﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/11907. számú
törvényjavaslat
a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok
megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési
szervek feladatainak átadásáról
Előadó: Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2016. szeptember
2016. évi.....törvény
a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok
megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési
szervek feladatainak átadásáról
1.	Egyes költségvetési szervek feladatainak átadásával összefüggő rendelkezések
1.	§
(1)	Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (a továbbiakban: OFI) 2017. január 1-jén
megszűnik, jogutódja - a (2), (3) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Eszterházy
Károly Egyetem.
(2)	Az ágazati kutatási, fejlesztési, tartalmi, módszertani és tankönyvfejlesztési, -kiadási
tevékenység, valamint a tartalomszolgáltatási és köznevelési tankönyvellátási feladatok
irányításával kapcsolatos OFI feladatok jogutódja az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
(3)	Az OFI által kiadott köznevelési tankönyvek sokszorosítási, e tankönyvekkel kapcsolatos
készletraktározási és kereskedelmi feladatait a Könyvtárellátó Közhasznú Nonprofit Korlátolt
Felelősségű Társaság (a továbbiakban: KELLO) látja el.
(4)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogutódlás, a (3) bekezdés szerinti feladatátadás
tárgyát képezi - figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra - valamennyi jogosultság és
kötelezettség, valamint az átvett feladatok ellátásával összefüggő jogviszony, így különösen
a)	a vagyoni jogok és kötelezettségek,
b)	az átvett feladatokhoz tartózó ingó és ingatlan eszközállomány,
c)	a feladatokat ellátó közalkalmazottak, illetve munkavállalók feletti munkáltatói jogok
gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint közalkalmazotti jogviszonyuk és
munkaviszonyuk.
1
(5)	Az átvett feladatokhoz kapcsolódó vagyoni jogok, ingó és ingatlan állomány tekintetében
ingyesen, e törvény erejénél fogva következik be a jogutódlás az (1), (2) és (6) bekezdés
szerinti jogutódok tekintetében.
(6)	2017. január 1-jétől a Budapest 32528/36 helyrajzi számú, a természetben 1143 Budapest,
Szobránc u. 6-8. címen találhatói ingatlan vagyonkezelői joga az Emberi Erőforrás
Támogatáskezelőt illeti meg.
(7)	A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyoni jogok és kötelezettségek, amelyek tekintetében
kizárólagos jogosulttá és egyben kizárólagos kötelezetté a KELLO válik, a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:3. § b) pontjának megfelelően a feladatátadás
időpontjában megszűnik.
(8)	Az OFI feladatainak a KELLO részére történő átadása az általános forgalmi adóról szóló
2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt átalakítással esik egy
tekintet alá.
(9)	2017. január 1-jével az OFI által 2016. december 31-ig elindított köznevelési tankönyvek
sokszorosításával összefüggő közbeszerzési eljárásokban az OFI helyébe a KELLO lép.
(10)	A megszűnéssel kapcsolatos feladatok rendezéséről, valamint az ehhez kapcsolódó
vagyon-, létszám- és forrásátcsoportosításról, továbbá a hazai és európai uniós pályázatok és
egyéb kötelezettségvállalások tekintetében az OFI-nak, valamint az (1)-(3) bekezdés szerinti
szervezeteknek átadás-átvételi megállapodást kell kötniük 2016. december 15-ig.
(11)	Az OFI megszűnésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek átszállása az OFI-val
szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással szerződésszegési
igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni, az átszállás
szerzői jogdíjfizetési igényt nem keletkeztet.
2.	A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása
2.	§
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet
2
a)	38. § (1) bekezdésében, 41/A. § (3) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal”
szövegrész helyébe az „az anyakönyvi szerv” szöveg,
b)	38. § (1a) bekezdésében az „A központi anyakönyvi szerv” szövegrész helyébe az „Az
anyakönyvi szerv” szöveg
lép.
3.	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
3.	§
(1)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9. §-a a
következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közlekedési hatóság által hozott,
a)	a közúti és telephelyi ellenőrzéssel;
b)	a gumiabroncsok
ba)	hitelesítési eljárásával, valamint
bb)	címkézésének ellenőrzésével
összefüggő elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.
(5)	A közlekedési hatóság által hozott
a)	a közúti járműalkatrészek, járműtartozékok és járműtulajdonságok jóváhagyásának
kiadásával, egyes pótalkatrészek és tartozékok minősítő jel használatának engedélyezésével,
b)	a kísérleti járművek esetében az eltérés engedélyezésével,
c)	a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti típusvizsgálati tevékenység engedélyezésével
kapcsolatos hatáskörök gyakorlásával, a típusvizsgáló tanúsító szervezettel a hatósági
szerződés megkötésével
összefüggő elsőfokú döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.”
(2)	A Kkt. a következő 46/K. §-sal egészül ki:
„46/K. § (1) A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK) országos
közúti vagyonkezelői feladatait 2017. január 1-jétől a Magyar Közút Nonprofit Zrt. látja el,
ezzel összefüggésben megilletik a KKK magánjogi jogai és kötelezettségei.
(2)	Az (1) bekezdés alapján a a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vagyonkezelői jogát a Magyar
Közút Nonprofit Zrt. egyoldalú nyilatkozata alapján, annak kérelmére kell bejegyezni az
ingatlan-nyilvántartásba azon ingatlanok vonatkozásban, amelyek bejegyzett vagyonkezelője
a KKK, vagy annak valamely jogelőd szervezte.
3
(3)	A 32. § (6) bekezdése szerinti vagyonkezelői feladat ellátásával kapcsolatos
jogviszonyokba és az (1) bekezdés szerinti feladatátadással összefüggő szerződésekbe,
továbbá valamennyi, a korábban a KKK által a vagyonkezelésében álló vagyonra
vonatkozóan megkötött szerződésbe — ide értve az ezen vagyonelemekre vonatkozó, de nem
a vagyonkezelői jogviszonyon alapuló szerződéseket is, így különösen a tulajdonosi
joggyakorlóval kötött megbízási szerződéseket — a KKK helyébe 2017. január 1-jén a
Magyar Közút Nonprofit Zrt. lép.”
(3)	A Kkt.
a)	15/D. § (2) bekezdésében a „gépjárműnyilvántartás központi szervéhez” szövegrész
helyébe a „gépjárműnyilvántartási szervhez” szöveg,
b)	32. § (6) bekezdésében a „29. § (1) bekezdésében, a 32/A. §-ban” szövegrész helyébe a
„29. § (1) bekezdésében” szöveg, a „Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a
továbbiakban: KKK)” szövegrész helyébe a „Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő
Részvénytársaság (a továbbiakban: Magyar Közút Nonprofit Zrt.), amely a vagyonkezelői
feladatokat közfeladatként látja el” szöveg,
c)	32/A. § (2) és (5) bekezdésében a „KKK” szövegrész helyébe a „Magyar Közút Nonprofit
Zrt.” szöveg,
d)	33/A. § (5) bekezdésében, 48. § (3) bekezdés b) pont 29. alpontjában a „32. § (4) és (5)
bekezdésében” szövegrész helyébe a „32. § (4) bekezdésében” szöveg,
e)	33/A. § (6) bekezdésében a „KKK szerződést köt a NUSZ Zrt.-vel” szövegrész helyébe a
„NUSZ Zrt. által nyújtott szolgáltatások biztosítására vonatkozó szerződés megkötésével
kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el” szöveg,
f)	39. § (6) bekezdésében a „vagy a meglévő közút vagyonkezelője az (1) és (2) bekezdésben”
szövegrész helyébe az „az (1) bekezdésben” szöveg
lép.
(4)	Hatályát veszti a Kkt.
a)	32. § (5) bekezdése,
b)	33. § (5) bekezdésében az „által alapított költségvetési szerv” szövegrész,
c)	39. § (1) bekezdésében a „- a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -” szövegrész,
d)	39. § (2) bekezdése.
4
4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
4.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 73. § (2) bekezdés c)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A járási hivatalnál és a kormányablaknál nem elektronikus úton kezdeményezett
közigazgatási hatósági eljárás illetékét - ha jogszabály másként nem rendelkezik)
„c) az eljárás megindítását megelőzően átutalással, az átutalás közlemény rovatában a
kormányablakokról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok feltüntetésével”
(kell megfizetni az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára azzal,
hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénz-átutalási megbízással a járási hivatal és a
kormányablak naponta fizeti meg az említett számla javára.)
(2)	Az Itv.
a)	5. § (1) bekezdés h) pontjában a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész
helyébe a „központi” szöveg,
b)	73. § (2) bekezdésében az „A járási hivatalnál” szövegrész helyébe az „A fővárosi és
megyei kormányhivatalnál, járási (fővárosi kerületi) hivatalnál” szöveg
lép.
5. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
5.	§
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 23. pontjában az „Országos
Egészségbiztosítási Pénztárral” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szervvel” szöveg
lép.
6.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
6.	§
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
(a továbbiakban: Flt.)
5
a)	21. § (5) bekezdésében, 37. § (5) bekezdésében az „a másodfokon eljáró állami
foglalkoztatási szerv vezetője” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szerv
vezetője” szöveg,
b)	54. § (10b) bekezdés b) pontjában az „a népegészségügyi feladatkörében eljáró illetékes
fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a népegészségügyi feladatokat
ellátó szerv” szöveg,
c)	56. § (3) bekezdésében a „jogorvoslatnak” szövegrész helyébe a „fellebbezésnek” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az Flt.
a)	52. §-a,
b)	54. § (14a) bekezdés a) pontjában a „ , vagy az állami felnőttképzési intézmény által
szervezett” szövegrész,
c)	57/C. § (1) bekezdés d) pontja,
d)	57/C. § (4) bekezdése.
7.	Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
módosítása
7.	§
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 2. §-a a
következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A büntetés-végrehajtási szervek tevékenységének közegészségügyi ellenőrzésével
összefüggésben az egészségügyi államigazgatási szerv által hozott döntéssel szemben nincs
helye fellebbezésnek.”
8.	A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok
tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi
XXV. törvény módosítása
8.	§
(1)	A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában
igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a
továbbiakban: Kpt.) 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
6
„(4) A kárpótlási hatóság határozatának felülvizsgálata iránti perben a kárpótlásra jogosult
lakóhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el. Ha a kárpótlásra
jogosultnak belföldi lakóhelye nincs, a perben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi
Bíróság jár el.”
(2) A Kpt. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kárpótlási hatóság a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény
szabályai szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő a kérelem
benyújtásától számított hat hónap.”
9. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása
9.	§
A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A mérésügyi szerv által országos illetékességgel hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs
helye fellebbezésnek.”
10.	A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti
szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosítása
10.	§
A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról
szóló 1992. évi II. törvény 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A határozat felülvizsgálata iránti pert a szövetkezet, a fórum vagy a részarány-
földtulajdonosok képviselője kezdeményezheti. A perben a Fővárosi Közigazgatási és
Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességgel jár el.”
11.	Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról
szóló 1992. évi XXXII. törvény módosítása
11.	§
(1)	Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról
szóló 1992. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi XXXII. törvény) 20/A. § (2) és (3)
7
bekezdésében a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész helyébe a
„központi” szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti az 1992. évi XXXII. törvény 14. § d) pontja.
12.	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
12.	§
(1)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
25/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szerv útján
ellátott közfeladatot
a)	az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló, vagy
b)	az államháztartásról szóló törvény szerint az alapításra jogosult szerv által alapított és
annak közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló
gazdasági társaság utódszervezet vagy alapítvány részére adja át közfeladat-ellátási és
továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva
megszűnik, és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül. Ebben
az esetben az átadó és átvevő munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége kizárólag a (2) és (3)
bekezdésben foglaltakra kiterjedően áll fenn. A munkaviszony tartalmi elemeit az e
bekezdésben foglaltak szerint adott tájékoztatás és a 25/B. § rendelkezései alapján kell
meghatározni és legkésőbb az átadás napjáig írásba foglalni.”
(2)	A Kjt. 25/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkáltató személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás
esetén, ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi
erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény, az állami tisztviselőkről szóló törvény vagy az igazságügyi
alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz
kerül, a munkáltató érintett szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott
közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a (6) és (7) bekezdésben, valamint a (12)
bekezdésben foglalt kivétellel - a jogállásváltozás időpontjában kormányzati szolgálati,
közszolgálati, állami szolgálati vagy igazságügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át.”
8
(3)	A Kjt. 25/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a közalkalmazott jogviszonya, ha
az átvevő munkáltató a közszolgálati tisztviselőkről szóló, az állami tisztviselőkről szóló vagy
az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény rendelkezései alapján
nem létesíthet kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati vagy igazságügyi
szolgálati jogviszonyt az átadással érintett közalkalmazottal, ebben az esetben a
közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A
jogviszony megszűnéséről a közalkalmazottat az átadás napjával írásban értesíteni kell. A
jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(7) bekezdés
alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2)
bekezdésében meghatározott távolléti díjat - kell megfizetni.”
(4)	A Kjt. 25/C. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) A jogviszony kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati vagy igazságügyi
szolgálati jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a közalkalmazottat
a kormányzati szolgálati jogviszonyra, közszolgálati jogviszonyra, állami szolgálati
jogviszonyra vagy az igazságügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell
sorolni, és illetményét meg kell állapítani.
(9) Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony - eltérő törvényi rendelkezés
hiányában - határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati
vagy igazságügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő
foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős kormányzati szolgálati, közszolgálati,
állami szolgálati vagy igazságügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át.”
(5)	A Kjt. 25/C. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően - a
kormányzati szolgálati jogviszonyra, közszolgálati jogviszonyra, állami szolgálati
jogviszonyra vagy igazságügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály
figyelembevételével - kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.”
(6)	A Kjt. 37. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
9
(Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve
-	tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá
végkielégítés a közalkalmazottnak, ha)
„c) közalkalmazotti jogviszonya a 25/A. § (7) bekezdése vagy a 25/C. § (12) bekezdése
szerint alakult át.”
13.	A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosítása
13.	§
A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A kárpótlási hatóság határozatának felülvizsgálata iránti perben a kárpótlásra jogosult
lakóhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el. Ha a kárpótlásra
jogosultnak belföldi lakóhelye nincs, a perben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi
Bíróság jár el.”
14.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény módosítása
14.	§
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Nytv.) 7. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A járási hivatal)
„k) ellátja a 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár személyi
és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.”
(2)	Az Nytv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § A Kormány rendeletében kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban:
kijelölt kormányhivatal)
a)	ellátja a nyilvántartással, valamint a személyazonosító igazolvány kiadásával és
nyilvántartásával kapcsolatos, jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;
10
b)	ellátja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy személyi és
lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos - jogszabályban meghatározott -
feladatokat;
c)	ellátja a menekült vagy oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett letelepedett
jogállásának nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;
d)	ellátja a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok személyi és
lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;
e)	ellátja az értesítési cím tudomásul vételével összefüggő - jogszabályban meghatározott -
hatósági feladatokat, valamint
f)	ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt egyéb hatósági feladatokat.”
(3)	Az Nytv. 9. § (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
(A központi szerv)
„i) ellátja a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő vagy elhelyezett figyelmeztető
jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és
adattovábbítási feladatokat;
j) ellátja a 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár személyi és
lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.”
(4)	Az Nytv. 14. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik)
„k) a nyilvántartás illetékes szerve, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában
hozott határozatai;”
(5)	Az Nytv. 16. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 4. § (2d) bekezdése szerinti Magyarországon élő magyar állampolgár esetében a hazai
anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv az anyakönyvben rögzített - a 11. § (1)
bekezdésében meghatározott, illetve a lakóhelyre vonatkozó - adatokat átvezeti a
nyilvántartáson.”
(6)	Az Nytv. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adatkezelés törvényességének ellenőrzésére
a)	a nyilvántartást kezelő szervnél a szerv vezetője,
11
b)	a fővárosi és megyei kormányhivatalnál a kormánymegbízott
adatvédelmi felelőst nevez ki.”
(7)	Az Nytv. 47. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„b) a 8/A. § szerinti kijelölt kormányhivatalt.”
(8)	Az Nytv.
1.	4. § (2a) bekezdés f) pontjában, 6. § (4) bekezdésében, 14. § p) pontjában, 16. § (2)
bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóság” szövegrész helyébe a „hazai
anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv” szöveg,
2.	4. § (2c) bekezdésében, 4. § (2d) bekezdésében az „értesítése alapján” szövegrész helyébe
az „eljárását követően” szöveg,
3.	4. § (2d) bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóság” szövegrészek helyébe a
„hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv” szöveg,
4.	6. § (1) bekezdésében a „nyilvántartást kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi
szerv)” szövegrész helyébe a „nyilvántartást kezelő szerv” szöveg,
5.	6. § (3) bekezdésében a „magyar állampolgárok” szövegrész helyébe a „magyar
állampolgárok, valamint a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar
állampolgárok” szöveg,
6.	6. § (4) bekezdésében a „magyar állampolgárok” szövegrész helyébe a „magyar
állampolgárok, a Magyarország területén élő, a 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar
állampolgárok” szöveg,
7.	9. § (1) bekezdésében, 9. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 13. § (5) bekezdésében, 17.
§ (6) bekezdésében, 21. § k), l) és z) pontjában, 24/F. § (1) és (3) bekezdésében, 29/B. § (1)
bekezdésében, 29/C. § (2) bekezdés a) pontjában, 29/C. § (5) és (8) bekezdésében, 29/D. § (7)
bekezdésében, 29/D. § (8) bekezdés b) és c) pontjában, 29/H. § (1)-(3) bekezdésében, 30. §
(1)	bekezdésében, 31. § (7) bekezdéseiben, 39. § (3) és (4) bekezdéseiben, 47. § (1) bekezdés
d)	pontjában, 52. § (4) és (5) bekezdésében a „központi” szövegrész helyébe a „nyilvántartást
kezelő” szöveg,
8.	9. § (3) bekezdésében az „A központi szerv Központi Okmánytárában” szövegrész helyébe
az „A nyilvántartást kezelő szerv a Központi Okmánytárban” szöveg,
12
9.	15. § (1a) bekezdés nyitó szövegrészében a „hazai anyakönyvezést végző hatósággal”
szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervvel” szöveg,
10.	15. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „helyi vagy a központi nyilvántartó szervvel”
szövegrész helyébe a „helyi nyilvántartó szervvel vagy a kijelölt kormányhivatallal” szöveg,
11.	15. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „központi nyilvántartó szervvel” szövegrész
helyébe a „kijelölt kormányhivatallal” szöveg,
12.	26. § (2b) bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóságnál” szövegrész helyébe
a „hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnél” szöveg,
13.	26. § (2c) bekezdésében az „a központi szerv” szövegrész helyébe az „az eljáró hatóság”
szöveg,
14.	26. § (2d) bekezdésében, 29/A. § (2) bekezdésében, 29/F. § (6) bekezdésében a „központi
szerv” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatal” szöveg,
15.	28/A. § (1) bekezdésében az „A nyilvántartás központi szerve” szövegrész helyébe az „A
nyilvántartást kezelő szerv” szöveg,
16.	29/A. § (4) bekezdésében a „központi szerv” szövegrész helyébe a „nyilvántartást kezelő
szerv és a kijelölt kormányhivatal” szöveg,
17.	29/A. § (5) bekezdésében a „központi szerv” szövegrészek helyébe a „kijelölt
kormányhivatal” szöveg,
18.	29/G. § (4) bekezdésében a „központi” szövegrészek helyébe a „kijelölt kormányhivatal”
szöveg,
19.	29/I. §-ában az „a központi szerv” szövegrész helyébe az „a nyilvántartást kezelő szerv”
szöveg,
20.	29/J. § (6) bekezdésében a „nyilvántartását kezelő központi szerv” szövegrész helyébe az
„a nyilvántartását kezelő szerv” szöveg,
21.	31. § (3a) bekezdésében a „központi” szövegrészek helyébe a „nyilvántartást kezelő”
szöveg,
22.	31. § (5) és (7) bekezdésében az „A járási hivatal” szövegrész helyébe az „A járási
hivatal, valamint a kijelölt kormányhivatal” szöveg,
23.	48. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (3) bekezdésében a „központi szerv”
szövegrész helyébe a „nyilvántartás szervei” szöveg,
24.	48. § (1) és (3) bekezdésében a „jogosult” szövegrész helyébe a „jogosultak” szöveg
lép.
13
(9)	Hatályát veszti az Nytv.
a)	9. § (2) bekezdés m)-s) pontja,
b)	11. § (1) bekezdés p) pontjában az „a nyilvántartás helyi vagy központi szervének”
szövegrész.
15.	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
15.	§
(1)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992.
évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Tbtv.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A Nyugdíjbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos költségeket a nyugdíjbiztosítási
költségvetési szerv költségvetésében kell biztosítani, amelyek forrása a Nyugdíjbiztosítási
Alap pénzeszközei és a nyugdíjbiztosítási költségvetési szerv egyéb bevételei. Az
Egészségbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos költségeket az Egészségbiztosítási Alap
költségvetésében kell meghatározni, amelyek forrása az Egészségbiztosítási Alap
pénzeszközei és az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének egyéb - az Egészségbiztosítási
Alaphoz kapcsolódó - bevételei. A fővárosi és megyei kormányhivatalok kiadásai nem az
Alapokat terhelik.”
(2)	A Tbtv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Alapok kezelésével kapcsolatos kérdésekben
a)	a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a központi nyugdíjbiztosítási szerv,
b)	az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter,
mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelője dönt.”
(3)	A Tbtv. 11. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (3) bekezdése alapján
jogszabályban kijelölt kezelő szerv ellátja az Egészségbiztosítási Alap kezelésével
kapcsolatban a kijelölő jogszabályban meghatározott feladatokat.
(3b) E törvény alkalmazása során az Egészségbiztosítási Alap kezelője alatt a (3a) bekezdés
szerinti esetben a jogszabályban kijelölt kezelő szervet, egyéb esetekben a (2) bekezdés b)
pontja szerinti irányító szervet kell érteni.”
14
(4)	A Tbtv.
a)	11. § (3) bekezdésében az „egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási
szerv” szövegrész helyébe az „Alapok kezelőinek” szöveg,
b)	11. § (4) bekezdésében a „kezelő szervezeteik” szövegrész helyébe a „kezelőik” szöveg,
c)	11/A. § (1) bekezdésében az „egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap
kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv” szövegrész helyébe az „Alapok kezelőinek”
szöveg,
d)	11/A. § (2) bekezdésében az „egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap
kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv” szövegrész helyébe az „ Egészségbiztosítási Alap
kezelője és a központi nyugdíjbiztosítási szerv” szöveg,
e)	11/A. § (3) bekezdésében az „egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap
kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv” szövegrész helyébe az „Alapok kezelői” szöveg
lép.
(5)	Hatályát veszti a Tbtv. 11. § (12) bekezdése.
16.	A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása
16. §
(1)	A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban:
Fbtv.) a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti ingatlanügyi hatóságot
rendeletben jelölje ki.”
(2)	Az Fbtv.
a)	3.§ (1) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi)
hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóság”
szöveg,
b)	4/A. § (1) bekezdésében az „a járási hivatalnál” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi
hatóságnál” szöveg,
c)	4/A. § (2) bekezdésében és 4/B. § (2) bekezdésében az „A járási hivatal” szövegrész
helyébe az „Az ingatlanügyi hatóság” szöveg
lép.
15
17. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
módosítása
17. §
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szoctv.) 4/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket
a)	a helyi önkormányzat képviselő-testülete,
b)	a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző),
c)	a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban:
járási hivatal),
d)	a szociális hatóság, vagy
e)	a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter
gyakorolja [az a)-e) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: szociális hatáskört gyakorló
szerv].”
(2)	A Szoctv. 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/A. § (1) A 18/B. §, a 20. § (2a) bekezdése, a 20/B. § és a 20/C. § szerinti nyilvántartási és
egyéb rendszerekhez, valamint a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszeréhez
kapcsolódó elektronikus adatfeldolgozást a Kormány által kijelölt szerv végzi.
(2)	A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a szociális, gyermekjóléti és
gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos adatok gyűjtése, rendszerezése és közzététele,
valamint a széles körű tájékoztatás érdekében - Szociális Ágazati Portál elnevezéssel -
honlapot működtet.”
(3)	A Szoctv. 43/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A járási hivatal a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról a pénzbeli és
természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának
részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő
szakértő szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát,
amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet.”
(4)	A Szoctv. 43/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
16
„(5) A másodfokú eljárásban eljáró hatóság a (3) bekezdés szerinti szakvélemény
felülvizsgálatáról - annak hiánya esetén új szakvélemény elkészítéséről - a pénzbeli és
természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának
részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő
szakértő útján gondoskodik.”
(5)	A Szoctv. 58/A. § (2d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2d) A (2c) bekezdés szerinti feltételek fennállását a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős
miniszter vizsgálja. Ha a (2c) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a szociál- és
nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a befogadásról az általa meghatározott és közleményben
közzétett kapacitások alapján dönt.”
(6)	A Szoctv. 92/K. §-a a következő (4g) bekezdéssel egészül ki:
„(4g) A működést engedélyező szerv döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.”
(7)	A Szoctv. 94/K. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ellátottjogi képviselőt a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett
minisztérium foglalkoztatja.”
(8)	A Szoctv. 131/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„131/A. § (1) A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás és az utcai
szociális munka működtetését az állam - kormányrendeletben meghatározott eljárási rend
szerint kiválasztott - fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A
finanszírozási szerződés legfeljebb három évre köthető meg. A fenntartóval a finanszírozási
szerződést - az állam fenntartói feladatainak ellátására - a Kormány rendeletében kijelölt
szerv köti meg.
(2)	Az éves támogatási összeget a költségvetési törvény állapítja meg.
(3)	Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a
finanszírozási szerződés megkötése, az elszámolás vizsgálata és az ellenőrzés lefolytatása
céljából
a)	betekinthet a 20. § és a 20/C. § szerinti nyilvántartásokba, megismerheti és kezelheti a
nyilvántartásokban szereplő adatokat,
17
b)	megismerheti és kezelheti az ellátottnak, törvényes képviselőjének és a térítési díjat
megfizető személynek, valamint a fenntartó és a szociális szolgáltató, szociális intézmény
alkalmazottjának a fenntartó és a szolgáltató, intézmény által kezelt személyes adatait, és
c)	betekinthet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezésével,
fennállásával és megszűnésével összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, és azokról
másolatot készíthet.”
(9)	A Szoctv.
a)	18/B. § (3) bekezdésében a „jegyző, a járási” szövegrész helyébe a „jegyző és a járási”
szöveg,
b)	20/B. §-ában a „működtet” szövegrész helyébe a „vezet” szöveg,
c)	58/A. § (2h) bekezdésében, 58/A. § (2i) bekezdésében, 58/A. § (2j) bekezdésében a
„szociális hatóság” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter”
szöveg,
d)	92/K. § (4f) bekezdésében az „a módszertani feladatokat ellátó szervet” szövegrész helyébe
az „az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt, módszertani
feladatokat is ellátó szervet” szöveg
lép.
(10)	Hatályát veszti az Szoctv. 18/B. § (3) bekezdésében a „ , valamint a járási hivatal
gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve” szövegrész.
18.	A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása
18. §
(1)	A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: NKA tv.)
2/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2/B. § Az Alapot az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (a továbbiakban: kezelő szerv)
kezeli. A kezelő szerv felel a bizottsági és kollégiumi döntések előkészítésének és
végrehajtásának törvényességéért, valamint ellátja az Áht.-ban meghatározott feladatokat.”
(2)	Az NKA tv. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Alap bevétele és év végi maradványa, valamint kezelő szervének az Alap kezelésével
összefüggő bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi
18
bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű
módosításával. Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására
egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(3)	Az NKA tv. a következő 10/C. §-sal egészül ki:
„10/C. § (1) AzIgazgatóság 2017. január 1-jén, a kezelő szervbe való beolvadással
megszűnik.
(2)	Az Igazgatóság állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó és ingatlan vagyonon
fennálló vagyonkezelői jog 2017. január 1-jén e törvény erejénél fogva, ingyenesen átszáll a
kezelő szervre.
(3)	A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről - az Igazgatóság
ingatlan-nyilvántartásban szereplő vagyonkezelői joga törlésének kezdeményezésével együtt
-	a kezelő szerv köteles legkésőbb 2017. február 1-jéig gondoskodni.
(4)	A vagyoni jogutódlással kapcsolatos részletes rendelkezéseket a felek közötti átadás-
átvételi megállapodás rögzíti. Az átadás-átvételi megállapodás elválaszthatatlan mellékletét
képezi az átadás-átvétel tárgyát képező ingatlanok azonosító adatokkal történő felsorolása,
ingó vagyontárgyak esetében az ingó vagyontárgyakról felvett teljeskörű leltár, valamint a
Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által az átadás-átvételi eljárás során meghatározott
teljeskörű dokumentáció. A megállapodás és a leltár elkészítésében a felek kötelesek
együttműködni.”
19.	A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása
19. §
(1)	A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stt.) „Statisztikai
adatgyűjtések” alcíme a következő 9/C. §-sal egészül ki:
„9/C. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a 9/A. § és 9/B. § szerinti eljárásban hozott
határozatával és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény szerinti önálló fellebbezéssel támadható végzésével szemben
fellebbezésnek van helye.”
(2)	Az Stt.
19
a)	9/A. § (1) bekezdésében és a 9/B. § (1) bekezdésében a „megyei, fővárosi kormányhivatal”
szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
b)	10. § (4) bekezdésében a „személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv”
szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv” szöveg,
c)	10. § (4) bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóságok” szövegrész helyébe a
„hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervek” szöveg
lép.
20.	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
20. §
(1)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 43. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Hatósági ügyekben országos illetékességgel eljáró bányafelügyeleti és állami földtani
feladatokat ellátó szerv döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni
nem lehet.”
(2)	A Btv. 43/B. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A bányafelügyelet bányászati szakigazgatási hatósági elsőfokú műszaki-biztonsági,
munkavédelmi, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, bányászati tevékenység
engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos, piacfelügyeleti és földtani hatáskörében,
valamint a 44. § (1) bekezdés b)-o), q), s) és t) pontjában meghatározott ügyekben hozott
döntéseivel szemben fellebbezésnek van helye.”
(3)	A Btv.
a)	38. § (6a) bekezdésében és az 50/D. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei
kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg,
b)	47/C. § (2) bekezdés h) pontjában a „bányászati hatáskörében eljáró illetékes
kormányhivatal” szövegrész helyébe a „bányafelügyelet” szöveg
lép.
21. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
21. §
20
(1)	A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 17. §-a a
következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv döntésével szemben nincs helye
fellebbezésnek.”
(2)	Hatályát vesztik az Ápt. 6. § (3) bekezdésében, 20/A. § (3) bekezdésében az „a miniszter
vagy” szövegrészek, valamint a 19. § (2) bekezdésében az „illetve a hazai anyakönyvezést
végző hatóságot,” szövegrész.
22. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
22.	§
(1)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) a következő
85. §-sal egészül ki:
„85. § A munkavédelmi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye
fellebbezésnek.”
(2)	Az Mvt. 81/A. § (1) bekezdésében a „munkavédelmi hatóság vezetője” szövegrész
helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.
23. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
módosítása
23.	§
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 62. § (4)
bekezdés g) pontjában a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész helyébe a
„központi” szöveg lép.
24.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
24.	§
(1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 34/A. § (1)
és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
21
„(1) A Kart az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer fenntartásának, az ezzel
kapcsolatos igazgatási és nyilvántartási tevékenység végzésének, továbbá a Kar hatáskörébe
utalt egyéb feladatok ellátásának érdekében; az igazságügyért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium) az
önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer feletti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos
feladatai, továbbá a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt egyéb közfeladatok ellátásának
érdekében az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyek után általános
költségátalány illeti meg.
(2)	Az önálló bírósági végrehajtó az adóstól a behajtott követelésen felül, a végrehajtási
költségekkel együtt hajtja be az általános költségátalányt, és azt befizeti, vagy átutalja a Kar
hivatali szervének. Az általános költségátalány 50 %-a a minisztérium bevétele, amit a Kar
hivatali szerve utal át a minisztériumnak. A költségátalány összegének elszámolása és
kielégítése a 164. § szerint történik.”
(2)	A Vht. 47/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A végrehajtó a nyilvántartásnak az ellenőrzés során megismert, elektronikus formában
lévő adatairól papír alapú másolatot készíthet, amelyet a végrehajtási ügy iratai között zártan
helyez el, és azt csak a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság, valamint a
végrehajtó tevékenységének ellenőrzésére a 230. § szerint jogosult Kar hivatali szerve részére
adhatja ki, és részükre teheti lehetővé az adatokba történő betekintést. Az adatokat tartalmazó
iratokat a végrehajtó a végrehajtási iratok irattárba helyezésétől számított öt évig tárolja, azt
követően gondoskodik a megsemmisítésükről.”
(3)	A Vht. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. § (1) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével három napon
belül értesíti a kulturális örökségvédelmi hatóságot, ha
a)	a lefoglalt tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik,
b)	a lefoglalt tárgyról nem állapítható meg, hogy a védett kulturális javak közé tartozik, de
valószínűsíthető, hogy a védetté nyilvánítás kritériumainak megfelel.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja esetében biztosítani kell a végrehajtás során, hogy a kulturális
örökségvédelmi hatóság a lefoglalt tárgyat megvizsgálja.”
(4)	A Vht. 230. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
22
„(1a) A miniszter felügyeli a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és
végrehajtójelöltekkel kapcsolatos panaszügyek intézését, a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek
kivételével.”
(5)	A Vht. 230. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának
rendszeres ellenőrzése a Kar hivatali szervének feladata.
(4)	A Kar hivatali szerve a végrehajtó működésének ellenőrzését a Kormány rendeletében
meghatározott eljárás lefolytatásával végzi, ennek keretében a Kormány rendeletében
meghatározott időszakonként minden végrehajtó tevékenységének vizsgálatát el kell
végezni.”
(6)	A Vht. 230. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A végrehajtói tevékenység vizsgálatának és ellenőrzésének eredményéről a minisztert - a
törvényszéki végrehajtókra vonatkozóan az Országos Bírósági Hivatal elnökét is -
tájékoztatni kell.”
(7)	A Vht. 230/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A minisztérium képviselője jogosult a végrehajtó vizsgálatán részt venni, a vizsgálat
tárgyát képező adatokat megismerni.”
(8)	A Vht. 250. § (2) bekezdése a következő 34. ponttal egészül ki:
(A Kar jogai és feladatai különösen)
„34. ellátja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek feletti szakmai
felügyeletet, ennek keretében jogosult a végrehajtó működését, ügyvitelét és pénzkezelését
ellenőrizni, továbbá a végrehajtó által lefolytatott eljárási cselekményen részt venni.”
(9)	A Vht. 255. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvényszéki végrehajtó foganatosítja a végrehajtást, ha a végrehajtandó követelés)
„d) egyéb jogcímen illeti meg a bíróságot, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, az Országos
Bírósági Hivatalt, a minisztériumot, az igazságügyi szakértői intézményt vagy az államot,”
23
(10)	A Vht. 278. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a miniszter, a törvényszék elnöke vagy a Kar
hivatali szervének vezetője feljelentést tesz az elsőfokú fegyelmi bíróság elnökénél, aki a
feljelentést haladéktalanul közli a gyanúsított személlyel.”
(11)	A Vht.
a)	103. § (6) bekezdésében az „az igazságügyért felelős miniszternek (a továbbiakban:
miniszter)” szövegrész helyébe az „a miniszternek” szöveg,
b)	140. § (7) bekezdésében az „az igazságügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a
miniszter” szöveg
lép.
(12)	Hatályát veszti a Vht.
a)	230/A. § (2) bekezdésében az „a Kar nyilvántartásaiból adatot igényelhet” szövegrész,
b)	254/I. §-a és az azt megelőző alcím.
25.	A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása
25.	§
(1)	A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgatv.) 4. §-a a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az állami foglalkoztatási szerv által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye
fellebbezésnek.”
(2)	A Bgatv. 3. § (1) bekezdésében és 13. § (3) bekezdésében az „A fővárosi és megyei
kormányhivatal” szövegrész helyébe az „Az állami foglalkoztatási szerv” szöveg lép.
26.	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
26.	§
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 86. §-a a
következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A környezetbarát vagy környezetkímélő termékek minősítő-tanúsító rendszerének
működtetését, továbbá egyes környezetvédelmi igazgatási feladatokat a magyar állam
24
kizárólagos tulajdonában álló Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
(a továbbiakban: Herman Ottó Intézet) látja el.
(4) A Herman Ottó Intézet tekintetében a magyar államot megillető tulajdonosi jogok és
kötelezettségek összességét a környezetvédelemért felelős miniszter gyakorolja.”
27.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
27.	§
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. § (3) bekezdés b) pontjában „a Nemzeti
Földalapkezelő Szervezet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv”
szöveg lép.
28. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995.
évi LXVI. törvény módosítása
28.	§
Hatályát veszti a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
1995.	évi LXVI. törvény 19. § (4a) bekezdésében az „és az általa irányított központi hivatal”
szövegrész.
29. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
29.	§
(1)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 20/A. § (2) és
(3)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre
irányuló szándékát
a)	polgári célú légiközlekedéssel összefüggő szakértői tevékenység esetén a légiközlekedési
hatóságnak,
b)	állami célú légiközlekedéssel kapcsolatos szakértői tevékenység esetén a katonai légügyi
hatóságnak, vagy - a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében - a
tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben
meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara)
25
bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító
adatait, lakcímét, elérhetőségét és iskolai végzettségét.
(3) A légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, illetve a kamara a szakértői
tevékenység végzésére jogosult - (2) bekezdés szerinti - bejelentést tevő személyekről
nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy
természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét és iskolai végzettségét. A
nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása
céljából szolgáltatható adat.”
(2)	Az Lt. 20/A. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, vagy a kamara a légiközlekedési
szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés
keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, és hogy nem áll-e a
légiközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A
hatósági ellenőrzés céljából a légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, vagy a
kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag
azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint hogy a légiközlekedési
szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6)	Az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a légiközlekedési hatóság, a
katonai légügyi hatóság, vagy a kamara a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a szakértő
nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”
(3)	Az Lt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § Állami légijármű polgári célú igénybevételéhez a katonai légügyi hatóság engedélye
szükséges.”
(4)	Az Lt. 66. § (7) bekezdésében a „közlekedésbiztonsági szervezettel” szövegrész helyébe a
„közlekedésbiztonsági szervvel” szöveg lép.
26
30. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
30.	§
(1)	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 20. § (2) bekezdés f)-g)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a (2) bekezdés kiegészül a következő h)
ponttal:
(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)
f az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti hatósági feladatot ellátó
szerv az ott meghatározott feladatai ellátásához;
g)	a kincstár az önkormányzatokat és a nem állami humánszolgáltatókat megillető normatív
hozzájárulásokkal, támogatásokkal kapcsolatos feladatai teljesítéséhez, valamint a
családtámogatások és a bányászati keresetkiegészítések ügyében eljáró hatóság a
családtámogatási ellátásokkal és a bányászati keresetkiegészítéssel kapcsolatos feladatai
teljesítéséhez, az ellátások megállapításával, a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével és a
jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével összefüggésben;
h)	a lakáscélú támogatási hatáskörében eljáró hatóság a lakástámogatásokkal kapcsolatos
feladatai teljesítéséhez a hozzájárulások, támogatások megállapításával, érvényesítésével, a
jogszerű igénybevétel ellenőrzésével és a jogosulatlanul igénybe vett összeg
visszakövetelésével összefüggésben;”
(2)	A Szaztv. 23. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik)
„i) a családtámogatások, a fogyatékossági támogatás és a bányászati keresetkiegészítés
ügyében eljáró szerv a családtámogatási ellátások, a fogyatékossági támogatás, a vakok
személyi járadéka, a bányászati keresetkiegészítés megállapításával és ellenőrzésével, a
jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével összefüggésben, valamint a
törvényben meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése
során, továbbá a nagycsaládos gázdíjkedvezmény ügyében eljáró szerv a nagycsaládos
gázdíjkedvezmény megállapításával, érvényesítésével és a jogszerű igénybevétel
ellenőrzésével összefüggésben;”
27
(3)	A Szaztv. 23. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
,,n) a családtámogatási kifizetőhely a családtámogatási ellátások megállapításával és
ellenőrzésével, a jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével összefüggésben,
valamint a törvényben meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének
teljesítése során.”
(4)	A Szaztv. 24. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(A TAJ szám továbbítására jogosultak)
„m) a családtámogatások, a fogyatékossági támogatás és a bányászati keresetkiegészítés
ügyében eljáró szerv, valamint a családtámogatási kifizetőhely a 23. § i) és n) pontjában
meghatározott feladatainak teljesítéséhez.”
(5)	A Szaztv. 37. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles
rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni)
„e) a családtámogatások és a fogyatékossági támogatás ügyében eljáró szerv részére az
ellátásban részesülő személy és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
49/B. §-a szerinti egységes szociális nyilvántartásban szereplő személy családi és utónevének,
anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének
változásáról, továbbá az érintett elhalálozásáról;”
(6)	A Szaztv.
a)	20. § (2) bekezdés i) pontjában a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész
helyébe a „központi” szöveg,
b)	32. § q) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „lakáscélú
állami támogatások ügyében eljáró szerv” szöveg,
c)	37. § (2) bekezdés d) pontjában az „a központi közúti közlekedési nyilvántartó szervnek”
szövegrész helyébe az „a közúti közlekedési nyilvántartó szervnek” szöveg
lép.
(7)	Hatályát vesztik a Szaztv. 14. §-ában, 21. § (7) bekezdésében a „központi” szövegrészek,
valamint a 28. §-ában, valamint a 36. § m) pontjában a „központi” szövegrész.
28
31. A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosítása
31.	§
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak
jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § f) pontjában az „a Bevándorlási és
Állampolgársági Hivatallal” szövegrész helyébe az „az idegenrendészeti és menekültügyi
hatósággal” szöveg lép.
32.	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
32.	§
(1)	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 6. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaügyi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye
fellebbezésnek.”
(2)	Hatályát veszti a Met. 8/A. § (6) bekezdésében az „A méltányossági kérelem tárgyában
hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.” szövegrész.
33.	A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása
33.	§
(1)	A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 24. §
(6b) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „lakáscélú
állami támogatások ügyében eljáró szerv” szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti az Ltp. 24. § (6c) bekezdése.
29
34.	A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában
foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény módosítása
34.	§
A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak
végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 3. § (4), (5) és (6) bekezdésében a
„Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész helyébe a „központi” szöveg lép.
35.	Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról
szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény
35.	§
Hatályát veszti az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak
kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény 7.
§ (8) bekezdése.
36.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
36.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény ( a
továbbiakban: Gyvt.) 96. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Gyermekek napközbeni ellátása esetén a jogszabályban meghatározott szakmai,
módszertani feladatokat a miniszter által kijelölt szervezet, egyéb esetben az állam fenntartói
feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban együtt:
módszertani feladatokat ellátó szerv) látja el.”
(2)	A Gyvt. 98. §-a a következő (10c) bekezdéssel egészül ki:
„(10c) A működést engedélyező szerv döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.”
(3)	A Gyvt. 139. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az ellenőrzésre jogosult szerv a 145/C. § szerinti finanszírozás ellenőrzése céljából
betekinthet a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba, és kezelheti annak a 145/C. § szerinti
szolgáltató tevékenységekkel kapcsolatos adatait.”
30
(4)	A Gyvt. 142. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 137. § (3a) bekezdése, a 139. § (2) bekezdése és a 141/A. § szerinti nyilvántartási és
egyéb rendszerekhez, valamint a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszeréhez
kapcsolódó elektronikus adatfeldolgozást a Kormány által kijelölt szerv végzi.”
(5)	A Gyvt. 145. § (2d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2d) A (2c) bekezdés szerinti feltételek fennállását a miniszter vizsgálja. Ha a (2c) bekezdés
szerinti feltételek nem állnak fenn, a miniszter a befogadásról az általa meghatározott és
közleményben közzétett kapacitások alapján dönt.”
(6)	A Gyvt. 145/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„145/C. § (1) A Gyerekházak, a krízisközpontok, a félutas házak és a titkos menedékházak
működtetését az állam - kormányrendeletben meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott
-	fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződés
legfeljebb három évre köthető meg. A fenntartóval a finanszírozási szerződést az állam
fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv köti meg.
(2)	Az éves támogatási összeget a költségvetési törvény állapítja meg.
(3)	Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a
finanszírozási szerződés megkötése, az elszámolás vizsgálata és az ellenőrzés lefolytatása
céljából
a)	betekinthet a 139. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartásokba, megismerheti és
kezelheti a nyilvántartásokban szereplő adatokat,
b)	megismerheti és kezelheti a szolgáltatói nyilvántartás nem nyilvános adatait,
c)	megismerheti és kezelheti az ellátottnak, törvényes képviselőjének és a térítési díjat
megfizető személynek, valamint a fenntartó és a szolgáltató, intézmény alkalmazottjának a
fenntartó és a szolgáltató, intézmény által kezelt személyes adatait, és
d)	betekinthet az intézményi jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével
összefüggő iratokba, kérheti azok bemutatását, és azokról másolatot készíthet.”
(7)	A Gyvt.
a)	11/A. § (4) bekezdésében a „képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik”
szövegrész helyébe a „képviselőt a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban:
minisztérium) foglalkoztatja” szöveg,
31
b)	11/B. § (1) bekezdésében a „gyermekjogi képviselet céljából létrehozott szervezet vezetője
(a továbbiakban: vezető)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,
c)	11/B. § (3)-(6) bekezdésében a „vezető” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,
d)	68/A. § (1) bekezdésében, (3) bekezdés b) pontjában, (4) bekezdésében a „fővárosi és
megyei kormányhivatalnál” szövegrész helyébe a „családtámogatási feladatokat ellátó
hatóságnál” szöveg,
e)	69/C. § (5) bekezdésében a „miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban:
minisztérium)” szövegrész helyébe a „minisztérium” szöveg,
f)	96. § (11) és (13) bekezdésében az „az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány
rendeletében kijelölt, módszertani feladatokat is ellátó” szövegrész helyébe az „a módszertani
feladatokat ellátó” szöveg,
g)	103/B. § (3) bekezdésében a „honlapján” szövegrész helyébe a „Szociális Ágazati
Portálon” szöveg
lép.
(8)	Hatályát veszti a Gyvt. 162. § (1) bekezdés f) pontjában az „a 96. § (8a) bekezdésében,”
szövegrész.
37.	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény módosítása
37.	§
(1)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
(a továbbiakban: Iasz.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya
a)	a bíróságok,
b)	az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH),
c)	az igazságügyi szakértői intézmény (a továbbiakban: egyéb igazságügyi szerv)
igazságügyi alkalmazottainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati jogviszony)
terjed ki.”
(2)	Az Iasz. 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgálati jogviszony alanya egyrészről az igazságügyi szerv, másrészről az
igazságügyi alkalmazott.
32
(2)	Igazságügyi alkalmazott:
a)	a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár,
b)	a technikus,
c)	az igazságügyi szakértő és a szakértőjelölt,
d)	a tisztviselő,
e)	az írnok, valamint
f)	a fizikai dolgozó.”
(3)	Az Iasz. 8. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltatói jogkört)
„c) az egyéb igazságügyi szerv vezetőjének kinevezése, felmentése, vezetői megbízatásának
visszavonása és jogviszonya fegyelmi vagy egyéb eljárás keretében történő megszüntetése
tekintetében a rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), az egyéb
igazságügyi szerv vezetőjének helyettese - a 8/A. § (1) bekezdésben foglalt eset kivételével -
, valamint az egyéb igazságügyi szerv igazságügyi alkalmazottai tekintetében jogszabályban
meghatározott személy”
(gyakorolja.)
(4)	Az Iasz. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A munkáltatói jogkört
a)	az egyéb igazságügyi szerv vezetőjének kinevezése, felmentése, vezetői megbízatásának
visszavonása és jogviszonya fegyelmi vagy egyéb eljárás keretében történő megszüntetése
tekintetében a rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) - az igazságügyért
felelős miniszter javaslatának figyelembevételével - ,
b)	az egyéb igazságügyi szerv vezetőjének igazságügyi helyettese kinevezése, felmentése, a
vezetői megbízatása visszavonása és jogviszonya fegyelmi vagy egyéb eljárás keretében
történő megszüntetése tekintetében az igazságügyért felelős miniszter - a miniszter
javaslatának figyelembevételével -
gyakorolja.
(2) Az egyéb igazságügyi szerv intézményi költségvetése és beszámolójának tervezetét -
annak elfogadása előtt - az igazságügyért felelős miniszter véleményezi.”
33
(5)	Az Iasz. 13. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A képesítési követelményekkel kapcsolatos részletes rendelkezéseket - így az (5)
bekezdés szerinti vizsgákra vonatkozó szabályokat is -
a)	az OBH és a bíróságok képesítési követelményei esetében az OBH elnöke véleményének
kikérésével az igazságügyért felelős miniszter,
b)	egyéb igazságügyi szerv esetében - a c) pontban foglalt kivétellel - az a miniszter,
c)	az egyéb igazságügyi szerv igazságügyi szakértője és szakértőjelöltje esetében a miniszter
az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben
rendeletben határozza meg.”
(6)	Az Iasz. 35/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az OBH és a bíróságok igazságügyi alkalmazottainak elektronikus aláírásával
kapcsolatos részletes igazgatási szabályokat az OBH elnöke határozza meg.”
(7)	Az Iasz. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet a munkáltató által megjelölt
határidőn belül a kijelölt vizsgálóbiztos folytat le. Vizsgálóbiztosnak kizárólag a fegyelmi
eljárás alá vontnál magasabb - egyéb igazságügyi szervnél magasabb vezető esetében
legalább azonos - beosztású igazságügyi alkalmazott, továbbá az OBH-nál és a bíróságokon
az ott működő bíró jelölhető ki. Magasabb beosztású igazságügyi alkalmazottnak az minősül,
aki a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb fizetési osztályba tartozik, illetve magasabb
mértékű vezetői pótlékra jogosító munkakört lát el.”
(8)	Az Iasz. 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fegyelmi tanács elnöke a munkáltató vagy az általa megbízott bíró vagy vezető
munkakörű igazságügyi alkalmazott, tagjai a munkáltató által felkért, a fegyelmi eljárás alá
vontnál magasabb - egyéb igazságügyi szervnél magasabb vezető esetében legalább azonos -
beosztású igazságügyi alkalmazottak, illetve az igazságügyi szervnél működő bírák lehetnek.”
(9)	Az Iasz. 100. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Részben vagy egészben igazságügyi szolgálati időként lehet figyelembe venni
a)	bírósági titkárnál a kinevezése előtt jogi képesítéshez kötött munkakörben a jogi szakvizsga
letételének napjától számított időt,
34
b)	igazságügyi szakértő, szakértőjelölt és felsőfokú végzettségű tisztviselő esetén a korábbi
munkaviszony, kormánytisztviselői, állami tisztviselői, köztisztviselői, kormányzati
ügykezelői, állami ügykezelői, közszolgálati ügykezelői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati
jogviszony és szolgálati jogviszony idejét,
c)	az egyéb igazságügyi alkalmazottaknál a korábbi munkaviszony, kormánytisztviselői,
állami tisztviselői, köztisztviselői, kormányzati ügykezelői, állami ügykezelői, közszolgálati
ügykezelői, hivatásos szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony és szolgálati
jogviszony idejét.”
(10)	Az Iasz. 134/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„134/C. § Az egyéb igazságügyi szerv által 2016. december 31-én
a)	az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői szervénél
foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottját vagy közalkalmazottját megillető egyes
illetményelemek együttes összege nem lehet alacsonyabb az őt az általános rendőrségi
feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői szervénél,
b)	az egyéb igazságügyi szervnek minősülő szervnél foglalkoztatott igazságügyi
alkalmazottját megillető egyes illetményelemek együttes összege nem lehet alacsonyabb az
akkori egyéb igazságügyi szervnél
2017. január 1-jét megelőzően megillető egyes illetményelemek együttes összegénél. Az
esetleges illetménykülönbözet alapilletmény jogcímen fizethető ki.”
(11)	Az Iasz. 135. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyéb igazságügyi szerv vezetője, vezetőjének
helyettese, valamint az egyéb igazságügyi szerv igazságügyi alkalmazottai tekintetében - e
törvényben nem szabályozott - munkáltatói jogkört gyakorló személyt rendeletben határozza
meg.”
(12)	Az Iasz. 135. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a)	az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi
alkalmazottak munkaköri elnevezéseit és a képesítési követelmények részletes szabályait,
valamint a veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket - az OBH-ra és a bíróságokra
vonatkozóan az OBH elnöke véleményének kikérésével -,
35
b)	a bírósági fogalmazók felvételi rendjére és joggyakorlatára vonatkozó részletes szabályokat
az OBH elnöke véleményének kikérésével,
c)	az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi
alkalmazottaknak, valamint a bíróságok által fenntartott üdülők, bölcsődék és óvodák
alkalmazottainak igazolványára vonatkozó szabályokat
rendeletben állapítsa meg.”
(13)	Az Iasz. a következő 138. §-sal egészül ki:
„138. § (1) A 2016. december 31-én egyéb igazságügyi szervnek minősülő szerv állományába
tartozó igazságügyi alkalmazottak 2017. január 1-jétől - munkáltatói jogutódlás útján - az 1.
§ (1) bekezdés c) pontja szerinti szerv alkalmazottaivá válnak.
(2)	A 2016. december 31-én az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv
szakértői feladatokat ellátó szerve 2017. január 1-től az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti
szervnek minősül.”
(14)	Az Iasz.
a)	28. § (3) bekezdésében az „A rendőrség szakértői szervénél” szövegrész helyébe az „Az
egyéb igazságügyi szervnél” szöveg,
b)	42/B. § (1) és (2) bekezdésében, 42/C. § (1) és (2) bekezdésében, az „a miniszter”
szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős miniszter” szöveg,
c)	108. § (3) bekezdésében és a 123. §-ában az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az
igazságügyért felelős miniszter, valamint a miniszter” szöveg,
d)	135. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „a rendészetért felelős miniszter” szövegrész
helyébe az „az igazságügyi miniszterrel egyetértésben a miniszter” szöveg,
e)	135. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „d) pontjában” szövegrész helyébe a „c)
pontjában” szöveg
lép.
(15)	Hatályát veszti az Iasz.
a)	2/A. § (2) és (3) bekezdése,
b)	8. § (1) bekezdés d) pontja,
c)	13. § (3) bekezdésében az „és a rendőrség szakértői szervéhez” szövegrész.
36
38.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
38.	§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
a)	4. § r) pont 2. alpontjában a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási
szerv” szövegrész helyébe a „központi nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjfolyósító szerv”
szöveg,
b)	40. § a) pontjában, 41. § (3) bekezdésében, 43/A. § b) pontjában, 44/A. § (4) bekezdésében
a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész helyébe a „központi” szöveg
lép.
39.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
39.	§
(1)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tny.) 5. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed)
„c) a nyugdíjfolyósító szervre, a központi nyugdíjbiztosítási szervre, valamint a nyugdíj-
megállapítás során és az e törvény szerinti egyéb eljárásokban eljáró szervekre (a
továbbiakban együtt: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv).”
(2)	A Tny. 95. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatósági
eljárásaiban fellebbezésnek akkor van helye, ha elsőfokon a fővárosi és megyei
kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el.”
(3)	A Tny. 96/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A társadalombiztosítási egyéni számlát a központi nyugdíjbiztosítási szerv vezeti.”
(4)	A Tny. 101/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„101/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
37
a)	a központi nyugdíjbiztosítási szervet,
b)	a nyugdíjfolyósító szervet és
c)	a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveket.”
(5)	A Tny.
a)	66. § (1) bekezdésében a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási
szerv, a” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben meghatározott” szöveg,
b)	71. § (1) bekezdésében a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon”
szöveg,
c)	71. § (2) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon”
szöveg, a „három munkanapon belül” szövegrész helyébe a „haladéktalanul” szöveg,
d)	72. § (1) bekezdésében a „huszonkét munkanap” szövegrész helyébe a „harminc nap”
szöveg, a „harmincöt munkanap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg,
e)	72. § (3) bekezdésében a „tíz munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg,
f)	79. § (2) bekezdésében a „határozat vele való közlését követő tíz munkanapon” szövegrész
helyébe a „folyósításhoz szükséges adatokat tartalmazó elektronikus adatállomány
beérkezését követő tizenhárom napon” szöveg,
g)	83/B. § (1) bekezdésében a „nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie
kell” szövegrész helyébe a „nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell” szöveg,
h)	83/B. § (2) bekezdésében, 83/C. § (2) bekezdésében a „nyugdíjfolyósító” szövegrész
helyébe a „nyugdíjbiztosítási igazgatási” szöveg,
i)	90. §-ában a „Ha a nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátást a határozat közlését
követő tíz munkanapon belül nem folyósítja,” szövegrész helyébe az „A nyugdíjfolyósító
szerv” szöveg,
j) 96. § (7) bekezdésében, 99. § (1) bekezdésében, 99. § (2) bekezdésében a
„Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész helyébe a „központi” szöveg,
k) 96/C. § (1) bekezdésében, a 102/C. §-ban a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős”
szövegrészek helyébe a „központi” szöveg
lép.
(6)	Hatályát veszti a Tny. 64. § (5) bekezdése.
38
40. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
40.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
a)	29. § (10) bekezdésében a „12. § (6) bekezdésében” szövegrész helyébe a „20-21. §-ában”
szöveg,
b)	29. § (10) bekezdésében az „a Tbj. 45. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles”
szövegrész helyébe a „köteles” szöveg,
c)	123. § (12) bekezdésében a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész
helyébe a „központi” szöveg
lép.
41.	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
41.	§
(1)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § A baleseti járadékkal összefüggő felelősségre és a felelősség érvényesítésére a
társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy
ahol a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó jogszabály
a)	nyugellátást, saját jogú nyugellátást vagy baleseti hozzátartozói nyugellátást említ, azon
baleseti járadékot,
b)	az elhunyt jogszerző halálát említi, azon a jogosult üzemi balesetét és foglalkozási
megbetegedését
kell érteni.”
(2)	Az Ebtv.
a)	26/A. § (2) bekezdésében az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban:
OEP)” szövegrész helyébe az „egészségbiztosító” szöveg,
b)	26/A. § (3), (5) és (8) bekezdésében, a 26/B. § (1)-(3) bekezdésében az „OEP” szövegrész
helyébe az „egészségbiztosító” szöveg,
c)	26/A. § (4) bekezdésében az „OEP-pel” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítóval”
szöveg,
39
d)	26/A. § (6) bekezdésében az „OEP-nek” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítónak”
szöveg
e)	26/A. § (6) és (7) bekezdésében, a 61. § (5a) és (5b) bekezdésében az „OEP” szövegrészek
helyébe az „egészségbiztosító” szöveg
f)	70. § (3) bekezdésében a „folyósította” szövegrész helyébe a „megállapította” szöveg
lép.
(3)	Hatályát veszti az Ebtv. 66. § (1) bekezdésében a „baleseti járadékot,” szövegrész.
42.	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása
42.	§
(1)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 61. § (4) bekezdése a következő n) ponttal
egészül ki:
(Az 55. §-ban foglaltakon túl a nemzeti könyvtár alapfeladatai)
„n) részt vesz a magyar kulturális örökség digitális megőrzésében és széleskörű
hozzáférhetőségének megteremtésében.”
(2)	A Kultv. a következő 87/A. §-sal egészül ki:
„87/A. § Az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltató szervezet
feladatait - közszolgáltatási szerződés keretei között, ha a jogszabályi feltételeknek
egyebekben megfelel - államháztartáson kívüli szervezet is elláthatja, ha a feladat szerepel a
létesítő okiratában.”
(3)	A Kultv. 88. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter ágazati irányító feladat- és hatáskörében)
„h) gondoskodik az országos és területi közművelődési szakmai szolgáltatási feladatok
ellátásáról,”
(4)	A Kultv. 91. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani)
40
„a) az országos és a területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatási feladatok ellátásának
fedezetét,”
(5)	A Kultv. a következő 99. §-sal egészül ki:
„99. § (1) A közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait ellátó költségvetési szerv
jogutód nélküli megszűnése, valamint a 85. § és a 87. § szerinti feladatainak államháztartáson
kívüli szervezet részére a 87/A. § alapján történő átadása esetén az átvevő szervezetet a
közművelődési szakmai szolgáltató szervezet feladatait ellátó költségvetési szerv
jogutódjának kell tekinteni azzal, hogy a megszűnő költségvetési szerv közfeladata ellátásával
összefüggő magánjogi jogviszonyaiból eredő valamennyi joga és kötelezettsége e törvény
erejénél fogva a közfeladat ellátását átvevő új közművelődési szakmai szolgáltató szervezetre
száll át.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti feladatátadás a megszűnő közművelődési szakmai szolgáltató
szervezet feladatait ellátó költségvetési szervvel szemben fennálló követeléseket nem teszi
lejárttá, ez okból szerződésszegésre hivatkozásnak vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igény
érvényesítésének nincs helye, az átszállás szerzői jogdíjfizetési igényt nem keletkeztet.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti feladatátadást a megszűnő költségvetési szerv tekintetében az
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
alkalmazásában olyan jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 17.
