﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10729. számú
törvényjavaslat
az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
2016. évi ... törvény
az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
I. fejezet
AZ OKTATÁS SZABÁLYOZÁSÁRA VONATKOZÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV.
törvény módosítása
1.	§
(1)	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV.
törvény (a továbbiakban: Szht.) 8. §-a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdéstől eltérően amennyiben a szakképzésről szóló törvény 8. § (6) bekezdése
alapján a gyakorlati képzés egy részét iskolai tanműhelyben kell megvalósítani, az 5. § a) pont ab)
alpontja szerint gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek a gyakorlati
képzés ezen részére a tanulószerződéses tanulója átirányítása érdekében a megfelelő tanműhellyel
rendelkező szakképző intézménnyel teljesítési megbízottként megállapodást kell kötnie. Az e
megállapodás alapján megvalósuló átirányítás időtartama nem számít bele az (5) bekezdésben az
átirányítás időtartamára meghatározott időtartamba azzal, hogy a teljesítési megbízottat a gyakorlati
képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető
gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló e törvény
felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott normatíva alapján számított
összeg - a hozzájárulásra kötelezett által a tanulónak ezen időszakra is fizetett juttatással
csökkentett - arányos része illeti meg.”
(2)	Az Szht. 8. § (6) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodás tartalmazza:)
„g) a gyakorlati képzéssel összefüggésben a teljesítési megbízottat megillető díjazást, vagy az (5a)
bekezdésben meghatározott összeget,”
2.	A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása
2.	§
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. § 40. pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„40. szakmai érettségi végzettség: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott
kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező
szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló
kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít;”
2
3. §
Az Szt. 2. alcíme a következő 4/C. §-sal egészül ki:
„4/C. § (1) A szakképzési centrum tagintézménye a szakképzési centrum szervezeti és működési
szabályzatában, valamint gazdálkodási szabályzatában meghatározottak szerinti delegált -
különösen a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos döntésekre kiterjedő - hatáskörökkel
rendelkezik.
(2)	A szakképzési centrum tagintézményeiben intézményegységek hozhatók létre. Az
intézményegység működhet a tagintézmény feladatellátási helyén kívül is. A tagintézmény
feladatellátási helyén kívül működő intézményegység - az Nkt. 4. §-ának 28. pontjában
meghatározott esetben - fiók-tagintézményként működik. Az intézményegység élén
intézményegység-vezető, a fiók-tagintézmény élén tagintézményegységvezető-helyettes áll. A
tagintézmény és a fiók-tagintézmény kapcsolatát a szakképzési centrum szervezeti és működési
szabályzatában kell meghatározni.
(3)	A szakképzési centrum - az egyes tagintézmények rendelkezésére álló előirányzatok összegét
elkülönítve tartalmazó - költségvetését a tagintézmény igazgatója véleményének kikérésével kell
elkészíteni.
(4)	A szakképzési centrum tagintézményének igazgatója a tagintézményben alkalmazottak
tekintetében - a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony
megszüntetése kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogokat. A tagintézménybe történő kinevezés,
vezetői megbízás kiadása és annak visszavonása, a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése a
tagintézmény igazgatójának javaslatára a főigazgató által történik.
(5)	A közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben a főigazgató a szakképzési
centrum szakszervezeti szervezetével, az igazgató a tagintézmény szakszervezete alapszervezeti
titkáraival egyeztet.
(6)	A szakképzési centrum fenntartói jogának gyakorlásában részt vesz az állami szakképzési és
felnőttképzési szerv. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetője gyakorolja a fenntartó
által az állami szakképzési és felnőttképzési szerv szervezeti és működési szabályzatában
meghatározott jogköröket. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetőjét az e bekezdés
szerinti feladatellátás keretében a szakképzési centrum közalkalmazotti jogviszonyban teljes
munkaidőben foglalkoztatott oktatóival szemben a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény
30/A. § szerinti munkakör-felajánlási kötelezettség abban az esetben terheli, ha az oktató
munkáltatójánál megszűnnek az oktató teljes munkaidős foglalkoztatásának feltételei.”
4.	§
Az Szt. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai gyakorlati képzés azon elemeinek a
felsorolását és időkeretét, amelyek elsajátítására kizárólag szakképző iskolában kerül sor. A
szakképzési kerettantervben rögzített teljes gyakorlati képzési idő 5%-át kitevő időtartamban a
tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő (törvényes képviselő) - kezdeményezésére sor kerülhet a
felsorolásban nem szereplő gyakorlati tananyagtartalmak szakképző iskolában történő elsajátítására
a szakképző iskola vezetője által a gazdasági kamara - a gyakorlati képzés feltételrendszerének
megfelelőségére vonatkozó - véleményének kikérésével meghozott döntés alapján.”
5.	§
(1)	Az Szt. 29. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben - e törvény rendelkezéseinek
3
figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől - ingyenes)
„f a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben a harmadik szakképesítés megszerzésére
irányuló komplex szakmai vizsgát megelőző valamennyi komplex szakmai vizsga és első
alkalommal az ezekhez kapcsolódó javító- és pótlóvizsga.”
(2)	Az Szt. 29. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1b) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű
szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és - az enyhe értelmi fogyatékos és
az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével - a sajátos nevelési igényű tanuló
részére.”
6.	§
Az Szt. 33. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A felnőttoktatás esti munkarendje szerint folyó képzésben - az Szt. 33. § (5) bekezdésében
előírtak megtartása mellett - a szakképzési évfolyamok száma a felére csökkenthető.”
7.	§
Az Szt. 34/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tanuló - a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló kivételével -
második szakképesítés megszerzésére irányuló képzést kizárólag felnőttoktatásban kezdhet.”
8.	§
Az Szt. XI. fejezete a következő 34/B. §-sal egészül ki:
„34/B. § A szakképzési centrumban közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktató által a
felnőttoktatás esti, levelező munkarend szerint megszervezett osztályának óráival, valamint az
iskolarendszeren kívüli felnőttképzéssel összefüggésben teljesített munkavégzés tekintetében a
felek a munka törvénykönyvéről szóló törvény 99. § (2) bekezdés b) pontjától, 109. § (1)
bekezdésétől és 135. § (3) bekezdésétől írásbeli megállapodással eltérhetnek, azzal, hogy a
megállapodás alapján teljesített munkaidő
a)	nem vehető figyelembe a rendkívüli munkaidő éves felső korlátja szempontjából,
b)	időtartamát a más munkaköri feladatokhoz kapcsolódó rendkívüli munkavégzéstől
elkülönítve tartja nyilván a munkáltató.”
9.	§
Az Szt. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért a
tanulószerződés hatályának ideje alatt a gyakorlati képzést szervező a felelős a szakképesítésre
kiadott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján.”
10.	§
4
Az Szt. 42. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet által a tanulóval a 26. § (1) bekezdése
szerint folytatott gyakorlati képzésre kötött tanulószerződés hatálya a 9. évfolyam eredményes
teljesítése tanévének augusztus 31. napjáig, keresztféléves képzés esetén január 31. napjáig tart.”
11.	§
Az Szt. 44. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás tartalmazza)
„a) a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet megnevezését, székhelyén vagy telephelyén
lévő gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, statisztikai számjelét,
cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó, egyéb szervezet nyilvántartási számát, képviselőjének és
a gyakorlati képzésért felelős személy nevét, valamint azt, hogy a szakképzési hozzájárulásról és a
képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 3. § d) pontjában meghatározott szervezetek
körébe tartozik-e,”
12.	§
Az Szt. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pénzbeli juttatást kizárólag
a)	a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére a tanulószerződés alapján, továbbá
b)	a gyakorlati képzést folytató szervezet az 56. §-ban foglaltak szerint a gyakorlati képzésben
együttműködési megállapodás alapján és nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás
munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő tanuló részére a szorgalmi időszakon
kívüli összefüggő szakmai gyakorlat idejére
köteles fizetni.”
13.	§
Az Szt. 81. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bizottság az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében javaslatot tesz a gazdaság
igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei
beiskolázásait figyelembe véve a szakképzés fővárosi, megyei szükségleteire. A bizottság javaslatot
tesz az adott megyében vagy a fővárosban folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési
hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a
megyében és a fővárosban indítható szakképesítések nappali rendszerű oktatás, valamint
elkülönülten a felnőttoktatás szerinti keretszámaira (beiskolázási arányaira), továbbá az
iskolarendszeren kívüli szakmai képzések közül az állam által elismert szakképesítés megszerzésére
irányuló szakmai képzések vonatkozásában a felnőttképzésről szóló törvény alapján támogatható
szakképesítésekre. A bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával
nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és
rendészeti szakképesítésekre.”
14.	§
(1) Az Szt. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(4) Amennyiben a gyakorlati képzést együttműködési megállapodás alapján részben vagy egészben
folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, állami fenntartású szakképző iskola
esetén az iskola, nem állami fenntartású szakképző iskola esetén az iskola fenntartója a gyakorlati
képzés együttműködési megállapodás alapján folyó időarányos részére az iskolai tanműhelyben
folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult a költségvetési támogatásra, és a
gyakorlati képzésben részt vevő tanuló költségeit - részben vagy egészben - megtérítheti a
gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet részére a költségvetési támogatása
terhére. A költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját a felek az együttműködési
megállapodásban rögzítik.”
(2)	Az Szt. 84. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdésben foglaltakat akkor is alkalmazni kell, ha a 43. § (2) bekezdés a) pontjában
meghatározott, tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet az Szht. 2. § (1)
bekezdés h) pontja alapján szakképzési hozzájárulásra kötelezett.”
(3)	Az Szt. 84. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány rendeletben hozza meg azon szakképesítésekre vonatkozó döntését, amelyekkel
kapcsolatban a szakképző iskola fenntartója költségvetési hozzájárulásra jogosult. A Kormány a
döntésében megyénként és a fővárosra tekintettel meghatározza azon szakképesítések és
szakközépiskolai ágazatok körét, amelyekre a szakképző iskola fenntartója)
„c) költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet, ezen belül meghatározza
a Kormány az adott megyében és a fővárosban iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények
fenntartói tekintetében, fenntartónként a szakképesítésekre és szakközépiskolai ágazatokra
vonatkozóan a nappali rendszerű oktatás, valamint a felnőttoktatás keretszámait.”
(4)	Az Szt. 84. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A Kormány (5) bekezdés szerinti döntése megyénként és a fővárosra tekintettel, valamint
fenntartóként tartalmazza a szakközépiskolában folyó érettségi vizsgára felkészítő kétéves képzések
nappali oktatás, valamint felnőttoktatás szerinti keretszámait is.”
15.	§
Az Szt. 88. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megyénként és a fővárosra tekintettel rendeletben
határozza meg azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét és a nappali rendszerű
oktatásra és a felnőttoktatásra vonatkozó keretszámait, a keretszámok átadásának lehetőségét és
szabályait, a fel nem használt keretszámok felhasználásának, valamint a fenntartók keretszámokkal
összefüggő - személyes adatot nem tartalmazó - adatszolgáltatásának a szabályait, amelyekre
vonatkozóan a szakképző iskola fenntartója a 84. § (5) bekezdése szerint költségvetési
hozzájárulásra jogosult, valamint azon szakképesítéseket, amelyekre a bizottság a 82. § b) pontja
alapján tesz javaslatot.”
16.	§
Az Szt.
6
a)	2. § 6. pontjában az „az OKJ-ban szereplő, az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett”
szövegrész helyébe az „az OKJ-ban szereplő, az iskolai rendszerű szakképzésben megszervezett
állam által támogatott képzésben megszerzett”,
b)	2. § 24. pontjában a „kettő meglévő, államilag elismert szakképesítés” szövegrész helyébe a
„kettő meglévő, az iskolai rendszerű szakképzésben megszervezett állam által támogatott képzésben
megszerzett államilag elismert szakképesítés”,
c)	4/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe
az „a tankerületi központ”,
d)	5/A. §-ában az „az állami intézményfenntartó” szövegrész helyébe az „a tankerületi”,
e)	36. § (3) bekezdésében az „a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének
támogatásáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a szakképzési hozzájárulásról és a képzés
fejlesztésének támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szht.)”,
f)	42. § (2) bekezdésében az „az első és a második, állam által elismert” szövegrész helyébe az „a 2.
§ 24. pontja szerinti harmadik és további szakképesítésnek nem minősülő”,
g)	46. § (1) bekezdésében a „szakiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskola vagy szakiskola”,
h)	92/B. § (2) bekezdésében az „Az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „A
tankerületi központ”
szöveg lép.
17.	§
Hatályát veszti az Szt.
a)	92. § (37) bekezdése,
b)	92/A. § (10) bekezdése,
c)	92/B. § (1) és (1a) bekezdése.
3.	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
18.	§
(1)	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. § 1. pontja a
következő x) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt
köznevelési feladat, amely)
„x) készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás”
(lehet.)
(2)	Az Nkt. 4. §-a a következő 38-41. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„38. gyógypedagógus, konduktor: a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő
szakon, szakirányon végzett gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógiai terapeuta,
konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor (tanító) vagy konduktor
(óvodapedagógus),
39.	utazó gyógypedagógus, utazó konduktor: az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat
által foglalkoztatott gyógypedagógus, konduktor, aki az e törvényben meghatározott tevékenységét
7
rendszeresen munkáltatója feladatellátási helyén kívül végzi,
40.	együttnevelést segítő pedagógus: az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat által
foglalkoztatott gyógypedagógus, konduktor, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló -
közös vagy részben közös - nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola által, a sajátos
nevelési igényű gyermek, tanuló óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása érdekében
foglalkoztatott gyógypedagógus, konduktor,
41.	egyéni előrehaladású képzés: a sajátos nevelési igényű tanuló számára engedélyezhető, a tanuló
egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást biztosító nevelési-oktatási forma.”
19.	§
Az Nkt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köznevelési rendszer intézményei:
a)	óvoda,
b)	általános iskola,
c)	gimnázium,
d)	szakgimnázium,
e)	szakközépiskola [a továbbiakban a c)-e) pont alattiak együtt: középiskola],
f)	szakiskola [a továbbiakban a d)-f) pont alattiak együtt: szakképző iskola],
g)	készségfejlesztő iskola [a továbbiakban a c)-g) pont alattiak együtt: középfokú iskola],
h)	alapfokú művészeti iskola [a továbbiakban a b)-h) pont alattiak együtt: iskola],
i)	gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
j) kollégium [a továbbiakban az a)-j) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény],
k) pedagógiai szakszolgálati intézmény,
l) pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény [a továbbiakban az a)-l) pont alattiak együtt:
köznevelési intézmény].”
20.	§
(1)	Az Nkt. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(6) A középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú
végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá a szakképzésről szóló törvényben
meghatározott szakiskolai végzettség és a készségfejlesztő iskolai végzettség.”
21.	§
Az Nkt. 11/A. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/A. Szakiskola
13/A. § (1) A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából a szakiskola a többi
tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtthaladásra képtelen tanulókat készíti fel szakmai
vizsgára.
