﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12173. számú
törvényjavaslat
az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes
törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2016. szeptember
2016. évi.....törvény
az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények
módosításáról
1.	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
1.	§
(1)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 196. § (1)
bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha)
„g) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött
létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez
rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen
visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az
egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba
kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott
biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja
el.”
(2)	A Pp. 197. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A lenyomatképző algoritmusok biztonsági gyengülése ellen védett, minősített bizalmi
szolgáltató vagy archiválási rendszerek megfelelőségének értékelésére feljogosított
szervezet által értékelt zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás, jogszabályban
meghatározott hosszú távú megőrzésre alkalmas archiváló rendszerében tárolt, legalább
fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus okirat
valódiságát vélelmezni kell.
(7) A 196. § (1) bekezdés g) pontja szerinti bizalmi szolgáltató által kiállított, bizalmi
szolgáltató vagy archiválási rendszerek megfelelőségének értékelésére feljogosított
szervezet által értékelt zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás, jogszabályban
meghatározott hosszú távú megőrzésre alkalmas, a lenyomatképző algoritmusok biztonsági
gyengülése ellen védett archiváló rendszerében tárolt elektronikus okirat valódiságát
vélelmezni kell.”
(3)	A Pp. 394/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„394/F. § (1) A bíróság az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és a
végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott vagy központi elektronikus
ügyintézési szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint, valamint az
E-ügyintézési tv. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott és
központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat veheti igénybe az ott meghatározott, az
Elektronikus Ügyintézési Felügyelet által nyilvántartásba vett szolgáltatótól.
3
(2) Az elektronikus kapcsolattartás tekintetében 2017. december 31-ig az E-ügyintézési tv.
12.,	20., és 57. §-át, a 101-103. §-át, valamint a VII., VIII. és XIV. Fejezetét kell
alkalmazni.”
(4) A Pp. 394/G. § (9) bekezdésében a „hét” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg lép.
2.	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
2.	§
(1)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (4c)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4c) Ha a gépjármű üzemben tartója a (4b) bekezdés alapján kiszabott közigazgatási
bírságot nem veszi tudomásul, a közigazgatási hatósági eljárást az egyébként irányadó
rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzemben
tartója egyéb esetekben a közigazgatási bírságot harminc napon belül nem fizeti meg.”
(2)	A Kkt. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt
hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés
miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az
(1)	bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás
megszegését követő 180 napon belül kézbesíti. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási
bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala a Kormány rendeletében meghatározott
feltételek esetén automatikus döntéshozatal útján történik. ”
(3)	A Kkt. 29/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről
szóló közlekedési hatósági eljárások megindítására irányuló kérelmet és annak mellékleteit,
valamint a hiánypótlást az engedélyezésről szóló jogszabályban meghatározott formában és
tartalommal kell benyújtani. Ha az eljárás során a közlekedési hatóság záradékolt
tervdokumentációt köteles kiadni vagy a sajátos közlekedési építmények forgalomba
helyezése előtt helyszíni ellenőrzésre van szükség, a közlekedési hatóság az eredeti papír
alapú tervdokumentációk benyújtására hívhatja fel az ügyfelet.”
(4)	A Kkt. „Záró rendelkezések” alcíme a következő 48/A. §-sal egészül ki:
„48/A. § Ha az eljáró hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(5) Hatályát veszti a Kkt. 19. § (4) bekezdése.
4
3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
3.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 91. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő
jogügyletet a szerződő felek - a 76. §-ban említett eset kivételével - közvetlenül az állami
adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő
30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának vagy -
elektronikus ügyintézés keretében való bejelentés esetén (ha a vagyonszerzést rögzítő irat nem
elektronikus irat) - az irat hiteles elektronikus másolati példányának benyújtásával kell
teljesíteni. A nem elektronikus másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti.”
(2)	Az Itv. a következő 102/A. §-sal egészül ki:
„102/A. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi.....törvénnyel megállapított 91.
§ (2) bekezdését és 80. § (1) bekezdés c) pontját 2017. december 31-ig csak akkor kell
alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017.
december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e
törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3)	Az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjában az „okirattal” szövegrész helyébe az „okirattal
vagy annak hiteles másolatával” szöveg lép.
4.	A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok
tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV.
törvény módosítása
4.	§
(1)	A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában
igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény a
következő 31. §-sal egészül ki:
„31. § Ha a kárpótlási hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
5
(2) Hatályát veszti a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok
tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV.
törvény 10. § (2) bekezdése.
5.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
5.	§
(1)	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben - az e törvényben meghatározott
eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint
jár el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének
nincs helye.”
(2)	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény „Záró rendelkezések”
alcíme a következő 40/C. §-sal egészül ki:
„40/C. E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi.....törvénnyel megállapított 7/A.
§ (1) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az
elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-
jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv
vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
6.	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása
6.	§
(1)	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 11/A. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál,
szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni.”
(2)	A Kjtv. 11/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a területi közjegyzői kamara az
alapszabályában vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek
intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény)
elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az
ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja és az eljárás nem minősül a közigazgatási
hatósági ügynek.”
6
(3)	A Kjtv. 49/A. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A cégjegyzékbe bejegyzett közjegyzői iroda köteles a működésének megkezdését tizenöt
napon belül a kamaránál bejelenteni, a kamara pedig a közjegyzői irodát a következő
adattartalommal hivatalból nyilvántartásba venni:)
„h) a közjegyzői iroda E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetősége.”
(4)	A Kjtv. 49/A. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A kamara az (5) bekezdés h) pontja szerinti adatot az E-ügyintézési tv. szerinti
rendelkezési nyilvántartásból átveszi, ha azt a közjegyzői iroda oda jelentette be.
(11)	Ha a közjegyzői iroda az (5) bekezdés h) pontja szerinti adatot a kamara felé jelentette
be, a cégbíróság azt a (10) bekezdés szerinti nyilvántartásnak haladéktalanul átadja.”
(5)	A Kjtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 179. §-sal egészül ki:
„179. § (1) E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi..... törvénnyel megállapított
11/A. § (3), (4) és (10) bekezdését, 21/A. § (3) bekezdés a) és b) pontját, (5) és (6)
bekezdését, valamint 122. § (4) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell
alkalmazni, ha az érintett szerv az E-ügyintézési tv. 108. § (2) bekezdése szerint 2018.
január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett
szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én
hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A 49/A. § (5) bekezdés h) pontja szerinti adat nyilvántartása 2018. január 1-jétől
kötelező, ezt megelőzően a közjegyzői iroda kérheti az adat nyilvántartásba vételét.”
(6)	A Kjtv.
a)	21/A. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (6) bekezdésében, 122. § (4)
bekezdésében a „hitelesítés-szolgáltató” szövegrész helyébe a „bizalmi szolgáltató” szöveg,
b)	21/A. § (5) bekezdésében a „hitelesítés-szolgáltatónál” szövegrész helyébe a „bizalmi
szolgáltatónál” szöveg
lép.
(7)	Hatályát veszti a Kjtv. 11/A. § (4) bekezdésében az „A kamarai hatósági eljárásban az
ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal.” szövegrész.
7.	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
7.	§
(1)	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény a következő
83/P. §-sal egészül ki:
„83/P. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi.....törvénnyel megállapított 6/B.
§ (3) bekezdését, 6/C. § (2) bekezdését és 27/C. § (2a) bekezdését 2017. december 31-ig
csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus
7
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII.
törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás
hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus
kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
a)	6/B. § (3) bekezdésében és 6/C. § (2) bekezdésében az „eredeti okiraton” szövegrész
helyébe az „eredeti okiraton vagy hiteles másolatán” szöveg,
b)	27/C. § (2a) bekezdésében az „eredeti példányával” szövegrész helyébe az „eredeti vagy
hiteles másolati példányával” szöveg,
c)	49/G. § (1) bekezdésében a „hitelesítés-szolgáltató” szövegrész helyébe a „bizalmi
szolgáltató” szöveg
lép.
8.	Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról
szóló 1992. évi XXXII. törvény módosítása
8.	§
(1)	Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról
szóló 1992. évi XXXII. törvény a következő 22. §-sal egészül ki:
„22. § Ha a kárpótlási hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(2)	Hatályát veszti az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak
kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 14/A. §-a.
9. A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosítása
9. §
(1)	A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény a következő 11. §-sal egészül ki:
„11.§ Ha a kárpótlási hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(2)	Hatályát veszti a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. § (6) bekezdése.
10. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény módosítása
8
10. §
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Nytv.) 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(A törvény hatálya alá tartoznak:)
„a) Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és - azon nem
Magyarországon élő külföldi, valamint a házastársa és eltartott leszármazója, valamint
eltartott szülője kivételével, aki számára az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35/A. § (1)
bekezdése alapján adott ki nemzeti letelepedési engedélyt - a letelepedett jogállású, valamint
a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek,”
(2)	Az Nytv. 5. §-a a következő (23) bekezdéssel egészül ki:
„(23) Vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám: azon személynek a polgár kérelmére az
állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén rögzített telefonszáma, akit a polgár a
halála vagy egészségi állapotában bekövetkező olyan változás esetén, amikor állapotáról
történő tájékoztatásra nem képes, értesíteni kíván.”
(3)	Az Nytv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A konzuli tisztviselő eljár a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyekben.”
(4)	Az Nytv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § A konzuli tisztviselő
a)	jogszabályban meghatározott kivételekkel eljár a személyazonosító igazolvánnyal
összefüggő hatósági ügyekben;
b)	ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait és gondoskodik a
személyazonosító igazolvány polgár részére történő átadásáról;
c)	ellátja a személyazonosító igazolvány kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt,
törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.”
(5)	Az Nytv. 9. § (2) bekezdés g) pontja a következő gb) alponttal egészül ki:
(A központi szerv
a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő
azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából a személyazonosító igazolvány
nyilvántartásban kezeli a 29. § (2) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a személyazonosító
igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat, valamint a személyazonosító
igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét és következő indokait:)
„gb) nem magyar állampolgár esetén Magyarország területének külföldi letelepedés
szándékával történő elhagyását,”
(6)	Az Nytv. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
9
„13/A. § A központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel
nem járó lakcímváltozás esetén a címváltozásnak megfelelő személyi azonosítóról és
lakcímről szóló hatósági igazolványt a címváltozás szerinti lakó- vagy tartózkodási hely
szerint illetékes járási hivatal hivatalból állítja ki és kézbesíti a polgár részére.”
(7)	Az Nytv. 21. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat
jogosultak igényelni:)
„b) a személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság, valamint a
személyazonosító igazolvány kiadása során közreműködő hatóságként eljáró bv. szerv, az
ezzel kapcsolatosan előírt feladatai végrehajtásához;”
(8)	Az Nytv. 22. § g)-i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok
igénylésére jogosultak:]
„g) az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az
anyakönyvezési feladatainak ellátása céljából, az anyakönyvi felügyeletet ellátó szerv a
szakmai irányítási tevékenység ellátása céljából, a konzuli tisztviselő, illetve annak
munkájában közreműködő, a külpolitikáért felelős miniszter által felhatalmazott,
diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten igazgatási munkakörben konzuli feladatot
ellátó személy az anyakönyvezéssel összefüggő feladatainak ellátása céljából,
h)	a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője, illetve
annak munkájában közreműködő, a külpolitikáért felelős miniszter által felhatalmazott,
diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten igazgatási munkakörben konzuli feladatot
ellátó személy a konzuli érdekvédelmi feladatok ellátásához,
i)	az útlevélhatóság, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló
konzuli tisztviselője, illetve annak munkájában közreműködő, a külpolitikáért felelős
miniszter által felhatalmazott, diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten igazgatási
munkakörben konzuli feladatot ellátó személy az útlevél-ügyintézéshez,”
(9)	Az Nytv. 22. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok
igénylésére jogosultak:)
„k) a körözési nyilvántartó szerv a körözött személy személyazonosságának
ellenőrzéséhez.”
(10)	Az Nytv. 24/F. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért és az arcképelemző rendszer
működtetéséért felelős központi szerv a törvényben előírt feladatainak ellátása érdekében
az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény 11. § (4) bekezdésében és 12. § (6) bekezdésében meghatározott
adatokat igényelheti a nyilvántartásból.”
10
(11)	Az Nytv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A lakcímbejelentés a bejelentendő lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes
járási hivatalnál teljesíthető. Az értesítési cím bejelentése bármely járási hivatalnál, kijelölt
kormányhivatalnál és a nyilvántartást kezelő központi szervnél teljesíthető. A
lakcímbejelentés - jogszabályban meghatározott kivétellel - személyes megjelenéssel
teljesíthető. Az értesítési cím elektronikus azonosítást követően elektronikus
kapcsolattartás útján is bejelenthető.”
(12)	Az Nytv. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét
a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli
tisztviselőnél
a)	személyesen, vagy
b)	elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján
kell bejelentenie (a továbbiakban: külföldi letelepedési nyilatkozat).”
(13)	Az Nytv. 26. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) A magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatérő magyar állampolgár a
nyilvántartásba vételhez szükséges adatainak bejelentését - jogszabályban meghatározott
kivétellel - személyes megjelenéssel teljesíti.”
(14)	Az Nytv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A polgár tartózkodási helyének megszűnését bármely járási hivatalnál bejelentheti. A
polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését
elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.”
(15)	Az Nytv. 27/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy az elektronikus azonosítást
követően elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez
szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy
a)	a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy
b)	a lakcímbejelentéshez az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás
útján előzetesen járul hozzá.”
(16)	Az Nytv. 27/D. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A címjogosult és a postafiók bérlője bármely járási hivatalnál személyesen vagy az
elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen
nyilatkozhat arról, hogy a cím (címhely vagy postafiók) értesítési címként történő
nyilvántartását nem kívánja biztosítani.
(2)	A címjogosult az (1) bekezdés szerinti módokon nyilatkozhat arról, hogy az értesítési
cím bejelentéséről a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg értesítést kér.”
11
(17)	Az Nytv. 29. § (7) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az állandó személyazonosító igazolvány - a 29/E. § (2) bekezdésében foglalt eset
kivételével - tároló elemet tartalmaz. A tároló elem tartalmazza)
„g) a polgár kérelmére legfeljebb kettő, vészhelyzet esetén értesítendő telefonszámot.”
(18)	Az Nytv. 29. § (15) és (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(15) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló
kérelem - jogszabályban meghatározott kivétellel - csak személyes megjelenéssel
terjeszthető elő.
(16)	A polgár az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is
bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését,
eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a vezetői engedélye, illetve magánútlevele,
második magánútlevele, szolgálati útlevele, hajós szolgálati útlevele pótlását, ha az
adataiban nem következett be változás, ideiglenes okmány kiadására nincs szükség, és a
magánútlevél, a második magánútlevél, illetve hajós szolgálati útlevél esetében az érintett
hozzájárulása alapján az útiokmány-nyilvántartás tartalmazza az érintett azonosítását
valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes
adatát.”
(19)	Az Nytv. 29/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 29. § (9) bekezdésében foglalt esetek kivételével a személyazonosító igazolvány
kiadása iránti kérelem előterjesztésekor a nyilvántartás szerve az ujjnyomatnak a
személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából rögzíti a polgár
ujjnyomatát, ha a polgár a kérelem benyújtásakor 12. életévét betöltötte. Ha a polgár az
ujjnyomat rögzítését visszautasítja, a személyazonosító igazolványt anélkül kell kiadni.”
(20)	Az Nytv. 29/B. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az eljáró hatóság a 29. § (7) bekezdés g) pontjában meghatározott adatot kizárólag
az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve az adatnak a tároló elemen
történő rögzítéséig jogosult kezelni, azt az állandó személyazonosító igazolvány kiadását,
illetve az adatnak a tároló elemen történő rögzítését követően haladéktalanul törölni kell. A
29.	§ (7) bekezdés g) pontjában meghatározott adat tároló elemből történő olvasására
kizárólag a polgár halála vagy tájékoztatás adására képtelen egészségi állapota esetén az
értesítendő személy tájékoztatása céljából kerülhet sor. A polgár a 29. § (7) bekezdés g)
pontja szerinti adat megadásánál nyilatkozik arról, hogy azt a telefonszám birtokosának
hozzájárulásával adja meg.”
(21)	Az Nytv. 29/C. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme minősített elektronikus aláírást
létrehozó eszköz.
(2)	A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében részlegesen korlátozott
vagy a cselekvőképes nagykorú polgár kérelmére
12
a)	a központi szerv a b) pont szerinti szolgáltató megbízásából az állandó
személyazonosító igazolvány tároló elemén aláírás létrehozó adatot helyez el,
b)	a Kormány által kijelölt szolgáltató elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást
nyújt,
c)	a Kormány által kijelölt szolgáltató a b) ponthoz kapcsolódóan a Kormány rendeletében
meghatározott bizalmi szolgáltatást nyújt.
(3)	Az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemének a (2) bekezdés a) és b) pontja
szerinti funkciója (a továbbiakban: e-aláírási funkció), valamint c) pontja szerinti
szolgáltatás vonatkozásában az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások
általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e §-ban, valamint e törvény
felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(22)	Az Nytv. 29/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem ügyében eljáró szerv az e-
aláírási funkció biztosítása érdekében felveszi a polgár elektronikus levélcímét. A központi
szerv a (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltató részére a (2) bekezdésben megjelölt
feladatok ellátása érdekében a 29. § (2) bekezdés a)-c), e), i) és j) pontjában megjelölt
adatokról, a polgár által megadott elektronikus levélcímről, az állandó személyazonosító
igazolvány érvénytelenné válásáról, valamint arról, ha a polgár a személyazonosító
igazolványt 60 napon belül nem vette át, adatot szolgáltat. A (2) bekezdés b) pontja szerinti
szolgáltató - feladatainak ellátása érdekében - a szolgáltatásra való jogosultság
megszűnésétől számított 10 évig kezelheti ezen adatokat.”
(23)	Az Nytv. 29/E. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a
következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„29/E. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama - a (2)
és (4) bekezdésben, valamint a 29/G. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel -, ha a jogosult
a)	a 12. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési
idejének napja, de legfeljebb a 12. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam,
b)	a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától
számított 3 évet követő születési idejének napja,
c)	a 18. életévét betöltötte, a kiállítás napjától számított 6 évet követő születési idejének
napja.
(2)	A 65. életévet betöltött jogosult - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - kérheti, hogy a
részére határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön
kiállításra. A határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány tároló
elemet nem tartalmaz, érvényességi idejeként a kiállítást követő 60. év január első napját
kell feltüntetni.
(3)	A magyarországi lakóhellyel rendelkező honosított esetén az állandó személyazonosító
igazolvány kiállításának napja a magyar állampolgárság megszerzésének időpontja.
(3a) Ha a jogosult február 29-én született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap
hiányzik, akkor a személyazonosító igazolvány érvényességi ideje február 28-án jár le.”
13
(24)	Az Nytv. 29/F. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Megszűnik a személyazonosító igazolványra való jogosultság, ha)
„d) a nem magyar állampolgár Magyarország területét a külföldön történő letelepedés
szándékával elhagyja.”
(25)	Az Nytv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) Az érintett az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás
keretében is igényelhet tájékoztatást saját nyilvántartott adatairól és arról, hogy milyen
adatszolgáltatások alanya volt, igényelheti továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről
szóló hatósági igazolvány kiadását, valamint a birtokából kikerült személyi azonosítóról és
lakcímről szóló hatósági igazolványa pótlását. A polgár a személyi azonosítóról és
lakcímről szóló hatósági igazolvány pótlását akkor igényelheti, ha adataiban nem
következett be változás. A személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt
pótlás esetén az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező
adattartalommal kell kiadni azzal, hogy a hatósági igazolvány pótlás esetén a
telefonszámot nem tartalmazza.
(2)	A 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar
állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét - elektronikus
azonosítási szolgáltatás használata nélkül - elektronikus úton is bejelentheti.
(3)	A külföldön élő magyar állampolgár - elektronikus azonosítási szolgáltatás használata
nélkül - elektronikus úton is bejelentheti külföldi lakóhelyének változását.
(4)	A Kormány rendeletében meghatározott esetekben és feltételekkel a nyilvántartás
szerve az eljárást az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatal útján folytatja le.”
(26)	Az Nytv. 47. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„i) azon eljárásokat és feltételeket, amelyek esetén a nyilvántartás szerve az eljárást az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény
szerinti automatikus döntéshozatal útján folytatja le;”
(27)	Az Nytv. a következő 52/A. §-sal egészül ki:
„52/A. § A központi szerv az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvény által megállapított
29/C. § (5) bekezdése hatálybalépését követő 15 napon belül adatot szolgáltat a 29/C. § (2)
bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatónak arról a tényről, hogy a polgár a tároló elemet
tartalmazó személyazonosító igazolványt 60 napon belül nem vette át.”
(28)	Az Nytv. a következő 52/B. és 52/C. §-sal egészül ki:
„52/B. § Ha a nyilvántartás eljáró szerve az elektronikus ügyintézést az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII.
törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017.
14
december 31-ig a nyilvántartás adott szerve vonatkozásában az elektronikus
kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
52/C. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához
szükséges egyes törvények módosításáról szóló ... törvénnyel megállapított 29/E. § (1) és
(3a) bekezdését a 2017. január 1-jétől igényelt személyazonosító igazolványokra kell
alkalmazni.”
(29)	Az Nytv.
a)	6. § (2) bekezdésében a „konzuli tisztviselő” szövegrész helyébe a „hivatásos konzuli
tisztviselő (a továbbiakban: konzuli tisztviselő)” szöveg,
b)	11. § (1) bekezdés l) pontjában, 15. § (2) bekezdésében és a 29. § (2) bekezdés h)
pontjában az „a 12. életévét betöltötte” szövegrész helyébe a „12. életévét betöltötte,
valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan” szöveg,
c)	29. § (1) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a polgár” szöveg,
d)	29/C. § (4) bekezdésében az „e-aláírási funkcióval” szövegrész helyébe az „e-aláírási
funkcióval és a (2) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatással” szöveg,
e)	29/C. § (5) bekezdésben az „e-aláírási funkció” szövegrész helyébe az „e-aláírási funkció
és a (2) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás” szöveg,
f)	47. § (1) bekezdés g) pontjában az „e-aláírási funkcióra” szövegrész helyébe az „e-aláírás
funkcióra és az ahhoz kapcsolódó bizalmi szolgáltatásokra” szöveg,
g)	47. § (1) bekezdés g) pontjában a „b) pontja” szövegrész helyébe a „b) és c) pontja”
szöveg,
h)	52. § (5) bekezdésében a „Magyarország területének” szövegrész helyébe a „magyar
állampolgár által Magyarország területének” szöveg,
i)	29/C. § (2) bekezdés a) pontjában, a 29/C. § (5) bekezdésében és az 52/A. §-ban a
„központi szerv” szövegrész helyébe a „nyilvántartást kezelő szerv” szöveg
lép.
(30)	Hatályát veszti az Nytv.
a)	17. § (4) bekezdése,
b)	29. § (17) bekezdése,
c)	52. § (2) bekezdése.
11.	A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
11.	§
(1)	A magyar állampolgárságról szóló 1993. LV. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Az állampolgársági kérelmet meghatalmazott nem terjesztheti elő. A kérelmet a
cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a
cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.”
(2)	Hatályát veszti a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 13. § (2)
bekezdésében „saját kezűleg” szövegrész.
15
12. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
módosítása
12.	§
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 20/A. § (2)
bekezdés a) pontjában az „eredeti példányát” szövegrész helyébe az „eredeti vagy hiteles
másolati példányát” szöveg lép.
13.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
13.	§
(1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 35/D. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kézbesítési rendszer használatához szükséges, hogy a felhasználó rendelkezzen a
legalább fokozott biztonságú aláírás létrehozásra képes aláírást létrehozó eszközzel,
időbélyegző-szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel, továbbá titkosító és hitelesítési
tanúsítvánnyal.”
(2)	A Vht. 57/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII.
törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 85. § (1) bekezdése és 97. § (4) bekezdése
szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről a tájékoztatással egyidejűleg értesíti a
Kar hivatali szervét is.”
(3)	A Vht. 253/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„253/H. § § A Kar a szervezeti és működési szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket,
amelyek intézése során akkor is az E-ügyintézési tv. elektronikus ügyintézéssel
kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a Kar tagja vagy
alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”
(4)	A Vht. 254/G. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A cégjegyzékbe bejegyzett végrehajtói iroda köteles a működésének megkezdését tizenöt
napon belül a Kar hivatali szervénél bejelenteni, a Kar hivatali szerve pedig a végrehajtói
irodát a következő adattartalommal hivatalból nyilvántartásba venni:)
„h) a végrehajtói irodának az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetősége.”
(5)	A Vht. 254/G. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Kar hivatali szerve az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatot az E-ügyintézési tv.
szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi, ha azt a végrehajtói iroda oda jelentette be.
16
(6) Ha a végrehajtói iroda az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatot a Kar hivatali szerve
felé jelentette be, a Kar hivatali szerve azt az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásnak
haladéktalanul átadja.”
(6)	A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/U. §-sal egészül ki:
„306/U. § A 254/G. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adat nyilvántartása 2018. január 1-
jétől kötelező, ezt megelőzően a végrehajtói iroda kérheti az adat nyilvántartásba vételét.”
(7)	A Vht.
a)	47/A. § (7) bekezdésében, 57/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint 57/A. § (6)
bekezdésében a „hitelesítés-szolgáltató” szövegrész helyébe a „bizalmi szolgáltató” szöveg,
b)	A Vht. 57/A. § (5) bekezdésében a „hitelesítés-szolgáltatónál” szövegrész helyébe a
„bizalmi szolgáltatónál” szöveg
lép.
(8)	Hatályát veszti a Vht. 254/H. § (6) bekezdése.
14.	A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása
14.	§
(1)	A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: BGA. tv.) 3. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A támogatás iránti kérelmet a felszámolónak vagy meghatalmazottjának az állami
foglalkoztatási szervhez az 1. és 2. melléklet szerint, értelemszerűen kitöltött
formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva, elektronikus formában kell
benyújtania. Az állami foglalkoztatási szerv a nyilatkozatokat elektronikus formában,
annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja.”
(2)	A BGA. tv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 11. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a kölcsönbeadónak, illetve az
iskolaszövetkezetnek a 3. és 4. melléklet szerint kitöltött formanyomtatványon,
elektronikus formában kell benyújtania. Az állami foglalkoztatási szerv a nyilatkozatokat
elektronikus formában, zárt informatikai rendszerben tárolja.”
(3)	A BGA. tv. 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges
egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi..... törvénnyel megállapított 3. §-át,
valamint 13. § (3) bekezdését az elektronikus kapcsolattartás tekintetében 2017. december
31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen
vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus
kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni
17
azzal, hogy fővárosi és megyei kormányhivatal helyett állami foglalkoztatási szervet kell
érteni.”
15.	A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása
15.	§
A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 30/A. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„30/A. § A Kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja
azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos
rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és
az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”
16.	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
16.	§
(1)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban:
Szt.) 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben -
tájékoztatás kérése és annak teljesítése, az iratokba való betekintés, valamint a szóbeli
tárgyalás kivételével - kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött
elektronikus úton van helye, tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem
teljesíthető rövid szöveges üzenet útján.”
(2)	Az Szt. 45. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A nemzetközi szabadalmi bejelentések elektronikus úton kizárólag a Szellemi
Tulajdon Világszervezete által üzemeltetett elektronikus kommunikációs és ügyviteli
rendszer (a továbbiakban: ePCT rendszer) használatával nyújthatók be a Szellemi Tulajdon
Nemzeti Hivatalához mint átvevő hivatalhoz. Azzal a bejelentővel és képviselőjével, aki az
ePCT rendszeren keresztül nyújtotta be a nemzetközi szabadalmi bejelentést, a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala mint átvevő hivatal az ePCT rendszer szabályai szerint tartja a
kapcsolatot.”
(3)	Az Szt. 51. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
törvény, valamint e törvény elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseinek
alkalmazásában szabadalmi ügyekben jogi képviselőnek minősül a szabadalmi ügyvivő, a
szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság is.”
(4)	Az Szt. 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
18
„(1a) A kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala személyes megjelenéshez kötötten biztosítja.”
(5)	Az Szt. 53/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53/D. § (1) Szabadalmi ügyekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény
rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.
(2)	Szabadalmi ügyekben a gazdálkodó szervezet és az ügyfél jogi képviselője nem köteles
elektronikus ügyintézésre.”
(6)	Az Szt. 114/G. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályaira az (1)-(8) bekezdésben nem
szabályozott kérdésekben a VII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(7)	Az Szt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket
megállapító szabályok” alcíme a következő 117/B. §-sal egészül ki:
„117/B. § Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus ügyintézést az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta,
2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én
hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(8)	Az Szt.
a)	45. §-át megelőző alcímének címében az „eljárás” szövegrész helyébe az „eljárás és az
elektronikus ügyintézés” szöveg,
b)	45. § (1) bekezdésében a „törvény” szövegrész helyébe a „törvény, valamint az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény”
szöveg,
c)	55. § (2) bekezdésében a „dönt” szövegrész helyébe a „dönt, azzal, hogy az ügyfél
adatainak változásáról más hatóságtól kapott értesítés nem tekinthető írásban előterjesztett
kérelemnek” szöveg
lép.
(9)	Hatályát veszti az Szt. 114/G. § (10)-(12) bekezdése.
17.	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
módosítása
17.	§
(1)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 50. § (1a)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
2015. évi CCXXII. törvény szerinti gazdálkodó szervezet környezethasználó az
19
Információs Rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeit elektronikusan
teljesíti.”
(2)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény a következő
110/B. §-sal egészül ki:
„110/B. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi.....törvénnyel megállapított 50.
§ (1a) bekezdését és 90. § (3) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni,
ha a hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017.
december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e
törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 90. § (3)
bekezdésében az „A környezetvédelmi hatóság” szövegrész helyébe az „Elektronikus
ügyintézés kivételével a környezetvédelmi hatóság” szöveg lép.
18.	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
18.	§
(1)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény „Vegyes és záró rendelkezések”
alcíme a következő 72. §-sal egészül ki:
„72. § Ha a hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(2)	Hatályát veszti
a)	a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3/D. § (1) bekezdése,
b)	a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 62/A. § (3) bekezdésében az „és a
szolgálatot ellátni kívánó szervezet légiközlekedési hatóság által kiadott, a szolgálat
ellátására jogosító tanúsítványának” szövegrész.
19.	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
19.	§
(1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 7. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
20
„(2) Az az adatkezelő, akit törvény azonosító kód használatára nem hatalmaz fel, a 6. §-
ban meghatározott azonosító kódot csak a polgár előzetes, írásbeli hozzájárulása vagy az
ügyintézési rendelkezésében tett hozzájárulása alapján használhatja fel.”
(2)	A Szaz. tv. 10/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az összerendelési nyilvántartás olyan központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás,
amelynek célja a (2) bekezdésben meghatározott azonosító kódok és azonosító adatok
(ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: azonosító) kezelésére feljogosított
nyilvántartások együttműködési képességének biztosítása, az azonosítóhoz tartozó
titkosított kapcsolati kódon alapuló adatcsere útján.
