozás végrehajthatóvá válik.
(3)	A végrehajtást foganatosító állami adó- és vámhatóság a 10 000 forintot meg nem
haladó tartozást behajthatatlanság címén az adózó adószámlájáról véglegesen törli, ha a
tartozás beszedése érdekében az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt fizetési számlájára
benyújtott hatósági átutalási megbízás nem teljesült.
(4)	A végrehajtási eljárást lefolytató állami adó- és vámhatóság a (3) bekezdésben
meghatározott értékhatárt meghaladó, de 100 000 forintot el nem érő tartozást végrehajtható
vagyon hiányában az adózó adószámlájáról véglegesen törli, ha a behajtás érdekében
szükséges valamennyi intézkedést megtett.”
175.	§ (1) Az Art. 163. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adóhatóság a költségekről - a végrehajtási költségátalány kivételével - végzést hoz,
amelynek összege ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén nem lehet kevesebb 5000 forintnál.”
(2)	Az Art. 163. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti költségátalány felszámításáról az adózót
értesíti.”
176.	§ Az Art. 164. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha bíróság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl az adózó
adókötelezettségét érintő jogerős döntést hoz, az adózó az adókötelezettsége rendezése
érdekében a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében is jogosult önellenőrzés
benyújtására. Az önellenőrzéssel érintett kötelezettség ellenőrzésére az adóhatóság az
önellenőrzés beérkezésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a bíróság ítéletével érintett
adómegállapítási időszak már ellenőrzéssel lezárt, az adókötelezettséget az adóhatóság az
adózó kérelmére ismételt ellenőrzés keretében rendezi.”
71
177.	§ (1) Az Art. 172. §-a a következő (19b) bekezdéssel egészül ki:
„(19b) Ha az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a
22/E. § (1)-(2) és (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét valótlan adattartalommal
úgy teljesítette, hogy a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott
termék mennyiségét, akkor az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a bejelentett, de
ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat
ki.”
(2) Az Art. 172. §-a a következő (20h) bekezdéssel egészül ki:
„(20h) Ha a fuvarozó az Art. 88. § (6c) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek
nem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság a magánszemély terhére legalább 200 000 Ft,
legfeljebb 500 000 Ft, magánszemélynek nem minősülő fuvarozó terhére legalább 500 000 Ft,
legfeljebb 1 000 000 Ft mulasztási bírságot szabhat ki.”
178.	§ Az Art. a következő 173/A. §-sal egészül ki:
„173/A. § (1) Ha az állami adó- és vámhatóság a 172. § (20h) bekezdés alapján mulasztási
bírságot szab ki, a fuvarozás eszközét - a romlandó árut és az élő állatot szállító
fuvareszközök kivételével - az általa lefolytatott ellenőrzés során a kiszabott bírság, illetve a
pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig, az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül
visszatarthatja.
(2)	A jármű nem tartható vissza abban az esetben, ha
a)	a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos
tartózkodási helye Magyarország területén van, és a kötelezett rendelkezik az állami adó- és
vámhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
b)	a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát
vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó
szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően
igazolja.
(3)	Ha a külföldi fuvarozó a 88. § (6b) bekezdésében foglalt előírásokat megszegve az
állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zár, állami adó- és vámhatóság által
történő levételét megakadályozza, akkor bármely a fuvarozó tulajdonában vagy használatában
lévő fuvareszköz tekintetében az állami adó- és vámhatóság a 172. § (20h) bekezdésében és
az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazhatja.
(4)	E §, valamint a 172. § (20h) bekezdése alkalmazásában külföldi fuvarozó a
Magyarország területén termékmozgatást végző
a)	belföldön nem letelepedett és egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti)
tevékenységet nem folytató jogi személy és egyéb szervezet,
b)	járművet vezető, belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező
magánszemély, valamint
c)	az a) pont szerinti jogi személy és egyéb szervezet tulajdonában álló termékmozgatást
végző jármű belföldi magánszemély vezetője.”
179.	§ Az Art. 174/A. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségét az
adószám e § szerinti törléséről szóló határozat kiadmányozásáig teljesíti, akkor az adószám
törlését elrendelő határozat kiadmányozásának nincs helye. Amennyiben az adózó az adószám
törlését elrendelő határozat kiadmányozását követően, annak jogerőre emelkedéséig teljesíti a
beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségét vagy annak teljesítéséről az
72
állami adó- és vámhatóság a kiadmányozást követően szerez tudomást, az állami adó- és
vámhatóság a határozatot visszavonja.”
180.	§ (1) Az Art.175. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„175.§ (4a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy
a)	az automataberendezések üzemeltetőinek adókötelezettségével,
b)	a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésével, kezelésével,
nyilvántartásával, visszatérítésével,
c)	az automataberendezések műszaki követelményeivel, üzemeltetésüknek és
szervizelésüknek, valamint az automataberendezésekben rögzített adatok adóhatóság felé
történő szolgáltatásával,
d)	az üzemeltető részére nyújtott, az automataberendezések adatszolgáltatását biztosító
valamennyi szolgáltatás hatósági árát és a hatósági árszabályozással
kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.”
(2)	Az Art. 175. §-a a következő (35) bekezdéssel egészül ki:
„(35) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az
adóintézkedések formájában megvalósuló állami támogatási programoknak az Európai Unió
állami támogatási rendelkezéseivel való összhangját megteremtő szabályozást.
181.	§ Az Art. 176/H. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ezen alcím alkalmazásában hatósági ár az üzemeltető részére nyújtott, az
automataberendezések adatszolgáltatását biztosító valamennyi szolgáltatás ára.
(4)	Ezen alcím és a 175. § (4a) bekezdés alkalmazásában üzemeltető a külön jogszabály
szerint automataberendezések használatára kötelezett.”
182.	§ Az Art. 179. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) és (2) bekezdés szerint költségekről - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
az adóhatóság határozatában (végzésében) rendelkezik.”
183.	§ Az Art. a következő 181/C. §-sal egészül ki:
„181/C. § E törvény 52. § (12) bekezdésének és 7. számú melléklet 1-18. pontjának az
egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról
szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.5)
történő hatályon kívül helyezése, valamint a Módtv.5-tel megállapított 7. számú melléklet 19.
pontja a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 10-i 2015/2060/EU tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
184.	§ Az Art. a következő 218. §-sal egészül ki:
„218. § (1) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított rendelkezéseit a Módtv5.
hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt
megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre is kell alkalmazni
azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az
adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a
73
kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb
mérték alkalmazható.
(2) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit
a)	a Módtv.5 hatálybalépésekor még el nem rendelt, és
b)	a Módtv.5 hatálybalépésekor folyamatban lévő
végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.”
185.	§ Az Art. a következő 219. §-sal egészül ki:
„219. § Az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2016. harmadik negyedévét
követően minősíti az adózókat e törvénynek a Módtv.5 által megállapított 6/A. § (1a) és (3)
bekezdésében meghatározott rendelkezések alapján.”
186.	§ Az Art. a következő 220. §-sal egészül ki:
„220. § Az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2016. harmadik negyedévét
követően minősíti az adózókat e törvénynek a Módtv.5-tel megállapított 6/E. § (1) és (2)
bekezdésében meghatározott rendelkezések alapján.”
187.	§ Az Art. a következő 221. §-sal egészül ki:
„221. § (1) E törvénynek a Módtv5-tel megállapított 24/F. § (7) bekezdését a hatályba
lépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2)	Ha az adózó adószámát az állami adó- és vámhatóság a Módtv5-tel megállapított
24/F. § (7) bekezdés hatálybalépését megelőzően jogerősen törölte, az adózó 2016. december
31-ig kérheti az adószám törlésről hozott határozat visszavonását. A határidő elmulasztása
esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. A kérelemhez az adózó, ha arra korábban
nem került sor, köteles a 24/F. § (1) bekezdés szerinti kitöltött kérdőívet csatolni. Ha az adózó
megszűntnek nyilvánítását a cégbíróság jogerős végzésével még nem rendelte el, az adózó
kérelme alapján az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről hozott határozatot
visszavonja. Ha az adószám törléséről hozott határozatot a felettes szerv érdemben
felülvizsgálta, a felettes szerv a bíróság által felül nem vizsgált határozatát úgy módosítja,
hogy az adószám törléséről hozott határozatot megsemmisíti. A határozat visszavonásáról,
vagy megsemmisítéséről az állami adóhatóság haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. Ha a
kérelem alapján az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről rendelkező határozatot
visszavonja, a visszavonó határozat ellen fellebbezésnek nincsen helye.
(3)	Az (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtása esetén az állami adó- és vámhatóság - ha a
kérelem alapján az adószám törléséről rendelkező határozatot visszavonja - a 24/F. § (1)
bekezdés szerinti kockázatelemzési eljárást a kérelem benyújtását követő egy éven belül
folytatja le.
(4)	Az adószám törléséről rendelkező határozat (2) bekezdés szerinti visszavonása
esetén az adószám törléséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől a visszavonó
határozat jogerőre emelkedéséig esedékes bevallási kötelezettségnek a visszavonó határozat
jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belüli teljesítése (pótlása) esetén bevallás
késedelme miatt az adóhatóság mulasztási bírságot nem szab ki.”
188.	§ Az Art. a következő 222. §-sal egészül ki:
„222. § (1) E törvénynek a Módtv5-tel megállapított 55/C. §-a szerinti adatszolgáltatást
első alkalommal a 2016. június 30-át követően igénybevett támogatásokról kell teljesíteni.
74
(2) E törvénynek a Módtv5-tel megállapított 174/A. § (3) bekezdését a hatályba
lépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
189.	§ Az Art. a következő 223. §-sal egészül ki:
„223. § A 2015. december 31-ig jogerőre emelkedett, adó feltételes megállapítását
tartalmazó határozat alapjául szolgáló tényállás megvalósulására irányuló ellenőrzést az adózó
kérelmezheti az adóhatóságnál. Ha az ellenőrzés során az adóhatóság azt állapította meg,
hogy a feltételes adómegállapítás az adóhatóságra a tényállás megvalósulásának hiánya miatt
nem kötelező, akkor az ellenőrzést lezáró határozatában az adóhatóság az adózó kérelmére
megállapítja a feltételes adómegállapítás tárgyát képező ügylet keretében az adózó által 2015.
december 31-ig megszerzett, a jövedelemszerzés időpontjában hatályos jogszabályi
rendelkezések szerint adóköteles jövedelmet terhelő adót is. Az adót az adóhatóság a
jövedelemszerzés időpontjában hatályos jogszabályok szerinti legalacsonyabb adómérték
szerint állapítja meg.”
190.	§ (1) Az Art. 4. számú melléklete a 13. melléklet szerint módosul.
(2) Az Art. 7. számú melléklete a 14. melléklet szerint módosul.
191.	§ Az Art.
1.	6/B. § (4) bekezdésében az „a 37. § (4) bekezdése szerinti esetben 30 napon belül”
szövegrész helyébe a „20 napon belül” szöveg,
2.	22/E. § (1) bekezdésében az „Útdíjköteles gépjárművel végzett” szövegrész helyébe az
„Útdíjköteles gépjárművel, továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel
végzett” szöveg,
3.	24/A. § (2) bekezdésében a „Ha a felfüggesztés elrendelésére az (1) bekezdés a)-b) pontja
alapján került sor, az adóhatóság a cégbíróság megkeresésével egyidejűleg törvényességi
felügyeleti eljárást, illetve az ismeretlen székhelyű cég megszüntetése iránti eljárást
kezdeményez.” szövegrész helyébe az „Az adóhatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja
szerinti okból ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló törvényességi
felügyelet eljárást a cégbíróságnál nem kezdeményez.” szöveg,
4.	24/A. § (3) bekezdésében az „ellenőrzésnek. Ha” szövegrész helyébe az „ellenőrzésnek.
Ha a felfüggesztés elrendelésére az (1) bekezdés d) pontja alapján került sor, a
felfüggesztés abban az esetben szüntethető meg, ha a kormányzati ellenőrzési szerv
vezetője ehhez hozzájárul. Ha” szöveg,
5.	24/A. § (8) bekezdésében a „folytatta.” szövegrész helyébe a „folytatta. Az adószám
akkor állapítható meg, ha az adószám felfüggesztésének oka már nem áll fenn, illetve ha
az (1) bekezdés d) pontja alapján elrendelt felfüggesztés esetén a kormányzati ellenőrzési
szerv vezetője ehhez hozzájárul.” szöveg,
6.	24/B. § (1) bekezdés b) pontjában az „az állami adó- és vámhatósághoz jelentette be,”
szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatósághoz annak felszólítása ellenére sem
jelentette be,” szöveg,
7.	24/B. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „e §” szöveg, az
„(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „e §” szöveg, valamint az „eljárást. Az adószám”
szöveg helyébe az „eljárást, kivéve, ha az adózó kényszertörlés alatt áll. Az adószám”
szöveg,
75
8.	24/B. § (4) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a)-c)
pontjaiban” szöveg,
9.	24/C. § (4) bekezdésében, (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (6) bekezdésében a
„vezető tisztségviselő, vagy tag” szövegrész helyébe a „vezető tisztségviselő, cégvezető,
tag, vagy részvényes” szöveg,
10.	24/C. § (6) bekezdés a) pontjában a „tagi jogviszonnyal” szövegrész helyébe „tagi,
részvényesi jogviszonnyal” szöveg,
11.	24/C. § (6) bekezdés b) pontjában a „vezető tisztségviselőként” szövegrész helyébe
„vezető tisztségviselőként, vagy cégvezetőként” szöveg,
12.	24/C. § (9) bekezdésében a „vezető tisztségviselőjét, illetve tagját” szövegrész helyébe a
„vezető tisztségviselőjét, cégvezetőjét, tagját, illetve részvényesét” szöveg,
13.	31/B. § (1), (2), (3), (4) és (5) bekezdésében az „1 000 000 forintot” szövegrész helyébe a
„100 000 forintot” szöveg,
14.	31/B. § (2) bekezdésében az „azon számlákról” szövegrész helyébe az „azon számlatömb
használatával kibocsátott számlákról” szöveg,
15.	35. § (2) bekezdés b) pontjában az „ajándék erejéig” szövegrész helyébe az „ajándék
értékének erejéig” szöveg,
16.	136. § (6) bekezdésében az „elsőfokú adóhatóság” szövegrész helyébe az „első fokon
döntést hozó adóhatóság” szöveg,
17.	153. §-ában a „felhívása ellenére a levonást” szövegrész helyébe a „felhívása ellenére a
követelés fennállásról nem nyilatkozik, illetve a levonást” szöveg, valamint a „kötelezi a
levonni” szövegrész helyébe a „kötelezi a követelés, illetve a levonni” szöveg,
18.	157. §-ában a „kikiáltási árnak” szövegrész helyébe a „becsértéknek” szöveg,
19.	160. § (4) bekezdésé ben a „személyt” szövegrész helyébe a „személy fizetési
kötelezettségét” szöveg,
20.	161. § (1) bekezdésében a „15 nap elteltével megkeresi” szövegrész helyébe a „15 nap
elteltével elektronikus úton megkeresi” szöveg,
21.	161/A. § (2) bekezdésében a „10 000” szövegrész helyébe „50 000” szöveg,
22.	162. §-ban az „adóhatóság” szövegrészek helyébe az „önkormányzati adóhatóság”
szövegek,
23.	164. § (6) bekezdésében az „5” szövegrész helyébe a „4” szöveg,
24.	164. § (7) bekezdésében az „eljárás felfüggesztésének és szünetelésének” szövegrész
helyébe a „eljárás felfüggesztésének, valamint az Art. 160. § (4) bekezdés d), illetve e)
pontja szerinti szünetelésének” szöveg,
25.	172. § (9) bekezdésében a „magánszemély” szövegrész helyébe a „személy” szöveg,
26.	174/A. § (1) bekezdésében a „nyilvánítását.” szövegrész helyébe a „nyilvánítását, kivéve,
ha az adózó kényszertörlés alatt áll.” szöveg,
27.	175. § (9) bekezdésében az „előterjesztését, továbbá” szövegrész helyébe az
„előterjesztését, módosítását, kiegészítését és visszavonását, továbbá” szöveg,
28.	216. §-ában a „2016. július 1-jén” szövegrész helyébe „2017. január 1-jén” szöveg,
valamint a „2016. június 30-a” szövegrész helyébe „2016. december 31-e” szöveg,
76
29.	4. számú melléklet A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös
szabályairól c. fejezet 2. pontjában a „nyilatkozatokat csatolja.” szövegrész helyébe
„nyilatkozatokat csatolja, illetve az illetőséget az e melléklet 7. pont szerint
megállapította.” szöveg,
30.	4. számú melléklet A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös
szabályairól c. fejezet 3. pontjában az „illetőségét igazolja” szövegrész helyébe,
„illetőségét igazolja, vagy a kifizető az illetőségét az e melléklet 7. pont szerint
megállapította.” szöveg,
31.	5. számú melléklet Az átalányadót vagy tételes átalányadót fizetők adózásának rendje c.
fejezet 1. pontjában az „a mezőgazdasági kistermelői és a fizetővendéglátó tevékenységet
folytató magánszemély” szövegrész helyébe az „a mezőgazdasági kistermelői, a
fizetővendéglátó tevékenységet folytató és a lakást bérbeadó magánszemély” szöveg
lép.
192.	§ (1) Hatályát veszti az Art.
1.	52. § (12) bekezdése,
2.	3. melléklet F) pontj a,
3.	3. melléklet S) pontja,
4.	7. melléklet 1-18. pontja.
(2) Hatályát veszti az Art.
1.	148/A. § (2) bekezdésében a „Vht. 95. §-a szerinti eset kivételével” szövegrész,
2.	164. § (9) bekezdésében a „vagy a végrehajtás során hozott végzés”, valamint a „,illetve a
végrehajtáshoz” szövegrészek.
19.	Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása
193.	§ Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény a következő V/C.
Fejezettel
„V/C. Fejezet
Immateriális javak társasági adóalap-kedvezményeire vonatkozó információk előzetes
megkeresés nélküli cseréje
43/M. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (1) bekezdés c), e), s) pontja szerinti adóalap-kedvezményt a
Tao. törvény átmeneti rendelkezése alapján érvényesítő adózó személyéről az adóbevallás
benyújtását követő 1 éven belül az állami adóhatóság spontán információcsere keretében
tájékoztatja az illetékes hatóságot, ha az adózó 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az
adóalap-kedvezményt, vagy az adóalap-kedvezményt olyan immateriális jószágra tekintettel
veszi igénybe, amely alapján 2015. február 6. előtt nem vettek igénybe kedvezményt.”
20.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények
módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény módosítása
194.	§ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények
módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény 5. §-ának az adózás rendjéről szóló 2003.
77
évi XCII. törvény 6/B. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése a „a megbízható adózó
által” szövegrész helyett a „a megbízható adózó - ide nem értve a nyilvánosan működő
részvénytársaságot - által” szöveggel lép hatályba.
VIII.	Fejezet
SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
21.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
195.	§ (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (3)
bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„2. ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az
eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti
évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő
alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény
elkövetéséből származnak. A számviteli elszámolás szempontjából az ellenőrzés
megállapításával egy tekintet alá esik a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok
módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági
események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;”
(2)	Az Szt. 3. § (5) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„2. negatív üzleti vagy cégérték: a megvásárolt üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért
fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen
állományba vett, átvállalt kötelezettségek - e törvény szerinti értékeléssel meghatározott -
értékével csökkentett összege közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték alacsonyabb;”
196.	§ Az Szt. 37. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:)
„h) a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként (a jegyzett, de
még be nem fizetett tőke feltöltésére) a külön jogszabályban meghatározottak szerint
átvezetett összeget.”
197.	§ Az Szt. 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni:
a)	a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket,
b)	a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok,
kártérítések, sérelemdíjak összegét,
c)	a behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként
leírt - követelésekre kapott összeget,
d)	a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül -
belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi
szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás
összegét,
78
e)	a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpálya-
szabályozás összegét,
ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a
mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem
feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha külön jogszabály eltérően
rendelkezik, illetve a d) pontban foglalt támogatás esetén, ha a támogatási szerződés alapján a
mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént.
198.	§ Az Szt. 81. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:)
„b) a forgóeszközök között kimutatott - vásárolt követelésnek nem minősülő -
követelésnek behajthatatlan követelésként az üzleti évben leírt összegét;”
199.	§ Az Szt. 85. § (1a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Befektetettpénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni:)
„b) a térítés nélkül átadott, hiányzó, megsemmisült, a befektetett pénzügyi eszközök
között kimutatott értékpapírok, valamint a térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak
minősített, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök könyv szerinti
értékét;”
200.	§ Az Szt. 85. § (3) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:)
„m) a térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a
forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés, valamint a hiányzó, megsemmisült, a
forgóeszközök között kimutatott értékpapír könyv szerinti értékét, továbbá a vásárolt
követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt összeg nem nyújt
fedezetet;”
201.	§ Az Szt. 91. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiegészítő mellékletben meg kell adni:)
„a) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát,
bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit állománycsoportonként, valamint a
bérjárulékokat j ogcímenként megbontva;”
202.	§ Az Szt. 95/B. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A vállalatirányítási nyilatkozatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:)
„h) a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott,
sokszínűséggel kapcsolatos politika leírása, különös tekintettel az életkori, a nemi, a
tanulmányi és a szakmai háttérrel kapcsolatos szempontokra, e sokszínűséggel kapcsolatos
politika céljainak, megvalósítási módjának és a beszámolási időszakban elért eredményeknek
a leírása. Ha nem alkalmaznak ilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell ennek
magyarázatát.”
79
203. § Az Szt. III. Fejezete a következő alcímmel és 95/C. §-sal egészül ki:
„Nem pénzügyi kimutatás
95/C. § (1) Az a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozás,
amelynél
a)	az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a
következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:
aa)	a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,
ab)	az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,
ac)	az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és
b)	az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt,
üzleti jelentésében - a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és
tevékenységei hatásának megértéséhez szükséges mértékben - a környezetvédelmi, a szociális
és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni
küzdelemre és a megvesztegetésre vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi
kimutatást tesz közzé.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nem pénzügyi kimutatásnak legalább az alábbiakat kell
tartalmaznia:
a)	a vállalkozás üzleti modelljének rövid leírása;
b)	a vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az
emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel
kapcsolatban követett politikáinak leírása, utalva az alkalmazott átvilágítási eljárásokra;
c)	a b) pont szerinti politikák eredményei;
d)	a vállalkozás tevékenységével, különösen üzleti kapcsolataival, termékeivel vagy
szolgáltatásaival összefüggésben a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási
kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a
megvesztegetéssel kapcsolatos azon lényeges kockázatoknak az ismertetése, amelyek
hátrányos hatásokkal járhatnak e területeken, továbbá annak leírása, hogy a vállalkozás ezeket
a kockázatokat hogyan kezeli;
e)	azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatók, amelyek lényegesek
az adott üzleti tevékenység szempontjából.
(3)	Ha a vállalkozás nem rendelkezik a (2) bekezdés b) pont szerinti politikák
valamelyikével, akkor indokolnia kell annak hiányát.
(4)	A nem pénzügyi kimutatásból kihagyhatók azon aktuális fejleményekre vagy
tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk, amelyek közzététele a vállalkozás
legfőbb irányító (vezető), ügyvezető szerve és a felügyelő testület tagjai megfelelő indokolást
tartalmazó véleménye szerint súlyosan sértené a vállalkozás üzleti érdekét, feltéve, hogy e
kihagyás nem befolyásolja a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és
tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését.
(5)	Mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól az a leányvállalatnak minősülő
vállalkozás, amelyre vonatkozóan a (2) bekezdés szerinti információkat a 134. § (5)
bekezdéssel összhangban készített összevont (konszolidált) üzleti jelentés nem pénzügyi
kimutatása tartalmazza.”
80
204.	§ (1) Az Szt. 114/B. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(A saját tőke megfeleltetési tábla tartalmazza az IFRS-ek szerinti saját tőke egyes
elemeinek nyitó és záró adatait, valamint ezekből levezetve az alábbi saját tőke elemek nyitó
és záró adatait:)
„e) eredménytartalék: az IFRS-ek szerinti éves beszámolóban kimutatott, korábbi évek
halmozott - és a tulajdonosok részére még ki nem osztott - adózott eredmény, ideértve az
IFRS-ek szerint a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegeket is, amely
az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti egyéb átfogó jövedelmet -
az átsorolási módosítások kivételével - nem tartalmazhat. Az így keletkezett összeget
csökkenteni kell a fizetett pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összegével, és a
fel nem használt fejlesztési tartaléknak a kapcsolódó, az IAS 12 Nyereségadók című standard
alapján számított halasztott adóval csökkentett összegével;”
(2)	Az Szt. 114/B. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A saját tőke megfeleltetési tábla a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartalmazza:)
„b) az osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalékot, amely az utolsó
beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi adózott eredményét is magában foglaló
eredménytartalék összegének az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard szerinti
befektetési célú ingatlanok valós érték növekedése miatti elszámolt - halmozott - nem
realizált nyereség összegével csökkentett és a kapcsolódó IAS 12 Nyereségadók című
standard alapján elszámolt nyereségadó halmozott összegével növelt összege.”
205.	§ Az Szt. 114/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés szerinti áttérés (visszatérés) időpontja
a)	a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a feltételek bekövetkezését követő üzleti év első
napja,
b)	a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a végelszámolás, a felszámolás, illetve a
kényszertörlési eljárás kezdő időpontja.”
206.	§ Az Szt. 134. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő, közérdeklődésre számot
tartó gazdálkodónak minősülő anyavállalat, amelynél
a)	az adott üzleti év mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül
bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:
aa)	a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,
ab)	az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,
ac)	az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és
b)	az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt,
összevont (konszolidált) üzleti jelentésében a konszolidálásba bevont vállalkozásokra
vonatkozóan a 95/C. § szerinti nem pénzügy kimutatást tesz közzé.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti mutatóértékeket a 117. § (2) bekezdés szerint kell
meghatározni.”
207.	§ Az Szt. 154. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó, a külföldi székhelyű
vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az éves beszámolót, az egyszerűsített éves
81
beszámolót, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámolót, kötelező
könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is
tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a cégnyilvánosságról, a bírósági
cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott módon a céginformációs
szolgálatnak megküldi.”
208.	§ Az Szt. 155. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Semmis a vállalkozóra vonatkozó olyan szerződéses rendelkezés vagy egyéb
jognyilatkozat, amely a könyvvizsgálati kötelezettség körébe eső tevékenységre történő
kijelölés tekintetében a legfőbb szervet meghatározott könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég
vagy könyvvizsgáló cégcsoport választására kötelezi.”
209.	§ Az Szt. 156. § (5) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:)
„n) a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy az üzleti jelentés tartalmazza-e a 95/C. §,
illetve a 134. § (5) bekezdés szerinti nem pénzügyi kimutatást.”
210.	§ Az Szt. 175. § (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„e) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos
információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele
tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. október 22-i 2014/95/EU európai parlamenti
és tanácsi irányelv,
f)	az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról
szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/56/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv.”
211.	§ Az Szt. 177. § (45) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(45) A 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év
adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait az e törvénynek a
számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel megállapított mérleg és eredménykimutatás
séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Ennek során a kapcsolt
vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos
eszköz és kötelezettség tételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit - kivéve a kapott (járó)
osztalékot - és ráfordításait, a jóváhagyott (fizetendő) osztalékkal kapcsolatos tételeket -
ideértve az eredménytartalék igénybevételét is -, valamint a rendkívüli bevételeket és a
rendkívüli ráfordításokat kell rendezni. A 2016. évben induló üzleti év nyitását követően a
rendezendő tételekből csak a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban
lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételek rendezését kell könyvelni.”
212.	§ Az Szt. 177. §-a a következő (58)-(60) bekezdéssel egészül ki:
„(58) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi ... törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját, 3. § (5) bekezdés 1. és 2. pontját,
25. § (8) bekezdését, 29. § (8) bekezdését, 37. § (2) bekezdés h) pontját, 45. § (3) és (4)
bekezdését, 49. § (2) bekezdését, 52. § (4) bekezdését, 77. § (2) bekezdését, 81. § (2)
82
bekezdés l) pontját, 81. § (3) bekezdés b) pontját, 83. § (3) bekezdését, 84. § (3) bekezdését,
85. § (1a) bekezdését, 85. § (2) bekezdését, 85. § (3) bekezdés m) és v) pontját, 91. § a)
pontját, 95/B. § (2) bekezdés h) pontját, 95/C. §-át, 97. § (1) és (2) bekezdését, 102. § (1) és
(3)	bekezdését, 108. § (1) bekezdését, 114/B. § (4) bekezdés e) pontját, 114/B. § (5) bekezdés
b)	pontját, 114/D. § (4) bekezdését, 134. § (5) és (6) bekezdését, 154. § (7) bekezdését, 156. §
(5)	bekezdés j) és n) pontját, 163. § (1) bekezdését, 163/A. § (3) bekezdését, 175. § (2)
bekezdés e) pontját, 1., 2., 4. és 5. mellékletét először a 2017. évben induló üzleti évről
készített beszámolóra kell alkalmazni.
(59)	E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi ... törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját, 3. § (5) bekezdés 1. és 2. pontját,
25.	§ (8) bekezdését, 29. § (8) bekezdését, 37. § (2) bekezdés h) pontját, 45. § (3) és (4)
bekezdését, 49. § (2) bekezdését, 52. § (4) bekezdését, 77. § (2) bekezdését, 81. § (2)
bekezdés l) pontját, 81. § (3) bekezdés b) pontját, 83. § (3) bekezdését, 84. § (3) bekezdését,
85.	§ (1a) bekezdését, 85. § (2) bekezdését, 85. § (3) bekezdés m) és v) pontját, 91. § a)
pontját, 97. § (1) és (2) bekezdését, 102. § (1) és (3) bekezdését, 108. § (1) bekezdését, 114/B.
§ (4) bekezdés e) pontját, 114/B. § (5) bekezdés b) pontját, 114/D. § (4) bekezdését, 154. § (7)
bekezdését, 156. § (5) bekezdés j) pontját, 163. § (1) bekezdését, 163/A. § (3) bekezdését, 1.,
2., 4. és 5. mellékletét a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni
lehet.
(60)	E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 155. § (7a) bekezdését a Módtv.
hatálybalépésekor hatályban lévő szerződések és jognyilatkozatok esetében a Módtv.
hatálybalépését követően induló üzleti év első napjától kell alkalmazni.”
213.	§ Az Szt.
1.	2. számú melléklete a 15. melléklet szerint
2.	4. számú melléklete a 16. melléklet szerint
módosul.
214.	§ Az Szt.
1.	3. § (5) bekezdés 1. pontjában a „társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért,
üzlethálózatáért” szövegrész helyébe az „üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért”
szöveg;
2.	29. § (8) bekezdésében a „peresített követelésekből” szövegrész helyébe a „peresített
követelésekből - a 77. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti követelések kivételével
-” szöveg;
3.	52. § (4) bekezdésében a „lehet leírni” szövegrész helyébe a „kell leírni” szöveg;
4.	81. § (2) bekezdés l) pontjában az „elengedett” szövegrész helyébe az „a
forgóeszközök között kimutatott - vásárolt követelésnek nem minősülő - elengedett”
szöveg;
5.	83. § (3) bekezdésében a „fizetett (fizetendő)” szövegrész helyébe a „fizetendő
(fizetett)” szöveg, továbbá az „a kölcsönök, bankbetétek” szövegrész helyébe az „a
tartósan adott kölcsönök, a bankbetétek” szöveg;
6.	84. § (3) bekezdésében az „eszközökből származó” szövegrész helyébe az
„eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó” szöveg;
7.	85. § (1a) bekezdésében az „eszközök ráfordításaként” szövegrész helyébe az
„eszközök (értékpapírok, kölcsönök) ráfordításaként” szöveg;
83
8.	85. § (2) bekezdésében a „Fizetendő kamatok” szövegrész helyébe a „Fizetendő
(fizetett) kamatok” szöveg;
9.	85. § (3) bekezdés v) pontjában az „értékpapírokhoz” szövegrész helyébe az
„értékpapírokhoz és vásárolt követelésekhez” szöveg;
10.	97. § (1) és (2) bekezdésében az „évtől évtől” szövegrész helyébe az „évtől” szöveg;
11.	102. § (3) bekezdésében az „adózott eszközértéknek” szövegrész helyébe a „mérleg
szerinti eszközértéknek”, továbbá az „egyszerűsített adózott eredménnyel”
szövegrész helyébe az „adózott eredménnyel” szöveg;
12.	156. § (5) bekezdés j) pontjában az „és g) pontjában” szövegrész helyébe a „g) és h)
pontjában” szöveg;
13.	163. § (1) bekezdésében az „egyszerűsített adózott eredményt” szövegrész helyébe
az „egyszerűsített mérlegben kimutatott adózott eredményt” szöveg;
14.	163/A. § (3) bekezdésében az „egyszerűsített adózott eredmény” szövegrész helyébe
az „adózott eredmény” szöveg;
15.	175. § (2) bekezdés c) pontjában a „tanács irányelv” szövegrész helyébe a „tanácsi
irányelv” szöveg;
16.	1. számú melléklet „Források (passzívák)” alcím „F. Kötelezettségek” pont „I.
Hátrasorolt kötelezettségek” pontjában a „2. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős
tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben” szövegrész helyébe a „2.
Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő
vállalkozással szemben” szöveg;
17.	1. számú melléklet „Források (passzívák)” alcím „F. Kötelezettségek” pont „III.
Rövid lejáratú kötelezettségek” pont „1. Rövid lejáratú kölcsönök” alpontjában az „-
ebből: az átváltozt5atható és átváltozó kötvények” szövegrész helyébe az „- ebből: az
átváltoztatható és átváltozó kötvények” szöveg;
18.	1. számú melléklet „Források (passzívák)” alcím „F. Kötelezettségek” pont „III.
Rövid lejáratú kötelezettségek” pontjában a „7. Rövid lejáratú kötelezettségek
jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben” szövegrész helyébe a „7.
Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő
vállalkozással szemben” szöveg
lép.
215.	§ Hatályát veszti az Szt.
1.	3. § (10) bekezdés 3. pontja,
2.	25. § (8) bekezdésében, 45. § (3) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében a „cégvásárlás
esetén ” szövegrész,
3.	45. § (4) bekezdésében az „a cégvásárlást követő” szövegrész,
4.	102. § (1) bekezdésében, 108. § (1) bekezdésében az „egyszerűsített” szövegrész,
5.	5. számú melléklet 19. pontja.
22.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint
a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
216.	§ A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről,
valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 4. § (5) bekezdése
a következő j) ponttal egészül ki:
(A kamara)
84
„j) Szakértői véleményt alakít ki az adózás rendjéről szóló törvény 132. § (5b)
bekezdése alapján az IFRS-ek szerinti számviteli elszámolás minősítését is igénylő feltételes
adómegállapítás iránti kérelem esetén, a számviteli elszámolás minősítésére vonatkozóan.”
23.	Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013.
évi CLXXVI. törvény módosítása
217.	§ Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló
2013. évi CLXXVI. törvény 11. § (2) bekezdésében a „bejegyzését követő” szövegrész
helyébe a „bejegyzésének napját, illetve a jogi személy által az átalakulás időpontjaként
meghatározott napot követő” szöveg lép.
24.	A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra
történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi
tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvény módosítása
218.	§ A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra
történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 4. §
(2)	bekezdésének a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 9/A. § (1) bekezdését megállapító
rendelkezése az „e) azon külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amely a
154/A. § (1) bekezdése alapján mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól.” szövegrész
helyett az „e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.” szöveggel lép
hatályba.
219.	§ A Módtv. 12. § (2) bekezdésének a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
177. § (55) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
„(55) A hitelintézet, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak
megfelelő pénzügyi vállalkozás - függetlenül attól, hogy értékpapírjait az Európai Gazdasági
Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák - és a Diákhitel Központ Zrt. e
törvénynek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra
történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdésével
megállapított 9/A. §-át először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra
alkalmazza azzal, hogy a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra történő
alkalmazás is megengedett.”
25.	A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény
módosítása
220.	§ (1) A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII.
törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) 2. § 7. és 8. pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„ 7. szabad pénzeszköz: a látra szóló és a lekötött bankbetéteknek, az Európai Gazdasági
Térségről szóló Megállapodásban részes államok vagy a Gazdasági Együttműködési és
Fejlesztési Szervezet tagállama által kibocsátott állampapíroknak, a nemzetközi pénzügyi
intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak és az elismert
tőkepiacra bevezetett értékpapíroknak a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, továbbá a
85
szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága éves beszámolójának mérlegében
kimutatott értéke,
8.	elvárt osztalék: a szabályozott ingatlanbefektetési társaság külön jogszabályban
meghatározottak szerint osztalékként kifizethető eredményének 90%-a, továbbá a
szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága külön jogszabályban
meghatározottak szerint osztalékként kifizethető eredményének 100%-a,”
(2)	A Szit. tv. 2. §-a a következő 9. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„9. kereskedési nap: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben meghatározott
fogalom.”
221.	§ (1) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság
lehet, amely)
„c) létesítő okirata alapján a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 15 kereskedési
napon belül legalább az elvárt osztaléknak megfelelő mértékű osztalékot fizet;”
(2)	A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság
lehet, amely)
„e) kibocsátott részvényeit együttesen legfeljebb összesen 10%-ban tulajdonolják
biztosítók és hitelintézetek, vagy ennél magasabb tulajdoni arány esetén, az összes szavazati
jog legfeljebb 10%-át gyakorolják biztosítók és hitelintézetek;”
(3)	A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság
lehet, amely)
„g) kizárólag törzsrészvényt bocsát ki, amelyek névértéke nem lehet kevesebb tízezer
forintnál. E pont alkalmazása során a h) pont szerinti korlátozással kibocsátott
részvénysorozat azonos tekintet alá esik a szabályozott ingatlanbefektetési társaság más
törzsrészvény sorozatával;
h)	teljes jegyzett tőkéjéhez viszonyítottan legalább 25%-ot tesz ki azon részvénysorozat
mértéke, amelynek tulajdonosai egyenként - közvetve vagy közvetlenül - a sorozat
össznévértékének legfeljebb 5%-át tulajdonolják, vagy ennél magasabb tulajdoni arány
esetén, a részvénysorozattal gyakorolható szavazati jogok legfeljebb 5%-át gyakorolják
(közkézhányad);”
(4)	A Szit. tv. 3. § (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága csak olyan vállalkozás lehet,)
„a) amely létesítő okirata alapján az elvárt osztaléknak megfelelő mértékű osztalékot
fizet a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 15 napon belül, azzal, hogy abban az
esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága szabad
pénzeszközeinek összege nem éri el a külön jogszabályban meghatározottak szerint
osztalékként kifizethető eredményének összegét, akkor a szabad pénzeszközök összegének
100%-át fizeti ki osztalékként, és”
86
(5) A Szit. tv. 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (3) bekezdés e) és h) pontja esetében a szavazati jogra vonatkozó
korlátozásokkal összefüggésben a Ptk. 3:260. § (1) bekezdése nem hivatkozható a fennmaradó
részvények vonatkozásában.”
222.	§ A Szit. tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság eszköz-portfóliója az ingatlanokon
kívül kizárólag a 3. § (3) bekezdés a) pontjában nevesített tevékenységekhez közvetlenül
kapcsolódó eszközöket, valamint látra szóló és lekötött bankbetétet, az Európai Gazdasági
Térségről szóló Megállapodásban részes államok vagy a Gazdasági Együttműködési és
Fejlesztési Szervezet tagállama által kibocsátott állampapírt, nemzetközi pénzügyi intézmény
által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, elismert tőkepiacra bevezetett
értékpapírt, valamint a projekttársaságai, más szabályozott ingatlanbefektetési társaság,
valamint főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) foglalkozó
gazdasági társaság tulajdoni részesedését tartalmazhatja, valamint devizaárfolyamhoz kötött
ingatlanügyletekből befolyó bevételek és az ingatlanügyletekhez kapcsolódó kiadások
árfolyamkockázatának, továbbá hitelfinanszírozás deviza- és kamatkockázatainak fedezése
céljából kötött származtatott ügyleteket tartalmazhat.”
223.	§ A Szit. tv.
1.	3. § (3) bekezdés f) pontjában a „tízmilliárd” szövegrész helyébe az „ötmilliárd”
szöveg;
2.	3. § (7) bekezdés d) pontjában a „számviteli törvény” szövegrész helyébe a
„számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény)” szöveg;
3.	8. § (4) bekezdésében a „számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban:
számviteli törvény)” helyébe a „számviteli törvény” szöveg
lép.
26.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006.
évi V. törvény módosítása
224.	§ A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
2006. évi V. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás
magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében a
jegyzett tőke (illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg) változását - a változások számától
függetlenül - évente legalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejegyzés és
közzététel végett bejelenteni. A változást illeték és közzétételi költségtérítés nélkül lehet
bejelenteni a cégbíróságnak.”
IX.	Fejezet
27.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
225.	§ A NAV tv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazása során a Hszt. 2. § 1-4., 6-8., 11-16., 18-21., 23-25., 28., 30-31.
pontja , 4-12. §-a , 13. § (3)-(7) bekezdése, 15.§ (1) bekezdése, 17. § (2) és (5) bekezdése, 31.
§ (2)-(3) bekezdése, 33. § (7) bekezdése, 35. §-a, 38.§ (8) bekezdése, 40. §-a, 45. § (1)
bekezdése, 46. § (1)-(3) bekezdése, 47. §-a, 49. § (1) és (4) bekezdése, 50. §-a, 52-53. §-a, 55-
61. §-a, 66. § (3) és (4) bekezdése, 71-72. §-a, 74. § (3) bekezdése, 77. § (1) bekezdés h)
87
pontja és (7) bekezdése, 86. § (2) bekezdés e) pontja és (5)-(7) bekezdése, 90. § (2)
bekezdése, 95. §-a, 100. §-a, 102. § (2) bekezdése, 108-116. §-a, 117. § (1)-(5) bekezdése,
118-122. §-a, 124-126. §-a, 128-129. §-a, 130. § (4) bekezdése, 131. § (2) bekezdése, 132-
133. §-a, 134. § (4) bekezdése, 135. § (5) bekezdése, 137. § (3) bekezdése, 139-146. §-a, 149-
164. §-a, 165.§ (1) bekezdés a) és f) pontja, továbbá a szolgálati viszony megszüntetés
fegyelmi fenyítésre vonatkozó rendelkezése, 166-167. §-a, 168. § (2) bekezdése, 169-174. §-
a,	176-221. §-a, 224. § (3)-(4) bekezdése, 225-256. §-a, 257. § (3)-(6) bekezdése, 264. §-a,
267. § (2)-(3) bekezdése, 269-271. §-a, 277-279. §-a, 290. §-a, 340. § 1-2., 12. és 17. pontja,
341. § (1) és (4) bekezdése, 344. § (5) bekezdése, 346. §-a, 348. § (1)-(5) és (8)-(9)
bekezdése, 349. § (2)-(3) bekezdése, 350-361. §-a, 362.§ (1) bekezdése, továbbá a 9-10.
melléklete nem alkalmazható.
