﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10539. számú
törvényjavaslat
a jövedéki adóról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2016. május
2016. évi .... törvény
A JÖVEDÉKI ADÓRÓL
Az Országgyűlés
-	figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges bevételek
biztosítására,
-	figyelemmel a versenysemleges adórendszer működtetésének követelményeire,
-	figyelemmel Magyarországnak az Európai Unióban tagállamként való részvételére,
különös tekintettel az ebből fakadó, a jövedéki adózás területén jelentkező
jogharmonizációs kötelezettségekre, valamint
-	tekintetbe véve a jövedéki adózás bevezetése óta szerzett tapasztalatokat is,
a jövedéki adózás szabályairól a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A törvény hatálya
1.	§ E törvényt az adóra és a jövedéki ügyekre kell alkalmazni.
2.	§ (1) Az
a)	e törvény szerinti adókötelezettségre, adófizetési kötelezettségre, adó-visszaigénylésre, e
kötelezettségek ellenőrzésére és a velük kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint
jogkövetkezményekre,
b)	- az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti adóügynek nem
minősülő - e törvényben és a jövedéki adóról szóló törvény egyes rendelkezéseinek
végrehajtásáról szóló NGM rendeletben (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) megállapított
egyéb kötelezettség ellenőrzésére, valamint e kötelezettséggel kapcsolatos hatósági és
végrehajtási eljárásra, valamint jogkövetkezményekre,
az e törvényben, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott
eltéréssel az Art.-t, amennyiben az Art. a kérdésről nem rendelkezik, a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.
(2)	A vámfelfüggesztési eljárás alatt álló jövedéki termékre e törvény adózatlan jövedéki
termékek engedéllyel történő előállítására és tárolására, valamint a jövedéki termékek
adófelfüggesztési eljárás keretében történő szállítására vonatkozó rendelkezései nem
alkalmazandóak.
2.	Értelmező rendelkezések
3.	§ (1) E törvény alkalmazásában
1.	adó: a jövedéki termékek után fizetendő jövedéki adó és a dohánygyártmányok
tekintetében a dohánygyártmányok általános forgalmi adója;
2.	adófelfüggesztési eljárás: a jövedéki termék vámfelfüggesztési eljáráson kívüli
előállítására, tárolására vagy szállítására alkalmazott, az adófizetési kötelezettséget felfüggesztő
adóeljárás;
2
3.	adómentességi igazolás: a jövedéki adómentességi igazolásról szóló 1996. január 10-i
31/96/EK bizottsági rendelet mellékletében közzétett okmány;
4.	adóraktár: az adóraktár engedélyese által működtetett, jövedéki termék adófelfüggesztési
eljárás keretében történő előállítására, tárolására, felhasználására más termék előállításához,
feladására és átvételére szolgáló,
a)	belföldön fizikailag, így különösen fallal, kerítéssel, mérési ponttal elkülönített, egy
technológiai egységet képező üzem, raktár, amely megfelel az e törvényben meghatározott
feltételeknek,
b)	egy másik tagállam illetékes hatósága által az adóraktár engedélyezésére meghatározott
feltételeknek megfelelő hely;
5.	adóraktár engedélyese: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes
hatósága által az adóraktár működtetésére kiadott engedéllyel rendelkező személy;
6.	AHK-szám: az e-TKO egyedi adminisztratív hivatkozási kódja;
7.	állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal
kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló Korm. rendelet szerinti
támogatás;
8.	bejegyzett feladó: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes
hatósága által kiadott engedély birtokában harmadik országból behozott jövedéki terméket
adófelfüggesztési eljárás keretében feladni jogosult személy;
9.	bejegyzett kereskedő: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes
hatósága által kiadott engedély birtokában másik tagállamból adófelfüggesztési eljárás keretében
szállított jövedéki termék átvételére jogosult személy; csomagküldő kereskedelem:
szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamba magánszemélynek vagy független
gazdasági tevékenységet nem folytató személynek, közvetlen vagy megbízott útján megvalósuló
szállítással történő értékesítése, figyelemmel a termékre vonatkozó jogszabály által előírt
korlátozásokra;
10.	csomagküldő kereskedő: csomagküldő kereskedelmet folytató személy;
11.	diplomáciai és konzuli képviselet tagja: a magyar állampolgárt vagy az állandó belföldi
tartózkodásra jogosult személyt kivéve
a)	a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 28-án aláírt bécsi egyezmény 1. cikk e)
és f) pontja alá tartozó természetes személy, valamint a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963.
április 24-én aláírt bécsi egyezmény 1. cikk c)-e) pontja alá tartozó természetes személy feltéve,
hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosító hatósága ilyen minőségében elismeri, továbbá
b)	az a családtag, aki az a) pontban megjelölt személlyel igazoltan közös háztartásban él,
feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyenként elismeri;
12.	EKO: a feladási tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek Közösségen
belüli szállításának egyszerűsített kísérőokmányáról szóló, 1992. december 17-i 3649/92/EGK
bizottsági rendelet szerinti követelményeknek megfelelő okmány;
13.	elektronikus átvételi elismervény: az e-TKO-val feladott jövedéki termék címzettje által a
jövedéki termék átvételéről az uniós számítógépes rendszerben kiállított, a 2008/118/EK tanácsi
irányelvnek a jövedéki termékek jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításához kapcsolódó
számítógépes eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 24-i 684/2009/EK
bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 684/2009/EK rendelet) meghatározott adattartalmú
elektronikus okmány;
14.	elektronikus kiviteli elismervény: az e-TKO-val harmadik országba történő kiszállítás
céljára feladott jövedéki termék harmadik országba történt kiléptetéséről a kivitel helye szerinti
tagállam illetékes hatósága (belföldön az állami adó- és vámhatóság) által az uniós számítógépes
3
rendszerben kiállított, a 684/2009/EK rendeletben meghatározott adattartalmú elektronikus
okmány;
15.	eseti bejegyzett kereskedő: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam
illetékes hatósága által kiadott engedély birtokában másik tagállamból adófelfüggesztési eljárás
keretében szállított jövedéki terméket egy alkalommal átvenni jogosult személy;
16.	e-TKO: az uniós számítógépes rendszerben a jövedéki termék feladója által kiállított,
AHK-számmal ellátott elektronikus okmány;
17.	Európai Unió: az Európai Unióról szóló szerződésben meghatározott tagállamok területe
azzal az eltéréssel, hogy
a)	nem tekintendők a tagállamhoz tartozónak
aa)	a Németországi Szövetségi Köztársaság esetében Helgoland szigete és Büsingen
területe, az Olasz Köztársaság esetében Livigno és Campione d'Italia területe, valamint a
Luganói-tó olasz vizei, a Spanyol Királyság esetében Ceuta és Melilla területei, valamint
ab)	a Francia Köztársaság esetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349.
cikkében, valamint 355. cikk (1) bekezdésében említett francia területek, a Spanyol Királyság
esetében a Kanári-szigetek, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága esetében a
Csatorna-szigetek, a Finn Köztársaság esetében az Áland-szigetek, a Görög Köztársaság esetében
az Athosz-hegy,
b)	a Monacói Hercegség a Francia Köztársaság területéhez, Jungholz és Mittelberg (Kleines
Walsertal) tartományok a Németországi Szövetségi Köztársaság területéhez, a Man sziget a
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága területéhez, San Marino az Olasz
Köztársaság területéhez, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága ciprusi
felségterületei (Akrotiri és Dhekelia) Ciprus területéhez tartozónak tekintendő;
18.	felhasználói engedélyes: az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély birtokában
a)	egyéb ellenőrzött ásványolaj felhasználására, kiszerelésére,
b)	megfigyelt termék előállítására (ideértve a gyártási eljárás során melléktermékként
keletkezést), felhasználására, kiszerelésére,
c)	teljesen denaturált alkohol felhasználására, kiszerelésére
jogosult személy;
19.	harmadik ország: az Európai Unión kívül található állam és terület;
20.	hatósági zár: az állami adó- és vámhatóság által a raktárhelyiségen, tárolótartályon,
mérőműszeren, egyéb berendezésen, tárgyon, szállítóeszközön, csomagon, mintán elhelyezett
ólomzár, műanyag biztonsági plomba, pecsétzár, szalagzár, függőpecsét;
21.	háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy
tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége;
22.	importálás: jövedéki terméknek harmadik országból közvetlenül vagy másik
tagállam(ok)on keresztül belföldre történő behozatala azzal, hogy ha a jövedéki termék
vámfelfüggesztési eljárás keretében lép be belföldre, az importálás a vámfelfüggesztési eljárásnak
a jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátását eredményező lezárásával egyidejűleg
valósul meg;
23.	importálás helye: az a hely, ahol a jövedéki termék a vámjogi szabad forgalomba
bocsátásakor van;
24.	importáló: az a személy, aki először szerez jogot arra, hogy az importált termék felett
saját nevében rendelkezzen, vagy ilyen személy hiányában az, aki az adófizetési kötelezettség
keletkezésének időpontjában az importált jövedéki terméket birtokolja, függetlenül a birtokos
tudattartalmától;
4
25.	jövedéki engedélyes kereskedő: a 67. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet folytató
személy;
26.	jövedéki kiskereskedelmi tevékenység: a 67. § (1) bekezdés a) pontja szerinti termékkel a
kereskedelemről szóló törvény szerint folytatott kiskereskedelmi tevékenység;
27.	jövedéki kiskereskedő: jövedéki kiskereskedelmi tevékenységet folytató személy;
28.	jövedéki termék: az energiatermék, a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és
habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék, az alkoholtermék és a dohánygyártmány;
29.	jövedéki ügy: az e törvény, valamint a végrehajtási rendelet szerinti rendelkezésekkel -
beleértve az engedélyezési, nyilvántartásba vételi, bejelentési kötelezettséget is - kapcsolatos
közigazgatási hatósági ügy, beleértve a hatósági ellenőrzést;
30.	kenőolaj: a 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87-2710 19 99, 2710 20 90, 3403 19 10-
3403 19 80 KN-kód szerinti energiatermék;
31.	KN-kód: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló
1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. melléklete szerinti Kombinált
Nómenklatúrában meghatározott, nyolc számjegyű áruazonosító szám;
32.	kötelező érvényű KN-kód besorolás: az állami adó- és vámhatóság által kiadott, az
adófizetési kötelezettség meghatározásánál és az adómérték alkalmazásánál - a termék
változatlan összetétele esetén - kötelező érvénnyel bíró KN-kód megállapítást és adójogi
besorolást tartalmazó határozat;
33.	köztes fázis: a hulladékhasznosítási tevékenységhez kapcsolódóan és a biológiai
ecetgyártásnál a nyersanyagtól zárt technológia részeként a késztermékig terjedő gyártási
folyamat közbülső részfolyamata azzal, hogy a részfolyamat során keletkező gyártásközi termék
közvetlenül beépül a végtermékbe vagy melléktermékbe, vagy azt az üzemen belül nem
adóköteles célra felhasználják;
34.	közvetlen fogyasztásra szánt ital:
a)	a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátást vagy szálláshely-szolgáltatást
folytató jövedéki kiskereskedő által a vendégek számára a szolgáltatás helyén történő
elfogyasztásra szánt, adózott sörből, csendes és habzó borból, egyéb csendes és habzó erjesztett
italból, köztes alkoholtermékből és alkoholtermékből előállított jövedéki termék, vagy
b)	magánszemély által adózott vagy az adófizetési kötelezettség alól mentesült sörből,
csendes és habzó borból, egyéb csendes és habzó erjesztett italból, köztes alkoholtermékből és
alkoholtermékből az előállító, családtagjai vagy vendégei fogyasztása céljából előállított jövedéki
termék;
35.	légiutas-ellátási tevékenység: a nem magáncélú légiközlekedési tevékenységet végző, a
nemzetközi légiforgalomban részt vevő légijárművek fedélzetéről, az utasok részére
felszolgálásra vagy értékesítésre szánt jövedéki termékek utántöltési célú levétele, ideiglenes
tárolása, és 15 napon belül nem magáncélú légiközlekedési tevékenységet végző, a nemzetközi
légiforgalomban részt vevő légijármű fedélzetére történő felvitele, amennyiben a levételt, a
tárolást és a felvitelt a gazdálkodó a végrehajtási rendeletben előírt módon igazolja;
36.	magánszemély: jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet nem folytató természetes
személy;
37.	mentesített szervezet: az 53. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szervezet;
38.	nem magáncélú légiközlekedési tevékenység: a légiközlekedésről szóló törvény szerinti
légiközlekedési tevékenység a légijármű sport-, valamint magáncélú alkalmazása és a vállalati
célú légiközlekedés kivételével;
39.	nemzetközi szervezet tagja: a magyar állampolgárt vagy az állandó belföldi tartózkodásra
jogosult személyt kivéve,
5
a)	az a természetes személy, akit a nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi
szervezet székhelyegyezményéről szóló és jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződésben
meghatározottak szerint az adók alóli mentesség személyében megilleti feltéve, hogy az illetőt a
fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minőségében elismeri, továbbá
b)	az a családtag, aki a nemzetközi szervezet tagjával igazoltan közös háztartásban él,
feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyenként elismeri;
40.	nyilvántartásba vett felhasználó: a 39. § (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett személy;
41.	pénzügyi biztosíték, az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet által
nyújtott bankgarancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény;
42.	szabadforgalomba bocsátás:
a)	jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás alóli kikerülése, ideértve a szabálytalanság
esetét is,
b)	adózatlan jövedéki termék adófelfüggesztési eljáráson kívüli birtoklása, a birtokos
tudattartalmától függetlenül,
c)	jövedéki termék adófelfüggesztési eljáráson kívüli előállítása, ideértve a szabálytalanság
esetét is,
d)	jövedéki termék importálása, ideértve a szabálytalanság esetét is, kivéve ha a jövedéki
termék adófelfüggesztési eljárás alá kerül;
43.	szabálytalanság ha:
a)	az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás nem a 53. § (3) bekezdése szerint
fejeződik be, a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termék
kivételével,
b)	az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás során a fuvarszervezési okból
megvalósuló szállítójármű váltás a 54. § (8) bekezdés rendelkezéseinek megsértésével történik,
c)	a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék tagállamok közötti kereskedelmi célú és
csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során a szállítmány egésze vagy annak
egy része nem érkezik meg a címzetthez, a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul
károsodott jövedéki termék kivételével,
d)	az adófelfüggesztési eljárás keretében az adóraktárban tárolt jövedéki termék
mennyiségében hiány mutatkozik, a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott
jövedéki termék kivételével,
e)	az adózatlan jövedéki terméket adóraktáron kívül tárolják,
f)	a jövedéki terméket a 19. § megsértésével állítják elő,
g)	a jövedéki terméket harmadik országból a vámjogszabályok megsértésével hozzák be
belföldre;
44.	teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termék:
a)	a baleset vagy - a lopás esetét kivéve - elháríthatatlan ok miatt megsemmisült vagy
jövedéki termékként használhatatlanná vált jövedéki termék,
b)	a termék tulajdonságaiból adódó, elismert mennyiségű hiány;
45.	uniós számítógépes rendszer: a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének
számítógépesítéséről szóló, 2003. július 16-ai 1152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi
határozattal létrehozott, az Európai Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai által működtetett
számítógépes rendszer;
46.	üzemanyag: a benzin, az üzemanyag célú gázolaj, - a 0 adómérték alá tartozó és az egyéb
motorikus célú termék kivételével - LPG, a biodízel, a bioüzemanyag, az üzemanyag célú
földgáz és az E85;
6
47.	üzemi motorikusgáztöltő-állomás: a mérésügyi szerv által hitelesített kútoszloppal és az
illetékes hatóság által engedélyezett tárolótartállyal ellátott, az LPG kizárólag nem közúti
járművekben, üzemen belüli felhasználás céljából történő kiszolgálását végző felhasználói hely;
48.	üzemi motorikusgáztöltö-állomás üzemeltetője: az üzemi motorikusgáztöltő-állomás
üzemeltetője, valamint az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetőjével egy telephelyen
működő, annak e termék tárolására szolgáló tartályát szerződés alapján használó személy;
49.	üzemszünet: olyan,
a)	az uniós számítógépes rendszer vagy az állami adó- és vámhatóság számítógépes
rendszerének üzemszerű működésében bekövetkezett,
b)	az állami adó- és vámhatóság által biztosított információs rendszer üzemszerű
működésében bekövetkezett, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény szerinti, vagy
c)	az uniós számítógépes rendszer használójának számítógépes rendszerében bekövetkezett
üzemzavar, amely meggátolja az uniós számítógépes rendszer használatát;
50.	vagyoni hátrány: az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglalt kötelezettség
megszegésével az állami költségvetésnek okozott adóbevétel kiesés és a jogosulatlan adó-
visszaigénylés;
51.	vámfelfüggesztési eljárás: az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 2013. október 9-i
952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 226. cikke szerinti külső árutovábbítás, 3.
fejezete szerinti tárolás, 250-253. cikke szerinti ideiglenes behozatal és 256-258. cikke szerinti
aktív feldolgozás bármelyike;
52.	zárjegy: a zárjegyköteles jövedéki termék legkisebb fogyasztói csomagolási egységére
felhelyezett bélyeg;
53.	zárjegyhiány: azon zárjegyek mennyisége, mellyel a zárjegyet átvevő személy nem tud
elszámolni;
54.	zárjegyköteles jövedéki termék: a 74. § (1) bekezdés szerinti termék.
(2)	E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan
1.	ásványtani folyamat: a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló 1990.
október 9-i 3037/90/EGK tanácsi rendelet DI 26 egyéb nemfém ásványi termék gyártása kód alá
besorolt folyamat;
2.	benzin: 2710 12 31-2710 12 49 KN-kód szerinti termék;
3.	biodízel: növényi olajból vagy állati olajból átészterezéssel előállított, 3826 00 10 és 3826
00 90 KN-kód szerinti termék;
4.	bioetanol: az igazoltan kizárólag mezőgazdasági eredetű, 2207 10 00 KN-kód szerinti,
legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermékből denaturálással
előállított, 2207 20 00 KN-kód szerinti alkoholtermék;
5.	E85: a 2207 20 00 KN-kód szerinti, üzemanyagcélra előállított, legalább 70%, legfeljebb
85% olyan bioetanolt tartalmazó termék, amelyet kizárólag az Európai Unióban termelt,
mezőgazdasági eredetű alapanyagból gyártottak és amely fenntarthatósági bizonyítvány alapján
fenntartható módon előállítottnak minősül;
6.	egyéb ellenőrzött ásványolaj: a 2707 10 00-2707 30 00, a 2707 50 00, a 2710 12 11-2710
12 25, a 2710 12 70-2710 19 15, a 2710 19 25, a 2710 19 29-2710 19 35, a 2710 19 51, a 2710 19
55,	a 2901 10 00, a 2902 20 00-2902 44 00 KN-kód szerinti, valamint a 2710 19 43-2710 19 48
és a 2710 20 11-2710 20 19 KN-kód szerinti, nem üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként
értékesített, beszerzett vagy importált ellenőrzött energiatermék;
7.	ellenőrzött energiatermék:
7
a)	a 2707 10 00-2707 30 00, a 2707 50 00, a 2711 12 11-2711 19 00, a 2901 10 00, a 2902
20 00-2902 44 00, a 3811 11 10-3811 90 00 KN-kód szerinti termék,
b)	- az ezen alpontban felsorolt, etilalkoholt tartalmazó termékek kivételével - a 2710 12 21,
2710 12 25 és 2710 19 29 KN-kód szerinti ömlesztetten szállított termék, valamint a 2710 12 11,
2710 12 15, 2710 12 31-2710 19 25, 2710 19 31-2710 19 68 és a 2710 20 11-2710 20 90 KN-kód
szerinti termék,
c)	a 1507 10 10-1518 00 99, a 2710 12 11-2710 12 90 KN-kód szerinti, etilalkoholt tartozó
termékek, a 3824 90 87-3824 90 96, a 3826 00 10, 3826 00 90, és a - szintetikus eredetű termék
kivételével - 2905 11 00 KN-kód szerinti, üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált,
értékesített vagy felhasznált termék
d)	a 2207 20 00 KN-kód szerinti, részlegesen vagy teljesen denaturált, üzemanyagként vagy
tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék;
8.	energiafelhasználó: földgázt, villamos energiát vagy szenet saját felhasználás céljára vagy
villamos energiát a villamos energiáról szóló törvény szerint megengedett továbbadás, földgázt a
földgázellátásról szóló törvény szerinti telephelyi szolgáltatás céljára beszerző személy;
9.	energiakereskedő: földgáz, villamos energia vagy szén rendszeres és üzletszerű, nem
saját felhasználási célra történő vásárlását és értékesítését végző személy, aki a földgáz esetében
a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgáz-kereskedelmi engedéllyel, a villamos energia
esetében a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel
rendelkezik;
10.	energiatermelő: az a személy, aki
a)	villamos energiát a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott engedéllyel vagy
engedély-kötelezettség nélkül előállít,
b)	a földgázellátásról szóló törvény szerinti engedély birtokában földgáz bányászati
tevékenységet végez,
c)	a bányászatról szóló törvény szerinti engedély vagy koncessziós szerződés alapján
szénbányászati tevékenységet végez, valamint aki a szén feldolgozását, így különösen
felaprózását, osztályozását, brikettálását, kokszolását gazdasági tevékenység keretében végzi;
11.	energiatermék:
a)	a 2701 11 00-2702 20 00, - az etilalkoholt tartalmazó 2710 12 11-2710 12 90 KN-kód
szerinti termék és a 2713 11 00-2713 90 90 KN-kód szerinti petrolkoksz, a tőzeg vagy egyéb
szilárd szénhidrogén kivételével - a 2704 00 10-2716 00 00, a 2901 10 00-2902 90 00, a 3403 11
00-3403 99 00, a 3811 11 10-3811 90 00, a 3814 00 90, a 3817 00 50, és a 3817 00 80 KN-kód
szerinti termék,
b)	a 1507 10 10-1518 00 99, az etilalkoholt tartalmazó 2710 12 11-2710 12 90 KN-kód
szerinti termék, 3824 90 87- 3824 90 96, a 3826 00 10, 3826 00 90, és a - szintetikus eredetű
termék kivételével - 2905 11 00 KN-kód szerinti, üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként
kínált, értékesített vagy felhasznált termék,
c)	a 2207 20 00 KN-kód szerinti, részlegesen vagy teljesen denaturált, üzemanyagként vagy
tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék,
d)	bármely olyan, az a)-c) pontban foglaltaktól eltérő termék,
da)	amelyet üzemanyagként vagy üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként,
db)	amelyet tüzelő-, fűtőanyagként
történő felhasználásra állítanak elő vagy ilyenként kínálnak, értékesítenek vagy használnak fel;
12.	ETBE: a 2909 19 10 KN-kód szerinti etil-tercier-butil-éter;
8
13.	fenntarthatósági bizonyítvány: a bioüzemanyagok fenntartható előállításának szabályairól
szóló jogszabályban foglaltak szerint kiállított, a bioüzemanyag fenntartható módon történt
előállítását igazoló okmány;
14.	földgáz: a 2711 11 00 és a 2711 21 00 KN-kód szerinti termék;
15.	földgázfelhasználó: a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott felhasználó;
16.	földgáz felhasználási hely: a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott
felhasználási hely;
17.	fűtőolaj: a 2710 19 62-2710 19 68 és a 2710 20 31-2710 20 39 KN-kód szerinti termék;
18.	gázolaj: a 2710 19 43-2710 19 48 és a 2710 20 11-2710 20 19 KN-kód szerinti termék;
19.	hálózati engedélyes: a villamos energiáról szóló törvény szerinti hálózati engedélyes és a
földgázellátásról szóló törvény szerinti földgázelosztó és szállítási rendszerüzemeltető;
20.	jelölt gázolaj: a gázolaj és a kerozin közös adóügyi jelölőanyagának létrehozásáról szóló,
2011. szeptember 16-i 2011/544/EU bizottsági végrehajtási határozata szerinti jelölőanyaggal
megjelölt gázolaj;
21.	kereskedelmi gázolaj: gázolaj, amelyet
a)	ellenszolgáltatás fejében vagy saját költségre kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló,
legalább 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművel vagy nyerges
járműszerelvénnyel (nyerges vontatóval) végzett közúti árufuvarozáshoz, vagy
b)	akár menetrendszerű, akár nem menetrendszerű forgalomban, a közúti járművek műszaki
megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M2 vagy M3 kategóriába tartozó
gépjárművel végzett személyszállításhoz
használnak fel;
22.	kémiai redukció: olyan elektronfelvétellel járó folyamat, amelynek eredményeként a
redukáló anyag oxidációs száma csökken, azaz csökken a pozitív, nő a negatív töltések száma;
23.	kiegészítő üzemanyagtartály: a konténerbe szilárdan beépített olyan tartály, amely a
hűtőberendezések vagy a speciális konténerek egyéb berendezéseinek szállítás közbeni
működéséhez az üzemanyag közvetlen felhasználását biztosítja;
24.	kohászati folyamat: nyersvasgyártás, acélgyártás, alumíniumgyártás, színesfémgyártás,
vas-, acél-, alumínium- és színesfémöntés, érczsugorítás, zsugorítmánygyártás, meleghengerlés,
hideghengerlés, lemezfeldolgozás, melegsajtolás, kovácsolás, bevonatolás, kokszgáztisztítás;
25.	lakossági energiafogyasztó: a földgázellátásról szóló törvény szerinti és a villamos
energiáról szóló törvény szerinti lakossági fogyasztó, valamint az a felhasználó, aki szenet saját
háztartása fogyasztásának céljára vásárol és az így vásárolt szénnel nem folytat gazdasági
tevékenységet, valamint a szén vásárlásakor erről az energiakereskedőnek írásban nyilatkozik;
26.	LPG: a 2711 12 11-2711 19 00 KN-kód szerinti cseppfolyósított szénhidrogén;
27.	megfigyelt termék: az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű
a)	2709 00 10 KN-kód szerinti termék, kivéve a stabilizálatlan (50 °C-on 0,7 barnál nagyobb
gőznyomású) gazolint,
b)	2710 19 71, 2710 19 75, 2710 20 90, 3811 21 00 és 3811 29 00 KN-kód szerinti termék,
c)	3814 00 90 KN-kód szerinti termék, ha legalább 95 térfogatszázalékban kőolajból és
bitumenes ásványokból nyert olajat tartalmaz,
d)	3814 00 90 KN-kód szerinti termék, ha legalább 85 térfogatszázalékban etilalkoholt
tartalmaz;
28.	mezőgazdasági termelő: a mezőgazdasági, agrár-, vidékfejlesztési, valamint halászati
támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény
szerint nyilvántartásba vett személy;
29.	minősített földgázellátási üzemzavar: a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott
9
a)	földgázellátási zavarnak az energiapolitikáért felelős miniszter által rendeletben
megállapított esete, amelynek következtében a földgázfelhasználók jelentős részének földgázzal
történő ellátása csak az egy telephelyen 500 m3/óra vagy azt meghaladó lekötött teljesítményű
földgázfelhasználók földgázvételezésének csökkentésével vagy megszüntetésével biztosítható,
vagy amely a földgázfelhasználók jelentős részének földgázzal történő ellátását közvetett módon
veszélyezteti,
b)	földgázellátási válsághelyzet;
30.	motorfejlesztés: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási
kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei
651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: csoportmentességi rendelet) 2. cikk 86. pontja
szerinti kísérleti fejlesztés során a környezetet jobban kímélő motorok technológiai fejlesztése
érdekében helyhez kötött, próbapadon tesztelt motorokban üzemanyag felhasználása;
31.	ömlesztett szállítás: energiatermék szállítása közúti tankautóban, vasúti tartálykocsiban,
tartályhajóban, tankkonténerben vagy 210 liternél nagyobb űrtartalmú kiszerelésben;
32.	petróleum: a 2710 19 21 KN-kód szerinti termék;
33.	repülőgép üzemanyag: a 2710 12 31 KN-kód szerinti repülőbenzin és a 2710 19 21 KN-
kód szerinti üzemanyag petróleum;
34.	speciális konténer: minden olyan tartály megfelelő berendezésekkel ellátva, amelyek
speciálisan a hűtő-, oxigénellátó, hőszigetelő rendszerekhez vagy más rendszerekhez
szükségesek;
35.	szervezett energiapiac: speciális árutőzsde, ahol a földgáz, a villamos energia és a szén
kereskedelme szabványosított ügyletek formájában működik;
36.	szén: a 2701 11 00-2702 20 00 és a 2704 00 10-2704 00 90 KN-kód szerinti termék;
37.	távhőtermelő létesítmény: a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti létesítmény;
38.	terméktávvezeték adóraktár: energiatermék adófelfüggesztési eljárás keretében végzett
szállítására létesített összefüggő csővezetékrendszer
a)	az energiaterméket adófelfüggesztési eljárás keretében feladó adóraktárban lévő utolsó
hiteles mérési ponttól az energiaterméket átvevő adóraktárban lévő első hiteles mérési pontig,
b)	az energiaterméket adófelfüggesztési eljárás keretében feladó adóraktárban lévő utolsó
hiteles mérési ponttól az energiaterméket átvevő jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén lévő
első hiteles mérési pontig,
c)	a Magyarország államhatárán belépő csővezeték első belföldön lévő hiteles mérési
pontjától az energiaterméket átvevő adóraktárban vagy a jövedéki engedélyes kereskedő
telephelyén lévő első hiteles mérési pontig,
d)	az energiaterméket adófelfüggesztési eljárás keretében feladó adóraktárban lévő utolsó
hiteles mérési ponttól a Magyarország államhatárát elhagyó csővezeték utolsó belföldön lévő
hiteles mérési pontjáig;
39.	tiszta növényi olaj: a 1507 10 10-1518 00 99 KN-kód szerinti növényi olaj, amennyiben
üzemanyagkénti vagy tüzelő-, fűtőanyagkénti felhasználásra állítják elő;
40.	üzemanyagtartály: a jármű gyártója által a járműbe szilárdan beépített olyan tartály,
amely az üzemanyagnak közvetlenül a gépjármű motorjában való felhasználását teszi lehetővé a
jármű haladásához, valamint a jármű hűtő- és klímaberendezésének működését biztosítják;
továbbá az a szilárdan beépített gáztartály, amely közvetlenül a gázzal való üzemelést teszi
lehetővé; valamint az egyéb berendezések tartályai, amelyekkel adott esetben a gépjárművet
felszerelik;
41.	villamos energia: a 2716 00 00 KN-kód szerinti termék.
10
(3)	E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó
erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan
1.	alkoholtermék:
a)	a 2204 10 11-2206 00 89 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges
alkoholtartalma meghaladja a 22 térfogatszázalékot,
b)	a 2207 10 00-2208 90 99 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges
alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot,
c)	a 2207 10 00-2208 90 99 KN-kód szerinti terméket oldott vagy oldatlan állapotban
tartalmazó olyan termék, amely nem tartozik az a) és b) pontban meghatározott KN-kódok alá és
tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot;
2.	aroma: az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma
tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi
rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv
módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletben ekként meghatározott anyag;
3.	bérfőzető: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki a tulajdonában álló
gyümölcsből (gyümölcsből származó alapanyagból) állíttat elő bérfőzött párlatot;
4.	bérfőzött párlat: adóraktárban a bérfőzető alapanyagából a bérfőzető részére előállított
párlat;borászati melléktermék: a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermék;
5.	borkísérő okmány: az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében megállapított
tartalmú, formanyomtatványként vagy számítógéppel előállított bizonylat;
6.	borpiaci év: augusztus 1 -jétől július 31 -ig terjedő időszak;
7.	csendes bor: - a habzóbor és az egyéb habzó erjesztett ital kivételével - a 2204 21 11-
2205 90 90 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek
a)	tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék,
feltéve hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik,
b)	tényleges alkoholtartalma 15 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 18 térfogatszázalék,
feltéve hogy mindennemű alkoholtartalom-növelés nélkül állították elő és a végtermékben
található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;
8.	denaturálás: az etil-alkoholt tartalmazó termék emberi fogyasztásra való alkalmatlanná
tétele
a)	véglegesen, a jövedéki adó alóli mentesség alkalmazásában az alkohol teljes
denaturálására vonatkozó eljárások kölcsönös elismeréséről szóló, 1993. november 22-i
3199/93/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 3199/93/EK bizottsági rendelet)
meghatározott eljárással (a továbbiakban: teljes denaturálás),
b)	a végrehajtási rendeletben meghatározott más módon (a továbbiakban: részleges
denaturálás);
9.	egyéb csendes erjesztett ital:
a)	- a csendes és habzóbor, valamint az egyéb habzó erjesztett ital kivételével - a 2204 21
06-2205 90 90 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2
térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 10 térfogatszázalék,
b)	- a sör és az egyéb habzó erjesztett ital kivételével - a 2206 00 10-2206 00 89 KN-kód
szerinti olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de
legfeljebb 10 térfogatszázalék, vagy tényleges alkoholtartalma 10 térfogatszázaléknál több, de
legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve hogy utóbbi esetben a végtermékben található alkohol
teljes mértékben erjedésből származik;
11
10.	egyéb habzó erjesztett ital: - a habzóbor kivételével - a 2204 10 11-2204 21 09, 2204 29
10,	2205 10 10-2205 90 90, 2206 00 31-2206 00 39 KN-kód szerinti olyan termék, amely dróttal,
szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy benne a
20 °C-on oldott állapotban jelen lévő szén-dioxid által előidézett túlnyomás 3 bar vagy annál
nagyobb, és tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 13
térfogatszázalék, vagy tényleges alkoholtartalma 13 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15
térfogatszázalék, feltéve hogy utóbbi esetben a végtermékben található alkohol teljes mértékben
erjedésből származik;
11.	gyümölcstermesztő személy: az a természetes személy, aki gyümölcstermő területtel
rendelkezik;
12.	habzóbor: a 2204 10 11-2204 21 09, 2204 29 10, 2205 10 10-2205 90 90 KN-kód szerinti
olyan termék, amely dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt
palackban van, vagy benne a 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő szén-dioxid által előidézett
túlnyomás 3 bar vagy annál nagyobb, és tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több,
de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben
erjedésből származik;
13.	intermedier: a nyersanyagtól a vegyipari és gyógyszeripari késztermékig terjedő gyártási
folyamat egyes fázisaiban előálló gyártásközi vegyi termék;
14.	ISZBIR: az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, a szőlő-bor
ágazati nyilvántartással, adatszolgáltatással, ellenőrzéssel kapcsolatos uniós és tagállami
kötelezettségek teljesítését támogató informatikai rendszer;
15.	kisüzemi bortermelő: az a borászati üzem engedéllyel rendelkező, más borászati üzemtől
jogilag és gazdaságilag független személy, aki megfelel az alábbi követelményeknek, továbbá az
a más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag nem független, borászati üzem engedéllyel
rendelkező személy, aki a jogi és gazdasági kapcsolatban lévő másik borászati üzemmel
együttesen teljesíti a következő követelményeket:
a)	az utolsó három borpiaci év átlagában kevesebb, mint évi 1000 hl csendes bort állít elő,
b)	szőlőt, valamint sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény kivételével a
mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a
234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet
11.	részében felsorolt terméket másik tagállamból vagy harmadik országból nem szerez be, és
c)	csendes bort - a bérpalackozásra átadott saját előállítású csendes bor visszaszállítását
kivéve - nem szerez be és csendes boron kívül, valamint a saját előállítású csendes borból évente
legfeljebb 10 000 liter palackos erjesztésű habzóbor előállításán, tárolásán kívül, ha utóbbi
termékből a kisüzemi bortermelő készlete nem haladja meg a 10 000 litert, más jövedéki terméket
nem állít elő, nem tárol és nem hoz forgalomba;
16.	kisüzemi sörfőzde: évente 20 ezer hektoliternél kisebb mennyiségű sört előállító, más
sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült
telephelyet használó, nem licencia alapján működő adóraktár;
17.	köztes alkoholtermék: - a sör, a csendes és habzóbor, valamint az egyéb csendes és habzó
erjesztett ital kivételével - a 2204 10 11-2206 00 89 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek
tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék;
18.	magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely
tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú,
párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása;
12
19.	magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki tulajdonában álló
gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, tulajdonában
álló desztillálóberendezéssel rendelkezik;
20.	párlat: a - nyers párlat kivételével - 2208 20 29, 2208 20 89, 2208 90 33, 2208 90 38,
2208 90 48, - a calvados kivételével - 2208 90 71 KN-kód szerinti termék, továbbá a 2208 90 56
és 2208 90 77 KN-kód szerinti termékek közül a seprőpárlat;
21.	sör: a 2203 00 01-2203 00 10 KN-kód szerinti termék, továbbá a 2206 00 31-2206 00 89
KN-kód szerinti termékek közül a 2203 00 01 -2203 00 10 KN-kód szerinti és az alkoholmentes
italok elegye, feltéve hogy a termék tényleges alkoholtartalma mindkét esetben meghaladja a 0,5
térfogatszázalékot;
22.	szőlőtermelő: az a személy, aki bármilyen jogcímen használatában lévő szőlőültetvényt
művel;
23.	tényleges alkoholtartalom: a termékben jelen lévő etil-alkohol térfogatának aránya a
termék teljes térfogatához viszonyítva 20 °C hőmérsékleten;
24.	termelői borkimérés: az egyszerűsített adóraktár engedélyese vagy a kisüzemi bortermelő
saját termelésű csendes borának az előállítás helyén vagy az előállító használatában lévő,
kereskedelmi törvény szerinti üzletben elvitelre vagy borkóstolás céljából helyben fogyasztásra
történő, nem a kereskedelmi törvény szerinti vendéglátás tevékenységnek minősülő értékesítése;
25.	tiszta szesz: 100 térfogatszázalékos etil-alkohol;
26.	tudományos és oktatási cél: az alkoholtermékek kutatásához kapcsolódó tudományos cél
és köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által vagy megbízásából ellátott oktatási cél.
(4)	E törvény alkalmazásában a dohánygyártmányok adóztatására vonatkozóan
1.	cigaretta:
a)	a dohányrúd, amely meglévő állapotában dohányzásra alkalmas és nem minősül szivarnak
vagy szivarkának,
b)	a dohányrúd, amelyet egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-hüvelybe töltenek,
vagy cigarettapapír-lappal körbevesznek,
c)	az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de
egyébként megfelel az a)-b) pontban meghatározott kritériumoknak;
2.	dohánygyártmány: a cigaretta, a szivar, szivarka, a finomra vágott fogyasztási dohány, az
egyéb fogyasztási dohány és a töltőfolyadék, kivéve a kizárólag gyógyászati célra használt,
gyógyhatású anyagot tartalmazó termék, amely nem tartalmaz dohányt és a külön jogszabályban
meghatározott hatóság által kiadott hatályos forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik;
3.	dohánynövény: a 0602 90 50 KN-kód szerinti növény;
4.	dohánytörmelék: a dohány feldolgozása és a dohánytermékek előállítása során keletkező
dohánylevél-maradvány és melléktermék;
5.	egyéb fogyasztási dohány :
a)	a finomra vágott fogyasztási dohányon kívüli, további ipari feldolgozás nélkül
dohányzásra alkalmas kész dohányvágat,
b)	az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de
egyébként megfelel az a) pontban meghatározott kritériumoknak;
6.	elektronikus cigaretta: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,
forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus cigaretta, utántöltő flakon
és dohányzást imitáló elektronikus eszköz;
7.	fermentált dohány: az a dohány, amelyben a megfelelő eljárások mellett olyan változások
játszódtak le, amelyek következtében a dohány élvezeti célra alkalmassá vált;
8.	finomra vágott fogyasztási dohány:
13
a)	olyan, további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat, amelyben
a dohányrészecskék tömegének több mint 25 százaléka kisebb, mint 1,5 milliméter szélességűre
vágott,
b)	az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de
egyébként megfelel az a) pontban meghatározott kritériumoknak;
9.	fogyasztási dohány : az egyéb fogyasztási dohány és a finomra vágott fogyasztási dohány;
10.	kész dohányvágat: olyan dohánygyártmány, amely pipadohány esetében pipában történő
elszívásra, cigaretta dohány esetében kézi töltésű cigaretta elkészítésére szolgál, beleértve a
dohányzásra alkalmas, ilyenkénti értékesítésre felkínált dohánytörmeléket is;
11.	szárított dohány: a tőről leszakított nyersdohány, a 2401 10 35-2401 20 95 KN-kód
szerinti feldolgozatlan dohány, továbbá a 2401 30 00 KN-kód szerinti dohányhulladék;
12.	szivar, szivarka:
a)	a természetes dohánylevelekből álló külső borítékkal rendelkező dohányrúd,
b)	a kocsányozott dohánykeverékből készült szivarbélből, valamint a szivar szokásos
színével megegyező színű, regenerált dohánylevélből készült, és a terméket - adott esetben a
füstszűrőt is beleértve, a szopókával ellátott szivaroknál azonban a szopóka kivételével - teljesen
körülölelő, külső borítékból álló dohányrúd, amelynek tömege - füstszűrő vagy szopóka nélkül -
legalább 2,3 gramm és legfeljebb 10 gramm, valamint amely hosszának legalább egyharmadánál
mért kerülete eléri a 34 millimétert,
13.	az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de
egyébként megfelel az a) és b) pontban meghatározott kritériumoknak;töltőfolyadék: folyadék,
amely az elektronikus cigarettába a gyártási folyamat során kerül betöltésre, ideértve az
elektronikus cigaretta utántöltésére szolgáló folyadékot is.
3. Általános rendelkezések
4.	§ (1) Az adóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerét illeti.
(2)	Az adóbevételek biztosítása érdekében a jövedéki termékek adó megfizetése nélküli
előállításából, tárolásából, szállításából és a halasztott adófizetésből adódó adókockázatra
jövedéki biztosítékot kell nyújtani.
(3)	Adómentesség, adókedvezmény annyiban alkalmazható, érvényesíthető, ha az annak
alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az
adóelőny célját. Az alkalmazhatóságot, illetve az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania,
akinek az érdekében áll.
(4)	E törvényt az európai uniós jogi aktusokkal összhangban kell értelmezni.
(5)	A jövedéki ügyeket - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - elektronikusan kell intézni.
4.	Hatáskör
5.	§ (1) Jövedéki ügyben - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állami adó- és
vámhatóság jár el.
(2)	A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban a lakóhely szerinti, a
magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban - ide nem értve az előállított
termék jogszabálysértő értékesítését - pedig az ellenőrzött tevékenység végzésének helye szerinti
önkormányzati adóhatóság jár el. A fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság jár el.
(3)	Ha más hatóság a tevékenysége során a jövedéki termékkel összefüggő jogsértő
magatartás gyanúját állapítja meg, a bizonyítékokat rögzíti, a jövedéki terméket a rá vonatkozó
szabályok szerint lefoglalja, és ezt követően az ügyet az állami adó- és vámhatóságnak átadja.
14
II. FEJEZET
ADÓKÖTELEZETTSÉG, ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG, ADÓMENTESSÉG,
ADÓ-VISSZAIGÉNYLÉS
5.	Adókötelezettség keletkezése
6.	§ Adókötelezettség keletkezik, ha
a)	a jövedéki terméket belföldön előállítják,
b)	a jövedéki terméket importálj ák,
c)	másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket az 62. § szerinti
kereskedelmi céllal vagy csomagküldő kereskedelem keretében belföldre szállítják, vagy
d)	másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi célú vagy
csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során a 3. § (1) bekezdés 43. pont c)
alpontja szerinti szabálytalanságot belföldön követik el.
6.	Adófizetési kötelezettség keletkezése
7.	§ (1) Adófizetési kötelezettség keletkezik
a)	a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásával, a szabadforgalomba bocsátás
időpontjában,
b)	másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméknek az 62. § szerinti
kereskedelmi céllal belföldre szállításával,
c)	jövedéki termék csomagküldő kereskedelem keretében belföldre szállításával,
d)	másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi célú vagy
csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során a 3. § (1) bekezdés 43. pont c)
alpontja szerinti szabálytalanság belföldön történő elkövetésével,
e)	bármilyen energiatermék üzemanyagkénti, üzemanyagok adalékakénti, higítóanyagakénti
vagy fűtőanyagkénti kínálásával, értékesítésével vagy felhasználásával, ha korábban nem
keletkezett adófizetési kötelezettség az adott felhasználásra megállapított adómértékkel,
f)	ha az adóraktár engedélyese az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb
ellenőrzött ásványolajat vagy megfigyelt terméket nem másik adóraktár engedélyesének,
felhasználói engedélyesnek, nyilvántartásba vett felhasználónak, másik tagállamba vagy
harmadik országba értékesíti,
g)	ha a bejegyzett kereskedő az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb
ellenőrzött ásványolajat nem felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett
felhasználónak értékesíti, vagy másik tagállamból saját felhasználás céljára felhasználói engedély
nélkül hoz be,
h)	ha az importáló az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött
ásványolajat vagy megfigyelt terméket nem felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett
felhasználónak értékesíti,
i)	ha a felhasználói engedélyes az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb
ellenőrzött ásványolajat nem másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti, valamint a
megfigyelt terméket nem felhasználói engedélyesnek, nyilvántartásba vett felhasználónak, másik
tagállamba vagy harmadik országba értékesíti,
j) a felhasználói engedélyesnél, valamint egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék
vonatkozásában az adóraktár engedélyesnél a készletfelvétellel megállapított tényleges készlet és
a nyilvántartás szerinti készlet különbözete szerinti hiányra, illetve
15
k) a jövedéki engedélyes kereskedőnél az üzemanyag készletfelvétellel megállapított
tényleges készletének és nyilvántartás szerinti készletének - a végrehajtási rendeletben
meghatározott mértékű elismert mennyiségű hiánnyal megegyező mennyiséget meghaladó -
különbözete szerinti többletre.