(2)	Az összerendelési nyilvántartásban az alábbi azonosítók alapján képzett összerendelési
kapcsolati kódok titkosított változatát (a továbbiakban: titkosított összerendelési kapcsolati
kód) kell tárolni:
a)	személyi azonosító,
b)	központi idegenrendészeti nyilvántartási azonosító,
c)	társadalombiztosítási azonosító jel,
d)	adóazonosító jel,
e)	a kártya formátumú, állandó és ideiglenes személyazonosító igazolvány (a továbbiakban
együtt: személyazonosító igazolvány) okmányszáma,
f)	az útlevél okmányszáma,
g)	kártya formátumú vezetői engedély (a továbbiakban: vezetői engedély) okmányszáma,
h)	a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz
kapcsolódó egyedi azonosító,
i)	a személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó azonosító,
j) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartási azonosítója,
k) az elektronikus ügyintézést igénybevevő, külföldön élő természetes személyek személyi
nyilvántartásának nyilvántartási azonosítója,
l) az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerinti,
törvény alapján személyazonosság közhiteles igazolására alkalmas kártya egyedi sorszáma.
m) az oktatási igazolvány egyedi azonosítója,
n) a fővárosi és megyei kormányhivatal által a természetes személy ügyfelek tekintetében
képzett belső technikai azonosító,
o)	a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő
törvénymódosításokról szóló törvény szerinti aláírásminta-nyilvántartásban alkalmazott
kapcsolati kód.”
(3)	A Szaz. tv. 10/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha valamely, az összerendelési nyilvántartás szolgáltatáshoz csatlakozott adatkezelő
törvényi felhatalmazás alapján a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót
használ, az azonosítót, illetve személyazonosságát a polgár az adatkezelő által használt
azonosítót igazoló igazolvány helyett az elektronikus azonosítás szolgáltatás útján is
igazolhatja, feltéve, hogy ahhoz az ügyféli ügyintézési rendelkezésében, vagy az
ügyintézés során hozzájárult.”
(4)	A Szaz. tv. 10/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
21
„10/E. § Ha a polgár ahhoz az ügyféli ügyintézési rendelkezésében, vagy az ügyintézés
során hozzájárult, a polgár azonosítására az összerendelési nyilvántartás hatálya alá tartozó
azonosító használatára jogosult, az összerendelési nyilvántartás szolgáltatást igénybevevő
adatkezelő a polgárnak az összerendelési nyilvántartás hatálya alá tartozó más azonosítója
igazolásával is kérhet adatszolgáltatást a 10/C. § megfelelő alkalmazásával
a)	a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásából,
b)	a központi idegenrendészeti nyilvántartásból, vagy
c)	az elektronikus ügyintézést igénybevevő, külföldön élő természetes személyek
személyi nyilvántartásából,
ha az adatszolgáltatás igénylésére az adatkezelő törvény felhatalmazása alapján jogosult.”
(5)	A Szaz. tv. 20. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)
„o) az ügyfél ügyintézési rendelkezési nyilvántartását vezető szerv az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvénnyel szabályozott,
a rendelkezési nyilvántartással kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben.”
(6)	A Szaz. tv. 32. §-a következő v) ponttal egészül ki:
(A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult)
„v) az ügyfél ügyintézési rendelkezési nyilvántartását vezető szerv az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvénnyel szabályozott,
a rendelkezési nyilvántartással kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben.”
(7)	A Szaz. tv. 36. §-a következő x) ponttal egészül ki:
(A személyi azonosító továbbítására jogosult:)
„x) a körözési nyilvántartó szerv a körözött személy személyazonosságának
ellenőrzéséhez.”
(8)	A Szaztv. 37. § (1) bekezdés - az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények,
valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló
2013. évi L. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXX. törvénnyel megállapított - g)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles
rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)
„g) a központi ügyfél-regisztrációs szerv részére az adatbázisban szereplő adatok
változásainak folyamatos követése érdekében az ügyfél-regisztrációs adatbázisban szereplő
személy családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és
időpontjának, állampolgárságának, nemének változásáról, valamint az érintett
elhalálozásáról;”
(9)	A Szaztv. 37. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
22
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles
rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)
„h) az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervnek az egyéni vállalkozók
nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének,
születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, lakcímének változásáról, az
érintett elhalálozásáról.”
(10)	A Szaztv. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek - az (1)
bekezdés g) pontja szerinti központi ügyfél-regisztrációs szerv kivételével - az adatátadást
kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében
az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre
vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.”
(11)	A Szaz. tv.
a)	10/A. § (1) bekezdésében a „szabályozott” szövegrész helyébe a „központi” szöveg,
b)	(6) bekezdés i) pontjában az „a Ket. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított
azonosítási szolgáltatáshoz” szövegrész helyébe az „a Kormány által kötelezően biztosított
elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz” szöveg,
c)	10/D. § (3) bekezdés c) pontjában és 35. §-ában az „a Ket. szerinti” szövegrész helyébe az
„az” szöveg
lép.
(12)	Hatályát veszti a Szaz. tv. 37. § (1) bekezdés - a természetes személyek
adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvénnyel megállapított - g) pontja.
20.	A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996.
évi LVIII. törvény módosítása
20.	§
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi
LVIII. törvény 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az országos, illetve a területi kamara az alapszabályában vagy kamarai
szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény
elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az
ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági
ügynek.”
21. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
21. §
23
(1)	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. §-a a
következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha az adópolitikáért felelős miniszter az elektronikus ügyintézést az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-
ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit
kell alkalmazni.”
(2)	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (3c)
bekezdésében az „eredeti” szövegrész helyébe az „eredeti vagy hiteles másolati” szöveg lép.
(3)	Hatályát veszti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
22/B. § (20) bekezdése.
22. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
22. §
(1)	A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) a következő 8/D. §-
sal egészül ki:
„8/D. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi.....törvénnyel megállapított 5/A.
§ (2), (4) és (5) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az
adóhatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017.
december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e
törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2)	Az Szftv.
a)	5/A. § (2) bekezdésében az „ügyfélkapu” szövegrész helyébe a „biztonságos kézbesítési
szolgáltatás tárhely (a továbbiakban: megfelelő elektronikus tárhely)” szöveg,
b)	5/A. § (4) bekezdésében az „ügyfélkapu” szövegrész helyébe a „megfelelő elektronikus
tárhely” szöveg,
c)	5/A. § (5) bekezdésében az „ügyfélkapuval” szövegrész helyébe a „megfelelő
elektronikus tárhellyel” szöveg
lép.
23.	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény
módosítása
23.	§
(1)	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a
továbbiakban: Vt.) 38. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
24
„(2a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó védjegyügyekben -
tájékoztatás kérése és annak teljesítése, az iratokba való betekintés, valamint a szóbeli
tárgyalás kivételével - kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött
elektronikus úton van helye; tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem
teljesíthető rövid szöveges üzenet útján.”
(2)	A Vt. 44. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
törvény, valamint az e törvény elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseinek
alkalmazásában védjegyügyekben jogi képviselőnek minősül a szabadalmi ügyvivő, a
szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság is.”
(3)	A Vt. 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala személyes megjelenéshez kötötten biztosítja.”
(4)	A Vt. 46/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46/D. § (1) Védjegyügyekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény
rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.
(2)	Védjegyügyekben a gazdálkodó szervezet és az ügyfél jogi képviselője nem köteles
elektronikus ügyintézésre.”
(5)	A Vt. 112. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásokban egyebekben a VII. és a
VIII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(6)	A Vt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító
szabályok” alcíme a következő 120. §-sal egészül ki:
„120. § Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus ügyintézést az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta,
2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én
hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(7)	A Vt.
a)	38. §-át megelőző alcímének címében az „eljárás” szövegrész helyébe az „eljárás és az
elektronikus ügyintézés” szöveg,
b)	38. § (1) bekezdésében a „törvény” szövegrész helyébe a „törvény, valamint az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény”
szöveg,
25
c)	48. § (2) bekezdésében a „határoz” szövegrész helyébe a „dönt, azzal, hogy az ügyfél
adatainak változásáról más hatóságtól kapott értesítés nem tekinthető írásban előterjesztett
kérelemnek” szöveg
lép.
(8)	Hatályát veszti a Vt. 112. § (7)-(9) bekezdése.
24.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
24.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 128. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyámhatósági eljárás során a jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni,
valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon
személyesen kell megjelenni
a)	a gyámhatósági eljárás megindítására irányuló kérelem és a jogorvoslati kérelem
kivételével,
aa)	a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével,
ab)	a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya születendő gyermeke
lakóhelyének megállapításával,
ac)	a szülői felügyeleti jog gyakorlásával,
ad)	a családbafogadással,
ae)	a gyámsággal, a gondnoksággal és a támogatott döntéshozatallal,
af)	a b) pontban foglalt kivétellel a családi jogállással,
b)	a jogorvoslati kérelem kivételével az örökbefogadással, a származás megismerésével és
a teljes hatályú apai elismeréssel,
c)	az eljárás megindítására irányuló kérelem, a jogorvoslati kérelem és a kapcsolattartás
végrehajtása során a kapcsolattartás megvalósulására vonatkozó nyilatkozatok kivételével
a kapcsolattartással
összefüggő gyámhatósági eljárásban.”
(2)	A Gyvt. 128. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdésben meghatározott, személyes megjelenéshez nem kötött
jognyilatkozatokat postai úton, elektronikus úton, személyesen átadott irat útján,
kézbesítési meghatalmazott útján vagy személyesen lehet előterjeszteni.
(3b) Életvitelszerűen külföldön tartózkodó ügyfél esetén személyesen megtett
jognyilatkozatnak kell tekinteni a kép- és hangkapcsolatot egyidejűleg biztosító
elektronikus úton megtett jognyilatkozatot.”
(3)	A Gyvt. a következő 178. §-sal egészül ki:
„178. § Ha a gyámhatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése
26
szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus
kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(4)	Hatályát veszti a Gyvt. 127. § (2) bekezdése.
25.	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény módosítása
25.	§
(1)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
(a továbbiakban: Iasz.) 35/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(2) Az igazságügyi alkalmazott a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló
fokozott biztonságú elektronikus aláírással (a továbbiakban: elektronikus aláírás)
kapcsolatos szolgáltatáshoz az igazságügyi szerv által megjelölt elektronikus aláírással
kapcsolatos szolgáltatást nyújtót (a továbbiakban: Bizalmi szolgáltató) vesz igénybe.
(3)	Az igazságügyi alkalmazott az elektronikus aláírásával kapcsolatos szolgáltatás
igénybevétele, fenntartása, illetve megszüntetése során az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a
továbbiakban: e-ügyintézési tv.) rendelkezései szerint jár el. Az igazságügyi alkalmazott a
Bizalmi szolgáltató részére nyújtott tájékoztatással egyidejűleg értesíti az igazságügyi
szervet az E-ügyintézési tv. 97. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének
teljesítéséről.”
(2)	Az Iasz. 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az igazságügyi szerv - a bíróságokkal létesített igazságügyi szolgálati viszony esetén
az OBH - jogosult az elektronikus aláírási jogosultságról vezetett nyilvántartás adataiból a
Bizalmi szolgáltató részére az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás
biztosításához az E-ügyintézési tv. szerint szükséges mértékben adatot továbbítani.”
(3)	Az Iasz.
a)	35/A. § (4) és (5) bekezdésében a „Szolgáltató” szövegrész helyébe a „Bizalmi
szolgáltató” szöveg,
b)	35/A. § (4) bekezdésében a „Szolgáltatót” szövegrész helyébe a „Bizalmi szolgáltatót”
szöveg,
c)	35/A. § (5) bekezdésében a „Szolgáltatónál” szövegrész helyébe a „Bizalmi
szolgáltatónál” szöveg
lép.
(4)	Hatályát veszti az Iasz. 35/A. § (1) bekezdésében az „az igazságügyi szerv döntésétől
függően fokozott biztonságú vagy” szövegrész.
26. Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
27
26. §
(1)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 53/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53/A. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban az eljáró hatóság és
szakhatóság az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében
folytatja le.
(2) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzési feladatokba szakértőként a
területi építész és területi mérnöki kamarákat, valamint az országos építész és országos
mérnöki kamarákat (a továbbiakban együtt: szakmai kamarák) és a Magyar Kereskedelmi
és Iparkamarát vagy jogosult szakintézményt, valamint jogszabályban meghatározottak
szerint egyéb szakértőt vehet igénybe. Ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság
eljárásában szakértőt hallgat meg, szakértői véleményt kér, ellenőrzésébe szakértőt von be,
a hatóság az ügyfelet a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezheti.”
(2)	Az Étv. a következő 61/A. §-sal egészül ki:
„61/A. § Ha az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság az elektronikus ügyintézést az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta,
2017. december 31-ig az 53/A. §-nak a 2016. december 31-én hatályos előírásait kell
alkalmazni.”
27. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
27.	§
(1)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 43. § (2) bekezdés
a)	pontjában az „eredeti okirattal (igazolással)” szövegrész helyébe az „eredeti okirattal
(igazolással) vagy hiteles másolatával” szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
101. § (1) bekezdés m) pontja.
28. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
28.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 44. §
(5)	bekezdés a) pontjában az „eredeti” szövegrész helyébe az „eredeti vagy hiteles másolati”
szöveg lép.
29. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosítása
29. §
28
(1)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény „Átmeneti
rendelkezések” alcíme a következő 82/L. §-sal egészül ki:
„82/L. § Ha az egészségbiztosítási szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII.
törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017.
december 31-ig a 19/A. § (1a) bekezdésének a 2016. december 31-én hatályos előírásait
kell alkalmazni.”
(2)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 19/A. § (1a)
bekezdésében a „meghatározott adattartalmú nyomtatvány vagy elektronikus űrlap
kitöltésével - papír alapon és elektronikus adathordozón is be kell nyújtani” szövegrész
helyébe a „meghatározott adattartalmú elektronikus űrlap kitöltésével elektronikusan kell
benyújtani” szöveg lép.
30. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
30.	§
(1)	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. §
(3 a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Az ingatlanok címadatát - a közterület ingatlanok kivételével - az ingatlan-nyilvántartás
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben
(a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) meghatározott központi címregiszterből (a továbbiakban:
KCR) történő automatikus adatátvétel útján származtatott adatként tartalmazza.”
(2)	Az Inytv. 68. § (6) bekezdésében a „fokozott biztonságú elektronikus intézményi
aláírással” szövegrész helyébe a „legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel”
szöveg lép.
(3)	Hatályát veszti az Inytv. 25. § (3) bekezdése.
31. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása
31.	§
(1)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 12/B. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ügyvéd az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 85. § (1)
bekezdése és 97. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről a
tájékoztatással egyidejűleg értesíti a területi ügyvédi kamarát is.”
(2)	Az Üt. 12/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
29
„12/C. § A Magyar Ügyvédi Kamara és a kamara az alapszabályában vagy kamarai
szabályzatában meghatározhatja azokat az ügyeket, amelyek intézése során akkor is az E-
ügyintézési tv. elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár
el, ha az ügyfél a kamara tagja, nyilvántartottja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem
minősül a közigazgatási hatósági ügynek.”
(3)	Az Üt. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/A. § (1) Ha a kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával a kérelmező nem
igazolja,
a)	a jogi végzettségét, azt a kamara a felsőoktatási információs rendszer oklevél-
nyilvántartásából,
b)	a magyar jogi szakvizsga letételét, azt a kamara az igazságügyért felelős miniszter által
vezetett nyilvántartásból,
c)	az ügyvédi, ügyvédjelölti, alkalmazott ügyvédi gyakorlatot, azt a kamara a területi
ügyvédi kamarák által vezetett nyilvántartásokból,
d)	hatósági bizonyítvánnyal, hogy a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. §
(1)	bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, a kamara a
bűnügyi nyilvántartó rendszerből
adatot igényel.
(2)	Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra
irányulhat, hogy a kérelmezővel szemben a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint
a 14. § (1) bekezdésben meghatározott körülmény fennáll-e.”
(4)	Az Üt. 116. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A kamara az ügyvédi iroda következő adatait tartja nyilván:)
„h) az ügyvédi irodának az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőségét.”
(5)	Az Üt. 116. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A kamara a (3) bekezdés h) pontja szerinti adatot az E-ügyintézési tv. szerinti
rendelkezési nyilvántartásból átveszi, ha azt az ügyvédi iroda oda jelentette be.
(12)	Ha az ügyvédi iroda a (3) bekezdés h) pontja szerinti adatot a kamara felé jelentette
be, a kamara azt a (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak haladéktalanul átadja.”
(6)	Az Üt. a következő 130/C. §-sal egészül ki:
„130/C. § A 116. § (3) bekezdés h) pontja szerinti adat nyilvántartása 2018. január 1-jétől
kötelező, ezt megelőzően az ügyvédi iroda kérheti az adat nyilvántartásba vételét.”
(7)	Az Üt.
a)	12/B. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, (2), (3) és (7) bekezdésében, 27/B. § (3)
bekezdésében, 89/E. § (1) bekezdés n) pontjában és 116. § (1) bekezdés m) pontjában a
„hitelesítés-szolgáltató” szövegrész helyébe a „bizalmi szolgáltató” szöveg,
b)	12/B. § (6) bekezdésében a „hitelesítés-szolgáltatónál” szövegrész helyébe a „bizalmi-
szolgáltatónál” szöveg
lép.
30
32. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
32.	§
(1)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 8.§-a következő
(3)	bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában megállapított időtartamot az ügyfélnek az okmány
kiállítását követő születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Az (1) bekezdés c)
pontjában és a (2) bekezdésben megállapított időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását
megelőző születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Amennyiben a kiállítás napja a
születésnap hónapjával és napjával megegyezik, úgy az érvényességi időt ezen időponttól kell
számítani. Amennyiben az ügyfél február 29-én született és az érvényességi idő lejártának
évében ez a nap hiányzik, akkor a magánútlevél érvényességi ideje február 28-án jár le.”
(2)	Az Utv. 9.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés szerinti időtartamokat az ügyfélnek az okmány kiállítását követő
születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Amennyiben az ügyfél február 29-én
született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a második
magánútlevél érvényességi ideje február 28-án jár le.”
(3)	Az Utv. 16/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik, a bűnügyi nyilvántartási
rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész a
döntés meghozatalától számított huszonnégy órán belül értesíti az útlevélhatóságot a
külföldre utazási korlátozásnak az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve a
nyilvántartásból történő törlése érdekében.”
(4)	Az Utv. a következő 21/B. §-sal egészül ki:
„21/B. § (1) Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor - a (2)-(8) bekezdésben
meghatározott kivétellel - személyesen kell megjelenni. Az úti okmány iránti kérelem
előterjesztésekor - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az elektronikus
ügyintézésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak.
(2)	A személyes megjelenés kötelezettsége alól a kérelmező nem mentesül, kivéve, ha
kiskorú és útlevelének a második biometrikus adatot nem kell tartalmaznia.
(3)	Az úti okmány iránti kérelem meghatalmazott útján is előterjeszthető, ha a személyes
megjelenést a kérelmező egészségi állapota - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint
-	nem teszi lehetővé.
(4)	Ha a külföldön élő vagy tartózkodó kérelmező útlevélhatóságnál történő személyes
megjelenése aránytalan nehézséget okoz, a 7. § (4) bekezdése, valamint a 10. § (1) és (2)
bekezdése szerinti kérelmét az útlevélhatósághoz postai úton is benyújthatja. Ebben az
esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint
erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés - nemzetközi
31
egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - akkor fogadható el, ha azt a konzuli tisztviselő
diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.
(5)	Ha a kérelmező korábbi úti okmányának kiállítása iránti kérelem benyújtásakor a 32/A.
§ (1) bekezdés a) pontja alapján a biometrikus adatok tárolásához hozzájárult, a tároló
elemet tartalmazó úti okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén az új úti
okmány kiállítása, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelem személyes
megjelenés, (ideértve a törvényes képviselő vagy meghatalmazott általi képviseletet is) és a
biometrikus adatok rendelkezésre bocsátása nélkül, elektronikus kapcsolattartás útján
benyújtható az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült úti okmány vagy az első
magánútlevél érvényességi idején belül. Ebben az esetben az útlevélhatóság által korábban
rögzített és kezelt biometrikus adatok felhasználásával kell az útlevelet kiállítani.
(6)	Az (5) bekezdés alapján az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült úti okmány
helyett kiállított új úti okmány érvényességi ideje az eredeti úti okmány érvényességének
idejével megegyezik.
(7)	Az (5) bekezdés alapján kiállított második magánútlevél érvényességi ideje a 9. § (3)
bekezdésében meghatározott időtartamig, legfeljebb azonban az első magánútlevél
érvényességi idejéig tart.
(8)	A kérelmező az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének,
illetve megtalálásának tényét - a 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
hozzájárulástól függetlenül - elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.”
(5)	Az Utv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az adatszolgáltatás iránti kérelemben hatósági bizonyítvány kiállítását nem kérik,
az adatszolgáltatás ügyintézési határideje - a kérelem beérkezését követő naptól számított
-	húsz nap. Az adatszolgáltatás elektronikus információátadás keretén kívül is teljesíthető.”
(6)	Az Utv. a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához
szükséges egyes törvények módosításáról szóló ... törvénnyel megállapított 8. § (3)
bekezdését és 9. § (4a) bekezdését a 2017. január 1-jétől igényelt útlevelekre kell
alkalmazni.
33.	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
33.	§
(1)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 69/A. § (1)-(3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási szervezet (e
cím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kapcsolattartó szervezet) szervezeti keretein
belül egymás között és a kapcsolattartó szervezetek egymással az írásbeli kapcsolatot
elektronikus úton tarthatják.
(1a) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a 71. § szerinti megkeresést
elektronikus úton is intézheti, ha a 71. § (1) és (2) bekezdése szerinti megkeresendő szerv,
32
illetve szervezet az elektronikus kapcsolattartást vállalja és az ehhez szükséges
elérhetőségét a honlapján közzétette. Ez esetben a megkeresett szerv vagy szervezet is
elektronikusan küldi meg a válaszát, kivéve, ha az eredetileg papír alapú iratok nagy
mennyisége vagy sajátos alakja miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna,
vagy a megkeresés az eredeti irat, illetve okirat vagy más adathordozó megküldésére
irányult.
(2)	Az (1) és (1a) bekezdés szerinti elektronikus úton az elektronikus ügyintézés és bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-
ügyintézési tv.) szerinti biztonságos elektronikus kapcsolattartást kell érteni, azzal hogy a
kapcsolattartó szervezetek a hivatalos irat kézbesítését egymás felé az E-ügyintézési tv.
szerinti biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján végzik.
(3)	Az Országos Bírósági Hivatal az (1) és (1a) bekezdés szerinti elektronikus
kapcsolattartás biztosítása céljából jogosult a hozzá érkezett adatok kezelésére.”
(2)	A Be. 69/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kapcsolattartó szervezet a küldendő hivatalos iratot minősített vagy legalább
minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy
bélyegzővel látja el. E törvény minősített elektronikus aláírás alkalmazását kötelezővé
teheti. A legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott
hivatalos irat is közokiratnak minősül.”
(3)	A Be. 69/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69/B. § (1) A kapcsolattartó szervezet az E-ügyintézési tv. és a végrehajtására kiadott
kormányrendelet szerinti szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési
szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint.
(2)	Az elektronikus kapcsolattartás tekintetében 2017. december 31-ig az E-ügyintézési tv.
12.,	25., 57-58. és 101-103. §-át, valamint a VII., VIII. és XIV. Fejezetét, továbbá a 69/D.
§ vonatkozásában az E-ügyintézési tv. 26. § (1) bekezdését kell alkalmazni.”
(4)	A Be. 69/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69/D. § Az összbüntetésbe foglalás (574. §) és az utólagos összbüntetésbe foglalás (575.
§) iránti indítványt, valamint ezen indítvány visszavonását az elítélt védője a személyének
teljes körű azonosítását biztosító, az E-ügyintézési tv. 1. § 1. pontja szerinti szolgáltatás
igénybevételével elektronikus úton is benyújthatja a bírósághoz.”
(5)	A Be. 70. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság hivatalos iratának az érintett személy
részére átadása (kézbesítés) történhet]
f)	törvényben meghatározott feltételek mellett biztonságos kézbesítési szolgáltatás, illetve
a biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre történő kézbesítés
útján,”
(6) A Be.
33
a)	70. § (7a) bekezdésében a „69/A. § (1) bekezdése alapján létrejött” szövegrész helyébe a
„69/A. § (1) és (1a) bekezdése és a 69/C-69/D. § szerinti” szöveg,
b)	158/A. § (4) bekezdésében a „fokozott” szövegrész helyébe a „legalább fokozott” szöveg
lép.
34.	A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása
34.	§
(1)	A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 41/C. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„41/C. § (1) A Hivatal a 41/B. §-ban szabályozott eljárásban - az e törvényben
meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(2)	A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt a következő
eltérésekkel kell alkalmazni:
a)	nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvénynek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos -
hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre vonatkoznak;
b)	a Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján
vizsgálja;
c)	nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvénynek a határozat közzétételére, az ügygondnokra, a költségmentességre és a
végrehajtásra vonatkozó rendelkezései;
d)	a Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti
eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti felhívás kibocsátásnak, a
Hivatal határozatát, valamint azokat a végzéseit, amelyekkel szemben a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló fellebbezésnek van
helye, a bíróság - a 41/D. §-ban foglaltak szerint - nemperes eljárásban vizsgálja felül;
e)	nincs helye közmeghallgatásnak.
(3)	A 41/B. §-ban szabályozott eljárásban - tájékoztatás kérése és annak teljesítése,
valamint az iratokba való betekintés kivételével - kapcsolattartásnak csak írásbeli,
valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye azzal, hogy az ügyfél adatainak
változásáról más hatóságtól kapott értesítés nem tekinthető írásban előterjesztett
kérelemnek, tájékoztatás pedig nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges
üzenet útján. Az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak. A
kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Hivatal személyes megjelenéshez
kötötten biztosítja.
(4)	A Hivatal által hozott határozat felülvizsgálatát az ügyész is kérheti, az eljárás
megindítására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A Hivatal a
határozatát a Fővárosi Főügyészséggel is közli.”
(2)	Az Szjt. „Polgári jogi jogkövetkezmények” alcíme a következő 94/C. §-sal egészül ki:
34
„94/C. § (1) A mű önkéntes nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban a Hivatal az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és
e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.
(2)	Az e §-ban szabályozott eljárásban - tájékoztatás kérése és annak teljesítése kivételével
-	elektronikus kapcsolattartásnak csak azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye,
tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet
útján. A kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Hivatal személyes
megjelenéshez kötötten biztosítja.
(3)	Nincs helye elektronikus ügyintézésnek abban az esetben, ha a nyilvántartásba vétel
iránti kérelem tárgyát képező műről nem állítható elő elektronikus műpéldány, vagy az
elektronikus műpéldány mérete meghaladja a miniszteri rendeletben meghatározott
mértéket.”
(3)	Az Szjt. „A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket
megállapító szabályok” alcíme a következő 111/H. §-sal egészül ki:
„111/H. § Ha a Hivatal az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni”
(4)	Hatályát veszti az Szjt. 41/E. §-a.
35.	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása
35.	§
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 16/A. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„16/A. § A gazdasági kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában
meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés
és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel
kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy
alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”
36.	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
36.	§
(1)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 89. §-a a következő (8) bekezdéssel
egészül ki:
„(8) Ha a hajózási hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az
35
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(2)	Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 4. § (5) bekezdése.
37.	A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi
LXXXIV. törvény módosítása
37.	§
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV.
törvény 2/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2/C. § A kamara az Alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon
ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos
rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és
az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”
38.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
38.	§
(1)	A számvitelről szóló 2000. C. törvény 177. §-a a következő (61) bekezdéssel egészül ki:
„(61) Ha az eljáró szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése
szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, a vállalásának időpontjáig a 154. § (7)
bekezdésének és a 154/B. § (2) bekezdésének a 2016. december 31-én hatályos előírásait kell
alkalmazni.”
(2)	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
a)	154. § (7) bekezdésében a „megküldi” szövegrész helyébe az „elektronikusan megküldi”
szöveg,
b)	154/B. § (2) bekezdésében az „a kormányzati portál útján történő (1) bekezdés szerinti”
szövegrész helyébe a „történő” szöveg
lép.
39.	A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása
39.	§
(1)	A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban:
Fmtv.) 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó mintaoltalmi
ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás
36
általános szabályairól szóló törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(2)	A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó mintaoltalmi ügyekben -
tájékoztatás kérése és annak teljesítése, az iratokba való betekintés, valamint a szóbeli
tárgyalás kivételével - kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött
elektronikus úton van helye; tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem
teljesíthető rövid szöveges üzenet útján.”
(2)	Az Fmtv. 32/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32/B. § (1) Mintaoltalmi ügyekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény
rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.
(2)	Mintaoltalmi ügyekben a gazdálkodó szervezet és az ügyfél jogi képviselője nem
köteles elektronikus ügyintézésre.”
(3)	Az Fmtv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 67/B. §-sal egészül ki:
„67/B. § Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus ügyintézést az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta,
2017.	december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én
hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(4)	Az Fmtv. 31. §-át megelőző alcímének címében az „eljárás” szövegrész helyébe az
„eljárás és az elektronikus ügyintézés” szöveg lép.
40.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
40.	§
(1)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) a következő 224.
§-sal egészül ki:
„224. § Ahol e törvény az ügyfélkapu fogalmát használja, ott az elektronikus azonosítás
szempontjából a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási
szolgáltatást, tárhely szempontjából az ehhez kapcsolódó biztonságos kézbesítési
szolgáltatást kell érteni.”
(2)	Az Art. a következő 225. §-sal egészül ki:
„225. § Ha az adóhatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
37
(3) Hatályát veszti az Art. 5. § (3) bekezdése.
41.	A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
41.	§
(1)	A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § Ha a vámhatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(2)	A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény Melléklet II. részében az „Elektronikus
eljárás esetén a” szövegrész helyébe az „A” szöveg lép.
(3)	Hatályát veszti a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény
a)	2. § 14. pontja, és
b)	„Az elektronikus eljárás szabályai” alcíme.
42. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
42.	§
(1)	A sportról szóló 2004. évi I. törvény a következő 78/D. §-sal egészül ki:
„78/D. § Ha a MOB az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(2)	Hatályát veszti a sportról szóló 2004. évi I. törvény 61/A. § (2) bekezdése.
43.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény módosítása
43.	§
(1)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 28/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28/A. § (1) A hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások
általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban
együtt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a
továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.
38
(2)	Ha törvény másként nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása
alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más - a
hatóságnál rendelkezésre álló - módra áttérhet.
(3)	Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a hatóság választja meg a
kapcsolattartás módját.”
(2)	A Ket. 40/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba
kell foglalni.”
(3)	A Ket. 78. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hatóság a döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény
szerinti elektronikus úton kézbesíti.”
(4)	A Ket. X. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„X. Fejezet
Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás
160.	§ Az eljárás minden szereplője a törvényben meghatározottak szerint jogosult, illetve
köteles az eljárási cselekményeit - így különösen nyilatkozatát, döntését - elektronikusan
teljesíteni, ha az az adott eljárási cselekmény vonatkozásában értelmezhető.
161.	§ Kormányrendeletben kijelölt hatóság kormányrendeletben meghatározott - más
hatóság hatáskörébe tartozó - ügyekben az ügyfél kérelmére
a)	lefolytatja az eljárást,
b)	az ügyfél nevében
ba)	hatósági nyilvántartásból történő adatszolgáltatás,
bb)	másolatkészítés, illetve
bc)	hatósági bizonyítvány kiállítása
iránti kérelmet nyújt be,
c)	más hatóságok elektronikus tájékoztatásához, illetve elektronikus kapcsolattartási
rendszeréhez történő hozzáférést biztosít,
d)	az ügyfél azonosítását követően egyedi hatósági ügye intézéséhez internetes kapcsolati
lehetőséget biztosít, illetve szakmai és informatikai segítséget nyújt, valamint
e)	kormányrendeletben meghatározott egyéb hatósági szolgáltatást nyújt.”
