﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12174. számú
törvényjavaslat
egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2016. szeptember
2016. évi ... törvény
az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról
1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
1.	§
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (2) bekezdése a
következő 7a. ponttal egészül ki:
(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más
jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti
feladatkörében:)
„7a. engedélyezi - nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a szolgálati
lőfegyverek és lőszerek szolgálati célból történő külföldre vitelét és az együttműködő,
külföldi rendészeti feladatokat ellátó hatóságok szolgálati lőfegyvereinek és lőszereinek az
országba történő behozatalát,”
2. §
(1)	Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása
céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:)
„a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a
bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig vagy - ennek hiányában - a bűncselekmény
büntethetőségének elévüléséig, ha pedig a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok
bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított ötven évig;”
(2)	Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés c)-h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása
céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:)
„c) a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott
személy adatait, személyleírását, fényképét, hangmintáját, valamint az elvégzett
kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől
számított húsz évig - ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési
adatállományba történt bekerülésétől számított ötven évig - vagy elítélés esetén a büntetett
előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésről való hivatalos rendőrségi tudomásszerzés
időpontjától számított húsz évig, ennek hiányában az adatok bűnüldözési adatállományba
történt bekerülésétől számított harminc évig;
d)	a rendőrségen fogvatartott, a házi őrizet, illetve a lakhelyelhagyási tilalom alá helyezett és
azon személyek adatait, akikkel szemben távoltartást rendeltek el, valamint akiknek óvadék
vagy biztosíték letétbe helyezését engedélyezték, a bűncselekmény büntethetőségének
elévüléséig - ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba
történt bekerülésének időpontjától számított ötven évig - vagy elítélés esetén a büntetett
2
előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésről való hivatalos rendőrségi tudomásszerzés
időpontjáig, ennek hiányában az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének
időpontjától számított harminc évig;
e)	súlyos bűncselekmény esetén, vagy ha a bűncselekmény
ea)	élet, testi épség, emberi szabadság és vagyon elleni erőszakos bűntett, illetve az
emberkereskedelem és az embercsempészet három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő alakzata,
eb)	nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,
ec)	gyermekkorú személy sérelmére elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő bűntett,
ed)	üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő bűncselekmény,
ee)	kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer
készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal
visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés,
atomenergia alkalmazásával visszaélés,
ef)	pénzhamisítás elősegítése, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, készpénz-
helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, pénzmosás, információs rendszer felhasználásával
elkövetett csalás, a korrupciós bűncselekmények öt évet el nem érő szabadságvesztéssel
büntetendő alakzata,
a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai
szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől számított
húsz évig - ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt
bekerülésének időpontjától számított ötven évig - vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban
meghatározott ideig;
f)	a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazon személyek, cselekményeik, valamint
kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi bűnüldözési vagy egyéb nyomozási
intézkedéseket kell foganatosítani, a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig - ha a
büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének
időpontjától számított ötven évig - vagy nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott
ideig;
g)	a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben érintett, illetve a bűnözői csoportban
résztvevő vagy azzal együttműködő személyek, valamint kapcsolataik adatait és
kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozó utolsó adatnak
a bűnüldözési adatállományba történt bekerülése időpontjától számított harminc évig;
h)	az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítés és a bizonyítás kapcsán keletkező
iratokban szereplő személyekről, azok kapcsolatairól, eljárási helyzetéről, a hozzá fűződő
nyomozási adatokról az ügyben hozott jogerős ítéletig, a nyomozás megszüntetése vagy a
büntetőeljárás egyéb módon történt jogerős befejezése esetén a bűncselekmény
büntethetőségének elévüléséig, ha pedig a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok
bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított ötven évig;”
(3)	Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés i) pont ib) és ic) alpontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
[A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása
céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:
a 73. § (3) bekezdése alá tartozók kivételével a titkos információgyűjtés alkalmazásával
érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat,]
3
„ib) büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévülésétől számított 10 évig, ha pedig
a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének
időpontjától számított ötven évig,
ic) elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésről való hivatalos
rendőrségi tudomásszerzés esetén a mentesítéstől számított 10 évig, a hivatalos
tudomásszerzés hiányában az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének
időpontjától számított harminc évig;”
3.	§
Az Rtv. 91/L. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A rendőrség (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásából az (1) bekezdésben
meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság - a huzamos tartózkodás jogszerűségének
ellenőrzése céljából - a konkrét cél megjelölésével átveheti.”
4.	§
Az Rtv. 91/M. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hajó felelős vezetője vagy annak hiányában az úszólétesítmény üzembentartója a
személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési
kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI.
melléklete 4.3. pontja szerinti előzetes tájékoztatást ad a rendőrségnek a vízi közlekedésben
részt vevő azon utasok (6) bekezdésben meghatározott adatairól, akik csoportosan
szándékoznak átlépni Magyarország schengeni külső határait.”
5.	§
Az Rtv. 91/N. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91/N. § A rendőrség a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről
(Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai
parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklete szerinti adatokat egy évig kezeli.”
6.	§
Az Rtv. 91/Q. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőrség a közigazgatási feladatainak ellátása céljából - a külön törvény alapján
kezelhető adatokon kívül - kezeli:)
„a) a nukleáris, a radioaktív anyag, az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés, a kábítószer, a
pszichotróp anyag, az új pszichoaktív anyag, a kábítószer-prekurzor, a polgári felhasználású
robbanóanyag, a pirotechnikai termék, a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz (a
továbbiakban együtt: közbiztonságra veszélyes anyag és eszköz) gyártására, kereskedelmére,
az ország területére történő behozatalára, kivitelére, átszállítására, megszerzésére,
felhasználására, tárolására, szállítására vonatkozó engedéllyel rendelkezők, ezzel
kapcsolatban bejelentést tevők adatait, a haditechnikai termékek gyártására és a kapcsolódó
szolgáltatásokra vonatkozó engedéllyel rendelkezők adatait, a nukleáris létesítményekben
4
foglalkoztatott személyek személyazonosító és lakcím adatait, a közbiztonságra veszélyes
anyaggal és eszközzel tevékenységet végző személyek személyazonosító és lakcím adatait,
valamint az engedély kiadásának, illetőleg visszavonásának feltételeit igazoló adatokat a
határozatban szereplő jogosultság megszűnésétől számított tíz évig,”
7. §
Az Rtv. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„104. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről,
valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról
és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i
863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által módosított, az Európai Unió
Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai
Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 10. cikk (2)
bekezdése,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 1168/2011/EU rendelete (2011. október 25.) által
módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési
Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i
2007/2004/EK tanácsi rendelet 11. és 11c. cikke [91/L. § (3) bekezdése],
c)	a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről
szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelv 3. cikke és a 6. cikk (1) bekezdése,
d)	a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-
ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi
rendelet,
e)	a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről,
valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról
és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007. július 11 -i
863/2007/EK európai parlament és tanácsi rendelet 6. cikk (8) bekezdése, valamint e rendelet
által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési
Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i
2007/2004/EK tanácsi rendelet 10. cikk (8) bekezdése,
f)	a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i,
98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. és 10. cikke,
g)	a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36. és
37. cikkei [46/B-46/C. §],
h)	a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol
számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és
kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i
2008/633/IB tanácsi határozat 3-5. és 16. cikke [91/C. §],
i)	a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra
vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i
767/2008/EK rendelet 18. és 20. cikke [29/A. §, 62/A. §, 84. §, 91/K. §],
j) az Európai Unió tagállamainak különleges intervenciós egységei közötti együttműködés
javításáról válsághelyzetekben szóló, 2008. június 23-i 2008/617/IB tanácsi határozat 2-4.
cikke,
k) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló,
határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB
5
tanácsi határozat 12. és 17-23. cikkei, valamint e határozat végrehajtásáról szóló, 2008/616/IB
tanácsi határozat 17. cikke,
l) a Tanács határozata (2009. szeptember 21.) egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland
és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni
küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008/615/IB
tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre
irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008/615/IB tanácsi
határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes
rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő
aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról,
m) a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében
feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi
kerethatározat,
n) az egyes adatoknak az Interpollal történő cseréjéről szóló, 2005. január 24-i, 2005/69/IB
tanácsi közös álláspont.”
8.	§
Az Rtv.
a)	2. § (2) bekezdés a) pontjában az „a társadalmi” szövegrész helyébe az „a civil
szervezetekkel”,
b)	4/A. § (1) bekezdésében az „és kirendeltségekre” szövegrész helyébe az „és határrendészeti
kirendeltségekre”,
c)	7/G. § (1) bekezdésében az „az Európai Rendőrségi Hivatalban (Europol)” szövegrész
helyébe az „a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségében (EUROPOL)”,
d)	17. § (1) bekezdésében a „személyes szabadsághoz” szövegrész helyébe a „személyi
szabadsághoz”,
e)	35. § (2) bekezdésében és az 54. § (1) bekezdés k) pontjában a „személyes” szövegrész
helyébe a „személyi”
f)	101. § (1) bekezdés e) pontjában az „a lőfegyverhasználat és a csapaterő alkalmazásának
részletes eljárási szabályait” szövegrész helyébe az „a lőfegyverhasználat és a csapaterő
alkalmazásának részletes eljárási szabályait, a szolgálati lőfegyverek és lőszerek 1. § (2)
bekezdés 7a. pontja szerinti külföldre vitelének szabályait és a rendőrséggel együttműködő
külföldi rendészeti feladatokat ellátó hatóságok szolgálati lőfegyvereinek és lőszereinek az
országba történő behozatalának engedélyezési szabályait”
szöveg lép.
