﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10728. számú
törvényjavaslat
a településkép védelméről
Előadó:
Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2016. május
1
2016. évi ... törvény
a településkép védelméről
Az Országgyűlés a magyarországi települések jellegzetes és értékes arculatának megóvása,
kialakítása, az épített és a természeti környezet egységes védelme, egyben az építési
beruházások gyors és sikeres megvalósíthatósága érdekében a következő törvényt alkotja:
1.	A törvény célja és a településkép-védelem elemei
1. §
E törvény célja az építési beruházások támogatása, egyúttal a hazai városok és községek
sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által, olyan
módon, hogy
a)	egy önkormányzati rendeletben kerüljenek egyértelműen megállapításra a településkép
védelmének elemei,
b)	a településképi követelmények alkalmazásának felelősségi viszonyai egyértelműen
legyenek meghatározva.
c)	az önkormányzat biztosítson széleskörű tájékoztatást a településképi követelményekről,
ezzel elősegítve a településkép védelmének eredményes érvényesülését az építmények
tervezése és kivitelezése során.
2. §
(1)	A településkép védelme a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve
hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji érték és az
örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását jelenti.
(2)	A települési önkormányzat, a főváros esetében a kerületi önkormányzat, a fővárosi
önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat (a
továbbiakban együtt: önkormányzat) a településkép védelmét önkormányzati rendeletben (a
továbbiakban: településképi rendelet)
a)	településképi követelmények meghatározásával,
b)	településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,
c)	önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával
biztosítj a.
(3)	A településképi követelmények az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
törvénynek (a továbbiakban: Étv.) a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító
egyik saj átos j ogintézménye.
2.	A településképi követelmények és azok meghatározása
3.	§
(1 ) A településképi rendelet
a)	az építési tevékenységgel érintett építmények - ideértve a sajátos építményfajtákat is -
településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati
kialakítására és a zöldfelületek kialakítási módjára,
b)	a településképi szempontból meghatározó területekre,
2
c)	az Étv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására
és a védettség megszüntetésére,
d)	a reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésére és alkalmazására, illetve
tilalmára
vonatkozó településképi követelményt tartalmazhat.
(2) A településképi rendelet (1) bekezdése szerinti településképi követelményeinek részletes
tartalmi kereteit - ideértve a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait is -
kormányrendelet határozza meg.
4.	§
(1)	A településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében településképi arculati
kézikönyv (a továbbiakban: kézikönyv) készül.
(2)	A kézikönyv a - települések természeti és épített környezete által meghatározott -
településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. A kézikönyv
feltárja és ismerteti a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit
és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot
tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.
(3)	A kézikönyv tartalmi elemeit kormányrendelet határozza meg.
5.	§
(1)	A kézikönyv és a településképi rendelet az egy település által önállóan vagy több település
által közösen foglalkoztatott települési főépítész, vagy a térségi főépítész (a továbbiakban
együtt: önkormányzati főépítész) közreműködésével készül.
(2)	A kézikönyv egyeztetése során a Magyar Építész Kamara, a településképi rendelet
egyeztetése során az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal
véleményét ki kell kérni. A kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésére, egyeztetésére,
elfogadására és módosítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben
állapítja meg.
(3)	A kézikönyv és a településképi rendelet megalkotása során gondoskodni kell -
kormányrendeletben meghatározott módon - a széleskörű társadalmi bevonásról és a
nyilvánosság biztosításáról.
(4)	Az építési tevékenység során a településképi követelmények teljesítése a tervező és a
kivitelező egyetemleges felelőssége. A tervező mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha
kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a kivitelezési dokumentáció a településképi
követelményeket figyelembe vette. A kivitelező mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha
kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a részére átadott kivitelezési dokumentációban foglaltak
szerint járt el.
6.	§
A világörökségi terület, valamint a Világörökség Jegyzékbe javasolt várományos terület
esetében a világörökségi kezelési terv településképi követelményeit a településképi
rendeletben megállapított településképi követelményektől függetlenül alkalmazni kell.