(5)	A Ket. 171. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges
egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel módosított rendelkezéseit az e
rendelkezések hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell
alkalmazni.”
(6) A Ket. 171/B. §-helyébe a következő rendelkezés lép:
39
„171/B. § Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes
törvények módosításáról szóló 2016. évi.....törvény 44. § (1)-(6) bekezdésében, valamint
44.	§ (8) és (9) bekezdésében foglalt, e törvényre vonatkozó módosító rendelkezéseit 2017.
december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015.
évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta.
Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(7)	A Ket.
a)	8. §-ában az „e törvény keretei között” szövegrész helyébe a „törvényben
meghatározottak szerint” szöveg,
b)	40/A. § (1) bekezdésében az „Írásbeli meghatalmazás esetében” szövegrész helyébe az
„Írásbeli meghatalmazás esetében - ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza -”
szövegrész,
c)	174/A. § (4) bekezdésében a „169/A. § (3) bekezdése szerinti szervezetet kijelölje,
valamint az általa biztosított” szövegrész helyébe a „hatósági szolgáltatás nyújtására
jogosult hatóságot vagy hatóságokat kijelölje, valamint a” szöveg
lép.
(8)	Hatályát veszti a Ket.
a)	17. § (5) bekezdésében az „A hozzájárulást az érintett az ügyintézési rendelkezésben,
továbbá - ha jogszabály lehetővé teszi, - az érintett elektronikus azonosítását követően, az
információ megőrzését biztosító módon történő rögzítés mellett telefonon is megadhatja.”
szövegrész,
b)	17/A. §-a,
c)	Kapcsolattartás elektronikus úton és Tájékoztatás alcíme,
d)	35. § (1) bekezdésében az „ , a telefax számát” szövegrész,
e)	37. § (3) bekezdésében a „ , továbbá akkor sem, ha az ügyfél a tartalmilag hiánytalan
kérelmet azért nem formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon nyújtja be, mert a
formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás
szabályai szerint nem tette közzé” szövegrész,
f)	37. § (3a) bekezdése,
g)	39. § (10) és (11) bekezdése,
h)	49. § (4) bekezdésében a „vagy telefonon” szövegrész,
i)	51. § (7) bekezdése,
j) 54. § (5) bekezdésében az „az elektronikus okirat formájában elkészített vallomását
minősített elektronikus aláírással látja el,” szövegrész,
k) 65. § (5) bekezdése,
l)	71. § (7) bekezdése,
m) 78. § (4) bekezdésében az „A 71. § (7) bekezdése szerinti esetben a hatóság a nem
elektronikusan kézbesítendő iratokat az elektronikus döntésről készített hiteles papír alapú
másolatként kézbesíti.” szövegrész,
n) 78. § (7) bekezdése,
o) 78/A. §-a,
P) 79/A. §-a,
40
q) 99. § (3) bekezdése,
r) 171. § (7)-(9c) bekezdése,
s) 172. § a)-d), j), k) és t) pontja,
t) 174. § (1) bekezdés b) pontja és (6) bekezdése,
u) 175. §-a.
44. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása
44.	§
(1)	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény a következő 61/A. §-sal egészül ki:
„61/A. § Ha a Hivatal az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(2)	Hatályát veszti a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény
a)	5. § (1) bekezdésében az „A Hivatal eljárásának megindítását kérelmező elektronikus
úton nem jogosult a Hivatallal kapcsolatot tartani.”,
b)	22. § (6) bekezdésében az „Az eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles
elektronikus úton kapcsolatot tartani.”,
c)	23. § (2) bekezdésében az „Az eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles
elektronikus úton kapcsolatot tartani.”
szövegrész.
45. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
45.	§
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 27. §-ában az „A Ket. 28/B. §-a
szerinti” szövegrész helyébe az „Az” szöveg lép.
46.	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól
szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
46.	§
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény 54/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54/A. § A kamara és a területi szervezet az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában
meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés
és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel
41
kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy
alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”
47.	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
47.	§
(1)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény „Átmeneti
rendelkezések”alcíme a következő 87/G. §-sal egészül ki:
„87/G. § Ha a közlekedési hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés
és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. §
(2)	bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(2)	Hatályát veszti a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80/C. § (3)
bekezdése.
48.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi
V. törvény módosítása
48.	§
(1)	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény (a továbbiakban: Ctv.) 24. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza)
„n) a cégnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti hivatalos elérhetőségét”
(2)	A Ctv. 24. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A cégbíróság az (1) bekezdés n) pontja szerinti adatot az E-ügyintézési tv. szerinti
rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi
be, ha azt a cég oda jelentette be.
(10)	Ha a cég az (1) bekezdés n) pontja szerinti adatot a cégbíróság felé jelentette be, a
cégbíróság a bejegyzésről a (9) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szervet elektronikus
úton értesíti.”
(3)	A Ctv. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet és annak mellékleteit a jogi képviselő
elektronikus okirat formájában, elektronikus úton a céginformációs szolgálathoz küldi
meg. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtására vonatkozó határidők
szempontjából a céginformációs szolgálathoz érkezés időpontja irányadó.”
42
(4)	A Ctv. a következő 131/G. §-sal egészül ki:
„131/G. § A 24. § (1) bekezdés n) pontja szerinti adat nyilvántartása 2018. január 1-jétől
kötelező, ezt megelőzően a cég kérheti az adat nyilvántartásba vételét.”
(5)	A Ctv. a következő 131/H. §-sal egészül ki:
„131/H. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi.....törvénnyel megállapított 13.
§ bekezdés b) pontját, 16. § (3) és (4) bekezdését, 18. § (1) bekezdését, 19. § (1)
bekezdését, 38. § (3) bekezdését, valamint 72/A. § (2) bekezdését az elektronikus
kapcsolattartás tekintetében 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az eljáró
szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások
általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018.
január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az eljáró
szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én
hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(6)	A Ctv.
a)	13. § (3) bekezdés b) pontjában és 19. § (1) bekezdésében a „kormányzati portál”
szövegrész helyébe a „személyre szabott ügyintézési felület” szöveg,
b)	16. § (3) és (4) bekezdésében a „kormányzati portálon” szövegrész helyébe a „személyre
szabott ügyintézési felületen” szöveg,
c)	18. § (1) bekezdésében az „elektronikus úton, a kormányzati portál útján” szövegrész
helyébe az „elektronikus úton, személyre szabott ügyintézési felület útján” szöveg,
d)	38. § (3) bekezdésében az „a kormányzati portálnál” szövegrész helyébe az „a személyre
szabott ügyintézési felület működése során” szöveg,
e)	72/A. § (6) bekezdésében és 72/B. § (3) bekezdésében a „szervezeti aláírásával”
szövegrész helyébe az „elektronikus bélyegzőjével” szöveg
lép.
(7)	Hatályát veszti a Ctv. 72/A. § (2) bekezdésében az „A kérelem a kormányzati portálon
keresztül is benyújtható.” szövegrész.
49.	Az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak
kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a
kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény módosítása
49.	§
(1)	Az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról
szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról
szóló 2006. évi XLVII. törvény a következő 6. §-sal egészül ki:
„6. § Ha a kárpótlási hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
43
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(2)	Hatályát veszti az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak
kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás
lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 2. § (6) bekezdése.
50.	Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény
módosítása
50.	§
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 19/C. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„19/C. § A szakmai kamara az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában
meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés
és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel
kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy
alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”
51. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint
a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
módosítása
51.	§
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 35. § (4)
bekezdésében az „A Ket. 28/B. §-a szerinti” szövegrész helyébe az „Az” szöveg lép.
52.	A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
52.	§
(1)	A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 67. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti bejelentését elektronikus azonosítását követően
elektronikus úton is megteheti.”
(2)	Az Szmtv. a következő 93. §-sal egészül ki:
„93. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi.....törvénnyel megállapított 67.
44
§ (3) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az
elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-
jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv
vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
53.	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.
évi II. törvény módosítása
53.	§
(1)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 71. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A munkáltató elektronikus azonosítását követően a (3), (4) és (9) bekezdés szerinti
bejelentését elektronikus úton is megteheti.”
(2)	A Harmtv. 74/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74/A. § (1) Az e törvényben meghatározott eljárások lefolytatása céljából az oktatási
intézmény azokról a külföldi hallgatókról, akik a tanulmányaikat megkezdték, befejezték
vagy megszakították, illetve akik a beiratkozási kötelezettségüknek nem tettek eleget, vagy
akiknek a hallgatói jogviszonya megszűnt, e tények bekövetkeztétől számított nyolc
munkanapon belül a következő adatok közlésével köteles tájékoztatni az oktatási
intézmény székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságot:
a)	oktatási intézmény adatai (név, cím),
b)	harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai, tartózkodásra
jogosító okmányának száma,
c)	a hallgatói jogviszony típusa, keletkezésének, szünetelésének és megszűnésének
időpontja és módja,
d)	a hallgató által folytatott képzés megnevezése, finanszírozásának módja és
munkarendje, megkezdett félévek, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje, a képzés
befejezésének várható időpontja.
(2)	Az oktatási intézmény az (1) bekezdés szerinti bejelentését elektronikus azonosítását
követően elektronikus úton is megteheti.”
(3)	A Harmtv. 110. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
„(19) E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges
egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi..... törvénnyel megállapított 71. § (10)
bekezdését és 74/A. § (2) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha
az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017.
december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e
törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
45
54.	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII.
törvény módosítása
54.	§
(1)	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a
továbbiakban: 2007. évi XVII. törvény) 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) A kérelem és a pályázat benyújtására, valamint az adatszolgáltatásra
jogszabályban vagy a jogszabályi felhatalmazás alapján közleményben meghatározottak
szerint nyomtatvány rendszeresíthető. Ebben az esetben a rendszeresített nyomtatvány
alkalmazása kötelező. A rendszeresített nyomtatványon történő benyújtásnak minősül, ha a
kérelmet az ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv honlapján
közzétett számítógépes program használatával tölti ki és állítja elő, és a kinyomtatott iratot
aláírva a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez benyújtja, vagy az ilyen
módon kitöltött nyomtatványt elektronikus úton küldi meg a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szervnek.
(2)	A kérelem és a pályázat benyújtása, valamint az adatszolgáltatás a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv által közzétett módon, tartós elektronikus adathordozón is
teljesíthető.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervnek közzé kell tennie a rendszeresített nyomtatványokat, az ahhoz
kapcsolódó eljárási tájékoztatókat, és gondoskodnia kell arról, hogy azok az ügyfelek
számára megfelelő időben, az ügyfelek által elérhető helyen álljanak rendelkezésre. A
haladéktalan szabályozást igénylő esetek kivételével az intézkedésre vonatkozó jogszabály
kihirdetését követően - annak eltérő rendelkezése hiányában - a kérelmek benyújtására
rendszeresített nyomtatványokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a
legkésőbb kérelembenyújtási időszak kezdetét tíz nappal megelőzően közzéteszi a
honlapján.”
(2)	A 2007. évi XVII. törvény a következő 91. §-sal egészül ki:
„91. § Ha az eljáró hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(3)	Hatályát veszti a 2007. évi XVII. törvény
a)	12. § (5) bekezdése,
b)	28/B. § (1) bekezdésében a „postai úton vagy személyesen” szövegrész,
c)	29. § (1) bekezdésében az „azzal, hogy a változás-bejelentés elektronikus úton is
teljesíthető” szövegrész.
55.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
46
55.	§
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 9/B. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„9/B. § A kamara az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon
ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos
rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és
az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”
56.	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
56.	§
(1)	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) „Vegyes
rendelkezések” alcíme a következő 40/G. §-sal egészül ki:
„40/G. § A kisajátítást kérő, illetve annak képviselője az e törvény hatálya alá tartozó
hatósági eljárásokban, e hatósági eljárásokban hozott döntések bírósági felülvizsgálati
eljárásában, valamint a kisajátítási terv záradékolására irányuló eljárásban elektronikus
ügyintézésre köteles.”
(2)	A Kstv. a következő 47. §-sal egészül ki:
„47. § (1) E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított
40/G. §-át a 2018. január 1-jét követően indult és megismételt hatósági és bírósági
eljárásokban kell alkalmazni.
(2)	Kisajátítási eljárásban nem kötelező az elektronikus ügyintézés azon kisajátítást kérő
illetve képviselője esetében, akinek részére a záradékolás iránt 2018. január 1-jét
megelőzően benyújtott kérelme alapján záradékolt kisajátítási terv csak papír alapon áll
rendelkezésére. Az elektronikus ügyintézést ennek alapján nem alkalmazó kisajátítást kérő
illetve képviselője e körülmény fennállásáról a kisajátítási hatóság részére nyilatkozni
köteles.”
(3)	A Kstv.
a)	10. § (5) bekezdésében az „a tárgyaláson” szövegrészek helyébe a „legkésőbb a
tárgyaláson”,
b)	14. § (3) bekezdés a) pontjában az „a kisajátítási tárgyaláson” szövegrész helyébe a
„legkésőbb a kisajátítási tárgyaláson”,
c)	33. § (1) bekezdésében az „a határozatot - a jogerőre utaló feljegyzéssel ellátva - a
kisajátítást kérő, valamint az ingatlanügyi hatóság részére - részleges kisajátítás esetén
utóbbi részére a kisajátítási terv egy példányát is mellékelve -” szövegrész helyébe az „a
határozatot a kisajátítást kérő, valamint az ingatlanügyi hatóság részére - részleges
kisajátítás esetén utóbbi részére a kisajátítási tervet is mellékelve -”
47
szöveg lép.
(4)	Hatályát veszti a Kstv.
a)	23. § (3) bekezdése,
b)	26. § (3) bekezdésében az „- elektronikus vagy postai úton, telefaxon vagy személyesen -
„ szövegrész,
c)	26. § (4) bekezdésében az „- elektronikus vagy postai úton, vagy telefaxon -„ szövegrész,
d)	32/A. § (2) bekezdésében az „ , a továbbításra elektronikus úton is sor kerülhet”
szövegrész,
e)	38. § (3) bekezdésében a „postai úton” szövegrész,
f)	39. § (2) bekezdésében az „írásban” szövegrész,
g)	40/B. § (3) bekezdésében az „írásban,” szövegrész.
57.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
57.	§
Hatályát veszti az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 175. § (2)
bekezdés a) pontjában az „az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti”
szövegrész.
58. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása
58.	§
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 19. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kérelmező által megjelölt ellenérdekű felet az előzetes bizonyítás elrendelése
tárgyában nem kell írásbeli nyilatkozattételre felhívni vagy meghallgatni, ha a kérelmező
valószínűsíti, hogy az veszélyeztetné az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatását. Ha a
közjegyző az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozattételre történő felhívását vagy
meghallgatását mellőzi, határozatát az ellenérdekű féllel csak az előzetes bizonyítás
elrendelése esetében, és legkésőbb az előzetes bizonyítás foganatosításának a
megkezdésekor kell közölnie; ha a közlés akadályba ütközik, ez az előzetes bizonyítás
foganatosítását nem akadályozza.”
59.	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
módosítása
59.	§
(1)	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a
továbbiakban: 2008. évi XLVI. törvény) 38/B. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A FELIR azonosítóhoz tartozó, nyilvántartásba vett adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti
szerv a következők szerint igazolja:)
48
„c) elektronikus ügyintézés esetén a nyilvántartásba vétel, illetve az adatok módosítása
esetén a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus
aláírással ellátott, az a) és b) pont szerinti adatokat tartalmazó dokumentumot küld az
ügyfélnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőségére vagy - ha az ügyfél elektronikus
ügyintézésre nem köteles - az ennek megfelelő egyéb tárhelyére;”
(2)	A 2008. évi XLVI. törvény a következő 81. §-sal egészül ki:
„81. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi..... törvénnyel megállapított
38/B. § (6) bekezdés c) pontját 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az
érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017.
december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e
törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
60.	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi
és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény
módosítása
60.	§
(1)	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a
továbbiakban: Bnytv.) „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 100. §-sal egészül ki:
„100. § Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII.
törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017.
december 31-ig a bűnügyi nyilvántartó szerv vonatkozásában az elektronikus
kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2)	A Bnytv. 72. § (1) bekezdésében az „ügyfélkapun keresztül egyedi informatikai
alkalmazás igénybevételével” szövegrész helyébe az „elektronikus azonosítását követően”
szöveg lép.
(3)	Hatályát veszti a Bnytv. 87. § (1) bekezdése.
61.	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló 2009. évi LXXVI. törvény módosítása
61. §
49
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
2009. évi LXXVI. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A bejelentésre az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a nyelvhasználatra
és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a joghatóságra, hatáskörre és illetékességre,
a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a
kérelemre, a közreműködő hatóságra, az igazolási kérelemre, továbbá a
költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit, azzal, hogy ahol a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentést tevőt kell
érteni.”
62.	Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása
62.	§
(1)	Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a
továbbiakban: Evectv.) 3/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fővárosi és megyei kormányhivatal járási fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban:
Hatóság)
„b) a Kormány által nyújtott elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz és biztonságos
kézbesítési szolgáltatáshoz regisztrációt biztosít a bejelentést személyesen kezdeményező,
elektronikus azonosítással és biztonságos kézbesítési szolgáltatással nem rendelkező
bejelentő számára,”
(2)	Az Evectv. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése iránti eljárás hangkapcsolatot biztosító
elektronikus úton nem folytatható le.”
(3)	Az Evectv. 11. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartási számmal történő
azonosítása, illetve más egyéni vállalkozótól való megkülönböztetése céljából, az egyéni
vállalkozók tevékenységének átláthatóbbá tétele, a jogszabályoknak megfelelő működés
ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti:)
„m) az egyéni vállalkozónak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások
általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti hivatalos
elérhetőségét.”
(4)	Az Evectv. 11. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nyilvántartást vezető szerv az (1) bekezdés m) pontja szerinti adatot az E-
ügyintézési tv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi, ha azt az egyéni vállalkozó
oda jelentette be.
50
(2)	Ha az egyéni vállalkozó az (1) bekezdés m) pontja szerinti adatot a nyilvántartást
vezető szerv felé jelentette be, a nyilvántartást vezető szerv azt az (5) bekezdés szerinti
nyilvántartásnak haladéktalanul átadja.”
(5)	Az Evectv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 38/C. §-sal egészül ki:
„38/C. § Az egyéni vállalkozó a 11. § (1) bekezdés szerinti adat nyilvántartásba vétele
2018.	január 1-jétől kötelező, ezt megelőzően a bejelentő kérheti az adat nyilvántartásba
vételét.”
(6)	Az Evectv.
a)	4. § (2) bekezdés a) pontjában az „ügyfélkapun keresztül” szövegrész helyébe az
„elektronikus azonosítást követően” szöveg,
b)	4. § (3) bekezdésében az „ügyfélkapun keresztül” szövegrész helyébe az „elektronikus
azonosítást követően” szöveg,
c)	5. § (2) bekezdés b) pontjában az „ügyfélkapun keresztül” szövegrész helyébe az
„elektronikus azonosítást követően” szöveg,
d)	13. § (3) bekezdésében az „idejét” szövegrész helyébe az „idejét és elektronikus
elérhetőségét” szöveg,
e)	18. § (1) bekezdésében az „öt évig” szövegrész helyébe a „két évig” szöveg,
f)	19. § (1) bekezdés g) pontjában az „öt év” szövegrész helyébe a „két év” szöveg
lép.
(7)	Az Evectv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 38/D. §-sal egészül ki:
„38/D. § Ha a nyilvántartást vezető szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-
ig az eljáró szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra az e törvény 2016.
december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy - az 5. § szerinti ügy
kivételével - a megfelelő technológiai lehetőség biztosításának esetén az ügyfélkapu alatt a
részleges kódú telefonos azonosítást is érteni kell.”
(8)	Hatályát veszti az Evectv. 4. § (1) bekezdésében a „valamint az elektronikus
kapcsolattartásra és az elektronikus tájékoztatásra,” szövegrész.
63.	A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII.
törvény módosítása
63.	§
A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. §
(2)	bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a termékre vonatkozó forgalmazási követelmény tekintetében
szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter vagy önálló szabályozó szerv vezetője, hogy]
51
e)	- az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a kijelölési eljárásért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és a díj megfizetésével, kezelésével, nyilvántartásával.
visszatérítésével kapcsolatos szabályokat
[rendeletben határozza meg.]
64.	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
64.	§
(1)	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 48. §-a a
következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A hivatásos konzuli tisztviselő köteles továbbítani a házassági névviselési forma
módosítása iránti kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezés
végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek. Ha a házassági névviselési forma módosítása
iránti kérelem elbírálása a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv
hatáskörébe tartozik, az anyakönyvvezető a kérelmet haladéktalanul megküldi a hazai
anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek.”
(2)	Az At. 15. § (1) bekezdésében az „a (2) bekezdésben foglalt eseteket” szövegrész helyébe
az „az e törvényben meghatározott eseteket” szöveg lép.
65.	A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
65.	§
(1)	A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 47. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szóbeli végintézkedésről szóló iratot átvevő vagy nyilatkozatot okiratba foglaló
jegyző vagy közjegyző az átvett iratot vagy a nyilatkozatról szóló tanúsítványt
ellenszolgáltatás nélkül haladéktalanul kézbesíti a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző
részére.”
(2)	A Hetv. a következő 122. §-sal egészül ki:
„122. § Ha a jegyző, illetve közjegyző az elektronikus ügyintézést az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII.
törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017.
december 31-ig az érintett jegyző, illetve közjegyző vonatkozásában a kézbesítésre e
törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3)	A Hetv.
a)	47. § (2) bekezdés a) pontjában a „postai ajánlott, tértivevényes továbbításával”
szövegrész helyébe a „kézbesítésével” szöveg,
52
b) 47. § (5) bekezdésében a „ , tértivevényes küldeményként továbbítja” szövegrész helyébe
a „kézbesíti" szöveg
lép.
66.	Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása
66.	§
(1)	Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.
tv.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú
állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a (2) bekezdés szerinti
adatokat. A munkáltató bejelentési kötelezettségét
a)	elektronikus azonosítását követő elektronikus kapcsolattartás útján, vagy
b)	országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon
teljesíti.
(2)	A munkáltató bejelentési kötelezettségét az (1) bekezdésben meghatározott módon, az
egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszonyra vonatkozó alábbi adatok
közlésével teljesíti:
a)	a munkavállaló neve,
b)	a munkáltató adószáma,
c)	a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
d)	az egyszerűsített foglalkoztatás 1. § (1) bekezdés szerinti jellege,
e)	a munkaviszony napjainak száma.
(3)	Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak
végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú
szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve
egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta, az
egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt az
illetékes állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével
egyidejűleg bejelenteni köteles.
(4)	A munkáltató az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a tárgyhót követő hó 12-éig
az egyszerűsítetten foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatásával járó közteher-fizetési
kötelezettségének tesz eleget. Bevallási kötelezettségét ezen időpontig elektronikusan
teljesíti.
(5)	Az a munkáltató, aki a 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást
halmoz fel a 8. § (2) bekezdésében és/vagy a 8. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő adók
tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg
adótartozását ki nem egyenlíti.
(6)	Az egyszerűsített foglalkoztatás (1) bekezdés b) pontja szerint történő bejelentése a
jogszabályban meghatározott országos telefonos ügyfélszolgálat által fenntartott
ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő adóazonosító jelének megadásával. Az
országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentést a jogszabályban meghatározott módon
rögzíti, és a bejelentőt a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. Az országos
telefonos ügyfélszolgálat az adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóság
számára. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat a bejelentést követő
ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törlésre kerül. Az országos telefonos
53
ügyfélszolgálat e törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot a
feladat teljesítéséhez szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.
(7)	Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására
a)	az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy
b)	ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon
kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra
vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig
van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles
eleget tenni. A bejelentés módosítására az (1) bekezdésben foglaltak szerint kerülhet sor,
függetlenül attól, hogy bejelentési kötelezettségének eredetileg a munkáltató melyik
módon tett eleget.”
(2)	Az Efo. tv. a következő 18. §-sal egészül ki:
„18. § Ha az eljáró hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(3)	Az Efo. tv.
a)	8. § (5) bekezdés b) pontjában a „11. § (4) bekezdés” szövegrész helyébe a „11. § (3)
bekezdése” szöveg,
b)	12. § (1) bekezdésében az „ügyfélkapun” szövegrész helyébe az „elektronikusan” szöveg
lép.
(4)	Hatályát veszti az Efo. tv. 12. § (2) bekezdése.
67.	Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve
módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása
67.	§
(1)	Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
szóló 2010. évi XC. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató az állami
adóhatóságnak havonta vagy több hónapra előre a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti
a (2) bekezdés szerinti adatokat. A foglalkoztató, választása szerint, bejelentési
kötelezettségét
a)	elektronikus azonosítását követő elektronikus kapcsolattartás útján, vagy
b)	az országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon
teljesíti.
(2)	A foglalkoztató bejelentési kötelezettségét az alábbi adatok közlésével teljesíti:
a)	a foglalkoztató adóazonosító jele,
b)	a háztartási alkalmazott adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
c)	a tényleges foglalkoztatás kezdő napja.
54
(3)	Az állami adóhatóság a (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú bejelentésekről
nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés c) pontja szerinti adat tekintetében közhiteles
hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4)	A háztartási alkalmazott (1) bekezdés b) pontja szerint történő bejelentése az országos
telefonos ügyfélszolgálat útján történik, a foglalkoztató adóazonosító jelének megadásával.
Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentést az elektronikus közszolgáltatásokról
szóló törvény szabályai szerint rögzíti, és a foglalkoztatót a bejelentés eredményéről
egyidejűleg tájékoztatja. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat
haladéktalanul továbbítja az állami adóhatósághoz, és a bejelentett adatokat a bejelentést
követő ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törli azokat. Az országos
telefonos ügyfélszolgálat az e fejezetben meghatározott személyes adatokat, továbbá az
adótitkot feladata teljesítéséhez szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentés a teljesítés napját magában foglaló hónap utolsó
napjáig, több hónapra vonatkozó bejelentés esetén a bejelentett időszak utolsó napjáig
terjedő időszakra vonatkozik. Ugyanazon foglalkoztatott következő hónapban, vagy újabb
több hónapos időszakra történő ismételt foglalkoztatása esetén a bejelentést az (1)
bekezdés szabályainak megfelelően újra teljesíteni kell.
(6)	Az adóhatóság részére teljesített bejelentés visszavonására és módosítására a
foglalkoztató vagy a háztartási alkalmazott adatainak téves közlése, illetve a munkavégzés
meghiúsulása esetén a bejelentést követő 24 órán belül van lehetőség.”
(2)	Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
szóló 2010. évi XC. törvény a következő 148. §-sal egészül ki:
„148. § Ha az eljáró hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(3)	Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
szóló 2010. évi XC. törvény 5. § (2) bekezdésében a „3. § (3) bekezdésében” szövegrész
helyébe a „3. § (2) bekezdésében” szöveg lép.
68.	Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása
68.	§
Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 28. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) Az Állami Számvevőszék és a közreműködésre kötelezett, valamint az ellenőrzést
támogató szervezet között a kapcsolat elektronikus úton is fenntartható. Az Állami
Számvevőszék az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló törvény alapján szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési
szolgáltatásokat vehet igénybe.”
69.	Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása
55
69.	§
(1)	Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 15. alcíme a következő 45/B.
§-sal egészül ki:
„45/B. § Ha az alapvető jogok biztosa az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés
és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az
elektronikus kapcsolattartás tekintetében e törvény 2016. december 31-én hatályos 39. § (2)
bekezdését és 27. § (4) bekezdését kell alkalmazni.”
(2)	Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 39. § (2) bekezdésében az „(1),
(3)	és (4)” szövegrész helyébe az „(1) és (3)” szöveg lép.
(3)	Hatályát veszti az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 27. § (4)
bekezdése.
70.	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
70.	§
(1)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban:
Bjt.) 46. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A bíró az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatáshoz az OBH elnöke által
megjelölt elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtót (a továbbiakban: Bizalmi
szolgáltatót) veszi igénybe.
(3)	A bíró az elektronikus aláírásával kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele, fenntartása,
illetve megszüntetése során az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: e-ügyintézési tv.)
rendelkezései szerint jár el. A bíró a Bizalmi szolgáltató részére nyújtott tájékoztatással
egyidejűleg értesíti az OBH elnökét az E-ügyintézési tv. 85. § (1) bekezdése és 97. § (4)
bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről.”
(2)	A Bjt. 148. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról)
„c) az elektronikus aláírási jogosultságról vezetett nyilvántartás adataiból az elektronikus
aláírással kapcsolatos szolgáltatás biztosításához az E-ügyintézési tv. szerint szükséges
mértékben a Bizalmi szolgáltató részére”
(lehet adatot továbbítani.)
(3)	A Bjt.
a)	46. § (4) bekezdésében a „Szolgáltatót” szövegrész helyébe a „Bizalmi szolgáltatót”
szöveg,
b)	46. § (4) és (5) bekezdésében a „Szolgáltató” szövegrész helyébe a „Bizalmi szolgáltató”
szöveg,
56
c) 46. § (5) bekezdésében a „Szolgáltatónál” szövegrész helyébe a „Bizalmi szolgáltatónál”
szöveg
lép.
71.	Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása
71.	§
(1)	Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 30/B. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„30/B. § (1) Az ügyész hivatali elektronikus aláírása a Legfőbb Ügyészség által
rendszeresített elektronikus aláírás. Az ügyész a hatáskörébe tartozó ügyben elkészített, a
kiadmányozási jogkörébe tartozó elektronikus okiratot elektronikus aláírásával látja el.
(2)	Az ügyészség által szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás során kiállított,
minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus
aláírással ellátott irat közokirat.”
(2)	Az Ütv. IV/A. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„IV/A. Fejezet
ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS
30/A. § (1) Az ügyész hivatali elektronikus aláírása a Legfőbb Ügyészség által
rendszeresített elektronikus aláírás. Az ügyész a hatáskörébe tartozó ügyben elkészített, a
kiadmányozási jogkörébe tartozó elektronikus okiratot elektronikus aláírásával látja el.
(2)	Az ügyészség által szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás
során kiállított, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú
elektronikus aláírással ellátott irat közokirat.”
(3)	Az Ütv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi..... törvénnyel megállapított
IV/A. Fejezetét 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az
elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-
jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv
vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
72.	A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási
szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása
72. §
57
(1)	A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról
szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 21. § (9) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(9) Ha több kérelmező a kérelmet elektronikus úton nyújtja be, a kérelemhez csatolni kell
valamennyi kérelmező nyilatkozatának másolatát arról, hogy
a)	hozzájárul ahhoz, hogy a kérelmet a benyújtó személy által elektronikus úton nyújtják
be, és
b)	tudomásul veszi, hogy szabályszerű kézbesítésnek minősül a bírósági iratnak a benyújtó
személy részére történő elektronikus kézbesítése.”
(2)	A Cnytv. 91. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A nyilvántartás valamennyi szervezet esetében tartalmazza:]
„h) a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint gazdálkodó szervezetnek minősülő
szervezetnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti hivatalos elérhetőségét.”
(3)	A Cnytv. 91. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bíróság az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatot az E-ügyintézési tv. szerinti
rendelkezési nyilvántartásból átveszi, ha azt a szervezet oda jelentette be.
(5)	Ha a szervezet az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatot a bíróság felé jelentette be, a
bíróság azt a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásnak haladéktalanul átadja.”
73.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
73.	§
(1)	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv. 20.
és 21. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„20. § (1) A munkáltató köteles a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni és ennek
egy példányát a közszolgálati tisztviselőnek átadni.
(2)	A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése
szempontjából lényeges adatait.
(3)	Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot,
ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a
nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására
alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül
sor.
