﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

T /............számú
törvényjavaslat
egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő
módosításáról
Előterjesztő:
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2016. június
2016. évi... törvény
egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról
1. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosítá-
sáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
1.	§
(1)	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosítá-
sáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 1. § (1) bekezdés o) és p) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és a Takarékbank Zrt. alapszabályának alkalmazásában)
„o) Magyar Posta: a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a tulajdonában álló
gazdasági társaság (ideértve a legalább 20%-os tulajdoni részesedést és az ellenőrző befolyást);
p) MFB: a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a tulajdonában álló gazdasági társaság (ideértve a lega-
lább 20%-os tulajdoni részesedést és az ellenőrző befolyást);”
(2)	Az Szhitv. 1. § (2)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szövetkezeti hitelintézetek integrációja az 1/A. §-ban meghatározott célok elérése érdekében jön
létre és működik. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi szervei az Integrációs Szervezet és
a Központi Bank
(3)	A szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet tagja és a Központi Bank részvényének megszerzé-
sét követően a Központi Bank részvényese. A Központi Bank az Integrációs Szervezet tagja.
(4)	Az Integrációs Szervezet, a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézet egyetemlegesen felelnek egy-
más valamennyi kötelezettségéért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától.
(5)	A szövetkezeti hitelintézetek integrációja az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelet 10.
cikke szerint minősül a fenti rendelet második-nyolcadik részében meghatározott követelmények alkalma-
zása alól, mivel a magára a központi szervekre vonatkozó említett rendelkezések alkalmazásának sérelme
nélkül a központi bank, az Integrációs Szervezet és a vele kapcsolt szövetkezeti hitelintézetek által együtte-
sen alkotott egységre azok a rendelkezések összevont alapon vonatkoznak.
(6)	Az Integrációs Szervezet, a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézetek, továbbá leányvállalataik a
Hpt. értelmében összevont felügyelet alá tartoznak. Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rende-
letben meghatározott összevont alapú megfelelésért a szövetkezeti hitelintézetek integrációja tekintetében
központi szervei, az Integrációs Szervezet és a Központi Bank eggyüttesen felelősek és kötelesek azt bizto-
2/23
sítani azzal, hogy az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézményekre összeállított konszolidált adat-
szolgáltatási, nyilvánosságra hozatali és egyéb jogszabályi kötelezettségeket a Központi Bank teljesíti.”
2.	§
Az Szhitv. 3. §-a az alábbiak szerint módosul:
„3. § (1) Az Integrációs Szervezet tagja a szövetkezeti hitelintézet, a Központi Bank valamint az MFB és az
Integrációs Szervezet tagjai közé felvett személy vagy szervezet.
(2)	Az Integrációs Szervezet azt veheti fel tagjai közé, aki
a)	a Ptk. alapján előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett a Központi Bank felé egy darab, az Integrá-
ciós Szervezet igazgatósága által meghatározott névértékű, fajtájú és sorozatú a Központi Bank által kibo-
csátott részvény átvételére,
b)	az e törvénynek megfelelő, a Központi Bank igazgatósága által előzetesen elfogadott mintának megfelelő
alapszabályt vagy alapító okiratot fogadott el, és
c)	a 19. § (4) bekezdésében meghatározott szövetkezeti hitelintézetek kivételével e törvényben előírt for-
mában nyilatkozott csatlakozási szándékáról az Integrációs Szervezet felé, a Központi Bank igazgatósága
előzetesen egyetért a jelentkező tagként történő felvételével, továbbá a Felügyelet előzetes hozzájárulását
adta a tagfelvételhez, valamint a jelentkező az Integrációs Szervezet tagfelvételi szabályzatának megfelel és
a kérelmet az Integrációs Szervezet igazgatósága határozatban visszaigazolta.
(3)	A szövetkezeti hitelintézet működési engedélye fenntartásának feltétele, hogy a szövetkezeti hitelintézet
az Integrációs Szervezeti tagságát folyamatosan fenntartja és a Központi Bank egy darab az Integrációs
Szervezet igazgatósága által meghatározott névértékű, fajtájú és sorozatú részvényének tulajdonosa.”
3.	§
Az Szhitv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Az Integrációs Szervezet közgyűlésének hatáskörébe tartozik:
a)	az Integrációs Szervezet alapszabályának megállapítása, elfogadása és módosítása;
b)	az igazgatósági tagok megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
c)	a felügyelő bizottsági tagok megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
d)	az Integrációs Szervezet költségvetésének elfogadása;
e)	Az Integrációs Szervezet éves beszámolójának és költségvetési beszámolójának elfogadása.
(2)	Az Integrációs Szervezet alapszabálya az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, további hatásköröket
állapíthat meg az Integrációs Szervezet közgyűlésének.”
3/23
4- §
Az Szhitv. 9/A. §-al egészül ki:
„9/A. § Az Integrációs Szervezet igazgatóságának elnöke és tagjai felelősek azért, hogy az Integrációs
Szervezet hatásköreit az e törvényben foglalt előírásoknak megfelelően gyakorolja.”
5. §
Az Szhitv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Az Integrációs Szervezet igazgatósága az Integrációs Szervezet MFB-n kívüli tagjaira kötelező
szabályzatot fogad el
a)	a számviteli rendről;
b)	a belső ellenőrzés rendjéről;
c)	a vezető tisztségviselők alkalmasságának szabályairól és az alkalmasság ellenőrzésének módjáról;
d)	a szövetkezeti hitelintézet számára nyújtható pénzügyi segítségnyújtás szabályairól;
e)	az Integrációs Szervezet eszközeinek a 4. § (4) bekezdése szerinti eszközeinek feltöltésére vonatkozó
szabályokról;
f)	a jogszabályokon és egyéb kötelező szabályokon felüli addicionális egyedi tőkekövetelményekre vonat-
kozó szabályokról;
g)	az egységes informatikai rendszer kialakításáról.
(la) Az Integrációs Szervezet meghatározza a szövetkezeti hitelintézeti integráció prudens és biztonságos
működését garantáló irányelveket, a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézetek e törvényben meghatá-
rozott integrációs célok elérését biztosító tevékenységének keretrendszerét (továbbiakban: irányelvek). Az
irányelvekben rögzítem szükséges a szövetkezeti hitelintézetek tekintetében ellátott egyedi intézményi elle-
nőrzések gyakorlása, módszertana, az egyedi tőkekövetelmény megkövetelése, többlettőke követelmény
meghatározása szabályait is.
(2)	A Központi Bank igazgatóságának kezdeményezésére az Integrációs Szervezet igazgatósága a Felügye-
let előzetes hozzájárulásával dönt a szövetkezeti hitelintézet felvételéről az Integrációs Szervezetbe illetve
kizárásáról az Integrációs Szervezetből.
(3)	Az Integrációs Szervezet nyomon követi a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézet fizetőképessé-
gének és tőkeellátottságának alakulását egyedi alapon is. Az Integrációs Szervezet a jogszabályoknak, az
általa meghatározott irányelveknek, a kiadott szabályzatoknak, valamint a korábbi utasításoknak megfelelő
működés érdekében utasítást ad a szövetkezeti hitelintézetnek és a szövetkezeti hitelintézeti integrációval
kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Banknak, melyek az utasításnak kötelesek eleget tenni. Az uta-
sítást indokolni kell és abban meg kell jelölni a teljesítés határidejét. Az Integrációs Szervezet az utasítást
az utasítás címzettjének történő megküldésével egyidejűleg köteles továbbítani azt a Felügyelet részére.
4/23
(3a) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank nem tesz eleget az utasításnak vagy nem
a jogszabályoknak, a szabályzatoknak vagy az Integrációs Szervezet által meghatározott irányelveknek
megfelelően működik:
a)	az Integrációs Szervezet dönt a szövetkezeti hitelintézet, illetve a Központi Bank vezető tisztségviselői
megbízatásának a felfüggesztéséről legfeljebb 180 napra, mely felfüggesztést legfeljebb további 180 napra
meghosszabbíthat;
b)	a Központi Bank igazgatósága kezdeményezése alapján vagy saját kezdeményezéséből az Integrációs
Szervezet igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezeti tagságának a felfüggesztésé-
ről vagy - indokolt esetben - a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárásáról.