§ (3) bekezdés h) pontjában meghatározottaknak felel meg.”
(6)	A Kultv. 3. számú melléklet g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„g) Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum,”
(7)	A Kultv. 3. számú melléklet j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„j) Magyar Nemzeti Filmarchívum Könyvtára,”
(8)	A Kultv.
a)	85. § (2) bekezdésében a „közművelődési szakmai szolgáltató szervvel” szövegrész
helyébe a „közművelődési szakmai szolgáltató szervezettel” szöveg,
b)	87. §-ában a „közművelődési szakmai szolgáltatást biztosító szerv” szövegrész helyébe a
„közművelődési szakmai szolgáltatást biztosító szervezet” szöveg
lép.
41
(9)	Hatályát veszti a Kultv.
a)	59. § (6) bekezdése,
b)	100. § (1) bekezdés a) pontjában a „ , valamint a közművelődési szakmai szolgáltató szerv
vagy szervek” szövegrész.
43.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
43.	§
(1)	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 88. §
(4)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az eljárást lezáró döntésnek tartalmaznia kell az ingatlanügyi hatóságnak a rendezetlen
tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás lefolytathatóságára vonatkozó döntését is.”
(2)	Az Inytv. 85. §-ában az „a körzeti földhivatalhoz” szövegrész helyébe az „az elsőfokú
ingatlanügyi hatósághoz” szöveg lép.
(3)	Hatályát veszti az Inytv. 86. §-a.
44.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
44.	§
(1)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 30. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A betegjogi képviselőt az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a
továbbiakban: a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv)
foglalkoztatja.”
(2)	Az Eütv. 247. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„k) a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató, továbbá a jogutód
nélkül megszűnt egészségügyi intézmények egészségügyi dokumentációjának kezeléséért,
valamint az egészségügyi minőségfejlesztési feladatok és az egészségügyi szolgáltatók
akkreditációs tevékenységének koordinálásáért felelős, illetve a betegjog-, -biztonság
42
érvényesülését elősegítő szerv feladat- és hatáskörét, a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi
képviselő jogállását és eljárását, a jogviszonyára, a képzettségére, a tevékenysége végzésének
feltételeire, az összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat, a betegjogi, ellátottjogi és
gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szervre vonatkozó részletes szabályokat, a szervvel
kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlásának módját, valamint a betegjogi, ellátottjogi és
gyermekjogi nyilvántartás vezetésének szabályait, továbbá a betegjogi, ellátottjogi és
gyermekjogi képviselők továbbképzésére vonatkozó szabályokat,”
(rendeletben megállapítsa.)
(3)	Az Eütv. 111. § (6) bekezdésében, 112. § (7 a) bekezdésében az „országos tisztifőorvosi
hivatal” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvosi feladatokat ellátó szerv” szöveg lép.
45.	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
45.	§
(1)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 41. §-a a
következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adatkezelő szervet rendeletben jelölje ki.”
(2)	Az Utv. 41. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszter - a b) és a d) pont
tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben -, hogy rendeletben határozza meg)
„c) az úti okmányokkal összefüggő adatkezelés részletes szabályait, valamint kijelölje azokat
az adatfeldolgozónak nem minősülő szerveket, amelyek az úti okmányok előállításában
közreműködhetnek;”
(3)	Az Utv.
a)	16/D. § (1) bekezdésében a „központi szerv (a továbbiakban: központi szerv)” szövegrész
helyébe a „kijelölt kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal)” szöveg,
b)	16/D. § (2) és (4) bekezdésében a „központi szervet” szövegrész helyébe a „kijelölt
kormányhivatalt” szöveg,
43
c)	16/D. § (3) és (5) bekezdésében a „központi szerv” szövegrész helyébe a „kijelölt
kormányhivatal” szöveg,
d)	20. § (1) bekezdés k) pontjában a „központi” szövegrész helyébe a „nyilvántartást kezelő”
szöveg,
e)	23/B. § (2) bekezdésében a „központi államigazgatási szerv (e fejezet alkalmazásában a
továbbiakban: központi szerv) szövegrész helyébe a „szerv (e fejezet alkalmazásában a
továbbiakban: kijelölt szerv)” szöveg,
f)	23/B. § (5) és (6) bekezdésében a „központi” szövegrész helyébe a „kijelölt” szöveg,
g)	a 24. § (1) és (3) bekezdésében, 24/A. § (1) bekezdésében, 25. §-ában, 27. § (1)-(2), (5),
(10)	és (12) bekezdésében, 27/A. §-ában, 28. § (7) és (8) bekezdésében, 31. § (1) és (2)
bekezdésében az „A központi adatkezelő” szövegrész helyébe az „Az adatkezelő” szöveg,
h)	a 24/A. § (2) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 27. § (2a)-(4) és (6)
bekezdéseiben, 28. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 29. § (1) és (3) bekezdésében az „a
központi adatkezelő” szövegrész helyébe az „az adatkezelő” szöveg,
i)	27. § (7) bekezdésében az „a központi adatkezelő szervet, a központi adatkezelő szerv”
szövegrész helyébe „az adatkezelő szervet, amely” szöveg
lép.
(4)	Hatályát vesztik az Utv. 21. §-ában a „központi” szövegrészek, valamint a 41. § (1)
bekezdés d) pontjában a „központi államigazgatási” szövegrész.
46.	A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény módosítása
46.	§
(1)	A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) a következő 29/C. §-sal egészül ki:
„29/C. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a fogyatékossági támogatás ügyében első- és
másodfokon eljáró fogyatékossági támogatási szervet, a fogyatékossági támogatást folyósító
szervet, valamint a nyilvántartást vezető szervet rendeletben jelölje ki.”
(2)	A Fot.
a)	23/B. § (1) bekezdésében, 23/C. § (1) bekezdésében, 23/E. § (7) bekezdésében a „fővárosi
és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „fogyatékossági támogatási szerv” szöveg,
44
b)	23/D. § (3) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe a
„fogyatékossági támogatási szervet” szöveg,
c)	23/E. § (1) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a
„Kormány által kijelölt szerv” szöveg,
d)	23/E. § (9) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrészek helyébe a
„Kormány által kijelölt szerv” szöveg,
e)	23/E. § (9) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a
„Kormány által kijelölt szervnek” szöveg,
f)	23/F. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A fővárosi és megyei kormányhivatal,
valamint a fogyatékossági támogatás ügyében másodfokon eljáró hatóság (a továbbiakban
együtt: nyilvántartást vezető szerv)” szövegrész helyébe az „A Kormány által a nyilvántartás
vezetésére kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv)” szöveg
lép.
(3)	Hatályát veszti a Fot. 23/B. § (2) bekezdése.
47.	Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása
47.	§
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény a következő 46. §-sal
egészül ki:
„46.§ Az állatvédelmi hatóság döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek.”
48.	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek
állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
48.	§
(1)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami
felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Tpatv.) 1. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alapokat és azok kezelését a Kormány felügyeli.”
45
(2) A Tpatv. 2. § és 3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„2. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap kezelését az egészségbiztosításért felelős miniszter -
mint fejezetet irányító szerv - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (3)
bekezdése alapján jogszabályban kijelölt kezelő szerv közreműködésével, a Nyugdíjbiztosítási
Alap kezelését a központi nyugdíjbiztosítási szerv (a továbbiakban együtt: alap kezeléséért
felelős társadalombiztosítási szerv) végzi.
(2)	Az Egészségbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatos költségek fedezetét az
Egészségbiztosítási Alap költségvetésében kell meghatározni.
(3)	A központi nyugdíjbiztosítási szerv központi költségvetési szerv, amelynek költségvetését
a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésében kell meghatározni.
3.	§ Az alapokhoz tartozó vagyon állami tulajdon, a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi
jogokat az egészségbiztosítási ágazat tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter, a
nyugdíjbiztosítási ágazat tekintetében a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter
gyakorolja azzal, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó működési vagyonnal kapcsolatos
tulajdonosi joggyakorló a központi nyugdíjbiztosítási szerv vezetője.”
49.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
49.	§
(1)	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 10. §
(2)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kizárólag az ellátás megnevezésében - a tankötelezettség kezdetével vagy
megszűnésével összefüggésben - bekövetkező, a családi pótlék összegét és az arra való
jogosultság fennállást nem érintő változásokról hozott döntést nem kell határozatba foglalni.”
(2)	A Cst. 36/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köznevelési intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának
létesítéséről, fennállásáról és megszűnéséről a Kormány által az oktatásért felelős miniszter
köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv az egységes
szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatokat ellátó szerven, szervezeten
keresztül adatot szolgáltat a családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére. Az adatok
átadásának módjáról az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes
feladatainak ellátására kijelölt szerv és a központi családtámogatási szerv megállapodást köt.”
46
(3)	A Cst. 36/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytatók hallgatói jogviszonyának
fennállásáról és annak megszűnéséről a Kormány által az oktatásért felelős miniszter
felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv az egységes
szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatokat ellátó szerven, szervezeten
keresztül adatot szolgáltat a családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére. Az adatok
átadásának módjáról az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes
feladatainak ellátására kijelölt szerv és a központi családtámogatási szerv megállapodást köt.”
(4)	A Cst. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az ellátás
jogosulatlan igénybevételét megállapító szerv hozza meg.”
(5)	A Cst. 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat vagy a fizetési
meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem
teljesíti, úgy a folyósító szerv megteszi a követelés végrehajtásához szükséges intézkedéseket
és a követelést adók módjára hajtatja be.”
(6)	A Cst. 51. § a következő d) ponttal egészül ki:
( Felhatalmazást kap)
„d) a Kormány, hogy a családtámogatási ügyben eljáró hatóságot és a központi
családtámogatási szervet rendeletben kijelölje.”
(7)	A Cst.
a)	15. § (1) bekezdés b) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatalnál” szövegrész
helyébe a „családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál” szöveg,
b)	15. § (3) bekezdésében, 35. § (1) bekezdés a) pontjában, 36/A. § (2) bekezdés b) pontjában
a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „családtámogatási ügyben eljáró
hatóság” szöveg,
c)	22. §-ában a „családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult
hatóság” szövegrész helyébe a „családtámogatási ügyben eljáró hatóság vezetője” szöveg,
d)	41. § (6) bekezdésében az „ , illetőleg” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
47
e)	43. § (5) és (6) bekezdésében, 48. § (2) és (3) bekezdésében a „családtámogatási
ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság” szövegrész helyébe a
„központi családtámogatási szerv” szöveg,
f)	45. § (1) bekezdésében a „családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések
elbírálására jogosult hatóság vezetőjét is a méltányossági jogkörének gyakorlása során -”
szövegrész helyébe a „családtámogatási ügyben eljáró hatóság vezetőjét is a méltányossági
jogkörének gyakorlása során -, valamint a központi családtámogatási szerv” szöveg,
g)	49. § (1) bekezdésében a „családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések
elbírálására jogosult hatóság” szövegrész helyébe a „központi családtámogatási szerv”
szöveg,
h)	49. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a
„családtámogatási ügyben eljáró hatóság - családtámogatási kifizetőhely esetében a központi
családtámogatási szerv -” szöveg,
i)	49/B. § (1) bekezdésében a „családtámogatási ellátásokkal és a fogyatékossági ellátásokkal
kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság” szövegrészek helyébe a „központi
családtámogatási szerv” szöveg,
j) 49/B. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a
családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság”
szövegrész helyébe a „családtámogatási ügyben eljáró hatóság, valamint a központi
családtámogatási szerv” szöveg,
k) 49/B. § (3) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a fogyatékossági
ellátással kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság” szövegrész helyébe a
„fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatban eljáró hatóságok, valamint a fogyatékossági
ellátásokkal összefüggő nyilvántartás vezetésére a Kormány által kijelölt szerv” szöveg,
l) 49/C. § (3) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a
családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság”
szövegrész helyébe a „központi családtámogatási szerv” szöveg, a „családtámogatási
ellátásokkal és a fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult
hatóság” szövegrész helyébe a „Kormány által kijelölt szerv” szöveg
lép.
48
50. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
50.	§
(1)	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban:
Kknyt.) 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartó feladat- és hatásköre)
„a) engedélyezi az adatigénylő részére a közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatást:”
(2)	A Kknyt. 5. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Kormány által rendeletben kijelölt közlekedési igazgatási hatóság
a)	végzi a járművek előzetes eredetiségvizsgálatát;
b)	lefolytatja a járművek azonosító jellel történő utólagos ellátásának engedélyezési eljárását;
c)	a külföldről behozott használt jármű származásellenőrzési nyilvántartásba vételét
követően, az első magyarországi forgalomba helyezését megelőzően a jármű származását
ellenőrzi, és ennek érdekében
ca)	jogosult a nemzetközi körözési nyilvántartásból, a SIS II-ből, valamint más külföldi
hatóság nyilvántartásából adatot igényelni,
cb)	jogosult, az Európai Unión kívüli országok részére nemzetközi szerződés, viszonosság
alapján, illetve az Európai Unió tagállamának közlekedési nyilvántartása számára a 9. § (1)
és (2) bekezdésében meghatározott adatokat továbbítani,
cc)	a ca) pontban meghatározott adatigénylés lehetőségének hiányában, illetve annak
kiegészítése céljából jogosult a jármű- és okmányazonosító, valamint műszaki adatok
átadásával technikai adatok beszerzésére, és a körözés tényének a nemzeti nyilvántartásokban
történő ellenőrzésére külön jogszabály szerint közreműködő igénybevételére.”
(3)	A Kknyt. 16. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartásból)
„a) csoportos adatszolgáltatás és - a Kormány által rendeletben kijelölt adatigényő szervek
által eseti jelleggel - egyedi adatszolgáltatás a nyilvántartótól,”
(igényelhető.)
49
(4)	A Kknyt.
a)	9. § (5) bekezdés a) pontjában a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások
Központi Hivatal általa” szövegrész helyébe a „Kormány által rendeletben kijelölt szerv által”
szöveg,
b)	16. § (2) bekezdésében a „nyilvántartótól” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási
hatóságtól” szöveg
lép.
(5)	Hatályát veszti a Kknyt.
a)	3. §-ában a „központi" szöveg,
b)	4. § (1) bekezdés d)-g) pontja,
c)	6. §-a.
51. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
51.	§
(1)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Víziktv.) 41. § (5)
bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóság” szövegrész helyébe a „hazai
anyakönyvezésre kijelölt anyakönyvi szerv” szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti a Víziktv. 4. § (2) bekezdésében a „központi és” szövegrész.
52.	A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása
52.	§
(1)	A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a
továbbiakban: Szátv.) 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/A. § A 21. § (6) bekezdése szerinti közhiteles hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés,
valamint az onnan való törlés során az alábbi bizonyítási eszközök használhatóak fel:
a)	okirat,
b)	az ügyfél nyilatkozata.”
50
(2)	A Szátv. 28. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)
„a) az elbíráló hatóság és a nyilvántartó szerv kijelöléséről, hatáskörének meghatározásáról,
továbbá a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiadásának,
cseréjének, visszavonásának eljárási szabályairól szóló előírásokat;”
(3)	A Szátv. 28. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)
„g) a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány”, továbbá önálló
mellékleteinek nyilvántartására vonatkozó, valamint a nyilvántartásból adatszolgáltatásra
jogosult központi államigazgatási szerv kijelöléséről és a nyilvántartás eljárási szabályairól
szóló előírásokat;”
(4)	A Szátv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) E törvény alkalmazásában
a)	magyar kultúra különösen: a magyar nyelv, az irodalom, a történelem, a művelődéstörténet
és a magyar tudományosság;
b)	adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok és igazolványok adatainak a
törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül
ba)	egyedi adatszolgáltatás: egy polgár vagy igazolvány adatainak közlése,
bb)	csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott
szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok vagy igazolványok adatainak
rendszeres vagy eseti közlése.”
(5)	A Szátv.
a)	21. § (6) bekezdésében az „az elbíráló hatóság (e rendelkezések alkalmazásában:
adatkezelő szerv)” szövegrész helyébe az „a Kormány által kijelölt szerv (a továbbiakban:
nyilvántartó szerv) szöveg,
b)	21. § (6b) bekezdésében az „Az adatkezelő szerv a nyilvántartásban” szövegrész helyébe
az „A nyilvántartó szerv a nyilvántartásban” szöveg,
c)	21. § (6b) bekezdésében az „Az adatkezelő szerv a (6) bekezdés” szövegrész helyébe az „A
nyilvántartó szerv a (6) bekezdés” szöveg
lép.
51
(6) Hatályát veszti a Szátv. 19. § (2) bekezdésében a „magyar központi” szövegrész.
53.	A büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról
szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása
53.	§
A büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló
2001. évi LXXXV. törvény 23.§ (1) bekezdésében a „központi anyakönyvi szervnél”
szövegrész helyébe a „Kormány által kijelölt anyakönyvi szervnél” szöveg lép.
54. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
54.	§
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 142/A. § (7) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(7) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti tájékozódási lehetőséghez kapcsolódó
ügyfélszolgálati feladatok ellátását az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szerven
keresztül biztosítja. Az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szerv az általa nyújtott
szolgáltatás során a számlavezető és a számlatulajdonos adatait - ideértve az értékpapírszámla
és ügyfélszámla egyenlegét és egyéb adatait, valamint a számlatulajdonos részére képzett
belépési azonosítót és jelszót - nem kezelheti.”
55. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása
55.	§
Hatályát veszti a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok
előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 23. § (4) bekezdésében
az „országos illetékességgel” szövegrész.
52
56. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása
56.	§
Hatályát veszti a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény
a)	65. § g) pontja,
b)	71/A. § (3) bekezdése.
57.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
57.	§
(1)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 189. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvénnyel megállapított 3. számú melléklet G. pont 7. alpontját 2012. január 1-jén
vagy azt követően létesített vagy megszüntetett ügyfélkapu vonatkozásában kell alkalmazni.”
(2)	Az Art.
a)	17. § (5) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi)
hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe az „az ügyfélkapu
regisztrációs szervnél” szöveg,
b)	20. § (4) bekezdésében a „járási hivatalt” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei
kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
c)	52. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában b) pont ba) alpontjában, d) és f) pontjában, 54. §
(15)	bekezdésében, 175. § (29) bekezdés a) pontjában a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért
felelős” szövegrész helyébe a „központi” szöveg,
d)	52. § (7) bekezdés e) pontjában az „a nyugdíjfolyósító” szövegrész helyébe az „az ellátás
folyósításának szüneteltetésére hatáskörrel rendelkező nyugdíjbiztosítási igazgatási” szöveg,
e)	72. § (6) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „lakáscélú állami
támogatások ügyében eljáró szerv” szöveg
lép.
53
58. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
58.	§
(1)	A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rat.) 9. §-a a
következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A közlekedési hatóság gépjármű-átalakítás engedélyezése iránti eljárásában hozott
elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.”
(2)	A Rat.
a)	10. § (3) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi)
hivatalánál” szövegrész helyébe az „ügyfélkapu regisztrációs szervnél” szöveg,
b)	Mellékletének II. részében a „Nemzeti Közlekedési Hatóság” szövegrész helyébe a
„közlekedési hatóság” szöveg
lép.
59. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása
59.	§
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről
szóló 2003. évi CXXVIII. törvény
a)	17. § (10) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a
kisajátítási hatóság” szöveg,
b)	17/C. § (2) bekezdés h) pontjában a „bányászati hatáskörében eljáró illetékes
kormányhivatal” szövegrész helyébe a „bányafelügyelet” szöveg
lép.
54
60. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
60. §
(1)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 1/A. Fejezet 2. Címe
helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Magyar Nemzeti Filmarchívum
5/B. § (1) A magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos, digitális és egyéb
dokumentumainak gyűjtésével, feldolgozásával, megőrzésével, digitalizálásával kapcsolatos
feladatokat a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő
Részvénytársaság (a továbbiakban: MNF) látja el akként, hogy szervezeti egységeként, és a
muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.
évi CXL. törvény szerinti közgyűjteményként működteti a Magyar Nemzeti Filmarchívumot.
(2)	Az MNF a Magyar Nemzeti Filmarchívum működtetése keretében gondozza a részére
jogszabály alapján átadott filmalkotásokat és e törvény szerint filmalkotásnak nem minősülő,
más audiovizuális műveket (a továbbiakban: más audiovizuális művek), valamint az ezekhez
kapcsolódó egyéb dokumentumokat.
(3)	Az MNF szakmai szolgáltatásokkal, kutatási tevékenységgel hozzájárul a magyar
filmkultúra fejlődéséhez, és segíti a mozgóképkultúrával összefüggő oktatást.”
(2)	Az Mktv. 5/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/C. § (1) A nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat az MNF gyakorolja.
(2)	A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését az MNF végzi, figyelembe
véve a terjesztésre vonatkozó piaci lehetőségeket, a terjesztésre kerülő alkotások
sokszínűségéhez fűződő érdeket, a rendelkezésére álló példányok minőségét és a terj esztésre
vonatkozó minőségi előírásokat. Az MNF korlátlan területi és időbeli felhasználásról szóló,
valamint a filmvagyon egészére vonatkozó terjesztési megállapodást nem köthet.
(3)	A szerzői vagy szomszédos jogi védelem alatt nem álló filmalkotások és más
audiovizuális művek terjesztéséről az MNF e művek vagyonkezelőjével megállapodást
köthet.”
(3) Az Mktv. 5/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
55
„5/D. § (1) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és más audiovizuális művek
terjesztéséből az MNF-hez befolyt bevételekből a (2) bekezdés szerinti jogdíjak megfizetése
után fennmaradó összeget az MNF az e Fejezet szerinti célokra fordítja.
(2)	A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztésével kapcsolatban felmerült, a
szerzői és a szomszédos jogi jogosultakat megillető jogdíjakat - kivéve az 5/E. § szerinti
felhasználás esetét - az MNF fizeti meg.
(3)	Az (1) és (2) bekezdést az MNF és a más audiovizuális művek vagyonkezelője közötti
terjesztési megállapodás megkötésekor is alkalmazni kell.”
(4)	Az Mktv. II. Fejezet 2. Cím címe helyébe a következő szöveg lép:
„A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
jogállása, szervezete, bevételi forrásai és támogatási tevékenysége ”
(5)	Az Mktv. 9/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hatoslottó szerencsejáték játékadójának 80%-át az MNF a II. Fejezet szerinti feladatai
ellátására fordítja. Ezt a kiadást az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások
költségvetési fejezetében kell megtervezni. Az MNF az I/A. Fejezet szerinti feladatainak
ellátásával összefüggő kiadásait központi költségvetési támogatásból, és az 5/D. § (1)
bekezdése szerinti bevételből fedezi.”
(6)	Az Mktv. V. Fejezet 1. Címe a következő 36/J. §-sal egészül ki:
„36/J. § (1) A MaNDA 2017. január 1-jén megszűnik. Az 1/A. Fejezet szerinti feladatok
körében a nemzeti filmvagyonhoz kapcsolódó felhasználási és egyéb jogok - beleértve a
36/B. § (4) és (5) bekezdése szerinti jogok és kötelezettségek gyakorlását is -, a MaNDA
vagyonkezelésében álló 1021 Budapest, Budakeszi út 51/E. (10937/26 hrsz.) és 1021
Budapest, Budakeszi út 51/C. (10937/18 hrsz.) ingatlanok, továbbá a vagyonkezelői
feladatellátáshoz szükséges eszközök és vagyoni értékű jogok tekintetében a vagyonkezelési
szerződésekben a MaNDA jogutódja az MNF.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a jogutódlás és feladatátadás tárgyát
képezi az átvett feladatok ellátásával összefüggő valamennyi jogviszony, beleértve a vagyoni
jogokat és kötelezettségeket, az átvett feladatokhoz tartozó tárgyi eszközállományt és az
MNF-nél e törvény szerinti feladatok ellátására az átadás-átvételt követően
56
továbbfoglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonyát és a kapcsolódó munkáltatói jogok
gyakorlását.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti vagyonátadás ellenérték nélküli és illetékmentes, és azt az
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
alkalmazásában olyan jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 17.
§ (3) bekezdés h) pontjában leírt feltételeknek felel meg, és egyebekben adómentes.
(4)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogok és kötelezettségek MaNDA megszűnéséből eredő
átszállása a MaNDÁ-val szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, ezen okból
szerződésszegésre való hivatkozásnak vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igény
érvényesítésének nincs helye, az átszállás szerzői jogdíj fizetési igényt nem keletkeztet.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti jogutódlás alapján az ingatlanokra vonatkozóan a jogutód
vagyonkezelői jogát az MNF egyoldalú nyilatkozata alapján, annak kérelmére kell bejegyezni
az ingatlan-nyilvántartásba azon ingatlanok vonatkozásban, amelyek bejegyzett
vagyonkezelője a MaNDA.
(6)	A jogutódláshoz kapcsolódó vagyon- és létszámátcsoportosításról, valamint a MaNDA
feladatait, kötelezettségvállalásait illetően a MaNDA és az MNF átadás-átvételi
megállapodást köt. Az átadás-átvételi eljárásban a feladatok ellátása során keletkezett
valamennyi iratot, elektronikusan tárolt adatot és egyéb dokumentumot legkésőbb 2016.
december 31-ig át kell adni az MNF részére, amely azokat tárolja és kezeli.”
(7)	Az Mktv.
a)	5/E. § (2) bekezdésében „a MaNDA, illetve az MNF” szövegrész helyébe „az MNF”,
b)	5/E. § (3) bekezdésében az „és egyéb mozgóképes művek” szövegrész helyébe az „és más
audiovizuális művek”,
c)	36/B. § (4) bekezdésében a „MaNDA” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Digitális
Archívum és Filmintézet (a továbbiakban: MaNDA)”
szöveg lép.
57
61. A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény módosítása
61. §
A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 4/C. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alap a NAVA-t érintő és az e törvényben nem szabályozott feladatok ellátására -
ideértve a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő
Részvénytársasággal való együttműködésből eredő feladatokat is - a Médiatanács és a
kultúráért felelős miniszter jóváhagyásával megállapodást köthet.”
62. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény módosítása
62. §
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 100. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nincs helye fellebbezésnek)
„e) törvény eltérő rendelkezése hiányában, ha az elsőfokú döntést központi államigazgatási
szerv vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője hozta,”
63.	A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi
CXXXV. törvény módosítása
63.	§
(1)	A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi
CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 15. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az áldozatsegítő szolgálat visszatérítés tárgyában hozott döntése ellen fellebbezésnek
van helye.”
(2)	Az Ást. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az áldozatsegítő szolgálatnak az áldozati státusz igazolása tárgyában hozott döntésével
szemben fellebbezésnek van helye.”
58
(3)	Az Ást. 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A döntő hatóság kárenyhítés tárgyában hozott döntésével szemben fellebbezésnek van
helye.”
(4)	Az Ást. 43. § (1) bekezdésében a „bevándorlási és állampolgársági hivatallal” szövegrész
helyébe a „menekültügyi hatósággal, az idegenrendészeti hatósággal” szöveg lép.
(5)	Hatályát veszti az Ást.
a)	15/A. § (3) bekezdése,
b)	27. § (2) bekezdése.
64.	A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása
64.	§
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 6. § (5) bekezdés b)
pontjában, 6. § (7) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi
kerületi) hivatala” szövegrészek helyébe a „gyámhivatal” szöveg lép.
65.	A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események
szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása
65.	§
(1)	A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai
vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 1/A. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről,
valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a
2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági
rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014.
április 3-i 376/2014/EU rendelet (a továbbiakban: 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet) 2. cikk 1-7., 9., 12. pontját, 4. cikk (1), (2) és (5) bekezdését, 15-16. cikkét és I.
mellékletét a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő
légijárművel, valamint állami légijárművel bekövetkezett eseményekkel összefüggésben
megfelelően kell alkalmazni.”
59
(2)	A Kbvt. 2. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„r) üzemben tartó:
ra) a jármű, illetve az infrastruktúra működését szervező, fenntartó természetes vagy jogi
személy,
rb) az állami légijármű, a pilóta nélküli állami légijármű és rendszer esetén az üzemeltető
szervezet szolgálati elöljárója, amely a honvédelmi szervek céljára szolgáló légijármű, pilóta
nélküli légijármű és rendszer tekintetében a Magyar Honvédség középszintű vezető szerve.”
(3)	A Kbvt. 2. §-a a következő t) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„t) közlekedésbiztonsági szervek: a közlekedésbiztonsági szerv és az állami
közlekedésbiztonsági szerv; ”
(4)	A Kbvt. „Értelmező rendelkezések” alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § E törvény alkalmazásában az üzemben tartóra vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni azon személy tekintetében is, akinek tevékenysége üzemben tartói engedélyhez
nem kötött, üzemben tartói engedélyének érvényessége lejárt, illetve jogsértő módon vagy
engedély nélkül folytatta tevékenységét.”
(5)	A Kbvt. 3. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedésbiztonsági szerv - e törvényben meghatározottak szerint - a balesetek
megelőzése érdekében elvégzi)
„ab) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, illetékességébe
tartozó eseménnyel,
ac) a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő
légijárművel bekövetkezett, jelentős légiközlekedés-biztonsági kockázatot magában hordozó,
illetékességébe tartozó eseménnyel kapcsolatos bejelentések gyűjtését és elemzését,”
(6)	A Kbvt. 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedésbiztonsági szerv - e törvényben meghatározottak szerint - a balesetek
megelőzése érdekében)
60
„c) lefolytatja az illetékességébe tartozó közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési
események független szakmai és tematikus vizsgálatát és”
(7)	A Kbvt. a 4. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:
„Az állami közlekedésbiztonsági szerv jogállása és szervezete
4/A. § (1) Az állami közlekedésbiztonsági szerv - e törvényben meghatározottak szerint - a
balesetek megelőzése érdekében
a)	elvégzi a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett jelentős légiközlekedés-biztonsági
kockázatot magában hordozó eseménnyel kapcsolatos bejelentések gyűjtését és elemzését;
b)	lefolytatja a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett közlekedési balesetek és az egyéb
közlekedési események független szakmai és tematikus vizsgálatát;
c)	bizottsági tagként részt vesz az állami légijármű érintettségével bekövetkezett, jelentős
légiközlekedés-biztonsági kockázatot magában hordozó eseményeknek a
közlekedésbiztonsági szerv által végzett szakmai vizsgálatában és közreműködik az
eseménnyel kapcsolatos bejelentések gyűjtésében és elemzésében, valamint
d)	biztonsági ajánlást dolgozhat ki.
