﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10723. számú
törvényjavaslat
az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi .... törvény
hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról
Előadó:
Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2016. május
2016. évi .... törvény
az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi .... törvény
hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról
1.	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
1.	§
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 314. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Csak a 313. §-ban meghatározott fizetési meghagyásos eljárás útján vagy a 127. §-ban
meghatározott módon vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított
perben érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a
24.	és 25. § szerint számított összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, ha a
kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy
képviselete (a továbbiakban együtt: idézési cím), és ha a pénzkövetelés nem
munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, állami
szolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű
jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból ered.”
2.	§
A Pp. 349. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az I-XIV. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni)
„c) kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közszolgálati,”
[jogviszonyból (a továbbiakban: munkaviszony) származó perben (a továbbiakban:
munkaügyi per).]
2.	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
3.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24/A. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6) A jármű időszakos vizsgálata során a jármű műszaki megvizsgálását, illetve
környezetvédelmi felülvizsgálatát a közlekedési hatóság kormánytisztviselője, állami
tisztviselője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tanúsító szervezettel foglalkoztatási
jogviszonyban álló személy (a továbbiakban együtt: műszaki vizsgabiztos) végzi. Műszaki
vizsgabiztosi tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, nem áll műszaki
vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a műszaki
vizsgabiztosi tevékenység folytatására irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerint bejelentette, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott
1
szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési
hatóság által a tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett közhiteles hatósági
nyilvántartás tartalmazza a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosult személy természetes
személyazonosító adatait.”
3.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény módosítása
4. §
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
(a továbbiakban: Flt.) 58. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„a) munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony,
állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony,
bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási
jogviszony, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel
egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a
szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve
az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezet tagi
munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját -, a rendvédelmi feladatokat
ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti
hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti
hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya,”
(2)	Az Flt. 58. § (6) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A törvény alkalmazásában a)
„a) a munkavállaló felmondásán, a köztisztviselő, a kormánytisztviselő, az állami tisztviselő,
a közalkalmazott, valamint a Magyar Honvédség és a fegyveres testületek hivatásos
állományú tagjának lemondását, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos
állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó
szervek hivatásos állománya tagjának lemondását, azonnali hatályú lemondását;
b)	munkaviszonynak a munkáltató részéről azonnali hatályú felmondással történő
megszüntetésén a közszolgálati és a kormányzati szolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, az
állami szolgálati jogviszony az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi .... törvény 9. § (2)
bekezdésében foglalt azonnali hatállyal történő megszüntetéssel, a közalkalmazotti
jogviszony elbocsátással, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati
viszonyának lefokozás fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében lefokozással, a
szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány
tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével, valamint a
rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos szolgálati
jogviszonynak a Hszt. 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában, (2) bekezdés h) pontjában
vagy 86. § (2) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott okból történő felmentésével,
2
c)	a munkaviszonynak a munkaadó részéről felmondással történő megszüntetésén a
közszolgálati, a kormányzati szolgálati és az állami szolgálati, továbbá a közalkalmazotti
jogviszonynak felmentéssel történő megszüntetését is érteni kell,”
4.	A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII.
törvény módosítása
5.	§
A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 8. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„8. § A munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy
közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy
munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag által alkotott
mintára a szolgálati és az alkalmazotti találmányra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni.”
5.	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
módosítása
6.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 1. §
(3)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 25/C. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény és az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó
munkáltatóra és kormánytisztviselőre, állami tisztviselőre, köztisztviselőre, kormányzati és
közszolgálati ügykezelőre, állami ügykezelőre, valamint a közigazgatási szervnél
foglalkoztatott munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására
tekintettel a kormányzati szolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a
közszolgálati jogviszony vagy a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül
sor.”
7.	§
A Kjt. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e
törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az állami tisztviselőkről szóló törvény, a
rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
szóló törvény és a honvédek jogállásáról szóló törvény által szabályozott jogviszonyokat
együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos
szintű érdekegyeztetési fóruma.”
8.	§
A Kjt. 25. § (2) bekezdés b) pontja a következő 5. alponttal egészül ki:
3
(A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető
áthelyezéssel)
„5. az e törvény és az állami tisztviselőkről szóló törvény”
(hatálya alá tartozó munkáltatók között.)
9. §
(1)	A Kjt. 25/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkáltató személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás
esetén, ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi
erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény, vagy az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó
munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete vagy tevékenysége keretében
foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a (6) és (7) bekezdésben,
valamint a (12) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogállásváltozás időpontjában kormányzati
szolgálati, közszolgálati vagy állami szolgálati jogviszonnyá alakul át.”
(2)	A Kjt. 25/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a közalkalmazott jogviszonya, ha
az átvevő munkáltató a közszolgálati tisztviselőkről szóló, vagy az állami tisztviselőkről szóló
törvény rendelkezései alapján nem létesíthet kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy
állami szolgálati jogviszonyt az átadással érintett közalkalmazottal, ebben az esetben a
közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A
jogviszony megszűnéséről a közalkalmazottat az átadás napjával írásban értesíteni kell. A
jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(7) bekezdés
alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2)
bekezdésében meghatározott távolléti díjat - kell megfizetni.”
(3)	A Kjt. 25/C. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) A jogviszony kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy állami szolgálati jogviszonnyá
történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a közalkalmazottat a kormányzati
szolgálati jogviszonyra, közszolgálati jogviszonyra, vagy az állami szolgálati jogviszonyra
vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.
(9)	Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony - eltérő törvényi rendelkezés
hiányában - határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy, állami
szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a
jogviszony teljes munkaidős kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati vagy közszolgálati
jogviszonnyá alakul át.”
(4)	A Kjt. 25/C. § (11) és (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(11) A közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően - a
kormányzati szolgálati jogviszonyra, közszolgálati jogviszonyra, vagy az állami szolgálati
4
jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével - kell a vezetői munkakör szintjét és
megnevezését megállapítani.
(12)	A (4) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakul át, ha a
közalkalmazott a munkakörére tekintettel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vagy az
állami tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló
törvény vagy az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóval nem
kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy állami szolgálati jogviszonyban, hanem
munkaviszonyban állhat. Ebben az esetben a közalkalmazott átalakulás utáni munkabére
(alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) az átalakulást
megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak
együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának
alapjául szolgáló körülmény a munkaviszonyban már nem áll fenn. Az alapbérbe a
közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek. A munkabérről való tájékoztatást a
jogviszony átalakulását követő hatvan napon belül meg kell adni. E bekezdés alkalmazása
során megfelelően alkalmazni kell az (5) és (6) bekezdést, továbbá a (9)-(11) bekezdést.”
10. §
A Kjt. 44/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Mt. 53. §-a alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre akkor kerülhet sor, ha
ez alapján a közalkalmazott az e törvény vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi
CXCIX. törvény, az állami tisztviselőkről szóló törvény vagy a honvédek jogállásáról szóló
törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végez munkát.”
11. §
A Kjt. 87/A. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni)
„i) az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál állami szolgálati
jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, illetve munkaviszonyban”
(töltött időt.)
12.	§
Hatályát veszti a Kjt. 1. § (7) bekezdése.
6.	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
13.	§
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 5. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„5. § E törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a
munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők
5
jogait és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más
jogszabályban - így különösen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a
továbbiakban: Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről, az állami tisztviselőkről, illetve a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben - szabályozott, munkavédelemmel
kapcsolatos jogait.”
14.	§
Az Mvt. 87. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„9. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban - ide nem értve a természetes személy
munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést -, a
közfoglalkoztatási, a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati, a
közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak
szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a
munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében
a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a
hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, az elítéltként vagy egyéb jogcímen
fogvatartottként végzett munka, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka,
valamint a büntetőügyben kiszabott közérdekű munka, a honvédségi szervezeteknél, a
honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen
honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes építési
munkahelyen, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági
társaságoknál történő munkavégzés, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért
felelős miniszter, a rendvédelmi szerveknél, az Országgyűlési Őrségnél, az önkormányzati
tűzoltóságoknál szolgálati jogviszonyban végzett munka, valamint a közérdekű önkéntes
tevékenységről szóló törvény szerinti közérdekű önkéntes tevékenység, és a munkáltató által
szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.”
7.	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI.
törvény módosítása
15.	§
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói
hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja
munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, állami szolgálati, kormányzati szolgálati,
valamint szolgálati jogviszonyban) áll. A munkáltató munkavállalóként mindhárom típusú
pénztárban egyidejűleg is vállalhat hozzájárulási kötelezettséget.”
