﻿Országgyűlés Hivatala
Irományszám: T\ a o'Va-t
Érkezett. 2016 MÁJ 1 7.	2016. évi... törvény
a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és
rendezéséről
Magyarország a modem kori olimpiákon elnyert 168 aranyérmével, 148 ezüstérmével és
170 bronzérmével, valamint a paralimpiákon szerzett 30 aranyérmével, 41 ezüstérmével és 55
bronzérmével az olimpiai és paralimpiai játékok történetének legeredményesebb
sportnemzetei közé tartozik, a világelsők között áll az egy főre jutó olimpiai és paralimpiai
érmek számát tekintve: Magyarország a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítójaként
kiemelkedő szerepet játszott a modem olimpizmus megteremtésében, valamint azóta is aktív
és megbecsült tagja az olimpiai mozgalomnak, az olimpiai közösségnek.
A viharos huszadik század nem adta meg a lehetőséget, hogy Magyarország rendezője is
lehessen az egyetemes sport legnagyobb ünnepének, az olimpiai és paralimpiai játékoknak.
Hisszük, hogy most elérkezett az idő arra, hogy Hazánk történelme során első ízben olimpiát
rendezhessen, azaz házigazdája legyen a 2024. évi XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári
paralimpiai játékoknak, és vendégül láthassa a világ sportolóit és nemzeteit.
Ez a lehetőség három történelmi tényező szerencsés együttállásán alapul.
Mindenekelőtt, hogy 1990-ben Közép-Kelet Európa és Magyarország visszanyerte
szabadságát, mára pedig ez a régió vált Európa legdinamikusabban fejlődő, gyarapodó
térségévé.
A második tényező, hogy 2004-es csatlakozását követően 2024-re Magyarország húsz
éve lesz annak az Európai Uniónak a tagja, amely tevékenyen járul hozzá a hazai közlekedési
és egyéb infrastruktúra rendszerek megújításához.
A harmadik fontos tényező pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság „Agenda 2020” nevű
reformprogramja, amely ésszerűbb, gazdaságosabb, olcsóbb, megtérülő olimpia rendezésére
irányul, és így reális esélyt biztosít a rendezésre Budapest méretű nagyvárosok számára is.
Az olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésével Magyarország nem kizárólag a világ
legnagyobb sporteseményének lebonyolítására vállalkozik. Az olimpiai és paralimpiai
játékok megrendezése Hazánkra irányítja az egész világ figyelmét, és lehetőséget ad arra,
hogy bemutassuk a magyar nemzet kiválóságát és erényeit, alkotó- és szervezőképességét,
büszke történelmét, gazdag kultúráját, a szabadság, a béke, a sport és az olimpiai mozgalom
iránti elkötelezettségét, hogy együtt szerezzünk dicsőséget és hírnevet külföldön, és
múlhatatlan nemzeti önbecsülést idehaza. Hiszünk abban, hogy Budapest és Magyarország az
„Agenda 2020” nevű olimpiai reformprogram szellemiségében, az ahhoz illeszkedő friss és
újszerű megközelítésű olimpiarendezési elképzeléseivel, a fiatalabb nemzedékek
megszólításán keresztül képes hozzájárulni a nemzetközi olimpiai mozgalom megújításához.
Hisszük továbbá, hogy az olimpiarendezés egy olyan össznemzeti ügy lehet, amely közös célt
tud adni a nemzet valamennyi tagjának, ezáltal lendületet ad Budapest, valamint az egész
ország további fejlődésének.
2
A 2024. évi XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok .sikeres
pályázatához, illetve rendezéséhez nélkülözhetetlen a nemzeti együttműködés, a hosszú távú
tervezhetőség, és a kitartó támogatás biztosítása. A sikeres pályázat, illetve rendezés
hatékony és gyors lebonyolítását egy speciális szabályozó rendszer döntő mértékben
segítheti.
Az Országgyűlés ennek szem előtt tartásával a XXXIII. Olimpiai Játékok és a XVII.
Paralimpiai Játékok 2024-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék
támogatásáról szóló 31/2015. (VII. 7.) OGY határozat alapján
-	a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Olimpiai Chartájában foglalt modem olimpizmus
eszméje és az olimpizmus alapelvei és értékei iránti elkötelezettséggel;
-	tisztelegve Magyarország mint olimpiai nemzet, és a magyar olimpizmus múltja, jelene,
hagyományai, eredményei és sportolói előtt;
-	kiemelve, hogy a sportolás Magyarország Alaptörvényének XX. cikke alapján a testi és
lelki egészséghez való jog érvényesülésének kötelezően támogatandó eszköze;
-	elismerve, hogy a sport, a parasporttal együttesen a társadalom szerves része, az
életminőség, az egészség javításának, az ifjúság nevelésének pótolhatatlan eszköze;
-	elismerve, hogy a világ legnagyobb sportfesztiválja, az olimpiai és paralimpiai játékok,
a nemzeti összetartozás kifejezésének és megélésének, a világ országai nemes versengésének
nagyszerű eseménye;
-	felelősséggel azért, hogy Magyarország hozzájáruljon a világ országainak és
nemzeteinek békés együttéléséhez, egymás megbecsüléséhez és tiszteletéhez, egy békés és
jobb világ építéséhez;
-	kifejezésre juttatva az Alaptörvény P) cikkében is oltalmazott a jövő nemzedékek iránt
érzett felelősségét és
-	elkötelezve az iránt, hogy Magyarország és Budapest a Nemzetközi Olimpiai Bizottság
127.	közgyűlésén elfogadott „Agenda 2020” reformprogramban lefektetett gazdaságosság és
az Alaptörvény Q) cikkében is közös célként megjelölt fenntartható fejlődés szempontjait
érvényesítő, az egész világ elismerését kivívó olimpiai és paralimpiai játékoknak adhasson
otthont,
a 2024. évi XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok hatékony és sikeres
pályázata, illetve rendezése érdekében a következő törvényt alkotja:
I.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
l-§
(1)	Ez a törvény - az olimpizmus alapelveivel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a
továbbiakban: NOB) és az olimpiai mozgalom alapokmányával (a továbbiakban: Olimpiai
Charta), továbbá a NOB összes szabályzatával és előírásával összhangban - a 2024. évi
XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok (a továbbiakban: Olimpiai és
Paralimpiai Játékok) rendezési jogának elnyerésére irányuló pályázattal összefüggő
valamennyi eljárásra, továbbá a rendezési jog elnyerése esetén az Olimpiai és Paralimpiai
Játékok rendezésére vonatkozó alapvető rendelkezéseket tartalmazza.
(2)	E törvény célja az Olimpiai és Paralimpiai Játékok
3
a)	pályázati eljárásának, továbbá rendezésének hatékony lebonyolításához szükséges
szabályok megalkotása;
b)	pályázati eljárásához, továbbá rendezéséhez kapcsolódó, ahhoz szükséges
intézmények, eljárások, feladatok és hatáskörök, tevékenységek, fejlesztések és finanszírozás
biztosítása;
c)	pályázati eljárásához, továbbá rendezéséhez igazodó, azt támogató országos és fővárosi
fejlesztéspolitika, nemzeti, regionális, városi és egyéb fejlesztési tervek és stratégiák
kialakításának, elfogadásának és végrehajtásának biztosítása;
d)	pályázati eljárásához, továbbá rendezéséhez kapcsolódóan az Olimpiai és Paralimpiai
Játékokkal kapcsolatos szellemi alkotások teljes körű, különleges védelmének biztosítása.
2-§
E törvény alkalmazásában
1.	Együttműködési Megállapodás: a Magyar Állam, Budapest Főváros Önkormányzata (a
továbbiakban: Fővárosi Önkormányzat) és a Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban:
MOB) között létrejött szerződés az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezési joga elnyerése
érdekében benyújtandó pályázat tekintetében;
2.	garanciák: az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezése érdekében a NOB által
előírtak szerint kiállítandó egyoldalú kötelezettségvállaló jognyilatkozatok;
3.	olimpiai család tagja', a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló 2009. július 13-i
810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XI. melléklet 2. cikk 2. pont szerinti
olimpiai család tagja;
4.	Olimpiai Közlekedési Terv. az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezése során a
közlekedés rendjét szabályozó terv;
5.	olimpiai személyzet: a NOB képviselői, a média akkreditált képviselői, továbbá a NOB
által ellenőrzött intézményekkel, az időmérés és a pontozási-eredmény szolgáltatások
hivatalos szállítójával és alvállalkozóival, a közvetítési jogokat birtokló
műsorszolgáltatókkal, a nemzetközi sport szövetségekkel, a nemzeti olimpiai bizottságokkal,
az olimpiai marketing partnerekkel és az Olimpiai és Paralimpiai Játékok szervezésével,
megrendezésével összefüggő feladatot ellátó szervvel foglalkoztatásra irányuló
jogviszonyban álló személyek;
6.	Olimpiai Útvonal Hálózat: az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezvényeinek
megközelítése céljára, továbbá az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos egyéb
közlekedési célra kijelölt, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti utak összessége;
7.	Pályázat: az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezési jogának elnyerését megelőző
pályázati eljárás;
8.	Pályázat Vezetője: az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezése érdekében
benyújtásra kerülő Pályázat elkészítésével kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásával,
összehangolásával és irányításával kapcsolatos feladatok ellátásért felelős, a Kormány által
kijelölt személy;
9.	Rendező Város: Budapest;
10.	Rendező Város Szerződés: a NOB, a MOB és a Fővárosi Önkormányzat között
létrejövő, a felek Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit
meghatározó szerződés.
3-§
Magyarország Alaptörvénye és jogszabályai garantálják a megkülönböztetés bármely
formájának tilalmát, és azt, hogy nincsenek az Olimpiai és Paralimpiai Játékok
magyarországi megrendezését gátló jogi akadályok.
4.§
(1)	Magyarország biztosítja az Olimpiai és Paralimpiai Játékok biztonságos és békés
ünneplését.
(2)	Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Pályázatának időszakában és a rendezés jogának
elnyerését követően is Magyarország biztosítja
a)	az olimpiai létesítmények és egyéb olimpiai vonatkozású projektek megvalósítása és
lebonyolítása során a fenntartható fejlődés, valamint a környezet- és természetvédelem
szempontjainak érvényesülését;
b)	az Olimpiai és Paralimpiai Játékokból származó, elérhető legnagyobb előnyök, a
bevételek maximalizálása és a rendezés gazdaságossága szempontjainak érvényesülését;
c)	a szükséges intézkedések végrehajtását annak érdekében, hogy a lehető legteljesebb
mértékben csökkenjen bármely kedvezőtlen környezet- és természetvédelmi vagy szociális
szempontból kedvezőtlen hatás, amely az olimpiai létesítmények építésével, illetve egyéb
olimpiai vonatkozású projektek megvalósításával kapcsolatban felmerül;
d)	az Alaptörvény M) cikkének is megfelelően a fogyasztói érdekek védelmét, továbbá a
tisztességes piaci magatartás követelményeinek érvényre juttatását.
(3)	Az Országgyűlés és a Kormány biztosítja minden szükséges intézkedés megtételét
annak érdekében, hogy Magyarország az Olimpiai Chartából, a Rendező Város Szerződésből,
a Rendező Város Szerződésben előírt olimpiai marketing terv szerződésből, továbbá az
Olimpiai és Paralimpiai Játékok magyarországi megrendezését szabályozó összes
megállapodásból eredő kötelezettségeinek megfeleljen.
(4)	Az állam az Olimpiai és Paralimpiai Játékok helyszínéül szolgáló, az állam
tulajdonában álló létesítményeket az Olimpiai és Paralimpiai Játékok időtartamára, továbbá
az Olimpiai és Paralimpiai Játékok próbaeseményeire díj- és költségmentesen, valamint
minden kereskedelmi jogtól és kötelezettségtől mentesen biztosítja az Olimpiai és Paralimpiai
Játékok Szervezőbizottsága részére.
II.	FEJEZET
A PÁLYÁZAT INTÉZMÉNYI RENDSZERE
1.	Sportolói Bizottság
5.§
5
(1)	A Sportolói Bizottság a Pályázatot támogató, olimpikonokból álló tanácsadó testület.
(2)	A Sportolói Bizottság legfeljebb 24 tagból áll. A Sportolói Bizottság elnöke és
tiszteletbeli elnöke az Együttműködési Megállapodás feleinek együttes, egyhangú felkérése
alapján látja el tisztségét. A Sportolói Bizottság további tagjait a MOB elnöke, a Fővárosi
Önkormányzat főpolgármestere (a továbbiakban: főpolgármester) és a Pályázat Vezetője
együttesen kérik fel.
(3)	A Sportolói Bizottság a Pályázat során stratégiai iránymutatással támogatja, továbbá
népszerűsíti a Pályázatot. A Sportolói Bizottságnak - a tagok egyszerű többsége döntésén
alapuló - előzetes jóváhagyása szükséges minden, a NOB részére készített pályázati anyag
benyújtásához.
(4)	A Sportolói Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
2.	Olimpiai Védnökök Testülete
6. §
(1)	Az Olimpiai Védnökök Testülete a Pályázat megvalósításának támogatására
létrehozott, Magyarországon elismert és közmegbecsülésnek örvendő személyekből álló
reprezentatív, egyeztető, véleményező javaslattevő testület.
(2)	Az Olimpiai Védnökök Testülete legfeljebb 24 tagból áll. Az Olimpiai Védnökök
Testületének elnöke a NOB magyar tagja.
(3)	Az Olimpiai Védnökök Testületének tagjait az Országgyűlés elnöke kéri fel - a (4)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a MOB elnökével, a főpolgármesterrel, a
Pályázat Vezetőjével, valamint a parlamenti képviselőcsoportok vezetőivel folytatott
egyeztetést követően.
(4)	Az Olimpiai Védnökök Testületébe minden országgyűlési képviselőcsoport egy-egy
tag delegálására jogosult.
(5)	Az Olimpiai Védnökök Testülete stratégiai ajánlásokat tesz a Pályázat előkészítésével
kapcsolatban, figyelemmel kíséri és támogatja a Pályázat előkészítését, benyújtás előtt
véleményezi a pályázati anyagok végleges tartalmát, valamint közreműködik a Pályázat
népszerűsítésében.