(2)	Az állami közlekedésbiztonsági szerv irányítását a honvédelemért felelős miniszter látja
el. Az állami közlekedésbiztonsági szerv döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy
megsemmisíteni nem lehet. A honvédelemért felelős miniszter az állami közlekedésbiztonsági
szervnek feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására egyedi utasítást nem adhat.
(3)	Az állami közlekedésbiztonsági szerv működésében független minden olyan személytől és
szervezettől, akinek, vagy amelynek érdekei a kivizsgáló szervezet feladataival ütköznek, így
különösen:
a)	az állami légijárművek gyártását, karbantartását, javítását, légialkalmasságát,
típusalkalmasságát, légi üzemeltetését engedélyező, a szakszolgálati engedélyek kiadását, és
annak ellenőrzését végző katonai légügyi hatóságtól;
b)	a légiforgalmi irányítás, a repülőtér, az állami légijármű üzemeltetése és üzemben tartása
tekintetében illetékes fenntartótól, üzemben tartótól és üzemeltetőtől, valamint
c)	minden olyan féltől vagy szervezettől, amelynek az érdekei vagy feladatai az
eseményvizsgálatokat végző állami közlekedésbiztonsági szerv feladataival ütközhetnek vagy
objektivitását befolyásolhatják.
(4)	Az állami közlekedésbiztonsági szerv huszonnégy órás folyamatos baleseti ügyeleti
szolgálatot tart fenn az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetekről, súlyos
61
repülőeseményekről és repülőeseményekről szóló bejelentések fogadására, valamint a
376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott
kötelező bejelentések fogadására, és a szükséges jelentések és intézkedések megtételére.
Közös rendelkezések
4/B. § (1) Ha az esemény kapcsán hatósági, szabálysértési vagy büntetőeljárás is indul, a
vizsgálati cselekmények ezen eljárásokkal párhuzamosan is lefolytathatóak. Ezen eljárásokat
és szakmai vizsgálatokat úgy kell lefolytatni, hogy egymást ne akadályozzák.
(2)	A szakmai vizsgálat a büntetőeljárás lefolytatását nem akadályozhatja.
(3)	A közlekedési balesettel és az egyéb közlekedési eseménnyel kapcsolatban indult szakmai
és tematikus vizsgálat, továbbá a szakmai vizsgálattól függetlenül indult közigazgatási
hatósági eljárás, szabálysértési és büntetőeljárás során a közlekedésbiztonsági szerv, valamint
a hatóságok és egyéb eljáró szervek - az együttműködés, továbbá a szakmai vizsgálat
szabályainak figyelembevételével, az eseménnyel összefüggő tényekre vonatkozó adatok
vagy a közigazgatási hatósági, szabálysértési, illetve büntetőeljárás során keletkezett adatok,
dokumentumok beszerzése érdekében - egymást megkereshetik.”
(8)	A Kbvt. 7. § (1) bekezdés b) pontjának nyitó szövege helyébe a következő rendelkezés
lép:
(A közlekedésbiztonsági szerv)
„b) kivizsgálhatja - az állami légijármű kivételével - azokat a 216/2008/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének hatálya alá tartozó légijárművekkel
bekövetkezett légiközlekedési baleseteket és súlyos repülőeseményeket, a lajstromozásra nem
kötelezett úszólétesítménnyel bekövetkezett - az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában nem
szereplő - nagyon súlyos víziközlekedési baleseteket, valamint az egyéb közlekedési
eseményeket, amelyek megítélése szerint”
(9)	A Kbvt. 7. § (1) bekezdés f) pont fb) és fc) alpontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
(A közlekedésbiztonsági szerv: a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események
megelőzése érdekében biztonsági ajánlást tesz)
„fb) a közlekedési infrastruktúra üzemeltetőinek, a járművet üzemeltetőnek, (a továbbiakban
együtt: üzemeltető),
62
fc) állami légijármű érintettsége esetén a légijármű üzemben tartójának, továbbá a katonai
légijármű érintettsége esetén a honvédelemért felelős miniszternek,”
(10)	A Kbvt. 7. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedésbiztonsági szerv)
„g) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott
eseményjelentések, elemzések, és a légiközlekedési balesetekre, súlyos repülőeseményekre,
repülőeseményekre - ide nem értve a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett
légiközlekedési baleseteket, súlyos repülőeseményeket, repülőeseményeket - vonatkozó
adatok, információk nyilvántartására, nyomon követésére és feldolgozására adatbázist hoz
létre és működtet;”
(11)	A Kbvt. 7. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedésbiztonsági szerv)
„l) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (3) bekezdésében
meghatározottak szerint - kivéve az állami légijárműre vonatkozó - bejelentett adatokat gyűjti,
feldolgozza, tárolja”
(12)	A Kbvt. „A közlekedésbiztonsági szervek hatásköre és feladatai” alcíme a következő
7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) Az állami közlekedésbiztonsági szerv
a)	kivizsgálja
aa)	a kizárólag állami légijárművel belföldön bekövetkezett légiközlekedési baleseteket,
súlyos repülőeseményeket, és repülőeseményeket,
ab)	a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleseteket, súlyos
repülőeseményeket és repülőeseményeket, ha a légiközlekedési baleset, súlyos
repülőesemény, repülőesemény helyszíne szerint illetékes kivizsgáló szerv nem folytat
vizsgálatot;
b)	az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek és az egyéb közlekedési
események megelőzése érdekében biztonsági ajánlást tesz
ba)	állami légijármű érintettsége esetén a légijármű üzemben tartójának, továbbá a
honvédelemért felelős miniszternek,
bb)	a katonai légügyi hatóságnak, és az eljárásban érintett más hatóságnak;
63
c)	a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott
eseményjelentések, elemzések, és az állami légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési
balesetekre, súlyos repülőeseményekre, repülőeseményekre vonatkozó adatok, információk
nyilvántartására, nyomon követésére és feldolgozására adatbázist hoz létre és működtet;
d)	a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (3) bekezdésében
meghatározottak szerint az állami légijárművekre vonatkozó bejelentett adatokat gyűjti,
feldolgozza, tárolja;
e)	folyamatos vélemény- és tapasztalatcserét folytat más államok szervezeteivel, a nemzetközi
szervezetekkel a műszaki és tudományos fejlődéssel összhangban lévő közös vizsgálati
módszerek kidolgozása, a biztonsági ajánlások végrehajtásának figyelemmel kísérésére
szolgáló közös elvek megfogalmazása céljából;
f)	a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények
szakmai vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel
összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglalt formai és
tartalmi követelményeknek megfelelő zárójelentést készít;
g)	a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési események bejelentése, vagy
a szakmai vizsgálat során tudomására jutott információk alapján tematikus vizsgálatot
végezhet és a vizsgálat alapján biztonsági ajánlást adhat ki.
(2)	Az állami közlekedésbiztonsági szerv az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt adatbázisban
tartja nyilván az e törvényben meghatározott kizárólag állami légijármű vagy annak
érintettségével bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel és
repülőeseménnyel összefüggő bejelentéseket, valamint a 376/2014/EU európai parlamenti és
tanácsi rendeletben meghatározott adatokat, információkat, továbbá a szakmai vizsgálat során
az e törvénnyel és a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban
birtokába került adatokat.”
(13)	A Kbvt. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésében
meghatározott eseményeket
a)	a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott
légijármű - az állami légijármű kivételével - parancsnoka, vagy ha a parancsnoknak nem áll
módjában, a személyzet egyéb tagja,
64
b)	a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott
légijármű - az állami légijármű kivételével -, vagy annak alkatrésze, berendezése
tervezésében, gyártásában, karbantartásában, üzembe helyezésében, üzemben tartásában,
üzemeltetésében, műszaki alkalmasságának megállapításában részt vevő személy köteles, a
tudomásszerzést követően haladéktalanul személyesen vagy a légiközlekedésről szóló
törvényben meghatározott baleseti ügyeleti szolgálat útján jelenteni a közlekedésbiztonsági
szervnek a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott
adattartalommal.
(3a) A 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésében
meghatározott eseményeket
a)	az állami légijármű parancsnoka, akadályoztatása esetén a személyzet más tagja,
b)	az állami légijármű, vagy annak alkatrésze, berendezése tervezésében, gyártásában,
karbantartásában, üzembe helyezésében, üzemben tartásában, üzemeltetésében, műszaki
alkalmasságának megállapításában részt vevő személy,
c)	az a személy, aki állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartásával
kapcsolatos feladatokat lát el,
d)	az a személy, aki olyan állami léginavigációs szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatot lát el,
amelyhez szakszolgálati engedély szükséges,
e)	az a személy, aki állami léginavigációs berendezések telepítésével, módosításával,
karbantartásával, javításával, nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével
kapcsolatos feladatot lát el,
f)	az a személy, aki állami légijármű földi kiszolgálásával, beleértve a tüzelőanyag-feltöltést, a
terhelési adatlap kitöltést, a berakodást, a jégtelenítést és a légijármű vontatást, valamint
egyéb földi üzemeltetésével kapcsolatos feladatot lát el,
g)	pilóta nélküli állami légijármű tekintetében annak vezetője vagy segítő személyzete
köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul személyesen vagy a légiközlekedésről
szóló törvényben meghatározott baleseti ügyeleti szolgálat útján jelenteni az állami
közlekedésbiztonsági szervnek a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I.
mellékletében meghatározott adattartalommal.”
(14)	A Kbvt. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerint
összegyűjtött eseményekre vonatkozó adatokat és biztonsági vonatkozású egyéb
információkat az 5. cikk (6) bekezdésében meghatározott letelepedett szervezet - állami
65
légijármű tekintetében az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálat - köteles haladéktalanul
jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek.”
(15)	A Kbvt. 10/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közlekedésbiztonsági szerv baleseti ügyeleti szolgálata a bejelentéseket telefonon,
elektronikus úton, valamint levélben fogadja a közlekedésbiztonsági szerv honlapján és
Magyarország Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványában (AIP) - az állami
közlekedésbiztonsági szerv esetében a Katonai Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványban
(MILAIP) - közzétett elérhetőségeken. A közlekedésbiztonsági szerv nyilvántartásba veszi a
bejelentést és a baleseti ügyeleti szolgálat segítségével haladéktalanul megteszi a szükséges
intézkedéseket. Ha a bejelentés nem az üzemben tartótól származik, a közlekedésbiztonsági
szerv az üzemben tartót értesíti. Légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény és
repülőesemény esetében az illetékes közlekedésbiztonsági szerv a bejelentés 10/C. § (4)
bekezdésében meghatározott eredeti adattartalmával haladéktalanul értesíti a légiközlekedési
hatóságot.”
(16)	A Kbvt. 10/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A vizsgálóbizottság munkájában történő részvételre az állami közlekedésbiztonsági
szerv hivatásos, szerződéses szolgálati jogviszonyban álló tagján, kormánytisztviselőjén kívül
más, a szakmai vizsgálat lefolytatására - a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett
légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és repülőesemények szakmai
vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő
üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott -
szakértelemmel rendelkező személy is igénybe vehető.”
(17)	A Kbvt. 10/B. § a követező (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos
repülőesemény és repülőesemény szakmai vizsgálatának vezetője az állami
közlekedésbiztonsági szervnél hivatásos vagy szerződéses szolgálati jogviszonyban álló
személy.”
(18)	A Kbvt. 10/C. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha a közlekedésbiztonsági szerv szakmai vizsgálatot indít olyan légiközlekedési
balesettel, súlyos repülőeseménnyel vagy repülőeseménnyel kapcsolatban, amelyben állami
66
légijármű is érintett, az állami közlekedésbiztonsági szerv a közlekedésbiztonsági szerv
vizsgálóbizottságába tagot delegál. A tag jogaira, kötelezettségeire és a vele szemben
alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokra a közlekedésbiztonsági szervre vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4)	A belföldön külföldi járművel bekövetkezett közlekedési baleset és egyéb közlekedési
esemény bekövetkezésekor a közlekedésbiztonsági szerv, kizárólag állami légijárművel
bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény vagy repülőesemény
bekövetkezésekor az állami közlekedésbiztonsági szerv, a lehető legkisebb késedelemmel
értesíti a járművet lajstromozó (nyilvántartó), üzemben tartó (üzemeltető), tervező, gyártó,
valamint nemzetközi szerződésben meghatározott érintettségű állam eseményvizsgáló szervét.
Az értesítést a nemzetközi szerződésekben meghatározott hivatalos munkanyelven kell
megküldeni. Az értesítés az adott időpontban rendelkezésre álló információkat tartalmazza, az
egyes információk hiánya miatt az értesítés nem szenvedhet késedelmet. A hiányzó adatokat
és az egyéb kapcsolódó információkat azok beszerzését követően haladéktalanul pótolni kell.”
(19)	A Kbvt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közlekedésbiztonsági szerv az őrizetébe került bizonyítékokat erre alkalmas módon
berendezett, elkülönített és az illetéktelenek elől elzárt helyen őrzi meg, és a megőrzés során
gondoskodik a bizonyítékok azonosíthatóságáról és megváltoztathatatlanságáról.”
(20)	A Kbvt. 15. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő
(2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül meghatalmazott képviselőt delegálhat továbbá
a)	az állami légiközlekedési infrastruktúrát érintő légiközlekedési baleset, súlyos
repülőesemény, repülőesemény szakmai vizsgálatában - a közlekedésbiztonsági szerv
vizsgálóbizottsága mellé - az állami közlekedésbiztonsági szerv,
b)	légiközlekedési infrastruktúrát érintő légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény,
repülőesemény szakmai vizsgálatában - az állami közlekedésbiztonsági szerv
vizsgálóbizottsága mellé - a közlekedésbiztonsági szerv.
(2b) A (2) és (2a) bekezdés szerinti meghatalmazott képviselő a vizsgálóbizottság vezetőjének
felügyelete alatt a szakmai vizsgálat során jogosult
a)	megtekinteni a baleset helyszínét és megvizsgálni a roncsokat,
b)	javaslatot tenni a tanúmeghallgatás témaköreire és hozzáférni a tanúk által szolgáltatott
információkhoz,
67
c)	másolatot kapni minden vonatkozó dokumentumból és hozzáférni a releváns
tényadatokhoz,
d)	jelen lenni az adatrögzítő kiolvasásánál,
e)	részt venni a helyszínen kívüli vizsgálati tevékenységekben, például az egyes alkatrészek
vizsgálatában, műszaki megbeszéléseken, a tesztekben és szimulációkban,
f)	részt venni a kivizsgálás előre haladásáról tartott, az elemzéseket, megállapításokat, okokat
és biztonsági ajánlásokat vizsgáló értekezleten, és
g)	előterjesztést tenni a kivizsgálás különböző elemeire.”
(21)	A Kbvt. „Zárójelentés-tervezet” alcíme a következő 15/C. §-sal egészül ki:
„15/C. § Az állami közlekedésbiztonsági szerv vizsgálóbizottságának zárójelentés-tervezetére
-	a 15/B. §-ban foglaltaktól eltérően - a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett
légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és repülőesemények szakmai
vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő
üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak az
irányadók.”
(22)	A Kbvt. 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán készült zárójelentést a
közlekedésbiztonsági szerv köteles megküldeni a közlekedési balesetben vagy egyéb
közlekedési eseményben érintetteknek, a biztonsági ajánlás címzettjeinek, valamint minden
olyan szervezetnek, amely abból, biztonsági szempontból hasznos következtetéseket vonhat
le. A zárójelentést meg kell küldeni az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben
meghatározott nemzetközi szervezeteknek, az Európai Bizottságnak és az Európai Vasúti
Ügynökségnek.”
(23)	A Kbvt. 16. §-a a következő (16)-(18) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Az állami közlekedésbiztonsági szerv vizsgálóbizottságának zárójelentésére a kizárólag
állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és
repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami
légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló miniszteri rendeletben
meghatározottak az irányadók.
(17)	A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos
repülőesemény és repülőesemény kapcsán elkészített zárójelentés kibocsátásának határideje a
68
szakmai vizsgálat megindításától számított tizenkét hónap, kivéve, ha az állami
közlekedésbiztonsági szerven kívül álló okok miatt a légiközlekedési baleset, súlyos
repülőesemény vagy repülőesemény vizsgálata ezen az időtartamon belül nem zárható le.
(18)	A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos
repülőeseménnyel és repülőeseménnyel összefüggő zárójelentést az állami
közlekedésbiztonsági szerv köteles megküldeni az érintett üzemben tartónak és
üzemeltetőnek, továbbá az állami légijárművel összefüggő biztonsági ajánlást - érintettségük
esetén - a NATO-tagországok repülésbiztonsági szervezeteinek.”
(24)	A Kbvt. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16/A. § (1) A közlekedésbiztonsági szerv a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek
megelőzése érdekében, a közlekedési balesetek vagy egyéb közlekedési események
bejelentése, vagy a szakmai vizsgálat, vizsgálatok során tudomására jutott információk
alapján, egy témakör alaposabb vizsgálatára kiterjedő tematikus vizsgálatot indíthat.
(2)	A tematikus vizsgálat zárójelentése biztonsági ajánlást tartalmazhat. A tematikus vizsgálat
kizárólag hivatalból indulhat meg és egyebekben a szakmai vizsgálat szabályai vonatkoznak
rá.”
(25)	A Kbvt. 18. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közlekedésbiztonsági szervekkel hivatásos vagy szerződéses szolgálati jogviszonyban,
kormányzati szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló személy, továbbá a 10/B. § (6) bekezdése
szerinti megfigyelő köteles a szakmai vizsgálat során tudomására jutott személyes adatokat
megőrizni. Ez a kötelezettség a kormányzati szolgálati jogviszony, a szolgálati viszony, a
munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a megbízási jogviszony
megszűnését követően is fennmarad.
(6)	A vizsgálóbizottság vezetője és tagja, az (5) bekezdésben meghatározott személy, és a
meghatalmazott képviselő köteles megőrizni és más hatóság számára nem köteles
hozzáférhetővé tenni a szakmai vizsgálat során tudomására jutott adatot, amely tekintetében
az adat birtokosa az adatközlést jogszabály alapján megtagadhatta volna.”
69
(26)	A Kbvt. 18/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18/A. § Ha légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény során állami
légijármű is érintett, az illetékes közlekedésbiztonsági szerv a nemzetbiztonsági és a
honvédelmi érdekekre figyelemmel ad tájékoztatást a sajtó részére.”
(27)	A Kbvt 18/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18/B. § A közlekedésbiztonsági szerv vezetője az állami légijárművel bekövetkezett
légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel, repülőeseménnyel összefüggésben
minősítésre jogosult.”
(28)	A Kbvt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 7. § (1) bekezdés a) pontjában meg nem jelölt egyéb közlekedési esemény
tekintetében, ha a közlekedésbiztonsági szerv nem folytat le szakmai vizsgálatot, a közlekedés
biztonsága érdekében a közlekedési esemény kivizsgálására a légiközlekedésről szóló vagy a
vasúti közlekedésről szóló törvény alapján létrehozott biztonsági szervezetet irányító
személyt, vagy a víziközlekedésről szóló törvényben meghatározott vezetőt hívja fel (a
továbbiakban: üzemben tartói vizsgálat).”
(29)	A Kbvt. 20. § (1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1d) A kezelt adatokat legkésőbb az üzemben tartói jelentés közlekedésbiztonsági szerv
részére történő megküldését követő harmincadik napon helyreállíthatatlan módon törölni kell.
A honvédelmi célú állami légijármű érintettsége esetén a személy azonosítására szolgáló
adatokat legkésőbb az üzemben tartói jelentés közlekedésbiztonsági szerv részére történő
megküldését követő harmincadik napon helyreállíthatatlan módon törölni kell.”
(30)	A Kbvt. 20. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos
repülőesemény vagy repülőesemény üzemben tartói vizsgálatát a kizárólag állami
légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények szakmai
vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő
üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint kell
lefolytatni.”
70
(31)	A Kbvt. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszter és a rendészetért
felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a kizárólag állami
légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és
repülőesemények szakmai vizsgálatának részletes szabályait, valamint a kizárólag állami
légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályait.”
(32)	A Kbvt. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közlekedésbiztonsági szervet és az állami
közlekedésbiztonsági szervet rendeletben jelölje ki.”
(33)	A Kbvt.
a)	II. Fejezetének címében, a 7. §-a előtti alcím címében, a IV. Fejezetének címében a
„közlekedésbiztonsági szerv” szövegrész helyébe a „közlekedésbiztonsági szervek” szöveg,
b)	7. § (1) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában a „polgári és állami légijárművel”
szövegrész helyébe „polgári légijárművel” szöveg,
c)	10/C. § (2) bekezdésében az „a Magyar Honvédséget" szövegrész helyébe az „az állami
közlekedésbiztonsági szervet” szöveg,
d)	13.§ (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „A vizsgálóbizottság vezetőjének” szövegrész
helyébe az „A közlekedésbiztonsági szerv vizsgálóbizottsága vezetőjének” szöveg,
e)	15. § (8) bekezdésében az „a közlekedésbiztonsági szerv” szövegrészek helyébe az „az
állami közlekedésbiztonsági szerv” szöveg,
f)	20/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „katonai célú állami légiközlekedés”
szövegrész helyébe a „honvédelmi célú állami légiközlekedés” szöveg
lép.
(34)	Hatályát veszti a Kbvt.
a)	3. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja,
b)	4. § (2)-(4) bekezdése,
c)	16. § (11) és (14) bekezdése.
71
66.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi
V. törvény módosítása
66.	§
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény 63. § (1) bekezdésében a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész
helyébe a „központi” szöveg lép.
67.	Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról
szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás
lezárásásól szóló 2006. évi XLVII. törvény módosítása
67.	§
Hatályát veszti az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak
kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás
lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 2. § (4) bekezdése.
68. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
68.	§
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 18/A. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat e törvényben és a rendeletben
meghatározott szabályai betartásának hatósági ellenőrzésére
a)	gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények és gyógyászati
segédeszköz tekintetében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv,
b)	tápszer esetén az egészségügyi államigazgatási szerv
is jogosult.”
72
69. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
69.	§
(1)	A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 83. § (1) bekezdésében a
„nyilvántartását kezelő központi szerv” szövegrész helyébe a „nyilvántartását kezelő szerv”
szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti az Szmtv. 27. § (2) és (3) bekezdésében, a 81. § (1) bekezdésében,
valamint a 83. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében a „központi” szövegrész.
70. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény módosítása
70.	§
Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2007. évi II. törvény 32. § (5) és (6) bekezdésében a „központi” szövegrész.
71.	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
módosítása
71.	§
(1)	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a
továbbiakban: Támtv.) 9. §-a a következő zs) ponttal egészül ki:
(A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„zs) adatkezelő: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a 9. § d) pont db)
alpont szerinti irányító hatóság, valamint az 1305/2013/EU rendelet 66. cikk (2) bekezdés
szerinti közbenső szervezet.”
73
(2)	A Támtv. 11. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az (1) bekezdés a) és c) pontja tekintetében e törvényt - a 9. § c) pontja, a 11. § (10)
bekezdése, a 13. §-a, a III. Fejezete, a 36. § (3) bekezdése, a 43/A. §, a 44. § (7) bekezdése, a
45.	§ (9) bekezdése, a 81. § (1) bekezdés c)-g) pontja, a 81. § (1a) és (2) bekezdése, a 81. §
(3)	bekezdés b)-d), j) és k) pontja kivételével - a 2007-2013. programozási időszak
intézkedései tekintetében kell alkalmazni.”
(3)	A Támtv. 24. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kezelt támogatási adatok közül
közérdekből nyilvános adat e törvény alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv által folyósított, a központi költségvetésből, illetve az EMGA-ból, az EMVA-ból, illetve
EHA-ból finanszírozott támogatásban részesülő ügyfél)
„d) a jogosulatlan részvétel, vagy szabálytalanság miatt visszafizetett támogatás összege.”
(4)	A Támtv. 25. § (4) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - ha az adott szerv az adat kezelésére
törvény alapján egyébként jogosult - tájékoztatja a nem nyilvános támogatási adatról)
„j) az országos támogatási monitoringrendszer működtetőjét.”
(5)	ATámtv. 81. § (3) bekezdése a következőj) és k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben)
„j) az EMVA-ból finanszírozott egységes kérelemmel érintett támogatások benyújtásának
általános szabályait,
k) az EMVA-ból finanszírozott támogatások esetén a kedvezményezett mezőgazdasági
bevételének nyilvántartásával kapcsolatos szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
(6)	A Támtv.
a)	9. § c) pontjában, 13. § (1) és (2) bekezdésében az „agrárpolitikáért” szövegrész helyébe az
„agrár-vidékfejlesztésért” szöveg,
74
b)	9. § d) pont db) alpontjában a „(2013. december 17.) 65. cikk” szövegrész helyébe a
„(2013. december 17.) (a továbbiakban: 1305/2013/EU rendelet) 65. cikk” szöveg,
c)	22. § (2) és (4) bekezdésében, 23. § (2) és (3) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 24. §
(5)	bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 25. § (4) bekezdésében, 26. § (3)-(4) és (8)
bekezdésében, 29/A. § (1) bekezdésében az „A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv” szövegrész helyébe az „Az adatkezelő szerv” szöveg,
d)	22. § (3) és (4) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 24. § (1), (2) és (6) bekezdésében,
25.	§ (2) bekezdésében, 29/A. § (2) bekezdésében az „a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv” szövegrész helyébe az „az adatkezelő szerv” szöveg,
e)	23.§ (1) bekezdésében az „a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv”
szövegrészek helyébe az „az adatkezelő szerv” szöveg,
f)	23. § (2) bekezdésében és 26/A.§-ban az „a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szervet” szövegrész helyébe az „az adatkezelő szervet” szöveg,
g)	25. § (1) bekezdésében az „a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerven”
szövegrész helyébe az „az adatkezelő szerven” szöveg,
h)	26. § (3) bekezdés 23. pontjában az „az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
adattárából” szövegrész helyébe az „a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásból” szöveg,
i)	27. § (3) bekezdésében az „az 1782/2003/EK tanácsi rendelet II. Cím 4.” szöveg helyébe az
„az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. Cím II.” szöveg,
j) 57/A. § (1a) bekezdésében az „agrárpolitikáért” szövegrész helyébe az „államháztartásért”
szöveg
lép.
(7)	Hatályát veszti a Támtv. 13. §
a)	(1) bekezdés d) pontja,
b)	(4) bekezdése.
72.	A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása
72.	§
A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény
a)	3. § (4) bekezdés c) pontjában, 6. § (2) és (3) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 19. §
(2)	bekezdésében a „központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv” szövegrész helyébe a
„közúti közlekedési nyilvántartó szerv” szöveg,
75
b)	5. § (1) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében a „központi közúti közlekedési nyilvántartó
szervnek” szövegrész helyébe a „közúti közlekedési nyilvántartó szervnek” szöveg,
c)	6. § (4) bekezdésében a „központi közúti közlekedési nyilvántartó szervet” szövegrész
helyébe a „közúti közlekedési nyilvántartó szervet” szöveg
lép.
73. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása
73.	§
(1)	Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban:Éghtv.) 14. § (5) bekezdés p)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„p) a klímavédelemért felelős hatóság kijelölését.”
(2)	Az Éghtv.
a)	5. § (1) és (5) bekezdésében, 13/B. § (1), (2) és (6) bekezdésében, 13/C. § (1) és (2)
bekezdésében, 13/D. §-ában és 13/E. §-ában a „környezetvédelmi” szövegrész helyébe a
„klímavédelemért felelős” szöveg,
b)	13/B (4) és (5) bekezdésében a „környezetvédelmi” szövegrészek helyébe a
„klímavédelemért felelős” szöveg,
c)	10/G. § (1) bekezdésében a „fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos
tevékenységekről szóló kormányrendeletben kijelölt klímavédelemért felelős hatóság”
szövegrész helyébe a „kormányrendeletben kijelölt klímavédelemért felelős hatóság” szöveg
lép.
74. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény
módosítása
74.	§
Hatályát veszti a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV.
törvény 44/A. § (1) bekezdése.
76
75. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
75.	§
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 151. § (4) bekezdés f) pontjában a
„Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelmi
hatóságnak” szöveg lép.
76. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
76.	§
(1)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 66. § (1a) bekezdésében a „fővárosi és
megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró
szerv” szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) és d)
pontja.
77. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
77.	§
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény IV. Fejezete a következő 64/B. §-sal
egészül ki:
„64/B. § A gyümölcsültetvénnyel kapcsolatos - e fejezetben szabályozott - eljárásokban
hozott hatósági döntésekkel szemben nincs helye fellebbezésnek.”
78.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
78.	§
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 125. § (4) bekezdés f) pontjában a „Nemzeti
Fogyasztóvédelmi Hatóságnak” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelmi hatóságnak” szöveg
lép.
77
79. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
79.	§
(1)	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a
továbbiakban: Éltv.) 52. § (2) bekezdésében
a)	a „járási (fővárosi körzeti) hivatallal” szövegrész helyébe a „járási (fővárosi kerületi)
hivatal vezetőjével” szöveg,
b)	a „járási (fővárosi körzeti) hivatal” szövegrész helyébe a „járási (fővárosi kerületi) hivatal
vezetője” szöveg
lép.
(2)	Hatályát veszti az Éltv. 26. § (2) bekezdése.
80. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
80.	§
(1)	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 6. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és
szolgáltatási feladatokat kormányrendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: kijelölt szerv)
látja el. Ennek keretében]
„c) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az
adókedvezményekre és adójóváírásra jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló
1996.	évi LXXXI. törvény 22. § (4) bekezdése szerinti támogatási igazolást és 24/A. § (18)
bekezdése szerinti igazolást,”
(2)	Az Emtv. 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A kijelölt szerv döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.”
(3)	Az Emtv. 24. § (3) bekezdés d) pontjában az „a kijelölt szerv” szövegrész helyébe az „az
5/A. § (2) bekezdése szerinti előadó-művészeti bizottságok” szöveg lép.
78
(4) Hatályát veszti az Emtv. 6. § (1) bekezdés e) pontja.