6
8. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
16. §
(1)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7. § (1) bekezdés
b)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel
ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:]
„ b) elvégzi
ba)	a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti, az (1a) bekezdésben meghatározott
feladatkörrel rendelkező kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők és
kormányzati ügykezelők, valamint állami szolgálati jogviszonyban álló állami tisztviselők és
állami ügykezelők,
bb)	a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai, valamint a rendvédelmi
feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény
hatálya alá tartozó hivatásos állomány Nemzeti Biztonsági Felügyelethez (a továbbiakban:
NBF) és a Szervezett Bűnözés elleni Koordinációs Központhoz vezényelt tagjai,
bc)	a bb) alpontban meghatározott szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi
hatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, valamint a Kormány által rendeletben
meghatározott befogadó állomás kormánytisztviselői, köztisztviselői, állami szolgálati,
valamint közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai,
bd)	az NBF kivételével a bb) és bc) alpontban meghatározott szervek irányítását ellátó
minisztériumok a bb) és bc) alpontban meghatározott szervek irányításával, ellenőrzésével
kapcsolatos szervezeti egységeinek, továbbá az NBF kivételével a bb) és bc) alpontban
meghatározott szervek bűnüldözési és államigazgatási adatkezelését, pénzügyi és gazdasági
ellátását, kiképzését és oktatását végző szervek rendeltetésszerű működése körében eljáró
kormánytisztviselői, állami tisztviselői, köztisztviselői és közalkalmazottai, továbbá
be)	a Kormány által a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló törvény alapján nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinet,
valamint az annak munkáját segítő testület - politikai vezetőnek nem minősülő - tagjai,
továbbá a tagok helyettesítésére jogosult és a titkársági feladatokat ellátó személyek
(a ba)-be) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány)
megbízhatósági vizsgálatát,”
(2)	Az Rtv. 7. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Megbízhatósági vizsgálat alá az a kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő,
továbbá állami tisztviselő és állami ügykezelő vonható, aki döntés előkészítésére, döntésre
vagy ellenőrzésre jogosult
7
a)	állampolgársági eljárással, menekültügyi eljárással, idegenrendészeti eljárással,
szabálysértési eljárással, koncessziós eljárással, kisajátítási eljárással, építésügyi hatósági
eljárással, munkavédelmi hatósági eljárással, munkaügyi ellenőrzéssel, ingatlan-nyilvántartási
hatósági eljárással összefüggő ügyben,
b)	közbeszerzési eljárás során,
c)	feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami
vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű
előirányzatok tekintetében,
d)	egyedi állami támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy
e)	állami támogatások felhasználásának vizsgálata vagy a felhasználással való elszámoltatás
során.”
(3)	Az Rtv. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1)-(1a) bekezdésben foglaltak teljesítésére a rendőrség a természetes személyekkel, a
jogi személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel titkos
együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a rendőrség kezdeményezheti a
bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos
szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, állami szolgálati jogviszony, illetve
munkajogviszony (a továbbiakban: munkaviszony) létesítését.”
9.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
17.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 7. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál
kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből,
illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon,
munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati, kormányzati szolgálati állami
szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási
jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres,
időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban
együtt: munkabéréből) kell behajtani.”
18.	§
A Vht. 66. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 65. § a következő járandóságok letiltása esetén is irányadó:)
„a) a kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony,
továbbá a szolgálati viszony alapján járó illetmény,”
8
10.	A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása
19.	§
(1)	A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 14. §
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabadalmi ügyvivő tudományos, művészeti, irodalmi, oktatási és sporttevékenység,
valamint alkalmazott ügyvédi, jogtanácsosi, jogi előadói vagy ügyvédjelölti tevékenység
kivételével nem állhat munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami
szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban, és ezek, valamint az ügyvédi, a választottbírói, a
közvetítői, továbbá munkaviszonynak, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonynak nem
minősülő közéleti tevékenység, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság, kuratóriumi tagság
és tisztségviselés kivételével nem folytathat más kereső foglalkozást.”
(2)	A Szüt. 24/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felfüggesztés alatt a kamarai tagságból és tisztségből származó jogok nem
gyakorolhatók. A szabadalmi ügyvivői tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt
létesített munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, vagy állami
szolgálati jogviszony nem ütközik a 14. § (1) bekezdésébe.”
11.	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény
módosítása
20.	§
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 17. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„17. § A 9-16. §-okban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha kormányzati
szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy
szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony
keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a találmányt.”
12.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
21.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 4. pont e) alpontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Jövedelemszerzés helye:)
„e) kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, bírói,
igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi szolgálati jogviszony, valamint a rendvédelmi
feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény
szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának hivatásos szolgálati
jogviszonya, továbbá az említett jogviszonyok bármelyikének megfelelő, külföldi jog szerinti
9
jogviszony alapján megszerzett jövedelem esetében - a d) alpontban foglaltaktól függetlenül -
a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam;”
13.	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény
módosítása
22.	§
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbt.)
30.	§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, ha azt a nemzetbiztonsági
szolgálatok főigazgatói kezdeményezik, a nemzetbiztonság szempontjából különleges
fontosságú állami szervek és a tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, a
központi energiaellátó és hírközlési rendszereket üzemeltető, a nemzetközileg ellenőrzött
termékeket és technológiákat előállító és felhasználó, valamint a hadiipari kutatással
foglalkozó üzemek és intézmények a nemzetbiztonsági szolgálat - alkalmazási feltételeknek
egyébként megfelelő - munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, kormányzati
szolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, illetve munkajogviszonyt (a
továbbiakban együtt: munkaviszony) létesítenek.”
23.	§
Az Nbt. 74. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„g) foglalkoztatási jogviszony: a bírói szolgálati jogviszony, az igazságügyi szolgálati
jogviszony, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati viszony, a hivatásos és
szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya, a közszolgálati jogviszony, a
kormányzati szolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti
jogviszony, a munkajogviszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony;”
14. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996.
évi LV. törvény módosítása
24.	§
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
87. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kizárás szabályait kell alkalmazni a vadászati, az erdészeti, valamint a
természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselővel, állami tisztviselővel szemben,
aki olyan vadászatra jogosult hatósági ügyében jár el, melynél akár tagként (érdekeltként),
akár vendégvadászként vadászik, továbbá a trófeabírálati eljárásban részt vevő személynél, ha
e személy a vadászatra jogosultnál, mint vadász érdekelt, vagy ha a Polgári Törvénykönyv
szerinti közeli hozzátartozója által elejtett trófea bírálatát kellene elvégezni.”
10
15. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról
szóló 1996. éviLVIII. törvény módosítása
25.	§
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi
LVIII. törvény 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem lehet az országos kamara tisztségviselője, bizottságának elnöke, szakmai
tagozatának, szakmai kollégiumának vezetője, továbbá a területi kamara tisztségviselője,
bizottságának elnöke az, aki az építésügy irányításáért felelős központi közigazgatási szerv
kormánytisztviselője, vagy a területi kamara illetékességi területén építésügyi,
építésfelügyeleti hatósági vagy főépítészi feladatot ellátó köztisztviselő, kormánytisztviselő,
állami tisztviselő.”
16.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény módosítása
26.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 69/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közhasznú szervezet szolgáltatásában nem vehet részt gyermekjóléti alapellátást nyújtó
személy, gyermekjóléti alapellátást vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézménynél
foglalkoztatott személy, gyámhatóságnál közszolgálati, kormányzati szolgálati, vagy állami
szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott személy.”
27.	§
(1)	A Gyvt. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos gondnok a Kormány által kijelölt szervvel állami szolgálati jogviszonyban,
kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
kivéve, ha hivatásos gondnokul a Ptk. 2:31. § (5) bekezdése alapján mentális zavarban
szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személyt rendel ki a gyámhatóság.”
(2)	A Gyvt. 102. § (1a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatásos gondnok egyidejűleg 30 gondnokolt érdekében járhat el, kivéve ha)
„b) a hivatásos gondnoki feladatokat állami szolgálati jogviszonyban vagy kormányzati
szolgálati jogviszonyban álló személy látja el.”
11
17. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
28.	§
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl -
törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni:]
„o) a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása függetlenül attól, hogy ezen
tevékenység munkaviszony, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy
állami szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati viszony vagy egyéb jogviszony keretében
történik,”
18. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi
LXVIII. törvény módosítása
29.	§
(1)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
(a továbbiakban: Iasz.) 100. § (4) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
(Részben vagy egészben igazságügyi szolgálati időként lehet figyelembe venni)
„c) az egyéb igazságügyi alkalmazottaknál a korábbi munkaviszony, közszolgálati,
kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti jogviszony és szolgálati jogviszony
idejét,
d)	a rendőrség szakértői szervének igazságügyi alkalmazottainál a korábbi munkaviszony,
közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati
jogviszony és szolgálati jogviszony idejét.”
(2)	Az Iasz. 118. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából a szolgálati viszony idejébe be
kell számítani a közszolgálati jogviszonyban, a kormányzati szolgálati jogviszonyban, az
állami szolgálati jogviszonyban, a hivatásos szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazotti
jogviszonyban és a munkaviszonyban töltött időt.”
12
19. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény módosítása
30.	§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 57/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi
LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) 11. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott
eseteken túl a Magyar Építész Kamara, illetve a Magyar Mérnöki Kamara jogosult a Kamtv.
1.	§ (1) bekezdésében meghatározott körben, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti
hatósági feladatot ellátó köztisztviselők és kormánytisztviselők, valamint állami tisztviselők
esetében a külön kormányrendeletben meghatározott módon a felsőfokú végzettséget igazoló
oklevél szakirányú kredittartalmának a megállapítására, ha az oklevélből a külön
kormányrendeletben meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint - a
kormányrendelet alapján - nem állapítható meg.”
31.	§
Az Étv. 62. § (1) bekezdés 1. pont 1.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
az építésügyi és építésfelügyeleti)
„1.2. hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát,
végrehajtását, az építési folyamat felügyeletét ellátó döntéshozó és döntést előkészítő
köztisztviselők és kormánytisztviselők, valamint állami tisztviselők foglalkoztatási
feltételeit,”
(rendelettel állapítsa meg.)