(3b) Az Integrációs Szervezet dönt a szövetkezeti hitelintézet, illetve a Központi Bank vezető tisztségvise-
lője vagy vezető tisztségviselői megbízatása felfüggesztésének a megszüntetéséről, továbbá az Integrációs
Szervezeti tagság felfüggesztésének a megszüntetéséről, amennyiben a tagintézmény az utasításnak eleget
tesz, illetve helyreállította a jogszabályoknak, a szabályzatoknak, az irányelveknek és az utasításoknak
megfelelő működését.
(3c) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet vagy a szövetkezeti hitelintézetek egy csoportja az Integrációs
Szervezet szerint válsághelyzetben van, akkor
a)	a Központi Bank igazgatóságának kezdeményezése alapján vagy saját kezdeményezésből az Integrációs
Szervezet dönthet a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselői megbízatásának a felfüggesztéséről leg-
feljebb 180 napra, mely felfüggesztést legfeljebb további 180 napra meghosszabbíthat vagy - különösen
indokolt esetben - dönthet megbízatásuk megszüntetéséről illetve átmeneti időre vezető tisztségviselő vagy
tisztségviselők megbízásáról;
b)	a Központi Bank igazgatóságának kezdeményezése alapján vagy saját kezdeményezéséből az Integrációs
Szervezet igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezeti tagságának a felfüggesztésé-
ről vagy - indokolt esetben - a Központi Bank kezdeményezése alapján a Felügyelet előzetes hozzájárulását
követően dönt a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárásáról.
(3d) A szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez az Integrációs Szervezet előzetes
hozzájárulása szükséges.
(3e)) Az e törvény 15. § (11) és (19) bekezdéseiben, a 17/J. § (2) bekezdésében, a 17/K. § (1) bekezdésé-
ben, a 17/Q.§ (3) és (6) bekezdésében, a 17/S. § (1) bekezdésében és a 19. § (2) bekezdés a) pontjában
meghatározott a Központi Bank jóváhagyás, hozzájárulás tárgyában hozott döntését az Integrációs Szerve-
zetjogosult megváltoztatni. Indokolt esetben az Integrációs Szervezet a Központi Bank döntésének hiányá-
ban is jogosult a jóváhagyás, hozzájárulás tárgyában döntést hozni.
(3f) A szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezetből kizárólag akkor zárható ki, ha az Integrációs
Szervezet rendelkezésére álló lehetséges intézkedések egyike sem teszi lehetővé, hogy a szövetkezeti hitel-
intézet helyreállítsa azonnali és folyamatos fizetőképességét.
(3g) Az Integrációs Szervezet köteles valamennyi szövetkezeti hitelintézet - ideértve a Központi Bankot is
-	vonatkozásában válságkezelési tervet készítem, amely meghatározza az Integrációs Szervezet által végre-
hajtandó azon lépéseket, amelyeket a szövetkezeti hitelintézetet azonnali és folyamatos fizetőképességét
veszélyeztető helyzet kialakulásakor alkalmaz. A válságkezelési tervnek összhangban kel lennie az Integrá-
ciós Szervezet tagjainak a Hpt. alapján elkészített csoportszintű helyreállítási tervével, illetve - ha a szövet-
5/23
kezeti hitelintézetet a Felügyelet külön helyreállítási tervre kötelezi - a szövetkezeti hitelintézet helyreállí-
tási tervével.
(3h) A válságkezelési tervet az Integrációs Szervezet legalább kétévente egyszer, valamint a szövetkezeti
hitelintézet tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően felül-
vizsgál, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet.
(4)	Az Integrációs Szervezet - intézményvédelmi céllal - a 17/C. § (2) bekezdése alapján végrehajtott intéz-
kedés vagy intézkedések sikertelensége esetén tőkeemeléssel köteles tulajdont szerezni a Központi Bankban
[Takarékbank Zrt.-ben] és a szövetkezeti hitelintézetben. Az Integrációs Szervezet az ily módon a Központi
Bankban [Takarékbank Zrt.-ben], illetve a szövetkezeti hitelintézetben tulajdonába került részvényeket,
illetve részjegyet vagy üzletrészt két éven belül köteles elidegeníteni. A Központi Bank [Takarékbank Zrt.]
intézményvédelmi céllal szerzett részvényeinek elidegenítése esetében a Központi Bank [Takarékbank Zrt.]
részvényeseinek, míg a szövetkezeti hitelintézet intézményvédelmi céllal szerzett részvényeinek, részjegye-
inek vagy üzletrészeinek elidegenítése esetén az adott szövetkezeti hitelintézet tulajdonosainak elővásárlási
joga van.
(5)	Az Integrációs Szervezet vagyona a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézet összevont szavatoló
tőkéjébe beszámítandó az 1. § (5) bekezdésének megfelelően.
(6)	Az Integrációs Szervezet a csatlakozási kérelmekről illetve a kizárási kezdeményezésekről azok benyúj-
tását követő 15 napon belül dönt.
(7)	Az Integrációs Szervezetből a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet alapszabályának megfe-
lelően, a Központi Bank az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szabályok
szerint léphet ki. Az Integrációs Szervezetből kizárt vagy kilépni kívánó szövetkezeti hitelintézetnek, illetve
Központi Banknak úgy kell - alapítási, illetve működési - engedélyért fordulnia a Felügyelethez az Integrá-
ciós Szervezetből történő kilépési szándék Integrációs Szervezet részére történő bejelentését megelőzően
legalább 60 nappal, mintha a pénzügyi intézményt újonnan alapítanák. Az Integrációs Szervezetből kizárt
vagy kilépni kívánó Központi Bank Integrációs Szervezeti tagsága kizárólag azt követően szűnhet meg,
hogy az e törvényben meghatározott a Központi Bank szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsola-
tos feladatait és hatásköreit a külön rendeletben meghatározottak szerint az Integrációs Szervezet által kivá-
lasztott új Központi Bank átvette.
(7a) A Felügyelet visszavonja a szövetkezeti hitelintézet - ide nem értve a szanálás alatt álló szövetkezeti
hitelintézet - működési engedélyét ha
a)	a szövetkezeti hitelintézet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizá-
rását követő 3 munkanapon belül nem nyújt be működési engedély kiadása iránti kérelmet a Felügyelethez,
b)	a (9) bekezdésben írt dokumentumok megvizsgálása alapján a Felügyelet megállapítja, hogy a szövetke-
zeti hitelintézet fizetésképtelen, a szövetkezeti hitelintézet fizetésképtelensége fenyeget vagy a folyamatos
működése az engedély kiadásáig veszélybe kerülhet, vagy
c)	az a) pont szerinti kérelmet határidőben benyújtotta és azt a Felügyelet elutasította vagy a kizárt szövet-
kezeti hitelintézet nem kap működési engedélyt a Felügyelettől az Integrációs Szervezetből történő kizárás
napjától számított legfeljebb 120 nap alatt.
(8)	Az Integrációs Szervezetből történő kilépés esetén megszűnik a kilépő tag vonatkozásában az Integráci-
ós Szervezet tagjainak egyetemleges felelőssége a tag által a kilépés hatálybalépésének a napjától vállalt
kötelezettségekre. Az Integrációs Szervezetből kilépő tag az Integrációs Szervezetben fennálló tagság meg-
6/23
szűnésének időpontjáig keletkezett kötelezettségekért az Integrációs Szervezeti tagsága megszűnése idő-
pontjától számított további 730 napig felel. A kilépő tag tekintetében a Felügyelet a tőkekövetelmények
fennállásának teljesítése körében a kilépéstől számított 730 napig nem veheti figyelembe a kilépő tagnak az
Integrációs szervezeti tagság tagsági viszony keletkezésekor fennállt saját tőke értékét.
(9)	Az Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizá-
rásához előzetes hozzájárulást kér a Felügyelettől. A kizárásra vonatkozó döntés, előterjesztését és annak
mellékleteit az Integrációs Szervezet Igazgatósága az e kérdést tárgyaló ülését megelőzően 30 nappal meg-
küldi a Felügyelet részére. Az Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézetet a Felügyelet
előzetes hozzájárulása alapján zárhatja ki az Integrációs Szervezetből.