_ (6) Az Olimpiai Védnökök Testülete ügyrendjét maga állapítja meg.
3.	Olimpiai Egyeztető Fórum
7-§
(1)	Az Olimpiai Egyeztető Fórum a Pályázat sikeres előkészítése, összeállítása és
megvalósítása érdekében a Kormány által létrehozott testület.
(2)	Az Olimpiai Egyeztető Fórum tagja a miniszterelnök, a MOB elnöke, a
főpolgármester, a NOB magyar tagja, a sportpolitikáért felelős miniszter és a Pályázat
Vezetője. Az Olimpiai Egyeztető Fórum elnöke a MOB elnöke.
(3)	Az Olimpiai Egyeztető Fórum feladata a pályázati folyamat rendszeres áttekintése és a
szükséges koordinációs feladatok elvégzése, ideértve az Olimpiai és Paralimpiai Játékok
Pályázata időszakában az e törvény szerinti testületek és a döntéshozók közötti, a szervezést
érintő információk megosztását.
(4)	Az Olimpiai Egyeztető Fórum ügyrendjét maga állapítja meg.
4.	A Pályázat Vezetője
6
8.§
(1)	A Pályázat Vezetőjének feladata a Pályázat folyamatának stratégiai irányítása, a
Pályázatban részt vevő szervezetek és személyek tevékenységének koordinálása.
(2)	A Pályázat Vezetőjének tevékenysége és eljárása nem sértheti a MOB vagy a Fővárosi
Önkormányzat feladat- és hatásköreit.
(3)	A Pályázat Vezetője a Pályázattal kapcsolatos minden kérdésről rendszeresen
beszámol a MOB-nak és a Fővárosi Önkormányzatnak.
(4)	A Pályázat Vezetője valamennyi, az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Pályázatával
összefüggő lényeges - így különösen a MOB-ot és a Fővárosi Önkormányzatot érintő -
döntéssel kapcsolatban kikéri a MOB elnöke és a főpolgármester véleményét.
5.	Budapest 2024 Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
9;§
(1)	A Budapest 2024 Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban:
Budapest 2024 Zrt.) a Pályázattal kapcsolatos operatív feladatokat ellátó, a pályázati
anyagokat elkészítő és a Pályázathoz szükséges szervezeti háttér megteremtéséért, továbbá a
rendezés jogának elnyerése esetén - az Olimpiai és Paralimpiai Játékok
Szervezőbizottságaként (a továbbiakban: az Olimpiai és Paralimpiai Játékok
Szervezőbizottsága) - az Olimpiai és Paralimpiai Játékok szervezéséért felelős szerv,
nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság.
' (2) A Budapest 2024 Zrt. részvényesei a Fővárosi Önkormányzat és a MOB 50-50%-os
arányban.
(3)	A Budapest 2024 Zrt. feladata különösen
a)	a Pályázattal kapcsolatos operatív teendők ellátása;
b)	a pályázati anyagok, továbbá a Pályázat során benyújtandó minden egyéb dokumentum
elkészítése, azok benyújtásának előkészítése és kivitelezése;
c)	minden, a Pályázattal kapcsolatos egyéb tevékenység szervezése;
. d) a Pályázat tekintetében, illetve a Pályázattal összefüggő feladatokkal kapcsolatban
együttműködés a Pályázatban részt vevő, vagy a Pályázattal kapcsolatban bármilyen feladatot
ellátó személyekkel, szervezetekkel;
e)	a MOB és a Fővárosi Önkormányzat Pályázatra történő felkészülésének elősegítése és
támogatása, ideértve a Pályázathoz szükséges források előteremtését, továbbá a jelentkezés, a
Pályázat ütemtervének, valamint pénzügyi tervének kidolgozását és az Olimpiai és
Paralimpiai Játékok tervezett helyszíneinek kijelölésében való együttműködést;
J) az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésének népszerűsítését szolgáló hazai és
nemzetközi kommunikációs kampány irányítása; valamint
g)	a garanciák előkészítése és az illetékes szervek részére történő benyújtása.
(4)	Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottságának szervezetét és működési
rendjét, az Olimpiai Chartával, a NOB összes szabályzatával és előírásával, továbbá a
Rendező Város Szerződés rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani.
(5)	A Budapest 2024 Zrt. működéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés
biztosítja.
7
III.	FEJEZET
AZ OLIMPIAI MEGVALÓSÍTÁSI HA TÓSÁG
10.	§
(1)	Az olimpiai megvalósítási hatóság - az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezési
jogának elnyerése esetén létrehozásra kerülő - önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező
központi hivatal.
(2)	Az olimpiai megvalósítási hatóság jogi személy. Az olimpiai megvalósítási hatóság
gazdasági szervezettel rendelkezik.
(3)	Az olimpiai megvalósítási hatóság székhelye Budapest.
11-§
(1)	Az olimpiai megvalósítási hatóság az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezése
érdekében jogosult:
a)	hatósági jogkörében eljárva a külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátására;
továbbá
b)	egyes hatósági eljárások, így különösen‘ingatlan kisajátításának kezdeményezésére.
(2)	Az olimpiai megvalósítási hatóság az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezése
érdekében kezdeményezheti:
a)	ingatlan tulajdonjogának más módon történő megszerzését;
b)	épületek és egyéb létesítmények létesítését, beruházások megvalósítását;
c)	ingatlannal, épületekkel vagy más létesítményekkel kapcsolatos egyéb ügyletek
lebonyolítását;
d)	egyéb szerződéses kötelezettségvállalások megtételét;
e)	a víz, villamos energia, gáz, szennyvízelvezetési és egyéb közmű- és
energiaszolgáltatások körében végrehajtandó munkák megvalósítását;
f)	infokommunikációs szolgáltatásokkal és hálózatokkal kapcsolatos munkák
megvalósítását;
. g) az Olimpiai Közlekedési Tervvel összefüggésben utak és terek létesítésével
kapcsolatos intézkedések megtételét;
h)	az Olimpiai Közlekedési Tervvel összefüggésben közlekedési rendszerek
kialakításával, átalakításával vagy biztosításával kapcsolatos intézkedések megtételét;
i)	az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezésével kapcsolatos szolgáltatások biztosítását,
azok szabályainak meghatározását; továbbá
j) az Olimpiai és Paralimpiai Játékok biztonsági tervének kidolgozását.
12.	§
(1)	Az olimpiai megvalósítási hatóság a feladatai ellátása körében az állami vagyonnal
kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviseli az államot.
(2)	Az olimpiai megvalósítási hatóság - ha törvény eltérően nem rendelkezik - önálló
tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát vagy valamely vagyoni értékű
jogot az állam javára szerez meg.
(3)	A rábízott állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és
kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként - ha törvény vagy kormányrendelet
eltérően nem rendelkezik - az olimpiai megvalósítási hatóság gyakorolja.
8
(4)	A 11. §-ban foglalt feladatok ellátása során megszerzett, illetve létrejött állami vagyon
az olimpiai megvalósítási hatóság tulajdonosi joggyakorlása alá tartozik.
13.	§
(1)	Az olimpiai megvalósítási hatóság a feladatainak ellátása során együttműködik más
hatóságokkal és szervekkel.
(2)	Az olimpiai megvalósítási hatóság az Olimpiai és Paralimpiai Játékokon részt vevő
személyek és az anyagi javak biztonságának biztosítása érdekében együttműködik
a)	a honvédelemért felelős miniszterrel;
b)	a rendőrséggel, különösen az országos rendőrfőkapitánnyal;
c)	a terrorizmust elhárító szervvel, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatokkal;
d)	a nemzeti adó- és vámhatósággal; továbbá
e)	a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel.
(3)	Az olimpiai megvalósítási hatóság az Olimpiai és Paralimpiai Játékok teljes
időtartama alatt együttműködik és megállapodik az utak kezelőivel, az utak fenntartásáért,
közvilágításáért, takarításáért és biztonságáért felelős hatóságokkal és szervekkel, hogy az
érintett területek kezelése, karbantartása, megvilágítása, takarítása és biztonságának
biztosítása az általa előírt feltételek szerint történjen. A megállapodásban rendelkezni kell a
feladatellátás finanszírozásáról.
6.	Az olimpiai örökség hatóság
14.	§
(1)	Az olimpiai megvalósítási hatóság az Olimpiai és Paralimpiai Játékok utolsó
eseménye befejezésének napjától számított 30. naptól az olimpiai örökség koordinálásáért,
ápolásáért és a fenntarthatóságért felelős olimpiai örökség hatóságként folytatja a
tevékenységét.
(2)	Az olimpiai örökség hatóság feladata
a)	az Olimpiai és Paralimpiai Játékok helyszíneivel kapcsolatos helyreállítási munkák
elvégzése, azok irányítása;
t b).. a kiemelt olimpiai létesítmények hasznosítására, gazdasági és jogi helyzetének
rendezésére vonatkozó intézkedések előkészítése és megvalósítása;
: c) az olimpiai örökség program elkészítése és megvalósításának lebonyolítása;
' . d) konzultáció más szervekkel, az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottságával,
a sportági szakszövetségekkel és más sportszövetségekkel az olimpiai örökség program
összeállítása és megvalósítása tárgyában; továbbá
e)	az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezése folytán elért gazdasági és más
előnyök felmérése és erről jelentés készítése.
IV.	FEJEZET
KIEMELT JELENTŐSÉGŰ OLIMPIAI ÜGYEK
15.	§
(1)	Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésével, így különösen az Olimpiai és
Paralimpiai Játékok megrendezéséhez szükséges, illetve ahhoz kapcsolódó építmények és
egyéb létesítmények megvalósításával, a rendezvények lebonyolításával, a helyszínek
biztosításával kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyet a Kormány rendelettel
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilváníthat (a továbbiakban:
kiemelt jelentőségű olimpiai ügy).
(2)	A kiemelt jelentőségű olimpiai ügyekben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott
rendelkezéseket az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni.
16.	§
(1)	Kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben - amennyiben a kiemelt jelentőségű olimpiai
üggyé nyilvánításról szóló rendelet így rendelkezik, a (2) bekezdés szerinti kivétellel — az
olimpiai megvalósítási hatóság szakhatóságként működik közre.
(2)	Abban a kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben, amelyben a kérelmező az olimpiai
megvalósítási hatóság, továbbá amelyben a 17. § (1) bekezdése szerint koordinációs
feladatok ellátására az olimpiai megvalósítási hatóság kerül kijelölésre, az olimpiai
megvalósítási hatóság szakhatóságként nem járhat el.
17.	§
(1)	A Kormány a kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben rendeletével a koordinációs
feladatok ellátására kijelölheti az olimpiai megvalósítási hatóságot.
(2)	A kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben a Kormány rendeletében határozza meg azokat
a feladat- és hatásköröket, amelyeket az (1) bekezdés szerint kijelölt olimpiai megvalósítási
hatóság koordinációs jogkörében gyakorol.
18.	§
(1)	Kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben a kérelem benyújtását megelőzően legalább
tizenöt nappal az eljáró-hatóság és az érintett szakhatóságok közreműködésével az előzetes
tervegyeztetés legalább egy alkalommal kötelező.
(2)	Kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az
ügyintézési határidő - ha jogszabály rövidebb határidőt vagy környezet- és természetvédelmi
hatósági ügyek esetében hosszabb határidőt nem állapít meg - legfeljebb harminc nap.
(3)	Kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben hiánypótlásra történő felhívás, illetve a tényállás
tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadására csak egy alkalommal
kerülhet sor.
(4)	Kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben hozott elsőfokú határozat fellebbezésre tekintet
nélkül végrehajtható.
(5)	Kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben a kiemelt jelentőségű olimpiai üggyé
nyilvánításról szóló kormányrendelet az e törvényben foglalt határidőknél rövidebbet is
megállapíthat.
(6)	A kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben indult eljárás díj- és illetékmentes.
19.	§
A közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű olimpiai
ügyben tartandó külön jogszabály szerinti egyeztetésen részt vesz
a)	a Pályázat időszaka alatt a Budapest 2024 Zrt. képviselője; továbbá
10
b)	az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezési jogának elnyerését követően az Olimpiai
és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága képviselője, továbbá az olimpiai megvalósítási
hatóság képviselője.
V.	FEJEZET
AZ OLIMPIAI BERUHÁZÁSOKKAL KAPCSOLATOS SAJÁTOS ÉPÍTÉSÜGYI ÉS
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZABÁL YOK
20. §
(1)	Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésével, az olimpiai létesítmények és a
kiemelt jelentőségű olimpiai beruházások megvalósításával, az Olimpiai és Paralimpiai
Játékok helyszíneinek biztosításával kapcsolatos minden építési tevékenység és építésügyi
hatósági ügy tekintetében a külön jogszabályban meghatározott előírásokat e fejezetben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti építési tevékenységek és építésügyi hatósági ügyek tárgyát
képező építmények (a továbbiakban: olimpiai építmények) telkére, valamint az azok
közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan a Kormány rendeletben megállapíthatja
a beépítés sajátos szabályait.
(3)	Amennyiben az olimpiai építmények telkére, valamint az azok közvetlen
környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan a Kormány rendeletben állapítja meg a beépítés
sajátos szabályait, akkor az érintett telkekre vonatkozó településrendezési eszközöket a
beépítés sajátos szabályai szerinti eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy ha a
településrendezési eszköz a beépítés sajátos szabályaival ellentétes, vagy azzal nem
összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor azt nem lehet alkalmazni.
(4)	A Kormány rendeletben meghatározhatja az olimpiai építményekkel kapcsolatos, az
országos építési követelményektől eltérő sajátos építési követelményeket és az országos
építési követelményektől való eltérés szabályait, az olimpiai építményekre vonatkozó
tervezési program tartalmi követelményeit és azok részletes szakmai szabályait.