20.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
módosítása
32.	§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(E törvény alapján biztosított:)
„a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is),
közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami
szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban,
igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,
ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a
Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári
13
nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a
Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja,
a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony),
tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,”
21.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
módosítása
33.	§
(1)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
1997. évi LXXXI. törvény) 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt is, amely a munkaviszony
(közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati jogviszony, a
rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, Magyar Honvédség hivatásos és
szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya) jogellenes megszűnésétől annak
helyreállításáig, vagy az utóbbi mellőzése esetén a jogviszony jogellenes megszüntetésének
jogerős megállapításáig telt el.”
(2)	Az 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első
napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a
nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami
szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati
jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos
állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati
jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati
viszonyban áll.”
22.	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi
LXXXII. törvény módosítása
34.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2)
bekezdés x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„x) munkáltató: az, akivel a pénztártag munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati,
kormányzati szolgálati, illetve állami szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi szolgálati
viszonyban áll, illetve a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a hivatásos állományú tagjaik
vonatkozásában, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a
foglalkoztatás, továbbá a 26. § (5) bekezdése alkalmazásánál a Tbj. 4. §-a a) pontjának 1-3.
alpontja, a 22. § alkalmazásánál a Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató,”
14
23. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosítása
35.	§
(1)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: 1997. évi LXXXI. törvény) 27. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami
szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan harmadik államban
foglalkoztatott biztosított, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és
gyermeke által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt
költségének 85 százalékát az egészségbiztosító megtéríti. Ha a Magyarországon történő
ellátás és a haza- és visszaszállítás vagy utazás együttes költsége nem éri el a külföldi ellátás
költségeinek 85 százalékát, az egészségbiztosító a haza- és visszaszállítás vagy utazás
költségét teljes mértékben megtéríti. Ha az e bekezdés hatálya alá tartozó személy - a sürgős
szükség esetét kivéve - az ellátás céljából történő haza- és visszaszállítást vagy utazást nem
vállalja, az egészségbiztosító a külföldön igénybe vett ellátás költségeit a belföldi
költségmértéknek megfelelően téríti meg.”
(2)	Az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (3) bekezdéstől eltérően a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy
közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan valamely EGT tagállamban foglalkoztatott
biztosított, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke választhat,
hogy a kiküldetés helye szerinti EGT tagállamban az egészségügyi szolgáltatást az uniós
rendeletek rendelkezései szerint veszi igénybe vagy az általa igénybe vett egészségügyi ellátás
költségeinek (5) bekezdés szerinti megtérítését kéri az egészségbiztosítótól.”
24.	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása
36.	§
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 6. § (1) bekezdés a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyvéd)
„a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó
más jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott, köztisztviselő, kormánytisztviselő, állami
tisztviselő, közjegyző és főállású polgármester,”
37.	§
Az Üt. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő a rendelkezés lép:
15
„(2) Az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének időtartama alatt létesített munkaviszony,
közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy állami szolgálati jogviszony
nem ütközik a 6. § (1) bekezdés a) pontjába.”
38.	§
Az Üt. 54. § (6) bekezdése helyébe a következő a rendelkezés lép:
„(6) Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt létesített munkaviszony,
közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy állami szolgálati jogviszony nem
ütközik a 6. § (1) bekezdésének a) pontjába.”
25.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
39.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § d) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„d) kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati,
közszolgálati, állami szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi, igazságügyi szolgálati
jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati
jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység;”
26.	A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása
40.	§
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. § (7) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(7) A munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseképpen elkészített műre vonatkozó
rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami
szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott
személy, vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag
alkotta meg a művet.”
27.	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása
41.	§
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 27. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
16
(Nem viselhet tisztséget a gazdasági kamarában, aki)
„c) kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy állami szolgálati jogviszonyban áll.”
28.	A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi
LXXXIV. törvény módosítása
42.	§
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV.
törvény (a továbbiakban: 2000. évi LXXXIV. törvény) 2. § (6) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti eljárásban ügyintéző, illetve döntéshozó csak olyan személy
lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek, az
állami tisztviselőkről szóló törvény alapján állami tisztviselőnek - nyilvántartás vezetése
esetén kormányzati ügykezelőnek, állami ügykezelőnek - kinevezhető lenne. A döntéshozóra
és az ügyintézőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait
kell alkalmazni.”
43.	§
A 2000. évi LXXXIV. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Összeférhetetlen a kamarai tisztséggel, ha valaki a növényvédelmi szakigazgatásban
vezetőként osztályvezető, illetve annál magasabb beosztásban közszolgálati, kormányzati
szolgálati, vagy állami szolgálati jogviszonyban áll, valamint politikai pártban tisztséget tölt
be.”
44.	§
A 2000. évi LXXXIV. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormányzati szolgálati
jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban vagy az állami tisztviselőkről szóló törvény
alapján állami szolgálati jogviszonyban álló személyek, amennyiben kizárólag e jogviszony
keretei között eljárva végeznek kamarai tagsághoz kötött tevékenységet, a kamarai tagságot
önként vállalhatják.”
29.	A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény
módosítása
45.	§
A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 14. § (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
17
„(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha
közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban
álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű
jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a mintát.”
30.	Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi
LXXXIV. törvény módosítása
46.	§
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény (a továbbiakban: Eütev.) 7. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Egészségügyi tevékenység végzésére az alábbi jogviszonyokban kerülhet sor:)
f közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati
jogviszonyban,”
47.	§
Az Eütev. „Közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony és szolgálati
viszony” alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:
„Közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony és
szolgálati viszony”
48.	§
Az Eütev. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi dolgozó közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony,
állami szolgálati jogviszony keretében csak az őt foglalkoztató közigazgatási szerv
tevékenységével összefüggő egészségügyi tevékenység végzésére jogosult.”
49.	§
Az Eütev. „Jövedelemkiegészítés közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban
álló egészségügyi dolgozók illetményének és pénzellátásának együttfolyósítási tilalmára
tekintettel” alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:
„Jövedelemkiegészítés közalkalmazotti, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati
jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók illetményének és pénzellátásának együttfolyósítási
tilalmára tekintettel”
50.	§
Az Eütev. 16/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ezen alcím alkalmazásában:)
18
„b) jövedelemkiegészítés: az e törvényben meghatározott feltételek szerint, pénzellátásuk
törvény alapján történő szüneteltetésére tekintettel, egyes közalkalmazotti jogviszonyban,
kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók
jövedelmének kiegészítésére szolgáló juttatás,”
51.	§
Az Eütev. 16/B. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Azt a közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati
jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót, akinek a megállapított pénzellátása folyósítását a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)
83/C. §-a alapján szüneteltetik - ideértve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak
megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi
CLXVII. törvény 11. §-a szerinti szüneteltetést is -, a munkáltató - általa meghatározott
összegű - jövedelemkiegészítésben részesítheti, a (2)-(7) bekezdésben foglalt feltételek,
valamint kormányrendeletben meghatározott eljárásrend szerint és jóváhagyás birtokában.
(2)	A munkáltató által meghatározott jövedelemkiegészítésnek az egészségügyi dolgozót
megillető, a kifizetést terhelő adók és járulékok nélkül számított (a továbbiakban: nettó)
mértéke nem lehet magasabb az egészségügyi dolgozót a közalkalmazotti, kormányzati vagy
állami szolgálati jogviszony fennállása miatt történő szüneteltetés hiányában egyébként
megillető pénzellátás havi összegénél.
(3)	Ha az egészségügyi dolgozó több egészségügyi szolgáltatóval is közalkalmazotti,
kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban áll, a jövedelemkiegészítés
a)	teljes munkaidős foglalkoztatás esetén csak egy jogviszonyra tekintettel,
b)	több részmunkaidős jogviszony fennállása esetén együttesen legfeljebb a (2) bekezdés
szerinti nettó mértékig
folyósítható.”
52.	§
Az Eütev. 16/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A jövedelemkiegészítés a foglalkoztatottat a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati,
állami szolgálati jogviszonyára irányadó törvényben foglalt illetményrendszeren kívül illeti
meg, különösen az alábbiakra tekintettel:
a)	a távolléti díj, a jubileumi jutalom, az illetménypótlékok, az illetményen alapuló egyéb
bérelemek, valamint az ügyeleti díj és a készenléti díj számítása szempontjából figyelmen
kívül kell hagyni,
b)	a minimálbér és a garantált bérminimum biztosítása, valamint az egészségügyi ágazati
előmeneteli rendszer alkalmazása szempontjából nem kell az illetmény részének tekinteni, és
c)	nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a
foglalkoztatottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való
jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.”
19
31. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény módosítása
53.	§
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) 41. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Nem lehet hatósági közvetítő:)
„b) a hatósággal vagy a hatóság felügyeleti szervével közszolgálati, kormányzati szolgálati
állami szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,”
54.	§
A Ket. 55.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem lehet hatósági tanú az ügyfél hozzátartozója, az eljáró hatósággal közszolgálati,
kormányzati szolgálati, állami szolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló
jogviszonyban álló személy és az eljárási képességgel nem rendelkező személy.”
32.	A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról
szóló 2004. évi CXXII. törvény módosítása
55.	§
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi
CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 1. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya kiterjed:)
„e) az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi .... törvény (a továbbiakban: Áttv.) hatálya alá
tartozó állami tisztviselőkre, állami ügykezelőkre, valamint munkáltatójukra.”