(2)	A szabadforgalomba bocsátás időpontja az az időpont, amikor
a)	a jövedéki termék elhagyja az adóraktár területét, kivéve ha a jövedéki termék
adófelfüggesztési eljárás alá kerül,
b)	az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki terméket a bejegyzett kereskedő
átveszi,
c)	az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki terméket a mentesített szervezet
átveszi,
d)	a jövedéki termék importálása révén a jövedéki termék vámjogi szabadforgalomba
bocsátásra kerül, kivéve ha a jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás alá kerül,
e)	az adóraktári engedély hatályvesztését, visszavonását követően a jövedéki termék - az
adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kivételével - elhagyja az adóraktár területét,
vagy az adóraktári engedély hatályvesztését, visszavonását követő 30. napon, ha a jövedéki
termék az adóraktár területét korábban nem hagyta el,
f)	az adóraktári engedély felszámolási eljárás miatti hatályvesztése esetén a jövedéki termék
elhagyja az adóraktár területét, kivéve ha a jövedéki terméket adófelfüggesztési eljárás keretében
feladják,
g)	az adóraktári engedély végelszámolási eljárás miatti hatályvesztése esetén a jövedéki
termék - az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kivételével - elhagyja az
adóraktár területét, vagy a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180. napon, ha a jövedéki
termék az adóraktár területét korábban nem hagyta el, illetve
h)	a 3. § (1) bekezdés 43. pont a)-b) és d)-g) alpontja szerinti szabálytalanság az állami adó-
és vámhatóság tudomására jut.
(3)	Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja
a)	az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a jövedéki termék
belföldre megérkezik,
b)	az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a jövedéki terméket a
címzett átveszi,
c)	az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a szabálytalanság az
állami adó- és vámhatóság tudomására jut,
d)	az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a terméket előállítják,
kínálják, értékesítik vagy felhasználják,
e)	az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor az adóraktár engedélyese
az egyéb ellenőrzött ásványolajat szabadforgalomba bocsátja vagy a megfigyelt termék elhagyja
az adóraktár területét,
f)	az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti esetben a szabadforgalomba bocsátás időpontja,
g)	az (1) bekezdés i) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a termék elhagyja a
felhasználói engedélyes üzemét, illetve
h)	az (1) bekezdés j) és k) pontja szerinti esetben a készletfelvétel időpontja.
(4)	Az (1) bekezdéstől eltérően nem keletkezik adófizetési kötelezettség a légiutas-ellátási
tevékenység keretében importált, másik tagállamból belföldre behozott jövedéki termékre.
8.	§ (1) Az adófizetési kötelezettség a
a)	7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jövedéki termék EKO-n feltüntetett
címzettjét, ennek hiányában a jövedéki termék birtokosát,
16
b)	7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a csomagküldő kereskedőt,
c)	7. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a szállításra a jövedéki biztosítékot nyújtó
személyt és a szabálytalanság elkövetésében résztvevő személyt,
d)	7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a termék birtokosát,
e)	7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben az adóraktár engedélyesét,
f)	7. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a bejegyzett kereskedőt,
g)	7. § (1) bekezdés h) pontja szerinti esetben az importálót,
h)	7. § (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti esetben a felhasználói engedélyest,
i)	7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti esetben a jövedéki engedélyes kereskedőt,
j) 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adóraktár engedélyesét,
k) 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a bejegyzett kereskedőt,
l) 7. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a mentesített szervezetet,
m) 7. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a vámjogi szabadforgalomba bocsátást kérő
személyt vagy akinek a megbízásából a vámjogi szabadforgalomba bocsátást kérték,
n) 7. § (2) bekezdés e)-g) pontja szerinti esetben a korábbi adóraktár engedélyesét vagy azt a
személyt, akinek a részére a jövedéki terméket átadják, illetve
o)	7. § (2) bekezdés h) pontja szerinti,
oa) a 3. § (1) bekezdés 43. pont a) és b) alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében a
jövedéki terméket feladó adóraktár engedélyesét, a bejegyzett feladót vagy azt a személyt, aki az
adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításra a jövedéki biztosítékot nyújtotta és a
szabálytalan kikerülésben résztvevő személyt, aki tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott
az adófelfüggesztési eljárás alóli kikerülés szabálytalan voltáról,
ob) a 3. § (1) bekezdés 43. pont d) alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében az
adóraktár engedélyesét,
oc) a 3. § (1) bekezdés 43. pont e) alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében a
jövedéki termék birtokosát és minden olyan személyt, aki a szabálytalan tárolásban részt vesz,
od) a 3. § (1) bekezdés 43. pont f) alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében a
jövedéki termék előállítóját és minden olyan személyt, aki a szabálytalan előállításban részt vesz,
oe) a 3. § (1) bekezdés 43. pont g) alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében a
szabálytalan importálásban résztvevő személyt
terheli.
(2)	Ha az (1) bekezdés alapján több személy kötelezett az adófizetésre, felelősségük
egyetemleges.
7.	Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól
9.	§ (1) Mentesül az adófizetési kötelezettség alól
a)	a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok
tartózkodására szolgáló helyen, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző
üzlet és az üzlet áruellátását biztosító raktár együttes területén kialakított adóraktár engedélyesét
a végső úti céllal harmadik országba utazó utas részére értékesített jövedéki termékre,
b)	az adóraktár engedélyese az utasoknak történő felszolgálás céljából a harmadik országba
közvetlenül repülő repülőgépek részére átadott jövedéki termékre,
c)	az adóraktár engedélyese az adóraktárában adófelfüggesztési eljárás alatt álló,
ca)	minőség-ellenőrzés, adóellenőrzés céljára felhasznált, átadott jövedéki termékre,
cb)	megsemmisített jövedéki termékre,
d)	a közvetlen fogyasztásra szánt italt és az energiatermékek közé tartozó adózott adalék
legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban adózott üzemanyagba történő bekeverése során
17
keletkezett energiaterméket előállító személy, ha az összetevőkre megfizetett adó összege nem
kevesebb, mint a keverékükből előállított jövedéki termék után fizetendő adó összege,
e)	az adóraktár engedélyese az adóraktárban adófelfüggesztési eljárás keretében tárolt,
teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termékre,
f)	az adóraktár engedélyese, a bejegyzett feladó vagy az a személy, aki az adófelfüggesztési
eljárás keretében végzett szállításra a jövedéki biztosítékot nyújtotta, az adófelfüggesztési eljárás
keretében feladott és teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki
termékre,
g)	a 8. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy a szállítás során teljesen megsemmisült
vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termékre,
h)	a felhasználói engedélyes a teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott
jövedéki termékre,
i)	a diplomáciai és a konzuli képviselet és a diplomáciai és konzuli képviselet tagja,
valamint a nemzetközi szervezet és a nemzetközi szervezet tagja a harmadik országból
vámmentesen behozható mennyiségű jövedéki termékre,
j) a mentesített szervezet a másik tagállamból behozott, legfeljebb az i) pont szerinti
mennyiségű jövedéki termékre,
k) a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i
1186/2009/EK tanácsi rendelet 25-27. és 107. cikke alapján harmadik országból jövedéki
terméket vámmentesen behozó személy,
l) az adóraktár engedélyese az adóraktárban adófelfüggesztési eljárás keretében tárolt,
ETBE előállítás céljára felhasznált jövedéki termékre.
(2)	A jövedéki termék teljes megsemmisülését vagy helyrehozhatatlan károsodását az állami
adó- és vámhatóság igazolja, ha az (1) bekezdés e)-g) pontja szerinti személy kérésére az általa
bemutatott bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a teljes megsemmisülés vagy a
helyrehozhatatlan károsodás belföldön következett be, vagy ez nem állapítható meg, de a teljes
megsemmisülést vagy a helyrehozhatatlan károsodást belföldön fedezték fel.
(3)	Az (1) bekezdés e)-h) pontja szerinti személy, ha a jövedéki termék teljes
megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása belföldön következik be,
a)	haladéktalanul bejelentést tesz a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalommal
az állami adó- és vámhatósághoz,
b)	feltárja az eset körülményeit az állami adó- és vámhatóság vizsgálatáig,
c)	gondoskodik a helyszín biztosításáról és a további megsemmisülés megakadályozásáról.
(4)	Belföldön az állami adó- és vámhatóság
a)	a benyújtott bizonyítékok alapján bírálja el, hogy milyen mennyiség minősül a 3. § (1)
bekezdés 44. pont a) alpontja szerint teljesen megsemmisültnek vagy helyrehozhatatlanul
károsodottnak,
b)	legfeljebb a végrehajtási rendeletben, csendes bor esetében pedig az agrárpolitikáért
felelős miniszter rendeletében meghatározott mértéket ismeri el a 3. § (1) bekezdés 44. pont b)
alpontja szerinti hiányként.
(5)	Az állami adó- és vámhatóság a (4) bekezdés szerinti döntéséről, ha a jövedéki termék
feladója nem belföldi személy, kérésre tájékoztatja a jövedéki termék feladóját és a feladás helye
szerinti tagállam illetékes hatóságát.
8.	Szabálytalanság az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás és a
szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek kereskedelmi célú és csomagküldő
kereskedelem keretében végzett szállítása során
18
10.	§ (1) Ha az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás során szabálytalanság
történik, akkor tekintendő belföldi szabadforgalomba bocsátásnak, ha a szabálytalanságot
belföldön követték el.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti elkövetés helye nem állapítható meg, de a szabálytalanságot
belföldön észlelték, a szabadforgalomba bocsátás helye és időpontja az, ahol és amikor a
szabálytalanságot észlelték.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az állami adó- és vámhatóság értesíti a feladás
helye szerinti tagállam illetékes hatóságát.
(4)	Ha az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított, belföldön feladott jövedéki termék
nem érkezett meg a rendeltetési helyére, de a szállítás során nem észleltek szabálytalanságot, ezt
a körülményt úgy kell tekinteni, hogy a szabadforgalomba bocsátás belföldön és az
adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kezdetekor történt. Ez alól kivétel, ha az
adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kezdetét követő négy hónapon belül az állami
adó- és vámhatóság által elfogadott bizonyítékot mutatnak be az adófelfüggesztési eljárás
keretében végzett szállítás belföldtől eltérő befejeződéséről vagy a szabálytalanság belföldtől
eltérő elkövetésének helyéről.
(5)	Ha az adófelfüggesztési eljárás keretében belföldről végzett szállítás során a jövedéki
biztosítékot nyújtó személy nem tudott vagy nem tudhatott arról, hogy a jövedéki termék nem
érkezett meg a rendeltetési helyre, az állami adó- és vámhatóság által erre irányuló közlést
követően egy hónap áll rendelkezésére arra, hogy bizonyítékot nyújtson be az adófelfüggesztési
eljárás keretében végzett szállítás befejeződéséről vagy a szabálytalanság elkövetésének helyéről.
(6)	Ha a (2) bekezdés és a (4) bekezdés szerinti esetben az adófelfüggesztési eljárás keretében
végzett szállítás kezdetét követő három éven belül a szabálytalanság elkövetésének belföldtől
eltérő helye bizonyítottá válik, a szabadforgalomba bocsátás helyének a szabálytalanság
elkövetésének helyét kell tekinteni. Ha az adófelfüggesztési eljárás keretében belföldtől eltérő
helyről végzett szállítás kezdetét követő három éven belül a szabálytalanság elkövetésének
belföldi helye bizonyítottá válik, a szabadforgalomba bocsátás helyének belföldet kell tekinteni.
(7)	Ha a (6) bekezdés szerinti esetben a szabálytalanság helye belföld, az állami adó- és
vámhatóság értesíti annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, ahol az adót megfizették. Ha a (6)
bekezdés szerinti esetben a szabálytalanság helye belföldtől eltérő hely, az állami adó- és
vámhatóság intézkedik a belföldön megfizetett adó visszatérítése vagy levonása iránt azt
követően, hogy a szabálytalanság elkövetése szerinti tagállamban az adót megfizették.
(8)	Ha az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék feladási helye és
rendeltetési helye is belföld és a jövedéki termék nem érkezett meg a rendeltetési helyére, de a
szállítás során nem észleltek szabálytalanságot, ezt a körülményt úgy kell tekinteni, hogy a
szabadforgalomba bocsátás az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kezdetekor
történt. Ez alól kivétel, ha az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kezdetét követő
négy hónapon belül az állami adó- és vámhatóság által elfogadott bizonyítékot mutatnak be az
adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás befejeződéséről.
11.	§ (1) Ha a belföldtől eltérő helyen szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék tagállamok
közötti kereskedelmi célú és csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során
szabálytalanság történik és a szabálytalanság elkövetésének helye belföld, az adókötelezettség és
az adófizetési kötelezettség belföldön keletkezik.
(2)	Ha a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék tagállamok közötti kereskedelmi célú
és csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során történt szabálytalanság
elkövetési helye nem állapítható meg, de az észlelése belföldön történt, úgy kell tekinteni, hogy a
szabálytalanságot belföldön követték el.
19
(3)	Ha a (2) bekezdés szerinti esetben a jövedéki termék beszerzését követő három éven belül
bizonyítottá válik, hogy a szabálytalanság elkövetésének helye belföldtől eltérő hely, az állami
adó- és vámhatóság intézkedik a belföldön megfizetett adó visszatérítése vagy levonása iránt azt
követően, hogy a szabálytalanság elkövetése szerinti tagállamban az adót megfizették.
9.	Adó-visszaigénylés
12.	§ A megfizetett adó visszaigénylésére jogosult
a)	az a személy, aki adózott jövedéki terméket exportál,
b)	az adóraktár engedélyese a fogyasztásra alkalmatlanná vált és megsemmisített vagy
jövedéki termék előállítására felhasznált, adózott jövedéki termék után,
c)	a mentesített szervezet a 13. §-ban meghatározott feltételekkel és korlátokkal, a belföldön
beszerzett, adózott jövedéki termék után,
d)	a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldről, kereskedelmi céllal másik
tagállamba történő szállítása esetén az EKO szerinti szállító, ha bemutatja az EKO-nak a jövedéki
termék címzett által történt átvételét igazoló példányát és a címzett tagállam hatóságának
igazolását a jövedéki adó megfizetéséről vagy annak biztosításáról,
e)	a csomagküldő kereskedő, ha a másik tagállamban megfizette a jövedéki adót és erről
bemutatja a másik tagállam illetékes hatóságának igazolását,
f)	a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldről, kereskedelmi céllal másik
tagállamba történő szállítása esetén az EKO szerinti szállító és a csomagküldő kereskedő, ha a
szállítás során nem belföldön elkövetett szabálytalanságot követően a 11. § szerint megfizették a
jövedéki adót és erről bemutatja a másik tagállam illetékes hatóságának igazolását,
g)	az a személy, aki adózott jövedéki terméket olyan tevékenységhez használ fel, amelyre
adófizetési kötelezettség alóli mentesülés érvényesíthető,
h)	a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adóraktár engedélyese által a másik tagállamba utazó
utas részére értékesített, majd az utastól az adóraktár engedélyese által visszavásárolt, adózott
jövedéki termék után,
i)	a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól mentesített, a)-h) pont
alá nem sorolható személy, szervezet.
13.	§ (1) A megfizetett adó visszaigénylésére jogosult viszonosság esetén
a)	a diplomáciai és konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet a számviteli
nyilvántartásban a rendeltetésszerű működéshez szükséges pénzügyi kiadásként kimutatott
hivatalos célra beszerzett következő jövedéki termék után:
aa)	a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és
földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya
alá tartozó szeszes ital tekintetében 1500 liter/év mennyiségben, az egyéb alkoholtermékek
tekintetében mennyiségi korlátozás nélkül,
ab)	a cigaretta tekintetében 60 000 szál cigaretta/év mennyiségben, az egyéb
dohánygyártmányok tekintetében mennyiségi korlátozás nélkül,
b)	a diplomáciai és konzuli képviselet tagja és a nemzetközi szervezet tagja személyes célra,
de legfeljebb 300 ezer forint értékben beszerzett következő jövedéki termék után, amelybe
beleszámítandó a termékek és igénybe vett szolgáltatások után az általános forgalmi adóról szóló
törvény (a továbbiakban: áfatörvény) szerint visszaigényelt általános forgalmi adó:
ba)	üzemanyag tekintetében 2000 liter/év vagy kg/év mennyiségben,
bb)	a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és
földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül
20
helyezéséről szóló 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya
alá tartozó szeszes ital tekintetében 150 liter/év mennyiségben, egyéb alkoholtermékek
tekintetében mennyiségi korlátozás nélkül,
bc)	cigaretta tekintetében 25 000 szál cigaretta/év mennyiségben, az egyéb
dohánygyártmányok tekintetében mennyiségi korlátozás nélkül.
(2)	A viszonosság tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.
(3)	Az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erejét, polgári állományát és
éttermét, kantinját, vagy a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben
részes állam magyartól eltérő fegyveres erejét, polgári állományát megillető adó-visszaigénylési
jogosultságot a Magyar Honvédség képviselőjeként a Magyar Honvédség pénzügyi és számviteli
feladatokat ellátó szerve gyakorolja.
III.	FEJEZET
ENGEDÉLYEK
10.	Engedélyek megadása
14.	§ (1) E törvény szerinti engedélyre olyan személy jogosult,
a)	aki könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai vagy egyéni
vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény
szerint tesz eleget,
b)	aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt,
c)	akinek nincs meg nem fizetett köztartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása kivéve,
ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,
d)	aki j övedéki biztosítékot nyújt,
e)	aki rendelkezik azokkal a hatósági engedélyekkel, igazolásokkal, amelyeket jogszabály a
folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához külön előír,
f)	akinél a tevékenység gyakorlásához és az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi
feltételek adottak,
g)	akit vagy akinek vezetőj ét, vezető tisztségviselőj ét
ga)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2013. június 30-án hatályos
gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,
gb)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII.
vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott
bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen nem ítélték el vagy a kérelem benyújtásakor már
mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság az engedély iránti kérelmet 30 napon belül, az eseti
bejegyzett kereskedő és a bejegyzett feladó esetében 15 napon belül bírálja el, amelyet az állami
adó- és vámhatóság kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal
meghosszabbíthat.
(3)	Egy adott, földrajzilag körülhatárolt hely telephelyként való működése a kérelmező
részére nem engedélyezhető, ha a korábban ott folytatott, e törvény hatálya alá tartozó
tevékenységgel összefüggésben megállapított adó-, bírság-, pótléktartozás vagy zárjegyhiánnyal
kapcsolatos tartozás nem került megfizetésre, feltéve, hogy a tartozást eredményező
tevékenységet a kérelmező, a kérelmező Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban:
Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, a kérelmező élettársa vagy olyan jogi személy folytatta,
amelynek a kérelmező, a kérelmező Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, a kérelmező élettársa, a
21
kérelmező vezető tisztségviselője, a kérelmező vezető tisztségviselőjének Ptk. szerinti közeli
hozzátartozója, a kérelmező vezető tisztségviselőjének élettársa, a kérelmező legalább 20%
szavazati joggal rendelkező tagja (részvényese), a kérelmező legalább 20% szavazati joggal
rendelkező tagjának (részvényesének) Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, vagy a kérelmező
legalább 20% szavazati joggal rendelkező tagjának (részvényesének) élettársa a tartozás
felhalmozásának időszakában vezető tisztségviselője vagy legalább 20% szavazati joggal
rendelkező tagja (részvényese) volt.
11.	Engedély hatályvesztése, felfüggesztése, visszavonása
15.	§ (1) Az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély hatályát veszti, ha
a)	az engedélyes magánszemély meghal, kivéve, ha örököse a tevékenység folytatásának
szándékát a halál bekövetkezését követő 30 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz
bejelenti és az e törvényben előírt, az engedélyesek által teljesítendő feltételeknek megfelel;
b)	a jogi személy engedélyes jogutód nélkül megszűnik;
c)	az engedélyt visszaadják.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság az engedély megadásánál figyelembe vett vagy az engedély
kiadását követően teljesítendő feltételek teljesülését és a tevékenység végzésének körülményeit
folyamatosan vizsgálja.
(3)	Ha az engedély megadásánál figyelembe vett vagy az engedély kiadását követően
teljesítendő feltételek teljes vagy részleges elmaradása, vagy a tevékenység végzésének valamely
körülménye a tevékenység ellenőrizhetőségét vagy az adófizetési kötelezettség teljesítését
a)	veszélyezteti, és
aa)	a hiányosság megszüntetésére 30 napon belül van lehetőség, az állami adó- és
vámhatóság az engedélyt a hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti és
ha az engedélyes a kitűzött határidő elteltéig a hiányosságot nem szünteti meg, az engedélyt
visszavonja,
ab)	a hiányosság megszüntetésére 30 napon belül nincs lehetőség, az állami adó- és
vámhatóság az engedélyt visszavonja,
b)	nem veszélyezteti, az állami adó- és vámhatóság felszólítja az engedélyest a hiányosság
megszüntetésére és ha az engedélyes a felszólításban meghatározott határidőn belül nem szünteti
meg a hiányosságot, az engedélyt visszavonja.
(4)	Az engedély visszavonásáról és az engedély felfüggesztéséről hozott döntés fellebbezésre
tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(5)	Az engedély felfüggesztéséről hozott döntés hatálya nem terjed ki a (8) bekezdés c) pontja
szerinti tevékenységre, ha a termelés leállítása műszaki, biztonsági, vagy katasztrófavédelmi
szempontból indokolatlan kockázatokkal, károkkal járna.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti feltétel fennállását az állami adó- és vámhatóság az engedélyes
kérelmére az engedélyben rögzítheti.
(7)	Ha engedély felfüggesztésére okot adó körülményt az állami adó- és vámhatóság által
működtetett elektronikus rendszer észleli, az elektronikus rendszer automatikus intézkedése útján
megtagadja az elektronikus átvételi elismervény továbbítását és az e-TKO tervezet jóváhagyását,
továbbítását, valamint erről értesíti az engedélyest.
(8)	Az (7) bekezdés szerinti automatikus intézkedést az állami adó- és vámhatóság soron
kívül, de legkésőbb 3 napon belül felülvizsgálja és fenntartásának szükségessége esetén indokolt
döntést hoz az engedély felfüggesztéséről, amely ellen önálló fellebbezésnek van helye. Ha a
felülvizsgálat eredményeként az intézkedés fenntartása nem indokolt, az állami adó- és
22
vámhatóság automatikusan megszünteti és erről az engedélyest tájékoztatja. Az engedély
felfüggesztésének időtartama alatt
a)	az állami adó- és vámhatóság - az engedélyes értesítése mellett - az uniós számítógépes
rendszerben az engedélyes által kiállított elektronikus okmányt nem hagyja jóvá, nem továbbítja,
az engedélyes részére elektronikus okmányt nem küld meg, nem továbbít, zárjegyet nem bocsát
rendelkezésre,
b)	az engedélyes jövedéki terméket szabadforgalomba nem bocsáthat, adófelfüggesztési
eljárás keretében nem adhat fel és nem vehet át, szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket
nem forgalmazhat, és
c)	az engedélyes jövedéki terméket nem állíthat elő, nem használhat fel, adófizetési
kötelezettség alóli mentesülést eredményező tevékenységet nem végezhet.
(9)	A (3) bekezdéstől eltérően közteher nem teljesítése, továbbá köztartozás megállapítása
esetén az állami adó- és vámhatóság abban az esetben vonja vissza az engedélyt, ha az
engedélyes
a)	bármely adónemben fennálló közteherfizetési kötelezettségét vagy tartozását az
esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette, feltéve, hogy a kötelezettség összege a 100
ezer forintot meghaladja, kivéve, ha az engedélyes az engedély visszavonására irányuló hatósági
eljárás megkezdéséig a kötelezettségét megfizette, vagy arra részletfizetést vagy fizetési
halasztást engedélyeztek, vagy
b)	terhére a vizsgált időszakra vonatkozó közteherfizetési kötelezettség 10 százalékát
meghaladó köztartozást jogerősen állapít meg és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság
mérséklését az Art. kizárja.
12.	Engedéllyel rendelkezők
16.	§ (1) Az engedélyes által vezetett nyilvántartás adatai egyértelműen hozzárendelhetők az
azok alapjául szolgáló bizonylatokhoz.
(2)	Az engedélyesnek az előállított, felhasznált, tárolt, forgalmazott, szállított jövedéki termék
eredetét hitelt érdemlően igazolnia kell.
(3)	Az adóraktár engedélyese az engedélyben rögzített, valamint a hatóság által elfogadott
egyéb, engedélykérelemben megadott adat változását a 25. § szerinti adatszolgáltatás keretében,
egyéb engedélyes a változást követő 8 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak
abban az esetben is, ha az egyébként az engedély módosítását nem igényli.
17.	§ (1) Az adóraktár engedélyese, a felhasználói engedélyes és a jövedéki engedélyes
kereskedő készletfelvétellel
a)	évente, a tárgyév utolsó napjával vagy a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó
gazdálkodó az üzleti év mérlegforduló-napjával megállapítja,
b)	az engedély hatályvesztésének, visszavonásának napjával megállapítja,
c)	az állami adó- és vámhatóság által kezdeményezett készletfelvétel esetén az ellenőrzés
napjával megállapítja, és
d)	az a)-c) pontban meghatározottakon túl - választása szerint - félévente, negyedévente
vagy havonta megállapíthatja
a tényleges készletet.
(2)	Az (1) bekezdés a) -b) és d) pontja szerinti készletfelvételt az adóraktár engedélyese, a
felhasználói engedélyes és a jövedéki engedélyes kereskedő az azt megelőző 3. napig bejelenti az
állami adó- és vámhatóságnak.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti készletfelvételre
23
a)	adóraktár engedélyese esetében - a d) pontja szerinti eset kivételével - az állami adó- és
vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett,
b)	egyéb esetben az állami adó- és vámhatóság döntése alapján az állami adó- és
vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett
kerülhet sor.
(4)	A készletfelvétellel megállapított tényleges készlet és a nyilvántartás szerinti készlet
különbözetével az elszámolási időszak zárókészletét módosítani kell.
13.	Jövedéki biztosíték
18.	§ (1) Az adófelfüggesztési eljárás keretében történő szállítással, tárolással és az adófizetési
kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra jövedéki biztosítékot kell nyújtani.
(2)	A jövedéki biztosíték készpénz, pénzügyi biztosíték és a (16) bekezdés szerinti készfizető
kezesség lehet.
(3)	Készpénzben nyújtott jövedéki biztosítéknak minősül az állami adó- és vámhatóság által
megadott jövedéki biztosíték számlára, jövedéki biztosíték céljára történő átutalás. A
készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után az állami adó- és vámhatóságnak kamatfizetési
kötelezettsége nincs.
(4)	Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható
pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét az állami adó- és vámhatóság
jóváhagyásához is köti.
(5)	Nem fogadható el a pénzügyi biztosíték, ha az azt nyújtóval szemben a hitelintézetekről és
a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti kivételes intézkedés alkalmazására került sor
vagy ha az azt nyújtónál a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti
biztosítási szükséghelyzet alakult ki.
(6)	Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítással együtt járó adókockázatra jutó
pénzügyi biztosítéknak a jövedéki termék kiszállítását követően még 4 hónapig, az adófizetési
kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra jutó pénzügyi biztosítéknak a jövedéki termék
szabadforgalomba bocsátását követően még 60 napig kell érvényesíthetőnek lennie, az
adókockázatra jutó készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték pedig ugyanezen határidők leteltéig
nem fizethető vissza a biztosítékot nyújtónak.
(7)	Jövedéki termék tagállamok közötti vagy másik tagállamon keresztül harmadik országba
történő szállításának adókockázatát fedező pénzügyi biztosítékul az Európai Unió valamennyi
tagállamában érvényesíthető pénzügyi biztosítékot kell nyújtani.
(8)	A jövedéki biztosíték az esedékességkor végrehajtható adó-, bírság-, pótléktartozásra,
zárjegyhiányra és az engedélyest terhelő egyéb költség fedezetére vehető igénybe a végrehajtás
szabályai szerint. A követelés érvényesítésére külön végzés nélkül jogosult az állami adó- és
vámhatóság.
(9)	A jövedéki biztosíték összegének csökkentése esetén az állami adó- és vámhatóság
haladéktalanul intézkedik a különbözet felszabadításáról vagy visszafizetéséről.
(10)	Az engedély hatályvesztése, visszavonása esetén a jövedéki biztosíték a (8) bekezdés
szerinti kötelezettségek teljesítését követően szabadítható fel.
(11)	Ha a jövedéki termék harmadik országba történő kivitele másik tagállam(ok)on keresztül
és az egységes árutovábbítási eljárásról szóló 1987. május 20-i egyezményben foglaltak alapján
történik, az egyezmény szerinti biztosíték az adófelfüggesztéssel történő szállításra jutó jövedéki
biztosítéknak minősül.
(12)	Kérelemre engedélyezhető, hogy a jövedéki biztosítékot az adóraktár engedélyese vagy a
bejegyzett feladó helyett a fuvarozó, a címzett, a jövedéki termék tulajdonosa vagy azok közül
24
több személy együttesen, továbbá készfizető kezesség esetén a (16) bekezdés szerinti
kezességvállalási engedéllyel rendelkező személy nyújtsa.
(13)	Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításra jutó jövedéki biztosíték az
adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás 53. § (3) bekezdése szerinti befejeződésekor
használható fel ismételten.
(14)	Az adókockázat szempontjából az egyéb ellenőrzött ásványolajnak minősülő gázolaj
adótartalmát az üzemanyagcélú gázolaj adómértékének alapulvételével kell meghatározni.
(15)	Nem kell jövedéki biztosítékot nyújtania a központi költségvetési szervnek.
(16)	Az (1) bekezdés szerinti adókockázatért vagy annak meghatározott részéért készfizető
kezességet vállalhat, aki rendelkezik az állami adó- és vámhatóság által a (17) bekezdésben
meghatározott feltételekkel kiadott, hatályos kezességvállalási engedéllyel, amely tartalmazza a
kezességgel összességében vállalható legmagasabb összeghatárt, valamint az engedély időbeli
hatályát.
(17)	Az állami adó- és vámhatóság a kezességvállalást annak a kérelmezőnek engedélyezi, aki
a)	nem minősül az Art. szerinti kockázatos adózónak, és
b)	biztosítékot nyújt
ba)	- a kezességvállalás időpontját követően még legalább 4 hónapig érvényesíthető -
pénzügyi biztosíték vagy
bb)	készpénz
formájában.
(18)	A (16) bekezdés szerinti kezességet csak írásban, kezességi nyilatkozattal lehet vállalni.
Ha a kezességi nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóság elfogadja, azt bevonja, és a
kezességvállalási engedélyhez nyújtott biztosítékból a kezességi nyilatkozatban vállalt összeget
elkülönítetten kezeli.
14.	Adóraktári engedély
19.	§ (1) Jövedéki termék adóraktárban állítható elő és tárolható, kivéve
a)	az ellenőrzött energiaterméken kívüli energiaterméket,
b)	a magánfőzésben előállított párlatot,
c)	a közvetlen fogyasztásra szánt italt, ha az összetevőkre megfizetett adó összege nem
kevesebb, mint a keverékükből előállított jövedéki termék után fizetendő adó összege,
d)	az adófizetési kötelezettség alól mentesült, magánszemély által előállított sört, csendes
bort, habzóbort, egyéb csendes és habzó erjesztett ital,
e)	a kisüzemi bortermelő által előállított csendes bort, valamint előállítható vagy tárolható
palackos erjesztésű habzóbort,
f)	a tudományos és oktatási célra előállított és felhasznált alkoholterméket,
g)	a hulladékhasznosítási tevékenység során - a 49. § (1) bekezdése szerinti bejelentési
kötelezettség teljesítése mellett - köztes fázisban keletkezett egyéb ellenőrzött ásványolajt,
h)	a biológiai ecet előállítása során - a 49. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség
teljesítése mellett - köztes fázisban keletkezett alkoholterméket,
i)	az energiatermékek közé tartozó adózott adalék legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban
adózott üzemanyagba történő bekeverése során keletkezett energiaterméket.
(2)	Adózatlan jövedéki termékből az adófizetési kötelezettség alól mentesült jövedéki termék
vagy egyéb termék adóraktárban állítható elő.
20.	§ (1) Adóraktári engedélyre - az engedélyek megadásának általános szabályain kívül -
olyan személy jogosult,
a)	aki a jogszabályi követelményeknek megfelelő elektronikus nyilvántartást vezet,
25
b)	aki a végrehajtási rendelet szerinti jövedéki ügyintézői szakképesítéssel rendelkezik vagy
jövedéki ügyintézőt foglalkoztat,
c)	akinél a jövedéki termékek előállításához, felhasználásához és biztonságos tárolásához
szükséges tárgyi feltételek adottak,
d)	akinél az előállított, felhasznált, tárolt jövedéki termékek és a jövedéki termékek
felhasználásával előállított termékek pontos mennyiségi számbavételéhez szükséges tárgyi
feltételek adottak,
e)	aki részletesen bemutatja az adóraktárban végezni kívánt tevékenységet.
(2)	Az (1) bekezdés e) pontja szerinti leírásban kell bemutatni
a)	tevékenységét már folytató adóraktár esetén a 88. § (4) bekezdése alapján kért eltérés
indokát,
b)	a mintavételi szabályzatot, amennyiben tevékenysége során a 9. § (1) bekezdés c) pont
ca)	alpontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülést kíván érvényesíteni.
(3)	Az adóraktár engedélyesének - kivéve, ha az adóraktár engedélyese a számvitelről szóló
törvény szerint nem kötelezett könyvvizsgálatra - az adóraktári engedély kiadása évét követő
évtől független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel kell rendelkeznie.
(4)	Az adóraktár engedélyese köteles kijelölni és az állami adó- és vámhatóság felé
bejelenteni egy olyan személyt, aki a telephelyen az ellenőrzési feltételek helyszíni biztosításáért,
valamint az állami adó- és vámhatósággal történő kapcsolattartásért felelős.
(5)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség teljesíthető az állami adó- és vámhatóság
által rendelkezésre bocsátott, nyilvántartás vezetésére, valamint a jövedéki okmányok és
adatszolgáltatásra szolgáló nyomtatványok kiállítására alkalmas számítógépes programmal.
15.	Adóraktár jövedéki biztosítéka
21.	§ (1) Az adóraktár engedélyese által nyújtott jövedéki biztosíték összegének a 81. § szerinti
adóelőleg összegével csökkentve - a 18. § (12) bekezdése szerinti kivétellel - el kell érnie
a)	az adóraktárban adófelfüggesztési eljárás keretében tárolt, nem az adóraktár engedélyese
által előállított jövedéki termékek adótartalmának összegét,
b)	azon jövedéki termékek adótartalmának összegét, amelyeket az 53. § (2) bekezdése
szerint elkezdődött, de az 53. § (3) bekezdése szerint még be nem fejeződött adófelfüggesztési
eljárás keretében - az energiatermékek csővezetékes szállításának kivételével - szállítanak és
c)	az adóraktár engedélyesét terhelő, meg nem fizetett adófizetési kötelezettség összegét.
(2)	Az adóraktár engedélyese által nyújtandó jövedéki biztosíték összege
a)	jövedéki termék előállítását végző adóraktár esetében, ha egy hónapra vetítve átlagosan az
adófelfüggesztési eljárás keretében feladott és a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek
mennyiségének legalább 75%-át az adóraktár engedélyese állította elő, vagy ha egy hónapra
vetítve átlagosan az általa adófelfüggesztési eljárás keretében átvett jövedéki termékek
mennyiségének legalább 75%-át adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra
használta fel, az adóraktári tevékenység 2 éve történő folytatása esetén 10%-kal, majd évente
további 10 %-kal, de legfeljebb 80%-kal,
b)	egyébként az adóraktári tevékenység 2 éve történő folytatása esetén 10 %-kal, majd
évente további 10%-kal, de legfeljebb 30%-kal
csökken.
(3)	Nincs helye a jövedéki biztosíték (2) bekezdés szerinti csökkentésének
a)	ha az adóraktár engedélyese az Art. szerinti kockázatos adózónak minősül,
b)	az (5) bekezdés, a (6) bekezdés b) pontja, a (7) bekezdés, a 134. § (2) bekezdése és a 142.
§ (2) bekezdése szerinti esetben.
26
(4)	Az (1) bekezdéstől eltérően az adóraktár engedélyesének nem kell jövedéki biztosítékot
nyújtani
a)	az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének
legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló, az energiapolitikáért felelős miniszter
rendelete szerinti normatív energiahordozó-készletre, valamint biztonsági energiahordozó-
készletre,
b)	a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény szerint tárolt
energiatermék készletére,
c)	a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről
szóló törvény szerinti dohány-kiskereskedelmi ellátónál tárolt dohánygyártmány készletére.
(5)	Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a nem magáncélú légiközlekedési tevékenységet
végző légijármű kiszolgálását végző adóraktár engedélyesének a tárolt repülőgép üzemanyag
készletére legfeljebb 200 millió forint összegben kell jövedéki biztosítékot nyújtani.
(6)	Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően az adóraktár engedélyesének nem kell jövedéki
biztosítékot nyújtani
a)	az adóraktár engedélyesének telephelyei közötti szállításra,
b)	az 1 milliárd forintot meghaladó összegre.
(7)	Az (1) bekezdéstől eltérően az adóraktár engedélyesének nem kell jövedéki biztosítékot
nyújtani az 5 milliárd forintot meghaladó összegre.
(8)	E § alkalmazásában jövedéki termék előállítását végzi az adóraktár engedélyese minden
olyan esetben, amikor az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék átvételét
követő, változatlan összetételben történő tárolásán, adófizetési kötelezettséget keletkeztető
felhasználásán, valamint adófelfüggesztési eljárás keretében történő feladásán vagy
szabadforgalomba bocsátásán kívüli tevékenységet végez a jövedéki termékkel vagy terméken.
(9)	Nem kell alkalmazni a 15. § (3) bekezdése szerinti engedély felfüggesztést, ha az (1)-(7)
bekezdés figyelembe vételével nyújtandó jövedéki biztosíték összege legfeljebb 10 ezer forinttal
vagy 0,1 %-kal, a két tényező közül a nagyobb összegű értékkel, haladja meg - figyelemmel a
18.	§ (16) bekezdésére - az adóraktár engedélyese által ténylegesen nyújtott jövedéki biztosíték
összegét.
(10)	A (2) bekezdés alkalmazásában az azonos tevékenység végzésére jogosító, az állami adó-
és vámhatóság vagy jogelődje által kiadott engedély alapján a saját vagy a jogelőd által 10 évnél
nem régebben végzett tevékenység időtartama beszámít a biztosítékcsökkentés alapjául szolgáló
időtartamba kivéve azt az időszakot, amelyben az időszakot beszámítani kívánó vagy jogelődje
az Art szerinti kockázatos adózónak minősült. Az engedélyes kérelmére az azonos tevékenység
végzésére jogosító, az állami adó- és vámhatóság vagy jogelődje által kiadott engedély alapján
más engedélyes által 10 évnél nem régebben végzett tevékenység időtartamát is beszámítja az
állami adó- és vámhatóság, ha az engedélyes a beszámítani kívánt tevékenységet folytató jogi
személy legalább 40 százalék szavazati joggal rendelkező tagja (részvényese) volt a beszámítani
kívánt időszakban, kivéve azt az időszakot, amelyben a beszámítani kívánt tevékenységet folytató
jogi személy kockázatos adózónak minősült.
(11)	A (2) bekezdés alkalmazásában a bejegyzett kereskedői engedéllyel 10 évnél nem
régebben végzett tevékenység időtartama beszámít a biztosítékcsökkentés alapjául szolgáló
időtartamba, kivéve azt az időszakot, amelyben az időszakot beszámítani kívánó az Art. szerinti
kockázatos adózónak minősült.
16.	Az adóraktár működése
27
22.	§ (1) Az adóraktár engedélyese az adóraktárában tárolt adózott jövedéki terméket - kivéve
az LPG-t és az egyéb cseppfolyósított szénhidrogént - az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki
terméktől elkülönítve tárolja.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság a 20. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltétel teljesítése
érdekében előírhatja az adóraktárban
a)	a tárolótartályok hitelesítését,
b)	hitelesített mérőeszközök alkalmazását, vagy
c)	hatósági zár alkalmazását.
(3)	Az adóraktár engedélyese a jövedéki termék értékesítéséről kiállított számlán a jövedéki
termék KN-kódját is feltünteti.
(4)	Az adóraktári engedély felfüggesztését az adóraktár engedélyese is kérheti legfeljebb 1
évre.
(5)	Több telephellyel rendelkező adóraktár engedélyese esetében az állami adó- és
vámhatóság telephelyenként vizsgálja a 15. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek
teljesülését és alkalmazza a 15. § (8) bekezdése szerinti automatikus intézkedést.
(6)	Ha az adóraktár engedélyese több telephely működtetésére rendelkezik jogosultsággal és e
jogosultsága csak az egyik telephelyre vonatkozóan szűnik meg, a hatályvesztést vagy az
engedély visszavonása esetén az erről szóló határozat közlését követő 8 napon belül köteles az
adóraktár engedélyese a 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elektronikus nyilvántartását a
telephelyre vonatkozóan a hatályvesztés napjával lezárni, és készletfelvétellel megállapítani a
tényleges zárókészletet.
23.	§ Ha az adóraktár engedélyesének valamennyi telephelyére vonatkozóan hatályát veszti az
adóraktári engedélye, valamennyi telephelyére vonatkozóan kell az (6) bekezdés szerint eljárni,
és telephelyenként részletezve és összesítve kell az abban meghatározott kötelezettséget
teljesíteni.
17.	Az adóraktár nyilvántartási kötelezettsége, adatszolgáltatás
24.	§ Az elektronikus nyilvántartás alapján jövedéki termékenként és összesítve megállapítható
és ellenőrizhető
a)	a termék-előállításhoz felhasznált jövedéki és a végrehajtási rendeletben meghatározott
egyéb termék mennyisége,
b)	az előállított jövedéki és a végrehajtási rendeletben meghatározott egyéb termék
mennyisége,
c)	az adóraktárban tárolt adózott termék mennyisége,
d)	az adófelfüggesztési eljárás keretében tárolt, átvett és feladott jövedéki termék
mennyisége, az utóbbi esetben külön szerepeltetve az 53. § (3) bekezdése szerint már
befejeződött és még be nem fejeződött szállítást,
e)	a szabadforgalomba bocsátott j övedéki termék mennyisége,
f)	azon jövedéki termék mennyisége, amelyekre az adóraktár engedélyese mentesült az
adófizetési kötelezettség alól,
g)	az adóraktár engedélyesét terhelő, meg nem fizetett adófizetési kötelezettség összege,
h)	az átvett zárjegyekről a 78. § szerinti adatok.
25.	§ (1) Az adóraktár engedélyese az elektronikus nyilvántartás végrehajtási rendeletben
meghatározott adatait - ha az adatokban változás következett be - a változást követő
munkanapon, a 21. § (7) bekezdése szerinti összegű biztosíték nyújtása esetén, valamint ha az
adóraktár engedélyese a Magyar Honvédség, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig,
telephelyenkénti bontásban megküldi az állami adó- és vámhatóságnak. Több műszakos üzemelés
28
esetén a tárgynapon megkezdett, de a következő napra átnyúló műszak alatt történt
jelentésköteles változásra vonatkozó adatokat a műszak befejezésének napján kell megküldeni az
állami adó- és vámhatóságnak.
(2)	Az adatszolgáltatásnak ki kell terjednie
a)	az előállított jövedéki termék mennyiségére,
b)	a szabadforgalomba bocsátott j övedéki termék mennyiségére,
c)	az átvett zárjegyekről a 78. § szerinti adatokra,
d)	az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés elszámolására,
e)	a 17. § (4) bekezdése szerinti készletkülönbözet elszámolására,
f)	az adózott termékkészlet változására,
g)	a 120. § (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyvre, és
h)	a 89. § szerinti jegyzőkönyvre.
(3)	Az adatszolgáltatásának nem kell kiterjednie az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére
álló adatokra, ideértve a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat, ha az adóraktár engedélyese a
jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásáról az EKO adattartalmával megegyező adatokat a
szabadforgalomba bocsátással egyidejűleg megküldi az állami adó- és vámhatóságnak.
(4)	Az adóraktár engedélyese az adatszolgáltatás keretében teszi meg az e törvényben és a
végrehajtási rendeletben meghatározott bejelentéseit az állami adó- és vámhatóságnak, kivéve az
azonnal vagy papír alapon teljesítendő, így a 9. § (3) bekezdése szerinti, a (6) bekezdés szerinti,
az 54. § (8) bekezdés szerinti, az 58. §-60. § szerinti és a 88. § (3) bekezdés szerinti bejelentéseit.
(5)	Az adóraktár engedélyesének számítógépes rendszerében bekövetkezett üzemzavart az
adóraktár engedélyese haladéktalanul írásban bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.
(6)	Ha az adatszolgáltatásra üzemszünet vagy az adóraktár engedélyesének számítógépes
rendszerében bekövetkezett üzemzavar miatt nincs lehetőség, az üzemszünet, üzemzavar végét
követően az adóraktár engedélyese haladéktalanul megküldi az állami adó- és vámhatóságnak az
elmaradt adatszolgáltatásokat.