(4)	A nyilatkozattevő személyének (3) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a
nyilatkozattevő fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírása.
58
(5)	A kinevezés és annak elfogadása, a kinevezés módosítása, a közszolgálat
megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, kártérítési ügyben hozott
határozat, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség
megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás a munkáltatói jogkör
gyakorlója részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással
kiadmányozható.
(6)	Az írásbeli jognyilatkozat akkor minősül közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az
átvételre jogosult más személynek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre
hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult
más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Erről
jegyzőkönyvet kell felvenni.
(7)	Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az
átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát
megismerje.
(8)	Az írásbeli jognyilatkozatokat az államigazgatási szerveknél foglalkoztatott
közszolgálati tisztviselők esetében a (3) és (5) bekezdés szerint kell kiadmányozni és a (6)
bekezdés, valamint a 21. § szerint kézbesíteni.
21.	§ (1) Az elektronikus dokumentum kézbesítésére az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a
továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. §-ában és a 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt
rendelkezéseket a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell azzal,
hogy ügyfél alatt közszolgálati tisztviselőt, elektronikus ügyintézést biztosító szerv alatt
pedig az államigazgatási szervet kell érteni.
(2)	A közszolgálati tisztviselő köteles az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és
az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében az E-
ügyintézési tv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási
szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas
tárhellyel rendelkezni és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus
elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A közszolgálati tisztviselő e kötelezettségét - ha
törvény eltérően nem rendelkezik - a kinevezését követő 15 napon belül köteles teljesíteni.
(3)	Az E-ügyintézési tv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja
vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az
elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban
feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
(4)	Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése (vagy a kézbesítési vélelem
szabályainak alkalmazása) bármely okból nem lehetséges, vagy az a jogviszony
létesítéséről rendelkezik, elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói
jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre
feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papír alapú kiadmányt készít. A
záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás
keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló
elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A kinevezettel a papír alapú kiadmányt kell
közölni.
59
(5)	Papír alapú kiadmány esetében a 20. § (6) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai
szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott
küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,
a)	ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta,
vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége
vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b)	egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés
elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni.
(6)	Vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés
szabályszerűen megtörtént.”
(3)	A Kttv. a 260. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„Átmeneti rendelkezések
260/A. § (1) A 2017. április 30-án közszolgálati jogviszonyban álló közszolgálati tisztviselő a
21.	§ (2) bekezdés szerinti szolgáltatással 2017. május 1-jétől köteles rendelkezni.”
(4)	A Kttv.
a)	190. § (7) bekezdésében a „postára adták” szövegrész helyébe a „megküldték” szöveg
b)	258. § (8) bekezdésében a „valamint 21. § (2a) bekezdését” szövegrész helyébe a „21. §-át,
valamint 260/A. § (1) bekezdését” szöveg,
c)	2. melléklet I/A. részének 9. pontjában az „email címe” szövegrész helyébe az „email címe
és a 21. § (2) bekezdés szerinti elektronikus elérhetősége” szöveg
lép.
(5)	Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 20. § (4)
bekezdésében az „elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti” szövegrész.
74.	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
74.	§
(1)	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.)
„Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 114/H. §-sal egészül ki:
„114/H. § az eljáró szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése
szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus
kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) Az Nftv.
60
a)	3. melléklet II/D. fejezet 1. pont a) alpont af) pontjában az „ügyfélkapus” szövegrész
helyébe a „központi ügyfél-regisztrációs nyilvántartási (a továbbiakban: KÜNY)” szöveg,
b)	3. melléklet II/D. fejezet 3. pontjában, 5. melléklet 1. pont k) alpontjában, 1/A. pont c)
alpontjában az „ügyfélkapus” szövegrész helyébe a „KÜNY’ szöveg,
c)	3. melléklet III. fejezet 8. pontjában az „az oktatói és diákigazolvány” szövegrész helyébe
az „a diákigazolvány” szöveg,
d)	3. melléklet III. fejezet 9. pontjában a „szolgáltathatja” szövegrész helyébe a
„szolgáltatja” szöveg
lép.
(3) Az Nftv. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
75.	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
75.	§
(1)	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 150. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szabálysértési nyilvántartási rendszer részét képező szabálysértési nyilvántartások
közhiteles, hatósági nyilvántartások.”
(2)	A Szabs. tv. 252. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha az eljáró szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése
szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus
kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3)	Hatályát veszti a Szabs. tv. 77/A. alcíme.
76. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény
módosítása
76.	§
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 5. § (6b)
bekezdésében az „elektronikus intézményi aláírással” szövegrész helyébe az „elektronikus
bélyegzővel” szöveg lép.
77.	A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi
CXXVI. törvény módosítása
77.	§
61
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi
CXXVI. törvény 18/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18/A. § Az agrárkamara az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja
azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos
rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és
az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”
78.	A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység
végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása
78.	§
A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről
szóló 2012. évi CXXVII. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kamara az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon
ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos
rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és
az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”
79. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
79.	§
(1)	A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 65. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A Hatóság és a szolgáltató közötti kapcsolattartás kizárólag elektronikus úton történik.
A bejelentéseket és kérelmeket, továbbá a jogszabály, valamint a jogszabály alapján a
Hatóság által előírt adatszolgáltatásokat a szolgáltató a Hatóság által rendszeresített
elektronikus űrlapon terjesztheti elő.”
(2)	A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 49. alcíme a következő 77/C. §-
sal egészül ki:
„77/C. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi.....törvénnyel megállapított 65.
§ (2) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az
elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-
jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv
vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
80. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
62
80. §
(1)	A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény
a)	91. § (1) bekezdés b) pontjában az „az ügyfélkapun vagy a választások hivatalos
honlapján keresztül” szövegrész helyébe az „elektronikus azonosítását követően
elektronikusan vagy anélkül elektronikusan” szöveg,
b)	91. § (2) bekezdés b) pontjában az „az ügyfélkapun keresztül” szövegrész helyébe az
„elektronikus azonosítását követően elektronikusan” szöveg,
c)	91. § (2) bekezdés c) pontjában az „a választások hivatalos honlapján keresztül”
szövegrész helyébe az „elektronikusan azonosítás nélkül elektronikusan” szöveg
lép.
(2)	Hatályát veszti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 3. § 13. pontja.
81.	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és
azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása
81.	§
(1)	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és
azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körözési tv.) 2. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A körözési nyilvántartási rendszer (a továbbiakban: nyilvántartás) - a nyilvántartás
használatára jogosultak nyilvántartása kivételével - közhiteles, hatósági nyilvántartás.”
(2)	A Körözési tv. a következő 46. §-sal egészül ki:
„46. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi.....törvénnyel megállapított 2. §
(1)	bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha a nyilvántartó az
elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-
jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig a nyilvántartó
vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
82.	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi
CXXV. törvény módosítása
82.	§
(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi
CXXV. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
63
„(1) A kérelmező a minősítési eljárást a hatóság által rendszeresített - a (2) bekezdésben
meghatározott adattartalmú - formanyomtatvány benyújtásával kérelmezi. A kérelem
szóbeli benyújtásának nincs helye.”
(2)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi
CXXV. törvény a következő 24. §-sal egészül ki:
„24. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi.....törvénnyel megállapított 4. §
(1)	és (6) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv
az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-
jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv
vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3)	A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi
CXXV 4. § (6) bekezdésében az „eredeti” szövegrész helyébe az „eredeti vagy hiteles
másolati” szöveg lép.
83.	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
83.	§
(1)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 58. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„58. § (1) Az 1. melléklet I. pontja szerinti eljárásokban a 39. §-ban meghatározott
törvények hatálya alá tartozó szervezet és az MNB közötti kapcsolattartás elektronikus
úton történik.
(2)	Az 1. melléklet II. pontjában meghatározott eljárásokban a 39. §-ban meghatározott
törvények hatálya alá tartozó szervezet és az MNB közötti kapcsolattartás elektronikus
úton is történhet.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügyekben az elektronikus kapcsolattartásra az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényt
kell alkalmazni.”
(2)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX 183/F. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a Magyar Nemzeti Bank az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és
a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(3)	Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 49. § (2)
bekezdése.
64
84. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása
84.	§
Hatályát veszti a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 8. § (1) bekezdés i)
pontjában az „ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárást követően” szövegrész.
85.	A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása
85.	§
(1)	A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 4. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felhasználóként történő nyilvántartásba vétel (a továbbiakban: regisztráció) a
hitelbiztosítéki rendszer e célra rendszeresített felületén kezdeményezhető. A
kérelmezőnek a regisztrációs kérelemben - személyazonosító adatainak megadásán
túlmenően - nyilatkoznia kell a felhasználói szabályzat elfogadásáról, vagy az azonosításra
visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályai szerint kell hitelesítenie. A kérelmezőnek a
következő személyes adatait kell megadnia: családi és utónév, születési családi és utónév,
anyja születési neve, születési hely és idő, lakcím.”
(2)	A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 7. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A regisztrált felhasználó hitelbiztosítéki nyilatkozatát annak megtételekor minősített
elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el, vagy az azonosításra visszavezetett
dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesíti. Elektronikus aláírás alkalmazása esetén
kizárólag olyan aláírás-létrehozó adat használható, amelyet a 4. § (2) bekezdése szerinti
adatokat tartalmazó kérelem aláírása során használtak, feltéve, hogy az űrlapon így
elhelyezett elektronikus aláírás a regisztrált felhasználó hitelbiztosítéki rendszerben
rögzített adataival a 4. § (4) bekezdése szerint összerendelésre került. Azonosításra
visszavezetett dokumentumhitelesítés alkalmazása esetén a hitelbiztosítéki rendszerben
rögzített adataival az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés által igazolt
természetes azonosító adatai kerülnek összevetésre.”
(3)	A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény a következő 35. §-sal
egészül ki:
„35. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi.....törvénnyel megállapított 4. §
(2)	bekezdését és 7. § (2) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha
az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017.
december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e
törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
65
(4)	Hatályát veszti a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 3. § (6)
bekezdése.
86.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvény módosítása
86.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 7. §
(3)	bekezdésf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül
üzletszerűen kizárólag:)
„f) bizalmi szolgáltatást,
(végezhet.)
87.	A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési
elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
87.	§
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 121. § (1) bekezdése a következő g) ponttal
egészül ki.
(A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel az elítélt joga)
„g) az elektronikus ügyintézéshez.”
88.	A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő
intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása
88.	§
(1)	A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 79. alcíme a következő 150/B. §-sal
egészül ki:
„150/B. § Ha az eljáró szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.””
66
(2)	Hatályát veszti a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő
intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 105. § (5)
bekezdése.
89.	A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI.
törvény módosítása
89.	§
(1)	A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a
továbbiakban: KFItv.) 39. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az SZTNH e fejezetben szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:]
f az eljárásban - tájékoztatás kérése és annak teljesítése kivételével - kapcsolattartásnak
csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye; tájékoztatás
azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján,”
(2)	A KFItv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § A minősítési eljárásban az SZTNH az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint
biztosítja az elektronikus ügyintézést.”
(3)	A KFItv. a következő 48. §-sal egészül ki:
„48. § Ha az SZTNH az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)
bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(4)	Hatályát veszti a KFItv. 39. § (1) bekezdés g) pontja.
90. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
90.	§
Hatályát veszti a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 154. § (2)
bekezdésében az „az elektronikus aláírásról szóló törvényben meghatározott” szövegrész.
90. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
91.	§
67
(1)	A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (7) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 290. § rendelkezéseit a rendvédelmi szervvel munkaviszonyban állókra, a 290/B. §-t a
rendvédelmi szervnél igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban kell alkalmazni.”
(2)	A Hszt. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jognyilatkozat akkor is írásbelinek tekinthető, ha annak közlésére a jognyilatkozatban
foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a
jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban
(a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.”
(3)	A Hszt. 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szolgálati viszony módosításával és a szolgálati viszony megszüntetésével
összefüggésben, a fegyelmi, méltatlansági vagy kártérítési ügyben, a sérelemdíj megfizetése
ügyében, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás
tárgyában a hivatásos állomány tagja nyilatkozatát legalább fokozott biztonságú elektronikus
aláírással ellátott elektronikus dokumentumban teheti meg.”
(4)	A Hszt. 6. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az írásbeli jognyilatkozatokat - az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya kivételével
-	a (4) vagy (6) bekezdés szerint kell kiadmányozni és a 6/A. § szerint kell kézbesíteni.”
(5)	A Hszt. 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/A. § (1) Az írásbeli jognyilatkozatot közölni kell a hivatásos állomány tagjával. Az írásbeli
jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha az elektronikus dokumentum a hivatásos
állomány tagja vagy az átvételre jogosult személy részére hozzáférhetővé válik és annak
kézhezvételét a hivatásos állomány tagja visszaigazolja. A közlés akkor is hatályos, ha az
átvételt a címzett vagy az átvételre jogosult más személy megtagadta vagy szándékosan
megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2)	Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az
átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.
(3)	Az elektronikus dokumentum kézbesítésére - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. és 15. §-ában foglalt
rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ügyfél alatt a hivatásos állomány
tagját, elektronikus ügyintézést biztosító szerv alatt a foglalkoztatót kell érteni.
(4)	A hivatásos állomány tagja az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az
elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében köteles az E-
ügyintézési tv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási
szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel
rendelkezni, és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a
68
foglalkoztatójával közölni. A hivatásos állomány tagja e kötelezettségét - ha törvény eltérően
nem rendelkezik - a kinevezését követő tizenöt napon belül köteles teljesíteni.
(5)	Az E-ügyintézési tv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza,
hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus
dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett
időpontját követő ötödik munkanapon.
(6)	Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése
vagy a kézbesítési vélelem szabályainak alkalmazása bármely okból nem lehetséges, vagy az
a szolgálati jogviszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott
jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és
működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papír
alapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy
aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul
szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A hivatásos állomány tagjával a papír
alapú kiadmányt kell közölni.
(7)	Papír alapú kiadmány esetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az írásbeli
jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a hivatásos állomány tagjának vagy az
átvételre jogosult személynek átadták. A postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint
tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,
a)	ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta,
vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy
elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b)	egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének
napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni.”
(6)	A Hszt. XXVIII. fejezete a következő 290/B. §-sal egészül ki:
„290/B. § A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott jogviszonyára a 6.
§ (4)-(9) bekezdését és a 6/A. §-t alkalmazni kell.”
(7)	A Hszt. a következő 363/C. §-sal egészül ki:
„363/C. § A hivatásos állomány 2017. április 30-án szolgálati jogviszonyban álló hivatásos
állomány tagja a 6/A. § (4) bekezdése szerinti szolgáltatással 2017. május 1-jétől köteles
rendelkezni.”
(8)	A Hszt.
a)	290. § (7) bekezdésében és a 290/A. §-ban a „6. § (4)-(9) bekezdését” szövegrész helyébe a
„6. § (4)-(9) bekezdését és a 6/A. §-t” szöveg,
b)	1. melléklet I. rész 1. pontjának g) alpontjában az „e-mail cím(ek)” szövegrész helyébe az
„email cím(ek) és a 6/A. § (4) bekezdése szerinti elektronikus elérhetőség” szöveg
lép.
(9)	Hatályát veszti a Hszt. 6. § (5) bekezdésében az „elektronikus aláírásról szóló törvény
szerinti” szövegrész.
69
92. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII.
törvény módosítása
92.	§
(1)	A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény
(a továbbiaknak: Vnmtv.) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A hatóság a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás megindításáról a
kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minősülő szervezetet
az ügyfél által megadott elektronikus úton vagy az ügyfél egyéb, hangkapcsolati útnak nem
minősülő elektronikus elérhetőségén az eljárás megindításától számított nyolc napon belül
értesíti. Az eljárásban nem azonosítható ügyféllel szemben hirdetményi kézbesítésnek van
helye.
(2)	A 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásban hozott döntés fellebbezéssel
nem érintett rendelkezései tekintetében a döntés jogerőssé válik, ha kizárólag a döntés egyes
rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés
elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.”
(2)	A Vnmtv. a következő 18. alcímmel egészül ki:
„18. Átmeneti rendelkezések
26. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges
egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi.....törvénnyel megállapított 17. §-át 2017.
december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015.
évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta.
Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az
elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
93.	A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény
módosítása
93.	§
(1)	A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a
továbbiakban: Are. tv.)
a)	4. § (5) bekezdésében a „szervezeti aláírással” szövegrész helyébe az „elektronikus
bélyegzővel” szöveg,
b)	17. § (2) bekezdésében a „jognyilatkozat megtételekor” szövegrész helyébe a
„jognyilatkozat megtételekor - ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban nem
szerepel - ” szöveg,
c)	25. § (3) bekezdésében a „postai úton megküldi az adósnak és a főhitelezőnek, továbbá a
főhitelezőnek elektronikus úton is továbbítja” szövegrész helyébe a „megküldi az adósnak és
a főhitelezőnek” szöveg,
70
d)	30. § (9) bekezdésében az „okirattal” szövegrész helyébe az „okirattal vagy annak hiteles
másolatával” szöveg,
e)	31. § (5) bekezdésében az „olyan elektronikus adathordozót kell csatolni, amely
tartalmazza” szövegrész helyébe az „elektronikusan csatolni kell” szöveg
lép.
(2)	Hatályát veszti az Are. tv.
a)	30. § (2) és (5) bekezdésében, 31. § (5) bekezdésében, valamint 32. § (1) bekezdésében a
„postai úton” szövegrész,
b)	30. § (3) bekezdésében az „elektronikusan és postai úton is” szövegrész,
c)	30. § (4) bekezdésében a „postai úton és elektronikusan” szövegrész.
94.	Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
2015.	évi CCXXII. törvény módosítása
94.	§
(1)	Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015.
évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 1. §-a 17. pont l) alpontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában
elektronikus ügyintézést biztosító szerv:]
„l) a meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését önkéntesen vállaló, az e
törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosító és ezt az Elektronikus
Ügyintézési Felügyeletnek bejelentő, az a)-k) alpont hatálya alá nem tartozó jogalanyok;”
(2)	Az E-ügyintézési tv. 1. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„17a. Elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett állami szerv: az 17. pont a), b), d)-f)
alpontja szerinti szervek, valamint a 17. pont c), k) és l) pontja szerinti állami vagy
önkormányzati jogalanyok;”
(3)	Az E-ügyintézési tv. 3. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„3. § (1) Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést
biztosító szerv előtti ügyét - az e törvényben meghatározott módon - elektronikusan
intézze.
(2)	A büntetés, az intézkedés és a kényszerintézkedés végrehajtása során a fogvatartott
személy (1) bekezdése szerinti joga a végrehajtás rendjének és fogvatartás biztonságának
megtartása, valamint a büntetőeljárás eredményessége érdekében törvényben korlátozható.
Ebben az esetben, ha a fogvatartott elektronikus ügyintézésre lenne köteles, mentesül e
kötelezettsége alól.
71
(3)	Azt, hogy a beadvány elektronikus benyújtására szolgáló, jogszabályban meghatározott
elektronikus kapcsolattartási módokat és technikai eszközöket jogszerűen alkalmazzák,
vélelmezni kell.”
(4)	Az E-ügyintézési tv. 8. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan eljárási cselekmény esetében, ahol ez
nem értelmezhető.
(5)	Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan eljárás vagy eljárási cselekmény
esetében, ahol ezt nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú,
közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa kizárja.
(6)	Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan irat, okirat vagy más beadvány esetében,
amely minősített adatot tartalmaz.”
(5)	Az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény nem rendelkezik
eltérően, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy
tekintetében
a)	az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet,
b)	az ügyfél jogi képviselője,
c)	az ügyfélként eljáró
ca)	állam,
cb)	önkormányzat,
cc)	költségvetési szerv,
cd)	ügyész,
ce)	jegyző
cf)	köztestület,
cg)	a cb)-cf) pontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság.
(6)	Az E-ügyintézési tv. 14. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(8) Ha a gazdálkodó szervezet ügyfél hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, az
elektronikus ügyintézést biztosító szerv az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is
lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet ezen kötelezettségének nem teljesítése
miatt az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kezdeményezi a gazdálkodó szervezettel
szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági
ellenőrzés lefolytatását.”
(7)	Az E-ügyintézési tv. 15. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(7) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél ügyintézési rendelkezését a Kormány
által kijelölt szervnél teheti meg.”
(8)	Az E-ügyintézési tv. 18. §-a a következő (5a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
72
„(5a) Az elektronikus ügyintézést biztosító szervet az (5) bekezdés szerinti adatigénylés és
adatkezelés jogosultsága az ügyfél ügyintézési szándékának az elektronikus ügyintézést
biztosító szerv tudomására jutásától megilleti.”
(9)	Az E-ügyintézési tv. 10. alcíme a következő 21/A. és 21/B. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„21/A. § (1) Ha olyan ügyben, ahol az elektronikus ügyintézés nem kizárt, jogszabály az
ügyféltől tény vagy adat igazolására papír alapú irat, okirat vagy más beadvány (a
továbbiakban e § alkalmazásában: beadvány) eredeti példányának benyújtását követeli
meg, törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet ettől
kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél a
beadvány hiteles elektronikus másolata benyújtásával teljesíti ezt a kötelezettséget. Ha a
hiteles elektronikus másolat alapjául szolgáltató beadvány eredeti példányának valódisága
kétséges, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv indokolt felhívására az ügyfél a
beadvány eredeti példányának felmutatására köteles.
(2)	Az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a beadvány olyan igazolvány,
okirat, amelynek bevonását vagy visszaszolgáltatását jogszabály vagy az elektronikus
ügyintézést biztosító szerv elrendelte.
(3)	Ha jogszabály valamely beadvány több példányban történő benyújtását írja elő, törvény
vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet ettől kifejezetten eltérő
rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél csak egy elektronikus
beadványt köteles benyújtani.
(4)	Jogszabály lehetővé teheti, hogy az ügyfél a beadvány elektronikus másolatát a
Kormány rendeletében meghatározott módon saját maga hitelesítse, azzal, hogy az ügyfél
vállalja az eredeti beadvány jogszabályban meghatározott ideig történő megőrzését és
felhívásra történő bemutatását. Jogszabályban meghatározott időn belül az elektronikus
ügyintézést biztosító szerv indokolt felhívására az ügyfél a beadvány eredeti példányának
felmutatására köteles.
21/B. § Közlekedési sajátos építményfajtákkal kapcsolatos ügyekben jogszabály előírhatja,
hogy jogszabályban meghatározott iratokat elektronikus kapcsolattartás esetén is papír
alapon kell benyújtani.”
(10)	Az E-ügyintézési tv. 22. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(7) Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet előírhatja,
hogy folyamatban lévő ügyben az ügy megindítását követően az elektronikus ügyintézést
biztosító szerv a rendelkezési nyilvántartásba tett új ügyintézési rendelkezést vagy annak
módosítását csak akkor veszi figyelembe, ha azt az ügyfél az elektronikus ügyintézést
biztosító szervnek is bejelenti.
(8)	Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet előírhatja,
hogy az (1) bekezdés e) pontja szerinti jognyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával
és ennek a rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes.”
(11)	Az E-ügyintézési tv. 25. §-a a következő (10) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(10) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus kapcsolattartási lehetőség
megváltozása előtt - az informatikai biztonság sérülésének veszélye vagy bekövetkezése
73
kivételével - a változást a honlapján a változást megelőző 30 nappal közzéteszi és a
Felügyeletnek bejelenti. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a honlapján a
módosítást követő tizennégy napon keresztül jelzi annak tényét, hogy a kapcsolattartás
módja megváltozott. A kapcsolattartási mód megváltozását jelenti az is, ha az elektronikus
ügyintézést biztosító szerv az űrlapot megváltoztatja.”
(12)	Az E-ügyintézési tv. 34. § (1) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[Az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány köteles
biztosítani, a kijelölt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató útján:]
„c) kormányzati hitelesítés-szolgáltatás, ezen belül az alábbi szolgáltatások:
ca)	elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható, jogszabályban
meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel
kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó
tanúsítványok létrehozása, az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, valamint az e
törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus
ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára,
cb)	elektronikus időbélyegzőkkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, valamint azonosítási
célú tanúsítvány szolgáltatás az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, valamint az e
törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus
ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára,
cc)	elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása,
valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozása külön
jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget betöltő, valamint nemzetbiztonsági
ellenőrzés alá eső jogviszonyban álló személyek, titkos információgyűjtés, valamint titkos
adatszerzés eszközei és módszerei alkalmazásában, engedélyezésében részt vevő szervek
részére,
cd)	titkosítási célú tanúsítványok kibocsátása az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, az
e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus
ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára, külön jogszabályban meghatározott
védelem alá eső tisztséget betöltő, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső
jogviszonyban álló személyek részére,
ce)	a ca)-cd) alpontok szerint kibocsátott tanúsítványok érvényességének igazolása azonnali
tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatással.
(13)	Az E-ügyintézési tv. 35. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„35. § (1) Az ügyfél a következő, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus
azonosítási szolgáltatásokat veheti igénybe:
a)	tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus
azonosítási szolgáltatás,
b)	ügyfélkapu, valamint
c)	részleges kódú telefonos azonosítás.
(2)	A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások igénybe
vevőiről a személyazonosság hiteles igazolása érdekében a Kormány által rendeletben
kijelölt szerv egységes ügyfél-regisztrációs nyilvántartást (a továbbiakban: Központi
Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás) vezet.
74
(3)	A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybe
vevője díjmentesen jogosult egy, a Kormány rendeletében meghatározott, az (1) bekezdés
a) és b) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz egységesen
kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tárhely
használatára.
(4)	A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás tekintetében az ügyfél-regisztrációs
nyilvántartás és a nyilvántartásba történő regisztráció szabályait az (5)-(18) bekezdésben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(5)	A 31. § (8) bekezdés szerinti esetben a 31. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető
szerv kapcsolati kódot képez, és Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv
a 32. § (2) bekezdés szerinti adatokat és a kapcsolati kódot átveszi a 31. § (2) bekezdés
szerinti nyilvántartásból a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba történő bejegyzés
céljából.
(6)	A kapcsolati kód nem tartalmazhatja az érintett személyes adatát vagy annak bármely
elemét.
(7)	A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a 32. § (4) bekezdés
szerinti adatigénylést a 31. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokból a kapcsolati kódon
keresztül kezdeményezheti, ha az általa kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak
azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani
kell.
(8)	A 32. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a regisztráció megszüntetése céljából a
31. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szerv a kapcsolati kódon keresztül adatot
szolgáltat a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv részére az érintett
elhalálozása tényéről.
(9)	A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás célja a Kormány által kötelezően
biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások kapcsán az érintett személy
azonosításához szükséges adatok és technikai azonosítók közhiteles kezelése az
elektronikus azonosítási szolgáltatások hiteles biztosításához és mások jogának vagy jogos
érdekének védelme érdekében.
(10)	A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás a 32. § (2) bekezdésében foglaltakon
és a kapcsolati kódon túl az érintett következő adatait tartalmazza:
a)	tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási
szolgáltatás esetén az okmányszám, az okmány érvényességére vonatkozó adatok, a
személyazonosító igazolványhoz rendelt regisztrációs kód visszafejthetetlen lenyomata és -
ha az érintett azt megadta - az érintett elektronikus levelezési címe,
b)	ügyfélkapu esetén felhasználói név, a felhasználói névhez tartozó jelszó
visszafejthetetlen lenyomata, az érintett elektronikus levelezési címe,
c)	részleges kódú telefonos azonosítás esetén az érintett által megadott telefonos
elérhetőség, elektronikus levelezési cím, felhasználói azonosító, a felhasználói
azonosítóhoz tartozó jelszó visszafejthetetlen lenyomata, valamint az ügyfél által az
emlékeztető kérdésekre adott válaszok.
(11)	A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás
igénybevétele során az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt, a Központi
Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásban szereplő
a)	adatok ellenőrzéséhez,
b)	adatok beszerzéséhez
olyan technológiai megoldást kell alkalmazni, ami garantálja, hogy az ügyfél-regisztrációs
nyilvántartást vezető szerv kizárólag az elektronikus azonosítási szolgáltatás lekérdezéséről
75
értesül, annak címzettje ismeretlen marad számára. A technológiai megoldás kizárólag az
elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt adatkérést, az adatkérés által érintett
adatokat továbbítja, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által megadott
adatoknak az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban szereplő adatokkal történő egyezőségét
vizsgálja.
(12)	Az (1) bekezdésben megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételéhez
nincs szükség a 31. § szerinti regisztrációra, ha az ügyfél az (1) bekezdésben foglalt
valamely elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében már a Központi
Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba regisztrált.
(13)	A 32. § (5) bekezdéstől eltérően Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásban való
regisztráció a 32. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben csak akkor szűnik meg, ha az
ügyfél tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik vagy
annak érvényessége megszűnt. Megszűnik a regisztráció akkor is, ha az ügyfél tároló
elemmel rendelkező személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik és az (1) bekezdés
b)	és c) pontja szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás használatát nem igényelte.
(14)	A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a természetes személy
adatait a regisztráció megszűnését követő 5 év elteltével zárolja, ezt követően azokat
kizárólag az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai
és jogos érdekeinek védelme érdekében a regisztráció megszűnését követő 20 évig
kezelheti.
(15)	Az ügyfél az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás
igénybevételére elektronikusan, a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány
használatával is regisztrálhat.
(16)	A tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus
azonosítási szolgáltatás esetében regisztrációs eljárás alatt a tároló elemet tartalmazó
személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtására irányuló eljárást kell érteni.
(17)	A (16) bekezdésben foglalt esetben a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba a
(10)	bekezdés a) pontja szerinti adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő
szerv adatközlése alapján a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány
érvényessé válásakor kell bejegyezni.
(18)	A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv értesíti a Központi Ügyfél-
regisztrációs Nyilvántartást kezelő szervet a tárolóelemet tartalmazó személyazonosító
igazolvány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról.”
(14)	Az E-ügyintézési tv. 38. § (1) bekezdése a következő n-o) ponttal kiegészülve lép
hatályba:
(Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a
jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:)
„n) általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás,
o)	összerendelési nyilvántartás.”
(15)	Az E-ügyintézési tv. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az informatikai fejlesztések egységességének, az informatikai rendszerek
együttműködési képességének biztosítása érdekében minden elektronikus ügyintézés
biztosítására kötelezett állami szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, az
elektronikus kapcsolattartást vagy az informatikai rendszerek együttműködési képességét
76
érintő fejlesztései tekintetében informatikai fejlesztési tervet készít és azt bejelenti a
Kormány rendeletében kijelölt szervnek a rendeletben meghatározottak szerint.”
(16)	Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„n) a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésére
vonatkozó részletes szabályokat.”
(17)	Az E-ügyintézési tv. 105. § (3) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„l) a 104. § (1) bekezdés szerinti informatikai fejlesztési tervre, valamint bejelentésre és a
bejelentés jogkövetkezményeire vonatkozó részletes szabályokat,”
(18)	Az E-ügyintézési tv. 106. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért ^felelős miniszter, hogy)
„c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a bizalmi felügyeletnek fizetendő
igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díj megfizetésével, kezelésével,
nyilvántartásával. visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat;”
(rendeletben állapítsa meg.)
(19)	Az E-ügyintézési tv. 108. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az 1. § 17. pont a)-k) alpontja szerinti jogalanyok - a (2b) és (2c) bekezdésben foglalt
ügyek kivételével - 2017. január 1-jétől az (1) bekezdés szerinti határidőig a Felügyeletnél
az elektronikus ügyintézési szolgáltatás megkezdését megelőzően, a 17. alcím szerinti
adatszolgáltatás teljesítésével bejelenthetik, hogy a feladat- és hatáskörükbe tartozó egyes
ügyek vagy valamennyi ügy tekintetében az (1) bekezdés szerinti határidőt megelőzően is
vállalják az e törvény szabályainak megfelelő elektronikus ügyintézés biztosítását.”