21. §
... (1) Kiemelt jelentőségű olimpiai üggyé nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben (a
továbbiakban: kiemelt jelentőségű olimpiai építési ügy) az építtető kérelmére a szakhatóság -
a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül - előzetes szakhatósági állásfoglalást ad
ki, kivéve, ha környezet- és természetvédelmi ügyek esetében a jogszabály hosszabb
határidőt nem állapít meg. Ha a szakhatóság határidőn belül nem nyilatkozik, a szakhatósági
hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
(2)	Ha kiemelt jelentőségű olimpiai építési ügyben az engedély iránti kérelem nem
tartalmazza az (1) bekezdés szerinti előzetes szakhatósági állásfoglalást vagy az előzetes
szakhatósági hozzájárulás az (1) bekezdés alapján nem tekinthető megadottnak, az építésügyi
hatóság a szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében a kérelem benyújtásától számított
öt napon belül keresi meg a szakhatóságot.
22. §
Amennyiben kiemelt jelentőségű olimpiai építési ügyben a 18. § (2) bekezdésében
meghatározott határidővel az érdemi határozat meghozatalára nem került sor, a felettes szerv
a kérelem elbírálását magához vonja, amely intézkedéstől számított öt napon belül a felettes
11
szervhez az iratokat fel kell terjeszteni. A felettes szervnek az érdemi határozatot az iratok
hozzá érkezésétől számított nyolc napon belül kell meghoznia.
7.	Olimpiai és Paralimpiai Játékok Építési Szabályzata
23.	§	.
(1)	Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében Budapesten a Fővárosi Önkormányzat
az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésének helyszínéül kijelölt területek
felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek
védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és
kötelezettségeket az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Építési Szabályzatában (a továbbiakban:
OJESZ) állapítja meg.
(2)	Az OJESZ készítése és jóváhagyása során Budapest hosszú távú városfejlesztési
koncepcióját, a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, továbbá a mindenkor hatályos
fővárosi településrendezési eszközök szabályait figyelembe kell venni.
(3)	Az OJESZ több ütemre, továbbá külön, az egyes együtt tervezendő területekre bontva
is készülhet.
(4)	Az OJESZ tekintetében a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló
törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(5)	Az OJESZ készítésének időszakára az érintett területre a Fővárosi Önkormányzat
rendeletével változtatási tilalmat írhat elő az OJÉSZ rendelkezésének hatálybalépéséig, de
legfeljebb öt év időtartamra.
VI.	FEJEZET
OLIMPIAI CÉLÚ KISAJÁTÍTÁS
24.	§
(1)	Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésével, így különösen az Olimpiai és
Paralimpiai Játékok megrendezéséhez szükséges létesítmények megvalósításával, a
rendezvények lebonyolításával, és a helyszínek biztosításával kapcsolatos minden ügy,
tevékenység és fejlesztés a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban:
Kstv.) 2. §-a szerinti közérdekű célnak minősül (a továbbiakban: olimpiai célú kisajátítás).
(2)	Olimpiai célú kisajátítás esetében a Kstv. rendelkezéseit az e törvényben
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
25.	§
Olimpiai célú kisajátítás esetében az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezési jogának
elnyerését követően az állam javára, saját nevében kisajátítást kérőnek minősül az olimpiai
megvalósítási hatóság.
26.	§
Olimpiai célú kisajátítás közérdekű célra az alábbi esetekben lehetséges:
12
a)	az infrastruktúra fejlesztése keretében a sport- és ehhez kapcsolódó kiegészítő
létesítmény létesítésére, bővítésére, fejlesztésére az Olimpiai és Paralimpiai Játékok
rendezése érdekében kerül sor; és
b)	az ingatlant a Kormány olimpiai célú fejlesztés helyszíneként jelölte ki.
27.	§
Olimpiai célú kisajátítás esetében az adásvételi vagy csereszerződés megkötését
meghiúsultnak kell tekinteni, ha
a)	a kisajátítást kérőnek - a kisajátítási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül
megtett - ajánlatára a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult a kézhezvételtől számított
harminc napon belül nem tesz a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási átvezetésére is alkalmas
elfogadó nyilatkozatot;
b)	a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye nem állapítható meg
egyértelműen, illetve az ingatlan tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban és azt
az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték, feljegyzés alatt áll, illetve más módon igazolták;
vagy
c)	a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye
ismeretlen, vagy a kisajátítást kérő ajánlatának közlése részükre egyéb körülményeik folytán
rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna; önmagában a tulajdonosok
vagy más kártalanításra jogosultak nagy száma nem minősül ilyen egyéb körülménynek.
28.	§
(1)	Az olimpiai célú kisajátítási eljárás ügyintézési határideje hatvan nap.
(2)	Az olimpiai célú kisajátítási eljárás költségeit - ideértve az eljárásban kirendelt
ügygondnok vagy eseti gondnok díját és költségeit is - az állam viseli.
VII.	FEJEZET
HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK BEUTAZÁSA, TARTÓZKODÁSA ÉS
MUNKA VÁLLALÁSA
29.	§	.
(1)	Magyarország a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
szóló törvény hatálya alá tartozó személyek számára a 810/2009/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet szabályaival összhangban biztosítja, hogy
a)	az olimpiai személyi és akkreditációs kártya az útlevéllel vagy a birtokosa egyéb
hivatalos utazási okmányaival együtt belépésre jogosít Magyarországra, továbbá lehetővé
teszi a birtokosnak a-tartózkodást az olimpiai játékok kezdete előtt legfeljebb harminc naptól
számítva - beleértve az olimpiai játékok időtartamát - az olimpiai játékok befejezését követő
legfeljebb harminc napig;
13
b)	a paralimpiai személyi és akkreditációs kártya az útlevéllel vagy a birtokosa egyéb
hivatalos utazási okmányaival együtt belépésre jogosít Magyarországra, továbbá lehetővé
teszi a birtokosnak a tartózkodást a paralimpiai játékok kezdete előtt legfeljebb harminc
naptól számítva - beleértve a paralimpiai játékok időtartamát - a paralimpiai játékok
befejezését követő legfeljebb harminc napig.
(2)	Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezésével összefüggésben a harmadik
országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alkalmazásával
tartózkodási engedélyt (a továbbiakban: olimpiai célú tartózkodási engedély) az a harmadik
országbeli állampolgár kaphat, aki az olimpiai család tagja, az olimpiai személyzet tagja,
médiaszolgáltatást nyújtóval, illetve sajtóterméket kiadóval munkaviszonyban, vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és akinek tartózkodási célja,
hogy
a)	az Olimpiai és Paralimpiai Játékokra felkészüljön, vagy a sportoló felkészülését
hivatalos minőségében, feladat-, vagy munkakörében eljárva támogassa;
b)	az Olimpiai és Paralimpiai Játékokat előkészítse, az Olimpiai és Paralimpiai Játékok
rendezését, a rendezés előkészületeit, a megvalósítást hivatalos minőségében, feladat-, vagy
munkakörében eljárva támogassa, a rendezésben közreműködjön;
c)	az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezéséről és előkészületeiről tudósítson;
d)	az Olimpiai és Paralimpiai Játékokat követően az olimpiai örökség koordinálását,
ápolását és a fenntarthatóságát hivatalos minőségében, feladat- vagy munkakörében eljárva
támogassa, abban közreműködjön.
(3)	Az olimpiai célú tartózkodási engedély érvényességi ideje az Olimpiai és Paralimpiai
Játékok tervezett kezdési időpontja előtti legfeljebb egy évtől az Olimpiai és Paralimpiai
Játékok befejezését követő legfeljebb egy évig terjedhet.
(4)	Az olimpiai célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a (3) bekezdésben
meghatározott időtartamon belül meghosszabbítható.
(5)	Az olimpiai célú tartózkodási engedély kiadása, továbbá meghosszabbítása iránti
kérelmet soron kívül, de legkésőbb nyolc napon belül kell elbírálni.
30.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben
meghatározott harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra
irányuló: jogviszony .keretében történő foglalkoztatásához legkorábban az Olimpiai és
Paralimpiai Játékok tervezett kezdési időpontja előtti legfeljebb egy évtől az Olimpiai és
Paralimpiai Játékok befejezését követő legfeljebb egy évig terjedő időszakban nincs szükség
engedélyre:
a)	az Olimpiai és Paralimpiai Játékokban részt vevő olimpiai család tagjainak szóló
tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező személynek;
b)	az Olimpiai és Paralimpiai Játékokra történő felkészülés keretében a sportolónak és a
sportolót hivatalos minőségében, feladat- vagy munkakörében eljárva felkészítő személynek;
c)	az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezéséről és előkészületeiről a sajtószabadságról
és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiaszolgáltatást nyújtóval
és sajtóterméket kiadóval munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban álló személynek; valamint
d)	az olimpiai személyzetnek.	*
VIII. FEJEZET
14
KÖZLEKEDÉS
8.	Olimpiai Közlekedési Terv
31.	§
(1)	Az olimpiai megvalósítási hatóság elkészíti az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal
kapcsolatos Olimpiai Közlekedési Tervet.
(2)	Az Olimpiai Közlekedési Tervben rendelkezni kell különösen az alábbiakról:
a)	közlekedési rendszerek és létesítmények létrehozása;
b)	a közlekedés biztosítása az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezvényeire történő és
az olimpiával kapcsolatos egyéb utazások céljából;
c)	az olimpiai útvonal hálózat (a továbbiakban: Olimpiai Útvonal Hálózat) létrehozása és
fenntartása;
d)	forgalomirányítás, közlekedési létesítmények irányítása, útlezárások és korlátozások, a
forgalom, valamint a közlekedési létesítmények folyamatos ellenőrzése az Olimpiai és
Paralimpiai Játékok alatt;
e)	rendkívüli helyzetekre vonatkozó intézkedési tervek;
fi az olimpiai megvalósítási hatóság és az Olimpiai Közlekedési Tervvel érintett más
szervek közötti együttműködés; valamint
g)	iránymutatások a Fővárosi Önkormányzat és a helyi önkormányzatok számára az
Olimpiai Közlekedési Terv végrehajtásával kapcsolatban.
(3)	Az olimpiai megvalósítási hatóság az Olimpiai Közlekedési Terv elkészítése vagy
módosítása előtt egyeztet
a)	a közlekedésért felelős miniszterrel;
b)	az érintett polgármesterekkel, Budapesten a főpolgármesterrel is;
c)	az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottságával;
d)	az országos rendőrfőkapitánnyal;
e)	a közúti gépjármű-közlekedési, a légiközlekedési, az útügyi, vasúti és hajózási
hatóságokkal; valamint
fi a jogszabályban feladat- és hatáskörrel rendelkező személlyel.
(4)	Az Olimpiai Közlekedési Tervnek összhangban kell állnia a nemzeti közlekedési
infrastruktúra-fejlesztési stratégiával és az egyéb fejlesztési tervekkel.
9.	Olimpiai Útvonal Hálózat
32.	§
(1)	Az olimpiai megvalósítási hatóság javaslatára a közlekedésért felelős miniszter
rendeletben kijelölhet valamely utat:
a)	az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezvényeinek megközelítése céljára; vagy
b)	az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos egyéb közlekedési célból, továbbá
meghatározhatja az azzal összefüggő szabályokat.
15
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kijelölt utak együttesen alkotják az Olimpiai
Útvonal Hálózatot.
(3)	Az (1) bekezdés' szerinti rendelet kiadása előtt az olimpiai megvalósítási hatóság
egyeztet az érintett út kezelőjével, továbbá a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért
és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel.
10.	Egyéb közlekedési rendelkezések
33.	§
Az Olimpiai Közlekedési Terv végrehajtása és az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal
kapcsolatos közlekedési szolgáltatások biztosítása érdekében az olimpiai megvalósítási
hatóság folyamatosan együttműködik
a)	a közlekedésért felelős miniszterrel;
b)	a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért és a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel;
c)	a főpolgármesterrel és az érintett polgármesterekkel;
d)	az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottságával;
e)	az országos rendőrfőkapitánnyal;
j) a közúti gépjármű-közlekedési, a légiközlekedési, az útügyi, vasúti és hajózási
hatóságokkal; valamint
g)	bármely más szervvel vagy személlyel, ha azt szükségesnek találja.
IX. FEJEZET
AZ OLIMPIAI SZELLEMI TULAJDON
34.	§
(1)	Az Olimpiai .Charta 7. cikkelyében meghatározott olimpiai tulajdonnak a 35. § (1)
bekezdésében felsorolt tárgyai, valamint az olimpizmussal, az olimpiai mozgalommal és az
Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos, a 35. § (2) bekezdésében említett
megjelölések (a továbbiakban együtt: olimpiai megjelölés) e törvény erejénél fogva külön
védelemben részesülnek (a továbbiakban: különleges védelem).
(2)	A különleges védelem e törvény hatálybalépésének napján keletkezik, és azon a napon
szűnik meg, amikor e törvény jelen fejezete hatályát veszti.
(3)	A különleges védelem nem érinti a NOB és a MOB jogát arra, hogy megjelöléseire,
illetve szellemi alkotásaira - a külön törvényekben meghatározott feltételekkel -
iparjogvédelmi oltalmat szerezzen, továbbá nem érinti a NOB-ot és a MOB-ot megillető
szerzői jogi vagy kapcsolódó jogi védelmet.
35.	§
(1)	Az e törvény szerinti különleges védelemben részesül az Olimpiai Charta 8-14.
cikkelyében meghatározott
a)	olimpiai zászló;
16
b)	olimpiai jelmondat;
c)	olimpiai embléma;
d)	olimpiai láng, olimpiai fáklya; és
e)	olimpiai elnevezés.
(2)	Az e törvény szerinti különleges védelemben részesülő megjelölések:
a)	„OLIMPIA”;
b)	„PARALIMPIA”;
c)	„OLIMPIAI”;
d)	„PARALIMPIAI”;
e)	„OLIMPIAI JÁTÉKOK”;
f)	„PARALIMPIAI JÁTÉKOK”;
g)	„OLIMPIKON”;
h)	„PARALIMPIKON”;
i)	a „BUDAPEST” szó és a „2024” évszám összekapcsolásával alkotott kifejezés;
valamint
j) az a)-h) pontban meghatározott megjelölések angol nyelvű változata.
36.	§
(1)	A különleges védelem jogosultja a NOB.