3
3. Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
7.	§
Az önkormányzat a településképi követelmények megvalósulása és ennek részeként a helyi
építészeti örökség megóvása érdekében önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert
vezethet be és alkalmazhat, amelynek részletes tartalmát a településképi rendelet határozza
meg.
4.	Az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök
8.	§
(1)	A településképi követelményeknek az egyedi építési beruházásoknál való alkalmazását - a
hatósági eljárásoktól független - önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök segítik
elő.
(2)	A településkép védelme érdekében
a)	az önkormányzat tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi
követelményekről, ennek keretében javaslatot tehet a településképi követelmények
érvényesítésének módj ára,
b)	az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) az építésügyi engedélyezési eljárást
megelőzően véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági
engedélykérelemhez (a továbbiakban: településképi véleményezési eljárás),
c)	az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást
folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti
egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek,
reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében (a továbbiakban: településképi
bejelentési eljárás),
d)	az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezést adhat ki és
bírságot szabhat ki.
(3)	A (2) bekezdés b)-d) pontjában szereplő településkép-érvényesítési eszközök
alkalmazásának általános szabályait kormányrendelet, részletes szabályait az egyes
önkormányzatok településképi rendelete tartalmazza.
9.	§
(1)	Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) az építésügyi engedélyezési eljárást
megelőzően, településképi véleményezési eljárásban - a megkeresés beérkezésétől számított
15 napon belül, az településképi követelmények teljesítésével kapcsolatban - véleményt adhat
a 8. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott építésügyi hatósági
engedélykérelemhez.
(2)	A fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmény, illetve a fővárosi
önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen lévő építmény esetében az (1)
bekezdésben meghatározott körben és módon a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint a
fővárosi önkormányzat főpolgármestere adhat véleményt.
4
(3)	A polgármester az (1) bekezdés szerinti véleményének kialakításához az önkormányzat
rendeletében meghatározottak szerint kikéri az önkormányzati főépítész vagy a helyi
építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét. Ha a polgármester az (1) bekezdésben
foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
(4)	A településképi követelmények érvényesítésére és a településkép-védelmei feladatok
ellátása érdekében a polgármester - az Étv. végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei
között, e tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint - szakmai
tanácsadó testületként helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtethet.
(5)	A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata
a)	a településképi követelmények érvényesítése,
a)	az Étv. illeszkedési szabályai érvényesülésének elősegítése.
10.	§
(1)	Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást
folytathat le - a 8. § (3) bekezdése szerinti kormányrendelet keretei között, településképi
rendeletben meghatározott esetekben és módon - hatósági engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §
szerinti bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és
rendeltetésmódosítások tekintetében.
(2)	A településképi bejelentési eljárást az ügyfél bejelentés formájában a polgármesternél
(főpolgármesternél) kezdeményezi. Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján
megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester
(főpolgármester) a tevékenység végzését a bejelentést követő 8 napon belül nem tiltja meg.
(3)	A polgármester (2) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntésével szemben a
települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.
(4)	A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy
az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a 11. § szerinti
jogkövetkezmények alkalmazhatók.
11. §
(1)	Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezés formájában -
önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az
ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására
kötelezheti.
(2)	Az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) a településképi rendeletben az (1)
bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e
magatartás elkövetőjével szemben 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el
(településképi bírság).