(10)	Az Integrációs Szervezet jogosult a központi banki feladatokat ellátó hitelintézettől az e törvényben a
Központi Bank részére biztosított jogkört megvonni, és a külön rendeletben meghatározottak szerint a köz-
ponti banki feladatok ellátására új hitelintézetet kiválasztani, amennyiben a Központi Bank a szövetkezeti
hitelintézetek integrációjával kapcsolatos kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, továbbá is-
mételten nem tesz eleget az utasításnak vagy a szabályzatokban foglaltaknak. A Központi Bank az e tör-
vényben meghatározott a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért, illetve
a jogkörök gyakorlásáért, ezen feladatok és jogkörök új Központi Bank által történő átvételéig felelősséggel
tartozik.
(11)	A Központi Bank kilépése vagy központi banki jogkörének megvonása esetén a szövetkezeti hitelinté-
zet kérésére, a Felügyelet előzetes engedélye alapján köteles - egy független szakértő által megállapított
vételáron - visszavásárolni a 3.§ (3) bekezdésében meghatározott részvényt. A hitelintézet az így megszer-
zett saját részvényt annak megszerzésétől számított 1 éven belül az alaptőke leszállításával köteles bevonni
vagy értékesíteni.
(12)	A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának - a külön rendeletben meghatározottak szerint - kiválasz-
tott új Központi Bankja az Integrációs Szervezeti tagságának időpontjától egyetemlegesen felel az Integrá-
ciós Szervezet és a szövetkezeti hitelintézetek által vállalt valamennyi kötelezettségért, függetlenül azok
keletkezésének időpontjától, továbbá ezen időponttól az Integrációs Szervezet és a szövetkezeti hitelintéze-
tek is egyetemlegesen felelnek a Központi Bank által vállalt valamennyi kötelezettségért, függetlenül azok
keletkezésének időpontjától.”
6.	§
(1)	Az Szhitv.7. címe és 7.1 alcíme az alábbiak szerint módosul
„7. A Központi Bank
7.1. A Központi Bankjogállása, részvényesei”
(2)	Az Szhitv.12. ,§-a helyébe a következő rendelkezés:
„12. § (1) A Központi Bank hitelintézet, amelyre a Hpt.-t és a Ptk.-t az e törvényben foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
(2)	A szövetkezeti hitelintézet a Központi Bank részvényese.
7/23
(3)	A 11. § (4) bekezdésében leírt esetben az Integrációs Szervezet átmeneti jelleggel tulajdont szerezhet a
Központi Bankban.”
(3)	Az Szhitv.14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A Központi Bank részvényese - az MFB-n kívül - nem gyakorolhatja a részvényesi jogait és
esetleges elővásárlási vagy más részvényhez fűződő előjogait, amennyiben
a)	tőkemegfelelése nem éri el az Integrációs Szervezet által előírt szintet, vagy
b)	a tulajdonában álló Központi Bank részvényekre harmadik személynek vagy más részvényesnek vételi
joga, zálogjoga vagy bármilyen más követelést biztosító joga áll fenn, vagy
c)	olyan hitelügyletet vagy ehhez kötődő biztosítéki ügyletet köt vagy kötött, amelyet a jogszabály vagy
valamely vonatkozó szabályzat tilt, vagy
d)	a 15. § (3) bekezdés szerinti esetben, ha a részvényes nem teljesítette az Integrációs Szervezet vagy a
Központi Bank utasítását vagy amennyiben felfüggesztették Integrációs Szervezeti tagságát vagy folyamat-
ban van kizárása az Integrációs Szervezetből, vagy
e)	nem teljesíti e törvényből fakadó valamely kötelezettségét.”
(4)	Az Szhitv.7.4 alcíme helyébe a következő alcím lép :
„7.4. A Központi Bank feladatai, viszonya a szövetkezeti hitelintézetekkel”
(5)	Az Szhitv.15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A Központi Bank a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának egyik központi szerve bankja.
(2)	A Központi Bank az Integrációs Szervezet előzetes jóváhagyását követően a szövetkezeti hitelintéze-
tekre kötelező szabályzatot fogad el
a)	a kockázatkezelés részletes szabályairól, ide értve a hitelengedélyezés, kockázati monitoring, betételhe-
lyezés, készpénzgazdálkodás és befektetési politika, a minősítés és az értékvesztés szabályait;
b)	a követendő üzletpolitikáról;
c)	a közös marketing folytatásáról;
(3)	Az Integrációs szervezet a Központi Bank közreműködésével ellenőrzi a szövetkezeti hitelintézet tevé-
kenységét, és jogszabályoknak, valamint az Integrációs Szervezet irányelveinek, továbbá az Integrációs
Szervezet és a Központi Bank által kiadott szabályzatoknak vagy korábbi utasításnak megfelelő működés
érdekében - amennyiben az Integrációs Szervezet az adott kérdésben ezen jogkörével nem élt - utasítást
adhat a szövetkezeti hitelintézetnek. A szövetkezeti hitelintézet az utasításnak köteles eleget tenni. Az utasí-
tást indokolni kell és abban meg kell jelölni a teljesítés határidejét is. A Központi Bank az utasítását az uta-
sítás címzettje részére történő megküldéssel egyidejűleg továbbítja az Integrációs Szervezet és a Felügyelet
részére. A szövetkezeti hitelintézet mint az utasítás címzettje az utasítással kapcsolatos kifogásait jelezheti
az Integrációs Szervezet részére. Az Integrációs Szervezet saját hatáskörben jogosult az utasítás megváltoz-
8/23
tatására és hatályon kívül helyezésére. Az Integrációs Szervezet a döntéséig az utasítás végrehajtását fel-
függesztheti. Amennyiben az Integrációs Szervezet a Központi Bank utasítását megváltoztatja, vagy hatá-
lyon kívül helyezi, erről haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. A szövetkezeti hitelintézet mint az utasítás
címzettje másrészt - jogosult bírósághoz fordulni abban a körben, hogy az utasítás a törvénynek, egyéb
jogszabályoknak, az Integrációs Szervezet által meghatározott irányelveknek és a Központi Bank illetve az
Integrációs Szervezet által kiadott szabályzatoknak megfelel-e. A bírósághoz fordulásnak nincsen halasztó
hatálya, az utasítás attól függetlenül az utasításban megjelölt határidőben végrehajtandó.
(3a) Amennyiben a Központi Bank az e törvényben foglalt kötelezettségét megszegi, vagy nem tesz eleget
az utasításnak vagy a szabályzatban, illetve az irányelvben foglaltaknak akkor a (3) bekezdésben foglalt
utasításadási jogát az Integrációs Szervezet döntésében meghatározott határidőig, legfeljebb 12 hónapig
kizárólag az Integrációs Szervezet előzetes jóváhagyása mellett gyakorolhatja.
(3b) A Központi Bank a szövetkezeti hitelintézetek tevékenységének ellenőrzését éves ellenőrzési terv alap-
ján végzi, melyet az Integrációs Szervezet hagy jóvá. Az Integrációs Szervezet jogosult az éves ellenőrzési
terven felüli rendkívüli ellenőrzést is elrendelni. A szövetkezeti hitelintézet ellenőrzésének megállapításait a
Központi Bank megküldi az Integrációs Szervezet részére.
(3c) Amennyiben a Felügyelet tudomására jutott információ alapján fennáll a veszélye, hogy az integráció
tagja nem felel meg a tevékenységére vonatkozó jogszabályok egyes előírásainak, a Felügyelet kötelezheti
a Központi Bankot, hogy az integráció tagjainál a Felügyelet által előírt időpontig, meghatározott témában
vagy átfogó jelleggel ellenőrzést folytasson le és annak eredményéről, valamint elrendelt intézkedéseiről az
ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül, az annak alapjául szolgáló dokumentumok egyidejű meg-
küldésével értesítse a Felügyeletet.
(4)	Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet nem tesz eleget az utasításnak vagy nem jogszabályoknak vagy
a szabályzatoknak és az Integrációs Szervezet által meghatározott irányelveknek megfelelően működik,
abban az esetben a Központi Bank igazgatósága kezdeményezheti az Integrációs Szervezet döntését a szö-
vetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselői megbízatásának a felfüggesztéséről, a szövetkezeti hitelintézet
Integrációs Szervezeti tagsága felfüggesztéséről, vagy indokolt esetben a szövetkezeti hitelintézet Integrá-
ciós Szervezetből történő kizárásáról
(5)	A megbízatásában felfüggesztett vezető tisztségviselő a felfüggesztés időtartama alatt a gazdasági tár-
saságokra, a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát,
cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselője felfüggesztésével
egyidejűleg az Integrációs Szervezet igazgatósága köteles a felfüggesztés időtartamára a szövetkezeti hitel-
intézetnél vezető tisztségviselőt megbízni.