81.	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII.
törvény módosítása
81. §
(1)	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII.
törvény (a továbbiakban: Evt.) 9. § (5) bekezdésében a „Nemzeti Földalapkezelő Szervezet”
szövegrész helyébe a „Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv” szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti az Evt.
a)	103. § (3)-(5) bekezdése,
b)	112. § (2) bekezdés 15. pontja,
c)	112. § (2) bekezdés 26. pontjában a „, valamint az erdővédelmi szolgálat tagjának”
szövegrész.
82.	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
82. §
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 5.§ (1a) és (3)
bekezdésében, 33/A.§ (2) és (4) bekezdésében, 74.§ (2) bekezdésében a „központi anyakönyvi
szerv” szövegrész helyébe a „Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv” szöveg
lép.
79
83. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
83.	§
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény a következő 50/A.
§-sal egészül ki:
„50/A. § A kötvénynyilvántartó szerv által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye
fellebbezésnek.”
84.	Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása
84.	§
(1)	Az egyéni vállalkozóról az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban:
Evectv.) 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A nyilvántartást vezető szerv és a Hatóság kérelemre adatszolgáltatást teljesít és hatósági
bizonyítványt állít ki.”
(2)	Az Evectv. 39. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a nyilvántartást vezető szervet
és a Hatóságot.”
(3)	Az Evectv.
a)	3/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „Közigazgatási és Elektronikus
Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv)”
szövegrész helyébe a „nyilvántartást vezető szerv” szöveg,
b)	3/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „A fővárosi és megyei kormányhivatal járási
(fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész helyébe az „Az egyéni vállalkozói tevékenységgel
kapcsolatos ügyekben eljáró, Kormány által rendeletben kijelölt szerv” szöveg
lép.
80
85.	Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a
megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI.
törvény módosítása
85.	§
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a
megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI.
törvény 148. § (5) bekezdésében a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős” szövegrész
helyébe a „központi” szöveg lép.
86.	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
86.	§
(1)	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 4. § (1) és (1a)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az anyakönyvbe adatot a kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel
rendelkező
a)	polgármester,
b)	jegyző,
c)	a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, [az a)-c) pont a
továbbiakban együtt: anyakönyvvezető] vagy
d)	a Kormány által kijelölt anyakönyvi szerv kormánytisztviselője vagy állami tisztviselője
jegyezhet be.
(1a) Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásból adatot az anyakönyvvezető, illetve a
Kormány által kijelölt anyakönyvi szerv - a 12/B. §-ban foglalt eseteket kivéve - a saját maga
által teljesített bejegyzés tekintetében töröl.”
(2)	Az At. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az anyakönyvi szerv
a)	végzi a hazai anyakönyvezést,
b)	dönt a névváltoztatási kérelemről,
c)	eljár a 14. § (2) bekezdésében meghatározott esetben,
81
d)	eljár a 89. § (4) bekezdésében meghatározott esetben,
e)	végzi a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendeletben
meghatározott feladatot,
f)	felügyeletet gyakorol az anyakönyvvezető tevékenysége felett,
g)	anyakönyvezi az ismeretlen holttestet,
h)	dönt a házasságkötéshez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges külföldi
okirat elfogadhatóságáról,
i)	a hazai anyakönyvezés kivételével teljesíti az anyakönyvi bejegyzést, ha annak alapja nem
magyar állampolgár anyától származó, Magyarországon született gyermekre vagy nem
magyar állampolgár apa által tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy külföldi okirat,
kivéve, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről való döntésre a házassági ügyekben és a
szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok
elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet az irányadó,
j) eljár a 12/B. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,
k) eljár a 70. § (3) bekezdésében meghatározott esetben.”
(3)	Az At. 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Anyakönyvi okirat kiállítására az (1) bekezdésben meghatározott szervek, valamint a
hivatásos konzuli tisztviselő jogosultak. Az anyakönyvi szerv - a 89. § (4) bekezdésében
foglaltak kivételével - az adatoknak a bejegyzésre irányuló eljárásban általa teljesített
bejegyzésével összefüggésben jogosult anyakönyvi okirat kiállítására. Ha a névváltoztatás
iránti kérelmet hivatásos konzuli tisztviselőnél nyújtották be, a névváltoztatási eljárással
összefüggésben az anyakönyvi kivonatot a hivatásos konzuli tisztviselő állítja ki.”
(4)	Az At. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az anyakönyvi szerv döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek.”
(5)	Az At. 71/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71/A. § Az okirat-nyilvántartás vezetéséhez - a nyilvántartott adatok és azok változásai
tekintetében - az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter rendeletében meghatározott rend
szerint adatszolgáltatásra kötelezett
a)	az anyakönyvvezető,
b)	a képviselő-testület hivatalának jegyzője,
82
c)	az anyakönyvi szerv,
d)	a nyilvántartó szerv,
e)	a külpolitikáért felelős miniszter.”
(6)	Az At. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81. § Az anyakönyvvezető, az anyakönyvi szerv, valamint az anyakönyvi ügyekért felelős
miniszter az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, az
okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét, valamint
az elektronikus anyakönyvi alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a
papír alapú anyakönyvben nyilvántartott valamennyi adatot jogosult megtekinteni és átvenni,
az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni az e törvényben
meghatározott eljárás lefolytatása céljából.”
(7)	Az At. 94. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„a) jelölje ki az anyakönyvi szervet, valamint a nyilvántartó szervet és határozza meg az
anyakönyvi ügyekért felelős miniszter és a nyilvántartó szerv nyilvántartás működtetésével
kapcsolatos együttműködésének kereteit,”
(8)	Az At.
1.	2/A. §-ában a „Ha e törvény rendelkezései alapján a hazai anyakönyvezést végző hatóság
jár el, eljárására” szövegrész helyébe az „A hazai anyakönyvezés végzésére Kormány által
kijelölt szerv eljárására” szöveg,
2.	3. § f) pontjában, 69. § (4) bekezdésében, 69/I. §-ában, 72. § (4) bekezdésében , 73/B. § (1)
bekezdésében, 77. § a)-b) és e) pontjában, 80. § (2) bekezdésében, 82. § (1) bekezdésében, 83.
§ (1) és (3) bekezdésében, 84. § (3a) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, 93. § (2)
bekezdés nyitó szövegrészében a „központi nyilvántartó” szövegrész helyébe a „nyilvántartó”
szöveg,
3.	3. § j) pontjában az „anyakönyvvezető, aki” szövegrész helyébe az „anyakönyvvezető, aki,
illetve az anyakönyvi szerv, amely” szöveg,
4.	4. § (3) bekezdésében, a 10. § nyitó szövegrészében, 11. § (1) bekezdésében, 12/B. § (2)
bekezdésében, 14. § (3c) bekezdésében, 14/A. § (2) bekezdés nyitó szövegében és b)
pontjában, 16. § (2) bekezdésében, 44. § (6) bekezdésében, 48. § (2) bekezdésében, 57/A. §
83
(1)	bekezdésében, 59. § (1) és (2) bekezdésében, 66. § (2) bekezdésében, 69/I. §-ában, 70. §
(3)	és (6) bekezdésében, 74. § (1) bekezdésében, 77. § b)-c) és e) pontjában, 78. § (1)
bekezdés nyitó szövegrészében, 82. § (3) és (4) bekezdésében, 84. § (1) és (3) bekezdésében,
91/A. §-ában, 93. (1) bekezdés b) pontjában a „hazai anyakönyvezést végző hatóság”
szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv” szöveg,
5.	6. §-ában a „központi nyilvántartó szerv” szövegrész helyébe a „Kormány által kijelölt
nyilvántartó szerv (a továbbiakban: nyilvántartó szerv)” szöveg,
6.	12/A. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában, 14. § (2) bekezdésében, 49. § (1)
bekezdésében, 51. § (1) bekezdésében, 51. § (3) bekezdésében, 51. § (6) bekezdésében, 52. §
(2)	bekezdésében, 59/A. § (1) bekezdésében, az „a központi anyakönyvi szerv” szövegrészek
helyébe az „az anyakönyvi szerv” szöveg,
7.	12/B. § (1) bekezdésében, 13. § (2) bekezdésében, 14/A. § (1) bekezdésében, 14/A. § (4)
bekezdés nyitó szövegrészében az „a fővárosi vagy megyei kormányhivatal” szövegrész
helyébe az „az anyakönyvi szerv” szöveg,
8.	13. § (1) bekezdésében az „A központi anyakönyvi szerv - e feladatok tekintetében -
ellátja” szövegrész helyébe az „Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter ellátja” szöveg,
9.	14/A. § (4) bekezdésében az „A fővárosi és megyei kormányhivatal és a hazai
anyakönyvezést végző hatóság” szövegrész helyébe az „Az anyakönyvi szerv” szöveg,
10.	44. § (8) bekezdésében az „A anyakönyvben” szövegrész helyébe az „Az anyakönyvben”
szöveg,
11.	48. § (2) bekezdésében, 67. § (4) bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző
hatóságnak” szövegrészek helyébe a „hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi
szervnek” szöveg,
12.	57. § (4) bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóság értesíti” szövegrész
helyébe a „hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv értesíti” szöveg,
13.	57. § (4) bekezdésében, 57/A. § (2) bekezdésében, 59. § (3) bekezdésében, 59/A. § (1) és
(2a) bekezdésében a „megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző
hatóság” szövegrész helyébe a „megkeresett nyilvántartó anyakönyvvezető” szöveg,
14.	58. § (4) bekezdésében, 80. § (1) bekezdésében, 89. § (3) bekezdésében a „hazai
anyakönyvezést végző hatóság” szövegrészek helyébe a „hazai anyakönyvezés végzésére
kijelölt anyakönyvi szerv” szöveg,
15.	58/A. § (1)-(3) bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóság az elhalt”
szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv az elhalt”
szöveg,
84
16.	59. § (2) bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóság vagy” szövegrész helyébe
a „hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv vagy” szöveg,
17.	59/A. § (1) bekezdésében, 89. § (4) bekezdésében az „a központi anyakönyvi szervet”
szövegrész helyébe az „az anyakönyvi szervet” szöveg,
18.	69/G. § (2) bekezdésében, 70. § (3) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal”
szövegrész helyébe a „anyakönyvi szerv” szöveg,
19.	70. § (5) bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóságnak vagy a központi
anyakönyvi szervnek” szövegrész helyébe az „az anyakönyvi szervnek”, az „a központi
anyakönyvi szerv” szövegrész helyébe az „az anyakönyvi szerv” szöveg,
20.	72. § (4) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az
„a 4. § (5) bekezdés f) pontja szerinti anyakönyvi szerv” szöveg,
21.	72/A. § (2) bekezdésében az „az anyakönyvvezető, vagy a hazai anyakönyvezést végző
hatóság” szövegrész helyébe az „a nyilvántartó anyakönyvvezető” szöveg,
22.	73. § (5) bekezdésében a „hazai anyakönyvezést végző hatóságnál” szövegrész helyébe a
„hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv” szöveg,
23.	87. §-ában az „A fővárosi és megyei kormányhivatal a 4. § (5) bekezdése” szövegrész
helyébe az „Az anyakönyvi szerv a 4. § (5) bekezdés i) pontja” szöveg,
24.	89. § (2) bekezdésében az „Az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a
hazai anyakönyvezést végző hatóság” szövegrész helyébe az „A 4. § (5) bekezdés f) pontja
szerinti anyakönyvi szerv, valamint a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi
szerv” szöveg,
25.	89. § (4) bekezdésében, 90. §-ában az „A központi anyakönyvi szerv” szövegrészek
helyébe az „Az anyakönyvi szerv” szöveg,
26.	93. § (1) bekezdés a) pontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatal és a központi
anyakönyvi szerv” szövegrész helyébe az „az anyakönyvvezető tevékenysége felett
felügyeletet gyakorló szerv és az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter” szöveg
lép.
(9)	Hatályát veszti az At.
a)	4. § (5a)-(6) bekezdése,
b)	5. § (1) bekezdése,
c)	12. § (2) és (3) bekezdésében, 45. § (4) bekezdésében, 57. § (3) bekezdésében, 58. § (2) és
(3)	bekezdésében, 58/A. § (1)-(3) bekezdésében, 59. § (3) bekezdésében, 59/A. § (3)
bekezdésében a „vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság” szövegrész,
85
d)	12/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „ ,illetve a hazai anyakönyvezést végző hatóság”
szövegrész,
e)	13/A. §-a,
f)	48. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében, 57. § (4) bekezdésében, 57/A. § (1) bekezdésében,
58.	§ (2)-(3) bekezdésében, 58/A. § (1)-(3) bekezdésében, 59. § (2) és (3) bekezdésében,
59/A. § (1)-(3) bekezdésében, 61/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „vagy a hazai
anyakönyvezést végző hatóságot” szövegrész,
g)	55/A. § (1) bekezdésében, 70. § (4) és (5) bekezdésében a „vagy a hazai anyakönyvezést
végző hatóságnak” szövegrész,
h)	67. § (4) bekezdésében az „a központi anyakönyvi szerv útján” szövegrész,
i)	95. § (2) bekezdése,
j) 98. §-a,
k) 99. §-a.
87.	A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
87.	§
Hatályát veszti a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
a)	4. § (3) bekezdés b) pontja,
b)	4. § (8) bekezdése,
c)	5. §-ában az „az ellenőrző bizottság és ” szövegrész,
d)	7. § (1) bekezdés h) pontja,
e)	9. § (4) bekezdése,
f)	10. § (2) bekezdés b) pontja,
g)	11. § (2) bekezdése,
h)	11. § (4) bekezdésben, 12. § (1) bekezdésben az „és az ellenőrző bizottság tagja”
szövegrész,
i)	12. § (2) bekezdésben az „és az ellenőrző bizottság tagjai” szövegrész,
j) 14. § (2)-(12) bekezdése,
k) 26. § (2) bekezdésében az „a földrészletek fekvése szerinti területi szervezeti egységeinél,”
szövegrész,
l) 27. §-ában az „és a területi szervezeti egységeinél,” szövegrész,
m) 32. § (2) bekezdése.
86
88.	A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása
88. §
(1)	A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 6. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A fővárosi és megyei kormányhivatalt az ebben az alcímben meghatározott eltérésekkel a
Kormány a miniszter útján irányítja. A szakmai irányító miniszter által irányított feladatok
ellátásával összefüggő ágazati és szakpolitikai kérdésekben a szakmai irányító miniszter
egyedi utasítást adhat a kormánymegbízottnak, illetve a kormánymegbízott útján a járási
hivatal vezetőjének.”
(2)	A Khtv. 6. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő
(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A miniszter a szakmai irányító miniszter közreműködésével a fővárosi és megyei
kormányhivatal, illetve a járási hivatal bármely tevékenysége tekintetében törvényességi és
szakszerűségi ellenőrzést folytathat le.
(5)	A szakmai irányító miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a járási hivatal
általa irányított szakmai feladatai tekintetében a miniszter közreműködésével hatékonysági
ellenőrzést folytathat le.
(6)	A (3) bekezdésben meghatározott hatásköröket a szakmai irányító miniszter, illetve a
felügyeleti szerv a járási hivatal tekintetében a kormánymegbízott útján gyakorolja.”
(3)	A Khtv. a következő 7. §-sal egészül ki:
„7. § A szakmai irányító miniszter normatív utasításban szabályozhatja a fővárosi és megyei
kormányhivatalnak, valamint a járási hivatalnak a szakmai irányító miniszter által irányított
feladatai ellátásának szakmai szabályait.”
(4)	A Khtv. a következő 11/D. §-sal egészül ki:
„11/D. § A kormánymegbízott jogviszonyára egyebekben a Kttv. 26-73. §, 80-88. §, 98. §,
100. § (1) bekezdése, 101. §, 116-130. §, 131. § (2)-(7) bekezdése, 133-142. §, 150. §, 152. §
87
(1)	bekezdés a) és b) pontja, 155-159. §, 181-183/B. §, 190-191. §, 195-225. § kivételével a
Kttv. kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.”
(5)	A Khtv. 20. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő h)-i)
ponttal egészül ki:
(A fővárosi és megyei kormányhivatal)
„g) jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet,
h)	ügyintézéshez kapcsolódó informatikai szolgáltatást biztosít,
i)	ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.”
(6)	A Khtv. 20/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési
képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel és legalább öt év közigazgatási
gyakorlattal vagy felsőfokú végzettséggel és közigazgatási szervnél vezetői munkakörben
eltöltött legalább három év gyakorlattal rendelkezik. E § tekintetében közigazgatási
gyakorlatnak minősül az országgyűlési képviselői tevékenység, a megyei közgyűlési elnöki és
a polgármesteri tisztség ellátása is.”
(7)	A Khtv. a következő 20/F. §-sal egészül ki:
„20/F. § A Kormány rendeletben jelöli ki Pest megyében a megyeszékhely járási hivatalának
feladatait ellátó járási hivatalt, illetve a fővárosban a megyeszékhely járási hivatalának
feladatait ellátó kerületi hivatalt.”
(8)	A Khtv. a következő 9/B. és 9/C. alcímmel egészül ki:
„9/B. A fővárosi és megyei kormányhivatal adatkezelésével összefüggő rendelkezések
20/H. § (1) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal törvény alapján valamely, személyes
adatokat tartalmazó nyilvántartás tekintetében adatkezelői jogokkal rendelkezik, a fővárosi és
megyei kormányhivatal az érintett adatok tekintetében megfelelő műszaki és technikai
intézkedésekkel gondoskodik a személyes adatok célhoz kötött kezelése elvének
érvényesítéséről.
88
(2)	Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal jogszabályban meghatározott feladat- és
hatáskörében olyan közigazgatási hatósági eljárásban jár el, amely alapján döntését más szerv
által vezetett nyilvántartásban rögzíti, e döntésével összefüggő adattartalom tekintetében - a
nyilvántartás vonatkozásában - adatkezelőnek minősül.
(3)	Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal törvény alapján valamely, személyes adatokat
tartalmazó nyilvántartás tekintetében adatkezelői jogokkal rendelkezik, e nyilvántartások
adattartalmát - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem kapcsolhatja össze, a törvényben
meghatározott céltól eltérő céllal nem használhatja fel, illetve nem továbbíthatja.
20/I. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a természetes személy ügyfelek tekintetében
belső technikai azonosítót alkalmaz, amely
a)	sem az ügyintéző, sem az ügyfél által nem megismerhető, az informatikai rendszerből
továbbításra nem kerül,
b)	semmilyen módon nem származtatható az ügyfél valamely azonosítójából, és
c)	a természetes személyhez rendelése a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási
módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény előírásai szerinti
titkosított kapcsolati kódokkal történik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti belső technikai azonosító alkalmazásának célja a fővárosi és
megyei kormányhivatal működéséhez szükséges egységes, közös informatikai támogatási
szolgáltatásoknál a különböző személyhez rendelt azonosítók jogosulatlan összevonásának
kizárása.
20/J. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatain, a járási (fővárosi
kerületi) hivatal kormányablakaiban, illetve a települési ügysegédnél az elektronikus
dokumentumok ügyfél általi hitelesítésére az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatainak
elektronikus felvételezésére képes hitelesítő eszköz rendszeresíthető.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti eszközök rendszeresítése esetén a Kormány által rendeletben
kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatait
tartalmazó kormányhivatali aláírás-minta nyilvántartást vezet.
(3)	A kormányhivatali aláírás-minta nyilvántartás a személyazonosító jel helyébe lépő
azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
szerinti összerendelési nyilvántartással, annak szabályai szerint kapcsolati kóddal rendelhető a
természetes személyhez, az aláírás-minta kiértékeléshez szükséges adatokon túl egyéb
személyazonosító vagy biometrikus adatot nem tartalmazhat.
89
(4)	A nyilvántartásba csak az ügyfél önkéntes beleegyezésével lehet mintát rögzíteni, az
ügyfél az (1) bekezdés szerinti hitelesítési mód alkalmazására nem kötelezhető.
(5)	Az (1) bekezdés szerint rendszeresített eszközön történő aláírásnál csak a mintával való
egyezés ellenőrizhető, a vizsgálat eredményéről tanúsított, zárt rendszer által kiállított, a
dokumentumazonosítót is tartalmazó elektronikus igazolást a dokumentumhoz kell csatolni.
Az igazolás az aláírás dinamikai és íráserősségi adatait nem tartalmazhatja.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti elektronikus igazolással ellátott dokumentum teljes bizonyító
erejű magánokirat.
(7)	A kormányhivatali aláírás-minta nyilvántartás kizárólag az aláírások egyezőségének
ellenőrzése céljából, az (5) bekezdésben meghatározottak szerint használható fel, a
kormányhivatali aláírás-minta nyilvántartásból adattovábbítást - törvény eltérő rendelkezése
hiányában - nem lehet teljesíteni.
9/C. Egyedi eljárásrend alkalmazhatósága a fővárosi és megyei kormányhivatal eljárásaiban
20/K. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
jogosult mind a hatósági, mind a működéséhez kapcsolódó egyéb ügyviteli eljárást
elektronikusan lefolytatni, határozatait elektronikusan meghozni.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a
részére benyújtott papír alapú iratokról a szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló jogszabály
rendelkezései szerint hiteles elektronikus másolat készítésére, és az eljárás hiteles másolatra
alapozott lefolytatására.
(3)	Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal elektronikus dokumentumban (különösen
elektronikus űrlapon) készíti el az eljárás valamely dokumentumát, és az ügyfél annak
kinyomtatott példányát hitelesíti, akkor az eljárás az ügyintéző által hitelesített elektronikus
dokumentum felhasználásával lefolytatható.
(4)	A fővárosi és megyei kormányhivatal az eljárások lefolytatásának támogatására zártnak
minősülő informatikai szakrendszert alkalmazhat, ennek használatakor az ügyintéző általi
hitelesítésre a zárt rendszeren belüli működés szabályi alkalmazhatók.
(5)	Ha az ügyféllel a kapcsolattartás papír alapon történik, a fővárosi és megyei
kormányhivatal az érintett hiteles elektronikus dokumentumról a szabályozott elektronikus
ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló
90
jogszabály rendelkezései szerinti hiteles papír alapú másolatot készít vagy az arra kijelölt
szolgáltatóval készíttet és az ügyfelet azzal értesíti.
(6)	A (2) és (3) bekezdés szerinti ügyfél által aláírt papír alapú dokumentumot a fővárosi és
megyei kormányhivatal
a)	az iratkezelési szabályzata szerint őrzi és jogvita esetén bemutathatóságát biztosítja, vagy
b)	megőrzési és bemutatási kötelezettséggel visszaadja az ügyfélnek vagy a képviseletében
eljáró személynek.
(7)	A (6) bekezdés b) pontja szerinti eljárás alkalmazása esetén az ügyfél az általa bemutatott
papír alapú irat megőrzésére, és felszólításra annak bemutatására köteles. A miniszteri
rendeletben meghatározott megőrzési kötelezettségről és a megőrzési időről az ügyfelet
tájékoztatni kell.
(8)	A (6) bekezdés b) pontja alkalmazható
a)	az ügyfél által átadott közokiratnak minősülő iratra,
b)	a miniszteri rendeletben ebbe az eljárási körbe sorolt iratra.”
(9)	A Khtv. 21/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„a) a járási hivatalok - kivéve a fővárosi kerületi hivatalok - székhelyeit, illetékességi
területét, Pest megyében a megyeszékhely járási hivatal feladatait ellátó járási hivatalt, a
fővárosban a megyeszékhely járási hivatal feladatait ellátó kerületi hivatalt,”
(rendeletben határozza meg.)
(10)	A Khtv. 21/B. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a szakmai irányító miniszter egyetértésével kiadott
rendeletben a fővárosi és megyei kormányhivataloknál az ügyfelek megőrzésében maradó
papír alapú iratok körét, a megőrzés időtartamát meghatározza.”
89.	A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása
89.	§
(1)	A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.)
a)	4. § (2) bekezdés m) pontjában a „Kormányrendeletben kijelölt szerv útján” szövegrész
helyébe a „jogszabályban meghatározott módon” szöveg,
91
b)	6. § b) pontjában a „kulturális, valamint a természetvédelmi feladatokat ellátó központi
hivatalok,” szövegrész helyébe „az országos természetvédelmi hatóság és a
természetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti a Vötv. 9. § (2) bekezdésében a „vagy kikéri a miniszter világörökségi
feladatait segítő, kormányrendeletben meghatározott szerv véleményét” szövegrész.
90.	Az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CI. törvény módosítása
90.	§
Az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CI. törvény az alábbi 26. §-
sal egészül ki:
„26. § A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet e törvény alapján megállapított jogait és
kötelezettségeit a Nemzeti Földalap kezelésére törvényben kijelölt szerv gyakorolja.”
91.	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
91.	§
(1)	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 2. § (5) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közfoglalkoztatási jogviszony esetén)
„b) az Mt. XVII. és XVIII. fejezete nem alkalmazható,”
(2)	A Kftv.
a)	1. § (4b) bekezdésében a „szerv járási szerve (a továbbiakban: járási foglalkoztatási szerv)”
szövegrész helyébe a „szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási
hivatal)” szöveg,
b)	1. § (4c), (4e), (4h) és (4i) bekezdésében, 2. § (3a) bekezdésében a „foglalkoztatási szerv”
szövegrész helyébe a „hivatal” szöveg,
c)	1. § (4d) bekezdésében a „járási foglalkoztatási szerv” szövegrész helyébe a „járási hivatal”
szöveg,
92
d)	1. § (4d) bekezdésében a „szerv megyei szerve (a továbbiakban: megyei foglalkoztatási
szerv)” szövegrész helyébe a „állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)” szöveg,
e)	2. § (3e) bekezdésében a „foglalkoztatási szervet” szövegrész helyébe a „hivatalt” szöveg,
f)	2. § (3f) bekezdésében a „foglalkoztatási szerv” szövegrész helyébe a „kormányhivatal”
szöveg,
g)	3. § (1) bekezdés a) pontjában a „fővárosi és megyei” szövegrész helyébe a „megyei”
szöveg
lép.
92. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása
92.	§
A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 4. § (2) bekezdése a
következő r) ponttal egészül ki:
(Az MMA közfeladatai a következők)
„r) ellátja az Építészeti Múzeum fenntartói feladatait.”
93. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
93.	§
(1)	A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 71. § (3) bekezdés d) pontjában a
„központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv” szövegrész helyébe a „közúti közlekedési
nyilvántartó szerv” szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti a Kat. 23. § (4) bekezdés j) pontjában a „központi” szövegrész.
94.	A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása
94.	§
93
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 21/A. § (3) bekezdésében az „a Bevándorlási
és Állampolgársági Hivatal” szövegrész helyébe az „az idegenrendészeti és menekültügyi
hatóság” szöveg lép.
95.	Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvény módosítása
95.	§
(1)	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvény (a továbbiakban: 2011. évi CLVI. törvény) 462/D. § (5) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(5) A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást
folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, családtámogatási
feladatokat ellátó hatóság, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy
családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a
fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által az ellátásban
részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.”
(2)	A 2011. évi CLVI. törvény 462/D. § (6) bekezdésében a „családtámogatási feladatokat
ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „családtámogatási
feladatokat ellátó hatóság” szöveg lép.
96.	A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása
96.	§
(1)	A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.)
a)	58. § (2) és (4) bekezdésében, 74. § (2) bekezdésében, a „megyei, fővárosi” szövegrész
helyébe a „fővárosi és megyei” szöveg
b)	84. § (7) és (8) bekezdésében a „fővárosi, megyei” szövegrész helyébe a „fővárosi és
megyei” szöveg
lép.
(2)	Hatályát veszti az Szt. 74. § (7) bekezdése.
94
97. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
97.	§
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
a)	21. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatalnál (a továbbiakban:
kormányhivatal)” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatokat ellátó hatóságnál” szöveg,
b)	21. § (4a) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe a
„köznevelési feladatokat ellátó hatóságot” szöveg,
c)	21. § (5a) bekezdésében, 23. § (3), (7) és (8) bekezdésében, 30. § (5) bekezdés c)
pontjában, 33. § (5) bekezdésében, 34. § (1) és (4) bekezdésében, 40. § (3) bekezdésében, 44.
§ (2a) bekezdésében, 45. § (8) bekezdésében, 47. § (6) bekezdésében, 50. § (7) és (8)
bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 72. § (4) bekezdésében, 79. § (2), (3) és (5)
bekezdésében, 82. § (4) bekezdésében, 84. § (6) bekezdésében, a „kormányhivatal”
szövegrész helyébe a „köznevelési feladatokat ellátó hatóság” szöveg,
d)	21. § (9) bekezdésében, 23. § (6) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében, 34. § (2) és (3)
bekezdésében, 38. § (7) bekezdésében, 79. § (6) és (7) bekezdésében, 93. §-ában a
„kormányhivatal” szövegrészek helyébe a „közoktatási feladatokat ellátó hatóság” szöveg,
e)	30. § (5) bekezdés a) pontjában a „körzeti” szövegrész helyébe a „kerületi” szöveg,
f)	33. § (1) bekezdésében, 88. § (6) bekezdésében a „kormányhivatallal” szövegrész helyébe a
„köznevelési feladatokat ellátó hatósággal” szöveg,
g)	38. § (7) bekezdésében a „kormányhivatalhoz” szövegrész helyébe a „köznevelési
feladatokat ellátó hatósághoz” szöveg,
h)	39. § (3) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében a
„kormányhivatalnál” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatokat ellátó hatóságnál”
szöveg,
i)	44. § (6) bekezdésében a „személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve”
szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv” szöveg, a
„személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének” szövegrész helyébe a
„személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek” szöveg,
j) 44. § (11) bekezdésében a „személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének”
szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek” szöveg, a
„személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve” szövegrészek helyébe a
„személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv” szöveg,
95
k) 50. § (8) és (9) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés e) pontjában, 84. § (6) bekezdésében, 94 §
(1)	bekezdés h) pontjában, 99/F. §-ában a „kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a
„köznevelési feladatokat ellátó hatóságnak” szöveg,
l) 50. § (9) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 94. § (4) bekezdés l) pontjában a
„kormányhivatalok” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatokat ellátó hatóságok” szöveg,
m) 77. § (4) bekezdésében a „kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „közoktatási feladatokat
ellátó hatóságot” szöveg,
n) 94. § (1) bekezdés h) pontjában a „kormányhivatali” szövegrész helyébe a „köznevelési
feladatokat ellátó hatósági” szöveg
lép.
98.	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
98.	§
(1)	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Eltv.) 6. alcíme a következő 21/C. §-sal
egészül ki:
„21/C. § (1) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a megváltozott munkaképességű
személyek ellátásai iránti eljárással, valamint az akkreditált munkáltató részére nyújtott
támogatással összefüggő feladatai ellátásának céljából, az ahhoz szükséges mértékben és ideig
-	a 21. § (7) bekezdésben és a 21/B. § (3) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével
-	kezelheti a 21. § (1) bekezdésében és a 21/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott
adatokat.