56.	§
(1)	A Péptv. 2. § 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„1. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: az állami vezetői szolgálati jogviszony, kormányzati
szolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a közszolgálati, a közalkalmazotti
jogviszony, valamint a munkaviszony;
2.	programban részt vevő: az az 1. §-ban meghatározott állami vezető, kormánytisztviselő,
állami tisztviselő, köztisztviselő, kormányzati ügykezelő, állami ügykezelő, közszolgálati
20
ügykezelő, közalkalmazott vagy munkavállaló, aki megfelel a 3. § (1) bekezdésében előírt
feltételeknek, továbbá az 1. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy;”
(2)	A Péptv. 2. § 3. pontja a következőf) alponttal egészül ki:
(közszférában jogviszonyban töltött idő:)
f az állami tisztviselő és az állami ügykezelő esetében az Áttv. 4. § a) pontjában állami
szolgálati jogviszonyként elismert idő.”
(3)	A Péptv. 2. § 4. pontja a következőf) alponttal egészül ki:
(korábbi illetmény: a programban résztvevőnek a prémiumévek programba történő belépését
közvetlenül megelőző tizenkét egész havi - a munkáltatóval fennállt ennél rövidebb
időtartamú jogviszony esetén a jogviszony teljes időtartama alatti összes egész havi -
illetményének, munkabérének havi átlaga az alábbiak szerint:)
„f) állami tisztviselő esetében az Áttv. 19. §-a alapján megállapított illetmény,”
(együttes összege.)
57. §
(1)	A Péptv. 4. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti határozott időre szóló foglalkoztatásra irányuló
jogviszony nem szüntethető meg felmentéssel a 3. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő okból.
A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon túl a
jogviszony megszűnik továbbá]
„b) új munkaviszony, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami szolgálati,
közszolgálati jogviszony, állami vezetői szolgálati viszony létesítésével, kivéve a munkáltató
jogutód nélküli megszűnése miatti, a megszűnést megelőzően legfeljebb 30 nappal
végrehajtott áthelyezés esetét,”
(2)	A Péptv. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A programban részt vevő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára a Kttv., a Kjt., az Áttv.,
és az Mt. rendelkezéseit - a díjazásra és egyéb juttatásokra, valamint az illetmény- és
előmeneteli rendszerre vonatkozó szabályok kivételével - megfelelően alkalmazni kell. A
programban részt vevőt - a közszolgálati, kormányzati szolgálati és az állami szolgálati
jogviszonyban állót kivéve - a számára foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján járó
természetbeni étkezés vagy étkezési hozzájárulás, továbbá - ha a munkáltató a
foglalkoztatottak részére egyébként ilyen juttatást biztosít - ruházati költségtérítés harminc
százaléka illeti meg. A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében a programban való
részvétellel összefüggésben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban töltött idő jogszerző
időnek számít, a jubileumi jutalom összegét a (4) bekezdésben meghatározott juttatás
alapulvételével kell megállapítani. A programban részt vevőt - a közszolgálati, kormányzati
szolgálati és az állami szolgálati jogviszonyban állót kivéve - utazási költségeinek
megtérítése címén a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg. A
programban részt vevő közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyban állót a Kttv.-
21
ben meghatározott cafetéria-juttatás harminc százaléka illeti meg. Ahol a foglalkoztatási
jogviszonyra vonatkozó szabályok távolléti díj, illetmény vagy azokon alapuló juttatás
fizetését írják elő, a programban részt vevőt a (4) bekezdésben meghatározott juttatás illeti
meg, melynek kifizetésére az illetmény kifizetésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
(3)	A Péptv. 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Amennyiben a programban részt vevő legkésőbb a program 24. hónapjára járó
juttatásának kifizetését megelőzően a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó
munkaviszonyt létesít - ide nem értve a Kttv. és az Áttv. hatálya alá tartozó szervvel, illetve a
legalább 50%-os állami, önkormányzati részesedéssel működő nonprofit szervezettel létesített
munkaviszonyt -, a 24. hónapig hátralévő időre járó juttatást, de legfeljebb a prémiumévek
programba történő belépés időpontjában őt megillető felmentési időből a munkavégzés alóli
mentesítés időtartamára járó díjazás és végkielégítés együttes összegét a részére legkésőbb a
foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.”
33.	A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a
gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők
foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról
szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása
58.	§
(1)	A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a
továbbiakban: Pftv.) 1. § (2) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„3. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony,
közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony,
közalkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a
hivatásos nevelő szülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és
szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya;”
(2)	A Pftv. 1. § (2) bekezdés 6-8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„6. ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony
létesítésének időpontjában
-	a 30. életévét még nem töltötte be,
-	akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és
-	munkaviszonyban - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi
LXXV. törvény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak minősülő
háztartási munkára irányuló munkaviszonyt -, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati
vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, szolgálati
jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll;
22
7.	foglalkoztató: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.),
a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § e)
pontja és 2. §-a, az állami tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Áttv.) 1. §-a, a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya
alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság és egyéni cég;
8.	munkaügyi törvény: az Mt., a Kttv., az Áttv. és a Kjt.;”
34.	Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény
módosítása
59.	§
Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 1. melléklet 3.1.
pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) munkaviszony, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti,
hivatásos szolgálati jogviszony keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató vagy a
korábbi munkáltató,”
35.	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
60.	§
(1)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.)
67/V. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A VPSZ vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vezető állású munkavállalója,
valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó munkavállalója)
„a) a vasúti igazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyt, állami szolgálati
jogviszonyt, vasúti társasággal vagy annak kapcsolt vállalkozásával munkaviszonyt, valamint
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet,”
(2)	A Vtv. 67/V. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A VPSZ vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága tagjának, vezető állású
munkavállalójának, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó
munkavállalójának a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója]
„a) a vasúti igazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyt, állami szolgálati
jogviszonyt nem létesíthet,”
61. §
A Vtv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
23
„72. § A vasúti igazgatási szerv vezetője gyakorolja a vasúti igazgatási szervvel kormányzati
szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló alkalmazottak feletti
munkáltatói jogkört.”
62. §
A Vtv. „A VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV KORMÁNYTISZTVISELŐJE” alcíme helyébe
a következő alcím lép:
„A VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV KORMÁNYTISZTVISELŐJE, ÁLLAMI
TISZTVISELŐJE
73.	§ (1) A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője,
állami tisztviselője részére nem engedélyezhető további munkaviszony vagy munkavégzéssel
járó egyéb jogviszony létesítése vasúti társasággal.
(2)	A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője, állami
tisztviselője az öröklés kivételével vasúti társaságban tulajdoni részesedést nem szerezhet.
(3)	A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője, állami
tisztviselője kinevezése előtt vagy öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kinevezésétől
vagy a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig a vasúti igazgatási szerv vasúti
igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője, állami tisztviselője nem vehet részt olyan
döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett
társaságra vonatkozik.
(5)	A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője, állami
tisztviselője felmentésére kizárólag a vasúti igazgatási szerv döntéséhez nem kapcsolódó ok
miatt kerülhet sor.”
74.	§ (1) A 73. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási
feladatot ellátó kormánytisztviselője, állami tisztviselője nem vehet részt döntés
előkészítésében és meghozatalában az olyan vállalkozásokat érintő esetekben, amelyekkel az
eljárás megkezdését megelőző egy év során kapcsolatban állt.
(2)	A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője, állami
tisztviselője kinevezésekor, valamint évente nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának a
73.	§ (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések teljesüléséről.
75.	§ A vasúti igazgatási szerv kormánytisztviselője, állami tisztviselője ezen jogviszonya
megszűnését követően egy évig sem pályahálózat-működtetővel, sem vállalkozó vasúti
társasággal, sem a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezettel nem létesíthet munkaviszonyt
vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt. A vasúti igazgatási szerv e korlátozás
alapján ellenértéket köteles fizetni a kormánytisztviselőnek, állami tisztviselőnek, amelynek
mértékére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény versenytilalmi
megállapodásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
24
63. §
A Vtv. 79/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vasúti igazgatási szerv a (2) és (3) bekezdés szerinti tevékenysége során szakértőt
vehet igénybe. A szakértőre a vasúti igazgatási szerv kormánytisztviselőjére, állami
tisztviselőjére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.”
36.	Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII.
törvény módosítása
64.	§
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a
továbbiakban: Ekt.) 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatalvezető csak közigazgatási szakvizsgával vagy közigazgatási tanulmányok
szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel
rendelkező személy lehet. Ettől eltérően hivatalvezetői feladatokkal olyan felsőfokú iskolai
végzettséggel rendelkező személy is megbízható, aki közigazgatási alapvizsgával rendelkezik,
feltéve, hogy a kinevezéstől számított három éven belül vállalja közigazgatási szakvizsga,
vagy a közigazgatási szakvizsga alóli - teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített
tudományos fokozat alapján - mentesítés megszerzését. A határidő eredménytelen eltelte
esetén a hivatalvezető munkaviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg.”
65.	§
Az Ekt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kamarai tisztséget nem viselhet, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja nem lehet a
Kormány tagja, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető, az egészségügy irányításában
vagy finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vevő kormánytisztviselő, állami tisztviselő,
országgyűlési képviselő, politikai párt vagy az egészségügy területén működő más
érdekvédelmi szervezet tisztségviselője, polgármester.”