(7)	Ha az adóraktár engedélyese hibás adatszolgáltatást küldött az állami adó- és
vámhatóságnak, a hiba észlelését követően a következő adatszolgáltatásban jelzi a hibát is.
(8)	Az elektronikus nyilvántartásban az energia termékek, a sör, a csendes és habzóbor, az
egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék KN-kód
szerinti bontásban, a dohánygyártmányok dohánygyártmányonként a jövedéki adó alapjául
szolgáló mennyiségi egységben szerepelnek.
(9)	Az adóraktár engedélyese az elektronikus átvételi elismervény kiállítását követően a
jövedéki terméket haladéktalanul felveszi elektronikus nyilvántartásába.
18.	A bejegyzett kereskedői engedély
26.	§ (1) Az állami adó- és vámhatóság által engedélyezett bejegyzett kereskedő az
engedélyében szereplő telephelyén jogosult a jövedéki termék átvételére.
(2)	A bejegyzett kereskedő az átvett zárjegy nélküli jövedéki terméket a jövedéki engedélyes
kereskedelmi készletétől elkülönítve, egyértelműen azonosítható módon köteles tárolni. A
zárjegy nélküli jövedéki terméket a zárjegy felhelyezését követően kell a jövedéki engedélyes
kereskedelmi készletbe felvenni.
(3)	A bejegyzett kereskedőnek az engedély kiadása évét követő évtől független
könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel kell rendelkeznie.
(4)	A bejegyzett kereskedő által nyújtott jövedéki biztosíték összegének el kell érnie az
adófelfüggesztési eljárás keretében átvett azon jövedéki termékek adótartalmának összegét,
amelyek után a bejegyzett kereskedő az adót nem fizette meg.
29
19. Az eseti bejegyzett kereskedő
27.	§ Eseti bejegyzett kereskedői engedélyre - az engedélyek megadásának általános
szabályaitól eltérően - olyan személy jogosult
a)	aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt,
b)	akinek nincs meg nem fizetett köztartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása,
kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,
c)	aki az adófelfüggesztési eljárás keretében átvett jövedéki termékek adótartalmával
megegyező összegű jövedéki biztosítékot nyújt.
20.	Bejegyzett feladó
28.	§ (1) A bejegyzett feladónak az engedély kiadása évét követő évtől független
könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel kell rendelkeznie.
(2)	A bejegyzett feladó által nyújtott jövedéki biztosíték összegének - a 18. § (12) bekezdése
szerinti kivétellel - el kell érnie azon jövedéki termékek adótartalmának összegét, amelyek
adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítása az 53. § (2) bekezdés szerint elkezdődött, de
az 53. § (3) bekezdése szerint még nem fejeződött be.
21.	Jövedéki engedélyes kereskedő
29.	§ (1) A jövedéki engedélyes kereskedő által nyújtandó jövedéki biztosíték összege
a)	energiatermék esetében 600 millió Ft,
b)	dohánygyártmány esetében 22 millió Ft,
c)	sör, csendes és habzó bor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék és
alkoholtermék esetében 20 millió Ft.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott összeg 50%-át kell nyújtania a jövedéki engedélyes
kereskedői tevékenységet legalább 2 éve folytató személynek, ha nem minősül az Art. szerinti
kockázatos adózónak.
(3)	Az (1) bekezdéstől eltérően a nyújtandó jövedéki biztosíték összege, ha a jövedéki
engedélyes kereskedő a tevékenyégét kizárólag
a)	5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű benzin vagy gázolaj adalékával
folytatja, 1 millió forint,
b)	kisüzemi sörfőzdében előállított sörrel folytatja, 500 ezer forint,
c)	alkoholtermékkel folytatja, és az ugyanazon engedélyes által üzemeltetett adóraktárban
ca)	évi legfeljebb 20 hektoliter tiszta szesz tartalmú alkoholterméket állít elő, 2 millió forint,
cb)	évi 20 hektoliter vagy azt meghaladó tiszta szesz tartalmú alkoholterméket állít elő, 10
millió forint,
d)	2901 10 00 KN-kódú termékkel folytatja, 1 millió forint,
e)	kenőolajjal folytatja, 5 millió forint,
f)	az a) és e) pont szerinti termékekkel folytatja, 6 millió forint,
g)	LPG-vel, földgázzal, egyéb ellenőrzött ásványolajjal, megfigyelt termékkel és repülőgép
üzemanyaggal folytatja, 120 millió forint.
(4)	Az (1) bekezdéstől eltérően nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani, ha a jövedéki
engedélyes kereskedő a tevékenyégét kizárólag csendes borral, a 129. § (2) bekezdés a) pontja
szerinti termékkel és - ha a jövedéki engedélyes személy egyszerűsített adóraktári engedélyes
vagy kisüzemi bortermelő, a saját előállítású csendes borából előállított - palackos erjesztésű
habzóborral folytatja.
30
(5)	Ha a jövedéki engedélyes kereskedő adóraktári engedéllyel vagy bejegyzett kereskedői
engedéllyel is rendelkezik, jövedéki biztosítékot csak olyan összegben kell nyújtania, amennyivel
meghaladja az (1)-(3) bekezdés alapján nyújtandó biztosíték összege az adóraktári engedélyhez
vagy a bejegyzett kereskedői engedélyhez kapcsolódóan nyújtott jövedéki biztosíték összegét.
(6)	Ha a jövedéki engedélyes kereskedő kizárólag egyéb ellenőrzött ásványolajat vagy
megfigyelt terméket importál vagy hoz be másik tagállamból és felhasználói engedéllyel is
rendelkezik, jövedéki biztosítékot csak a felhasználói engedélyéhez kapcsolódóan kell nyújtania.
30.	§ (1) Jövedéki engedélyre - az engedélyek megadásának általános szabályain kívül - olyan
személy jogosult, aki
a)	a benzin, petróleum, gázolaj, fűtőolaj esetében - a nem ömlesztett formában történő
beszerzés kivételével - telephelyenként legalább 500 m3 űrtartalmú tárolótartállyal,
b)	az LPG esetében - a 25 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű palackba töltött LPG
kivételével - telephelyenként 300 m3 űrtartalmú tárolótartállyal,
c)	a sör, a csendes és habzó bor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes
alkoholtermék, az alkoholtermék és a dohánygyártmány esetében telephelyenként legalább 100
m alapterületű raktárhelyiséggel,
d)	a nem palackozott alkoholtermék forgalmazásához legalább 100 m3 űrtartalmú
tárolótartállyal,
e)	a kenőolaj esetében telephelyenként legalább 50 m2 alapterületű raktárhelyiséggel
rendelkezik vagy azt bérel.
(2)	A kizárólag a 29. § (3) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti tevékenységét folytató jövedéki
engedélyes kereskedőnek az (1) bekezdés c) pontjától eltérően legalább 20 m alapterületű
raktárhelyiséggel kell rendelkeznie.
(3)	Az országos közforgalmú vasút üzemeltetője mentesül az (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott feltétel teljesítése alól, ha a gázolajat kizárólag a vasúti pályához kötött járművek,
munkagépek vasúti szállítási főtevékenységhez közvetlenül kapcsolódó üzemeltetése céljára
értékesíti.
(4)	A jövedéki engedélyes kereskedő a beszerzéseiről és a készletében csökkenést
eredményező eseményekről, valamint a napi zárókészletéről - telephelyenként és összesítve -
folyamatosan nyilvántartást vezet, amelyből a tárgyhó utolsó napjával a végrehajtási rendelet
szerinti adattartalmú adatszolgáltatást teljesít.
(5)	A jövedéki engedélyes kereskedő abban az esetben végezhet azonos telephelyen és időben
jövedéki kiskereskedelmi tevékenységet is, ha a jövedéki engedélyes és a jövedéki
kiskereskedelmi tevékenysége készletéről az állami adó- és vámhatóság által előzetesen
jóváhagyott, nyilvántartást vezet, amely alapján a jövedéki engedélyes és a jövedéki
kiskereskedelmi készletek egyértelműen elkülöníthetőek.
(6)	Az állami adó- és vámhatóság a jövedéki engedélyt - az általános szabályokon kívül -
abban az esetben is visszavonja, ha az 67. § (1) és (5) bekezdést a jövedéki engedélyes kereskedő
ismételten megsérti.
31.	§ A 29. § és a 30. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítése alól az állami adó- és
vámhatóságtól felmentést kérhet az a személy, aki igazolja, hogy kenőolaj importálását vagy
másik tagállamból behozatalát kizárólag saját felhasználás céljából végzi.
22.	Felhasználói engedély
31
32.	§ (1) Felhasználói engedélyre - az engedélyek megadásának általános szabályain kívül -
olyan személy jogosult, aki a tevékenységéről az állami adó- és vámhatóság által előzetesen
jóváhagyott, elektronikus nyilvántartást vezet.
(2)	A felhasználói engedélyes köteles kijelölni és az állami adó- és vámhatóság felé
bejelenteni egy olyan személyt, aki a telephelyen az ellenőrzési feltételek helyszíni biztosításáért,
valamint az állami adó- és vámhatósággal történő kapcsolattartásért felelős.
(3)	A felhasználói engedélyes a nyilvántartás adatait havonta lezárja, megállapítja a tárgyhavi
készletváltozásokat és a zárókészletet.
(4)	A felhasználói engedélyes - kivéve az egyéb ellenőrzött ásványolajat és a megfigyelt
terméket gyógyszergyártásban vagy a termék kémiai átalakulását eredményező vegyi reakcióban
felhasználó felhasználói engedélyest - a nyilvántartás havi zárása alapján adatszolgáltatást teljesít
a tárgyhót követő hónap 15-éig az állami adó- és vámhatóság részére.
(5)	A felhasználói engedélyes tárgyévenként elszámolást készít és küld meg a tárgyévet
követő hó 20-áig az állami adó- és vámhatóságnak.
(6)	A szennyezetté vagy az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált, felhasználói
engedéllyel beszerzett jövedéki termék megsemmisíthető, adóraktárba szállítható, továbbá a
jövedéki terméket beszerző felhasználói engedélyes tisztíthatja (regenerálhatja).
(7)	Az engedélyezett célra történő felhasználást követően a technológiából visszanyert,
valamint az (5) bekezdés szerint regenerált jövedéki terméket készletre kell venni.
33.	§ (1) A felhasználói engedély iránti kérelemben meg kell határozni
a)	a felhasználni, kiszerelni kívánt egyéb ellenőrzött ásványolaj, megfigyelt termék és
denaturált alkohol, valamint az előállítani kívánt megfigyelt termék megnevezését, KN-kódját,
b)	a felhasználás célját,
c)	- ha a felhasználás célja termék-előállítás - a felhasználási arányszámot, az előállításra
kerülő termék (kivéve gyógyszer) összetételét és KN-kódját,
d)	- ha a felhasználás egyéb célra történik - a felhasználás mennyiségének levezetését.
(2)	A 3814 00 90 KN-kód szerinti megfigyelt termék előállítása esetén a kérelmezőnek
rendelkeznie kell az előállítani kívánt termék kötelező érvényű KN-kód besorolásával.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság a tevékenység ellenőrzése érdekében előírhatja a
felhasználói engedélyes üzemében
a)	a tárolótartályok hitelesítését,
b)	hitelesített mérőeszközök alkalmazását,
c)	hatósági zár alkalmazását.
34.	§ (1) A felhasználói engedélyes által nyújtott jövedéki biztosíték összege az éves szinten
előállítani, felhasználni, kiszerelni kívánt jövedéki termék mennyiségére
a)	a gázolaj adómértékének alapul vételével,
b)	a 2901 10 00 KN-kódú termék esetében az üzemanyagcélú LPG adómértéke, vagy
c)	a 3. § (2) bekezdés 27. pont d) alpontja szerinti megfigyelt termék és a denaturált alkohol
esetében a 132. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adómérték
alapul vételével számított adótartalom egytizenketted része, de legfeljebb 60 millió forint.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott összeg
a)	50%-át kell nyújtania a felhasználói engedélyes tevékenységet legalább 2 éve,
b)	25%-át kell nyújtania a felhasználói engedélyes tevékenységet legalább 5 éve
folytató személynek, ha nem minősül az Art. szerinti kockázatos adózónak.
(3)	A felhasználói engedéllyel egy hónap alatt beszerzett mennyiség nem haladhatja meg
annak a mennyiségnek a háromszorosát, amelynek adókockázatára a jövedéki biztosíték fedezetet
nyújt. Ennél nagyobb mennyiségben történő beszerzéshez a jövedéki biztosítékot az
32
adókockázattal megegyező összegre - figyelemmel az (1) bekezdés szerinti maximumra - ki kell
egészíteni.
(4)	A jövedéki biztosítékot pénzügyi biztosíték formájában nyújtó felhasználói engedélyesnek
a pénzügyi biztosíték hatályvesztést legalább 30 nappal megelőzően a lejáratot napját követő
naptól hatályos újabb pénzügyi biztosítékot kell az állami adó- és vámhatósághoz benyújtani.
(5)	Az (1) bekezdéstől eltérően a kizárólag teljesen denaturált alkoholt kiszerelő, felhasználó
felhasználói engedélyes 1 millió forint összegben nyújt jövedéki biztosítékot.
IV.	FEJEZET
NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL
23.	Közös szabályok
35.	§ (1) Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásbavétel és a változások visszaigazolását
a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül teljesíti.
(2)	A nyilvántartásba vett személy az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett
adatok változását a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelenti be az állami adó-
és vámhatósághoz.
(3)	A csomagküldő kereskedőnek, a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének és a
nyilvántartásba vett felhasználónak teljesítenie kell a 14. § (1) bekezdés g) pontja szerinti
feltételt.
24.	Csomagküldő kereskedő
36.	§ Belföldről másik tagállamba irányuló csomagküldő kereskedelem végzéséhez állami adó-
és vámhatósági nyilvántartásba vétel szükséges a csomagküldő kereskedő számára.
25.	Csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője
37.	§ (1) Másik tagállamból belföldre irányuló csomagküldő kereskedelem végzéséhez belföldi
székhelyű, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett adóügyi képviselő megbízása
szükséges.
(2)	A csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjét az állami adó- és vámhatóság abban az
esetben veszi nyilvántartásba, ha az adóügyi képviselő az engedélyek megadásához
meghatározott általános feltételeket teljesíti.
26.	Jövedéki termék előállítására alkalmas berendezés
38.	§ (1) Állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel szükséges a végrehajtási rendelet
szerinti adattartalommal
a)	az energiatermék előállítására alkalmas desztillálóberendezés,
b)	az alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezés,
c)	a sör előállítására alkalmas főzőüst és komlóforraló üst - a 133. § (1) bekezdésében
meghatározott tevékenységhez használt berendezés kivételével -,
d)	a dohánygyártmány gyártására alkalmas gép és egyéb eszköz - a kizárólag emberi erővel,
így különösen nem elemmel, akkumulátorral vagy elektromos áramforrásról működtethető olyan
33
eszköz kivételével, amelyik egyszerre egy vagy több, de legfeljebb óránként 200 darab kézi
töltésű cigaretta elkészítésére alkalmas -
előállításához, értékesítéséhez és birtoklásához.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően nem szükséges állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba
vétel
a)	a rendeltetésszerűen használt, túlnyomással üzemelő háztartási főzőedények,
b)	a tudományos és oktatási célra használt desztillálóberendezések,
c)	a minőségellenőrzési célra használt üveg desztillálóberendezések
előállításához és értékesítéséhez.
(3)	Az (1) bekezdéstől eltérően nem szükséges állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba
vétel a magánfőző desztillálóberendezésének magánfőző általi értékesítéséhez, ha a magánfőző
az értékesítést a 143. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati adóhatósághoz bejelenti.
(4)	Az olyan jövedéki termék előállítására alkalmas berendezést, amelyen termék-előállítást
vagy a berendezés tesztelését, kipróbálását végzik, csak adóraktár engedélyese és felhasználói
engedélyes tarthat birtokában, a berendezés adóraktárban történő tesztelése, kipróbálása esetére
az adóraktár egyszerűsített engedélyezési és működési szabályait a végrehajtási rendelet
tartalmazza. Az adóraktár engedélyesének és a felhasználói engedélyesnek az (1) bekezdéstől
eltérőn nem szükséges állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel a jövedéki termék
előállítására alkalmas berendezés birtokolásához.
(5)	A (4) bekezdéstől eltérően nincs szükség adóraktári vagy felhasználói engedélyre
a)	a magánfőző desztillálóberendezésének,
b)	a rendeltetésszerűen használt, túlnyomással üzemelő háztartási főzőedények,
c)	a tudományos és oktatási célra használt desztillálóberendezések,
d)	a minőségellenőrzési célra használt üveg desztillálóberendezések,
e)	a 19. § (1) bekezdés f) és g) pont szerinti tevékenységekhez alkalmazott
desztillálóberendezések
birtokolásához.
27.	Nyilvántartásba vett felhasználó
39.	§ (1) Állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel szükséges
a)	évi legfeljebb 6000 liter vagy 6000 kilogramm egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt
termék,
b)	teljesen denaturált alkohol
felhasználásához.
(2)	A nyilvántartásba vett felhasználó a nyilvántartásba vételhez, majd azt követően évente,
november 30-áig megadja az éves szinten felhasználni tervezett mennyiséget és a felhasználás
célját.
(3)	A nyilvántartásba vett felhasználó csak az (1) bekezdés szerinti mennyiségi kereten belül
végezhet beszerzést.
(4)	A nyilvántartásba vett felhasználó a beszerzett, felhasznált mennyiségről nyilvántartást
vezet.
(5)	Ha a nyilvántartásba vett felhasználó az (1) bekezdés szerinti határidőig nem adja meg az
éves szinten felhasználni tervezett mennyiséget, az állami adó- és vámhatóság a tárgyév utolsó
napjával törli a nyilvántartásba vett felhasználókról vezetett nyilvántartásból.
28.	Szárított és fermentált dohány előállítása, tárolása és kereskedelme
34
40.	§ (1) Állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel szükséges szárított dohány és
fermentált dohány belföldre történő behozatalához, tárolásához, értékesítéséhez és külföldre
történő kiszállításához.
(2)	Regisztrációra kötelezett
a)	a termelő,
b)	a termelői csoportok elismeréséről szóló miniszteri rendelet szerinti termelői csoport,
c)	az a fizikailag, így különösen fallal, kerítéssel, mérési ponttal elkülönített, egy
technológiai egységet képező üzem, ahol elsődleges dohányfeldolgozást és fermentálást
eredményező eljárással fermentált dohányt állítanak elő,
d)	a dohánygyártmány előállítását végző adóraktár engedélyese,
e)	az a gazdálkodó, aki belföldre szárított dohányt és fermentált dohányt behoz,
f)	az a gazdálkodó, aki regisztrációra kötelezettől - kivéve az e pont szerinti regisztrációra
kötelezettet - szárított dohányt és fermentált dohányt vásárol, regisztrációra kötelezett részére
történő továbbértékesítési céllal,
g)	az a gazdálkodó, aki szárított dohány vagy fermentált dohány felhasználásával gazdasági
tevékenység keretében nem dohánygyártmányt állít elő.
(3)	A (2) bekezdés a) pontja alá tartozó termelőként az állami adó- és vámhatóság azt
regisztrálja, aki a dohánynövény termesztést hatályos, írásbeli termelési és értékesítési szerződés
alapján végzi, továbbá a megtermelt dohányt a végrehajtási rendeletben meghatározott módon
tárolja. Az állami adó- és vámhatóság a termelőt a szerződés hatályvesztésekor törli a
nyilvántartásából.
(4)	A (2) bekezdés c) és d) pontja alá tartozónak minősül
a)	a regisztrációra kötelezett használatában álló, az üzem vagy adóraktár területén kívül
található, szárított dohány és fermentált dohány tárolására, raktározására alkalmas, regisztrált
tároló,
b)	az olyan regisztrált külföldi rendeltetési hely is, ahova a szárított dohány és a fermentált
dohány írásbeli szerződés alapján kiszállításra kerül.
(5)	Szárított dohány és fermentált dohány csak az állami adó- és vámhatóság által
nyilvántartásba vett regisztrációra kötelezettek között értékesíthető és adható át közvetlenül vagy
írásbeli szerződésben megbízott fuvarozó, szállítmányozó igénybevételével.
(6)	A (2) bekezdés e) pontja szerinti dohányimportáló és a (2) bekezdés f) pontja szerinti
dohánykereskedő köteles az áruforgalmát pontosan nyilvántartani, valamint az árumozgásokat
szállítmányonként, legkésőbb az adott importálási, dohánykereskedelmi ügylet megkezdéséig az
állami adó- és vámhatóságnak bejelenteni.
(7)	A (2) bekezdés g) pontja szerinti gazdálkodó kérelmében részletesen leírja a gyártási
folyamatot, amelyben szárított dohányt vagy fermentált dohányt használ fel. A kérelemben
foglaltakat az állami adó- és vámhatóság szükség szerint helyszíni ellenőrzés keretében
ellenőrizheti.
(8)	A 35. § (2) bekezdésétől eltérően a nyilvántartásba vett adatok változását a regisztrációra
kötelezett a változás bekövetkezésétől számított 5 napon belül jelenti be az állami adó- és
vámhatósághoz.
29.	Kereskedelmi jármű nyilvántartásba vett üzembentartója, bérlője
41.	§ (1) A 113. § (5) bekezdése szerinti adó-visszaigénylést érvényesítő, a gépjármű vagy
nyerges járműszerelvény üzembentartójának vagy - bérelt jármű esetében - bérlőjének állami
adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétele szükséges.
35
(2)	A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az adó-visszaigénylési jogosultság első alkalommal
történő érvényesítése előtt kell az állami adó- és vámhatósághoz benyújtani.
(3)	A belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező személy esetében
e § a másik tagállamban vagy EFTA-országban regisztrált és ott kiadott nemzetközi fuvarozási
engedéllyel rendelkező személyre alkalmazható.
30.	Üzemi motorikusgáz-töltő állomás üzemeltetője
42.	§ (1) Állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel szükséges az üzemi
motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetőjének.
(2)	LPG az egyéb motorikus célú felhasználásra meghatározott adómértékkel üzemi
motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetője részére történő értékesítés céljából bocsátható
szabadforgalomba.
(3)	Az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetője a beszerzett LPG felhasználásáról
nyilvántartást vezet.
31.	Tagállamba szállító kisüzemi bortermelő
43.	§ Állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel szükséges a másik tagállamba csendes
bort, saját előállítású csendes borból előállított palackos erjesztésű habzóbort adófelfüggesztési
eljárás keretében szállító kisüzemi bortermelőnek.
V.	FEJEZET
BEJELENTÉSEK
44.	§ A magánszemély a 133. § (1) bekezdés a) pontja alapján előállított jövedéki termékről
előállításonként, az előállítás tervezett megkezdési időpontjának megjelölésével, az azt megelőző
3.	napig bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz.
45.	§ (1) A tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezés birtoklását a
megszerzést követő 10 napon belül be kell jelenteni az állami adó- és vámhatósághoz.
(2)	A tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezésen előállított
alkoholtermék
a)	előállítását előállításonként, az előállítás megkezdésének tervezett időpontját megelőző 3.
napig be kell jelenteni az állami adó- és vámhatósághoz és
b)	tudományos és oktatási célú felhasználásáról vagy megsemmisítéséről a jogszerű
felhasználás megállapítására alkalmas jegyzőkönyvet kell felvenni.
46.	§ Energiatermék kinyerését eredményező rekultivációs tevékenység megkezdését legkésőbb
az azt megelőző 3 nappal, a tevékenység tervezett befejezésének időpont megjelölésével kell az
állami adó- és vámhatósághoz bejelenteni.
47.	§ (1) A légiutas-ellátási tevékenységet végző személy a tervezett tevékenységét legkésőbb a
tevékenység megkezdését megelőző 3 nappal bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.
(2)	A légiutas-ellátási tevékenységet végző személy tevékenységéről a végrehajtási rendelet
szerinti adattartalmú nyilvántartást vezet.
48.	§ A motorfejlesztést megvalósító személy a tervezett tevékenységét legkésőbb a
tevékenység megkezdését megelőző 30 nappal bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.
36
49.	§ (1) A hulladékhasznosítási tevékenységet végző személy e tevékenységét legkésőbb a
tevékenység megkezdését megelőző 30 nappal bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, ha az
előállítás során köztes fázisban egyéb ellenőrzött ásványolaj keletkezik.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság kérésére a környezetvédelmi hatóság a kérés
megérkezésétől számított 21 napon belül hozzáférhetővé teszi az állami adó- és vámhatóság
számára azoknak a hulladékhasznosítási engedéllyel rendelkezőknek az aktuális listáját, akiknek
tevékenysége során köztes fázisban egyéb ellenőrzött ásványolaj keletkezik.
(3)	A biológiai ecet előállítását végző személy e tevékenységét legkésőbb a tevékenység
megkezdését megelőző 30 nappal bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, ha az előállítás
során köztes fázisban alkoholtermék keletkezik.
50.	§ A kenőolaj másik tagállamból másik tagállamba vagy harmadik országba irányuló,
belföldön áthaladó ömlesztett szállítását végző személy e tevékenységét legkésőbb a szállítást
megelőző napon bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.
51.	§ (1) A nemzetközi légiforgalomban részt vevő légijármű karbantartását végző személy e
tevékenységének megkezdését legkésőbb a tevékenység megkezdését megelőző 3 nappal
bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti karbantartást végző személy a karbantartási céllal eltávolított
repülőgép üzemanyagról a végrehajtási rendelet szerinti nyilvántartást vezet.
52.	§ (1) A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv 40. cikke
szerinti, másik tagállambeli személy által adófelfüggesztési eljárás keretében feladott csendes bor
átvételét - az 55. §-tól eltérően -
a)	az adóraktár engedélyese a 25. § szerinti adatszolgáltatás keretében,
b)	a bejegyzett kereskedő 5 munkanapon belül
jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza az átvett csendes bor mennyiségére
vonatkozó, valamint a végrehajtási rendeletben meghatározott további adatokat.
(3)	A lakossági energiafogyasztó a saját háztartása céljára vásárolt földgáz közúti jármű
üzemanyagaként történő felhasználásának szándékát az előállítás tervezett megkezdési
időpontjának megjelölésével, az azt megelőző 3. napig bejelenti az állami adó- és
vámhatósághoz.
VI.	FEJEZET
JÖVEDÉKI TERMÉK SZÁLLÍTÁSA ADÓFELFÜGGESZTÉSI ELJÁRÁS
KERETÉBEN
32.	Közös szabályok
53.	§ (1) Jövedéki terméket az Európai Unió területén adófelfüggesztési eljárás keretében
szállíthat - ideértve azt az esetet is, ha a terméket harmadik országon keresztül szállítják - az
adóraktár engedélyese adóraktárból vagy bejegyzett feladó az importálás helyéről
a)	adóraktárba;
b)	másik tagállambeli bejegyzett kereskedő számára;
c)	exportálás céljából arra a helyre, ahol a jövedéki termék elhagyja az Európai Unió
területét; vagy
d)	másik tagállambeli
37
da)	diplomáciai és konzuli képviselet és annak tagjai,
db)	nemzetközi szervezet és annak tagjai - a nemzetközi egyezményekben vagy székhely
egyezményekben foglaltak szerint adómentesként meghatározott fogyasztás erejéig -,
dc)	az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erői - kivéve az adóraktár helye
szerinti tagállam fegyveres erejét -, polgári állománya és étterme, kantinja
számára.
(2)	Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás akkor kezdődik, amikor a jövedéki
termék elhagyja az adóraktár területét vagy amikor a bejegyzett feladó által feladott jövedéki
termék vámjogi szabadforgalomba bocsátásra kerül.
(3)	Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás akkor fejeződik be, amikor a
címzett átveszi a jövedéki terméket vagy amikor a jövedéki termék elhagyja az Európai Unió
területét.
33.	Jövedéki termék feladása adófelfüggesztési eljárás keretében
54.	§ (1) Jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében - az e törvényben foglalt
kivételekkel - e-TKO-val szállítható.
(2)	A jövedéki termék feladója- legkorábban a kitárolást 7 nappal megelőzően - kiállítja és
az állami adó- és vámhatóságnak megküldi az e-TKO-nak a 684/2009/EK rendeletben, valamint a
végrehajtási rendeletben előírtak szerint kitöltött tervezetét.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság az uniós számítógépes rendszerben ellenőrzi az e-TKO
tervezetében szereplő adatokat. Ha az adatok
a)	nem megfelelőek, erről az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul értesíti a jövedéki
termék feladóját,
b)	megfelelőek, az állami adó- és vámhatóság AHK-szám hozzárendelésével jóváhagyja az
e-TKO-t, és arról értesíti a jövedéki termék feladóját.
(4)	Az állami adó- és vámhatóság az e-TKO-t
a)	a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának,
b)	exportálás esetén a kivitel helye szerinti másik tagállam illetékes hatóságának,
c)	- ha a címzett belföldi adóraktár engedélyese - a címzett részére
az uniós számítógépes rendszerben haladéktalanul továbbítja.
(5)	Az állami adó- és vámhatóság a másik tagállam illetékes hatóságától kapott e-TKO-t
megküldi a címzett adóraktár engedélyesének vagy bejegyzett kereskedőnek.
(6)	A jövedéki termék feladója a szállítást végző személy részére átadja az e-TKO
kinyomtatott példányát vagy az AHK-szám feltüntetését tartalmazó számlát, szállítólevelet vagy
más fuvarokmányt, amely a szállítás teljes ideje alatt kíséri a szállítmányt és azt a tagállamok
illetékes hatóságainak kérésére be kell mutatni.
(7)	A jövedéki termék feladója a 684/2009/EK rendeletre figyelemmel az adófelfüggesztési
eljárás keretében végzett szállítás
a)	kezdetéig törölheti - az uniós számítógépes rendszeren keresztül - az e-TKO-t,
b)	során megváltoztathatja - az uniós számítógépes rendszerben - az e-TKO-n szereplő
rendeltetési helyet kivéve, ha mentesített szervezet a címzett.
(8)	Ha az adófelfüggesztési eljárás keretében másik tagállamból belföldre vagy belföldről
másik tagállamba végzett szállítás során a fuvarozó a jövedéki terméket másik szállítójárműre
kívánja átrakni fuvarszervezési okból oly módon, hogy a jövedéki terméket a szállítójármű váltás
közben, legfeljebb 24 órán keresztül telephelyén tárolja, a jövedéki termék belföldi feladója vagy
címzettje az uniós számítógépes rendszerben haladéktalanul bejelenti
38
a)	a jövedéki termék lerakodásának időpontját a szállítójárműről,
b)	a jövedéki termékek ideiglenes tárolásának helyét, és
c)	az új szállítójármű rendszámát.
34.	Adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék átvétele
55.	§ (1) A jövedéki termék belföldi címzettje a jövedéki termék szállítási okmányon
rendeltetési helyként feltüntetett helyre történt megérkezéséről a jövedéki termék tényleges
mennyiségi és minőségi információit, valamint a végrehajtási rendeletben meghatározott
kiegészítő adatokat tartalmazó elektronikus átvételi elismervényt haladéktalanul kiállítja és
megküldi az állami adó- és vámhatóságnak. Az elektronikus átvételi elismervényt nem szükséges
haladéktalanul kiállítani, ha a jövedéki termék címzettje indokolással ellátva 25. § szerinti
adatszolgáltatásában, ennek hiányában pedig legkésőbb az okot adó esemény bekövetkezését
követő munkanapon bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak a késedelem okát.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság az uniós számítógépes rendszerben ellenőrzi az
elektronikus átvételi elismervényben szereplő adatokat. Ha az adatok
a)	nem megfelelőek, erről az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul értesíti a jövedéki
termék címzettjét,
b)	megfelelőek, az állami adó- és vámhatóság értesítést küld a jövedéki termék címzettjének
az elektronikus átvételi elismervény nyilvántartásba vételéről, és azt
ba)	egyidejűleg megküldi az uniós számítógépes rendszerben a feladás helye szerinti tagállam
illetékes hatóságának, valamint
bb)	továbbítja a jövedéki termék belföldi feladójának.
(3)	A másik tagállam illetékes hatósága által az állami adó- és vámhatóság részére
megküldött elektronikus átvételi elismervényt az állami adó- és vámhatóság az uniós
számítógépes rendszerben továbbítja a jövedéki termék belföldi feladójának.
35.	Adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék exportálása
56.	§ (1) Ha a harmadik országba adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék
esetén a vámjogszabályok szerinti kivitel helye belföld,
a)	a kilépési hivatal vagy - a 3. § (1) bekezdés 17 pont a) alpont ab) alpontja szerinti területre
történő szállítása esetén - az áruknak az Európai Unió vámterületéről történő kiléptetésére a
vámjogszabályok szerint megállapított alakiságokat teljesítő hatóság arról szóló igazolása
alapján, hogy a jövedéki termék elhagyta az Európai Unió területét, továbbá
b)	az igazolásban szereplő adatoknak az uniós számítógépes rendszerben történő ellenőrzését
követően
az állami adó- és vámhatóság állítja ki az elektronikus kiviteli elismervényt.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus kiviteli elismervényt az uniós számítógépes
rendszerben továbbítja
a)	a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának, vagy
b)	a jövedéki termék belföldi feladójának.
(3)	Ha a harmadik országba belföldről adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki
termék esetén a vámjogszabályok szerinti kivitel helye másik tagállam, a kivitel helye szerinti
tagállam illetékes hatósága által a jövedéki termék harmadik országba történt kiviteléről kiállított
és az állami adó- és vámhatóságnak megküldött elektronikus kiviteli elismervényt az állami adó-
és vámhatóság a jövedéki termék feladójának továbbítja.
39
36.	Jövedéki termék szállítása adófelfüggesztési eljárás keretében mentesített szervezetnek
57.	§ (1) Ha másik tagállamból belföldön lévő mentesített szervezet számára szállítanak
adófelfüggesztési eljárás keretében jövedéki terméket, a jövedéki termék feladásáról az állami
adó- és vámhatóság értesíti a mentesített szervezetet.
(2)	A mentesített szervezet a jövedéki termék átvételéről írásos nyilatkozatot ad az állami
adó- és vámhatóságnak a 684/2009/EK rendeletben meghatározott adattartalommal. Az állami
adó- és vámhatóság a mentesített szervezet nyilatkozata alapján kiállítja és az uniós számítógépes
rendszerben megküldi az elektronikus átvételi elismervényt a feladás helye szerinti tagállam
illetékes hatóságának.
(3)	A mentesített szervezet legkésőbb a (2) bekezdés szerinti írásos nyilatkozat állami adó- és
vámhatóságnak történő kiállításakor megküldi az állami adó- és vámhatóság ellenjegyzését
pecsétlenyomattal tartalmazó adómentességi igazolást a jövedéki termék feladójának.
37.	Jövedéki termék feladása üzemszünet során
58.	§ (1) Az üzemszünet kezdetének és végének időpontját
a)	az uniós számítógépes rendszer vagy az állami adó- és vámhatóság számítógépes
rendszerének üzemszerű működésében bekövetkezett üzemzavar esetén az állami adó- és
vámhatóság az uniós számítógépes rendszer valamennyi használójával haladéktalanul közli,
b)	az állami adó- és vámhatóság által biztosított információs rendszer üzemszerű
működésében bekövetkezett üzemzavar esetén a kormányzati portálon haladéktalanul
közzéteszik, vagy
c)	az uniós számítógépes rendszer használójának számítógépes rendszerében bekövetkezett
üzemzavar esetén a használó az állami adó- és vámhatósághoz írásban haladéktalanul bejelenti és
azt az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul nyilvántartásba veszi, vagy - az állami adó- és
vámhatóság hivatali idején kívül történt bejelentés esetén - a bejelentésben megjelöli.
(2)	Az üzemszünet ideje alatt a jövedéki termék feladója adófelfüggesztési eljárás keretében
akkor adhat fel jövedéki terméket, ha
a)	a jövedéki terméket a szállítás során olyan papír alapú okmány kíséri, amely az e-TKO
tervezetében szereplő valamennyi adatot tartalmazza, vagy
b)	a szállítás kezdetét előzetesen bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.
(3)	Az üzemszünet végét követően a jövedéki termék feladója haladéktalanul kiállítja és az
állami adó- és vámhatóságnak megküldi az e-TKO tervezetét.
(4)	Az e-TKO tervezetének ellenőrzését és jóváhagyását követően
a)	az e-TKO lép a szállítás bizonylataként az üzemszünet ideje alatt kiállított papír alapú
okmány helyébe, és
b)	a jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítására vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
(5)	A jövedéki termék feladója az adó megállapításához való jog elévülési idején belül
köteles megőrizni az általa kiállított papír alapú okmány egy példányát.
(6)	A jövedéki termék feladója az üzemszünet ideje alatt a rendeltetési hely 54. § (7)
bekezdése szerinti megváltoztatását - figyelemmel a 684/2009/EK rendeletre - előzetesen
bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak. Az üzemszünet végét követően a jövedéki termék
adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
38.	Jövedéki termék átvétele üzemszünet során
40
59.	§ (1) Ha a jövedéki termék átvételéről az üzemszünet ideje alatt vagy az üzemszünet végét
követően, de még az e-TKO megküldése előtt, a címzettnek nincs lehetősége az adófelfüggesztési
eljárás keretében végzett szállítás befejezését követő 5 munkanapon belül elektronikus átvételi
elismervényt kiállítani, olyan papír alapú okmányt állít ki és küld meg az állami adó- és
vámhatóság részére, amely az elektronikus átvételi elismervény valamennyi adatát tartalmazza.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság - ha az üzemszünet megszűnése rövid időn belül nem
várható - a jövedéki termék átvételéről kiállított papír alapú okmány másolatát megküldi a
feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.
(3)	A másik tagállam illetékes hatósága által az állami adó- és vámhatóság részére
megküldött, a jövedéki termék átvételéről kiállított papír alapú okmány másolatát az állami adó-
és vámhatóság megküldi a jövedéki termék feladójának vagy annak megérkezéséről tájékoztatja a
jövedéki termék feladóját.
(4)	Az üzemszünet végét vagy az e-TKO megküldését követően a címzett haladéktalanul
kiállítja és az állami adó- és vámhatóságnak megküldi az elektronikus átvételi elismervényt.
(5)	Ezt követően a jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítására
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
39.	Jövedéki termék exportálása üzemszünet során
60.	§ (1) Ha a jövedéki termék harmadik országba történő kiszállításáról az üzemszünet ideje
alatt vagy az üzemszünet végét követően, de még az e-TKO megküldése előtt, a kivitel helye
szerinti tagállam illetékes hatóságának nincs lehetősége elektronikus kiviteli elismervényt
kiállítani, olyan papír alapú okmányt állít ki, és ha az üzemszünet megszűnése rövid időn belül
nem várható, küld meg a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának, amely az
elektronikus kiviteli elismervény valamennyi adatát tartalmazza.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság a jövedéki termék harmadik országba történő kiszállításáról
kiállított papír alapú okmány másolatát megküldi a jövedéki termék feladójának vagy annak
megérkezéséről tájékoztatja a jövedéki termék feladóját.
(3)	Az üzemszünet végét vagy az e-TKO megküldését követően a kivitel helye szerinti
tagállam illetékes hatósága haladéktalanul kiállítja és a feladás helye szerinti tagállam illetékes
hatóságának megküldi az elektronikus kiviteli elismervényt.
(4)	Ezt követően az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításra vonatkozó általános
szabályokat kell alkalmazni.
40.	Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás befejeződésének igazolása
61.	§ (1) Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás befejeződését - figyelemmel
az 59. §-60. §-ra is - az elektronikus átvételi elismervény és az elektronikus kiviteli elismervény
igazolja.
(2)	Az elektronikus átvételi elismervény és az elektronikus kiviteli elismervény
üzemszünettől eltérő ok miatti hiánya esetén az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett
szállítás befejeződése az (1) bekezdéstől eltérő módon is igazolható.
(3)	A (2) bekezdés szerinti igazolásként
a)	a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának - megfelelő bizonyíték alapján
-	a jövedéki termék rendeltetési helyre történő megérkezéséről kiállított igazolása, vagy
b)	a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságának a jövedéki termék Unió területének
elhagyásáról kiállított igazolása
41
szolgálhat.
(4)	A címzett által kiállított és az elektronikus átvételi elismervény valamennyi adatát
tartalmazó okmány a (3) bekezdés a) pontja vonatkozásában megfelelő bizonyítéknak minősül.
(5)	Ha a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatósága elfogadja a (3) bekezdés szerinti
igazolást, akkor a szállítást az uniós számítógépes rendszerben lezárja.
VII.	FEJEZET
SZABADFORGALOMBA BOCSÁTOTT JÖVEDÉKI TERMÉK SZÁLLÍTÁSA,
ÉRTÉKESÍTÉSE
41.	Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék szállítása tagállamok között
62.	§ (1) Az egyik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamba
kereskedelmi céllal EKO-val szállítható.
(2)	Kereskedelmi célú az (1) bekezdés szerinti szállítás, ha nem magánszemély vagy
magánszemély nem saját felhasználására szállítja a jövedéki terméket.
(3)	Annak megállapítása érdekében, hogy a jövedéki termék magánszemély saját
felhasználását szolgálja, az állami adó- és vámhatóság a következő szempontokat vizsgálja
együttesen:
a)	a magánszemély rendelkezik-e az e törvény szerinti engedéllyel vagy kérte-e e törvény
alapján a nyilvántartásba vételét;
b)	a birtokban tartás indoka;
c)	a jövedéki termék birtokban tartásának helye vagy a szállítás módja;
d)	a jövedéki termékkel kapcsolatos valamennyi okmány;
e)	a jövedéki termék jellege;
f)	a jövedéki termék meghaladja-e az (4) bekezdés szerinti mennyiséget.
(4)	A (3) bekezdés f) pontja szerinti mennyiség
a)	cigaretta esetében 800 darab,
b)	szivar esetében 200 darab,
c)	legfeljebb 3 gramm súlyú szivarka esetében 400 darab,
d)	fogyasztási dohány esetében 1 kilogramm,
e)	sör esetében 110 liter,
f)	köztes alkoholtermék esetében 20 liter,
g)	alkoholtermék esetében 10 liter,
h)	csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital esetében együttesen 90 liter
(ebből habzóbor és egyéb habzó erjesztett ital legfeljebb 60 liter), és
i)	energiatermék esetében a jármű üzemanyagtartályában és egy, legfeljebb 10 literes
hordozható tartályban lévő mennyiség,
j) töltőfolyadék esetében 300 milliliter.
(5)	Nem minősül kereskedelmi célú szállításnak
a)	a két tagállam között közlekedő repülőgépek fedélzetén lévő jövedéki termékek szállítása,
ha azokat nem hozzák forgalomba mialatt a repülőgép belföldön tartózkodik,
b)	a másik tagállamból belföldön keresztül egy másik tagállamba EKO-val végzett szállítás,
vagy
c)	a 3. § (2) bekezdés 21. pontja szerinti jármű üzemanyagtartályában vagy kiegészítő
üzemanyagtartályában található üzemanyag tagállamok közötti szállítása.
42
(6)	Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal
belföldre történő szállítása esetén
a)	az állami adó- és vámhatóság a címzett kérésére az EKO visszaküldendő példányának
hátoldalán igazolja a jövedéki termék utáni adókötelezettség teljesítését vagy annak biztosítását;
b)	az állami adó- és vámhatóság a jövedéki termék feladása előtt - kérelemre - igazolást ad a
belföldön keletkező adókötelezettségre nyújtott jövedéki biztosíték rendelkezésre állásáról;
c)	az adófizetésre kötelezett személy
ca)	a beszerzést megelőzően a belföldön keletkező adófizetési kötelezettségnek megfelelő
összegben jövedéki biztosítékot nyújt,
cb)	a beszerzést megelőzően a beszerzésről - a jövedéki termék beszerzésének,
mennyiségének és felhasználási céljának megjelölésével - értesíti az állami adó- és
vámhatóságot,
cc)	az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját követő 5 napon belül adóbevallást
tesz és megfizeti az adót.
(7)	Az (6) bekezdés c) pont ca) alpontja szerint nyújtott jövedéki biztosíték felszabadul
a)	az adófizetési kötelezettség teljesítését követően,
b)	ha az adófizetésre kötelezett személy az adófizetési kötelezettség alól a jövedéki termék
teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása miatt mentesül,
c)	ha a 3. § (1) bekezdés 43. pont c) alpontja szerinti szabálytalanság esetén a jövedéki adót
másik tagállamban igazoltan megfizették.
42.	Jövedéki termék szállítása csomagküldő kereskedelem keretében
63.	§ (1) A jövedéki termék csomagküldő kereskedelem keretében belföldre szállítása esetén a
csomagküldő kereskedőt terhelő adókötelezettséget és adófizetési kötelezettséget a csomagküldő
kereskedő 37. § szerinti adóügyi képviselője teljesíti.
(2)	Az adóügyi képviselő minden belföldre küldött szállítmányt a belföldre történő feladás
napján jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz.
(3)	A csomagküldő kereskedőtől beszerzett jövedéki termék eredete csak a címzett nevére
kiállított számlával igazolható.
(4)	Az állami adó- és vámhatóság az adó megfizetéséről - kérésre - igazolást ad a
csomagküldő kereskedőnek.
(5)	Az adóügyi képviselő által nyújtott jövedéki biztosíték felszabadul,
a)	az adófizetési kötelezettség teljesítését követően,
b)	ha az adófizetésre kötelezett személy az adófizetési kötelezettség alól a jövedéki termék
teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása miatt mentesül,
c)	ha a 3. § (1) bekezdés 43. pont c) alpontja szerinti szabálytalanság esetén a jövedéki adót
másik tagállamban igazoltan megfizették.