(2)	A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatáshoz, képzéshez nyújtott, valamint a foglalkozási
rehabilitációt elősegítő egyéb támogatások ügyében jogszabály alapján eljáró szerv a
támogatással összefüggő feladatai ellátásának céljából, az ahhoz szükséges mértékben és ideig
kezelheti a 21. § (1) bekezdésében és a 21/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott
adatokat.”
(2)	Az Eltv. 25. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „rehabilitációs hatóság” szövegrész
helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.
96
99. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
99.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 6/B. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami
pénzalapok előirányzata, az Egészségbiztosítási Alap esetében jogszabály a fejezetet irányító
szerv (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátására - a tervezéssel, az előirányzatok
módosításával, átcsoportosításával és az éves költségvetési beszámoló jóváhagyásával
kapcsolatos feladatok kivételével - kezelő szervet jelölhet ki. Ha e törvény központi kezelésű
előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalapok előirányzata vagy az
Egészségbiztosítási Alap kezelő szervéről rendelkezik, azon - kezelő szerv kijelölése
hiányában - a fejezetet irányító szervet kell érteni.”
(2)	Az Áht.
a)	106/C. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a
„lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv” szöveg,
b)	106/C. § (3) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrészek helyébe a
„lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv” szöveg
lép.
100.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
100.	§
(1)	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)
a)	134. § (1) bekezdés 13. pontjában az „a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős
központi hivatalnál” szövegrész helyébe az „a központi nyugdíjbiztosítási szervnél” szöveg,
b)	134. § (2) bekezdésében a „Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős központi hivatal
központi igazgatási szerveinél” szövegrész helyébe a „nyugdíjfolyósító szervnél” szöveg
lép.
(2)	Hatályát veszti a Kttv.
a)	134. §
aa)	(1) bekezdés 7., 8., és 16. pontja,
97
ab)	(1) bekezdés 13. pontja,
ac)	(3) bekezdésében az „és az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségbiztosítási
szerv” szövegrész,
ad)	(4) bekezdésében a „ ,valamint az egészségügyről szóló törvény szerinti
egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős központi hivatal
legalább helyi szintű belső” szövegrész,
b)	183/A. §-a.
101.	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
101.	§
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. melléklet III. „Az adatkezelésnek
és az adattovábbításnak a felsőoktatási információs rendszer működéséhez kapcsolódó egyes
kérdései” című részének 2. pontjában, az 5. melléklet 6. és 7. pontjában a „személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi” szövegrészek helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartást
kezelő” szöveg lép.
102. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
102.	§
(1)	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 151. § (5) bekezdés a)
pontjában a „személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve” szövegrész helyébe a
„személyi adat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv” szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti az Sztv. 244. §-ában „az erdővédelmi szolgálat tagja,” szövegrész.
103.	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása
103. §
98
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 26. § (2) bekezdés
b)	pontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatalok az ingatlanügyi hatóságon keresztül”
szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóságok” szöveg lép.
104. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása
104.	§
A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény
a)	17/A. § (2) bekezdésében a „Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban:
MKEH)” szövegrész helyébe a „műszaki biztonsági hatóság” szöveg,
b)	17/A. § (3) bekezdésében az „MKEH” szövegrész helyébe a „műszaki biztonsági hatóság”
szöveg
lép.
105.	A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény
módosítása
105.	§
(1)	A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény (a
továbbiakban: 2012. évi XCV. törvény) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) A tanúsítvány kiállítására vonatkozó kérelmet a kulturális örökségvédelmi hatóság (a
továbbiakban: hatóság) által rendszeresített formanyomtatványon kell a kiállítónak
benyújtania.”
(2)	Hatályát veszti a 2012. évi XCV. törvény 8. § c) pontja.
106.	Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX.
törvény módosítása
106.	§
(1)	Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX.
99
törvény (a továbbiakban: 2012. évi CXX. törvény) 1. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvényben foglaltakat kell alkalmazni)
,,d) az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagjára,”
(2)	A 2012. évi CXX. törvény
a)	2. § a) pont af) alpontjában az „erdővédelmi szolgálat tagja, az” szövegrész helyébe az
„erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja, a” szöveg,
b)	2. § b) pont bh) alpontjában az „erdővédelmi szolgálat” szövegrész helyébe az „erdészeti
hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja” szöveg,
c)	21. § (2) bekezdés b) pontjában az „erdővédelmi szolgálat tagja” szövegrész helyébe az
„erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja” szöveg
lép.
107.	A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
107.	§
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 64. § (1) bekezdés b) pontjában a
„Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelmi
hatósággal” szöveg lép.
108.	A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary
Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény
módosítása
108.	§
(1)	A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary
Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a
továbbiakban: SIS II. tv.) 11. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az (1)-(4) bekezdés szerinti tárgy lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként
történő felhasználása céljából elrendelt körözéséről, a körözési eljárást lefolytató szerv
100
elektronikus úton értesíti a figyelmeztető jelzés elhelyezésére hatáskörrel rendelkező központi
idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szervét, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást
kezelő szervet, az útiokmány-nyilvántartó szervet vagy a közúti közlekedési nyilvántartó
szervet az okmány vagy hatósági jelzés érvénytelenítésének a központi nyilvántartásba
történő bejegyzése és a figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából.”
(2)	A SIS II. tv.
a)	11. § (3) bekezdésében az „A központi útiokmány-nyilvántartó szerv” szövegrész helyébe
az „Az útiokmány-nyilvántartó szerv” szöveg,
b)	11. § (5) bekezdésében az „a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv,
a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv és a központi útiokmány-nyilvántartó szerv”
szövegrész helyébe az „a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv, a közúti
közlekedési nyilvántartó szerv és az útiokmány-nyilvántartó szerv” szöveg
lép.
(3)	Hatályát veszti a SIS II. tv. 11. § (2) és (4) bekezdésében a „központi” szövegrész.
109. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
109.	§
„A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 79. § (10) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(10) A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló
kormányrendelet szerinti minősítés ügyintézési határideje 50 nap.”
110. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-
megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény
módosítása
110.	§
Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási
határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 3. § (1)
bekezdésében a „környezetvédelmi” szövegrész helyébe a „klímavédelemért felelős” szöveg
lép.
101
111. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
111.	§
(1)	A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. § (1)
bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed)
„h) a felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó szervre (a továbbiakban: hatóság),”
(2)	Az Fktv. 1. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya kiterjed)
„k) az állami szakképzési és felnőttképzési szervre.”
(3)	Az Fktv. 1. § (5) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya - a 23. § (1)-(3) bekezdésében, a 25. §-ban és a 26. § a) és d) pontjában
foglaltak kivételével, a (7) és (8) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem terjed ki]
,,i) a hátrányos helyzetűek képzettségének, kompetenciáinak fejlesztése érdekében szervezett
képzésekért, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint a szociális szövetkezetben történő
foglalkoztatásra felkészítő képzésekért felelős szerv által - e felelőssége keretében a 3. § (1a)
bekezdésben foglaltaknak megfelelően - szervezett képzésekre, továbbá a társadalmi
felzárkózást szolgáló és a közfoglalkoztatottak alapkompetencia-fejlesztő, a
szakképzettséggel nem rendelkezők kompetenciafejlesztő képzéseire, valamint a helyi, járási
esélyegyenlőségi szakemberek és esélyegyenlőségi mentorok egyéb képzéseire.”
(4)	Az Fktv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § A központi költségvetési szerv megszűnésének időpontjában folyamatban lévő,
engedélyezett képzéseit jogutódja, vagy - jogutód hiányában - a felnőttképzéssel kapcsolatos
feladatait átvevő szerv a megszűnt szerv számára kiadott engedély alapján - e törvény
rendelkezései szerint - folytathatja le.”
(5)	Az Fktv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatóság felnőttképzési szakértőkkel kapcsolatos feladatainak megoldását, valamint a
felnőttképzést folytató intézmények által alkalmazható minőségbiztosítási rendszerek
102
kialakításának elősegítését legalább négy fő felnőttképzési szakértő, továbbá felnőttképzési
programszakértő tagokból álló, hattagú Felnőttképzési Szakértői Bizottság (a továbbiakban:
FSZB) támogatja. Az FSZB-t az állami szakképzési és felnőttképzési szerv működteti.”
(6)	Az Fktv. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6a)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) A hatóság az (1)-(3) bekezdés szerint szolgáltatott adatokról a 20. § (1) és (2)
bekezdésében foglalt ellenőrzési jogkörének gyakorlása céljából elektronikus nyilvántartást
vezet, és a nyilvántartás adatait - azok keletkezésétől számított öt évig - kezeli.
(6a) A hatóság az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére - a (7) bekezdésben
foglalt célból - elektronikus hozzáférést biztosít az engedélyezett képzések (1) és (2)
bekezdésben meghatározott adataihoz. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv az
adatokat a (7) bekezdés szerinti célból történő felhasználás időpontjáig kezeli.”
(7)	Az Fktv. 28. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„e) a hátrányos helyzetűek képzettségének, kompetenciáinak fejlesztése érdekében szervezett
képzésekért, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint a szociális szövetkezetben történő
foglalkoztatásra felkészítő képzésekért, valamint e képzések szervezéséért felelős szervet,
illetve ezen képzések részletes szabályait.”
(8)	Az Fktv. 14. alcíme a következő 28/B. §-sal egészül ki:
„28/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó
szervet rendeletben jelölje ki.”
(9)	Az Fktv. 16. alcíme a következő 33/B. §-sal egészül ki:
„33/B. § Az FSZB-nek a felnőttképzést folytató intézmények tevékenységének az e törvény
14.	§ (2) bekezdése szerinti külső értékelését első alkalommal 2018-ban kell elvégeznie azon
intézményeknél, amelyek a külső értékelést - 2016. június 18-át megelőzően - a 2016. évben
már elvégeztették.”
(10)	Az Fktv.
103
a)	1. § (7) bekezdésében, 11/A. §-ában, 15. § (4), (5) és (10) bekezdésében, 19. § (2) és (4)
bekezdésében, 21. § (5) bekezdésében, valamint 23. § (6) bekezdésében az „a hatóság”
szövegrész helyébe az „az állami szakképzési és felnőttképzési szerv” szöveg,
b)	15. § (7) bekezdésében, 19. § (2) és (5) bekezdésében, 23. § (6) és (7) bekezdésében az „A
hatóság” szövegrész helyébe az „Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv” szöveg,
c)	15. § (10) bekezdésében az „A hatóság” szövegrészek helyébe az „Az állami szakképzési
és felnőttképzési szerv” szöveg,
d)	23. § (7) bekezdésében az „a hatóság” szövegrészek helyébe az „az állami szakképzési és
felnőttképzési szerv” szöveg,
e)	28. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az f) pontban foglaltak vonatkozásában a
társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint a közfoglalkoztatásért felelős miniszter”
szövegrész helyébe az „a) pontban vonatkozásában az adópolitikáért felelős miniszter”
szöveg,
f)	28. § (2) bekezdés b) pontjában a „felmentésére” szövegrész helyébe a „felmentésére,
kinevezésének visszavonására” szöveg
lép.
(11)	Hatályát veszti az Fktv.
a)	23. § (4) bekezdése,
b)	28. § (2) bekezdés f) pontja,
c)	30. § (2)-(4) bekezdése,
d)	32. §-a,
e)	33. §-a.
112.	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és
azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása
112.	§
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény
a)	3. § (7) bekezdés a) pontjában a „személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve”
szövegrész helyébe a „személyiadat és lakcímnyilvántartást kezelő szerv” szöveg,
104
b)	10. § (6) bekezdésében, 15. § (4) bekezdésében a „polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv” szövegrész helyébe a „személyiadat- és
lakcímnyilvántartást kezelő szerv” szöveg
lép.
113. A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével
kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítása
113.	§
A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos
katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény
a)	29. § (2) bekezdésében, 30. § (2) és (4) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés a) pontjában és
(2)	bekezdésében, 34. § (2) bekezdés a) pontjában a „személyiadat- és lakcímnyilvántartás
központi szerve” szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv”
szöveg,
b)	48. § (1) bekezdésében a „központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv” szövegrész
helyébe a „közúti közlekedési nyilvántartást kezelő szerv” szöveg,
c)	8. mellékletének címében a „személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve”
szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv” szöveg
lép.
114.	A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása
114.	§
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény IV. fejezete a következő
alcímmel egészül ki:
„ 21/A. A fellebbezés kizárása
70/A. § A halgazdálkodási hatóság elsőfokú hatósági döntése ellen nincs helye
fellebbezésnek.”
115.	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi
CXXV. törvény módosítása
105
115.	§
Hatályát veszti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló
2013. évi CXXV. törvény
a)	3. § (1a) bekezdése,
b)	15/A. §-a.
116.	A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi
CLXXV. törvény módosítása
116.	§
(1)	A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV.
törvény (a továbbiakban: 2013. évi CLXXV. törvény) 6. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a
cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel
jogosult megismerni és kezelni)
„j) az egyéni vállalkozók és az egyéni cégek nyilvántartását vezető szerv és az egyéni
vállalkozók és az egyéni cégek ellenőrzését végző szerv az egyéni vállalkozói tevékenység
ellenőrzésével kapcsolatos hatósági, a közúti közlekedési nyilvántartási szerv a közúti
közlekedési igazgatási, illetve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
szóló törvény szerinti nyilvántartást kezelő, a Kormány által rendeletben kijelölt szerv a
személyi okmány ügyintézési eljárásokban a 3. § (1) bekezdés a) pont aa-ae) alpontjában és
b)-e) pontjában szereplő adatokat.”
(2)	Hatályát veszti a 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdés i) pontjában a „szervezeti
egységeként működő okmányiroda” szövegrész.
117.	A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel
összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény
módosítása
117. §
106
(1)	A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel
összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény
(a továbbiakban: Fétv.) 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § A mezőgazdasági igazgatási szerv elsőfokú határozatával szemben nincs helye
fellebbezésnek, felügyeleti jogkör gyakorlásának, továbbá nem nyújtható be újrafelvételi
kérelem.”
(2)	A Fétv. 63. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Földalapkezelő Szervezet” szövegrész helyébe
a „Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv” szöveg lép.
118.	A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény módosítása
118. §
(1)	A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény (a
továbbiakban Tk.) 2. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv közreműködik a miniszter által
jóváhagyott tankönyvfejlesztési terv végrehajtásában, ennek keretében)
„ab) az adott tanév tankönyvellátásának biztosítása céljából az általa kiadott tankönyvek,
pedagógus-kézikönyvek engedélyezett imprimatúráját, a tankönyvellátás további teendőinek
ellátása érdekében, elektronikus úton vagy egyéb nyomtatható formában átadja a Kormány
rendeletében kijelölt nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban: könyvtárellátó) részére,”
(2)	A Tk. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskolák számára történő
eljuttatásának megszervezése, a tankönyvek vételárának beszedése, (a továbbiakban:
tankönyvellátás) állami feladat, amelyet az állam a könyvtárellátó útján lát el. Az (1) bekezdés
a)	pont ab) alpontja szerint átvett imprimatúrák alapján - a tankönyvellátás keretében - a
könyvtárellátó végzi el az 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerv által kiadott tankönyvek
engedélyezett sokszorosítását, és e tankönyvekkel kapcsolatos készletraktározási és
kereskedelmi feladatokat is.”
119. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
módosítása
107
119.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. §
a)	(2) bekezdés i) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatallal,” szövegrész helyébe a
„lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szervvel,” szöveg,
b)	(2) bekezdés l) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatallal,” szövegrészek helyébe
a „lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szervvel,” szöveg
lép.
120.	A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
120.	§
(1)	A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bvtv.)
a)	282. § (1) bekezdésében, 286. § (1) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe
a „pártfogó felügyelői szolgálat” szöveg,
b)	283. § (5) bekezdésében, 286. § (3) bekezdésében a „kormányhivatal pártfogó felügyelői
szolgálatánál” szövegrész helyébe a „pártfogó felügyelői szolgálatnál” szöveg,
c)	290. § (4) bekezdésében a „kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatát” szövegrész
helyébe a „pártfogó felügyelői szolgálatot” szöveg,
d)	298. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi)
hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „pártfogó felügyelői szolgálat”
szöveg,
e)	298. § (3) bekezdésében a „járási hivatalnál” szövegrész helyébe a „pártfogó felügyelői
szolgálatnál” szöveg
lép.
(2)	Hatályát veszti a Bvtv. 282. § (2) bekezdése.
121.	A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény
módosítása
121. §
108
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 10. §
(1)	bekezdés h) pontjában a „központi hivatallal” szövegrész helyébe a „szervvel” szöveg lép.
122.	Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII.
törvény módosítása
122. §
Hatályát veszti az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi
LXXXIII. törvény
a)	3. § (1) bekezdése, valamint
b)	3. § (2) bekezdés d) pontja.
123. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. LXXXVIII. törvény módosítása
123.	§
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 138. § (1) bekezdés l)
pontjában a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával”
szövegrész helyébe a „közúti közlekedési nyilvántartási szervével” szöveg lép.
124.	A Veszélyes Aruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és
„B”Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló
2015.	évi LXXXIX törvény módosítása
124.	§
A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B”
Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015.
évi LXXXIX. törvény a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § A veszélyes anyagot szállító járművekre előírt „jóváhagyási igazolás” kiadásával
kapcsolatos hatósági eljárásban hozott döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.”
125.	A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény
módosítása
125. §
109
(1)	A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény
(a továbbiakban: Ekpt.) 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az alapképzés és időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot a szolgáltató köteles a
közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. Alapképzés, illetve időszakos oktatás végzésére
a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő képzőszervezet
jogosult, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni
vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja -
rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott
meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban együtt: egyéb kötöttpályás közlekedési
szakmai oktató). Egyéb kötöttpályás közlekedési szakmai oktatóként az foglalkoztatható, aki
büntetlen előéletű, és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás
hatálya alatt.”
(2)	Hatályát veszti az Ekpt. 15. § (1) bekezdés b) pontjában az „a képzési engedély kiadása,”
szövegrész.
126.	A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása
126. §
(1)	A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a
továbbiakban: Are. tv.) 5. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)
„8. ARE nyilvántartás: természetes személyek adósságrendezési nyilvántartása, a Családi
Csődvédelmi Szolgálat által vezetett közhiteles országos központi nyilvántartás,”
(2)	Az Are. tv. 5. § 14. és 15. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)
„14. Családi Csődvédelmi Szolgálat: a Kormány által rendeletben kijelölt, az e törvényben és
végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat ellátó szerv,
15.	családi vagyonfelügyelő: a bírósági adósságrendezési eljárásban közreműködő
fizetésképtelenségi szakértő, aki a területi Családi Csődvédelmi Szolgálattal áll
munkavégzésre irányuló tartós jogviszonyban,”
110
(3)	Az Are. tv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A családi vagyonfelügyelőket és a feladataik ellátásában közreműködőket a Családi
Csődvédelmi Szolgálat területi szervei foglalkoztatják.”
(4)	Az Are. tv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adósságrendezés kezdeményezésére, az adósságrendezés kezdeményezésének, illetve
lefolytatásának sikertelenségére, a bírósági adósságrendezés elrendelésére, az
adósságrendezési eljárás szakaszaira, a bírósági adósságrendezés elrendelésének elutasítására,
a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, az eljárás során hozott érdemi
határozatokra, valamint az eljárás hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan a Családi
Csődvédelmi Szolgálat közhiteles országos központi nyilvántartást vezet (ARE nyilvántartás).
Az ARE nyilvántartásba a Családi Csődvédelmi Szolgálat jegyzi be az e törvényben
meghatározott adatokat, adatváltozásokat, és tölti fel a dokumentumtárba az e törvényben
meghatározott okiratokat digitalizált formában. A Családi Csődvédelmi Szolgálat mint
adatkezelő az ARE nyilvántartással összefüggő, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami
nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott elektronikus
adatfeldolgozás ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú
gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”
(5)	Az Are. tv. 106. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„i) a Családi Csődvédelmi Szolgálatként eljáró szervek kijelölését, a Családi Csődvédelmi
Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő részletes feladatait, az adósságrendezési eljárásban
részt vevő személyek, szervezetek közötti kapcsolattartás szabályait és az együttműködési
megállapodások megkötésével, kötelező tartami elemeivel összefüggő szabályokat,”
(6)	Az Are. tv.
a)	16. § (7)-(9) bekezdésében a „Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szerve”
szövegrészek helyébe a „Családi Csődvédelmi Szolgálat” szöveg,
b)	17. § (7) bekezdésében, 20. § (5) bekezdésében, 22. § (2) bekezdésében a „szerinti területi”
szövegrész helyébe a „szerint illetékes” szöveg,
c)	31. § (6) bekezdésében az „az illetékes területi” szövegrész helyébe az „a” szöveg,
111
d) 35. § (2) bekezdés e) pontjában az „az illetékes területi” szövegrészek helyébe az „a”
szöveg
lép.
(7)	Hatályát veszti az Are. tv.
a)	11. § (1) bekezdése,
b)	12. § (5) bekezdésében a „területi szerve” szövegrész,
c)	12. § (6) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 16. § (2) bekezdés g) pont gg) alpontjában,
16.	§ (2) bekezdés o) pontjában, 16. § (3) bekezdésében, 39. § (1) bekezdés e) pontjában, 99.
§ (3) bekezdésében a „területi” szövegrész.
127.	A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
127.	§
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 182. § (2) bekezdés i) pontjában a
„Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője vagy az általa” szövegrész helyébe a
„fogyasztóvédelemért felelős miniszter által” szöveg lép.
128.	Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény módosítása
128.	§
(1)	Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Arctv.) 6. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A jogosultság nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét megismerheti)
„a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH),”
(2)	Az Arctv.
a)	1. § h) pontjában, 18. § (1) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében az „a központi
útiokmány-nyilvántartást” szövegrész helyébe az „az útiokmány-nyilvántartást” szöveg,
112
b)	19. § (2) bekezdésében az „A központi útiokmány-nyilvántartást vezető szerv” szövegrész
helyébe az „Az útiokmány-nyilvántartást vezető szerv” szöveg
lép.
129.	Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény módosítása
129.	§
Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény 106. § (5) bekezdésében a
„Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv” szöveg lép.
130.	Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása
130.	§
(1)	Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 2. §
6.	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. igazságügyi szakértői intézmény: az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter) vagy vele egyetértésben más miniszter által alapított központi költségvetési szerv,
amelynek feladata jogszabályban meghatározott igazságügyi szakértői kirendelés teljesítése; a
Kormány rendelete alapján igazságügyi szakértői intézmény lehet más központi költségvetési
szerv irányítása alá tartozó, e feladatra létrehozott szerve,”
(2)	A Szaktv. 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az igazságügyi szakértő a (2) bekezdés szerinti alkalmazottként vagy az igazságügyi
szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület vagy
szervezet nevében jár el, tevékenységét]
„a) a társaság, szolgáltató vagy szervezet alkalmazásában álló igazságügyi szakértő a munka
törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási
jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, a közszolgálati tisztviselőkről
szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban,”
[(a továbbiakban együtt: munkavégzésre irányuló jogviszony) végezheti.]
113
(3)	A Szaktv. 4. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az igazságügyi szakértő a (2) bekezdés szerinti alkalmazottként vagy az igazságügyi
szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület vagy
szervezet nevében jár el, tevékenységét]
„c) az igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet nevében eljáró
igazságügyi szakértő az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény
szerinti szolgálati jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos
állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, a
közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy
a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban”
[(a továbbiakban együtt: munkavégzésre irányuló jogviszony) végezheti.]
(4)	A Szaktv. 30. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Igazságügyi szakértői intézményt a miniszter vagy vele egyetértésben más miniszter
alapíthat és szüntethet meg.
(2)	Az igazságügyi szakértői intézmény központi költségvetési szerv.
(3)	Az igazságügyi szakértői intézmény alaptevékenységének minősül
a)	olyan ügyben történő hatósági kirendelés teljesítése, amelyben jogszabály lehetővé vagy
kötelezővé teszi a bizonyítási eljárás hivatalból való lefolytatását,
b)	jogszabályban meghatározott ügyekben való kirendelés teljesítése,
c)	az a) és b) pontban meghatározott alaptevékenység ellátása érdekében jogszabályban
megjelölt igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi, és nyilvántartási feladatok ellátása, valamint a
működési feltételek biztosítása, és
d)	jogszabályban megjelölt egyéb feladatok ellátása.
(4)	Az igazságügyi szakértői intézmény az alaptevékenysége körébe tartozó kirendelésnek -
jogszabályban előírt nyilvántartási feladatain kívül - a más tevékenységét megelőzően köteles
eleget tenni.”
(5)	A Szaktv. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szakértőjelölti tevékenység
a)	igazságügyi szakértői intézményben vagy igazságügyi szakértői intézetben alkalmazott
szakértőjelölt esetén az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény
114
szerinti szolgálati jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos
állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, a
közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban
vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban
vagy
b)	nem igazságügyi szakértői intézményben vagy igazságügyi szakértői intézetben
alkalmazott szakértőjelölt esetén a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti
munkaviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának
szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban, a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony vagy a
Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszony keretében végezhető.”
(6)	A Szaktv. 139. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„g) központi költségvetési szerv irányítása alá tartozó, e feladatra létrehozott igazságügyi
szakértői intézményt”
(rendeletben határozza meg.)
131.	Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény módosítása
131. §
(1)	Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.) 5. §-a a
következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az állami tisztviselők képesítésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány
rendeletben állapítja meg.”
(2)	Az Áttv. 14. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít bele a harminc napot
meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá a harminc napot
meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.
(1b) Ha az állami tisztviselő az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül
felróhatóan elmulasztja a szakképzettség megszerzését, magasabb előmeneteli fokozatba nem
115
sorolható és illetményét - a határidő leteltének napját követő hónap első napjától - a
besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó alsó határnak megfelelő összegben kell
megállapítani.
(1c) A szakképzettség megszerzését követően az állami tisztviselőt az (1) bekezdésnek
megfelelően kell besorolni és illetményét a 19. § rendelkezései szerint kell megállapítani.”
(3)	Az Áttv. 19. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az állami tisztviselő illetményét csak)
„d) a 14. § (1b) bekezdésében meghatározott munkáltatói intézkedések”
[során lehet csökkenteni. Az állami tisztviselő illetménye az (1) bekezdés szerinti összeg alá
nem csökkenthető.]
(4)	Az Áttv. 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény rendelkezéseit az állami ügykezelőkre az ezen alcímben foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.”
(5)	Az Áttv. 28. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„c) az állami tisztviselők képesítésére vonatkozó részletes szabályokat;
d)	az állami tisztviselők továbbképzésével, valamint az e törvény alapján fennálló és előírható
képzési és továbbképzési kötelezettségekkel összefüggő részletes szabályokat, valamint a
képzések és továbbképzések finanszírozásának részletes szabályait.”
(6)	Az Áttv.
a)	5. § (3) bekezdés a) pontjában a „felsőfokú oklevéllel” szövegrész helyébe a
„szakképzettséggel” szöveg,
b)	5. § (3) bekezdés b) pontjában „az oklevélnek” szövegrész helyébe az „a
szakképzettségnek” szöveg,
c)	5. § (4) bekezdésében a „képesítés, illetve a szakképzettség” szövegrész helyébe a
„szakképzettség” szöveg,
d)	5. § (7) bekezdésében az „a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott képesítés, illetve szakképzettség” szövegrész helyébe az „a (3) bekezdés a)
pontjában meghatározott szakképzettség” szöveg,
116
e)	5. § (8) bekezdésében az „aki a (2) és (3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „aki a (2)
bekezdésben” szöveg,
f)	11. § (3) bekezdésében a „megjelölt szerinti” szövegrész helyébe a „megjelölt” szöveg,
g)	12. § (4) bekezdésében a „kötelezettségek költségeivel összefüggő” szövegrész helyébe a
„kötelezettséggel összefüggő” szöveg,
h)	14. § (1) bekezdésében a „vagy az e szakképzettség megszerzését vállalta” szövegrész
helyébe a „vagy vállalja, hogy e szakképzettséget három éven belül megszerzi” szöveg,
i)	14. § (2) bekezdésében az „az oklevélnek”szövegrész helyébe az „a szakképzettségnek”
szöveg,
j) 19. § (5) bekezdés b) pontjában a „munkáltatói intézkedések, valamint” szövegrész
helyébe a „munkáltatói intézkedések,” szöveg,
k) 19. § (5) bekezdés c) pontjában a „munkáltatói intézkedések” szövegrész helyébe a
„munkáltatói intézkedések, valamint” szöveg,
l) 21. § (3) bekezdésében a „kell alkalmazni.” szövegrész helyébe a „kell alkalmazni azzal,
hogy az állami tisztviselő nem jogosult az (1) bekezdés a) pontja szerinti elismerésre, ha
másik foglalkoztatási jogviszonyban már magasabb fokozatú jubileumi jutalomban részesült.”
szöveg,
m) 28. § (2) bekezdés b) pontjában a „14. §-ban” szövegrész helyébe a „11. §-ban”, a
„részletes” szövegrész helyébe az „eljárási” szöveg,
n) 35. § (1) bekezdésében az „5. § szerint meghatározott képesítési feltételek” szövegrész
helyébe az „5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételek” szöveg
lép.
132.	A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi
LXVII. törvény módosítása
132.	§
A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi
LXVII. törvény 44. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„44. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 250. § (2) bekezdése a
következő 35. ponttal egészül ki:
(A Kar jogai és feladatai különösen)
„35. ellátja a 655/2014/EU rendelet 14. cikke szerinti információs hatósági feladatokat.”
117
133. Záró rendelkezések
133.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A törvény 2. §-a, 3. § (1),(3) és (4) bekezdése, 4-11. §-a, 13-17. §-a, 18. § (1)-(2)
bekezdése, 19-36. §-a, 37. § (1)-(11) és (13)-(14) bekezdése, 38-41. §-a, 42. § (1)-(4) és (6)-
(9)	bekezdése, 43-59. §-a, 60. § (1)-(5) és (7) bekezdése, 61-70. §-a, 71. § (1)-(5) bekezdése,
valamint a (6) bekezdés b)-j) pontja, 72-73. §-a, 75-86. §-a, 87. § a), c)-j) és m) pontja, 88. §
(1)-(2), (7)-(10) bekezdése, 89-99. §-a, 100. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pont aa) és ac)-
ad)	alpontja, valamint b) pontja, 101-130. §-a 2017. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 100. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja 2017. március 31-én lép hatályba.