2.	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
9.	§
(1)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 27/C. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A légiközlekedés és az utasok védelmének biztosítása érdekében, a nemzetbiztonsági
szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 3. számú melléklete
szerinti bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának és üldözésének
elősegítésével kapcsolatos feladatok elősegítése céljából a személyszállítást végző
légifuvarozó az utas vagy megbízottja, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó
megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltató adatszolgáltatása alapján, a Magyarország
6
területére mint cél- vagy tranzitállomásra utazó, valamint Magyarország területén kívülre
induló utassal összefüggésben az alábbi adatokat kezelheti:
a)	az utas neve (az utas teljes neve, ha a foglalást végző az utastól különböző személy, abban
az esetben e személy neve is),
b)	az utazási iroda, utazásközvetítő neve,
c)	a járat indulási és érkezési ideje,
d)	a járat indulási, tranzit- és célállomása,
e)	a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti nyilvántartási helymeghatározó kód
(PNR rekord lokátor),
f)	a helyfoglalás, a jegykiállítás időpontja,
g)	az ülőhely száma és az ülőhellyel kapcsolatos különleges igények és információk,
h)	az utas által feladott és kézi poggyászként a légijármű fedélzetére vitt poggyászok száma és
az ezekkel kapcsolatos adatok,
i)	a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti megosztott/kettős utas-nyilvántartási
információ, valamint az egy utas-nyilvántartási adathoz kapcsolódó utazók száma, ezek nevei,
j) az utas által közölt kapcsolattartási adatok, különösen az utas és a vele utazók lakó- és
tartózkodási helyének címe, telefonszámaik, e-mail címeik,
k) a hitelkártyával vagy bankszámlával kapcsolatos, az utazási tranzakcióhoz nem kötődő
tranzakciós adatok kivételével valamennyi rendelkezésre álló fizetési vagy számlázási
információ,
l) a repülőjegyre vonatkozó adatok, így különösen az azt kibocsátó légitársaság neve és a
repülőjegy sorszáma, a jegykiállítás és az egy útra szóló jegyek dátuma, az automatikus
árlekérdezés,
m) az utasra vonatkozó, a személyszállítást végző légifuvarozó által kezelt törzsutas-adat
információk,
n) az utas utazási státusza, ideértve a visszaigazolásokat, az utasfelvételi státuszt, annak a
tényét, hogy az utas a jegykezelésre nem jelentkezett, illetve foglalás nélkül utazik,
o) 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti általános megjegyzések (beleértve a
felügyelet nélkül utazó kiskorúakra vonatkozó minden rendelkezésre álló információt, így a
kiskorú nevét és nemét, életkorát, az általa beszélt nyelvet vagy nyelveket, az indulási oldalon
megjelent gondviselő nevét és elérhetőségét, valamint a kiskorúhoz fűződő kapcsolatát, az
érkezési oldalon a kiskorút váró gondviselő nevét és elérhetőségét, valamint a kiskorúhoz
fűződő kapcsolatát, az indulási és az érkezési oldalon a kiskorú kíséretével megbízott
személyt),
p) az a-o) pontban meghatározott adatok összes korábbi módosítása.”
(2)	Az Ltv. 27/C. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A személyszállítást végző légifuvarozó - az utas hozzájárulásával - kezelheti
2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti előzetes utasinformációs adatokat (a
továbbiakban: előzetes utasinformációs adat), különösen az utas személyi azonosító okmánya
típusát, számát, kiállító országát és lejárati idejét, az utas állampolgárságát, családi nevét,
utónevét, nemét, születési idejét, a járatszámot, az indulás dátumát, az érkezés dátumát, az
indulási repülőteret, az érkezési repülőteret, az indulási időt és az érkezési időt.
(2b) Ha a személyszállítást végző légifuvarozó előzetes utasinformációs adatot gyűjt, a
személyszállítást végző légifuvarozó az előzetes utasinformációs adatokat az (1) bekezdésben
meghatározottak adatokra vonatkozó szabályok szerint és módszerrel köteles kezelni és
továbbítani a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ felé.”
(3)	Az Ltv. 27/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
7
„(3) A személyszállítást végző légifuvarozó a légi jármű indulását megelőző 345. naptól
a)	az (1) bekezdés a), d) és k) pontjában - továbbá ezekhez kapcsolódóan az (1) bekezdésp)
pontjában - meghatározott adatok tekintetében, ha az utas ettől eltérő időtartamú
adatkezeléshez, megfelelő tájékoztatást követően, önkéntesen és kifejezetten nem járult
hozzá, a légi jármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 60 napig,
valamint
b)	az (1) bekezdés b) és c) pontjában, e-j) pontjában, l-o) pontjában és (2a) bekezdésében -
továbbá ezekhez kapcsolódóan az (1) bekezdés p) pontjában - meghatározott adatokat a légi
jármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 24 óráig
kezelheti.”
(4)	Az Ltv. 27/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az (1) és (2a) bekezdésben meghatározott
adatok közül a rendelkezésére álló adatokat
a)	a járat tervezett indulási ideje előtt 24 órával, valamint közvetlenül a beszállás lezárását
követően haladéktalanul továbbítani a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző
Központnak az utasadat-információs tevékenységéhez kapcsolódó feladatellátáshoz,
b)	- ha az adatokhoz való hozzáférés az Nbtv. 3. számú melléklete szerinti bűncselekménnyel
kapcsolatos konkrét és tényleges fenyegetésre adandó válaszhoz szükséges - a
Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ egyedi megkeresése alapján a
Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elemző-értékelő tevékenysége
végzéséhez továbbítani.”
(5)	Az Ltv. 27/C. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a személyszállítást végző légifuvarozó a
második adattovábbítást az első adattovábbításhoz képesti változások megjelölésével is
teljesítheti.
(5b) Ha a légi járat utashelyeit egy vagy több személyszállítást végző légifuvarozó közösen
értékesíti, a járaton utazó összes utas (1) és (2a) bekezdésben meghatározott adatait a légi
járatot üzemeltető személyszállítást végző légifuvarozó köteles továbbítani.”
10. §
Az Ltv. „A személyszállítást végző légifuvarozókra vonatkozó adatkezelési és
adatszolgáltatási rendelkezések” alcíme a következő 27/D. §-sal egészül ki:
„27/D. § A 27/C. § alkalmazásában
a)	beszállás lezárása: amikor az utasok beszálltak a felszállásra készülő repülőgépre és az
utasok beszállása, vagy kiszállása már nem lehetséges,
b)	utas: a személyzet tagja kivételével az egy légi jármű fedélzetén a személyszállítást végző
légifuvarozó hozzájárulásával szállított vagy szállítandó személy - beleértve a tranzit- vagy
átszálló utasokat is -, akinek a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulását az
utasjegyzékbe történő felvétele igazolja.”
11. §
Az Ltv. 74/A. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
8
az Európai Parlament és a Tanács 2016/681/EU irányelve (2016. április 27.) az utas-
nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos
bűncselekmények megelőzése, felderítése és a vádeljárás lefolytatása érdekébe történő
felhasználásáról.”
3.	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
12.	§
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.)
40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - eltérő törvényi
rendelkezés hiányában - bármely adatkezelési rendszerből - az adatkérés céljának
megjelölésével - adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a nyilvántartás alapjául szolgáló iratba
betekinthetnek. Az adatkérés alapján az állami szerv, a többségi állami tulajdonú gazdasági
társaság, valamint a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben
meghatározott pénzügyi intézmény az adattovábbítást elektronikus formában, elektronikus
adatkapcsolat útján, az érintett nemzetbiztonsági szolgálat által meghatározott műszaki
követelményeknek megfelelő, az adatkezelő által térítésmentesen kiépített és üzemeltetett
csatlakozási felületen hajtja végre, valamint hiányos és töredékadatok tekintetében is
teljesíti.”
13.	§
Az Nbtv. 50. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében
az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átvehetik és kezelhetik)
„e) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti járműnyilvántartásban kezelt
járművek hatósági jelzésére vonatkozó és képi adatait 10 évig.”
14.	§
(1)	Az Nbtv. 52/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az utasadatok átvételének és kezelésének a célja a 3. számú mellékletben meghatározott
bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának és üldözésének elősegítése.”
(2)	Az Nbtv. 52/H. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a (4) bekezdés b) pontja
szerinti kockázatelemzés ellátása során elsőként automatizált kockázatelemzést végez. Ha az
automatizált kockázatelemzésből találat származik, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi
Elemző Központ a találatot nem automatizált eszközökkel, emberi tényező bevonásával
történő egyedi felülvizsgálat alá vonja.
(7)	Ha a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadat-információs
feladatai során az elemző-értékelő tevékenység keretében a 3. számú mellékletben
meghatározott bűncselekmény elkövetésének lehetséges gyanúját észleli, a bűncselekmény
9
megelőzésére, felderítésére, nyomozására hatáskörrel rendelkező szervet az utasadat
átadásával egyidejűleg értesíti.”
(3)	Az Nbtv. 52/H. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az utasadat szolgáltatója által szolgáltatott utasadatot a Terrorelhárítási Információs és
Bűnügyi Elemző Központhoz érkezést követő 6 hónap elteltével az alábbi adatelemek
elrejtése útján személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni:
a)	az utas neve, beleértve a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti
megosztott/kettős utas-nyilvántartási információt, valamint az egy utas-nyilvántartási adathoz
kapcsolódó utazók számát, ezek neveit,
b)	az utas által közölt kapcsolattartási adatok, különösen az utas és a vele utazók lakó- és
tartózkodási helyének címe, telefonszámaik, e-mail címeik,
c)	a hitelkártyával vagy bankszámlával kapcsolatos, az utazási tranzakcióhoz nem kötődő
tranzakciós adatok kivételével valamennyi rendelkezésre álló fizetési vagy számlázási
információ, ha olyan információt tartalmaznak, amely alkalmas lehet utas vagy bármely más
személy közvetlen beazonosítására,
d)	az utasra vonatkozó, a személyszállítást végző légifuvarozó által kezelt törzsutas-adat
információk,
e)	a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti általános megjegyzések, ha olyan
információt tartalmaznak, amely alkalmas lehet az utas közvetlen beazonosítására,
f)	a továbbított, 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti előzetes utasinformációs
adat.”
(4)	Az Nbtv. 52/H. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Az utasadat személyazonosításra való újbóli alkalmassá tételét egyedi engedéllyel
kizárólag az ügyészség rendelheti el, abban az esetben, ha a 3. számú mellékletben
meghatározott bűncselekmények, valamint a Magyarország biztonságát és jogrendjét sértő,
vagy azt veszélyeztető, szervezett bűnözői csoportok és bűnszervezetek által elkövetett
bűncselekmények felderítése és nyomozása, vagy ilyen bűntett előkészületére utaló gyanú ezt
szükségessé teszi.”