66. §
Az Ekt. 14/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Aki egészségügyi tevékenységet közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati
jogviszony keretében eljárva, nem kizárólag egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben
végez, kérheti kamarai tagsága szüneteltetését, vagy - amennyiben kamarai tagsággal nem
rendelkezik - e jogviszonya keretében az egészségügyi tevékenységet kamarai tagság nélkül
is végezheti. Ha a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban álló
személy további - nem közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati -
jogviszonyban is egészségügyi tevékenységet végez vagy kíván végezni, e további
25
jogviszonyában az egészségügyi tevékenység végzés feltétele a kamarai tagság. Ez utóbbi
esetben a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszony keretében végzett
egészségügyi tevékenységgel összefüggésben valamennyi kamarai tagságból eredő jog és
kötelezettség szünetel.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az, akinek közszolgálati, kormányzati szolgálati,
állami szolgálati jogviszonyban munkaköri feladatai körébe tartozik a szakmai kamara
véleményezési jogával érintett jogszabály, illetve egyéb döntés meghozatala vagy érdemi
előkészítése, e jogviszonya fennállása alatt kamarai tagsága e törvény erejénél fogva
szünetel.”
67.	§
Az Ekt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami
szolgálati vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban álló (a továbbiakban
együtt: foglalkoztatott) kamarai tag által elkövetett etikai vétség gyanúja esetén a területi
szervezet etikai bizottsága a munkáltatót írásban értesíti. A munkáltató az álláspontjáról,
valamint a megtett intézkedéséről a kamarát köteles 30 napon belül, de legkésőbb - ha annak
külön törvény szerint helye van - a fegyelmi eljárás lefolytatására irányadó határidő lejártát
követő 5 napon belül tájékoztatni.”
37.	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII.
törvény módosítása
68.	§
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 23. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„23. munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti
munkaviszony, továbbá minden olyan, munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyre külön
törvény szerint az Mt. rendelkezéseit is alkalmazni kell; munkaviszony e törvény
alkalmazásában továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati
szolgálati jogviszony és a közszolgálati jogviszony, az állami tisztviselőkről szóló törvény
szerinti állami szolgálati jogviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony, az ügyészségről szóló 2011. évi
CLXIII. törvény szerinti ügyészségi szolgálati viszony, a bírák jogállásáról és
javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény szerinti szolgálati viszony, az igazságügyi
alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény szerinti szolgálati
jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati viszony, a honvédek jogállásáról szóló
törvény szerinti szolgálati viszony; e törvény alkalmazásában az egyházi személyt is
munkaviszonyban állónak kell tekinteni;”
26
38.	Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII.
törvény módosítása
69.	§
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a
továbbiakban: Vnyt.) 2. § a) pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
közszolgálatban álló személy:)
„4. aki közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban
áll,”
70.	§
A Vnyt. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát - az arra
vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül - meg kell
szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati, kormányzati
szolgálati, állami szolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet
vagy beosztást nem láthat el.”
39.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az
általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII.
törvény módosítása
71.	§
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A 22. § (1), (1a) és (4) bekezdése, valamint a 23. § alkalmazása szempontjából szakmai
gyakorlatként vehető figyelembe
a)	befektetési vállalkozásnál,
b)	pénzügyi intézménynél,
c)	értéktőzsdén, árutőzsdén,
d)	befektetési alap-kezelőnél,
e)	kockázati tőkealap-kezelőnél,
f)	az MNB-nél,
27
g)	az ÁKK Zrt.-nél, a kincstárnál,
h)	közigazgatási szervnél,
i)	árutőzsdei szolgáltatónál,
j) központi értéktárnál, vagy
k) központi szerződő félnél,
l) biztosítónál vagy nyugdíjpénztárnál
tisztségviselőként, köztisztviselőként, kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként, vagy
alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.”
40.	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.
törvény módosítása
72.	§
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/D. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a törvény vagy kormányrendelet valamely közigazgatási hatósági feladat ellátására az
ÉBC-t jelöli ki, az eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó csak olyan személy lehet, aki a
közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek, az állami
tisztviselőkről szóló törvény alapján állami tisztviselőnek - nyilvántartás vezetése esetén
kormányzati ügykezelőnek, állami ügykezelőnek - kinevezhető lenne. A döntéshozóra és az
ügyintézőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell
alkalmazni.”
41.	A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló
2008. évi LXXIII. törvény módosítása
73.	§
A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII.
törvény 13/G. (3) bekezdés a) pontja a helyébe a következő rendelkezés lép:
(Összeférhetetlen a Pálinka Nemzeti Tanácsban tisztség viselésével, ha a tisztségviselő)
„a) államigazgatási szervnél folytat főállásban közszolgálati tisztviselői vagy állami
tisztviselői tevékenységet;”
28
42. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása
74.	§
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Csak fizetési meghagyás útján vagy a Pp. 127. §-ában meghatározott módon vagy a
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben érvényesíthető a
kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a Pp. 24. és 25. §-a szerint
számított összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy)
„b) a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati
jogviszonyból, kormányzati szolgálati jogviszonyból, állami szolgálati jogviszonyból,
szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a
bedolgozói jogviszonyból (a továbbiakban együtt: munkaviszony) ered.”
43.	A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a
beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás
tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása
75.	§
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben
alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 4.
§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eljáró hatóság helyszíni ellenőrzésre feljogosított kormánytisztviselője, állami
tisztviselője az e törvényben foglaltak ellenőrzése, valamint a tényállás tisztázásához
szükséges bizonyíték fellelése érdekében jogosult
a)	az ellenőrzött helyiségbe, illetve létesítménybe belépni;
b)	az ellenőrzés tárgyát képező vagy azzal kapcsolatos iratokat, dokumentációt,
adathordozókat - az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó külön jogszabályok
figyelembevételével - megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni;
c)	eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíteni;
d)	a lezárt terület felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt
ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni akkor is, ha azok egyidejűleg
lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt ellenőrizni;
e)	az eljárás alá vont kereskedőt, vagy az eljárásban érintett beszállítót - az általa kezelt
adatokból - meghatározott adattartalmú kimutatás készítésére határidő tűzésével felhívni.”
29
44. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
76.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Az anyakönyvbe adatot)
„b) az anyakönyvvezető számára e törvény által biztosított jogokat gyakorolva és
kötelezettségeket teljesítve az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt
szerv vezetője által kijelölt, kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel
rendelkező kormánytisztviselője vagy állami tisztviselője (e törvény alkalmazásában: hazai
anyakönyvezést végző hatóság),”
(jegyezhet be.)
45.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
módosítása
77.	§
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV. tv.
19/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Vezetői kinevezést csak szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy
közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott, a Közigazgatási Továbbképzési
Kollégium teljes körű mentesítésével, vagy kormányzati tanulmányok szakirányú
szakképzettséggel rendelkező kormánytisztviselő kaphat.”
78.	§
A NAV tv. 31/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább ötéves szakmai
gyakorlattal és - kormánytisztviselő esetén - közigazgatási vagy jogi szakvizsgával,
közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok
szakirányú szakképzettséggel, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített
tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek; szakmai
főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább tíz éves szakmai
gyakorlattal és - kormánytisztviselő esetén - közigazgatási vagy jogi szakvizsgával,
közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok
szakirányú szakképzettséggel, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített
tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek
adományozható, aki "kiválóan megfelelt" minősítésű.”
79.	§
A NAV tv. 31/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
30
„(1) Az állami adó- és vámhatóság vezetője a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú
iskolai végzettségű kormánytisztviselőnek, amennyiben közigazgatási szakvizsgával vagy
közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok
szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, valamint a tartósan kiemelkedő munkát végző
felsőfokú iskolai végzettségű pénzügyőrnek címzetes vezetőtanácsosi, címzetes főtanácsosi,
címzetes vezető-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű kormánytisztviselőnek és
pénzügyőrnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat.”
80. §
A NAV tv. 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére a NAV a természetes személyekkel, a jogi
személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel titkos
együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a NAV kezdeményezheti a
bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos
szolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, közszolgálati
jogviszony, illetve munkaviszony létesítését.”
46.	A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása
81. §
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 13. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Igazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles
jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser, illetve egyetemi vagy
főiskolai szintű közgazdász szakképesítéssel, valamint jogi vagy közigazgatási
szakvizsgával, vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel és legalább
5 év közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkezik.”
47.	A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi
CLXXXV. törvény módosítása
82. §
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a
továbbiakban: Mttv.) 118. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Elnök, az elnökhelyettes, a főigazgató, a főigazgató-helyettes nem lehet)
„c) helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, párt
országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra
irányuló jogviszonyban álló személy,”
31
83.	§
Az Mttv. 120. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az NHIT elnöke, alelnöke és tagja lehet kormánytisztviselő, állami tisztviselő vagy
köztisztviselő.”
48.	A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a
lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV.
törvény módosítása
84.	§
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 1. § (1) bekezdés 7a. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:)
„7a. közszférában dolgozó:
a)	a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,
b)	a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselő,
c)	az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó állami tisztviselő, állami
ügykezelő
d)	a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló,
e)	a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szakmai vezető,
f)	a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állomány tagja,
g)	a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses
állomány tagja,
h)	a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,
i)	az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó
alkalmazott,
j) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,
k) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
66/A. § (1) bekezdése szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
32
l) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők
tiszteletdíjáról szóló törvény hatálya alá tartozó főállású polgármester,
m) az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságnál munkavégzésre irányuló
jogviszonyban foglalkoztatott személy.”
49.	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint
egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
85.	§
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdés záró szövegrészében a
„közszolgálati vagy kormányzati szolgálati” szövegrész helyébe a „közszolgálati,
kormányzati szolgálati, vagy állami szolgálati” szöveg lép.