5
5.	Záró és átmeneti rendelkezések
12. §
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésére, egyeztetésére, elfogadására és
módosítására vonatkozó részletes szabályokat, ideértve a polgármester (főpolgármester) és az
önkormányzati főépítész e körbe tartozó településkép-védelmi feladatait, valamint a
kézikönyv készítése során a társadalmi bevonás és nyilvánosság biztosításának szabályait,
b)	a kézikönyv tartalmi elemeit és a településképi rendelet településképi követelményeinek
részletes tartalmi kereteit, ideértve a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait
is,
c)	településképi véleményezési, a településképi bejelentési és a településképi kötelezési
eljárásra, illetve az önkormányzatnak a településkép-védelmi tájékoztatásra és szakmai
konzultációra irányadó általános szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése), hogy a
településképi rendeletben állapítsa meg
a)	a településképi követelményeket,
b)	az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer részletes tartalmát,
c)	a településképi véleményezési, a településképi bejelentési és a településképi kötelezési
eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,
d)	azon - jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött - építési tevékenységek körét,
amelyek megkezdését településképi véleményezési eljáráshoz köti,
e)	azon - jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez és az Étv. 33/A. § szerint egyszerű
bejelentéshez nem kötött - építési tevékenységek, rendeltetésváltoztatások és
reklámelhelyezések körét, amelyek megkezdését településképi bejelentési eljáráshoz köti,
f)	a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság
esetköreit és a törvény keretei közötti mértékét.
(3)	Felhatalmazást kap a fővárosi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg fővárosi
helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében a településképi véleményezési
eljárás részletes szabályait.
13.	§
(1)	Ez a törvény a 15. § (5) bekezdés e) pont kivételével a kihirdetését követő harmadik napon
lép hatályba.
(2)	E törvény 15. § (5) bekezdés e) pontja 2016. július 1-én lép hatályba.
14.	§
(1)	A településképi rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéb önkormányzati
rendeletben szereplő e törvény szerinti településképi követelményeket, településképi
önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert, valamint az önkormányzati településkép-
érvényesítési eszközöket e törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni.
(2)	A helyi építési szabályzat - a főváros esetében a kerületi építési szabályzat, illetve a
fővárosi önkormányzat által megállapított építési szabályzat - településképi követelményeit,
valamint az építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletet - az (1)
bekezdésben foglaltak kivételével - 2017. december 31-ig lehet alkalmazni.
6
(3)	E törvény hatálybalépésétől új településképi követelményt csak a településképi
rendeletben lehet meghatározni.
15.	§
(1)	Az Étv. 17. §-a a következő o) ponttal egészül ki:
(A településrendezési feladatok megvalósítását a következő sajátos jogintézmények
biztosítják:)
„o) településképi követelmények.”
(2)	Azt Étv. 30/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30/C. § A településképi véleményezési eljárásról külön törvény rendelkezik.”
(3)	Az Étv. 30/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30/D. § A településképi bejelentési eljárásról külön törvény rendelkezik.”
(4)	Az Étv. a 30/E. §-t követően a következő alcímmel és 30/F. §-sal egészül ki:
„Településképi követelmények
30/F. § A településképi követelményekről külön törvény rendelkezik.”
(5)	Az Étv.
a)	3. § (1) bekezdés b) pontjában az „építészeti,” szövegrész helyébe az „építészeti,
településképi”,
b)	13. § (2) bekezdésben a „településképi védelemmel” szövegrész helyébe a „- a
településképi rendelet hiányában a - településképi védelemmel„
c)	31. § (5) bekezdésében a „”táj- és településkép,” szövegrész helyébe a „településkép
védelem, a tájkép”,
d)	36. § (2) bekezdésében a „ településképet,” szövegrész helyébe a „településkép-védelmet,”,
e)	52. § (4) bekezdés f) pontjában a „fedezetkezelő” szövegrész helyébe a „fedezetkezelő,
tervezői művezető”,
f)	55. § (3) bekezdésében a „településkép előnyösebb kialakítása szempontjából” szövegrész
helyébe a „településkép-védelmi”,
g)	55. § (4) bekezdésében a „településkép előnyösebb kialakítása” szövegrész helyébe a
„településkép-védelme”,
h)	57. § (3) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe a „a településképi rendeletben”
szöveg lép.