(6)	A Központi Bank szövetkezeti hitelintézet részvényesei kötelesek bankszámlájukat és értékpapírszám-
lájukat kizárólag a Központi Banknál vezetni, és le nem kötött pénzeszközeiket a Központi Bank által for-
galmazott eszközökben tartani.
(7)	A Központi bank és szövetkezeti hitelintézet részvényesei tevékenységüket egységes informatikai rend-
szer keretei között végzik. Az egységes informatikai rendszerre való átállást, beleértve a régi informatikai
rendszerekben meglévő adatok migrálását és azok központi feldolgozását is 2017. december 31-ig vala-
mennyi szövetkezeti hitelintézet esetében teljes körűen biztosítani kell. Az integrált informatikai rendszerrel
kapcsolatos beszerzési döntéseket az Integrációs Szervezet hozza meg.
9/23
(8)	A szövetkezeti hitelintézet számviteli törvény szerinti beszámolója elfogadásához a Központi Bank
előzetes jóváhagyása kell, amely döntését a legalább 45 nappal a tervezett közgyűlés előtt a rendelkezésére
bocsájtott, könyvvizsgálói jelentéssel ellátott mérleg alapján hozza meg.
(9)	A szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez az Integrációs Szervezet igazgató-
ságának előzetes hozzájárulása szükséges. Az Integrációs Szervezet igazgatósága, illetve a Központi Bank
igazgatósága kezdeményezheti, hogy a Központi Bank szövetkezeti hitelintézet részvényesénél, illetve az
Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézet tagjánál tartsanak közgyűlést, ahol napirendi pont a tisztújí-
tás a vezető tisztségviselők vonatkozásában. Az érintett szövetkezeti hitelintézetnél a jogszabály által meg-
engedett legrövidebb időn belül meg kell tartani a közgyűlést a fenti napirenddel. Az átmeneti időre, az
Integrációs Szervezet által kinevezett vezető tisztségviselői kinevezéséhez nem szükséges a Felügyelet en-
gedélye.
(10)	A Központi Bank igazgatósága felfüggeszti azon szövetkezeti hitelintézet részvényes részvényesi
jogait a 14. § (4) bekezdés szerinti esetekben. A Központi Bank részvénykönyvében a részvényesi jogok
felfüggesztésének a tényét fel kell tüntetni.
(11)	A részvényes j ogainak felfüggesztése az érintett részvényhez kapcsolódó j ogok és kötelezettségek
szünetelését eredményezi. E részvényeket a Központi Bank közgyűlésének a határozatképessége szempont-
jából nem lehet figyelembe venni.
(12)	Ha a részvényesi jogok felfüggesztésével érintett elsőbbségi részvények aránya az elsőbbségi részvé-
nyeken belül elérik az 50%-ot, abban az esetben az érintett részvénysorozathoz kapcsolódó jogok szünetel-
nek, azaz a szünetelés ideje alatt nem létezőnek tekintendők.
(13)	Az Integrációs Szervezet által szabályzatban meghatározott esetekben és célokra a Központi Bank az
Integrációs Szervezet tagjainak eszközeit, illetve kötelezettségeit időről időre átvizsgálhatja.
(14)	A Központi Bank mint a szövetkezeti hitelintézetek és az integráció központi bankja, a prudens mű-
ködés biztosítása érdekében jogosult előzetesen jóváhagyni az egyes szövetkezeti hitelintézeteknek más
gazdálkodó szervezetben, illetve jogi személyben történő tulajdonszerzését vagy a szerzett tulajdon értéke-
sítését, ha az értékesíteni vagy megszerezni tervezett tulajdon értéke, illetve vételára meghaladja az integrá-
ció konszolidált alapon számított szavatoló tőkéje 0,1%-át. A tizenkét hónapon belül végrehajtott ügylete-
ket ugyanazon tulajdoni részesedés vonatkozásában össze kell számítani.
(15)	A 15. § (3) bekezdésében foglaltakon túl a szövetkezeti hitelintézet a társasági határozatok bírósági
felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint is bírósághoz fordulhat a Központi Bank igazgatóságának
jelen törvény szerinti döntésével vagy utasításával szemben. A bírósághoz fordulásnak nincsen halasztó
hatálya, a döntés vagy utasítás attól függetlenül az abban megjelölt határidőben végrehajtandó.
(16)	A szövetkezeti hitelintézet, illetve a Központi Bank az Integrációs Szervezet által hozott, neki címzett
utasítással vagy döntéssel szemben bírósághoz fordulhat abban a körben, hogy az utasítás vagy döntés a
törvénynek, egyéb jogszabályoknak és az Integrációs Szervezet által kiadott szabályzatoknak és meghatáro-
zott irányelveknek, illetve az integráció egyéb szabályzatainak megfelel-e. A bírósághoz fordulásnak nin-
csen halasztó hatálya, az utasítás vagy döntés attól függetlenül az abban megjelölt határidőben végrehajtan-
dó.
(17)	A szövetkezeti hitelintézetek, a Központi Bank és az Integrációs Szervezet a 15. § (3), (20) és (21)
bekezdésében meghatározott egyes vitákra a rendes bíróságok helyett választottbírósági vitarendezésben
állapodhatnak meg.”
10/23
(7) Az Szhitv.a következő 15/D. §-sal egészül ki:
„15/D. § A Központi Bank köteles negyedévente beszámolni az Integrációs Szervezetnek a szövetkezeti
hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében végzett tevékenységéről.”
7.	§
(1)	Az Szhitv. 8. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„8. Az OTIVA, a REPIVA, a HBA és a TAKTVA”
(2)	Az Szhitv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § Az Integrációs Szervezetnek az 5. § alapján megszűnt intézményvédelmi alapoktól átvett vagyon
erejéig meg kell térítenie az Országos Betétbiztosítási Alap által az Integrációs Szervezetből a kockázatke-
zelési szabályzat adott szövetkezeti hitelintézetre vonatkozó Takarékbank Zrt. általi kibocsátását megelőző-
en kizárt szövetkezeti hitelintézet betéteseinek kártalanítására fordított összeget. A megtérítési kötelezettség
azon megszűnt intézményvédelmi szervezet átvett vagyonának erejéig áll fenn, melynek az Integrációs
Szervezetből kizárt szövetkezeti hitelintézet az e törvény hatályba lépését megelőző napon tagja volt.”
8.	§
Az Szhitv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A Felügyelet visszavonhatja a működési engedélyét annak a szövetkezeti hitelintézetnek, amelyik
a 17/K. § (1) bekezdés, 19. § (3) bekezdés szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget vagy nem határidőben
tesz eleget. A Felügyelet visszavonhatja a működési engedélyét annak a szövetkezeti hitelintézetnek is,
amelyik a 15/A. §-ban, illetve a 17/H. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek ismételten nem tesz
eleget.
(2)	A működési engedély visszavonásáról szóló felügyeleti határozat kézhezvételét követő 3. munkanap
végéig a szövetkezeti hitelintézet köteles a betéteseinek személyes adatait, a betétek összegét és egyéb jel-
lemzőit elektronikus állomány és fizikai dokumentum formájában is eljuttatni a Felügyelet és a Központi
Bank részére.”