(20)	Az E-ügyintézési tv. 108. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti jogalanynak a Kormány rendeletében
meghatározott adatait, valamint (2) bekezdés szerint a bejelentéssel érintett ügyeket - ha a
jogalany valamennyi feladat- és hatáskörébe tartozó ügy tekintetében vállalta, akkor ennek
megjelölését - a Hivatalos Értesítőben a bejelentést követő 8 napon belül közzéteszi.
(2b) 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a
továbbiakban: Pp.) hatálya alá tartozó ügyekben e törvény Második, Harmadik és Ötödik
Részének rendelkezései közül csak azokat kell alkalmazni, amelyet a Pp. megjelöl.
(2c) 2017. december 31-ig a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a
továbbiakban: Be.) hatálya alá tartozó ügyekben e törvény Második, Harmadik és Ötödik
Részének rendelkezései közül csak azokat kell alkalmazni, amelyet a Be. megjelöl.”
(21)	Az E-ügyintézési tv. a következő 108/A. és 108/B. §-sal egészül ki:
77
„108/A. § (1) 2019. december 31-ig, ha az ügyfél által elektronikusan benyújtani kívánt
nyilatkozat vagy mellékletének (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: nyilatkozat)
mérete az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által megjelölt méretkorlátot
meghaladja, elektronikus a kapcsolattartás akkor is, ha az ügyfél a nyilatkozatát tartós
adathordozón nyújtja be és a nyilatkozat megfelel a 17. § (1) bekezdés b) pontjában
foglaltaknak.
(2)	Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, tartós adathordozón történő benyújtás esetén
az ügyfél a (3) bekezdésben foglalttól eltérő elektronikus kapcsolattartás keretében
tájékoztatja az elektronikus ügyintézést biztosító szervet arról, hogy nyilatkozatát tartós
adathordozón nyújtja be. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyfél ezen
nyilatkozata megtételének visszaigazolását követő 3 munkanapon belül köteles a tartós
adathordozót benyújtani személyesen vagy postai úton.
(3)	Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a (3) bekezdés esetén a nyilatkozat benyújtási
idejének az ügyfél (4) bekezdés szerinti tájékoztatása időpontját, az ügyintézési határidő
tekintetében pedig nyilatkozat beérkezési idejének a (3) bekezdés szerinti adathordozó
beérkezési idejét kell tekinteni.
(4)	Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a
(1)	bekezdés szerinti méretkorlát meghaladása esetén jogosult az ügyfél részére a (1)-(3)
bekezdés megfelelő alkalmazásával a nyilatkozatot tartós adathordozón is továbbítani.
108/B. § (1) 2019. december 31-ig kivételt képez az elektronikus kapcsolattartás alól, ha a
kézbesítendő, illetve továbbítandó irat, okirat, egyéb papír alapú beadvány (e §
alkalmazásban a továbbiakban: beadvány) papír alapú bemutatása, megtekintése azért
szükséges, mert az eredetileg papír alapú beadványok nagy mennyisége, illetve sajátos
alakja miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna.”
(22)	Az E-ügyintézési tv. 62. alcíme a következő 110/A. és 110/B. §-sal egészül ki:
„110/A. § (1) 2017. január 31-ig a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásban
szereplő személyek természetes személyazonosító adatait a Központi Ügyfél-regisztrációs
Nyilvántartást vezető szerv megfeleltethetőség és kapcsolati kód képzése céljából átadja a
31. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető szerveknek a 31. § (2) bekezdés a)-c)
pontja szerinti sorrendben.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatátadást követő 15 napon belül a 31. § (2) bekezdése
szerinti nyilvántartást vezető szerv megfeleltethetőség esetén a kapcsolati kódot a hozzá
tartozó természetes személyazonosító adatokkal átadja a Központi Ügyfél-regisztrációs
Nyilvántartást vezető szervnek bejegyzés céljából.
110/B. § 2017. december 31-ig, ha jogszabály alapján az ügyfél elektronikus ügyintézésre
köteles és a 14. § szerinti elektronikus elérhetősége az elektronikus ügyintézést biztosító
szerv számára nem ismert, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyféllel első
alkalommal papír alapon veszi fel a kapcsolatot, és ezzel egyidejűleg felhívja az ügyfelet
arra, hogy beadványait, iratait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikus úton nyújthatja
be, és tájékoztatja a nem elektronikus úton történő benyújtás jogkövetkezményeiről.”
(23)	Az E-ügyintézési tv.
a)	1. § 17. pont d) alpontja a „bíróságok, választottbíróságok” szövegrész helyett a
„bíróságok” szöveggel,
78
b)	14. § (1) bekezdése a „nem nyilvántartásba vétellel jön létre” szövegrész helyett a
„működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele nem kötelező”
szöveggel,
c)	14. § (3) bekezdése az „A nyilvántartásba vétellel létrejövő gazdálkodó szervezet”
szövegrész helyett az „A gazdálkodó szervezet - ha működéséhez jogszabály által
rendszeresített nyilvántartásba vétele kötelező -” szöveggel,
d)	15. § (6) bekezdése a „rendelkezése” szövegrész helyett a „rendelkezése - törvény eltérő
rendelkezése hiányában -” szöveggel,
e)	18. § (1) bekezdése az „Az ügyfél” szövegrész helyett az „A 17. § (2) bekezdésében
foglalt kivétellel az ügyfél” szöveggel,
f)	19. § (3) bekezdés a) pontja az „adat nyilvános, vagy azt” szövegrész helyett az „adatot”
szöveggel,
g)	20. § (1) bekezdése az „amely nyilvános” szövegrész helyett az „amelyet az érintett szerv
az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírt
kötelezettsége alapján közzétett” szöveggel,
h)	28. § (1) bekezdése az „az e-közigazgatásért felelős miniszter által kiadott rendeletben”
szövegrész helyett a „a Kormány rendeletében” szöveggel,
i)	29. § (1) bekezdés c) pontja az „a közigazgatási felhasználási célú” szövegrész helyett az
„az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható” szöveggel,
j) 105. § (2) bekezdés d) pontja az „azonosítási szolgáltatás regisztrációs szerveit”
szövegrész helyett az „azonosítási szolgáltatás és a rendelkezési nyilvántartás regisztrációs
szerveit” szöveggel,
k) 108. § (4) bekezdése az „az e-közigazgatásért felelős miniszter” szövegrész helyett az „a
Kormány” által szöveggel,
l)	108. § (5) bekezdése az „a gazdálkodó szervezet” szövegrész helyett az „az” szöveggel
lép hatályba.
(24)	Az E-ügyintézési tv. 81. § (7) bekezdésében a „tartós adathordozón” szövegrész helyébe
a „tartós adathordozón vagy a bizalmi szolgáltatási ügyfél számára letölthető módon” szöveg
lép.
(25)	Nem lép hatályba az E-ügyintézési tv.
a)	105. § (1) bekezdés b) pontja,
b)	113. § (7) bekezdése.
95.	Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása
95.	§
Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 63. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) A Kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon
ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos
79
rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja és
az eljárás nem minősül a közigazgatási hatósági ügynek.”
96.	Záró rendelkezések
96.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép
hatályba.
(2)	Az 1-5. §, a 6. § (1)-(5) és (7) bekezdése, a 7. § (1) bekezdése, a 7. § (2) bekezdés a) és b)
pontja, a 8. és 9. §, a 10. § (2), (6), (9), (11), (12)-18), (20), (23), (25)-(26) és (28) bekezdése,
(29) bekezdés i) pontja, (30) bekezdés a) pontja, a 11. és 12. §, a 13. § (3)-(6) és (8)
bekezdése, a 14-24. §, a 26-29. §, a 30. § (1) és (3) bekezdése, a 31. § (1)-(6) bekezdése, a 32.
§, a 33. § (1) és (3)-(6) bekezdése, a 34-47. §, a 48. § (1)-(5) bekezdése, a 48. § (6) bekezdés
a)-d) pontja, valamint a 48. § (7) bekezdése, a 49-56. §, az 58-62. §, 64-69. §, a 71. § (2) és
(3)	bekezdése, 74-85. §, a 87-89. §, 92. §, a 93. § (1) bekezdés b)-e) pontja, a 93. § (2)
bekezdése, a 94. § (16), (20) és (21) bekezdése, a 95. §, valamint az 1. melléklet 2017. január
1-jén lép hatályba.
(3)	A 10. § (3), (4) és (8) bekezdése 2017. január 16-án lép hatályba.
(4)	A 73. § (1)-(3) bekezdése, a 73. § (4) bekezdés b) és c) pontja, valamint a 91. § (1)-(8)
bekezdése 2017. május 1-jén lép hatályba.
(5)	A 72. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
97.	§
E törvény
a)	68. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése,
b)	80. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1)
bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
98.	§
(1)	Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény 10. § (21) bekezdésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december
12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti
előzetes bejelentése megtörtént.
80
1.	melléklet a 2016. évi.....törvényhez
Az Nftv. 3. melléklet III. fejezet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv kezelheti a felsőoktatási
intézmények felvételi elj árásával összefüggő adatokat.
A felvételi kérelmek elbírálásához a felsőoktatási információs rendszer részére
a)	a 19. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti alrendszere szolgáltatja a nyilvántartásban
rendelkezésre álló korábbi, felsőoktatásban megszerzett oklevéllel, támogatási idővel,
hallgatói azonosító számmal kapcsolatos adatokat;
b)	a nyelvvizsga-anyakönyvi nyilvántartásának adatkezelője szolgáltatja a nyelvvizsga-
adatokat;
c)	az egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatokat ellátó szerv
szolgáltatja a gyermekgondozást segítő ellátás igénybevételére vonatkozó adatokat;
d)	az egészségbiztosítási szerv szolgáltatja a gyermekgondozási díj igénybevételére vonatkozó
adatokat;
e)	a szakképzési ágazati nyilvántartás szolgáltatja az Országos Képzési Jegyzék szerinti, a
szakképzésben megszerzett végzettségre és szakképesítésre vonatkozó adatokat;
f)	az idegenrendészeti hatóság szolgáltatja a külföldiek magyarországi tartózkodási jogcímére
vonatkozó adatokat.
A felvételi eljárással kapcsolatos személyes és különleges adatot - ha az eljárás
eredményeként hallgatói jogviszony létesítésére nem kerül sor - a felvételi jelentkezési lap
benyújtásától számított két évig lehet kezelni.”
81
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) olyan keretjogszabály, mely
általánosságban fogalmazza meg, hogy az az egyes, elektronikus ügyintézésre kötelezett
szerveknek az elektronikus eljárásaik során milyen módon kell egymással és az ügyfelekkel
kapcsolatot tartaniuk, valamint az ehhez szükséges informatikai/technikai fejlesztések jogi
alapját is biztosítja.
Az E-ügyintézési tv. alapján az állami szervek szinte teljes köre, valamint azok a közüzemi
szolgáltatók, melyek havonta - éves átlagban - legalább 150 ezer fogyasztói számlát
bocsátanak ki (együttesen: elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek), elektronikus
ügyintézésre kötelezettek.
Az E-ügyintézési tv. azokat a folyamatokat szabályozza, melyek az elektronikus ügyintézésre
kötelezett szervek külső (egymás közötti vagy az ügyfelek irányába történő) kapcsolatai
tekintetében értelmezhetőek.
Az ügyek körét az E-ügyintézési tv. tágan értelmezi, ez alá tartozik minden, a közhatalom
gyakorlásával összefüggésben lefolytatott eljárás, a közüzemi szolgáltatók előtti eljárások, a
bírósági ügyek is, úgy az alap-, mint a jogorvoslati eljárások. (Azaz a törvény hatálya nem
csak a hatósági eljárásokra, hanem valamennyi ügyre [peres ügyek, panaszügyek,
pályáztatások, stb.] kiterjed.)
Ez azt jelenti, hogy a törvény az érintett szervek belső ügyviteli folyamatait nem szabályozza,
azonban alapértelmezésben minden olyan kapcsolattartásra kötelezően az elektronikus forma
előírt, mely az elektronikus ügyintézésre kötelezett szerv és az ügyfél/fogyasztó között,
valamint más elektronikus ügyintézésre kötelezett szerv irányában értelmezhető.
A biztosítandó funkciók a törvényben az e-ügyintézésre kötelezett szerv kötelezettségeiként
jelennek meg, melyeket az E-ügyintézési tv. (25. § (3) bek.) tételesen nevesít. Ezek teljesítése
2018. január 1-től kötelező, 2017. január 1-től pedig opcionális.
A főbb kötelezettségek: az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles olyan, elektronikus
ügyintézést biztosító információs rendszer működtetésére, amely biztosítja (többek között) a
hiteles elektronikus azonosítást, üzenetek biztonságos kézbesítését és fogadását, a kézbesítés
visszaigazolását, az elektronikus aláírt dokumentumok feldolgozását és ilyen dokumentumok
hiteles elkészítését, az eljárásért fizetendő terhek elektronikus fizetését, és az elektronikus
űrlapok kezelését.
Ahhoz, hogy az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott követelményeket az elektronikus
ügyintézésre kötelezett szervek valóban teljesíteni tudják, az E-ügyintézési tv. bevezette a
Kormány által kötelezően biztosítandó, központi szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatások (KEÜSZ) körét. Ezeket a szolgáltatásokat a Kormány központilag köteles
biztosítani, kijelölt szolgáltató útján. A KEÜSZ-ök olyan „építőkövek”, melyeknek az -
állami szervek számára ingyenes - használatával valamennyi, az E-ügyintézési tv.-ben előírt
követelmény minimális saját fejlesztési igény mellett teljesíthető.
82
Az elektronikus ügyintézés általánossá tételére vonatkozó szabályt az E-ügyintézési tv. 8. §-
a tartalmazza. A szabályozás lényege, hogy
-	alapértelmezésben az ügyfél jogosult ügyintézési cselekményeit elektronikus úton
végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni, ezt csak törvény vagy eredeti jogalkotói
hatáskörben megalkotott kormányrendelet zárhatja ki;
-	viszont nincs elektronikus ügyintézés azokban az ügyekben, ahol törvény, eredeti
jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az ügyfél személyes megjelenését vagy
meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi; erre azonban
csak akkor van lehetőség, ha ez tényleg elengedhetetlen.
Az E-ügyintézési tv. e rendelkezésének végrehajtásához a jogrendszerből ki kell gyomlálni
minden olyan szabályt, mely a törvény gyakorlati érvényesülésének gátat szab, azaz a fenti
alapvető szabállyal ellentétes.
Ennek megfelelően az E-ügyintézési tv. alkalmazhatósága előtti jogi akadályok elhárítását az
alábbi szabályozási technikák biztosítják.
Az esetek nagy részében az E-ügyintézési tv.-ben foglalt szabályozás elegendő az adott eljárás
elektronikus ügyintézése jogi akadályainak felszámolásához, így az összhang elérhető az
elektronikus ügyintézést gátló szabályok deregulációjával. Az ágazati törvénynek - mivel az
E-ügyintézési tv. keretjogszabály - nem kell hivatkozást tartalmaznia a keretszabályra, vagy
annak rendelkezéseit ismételnie; ha az ágazati törvény kapcsolattartást ír elő, akkor abban a
kérdésben, hogy az adott relációban a kapcsolattartás elektronikus csatornán történő
biztosítása kötelező-e, illetve hogy ez milyen módon történik, az E-ügyintézési tv. lesz az
irányadó.
Az E-ügyintézési tv. megváltozott jogrendszerbeli helyzete és ebből következő általános
tárgyi hatálya miatt például az ágazati jogszabályokban nincs a továbbiakban szükség olyan
rendelkezésekre, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó
rendelkezések szabályainak alkalmazását tette lehetővé más, nem hatósági eljárásokban
(eddig erre kifejezetten utalni kellett, hiszen a Ket. hatálya a közigazgatási hatósági ügyekre
terjedt csak ki).
Így tehát ha az elektronikus ügyintézés kifejezetten nem tiltott az ágazati szabályozásban,
akkor azt kellett megvizsgálni, hogy szükséges-e az E-ügyintézési tv. érvényesüléséhez
valamely ágazati eljárási vagy más speciális követelmény módosítása.
Az elektronikus ügyintézés lehetőségének a biztosításához azonban nem elegendő az ezt
kifejezetten kizáró rendelkezések deregulációja, hiszen a szabályozásból indirekten is
következhet az elektronikus ügyintézés praktikus kizártsága. Ennek megfelelően:
-	a lehető legszűkebb körben tartható csak fenn az ügyfél személyes megjelenését előíró
rendelkezés, ott, ahol e nélkül (pl. orvosi vizsgálathoz kell a megjelenés stb.) az ügy valamely
alapvető fontosságú eleme nem tisztázható,
-	a nem elektronikus formában létező eredeti okiratok bemutatásának, benyújtásának a
kötelezettsége szintén csak akkor tartható fenn, ha magának a dokumentumnak a fizikai
elemzése, ellenőrzése szükséges valamely kérdés elbírálásához (pl.: hamisítvány-e az irat),
83
egyebekben a hiteles elektronikus másolat bizonyító ereje az eredeti okiratéval megegyezik
(hiszen ezért hiteles másolat);
-	ahol indokolt is a személyes megjelenési kötelezettség vagy az eredeti okirat bemutatásának,
csatolásának fenntartása, ott az elektronikus ügyintézés és kommunikáció lehetőségét az
eljárás valamennyi egyéb, személyes megjelenést nem igénylő ügyintézési cselekményénél
biztosítani kell,
-	a kizárólag postai vagy más nem elektronikus úton történő beadványozás kötelezettségét
meg kell szüntetni.
A törvényjavaslat ugyanakkor figyelemmel van arra, hogy egyes esetekben a személyes
megjelenés előírása mindenképpen indokolt, valamint hogy bizonyos ügyekben az eredeti
okiratok benyújtása nem kerülhető meg. Erre figyelemmel:
-	az eljárási törvények szerinti személyes meghallgatás főszabály szerint továbbra is
személyesen, nem elektronikusan történik;
-	a személyállapot változásával járó eljárásokban (házasságkötés stb.) az akarategység
bizonyíthatósága céljából a személyes jelenlét továbbra is előírás;
-	a valamely speciális, elektronikusan nem leképezhető okmánytípust megkövetelő
eljárásokban szintén megmaradt az eredeti példány benyújtásának kötelezettsége;
-	azokban az ügyekben, amelyekben az eredeti okirat annak valamely jellemzője miatt (pl.:
hamisítás beazonosítása) szükséges, e követelményt meg tartani.
Figyelemmel arra, hogy az E-ügyintézési tv. 108. §-a értelmében
-	2018. január 1. napjától az ügyek elektronikus intézhetőségének biztosítása kötelező,
-	2017. január 1. napjától pedig - az érintett szerv saját vállalása alapján, az Elektronikus
Ügyintézési Felügyeletnek történt bejelentést követően - opcionális, ezért átmeneti
rendelkezésekkel kell biztosítani, hogy ennek jogi akadálya ne legyen. Ennek a szabályozási
megoldásnak a lényege, hogy a jelen törvényjavaslattal végrehajtott módosítást csak akkor
kell alkalmazni 2017. január 1-től, ha az eljáró szerv az elektronikus ügyintézés bevezetését
egyébként ettől az időponttól vállalta (a továbbiakban: az elektronikus ügyintézéssel
kapcsolatos, a 2017. évre vonatkozó átmeneti rendelkezés).
Az ágazati joganyag felülvizsgálata kapcsán felmerült, hogy egyes kérdésekben az E-
ügyintézési tv. módosítása is indokolt. Ennek főbb elemei az alábbiak:
1.)	Ha valamely - egyébként az E-ügyintézési tv. hatálya alá tartozó - eljárás nemzetközi
szerződés alapján papír alapon zajlik, akkor az elektronikus ügyintézés nem lehet kötelező.
Kizárt az elektronikus kapcsolattartás akkor, ha az irat minősített adatot tartalmaz.
2.)	Lehetőséget biztosít a törvény arra, hogy 2019. december 31-ig az elektronikus ügyintézést
biztosító szervek méretkorlátot határozzanak meg, ennek meghaladása esetén tartós
adathordozón kell az iratokat benyújtani. Ugyanígy lehetőség nyílik arra, hogy a sajátos
méretű/alakú iratokat - ha digitalizálásuk aránytalan lenne - papír alapon is be lehet nyújtani.
3.)	A fogvatartott személy elektronikus ügyintézéshez való jogát törvény korlátozhatja.
4.)	Kiemelt fontosságú, hogy a törvény általános alapszabályként kimondja ki: jogszabály
kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában, ha valamely jogszabály eredeti
okiratot/dokumentumot/iratot követel meg az ügyféltől, akkor elektronikus ügyintézés esetén
annak hiteles elektronikus másolata is elégséges.
84
5.)	A 4. pontra figyelemmel, ha a jogszabály az ügyféltől egy beadvány több példányban
történő benyújtását követeli meg, elektronikus ügyintézés esetén egy elektronikus
dokumentum is elég.
6.)	Jogszabály lehetőséget adhat arra, hogy egyes ügyekben az ügyfél az iratát saját maga
hitelesítse.
7.)	Ha a gazdálkodó szervezet hiteles elektronikus elérhetőséggel nem rendelkezik, az eljárás
papír alapon lefolytatható, de az e-ügyintézést biztosító szerv kezdeményezheti a gazdálkodó
szervezettel kapcsolatban törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés
lefolytatását. Erre figyelemmel az egyes ágazati nyilvántartási törvényekben a hiteles
elérhetőség, mint nyilvántartandó adat előírásra került.
Az Európai Parlament és a Tanács a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz
kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014/EU rendelete (a továbbiakban: eIDAS
rendelet) 2016. július 1. napjával hatálybalépett. Az eIDAS rendelet alkalmazhatóságához
szükséges korrekciókat az E-ügyintézési tv. elvégezte, az ágazati törvényekben ugyanakkor
több helyen szükséges a megváltozott fogalmak technikai átvezetése. A törvényjavaslat ezt a
feladatot is elvégzi.
85
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az elektronikus kapcsolattartásra kötelező szabályokat - a polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) módosítása alapján - 2016. július 1. napjától kell
alkalmazniuk a polgári peres eljárásokban az erre kötelezett feleknek.
Tekintettel arra, hogy az Országgyűlés napirendjén szereplő új polgári perrendtartásról szóló
törvényjavaslat, (amelynek tervezett hatálybalépése 2018. január 1. napja) szintén
szabályozza az elektronikus kapcsolattartást, az elektronikus kapcsolattartás vonatkozásában a
Pp. módosítása csak a legszükségesebb elemekre korlátozódik azzal, hogy kimondja, 2017.
december 31-ig az E-ügyintézési tv. mely rendelkezéseit kell alkalmazni az elektronikus
kapcsolattartás tekintetében. A 2018-tól hatályos szabályok meghatározása az új törvény
feladata lesz.
A módosítás - más elemeiben - a a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi
kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint
egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló törvényjavaslat keretében
módosításra kerülő, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2010. évi CXXVI. törvénnyel teremti meg a Pp. összhangját.
A módosítás alapján a kormányhivatalok/kormányablakok lehetőséget kapnak arra, hogy az
ügyfél aláírását tableten, az aláírás biometrikus adatait is rögzítve fel tudják venni, ezáltal az
ügyfél úgy is tud elektronikusan ügyet intézni, hogy nincs megfelelő e-azonosító
eszköze/aláírása. A Pp. 196-197. §-ainak hatályos szövege szerint ilyen esetben az irat
hitelesítéséhez egy bizalmi szolgáltató közreműködése is kell, a törvényjavaslat szerinti
módosítás értelmében viszont lehetővé válik, hogy maga a kormányhivatal/kormányablak
végezze el a benyújtott irat hitelesítését.
A 2. §-hoz
A javaslat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény technikai jellegű pontosítását
tartalmazza:
-	A 20. § (4c) bekezdésének hatályos szabálya a gépjármű üzemben tartójára kiszabott
közigazgatási bírság megfizetését csak csekkszelvényen vagy banki átutalással teszi lehetővé.
Ez a korlátozás nem indokolt, az E-ügyintézési törvény 1. § 14. pontja alapján az elektronikus
fizetésnek több módját ismeri.
-	Tekintettel arra, hogy az E-ügyintézési törvény az elektronikus kézbesítés módját
általánosságban szabályozza, ilyen rendelkezést a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I.
törvény 21. § (4) bekezdésének nem kell tartalmaznia.
-	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 19. § (4) bekezdése a kérelem elektronikus
előterjesztését kizáró szabályt tartalmaz a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját
számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját
számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok
módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott árufuvarozásra és
86
személygépkocsival, autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozó engedélyek
kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben. E rendelkezés hatályon
kívül helyezésre kerül.
-	Szintén a kérelem elektronikus benyújtását kizáró szabályt tartalmaz a közúti közlekedésről
szóló 1988. évi I. törvény 29/B. § (1) bekezdése, e szerint az utak építésének, forgalomba
helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló, valamint a közutak igazgatásáról
szóló külön jogszabályokban meghatározott közlekedési hatósági eljárások megindítására
irányuló kérelmet és annak mellékleteit, valamint a hiánypótlást papír alapon kell benyújtani.
A törvényjavaslat ezt az e-ügyintézési törvény új rendelkezésének megfelelően pontosítja.
-	A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017.
évre vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 3. §-hoz
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása lehetőséget ad arra, hogy a
vagyonszerzést rögzítő iratot, valamint a jogügylet megszűnését igazoló iratot elég legyen
hiteles másolatban (így akár elektronikus másolatban is) beadni.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 4. §-hoz
A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában
igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 10. § (2)
bekezdésének hatályon kívül helyezésével az elektronikus kapcsolattartást általánosságban
kizáró szabály szűnik meg.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést.
Az 5. §-hoz
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. § (1) bekezdése az
elektronikus ügyintézést generálisan korlátozza felügyeleti ügyekben. A törvényjavaslat az
elektronikus ügyintézés generális korlátozását helyezi hatályon kívül.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 6. §-hoz
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. § (3) bekezdése szerint kamarai hatósági
eljárásban a kérelem telefaxon nem nyújtható be. A hivatkozott kommunikációs technika
háttérbe szorulásával, illetve az elektronikus út lehetővé tétele mellett indokolatlan a további
korlátozás fenntartása. A törvény 11/A. §-a a kamarai hatósági ügyekben kizárja az
elektronikus kapcsolattartást, e korlátozás is indokolatlan.
A törvény 49/A. § (5) bekezdésének módosítása biztosítja továbbá, hogy a közjegyzői iroda
hivatalos elektronikus elérhetősége a kamara nyilvántartásában szerepeljen.
87
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az eIDAS rendelet hatálybalépésével megváltozott
fogalmak technikai átvezetését is, valamint az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017.
évre vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 7. §-hoz
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról
szóló javaslat lehetőséget ad arra, hogy az eljárás során az okiratot elég legyen hiteles
másolatban (így akár elektronikus másolatban is) beadni.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az eIDAS rendelet hatálybalépésével megváltozott
fogalmak technikai átvezetését is, valamint az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017.
évre vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 8. §-hoz
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló
1992. évi XXXII. törvény módosítására vonatkozó javaslat az elektronikus ügyintézés
generális korlátozását helyezi hatályon kívül.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 9. §-hoz
A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosítására vonatkozó javaslat az
elektronikus ügyintézés generális korlátozását helyezi hatályon kívül.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 10. §-hoz
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény több ponton kerül a törvényjavaslat értelmében módosításra, az alábbiak szerint.
Az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló
2016. évi XXXIX. törvénnyel összefüggésben a hivatkozás pontosításának átvezetése.
A javaslat értelmében - a polgár kérelmére - vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám
kerülhet rögzítésre a tároló elemmel ellátott állandó személyazonosító igazolványon. Ennek
az a célja, hogy a polgár elhalálozása esetén, vagy amennyiben egészségi állapota miatt
elérhetőségének megadására önállóan nem képes, lehetőség legyen arra, hogy az általa
korábban megjelölt személy az érintett polgár hollétéről és állapotáról tudomást szerezhessen.
Figyelemmel arra, hogy 2016. január 1-jétől a külföldön élő magyar állampolgárok is
jogosultak személyazonosító igazolvány igénylésére, a törvényjavaslat megteremti annak
lehetőségét, hogy 2017. január 16-tól a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló
kérelem előterjesztésére a külképviseleteken is sor kerülhessen. Idetartozik, hogy a
személyazonosító igazolvány érvényessége a polgár születési idejéhez igazodik a javaslat
alapján.
88
2016.	január 1-jétől a külföldön élő magyar állampolgárok is jogosultak személyazonosító
igazolványra, ezért az ő esetükben nem eredményezi a személyazonosító igazolványra való
jogosultság megszűnését a külföldi letelepedés bejelentése. A nem magyar állampolgárságú
személyek külföldi letelepedése azonban megszünteti a személyazonosító igazolványra való
jogosultságot, ezt szükséges a szabályozás szintjén is egyértelműen megjeleníteni.
A módosítás biztosítja, hogy azok a polgárok, akiknek a lakcíme költözés nélkül, a címnek a
központi címregiszterben történő felülvizsgálatára tekintettel módosul, hivatalból kapják meg
az új lakcímet tartalmazó személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt.
A módosítás biztosítja, hogy a fogvatartott személy személyazonosító igazolvány kiadása
iránti eljárásban közreműködő hatóságként eljáró bv. szervnek is legyen jogalapja a
kérelmező adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő ellenőrzésére.
A módosítás biztosítja, hogy a konzuli tisztviselő munkájában közreműködő, a külpolitikáért
felelős miniszter által felhatalmazott, diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten
igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személynek is legyen joga a feladatainak
ellátásával összefüggésben a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adatigénylésre.
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvényben foglalt adatigénylésnek teremti meg a módosítás az ágazati
törvényben a jogalapját.
A lakcímbejelentéssel összefüggésben a szabályozás főszabály szerint szermélyes megjelenési
kötelezettséget ír elő, az értesítési cím esetén viszont biztosítja az elektronikus ügyintézés
lehetőségét is.
A szabályozás a Ket. szerinti elektronikus útra tartalmaz hivatkozást, a módosítás az E-
ügyintézési tv.-vel való összhang megteremtését célozza.
A szabályozás főszabály szerint szermélyes megjelenési kötelezettséget ír elő a külföldről
hazatérő magyar állampolgár nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljáráshoz.
A szabályozás biztosítja az elektronikus ügyintézés lehetőségét arra az esetre, hogy ha a
tartózkodási helyet újabb tartózkodási hely létesítése nélkül szünteti meg a polgár.
A sommás eljárás bevezetésével összefüggésben az ügyintézési határidő lerövidülése miatt a
szabályozás pontosítja, hogy a 12. életévet betöltött személy ujjnyomatának rögzítésére csak
akkor kerül sor, hogy ha a kérelem benyújtásakor már betöltötte 12. életévét.
A módosítás biztosítja, hogy a személyazonosító igazolványhoz kapcsolódóan egyéb bizalmi
szolgáltatást (pl. időbélyegszolgáltatást) is lehessen nyújtani.
Az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvénytelenítése érdekében a szabályozás
biztosítja az adatszolgáltatást arról, hogy ha a polgár 60 napon belül nem vette át
személyazonosító igazolványát.
Figyelemmel arra, hogy a honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom
letételének napján szerzi meg, a szabályozás egyértelművé teszi, hogy a személyazonosító
igazolvány érvényességének kezdetét ettől az időponttól kell számítani.
Az E-ügyintézési tv.-vel összefüggő módosítás, biztosítja a felhatalmazó rendelkezést azon
eljárások kormányrendeleti szinten történő meghatározására, amely esetekben a hatóság az
eljárást automatikus döntéshozatal útján folytathatja le.