(6)	Hatályát veszti az Étv.
a)	6/A. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja,
b)	29. § (6) és (7) bekezdése,
c)	62. § (1) bekezdés 24. pontjában a „a településképi véleményezési és a településképi
bejelentési eljárásra,” szövegrész,
d)	62. § (2) bekezdés 3. pontja,
e)	62. § (6) bekezdés 1. , 2. , 3. és 7. pontja,
f)	62. § (7) bekezdés 2. pontja.
7
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Településeink megjelenése a helyi kultúra meghatározó része. A hely, ahol élünk,
meghatározza életünk minden pillanatát. Az állam amellett, hogy a Bürokráciacsökkentéssel,
és a Családi Otthonteremtési Programmal kiemelten ösztönözni kívánja a
munkahelyteremtést, a beruházások ösztönzését, és a családokat új otthonaik megépítésben,
egyúttal gondoskodni kíván a magyar települések jellegzetes és értékes építészeti, arculati
értékeinek megóvásáról is.
Ennek a célnak az eléréséhez azonban olyan szabályozásra van szükség, amely a településképi
követelményeket tartalmazó önálló önkormányzati rendeletek (pl. a helyi építési szabályzat,
az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendelet, „reklám” rendelet) nem egy esetben
indokolatlanul vagy túlságosan általánosan megfogalmazott, vagy éppen egymásnak
ellentmondó és így nehezen alkalmazható településképi elvárásainak alkalmazását kizárja, és
helyette a településkép törvényi fogalmához illeszkedő, konkrét és mindenki számára
megismerhető követelményeket támaszt.
A településkép védelmét biztosító településrendezési sajátos jogintézmények így a
településképi véleményezési és bejelentési eljárás továbbá a településképi bejelentéssel
összefüggésben lévő kötelezés helyi szabályai is külön- külön önálló önkormányzati
rendeletekben találhatóak.
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az önkormányzat egy helyi jogszabályban határozza
meg mindazon követelményeket, amelyeket a településkép védelme érdekében támasztani
kíván, ezzel öt önálló önkormányzati rendelet és a helyi építési szabályzat vonatkozó
rendelkezései kerülhetnek egy településképi rendeletbe.
A törvényjavaslatban foglaltak szerint a településkép-védelem megvalósul:
-	a helyi jogalkotásban, a településképi rendeletben,
-	a részletes szakmai követelményekben és az ösztönzésben, a településképi arculati
kézikönyv által, és
-	a településkép - érvényesítési eszközökben, amikor az önkormányzat meghatározza
mely esetekben és mely eszközöket kívánja alkalmazni a településkép védelme
érdekében.
A törvényjavaslat az Étv. 2016. január 1-jei módosításához is csatlakozni kíván, elősegítve a
családok építési szándékát, a lakóépületek építési folyamatának gyors és egyszerűbb
megvalósítását.
Új, objektív alapokon nyugvó, a helyi identitást erősítő, korszerű helyi településképi
rendeletre van szükség, amely szakmai alapokra támaszkodik, a társadalom bevonásával
készül, tartalmi keretei és megalkotásának rendje kormányrendeletben meghatározott, és így
az országos szintű általános elvárások is érvényesíthetők.
8
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1.§-hoz
Meghatározásra kerül a törvény célja, a településkép-védelem elemei.
A törvényjavaslat célja az építési beruházások támogatása, egyúttal a hazai városok és
községek sajátos településképének védelme és alakítása olyan módon, hogy településképi
önkormányzati rendeletben egyértelműen kerüljenek meghatározásra
-	a településkép védelem elemei,
-	a településképi követelmények alkalmazásának felelősségi viszonyai egyértelműen
legyenek meghatározva,
-	az önkormányzat biztosítson széleskörű tájékoztatást a településképi
követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének eredményes
érvényesülését az építmények tervezése és kivitelezése során.
A 2. §-hoz
Hiánypótló módon meghatározásra kerül a településkép-védelem fogalma és tartalmi üzenete.