(2)	A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében - a
sajátos nevelési igény jellegétől függően - a szakképzési kerettanterv, vagy a speciális kerettanterv
szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez
igazodó közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó
további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg.
(3)	A szakiskolában az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott.”
8
22. §
Az Nkt. a következő 11/B. alcímmel egészül ki
„11/B. Készségfejlesztő iskola
13/B. § (1) A készségfejlesztő iskola a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az
életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő
munkafolyamatok elsajátítását, továbbá a szakképzésben részt venni nem tudó enyhe értelmi
fogyatékos tanulók számára nyújt a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket.
(2)	A készségfejlesztő iskolának négy évfolyama van, amelyből
a)	kettő közismereti képzést folytató évfolyam,
b)	kettő, az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást
igénylő munkafolyamatok elsajátítását célzó gyakorlati jellegű évfolyam (a továbbiakban:
gyakorlati évfolyam).
(3)	A közismereti oktatás a készségfejlesztő iskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó
közismereti kerettanterv alapján folyik A készségfejlesztő iskola gyakorlati évfolyamainak képzése
a készségfejlesztő kerettantervek szerint meghatározott.
(4)	A készségfejlesztő iskola sikeresen teljesített gyakorlati évfolyamai, eltérő készségfejlesztő
kerettantervek szerinti oktatással megismételhetőek.”
23.	§
Az Nkt. 13. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény”
24.	§
Az Nkt. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő
(2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől
kezdődően, hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt.
(2a) A fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási
intézmény látja el egyéni vagy csoportos formában
a)	saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban,
b)	otthoni ellátás keretében,
c)	abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.”
25.	§
Az Nkt. a következő 13/A. alcímmel egészül ki:
„13/A. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat
15/A. § (1) Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat feladata a sajátos nevelési igényű
gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai
csoportban, iskolai osztályban történő óvodai nevelését, tanuló iskolai nevelés-oktatását végző
nevelési-oktatási intézmények számára a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez,
oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember biztosítása, amennyiben a
nevelési-oktatási intézmény a 47. §-ában meghatározottak szerint alkalmazandó gyógypedagógus,
9
konduktor szakképzettségű szakemberrel nem rendelkezik.
(2)	Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat megszervezése és működtetése az illetékes
tankerületi központ feladata.
(3)	Az illetékes tankerületi központ - az oktatási központ egyetértésével - az e §-ban meghatározott
feladatokra, illetékességi körén kívül eső tankerületi központ, állami felsőoktatási intézmény,
továbbá egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet, vagy más nem állami, nem
önkormányzati köznevelési intézményfenntartó által fenntartott utazó gyógypedagógusi, utazó
konduktori hálózatot is felkérhet.”
26. §
Az Nkt. 15/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat az egységes gyógypedagógiai,
konduktív pedagógiai módszertani intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló
intézményegységeként működik.”
27.	§
Az Nkt. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Pedagógiai szakszolgálat
a)	a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás,
b)	a szakértői bizottsági tevékenység,
c)	a nevelési tanácsadás,
d)	a logopédiai ellátás,
e)	a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,
f)	a konduktív pedagógiai ellátás,
g)	a gyógytestnevelés,
h)	az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,
i)	a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.”
28.	§
Az Nkt. 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális, maximális és
átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi
csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetve a tanítási év indításánál a fenntartó
engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok,
csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele,
felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói
jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja, továbbá szakképző iskolában
akkor is, ha a képzés során tanulói jogviszony korábbi tanítási évben történő megszűnése miatt az
érintett osztály, csoport létszáma a minimális létszám alá csökkent, és átszervezéssel - a tanulóra
háruló aránytalan teher nélkül - nem alakítható ki a minimális létszámot elérő létszámú osztály,
csoport. A szakképző iskolában a gyakorlati képzésre megállapított minimális létszámtól el lehet
térni akkor is, ha az osztályban a szakképzésről szóló törvény szerinti hiányszakképesítés
megszerzésére irányuló nevelés-oktatás, képzés folyik. A művészeti felsőoktatási intézmény által
fenntartott nyolc évfolyamos gimnázium osztályainak minimális, maximális és átlaglétszámát a
szakközépiskola elméleti képzéshez rendelt létszámkeretei szerint kell meghatározni.”
10
29. §
Az Nkt. 27. §-a a következő (11c) bekezdéssel egészül ki:
„(11c) Ha a művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnáziumban a
nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 101. § (7) bekezdése szerinti előkészítő
jogviszony alapján a művészeti felsőoktatási intézménybe való belépésre való felkészítés keretében
a tanuló részére legalább heti 15 tanóra van biztosítva, a mindennapos testnevelés az előkészítő
jogviszony alapján a művészeti felsőoktatási intézménybe való belépésre való felkészítés keretében
biztosított művészeti szakmai képzéssel váltható ki.”
30.	§
Az Nkt. 41. § (8) bekezdése következő e) ponttal egészül ki:
(A gyermek, a tanuló)
„ e) magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelésével és minősítésével, valamint a tanuló
mulasztásával kapcsolatos adatai az oktatási központ számára”
(továbbítható.)
31.	§
Az Nkt. 26. alcíme a következő 44/C. §-sal egészül ki:
„44/C. § (1) Az oktatási központ - a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmények
pedagógiai eredményességének növelését támogató intézkedések megalapozása céljából - országos
szinten nyilvántartja a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben tanulók
magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelését, továbbá minősítését, valamint a tanuló
mulasztásával kapcsolatos adatokat.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatok nyilvántartásával összefüggésben kezelt adatok
tekintetében az adatkezelő az oktatási központ.”
32.	§
(1)	Az Nkt. 47. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához a következő feltételek
szükségesek)
„a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához, a fejlesztő nevelés-oktatáshoz, a sajátos
nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a
neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet,
b)	egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, az
illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz a sajátos nevelési igény
típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a
foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai
eszközök,”
(2)	Az Nkt. 47. § (9) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben)
11
„a) a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása kell,
ha
aa)	az óvodai foglalkozás vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési igényből
eredő hátrány csökkentése,
ab)	az óvodai foglalkozás vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja az egészségügyi és pedagógiai
célú habilitáció, rehabilitáció, valamint
ac)	az értelmi fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése, iskolai nevelés-oktatása a külön e célra
létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban
történik,”
(3)	Az Nkt. 47. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális
szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat útján is
biztosítható.”
33.	§
(1)	Az Nkt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben
a)	nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,
b)	középfokú iskola esetén huszonötödik
életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.”
(2)	Az Nkt. 60. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti,
levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Gimnáziumban a nappali oktatás munkarendje szerint
azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt.
Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára
szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. Készségfejlesztő iskolában a
nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik az e
törvény 13/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott két gyakorlati évfolyamot nem végezték
el. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a
kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások
legalább kilencven százalékát el kell érnie.”
34.	§
Az Nkt. 61. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben az e törvényben foglalt
kivétellel a munkáltatói jogokat az illetékes tankerületi központ vezetője gyakorolja. A tankerületi
központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az adott köznevelési intézmény
alkalmazottjai tekintetében - a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti
jogviszony megszüntetése kivételével - gyakorolja a munkáltatói jogokat. A tankerületi központ
által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő
munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ
vezetője nevezi ki és menti fel. Ha a köznevelési intézmény vezetője javaslatával a tankerületi
központ vezetője három alkalommal nem ért egyet, a pedagógus és nevelő-oktató munkát
12
közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat az oktatási központ vezetője nevezi ki és menti fel.
Ha a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus vagy a nevelő-
oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges
kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan
magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi,
felmentéséhez nincs szükség a köznevelési intézmény vezetőjének egyetértésére. A tankerületi
központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az e bekezdésben meghatározottak szerint
gyakorolhatja a munkáltatói jogot azok tekintetében is, akik a működtető, vagy az általa megbízott
személy, illetve szervezet intézkedése alapján végeznek munkát a köznevelési intézményben,
amennyiben a működtető így dönt.”
35.	§
(1)	Az Nkt. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az
illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. melléklete állapítja meg.”
(2)	Az Nkt. 65. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott
munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek
figyelembevételével a munkáltató - tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény
esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézményvezető
javaslatára és egyetértésével - a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől
eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb,
mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a)	középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
b)	alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
c)	mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.”
(3)	Az Nkt. 65. § (9) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 64-65. §-ban foglaltakat alkalmazni kell)
„b) a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményben nevelő- és oktatómunkát
közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező,”
(foglalkoztatott tekintetében is.)
(4)	Az Nkt. 65. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az üzemi baleset megállapíthatósága szempontjából a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy a
minősítési eljárásban, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben, a pedagógiai szakmai
szolgáltatási feladatokban a hivatal felkérése alapján résztvevő - nyugdíjasnak nem minősülő -
szakértő vagy szaktanácsadó e tevékenysége a foglalkozása körében végzett munkavégzésnek
minősül.”
36.	§
Az Nkt. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
13
„(4) A kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-
oktatási intézményben intézményvezetői megbízást az kaphat, aki az (1) bekezdésben
meghatározott feltételek mellett felsőfokú végzettséggel és a gyermekek, tanulók sajátos nevelési
igényének típusa és súlyossága szerinti gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta,
konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy
konduktor(óvodapedagógus) szakképzettséggel is rendelkezik.”
37.	§
Az Nkt. 68. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetőjét -
az e törvényben foglalt szervezetek, közösségek, személyek és a fenntartó véleményének
kikérésével - az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény,
többcélú intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt.
(2)	A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény, továbbá a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter által fenntartott szakképzési centrum kivételével az állami
fenntartású, az egyházi és magán köznevelési intézmény, valamint a többcélú intézmény vezetőjét
az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a
fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.”
38.	§
Az Nkt. 74. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény és a szakképzési centrum
feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó vagyonra
vonatkozóan a tankerületi központ és a szakképzési centrum fenntartóját ingyenes vagyonkezelői
jog illeti meg mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat a tankerületi központ vagy a szakképzési
centrum részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik. A tankerületi központ,
valamint a szakképzési centrum fenntartója ingyenes vagyonkezelői jogának fennállása alatt a
köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyont a települési
önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe nem adhatja.
(5)	A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat
megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén
gondoskodik kísérő személyről a gyermek részére, ha az óvoda a településen kívül található, és az
óvodába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja. A kötelező felvételt biztosító iskolába való
utaztatásról a fenntartó gondoskodik.”
39.	§
Az Nkt. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § A tankerületi központ, valamint a szakképzési centrum fenntartója együttműködik a
települési önkormányzattal a helyi közösségi és kulturális élet feltételeinek biztosítása érdekében
oly módon, hogy a vagyonkezelésében lévő önkormányzati tulajdonú ingatlan használatát tanítási
időn kívül és a pedagógiai programban, továbbá egyéb jogszabályban meghatározott feladatok
végrehajtásának veszélyeztetése nélkül külön megállapodás alapján ingyenesen biztosítja a
tulajdonos települési önkormányzat számára.”
40.	§
14
Az Nkt. 77. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az oktatásért felelős miniszter)
„k) dönt az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről,
átszervezéséről, megszüntetéséről, alapfeladatának módosításáról, valamint a tankerületi központ
által fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről, a 21. § (3) bekezdés c)-e) pontjaiban
felsoroltak módosulásával járó átszervezéséről, megszüntetéséről, alapfeladatának módosításáról.”
41.	§
Az Nkt. 83.§-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Az oktatási központ
a)	dönt a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény e törvény 21. § (3) bekezdés f)-
j) pontjaiban felsoroltak módosulásával járó átszervezésről,
b)	meghatározza a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben kérhető térítési díj
és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit,
c)	ellátja a tankerületi központ törvényességi és szakszerűségi ellenőrzését.”
42.	§
Az Nkt. 84. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A köznevelési intézmény fenntartója az intézkedés tervezett végrehajtása éve februárjának
utolsó munkanapjáig kezdeményezheti egy másik köznevelési intézmény fenntartójánál, hogy az
általa fenntartott intézmény fenntartói jogait és kötelezettségeit a következő tanévtől adja át.”
43.	§
Az Nkt. 48. alcíme a következő 85/A. §-sal egészül ki:
„85/A. § (1) Ha a fenntartóváltás következményeként a munkavállaló a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó átvevő költségvetési szervhez kerül, a munkaviszonya
-	a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a fenntartói jog átszállásának időpontjában közalkalmazotti
jogviszonnyá alakul át.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a munkaviszony, ha
a)	az átvevő költségvetési szerv a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján
nem létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt az átadással érintett munkavállalóval,
b)	a munkavállalóval szemben a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vagy e törvény alapján
összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és
ennek érdekében a munkavállaló legfeljebb a (9) bekezdésben foglalt időpontig intézkedik, és ezt
igazolja,
c)	a fenntartói jog átszállásának időpontja előtt a munkaviszony megszüntetéséről a munkáltató
vagy a munkavállaló egyoldalú jognyilatkozatot tett vagy erről megállapodott,
d)	e törvény értelmében a köznevelési intézmény működtetése a települési önkormányzat kötelező
feladata, a köznevelési intézmény működtetésével összefüggő munkakörben foglalkoztatott
munkavállalók esetében, vagy
e)	a munkavállaló az (6) bekezdés alapján továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá.
(3)	A (2) bekezdés
a)	a)-b), valamint e) pontjában foglalt esetben a munkaviszony a fenntartói jog átszállásának
15
időpontjában a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 63. § (3) bekezdése alapján
megszűnik,
b)	c) pontjában foglalt esetben a munkaviszony az egyoldalú jognyilatkozatban vagy
megállapodásban foglalt időpontban, az abban szereplő feltételek mellett szűnik meg,
c)	d) pontjában foglalt esetben a működtetés körében foglalkoztatott munkavállalók
munkaviszonyára - a működtetés feladatát ellátó önkormányzat az átvevő munkáltató kijelöléséről
szóló döntése alapján, az átvevő munkáltatóra vonatkozó törvénytől függően - a Munka
Törvénykönyvének a munkáltató személyében bekövetkező változásra vonatkozó szabályait vagy
az e § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)	Az átvevő költségvetési szerv a fenntartói jog ászállásáról és ennek munkaviszonyukat érintő
következményeiről a munkavállalókat a fenntartói jog átszállásának időpontját megelőző legalább
tizenöt napon belül tájékoztatja. Ha az átvevő költségvetési szerv megalapítására ezen időpontig
nem kerül sor, a tájékoztatási kötelezettség az átvevő költségvetési szerv fenntartóját terheli.
(5)	A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító kinevezés következő
tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot:
a)	az átvevő költségvetési szerv személye,
b)	a munkavégzés helye,
c)	a besorolás és illetmény összege.
(6)	A munkavállaló a tájékoztatás alapján a fenntartói jog átszállásának időpontjáig nyilatkozik
arról, hogy további foglalkoztatásához hozzájárul, vagy azt elutasítja.