50.	Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011.	évi CXII. törvény módosítása
86. §
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hatóság elnöke a Hatóság köztisztviselői létszámának legfeljebb húsz százalékáig
vizsgálót nevezhet ki, a Hatóság azon köztisztviselői közül, akik felsőfokú informatikai vagy
jogász végzettségűek és legalább három évet adatvédelmi szakértő vagy adatvédelmi felelős
munkakörben töltöttek, valamint közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, vagy közigazgatási
tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú
szakképzettséggel rendelkeznek.”
51.	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges
jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény
módosítása
87.	§
(1)	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 26. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megyei védelmi bizottság elnöke a védelmi igazgatási feladatait a Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szervének közreműködésével látja el. A honvédelmi
feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő-korlátozás nélkül a Kormány
általános hatáskörű területi államigazgatási szervének állami tisztviselője, állami ügykezelője
és munkavállalója rendkívüli munkavégzésre kötelezhető.”
(2)	A Hvt. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
33
„(4) A polgármester a védelmi igazgatási feladatait a járási hivatal közreműködésével látja el.
A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő-korlátozás
nélkül a járási hivatal minden állami tisztviselője, állami ügykezelője és munkavállalója
rendkívüli munkavégzésre kötelezhető.”
52.	A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti
és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása
88.	§
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 3. § 1. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1. államtudományi és közigazgatási felsőoktatás: a kormánytisztviselői, állami
tisztviselői és a köztisztviselői életpályára felkészítő államtudományi és alapképzési
szakok, valamint a hozzájuk kapcsolódó mesterképzési szakok, ideértve az
államtudományi doktori cím használatára jogosító osztatlan szakot is;”
89.	§
Az NKE tv. 13. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Egyetemen munkakört, vezetői beosztást)
„d) közszolgálati tisztviselő, állami tisztviselő”
(tölthet be.)
90.	§
Az NKE tv. 23/A. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Egyetemre történő felvétel, illetve hallgatói jogviszony létesítésének feltétele lehet -
az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági,
valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás sajátosságaira
figyelemmel -)
„ i) végzettség, szakképzettség, szakképesítés, képesítés, szaktanfolyami vizsga,
közigazgatási vizsga, közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettség vagy
kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettség megléte vagy megkezdése,
továbbá”
34
53.	Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása
91.	§
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvény 466. § 7. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet alkalmazásában:
munkaviszony:)
„c) a közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati
viszony,”
54.	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
módosítása
92.	§
(1)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban:
Bjt.) 4. § (1) bekezdés f) pontfb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Magyarországon bíróvá az a harmincadik életévét betöltött személy nevezhető ki, aki
legalább egy évig)
„fb) kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként, illetve köztisztviselőként központi
közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben
dolgozott,”
(2)	A Bjt. 4. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem nevezhető ki bíróvá az a személy,)
„g) akit bíróként, ügyészként, kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként,
köztisztviselőként, közjegyzőként, ügyvédként, végrehajtóként, közalkalmazottként, a
rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának
tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, alügyészként, ügyészségi fogalmazóként,
ügyvédjelöltként, közjegyzőhelyettesként fegyelmi eljárásban a legsúlyosabb fegyelmi
büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,”
93.	§
A Bjt. 184. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jubileumi jutalomra jogosító idők számítása során a bírói szolgálati viszonyban
eltöltött időn kívül az ügyészségi szolgálati viszonyban, az igazságügyi alkalmazotti
szolgálati jogviszonyban, az Alkotmánybíróság tagjaként, az országgyűlési biztosként, illetve
az alapvető jogok biztosaként, az országgyűlési képviselőként, a nemzetiségi szószólóként, a
főállású polgármesterként vagy főállású alpolgármesterként, az állami vezetőként, a
35
kormányzati szolgálati jogviszonyban, az állami szolgálati jogviszonyban, a közszolgálati
jogviszonyban, a közalkalmazotti jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek
hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi
feladatokat ellátó szerveknél és a Magyar Honvédségnél szolgálati viszonyban, továbbá a
foglalkoztatásra irányuló más jogviszonyban (munkaviszonyban, 1992. január 20-át követően
szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban stb.) eltöltött időt is figyelembe kell
venni.”
94.	§
A Bjt. 221. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaviszonyban, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati vagy
közalkalmazotti jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos
állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó
szerveknél és a Magyar Honvédségnél szolgálati viszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló
más jogviszonyban (szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban stb.) álló ülnököt
ülnöki működésének időtartamára a távolléti díja illeti meg.”
55.	A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról
és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
95.	§
(1)	A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 11. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Nem választható meg legfőbb ügyésznek, illetve nem nevezhető ki ügyésznek az a személy,)
„g) akit ügyészként, bíróként, kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként,
köztisztviselőként, végrehajtóként, közalkalmazottként, a rendvédelmi feladatokat ellátó
szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi
feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaként, igazságügyi alkalmazottként,
alügyészként és fogalmazónként, ügyvédként, ügyvédjelöltként, közjegyzőként, közjegyző
helyettesként a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi
büntetés hatálya alatt áll,”
(2)	A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 154. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A jubileumi jutalomra jogosító idők számítása során és a fizikai alkalmazott
alapszabadságának a megállapításakor az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idő
számításánál - az (1) bekezdésben említetten kívül - az Alkotmánybíróságnál és a bíróságnál
szolgálati viszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban,
közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, továbbá más foglalkoztatási
jogviszonyban (szolgálati viszonyban, munkaviszonyban), valamint 1992. január 20-át
36
követően szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban töltött időt is figyelembe kell
venni.”
56.	A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása
96. §
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 91. § (7) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(7) Az e törvény előírásait a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a
rendvédelmi szervek keretében folyó szakképzés, valamint a közszolgálati tisztviselőkről
szóló törvény, az állami tisztviselőkről szóló törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló
törvény hatálya alá tartozók tekintetében az eltérő sajátosságok figyelembevételével kell
alkalmazni. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek keretében szolgálati beosztás
betöltésére jogosító szakképesítésre irányuló szakképzés megkezdéséhez a szakképesítésért
felelős miniszter engedélye szükséges.”
57.	Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
97. §
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § (1)
bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő
tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges
közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet)
„c) állami tisztviselő, kormánytisztviselő olyan államigazgatási szervnél, amelynek
illetékességi területén az adott önkormányzat működik;”
58. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
módosítása
98.	§
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 19. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„19. § A Tanács elnökének nem nevezhető ki olyan személy, aki tagja az Országgyűlésnek, a
Kormánynak, illetve állami vezető, bíró, ügyész, kormánytisztviselő, állami tisztviselő vagy
köztisztviselő, továbbá aki szolgálati jogviszonyban áll.”
59.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
99.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11/F. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
37
„(1) Az állami feladat átvétele miatt bekövetkező jogállásváltozás (ezen alcím alkalmazásában
a továbbiakban: jogállásváltozás) esetén, ha a munkavállaló a közalkalmazottak jogállásáról
szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az állami tisztviselőkről szóló
törvény, a honvédek jogállásáról szóló törvény vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek
hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (ezen alcím alkalmazásában a
továbbiakban: jogállási törvény) hatálya alá tartozó átvevő költségvetési szervhez kerül, a
munkaviszonya - a (3)-(4), (6) és a (10) bekezdésben foglalt kivétellel - az állami feladat
átvételének időpontjában (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállásváltozás
időpontja) közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, hivatásos szolgálati
vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át.”
60.	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
100. §
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 71. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A MAB-nak húsz tagja van. Kilenc tagot delegál a miniszter, kettő tagot a Magyar
Tudományos Akadémia, egy tagot a Magyar Művészeti Akadémia, három tagot a Magyar
Rektori Konferencia, kettő tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek,
egy tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok
Országos Konferenciája, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége. A tagoknak - a
Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Hallgatói Önkormányzatok Országos
Konferenciája által delegált tag kivételével - tudományos fokozattal kell rendelkezniük. A
delegálók a delegálás során egyeztetni kötelesek a nagyobb tudományterületek arányos
képviselete érdekében. Nem lehet a MAB tagja, aki a Felsőoktatási Tervezési Testület tagja,
rektor, kancellár, közszolgálati tisztviselő, kormánytisztviselő vagy állami tisztviselő.”
61.	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
101. §
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés g)-i) pontja esetén feltétel, hogy a helyszíni bírságot kiszabó személy a
közigazgatási szerv alkalmazottja vagy önkormányzati köztisztviselő, közalkalmazott,
kormánytisztviselő vagy állami tisztviselő legyen.”
62.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti,
módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó
törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény módosítása
102. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát
vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V.
törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
38
„(2) A prémiumévek programban részt vevő kormánytisztviselőre, köztisztviselőre és
kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőre, ha az erről szóló törvény másként nem
rendelkezik, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. CXCIX. törvény (a továbbiakban:
Kttv.), az állami tisztviselőre és az állami ügykezelőre az állami tisztviselőkről szóló törvény
rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
63.	Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
103.	§
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 96. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a képviselő a megválasztása napján ügyész, kormányzati szolgálati jogviszonyban,
állami szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban vagy közalkalmazotti
jogviszonyban álló személy, közigazgatási szerv munkavállalója, a honvédek jogállásáról
szóló törvény, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának
szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személy volt, a képviselői
megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt
képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni.”