43.	Jövedéki engedélyes kereskedelem és jövedéki kiskereskedelem általános szabályai
64.	§ Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldi címről belföldi címzett részére
kereskedelmi céllal a végrehajtási rendeletben meghatározott adatokat tartalmazó szállítólevéllel
szállítható.
65.	§ Jövedéki engedélyes kereskedő és jövedéki kiskereskedő kereskedelmi forgalomban a
végrehajtási rendeletben meghatározott minőségű üzemanyagot forgalmazhat.
43
66.	§ Dohánynövényt tilos végfelhasználó számára értékesíteni, illetve végfelhasználónak
beszerezni.
44.	Jövedéki engedélyes kereskedelem
67.	§ (1) Az állami adó- és vámhatóság engedélyével folytatható
a)	a
aa)	szabadforgalomba bocsátott ellenőrzött energiatermékkel - kivéve az 5 liternél vagy 5
kilogrammnál nagyobb kiszerelésű és az 1 liter vagy 1 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű
egyéb ellenőrzött ásványolajat, valamint az 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű LPG-t -,
ab)	kenőolajjal,
ac)	szabadforgalomba bocsátott sörrel, csendes és habzóborral, egyéb csendes és habzó
erjesztett itallal, köztes alkoholtermékkel és alkoholtermékkel - kivéve az adófizetési
kötelezettség alól a 9. § (1) bekezdés d) pontja alapján mentesült jövedéki terméket -, valamint
ad)	szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmánnyal
a kereskedelemről szóló törvény szerinti nagykereskedelmi tevékenység - ide nem értve az
üzemanyagkártyával értékesített (beszerzett), felhasznált üzemanyag utólagos, pénzügyi-
technikai jellegű elszámolását, ha az elszámolásról a felek írásban megállapodtak - , továbbá
üzemanyagnak nem a 69. § és 72. § szerinti értékesítése,
b)	az a) pont aa) -ad) alpontja szerinti termék importálása és exportálása, ha a termék nem
az azt szállító magánszemély saját felhasználását szolgálja,
c)	az a) pont aa) -ad) alpontja szerinti termék másik tagállamból belföldre és belföldről
másik tagállamba a 62. § szerinti kereskedelmi céllal történő szállítása.
(2)	A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket belföldön csak adóraktár
engedélyesétől (ideértve a megszűnt adóraktárt az engedély hatályvesztését követő 30 napig),
termékét adóraktárban tároló személytől, felhasználói engedélyestől, kisüzemi bortermelőtől és
jövedéki engedélyes kereskedőtől szerezhet be.
(3)	A jövedéki engedélyes kereskedő - az (1) bekezdéstől eltérően - a jövedéki kiskereskedő
vagy végfelhasználó részére értékesített jövedéki termékeket vagy azok egy részét a jövedéki
kiskereskedő vagy végfelhasználó kérésére visszavásárolhatja.
(4)	A jövedéki engedélyes kereskedő egyedi, az állami adó- és vámhatóság által előzetesen
engedélyezett esetben az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül mástól is beszerezhet
jövedéki terméket.
(5)	A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be
és nem értékesíthet.
(6)	A (5) bekezdéstől eltérően
a)	fűtőolaj mezőgazdasági őstermelő részére - ha a mezőgazdasági őstermelő a jövedéki
engedélyes kereskedőnek az őstermelői igazolványát bemutatja -
b)	jövedéki termék magánszemély részére
készpénzfizetéssel is értékesíthető.
(7)	A jövedéki termék értékesítéséről a jövedéki engedélyes kereskedő olyan számlát állít ki,
amelyen feltünteti a jövedéki termék KN-kódját és az engedélyének számát.
45.	Jövedéki kiskereskedelmi tevékenység
68.	§ (1) A jövedéki kiskereskedő jövedéki terméket belföldön csak adóraktár engedélyesétől
(ideértve a megszűnt adóraktárt az engedély hatályvesztését követő 30 napig), termékét
44
adóraktárban tároló személytől, felhasználói engedélyestől, kisüzemi bortermelőtől és jövedéki
engedélyes kereskedőtől szerezhet be.
(2)	A jövedéki kiskereskedő egyedi, az állami adó- és vámhatóság által előzetesen
engedélyezett esetben az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül mástól is beszerezhet
jövedéki terméket.
(3)	A jövedéki kiskereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be, kivéve
adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől 200 ezer forintot meg nem haladó értékű jövedéki
termék beszerzését.
69.	§ (1) Jövedéki kiskereskedő a kereskedelemről szóló törvény szerinti mozgóbolt útján a (2)
bekezdés szerinti jövedéki terméket abban az esetben forgalmazhat, ha az állami adó- és
vámhatóságnak a mozgóbolton keresztül történő értékesítés megkezdését - a végrehajtási
rendeletben meghatározott adattartalommal - legkésőbb 5 munkanappal megelőzően bejelenti.
(2)	Mozgóbolt útján
a)	gázolaj, LPG és a hivatalosan meghirdetett technikai sportversenyeken (motor-, autó-,
repülő-, motorcsónakversenyeken) a versenyen részt vevő gépjárművek használatára szolgáló
üzemanyag a felhasználás helyszínén tankautóból,
b)	sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék és
alkoholtermék kiszerelve,
c)	dohánygyártmányok esetén a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a
dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvénynek megfelelően
értékesíthető.
70.	§ (1) A kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátást vagy szálláshely-szolgáltatást
folytató jövedéki kiskereskedő üzletében és az ahhoz tartozó raktárában - a vendégeknek már
kiszolgált termékek kivételével - 2 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből, csendes borból és
egyéb csendes erjesztett italból a végrehajtási rendeletben meghatározott mennyiségű bontott
termék az abban meghatározott feltételekkel tárolható.
(2)	Vendéglátást folytató jövedéki kiskereskedő
a)	elvitelre csendes bort és egyéb csendes erjesztett italt csak 25 litert meg nem haladó
kiszerelésben,
b)	25 litert meghaladó kiszerelésű csendes bort italadagoló szerkezeten keresztül vagy az
állami adó- és vámhatóság által előzetesen jóváhagyott átfolyásmérővel ellátott szerkezet útján
forgalmazhat.
(3)	Sört, csendes és habzóbort, egyéb csendes és habzó erjesztett italt, köztes alkoholterméket
és alkoholterméket jövedéki kiskereskedő a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről
szóló jogszabály szerinti alkalmi rendezvényen, a kereskedelemről szóló törvény szerinti
közterületi értékesítés keretében, vásáron vagy piacon akkor forgalmazhat, ha az állami adó- és
vámhatóságnak - a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalommal - az értékesítés
megkezdése előtt legkésőbb 3 munkanappal bejelentést tesz.
71.	§ Bérfőzető a bérfőzött párlatot
a)	adóraktár engedélyese részére, vagy
b)	- ha a bérfőzető a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről
szóló miniszteri rendelet szerinti kistermelőnek minősül és megfizette a 132. § (2) bekezdés a)
pontja szerinti jövedéki adót - palackozott kiszerelésben, zárjeggyel ellátva
ba)	a gazdasága helyén a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás vagy
szálláshely-szolgáltatás keretében, vagy
45
bb)	a gazdasága helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km
távolságon belüli, a kereskedelemről szóló törvény szerinti vásáron vagy piacon folytatott
kereskedelmi tevékenység keretében, a 70. § (3) bekezdése szerinti bejelentés megtételével
értékesítheti.
72.	§ (1) Jövedéki kiskereskedő - figyelemmel a 69. §-ra -
a)	üzemanyagot üzemanyagtöltő állomáson vagy automatából történő értékesítés útján,
b)	tüzelő-, fűtőanyag célú gázolajat kiskereskedelmi tárolótelepen vagy üzemanyagtöltő
állomáson
forgalmazhat.
(2)	A légijárművek kiszolgálását végző üzemanyagtöltő állomáson repülőgép üzemanyag
kizárólag tárolótartályból, egyéb üzemanyagtöltő állomáson - a földgáz kivételével - üzemanyag
kizárólag tárolótartályból, kútoszlopon keresztül értékesíthető.
73.	§ Dohánygyártmány kizárólag jogszabálynak megfelelő fogyasztói csomagolási egységben
forgalmazható.
VIII.	FEJEZET
ADÓZÁSI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
46.	Zárjegy alkalmazása
74.	§ (1) Dohánygyártmányt és alkoholterméket csak zárjeggyel ellátva bocsáthat
szabadforgalomba forgalmazási céllal az adóraktár engedélyese, importálhat az importáló és lehet
belföldön forgalmazni, kivéve
a)	a töltőfolyadékot,
b)	a 3. § (3) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti alkoholterméket,
c)	az 5,5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú, legfeljebb 0,33 literes kiszerelésű
terméket,
d)	a 2207 10 00-2207 20 00 KN-kód szerinti alkoholterméket, ha azt laboratóriumi
vizsgálatok céljára; kísérleti, kutatási, fejlesztési célra; kísérleti termékek próbagyártására; labor
eszközök, gépek mosására, tisztítására; szolgáltató tevékenységek, kórházak, rendelőintézetek,
gyógyszer-nagykereskedelem, gyógyszertárak céljára; a fermentált dohányvágat aromásítására;
az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra értékesítik adózottan,
e)	a teljesen denaturált alkoholterméket,
f)	a 2207 10 00-2207 20 00 KN-kód szerinti, nyomdaipari célokat szolgáló hígítót,
oldószert,
g)	a 2207 10 00-2208 90 99 KN-kód szerinti, a 3. § (3) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti
alkoholtermék előállítására adózottan értékesített alkoholterméket,
h)	a 2208 20 12-2208 90 99 KN-kód szerinti, 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb
alkoholtartalmú, az adófizetési kötelezettség alól mentesült terméket,
i)	a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint értékesített jövedéki terméket.
(2)	A zárjegyet az állam állíttatja elő és az állami adó- és vámhatóság bocsátja megrendelés
alapján és
a)	elszámolási kötelezettség mellett,
b)	a zárjegy előállítási költségének a megfizetése ellenében,
c)	a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott terméket kereskedelmi céllal belföldre
szállító személy esetében az 62. § (6) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott jövedéki
biztosíték nyújtása esetén
46
a (3) bekezdés szerinti igénylő rendelkezésére.
(3)	Zárjegyet igényelhet
a)	az adóraktár engedélyese,
b)	a bejegyzett kereskedő,
c)	az importáló,
d)	másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott terméket kereskedelmi céllal belföldre
szállító személy.
(4)	A zárjegy darabonként 1500 forint értéket képvisel, amelyet a zárjegyhiányra kell
megfizetni.
(5)	A (4) bekezdés szerint fizetendő összeg a megfizetés és elszámolás szempontjából
jövedéki bírságnak minősül, továbbá összege nem mérsékelhető, megállapítása nem mellőzhető.
47.	Bérfőzött párlat zárjegyezése
75.	§ (1) Az 74. §-tól és a 78. §-tól eltérően a bérfőzető - az adóraktár részére történő
értékesítés kivételével - zárjeggyel ellátva, kiszerelve értékesítheti a bérfőzött párlatot.
(2)	A bérfőzető a zárjegy megrendelését a végrehajtási rendeletben foglaltak szerint nyújtja
be az állami adó- és vámhatósághoz.
(3)	Az igényelt zárjegyet az állami adó- és vámhatóság
a)	a zárjegy előállítási költségének megfizetését,
b)	a származási igazolás állami adó- és vámhatóságnak történt elektronikus vagy más úton
történő bemutatását,
c)	a 132. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti adó megfizetését
követően bocsátja a bérfőzető rendelkezésre.
(4)	Az átvett zárjeggyel a bérfőzető nem köteles az állami adó- és vámhatóság felé
elszámolni, de az átvett zárjegyeket legkésőbb az átvételt követő 3 napon belül köteles
felhelyezni a párlat fogyasztói csomagolására.
48.	Zárjegy felhelyezése, pótlása
76.	§ (1) A zárjegyet a legkisebb fogyasztói csomagolási egységre oly módon kell
felragasztani, hogy az sérülésmentesen ne legyen eltávolítható és a csomagolás kinyitásakor
eltépődjön, valamint az azon feltüntetett szöveg, adat - a végrehajtási rendeletben meghatározott
eltéréssel - teljes terjedelmében látható legyen.
(2)	A zárjegyköteles jövedéki termékre felragasztott zárjegy a végrehajtási rendeletben
meghatározott információkat tartalmazza.
(3)	Ha a szabadforgalomba bocsátott zárjegyköteles jövedéki termék zárjegye megsérül vagy
a termékről leválik, a jövedéki engedélyes kereskedő vagy a jövedéki kiskereskedő a
zárjegyköteles jövedéki termékre vonatkozó továbbforgalmazási szándéka esetén az érintett
terméket leltárba veszi és a leltárba vett adatokat az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti.
(4)	Az állami adó- és vámhatóság a bejelentéstől számított 30 napon belül új zárjegyet helyez
fel a termékre, ha a levált, sérült zárjegy egyedi azonosításra alkalmas és a zárjegyköteles
jövedéki termék származása igazolt.
(5)	Az új zárjegy felhelyezéséig a levált, sérült zárjegyű termék az üzlet raktárában vagy más,
kiszolgálásra nem szolgáló részében tárolható és a tárolás jogszerűségét, valamint a leltárba vételt
az állami adó- és vámhatósághoz tett bejelentés igazolja.
47
49. Adó-visszaigénylés zárjegyköteles jövedéki termék után
77.	§ (1) A 12. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti adó-visszaigénylés feltétele, hogy a
jogosult a zárjegyet a zárjegyköteles jövedéki termékről az állami adó- és vámhatóság
képviselőjének jelenlétében eltávolítsa és megsemmisítse vagy felülragasztással érvénytelenítse.
(2)	A központi költségvetési szerv mentesül az (1) bekezdésben meghatározott
kötelezettségek alól, ha az általa exportált jövedéki termék harmadik országban szolgálatot
teljesítő Magyar Honvédség fegyveres erői részére kerül kiszállításra.
(3)	Az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló a szabadforgalomból
visszaszállított dohánygyártmány adóját visszaigényelheti, ha
a)	a dohánygyártmányt az adóraktár engedélyese újrafeldolgozza, megsemmisíti vagy
megsemmisítteti, a bejegyzett kereskedő és az importáló megsemmisítteti,
b)	a cigarettán kívüli dohánygyártmányok esetében az adóraktár engedélyese ismételt
szabadforgalomba bocsátási céllal a zárjegyet eltávolítja.
50.	Adatszolgáltatás a zárjegyekről
78.	§ (1) Az átvett zárjegyekről a végrehajtási rendelet szerinti adattartalommal a
zárjegyigénylő - kivéve az adóraktár engedélyesét - elektronikus nyilvántartást vezet.
(2)	A zárjegyigénylő
a)	a belföldön felhelyezett zárjegyekről a felhelyezést,
b)	a tagállamban vagy harmadik országban felhelyezett zárjegyekről a szabadforgalomba
bocsátást vagy a 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti időpontot,
c)	a végrehajtási rendelet szerinti egyéb jelentésköteles zárjegykészlet-változási esetről az
esemény bekövetkezését
követő munkanapon adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére.
(3)	A zárjegyigénylőnek az átvett és külföldre kiszállított zárjegyet az átvételtől számított
három hónapon belül fel kell helyeznie a zárjegyköteles jövedéki termékre vagy vissza kell
hoznia belföldre. Ha a zárjegy vagy a zárjeggyel ellátott zárjegyköteles jövedéki termék a zárjegy
átvételétől számított három hónapon belül nem kerül vissza belföldre, a zárjegyet
zárjegyhiányként kell a nyilvántartásban feltüntetni.
51.	Adómegállapítás, adóbevallás
79.	§ (1) Az adózó az adót önadózással állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság állapítja meg az adót
a)	termékimport esetén,
b)	ha az adófizetési kötelezettség szabálytalanság miatt keletkezik,
c)	ha az adófizetési kötelezettség a 7. § (1) bekezdés d)-e) és k) pontja esetében keletkezik,
d)	ha az adófizetési kötelezettség a 7. § (2) bekezdés c) pontja esetében a mentesített
szervezetet terheli,
e)	az adófizetésre kötelezett személy kérelmére, ha az adófizetési kötelezettség a 7. § (2)
bekezdés e)-g) pontja esetében keletkezik,
f)	ha az adófizetési kötelezettség a 117. § (4) bekezdése esetében keletkezik.
(3)	Önadózás esetén az adó alapját és a fizetendő adót naptári hónaponként kell
megállapítani.
48
(4)	Ha az adóraktár engedélyese az adófelfüggesztési eljárás keretében átvett jövedéki
terméket az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra használta fel és
tárgyhóban nem keletkezett adófizetési kötelezettsége, nem kell adóbevallást benyújtania.
(5)	A nulla adómértékű csendes borra, valamint a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti
termékre nem kell adóbevallást benyújtani.
(6)	Az adóraktár engedélyesének a felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés
kivételével az adóraktári engedélyének hatályvesztését követő 30 napon belül bevallást kell
benyújtania. A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés esetében az
adóbevallásra az Art.-ot, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
szóló törvényt vagy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt kell alkalmazni.
80.	§ (1) Az állami adó- és vámhatóság a tárgyhót követő hónap 5. napjáig tájékoztatásul
megküldi az adózónak - a tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált földgázra,
szénre és villamos energiára vonatkozó adatok kivételével - az adóbevallás alapját képező
adatokat. Az adóalany ezen adatok beérkezésétől számított 8 napon belül helyesbítéssel élhet,
amelyet megküld az állami adó- és vámhatóság részére.
(2) Az adózó az adó előlegének és a megállapított nettó adónak a különbözetét havonta
a)	a tárgyhót követő hónap 20. napjáig,
b)	az a) ponttól eltérően a kizárólag dohánygyártmányt előállító, forgalmazó adózó a 2
milliárd forintot meg nem haladó adó összegét a tárgyhót követő második hónap 20.
napjáig
fizeti meg vagy ettől az időponttól igényelheti vissza.
52.	Adóelőleg
81.	§ (1) Az adóraktár engedélyese adóelőleget fizet, ha az előző év azonos negyedévében
keletkezett adófizetési kötelezettsége elérte a 6 millió forintot. Az adóelőleg mértéke az előző év
azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettségének egyhatod része.
(2)	Ha az adóraktár engedélyese a tárgyévet megelőző évben nem fizetett adót, de a tárgyév
első negyedévében az adó várható összege eléri a 6 millió forintot, akkor a várható adóösszeg
egyhatodát kell adóelőlegként fizetni. A második, harmadik és negyedik negyedévben akkor kell
adóelőleget fizetni, ha az előző negyedévi adó összege a 6 millió forintot meghaladja. Az
adóelőleg összege az előző negyedévi adófizetési kötelezettségének egyhatod része.
(3)	Az (1) bekezdéstől eltérően nem köteles adóelőleget fizetni az adóraktár engedélyese, ha
kizárólag dohánygyártmánnyal folytat adóraktári engedélyköteles tevékenységet.
53.	Adó-visszaigénylés közös eljárási szabályai
82.	§ (1) Adó-visszaigénylés esetén visszaigényelhető adóként a jövedéki termék adóval növelt
áron történt beszerzését igazoló bizonylat kiállításának napján hatályos adómértékkel számított
adó vehető figyelembe.
(2)	Adó-visszaigénylés a jövedéki termék adóval növelt áron történt beszerzését igazoló
bizonylaton szereplő ellenértékből legalább az (1) bekezdés szerinti adótartalom kiegyenlítését
követően érvényesíthető.
(3)	Az adó-visszaigénylésre jogosult az adó-visszaigénylést választása szerint
a)	évente, legkorábban a tárgyévet követő év január hónapjának 20. napjától,
b)	negyedévente, legkorábban a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától, vagy
c)	havonta, legkorábban a tárgyhót követő hónap 20. napjától
igényelheti.
49
(4)	Az adó-visszaigénylő a visszaigénylés jogosultságát a végrehajtási rendeletben előírtak
szerint igazolja.
54.	Adófizetési kötelezettség alóli mentesülés igazolása
83.	§ Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést a végrehajtási rendeletben meghatározottak
szerint kell igazolni.
55.	Ügyintézés
84.	§ (1) A jövedéki ügyeket elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által biztosított
információs rendszeren vagy az állami adó- és vámhatósággal létesített közvetlen kapcsolati
rendszeren keresztül kell intézni.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően papír alapon is intézhető
a)	a magánszemély 44. § szerinti bejelentési kötelezettsége,
b)	a magánfőző által teljesítendő bejelentési kötelezettség, valamint a párlat adójegy
igénylése és rendelkezésre bocsátása,
c)	a külföldi gazdálkodó jövedéki ügye,
d)	a hivatalból magánszeméllyel szemben indított hatósági eljárás, kivéve, ha az ügyfél
elektronikus ügyintézést kér és egyúttal megadja az elektronikus ügyintézéshez szükséges
elektronikus elérhetőségét,
e)	a kizárólag bérfőzést végző adóraktár nyilvántartás-vezetése, adatszolgáltatása.
(3)	A (2) bekezdés szerinti esetben az ügyfél az eljárás bármely szakaszában választhat a
kapcsolattartás hagyományos és elektronikus formája között.
56.	Szemledíj, költségtérítés
85.	§ (1) Az állami adó- és vámhatóság hivatalos helyén kívül, kérelemre végzett eljárása esetén
-	az engedélyezési eljárás kivételével - a kérelmezőnek szemledíjat kell fizetni, és meg kell
fizetni az eljárás során felmerülő szakértői és más vizsgálati díjat, szállítási, kiszállási és más
vizsgálati költségeket.
(2)	A szemledíj, költségtérítés mértékét és a megfizetés módját a végrehajtási rendelet
határozza meg.
57. Kötelező érvényű KN-kód besorolás
86.	§ (1) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre vagy hivatalból - utóbbi esetben az adóalany
egyidejű értesítése mellett - az előállított, felhasznált, beszerzett jövedéki termékre, valamint az
olyan termékre, amelynek előállításához jövedéki terméket használnak fel, kötelező érvényű KN-
kód besorolást adhat ki, amely fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, rendelkezéseit a
határozat közlésének napját követő naptól kell alkalmazni.
(2)	Az adóalany terhére a kötelező érvényű KN-kód besorolással vagy annak
megváltoztatásával összefüggő adókötelezettség vagy jogkövetkezmény a KN-kód besorolás
kötelezővé válásának napját megelőző időszakra nem állapítható meg.
(3)	Az engedélynek a kötelező érvényű KN-kód besorolás miatt szükségessé váló módosítása
iránti kérelmet a kötelező érvényű KN-kód besorolásról szóló határozat közlésének napját követő
8 napon belül kell kérelmezni vagy az engedélyt visszaadni.
(4)	A kötelező érvényű KN-kód besorolás kiadása iránti kérelem adattartalmát a végrehajtási
rendelet tartalmazza.
58.	Megsemmisítés
50
87.	§ (1) Jövedéki termék megsemmisítése, ha utána az arra jogosult adó-visszaigénylést vagy
adófizetési kötelezettség alóli mentesülést kíván érvényesíteni, az állami adó- és vámhatóság
jelenlétében végezhető a végrehajtási rendeletben előírt módon, kivéve
a)	a tudományos és oktatási célra előállított és az előállító által megsemmisített
alkoholterméket,
b)	a magánfőzés keretében előállítható párlatmennyiség túllépésének esetét, és
c)	az alkoholtermék előállítása során keletkező hulladék megsemmisítését.
(2) A megsemmisítés időpontját az azt megelőző 3. napig be kell jelenteni az állami adó- és
vámhatóságnak.
59.	Hatósági zár alkalmazása
88.	§ (1) Az adóraktár engedélyese és a felhasználói engedélyes a hatósági zárral ellátott
mérőeszközön, berendezésen vagy a hatósági záron végrehajtani kívánt változtatást az azt
megelőző 3. napig bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően nem szükséges bejelentést tenni, ha a változtatásra baleset,
kárt okozó üzemzavar megelőzése vagy következményének elhárítása céljából kerül sor.
(3)	Az adóraktár engedélyese és a felhasználói engedélyes a hatósági zárral ellátott
mérőeszköz, berendezés működésében keletkezett, a mérés pontosságát, a gyártás technológiáját
befolyásoló zavart, rendellenességet haladéktanul bejelenti a végrehajtási rendeletben
meghatározott adattartalommal az állami adó- és vámhatóságnak.
(4)	A hatósági zárral ellátott mérőeszköz, berendezés működésében mutatkozó, (3) bekezdés
szerinti zavar, rendellenesség észlelésekor az azzal összekapcsolt berendezésen a tevékenységet
azonnal meg kell szüntetni kivéve, ha ettől az állami adó- és vámhatóság az adóraktári
engedélyben vagy a felhasználói engedélyben előzetesen eltérést engedélyezett.
60.	Mintavétel
89.	§ (1) A 9. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti mentesülés érvényesítéséhez a mintát
az adóraktár engedélyesének 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti mintavételi szabályzatában
meghatározott módon kell vennie.
(2)	A mintavételről az adóraktár engedélyese jegyzőkönyvet készít a végrehajtási rendeletben
meghatározott adattartalommal.
61.	Egyéb eljárási szabályok
90.	§ Az üzemszünet ideje alatt alkalmazott papír alapú okmány, az EKO, a szabadforgalomba
bocsátott termékek szállítása során alkalmazott szállítólevél, a borkísérő okmány, valamint az e
törvény szerinti engedélyes által e törvény szerint vezetendő nyilvántartás alapbizonylataként
használt egyéb bizonylat szigorú számadású bizonylat, amellyel kapcsolatban elkövetett
jogsértésre a számlára, a nyugtára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
91.	§ (1) Jövedéki ügyben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályait, valamint e
törvény vagy a végrehajtási rendelet szerinti engedélyezési eljárásban nem alkalmazható a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény függő hatályú
döntésre vonatkozó rendelkezése.
(2)	Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon a kézbesítési vélelem megdöntése
tárgyában hozott elutasító végzés ellen.
(3)	Jövedéki ügyben az állami adó- és vámhatóság értesíti az ügyfelet a kézbesítési vélelem
beálltáról.
51
(4)	Azon kötelezően bejelentendő adatok tekintetében, amelyeket állami adó- és
vámhatóságtól eltérő hatóság nyilvántartása közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető a
bejelentési kötelezettség, hogy az e törvény szerint bejelentésre kötelezett személy kéri a
közhiteles nyilvántartást vezető szervet az állami adó- és vámhatóság nyilvántartott adatról vagy
az adatban bekövetkezett változásról történő értesítésére.
92.	§ (1) A 14. § (1) bekezdés g) pontja és a 35. § (3) bekezdése szerinti feltétel igazolása
történhet
c)	a kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági erkölcsi bizonyítvány benyújtásával,
b)	annak kérelmezésével, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv a rá vonatkozó hatósági erkölcsi
bizonyítványt közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak küldje meg,
c)	annak kérelmezésével, hogy az adatokat a tevékenység engedélyezése, nyilvántartásba
vétele iránti eljárásban történő felhasználás céljából az állami adó- és vámhatóság igényelje a
bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság ellenőrizheti, hogy a tevékenység gyakorlásának időtartama
alatt folyamatosan fennállnak-e a 14. § (1) bekezdés g) pontja és a 35. § (3) bekezdése szerinti
feltételek. E célból az állami adó- és vámhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartó
szervtől.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság a 14. § (1) bekezdés g) pontja és a 35. § (3) bekezdése
szerinti feltételek megvalósulásának megállapítása érdekében
a)	a megismert személyes adatokat az engedélyezési, nyilvántartásba vételi eljárás jogerős
befejezéséig vagy
b)	a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására, nyilvántartásból
történő törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
(4)	Az engedély és a nyilvántartásba vételi kérelemhez az e törvényben vagy a végrehajtási
rendeletben előírt feltételek teljesítését igazoló iratokat csatolni kell, szükséges nyilatkozatot meg
kell tenni.
93.	§ (1) Az állami adó- és vámhatóság az engedéllyel rendelkező személyekről és a
nyilvántartásba vett - kivéve a 41. § és a 43. § szerinti - személyekről nyilvántartást vezet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az engedélyes vagy a nyilvántartásba vett nevére,
engedélyszámára vagy nyilvántartási számára, az engedélyben vagy nyilvántartásban szereplő
jövedéki termék vagy berendezés megnevezésére, az engedély kiadása vagy a nyilvántartásba
vétel időpontjára, valamint az engedély hatályosságára vonatkozó adatok tekintetében közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősül. Az állami adó- és vámhatóság ezen adatokat az ellenőrzés
érdekében, az engedély hatályvesztésének vagy a nyilvántartásból történő törlést követő 5 évig
kezeli.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság a hatályos engedélyek vagy nyilvántartások azon adatait,
amelyek tekintetében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles, a honlapján közzéteszi
annak érdekében, hogy az engedéllyel rendelkező vagy nyilvántartásba vett személlyel gazdasági
kapcsolatba lépő más személy tájékozódhasson partnere tevékenységének jogszerűségéről.
62.	Állami támogatási szabályok
94.	§ (1) A 110. § (1) bekezdés i) pontja szerinti adómérték, az Európai Bizottság SA.35767.
számú határozata hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz.
(2)	Az adó mértéke az E85 esetében - a 110. § (1) bekezdés i) pontjától eltérően - a 110. §
(1)	bekezdés 0 pont szerinti adómérték, ha az E85-öt olyan adóraktár engedélyese bocsátja
szabadforgalomba, aki regionális beruházási támogatásban, környezetvédelmi beruházási
52
támogatásban vagy mezőgazdasági beruházási támogatásban részesült és a 110. § (1)
bekezdés 0 pontja szerinti adómérték, valamint a 110. § (1) bekezdés i) pontja szerinti adómérték
különbségének és a 110. § (1) bekezdés 0 pontja szerinti adómérték alkalmazásával
szabadforgalomba bocsátott E85 mennyiségének szorzata nem éri el a kapott regionális
beruházási támogatás, a környezetvédelmi beruházási támogatás vagy a mezőgazdasági
beruházási támogatás összegét.
95.	§ (1) A 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adómérték és a hozzá kapcsolódó adó-
visszaigénylés, az Európai Bizottság NN 29/2008. számú határozata hatálya alá tartozó állami
támogatást tartalmaz.
(2)	A 113. § (1) bekezdés szerinti adómérték, az Európai Bizottság NN 29/2008. számú
határozata hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz.
(3)	A 113. § (5) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 44. cikke
alapján a 2003/96/EK tanácsi irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában
nyújtható támogatás.
(4)	A 115. § szerinti adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 25. cikke alapján
kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható támogatás.
(5)	A (3) és (4) bekezdés szerinti támogatások nem nyújthatók az európai uniós versenyjogi
értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről
szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (4a)-(4b) bekezdése szerint nehéz helyzetben lévő
vállalkozások, továbbá olyan vállalkozások részére, amelyekkel szemben érvényben van
teljesítetlen visszafizetési felszólítás olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely
támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.
IX.	FEJEZET
ELLENŐRZÉS ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEK
63.	Az ellenőrzés általános szabályai
96.	§ (1) Az e törvényben és a végrehajtási rendeletben meghatározott kötelezettségek
teljesítésének és a jogosultságok jogszabályi feltételei megvalósulásának - ellenőrzéssel lezárt
időszakot nem eredményező - hatósági ellenőrzésekor az Art. ellenőrzési szabályait ezen
alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzéshez az Art. szerinti általános
megbízólevélnek az állami adó- és vámhatóság tagjának intézkedésre jogosító szolgálati
igazolványa minősül.
(3)	A jövedéki termék szállításának helyszíni ellenőrzésekor jogsértés hiányának
megállapítása esetén csak abban az esetben kell jegyzőkönyvet kiállítani, ha azt az ellenőrzött
személy kéri. Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés tényét jegyzőkönyv készítésének
hiányában a szállítási okmányon rögzíti.
(4)	Az Art. szerinti adózón az ellenőrzött személyt kell érteni.
(5)	Határozattal rendelhető el folyamatos jelenléttel és vizsgálattal gyakorolt vagy technikai
eszköz felszerelésével folyamatos vizsgálatot lehetővé tévő, többlet adatszolgáltatási
kötelezettséget előíró, valamint a tevékenység végzéséhez az állami adó- és vámhatósághoz
történő előzetes bejelentési kötelezettséget vagy előzetes bejelentési kötelezettséget és állami
adó- és vámhatósági jelenlétet együttesen előíró ellenőrzés
53
a)	az adóraktár engedélyesénél legfeljebb 1 éves időtartamra, kivéve a technikai eszköz
felszerelésével időtartam-korlátozás nélkül elrendelhető ellenőrzési módot, ha olyan körülmény
merül fel, amely az adó beszedésének veszélyeztetettségét valószínűsíti,
b)	az a) ponton kívüli esetben legfeljebb 3 hónap időtartamra, kivéve a technikai eszköz
felszerelésével időtartam-korlátozás nélkül elrendelhető ellenőrzési módot.
(6)	Az ellenőrzött személy az (5) bekezdés szerinti ellenőrzés során az állami adó- és
vámhatóság kérésére biztosítani köteles az ellenőrzés ellátásához szükséges tárgyi, technikai
feltételeket.
(7)	Az (5) bekezdés szerinti határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(8)	Az (5) bekezdés szerinti ellenőrzési mód fenntartásának indokoltságát az ellenőrzött
kérelmére az állami adó- és vámhatóság soron kívül felülvizsgálja.
(9)	Az állami adó- és vámhatóság részére adatszolgáltatás keretében megküldött és az uniós
számítógépes rendszerben megadott adatok elemzését az állami adó- és vámhatóság külön
ellenőrzés elrendelése nélkül, folyamatosan végzi. A kötelezettségszegést fel nem táró
adatellenőrzésről jegyzőkönyvet nem készít, arról az ellenőrzöttet nem értesíti.
(10)	Kötelezettségszegést fel nem táró jövedéki ellenőrzésről az állami adó- és vámhatóság a
végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalmú egyszerűsített jegyzőkönyvet készít.
64.	Eredet igazolása
97.	§ A jövedéki termék birtokosának a birtokolt jövedéki termék eredetét és a birtoklás
jogszerűségét hitelt érdemlően igazolnia kell.
65.	Csomagküldemények ellenőrzése
98.	§ (1) Az állami adó- és vámhatóság legalább két tagjából	álló bizottság az adófizetési
kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében a postai	szolgáltató felvevő- vagy
kézbesítőhelyén, a futár- vagy csomagszállítást végző	szolgáltató telephelyén a
csomagküldeményeket felbontás nélkül megvizsgálhatja.
(2)	Ha a vizsgálat alapján valószínűsíthető, hogy a csomagküldemény adózatlan jövedéki
terméket tartalmaz, az állami adó- és vámhatóság a csomagküldeményt felbontás céljából
visszatartja. Az állami adó- és vámhatóság a visszatartásról végzéssel dönt, amelyet külföldön
feladott csomagküldemény esetén a címzettként megjelölt személynek, belföldön feladott
csomagküldemény esetén a feladóként megjelölt személynek, ha pedig ő nem ismert, a
címzettként megjelölt személynek küld meg, tájékoztatva a felbontás helyszínéről. Az állami adó-
és vámhatóság legalább két tagjából álló bizottság a felbontást az értesített személy jelenlétében
végzi el. Ha a visszatartásról értesített személy az értesítés közlésétől számított 30 napon belül
vagy általa kért póthatáridő esetén 60 napon belül nem jelenik meg a felbontás helyszínén, az
állami adó- és vámhatóság a csomagküldeményt nélküle bontja fel, és a felbontásról készített
jegyzőkönyvet az értesített személlyel közli.
(3)	A visszatartásról rendelkező végzéssel szemben a feladó, illetve a címzett -
jogszabálysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A kifogást a végzés közlésétől számított 8
napon belül kell előterjeszteni a végzést hozó állami adó- és vámhatóságnál. A kifogást az állami
adó- és vámhatóság felettes szerve a benyújtástól számított 15 napon belül bírálja el. A
kifogásnak a felbontás foganatosítására halasztó hatálya van.
(4)	Ha a felbontott csomagküldemény adózatlan jövedéki terméket nem vagy csak részben
tartalmaz, az állami adó- és vámhatóság a csomagküldeményt vagy az abban található, adózatlan
54
jövedéki termékeken kívüli dolgokat visszacsomagolja és a felbontásról készített jegyzőkönyvvel
együtt az értesített személy részére átadja, eljuttatja.
(5)	A csomagküldemény elvesztéséből, megsérüléséből, késedelmes kézbesítéséből
keletkezett kár megtérítésére a postai szolgáltatásokról szóló törvény és a futár- vagy
csomagszállítást végző szolgáltatóval kötött szerződés irányadó azzal az eltéréssel, hogy az abban
meghatározott kártérítési felelősség az adózatlan jövedéki terméket nem tartalmazó
csomagküldemény esetében az állami adó- és vámhatóságot terheli, ha a bekövetkezett kár
bizonyíthatóan a állami adó- és vámhatósági ellenőrzés vagy intézkedés folytán keletkezett.
66.	Jogkövetkezmények
99.	§ Az Art. adóbírságra, mulasztási bírságra és adómérséklésre vonatkozó szabályait jövedéki
eljárásokban nem lehet alkalmazni.
67.	Jövedéki bírság
100.	§ (1) Az a személy, aki az e törvényben meghatározott kötelezettségét megszegi, jövedéki
bírsággal sújtandó.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti kötelezettségszegés a központi költségvetésnek vagyoni
hátrányt okoz, a jövedéki bírság mértéke a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány
mértékének kétszeresétől ötszöröséig terjedő összeg, de legalább 30 ezer forint.
(3)	A 19. § megsértése esetén a jövedéki bírság mértékét az előállított termék mennyisége és
a)	egyéb ellenőrzött ásványolaj esetén a 34. § (1) bekezdése szerinti adómérték,
b)	csendes bor esetén az adóalap és 3 ezer forint szorzatának megfelelő összeg,
c)	a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti termék esetén az adóalap és 10 ezer forint
szorzatának megfelelő összeg,
d)	a 110. § (1) bekezdés e) pontja szerinti nulla adómértékű LPG esetén a közúti járművek
üzemanyagakénti felhasználásra meghatározott adómérték
alapulvételével kell meghatározni.
(4)	A jövedéki ellenőrzés során feltárt olyan, az (1) bekezdésben meghatározott
kötelezettségszegés esetén, ahol a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány összege a 20
ezer forintot nem haladja meg, a jövedéki ellenőrzést végző gyorsított eljárás keretében a
helyszínen jövedéki bírságot szabhat ki és szedhet be. Ebben az esetben a lefoglalt jövedéki
terméket el kell kobozni, ha a termék birtokosa a törvénysértés tényét elismeri, továbbá a
jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi és jogorvoslati jogáról lemond.
Gyorsított eljárás esetén a (2) és (3) bekezdéstől eltérően a jövedéki bírság összege 20 ezer forint.
Ha a gyorsított eljárás feltételei nem állnak fenn, az ellenőrzést végző az általános szabályok
szerint jár el.
(5)	Ha a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő kétséget
kizáróan adózott termékeket forgalmaz, de nem rendelkezik jövedéki engedéllyel, a kivetendő
jövedéki bírság alapja a kereskedő termékköre szerinti jövedéki engedélyhez e törvényben előírt
jövedéki biztosíték összegének és azon napok számának szorzata, amely alatt a kereskedő a
jövedéki bírság kivetéséig engedély nélkül folytatta tevékenységét. A jövedéki bírság mértéke a
bírságalapnak és a jövedéki bírság kivetése időpontjában érvényes jegybanki alapkamat
kétszerese 365-öd részének a szorzata, de legalább 500 ezer forint.
(6)	A (2) és (5) bekezdés alá nem tartozó kötelezettségszegések esetén a magánszemély 300
ezer forintig, a gazdálkodó szervezet 750 ezer forintig terjedő jövedéki bírsággal sújtható.
55
(7)	Az (2), az (5) és a (6) bekezdés szerinti jövedéki bírságra az Art.-nak a megbízható és a
kockázatos adózói minősítésnek az adóbírság és a mulasztási bírság felső határát módosító és az
ezek kiszabásával kapcsolatos szabályait alkalmazni kell.
(8)	A 40. § megsértése esetén a jövedéki bírság mértéke kilogrammonként 100 ezer forint.
(9)	Cukorcefre adóraktáron kívüli előállítása, birtoklása esetén a jövedéki bírság mértéke
kilogrammonként 3 ezer forint, de legalább 100 ezer forint. Cukorcefre alatt a jövedéki bírság
alkalmazása szempontjából olyan, erjesztéssel jövedéki termék előállítására alkalmas anyagot
kell érteni, amelynek szénhidrát tartalma 50%-ot meghaladó mértékben hozzáadott cukor- vagy
keményítőtartalmú, mezőgazdasági eredetű termékből származik. Nem minősül cukorcefrének az
olyan anyag, amely a terméket birtokló személy által a vonatkozó szakmai szabályok alapján
engedéllyel vagy engedély nélkül jogszerűen, alapanyagként vagy gyártásközi termékként
felhasználható termékelőállításhoz.
101.	§ A jövedéki bírság összege kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból
vagy kérelemre mérsékelhető, kiszabása mellőzhető. A mellőzés abban az esetben alkalmazható,
ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle
elvárható körültekintéssel járt el. A jövedéki bírság mérséklésénél az eset összes körülményét
mérlegelni kell, különösen az adózás alól elvont termék, a hamis, hamisított vagy jogtalanul
megszerzett zárjegy és hivatalos zár mennyiségét, a központi költségvetésnek okozott vagyoni
hátrány nagyságát, keletkezésének körülményeit, a jogsértő személy jogellenes magatartásának
súlyát.
68.	Lefoglalás, elkobzás
102.	§ (1) Az állami adó- és vámhatóság a jövedéki ügyben folytatott eljárása során a tényállás
tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében bármely dolgot - az
élő állat kivételével - lefoglalhat.
(2)	A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél - a 100. § (4) bekezdés szerinti eset
kivételével - jogszabálysértésre hivatkozással kifogással élhet. A kifogást a végzés közlésétől
számított 8 napon belül kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz. A kifogást az állami
adó- és vámhatóság a benyújtástól számított 15 napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás
végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(3)	A lefoglalást meg kell szüntetni arra a dologra, amire a jövedéki eljárás eredményes
lefolytatása érdekében már nincs szükség.
(4)	A lefoglalt dolog annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja
vagy annak, akitől azt az állami adó- és vámhatóság lefoglalta feltéve, hogy az illető a jogszerű
birtoklás tényét igazolta. Ha a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 3
munkanapon belül nem történt meg a kiadni rendelt dolog átvétele, a kiadás feltétele, hogy a
lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlésének napját követő nap és a kiadni rendelt
termék, dolog és eszköz kiadásának napja közötti időtartamra eső tárolási költséget az állami adó-
és vámhatóság részére igazoltan megtérítsék.
(5)	Az (4) bekezdéstől eltérően, ha a jövedéki kötelezettségszegéssel összefüggésben indult
büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság az
állami adó- és vámhatóságot megkereste, a lefoglalt dolgot a büntetőeljárást lefolytató
hatóságnak kell kiadni.
(6)	Ha a kiadni rendelt dolgot a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését
követő 60 napon belül az (4) bekezdésben meghatározott személy nem veszi át, azt az állami adó-
és vámhatóság értékesítheti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett
56
dolog helyébe lép. Az értékesítés meghiúsulása esetén az állami adó- és vámhatóság a kiadni
rendelt dolgot megsemmisítheti.
(7)	Ha a (6) bekezdésben foglaltak szerinti értékesítésből befolyt ellenértéket az annak
átvételére jogosult személy az állami adó- és vámhatóság ezirányú tájékoztatásának közlésétől
számított öt éven belül nem veszi át, az értékesítésből befolyt ellenérték az államra száll. Az
értékesítésből befolyt ellenérték után az állami adó- és vámhatóságnak kamatfizetési
kötelezettsége nincs.
(8)	A (4), a (6) és a (7) bekezdésben meghatározott határidők elmulasztása miatt igazolási
kérelemnek helye nincs.
(9)	A lefoglalt dolog elszállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos költségek az ügyfelet
terhelik, ha jogerősen végrehajtható jövedéki bírság megfizetésére kötelezték, ellenkező esetben a
felmerült költségeket az állam viseli.
(10)	A lefoglalt dolognak az állami adó- és vámhatóság által üzemeltetett raktárban történő
tárolása esetén a vámjogszabályokat kell alkalmazni.
(11)	Az állami adó- és vámhatóság a lefoglalt dolgot elszállítja és megőrzi, vagy ha ez
aránytalanul magas költségekkel járna, a dolgot az ügyfél őrizetében hagyja a használat és az
elidegenítés jogának megtiltásával.
(12)	Az ügyfél vagy képviselője a nála lefoglalt iratokba betekinthet, kérésére azokról az
állami adó- és vámhatóság másolatot készít.
103.	§ (1) El kell kobozni
a)	a lefoglalt dolgot, amire a jogerősen megállapított jövedéki kötelezettségszegést
elkövették és a jövedéki ügyben a 100. § (2) és (3) bekezdése szerinti jövedéki bírság kerül
kiszabásra vagy ha a jövedéki bírság kiszabását a 101. § alapján az állami adó- és vámhatóság
mellőzte,
b)	a lefoglalt dolgot, ha azon a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek.
(2)	Ha az eset összes körülményeinek vizsgálata alapján további jogsértés elkövetése
valószínűsíthető, a 38. § (1) bekezdése szerinti jövedéki termék előállítására alkalmas
berendezést az állami adó- és vámhatóság elkobozhatja, ha az ugyanezen bekezdés szerinti
nyilvántartásba vételi kötelezettségét a berendezést előállító, értékesítő vagy birtokló nem
teljesíti.