9. §
Az Szhitv. 17/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéje az (1) bekezdésben meghatározott szint alá
süllyed, az Integrációs Szervezet köteles - a Felügyelet jogait, feladatait és hatásköreit nem érintve, és
amennyiben a Felügyelet ilyen intézkedést még nem tett -, a Felügyeletet előzetesen értesítve az alábbi egy
vagy több kivételes intézkedéssel élni:
a)	előírhatja a szövetkezeti hitelintézet
11/23
aa)	nem banküzemi célú eszközeinek eladását,
ab)	az általa megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően - ideértve az eszközök eladá-
sát is - rendezze tőkeszerkezetét,
ac)	a Felügyelet előzetes hozzájárulását követően a pénzügyi intézmény által végzett pénzügyi szolgáltatá-
sokra, a pénzügyi intézmény által vállalt kockázatokra tekintettel az (1) bekezdésben írtnál magasabb, az
Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 92. cikkében meghatározott tőkekövetelmények
értékét elérő vagy meghaladó egyedi tőkekövetelményt határozhat meg;
b)	korlátozhatja, illetőleg megtilthatja a szövetkezeti hitelintézet számára
ba)	a tulajdonosok és a szövetkezeti hitelintézet közötti ügyleteket,
bb)	a Felügyelet előzetes hozzájárulását követően a betétek és más visszafizetendő források kifizetését,
be) a kötelezettségek vállalását;
c)	meghatározhatja a szövetkezeti hitelintézet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét;
d)	kötelezheti a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságát a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott
napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel
az igazgatóság és a közgyűlés figyelmét, illetve
e)	felszólíthatja a szükséges intézkedések megtételére a szövetkezeti hitelintézet
ea)	részvénykönyvben, szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetén tagnyilvántartásban,
nyilvántartott tulajdonosai közül az öt százalékot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal,
továbbá
eb)	minősített befolyással rendelkező tulajdonosát.
A fentiek nem érintik az Integrációs Szervezet törvényből fakadó egyéb jogait és hatásköreit.
(3)	A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor a Ptk.-tól eltérően a közgyűlést annak napját huszonegy
nappal megelőzően kell összehívni.”
10.	§
(1)	Az Szhitv. 17/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/D. § (1) A szövetkezeti hitelintézet a Központi Bank igazgatósága által meghatározott mintaalapsza-
bálynak megfelelően hitelszövetkezet, takarékszövetkezet és részvénytársaság formában működhet. A 3. §
(2)	bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése esetén részvénytársasági formában működő
bank és szakosított hitelintézet is kérheti felvételét az Integrációs Szervezetbe, ha az Integrációs Szervezet
tagfelvételi szabályzatának megfelel és a Központi Bank igazgatósága a felvétellel előzetesen egyetért és
ahhoz a Felügyelet is hozzájárul.”
(2)	Az Szhitv. 17/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (5) A szövetkezeti hitelintézet legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat.”
12/23
(3)	Az Szhitv.l7/L. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/L. § A szövetkezeti hitelintézet Hpt. 159. § (2) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettsége nem áll
fenn a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Bankkal és az
Integrációs Szervezettel, valamint a feladatkörében eljáró kormánybiztossal szemben. A szövetkezeti hitel-
intézet a Hpt. 160. §-a szerinti banktitkot kiadhatja a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos
feladatkörében eljáró Központi Banknak, az Integrációs Szervezetnek, e körben a banktitok megtartásának
kötelezettsége nem áll fenn.”
(4)	Az Szhitv. 17/P. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/P. § (1) A szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank az 1. § (4) bekezdésében meghatározott
egyetemleges felelősségvállalásuk fedezetét elsődlegesen az Alapba történő éves befizetéssel és az Alap
által elrendelt rendkívüli befizetéssel teljesítik.
(2)	A szövetkezeti hitelintézet éves befizetési kötelezettségének ezt követően legkésőbb minden év május
31-ig eleget tenni. Az éves díj 0,06%. Az éves díjat az Alap jogosult évente egyszer felülvizsgálni. Az éves
díj alapja a Hpt. 234. § (1) bekezdése szerint a szövetkezeti hitelintézet tárgyévet megelőző gazdasági év
december 31-ei auditált és közgyűlés által elfogadott mérlegében kimutatott betétállomány összege (teljes
állománya), melybe a Hpt. 6. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében beletartozik a hitelintézet által 2003.
január 1-től kezdődően kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (azaz a kötvények és a letéti
jegyek) teljes állománya is. Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet a jelen bekezdésben foglalt kötelezett-
ségét nem teljesíti és azt az Alap felszólításában megjelölt póthatáridőben sem pótolja, a Felügyelet a szö-
vetkezeti hitelintézet működési engedélyét visszavonja. A törtévekben az éves befizetési kötelezettség mér-
tékét 12-vel osztani kell, majd meg kell szorozni az évből még hátralévő hónapok számával. A törthónapot
még hátralévő hónapnak kell tekinteni. .
(3)	Az Alapba a (2) bekezdés szerint befizetett összeg kizárólag az integráció tagjaival szemben az egye-
temlegesség alapján érvényesített követelések rendezésére használható fel, visszakövetelésére sem a szö-
vetkezeti hitelintézet sem annak felszámolója vagy hitelezője nem jogosult; sem a szövetkezeti hitelintézet
fennállása alatt, sem működési engedélyének visszavonása vagy egyébként jogutód nélküli megszűnése
esetén.
(4)	Amennyiben a szövetkezeti hitelintézettől a 20/A. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő
jogerős ítélet vagy nem vitatott tartozás alapján követel harmadik fél teljesítést, akkor a szövetkezeti hitelin-
tézet erről az Alapot, és a Központi Bankot és az Integrációs Szervezetet haladéktalanul tájékoztatja.
(5)	Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet által a 20/A. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő
jogerős ítélet vagy nem vitatott tartozás alapján fizetendő összeg az Alap egyenlegét meghaladja, az Alap
rendkívüli befizetés teljesítését rendeli el a szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank számára; a
rendkívüli befizetés teljesítésének határidejét az Alapjelöli meg. A rendkívüli befizetés mértéke oly módon
kerül meghatározásra, hogy az Alap és a harmadik fél által támasztott követelés összegének különbségét az
Alap a tagintézmények teljes állománya arányában elosztja. A teljes állomány a tárgyévet megelőző gazda-
sági év december 31-i auditált, és a közgyűlés által elfogadott mérlegében kimutatott betétállomány össze-
ge, amelybe a Hpt. 6. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében beletartozik a hitelintézet által 2003. január
1-től kezdődően kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (azaz a kötvények és a letéti jegyek)
teljes állománya is.
13/23
(6)	A Központi Bank éves befizetési kötelezettségének első alkalommal az Integrációs Szervezeti tagsági
jogviszonya kezdő időpontját követő 15 napon belül, ezt követően a (2) bekezdésben foglalt szabályok sze-
rint köteles eleget tenni.
(7)	Az Alapba történő befizetést a szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank ráfordításként számolhat-
ják el.”
(5)	Az Szhitv. 17/Q. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3)	A jegyzett tőke leszállításáról vagy a tagnak (részvényesnek) tagsági (részvényesi) jogviszonyához kö-
tődő bármilyen jogcímen történő kifizetésről vagy visszafizetésről a szövetkezeti hitelintézet közgyűlése
(küldöttgyűlése) dönt és ahhoz a Központi Bank igazgatóságának előzetes hozzájárulása is szükséges.
(4)	A fenti (3) bekezdéssel kapcsolatban a Központi Bank igazgatósága nem tagadhatja meg az előzetes
hozzájárulást, amennyiben az osztalékfizetés a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét vagy üzleti tervé-
nek teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatoló tőke szint elérését nem veszélyezteti. A fenti
(3)	bekezdéssel kapcsolatban a Központi Bank igazgatósága köteles megtagadni az előzetes hozzájárulást,
amennyiben az adott szövetkezeti hitelintézet vizsgálata - tőkepótlás szükségességét állapította meg és ez
még nem került végrehajtásra.
(5)	Ha a részjegy tőkét veszteségrendezésre kell felhasználni, a közgyűlés (küldöttgyűlés) a részjegyek
összegét arányosan csökkenti.
(6)	A szövetkezeti hitelintézet saját részvényét a Központi Bank Igazgatóságának engedélyével szerezheti
meg.”
(6)	Az Szhitv.l7/S. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/S. § (1) Szövetkezeti hitelintézet átalakulása, egyesülése vagy szétválása a Központi Bank igazgató-
ságának előzetes hozzájárulásához kötött. A Központi Bank igazgatósága nem tagadhatja meg az előzetes
hozzájárulást, ha az átalakulás, az egyesülés vagy szétválás a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét,
üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatolótőke-szint elérését nem veszélyez-
teti. A Központi Bank igazgatósága megtagadja az előzetes hozzájárulást, ha az adott szövetkezeti hitelin-
tézet vizsgálata tőkepótlás szükségességét állapította meg és ez még nem került végrehajtásra, vagy a ter-
vezett intézkedés a betétesek vagy az egyetemlegességben tag más szövetkezeti hitelintézetek érdekeit ve-
szélyeztetheti.”