226.	§ A NAV tv. 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A NAV hivatásos állományába felvett személy részére a NAV jellegének megfelelő
rendészeti végzettségnek minősülő - jogszabályban meghatározott - tanfolyam elvégzése
kötelező a felvétel napjától számított 1 éven belül. Az alapfokú szaktanfolyam elvégzése a
felvétel napjától számított 2 éven belül kötelező. A tiszti vagy főtiszti állománycsoportba
tartozók részére a középfokú szaktanfolyam elvégzése is kötelező a felvétel, illetve a tiszti,
főtiszti kinevezés napjától számított 3 éven belül. Ha a pénzügyőr az alapfokú, illetve a
középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő
alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a
hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik. Az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettség
megszerzésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a 30 napot meghaladó illetmény nélküli
szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó kiküldetés időtartama.”
227.	§ (1) A NAV tv. 17/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Hszt. 63. § (3) bekezdés d) pontját és (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a pénzügyőr az e törvény szerinti közszolgálati pótlékra jogosult.”
(2)	A NAV tv. 17/B. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) A Hszt. 168. § (1) bekezdés alkalmazásában rendszeres illetménypótlék az
idegennyelv-tudási pótlék.”
(3)	A NAV tv. 17/B.§-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) A Hszt. 123. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a NAV tv.
20/B. §-ában meghatározott feltételek teljesülése ellenére sem léptethető elő a pénzügyőr a
Hszt. 123. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.”
228.	§ A NAV tv. 17/C. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(A Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr
hivatásos szolgálati jogviszonyát - az a) pont tekintetében az (1a) bekezdésben foglalt
korlátozás figyelembevételével - felmentéssel meg kell szüntetni, ha)
„b) minősítése „elfogadhatatlan” fokozata alapján a munkaköre ellátására alkalmatlanná
vált.”
229.	§ (1) A NAV tv. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Kttv. 63. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában a kormánytisztviselő
munkavégzése akkor nem megfelelő, ha a minősítése „elfogadhatatlan” fokozatú.”
88
(2) A NAV tv. 18. §-a a következő (8)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Kttv. 118. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az I. besorolási
osztályba tartozó pályakezdőnek 1 éven belül, a II. besorolási osztályba tartozó
pályakezdőnek 2 éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie.
(9)	A Kttv. 118. § (5) bekezdését a pályakezdő kormánytisztviselők tekintetében kell
alkalmazni.
(10)	A Kttv. 118. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
pályakezdőként kinevezett I. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőnek a 3. fizetési
fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga
hiányában a kormánytisztviselő nem sorolható a 3. fizetési fokozatba.
(11)	A Kttv. 122. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a NAV-hoz
nem pályakezdőként kinevezett, illetve áthelyezett I. besorolási osztályba tartozó
kormánytisztviselőnek 1 éven belül, a II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőnek 2
éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. Ha e kötelezettségének a kormánytisztviselő
nem tesz eleget, kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik.
(12)	A Kttv. 122. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Kttv. 122. §
(3)	bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a
kormánytisztviselő a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig magasabb fizetési fokozatba nem
sorolható. A közigazgatási szakvizsga teljesítése után a 19/G-19/H. § és a 20. §
rendelkezésének megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.
(13)	A Kttv. 122. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érintett
előmenetelére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
230.	§ A NAV tv. 18/A.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kormánytisztviselő - a kijelölt miniszter rendeletében meghatározottak szerint -
soron kívüli pszichikai alkalmassági vizsgálatra kötelezhető.”
231.	§ (1) A NAV tv. 18/B. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése)
„e) az érintettnek a NAV más szervéhez történő belső áthelyezéséhez, szervezeti egység
váltásához, vagy alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezéséhez, kormánytisztviselő
tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belüli megváltoztatása
mellett, ha az érintett minősítése - az általa betöltött munkakör alapján - „átlag alatti”
fokozatú.”
(2)	A NAV tv. 18/B. §-a a következő (2a)-(2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr magasabb besorolású munkakörbe csak a
beleegyezésével helyezhető, feltéve, hogy a tervezett munkakör ellátásához szükséges
képesítési és alkalmassági feltételeknek megfelel.
(2b) A minősítésre alapozott alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezéskor az érintettet
a munkavégzési hely, illetve a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül alacsonyabb
besorolású munkakörben kell tovább foglalkoztatni. Ha ilyen munkakör a munkavégzési hely,
illetve a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül nem biztosítható, a (4) bekezdésben
foglalt korlátozás figyelembevételével a munkavégzési hely, illetve a szolgálatteljesítési hely
is megváltoztatható, továbbá az érintett a NAV más szervéhez áthelyezhető.”
89
(3) A NAV tv. 18/B. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés c) és e)-g) pontjában meghatározott okból a kormánytisztviselő, az
ügykezelő kinevezését, illetve a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonyát abban az esetben
módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az új munkavégzési hely, illetve
szolgálatteljesítési hely és a tartózkodási hely között - tömegközlekedési eszközzel - történő
oda- és visszautazás ideje naponta a 2 órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő
kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő esetében a másfél órát nem haladja meg.
(5) A (2) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott okból a kinevezést, illetve a hivatásos
szolgálati jogviszonyt abban az esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése
nélkül, ha az új munkakör megfelel az érintett iskolai végzettségének, szakképzettségének
vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának, és az érintett megfelel az új munkakörre
előírt alkalmassági feltételeknek.”
232.	§ A NAV tv. 18/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az érintett eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan
magasabb besorolású munkakört lát el, az átirányítás idejére az átirányítás szerinti
munkakörre irányadó illetményre jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél.
Az átirányítás a pénzügyőr rendfokozatát nem érinti.”
233.	§ A NAV tv. a 18/D. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Kinevezés, hivatásos szolgálati jogviszony létesítésének feltétele
18/E. § A NAV Központi Irányításánál kormányzati szolgálati jogviszony, illetve hivatásos
szolgálati jogviszony a NAV alaptevékenysége körében kizárólag szakirányú felsőfokú
iskolai végzettséggel rendelkező személlyel létesíthető. A NAV alaptevékenységének a
foglalkoztatási és képesítési követelmények szempontjából az a tevékenység minősül, amit
jogszabály a NAV feladatkörébe utal.”
234.	§ A: NAV tv. „Előmenetel” alcíme helyébe a következő alcímek lépnek:
„A munkakörök besorolása
19/F.§ (1) A kormánytisztviselők, illetve a pénzügyőrök által betölthető munkakörök
a)	a vezetői munkakörök,
b)	I. besorolási osztályba tartozó munkakörök,
c)	II. besorolási osztályba tartozó munkakörök.
(2)	A vezetői munkakörök besorolási kategóriáit az 5. számú melléklet tartalmazza.
(3)	Az I. besorolási osztályba tartozó munkaköröket 5, „A”, „B”, „C”, „D” és „E”
jelölésű, a II. besorolási osztályba tartozó munkaköröket 4, „A”, „B”, „C”és „D” jelölésű
besorolási kategóriába lehet besorolni.
(4)	Az egyes munkakörök besorolását a NAV vezetője - a munkakör tartalmának
meghatározott módszertanon és eljárási rendben végrehajtott értékelése alapján - a
foglalkoztatási szabályzatban állapítja meg. A munkakör értékelése során a munkakör
szervezeti szintjét is figyelembe kell venni.
(5)	Az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti munkakörök besorolási kategóriáihoz rendelt
fizetési fokozatokat az 1. számú melléklet, hivatásos munkakörök tekintetében a munkakörök
besorolási kategóriáihoz és fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatokat a 2. számú melléklet
tartalmazza.
90
A kormánytisztviselő és a pénzügyőr besorolása
19/G. § (1) A tervezett munkakörbe történő kinevezés előtt a munkáltatói jogkör
gyakorlója megvizsgálja, hogy az érintett rendelkezik-e a munkakör ellátásához szükséges
iskolai végzettséggel, megfelel-e az alkalmassági és a munkakör betöltéséhez előírt egyéb
követelményeknek, megállapítja a fizetési fokozat meghatározásához figyelembe vehető
jogviszonyban töltött idejét, továbbá pénzügyőr esetében a besorolás alapján viselhető
rendfokozatot. Munkakörbe kinevezni - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - csak azt
lehet, aki megfelel a munkakör betöltésére előírt feltételeknek és a munkakör besorolási
osztályához rendelt követelményeknek.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkakörbe kinevezéskor az (1) bekezdésben
meghatározottak alapján besorolja az érintettet, megállapítja a fizetési fokozatát és pénzügyőr
esetében a rendfokozatát. Ha a pénzügyőr viselt rendfokozata alacsonyabb a besorolás
szerintinél, a munkáltatói jogkör gyakorlója a pénzügyőrt a rendfokozatba kinevezi, előlépteti
vagy kinevezésre, előléptetésre előterjeszti az arra jogosulthoz.
19/H. § A nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt az 1.
számú mellékletben meghatározott fizetési fokozatba a 20.§ szerinti jogviszonyban eltöltött
ideje alapján kell besorolni.
19/I. § (1) A vezetői munkakört betöltőt a 3. számú mellékletben meghatározott fizetési
fokozatba a NAV-nál, illetve jogelődjeinél vezetői munkakörben eltöltött idő alapján kell
besorolni.
(2)	A nem vezetői munkakörből vezetői munkakörbe első alkalommal történő
kinevezéskor az érintettet a vezetői munkakör 1. fizetési fokozatába kell besorolni.
(3)	A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr alacsonyabb vagy azonos
vezetői munkakörbe helyezése esetén az érintett fizetési fokozata nem változik és az adott
fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni.
(4)	A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr magasabb vezetői
munkakörbe helyezése esetén az érintettet az 1. fizetési fokozatba kell besorolni és a
várakozási ideje újraindul.
(5)	Ha a korábban vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt a nem
vezetői munkakörbe helyezést követően ismételten vezetői munkakörbe helyezik, illetve ha a
korábban magasabb vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az
alacsonyabb vezetői munkakörbe helyezését követően ismételten magasabb vezetői
munkakörbe helyezik, a korábban ezzel azonos vagy magasabb vezetői munkakörben töltött
valamennyi időt a fizetési fokozat megállapításakor figyelembe kell venni.
19/J. § (1) Pályakezdőként kormányzati szolgálati jogviszony, illetve hivatásos szolgálati
jogviszony kizárólag „A” besorolási kategóriába sorolt munkakör betöltésére létesíthető. A
pályakezdő az „A” besorolási kategória 1. fizetési fokozatába és - pénzügyőr esetében -
rendfokozatába nevezhető ki.
(2)	Nem pályakezdőként történő kormányzati szolgálati jogviszony, illetve hivatásos
szolgálati jogviszony létesítésekor az érintettet a betöltendő munkakör alapján kell besorolni.
Fizetési fokozatát a 20.§-ban foglaltaknak megfelelően kell megállapítani. A pénzügyőr
rendfokozatát a fizetési fokozata alapján kell megállapítani.
(3)	Ha a (2) bekezdés szerint megállapított fizetési fokozathoz az adott besorolási
kategóriában nincs szorzószám, továbbá pénzügyőr esetén nincs rendfokozat hozzárendelve,
az érintettet az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozatba kell
91
besorolni. A pénzügyőr az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési
fokozat szerinti rendfokozatba nevezhető ki.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott besorolás esetén a kormánytisztviselő, a pénzügyőr
mindaddig nem léphet magasabb fizetési fokozatba, továbbá a pénzügyőr magasabb
rendfokozatba, ameddig a jogviszonyban töltött ideje alapján arra jogosultságot nem szerez.
Előmenetel
20.	§ (1) A fizetési fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban, állami vezetői
szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati,
közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati,
ügyészségi, kedvezményes szorzó nélkül számított hivatásos (szerződéses) szolgálati
jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a Kttv. 47. §-ában meghatározott
ösztöndíjas jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell
alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat
hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai,
valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós
külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett illetmény nélküli szabadság teljes
időtartamát figyelembe kell venni.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően
munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból - tekintet nélkül
arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e vagy ilyen
jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség - hat hónapot be kell
számítani.
(3)	E § alkalmazása során munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendő
különösen a bedolgozói munkaviszony és a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló
szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási
szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi
társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, valamint az ügyvédi és az egyéni
vállalkozói tevékenység.
20/A. § (1) A kormánytisztviselőnek, illetve a pénzügyőrnek a közszolgálati, illetve a
hivatásos pályán - a törvényben meghatározott feltételek mellett - belátható, tervszerű
előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a besorolási kategórián belüli fizetési fokozatban és a
pénzügyőrök tekintetében rendfokozatban, továbbá a magasabb besorolású munkakör
eléréséhez.
(2)	Az előmenetel általános feltételei:
a)	az előírt képzési és továbbképzési kötelezettség teljesítése,
b)	az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság, ha az adott munkakörben az előírásra
kerül,
c)	a fizetési fokozatra előírt várakozási idő kitöltése,
d)	a magasabb besorolású munkakör ellátáshoz szükséges gyakorlati tapasztalat, valamint
készségek és kompetenciák.
20/B. § (1) A kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt fizetési fokozatban előre kell
sorolni, ha
a)	a várakozási idő eltelt, és
b)	az előírt továbbképzési kötelezettségét teljesítette, és
92
c) a legutolsó teljesítményértékelés eredménye legalább „átlagos”.
(2)	A pénzügyőrt az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén magasabb
rendfokozatba is elő kell léptetni, ha az új fizetési fokozathoz a viselt rendfokozatánál
magasabb rendfokozat tartozik.
(3)	Ha az érintett az (1) bekezdésben meghatározott valamely feltételt nem teljesítette,
magasabb fizetési fokozatba nem sorolható, továbbá a pénzügyőr magasabb rendfokozatba
nem léptethető elő.
(4)	Ha a (3) bekezdés alkalmazására az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem
teljesülése miatt került sor, az érintettet a feltétel teljesülését követő hónap első napjával előre
kell sorolni, illetve a pénzügyőrt - a (2) bekezdés szerinti esetben - magasabb rendfokozatba
elő kell léptetni.
(5)	Ha a (3) bekezdés alkalmazására az (1) bekezdés c) pontja szerinti feltétel nem
teljesülése miatt került sor, az érintettet a 32/Y.§ (1) bekezdése szerinti soron következő,
legalább „átlagos” eredményű teljesítményértékelését követő hónap első napjával előre kell
sorolni, illetve a pénzügyőrt - a (2) bekezdés szerinti esetben - magasabb rendfokozatba elő
kell léptetni.
(6)	Ha az érintett az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltétel egyikét sem teljesítette,
úgy az időben később teljesült feltétel tekintetében alkalmazható a (4), illetve a (5) bekezdés.
20/C. § (1) A magasabb besorolású munkakörbe a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr
akkor nevezhető ki, ha rendelkezik annak ellátásához előírt képzettségi és alkalmassági
feltételekkel, valamint az utolsó minősítése eredménye legalább „jó”.
(2)	Ha a magasabb besorolású munkakörbe kinevezett kormánytisztviselő, illetve
pénzügyőr megállapított fizetési fokozatához a magasabb besorolású munkakör besorolási
kategóriájában nincs szorzószám hozzárendelve, az érintettet az adott besorolási kategóriához
rendszeresített legelső fizetési fokozatba kell besorolni.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott besorolás esetén a kormánytisztviselő, illetve a
pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb fizetési fokozatba, ameddig a jogviszonyban
töltött ideje, illetve a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.
20/D. § A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a 32/D.§ (1) bekezdés d) pont
alkalmazásával eggyel magasabb fizetési fokozatba előre sorolható, ha az utolsó
teljesítményértékelés eredménye „kivételes”.”
20/E. § (1) A pénzügyőr soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba kinevezhető,
előléptethető, ha a rendfokozatban történő előléptetés, kinevezés legfeljebb egy fizetési
fokozatban történő előresorolással jár együtt, és a magasabb rendfokozathoz szükséges
képzettséggel rendelkezik, továbbá az utolsó teljesítményértékelés eredménye „kivételes”.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti magasabb rendfokozatba kinevezésre, előléptetésre a
besorolási kategórián belül egy alkalommal kerülhet sor.
(3)	A kijelölt miniszter az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nélkül is soron kívül
eggyel magasabb rendfokozatba és ezzel együtt magasabb fizetési fokozatba léptetheti elő a
pénzügyőrt, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított.
(4)	A (3) bekezdés szerinti esetben a pénzügyőrt az adott rendfokozathoz tartozó
legalacsonyabb fizetési fokozatba kell sorolni.
93
(5)	Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb
fizetési fokozatba, illetve egyidejűleg magasabb rendfokozatba, ameddig a jogviszonyban
töltött ideje, vagy a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.
(6)	Ha a pénzügyőrt alacsonyabb besorolású munkakörbe nevezik ki és az új munkakör
besorolási kategóriájához rendelt fizetési fokozata szerinti rendfokozata alacsonyabb a viselt
rendfokozatánál, a pénzügyőr továbbra is a magasabb rendfokozat viselésére jogosult.”
235.	§ A NAV tv. a 20/E.§-t követően a következő alcímmel és 20/F. § - 23.§-sal
egészül ki:
„Illetmény, díjazás
„20/F. § (1) A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő jogviszonya alapján havonta
illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem
minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő illetmény-megállapításnak.
(2)	A kormánytisztviselő, pénzügyőr illetménye a 21. § (1) bekezdése szerint
megállapított alapilletményből, időpótlékból, közszolgálati pótlékból és - az e törvényben
meghatározott feltételek esetén - egyéb illetménypótlékból áll. Az illetménypótlék mértékét
az illetményalap százalékában kell meghatározni.
(3)	Az alapilletmény, az időpótlék és a közszolgálati pótlék együttes összegének legalább
a Kormány által meghatározott, garantált bérminimum összegét el kell érnie.
(4)	Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi
illetmény összegét osztani kell
a)	általános teljes napi munkaidő esetén: 174 órával,
b)	általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén: 174 óra időarányos részével.
(5)	A felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő, szakirányú felsőfokú
iskolai végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt az I., a felsőfokú
iskolai végzettséget nem igénylő munkakört betöltő kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt
a II. besorolási osztályba kell besorolni (a továbbiakban együtt: besorolási osztály).”
21. § (1) Az alapilletmény a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr besorolása alapján
megállapított fizetési fokozathoz tartozó illetményszorzó és az illetményalap szorzata.
(2)	Az alapilletmény megállapításához szükséges illetményszorzókat az 1. számú
melléklet, a vezetői munkakört betöltők tekintetében a 3. számú melléklet határozza meg.
22.	§ (1) Az időpótlék a köz szolgálatában eltöltött, a (2) bekezdésben meghatározott
jogviszonyban (e § alkalmazásában a továbbiakban: szolgálati jogviszony) eltöltött 10-dik
évtől kezdődően a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt megillető, a szolgálati
jogviszonyban eltöltött további 5 évenként növekvő mértékű, az illetményalap meghatározott
százalékában megállapított illetményelem. Az időpótlék mértékét a 4. számú melléklet
tartalmazza.
(2)	E § alkalmazásában szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek kell tekinteni:
a)	a NAV-nál és jogelődeinél kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati, közszolgálati,
közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban töltött időt,
b)	más költségvetési szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati
jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, továbbá
közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti, bírói vagy ügyészi szolgálati viszonyban töltött
időt, ha a NAV-nál a kormányzati szolgálati jogviszony vagy a hivatásos szolgálati
94
jogviszony e jogviszonyok valamelyikéből áthelyezéssel vagy közvetlen kinevezéssel jött
létre,
(3)	Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek
az állásból történő felfüggesztésnek, a jogviszony szünetelésének időtartama, illetve az
illetmény nélküli szabadságnak a 3 évet meghaladó időtartama.
23.	§ (1) A közszolgálati pótlék a kormánytisztviselőnek, illetve a pénzügyőrnek a
jogviszony létesítésével vállalt többletkötelezettségek, továbbá a pénzügyőrök tekintetében a
hivatásos munkakörrel járó többlet-igénybevétel és -terhelés ellentételezését szolgálja.
Mértékét e törvény végrehajtási rendelete az illetményalap 50-650 %-a közötti mértékben
állapítja meg.
(2)	A közszolgálati pótlék mértékének megállapításánál
a)	a feladatellátás sajátosságaiból adódó valós és rendszeresen jelentkező kockázatot, ide
értve akár az életet, testi épséget, egészséget érintő kockázatot is,
b)	a munkavégzés külső körülményeit,
c)	a feladat ellátásához kapcsolódó belső körülményeket, a belső eljárási szabályok
szigorúságát, kötöttségét,
d)	a szakmai irányításból adódó többletfelelősséget, magasabb szakmai követelményeket,
e)	pénzügyőrök tekintetében az a)-d) pontokon túl a fegyverrel való szolgálatteljesítés,
fegyverhasználattal vagy annak lehetőségével járó helyzetek gyakoriságát, továbbá a más
kényszerítőeszközök alkalmazásának lehetőségével járó helyzetek gyakoriságát
kell figyelembe venni.”
236.	§ A NAV tv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § Az illetményelemek - ide nem értve a 26/A-26/B. § szerinti illetménypótlékokat -
változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a fizetési fokozat változása
során, alacsonyabb vagy magasabb besorolású munkakörbe kinevezés esetén a
kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr illetményét újra meg kell állapítani.”
237.	§ A NAV tv. 31/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakmai tanácsadó, illetve a szakmai főtanácsadó az első fizetési fokozat szerinti
főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői illetmény
a)	80 %-ára jogosult a területi szervnél,
b)	75 %-ára jogosult a központi szervnél.
A szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói címmel rendelkező és vezetői munkakört
betöltő kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb,
mint a címe alapján számított illetménye.”
238.	§ A NAV tv. 31/B. §-t megelőző alcíme és a 31/B. §-a helyébe a következő
alcím és rendelkezés lép:
„Végkielégítés
31/B. § (1) A végkielégítés összege, ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr
kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje
legalább
a)	három év: egy havi,
95
b)	öt év: két havi,
c)	nyolc év: három havi,
d)	tíz év: négy havi,
e)	tizenhárom év: öt havi,
f)	tizenhat év: hat havi,
g)	húsz év: nyolc havi,
h)	huszonöt év: kilenc havi,
i)	harminc év: tíz havi
illetményének megfelelő összeg.
(2)	A végkielégítés mértéke négy havi illetmény összegével emelkedik, ha a
kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve a pénzügyőr hivatásos
szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven
belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a kormánytisztviselőt, illetve
a pénzügyőrt, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben
részesült. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.
(3)	E § alkalmazásában a pénzügyőrök tekintetében a Hszt. szerinti hivatásos szolgálati időt
kell figyelembe venni.
(4)	A végkielégítésre egyebekben a Kttv., illetve a Hszt. végkielégítésre vonatkozó
szabályait kell alkalmazni.”
239.	§ (1) A NAV tv. 32/K. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az I. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr esetében a
pótszabadság mértéke évente:
a)	2 évig terjedő jogviszonyban töltött idő után 3 munkanap,
b)	3-8 év jogviszonyban töltött idő után 5 munkanap,
c)	9-16 év jogviszonyban töltött idő után 7 munkanap,
d)	17-24 év jogviszonyban töltött idő után 9 munkanap,
e)	25-31 év jogviszonyban töltött idő után 11 munkanap,
f)	32-39 év jogviszonyban töltött idő után 12 munkanap,
g)	40 év és annál hosszabb jogviszonyban töltött idő után 13 munkanap.
(3)	A II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr esetében a
pótszabadság mértéke évente:
a)	2-12 éves jogviszonyban töltött idő után 5 munkanap,
b)	13-28 éves jogviszonyban töltött idő után 8 munkanap,
c)	29 év és annál hosszabb jogviszonyban töltött idő után 10 munkanap.”
(2)	A NAV tv. 32/K. § (4a)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4a) A (4) bekezdés alkalmazásában az ügykezelő és a munkavállaló jogviszonyban
eltöltött idejét a 20.§-ban foglaltak alkalmazásával kell megállapítani.
(5)	Figyelemmel a 32/Q. § (3) bekezdésben foglaltakra is, a hosszabb tartamú
96
pótszabadság az érintettnek abban az évben jár először, amelyben a (2)-(4) bekezdésben
meghatározott időtartamú jogviszonyt betölti.”
240.	§ A NAV tv. 32/O. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság után az
érintettnek az illetmény nélküli szabadság lejártáig terjedő időre járó szabadságát
egybefüggően, az illetmény nélküli szabadság leteltét követő naptól kezdődően kell kiadni.
(7) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő méltányos érdekére tekintettel a
szabadság kiadása a (6) bekezdésben meghatározottól eltérően későbbi kezdőnappal is
kiadható azzal, hogy legkésőbb az illetmény nélküli szabadság leteltétől számított 60 napon
belül meg kell kezdeni a szabadság letöltését.”
241.	§ A NAV tv. 32/Y. § a következő (1a)-(1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az értékelést tárgyév február 15-ig meghatározott teljesítménykövetelmény alapján
kell elvégezni. Az értékelés eredményeként a teljesítmény „kivételes”, „jó”, „átlagos”, „átlag
alatti”, illetve „elfogadhatatlan” fokozatú lehet. Az érintett a teljesítményértékelésre
észrevételt tehet.
(1b) Az (1) bekezdéstől eltérően év közben is teljesítményértékelést kell végezni belső
áthelyezés, illetve szervezeti egység váltás esetén, valamint akkor is, ha a kormánytisztviselő,
a pénzügyőr munkaköre év közben megváltozik. Ilyen esetben a tárgyév hátralévő részére új
egyéni teljesítménykövetelményt kell kitűzni és a tárgyévi teljesítményértékelés során az
évközi teljesítményértékelés eredményét figyelembe kell venni. Nem kell új
teljesítménykövetelményt kitűzni, ha a szervezeti egység váltás nem jár a munkakör
megváltozásával.
(1c) Az (1b) bekezdéstől eltérően nem lehet a tárgyév hátralévő részére új egyéni
teljesítménykövetelményt kitűzni és tárgyévi teljesítményértékelést készíteni, ha a belső
áthelyezéstől, illetve a szervezeti egység váltástól vagy a munkakör év közbeni változásától
számítva az év végéig 3 hónapnál kevesebb idő van hátra. Ilyen esetben az évközi
teljesítményértékelés minősül tárgyévi teljesítményértékelésnek.
(1d) Az (1) bekezdéstől eltérően a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján -
ha az érintettnek a tárgyévben az értékelést közvetlenül megelőző legalább 3 egybefüggő
hónap teljesítménye értékelhető - év közben is végezhető teljesítményértékelés, ha a
munkakörre való alkalmatlanság merül fel. Ilyen esetben a tárgyévi teljesítményértékelés
során az évközi teljesítményértékelés eredményét figyelembe kell venni, függetlenül attól,
hogy a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosítására sor kerül-e, ide nem
értve az (1e) bekezdés szerinti esetet.
(1e) Ha az (1d) bekezdés szerinti eljárás következtében a (4) bekezdés szerinti minősítés
alapján a 18/B.§ (2) bekezdés e) pontja szerinti belső áthelyezésre, alacsonyabb besorolású
munkakörbe helyezésre vagy szervezeti egységváltásra kerül sor, úgy a tárgyév hátralévő
része tekintetében az (1b) és (1c) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.”
242.	§ (1) A NAV tv. 33/G. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(A fegyelmi vétséget elkövetővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:)
„b) a fizetési fokozatban való előlépés várakozási idejének meghosszabbítása 6 hónaptól 2
évig terjedő időre,”
97
(2)	A NAV tv. 33/G. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyelmi vétséget elkövetővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:)
„d) visszavetés egy fizetési fokozattal 1 évtől 2 évig terjedő időre,”
(3)	A NAV tv. 33/G. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyelmi vétséget elkövetővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:)
„h) kizárólag nem vezetői munkakört betöltő fegyelmi eljárás alá vont esetében eggyel
alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés 1 évtől 2 évig terjedő időre,”
(4)	A NAV tv. 33/G. §-a a következő (3a)-(3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) A fegyelmi büntetések (3) bekezdésben meghatározott sorrendje kifejezi a fegyelmi
büntetés súlyosságát.
(3b) Az eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig terjedő időtartamra történő
visszavetés fegyelmi büntetéssel nem jár együtt fizetési fokozatban történő visszasorolás.”
(5)	A NAV tv. 33/G. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az alábbi (7a)
bekezdéssel egészül ki:
„(7) A visszavetés egy fizetési fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtottnak az új illetményét a
visszavetett fokozatban, illetve a megállapított idő eltelte után a 19/G-19/I.§ szerinti besorolás
alapján kell megállapítani.
(7 a) Ha a visszavetés egy fizetési fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtott rendelkezik 2016.
július 1-jei hatállyal megállapított korrekciós díjjal, a (7) bekezdés alkalmazása nem érinti az
érintett részére megállapított és a fegyelmi büntetés kiszabásakor nyilvántartott korrekciós
díjat.”
(7)	A NAV tv. 33/G. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő
(8a)-(8c) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A személyi illetmény visszavonása fegyelmi büntetéssel sújtott új illetményét a 19/G-
19/I. §-a szerinti besorolás alapján kell megállapítani.(8a) Az eggyel alacsonyabb besorolású
munkakörbe helyezés fegyelmi büntetés alkalmazása során az új munkakörnek meg kell
felelnie az érintett iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének,
szakmai tapasztalatának és az érintettnek meg kell felelnie - ha van - az új munkakörre előírt
alkalmassági feltételeknek.
(8b) Az eggyel alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés fegyelmi büntetés
alkalmazásakor az érintettet - a munkavégzési hely, szolgálatteljesítési hely megváltoztatása
nélkül vagy kizárólag a település területén belüli megváltoztatásával - a szervezeti egységen
belüli - ha a szervezeti egysége főosztályon belül működő osztály, úgy a főosztályon belüli -
üres vagy átmenetileg be nem töltött, a büntetés kiszabásakor betöltött munkakörnél egy
besorolási kategóriával alacsonyabb besorolási kategóriájú munkakörben kell a büntetésnek
megfelelő időtartamban foglalkoztatni. Ilyen munkakör hiányában az érintett eredeti
munkakörét kell ideiglenesen, a büntetésnek megfelelő időtartamban - az állománytáblázat
módosítása nélkül - egy besorolási kategóriával alacsonyabb besorolású kategóriájúnak
minősíteni, és az érintett számára az ideiglenes besorolási kategóriának megfelelő illetményt
kell folyósítani.
(8c) Az eggyel alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés fegyelmi büntetés
alkalmazásakor a pénzügyőr továbbra is az eredeti munkaköréhez és fizetési fokozatához
rendszeresített rendfokozatot viseli tovább.”
98
243.	§ A NAV tv. 33/I. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő a fegyelmi büntetés hatálya
alatt áll a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől a fegyelmi büntetés végrehajtásáig,
továbbá az a)-g) pont szerinti ideig, illetve ha a fegyelmi büntetést a fegyelmi határozat
jogerőre emelkedése előtt végrehajtották [34/D. § (2), illetve (4) bekezdés], a végrehajtástól
az a)-g) pont szerinti ideig:
a)	a 33/G. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetésnél a várakozási idő
meghosszabbításának ideje alatt;
b)	a 33/G. § (3) bekezdés d) és f) pontjában meghatározott büntetésnél a visszavetés
időtartamának elteltéig;
c)	a 33/G. § (3) bekezdés e), g) és j) pontjában meghatározott büntetésnél 2 évig;
d)	a 33/G.§ (3) bekezdés h) pontjában meghatározott büntetésnél az alacsonyabb
besorolású munkakörbe helyezés időtartamának elteltéig,
e)	a 33/G. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott büntetésnél 2 évig;
f)	a 33/G. § (3) bekezdés k) pontjában meghatározott büntetésnél 3 évig;
g)	a 33/G. § (3) bekezdés l) pontjában meghatározott büntetésnél 5 évig.”
244.	§ A NAV tv. 34/Y. § (1) bekezdése a következő k)-r) ponttal egészül ki:
(E fejezet, valamint a NAV személyi állományának jogviszonyát szabályozó más
jogszabályok alkalmazásában:)
„k) állománytáblázat: a NAV szerveinek szervezeti egységeit, az adott szervnél betölthető
munkaköröket, azok besorolását, továbbá a hivatásos munkakörök tekintetében az azokban
rendszeresített rendfokozatokat meghatározó dokumentum,
l) szervezeti állománytáblázat: a NAV egészére vonatkozó, a NAV valamennyi szervének
állománytáblázatát magában foglaló összesített állománytáblázat,
m) alacsonyabb vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amely a betöltött vezetői
munkakörhöz képest alacsonyabb besorolási kategóriába tartozik,
n) alacsonyabb besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörnél
alacsonyabb besorolási osztályba vagy besorolási kategóriába tartozik, továbbá a vezetői
munkakört betöltők esetében a nem vezetői munkakör vagy az alacsonyabb vezetői munkakör
is,
o)	azonos vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amelynek besorolási kategóriája
megegyezik a betöltött munkakör besorolási kategóriájával,
p) azonos besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörrel azonos
besorolási osztályba és besorolási kategóriába tartozik;
q) magasabb vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amely a betöltött vezetői munkakör
besorolási kategóriájánál magasabb besorolási kategóriába tartozik;
r) magasabb besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörnél
magasabb besorolási osztályba vagy magasabb besorolási kategóriába tartozik vagy magasabb
vezetői munkakörnek minősül, továbbá a nem vezetői munkakört betöltők esetében a vezetői
munkakör is.”
99
245.	§ A NAV tv. 34/Y. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Illetmény alatt az alapilletmény, az időpótlék, a közszolgálati pótlék, továbbá az
idegennyelv-tudási pótlék, valamint a korrekciós díj együttes összegét kell érteni:
a)	az érvénytelenség jogkövetkezményeire,
b)	a kinevezés és a hivatásos szolgálati jogviszony módosítására,
c)	az átirányításra,
d)	a jubileumi jutalom mértékére,
e)	a túlmunkára,
f)	a tanulmányi célú mentesítésre,
g)	a fegyelmi és a kártérítési felelősségre,
h)	a kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal össze nem
függő bűncselekménnyel kapcsolatos eljárás keretében való állásból való felfüggesztésre,
i)	a jogviszony jogellenes megszüntetésére,
j) a végkielégítésre
vonatkozó rendelkezések alkalmazásában.”
246.	§ A NAV tv. 34/Y. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A 22. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában közvetlen kinevezés, ha az érintett
jogviszonya a NAV-nál a 22. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott szervnél fennálló
jogviszonyának megszűnését követő első munkanapon jön létre.
247.	§ A NAV tv. 82/A.§ (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
„m) az egyes munkakörökben a közszolgálati pótlék mértékét.”
248.	§ A NAV tv. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és az alábbi 99/A-
99/L. §-sal egészül ki:
„99. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény 118. § (2) bekezdése alapján a pénzügyőr részére 2012. január 1-jét
megelőzően adományozott tanácsosi, főtanácsosi cím viselésére a pénzügyőr 2015. július 1-
jét követően is jogosult.
(2)	Az (1) bekezdés alapján tanácsosi cím viselésére jogosult pénzügyőr az első fizetési
fokozat szerinti főosztályvezető-helyettesi, a főtanácsosi cím viselésére jogosult pénzügyőr az
első fizetési fokozat szerinti főosztályvezetői illetmény
a)	80 %-ára jogosult a területi szervnél,
b)	75 %-ára jogosult a központi szervnél.
A tanácsosi, illetve a főtanácsosi címmel rendelkező vezetői munkakört betöltő pénzügyőr a
vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.
(3)	A pénzügyőrt az (1) bekezdés szerinti cím viselésének joga nyugállományba vonulását
követően is megilleti.
(4)	A tanácsosi és a főtanácsosi címet meg kell vonni, ha a pénzügyőrrel szemben a bíróság
100
szabadságvesztést, pénzbüntetést, közérdekű munka büntetést szabott ki.
99/A. § (1) A NAV vezetője legkésőbb 2016. július 5-ig megállapítja az egyes NAV
szervek 2016. július 1-jétől hatályos állománytáblázatát.
(2)	A munkáltatói jogkör gyakorlója 2016. július 15-ig - az (1) bekezdés szerint
meghatározott állománytáblázat keretei között, az érintett által 2016. június 30-án ellátott
feladatok (munkakör), továbbá az érintett végzettsége, képessége és kompetenciái alapján -
megállapítja a kormánytisztviselő, pénzügyőr 2016. július 1-jétől hatályos munkakörét.
(3)	A munkakör (2) bekezdés szerinti meghatározásával egyidejűleg a munkáltatói jogkör
gyakorlója - e törvény 2016. július 1-jétől hatályos rendelkezéseire figyelemmel - 2016.
július 1-jei hatállyal megállapítja:
a)	a kormánytisztviselő, pénzügyőr által betöltött munkakör besorolási osztályát és
besorolási kategóriáját,
b)	az a) pont szerint megállapított munkakörben a fizetési fokozat szempontjából a 20.§
szerint figyelembe vehető időt és ennek figyelembevételével az érintett fizetési fokozatát,
c)	a fizetési fokozatban soron történő előrelépés lehetséges legkorábbi időpontját azzal,
hogy a fizetési fokozatban előrelépés csak az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén
lehetséges,
d)	az időpótlék szempontjából a 22.§ szerint figyelembe vehető időt,
e)	a korábbi rendszeres díjazás, valamint a hatályos rendszeres díjazás összegét,
f)	a 99/D.§ (5) bekezdés szerinti korrekciós díj összegét, ha annak megállapítására sor
kerül,
g)	a pénzügyőr rendfokozatát.
(4)	A besoroláskor meg kell állapítani azt az illetményt az illetményelemek szerinti
bontásban, amelyre a kormánytisztviselő és pénzügyőr - amennyiben munkaköre az egyes
adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló
2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi ... törvény (a továbbiakban: NAV
Mód. VI. törvény) hatálybalépését követően nem változik - 2016. július 1-je és 2016.
december 31-e között jogosult.
(5)	Az e törvény hatálybelépésekor vezetői munkakört betöltőknek meg kell állapítani az
vezetői munkakörben eltöltött ideje alapján a vezetői fizetési fokozatát, az adott fizetési
fokozatban várakozási időként figyelembe vehető időt, valamint a következő fizetési
fokozatba előresorolás várható időpontját.
(6)	A kormánytisztviselő, a pénzügyőr 2016. július 1-jétől érvényes munkaköri leírását
2016. július 31-ig kell elkészíteni.
(7)	Ha a pénzügyőrnek a (3) bekezdés szerinti besorolásakor a rendfokozata alacsonyabb
lenne a 2016. június 30-án viselt rendfokozatánál, akkor rendfokozata nem változik, továbbra
is a korábbi rendfokozatának viselésére jogosult. A pénzügyőr rendfokozata mindaddig nem
változik, amíg a besorolás szerinti rendfokozata meg nem egyezik a viselt rendfokozatával.
99/B. § (1) A 99/A. § szerinti munkáltatói intézkedés nem minősül a kinevezés, illetve a
hivatásos szolgálati jogviszony egyoldalú módosításának, illetve átszervezésnek.
(2)	A 99/A. § (2)-(5) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedés ellen szolgálati panasznak
nincs helye.
(3)	A 99/A. § (2)-(5) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedés ellen a kormánytisztviselő, a
101
pénzügyőr a közléstől számított 90 napon belül bírósághoz fordulhat. A keresetet kizárólag
téves, a törvény előírásainak meg nem felelő munkáltatói intézkedés jogcímén lehet
előterjeszteni.
(4)	A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a
bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a
kormánytisztviselő, a pénzügyőr a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja,
igazolással élhet.
99/C. § A 99/A. § alkalmazásában:
a)	korábbi rendszeres díjazás: a kormánytisztviselő, a pénzügyőr részére e törvény 2016.
június 30-án hatályos rendelkezései alapján megállapított, a 2016. június 30-án hatályos 25.§
szerinti illetményeltérítéssel számított alapilletmény, illetménykiegészítés, rendszeres
pótlékok (vezetői pótlék, idegennyelv-tudási pótlék, veszélyességi pótlék), a 2016. június 30-
án hatályos 98/O.§ szerint megállapított és nyilvántartott illetménykülönbözet, a 86/A.§
szerint megállapított és nyilvántartott kompenzációs díj, a garantált bérminimumra történő
kiegészítés, továbbá a pénzügyőrök tekintetében a rendfokozati illetmény együttes összege,
személyi illetménnyel rendelkező kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében a személyi
illetmény 2016. június 30-án hatályos összege,
b)	hatályos rendszeres díjazás: a 2016. július 1-jén a kormánytisztviselőnek, a
pénzügyőrnek besorolása alapján megállapított alapilletmény, időpótlék, közszolgálati pótlék,
idegennyelv-tudási pótlék együttes összege,
c)	illetményemelkedés: a korábbi rendszeres díjazás és a hatályos rendszeres díjazás
különbözete.
99/D. § (1) 2016. július 1-je és 2016. december 31-e között a kormánytisztviselő, a
pénzügyőr illetményére a II. fejezetet az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	2016. július 1-jén valamennyi kormánytisztviselő és pénzügyőr részére biztosítani kell
az illetményemelkedést a (3)-(11) bekezdésben meghatározott szabályok szerint.
(3)	A nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében az
illetményemelkedés 2016. július 1-jével 30 %.
(4)	A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében az
illetményemelkedés 2016. július 1-jével 15 %.
(5)	Ha a hatályos rendszeres díjazás nem biztosítja a (3)-(4) bekezdés szerinti
illetményemelkedést, akkor az érintett a hatályos rendszeres díjazásra jogosult azzal, hogy a
2016. július 1-jétől megállapított illetménye és a korábbi rendszeres díjazása közötti
emelkedés mértéke
a)	a nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében legalább a 15
%-ot,
b)	a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében legalább a 10 %-ot
el kell, hogy érje. Ha az így megállapított illetmény magasabb, mint a hatályos rendszeres
díjazás, akkor a kettő közötti különbözetet korrekciós díjként kell nyilvántartani és
folyósítani.
(6)	Ha a hatályos rendszeres díjazás a nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő,
pénzügyőr esetében 30 %-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést biztosít, akkor részére a
21.§ (1) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell
megállapítani, ami 30 %-os mértékű illetményemelkedést eredményez. Az e törvény szerinti
102
más illetményelemekre a kormánytisztviselő, a pénzügyőr e törvény szerinti mértékben
jogosult.
(7)	Ha a hatályos rendszeres díjazás a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő,
pénzügyőr esetében 15 %-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést biztosít, akkor részére a
21.§ (1) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell
megállapítani, ami 15 %-os mértékű illetményemelkedést eredményez. Az e törvény szerinti
más illetményelemekre a kormánytisztviselő, a pénzügyőr e törvény szerinti mértékben
jogosult.
(8)	Az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, akinek kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve
hivatásos szolgálati jogviszonya 2016. július 1-jét megelőzően létesült és 2016. július 1-jét
követően magasabb besorolású munkakörbe kerül kinevezésre, II. besorolási osztályból I.
besorolási osztályba kerül átsorolásra, illetve részére a 31/A.§ szerinti cím adományozására
kerül sor, illetményét a 99/D.§ alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a munkáltatói
intézkedésre 2016. június 30-án került volna sor.
(9)	A (8) bekezdéstől eltérően, ha az érintett 2016. július 1-jét követően történt magasabb
besorolású munkakörbe kinevezését, II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba történt
átsorolását, illetve a 31/A.§ szerinti címadományozást megelőzően megállapított illetménye
(jelen bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: megelőző illetmény) meghaladja a (8)
bekezdés alapján megállapítható illetményét (jelen bekezdés alkalmazásában a továbbiakban:
megállapított illetmény), úgy a megelőző illetménynek a megállapított illetményt meghaladó
részét külön illetményelemként, korrekciós díjként kell folyósítani.