(7)	Ha a munkaviszony
a)	határozatlan időtartamú volt, akkor határozatlan időtartamú, határozott időtartamú volt, akkor a
munkaszerződés szerinti időpontig tartó határozott időtartamú,
b)	teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra szólt, akkor teljes munkaidős, részmunkaidőben
történő foglalkoztatás esetén részmunkaidős
közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.
(8)	Az átvevő munkáltatónál létesítendő közalkalmazotti jogviszony tekintetében próbaidő nem
köthető ki.
(9)	A fenntartói jog átszállásának időpontját követő tizenöt napon belül a munkavállalót a fenntartói
jog átszállásának időpontjával e törvény vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint
be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.
(10)	Ha a munkavállaló a kinevezést - korábbi további foglalkoztatására vonatkozó
jognyilatkozatával ellentétesen - nem írja alá, nem adja hozzájárulását további foglalkoztatásához,
vagy a nyilatkozattételt elmulasztja, munkaviszonyát a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján
megszűntnek kell tekinteni, a munkaviszony megszűnésével összefüggő igazolásokat a (9) bekezdés
szerinti határidőt követő öt munkanapon belül ki kell adni.
(11)	A munkavállaló munkaköre a fenntartói jog átszállása miatt nem változik. A munkaviszonyban
álló vezető jogviszonyának átalakulását követően - e törvény és a közalkalmazottak jogállásáról
szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - kell a vezetői munkakör szintjét és
megnevezését megállapítani.
(12)	A munkavállaló fenntartói jog átszállásával közalkalmazotti jogviszonnyá átalakult korábbi
munkaviszonyát - a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása kivételével - az átvevő
költségvetési szervnél a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint kell közalkalmazotti
jogviszonyban töltött időként elismerni.
(13)	A munkáltatónál hatályos kollektív szerződés a fenntartóváltás időpontjában hatályát veszti,
vagy - részleges fenntartói jog átszállás esetén - az átvevő költségvetési szervhez át nem kerülő
munkavállalókra kiterjedően marad hatályban.
(14)	A munkáltatónál működő üzemi tanács a fenntartói jog átszállásának időpontjában megszűnik.”
44.	§
Az Nkt. 94. § (4) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
16
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„n) az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervek feladatait,
valamint az oktatási központ mint az oktatásért felelős miniszter egyes köznevelési fenntartói
feladatkörébe tartozó feladatainak ellátására kijelölt szervet és feladatait”
(rendeletben állapítsa meg.)
45.	§
Az Nkt. 54. alcíme a következő 99/F.-99/H. §-sal egészül ki:
„99/F. § 2016. szeptember 1. napját követően a fenntartó négy hónapon belül felülvizsgálja a
készségfejlesztő speciális szakiskola alapító okiratát, szakmai alapdokumentumát, annak érdekében,
hogy megfeleljen az e törvényben foglaltaknak, és megküldi a törzskönyvi nyilvántartást vezető
szervnek, a hivatalnak vagy a kormányhivatalnak. Ha a köznevelési intézmény a nyilvántartásba
vételét követően megkezdhette működését és e törvény szerint működési engedéllyel kell
rendelkeznie, a fenntartó köteles 2017. április 30-ig működési engedély módosítása iránti kérelmet
benyújtani vagy a közoktatási intézményt megszüntetni. A készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás
13/B. § szerinti ellátása 2017. szeptember 1-jétől kötelező. A készségfejlesztő iskolában a
készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatást 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel kell
megszervezni.
99/G. § (1) A tankerületi központ által fenntartott, települési önkormányzat által működtetett
köznevelési intézmény 76. §-ban meghatározott működtetésével kapcsolatos jogviszonyokból
származó jogok és kötelezettségek a tankerületi központot 2017. január 1-jétől illetik meg, illetve
terhelik.
(2) 2017. január 1-jével a tankerületi központ foglalkoztatotti állományába kerülnek a működtető
önkormányzat által irányított költségvetési szervnél a tankerületi központ által fenntartott
köznevelési intézmény működtetését és a működtetéshez kapcsolódó funkcionális feladatokat ellátó
köztisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók, ha - a munkaviszonyban foglalkoztatottak
kivételével - megfelelnek a 2016. december 31-én betöltött munkakörükre vonatkozóan a
közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és
végrehajtási rendeleteikben meghatározott képesítési előírásoknak.
99/H. § (1) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény
feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó vagyon leltár
szerint
a)	a területileg illetékes tankerületi központ ingyenes használatába vagy
b)	ha a települési önkormányzat az intézményt nem működteti, a területileg illetékes tankerületi
központ ingyenes vagyonkezelésébe
kerül 2016. július 1-jén.
(2)	A 2016. december 31-én települési önkormányzat által működtetett köznevelési intézmény
köznevelési feladatainak ellátását szolgáló mindazon települési önkormányzati vagyon és vagyoni
értékű jog (a továbbiakban: vagyon) leltár szerint, 2017. január 1-jén a területileg illetékes
tankerületi központ ingyenes vagyonkezelésébe kerül. A köznevelési feladat ellátását biztosító
vagyon alatt az ellátott köznevelési feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget,
valamint ingó- és ingatlanvagyont is érteni kell.
(3)	A tankerületi központ és a működtető települési önkormányzat az átvételhez kapcsolódó
intézkedések végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el.
(4)	Az átadás-átvételt a működtető települési önkormányzat képviseletére jogosult személy (a
17
továbbiakban: átadó) és a tankerületi központ képviseletében eljáró, az intézmény székhelye szerint
illetékes tankerületi igazgató megállapodásának (a továbbiakban: megállapodás) legkésőbb 2016.
december 15-éig történő megkötésével kell végrehajtani.
(5)	Ha a felek között a (4) bekezdésben megjelölt határidőig nem jön létre, vagy nem teljes körűen
jön létre a megállapodás, az oktatásért felelős miniszter 2016. december 20. napjáig határozattal
létrehozza a megállapodást, illetve határozattal dönt a megállapodásban nem rendezett kérdésekről.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat a bírósági felülvizsgálatra tekintet nélkül
végrehajtható.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti közigazgatási határozattal (a továbbiakban: közigazgatási határozat)
szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bíróság a felülvizsgálati kérelemről peres
eljárásban határoz, az eljárásra - a (7) és (8) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7)	A közigazgatási határozat végrehajtása felfüggesztésének nincs helye. A bíróság a perben soron
kívül jár el. A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja.
(8)	Ha a közigazgatási határozattal szembeni felülvizsgálati kérelem benyújtását követően, de a
bíróság döntését megelőzően a felek a megállapodást megkötik, az oktatásért felelős miniszter a
megállapodás megkötését követően a közigazgatási határozatot visszavonja, és erről a bíróságot
haladéktalanul írásban értesíti. A közigazgatási határozat visszavonása esetén a bíróság a pert
megszünteti.”
46.	§
(1)	Az Nkt. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2)	Az Nkt. 5. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
47.	§
Az Nkt.
1.	4. § 20. pontjában a „munkaviszony,” szövegrész helyébe a „munkaviszony, egyházi szolgálati
jogviszony,”
2.	6. § (2) bekezdés e) pontjában
a)	a „szakközépiskolában” szövegrész helyébe a „szakgimnáziumban”,
b)	a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”,
3.	8. § (4) bekezdésében a „fejlesztő nevelésben” szövegrész helyébe a „korai fejlesztésben és
gondozásban”,
4.	14. § (3) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „az
oktatási központ”
5.	15. § (3) bekezdésében a „gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor,
konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor
(óvodapedagógus)” szövegrész helyébe a „gyógypedagógus, konduktor”,
6.	19. § (5) bekezdésében az „állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe a „tankerületi
központ”,
7.	21. §
a)	(1) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a
tankerületi központ”,
b)	(2) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrészek helyébe az „a
tankerületi központ”,
c)	(9) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központnak” szövegrész helyébe az „a
területileg illetékes tankerületi központnak”,
8.	22. § (2) bekezdésében a „vagy közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti vagy
egyházi szolgálati”,
9.	33. § (1) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a
18
területileg illetékes tankerületi központnak”,
10.	45. § (2) bekezdésének a „kormányhivatal” szövegrésze helyébe a „járási hivatal”,
11.	45. § (8) és (10) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe
az „a területileg illetékes tankerületi központ”,
12.	50. §
a)	(7) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a területileg
illetékes tankerületi központ” ,
b)	(8) bekezdésében a „véleményét” szövegrész helyébe a „véleményét és az illetékes tankerületi
központ egyetértését.”,
13.	61. §
a)	(1) bekezdésében az „Az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „A
tankerületi központ”,
b)	(8) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a
tankerületi központ”,
14.	62. § (1) bekezdés b) pontjában a „gyógypedagógussal” szövegrész helyébe a
„gyógypedagógussal, konduktorral”,
15.	63/A. § (4) bekezdésében az „Az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az
„Az illetékes tankerületi központ”,
16.	69. § (1) bekezdés a) pontjában a „gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező
intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető
hiányában a fenntartó által rendelkezésre bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való
kezeléséért,” szövegrész helyébe a „fenntartó által rendelkezésre bocsátott eszközök tőle elvárható
gondossággal való kezeléséért - önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény kivételével - az
intézmény gazdálkodásáért,”
17.	70. § (1) bekezdésében az „Az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „A
tankerületi központ”,
18.	74. §
a)	(3) bekezdésében az „Az állami intézményfenntartó központ” szövegrészek helyébe az „Az
illetékes tankerületi központ”,
b)	(4)-(6) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrészek helyébe az „az
illetékes tankerületi központ”,
c)	(6a) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központtal” szövegrész helyébe az „az
illetékes tankerületi központtal”,
19.	76. §
a)	(4) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a
tankerületi központ”,
b)	(5) és (6) bekezdésében az „Az állami intézményfenntartó központ” szövegrészek helyébe az „A
tankerületi központ”,
c)	(5) bekezdésében az „ az állami intézményfenntartó központot” szövegrész helyébe az „a
tankerületi központot”,
d)	(5) bekezdésben az „állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a tankerületi
központ”,
20.	76/A. §-ban az „Az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „A tankerületi
központ”,
21.	79. § (1) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központon” szövegrész helyébe az „a
területileg illetékes tankerületi központon”,
22.	83. §
a)	(2) bekezdés
a)	a) pontjában az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a tankerületi
központ”,
b)	c) pontjában a „továbbá” szövegrész helyébe a „továbbá - tankerületi központ által fenntartott
köznevelési intézmény kivételével -,
19
b)	(4a) és (7) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrészek helyébe az „a
tankerületi központ”,
23.	84. § (2) bekezdésében „A működtető, ennek hiányában a fenntartó” szövegrész helyébe „A
fenntartó”,
24.	84. §
a)	(7) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a
tankerületi központ”,
b)	(9a) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrészek helyébe az „a
tankerületi központ”,
25.	89. § (1) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „az
illetékes tankerületi központ”,
26.	94. §
a)	(1) bekezdés h) pontjában az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a
tankerületi központ”,
b)	(4) bekezdés q) pontjában az „az állami intézményfenntartó központtal” szövegrész helyébe az „a
területileg illetékes tankerületi központtal”,
27.	99/A. §-ban az „állami intézményfenntartó központ” szövegrészek helyébe az „oktatási
központ”
szöveg lép.
48.	§
Hatályát veszti az Nkt.
1.	4. §-a
a)	1. pontj) alpontjában „és készségfejlesztő speciális szakiskolai” szövegrész,
b)	9. pontjában az „- e törvényben foglalt esetben a működtetővel közösen -” szövegrész,
c)	18. pontja,
2.	21. § (3) bekezdésében az „a működtető” szövegrész,
3.	22. § (2) bekezdésében,
a)	az „ ,a működtető” szövegrész,
b)	a „ ,működési költségeit a működtető” szövegrész,
4.	25. § (4) bekezdésében az
a)	„ ,a működtetőre” szövegrész,
b)	„ , a működtető” szövegrész,
5.	26.§ (1) bekezdésében az
a)	„ ,a működtetőre” szövegrész,
b)	„ ,a működtető” szövegrész,
6.	61. § (5) bekezdésében a „valamint a települési önkormányzatok által működtetett” szövegrész,
7.	61. § (6) bekezdésében az „A tankerület által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az e
bekezdésben meghatározottak szerint gyakorolhatja a munkáltatói jogot azok tekintetében is, akik a
működtető, vagy az általa megbízott személy, illetve szervezet intézkedése alapján végeznek
munkát a köznevelési intézményben, amennyiben a működtető így dönt.” szövegrész,
8.	62. § (1) bekezdés b) pontjában a „bármilyen oknál fogva” szövegrész,
9.	74. § (6) és (6a) bekezdése,
10.	76/A. §-a,
11.	83. §
a)	(4) bekezdés h) pontja,
b)	(4a) bekezdése,
12.	85.§ (1) bekezdésében az „ ,a működtetőnek” szövegrész,
13.	88. § (1) bekezdésében
a)	az „ , a működtető hozzájárulása” szövegrész,
b)	az „ , a működtető” szövegrész,
20
14.	94. § (4) bekezdés o) és q) pontja,
15.	96. § (10) bekezdése,
16.	97. § (19) bekezdése.
49.	§
Nem lép hatályba a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2015.
évi LXV törvény 1. és 4. §-a.
4.	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV törvény módosítása
50.	§
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 10. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„10. § A miniszter nemzetközi szerződésben foglaltak szerint felsőoktatási intézményt kiemelt
felsőoktatási intézménnyé minősíthet.”
51.	§
Az Nftv. 13/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kancellár akadályoztatása, érintettsége, a kancellári tisztség átmeneti betöltetlensége esetén a
kancellár helyetteseként a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt vezető jogosult eljárni.”
52.	§
Az Nftv. 13/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti, a konzisztórium előzetes egyetértési jogára vonatkozó rendelkezést
nem kell alkalmazni,
a)	a megismételt ülés napirendjén szereplő kérdések tekintetében, ha a konzisztórium tizenöt napon
belül összehívott megismételt ülése a jelenlévők létszámára tekintettel ismételten határozatképtelen,
b)	ha a konzisztórium létszáma olyan mértékben lecsökken, hogy a 13/B. § (6) bekezdés c) pontja
szerinti határozatképesség nem biztosítható.”
53.	§
Az Nftv. 6. alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény által ellátott, a 2. § (1) bekezdés szerinti
alaptevékenysége körébe nem tartozó, ahhoz közvetlenül nem kapcsolódó, törvényben vagy
kormányrendeletben meghatározott és a felsőoktatási intézmény alapító okiratában megjelenített
közfeladat tekintetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a (2)-(5) bekezdés szerinti sajátos
döntéshozatali, működési szabályokat kell alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti közfeladat ellátására a felsőoktatási intézményben külön szervezeti
egységet kell létrehozni. A szervezeti egység éves munkaterv alapján végzi feladatait. A
felsőoktatási intézmény éves költségvetésében jóváhagyott kiadási előirányzatokból évente meg
kell állapítani azokat az összegeket, amelyek a szervezeti egység feladatait szolgálják (e §
alkalmazásában a továbbiakban: költségvetési keretek). A költségvetési keretek felett
21
kötelezettségvállalásra a szervezeti egység vezetője jogosult.