11.	§
(1)	Az Szhitv. 19. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 19. § a következő (4a)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 3. § (2) bekezdésétől eltérően a jelen törvény hatályba lépésekor működési engedéllyel rendelkező
szövetkezeti hitelintézet köteles az alábbi határidőben az alábbiakra és arról értesíteni a Felügyeletet és az
Integrációs Szervezetet, amennyiben új alapszabályuknak vagy alapító okiratuknak vagy ezek bármely ké-
sőbbi módosításának a Központi Bank - által meghatározott szöveggel történő bejegyzését bármely okból a
cégbíróság elutasítja, akkor az érintett szövetkezeti hitelintézet a Központi Bank. - által meghatározott új
szöveggel az új szöveg az érintett szövetkezeti hitelintézet részére történt megküldését követő 30 napon
belül köteles elfogadni új alapszabályát vagy új alapító okiratát, vagy azok módosítását, és azt hiánytalanul
benyújtani a cégbíróságnak.
14/23
A fenti kérdésekben a Felügyelet ügyintézésére 8 munkanapos határidő áll rendelkezésre.
(4)	Az e törvény hatályba lépésének időpontjában működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelinté-
zet, a Takarékbank Zrt. és az MFB a törvény hatálya lépésével az Integrációs Szervezet tagja. E törvény
hatálybalépésének időpontjától az Integrációs Szervezetből történő kilépéséig, vagy az Integrációs Szerve-
zet által a központi banki jogkör megvonásáig a szövetkezeti hitelintézeti integráció Központi Bankja a
Takarékbank Zrt.
(4a) A módosító törvény hatálybalépésétől számított 30 belül a Központi Bank köteles a módosító törvény
hatálybalépésének időpontjáig általa kiadott szabályzatokhoz az Integrációs Szervezet utólagos jóváhagyá-
sát kérni.”
(2)	Az Szhitv. 19. § (9) helyébe a következő rendelkezés lép és a 19. § a következő (9a) bekezdéssel egé-
szül ki:
„(9) E törvénynek a Központi Bankkal munkaviszonyban álló vezető tisztségviselője általi megsértése
azonnali hatályú felmondást alapoz meg.
(9a) A Központi Bank igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagjai felelősek azért, hogy a
Központi Bank a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében az e törvényben foglalt
előírásoknak megfelelően járjon el.”
12.	§
Az Szhitv. 20. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Központi Bank vételi joggal rendelkezik annak a szövetkezeti hitelintézetnek a Központi Bankban
tulajdonolt részvényeire, amelynek a működési engedélyét visszavonták. A vételi jog egy évig áll fenn, és a
szavazást illetve a működési engedély visszavonását követő napon nyílik meg. A Központi bank a vételi jog
gyakorlására egy független szakértő által meghatározott értéken jogosult. A vételi jog gyakoroltnak minő-
sül, ha a Központi Bank a vételi jog gyakorlására vonatkozó, a független szakértő által megállapított vétel-
árat is tartalmazó nyilatkozatát postára adja az érintett részvényesnek. A vételárat a vételi nyilatkozat meg-
tételét követő 90 napon belül kell megfizetni. A Központi Bank az így megszerzett saját részvényt köteles a
megszerzést követő 12 hónapon belül az alaptőke leszállításával bevonni.”
13.	§
Az Szhitv.20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/A. § (1) Az 1. § (4) bekezdésében meghatározott egyetemlegesség kezdő időpontjára az alábbiak irány-
adóak:
a)	az 1. § (4) bekezdésében szereplő egyetemleges felelősség a Integrációs Szervezettel, a Központi Bank-
kal és a szövetkezeti hitelintézettel szemben fennálló valamennyi követelésre kiteljed, függetlenül azok
keletkezésének időpontjától;
15/23
b)	az Integrációs Szervezetbe belépő új tagok felvétele esetén a tagsági jogviszonya keletkezésének idő-
pontjától kiterjed rá jelen törvény alapján az egyetemlegesség. Ezen időponttól az Integrációs Szervezet, a
Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézetek egyetemlegesen felelnek az Integrációs Szervezet tagjává
vált szövetkezeti hitelintézet által vállalt valamennyi kötelezettségért, függetlenül azok keletkezésének idő-
pontjától. Ettől az időponttól a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet, a Központi Bank és a szö-
vetkezeti hitelintézeti integráció többi szövetkezeti hitelintézet tagja által vállalt valamennyi kötelezettsé-
gért egyetemlegesen felel függetlenül a kötelezettségek keletkezésének időpontjától.
c)	az egyetemlegesség a tagsági jogviszony keletkezésének időpontjától az érintett szövetkezeti hitelintézet
külön nyilatkozata vagy egyéb jogcselekménye nélkül beáll.
(2)	Az 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség alapján az adóson kívül az Alaptól, az Integráci-
ós Szervezettől, Központi Banktól és a többi szövetkezeti hitelintézettől, lehet az egész követelést követel-
ni. Az adóson kívül az Alaptól akkor lehet követelni az adós tartozását, ha az adós jogerős ítéletben megál-
lapított vagy nem vitatott tartozását az esedékességtől számított további 30 napon belül sem teljesíti. Az
egyetemlegesség alapján fizetendő összegért az Alap 60 napon belül köteles az adós helyett az e bekezdés-
ben meghatározott határidőt követően helyt állni. Az egyetemlegesség alapján fizetendő összegért az Alapot
követően - az alábbi sorrendben - az Integrációs Szervezet, a Központi Bankot, illetve a többi szövetkezeti
hitelintézet, áll helyt, ha a sorrendben megelőző helyen álló személyek a követelésért nem álltak helyt és
fizetésképtelenségüket jogerős bírósági ítélet mondta ki.
(3)	Az 1. § (4) bekezdésében szereplő egyetemlegességre alapozott követelés érvényesítését úgy kell meg-
kezdeni, hogy
a)	a jogerős ítéletben megállapított vagy nem vitatott követelésről a követelés közvetlen adósát, az Alapot
és a Központi Bankot írásban kell értesíteni,
b)	a vitatott követelés esetén a pert - ha perre sor kerül - a közvetlen adós ellen kell megindítani. E perbe az
Alap és a Központi Bank beavatkozhat.
(4)	Az egyetemlegességre alapozott követelésekkel kapcsolatban a szövetkezeti hitelintézetek, az Alap,
Központi Bank valamint az Integrációs szervezet egymással kapcsolatos együttműködésének kérdéseit a
(5)	Az Integrációs Szervezet, illetve a Központi Bank által az integráció tárgyában jelen törvény alapján
kibocsátott szabályzatok az azokban megjelölt hatálybalépés napjától, bármiféle külön nyilatkozat vagy
egyéb jogcselekmény nélkül közvetlenül kötelezőek a szövetkezeti hitelintézetekre.
(6)	A kilépési szándékát bejelentett szövetkezeti hitelintézet a jelen törvényből fakadó kötelezettségeket
mindaddig köteles hiánytalanul teljesíteni, amíg meg nem szűnik az Integrációs Szervezet tagja lenni. All.
§ (7) bekezdése vonatkozásában a bejelentett kilépési szándék akkor hatályosul, és a szövetkezeti hitelinté-
zet az azt követő munkanappal szűnik meg az Integrációs Szervezet tagja lenni, amennyiben és amikor
a)	a Felügyelet a működési engedély kiadása iránti kérelem alapján a működési engedélyt az ott megjelölt
határidőn belül megadta,
b)	a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezettel és annak valamennyi tagjával elszámolt, azok felé
tartozással nem rendelkezik, ide nem értve azt az esetet, ha nála az Integrációs Szervezet valamely tagja
betétetet helyezett el, és ide nem értve a (2) bekezdésben és az 1. § (4) bekezdésében meghatározott egye-
temleges felelősség körében fennálló függő kötelezettséget,
16/23
c)	teljesültek a kilépés vonatkozásában az Integrációs Szervezet kilépéskor hatályos alapszabályában meg-
határozott feltételek,
d)	teljesült a (13) bekezdésben írt feltétel, valamint
e)	a Szövetkezeti Hitelintézet az Integrációs Szervezettel a kilépés folyamatáról közös nyilatkozatot írt alá.