(2)	A különleges védelem alapján a NOB-nak kizárólagos joga van az olimpiai
megjelöléseknek az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal összefüggő használatára. E
kizárólagos használati jog alapján a NOB bárkivel szemben felléphet, aki
a)	az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal összefüggésben engedélye nélkül gazdasági
tevékenység körében használ az olimpiai megjelölések bármelyikével azonos, illetve olyan
jelzést (különösen árujelzőt vagy szimbólumot), amelyet a fogyasztók az olimpiai
megjelölések bármelyikével összetéveszthetnek a megjelölés és a jelzés azonossága vagy
hasonlósága miatt;
b)	az olimpiai megjelölések bármelyikét az olimpiai mozgalom alapelveivel
összeegyeztethetetlen módon használja.
(3)	E kizárólagos használati jogra a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló
1997. évi XI. törvény (a továbbiakban Vt.) 12. § (3) bekezdését és 15-16. §-át megfelelően
alkalmazni kell.
(4)	A különleges védelem érvényesítése érdekében Magyarországon a MOB - saját
nevében, a NOB javára - felléphet.
(5)	A különleges védelem alapján a NOB, továbbá a MOB nem tilthat el mást attól, hogy
-	a jóhiszeműség és tisztesség követelményeivel összhangban -
a)	az őt megillető, e törvény hatálybalépése előtt keletkezett szerzői jogi védelemből,
illetve jóhiszeműen megszerzett iparjogvédelmi oltalomból eredő jogait gyakorolja;
b)	az olimpia eseményeiről tájékoztasson vagy az ilyen tájékoztatást a nyilvánossághoz
közvetítse, feltéve, hogy az nem szolgál közvetlen vagy közvetett reklámozási célokat.
(6)	A különleges védelmet megsérti, aki az (1) bekezdésben foglaltak megsértésével az
olimpiai megjelölések bármelyikét jogosulatlanul használja. A különleges védelem
megsértése esetén támasztható polgári jogi igényekre és az ilyen jogsértés miatt indított
perekre a Vt. V. és XII. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a különleges
védelem megsértése miatt indított perekben meghatalmazottként eljárhat az adott
megjelölésnek a MOB által erre feljogosított használója is. A bírósági végrehajtásról szóló
1994. évi Lili. törvény 184/A. §-ának és 187. § (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában
védjegybitorláson az olimpiai megjelölések e törvény szerinti védelmének megsértését is
érteni kell.
17
37.	§
(1)	A különleges védelem alatt álló olimpiai megjelölések kereskedelmi célú
használatának engedélyezésére kizárólag a MOB - saját nevében, a NOB javára - jogosult.
(2)	A Fővárosi Önkormányzat - a NOB és a MOB előírásaival, továbbá a Rendező Város
Szerződés és a Rendező Város Szerződésben előírt olimpiai marketing terv szerződés
rendelkezéseivel összhangban - a Pályázat során jogosult az olimpiai jelkép oltalmáról szóló,
Nairobiban, 1981. szeptember 26-án elfogadott szerződés kihirdetéséről szóló 2008. évi LX.
törvényben meghatározott olimpiai jelképet (a továbbiakban: olimpiai jelkép) tartalmazó saját
jelkép kialakítására és nem kereskedelmi célú használatára.
(3)	A Kormány - a NOB és a MOB előírásaival, továbbá a Rendező Város Szerződés és a
Rendező Város Szerződésben előírt olimpiai marketing terv szerződés rendelkezéseivel
összhangban- - a Pályázat során jogosult az olimpiai jelképet tartalmazó saját jelkép
kialakítására és nem kereskedelmi célú használatára.
(4)	Az olimpiai jelképet tartalmazó saját jelképnek a Kormány vagy a Fővárosi
Önkormányzat általi használatának módját, formáját, tartalmát és terjedelmét a MOB-bal
előzetesen egyeztetni kell.
(5)	Az olimpiai jelképet tartalmazó saját jelkép használatát a Kormány, továbbá a
Fővárosi Önkormányzat másnak nem jogosult átengedni.
11.	A védjegyeljárásokra vonatkozó különös rendelkezések
38.	§
(1)	A Vt. 5. § (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában más korábbi iparjogvédelmi
jogán a különleges védelmet is érteni kell.
(2)	A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a MOB által benyújtott felszólalás gyorsított
elbírálását; hivatalból rendeli el. A felszólalás gyorsított elbírálására a Vt. 13/A. § (5)
bekezdését és (6) bekezdés a)-b) pontjait megfelelően alkalmazni kell.
. (3) Ha a törlési kérelmet a MOB nyújtja be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a
: gyorsított törlési eljárást hivatalból rendeli el. Az ilyen gyorsított törlési eljárásra a Vt. 73/A.
§-ának kizárólag az (5) és (6) bekezdését kell alkalmazni.
(4)	Az (l)-(3) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a Vt.-nek a
védjegybejelentés felszólalás alapján történő érdemi vizsgálatára, illetve a törlési eljárásra
vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
39.	§
(1)	A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a MOB által benyújtott védjegybejelentés
meghirdetése iránt az elismert bejelentési naptól számított harminc napon belül intézkedik,
kivéve, ha a bejelentőt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni
a)	a védjegybejelentés benyújtását követő vizsgálat során (Vt. 55-56. §);
b)	a védjegybejelentés alaki vizsgálata során (Vt. 59. §); vagy
c)	a védjegybejelentés hivatalból történő érdemi vizsgálata során (Vt. 61. §).
(2)	A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a MOB által benyújtott védjegybejelentés
meghirdetése iránt az elismert bejelentési naptól számított harminc napon belül intézkedik
akkor is, ha ennek nincs akadálya a MOB kellő időben benyújtott hiánypótlása illetve
nyilatkozata alapján.
18
(3)	A MOB által benyújtott bejelentésekre, az (1) és (2) bekezdésben nem szabályozott
kérdésekben a Vt.-nek a védjegy lajstromozására irányuló eljárásra vonatkozó rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a)	a Vt. 61/A. § (1) bekezdésétől eltérően a védjegybejelentés meghirdethető a kutatási
jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől számított egy hónap elteltét
megelőzően is;
b)	a Vt. 41. § (2) bekezdésétől eltérően a MOB részére a hiánypótlásra, illetve a
nyilatkozattételre öt napos határidő is kitűzhető, amely az ügyfél kérésére egy alkalommal,
legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható. .
X.	FEJEZET
A TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS TILALMÁRA VONATKOZÓ
KÜLÖN SZABÁLYOK
40.	§
(1)	E törvény alkalmazásában a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás
tilalmáról szóló törvény 2. §-a szerinti tisztességtelen gazdasági verseny tilalmába ütköző
magatartást tanúsít az is, aki - anélkül, hogy erre jogosult lenne -
aj azt a látszatot kelti, hogy áruja, szolgáltatása, vagy személye szerződéses (különösen
szponzorálási szerződéses), kereskedelmi, szervezeti, vagy pénzügyi támogatási kapcsolatban
áll az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal, a NOB-bal vagy a MOB-bal;
b)	olyan árut vagy szolgáltatást kínál fel vagy értékesít, illetve nyújt, amellyel
kapcsolatban az a) pontban meghatározott látszatot kelti;
ej az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal összefüggésben az Olimpiai és Paralimpiai
Játékok helyszínein és e helyszínek környezetében (ideértve különösen a stadionokat, a
stadionok körüli és egyéb köztereket, a közutakat, a közforgalmú közlekedési
létesítményeket, a vasúti és autóbusz pályaudvarokat, a repülőtereket) olyan nyilvános
eseményt vagy csoportos cselekvést szervez, illetve abban közreműködik, amely vagy
amelynek során az abban résztvevők az általuk viselt ruházat, illetve a maguknál tartott
tárgyak vagy más hasonló eszközök révén az a) pontban meghatározott látszatot keltik.
XI.	FEJEZET
A PÁLYÁZAT ÉS A RENDEZÉS FINANSZÍROZÁSA
41.	§
(1)	Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázatához és rendezéséhez szükséges
forrásokat - a (4) bekezdés kivételével - a központi költségvetés biztosítja.
(2)	Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázata és rendezése az államháztartásról szóló
törvény 3/A. §-a szerinti közfeladatnak minősül.
(3)	Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázatához és rendezéséhez szükséges
forrásokat a központi költségvetés különösen az alábbi területeken biztosítja:
. a) az Olimpiai és Paralimpiai Játékok létesítményeinek kivitelezése, különösen az
olimpiai stadion, a versenyhelyszínek és az edzést biztosító létesítmények;
b)	az olimpiai és média falu létesítményeinek kivitelezése;
c)	a nemzetközi közvetítési központ és a média központ létesítményeinek kivitelezése;
19
d)	a közlekedési projektek kivitelezése;
e)	az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottságának összes pénzügyi
kötelezettségvállalása.
(4)	Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázatához és rendezéséhez szükséges
forrásokat a lehető legnagyobb hányadban adományokból, illetve központi költségvetési
forráson kívüli támogatásokból kell fedezni.
(5)	Az Országgyűlés biztosítja, hogy Magyarország adó- és vámjogi tárgyú törvényei
olyan módon kerülnek elfogadásra és alkalmazásra, hogy azok megfeleljenek az Olimpiai és
Paralimpiai Játékok magyarországi megrendezését szabályozó Rendező Város Szerződésben,
továbbá a Pályázat során benyújtandó garanciákban foglaltaknak.
42.	§
(1)	A Pályázat időszaka alatt a Budapest 2024 Zrt. adómentességben, továbbá a
Pályázattal kapcsolatos ügyekben és eljárásokban teljes személyes költség-, illeték- és
igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesül.
(2)	A rendezési jog elnyerését követően az Olimpiai és Paralimpiai Játékok
Szervezőbizottsága adómentességben, továbbá az Olimpiai és Paralimpiai Játékok
rendezésével kapcsolatos ügyekben és eljárásokban teljes személyes költség-, illeték- és
igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesül.
43. §
(1)	Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága mentesül a NOB vagy a NOB
által ellenőrzött intézmény által a Rendező Város Szerződés alapján a részére történő
fizetésre vagy egyéb hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettség (közteher) alól.
. (2) A NOB, a NOB által ellenőrzött intézmények, valamint a NOB előírásainak
megfelelően a hivatalos idő- és eredménymérést biztosító társaság és mindezek alvállalkozói
mentesülnek az Olimpiai és Paralimpiai Játékok lebonyolításából származó bevételek
tekintetében. az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottságától kapott kifizetésekre
vagy bármely más, az általuk az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága részére
teljesítendő kifizetésre vonatkozó fizetési kötelezettség (közteher) alól.
(3)	Az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos tevékenységük céljából
Magyarországon tartózkodó, magyar illetőséggel nem rendelkező sportolók mentesülnek az
Olimpiai és Paralimpiai Játékok során elért eredményeikre tekintettel megszerzett pénzbeli
vagy más formában kapott elismerésüket, mint jövedelmet terhelő fizetési kötelezettségek
(közterhek) alól.
(4)	A magyar illetőséggel nem rendelkező
a)	a NOB és a NOB által ellenőrzött intézmények munkavállalói, tagjai, képviselői,
továbbá a NOB és a NOB által ellenőrzött intézményekkel megbízási jogviszonyban álló
magánszemélyek;	.
b)	a külföldi államok olimpiai bizottságai magyarországi delegációinak személyzete;
c)	bírók, játékvezetők és más, az Olimpiai és Paralimpiai Játékok lebonyolításában
résztvevő tisztségviselők, ideértve különösen a hivatalos idő- és eredménymérést biztosító
társaság, továbbá más a NOB által elismert szervezetek, így különösen a Nemzetközi
Paralimpiai Bizottság, a Nemzetközi Sportdöntőbíróság és a Nemzetközi Doppingellenes
Ügynökség képviselőit, munkavállalóit és más személyzetét;
20
d)	a külföldi akkreditált média szervezetek munkavállalói, vezetői, tagjai és más
képviselői, továbbá e szervezetekkel az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal összefüggő
megbízási jogviszonyban álló magánszemélyek; valamint
e)	a NOB által biztosított marketing jogokkal rendelkező társaságok és a NOB-tól
közvetlenül vagy közvetve közvetítési jogot szerzett társaságok munkavállalói, vezetői, tagjai
és más képviselői
mentesülnek az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos tevékenységükkel
összefüggésben megszerzett jövedelmüket terhelő fizetési kötelezettségek (közterhek) alól.
(5)	A (3) és (4) bekezdésben felsorolt személyek részére történő és az ott meghatározott
feltételeknek megfelelő kifizetésekből a kifizetőt a kifizetés után nem terheli
adókötelezettség, ideértve különösen adó-, adóelőleg megállapítását, levonását. A (3) és (4)
bekezdésben felsorolt feltételek fennállását az Olimpiai és Paralimpiai Játékok
Szervezőbizottságának nyilatkozata igazolja.
(6)	Az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos tevékenységük céljából
Magyarországon átmenetileg jelen lévő, a (3) és (4) bekezdésekben meghatározott sportolók
magyarországi jelenléte nem keletkeztet telephelyet, fióktelepet, kereskedelmi képviseletet
azon szervezetek számára, amelyekhez tartoznak, továbbá ezen szervezetek nem kötelezhetők
arra, hogy ezen tevékenység vonatkozásában belföldön fióktelepet, telephelyet vagy
bármilyen letelepedést hozzanak létre.
(7)	A NOB, a NOB által ellenőrzött intézmények, az Olimpiai Charta szerinti nemzeti
olimpiai bizottságok, az Olimpiai Charta szerinti nemzetközi sportszövetségek, a NOB
marketing partnerek és a közvetítési jogok tulajdonosai, amelyek az Olimpiai és Paralimpiai
Játékokkal kapcsolatos feladataik teljesítése céljából átmenetileg vannak jelen
Magyarországon, a közvetett adók tekintetében ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint az
i Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága által biztosított marketing jogokkal
rendelkező társaságok vagy egyéb belföldi szereplők. Ennek megfelelően az ilyen nem
belföldi szervezeteknek az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatban teljesített
termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások mentesek bármely közvetett adó alól és az
Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos költségeikkel összefüggésben felmerült
közvetett adókat az ilyen nem belföldi szervezetek visszaigényelhetik, ha a magyar
jogszabályok szerint ilyen adójogi kezelés alkalmazható az Olimpiai és Paralimpiai Játékok
Szervezőbizottsága marketing partnerei vagy egyéb belföldi szereplők által teljesített
termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások vagy felmerült költségek tekintetében.