A településkép védelme a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt
őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji érték és az örökségvédelem
figyelembevételével történő - megőrzése, kialakítása.
A települési önkormányzat, a főváros esetében a kerületi önkormányzat, a fővárosi
önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat (a
továbbiakban együtt: önkormányzat) a településkép védelmét önkormányzati rendeletben (a
továbbiakban: településképi rendelet)
-	településképi követelmények meghatározásával,
-	településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,
-	önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával
biztosítj a.
A településképi követelmény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénynek
a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító egyik sajátos jogintézménye.
A 3. §-hoz
A településképi rendeletben meghatározott településképi követelmények lehetnek:
-	az építési tevékenységgel érintett építmények - ideértve a sajátos építményfajtákat is -
településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatára, tömegformálására,
homlokzati kialakítására és a zöldfelületek kialakítási módjára,
-	a településképi szempontból meghatározó területekre,
-	az Étv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté
nyilvánítására és a védettség megszüntetésére,
-	a reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésére és alkalmazására, illetve
tilalmára
vonatkozó követelmények.
9
A településképi rendeletben meghatározható településképi követelmények részletes tartalmi
kereteit - ideértve a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait is -
kormányrendelet határozza meg.
A 4. §-hoz
A településképi rendelet elkészítését, megállapítását megelőzően településképi arculati
kézikönyv (a továbbiakban: kézikönyv) készül.
A kézikönyv a rendelet szakmai megalapozására szolgál, a települések természeti és épített
környezete által meghatározott településképi jellemzők bemutatásának és minőségi
formálásának eszköze, amely normatív határozattal kerül elfogadásra.
A helyi közösség bevonásával és a széles társadalmi párbeszéddel készített és elfogadott
kézikönyv segíti a lakosság közízlésének formálását, és segítségével nagyban biztosítható a
településképi rendelkezések betartása.
A kézikönyv feltárja és ismerteti a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek
arculati jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés
formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.
A kézikönyv tartalmi elemeit kormányrendelet határozza meg.
Az 5 §-hoz
A kézikönyv és a településképi rendelet szakmai előkészítése az önkormányzati főépítész
közreműködésével történik. Az önkormányzati főépítész lehet az egy település által önállóan
vagy több település által közösen foglalkoztatott települési főépítész, vagy a térségi főépítész.
A kézikönyv összeállítása során legalább a Magyar Építész Kamara, a településképi rendelet
előkészítése során az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal
véleményét ki kell kérni.
Kormányrendelet határozza meg a kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésére,
egyeztetésére, elfogadására és módosítására vonatkozó részletes szabályokat.
A településképi követelmények meghatározása során a polgármester (főpolgármester)
gondoskodik a széleskörű társadalmi nyilvánosság biztosításáról, a partnerségi egyeztetésről.
Cél, hogy a településképi követelmények a lakosság részéről széleskörű támogatást
élvezzenek.
Az építési tevékenység során a településképi követelmények teljesítése a tervező, illetve a
kivitelező egyetemleges felelőssége. A tervező az egyetemleges felelősség alól akkor
mentesül, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy kivitelezési dokumentációban a településképi
követelményeket figyelembe vette. A kivitelező az egyetemleges felelősség alól akkor
mentesül, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a részére átadott kivitelezési
dokumentációnak megfelelően járt el.
A településképi önkormányzati rendelet be nem tartásával végzett építési tevékenység az Étv.
szerinti szakszerűtlen tevékenységnek minősül, így az irányadó építésfelügyeleti
jogkövetkezmények érvényesíthetők.
10
A 6. §-hoz
A településképi rendeletben megállapított településképi követelményektől hiányában és attól
függetlenül alkalmazni kell a világörökségi terület, valamint a Világörökség Jegyzékbe
javasolt várományos terület esetében a világörökségi kezelési terv településképi
követelményeit.