(3)	A szervezeti egység - a fenntartó döntésétől függően - a rektor vagy a kancellár irányítása alá
tartozik.
(4)	A (3) bekezdés szerint az irányítási jogok gyakorlására kijelölt személynek a szervezeti egység
vezetője megbízásához, felmentéséhez kapcsolódó döntései meghozatalához a fenntartó egyetértése
szükséges. A fenntartó egyetértése szükséges továbbá a szervezeti egység éves munkatervének és
költségvetési kereteinek megállapításához, valamint a szervezeti és működési szabályzat szervezeti
egységet érintő szabályainak meghatározásához és módosításához.
(5)	A felsőoktatási intézmény a költségvetési keretekről elkülönített részletező nyilvántartásokat
vezet. A költségvetési keretek felhasználásáról a költségvetési év lezárását követően éves
elszámolást kell készíteni, amelyet a felsőoktatási intézmény a fenntartónak megküld.”
54.	§
Az Nftv. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felsőoktatási intézmény a hallgató kérelmére engedélyezheti a hallgatói jogviszony
szünetelését
a)	az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb, egybefüggő időtartamban is,
b)	az intézményi szabályzat erre vonatkozó megengedő rendelkezése hiányában az első félév
teljesítése előtt is, vagy
c)	a már megkezdett képzési időszak végéig, az adott képzési időszakra vonatkozóan
feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset,
betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni.”
55.	§
Az Nftv. 47. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A művészeti képzési terület szerinti nem tanári osztatlan szakkal párhuzamos képzésben vagy
a nem tanári osztatlan szakot követően felvett művészeti tanárszakon, továbbá a Kormány
rendeletében meghatározott azon tanárszakon folytatott tanulmányok esetén, amely csak a
szakterülete szerinti nem tanári mesterképzési szakra épülően második, további mesterképzési
szakon folyó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben vehető fel, az (1) bekezdés
szerinti támogatási idő további két félévvel lehet hosszabb.”
56.	§
Az Nftv. a következő 67/A. §-sal egészül ki:
„67/A. § A miniszter e törvényben meghatározott feladatainak ellátása, hatáskörének gyakorlása
céljából jogosult a felsőoktatási információs rendszer adataihoz és a magyar állami ösztöndíj
feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnél nyilvántartott adatokhoz való hozzáférésre
a 3. és 5. mellékletben foglaltak szerint.”
57.	§
Az Nftv. 70. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A MAB jogi személy. A MAB az oktatási hivatal által a felsőoktatási információs rendszer
keretében vezetett hatósági nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, székhelye Budapest,
képviseletére az elnök jogosult. A MAB a közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú
szervezet. A MAB alapító okiratát a miniszter adja ki.
22
(1b) A MAB szervezeti és működési szabályzatot készít, amelyet a miniszter hagy jóvá. A MAB a
szervezeti és működési szabályzatot legkésőbb az elfogadását követő tizenötödik napon megküldi a
miniszternek jóváhagyásra. A miniszter a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyását csak
akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért.
(1c) A MAB beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvényben az
egyéb szervezetekre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.”
58.	§
Az Nftv. 72. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Országos Doktori Tanács jogi személy. Az Országos Doktori Tanács az oktatási hivatal által
a felsőoktatási információs rendszer keretében vezetett hatósági nyilvántartásba való bejegyzéssel
jön létre, képviseletére az elnök jogosult. Az Országos Doktori Tanács a közhasznúsági
nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezet. Az Országos Doktori Tanács alapító okiratát a
miniszter adja ki.
(7)	Az Országos Doktori Tanács ügyrend alapján működik, az ügyrendet az Országos Doktori
Tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az ügyrendet az Országos Doktori Tanács elnöke
legkésőbb az elfogadását követő tizenötödik napon megküldi a miniszternek jóváhagyásra. Az
ügyrend jóváhagyását követően az Országos Doktori Tanácsot az oktatási hivatal felveszi a hatósági
nyilvántartásba. Az Országos Doktori Tanács működése felett a miniszter gyakorol törvényességi
ellenőrzést.
(8)	Az Országos Doktori Tanács beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló
törvényben az egyéb szervezetekre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.”
59.	§
Az Nftv. 78. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Magyar felsőoktatási intézmény külföldi felsőoktatási intézménnyel a következő feltételek együttes
fennállása esetén folytathat magyar és külföldi, vagy közös oklevél kiállításához vezető közös
képzést:)
„c) a magyar és a külföldi felsőoktatási intézmény rendelkezik képzésindítási jogosultsággal olyan
képzési vagy tudományterületen, amely megfeleltethető a megállapodás tárgyát képező közös
képzés képzési vagy tudományterületével,”
60.	§
Az Nftv. 84/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84/C. § A kiemelt felsőoktatási intézmény működése támogatásban részesíthető.”
61. §
Az Nftv. XXV. fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„XXV. Fejezet AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA”
62.	§
Az Nftv. 54. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
23
„54. Általános gazdálkodási szabályok”
63.	§
(1)	Az Nftv. 87. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyonnal - az e törvényben
meghatározott eltérésekkel - a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szerint
rendelkezhet.”
(2)	Az Nftv. 87. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az állami felsőoktatási intézmény a vagyonnal kapcsolatos könyvvezetési és beszámoló-
készítési kötelezettségének az államháztartás számviteléről szóló jogszabály szerint köteles eleget
tenni, azzal, hogy a vagyonra vonatkozó nyilvántartásban elkülönítve kell nyilvántartani a saját
vagyonát, valamint a rendelkezésre bocsátott állami vagyont.”
64.	§
Az Nftv. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„88. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény
a)	vezetője a kiemelt előirányzatok között év közben, saját hatáskörben a feladatellátáshoz
szükséges mértékben - a kincstár és a fenntartó egyidejű értesítése mellett - átcsoportosítást hajthat
végre;
b)	a költségvetési év végén keletkezett előirányzat-maradványát - a jogosultsági elszámolást
követően - kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak kell tekinteni, amelyet az a
következő években az intézményi feladatok ellátására használhat fel;
c)	többletbevétele - ide nem értve a 100. § (3) bekezdésében meghatározott kutatás-fejlesztési
vállalkozási tevékenység bevételét - a fejezetet irányító szerv engedélyével, az irányító szerv
hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítást követően használható fel.
(2)	Az állami fenntartású felsőoktatási intézmény kincstárnál vezetett külön fizetési számlájának
egyenlege, valamint az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott maradvány, illetve az e törvényben
meghatározott gazdasági társaságtól kapott osztalék terhére tulajdonosi joggyakorló szervezet
engedélyéhez, jóváhagyásához nem kötött döntésével zártkörűen működő részvénytársaságot vagy
korlátolt felelősségű társaságot (a továbbiakban együtt: intézményi társaság) alapíthat, illetve
ezekben szerezhet részesedést.
(3)	Az intézményi társaság alapítására, a részesedésszerzésére, a működésére, a gazdálkodására és a
vezető tisztségviselőjének felelősségére az állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az intézményi társaság felügyelőbizottságába
egy tagot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter delegál.
(4)	A felsőoktatási intézmény kizárólag olyan intézményi társaság létrehozására jogosult, vagy
olyan működő intézményi társaságban szerezhet részesedést, amely nem sérti a felsőoktatási
intézmény érdekeit.
(5)	Az üzemeltetéssel, szervezéssel összefüggő tevékenységet és a (6) bekezdésben foglaltakat ide
nem értve nem hozható létre intézményi társaság a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdésében
meghatározott alaptevékenységének ellátására. Az intézményi társaság - a tudományos kutatásról,
fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: a tudományos
kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény) 30-35. §-ában foglalt kivétellel - kutatás-
fejlesztési és innovációs tevékenységet nem végezhet.
(6)	Nemzetközi pályázati feltételeknek való megfelelés érdekében, illetve más nemzetközi
24
együttműködési vagy szerződéses kötelezettség teljesítése céljából az (5) bekezdéstől, illetve a
117/C. §-tól eltérően a felsőoktatási intézmény a Kormány hozzájárulásával a 2. § (1) bekezdés
szerinti - oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotó - alaptevékenység körébe tartozó
tevékenység ellátására intézményi társaságot létrehozhat, fenntarthat, vagy ilyen intézményi
társaságban részesedést szerezhet.
(7)	Ha a felsőoktatási intézmény szellemi alkotás jogosultja, azt nem pénzbeli hozzájárulásként
intézményi társaság tulajdonába adhatja, a szellemi alkotás üzleti célú hasznosítása céljából
hasznosító vállalkozást hozhat létre. A szellemi alkotás hasznosítására létrehozott, illetve
működtetett intézményi társaságra egyebekben a tudományos kutatásról, fejlesztésről és
innovációról szóló törvényt kell alkalmazni.
(8)	A felsőoktatási intézményben magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkező személy és e
személy hozzátartozója intézményi társaságnak nem lehet vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója
és felügyelőbizottságának a tagja.”
65.	§
Az Nftv. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény intézményfejlesztési tervének keretei között látja el
fejlesztési feladatait.
(2)	Az állami felsőoktatási intézmény a vagyonkezelésében lévő állami vagyon tulajdonjogát saját
hatáskörben
a)	a magyar állam nevében eljárva
aa)	az állami vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok betartásával,
ab)	a vagyon valós piaci értékének megfelelő ellenérték fejében,
ac)	az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával,
ad)	a miniszter előzetes értesítése mellett,
ae)	ingatlan esetén az ingatlan fekvése szerinti települési - fővárosban az ingatlan fekvése szerinti
kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi
-	önkormányzat elővásárlási jogának biztosításával, vagy
b)	jogszabályban meghatározott esetben elektronikus árverési rendszer útján
átruházhatja.
(3)	A (2) bekezdés szerinti vagyonátruházásról szóló kérelmet a felsőoktatási intézmény részletesen
indokolja. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a hozzájárulásáról a kérelem
beérkezésétől számított hatvan napon belül dönt. A hozzájárulás az állami vagyon felügyeletéért
felelős miniszter által meghatározott ideig, de legalább kilencven napig és legfeljebb egy évig
érvényes.
(4)	Állami ingatlan értékesítése esetén a (3) bekezdés szerinti eljárás során az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter tájékoztatást kér a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től (a
továbbiakban: MNV Zrt.), hogy az ingatlanra szükség van-e valamely központi költségvetési szerv
elhelyezéséhez. Ha az ingatlanra az elhelyezés biztosítása érdekében szükség van, a felsőoktatási
intézmény az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter döntése szerint, az ingatlanra vonatkozó
vagyonkezelési szerződését megszünteti, és az ingatlant átadja az MNV Zrt.-nek.
(5)	Az átruházási eljárás befejezését követő harminc napon belül az intézmény a nyilvántartásba
vétel és elszámolás végett megküldi a szerződést, illetve az eljárás során keletkezett iratokat az
állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és tájékoztatásul a miniszter részére. A (2)-(3)
bekezdésben foglalt rendelkezések megsértésével kötött szerződés semmis.”
66.	§
Az Nftv. 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
25
„(1) Az állami felsőoktatási intézmények vagyonkezelésében lévő állami vagyonba tartozó ingatlan
átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó
részét a 89. § (3) bekezdése szerinti jóváhagyással a felsőoktatási intézmény az intézményfejlesztési
tervében meghatározott célra használhatja fel.”
67.	§
Az Nftv. 96. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A közhasznú jogállás megszerzését követően a szervezeti és működési szabályzatnak a (6)
bekezdés a) pontjával összefüggő valamennyi módosítását a rektor küldi meg az oktatási
hivatalnak. Az alapító okiratnak a (6) bekezdés b) pontjával összefüggő módosításai akkor lépnek
hatályba, ha az abban foglaltakat az oktatási hivatal jogerős határozatával nyilvántartásba vette.”
68.	§
Az Nftv. 104. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Pető András Főiskola főiskolaként működő felsőoktatási intézmény, amely - alapító
okiratában foglaltak szerint - térhet el a 6. § (2) bekezdésében a felsőoktatási intézményekre előírt
feltételektől, azzal, hogy a 15-16. § szerinti képzési rendszert meg kell tartania.”
69.	§
(1)	Az Nftv. 113. § (2) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény hatálybalépése után az, aki igazolja, hogy a felsőoktatási intézményben
költségtérítéses, önköltséges képzésben szerzett oklevelet, az jogosult igénybe venni a magyar
állami (rész)ösztöndíjas hallgatói képzést. Azoknál, akik 2006. január 1-je után - felsőoktatásban
szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal - kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják
igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés, önköltség fizetése mellett folytatták, - bármely
képzési ciklus esetén - azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott
képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató, a felsőoktatási intézmény és az oktatási hivatal a
beiratkozást megelőzően igazolással élhet.”
(2)	Az Nftv. 113. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 2005. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint felsőfokú szakképzésben szerzett
bizonyítvány alapján legalább harminc, legfeljebb hatvan kredit számítható be az azonos képzési
területhez tartozó alapképzésbe. E keretek között a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága
határozza meg a 49. § (5)-(6) bekezdése alapján, hogy a kiadott bizonyítványokat, az e törvény
alapján induló képzésben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be.”
70.	§
Az Nftv. 69. alcíme a következő 114/G. §-sal egészül ki:
„114/G. § (1) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított - 47. § (1a) bekezdését első alkalommal a
2013/2014. tanév első félévében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra és azt követően felmenő
rendszerben kell alkalmazni.
(2)	E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények
26
módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított - 51. § (1) bekezdését a 2016/2017. tanév
első félévében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell
alkalmazni.
(3)	E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított - 12. § (3) bekezdés h) pont he) alpontját,
64.	§ (5) bekezdését, 85/A. § (1) bekezdés c) pontját, 85/C. § a) pont ab) alpontját, 110. § (1)
bekezdés 21. pontját és 114/D. § (1) bekezdés c) pontját a 2016/2017. tanév második félévétől
kezdődően kell alkalmazni.”
71.	§
(1)	Az Nftv. 115. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az oktatókra vonatkozó alkalmazási, előmeneteli feltételeket a 2012. szeptember 1-jét
megelőzően már felsőoktatási intézményben foglalkoztatott oktatók tekintetében is alkalmazni kell.
A foglalkoztatási feltételek teljesítése tekintetében a 2012. szeptember 1-jét megelőző időszakot is
figyelembe kell venni.”
(2)	Az Nftv. 115. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:
„(20) A Zsigmond Király Főiskola 2016. augusztus 1. napjától Zsigmond Király Egyetem
megnevezéssel működik.”
(3)	Az Nftv. 115. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:
„(21) A (17)-(19) bekezdés alapján létesített felsőoktatási intézmény tekintetében a konzisztórium
alakuló üléséig a 13/A.-13/D. §-t olyan módon kell alkalmazni, hogy a konzisztórium egyetértési
jogosultságait a kancellári hatáskörben eljárni jogosult személy gyakorolja.”