(8)	Az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatosan behozott minden állat,
felszerelés, ellátmány, készlet Magyarországra történő behozatala az Európai Unió
vámjogszabályai sérelme nélkül mentesül bármilyen vám-, adó-, közteher alól, feltéve, hogy
ezeket elfogyasztják, Magyarországon hagyják (ide nem értve ezek értékesítését), vagy
megfelelő időn belül exportálják.
XII.	FEJEZET
OLIMPIAI GARANCIÁK
12.	A garanciák tárgya, a garanciák kiadására köteles szervek és személyek
44. §
21
(1)	E törvény szerinti garanciákat az Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázata és
rendezése elnyerése érdekében, a NOB előírásainak megfelelő formában és tartalommal,
kötelezően kell kiállítani.
(2)	E törvény szerinti garanciák nem minősülnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), továbbá az államháztartásról szóló törvény szerinti
garanciaszerződésnek vagy garanciavállaló nyilatkozátnak. A garanciában vállaltak
teljesítésére a Ptk. 6:2. § (2) bekezdése szerinti egyoldalú jognyilatkozatból származó
kötelem jön létre.
(3)	A Pályázat során a garanciákat három szakaszban kell benyújtani a NOB számára. A
Pályázat első szakaszában benyújtott garanciákon túlmenően a Pályázat második és harmadik
szakaszában benyújtandó, e törvény alapján kiállítandó garanciák tárgyát, kötelező tartalmát
és az egyes garanciák kiállítására jogosult és köteles szerveket, illetve személyeket (a
továbbiakban együtt: kiállító szerv) az 1. és a 2. melléklet határozza meg.
13.	A garanciák kiadásával kapcsolatos szabályok
45.	§
(1)	E törvény szerinti garanciákat a Budapest 2024 Zrt. megkeresése (a továbbiakban:
kérelem) alapján kell kiállítani
(2)	A kérelem mellékletként tartalmazza a kiállítani kért garancia szövegének tervezetét.
A tervezetet kérésre elektronikus úton is meg kell küldeni a kiállító szerv részére. A tervezet
szövege a kiállító szerv által kizárólag a Budapest 2024 Zrt. előzetes írásbeli jóváhagyásával
módosítható, kivéve a tervezet szövege szerint a kiállító szerv által kitöltendő részeket,
adatokat.
(3)	A garanciát soron kívül, de legfeljebb a kiállítására irányuló kérelem benyújtásától
számított nyolc napon belül ki kell állítani és a Budapest 2024 Zrt. részére egy eredeti
példányt és két hiteles kiadmányt a kiállítástól számított egy napon belül postai úton meg kell
küldeni. A nyolc napos határidőbe nem számít bele az az időtartam, ami alatt a garanciát
kiállító szerv a Budapest 2024 Zrt. mulasztása, vagy más elháríthatatlan akadály miatt nem
tud eleget tenni az eljárási kötelezettségének. A garanciát kiállító szerv belső működésével
összefüggő ok nem minősül elháríthatatlan akadálynak. A postai út helyett a Budapest 2024
Zrt. - Választása szerint - a garanciát a kiállító szerv székhelyén személyesen is átveheti. A
személyes átvételi lehetőség érdekében a garancia kiállításának megtörténtéről a Budapest
2024 Zrt.rt a garancia kiállításának napján elektronikus úton tájékoztatni kell.
(4)	Az 1. és a 2. melléklet szerinti garanciáknak a kérelemben foglaltak szerinti kiadása
nem tagadható meg. A kérelemben foglaltaknak megfelelően, de az 1. és a 2. melléklet
szerinti tartalomtól bármilyen okból eltérő tartalommal kiállított garanciáért a kiállító szerv
nem felelős.
(5)	A (3) bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén a garanciát e törvény erejénél
fogva kiállítóttnak kell tekintetni.
(6)	A kérelemben foglaltaknak megfelelően, de az 1. és 2. melléklet szerinti tartalomtól
bármilyen okból eltérő tartalommal kiállított garancia tartalmának módosítása, a garancia
más tartalommal történő ismételt kiállítása határidő nélkül kérhető.
(7)	Amennyiben a Pályázat első vagy második szakaszában benyújtott tervekben vagy
garanciákban lényeges változás következik be, akkor az érintett garanciát - a Budapest 2024
Zrt. kérelme alapján - újra ki kell állítani, valamennyi lényeges változás átvezetésével.
(8)	A garancia ismételt kiadására irányuló kérelem esetén az (l)-(5) bekezdésben
foglaltakat kell alkalmazni.
22
(9)	Amennyiben a kiállító szerv a Kormány, a Budapest 2024 Zrt. az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszternél kezdeményezi a garancia kiállítását, illetve a korábban
kiállított garancia módosítását. A kezdeményezés alapján az állami vagyon felügyeletéért
felelős miniszter soron kívül, de legkésőbb nyolc napon belül előterjesztést nyújt be a
Kormány részére a garancia kiadására vonatkozóan. Ebben az esetben a garancia kiállítására
nyitva álló határidő a kérelem benyújtásától számított tizenöt nap.
XIII.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
14.	Felhatalmazások
46.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	az olimpiai megvalósítási hatóság (hatósági) eljárására vonatkozó részletes
szabályokat;
b)	az olimpiai örökség hatóság (hatósági) eljárására vonatkozó részletes szabályokat;
c)	a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű olimpiai ügyek körét és az építtető
személyét;
d)	a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben az olimpiai
megvalósítási hatóság koordinációs feladatokra történő kijelölését, az ezzel kapcsolatos
feladat- és hatáskörét, a koordinációt rendező részletes eljárási szabályokat;
e)	a kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben az e törvényben foglalt határidőknél rövidebb
határidőket;
f).	a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-
beruházáshoz kapcsolódó kiemelt jelentőségű olimpiai ügyek körét;
g)	az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésével, az építmények és létesítmények
megvalósításával, a helyszínek biztosításával kapcsolatos hatósági eljárások részletes
szabályait;
h)	az olimpiai célú fejlesztés helyszíneként kijelölt ingatlanok körét;
A) az OJESZ tartalmi követelményeinek, egyeztetésének és elfogadásának a részletes
szabályait;
... j) az olimpiai építményekkel kapcsolatos, az országos építési követelményektől eltérő
sajátos építési követelményeket és az országos építési követelményektől való eltérés
szabályait, az olimpiai építményekre vonatkozó tervezési program tartalmi követelményeit és
azok részletes szakmai szabályait;
k) az olimpiai építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó
telkekre vonatkozóan a beépítés sajátos szabályait;
l) a 24. § (1) bekezdése szerinti helyszínek kijelölését;
m) a hatósági hatásköröket érintő eltérő anyagi és eljárásjogi szabályokat (tűzmegelőzési,
vízügyi és vízvédelmi hatósági, hálózatbiztonság);
n) az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésével összefüggésben a személyek és
anyagi javak biztonságával összefüggő feladatokra vonatkozó szabályokat, különösen az
olimpiai falura és olimpiai létesítményekre vonatkozó tűzoltás, műszaki mentés, „települési
23
veszélyelhárítási terv” a különféle természeti és civilizációs kockázatokra, kritikus
infrastruktúrák védelme és az ellátás folytonossága, üzembiztonsága, illetve a többi -
rendvédelmi szerv közbiztonsági, VIP védelmi, terrorelhárítási feladatait.
(2)	Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza
meg:
aj az Olimpiai Közlekedési Terv elfogadásának és végrehajtásának szabályait;
b)	az Olimpiai Útvonal Hálózat részletes elemeit és az azzal összefüggő szabályokat;
(3)	Felhatalmazást kap a Fővárosi Önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg az
OJÉSZ-t.
15.	Hatálybalépés
47.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
ötödik napon lép hatályba.
(2)	E törvény III. Fejezete, 16. §-a, 17. §-a, 19. § b) pontja, 25. §-a, VII-VIII. Fejezete, X.
Fejezete, 42. § (2) bekezdése, 43. §-a az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezési jogának
Magyarország által történő elnyerését kihirdető döntés napját követő hónap első napján lép
hatályba.
48.	§
(1)	E törvény IX. fejezetét a MOB által e törvény hatálybalépését követően benyújtott
felszólalásokra, valamint azokra a védjegyeljárásokra kell alkalmazni, amelyek e törvény
hatálybalépését követően indulnak.
(2)	E törvény IX. fejezete szerinti különleges védelem megsértése miatti eljárásokban a
különleges védelem tartalma, korlátai, terjedelme és megsértése tekintetében a cselekmények
elkövetésének időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.
.	16. Átmeneti rendelkezések
49.	§
A XXXIII. Olimpiai Játékok és a XVII. Paralimpiai Játékok 2024-es budapesti
megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló 31/2015. (VII. 7.) OGY
határozat, és az Együttműködési Megállapodás alapján létrehozott, illetve megalakult
Sportolói Bizottság, Olimpiai.Védnök Testülete és a Kormány normatív határozata alapján
létrehozott Olimpiai Egyeztető Fórum az e törvény II. fejezetében meghatározott Sportolói
Bizottságként, Olimpiai Védnökök Testületeként és Olimpiai Egyeztető Fórumként látja el az
e törvényben ezen testületek számára meghatározott feladatokat.
50.	§
Az olimpiai megvalósítási hatóság a III. fejezet hatálybalépését követő tizenötödik napon
kezdi meg a működését.
24
1. melléklet a 2016. évi ... törvényhez.
A Pályázat második szakaszában benyújtandó garanciák
szám	név	kiállító szerv/személy	tartalom
			
G 2.2	Rendezvény	Kormány/ főpolgármester/ polgármesterek	A (Város) és a (valamennyi hatáskörrel rendelkező szerv) nevében ezennel megerősítjük és vállaljuk az alábbiakat: • Nem lesz a városban, annak környékén, vagy olyan városban, ahol verseny helyszínek találhatók, vagy ezek környékén a Játékok alatt, az azt megelőző és az azt követő héten a NOB előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül olyan jelentős nyilvános vagy privát esemény, konferencia; vagy egyéb találkozó, amelynek hatása lehet a Játékok sikeres tervezésére, szervezésére, finanszírozására és lebonyolítására, valamint a médiában való megjelenésére.
G 2.3	Olimpiai tulajdon	Kormány/ főpolgármester/ polgármesterek/ Gazdasági Versenyhivatal	A (hatáskörrel réndelkező szerv) nevében ezennel megerősítjük és vállaljuk az alábbiakat: •	Az olimpiai tulajdon, különösen az olimpiai szimbólumok, az olimpia kifejezés (angolul "Olympic" vagy "Olympiad”) és az olimpia mottója megfelelő és folyamatos jogi védelemben részesül a NOB nevében a rendező országban; •	A jogi háttér megfelelő, vagy megfelelő lesz legkésőbb 2022. január 1. napjáig annak érdekében, hogy a NOB Játékokkal kapcsolatos érdekei biztosítva legyenek, összhangban a Rendező Város Szerződés követelményeivel. A jogi háttérnek biztosítania kell különösen: i) védelmet a gerilla-marketing ellen (vagyis meg kell előzni vagy minimalizálni kell az olimpiai tulajdonnal és/vagy a Játékokkal kapcsolatos közvetlen és/vagy közvetett jogtalan asszociációt, azok kihasználását vagy promócióját; ii) fellépést a Játékok környezetében történő jogtalan utcai árusítás ellenőrzése érdekében (a nyitó ceremóniát megelőző második héttől a záró ceremóniáig); iii) intézkedéseket és szankciókat a jogtalan jegy viszonteladások megelőzésére és szankcionálására; iv) intézkedéseket a Játékokhoz kötődő hamis áruk gyártásának és forgalmazásának a megelőzésére; v) intézkedéseket a nyilvános és a privát hirdetési felületek biztosítására (például: óriásplakátok, hirdetések a tömegközlekedési eszközökön, légtérben stb.); vi) intézkedéseket a jogtalan élő online közvetítések, nyilvános közvetítések és más hasonló közvetítések szabályozására; vii) védelmet a Játékok során készült képek jogtalan közvetítése és továbbközvetítése ellen
40
		'	az egész médiában; • Eljárások és jogorvoslatok amelyek lehetővé teszik vagy lehetővé fogják tenni, hogy a fent említett ügyekkel kapcsolatos jogviták időben rendezésre kerüljenek, amikor ezen jogviták az Olimpiai és Paralimpiai Játékok alatt és az előkészítő időszakban merülnek fel, gyorsított eljárással. ,
G 2.4	Vámok	Kormány	A (hatáskörrel rendelkező szerv) nevében ezennel megerősítjük és vállaljuk az alábbiakat: ' v A Játékok tervezett időpontját megelőző legkésőbb négy (4) évig és legalább a Játékok befejezésétkövető egy (1) évig terjedő időszakban minden állat és felszerelés amely a rendező országba-a Játékokkal összefüggésben (ideértve valamennyi Játékok előtti próba eseményt és előkészületet), és a NOB általi használat céljából került behozatalra; a NOB által ellenőrzött intézmények, az időmérés és a pontozási-eredmény szolgáltatások hivatalos szállítója és alvállalkozói, közvetítési jogokat birtokló műsorszolgáltatók; nemzetközi szövetségek, nemzeti olimpiai bizottságok, a média és az olimpiai szponzorok és a beszállítók e célból minden esetben beléphetnek a rendező országba anélkül, hogy illetékek, vámok, adók és hasonló terhek fizetése terhelné őket, azzal a feltétellel, hogy ezen állatok, berendezések, felszerelések és egyéb elemek felhasználásra kerülnek a rendező országban, azokon túladnak (kivéve az eladást) vagy exportálásra kerülnek a Játékok befejezését követő ésszerű időn belül.
G 2.5	Idegenrendészet	Belügyminisztérium Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium	A (hatáskörrel rendelkező szerv) nevében ezennel megerősítjük és vállaljuk az alábbiakat: •	Minden érvényes útlevéllel és Olimpiai Személyi és Akkreditációs Kártyával rendelkező személy jogosult belépni az országba és részt venni a Játékokon az Olimpiai és Paralimpiai Játékok ideje alatt, beleértve az Olimpiai és Paralimpiai Játékok előtti és utáni legalább egy hónapig terjedő időszakot a Rendező Város Szerződés szervezési követelményeinek megfelelően. •	Minden szükséges intézkedés végrehajtására sor fog kerülni annak érdekében, hogy a rendező ország munkajogi tárgyú törvények akkreditált személyekre történő alkalmazása ne akadályozza vagy gátolja ezen személyeket az Olimpiával kapcsolatos feladataik ellátásában, összhangban az ezen feladatokra jellemző különleges szükségletekkel és követelményekkel.