Az E-ügyintézési tv.-vel összefüggő, a 2017. évre vonatkozó átmeneti szabály.
Az eIDAS rendelet hatálybalépésével megváltozott fogalmak technikai átvezetése.
A szabályozás kizárja a személyazonosító igazolvány pótlását. A személyazonosító
igazolvány változatlan adattartalommal történő pótlására az elektronikus tároló elemen lévő, a
nyilvántartásban nem kezelt adatok miatt nincs lehetőség. A személyazonosító igazolvány
kiadása minden esetben illetékmentes eljárás, erre tekintettel a polgárokat a módosítás miatt
nem éri hátrány.
89
A 11. §-hoz
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításával az állampolgársági
kérelem „saját kezű” - tehát csak papír alapon értelmezhető - aláírására vonatkozó
követelmény megszűnik (tehát pl. elektronikus aláírás alkalmazása is lehetséges lesz). A
törvényjavaslat kizárja továbbá a meghatalmazott útján történő eljárást az állampolgársági
kérelem előterjesztésével kapcsolatos ügyekben.
A 12. §-hoz
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosításával
lehetőség lesz a vezető tisztségviselőkkel szembeni kizáró ok hiányát igazoló hatósági
bizonyítvány eredeti példánya helyett hiteles elektronikus másolat alkalmazására is.
A 13. §-hoz
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
-	a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar szervezeti és működési szabályzatára utalja azon ügyek
meghatározását, amelyek intézése során akkor is az E-ügyintézési tv. elektronikus
ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a Kar tagja
vagy alkalmazottja, és az eljárás nem közigazgatási hatósági ügy;
-	biztosítja, hogy a végrehajtói iroda hivatalos elektronikus elérhetősége a Magyar Bírósági
Végrehajtói Kar nyilvántartásában szerepeljen;
-	tartalmazza továbbá az eIDAS rendelet hatálybalépésével megváltozott fogalmak technikai
átvezetését is.
A 14. §-hoz
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 3. §-ának és 13. § (3) bekezdésének
hatályos szövege alapján az állami foglalkoztatási szervhez a támogatás iránti kérelmet
elektronikusan és egyúttal papír alapon is be kell nyújtani. A törvényjavaslat ezt a duplikációt
megszünteti.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 15. §-hoz
A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása a Magyar Szabadalmi
Ügyvivői Kamara szervezeti és működési szabályzatára utalja azon ügyek meghatározását,
amelyek intézése során akkor is az E-ügyintézési tv. elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos
rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a Kamara tagja vagy alkalmazottja, és az
eljárás nem közigazgatási hatósági ügy.
A 16. §-hoz
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.)
45. §-ának a törvényjavaslat szerinti kiegészítése értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti
90
Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben Ket. új 28/A. §-
a szerinti kapcsolattartási módok közül csak az írásbeli és az elektronikus, és ez utóbbin belül
csak az azonosításhoz kötött kapcsolattartási formáknak van helye.
Az SZTNH előtti iparjogvédelmi hatósági eljárásokban - a jelenlegi gyakorlatnak
megfelelően - szóbeli kapcsolattartásra (ideértve a személyes megjelenést is), illetve
azonosításhoz nem kötött írásbeli vagy elektronikus kapcsolattartásra csak tájékoztatás kérése
és teljesítése, illetve az iratbetekintés biztosítása és a szóbeli tárgyalások esetében van
lehetőség. Tájékoztatás sem kérhető vagy kapható azonban rövid szöveges üzenet útján, mivel
az nyilvánvalóan alkalmatlan az iparjogvédelmi ügyek összetettségének megfelelő, pontos és
szabatos közlések továbbítására.
A javaslat biztosítja, hogy a joghatást kiváltó, írásbeliséget megkövetelő eljárási
cselekményeket az SZTNH-val kapcsolatba lépő személyek csak nyomon követhető és
megfelelő azonosítást biztosító módon tehessék meg.
Az elektronikus úton benyújtott nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatban a
Szabadalmi Együttműködési Szerződés (Patent Cooperation Treaty, a továbbiakban: PCT)
Végrehajtási Szabályzatának 89bis.1 szabály b) pontja a Szellemi Tulajdon Világszervezete (a
továbbiakban: WIPO) által üzemeltetett elektronikus kommunikációs és ügyviteli rendszer (a
továbbiakban: ePCT rendszer) használatát írja elő. Ezt a szabályt tükrözi az egyes
iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes
szabályokról szóló 147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet 1/A. §-ának (1) bekezdése is.
A nemzetközi szabadalmi bejelentések elektronikus úton tehát kizárólag az ePCT rendszeren
keresztül nyújthatók be az SZTNH-hoz. Azzal a bejelentővel és képviselőjével, aki
elektronikus úton (azaz ePCT rendszeren keresztül) nyújtotta be nemzetközi szabadalmi
bejelentését, az SZTNH az ePCT rendszer szabályai szerint tartja a kapcsolatot. Az ePCT
rendszer igénybevételéhez az ügyfél a WIPO honlapján regisztrálhat, majd a regisztrációt és
az azonosítást követően létrehozott „ügyfél-fiókjával” jogosult a szolgáltatás használatára - ez
tehát nem az E-ügyintézési tv. által szabályozott elektronikus ügyintézési módot jelent,
fenntartása azonban nemzetközi kötelezettségünk. Ennek megfelelően a javaslat - az Szt. 45.
§-ának egy új (6) bekezdéssel való kiegészítésével - az elektronikus úton benyújtott
nemzetközi szabadalmi bejelentések tekintetében az ePCT rendszer használatát írja elő, amely
az E-ügyintézési tv. 10. § b) pontban foglalt, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által
közzétett tájékoztatásban megfelelő elektronikus ügyintézési módnak felel meg.
Az E-ügyintézési tv. 1. §-ának 29. pontja szerint „jogi képviselő: jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában az ügyfél képviseletében eljáró ügyvéd, ügyvédi iroda és
jogtanácsos”; e felsorolás azonban nem tartalmazza a szabadalmi ügyvivőket. A szabadalmi
ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) ugyanakkor a
szabadalmi ügyvivő feladatai közé sorolja - többek között - az iparjogvédelmi és szerzői jogi
ügyekben történő képviselet ellátását, és a Szüt. 1. §-ának (4) bekezdése egyértelművé teszi,
hogy ha iparjogvédelmi ügyben a fél számára kötelező a jogi képviselet, e követelménynek
megfelel az is, ha a felet szabadalmi ügyvivő képviseli.
Ez a szabályozási hiányosság jogalkalmazási nehézségekhez vezethet minden olyan esetben,
ahol az E-ügyintézési tv. a jogi képviselőkre nézve ír elő szabályokat: ezek a rendelkezések az
SZTNH előtt hivatásos képviselőként eljáró ügyvédekre, illetve az adott szervezet
91
képviselőjeként eljáró jogtanácsosokra alkalmazandók lennének, a szintén hivatalos
képviseletet ellátó szabadalmi ügyvivőkre azonban nem.
A fentiek alapján nehézségbe ütközhet például a szabadalmi ügyvivőnek mint hivatásos
képviselőnek adott meghatalmazás ügyintézési rendelkezésbe foglalása, azaz a képviseleti
jogosultság ellenőrzésére vonatkozó e-ügyintézési szabályoknak a szabadalmi ügyvivőkre
történő alkalmazhatósága.
Annak érdekében, hogy az SZTNH előtti iparjogvédelmi ügyekben a hivatásos képviselők
tekintetében egységes szabályozás érvényesüljön, szükség van annak kimondására, hogy ezen
eljárások tekintetében a szabadalmi ügyvivők, a szabadalmi ügyvivői irodák és a szabadalmi
ügyvivői társaságok is jogi képviselőnek minősülnek.
Az Szt. 53. §-ának kiegészítése azt teszi egyértelművé, hogy szabadalmi ügyekben az
iratbetekintés - az információbiztonsági szabályok maradéktalan érvényesülése érdekében -
csak személyes megjelenéshez kötötten biztosított az olyan dokumentumok vonatkozásában,
amelyek nem bárki által megtekinthetőek. A rendelkezés azokat az iratokat érinti, amelyek
csak egyedi iratbetekintési kérelem alapján tekinthetőek meg, azaz nem nyilvánosak, a
megtekintésükhöz megkövetelt jogosultságot az SZTNH-nak vizsgálnia kell, egyes részeit
pedig adott esetben anonimizálni szükséges. Ez a gyakorlatban azt jelenti, az ilyen iratokba
való betekintés nem teljesíthető elektronikusan, az ügy iratait távoli eléréssel hozzáférhetővé
téve.
Az Szt. 53/D. §-ának újraszabályozása, elhagyva az SZTNH előtti elektronikus ügyintézést
korlátozó rendelkezéseket, szabadalmi ügyekben elhárítja az akadályokat az E-ügyintézési tv.
alkalmazása, és ebből következően a teljeskörű és kétirányú elektronikus ügyintézési
lehetőség elől.
Az 53/D. § (2) bekezdése ugyanakkor - az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdésében foglalt
főszabálytól eltérően, az abban foglalt felhatalmazás alapján - kimondja, hogy szabadalmi
ügyekben a gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselők számára sem kötelező az
elektronikus ügyintézés.
A gazdálkodó szervezetek és az ügyfél jogi képviselője részére kötelező jelleggel előírt
elektronikus ügyintézés ugyanis egyes iparjogvédelmi eljárásokban Magyarország nemzetközi
szerződésekben foglalt kötelezettségeibe ütközne - tekintettel arra, hogy ezek alapján
védjegy- és szabadalmi ügyekben a papír alapú ügyintézés lehetősége (legalábbis a
benyújtandó dokumentumok egy jelentős része vonatkozásában) nem zárható ki.
Ezek a nemzetközi jogi kötelezettségek a Szabadalmi Jogi Szerződés (Patent Law Treaty, a
továbbiakban: PLT), a Szabadalmi Jogi Szerződéshez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat (a
továbbiakban: PLT VSZ), a PCT, a PCT Végrehajtási Szabályzata (PCT VSZ), valamint a
Védjegyjogi Szerződés (Trademark Law Treaty, TLT) rendelkezésein alapulnak, amelyek
közül a szabadalmi eljárások vonatkozásában a következők relevánsak:
-	A PLT 2. cikke az általános elvek között deklarálja a kedvezőbb követelmények elvét:
a PLT-ben és a PLT VSZ-ban előírt szabályoknál bármely szerződő fél jogosult a bejelentők
és a szabadalmasok szempontjából kedvezőbbeket meghatározni - az ezekben
meghatározottaknál azonban az ügyfelek számára szigorúbb, számukra kedvezőtlenebb
követelmények meghatározása és alkalmazása nem megengedett.
92
-	A PLT 5. cikk (1) bekezdésének a) pontja a bejelentés kellékei között rögzíti, hogy a
bejelentés napja az a nap, amelyen a Hivatal - a bejelentő választása szerint papírhordozón
vagy a Hivatal által a bejelentési nap céljaira megengedett bármilyen más módon - kézhez
vette a bejelentést. Ezt erősíti a PLT 8. cikke (2) bekezdésének d) pontja is, amely szerint
mindegyik Szerződő Félnek el kell fogadnia a beadványok papírhordozón történő benyújtását
valamely határidő betartása céljából. A PLT VSZ 8. szabálya szintén csak a PLT fent
nevesített két rendelkezése kivételével teszi lehetővé a beadványok papíron történő
benyújtásának kizárását.
-	A PCT VSZ 89bis 1. szabálya tiltja az elektronikus út kizárólagossá tételét és a
nemzetközi szabadalmi bejelentések papíron történő benyújtásának kizárását.
Az Szt. lajstromvezetésről szóló 55. §-ának módosítását a következők indokolják:
Az E-ügyintézési tv. 22. § (2) bekezdés a) pontja szerint az ügyfél az elektronikus ügyintézési
rendelkezésében igényelheti, hogy az általa meghatározott adatainak változásáról a Kormány
rendeletében meghatározott szolgáltató az ügyintézési rendelkezésében meghatározott
elektronikus ügyintézést biztosító szervet automatikusan vagy az ügyfél rendelkezése alapján
elektronikus úton értesítse. Ugyanezen § (6) bekezdése szerint az adott ügy vonatkozásában
érvénytelen az a rendelkezés, amely az ügyre vonatkozó jogszabályokkal ellentétes.
Az Szt. alapján az SZTNH a hatáskörébe tartozó ügyekben - törvény eltérő rendelkezése
hiányában - kérelemre jár el. Iparjogvédelmi ügyekben az adatváltozásról való automatikus
értesítés alapján történő eljárás tipikusan az SZTNH által vezetett közhiteles, elektronikus
nyilvántartásokba bejegyzett adatok, elsősorban az ügyfél név-, illetve lakcímváltozása
esetében merülhet fel. Az SZTNH közhiteles lajstromai azonban kizárólag az ügyfelek nevét
és címét tartalmazzák, egyéb személyazonosító adatot nem. Így nem biztosítható az ügyfél és
a hozzá rendelhető lajstromadatok egyértelmű megfeleltetése, ezáltal pedig a változás helyes
bejegyzése. Ahol nem biztosított az adatváltozással érintett személy egyértelmű azonosítása
és meghatározott üggyel való összekapcsolása, az értesítésben foglalt változásoknak az
SZTNH nyilvántartásaiban történő átvezetése nem lehetséges. Ebből következően továbbra is
indokolt, hogy a lajstromadatok módosítására irányuló eljárásokat külön kérelemben, azaz az
érintett szabadalmi ügyeket egyértelműen megjelölő beadványban kelljen kezdeményezni.
A 17. §-hoz
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 50. § (1a)
bekezdése alapján a környezethasználó az Országos Környezetvédelmi Információs
Rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeit - ha kormányrendelet vagy
miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - a Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó
szabályai szerint teljesíti.
A törvényjavaslat a hivatkozás módosításával egyértelművé teszi, hogy a kapcsolattartás az E-
ügyintézési törvény alapján történik.
A 90. § (3) bekezdésének módosítása alapján elektronikus ügyintézés esetén a
környezetvédelmi engedély és az egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet külön
nem kell elektronikus adathordozón is benyújtani.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 18. §-hoz
93
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3/D. § (1) bekezdése számos ügyben (pl.
légijármű lajstromba vétele, légijármű üzemben tartási engedély kiadása és módosítása,
légijármű típusalkalmassági vizsgálata, légijármű légialkalmassági felülvizsgálata,
légijárművet terhelő jelzálogjog és egyéb jog bejegyzése stb.) kizárja a légiközlekedési
hatóság és az ügyfél közötti elektronikus kapcsolattartást.
A törvényjavaslat alapján ez a generális korlátozás megszűnik.
A repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat kijelölésére vonatkozó eljárásban a kijelölés iránti
kérelmet az érintett repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóság útján juttatja el a
miniszterhez. A hatályos szöveg alapján a kérelemhez a repülőtér üzemben tartója mellékeli a
szolgálatot ellátni kívánó szervezet légiközlekedési hatóság által kiadott, a szolgálat ellátására
jogosító tanúsítványának másolatát. Tekintettel arra, hogy a kérelem a légiközlekedési
hatóság útján kerül felterjesztésre, a repülőtér üzemben tartójának e kötelezettsége megszűnik.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 19. §-hoz
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása az alábbi elemeket tartalmazza:
A törvény 32. § m) pontja értelmében a személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás
kivételével - jogosult a körözést elrendelő, a körözési eljárást lefolytató és a körözési
nyilvántartást vezető szerv a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok
felkutatásáról és azonosításáról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához.
A Szaztv. 36. §-ának ezzel párhuzamos kiegészítése felhatalmazza a körözési nyilvántartó
szervet a körözött személy személyazonosságának ellenőrzése céljából a személyi azonosító
továbbítására.
A 20. §-hoz
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi
LVIII. törvény módosítása az országos, illetve a terület kamara szervezeti és működési
szabályzatára utalja azon ügyek meghatározását, amelyek intézése során akkor is az E-
ügyintézési tv. elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el,
ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem közigazgatási hatósági ügy.
A 21. §-hoz
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (3c)
bekezdése alapján ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja nem országos sportági
szakszövetség, az annak alapjául szolgáló szponzori vagy támogatási szerződés eredeti
példányát kell megküldeni a kiegészítő sportfejlesztési támogatásban részesített látvány-
csapatsport országos sportági szakszövetsége részére. A módosítás alapján a hiteles másolat is
elegendő lesz.
A törvény továbbá generálisan kizárta az elektronikus kapcsolattartást a fejlesztési
adókedvezménnyel kapcsolatos ügyekben, a törvényjavaslat értelmében ez a korlátozás
megszűnik.
94
A 22. §-hoz
Az E-ügyintézési tv. 35. §-a alapján már nem csak ügyfélkaput, hanem más elektronikus
azonosítási szolgáltatásokat is biztosít a Kormány:
a)	tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus
azonosítási szolgáltatás,
b)	ügyfélkapu, valamint
c)	részleges kódú telefonos azonosítás.
Az azonosítási szolgáltatásokhoz biztonságos kézbesítési szolgáltatás és tárhely kapcsolódik.
A törvényjavaslat ennek megfelelően a személyi jövedelemadó meghatározott részének az
adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításával
az ügyfélkapun kívül lehetővé teszi a többi elektronikus azonosítási szolgáltatás használatát
is.
A 23. §-hoz
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban:
Vt.) 38. §-ának kiegészítése azt a célt szolgálja, hogy világossá tegye: az SZTNH hatáskörébe
tartozó védjegyügyekben a Ket. új 28/A. §-a szerinti kapcsolattartási módok közül csak az
írásbeli és az elektronikus, és ez utóbbin belül csak az azonosításhoz kötött kapcsolattartási
formáknak van helye.
Az SZTNH előtti iparjogvédelmi hatósági eljárásokban - a jelenlegi gyakorlatnak
megfelelően - szóbeli kapcsolattartásra (ideértve a személyes megjelenést is), illetve
azonosításhoz nem kötött írásbeli vagy elektronikus kapcsolattartásra csak tájékoztatás kérése
és teljesítése, illetve az iratbetekintés biztosítása és a szóbeli tárgyalások esetében van
lehetőség. Tájékoztatás sem kérhető vagy kapható azonban rövid szöveges üzenet útján, mivel
az nyilvánvalóan alkalmatlan az iparjogvédelmi ügyek összetettségének megfelelő, pontos és
szabatos közlések továbbítására.
A javaslat biztosítja, hogy a joghatást kiváltó, írásbeliséget megkövetelő eljárási
cselekményeket az SZTNH-val kapcsolatba lépő személyek csak nyomon követhető és
megfelelő azonosítást biztosító módon tehessék meg.
Az E-ügyintézési tv. 1. §-ának 29. pontja szerint „jogi képviselő: jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában az ügyfél képviseletében eljáró ügyvéd, ügyvédi iroda és
jogtanácsos”; e felsorolás azonban nem tartalmazza a szabadalmi ügyvivőket. A Szüt.
ugyanakkor a szabadalmi ügyvivő feladatai közé sorolja - többek között - az iparjogvédelmi
és szerzői jogi ügyekben történő képviselet ellátását, és a Szüt. 1. §-ának (4) bekezdése
egyértelművé teszi, hogy ha iparjogvédelmi ügyben a fél számára kötelező a jogi képviselet, e
követelménynek megfelel az is, ha a felet szabadalmi ügyvivő képviseli.
Annak érdekében, hogy az SZTNH előtti iparjogvédelmi ügyekben a hivatásos képviselők
tekintetében egységes szabályozás érvényesüljön, szükség van annak kimondására, hogy ezen
eljárások tekintetében a szabadalmi ügyvivők, a szabadalmi ügyvivői irodák és a szabadalmi
ügyvivői társaságok is jogi képviselőnek minősülnek.
A Vt. 46. §-ának kiegészítése egyértelművé teszi, hogy védjegyügyekben az iratbetekintés -
az információbiztonsági szabályok maradéktalan érvényesülése érdekében - csak személyes
megjelenéshez kötötten biztosított az olyan dokumentumok vonatkozásában, amelyek nem
95
bárki által megtekinthetőek. A rendelkezés azokat az iratokat érinti, amelyek csak egyedi
iratbetekintési kérelem alapján tekinthetőek meg, azaz nem nyilvánosak, a megtekintésükhöz
megkövetelt jogosultságot az SZTNH-nak vizsgálnia kell, egyes részeit pedig adott esetben
anonimizálni szükséges. Ez a gyakorlatban azt jelenti, az ilyen iratokba való betekintés nem
teljesíthető elektronikusan, az ügy iratait távoli eléréssel hozzáférhetővé téve.
A Vt. 46/D. §-ának újraszabályozása, elhagyva az SZTNH előtti elektronikus ügyintézést
korlátozó rendelkezéseket, védjegyügyekben elhárítja az akadályokat az E-ügyintézési tv.
alkalmazása, és ebből következően a teljeskörű és kétirányú elektronikus ügyintézési
lehetőség elől.
A 46/D. § (2) bekezdése ugyanakkor - az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdésében foglalt
főszabálytól eltérően, az abban foglalt felhatalmazás alapján - kimondja, hogy
védjegyügyekben a gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselők számára sem kötelező az
elektronikus ügyintézés.
A gazdálkodó szervezetek és az ügyfél jogi képviselője részére kötelező jelleggel előírt
elektronikus ügyintézés ugyanis egyes iparjogvédelmi eljárásokban Magyarország nemzetközi
szerződésekben foglalt kötelezettségeibe ütközne - tekintettel arra, hogy ezek alapján
védjegy- és szabadalmi ügyekben a papír alapú ügyintézés lehetősége (legalábbis a
benyújtandó dokumentumok egy jelentős része vonatkozásában) nem zárható ki.
Ezek a nemzetközi jogi kötelezettségek a Szabadalmi Jogi Szerződés (Patent Law Treaty, a
továbbiakban: PLT), a Szabadalmi Jogi Szerződéshez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat (a
továbbiakban: PLT VSZ), a PCT, a PCT Végrehajtási Szabályzata (PCT VSZ), valamint a
Védjegyjogi Szerződés (Trademark Law Treaty, TLT) rendelkezésein alapulnak, amelyek
közül a védjegyeljárások vonatkozásában a következők relevánsak:
-	A TLT 3. cikke kötelezi a szerződő feleket a papírhordozón történő bejelentések
fogadására.
-	Ugyanígy, a papírhordozóra írt képviseleti meghatalmazást, név- vagy címváltozás
bejelentésére irányuló, a védjegylajstromban vagy hivatalos közzétételben megjelenő hiba
kijavítása iránti, a jogosult személyében bekövetkező változás bejegyzése és a megújítás iránti
kérelmeket is kötelesek elfogadni a szerződő felek.
Noha az, hogy a kötelező elektronikus ügyintézés előírása a fentiekben ismertetett nemzetközi
szerződésekbe ütközik, a védjegyeljárásokon kívül csak a szabadalmi eljárásokat érinti (ld. a
találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítását és a hozzá
fűzött indoklást is), az SZTNH ügyköreinek egységes kezelése valamennyi, az SZTNH előtti
iparjogvédelmi hatósági ügy (és valamennyi beadvány) esetében egységes szabályozást
indokol az elektronikus, illetve papír alapú ügyintézés terén - mind az ügyfelek, mind az
SZTNH szempontjából: az ügy- és beadványtípusonként eltérő kapcsolattartási forma előírása
kevéssé lenne áttekinthető az ügyfelek számára és jogpolitikai szempontból sem járna
következetes eredményekkel. Az SZTNH előtti iparjogvédelmi eljárások ráadásul tipikusan
„együtt mozgó, egységes rendszerek”, a szabadalmi és a védjegyeljárásokat szabályozó
törvényeknek a többi oltalmi forma esetében való érvényesülését az iparjogvédelmi törvények
a ”mutatis mutandis” elven alapulva biztosítják. A javaslat ennek megfelelően az
iparjogvédelmi ügyek tekintetében a fenti elveknek és indokoknak megfelelő átgondolt,
rendszerszemléletű és egységességet biztosító szabályozás bevezetését irányozza elő.
A Vt. 112. § (6) bekezdésének újraszabályozása, valamint (7)-(9) bekezdésének hatályon
kívül helyezése, elhagyva az SZTNH előtti elektronikus ügyintézést korlátozó
96
rendelkezéseket, a földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos ügyekben elhárítja az
akadályokat az E-ügyintézési tv. alkalmazása, és ebből következően a teljeskörű és kétirányú
elektronikus ügyintézési lehetőség elől.
Az E-ügyintézési tv. 22. § (2) bekezdés a) pontja szerint az ügyfél az elektronikus ügyintézési
rendelkezésében igényelheti, hogy az általa meghatározott adatainak változásáról a Kormány
rendeletében meghatározott szolgáltató az ügyintézési rendelkezésében meghatározott
elektronikus ügyintézést biztosító szervet automatikusan vagy az ügyfél rendelkezése alapján
elektronikus úton értesítse. Ugyanezen § (6) bekezdése szerint az adott ügy vonatkozásában
érvénytelen az a rendelkezés, amely az ügyre vonatkozó jogszabályokkal ellentétes.
A Vt. alapján az SZTNH a hatáskörébe tartozó ügyekben - törvény eltérő rendelkezése
hiányában - kérelemre jár el. Iparjogvédelmi ügyekben az adatváltozásról történő automatikus
értesítés alapján történő eljárás tipikusan az SZTNH által vezetett közhiteles, elektronikus
nyilvántartásokba bejegyzett adatok, elsősorban az ügyfél név- és, illetve lakcímváltozása
esetében merülhet fel. Az SZTNH közhiteles lajstromai azonban kizárólag az ügyfelek nevét
és címét tartalmazzák, egyéb személyazonosító adatot nem. Ebből következően továbbra is
indokolt, hogy a lajstromadatok módosítására irányuló eljárásokat külön kérelemben, azaz az
érintett védjegyügyeket egyértelműen megjelölő beadványban kelljen kezdeményezni.
A 24. §-hoz
Az E-ügyintézési tv. az elektronikus ügyintézés előtti akadályok felszámolását célozva a
lehetséges minimumra kívánja csökkenteni azokat az előírásokat, amikor az ügyfél hatóság
előtti személyes megjelenése kötelező (a személyes megjelentési kötelezettség fogalmilag
értelmezhetetlenné teszi az elektronikus kapcsolattartás biztosítását). Vannak ugyanakkor
olyan ügyek, melyekben a személyes jelenlét nem kerülhető meg. A gyermekek védelméről és
a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása ennek megfelelően a csak
személyesen intézhető ügytípusokat tételesen nevesíti, egyúttal kimondja, hogy amelyik
ügyben a személyes megjelenés nem kötelező, ott a jognyilatkozatok elektronikus úton is
benyújthatóak.
A törvény 127. § (2) bekezdése kimondja, hogy gyámhatósági eljárásban egyes, a 128. § (2)-
(3)	bekezdése szerinti ügyekben kizárt elektronikus úton a kapcsolattartás. Mivel ezekben az
ügyekben a törvény amúgy is személyes megjelentést ír elő, ez a rendelkezés felesleges, így
deregulálható.
A 25. §-hoz
A módosítási javaslat az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi
LXVIII. törvényben az eIDAS rendelet hatálybalépésével megváltozott fogalmak technikai
átvezetését tartalmazza.
A 26. §-hoz
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/A. §-a a
kérelem elektronikus benyújtását csak a kormányrendeletben meghatározott építésügyi vagy
építésfelügyeleti eljárásokban engedi meg. A törvényjavaslat ezt a korlátozást megszünteti.
97
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 27. §-hoz
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a szolgálati
időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A
társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket -
többek között - a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással) lehet
igazolni. A törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy az eljárás során az okiratot elég legyen
hiteles másolatban (így akár elektronikus másolatban is) beadni.
Tekintettel arra, hogy a tárgykört az E-ügyintézési tv. már szabályozza, a törvényjavaslat
hatályon kívül helyezi azt a felhatalmazást, mely alapján a Kormány volt jogosult rendeletben
meghatározni a nyugdíj -biztosítási igazgatási szervek hivatalos iratainak a közigazgatási
hatósági eljárásokban elektronikus úton történő teljesítésével kapcsolatos részletes
szabályokat.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 28. §-hoz
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
rendelkezései szerint a pénztár a megalakulásakor és a vezető tisztségviselők, illetve a
kötelező alkalmazottak, megbízottak változása esetén a pénzügyi közvetítőrendszer
felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank részére csatolja az
érintett személy vonatkozásában a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítványának eredeti példányát. A javaslat lehetőséget ad arra, hogy az eljárás során ezt
az okiratot elég legyen hiteles másolatban (így akár elektronikus másolatban is) továbbítani.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 29. §-hoz
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján a
gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák
egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásával kapcsolatos eljárásban a kérelmet
papír alapon és elektronikus adathordozón is be kell nyújtani.
A törvényjavaslat a párhuzamosan papír alapú irat benyújtásának kötelezettségét helyezi
hatályon kívül.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 30. §-hoz
98
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 25. § (3) bekezdése az ingatlan-
nyilvántartási eljárásban az elektronikus kapcsolattartást, valamint az elektronikus ügyintézést
-	a törvényben meghatározott kivételekkel - kizárja. A törvényjavaslat ezt a rendelkezést
hatályon kívül helyezi.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az eIDAS rendelet hatálybalépésével megváltozott
fogalmak technikai átvezetését, valamint az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos
jogszabályi megnevezés pontosítását.
A 31. §-hoz
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény a Magyar Ügyvédi Kamara és a kamara
szervezeti és működési szabályzatára utalja azon ügyek meghatározását, amelyek intézése
során akkor is az E-ügyintézési tv. elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek
alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem
közigazgatási hatósági ügy.
Előírásként jelenik meg, hogy a bizalmi szolgáltatást érintő eseményről, így különösen arról,
ha a bizalmi szolgáltatás használatához szükséges, a bizalmi szolgáltató által biztosított
kriptográfiai vagy más biztonsági eszközt jogosulatlan személy használhatta (tehát ha pl. az
ügyvéd elektronikus aláírásához jogosulatlan személy fért hozzá) az ügyvédnek nem csak az
E-ügyintézési tv. alapján a bizalmi szolgáltatót, hanem a területi ügyvédi kamarát is
értesítenie kell.
A törvényjavaslat értelmében a kamara jogot kap ahhoz, hogy a kamarai tagfelvételre irányuló
hatósági eljárásban a felvételi követelményeket a vonatkozó nyilvántartásokban közvetlenül
ellenőrizhesse.
A törvényjavaslat biztosítja továbbá, hogy az ügyvédi iroda hivatalos elérhetősége a kamara
nyilvántartásában is szerepeljen.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az eIDAS rendelet hatálybalépésével megváltozott
fogalmak technikai átvezetését is.
A 32. §-hoz
Az E-ügyintézési tv. az elektronikus ügyintézés előtti akadályok felszámolását célozva a
lehetséges minimumra kívánja csökkenteni azokat az előírásokat, amikor az ügyfél hatóság
előtti személyes megjelenése kötelező (a személyes megjelentési kötelezettség fogalmilag
értelmezhetetlenné teszi az elektronikus kapcsolattartás biztosítását). Vannak ugyanakkor
olyan ügyek, melyekben a személyes jelenlét nem kerülhető meg.
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 21/B. §-sal történő
kiegészítése azt határozza meg, hogy a külföldre utazással kapcsolatos ügyek keretében mely
területeken van lehetőség elektronikus azonosítást követő elektronikus kapcsolattartásra, és
mikor kell személyesen megjelenni. (Az E-ügyintézési tv. 8. § (2) bekezdésében foglaltak
értelmében az elektronikus ügyintézés alóli kivételek csak törvényben vagy eredeti jogalkotói
hatáskörben megalkotott kormányrendeletben szabályozhatóak.)