72.	§
Az Nftv. 116. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról
szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított - 48. § (2) bekezdésében meghatározott
feltételeket a 2016/2017. tanév első félévében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra, majd azt
követően felmenő rendszerben kell alkalmazni. A 2015/2016-os tanévben tanulmányait megkezdő,
magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan
félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott
tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, illetve az intézmény szervezeti és működési
szabályzatában ajánlott tanulmányi átlagot, továbbá azt, aki a 48/D. § (2) bekezdés szerinti
nyilatkozatát visszavonja, a felsőoktatási intézmény tanévenként köteles önköltséges képzésre
átsorolni.”
73.	§
(1)	Az Nftv. 1. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(2)	Az Nftv. 3. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(3)	Az Nftv. 5. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
74.	§
27
Az Nftv.
a)	12. § (3) bekezdés h) pont he) alpontjában, 64. § (5) bekezdésében, 85/A. § (1) bekezdés c)
pontjában, 85/C. § a) pont ab) alpontjában, 110. § (1) bekezdés 21. pontjában és 114/D. § (1)
bekezdés c) pontjában a „köztársasági” szövegrész helyébe a „nemzetifelsőoktatási”,
b)	17. § (1) bekezdésében a „háromszáz” szövegrész helyébe a „kettőszáz”,
c)	48/R. § (1) bekezdés b) pontjában a „más kérelmet nem terjesztett elő, vagy az e kérelmek
tárgyában hozott jogerős döntésben foglaltaknak határidőre” szövegrész helyébe a „más kérelme
tárgyában hozott jogerős döntésben foglalt kötelezettségének határidőre ”,
d)	51. § (5) bekezdésében a „szakképzettség megnevezését,” szövegrész helyébe a „szakképzettség
megnevezését, az oklevél minősítését,”,
e)	52. § (7) bekezdésében a „dr. jur, ” szövegrész helyébe a „dr. jur.,”,
f)	55. § (5) bekezdésében az „a Kormány szabályozza,” szövegrész helyébe az „a felsőoktatási
intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg,”,
g)	57. § (6) bekezdésében az „A tényállás tisztázására” szövegrész helyébe az „A jogorvoslati
kérelem elbírálása során a tényállás tisztázására”,
h)	62. § (3) bekezdésében a „beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére az egyéb szervezetekre
vonatkozó” szövegrész helyébe a „beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről
szóló törvényben az egyéb szervezetekre meghatározott”,
i)	72. § (1) bekezdésében a „beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére az egyéb szervezetekre
vonatkozó” szövegrész helyébe a „beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről
szóló törvényben az egyéb szervezetekre meghatározott”,
j) 73. § (3) bekezdés h) pont ha) alpontjában az „elismerés alapításához,” szövegrész helyébe az
„ elismerés alapításához; elismerés, cím alapján rendszeres pénzjuttatás folyósításához,”,
k) 100. § (5) bekezdésében a „115. § (9) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a „88. § (1)
bekezdés b)pontjában”,
l) 114/D. § (1) bekezdés c) pontj ában a „ 340 000 Ft/év, ” szövegrész helyébe a „ 400 000 Ft/év, ”,
m) 117/C. §-ában a „115. § (11) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „88. § (5) bekezdése
szerinti kutatás-fejlesztési, innovációs”
szöveg lép.
75.	§
Hatályát veszti az Nftv.
1.	51. § (1) bekezdésében az „A tantervben a felsőoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen
nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi
bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi -
komplex - nyelvvizsgaként köteles elfogadni.” szövegrész,
2.	64. § (6) bekezdése,
3.	70. § (3) bekezdése,
4.	71/B. § (1) bekezdés d) pontjában a „megszűnésére, ” szövegrész,
5.	90. § (5) bekezdése,
6.	110. § (1) bekezdés 1. pontja,
7.	115. § (9)-(16) bekezdése,
8.	116. § (11) bekezdése,
9.	117. § (1) és (3) bekezdése.
5.	A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami
fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény módosítása
76.	§
28
A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba
vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A beolvadással érintett intézmény tekintetében a „Szemünk Fénye” iskolavilágítási és
fűtéskorszerűsítési Program megvalósításával kapcsolatos közbeszerzési eljárás feltételeiről szóló
190/2005. (IX. 17.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott szállítóval
iskolavilágítási céllal kötött szerződésből eredő, a 2013. január 1-jétől 2016. december 31-ig terjedő
időszakra vonatkozóan felmerült bérleti díjkövetelés, vagy az annak helyébe lépő követelés
teljesítésére a Központ és annak jogutódjai kötelesek.
(2)	Ha a Központ és annak jogutódjai által fenntartott intézmény feladatainak ellátását szolgáló
ingatlanvagyon működtetője a települési önkormányzat, a 2013. január 1-jétől 2016. december 31-
ig terjedő időszakra vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség tekintetében az
önkormányzati működtetés időtartama alatt felmerült követelés teljesítésére az intézmény
feladatainak ellátását szolgáló ingatlant az Nkt. 76. § szerint működtető települési önkormányzat
köteles.
(3)	A beolvadással érintett intézmény tekintetében a Korm. rendeletben meghatározott szállítóval
iskolavilágítási céllal kötött szerződésből eredő, a 2017. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozó
kötelezettséget az ingatlan tulajdonosa teljesíti.”
II.	fejezet
AZ OKTATÁS SZABÁLYOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB TÖRVÉNYEK
MÓDOSÍTÁSA
6.	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosítása
77.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 7. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„7. § A 6-6/A. §-ban foglaltakat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti
tankerületi központ, tankerület tekintetében a következő eltéréssel kell alkalmazni:
a)	a tankerületi központ vezetője járási továbbá a megyei jelentőségű, közalkalmazottak
jogviszonyát érintő kérdésekben az érintett, járási, illetve megyei szinten reprezentatív
szakszervezetekkel a járási, illetve a megyei szintű érdekegyeztető fórum keretei között egyeztet,
b)	járási, megyei szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek
közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri a tankerületi központ illetékességi
területén az ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át,
c)	az oktatási központ elnöke a közalkalmazottak jogviszonyát érintő - az ágazati érdekegyeztető
fórum hatáskörébe tartozó kérdések kivételével - országos jelentőségű kérdésekben a reprezentatív
szakszervezetek elnökeivel kialakított országos egyeztető fórum keretei között egyeztet.”
7.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
78.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/A. § (3)
bekezdés a) pont ab) alpontjában az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az
„a tankerületi központ” szöveg lép.
29
8. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
79.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
a)	52. § (4) bekezdés w) pontjában az „a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ” szövegrész
helyébe az „a tankerületi központ”,
b)	3. számú melléklet R) pontjában az „A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ” szövegrész
helyébe az „A tankerületi központ”,
c)	3. számú melléklet R) pontjának 1. pont a) alpontjában az „a Klebelsberg Intézményfenntartó
Központ” szövegrész helyébe az „a tankerületi központ”
szöveg lép.
9.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
80.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 3. § (9) bekezdésben az „az állami
intézményfenntartó központ”szövegrész helyébe az „a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti
oktatási központ mint az oktatásért felelős miniszter egyes köznevelési fenntartói feladatkörébe
tartozó feladatainak ellátására kijelölt szerv”szöveg lép.
10.	A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása
81. §
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 33. § (4) bekezdés c) pontjában
a)	az „az állami intézményfenntartó központ (a továbbiakban: Központ)” szövegrész helyébe az „a
tankerületi központ”,
b)	az „a Központ” szövegrész helyébe az „a tankerület”
szöveg lép.
11.	A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
82. §
A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény
a)	1. § (1) bekezdés c) pontjában az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe a
„tankerületi központ”,
b)	3. § (5) bekezdésében az „Az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „A
tankerületi központ”,
c)	3. § (8) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a
tankerület”,
d)	5. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „állami intézményfenntartó központ” szövegrész
helyébe a „tankerületi központ”
szöveg lép.
12.	Záró rendelkezések
83. §
30
(1)	Ez a törvény - a (2)-(8) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép
hatályba.
(2)	A 16. § c)-d) és h) pont, a 30-31. §, a 34. §., a 37. §, a 40-41. §, a 44. §, a 47. § 4., 6-7., 9-13.,
15-22., 24-27. pontja, az 53. §, a 71. § (3) bekezdése és a 77-82. § 2016. július 1-jén lép hatályba.
(3)	A 71. § (2) bekezdése, a 73. § (1) bekezdése és a 3. melléklet 2016. augusztus 1-jén lép hatályba.
(4)	Az 1-20. §, a 22-23. §, a 25. §, a 28-29. §, a 32-33. §, a 36. §, a 46. §, a 47. § 2., 5. és 14. pontja,
a 48. § 1. pont a) alpontja és 8. pontja, az 54. §, a 69. §, a 72. §, a 74. § b) és d) pontja, az 1. és 2.
melléklet 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5)	A 21. § és a 75. § 9. pontja 2016. szeptember 2-án lép hatályba.
(6)	A 35. § (3) bekezdése, a 38-39. §, a 47. § 23. pontja, a 48. § 1. pont b) és c) alpontja, 2-7., 9-15.
pontja, az 50. §, a 60. §, a 75. § 6. pontja és a 76. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
(7)	A 24. §, a 27. §, a 35. § (1)-(2) bekezdése, a 47. § 3. pontja 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.
(8)	A 26. § 2018. szeptember 1-jén lép hatályba.
31
1. melléklet a 2016. évi
.törvényhez
„3. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez
1.	Az Nkt. 3. mellékletében foglalt táblázat 6. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
(_
	A	B	C
1	A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai/ Nevelési-oktatási intézmények	Pedagógus-munkakör	Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség
)
6.	9-12. évfolyam gimnáziumban	gimnáziumi tanár	egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár
2.	Az Nkt. 3. mellékletében foglalt táblázat 15. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és
szakképzettségi követelményei
(_
	A	B	C
1	A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai/ Nevelési-oktatási intézmények	Pedagógus-munkakör	Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség
)
15		óvodapszichológus/	pszichológus és óvodapedagógus vagy
		iskolapszichológus	gyógypedagógus vagy tanító vagy
			tanár,
			pszichológus tanácsadás és
			iskolapszichológia szakirányon,
			pedagógiai szakpszichológus
			óvoda- és iskola-szakpszichológus
			óvoda- és iskolapszichológus
			tanácsadó szakpszichológus
2.	Az Nkt. 3. mellékletében foglalt táblázat a következő 29-33. sorokkal egészül ki:
(
	A	B	C
1	A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai/ Nevelési-oktatási intézmények	Pedagógus- munkakör	Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség
)
29		együttnevelést segítő pedagógus	az e mellékletben a gyógypedagógus és a konduktor munkakörre meghatározott végzettség és szakképzettség
30	Készségfejlesztő iskolai nevelés- oktatás gyakorlati évfolyamon	tanár a szakmai elméleti oktatásban	gyógypedagógus, vagy a szakképzés szakirányának megfelelő szakos tanár
31	Készségfejlesztő iskolai nevelés-	szakmai tanár,	gyógypedagógus, vagy a szakképzés szakirányának
32
	oktatás gyakorlati évfolyamon	szakoktató, gyakorlati oktató	megfelelő szakos tanár, a szakképzés szakirányának megfelelő szakoktató, a szakképzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettség, középiskolai végzettség és a szakiránynak megfelelő államilag elismert legalább középszintű szakképesítés, továbbá legalább öt év, az adott szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlat
32.	9-12. évfolyam a szakgimnáziumokban, 12-13. évfolyam a szakközépiskolában/ középfokú nevelés-oktatás	közismereti tantárgyat oktató középiskolai tanár	egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár
33.	a szakközépiskola szakképzési évfolyamán/ középfokú nevelés- oktatás	közismereti tantárgyat oktató tanár	a tantárgynak megfelelő szakos főiskolai végzettség és szakképzettség
33
2. melléklet a 2016. évi... törvényhez
1. Az Nkt. 5. mellékletében foglalt Intézményvezető heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén
óvodai foglalkozásainak száma) megnevezésű táblázat a következő 11. sorral egészül ki:
(_
	A	B	C	D	E
1	Intézménytípus	legalább 450fő gyermek-, tanulólétszám	200-449fő közötti gyermek-, tanulólétszám	50-199fő közötti gyermek-, tanulólétszám	50 fő alatti gyermek-, tanulólétszám
)
11	Fejlesztő nevelés-oktatást végző	2	4	6	8
	iskolaként működő				
	gyógypedagógiai, konduktív				
	pedagógiai intézmény				
2. Az Nkt. 5. mellékletében foglalt Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető,
intézményegység-vezető, tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes,
gyakorlati oktatásvezető heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak
száma) megnevezésű táblázat a következő 11. és 12. sorokkal egészül ki:
(_
	A	B	C	D	E
1	Intézménytípus	legalább 450 fő gyermek-, tanulólétszám	200-449fő közötti gyermek-, tanulólétszám	50-199fő közötti gyermek-, tanulólétszám	50 fő alatti gyermek-, tanulólétszám
)
11	Fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolaként működő gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézmény	4	6	8	10
12	Utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat	4	6	8	10
34
3. melléklet a 2016. évi... törvényhez
„1. melléklet a 2011. évi CCIV törvényhez
Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei
	A	B	C
1.	I. EGYETEMEK		
2.		I/A. Állami egyetemek	
3.			Állatorvostudományi Egyetem, Budapest
4.			Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
5.			Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest
6.			Debreceni Egyetem, Debrecen
7.			Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
8.			Kaposvári Egyetem, Kaposvár
9.			Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest
10.			Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
11.			Miskolci Egyetem, Miskolc
12.			Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest
13.			Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest
14.			Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron
15.			Óbudai Egyetem, Budapest
16.			Pannon Egyetem, Veszprém
17.			Pécsi Tudományegyetem, Pécs
18.			Semmelweis Egyetem, Budapest
19.			Szegedi Tudományegyetem, Szeged
20.			Szent István Egyetem, Gödöllő
21.			Széchenyi István Egyetem, Győr
22.			Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest
23.			Testnevelési Egyetem, Budapest
24.		I/B. Nem állami egyetemek	
25.			Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest
26.			Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen
27.			Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest
28.			Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
29.			Közép-európai Egyetem, Budapest
30.			Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Budapest
31.			Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest
32.	II. ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETEMEI		
33.		II/A. Állami alkalmazott tudományok egyetemei	
34.			Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest
35.			Dunaújvárosi Egyetem, Dunaújváros
36.			Eszterházy Károly Egyetem, Eger
37.			Nyíregyházi Egyetem, Nyíregyháza
38.			Pallasz Athéné Egyetem, Kecskemét
39.		II/B. Nem állami alkalmazott tudományok egyetemei	
40.			Budapesti Metropolitan Egyetem, Budapest
41.			Zsigmond Király Egyetem, Budapest
42.	III. FOISKOLAK		
43.		III/A. Állami főiskolák	
44.			Eötvös József Főiskola, Baja
45.			Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest
46.			Pető András Főiskola, Budapest
47.		III/B.	Nem állami főiskolák
48.			A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest
49.			Adventista Teológiai Főiskola, Pécel
50.			Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác
51.			Baptista Teológiai Akadémia, Budapest
52.			Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest
35
53.			Budapest Kortárstánc Főiskola, Budapest
54.			Edutus Főiskola, Tatabánya
55.			Egri Hittudományi Főiskola, Eger
56.			Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom
57.			Gábor Dénes Főiskola, Budapest
58.			Gál Ferenc Főiskola, Szeged
59.			Golgota Teológiai Főiskola, Vajta
60.			Győri Hittudományi Főiskola, Győr
61.			IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest
62.			Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár
63.			Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa
64.			Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs
65.			Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest
66.			Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest
67.			Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak
68.			Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Biatorbágy
69.			Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza
70.			Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc
71.			Szent Pál Akadémia, Budapest
72.			Tomori Pál Főiskola, Kalocsa
73.			Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém
74.			Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest
75.			Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest
36
4. melléklet a 2016. évi
.törvényhez
1.	Az Nftv. 3. melléklet I/B. fejezet 1. pont aa) alpontjában az „állandó lakásának és tartózkodási
helyének címe ” szövegrész helyébe a „ lakóhelye, tartózkodási helye, értesítési címe ” szöveg lép.