15. §
Az Nbtv. 52/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52/I. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az Európai Unió
tagállamainak utasadat-információs egységei, az Európai Unió tagállamainak a 2016/681/EU
parlamenti és tanács irányelv szerinti illetékes hatóságai, valamint az Európai Unió jogi
aktusával létrehozott nemzetközi szervezetek és adatkezelési rendszerek részére az 52/H. § (2)
bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból az Európai Unió jogi aktusa, illetve két- vagy
többoldalú nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben, időtartamban és
feltételekkel továbbíthatja az általa kezelt utasadatot, továbbá azok kezelésének eredményét.
(2)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, valamint a 2016/681/EU
parlamenti és tanács irányelv szerinti magyar illetékes hatóság az Európai Unió tagállamainak
utasadat-információs egységeitől, valamint az Európai Unió jogi aktusával létrehozott
nemzetközi szervezetektől és adatkezelési rendszerektől az 52/H. § (2) bekezdésében
meghatározott bűnüldözési célból az Európai Unió jogi aktusa, illetve két- vagy többoldalú
nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben, időtartamban és feltételekkel
vehet át utasadatot, továbbá azok kezelésének eredményét.
10
(3)	Ha a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti magyar illetékes hatóság a (2)
bekezdés szerint az Európai Unió tagállamainak utasadat-információs egységeitől vesz át
utasadatot, továbbá azok kezelésének eredményét, erről a Terrorelhárítási Információs és
Bűnügyi Elemző Központot értesíti.
(4)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ harmadik országtól
bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott
adatkörben vehet át utasadatot.
(5)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ harmadik ország részére - a
2008/977/IB kerethatározat 13. cikkében foglalt feltételek teljesülésével - kizárólag a 3.
számú mellékletnek megfelelő bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és
üldözése céljából, nemzetközi szerződés alapján, az ott meghatározott adatkörben,
időtartamban és feltételekkel továbbíthatja az általa kezelt utasadatot, feltéve hogy
a)	a harmadik ország átvevő hatóságának a feladata bűncselekmények megelőzése,
nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása,
b)	- az Európai Unió más tagállamtól származó utasadat esetén, a (7) bekezdésben
meghatározott kivétellel - a tagállam, amelytől az utasadat származik, előzetesen hozzájárult
az utasadatok harmadik országnak történő átadásához.
(6)	Ha az (5) bekezdés a) pontja szerint kért utasadatot az adatelemek elrejtésével
személytelenítették, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ csak akkor
adhatja át a teljes - személyazonosításra alkalmas adatokat is tartalmazó - utasadatot, ha a
kérelem kellően megalapozott és alapos okkal feltételezhető, hogy az adatkérés a 3. számú
mellékletnek megfelelő bűncselekmény megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése
céljára irányul, továbbá ha az ügyészség az adatok újbóli személyazonosításra alkalmassá
tételére és átadására engedélyt adott.
(7)	Az Európai Unió más tagállamától származó utasadat harmadik ország részére történő
átadásához nem szükséges a másik tagállam előzetes hozzájárulása, ha
a)	a 3. számú mellékletnek megfelelő bűncselekménnyel kapcsolatos, valamely tagállamot
vagy harmadik országot érintő konkrét és tényleges fenyegetés elhárításához elengedhetetlen
és
b)	az előzetes hozzájárulás kellő időben nem szerezhető be.
(8)	A (7) bekezdés szerinti halaszthatatlan esetben értesíteni kell a Terrorelhárítási
Információs és Bűnügyi Elemző Központ belső adatvédelmi felelősét.
(9)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ harmadik ország által történő
megkeresés esetén felhatalmazást adhat a harmadik országnak arra, hogy a részére
nemzetközi szerződés alapján a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ
által átadott adatokat másik harmadik ország felé a 3. számú mellékletnek megfelelő,
nemzetközi szerződésben meghatározott súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése,
nyomozása, üldözése céljából átadja, ha az adatok továbbítása ezen bűncselekmények
megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából feltétlenül szükséges.”
16. §
Az Nbtv. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelésére
vonatkozó különös rendelkezések alcíme a következő 52/J-52/L. §-sal egészül ki:
„52/J. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadat-
információs feladatai során, ha az elemző-értékelő tevékenység keretében az 52/H. § (2)
bekezdésében meghatározott bűncselekmények lehetséges gyanúját állapítja meg, és az 52/H.
§ szerinti elemző-értékelő tevékenység keretében nem azonosítható az 52/H. § (2)
bekezdésében meghatározott bűncselekménnyel érintett, a Terrorelhárítási Információs és
Bűnügyi Elemző Központ az érintett személy azonosítása céljából adatot igényelhet a
11
rendőrség személyszállítást végző légifuvarozóktól átvett adatokat tartalmazó
nyilvántartásából.
(2)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az (1) bekezdés szerint átvett
adatot az adat átvételétől számított huszonnégy órán belül, illetve - ha az 52/H. § szerinti
elemző-értékelő tevékenységre kerül sor, - az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenység
befejezését vagy a (3) bekezdésben foglalt adatátadást követően haladéktalanul törli.
(3)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az 52/H. § (7) bekezdése
szerinti esetben - ha az (1) bekezdés alapján átvett adatot a Terrorelhárítási Információs és
Bűnügyi Elemző Központ az elemző-értékelő tevékenység keretében felhasználta - az (1)
bekezdés alapján átvett adatot is átadja.
52/K. § A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központtól a 30/A. § a)-f)
pontjában meghatározott együttműködő szervek a 3. számú mellékletben meghatározott
bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából jogosultak
utasadatokat vagy azok kezelésének eredményeit kérni és kapni, az információk további
vizsgálata vagy a megfelelő intézkedések megtétele érdekében.
52/L. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ évente az Európai
Bizottság rendelkezésére bocsátja a részére szolgáltatott utasadatokról összeállított statisztikai
információkat. Ezek az információk személyes adatokat nem tartalmazhatnak.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti statisztikai információknak tartalmazniuk kell legalább a
következőket:
a)	azon utasok teljes számát, akik utasadatait a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi
Elemző Központ összegyűjtötte és más szervnek átadta;
b)	az olyan utasok számát, akiket a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ
az automatikus kockázatelemzést követően ellenőrzés céljára kiválasztott.”
17.	§
Az Nbtv. 74. §-a a következőp) és q) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
,,p) az utasadat személyazonosításra alkalmatlanná tétele: az érintett utasok közvetlen
beazonosítását lehetővé tevő adatelemek láthatatlanná tétele az adatelemek elrejtésével a
felhasználók számára;
q) az utasadat újbóli személyazonosításra alkalmassá tétele: az érintett utasok közvetlen
beazonosítását lehetővé tevő adatelemek elrejtésével személyazonosításra alkalmatlanná tett
utasadatok újbóli személyazonosításra alkalmassá tétele az elrejtett adatelemek láthatóvá
tétele által.”
18.	§
Az Nbtv. 77. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa:)
„a) a biztonsági kérdőív kitöltésével kapcsolatos eljárási szabályokat, azon adatok, tények és
körülmények körét, amelyek a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőív
szempontjából lényegesnek minősülnek és az ezen adatokban, tényekben vagy
körülményekben bekövetkező változások bejelentésének részletes szabályait;”
12
19. §
Az Nbtv. 80. §-a a következő a) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:)
„a) az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos
bűncselekmények megelőzése, felderítése és a vádeljárás lefolytatása érdekébe történő
felhasználásáról szóló 2016. április 27-i 2016/681/EU Európai Parlament és a Tanács
irányelv.”
20. §
(1)	Az Nbtv. az 1. melléklet szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.
(2)	Az Nbtv. 52/H. § (10) bekezdésében a „(9) bekezdés” szövegrész helyébe a „(9a)
bekezdés” szöveg lép.
(3)	Hatályát veszti az Nbtv. 52/H. § (12) és (13) bekezdése.
4.	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló
1997. évi CLIX. törvény módosítása
21. §
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(2) A fegyveres biztonsági őrség számára - az engedélyben meghatározott mennyiségben és
minőségben - jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a Rendőrségről szóló 1994. évi
XXXIV. törvény hatálya alá tartozó rendőri szerveknél rendszeresített vagy alkalmazott,
illetve a Magyar Honvédség létesítményeit őrző fegyveres biztonsági őrség esetén a Magyar
Honvédségnél rendszeresített és a 10. § (2) bekezdésben felsorolt kényszerítő eszköz, továbbá
lőfegyver és lőszer vásárlása, illetve tartása engedélyezhető. A fegyveres biztonsági őr
feladatai ellátása során csak a rendőrség szolgálati kutyák kiképzésével összefüggő feladatok
ellátására létrehozott szervezeti eleme által kiképzett és évente minősített szolgálati kutyát
alkalmazhat.”
22. §
Az Fbtv. a következő 9/B. §-sal egészül ki:
„9/B. § (1) A fegyveres biztonsági őr az őrzött objektumba történő be- és kiléptetésre irányuló
szolgálatának teljesítése során jogosult
a)	az őrzött objektumba a belépő személyt kiléte igazolására, a belépés céljának közlésére,
jogosultságának igazolására felhívni;
b)	az őrzött objektumba a belépő vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának,
járművének, valamint a szállítmányának bemutatására felhívni;
13
c)	a belépő személy családi és utónevét, születési helyét és idejét, a személyazonosításhoz
bemutatott okmány számát, ha azt nem magyar hatóság állította ki, az okmányt kiállító ország
megnevezését is, illetve a belépésre használt jármű rendszámát és típusát rögzíteni;
d)	a területre belépők ellenőrzésére fegyver-, illetve robbanóanyag-kutató műszert alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő felhívásban foglaltak teljesítésének
megtagadása vagy a közölt adatok valótlanságának vélelmezése esetén - a kötelezett, illetve a
fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetője eltérő rendelkezésének hiányában
- a fegyveres biztonsági őr az alábbi intézkedések önálló vagy kombinált alkalmazására
jogosult:
a)	a személy beléptetését megtagadhatja;
b)	az őrzött objektum biztonságát veszélyeztető, továbbá a közbiztonságra különösen
veszélyes eszközök bevitelét megtilthatja;
c)	az objektumba belépő, illetve az objektumból kilépő személyt a csomagja tartalmának,
járművének, valamint a szállítmányának bemutatásáig feltartóztathatja.