G 2.6	Munkavállalási engedélyek	Belügyminisztérium Külgazdasági és Külügyminisztérium	A (hatáskörrel rendelkező szerv) nevében ezennel megerősítjük és vállaljuk az alábbiakat: • az olimpiai személyzet, akik a rendező országban meghatározott Olimpiával
41
		Nemzetgazdasági Minisztérium	kapcsolatos feladatokat látnak el (ideértve különösen a munkavállalókat, ügynököket vagy a NOB képviselőit, a NOB által ellenőrzött intézményeket, az időmérés és a pontozási-eredmény szolgáltatások hivatalos szállítóját és alvállalkozóit, közvetítési jogokat birtokló műsorszolgáltatókat; nemzetközi sport szövetségeket, nemzeti olimpiai bizottságokat és a média képviselőit, valamint az olimpiai marketing partnereket) - az olimpiai személyi és akkreditációs kártya birtoklására jogosultak mellett -,, a rendező országban jogosultak lesznek a szükséges belépési vízumok és munkavállalási engedélyek gyorsított és egyszerűsített eljárás során történő megszerzésére,- bármely díj vagy más hasonló költség megfizetése nélkül, legkésőbb az Olimpiai és Paralimpiai Játékok tervezett kezdési időpontja előtti egy évtől a Játékok befejezését követő legalább egy évig terjedő időszakban (vagy egy bővített időszakban a NOB írásbeli kérésének megfelelően, az egyes szervezetek és személyzet különleges szervezési igényeinek alapulvételével).
G 2.9	Hirdetés	főpolgármester/ polgármesterek/ Budapest 2024 Nonprofit Zrt.	Garancia a pályázati bizottságtól és a várostól, arra vonatkozóan, hogy biztosította az érintett harmadik személyekkel szemben az. összes létező és/vagy a jövőben létrehozott szabadtéri hirdetési felület megszerzésének opcióját (pl. hirdetőtáblák): •	Valamennyi olyan területen, ahol az Olimpiai és Paralimpiai Játékok zajlanak vagy ahhoz kapcsolódó eseményeket tartanak, valamint bármely, ezen területek 500 m-es körzetében található szomszédos területen; és •	A Rendező Város, valamint egyéb, az Olimpiai és Paralimpiai Játékok szervezésében részt vevő város (pl.: városok ahol olimpiai helyszín található, belépő kapu, közlekedési csomópontok (beleértve a benti és szabadtéri hirdetést reptereken) tömegközlekedési eszközein (pl.: busz, metró, villamos, stb.) valamint az ahhoz tartozó parkoló helyiségekben.
G 2.10	Pénzérme, bankjegy	Magyar Nemzeti Bank	Szükséges garancia/garanciák a (hatáskörrel rendelkező intézmény) részéről, amely vállalja pénzérme és bankjegy program megvalósítását a Szervezőbizottsággal együttműködve, valamint garantálja a Szervezőbizottság, valamint a NOB bevétel részesedését bármely ilyen tervezett programból.
G 2.11	Közigazgatási és biztonsági szolgáltatások	Kormány	Garancia a (hatáskörrel rendelkező szervtől) igazolva, hogy az ezen hatóságok által nyújtott szolgáltatások (különösen a rendvédelmi és biztonsági, az egészségügyi, a közlekedés-hatósági, a közlekedési, az idegenrendészeti, a vám- és adóhatósági) ingyenesen elérhetőek lesznek a Szervezőbizottság számára, továbbá lista nyújtása az összes ilyen szolgáltatásról. Adott esetben a Szervezőbizottság pénzügyi hozzájárulását fel kell tüntetni.
42
G 2.12
Adó
Kormány
A (hatáskörrel rendelkező szerv) nevében, ezúton tudomásul vesszük, hogy a
Rendező' Város Szerződésnek megfelelően, a Rendező Város, a MOB és a
Szervezőbizottság kötelezettsége, hogy a Rendező Ország hatáskörrel rendelkező
hatóságaival egyeztetve minden szükséges intézkedést megtegyenek annak
érdekében, hogy a Rendező Ország adójogi tárgyú törvényei oly módon kerüljenek
elfogadásra és alkalmazásra, hogy garantálják a következőket (a nagybetűs fogalmak
Rendező Város Szerződésben meghatározott jelentéssel bírnak):
•	á Szérvezőbizóttság élvezheti a NOB és NOB által ellenőrzött intézmények által
biztosított forrásokból származó előnyöket, annak érdekében, hogy segítse a Játékok
tervezésének, szervezésnek, finanszírozásának és lebonyolításának a hatékonyságát;
valamint nincs alávetve a Rendező Országban 'semmilyen, a NOB vagy a NOB által
ellenőrzött intézmény által a Rendező Város Szerződés alapján a Szervezőbizottság
részére történő fizetésből vagy egyéb hozzájárulásból származó követlen vagy
közvetett adófizetési kötelezettségnek;
•	A NOB, a NOB által ellenőrzött intézmények és az Olimpiai és Paralimpiai Játékok
Hivatalos Időmérője által a Szervezőbizottság részére teljesített kifizetések és egyéb
hozzájárulások teljes mértékben a Játékok tervezési, szervezési, finanszírozási és
lebonyolítási folyamatai során kerülnek felhasználásra és az azokból származó, a
Játékokkal kapcsolatos bevételek az Olimpiai Chartával összhangban teljes
mértékben az Olimpiai Mozgalom fejlesztését és a sport népszerűsítését szolgálják.
Ebből a célból a NOB, a NOB által ellenőrzött intézmények, valamint az Olimpiai és
Paralimpiai Játékok Hivatalos Időmérője nincsenek alávetve a Rendező Országban a
Játékok lebonyolításából származó bevételek tekintetében a Szervezőbizottságtól
kapott kifizetésekből vagy bármely más az általuk a Szervezőbizottság részére
teljesítendő kifizetésből származó követlen vagy közvetett adófizetési
kötelezettségnek;
•	A Rendező Város Szerződésben részletezett valamennyi szükséges intézkedés
megtételére sor fog kerülni a sportolók és egyéb olimpiai érdekeltek (a Rendező
Város Szerződésben felsorolt jogi és természetes személyek) - akik a Rendező
Országban átmenetileg vannak jelen a Játékokkal kapcsolatos feladataik teljesítése
céljából - a kettős adóztatásának elkerülése érdekében; és
•	A NOB és egyéb olimpiai érdekeltek (a Rendező Város Szerződésben felsoroltak
szerint) - akik átmenetileg vannak jelen a Rendező Országban a Játékokkal
kapcsolatos feladataik teljesítése céljából - a közvetett adók tekintetében ugyanolyan
43
			elbánásban kell' részesíteni, mint a Szervezőbizottság Marketing Partnereit vagy egyéb belföldi szereplőket. A fentiek tekintetében a (hatáskörrel rendelkező szerv) ezúton garantálja, hogy a Rendező Városnak, a Rendező Nemzeti Olimpiai Bizottságnak és a Szervezőbizottságnak minden szükséges támogatást és együttműködést biztosít és minden szükséges intézkedést megtesz, hogy elvégezze a Rendező Város Szerződésben foglalt adó-vonatkozású követelményeknek teljesítését, ideértve - amennyiben szükséges - az átmeneti jogalkotási intézkedések elfogadását és alkalmazását.
G 2.13	Tisztességes árképzés	Kormány/ Gazdasági Versenyhivatal/ főpolgármester/ polgármesterek	Nyilatkozat a (hatáskörrel rendelkező szervtől) arra vonatkozóan, hogy hogyan szándékozik a tisztességtelen árképzés problémáját kezelni a Játékok előtt és alatt, különös tekintettel a bárki, ideértve a nem akkreditált nézők által igénybe venni kívánt szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások árára.
G 2.14	Létesítmények	Kormány/ főpolgármester/ polgármesterek	A létező, tervezett vagy kiegészítő létesítményekre vonatkozó, a Kérdőívben részletezett beruházások azonosítása és garanciák biztosítása a (hatáskörrel rendelkező szervektől, vagy az érintett magán fejlesztőktől/tulajdonosoktól) a projektek finanszírozására és kivitelezésére vonatkozóan. Ideértve valamennyi lényeges, a javasolt Rendező Városban és egyéb helyszíneken folyó munkát, amelyek a Játékokra közvetlen befolyással lesznek, ideértve: • Verseny helyszínek • Edzési létesítmények • Olimpiai stadion Minden létesítmény vonatkozásában csatolni szükséges a létesítmény számát és a különböző intézmények által vállalt költségek százalékos arányát.
G 2.15	Olimpiai Falu	Kormány	Az Olimpiai Faluval kapcsolatos beruházások azonosítása és garancia/garanciák biztosítása a (hatáskörrel rendelkező szervektől, vagy az érintett magán fejlesztőktől/tulajdonosoktól) az Olimpiai Falu finanszírozására és kivitelezésére vonatkozóan. .
G 2.16	Olimpiai Falu	Kormány	Garancia vállalása (helyi, regionális és nemzeti szintű szervektől) vagy más megbízható garanciavállalási folyamaton keresztül, az Olimpiai Falu finanszírozása tekintetében felmerülő esetleges deficit esetére.
G2.17	Nemzeti Közvetítési Központ / Média Központ	Kormány	A Nemzetközi Közvetítési Központtal / Média Központtal kapcsolatos beruházások azonosítása és garancia/garanciák biztosítása a (hatáskörrel rendelkező szervektől, vagy az érintett magán fejlesztőktől/tulajdonosoktól) az IBC/MPC finanszírozására és kivitelezésére vonatkozóan.
44
G 2.18	Média Falu	Kormány	A Média Faluval kapcsolatos beruházások azonosítása és garancia/garanciák biztosítása ' a (hatáskörrel rendelkező szervektől, vagy az érintett magán féjlesztőktől/tulajdonosoktól) a Média Falu finanszírozására és kivitelezésére vonatkozóan.
G 2.19	Közlekedési infrastruktúra	Kormány/ főpolgármester	Garanciá/garánciák a (hatáskörrel rendelkező szervektől, vagy az érintett magán fejlésztőktől/tulajdonosoktól) a Kérdőívben szereplő táblázatokban feltüntetett közlekédési projektek finanszírozására és kivitelezésére vonatkozóan.
G 2.20	Létesítmények használata	Kormány/ főpolgármester/ polgármesterek	Az összes kulcsfontosságú Olimpiai Létesítménnyel kapcsolatosan (verseny helyszínek, nyitó/záró ünnepség helyszíne(i), Olimpiai Falu(k), és Nemzetközi Közvetítési Központ / Média Központ), írásbeli garancia biztosítása a [jelenlegi és jövőbeli tulajdonosoktól], mely alapján engedélyezik a Szervezőbizottságnak a létesítmények használatát és ellenőrzését valamennyi, a létező és jövőben kialakításra kerülő Olimpiai Létesítménnyel kapcsolatban arra az időszakra, amely alatt a létesítmény a Szervezőbizottság irányítása alatt áll, beleértve a próba eseményeket is. A garanciának tartalmaznia kell a garancia új tulaj donos(ok)ra való átruházásának kötelezettségét adásvétel esetén. A létesítményekhez kapcsolódó egyedi számkódot szükséges jelölni a garancián.
G 2.21	Létesítmények használata (Paralimpiai Játékok)	Kormány/ főpolgármester/ polgármesterek	Garancia valamennyi (jelenlegi és jövőbeli tulajdonostól) minden olyan, a paralimpiai időszak alatt használni kívánt létesítmény használatára és a hozzájuk kapcsolódó kereskedelmi jogok ellenőrzésére vonatkozóan, amelyet a fenti garanciák nem biztosítanak. •
G 2.22	Megközelíthetőség	Kormány/ főpolgármester/ polgármesterek	Garancia a (hatáskörrel rendelkező szervtől) arra vonatkozóan, hogy a Paralimpiai Játékok során a nemzeti és nemzetközi megközelíthetőségi sztenderdek alkalmazására sor kerül (ideértve az Olimpiai és Paralimpiai Falut) megerősítve, hogy a megközelíthetőség biztosítása a tervezési és kivitelezési folyamatok során figyelembe lett véve.
G 2.24	Olimpiai Falu	Kormány/ főpolgármester	Garancia a (tulajdonosoktól), amelyben beleegyeznek, hogy a Szervezőbizottság az Olimpiai Falut tervező csapat tagja legyen.
G 2.25	Fenntarthatóság	Kormány/ főpolgármester/ polgármesterek	Garancia/garanciák a (hatáskörrel rendelkező szervektől), biztosítva, hogy valamennyi a létesítményeket érintő, az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezéséhez szükséges építkezés és infrastrukturális fejlesztési projekt eleget tesz: •	a helyi, regionális és nemzeti szabályozásnak és jogszabályoknak; •	a Rendező Ország Kormánya által jóváhagyott, vagy egyébként alkalmazandó szabályoknak (ezek listázása szükséges)
45
			a tervezésre, építkezésre, környezetvédelemre, természetvédelemre, egészségre, biztonságra, munka és anti-korrupciós jogszabályokra vonatkozóan.
G 2.26	Energia	Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal	Garancia a (hatáskörrel rendelkező szervektől), hogy a közmű szolgáltatók megfelelő minőségű, valamint az Olimpiai és Paralimpiai Játékok igényeihez mért elegendő energiát szolgáltatnak majd, továbbá működési támogatást biztosítanak valamennyi olimpiai helyszínen, a "szokásos üzleti ügymenetre" tett potenciális behatások teljes tudatában, anélkül, hogy az a meglévő ügyfélkört hátrányosan érintené.