A 7. §-hoz
Az önkormányzat támogatási és ösztönző rendszert vezethet be és alkalmazhat a településképi
követelmények megvalósulása és ennek részeként a helyi építészeti örökség megóvása
érdekében, ezek részletes tartalmát a településképi rendelet határozza meg.
A 8. §-hoz
Az önkormányzat településkép-érvényesítési eszközeit tartalmazza.
A településképi követelmények egyedi építési beruházásoknál való alkalmazását
önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök segítik elő. Az érvényesítési eszközök
függetlenek a hatósági eljárásoktól.
A településkép védelme érdekében
-	az önkormányzat tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi
követelményekről, és javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének
módjára,
-	az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) az építésügyi engedélyezési eljárást
megelőzően véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági
engedélykérelemhez (a továbbiakban: településképi véleményezési eljárás),
-	az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást
folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a
szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési
tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében (a
továbbiakban: településképi bejelentési eljárás),
-	az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezést adhat ki és
bírságot szabhat ki.
A településkép-érvényesítési eszközök alkalmazásának általános szabályait kormányrendelet,
részletes szabályait az egyes önkormányzatok településképi rendelete tartalmazza.
A 9. §-hoz
A településképi véleményezési eljárás szabályait tartalmazza.
Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi véleményezési eljárásban
véleményt adhat az építésügyi hatósági engedélykérelemhez, a településképi követelmények
teljesítésével kapcsolatban.
A fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmény, illetve a fővárosi önkormányzat
által közvetlenül igazgatott területen lévő építmény esetében a fővárosi önkormányzat
főpolgármestere adhat véleményt.
11
A polgármester a településképi véleményének kialakításához kikéri az önkormányzati
főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét. Ha a polgármester
határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
A településképi követelmények érvényesítésére és a településkép-védelmei feladatok ellátása
érdekében a polgármester szakmai tanácsadó testületként helyi építészeti-műszaki
tervtanácsot működtethet. A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata a településképi
követelmények érvényesítése mellett az Étv. illeszkedési szabályainak érvényesülésének
elősegítése.
Településképi véleményezésnek akkor van helye, ha az önkormányzat képviselő testülete, a
véleményezési eljárásról a kormányrendeletben foglaltak szerint a településképi rendeletben
szabályokat alkot.
A 10. §-hoz
A településképi bejelentési eljárás szabályait tartalmazza.
Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat
le hatósági engedélyhez vagy az Étv. 33/A. § szerinti bejelentéshez nem kötött tevékenységek,
a reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében.
A településképi bejelentési eljárást az ügyfél a polgármesternél (főpolgármesternél)
kezdeményezi bejelentés formájában. A tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha
ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester (főpolgármester) a
tevékenység végzését a bejelentést követő 8 napon belül nem tiltja meg.
A döntéssel szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.
A településképi eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, illetve a bejelentés
elmulasztása esetén jelen törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazhatók.
Településképi bejelentési eljárásnak akkor van helye, ha az önkormányzat képviselő
testülete, a bejelentési eljárásról a kormányrendeletben foglaltak szerint a településképi
rendeletben szabályokat alkot.
A 11. §-hoz
A településképi eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, illetve a bejelentés
elmulasztása esetén jelen törvényben meghatározott alábbi jogkövetkezmények
alkalmazhatók:
Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezés formájában -
önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az
ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására
kötelezheti.
Az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) a településképi rendeletben az (1)
bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e
magatartás elkövetőjével szemben 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el
(településképi bírság). A bírság mértéke jelenleg 50 000 Ft - ig terjed, a bírság mértékének a
módosítása a gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt.
12
A 12.§-hoz
A felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza.
A törvényi általános keretfogalom és az önkormányzati rendelet közötti kapcsolatot a törvény
felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet teremti meg.