(3)	Az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett
bűncselekmény, szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás
során, vagy intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából,
valamint az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel.
(4)	Az, akinek jogát vagy jogos érdekét az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adat
rögzítése érinti, a rögzítéstől számított harminc napon belül jogának vagy jogos érdekének
igazolásával kérheti, hogy az adatot a kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. A
nyomozó hatóság, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv,
a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv, az ügyészség, a bíróság, a
nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság a rögzítéstől
számított harminc napon belül kezdeményezhetik, hogy az adatot kezelője ne semmisítse
meg, illetve ne törölje.
(5)	Az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adatot - a jogszabályban meghatározott
szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági célból - a
nyomozó hatóság, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv,
a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv, az ügyészség, a bíróság, a
nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak
gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére
irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy részére lehet átadni.
(6)	Az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adatokat az (5) bekezdés szerinti felhasználás
hiányában - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a rögzítéstől számított harmincegyedik
napon meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.
(7)	Ha az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adat az (5) bekezdés alapján átadásra került,
akkor az átadást követően az adatot haladéktalanul meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.
(8)	Ha a (4) bekezdés szerinti megkeresést követő harminc napon belül nem követte az (5)
bekezdés szerinti adatigénylés, akkor a (4) bekezdés szerinti megkeresést követő
harmincegyedik napon az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adatot meg kell
semmisíteni, illetve törölni kell.
(9)	A fegyveres biztonsági őr az őrzött objektumba belépő személy kilétének igazolására
minden olyan hatósági igazolványt köteles elfogadni, amely tartalmazza a
személyazonosításhoz szükséges adatokat. A fegyveres biztonsági őr kizárólag ezen
okmányok egyikének bemutatására kérheti fel az őrzött objektumba belépő személyt.
(10)	A fegyveres biztonsági őr az (1)-(2) és (9) bekezdés szerinti tevékenységével nem
akadályozhatja, vagy indokolatlan mértékben nem késleltetheti a külön jogszabály alapján
belépési jogosultsággal rendelkező személyek mozgását.”
14
23. §
Az Fbtv. 10. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyveres biztonsági őr a biztonságot veszélyeztető tevékenység megszakítása érdekében,
az azt elkövető személlyel szemben az arányosság követelményének betartásával:)
„b) az (1) bekezdés b) pontja szerint visszatartott személy szökésének, illetve személyőrzési
vagy kísérési feladat végrehajtása során a személyes szabadságában korlátozott személy
szökésének, önkárosításának megakadályozására bilincset,”
(alkalmazhat, illetve használhat.)
24.	§
Az Fbtv. „Közös szabályok” alcíme a következő 15/A. és 15/B. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr az
intézkedésével érintett személyről, az intézkedése vagy az eljárása szempontjából lényeges
környezetről és körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a
továbbiakban együtt: felvétel) készíthet, amely kizárólag az adott eljárásban, jogszabály
előírásai szerint használható fel.
(2)	Ha felvételen rögzített cselekmény miatt nem indult eljárás, a felvételt legkésőbb a felvétel
készítésétől számított 30 nap elteltével meg kell semmisíteni.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel vagy az abban szereplő személyes
adat a rögzítés helyszínén
a)	elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési
eljárásban,
b)	elkövetett jogsértés miatt indított más hatósági eljárásban,
c)	végzett intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából,
továbbá
d)	a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban
használható fel.
(4)	Ha a felvételen szereplő személy a (3) bekezdés d) pontja szerint jogainak érvényesítésére
eljárást indított, részére az adatkezelési határidőn belül benyújtott kérelemre a felvételt
továbbítani kell.
(5)	A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a feladatkörébe tartozó
eljárást a felvétel rögzítésétől számított két munkanapon belül köteles megindítani, vagy
kezdeményezni az eljárásra jogosult szervnél vagy hatóságnál a hatáskörébe tartozó eljárás
megindítását. Ha a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr
kezdeményezésére az eljárásra jogosult szerv vagy hatóság az eljárását megindította, és erről a
természetvédelmi őrt és az önkormányzati természetvédelmi őrt a (2) bekezdésben
meghatározott határidőn belül tájékoztatta, a természetvédelmi őr és az önkormányzati
természetvédelmi őr a rögzített felvételt az eljárásra jogosult szerv vagy hatóság részére
történő továbbításáig kezelheti azzal, hogy az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg a
harminc napot.
(6)	Ha a rögzített felvételt természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr az
eljárásra jogosult szerv, hatóság megkeresésére vagy a felvételen szereplő személy kérelmére
továbbította, a felvételt a továbbítással egyidejűleg törölni kell.
15
15/B. § (1) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a felvétel
kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb
adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen
magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától
megóvja. Biztosítani kell továbbá, hogy a felvételen szereplő személy - a felvétel törlésének
időpontjáig - megtekinthesse a róla készült felvételt.
(2)	A rögzített felvételt a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a
15/A. § (3) bekezdésében foglalt felhasználási célból - bizonyítási eszközként - a büntető
vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv megkeresésére továbbíthatja. A megkeresésben
meg kell jelölni az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt.
(3)	Közigazgatási hatósági eljárásban az eljáró hatóság megkeresésére - belföldi jogsegély
keretében - a rögzített felvétel továbbítható, ha a megkereső hatóság a megkeresésben az
eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt megjelöli.
(4)	A rögzített felvétel továbbítására irányuló megkeresést meg kell tagadni akkor is, ha a
felvétel a megkeresésben meghatározott tény bizonyítására alkalmatlan.
(5)	Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétellel rögzített esemény, cselekmény vagy
intézkedés érinti, a 15/A. § (3) bekezdésében meghatározott célból kérheti, hogy a felvételt a
természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr annak továbbításáig, de
legfeljebb a kérelem benyújtását követő harminc napig ne törölje.
(6)	A rögzített felvételen szereplő személy részére az adattovábbításról adott tájékoztatás
költségmentes.”
5.	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
25.	§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 36. § (5)
bekezdésében az „az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)” szövegrész helyébe az „a
Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (EUROPOL)” szöveg lép.
26.	§
A Be. 608. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény 36. § (5) bekezdése
a)	a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a
2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi
határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794
európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja
meg, valamint
b)	a közös nyomozócsoportokról szóló, 2002. június 13-i 2002/465/IB tanácsi
kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.”
16
6.	Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi
Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről
szóló 1999. évi LIV. törvény
27.	§
Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi
LIV. törvény
a)	1. § (2) bekezdésében „az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)” szövegrész helyébe
„a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (a továbbiakban: EUROPOL)”,
b)	2. § a) pontjában „az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)” szövegrész helyébe „az
EUROPOL”,
c)	4. § (1a) bekezdésében „az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló,
2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozat alapján létrehozott Europol Információs
Rendszerbe” szövegrész helyébe „az EUROPOL-nak”,
d)	4. § (1a) bekezdés a) és b) pontjaiban „az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)”
szövegrész helyébe „az EUROPOL”
e)	4. § (1b) bekezdésében „Az Europol Információs Rendszerbe” szövegrész helyébe „Az
EUROPOL-nak”,
f)	4. § (1b) bekezdés i) pontjában „az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról
szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozat alapján az Europol Információs
Rendszerbe bevihető” szövegrész helyébe „a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós
Ügynökségéről (EUROPOL), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a
2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről
szóló 2016/795/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az EUROPOL által
tárolható”,
g)	9/B. § (2) bekezdésében „az Europol Információs Rendszerbe továbbított adatok
tekintetében az adattovábbítást követően az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)”
szövegrész helyébe „az EUROPOL-nak továbbított adatok tekintetében az adattovábbítást
követően az EUROPOL”,
h)	19. §-ában „az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i
2009/371/IB tanácsi határozatnak” szövegrész helyébe „a Bűnüldözési Együttműködés
Európai Uniós Ügynökségéről (EUROPOL), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a
2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül
helyezéséről szóló 2016/795/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek”
szöveg lép.
7.	A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása
28.	§
A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20. § (3) bekezdésében a „30 napot”
szövegrész helyébe a „10 napot” szöveg lép.
17
8. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
29.	§
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 61/K.
§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61/K. § A Kormány a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzése
érdekében a kiemelt nemzeti emlékhely használati rendjét, valamint a kiemelt nemzeti
emlékhelyre vonatkozó közterület-használati szabályokat, továbbá a kiemelt nemzeti
emlékhelyre vonatkozó közterület-használati díjakat és az ellenőrzés rendjét - a Kiemelt
Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján és véleményének kikérésével - rendeletben
határozza meg.”
30.	§
A Kötv. 5. Fejezete a következő 61/L-61/N. §-sal egészül ki:
„61/L. § (1) A 61/K. § szerinti rendeletben meghatározott egyes szabályokat megsértő
természetes személlyel szemben - ha a 61/I. § (12) bekezdése nem alkalmazható -
közigazgatási bírság szabható ki.
(2)	A közigazgatási bírság kiszabására a kiemelt nemzeti emlékhely területe szerint illetékes
közterület-felügyelet jogosult.
(3)	Ha a helyszíni intézkedés alkalmával az (1) bekezdés szerinti természetes személy a
jogsértést teljes mértékben elismeri, a (2) bekezdés szerinti eljáró hatóság helyszíni bírságot
szabhat ki.
(4)	A közigazgatási bírság összege kettőezer-ötszáz forinttól ötvenezer forintig terjedhet. A
helyszíni bírság összege kettőezer-ötszáz forinttól huszonötezer forintig terjedhet.