104.	§
Az Ogytv. 97. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselői megbízatás időtartama - ideértve a képviselői megbízatás megszűnését
követően biztosított ellátás időtartamát is - a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság
szempontjából heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban töltött időnek, illetve
nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. A munkaviszonyt a kormányzati szolgálati,
állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, valamint bírói és ügyészségi szolgálati
jogviszony számításánál e jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani. A
munkaviszonyt a honvédek jogállásáról szóló törvény, valamint a rendvédelmi feladatokat
ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti
szolgálati jogviszony számításánál e szolgálati jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell
beszámítani.”
64.	A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény
módosítása
105.	§
(1)	A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: 2012.
évi XLI. törvény) 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A menetkedvezményt biztosító országos, regionális vagy elővárosi vasúti
személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaság jogosult az utazási kedvezményre
jogosult munkavállaló, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, köztisztviselő, közalkalmazott,
nyugdíjas, valamint ezek igényjogosult hozzátartozója (5) bekezdésben meghatározott
adatainak a kezelésére.”
39
(2) A 2012. évi XLI. törvény 37. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Az adatkezelés a következő adatokra terjed ki:)
„c) a munkaviszony, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti
jogviszony, szakmai gyakorlat kezdete, illetve vége, valamint”
65.	A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló
2012.	évi CXXVI. törvény módosítása
106.	§
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi
CXXVI. törvény 30. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
(Összeférhetetlen az agrárkamarai tisztség viselésével, ha a tag)
„a) vezetői munkakört betöltve kormányzati szolgálati, állami szolgálati, vagy közszolgálati
jogviszonyban áll,
b)	olyan államigazgatási szervnél folytat főállásban (legalább heti 36 órás) közszolgálati
tisztviselői, állami tisztviselői tevékenységet, amely államigazgatási szerv illetékességi
területe részben vagy egészben egybeesik az adott területi szervezet illetékességi területével,”
66.	A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
107.	§
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 4. § b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Nem postai szolgáltatás)
„b) ha bármely személy saját maga vagy szervezet a saját gazdasági vagy egyéb
tevékenységével összefüggő tartalmú küldeményét a vele munkaviszonyban, kormányzati
szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi
alkalmazotti vagy egyéb szolgálati viszonyban álló személlyel vagy tagsági jogviszonyban
álló magánszeméllyel (ide nem értve a részvényest) kézbesíti vagy kézbesítteti (saját
kézbesítés);”
40
67. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
108.	§
(1)	A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 34/A. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„34/A. § Az üres tiszti, altiszti szolgálati beosztás betöltésénél - ha az a honvédségi
szervezetek állományából nem biztosítható - a szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakmai
végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, szakmai tapasztalattal egyformán
rendelkezők közül előnyben kell részesíteni a rendvédelmi szervek hivatásos állományából,
továbbá a kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati jogviszonyból
tartalékállományba helyezetteket.”
(2)	A Hjt. 38. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a szolgálati viszony]
„b) kormányzati szolgálati jogviszonyból, állami szolgálati jogviszonyból, közszolgálati,
közalkalmazotti jogviszonyból vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyból
történő áthelyezéssel jön létre, legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidő köthető ki.”
(3)	A Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szolgálati jogviszony megszüntethető)
„c) áthelyezéssel közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati,
vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló
hivatásos szolgálati jogviszonyba,”
(4)	A Hjt. 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felmentési idő, a végkielégítés, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a pótszabadság
mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából
a)	a 2002. január 1-je előtt a fegyveres szervek állományában szolgálati viszonyban eltöltött,
és a korábbi szabályok szerint beszámítható szolgálati időt, és
b)	a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint rögzített szolgálati időt
tényleges szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni. A jubileumi jutalomra való
jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából a kormányzati szolgálati, az
állami szolgálati, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a 2013. június
30-ig közszolgálati jogviszonyban eltöltött, vagy ilyennek minősített időket, a pótszabadság
mértéke szempontjából pedig ezek mellett a munkaviszonyban eltöltött időt is figyelembe kell
venni.”
(5)	A Hjt. 197. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
41
„(3) A fedőbeosztásban foglalkoztatott hivatásos állományú katonákra a fedőbeosztásuk alatt
fennálló jogviszonyuk megszűnése esetén a 76. § rendelkezéseit alkalmazni kell, amennyiben
a megszűnést követő naptári napon áthelyezésre kerülnek kormányzati szolgálati, állami
szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba.”
68. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása
109.	§
A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 40. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Hegybíró csak olyan személy lehet, aki)
„c) a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú
szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel
rendelkezik, vagy vállalja, hogy kinevezése esetén a közigazgatási alapvizsgát a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által meghatározott határidőn - de
megválasztásától számított legkésőbb egy éven - belül leteszi.”
69. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi
XXII. törvény módosítása
110. §
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 11. §
(1)	bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elnök, az elnökhelyettes nem lehet)
„b) helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, párt
országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra
irányuló jogviszonyban álló személy,”
70.	A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
1 11. §
(1)	A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 18. § (2)
bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem lehet a választási bizottság választott tagja az (1) bekezdésben foglaltakon túl]
„d) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szervvel vagy a választási
bizottság illetékességi területén hatáskörrel rendelkező egyéb közigazgatási szervvel
kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, szolgálati vagy más,
munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy a közalkalmazott kivételével, állami
vezető.”
42
(2) A Ve. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A választási iroda tagjává közszolgálati tisztviselő, állami tisztviselő és közalkalmazott
bízható meg.”
71.	A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek
teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi
XCVII. törvény módosítása
112. §
A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével
kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 7. melléklet
k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állomány tagjára vonatkozó adatok:)
,,k) közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga és közigazgatási versenyvizsga,
valamint közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettség, kormányzati
tanulmányok szakirányú szakképzettség megszerzésének időpontja, oklevél száma,
egyenértékűként elismert vizsga megszerzésének időpontja, oklevél száma, vagy a
vizsgák alóli mentesség oka,”
72.	A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény módosítása
113.	§
(1)	A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény (a továbbiakban: 2013. évi
CLV. törvény) 7. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyámhatóság hivatásos támogatóul)
„a) hivatásos támogatói feladatokat ellátó, a Kormány által kijelölt szervvel kormányzati
szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyt,”
(rendelhet ki)
(2)	A 2013. évi CLV. törvény 7. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(A hivatásos támogató egyidejűleg 30 támogatott személy érdekében járhat el, kivéve, ha)
„b) a hivatásos támogatói feladatokat kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy állami
szolgálati jogviszonyban álló személy látja el.”
43
73. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi
LXXVI. törvény módosítása
114.	§
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 33. §
(2)	bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szellemitulajdon-kezelési szabályzatnak ki kell terjednie különösen)
„d) ha a vonatkozó jogszabályok a felek eltérő rendelkezését lehetővé teszik, a kutatóhellyel
kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, munkaviszonyban
vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, valamint polgári jogi jogviszonyban álló,
a szellemi alkotás létrehozásában közreműködő kutatók jogaira és kötelezettségeire a
hasznosítás folyamatában,”
74.	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
115.	§
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.)
389. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenység irányításáért felelős
természetes személy az lehet, aki
az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:]
„ba) felsőfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál, biztosításközvetítői
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi vagy
gazdasági területén vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább három
évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be vagy biztosítónál, biztosításközvetítői
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatásban pénzügyi, illetve
gazdasági területen vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél összesen ötéves,
biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal, közszolgálati, kormányzati
szolgálati, állami szolgálati jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonnyal rendelkezik, vagy”
116.	§
A Bit. 395. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Vezérügynöki tevékenységet végző természetes személy és a vezérügynöki tevékenység
irányítója kizárólag olyan természetes személy lehet, aki
az alábbi szakmai gyakorlattal rendelkezik)
„cc) a ca)-cb) alpontban meghatározott szervnél összesen ötéves szakmai
munkaviszonnyal, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonnyal
vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik.”
44
117. §
A Bit. 400. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenysége irányításáért felelős
természetes személy az lehet, aki
az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:]
„ba) felsőfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál, biztosításközvetítői
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi vagy
gazdasági területén vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább három
évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be vagy biztosítónál, biztosításközvetítői
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatásban pénzügyi, illetve
gazdasági területen vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél összesen ötéves,
biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal, közszolgálati, kormányzati
szolgálati, állami szolgálati jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonnyal rendelkezik; vagy”
75.	A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
118.	§
(1)	A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 34. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a szolgálati viszony létesítése kormányzati szolgálati jogviszonyból, állami szolgálati
jogviszonyból vagy a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából áthelyezéssel
történik, próbaidő kikötésére nem kerül sor.”
(2)	A Hszt. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § Ha a rendvédelmi szervnél megüresedő szolgálati beosztást a rendvédelmi szerv
állományából az e törvény szerinti előmenetel alapján nem lehet betölteni, előnyben kell
részesíteni a rendvédelmi szerv vagy más rendvédelmi szerv hivatásos állományából, a
Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából, továbbá a kormányzati szolgálati, állami
szolgálati, közszolgálati jogviszonyból tartalékállományba kerülteket.”
(3)	A Hszt. 80. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szolgálati viszony megszüntethető)
„e) kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban
vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel,”
45
(4)	A Hszt. 91. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatásos állomány tagját kérelmére a szolgálati viszony megszűnése után is
tartalékállományban kell tartani a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy
évig, ha)
„b) az (1) bekezdés szerinti tartalékállomány tartama alatt részére a rendvédelmi szervnél,
más rendvédelmi vagy egyéb költségvetési szervnél a képzettségének, végzettségének,
egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő hivatásos, kormányzati szolgálati,
állami szolgálati, közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony alá tartozó munkakör nem
volt biztosítható, és”
(5)	A Hszt. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„95. § A rendvédelmi szervek hivatásos állományából tartalékállományba helyezetteket és a
tartalékállományban tartottakat a közszolgálatban történő továbbfoglalkoztatásuk érdekében
a kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, közszolgálati,
közalkalmazotti jogviszonyban vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban
foglalkoztató költségvetési szerveknél, valamint a Magyar Honvédségnél a megüresedő
munkakörök betöltésénél előnyben kell részesíteni.”