(3)	Az elkobzott termékre nem kell az adót kivetni kivéve, ha
a)	a jövedéki j ogsértés elkövetője az adó kivetését kifejezetten kéri, vagy
b)	ha a jövedéki jogsértést megvalósító személy ezzel a magatartásával a Btk. 396. §-a
szerinti költségvetési csalás bűncselekményt követett el, és az Art. 40. § (2) és (3) bekezdése
szerinti elkülönített számlára befizetést teljesített.
(4)	Ha a lefoglalt dolog vámáru, elkobzására is e törvényt kell alkalmazni.
(5)	Az elkobzott dolgok közül
a)	az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény hatálya alá tartozó terméket,
továbbá jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően előállított vagy kezelt csendes bort,
valamint a dohánygyártmányt;
b)	a zárjegyet, a hivatalos zárat és a jövedéki termék előállítására alkalmas berendezést;
c)	az a) és b) pontba nem tartozó egyéb elkobzott termék és eszköz esetén az állami adó- és
vámhatóság intézkedik azoknak az állam javára történő értékesítéséről vagy a (6) bekezdés
szerinti átadásról, felhasználásról,
d)	azokat a termékeket, amelyek értékesítése valamely szellemi tulajdonjogot sértene,
meg kell semmisíteni.
57
(6)	Az elkobzott energiatermék, valamint az abból vett, állami adó- és vámhatóság által tárolt
és megsemmisítésre váró minta
a)	a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
törvény szerinti katasztrófa esetén a területileg illetékes védelmi bizottság elnökének, I-III. fokú
árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett terület települési önkormányzata
polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve vezetőjének kérelem alapján
-	az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett -
átadható;
b)	közül az a) pont szerinti átadásra nem került energiaterméket az állami adó- és
vámhatóság - az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség
mellett - üzemanyagként vagy fűtési, tüzelési célra felhasználhatja;
c)	közül az értékesítésre vagy az a) és b) pont szerint átadásra, felhasználásra nem került
energiaterméket a katasztrófavédelmi szerv részére oktatás, gyakorlatozás céljára a
katasztrófavédelmi szerv kérelme alapján - az állami adó- és vámhatóság vezetője
jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett - átadható.
(7)	Az állami adó- és vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak
jogerőre emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt
a)	(5) bekezdés a) pontja szerinti dolog előzetes megsemmisítésére, ha az gyors romlásnak
van kitéve, huzamosabb tárolásra alkalmatlan,
b)	(5) bekezdés b) pontja szerinti dolog előzetes megsemmisítésére, a lefoglalt (5)
bekezdés c) pontja szerinti dolog előzetes értékesítésére,
c)	energiatermék előzetes, (6) bekezdés a) pontja szerinti célra történő átadására, valamint a
(6)	bekezdés b) pontja szerinti felhasználására,
ha annak kezelése, tárolása, őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag
hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna.
(8)	A lefoglalt dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt dolog helyébe lép.
(9)	Az állami adó- és vámhatóság vagy a bíróság döntése alapján visszaadni rendelt, de
természetben már ki nem adható
a)	értékesített lefoglalt vagy elkobzott dolog esetén az értékesítésből befolyt ellenértéknek,
b)	megsemmisített, átadott vagy felhasznált lefoglalt vagy elkobzott dolog esetében a
lefoglaláskori értéknek
a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét
kell megtéríteni.
104.	§ (1) Az e Fejezetben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók. E
jogkövetkezmények nem érintik az adó megfizetésének kötelezettségét, továbbá a
vámjogszabályok és az Art. szerint megállapítható pótlékokat.
(2)	Jövedéki jogsértés miatt nem alkalmazhatóak az e Fejezetben meghatározott
jogkövetkezmények a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálatot
lefolytató személlyel szemben, ha a jogsértést meghatározott feladata ellátása során, ügyész
előzetes jóváhagyásával követi el és a jogsértés elkövetése bűnfelderítési érdeket szolgál.
105.	§ (1) A magánfőzés szabályainak betartását ellenőrző önkormányzati adóhatóság eljárása
során a tényállás tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében
lefoglalást rendelhet el, továbbá a desztillálóberendezés és az azon előállított termék jogszabályi
követelményeknek való megfelelősége tárgyában díjmentesen szakvéleményt kérhet az állami
adó- és vámhatóságtól.
(2)	Az önkormányzati adóhatóság a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezést és az azon
előállított jövedéki terméket lefoglalhatja, ha
58
a)	a magánfőző a 143. § (1) bekezdése szerinti bejelentésében a desztillálóberendezés
jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg,
vagy
b)	a magánfőző párlatot a desztillálóberendezés bejelentése vagy párlat adójegy beszerzése
nélkül állít elő.
(3)	Az önkormányzati adóhatóság által elrendelt lefoglalási eljárásra az állami adó- és
vámhatóság által alkalmazható lefoglalásra vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.
(4)	Az önkormányzati adóhatóság az általa lefoglalt jövedéki terméket és
desztillálóberendezést elkobozza és megsemmisítésre átadja az állami adó- és vámhatóságnak, ha
a jövedéki ügyben jogerősen a 106. § szerinti bírság kerül kiszabásra.
(5)	Ha az önkormányzati adóhatóság a magánfőzés szabályainak ellenőrzése során az évente
előállítható mennyiségi korlát túllépését észleli, erről haladéktalanul értesíti az állami adó- és
vámhatóságot.
69.	Egyéb bírság
106.	§ Az önkormányzati adóhatóság azt a természetes személyt, aki
a)	a magánfőzésre vonatkozó szabályoknak megfelelve, de a desztillálóberendezés
bejelentése vagy párlat adójegy beszerzése nélkül végzi párlat előállítását,
b)	a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok
tekintetében valótlan adatokat ad meg,
felszólítja, hogy jogszabályi kötelezettségének tegyen eleget 15 napon belül. Ha az érintett a
felszólításának határidőig nem tesz eleget, az önkormányzati adóhatóság 200 ezer forintig terjedő
bírsággal sújtja.
70.	Üzletzárás
107.	§ (1) A jövedéki termékkel kereskedelmi tevékenységet folytató, a 64. §-73. §-ban
meghatározott kötelezettségeket megszegő személlyel szemben az Art. szerinti, az adóköteles
tevékenység célját szolgáló helyiség lezárása intézkedés alkalmazható.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti intézkedés tartama az első jogsértés alkalmával 12, ismételt
előfordulás esetén 30, majd minden további jogsértés alkalmával 60 nyitvatartási napig terjedhet.
(3)	Az ismételt jogsértéshez kapcsolódó (2) bekezdés szerinti szabályok nem alkalmazhatóak,
ha a két egymást követő ugyanolyan jogsértés elkövetése - ha annak pontos időpontja nem
állapítható meg, feltárása - között 2 év eltelt.
(4)	Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti intézkedés, ha a jogsértéssel érintett sör, csendes
és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék vagy alkoholtermék
mennyisége nem haladja meg a 10 litert.
X.	FEJEZET
ENERGIATERMÉK
108.	§ A 19. §, valamint a VI. és VII. Fejezetet az energiatermékek közül kizárólag az ellenőrzött
energiatermékekre kell alkalmazni.
71.	Adóalap, adómérték
109.	§ (1) Az adó alapja az energiatermék mennyisége, az adómértéknél meghatározott
mennyiségi egységben mérve.
(2)	Ha az adómértéknél megadott mennyiségi egység liter, akkor azt +15 °C-ra átszámított
térfogaton kell megállapítani. Az energiatermék +15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatát a
59
mérésügyről szóló törvény előírásainak megfelelően MSZ EN ISO 3675, az MSZ EN ISO 3838
vagy az MSZ EN ISO 12185 jelű, a kőolajtermékek sűrűségének meghatározására vonatkozó
szabványokban idézett MSZ ISO 91-1 szabványban ismertetettek vagy az előzőekkel
egyenértékű műszaki megoldás szerint (csőkészlet esetén számítással) kell meghatározni.
110.	§ (1) Az adó mértéke
„A” változat
a)	a benzinre
aa)	ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára az 50 USD/hordó értéket meghaladja,
120 000 Ft/ezer liter,
ab)	ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó
értéket, 125 000 Ft/ezer liter,
b)	a petróleumra
ba)	ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket,
124 200 Ft/ezer liter,
bb)	ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó
értéket, 129 200 Ft/ezer liter,
c)	a gázolajra üzemanyagkénti vagy tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy
felhasználás esetén
ca)	ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket,
110 350 Ft/ezer liter,
cb)	ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó
értéket, 120 350 Ft/ezer liter,
„B” változat
a)	a benzinre
aa)	ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára a 40 USD/hordó értéket meghaladja, 120
000 Ft/ezer liter,
ab)	ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg a 40 USD/hordó
értéket, 125 000 Ft/ezer liter,
b)	a petróleumra
ba)	ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja a 40 USD/hordó értéket, 124
200 Ft/ezer liter,
bb)	ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg a 40 USD/hordó
értéket, 129 200 Ft/ezer liter,
c)	a gázolajra üzemanyagkénti vagy tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy
felhasználás esetén
ca)	ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja a 40 USD/hordó értéket, 110
350 Ft/ezer liter,
cb)	ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg a 40 USD/hordó
értéket, 120 350 Ft/ezer liter,
d)	a fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 4655
Ft/ezer kilogramm, üzemanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 116 000 Ft/ezer
kilogramm,
e)	az LPG-re közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén
95 800 Ft/ezer kilogramm, egyéb motorikus célú kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 12
725 Ft/ezer kilogramm, tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 0
Ft/ezer kilogramm,
60
f)	földgázra közúti járművek üzemanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén
28 Ft/nm3, egyébként 0,3366 Ft/kWh,
g)	a villamos energiára 310,50 Ft/megawattóra,
h)	a szénre 2 516 Ft/ezer kilogramm,
i)	- figyelemmel a 94. § (2) bekezdésére is - az E85 esetében a termék bioetanolon kívüli
komponenseinek térfogatra számított mennyiségi részaránya és az 0 pont szerinti adómérték
szorzatának, valamint a termék bioetanol tartalmának térfogatra számított mennyiségi részaránya
és 70 000 Ft/ezer liter szorzatának együttes összege,
j) a 2207 10 00-2207 20 00 KN-kód szerinti alkoholtermék bioüzemanyag esetében a 132. §
(2)	bekezdés b) pontja szerinti adómérték,
k) a tiszta növényi olajat előállító által a 117. § (1) bekezdésben meghatározott
mennyiségben és célra felhasznált tiszta növényi olaj esetében a c) pont szerinti adómérték 18%-
a, egyébként 110 350 Ft/ezer liter.
(2)	Az adó mértéke az (1) bekezdésben meg nem határozott energiatermékre
a)	a benzin vagy gázolaj adalékakénti, hígítóanyagakénti kínálás, értékesítés vagy
felhasználás esetén az (1) bekezdés 0 vagy c) pontja szerinti adómérték,
b)	az üzemanyagkénti vagy a tüzelő-, fütőanyagkénti kínálásnak, értékesítésnek vagy
felhasználásnak megfelelően az (1) bekezdés 0-f) pont szerinti energiatermékek közül a hozzá
legközelebb álló energiatermékre meghatározott adómérték.
(3)	Az (1) bekezdés 0-c) pontja szerinti, január 1-től, április 1-től, július 1-től, illetve október
1-től érvényes adómértékek megállapítása a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának az
Intercontinental Exchange tőzsdén a tárgynegyedév utolsó hónapjára vonatkozó szállítási
határidővel rendelkező, az előző negyedév végét legalább 5 nappal megelőző utolsó kereskedési
napon érvényes, az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján az azt követő napon közzétett
záró árfolyama alapján történik.
72.	Adókötelezettség, adófizetési kötelezettség
111.	§ (1) A 6. §-tól eltérően adókötelezettség keletkezik a földgázra, a villamos energiára és a
szénre, ha
a)	az energiakereskedő energiafelhasználónak - kivéve a lakossági energiafogyasztót -
földgázt, villamos energiát vagy szenet értékesít,
b)	az energiafelhasználó - kivéve a lakossági energiafogyasztót - belföldön közvetlenül
energiatermelőtől vagy szervezett energiapiacról földgázt, villamos energiát vagy szenet vásárol,
c)	az energiafelhasználó - kivéve a lakossági energiafogyasztót - másik tagállamból
földgázt, villamos energiát vagy szenet vásárol,
d)	az energiafelhasználó - kivéve a lakossági energiafogyasztót - harmadik országból
földgázt, villamos energiát vagy szenet vásárol,
e)	a gazdálkodó saját felhasználásra termel, állít elő földgázt, villamos energiát vagy szenet
kivéve, ha
ea)	a termelt villamos energiát geotermikus, nap-, szél-, vízenergiából vagy biomasszából
(ideértve a biomasszából előállított terméket is) állítja elő,
eb)	a termelt földgázt, villamos energiát vagy szenet 112. §-ban és a 116. §-ban
meghatározott célra használja fel,
ec)	a termelt villamos energiát adózottan beszerzett földgáz, villamos energia vagy szén
felhasználásával, 50 megawatt alatti teljesítményű erőműben állítja elő és nem él a 112. § vagy a
116.	§ szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesüléssel vagy adó-visszaigénylési
jogosultságával,
61
f)	az energiakereskedő saját célra használ fel földgázt, villamos energiát vagy szenet,
g)	az energiafelhasználó az a)-f) pontban meg nem határozott esetben adózatlan földgázt,
villamos energiát vagy szenet vásárol vagy használ fel,
h)	az energiafelhasználó a szén vásárlásakor valótlan nyilatkozatot tesz az
energiakereskedőnek arról, hogy lakossági energiafogyasztó,
i)	a távhőszolgáltató a 118. § (5) bekezdés szerint nyilatkozatot valótlan tartalommal teszi
meg.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően, ha energiakereskedő földgázt vagy villamos energiát
gépjárművek közvetlen kiszolgálását végző töltőállomást üzemeltető részére értékesít, az
adókötelezettség akkor keletkezik, amikor az energiakereskedő a földgázt vagy villamos energiát
a töltőállomást üzemeltető részére értékesíti.
(3)	Az adó alanya
a)	az (1) bekezdés a) és f) pontja pontja esetében az energiakereskedő,
b)	az (1) bekezdés b)-d) és g) és h) pontja esetében az energiafelhasználó,
c)	az (1) bekezdés e) pontja esetében az előállító,
d)	az (1) bekezdés i) pontja esetében a távhőszolgáltató,
e)	a (2) bekezdés esetében a töltőállomás üzemeltetője részére értékesítő energiakereskedő.
(4)	Az adófizetési kötelezettség
a)	az (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (2) bekezdés esetében az áfatörvény szerinti
teljesítés időpontjában, az ellenérték vagy a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre,
b)	az (1) bekezdés c) pontja esetében az adóbevallási időszak utolsó napján, az adóbevallási
időszakban beszerzett mennyiségre,
c)	az (1) bekezdés d) pontja esetében a vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor, a vámjogi
szabadforgalomba bocsátott mennyiségre,
d)	az (1) bekezdés e)-f) pontja esetében a felhasználás időpontjában, a saját célra felhasznált
energiamennyiségre,
e)	az (1) bekezdés g) pontja esetében az áfatörvény szerinti teljesítés időpontjában, az
ellenérték vagy a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre, saját célra felhasznált
energiatermék esetében a felhasználás időpontjában, a saját célra felhasznált mennyiségre,
f)	az (1) bekezdés h) pontja esetében a vásárláskor, a vásárolt szén mennyiségére,
g)	az (1) bekezdés i) pontja esetében a távhőszolgáltató általi vásárláshoz kapcsolódó, az
áfatörvény szerinti teljesítés időpontjában, a nyilatkozattal ellentétesen nem a lakosság részére
szolgáltatott hő előállítása céljára felhasznált energiatermék mennyiségére
keletkezik.
(5)	A (4) bekezdéstől eltérően, az olyan ügyletnél, ahol a felek időszakonkénti elszámolásban
vagy fizetésben állapodnak meg vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg, az
adófizetési kötelezettséget az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak első napján hatályos
adómérték figyelembe vételével kell megállapítani.
73.	Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól
112.	§ (1) A 9. §-ban foglaltakon túl mentesül az adófizetési kötelezettség alól
a)	a repülőgép üzemanyagot nem magáncélú légiközlekedési tevékenységet végző légijármű
részére kiszolgáló adóraktár engedélyese;
b)	a jelölt gázolajat magyar vagy külföldi hajólajstromban nyilvántartott, a víziközlekedésről
szóló törvény szerinti gazdasági célú hajózási tevékenységet végző hajó (ideértve a kompot is)
részére kiszolgáló adóraktár engedélyese;
62
c)	az adóraktár engedélyese az adóraktárában adófelfüggesztési eljárás alatt álló
energiatermékre, amelyet
ca)	energiatermék előállításához kapcsolódó célra,
cb)	kapcsolt hő- és villamos energia, valamint lakossági energiafogyasztónak szolgáltatott
hő (ideértve a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti
központi fűtést és melegvíz-szolgáltatást) előállítása céljára,
cc)	kémiai redukcióban, ásványtani, elektrolitikus és kohászati folyamatban
használ fel.
(2)	A repülőgép üzemanyagot az (1) bekezdés a) pontja szerint kiszolgáló adóraktár részének
tekintendő a kiszolgálást végző tartályautó.
(3)	A jelölt gázolajat az (1) bekezdés b) pontja szerint kiszolgáló adóraktárnak tekintendő a
közforgalmú hajózási kikötőben állomásozó, és azt hajótöltési céllal a végrehajtási rendeletben
meghatározottak szerint elhagyó hajó.
(4)	A jelölt gázolajból a jelölőanyag nem távolítható el.
74.	Közlekedéshez kapcsolódó adó-visszaigénylés
113.	§ (1) A vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vasúti személyszállítási vagy vasúti
árutovábbítási tevékenységet végző személy jogosult az e tevékenységéhez, valamint az e
tevékenységhez kapcsolódóan végzett vasúti vontatáshoz, tolatáshoz felhasznált gázolaj adójának
visszaigénylésére.
(2)	Az üzemben tartóként nyilvántartott személy jogosult a víziközlekedésről szóló törvény
szerinti úszómunkagépben felhasznált gázolaj adójából literenként 103 forint visszaigénylésére.
(3)	A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott
M2 járműkategóriába és M3 járműkategóriába tartozó autóbuszokat a helyi és helyközi
közlekedésében üzemeltető személy jogosult az e tevékenységéhez felhasznált földgáz adójának
visszaigénylésére.
(4)	A közfeladatot ellátó állami tulajdonú szervezetek jogosultak a közlekedési célra
felhasznált földgáz adójának visszaigénylésére.
(5)	A 3. § (2) bekezdés 21. pontja szerinti jármű üzembentartója vagy - bérelt jármű esetében
-	bérlője jogosult
a)	az üzemanyagtöltő-állomáson üzemanyagkártyával megvásárolt,
b)	belföldi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített üzemanyag-tankoló automatával
ellátott tartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött
kereskedelmi gázolaj után a 110. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti adómérték
alkalmazása esetén literenként 7 forint, a 110. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti
adómérték alkalmazása esetén literenként 17 Ft visszaigénylésére.
75. Minősített földgázellátási üzemzavarhoz kapcsolódó adó-visszaigénylés
114.	§ Minősített földgázellátási üzemzavar esetén a földgázfelhasználó jogosult a minősített
földgázellátási üzemzavar fennállása alatt és azt követően még 2 munkanap során felhasznált
gázolaj adójából literenként 103 Ft visszaigénylésére, ha a gázolajat a minősített földgázellátási
üzemzavar fennállása alatt vagy azt legfeljebb 5 munkanappal megelőzően szerezte be.
76.	Motorfejlesztéshez kapcsolódó adó-visszaigénylés
115.	§ (1) A motorfejlesztést végző személy jogosult az e tevékenységéhez felhasznált
üzemanyag adójának visszaigénylésére a (2) bekezdésben foglalt mértékig.
63
(2)	Az adó-visszaigénylés legfeljebb a motorfejlesztéssel kapcsolatban felmerült költség
25%-ig érvényesíthető feltéve, hogy ez a költség a csoportmentességi rendelet 25. cikk (3)
bekezdése szerint támogatható költségnek minősül.
77.	Egyéb ipari felhasználáshoz kapcsolódó adó-visszaigénylés
116.	§ (1) A felhasznált energiatermék adójának visszaigénylésére jogosult
a)	a vegyipari alapanyagként földgázt felhasználó személy;
b)	a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott föld alatti gáztároló megfelelő
működéséhez a tárolóréteg(ek)ben állandóan biztosítandó gázmennyiség feltöltésére vagy szinten
tartására, továbbá a szállító- vagy elosztóvezeték feltöltése céljából földgázt a feltöltésre vagy
szinten tartásra felhasználó személy;
c)	a hálózati engedélyesként a hálózati veszteség pótlása céljából energiaterméket
felhasználó személy;
d)	a nem üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként szenet felhasználó személy.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a villamos energiáról szóló törvény szerinti elosztó vagy
átviteli hálózatra betáplált villamos energia előállításához felhasznált villamos energia adójának
visszaigénylésére jogosult személynek a villamos energiáról szóló törvény szerint nem kell
rendelkeznie energiatermelői működési engedéllyel, az adó-visszaigénylést a bevallási
időszakban az elosztó vagy az átviteli hálózatra ténylegesen betáplált villamos energia
mennyiségéből 40%-os fajlagos hatásfokkal visszaszámított földgáz mennyisége után
érvényesítheti.
78.	A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylés
117.	§ (1) A mezőgazdasági termelő az igazoltan használatában lévő
a)	olyan szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep (rét, legelő) művelési ágú földterület után,
amelyen mezőgazdasági termelőtevékenységet folytat, a mezőgazdasági termelési célú
földművelési munkákhoz, valamint a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz,
b)	olyan erdő után, amelyben erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, az erdőfelújítási célú
munkákhoz,
c)	olyan vízjogi üzemeltetési engedély szerinti halastó után, amelyben halgazdálkodási
tevékenységet folytat, - a tóterület nettó üzemelő vízfelületét figyelembe véve - közvetlenül a
halgazdálkodáshoz
felhasznált, évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj megfizetett adója a 110. § (1)
bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 82 százalékának, a 110. § (1)
bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 83,5 százalékának
visszaigénylésére jogosult.
(2)	Ha a mezőgazdasági termelő a földművelési, az erdőfelújítási és halgazdálkodási
munkákhoz gépi bérmunka-szolgáltatást vesz igénybe, a gépi bérmunka-szolgáltatás során
felhasznált, a gépi bérmunka-szolgáltatást végző által kiállított számlán feltüntetett
gázolajmennyiség után is jogosult az (1) bekezdésben meghatározott visszatérítésre.
(3)	A visszatérítés a gépi bérmunka-szolgáltatás során felhasznált gázolaj után akkor
érvényesíthető, ha a gépi bérmunka-szolgáltatást végző igazolni tudja a felhasznált gázolaj
eredetét.
(4)	Ha az utólagos ellenőrzés során a gépi bérmunka-szolgáltatást végző a (3) bekezdés
szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a gépi bérmunka-szolgáltatást igénybe vevő köteles az
adót visszafizetni és a visszafizetett adó után a kiutalás napjától a visszafizetés napjáig az Art.
szerinti késedelmi pótlékot fizetni.
64
(5)	Ha a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti családi gazdaság a
mezőgazdasági termelőként nyilvántartásba vett szervezet, akkor a családi gazdálkodó jogosult a
családi gazdaság nevében visszaigénylésre saját nevére szóló számla alapján.
79.	Egyéb eljárási szabályok
118.	§ (1) A 111. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adóalany a szén értékesítése esetén a
lakossági fogyasztónak történt értékesítést a 3. § (2) bekezdés 25. pontjában említett
nyilatkozattal köteles dokumentálni. A nyilatkozatban a lakossági fogyasztó nevét, címét és
adóazonosító jelét is fel kell tüntetni. Az energiakereskedő a személyes adatokat tartalmazó
nyilatkozatot kizárólag az állami adó- és vámhatóság részére, ellenőrzés céljából adhatja át. Az
állami adó- és vámhatóság a megkapott személyes adatokat a 14. § (1) bekezdés g) pontja szerinti
feltétel megvalósulásának megállapíthatósága érdekében a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy
az ellenőrzés nyomán indult hatósági eljárás jogerős befejezéséig kezeli.
(2)	A földgáz, villamos energia vagy szén értékesítését végző adóalany a 111. § szerinti
esetben az adót köteles a számlán elkülönítve feltüntetni.
(3)	A szenet továbbforgalmazási céllal beszerző energiakereskedő beszerzése ezen céljáról az
értékesítést végző energiakereskedőnek köteles írásban nyilatkozatot adni, amelyben nevét, címét
és adószámát is fel kell tüntetnie.
(4)	Az energiakereskedő az (1) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot az Art. szerinti adó-
megállapítási jog elévüléséig köteles megőrizni.
(5)	Ha a hő lakosság részére történő szolgáltatását nem közvetlenül a távhőtermelő
létesítmény, hanem egy közbeiktatott távhőszolgáltató végzi, a távhőtermelő létesítmény a 112. §
(1)	bekezdés c) pont cd) alpontjához kapcsolódó adófizetési kötelezettség alóli mentesülési és
adó-visszaigénylési jogosultságát a távhőszolgáltató által kiadott, a lakosság részére szolgáltatott
hő mennyiségéről szóló igazolással érvényesítheti.
119.	§ Jelölt gázolaj előállítását végző adóraktár engedélyesének a jelölés időpontját az azt
megelőző 3. napig be kell jelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.
80. Terméktávvezeték adóraktár, energiatermékek csővezetékes szállítása
120.	§ (1) A terméktávvezeték adóraktári engedély megadásának nem feltétele a 14. § (1)
bekezdés d) pontja és a 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel teljesítése.
(2)	Az 54. §-56. §-tól eltérően az energiatermék adófelfüggesztési eljárás keretében végzett
feladásáról és átvételéről a terméktávvezeték adóraktár engedélyese, valamint energiatermék
adófelfüggesztési eljárás keretében adóraktárnak nem minősülő csővezetéken történő szállítás
esetén a feladásáról és átvételéről a feladó és az átvevő adóraktár engedélyese közösen kiállít egy,
a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalmú átadás-átvételi jegyzőkönyvet.
(3)	A (2) bekezdés szerinti jegyzőköny adatait az energiaterméket adófelfüggesztési eljárás
keretében a terméktávvezeték adóraktár részére feladó vagy a terméktávvezeték adóraktártól
átvevő, adóraktárnak nem minősülő csővezetéken történő szállítás esetén a feladó, vagy fogadó
adóraktár engedélyese a 25. § szerinti napi adatszolgáltatásában megküldi az állami adó- és
vámhatóságnak.
(4)	Az (1) bekezdéstől eltérően a jövedéki engedélyes kereskedő részére végzett szállítás
esetén a terméktávvezeték adóraktár engedélyese a 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti
adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak.
81.	Egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék
121.	§ (1) Egyéb ellenőrzött ásványolajat adóraktár engedélyese állíthat elő.
65
(2)	5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű, adózatlan egyéb ellenőrzött
ásványolajat adóraktár engedélyese, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett
felhasználó használhat fel.
(3)	5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű, adózatlan egyéb ellenőrzött
ásványolajat adóraktár engedélyese és felhasználói engedélyes szerelhet ki.
(4)	5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű, adózatlan egyéb ellenőrzött
ásványolajat adóraktár engedélyese, bejegyzett kereskedő vagy importáló értékesíthet.
(5)	5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb, de 1 liternél vagy 1 kilogrammnál nagyobb
kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj forgalmazását adóraktár engedélyese, jövedéki
engedélyes kereskedő és jövedéki kiskereskedő végezheti, 1 liter/1 kilogramm vagy annál kisebb
kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj forgalmazása engedély nélkül végezhető.
(6)	Adózott egyéb ellenőrzött ásványolaj felhasználásához, kiszereléséhez nem szükséges
engedély.
122.	§ (1) Megfigyelt terméket adóraktár engedélyese és felhasználói engedélyes állíthat elő.
(2)	Megfigyelt terméket adóraktár engedélyese, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba
vett felhasználó használhat fel.
(3)	Megfigyelt terméket adóraktár engedélyese és felhasználói engedélyes szerelhet ki.
(4)	Adózott megfigyelt termék felhasználásához, kiszereléséhez nem szükséges engedély.
123.	§ A felhasználás célja nem lehet az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék
üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként történő felhasználása.
124.	§ A 7. § (1) bekezdés f)-j) pontja, a 121. § (6) bekezdése és a 122. § (4) bekezdése szerinti
esetben a 34. § (1) bekezdése szerinti adómértéket kell alkalmazni.
XI.	FEJEZET
SÖR, CSENDES BOR, HABZÓBOR, EGYÉB CSENDES ÉS HABZÓ
ERJESZTETT ITAL, KÖZTES ALKOHOLTERMÉK, ALKOHOLTERMÉK
82.	Sör
125.	§ (1) Az adó alapja a sör mennyisége hektoliterben és a tényleges alkoholtartalom
térfogatszázalékban meghatározott fokában kifejezve.
(2)	Az adó mértéke hektoliterenként és tényleges alkoholtartalom fokonként
a)	a kisüzemi sörfőzdében előállított sör esetében 810 forint,
b)	más sör esetében 1 620 forint.
(3)	Ha az adóraktár túllépi a 3. § (3) bekezdés 17. pontjában szereplő termelési mennyiséget
és a (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel számított adót fizetett meg a szabadforgalomba
bocsátott sör után, akkor
a)	az engedélyének módosítását kell kérnie a 16. § (3) bekezdés szerint,
b)	az általa a tárgyévben szabadforgalomba bocsátott sör mennyiségére a (2) bekezdés b)
pontja szerinti adómértékkel számított összeg és a (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel
számított összeg különbözetét a következő naptári hónapban megfizeti, és
c)	a tárgyévet követő három évben nem alkalmazhatja a (2) bekezdés a) pontja szerinti
adómértéket.
126.	§ Kisüzemi sörfőzde esetében a 20. § (1) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.
83.	Csendes bor
127.	§ (1) Az adó alapja a csendes bor mennyisége hektoliterben kifejezve.
(2)	Az adó mértéke hektoliterenként 0 forint.
66
84. Habzóbor
128.	§ (1) Az adó alapja a habzóbor mennyisége hektoliterben kifejezve.
(2) Az adó mértéke hektoliterenként 16 460 forint.
85. Egyéb csendes erjesztett ital
129.	§ (1) Az adó alapja az egyéb csendes erjesztett ital mennyisége hektoliterben kifejezve.
(2) Az adó mértéke hektoliterenként
a)	a csendes bor és hozzáadott ízesítés nélküli szénsavas víz 8,5 térfogatszázalékot meg nem
haladó alkoholtartalmú, olyan kiszerelt keveréke esetében, amelyben a csendes bor aránya
meghaladja az 50%-ot, 0 forint,
b)	más egyéb csendes erjesztett ital esetében 9 870 forint.
86. Egyéb habzó erjesztett ital
130.	§ (1) Az adó alapja az egyéb habzó erjesztett ital mennyisége hektoliterben kifejezve.
(2) Az adó mértéke hektoliterenként 16 460 forint.
87. Köztes alkoholtermék
131.	§ (1) Az adó alapja a köztes alkoholtermék mennyisége hektoliterben kifejezve.
(2) Az adó mértéke hektoliterenként 25 520 forint.
88.	Alkoholtermék
132.	§ (1) Az adó alapja az alkoholtermék mennyisége hektoliter tiszta szeszben kifejezve, 20 °C
hőmérsékleten.
(2)	Az adó mértéke - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel -
a)	a bérfőzött párlat esetében
aa)	egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig - abban az esetben is, ha a
bérfőzető adóraktárnak kívánja értékesíteni - hektoliterenként 167 000 forint,
ab)	egy bérfőzető részére évente az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak
értékesítésre szánt mennyiségre hektoliterenként 333 385 forint,
b)	az a) pontban meg nem határozott esetben hektoliterenként 333 385 forint.
(3)	A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az 50 literes mennyiség alatt 0,43 hektoliter
tiszta szeszt tartalmazó bérfőzött párlatot kell érteni.
(4)	A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az előállítást
megelőzően párlat adójegyet kell beszerezni az állami adó- és vámhatóságtól. A párlat adójegy a
beszerző magánfőzőt egy liter magánfőzött párlat tárgyévi előállítására jogosítja. A párlat
adójegy 700 forint értéket képvisel, egy liter 42 térfogatszázalékos tényleges alkoholtartalmú
párlat adótartalmát figyelembe véve. A magánfőző tárgyévi első beszerzéskor legalább 5 párlat
adójegyet szerez be és tárgyévben legfeljebb 86 darab párlat adójegyet szerezhet be és legfeljebb
ennek megfelelő mennyiségű párlatot állíthat elő. Ha a magánfőző a párlat adójeggyel megfizetett
adójú párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig be kell szereznie a
többletmennyiség utáni párlat adójegyeket az állami adó- és vámhatóságtól azzal, hogy az éves
mennyiségi korlátot ilyen esetben sem lehet túllépni.
(5)	Nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdést a 3. § (3) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti
alkoholtermékre, ha az az 110. § szerinti adómérték alá esik.
(6)	Egy tárgyéven belül a magánszemély vagy bérfőzetőként vagy magánfőzőként jogosult
párlatot előállíttatni vagy előállítani, és egy háztartáson belül vagy csak bérfőzetőként vagy csak
magánfőzőként lehet előállíttatni vagy előállítani párlatot.
67
(7)	Ha egy háztartásban több bérfőzető vagy több magánfőző él, az éves kedvezményes
adómértékű mennyiségi korlátok szempontjából az általuk főzetett vagy főzött mennyiségek
egybeszámítandók.
89.	Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól
133.	§ (1) Mentesül az adófizetési kötelezettség alól
a)	a magánszemély az általa előállított és az előállító, családtagjai vagy vendégei által
elfogyasztott, naptári évenként és háztartásonként 1000 litert meg nem haladó mennyiségű sörre,
palackos erjesztésű habzóborra, egyéb csendes erjesztett italra, palackos erjesztésű egyéb habzó
erjesztett italra, feltéve hogy értékesítésre nem kerül sor,
b)	a saját művelésben álló szőlőterületen termelt szőlőből vagy legfeljebb az értékesített saját
szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből a magánszemély az általa
előállított, borpiaci évenként és háztartásonként összesen legfeljebb 1000 liter, az előállító,
családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott csendes borra, feltéve hogy értékesítésre nem kerül
sor,
c)	a szőlőterülettel nem rendelkező magánszemély az általa borpiaci évenként és
háztartásonként legfeljebb 500 kilogramm vásárolt szőlőből előállított, az előállító, családtagjai
vagy vendégei által elfogyasztott csendes borra, feltéve hogy értékesítésre nem kerül sor,
d)	a tudományos és oktatási célra előállított és felhasznált alkoholtermék előállítója az
alkoholtermékre, ha azt saját maga használja fel, semmisíti meg,
e)	az adóraktár engedélyese az előállított, forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerre
és a nyilvántartásba vett, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményre (a szájon át
fogyasztható alkoholtartalmú termék esetében 40 ml-t meg nem haladó összes napi fogyasztási
dózisnak megfelelő összetételben előállított készítmény), valamint az engedéllyel iparilag
előállított gyógyszeranyagra, gyógyszeripari intermedierre, továbbá az e termékek előállításához
és előállítására szolgáló gyártóberendezéseknek a - technológiai előírásokban rögzített - tisztítási
eljárásához felhasznált sörre, csendes és habzóborra, egyéb csendes és habzó erjesztett italra,
köztes alkoholtermékre vagy alkoholtermékre, nem értve e pont alá tartozónak a 2207 10 00-
2207 20 00 KN-kód szerinti alkoholtermék és víz keverékének előállítását,
f)	az adóraktár engedélyese a 2209 00 11 -2209 00 99 KN-kód szerinti ecet előállításához
felhasznált sörre, csendes és habzóborra, egyéb csendes és habzó erjesztett italra, köztes
alkoholtermékre vagy alkoholtermékre,
g)	az adóraktár engedélyese az előállított, az élelmiszerek és az 1,2 térfogatszázaléknál nem
magasabb tényleges alkoholtartalmú italok aromáira és az ezek előállításához felhasznált sörre,
csendes és habzóborra, egyéb csendes és habzó erjesztett italra, köztes alkoholtermékre vagy
alkoholtermékre,
h)	az adóraktár engedélyese az előállított, legfeljebb 8,5 liter tiszta szesz/100 kilogramm
alkoholtartalmú csokoládéra és - az alkoholtartalmú italok kivételével - a legfeljebb 5 liter tiszta
szesz/100 kilogramm alkoholtartalmú egyéb élelmiszerre, és az ezek előállításához felhasznált
sörre, csendes és habzóborra, egyéb csendes és habzó erjesztett italra, köztes alkoholtermékre
vagy alkoholtermékre,
i)	az adóraktár engedélyese a részlegesen denaturált sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes
és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék vagy alkoholtermék felhasználásával előállított
vegyipari, kozmetikai és egyéb, nem emberi fogyasztásra szolgáló termékre, és az ezek
előállításához felhasznált sörre, csendes és habzóborra, egyéb csendes és habzó erjesztett italra,
köztes alkoholtermékre vagy alkoholtermékre,
68
j) az e)-i) pont szerinti végtermékeket tagállamból vagy harmadik országból behozó
személy,
k) az adóraktár engedélyese a 3199/93/EK bizottsági rendeletben meghatározott eljárások
közül a valamennyi tagállamban alkalmazható teljes denaturálási eljárással vagy a Magyarország
által bejelentett teljes denaturálással előállított etil-alkoholt tartalmazó termékre,
l) az a 3199/93/EK bizottsági rendeletben kihirdetett teljes denaturálással másik tagállamban
előállított etil-alkoholt tartalmazó terméket belföldre EKO-val szállító személy,
m) az adóraktár engedélyese a 3199/93/EK bizottsági rendeletben kihirdetett, másik tagállam
által bejelentett teljes denaturálási eljárással belföldön előállított etil-alkoholt tartalmazó termékre
a címzett általi átvételt igazoló EKO példány alapján.
(2)	Ha az (1) bekezdés i) pontja szerinti termék előállításához technológiai, műszaki,
egészségügyi szempontok miatt nem lehet részleges denaturálással előállított sört, csendes és
habzóbort, egyéb csendes és habzó erjesztett italt, köztes alkoholterméket vagy alkoholterméket
felhasználni, annak szakmai indokolását és arról a felhasználás szerint illetékes szakmai
szövetség nyilatkozatát kell az adóraktári engedély vagy annak módosítása iránti kérelemhez
csatolni.
90.	Egyszerűsített adóraktár
134.	§ (1) A csendes bor adóraktárban történő előállítása - a palackozási tevékenység
kivételével - csak egyszerűsített adóraktári engedéllyel folytatható.
(2)	Egyszerűsített adóraktárban nem állítható elő, nem tárolható, nem palackozható sör, a (3)
bekezdésbeli eseten túl habzóbor, a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti termék kivételével
egyéb csendes vagy habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék, alkoholtermék.
(3)	Egyszerűsített adóraktárban a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel adózó
egyéb csendes erjesztett ital, valamint saját előállítású csendes borból évente legfeljebb 10 000
liter palackos erjesztésű habzóbor is előállítható, tárolható, utóbbi termékből az egyszerűsített
adóraktár készlete nem haladhatja meg a 10 000 litert.
(4)	Az egyszerűsített adóraktári engedély megadásának nem feltétele:
a)	a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel teljesítése,
b)	a 20. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltétel teljesítése,
c)	20. § (2) bekezdés szerinti feltétel teljesítése,
d)	a csendes bor tárolására szolgáló tárolóeszközök hitelesítése.
(5)	A 21. §-tól eltérően a (3) bekezdés második fordulata szerinti terméket előállító, tároló,
az Art. szerinti kockázatos adózónak nem minősülő egyszerűsített adóraktár engedélyesének nem
kell jövedéki biztosítékot nyújtania. Az Art. szerinti kockázatos adózónak minősülő
egyszerűsített adóraktár engedélyese által nyújtandó jövedéki biztosíték összege 250 ezer forint.
(6)	A szőlőterületet művelő azon Ptk. szerinti közeli hozzátartozók, valamint az élettársak (a
továbbiakban: családtagok közössége), akik a saját művelésükben lévő szőlőterületen termelt
szőlőből a csendes bor előállítását, tárolását ugyanazon a közösen használt, adóraktárnak
minősíthető helyen végzik, e tevékenységüket egy egyszerűsített adóraktári engedéllyel
folytathatják. Adóalanynak a családtagok közössége minősül. Az adóalanyisághoz fűződő
kötelezettségeket és jogokat a családtagok közössége - a családtagok egyetemleges felelőssége
mellett - az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja.
135.	§ A csendes bor, az egyszerűsített adóraktárban előállítható palackos erj esztésű habzóbor és
a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel adózó egyéb csendes erjesztett ital
egyszerűsített adóraktárból induló belföldi szállításakor a 54. § (1) bekezdésétől és a 64. § (1)
bekezdésétől eltérően borkísérő okmány alkalmazandó vagy a szállítmány az agrárpolitikáért
69
felelős miniszter rendeletében meghatározott esetben mentesül a borkísérő okmány alkalmazása
alól.
136.	§ (1) Az egyszerűsített adóraktár a 24. §-tól eltérően az agrárpolitikáért felelős miniszter
rendeletében meghatározott tartalmú nyilvántartást vezet, amelyben a 134. § (3) bekezdés szerinti
terméket 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóeszközben elhelyezett, valamint az ennél
kisebb tárolóeszközben elhelyezett termékeket kiszerelésenkénti bontásban, az adó alapjaként
meghatározott mennyiségi egységben kimutatva szerepeltet.
(2)	Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a vásárolt és a saját termésű szőlő, az átvett,
előállított (kiszerelt), tárolt és feladott csendes bor, valamint a 134. § (3) bekezdés szerinti termék
mennyiségéről - elkülönítve a bérmunkára átvett, bérmunkában tárolt mennyiséget - , a
készletváltozásokról és a borpiaci év tényleges zárókészletéről az (1) bekezdés szerinti
nyilvántartás adatai alapján borpiaci évenként termékenkénti mennyiségi elszámolást készít,
amelyet a borpiaci évet követő augusztus 15-ig nyújt be a hegybíróhoz. A hegybíró a hozzá
benyújtott elszámolást az ISZBIR-en keresztül 21 napon belül teszi hozzáférhetővé az állami
adó- és vámhatóság számára.
(3)	Az egyszerűsített adóraktár engedélyese az előállított, tárolt, feladott habzóbor utáni
adóbevallást a (2) bekezdés szerinti elszámolással egyidejűleg készíti el és küldi meg az állami
adó- és vámhatóságnak, valamint fizeti meg az adót.
(4)	A kisüzemi bortermelői feltételeknek megfelelő egyszerűsített adóraktári engedélyes az
állami adó- és vámhatóságnak a végrehajtási rendelet szerinti adattartalommal megtett
nyilatkozata alapján mentesül az adóraktári követelmények teljesítése alól. A kisüzemi
bortermelői szabályok alkalmazására vonatkozó nyilatkozat alapján az állami adó- és vámhatóság
-	a kisüzemi bortermelői jogszabályi feltételek teljesülése esetén - az egyszerűsített adóraktári
engedélyt visszavonja. A kisüzemi bortermelőként végzett tevékenység az adóraktári engedély
visszavonásakor kezdhető meg, a tevékenységről vezetett gazdálkodói nyilvántartás változatlan
tartalommal vezethető tovább.
91.	Kisüzemi bortermelő
137.	§ (1) A csendes bor és a kisüzemi bortermelőnél előállítható és tárolható palackos
erjesztésű habzóbor kisüzemi bortermelőtől indított belföldi szállításakor az 54. § (1)
bekezdésétől és az 64. § (1) bekezdésétől eltérően borkísérő okmány alkalmazandó vagy a
szállítmány az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetben mentesül a
borkísérő okmány alkalmazása alól.
(2)	A kisüzemi bortermelő az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott
tartalmú nyilvántartást vezet, amelyben a csendes bort 60 liternél nagyobb névleges térfogatú
tárolóeszközben elhelyezett, valamint az ennél kisebb tárolóeszközben elhelyezett csendes bort
kiszerelésenkénti bontásban, az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben kimutatva
szerepeltet.
(3)	A kisüzemi bortermelő a vásárolt és a saját termésű szőlő, az előállított (kiszerelt), tárolt
és feladott csendes bor, valamint palackos erjesztésű habzóbor mennyiségéről,
készletváltozásokról és a borpiaci év tényleges zárókészletéről a (2) bekezdés szerinti
nyilvántartás adatai alapján borpiaci évenként termékenkénti mennyiségi elszámolást készít,
amelyet a borpiaci évet követő augusztus 15-ig nyújt be a hegybíróhoz. A hegybíró a hozzá
benyújtott elszámolást az ISZBIR-en keresztül 21 napon belül teszi hozzáférhetővé az állami
adó- és vámhatóság számára. Az elektronikus adóbevallásra kötelezett kisüzemi bortermelő
mennyiségi elszámolását is elektronikusan nyújtja be.