(5)	A közigazgatási bírság, a helyszíni bírság kiszabása során a (2) bekezdés szerinti eljáró
hatóság a közigazgatási bírság, a helyszíni bírság mértékét korlátlanul enyhítheti vagy a
jogsértő magatartás csekély súlya miatt a kiszabását mellőzheti.
(6)	A jogerősen kiszabott és be nem fizetett közigazgatási bírság, helyszíni bírság adók
módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(7)	A kiszabott közigazgatási bírság, helyszíni bírság az államháztartás központi
alrendszerének bevételét képezi.
61/M. § A 61/L. § szerinti közigazgatási bírság, helyszíni bírság megállapításának és
megfizetése módjának részletszabályait a Kormány - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság
javaslata alapján és véleményének kikérésével - rendeletben határozza meg.
61/N. § Az e Fejezetben meghatározottak a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá
tartozó rendezvény, valamint a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés
vonatkozásában nem alkalmazhatók.”
31.	§
A Kötv 6. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Fejezet
EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM
18
61/O. § Az Európai Örökség cím elnyerésére pályázó helyszíneknek az Európai Örökség
címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló, 2011. november 16-i
1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatban meghatározott célkitűzésekre és
kritériumokra figyelemmel történő nemzeti szintű előzetes kiválasztásáról a miniszter
gondoskodik.”
32.	§
A Kötv. 93. § (1) bekezdés t) és u) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)
„t) állapítsa meg - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján és véleményének
kikérésével - a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozó
tevékenység megelőzésének és az ellenőrzésnek a rendjét, a kiemelt nemzeti emlékhely
területére vonatkozó közterület-használat szabályait és díjait;
u) állapítsa meg - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján és véleményének
kikérésével - a 61/L. § szerinti közigazgatási bírság, helyszíni bírság megállapításának és
megfizetése módjának részletszabályait;”
9.	A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény
33.	§
(1)	A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 16/E.
§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16/E. § Ha a 16/A. § szerinti információcsere iránti megkeresés a Bűnüldözési
Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (EUROPOL), valamint a 2009/371/IB, a
2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról
és hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/794/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I.
mellékletében meghatározott bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a magyar
bűnüldöző szerv az információcsere iránti megkeresést megküldi a rendőrségnek a
Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (a továbbiakban: EUROPOL)
való együttműködésért felelős szervezeti egységének is.”
(2)	A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 52. §-a
a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ez a törvény a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol),
valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB
tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU)
2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapítja meg.”
10.	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
34.	§
Hatályát veszti az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
a)	92/C. §-a és az azt megelőző alcíme,
19
b)	182. § (1) bekezdés a) pontja és
c)	182. § (2) bekezdése.
11.	A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
35.	§
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: 2007. évi I. törvény) 3. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A beutazásra a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről
(Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai
parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) foglalt
szabályokat is alkalmazni kell.”
36.	§
(1)	A 2007. évi I. törvény 129. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény)
„a) a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 6. és 14. cikkének;”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
(2)	A 2007. évi I. törvény 129. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény)
„h) Schengeni határ-ellenőrzési kódex, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló
egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi
rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet;”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
12.	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.
évi II. törvény módosítása
37.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A harmadik országbeli állampolgár bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot
meg nem haladó, tervezett (a továbbiakban: kilencven napot meg nem haladó, tervezett)
tartózkodás céljából a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről
(Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai
20
parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt feltételek szerint utazhat be Magyarország
területére.”
38.	§
(1)	A Harmtv. 120. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény)
„a) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-
ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi
rendelet; [6. §; 40. §]”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
(2)	A Harmtv. 120. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény)
„k) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-
ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi
rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi
rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló,
2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
13.	Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása
39.	§
Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Átv.) 2. § a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„a) határátkelőhely: a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről
(Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai
parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) 2. cikk 8.
pontjában meghatározott fogalom,”
40.	§
Az Átv.
a)	5. § (1), (1a) és (6) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében a „Közösségi Kódex” szövegrész
helyébe a „Schengeni határ-ellenőrzési kódex” szöveg,
b)	13. §-ában, 16. § (9) bekezdésében a „Közösségi Kódex 25. cikkében” szövegrész helyébe
a „Schengeni határ-ellenőrzési kódex 28. cikkében” szöveg
lép.
21
14. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása
41.	§
A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § (1) A vízügyi igazgatási szerv a szakmai felügyelet keretében
a)	tagja a szervezőbizottságnak és nyomon követi annak munkáját, továbbá - felszólalási
joggal - részt vesz a közgyűlésen és a küldöttgyűlésen,
b)	figyelemmel kíséri a vízitársulat szakmai feladatai teljesítésének végrehajtását,
c)	a vízitársulattól - annak szakmai feladatai ellátása körében - személyes adatot nem
tartalmazó adatszolgáltatást kérhet.
(2)	Ha a vízügyi igazgatási szerv a szakmai felügyelet során azt észleli, hogy a vízitársulat
szakmai feladatai ellátásának módja, vagy a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatos
mulasztása közfeladat ellátását veszélyezteti, felhívja a vízitársulatot a jogsértés vagy hibás
gyakorlat megszüntetésére. A vízitársulat a felhívásban foglaltak alapján tett intézkedéséről
köteles a vízügyi igazgatási szervet 30 napon belül tájékoztatni.
(3)	Ha a vízitársulat a vízügyi igazgatási szerv felhívása alapján intézkedést nem tesz, a
vízügyi hatóság a vízügyi igazgatóság kérelmére a vízitársulatot intézkedés megtételére
kötelezi.”
15.	A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
42.	§
(1)	A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 3. §
15.	pontja helyébe következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„ 15. telephely biztonsági tanúsítvány: a minősített adat védelmének fizikai, adminisztratív és
elektronikus biztonsági feltételeinek megfelelő gazdálkodó szervezet részére kiadott olyan
tanúsítvány, amely meghatározza, hogy a gazdálkodó szervezet milyen legmagasabb
minősítési szintű minősített adat kezelésére alkalmas.”
(2)	A Mavtv. 3. §-a a következő 17. és 18. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„17. egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvány: a minősített adat védelmének fizikai,
adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételeinek nem megfelelő gazdaság szervezet
részére kiadott olyan tanúsítvány, amely meghatározza, hogy a gazdálkodó szervezet milyen
legmagasabb minősítési szintű minősített adat kezelésére alkalmas.
18.	iparbiztonsági ellenőrzés: a gazdálkodó szervezet cégellenőrzése, a gazdálkodó
szervezetnél a minősített adatot felhasználó személyek nemzetbiztonsági ellenőrzése és a
minősített adat fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételei meglétének
ellenőrzése.”
22
43. §
(1)	A Mavtv. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A „Titkos!” vagy annál magasabb minősítési szintű adat minősítésének érvényességi
ideje új minősítési eljárás lefolytatásával rendkívül indokolt esetben egy alkalommal,
legfeljebb a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartammal, illetve Magyarország -
magánszemély jogos érdekével szorosan összefüggő - honvédelmi, nemzetbiztonsági,
bűnüldözési vagy igazságszolgáltatási érdekére tekintettel két alkalommal, legfeljebb a (6)
bekezdés a) pontjában meghatározott időtartammal meghosszabbítható. A „Bizalmas!” vagy
„Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adat minősítésének érvényességi ideje új
minősítési eljárás lefolytatásával rendkívül indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 5
évvel, illetve Magyarország - magánszemély jogos érdekével szorosan összefüggő -
honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy igazságszolgáltatási érdekére tekintettel két
alkalommal, legfeljebb a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartammal
meghosszabbítható. Az érvényességi idő meghosszabbításáról minden olyan címzettet vagy
annak jogutódját értesíteni kell, akinek a minősített adatot továbbították. Az új minősítési
eljárást az érvényességi idő lejárta előtt le kell folytatni. Az érvényességi idő elteltével az adat
minősített jellege megszűnik. A minősítés megszűnése után az adat újból nem minősíthető.”
(2)	A Mavtv. 5. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Amennyiben épület, építmény vagy annak valamely műszaki vagy technikai adata
képez nemzeti minősített adatot, az érvényességi idő új minősítési eljárás lefolytatásával, több
alkalommal meghosszabbítható, alkalmanként legfeljebb 10 évre az épület, építmény
használatának idejére.”
44.	§
(1)	A Mavtv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A minősítő - ha törvény rövidebb határidőt nem állapít meg - köteles legkésőbb 5
évenként felülvizsgálni az általa, a jogelődje vagy más minősítő által készített és a
felülvizsgálat időpontjában feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatot. A
minősítő a felülvizsgálatba szakértőt vonhat be.”
(2)	A Mavtv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A minősítés megszüntetéséről, illetve a minősítési szint vagy az érvényességi idő
módosításáról minden olyan címzettet vagy annak jogutódját értesíteni kell, akinek a nemzeti
minősített adatot továbbították.”
45.	§
A Mavtv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO), a Nyugat-európai Unió
(a továbbiakban: NYEU), valamint az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az
Európai Atomenergia Közösség (a továbbiakban: EURATOM), az Európai Rendőrségi
Hivatal (a továbbiakban: EUROPOL), az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (a
23
továbbiakban: EUROJUST), az Európai Űrügynökség (a továbbiakban: ESA) által használt
minősítési szinteket és azok nemzeti minősítési szintű megfelelőit a 2. számú melléklet
tartalmazza.”
46.	§
A Mavtv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához az érintett - a nemzetbiztonsági
szolgálatokról szóló törvényben meghatározott - nemzetbiztonsági ellenőrzésének (a
továbbiakban: nemzetbiztonsági ellenőrzés) lefolytatása szükséges. A minősített adat
felhasználásához szükséges személyi biztonsági tanúsítvány nem adható ki, illetve a már
kiadott tanúsítványt vissza kell vonni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés kockázati tényezőt tár
fel. A személyi biztonsági tanúsítvány a nemzetbiztonsági ellenőrzésről készült
kockázatmentes biztonsági szakvélemény kiállításától számított 5 évig érvényes. A
gazdálkodó szervezetnél a minősített adatot felhasználó külföldi állampolgárságú személy
részére a személyi biztonsági tanúsítvány - törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés
alapján - abban az esetben is kiadható, ha rendelkezik az állampolgársága szerinti ország
nemzeti feladat- és hatáskörrel rendelkező hatósága által kiállított érvényes személyi
biztonsági tanúsítvánnyal.”