(6)	A Hszt. 57. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„57. Kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi
alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezés
96.	§ A hivatásos állomány tagja, valamint
a)	az állományilletékes parancsnok,
b)	az állományilletékes parancsnok és a rendvédelmi szerv másik szervezeti egységének
munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója, vagy
c)	az állományilletékes parancsnok és a kormányzati szolgálati, állami szolgálati,
közszolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony
létrehozására feljogosított munkáltatói szerv vezetője
megállapodhatnak a hivatásos állomány tagjának kormányzati szolgálati, állami szolgálati,
közszolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba
történő áthelyezésében.”
(7)	A Hszt. 280. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ahol e törvény hivatásos szolgálati időről rendelkezik, szolgálati időként kell figyelembe
venni:)
„e) az a) és b) pont alá nem tartozó költségvetési szervnél kormányzati szolgálati
jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban töltött
időt, ha a szolgálati viszony e jogviszonyok valamelyikéből áthelyezéssel vagy közvetlenül
kinevezéssel jött létre,”
46
(8)	A Hszt. 283. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak a 280. § (1) bekezdése szerint
számított hivatásos szolgálati idejét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - kormányzati
szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti
szolgálati jogviszony, bírói vagy ügyészségi szolgálati viszony vagy közigazgatási szervnél
munkaviszony létesítése esetén a létesítendővel azonos jellegű jogviszonyban eltöltött
időnek kell elismerni.”
(9)	A Hszt. 334. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a szolgálati viszony létesítése kormányzati szolgálati jogviszonyból, állami szolgálati
jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, igazságügyi
alkalmazotti szolgálati jogviszonyból, a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából
vagy más rendvédelmi szervnél fennálló szolgálati viszonyból áthelyezéssel történik,
próbaidő a 49. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kiköthető.”
(10)	A Hszt. 335. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 130. § (1) bekezdésétől eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos
állománya esetében a miniszter által meghatározott szolgálati beosztásokban a rendészeti
alapvizsga helyett közigazgatási alapvizsga, vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú
szakképzettség vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettség, továbbá
rendészeti szakvizsga helyett közigazgatási szakvizsga, vagy közigazgatási tanulmányok
szakirányú szakképzettség vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettség
teljesítése írható elő.”
(11)	A Hszt. 340. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)
„3. meghatározza a kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti,
igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezésre, a más rendvédelmi
szervhez történő áthelyezésre, valamint a rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség
közötti áthelyezésre vonatkozó eljárási szabályokat és az áthelyezett foglalkoztatásával,
jogaival és kötelezettségeivel összefüggő kérdéseket,”
(12)	A Hszt. 4. melléklet II. pont 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatásos állomány tagja)
„8. közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga, közigazgatási versenyvizsga,
közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettség, kormányzati tanulmányok
szakirányú szakképzettség megszerzésének időpontja, oklevélszáma”
(13)	A Hszt. 34. § (2) és (3) bekezdésében a „köztisztviselői” szövegrész helyébe a
„közszolgálati” szöveg lép.
47
76. A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C
törvény módosítása
119.	§
A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C törvény 9. § (8)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó
öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt
megszerzett közalkalmazotti, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban
állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat - a 2016. évi
költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével - kötelesek befizetni a Magyar
Államkincstár A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései megnevezésű,
10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára.”
77.	A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény
módosítása
120.	§
(1)	A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a
továbbiakban: Are. tv.) 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Családi vagyonfelügyelő az a legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkező
kormánytisztviselő, állami tisztviselő vagy büntetlen előéletű tartós megbízási jogviszonyban
álló személy lehet, aki rendelkezik jogi vagy közgazdasági végzettséggel, valamint
közigazgatási vizsgával, jogi szakvizsgával vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú
szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel.”
(2)	Az Are. tv. 104. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Családi vagyonfelügyelő 2018. január 1-jéig olyan kormánytisztviselő, állami tisztviselő
vagy büntetlen előéletű, munkavégzésre irányuló vagy tartós megbízási jogviszonyban, álló
személy is lehet, aki jogi vagy közgazdasági végzettséggel rendelkezik, és 2018. január 1-jéig
közigazgatási vizsgát vagy jogi szakvizsgát tesz, vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú
szakképzettséget vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséget szerez.”
78.	A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
121. §
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (8)
bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényt - ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése - nem kell alkalmazni az
alábbi esetekben:)
48
„g) munkaszerződés, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, vagy
közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti
ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírói szolgálati
jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat
ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, valamint a Magyar
Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományának szolgálati
viszonya;”
122. §
A Kbt. 147. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, akinek a közös
háztartásban élő hozzátartozója)
„d) olyan szervezettel áll közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati
jogviszonyban, amely az ügyfélszervezet felügyelő szervezete vagy az ügyfélszervezet
által felügyelt szervezet, illetve amely az ügyfélszervezet részére támogatást vagy
kizárólagos jogot biztosít.”
123.	§
A Kbt. 193. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Közbeszerzési biztos az lehet, aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves
szakmai gyakorlattal, valamint közigazgatási, illetve jogi szakvizsgával, vagy
közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel, vagy kormányzati
tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkezik.”
79.	Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó
törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény módosítása
124.	§
Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: 2016. évi XXXIII.
törvény) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(Állami projektértékelői jogviszony létesíthető azzal, aki)
„a) központi államigazgatási szervnél, illetve annak területi és helyi szervénél [ideértve a
fővárosi és megyei kormányhivatalt, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalt]
kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként vagy köztisztviselőként,”
([az a)-d) pont továbbiakban együtt: állami alkalmazott] foglalkoztatott és
projektértékelési feladatok ellátására sikeres pályázóként kiválasztásra került.)
49
125. §
A 2016. évi XXXIII. törvény 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1. alapjogviszony: fennálló kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati,
közalkalmazotti jogviszony, valamint többségi állami befolyás alatt álló gazdasági
társasággal fennálló munkaviszony;”
80.	Záró rendelkezések
126. §
Ez a törvény 2016. július 1-jén lép hatályba.
127. §
E törvény
a)	8. és 13. alcíme, valamint 80. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
b)	47. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
c)	50. alcíme az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján,
d)	51. alcíme az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján,
e)	92. §-a és 93. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2)
bekezdése alapján,
f)	55. alcíme az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
g)	57. alcíme az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
h)	63. alcíme az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján,
i)	69. alcíme az Alaptörvény 23. cikke alapján,
j) 70. alcíme az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1)
bekezdése alapján,
sarkalatosnak minősül.
50
Általános indokolás
Az állami tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Áttv.) Országgyűlés által történő
elfogadásával és a Köztársasági Elnök által történő kihirdetésével megvalósult a Kormány
azon fő célkitűzése melynek értelmében a területi közigazgatás tisztviselői számára a modern,
szolgáltató állam kereteibe illeszkedő, a szakmai képzettséget és tapasztalatot, valamint a
teljesítményt megbecsülő új tisztviselői hivatásrend és ehhez kapcsolódó illetményrendszer
kialakítására, kultúraváltás megvalósításával a közigazgatási munka presztízsének
megteremtésére kerüljön sor. A kultúraváltás megvalósulása egyidejűleg meg fogja teremteni
a közigazgatási munka presztízsét. Amennyiben az állampolgárok ugyanolyan színvonalú,
gyorsaságú és hatékonyságú közigazgatási szolgáltatásokat vehetnek igénybe a vidéki
kistelepüléseken, mint a nagyvárosokban és a fővárosban, az hozzájárul a vidék megtartó
erejének növekedéséhez. Az Áttv. elfogadását és kihirdetését követően szükséges az Áttv.
hatályba lépésig a törvényjavaslat elfogadásával azon törvények módosítása, melyek a
közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos egyéb rendelkezéseket tartalmazzák. A
törvényjavaslat a közszolgálati jogviszonyt érintő törvények technikai jellegű módosítását
tartalmazza, az Áttv. elfogadásával bevezetett új állami tisztviselői jogviszonyt vezeti át az
érintett törvényekbe.
Részletes indokolás
Az 1-79. alcímekhez
A törvényjavaslat 1-79. alcímében szerepelnek mindazon törvények, amelyek módosítására az
Áttv. hatálybalépésére figyelemmel van szükség. A törvényjavaslat beemeli az állami
tisztviselő, állami ügykezelő, állami szolgálati jogviszony, valamint közigazgatási
tanulmányok szakirányú szakképzettség és a kormányzati tanulmányok szakirányú
szakképzettség fogalmakat azon közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő
törvényekbe, amelyekben korábban csak a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő,
köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő vagy kormányzati szolgálati jogviszony, továbbá a
közigazgatási alapvizsga és közigazgatási szakvizsga került nevesítésre. Az új jogviszony
bevezetésével a törvényjavaslat nem változtat a korábbiakban megteremtett logikai renden,
pusztán a vonatkozó törvényeket módosítja technikai jelleggel.
A 80. alcímhez
Hatályba léptető és sarkalatossági klauzulára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
51