(4)	A 87.§ b), k) és l) pontja 2017. július 1-jén lép hatályba.
134.	§
(1)	A központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi
háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1312/2016. (VI. 13.)
Korm. határozatban (a továbbiakban: kormányhatározat) meghatározott, 2017. január 1-jével
jogutóddal megszűnő költségvetési szervek jogutódját kormányrendelettel alapított
költségvetési szerv esetén - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - kormányrendeletben
kell kijelölni.
(2)	Ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti jogutódlás tárgyát
képezi az átvett közfeladatok ellátásával összefüggő valamennyi jogviszony, így különösen
a)	a közfeladat ellátását szolgáló vagyoni jogok és kötelezettségek,
b)	a közfeladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan eszközállomány,
c)	a feladatokat ellátó kormánytisztviselők, közalkalmazottak, illetve munkavállalók feletti
munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint kormányzati szolgálati
jogviszonyuk és munkaviszonyuk.
118
(3)	A vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó
szervezet könyvelésében szereplő nyilvántartási értékkel.
(4)	Az (1) bekezdésben szereplő vagyonszerzést olyan jogutódlással történő megszűnésnek
kell tekinteni, amely megfelel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
17.	§ (2) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében foglalt valamennyi feltételnek.
(5)	Az (1) bekezdésben foglalt, a költségvetési szerv megszűnésével járó változás a
közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 69. § (1) bekezdése, a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 37. § (1) bekezdés c) pontja,
illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 77. § (1) bekezdés c) pontja
szerinti végkielégítési igényt nem alapoz meg.
(6)	Az (1) bekezdés szerint megszűnő központi hivatalok és költségvetési szervek
megszűnésének a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzése iránt a megszűnő
költségvetési szerv irányításáért felelős miniszter által a törvény hatálybalépéséig
rendelkezésére bocsátott adatok alapján a kincstár hivatalból intézkedik.
135.	§
(1)	Az e törvény alapján a 2017. január 1-jei átalakítások végrehajtásához kapcsolódó átadás-
átvételi megállapodásokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére átadott hatósági
feladatok tekintetében a törvény kihirdetésétől számított 15 napon belül kell megkötni. A
határidő elmulasztása esetén az átcsoportosítandó előirányzatokról a közigazgatás-
szervezésért felelős miniszter javaslata alapján a Kormány határozattal dönt.
(2)	Az e törvény alapján végrehajtott 2017. január 1-jei átalakítások végrehajtásához
kapcsolódó - az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó -átadás-átvételi megállapodásokat
2016.	december 31-ig kell megkötni.
(3)	Az e törvény rendelkezéseivel összhangban, a kormányhatározat alapján a fővárosi és
megyei kormányhivatalba beolvadó és jogutódlással megszűnő költségvetési szerv esetében e
törvény kihirdetését követő naptól új kötelezettség az átvevő fővárosi és megyei
kormányhivatal kormánymegbízottjának jóváhagyása nélkül nem vállalható, valamint az
119
érintett költségvetési szervnél jóváhagyása nélkül nem létesíthető foglalkoztatásra irányuló
jogviszony.
(4)	Az e törvény rendelkezéseivel összhangban 2017. január 1-jével a fővárosi és megyei
kormányhivatal vagy szervezeti egysége részére történő - nem általános jogutódlás keretében
végrehajtott - átadás-átvétel során a foglalkoztatott az átadó szerv állományában marad, vagy
annak megszűnése esetén az általános jogutód állományába kerül, ha az átvételhez a fővárosi
és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott nem járul hozzá. Az átadás-átvétel
ebben az esetben az álláshely fedezetéül szolgáló előirányzatokra, továbbá az átadott
feladatkör ellátásához szükséges vagyonelemekre terjed ki.
136.	§
(1)	Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény hatálybalépésével más szerv feladat- és
hatáskörébe kerülő, folyamatban lévő ügyekben az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a
feladat ellátása a jogszabály rendelkezése szerint kerül.
(2)	A folyamatban lévő ügyekben az e törvény hatálybalépése előtt végzett eljárási
cselekmények hatályát és a megkezdett határidőket nem érinti, hogy az eljárás lefolytatása e
törvény hatályba lépésével más szerv feladat- és hatáskörébe kerül.
(3)	A (2) bekezdés megfelelően alkalmazandó az e törvény hatálybalépésével a más szervhez
kerülő, valamely hatóság eljárásában felhasználandó szakhatósági állásfoglalás kiadására
irányuló, folyamatban lévő szakhatósági eljárásra.
(4)	Ha a folyamatban lévő ügyben az e törvény hatálybalépését megelőzően olyan
szakhatóság adott ki szakhatósági állásfoglalást, amelyet az e törvény hatálybalépését
követően már nem kell bevonni az adott eljárásba, az eljáró hatóság a határozatát a
szakhatósági állásfoglalásban meghatározott szakkérdés tekintetében kizárólag a már kiadott
szakhatósági állásfoglalásra alapozza.
(5)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően indult ügyben folyamatban lévő szakhatósági
eljárás e törvény hatálybalépése napján a törvény erejénél fogva egyesül azzal az eljárással,
amelyben a szakhatóság megkeresésére sor került, ha a szakhatósági eljárásban vizsgálandó
120
szakkérdést az e törvény hatálybalépése napján hatályos jogszabályok alapján az ügyben
hatáskörrel rendelkező hatóság szakhatósági közreműködés nélkül a saját eljárásában
vizsgálja. Az eljárások egyesítésére egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33/B. §-a alkalmazandó
azzal, hogy az egyesítés nem érinti az e törvény hatálybalépése előtt végzett eljárási
cselekmények hatályát és a megkezdett határidőket.
121
Általános indokolás
Magyarország Alaptörvénye XXIV. cikke szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a
hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Ennek
megvalósítása és biztosítása a Kormánynak, mint a közigazgatás legfőbb szervének a
felelőssége (Magyarország Alaptörvénye 15. cikk (2) bekezdés). Ehhez szükséges, hogy az
egyes szakmai feladatokat az állampolgárokhoz minél közelebb lévő hatóságok lássák el és a
feladatok ellátásában egy professzionális, felkészült és elhivatott tisztviselői kar működjön
közre.
A Kormány az Alaptörvény ezen cikkének érvényesítése és az állampolgárokhoz közeli és
egyben költséghatékonyan működő, szolgáltató állam megteremtése érdekében fogadta el
2015. decemberében a központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő
központi minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatáról szóló 1958/2015. (XII. 23.)
Korm. határozatot, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítéséről szóló 1959/2015.
(XII. 23.) Korm. határozatot, valamint az ehhez szükséges hatáskör-racionalizálásról, továbbá
a felülvizsgálat eredményeként a központi hivatalok és a költségvetési szervi formában
működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről
szóló 1312/2016. (VI.13.) Korm. határozatot, pontosan meghatározva az egyes átalakításra
kerülő központi hivatalokat és költségvetési szerveket.
A törvényjavaslat szervesen kapcsolódik a 2015 februárjában elfogadott Közigazgatás- és
Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 címet viselő stratégiához, a stratégiában
meghatározott, a központi irányító szervek átszervezését érintő irányokkal. Ennek kiemelkedő
eleme a középirányító szervek szervezetrendszerének felülvizsgálata, amellyel kapcsolatban a
stratégia megfogalmazza, hogy „a törvényesen és átláthatóan működő állam kialakítása
érdekében szükséges a központi hivatalok, továbbá - a területi államigazgatási szervek és más
területi feladatokat ellátó intézmények kivételével - a költségvetési szerv formában működő
minisztériumi háttérintézmények feladatainak, szervezetének, működésének és
költségvetésének a felülvizsgálata”.
122
Részletes indokolás
1.	§-hoz
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (a továbbiakban: OFI) megszűnik és jogutódja az
Eszterházy Károly Egyetem. Az ágazati köznevelési tartalom- és tankönyvfejlesztési és
ellátási tevékenységének irányításával kapcsolatos OFI feladatok az Emberi Erőforrások
Minisztériumához kerülnek. Az OFI által kiadott tankönyvek sokszorosítási, e tankönyvekkel
kapcsolatos készletraktározási és kereskedelmi feladatait a Könyvtárellátó Közhasznú
Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el.
2.	§-hoz
A nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet módosításával általános köznévi
megnevezés kerül bevezetésre, így a Kormány - szervezetalakítási szabadságát gyakorolva -
rendeletben jelöli ki az „anyakönyvi szervet” arra, hogy a honlapján közzétegye azon államok
körét, amelyek joga szerint nincs helye igazolás kiállításának a házasságkötési akadályok alól.
3.	§-hoz
Az államigazgatási szervezet-rendszer átalakítására, a hatáskörök racionalizálására, illetve az
eljárások egyszerűsítésére tekintettel, egyes elsőfokú eljárárásokban a közúti közlekedésről
szóló törvényben kizárásra kerül a fellebbezés lehetősége, ugyanakkor több esetben - a Ket.
általános rendelkezésével ellentétben - törvény biztosítja a fellebbezés lehetőségét a
kormányhivatal, mint közlekedési hatóság döntésével szemben. Az állami tulajdonban lévő
országos közutak vagyonkezelői feladatait a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
helyett a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság fogja ellátni, így
szükséges a törvény vonatkozó rendelkezéseinek módosítása, a vagyonkezelésében lévő
vagyonelemek átadásával és az ingatlan-vagyon tekintetében a jogváltozás ingatlan-
nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos rendelkezések megalkotása.
4.	§-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok által ellátott feladatok számának növekedésével
egyre nehezebbé válik az eljárásokhoz tartozó befizetések beazonosítása. Az illetékekről szóló
törvény hatályos rendelkezése az előzetes befizetésnél nem követeli meg a befizető nevének
és lakcímének közlését sem (a járási hivatal és kormányablak kivételt képez az általános
szabály alól, de a lakcím különböző írásmódja miatt még így sem alkalmas a befizetés adott
123
ügyhöz kapcsolásához). A téves (pl. az előírtnál magasabb összegű vagy az adott ügyhöz
egyértelműen nem rendelehető) befizetések miatt is előnyös, ha az ügyfél az eljárás
megindítását megelőző átutalás közleményében - a részletes szabályokat tartalmazó
kormányrendeletben - egységesen meghatározott adatokat tünteti fel, így a téves összegű
befizetések kockázata is csökken. A módosítási javaslat a szervezeti átalakításokkal, illetve
hatáskörváltozásokkal összefüggő elnevezés-módosításokat tartalamazza.
5.	§-hoz
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) megszűnésére tekintettel
szükséges a helyi adókról szóló törvényben az OEP helyett az „egészségbiztosítási feladatokat
ellátó szerv” általános köznévi megnevezést szerepeltetni.
6.	§-hoz
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény (a továbbiakban:
Flt.) módosításával a méltányossági eljárásokról szóló döntési jogkört - a hatáskörök
racionalizálásával összhangban - az elsőfokú állami foglalkoztatási szerv vezetőjéhez utalja.
A módosítás egyúttal a foglalkoztatást elősegítő támogatással, hatósági bejelentéssel és
nyilvántartással, valamint rendbírság kiszabásával kapcsolatban elsőfokon mérlegelési
jogkörben hozott közigazgatási határozatokkal szemben korlátozott körben biztosított bírósági
jogorvoslat helyett - változatlan feltételek esetén - fellebbezési lehetőséget biztosít.
Az Flt. további módosításai a Türr István Képző és Kutató Intézet (a továbbiakban: Intézet) -
mint állami felnőttképzési intézmény - kormánydöntés alapján történő megszűnéséből eredő
módosításokat tartalmazza. A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter az állami Intézet
működtetésére vonatkozóan - annak megszűnése miatt - nem állapíthat meg rendeletben
szabályokat, továbbá a képzési keretből történő képzésekre vonatkozóan a
foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter vele egyetértésben nem adhat ki rendeletet, így e
felhatalmazó rendelkezés a továbbiakban szükségtelen.
7.	§-hoz
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló törvény módosításával kizárásra
kerül a büntetés-végrehajtási szervek tevékenységének közegészségügyi ellenőrzése során
hozott hatósági döntések elleni fellebbezés lehetősége.
124
8.	§-hoz
Az Igazságügyi Hivatal Igazságügyi Minisztériumba történő beolvadását követően a vagyoni
kárpótlási eljárásokkal kapcsolatos igazgatási és közigazgatási hatósági ügyekben kárpótlási
hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. Ezzel egyidejűleg a kétfokozatú
eljárás megszűnik, így a kárpótlási hatóság döntése ellen közvetlenül bírósághoz lehet
fordulni. A kárpótlási ügyek speciális jellegére tekintettel - az általános eljárási szabályok
alakalmazása mellett - hat hónapos ügyintézési határidő kerül meghatározásra.
9.	§-hoz
A mérésügyről szóló törvény módosításával a mérésügyi hatóság által országos
illetékességgel hozott elsőfokú hatósági döntések elleni fellebbezési lehetőség kizárására
kerül sor.
10.	§-hoz
A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról
szóló 1992. évi II. törvény módosításával - az Igazságügyi Hivatal Igazságügyi
Minisztériumba történő beolvadására tekintettel - a korábbi minisztériumi fellebbezés helyett
bírósági jogorvoslatra lesz lehetőség a kárpótlási hatóság határozata ellen.
11.	§-hoz
A nyugdíjbiztosítási igazgatást érintő szervezeti átalakítások miatt szükséges a központi
nyugdjbiztosítási szerv köznévi megnevezés használata. Tekintettel arra, hogy a személyi
kárpótlási eljárások 2017. január 1-jét követően e tekintetben már nem térnek el a vagyoni
kárpótlási eljárásoktól, ezért az eltérést szabályozó rendelkezés hatályon kívül helyezése
indokolt.
12.	§-hoz
A közalkalmazottakról jogállásáról szóló törvény 25/A. §-a tartalmazza a munkáltató
személyének megváltozása esetén alkalmazandó rendelkezéseket. Az államigazgatás
szervezeti átalakítása kapcsán abban az esetben is munkaviszony létesül az új munkáltatóval,
ha a munkáltató más, az államháztartásról szóló törvény szerint alapításra jogosult szerv által
alapított, annak közvetett vagy közvetlen, de legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági
125
társaság utódszervezet vagy alapítvány. Figyelemmel arra, hogy a munkáltató személyében
bekövetkező változás esetében a foglalkoztatási jogviszony nem szűnik meg, így szükséges a
végkielégítésfizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések módosítása.
Az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézeteket érintő szervezeti átalakulásra tekintettel az ott
foglalkoztatott közalkalmazottak igazságügyi alkalmazottakká válnak. A módosítás az
átalakulással kapcsolatos szabályozásnak az igazságügyi szolgálati jogviszonyra történő
kiterjesztés miatt szükséges.
13.	§-hoz
A nemzeti gondozásról szóló törvény módosításával - tekintettel a kárpótlási hatóság
méltányossági jogkörben hozott döntése elleni fellebbezés lehetőségének a megszűnésére -
kijelölésre kerül az eljáró bíróság.
14.	§-hoz
A központi hivatalok és minisztériumi háttérintézmények racionalizálása keretében a
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban:
KEKKH) megszűnik, hatósági feladatait a fővárosi és megyei kormányhivatalok veszik át, az
országos nyilvántartások vezetése minisztériumi szintre kerül. A Kormány felhatalmazást kap,
hogy rendeletben jelölje ki a kiegészítő módosító rendelkezésben meghatározott - elsősorban
állami nyilvántartásokkal összefüggő - feladatok tekintetében az eljáró kormányhivatalt
(kijelölt kormányhivatal). A jelenlegi „központi szerv” hatáskörébe utalt feladatok
tekintetében részben a kijelölt kormányhivatal, részben a „nyilvántartást kezelő szerv”
(minisztérium) fog eljárni. A Magyarországon élő magyar állampolgár esetében a hazai
anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv vezeti át a nyilvántartáson az
anyakönyvben rögzített személyes és lakóhely adatait.
15.	§-hoz
Az egészségbiztosítási és a nyugdíjóbiztosítási területeket érintő szervezeti változásokra
tekintettel a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap működtetésével
összefüggő rendelkezések mósosítása szükséges. Az alapok kezelésével kapcsolatos
kérdésekben a döntési jogkör a központi nyugdíjbiztosítási szervhez, illetve az
egészségbiztosításért felelős miniszterhez, mint a vonatkozó pénzügyi alapok kezelőjéhez
kerül. Az OEP megszűnésére tekintettel módosítani szükséges mindazon jogszabályhelyeket,
ahol az OEP nevesítve van.
126
16.	§-hoz
A földrendező és a földkiadó bizottságról szóló törvény módosításával a járási hivatalok
megnevezés helyett a feladellátásért felelős szervek köznévi elnevezésére kerül sor, továbbá
felhatalmazást kap a Kormány a törvényben immáron köznévi megnevezéssel szereplő
ingatlanügyi hatóság kijelölésére.
17.	§-hoz
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosításával a törvény
valamennyi rendelkezése a fővárosi és megyei kormányhivataloknak a területi integrációt
követő szervezetéhez kerül igazításra. A módosítás szociális hatáskört gyakorló szervként
határozza meg a fővárosi és megyei kormányhivatalt, illetve a járási (fővárosi kerületi)
hivatalt, valamint egyes feladatok tekintetében a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős
minisztert. A jogszabályi koherencia biztosítása és a jogértelmezés elősegítése érdekében a
törvény több helyen pontosításra kerül. A hatásköri és eljárási racionalizálással
összefüggésben kizárásra kerül a működést engedélyező szerv döntése elleni fellebbezés.
18.	§-hoz
2017.	január 1-jével a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága beolvad az emberi erőforrások
minisztere irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szervbe,
az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőbe, ezért módosítani szükségesa Nemzeti Kulturális
Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvényben az Alap kezelő szervét.A Nemzeti Kulturális Alap
Igazgatósága a kezelő szervbe történő beolvadással megszűnik, ennek törvényi rögzítése
mellett szükséges a jogutódlással és a kezelt vagyon átadásával, továbbá az ingatlanvagyon
ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével összefüggő rendelkezések megalkotása.
19.	§-hoz
Az államigazgatás szervezetrendszerének átalakításával összefüggésben szükséges a
statisztikáról szóló törvényben a köznévi szervi megnevezések pontosítása A közigazgatási
bírság kiszabásával összefüggő - a fővárosi és megyei kormányhivatal által meghozott -
döntésekkel szemben indokolt a - Ket.-nek a fővárosi és megyei kormányhivatalokra
vonatkozó általános rendelkezésével szemben - fellebbezés biztosítása.
127
20.	§-hoz
Az államigazgatás szervezetrendszerének átalakításához kapcsolódóan indokolt a hatáskörrel
rendelkező szervek törvényi szintű kijelölése helyett általános szervi (köznévi) megnevezések
alkalmazása. Az elsőfokú bányászati hatósági műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi
hatósági, építésfelügyeleti, bányászati tevékenység engedélyezésével és felügyeletével
kapcsolatos, piacfelügyeleti és földtani hatáskörben, valamint a bányafelügyeleti hatáskörbe
tartozó feladatok többségében - a bányafelügyeletként eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal által - meghozott döntésekkel szemben indokolt a - Ket.-nek a fővárosi és
megyei kormányhivatalokra vonatkozó általános rendelkezésével szemben - fellebbezés
biztosítása.
21.	§-hoz
Az államigazgatási szervezet-rendszer átalakítására és az adminisztratív terhek csökkentésére,
továbbá a másodfokú eljárások alacsony számára tekintettel indokolt az állampolgársági
ügyekben eljáró szerv döntésével szemben a fellebbezés kizárása.
22.	§-hoz
Az államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggésben, a másodfokú eljárások
alacsony ügyszámára tekintettel a munkavédelmi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel
szemben kizárásra kerül a fellebbezés lehetősége. A munkavédelmi hatóság ellenőrzési
tevékenységének végzését megalapozó ellenőrzési irányelv közzététele a
foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter feladata lesz.
23.	§-hoz
A nyugdíjbiztosítási igazgatást érintő szervezeti átalakítások miatt szükséges a „központi
nyugdjbiztosítási szerv” köznévi megnevezés használata, ez a módosítás az Önkéntes
Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvényben is átvezetésre kerül.
24.	§-hoz
Az Igazságügyi Hivatalnak az Igazságügyi Minisztériumba történő beolvadásával az önálló
bírósági végrehajtók ellenőrzése és szakmai felügyelete a Magyar Bírósági Végrehajtói
Karhoz (a továbbiakban: Kar) kerül. A végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és
végrehajtójelöltekkel kapcsolatos panaszügyek intézésének felügyelete az Igazságügyi
128
Minisztériumhoz kerül. A Karhoz érkező általános költségátalány összegéből a hatályos
szabályozás szerint Kart és az Igazságügyi Hivatalt egyaránt 50-50% illeti meg. A módosítás
következtében a Kar az Igazságügyi Hivatalt megillető 50 %-ot a jövőben az Igazságügyi
Minisztérium részére utalja át. A módosítás ezen felül néhány gyakorlati jogalkalmazási
kérdésre kíván - elsősorban szövegpontosító jellegű - megoldást nyújtani.
25.	§-hoz
A Bérgarancia Alapról szóló törvény módosításával kizárásra kerül az állami foglalkoztatási
szerv által hozott elsőfokú döntéssel szemben a fellebbezés, továbbá „a fővárosi megyei
kormányhivatal” szervi megnevezés helyett az „állami foglalkoztatási szerv” köznévi
megnevezés bevezetésére kerül sor.
26.	§-hoz
A Hermann Ottó Intézet 2017. január 1-jével megszűnik, feladatait, így a környezetbarát vagy
környezetkímélő termékek minősítő-tanúsító rendszerének működtetését, továbbá egyes
környezetvédelmi igazgatási feladatokat a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló
Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el.
27.	§-hoz
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) helyett a vízgazdálkodásról
szóló törvényben általános szervi elnevezés - „Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv” -
kerül megjelölésre.
28.	§-hoz
A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyagok védelméről szóló
törvényben a hatályon kívül helyezésre kerül a megszűnő Igazságügyi Hivatalra utaló
rendelkezés.
29.	§-hoz
A légiközlekedési törvény módosítását az állami közlekedésbiztonsági szerv 2017. január 1-
jei megalakulása, és a kizárólag állami légijárművekkel bekövetkező légiközlekedési
balesetek kivizsgálásának a honvédelmi tárcához való integrációja indokolja. Mindezek során
változnak az eljárási szabályok is, tekintettel arra, hogy a katonai légügyi hatóság is jogosult a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
129
törvény 58. §-ában meghatározott módon szakértőt rendelni, és az állami légiközlekedés
számos területére az általános légiközlekedéstől eltérő szabályozás vonatkozik, így indokolt
egy, a katonai légügyi hatóság által vezetett nyilvántartást létrehozni és fenntartani.
30.	§-hoz
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló törvényben módosításra kerülnek a központi hivatalok felülvizsgálatával,
illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő feladat- és hatásköri
változások által érintett, szervi megnevezéseket tartalmazó rendelkezések.
31.	§-hoz
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak
jogállásáról szóló törvényben a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szervi megnevezés
helyett általános köznévi megnevezés kerül bevezetésre.
32.	§-hoz
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben kizárásra kerül munkaügyi hatóság által hozott
elsőfokú döntéssel szemben a fellebbezés lehetősége.
33.	§-hoz
A lakástakarékpénztárakról szóló törvény a fővárosi és megyei kormányhivatal szervi
megnevezés helyett a „lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv” általános köznévi
megnevezés kerül bevezetésre. Ezáltal a hatáskörök racionalizálásával összeüggő szervezeti
változásoknak nem lesz törvényi akadálya. A módosítás megszünteti továbbá a visszakövetelt
állami támogatással kapcsolatos fizetési könnyítésről hozott döntés elleni kifogást, tekintettel
arra, hogy annak benyújtására az elmúlt években nem került sor.
34.	§-hoz
A Párizsi Békeszerződésről szóló törvény módosítása a nyugdíjbiztosítási igazgatást érintő
szervezeti átalakítások miatt szükséges, ennek keretében a „központi nyugdjbiztosítási szerv”
köznévi megnevezés bevezetésére kerül sor.
130
35.	§-hoz
Az Igazságügyi Hivatal Igazságügyi Minisztériumba történő beolvadásával a kétfokozatú
közigazgatási eljárás megszűnik, a kárpótlási hatóság valamennyi döntése ellen közvetlenül
bírósághoz lehet fordulni. Tekintettel arra, hogy a személyi kárpótlási eljárások 2017. január
1-jét követően e tekintetben nem térnek már el a vagyoni kárpótlási eljárásoktól, ezért az erre
vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolt.
36.	§-hoz
Az államigazgatási szervezetrendszer átalakításához kapcsolódóan indokolt törvényi szinten a
köznévi megnevezések használata. A hatáskörtelepítésre a Kormány jogosult rendeleti
formában. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet nyújtó intézmény
(szolgáltató) működését engedélyező szerv döntése ellen kizárásra kerül a fellebbezés
lehetősége. A gyermekvédelmi képviselőket a központi hivatalok megszüntetésére tekintettel
a minisztérium fogja foglalkoztatni.
37.	§-hoz
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosítása szükséges,
tekintettel arra, hogy az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek (a továbbiakban: ISZKI)
összeolvad a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézettel (a továbbiakban: BSZKI) és a
Belügyminisztérium fejezetben új költségvetési szerv kerül létrehozásra. Az új költségvetési
szerv feletti irányítási jogokat az igazságügyi miniszter és a belügyminiszter közösen
gyakorolja. A módosítás értelmében az intézmény vezetőjét a belügyminiszter az
igazságügyért felelős miniszter javaslatának figyelembevételével, az igazságügyi helyettesét
az igazságügyi miniszter a rendészetért felelős miniszter javaslatának figyelembevételével
nevezi ki.
Módosításra kerül a képesítési követelmények meghatározására vonatkozó szabályozás:
általánosságban az egyéb igazságügyi szerv esetében a képesítési követelményeket a
rendészetért felelős miniszter határozza meg azzal, hogy az igazságügyi szakértő és a
szakértőjelölt esetében az igazságügyért felelős miniszter egyetértése is szükséges.
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya úgy került
megfogalmazásra, hogy igazságügyi alkalmazottak lesznek a jelenleg BSZKI-nál dolgozó
közalkalmazottak is. Így a létrejövő új szervnél igazságügyi alkalmazottak és hivatásos
131
állományú személyek kerülnek majd foglalkoztatásra. A törvény átmeneti rendelkezése
biztosítja azt is, hogy az új szervben foglalkoztatott személyeket (igazságügyi
alkalmazottakat, volt közalkalmazottakat) megillető egyes illetményelemek együttes összege
ne legyen kevesebb annál, mint amennyi az őket korábban foglalkoztató szervnél (BSZKI,
ISZKI) volt.
A módosítás a munkáltatói jogkört úgy szabályozza, hogy a létrejövő szakértői intézet
vezetője és igazságügyi helyettese felett a kiemelt munkáltatói jogkört a miniszter gyakorolja
(belügyminiszter, igazságügyi miniszter - egymás javaslatainak figyelembe vételével). Az
egyéb általános munkáltatói jogok gyakorlására kijelölt személyt kormányrendeleti szinten
szükséges majd szabályozni.
A jelenleg hatályos szabályozás értelmében fegyelmi eljárás esetén vizsgálóbiztosként, és a
fegyelmi tanács elnökeként csak az eljárás alá vontnál magasabb beosztású személy jelölhető
ki. A módosítás folytán az egyéb igazságügyi szerv vonatkozásában azonos beosztású
személy is kijelölhető.
Az igazságügyi szolgálati időbe beszámítható időtartamokat érintő módosítás folytán az
igazságügyi szakértő, szakértőjelölt és felsőfokú végzettségű tisztviselő esetén már nem csak
a szakirányú végzettségnek megfelelő munkakörben eltöltött időt, hanem minden korábbi
munkaviszonyban, kormánytisztviselői, köztisztviselői, állami tisztviselői, közszolgálati
ügykezelői, kormányzati ügykezelői, közalkalmazotti és hivatásos jogviszonyban eltöltött idő
figyelembe vehető.
38.	§-hoz
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló törvény módosítása a nyugdíjbiztosítási igazgatást érintő
szervezeti átalakítások miatt szükséges, ennek keretében a „központi nyugdjbiztosítási szerv”
köznévi megnevezés bevezetésére.
39.	§-hoz
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításának célja a munkanap helyett
naptári napban történő eljárási határidő-számítás meghatározása. A nyugdíjbiztosítási
igazgatási szervek hatósági eljárásaiban a módosítás értelmében akkor van helye
132
fellebbezésnek, ha első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi)
hivatala jár el.
40.	§-hoz
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény módosításával az Országos
Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság helyett a feladatellátásért felelős szerv köznévi elnevezésére
kerül sor.
41.	§-hoz
Az államigazgatási szervezetrendszer átalakítása kapcsán az OEP megszünésével összefüggő
törvények, így a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben az OEP helyett
köznévi elnevezés („egészségbiztosító”) kerül bevezetésre. Pontosításra kerül a baleseti
járadékkal összefüggő felelősséggel és a felelősség érvényesítésével összefüggő, a
társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni rendelő szabály.
42.	§-hoz
A kulturális igazgatást érintő szervezeti változások alapján szükséges a muzeális
intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény egyes
közművelődési szakmai szolgáltatási feladatokat érintő rendelkezések, valamint a Magyar
Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (a továbbiakban: MaNDA) kijelölő
rendelkezések módosítása. A módosítás biztosítja továbbá, hogy a közművelődési szakmai
szolgáltató szerv, azaz a Nemzeti Művelődési Intézet feladatait a jövőben - a jogszabályi
követelmények teljesítése esetén - államháztartáson kívüli szervezet is elláthassa.
43.	§-hoz
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosításával a rendezetlen tulajdoni állású
ingatlanokkal kapcsolatos eljárás lefolytathatóságára irányuló előzetes döntés kerül
megszüntetésre, az az első fokú alapeljárás részévé válik, továbbá a feladtellátásért felelős
szerv köznévi elnevezésére kerül sor.
44.	§-hoz
Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megszűnésére
tekintettel szükséges az egészségügyről szóló törvényben rendelkezni arról, hogy a betegjogi
képviselőt az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium foglalkoztatja. A
133
végrehajtási szabályok megalkotására irányuló felhatalmazó rendelkezés a szervezeti
átalakításhoz szükséges további jogalkotási feladatok elvégzéséhez szükséges. Az
államigazgatás szervezetrendszerének átalakításával összefüggésben az Országos
Tisztifőorvosi Hivatal szervi megnevezés helyett a tisztifőorvosi feladatokat ellátó szerv kerül
általánosan megjelölésre.