70
(4)	Ha a családtagok közössége a saját művelésben lévő szőlőterületen termelt szőlőből a
csendes bor előállítását, tárolását ugyanazon a közösen használt telephelyen végzi, e tevékenység
egy kisüzemi bortermelőnek minősülve folytatható. Adóalanynak a családtagok közössége
minősül. Az adóalanyisághoz fűződő kötelezettségeket és jogokat a családtagok közössége - a
családtagok egyetemleges felelőssége mellett - az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja.
(5)	Ha a kisüzemi bortermelő törvényi meghatározásában foglalt feltételek közül valamelyik
nem teljesül, a kisüzemi bortermelő a feltétel nem teljesülésének bekövetkezését követő hónap
15. napjáig egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelmet köteles előterjeszteni.
(6)	A kisüzemi bortermelőnek az általa előállítható és tárolható palackos erjesztésű habzóbor
után nem kell jövedéki biztosítékot nyújtania. Ha a kisüzemi bortermelő az Art. szerinti
kockázatos adózónak minősül, köteles haladéktalanul egyszerűsített adóraktári engedély iránti
kérelmet előterjeszteni.
(7)	A kisüzemi bortermelő az előállított, tárolt, feladott palackos erjesztésű habzóbor utáni
adóbevallást a (3) bekezdés szerinti elszámolással egyidejűleg készíti el és küldi meg az állami
adó- és vámhatóságnak, valamint fizeti meg az adót.
92.	Hivatalos zár
138.	§ (1) A 2 litert meghaladó kiszerelésű csendes bor és egyéb csendes erjesztett ital belföldön
hivatalos zár alkalmazásával szállítható, értékesíthető, kivéve
a)	a termelői borkimérést,
b)	az egyszer használatos záróeszközzel ellátott, bag-in-box kiszerelésű csendes bort, egyéb
csendes erjesztett italt,
c)	az adófizetési kötelezettség alól mentesült személy által csendes bornak, egyéb csendes
erjesztett italnak a saját vagy családja személyes fogyasztására szánt szállítását, feltéve hogy a
szállított mennyiség nem haladja meg a 30 litert.
(2)	Hivatalos zár az állami adó- és vámhatóság engedélyével állítható elő.
(3)	A hivatalos zár előállítója hivatalos zárat adóraktár engedélyesnek, bejegyzett
kereskedőnek, bejegyzett feladónak, jövedéki engedélyesnek és kisüzemi bortermelőnek adhat át
felhasználásra és a felhasználó a hivatalos zárat csak akkor adhatja tovább, ha a hivatalos zárral
ellátandó terméken a termék feladója helyett a címzett hivatalos zárát alkalmazzák. A hivatalos
zár előállítója naptári hónaponként, a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a végrehajtási
rendeletben előírt adattartalommal adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak a
hivatalos zár készleten lévő, valamint kiadott mennyiségéről.
(4)	A hivatalos zárat a termék csomagolási egységére oly módon kell felhelyezni, hogy az
sérülésmentesen ne legyen eltávolítható és a csomagolás kinyitásakor észlelhetően megsérüljön,
valamint az azon feltüntetett szöveg, adat - a végrehajtási rendeletben meghatározott eltéréssel -
teljes terjedelmében látható legyen.
(5)	A hivatalos zár készletével az egyszerűsített adóraktár és a kisüzemi bortermelő a borpiaci
év végén teljesített adatszolgáltatása keretében, egyéb adóraktár a 18. § szerinti elszámolási
időszak végén, más hivatalos zár felhasználó pedig a hivatalos zárral ellátandó termék belföldre
történt behozatalától számított 90 napon belül számol el.
93. Borászati melléktermék
139.	§ A borászati melléktermék jogszabály szerint engedélyezett begyűjtőhelynek,
jogszabályban meghatározott ellenőrzés melletti kivonása esetén a kivonási eljárást gazdasági
tevékenység keretében végzőnek, adóraktárnak, másik tagállamban e célból kijelölt helynek
adható át vagy exportálható.
71
94. A bérfőzött párlatra vonatkozó speciális szabályok
140.	§ (1) A bérfőzetőnek átadott bérfőzött párlat esetében az adó alanya a bérfőzető, egyéb
esetben az adóraktár engedélyese.
(2)	Az adóraktár a nem adóalanyként fizetendő adóról nem nyújt be adóbevallást és - a
kizárólag bérfőzést végző adóraktár kivételével - a bérfőzött párlathoz kapcsolódó nem
adóalanyként teljesítendő adófizetési kötelezettségét legkésőbb az adóalanyként teljesítendő
adófizetési kötelezettségével együtt teljesíti. Az adóraktár bérfőzött párlathoz kapcsolódó
adófizetési kötelezettségének teljesítése történhet számlabefizetési megbízással és
készpénzátutalási megbízással is.
(3)	Az adófizetési kötelezettség keletkezésének általános szabályain túl a kizárólag bérfőzést
végző adóraktár engedélyesének a bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettsége keletkezik
akkor is, ha
a)	az előállított bérfőzött párlat utáni adó összege elérte az 1 millió forintot;
b)	a végrehajtási rendeletben meghatározott elszámolási időszak utolsó napján az
adóraktárban a bérfőzető által még el nem szállított bérfőzött párlat található;
c)	az állami adó- és vámhatóság által a végrehajtási rendelet szerint megállapított, az
elszámolási időszakban gyártott mennyiség meghaladja az adóraktár nyilvántartásában kimutatott
gyártott mennyiséget.
(4)	Az adóraktárban a bérfőzető részére előállított párlat utáni adó összegét az adóraktár
engedélyese állapítja meg és szedi be a bérfőzetőtől a párlat bérfőzető részére történő átadásának
időpontjáig. A bérfőzető a párlat átvételének időpontjáig készpénzzel vagy átutalással fizeti meg
az adóraktárnak az átvett bérfőzött párlat utáni adót. Ha a bérfőzető ezen adófizetési
kötelezettségét nem teljesíti, részére a bérfőzött párlat nem adható ki. A bérfőzetőtől beszedni
elmulasztott adót az adóraktár engedélyese fizeti meg, ha azonban az adóraktár engedélyese a
bérfőzető valótlan nyilatkozata alapján állapította meg helytelenül az adó összegét, a bérfőzető
fizeti meg az adókülönbözetet és az adókülönbözettel azonos összegű jövedéki bírságot.
(5)	A bérfőzető az adóraktárnak írásbeli nyilatkozatot ad
a)	a tárgyévben általa és a vele egy háztartásban élő más bérfőzető által együttesen főzetett
párlat mennyiségéről,
b)	arról, hogy az átvételre kerülő bérfőzött párlatból milyen mennyiséget kíván a
kereskedelmi szabályok szerint értékesíteni,
c)	arról, hogy magánfőzésben sem ő, sem a vele egy háztartásban élő más bérfőzető nem
állít elő párlatot.
(6)	A kizárólag bérfőzést végző adóraktár adófizetési kötelezettségét a (3) bekezdés szerinti
esetek bekövetkezését, megállapítását követő munkanapon teljesíti.
(7)	A bérfőzést végző adóraktár bérfőzéshez kapcsolódó adófizetési késedelme esetén az Art.
késedelmi pótlékszabályait kell alkalmazni.
(8)	Az adóraktár a bérfőzető részére a párlat átadásával egyidejűleg bérfőzött párlat
származási igazolást állít ki a párlat adóraktárban történt előállításról és az adó megfizetéséről. A
bérfőzött párlat származási igazolás az átvételt követő 15 évig alkalmas a bérfőzetőnél lévő párlat
származásának igazolására, és a kiállítástól számított három éven belül alkalmas az adóraktárban
lévő termék származásának igazolására. Az állami adó- és vámhatóság a bérfőzött párlat
származási igazolás hatályát a határidő leteltéig előterjesztett kérelemre 2 évente, 2 éves
időtartamra meghosszabbítja.
(9)	A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben megállapított különbözetre a 132. § (2) bekezdés
b)	pontja szerinti adómértékkel számított adót kell megfizetni.
72
141.	§ A - 71. §-ban meghatározott kivétellel - bérfőzött párlat kizárólag a bérfőzető,
családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve hogy értékesítésre nem kerül sor.
142.	§ (1) A kizárólag bérfőzést végző adóraktár engedélyesének nem kell a 14. § (1) bekezdés
a)	pontja, valamint a 20. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kötelezettséget teljesítenie.
(2)	A 21. § rendelkezésétől eltérően a kizárólag bérfőzést végző adóraktár engedélyese által
nyújtandó jövedéki biztosíték összege 200 ezer forint.
(3)	A kizárólag bérfőzést végző adóraktár a 24. §-tól eltérően a végrehajtási rendeletben
meghatározott tartalmú nyilvántartást vezet, amelyből a végrehajtási rendeletben meghatározott
adatokat tárgyhónaponként, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig megküld az állami adó- és
vámhatóságnak.
95.	A magánfőzésre vonatkozó speciális szabályok
143.	§ (1) A magánfőző a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést,
valamint a bejelentett adatokban történt változást az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni
a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét,
adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a
desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző
lakcímétől.
(3)	A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a
desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.
(4)	Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről értesíti az állami adó-
és vámhatóságot és a bejelentéssel érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati
adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az illetékes állami adó-
és vámhatóság részére.
(5)	Az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző jogosult párlat adójegy
beszerzésére. A magánfőző a párlat adójegy igénylésekor az állami adó- és vámhatóságnak
megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét, valamint
nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel.
(6)	Az állami adó- és vámhatóság a párlat adójegyet a párlat adójegy értékének megfizetését
követően bocsátja az igénylő rendelkezésére.
(7)	Az állami adó- és vámhatóság a párlat adójegyek magánfőzőnek történő átadásáról a
kedvezményes adózási szabályok betartásának ellenőrizhetősége érdekében nyilvántartást vezet,
amely tartalmazza a magánfőző nevét, adóazonosító jelét, lakóhelyét, a desztillálóberendezés
tárolási, használati helyét, regisztrációs számát, valamint az átvett párlat adójegy mennyiségét és
átvételi idejét. Az állami adó- és vámhatóság az átadott párlat adójegymennyiség megadásával
haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot.
Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásba kerüléstől
számított 5 évig kezeli.
(8)	Az évente magánfőzés keretében előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a
magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni az állami adó- és
vámhatóságnak és az állami adó- és vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a
többletmennyiség megsemmisítéséről.
(9)	A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által
fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag
adóraktár részére értékesíthető.
(10)	A magánfőzött párlat eredetét a párlat adójegy igazolja.
73
(11)	Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog
a termék előállításától számított 1 év elteltével évül el.
96.	Denaturálás
144.	§ (1) A sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes
alkoholtermék és alkoholtermék denaturálását adóraktár engedélyese végezheti.
(2)	A denaturálás időpontját az azt megelőző 3. napig be kell jelenteni az állami adó- és
vámhatóságnak.
(3)	A teljesen denaturált alkohol EKO-val szállítható.
(4)	A 2 liter vagy annál nagyobb kiszerelésű teljesen denaturált alkoholt adóraktár
engedélyese, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó használhat fel.
(5)	A 2 liter vagy annál nagyobb kiszerelésű teljesen denaturált alkoholt adóraktár
engedélyese és felhasználói engedélyes szerelhet ki.
(6)	Az adóraktárban a denaturált terméket a nem denaturált terméktől, valamint a különböző
denaturálási eljárásokkal denaturált termékeket egymástól is elkülönítetten kell tárolni.
(7)	A denaturáláshoz felhasznált anyag a denaturált termékből nem vonható ki és a denaturált
termékhez nem keverhető olyan anyag, amely a denaturált termék hatását ízre vagy szagra
megváltoztatja.
XII.	FEJEZET
DOHÁNYGYÁRTMÁNYOK
97.	Adóalap, adómérték
145.	§ (1) A jövedéki adó mértéke
a)	a cigarettára 18 500 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka,
de legalább 33 200 forint ezer darabonként,
b)	a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 000 forint
ezer darabonként,
c)	a finomra vágott fogyasztási dohányra 16 600 forint kilogrammonként,
d)	az egyéb fogyasztási dohányra 16 600 forint kilogrammonként,
e)	a töltőfolyadékra 55 forint milliliterenként.
(2)	A jövedéki adó megállapítása szempontjából a cigaretta tételes adójának alapját
kétszerezni kell, ha annak hossza - füstszűrő és szopóka nélkül - meghaladja a 8 centimétert, de
nem hosszabb, mint 11 centiméter, háromszorozni kell, ha annak hossza - füstszűrő és szopóka
nélkül - meghaladja a 11 centimétert, de nem hosszabb, mint 14 centiméter, és így tovább.
(3)	Az általános forgalmi adó alapja - figyelemmel a (4) bekezdésre - az állami adó- és
vámhatóság honlapján közzétett, az adót tartalmazó kiskereskedelmi eladási ár. Az általános
forgalmi adó mértéke az áfatörvény általános adó mértékének megfelelő azon százalékérték,
amelyet akkor kell alkalmazni, amikor az adott pénzösszeget úgy kell tekinteni, mint amely
fizetendő általános forgalmi adót is tartalmaz.
(4)	A zárjegy nélküli dohánygyártmány esetében, ha ugyanazon termékválasztékot
a)	belföldön is forgalmazzák, az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett, az adót
tartalmazó árat,
b)	belföldön nem forgalmazzák, az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett az adott
dohánygyártmány típusra és kiszerelési mennyiségre vonatkozó legmagasabb, adót tartalmazó
kiskereskedelmi árat
74
kell kiskereskedelmi eladási árnak tekinteni.
(5)	A zárjegyköteles dohánygyártmány a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a
dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szerinti dohánytermék-kiskereskedelem
keretében csak az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett áron értékesíthető, kivéve a 67.
§ (3) bekezdése szerinti visszavásárlás esetét.
146.	§ Az állami adó- és vámhatóság a magánszemély által harmadik országból behozott, az
utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó
mentességéről szóló törvény szerinti adómentes mennyiséget meghaladó mennyiségű, és a 17.
életévét be nem töltött személy esetében a harmadik országból behozott dohánygyártmány
fogyasztói csomagolását a vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor az adó megfizetését igazoló
jellel látja el.
98.	A zárjeggyel ellátott dohánygyártmányok általános forgalmi adóztatásával
összefüggő egyéb szabályok
147.	§ (1) Az általánosforgalmiadó-alany az általános forgalmi adót a zárjeggyel ellátott
dohánygyártmányok értékesítése után a jövedéki adóval azonos időpontban köteles bevallani és
megfizetni.
(2)	Az az általánosforgalmiadó-alany, aki a zárjeggyel ellátott dohánygyártmányok
értékesítése után e törvény szerint köteles általános forgalmi adót fizetni, e tevékenysége
tekintetében az áfatörvénynek a tételes átalányadózásra, valamint az alanyi adómentességre
vonatkozó szabályokat nem alkalmazhatja.
(3)	Az általánosforgalmiadó-alany a zárjeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítése
tekintetében az áfatörvényben meghatározott számlaadási kötelezettségének olyan módon tesz
eleget, hogy ezen termékértékesítéséről kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában nem
tüntethet fel áthárított általános forgalmi adót, felszámított általánosforgalmiadó-mértéket és
annak az általános forgalmi adót is tartalmazó ellenértékre vetített százalékértékét, továbbá - a
jövedéki kiskereskedelmi tevékenység keretében végzett termékértékesítés kivételével - a termék
megnevezése mellett tájékoztató adatként fel kell tüntetnie az értékesített dohánygyártmány
kiskereskedelmi eladási árát is.
(4)	Az általánosforgalmiadó-alany a zárjeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítése
tekintetében - az áfatörvény alkalmazásában - adólevonásra jogosító termékértékesítést végez, és
-	az áfatörvény visszaigénylésre jogosító feltételei szempontjából - a zárjeggyel ellátott
dohánygyártmányok értékesítéséből származó, az általános forgalmi adót nem tartalmazó
ellenérték a visszaigénylésre jogosító adóköteles termékértékesítés összesített adóalapjába
tartozónak tekinthető.
XIII.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
99.	Felhatalmazó rendelkezések
148.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a szárított
dohány és fermentált dohány előállításával, tárolásával és kereskedelmével kapcsolatos részletes
szabályokat.
(2)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a)	az engedélyek iránti kérelemre, az engedélyezésre, az engedélyesek tevékenységére
vonatkozó részletes szabályokat;
75
b)	a nyilvántartásba vételre és a bejelentésekre vonatkozó részletes szabályokat;
c)	a jövedéki termék előállítására, tárolására, szállítására, forgalmazására vonatkozó
részletes szabályokat;
d)	a nyilvántartások vezetésére, az állami adó- és vámhatóság felé teljesítendő
adatszolgáltatásokra, a bizonylatok adattartalmának meghatározására, kiállításukra és az állami
adó- és vámhatóság felé történő megküldésükre vonatkozó részletes szabályokat;
e)	az adó-visszaigénylés és az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés érvényesítésének
részletes szabályait;
f)	a zárjegyre, a hivatalos zárra és a párlat adójegyre vonatkozó részletes szabályokat;
g)	a jövedéki ellenőrzésre, a lefoglalásra és az elkobzásra vonatkozó részletes szabályokat;
h)	a kisüzemi bortermelőre, a bérfőzésre és a magánfőzésre vonatkozó részletes szabályokat.
(3)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy - a külpolitikáért felelős
miniszterrel és a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg a
diplomáciai és konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet és a diplomáciai és konzuli
képviselet tagja és a nemzetközi szervezet tagja által megfizetett adó visszaigénylésének részletes
szabályait.
(4)	Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy - az adópolitikáért felelős
miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg az egyes katonai célú felhasználással
kapcsolatos jövedéki szabályokat.
100.	Hatályba léptető rendelkezések
149.	§ (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2016. november 1-jén
lép hatályba.
(2)	Az 1. §-19. §, a 20. § (1)-(3) bekezdés, a 21. §-79. §, a 81. §-148. §, a 153. §-174. §, 176.
§ (1)-(2) bekezdés, valamint az 1. és a 2. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 176. § (3) bekezdés 2017. január 2-án lép hatályba.
(4)	A 20. § (5) bekezdés, a 80. § és a 175. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
(5)	A 176. § (4) bekezdés 2018. január 2-án lép hatályba.
101.	Átmeneti rendelkezések
150.	§ (1) E törvényt a 2017. január 1-jét követően keletkezett adómegállapítási és
adóbevallási kötelezettségekre kell alkalmazni.
(2)	Az a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: régi Jöt.) szerinti adóraktári engedéllyel, bejegyzett
kereskedői engedéllyel, bejegyzett feladói engedéllyel, felhasználói engedéllyel vagy jövedéki
engedéllyel rendelkező személy, aki tevékenységét 2016. december 31-ét követően folytatni
kívánja és e törvény szerint nyilvántartásának elektronikus vezetésére kötelezett, 2016. november
30-áig nyújt be nyilatkozatot arról, hogy tevékenységét változatlan formában vagy módosítva
vagy az engedélyek összevonásával kívánja tovább folytatni, valamint adóraktári engedélyes,
bejegyzett kereskedői engedélyes adatszolgáltatását az állami adó- és vámhatóság által biztosított
információs rendszeren vagy közvetlen elektronikus adatkapcsolaton keresztül kívánja teljesíteni
az elektronikus engedély kiadását követően, továbbá nyilatkozik az e törvénynek megfelelő
jövedéki biztosíték számításáról és nyújtásának módjáról, tervezett időpontjáról, valamint arról,
hogy az új engedély kiadását követően a szabadforgalomba bocsátásról azonnali vagy napi
adatszolgáltatást kíván teljesíteni 2017. január 1-től. Az állami adó- és vámhatóság 2016.
december 15-éig az e törvénynek megfelelő tartalmú engedélyokirat tervezetét elkészíti és
megküldi az engedélyesnek, aki 2016. december 23-áig észrevételt, javaslatot tehet az
76
okirattervezet módosítására, ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság az okirattervezet
tartalmát az engedélyes által elfogadottnak tekinti. Az állami adó- és vámhatóság a gazdálkodó
által megtett nyilatkozatok alapján, az engedélyes által elfogadott okirattervezetnek megfelelő
tartalmú elektronikus engedélyt ad ki az engedélyes részére 2016. december 29-éig 2017. január
1-i érvényesség kezdettel, a korábbi engedély 2016. december 31-jével hatályát veszti. Az
engedélyes a 2016. december 31-én hatályos jövedéki biztosítéki szabályoknak megfelelően
nyújtott jövedéki biztosítékkal az e törvénynek megfelelően nyújtott jövedéki biztosíték állami
adó- és vámhatóság általi jóváhagyásáig, de legfeljebb 2017. április 1-jéig végezheti
tevékenységét.
(3)	A régi Jöt. szerinti egyszerűsített adóraktár engedélyes 2016. december 10-éig nyilatkozik
arról, hogy 2016. december 31-két követően tevékenységét kisüzemi bortermelőként vagy
egyszerűsített adóraktár engedélyesként kívánja-e folytatni. Az állami adó- és vámhatóság a
tevékenységre vonatkozóan rendelkezésére álló adatok, illetve a megtett nyilatkozat alapján az
egyszerűsített adóraktári engedéllyel 2016. december 31-két követően tovább működő
engedélyes részére 2016. december 15-éig az e törvény rendelkezéseinek megfelelő tartalmú
engedélyokirat tervezetét elkészíti és megküldi, aki 2016. december 23-áig észrevételt, javaslatot
tehet az okirattervezet módosítására, ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság az
okirattervezet tartalmát az engedélyes által elfogadottnak tekinti. Az állami adó- és vámhatóság a
gazdálkodó által megtett nyilatkozatok alapján, az engedélyes által elfogadott okirattervezetnek
megfelelő tartalmú elektronikus engedélyt ad ki az engedélyes részére 2016. december 29-éig
2017. január 1-i hatályba lépéssel, a korábbi engedély 2016. december 31-kével hatályát veszti.
(4)	A régi Jöt. szerinti adóraktár engedélyes, bejegyzett kereskedő, bejegyzett feladó,
felhasználói engedélyes, jövedéki engedélyes a régi Jöt. alapján vezetni rendelt nyilvántartásokat
2016. december 31-jével lezárja és a jogcímkódok átvezetésével a záró készletet az e törvény
szerint vezetni rendelt nyilvántartásba nyitó készletként átvezeti.
(5)	A régi Jöt. szerinti adómentes felhasználói engedéllyel rendelkező személy - ideértve
azon adómentes felhasználót is, akinek tárgyidőszaka 2016. december 31-ével vagy 2017. január
1. és 2017. február 28. között jár le, de 2016. december 31-éig a régi Jöt. rendelkezései alapján új
tárgyidőszak engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be - 2016. december 31-éig írásban
nyilatkozik arról, hogy tevékenységét adóraktári engedéllyel kívánja-e folytatni. Ha
tevékenységét nyilatkozata szerint adóraktári engedéllyel kívánja folytatni és 2017. január 15-éig
benyújtja az adóraktári engedély iránti kérelmet az állami adó- és vámhatósághoz, kérelme
elbírálásáig, de legfeljebb 2017. február 28-áig folytathatja a régi Jöt.-ben meghatározott
feltételekkel tevékenységét. A régi Jöt. szerinti adómentes felhasználó a régi Jöt. alapján vezetni
rendelt nyilvántartásokat a régi Jöt. szerinti adómentes felhasználói engedély hatályvesztésének
napjával lezárja és a jogcímkódok átvezetésével a záró készletet a 24. § szerint vezetni rendelt
nyilvántartásba nyitó készletként átvezeti azzal, hogy a 25. § szerinti adatszolgáltatási
kötelezettségnek az elektronikus engedély hatályba lépésének napjától köteles eleget tenni,
valamint az e törvény szerinti engedély érvényességének kezdetét megelőző elszámolási időszaka
tekintetében elszámolási kötelezettségét a régi Jöt. szerint teljesíti.
(6)	Az olyan, régi Jöt. szerint engedéllyel rendelkező személy esetében, amikor e törvény
szerint a tevékenység végzéséhez nyilvántartásba vétel szükséges, az engedély elektronikus
nyilvántartásba vétellé alakítása érdekében az állami adó- és vámhatóság 2016. december 15-éig
megküldi az elektronikus nyilvántartásba felvenni tervezett adatokat régi Jöt. szerinti
engedélyesnek, aki 2016. december 23-áig észrevételt, javaslatot tehet az elektronikus
nyilvántartásba felvenni tervezett adatokkal kapcsolatban, ennek hiányában az állami adó- és
vámhatóság a megküldött adattartalmat a régi Jöt. szerinti engedélyes által elfogadottnak tekinti
77
és a régi Jöt. szerinti engedélyt elektronikus nyilvántartásba vétellé alakítja át. Ha a Jöt. szerinti
engedélyes a régi Jöt. alapján nyilvántartás vezetésére kötelezett, a régi Jöt. szerinti nyilvántartást
a régi Jöt. szerinti engedély hatályvesztésének napjával lezárja és a jogcímkódok átvezetésével a
záró készletet az e törvény szerint vezetni rendelt nyilvántartásba nyitó készletként átvezeti.
(7)	A régi Jöt. szerint motorfejlesztést megvalósító személy által tett bejelentés e törvény
szerint tett bejelentésnek minősül, ha a motorfejlesztés időtartama 2016. december 31-éig nem
telt le, ilyen esetben a motorfejlesztést megvalósító személy a tevékenységről a régi Jöt. szerint
vezetett nyilvántartását a motorfejlesztés időtartamának végéig tovább vezetheti.
(8)	A régi Jöt. szerinti adóraktár-engedélyes, bejegyzett kereskedő és importáló 2017. március
1-jéig bocsáthat szabadforgalomba adójeggyel ellátott dohánygyártmányt.
(9)	A 25. § szerinti adatszolgáltatásnak az adatszolgáltatásra kötelezett által 2017. március
31-éig, valamint - abban az esetben, ha az adóraktár engedélyese által nyújtott jövedéki
biztosíték mértéke eléri a 2016. december 31-kei szintet - 2017. június 30-áig okozott hibája
miatt az állami adó- és vámhatóság csak akkor alkalmazhat hátrányos jogkövetkezményt, ha
bizonyítható, hogy az adatküldésre kötelezett célja a központi költségvetés bevételének
csökkentése vagy a jövedéki biztosítéki szabályok kikerülése volt a hibás adatszolgáltatás által.
(10)	E § alkalmazásakor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóéó törvény sommás eljárásra és függő hatályú döntésre vonatkozó szabályait nem lehet
alkalmazni.
151.	§ A 2017. január 1-jét megelőző időszakban előállított magánfőzött párlatra az
előállításkor hatályos szabályokat kell alkalmazni.
102.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
152.	§ E törvény 155. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
103.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
153.	§ Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv,
b)	az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről
szóló, 2003. október 27-i tanácsi 2003/96/EK irányelv,
c)	az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról
szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelv,
d)	az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló, 1992.
október 19-i 92/84/EGK tanácsi irányelv,
e)	a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv,
f)	a gázolaj és a kerozin adóügyi jelölőanyagáról szóló 95/60/EK tanácsi irányelv,
g)	a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló,
2011.	június 21-i 2011/64/EU tanácsi irányelv,
h)	a 2008/118/EK tanácsi irányelv ellenőrzési és szállítási rendelkezéseinek a 2003/96/EK
tanácsi irányelv 20. cikkének (2) bekezdésével egyes adalékokra történő alkalmazásáról szóló,
2012.	április 20-i 2012/209/EU bizottsági végrehajtási határozat.
154.	§ (1) A törvény tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs
társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás
megállapításáról szóló 2015/1535 parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése
megtörtént.
78
(2) A 29. §-31. § és 67. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i,
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) és 39. cikk (5) bekezdése
szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
104.	Módosító rendelkezések
155.	§ A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. § (2) bekezdés c) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv
tagja a következők szerint végezheti:)
„c) elkövetheti a jövedéki adóról szóló törvény szerinti jövedéki bírság kiszabásával
szankcionált cselekményt.”
156.	§ A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A jövedéki adóról szóló törvény hatálya alá tartozó terméket közraktárban elhelyezni,
vagy kiszolgáltatni a jövedéki adóról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével lehet.”
157.	§ A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,
forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. § (5) bekezdés a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„a) a kombinált figyelmeztetéseket, egészségvédő figyelmeztetéseket, valamint azok
alkalmazásának részletes szabályait, a dohánytermékek fogyasztói csomagolási egységeire és az
elektronikus cigaretta, az utántöltő flakon és a dohányzást imitáló elektronikus eszköz
csomagolási egységeire vonatkozó részletes szabályokat, a dohányzási korlátozásra, valamint a
dohányzóhelyek és elektronikus cigaretta, valamint dohányzást imitáló elektronikus eszköz
használatának kijelölésére vonatkozó feliratok és jelzések tartalmát, formáját, továbbá a
dohánytermékek, valamint az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon és dohányzást imitáló
elektronikus eszköz előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki adóról szóló
törvény szabályozási körébe nem tartozó egyéb feltételeit,”
158.	§ Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2. § (5)
bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha]
„b) az adóévben nem folytat a jövedéki adóról szóló törvény hatálya alá tartozó
tevékenységet;”
159.	§ (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. § (1) bekezdés b) pont bj)
alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
előtt - ha nem kíván személyesen eljárni -
képviseleti jogosultságát igazoló)
,,bj) a jövedéki adóról szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző
szakképesítéssel rendelkező személy is,”
(képviselheti.)
(2)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. § (2) bekezdés c) pont ck) alpontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság, az
adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt
megbízás alapján eljáró)
79
„ck) a jövedéki adóról szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző
szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti.”
(3)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (7) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(7) Az állami adó- és vámhatóság az (5) és (6) bekezdés szerinti bejelentés alapján az adózó
részére közösségi adószámot állapít meg. Az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő
adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet
folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági
tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, ha a jövedéki adóról szóló törvény hatálya
alá tartozó termék közösségen belülről történő beszerzése miatt belföldön keletkezik általános
forgalmiadó-fizetési kötelezettsége, beszerzését megelőzően köteles közösségi adószámot kérni
az állami adó- és vámhatóságtól.”
(4)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (14) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(14) Az (5)-(6) bekezdésekben euróban meghatározott értékhatárok forintra történő átváltására
az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A beszerzések összesített
ellenértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az új közlekedési eszköz, illetve a
jövedéki adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termék adó nélkül számított ellenértékét.”
(5)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24/G. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Az adózó a VPID számát a jövedéki adóval, regisztrációs adóval, fémkereskedelem és
hulladékgazdálkodás ellenőrzésével összefüggő minden iraton feltünteti.”
(6)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 176. § (13) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(13) A 22/E. § és a jövedéki adóról szóló törvény kivételével az adótörvények
alkalmazásában, az általános forgalmi adó esetében a hivatkozással meghatározott termékek
(építmények) és szolgáltatások vonatkozásában
a)	a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz.) 2002. év július hó 31. napján hatályos,
b)	a Központi Statisztikai Hivatal Építményjegyzékének (ÉJ) 2002. év július hó 31. napján
érvényes,
c)	a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ), valamint minden más
esetben a Központi Statisztikai Hivatal 2002. év szeptember hó 30. napján érvényes
besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása
az adókötelezettséget nem változtatja meg.”
(7)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2. számú melléklet IV. pontjának B)
alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„B) Jövedéki adó
Az adózó a jövedéki adó előlegének és a megállapított nettó jövedéki adónak a különbözetét
havonta,
a)	a tárgyhót követő hó 20. napjáig,
b)	az a) ponttól eltérően a kizárólag dohánygyártmányt előállító, forgalmazó adózó a 2
milliárd forintot meg nem haladó adó összegét, a tárgyhót követő második hónap 20.
napjáig
fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti.”
160.	§ Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 3. § b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
80
(E törvény rendelkezéseit)
„b) a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó, zárjeggyel
ellátott dohánygyártmányokra”
(abban az esetben kell alkalmazni, ha arról az a) pontban említett esetben az Eva., a b)
pontban említett esetben pedig a Jöt. kifejezetten rendelkezik.)
161.	§ (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdés 12. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„12. a jövedéki adóról szóló törvényben meghatározott minősített földgázellátási üzemzavar
bekövetkezésének, illetve megszűnésének tényét és időpontját,”
(2) Hatályát veszti a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 97/A. § (2) bekezdése.
162.	§ A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 10.
§ 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. kőolajtermék: a jövedéki adóról szóló törvény szerinti, üzemanyagkénti vagy tüzelő-,
fűtőanyagkénti kínálásra, értékesítésre vagy felhasználásra szánt benzin, petróleum, gázolaj,
fűtőolaj és LPG;”
163.	§ Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és
jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény 1. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„1. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
és a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) alkalmazásában mentes - az e
törvényben meghatározottak szerint - az általános forgalmi adó és a jövedéki adó alól a harmadik
államból vagy az azzal egy tekintet alá eső területről Magyarország területére (a továbbiakban:
belföld) beutazó természetes személy (a továbbiakban: utas) személyi poggyászában levő termék
vagy termékek nem kereskedelmi jellegű importja.”
164.	§ (1) A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008.
évi LXXIII. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A belföldön forgalomba kerülő pálinkát és törkölypálinkát a jövedéki adóról szóló törvény
(a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó más alkoholtermékekre alkalmazandó zárjegytől
színében eltérő zárjeggyel (a továbbiakban: pálinka-zárjegy) kell ellátni.”
(2)	A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII.
törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § Az adópolitikáért felelős miniszter - az agrárpolitikáért felelős miniszter egyidejű
tájékoztatása mellett - évente - a tárgyévet követő év március 15-éig - megküldi a Pálinka
Nemzeti Tanácsnak a tárgyévben
a)	előállított bérfőzött párlat párlatfajtánként megbontott és a magánfőzésben adózott párlat,
b)	előállított és a Jöt. szerint szabadforgalomba bocsátott
ba)	kereskedelmi céllal főzött pálinka KN-kódonként megbontott,
bb)	a 2208 20 29 KN-kód alá tartozó alkoholtermék
jövedéki adófizetési kötelezettség alapjául szolgáló mértékegységben megadott mennyiségéről
az országosan összesített adatokat.”
165.	§ A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a
közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010.
évi CXVII. törvény 1. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
18. üzemanyag-forgalmazó: a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint
a)	az üzemanyagot szabad forgalomba bocsátó személy, és
81
b)	a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott üzemanyagot kereskedelmi céllal belföldre
szállító jövedéki engedélyes kereskedő.”
166.	§ A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (9)
bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A NA V végzi továbbá)
„e) a környezetvédelmi termékdíjjal és a regisztrációs adóval kapcsolatos adóztatási és
ellenőrzési feladatokat.”
167.	§ A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres
erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és
állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló
2011. évi XXXIV. törvény 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Párizsi Jegyzőkönyv I. cikk b), c) pontjának vagy XIV. cikkének hatálya alá tartozó,
vagy nemzetközi szerződésben nemzetközi katonai parancsnokság jogállással felállított
nemzetközi katonai szervezet hivatalos céljára történő termékbeszerzés vagy szolgáltatások
igénybevétele tekintetében Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert szervezeteket
az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 107. § (1) bekezdés b) pontja
alapján megillető általános forgalmi adó, és a jövedéki adóról szóló 2016. évi ... törvény 9. § (1)
bekezdés i) -j) pontja és 14. § (1) bekezdése alapján megillető jövedéki adó alóli mentességeket
kell alkalmazni.”
168.	§ Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 23. § (4) bekezdés i)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alapvető jogok biztosa a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági feladatokat ellátó
szerveit és bűnügyi főigazgatóságát érintő vizsgálata során nem tekinthet be)
„i) az adóügyi jelzések védelmével kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és
hatáskörrel rendelkező szerve által alkalmazott módszerek adataiba, valamint a nemzetközileg
ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára, az ellenőrzési tervekre, a megfigyelésekre és a
körözések elrendelésére, illetve a katonai ügyekre vonatkozó adatokat tartalmazó iratba.”
169.	§ (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
396. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint
a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély
nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és
ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.”
(2)	A Btk. 398. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki
a)	jövedéki termék előállítására alkalmas, a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a
felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott berendezést, készüléket, eszközt vagy
alapanyagot engedély nélkül vagy a jogszabály megszegésével előállít, megszerez, tart,
forgalomba hoz, illetve
b)	a forgalomba hozatalhoz szükséges zárjegyet engedély nélkül vagy jogszabály
megszegésével előállít, megszerez vagy tart,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
170.	§ (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek
kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 3. § 10. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
82
„10. dohánytermék-nagykereskedő: a jövedéki adóról szóló törvényben (a továbbiakban: Jöt.)
meghatározott adóraktár engedélyese (gyártó), az importáló, a bejegyzett kereskedő és a jövedéki
engedélyes kereskedő azzal, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó e törvény alkalmazásában a
dohánykiskereskedelem-ellátási feladatainak ellátása során akkor sem minősül dohánytermék-
nagykereskedőnek, ha egyébként azok bármelyikének tevékenységéhez szükséges vámhatósági
engedéllyel is rendelkezik;”
(2)	A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről
szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 3. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„12. dohánykiskereskedelem-ellátás: a dohánytermékek kiskereskedelme körében a dohány-
kiskereskedelmi ellátó által végzett gazdasági (szervező) tevékenység, amelynek keretében a
tevékenység folytatója a dohánytermékeket és a 8. pont m) alpontja szerinti termékeket - a
dohánytermék-kiskereskedők folyamatos igénye, megrendelései, illetve az ellátás biztonsága
megszervezésének szempontjaira figyelemmel - a dohánytermék-nagykereskedőktől
megvásárolja (beszerzi), készleten tartja és raktározza, a dohánytermék-kiskereskedőknek
értékesíti és részükre kiszállítja, valamint jogszabályban meghatározott feladatokat lát el;”
(3)	A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről
szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény kivételt nem tesz, dohánytermék-kiskereskedelem, a 3. § 8. pont m) alpontja
szerinti termékek, a cigarettahüvely, a cigarettapapír és a dohánylevél-töltő kiskereskedelme
kizárólag dohányboltban folytatható.”
171.	§ A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi
XXIII. törvény 40. § (2) - (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A kőolaj szekció tagja a 4. mellékletben meghatározott kőolajtermékek mennyisége után
tagi hozzájárulást fizet, ha
a)	az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő, illetve az importáló a kőolajterméket a
jövedéki adóról szóló törvény rendelkezései szerint szabad forgalomba bocsátja,
b)	a jövedéki engedélyes kereskedő, az adóraktár engedélyese, illetve a felhasználói engedélyes
az Európai Unió más tagállamában szabad forgalomba bocsátott kőolajterméket e tagállamból
beszerez,
c)	az adóraktár engedélyese a kőolajterméket az adóraktáron belül felhasználja, kivéve a
jövedéki termék előállításához történő felhasználást,
d)	az adóraktár engedélyese a kőolajterméket a víziközlekedésről szóló törvény szerinti
gazdasági célú hajózási tevékenységet végző hajók (ideértve a kompot is) üzemanyagtartályába
betölti.
(3)	A tagi hozzájárulás alapja a (2) bekezdés a) pontja esetén a jövedéki adóról szóló törvény
szerint szabad forgalomba bocsátott, a (2) bekezdés b) pontja esetén a beszerzett, a (2) bekezdés
c)	pontja esetén a felhasznált, a (2) bekezdés d) pontja esetén a betöltött, hozzájárulás-köteles
kőolajtermék mennyisége.
(4)	A tagi hozzájárulás megfizetése a (2) bekezdésben megnevezett engedélyest terheli.”
172.	§ (1) Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 23. §-a a következő e)
ponttal egészül ki:
(A magyar megkeresett hatóság, illetve a magyar megkereső hatóság a behajtási jogsegély
szabályait magyar jogszabályok szerinti)
„e) a 22. § (2) bekezdés a) és c) pontjának megfelelő közteherrel kapcsolatos eljárásban a
jövedéki adóról szóló törvény szerinti bírsággal, költséggel”
83
(összefüggésben alkalmazza).
(2) Ez a § az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések
behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.
173.	§ Az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény
a)	1. melléklet 4. pont 4.5. alpont 4.5.1. alpontjában, 2. melléklet 4. pont 4.4. alpont 4.4.1.
alpontjában, 3. melléklet 4. pont 4.5. alpont 4.5.1 alpontjában és 4. melléklet 4. pont 4.4. alpont
4.4.1 alpontjában az „Energiaadó” szövegrész helyébe a „Jövedéki adó” szöveg,
b)	2. melléklet 4. pont 4.4. alpont 4.4.2. alpontjában és 4. melléklet 4. pont 4.4. alpont 4.4.1.
alpontjában az „energiaadó” szövegrészek helyébe a „jövedéki adó” szöveg
lép.
174.	§ A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014.
évi XCIV. törvény 2. § 2. pontjában az „a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben” szövegrész helyébe
az „a jövedéki adóról szóló törvényben” szöveg lép.
175.	§ (1) A jövedéki adóról szóló ... évi ... törvény 145. § (1) bekezdés a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedéki adó mértéke)
„a) a cigarettára 20 600 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka,
de legalább 36 100 forint ezer darabonként,”
(2) A jövedéki adóról szóló ... évi ... törvény 146. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A jövedéki adó mértéke)
„c) a finomra vágott fogyasztási dohányra 18 050 forint kilogrammonként,
d)	az egyéb fogyasztási dohányra 18 050 forint kilogrammonként,”
105.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
176.	§ (1) Hatályát veszti a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának
különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény.
(2)	Hatályát veszti az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény.
(3)	Hatályát veszti a 155. §-174. §.
(4)	Hatályát veszti a 104. alcím.
84
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az új jövedéki adóról szóló törvény tervezete a korábbinál átláthatóbb, a keretrendszerű
szabályozás révén egyszerűbb, a korábbi törvénynél rövidebb. A kornak megfelelve a
szabályozás a teljes elektronizációra törekszik. A kockázatok elkerülése érdekében a szabályozás
az adókockázathoz igazodó biztosítékrendszert alkalmaz. Az adminisztrációs terhek jelentős
csökkentése az engedélytípusok számának jelentősen csökkentése által valósul meg.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi
CXXVII. törvény 2004-es hatályba lépése óta, mely alapvetően a korábbi, 1998-ban hatályba
lépett törvény rendelkezéseire épül, 12 év telt el. Az azóta végbement technikai fejlődés, a
szabályozás alkalmazása során felszínre került tapasztalatok, problémák indokolttá teszik a
szabályozás modernizálását. Az új törvény célja a jövedéki szabályozás egyszerűsítése,
egyértelműbbé és átláthatóbbá tétele, a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentése,
valamint a visszaélések lehetőségének minimalizálása.
A változó szabályok közül kiemelhető a jövedéki eljárások (nyilvántartás-vezetés,
adatszolgáltatás, engedélyeztetés) elektronizációja, az adókockázathoz igazodó jövedéki
biztosíték, az engedély típusok számának csökkentése, a kisüzemi bortermelő jövedéki kategória
bevezetése, valamint az egységes uniós szabályozás okán az energiaadó törvény integrálása a
jövedéki törvénybe.
A módosuló jogszabályok a záró rendelkezések között, külön alcímben szerepelnek. Más
törvények módosítása elsősorban a korábbi törvényi rendelkezésekre, változó fogalmakra történő
hivatkozások miatt szükséges.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 1. §-hoz
A rendelkezés értelmében a törvény hatálya az adóra, valamint a jövedéki ügyekre terjed ki.
a(z) 2. §-hoz
A rendelkezés meghatározza, hogy mi az egymáshoz való viszonya a jövedéki és a
vámszabályozásnak, valamint hogy mely jogszabályok a jövedéki törvény háttérjogszabályai.
Ennek megfelelően nem vonatkozik az adóraktári előállítási kötelezettség és az adófelfüggesztési
eljárás keretében végzett szállítás jövedéki szabályozása a vámfelfüggesztési eljárás alatt álló
termékre, ezen jövedéki kötelezettségeket csak a vámfelfüggesztési eljárás lezárultát követően
kell alkalmazni. A jövedéki törvényben nem szabályozott egyes kérdések tekintetében -
figyelemmel a NAV törvényre is - az Art. rendelkezései az irányadóak, s csak ezek hiányában
alkalmazandók a Ket. rendelkezései.
a(z) 3. §-hoz
A törvény alkalmazásához szükséges rögzíteni az abban szereplő fogalmak értelmezését.
a(z) 4. §-hoz
Az alapelvek között kerültek feltüntetésre - összhangban a tervezet preambulumával - az
adóbevételek biztosítása érdekében meghatározott kritériumok, így a jövedéki biztosíték
85
nyújtásának kötelezettsége, az adó tudattartalomtól független megfizetésének kötelezettsége, az
adómentesség és adókedvezmény alkalmazhatóságának korlátja és a jövedéki ügyek
elektronizációja.
a(z) 5. §-hoz
Jövedéki ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el, a hatásköri és illetékességi szabályokat a
NAV Korm. rendelet tartalmazza. E szabály alól kivétel a magánfőző desztillálóberendezésének
bejelentése és a magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzése, ahol az eljárásra az
önkormányzati adóhatóság illetékes.
a(z) 6. §-hoz
Az adókötelezettség keletkezésének eseteit a törvény az uniós szabályozással összhangban
határozza meg. Ennek megfelelően adókötelezettség keletkezik a jövedéki termék belföldi
előállításával, importálásával, másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék
kereskedelmi célú vagy csomagküldő kereskedelem keretében belföldre szállításával, továbbá ez
utóbbi két esetben a belföldön elkövetett szabálytalanság esetén.
a(z) 7. §-hoz
Az adófizetési kötelezettség keletkezésének esetei, összhangban vannak az uniós szabályozással.