47.	§
A Mavtv. 16. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Gazdálkodó szervezet
a)	„Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű minősített szerződés végrehajtásában,
valamint
b)	a „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adat felhasználásával járó, és
c)	a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés a)-b) pontja
szerinti, minősített adat átadásával járó beszerzési eljáráson
csak akkor vehet részt, ha a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a megfelelő szintű telephely
biztonsági tanúsítványt vagy egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítványt részére
kiállította. A telephely biztonsági tanúsítvány, illetve az egyszerűsített telephely biztonsági
tanúsítvány kiadására irányuló eljárás megindítását a minősített adatot kezelő szerv vagy a
gazdálkodó szervezet a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél kezdeményezi.
(2)	Ha az iparbiztonsági ellenőrzés nem állapított meg kockázati tényezőt, a Nemzeti
Biztonsági Felügyelet a gazdálkodó szervezet részére
a)	egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítványt,
b)	amennyiben a minősített adat védelmének fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági
feltételei is kialakításra kerültek, telephely biztonsági tanúsítványt
ad ki.
(3)	„Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatot az (1) bekezdésben
meghatározott szerződés végrehajtásában való részvétel, valamint beszerzési eljárás során
kizárólag érvényes telephely biztonsági tanúsítvánnyal vagy egyszerűsített telephely
biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezet kezelhet.
(4)	Egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezet
„Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatot a saját székhelyén, telephelyén és
fióktelepén nem kezelhet.”
24
48. §
(1)	A Mavtv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A minősített adatra vonatkozó rendelkezési jogosultságok:
a)	állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében történő ügyintézés, feldolgozás,
b)	minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,
c)	minősített adat birtokban tartása,
d)	minősítési jelölés megismétlése,
e)	minősített adat másolása, sokszorosítása,
f)	minősített adat fordítása,
g)	kivonat készítése,
h)	szerven belüli átadás,
i)	szerven kívülre továbbítás,
j) szerven kívülre szállítás,
k) selejtezés, illetve megsemmisítés,
l) felhasználói engedély kiadása,
m) megismerési engedély kiadása,
n) nemzeti minősített adat felülvizsgálata,
o) minősített adat külföldi személy vagy külföldi szerv részére hozzáférhetővé tételének
engedélyezése,
p) minősített adat külföldre vitelének vagy külföldről való behozatalának engedélyezése,
q) titoktartási kötelezettség alóli felmentés,
r) minősítési jelölés megismétlésének megtiltása.”
(2)	A Mavtv. 18. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felhasználót)
„b) a más minősítő által minősített adat esetén a (2) bekezdés a)-l) pontjában foglalt
rendelkezési jogosultságok”
(illethetik meg.)
49. §
A Mavtv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a felhasználó tudomására jut, hogy a minősített adat védelmére vonatkozó
szabályokat megsértették, erről a biztonsági vezetőt haladéktalanul tájékoztatja. Ha e törvényt
vagy a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket NATO vagy EU minősített adat esetében
megsértették vagy ennek veszélye fennáll, a minősített adatot kezelő szerv vezetője a Nemzeti
Biztonsági Felügyeletet, ha a nemzeti „Szigorúan titkos!”, a „Titkos!”, valamint a
„Bizalmas!” minősítési szintű adat esetében olyan módon sértették meg, hogy ezáltal
illetéktelen személy részére hozzáférhetővé válhatott, vagy ennek veszélye fennáll, a
minősített adatot kezelő szerv vezetője a minősítőt és a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet
legkésőbb 10 napon belül köteles erről tájékoztatni.”
25
50. §
(1)	A Mavtv. 20. § (2) bekezdés i)-j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Nemzeti Biztonsági Felügyelet)
„i) az arra jogosult gazdálkodó szervezetek részére telephely biztonsági tanúsítványt, vagy
egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítványt ad ki, jogosult a telephely biztonsági
tanúsítvány és az egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvány módosítására vagy a már
kiadott tanúsítvány visszavonására,
j) kivizsgálja a minősített adatok védelmét érintő, a 19. § (1) bekezdésében meghatározott
eseményeket,”
(2)	A Mavtv. 20. § (2) bekezdés m)-n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Nemzeti Biztonsági Felügyelet)
„m) ellátja az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az EURATOM, az EUROPOL, az
EUROJUST (a továbbiakban együtt: EU), a NATO, a NYEU, az ESA, valamint vonatkozó
szabályzataiban és a minősített adatok védelme tárgyában kötött nemzetközi szerződésekben a
nemzeti biztonsági hatóságok számára előírt feladatokat,
n) kapcsolatot tart a NATO, az EU, az ESA és a tagállamok illetékes szervezeteivel, és
tevékenységéről - a szükséges mértékben - tájékoztatja azokat,”
51.	§
A Mavtv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A minősített adatot kezelő szervnél a minősített adat védelmével kapcsolatos feladatok
végrehajtását és koordinálását a minősített adatot kezelő szerv vezetője által kinevezett
biztonsági vezető végzi. A minősített adatot kezelő szervnél, ha a minősített adatok
mennyisége indokolja, helyettes biztonsági vezető foglalkoztatható, aki a biztonsági vezető
tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén, a minősített adatot kezelő szerv vezetőjének
jóváhagyásával gyakorolja a biztonsági vezető minősített adat védelmére vonatkozó
jogosítványait. A helyettes biztonsági vezető jogai és kötelezettségei tekintetében a biztonsági
vezetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
52.	§
(1)	A Mavtv.
a)	9. § (1) bekezdésében „az Európai Rendőrségi Hivatal” szövegrész helyébe „a Bűnüldözési
Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége” és
b)	40/A. §-ában a „bekezdésének” szövegrész helyébe a „bekezdésének és az EU-minősített
adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló, 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU
tanácsi határozatnak”
szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti a Mavtv.
a)	40. § (1) bekezdésében a „kiadott személyi biztonsági tanúsítvány és telephely biztonsági
tanúsítvány az abban feltüntetett időpontig,” szövegrész és
26
b) 40. § (2) bekezdése.
53.	§
A Mavtv. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
16.	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb
törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
54.	§
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (2b) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2b) Közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül, ha közfoglalkoztatási program keretében a
közfoglalkoztatott a munkaerő-piaci alkalmazkodását, munkához jutását szolgáló képzésben,
illetve a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló
hatósági szerződést megkötő hatóság jóváhagyásával, naptári évenként legfeljebb 15 nap
időtartamú munkaerő-piaci szolgáltatásban, valamint a mentális, szociális, egészségügyi
problémákkal küzdő álláskereső naptári évenként legfeljebb 15 nap időtartamú egészségügyi
és szociális szolgáltatásban vesz részt.”
55.	§
(1)	A Kftv. 4/A. §-a a következő (3e) és (3f) bekezdéssel egészül ki:
„(3e) Az (1)-(3a) bekezdés alapján akkor köthető meg a szerződés, ha abban a szociális
szövetkezet vállalja, hogy a kijelölt állami képviselő számára a (3b) bekezdés szerinti
vélemény kialakításához szükséges információkat rendelkezésre bocsátja, és biztosítja, hogy a
kijelölt állami képviselő a hasznosításra kapott eszközökkel kapcsolatos iratokba, számviteli
nyilvántartásokba, könyvekbe betekintsen, a vezető tisztségviselőktől és tagoktól
felvilágosítást kérjen. A szerződésben a feleknek az információhoz való hozzáférés módjáról
is rendelkezniük kell.
(3f) A kijelölt állami képviselő haladéktalanul jelzi a használatba adó számára, ha a szociális
szövetkezet a hasznosításra kapott eszközöket a szerződésben foglaltaktól eltérő, vagy
rendeltetésellenes módon használja, és kezdeményezi a szerződés azonnali hatályú
felmondását.”
(2)	A Kftv. 4/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (1)-(7) bekezdés rendelkezései alkalmazandók abban az esetben, ha a magyar állam,
az önkormányzat vagy a közalapítvány a szociális szövetkezet részére egyéb ingatlant ad
ingyenesen használatba.”
56.	§
A Kftv. a következő 62. §-sal egészül ki:
„62. § E törvénynek az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi
............ törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépése napján a 4/A. § (1)-(3a)
27
bekezdése alapján már fennálló szerződéseket a felek 30 napon belül kötelesek a 4/A. § (3e)
bekezdése szerint módosítani. Ha a szociális szövetkezet a szerződés módosítására vonatkozó
javaslatot nem fogadja el, vagy a szerződés aláírását megtagadja, a szerződés azonnali hatályú
felmondásának van helye. A felek a felmondás hatályossá válását követő 30 napon belül
kötelesek egymással elszámolni.”
17.	A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
2011.	évi CXXVIII. törvény módosítása
57.	§
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 23. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője irányítja az országos
szúnyoggyérítési program keretében a szúnyoggyérítéssel kapcsolatos feladatok ellátását.”
58.	§
A Kat. II. fejezete a következő 18/A. alcímmel egészül ki:
„18/A. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési
feladatokat ellátó állomány tagja által alkalmazható intézkedések és kényszerítő eszközök
24/A. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési
feladatokat ellátó hivatásos állományának tagja (a továbbiakban: állomány tagja) jogosult
a)	a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény
abbahagyására felszólítani, valamint a cselekmény folytatásában megakadályozni,
b)	a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a rendőrség megérkezéséig - de
legfeljebb két óra időtartamra - visszatartani.
(2)	Az állomány tagja az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés végrehajtása, valamint az
ellenszegülés megtörése érdekében
a)	testi kényszert és
b)	vegyi eszközt
alkalmazhat, ha a tetten ért személy felszólítás ellenére a cselekményét folytatja, illetve a
felhívásnak nem tesz eleget.
(3)	Az állomány tagja az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedés végrehajtása
esetén a szökés megakadályozása érdekében bilincset is alkalmazhat.