(7)	A 11. § (8) bekezdése vonatkozásában a kizárt illetve kilépő tag köteles az Integrációs szervezeti tagság
tagsági viszony keletkezésekor fennállt saját tőke értékét a Központi Banknál elkülönített számlán tartani a
kizárás vagy kilépési szándék bejelentését követő 730 napig és erről köteles cégszerűen értesíteni az Integ-
rációs Szervezetet. A Tőkefedezeti Közös Alapba a szövetkezeti hitelintézet által a kilépési szándék beje-
lentéséig befizetett összeg levonható a jelen bekezdés szerint a Központi Banknál elkülönített bankszámlán
elhelyezendő összegből. A Központi Bank elkülönített bankszámlán elhelyezendő összeg felszabadítására
vonatkozóan a (7) bekezdésben írt szabályzatban meghatározandó feltételekkel és időpontokban kerül sor
az ott megjelölt személyek számára.
(8)	A kilépési szándékát az egyetemlegesség beállta előtt bejelentett szövetkezeti hitelintézetre nem vonat-
kozik a (13) bekezdésben írt feltétel.”
14.	§
Az Szhitv.a következő 20/B. §-sal egészül ki:
„20/B. § A 11. § (3b) bekezdésében meghatározott válságkezelési tervet az Integrációs Szervezetnek első
alkalommal legkésőbb 2016. december 31-ig kell kidolgoznia.”
15.	§
Az Szhitv.az alábbi 21/C §-sal egészül ki
„21/C. § Felhatalmazást kap a Nemzetgazdasági Miniszter, hogy rendeletben határozza meg a Központi
Bank Integrációs Szervezetből történő kilépésének és kizárásának, valamint az e törvényben meghatározott
központi bank feladatait ellátó hitelintézet kiválasztásának részletszabályait.”
16.	§
Hatályon kívül helyezésre kerül az Szhitv.
a)	1. § (1) bekezdésének felvezető szövegében „és a Takarékbank Zrt. alapszabályának” szöveg,
b)	1. § (1) bekezdés a), b), e), 1), s) és x) pontja;
c)	2. § (5) bekezdésében a „20/A. § (8) bekezdése alapján” szöveg;
d)	7.2 alcíme;
e)	7.3 alcím cím
Az Szhitv. 1. melléklete hatályon kívül helyezésre kerül.
17/23
17.	§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXEX. törvény 64. § (2) bekezdés d) pontja az alábbiak
szerint módosul:
,,d) a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló
2013. évi CXXXV. törvényben meghatározott Integrációs Szervezethez csatlakozott hitelintézeteknél
kizárólag az összevont alapú megfelelés ellenőrzésére vonatkozóan a (3) bekezdés szerinti csoportvizsgálat
keretében, a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatodik részének hatálya alá tartozó kisbiztosítónál,
kockázati tőkealapkezelőnél, magánnyugdíj pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, továbbá
foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél legalább ötévente
átfogó vizsgálatot folytat le.”
18.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény a következő
185/A. §-sal egészül ki
„185/A. § (1) Amennyiben a Felügyelet tudomására jutott információ alapján fennáll a veszélye, hogy az
Szhitv.-ben meghatározott Integrációs Szervezet tagja nem felel meg a tevékenységére vonatkozó jogsza-
bályok egyes előírásainak, a Felügyelet kötelezheti az Integrációs Szervezet Központi Bankját, hogy az
integráció tagjainál a Felügyelet által előírt időpontig meghatározott témában vagy átfogó jelleggel ellenőr-
zést folytasson le, és annak eredményéről, valamint elrendelt intézkedéseiről az ellenőrzés befejezésétől
számított 8 napon belül, az annak alapjául szolgáló dokumentumok egyidejű megküldésével értesítse a Fe-
lügyeletet.
(2)	Ha a Felügyelet az MNB tv. 62. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzési eljárása során vagy az általa hivata-
losan ismert tények alapján megállapítja, hogy az Integrációs Szervezet vagy az Integrációs Szervezet igaz-
gatóságának vezetője vagy tagja, továbbá az Integrációs Szervezet Központi Bankja, illetve a Központi
Bank igazgatóságának és felügyelő bizottságának vezetője vagy tagja a Szhitv.-ben előírt vagy a Felügyelet
hatósági határozatában elrendelt kötelezettségét megszegte vagy hiányosan teljesítette,
a)	felszólítja az Integrációs Szervezetet, illetve a Központi Bankot, valamint azok vezető állású sze-
mélyét az Szhitv.-ben vagy a Felügyelet határozatában előírt kötelezettsége teljesítésére, vagy
b)	súlyos vagy ismételt jogsértés esetén bírságot szab ki, vagy
c)	visszavonhatja a Központi Bank igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának vezetője, illetve
tagja megválasztására, kinevezésére vonatkozó engedélyét.”
19.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 194. § (2) c) pontja
az alábbiak szerint módosul:
18/23
,,c) A szövetkezeti hitelintézethez a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéből történő kizárásá-
ról szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul a Szhisz 11. § (7a) bekezdés a), illetve c) pontjá-
ban írt határidők végéig.”
20. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 257. §-a a követke-
ző (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Szhitv.-ben foglaltak ellenőrzését a Felügyelet látja el.”
21. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 217. § (1) bekezdés
a)	pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„(Az ÓBA)
a)	a hitelintézet tevékenységi engedélye 33. § (1) bekezdésében meghatározott visszavonásáról hozott hatá-
rozat közlésének vagy
{időpontját követő napon [az a)-c) pont a továbbiakban együtt: a kártalanítás kezdő időpontja] megkezdi és
húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését.} ”
22. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 219. § (1) bekezdé-
se a következő (lb) bekezdéssel egészül ki:
„(lb) Az ÓBA a 217. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a szövetkezeti hitelintézetek integráció-
jában részvevő hitelintézettel szembeni követelését az Szhisz.-ben meghatározott egyetemlegesség alapján
jogosult érvényesíteni a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Alapjával, az Integrációs Szervezettel, a
Központi Bankkal, illetve a többi szövetkezeti hitelintézettel szemben.”
23.	§
Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény. 33.
§ (2) bekezdés c) pontja, 217. § (1) bekezdés b) pontja, valamint 219. § (5) bekezdése.
19/23
Általános indokolás
A pénzügyi szektor stabilitása, a bizalom helyreállítása és fenntartása, valamint erősítése a pénz-
ügyi szabályozás kulcskérdése. A pénzügyi szektorral szemben elvárás, hogy innovatív legyen,
annak érdekében, hogy magasabb szinten, szélesebb körű igényeket és gyorsabban szolgáljon ki.
Ugyanakkor ez a kihívás a felügyeleti szerepkör jelentőségét is felértékeli. A változó gazdasági
környezetben folyamatosan erősíteni kell a felügyeleti hatóság szerepkörét annak érdekében, hogy
az új kihívásoknak megfeleljen, és lehetősége legyen kellő időben a megfelelő intézkedésekkel
reagálni. Ez kiemelten fontos a pénzügyi stabilitás, a bizalom fenntartása, erősítése, ezáltal az ügy-
felek, a betétesek és a befektetők fokozott védelme szempontjából.
Az intézményekre vonatkozóan megvalósuló egységes és erős felügyelet az ügyfelek bizalmát
növeli, a transzparenciát tovább fokozza, és a stabilitást erősíti. Az integráció egy folyamat,
amelynek keretében a szoros integráció lezárult. Ezt követően az integráció további kiteljesítése, a
szövetkezeti hitelintézetek közösségének erősítése és a felügyelet ellenőrzésének kiterjesztése teszi
szükségessé az integráció stabilabb és hatékonyabb működését, a közbizalom fenntartását és erősí-
tését. Mindezzel újabb lehetősége nyílik a szövetkezeti hitelintézeteknek, mint a vidék bankjainak
a stabil, megbízható működésre, a bővülésre, valamint az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálásá-
ra.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz:
A módosítás indoka az integrációs tagok kötelezettségei tekintetében a teljes körű egyetemlegesség megte-
remtése, a törvény hatályba lépése óta szükségtelenné vált törvényi előírások hatályon kívül helyezése,
továbbá egyes rendelkezések pontosítása. A módosítás bevezeti a Központi bank fogalmát, amely az integ-
ráció központi szervének funkcióját tölti be az Integrációs szervvel együtt. Pontosító, egyértelműsítő ren-
delkezés, amely rendezi a bevonandó, bevonható intézményi, társasági kört az összevont alapú felügyeleti
szabályok alkalmazásához.