(10)	Ha az érintett illetménye a (8) bekezdés vagy a (9) bekezdés alapján került
megállapításra, majd azt követően a (8) bekezdés vagy a (9) bekezdés szerinti munkáltatói
intézkedést megelőzően betöltött munkakörrel azonos vagy annál alacsonyabb besorolású
munkakörbe nevezik ki, illetve a 31/A.§ alapján adományozott címe visszavonásra kerül,
illetményét a 19/G.-19/I.§ szerinti besorolása alapján kell megállapítani, azzal, hogy részére a
továbbiakban a (5) bekezdés szerinti korrekciós díjat ismételten folyósítani kell.
(11)	A (4)-(5) és (7) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra a nem
vezetői munkakört betöltőkre, akiknek az illetményét részben a vezetőkre vonatkozó
rendelkezések alapján kell megállapítani.
99/E. § (1) A 2016. június 30-án személyi illetménnyel rendelkező kormánytisztviselő,
pénzügyőr 2016. július 1-jétől hatályos illetménye megállapítása tekintetében a 99/A.§ -
99/D.§-t jelen §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A 99/A.§ (3) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedés során - a korábbi rendszeres
díjazás helyett - meg kell állapítani az érintett 2016. június 30-i szabályok szerinti
besorolását, valamint a részére - személyi illetmény hiányában - járó alapilletmény,
illetménykiegészítés és rendszeres pótlékok együttes összegét (a továbbiakban: korábbi
besorolás szerinti illetmény).
(3)	Ha az érintett hatályos rendszeres díjazása meghaladja a 2016. június 30-án hatályos
személyi illetményét, akkor az érintett személyi illetményét 2016. július 1-jei hatállyal vissza
kell vonni. 2016. július 1-jei hatállyal az érintett illetményét az általa betöltött munkakör
alapján kell megállapítani azzal, hogy a korábbi besorolás szerinti illetmény és a hatályos
rendszeres díjazás különbözete nem haladhatja meg
a)	a nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében a 99/D.§ (3)
bekezdése szerinti illetményemelkedést,
b)	vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében a 99/D.§ (4) bekezdés
103
szerinti illetményemelkedést.
(4)	Ha a hatályos rendszeres díjazás és a korábbi besorolás szerinti illetmény közötti
különbözet nem éri el a (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti illetményemelkedés mértékét,
akkor az érintett részére 2016. július 1-jétől a korábbi besorolás szerinti illetmény (3)
bekezdés a) és b) pontja szerinti illetményemelkedéssel növelt összege és a hatályos
rendszeres díjazás közötti különbözetet korrekciós díjként kell folyósítani.
(5)	A (4) bekezdés szerinti korrekciós díj tekintetében a 99/D.§ (5) bekezdés szerinti
korrekciós díjra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(6)	Ha az érintett 2016. június 30-án hatályos személyi illetménye meghaladja a hatályos
rendszeres díjazást, illetményét a NAV Mód VI. tv. módosításai nem érintik.
99/F. § Abban az esetben, ha a kormánytisztviselő, pénzügyőr által 2016. július 1-jén
betöltött munkakör besorolási kategóriájához az érintett részére megállapított fizetési
fokozatban szorzószám nem került rendszeresítésre, akkor az érintettet az adott besorolási
kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozatba kell besorolni. A kormánytisztviselő,
illetve a pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb fizetési fokozatba, ameddig a
jogviszonyban töltött ideje, illetve a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem
szerez.
99/G. § (1) A 2016. június 30-án címzetes címmel rendelkező kormánytisztviselő,
pénzügyőr fizetési fokozatát 2016. július 1-jei hatállyal az alábbiak szerint kell megállapítani:
a)	a címzetes vezető-tanácsosi címmel rendelkező kormánytisztviselőt, pénzügyőr az I.
besorolási osztály 4. fizetési fokozatába,
b)	a címzetes főtanácsosi címmel rendelkező kormánytisztviselőt, pénzügyőr az I.
besorolási osztály 7. fizetési fokozatába,
c)	a címzetes vezető-főtanácsosi címmel rendelkező kormánytisztviselőt, pénzügyőr az I.
besorolási osztály 9. fizetési fokozatába,
d)	a címzetes főmunkatársi címmel rendelkező kormánytisztviselőt, pénzügyőr az II.
besorolási osztály 9. fizetési fokozatába,
kell besorolni.
(2) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a jogviszonyban töltött idő alapján eléri az
(1)	bekezdés szerinti fizetési fokozatot, további előmenetelére az általános szabályok az
irányadóak.
(3)	Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr jogviszonya 2016. június 30-ig nyugdíjazás
miatt szűnik meg, a besorolására, valamint a cím viselésére, vezetői munkakörére utaló
megnevezést nyugdíjasként is viselheti.
99/H. § (1) A 2016. július 1-jén folyamatban lévő fegyelmi ügyekben az eljárás
megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.
(2)	A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, 2016. július 1-jén még hatályos fegyelmi
büntetés hatálya a fegyelmi büntetés kiszabásakor irányadó rendelkezés szerinti időtartamig
tart.
(3)	A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, 2016. július 1-jén még hatályos
a)	visszavetés egy fizetési fokozattal 2 évre fegyelmi büntetés esetében a 99/A-99/D.§-ok
alkalmazásával meg kell állapítani az érintettnek 2016. július 1-jével járó illetményt, és
egyúttal annak összegét - a fegyelmi büntetés még hátralévő hatályának időtartamára - a
104
fegyelmi büntetésre tekintettel a 2016. június 30-ával járó illetmény és a fegyelmi büntetés
hiányában az érintettet megillető illetmény (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: elvi
illetmény) közötti különbözetnek az elvi illetményhez viszonyított arányában kell csökkenteni
az érintettnek 2016. július 1-jével járó illetményét;
b)	egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legmagasabb fizetési fokozatába 2
évtől 5 évig terjedő időre fegyelmi büntetés esetében az a) pont megfelelő alkalmazásával kell
eljárni;
c)	egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legalacsonyabb fizetési fokozatába 2
évtől 5 évig terjedő időre fegyelmi büntetés esetében az a) pont megfelelő alkalmazásával kell
eljárni.
(4)	A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, de a 34/D. §-ra figyelemmel 2016. július
15.-e után jogerőssé váló (3) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés esetében 2016. július 1-jétől
a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedéséig a 99/A-99/D. §-ok alkalmazásával megállapított
illetmény jár az érintettnek, a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedését követően pedig a (3)
bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
(5)	A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, 2016. július 1-jén még végre nem hajtott, de
a 34/D. §-ra figyelemmel jogerős
a)	a személyi illetmény visszavonása fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés
végrehajtásával egyidejűleg - ha arra még nem került sor - a 99A-99/D.§-ok alkalmazásával
meg kell állapítani az érintettnek 2016. július 1-jével járó illetményét, azzal, hogy esetében a
99/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti korábbi rendszeres díjazás alatt a 99/E. § (2) bekezdése
szerinti korábbi besorolás szerinti illetményt kell érteni.
b)	címtől való megfosztás fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés végrehajtásával
egyidejűleg - ha arra még nem került sor - a 99/A-99/D. §-ok alkalmazásával - az adott címre
tekintet nélkül - kell megállapítani az érintettnek 2016. július 1-jével járó illetményét.
(6)	A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, de a 34/D. §-ra figyelemmel 2016. július
15.-e után jogerőssé váló (5) bekezdés a) pont szerinti fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi
büntetés jogerőre emelkedéséig - az (5) bekezdés a) pont megfelelő alkalmazása mellett - a
személyi illetményt vissza kell vonni.
(7)	A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, de a 34/D. §-ra figyelemmel 2016. július
15.-e után jogerőssé váló (5) bekezdés b) pont szerinti fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi
büntetés jogerőre emelkedéséig a 99/A.-99/D. §-ok alkalmazásával - az adott címre is
figyelemmel - megállapított illetmény jár az érintettnek, a fegyelmi büntetés jogerőre
emelkedését követően pedig a (5) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
(8)	A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott és 2016. július 1-jén még hatályos, vagy
2016. július 1-jén még végre nem hajtott, de jogerős , vagy 2016. július 15.-e után jogerőssé
váló 33/G. § (4)-(5) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés esetében a (3)-(7) bekezdés
megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
99/I. § A kormánytisztviselő, pénzügyőr 2016. június 30-án hatályos 32/K.§ (2)-(3)
bekezdése alapján megállapított pótszabadsága nem csökkenthető, arra mindaddig jogosult,
amíg a 2016. július 1-jétől hatályos 32/K.§ (2)-(3) bekezdése alapján hosszabb tartamú
pótszabadságra nem szerez jogosultságot.
99/J. § (1) E törvénynek a NAV Mód. VI. törvénnyel megállapított 31/B. §-át a
rendelkezés hatályba lépését követően közölt felmentések tekintetében kell alkalmazni.
105
(2)	E törvénynek a NAV Mód. VI. törvénnyel 2016. július 1-jei hatállyal megállapított
32/O. § (6)-(7) bekezdését azokban az esetben kell először alkalmazni, amikor az illetmény
nélküli szabadság 2016. július 1-jét követően telik le.
(3)	E törvénynek a NAV Mód. VI. törvénnyel megállapított 32/Y.§ (1a) bekezdését 2016-
ban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az értékelést a NAV Mód. VI. törvény
hatálybalépése előtt meghatározott egyéni teljesítménykövetelmény alapján kell elvégezni.
99/K. § A 2016. július 1-jét követően létesített jogviszony esetén a kormánytisztviselő, a
pénzügyőr illetményét a 99/D.§ alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a jogviszony
létesítése 2016. június 30-án történt volna.
99/L. § (1) E törvény alapján a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt fizetési fokozatban és
vezetői fizetési fokozatban első alkalommal 2018. január 1-jei hatállyal lehet előresorolni,
abban az esetben, ha a fizetési fokozatban és vezetői fizetési fokozatban előresoroláshoz
szükséges feltételekkel rendelkezik.
(2)	A kormánytisztviselő, a pénzügyőr 2016. július 1-jén jogviszonyban álló azon tagjának,
akinek a fizetési fokozathoz és vezetői fizetési fokozathoz meghatározott várakozási ideje az
(1)	bekezdésben meghatározott határidő előtt letelne, a fizetési fokozatra előírt várakozás
ideje a 2018. január 1-jéig hátralévő időtartammal meghosszabbodik.
99/M. § A kormánytisztviselő, pénzügyőr 2018. január 1-jét követően az e törvény szerinti
illetményre jogosult.
249.	§ A NAV tv. 1-5. számú melléklete helyébe e törvény 17-21. melléklete lép.
250.	§ A NAV tv.
1.	17/E. § (5) bekezdésében a „20. §-nak megfelelően” szövegrész helyébe a „19/G-
19/H. §-nak megfelelően” szöveg,
2.	18. § (1) bekezdésében a „80-82. §-a” szövegrész helyébe a „69. § (2) bekezdése, 80-
82. §-a” szöveg, a „119-121. §-a” szövegrész helyébe „119-121. §-a, 122. § (1) és (5)-
(6)	bekezdése” szöveg,
3.	18/B. § (2) bekezdés d) pontjában a „más munkakörbe” szövegrész helyébe az
„azonos besorolású más munkakörbe” szöveg,
4.	18/B. § (3) bekezdésében az „azonos vagy a végzettségének megfelelő más”
szövegrész helyébe az „azonos besorolású” szöveg,
5.	18/B. § (7) bekezdésében a „(2) bekezdés c)-g) pontjában” szövegrész helyébe a „(2)
bekezdés c)-f) pontjában, a (2b)” szöveg,
6.	19/E.§ b) pontjában a „20.§ szerinti” szövegrész helyébe a „19/G-19/H.§ szerinti”
szöveg,
7.	26. § (2) bekezdésében a „kell besorolni” szövegrész helyébe a „, az általa betöltött
munkakör alapján kell besorolni” szöveg,
8.	28. § (4) bekezdésében a „20/D. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „20/F. §
(4)	bekezdésében” szöveg,
9.	31/A. § (1) bekezdésében a „15%-át” szövegrész helyébe a „10%-t” szöveg,
10.	31/A. § (2) bekezdésében az „aki ’’kiválóan megfelelt” minősítésű” szövegrész
helyébe az „ aki ”kivételes” minősítésű” szöveg,
106
11.	31/A. § (4) bekezdésében a „ címet ”kevésbé felelt meg” minősítés” szövegrész
helyébe a „ címet ”átlagos” vagy azt el nem érő” minősítés” szöveg,
12.	32/D. § (1) bekezdés e) pontjában a „rendfokozatban történő” szövegrész helyébe az
„eggyel magasabb rendfokozatba” szöveg,
13.	32/Y. § (2) bekezdésében az „öt év kivételével” szövegrész helyébe az „5 év
kivételével” szöveg, az „ötévente” szövegrész helyébe az „5 évente” szöveg, a
„magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt” szövegrész helyébe a „magasabb
besorolású munkakörbe helyezés előtt, illetve a 31/A. § szerinti szakmai cím
adományozása előtt” szöveg, a „kiválóan megfelelt, megfelelt, kevésbé felelt meg,
illetve nem felelt meg fokozatba” szövegrész helyébe a „„kivételes”, „jó”, „átlagos”,
„átlag alatti”, illetve „elfogadhatatlan” fokozatba” szöveg, a „két év” szövegrész
helyébe a „2 év” szöveg, az „egy éve” szövegrész helyébe az „ 1 éve” szöveg,
14.	32/Y. § (3) bekezdésében a „magasabb besorolási fokozatba sorolás” szövegrész
helyébe a „magasabb besorolású munkakörbe történő kinevezés” szöveg,
15.	32/Y. § (4) bekezdésében a „teljesítményértékelése alapján az állapítható meg, hogy
feladatait nem, vagy nagyon csekély mértékben, illetve nagyon alacsony színvonalon
teljesítette” szövegrész helyébe a „a teljesítményértékelés eredménye „átlag alatti”
vagy „elfogadhatatlan” ” szöveg,
16.	33/C. § (1) bekezdésében a „munkavégzésre irányuló további jogviszonyt [20/A. § (1)
bekezdés], illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt [20/A. § (3) bekezdése,
ideértve a (2a) bekezdés a) és c)-h) pontját is]” szövegrész helyébe a „munkavégzésre
irányuló további jogviszonyt [20. § (1) bekezdés], illetve munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyt [20. § (3) bekezdése, ideértve a (2a) bekezdés a) és c)-h) pontját
is]” szöveg,
17.	34/Y. § (5) bekezdés d) pontjában az „alapilletmény és rendfokozati illetmény”
szövegrész helyébe az „alapilletmény, közszolgálati pótlék és időpótlék” szöveg,
18.	a 11. számú melléklet 7. pontjában a „Kiemelkedő (5), Átlag feletti (4), Átlagos (3),
Átlag alatti (2), Nem kielégítő (1)]” szövegrész helyébe „Kivételes (5), Jó (4), Átlagos
(3), Átlag alatti (2), Elfogadhatatlan (1)], 9. pontjának felsorolásában az„1. Kiválóan
megfelelt, 2. Megfelelt, 3. Kevésbé felelt meg, 4. Nem felelt meg” szövegrész helyébe
„1. Kivételes, 2. Jó, 3. Átlagos, 4. Átlag alatti, 5. Elfogadhatatlan” szöveg
lép.
251.	§ Hatályát veszti a NAV tv.
1.	16/F.§ (1) bekezdés „ , továbbá e törvény, vagy a Kttv., illetve a Hszt. szerint
írásbeliséghez kötött” szövegrész,
2.	17/B. § (5)-(6) bekezdése,
3.	17/D. § (4) bekezdésében a „a 25. § szerinti illetményeltérítésre,” szövegrész,
4.	17/D. § (5) és (8) bekezdése,
5.	17/E. § (1)-(2) bekezdése,
6.	17/I.§ „valamint a 32/J.§ (2) bekezdés m) pont alapján engedélyezett távollét idejére”
szövegrész,
7.	18/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „soron” szövegrész,
107
8.	24-25. §-a,
9.	26/B. § (3)-(4) bekezdése,
10.	26/B. § (5) bekezdésében az „és (3)” szövegrész,
11.	29. § (4) bekezdése,
12.	32/C.§ (6) bekezdés a) pontjában a „42.§ (8) bekezdése” szövegrész,
13.	32/D. § (1) bekezdés d) pontjában a „besorolási, illetve” szövegrész,
14.	33/G. § (3) bekezdés c) és i) pontja,
15.	33/G. § (4) bekezdés a) pontja,
16.	34/W.§ (10) bekezdés c) pontja,
17.	86/A.§,
18.	98/A-98/B.§,
19.	98/C.§ (2)-(3) bekezdés,
20.	98/D.§,
21.	98/F-98/G.§,
22.	98/I-J.§,
23.	98/L-M.§,
24.	98/O.§,
25.	a 6. és 7/A. számú melléklete.
X.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
28.	Hatályba léptető rendelkezések
252.	§ (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - a
kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	Az 58. §-60. §, 71. § 1. pontja, 98. § (1), (4) bekezdés, 99. § e törvény kihirdetését
követő 31. napon lép hatályba.
(3)	Az 1. § (2) és (3) bekezdés, 14. §, 16. §, 17. §, 18. §, 22. §30. pontja, 22. §31. pontja,
35. § (1)-(2) bekezdés, 37. § (1)-(2), (4), (9)-(10) bekezdés, 38. § (1) bekezdés, 50. § (2)
bekezdés, 53. § 2. pont, 85. §, 86. § (3) bekezdés, 88. § (2) bekezdés 4. pont, 91. § (2)
bekezdés, 92. §, 95. §, 145. §, 147. §, 156. §, 157. §, 159. §, 160. §, 162. §-175. §, 176. §, 180.
§, 182. §, 185. §-186. §, 189. §, 191. § 17-19. és 21-25 és 27. pont, 192. § (2) bekezdés, 194.
§, 225. §-251. § és a 17-21. melléklet 2016. július 1-jén lép hatályba.
(4)	Az 1. § (1) és (4) bekezdés, 8. §, 10. §-11. §, 12. § (2) bekezdés, 23. § (2) bekezdés 2.
pont 124. §, 135. §, 158. §, 177. §-178. §, 191. § 2. pont 2016. augusztus 1-jén lép hatályba.
(5)	A 74. §-77. §, 190. § (1) bekezdés, 191. § 29-30. pont, 192. § (1) bekezdés 1. és 4.
pontja 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6)	A 3. §, 4. §, 6. §, 7. §, 9. §, 13. §, 22. §1. pont-22. §7. pont, 22. §10. pont, 22. §14.
pont-22. §19. pont, 22. §25. pont, 22. §27. pont, 22. §29. pont, 23. § (1) bekezdés 3. pont, ,
24.	§ (3)-(4) és (6) bekezdés, 25. §-30. §, 32. §, 35. § (3)-(5) bekezdés, 36. §, 37. § (3), (5)-(8)
108
(11)	bekezdés, 38. § (2) bekezdés, 40. §, 42. §-43. §, 47. §, 50. § (3) bekezdés, 51. §-52. §, 53.
§ 1-4. pont, 54. §-55. §, 61. §, 65. §-68. §, 70. § a) pontja és c)-e) pontja, 71. § 2. pontja, 79.
§-84. §, 86. § (1) és (2) bekezdés, 87. §, 88. § (1) bekezdés, 88. § (2) bekezdés 1-3. és 5.
pontjai, 89. §-90. §, 93. §-94. §, 96. §, 98. § (2), (3) bekezdés, 100. §-103. §, 109. § 1. pont,
112. §-117. §, 120. §, 127. §, 128. §, 129. § b) pont, 130. § 1. pont, 131. §, 139. §, 143. §, 146.
§, 148. § (2) bekezdés, 152. § (1) bekezdés, 153. §, 191. § 13. és 20. pont, valamint az 1.
melléklet 1. pont, 3. pont, 5. pont, 7. pont, 2. melléklet, 3. melléklet 2. pont, 4.-6. és 8-10.
melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.
(7)	E törvény 152. § (2) bekezdése és 191. § 14. pontja 2017. július 1-jén lép hatályba.
(8)	A 69. §, 70. § b) pontja, 72. § a) pontja, 191. § 1.pontja és a 7. melléklet 2018. január
1-jén lép hatályba.
(9)	A 72. § b) pontja hatályba lépésének napja az adópolitikáért felelős miniszter által a
Magyar Közlönyben közzétett azon egyedi határozat kihirdetését követő 31. nap, amely
megállapítja Magyarország és a Norvég Királyság közötti viszonosság megszűnésének
időpontját.
29.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
253.	§ A 67. §, 70. § e) pont és 10. melléklet a közös hozzáadottértékadó-rendszerről
szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv 199. cikk d) pontjának való megfelelést szolgálja.
254.	§ A 23. § (1) bekezdés 2. pont, a 190. § (2) bekezdés, a 192. § (1) bekezdés 1. és
4.	pont a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/2060/EU tanácsi irányelvnek való
megfelelést szolgálja.
255.	§ A 22. §10. pontja és 4. számú melléklet 2. pontja az Európai Unió működéséről
szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső
piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági
rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1-14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatást
tartalmaz.
256.	§ E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos
információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele
tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. október 22-i 2014/95/EU európai parlamenti
és tanácsi irányelv,
b)	az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról
szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/56/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv, valamint
c)	az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének
átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv.
30.	Jogszabály tervezetének egyeztetése
257.	§ E törvény 101. §-102. § tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs
társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási
eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
109
110
1. melléklet a 2016. évi.....törvényhez
1.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pontja a következő 2.11. alponttal egészül ki:
(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)
„2.11. az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi
értékéből
a)	a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,
b)	a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát,
c)	a foglakoztatás b) pont szerinti időszakát követő 12 hónapban a minimálbér 15
százalékát
meg nem haladó összeg, figyelemmel a 9. pont 9.7. alpont előírásaira is.”
2.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.12. alpont 4.12.1. alpont b) alpontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:
a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti
hallgató részére)
„b) nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a
gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján
érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;”
3.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.31. és 4.32. alponttal
egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.31. a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által a tudományos fokozattal
rendelkező kutatók számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított
ösztöndíj-támogatás;
4.32.	a Kormány által alapított, kutató-, fejlesztő- és szellemi központ feladatait ellátó
költségvetési szerv által folyósított ösztöndíj.”
4.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.32. és 7.33. alponttal
egészül ki.
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.32. az a magánszemély által megszerzett bevétel, amelyet a tulajdonában álló műemlék
más személy - így különösen az érdekkörébe tartozó társas vállalkozás - által történő
ingyenes felújítása, jókarbantartása formájában szerez, azzal, hogy e rendelkezés
alkalmazásában a magánszemély tulajdonában álló műemlékkel esik egy tekintet alá az a
műemlék is, amelyet a magánszemély hosszú távú - 15 évet meghaladó időtartamú bérleti,
vagyonkezelési szerződés alapján jogosult használni;
7.33.	az az összeg, amelyet a magánszemély mint kérelmező ügyfél, a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint a
hatóság által hozott függő hatályú döntés alapján kap.”
111
5.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont f) alpontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:
az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott)
f a szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés; e rendelkezés
alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan
szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben
egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig
lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély
elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van; nem
munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek
hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt
vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn;”
6.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpontja a következő 9.3.4. alponttal
egészül ki:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések
A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok)
„9.3.4. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos rendelkezések
alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
a)	korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-,
elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése
olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati
meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló
energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-,
illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje,
felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási
munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20% százalékáig;
b)	akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a
lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot
biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen, vagy új lakáson,
illetve meglévő lakóépületen vagy használt lakáson;
c)	a méltányolható lakásigény mértéke: az együttköltöző, együttlakó családtagok számától
függően
ca)	egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
cb)	három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.
E rendelkezés alkalmazásában lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete
meghaladja a 8 négyzetmétert, de - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30
négyzetméter, legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik. A
30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali
szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen
meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.
d)	együttköltöző, együttlakó családtag: jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a
támogatást igénylő munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói a testvér
112
kivételével, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével, feltéve, hogy
a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt
költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak.”
7.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pontja a következő 9.7. alponttal egészül ki:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.)
„9.7. A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével
kapcsolatos szabályok
9.7.1.	A lakhatási támogatás havi értékeként
a)	a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató
által térített rész,
b)	a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló
által meg nem térített rész,
c)	a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a
munkavállaló által meg nem térített rész
vehető figyelembe.
9.7.2.	A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető
mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja
a)	akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű
munkaviszonyt létesít, amely esetben az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább
60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta,
tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja,
b)	aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem
rendelkezik a támogatás folyósításának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti
jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől
való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig,
tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.
9.7.3.	Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több
magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük csak -
a döntésük szerinti - egyikük veheti igénybe.
9.7.4.	A munkavállaló a 9.7.2. és 9.7.3. alpont szerinti feltételek teljesüléséről vagy azok
megszűnéséről a munkáltatónak nyilatkozatot tesz. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy
a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból
származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy az
adóhatóság határozatában az egyébként a munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő közterheket és
azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.
9.7.5.	A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével
kapcsolatos szabályok alkalmazásában
a)	ugyanazon munkáltatónak minősül az a személy is, aki (amely) a munkáltatónak a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása,
b)	nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset
szerinti kapcsolatban áll.
113
9.7.6.	A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot
szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító
jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.”
114
2. melléklet a 2016. évi.....törvényhez
1. Az Szja tv. 3. számú melléklet III. fejezet 1. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Az értékcsökkenési leírás elszámolása)
„1. Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra csak a
mezőgazdasági őstermelő jogosult értékcsökkenési leírást elszámolni. Ennek során a
mezőgazdasági őstermelő az egyéni vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza,
azzal az eltéréssel, hogy az adóév utolsó napján az erre a célra létesített nyilvántartásban
családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély és a családi gazdaságban nem
foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaság részét képező, vagy ahhoz
tartozó tárgyi eszköznek, nem anyagi javaknak az üzembe helyezés időpontjára megállapított
beruházási költségét - választása szerint - az üzembe helyezés adóévében jogosult egy
összegben költségként elszámolni. Más önálló tevékenységet végző magánszemély (ide nem
értve az egyéni vállalkozót) a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi
javakra a 2. pont rendelkezéseit alkalmazza.”
115
3. melléklet a 2016. évi .... törvényhez
1.	Az Szja tv. 11. számú melléklet I. fejezet 19. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Jellemzően előforduló költségek
Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:)
„19. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén
az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert
költségekről szóló kormányrendelet és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló
költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert
költség azzal, hogy e pont rendelkezése nem alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra
vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél,
tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma
alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti;”
2.	Az Szja tv. 11. számú melléklet IV. fejezet 8. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások)
„8. az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója, vállalkozói személyi jövedelemadója
és a vállalkozói osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadója, a vállalkozói személyi
jövedelemadó, illetve az átalányadózás szabályai szerinti adózásra történő áttérést megelőző
időszakra tekintettel megfizetett egyszerűsített vállalkozói adó, kisadózó vállalkozások tételes
adója és a 40 százalékos mértékű adó;”
116
4. melléklet a 2016. évi .... törvényhez
1.	Az Szja tv. 13. számú melléklet Kisvállalkozások adókedvezménye fejezet 9. és 10.
pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„9. A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó hitelszerződés
(ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz
beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján
adókedvezményt vehet igénybe.
10. Az adókedvezmény a 9. pontban meghatározott hitelre az adóévben fizetett kamat 40
százaléka, 2013. december 31-ét követően, de 2017. január 1-jét megelőzően megkötött
hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka. A 2016. december 31-ét követően megkötött
hitelszerződések esetében a kamat teljes összege adókedvezményként érvényesíthető.”
2.	Az Szja tv. 13. számú melléklet Kisvállalkozások adókedvezménye fejezet 12. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. A 9. pont alapján igénybe vett adókedvezmény összege a 2016. december 31-ét
megelőzően megkötött hitelszerződések esetében adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió
forintot. A magánszemély által az adóévben érvényesített adókedvezmény összege az állami
támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása
szerint
a)	agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű
(de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést
szolgál,
b)	halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás a
halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, az 1184/2006/EK és az
1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 104/2000/EK tanácsi rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11 -i 1379/2013/EU rendelet I.
mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és
forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet szolgál,
c)	agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély
összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami
támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, ha a
beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja,
d)	minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis)
támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó
bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.”
117
5. melléklet a 2015. évi.....törvényhez
1.	A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontjának helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„13. az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány
céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott
pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános
forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt
kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben
térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban
ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az
üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik
a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az
eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás
következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó
társasági adót megfizette, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat
útján igazol;”
2.	A Tao. törvény 3. számú melléklet B) része a következő 20. ponttal egészül ki:
[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„20. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti munkahelyi
bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült adóévi költség, ráfordítás;”
118
6. melléklet a 2016. évi ... törvényhez
Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat a következő 52-54. ponttal egészül
ki:
(Sor-	Megnevezés	vtsz.)
szám		
„52.	A 0105 vtsz. alá tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, frissen, hűtve vagy fagyasztva	0207-ből
53.	Madártojás héjában, frissen	0407-ből
54.	Tej (kivéve az anyatejet, az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt tejet és az ESL tejet)	0401 10-ből 0401 20-ból”
119
7.	melléklet a 2016. évi ... törvényhez
Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat a következő 3. ponttal egészül ki:
(Sor- szám	Megnevezés)
	
„3.	Etkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (SZJ 55.30.1-ből)”
120
8. melléklet a 2016. évi ... törvényhez
Az Áfa tv. 3/A. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 1. pontja az alábbiak szerint
módosul:
(Sor-	Megnevezés	vtsz.)
szám		
„1.	Tej és tejtermékek (kivéve az anyatejet, továbbá a 3. számú melléklet	0401-ből
	I. rész 54. pontja szerinti termékeket)	0402
		0403
		0404 10
		0405-től
		0406-ig”
121
9. melléklet a 2016. évi ... törvényhez
Az Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. részében foglalt táblázat a következő 3. és 4. ponttal
egészül ki:
(Sor-
szám
Megnevezés)
3.
Internet-hozzáférési szolgáltatás
4.
Etkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú
italforgalom (SZJ 55.30.1-ből)”_
122
10.	melléklet a 2016. évi ... törvényhez
Az Áfa tv. 6. számú mellékletében foglalt táblázat a következő 30. és 31. ponttal egészül ki:
(Sor	Megnevezés	vtsz.)
szá		
m		
„30.	Krómhulladék és -törmelék	8112 22
31.	Vanádiumhulladék és -törmelék	8112 40 19”
123
11.	melléklet a 2016. évi ... törvényhez
Az Áfa tv. 8/A. számú melléklete a következő 3. ponttal egészül ki:
„3. Norvég Királyság”
124
12. melléklet a 2016. évi... törvényhez
Az Itv. Melléklet IV. Címe a következő 3. ponttal egészül ki:
„3. Illetékmentes a feljelentő részére a szóban tett feljelentésről készített jegyzőkönyv
másolatának, az írásban tett feljelentés megtételét igazoló irat másolatának, továbbá a sértett
részére a kihallgatásáról, valamint a sértett lakóhelyén, tartózkodási helyén, továbbá a
bűncselekmény, szabálysértés helyszínén folytatott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv
másolatának egyszeri kiadása.”
125
13. melléklet a 2016. évi.....törvényhez
1. Az Art. 4. számú melléklet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság - az adómentességhez való
jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet - által kiállított okirat angol nyelvű példánya,
magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál (a továbbiakban:
illetőségigazolás). Az illetőséget adóévenként akkor is igazolni kell, ha az illetőség a
korábban benyújtott illetőségigazolás óta nem változott. A külföldi illetőségű magánszemély
az illetőségigazolást az adóévben történt első kifizetés időpontját, illetősége változása esetén a
változást követő első kifizetés időpontját megelőzően adja át. Amennyiben a külföldi
illetőségű magánszemély a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét, a kifizető az
illetőségről írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. Ha a külföldi illetőségű magánszemély az
illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont (a
juttatást követően meg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév utolsó hónapját érintő
kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását követően bemutatott
illetőségigazolás alapján a kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet. A
kifizető a nyilatkozatot és az illetőségigazolást megőrzi. Amennyiben hazai befektetési
szolgáltató szolgáltatását határon átnyúló szolgáltatásként nyújtja, a külföldi illetőség
igazolásaként elfogadhatja a szolgáltatást igénybe vevő személyazonosítására alkalmas
okiratát, melyből a szolgáltatást igénybe vevő állampolgársága megállapítható és az adott
személy illetőségére vonatkozó teljes bizonyító erejű nyilatkozatát. Ha a kifizető az adó- és
egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól
szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/H. §-ában meghatározott
adatszolgáltatási kötelezettség alanyának minősülő Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény,
akkor a külföldi magánszemély illetőségének megállapításakor az Aktv. 1. melléklet II-IV. és
VII. pontjában meghatározott átvilágítási szabályok alkalmazásával megállapított illetőséget
veszi figyelembe. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a vizsgálat eredményeként azt
állapítja meg, hogy a magánszemélynek több tagállamban, más államban, vagy más
joghatósággal rendelkező területen van illetősége, a külföldi illetőség igazolására az
illetőségigazolás szolgál.””
126
14. melléklet a 2016. évi.....törvényhez
1. Az Art. 7. számú melléklete a következő 19. ponttal egészül ki:
„19. Az állami adó- és vámhatóság a forrásadót alkalmazó tagállamokból a levont
forrásadóból átutalt 75% adó fogadására euró devizanemben vezetett számlát nyit. A jóváírást
követő 30 napon belül az adóhatóság az átutalt adót 25%-kal kiegészített összegben a jóváírás
napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítva a
haszonhúzó adószámláján jóváírja, feltéve, hogy az átutalást teljesítő illetékes tagállami
hatóság az adózó azonosítására, illetve a levonás tényének és összegének megállapítására
alkalmas adatokat közöl, vagy ezt a magánszemély más megfelelő módon hitelt érdemlően,
hitelesen magyarra fordított okirattal igazolja. Az előző rendelkezésektől eltérően, a belföldön
adóköteles kamatjövedelem esetén a forrásadót alkalmazó tagállamból átutalt forrásadó
elszámolása az adózó kérelmére történik. Az adózó kérelméhez csatolja az adózó
azonosítására, a levonás tényének, összegének, a kamatjövedelem jogcímének és a
kamatjövedelem megszerzése időpontjának megállapításához szükséges okiratok hiteles
magyar fordítását. Az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmét abban az esetben teljesíti,
ha az adózó a belföldön adóköteles kamatjövedelemről bevallási és adófizetési kötelezettségét
teljesítette.”
127
15. melléklet a 2016. évi.....törvényhez
Az Szt. 2. számú melléklet 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. Részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztése”
128
16. melléklet a 2016. évi
törvényhez
Az Szt. 4. számú mellékletében a „C. Saját tőke” fősor „V. Egyszerűsített beszámoló
adózott eredménye” pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„V. Adózott eredmény”
129
17. melléklet a 2016. évi .... törvényhez
1. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
I.	BESOROLÁSI OSZTÁLY
(felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselők és pénzügyőrök)
1.	Fizetési fokozat	Jogviszony időtartama (év)	Várakozási idő a fizetési fokozatban (év)	Besorolási kategóriák és az illetményalapra vetített szorzószámuk				
2.				A	B	C	D	E
3.	1	0-1	1	7,40				
4.	2	1-3	2	7,50	8,80			
5.	3	3-5	2	7,60	8,90	9,70	10,10	
6.	4	5-9	4	7,70	9,00	9,80	10,20	10,60
7.	5	9-13	4	8,00	9,30	10,10	10,50	10,90
8.	6	13-17	4	8,30	9,60	10,40	10,80	11,20
9.	7	17-21	4	8,60	9,90	10,70	11,10	11,50
10.	8	21-25	4	8,90	10,20	11,00	11,40	11,80
11.	9	25-29	4	9,20	10,50	11,30	11,70	12,10
12.	10	29-33	4	9,50	10,80	11,60	12,00	12,40
13.	11	33-37	4	9,80	11,10	11,90	12,30	12,70
14.	12	37-40	3	10,10	11,40	12,20	12,60	13,00
15.	13	40 felett		10,40	11,70	12,50	12,90	13,30
II.	BESOROLÁSI OSZTÁLY
(középiskolai végzettségű kormánytisztviselők és pénzügyőrök)
1.	Fizetési fokozat	Jogviszony időtartama (év)	Várakozási idő a fizetési fokozatban (év)	Besorolási kategóriák és az illetményalapra vetített szorzószámuk			
2.				A	B	C	D
3.	1	0 - 2	2	4,70			
4.	2	2 - 5	3	4,80	5,30	5,80	
5.	3	5 - 9	4	4,90	5,40	5,90	6,90
6.	4	9 - 13	4	5,10	5,60	6,10	7,10
7.	5	13 - 17	4	,5,30	5,80	6,30	7,30
8.	6	17 - 21	4	5,50	6,00	6,50	7,50
9.	7	21 - 25	4	5,70	6,20	6,70	7,70
10.	8	25 - 29	4	5,90	6,40	6,90	7,90
11.	9	29 - 33	4	6,10	6,60	7,10	8,10
12.	10	33 - 37	4	6,30	6,80	7,30	8,30
13.	11	37 - 40	3	6,50	7,00	7,50	8,50
14.	12	40 - 43	3	6,60	7,10	7,60	8,60
15.	13	43 felett		6,70	7,20	7,70	8,70
130
18. melléklet a 2016. évi .... törvényhez
2. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
Vezetői munkakörök fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok
1.	vezetői munkakör	fizetési fokozat	Várakozási idő a fizetési fokozatban (év)	területi szerv	központi szerv
2.	Főigazgató				tábornok
3.	Szakfőigazgató, főigazgató-helyettes				tábornok vagy ezredes
4.	Igazgató	1.	0-5	alezredes	
		2.	5-10	ezredes	
		3.	10-	ezredes	
5.	Igazgató-helyettes	1.	0-5	alezredes	
		2.	5-10	alezredes	
		3.	10-	ezredes	
6.	Főosztályvezető	1.	0-5	őrnagy	alezredes/ezredes
		2.	5-10	őrnagy	alezredes/ezredes
		3.	10-	alezredes	ezredes/tábornok
7.	Főosztályvezető-helyettes	1.	0-5	őrnagy	alezredes
		2.	5-10	őrnagy	alezredes/ezredes
		3.	10-	őrnagy	alezredes/ezredes
8.	Osztályvezető	1.	0-5	százados	őrnagy
		2.	5-10	őrnagy	alezredes
		3.	10-	őrnagy	alezredes
131
Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok
(felsőfokú iskolai végzettségű pénzügyőrök)
1.	Fizetési fokozat	Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok				
2.		A	B	C	D	E
3.	1	hadnagy				
4.	2	hadnagy	hadnagy			
5.	3	hadnagy	hadnagy	főhadnagy	százados	
6.	4	hadnagy	hadnagy	főhadnagy	százados	őrnagy
7.	5	hadnagy	hadnagy	főhadnagy	százados	őrnagy
8.	6	hadnagy	főhadnagy	főhadnagy	százados	őrnagy
9.	7	hadnagy	főhadnagy	százados	őrnagy	őrnagy
10.	8	főhadnagy	főhadnagy	százados	őrnagy	őrnagy
11.	9	főhadnagy	főhadnagy	százados	őrnagy	őrnagy
12.	10	főhadnagy	százados	százados	őrnagy	alezredes
13.	11	főhadnagy	százados	őrnagy	alezredes	alezredes
14.	12	főhadnagy	százados	őrnagy	alezredes	alezredes
15.	13	főhadnagy	százados	őrnagy	alezredes	alezredes
Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok
(középiskolai iskolai végzettségű pénzügyőrök)
1.	Fizetési fokozat	Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok			
2.		A	B	C	D
3.	1.	őrmester			
4.	2.	őrmester	törzsőrmester	zászlós	
5.	3.	őrmester	törzsőrmester	zászlós	törzszászlós
6.	4.	őrmester	törzsőrmester	zászlós	törzszászlós
7.	5.	őrmester	törzsőrmester	zászlós	törzszászlós
8.	6.	őrmester	törzsőrmester	zászlós	törzszászlós
9.	7.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	törzszászlós
10.	8.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	főtörzszászlós
11.	9.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	főtörzszászlós
12.	10.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	főtörzszászlós
13.	11.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	főtörzszászlós
14.	12.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	főtörzszászlós
15.	13.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	főtörzszászlós
132
19.	melléklet a 2016. évi .... törvényhez
3. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
Vezetői munkakörök illetménye
1.	Vezetői munkakör	Fizetési fokozat	A munkakörben eltöltött idő (év)	Várakozási idő a fizetési fokozatban (év)	Területi szervnél illetmény- alapra vetített szorzószám	Központi szervnél az illetmény alapra vetített szorzószá m
2.	Főigazgató					29,50
3.	Szakfőigazgató, Főigazgató- helyettes					24,00
4.	Igazgató	1.	0-5	5	18,25	
5.		2.	5-10	5	18,75	
6.		3.	10-		19,25	
7.	Igazgató-helyettes	1.	0-5	5	17,00	
8.		2.	5-10	5	17,50	
9.		3.	10-		18,00	
10.	Főosztályvezető	1.	0-5	5	14,50	19,50
11.		2.	5-10	5	15,00	20,00
12.		3.	10-		15,50	20,50
13.	Főosztályvezető- helyettes	1.	0-5	5	13,25	17,75
14.		2.	5-10	5	13,75	18,25
15.		3.	10-		14,25	18,75
16.	Osztályvezető	1.	0-5	5	12,00	15,75
17.		2.	5-10	5	12,50	16,25
18.		3.	10-		13,00	16,75
133
20. melléklet a 2016. évi .... törvényhez
4. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
A időpótlék mértéke
1.	Szolgálati jogviszonyban eltöltött idő	Időpótlék mértéke
2.	10-14 év	75%
3.	15-19 év	100%
4.	20-24 év	125%
5.	25-29 év	150%
6.	30-34 év	180%
7.	35-39 év	210%
8.	40-44 év	250%
9.	45 év vagy afelett	320%
134
21. melléklet a 2016. évi .... törvényhez
5. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
Vezetői munkakörök besorolási kategóriái
1.	Besorolási kategória	NAV központi szerve	NAV területi szerve
2.	1	főigazgató	
3.	2	szakfőigazgató, főigazgató-helyettes	
4.	3	főosztályvezető	
5.	4		igazgató
6.	5	főosztályvezető- helyettes	
7.	6		igazgató-helyettes
8.	7	osztályvezető	
9.	8		főosztályvezető
10.	9		főosztályvezető- helyettes
11.	10		osztályvezető
135
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az elmúlt évek adóintézkedéseinek köszönhetően sikerült olyan növekedésösztönző
adórendszert kiépíteni, amely markánsan támogatja a családokat, a munkavállalást, egyúttal
mérsékeli a kis és középvállalkozások adóterheit és ösztönzi fejlődésüket, beruházásukat.
Ezzel párhuzamosan nemzetközi szinten is elismert lépéseket tett a kormány a feketegazdaság
elleni küzdelem érdekében, melyek által javult az adóbeszedés hatékonysága és látványosan
növekedtek a fogyasztási-forgalmi adókból származó bevételek. Mindez együttesen lehetővé
tette, hogy jövőre is folytatódjon az adócsökkentésre irányuló munka.
A most benyújtott vállalkozásbarát szemléletű adócsomag fókuszában az adó- és az
adminisztrációcsökkentés áll.
Az adócsökkentés adócsomagja több ponton is farag jövőre a közterheken. Tízmilliárdok
maradnak a lakosság zsebében.