2.	Az Nftv. 3. melléklet I/B. fejezet 1. pont ba)-bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alapján nyilvántartott adatok
a hallgatói (doktorjelölti) jogviszonnyal összefüggő adatok]
„ba) a hallgató neve, neme, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága,
lakóhelye, tartózkodási helye, értesítési címe és telefonszáma, elektronikus levélcíme, nem magyar
állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító
okirat - külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén
a tartózkodási jogot igazoló okmány - megnevezése, száma,
bb)	a hallgatói (doktorjelölti, vendéghallgatói) jogviszony típusa, keletkezésének és megszűnésének
időpontja és módja, a hallgató által folytatott képzés megnevezése, a képzés költségviselési formája
és munkarendje, a képzés befejezésének várható időpontja, a hallgató tanulmányainak értékelése,
vizsgaadatok, megkezdett félévek, igénybe vett támogatási idő, a hallgatói jogviszony
szünetelésének ideje,
bc)	a külföldi felsőoktatási résztanulmányok helye, ideje,
bd)	a képzés során megszerzett és elismert kreditek, beszámított tanulmányok,”
3.	Az Nftv. 3. melléklet I/B. fejezet 1. pont g) alpontjában a „gyermekellátási segélyben,”
szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásban,” szöveg lép.
4.	Az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet d) pontjában az „f)pontja szerinti” szövegrész helyébe a ,,g)
pontja szerinti” szöveg lép.
5.	Az Nftv. 3. melléklet II/C. fejezet 1. a) pont ad) alpontjában a „finanszírozásánakmódja”
szövegrész helyébe a „képzés költségviselési formája” szöveg lép.
6.	Az Nftv. 3. melléklet II/C. fejezet 1. pontf) alpontjában a „gyermekellátási segélyben”
szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásban” szöveg lép.
7.	Az Nftv. 3. melléklet II/C. fejezet 1. pontja a következő h) alponttal egészül ki:
(E törvény alapján nyilvántartott adatok)
„h) a hallgató részére nyújtott pénzbeli juttatások adatai.”
8.	Az Nftv. 3. melléklet a következő V. fejezettel egészül ki:
„ V. A miniszter által nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok
1.	E törvény alapján nyilvántartott adatok:
A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv által a miniszter részére az ágazati
irányítással összefüggő feladatok ellátása, a miniszteri hatósági jogkör gyakorlása céljából
egyedileg, vagy informatikai rendszere útján továbbított, illetve a felsőoktatási információs
rendszerben közvetlenül hozzáférhetővé tett személyes és különleges adatok.
2.	Az adatkezelés időtartama: az adattovábbítástól számított öt évig.
3.	Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a
37
bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek (a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adatok); a
munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak (a foglalkoztatással
összefüggő adatok); a nemzetbiztonsági szolgálatnak (az Nbtv.-ben meghatározott feladatok
ellátásához szükséges valamennyi adat); a Diákhitel Központnak (a hallgatói hitel jogszerű
folyósításával és a tanulmányok folytatásával összefüggő adatok); az Avtv2. 28. §-a alapján a
fenntartóhoz intézett adatmegismerési kérelem teljesítése céljából a kérelmezőnek az Avtv2. 26. §
(3)	bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatnak minősülő adatok.”
38
5. melléklet a 2016. évi
.törvényhez
Az Nftv. 5. melléklet 5. pontja a következő c) ponttal egészül ki:
(Továbbítható:)
„c) a miniszternek egyedileg vagy informatikai rendszerben biztosított közvetlen elérés útján az
ágazati irányítással összefüggő feladatok ellátása, a miniszteri hatósági jogkör gyakorlása céljából a
feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat.”
39
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat benyújtását elsődlegesen a nemzeti köznevelési és a szakképzési rendszer
megújítása során szerzett tapasztalatok, az állami intézményfenntartó működésének hatékonyabbá
tétele, továbbá mindezen célok elérése érdekében létrehozott, a köznevelés területén tevékenykedő
szakmai szervezetek, a köznevelés szereplőinek képviselői részvételével működő Köznevelési
Kerekasztal tárgyalásai során beazonosított megoldandó feladatok és javaslatok törvénymódosítást
igénylő elemei indokolják.
Ezen kívül, mind a köznevelés, mind a felsőoktatás tekintetében számos, korábban megkezdett
folyamat továbbvitele, illetve a jogalkalmazási tapasztalatok alapján szükségessé vált,
szövegpontosító, értelmezést és alkalmazást, végrehajtást könnyítő módosításra is szükség van.
A szakképzésről szóló törvény módosítása:
A társadalmi visszajelzések alapján, a Köznevelési Kerekasztal által is megerősítetten indokolttá
vált annak lehetővé tétele, hogy a 2017-től bevezetésre kerülő ágazati szakmai érettségi vizsgát a
tanulók 2017 májusától középszinten is letehessék. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.
törvény (a továbbiakban: Szt.) módosítása erre lehetőséget nyújt.
Az Szt. rögzíti a szakképzési centrumok tagintézményeiben a vezetők döntési jogköreinek
kiterjesztését, a centrumok költségvetése összeállításának alapelveit, a szakképzési centrum
szervezeti egységeiben a dolgozókat érintő kérdésekben a szakszervezeti egyeztetés formáit,
valamint egyes fenntartói jogkörökkel kapcsolatos feladatokat.
A javaslat pontosítja az első és a második szakképesítés fogalmát, megjelölve, hogy az állam által
támogatott képzésekben megszerzett szakképesítések képezik a számítás alapját.
Az Szt. a korábbi rendelkezéseket pontosítva mondja ki az iskolai rendszerű szakképzésben a
szakmai vizsgák ingyenességét a harmadiknak nem számító szakképesítések tanulása esetén.
A tervezet előírja, hogy a 9. évfolyamon megkötött tanulószerződés a tanév végén hatályát veszti,
így lehetőséget biztosít a tanulónak, hogy a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyből
más gazdálkodó szervezethez menjen a további gyakorlati képzésre.
Pontosításra kerül, hogy a tanuló számára pénzbeli juttatás kizárólag a tanulószerződéses formában
vagy együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés esetén jár.
A tervezet lehetőséget ad egyes gyakorlati tananyagtartalmak kizárólag szakképző iskolai
teljesíthetőségére a kerettantervi előírások alapján, illetve további esetben, tanulói/szülői
kezdeményezésre a gyakorlati képzési idő 5%-ában. Ez utóbbi elsősorban a tanulók - szakképző
iskolai körülmények közötti - szakmai vizsgára felkészítését segítheti.
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes szakképesítések esetén a gyakorlati oktatást
végző gazdálkodó szervezeteknél jellemzően nincsenek meg a gyakorlati oktatás teljes körű
feltételei, így ezen esetekben indokolt a kötelező tanműhelyi képzés előírása, amelynek
finanszírozási hátterét teremti meg a jelen módosítás.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása:
A Köznevelési Kerekasztal alakuló ülésén az I. prioritás csoportba került a 2016. szeptember 1-jével
megoldandó feladatok közé:
•	KLIK működésének átalakítása, finanszírozás, decentralizáció, szervezeti rugalmasság,
folyamatok, menedzsment szemléletű működés
•	Hatáskörök (KLIK - iskola) újraszabályozása
40
•	KLIK - Önkormányzatok - működés/fenntartás rendezése
Jelen törvényjavaslat tartalmazza a fenti célkitűzéseknek megfelelő törvényi szintű módosításokat a
következők szerint:
1.	Az állami intézményfenntartó központ - a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - helyébe
állami fenntartóként önálló költségvetési szervekként működő tankerületi központok lépnek,
amelyek szervezeti egységeiként működnek tovább OM azonosítóval és keretgazdálkodással
rendelkező jogi személyekként az egyes állami fenntartású köznevelési intézmények Ezáltal
közelebb kerülnek az érintettekhez a döntéshozatali szintek (szubszidiaritás). A tankerületi központ
által fenntartott köznevelési intézmény vezetője költségvetésének keretei között gazdálkodási
továbbá - a kinevezés és felmentés kivételével - munkáltatói jogokkal fog rendelkezni.
2.	A tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter, mint irányító közé belép egy
középirányító szervezet az oktatási központ. Mivel egyrészt a köznevelési szervezet méretéből,
másrészt az országosan egységes irányítás és működés biztosítása miatt továbbra is szükséges egy
központi szervezet fenntartása.
3.	A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrejötte és a működtetői szerepkör (települési
önkormányzati feladat) megjelenése óta folyamatos problémákat okozott a fenntartó és a működtető
feladatainak elhatárolása. A törvényjavaslat szerint a fenntartói és működtetői feladatok
összevonásra kerülnek az állami fenntartónál, tehát ismét egységes fenntartói irányítás jön létre,
mivel a heterogén rendszerben nem alakítható ki olyan működés, melyben az egyes szervezetek
felelősség- és feladatköre teljesen egyértelmű lenne.
Fontos eleme a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)
módosításának, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszere kiterjesztésre került a pedagógiai
szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát
közvetlenül segítő alkalmazottakra, mivel ez jelenleg csak a nevelési-oktatási intézményekben
érvényesül.
A módosítás érinti a készségfejlesztő speciális szakiskolákat is. A készségfejlesztő speciális
szakiskola a középsúlyos értelmi fogyatékos (IQ 50-30) tanulók gyakorlati jellegű jártasságot,
életviteli ismereteket átadó középfokú iskolája. A készségfejlesztő speciális szakiskolákban tanulók
száma kb. 1 400 fő. A képzés nem szakképzés. A készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés
megreformálására még 2013-ban munkacsoport jött létre az érintett szakmai szervezetek és
minisztériumok, állami szervek részvételével. A munkacsoport által elkészített koncepció
törvénymódosítást igénylő elemeit is tartalmazza jelen javaslat. A módosítások lényege, hogy az
iskola megnevezése készségfejlesztő iskolára változik, illetve tevékenysége bővül a szakképzésből
kiszorult, de diagnosztikailag még az enyhe értelmi fogyatékos kategóriába tartozó tanulók
gyakorlati jellegű oktatásával. A bevezetés felmenő rendszerben, 2016. szeptember 1. napjától még
lehetőségként, 2017. szeptember 1. napjától pedig kötelezően történik meg, hogy a kellő
felkészülési idő biztosított legyen.
Ugyancsak külön munkacsoport foglalkozott az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori
hálózatok jogszabályi normáinak kidolgozásával, amelynek eredményeire tekintettel különösen
utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok rendszertani helye, a munkakör megnevezése,
az intézményvezető óraszáma indokol törvénymódosítást. Jelen pillanatban a sajátos nevelési igény
gyermekek, tanulók 69%-a integrált keretek közt részesül ellátásban. A sajátos nevelési igényű
gyermekek, tanulók neveléséhez, neveléséhez-oktatásához az Nkt.-ban meghatározott feltételek
szükségesek, többek közt - az Nkt.-ban meghatározott ellátási formáknál és tanóráknál -
gyógypedagógus, konduktor biztosítása. A szükséges gyógypedagógus, konduktor biztosítása
megtörténhet úgy is, hogy maga az adott nevelési-oktatási intézmény foglalkoztatja (ez a
főkötelezettség), vagy úgy is, hogy az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat
szakemberei révén biztosítja. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok túlnyomórészt
az EGYMI-k szervezeti keretein belül működnek, és főképp az állami intézményfenntartó központ
41
fenntartásában. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok működése szabályozásának
előkészítésére az Nkt. felhatalmazása alapján, a szakmai szervezetek és a kormányzati szereplők
bevonásával munkacsoportot hívtunk össze, illetve a munkacsoport tevékenységét háttérkutatás
segítette. A háttérkutatás megtörtént, az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok
szabályozását célzó kodifikációs javaslatok elkészültek.
A módosítás további indoka, hogy két szakszolgálati feladat
-	a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás,
-	továbbá a fejlesztő nevelés
külön feladatonként való fenntartása szakmailag nem indokolt. A két feladat csupán a célcsoport
életkorában tér el, a módszerek, a célcsoport problémája ugyanaz.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) módosításának
célja
-	a már hatályban lévő ágazati jogintézmények, így az állami felsőoktatási intézmények gazdasági
irányítását szolgáló kancellári rendszer, valamint a konzisztóriumok működtetésével kapcsolatos, a
gyakorlat által felvetett szabályozási kérdések kezelése,
-	a felsőoktatási intézmény Nftv. 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenysége körébe nem tartozó
olyan közfeladat-ellátása kereteinek megteremtése, amely nem sorolható a köznevelési intézmény,
egészségügyi szolgáltató működésére vonatkozó az Nftv.-ben meghatározott rendelkezések fogalmi
körébe, ugyanakkor mind irányítási, mind gazdálkodási, mind szervezeti szempontból megalapozott
az igény a működtetés sajátos rendjének a biztosítására,
-	a felsőoktatásban folytatott képzés megszervezésének módozatai keretében a teljes idejű képzésre
vonatkozó törvényi szabályozás olyan tartalmú módosítása, amely alapján a képzési és kimeneti
követelményekben meghatározott óraszám minimális mértéke félévenként legalább kettőszáz tanóra
lehessen, amely így, a rugalmasabb szabályozás útján, a magasabb óraszám lehetőségét nem zárja
ki, de az oktató személyes közreműködését nem igénylő foglalkozás időkeretének a biztosítását is
lehetővé teszi,
-	a módosítás célja továbbá, hogy törvényes lehetőséget biztosítson az Nftv.-ben meghatározott
feltételeket teljesítő Zsigmond Király Főiskolának, hogy 2016. augusztus 1-jétől alkalmazott
tudományok egyetemeként működjön.
42
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes szakképesítések esetén a gyakorlati oktatást
végző gazdálkodó szervezeteknél jellemzően nincsenek meg a gyakorlati oktatás teljes körű
feltételei (pl. villanyszerelő képzés esetén van informatikai blokk és a gazdálkodók általában nem
rendelkeznek informatikai oktatóteremmel), így ezen esetekben indokolt a kötelező tanműhelyi
képzés előírása, amelynek finanszírozási hátterét teremti meg a jelen rendelkezés.