A 2. §-hoz:
A módosítás a 20/A. § (8) bekezdésének törlése miatt szükséges.
A 3. §-hoz:
A módosítás a Központi Bank fogalmának bevezetése miatt szükséges, továbbá a módosítás alapján a Felü-
gyelet előzetes hozzájáruló nyilatkozata is szükséges új integrációs tag felvételéhez.
A 4. §-hoz:
A módosítás a Központi bank fogalmának bevezetése miatt szükséges.
Az 5. §-hoz:
20/23
Az Integrációs szervezet közgyűlésének kizárólagos hatásköreit a Törvényben indokolt meghatározni.
A 6. §-hoz:
A pénzügyi közvetítőrendszer egyéb intézményeihez hasonlóan rendezi a törvény az Integrációs szervezet
igazgatósági tagjainak felelősségét a hatáskörök gyakorlása tekintetében.
A 7. §-hoz:
A Törvény 11. §-ában az Integrációs szervezet hatásköreinek megerősítése történik annak érdekében, hogy
az Integráció működése feletti ellenőrzési és intézkedési jogkörök és az ezzel járó felelősség a tagintézmé-
nyek részvételével működő Integrációs szervezetnél összpontosuljon, ezzel is erősítve a működés feletti
kontroll függetlenségét. Egyúttal erősíti a törvény a Központi banki szerepkört betöltő intézmény felelőssé-
gét is az integráció hatékony, jogszabályszerű működése tekintetében. A felügyeleti felelősségvállalás kere-
tében a meghatározó, a felügyelt intézmények érdemi működését, helyzetét érintő döntéseket, utasításokat
az Integrációs Szervezet a Felügyelet előzetes jóváhagyásával hozhatja meg, illetve rendelheti el. Ezáltal a
Felügyelet feladat-, jog- és felelősségi köre nagyobb összhangba kerül. Erősödik az integrációs szerepkör is
az erősebb anyagi és vagyoni felelősségvállalás mellett, amely igazodik az eredeti célkitűzésekhez és to-
vább növeli a biztonságot és stabilitást a takarékszövetkezeti szektorban.
A 8. §-hoz:
A Törvényben átvezetésre kerülnek a Központi banki funkció bevezetésével kapcsolatos koncepcionális és
szövegszerű módosítások annak érdekében, hogy Integrációs szervezet kibővített hatásköreivel kapcsolatos
összhang biztosított legyen. A felügyeleti jogköröket a Felügyelet gyakorolja az integráció tagintézményei,
valamint az Integrációs Szervezet felett. így az Integrációs Szervezet működésére, tőkehelyzetére, stabilitá-
sára kiható döntései kizárólag a Felügyelet előzetes jóváhagyása mellett hozhatóak meg.
A 9. §-hoz:
A módosítás a hatályon kívül helyezések tekintetében technikai jellegű, a már lezajlott jogutódlásokra vo-
natkozó rendelkezések további szerepeltetése a törvényben nem indokolt. Az új rendelkezés a szoros integ-
ráció létrejöttét megelőzően kizárt hitelintézetek tekintetében megtérítési kötelezettséget ír elő az Integráci-
ós szervezet számára a korábbi intézményvédelmi alapoktól átvett vagyonok terhére.
A 10. §-hoz:
A módosítások a Felügyeleti mérlegelési jogkörök kiteljesítését szolgálják, illetve technikai jellegűek.
All. §-hoz:
A módosítás az integrációs intézményvédelmi mechanizmusok hatékonyabbá tételét célozza, illetve a Felü-
gyeleti jóváhagyási jogkörök tárgykörének kiszélesítésével megteremti az összhangot az integráció felett
gyakorolt felügyeleti tevékenységgel.
A 12. §-hoz:
A módosítások technikai jellegűek. A 17/K §. módosítása alapján a jövőben minden takarékszövetkezet egy
fő belső ellenőrt köteles foglalkoztatni és megszűnik annak lehetősége, hogy a belső ellenőr több intézmény
lásson el feladatokat.
A 13. §-hoz:
21/23
A módosítások a Központi banki funkció bevezetéséhez kapcsolódnak, illetve hatályon kívül helyezik a
már szükségtelenné vált átmeneti jellegű jogszabályi rendelkezésket.
A 14.§-hoz:
A módosítás az integrációs szervezet keretében megvalósuló egyetemleges kötelezettségvállalás körét szé-
lesíti ki, illetve hatályon kívül helyezi a már szükségtelenné vált átmeneti jellegű jogszabályi rendelkezése-
ket.
A 15.§-hoz:
A belső ellenőrzés, a kockázatviselő közösség további erősítése, valamint a felügyeleti ellenőrzés elősegíté-
se érdekében az integráció egyes intézményei esetében szükséges megfelelő válságkezelési terv kidolgozá-
sa, amellyel egy egyedi intézményt érintő zavar esetén is lehetőség nyílik a hatékony és gyors válságkeze-
lésre, amely az ügyfelek érdekeit is megfelelően védi, és amellyel elkerülhető a betétek befagyása. Ez egy-
ben az intézmények egészséges működésének helyreállítását is szolgálja.
A 16. §-hoz:
A jogalkotási felhatalmazás a Központi banki funkció bevezetéséhez kapcsolódik, és a központi bank kilé-
pése, kiválasztása, kizárása tekintetében szükséges részletszabályokra vonatkozóan biztosít rendeletalkotási
jogkört a Nemzetgazdasági Miniszter számára.
A 17.§-hoz:
Az Integrációs szervezet az Alapszabályát már maga határozhatja meg, ezért indokolatlan a továbbiakban
azt a törvény mellékleteként szerepeltetni.
A 18.§-hoz:
A teljes körű egyetemleges felelősségen alapuló szoros integráció létrejöttével és az Szhisz. tekintetében
megteremtett felügyeleti hatáskörök miatt az MNB-nek új felügyeleti megközelítést kell kialakítania. A
felügyelés fókuszát a kialakuló rendszer konzisztens és prudens működésére kell irányítani.
Az Integráció központi szervezetei is jogosultak, illetve - az MNB felhívására is - kötelezettek ellenőrzésre
a tagintézményeknél, ennek okán a kötelező ötéves átfogó ellenőrzés tárgya az összevont alapú megfelelés
ellenőrzésére terjed ki a jövőben. A törvény módosítását követően a szövetkezeti hitelintézeteknél nem kell
egyedi alapon lefolytatni az ötévenkénti átfogó vizsgálatot, hanem tekintetükben az MNB-nek csoportvizs-
gálat keretében a szövetkezeti hitelintézetek integrációja egészét figyelembe véve az összevont alapú meg-
felelést kell ellenőriznie. Ez a rendelkezés biztosítja a felügyeleti tevékenység számára a kockázatokat kellő
mértékben figyelembe vevő keretrendszert.
A 19. §-hoz:
Az Szhitv. előírásai szerint a Központi Bank folyamatosan ellenőrzi az integráció tagjainak a tevékenységé-
re vonatkozó jogszabályok egyes előírásainak való megfelelést, az MNB ellenőrzési eljárása során ellenőrzi
a Központi Bank Szhitv.-ben előírt kötelezettségeinek teljesítését. Erre tekintettel szükséges az MNB-nek
olyan jogkört biztosítani, hogy vizsgálat lefolytatásra kötelezze Takarékbank Zrt.-t akkor, ha valószínűsít-
hető, hogy az integráció tagja nem felel meg a tevékenységére vonatkozó egyes jogszabályi előírásoknak.
A 20-23. §-hoz:
22/23
A Szhisz módosítás okán szükséges módosítás.
A 24. §-hoz:
A módosítások megteremtik az összhangot az Isztv. módosítással, biztosítják az ÓBA kártalanítási kötele-
zettségeinek érvényesíthetőségét az Integrációs szervezet valamennyi tagjával és a Tőkefedezeti Alappal
szemben.
23/23