A baromfihús, a tojás és a friss tej általános forgalmi adója öt százalékra esik, amivel -
együttesen - nagyjából 35 milliárd forintról mond le jövőre az állam, a fennmaradó
húszmilliárd pedig abból jön össze, hogy 2017-ben 18 százalékra mérséklődik az
internetszolgáltatás és az éttermi étkezés áfája.
Egy nyugdíjas házaspárnál átlagosan 15-20 ezer forintot, a nagycsaládosoknál 30-35 ezer
forintot, a kétgyermekeseknél pedig 80-85 ezer forintot hagyhat jövőre a tervezett
áfacsökkentés és a személyi jövedelemadó-kedvezmény növelés.
A két gyermeket nevelő családok helyzete jövőre még kedvezőbb lesz, hiszen esetükben a
személyi jövedelemadó gyermekkedvezményének emelése miatt még tovább nő a családi
büdzsében maradó összeg. Több mint 350 ezer családnál együttesen 15 milliárd forintot
hagyunk. Jövőre ugyanis folytatódik az idén megkezdett program: a kétgyermekes szülőket
megillető havi enyhítés újabb ötezer forinttal, harmincezer forintra emelkedik.
Ez pedig azzal jár, hogy a négytagú, kétgyermekes családoknál 80-85 ezer forintot hagynak
együttesen a jövő esztendő közteherenyhítései. Ennek nagyjából egyharmada az egyes áruk,
szolgáltatások áfájának csökkentéséből származhat, kétharmadát pedig a
gyermekkedvezmény emelése biztosítja.
Az adminisztrációcsökkentés adócsomagja többek között automatikus pótlékmentes
részletfizetést biztosít több mint félmillió magánszemélynek. Az egyszerűsítésnek
köszönhetően nem kell a fizetéskönnyítési kérelem kitöltésével bíbelődni. Elég egy egyszerű
kérés, amelyet akár az ügyfélszolgálaton szóban is meg lehet tenni. Az egyszerűsítés a
legfeljebb 200 ezer forinttal tartozó nem áfa alany magánszemélyek részére biztosít maximum
6 havi pótlékmentes részletet.
Az adócsomag a családosok adminisztrációs terheit is csökkenti. Így például a családi
kedvezményt érvényesítő magánszemélynek a kedvezmény érvényesítésre vonatkozó
adóelőleg-nyilatkozatot nem kell a másik jogosult (házastárs, szülő) munkáltatójának is
bemutatni, aláíratni, lepecsételtetni.
A vállalkozásbarát szemléletű adócsomag számtalan kedvezményt tartalmaz. Vállalkozási
formától, mérettől függetlenül minden gazdálkodónak könnyítést biztosítanak a módosítások.
Munkaerő mobilitás ösztönző intézkedéscsomaggal a vállalkozások és a munkavállalók
összességében 9 milliárd forintot nyernek. A gépkocsival történő munkába járás
költségtérítése 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik. A mobilitási célú lakhatási
adókedvezmény mellett a társasági adóban is kedvezményes megítélés alá esnek a
munkásszállás kialakításának és fenntartásának a kiadásai.
136
A KKV-ék növekedését biztosítja az, hogy 2017-től a számukra eddig is elérhető beruházás
ösztönző személyi jövedelemadó és társasági adókedvezmények korlátai megszűnnek.
A legkisebb vállalkozások, a katások sem maradnak ki a kedvező változásokból, hiszen
jövőre nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni a megkapott támogatásokat.
A kivások is jobban járnak jövőre. A módosítással 1 milliárd forinttal marad több náluk. A
szabályok lényeges egyszerűsítése miatt az adókötelezettség a korábbinál kiszámíthatóbb és
kedvezőbb is lesz, ezért a változásokkal még többeknek éri meg a kivát választani. Az
alkalmazott létszám feltételnek is több cég tud megfelelni jövőre, hiszen az eddigi 25 helyett
50 foglalkoztatottig választható a kiva.
Az adócsomag negyedik pillére a gazdaság fehérítése.
A feketegazdaság elleni küzdelemben nyolc év lemaradását kellett rövid úton ledolgozni, az
adatok szerint ez sikerült. Az online pénztárgépek és az EKÁER sikerét nemcsak a
tisztességes kereskedők elismerése és más országok érdeklődése bizonyítja. A siker a
költségvetés bevételi oldalán számszerűsíthető is: 2014-ben 180-190 milliárd forintot hozott
az államkincstárnak, s a szisztéma tavaly is további mintegy 60-90 milliárdos többletet
garantált az előző évhez képest.
Az gazdaságfehérítés adócsomagja új eszközöket ad a NAV kezébe, hogy még
hatékonyabban fel tudjon lépni - a költségvetési bevételek, tisztességes adózók védelmében -
a csalárd adózókkal szemben.
Az online pénztárgép és az EKÁER után jön az online számlázás, amely elsősorban a
láncolatos áfacsalókkal szemben hatékony eszköz. A cél az, hogy a számlázó programokkal
kiállított számla adatai tekintetében is valós időben álljon rendelkezésre információ,
hasonlóan az adóhatósághoz már bekötött pénztárgépekhez. Ez nagymértékben megnöveli az
ellenőrzések célzottságát, ezáltal azok hatékonyságát.
Ha a felállított új rendszernek köszönhetően az adókülönbözet még a csalás fázisában felderíti
az adóhivatal, akkor ez a költségvetésben tízmilliárdokban mérhető bevételnövekedést
eredményezhet.
A feketegazdaság elleni küzdelemben a NAV munkáját 2017-től számos további intézkedés
segíti. Így például jövőre a tételes áfa nyilatkozat értékhatára 1 millióról 100 ezer forintra
csökken, az automata berendezések be lesznek kötve az adóhivatalhoz, az EKAER
módosításával kiszűrhetőek lesznek a túlpakolt kisteherautókkal szállító csalárd kereskedők.
A „magyar google-adó” biztosítja azt, hogy a hazánkban gazdasági tevékenységet végző
világcégek sem mentesülhetnek a közteherfizetési kötelezettség alól. Az eszköz
a reklámadókötelezettség teljesítésének kikényszerítésére. Így például 10 millió forintos,
többször ismételhető, exponenciálisan növekvő bírsággal számolhat, az Magyarországon
adózóként nem nyilvántartott reklám-közzétevő, amely - az adóhatósági felhívás ellenére -
nem tesz eleget bejelentkezési kötelmének.
137
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.	Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1.	§-hoz
Az (1) bekezdéshez
A Javaslat pontosítja a kiküldetés fogalmát: kiküldetésnek minősül a hivatali, üzleti utazás a
munkába járás és a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás kivételével.
A (2) bekezdéshez
A Javaslat pontosítja a mezőgazdasági őstermelő fogalmát. Egyértelműen meghatározásra
kerül, hogy őstermelői igazolvány kiváltására csak belföldön található saját gazdaság esetében
van lehetőség, kizárva ezzel azon termelőket, akik csak az őstermelői státusszal járó
kedvezményeket veszik igénybe, azonban tevékenységüket külföldön végzik. Pontosításra
kerül az őstermelők és egyéni vállalkozók viszonya, kimondva, hogy az őstermelő lehet
egyidejűleg egyéni vállalkozó is, de nem az Szja. tv. 6. számú mellékletében szereplő,
őstermelőként felvett tevékenységére nézve. Jogalkalmazási tapasztalatok alapján pontosításra
kerül a saját gazdaság fogalma is, kimondva, hogy a termelési eszközök közé sorolható a
bérelt földterület és eszköz is, lévén ezek esetében is fennállnak a szükséges feltételek.
A (3) bekezdéshez
A Javaslat hiányzó rendelkezést pótol: kiegészíti a termőföld haszonbérbeadásának fogalmát
azzal, hogy haszonbérbeadásnak minősül az erdőnek a tulajdonos által az erdőbirtokossági
társulatban fennálló tagsági viszonya alapján az erdőbirtokossági társulat részére történő
átadása is.
A (4) bekezdéshez
Új fogalomként kerül beiktatásra a sportrendezvény meghatározása annak érdekében, hogy a
hatályos szabályokból levezethető, de alapvetően adókikerülési célú törekvések
kiküszöbölhetők legyenek. A jelenleg hatályos szabályok alapján ugyanis a gazdasági élet
szereplői által munkavállalóik részére szervezett sportprogramot is magában foglaló zártkörű
rendezvények is sportrendezvénynek minősíthetők, így mentesülhetnek az adókötelezettség
alól.
2.	§-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy távmunka-végzés esetén is - a munkába járáshoz
hasonlóan - csak akkor adható a jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyható térítés
az utazásra szolgáló jegy, bérlet árának megtérítése vagy a meghatározott feltételeknek
megfelelő pénzbeli költségtérítés formájában, ha a munkavégzés helye és a munkáltató
székhelye, telephelye nem azonos településen van vagy helyi közlekedési eszközzel nem
közelíthető meg.
3.	§-hoz
A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából a rokkantsági járadékban részesülő
magánszemély is kedvezményezett eltartottnak minősül, családi pótlékra azonban nem
138
jogosít. Ezért értelmezési problémát jelent az a helyzet, amikor a családban a járadékos
személyen kívül pl. felsőoktatási intézményben tanuló gyermekeket is nevelnek. Az ilyen
gyermekek a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe vehetők, a családi
kedvezmény összegének megállapításánál pedig eltartottnak minősülnek. Annak érdekében,
hogy a családi pótlékra egyáltalán nem jogosult családokban is egyértelmű legyen, hogy
eltartottként figyelembe vehetik az egyetemista gyermekeket is, szükséges az eltartottakat
meghatározó rendelkezés kiegészítése.
4.	§-hoz
Nem változott az a jogalkotói szándék, mely szerint a nyugdíjbiztosítások kedvezményi
rendszere pénzforgalmi szemléletű. Az ezt kifejező normaszöveg-rész a 2015-ös évben
értelmezési kérdéseket vetett fel, ezért azt célszerű pontosítani. Kedvezményre (főszabály
szerint) a magánszemély adóévi befizetései jogosítanak. Adóévinek minősül a befizetés, ha a
fizetmény az adott év december 31-éig beérkezik a biztosítóhoz (a biztosító számlájára),
akkor is, ha azt a biztosító adminisztrációs folyamatai miatt az adóévet követően írják jóvá a
szerződésen. A díjfizetési kötelezettség nem csak befizetés útján, hanem biztosítón belül
számlák vagy szerződések közötti átvezetéssel is teljesíthető. Átvezetés esetén az átvezetett
összeg nyugdíjbiztosítási szerződésen történő jóváírásának évében vehető figyelembe
kedvezményre jogosító díjként, függetlenül attól, hogy az mikor érkezett meg a biztosító
számlájára, de feltéve, hogy az átvezetett összeg a jóváírást megelőzően nem jogosított
kedvezmény érvényesítésére.
A nyugdíjbiztosításokkal összefüggő egyes események időrendisége miatt (a magánszemély
időben előbb rendelkezik az adójáról, minthogy az adóhatóság átutalja az állami támogatást a
nyugdíjbiztosítási szerződésre) célszerű a jelenleg a (6) bekezdésben szereplő rendelkezést
(gyakorlatilag változatlan tartalommal) a (4) bekezdésbe áthelyezni.
A hatályos szabályozás alapján nem rendelkezhet az adójáról az a magánszemély
(meghatározott eseteket kivéve: szerződőváltás, nyugdíjszolgáltatás igénylése, biztosító
felszámolása), aki a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat megtételének időpontjában már nem
rendelkezik nyugdíjbiztosítással. Célszerű kizárni a nyilatkozattételt abban az esetben is, ha
ugyan létezik a nyugdíjbiztosítási szerződés (a nyilatkozattétel időpontjában), de a
szerződésen (ezen időpontig) az állami támogatás visszafizetési kötelezettségét kiváltó
esemény történt. (A hatályos szabályozás az előbbi esetre vonatkozóan a magánszemély
nyilatkozatát nem tiltja, az adóhatóság az állami támogatást a biztosítóhoz utalja, a biztosító
„észleli”, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződésen a 44/C. § (8) bekezdése szerinti, az állami
támogatás visszafizetési kötelezettségét kiváltó esemény történt, ezért az adóhatóságtól érkező
állami támogatást nem írja jóvá a biztosítási szerződésen, hanem visszafordítja az adóhatóság
felé.)
2017-től a 44/C. § (7) bekezdése tartalmazza az állami támogatás utalási szabályait, vagyis,
hogy hogyan kell eljárnia az adóhatóságnak, illetve hogyan kell eljárnia a biztosítónak az
adóhatóság felől érkező állami támogatás vonatkozásában (korábban e szabályokat a (4)
bekezdés tartalmazta).
Változatlan az az előírás, mely szerint a szerződő magánszemélyek nyugdíjbiztosítási
nyilatkozataiban megjelölt összegeket az adóhatóság minden esetben (mérlegelési jogkör
nélkül) a biztosítóhoz utalja.
A jövőben az adóhatóság abban az esetben is a biztosítóhoz utalhatja a magánszemélyt
megillető állami támogatást (feltéve, hogy a magánszemély az adóbevallása alapján fizetendő
adót megfizette), ha a magánszemély ezer forintot meg nem haladó összegű nyilvántartott
139
adótartozással rendelkezik (a hatályos szabályozás alapján csak akkor utalható az állami
támogatás, ha a magánszemély nem rendelkezik adótartozással). Ha a magánszemélynek
adótartozása van, az állami támogatás utalása - a jövőben - az adótartozás rendezését
követően automatikusan történik (jelenleg a magánszemély kérelme szükséges az utaláshoz).
Korábban a törvény nem tartalmazott arra vonatkozó konkrét rendelkezést, hogy a
biztosítónak mit kell tennie a hozzá utalt állami támogatással. A szabályokból logikusan az
következett (és a biztosítók is ennek megfelelően jártak el), hogy az állami támogatást a
biztosítók a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírták, feltéve, hogy az adóról történő
rendelkezés évében - az állami támogatás jóváírását megelőzően - nem történt az állami
támogatás visszafizetési kötelezettségét kiváltó, a 44/C. § (8) bekezdése szerinti esemény.
2017-től ezen előírás megjelenik a normaszövegben is.
Nem változik 2017-re az a szabály, miszerint szerződőváltás esetén a biztosító az állami
támogatást (a biztosítási szerződésből kilépett korábbi szerződőt megillető támogatást) a
nyugdíjbiztosítási szerződésen írja jóvá. Ha a nyugdíjbiztosítás nyugdíjszolgáltatás miatt
szűnne meg, az állami támogatást a biztosító a biztosított magánszemélynek kiutalja. Ez
utóbbi szabályban változás, hogy a biztosított személy halála esetén a biztosító az állami
támogatást - összhangban a Ptk. előírásával - a megjelölt kedvezményezett
magánszemélynek, megjelölt kedvezményezett hiányában a biztosított örökösének utalja.
Az előzőekben nem említett minden más esetben a biztosító az állami támogatást az
adóhatósághoz visszautalja. A magánszemély akkor tarthat igényt az adóhatóságnak
visszautalt összegre, ha a biztosítási szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (pl.
biztosító felszámolása) szűnt meg. A „minden más eset” magában foglalja a szerződés
megszűnésével járó eseteket (pl. biztosító felszámolása, a biztosítási szerződés
visszavásárlással történő megszüntetése, melyet a 44/C. § (8) bekezdése szankcionál), továbbá
a biztosítási szerződés megszűnésével nem járó eseteket is (pl. a magánszemély
részvisszavásárlást hajt végre, mely esetet a (8) bekezdés ugyancsak büntet).
A jogalkalmazást segíti az a pontosítás, mely szerint, ha az állami támogatás adóhatósági
kiutalását megelőzően a biztosítási szerződésen visszafizetési kötelezettséget kiváltó (8)
bekezdés szerinti esemény történt, akkor a támogatás a szerződésen nem írható jóvá. Ebben az
esetben az adott egy évi állami támogatást a biztosító az adóhatóság részére visszautalja, így
erre az összegre nem kell alkalmazni a (8) bekezdésben szereplő, növelt (+ 20%) összegű
visszafizetési szabályt (a korábban jóváírtakra értelemszerűen igen).
A jogalkalmazást segíti, illetve a törvényi szöveg belső koherenciáját teremti meg az a
módosítás, amely a nyugdíjbiztosítási szerződés megszűnésének esetét visszaemeli a
normaszövegbe. Vagyis, a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás nélküli
megszűnése az állami támogatás növelt összegű visszafizetési kötelezettségét váltja ki.
5.	§-hoz
A magánszemély és a munkáltató, kifizető adminisztrációs kötelezettségeinek csökkentése
érdekében az adóelőleg-nyilatkozatok megtételére vonatkozó szabály kiegészül azzal, hogy -
a főszabálytól eltérően - nem kell új nyilatkozatot tennie a magánszemélynek akkor, ha a
magzatra tekintettel a várandósság időszakában már érvényesítette a családi kedvezményt, a
gyermek megszületését követően pedig a családi pótlékra való jogosultsága okán lesz jogosult
a kedvezményre.
6.	§-hoz
A Javaslat az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított érték meghatározásának módját
egészíti ki azzal, hogy amikor az illetékügyi hatóság az általános forgalmi adóról szóló
140
törvény szerinti műalkotás, gyűjteménydarabok, régiség ajándékozással történő szerzése
esetén nem szab ki illetéket, az átruházásból származó bevétel 75 százaléka vagy az az igazolt
összeg tekinthető megszerzésre fordított összegnek, amelyet az ajándékozó magánszemély
megszerzésre fordított összegnek tekinthetne.
7.	§-hoz
A hatályos jogszabályok a kollektív befektetési formákat az alternatív befektetési alap
kezelőkről szóló 2011/61/EU irányelvnek megfelelően szabályozzák. A szabályok már nem
rendelkeznek a kockázati-tőkelep jegyről, új befektetési formaként jelenik meg viszont az
alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. Ezzel összefüggésben indokolt az
osztaléknak minősülő jövedelmek kiegészítése az alternatív befektetési alap által kibocsátott
befektetési jegy hozamával.
8.	§-hoz
A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy az adóbevallási tervezetben az adóhatóság az
ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmet is szerepeltetni tudja. Ennek érdekében
a befektetési szolgáltató az ügyféllel kötött szerződés illetve az üzletszabályzat alapján
megállapítja az ügyletek eredményét és az ügyletekhez közvetlenül nem köthető járulékos
költségeket, és az adóévet követő adóhatósághoz teljesítendő adatszolgáltatásában ezen
adatokról adatot szolgáltat. A módosítás rögzíti a szolgáltatandó adatok körét, az
adatszolgáltatás határidejét is.
9.	§-hoz
A tartós befektetésből származó jövedelem adózására vonatkozó szabályok módosításai
alapvetően a jogértelmezést segítő, pontosító rendelkezések beépítését jelentik. E változások
elsősorban a betéti típusú (Szja tv. 67/B. § (3) bekezdés b) pont) szabályainak pontosítását
érintik. Így e módosítások megerősítik azt az értelmezést, miszerint az ilyen TBSZ esetében is
-	ugyanúgy, mint a portfolió típusú (Szja tv. 67/B. § (3) bekezdés a) pont) TBSZ estében is,
ha azon pl. devizában denominált pénzügyi eszközt tartanak nyilván - a hozam
megállapításánál figyelembe kell venni az árfolyam-változás hatását is.
A pontosítás arról is rendelkezik, hogy a betéti típusú TBSZ megszűnése, megszakítása esetén
a hozam részeként kell figyelembe venni az említett időpontra a magánszemélyt megillető
kamatot is (akkor is, ha annak kifizetése ténylegesen még nem történt meg). Az előbbivel
összefüggő pontosítás, hogy az ilyen TBSZ megszűnése, megszakítása esetén a TBSZ-ről
kikerülő betét kamatát, csak akkor és annyiban terheli kamatadó fizetési kötelezettség,
amennyiben a TBSZ megszűnése, megszakítása esetén e kamatot a hozam részeként nem
kellett figyelembe venni. Szintén e körbe tartozó pontosítás, hogy a betéti típusú TBSZ
újrakötése esetén az „új” TBSZ-en a „régi” megszűnésének időpontjára (utolsó napjára) a
magánszemélyt megillető kamatot a magánszemély befizetésének kell tekinteni.
Az általános szabályok szerint egy adott befektetési szolgáltatóval egy adott évben a
magánszemély csak 1-1 betéti, illetve portfolió típusú TBSZ-t köthet. Kivétel ez alól a TBSZ
újrakötése, amelyet a pontosító rendelkezés megerősít.
Az előbbieken túlmenően a pontosító rendelkezések tisztázzák a lekötési átutalással
kapcsolatos adatszolgáltatás határidejét, pontos tartalmát, illetve értelmezést könnyítő,
megfogalmazásbeli pontosításokat tartalmaznak.
10.	§-hoz
Az Öpt. szabályainak változásával összefüggő módosítás.
141
11. §-hoz
Az Öpt. szabályainak változásával összefüggő módosítás.
12.§-hoz
Az új Ptk. szabályai alapján a társaság törzstőkéjének emelése a társaság ki nem fizetett
nyeresége terhére is történhet. A pénzbeli hozzájárulásnak a ki nem fizetett nyereség terhére
történt szolgáltatása az Szja tv. alapján főszabály szerint egyéb jövedelemnek minősül. A
javaslat úgy módosítja az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdését, hogy a tőkeemelés ezen formája
nem minősül a magánszemély bevételének, a (4) bekezdés módosítása pedig az adóhatóság
felé adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő erről a bevételről.
13.§-hoz
A Javaslat tájékoztatási kötelezettséget határoz meg az Szja törvény 77/C. §-a szerinti
munkavállalói opciós jellegű értékpapír-juttatási programhoz kapcsolódóan.
14.	§-hoz
A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelettel
összhangban, törvényi szinten megállapításra kerül, hogy az őstermelői igazolvánnyal
kapcsolatos ügyintézésben az Agrárkamara, mint kiállító részére mely adatokat kell igazolnia
és melyekről nyilatkoznia az ügyfélnek. Az elkülönítés alapja, hogy nyilatkozati elv alapján
lehetőséget kell teremteni az azonnali ügyintézésre.
15.	§-hoz
Felhatalmazó rendelkezések.
16.	§-hoz
Az őstermelői nyilvántartásra vonatkozó szabályokra vonatkozóan az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel való
összhang megteremtését szolgáló rendelkezés.
17.	§-hoz
A fogyasztói tudatosság erősítése, az őstermelők és vásárlók közötti bizalom erősítése
érdekében nyilvános adatnak minősülnek olyan információk, amelyek lehetővé teszik, hogy a
fogyasztó meggyőződhessen arról, hogy az őstermelő által értékesíteni kívánt terméket
ténylegesen az őstermelő termelhette-e. Ezen célhoz egy ún. mobiltelefonos alkalmazás,
valamint az Egyéni Vállalkozói Nyilvántartás nyilvános adatainak lekérdezési lehetőségeihez
hasonlóan egy weboldal is hozzájárul. A lekérdezés célja minden esetben egyedi tájékozódás,
nem tömeges adatigénylés alapján több őstermelő adatának egyidejű lekérése.
18.	§-hoz
Szövegpontosítás az őstermelői igazolvány ellenőrzésével összefüggő feladattal kapcsolatban.
19.	§-hoz
A Tanács (EU) 2015/2060 irányelve (2015. november 10.) a megtakarításokból származó
kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
rendelkezett. A javaslat az új irányelvnek való megfelelést rögzíti.
20.	§-hoz
Átmeneti rendelkezések.
142
21. §-hoz
Az Szja tv. mellékleteit módosító rendelkezés.
22.	§-hoz
Szövegcserés módosítások:
1.	A nyugdíjbiztosítás fogalmának felvezető mondata két tagmondatból áll. Az első
tagmondat azt mondja ki, hogy minden biztosítói teljesítésre a biztosított jogosult, ideértve
a visszavásárlási, rész-visszavásárlási összeget is. A felvezető mondat második része
pedig azt a célt szolgálja, hogy meghatározza a biztosítási események körét, amelynek
adekvát fogalma a biztosító szolgáltatása (amely a biztosítási eseményre tekintettel történő
biztosítói teljesítéseket foglalja magában). A hatályos szabályozás mindkét esetre
ugyanazt a fogalmat (teljesítés) használja, ezért szükséges a differenciált
fogalomhasználatra áttérni (akkor is, ha kétségtelen, hogy a biztosító teljesítése fogalom
magában foglalja a biztosító szolgáltatását is).
A biztosítási piacon tapasztalható visszaélésgyanús jelenségek miatt indokolt módosítani
ezt a korábbi, nagyvonalú jogalkotói szándékot tükröző rendelkezést (10 ezer forintos
kivételszabály), különös tekintettel arra, hogy a jogalkotó a jövőben sem kívánja
korlátozni azt a lehetőséget, hogy egy magánszemély biztosítottra akár több
nyugdíjbiztosítási szerződést is kössenek (elsősorban azért, mert e korlátozást a
kedvezményi rendszer kezelésével gyakorlatilag lehetetlen korlátozni).
2.	Amennyiben a nyugdíjszolgáltatás igénylésekor az egyösszegű (adómentes) szolgáltatás
feltételei nem adottak (pl. a magánszemély nem rendelkezik 10 éves felhalmozási
időszakkal), úgy a biztosító - a törvényben előírt módon - nem csökkenő összegű járadék
formájában is teljesítheti szolgáltatási kötelezettségét (és a törvényi feltételeknek
megfelelő járadék adómentes). Járadékszolgáltatás nyújtása esetén sok esetben
indokolatlan lehet a járadékszolgáltatási időszak hátralévő részére elosztani a
magánszemély utolsó évi rendelkezése alapján járó adókedvezményt (annak esetleg
nagyon alacsony havi összege miatt).
3.	A törvény a kockázati biztosítás fogalmában kizárja a kockázati biztosítások közül azt az
esetet, amikor az eredetileg a díjat fizető kifizetőt megillető díjkedvezményre - egy
szerződőváltást követően - utóbb a biztosított magánszemély válik jogosulttá. A
rendelkezés hatályos szövege szerint a szerződőcsere - egy kivétellel (vegyes biztosítás
kifizetői kedvezményezettsége) - önmagában nem eredményez adókötelezettséget. A
hatályos normaszövegben szereplő egyetlen kivételt szükséges kiegészíteni a kockázati
biztosítás azon esetével, amikor az aktuális (magánszemély) szerződő (a szerződőváltást
megelőzően a kifizetőt megillető) díjvisszatérítésre vagy más kedvezményre válik
jogosulttá.
4.	A hatályos rendelkezésben szereplő adókedvezmény (biztosítások kedvezménye) több éve
megszűnt (így azt szükséges hatályon kívül helyezni), ugyanakkor a nyugdíjbiztosítás új
állami támogatása (és az ahhoz kapcsolódó szankció) indokolja e szabály új tartalommal
történő megtartását, azzal, hogy ez a tilalom nem vonatkozik arra az esetre, amikor a
visszafizetési kötelezettséget a biztosító mint kifizető maradéktalanul érvényesíteni tudta a
magánszemély biztosítási szerződésével szemben.
5.	A munkaerő-mobilitás előmozdítása érdekében 9 forintról 15 forintra módosul az az
összeg, amelyet a munkáltató a vonatkozó kormányrendelet szerinti munkába járás esetén
adómentesen kifizethet a munkavállalóknak.
143
6.	Jogtechnikai jellegű pontosítás az adóról való rendelkezés szabályainak egységesítése
érdekében.
7.	Jogtechnikai jellegű pontosítás az adóról való rendelkezés szabályainak egységesítése
érdekében.
8.	Jogtechnikai jellegű kiegészítés, a munkáltató igazolás-kiállítási kötelezettségének
tartalmát pontosítja.
9.	Az adóelőleg-nyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás egyszerűsítése érdekében a módosítás
törli azt a rendelkezést, amely szerint a családi kedvezmény érvényesítésénél a
nyilatkozatban foglaltakat a házastárs munkáltatójának is írásban tudomásul kell vennie. A
módosítás összhangban van az első házasok kedvezményének érvényesítésével
kapcsolatos eljárási renddel.
10.	A kis- és középvállalkozások beruházásaihoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény 30 millió
forintos értékhatárának eltörlése a társasági adó szabályaival összhangban.
11.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 2013. január 1-jétől hatályos módosítása alapján az építésügyi hatóság
használatbavétel tudomásulvételi eljárás lefolytatására is jogosult. Az építésügyi hatóság
előtti eljárások az esetek egyre nagyobb részében nem használatbavételi engedély
kiadásával, hanem a használatbevétel tudomásul vételével, illette hatósági bizonyítvány
kiadásával zárulnak. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében szükséges az ingatlan
átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések kiegészítése.
12.	Ld. a 11. ponthoz tartozó indokolást.
13.	Ld. a 11. ponthoz tartozó indokolást.
14.	A belső hivatkozás módosítása alapján a lakásnak nem minősülő ingatlan, illetve az ahhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jog átruházása esetén akkor is alkalmazható az időmúlás
függvényében meghatározott csökkentés, ha az átruházásból származó jövedelem
meghatározására a 75 százalékos szabályt alkalmazták.
15.	Nem jellemző, de ki sem zárható, hogy a fogyasztói áremelkedés negatív legyen (2014-
ben mínusz 0,2 százalék volt a fogyasztói „áremelkedés”), ezért egyértelművé kell tenni,
hogy negatív infláció esetén a díjnövekmény megengedett legmagasabb mértéke 30
százalékpont.
16.	Jogalkalmazást segítő pontosítás a tartós befektetési számlák adózását érintően. [Ld. a 10.
§-hoz tartozó indokolást is.]
17.	Ld. a 16. ponthoz tartozó indokolását.
18.	Ld. a 16. ponthoz tartozó indokolását.
19.	Ld. a 16. ponthoz tartozó indokolást.
20.	Ellenőrzési tapasztalatok alapján a megszűnő vállalkozások rendszeresen elmulasztják
bevallani záró bevallásukban a vállalkozásból kivont jövedelem utáni adót. Egyes
esetekben vagyonfelosztási javaslat hiányában nem vagy csak nehezen állapítható meg ez
az adó. Más jogszabályok rendelkezései alapján a vagyonfelosztási javaslat alapja a záró
beszámoló, ennek figyelembevehetőségéről azonban az Szja tv. nem rendelkezik.
Mindezek alapján indokolt a vállalkozásból kivont jövedelem meghatározásának
pontosítása.
21.	Az egyes meghatározott juttatásokra és a béren kívüli juttatásokra vonatkozó egyes
szabályok úgy módosulnak, hogy azok a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatón
144
kívül a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján résztvevő hallgatókra is
alkalmazhatók.
22.	Ld. a 21. ponthoz kapcsolódó indokolást.
23.	Ld. a 21. ponthoz kapcsolódó indokolást.
24.	A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében az Szja tv. 1. számú melléklet új 9. pont 9.3.4.
alpontja a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendeletben
foglaltakkal azonos, de az időközben bekövetkezett jogszabály módosításokat figyelembe
vevő tartalommal határozza meg az egyes fogalmak jelentését (méltányolható lakásigény,
együttköltöző családtagok, korszerűsítés, akadálymentesítés). A rendelkezés az új
szabályra való utalást iktatja be a kormányrendeletre való hivatkozás helyett.
25.	Jogtechnikai jellegű pontosítás a 44/C. § bekezdés-számozásának megváltozása miatt.
26.	A módosítás kiterjeszti az szja mentességet a duális képzés elméleti szakaszára is, vagyis
a gyakorlati képzéshez hasonlóan nevesítetten adómentes a duális képzés elméleti és a
gyakorlati szakaszára kifizetett juttatás, díjazás is havonta a hónap első napján érvényes
havi minimálbért meg nem haladó mértékig. E módosítás következményeként a duális
képzés elméleti szakaszára fizetett díjazás után egészségügyi hozzájárulást sem kell
fizetni.
27.	Negatív infláció esetére szükséges rögzíteni, hogy a díjnövekmény megengedett
legmagasabb mértéke 30 százalékpont lehet.
28.	Az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére és/vagy az Európai Unió
valamely pénzügyi alapjából támogatott felnőttképzésben, illetve munkaerőpiaci
képzésben részt vevő magánszemély számára adómentesen biztosítható szolgáltatások
kiegészítése a képzés időszaka alatt természetben biztosított étkezéssel, közlekedéssel és
szállással. A hatályos jogszabályi rendelkezés az adómentességet csak abban az esetben
biztosítja az étkezés, szállás és közlekedés vonatkozásában, ha az költségtérítés
formájában történik.
29.	A módosítás megteremti az összhangot az új bölcsődei ellátási formákkal.
30.	A termőföldek jelentős része haszonbérletben van, ezért indokolt az adómentes termőföld
átruházás feltételeinek meghatározásánál arról is rendelkezni, hogy ilyen esetben az 5
vagy a 10 éves hasznosítási időszak kezdő napja a haszonbérleti szerződés lejártát követő
december 31.
31.	Technikai pontosítás, illetve az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
szóló 2009. évi XXXVII. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.
32.	A leghátrányosabb térségeket, településeket szabályozó jogszabályok (311/2007. Korm.
rendelet, 240/2006. Korm. rendelet) 2014. és 2015. évben hatályukat vesztették. Az
átmeneti szabályok alapján 2015. december 31-ig a korábbi szabályok szerinti
leghátrányosabb településeken lévő adózók még igénybe vehették a kedvezményes
értékcsökkenési leírást.
A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények
igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése
szerint a Kormány a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket szabad
vállalkozási zónává nyilvánítja. Következésképpen annak érdekében, hogy a kedvezmény
változatlan alanyi körben legyen igénybe vehető, 2016. január 1-jétől indokolt az
értékcsökkenési leírásban érvényesíthető kedvezményt az egyéni vállalkozók esetében is
-	a Tao. törvényhez hasonlóan - a szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett
145
tárgyi eszközre tekintettel biztosítani.
23.	§-hoz
Hatályukat vesztő rendelkezések
Az (1) bekezdéshez
1.	Jogtechnikai jellegű pontosítás, az adónyilatkozat intézménye 2016. január 1-jétől
megszűnt, így az azzal kapcsolatos kifizetői kötelezettség előírása szükségtelen.
2.	A Tanács (EU) 2015/2060 irányelve (2015. november 10.) a megtakarításokból származó
kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
rendelkezett. A rendelkezés a kamatjövedelem meghatározására vonatkozó szabályokban
törli azt a szabályt, amely alapján nem kell jövedelemként figyelembe venni azt a
bevételt, amellyel kapcsolatban az Art. az említett irányelv alapján adatszolgáltatási
kötelezettséget ír elő.
3.	Ez a rendelkezés garanciális szabályként került be az átmeneti szabályok közé. Ez a
szabály gyakorlatilag üres halmaznak tekinthető, hiszen minisztériumi értelmezés szerint
-	a törvény szövegéből időközben törölt rendelkezés miatt - a magánszemélynek 2013-
tól már nincs lehetősége arra, hogy a más személy által adómentesen fizetett díjat utólag
egyéb jövedelemként leadózza, és így a teljes életre szóló, kockázati életbiztosítás (ún.
WL-biztosítás) visszavásárlásából származó jövedelemre a kamatjövedelem szabályait
lehessen alkalmazni. Ebből következik, hogy a 2013 előtti szabályok nem kedvezőbbek a
magánszemély számára, mint az aktuális szabályok.
4.	Jogtechnikai jellegű módosítás: a szabály a jogrendből már kikerült támogatás (az
intézeti, állami nevelést követően kapott, jogszabályban meghatározott önálló életkezdési
támogatás) adómentességéről rendelkezett.
A (2) bekezdéshez
1.	Jogtechnikai jellegű módosítás, a törölt szabály egy korábban már hatályon kívül helyezett
rendelkezésre hivatkozik.
2.	Jogtechnikai jellegű módosítás, a törölt szabály egy korábban már hatályon kívül helyezett
rendelkezésre hivatkozik.
3.	A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében az Szja tv. 1. számú melléklet új 9.3.4. pontja
a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendeletben foglaltakkal
azonos tartalommal határozza meg az egyes fogalmak jelentését (méltányolható
lakásigény, együttköltöző családtagok, korszerűsítés, akadálymentesítés). A rendelkezés
törli a kormányrendeletre való hivatkozást.
2.	A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi
CXLVII. törvény módosítása
24.	§-hoz
A rendelkezés az egyes fogalmakat módosítja.
Az (1) bekezdéshez:
Jogtechnikai jellegű pontosítás a számviteli törvény változására tekintettel.
A (2) bekezdéshez:
146
Jelenleg a költségek fedezetére, vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő
támogatás összege a kisadózó vállalkozás bevételének része, beleszámít a 6 millió forintos
bevételi értékhatárba. Amennyiben a bevétel így meghaladja az említett határt, a
támogatásban részesülő 40 százalékos mértékű büntető jellegű adót kénytelen fizetni.
A javasolt módosítás alapján a kisadózó vállalkozás bevételének nem lesz része a költségek
fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. A módosítás átmeneti rendelkezés
alapján a 2014. évtől visszamenőlegesen is alkalmazható.
A (3) bekezdéshez:
A Katv. nem rendelkezik a kisadózó vállalkozás bevétele megszerzésének végső
időpontjáról, így a jelenleg hatályos rendelkezések szerint az adóalanyiság időszakában
kiállított bizonylat alapján a Tao. törvény és az Szja tv. szerinti adóalanyiság időszakában
befolyt bevétel nem képezi sem a kisadózó vállalkozások tételes adója, sem pedig a társasági
adó, illetve a személyi jövedelemadó alapját. Az adóelkerülés megszüntetésének biztosítása
érdekében indokolt a kisadózó vállalkozás bevételének és a bevétel megszerzése
időpontjának kiegészítése.
Az (4) bekezdéshez:
Pontosításra került a kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető
kedvezmény fogalma, amely azonban a szabály módosítását nem eredményezte.
A (5) bekezdéshez:
Jelenleg a költségek fedezetére, vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő
támogatás összege a kisadózó vállalkozás bevételének része, beleszámít a 6 millió forintos
bevételi értékhatárba. Amennyiben a bevétel így meghaladja az említett határt, a
támogatásban részesülő 40 százalékos mértékű büntető jellegű adót kénytelen fizetni.
A javasolt módosítás alapján a kisadózó vállalkozás bevételének nem lesz része a költségek
fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. A módosítás átmeneti rendelkezés
alapján a 2014. évtől visszamenőlegesen is alkalmazható.
A (6) bekezdéshez
A pénztár mentesített értéke új fogalomként kerül bevezetésre. A házipénztárral való
visszaélések megelőzése érdekében amennyiben a pénztár értéke az összes bevétel 5
százalékát és az átlépéskori összeget is meghaladja, a pénztár további növekedése növeli az
adóalapot. Amennyiben ugyanakkor a későbbi években a pénztár értéke ismét csökkenne, a
csökkenés adóalap-csökkentő tételként érvényesíthető.
25.	§-hoz
Azon kisadózók, akik a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek,
keresőképtelenségük esetén nem részesülnek táppénzben. A Katv. jelenleg hatályos
rendelkezései értelmében azonban akkor is meg kell fizetniük a 25 000 Ft összegű tételes
adót, ha keresőképtelenségük ideje alatt a tevékenységüket nem tudják folytatni, amely
többletterhet eredményez számukra. A javaslat mentesíti az érintett adózókat a tételes adó
megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek.
26.	§-hoz
Az (1) bekezdéshez:
A kisvállalati adó szerinti adózást az az adózó választhatja, melynek az átlagos statisztikai
állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt.
147
A (2) bekezdéshez:
A mérlegfőösszeg esetében megszűnik az arányosítás, abban az esetben, amennyiben az
adózó évközben lép a kisvállalati adó hatálya alá.
27.	§-hoz
A kisvállalati adóalanyiság akkor szűnik meg, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany
átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt.
28.	§-hoz
A kisvállalati adó alapja a Javaslat szerint a tőkeműveletek eredménye (különösen a jegyzett
tőke emelése és csökkentése, ide nem értve az apportot), növelve a jóváhagyott, fizetendő
osztalék és a személyi jellegű kifizetések összegével, csökkentve a jóváhagyott (bevételként
elszámolt) osztalék összegével, korrigálva egyéb tételekkel, de minimum a személyi jellegű
kifizetések kedvezményekkel csökkentett összege.
Az adóalapot növeli a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a kisvállalati
adóalanyiság időszaka alatt a kisvállalati adóalany részére megállapított, jóváhagyott, de ki
nem fizetett osztalék, osztalékelőleg összege.
Az elhatárolt veszteség fő szabályként a következő évek adóalapját csökkentheti, de a
tárgyévben beszerzett, előállított, korábban használatba nem vett immateriális jószág, tárgyi
eszköz beruházással kapcsolatos kifizetések erejéig a keletkezés évében, illetve az azt követő
években a bértömeggel szemben is levonható. A korábbi szabályozással ellentétben az
elhatárolt veszteségre nem vonatkozik az a megkötés, hogy az 10 egyenlő részletben
csökkenti az adóalapot.
A Javaslat emellett a kisvállalati adó jelenlegi alanyai esetében egy adóalap-csökkentő tétel
segítségével biztosítja, hogy az adóalap változása ne érintse őket hátrányosan.
29.	§-hoz
Az adóalap változása következtében az adóelőleg szabály módosítása vált szükségessé. A
Javaslat szerinti egyszerűsítés szerint az adóelőleg összegét az előlegfizetési időszakban
fizetendő bértömeg és a jóváhagyott (bevételként elszámolt) osztalék, illetve jóváhagyott
fizetendő osztalék különbözetének összegeként kell meghatározni.
A Javaslat emellett jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
30.	§-hoz
Az (1) bekezdéshez:
A Javaslat szerint pontosításra kerül sor a törvény szövegében, olyan módon, hogy a
kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi
eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál
értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet.
A (2) bekezdéshez:
A Javaslat szerint, a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartaléknak a
kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, a
kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi
eszköz könyv szerinti értékével csökkentett pozitív összegére tekintettel az adózó a
kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel lekötött tartalékot képez. Az így keletkező
lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben - a társasági adóalanyiság
148
időszaka alatt - a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a
szóban forgó összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető, továbbá, hogy a nem
beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni.
A kisvállalati időszak alatt keletkezett, a kisvállalati adóalanyiság időszakában fel nem
használt elhatárolt veszteség összege a társasági adóalanyiság alatti elhatárolt veszteséget
növeli. Amennyiben a felhalmozott eredménytartalék a kisvállalati adóalanyiság időszaka
alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt
megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett
értéke negatív, ez az összeg növeli az elhatárolt veszteséget a társasági adóalanyiság
időszakában. A javaslat szerinti rendelkezés hatálybalépését követően, a kisvállalati
adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteséget a társasági adóra történő áttérést
követően az elhatárolt veszteség keletkezését követő öt adóévben lehet felhasználni. Ez a
gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2017. adóévben a kisvállalati alanyiság időszaka alatt
keletkezett elhatárolt veszteséget a társasági adóra történő áttérést követően utoljára a 2022-es
adóévben lehet felhasználni, akkor is, ha a társasági adóra történő áttérés csak 2020-ban
következett be.
A (3) bekezdéshez:
A kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a
beruházást is) számított nyilvántartási értéke megegyezik a kisvállalati adóalanyiságot
megelőző utolsó adóévben meghatározott társasági adó szerinti számított nyilvántartási érték
összegével, csökkentve a kisvállalati adóalanyiság időszakában elszámolt számviteli
értékcsökkenés összegével.
31.	§-hoz
A Javaslat a kisvállalati adó vonatkozásában előírja, hogy az e törvény szerinti
módosításokról az állami adó- és vámhatóság 2016. november 1-ig tájékoztatást nyújt az
érintett adózóknak.
32.	§-hoz
A Javaslat a kisvállalati adó jelenlegi alanyai esetében egy adóalap-csökkentő tétel
segítségével biztosítja, hogy az adóalap változása ne jelentsen adminisztrációs többletterhet.