Adófizetési kötelezettség keletkezik
-	a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásával,
-	másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméknek kereskedelmi céllal
vagy csomagküldő kereskedelem keretében belföldre szállításával, továbbá e két esetben a
belföldön elkövetett szabálytalanság esetén,
-	ha olyan energiaterméket állítanak elő, kínálnak, értékesítenek vagy használnak fel
üzemanyagként vagy üzemanyagok adalékaként, higítóanyagaként, amelyre az adott felhasználás
vonatkozásában korábban nem keletkezett adófizetési kötelezettség. A rendelkezés alapján
például ha az LPG fűtőanyagként kerül szabadforgalomba bocsátásra 0 Ft adómértékkel, de utóbb
üzemanyagként használják fel, akkor meg kell fizetni az adott felhasználásra megállapított
adómértéket.
-	az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat vagy
megfigyelt terméket e termékek adómentes birtokolására nem jogosult személy részére (adóraktár
engedélyes, felhasználói engedélyes, nyilvántartásba vett felhasználó) értékesíti az adóraktár
engedélyes, a bejegyzett kereskedő, az importáló, a felhasználói engedélyes,
-	a készletfelvétellel megállapított tényleges készlet és a nyilvántartás szerinti készlet
különbözete szerinti hiányra a felhasználói engedélyes esetében, valamint az üzemanyagtöbbletre
a jövedéki engedélyesnél - figyelemmel az elfogadható többlet mértékére -.
Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja
-	a szabadforgalomba bocsátás időpontja, azaz amikor a jövedéki termék kikerül az
adófelfüggesztési eljárás alól: nem adófelfüggesztéses szállítás keretében elhagyja az adóraktár
területét; a bejegyzett kereskedő, a mentesített szervezet átveszi a terméket; a terméket
importálják és az importot követően nem szállítják adófelfüggesztéssel; az adóraktári engedély
86
hatályvesztése miatt a termék nem adófelfüggesztéses szállítás keretében elhagyja az adóraktár
területét, illetve ennek hiányában meghatározott idő eltelte után; a szabálytalanság a vámhatóság
tudomására jut.
-	másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi céllal vagy
csomagküldő kereskedelem keretében belföldre szállítása esetén a termék belföldre érkezésének
időpontja, illetve amikor a címzett átveszi azt,
-	az előző esetben a belföldön elkövetett szabálytalanság esetén amikor az a vámhatóság
tudomására jut,
-	energiatermék adóköteles célú előállítása, kínálása, értékesítése, felhasználása esetén ezen
időpontok,
-	egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék esetében amikor e termékeket az
adómentes birtokolására nem jogosult személy részére értékesítik: elhagyja az üzem/raktár
területét,
-	hiány/többlet esetében a készletfelvétel időpontja.
a(z) 8. §-hoz
Az adófizetési kötelezettség a következő személyeket terheli:
-	a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátóját, azaz az adóraktár engedélyest, a bejegyzett
kereskedőt, a mentesített szervezetet, importálás esetén a vámjogi szabadforgalomba
bocsátást kérő személyt vagy akinek a megbízásából a vámjogi szabadforgalomba bocsátást
kérték, az adóraktári engedély hatályvesztése esetén esetben a korábbi adóraktár-engedélyest
vagy azt a személyt, akinek a részére a jövedéki terméket átadják, szabálytalanság esetén
pedig az abban érintett személyeket, valamint a jövedéki biztosíték nyújtóját.
-	másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi céllal vagy
csomagküldő kereskedelem keretében belföldre szállítása esetén a címzettet, illetve a
csomagküldő kereskedőt,
-	az előző esetben a belföldön elkövetett szabálytalanság esetén a jövedéki biztosítékot
nyújtó személyt és a szabálytalanság elkövetésében résztvevő személyt,
-	energiatermék adóköteles célú előállítása, kínálása, értékesítése, felhasználása esetén a
termék birtokosát,
-	egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék esetében adómentes birtokolására
nem jogosult személy részére történő értékesítése esetén az értékesítőt,
-	hiány/többlet esetében a felhasználói engedélyest, illetve a jövedéki engedélyes
kereskedőt.
Több kötelezett esetén a kötelezettség egyetemleges.
a(z) 9. §-hoz
Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés általános eseteit tartalmazza ez a rendelkezés, az
egyes termékkörökhöz kapcsolódó mentesülési esetek külön fejezetekben találhatók.
A repülőtéri értékesítés (korábbi tranzit adóraktár és utasellátó adóraktár) esetében továbbra is a
harmadik országokba utazó utasok részére értékesített termékek után mentesül az adóraktár
87
engedélyes az adó alól. Változás viszont, hogy nem kell az adóraktár engedélyesnek külön
készleteket tartania, hanem kizárólag zárjegy nélküli termékeket raktároz és értékesít, melyek
adótartalma az utas úticéljától függ.
Szintén mentesül az adófizettségi kötelezettség alól az a személy, aki adózott összetevőkből állít
elő közvetlen fogyasztásra szánt alkoholos italt, vagy adózott adalék legfeljebb 0,2
térfogatszázalék arányban adózott üzemanyagba történő bekeverése által energiaterméket. Ez
esetben a termékek adóraktáron kívül is előállíthatók. Ilyen eset lehet például a benzinkúton
megvásárolt adalékanyag üzemanyagtankba betöltése vagy a koktélkeverés.
A mentesített szervezet is mentesül - összhangban az áfa szabályozással - az adófizetési
kötelezettség alól a másik tagállamból behozott, legfeljebb a harmadik országból vámmentesen
behozható mennyiségű jövedéki termékre. Ebből következően a belföldön állomásozó NATO
haderő nem szerezhet be adómentesen belföldről, csak másik tagállamból jövedéki terméket (az
adó-visszaigénylési jogosultság természetesen változatlan).
Mentesül az adófizetési kötelezettség alól az adóraktár engedélyese akkor is, ha az adóraktárban
adófelfüggesztési eljárás keretében tárolt jövedéki terméket ETBE előállítás céljára használja fel.
a(z) 10. §-hoz
Az uniós szabályozással (2008/118/EK irányelv) összhangban az adófelfüggesztési eljárás
keretében történő szállítás során elkövetett szabálytalanság esetén az adófizetési kötelezettség
keletkezésének helyét és idejét meghatározó rendelkezés.
a(z) 11. §-hoz
Speciális rendelkezés a belföldön szállított termékek kapcsán elkövetett szabálytalanság esetére.
a(z) 12. §-hoz
Az uniós szabályozással (2008/118/EK irányelv) összhangban a szabadforgalomba bocsátott
termékek szállítása során elkövetett szabálytalanság esetén az adófizetési kötelezettség
keletkezésének helyét és idejét meghatározó rendelkezés.
a(z) 13. §-hoz
A rendelkezés az adó-visszaigénylés eseteit mutatja be. A megfizetett adót visszaigényelheti az
adóraktár engedélyes minden esetben, ha a fogyasztásra alkalmatlanná vált, adózott jövedéki
terméket megsemmisíti vagy jövedéki termék előállítására felhasználja.
Adó-visszaigénylésre jogosult az a személy, aki adózott jövedéki terméket olyan tevékenységhez
használ fel, amelyre adófizetési kötelezettség alóli mentesülés érvényesíthető.
Visszaigényelheti továbbá a jövedéki adót a repülőtéri tranzitterületen adóraktárat működtető
személy, ha az általa adózottan értékesített termékeket a járat törlése vagy más ok miatt
visszavásárolja.
a(z) 14. §-hoz
88
Visszaigényelheti az adót a mentesített szervezet a belföldön beszerzett jövedéki termék után a
tervezet 1. és 2. mellékletében meghatározott mértékig.
a(z) 15. §-hoz
A tervezet az összes engedélyesre érvényes rendelkezéseket egy csoportban összegyűjtve
tartalmazza (pl. könyvvezetési kötelezettség, tartozás mentesség, biztosíték nyújtás, hatósági
engedélyek, büntetlen előélet).
A tervezet egységesíti az engedélyek kiadásának határidejét 30, illetve 15 napban. Általános
szabállyá válik továbbá, hogy egy adott helyre csak akkor lehet új engedélyt kiadni, ha a korábbi
engedélyes által felhalmozott tartozás kiegyenlítésre került.
a(z) 16. §-hoz
Szintén általános szabályok vonatkoznak az engedélyek hatályvesztésére, felfüggesztésére,
visszavonására. A vámhatóság folyamatosan vizsgálja az engedély megadásánál figyelembe vett
vagy az engedély kiadását követően teljesítendő feltételek teljesülését és a tevékenység
végzésének körülményeit. Ha az ezekben tapasztalt hiányosságok a tevékenység
ellenőrizhetőségét vagy az adófizetési kötelezettség teljesítését veszélyezteti, a vámhatóság attól
függően él az engedély felfüggesztésének vagy visszavonásának lehetőségével, hogy a
hiányosság megszüntetésére 30 napon belül van-e lehetőség. Ha az előbbiek szerinti hiányosság
az adófizetési kötelezettség teljesítését nem veszélyezteti, a vámhatóság először felszólítja az
engedélyest a hiányosság megszüntetésére, s az engedély visszavonására csak ennek elmaradása
esetén kerül sor.
A vámhatóság elektronikus rendszere folyamatosan ellenőrzi, hogy az engedélyes által nyújtott
jövedéki biztosíték megfelel-e az előírásnak, azaz fedezi-e az adókockázatot (figyelembe véve az
érvényesíthető csökkentő tételeket). Ha nem, akkor az elektronikus rendszer automatikusan
blokkolja az engedélyes - több telephellyel rendelkező adóraktár esetében az adott telephely -
EMCS rendszerhez kötött tevékenységét (megtagadja az elektronikus átvételi elismervény
továbbítását és az e-TKO tervezet jóváhagyását, továbbítását). Ezt követően a vámhatóság soron
kívül, de legkésőbb három napon belül felülvizsgálja a blokkolás indokoltságát - figyelembe
véve az engedélyes által időközben esetlegesen bemutatott, ismertetett bizonylatokat, tényeket
(pl.: rontott bizonylat javítása, kiegészítő biztosíték nyújtása)-, s ha azok alapján a blokkolás már
nem indokolt, akkor a vámhatóság automatikusan megszünteti azt, ha indokolt, akkor indokolt
döntést hoz az engedély felfüggesztéséről, mely ellen az engedélyes önállóan fellebbezhet.
Az engedély felfüggesztésének időtartama alatt a vámhatóság az engedélyes EMCS rendszerhez
kötött tevékenységét blokkolja (az e-TKO tervezetét nem hagyja jóvá és nem továbbítja,
elektronikus átvételi, kiviteli elismervényt nem továbbít), részére az igényelt zárjegyet nem adja
át, valamint az engedélyes nem végezheti a tevékenységét (jövedéki terméket nem állíthat elő,
nem használhat fel, szabadforgalomba nem bocsáthat, nem adhat fel és nem vehet át, nem
forgalmazhat).
a(z) 17. §-hoz
A rendelkezés az engedélyes által vezetett nyilvántartásra tartalmaz közös szabályokat.
89
a(z) 18. §-hoz
A rendelkezés meghatározza hogy mely esetekben kell vagy lehet készletfelvételt készítenie az
adóraktár-engedélyesnek, a felhasználói engedélyesnek, a jövedéki engedélyes kereskedőnek.
Adóraktár engedélyes kizárólag vámhatósági felügyelet mellett készíthet készletfelvételt, kivéve
az éves készletfelvételnél gyakoribb készletfelvételeket, a többi gazdálkodó esetében a
vámhatóság dönt a személyes jelenlétről.
a(z) 19. §-hoz
A jövedéki biztosíték nyújtásának módjára vonatkozó rendelkezések. A jövedéki biztosítékot az
adóraktár-engedélyes, illetve a bejegyzett feladó helyett vagy velük együttesen a fuvarozó, a
címzett vagy a termék tulajdonosa is nyújthatja.
Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításokra jutó jövedéki biztosíték a szállítás
befejeződését követően használható fel ismételten.
Tekintettel arra, hogy az egyéb ellenőrzött ásványolajnak minősülő gázolajra vonatkozó
biztosítéknyújtástól való eltekintés komoly kockázatot jelenthetne, az ilyen - alapvetően nulla
forint adómértékű - gázolaj adótartalmát az üzemanyagcélú gázolaj adómértékének
alapulvételével kell megállapítani. A többi egyéb ellenőrzött ásványolajat nem kell figyelembe
venni a biztosíték mértékének megállapításakor.
Új lehetőség - hasonlóan a vámszabályozásban működő vámkezességhez - a kezességvállalás
lehetővé tétele. A teljes adókockázatra vagy annak egy részére a vámhatóság által engedélyezett
kezes írásban kezességet vállalhat. A vámhatóság a vállalt összeget elkülöníti a kezes
biztosítékából mindaddig, amíg az adott biztosíték felszabadul (adófelfüggesztési eljárás
keretében végzett szállítás befejeződik) vagy felszabadíthatóvá válik (pl. az adóraktár-engedélyes
kiugró, szezonális termelése visszaáll az átlagos szintre).
a(z) 20. §-hoz
A tervezet meghatározza, hogy mely tevékenységekhez szükséges adóraktári engedély.
Adózatlan jövedéki termék adóraktárban állítható elő, tárolható, valamint használható fel más
termék előállításához (korábbi adómentes felhasználói tevékenység). Nem szükséges adóraktári
engedély:
-	a nem ellenőrzött energiatermék előállításához,
-	magánfőzéshez,
-	közvetlen fogyasztásra szánt alkoholos ital keveréséhez,
-	sör, csendes bor, habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital adómentes otthoni
főzéséhez,
-	a kisüzemi bortermelőnek,
-	tudományos és oktatási célú előállításhoz,
-	hulladékgazdálkodási tevékenységhez, ha köztes fázisban egyéb ellenőrzött ásványolaj
keletkezik,
-	biológiai ecet előállításához, ha köztes fázisban alkoholtermék keletkezik,
-	adózott adalék legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban adózott üzemanyagba történő
bekeveréséhez.
a(z) 21. §-hoz
90
Az adóraktári engedély kiadásához az általános szabályokon kívül előzetesen jóvá kell hagyatni a
vámhatósággal az elektronikus nyilvántartást, jövedéki ügyintéző közreműködését kell
biztosítani, az adóraktár működéséhez szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezni kell, valamint be
kell a kérelemben mutatni részletesen a végezni kívánt tevékenységet. A működés
megkezdésének évét követő évtől könyvvizsgálót is kell alkalmazni kivéve, ha a gazdálkodó a
számviteli törvény alapján nem kötelezett könyvvizsgálatra.
a(z) 22. §-hoz
Az adóraktár-engedélyes által nyújtott jövedéki biztosítéknak fedeznie kell
-	az adófelfüggesztési eljárás keretében feladott, még be nem fejeződött szállításra jutó
jövedéki adó összegét, kivéve a saját telephelyek közötti szállításokra jutó adó összegét;
-	az adófelfüggesztési eljárás keretében tárolt, nem saját előállítású jövedéki termékek
adótartalmát;
-	a még meg nem fizetett adófizetési kötelezettség összegét, azaz a már szabadforgalomba
bocsátott, de ténylegesen még nem teljesített adót.
Az így adódó, nyújtandó biztosíték összeg csökkenthető az adóelőleg összegével.
Másrészről az adóraktár engedélyese által nyújtandó jövedéki biztosíték összege a tevékenység
végzésének ideje alapján is csökken. Így jövedéki termék előállítását végző adóraktár esetében,
ha az előállítási tevékenység az adóraktár területét elhagyó termékek legalább 75%-át teszi ki, az
adóraktári tevékenység 2 éve történő folytatása esetén 10 %-kal, majd évente további 10 %-kal,
de legfeljebb 80%-kal, egyébként az adóraktári tevékenység 2 éve történő folytatása esetén 10 %-
kal, majd évente további 10 %-kal, de legfeljebb 30%-kal csökken a nyújtandó biztosíték
összege. Nincs helye csökkentésnek, ha az adóraktár engedélyese az Art. szerinti kockázatos
adózónak minősül.
Jövedéki termék előállításának minősül ezen szakasz alkalmazásában minden, a jövedéki termék
változatlan összetételű tárolásán és adóköteles felhasználásán kívüli eset
A nem megfelelő mértékben nyújtott biztosíték esetén alkalmazandó szigorú következményekre
tekintettel a nyújtandó biztosíték minimális összegű elmaradása esetén, azaz ha a nyújtandó
jövedéki biztosíték összege legfeljebb 10 000 forinttal vagy 0,1 %-kal, a két tényező közül a
nagyobb összegű értékkel, haladja meg a ténylegesen nyújtott jövedéki biztosíték összegét, nem
kerül sor az engedély felfüggesztésére.
Nem kell továbbá jövedéki biztosítékot nyújtani a jogszabály által előírt, kötelezően tárolandó
normatív energiahordozó-készletre, a biztonsági energiahordozó-készletre, a biztonsági
kőolajkészletre, továbbá a dohány-kiskereskedelmi ellátónál tárolt dohánygyártmány készletére.
Legfeljebb 200 millió Ft összegű jövedéki biztosítékot kell teljesítenie a repülőtéren működő
adóraktár engedélyesének.
Nem kell biztosítékot nyújtani az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítások
adótartalmára, ha az meghaladja az 1 milliárd Ft-ot.
Abszolút korlátként jövedéki biztosítékot legfeljebb 5 milliárd Ft összegben kell nyújtani.
a(z) 23. §-hoz
91
Figyelemmel az esetleges szezonális működésre (elsősorban a korábbi adómentes felhasználók
esetében) tekintettel az adóraktár engedélyese is kérheti engedélyének felfüggesztését legfeljebb
1 éves időszakra. A felfüggesztés alatt nem kell a nyilvántartási, az adatszolgáltatási, az
adóbevallási, az adófizetési kötelezettséget teljesíteni.
Több telephellyel rendelkező adóraktár esetében az állami adó- és vámhatóság telephelyenként
vizsgálja az adóraktári működés feltételeinek, így különösen a jövedéki biztosíték mértékének
megfelelő voltát. Ebből következően, ha egy több telephellyel rendelkező adóraktár engedélyese
egy adott telephelyén kíván átvenni adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki
terméket, de az általa nyújtott jövedéki biztosíték mértéke ezt nem teszi lehetővé, az állami adó-
és vámhatóság csak az adott telephely vonatkozásában blokkolja az EMCS rendszerben az
elektronikus dokumentumok kiállítását, más telephelyeken ettől függetlenül fog tudni az
adóraktár engedélyese (kisebb mennyiségű) jövedéki terméket átvenni vagy feladni, ha a
jövedéki biztosítéka ezt lehetővé teszi.
A vámhatóság előírhatja az adóraktárban a tárolótartályok hitelesítését, hitelesített mérőeszközök
és hatósági zár (a korábbi végrehajtási rendelet szerinti hivatalos zár) alkalmazását.
a(z) 24. §-hoz
Az adóraktár engedélyes által vezetendő nyilvántartásból egyértelműen megállapítható -
előállítás esetén - az alapanyagok és a késztermékek mennyisége, az adófelfüggesztési eljárás
keretében tárolt, feladott, átvett termékek mennyisége, a szabadforgalomba bocsátott termékek
mennyisége, azon termékek mennyisége melyekre mentesülés következett be, az adófizetési
kötelezettség összege, a jövedéki biztosíték levezetése, a zárjegy alkalmazására vonatkozó
adatok.
a(z) 25. §-hoz
A nyilvántartás végrehajtási rendeletben meghatározott adatait naponta, a maximális 5 milliárd
forintos biztosítékot nyújtónak és ha az adóraktár engedélyese a HM, a következő hónap 5.
napjáig meg kell küldeni az állami adó- és vámhatóságnak, ha az abban feltüntetendő adatokban
változás következett be (pl. termelés, szabadforgalomba bocsátás), a változást követő
munkanapon. Nem szükséges ugyanakkor az uniós számítógépes rendszerben szereplő adatokat,
valamint az állami adó- és vámhatóság számára egyéb módon rendelkezésére álló adatokat (pl.: a
hatóság jelenlétében végzett készletfelvétel, megsemmisítés), így azok változását sem,
megküldeni a vámhatóságnak.
A HM esetében a havi adatszolgáltatást az indokolja, hogy a napi adatszolgáltatásból, összevetve
azt a nyílt forrásból beszerezhető repülőbázisonkénti repülőgép darabszámokkal és a típusra
jellemző hajtóanyag felhasználási adatokkal, megállapítható az adott bázis napi kiképzésre
fordított repülési ideje. Ez a működésre vonatkozó olyan információ, mely a hvt. 38. § (7)
bekezdése szerint nem nyilvános.
A vámhatóság részére megküldendő adatok kiterjednek az előállított és szabadforgalomba
bocsátott jövedéki termékekre, a felhelyezett zárjegyekre, az adófizetési kötelezettség alóli
mentesülés elszámolására, a készletfelvételt követő készletkülönbözet elszámolására (ha arra
vámhatósági jelenlét nélkül került sor), az adózott termékkészlet elszámolására. Az
adatszolgáltatás keretében kell az adóraktár engedélyesének a bejelentéseit is megtenni a
92
vámhatóság felé, kivéve a papír alapon (üzemzavar a számítógépes rendszerben, üzemszüneti
eljárás) vagy azonnal megteendő (megsemmisülés vagy helyrehozhatatlan károsodás, logisztikai
szolgáltató általi járműváltás, rendellenesség a hatósági zárban) bejelentéseket.
Üzemszünet, üzemzavar miatti adatszolgáltatás elmaradása esetén annak elhárulását követően
pótolni kell az elmaradt adatszolgáltatásokat. Az észlelt hibákat a soron következő
adatszolgáltatásban kell jelezni.
a(z) 26. §-hoz
A bejegyzett kereskedő szintén az adókockázatra (átvett termékek adótartalma, melyekre még
nem fizette meg az adót) nyújt jövedéki biztosítékot. A bejegyzett kereskedőnek nem kell
nyilvántartást vezetnie és adatszolgáltatást teljesítenie, hiszen az ezek alapját képező adatok az
uniós számítógépes rendszerben rendelkezésre állnak. A bejegyzett kereskedő a telephelyén
jogosult jövedéki termékek átvételére, ez alól csak a közvetlenül benzinkútra szállított
üzemanyagok képeznek kivételt.
a(z) 27. §-hoz
Az eseti bejegyzett kereskedőnek csupán három feltételt kell teljesítenie: ne álljon csőd vagy
felszámolási eljárás alatt, tartozásmentes legyen és az adókockázatra nyújtson jövedéki
biztosítékot.
a(z) 28. §-hoz
A bejegyzett feladónak az általános követelményeken kívül csupán két feltételt kell teljesítenie:
könyvvizsgáló alkalmazása és az adókockázatra (feladott, de még vissza nem igazolt jövedéki
termékek adótartalma) jövedéki biztosíték nyújtása.
a(z) 29. §-hoz
A jövedéki engedélyes kereskedőnek az általa forgalmazott jövedéki termékek típusától függően
jövedéki biztosítékot kell nyújtani. Főszabályként a nyújtandó biztosíték összege energiatermék
esetében 600 millió Ft, dohánygyártmány esetében 22 millió Ft, alkoholos italok esetében 20
millió Ft.
a(z) 30. §-hoz
A jövedéki engedélyes kereskedőnek a termékek biztonságos tárolásához megfelelő mértékű
tárolókapacitással kell rendelkezni. Nem kell ugyanakkor külön tárolókapacitással rendelkeznie a
kenőolajat saját felhasználásra tagállamból behozó személynek. További kötelezettség a
nyilvántartás vezetés a beszerzésekről és a készletben csökkenést eredményező tételekről
(értékesítés, áttárolás másik telephelyre), valamint a napi zárókészletről (egy nyilvántartás a
korábbi jövedéki nyilvántartás és vevőnyilvántartás helyett). A nyilvántartás adatait a hónap
végén kell összesíteni, és arról elektronikus adatszolgáltatást teljesíteni a vámhatóság felé.
a(z) 31. §-hoz
A biztosítéknyújtási, a nyilvántartás vezetési, illetve a raktárhelyiség előírása alól felmentést
kérhet az a jövedéki engedélyes, aki igazolja, hogy kenőolajat kizárólag saját felhasználás céljára
hoz be.
93
a(z) 32. §-hoz
A felhasználói engedélyesnek is elektronikus nyilvántartást kell vezetnie, melyről havonta kell
adatszolgáltatást teljesíteni az állami adó- és vámhatóság felé. A szennyezett termékeket a
felhasználói engedélyes tisztítja, a tisztított termékeket készletre veszi.
a(z) 33. §-hoz
Az engedélykérelemben részletesen be kell mutatni a végezni kívánt tevékenységet, az előállítani,
felhasználni, kiszerelni kívánt termékeket, a felhasználási arányszámot, a felhasználás célját.
a(z) 34. §-hoz
A felhasználói engedélyes nincs benne az EMCS-ben, hozzá adófelfüggesztéssel nem szállítható
termék.
Az egyéb ellenőrzött ásványolajat vagy megfigyelt terméket felhasználó, kiszerelő
gazdálkodóknak lehetősége lesz arra, hogy a tevékenységüket felhasználói engedély kiváltása
nélkül végezhessék, amennyiben a tevékenységüket adózott termékkel folytatják. Az e
szempontból alkalmazandó adómérték a gázolaj adómértéke, vagy a 3814 00 90 vámtarifaszám
alatti termék esetében, amennyiben az legalább 85 térfogatszázalékban etilalkoholt tartalmaz,
illetve a denaturált alkohol esetében az alkoholtermékekre vonatkozó általános adómérték.
a(z) 35. §-hoz
A nyilvántartásba vétel közös szabályai szerint a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet és a
változások visszaigazolását a vámhatóság a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül
teljesíti. Szintén 15 napon belül kell bejelentenie a nyilvántartásba vett személynek az adatok
változását a vámhatóság felé. A büntetlen előélet kritériumát - az engedélyesekhez hasonlóan - a
nyilvántartásba vettek közül a csomagküldő kereskedőnek, a csomagküldő kereskedő adóügyi
képviselőjének és a nyilvántartásba vett felhasználónak kell teljesítenie.
a(z) 36. §-hoz
Belföldről másik tagállamba szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket csomagküldő
kereskedelem keretében szállítani kívánó személyt az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba
veszi.
a(z) 37. §-hoz
Másik tagállamból belföldre irányuló csomagküldő kereskedelem esetében belföldi székhelyű, az
állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett adóügyi képviselő megbízása szükséges.
a(z) 38. §-hoz
Nem szükséges engedély, csupán nyilvántartásba vétel a jövedéki termék előállítására alkalmas
berendezés előállítójának, értékesítőjének és birtokolójának. Nincs szükség nyilvántartásba
vételre a háztartási, a tudományos és oktatási célú és az üveg minőségellenőrzési célú
desztillálóberendezéshez, a házi sörfőző üsthöz és a dohánylevél-töltőhöz.
94
Jövedéki termék előállítására alkalmas berendezés, melyen ténylegesen termék-előállítást vagy
tesztelést végeznek, csak adóraktár-engedélyesnél vagy felhasználói engedélyesnél lehet.
a(z) 39. §-hoz
Abban az esetben, ha a nyilvántartásba vett felhasználó az erre meghatározott határidőig az általa
a következő évben felhasználni szándékozott termék mennyiségét nem jelenti be, akkor a
vámhatóság azt vélelmezheti, hogy az érintett tevékenységét befejezte. Amennyiben
tevékenységét újra folytatni kívánja, akkor az erre vonatkozó bejelentése alapján a vámhatóság
újra nyilvántartásba veszi.
a(z) 40. §-hoz
Az állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel szükséges a szárított és fermentált dohány
előállításához, tárolásához és kereskedelméhez.
a(z) 41. §-hoz
A kereskedelmi gázolaj utáni adó-visszaigénylés érvényesítéséhez kapcsolódó nyilvántartásba
vétel. A nyilvántartásba vételi, a változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása, hibás teljesítése
nem eredményez jogosulatlan adó-visszaigénylést.
a(z) 42. §-hoz
Az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetőjének nyilvántartásba kell vetetnie magát az
állami adó- és vámhatósággal, valamint a beszerzéseiről és felhasználásairól nyilvántartást kell
vezetnie.
a(z) 43. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a kisüzemi bortermelő nem rendelkezik adóraktári engedéllyel,
vámhatósági nyilvántartásba vétele szükséges, ha másik tagállamba csendes bort kíván
kiszállítani.
a(z) 44. §-hoz
A javaslat egy helyen összegyűjtve tartalmazza a különböző bejelentési kötelezettségeket, melyek
alapvetően tartalmukban változatlanok. Bejelentés köteles a házi sör, habzó bor, egyéb csendes és
habzó erjesztett ital előállítása.
a(z) 45. §-hoz
Szintén bejelentés köteles a tudományos és oktatási célú desztillálóberendezés birtoklása, az azon
végzett előállítás és felhasználás.
a(z) 46. §-hoz
Bejelentés köteles a rekultiváció.
a(z) 47. §-hoz
Bejelentés köteles a légiutas-ellátási tevékenység..
95
a(z) 48. §-hoz
Bejelentés köteles a motorfejlesztés.
a(z) 49. §-hoz
Bejelentés köteles a hulladékgazdálkodási tevékenységet elősegítő új rendelkezés, mely szerint
nem szükséges adóraktári engedély a köztes fázisban keletkező egyéb ellenőrzött ásványolaj és a
biológiai ecet előállítása esetén.
a(z) 50. §-hoz
Bejelentés köteles a kenőolaj belföldön történő átszállítása.
a(z) 51. §-hoz
Bejelentés köteles a légijármű karbantartása.
a(z) 52. §-hoz
Tekintettel arra, hogy más tagállam kisüzemi bortermelője magyar adóraktár engedélyes vagy
bejegyzett kereskedő részére borkísérő okmánnyal is szállíthat csendes bort, az ilyen
szállítmányokat az adóraktár engedélyes napi adatszolgáltatásában, a bejegyzett kereskedőnek
pedig 5 munkanapon belül be kell jelenteni a vámhatóságnak.
a(z) 53. §-hoz
Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításra vonatkozó szabályok a korábbiakhoz
képest lényegében változatlanok azzal, hogy azonos szabályok vonatkoznak a belföldi és a
tagállami viszonylatra. Ebből következően belföldön lévő mentesített szervezet csak másik
tagállamból fogadhat adófelfüggesztési eljárás keretében jövedéki terméket, belföldi adóraktárból
nem (belföldi beszerzés után a mentesített szervezet adó-visszaigénylést érvényesíthet).
A szállítás akkor kezdődik, amikor a termékek elhagyják az adóraktár területét, illetve
vámjogilag szabadforgalomba bocsátásra kerülnek és akkor fejeződik be, amikor a címzett a
rendeltetési helyen átveszi (a fizikai fogadást követően a terméket mennyiségben és minőségben
megvizsgálja, és az elektronikus átvételi elismervényt kiállítja) azokat, illetve export esetén
amikor elhagyják az Unió területét.
a(z) 54. §-hoz
A jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében történő feladásra vonatkozó rendelkezések
(e-TKO kiállítása, ellenőrzése, továbbítása, módosítása).
Új elem, hogy a logisztikai szolgáltatás sajátosságaira tekintettel lehetőség nyílik a másik
tagállamba irányuló vagy onnan érkező szállítmányok esetén szállítójármű váltásra
fuvarszervezési okokból, s közben a termékek tárolására legfeljebb 24 órán keresztül a
telephelyen, ha a belföldi feladó vagy címzett bejelenti a lerakodás időpontját, a tárolás helyét és
az új j ármű rendszámát.
a(z) 55. §-hoz
96
A jövedéki termékek adófelfüggesztési eljárás keretében történő átvételére (a fizikai fogadást
követően a terméket mennyiségben és minőségben megvizsgálja, és az elektronikus átvételi
elismervényt haladéktalanul kiállítja, majd a terméket haladéktalanul bevezeti nyilvántartásába)
vonatkozó rendelkezések. A termék mennyiségi és minőségi fogadásáról az átvételi elismervényt
haladéktalanul meg kell küldeni az állami adó- és vámhatóságnak. Az átvételi elismervény
haladéktalan megküldésének elmaradása esetén a késedelem indokait a napi adatszolgáltatás
keretében, napi adatszolgáltatási kötelezettség hiányában pedig legkésőbb az okot adó esemény
bekövetkezését követő munkanapon be kell jelenteni az állami adó és vámhatóságnak.
Az új megfogalmazás célja annak egyértelművé tétele, hogy a szállított termék utáni adófizetési
kötelezettségért viselt felelősség főszabályként az elektronikus átvételi elismervény kiállításával,
pontosabban annak állami adó- és vámhatóság általi továbbküldésével száll át a szállítmányért
jövedéki biztosítékot nyújtóról a címzettre. A szabály nem kívánja kötelezővé tenni a beérkező
szállítmány mérlegelését, lefejtését, pontos minőségi és mennyiségi vizsgálatát a címzett
számára, mert a szállítmány megvizsgálása egyébként is a címzett érdeke. Ám ha a címzett
minőségileg és mennyiségileg anélkül veszi át a terméket, hogy a vizsgálatot ténylegesen
elvégezné, akkor utóbb őt terheli az esetleges hiány utáni adófizetési kötelezettség, mert az
átvételi elismervény kiállításával átszállt a felelősség. A haladéktalanul kitétel a vonatkozó uniós
irányelvben haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül megfogalmazásban szerepel. Az 5
munkanap lényegében arra szolgál az irányelv szövegében, hogy a szállítmánnyal kapcsolatos
minőségi vagy mennyiségi probléma esetén legyen lehetőség az eset tisztázására anélkül, hogy új
szállítási okmányt kelljen kiállítani vagy módosítani kelljen a szállítási okmányt. A nemzeti
szabályozásba eddig az 5 munkanapos határidő szerepelt az átvételi elismervény kiállítására, ami
azt a helytelen jogértelmezést erősítette, hogy a mennyiségileg és minőségileg megvizsgált
terméket elegendő 5 munkanappal később is visszaigazolni. Ezért az 5 munkanapos szabályt a
nemzeti szabályozás elhagyja és a haladéktalanul szót úgy érti, hogy a szállítmány szállítási
okmány szerinti rendeltetési helyre történő fizikai megérkezésétől számítva a gazdálkodó
szokásos ügymente szerinti lehető legrövidebb időn belül kell megtenni a mennyiségi és
minőségi számbavételt, majd ez alapján az elektronikus átvételi elismervény kiállítását és a
hatóságnak megküldését. Ha pedig ez a menetrend nem tartható, akkor indokolással ellátva
jelezni kell a hatóságnak a késedelem okát, ezáltal ugyanis egyrészt hatósági információ lesz az
átvétel elhúzódásának okáról, illetve helyszíni hatósági ellenőrzés esetén is egyértelmű lesz az
átvétel alatti termékek jogi helyzete.
a(z) 56. §-hoz
A jövedéki termékek adófelfüggesztési eljárás keretében történő exportálására vonatkozó
rendelkezések.
a(z) 57. §-hoz
A mentesített szervezet részére végzett adófelfüggesztési eljárás keretében történő szállításokra
vonatkozó rendelkezések.
a(z) 58. §-hoz
Az üzemszünet során az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított termék feladására
vonatkozó rendelkezések.
97
a(z) 59. §-hoz
Az üzemszünet során az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított termék átvételére
vonatkozó rendelkezések.
a(z) 60. §-hoz
Az üzemszünet során az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított termék exportálására
vonatkozó rendelkezések
a(z) 61. §-hoz
Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás befejeződését az elektronikus átvételi és
kiviteli elismervény, illetve üzemszünet esetén a megfelelő papír alapú okmány igazolja. Ezek
hiányában az illetékes hatóságok által kiállított igazolás is elfogadható igazolásként vagy a
címzett által kiállított okmány.
a(z) 62. §-hoz
A tagállamok közötti, szabadforgalomba bocsátott termékek kereskedelmi célú szállítására
vonatkozó rendelkezések. Az alkalmazandó okmány az EKO. Kereskedelmi célú a szállítás, ha
nem magánszemély saját felhasználását szolgálja. A kereskedelmi célt több szempont együttes
mérlegelése alapján lehet megállapítani (engedéllyel rendelkező személyről van-e szó, a
birtokban tartás indoka, a szállítás módja, stb.), melyek közül egyik a szállított termékek
mennyisége. Nem kereskedelmi célú, azaz nem adóköteles a jármű üzemanyagtartályában
szállított üzemanyag.
Mivel kereskedelmi célú szállítás esetén a célországban adófizetési kötelezettség keletkezik, a
rendelkezés meghatározza a Magyarországra irányuló szállítások esetén követendő eljárást
(vámhatóság igazolása biztosíték nyújtásról, adófizetésről).
a(z) 63. §-hoz
A tagállamok közötti, szabadforgalomba bocsátott termékek csomagküldő kereskedelem
keretében végzett szállítására vonatkozó rendelkezések: belföldre történő szállítás esetén az
adóügyi képviselő teljesíti az adófizetési kötelezettséget, bejelentés a vámhatóság felé.
a(z) 64. §-hoz
Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldön szállítólevéllel szállítható (EKO-t csak
másik tagállamba történő szállítás esetén kell alkalmazni).
a(z) 65. §-hoz
Kereskedelmi forgalomban csak a szabvány követelményeinek megfelelő üzemanyag
értékesíthető. A motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 30/2011. (VI. 28.) NFM
rendeletben meghatározott minőségi követelményeken felül a végrehajtási rendelet tartalmazza a
szabvány teljesítéséhez szükséges többlet kritériumokat.
a(z) 66. §-hoz
98
Dohánynövényt tilos végfelhasználó számára értékesíteni, illetve végfelhasználónak beszerezni,
tehát mind az értékesítési, mind pedig a beszerzési magatartás szankcionálandó tényállás lesz.
Ennek oka, hogy több esetben is előfordult, hogy dohánynövényt olyan felhívással értékesítettek
(eddig legálisan) végfelhasználó részére, hogy arról majd elfogyasztható dohányt lehet szüretelni.
Ilyenkor a végfelhasználó sokszor jóhiszeműen jár el, mégis bírságra számíthat a jövedéki
szabályok megsértéséért, míg az értékesítő nem szankcionálható. E rendelkezések igyekeznek az
elejét venni a hasonló eseteknek.
a(z) 67. §-hoz
A javaslat meghatározza, hogy a jövedéki engedélyes kereskedő kitől szerezhet be jövedéki
terméket. A jövedéki engedélyes kereskedő visszavásárolhat jövedéki terméket jövedéki
kiskereskedőtől. Általánossá válik továbbá a készpénzfizetés kizárása az összes jövedéki termék
vonatkozásában.
a(z) 68. §-hoz
A javaslat meghatározza, hogy a jövedéki kiskereskedő kitől szerezhet be jövedéki terméket,
valamint általánossá válik a készpénzfizetés kizárása a beszerzések vonatkozásában.
a(z) 69. §-hoz
Jövedéki kiskereskedő mozgóbolton keresztül is értékesíthet technikai sportversenyeken
üzemanyagot, valamint alkoholos italokat.
a(z) 70. §-hoz
A vendéglátási tevékenység során az üzletben tartható bontott üvegek számát, a csendes bor
(szőlőbor) kiszolgálására vonatkozó szabályokat, az alkalmi rendezvényen, vásáron, piacon
történő, előzetes bejelentéshez kötött értékesítés szabályait meghatározó rendelkezés.
a(z) 71. §-hoz
A bérfőzött párlat értékesítésére vonatkozó szabály, mely szerint bérfőzött párlat adóraktár
engedélyese részére vagy adózottan és zárjeggyel ellátva a kistermelő gazdasága helyén, illetve
vásáron, piacon értékesíthető.
a(z) 72. §-hoz
Az üzemanyag kiskereskedelmi forgalmazásának szabályai, mely alapján üzemanyag
töltőállomáson vagy automatán, továbbá a meghatározott esetekben mozgóbolton keresztül
forgalmazható.
a(z) 73. §-hoz
A dohánygyártmányok kiszerelését a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és
ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság
alkalmazásának részletes szabályairól szóló Kormányrendelet szabályozza, a javaslat erre utal
vissza.
99
a(z) 74. §-hoz
A dohánygyártmányok (a töltőfolyadékot kivéve) zárjegyköteles jövedéki termékek, amely
egyúttal azt is jelenti, hogy az adójegy, mint adóbeszedési módozat kivezetésre kerül a magyar
jövedéki rendszerből. Ebből a változásból két dolog következik. Egyrészt megváltozik a
dohánygyártmányokkal kapcsolatos adó (jövedéki adó és általános forgalmi adó) beszedésének
módja, hiszen ez jövedéki adó szempontból az általános szabályok szerint fog történni (az
adófizetési kötelezettség keletkezése a szabadforgalomba bocsátáshoz fog kötődni), áfa
szempontból azonban az adófizetés továbbra is atipikus lesz, tehát együtt mozog a jövedéki
adóval. Másrészt viszont megmarad a bélyeg okmánybiztonsági funkciója, továbbra is kötelező
lesz rajta feltüntetni azokat az információkat (pl. kiskereskedelmi eladási ár) és oly módon, ahogy
az az adójegyen is történt.
A zárjegyhiány esetén a zárjegy után darabonként fizetendő összeg a zárjegyezett jövedéki
termékek átlagos adótartalmánál nem kisebb szintű. A szabályozás kimondja továbbá, hogy a
zárjegyhiány után fizetendő összeg jövedéki bírságként kezelendő azzal, hogy összege nem
mérsékelhető, rá fizetési könnyítés nem adható.
a(z) 75. §-hoz
A bérfőzött párlatra vonatkozó zárjegyezési rendelkezések. Bérfőzött párlat zárjeggyel ellátva
értékesíthető, kivéve az adóraktár részére történő értékesítést.
a(z) 76. §-hoz
A zárjegyfelhelyezési és -pótlási szabályok. Fontos szabály, hogy a terméket csak a zárjegy
sérülése mellett lehessen megbontani, kinyitni. Ha a zárjegy a kereskedelmi forgalmazás során
megsérül vagy a termékről leválik, a kereskedő kérheti a vámhatóságtól annak pótlását.
a(z) 77. §-hoz
Az adó-visszaigényléshez kapcsolódó zárjegy-eltávolítás vagy -felülragasztás szabályai. Az
eltávolítás, felülragasztás a vámhatóság jelenlétében végezhető. A megsemmisített
dohánygyártmányok után adó-visszaigénylés érvényesíthető.
a(z) 78. §-hoz
Az adóraktár engedélyesén kívül (aki a napi adatszolgáltatási kötelezettsége és a vámhatóság
rendelkezésére álló adatok alapján nem kötelezett zárjegynyilvántartás vezetésére) a
zárjegyigénylőnek elektronikus zárjegynyilvántartást kell vezetnie és továbbra is napi
adatszolgáltatást kell teljesítenie a végrehajtási rendelet szerint jelentésköteles zárjegykészlet-
változásokról.
A külföldre kivitt zárjegyet az átvételtől számított 3 hónapon belül fel kell helyezni a jövedéki
termékre vagy vissza kell hozni belföldre, ellenkező esetben zárjegyhiányként kell a
nyilvántartásban szerepeltetni.
a(z) 79. §-hoz
100
A jövedéki adó főszabályként önadózás keretében fizetendő havonta. A vámhatóság állapítja meg
az adót termékimport, szabálytalanság, a termék szabadforgalomba bocsátásakor megfizetett, egy
adott felhasználáshoz kapcsolódó adómértéktől eltérő felhasználása esetén, az adóraktári
engedély hatályvesztése esetén.
a(z) 80. §-hoz
A rendelkezésre álló adatok alapján a vámhatóság a tárgyhót követő hónap 5. napjáig küldi meg
tájékoztatásul - a földgáz, szén is villamos energiára vonatkozó adatok kivételével - az
adóbevallás alapját képező adatokat az adóalanynak, aki erre 8 napon belül tehet észrevételt. Az
adót ezt követően a tárgyhót követő hónap 20. napjáig kell megfizetni.
a(z) 81. §-hoz
Az adóraktár engedélyese a korábbi szabályokkal egyezően fizet adóelőleget, kivéve, ha
kizárólag dohánygyártmánnyal folytat adóraktári engedélyköteles tevékenységet. A módosítás az
adójegyről zárjegyre történő átállás miatt szükséges annak érdekében, hogy a dohányipari
szereplőknek ne változzon az adófizetési kötelezettsége, azaz az átállást követő 1-2 hónapban ne
keletkezzen plusz kötelezettsége. A módosítás éppen a status quo fenntartása révén nem érinti a
költségvetési bevételeket.
a(z) 82. §-hoz
Az adó-visszaigénylések közös szabályait tartalmazó rendelkezés, így a visszaigénylésnél
figyelembe vehető adómérték, a visszaigénylés feltételeként legalább az adótartalom
megfizetésének kötelezettsége, az azonos visszaigénylési gyakoriság (éves, negyedéves, havi) és
az igazolás módja.
a(z) 83. §-hoz
Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés igazolásának részletszabályait végrehajtási rendeleti
szintre utaló szabály.
a(z) 84. §-hoz
A jövedéki ügyekben az elektronikus ügyintézés elsődlegességét kimondó szabály. Választhatóan
marad elektronikus a magánszemélyek adómentes termék-előállításához kapcsolódó bejelentési
kötelezettségének teljesítése, a magánfőzők bejelentési és adóbevallási kötelezettségének
teljesítése, valamint a kizárólag bérfőzést végző adóraktárak nyilvántartás-vezetése,
adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése. A választásra jogosultak az eljárás bármely
szakaszában választhatnak az elektronikus és a papír alapú ügyintézés között.
a(z) 85. §-hoz
A jövedéki ügyekben felmerült költségek viselését rendező szabály. A konkrét mértéket és a
megfizetés módját a végrehajtási rendelet határozza meg.
a(z) 86. §-hoz
101
Tekintettel arra, hogy a javaslat a korábban alkalmazott vámtarifaszámról a termék-
meghatározások kapcsán is áttér a mindenkor aktuális KN-kódra, a jogintézmény neve is kötelező
érvényű KN-kód besorolásra változik. Kötelező érvényű KN-kód besorolás kérelemre és
hivatalból is elvégezhető mind a felhasznált, mind az előállított termék vonatkozásában. A
kötelező érvényű KN-kód besorolás kiterjed a vizsgált termék adójogi besorolására is.
a(z) 87. §-hoz
Jövedéki termék megsemmisítése, ha a megsemmisített termék adótartamát a jogosult vissza
kívánja igényelni vagy adófizetési kötelezettség alóli mentesülésként el kívánja számolni,
vámhatósági jelenlét mellett végezhető. Ebből következően, ha pl. a gyógyszergyártás során
hulladékként jövedéki terméknek minősülő anyag keletkezik, az vámhatósági jelenlét nélkül is
megsemmisíthető, ha az adóraktár engedélyese a tevékenységéhez felhasznált jövedéki termék
után, melyből utóbb a hulladék keletkezett, korábban adófizetési kötelezettség alóli mentesülést
érvényesített.