Ennek keretében - figyelemmel a bimetrikus adatok (fénykép, ujjnyom) felvételének
szükségességére - a személyes megjelenés az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor
(kivéve, ha az okmány pótlásáról van szó annak érvényességi idején belül) kötelező.
99
Az Utv. 16/A. §-ának kiegészítése az ügyfélnek a hatóság által nyilvántartott saját, külföldre
utazási korlátozással összefüggő adatairól történő tájékoztatására irányuló kérelmének
benyújtását egyszerűsíti.
Az Utv. 16/B. § (2) bekezdését érintő módosítást az E-ügyintézési tv. 1. § 17. pontjának d) és
f)	alpontjai indokolják, melyek szerint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a bíróság és
az ügyészség, így az E-ügyintézési tv. az elektronikus ügyintézést biztosító, valamint egyéb
szervek informatikai együttműködésére vonatkozó III. részében foglaltak az útlevélhatóság és
az adatközlésre kötelezett bíróság és ügyészség között fennálló értesítésre is vonatkoznak,
kiváltva ezzel a papír alapú, postai úton vagy telefax útján történő értesítést.
Az Utv. 28. § (5) bekezdésének módosítása biztosítja, hogy az ügyfélnek (jellemzően
természetes személy) ne kelljen kizárólag elektronikus úton intéznie az adatszolgáltatásra, az
útlevélhatóság által nyilvántartott saját adatairól történő tájékoztatásra irányuló ügyeit.
A 33. §-hoz
Tekintettel arra, hogy előkészítés alatt áll az új büntetőeljárási törvény, amelynek tervezett
hatálybalépése 2018. január 1. napja, és amely szintén szabályozza az elektronikus
kapcsolattartást, az elektronikus kapcsolattartás vonatkozásában a büntetőeljárásról szóló
1998. évi XIX. törvény módosítása csak a legszükségesebb elemekre korlátozódik azzal, hogy
kimondja, 2017. december 31-ig az E-ügyintézési tv. mely rendelkezéseit kell alkalmazni az
elektronikus kapcsolattartás tekintetében. A 2018-tól hatályos szabályok meghatározása az új
törvény feladata lesz.
A 34. §-hoz
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 41/C. §-a
módosításának célja annak előírása, hogy a joghatást kiváltó, írásbeliséget megkövetelő
eljárási cselekményeket az árva művek felhasználásával kapcsolatos eljárásokkal
összefüggésben az SZTNH-val kapcsolatba lépő személyek csak nyomon követhető és
megfelelő azonosítást biztosító módon tehessék meg. Ennek megfelelően kimondásra kerül,
hogy ezen ügyekben a kapcsolattartási módok közül csak az írásbeli és az azonosításhoz
kötött elektronikus kapcsolattartási formáknak van helye.
Az eljárásban azért nem kérhető tájékoztatás rövid szöveges üzenet útján, mivel ezt az árva
művek felhasználásával kapcsolatos ügyek összetettsége nem teszi lehetővé. Az iratbetekintés
tekintetében a szabály akként rendelkezik, hogy a kérelemre megtekinthető iratok esetében -
az információbiztonsági szabályok maradéktalan érvényesülése érdekében - erre csak
személyes megjelenéshez kötötten kerülhessen sor. Iratbetekintés tehát nem teljesíthető
elektronikusan, az ügy iratait távoli eléréssel hozzáférhetővé téve.
Az Szjt. új 94/C. §-a a mű önkéntes nyilvántartásba vételével kapcsolatos ügyekkel
összefüggésben akként rendelkezik, hogy ezek elektronikus úton is folytathatóak, azzal együtt
azonban, hogy ez csak azonosításhoz kötött elektronikus kapcsolattartási formában lehetséges.
A kérelemre megtekinthető iratok esetében az iratbetekintés elektronikus formában történő
lehetővé tételének, valamint a tájékoztatás kérése és annak teljesítése kapcsán a rövid
szöveges üzenet útján történő kapcsolattartásnak a kizárására egyrészt garanciális, másrészt
pedig az ügy bonyolultságára tekintettel fennálló okokból van szükség.
100
Az önkéntes műnyilvántartással kapcsolatosan benyújtott kérelmek mellékletét képező
műpéldányok esetében fennáll annak a lehetősége, hogy - például a műpéldány hordozójára
tekintettel - nem megvalósítható annak digitalizálása vagy e digitalizálás eredményeként
olyan méretű elektronikus példány jönne létre, amelynek okán az elektronikus kapcsolattartás
akadályba ütközne. Erre az esetre a javaslat kizárja a főszabály szerinti elektronikus
ügyintézést. Az eljárás további részletszabályait a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által
vezetett önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól szóló 26/2010. (XII. 28.) KIM
rendelet tartalmazza.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
A 35. §-hoz
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása a gazdasági kamara
szervezeti és működési szabályzatára utalja azon ügyek meghatározását, amelyek intézése
során akkor is az E-ügyintézési tv. elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek
alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem
közigazgatási hatósági ügy.
A 36. §-hoz
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 4. § (5) bekezdése a hajózási hatóságnál
kezdeményezett eljárásokban kizárta a dokumentumok elektronikus előterjesztését. A
törvényjavaslat ezt a rendelkezést hatályon kívül helyezi.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
A 37. §-hoz
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV.
törvény módosítása a kamara szervezeti és működési szabályzatára utalja azon ügyek
meghatározását, amelyek intézése során akkor is az E-ügyintézési tv. elektronikus
ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja
vagy alkalmazottja, és az eljárás nem közigazgatási hatósági ügy.
A 38. §-hoz
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 154. § (7) bekezdésének, és 154/B. §-ának
módosítása - tekintettel arra, hogy az elektronikus kapcsolattartás módjait az E-ügyintézési tv.
szabályozza - egyes vállalkozói dokumentumoknak (éves beszámoló, egyszerűsített éves
beszámoló stb.) a céginformációs szolgálat részére történő megküldése módjára vonatkozó
szabályokat egyszerűsíti.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést.
101
A 39. §-hoz
A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.)
31. § (1) bekezdésének újraszabályozása és a 30. §-t megelőző cím kiigazítása az E-
ügyintézési tv. mintaoltalmi ügyekben való alkalmazhatóságát teszi egyértelművé, miközben
lehetőséget biztosít arra, hogy - ahol indokolt - az Fmtv. ne csak a Ket.-től, de az E-
ügyintézési tv.-től is eltérő szabályokat állapítson meg.
Az Fmtv. 31. §-ának kiegészítése azt a célt szolgálja, hogy világossá tegye: az SZTNH
hatáskörébe tartozó mintaoltalmi ügyekben a kapcsolattartási módok közül csak az írásbeli és
az elektronikus, és ez utóbbin belül csak az azonosításhoz kötött kapcsolattartási formáknak
van helye.
Az SZTNH előtti iparjogvédelmi hatósági eljárásokban - a jelenlegi gyakorlatnak
megfelelően - szóbeli kapcsolattartásra (ideértve a személyes megjelenést is), illetve
azonosításhoz nem kötött írásbeli vagy elektronikus kapcsolattartásra csak tájékoztatás kérése
és teljesítése, illetve az iratbetekintés biztosítása és a szóbeli tárgyalások esetében van
lehetőség. Tájékoztatás sem kérhető vagy kapható azonban rövid szöveges üzenet útján, mivel
az nyilvánvalóan alkalmatlan az iparjogvédelmi ügyek összetettségének megfelelő, pontos és
szabatos közlések továbbítására.
A javaslat biztosítja, hogy a joghatást kiváltó, írásbeliséget megkövetelő eljárási
cselekményeket az SZTNH-val kapcsolatba lépő személyek csak nyomon követhető és
megfelelő azonosítást biztosító módon tehessék meg.
Az Fmtv. 32/B. §-ának újraszabályozása, elhagyva az SZTNH előtti elektronikus ügyintézést
korlátozó rendelkezéseket, mintaoltalmi ügyekben elhárítja az akadályokat az E-ügyintézési
tv. alkalmazása, és ebből következően a teljeskörű és kétirányú elektronikus ügyintézési
lehetőség elől. A 32/B. § (2) bekezdése ugyanakkor - az E-ügyintézési tv. 9. § (1)
bekezdésében foglalt főszabálytól eltérően, az abban foglalt felhatalmazás alapján -
kimondja, hogy mintaoltalmi ügyekben a gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselők
számára sem kötelező az elektronikus ügyintézés.
A gazdálkodó szervezetek és az ügyfél jogi képviselője részére kötelező jelleggel előírt
elektronikus ügyintézés ugyanis egyes iparjogvédelmi eljárásokban Magyarország nemzetközi
szerződésekben foglalt kötelezettségeibe ütközne - tekintettel arra, hogy ezek alapján
védjegy- és szabadalmi ügyekben a papír alapú ügyintézés lehetősége (legalábbis a
benyújtandó dokumentumok egy jelentős része vonatkozásában) nem zárható ki.
Noha az, hogy a kötelező elektronikus ügyintézés előírása nemzetközi szerződésekbe ütközik,
kizárólag a védjegy- és szabadalmi eljárásokat érinti, az SZTNH ügyköreinek egységes
kezelése valamennyi, az SZTNH előtti iparjogvédelmi hatósági ügy (és valamennyi
beadvány) esetében egységes szabályozást indokol az elektronikus, illetve papír alapú
ügyintézés terén - mind az ügyfelek, mind az SZTNH szempontjából: az ügy- és
beadványtípusonként eltérő kapcsolattartási forma előírása kevéssé lenne áttekinthető az
ügyfelek számára és jogpolitikai szempontból sem járna következetes eredményekkel. Nem
lenne ésszerű mintaoltalmi ügyekben az ügyfelek egy meghatározott körétől megkövetelni az
elektronikus ügyintézést, miközben szabadalmi és védjegyügyekben - a nemzetközi
kötelezettségekre tekintettel - bárki számára megengedett a papír alapú kapcsolattartás is.
102
Az SZTNH előtti iparjogvédelmi eljárások ráadásul tipikusan „együtt mozgó, egységes
rendszerek”, a szabadalmi és a védjegyeljárásokat szabályozó törvényeknek a többi oltalmi
forma esetében való érvényesülését az iparjogvédelmi törvények a ”mutatis mutandis” elven
alapulva biztosítják. A javaslat ennek megfelelően az iparjogvédelmi ügyek tekintetében a
fenti elveknek és indokoknak megfelelő átgondolt, rendszerszemléletű és egységességet
biztosító szabályozás bevezetését irányozza elő.
A 40. §-hoz
Az E-ügyintézési tv. 35. §-a alapján már nem csak ügyfélkaput, hanem más elektronikus
azonosítási szolgáltatásokat is biztosít a Kormány:
a)	tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus
azonosítási szolgáltatás,
b)	ügyfélkapu, valamint
c)	részleges kódú telefonos azonosítás.
Az azonosítási szolgáltatásokhoz biztonságos kézbesítési szolgáltatás és tárhely kapcsolódik.
A törvényjavaslat ennek megfelelően az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
módosításával az ügyfélkapun kívül lehetővé teszi a többi elektronikus azonosítási
szolgáltatás használatát is.
A törvény 5. § (3) bekezdése alapján adóügyben az elektronikus kapcsolattartásra és
elektronikus ügyintézésre akkor van lehetőség, ha azt jogszabály az ügy típusának
megjelölésével lehetővé teszi. Tekintettel arra, hogy ez a rendelkezés az E-ügyintézési tv.-vel
ellentétes, a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
A 41. §-hoz
A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény önállóan határozza meg a vámhatóság által
elektronikusan kedvezményezett, az adó megállapítására irányuló elsőfokú adóigazgatási
eljárás definícióját és részletes szabályait. Tekintettel arra, hogy az E-ügyintézési tv. az
elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat általános érvénnyel határozza meg, e
rendelkezések deregulációja nem megkerülhető.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
A 42. §-hoz
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 64/A. § (2) bekezdése kizárja, hogy az érmes - halála
esetén az özvegye -, illetőleg edzője az olimpiai járadék, az özvegyi járadék, valamint az
edzői járadék megállapítása iránti eljárásban a Magyar Olimpiai Bizottsággal elektronikus
úton tartson kapcsolatot. A törvényjavaslat ezt a megkötést helyezi hatályon kívül.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
A 43. §-hoz
103
Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó általános szabályokat a Ket. X. Fejezete tartalmazta.
A Ket. hatálya miatt (közigazgatási hatósági eljárások) a Ket.-ben elhelyezett szabályozás, a
jogrendszerben elfoglalt helyére figyelemmel, nem, vagy csak nagyon nehézkesen volt
alkalmas arra, hogy az elektronikus ügyintézés általános szabályait a jogrendszer egésze
vonatkozásában meghatározza. Ez indokolta az E-ügyintézési tv. megalkotását, amihez
értelemszerűen hozzá kell igazítani a Ket. még hatályban lévő szabályait is.
Ennek figyelembe vételével a Ket. módosításának főbb elemei az alábbiak.
A normaszöveg a kapcsolattartás általános szabályait egyszerűbb, összefogottabb tartalommal
jeleníti meg. Továbbra is lehetővé teszi az ügyfélnek az általa választott kapcsolattartási
formáról való áttérést, de nem szabályozza tételesen a visszaélésszerű áttérés tilalmát, ez
ugyanis az ügyfél jóhiszemű eljárására vonatkozó alapelvből következik. Életveszéllyel vagy
súlyos kárral fenyegető helyzet esetén ugyanakkor - a védendő érték kiemelkedő jellegére
tekintettel - nem az ügyfél, hanem a hatóság választja meg a kapcsolattartás módját.
A Ket. a módosítást követően nem tér ki a tételes kapcsolattartási formákra, mivel az
elektronikus kapcsolattartási szabályokat az E-ügyintézési tv. tartalmazza. A szóbeli
kapcsolattartás egyetlen formája így a személyes kontaktus, az írásbeli út pedig attól
független, hogy a dokumentum kézbesítésére, közlésére hirdetmény avagy éppen postai úton
kerül sor. A telefaxra vonatkozó rendelkezéseket a módosítás kiveszi az eljárási kódexből,
mivel az ilyen módon történő kapcsolattartás idejétmúlt. Az E-ügyintézési tv.-vel
összhangban a cél egy új, egységes, technológiasemleges, a kor kihívásaira hatékonyan
reagálni tudó szabályozás kialakítása.
A meghatalmazásra vonatkozó szabályok között kiemelendő, hogy a módosítás értelmében
kikerülnek az ügyintézési rendelkezéssel kapcsolatos szabályok a Ket.-ből, ugyanis azokra az
E-ügyintézési tv. tér ki.
A kézbesítésre vonatkozó szabályok módosításának indoka is az E-ügyintézési tv.
rendelkezéseivel való összhang megteremtése. A hatóság főszabály szerint minden eljárási
cselekményt jogosult - illetve köteles - elektronikusan megtenni, így a döntés közlése is
történhet ilyen módon. Ennek szabályait azonban az E-ügyintézési tv. tartalmazza. Az
egyértelműség érdekében, a jogalkalmazást segítendő a közlés szabályai közt is utalás történik
az E-ügyintézési tv.-re, a kapcsolattartás általános szabályai mellett. A telefaxra vonatkozó
rendelkezés elhagyásának indoka a fentebb említettek szerint az, hogy az ilyen módon történő
kapcsolattartás idejétmúlt.
Az e-ügyintézésre vonatkozó fejezet az E-ügyintézési tv. hatálybalépésével összhangban
csupán két szakaszra szűkül. A fejezet újraszabályozása egyrészt az E-ügyintézési tv.-vel
történő kapcsolódást valósítja meg utaló szabállyal, megkönnyítendő ezzel a jogalkalmazás
munkáját, másrészt a hatósági szolgáltatás szabályait lényegesen egyszerűbbé és
áttekinthetőbbé teszi, megtartva azok ügyfélbarát jellegét. A hatósági szolgáltatás szabályai
közül kikerülnek a telefonos ügyfélszolgálatra vonatkozó rendelkezések, mivel azokat szintén
az E-ügyintézési tv. tartalmazza a jövőben, jelentősen kibővült ügyintézési lehetőségekkel és
garanciákkal.
Az átmeneti rendelkezés értelmében a jelen törvénnyel módosított rendelkezéseket a
hatálybalépésüket követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
104
A 44. §-hoz
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény a Magyar Energetikai és Közmű-
szabályozási Hivatal eljárásaiban generálisan korlátozza az elektronikus kapcsolattartás
lehetőségét. A törvényjavaslat e megkötést hatályon kívül helyezi.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
A 45. §-hoz
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvényben a Ket. rendelkezéseire való
hivatkozás hatályon kívül helyezése a Ket. módosítására figyelemmel indokolt.
A 46. §-hoz
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005.	évi CXXXIII. törvény módosítása a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói
szakmai kamara szervezeti és működési szabályzatára utalja azon ügyek meghatározását,
amelyek intézése során akkor is az E-ügyintézési tv. elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos
rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az
eljárás nem közigazgatási hatósági ügy.
A 47. §-hoz
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80/C. § (3) bekezdése számos
vasúthatósági eljárás megindítására irányuló kérelem elektronikus benyújtását, valamint az
ügyfelekkel való elektronikus kapcsolattartást megtiltja. A törvényjavaslat az elektronikus
ügyintézés e generális korlátozását helyezi hatályon kívül.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
A 48. §-hoz
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény módosításának főbb elemei az alábbiak.
Az E-ügyintézési tv. 10. §-a értelmében az ügyfél az elektronikus ügyintézéshez szükséges
nyilatkozatokat, eljárási cselekményeket és egyéb kötelezettségeket alapértelmezésben
egységes, személyre szabott ügyintézési felületen teszi meg. Az E-ügyintézési tv. 1. § 40.
pontja alapján a személyre szabott ügyintézési felület: a jogszabályban kijelölt szolgáltató
által nyújtott olyan, az ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az
azonosított ügyfél számára egységesen elérhető lehetőséget biztosít az elektronikus
ügyintézéshez szükséges nyilatkozatok, eljárási cselekmények és egyéb kötelezettségek
teljesítésére, az ügyfél által igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások
igénybevételére.
A törvényjavaslat ennek megfelelően a Kormányzati Portálra mint az elektronikus ügyintézés
belépő pontjára vonatkozó utalásokat a törvényből kiemeli.
105
Az E-ügyintézési törvény 14. § (1) bekezdése értelmében a gazdálkodó szervezet ügyfél -
törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartásba vételét, ha a gazdálkodó szervezet
nem nyilvántartásba vétellel jön létre, létrejöttét követő 8 napon belül - köteles bejelenteni az
elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség).
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény módosítása biztosítja, hogy a cégek e hivatalos elektronikus elérhetősége a
cégnyilvántartás adata is legyen.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az eIDAS rendelet hatálybalépésével megváltozott
fogalmak technikai átvezetését is.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 49. §-hoz
Az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló
törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló
2006.	évi XLVII. törvény 2. § (6) bekezdése alapján a kérelmező nem jogosult a kárpótlási
hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani. A törvényjavaslat az elektronikus ügyintézés
e generális korlátozását helyezi hatályon kívül.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
Az 50. §-hoz
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása
a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Egészségügyi
Szakdolgozói Kamara szervezeti és működési szabályzatára utalja azon ügyek
meghatározását, amelyek intézése során akkor is az E-ügyintézési tv. elektronikus
ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja
vagy alkalmazottja, és az eljárás nem közigazgatási hatósági ügy.
Az 51. §-hoz
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben a Ket.
rendelkezéseire való hivatkozás hatályon kívül helyezése a Ket. módosítására figyelemmel
indokolt.
Az 52. §-hoz
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 67. § (1) bekezdése alapján a munkáltató az EGT-
állampolgár vagy a családtag magyarországi munkavállalásának meghiúsulását, valamint
106
foglalkoztatásának megszüntetését a következő adatok közlésével három munkanapon belül
köteles bejelenteni az eljáró hatóságnak:
a)	munkáltató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, cégjegyzékszám),
b)	az EGT-állampolgár vagy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag
munkavállaló természetes személyazonosító adatai,
c)	az EGT-állampolgár vagy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag
munkavállaló tartózkodásra jogosító okmányának száma,
d)	munkakör,
e)	a munkavégzés megszűnésének, vagy meghiúsulásának időpontja.
A törvényjavaslat szerinti módosítás alapján e bejelentés elektronikusan is megtehető lesz.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
Az 53. §-hoz
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény alapján a munkáltató öt napon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti
hatóságnak a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának megkezdését, valamint, ha
a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkáját nem kezdi meg, illetve a
munkavégzés a munkavállalási engedély érvényességi idején belül megszűnik.
A törvényjavaslat szerinti módosítás alapján e bejelentések elektronikusan is megtehetőek
lesznek.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
Az 54. §-hoz
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 37. § (1)
bekezdése alapján a kérelem, a pályázat benyújtására, illetve az adatszolgáltatásra a külön
jogszabályban vagy a jogszabályi felhatalmazás alapján közleményben meghatározottak
szerint papír alapú vagy elektronikus nyomtatvány rendszeresíthető.
A törvényjavaslat szerinti módosítás a papír és az elektronikus alapú nyomtatvány közötti
különbségtételt - azzal, hogy a papír alapú benyújtást nem tiltja meg - megszüntetni.
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi továbbá a törvény elektronikus kapcsolattartást
korlátozó rendelkezését (12. § (5) bek.: a törvény hatálya alá tartozó intézkedéssel
kapcsolatban elektronikus kapcsolattartásra akkor van lehetőség, ha azt e törvény vagy az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály az ügy típusának megjelölésével lehetővé
teszi).
A törvény 28/B. § (1) bekezdése alapján az ügyfél a képviselet ellátására meghatalmazást
vagy megbízást ad, azt - az eseti meghatalmazást vagy megbízást kivéve - az ügyfélnek vagy
meghatalmazott képviselőjének az ügyfél-nyilvántartási rendszer szakrendszerébe postai úton
vagy személyesen a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített
nyomtatványon kell bejelentenie. A papír alapot feltételező postai út, illetve a személyes
107
megjelenés az elektronikus ügyintézést kizárja, így a törvényjavaslat e rendelkezéseket
hatályon kívül helyezi.
A törvény 29. § (1) bekezdésének módosítása az ügyfél-nyilvántartásban szereplő adataiban
bekövetkezett változás elektronikus bejelentését is lehetővé teszi.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
Az 55. §-hoz
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása a Magyar
Könyvvizsgálói Kamara alapszabályára vagy kamarai szabályzatára utalja azon ügyek
meghatározását, amelyek intézése során akkor is az E-ügyintézési tv. elektronikus
ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja
vagy alkalmazottja, és az eljárás nem közigazgatási hatósági ügy.
Az 56. §-hoz
A kisajátításról 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) módosítása az alábbiak
miatt indokolt.
Az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdés módosítása az új c) pontban már az ügyfélként eljáró
állam, önkormányzat, költségvetési szerv és köztestület számára is kötelezővé teszi az
elektronikus ügyintézést.
Ugyanakkor mivel a kisajátítási eljárásban az államon és önkormányzaton kívül harmadik
személynek is lehetősége van kisajátítást kérni, illetve van olyan esetkör, mikor a kisajátítást
kérő az állam illetve önkormányzat javára, de saját nevében jár el, ezért az E-ügyintézési tv. 9.
§ (1) bekezdés c) ponttól függetlenül szükséges a Kstv. módosításával általánosan kimondani,
hogy a kisajátítást kérő, illetve annak képviselője az e törvény hatálya alá tartozó hatósági
eljárásokban, e hatósági eljárásokban hozott döntések bírósági felülvizsgálati eljárásában,
valamint a kisajátítási terv záradékolására irányuló eljárásban elektronikus ügyintézésre
köteles (Kstv. 40/G. §).
A Kstv. hatálya alá nemcsak a kisajátítási eljárás tartozik, hanem a járulékos költség
megtérítésére irányuló eljárás, a szakértő előzetes kirendelése, az előmunkálat engedélyezése,
az előzetes eljárás és a kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés is, valamint az ezen
eljárásokat felülvizsgáló közigazgatási per. Mindegyik eljárásban érintett a kisajátítást kérő,
ezért a javaslat nemcsak a kisajátítási eljárásban, hanem a Kstv. hatálya alá tartozó összes
eljárásban - ideértve a bírósági eljárásokat is - kötelezővé teszi a kisajátítást kérő számára az
elektronikus ügyintézést.
A kisajátítási terv záradékolására irányuló eljárás a kisajátítási eljárást megelőzően lefolytatott
földügyi eljárás [Ezt nem a Kstv., hanem a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról,
záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes
kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet szabályozza].
108
Az ingatlanügyi záradékolás során a kisajátítást kérő képviseletében földmérő jár el, mely
gazdálkodó szervezet (gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó), így az E-ügyintézési tv. 9.
§-a alapján egyébként is köteles az elektronikus ügyintézésre.
Ugyanakkor az építésügyi záradékolás során (abban az esetben, amikor az az ingatlanügyi
záradékolástól külön eljárás keretében történik) nem szükségszerű, hogy földmérő járjon el,
hanem a záradékolást akár maga a kisajátítást kérő vagy annak nem földmérő képviselője is
kérelmezheti.
Ugyanakkor azon indokok alapján, hogy a professzionális állami, önkormányzati kisajátítást
kérő a Kstv. szerinti eljárásokban köteles az elektronikus ügyintézésre, indokolt, hogy a Kstv.
egységesen kimondja, hogy a kisajátítást kérő illetve képviselője a záradékolási eljárásban is
köteles elektronikus ügyintézésre.
A Kstv. 47. § (1) bekezdés szerinti átmeneti rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az
elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseket csak a 2018. január 1-jét követően
indult és megismételt hatósági és bírósági eljárásokban kötelező alkalmazni.
Ebből következőleg ha 2018. január 1-jén folyamatban vagy egy kisajátítási eljárás, vagy más,
a törvény hatálya alá tartozó és a kisajátítást kérőt érintő eljárás (pl. szakértő előzetes
kirendelése, előmunkálat engedélyezése, járulékos költségek megtérítése), akkor a kisajátítást
kérő, és ebből következőleg a vele való kommunikációban a kisajátítási hatóság illetve a
bíróság sem köteles az elektronikus ügyintézésre.
Fontos felhívni a figyelmet, hogy mivel a hatóság illetve a bíróság az E-ügyintézési tv. 108. §-
a értelmében már 2018. január 1-jétől készen áll az elektronikus ügyintézésre, ezért ha a
kisajátítást kérő igényli, akkor lehetősége van a már folyamatban lévő eljárásokban is kérni az
elektronikus ügyintézést.
A főszabály alóli kivétel [Kstv. 47. § (2) bekezdés] kezeli azt az esetet, mikor a 2018. január
1-jét megelőzően benyújtott kérelem alapján, vagyis amikor még nem kötelező a záradékolás
elektronikus ügyintézése a kisajátítást kérő számára, olyan kisajátítási terv kerül a kisajátítást
kérő részére kiadásra, melyen a hatósági záradék a papír alapú dokumentumra került rá.
Ennek kapcsán a probléma alapvetően ekkor merülhet fel, ha sok ingatlant érintő (tipikusan a
nyomvonalas) beruházások esetében a záradék az ún. átnézeti térképen van rajta, mely térkép
adott esetben olyan nagy formátumú papír, melyet gyakorlatilag nem lehet szkennelni, így
elektronikus ügyintézés keretében való becsatolása nem lehetséges, még az E-ügyintézési tv.-
módosítás által megteremtett adathordozón való benyújtással sem.
Ugyan nem minden kisajátítási terv tartalmaz átnézeti térképet, illetve nem minden átnézeti
térkép akkora, ahogy azt szkennelni nem lehet, de mivel szükséges egy objektív körülmény
meghatározása a kivételszabály megállapításához, ezért a rendelkezés egységesen akkor ad
kivételt az elektronikus ügyintézés alól, ha a záradékolt kisajátítási terv csak papír alapon áll a
kisajátítást kérő rendelkezésére.
Ebből az is következik, hogy ha a kisajátítási terv ugyan papír alapon áll rendelkezésre, de
nem tartalmaz záradékot, akkor azt a kisajátítást kérő - más, eredetileg papír alapon
rendelkezésre álló melléklethez hasonlóan - elektronikus dokumentum formájúvá átalakítva
köteles a kisajátítási hatóság részére mellékletként benyújtani. Ez szkennelési problémát nem
okoz, mert a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a
kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008.
109
(VII. 3.) Korm. rendelet értelmében a kisajátítási terv csak akkor tartalmaz átnézeti térképet,
ha azt záradékolni is kell.
A Kstv. 10. § (5) bekezdés és a 14. § (3) bekezdés a) pontja módosításához: a rendelkezés
lehetővé teszi, hogy a felek a nyilatkozatukat ne csak magán a tárgyaláson, hanem azt
megelőzően is, akár elektronikus úton is megtehessék.
A Kstv. 33. § (1) bekezdés módosításához: a rendelkezésben felesleges utalni arra, hogy a
jogerőre utalást milyen formában (feljegyzés) tartalmazza a határozat, valamint az
ingatlanügyi hatóság részére küldött kisajátítási terv esetében pedig nem kell utalni annak
példányszámára sem, mert elektronikus dokumentum esetében ez nem értelmezhető.
A Kstv. 23. § (3) bekezdés hatályon kívül helyezéséhez: A rendelkezés szerint „Az ügyfeleket
az eljárás megindításáról postai úton kell értesíteni.”. A kisajátítási eljárás ügyfele
(kártalanításra jogosult tulajdonos illetve ingatlan-használó) lehet egyrészt gazdálkodó
szervezet, azzal a hatóság kizárólag elektronikus úton kommunikálhat. Másrészt nem
gazdálkodó szervezet ügyfél is megjelölheti az ügyintézési rendelkezésében azt, hogy
elektronikus úton kíván eljárni, így ezen ügyfél részére sem lehet az iratot postai úton
kézbesíteni.
A Kstv. 26. § (3) és (4) bekezdéséből történő hatályon kívül helyezéshez: mivel az E-
ügyintézési tv. alapján az ügyféllel való kapcsolattartás módját az ügyfél ügyintézési
rendelkezése határozza meg azzal, hogy az elektronikus ügyintézés lehetőségét biztosítani
kell, ezért a kapcsolattartás lehetséges módozatait nem szükséges külön szabályozni. Azt sem
szükséges külön szabályozni, hogy a hatóság a szakértővel milyen lehetséges módon tartja a
kapcsolatot.
A Kstv. 32/A. § (2) bekezdéséből történő hatályon kívül helyezéshez: Mivel a hatóság az E-
ügyintézési tv. értelmében kizárólag elektronikus úton kommunikál a bírósággal, ezért az
iratok bírósághoz való felterjesztése körében el kell hagyni az elektronikus utat csak
lehetőségként szabályozó rendelkezést.
A Kstv. 38. § (3) bekezdésében, a 39. § (2) bekezdésében és a 40/B. § (3) bekezdésben
történő hatályon kívül helyezéshez: az elektronikus ügyintézés lehetősége folytán egyrészt
indokolatlan, másrészt felesleges utalni az ügyfelekkel való kapcsolattartás módjára.
Az 57. §-hoz
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása az eIDAS rendelet
hatálybalépésével megváltozott fogalom technikai átvezetését tartalmazza.
Az 58. §-hoz
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítását az
alábbiak indokolják.
110
Az E-ügyintézési tv. 18. § (3) bekezdése megteremti annak a lehetőségét, hogy a
főszabályként az ügyfél személyes megjelenésével végezhető eljárási cselekményeket vagy
megtehető nyilatkozatokat az ügyfél elektronikus ügyintézés keretében is megtehesse, ha
ennek előzetes azonosítási feltételei megvalósultak.
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 19. § (4)
bekezdése értelmében a kérelmező által megjelölt ellenfelet az előzetes bizonyítás elrendelése
tárgyában csak akkor nem kellett meghallgatni, ha a kérelmező valószínűsítette, hogy az
veszélyeztetné az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatását.