Bár ennek a tételnek a kiszámítása összetett, az annak kiszámításához szükséges adatok a
NAV rendelkezésére állnak, így az érvényesíthető adóalap-csökkentő tétel levezetéséről és
összegéről az adóhatóság tájékoztatást küld az adózóknak 2017. december 31-ig.
A Javaslat szerint a Katv. 20. § (4) bekezdés d) pontja szerinti csökkentő tételt az adózó
egyszer, abban az adóévben alkalmazhatja, melynek első napja 2017-ben van.
Az adóalap megváltozása miatt szükséges arról rendelkezni arról, hogy az adózónak a 2017.
adóévi adókötelezettség megállapításakor a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt
jóváhagyott, de még be nem folyt vagy ki nem fizetett osztalék összegére is alkalmaznia kell a
20.	§ (3) bekezdés b) pontját és 20. § (4) bekezdés b) pontját.
33.	§-hoz
Átmeneti rendelkezés, amely alapján már a 2014. január 1-jét követően költségek fedezetére
vagy fejlesztési célra folyósított támogatás figyelmen kívül hagyható a kisadózó
vállalkozások bevételének megállapításánál.
149
34. §-hoz
Jogtechnikai jellegű szövegcserés módosítások.
3.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
módosítása
35.	§-hoz
(1)	Az új szabályok szerint kizárólag jogdíjra jogosító immateriális jószág alapján vehető
igénybe kedvezmény, erre tekintettel módosul a bejelentett immateriális jószág fogalma.
A bejelentett immateriális jószághoz és a jogdíjra jogosító immateriális jószághoz
kapcsolódó adóalap-kedvezmény a jogdíj Tao. törvény szerinti fogalmának változása
miatt i) a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő
oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a
szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási
engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből származó eredmény, ii) az
i) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni
hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint iii) a
termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény i) pontban említett
kizárólagos jogokhoz rendelhető hányad után vehető igénybe.
(2)	A javaslat szerint jogdíj i) a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-
oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek
topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási
engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé
minősítésből származó eredmény, ii) az i) pontban említett kizárólagos jogok
értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó
eredmény, valamint iii) a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó
eredmény i) pontban említett kizárólagos jogokhoz rendelhető hányada. A jogdíj fogalom
módosítása az OECD által kidolgozott, az ECOFIN Tanács által jóváhagyott nexus
módszertannak és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvénynek történő
megfelelést szolgálja.
(3)-(4) Az adókijátszás megakadályozása és az ügyletek átláthatóságának javítása érdekében az
átalakulás, eszközátruházás kedvezményezettként történő minősítésének feltétele, hogy
az ügyletet valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, melyet az adózó köteles
bizonyítani.
(5) A Jszr. előírásainak való megfelelés céljából külön pontban kerül szabályozásra az önálló
szervezeti egység fogalma. A módosítás tartalmi változást nem jelent.
36.	§-hoz
A rendelkezés a számviteli törvény 2015. évi módosításához [számviteli törvény 84. § (2)
bekezdés d) pont és 84. § (7) bekezdés v) pont] kapcsolódó pontosítást tartalmaz.
37.	§-hoz
(1)	Az adóalap-kedvezmény a nexus módszertan alapján vehető igénybe jogdíjra jogosító
immateriális jószágra tekintettel. A javaslat feltételekhez köti a kedvezmény igénybe vételét,
mely feltételeket a Tao. törvény további rendelkezései részletezik.
150
(2)	A bejelentett immateriális jószághoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény a nexus
módszertan alapján vehető igénybe. A javaslat feltételekhez köti a kedvezmény igénybe
vételét, mely feltételeket a Tao. törvény további rendelkezései részletezik.
(3)	Új kedvezményként kerül bevezetésre, hogy adóalap-csökkentő tétel számolható el a
személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben
érvényesített összegére tekintettel, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti
munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt
költségre, ráfordításra tekintettel. A kedvezmény korlátja mindkét esetben az adózás előtti
nyereség összege.
(4)	A kapott jogdíjhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény az OECD által kidolgozott, az
ECOFIN Tanács által jóváhagyott módszertan alapján vehető igénybe. Míg korábban a jogdíj
bevétel volt a Tao. törvény szerinti kedvezmény alapja, a javaslat szerint a jogdíjból származó
eredmény alapján vehető igénybe a kedvezmény a nexus módszertannak megfelelően. A
javaslat feltételekhez köti a kedvezmény igénybevételét, mely feltételeket a Tao. törvény
további rendelkezései részletezik.
(5)-(7)	Új kedvezményként bevezetésre kerül, hogy a műemlék karbantartásának költsége
adóalap-csökkentő tételként érvényesíthető, ezzel a költség kétszeresen érvényesíthető
(egyszer költségként és egyszer adóalap-csökkentő tételként). A kedvezmény felső korlátja az
adózás előtti nyereség ötven százaléka. A műemléki felújítás meglévő kedvezménye bővül, a
költség háromszorosan érvényesíthető (egyszer költségként és kétszer adóalap-csökkentő
tételként). A kedvezmény alanyi körét érintően az egyértelműség végett a módosítás külön
kimondja, hogy mely személyek tartoznak az épületet, építményt nyilván tartó adózók körébe.
Ezen kedvezményre továbbra sem vonatkozik az adózás előtti nyereséghez kötött felső korlát,
tehát alkalmazása negatív adóalapot eredményezhet. A műemlék kedvezmény alanyi köre
bővül is, a felújítást finanszírozó adózóval (amely akár pénzügyi intézmény is lehet), azonban
ez nem vezethet a kedvezmény többszöröződéséhez. A műemléki felújítás, karbantartás
adóalap-kedvezményének feltétele, hogy arra ne hatósági kötelezés alapján kerüljön sor (azaz
a jókarbantartást, állagvédelmet elmulasztó személy nem részesülhet kedvezményben).
Kivétel az olyan ingatlan, amelyre vonatkozóan a kötelezés korábbról fennáll, de új
tulajdonosa lesz, amely teljesíti a kötelezettséget.
(8)	A visszaélések megakadályozása érdekében a Javaslat szerint kapcsolt vállalkozással
szembeni behajthatatlan követelés esetén az adózó akkor érvényesítheti a 20%-os csökkentő
tételt, ha az adóbevallással egyidejűleg adatot szolgáltat az érintett kapcsolt vállalkozásról és a
követelés behajthatatlanná válását megalapozó, valós gazdasági okokról.
(9)	A bejelentett immateriális jószághoz és a jogdíjra jogosító immateriális jószághoz
kapcsolódó adóalap-kedvezmény a jogdíj Tao. törvény szerinti fogalmának (4. § 20. pont)
változása miatt indokolt a jogdíjra jogosító immateriális jószág elnevezés használata.
(10)	A nexus módszertannak megfelelően az adóalap-kedvezmények a kapott jogdíj
meghatározott arányszám szerinti összege után vehetők igénybe. Az immateriális eszköz
értékesítése, illetve apportja esetén a nyereség meghatározott arányszám szerinti összege után
vehetők igénybe.
Az arányszám meghatározása az immateriális eszköz állományba vétele érdekében az üzembe
helyezésig felmerült költségek alapján történik. Ennek során az immateriális eszköz
állományba vétele érdekében felmerült adózó (vagy független személy) által végzett K+F
közvetlen költséget kell összehasonlítani az eszközhöz kapcsolható összes K+F közvetlen
költséggel.
151
Az adózó K+F költsége értelemszerűen nem tartalmazza a kapcsolt vállalkozástól igénybe
vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás értékét.
Az összes közvetlen költség tartalmazza a saját közvetlen költségen túl a kapcsolt
vállalkozástól szerzett szellemi termék szokásos piaci árát és a szellemi termék kifejlesztése
érdekében a kapcsolt vállalkozásnál felmerült K+F tevékenység közvetlen költségét.
Az arány számításánál a közvetlen költséget annak felmerülésekor szükséges figyelembe
venni függetlenül a számviteli elszámolástól, akkor is, ha az adózó az eszközt kísérleti
fejlesztés aktivált értékeként (vagy szellemi termékként) állományba vette. A közvetlen
költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt
vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött
szerződés alapján merült fel.
Az arány termékenként, szolgáltatásonként vagy termékcsoportonként,
szolgáltatáscsoportonként is meghatározható.
Az arány meghatározása során a számláló 30 százalékkal növelhető maximum a nevező
összegéig, arra tekintettel, hogy a kapcsolt vállalkozás által kifejtett kutatás-fejlesztés esetén
is van az adózónak hozzáadott értéke az OECD által kidolgozott módszertannak megfelelően.
Amennyiben az adózónak nincs saját K+F közvetlen költsége, akkor a 30 százalékos
kiegészítés nem alkalmazható.
Annak érdekében, hogy az arányszám meghatározható legyen, az adózónak részletes
dokumentációval kell rendelkeznie.
(11)	A műemléki felújítás, karbantartás adóalap-kedvezményének feltétele, hogy arra ne
hatósági kötelezés alapján kerüljön sor (azaz a jókarbantartást, állagvédelmet elmulasztó
személy nem részesülhet kedvezményben). Kivétel az olyan ingatlan, amelyre vonatkozóan a
kötelezés korábbról fennáll, de új tulajdonosa lesz, amely teljesíti a kötelezettséget. Az uniós
támogatási szabályokkal összhangban a karbantartás kedvezményének adótartalma nem
haladhatja meg az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a felújítás kedvezményének
adótartalma pedig a 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
38.	§-hoz
(1)	Amennyiben az adózó alkalmazta a 2016. július 1-től hatályos, kapott jogdíj nyereségére
igénybe vehető kedvezményt (7. § (1) bekezdés s) pont) egy immateriális jószágra tekintettel,
és a követő adóévek valamelyikében ugyanazon immateriális jószágra tekintettel veszteséget
realizál, akkor a 7. § (22)-(24) bekezdése szerinti arányszámmal meghatározott veszteség 50
százaléka növeli az adóalapot hasonlóan a bejelentett immateriális jószághoz kapcsolódó
hatályos adóalap növelő tételhez.
(2)	A Javaslat szerint, mivel a kisvállalati adó időszakában bevont (nettó) tőkebevonás
csökkenti a kisvállalati adó alapját, így rendelkezni szükséges arról, hogy a kisvállalati
adóalanyiság időszakában bevont tőke kivonása a társasági adóalanyiság időszakában
adóalap-növelő tétel legyen.
39.	§-hoz
Az ingatlan-hasznosításhoz kapcsolódó korrekciók azt a célt szolgálják, hogy a vállalkozási
tevékenység köréből kivont ingatlan-hasznosítási tevékenység eredménye a társasági adóalap
részeként - a korábbi szabályokhoz hasonlóan - továbbra is adózzon. Ez azt is jelenti, hogy -
az adózás előtti eredményt nullának tekintve - alkalmazni kell a korrekciós tételeket akkor is,
ha a szervezetnek adott adóévben nincs vállalkozási tevékenysége.
152
40. §-hoz
Az adókijátszás megakadályozása és az ügyletek átláthatóságának javítása érdekében
adóhalasztásra jogosító kedvezményezett ügylet kapcsán a szerzett részesedést a kapcsolt
vállalkozási körön belül kell tartani addig, amíg a halasztott adó megfizetésre kerül.
41.	§-hoz
A javaslat szerint, amennyiben az adózó az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb
törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. Fejezete szerinti kutatás-
fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételét választja, akkor a
7.	§ (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentésre tekintettel keletkező
negatív adóalap 50%-a minősül elhatárolt veszteségnek. Ez azt is jelenti, hogy azon összeg
vonatkozásában lehet az elhatárolt veszteség szabályait alkalmazni, amit nem vitt át szociális
hozzájárulási adókedvezménybe, vagyis ugyanazon összeg kétszeres kedvezményezés kizárt.
42.	§-hoz
(1)	A transzferár miatti csökkentő tétel alkalmazása esetén a csökkentés feltétele lesz a
Javaslat szerint, hogy a kapcsolt fél nyilatkozzon arról, hogy az alkalmazott ár és szokásos
piaci ár különbözetét figyelembe veszi a társasági adó megállapításakor.
(2)	Az adminisztrációs terhek könnyítését célozva a nemzetközi adózást szabályozó
egyezmény alapján a magyar adózás alól mentesülő magyar fióktelep mentesül a transzferár
dokumentációs kötelezettség alól a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti ügyletek
vonatkozásában.
43.	§-hoz
A javaslat szerint a beruházási hitel kamat kedvezményének a hitelre az adóévben fizetett
kamat összege.
44.	§-hoz
A fejlesztési adókedvezmény uniós háttérszabályával, a 651/2014/EU bizottsági rendelettel és
az Európai Bizottság gyakorlatával való összhang megteremtését szolgáló módosítás.
A 651/2014/EU bizottsági rendelet 4. cikk (1) bekezdés szerint a) és c) pontja szerint a
rendelet nem alkalmazható azokra a támogatásokra, amelyek meghaladják a következő
határértékeket:
a)	regionális beruházási támogatás esetében: a támogatás kiigazított támogatási összege,
amelyet egy 100 millió EUR elszámolható költségű beruházás esetében a 2. cikk 20.
pontjában meghatározott mechanizmusnak megfelelően számítanak ki;
c) kkv-knak nyújtott beruházási támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási
projektenként 7,5 millió EUR.
Erre tekintettel szükséges pontosítani a Tao. törvény 22/B.§ (2a) bekezdés a) és b) pontját.
A 651/2014/EU bizottsági rendelet 13. cikk d) pontja rendelkezik arról, hogy EGT
tagállamból történő áttelepülés esetén a rendelet szerint nem vehető igénybe támogatás. Ilyen
esetben az adózó kérelme alapján az Európai Bizottság engedélye alapján vehető igénybe az
adókedvezmény. A javaslat az uniós szabállyal összhangban pontosítja a Tao. törvény 22/B.§
(2a) bekezdés d) pontját, hogy ha nem az adózó, hanem kapcsolt vállalkozása szűnteti meg a
tevékenységet, akkor is csak kérelem alapján lehet jogot szerezni az adókedvezményre.
További pontosítás, hogy a tevékenység EGT államban történő megszűntetése a kérelem,
bejelentés benyújtását megelőző két évtől a beruházás befejezését követő két évig vonja maga
153
után kérelem benyújtásának kötelezettségét és így az Európai Bizottság jóváhagyásának
megszerzését a kedvezmény igénybe vételéhez a Regionális Iránymutatás alapján.
A fejlesztési adókedvezmény, mint állami támogatás Európai Bizottság általi átláthatóságának
növelése érdekében az adópolitikáért felelős miniszter a hatályos szabályok szerinti évente
egyszeri alkalom helyett havonta tájékoztatja az állami adóhatóságot a vonatkozó adatokról.
45.	§-hoz
A javaslat a korábban kormányrendeleti szinten rögzített szabályokat ülteti át.
A javaslat ennek keretében rögzíti, hogy a támogató a támogatás juttatásáért a támogatott
szervezet részéről - szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési
támogatás kivételével - ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás
semmis. Ilyen megállapodás esetén a támogató nem jogosult sem adókedvezményre, sem a
jóváírásra.
A javaslat szerint a támogató a szponzori szerződés keretében történő kiegészítő
sportfejlesztési támogatás juttatásáért a támogatott szervezet részéről ellenszolgáltatásra
jogosult. Az erre vonatkozó szerződés a támogató adókedvezmény igénybevételére való
jogosultságát és a támogató 24/B. § szerinti jóváírás igénybevételére való jogosultságát nem
érinti.
A javaslat szerint a beszerzéskor 100 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű
nyilvántartásba vett tárgyi eszköz a könyv szerinti érték leírásáig nem idegeníthető el, nem
terhelhető meg, kivéve annak indoklásával és a jóváhagyást végző szervezet előzetes írásbeli
hozzájárulásával.
46.	§-hoz
Az adó sportcélú felajánlása kapcsán a sportszövetségek és az állami adó- és vámhatóság
közötti, korábbi papír alapú kapcsolatot elektronikus kapcsolat, információcsere váltja fel,
amely javítja az ügyintézés minőségét, egyszerűsíti és gyorsítja az érvényes felajánlás
átutalását, valamint elősegíti a már átutalt tételek további ellenőrzését, nyomon követését.
Az 1% átutalására vonatkozóan a javaslat az egyértelműség érdekében feloldja a
kereszthivatkozást.
47.	§-hoz
A javaslat szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
törvény (Katv.) hatálya alá tartozó adóalany társasági adóelőlegének összege csökken. A
háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege a) a Katv. szerinti adóalanyisága
megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 0,25 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap
volt, b) a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a
működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 0,25 százaléka minden más
esetben.
48.	§-hoz
A jogutódnak a jogelőd záró adóbevallásának határidejétől függően nem minden esetben
állnak rendelkezésére a növekedési adóhitel adatai. A módosítás a növekedési adóhitelre
vonatkozó jövőbeni befizetési kötelezettség jogutód általi teljesítését biztosítja.
A 24/A. § és a 26/A. § szerinti szabályok különös jellemzőiből adódóan levezethető, hogy
együttes alkalmazásukra nincs lehetőség abban az esetben, amikor az adózó azért nem tehet
154
adófelajánlást, mert az adóelőleget vagy adót az esedékességig nem kell megfizetnie
(halasztotta). A 24/A. §-a szerinti felajánlás az általánosan alkalmazandó adóbevallási és
adófizetési szabályokhoz igazodik, addig a NAHI-ra vonatkozó szabályok - ahogy arra a Tao.
törvény 24. § (1) bekezdése is utal - az adóelőleg-kiegészítési, adóbevallási, és adófizetési
kötelezettségek vonatkozásában az általános szabályoktól eltérő, kizárólag a NAHI-t választó
adózók által alkalmazandó rendelkezéseket tartalmaznak. A két szabályrendszer időbeli
lefutása - együttes alkalmazás esetén -gyakorlati ütközést jelentene. Az egyértelmű
jogalkalmazás érdekében külön szabály rögzíti, hogy a növekedési adóhitel kapcsán
biztosított halasztott adóelőleg/adó fizetés, valamint a Tao. törvény 24/A. § szerinti
adófelajánlás ugyanazon adóév tekintetében nem alkalmazható.
A NAHI kedvezmény szabályainak pontosítása azzal, hogy nem csak a növekedési adóhitelre
jutó halasztott adó, hanem az adóelőleg kapcsán is érvényesíthető.
49.	§-hoz
A javaslat az OECD Modellegyezményhez fűzött kommentár módszertana alapján - tartalmi
változás nélkül - pontosítja, hogy progresszív mentesítéskor a külföldön adóztatható
jövedelemre az átlagos adókulccsal (külföldi és belföldi jövedelemre számított adókulccsal)
meghatározott társasági adó vonható le.
50.	§-hoz
Átmeneti rendelkezés.
51.	§-hoz
Jogharmonizációs záradék.
52.	§-hoz
A Tao törvény módosuló mellékletére történő hivatkozás.
53.	§-hoz
A visszaélések visszaszorítása érdekében a módosítás pontosítja a Tao. törvény alapelvét,
azzal, hogy ha a jogügylet fő célja adóelőny elérése, akkor adóelőny nem érvényesíthető.
Pontosításra kerül, hogy a bejelentett immateriális jószág 7. § (22)-(24) bekezdése szerinti
arányszámmal meghatározott vesztesége növeli az adóalapot.
Tartalmi változás nélkül pontosítja a javaslat, hogy a kérelem benyújtása a 37/2011. Korm.
rendelet összhangban történik.
A módosítás szerint, a bérbe adott (ideértve a hasznosítási engedély, használati engedély és
felhasználási engedély alapján használatba adott) szabadalom, más iparjogvédelmi oltalomban
részesülő szellemi alkotás, know-how, védjegy, kereskedelmi név, üzleti titok, szerzői jogi
törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény
után 30 százalék értékcsökkenési leírás értékesíthető.
A leghátrányosabb térségeket, településeket szabályozó jogszabályok (311/2007. Korm.
rendelet, 240/2006. Korm. rendelet) 2014. és 2015. évben hatályukat vesztették. Az átmeneti
szabályok alapján 2015. december 31-ig a korábbi szabályok szerinti leghátrányosabb
településeken lévő adózók még igénybe vehették a kedvezményes értékcsökkenési leírást
(2016/4. Adózási kérdésben foglaltak szerint).
155
A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények
igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdése
szerint a Kormány a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket szabad
vállalkozási zónává nyilvánítja. Következésképpen annak érdekében, hogy a kedvezmény
változatlan alanyi körben legyen igénybe vehető, 2016. január 1-től indokolt a Tao. törvény
szerinti kedvezményt a szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett tárgyi eszközre
tekintettel biztosítani.
54.	§-hoz
1.	A 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-kedvezmény felső korlátjának eltörlése.
2.	A 22/A. § szerinti kisvállalati adókedvezmény felső korlátjának eltörlése.
3.	A megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK
tanácsi irányelvet 2016. I. 1-től hatályon kívül helyezte a Tanács (EU) 2015/2060 irányelve 1.
cikk (1) (HL L 301., 2015.11.18., 1. o.). Következésképpen indokolt a Tao. törvény hatályon
kívül helyezett irányelvre hivatkozó 31.§ (1) bekezdés f) pontja szerinti hivatkozás hatályon
kívül helyezése.
4.	A kisvállalati adózás szabályainak koncepcionális módosítása kapcsán feleslegessé vált
rendelkezés törlése.
4.	Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
55.	§-hoz
A javaslat szerint egyes támogatások csökkentik az egyszerűsített vállalkozói adó alapját.
56.	§-hoz
Egyes támogatások adó alapcsökkentő tételként történő előírásához kapcsolódó hatályon kívül
helyező rendelkezés.
57.	§-hoz
Átmeneti rendelkezés.
II.	Fejezet
KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
5.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
58. §-60. §-hoz
Az ingatlan értékesítésére vonatkozó adókötelezettség fennállása annak a függvénye, hogy az
ingatlan új ingatlannak minősül-e. Új ingatlan alatt az általános forgalmi adó alkalmazásában
olyan ingatlant kell érteni, melynek első rendeltetésszerű használatbavétele nem történt meg,
vagy megtörtént ugyan, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.
Az építésügyi szabályozás időközben egy új kategóriát vezetett be, az úgynevezett egyszerű
bejelentést. Ezen kategória tekintetében azonban a használatbavételnek nincs hatósági aktusa,
a hatóság az épület felépítésének megtörténtét igazolja. Annak érdekében, hogy az egyszerű
bejelentéssel épített ingatlanok esetében is egyértelműen megállapítható legyen, hogy újnak
minősül-e az adott ingatlan, a Javaslat technikai módosításként rögzíti, hogy egyszerű
156
bejelentés esetében a 2 év elteltét a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány
kiállításától kell számolni.
61.	§-hoz
A Javaslat értelmében az internet-hozzáférési szolgáltatásra kedvezményes adómérték
vonatkozik. Ezen rendelkezés alkalmazhatósága érdekében a Javaslat definiálja, hogy az
általános forgalmi adó szabályozás alkalmazása szempontjából mit kell ezen szolgáltatás alatt
érteni. A definíció az ágazati uniós rendeletben (az Európai Parlament és a Tanács
2015/2120/EU rendelete) rögzített definíciót veszi át, ezen rendelet megfelelő
jogszabályhelyére történő hivatkozással.
62.	§-hoz
2016.	január 1-jétől kedvezményes adómérték vonatkozik a meghatározott összes hasznos
alapterületet meg nem haladó új lakóingatlan értékesítésére. Tekintettel arra, hogy a hasznos
alapterületet több jogszabály is definiálja, az egyértelműség érdekében a Javaslat rögzíti, hogy
az Áfa tv. alkalmazásában az összes hasznos alapterület alatt a törvényi rendelkezés céljával
összhangban - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm.
rendeletben ekként meghatározott alapterületet kell érteni annak 2016. január 1-jén hatályos
állapota szerint.
63.	§-hoz
A Javaslat bővíti a számlázási funkcióval rendelkező programokkal szemben támasztott
részletkövetelmények megállapítására vonatkozó felhatalmazás körét az ezen programokkal
kiállított számlák adatainak állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának szabályainak
megállapításával.
64.	§-hoz
A Javaslat megállapítja az áfa visszatérítésre vonatkozó viszonosság fennállását a Norvég
Királysággal. Tekintettel arra, hogy a különös eljárásban az adóalanyok az áfa visszatérítést a
tárgyévben teljesített ügyletek utáni adó vonatkozásában, a tárgyévet követő év szeptember
30-ig benyújtott kérelmeikben igényelhetik az állami adóhatóságtól, a Javaslat rögzíti, hogy a
norvég adóalanyok igénylései tekintetében a visszatérítést legkorábban a 2014-ben teljesített
ügyletek tekintetében kell teljesíteni, valamint tekintettel a Javaslat hatályba lépésének
időpontjára, a 2014 évre vonatkozó kérelmeket kivételesen 2016. szeptember 30-ig
nyújthatják be az érintett adóalanyok.
65.	§-hoz
2017.	január 1-jétől a baromfihús és a tojás értékesítésére alkalmazandó áfa kulcs 27 %-ról 5
%-ra, a friss tej (ide nem értve az UHT és az ESL tejet) értékesítésére alkalmazandó 18 %-ról
5 %-ra csökken.
66.	§-hoz
A Javaslat csökkenti az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó áfa kulcsot. Tekintettel
arra, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatást jellemzően időszakonkénti elszámolás
keretében nyújtják, a Javaslat olyan átmeneti rendelkezést állapít meg, melynek értelmében a
kedvezményes, 18 százalékos áfa kulcs azon internet-hozzáférési szolgáltatás tekintetében
alkalmazandó először, amelynek az ún. elszámolási időszaka 2016. december 31-ét követően
kezdődik, és amely tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta
157
kibocsátásának időpontja is 2016. december 31-ét követő időpontra esik. Abban az esetben,
ha szolgáltatást nem időszakonkénti elszámolás mellett nyújtják, a Javaslat értelmében a
kedvezményes kulcsot a 2016. december 31-ét követő adófizetési kötelezettségre kell először
alkalmazni. A Javaslat emellett átmeneti rendelkezést állapít meg az étkezőhelyi
vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom tekintetében
is, amely szerint e szolgáltatás esetében is a 18 %-os kedvezményes kulcsot a 2016. december
31-ét követő adófizetési kötelezettségre kell először alkalmazni.
67.	§-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezést állapít meg a fordított adózás alá tartozó termékek körének a
krómhulladék és -törmelék, valamint a vanádiumhulladék és -törmelék tekintetében történő
kibővítéséhez kapcsolódóan.
68.	§-hoz
A Javaslat értelmében 2017. január 1-jétől a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán
szerepeltetni kell a vevő adószámát, feltéve, hogy a számlában áthárított adó a 100 000 Ft-ot
eléri vagy meghaladja. A hatályos szabályok értelmében ez az értékhatár 1 millió Ft. Ehhez
kapcsolódóan tartalmaz átmeneti rendelkezést a Javaslat, amelynek értelmében az a számla is
teljesíti az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt, amelyet még 2016 évben
bocsátottak ki, de abban 2017. évi teljesítési időpont szerepel, 1 millió Ft-ot el nem érő
áthárított adót tartalmaz, de nem szerepel rajta a vevő adószáma.
69.	§-hoz
2018.	január 1-jétől 18%-ról 5%-ra csökken az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a
helyben készített, nem alkoholtartalmú ital forgalomra alkalmazandó áfa kulcs. A Javaslat
átmeneti rendelkezést határoz meg, amely szerint e szolgáltatás esetében az 5%-os
kedvezményes kulcsot a 2017. december 31-ét követő adófizetési kötelezettségre kell először
alkalmazni.
70.	§-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a Norvég Királyság tekintetében is fennállónak kell tekinteni az áfa
visszatérítésre vonatkozó viszonosságot, továbbá rendelkezik a fordított adózás alá tartozó
termékek körének bővítéséről a krómhulladék és -törmelék, valamint a vanádiumhulladék és
-törmelék tekintetében. Ezen túlmenően a Javaslat a kedvezményes áfa kulcs alá sorolja az
internet-hozzáférési szolgáltatást, valamint a tej, tojás, baromfihús értékesítését és az
étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalmat.
71.	§-hoz
A Javaslat - az építésügyi szabályozások változására tekintettel - módosítja a fordított adózás
alá eső építési szolgáltatások körét úgy, hogy az építési hatósági engedély-köteles és építési
hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött építési szolgáltatások mellett utal az egyszerű
bejelentéshez kötött építési szolgáltatásokra is. A Javaslat értelmében 2017. január 1-jétől a
belföldi adóalany részére kibocsátott számlán szerepeltetni kell a vevő adószámát, feltéve,
hogy a számlában áthárított adó a 100 000 Ft-ot eléri vagy meghaladja.
72.	§ -hoz
A Javaslat rögzíti egyrészt a Norvég Királysággal történő áfa visszatérítésre vonatkozó
viszonosság megszűnését, másrészt az étkezőhelyi vendéglátásban az ételforgalomra
158
vonatkozó áfa kulcs 2018. január 1-jétől történő további mérséklése miatti hatályon kívül
helyező rendelkezést is tartalmaz.
6.	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása
73.§-hoz
A jövedéki engedélyezési eljárások sajátsága, hogy szigorú tárgyi (megfelelő telephely,
tárolókapacitás), pénzügyi (megfelelő összegű jövedéki biztosíték) és személyi (vezető
tisztségviselők büntetlen előélete, jövedéki ügyintézői képesítés) feltételeknek kell megfelelni
az engedély megadásához. A hatóság a tárgyi feltételeket jellemzően a telephelyen is
megvizsgálja, valamint az adóraktárak esetében a működőképességhez szükség van arra is,
hogy a hatóság az uniós számítógépes rendszerbe regisztrálja az engedélyest. E feltételek
hiányában a kérelmezett jog gyakorlásának hatósági mulasztás esetén való lehetővé tétele jogi
ellentmondásokat, jogalkalmazási problémákat okoz, technikai akadályokba ütközik és
jövedéki adókockázatot jelent. Szükséges ezért különös rendelkezést alkotni arról, hogy
jövedéki engedélyezési eljárásban a hatóság mulasztásban megnyilvánuló jogsértése esetén
sem illeti meg a kérelmezőt a kérelmezett jog gyakorlása, hanem csak a függő hatályú döntés
egyéb jogkövetkezményei érvényesülhetnek.
74.	§-hoz
Megvalósul a gázolaj, a benzin és a petróleum jövedéki adómértékének a kőolaj világpiaci
árához való kötése. Amennyiben a Brent kőolaj - adott negyedév végén érvényes - világpiaci
ára az adott küszöbértéket („A” változat: 50 USD/hordó, „B” változat 40 USD/hordó)
meghaladja, a gázolaj, a benzin és a petróleum a hatályos adómértékeken adózik, amennyiben
a kőolaj világpiaci ára eléri a küszöbértéket vagy az alá csökken, a gázolaj adómértéke 10
Ft/literrel, a benzin és a petróleum adómértéke 5 Ft/literrel nő. A benzin adómérték-
emelésével azonos mértékben (5 Ft/literrel) módosul a petróleum adómértéke is, a petróleum
magasabb energiatartalma miatt indokolt eltérés megtartása érdekében. Az előző negyedévre
vonatkozó kőolaj világpiaci árat az állami adó- és vámhatóság negyedévente az internetes
honlapján teszi közzé.
75.	§-hoz
A fuvarozók versenyképességének megőrzése érdekében a gázolaj adómértékének
módosulásával párhuzamosan módosul a kereskedelmi gázolaj utáni adó-visszatérítés
összege.
76.	§-hoz
Magyarország cigaretta uniós adóminimumának teljesítésére vonatkozó derogációja 2017.
december 31-jével lejár. Tekintettel erre, a hatályos adómértékeket figyelembe véve meg kell
emelni a cigaretta, valamint ezzel összefüggésben a fogyasztási dohány adómértékét is. Az
esetleges negatív piaci folyamatok elkerülése érdekében az uniós adóminimumot 3 lépcsőben
érnénk el, melynek első lépcsőjét tartalmazza a javaslat.
77.	§-hoz
159
Annak érdekében, hogy a gázolaj adómértékének emelkedése esetén se növekedjenek a
mezőgazdasági termelők terhei, a törvény ilyen esetben növeli a mezőgazdaságban felhasznált
gázolaj utáni adó-visszatérítés mértékét 82%-ról 83,5%-ra.
78.	§-hoz
A kérelmezett jog gyakorlását az új, Jöt. 48/A. § (1a) bekezdése nem általánosan, hanem csak
az engedélyezési eljárásban zárná ki.
III.	Fejezet
A HELYI ADÓZÁST ÉS A GÉPJÁRMŰVEK ADÓZÁSÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
7.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
79.	§-hoz
A Htv. hatályos szabályozása szerint egyes, tipikusan nonprofit szervezetek (pl. egyesület,
alapítvány) mentesülnek az építmény- és telekadó alól a létesítő okiratban meghatározott
alaptevékenység kifejtésére szolgáló adótárgy után, feltéve, hogy az előző évben sem
belföldön, sem külföldön nem volt jövedelemadó fizetési kötelezettségük.
A gyakorlatban egyre többször előfordul, hogy egy-egy nagyobb ingatlan tulajdonosa az
általa alapított vagy érdekkörébe tartozó - érdemi tevékenységet nem végző - alapítvány,
egyesület javára vagyoni értékű jogot (pl.: használati jogot) jegyeztet be az ingatlan-
nyilvántartásba. Ennek célja, hogy az egyébként adómentességet élvező alapítvány, egyesület
legyen az adó alanya, s így az ingatlan tulajdonosát adófizetés ne terhelje.
Ezen visszaélésszerű magatartás ellen ugyan az adóhatóság felléphet, s az ügylet (jogalapítás)
figyelmen kívül hagyásával állapíthatja meg az adót, azonban a csalárd ügylet bizonyítása
körülményes, időigényes. Ezért a Javaslat véget vet a kialakulófélben lévő káros
gyakorlatnak. A Javaslat annyiban szigorítja a törvényi feltételt, hogy az építményadó- és a
telekadó mentesség csak az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett
(kedvezményezett) adóalanyt illeti meg, mégpedig azon épület, épületrész, telek után, amelyet
kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére
használ.
A Javaslat általános érvénnyel rögzíti azt is, hogy az adóalanynak a folyó adóév ötödik
hónapjának utolsó napjáig kell írásban nyilatkoznia a törvényi feltétel teljesüléséről, azaz
arról, hogy a tárgyévet megelőző adóévben nem volt társasági adófizetési kötelezettsége. A
Javaslat külön kimondja, hogy a nyilatkozat adóbevallásnak minősül, azaz annak joghatását
viseli.
80.	§-hoz
A Htv. hatályos 6. §-ának c) pontja értelmében az önkormányzatnak az adó mértékét a helyi
sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez, az adóalanyok teherviselő
képességéhez igazodóan kell megállapítania. Az Alkotmánybíróság két évtizedre
visszatekintő határozatai kiérleltté tették az önkormányzatok rendeletalkotási gyakorlatát, az
adómérték-megállapítás folyamatát.
Az adórendeletek törvényekkel való összhangját ugyanakkor 2012-től már a Kúria
Önkormányzati Tanácsa vizsgálja, melynek során több adórendeleti mértékszabály
alkalmazásának felfüggesztése kapcsán új szempontokkal egészítette ki a Htv. hivatkozott
rendelkezése és az önkormányzati adórendelet mértékszabálya összhangjának vizsgálatát. A
160
Kúria Önkormányzati Tanácsa több döntésében arra a következtetésre jutott, hogy az
önkormányzatnak az adómérték(ek) meghatározása során vizsgálni kell az adótárgy forgalmi
értékét, mert nézete szerint az adóalanyok teherviselő képessége az adótárgy értékében ölthet
testet.
Mindez ugyanakkor - egysíkú értelmezés esetén - oda vezethet, hogy a hasznos alapterület
szerint működtetendő építményadó, és a terület szerint működtetett telekadó valójában
értékalapú adóvá válik. Ugyanakkor nem célszerű az értékalapú adóztatás általánossá tétele,
az alapterület szerinti vagy korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás közti döntés jogát
továbbra is önkormányzati hatáskörben kell hagyni.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az adóalanyok teherviselő képességét az
önkormányzatoknak ne kellene figyelembe venniük, ne vennék figyelembe a rendeletalkotás
során. Ennek színtere azonban nem csak és kizárólag az adómérték-szabály, hanem legalább
annyira a mentességek, kedvezmények rendszere, amint az az önkormányzatok döntő
többségének rendeletalkotási gyakorlatában jelenleg is érvényesül. A kialakult gyakorlat
nemcsak a korábbi Alkotmánybírósági döntésekből, hanem legalább annyira abból a
felismerésből táplálkozik, hogy a teherviselő képesség az adóalanyhoz, az adóalany
helyzetéhez és nem az adótárgyhoz tapadó fogalom, melyet leginkább kifejező módon az
adóelőnyök rendszerén keresztül lehet érvényesíteni.
A Htv. Javaslat szerinti módosítása arra irányul, hogy a rendeleti adószabályok összességében
jusson érvényre a helyi sajátosságok, az önkormányzat gazdálkodási követelményei és az
adóalanyok teherviselő képessége közti kényes egyensúly. Ezért a Javaslat szerint a Htv.
szövege rögzíti, hogy e szempontokat nem csak a mérték-megállapításnál, hanem az
adórendeleti tényállások (adóalap, adómérték kedvezmény és mentesség) mindegyike
megállapítása során kötelező figyelembe venni.
81.	§-hoz
A Javaslat új mentességi tényállással egészíti ki az építményadót. Így az atomenergiáról szóló
1996. évi CXVI. törvény szerint kizárólag a radioaktív hulladék ideiglenes vagy végleges
elhelyezésére, a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt épület, épületrész után nem
kell építményadót fizetni.
82.	§-hoz
A Htv. hatályos 19. §-ának b) pontja szerint a belterületi, 1 ha-t meg nem haladó, művelés alól
kivettként nyilvántartott földterület mentességet élvez a telekadó alól, ha a terület teljes
egészében mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a mezőgazdasági szakigazgatási szerv
igazolja (a művelési ágba sorolt belterületi, mezőgazdasági művelés alatt álló termőföld és a
külterületi termőföld nem tárgya a telekadónak).
A mentesség hatályosulására vonatkozó tapasztalatok azt mutatják, hogy sokszor tipikusan
befektetési célú, belterületi építési telkek válnak telekadó-mentessé oly módon, hogy a
területen csak látszatművelés folyik (szántás, vagy néhány gyümölcsfa telepítése), mert a -
mentesség feltételéül szabott - mezőgazdasági művelés fogalmát a Htv. nem tartalmazza, így
azt az adózók a lehető legtágabban értelmezik. További gyakorlati probléma, hogy a
mezőgazdasági művelésre vonatkozó igazolás kiadását az adóalany az év során bármikor
kérheti a szakigazgatási szervtől, így akkor is, amikor a művelés tényét - az év adott
szakaszában - a művelés jellege miatt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nem állapíthatja
meg. Előfordul az is, hogy a földterületen a növénytermesztéshez kapcsolódó építmény (pl.:
fóliasátor, szőlőkordon) vagy valamely közműszolgáltató alépítménye (pl.: transzformátor,
gázfogadó stb.) áll, s ezért vitatott, hogy a teljes földterület mezőgazdasági művelés alatt áll-e,
állhat-e.
161
A Javaslat ezért - az értelmező rendelkezések között [Htv. 52. § 15. pont] - egyfelől
meghatározza a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek fogalmát, s rögzíti, hogy a
mentesség nem kizárt abban az esetben sem, ha e földterületen az említett építmény áll,
másfelől pedig a visszaélések megszüntetése érdekében olyan szabályozást teremt, amely
kizárja a mentességet a tipikusan építési telkek esetén.
A Javaslat szerint tehát a belterületi, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú, művelés alól kivett
terület akkor minősül mezőgazdasági művelés alatt álló területnek, azaz mentes a telekadó
alól, ha azt az adóalany a naptári év egészében szántó, szőlő, kert vagy gyümölcsös művelési
ágnak megfelelően műveli. További feltétel, hogy ne legyen lehetőség az adott területtel
határos területen létesített ivóvíz-vezetékre, villamos energia vezetékre és
szennyvízcsatornára való csatlakozásra, tekintve, hogy e közművek megléte tipikusan az
építési telkek és nem mezőgazdasági terület sajátja.
Nem lesz kizárt a mentesség abban az esetben, ha a földterület egy részén a közüzemi
szolgáltató által létesített, nem kizárólag a földterület közüzemi ellátását szolgáló építmény
(pl.: gázfogadó állomás), vagy a növénytermesztést szolgáló műtárgy (pl. fúrt/ásott kút,
üvegház, fóliasátor, szőlőkordon) áll. A Javaslat azt is rögzíti, hogy a mezőgazdasági művelés
tényét a telek fekvési helye szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóalany
naptári év június 9-e és szeptember 30-a között benyújtott kérelmére indult eljárás keretében
megtartott helyszíni szemle alapján kiadott okirattal igazolja.
A Javaslat szerint a mentesség abban az esetben is jár, ha az adóalany a földterületet - külön
törvény szerinti - jogszerű földhasználóként a tárgyévben az 1306/2013/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdése alapján, a 640/2014/EU felhatalmazáson
alapuló bizottsági rendelet 11. cikke szerint benyújtott támogatási kérelmében kérelmezett,
vagy nem kérelmezett mezőgazdasági területként jelöli meg. Ekkor is feltétel azonban a teljes
terület mezőgazdasági művelése és a művelés tényének igazolása.
83.	§-hoz
A Javaslat a honvédelmi szerv vagy rendvédelmi szerv (rendőrség, katasztrófavédelem,
adóhatóság) állományába tartozó, szolgálati kötelezettségét tartósan - legalább 30 napig -
állandó szolgálati helyétől távol (pl. határvédelemben) teljesítő személyt meglátogató
hozzátartozót mentesíti az idegenforgalmi adó alól, ha a hozzátartozó a vendégéjszakát a
szolgálati érdekből fenntartott szálláshelyen tölti.
84.	§-hoz
A Htv. már kihirdetett, 2017. január 1-jétől hatályos szabálya szerint az iparűzési adóalanyok
2017.	január 1-jétől a NAV-on keresztül is benyújthatják iparűzési adóbevallásukat az
illetékes települési önkormányzathoz. A Javaslat ezen egyablakos bevallás-benyújtási
rendszert alapvetően nem változtatná meg, mindösszesen egyértelművé tenné, hogy az adózó
az állami adóhatósághoz elektronikus-úton nyújthatja be a bevallását, továbbá azt, hogy a
NAV-on keresztül való bevallás-benyújtás vonatkozna a már benyújtott bevallás
önellenőrzésére, valamint a kijavított bevallás újólag való benyújtására is.
Az állami adóhatóság továbbra sem rendelkezne adóhatósági jogosítványokkal az iparűzési
adóbevallást illetően, azaz az adózó döntése szerinti bevallást változatlanul továbbítaná.
Az állami és az önkormányzati adóhatóság közti adat-átadás tipikusan elektronikus úton kell,
hogy történjék. A kihirdetett, de nem hatályos szöveg azonban lehetővé teszi azt is, hogy ha
az önkormányzati adóhatóság elektronikusan nem képes a bevallásokat fogadni, akkor az
állami adóhatóság papíron továbbítsa azt. Ez a lehetőség a Javaslat értelmében megszűnne,
ugyanis a papíralapú bevallás-továbbítás aránytalanul költséges.