Nem szükséges a vámhatóság jelenléte a tudományos és oktatási célra előállított termék, a
magánfőző által főzhető mennyiséget túllépett párlat és a cefremoslék megsemmisítéséhez. A
megsemmisítés időpontját 3 nappal korábban kell a vámhatóságnak bejelenteni.
a(z) 88. §-hoz
A korábbi szabályozás (végrehajtási rendelet) hivatalos zárként határozta meg az adóraktár
engedélyese és a felhasználói engedélyes által a jövedéki termék előállítása során a
berendezéseken, mérőeszközökön elhelyezendő hatósági zárat. Ha az engedélyes a hatósági záron
változtatást kíván végrehajtani, ezen szándékát be kell jelentenie a vámhatósághoz, kivéve ha
baleset, üzemzavar történt. A berendezés, merőeszköz működésében keletkezett rendellenességet
is haladéktalanul be kell jelenteni a vámhatóságnak, valamint a tevékenységet be kell fejezni
kivéve, ha ezen kötelezettség alól a vámhatóság előzetesen eltérést engedélyezett.
a(z) 89. §-hoz
Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés érvényesítése érdekében a mintát a mintavételi
szabályzatnak megfelelő módon kell venni és a mintavételről jegyzőkönyvet kell készíteni.
a(z) 90. §-hoz
A szigorú számadású jövedéki bizonylatokat megállapító szabály (üzemszünet ideje alatt
alkalmazott papír alapú okmányok, EKO, szállítólevél, borkísérő okmány).
a(z) 91. §-hoz
A Ket-tel párhuzamos eljárási rendelkezések elhagyása, továbbá annak kimondása, hogy jövedéki
engedélyezési eljárásban a hatóság mulasztásban megnyilvánuló jogsértése esetén sem illeti meg
a kérelmezőt a kérelmezett jog gyakorlása. Tekintettel a jövedéki engedélyek megadásának
szigorú tárgyi, pénzügyi és személyi feltételeire, valamint azok teljesülésének vámhatóság általi
helyszíni vizsgálatának követelményére, továbbá a vámhatóság cselekvésének szükségességére a
(regisztráció az uniós számítógépes rendszerben) működőképességhez, jogi ellentmondásokat,
102
jogalkalmazási problémákat okozhatna, technikai akadályokba ütközne és jövedéki
adókockázatot jelentene a kérelmezett jog gyakorlásának hatósági mulasztás esetén való lehetővé
tétele.
A kézbesítési vélelem beálltáról a vámhatóság jövedéki ügyekben értesíteni köteles az ügyfelet.
a(z) 92. §-hoz
Bizonyos jövedéki tevékenységek végzéséhez törvényi követelményként támasztott büntetlen
előélet igazolására és az adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések.
a(z) 93. §-hoz
A vámhatóság által kezelt közhiteles hatósági nyilvántartásokra vonatkozó szabályok.
a(z) 94. §-hoz
Az E85 állami támogatásnak minősülő adókedvezményre vonatkozó rendelkezés.
a(z) 95. §-hoz
Az állami támogatásnak minősülő jövedéki adókedvezményekre, így a hajózáshoz, a vasúti
közlekedésben adómentesen felhasználható gázolaj esetére, a kereskedelmi gázolaj utáni adó-
visszaigénylés esetére, a motorfejlesztéshez adómentesen felhasználható üzemanyagok esetére
vonatkozó állami támogatási szabályok.
a(z) 96. §-hoz
Jövedéki ügyekben lefolytatott ellenőrzések esetén az Art. szabályait a jövedéki törvény
Ellenőrzés alcímében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Továbbá e szakasz tartalmazza
a jövedéki ügyekben lefolytatott, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem eredményező ellenőrzések
közös, tartalmilag változatlan szabályait.
A jövedéki adóalanynak nem minősülő ellenőrzötteknél lefolytatott ellenőrzések esetén is az Art.
eljárási szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az adózó alatt az ellenőrzött személyt
kell érteni. A folyamatos jelenléttel, technikai eszközzel, többlet-adatszolgáltatási kötelezettség
előírásával megvalósuló ellenőrzést fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó határozattal kell
elrendelni, és adóraktárnál legfeljebb egy évig, más jövedéki alanyoknál legfeljebb 3 hónapig
tartható fenn. E szabály nem zárja ki az ismételt elrendelés lehetőségét, illetve a technikai eszköz
elhelyezésével megvalósuló fokozott ellenőrzési mód időtartam-korlátozás nélkül elrendelhető. A
határozattal elrendelt ellenőrzési mód fenntartásának indokoltságát az ellenőrzött kérelmére a
vámhatóság soron kívül felülvizsgálja. Az adatszolgáltatás keretében megküldött és az uniós
számítógépes rendszerben megadott adatok elemzését az állami adó- és vámhatóság külön
ellenőrzés elrendelése nélkül, folyamatosan végzi.
a(z) 97. §-hoz
A jövedéki termék birtokosának a birtokolt jövedéki termék eredetét és a birtoklás jogszerűségét
minden esetben hitelt érdemlően igazolnia kell.
103
a(z) 98. §-hoz
A javaslat meghatározza, hogy a vámhatóság milyen feltételekkel és milyen módon vizsgálhatja a
csomagküldeményeket, valamint milyen intézkedéseket tehet jogsértés alapos gyanúja esetén.
a(z) 99. §-hoz
Az Art. adóbírságra, mulasztási bírságra és az adómérséklésre vonatkozó rendelkezései jövedéki
eljárásokban nem alkalmazandóak annak érdekében, hogy az egyértelmű jogalkalmazás
érdekében a fontos eljárási szabályok egy jogszabályban szerepeljenek.
a(z) 100. §-hoz
Alapvető logikai változások kerülnek bevezetésre a jogkövetkezmények területén az új jövedéki
törvényben. Egyrészt megszűnik az Art. és a jövedéki törvény szankciórendszerének
dichotómiája, másrészt pedig a mulasztási bírság kategóriája is eltűnik. Az új jogszabályban
kizárólag jövedéki bírság lesz kiszabható a jövedéki jogsértések szankciójaként, amelynek
mértéke attól fog függeni, hogy a jogsértés okozott-e vagyoni hátrányt a központi
költségvetésnek vagy sem. Előbbi egy magasabb, utóbbi (ezek feleltethetők meg a jelenleg a
korábbi mulasztási bírsággal sújtandó jogsértéseknek) pedig egy alacsonyabb bírságot
eredményez. Kivétel az az eset, ha a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet folytató
kereskedő kétséget kizáróan adózott termékeket forgalmaz, de nem rendelkezik jövedéki
engedéllyel. Ilyenkor a kivetendő jövedéki bírság alapja a kereskedő termékköre szerinti jövedéki
engedélyhez előírt jövedéki biztosíték összege.
A 0 adómértékű termékek esetében a törvény „mesterséges” adómértékeket alkalmaz a bírság
kalkulálásánál, így az adóraktáron kívül jogszerűtlenül előállított, nulla adómértékű jövedéki
termékek esetén is lehet „kvázi adótartalmat” számítani. Szintén konkrét bírság tételt határoz meg
a javaslat a szárított, fermentált dohánnyal, valamint a cukorcefrével elkövetett jogsértések
esetére.
a(z) 101. §-hoz
Az objektív felelősség szigorú szabályaira tekintettel, a korábbi szabályozáshoz képest változás,
hogy a javaslat szerint nincs olyan eset, amikor nincs helye a méltányosság gyakorlásának, azaz a
vámhatóságnak minden ügyben meg lesz a lehetősége arra, hogy a bírságot mérsékelje,
kiszabását mellőzze, ha az eset körülményeinek vizsgálata alapján erre okot lát.
a(z) 102. §-hoz
Bármely dolog lefoglalható a tényállás tisztázása és az elkobzás érvényesítése érdekében. A
javaslat meghatározza a kifogás alkalmazásának, a lefoglalás megszüntetésének szabályait.
a(z) 103. §-hoz
A javaslat meghatározza, hogy mely esetekben alkalmazandó elkobzás, valamint az elkobzott
dolgok kezelésének (megsemmisítés, átadás, felhasználás) szabályait.
a(z) 104. §-hoz
104
A jogkövetkezmények együttes alkalmazását lehetővé tevő szabály.
a(z) 105. §-hoz
A magánfőzés szabályainak ellenőrzése során alkalmazandó szabályok, jogkövetkezmények
meghatározása.
a(z) 106. §-hoz
A magánfőzés szabályainak megsértése esetén az önkormányzati adóhatóság által alkalmazható
jogkövetkezmények meghatározása.
a(z) 107. §-hoz
Az üzletbezárás szabályai: első esetben 12, majd 30, további jogsértések esetén 60 nyitvatartási
napig terjedően zárhatóak be az üzlethelyiségek.
a(z) 108. §-hoz
Az előállításra és szállításra vonatkozó speciális rendelkezések az energiatermékek közül
kizárólag az ellenőrzött energiatermékekre alkalmazandók. Ebből következően - az uniós
szabályozással összhangban - nem kell adóraktári engedély CNG (és LNG) előállításához. Az
üzemanyagcélú földgáz esetében a töltőállomás adóval növelt áron kapná a földgázt az
energiakereskedőtől (ld. az adófizetési kötelezettség energiatermékekre vonatkozó speciális
eseteit).
a(z) 109. §-hoz
Az energiatermékek esetében alkalmazandó adóalap meghatározása.
a(z) 110. §-hoz
A benzinre egy adómérték vonatkozik, elhagyásra kerül az ólmozott benzinre meghatározott
külön adómérték, tekintettel arra, hogy ez a termék nem forgalmazható.
Az egyes fűtőolajokra, azok eltérő minőségi tulajdonságai miatt megállapított eltérő adómérték
elhagyásra kerül. Tüzelő-, fűtőolaj célra egységesen a hatályos alacsonyabb adómérték
vonatkozik, és kizárólag az üzemanyagcél esetén lesz magasabb az adómérték. Megjegyzendő
továbbá, hogy az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmáról szóló NFM rendelet
értelmében fűtőolajok közül eleve csak az alacsonyabb kéntartalmú forgalmazható.
Az energiaadó irányelv szerinti elhatároláshoz igazodva az adómértékek tekintetében üzemanyag
és tüzelő- fűtőanyag célú földgázt különböztetünk meg. Ezek adómértéke az uniós
adóminimumhoz igazodik. Az új logikából következően az LNG igazságos és logikus módon a
CNG adómértékével adózik és nem az LPG-ével.
Általános szabály, valamennyi energiatermékre vonatkozóan, hogy az üzemanyag, tüzelő-,
fűtőanyag célú felhasználásnak megfelelően, a hozzá legközelebb álló energiatermék
adómértékével adózik. Mindez igaz például a bioüzemanyagokra, az egyéb ellenőrzött
ásványolajra és a megfigyelt termékre. Az olyan termékek, amelyekhez a fűtőolaj a legközelebb
105
álló energiatermék, tüzelő-, fűtőanyag célú felhasználás esetében így mindenképpen a fűtőolaj
adómértékével fognak adózni.
Megszűnik a nem szabványos üzemanyagokra vonatkozó eltérő adómérték, az ugyanis állami
támogatásnak minősülne.
a(z) 111. §-hoz
Az energiaadó törvény integrálásával összefüggésben speciális adókötelezettségi és adófizetési
kötelezettségi szabályok vonatkoznak majd az energiatermékekről szóló fejezetben a földgázra,
villamos energiára és szénre, amely szabályok - az alábbi eltérésekkel - lényegüket tekintve
megegyeznek a hatályos energiaadó törvény rendelkezéseivel.
A megújuló energiaforrásból [geotermikus, nap-, szél-, vízenergiából vagy biomasszából
(ideértve a biomasszából előállított terméket is)] előállított villamos energia mentesülésének
esetei között - a 2003/96/EK irányelvvel összhangban - nem kerül külön nevesítésre a
biomasszából előállított termékek közé sorolandó, hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő
létesítményből származó gáz és a biogáz.
Új adófizetési kötelezettséget keletkeztető eset, ha a távhőszolgáltató valótlan nyilatkozatot tesz
az adót visszaigénylő távhőtermelő létesítmény felé a lakosság részére szolgáltatott hő
mennyiségéről. Az adó alanya ebben az esetben a távhőszolgáltató.
Az általános szabályoktól eltérő módon keletkezik adófizetési kötelezettség az üzemanyagcélú
földgáz és villamos energia gépjárművek közvetlen kiszolgálása céljából történő értékesítése
esetén. Az új rendelkezésre az adóraktári körből kikerült CNG, illetve az üzemanyagcélú
villamos energia helyzetének az egyértelmű rendezése érdekében volt szükség. Az új szabály
értelmében a töltőállomás már adózottan kapja az üzemanyagcélú földgázt vagy villamos energiát
az energiakereskedőtől.
a(z) 112. §-hoz
Az általános eseteken kívüli, energiatermékekhez kapcsolódó adófizetési kötelezettség alóli
mentesülési esetek meghatározása. Az általános szabályokból következően e felhasználási
célokhoz kapcsolódóan visszaigénylés is érvényesíthető. A részletszabályokat a végrehajtási
rendelet fogja tartalmazni.
A repülés - az energiaadó irányelvvel összhangban - általánosan mentesül a magán és kedvtelési
célt kivéve. A meghatározás a légiközlekedésről szóló törvény fogalmaihoz igazodik. A
repülőgép üzemanyagot kiszolgáló adóraktár részének tekintendő a kiszolgálást végző tartályautó
is.
A hajózás vonatkozásában mentesül az adófizetési kötelezettség alól a betöltés időpontjában az
adóraktár engedélyese. Az adóraktár részének tekintendő a közforgalmú hajózási kikötőben
állomásozó, és azt hajótöltési céllal elhagyó hajó.
Az adóraktár engedélyese mentesül az adófizetési kötelezettség alól az adóraktárában
adófelfüggesztési eljárás alatt álló energiatermékre, amelyet:
-	energiatermék előállításához kapcsolódó célra,
106
-	kapcsolt hő- és villamos energia, valamint lakossági energiafogyasztónak szolgáltatott hő
(ideértve a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti
központi fűtést és melegvíz-szolgáltatást) előállítása céljára,
-	kémiai redukcióban, ásványtani, elektrolitikus és kohászati folyamatban
használ fel.
A fenti felhasználási célokhoz kapcsolódóan - az általános szabályokból következően - a
földgáz, szén és villamos energia esetében visszaigénylés érvényesíthető.
a(z) 113. §-hoz
Általános visszaigénylési időkorlát, 5 év vonatkozik mindegyik esetre. A visszaigénylés
gyakorisága is egységes (évente, negyedévente, havonta) választás szerint. Részletszabályok, így
különösen a jogosultság igazolásának a módja a végrehajtási rendeletben.
Tekintettel az általános szabályra, mely szerint amely tevékenység mentesül az adófizetési
kötelezettség alól, arra visszaigénylés is érvényesíthető, az ilyen esetek (pl. repülés, hajózás) nem
jelennek meg az adó-visszaigénylésről szóló részben.
Az uniós minimumnak megfelelő mértékig visszaigényelhetővé válik az úszómunkagépekben (a
vízi munka végzésére alkalmas úszólétesítmény, amely rendeltetésénél fogva nem végez
árufuvarozást, illetőleg személyszállítást) felhasznált gázolaj adója. Visszaigényelhetővé válik
továbbá a közfeladatot ellátó állami tulajdonú szervezetek által közlekedési célra felhasznált
földgáz adója.
Változatlan marad a kereskedelmi gázolaj kedvezménye azzal, hogy a km-óra állás feltüntetési
kötelezettség megszűnik. Az üzemeltető és a járművek nyilvántartásba vétele nem lesz az adó-
visszaigénylés feltétele (azaz annak elmulasztása vagy hibás teljesítése nem eredményez
jogosulatlan visszaigénylést).
a(z) 114. §-hoz
Minősített földgázellátási üzemzavar esetén a gázolaj felhasználáshoz kapcsolódóan adó-
visszaigénylés érvényesíthető.
a(z) 115. §-hoz
Motorfejlesztéshez kapcsolódóan adó-visszaigénylés érvényesíthető.
a(z) 116. §-hoz
Az „Egyéb ipari felhasználás” alcím alapvetően a korábbi energiaadó törvény visszaigénylési
jogcímeit tartalmazza. Ki kell emelni azonban, hogy azok az esetek nem szerepelnek itt,
amelyekre az adófizetési kötelezettség alóli mentesülésük okán - az általános szabályokból
következően - érvényesíthető visszaigénylés. Ebből következően, nem szerepel e §-ban, de
visszaigényelhet:
-	a villamos energiáról szóló törvény szerinti elosztó vagy átviteli hálózatra betáplált
villamos energia előállításához energiaterméket felhasználó személy (tekintettel arra,
hogy energiaterméket energiatermék előállításához kapcsolódó célra használ fel);
107
-	a saját felhasználásra előállított villamos energia termelésére energiaterméket felhasználó
személy (tekintettel arra, hogy energiaterméket energiatermék előállításához kapcsolódó
célra használ fel);
-	kapcsolt hő- és villamos energia, valamint lakossági energiafogyasztónak szolgáltatott hő
(ideértve a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti
központi fűtést és melegvíz-szolgáltatást) előállítása céljára energiaterméket felhasználó
személy,
-	kémiai redukcióban, ásványtani, elektrolitikus és kohászati folyamatban energiaterméket
felhasználó személy.
a(z) 117. §-hoz
A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylés vonatkozásában a főbb
szabályokat a törvény, a részletszabályokat a végrehajtási rendelet tartalmazza.
A javaslat értelmében ha a gépi bérmunka-szolgáltatást végző nem tudja igazolni a felhasznált
gázolaj eredetét, a gépi bérmunka-szolgáltatást igénybe vevő köteles a már visszaigényelt adót
visszafizetni.
a(z) 118. §-hoz
A távhőtermelő létesítményt üzemeltető személy a lakosságnak szolgáltatott hő előállítására
felhasznált energia után mentesül az adófizetési kötelezettség alól, ha a felhasznált termék
ellenőrzött energiatermék volt, illetve visszaigényelheti az adót. Előfordulhat azonban olyan eset,
hogy a hő lakosság részére történő szolgáltatását nem közvetlenül a távhőtermelő létesítmény,
hanem egy közbeiktatott távhőszolgáltató végzi. Az ilyen esetek egyértelmű rendezése érdekében
szükséges kimondani azt, hogy a távhőtermelő létesítmény ilyenkor a távhőszolgáltató által
kiadott, a lakosság részére szolgáltatott hő mennyiségéről szóló igazolással érvényesítheti a
visszaigénylési jogosultságát. Valótlan nyilatkozat esetén a távhőszolgáltatónak adófizetési
kötelezettsége keletkezik.
a(z) 119. §-hoz
A jelölt gázolaj előállításához kapcsolódó bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezés.
a(z) 120. §-hoz
Gyakorlati okokból indokolt speciális szabályozás a terméktávvezeték adóraktár esetében: nem
kell jövedéki biztosítékot nyújtani, valamint nyilvántartást vezetni. Szintén nem kell e-TKO-t
vagy szállítólevelet alkalmazni, hanem az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell kiállítani, melynek
adatait a terméktávvezeték adóraktár részére átadó vagy tőle átvevő adóraktár engedélyes a napi
adatszolgáltatásában továbbítja a vámhatóság felé.
a(z) 121. §-hoz
A javaslat meghatározza, hogy ki állíthat elő, használhat fel, szerelhet ki, forgalmazhat egyéb
ellenőrzött ásványolajat. Adózott egyéb ellenőrzött ásványolaj felhasználásához, kiszereléséhez
nem kell felhasználói engedély.
a(z) 122. §-hoz
108
A javaslat meghatározza, hogy ki állíthat elő, használhat fel, szerelhet ki megfigyelt terméket.
Adózott megfigyelt termékek felhasználásához, kiszereléséhez nem kell felhasználói engedély.
a(z) 123. §-hoz
Nem lehet a felhasználás célja egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék adóköteles
felhasználása.
a(z) 124. §-hoz
Az alkalmazandó adómérték a gázolaj adómértéke, vagy a 3814 00 90 vámtarifaszám alatti
termék esetében, amennyiben az legalább 85 térfogatszázalékban etilalkoholt tartalmaz, illetve a
denaturált alkohol esetében az alkoholtermékekre vonatkozó általános adómérték. Ez az
adómérték alkalmazandó minden olyan esetben, amikor ezen termékekre adófizetési
kötelezettség keletkezik.
a(z) 125. §-hoz
A sör adóalapját és adómértékét meghatározó rendelkezés.
a(z) 126. §-hoz
A kisüzemi sörfőzdék mentesülnek a jövedéki ügyintézői képesítés követelménye alól. A
kisüzemi sörfőzdék jövedéki biztosítéki, nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási szabályai az
általános adóraktári szabályokkal megegyezőek.
a(z) 127. §-hoz
Csendes bor adóalapját és adómértékét meghatározó rendelkezés.
a(z) 128. §-hoz
A habzóbor adóalapját és adómértékét meghatározó rendelkezés.
a(z) 129. §-hoz
Az egyéb csendes erjesztett ital adóalapját és adómértékét meghatározó rendelkezés.
a(z) 130. §-hoz
A egyéb habzó erjesztett ital adóalapját és adómértékét meghatározó rendelkezés.
a(z) 131. §-hoz
A köztes alkoholtermék adóalapját és adómértékét meghatározó rendelkezés.
a(z) 132. §-hoz
Az alkoholtermék adóalapját és adómértékét meghatározó rendelkezés. Eltérő a bérfőzött
adómértéke legfeljebb 50 liter 86 térfogatszázalékos alkoholtartalmú párlat mennyiségig,
valamint a felett. A magánfőzött párlat esetében az adót párlat adójegy vásárlása útján kell
megfizetni.
109
a(z) 133. §-hoz
A kizárólag a különféle alkoholtartalmú termékek esetében érvényesülő adómentes felhasználási
és adómentes előállítási eseteket összefoglaló rendelkezés:
-	az erjesztett italok saját fogyasztásra történő otthoni előállítása (csendes bor bejelentés
nélkül, sör, egyéb csendes erjesztett ital (gyümölcsbor), palackos erjesztésű habzóbor
vagy egyéb habzó erjesztett ital bejelentéssel)
-	tudományos és oktatási célra előállított és felhasznált alkoholtermék azzal a feltétellel,
hogy az előállító saját maga használja fel, semmisítse meg
-	gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények előállításához
felhasznált alkohol
-	ecet előállításához felhasznált alkohol
-	az uniós szabályokhoz igazodás következtében csak a nem alkoholos italok vagy ételek
előállításához felhasznált aromák előállításához kapcsolódik a mentesülés, az alkoholos
italok aromáihoz nem. Ha például az adóraktári körbe vont aromaelőállító üzem sör
gyártásához készít aromát, az előállított aroma e-TKO-val, az alkoholtermékekre
vonatkozó adókockázatot fedező jövedéki biztosíték nyújtása mellett szállítható a
sörgyártó üzembe
-	a legfeljebb 8,5 liter tiszta szesz/100 kilogramm alkoholtartalmú csokoládéhoz, és a
legfeljebb 5 liter tiszta szesz/100 kilogramm alkoholtartalmú egyéb élelmiszerhez
felhasználás
-	az uniós szabályokhoz igazodás érdekében megszűnik az a lehetőség, hogy a
csokoládégyártó csokoládégyártáshoz előállított alkoholos gyümölcsöt adóraktári
engedély nélkül, adózatlanul felhasználhasson csokoládé előállítására. A
csokoládégyártónak vagy adóraktári engedélyt kell kérnie és az általános szabályok
szerint jövedéki biztosítékot nyújtania, adatszolgáltatást teljesítenie, vagy adózott
alkoholos gyümölcsből bármiféle engedély nélkül előállíthatja a csokoládét, majd az
előállított csokoládéhoz felhasznált alkohol jövedéki adóját visszaigényelheti
-	a részlegesen denaturált alkohol nem emberi fogyasztásra szolgáló termék előállításához
történő felhasználása. Az emberi fogyasztásra szolgáló kifejezés alatt az ember által
élvezeti cikként történő felhasználás értendő továbbra is, tehát a parfümhöz vagy
szájvízhez történő felhasználás is megvalósíthatja a mentesülési esetet, ha a termék
emberi, élvezeti cikként történő fogyasztásra alkalmatlan
-	a nem emberi fogyasztásra szolgáló termék előállításához történő alkohol-felhasználásnál
megmarad az a lehetőség, hogy amennyiben technológiai, műszaki vagy egészségügyi
szempontok miatt nem lehet részleges denaturálással előállított alkoholt használni, akkor
indokolt esetben denaturálás hiányában is bekövetkezhet a mentesülés az alkohol
felhasználásával
-	teljes denaturálás
a(z) 134. §-hoz
Csendes bor adóraktárban történő előállítása egyszerűsített adóraktári engedéllyel történhet. Az új
szabályozás a bármiféle kezelés nélküli tárolást nem köti egyszerűsített adóraktári engedélyhez,
tehát palackozott csendes bor továbbra is mennyiségi korlátozás nélkül tárolható
adófelfüggesztéssel az általános szabályok szerinti adóraktárban is.
110
A mobil palackozóra vonatkozó bejelentési és nyilvántartás-vezetési kötelezettséget megszünteti
az új szabályozás. Ez azt jelenti, hogy amennyiben csendes bor palackozására adóraktárban vagy
kisüzemi bortermelő üzemében kerül sor, akkor az adóraktárnak, illetve a kisüzemi
bortermelőnek kell a palackozást nyilvántartásában vezetni és adatszolgáltatásában szerepeltetni
akkor is, ha nem ő a palackozó berendezés üzemeltetője. Jövedéki szempontból azonban az új
szabályok szerint nem szükséges bejelenteni, sem nyilvántartást vezetni arról az esetről, ha
magánszemély adómentes csendes borának saját használatra történő palackozását adóraktáron
vagy kisüzemi bortermelő üzemén kívül végzik mobil palackozó berendezéssel.
Egyszerűsített adóraktárban továbbra is előállítható, tárolható marad a palackozott fröccs és a
saját előállítású csendes borból palackos erjesztéssel készülő habzóbor, de utóbbi esetben, mivel
nem 0 jövedéki adómértékű termékről van szó, speciális szabály rendelkezik arról, hogy a
tevékenység támogatása érdekében főszabályként ilyen esetben sem kell jövedéki biztosítékot
nyújtani, kivéve, ha egyszerűsített adóraktár engedélyese az adózás rendjéről szóló törvény
szerint kockázatos adózónak minősül, utóbbi esetben 250 ezer forintos jövedéki biztosítékot kell
nyújtani a tevékenység után. A szabályozás egyértelművé teszi továbbá, hogy az évi 10 000 liter
abszolút korlát, tehát az egyszerűsített adóraktár készlete e termékből nem haladhatja meg a 10
000 litert.
a(z) 135. §-hoz
Az egyszerűsített adóraktár belföldi bor- és palackos erjesztésű habzóborszállításánál
változatlanul borkísérő okmány alkalmazandó.
a(z) 136. §-hoz
Az egyszerűsített adóraktár engedélyese számára megszűnik a palackos (0-2 liter), kannás (2-25
liter), hordós (25 liter felett) kiszerelés kötelező nyilvántartásbeli elkülönítésének jövedéki
kötelezettsége, helyette a 60 liter feletti tárolóedényekben elhelyezett mennyiség termékenkénti
együttes, az ennél kisebb kiszerelésekről pedig a kiszerelésenkénti nyilvántartás lesz előírás.
Az egyszerűsített adóraktáraknak az évi két alkalommal történő készletelszámolás helyett évente
csak egy alkalommal, a borpiaci év végét követő augusztus 15-ig kell elektronikusan - az
elszámolásban elkülönítve a bérmunkára átvett, bérmunkában tárolt mennyiséget - elszámolni, a
vámhatóság helyett a hegybíró felé, aki az elszámolás adatait az Integrált Szőlészeti és Borászati
Információs Rendszeren (ISZBIR) keresztül 21 napon belül elérhetővé teszi a vámhatóság
részére. Az egyszerűsített adóraktár a palackos erjesztésű habzóbor utáni adóbevallási és
adófizetési kötelezettséget az éves készletelszámolás időpontjával egyidejűleg köteles teljesíteni.
A kisüzemi bortermelői feltételeknek megfelelő egyszerűsített adóraktári engedélyes a
vámhatóságnak tett nyilatkozata alapján mentesül az adóraktári követelmények teljesítése alól. A
kisüzemi bortermelői szabályok alkalmazására vonatkozó nyilatkozat alapján a vámhatóság - a
kisüzemi bortermelői jogszabályi feltételek teljesülése esetén - az egyszerűsített adóraktári
engedélyt visszavonja. A kisüzemi bortermelői szabályoknak egyébként megfelelő személy
bármikor kérhet egyszerűsített adóraktári engedélyt.
a(z) 137. §-hoz
Az adóraktári engedély alól mentesült kisüzemi bortermelő belföldre borkísérő okmánnyal adhat
fel csendes bort és palackos erjesztésű habzóbort.
111
A kisüzemi bortermelőtől induló, külföldre adófelfüggesztéssel (tagállami adóraktárnak, vagy
harmadik országba más tagállamon keresztül) történő csendes bor szállítás e-TKO
alkalmazásával történhet. Ennek alkalmazásához a kisüzemi bortermelőnek a csendes bor uniós
tagállamba, vagy uniós tagállamon keresztül harmadik országba szállítási szándéka esetén egy
alkalommal egyedi azonosításra alkalmas regisztrációs számot kell kérnie a vámhatóságtól. E
regisztrációs szám birtokában, az e-TKO adatai vámhatóságnak megadásával tud szállítást
kezdeményezni.
A kisüzemi bortermelőtől induló, külföldre szabad forgalomban (tagállami kereskedő vagy
tagállami végső fogyasztó címzettnek) történő csendes bor szállítása EKO vagy az EKO
adattartalmának megfelelő mezőszámozású és adatokat tartalmazó egyéb kereskedelmi okmány
alkalmazásával történik.
A kisüzemi bortermelő szakmai nyilvántartásában a 60 liter feletti tárolóedényekben elhelyezett
csendes bor mennyiséget termékenként együttesen, az ennél kisebb kiszereléseket pedig
kiszerelésenkénti bontásban tartja nyilván.
A kisüzemi bortermelőnek évente egy alkalommal, a borpiaci év végét követő augusztus 15-ig
kell - az elszámolásban elkülönítve a bérmunkára átvett, bérmunkában tárolt mennyiséget -
elszámolnia a hegybíró felé, aki az elszámolás adatait az Integrált Szőlészeti és Borászati
Információs Rendszeren (ISZBIR) keresztül 21 napon belül elérhetővé teszi a vámhatóság
részére. Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében elektronikus
adóbevallásra kötelezett kisüzemi bortermelő mennyiségi elszámolását is elektronikusan nyújtja
be.
Ha a kisüzemi bortermelő törvényi meghatározásában foglalt feltételek közül valamelyik nem
teljesül, a kisüzemi bortermelő a feltétel nem teljesülésének bekövetkezését követő hónap 15.
napjáig egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelmet köteles előterjeszteni.
a(z) 138. §-hoz
A csendes bor és az egyéb csendes erjesztett ital 2 litert meghaladó kiszerelésű szállításánál
használt hivatalos zár alkalmazása alóli törvényi kivételek köre kiegészül az adófizetési
kötelezettség alól mentesült személy által csendes bornak, egyéb csendes erjesztett italnak a saját
vagy családja személyes fogyasztására szánt szállításával, ha a szállított mennyiség nem haladja
meg a 30 litert.
a(z) 139. §-hoz
Borászati melléktermék kezelésére vonatkozó rendelkezés.
a(z) 140. §-hoz
A kereskedelmi főzést is végző adóraktárak az új szabályozás szerinti, napi elektronikus
adatszolgáltatásuk keretében tesznek jelentést a bérfőzéshez kapcsolódó készletváltozásokról is,
valamint a bérfőzéshez kapcsolódó, a bérfőzetőktől beszedett adó vámhatóságnak történő
befizetésére vonatkozó kötelezettségüket a kereskedelmi főzéshez kapcsolódó adófizetési
kötelezettségükkel legkésőbb együttesen teljesítik (tárgyhót követő hónap 20-ig). A kereskedelmi
és bérfőzést egyaránt végző adóraktár a nem adóalanyként fizetendő (azaz a bérfőzetőktől
beszedett) adóról nem nyújt be adóbevallást, ezen befizetések elszámolása a napi adatszolgáltatás
adatai alapján történik.
112
A kereskedelmi főzés jövedéki biztosítékát az általános jövedéki biztosítéki szabályok szerint kell
nyújtani, megszűnik az eltérő jövedéki biztosítéki szabály. A bérfőzést is és kereskedelmi főzést
is végző adóraktár tehát eldöntheti, hogy a bérfőzés adókockázatára esően magasabb jövedéki
biztosítékot nyújt vagy gyakorítottan fizeti be a bérfőzetőktől beszedett adót és nem emeli meg
jövedéki biztosítékát.
A kizárólag bérfőzést végző adóraktárak adófizetési kötelezettsége a bérfőzött párlat
adótartalmának 1 millió forintot elérését, illetve az elszámolási időszak végét követő
munkanapon keletkezik.
A bérfőzést végző adóraktár bérfőzéshez kapcsolódó fizetési késedelme (itt az adóraktár nem
adóalanyként kötelezett fizetésre) esetén az adózás rendjéről szóló törvény késedelmi
pótlékszabályait kell alkalmazni.
A bérfőzött párlat származási igazolás szabályai egységesen törvényi szinten kerülnek
meghatározásra. (magánszemélynél 15, adóraktárnál 3 év, majd 2 évente hosszabbítható).
a(z) 141. §-hoz
A bérfőzött párlat csak a bérfőzető személyes fogyasztását szolgálhatja, valamint speciális
esetben (ld. 70. §) értékesíthető.
a(z) 142. §-hoz
A kizárólag bérfőzést végző adóraktár jövedéki biztosítéka 200 ezer forint marad, mentes marad
a kettős könyvvitel vezetésének kötelezettsége alól, nyilvántartása a bérfőzési napló marad. A
bérfőzési naplóból történő adatküldésre vonatkozó, tartalmilag változatlan szabályok törtvényi
szintre kerülnek.
a(z) 143. §-hoz
A magánfőzésre vonatkozó rendelkezések: desztillálóberendezés bejelentése az önkormányzati
adóhatósághoz, párlat adójegy beszerzése a vámhatóságtól, az esetleges többlet mennyiség
megsemmisítése. A magánfőzött párlat nem értékesíthető. A magánfőzés esetében az elévülési
idő speciálisan 1 év.
a(z) 144. §-hoz
A denaturáláshoz adóraktári engedély szükséges, a denaturálás időpontját 3 nappal előre be kell
jelenteni a vámhatóságnak és denaturálás csak a vámhatóság képviselőjének jelenlétében
történhet. A teljesen denaturált alkohol EKO-val szállítható. A legalább 2 literes kiszerelésű
denaturált alkoholt adóraktár engedélyese, felhasználói engedélyes és nyilvántartásba vett
felhasználó használhat fel, 2 liter alatti kiszelésű denaturált alkoholt adóraktár engedélyese,
felhasználói engedélyes szerelhet ki.
a(z) 145. §-hoz
Az adóalapra, adómértékre vonatkozó rendelkezések. Magyarország cigaretta uniós
adóminimumának teljesítésére vonatkozó derogációja 2017. december 31-jével lejár. Tekintettel
erre, a hatályos adómértékeket figyelembe véve meg kell emelni a cigaretta, valamint ezzel
összefüggésben a fogyasztási dohány adómértékét is. Az esetleges negatív piaci folyamatok
113
elkerülése érdekében az uniós adóminimumot 3 lépcsőben érnénk el, melynek második lépcsőjét
tartalmazza a javasolt rendelkezés.
Zárjegy nélküli zárjegyköteles dohánygyártmány esetében, ha a dohánygyártmányt belföldön
nem forgalmazzák, a vámhatóság által az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában
az adott dohánygyártmány típusra és kiszerelési mennyiségre vonatkozóan a legmagasabb
nyilvántartott, jövedéki adót és általános forgalmi adót tartalmazó kiskereskedelmi árat kell
kiskereskedelmi eladási árnak tekinteni.
Csak a gyártó által meghirdetett áron lehet értékesíteni kiskereskedelmi tevékenység keretében a
zárjegyköteles dohánygyártmányt, azonban kivételként került meghatározásra a visszavásárlás
esete, amikor is az új jövedéki törvény eltérni enged a főszabálytól. Ezek a tranzakciók bár
értékesítésnek minősülnek, de nem részei a klasszikus kiskereskedelmi tevékenységnek, így nem
indokolt a visszavásárlási ár szabad meghatározásának korlátozása.
a(z) 146. §-hoz
Speciális igazolásra vonatkozó rendelkezés a harmadik országból személyi poggyászként
behozott dohánygyártmányok esetében.
a(z) 147. §-hoz
Speciális, a dohánygyártmányok esetében alkalmazható adó-visszaigénylési eset: az adóraktár
engedélyese a megsemmisített termék után visszaigényelheti az adót.
a(z) 148. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezések a törvény végrehajtását szolgáló részletszabályokat tartalmazó
Korm. rendelet és miniszteri rendeletek megalkotásához.
a(z) 149. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés. Főszabály szerint az új törvény 2016. november 1-jén lép hatályba,
ez azonban valójában csak az átmeneti rendelkezések hatályba lépésére vonatkozik. Az új
törvény lényegi rendelkezései valójában 2017. január 1-jén lépnek hatályba, a vámhatósági
adómegállapításra vonatkozó rendelkezés pedig 2018. január 1-jén.
a(z) 150. §-hoz
Átmeneti rendelkezések az új törvény rendelkezéseire való felkészüléshez megfelelő idő
biztosítása érdekében.
a(z) 151. §-hoz
A magánfőzőnél lévő magánfőzött párlatra mindig az előállításkor hatályos szabályok
vonatkoznak.
a(z) 152. §-hoz
114
Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelést szolgáló
rendelkezés.
a(z) 153. §-hoz
Az átültetett európai uniós jogszabályok listája.
a(z) 154. §-hoz
Műszaki szabályok, szabványok bejelentésére vonatkozó rendelkezés.
a(z) 155. §-hoz
A 2017. január 1-jén hatályba lépő új jövedéki adóról szóló törvény számának és címének
változásából adódóan szükséges módosítás.
a(z) 156. §-hoz
A 2017. január 1-jén hatályba lépő új jövedéki adóról szóló törvény számának és címének
változásából adódóan szükséges módosítás.
a(z) 157. §-hoz
A 2017. január 1-jén hatályba lépő új jövedéki adóról szóló törvény számának és címének
változásából adódóan szükséges módosítások.
a(z) 158. §-hoz
A 2017. január 1-jén hatályba lépő új jövedéki adóról szóló törvény számának és címének
változásából adódóan szükséges módosítás.
a(z) 159. §-hoz
A 2017. január 1-jén hatályba lépő új jövedéki adóról szóló törvény számának és címének
változásából, az energiaadó szabályozás új jövedéki törvénybe történő integrációjából, valamint a
dohánygyártmányok esetében az adójegy zárjeggyel történő felváltásából adódóan szükséges
módosítás. Továbbá az adójegyről zárjegyre történő átállás miatt szükséges módosítás annak
érdekében, hogy a dohányipari szereplőknek ne változzon az adófizetési kötelezettsége, azaz az
átállást követő 1-2 hónapban ne keletkezzen plusz kötelezettsége. A módosítás éppen a status quo
fenntartása révén nem érinti a költségvetési bevételeket.
a(z) 160. §-hoz
A 2017. január 1-jén hatályba lépő új jövedéki adóról szóló törvény számának és címének
változásából adódóan szükséges módosítás.
a(z) 161. §-hoz
115
A magas kéntartalmú fűtőolaj jövedéki adómentes felhasználásának lehetősége földgázellátási
válsághelyzetben 2017. január 1-jével megszűnik tekintettel arra, hogy az adómentesség
alkalmazására nincs uniós jogalap. Másrészt a 2017. január 1-jén hatályba lépő új jövedéki adóról
szóló törvény számának és címének változásából adódóan szükséges módosítás.
a(z) 162. §-hoz
A 2017. január 1-jén hatályba lépő új jövedéki adóról szóló törvény számának és címének
változásából adódóan szükséges módosítás.
a(z) 163. §-hoz
A 2017. január 1-jén hatályba lépő új jövedéki adóról szóló törvény számának és címének
változásából adódóan szükséges módosítás.
a(z) 164. §-hoz
A 2017. január 1-jén hatályba lépő új jövedéki törvény címének, a KN-kódra történő átállásnak,
valamint a magánfőzött párlat származásigazolási szabályainak változásából adódóan szükséges
módosítás.
a(z) 165. §-hoz
A 2017. január 1-jén hatályba lépő új jövedéki adóról szóló törvény számának és címének és a
benne foglalt fogalmak változásából adódóan szükséges módosítások, különös tekintettel arra,
hogy az új törvényben nem lesz elkülönítve a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységen
belül a közösségi kereskedői tevékenység.
a(z) 166. §-hoz
Az energiaadó szabályozás új jövedéki törvénybe történő integrációjából adódóan szükséges
módosítás.
a(z) 167. §-hoz
A 2017. január 1-jén hatályba lépő új jövedéki adóról szóló törvény számának, címének és a
rendelkezések számozásának változásából adódóan szükséges módosítás.
a(z) 168. §-hoz
A 2017. január 1-jén hatályba lépő új jövedéki adóról szóló törvény fogalomhasználatához
kapcsolódó pontosítás.
a(z) 169. §-hoz
A 2017. január 1-jén hatályba lépő új jövedéki adóról szóló törvény számának és címének
változásából, valamint a dohánygyártmányok esetében az adójegy zárjeggyel történő
felváltásából adódóan szükséges módosítás. Továbbá a visszaélések megakadályozása, a nyomon
követhetőség biztosítása érdekében szükséges rendelkezés.
116
a(z) 170. §-hoz
A 2017. január 1-jén hatályba lépő új jövedéki adóról szóló törvény számának és címének
változásából adódóan szükséges módosítás. A dohánygyártmányok értékesítésének
ellenőrizhetősége, valamint a nyomon követhetőség érdekében szükséges a fogyasztási dohány
közvetlenül fogyasztásra alkalmassá tételét szolgáló eszközök (cigaretta-hüvely, cigarettapapír,
dohánylevél-töltő) árusításának dohányboltra korlátozása. A dohányboltok termékekkel történő
ellátásának egységessége érdekében szükséges, hogy az Országos Dohányboltellátó Kft.
tevékenysége terjedjen ki az elektronikus cigarettákra, a dohányzást imitáló elektronikus
eszközökre, valamint az utántöltő flakonokra is, tekintettel arra, hogy a trafik törvény 11. §-a
szerint ezen termékek kiskereskedelme kizárólag dohányboltban folytatható.
a(z) 171. §-hoz
A 2017. január 1-jén hatályba lépő új jövedéki adóról szóló törvény változó
fogalomhasználatából adódóan szükséges módosítások, különös tekintettel arra, hogy az új
törvényben megszűnik az adómentes felhasználói kategória (adóraktár lesz), nem lesz elkülönítve
a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységen belül a közösségi kereskedői tevékenység és
a felhasználói engedélyesek kikerülnek az uniós számítógépes rendszerből, továbbá a jelölt
gázolajra vonatkozó meghatározások is módosulnak.
a(z) 172. §-hoz
Az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására
irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelv
jövedéki harmonizációja érdekében szükséges módosítás.
a(z) 173. §-hoz
Az energiaadó szabályozás új jövedéki törvénybe történő integrációjából adódóan szükséges
módosítások.
a(z) 174. §-hoz
A 2017. január 1-jén hatályba lépő új jövedéki adóról szóló törvény számának és címének
változásából adódóan szükséges módosítás.
a(z) 175. §-hoz
Magyarország cigaretta uniós adóminimumának teljesítésére vonatkozó derogációja 2017.
december 31-jével lejár. Tekintettel erre, a hatályos adómértékeket figyelembe véve meg kell
emelni a cigaretta, valamint ezzel összefüggésben a fogyasztási dohány adómértékét is. Az
esetleges negatív piaci folyamatok elkerülése érdekében az uniós adóminimumot 3 lépcsőben
érnénk el, melynek harmadik lépcsőjét tartalmazza a javasolt rendelkezés.
a(z) 176. §-hoz
A korábbi jövedéki törvényt és energiaadó törvényt hatályon kívül helyező rendelkezés.
117