45.	§-hoz
A külföldre utazásról szóló törvény módosításával - a szervezeti átalakításokkal összefüggő
megnevezés-változások átvezetésére kerül sor. Az adatkezelő szerv kijelölésére a Kormányt
hatalmazza fel.
46.	§-hoz
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben a
fogyatékossági támogatás ügyében első- és másodfokon eljáró hatóságok tekintetében köznévi
megnevezések kerülnek bevezetésre. A hatáskörök gyakorlójának konkrét kijelölésére a
Kormány kap felhatalmazást.
47.	§-hoz
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény módosításával az állatvédelmi hatóság
döntésével szembeni fellebezés lehetőségének kizárására kerül sor.
48.	§-hoz
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami
felügyeletéről szóló törvény módosítása a társadalombiztosítási igazgatási szervek
átalakításával összefüggő változásokra tekintettel indokolt. Az Egészségbiztosítási Alap
kezelését az egészségbiztosításért felelős miniszter, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelését a
központi nyugdíjbiztosítási szerv látja el. Az OEP megszűnésére tekintettel módosítani
szükséges továbbá mindazon törvényeket, ahol az OEP nevesítve van.
49.	§-hoz
A családtámogatás rendszerének egyszerűsítése, illetve a polgárokhoz a lehető legközelebb, a
területi közigazgatás helyi szintjére, a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz történő telepítése
érdekében szükségesek a módosítások A köznévi megnevezések bevezetése mellett a
134
Kormány kap felhatalmazást a családtámogatási ügyben eljáró hatóság és a központi
családtámogatási szerv rendeletben történő kijelölésére.
50.	§-hoz
Az államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggésben szükséges a szervi
megnevezések (pl. KEKKH) köznévi elnevezésre cserélése. A közúti közlekedési igazgatási
hatósági feladatokat ellátó szervet a Kormány jelöli ki.
51.	§-hoz
Az államigazgatás szervezetrendszerének átalakításával összefüggésben a víziközlekedési
törvényben a „hazai anyakönyvezést végző hatóság” megnevezés pontosításra kerül a „hazai
anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv” kifejezésre.
52.	§-hoz
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosításával a „Magyar
igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiadásához kapcsolódó rendelkezések
módosítására kerül sor. Azok nyilvántartására, valamint a nyilvántartásból adatszolgáltatásra
jogosult központi államigazgatási szerv kijelölésére, illetve eljárási szabályok megalkotására a
Kormány kap felhatalmazást, továbbá a köznévi elnevezések pontosítására kerül sor.
53.	§-hoz
Az államigazgatás szervezetrendszerének átalakításával összefüggésben szükséges az
anyakönyvi igazgatáshoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátásáért felelős szervezet
megjelölésének módosítása a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők
Védelmi Programjáról szóló törvényben.
54.	§-hoz
A háttérintézmények racionalizálása keretében megszűnő központi szervek (pl. a KEKKH)
feladatait átvevő szervek kijelölése érdekében szükséges a köznévi elnevezések bevezetése, a
tőkepiacról szóló törvény módosítása is ezt a cét szolgálja. Az országos telefonos
ügyfélszolgálatot működtető szerv feladata lesz az értékpapírszámlához kapcsolódó
tájékozódási lehetőség tekintetében az ügyfélszolgálati feladatok ellátása.
135
55.	§-hoz
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és
forgalomba hozataláról szóló törvényben a fellebbezés kizárásáát a növényteresztési hatóság
országos illetékességgel hozott döntésére korlátozó rendelkezés módosításával valamennyi
döntés tekintetében megszűnik a fellebbezés lehetősége .
56.	§-hoz
A jogi segítségnyújtásról szóló törvény módosítására a jogszabályon belüli tartalmi
ellentmondás feloldása érdekében van szükség. A rendelkezés hatályon kívül helyezése
egyértelművé teszi, hogy a jogi segítői névjegyzék vezetése nem hatósági tevékenység, a
névjegyzékbe vételről külön határozatot nem kell hozni, arról az aláírt szerződés egy
példányának visszaküldésével és a névjegyzékbe vétel időpontjának megjelölésével értesíti a
jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt.
57.	§-hoz
Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával a jelenlegi szervi megnevezések helyett
köznévi megnevezések (ügyfélkapu regisztrációs szerv, lakáscélú állami támogatások
ügyében eljáró hatóság) kerülnek bevezetésre.
58.	§-hoz
Az államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggésben, a másodfokú eljárások
alacsony számára tekintettel a regisztrációs adóról szóló törvényben kizárásra kerül a
fellebbezés lehetősége közlekedési hatóság gépjármű-átalakítás engedélyezése iránti
eljárásában hozott elsőfokú döntésével szemben. Továbbá köznévi elnevezések bevezetésére
kerül sor a jelenlegi szervi elnevezések (pl. Nemzeti Közlekedési Hatóság”) helyett.
59.	§-hoz
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről
szóló törvényben a fővárosi és megyei kormányhivatal helyett a kisajátítási hatóság és a
bányafelügyelet köznévi (általános szervi) megnevezések kerülnek bevezetésre.
60.	§-hoz
A mozgóképről szóló törvény módosítása értelmében a MaNDA által eddig végzett, a
Filmintézettel és Filmarchívummal összefüggő feladatokat (beleértve a korábban a Magyar
136
Nemzeti Filmarchívum által őrzött filmekkel kapcsolatos digitalizációs feladatokat is) 2017.
január 1-jétől a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő
Részvénytársaság (a továbbiakban: MNF)látja el .
61.	§-hoz
A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló törvény módosítása a MaNDA 2017. január 1-
jével történő megszűnése miatt szükséges; feladatait az MNFveszi át.
62.	§-hoz
Összhangban a hatósági eljárásrendszert érintő változásokkal, általános érvénnyel kerül
kizárásra a fővárosi és megyei kormányhivatalok által elsőfokon meghozott döntés elleni
fellebbezés lehetősége.
63.	§-hoz
Az államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggésben, a másodfokú eljárások
alacsony számára tekintettel az áldozatsegítő szolgálat első fokon meghozott döntéseivel
szemben, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló
törvényben kizárásra kerül a fellebbezés lehetősége. Ezen felül a Bevándorlási és
Állampolgársági Hivatal szervi megnevezés helyett általános köznévi megnevezés kerül
bevezetésre.
64.	§-hoz
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény módosításával a feladatellátásért felelős
szerv köznévi elnevezése kerül bevezetésre.
65.	§-hoz
A Közlekedésbiztonsági Szervezet megszűnésére tekintettel szükséges a légi-, a vasúti és a
víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló
törvényben a közlekedésbiztonsági szerv feladatait, valamint a feladatellátásért felelős
szervezet jogállását és megjelölését tartalmazó rendelkezések módosítása.
137
66.	§-hoz
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény
módosítása keretében a feladatellátásért felelős szerv köznévi elnevezésére kerül sor.
67.	§-hoz
Az Igazságügyi Hivatal Igazságügyi Minisztériumba történő beolvadására, illetve a kárpótlási
hatóság valamennyi döntése elleni fellebbezési lehetőség kizárására tekintettel, továbbá
figyelemmel arra, hogy a személyi kárpótlási eljárások 2017. január 1-jét követően e
tekintetben nem térnek el vagyoni kárpótlási eljárásoktól, ezért az életüktől és szabadságuktól
politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló
törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról szóló törvényvonatkozó
rendelkezésének hatályon kívül helyezése indokolt.
68.	§-hoz
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényben a fogyasztókkal szembeni
kereskedelmi gyakorlat jogszabályi előírásainak betartásával kapcsolatos hatósági
ellenőrzésre gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények és
gyógyászati segédeszköz tekintetében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv, míg tápszer
esetén az egészségügyi államigazgatási szerv kerül kijelölésre.
69.	§-hoz
Az államigazgatás szervezetrendszerének átalakítása keretében a KEKKH megszűnik, erre
tekintettel szükséges a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásához kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős szervi megnevezés
módosítása.
70.	§-hoz
Az államigazgatás szervezetrendszerének átalakítása keretében a KEKKH megszűnik, erre
tekintettel szükséges a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
szóló törvényben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásához kapcsolódó
feladatok ellátásáért felelős szervi megnevezés módosítása.
138
71.	§-hoz
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény módosításával a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszüntetésével összefüggésben, illetve a
jogszabályi koherencia biztosítása érdekében szükséges rendelkezések módosítására kerül sor.
72.	§-hoz
Az államigazgatás szervezetrendszerének átalakítása keretében a KEKKH megszűnik, erre
tekintettel szükséges a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben a közúti közlekedési
nyilvántartáshoz kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős szervi megnevezés a módosítása.
73.	§-hoz
A jelenleg a környezetvédelmi hatóságnál lévő, klímavédelemmel összefüggő hatósági
hatásköröknek a kormányrendeletben kijelölt klímavédelmi hatósághoz (a Nemzeti
Klímavédelmi Hatósághoz) történő telepítésére tekintettel szükségesek.
74.	§-hoz
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben a megszüntetésre kerülő
Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal számára feladatot kijelölő rendelkezés hatályon kívül
helyezésére kerül sor.
75.	§-hoz
A villamos energiáról szóló törvény módosítása a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervi
elnevezését cseréli le köznévi formára a központi hivatalok átalakítására tekintettel.
76.	§-hoz
A lakástámogatással kapcsolatos feladatok racionalizálása, illetve a Kormány
szervezetalakítási szabadságának biztosítása érdekében szükséges az állami vagyonról szóló
törvény módosítása, a feladellátásért felelős szerv köznévi elnevezésének bevezetése.
77.	§-hoz
A termőföld védelméről szóló törvény módosításával a gyümölcsültetvényekkel kapcsolatos
hatósági eljárásokban hozott döntések elleni fellebbezés lehetőségének kizárására kerül sor.
139
78.	§-hoz
Az államigazgatás szervezetrendszerének átalakítása keretében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi
Hatóság megszűnik, erre tekintettel szükséges a földgázellátásról szóló törvényben a
feladellátásért felelős szerv köznévi elnevezésének bevezetése.
79.	§-hoz
Az államigazgatási szervezet rendszer átalakítására tekintettel szükséges az élelmiszerláncról
és hatósági felügyeletéről szóló törvényben a hatáskörgyakorló megnevezésének pontosítása.
80.	§-hoz
Az államigazgatás szervezetrendszerének átalakításával és a hatáskörök racionalizálásával
összefüggésben az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási
hatósági döntésekkel szemben - az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos
foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben - kizárásra kerül a fellebbezés. Szükséges
továbbá a szervi megnevezéseinek módosítása. A hatósági és szolgáltatási feladatok ellátására
kijelölt szerv 2017. január 1-jétől nem lát el a tanácsadó testületek működtetésével
kapcsolatos feladatot, ezért szükséges a vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése.
81.	§-hoz
Az államigazgatási szervezet- átalakítására tekintettel az erdőről, az erdő védelméről és az
erdőgazdálkodásról szóló törvényben az NFA megnevezés helyett a „Nemzeti Földalap
kezelésére kijelölt szerv” általános megnevezés kerül bevezetésre. A hatáskörök
racionalizálásával összefüggésben hatályon kívül helyezésre kerülnek az erdővédelmi
szolgálatra vonatkozó rendelkezések.
82.	§-hoz
Az államigazgatási szervezet- és az eljáró hatósági rendszer átalakítására tekintettel a bűnügyi
nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényben módosításra kerül az anyakönyvi
feladatot ellátó szerv megnevezése.
140
83.	§-hoz
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény módosításával a
kötvénynyilvántartó szerv által hozott hatósági döntés elleni fellebbezés lehetőségének
kizárására kerül sor.
84.	§-hoz
Az államigazgatás szervezetrendszerének átalakítása keretében a KEKKH megszűnik, erre
tekintettel szükséges az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényben az egyéni
vállalkozói nyilvántartáshoz kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős szerv köznévi
megnevezése, valamint a Kormány részére az eljáró szerv kijelölésére vonatkozó
felhatalmazó rendelkezés megalkotása.
85.	§-hoz
A nyugdíjbiztosítási igazgatást érintő szervezeti átalakítások miatt szükséges a „központi
nyugdjbiztosítási szerv” köznévi megnevezés használata.
86.	§-hoz
A központi anyakönyvi szerv hatáskörei felülvizsgálatra kerültek. A jelenlegi hatáskörök
megosztásra kerülnek az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, valamint a fővárosi és
megyei kormányhivatalok között. A anyakönyvi eljárásról szóló törvény az ezzel összefüggő
módosításokat tartalmazza. Szükségessé továbbá az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter és
a központi nyilvántartó szerv anyakönyvi nyilvántartások rendszerével kapcsolatos
feladatkörének elhatárolása. A hatáskörök racionalizálásával összefüggésben kizárásra kerül a
fellebbezés az anyakönyvi szerv döntéseivel szemben. A jogszabályi koherencia biztosítása
érdekében a köznévi elnevezések egységesítésre, illetve pontosításra, a szervi megnevezések
lecserélésre kerülnek.
87.	§-hoz
Az NFA tekintetében 2017. január 1-jével megszüntetésre kerül az ellenőrző bizottság, az
NFA ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék fogja ellátni. 2017.
július 1-jével továbbá megszüntetésre kerülnek az NFA megyei szervezeti egységei is, a
feladataikat az NFA központi szerve látja majd el.
141
88.	§-hoz
Az államigazgatási szervezetrendszer átalakításával, illetve a járási (fővárosi kerületi)
hivatalok megerősítésével összefüggésben számos első fokú hatósági feladat- és hatáskör a
fővárosi és megyei kormányhivataloktól járási (kerületi) szintre kerül. A működőképesség a
szakmai irányítás biztosítása érdekében szükséges a fővárosi és megyei kormányhivatalokról,
valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval
összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényt módosítani. A szakmai irányító miniszter
normatív utasításban történő rendelkezési joga, ellenőrzési jogköre kiterjesztésre kerül a járási
(kerületi) hivatalokra is. A kormányhivatalok feladatainak pontosítása (kiegészítése)
megteremti a lehetőséget arra, hogy egyes megszűnő központi hivatal feladatait kijelölt
kormányhivatal láthassa el (országos illetékességgel). A járási (kerületi) hivatalok
megerősítésével összefüggő feladatbővülésre tekintettel módosításra kerülnek a hivatalvezető
kinevezésére vonatkozó rendelkezések, valamint a megyeszékhely járási hivatal kijelölésére
külön szabályok kerülnek megállapításra.
Mindezek mellett a kormányhivataloknak számos nyilvántartás esetében érdemi adatkezelési
feladatokat is el kell látniuk, amelyhez szükséges, hogy az adatkezelői feladatok ellátására
felhatalmazással rendelkezzenek. Továbbá a jelentősen kibővült feladatkörrel rendelkező
kormányhivatalok a megnövekedett feladataikat csak belső működésük elektronikus formára
szervezésével tudják megoldani. Az elektronikus ügyintézésről szóló szabályozások ennek
lehetőségét teremtik csak meg, a tényleges alkalmazáshoz szükséges a szakrendszeri szintű
szabályozás meghatározása. Mivel olyan megoldások alkalmazása szükséges, amelyeknek
ügyfeleket érintő hatása is van, ezért az elektronikus ügyintézés formáját előíró szabályokat
törvényi szinten kell rendezni.
89.	§-hoz
Az államigazgatási szervezet átalakítását követően a kulturális örökségvédelmi hatósági
feladatokat a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (a
továbbiakban: Forster Központ) helyett a kulturális örökségvédelemért felelős miniszter, a
természetvédelmi hatósági feladatokat az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi
Főfelügyelőség helyett kormányrendeletben kijelölt megyei kormányhivatal látja el, ezért
szükséges a világörökségről szóló törvényben az örökségvédelmi, valamint a
természetvédelmi feladatok ellátásért felelős szervek köznévi megnevezésének módosítása,
142
továbbá a törvény szerinti tanácsadó testületben a földművelésügyi miniszter részvételének a
biztosítása is.
90.	§-hoz
Az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben a földalapkezelői
feladatok ellátásáért felelős szervként a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv kerül
kijelölésre.
91.	§-hoz
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló törvényben az állami foglalkoztatási szervi hatáskörben eljáró fővárosi és
megyei kormányhivatalok, valamint járási (fővárosi kerületi) hivatalok szervi elnevezésének
pontosítására kerül sor.
92.	§-hoz
A Forster Központ megszűnését követően az Építészeti Múzeum fenntartói feladatait az
Magyar Művészeti Akadémia látja el, ezért szükséges Magyar Művészeti Akadémiáról szóló
törvény módosítása.
93.	§-hoz
Az államigazgatás szervezetrendszerének átalakítása keretében a KEKKH megszűnik, erre
tekintettel, továbbá a jogszabályi koherencia biztosítása érdekében szükséges a
katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényben
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásához kapcsolódó feladatok
ellátásáért felelős szerv megnevezésének módosítása.
94.	§-hoz
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló törvény módosításával a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szervi
megnevezés helyett az „idegenrendészeti és menekültügyi hatóság” köznévi megnevezés
kerül bevezetésre.
143
95.	§-hoz
Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvény
módosításával a szervi elnevezések helyett köznévi megnevezések kerülnek bevezetésre.
96.	§-hoz
A szakképzésről szóló törvény módosításával pontosító, szövegcserés módosításokra kerül sor
a jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében, továbbá a hatáskörök racionalizálása és az
eljárások egyszerűsítése keretében hatályát veszti a szakmai vizsgatételek vizsgaközpontok
részére történő eljuttatásával kapcsolatos rendelkezés.
97.	§-hoz
A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása biztosítja a felhatalmazást a Kormány
számára a közoktatási hatósági feladatok ellátásáért felelős szerv kijelölésére, továbbá
általános szervi elnevezések kerülnek megjelölésre a normaszövegben.
98.	§-hoz
Az államigazgatási szervezetrendszer átalakításának keretében a Nemzeti Rehabilitációs és
Szociális Hivatal megszűnik, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásához
kapcsolódó feladatok a kormányhivatali szintre kerülnek. Ezzel összhangban szükséges a
megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
törvényben az egyes feladatok ellátásáért felelős szervek kijelölésének módosítása.
99.	§-hoz
Az államháztartási törvény módosításával (a továbbiakban: Áht.) meghatározásra kerül, hogy
központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami
pénzalapok előirányzata, az Egészségbiztosítási Alap esetében jogszabály a fejezetet irányító
szerv feladatai ellátására kezelő szervet jelölhet ki. Ha törvény a kezelő szervről külön nem
rendelkezik, azon a fejezetet irányító szervet kell érteni. Az Áht.-ban továbbá a lakáscélú
állami támogatásokkal összefüggő feladatok tekintetében a szervi megnevezések helyett
általános köznévi elnevezések kerülnek bevezetésre.
100.	§-hoz
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben hatályon kívül helyezésre kerülnek a
jogutódlással megszűnő központi hivataloknál, költségvetési szerveknél foglalkoztatott
144
kormánytisztviselők illetménykiegészítésére vonatkozó egyedi rendelkezések. Ezen felül a
nyugdíjbiztosítási igazgatást érintő szervezeti átalakítások miatt szükséges a „központi
nyugdjbiztosítási szerv”, illetve a „nyugdíjfolyósító szerv” köznévi megnevezések használata.
101.	§-hoz
A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása szükséges a KEKKH megszűnésére
tekintettel, illetve a jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében.
102.	§-hoz
Az államigazgatás szervezetrendszerének átalakítása keretében a KEKKH megszűnik, erre
tekintettel szükséges a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről szóló törvényben a központi szervre utaló köznévi elnevezés
módosítása.
103.	§-hoz
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben a fővárosi és megyei
kormányhivatal szervi megnevezés helyett köznévi megnevezésként az „ingatlanügyi
hatóság” kerül bevezetésre.
104.	§-hoz
A termékek piacfelügyeletéről szóló törvényben a központi hivatalok felülvizsgálatával
összefüggésben műszaki biztonsági hatóság kerül megnevezésre a megszüntetésre kerülő
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal helyett.
105.	§-hoz
Az államigazgatási szervezet átalakítását követően a kulturális örökségvédelmi hatósági
feladatokat a Forster Központ helyett a kulturális örökségvédelemért felelős miniszter látja el,
ezért szükséges a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben a
feladat ellátásért felelős szerv megnevezésének módosítása.
106.	§-hoz
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény
145
módosításával az erdővédelmi szolgálathoz kapcsolódó rendelkezések helyett az erdészeti
hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagjának feladatai és jogkörei kerülnek szabályozásra.
107.	§-hoz
Az államigazgatás szervezetrendszerének átalakítása keretében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi
Hatóság megszűnik, erre tekintettel szükséges a postai szolgáltatásokról szóló törvényben a
feladatellátásért felelős szervi megnevezés helyett köznévi megnevezés bevezetése.
108.	§-hoz
A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary
Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló törvény módosításával a
megszűnő KEKKH-ra utaló különböző szervi elnevezéseket tartalmazó rendelkezések
módosításra, az elnevezések egységesítésre kerülnek.
109.	§-hoz
A hulladékról szóló törvény módosításával a megszüntetésre kerülő Országos
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség helyett általános szabályozás kerül
kialakításra a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek szerinti minősítés
ügyintézésére.
110.	§-hoz
Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási
határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény módosítása a jelenleg a
környezetvédelmi hatóságnál lévő, klímavédelemmel összefüggő hatósági hatásköröknek a
Nemzeti Klímavédelmi Hatósághoz történő átadására tekintettel szükségesek.
111.	§-hoz
A felnőttképzésről szóló törvény módosítása Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési
Hivataltól átkerülő (a továbbiakban: NSZFH) felnőttképzési - a felnőttképzési tevékenység
engedélyezésével, ellenőrzésével, továbbá a felnőttképzési szakértők bejelentésével és
ellenőrzésével kapcsolatos - hatósági feladataival összefüggő rendelkezésekben egységesíti,
illetve pontosíta a köznévi megnevezéseket. A felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó szerv
rendeleti úton történő kijelölésére a Kormány kap felhatalmazást. Az állami szakképzési és
146
felnőttképzési szerv számára nevesített nem hatósági jellegű, felnőttképzési szakmai
feladatokat továbbra is az NSZFH látja el. A módosítás rendezi továbbá a megszűnés
időpontjában folyamatban levő, engedély alapján végzett képzésekkel kapcsolatos kérdéseket
is annak érdekében, hogy a szervezeti átalakítás, továbbá a közfeladatok más szervezethez
történő átcsoportosítása ne okozzon fennakadást a felnőttképzési tevékenység ellátásában,
valamint ne sérüljenek az érintett képzésekben résztvevők érdekei.
Átmeneti rendelkezésként szükséges rendezni a külső értékelési kötelezettség változásából
eredő kérdéseket is, hiszen 2018. június 18-tól a felnőttképzést folytató intézmények külső
értékelésének elvégzése - az intézmények helyett - a Felnőttképzési Szakértői Bizottság
feladata és költsége. Az átmeneti rendelkezés azon intézmények külső értékelése
elvégzésének következő időpontjáról rendelkezik, melyek 2016. évben - a fenti módosítás
hatályba lépéséig - ezt a feladatot már megvalósították.
112.	§-hoz
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
szóló törvény módosításával a megszűnő KEKKH-ra utaló köznévi elnevezések pontosítására
és a többi jogszabállyal koherens általános szervi megnevezés bevezetésére kerül sor.
113.	§-hoz
A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos
katonai igazgatási feladatokról szóló törvény módosításával a KEKKH-ra utaló köznévi
elnevezések pontosítása és a többi jogszabállyal koherens általános szervi megnevezés
bevezetésére kerül sor.
114.	§-hoz
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény módosítása a halgazdálkodási hatóság
által elsőfokú eljárásban hozott döntések elleni fellebbezés lehetőségét zárja ki.
115.	§-hoz
Tekintettel arra, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokat közfeladatként a
jövőben az állam látja el, így indokolt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység
minősítéséről szóló törvénynek a hulladékgazdálkodási feladatokat közszolgáltatásként ellátó
szervezetek minősítésére vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése.
147
116.	§-hoz
A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvény módosításával
a KEKKH-ra utaló rendelkezésekben általános köznévi megnevezés kerül bevezetésre.
117.	§-hoz
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő
egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben a földalapkezelői feladatok
ellátásáért felelős szervként a „Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv” általános
megnevezés bevezetésére kerül sor. A hatáskörök racionalizálásával összefüggésben kizárásra
kerül a mezőgazdasági igazgatási szerv elsőfokú határozatával szembeni fellebbezés.
118.	§-hoz
A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvény módosításával az OFI kijelölő
rendelkezések módosításra kerülnek és a tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az
iskolák számára történő eljuttatásának megszervezése, a tankönyvek vételárának beszedése, (a
tankönyvellátás) állami feladatként történő ellátására a Kormány rendeletében kijelölt
nonprofit gazdasági társaság (a könyvtárellátó) kerül kijelölésre.
119.	§-hoz
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításával a szervi
megnevezések helyett általános köznévi megnevezés (lakáscélú állami támogatások ügyében
eljáró szerv) kerül bevezetésre.
120.	§-hoz
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló törvényben a jelenlegi szervi megnevezések helyett a „pártfogó
felügyelői szolgálat” általános köznévi megnevezés kerül bevezetésre.
121.	§-hoz
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény módosításával
pontosításra kerül a „központi hivatallal” általános köznévi elnevezés.
148
122.	§-hoz
Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény módosításával az
egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszer működtetéséhez kapcsolódó feladatok
ellátására, mint hatósági feladatra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül
sor.
123.	§-hoz
A biztosítási tevékenységről szóló törvény módosításával a KEKKH-t kijelölő rendelkezés
helyett a feladatokat ellátó szerv általános köznévi megjelölésére kerül sor.
124.	§-hoz
A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B”
Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló törvény
módosításával a veszélyes anyagot szállító járművekre előírt egyes igazolások kiadásával
kapcsolatos hatósági eljárásban hozott elsőfokú döntés elleni fellebbezés lehetősége kerül
kizárásra
125.	§-hoz
A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló törvény módosításának
indoka, hogy a tavalyi évben - a Kormány bürokráciacsökkentési intézkedései keretében
elfogadott törvénymódosítás során - a képzési engedély helyett már csak bejelentésre van
szükség a vasúti közlekedés területén, így nem indokolt az egyéb kötött pályás rendszereknél
(pl.: sífelvonók, hajtányok) az engedélyezési rendszer fenntartása.
126.	§-hoz
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény módosításával az államigazgatás
szervezetrendszerét érintő átalakítások eredményeként megszüntetésre kerülő Igazságügyi
Hivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok által ellátott feladatok tekintetében a
vonatkozó rendelkezésekben általános köznévi megnevezések kerülnek bevezetésre. A
módosítás ezen felül a jogalkalmazás során felmerülő kérdésekre ad szövegpontosító
megoldást.
149
127.	§-hoz
A közbeszerzésekről szóló törvény módosításával a megszűnő Nemzeti Fogyasztóvédelmi
Hatóság vezetője helyett a Közbeszerzési Tanács tagja a fogyasztóvédelemért felelős
miniszter által kijelölt személy lesz.
128.	§-hoz
Az államigazgatás szervezetrendszerének átalakítása keretében a KEKKH megszűnik, erre
tekintettel szükséges az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló
törvényben a nyilvántartást vezető szerv általános köznévi meghatározása, valamint
biztosítani szükséges a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság számára az
arckép profil nyilvántartás kezelésére jogosultak adatainak teljes körű megismerhetőségét.
129.	§-hoz
A törvény módosításával a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv” köznévi
megnevezés bevezetésére kerül sor, tekintettel arra, hogy a Kormány döntése értelmében a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszűnik.
130.	§-hoz
A igazságügyi szakértőkről szóló törvény módosítása biztosítja, hogy a rendőrség irányítása
alá tartozó költségvetési szerv is igazságügyi szakértői intézmény lehessen. Módosulnak a
szerv alapítására és jogállására vonatkozó rendelkezések is. A központi költségvetési szerv
irányítása alá tartozó, e feladatra létrehozott igazságügyi szakértői intézményt a Kormány
rendeletben jelöli ki. Meghatározásra kerül továbbá a törvényben, hogy az igazságügyi
szakértő és a szakértőjelölt a tevékenységét milyen jogviszonyban láthatja el.
131.	§-hoz
Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 2016. július 1-jén lépett hatályba. A
módosítás a törvény bevezetése és alkalmazása kapcsán felmerült technikai jellegű
pontosításokat tartalmazza.
132.	§-hoz
A Magyarország 2017. évi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény módosításával
módosításra kerül a bírósági végrehajtásról szóló törvény azon pontja, amely a Végrehajtói
Kar információs hatósági feladatairól rendelkezik.
150
Hatályba léptető rendelkezések.
133. §-hoz
134.	§-hoz
Az átmeneti rendelkezések útján általános jelleggel biztosításra kerülnek a vagyonkezelői jog
kijelölésére, a jogutódlásnak az Áfa-törvény szerinti megítélésére, a végkielégítésekkel
kapcsolatban, valamint a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó
szabályok.
135.	§-hoz
A fővárosi és megyei kormányhivatalok működőképességének biztosítása érdekében a
törvényjavaslat előírja, hogy a kormányhivatalokkal összefüggő átadás-átvételi
megállapodásokat az érintett feleknek a törvény hatályba lépését követő 15 napon belül meg
kell kötniük, ennek hiányában az átadásra kerülő előirányzatok tekintetében a közigazgatás-
szervezésért felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány határozatban dönt. A
kormányhivatalokat nem érintő átadás-átvételi megállapodások megkötésének határideje
2016.	december 31. Külön rendelkezés biztosítja továbbá, hogy a kormányhivatalokhoz
általános jogutódlással kerülő szervek esetében a törvény kihirdetését követően
kötelezettségvállalás és új foglalkoztatott felvétele csak a kormánymegbízott jóváhagyásával
lehetséges - biztosítva ezzel a folyamatos működőképességet.
A törvényjavaslat meghatározza továbbá, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz
nem általános szervi, hanem feladattal összefüggő jogutódlás esetén a kormánymegbízott
döntésével az érintett foglalkoztatott nem kerül a kormányhivatal állományába, kizárólag az
álláshely fedezetéül szolgáló előirányzatok, valamint az átadott feladatkör ellátásához
szükséges vagyonelemek.
136.	§-hoz
Az átmeneti rendelkezések keretében meghatározásra kerülnek a folyamatban lévő eljárások
esetén alkalmazandó részletes szabályok.
151