162
Mindezzel együtt a már elfogadott szabályozást beiktató szabály, nevezetesen, az adózás
rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi
CLXXXVII. törvény 54. §-a nem lép hatályba.
85.	§-hoz
A Javaslat szerinti átmeneti rendelkezés értelmében az önkormányzatnak úgy kell hatályban
tartani 2017. január 1-jétől az adórendeletét, hogy az megfeleljen a 2017. január 1-jén
hatályba lépő Htv. 7. § g) pontban foglalt rendelet-alkotási szabálynak.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben megváltozik a jogdíj fogalma,
azonban átmeneti szabályok biztosítják azt, hogy a 2021. június 30-án még tartó adóévig a
hatályos szabályokkal azonos módon igénybe vehető a jogdíjkedvezmény. A helyi iparűzési
adó alapjának számítása során a jogdíj nem tartozik a nettó árbevételbe. Ezért a Javaslat a
Htv-be is jogdíj-fogalmat iktat be, továbbá átmeneti szabállyal teszi lehetővé a jelenleg
hatályos szabályozással azonos tartalmú jogdíj-bevétellel való számviteli törvény szerinti
nettó árbevétel-csökkentést.
86.	§-hoz
Az (1) bekezdéshez: Az értelmező rendelkezés tartalmazza a telekadó alól mentességet élvező
mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek fogalmát. Ennek indokolását lásd a Htv. 19.
§-ának b) pontja szerinti mentességi rendelkezést beiktató rendelkezésnél.
A (2) bekezdéshez: A Htv. hatályos rendelkezései szerint az iparűzési adóalap megállapítása
során az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége - mint nettó
árbevétel csökkentő tétel - Htv-beli fogalma bővebb tartalmú, mint a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvényben szabályozott definíció. Így például az iparűzési adóalap
megállapítása során a nettó árbevételt (K + F jogcímén) csökkenti a kapott támogatásból,
illetve a más belföldi adóalanytól vásárolt K+F közvetlen költsége is (azaz a jelenlegi
szabályozás többszörös levonhatóságot eredményez). Ez indokolatlan bevétel-kieséshez vezet
az önkormányzatoknál és aszimmetrikus szabályozást jelent a társasági adóalap-
csökkentéshez képest. Ezért a Javaslat az iparűzési adóban a K + F közvetlen költsége
fogalmának tartalmát azonossá teszi a társasági adóalapot csökkentő tétel tartalmával.
A Javaslat szerinti változtatás egyben adminisztrációs egyszerűsítést is szolgál a két adónem
(iparűzési adó és társasági adó) szabályainak az összehangolása révén.
A (3) bekezdéshez: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben megváltozik a
jogdíj fogalma, s az lényegileg a jogdíjból származó nyereséget definiálja. Tekintve, hogy a
Htv. a helyi iparűzési adó alapjának, illetőleg a nettó árbevétel számítása során a számviteli
törvény szerinti nettó árbevétel-csökkentő tételként tekint a jogdíjból származó bevételre, a
Javaslat - figyelemmel a társasági adóról szóló törvény azonos elnevezésű fogalmára - önálló
fogalmat ad a jogdíjra.
87.	§-hoz
Az 1. ponthoz: Az önkormányzat rendeletalkotási jogkörével összefüggő módosítás miatt
szükséges korrekció.
A 2. ponthoz: A Htv. az építményadóban részint az egyes építésügyi hatósági aktusokhoz köti
az építményadó-kötelezettség keletkezését. Az építésügyi szabályok változásával lehetőség
van ugyanakkor egyszerű bejelentéssel megkezdeni az épület felépítését. Ezért a Javaslat a
Htv. vonatkozó szabályát kiegészíti azzal, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött épület
felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő évtől rendelkezik az
adókötelezettség keletkezéséről.
163
A 3. ponthoz: Az egyszerűsített, tételes iparűzési adóalap-megállapítást választó KATA alany
dönthet arról, hogy ezt a módszert az adóévben már nem kívánja alkalmazni. A Javaslat a
döntésre nyitva álló határidőt az adóév február 15-ében határozza meg.
A 4. ponthoz: A Javaslat szövegpontosító jelleggel határozza meg, hogy a foglalkoztatás-
bővítés után járó törvényi mentesség (1 millió forint, minden többlet-foglalkoztatott esetén) az
egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás választása esetén is figyelembe vehető.
A 5. ponthoz: A Javaslat a foglalkoztatás-bővítés után járó törvényi mentesség alkalmazása
során a mentesség alapját képező statisztikai állományi létszám megállapítását az aktuális,
2015. január 1-jén hatályos KSH Útmutatóhoz köti.
Az 6. ponthoz: A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a Htv. 42/C. §-a szerint szabályozott
esetben az önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani a bevallást.
A 7. ponthoz: Egyre gyakoribb, hogy vagyontalan személlyel kötnek, valójában csalárd
módon, az építményadó, telekadó kijátszása érdekében ingatlanra vonatkozó adásvételi
szerződést. A Htv. hatályos szabályai szerint ugyanis ebben az esetben a január 1-jén
széljegyen szereplő szerződésben említett szerző felet kell adóalanynak tekinteni, akitől
azonban az adó nem hajtható be. Ezért az adókijátszást akadályozza meg az a Javaslat szerinti
változtatás, amely a vagyoni típusú helyi adókban tulajdonossá, azaz adóalannyá csak akkor
tenné a széljegyzett szerződésben szereplő szerző felet, ha őt végül az ingatlanügyi hatóság
bejegyzi tulajdonosként. Nem változik a szabályozás tehát azokban a tipikus esetekben,
amelyekben az ingatlanügyi hatóság a január 1-jén széljegyen lévő szerződés szerint szerző
felet később bejegyzi tulajdonosként.
A 8. ponthoz: A Javaslat kiemeli a telekadó hatálya alól a bányatavat.
A 9. ponthoz: A Javaslat a törvény belső hivatkozását javítja.
88.	§-hoz
A Javaslat az önkormányzat rendeletalkotási jogkörét illető módosítások miatt, azzal
összefüggő rendelkezéseket helyez hatályon kívül, illetve a Htv-be beépülő jogdíj fogalmával
kapcsolatban a nettó árbevétel fogalmát pontosítja, továbbá az energiaadó szabályozás új
jövedéki adótörvénybe történő integrációja miatti hatályon kívül helyező rendelkezéseket
tartalmaz.
8.	A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
89.	§-hoz
A Gjt. külön rendelkezik arról, hogy az adóalany halála, megszűnése esetén a halál,
megszűnés évét követő év első napjától azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit
tulajdonosként a járműnyilvántartásba elsőként bejegyeztek, feltéve, ha a járműnyilvántartás
még mindig az elhunyt, megszűnt személyt tartalmazza tulajdonosként.
Nincs egzakt rendelkezés azonban arra az esetre, ha az üzembentartó, nem tulajdonos
adóalany hal meg (szűnik meg) és nem jegyeznek be új tulajdonost a járműnyilvántartásba,
mert a tulajdonos még létező személy. A tervezet ezt a hiátust akként pótolja, hogy az
üzembentartó, nem tulajdonos adóalany halála, megszűnése esetén a járműnyilvántartásban a
halál, megszűnés napján tulajdonosként szereplő személy lesz az adó alanya, a halál,
megszűnés évét követő év első napjától, feltéve, hogy a járműnyilvántartásban nem vezettek
át időközben más változást a jármű tulajdonosát, üzembentartóját illetően.
164
90. §-hoz
A Gjt. hatályos mentességi szabálya szerint a súlyos mozgáskorlátozott magánszemély, a
súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt
álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös
háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is - egy
darab, 100 kW teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija
után legfeljebb 13 000 forint adókedvezmény jár.
Indokolatlan ugyanakkor, hogy a nem súlyos mozgáskorlátozott, egyéb fogyatékossággal élő
(pl. autista, látás-, hallássérült) személygépkocsija és az egyéb fogyatékos személyt szállító
személygépkocsija után nem vehető igénybe az adókedvezmény. Nem célszerű továbbá a
kedvezmény korlátozása a kiskorút, cselekvőképességet korlátozó gondokság alatt álló
fogyatékossággal élőt szállító szülő személygépkocsijára, mert előfordul, hogy a közös
háztartásban élő más közeli hozzátartozó szállítja a fogyatékossággal élőt.
Ezért a tervezet három irányba is kiterjeszti az adóelőny hatókörét:
a)	egyrészt adókedvezmény jár az egyéb fogyatékossággal élő, továbbá az egyéb
fogyatékossággal élőt szállító személygépkocsi után,
b)	másrészt azon személygépkocsik után is igénybe lehet venni az adókedvezményt,
amelyek a nagykorú, gondnokság alatt nem álló súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb
fogyatékossággal élő szállítására szolgálnak,
c)	harmadrészt azon személygépkocsi után is jár az adóelőny, amely a súlyos
mozgáskorlátozott, egyéb fogyatékossággal élő szállítására szolgál és a vele közös
háztartásban élő (nem szülő) közeli hozzátartozó tulajdonában, üzemeltetésében áll.
91.	§-hoz
A Gjt. már kihirdetett, ám még nem hatályos rendelkezései szerint a külföldi gépjárművek
adóját már nem a fuvarozási engedélyre ragasztott illetékbélyeg lerovásával, hanem az állami
adó- és vámhatóság számlájára való átutalással kell megfizetni.
A Javaslat ezen alapvető koncepciót nem változtatja meg, azonban az időközben lefolytatott
egyeztetések alapján bebizonyosodott, hogy kisebb, technikai korrekcióra, kiegészítésre van
szükség a jogintézmény zavartalan működése érdekében.
A Javaslat ezért külön rendelkezik arról, hogy a külföldi fuvarozónak a fuvarozás
megkezdését megelőző 10 nappal be kell jelentkeznie az állami adó- és vámhatósághoz. Ezen
túlmenően az elfogadott szabályozás atekintetben is változik, hogy pontosabbá,
egyértelműbbé válik az, hogy mit kell feltüntetni az átutalás közlemény-rovatában.
Mindezzel együtt a már elfogadott szabályozást beiktató rendelkezések, nevezetesen, az
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló
2015.	évi CLXXXVII. törvény 59. §-a és 62. § 1. pontja nem lép hatályba.
92.	§-hoz
A Javaslat a külföldi gépjárművek adójával összefüggő adóbírság megfizetésének módját
szabályozza, összhangban az adó megfizetésének módjával.
93.	§-hoz
A Gjt. hatályos szabálya alapján kizárólag az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott
háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében üzemeltetett személygépkocsi
mentes a cégautóadó alól. Míg a fogorvosi, védőnői és iskola-egészségügyi tevékenység
ellátása érdekében üzemeltetett személygépkocsi után cégautóadót kell fizetni.
165
Az egységes szabályozás érdekében a Javaslat - figyelemmel arra, hogy az egészségügyi
alapellátásról szóló törvény szerint a területi ellátási kötelezettség körében a háziorvossal egy
tekintet alá esik a fogorvosi, védőnői és iskola-egészségügyi alapellátás - a fogorvosi,
védőnői és iskola-egészségügyi alapellátást végző által üzemeltetett gépjármű cégautóadó
alóli mentesítését irányozza elő.
94.	§-hoz
A Javaslat az értelmező rendelkezések között állapot-rögzítő szabállyal utal az alacsonyabb
szintű jogszabályban meghatározott súlyos mozgáskorlátozott, fogyatékossággal élő
fogalmára. Az ún. állapotrögzítő szabály beiktatása azért szükséges, hogy a Gjt-nél
alacsonyabb szintű jogszabály [102/2011. (VI.29.) Korm. rendelet] módosításával ne lehessen
az adóelőnyre jogosultak körét változtatni.
95.	§-hoz
A Javaslat a külföldi gépjárművek adójával összefüggésben változtatja meg az illetékes
adóhatóság elnevezését.
96.	§-hoz
Az (1) bekezdéshez: A Javaslat a visszaélések kizárása érdekében a tartós bérlet fogalmát
hatályon kívül helyezi.
A (2) bekezdés 1-10. pontokhoz:
A Javaslat pontosítja a Gjt. mérték-megállapítással összefüggő rendelkezését.
A Gjt. cégautóadóra vonatkozó szabályai értelmében a személygépkocsi tartós bérletbe (1
éven túl való bérbeadás, ha a bérbe vevő a járműnyilvántartásban üzembentartó lesz) adása
esetén, a tartós bérbe vevő (üzembentartó) lesz az adó alanya, s nem a főszabály szerinti
tulajdonos. A hatályos szabályozásból az is következik, hogy nem keletkezik cégautóadó-
kötelezettség azon személygépkocsi után, melyet a nem magánszemély tulajdonos tartós
bérletbe ad magánszemélynek és a magánszemély költséget nem számol el, s a tulajdonos is
csak értékcsökkenési leírást számol el.
A gyakorlati tapasztalatok szerint több esetben a nem magánszemély, járműnyilvántartásba
bejegyzett tulajdonos úgy „szabadul meg” az adóalanyiságtól és az adófizetéstől, hogy az
ügyvezető magánszemély javára tartós bérleti jogviszonyt (üzembentartói jogot) alapít, aki
nem számol el a járműhasználattal összefüggésben költséget, miközben a tulajdonos társaság
is csak az értékcsökkenési leírást számolja el költségként.
A Javaslat a visszaélések kizárása érdekében a tartós bérletre vonatkozó sajátos szabályokat
hatályon kívül helyezi. Ez egyben azzal az addicionális előnnyel is jár, hogy a szabályozás
egyszerűbb, áttekinthetőbb lesz.
9.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények
módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény egyes rendelkezései
hatálybalépésének elmaradásáról
97.	§-hoz
A Javaslat nem lépteti hatályba a helyi iparűzési adóbevallás benyújtásra vonatkozó helyi
adótörvénybeli, valamint a külföldi gépjárműadó megfizetésére vonatkozó gépjárműadó
törvénybeli rendelkezéseket beiktató jogszabályhelyeket.
166
IV. Fejezet
EGYES ÁGAZATI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
10.	Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi
LIX. törvény módosítása
98.	§-hoz
(1)	Jogtechnikai jellegű pontosítás. A javaslat 2016-ra is előírja a 2009. december 31. és 2014.
december 31. között jogelőd nélkül létrejött hitelintézetek bankadó kötelezettségét.
(2)	A javaslat rögzíti, hogy a hitelintézetek pénzügyi szervezetek különadóját 2017. január 1-
jétől nem a 2009. évi módosított mérlegfőösszeg alapján, hanem adóévet megelőző második
adóévi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg alapján kell
megállapítani.
(3)	A javaslat szerint a hitelintézetek pénzügyi szervezetek különadójának mértéke 2017-ben
és 2018-ban az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e
feletti összegre 0,21 százalék.
(4)	Jogtechnikai jellegű pontosítás. A javaslat előírja a 2009. december 31. és 2014. december
31.	között megvalósult jogutódlás vonatkozásában teljesítendő bankadó kötelezettséget 2016.
adóévre.
99.	§-hoz
(1)	Átmeneti rendelkezés, amely szerint a jogtechnikai jellegű pontosításokat már a 2016-os
adóév vonatkozásában alkalmazni kell.
(2)	Az egységes jogalkalmazást szolgáló, egyértelműsítő átmeneti rendelkezés, mely szerint
a befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó külön különadó-kötelezettséget a
2016-os adóévre kell először teljesíteni.
100.	§-hoz
Hatályukat vesztő rendelkezések. A lakossági devizahitelek kivezetése és az új családpolitikai
kedvezmények megteremtése következtében a hitelintézeti járadék fenntartása a továbbiakban
nem indokolt.
11.	A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása
101.	§-hoz
Az (1) bekezdéshez: A Neta tv. hatályos szabálya szerint a Neta tv. alkalmazásában
adalékanyagnak a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti adalékanyag és aroma minősül (ide nem
értve a színezőanyagként használt karamellt). A Magyar Élelmiszerkönyv alkalmazásában
pedig adalékanyagnak az 1333/2008/EK rendelet szerinti élelmiszer-adalékanyagok,
aromának pedig az 1334/2008/EK rendelet szerinti aromák, aroma tulajdonságokkal
rendelkező élelmiszer-összetevők tekinthetők.
A Javaslat - a joggyakorlat megkönnyítése érdekében - az adalékanyag fogalmának
meghatározását közvetlenül az uniós joganyagra építi. Tehát érdemben a szabályozás
változatlan marad. Mindemellett a Javaslat a színezőanyagként használt karamell mellett a
gyógynövénykivonatot is kifejezetten kiemeli az adalékanyagok köréből.
167
Összefüggésben a legalább hét különböző gyógynövény felhasználásával előállított italok
kapcsán előírt mennyiségi korlátokkal, a Javaslat módosítja a gyógynövény törvényi
definícióját. Eszerint a továbbiakban nem a teljes növény, hanem kizárólag a növény azon
része (különösen a szerve, a gyökere, a levele, a virága, a termése) minősül gyógynövénynek
a Neta tv. alkalmazásában, melyet a benne lévő hatóanyag miatt a gyógyászatban
alkalmaznak. Emellett további követelmény, hogy a Neta tv. szerinti gyógynövény legfeljebb
15% nedvességtartalmú legyen.
A (2) bekezdéshez: A Javaslat szerint nemcsak az ingyenes, hanem a legfeljebb 500 forint
térítés ellenében igénybe vehető programok költségei is levonhatóvá válnak a neta
összegéből, legfeljebb a neta 10%-ának erejéig.
A Neta tv. 2. § aa) és cb) alpontjai a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült
termékeket kiemelik az adóköteles üdítőital és előrecsomagolt cukrozott készítmény fogalmi
köréből. Erre vonatkozó értelmező rendelkezés hiányában azonban a tejalapanyag fogalmának
(és ekként a népegészségügyi termékadó hatálya alá nem tartozó termékek) értelmezése
jogalkalmazási nehézséget okoz (pl. ha a tejösszetevő részben vagy egészben dehidratált
formában található meg a késztermékben).
Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a Javaslat meghatározza a tejalapanyag definícióját.
E fogalom szerint tejalapanyagnak a termékben található tej és a tejtermék minősülnek
(különösen a joghurt, a kefir, a vaj, a túró, a tejszín, a tejpor, a sajt vagy az író).
A Javaslat definiálja az édesítőszer fogalmát. A fogalom-meghatározás az élelmiszer-
adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-ai 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletre utal vissza, melynek 1. melléklete B. részének 2. Édesítőszerek felsorolása
tartalmazza az e körbe sorolható anyagokat.
A Javaslat - a szabályozás átláthatósága és az egyszerűbb, közérthetőbb megfogalmazás
érdekében - önálló fogalmat ad a gyógynövényes italokra. A definíció értelmében az ilyen
minősítés feltétele egyrészt az, hogy az ital legalább hétféle növényből származó
gyógynövényt tartalmazzon, adalékanyagot viszont ne, mindemellett pedig az összes
gyógynövény aránya legyen legalább 3 gramm 100 milliliterenként. Ha a gyártó nem magát a
gyógynövényt, hanem - részben vagy egészben - gyógynövénykivonatot ad a termékhez,
akkor a kivonatként hozzáadott gyógynövénynek legalább 3 gramm/100 milliliter
gyógynövény hozzáadása esetén elérhető hatóanyagot kell tartalmaznia. További feltétel,
hogy az egyes felhasznált gyógynövények közül legalább 7 gyógynövény esetén legalább 0,2
grammot (vagy kivonat esetén ennek megfelelő hatóanyagot) tartalmazzon a késztermék
minden 100 milliliterje. Mindemellett a javaslat azt is előírja, hogy a késztermék tükrözze a
gyógynövényekre jellemző íz- és illatvilágot. A javaslat - a tipikus adókijátszás kizárása
érdekében - rögzíti, hogy az ízesített vodkának minősülő szeszes ital nem lehet
gyógynövényes ital.
102.	§-hoz
Az (1) bekezdéshez: A Neta tv. hatályos rendelkezése értelmében az alkoholos frissítők
(üdítőitalt tartalmazó, 2208 VTSZ szám alá tartozó alkoholos ital, ha legalább 5 gramm cukrot
tartalmaz 100 milliliter termék) népegészségügyi termékadó (neta) kötelesek, mert e termékek
-	különösen a fiatalok körében való népszerűségük okán - az alkoholra való rászokást segítik.
A Javaslat elejét véve bizonyos adóelkerülő gyakorlatnak - rögzíti, hogy amennyiben a
késztermék adalékanyagot tartalmaz (és teljesül a Neta tv. 2. § g) pontjában írt többi feltétel
is), akkor a termék alkoholos frissítőnek minősül, függetlenül attól, hogy tartalmaz-e üdítőitalt
vagy sem.
168
Szintén az adóelkerülés megakadályozása érdekében rögzíti a Javaslat, hogy nem csak a
cukrozott, hanem - a cukor helyett vagy mellett - édesítőszerrel ízesített italok is alkoholos
frissítőnek minősülhetnek, ha a definíció egyéb elemeinek megfelelnek. Ez esetben ugyanis
elmondható, hogy e termékek a cukrozott versenytársaikkal azonos módon jelentenek veszélyt
a fiatalokra, hiszen - édes ízük miatt - ugyanúgy hozzájárulhatnak az alkoholra való
rászokáshoz. Ezzel összefüggésben a Javaslat azt is rögzíti, hogy a cukor- és édesítőszer-
tartalom meghatározásakor az édesítőszereket - édesítő hatásukat tekintve - aszerint kell
figyelembe venni, hogy hány gramm cukor kiváltására alkalmasak.
A Neta tv. 2. §-ában rögzített egyes termékkategóriák egyértelmű megkülönböztethetősége
érdekében a Javaslat kiegészíti az alkoholos frissítő fogalmát az alkoholtartalomra vonatkozó
követelményekkel is. A Javaslat alapján csakis azok az italok minősülnek alkoholos
frissítőnek, melyek alkoholtartalma nem haladja meg az 5 térfogatszázalékot a 2208 VTSZ
szám alá tartozó italok esetében.
Az ezen határértékeket meghaladó alkoholtartalommal rendelkező, 2208 VTSZ számú szeszes
italok automatikusan a Neta tv. 2. § i) pontja szerinti alkoholos italok körébe tartoznak. Ezzel
párhuzamosan (az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében) a Neta tv. Javaslat
szerinti 2. § i) pontja kiegészül azzal, hogy az alkoholos frissítőnek minősülő italok nem
tekinthetők alkoholos italnak.
Az egységes szabályozás érdekében, az adókijátszás kizárása szem előtt tartásával a Javaslat a
Neta tv. 2. §-ának f) pontjában rögzített ízesített sörök termékkörét is kiegészíti a részben
vagy egészben édesítőszerrel édesített termékekkel.
A (2) bekezdéshez: A Neta tv. hatályos 2. § i) pontja szerint nem tartozik az alkoholos italok
körébe a gyógynövényes ital (a legalább 7 különféle gyógynövény felhasználásával készült
ital). Több, kommersz szeszesital-gyártó adóalany - az adóköteles alkoholos italok alóli
jelenlegi kivételszabály általános megfogalmazását kihasználva - minimális mennyiségű
gyógynövény hozzáadásával kikerüli a neta-fizetési kötelezettséget.
A további adókikerülési gyakorlat megelőzése érdekében tehát szükséges a neta tárgyi
hatályára vonatkozó szabály módosítása.
a)	A Neta tv. 2. § i) pontjának jelenleg hatályos jövedéki adótörvényre vonatkozó merev
hivatkozásai helyébe a 2017. január 1-jétől alkalmazandó, új jövedéki adótörvényre való
utalás és az új törvénnyel összhangban lévő terminológia lép.
A szabályozás változatlan marad atekintetben, hogy a Neta tv. alkalmazásában adóköteles
alkoholos italnak főszabály szerint a jövedéki adóról szóló törvény (Jöt.) szerinti
alkoholtermékek minősülnek. Emellett a továbbiakban sem keletkezik neta-kötelezettség azon
alkoholtermékek után, melyek - felhasználásukra tekintettel - mentesülnek a jövedéki
adófizetési kötelezettség alól (ilyenek például a gyógyszerek, gyógyhatású készítmények,
bizonyos élelmiszerek, csokoládék, vegyipari és kozmetikai termékek, illetve más, nem
emberi fogyasztásra szolgáló termékek előállításához használt alkoholtermékek).
b)	Emellett nem változik a szabály atekintetben sem, hogy a Neta tv. 1. § 18. pontjában
definiált gyümölcspárlatok (azaz a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II.
számú melléklete 6. vagy 9. kategóriájába tartozó törkölypárlatok és gyümölcspárlatok) után
továbbra sem kell netát fizetni.
c)	Az egyes adóköteles termékkategóriák egyértelmű megkülönböztethetősége érdekében a
Javaslat rögzíti, hogy a Neta tv. 2. § g) pontja szerinti alkoholos frissítő nem minősül
alkoholos italnak.
169
d)	Az adalékanyag fogalmának Javaslat szerinti pontosítása (a gyógynövénykivonat nem
minősül adalékanyagnak) révén a gyógynövényes italok a továbbiakban sem esnek a Neta tv.
hatálya alá.
Elejét véve az adóelkerülési gyakorlatnak, a Javaslat további feltételeket támaszt a
gyógynövényes italok Neta tv. hatálya alóli kikerüléséhez, melyet az új pontban
megfogalmazott értelmező rendelkezés foglal össze.
12.	A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása
103.	§-hoz
A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény átfogó módon vonja hatókörébe a különféle
platformokon megvalósított reklám-közzétételt, figyelemmel arra, hogy a platform-független
adóztatás felel meg a versenysemlegesség követelményének. A szabályozás kritikus területe
az interneten közzétett reklám adókötelezettsége, mert - bár az adókötelezettség ténye
vitathatatlan és nyilvánvaló - a reklámközzétevő adóalany ilyenkor könnyen figyelmen kívül
hagyhatja adókötelezettségét, különösen, ha a közzétevő Magyarországon nem bír
letelepedéssel. A hatályos szabályozás - a reklám megrendelőjének adókötelezettsége, illetve
a megrendelő közzétevőről szóló adóhatósághoz történő bejelentési lehetősége formájában -
jelenleg is egyedi módon igyekszik kikényszeríthetővé tenni a reklám-közzétevő
adókötelezettségét (bejelentkezési-, nyilatkozattételi-, bevallásbenyújtási-, adófizetési
kötelezettség). A tapasztalatok szerint azonban további lépésekre van szükség annak
érdekében, hogy a szabályozás rászorítsa a közzétevőt a rendes adókötelezettség teljesítésére.
E célból a Javaslat két megoldást fogalmaz meg.
Az első - szankciójellegű - szabály értelmében, ha a reklám-közzétevő nem teljesíti a reklám
megrendelője felé irányuló nyilatkozattételi kötelezettségét és nem található meg a
reklámadó-kötelezettségüket rendben teljesítőkről szóló nyilvántartásban, akkor az állami
adóhatóság felhívja a nyilatkozat pótlására, melyet immár nem a megrendelő, hanem az
állami adóhatóság felé kell teljesítenie. Ezzel egyidejűleg figyelmezteti arra is, hogy
amennyiben a nyilatkozattételt a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem
teljesíti, az adózás rendjéről szóló törvényben említett mulasztási bírság-összeggel megegyező
összegű, 500 ezer forintos mulasztási bírságot kell fizetnie.
A Javaslat szerint abban az esetben, ha ugyanazon megrendelőtől ismételt bejelentés érkezik
az adóhatósághoz arról, hogy a közzétevő nyilatkozatot nem adott, az ismételten kiszabott
bírság immár 10 millió forint. Ezt követően, ha az adóalany ismételten elmulasztja a
nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő irányában, a további
mulasztási bírság az előző alkalommal kiszabott bírság háromszorosa (tehát ha a megrendelő
egy közzétevő kapcsán négy bejelentést tesz az adóhatósághoz, és a közzétevő az adóhatóság
felhívására sem pótolja a szükséges nyilatkozatot, akkor a közzétevőt összesen 0,5+10+30+90
millió forint, összesen 130,5 millió forint bírság terheli).
Ugyanezen bírságolási rendszer érvényesül akkor, ha az adóalany reklám-közzétevő nem tesz
eleget bejelentkezési kötelezettségének, azzal, hogy az adóhatóság első ízben való felhívására
való bejelentkezés esetén a kiszabott bírság korlátlanul enyhíthető (természetesen
bejelentkezésre nincs szükség, ha az adott személy már más adó alanyaként bejelentkezett).
A Javaslat ugyanakkor maximálja az ugyanazon adóalany terhére a két jogcímen összesen
kiszabható bírság összegét 1 milliárd forintban. Emellett az új szankciók nem alkalmazhatóak
magánszemély közzétevő esetén.
170
Az adóalany nyilatkozattételi, bejelentkezési kötelezettségének elmulasztása egyértelműen
megállapítható. Ezért a Javaslat az elsőfokú határozatot a közléssel jogerőssé teszi (ekkor
nincs értelme a másodfokú közigazgatási eljárásnak), mely ellen természetesen van helye a
bírósági felülvizsgálatnak.
Az adókötelezettség-teljesítés, jelesül a bevallás-benyújtás kikényszerítésének másik eszköze
a hatósági vélelmezett adó-megállapítás. Ennek rendszerében az adóhatóság az adóbevallási
kötelmét nem teljesítő, ám adóköteles tevékenységet végző számára határozatban állapítja
meg az adót, azzal a törvényi vélelemmel élve, hogy az adóalany adóéve a bevallás-benyújtás
esedékességét megelőző naptári év és azzal, hogy az adófizetési kötelezettség összege 3
milliárd forint.
E törvényi vélelem természetesen megdönthető, az adóalany - sajátos jogorvoslati formaként
-	ellenbizonyítással élhet, mégpedig a vélelmezett adóról szóló határozat közlésétől számított
-	jogvesztőnek számító - 30 napon belül. Amennyiben az adóalany az ellenbizonyítás
lehetőségével nem él, azaz elfogadja a fizetési kötelezettséget, akkor a határozat az
ellenbizonyításra nyitva álló határidő lejártával jogerőssé és végrehajthatóvá válik, s ellene
bírósági felülvizsgálatnak - mivel az adóalany ellenbizonyítással (jogorvoslattal) nem élt -
nincs helye.
Abban az esetben, ha az adóalany ellenbizonyítással él, akkor az adóhatóság az ennek során
felhozott tényeket, körülményeket - adóigazgatási és nem ellenőrzési eljárás keretében -
értékeli, majd - a vélelmezett adóról szóló határozat visszavonásával egyidejűleg - új
határozatban állapítja meg az adót. Az új határozat a közléssel jogerőssé és végrehajthatóvá
válik. E határozat természetesen bíróság előtt megtámadható.
V.	Fejezet
ILLETÉKEK
13.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
104.	§-hoz
Az illetéktörvény évek óta illetékmentességgel preferálja a földműves visszterhes
termőföldszerzését, ha a vagyonszerző vállalja, hogy a birtokbaadástól - de legkésőbb az
illetékkötelezettség keletkezését követő év utolsó napjától - számított 5 évig a termőföldet
nem értékesíti, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, továbbá a földet (egyéni vállalkozóként,
mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként) mező-, illetve erdőgazdasági
tevékenységre hasznosítja, azaz a termőföldet saját maga műveli meg. Ez utóbbi feltétel
előírásának kifejezetten az a célja, hogy az ún. befektetési célú földszerzéseket kivonja az
illetékmentességgel kedvezményezett vagyonátruházások köréből.
A joggyakorlatban azonban nem ritka, hogy a földművesek vagyoni értékű joggal terhelten
szerzik meg a termőföld tulajdonjogát. Annak érdekében, hogy ezekben az esetekben is
érvényesíthető legyen a kedvező szabály, az illetékmentességi rendelkezés kibővül. Így tehát
amennyiben a földműves vállalja, hogy a vagyoni értékű jog megszűnésétől,
megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezésétől számított 5 éven belül
megkezdeni a termőföld - legalább 5 évig tartó - művelését azzal, hogy a termőföld
tulajdonjogát nem idegeníti el, illetve a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, kérheti
az illetékmentesség biztosítását.
A Javaslat emellett a mentességi rendelkezés kiegészítő szabályaiban [Itv. 26. § (18) és (18a)
bekezdések], azzal összefüggésben világosabb, egyértelműbb szerkezetű szöveget fogalmaz
meg.
171
105. §-hoz
2016.	január 1-jétől az adózás rendjéről szóló törvény nem teszi lehetővé, hogy az
adópolitikáért felelős miniszter kérelemre felügyeleti intézkedés iránti eljárást folytasson le.
Ezért az említett eljáráshoz kapcsolódó speciális illetékmértékek az Itv. 29. §-ának (3)
bekezdésében feleslegesek, a Javaslat szerint az Itv. azokat már nem tartalmazza.
106.	§-hoz
A Javaslat egy új eljárási illetékmentességgel egészíti ki az illetéktörvényt, amelynek
eredményeként eljárási illeték megfizetése nélkül kezdeményezhető a közérdekű önkéntes
tevékenységről szóló törvény alapján a fogadó szervek bejelentésére és nyilvántartásba
vételére irányuló eljárás, a nyilvántartásba vett adatok változásának bejelentésére irányuló
eljárás és a közérdekű önkénteseket foglalkoztató szervezetek nyilvántartásából való törlésére
irányuló eljárás.
107.	§-hoz
2015. szeptember 1-jétől - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény változása
révén - a lakóingatlan lefoglalásának tényét a végrehajtást kérő, a végrehajtási jog
bejegyzéséről szóló határozat részére történt kézbesítése után köteles bejelenteni az ingatlan
fekvése szerint illetékes jegyzőnek, aki a bejelentésről 8 napon belül igazolást állít ki. Az
igazolást a végrehajtást kérő köteles megküldeni a végrehajtónak.
Annak érdekében, hogy a végrehajtási költségek ne növekedjenek az igazolás illetékével, az
Itv. rendelkezik arról, hogy amennyiben a múltban a végrehajtást kérő fizetett illetéket, akkor
azt külön eljárásban visszakérheti az állami adóhatóságtól.
A Ptké. korábban hatályos rendelkezése kikötötte, hogy az illetékmentességi rendelkezés
kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak
alkalmazása miatti módosítás esetén vehető igénybe. Számtalan esetben előfordult azonban,
hogy a cégek a Ptk. rendelkezéseinek való megfelelés érdekében végrehajtott tőkeemelés
bejelentésével egyidejűleg más változást is bejelentettek, amely után a Ptké.-ben rögzített
illetékmentességi rendelkezés alkalmazhatósága hiányában - az Itv. 45. § (5) bekezdése
szerint, a korlátolt felelősségű társaságoknak - 40 000 Ft eljárási illetéket kellett fizetniük.
Azok a cégek azonban, akik külön jelentették be a tőkeemelést, és külön a további
változásokat, mindösszesen 15 000 Ft illetéket fizettek, mivel a tőkeemelés bejelentése után
érvényesíthették a Ptké.-ben rögzített kedvező illetékszabályt, a további változásokat pedig
nem a cég vagyonában bekövetkezett változással egyidejűleg jelentették be, tehát csak a
cégeljárásokra vonatkozó általános tételű eljárási illeték terhelte őket.
Az említett anomália feloldása érdekében - az adó-visszatérítés szabályai szerint - a Javaslat
visszatéríttetni rendeli a már megfizetett illeték összegéből maximum 25 000 Ft-ot azoknak a
cégeknek, akik a Ptk. rendelkezéseinek való megfelelés érdekében történő tőkeemelés
bejelentésével egyidejűleg más változásokat is bejelentettek. A Javaslat értelmében az illeték
visszatérítésére abban az esetben van lehetőség, ha a cég az illeték visszatérítése iránti
kérelmét legkésőbb 2017. március 15-éig előterjeszti az állami adóhatóságnál, és a kérelem
benyújtásával egyidejűleg a cégbíróság változásbejegyző végzésével és a cég legfőbb szerve
tőkeemelésről és a cég Polgári Törvénykönyv szerinti továbbműködéséről szóló határozatának
másolatával igazolja, hogy a cég az eljárási illetéket a fent említett eljárás vonatkozásában
fizette meg.
108.	§-hoz
Az építésügyi szabályok változásával lehetőség van egyszerű bejelentéssel megkezdeni egyes
épületek felépítését. Az Itv. pedig több rendelkezésében meghatározott építéshatósági
172
aktusokhoz (használatba vételi engedély kiadása) köti az adott jogintézmény érvényesülését
(például az építési telek illetékmentességét). Ezért a Javaslat az Itv. értelmező rendelkezései
között értelmezi a használatba vételi engedély fogalmát, s az alatt érti az épített környezet
alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti használatbavételi engedélyt, továbbá az
egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági
bizonyítványt.
109.	§-hoz
Az 1. ponthoz: Az Itv. hatályos szabályozása szerint a vagyoni betétszerzés után kizárólag
akkor kell illetéket fizetni, ha a vagyonszerző, illetve házastársa, bejegyzett élettársa,
gyermeke, szülője, továbbá az említettek önálló vagy együttes többségi tulajdonában álló
gazdálkodó szervezet, valamint a fentiekkel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó
szervezet tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy
meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át. Az összeszámítási szabálynál azonban a kapcsolt
vállalkozói viszonyt jelenleg - indokolatlanul - leszűkíti az Itv. hatályos szabályozása a
gazdálkodó szervezetekre.
A Javaslat célja - az adóelkerülés megakadályozása érdekében - a kapcsolt viszony
kiterjesztése valamennyi személyre.
A 2. ponthoz: A Javaslat szerinti szövegpontosító javaslat egyértelművé teszi, hogy a
közvetett lakáscseréhez kapcsolódó illetékkedvezmény alkalmazása során egy éven belül kell
a másik lakást értékesíteni, az értékesítés tényét pedig a lakásvásárlást követő 13. hónap
utolsó napjáig kell igazolni az állami adóhatóság felé.
A 3-4. pontokhoz: A Javaslat biztosítja, hogy a közigazgatási hatósági, illetve a bírósági
eljárás kezdeményezője ne csak az elektronikus úton kezdeményezett, hanem a papír alapon
előterjesztett kérelme/keresete után is választhassa - amennyiben annak technikai feltételei
fennállnak - az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő
illetékfizetést.
110.	§-hoz
Az (1) bekezdés
1-5. pontjaihoz, illetve a 7. pontjához: A Javaslat a háziorvosok praxisjog-szerzésének
elősegítése érdekében hatályon kívül helyezi a praxisjog-szerzés illetékére vonatkozó
rendelkezéseket, ezáltal kivonja az Itv. hatálya alól az önálló orvosi tevékenység praxisjogát.
A praxisjog megszerzőjét tehát a jövőben nem terheli sem illetékfizetési, sem bejelentési
kötelezettség;
6.	pontjához: Lásd az Itv. Mellékletét módosító melléklethez fűzött indokolást;
8.	pontjához: Az Itv. 79. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezése az Itv. belső
koherenciájának megteremtését célozza, hiszen az Itv. 80. §-a az Itv. 79. §-ától függetlenül,
egyébként is meghatározza, hogy mely esetekben kell a meg nem fizetett illetéket törölni,
illetve a megfizetett illetéket visszatéríteni.
A (2) bekezdés
1.	pontjához: A lakáscélú állami támogatás (pl. a családok otthonteremtési kedvezménye)
felhasználásával történő használt lakásvásárlások elősegítése érdekében a vissza nem
térítendő lakáscélú állami támogatás összege a cserét pótló vétel kedvezményének
alkalmazásakor is csökkenti az illetékalapot.
2.	pontjához: Korábban megszűnt a „műemléki jellegű ingatlan” jogi kategória, ezért a
műemlékek haszonélvezeti jogának megszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási
173
illetékmentességet megfogalmazó rendelkezésből a Javaslat szerint elmarad az említett
ingatlantípusra történő utalás.
3.	pontjához: 2016. január 1-jétől az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott
adóhatósági igazolások illetékmentesek. Az illetékmentesség bevezetésével egyidejűleg
azonban nem módosult az adóhatósági eljárások illetékmentességét rögzítő rendelkezés,
amely az illetékmentességet nem terjeszti ki az adó-, a vám-, az illeték- és a
társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolásokra, ezáltal koherencia-zavar
keletkezett az Itv.-ben. Ennek feloldása érdekében a Javaslat egyértelművé teszi, hogy az adó-
, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolások is
illetékmentesek.
4.	pontjához: A Javaslat a háziorvosok praxisjog-szerzésének elősegítése érdekében hatályon
kívül helyezi a praxisjog-szerzés illetékére vonatkozó rendelkezéseket, ezáltal kivonja az Itv.
hatálya alól az önálló orvosi tevékenység praxisjogát. A jövőben tehát a praxisjog az
illetéktörvény alkalmazásában nem minősül vagyoni értékű jognak.
111.	§-hoz
Az Itv. mellékletének módosítására történő hivatkozás.
14.	A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása
112.	§-hoz
A tranzakciós illetékfizetés alanyi körének kiterjesztése a pénzforgalmi szolgáltatónak nem
minősülő hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre.
113.	§-hoz
A pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő hitelt- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi
intézménynek készpénzben megfizetett kölcsöntörlesztéshez kapcsolódóan a fogalmi
meghatározások bővítése.
114.	§-hoz
A pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi
intézménynek készpénzben megfizetett kölcsöntörlesztés tranzakciós illetékfizetési
kötelezettség alá vonása.
A NATO műveletek, gyakorlatok, és hasonló katonai tevékenységek végrehajtásához
kapcsolódó fizetési műveletek tranzakciós illeték alóli mentesítése.
115.	§-hoz
A pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi
intézménynek készpénzben megfizetett kölcsöntörlesztésre vonatkozóan a fizetésre kötelezett
személyének rögzítése.
116.	§-hoz
A pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi
intézménynek készpénzben megfizetett kölcsöntörlesztésre vonatkozó illetékalap
megállapítása.
117.	§-hoz
1.	Az egyéni vállalkozási forma a jogállás sajátosságai alapján nem különíthető el a
magánszemélytől, ezért a magánszemély egyéni vállalkozói és magánszemélyként használt
bankszámlája között végrehajtott fizetési műveletet - a fizető fél és a kedvezményezett
174
személyének egyezősége alapján - nem terheli (nem terhelte) pénzügyi tranzakciós
illetékfizetési kötelezettség. Az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében a törvény külön
kiemeli ezt a mentességi esetet.
2.	Jogtechnikai jellegű pontosítás.
3.	A pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi
intézménynek készpénzben megfizetett kölcsöntörlesztésre vonatkozóan a javaslat bevezeti a
szükséges bevallási és adófizetési szabályokat.
VI.	Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES
BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
15.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
118.	§-hoz
A módosítás szövegpontosítást tartalmaz, tekintettel arra, hogy a magánnyugdíjról és a
magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény Tbj. által hivatkozott
rendelkezése módosult. Ennek értelmében a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel
csatlakozó az a természetes személy, aki önkéntes döntése alapján pénztártaggá válik.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony „munkaidejének” meghatározására nincs
alkalmazható szabály, így esetükben azzal a vélelemmel szükséges élni a Tbj.-ben, hogy e
foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős jogviszonynak minősül. Ezzel egyértelművé válik
többes jogviszony fennállása esetén (pl.: a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett
egyéni vállalkozó) a járulékfizetésre vonatkozó szabályok alkalmazása.
119.	§-hoz
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.
törvény (Katv.) 10. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a főállású kisadózó biztosítottnak
minősül, és a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet.
A jogalkalmazás egységesítése érdekében a főállású kisadózóként bejelentett személy bekerül
a Tbj. 5. §-ában szabályozott biztosítotti körbe, amely csupán jogtechnikai módosítás, hiszen
eddig is biztosítottnak minősült a Katv. alapján. Ugyanakkor a biztosítotti bejelentésre az
eddigi szabályozásnak megfelelően nem a T1041-es adatlapon, hanem a ’T101 jelű adatlapon
kerül sor.