(4)	Az állomány tagja önvédelmi célból testi kényszert alkalmazhat, továbbá önvédelmi
célból vegyi eszközt és rendőrbotot tarthat magánál.
24/B. § (1) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban
az intézkedés törvényes céljával.
(2)	Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetve kényszerítő eszköz közül azt kell
választani, amely az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy
károkozással jár az eredményesség biztosítása mellett.
(3)	Az állomány tagja a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt - ha az intézkedés célját nem
veszélyezteti - előzetesen figyelmezteti az intézkedés alá vont személyt, hogy kényszerítő
eszköz alkalmazására kerül sor.
(4)	Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és
az intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.
28
(5)	A testi kényszer és a bilincs kivételével kényszerítő eszköz - az önvédelem esetét kivéve -
nem alkalmazható a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.
(6)	A vegyi eszköz alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az intézkedés alá
vont személy ellenállása testi kényszer alkalmazásával nem törhető meg.
(7)	A kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását. A
kényszerítő eszköz alkalmazása folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges -
segítséget kell nyújtani, szükség esetén az állomány tagja gondoskodik arról, hogy a sérültet
orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban
álló erről értesüljön.
24/C. § (1) Az állomány tagját az intézkedés során
a)	az egyenruhája és azon elhelyezett azonosító jelvénye, vagy
b)	szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye
igazolja.
(2)	Az állomány tagja az intézkedés megkezdése előtt - ha az az intézkedés eredményességét
veszélyezteti, akkor az intézkedés befejezésekor - köteles nevét, azonosító számát, valamint
az intézkedés tényét és célját szóban közölni. A kényszerítő eszközök alkalmazását követően
az állomány tagja köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti
panasz lehetőségéről és annak előterjesztésére nyitva álló határidőről.
(3)	A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél a rendőrségnél rendszeresített, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv által beszerzett kényszerítő eszköz alkalmazható.
24/D. § (1) Az állomány tagja az intézkedésről, ha kényszerítő eszközök alkalmazására is sor
került, szóban - haladéktalanul, rövid úton - jelentést tesz az intézkedést foganatosító szerv
vezetőj ének.
(2)	Az állomány tagja az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazását követően két
napon belül írásban jelentést készít az intézkedést foganatosító szerv vezetőjének, aki az
intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét kivizsgálja.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott írásbeli jelentés tartalmára az egyes rendészeti
feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés
elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.
(4)	Akinek a kényszerítő eszköz alkalmazása alapvető jogát sértette, jogát vagy jogos érdekét
érintette, panasszal fordulhat a kényszerítő eszközt alkalmazó hivatásos katasztrófavédelmi
szerv vezetőjéhez.
(5)	A panaszt a panasz elbírálására jogosultnál a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig
a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől
számított nyolc napon, de legkésőbb a kényszerítő eszköz alkalmazásának időpontjától
számított három hónapon belül lehet előterjeszteni.
(6)	A panasz elbírálására jogosult a panaszról a beérkezését követő naptól számított
huszonegy napon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott döntéssel szemben a (4) bekezdésben meghatározott
személy, illetve az állomány tagja - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint -
jogorvoslattal élhet.”
59.	§
A Kat. 41. § d) pontjában a „háromévenként” szövegrész helyébe az „ötévenként” szöveg lép.
60.	§
Hatályát veszti a Kat. 3. § 30. pontf) alpontja.
29
18. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
módosítása
61. §
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1)
bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
,,h) az önkormányzati ASP rendszer elemeit és működtetésének szabályait, az önkormányzati
ASP rendszerhez való csatlakozás módját, a csatlakozás végső határidejét, az önkormányzati
adattárházat működtető szervet, az önkormányzati adattár adatainak forrását és az
önkormányzati adattárházból történő adatlekérdezés, adatösszegzés és adatszolgáltatás
feltételeit.”
19.	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
62. §
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 29. §-a a következő (3) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) E törvény
a)	132/B. alcímének alkalmazásában korlátozott robbanóanyag-prekurzor a robbanóanyag-
prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i 98/2013/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU Rendelet) I. és II. MELLÉKLETÉBEN,
b)	136/A. alcímének alkalmazásában korlátozott robbanóanyag-prekurzor az EU Rendelet I.
MELLÉKLETÉBEN
foglalt - az ott meghatározott határértéket meghaladó koncentrációjú - anyag vagy keverék.”
63.	§
A Szabs. tv. 41. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, a bíróság
a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt indult eljárásban eljár az ezen
cselekménnyel szorosan összefüggő, a szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozó még el nem
bírált szabálysértés tekintetében is.”
64.	§
A Szabs. tv. 42. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) E törvény alkalmazásában a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben - a 216/A. § (1)
bekezdésben meghatározott szabálysértés kivételével - kormányrendeletben meghatározott
esetekben, tárgyaláson kívül, bíró vagy bírósági titkár irányítása és felügyelete mellett
bírósági ügyintéző is eljárhat.”
30
65. §
A Szabs. tv. 56/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56/A. § (1) A bíróság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv az ismeretlen személlyel
szemben elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indított szabálysértési eljárás
során a szabálysértés felderítése érdekében állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot
kereshet meg, ha az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság,
egyéb állami, önkormányzati szerv rendelkezik. A megkeresés teljesítésére legalább nyolc,
legfeljebb harminc napos határidő állapítható meg. A megkeresett a megállapított határidő
alatt - ha törvény másképp nem rendelkezik - köteles a megkeresést térítésmentesen
teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.
(2)	A bíróság és a szabálysértési hatóság a kiemelt közlekedési szabálysértések és a
közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések elkövetése miatt indított szabálysértési
eljárás során az elkövető személyének megállapítása és a tényállás tisztázása érdekében állami
és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet és civil
szervezetet kereshet meg, ha az ügy elbírálásához olyan adat szükséges, amellyel más
hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv, köztestület, gazdálkodó szervezet és civil
szervezet rendelkezik. A megkeresés teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos
határidő állapítható meg.
(3)	Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan
személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetet-
lenül szükséges. A megkeresésben a bíróságnak vagy a szabálysértési hatóságnak az ügy
számát, az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölnie. Köztestülettől,
gazdálkodó szervezettől vagy civil szervezettől történő adatkérésben meg kell jelölni azt a
jogszabályi rendelkezést is, amely a megkeresett szervet a kért adatok kezelésére kötelezi
vagy feljogosítja.
(4)	Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely
a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot törölni kell.
(5)	Ha a megkeresett szerv a (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő
megkeresést a megállapított határidőn belül nem teljesíti, vagy annak teljesítését
jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható.
(6)	Ha a megkeresett szerv a megkeresést azért nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a
megkeresett birtokában lévő adat megszerzése érdekében a megkeresettet érintően további
eljárási cselekmény nem végezhető.”
66. §
A Szabs. tv. 62. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(7) A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az eljárás alá vont személy, más tanú és a
szakértő meghallgatásakor. A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az eljárás alá vont személy
és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú minősített adatról tesz vallomást. Ha elrendelték a
tanú adatainak zártan kezelését, az eljárás alá vont személy a tanú meghallgatásán csak akkor
lehet jelen, ha a tanú ehhez hozzájárul. Az így kizárt eljárás alá vont személyt a meghallgatást
követően értesíteni kell arról, hogy a meghallgatás során távollétében történteket
megismerheti.”
31
67. §
(1)	A Szabs. tv. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabálysértési eljárást - határozatban - fel kell függeszteni, ha
a)	az ügy érdemi elbírálása olyan előzetes kérdés eldöntésétől függ, amelyben a döntés más
szerv hatáskörébe tartozik,
b)	az eljárás alá vont személy ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik és távollétében az
ügy érdemi elbírálása nem lehetséges,
c)	a szabálysértési hatóság vagy a bíróság az ügyet közvetítői eljárásra utalja,
d)	az eljárás alá vont személy tartós, súlyos betegsége vagy a szabálysértés elkövetése után
bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt.”
(2)	A Szabs. tv. 82. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szabálysértési eljárást felfüggesztő rendelkezés ellen nincs helye jogorvoslatnak.”
68. §
A Szabs. tv. 82/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szabálysértési hatóság vagy a bíróság az eljárás alá vont személy vagy a sértett
indítványára a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés, a XXVII. és XXVIII.
Fejezetben meghatározott szabálysértések, valamint a fiatalkorú által elkövetett szabálysértés
miatt indult eljárást legfeljebb 30 napi időtartamra felfüggeszti és az ügyet közvetítői eljárásra
utalja, ha
a)	az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért való felelősségét elismerte,
valamint vállalja a szabálysértéssel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és
mértékben jóvátenni,
b)	az eljárás alá vont személy és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, és
c)	a szabálysértés jellegére, az elkövetés módjára és az eljárás alá vont személyre tekintettel a
szabálysértési eljárás lefolytatása mellőzhető.”
69.	§
A Szabs. tv. 86. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat vagy végzés ellen, valamint a határozat
végrehajtását felfüggesztő rendelkezés ellen nincs helye jogorvoslatnak.”
70.	§
(1)	A Szabs. tv. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a sértett a szabálysértési eljárásban kérte a szabálysértés folytán keletkezett kárának
megtérítését és az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a
bíróság első fokú határozatának meghozataláig - a közlekedési szabálysértéssel okozott kár
kivételével - az okozott kárt nem térítette meg, a szabálysértési határozatban - a (4)
bekezdésben meghatározott esetek kivételével - kötelezni kell annak megtérítésére. A kár
értékét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság határozza meg az eljárás adatai alapján.”
32
(2) A Szabs. tv. 93. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
(2a) A sértettet a (2) bekezdésben írt jogáról az előkészítő eljárást lefolytató szervnek, a
szabálysértési hatóságnak és a bíróságnak tájékoztatnia kell.”
71.	§
A Szabs. tv. 101. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti helyszíni idézés a XXVII. és XXVIII. Fejezet szerinti
szabálysértések esetén akkor is alkalmazható, ha a cselekmény elkövetése miatt eljárás alá
vonható személy az e törvény szerint helyszíni bírság kiszabására, illetve jogszabály alapján
ellenőrzésre jogosult szerv vagy személy helyszínen tett helyszíni intézkedése során válik
ismertté.”