A módosítást megelőzően tehát a személyes meghallgatás volt a főszabály, amelyet a
közjegyző csak akkor mellőzhetett, ha a kérelmező valószínűsítette, hogy az veszélyeztetné az
előzetes bizonyítás eredményes lefolytatását. Felülvizsgálva a normaszöveget megállapítható,
hogy a személyes jelenlét az eljárásban nem feltétlenül indokolt, mivel az kiváltható írásbeli
nyilatkozattétellel is.
Ennek következtében a jogszabály szövege úgy módosul, hogy a kérelmező által megjelölt
ellenfelet az előzetes bizonyítás elrendelése tárgyában nem kell írásbeli nyilatkozattételre
felhívni, vagy meghallgatni, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az veszélyeztetné az előzetes
bizonyítás eredményes lefolytatását. Ha a közjegyző az ellenfél írásbeli nyilatkozattételre
történő felhívását vagy meghallgatását mellőzi, határozatát az ellenféllel csak az előzetes
bizonyítás elrendelése esetében, és legkésőbb az előzetes bizonyítás foganatosításának a
megkezdésekor kell közölnie; ha a közlés akadályba ütközik, ez az előzetes bizonyítás
foganatosítását nem akadályozza. Ezáltal az írásbeli nyilatkozattételre történő felhívás - ami
az elektronikus utat is magában foglalja - a közjegyző rendelkezésére áll, mint a személyes
meghallgatás alternatívája.
Az 59. §-hoz
Az E-ügyintézési tv. 35. §-a alapján már nem csak ügyfélkaput, hanem más elektronikus
azonosítási szolgáltatásokat is biztosít a Kormány:
a)	tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus
azonosítási szolgáltatás,
b)	ügyfélkapu, valamint
c)	részleges kódú telefonos azonosítás.
Az azonosítási szolgáltatásokhoz biztonságos kézbesítési szolgáltatás és tárhely kapcsolódik.
A törvényjavaslat ennek megfelelően az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló
2008.	évi XLVI. törvény módosításával az ügyfélkapun kívül lehetővé teszi a többi
elektronikus azonosítási szolgáltatás használatát is.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
A 60. §-hoz
Az E-ügyintézési tv. 35. §-a alapján már nem csak ügyfélkaput, hanem más elektronikus
azonosítási szolgáltatásokat is biztosít a Kormány:
a)	tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus
azonosítási szolgáltatás,
b)	ügyfélkapu, valamint
111
c)	részleges kódú telefonos azonosítás.
Az azonosítási szolgáltatásokhoz biztonságos kézbesítési szolgáltatás és tárhely kapcsolódik.
A törvényjavaslat ennek megfelelően a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió
tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
2009. évi XLVII. törvény módosításával az ügyfélkapun kívül lehetővé teszi a többi
elektronikus azonosítási szolgáltatás használatát is.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
A 61. §-hoz
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
2009.	évi LXXVI. törvény 21. §-a az elektronikus kapcsolattartásra és az elektronikus
tájékoztatásra a Ket. rendelkezéseit rendeli alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a tárgykört az
E-ügyintézési tv. szabályozza, és e rendelkezések a Ket.-ből kikerülnek, a hivatkozás
elhagyása indokolt.
A 62.§-hoz
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosításának
indokai az alábbiak.
Az E-ügyintézési tv. 14. § (1) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet ügyfél - törvény
eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartásba vételét, ha a gazdálkodó szervezet nem
nyilvántartásba vétellel jön létre, létrejöttét követő 8 napon belül - köteles bejelenteni az
ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásába az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló
elérhetőségét.
A törvényjavaslat megteremti a jogalapját annak, hogy az egyéni vállalkozók nyilvántartásába
ez az adat bekerüljön, és szabályozza az ezzel kapcsolatos adatkezelést.
A törvény 3/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal járási
(fővárosi kerületi) hivatala az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és
megszüntetésének bejelentésekor ügyfélkaput létesít a bejelentést személyesen kezdeményező
és ügyfélkapuval nem rendelkező bejelentő számára.
Az E-ügyintézési tv. 35. §-a alapján már nem csak ügyfélkaput, hanem más elektronikus
azonosítási szolgáltatásokat is biztosít a Kormány:
a)	tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus
azonosítási szolgáltatás,
b)	ügyfélkapu, valamint
c)	részleges kódú telefonos azonosítás.
Az azonosítási szolgáltatásokhoz biztonságos kézbesítési szolgáltatás és tárhely kapcsolódik.
A törvényjavaslat ennek megfelelően pontosítja a kormányhivatal által nyújtott szolgáltatás
megjelölését, valamint a terminológiai pontosítást a törvény egyéb pontjain is átvezeti.
112
A törvény 4. § (1) bekezdése az elektronikus kapcsolattartásra és az elektronikus
tájékoztatásra a Ket. rendelkezéseit rendeli alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a tárgykört az
E-ügyintézési tv. szabályozza, és e rendelkezések a Ket.-ből kikerülnek, a hivatkozás
elhagyása indokolt.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 63.§-hoz
Végrehajtási rendeletre vonatkozó felhatalmazó rendelkezést pontosítja az illetékekről szóló
törvénynek megfelelően.
A 64. §-hoz
A törvénymódosítási javaslat technikai pontosítást tartalmaz a konzuli tisztviselők
feladatkörét illetően.
A 65. §-hoz
Az E-ügyintézési tv. nemcsak az ügyfél és az elektronikus ügyintézést biztosító szerv közötti,
hanem utóbbi (az E-ügyintézési tv. szerint ún. együttműködő) szervek egymás közötti
kommunikációját is a szabályozási körébe vonja. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi
XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 46. § (3) bekezdése a végintézkedés beszerzésével
kapcsolatban úgy rendelkezett, hogy azt tértivevényes küldeményként kell postára adni,
illetve az belföldön bármely jegyzőnek vagy közjegyzőnek, külföldön pedig a hivatásos
magyar konzuli tisztviselőnek is átadható.
Az E-ügyintézési tv.-nek való megfelelés érdekében szükséges, hogy a tértivevényes
küldeményként történő postára adás helyett a „kézbesíteni” kifejezés kerüljön, amely
magában foglalja az elektronikus és a postai úton történő kézbesítés lehetőségét is.
A fenti indokolás a Hetv. 47. § (4) bekezdésének módosítására is megfelelően irányadó.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 66. §-hoz
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §-a értelmében
egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami
adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a foglalkoztatási jogviszonnyal
kapcsolatos, a törvényben meghatározott egyes adatokat. A törvény rendelkezései alapján a
bejelentés ügyfélkapus regisztrációhoz kötött, és vagy az ügyfélkapun, vagy telefonon
keresztül történik.
113
Az E-ügyintézési tv. 35. §-a alapján azonban már nem csak ügyfélkaput, hanem más
elektronikus azonosítási szolgáltatásokat is biztosít a Kormány:
a)	tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus
azonosítási szolgáltatás,
b)	ügyfélkapu, valamint
c)	részleges kódú telefonos azonosítás.
Az azonosítási szolgáltatásokhoz biztonságos kézbesítési szolgáltatás és tárhely kapcsolódik.
A törvényjavaslat ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos a terminológiai pontosításokat
átvezeti a törvény érintett rendelkezésein.
A törvény 12. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése alapján továbbá a munkáltató az
egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét csak elektronikusan
teljesítheti, papír alapon nem.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
A 67. §-hoz
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról 2010.
évi XC. törvénynek a háztartási alkalmazott foglalkoztatásának bejelentésével kapcsolatos
szabályozása az ügyfélkapu alkalmazására épül fel.
Az E-ügyintézési tv. 35. §-a alapján azonban már nem csak ügyfélkaput, hanem más
elektronikus azonosítási szolgáltatásokat is biztosít a Kormány:
a)	tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus
azonosítási szolgáltatás,
b)	ügyfélkapu, valamint
c)	részleges kódú telefonos azonosítás.
Az azonosítási szolgáltatásokhoz biztonságos kézbesítési szolgáltatás és tárhely kapcsolódik.
A törvényjavaslat ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos a terminológiai pontosításokat
átvezeti a törvény érintett rendelkezésein.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 68. §-hoz
Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvényben a Ket. rendelkezéseire való
hivatkozás módosítása azért indokolt, mert a szabályozott vagy központi elektronikus
ügyintézési szolgáltatásokat 2017. január 1-től nem a Ket., hanem az E-ügyintézési tv.
szabályozza.
A 69. §-hoz
Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 27. § (4) bekezdése alapján az
alapvető jogok biztosa és a hatóság, a közreműködésre kötelezett szervezet vagy személy,
114
valamint a kivételes vizsgálattal érintett szervezet között a kapcsolat elektronikus aláírással
ellátott elektronikus dokumentum alkalmazásával is fenntartható.
A törvényjavaslat ezt a rendelkezést hatályon kívül helyezi, így az elektronikus
kapcsolattartásra az E-ügyintézési tv.-ben megjelölt - bővebb - lehetőségek lesznek
alkalmazhatóak.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 70. §-hoz
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása az
eIDAS rendelet hatálybalépésével megváltozott fogalmak technikai átvezetését tartalmazza.
A 71. §-hoz
A törvényjavaslat az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvénynek az elektronikus
ügyintézésről szóló IV/A. Fejezetét hatályon kívül helyezi, figyelemmel arra, hogy a tárgykört
az E-ügyintézési törvény szabályozza.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést, továbbá az eIDAS rendelet hatálybalépésével megváltozott
fogalmak technikai átvezetését is tartalmazza.
A 72.§-hoz
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról
szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 91. § (1) bekezdésének módosítása lehetővé teszi, hogy a
civil szervezetek hivatalos elérhetősége a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek
nyilvántartásában szerepeljen.
A szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem elektronikus benyújtásának szabályai (21.§
(9)	bek.) az ügyfélkapu használatára épülnek.
Az E-ügyintézési tv. 35. §-a alapján azonban már nem csak ügyfélkaput, hanem más
elektronikus azonosítási szolgáltatásokat is biztosít a Kormány:
a)	tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus
azonosítási szolgáltatás,
b)	ügyfélkapu, valamint
c)	részleges kódú telefonos azonosítás.
Az azonosítási szolgáltatásokhoz biztonságos kézbesítési szolgáltatás és tárhely kapcsolódik.
A törvényjavaslat ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos terminológiai pontosításokat
átvezeti a törvény érintett rendelkezésein. A javaslat 2018. január 1-jén lép hatályba.
A 73.§-hoz
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény a kiemelt munkáltatói
nyilatkozatok a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikusan legalább fokozott
115
biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható; erről hiteles papír alapú kiadmányt kell
készíteni és a hivatásos állomány tagjával a papír alapú kiadmányt kell közölni.
A törvényjavaslat a munkáltatói intézkedéseket teljes körűen elektronikus útra tereli és
megszünteti - a jogviszony létesítéséről rendelkező jognyilatkozat kivételével - a papír alapú
kiadmány alkalmazását.
Ezzel kapcsolatban a közszolgálati jogviszonyban állók számára kötelező lesz az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást (pl.
ügyfélkaput, új személyazonosító igazolványt) igénybe venni.
Tekintettel arra, hogy a minősített elektronikus aláírást az állam az elektronikus
személyazonosító igazolványon, egyéb hitelesítést az AVDH szolgáltatás útján ingyen
biztosít, ez az érintettek számára többletterhet nem jelent. A javaslat ezen része 2017. május
1-jén lép hatályba.
A törvény 190. § (7) bekezdése a közszolgálati panasz, illetve a keresetlevél kapcsán a
„postára adta” kifejezést használja, ami az elektronikus eljárásban nem értelmezhető. A
törvényjavaslat ezt a rendelkezést pontosítja.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az eIDAS rendelet hatálybalépésével megváltozott
fogalmak technikai átvezetését is.
A 74. §-hoz
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. mellékletének módosítása
megteremti a jogalapját annak, hogy a felsőoktatási információs rendszer számára a felvételi
kérelmek elbírálásához szükséges egyes adatok (nyelvvizsga-adatok, gyermekgondozási
adatok, szakképzésre vonatkozó adatok stb.) közvetlenül átadhatóak legyenek.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezései az ügyfélkapu
használatára épülnek.
Az E-ügyintézési tv. 35. §-a alapján azonban már nem csak ügyfélkaput, hanem más
elektronikus azonosítási szolgáltatásokat is biztosít a Kormány:
a)	tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus
azonosítási szolgáltatás,
b)	ügyfélkapu, valamint
c)	részleges kódú telefonos azonosítás.
Az azonosítási szolgáltatásokhoz biztonságos kézbesítési szolgáltatás és tárhely kapcsolódik.
A törvényjavaslat ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos terminológiai pontosításokat
átvezeti a törvény érintett rendelkezésein.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 75. §-hoz
116
Mivel az E-ügyintézési tv. megfelelően tartalmazza az elektronikus kapcsolattartás
háttérszabályait, ezért a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben ezeket hatályon kívül helyezi a
törvényjavaslat.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
A 76. §-hoz
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása az
eIDAS rendelet hatálybalépésével megváltozott fogalmak technikai átvezetését tartalmazza.
A 77. §-hoz
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi
CXXVI. törvény módosítása az agrárkamara alapszabályára vagy kamarai szabályzatára utalja
azon ügyek meghatározását, amelyek intézése során akkor is az E-ügyintézési tv. elektronikus
ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja
vagy alkalmazottja, és az eljárás nem közigazgatási hatósági ügy.
A 78. §-hoz
A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről
szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása az Magyar Állatorvosi Kamara alapszabályára
vagy kamarai szabályzatára utalja azon ügyek meghatározását, amelyek intézése során akkor
is az E-ügyintézési tv. elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek
alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem
közigazgatási hatósági ügy.
A 79. §-hoz
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvényben a Ket. rendelkezéseire való
hivatkozás módosítása azért indokolt, mert a szabályozott vagy központi elektronikus
ügyintézési szolgáltatásokat 2017. január 1-től nem a Ket., hanem az E-ügyintézési tv.
szabályozza.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
A 80. §-hoz
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben a választópolgár a központi
névjegyzékkel kapcsolatos kérelmének elektronikus benyújtása az ügyfélkapun alapul.
Az E-ügyintézési tv. 35. §-a alapján azonban már nem csak ügyfélkaput, hanem más
elektronikus azonosítási szolgáltatásokat is biztosít a Kormány:
a)	tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus
azonosítási szolgáltatás,
b)	ügyfélkapu, valamint
c)	részleges kódú telefonos azonosítás.
117
Az azonosítási szolgáltatásokhoz biztonságos kézbesítési szolgáltatás és tárhely kapcsolódik.
A törvényjavaslat ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos terminológiai pontosításokat
átvezeti a törvény érintett rendelkezésein.
A 81. §-hoz
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a Ket.-nek elektronikus
kapcsolattartás formájára és módjára vonatkozó rendelkezéseit az e törvény végrehajtására
kiadott miniszteri rendeletben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. A törvényben a Ket.
rendelkezéseire való hivatkozás módosítása azért indokolt, mert az elektronikus
kapcsolattartás szabályait 2017. január 1-től nem a Ket., hanem az E-ügyintézési tv.
tartalmazza.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
A 82.§-hoz
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV.
törvény 3. § (1) bekezdése alapján a kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási
tevékenységét a minősítő környezetvédelmi hatóság a szolgáltatás biztonsága és a szolgáltatás
színvonala alapján minősítési osztályba sorolja.
A hatályos szöveg alapján a minősítésre vonatkozó kérelmet és mellékleteit a kérelmező egy
papír alapú példányban nyújtja be a minősítő részére, egyidejűleg elektronikus adathordozón
is beadja.
A törvényjavaslat alapján a papír alapú duplikáció megszűnik.
A 4. § (1) bekezdése alapján a kérelmet, a környezetvédelmi bírságfizetési kötelezettség
hiányáról szóló nyilatkozatot és a környezetirányítási programokat eredetiben kell csatolni. A
törvényjavaslat alapján a hiteles másolat is elfogadható lesz.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
A 83.§-hoz
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 49. § (2) bekezdése alapján a
Magyar Nemzet Bank a hatósági eljárása során a Ket. írásbelinek minősülő elektronikus
kapcsolattartásra vonatkozó szabályaitól eltérően is meghatározhatja az adatszolgáltatási
kötelezettség teljesítésének módját.
Tekintettel arra, hogy az elektronikus kapcsolattartás szabályait az E-ügyintézési tv. határozza
meg, e rendelkezést a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi.
A törvény 58. §-a alapján a Magyar Nemzeti Bank és az érintett szervezetek között az
elektronikus kapcsolattartás a Magyar Nemzeti Bank által működtetett elektronikus
118
kézbesítési felületen, az eljárásban érintett szervezet részére fenntartott kézbesítési tárhelyen
keresztül elektronikus úton történik.
Az elektronikus kapcsolattartás szabályait az E-ügyintézési tv. határozza meg, ezért a
szigetszerű megoldások elkerülése érdekében a törvényjavaslat az E-ügyintézési tv.
alkalmazását rendeli a Magyar Nemzeti Bank esetében is.
A 84. §-hoz
A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 8. § (1) bekezdés i) pontja alapján a
fémkereskedelmi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nyilatkozatát az e
törvény szerinti adatszolgáltatás feltételeinek ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs
eljárást követően elektronikus úton történő kialakításáról.
Az E-ügyintézési tv. 35. §-a alapján azonban már nem csak ügyfélkaput, hanem más
elektronikus azonosítási szolgáltatásokat is biztosít a Kormány:
a)	tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus
azonosítási szolgáltatás,
b)	ügyfélkapu, valamint
c)	részleges kódú telefonos azonosítás.
Az azonosítási szolgáltatásokhoz biztonságos kézbesítési szolgáltatás és tárhely kapcsolódik.
A törvényjavaslat ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos terminológiai pontosításokat
átvezeti a törvény érintett rendelkezésein.
A 85. §-hoz
A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 4. § (2) bekezdése a
felhasználóként történő nyilvántartásba vétel kapcsán, a 7. § (2) bekezdése a regisztrált
felhasználó hitelbiztosítéki nyilatkozatával összefüggésben a szabályozott ügyintézési
szolgáltatások Ket.-beli rendelkezéseire utal. Tekintettel arra, hogy a Ket.-ből e szabályok
kikerülnek és a tárgykört az E-ügyintézési tv. szabályozza, ez az utalás felesleges. Az E-
ügyintézési tv.-vel nincs összhangban az sem, hogy a szabályozott ügyintézési szolgáltatások
alkalmazása feltételhez (a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hozzájárulásához) kötött,
ezért ez e rendelkezést a törvényjavaslat módosítja.
A törvény a szabályozott ügyintézési szolgáltatások alkalmazásának lehetőségét a 3. § (6)
bekezdésében biztosítja a Magyar Országos Közjegyzői Kamara számára. Tekintettel arra,
hogy ezt a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény e törvényjavaslat szerinti módosítása
biztosítja, e rendelkezés felesleges, így hatályon kívül helyezhető.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
A 86. §-hoz
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
módosítása az eIDAS rendelet hatálybalépésével megváltozott fogalmak technikai átvezetését
tartalmazza.
A 87. §-hoz
119
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása - biztonsági okok miatt - rögzíti,
hogy a fogvatartottnak nincs joga az elektronikus ügyintézéshez.
A 88. §-hoz
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a
továbbiakban: KFItv.) 39. § (1) bekezdés f) pontjának kiegészítése azt a célt szolgálja, hogy
világossá tegye: az SZTNH hatáskörébe tartozó K+F minősítési ügyekben a kapcsolattartási
módok közül csak az írásbeli és az elektronikus, és ez utóbbin belül csak az azonosításhoz
kötött kapcsolattartási formáknak van helye.
Az SZTNH előtti K+F minősítési hatósági eljárásokban - a jelenlegi gyakorlatnak
megfelelően - szóbeli kapcsolattartásra (ideértve a személyes megjelenést is), illetve
azonosításhoz nem kötött írásbeli vagy elektronikus kapcsolattartásra csak tájékoztatás kérése
és teljesítése esetében van lehetőség. Tájékoztatás sem kérhető vagy kapható azonban rövid
szöveges üzenet útján, mivel az nyilvánvalóan alkalmatlan a K+F minősítési ügyek
összetettségének megfelelő, pontos és szabatos közlések továbbítására.
A javaslat biztosítja, hogy a joghatást kiváltó, írásbeliséget megkövetelő eljárási
cselekményeket az SZTNH-val kapcsolatba lépő személyek csak nyomon követhető és
megfelelő azonosítást biztosító módon tehessék meg.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést.
A 89. §-hoz
A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 105. § (5) bekezdése alapján a
szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank a hatósági eljárása során a Ket.
írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályaitól eltérően is
meghatározhatja az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját.
Az elektronikus kapcsolattartás szabályait az E-ügyintézési tv. határozza meg, ezért a
szigetszerű megoldások elkerülése érdekében a törvényjavaslat az E-ügyintézési tv.
alkalmazását rendeli a Magyar Nemzeti Bank esetében is, így e rendelkezés deregulációja
indokolt.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
A 90. §-hoz
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása az eIDAS
rendelet hatálybalépésével megváltozott fogalmak technikai átvezetését tartalmazza.
A 91. §-hoz
120
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása az alábbiak miatt indokolt.
A törvény hatályos szövege alapján a szolgálati viszony létesítésével, a szolgálati viszony
módosításával és a szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a
fegyelmi, méltatlansági vagy kártérítési ügyben hozott határozat, a sérelemdíj megfizetése
ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a
fizetési felszólítás a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikusan legalább fokozott
biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható; erről hiteles papír alapú kiadmányt kell
készíteni és a hivatásos állomány tagjával a papír alapú kiadmányt kell közölni.
A törvényjavaslat a munkáltatói intézkedéseket teljes körűen elektronikus útra tereli és
megszünteti - a hivatásos jogviszony létesítéséről rendelkező jognyilatkozat kiadmány
kivételével - a papír alapú kiadmány alkalmazását.
Ezzel kapcsolatban a hivatásos szolgálati viszonyban állók számára kötelező lesz az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási
szolgáltatást (pl. ügyfélkaput, új személyit) igénybe venni.
Tekintettel arra, hogy a minősített elektronikus aláírást az állam az elektronikus
személyazonosító igazolványon, egyéb hitelesítést az AVDH szolgáltatás útján ingyen
biztosít, ez az érintettek számára többletterhet nem jelent. A javaslat ezen része 2017. május
1-jén lép hatályba.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az eIDAS rendelet hatálybalépésével megváltozott
fogalmak technikai átvezetését is.
A 92.§-hoz
A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 17. §
(1)	bekezdése kizárja a műszaki engedély kiadására irányuló eljárás megindítására irányuló
kérelem elektronikus benyújtását, továbbá kimondja, hogy a közlekedési hatóság által
lefolytatott hatósági eljárásban az eljárás megindítására kérelmet benyújtó ügyfél a
közlekedési hatósággal elektronikus kapcsolattartásra nem jogosult.
A törvényjavaslat az elektronikus ügyintézést generálisan tiltó szabályt hatályon kívül helyezi.
A törvény 17. § (2) bekezdése az ügyfél e-mailos értesítését rendeli az eljárás megindításakor.
Tekintettel arra, hogy az elektronikus kapcsolattartást ez E-ügyintézési törvény szabályozza, e
rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolt.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, a 2017. évre
vonatkozó átmeneti rendelkezést is.
A 93.§-hoz
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítását az
alábbiak indokolják.
121
A 17. § (2) bekezdése alapján az adóstársak egymásnak is adhatnak meghatalmazást az
eljárási cselekmények és jognyilatkozatok megtételére.
Az E-ügyintézési tv. 23. alcíme szabályozza az ügyfél ügyintézési rendelkezésének
nyilvántartását (rendelkezési nyilvántartás). Ennek lényege, hogy a Kormány által kijelölt
szerv az elektronikus ügyintézés megkönnyítése, az ügyfél választási lehetőségeinek
megteremtése és elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezésének tiszteletben tartása
érdekében az ügyfél ügyintézési rendelkezéseinek adattartamáról (pl. a meghatalmazásokról)
nyilvántartást vezet.
A törvényjavaslat alapján az adóstársak egymásnak adott meghatalmazása kapcsán a törvény
lehetővé teszi a rendelkezési nyilvántartás alkalmazását.
A törvény 30. §-a alapján a főhitelező az adós, adóstárs bevonásával az adósság rendezésére
és az adós fizetőképességének helyreállítására vonatkozóan megállapodástervezetet készít. A
megállapodástervezet egyeztetési folyamatát a törvény szabályozza; ennek során a postai út
alkalmazása is előírás. A törvényjavaslat értelmében lehetséges lesz a teljesen elektronikus
egyeztetési folyamat.
A törvény 31. § (5) bekezdése alapján a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós bírósági
adósságrendezés iránti kérelmét postán küldi meg a bíróságnak. A törvényjavaslat alapján ez a
folyamat elektronikusan történik.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az eIDAS rendelet hatálybalépésével megváltozott
fogalmak technikai átvezetését is.
A 94. §-hoz
A javaslat alapján az ágazati joganyag felülvizsgálata, valamint az E-ügyintézési tv.
végrehajtási rendeletének előkészítése során felmerült egyes kérdésekre tekintettel az E-
ügyintézési tv. a következőképpen módosul:
1.	Ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül
alkalmazandó kötelező jogi aktusa alapján valamely - egyébként az E-ügyintézési tv. hatálya
alá tartozó - eljárás vagy eljárási cselekmény kizárólag papír alapon zajlik, akkor ezek
tekintetében nincs helye elektronikus ügyintézésnek. Nincs helye elektronikus
kapcsolattartásnak akkor sem, ha az irat minősített adatot tartalmaz.
2.	A törvény kimondja, hogy ugyancsak nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan eljárási
cselekmény esetében, ahol ez nem értelmezhető (pl. gépjármű eredetiségvizsgálata, korábbi
okmányok leadása).
3.	A fogvatartott személy elektronikus ügyintézéshez való jogát a büntetés, az intézkedés és a
kényszerintézkedés végrehajtása során a végrehajtás rendjének és fogvatartás biztonságának
megtartása, valamint a büntetőeljárás eredményessége érdekében törvény korlátozhatja.
4.	Lehetőséget biztosít a törvény arra, hogy 2019. december 31-ig az elektronikus ügyintézést
biztosító szervek a benyújtható elektronikus dokumentumok tekintetében méretkorlátot
határozzanak meg, ennek meghaladása esetén tartós adathordozón kell az iratokat benyújtani.
Ugyanígy lehetőség nyílik arra, hogy a sajátos méretű/alakú iratokat - ha digitalizálásuk
aránytalan lenne - papír alapon is be lehet nyújtani.
5.	Kiemelt fontosságú, hogy a törvény deklarálja: törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben
megalkotott kormányrendelet kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában, ha valamely
jogszabály eredeti okiratot/dokumentumot/iratot követel meg az ügyféltől, akkor elektronikus
122
ügyintézés esetén annak hiteles elektronikus másolata is elégséges. E rendelkezés nem
alkalmazható olyan igazolvány, okirat esetében, amelynek bevonását vagy
visszaszolgáltatását jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elrendelte.
6.	Az előző pontra figyelemmel, ha a jogszabály az ügyféltől egy beadvány több példányban
történő benyújtását követeli meg, elektronikus ügyintézés esetén egy elektronikus
dokumentum is elég.
7.	Jogszabály lehetőséget adhat arra, hogy egyes ügyekben az ügyfél az iratát saját maga
hitelesítse. Ilyen esetben az ügyfél köteles vállalni az eredeti beadvány jogszabályban
meghatározott ideig történő megőrzését és felhívásra történő bemutatását.
8.	Ha a gazdálkodó szervezet hiteles elektronikus elérhetőséggel nem rendelkezik, az eljárás
papír alapon lefolytatható, de az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kezdeményezheti a
gazdálkodó szervezettel kapcsolatban ezen kötelezettségének nem teljesítése miatt
törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását. Erre figyelemmel az
egyes ágazati nyilvántartási törvényekben a hiteles elérhetőség, mint nyilvántartandó adat
előírásra kerül.
9.	Pontosításra kerül az elektronikus ügyintézést biztosító szervek és az elektronikus
ügyintézésre kötelezettek köre, a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartással kapcsolatos
szabályozás, valamint az, hogy mikortól illeti meg az elektronikus ügyintézést biztosító
szervet az ügyfél azonosító adatai tekintetében az adatkezelés és adatigénylés jogosultsága.
10.	Új KEÜSZ szolgáltatásként kerül nevesítésre a törvényben az általános célú elektronikus
kéreleműrlap szolgáltatás (e-Papír) szolgáltatás, amelynek célja, hogy azokban az
eljárásokban vagy egyszerű ügyekben is legyen lehetősége az ügyfélnek beadványát
elektronikus úton továbbítani a hatóság felé, amelyeket gyakoriságuk vagy egyéb ok miatt
nem indokolt elektronizálni, szakrendszeri ügyintézéssel támogatni,
11.	A jelenleg hatályos szabályozásban szereplő „kormányzati hitelesítés-szolgáltatás”
elnevezés és annak nemzetközi szinten is értelmezhető rövidítése (Gov CA) jól bevezetett
szolgáltatás-megnevezés. Történetisége, elfogadottsága, ismertsége indokolja a megtartását,
nevesítését az E-ügyintézési tv.-ben, annak ellenére is, hogy ez eIDAS Rendelet már
terminológiát - hitelesítés-szolgáltatás helyett bizalmi szolgáltatást - használ.
A kormányzati hitelesítés-szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatások meghatározását a
bizalmi szolgáltatásoknak az eIDAS Rendelet 3. cikk 16. pontban található felsorolásához
szükséges igazítani. A szabályozás kiegészítése szükséges a kormányzati hitelesítés-
szolgáltatás által jelenleg is nyújtott autentikációs célú tanúsítványokkal kapcsolatos
szolgáltatásokkal. Az elektronikus aláírás-hitelesítési szolgáltatás magában foglalja a
tanúsítványok kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásokat, így külön pontban felsorolása
indokolatlan. Továbbá itt is szükséges a közigazgatási felhasználást az elektronikus
ügyintézési szolgáltatások nyújtására való felhasználásra módosítani.
12.	Sajátos építményfajták esetében jogszabály dönthet úgy, hogy mely iratokat kell
elektronikus kapcsolattartás esetén is papíron benyújtani.
A 95. §-hoz
Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása az Magyar
Igazságügyi Szakértői Kamara alapszabályára vagy kamarai szabályzatára utalja azon ügyek
meghatározását, amelyek intézése során akkor is az E-ügyintézési tv. elektronikus
ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja
vagy alkalmazottja, és az eljárás nem közigazgatási hatósági ügy (pl. fegyelmi vagy etikai
eljárás).
123
A 96. §-hoz
Hatálybaléptető rendelkezéseket tartalmaz:
a)	a bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozások, valamint egyes technikai
pontosítások, továbbá a később hatálybalépő szövegek módosítása a kihirdetést követő 8
napon belül,
b)	a tervezet jelentős része - igazodva az E-ügyintézési tv. rendelkezéseihez - 2017. január 1-
jén lép hatályba,
c)	a konzulátuson történő személyazonosító igazolvány-igénylésre vonatkozó rendelkezések
2017. január. 16-án lépnek hatályba.
d)	a Kttv. és Hszt. módosítása 2017. május 1-jén lép hatályba.
e)	a civil szervezetek nyilvántartásba vétele szabályozásának módosítása - a jogértelmezési
gondok elkerülése érdekében - 2018. január 1-jén lép hatályba.
A 97. §-hoz
A § a sarkalatossági záradékot tartalmazza.
A 98. §-hoz
A § a jogharmonizációs záradékot tartalmazza.
124