G2.27	Telekommunikáció	Kormány/ Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság	Garáriciá á (hatáskörrel rendelkező szervtől), amely megerősíti, hogy: •	az' Olimpiai és Paralimpiai Játékok megszervezéséhez nélkülözhetetlen telekommunikációs infrastruktúra és szolgáltatásjavítás megvalósítására sor került; •	minden egyes verseny és nem-verseny helyszínnel elegendő rögzített és mobil telekommunikációs kapacitás és szolgáltatás-minőség áll rendelkezésre, amely az Olimpiai és Paralimpiai Játékok működési, és a nagyközönség, a látogatók valamint a Helyi lákosság Olimpiai és Paralimpiai Játékok során fennálló kommunikációs igényeit kielégíti. .
G 2.28	Telekommunikáció	Kormány/ Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság	Garancia/garanciák a (hatáskörrel rendelkező szervektől), megerősítve kötelezettségvállalásaikat az alábbiakra nézve: •	Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok szervezéséhez szükséges frekvenciák (beleértve a szabályozatlan frekvenciák kezelését) allokálása, kezelése és felügyelete. •	Ingyenes hozzáférés biztosítása a rádiófrekvenciához az alábbi ügyfélcsoportoknak: -	Sportolók -NOB -	Szervezőbizottságok -	Nemzeti Olimpiai Bizottságok -	Nemzetközi Sport Szövetségek -	Média -	Műsorszolgáltatók -	Olimpiai Partnerek a foglaláshoz, allokáláshoz, kezeléshez és az allokált frekvenciákkal kapcsolatos szolgáltatásokhoz a Nyitó Ünnepséget megelőző hónaptól kezdve, a Paralimpia Záró Ünnepsége utáni első hét végéig.
G 2.29	Közlekedési infrastruktúra	Kormány/ főpolgármester	Valamennyi hatóság (nemzeti, regionális, városi) amely felelős lesz új, korszerűsített, a Kérdőívben -foglaltak szerinti közlekedési infrastruktúra tervezéséért és kivitelezéséért garanciát nyújt, amely az alábbiakat tartalmazza:
46
		. . •	•	Szükséges engedélyek •	Projektekért'felelős testületek által adott megerősítések •	Építési határidők ’
G 2.30	Közlekedési eszközök	Kormány/ főpolgármester	Biztosíték az összes (tervezett és kiegészítő) közlekedési eszközre vonatkozóan, mely tartalmazza: ’ •	Projektért felelős testületeket •	Finanszírozást
G 2.31	Közlekedési integráció	Kormány/ főpolgármester	Garáncia a (hatáskörrel rendelkező szervektől), hogy a városi és a regionális közlekedés valamint a forgalomirányítási- és ellenőrzési központok elérhetőek lesznek és ' sor fog kerülni azoknak a Játékok átfogó közlekedési és forgalmi koncepciójába történő integrálására.
G 2.32	Biztonság	Kormány/ főpolgármester/ polgármesterek	Garancia a (hatáskörrel rendelkező nemzeti, regionális és helyi szervektől) az Olimpiai és Paralimpiai Játékok biztonságos és békés ünneplésének biztosítására. A garanciának tartalmaznia kell valamennyi érintett hatóság (pénzügyi, tervezési, irányítási stb.) felelősségének meghatározását és meg kell jelölnie, hogy a biztonsági kérdésekkel összefüggő ügyekben ki viseli a végső felelősséget.
G 2.33	Egészségügy	Emberi Erőforrások Minisztériuma	Garancia a (hatáskörrel rendelkező szervtől/szervektől) mely megerősíti, hogy Rendező Város Szerződésnek megfelelően minden, a Játékok vonatkozásában felmerülő egészségügyi és orvosi szolgáltatás teljesítéséért felelősséget vállal/vállalnak.
G 2.34	Csapatorvosok	Emberi Erőforrások Minisztériuma	Garancia a (hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó testülettől), hogy a csapatorvosok a próbaversenyek és az Olimpiai és Paralimpiai Játékok alatt elláthatják a delegációjukat, ideértve a receptek felírását és az orvosi vizsgálatok elrendelését az Olimpiai Faluban, a származási országukban orvosi tevékenység gyakorlására való jogosultságot igazoló igazolványuk felmutatásával. ,
G 2.35	Médiaszolgáltatások	Kormány/ Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság	A (kormány) és (más érintett hatóság/ok) nevében ezennel megerősítjük és vállaljuk az alábbiakat • a Nemzetközi Közvetítési Központ és a Média Központ megnyitásának időpontjától (körülbelül nyolc héttel a Játékok tervezett kezdetét megelőzően) a Paralimpiai Játékok végéig, nem lesznek megszorítások és korlátozások az alábbiakra nézve -	sajtószabadság a Játékokra és Paralimpiai Játékokra és kapcsolódó eseményekre vonatkozó független hírszolgáltatás biztosítása céljából és szerkesztői szabadság a média által közvetített vagy nyilvánosságra hozott anyagok tekintetében; -	a Játékokon részt vevők és szurkolók közösségi médiához, online médiához és az
47
			akkreditált média digitális platformjaihoz való hozzáférésének biztosítása; - a helyi Olimpiai Műsorszolgáltató joga, hogy tevékenységét teljes függetlenségben végezze.
G 2.36	Szerencsejáték	Kormány	A (város) és (bármely más hatáskörrel rendelkező nemzeti szerv(ek)) ezennel megerősítjük és vállaljuk az alábbiakat: •	A (Szerv) sem közvetlenül sem közvetve nem vesz részt semmiféle, a Játékokhoz kapcsolódó sportfogadásban, illetve azt nem támogatja, vagy az általa nem kerül támogatásra; •	A (Szerv) támogatja a NOB-ot annak biztosításában, hogy a sport integritása teljes körű védelemben részesüljön tekintettel valamennyi, a Játékok kapcsán felmerülő fogadási tevékenységre és a verseny befolyásolására; •	A (Szerv) megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megkönnyítse a NOB és a hatósági jogkörrel rendelkező szervek, a sport integritásáért és sportfogadásokért felelős nemzeti hatóságok valamint a nemzeti fogadóiroda/fogadóirodák közötti kapcsolattartást.
G 2.37	Dopping	HUNADO	A (hatáskörrel rendelkező szerv) nevében ezennel megerősítjük és vállaljuk az alábbiakat: •	A Nemzeti Doppingellenes Szervezet megfelel a Nemzetközi Doppingellenes Kódexnek; •	A Nemzeti Doppingellenes Szervezet rendelkezik a szükséges forrásokkal, tapasztalattal és szaktudással, hogy nemzeti és nemzetközi szinten megvalósítsa a dopping kontroll programokat és vállalja a Szervezőbizottság tanácsadással, személyzeti képzésekkel és forrásokkal történő támogatását a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) előírásainak megfelelően; •	Együttműködés és információcsere a sporttal foglalkozó szervezetek és hatóságok (rendőrség, vámhatóság) között a doppingellenes harc és a rendező ország az UNESCO Doppingellenes Egyezményében és a Nemzetközi Doppingellenes Kódexben foglalt kötelezettségvállalásainak megvalósítása céljából; •	Minden más, a WADA és a NOB által előírt az Olimpiai és Paralimpiai Játékokra irányadó doppingellenes szabályrendszer szerinti kötelezettség tiszteletben tartása.
48
2. melléklet a 2016. évi... törvényhez
A Pályázat harmadik szakaszában benyújtandó garanciák
szám	név	kiállító szerv/személy	tartalom
G 2.1	Rendező Város Szerződés	Budapest 2024 Nonprofit Zrt./ főpolgármester/ . MOB	A Pályázati Bizottság, a Város és a MOB (továbbiakban együttesen „Felek”) elismerik és kijelentik, hogy tájékozódtak a szerződést illetően, amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal („NOB”) kerül megkötésre amennyiben a Várost választják a XXXIII. Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezőjének (ezen szerződés, továbbá valamennyi melléklet és egyéb dokumentum a továbbiakban, mint „Rendező Város Szerződés” és a Játékok, mint a „Játékok”), továbbá á Város és a MOB megerősítik, hogy készek fenntartás vagy módosítás nélkül aláírni a Rendező Város Szerződést. Erre tekintettel a Felek kijelentik, hogy a Város pályázati időszakában tartózkodni fognak attól, hogy részesei legyenek vagy jóváhagyjanak bármely cselekményt, kötelezettséget vagy bármilyen más ellentétes intézkedést, amely kihatással lehet a Rendező Város Szerződésben előírt kötelezettségek teljesítésére. Amennyiben a Felek már jóváhagytak olyan kötelezettséget, amely ellentétes lenne, veszélyeztetné, meggátolná vagy ellehetetlenítené a Rendező Város Szerződés bármely rendelkezésének teljesítését, a Felek kötelesek a NOB Végrehajtói Bizottságának tudomására hozni az összes ilyen jellegű kötelezettségvállalást, legkésőbb 2017. február 3. napjáig. A felek kijelentik, hogy az ilyen kötelezettségvállalás NOB-bal szemben nem kikényszeríthető és az effajta kötelezettségvállalásokat, a NOB és bármely olyan fél tekintetében, amellyel a NOB a Játékokra tekintettel megállapodást köt érvénytelennek kell tekinteni, kivéve ha azt a NOB kifejezetten jóváhagyja. Továbbá, a Feleknek minden szükséges lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy megszüntessék az olyan kötelezettségvállalásokat, amelyek ellentétesek a Rendező Város Szerződésben foglalt kötelezettségekkel. A Felek vállalják, hogy betartják az Olimpiai Chartát, különösen az Olimpiai Tulajdonra vonatkozó Szabályzatokat és "testületi-rendeleteket", valamint megerősítik, hogy biztosították, vagy biztosítani fogják, hogy a NOB az Olimpiai Jelkép, az "Olimpiai" és
49
			"Olimpia" kifejezések, és az Olimpia Mottója tekintetében védelmet élvez. A MOB igazolja, hogy az Olimpiai Chartával összhangban az Olimpiai Tulajdon védelme biztosított a MOB számára, és a MOB gyakorolja az ezzel kapcsolatos jogokat a NOB Végrehajtó Bizottságától kapott utasításokkal összhangban. A felek kijelentik, hogy a Város pályázati időszaka alatt a jelen Kötelezettségvállalással kapcsolatosan felmerülő bármely vitás kérdést a Lausanne- ban található Sport Választottbíróságnak kell rendeznie a Sport Választottbírósági Szabályzat alapján. Jelen Kötelezettségvállalásra a svájci jog irányadó.
G 3.4	Közlekedési sávok	Kormány/ főpolgármester	Amennyiben a terv tartalmaz speciális és elsőbbséget biztosító, az Olimpiai és Paralimpiai Játékok résztvevői számára külön fenntartott Közlekedési Sávot, garancia benyújtása szükséges a (hatáskörrel rendelkező szervtől) arra vonatkozóan, hogy ilyen megoldás kivitelezhető, és annak megvalósítására sor fog kerülni.
G 3.5	A Szervezőbizottság pénzügyi vesztesége	Kormány	Pénzügyi garancia az (illetékes szervektől) vagy más pénzügyi garancia, amely fedezi a Szervezőbizottság valamennyi pénzügyi hiányát, ideértve a NOB által a Szervezőbizottság részére nyújtott előlegek vagy más támogatások visszatérítését, amelyet a NOB előre nem látott események, mint például az Olimpiai és Paralimpiai Játékok elmaradása esetén köteles esetlegesen harmadik személyeknek visszatéríteni.
G 3.6	Paralimpiai Játékok	Kormány	Garancia valamennyi - nemzeti, regionális, helyi vagy más - finanszírozó forrástól a Paralimpiai Játékok finanszírozására vonatkozóan.
50
LD
ÁL TALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) 2015. február 6-i közgyűlésén
döntött arról, hogy javasolja Budapest Fővárosnak - és ezzel Magyarországnak -, hogy
vizsgálja meg a 2024. évi XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok (a
továbbiakban: Olimpiai és Paralimpiai Játékok) megrendezésének lehetőségét. A Fővárosi
Közgyűlés pedig 2015. június 23-án fogadta el azt a szándéknyilatkozatot, hogy Budapest
pályázza meg az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezési jogát.
2015. július 7-én Budapest és a MOB megküldte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a
továbbiakban: NOB) részére az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezésére irányuló
pályázati szándéknyilatkozatát. Ezzel Budapest hivatalosan az Olimpiai és Paralimpiai
Játékok rendezési jogának elnyerésére pályázó várossá vált.
Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésével Magyarország a világ legnagyobb
sporteseményének lebonyolítására vállalkozik. A sikeres pályázathoz, illetve a rendezéshez, a
hatékony és gyors lebonyolításhoz szükséges egy speciális szabályozó rendszer felállítása,
aminek a központjában a jelen törvény áll.
Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok a NOB rendezvénye, ami a NOB előírásai, szabályai
szerint zajlik. A NOB közrendbe és jogszabályokba nem ütköző előírásait, szabályait az a
város, illetve ország, amelyik olimpiai játékokat akar rendezni, kötelezően el kell, hogy
fogadja.
A NOB a korábbi olimpiai játékok tapasztalatai alapján alakította ki azt a szabályozási
környezetet, továbbá azt a szabályozási követelmény-rendszert, aminek a megvalósulását,
hatékony érvényesülését részben a jelen törvény elfogadásával kíván a jogalkotó biztosítani.
A .törvény felöleli az Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázata és rendezése
szempontjából legfontosabb jogterületeket, és tekintettel arra, hogy az Olimpiai és Paralimpiai
Játékok egy egyszeri és lényegében megismételhetetlen alkalmat jelentenek, továbbá arra,
hogy az Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázata és rendezése érdekében elfogadott törvény
szabályai ideiglenesek és rendkívül speciális jellegűek, a különböző jogterületek szabályait
nem az adott jogterületek jogszabályaiba, hanem egy jogszabályba, egy olimpiai törvénybe
foglalja. A törvény széles körű felhatalmazásokkal teremti meg a további részletes
jogszabályok megalkotásának lehetőségét.
A NOB a pályázó városoktól számtalan garancia kiállítását követeli meg. Ezek a
garanciák egyoldalú kötelezettségvállaló jognyilatkozatok, amiket különböző tárgyakban
(például biztonság, finanszírozás, adók, közlekedés, szállás, létesítmények) kell kiállítani. A
törvény lényeges célja ezen garanciák kiállítása szükségességének elismerése, és a garanciák
gyors és hatékony kiállítását elősegítő eljárási szabályok megalkotása.