120.	§-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a biztosítás mely esetekben nem terjed ki a
magánszemélyekre, illetve azok jogviszonyára.
A Tbj. 11. § (1) bekezdés értelmében mentesül a magyar társadalombiztosítási kötelezettség
alól a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselet tagja, a
kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában álló külföldi állampolgárságú háztartási
alkalmazott, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtag
(házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazott, illetve a családtag valamely állam
társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozik. Továbbá mentesül a nemzetközi
szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője (alkalmazottja) és
vele közös háztartásban élő családtagja (házastárs, gyermek), abban az esetben, ha kiterjed
175
rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere. Az európai parlamenti képviselő,
valamint az Szja törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy szintén mentesül a
biztosítási kötelezettség alól.
Ezekben az esetekben a magánszemély Magyarországon további, kereső tevékenységére
irányuló jogviszonya is mentes a biztosítási kötelezettség alól.
A Tbj. 11. § (2) bekezdése szerint a duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a
képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy
gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó
szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen hallgatói munkaszerződés alapján létrejött
jogviszony mentesül a biztosítási kötelezettség alól.
A magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország
területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek
minősülő munkavállalója mentesülhet a magyarországi biztosítási kötelezettség alól, ha a
munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor.
További feltétel a mentesség alkalmazása során, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja
meg és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év eltelt. Nincs változás
abban, hogy amennyiben a kiküldetés előreláthatólag meghaladja a két évet, a biztosítási és
járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés első napjától áll fenn (ide nem értve a kiküldetés
meghosszabbításának esetét).
121.	§-122. §-hoz
A gyermekvállalást segítő intézkedések nyomán lehetővé vált, hogy az arra jogosult személy
egyidejűleg több jogcímen részesüljön ellátásban (pl.: gyermekgondozási díjban és
gyermeknevelést segítő ellátásban). A módosítással az egyidejűleg csecsemőgondozási díjban
vagy gyermekgondozási díjban és gyermeknevelést segítő ellátásban is részesülő -
tevékenységét személyesen végző - egyéni-, illetve társas vállalkozó esetében a minimum
járulékalap szerinti fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni.
123.	§-hoz
A módosítás célja, hogy ha a mezőgazdasági őstermelő a tárgyév során bármely negyedévben
tett nyilatkozatával jogosult magasabb járulékalap választására.
124.	§-hoz
A módosítás alapján egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság érvényesítése esetén a Tbj.
35. § (5) bekezdésében előírt várakozási idő hatról huszonnégy hónapra emelkedik, így a
megállapodás alapján jogosultak a sürgősségi ellátáson túl egyéb egészségügyi szolgáltatásra
ezen időtartam elteltével szereznek jogosultságot. Ezzel összhangban az egy összegben
befizetett járulékok huszonnégy hónapra visszamenőleg történő megfizetése szükséges az
ellátásra való jogosultság azonnali igénybevételéhez.
125.	§-hoz
Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató társas
vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell
megfizetni. Az új rendelkezés értelmében az év közben kiegészítő tevékenységűvé váló és
egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozónak az adóév
bármely napján választási lehetősége van arra nézve, hogy melyik társas vállalkozás fizesse
meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezzel lehetővé válik az év közbeni
nyilatkozattétel lehetősége.
176
126. §-hoz
A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó főállású kisadózó járulékfizetésére és
bejelentésére továbbra is a Katv.-ben foglaltak irányadóak, ugyanakkor az egységes
jogalkalmazás érdekében ez a Tbj.-ben is rögzítésre került. A biztosítotti bejelentését a
főállású kisadózó az eddigi szabályozásnak megfelelően nem a T1041-es adatlapon, hanem a
’T101 jelű adatlapon teljesíti.
127.	§-hoz
A kiküldetés meghosszabbítására abban az esetben kerülhet sor, ha a kiküldetés, kirendelés
vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami
alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb
időtartamúvá válik, és e körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább
egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami
adóhatóságnak.
Ebben az esetben a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés megkezdésétől
számított második év végétől áll fenn.
128.	§-hoz
Hatályát veszti a két évet meghaladó kiküldetés esetén a biztosítás alóli mentesítésre
vonatkozó szabály. Az átmeneti szabály értelmében 2017. június 30-áig lehet mentesülni a
biztosítási kötelezettség alól, abban az esetben, ha a Tbj. 11/A. §-a szerinti mentesítés
feltételei 2016. december 31-éig teljesültek.
129.	§-hoz
Az adózás rendjéről szóló törvény 88. § (5) bekezdése hatályát vesztette, ezért indokolt a
rendelkezés pontosítása az erre való hivatkozás törlésével és igazgatási szervként az adó-és
vámhatóság egységes megjelölésével.
A fogyasztói árindex növekedése miatt a biztosítatással nem rendelkezők és egészségügyi
szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék
havi összege 2017. január 1-jétől 7110 forint.
A Tbj. 16. § (1) bekezdés s) pont már hatálytalan, ezért indokolt a Tbj. 39. § (1) és (2)
bekezdésében az erre a pontra történő hivatkozás hatályon kívül helyezése.
A módosítás célja szövegpontosítás, mellyel egyértelművé válik, hogy az adóhatóság az
utólagos megállapítás során hozott határozatában a kifizetőt, munkáltatót (foglalkoztatót)
kötelezi a foglalkoztatott magánszemélyt terhelő járulékhiány és a jogkövetkezmények
megfizetésére, ugyanakkor a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos határozatának címzettje a
foglalkoztatott személy összhangban az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseivel.
130.	§-hoz
1.	A Tbj. 11/A.§-a hatályát veszti, így a kiküldetés alapján biztosítási kötelezettség alóli
mentesség leghosszabb időtartama két évet nem haladhatja meg a Tbj. 11. § (2)
bekezdés a) pontja értelmében.
2.	A Tbj. 16. § (1) bekezdés s) pontja már hatálytalan, ezért indokolt a Tbj. 16. § (3)
bekezdésében az erre a pontra történő hivatkozás hatályon kívül helyezése.
3.	Az állami adóhatóság a T1041-es biztosítotti bejelentő és változás-bejelentő
nyomtatvány alapján rendelkezik a megfelelő adatokkal a biztosított őstermelő
tekintetében, erre tekintettel a mezőgazdasági igazgatási szervtől történő adatátadás
adminisztráció csökkentő céllal törlésre kerül.
177
4.	Az állami adóhatóság a T1041-es biztosítotti bejelentő és változás-bejelentő
nyomtatvány alapján rendelkezik a megfelelő adatokkal a biztosított őstermelő
tekintetében, erre tekintettel a mezőgazdasági igazgatási szerv erre vonatkozó
adatbekérése az őstermelőtől adminisztráció csökkentő céllal törlésre kerül.
5.	A foglalkoztató már nem fizet egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, ezért
az erre vonatkozó részt hatályon kívül kell helyezése indokolt.
16.	Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
131.	§-hoz
Jogtechnikai pontosítás.
17.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény módosítása
132.	§-hoz
A szövegpontosítással egyértelművé válik, hogy a társaság tagja nem minősül Tbj. szerinti
társas vállalkozónak, ha a társaságban végzett tevékenységét (személyes közreműködés,
ügyvezetés) munkaviszony keretén belül végzi, így a munkaviszonyban tevékenységet
folytatókra nem vonatkozik a minimális szociális hozzájárulási adóalap fizetésre vonatkozó
szabály.
133.	§-hoz
A külföldi kifizető által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam
állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállaló részére juttatott bevétel
mentesülhet a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha a munkavégzésre
kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor. További feltétel a
mentesség alkalmazása során, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg és az előző
belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év eltelt.
134.	§-hoz
A gyermekvállalást segítő intézkedések nyomán lehetővé vált, hogy az arra jogosult személy
egyidejűleg több jogcímen részesüljön ellátásban (pl.: gyermekgondozási díjban és
gyermeknevelést segítő ellátásban). A módosítással az egyidejűleg csecsemőgondozási díjban
vagy gyermekgondozási díjban és gyermeknevelést segítő ellátásban is részesülő -
tevékenységét személyesen végző - egyéni-, illetve társas vállalkozó esetében a minimum
szociális hozzájárulási adóalap szerinti fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályt nem kell
alkalmazni.
135.	§-hoz
A módosítás értelmében a Karrier Híd Kedvezmény „újjáéled” a korábbi paraméterekkel. A
kedvezményt a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati
jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, a
Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel, az Országgyűlési Őrséggel, a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal hivatásos jogviszonyban,
a Magyar Honvédséggel szerződéses jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati
viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén lehet
igénybe venni 2016. augusztus 1-jétől.
2017.	augusztus 31-éig az állami foglalkoztatási szerv által kiállított hatósági bizonyítvány
(amely a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó
178
napjáig érvényes) alapján a foglalkoztató 12 hónapon keresztül 13,5%-os kedvezményt
érvényesíthet az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóból. A kedvezmény
érvényesítésének felső korlátja a minimálbér kétszerese.
A kedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó részletszabályokat a Karrier Híd programban
való részvétel további feltételeiről, valamint a szociális hozzájárulási adókedvezmény
igénybevételéhez szükséges igazolás kiadásáról szóló 2/2012. (II. 7.) NGM rendelet
tartalmazza.
136.	§-hoz
Bizonyos feltételekkel lehetővé válik, hogy a kifizető saját tevékenységi körében végzett K+F
tevékenység közvetlen költségének levonására tekintettel keletkező negatív társasági adóalap
50%-a alapján szociális hozzájárulási adókedvezményt vegyen igénybe.
A javaslat szerint a fenti összegre jutó, 19 százalékos adókulccsal megállapított összeg
csökkenti az általa foglalkoztatottak után keletkező szociális hozzájárulási adó összegét.
A kedvezményt a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól lehet igénybe venni 12
hónapon keresztül.
Az adókedvezmény az alábbi feltételek együttes fennállása esetén érvényesíthető:
a)	a kifizető Tao. törvény szerinti összes bevételének 40 százaléka a negatív adózás előtti
eredmény keletkezésének adóévében kutatás-fejlesztési tevékenységből származik;
b)	a kifizető külső gyakorlóhelyként - kis- és középvállalkozás legalább egy fő,
nagyvállalkozás legalább öt fő - a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban
álló személyt fogad a kedvezményezett adóévben;
c)	a kifizető által foglalkoztatott, az Innovációs tv. szerinti kutató-fejlesztők átlagos
statisztikai állományi létszáma a kedvezményezett adóévben az ezen adóévet
közvetlenül megelőző adóévhez képest legfeljebb 10 százalékos mértékben csökken.
Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény
első igénybevételét követő harmadik naptári év végéig legalább egyszer ellenőrzi.
A kedvezmény érvényesítése nem zárja ki a szociális hozzájárulási adóból más jogcímen
érvényesíthető kedvezmények igénybevételét.
137.	§-hoz
A módosítással kizárásra kerül, hogy a párhuzamosan fennálló munkaviszonyok esetében
minden jogviszonyban érvényesítésre kerüljön a kedvezmény. Ebben az esetben a kifizető
döntése alapján van lehetőség a kedvezmény érvényesítésére.
Továbbá ha egy adott hónapban ugyanazon felek között új munkaszerződéssel ismételten
munkaviszony jön létre, akkor a kedvezmény újbóli érvényesítésére nincsen már lehetőség.
138.	§-hoz
A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény mellett a pályakezdő
huszonöt év alatti munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény esetében is lehetővé
válik, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás ne akadályozza a kedvezmény
folyamatos érvényesítésnek lehetőségét.
139.	§-hoz
Abban az esetben, amikor kiküldetés meghosszabbításának bejelentése a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
törvény vonatkozó szabályai alapján megtörténik, a szociális hozzájárulási adó fizetési
179
kötelezettség a - biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összhangban - a kiküldetés
megkezdésétől számított második év végétől áll fenn.
140.	§-hoz
A Tbj.-vel való összhang megteremtése érdekében a Független Rendészeti Panasztestület
tagjának jogviszonya munkaviszonynak minősül.
141.	§-hoz
A járulékszabályokkal való összhang megteremtése érdekében csak az iskolaszövetkezetben
munkát végzőre (tehát az egyéni és társas vállalkozói tevékenységet folytatókra nem)
vonatkoznak a tanulmányokat folytató tanulóra, hallgatóra irányadó értelmező rendelkezések.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony „munkaidejének” meghatározására nincs
alkalmazható szabály, így esetükben azzal a vélelemmel szükséges élni a Tbj.-vel
összhangban, hogy e foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős jogviszonynak minősül.
Ezzel egyértelművé válik többes jogviszony fennállása esetén (pl.: a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszony mellett egyéni vállalkozó) a szociális hozzájárulási adófizetésre
vonatkozó szabályok alkalmazása.
142.	§-hoz
A 462/H. § szerinti adókedvezményt első alkalommal a 2015. január 1-jén vagy azt követően
kezdődő adóév vonatkozásában lehet érvényesíteni.
143.	§-hoz
A kiküldetés meghosszabbítására vonatkozó szabály abban az esetben alkalmazható, ha a
kiküldetés időtartama 2016. december 31-ét követően haladja meg a két évet.
144.	§-hoz
A tartósan álláskereső személyek foglalkoztatás után igénybe vehető adókedvezmény
alkalmazásában a tartósan álláskereső személyekre irányadó időtartam (275 napon belül
legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartott) számítása során a közfoglalkoztatásban
történő részvétel időtartamát figyelembe lehet venni a módosítás értelmében.
VII.	Fejezet
ADÓELJÁRÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
18.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
145.	§-hoz
A nyilvánosan működő részvénytársaságnak nem kell legalább 3 éve működnie a megbízható
adózói minősítés megszerzéséhez.
Amikor az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy az adózó helyes összegben, de nem a megfelelő
időszakra vagy nem a megfelelő adónem(ek)re vallotta be az adóját, a kérdéses összeget
adókülönbözetként az adózó terhére és a javára is megállapítja. A bevalláshoz képest tehát
további adófizetési kötelezettséget lényegében nem állapít meg, csak a már bevallott
összegeket rendezi át. Ebben az esetben az adózó jogkövetési hajlandóságát
(megbízhatóságát) sokkal inkább az tükrözi, hogy a terhére és a javára tett megállapítások
„semlegesítik” egymást, nem pedig az, hogy önmagában a terhére tett megállapítás mekkora
összegű volt.
180
A módosítás egyszerű helyzetet kíván teremteni: bármelyik ellenőrzése során, bármilyen
okból is állapított meg az adóhatóság az adózó javára adókülönbözetet, az az adózó
minősítésekor csökkenti a terhére megállapított adókülönbözetek összegét (nettó
adókülönbözet).
146.	§-hoz
A nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében az áfa kiutalására nyitva álló határidő 30
napban kerül meghatározásra.
147.	§-hoz
A kényszertörlés jogintézménye bár azt a célt szolgálja, hogy a cégjegyzéket terhelő,
ténylegesen nem működő, kiüresedett cégek a cégjegyzékből gyorsan kivezethetőek legyenek,
azonban a cégjogilag még létező, legális tevékenység végzésére jogosult, ám kiüresített cégek
adózási kockázatot hordozhatnak magukban, ezért indokolt e cégeket a kockázatos adózói
körbe sorolni.
A javaslatban meghatározott mértékű adózói adóteljesítmény összeghez viszonyított
mulasztási bírság illetve adókülönbözet megállapítása esetében az adózó már nem tekinthető
átlagos adózónak, tevékenysége kiemelt kockázatot hordoz, ezért ezen adózói kör esetében
indokolt a kiemelt hatósági figyelem.
148.	§-hoz
E § szabályozza, hogy nem kell ismételten igazgatási szolgáltatási díjat fizetni azon
automataberendezést érintően, amely tekintetében az állami adóhatósághoz való bejelentés
megtörtént és az igazgatási szolgáltatási díjat is megfizették. További módosítás, hogy az
automataberendezést automata felügyeleti egységgel (AFE) kell ellátni. Az adózónak
rendszeres adatszolgáltatási kötelezettsége lenne az AFE által tárolt adatokról, mely adatokat
a NAV ellenőrzésre történő kiválasztáshoz, ellenőrzéshez és egyéb törvényi feladatai ellátása
során hasznosíthat. A törvénymódosítás biztosítja, hogy az adópolitikáért felelős miniszter
meghatározza az üzemeltető részére nyújtott, az automataberendezések adatszolgáltatását
biztosító szolgáltatások hatósági árát.
149.	§-hoz
A módosítás kimondja, hogy az adózó részére az adószám törlését követően az adószám csak
akkor állapítható meg, ha az adószám törlésének oka már nem áll fenn, vagy ha az adózó a
mulasztását teljes körűen pótolta, vagy a törlést kezdeményező szerv ehhez hozzájárul..
150.	§-hoz
Az adóhatósági tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran előfordul, hogy az adózók a törlésről
szóló határozat átvételét követően, annak hatására visszaküldik a kockázatelemzési eljáráshoz
szükséges KOCKERD megnevezésű kérdőívet, mely pótlólagos teljesítés azonban a kógens
jogszabályi rendelkezések miatt már nem vehető figyelembe. Mivel a törvényi rendelkezések
alapján a cégbejegyzésre kötelezett adózó részére az adószám törlését követően adószám nem
állapítható meg, azaz az adószám visszaállításának sincs helye, a jelenleg hatályos jogszabály
alapján az érintett adózók gazdálkodását teljesen ellehetetleníti a szabályozás.
151.	§-hoz
181
A Javaslat rögzíti, hogy amennyiben az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a
köztestület az adóévre vonatkozóan alkalmazza a társasági adótörvény ingatlanhasznosítással
kapcsolatos módosító tételeit, akkor társasági adóbevallást kell benyújtania.
152.	§-hoz
Jelenleg az adózóknak utólag, az áfa bevallásukkal egy időben adatot kell szolgáltatniuk azon
általuk kibocsátott, illetve általuk befogadott és levonásba helyezett számlákról, amelyekben
az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja az 1 millió Ft-ot. Ezeket az adatokat az
adóhatóság a kockázatelemzéséhez és ellenőrzéséhez, végső soron az adócsalók kiszűréséhez
használja fel. Az adatok az 1 millió Ft-os értékhatár miatt azonban a belföldön bonyolított
ügyletek kisebb részét teszik csak ki (az áfa bevallást benyújtó adóalanyok 5%-át érinti), és
utólagosan állnak rendelkezésre. Következésképpen az ellenőrzések hatékonyabbá tételéhez
szükséges a tételes adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése a jelenlegi 1 millió Ft-os
értékhatár csökkentésével. Hangsúlyozandó, hogy a kibővített adatszolgáltatásnak mind a
kibocsátott, mind a befogadott számlákra ki kell terjednie, mivel szükséges az adatok
„összepárosítása” annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy olyan áfát vontak-e le
(igényeltek vissza) az egyik oldalon, amelyet be is vallottak, mint fizetendő adó a másik
oldalon.
A koncepció így egyrészt a kibővített adatszolgáltatási kötelezettséget számla kibocsátói
oldalon valós idejűvé teszi úgy, hogy az ne eredményezzen az indokoltnál nagyobb
adminisztratív tehernövekedést az adózóknál. Ennek megoldása, hogy a számlázó
programokat úgy kell továbbfejleszteni, hogy azok a számla kibocsátásakor elektronikusan
megküldjék a számlaadatokat az adóhatóság részére. Ez az automatikus és elektronikus valós
idejű adatszolgáltatás kiváltaná a jelenlegi utólagos időszakonkénti összesített
adatszolgáltatást a kibocsátott számlákról. A fejlesztés építene arra a 2016. január 1-től
hatályos rendelkezésre, amely szerint a számlázó programoknak rendelkezniük kell
„adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval, mely lehetővé teszi, hogy az
adóhatóság az adózó ellenőrzésekor a számlázó programból meghatározott időszakba vagy
sorszámtartományba eső számlák tartalmáról elektronikusan adatot kapjon.
153.	§-hoz
Ha az esedékes adó adózótól történő behajtása nem lehetséges, akkor a törvény kimondja, kit
lehet határozattal az adó megfizetésére kötelezni. Ezt a rendelkezést pontosítja a módosítás.
154.	§-hoz
Feladatai hatékony ellátása érdekében szükséges, hogy a közbeszerzési hatóság is
hozzáférhessen adótitokhoz, a törvény ennek a lehetőségét teremti meg.
155.	§-hoz
Az Áht. 2016. március 1-jével hatályba lépett módosítása az önkormányzatok számára is
adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a Kincstár által működtetett monitoring rendszer
számára, mind az általuk nyújtott támogatások, mind az adóhatóságként nyújtott de minimis
adókedvezmények vonatkozásában.
Az adatgyűjtéssel összefüggésben azonban a hatályos Art. 54. §. (10) bekezdése csak az
állami adó- és vámhatóság számára szabályozza az adatok átadásának lehetőségét.
A fentiek alapján - összhangban az 54. § (7) bekezdéssel, ahol szintén nem csak az állami
adóhatóság kerül nevesítésre - indokolt az érintett rendelkezésben is az adóhatóság szöveget
szerepeltetni.
156.	§-hoz
182
A Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső
piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági
rendelet (csoportmentességi rendelet) mint a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó uniós
jogszabály 9. cikke előírja, hogy 500 ezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó
támogatástartalom felett a tagállamok kötelesek az interneten keresztül nyilvánosam
közzétenni bizonyos, a csoportmentességi rendeletben és azzal összhangban a fenti
rendelkezésben meghatározott adatokat az egyes támogatási jogviszonyokról.
Adóintézkedések esetén a közzététel a rendelkezésben meghatározott támogatástartalom-
sávok szerint történik, és az adóbevallástól számított egy naptári éven belül kell, hogy sor
kerüljön rá. A közzétett adatoknak az adókedvezmény igénybevételének évét követő tíz éven
keresztül elérhetőnek kell lenniük. A rendelkezés ezeket a csoportmentességi rendeletben
előírt részletszabályokat, tehát a közzéteendő adatok körét, a közzététel módját, határidejét és
tartamát rögzíti az adójogszabályban.
A rendelkezés bevezetését az indokolja, hogy a csoportmentességi rendelet-vonatkozó
szabálya 2016. július 1-jétől kezdődően kötelezően alkalmazandó a tagállamokban. A
közzétételi kötelezettség be nem vezetése a támogatási program Európai Bizottság általi
felfüggesztését vonhatja maga után.
157.	§-hoz
A jogbiztonság erősítése céljából, egyben annak érdekében is, hogy az adóhatóság
gyakrabban ellenőrizze a feltételes adómegállapítás tárgyában kiadott miniszteri
határozatokat, a módosító javaslat az adóhatósági ellenőrzések új fajtáját teremti meg. Az új
ellenőrzési típus célja annak megállapítása, hogy a feltételes adómegállapítás alapjául
szolgáló tényállás már megvalósult-e, valamint ennek alapján a feltételes adómegállapítás
kötelező-e az adóhatóságra.
158.	§-hoz
Az EKAER ellenőrzések során alkalmazott hatósági zár sértetlen állapotban történő
megőrzésének kötelezettségét előíró rendelkezés.
159.	§-hoz
Az adóhatóság az ellenőrzés megállapításáról minden esetben határozatot hoz, amely lehetővé
teszi a jogorvoslatok igénybevételét, így például (az erre irányadó szabályok szerint) a
másodfokú jogerős határozat bírósági felülvizsgálatát.
160.	§-oz
A feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulásának ellenőrzésére
vonatkozó különös szabályok elsősorban az okirati bizonyítékokra vonatkoznak. A módosító
javaslat garanciális jelleggel kimondja azt is, hogy a feltételes adómegállapítás alapjául
szolgáló tényállás megvalósulásának ellenőrzése esetén csak az ellenőrzés befejezését
követően lehet a feltételes adómegállapítással érintett adóbevallást ellenőrizni.
161.	§-hoz
A számviteli törvény a 2016. évi üzleti évtől egyedi beszámolási célra is lehetővé teszi
meghatározott vállalkozói körben az IFRS-ek használatát. Ennek következtében a feltételes
adómegállapítás iránti kérelmek tekintetében is szükség lehet az IFRS-ek szerinti számviteli
elszámolások minősítésére. Figyelemmel az IFRS-ek működési rendszerére, és annak
nemzetközi összefüggéseire, a minél megalapozottabb döntés indokolja azt, hogy az IFRS-ek
szerinti számviteli elszámolást érintő feltételes adómegállapítás iránti kérelmek esetén a
183
kérelemhez csatolni kell a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának a számviteli elszámolás
minősítésével összefüggő szakértői véleményét.
162.	§-hoz
Nem indokolt adóügyekben a magánszemélyek és a gazdálkodó szervezetek között
különbséget tenni, valamint nem indokolt kedvezőbb helyzetbe hozni bizonyos adózói kört
csupán a kérelem előterjesztésének időpontját figyelembe véve, különösen akkor, ha az eljárás
eredményeként fizetési nehézség hiányában a kérelem elutasításra kerül. Ezért a Javaslat
újraszabályozza a fizetési könnyítés iránti kérelmek benyújtásához, illetve a fizetési könnyítés
engedélyezéséhez kapcsolódó pótlékokra vonatkozó rendelkezéseket.
A javaslat az eljárás egyszerűsítése, a részletfizetési kérelemhez kapcsolódó adminisztrációs
terhek csökkentése érdekében lehetővé teszi, hogy a vállalkozási tevékenységet nem folytató,
áfa fizetésére nem kötelezett magánszemélyt terhelő, legfeljebb 200 000 Ft összegű adóra az
állami adó- és vámhatóság részletfizetést engedélyezzen.
163.	§-hoz
Az Art. 134. § (1) bekezdése korábban tartalmazta a járuléktartozás mérséklésének tilalmát,
amit a 73/2009 (VII.10.) AB határozat azonban hatályon kívül helyezett. Ebből következően a
levont járulékra nem engedélyezhető fizetési könnyítés az alkalmazottak védelmében,
azonban elengedhető, illetve mérsékelhető.
A javasolt módosítás szerint az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján a kifizető által a
magánszemélytől levont adó- és járuléktartozást nem mérsékelheti, azonban lehetővé teszi
magánszemély esetében is - akárcsak a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély,
jogi személy vagy egyéb szervezet esetében - , hogy az adóhatóság a mérséklést/elengedést
az adótartozás egy részének megfizetéséhez köthesse. Ez az adózó számára és az adóhatóság
számára is kedvező.
164.	§-hoz
A hatályos Art. 144. §-a kizárólag az adózó eljárást akadályozó magatartása során teszi
lehetővé a NAV hivatásos állományú tagjainak igénybevételét az eljárás biztosítására, egyéb,
adózónak nem minősülő személyek hasonló magatartása esetén erre nincs lehetőség. A
gyakorlatban felmerült e probléma megoldásának igénye, ezt célozza a javasolt módosítás.
Az adóellenőr az ellenőrzés során, tényállás tisztázása érdekében mintavételre jogosult,
melyet a NAV Szakértői Intézetének megküld pl. termékazonosításra, árubesorolásra,
laboratóriumi felülvizsgálatra. A módosítás ezt a lehetőséget a végrehajtási szakterületre is
kiterjeszti. Azokban az esetekben ugyanis, amikor a végrehajtás foganatosítása során
minőségileg nem egyértelműen meghatározható a lefoglalt vagyontárgy (s így nem biztosított
annak megfelelő értékesítése sem), a mintavételi jogosultsággal az adóhatóság végrehajtási
szervei is igénybe vehetnék a Szakértői Intézet szolgáltatásait.
165.	§-hoz
A végrehajtási költségátalány jelenleg nem a végrehajtás megindításával esedékes, arról
végzést kell hozni és a kötelezettség esedékessége a végzés jogerőre emelkedését követő 15.
nap. Mivel esedékessége időben jelentősen elválik a tartozásétól, arra kényszercselekményt
sem lehet foganatosítani. Az adózók egy része pedig gyakran abban a hitben nem teljesíti
végrehajtási költségátalány megfizetését, hogy az átalány összegét már tartalmazza az
inkasszó. Ezen problémákat hivatott orvosolni a módosítás.
184
166. §-hoz
A módosítás egyrészről egyértelműsíti az ingóságok körét, másrészről egyszerűsíti az
adóhatóságok általi közös foglalás esetén érvényesülő hatásköri szabályt, kimondva az állami
adóhatóság elsőbbségét ezekben az ügyekben.
167.	§-hoz
A módosítás a pályázat nyertese részére fizetendő jutalék összegének utólagos érvényesítésére
biztosít lehetőséget. Első lépésben az adóhatóság határidő megjelölésével felszólítja a
behajtási megkeresőt a jutalék összegének a megfizetésére, majd ennek elmaradása esetében
végrehajtható okiratnak minősülő határozatban kötelezi a jutalék összegének megfizetésére. A
határozat alapján - nem teljesítés esetén - végrehajtás vezethető a behajtási megkereső ellen.
Ez megoldást jelent az olyan esetekre is, mikor az adós - a pályázat nyertesének eljárása
következtében - közvetlenül a behajtási megkereső részére fizeti meg a tartozás összegét,
ilyen esetben a behajtott pénz nem jelenik meg az adóhatóság végrehajtói letéti számláján.
168.	§-hoz
A jelenlegi szabályozás alapján az adóhatóság jelentős tulajdont korlátozó intézkedést tehet,
de nincs lehetősége arra, hogy az egyébként elrendelt biztosítási intézkedés hatálya alatt álló
adózó esetében alkalmazza a visszatartást, így jelentős összegű visszaigénylési igényt is
köteles teljesíteni. Ennek orvoslását célozza a módosítás.
169.	§-hoz
Adótartozások esetében - elsősorban gazdálkodási tevékenységet folytató adózóknál -
előfordul, hogy folyamatosan keletkeznek és szűnnek meg tartozások ugyanabban a
végrehajtási elj árásban.
A tartozások változásának lekövetése a tulajdoni lapon újabb és újabb - végrehajtási
költséggel járó - végrehajtási jogok bejegyzésével lehetséges újabb és újabb ranghelyekre.
Ennek hiányában az adósok egyrészt jogosan követelhetik a már megfizetett tartozások
végrehajtási jogának törlését, illetve az ingatlan elidegenítésével a tartozás egy - be nem
jegyzett - részének nem lesz fedezete.
A fentiek miatt szükséges a módosítás, amely által az ingatlanok esetében lehetővé válik az
ingatlanfoglalás hatályának kiterjesztése a foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozások,
költségekre tekintettel. Ezáltal egyszerűsödik, egyértelművé válik az ingatlanfoglalás, illetve
az adóhatóság eljárása is egyszerűsödhet.
170.	§-hoz
A módosítással az adózókat a végrehajtási és ellenőrzési eljárások eszközeinek összehangolt,
együttes alkalmazásával az adóhatóság nagyobb hatékonysággal tudja rászorítani a jogkövető
magatartásra, az eddig eltitkolt Áfa kötelezettségeik bevallására és befizetésére.
171.	§-hoz
Jelenleg csak zártörés miatti indított büntetőeljárás során van lehetőség tárgykörözés
elrendelésére. A gépjárműre vezetett végrehajtás eredményessége növelésének
leghatékonyabb eszköze a lefoglalt és az állami adóhatóság részére be nem szállított illetve fel
nem lelt gépjárművek kapcsán a tárgykörözés elrendelésének megteremtése.
172.	§-hoz
A jelenlegi szabályozás alapján amennyiben az adóhatóság az adózó jelzálogjoggal terhelt
ingatlanára végrehajtási jogot jegyeztet be, úgy a jelzálogjogosult - általában pénzintézeti
kölcsönszerződésből eredő - követelése lejárttá válik és a végrehajtási eljárásba történő
185
bekapcsolódást követően bírósági végrehajtás útján folyik tovább, ami azt eredményezi, hogy
az adózó ingatlana értékesítésre kerül, ráadásul az adóhatóság követelése sem térül meg. A
módosítás azt a célt szolgálja, hogy az adóhatósági végrehajtás ne eredményezze az adós
teljes ellehetetlenülését, ugyanakkor az adóhatóság követelését a későbbiekben érvényesíteni
tudja.
Indokolt a 155. § (4) bekezdésében az adóhatóságnak mérlegelési lehetőséget biztosítani a
jelzálogjog bejegyzése tekintetében, ugyanis sok esetben célszerűtlen a tartozás tekintetében
közvetlen kielégítési lehetőséget nem jelentő jelzálogjog bejegyzése. Jelenleg nincs
jogszabályi felhatalmazás a jelzálogjog bejegyzésének a mellőzésére, így az adóhatóságnak
nincs mérlegelési lehetősége, akkor is kezdeményezni kell a jelzálogjog bejegyzését, ha az
célszerűtlen.
A hatályos jogszabályok nem tartalmaznak arra vonatkozó rendelkezést, hogy kinek a javára
kell az ingatlan-nyilvántartásba a végrehajtási illetve jelzálogjogot bejegyeztetni azokban az
esetekben, amikor az adóhatóság megkeresés alapján folytat végrehajtási eljárást. Emiatt
jogbizonytalanság van abban a kérdésben, hogy mikor kinek a javára kell az ingatlan-
nyilvántartási bejegyzést kezdeményezni, illetve mikor kezdeményezhető egyértelműen a
Magyar Állam, mint jogosult javára a bejegyzés. A módosítás a jogbizonytalanság
megszüntetését és egyértelmű jogi helyzet megteremtését szolgálja.
173.	§-hoz
Az adók módjára behajtandó 200 000 forintot nem meghaladó köztartozás esetén hatósági
átutalási megbízást illetve munkabérletiltást foganatosít az állami adó- és vámhatóság, ezek
eredménytelensége esetén erről a behajtást kérőt tájékoztatja. A végrehajtás során felmerült ki
nem egyenlített költségeket az adóhatóság állapítja meg, melyet az adóhatóság és a behajtást
kérők követelésarányosan viselnek. Az adóhatóság eredménytelen felszólítást követően
határozattal kötelezi a behajtást kérőt a költségek megfizetésére. A határozat az adóigazgatási
eljárásban végrehajtható okiratnak minősül. Ugyanígy jár el az adóhatóság abban az esetben
is, ha az eljárás során jelzálogjog bejegyzését követően egyéb végrehajtási cselekmény
foganatosításától eredmény nem várható. Amennyiben a 200 000 Ft-ot nem meghaladó
köztartozás mellett az adózót adótartozás is terheli, az állami adó- és vámhatóság egyéb
végrehajtási cselekményeket is foganatosíthat.
174. §
A hátralékkezelés hatékonyabbá tétele érdekében a módosítás újrarendezi a behajthatatlan
adótartozások nyilvántartásának és törlésének rendjét.
A 10.000 forintot meg nem haladó tartozást a módosítás behajthatatlanság címén törölni
rendeli, amennyiben az adós pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára vezetett
inkasszó eredménytelen volt.
A jogszabály módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy a 100.000 forint összeget meg
nem haladó tartozásokat behajthatatlanként véglegesen törölni lehessen, amennyiben az
adóhatóság a végrehajtás érdekében minden intézkedést megtett, azonban eljárása
végrehajtható vagyon hiányában nem vezetett eredményre.
A 100.000 forintot elérő tartozást az állami adó- és vámhatóság végrehajtható vagyon
hiányában behajthatatlannak minősíti és a végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz
való jog elévüléséig nyilvántartja.
186
175. §-hoz
A módosítás azzal a változással függ össze, mely szerint a végrehajtási költségátalány
behajtása is az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okiraton alapul. A módosítás alapján a
végrehajtási költségátalány megfizetéséről az adóhatóság már nem külön végzésben
rendelkezik, ugyanakkor szükséges annak előírása, hogy annak felszámítását továbbra is
közölni kell az adózóval.
177. §-hoz
A gyakran évekig elhúzódó bírósági eljárások következtében előfordul a gyakorlatban, hogy
az adózó a bírósági ítéletben foglaltaknak megfelelően múltbeli adókötelezettségeit nem tudja
rendezni, mert az érintett adómegállapítási időszak már elévült. Erre nyújt megoldást a
módosítás, mely ilyen esetekben lehetővé teszi az elévüléstől függetlenül az önellenőrzés
benyújtását, biztosítva az adóhatóság számára is egy éven belül az ellenőrzés lehetőségét. Az
ellenőrzéssel lezárt időszak adókötelezettségét már nem tudja az adózó önellenőrzéssel
rendezni, ezért ebben az esetben az adózó kérelmére történő ismételt ellenőrzés keretében
korrigálható az adókötelezettség.
177.	§-hoz
A javaslat alapján az állami adó- és vámhatóságnak lehetősége van mulasztási bírsággal
sújtani azt a csalárd adózói magatartást, mely arra irányul, hogy hamis adatokkal tett EKAER
bejelentéssel alapot szolgáltassanak áfa visszaigénylésekhez.
A módosítás az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zár jogtalan
eltávolításának jogkövetkezményét szabályozza különös tényállásként nevesítve a hatósági
zár jogtalan eltávolítását.
178.	§-hoz
A kiszabott bírság hatóság által történő realizálása érdekében célszerű megteremteni annak a
jogszabályi lehetőségét, hogy az állami adó- és vámhatóság ellenőrzést végző munkatársai az
ellenőrzésben érintett fuvareszközt a kiszabott bírság megfizetéséig vissza is tarthassák. A
módosítás kapcsán a külföldi fuvarozó fogalmának meghatározása is indokolt.
179.	§-hoz
A javaslat kezelni kívánja azt a helyzetet, amikor a számviteli törvény szerinti beszámoló
letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása miatt kerülne sor az adószám
törlésére, azonban az adózó még az adószám jogerős törlését megelőzően pótolja mulasztását.
180.	§-hoz
Az automataberendezések törvényi szabályozását rendeleti szintű részletszabályokkal
indokolt kiegészíteni, amely tekintetében e § tartalmazza a felhatalmazó rendelkezéseket.
Az európai uniós versenyjogi értelemben állami támogatásnak minősülő intézkedések esetén
az Európai Bizottság széles körű utólagos ellenőrzési tevékenységet folytat, melynek
keretében szúrópróbaszerűen kiválasztott támogatási programok vonatkozásában vizsgálja az
állami támogatási szabályok (így az intézkedést engedélyező bizottsági határozatok, a
csoportmentességi rendeletek és a csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendelet)
betartását. Az ilyen ellenőrzési eljárások során az Európai Bizottság elvárja, hogy a konkrét
intézkedésekre, így az adóintézkedés formájában megvalósuló állami támogatásokra
vonatkozó állami támogatási szabályok a tagállami jogban is megjelenjenek.
A felhatalmazó rendelkezés alapján elfogadandó kormányrendelet egységesen fogja
tartalmazni ezeket az állami támogatási részletszabályokat, így a felhatalmazó rendelkezés
187
célja egyrészt az európai bizottsági követelményeknek való megfelelés, de nem kevésbé
fontos indoka a kormányrendelet megalkotásának az, hogy a jogalkalmazók számára is
útmutatást adjon a nemzeti jog arról, hogy a különböző állami támogatási jogcímek szabályait
hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban. Az eddigi gyakorlatban ezek a szabályok elvétve
jelentek meg az adójogi szabályozásban, így a kormányrendelet egyértelműen segíteni fogja a
jogalkalmazást is.
181.	§-hoz
Az automataberendezések és az adóhatóság közötti adatszolgáltatásra hatósági ár kerül
bevezetésre e § alapján.
182.	§-hoz
Ez a módosítás is azzal a változással függ össze, mely szerint a végrehajtási költségátalány
behajtása is az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okiraton alapul.
183.	§-hoz
Az Európai Unió jogának való megfelelést szolgáló rendelkezés.
184.	§-hoz
A módosító rendelkezések alkalmazásához kapcsolódó átmeneti rendelkezés.
185.	§-hoz
A megbízható adózói minősítés módosított feltételének alkalmazásához kapcsolódó átmeneti
rendelkezés.
186.	§-hoz
A kockázatos adózói minősítés módosított feltételének alkalmazásához kapcsolódó átmeneti
rendelkezés.
187.	§-hoz
Az adózó KOCKERD kérdőív visszaküldésének elmulasztása miatti adószám törlés szabályok
finomhangolásához szükséges módosítás és ahhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezés.
188.	§-hoz
Átmeneti rendelkezés arra az esetre ha adózó számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe
helyezési és közzétételi kötelezettségének elmulasztása miatt kerül sor az adószám törlésére,
azonban mulasztását pótolja.
189.	§-hoz
Egy átmeneti szabály lehetővé teszi, hogy azok az adózók, amelyek adókötelezettségeik
jogszerű teljesítése érdekében feltételes adómegállapítást kértek, ne kerüljenek hátrányosabb
helyzetbe, mint azok, akik nem éltek a feltételes adómegállapítás lehetőségével.
190.	§-hoz
Az Art. 4. és 7. számú mellékletének módosítására történő hivatkozás.
191.	§-hoz
Szövegcserés módosítások.
1.	A megbízható nyilvánosan működő részvénytársaság adózók esetében módosul a kiutalás
határideje.
188
2.	A módosítás megteremti az EKAER bejelentési kötelezettséget akkor is, ha a nem
kockázatos terméket nem útdíjköteles gépjárművel fuvarozzák, azonban a gépjármű
össztömege a felrakodást követően meghaladja a 3,5 tonnát. A módosítás célja a csalárd
adózói magatartás visszaszorítása, az általános forgalmi adó adónemben elkövetett
adócsalások számának visszaszorítása.
3.	A módosítás a cégeljárási szabályokkal való összhang megteremtését szolgálja.
4-5. A módosítás az adózók jogkövető magatartásra szorítása érdekében írja elő, hogy csak
abban az esetben van lehetőség az adószám ismételt kiadására, ha az adózó a szankció
alkalmazásának okául szolgáló mulasztását pótolta, illetve ehhez az adószám felfüggesztését
kezdeményező szerv hozzájárult.
6-8. A javaslat pontosítja, hogy szankció alkalmazására csak abban az esetben van lehetőség,
ha az adózó mulasztását az adóhatóság felhívása ellenére sem pótolja. A javaslat értelmében
az adóhatóság az adószám törlését előíró határozat jogerőre emelkedését követően azon
adózók esetében, akik kényszertörlési eljárás alatt állnak, nem kezdeményezi a cégbíróságnál
a törlésüket. A módosítás pontosítja a határozat hirdetményi úton történő közlésének
szabályát.
9-12. Az adóregisztrációs eljárás 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezéseihez kapcsolódó
szövegpontosítás.
13-14. Az Áfa összesítő nyilatkozat értékhatárának lecsökkentése kapcsán szükséges egyéb
rendelkezések pontosítása.
15-19. A módosítás a végrehajtási szabályok pontosítását célozza.
20.	2017. január elsejétől életbe lépő változás szerint az adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetőleg a
köztartozás jogosultja a fizetési határidő lejártát követő 15 nap elteltével kizárólag
elektronikus úton keresheti meg az állami adóhatóságot a behajtás végett.
21.	A módosítás alapján az önkormányzatok az 50.000 forintot meghaladó köztartozások
esetén kereshetik meg az állami adó- és vámhatóságot adók módjára történő behajtás végett.
22.	Az önkormányzati adóhatóság végrehajtási eljárását pontosító rendelkezés.
23.A	végrehajtáshoz való jog elévülési ideje 5 évről 4 évre csökken.
24-27. Szövegpontosítás.
28.	Előkészítés alatt áll a pénzügyi ágazati szakmák egészét érintő felügyelet (a pénzügyi
ágazati közfelügyelet) létrehozása, amelynek részeként az adótanácsadókra, adószakértőkre és
okleveles adószakértőkre vonatkozó előírások is felülvizsgálatra, és várhatóan szigorításra
kerülnek. A pénzügyi ágazati közfelügyelet felállításával összefüggésben célszerű az új
eljárási szabályok alkalmazásának elhalasztása a fenti időpontig.