A 2. §-hoz
A társadalmi visszajelzések alapján, a Köznevelési Kerekasztal által is megerősítetten szükségessé
vált annak lehetővé tétele, hogy a 2017-től bevezetésre kerülő ágazati szakmai érettségi vizsgát a
tanulók 2017 májusától középszinten is letehessék. Jelenleg ez a fajta érettségi vizsga a szakképzési
törvény szerint emelt szintűnek minősül, így középszinten nem tehető le. Az Szt. értelmező
rendelkezéseit módosító javaslat célja, hogy megszűnjön az emelt szint kizárólagossága, így 2017
májusától mind közép, mind emelt szinten letehetővé válik az ágazati szakmai érettségi vizsga.
A 3. §-hoz
Az egy éve fennálló szakképzési centrumok működését segíti - a szakszervezetek jelzéseivel
összhangban - a szakképzési centrumok működését szabályozó törvényi háttér jelenleginél
részletesebb, pontosabb szabályozása. Ennek megfelelően a javaslat rögzíti a centrumok
tagintézményeiben a vezetők döntési jogköreinek kiterjedését, a centrumok költségvetése
összeállításának alapelveit, a szakképzési centrum szervezeti egységeiben a dolgozókat érintő
kérdésekben a szakszervezeti egyeztetés formáit, valamint egyes fenntartói jogkörökkel kapcsolatos
feladatokat.
A 4. §-hoz
A javaslat az 1. §-hoz kapcsolódva lehetőséget ad egyes gyakorlati tananyagtartalmak kizárólag
szakképző iskolai teljesíthetőségére a kerettantervi előírások alapján, illetve további esetben,
tanulói/szülői kezdeményezésre a gyakorlati képzési idő 5%-ában. Ez utóbbi elsősorban a tanulók -
szakképző iskolai körülmények közötti - szakmai vizsgára felkészítését segítheti.
Az 5. §-hoz
A javaslat a korábbi rendelkezéseket pontosítva mondja ki az iskolai rendszerű szakképzésben a
szakmai vizsgák ingyenességét a harmadiknak nem számító szakképesítések tanulása esetén,
továbbá az Szt. 29. § (1b) bekezdése utolsó mondatának törlésével az érintett tanulók esetén
megszünteti a második szakképesítés ingyenességével összefüggő duplikált szabályozást.
A 6. §-hoz
A javaslat a felnőttoktatási rendszer munkaerő-piaci igényekre történő gyorsabb reagálását segíti
elő azzal, hogy - az előírt szakmai tartalmak maradéktalan teljesítése mellett - intenzívebb
formában, rövidebb idő alatt teszi lehetővé állam által elismert szakképesítés megszerzését.
A 7. §-hoz
43
A javaslat esélyegyenlőséget elősegítő intézkedést tartalmaz, és azt kívánja lehetővé tenni, hogy
kizárólag a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók esetén a második
szakképesítés megszerzése is történhessen nappali rendszerű oktatásban. A felnőttoktatás
jellemzően esti, levelező formában történő megvalósulása e tanulók esetén jelentősen nehezíti a
tanulmányok eredményes elvégzését.
A 8. §-hoz
A második szakképesítés ingyenessé tétele, és ezáltal a felnőttoktatásban részt vevők számának
jelentős bővülése a szakképzési centrumokban oktatásszervezési, humánerőforrás-politikai
problémákat vet fel a jelenlegi szabályozási környezetben. A javaslat ennek orvoslására, a
szakképzési centrumok oktatóinak szakképzési törvény keretei belüli szabályai között javasolja
bevezetni, hogy a rendkívüli munkaidő Mt. szerinti éves felső korlátja tekintetében a szakképzésben
oktató tanárok kivételt képezzenek.
A 9-10. §-hoz
A javaslat előírja, hogy a 9. évfolyamon megkötött tanulószerződés a tanév végén hatályát veszti,
így lehetőséget biztosít a tanulónak, hogy a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyből
más gazdálkodó szervezethez menjen a további gyakorlati képzésre. Ezzel összhangban a javaslat
pontosítja, hogy a gazdálkodó szervezet csak megkötött tanulószerződés időtartama alatti gyakorlati
felkészítésért felelős.
A 11. §-hoz
A jelenlegi nyilvántartás adatai alapján nem állapítható meg, hogy a duális képzési rendszerben
részt vevő szervezetek közül milyen arányú a főtevékenységként gyakorlati képzést végző
szervezetek köre. A módosítás célja, hogy a duális képzésben részt vevő gazdálkodó szervezetek
köréről teljes körű információ álljon rendelkezésre annak érdekében, hogy elősegítse a valós és
hatékony duális képzési rendszer továbbfejlesztési törekvéseit.
A 12. §-hoz
A javaslat pontosítja, hogy a tanuló számára pénzbeli juttatás kizárólag a tanulószerződéses
formában vagy együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés esetén jár.
A 13-15.§-hoz
A javaslat a szakmaszerkezeti döntésről szóló szabályozást egészíti ki annak előírásával, hogy a
megállapított keretszámokat a nappali rendszerű oktatásra és a felnőttoktatásra elkülönülten kell
megállapítani. Előírásra kerül továbbá, hogy a szakközépiskolában folyó érettségi vizsgára
felkészítő kétéves képzések keretszámait is meg kell határozni. Ezzel összhangban kiegészítésre
kerülnek a szakmaszerkezeti döntéssel összefüggő felhatalmazó rendelkezések, valamint beépítésre
kerülnek a keretszámok átadásának lehetőségét és szabályait rögzítő rendelkezések is.
A 16.§-hoz
A javaslat pontosítja az első és a második szakképesítés fogalmát, megjelölve, hogy az állam által
támogatott képzésekben megszerzett szakképesítések képezik a számítás alapját. Pontosítja továbbá
44
az ingyenesen tanulható szakképzési évfolyamokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a
szakképzési intézménystruktúra változásához kapcsolódó technikai módosítást tartalmaz.
A 17.§-hoz
A javaslat a 2. §-hoz kapcsolódóan a 2017-től bevezetésre kerülő ágazati szakmai érettségi vizsga
esetén szünteti meg az emelt szint kizárólagosságát.
A 18. §-hoz
A készségfejlesztő speciális szakiskola megnevezésében és tevékenységében is változik, illetve a
szakképzéstől elkülönül, így önálló alapfeladatként szükséges megjeleníteni.
A terminológiai bizonytalanság kiküszöbölése és az értelmezés egységesítése, egyértelműsítése
érdekében szükséges definiálni az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatokat, az
integrált nevelésben részt vevő intézmények vonatkozásában a munkaköröket, illetve az Nkt. más
pontján már használt „egyéni előrehaladású képzés” fogalmat .
A 19. §-hoz
A készségfejlesztő speciális szakiskola készségfejlesztő iskolává válása, valamint a szakképzés
rendszeréből történő kikerülése miatt szükséges a köznevelési intézmények típusait meghatározó
törvényi rendelkezést ennek megfelelően módosítani.
A 20. §-hoz
Az eddig nem önállóan, hanem a szakképzési rendszer részeként említett készségfejlesztő speciális
szakiskolák (a módosítás után: készségfejlesztő iskolák) során szerezhető végzettséget
rendszertanilag el kell helyezni.
A 21-22. §-hoz
A szakiskolák és a készségfejlesztő speciális szakiskolák (a módosítás után: készségfejlesztő
iskolák) rendszertani elhatárolásából következően az adott intézménytípusok meghatározását újra
kell fogalmazni.
A 23. §-hoz
A módosítás szövegpontosítást tartalmaz, amely az alcímben foglalt kifejezést hozza összhangba az
Nkt. főszabályaival.
A 24. §-hoz
Két pedagógiai szakszolgálati feladat, a „gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és
gondozás”, valamint a „fejlesztő nevelés” összeolvadásából következő szövegmódosítás. A
tevékenységet végrehajtási rendelet szabályozza.
A 25-26. §-hoz
45
Az integrált nevelésben, nevelés-oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók ellátását végző utazó
gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok fő szabályainak megjelenítése, a részletszabályok az
Nkt. felhatalmazása alapján végrehajtási rendelet szintjén jelennek meg.
A 27. §-hoz
Két pedagógiai szakszolgálati feladat, a „gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és
gondozás”, valamint a „fejlesztő nevelés” összeolvadásából következő szövegmódosítás. A
„fejlesztő nevelés” önálló fenntartása nem indokolt, beolvad a „gyógypedagógiai tanácsadás, korai
fejlesztés és gondozás” feladatába (melyhez módszertanában és célcsoportjában is illeszkedik),
melynek részleteit végrehajtási rendelet szabályozza.
A 28. §-hoz
Hiányszakképesítések megszerzésére felkészítő szakképző iskolai osztályokban az elérni kívánt cél
-	miszerint a hiányszakmákban el tudják indítani, le tudják folytatni a képzést kevés jelentkező
esetén is - indokolt a minimális osztálylétszámoktól való eltérés lehetőségének megadása. A
módosítás nélkül, ha nincs elég jelentkező egy hiány-szakképesítés megszerzésére egyáltalán nem
lehetne elindítani, megszervezni a képzést, tehát a munkaerőpiaci igényeket nem lehetne kielégíteni,
még a szükségesnél kevesebb szakember kiképzésével sem.
A módosítás másik eleme a művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos
gimnáziummal kapcsolatos. Ezen intézmény művészeti felkészítő tevékenysége megkívánja az
egyedi foglalkozást a tanulókkal, ezért indokolt az általános gimnáziumokhoz képest alacsonyabb
osztálylétszámok előírása a képzés színvonalának magasan tartásához, ezzel a tanulók művészeti
felsőoktatási intézménybe való továbblépési esélyének megteremtéséhez.
A 29. §-hoz
A művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnáziumban a művészeti
képzésre való felkészítés folyamán a tanulók kiemelkedően magas óraszámban részesülnek
táncművészeti oktatásban, amely többszöröse a heti kötelező öt testnevelésórának. A módosítás
lehetőséget biztosít a művészeti szakmai képzésnek a testnevelés órákba való beépítésére.
A 30-31. §-hoz
Az adatkezelési felhatalmazás lehetővé teszi, hogy az újonnan létrejövő, a tankerületi központok
munkáját összehangoló központi oktatási szervezet a tankerületi központok által fenntartott
köznevelési intézmények pedagógiai eredményességének növelését támogató intézkedésekre tegyen
javaslatokat.
A 32. §-hoz
A gyógypedagógus, konduktor fogalomhasználat bevezetésére tekintettel egyszerűsítésre került a
szöveg.
A 33. §-hoz
A módosítás szövegpontosítást tartalmaz, valamint a készségfejlesztő iskolák tekintetében a nappali
oktatás munkarendje szerinti oktatás tekintetében fogalmaz meg szabályt.
A 34. §-hoz
46
A rendelkezésben foglaltak erősítik és bővítik több ponton a tankerületi központ által fenntartott
köznevelési intézmény vezetőjének munkáltatói jogait.
A 35. §-hoz
A § (1)-(2) bekezdése:
Több fórumon - Köznevelési Kerekasztal, szakszervezeti tárgyalások stb. - több ízben felmerült a
minőségi munkavégzés anyagi elismerése lehetőségének megteremtése a pedagógusok esetében. A
pedagógus előmeneteli rendszer ugyanis - bár kétségkívül növeli a pedagógusok megbecsülését,
társadalmi presztízsét - nem ad lehetőséget érdemben az illetmények, munkabérek differenciált
meghatározására. Bár jelenleg is szerepel a törvényben a kereset-kiegészítésben és a jutalomban
részesítés lehetősége, ám ezek biztosítása a fenntartó anyagi lehetőségeinek függvénye. Annak
érdekében, hogy a központi költségvetés adta keretlehetőségek figyelembevétel a lehető legnagyobb
arányú generális, minden pedagógust érintő béremelés és a pedagógus egyéni teljesítménye alapján
történő differenciálás is megtörténjen, a 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember 1-jei
pedagógus illetményemelés fedezetének különbözetét az intézményvezető teljesítmény alapon, az
egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is juttathatja a pedagógusoknak. Az
illetmények, munkabérek eltérő mértékben történő megállapítása nem történhet kizárólag az
intézményvezető diszkrecionális jogkörében, ezért - kizárandó a túlzott szubjektivitást - garanciális
szabályként egy kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer bevezetését és a pedagógusok
ez alapján történő értékelését írja elő a javaslat. A rendszer részletszabályait végrehajtási rendelet
fogja meghatározni.
A § (3) bekezdése:
Az Nkt. 65. § (9) bekezdés jelenleg hatályos rendelkezése alapján a nevelő-oktató munkát
közvetlenül segítő, pedagógus szakképzettségű szakemberek belépése az előmeneteli rendszerbe
csak a nevelési-oktatási intézményekre terjed ki, a pedagógiai szakszolgálati intézményekre nem.
Az egyenlő bánásmód követelményének maradéktalan érvényesülés érdekében a javaslat kiterjeszti
ezt a kedvezményt a pedagógiai szakszolgálati intézményekben foglalkoztatott nevelő-oktató
munkát segítő alkalmazottakra is, akik pedagógus szakképzettséggel rendelkeznek.
A § (4) bekezdése:
A módosítás következő eleme a minősítő, továbbá tanfelügyeleti szakértői és a szaktanácsadói
feladatokat ellátó köznevelési szakértőket ezen tevékenység ideje alatt esetlegesen érő baleset
üzemi balesetté nyilvánítása. Mint ismeretes, a felsorolt feladatokat ellátó köznevelési szakértők,
szaktanácsadók a „főállású” munkaviszonyukban meghatározott munkaidőben, de annak egy
részében a munkavégzés alóli mentesítés ideje alatt látják el. Ebben az időben a munkaviszony
alanyai, a munkáltató (köznevelési intézmény vezetője vagy a fenntartó), továbbá a munkavállaló
(pedagógus) jogai és kötelezettségei szünetelnek. Mindezek miatt nem egyértelmű, hogy
amennyiben a pedagógussal ezen szakértői, szaktanácsadói tevékenysége ellátásának ideje alatt
történik baleset, azt minek kell minősíteni. Emiatt szükséges az Nkt.-ban az ilyen eseteket üzemi
balesetnek minősíteni, mivel törvény szabályozza az üzemi baleset fogalmát, ezért ettől eltérni,
speciális szabályt meghatározni, szintén csak törvényi szinten lehet.
A 36. §-hoz
Ezen rendelkezéssel részben egységessé válik a köznevelési intézményvezetői megbízási
feltételrendszer, mivel a gyógypedagógiai intézmények vezetői megbízására is kiterjeszti
pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség követelményét.
A 37. §-hoz
47
A rendelkezés meghatározza az intézményvezetői megbízásra és a megbízás visszavonására
vonatkozó törvényi szintű rendezést igénylő szabályokat a tankerületi központok által fenntartott
köznevelési intézményekben. A nem a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmények
vezetői megbízásához szükséges, az oktatásért felelős miniszter egyetértési jogára vonatkozó
szabályban az állami intézményfenntartó központ kifejezést kell tankerületi központra cserélni,
tehát csupán koherenicát megteremtő szövegpontosításról van szó.