52
A törvény egyaránt tartalmazza az Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázati szakaszának,
továbbá a rendezési jog elnyerését követő rendezési szakaszának a szabályait. A rendezési
szakasz szabályai elfogadásának célja, hogy a NOB felé már most bemutassa, hogy
Magyarország világos elképzelésekkel és hosszútávú tervvel rendelkezik a rendezés teljes
folyamatát illetően és már most képes megfelelő jogi megoldásokat kínálni a hatékony
rendezés érdekében.
A törvény célja továbbá, hogy a NOB felé bemutassa azt, hogy a kockázatok kizárása,
illetve minimalizálása mellett lehet majd megrendezni az Olimpiai és Paralimpiai Játékokat,
továbbá azt, hogy Magyarországon nincsenek az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezését
gátló jogi akadályok.
A törvény egyértelműsíteni kívánja, hogy Magyarország képes arra, hogy biztosítsa az
Olimpiai és Paralimpiai Játékok szabályozott keretek között történő gyors, hatékony és
sikeres előkészítését és megrendezését, az Olimpiai és Paralimpiai Játékok biztonságos és
békés megünneplését.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az 1-4. §-hoz
A törvény rögzíti a törvény tárgyát és célját, a törvény szempontjából lényeges értelmező
rendelkezéseket, és kifejezetten a törvénybe foglalja a NOB számára legfontosabb garanciákat
a NOB által előírt tartalommal.
II.	FEJEZET
A PÁLYÁZAT INTÉZMÉNYI RENDSZERE
Az 5-9. §-hoz
A törvény rögzíti, illetve törvényi szintre emeli a pályázat intézményi rendszerét. A
törvény ugyanakkor nem sorolja fel az összes olyan szervet és személyt, akik a pályázattal
kapcsolatban akár jogszabályi, akár egyéb alapon feladat- vagy hatáskörrel rendelkeznek
(kiemelve itt például a MOB-ot vagy a Fővárosi Önkormányzatot). Utóbbi szervek és
személyek feladat- vagy hatáskörei a törvény szerinti pályázati intézményi rendszer
szerveinek feladat- vagy hatásköreit nem érintik, azokat kiegészítik.
53
A törvény részletesen szabályozza a pályázattal kapcsolatos operatív feladatokat ellátó
Budapest 2024 Zrt. feladatait és rögzíti, hogy a rendezés jog elnyerése esetén a Budapest 2024
Zrt. látja el az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottságának feladatait.
III.	FEJEZET
AZ OLIMPIAI MEGVALÓSÍTÁSI HATÓSÁG
A 10-14. §-hoz
Az olimpiai megvalósítási hatóság a NOB által kialakított szabályozási környezet egyik
központi szerve. Az olimpiai megvalósítási hatóság felállítása a NOB számára az egyik
legfontosabb biztosítéka az olimpiai játékok sikeres megrendezésének.
Az olimpiai megvalósítási hatóság a rendezési jog elnyerését követően az Olimpiai és
Paralimpiai Játékok sport- és infrastrukturális beruházásait, az olimpiai projekteket
megvalósító szerv.
Az olimpiai megvalósítási hatóság a törvény értelmében központi hivatalként kerül
létrehozásra. A törvény kiemeli az olimpiai megvalósítási hatóság legfontosabb jogköreit és
feladatait. Az olimpiai megvalósítási hatóságra vonatkozó részletes szabályok elfogadása a
rendezési jog elnyerése esetén válik majd szükségessé és indokolttá.
Az olimpiai megvalósítási hatóság az Olimpiai és Paralimpiai Játékok utolsó eseménye
befejezését követően az olimpiai örökség koordinálásáért, ápolásáért és a fenntarthatóságért
felelős olimpiai örökség hatóságként folytatja a tevékenységét.
IV.	FEJEZET
KIEMELT JELENTŐSÉGŰ OLIMPIAI ÜGYEK
A 15-19. §-hoz
A törvény az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésével, különösen a rendezéshez
szükséges, illetve ahhoz kapcsolódó építmények és egyéb létesítmények megvalósításával, a
rendezvények lebonyolításával, a helyszínek biztosításával kapcsolatos közigazgatási hatósági
ügyet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősít és meghatározza az
ezzel kapcsolatos speciális szabályokat.
A törvény alapján a rendezési jog elnyerését követően az olimpiai megvalósítási hatóság
egyfajta olimpiai szakhatóságként működik közre a kiemelt jelentőségű olimpiai ügyekben.
Az olimpiai megvalósítási hatóság szakhatósági feladata az adott kiemelt jelentőségű olimpiai
ügy NOB szabályoknak és egyéb olimpiai tárgyú szabályoknak való megfelelőségének
vizsgálata.
54
V. FEJEZET
AZ OLIMPIAI BERUHÁZÁSOKKAL KAPCSOLATOS SAJÁTOS ÉPÍTÉSÜGYI ÉS
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZABÁL YOK
A 20-23. §-hoz	.
A törvény, a kiemelt jelentőségű olimpiai ügyekhez hasonlóan szintén a hatékonyság
növelése érdekében az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésével, az olimpiai
létesítmények és a kiemelt jelentőségű olimpiai beruházások megvalósításával, az Olimpiai és
Paralimpiai Játékok helyszíneinek biztosításával kapcsolatos minden építési tevékenység és
építésügyi hatósági ügy tekintetében speciális szabályokat rendel alkalmazni. A törvény
létrehozza továbbá a kiemelt jelentőségű olimpiai üggyé nyilvánított általános építésügyi
hatósági ügy kategóriáját.
Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében Budapesten a Fővárosi Önkormányzat az
Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésének helyszínéül kijelölt területek
felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek
védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és
kötelezettségeket az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Építési Szabályzatában állapíthatja meg.
VI.	FEJEZET
OLIMPIAI CÉLÚ KISAJÁTÍTÁS
A 24-28. §-hoz
A NOB számára kiemelten fontos, hogy a tervezett olimpiai helyszínek ingatlanjainak
(tulajdon)jogi viszonyai rendezettek legyenek. A jogalkotó a speciális olimpiai célú
kisajátítás, mint közérdekű cél meghatározásával, továbbá az olimpiai célú kisajátítási eljárás
hatékonyságának biztosításával tesz eleget a NOB ezen követelményének, fenntartva ezen
jogintézmény kivételes és végső eszköz jellegét. Az olimpiai célú kisajátítás szervesen
illeszkedik a hatályos kisajátítási jogi rendszerbe, általános szabályait a kisajátításról szóló
törvény tartalmazza.
VII.	FEJEZET
HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK BEUTAZÁSA, TARTÓZKODÁSA ÉS
MUNKAVÁLLALÁSA
A 29-30. §-hoz
A NOB kötelező előírásai alapján a törvény biztosítja, hogy harmadik országbeli
állampolgárok az olimpiai, továbbá a paralimpiai személyi és akkreditációs kártyával és az
útlevéllel vagy a birtokos egyéb hivatalos utazási okmányaival együtt belépésre válnak
jogosulttá Magyarországra, továbbá lehetővé teszi a birtokosnak a tartózkodást az olimpiai
55
játékok kezdete előtt legfeljebb harminc naptól számítva az olimpiai játékok befejezését
követő legfeljebb harminc napig.
A törvény értelmében olimpiai célú tartózkodási engedélyt kaphat az a harmadik
országbeli állampolgár, .aki az olimpiai család tagja, az olimpiai személyzet tagja,
médiaszolgáltatást nyújtóval, illetve sajtóterméket kiadóval munkaviszonyban, vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és aki a törvényben felsorolt, az
Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos tartózkodási céllal rendelkezik.
A törvény értelmében a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén
foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához legkorábban az
Olimpiai és Paralimpiai Játékok tervezett kezdési időpontja előtti legfeljebb egy évtől az
Olimpiai és Paralimpiai Játékok befejezését követő legfeljebb egy évig terjedő időszakban
nincs szükség engedélyre a törvényben meghatározott, az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal
kapcsolatos tevékenységet végző személyeknek.
VIII.	FEJEZET
KÖZLEKEDÉS
A 31-33. §-hoz
A törvény a 2012. évi londoni olimpiai és paralimpiai játékokra készült olimpiai törvény
mintájára szabályozza a közlekedés területét, létrehozva a NOB előírásainak megfelelően az
Olimpiai és Paralimpiai Játékok hatékony lebonyolítását biztosító Olimpiai Közlekedési
Tervet és Olimpiai Útvonal Hálózatot.
IX.	FEJEZET
AZ OLIMPIAI SZELLEMI TULAJDON
A 34-39. §-hoz
A NOB alapokmánya, az Olimpiai Charta rendelkezéseinek figyelembevételével a törvény
különleges védelemben részesíti az olimpiai szellemi tulajdon törvényben felsorolt tárgyait,
valamint az olimpizmussal, az olimpiai mozgalommal és az Olimpiai és Paralimpiai
Játékokkal kapcsolatos, a törvényben felsorolt megjelöléseket.
Mivel ilyen különleges védelmet egy szervezet számára csak kivételes esetben,
kiemelkedő nemzetközi eseménnyel összefüggésben indokolt biztosítani, ezért a különleges
védelmet a törvény a hatálybalépése napjától a törvény e fejezete hatályának megszűnéséig
biztosítja.
A törvény elismeri, hogy a különleges védelem jogosultja a NOB, továbbá, hogy a
különleges védelem alapján a NOB-nak kizárólagos joga van az olimpiai megjelöléseknek az
Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal összefüggő használatára.
56
A különleges védelem érvényesítése érdekében Magyarországon a MOB - saját nevében,
a NOB javára - léphet fel.
Mivel a különleges védelem tárgyát képező megjelölések kívül esnek az iparjogvédelmi
oltalom és a szerzői jogi védelem határain, ezért szükséges harmadik felek számára a
különleges védelem bevezetése előtt már jóhiszeműen megszerzett jogaik biztosítása.
A törvény a különleges védelem biztosításával összhangban tartalmazza a
védj egyelj árásra vonatkozó különleges rendelkezéseket.
X.	FEJEZET
A TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS TILALMÁRA VONATKOZÓ
KÜLÖN SZABÁL YOK
A 40. §-hoz
A törvény meghatározza a törvény alkalmazásában a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 2. §-a szerinti tisztességtelen gazdasági verseny
tilalmába ütközőnek minősülő egyes speciális, az Olimpiai és Paralimpiai Játékok
rendezésével kapcsolatban a leginkább tiltandó magatartásokat.
XI.	FEJEZET
A PÁL YÁZA T ÉS A RENDEZÉS FINANSZÍROZÁSA
A 41-43. §-hoz
A NOB előírásával összhangban a törvény rögzíti, hogy az Olimpiai és Paralimpiai
Játékok pályázatához és rendezéséhez szükséges forrásokat végső soron a központi
költségvetésnek kell:biztosítani. A törvény előírja, hogy az Olimpiai és Paralimpiai Játékok
pályázatához és rendezéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés tehermentesítése
érdekében a lehető legnagyobb hányadban adományokból, illetve központi költségvetési
forráson kívüli támogatásokból kell fedezni.
A törvény nevesítve tartalmazza a NOB által előírt legfontosabb pénzügyi, finanszírozási
tárgyú kötelezettségvállaló nyilatkozatokat.
Az Országgyűlés a törvény értelmében biztosítja, hogy Magyarország adó- és vámjogi
tárgyú törvényei olyan módon kerülnek elfogadásra és alkalmazásra, hogy azok megfeleljenek
az Olimpiai és Paralimpiai Játékok magyarországi megrendezését szabályozó Rendező Város
Szerződésben, továbbá a Pályázat során benyújtandó garanciákban foglaltaknak. A törvény
tartalmazza az ezzel kapcsolatos legfontosabb szabályokat.
A Budapest 2024 Zrt. a pályázat időszaka alatt - továbbá a rendezési jog elnyerését
követően, mint az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága - adómentességben,
57
továbbá teljes személyes költség-, illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben
részesül.
XII.	FEJEZET
GARANCIÁK
A 44-45. §-hoz
A NOB az olimpiai játékok megrendezéséhez különféle garanciák benyújtását követeli
meg a pályázóktól. Ezek a garanciák jogi értelemben valójában egyoldalú kötelezettségvállaló
jognyilatkozatok. A pályázat első szakaszában hét garancia került benyújtásra. A pályázat
második és harmadik szakaszaiban pedig több mint negyven garanciát kell majd kiadni. Ezen,
még ki nem állított garanciák hatékony kiadását biztosítja a törvény a garanciák kiadására
irányuló eljárás szabályozásával.
Az egyes garanciák NOB által megkövetelt tartalmi elemeit a törvény 1-2. sz. mellékletei
tartalmazzák.
A Budapest 2024 Zrt. központi szerepet tölt be a garanciák kiállítására irányuló eljárások
során. A garanciák szövegét a NOB tartalmi és formai követelményeit ismerő, ebben a
tekintetben szakértelemmel rendelkező Budapest 2024 Zrt. készíti elő és nyújtja be a kiállító
szervnek.
. A garanciáknak a NOB követelményeinek megfelelő tartalommal és formában történő
kiállítása kizárólag a Budapest 2024 Zrt. felelőssége. A kiállító szerv, túl azon, hogy a törvény
I! és a 2. melléklete szerinti garanciáknak a kérelemben foglaltak szerinti kiadását nem
„tagadhatja meg, továbbá, hogy. a garancia szövegét egyoldalúan nem módosíthatja, a garancia
tartalmáért és formájáért nem felel.
XII.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A 46-50. §-hoz
A záró rendelkezések tartalmazzák az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezéséhez
szükséges teljes jogszabályi környezet létrehozásához szükséges felhatalmazásokat.
Tekintettel arra, hogy a törvény egyes rendelkezései a pályázati szakaszra, más rendelkezései
a rendezési jog elnyerését követő rendezési szakaszra vonatkoznak, a törvény több
rendelkezése kizárólag abban az esetben lép hatályba, amennyiben Magyarország elnyeri a
rendezés jogát.
58
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
Törvényjavaslat
Kövér László úr,
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „a XXXIII. nyári olimpiai és
XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről” címmel a mellékelt
törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2016. május 17.
Tisztelettel,
Gulyás Gergely	Bánki Erik
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség	Fidesz - Magyar Polgári Szövetség