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
-	a kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésére, egyeztetésére, elfogadására és
módosítására vonatkozó részletes szabályokat, ideértve a polgármester
(főpolgármester) és az önkormányzati főépítész e körbe tartozó településkép-védelmi
feladatait, valamint a kézikönyv készítése során a társadalmi bevonás és nyilvánosság
biztosításának szabályait,
-	a kézikönyv tartalmi elemeit és a településképi rendelet településképi
követelményeinek részletes tartalmi kereteit, ideértve a helyi építészeti örökség
védelmének szakmai szabályait is,
-	településképi véleményezési, a településképi bejelentési és a településképi kötelezési
eljárásra, illetve az önkormányzatnak a településkép-védelmi tájékoztatásra és szakmai
konzultációra irányadó általános szabályait.
Egyben felhatalmazást kap a települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi, illetve a
fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi
önkormányzat a településképi követelményeket tartalmazó településképi rendelet
megalkotására, továbbá arra, hogy rendeletben állapítsa meg
-	az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer részletes tartalmát,
-	a településképi véleményezési, a településképi bejelentési és a településképi kötelezési
eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,
-	azon - jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött - építési tevékenységek
körét, amelyek megkezdését településképi véleményezési eljáráshoz köti,
-	azon - jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez és az Étv. 33/A. § szerint
egyszerű bejelentéshez nem kötött - építési tevékenységek, rendeltetésváltoztatások és
reklámelhelyezések körét, amelyek megkezdését településképi bejelentési eljáráshoz
köti,
-	a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság
esetköreit és a törvény keretei közötti mértékét.
Felhatalmazást kap a fővárosi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg fővárosi helyi
építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében a településképi véleményezési eljárás
részletes szabályait.
A 13. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
A 14. §-hoz
Alkalmazási rendelkezést tartalmaz.
A településképi rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéb önkormányzati rendeletben
szereplő e törvény szerinti településképi követelményeket, településképi önkormányzati
támogatási és ösztönző rendszert, valamint az önkormányzati településkép-érvényesítési
eszközöket e törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni.
13
A településképi rendeletnek az elfogadásával 2017. december 31-et követően a más rendelet
településképi követelményei nem alkalmazhatók.
A törvény hatálybalépésétől új településképi követelményt csak a településképi rendeletben
lehet meghatározni.
A 15. §-hoz
A törvényjavaslat és az Étv. közötti összhang megteremtése érdekében tartalmazza az Étv.
néhány pontosítását, így
-	a „településképi követelmény” településrendezési sajátos jogintézményeknek minősül,
-	a településképi véleményezési és bejelentési eljárásról ezen törvény rendelkezik,
-	az épített környezet alakítása és védelme a településkép-védelmen keresztül is
megvalósul,
-	az Étv. 13. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a helyi építési szabályzatokban megjelenő
„településképi védelemmel” összefüggő követelmény a településképi rendelet
hatálybalépésével nem releváns előírás,
-	az építési tevékenységek során figyelemmel kell lenni a településkép-védelmi
követelményekre,
-	a hatóság is előírhatja a településkép-védelmi követelményekkel kapcsolatos
követelmények megvalósítását,
-	az Étv. meghatározza azon szabálytalan tevékenységek körét, amelyek esetében bírság
mint jogkövetkezmény kiszabható, és ez a rendelkezés kiegészül a tervezői művezető
tevékenységgel is, ha megbízását kötelezően előírja a jogszabály, így például az
egyszerű bejelentés esetén,
-	a településkép védelemmel összefüggő korlátozással és kártalanítással összefüggő
szövegpontosítás,
-	az épített környezet alakítása és védelme általános követelményrendszerébe a
településkép védelme is beletartozik,
-	a településképi véleményezési és bejelentési eljárás sajátos jogintézmény szabályait és
a vonatkozó felhatalmazásokat jelen törvény állapítja meg,
-	a felhatalmazó rendelkezésekben a helyi építészeti örökség védelmének szakmai
szabályainak megalkotására vonatkozó miniszteri, illetve a helyi építészeti értékek
védelmére és a reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésének,
alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló önkormányzati
rendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazások hatályát vesztik.