A 38-39.§-hoz
A módosítás a működtetői szerepkör megszüntetésével függ össze. Ha 2017. január 1-jétől a
tankerületi központok látják el a korábban települési önkormányzati működtetői feladatokat - tehát
visszaáll a fenntartói jogok és kötelezettségek egységes, egy kézben összpontosuló rendszere -
biztosítani szükséges a vagyonkezelő jogot a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló
települési önkormányzati tulajdonú ingatlanon az illetékes tankerületi központ részére. A
korábbiakban is vagyonkezelői joga volt az állami intézményfenntartónak azon intézmények
esetében, ahol nem volt működtető.
A 40-41. §-hoz
Az oktatásért felelős miniszter és az oktatási központ irányítási hatásköreit szabályozza.
A 42. §-hoz
A fenntartóváltások zökkenőmentes lebonyolítása, a megalapozott döntéshozatalt biztosító
előkészítés időigényére figyelemmel - a korábbi évek tapasztalatai alapján - indokolt egy
fenntartóváltásra vonatkozó igénybenyújtási határidő meghatározása az Nkt.-ban. A szóban forgó
határidő február utolsó munkanapja, tehát eddig kezdeményezheti egy köznevelési
intézményfenntartó egy másik fenntartónál, hogy az általa fenntartott intézmény fenntartói jogait és
kötelezettségeit a következő tanévtől adja át.
A 43. §-hoz
Az Nkt. új 85/A. §-a azokban az esetekben alkalmazandó, amikor az alapítványi, egyházi stb.
fenntartó az általa fenntartott köznevelési intézmény további fenntartását nem képes vagy nem
kívánja ellátni, és e feladatot állami vagy önkormányzati fenntartó veszi át, költségvetési
intézménnyel láttatja el. Ennek legfőbb munkajogi jogkövetkezménye, hogy az érintett
foglalkoztatottakra a Munka Törvénykönyve helyett a közalkalmazotti törvény hatálya terjed ki. Az
államháztartásról szóló törvényben az állami feladatot ellátó gazdasági társaságoknál
foglalkoztatottak munkaviszonyának - állami feladat központi költségvetési szerv általi átvétele
miatti - közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulására vonatkozó szabályban alkalmazott
megoldás alapul vételével a köznevelési törvény az ágazati sajátosságokat is figyelembe véve
szabályozza a munkajogi jogkövetkezményeket, illetve a jogviszony átalakulásának eljárási
szabályait.
A 44. §-hoz
Az oktatási központ kijelöléséhez szükséges felhatalmazó rendelkezés megjelenítése.
A 45. §-hoz
48
Az új állami fenntartó létrejöttével, a működtetői feladatkör megszűnésével és a készségfejlesztő
speciális szakiskola készségfejlesztő iskolává történő átalakításával kapcsolatos átmeneti
rendelkezéseket határozza meg.
A 46. §-hoz
A pedagógus munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségek és szakképzettségek módosítása
egyrészt az új szakképző iskola típusok, másrészt a készségfejlesztő iskola létrejöttével függ össze,
meghatározza az itt szükséges végzettségeket és szakképzettségeket az egyes munkakörök
betöltéséhez.
Az intézményvezetői és egyéb vezetői óraszámokat meghatározó 5. melléklet módosítása egyes
gyógypedagógiai feladatellátások hiányzó szabályait alkotja meg.
A 47.§-hoz
Az új állami intézményfenntartó létrejöttével, illetve a törvényjavaslat többi módosításával
összefüggő szövegcserés módosításokat tartalmaz.
A 48. §-hoz
Az állami köznevelési intézményi kör működtetésének önkormányzati kötelezettsége megszűnik és
a fenntartásuk állami feladattá válik, erre tekintettel a működtetés fogalomköre kivezetésre kerül a
törvényből.
A 49.§-hoz
Jogtechnikai módosítás.
Az 50. §-hoz
A javaslat a 10. §-ra vonatkozó módosító indítvánnyal összefüggésben a „kutató” minősítés és az
„alkalmazott tudományok főiskolája” minősítés kivezetését kezdeményezi. Emlékeztetni szükséges,
hogy 2015. szeptember 1-jétől hatályos a törvénynek az alkalmazott tudományok egyetemére
vonatkozó szabályrendszere, amelyre tekintettel a párhuzamos szabályozás fenntartása már nem
indokolt.
Az 51-52. §-hoz
A kancellári rendszer, valamint a konzisztóriumi működés tapasztalatai indokolják olyan
részletszabályok törvényi rögzítését, amelyek az állami felsőoktatási intézmény működését
esetleges személyi, testületi akadályoztatás egyedi körülményei között is biztosítják.
Az 53. §-hoz
A javasolt kiegészítés a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdés szerinti alaptevékenysége körébe
nem tartozó olyan közfeladat-ellátásának kereteit teremti meg, amely nem sorolható a köznevelési
intézmény, egészségügyi szolgáltató működésére vonatkozó az Nftv.-ben meghatározott
rendelkezések fogalmi körébe, ugyanakkor mind irányítási, mind gazdálkodási, mind szervezeti
szempontból megalapozott az igény a működtetés sajátos rendjének a biztosítására. Figyelemmel
arra, hogy a felsőoktatási intézmény szervezete, működtetése törvényben meghatározott, így az
általános működési rendtől eltérő sajátos szabályok megalkotása is csak törvényi szinten lehetséges.
49
Az 54. §-hoz
Az Nftv. 45. § (2) bekezdés c) pontjára vonatkozó kiegészítési javaslat a jogalkalmazói gyakorlat
által igényelt pontosítás.
Az 55. §-hoz
A tanárképzés sajátos rendszerére tekintettel indokolt a támogatási idő szabályozásának a
kiegészítése.
Az 56. §-hoz
A javaslat az Nftv. 67/A. § megállapításával, az Nftv. 3. és 5. mellékletének kiegészítésével állapítja
meg a felsőoktatási információs rendszerben, valamint a magyar állami ösztöndíj feltételei
teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv nyilvántartásában szereplő személyes adatokhoz való
miniszteri hozzáférésnek a részletszabályait. Szükséges megjegyezni, hogy mind a felsőoktatási
felvételi eljárásban, mind a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés sajátos feltételei
teljesítésével összefüggésben számos, szoros határidővel gyakorolt hatósági jogkört telepít
jogszabály az oktatásért felelős miniszterre. E hatáskörök gyakorlásának alapját e közhiteles
nyilvántartások személyes adatnak minősülő adatai képezik.
Az 57-58. §-hoz
A törvényjavaslat a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB), az Országos Doktori
Tanács (ODT) jogalanyként való működésének feltételeit, pontosítja, teremti meg. A hatályos
rendelkezések szerint a MAB jogi személyisége, közhasznúsága jelenleg is adott, ugyanakkor a
szabályozást törvényi szintre szükséges emelni. Az ODT jogalanyiságát jelen javaslat állapítja meg.
Az 59. §-hoz
Az Nftv. 78. § (3) bekezdés c) pontjára vonatkozó pontosítás a magyar felsőoktatás
nemzetköziesítése céljából, a külföldi felsőoktatási intézménnyel folytatott közös képzés
indításának feltételeit rendezi. Az eltérő oktatási rendszerek tartalmi adottságaiból kifolyólag a
korábbi formális szabályozás helyett tartalmi vizsgálatnak is teret engedő megfogalmazás javasolt.
A 60 §-hoz
A javaslat a 84/C. §-ra vonatkozó módosító indítvánnyal összefüggésben a „kutató" minősítés és az
„alkalmazott tudományok főiskolája" minősítés kivezetését kezdeményezi. Emlékeztetni szükséges,
hogy 2015. szeptember 1-jétől hatályos a törvénynek az alkalmazott tudományok egyetemére
vonatkozó szabályrendszere, amelyre tekintettel a párhuzamos szabályozás fenntartása már nem
indokolt. A szabályozás egyúttal koherenciát teremt a javaslat 46. §-ában foglalt módosítással.
A 61-66. §-hoz
A javaslat az állami felsőoktatási intézmény gazdálkodására vonatkozó törvényi rendelkezések
egységes megállapítását kezdeményezi. A módosítás szoros összefüggést mutat az Nftv. 115. § (9)-
(12)	bekezdésének hatályon kívül helyezésére, az Nftv. 117/C. § módosítására vonatkozó
kezdeményezéssel. A módosítást az előbbiek mellett intézményi társaságban folytatható
tevékenységek pontos szabályozása mellett, az elektronikus árverési rendszerre vonatkozó
50
szabályok bevezetése indokolja.
A 67. §-hoz
A közhasznú szervezetként működtetett nem állami felsőoktatási intézmény működésével,
nyilvántartásával kapcsolatos részletszabályok egyszerűsítése.
A 68. §-hoz
Az indítvány a Pető András Főiskola sajátos működési kereteit határozza meg az Nftv. általános
szabályrendszerétől való eltérés lehetőségének és az általános rendtől való eltérés mértékének
törvényi megállapítása útján.
A 69. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás.
A 70. §-hoz
A módosított rendelkezések alkalmazásához szükséges átmeneti szabályozás.
A 71. §-hoz
Az Nftv. 116. § (2) bekezdése szerint, az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények
módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított, 2015. augusztus 1-jétől hatályos,
az alkalmazott tudományok egyetemére vonatkozó feltételrendszer intézményi vizsgálata az
Oktatási Hivatal feladata. Az Oktatási Hivatal megállapította, hogy a Zsigmond Király Főiskola
kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat szerint nevezett magán felsőoktatási intézmény megfelel az
alkalmazott tudományok egyetemével szemben támasztott törvényi feltételeknek.
Az Nftv. 115. § (17)-(19) bekezdéséhez kapcsolódó az újonnan alakuló felsőoktatási intézmények
kezdeti működését segítő átmeneti rendelkezést az intézményi szervezet felállításához szükséges
feltételek biztosítása indokolja.
A 72. §-hoz
Az Nftv. az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015.
évi CXXXI. törvénnyel módosított 48. § (2) bekezdéséhez fűzött átmeneti szabályozás szerint nem
állapítható meg, hogy a 2015/2016-os tanévben tanulmányait megkezdő, magyar állami ösztöndíjjal
támogatott képzésben részt vevő hallgató átsorolására mely rendelkezés szerint kell, hogy sor
kerüljön. Jelen módosítással ennek az átmeneti rendelkezésnek a kiegészítése történik meg, olyan
formában, hogy - megfelelve az alkotmányos követelményeknek - az nem eredményez
visszamenőleges hatályú szabályozást, tekintve, hogy a megállapítani javasolt feltételek nem
terhesebbek a képzés megkezdésekor a hallgató által megismert átsorolási feltételrendszernél.
A 73. §-hoz
Az Nftv. 67/A. §-ának módosításához, 115. § (20) bekezdésének beillesztéséhez kapcsolódó az
Nftv. 1., 3. és 5. mellékletére vonatkozó jogtechnikai rendelkezés.
A 74. §-hoz
Javasolt a felsőoktatásban folytatott képzés megszervezésére vonatkozó törvényi szabályozás olyan
51
tartalmú módosítása, amely alapján a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott teljes
idejű képzésre vonatkozó óraszám minimális mértéke félévenként legalább kettőszáz tanóra
lehessen. Mindez - tekintettel a felső korlát hiányára - a rugalmasabb szabályozás útján a magasabb
óraszám lehetőségét nem zárja ki, de az oktató személyes közreműködését nem igénylő foglalkozás
időkeretének a biztosítását is lehetővé teszi.
Megalapozott az igény, hogy amennyiben a fegyelmi eljárásra vonatkozó alapvető követelményeket
az Nftv. meghatározza, úgy az eljárás részletszabályait, ahogy a felsőoktatási intézmény más belső
működési rendjére vonatkozó rendelkezéseket is, az Nftv. 2. melléklet II. fejezet 3. e) pontjával
összhangban a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának hallgatói
követelményrendszere állapítsa meg. E vonatkozásban az Nftv. 55. § (5) bekezdésének módosítása
deregulációs természetű.
Az Nftv. 73. § (3) bekezdése pontosítása, kiegészítése az Nftv. 114/B. §-ban található átmeneti
rendelkezéshez kapcsolódik.
A megváltozatott rendelkezésekkel összefüggő, jogszabályi koherenciát biztosító további
szövegpontosító rendelkezések.
A 75. §-hoz
Az Nftv. 51. § (5) bekezdésére tekintettel nem indokolt, hogy felsőoktatási intézményenként eltérő
nyelvi követelmények teljesítésére legyen a hallgató köteles. A módosítás eredményeképpen a
jogszabályban meghatározott nyelvi követelmények általános, egységes teljesítési kötelezettsége
valósul meg.
Az Nftv. 64. § (6) bekezdés elhagyását az Nftv. 52/A. §-ban található, az intézmény által kiállított
oklevél megsemmisítésére vonatkozó szabályrendszer, a párhuzamos szabályozás felszámolása
indokolja.
A megváltoztatott törvényi rendelkezések hatályosulását, az Nftv. belső koherenciáját biztosító
hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 76. §-hoz
A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba
vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) szerint 2013. január 1-
jétől a Törvény 1. § 3. pontja szerinti intézmények a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba (a
továbbiakban: KLIK) történő beolvadással állami fenntartásba kerültek. Ezzel együtt a Törvény 6. §
(4)	bekezdése szerint az intézmény működtetésével kapcsolatos jogviszonyokból származó jogok és
kötelezettségek a KLIK-et illetik és terhelik.
A „Szemünk fénye” iskolavilágítási és fűtéskorszerűsítési Program megvalósításával kapcsolatos
közbeszerzési eljárás feltételeiről szóló 190/2005. (IX. 17.) Korm. rendelet szerinti központosított
közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője az iskolavilágítási program megvalósításával
összefüggésben keletkezett követeléseit több ízben érvényesítette a KLIK-kel szemben.
Az érintett intézményi kör és az annak alapjául szolgáló ingatlanok tulajdoni helyzete meglehetősen
heterogén. Az ingatlanok egy része állami tulajdon tárgyát képezik törvényen alapuló
vagyonkezelési joggal, másik részük korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyonban
áll, ahol szerződésen alapul a KLIK vagyonkezelése és ahhoz kapcsolódó jogai és kötelezettségei,
hármadik részüknél pedig továbbra is az önkormányzat a vagyonkezelő.
A javasolt módosítás célja meghatározni, hogy a különböző tulajdonosi és vagyonkezelési
csoportokhoz tartozó ingatlanok tekintetében - figyelemmel a 2013. január 1-jén bekövetkezett
fenntartóváltásra - kit terhelnek az iskolavilágítási program megvalósításával összefüggésben
keletkezett fenti követelések.
A 77-82.§-hoz
52
Az állami köznevelési intézmények fenntartói körére vonatkozó módosítások következtében az
egyes hatályos törvényekben meghatározott fenntartóra vonatkozó rendelkezések is módosításra
kerülnek az új fenntartó megnevezésével.
A 83. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
53