29-30. Lsd. 4. számú melléklet módosításhoz fűzött indokolás.
31.	A személyi jövedelemadó törvény változásához kapcsolódó módosítás.
192.	§-hoz
Hatályon kívül helyezett rendelkezések.
189
19. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása
193.	§-hoz
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. törvény) 7. §
(1)	bekezdés c), e), s) pontja szerinti adóalap-kedvezményt a Tao. törvény átmeneti
rendelkezése alapján érvényesítő adózó személyéről az adóbevallás benyújtását követő 1 éven
belül az állami adóhatóság spontán információcsere keretében tájékoztatja az illetékes
hatóságot.
20.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények
módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény módosítása
194.	§-hoz.
A nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó speciális szabály miatt szükséges
pontosítani a rendelkezést.
VIII.	Fejezet
SZÁVMITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
21.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
195.	§-hoz
A Javaslat kimondja, hogy a szerződésmódosítás, a számviteli bizonylatok módosítása
következtében a könyvviteli nyilvántartásokban történő, beszámolóval lezárt üzleti évet,
éveket érintő utólagos módosítások nem minősülnek ugyan hibának, de azokat a számviteli
elszámolás és bemutatás szempontjából a hibával azonos módon kell kezelni.
A számviteli törvény előírása szerint részesedés vásárláshoz kapcsolódóan üzleti vagy
cégértéket nem lehet a jövőben kimutatni. A társaság megvásárlása valójában részesedés
szerzést jelent, ezért a megfogalmazást pontosítani szükséges, mivel a jövőben csak az
üzletág, a telephely és az üzlethálózat vásárlása esetén lehet majd üzleti vagy cégértéket
kimutatni.
196.	§-hoz
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:162. §-a (1)
bekezdésének előírása szerint, ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a
nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb
összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem
benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság
nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság
mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére
az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli
vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.
A Ptk. hivatkozott előírásából következően a korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban:
kft.) törzstőkéje pénzbeli hozzájárulásként - mind a kft. alapításakor, mind pedig a törzstőke
felemelése esetén - úgy is szolgáltatható, hogy a cégbíróság által bejegyzett törzstőkét a
bejegyzésig a tagok ténylegesen nem fizetik be, hanem azt az alapításkor vagy a
tőkeemeléskor meghatározott határidőig a kft. ki nem fizetett nyeresége (eredménytartaléka)
190
terhére töltik fel. A Ptk. 3:185. §-a (1) bekezdésének előírása szerint ugyanakkor a tag
osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult.
A hivatkozott előírásokból az is következik, hogy a kft. adózott nyereségét (az
eredménytartalékot) meg kell osztani a tagok között, azonban a nem teljesített vagyoni
hozzájárulásra osztalék nem fizethető (nem hagyható jóvá). Az adózott nyereség (az
eredménytartalék) megosztása a tagok döntési hatáskörébe tartozik, így a megosztás
taggyűlési határozattal történhet, mely határozatban rögzítik, hogy a vagyoni hozzájárulást
nem teljesítő tagra jutó nyereségnek (eredménytartaléknak) megfelelő összeggel a jegyzett
tőkét töltik fel. Ezen Ptk. szabályokra épülően a Javaslat azt szabályozza, hogy a jegyzett
tőkének az ilyen irányú feltöltését az eredménytartalék terhére a jegyzett, de be még nem
fizetett tőke tételével szemben kell elszámolni.
197.	§-hoz
A vállalkozások uniós és hazai forrású pályázatok révén támogatásokat kaphatnak. Ezen
pályázatoknál jellemző az utófinanszírozás, így a vállalkozásoknak először a pályázat
keretében vállalt kötelezettségeiket kell teljesíteniük, amelynek során költségek, ráfordítások
merülnek fel. Az elszámolás a vállalt kötelezettségek teljesítését követően történik, majd ezt
követően kerül sor a támogatás pénzügyi rendezésére, ami több hónapot is igénybe vehet.
Ezért gyakran előfordul, hogy a költség, a ráfordítás az adott üzleti évben felmerül, de a hozzá
kapcsolódó támogatási bevétel nem jelenik meg az adott üzleti évben, így a vállalkozó
veszteséges lesz. Az összemérés elvének teljesülése érdekében a Javaslat új előírása szerint -
ami nemcsak a pályázat keretében elszámolt támogatásokra vonatkozik -, ha a támogatással
az elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik, akkor az elszámolás alapján járó
támogatást az adott üzleti évre el lehet számolni egyéb bevételként.
198.	§-hoz
A számviteli törvény előírásai szerint a tartósnak minősülő (éven túli) követelésekkel
(kölcsönökkel), valamint a vásárolt követelésekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket a
pénzügyi műveletek között kell elszámolni, míg a vállalkozó által keletkeztetett, nem tartós
követelésekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket az egyéb ráfordítások között. Ezt a
megkülönböztetést a követelés elengedése, valamint a behajthatatlanság esetében is indokolt
fenntartani.
199. §-200. §-hoz
Lásd a 198. § indokolását.
201. §-hoz
A bérjárulékok közül csak a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség az, amely
személyhez kötött, a rehabilitációs hozzájárulás és a szakképzési hozzájárulás megállapítása
nem személyhez kötött, ezért ezeket a tételeket nem lehet állománycsoportonként bemutatni.
Emiatt a Javaslat pontosítja a korábbi előírást azzal, hogy a bérjárulékokat csak jogcímenként
kell a kiegészítő mellékletben részletezni.
202. §-203. §-hoz
A Javaslat a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos
információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele
tekintetében történő módosításáról szóló 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv
hazai jogba történő átültetését szolgálja.
191
A számviteli irányelv módosítása a bizonyos nagyságrend feletti, közérdeklődésre számot
tartó gazdálkodók üzleti jelentése vonatkozásában állapít meg nem pénzügyi információkat
tartalmazó többlet közzétételi követelményeket.
204.	§-hoz
Az IFRS-ek szerinti eredménytartalék tételébe a kumulált adózott eredményen kívül további
tételek is beleértendők, amelyek a jövőben osztalékfizetés forrásaként vehetők figyelembe.
Ilyen tétel többek között: az áttérés éve előtti üzleti év mérlegfordulónapján a számviteli
törvény szerint kimutatott eredménytartalék és adózott eredmény együttes összegének az
IFRS-ekre való áttérés felhalmozott eredményre gyakorolt hatásával korrigált összege, az
áttérést követően a jegyzett tőkéből vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett
bármely összeg, az egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeg, amelynek átvezetését
az IFRS-ek előírják vagy megengedik. Ide értendők továbbá azok a tételek is, amelyeket az
IFRS-ek előírásai alapján a felhalmozott eredménnyel szemben kell vagy lehet elszámolni,
így különösen az IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák című
standard alapján a számviteli politikák változása vagy a hibajavítás miatt a felhalmozott
eredményben megjelenített összegek. A Javaslat ennek megfelelően pontosítja az IFRS-ek
szerinti eredménytartalék fogalmát.
A saját tőke megfeleltetési táblában az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard
alapján az eredménytartalékban elszámolt összeghez kapcsolódó, halasztott adóhatást is
figyelembe kell venni.
205.	§ -hoz
A Javaslat pontosítja az IFRS-ekről a hazai számviteli szabályozásra történő visszatérés
időpontját, az alkalmazási feltételek megszűnése, illetve felszámolás, végelszámolás és
kényszertörlési eljárás esetén.
206.	§-hoz
A Javaslat a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos
információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele
tekintetében történő módosításáról szóló 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv
hazai jogba történő átültetését szolgálja.
A számviteli irányelv módosítása a bizonyos nagyságrend feletti, közérdeklődésre számot
tartó gazdálkodók összevont (konszolidált) üzleti jelentése vonatkozásában állapít meg nem
pénzügyi információkat tartalmazó többlet közzétételi követelményeket.
207.	§-hoz
A Javaslat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény
és a számviteli törvény közötti összhang megteremtését szolgálja azzal, hogy kimondja, hogy
a beszámolót a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
törvényben meghatározott módon kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni.
208.	§-hoz
A Javaslat - az Európai Parlament és Tanács az éves és összevont (konszolidált) éves
beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló
2014/56/ EU irányelv rendelkezéseinek átültetésével összefüggésben - rögzíti, hogy tilos
minden olyan szerződéses feltétel, jognyilatkozat, amely a könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég
által vizsgált gazdálkodó legfőbb szervét oly módon korlátozza a könyvvizsgáló
kijelölésében, hogy az csak meghatározott kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget,
vagy cégcsoportot jelölhet ki.
192
209. §-hoz
A Javaslat a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos
információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele
tekintetében történő módosításáról szóló 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv
hazai jogba történő átültetését szolgálja.
A Javaslat a nem pénzügyi kimutatásokkal összefüggésben a könyvvizsgáló nyilatkozatát
követeli meg a könyvvizsgálói jelentésben arra vonatkozóan, hogy az üzleti jelentés
tartalmazza-e a törvény által előírt nem pénzügyi kimutatást.
210.	§ -hoz
A Javaslat az Európai Unió jogának való megfeleléshez szükséges rendelkezést
(jogharmonizációs záradékot) tartalmazza.
211.	§-hoz
A gyakorlati végrehajtás során nem egyértelmű, hogy a számviteli törvény hatályos átmeneti
szabályai alapján milyen rendező tételeket kell figyelembe venni az új mérleg- és
eredménykimutatás-sémához kapcsolódóan, illetve a rendezésből mit kell, és mit nem kell a
könnyviteli nyilvántartásokban is külön elszámolni. A Javaslat a gyakorlati végrehajtás
egyértelművé tétele érdekében tartalmaz erre vonatkozóan kiegészítő szabályozást.
212.	§-hoz
A Javaslat a módosításokkal összefüggő átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
213.	§-hoz
A számviteli törvény mellékleteinek módosítására történő hivatkozás.
214.	§-hoz
A Javaslat olyan, elsősorban technikai szövegcserés módosításokat tartalmaz, amelyek a
törvény egyes rendelkezései közötti, illetve a törvény mellékletében szereplő mérleg- és
eredménykimutatás-sémák közötti összhang megteremtését szolgálják.
215.	§-hoz
A Javaslat a törvény egyes rendelkezései közötti összhang megteremtését szolgáló hatályon
kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
22.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint
a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
216.	§ -hoz
A Javaslat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara feladatai között rögzíti, hogy a Kamara
szakértői véleményt alakít ki az IFRS-ek szerinti számviteli elszámolást érintő feltételes
adómegállapítás iránti kérelmek esetében. Lásd a 161. § indokolását.
23.	Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013.
évi CLXXVI. törvény módosítása
217.	§-hoz
A Javaslat összhangot teremt a számviteli törvény, valamint az egyes jogi személyek
átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény előírásai között
oly módon, hogy az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő gazdálkodóknak
193
elegendő idő álljon rendelkezésükre a végleges vagyonmérleg és a végleges vagyonleltár
elkészítésére.
24.	A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra
történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes
pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvény
módosítása
218.	§-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóikat
saját döntésük alapján a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei is
összeállíthatják az IFRS-ek szerint.
219.	§-hoz
Az IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazására való áttérés a hitelintézetek és a
hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozások
számára jelentős anyagi és humán erőforrásokat, illetve informatikai fejlesztéseket igényel.
Az érintett hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások áttérésre vonatkozó felkészültsége
jelentősen eltérő. Az IFRS-ekre való áttéréshez szükséges erőforrások maradéktalan
biztosítása, az informatikai fejlesztések időigénye azt indokolja, hogy a kötelező alkalmazás
egy évvel, azaz a 2018. évi üzleti évre elhalasztásra kerüljön azzal, hogy a már felkészült
hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számára az önkéntes alkalmazás a 2017. évi üzleti
évre is megengedett.
A kötelező áttérés egy évvel történő elhalasztása azokra a hitelintézetekre és a
hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozásokra is
vonatkozik, amelyek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának
szabályozott piacán forgalmazzák, valamint a Diákhitel Központ Zrt.-re.
A Diákhitel Központ Zrt. az MFB csoport tagja. Az MFB Zrt., mint tulajdonosi joggyakorló
és az IFRS kapcsán érintett leányvállalata (Garantiqa Hitelgarancia Zrt.) is mentességet kap az
IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazása alól 2018-ig. Az MFB csoporton belüli
egységes időpontban történő áttérés és az egységes beszámolás szempontjából indokolt a
Diákhitel Központ Zrt. beemelése is a 2018-ig mentesíthetők körébe.
25.	A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény
módosítása
220.	§-hoz
A Javaslat - a további előírásokkal összefüggésben - az elvárt osztalék és a szabad
pénzeszköz fogalmát az ingatlanbefektetési társaság projekttársaságára vonatkozóan is
meghatározza.
221.	§-hoz
A hatályos Szit. tv-ben meghatározott 15 napos osztalékfizetési határidő túlságosan rövid,
tekintettel arra, hogy a Központi Értéktár Zártkörűen Működő Részvénytársaság (KELER)
Általános Üzlet-szabályzata szerint a közgyűlés napja és az osztalékfizetés napja között
legalább 10 munkanapnak kell eltelnie. Emiatt az osztalékfizetésre vonatkozó előírás -
figyelemmel a munkaszüneti napokra és a kereskedési szünnapokra -, esetenként nem
tartható. Ennek elkerülése érdekében célszerű a Tpt.-ben meghatározott kereskedési napok
alapján előírni az osztalékfizetési kötelezettség határidejét.
194
A jelenlegi szabályok szerinti tulajdonlási korlátok teljesülésének ellenőrizhetősége és
kikényszeríthetősége a gyakorlatban jelentős nehézséget okoz, amely egyúttal a szabályozott
ingatlanbefektetési társasági státusz elvesztésének a kockázatával járhat. A Javaslat - a
szabályozási cél változatlansága mellett - módosítja a szabályozott ingatlanbefektetési
társaságok tulajdonosi szerkezetére vonatkozó szabályokat oly módon, hogy a tulajdonlási
korlátozásokat nem közvetlenül a részesedés-szerzésen, hanem közvetetten a szavazati jogon
keresztül érvényesíti.
Tekintettel arra, hogy más jogszabályokban nincs egyértelműen definiálva, hogy az
ugyanazon társaság által kibocsátott különböző törzsrészvény sorozatok közötti
elhatárolásnak pontosan milyen ismérvei vannak, indokolt az előírások kiegészítése azzal,
hogy a szavazati jog megszerzésének korlátozásával kibocsátott részvénysorozat e törvény
alkalmazása szempontjából törzsrészvény sorozatnak minősül.
A Javaslat módosítja a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága
osztalékfizetésének szabályait annak érdekében, hogy az osztalékfizetési kötelezettség
mértéke összhangba kerüljön a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága
rendelkezésére álló pénzeszközök és egyéb magas likviditású eszközök értékével.
A Javaslat értelmében a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága legfeljebb a
rendelkezésére álló pénzeszközök, illetve rövid idő alatt pénzzé tehető eszközök mértékéig
köteles osztalékfizetésről rendelkezni. A szabályozott ingatlanbefektetési társaság
projekttársasága ugyanakkor köteles a kifizetett osztalék és a korábbi szabályok szerint elvárt
osztalék közötti különbségből eredő összeget a későbbi években osztalékként kifizetni a
rendelkezésére álló pénzeszközök, illetve a magas likviditású eszközök felhasználásával.
Ennek következtében a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága által hosszú
távon kifizetendő osztalék összesített mértéke nem változik.
222.	§-hoz
A Javaslat kibővíti a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok által tulajdonolható eszközök
körét azon eszközökkel, amelyek a társaság által végezhető tevékenységekhez közvetlenül
szükségesek.
223.	§-hoz
A Szit. tv. a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok alapítását tízmilliárd forint induló
tőkekövetelményhez köti. A piaci szereplők általános véleménye szerint ez túl magas összeg,
ezért a Javaslat ötmilliárd forintban határozza meg az ilyen típusú cégek induló tőkéjének
összegét. Emellett a Javaslat jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
26.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006.
évi V. törvény módosítása
224.	§-hoz
A cégjegyzék tartalmazza a szövetkezet (európai szövetkezet) alapításkori jegyzett tőkéjének
összegét. A szövetkezeti jegyzett tőke folyamatos változása miatt évente legalább egyszer
indokolt, hogy a cégjegyzékbe a szövetkezeti jegyzett tőke változása bejegyzésre kerüljön. Ez
a változásbejegyzés mentes az illetékfizetés és a költségtérítés fizetési kötelezettség alól.
195
IX. Fejezet
27. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
225.	§-hoz
Figyelemmel arra, hogy a NAV tekintetében a tervezettel bevezetni kívánt közszolgálati
életpálya alapvetően épít a Hszt. szerinti életpálya-rendszerre, így számos rendelkezés
alkalmazhatóvá válik, többek között a rendfokozatot érintő rendelkezések, illetve az
alacsonyabb/magasabb beosztás megkülönböztetésére építő szabályok (azzal, hogy a beosztás
alatt a NAV tekintetében a munkakört kell érteni).
226.	§-hoz
A Hszt-vel összhangban, igazodva a próbaidőre vonatkozó szabályozáshoz, a szabályozás
külön nevesíti a NAV jellegének megfelelő rendészeti végzettségnek minősülő tanfolyam
elvégzésének kötelezettségét, amelynek a felvétel napjától számított 1 éven belül eleget kell
tennie a pénzügyőrnek. A módosítás szerinti tanfolyam a jelenlegi előképző és alapozó
tanfolyamok ismeretanyagát tartalmazó, a rendészeti alapvizsga ismeretanyagának
megfeleltethető összevont pénzügyőri alapkiképzés.
227.	§-hoz
A módosítás a közszolgálati életpálya keretében bevezetett új illetményrendszer és
előmeneteli rendszer fogalmi elemeit vezeti át a Hsz-től való eltérést tartalmazó
rendelkezésekben.
228.	§-hoz
A rendelkezés módosítja a jogviszony megszüntetésére alapot adó minősítés megnevezését,
figyelemmel a minősítésre vonatkozó szabályozás tervezet szerinti módosítására.
229.	§-hoz
A rendelkezés módosítja a jogviszony megszüntetésére alapot adó minősítés megnevezését,
figyelemmel a minősítésre vonatkozó szabályozás tervezet szerinti módosítására.
Az életpálya - Hszt-n alapuló - bevezetése megszünteti a korábbi, Kttv-re alapított besorolási
és előmeneteli rendszert, ezzel megszűnnek a jelenlegi besorolási fokozatok. A Kttv. a
közigazgatási alap- és szakvizsgával kapcsolatos kötelezettségeket besorolási fokozathoz köti,
így szükséges az ehhez kapcsolódó rendelkezésektől való eltérés szabályozása, ami azonban a
kormánytisztviselő kötelezettségeit érdemben nem változtatja meg.
230.	§-hoz
Az életpálya bevezetése megszünteti a korábbi munkaköri elnevezéseket, ezért a pénzügyi
nyomozói munkakörre történő hivatkozás törlése indokolt.
231.	§-hoz
Az új közszolgálati életpálya bevezetésével - a horizontális előmenetel érdekében -
bevezetésre kerül az „alacsonyabb” és a „magasabb” besorolású munkakör. Ehhez
kapcsolódóan szükséges a jogviszony egyoldalú módosításának szabályainak kiegészítése.
Alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezésre - az érintett beleegyezése nélkül - szűk
körben kerülhet sor, így amennyiben az érintett munkavégzése nem megfelelő, és ezt az
érintett „átlag alatti” minősítése alátámasztja, továbbá létszámleépítés, átszervezés esetén,
amely körülmények egyébként a jogviszony megszüntetését is lehetővé teszik.
196
Magasabb besorolású munkakörbe helyezéshez minden esetben szükséges az érintett
beleegyezése, figyelemmel arra, hogy a magasabb besorolású munkakör magasabb
követelményeket, nagyobb felelősségvállalást is igényel.
Az egyoldalú jogviszony módosítás lakóhely és a munkavégzési/szolgálatteljesítési hely
közötti oda-visszautazás maximális időtartamára vonatkozó korlátait a tervezet a Kttv. és az új
Hszt. szabályaihoz igazítja.
232.	§-hoz
Mivel a magasabb besorolású munkakör egyben magasabb illetményt is biztosít az azt betöltő
számára, ezért indokolt, hogy amennyiben az érintett átirányítással látja el a magasabb
követelményekkel és nagyobb felelősséggel járó magasabb besorolású munkakört, úgy az
átirányítás idejére az érintett a magasabb illetményre legyen jogosult.
233.	§-hoz
Figyelemmel arra, hogy a NAV Központi Irányítása - a szakmai tevékenység keretében -
irányítói tevékenységet lát el, indokolt, hogy ezt a feladatot kizárólag felsőfokú végzettségű
kormánytisztviselők, illetve pénzügyőrök lássák el.
234. §-235. §-hoz
A NAV-nál bevezetésre kerülő életpálya a fizetési fokozatban történő, vagyis a jogviszonyban
töltött idő alapján történő előmenetel mellett, annál nagyobb anyagi elismerést biztosítva,
szakmai előmenetelként lehetővé teszi az ún. horizontális előmenetelt. Mindezt a munkakörök
kategorizálása teszi lehetővé. A nem vezetői munkakörök 5-5, illetve 4-4 besorolási
kategóriába kerülnek besorolásra, amely kategóriákhoz egyre magasabb alapilletményt
biztosító illetményszorzó tartozik. A magasabb besorolású munkakörbe történő „előlépés”
nem alanyi jogon jár, az nem automatikus, az érintett képzettsége, képessége, kompetenciái
alapján van rá lehetőség.
A nem vezetői munkakört betöltők tekintetében a fizetési fokozatban történő besorolás a
jogviszonyban töltött idő alapján történik, és annak elteltével - meghatározott időnként - az
érintett fizetési fokozatban előre léphet, amennyiben a törvényben meghatározott feltételek
teljesülnek.
A vezetői munkakörök tekintetében szintén bevezetésre kerül a fizetési fokozatban történő
előmenetel lehetősége, elismerve ezzel a hosszabb vezetői tapasztalatot adott vezetői
munkakörben.
A rendfokozatra vonatkozó szabályozás alapjaiban megfelel az új Hszt. rendelkezéseinek, a
rendfokozat alapvetően a munkakör besorolásához és fizetési fokozatához igazodik.
A tervezet a NAV tv. 20/D-23. §-ának módosításával (tervezet szerinti 20/F-23. §) - az
életpályához kapcsolódóan - újraszabályozza az illetményre vonatkozó rendelkezéseket.
Ennek megfelelően az alábbi illetményelemek kerülnek a tervezetben meghatározásra:
•	alapilletmény, amely az érintett munkakörének besorolásához és fizetési
fokozatához rendelt szorzószám alkalmazásával kerül megállapításra,
•	időpótlék, amely a köz szolgálatában eltöltött időt hivatott díjazni
•	közszolgálati pótlék, amely a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr által
vállalt többletkötelezettségek ellentételezésére szolgál, és amely - az ellátott
munkakör jellemzői alapján - a törvényben meghatározott szempontok figyelembe
vételével differenciált mértékben kerül megállapításra
•	egyéb illetmények, vagyis
o idegennyelv-tudási póték
197
o éjszakai pótlék
o egészségügyi pótlék
o készenléti pótlék
(azzal, hogy az ún. egyéb pótlékokra vonatkozó szabályozást az új életpálya nem
érinti).
236.	§-hoz
Az illetmény-elem és az előmeneteli rendszer megváltoztatása okán szükséges módosítani az
illetmény újra megállapítására vonatkozó rendelkezést.
237.	§-hoz
Figyelemmel arra, hogy az életpálya rendszerében megváltoznak az illetmény-elemek, így a
szakmai címmel rendelkezők vonatkozásában is újra kell szabályozni az illetmény
megállapítására vonatkozó rendelkezést. A szakmai címmel rendelkező a tervezet szerint a
főosztályvezető-helyettesi, illetve a főosztályvezetői illetmény 80 %-ára lesz jogosult.
238.	§-hoz
A végkielégítés mértékére vonatkozóan a Kttv., illetve a Hszt. jelentősen eltérő
rendelkezéseket tartalmaz. Figyelemmel arra, hogy a végkielégítés mértéke jogviszony-
semleges kérdés, így indokolt a két jogviszonytörvény szabályainak NAV tv. keretei között
történő összhangjának megteremtése.
239.	§-hoz
A hatályos szabályozás a kormánytisztviselőt és a pénzügyőrt megillető pótszabadság
mértékét a besorolási fokozatokhoz köti. Mivel az életpálya megszünteti a besorolási
fokozatokat, így a tervezet - a Hszt-hez hasonlóan - a jogviszonyban töltött idő alapján
határozza meg a pótszabadságra való jogosultságot azzal, hogy a hosszabb tartamú
pótszabadság az érintettnek abban az évben jár először, amelyben a meghatározott időtartamú
jogviszonyt betölti
240.	§-hoz
Az érintettet szabadság illeti meg a szülési szabadság időtartamára, illetve a gyermek
gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság első hat hónapjára, továbbá sok
esetben előfordul, hogy az érintettnek a korábbi időszak tekintetében is van ki nem adott
szabadsága. Munkaszervezési és tervezési okokból indokolt, hogy az így felhalmozott
szabadságot az érintett ne „görgesse” akár évekig. Ennek érdekében a rendelkezés kimondja,
hogy az érintett részére a fent hivatkozottak szerint megillető szabadságot egybefüggően, az
illetmény nélküli szabadság leteltét követő naptól - de legkésőbb az azt követő 60 napon belül
-	kezdődően kell kiadni.
241.	§-hoz
A tervezet kiegészíti a teljesítményértékelésre vonatkozó rendelkezéseket eljárási jellegű
szabályokkal. Ennek megfelelően részletesen szabályozza a módosítás az évközi
teljesítményértékelés eseteit és a követendő eljárást.
242. §-243. §-hoz
Az életpálya okán szükségessé válik a fegyelmi büntetések rendszerének felülvizsgálata.
Egyes fegyelmi büntetések ugyanis már nem értelmezhetőek az új rendszerben, így a
besorolási fokozathoz, illetve a rendfokozati várakozási időhöz kapcsolódó fegyelmi
büntetések. A munkakörök kategorizálása ugyanakkor magával hozza az alacsonyabb
besorolású munkakörbe helyezés, mint fegyelmi büntetés alkalmazásának lehetőségét. A
198
rendelkezés meghatározza az életpályához igazodó új fegyelmi büntetéseket, továbbá ezek
alkalmazásának egyes részletszabályait.
244. §-246. §-hoz
A rendelkezés életpályához kapcsolódó új fogalmi elemeket határozza meg, mint az
állománytáblázat, illetve az alacsonyabb-magasabb (vezető) munkakör.
Az életpálya teljes mértékben megváltoztatja az illetmény-elemek rendszerét, amihez hozzá
kell igazítani a vonatkozó értelmező rendelkezést is.
247.	§-hoz
A rendelkezés felhatalmazást ad a miniszter részére az egyes munkakörökben a közszolgálati
pótlék mértékének rendeletben történő megállapítására.
248.	§-hoz
Átmeneti szabályok az új illetmények meghatározása, továbbá a folyamatban lévő fegyelmi
eljárások tekintetében.
249.	§-hoz
A NAV tv. mellékleteinek módosítására történő hivatkozás.
250.	§-hoz
Szövegcserés módosítások az életpálya bevezetéséhez kapcsolódóan.
251.	§-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések az életpálya bevezetéséhez kapcsolódóan.
X. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
28.	Hatályba léptető rendelkezések
252.	§-hoz
A Javaslat a módosítások hatálybalépésének időpontját rögzíti.
29.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
253. §-255. §hoz
A Javaslat az Európai Unió jogának való megfeleléshez szükséges rendelkezést
(jogharmonizációs záradékot) tartalmazza.
A Javaslat a jogharmonizációs záradékot rögzíti a fordított adózás hatálya alá tartozó
termékek körének a krómhulladék és -törmelékkel, valamint a vanádiumhulladék és -
törmelékkel történő kibővítéséhez kapcsolódóan.
30.	Jogszabály tervezetének egyeztetése
257. §-hoz
Notifikációs záradék a Neta tv-t érintően.
199
1. melléklethez
1.	A munkaerő mobilitás elősegítése érdekében az Szja tv. 1. számú melléklete új jogcímmel
egészül, amely alapján adómentes a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási
támogatás meghatározott része.
2.	A jelenleg hatályos adó és járulékszabályok alapján a duális képzés keretében hallgatói
munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgatók díjazása adó- és járulékköteles, ugyanis az
Szja tv. 1. számú melléklet 4.12. pont 4.12.1. alpont b) alpontja kifejezetten csak a nemzeti
felsőoktatási törvény szerinti nappali tagozatos képzésben résztvevő hallgatók gyakorlati
képzésének idejére kifizetett juttatás, díjazás havi minimálbért meg nem haladó részének
adómentességéről rendelkezik, ezért a duális képzés elméleti szakaszára fizetett díjazás
adókötelesnek minősül.
A javasolt módosítás kiterjeszti az szja mentességet a duális képzés elméleti szakaszára is,
vagyis a gyakorlati képzéshez hasonlóan nevesítetten adómentes lenne a duális képzés
elméleti és a gyakorlati szakaszára kifizetett juttatás, díjazás is havonta a hónap első
napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó mértékig. E módosítás
következményeként a duális képzés elméleti szakaszára fizetett díjazás után egészségügyi
hozzájárulást sem kell fizetni.
3.	A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFI Hivatal)
ösztöndíj-jellegű támogatásban részesíti a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs
Alap terhére kiírt pályázaton nyertes posztdoktor kutatókat A támogatást elősegíti a
magyar tudományos kiválóságok fejlődését, a hazai kutatók nemzetközi elismertségét. A
támogatásban részesülő fiatal kutatók a magyar kutatóbázis azon részesei lehetnek, akik a
jövőben a hazai tudományos élet kiválóságaiként olyan eredményeket hozhatnak létre,
amelyek megalapozzák és meghatározzák a kutatás és fejlesztés kiválóságon és
versenyképességen nyugvó jövőjét, mivel azokból új módszerek, eljárások kidolgozása is
várható. Más támogatásokhoz, ösztöndíjakhoz hasonlóan indokolt az ösztöndíj támogatás
adómentességének biztosítása.
Adómentes lesz továbbá a Kormány által alapított, kutató-, fejlesztő- és szellemi központ
feladatait ellátó költségvetési szerv által folyósított ösztöndíj is, amelyet a felsőoktatási és
egyéb kutató intézetek, vállalatok közötti együttműködés hatékonyágának javítása,
valamint egyes állami tervezési és döntés-előkészítési feladatok ellátása érdekében
kutatók számára kiírt ösztöndíj program keretében juttatnak.
4.	A műemlékek felújításához, illetve jókarbantartásához kapcsolódó új adómentességi
jogcím beiktatása szükséges, amely adómentesnek minősíti azt a bevételt, amelyet a
magánszemély a tulajdonában álló műemlék más személy (pl. az érdekkörébe tartozó
társas vállalkozás) által történő ingyenes felújítása, jókarbantartása formájában szerez.
A Ket. 2016. január 1-jétől hatályos 71/A. §-ában foglaltak alapján a kérelemre indult
eljárásban a hatóságnak a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül függő
hatályú döntést kell hoznia, amelyben arról is rendelkezni kell, hogy az eljárás
lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában
10 000 forintot a kérelmező ügyfél részére meg kell fizetni. Erre tekintettel indokolt az
adómentes jogcímek kiegészítése a Ket. szabályaiból következő kártérítés jellegű
kifizetések tekintetében.
5.	A munkaerő-mobilitás elősegítése érdekében - figyelembe véve a dolgozók érdekeit és a
kor elvárásait - indokolt a munkásszálláson való elhelyezés adómentességét biztosító
200
fogalom olyan módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a kifizető (munkáltató) tulajdonát
képező vagy általa bérelt, több lakóhelyiséggel rendelkező ingatlan munkásszállásnak
minősüljön akkor is, ha egy lakóhelyiségben csak egy munkavállalót helyeznek el.
6.	Az Szja tv. hatályos szabályai szerint a lakáscélú munkáltatói támogatás
adómentességének megítélésénél, illetve a kamatkedvezményből származó jövedelem
megállapítása szempontjából figyelmen kívül hagyható kamatmentes vagy alacsony
kamatozású munkáltató lakáscélú kölcsön minősítésénél háttérjogszabályként kell
alkalmazni a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet egyes
rendelkezéseit. Az adókötelezettség szempontjából azonban csak a méltányolható
lakásigény mértékét, az együttköltöző családtagokat, illetve a korszerűsítés,
akadálymentesítés fogalmát meghatározó rendelkezések alkalmazására van szükség, a
többi rendelkezés irreleváns. A jogalkalmazók részéről ezen szabályok elkülönítése
számos gondot okoz. Az alkalmazás megkönnyítése érdekében célszerű a
kormányrendelet szabályainak lényegében változatlan, de időközben bekövetkezett
jogszabályi változásokat figyelembe vevő tartalommal történő beépítése az Szja tv. 1.
számú melléklet 9.3.4. pontjába, illetve a kormányrendeletre való hivatkozások törlése az
Szja tv. vonatkozó rendelkezéseiben.
7.	A mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességét megalapozó feltételeket tartalmazó
rendelkezés.
2.	melléklethez
1.	2012. január 1-jétől a kormányrendeletben meghatározott regisztrált mezőgazdasági
termelő nem minősül az Szja tv. 3. § 18. pontja alapján mezőgazdasági őstermelőnek. Az
Szja tv. 3. számú melléklet III./1. pontja szerint azonban a kormányrendeletben
meghatározott regisztrált mezőgazdasági termelő jelenleg is elszámolhat tárgyi eszközre,
immateriális jószágára tekintettel értékcsökkenési leírást a 11. számú melléklet alapján,
ezért javasoljuk e körnek a jogszabályból való törlését.
3.	melléklethez
1.	Az Szja tv. 3. számú melléklet II. fejezet 2016. január 1-jétől hatályos 3. pontja alapján
igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül - a törvényi feltételek teljesülése esetén
-	a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és
árukísérőként foglalkoztatott, belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél
-	kizárólag e tevékenysége tekintetében - a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő
munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható
összeg. A javaslat az egyéni vállalkozók esetében is lehetővé teszi a belföldi kiküldetéssel
összefüggő költségek elszámolását, tekintettel arra, hogy a 11. számú melléklet I. fejezet
19.	pontjában foglalt rendelkezés alapján az egyéni vállalkozó költségként elszámolhatja a
külföldi kiküldetés esetén az utazásra, szállás díjára fordított kiadást, valamint az erről
szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költséget.
2.	Az Szja tv. 11. számú melléklet I. fejezet 11. pontjában foglaltak alapján az egyéni
vállalkozó költségként veheti figyelembe a központi költségvetésbe, a helyi
önkormányzatoknak az adóévben megfizetett, kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó
adót, illetéket, hatósági díjat, vámot, vámkezelési díjat, perköltséget, kötbért, késedelmi
kamatot, önellenőrzési pótlékot (kivéve, ha a tárgyi eszköz beszerzési árának részét
képezi). Ugyanezen melléklet IV. fejezet 8. pontja alapján a jövedelem megállapításakor
költségként figyelembe nem vehető kiadásnak minősül az egyéni vállalkozó személyi
jövedelemadója, vállalkozói személyi jövedelemadója és a vállalkozói osztalékalap után
fizetett személyi jövedelemadója. Tiltó rendelkezés hiányában abban az esetben, ha az
201
egyéni vállalkozó az adózási mód megváltoztatása miatt a személyi jövedelemadó hatálya
alatt fizeti meg a megelőző időszakra vonatkozó egyszerűsített vállalkozói adót vagy a
kisadózó vállalkozás tételes adóját, úgy az jelenleg költségként elszámolható. Indokolt
annak rögzítése, hogy az Szja tv. hatálya alá történő áttérést megelőző időszakra
vonatkozóan megfizetett egyszerűsített vállalkozói adót, illetve a tételes adót és a 40
százalékos mértékű adót az egyéni vállalkozó nem veheti figyelembe költségként.
4.	melléklethez
A módosítás biztosítja, hogy a tevékenysége alapján mezőgazdasági, vadgazdálkodási,
erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodási ágazatba sorolt egyéni vállalkozó is
érvényesítheti a kisvállalkozói kedvezményt a 2016. december 31-ét követően megkötött
hitelszerződések kamata után, a kedvezmény azonban kizárólag az üzemi célt szolgáló tárgyi
eszköz beszerzéséhez, előállításához kapcsolódhat a jövőben.
Mivel a kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzése az adópolitika kiemelt célja,
indokolt a beruházási hiteleikhez kapcsolódó kisvállalkozói adókedvezmény 6 millió forintos
és 60%-os korlátjának eltörlése a 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések
esetében a társasági adóhoz hasonlóan. A korlátok fenntartása azért sem indokolt, mert a
kedvezmény lehetséges összegét az uniós szabályozás (de minimis, támogatási térkép) is
korlátozza.
5.	melléklethez
1.	A vállalkozások közötti ingyenes juttatásokkal történő visszaélések visszaszorítása
érdekében nem elegendő, hogy a költség elismerésének feltétele az, hogy a juttatásban
részesülő fél adózás előtti eredménye a juttatás nélkül is igazoltan pozitív.
Nemzetgazdasági szinten az ingyenes juttatás miatt a költségvetési érdek akkor nem
sérül, ha a juttatás költsége az egyik félnél úgy vonható le, ha a másik fél megfizeti e
juttatásra jutó társasági adót. Következésképpen indokolt, hogy a juttatás átadónál történő
(elismert költségként történő) levonhatóságának az is a feltétele legyen, hogy a
juttatásban részesülő adóalapja nem negatív és a juttatásra jutó társasági adót ténylegesen
fizesse meg.
2.	Az 1997. évi XXXI. törvény 44. §-a szerinti munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével
kapcsolatosan felmerült adóévi költségek, ráfordítások elismert költségként nem növelik
a társasági adóalapot.
6.	melléklethez
A Javaslat az 5 %-os kedvezményes áfa kulcs alá sorolja a baromfihús, tojás és a friss tej (ide
nem értve az UHT és az ESL tejet) értékesítését 2017. január 1-jétől.
7.	melléklethez
A Javaslat a kedvezményes, 5%-os áfa kulcs alá sorolja az étkezőhelyi vendéglátásban az
étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalmat 2018. január 1-jétől.
8.	melléklethez
A Javaslat a friss tej értékesítésére alkalmazandó áfa kulcs csökkentése miatt szükséges
technikai módosítás.
9.	melléklethez
A Javaslat a kedvezményes, 18%-os áfa kulcs alá sorolja az internet-hozzáférési szolgáltatást
és az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú
italforgalmat.
202
10. melléklethez
A Javaslat a fordított adózás hatálya alá tartozó termékek közé sorolja a krómhulladékot és -
törmeléket, valamint a vanádiumhulladékot és -törmeléket.
11.	melléklethez
A Javaslat rögzíti, hogy a Norvég Királyság tekintetében is fennállónak kell tekinteni az áfa
visszatérítésre vonatkozó viszonosságot.
12.	melléklethez
A hatályos Itv. szerint az eljárási illetékmentességet kizárólag a feljelentő részére, a szóban
tett feljelentésről készített jegyzőkönyv másolata, illetve az írásban tett feljelentés megtételét
igazoló irat másolata vonatkozásában lehet biztosítani. Miután előfordulhat, hogy a sértett
nem minősül feljelentőnek, a részére kiállított jegyzőkönyv-másolatok után jelenleg az
általános szabályok szerint kell az eljárási illetéket megfizetni (100 Ft/oldal).
A sértettek jogérvényesítésének elősegítése érdekében a Javaslat célja annak rögzítése, hogy
kihallgatásukról, valamint a lakóhelyükön, tartózkodási helyükön, továbbá a bűncselekmény,
szabálysértés helyszínén folytatott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv másolatának
egyszeri kiadása illetékmentes legyen. A Javaslat ezért az Itv. Melléklete IV. Címét
kiegészítve kimondja ezen eljárás mentességét, továbbá e jogszabályhelyre emeli át a jelenleg
az Itv. 57. § (2) bekezdés f) pontja szerinti mentességet.
13.	melléklethez
Adóharmonizációs kötelezettségünknek eleget téve, az adó- és egyéb közterhekkel
kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi
XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 2016. január 1-jétől tartalmazza az Európai Unió
más tagállamában vagy a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk automatikus
cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodást kihirdető törvény 1.
mellékletében felsorolt államban illetőséggel rendelkező személyekre vonatkozó, előre
meghatározott információk - e személy illetősége szerinti állam hatáskörrel rendelkező
hatóságával történő - előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő
rendszeres közlésének szabályait. Ezek az előírások speciális rendelkezéseket tartalmaznak a
számlatulajdonos illetőségének megállapítása tekintetében és adott esetben máshová
mutathatnak, mint amit a 4. melléklet által jelenleg fő szabályként előírt illetőségigazolás
tanúsít. A módosítás azt hivatott biztosítani, hogy az Aktv. hivatkozott rendelkezése szerinti
adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény kifizetőnek ne kelljen a magánszemély
adókötelezettségének megállapítása során, illetve az adatszolgáltatási kötelezettséghez
kapcsolódóan eltérő illetőséget figyelembe venni.
14.	melléklethez
A megtakarításból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv az
Unión belüli tőkemozgást érintő torzulások elkerülése, valamint az egyik tagállamban
letelepedett kifizetők által egy másik tagállamban illetőséggel bíró természetes személyeknek
fizetett kamatok adóztatásában nyújtott segítséget e kamatkifizetésekre vonatkozó
automatikus információcsere előírása útján. Az irányelv hatályon kívül helyezésével a cél az
volt, hogy a pénzügyi számlákra vonatkozó kötelező automatikus információcserét bevezető,
a 2011/16/EU irányelvet módosító 2014/107/EU irányelv rendelkezésein keresztül az Unión
belül egységes szabályozás érvényesüljön. A hatályon kívül helyezéshez kapcsolódóan
ugyanakkor átmeneti szabály megalkotására van szükség. Ilyen szabály a jelen módosítással
beiktatott rendelkezés, amely a más tagállamban levont és megosztási kötelezettség alapján
Magyarország részére átutalt forrásadó fogadását és azt hivatott biztosítani, hogy a 2016-ban
203
és azt megelőző években levont forrásadó visszautalását kérelmezhesse az adózó a kettős
adóztatás elkerülése érdekében.
15.	melléklethez
A Javaslat az egyes eredménykimutatás tételek megnevezésével kapcsolatos technikai
pontosításokat tartalmaz.
16.	melléklethez
A Javaslat az egyes mérlegtételek megnevezésével kapcsolatos technikai pontosításokat
tartalmaz.
17.	melléklethez
A NAV. tv. 1. számú melléklet határozza meg a nem vezetői munkakört betöltők tekintetében
az alapilletmény megállapítása tekintetében irányadó illetményszorzókat.
18.	melléklethez
A NAV tv. 2. számú melléklet meghatározza az egyes vezetői munkakörökhöz, illetve a nem
vezetői munkakörök tekintetében az egyes fizetési fokozatokhoz rendszeresített
rendfokozatot.
19.	melléklethez
A NAV. tv. 3. számú melléklet a vezetői munkakörök tekintetében az alapilletmény
megállapítása tekintetében irányadó illetményszorzókat tartalmazza.
20.	melléklethez
A NAV. tv. 4. melléklet az időpótlék mértékét állapítja meg.
21.	melléklethez
A tervezet szerinti 5. számú melléklet határozza meg az egyes vezetői munkakörök besorolási
kategóriáit.
204