72.	§
A Szabs. tv. 107. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Ha a bíróság tárgyaláson hozott, kihirdetés útján közölt ügydöntő végzése a jogosultak
jogorvoslati jogról való lemondása miatt nyomban jogerőre emelkedik, a végzés indokolása
csupán a tényállásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat. Ebben az
esetben a bíróság a tárgyalásról rövidített jegyzőkönyvet készíthet, amelynek kizárólag a 91. §
(2) bekezdésében írt adatokat, valamint a bírósági tárgyalás menetét és kell tartalmaznia oly
módon, hogy a jegyzőkönyv alapján az eljárási szabályok megtartása nyomon követhető
legyen.”
73.	§
A Szabs. tv. 110. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A bíróság a tárgyalásról értesíti az eljárás alá vont személy képviselőjét és a sértettet,
valamint - amennyiben a szabálysértési hatóság a felterjesztés során részvételi szándékát
kifejezetten jelezte - a szabálysértési hatóságot. Ha a szabálysértési hatóság képviselője a
részvételi szándékát bejelentette, távollétében a tárgyalás nem tartható meg.”
74.	§
(1)	A Szabs. tv. 117. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) Ha az előkészítő eljárás során mind a sértett, mind az elkövető kiléte megállapítható és a
közvetítői eljárással összefüggő, a 82/A. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró feltétel
nem áll fenn, a rendőrség a sértettet és az eljárás alá vont személyt tájékoztatja a
szabálysértési eljárásban alkalmazható közvetítői eljárás szabályairól, valamint arról, hogy a
közvetítői eljárásra utaláshoz szükséges jognyilatkozatok az előkészítő eljárásban is
előterjeszthetők. Az előkészítő eljárás során a közvetítői eljárással összefüggésben a
szabálysértési hatóság alatt az előkészítő eljárást lefolytató szervet is érteni kell.”
(2)	A Szabs. tv. 117. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
33
„(7) Az előkészítő eljárás során az eljárás felfüggesztésére a 82. §-ban, az eljárás
megszüntetésére a 83. §-ban, valamint a panasszal kapcsolatban a 98. §-ban foglaltakat kell
alkalmazni.”
75.	§
A Szabs. tv. 118. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az előkészítő eljárás iratai alapján megállapítható, hogy a tényállás tisztázott és az
eljárás alá vont személy vagy a tanú, sértett, szakértő meghallgatása nem szükséges, valamint
a közvetítői eljárásra utalás feltételei nem állnak fenn, a bíróság határozatban büntetést szab
ki, illetve önállóan vagy büntetés mellett intézkedést alkalmaz, továbbá rendelkezik a
szabálysértési költség viseléséről, illetve - a 93. § figyelembevételével - az okozott kár
megtérítéséről.”
76.	§
A Szabs. tv. 121. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság tárgyaláson hozott végzésével szemben az eljárás alá vont személy és a
képviselője, valamint a bírósági tárgyaláson jelenlévő előkészítő eljárást lefolytató szerv, az
okozott kár megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a sértett is, a
végzés közlésétől számított nyolc napon belül halasztó hatályú fellebbezést nyújthat be.”
77.	§
A Szabs. tv. 138. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A határozat, illetve a végzés jogerős)
„a) a meghozatala napján, ha ellene nincs helye jogorvoslatnak,”
78.	§
(1)	A Szabs. tv. 139. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A büntetésként kiszabott szabálysértési elzárást és az egyéb büntetés helyébe lépő
szabálysértési elzárást is - az e törvényben meghatározott kivétellel - büntetés-végrehajtási
intézetben kell végrehajtani.”
(2)	A Szabs. tv. 139. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A szabálysértési elzárás végrehajtását az elfogás helye szerinti illetékes rendőrségi
fogdában kell megkezdeni, ha az elkövető büntetés-végrehajtási intézetbe történő előállítására
a büntetés-végrehajtási intézet hivatali munkarendjén kívül kerülne sor. Ha az elkövető
rendőrségi fogdába történő befogadására férőhely hiányában vagy az elkülönítési szabályok
betartása miatt nincs lehetőség, az elkövetőt büntetés-végrehajtási intézetbe kell szállítani,
amelynek az elkövetőt a hivatali munkarendjén kívül is be kell fogadnia.
(1c) Az (1b) bekezdés szerint megkezdett szabálysértési elzárást a rendőrségi fogdán kell
végrehajtani, ha a szabálysértési elzárás hátralévő ideje a büntetés-végrehajtási intézetbe
történő befogadáskor kevesebb lenne, mint két nap.”
34
79. §
(1)	A Szabs. tv. 141. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bíróság és az általános szabálysértési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások
vonatkozásában a pénzbírságból, szabálysértési költségből, rendbírságból, helyszíni bírságból
származó bevételt az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi
szerve a kincstárnál vezetett egységes szabálysértési célelszámolási számlán kezeli.”
(2)	A Szabs. tv. 141. § (2d)-(2g) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2d) A bíróság és az általános szabálysértési hatóság által kiszabott pénzbírság, rendbírság,
megállapított szabálysértési költség, valamint az általános szabálysértési hatóság által
kiszabott helyszíni bírság befizetésének ellenőrzésére és azonosítására, továbbá a 39. § (2)
bekezdés c)-i) pontjában felsorolt szervek, illetve személyek által kiszabott és a végrehajtási
eljárás során befizetett helyszíni bírság azonosítására az általános rendőrségi feladatokat ellátó
szerv központi szerve is feladat- és hatáskörrel rendelkezik.
(2e) A (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében a beszedési számla
tulajdonosa az általános szabálysértési hatóság által használt beszedési számla kivonatát és
adatait elektronikus úton az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve
rendelkezésére bocsátja.
(2f) Az általános szabálysértési hatóság az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv
központi szerve részére a (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében a
rendelkezésére álló, a
a)	151. § (2) bekezdés a) pont aa), ab), ad), ae) és ah) alpontja szerinti,
b)	153. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő adatokból az eljárt szabálysértési hatóság
vagy bíróság megnevezésére, határozatának számára, a határozat jogerőre emelkedésének
napjára vonatkozó,
c)	153. § (2) bekezdés d) pontjában szereplő adatokból a pénzbírság összegére
vonatkozó,
d)	153. § (2) bekezdésf) pontjában szereplő,
e)	153. § (2) bekezdés o) pont oa)-od) alpontban szereplő
adatokat elektronikus formában automatikusan továbbítja.
(2g) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve a (2f)
bekezdésében meghatározott adatokról a bevételekkel kapcsolatos követelésekkel és
kötelezettségekkel összefüggő jelentési kötelezettség teljesítése érdekében nyilvántartást
vezet. Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve a nyilvántartásban az
adatokat a nyilvántartásba vételüktől számított nyolc évig kezeli. Az általános rendőrségi
feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve a nyilvántartásban szereplő adatokat a
beszedési számlatulajdonos részére havonta továbbítja, a nyilvántartásból törvény eltérő
rendelkezése hiányában további adattovábbításnak nincs helye.”
(3)	A Szabs. tv. 141. §-a a következő (2h) bekezdéssel egészül ki:
„(2h) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve a (2d)
bekezdésben meghatározott feladat elvégzése során összeveti a feladatellátásával
összefüggésben rendelkezésére álló adatokat, és az összevetés eredményeként kapott adatokat
a szabálysértési nyilvántartásokba történő rögzítés, illetve annak kezdeményezése érdekében
elektronikus formában automatikusan megküldi az általános szabálysértési hatóságnak.”
35
(4) A Szabs. tv. 141. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság a kiszabott pénzbírságról, rendbírságról, megállapított szabálysértési költségről
-	a jogerős határozat kiadmányának megküldésével - értesíti a (3) bekezdésben meghatározott
általános szabálysértési hatóságot azzal, hogy a jogerős határozat kiadmányának
megküldésével egyidejűleg tájékoztatást nyújt a kötelezett részére megküldött és az ügy
azonosítóival kitöltött készpénz-átutalási megbízás azonosítójáról is.”
80. §
A Szabs. tv. 142. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A szabálysértési elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott végzés indokolása a szükséges
mértékben tartalmazza a joghátrányt kiszabó jogerős határozatra utalást, az alkalmazott
jogszabályok megjelölését és a további végrehajtással kapcsolatos jogszabályi tájékoztatást.”
81. §
A Szabs. tv. 149. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„149. § (1) A külön törvényben meghatározott közjogi tisztséget betöltő személy
szabálysértési ügyében a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési
hatóság, illetve a bíróság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő a mentelmi jog
felfüggesztésére vagy - ha a külön törvény ilyet meghatároz - az arra való javaslat
megtételére jogosult személyhez, illetve szervhez.
(2)	Az eljárás alá vont személy köteles a mentelmi jogot megalapozó jogviszony fennállásáról
legkésőbb a szabálysértési eljárás megindulásáról való tudomásszerzést követően
haladéktalanul tájékoztatni az eljáró hatóságot. Az eljárás alá vont személy ezen
tájékoztatásra akkor is köteles, ha a mentelmi jogáról a szabálysértési ügyben önként
lemondott.”
82. §
A Szabs. tv. a következő 132/B. alcímmel egészül ki:
„132/B. Korlátozott robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos tevékenység folytatása az eltiltás
hatálya alatt
177/B. § Az a korlátozott robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos tevékenység végzésétől
jogszabályban meghatározottak szerint eltiltott gazdasági szereplő, aki az eltiltás hatálya alatt
a korlátozott robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos tevékenységet folytat, szabálysértést
követ el.”
83.	§
A Szabs. tv. a következő 136/A. alcímmel egészül ki:
„136/A. Korlátozott robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos szabálysértés
36
182/A. § Aki a korlátozott robbanóanyag-perkurzor birtoklására, behozatalára, illetve
felhasználására vonatkozóan jogszabályban meghatározott előírásokat megszegi,
szabálysértést követ el.”
84.	§
A Szabs. tv. 196. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„196. § (1) Aki
a)	a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési
eszközön szemetel, ezeket beszennyezi,
b)	a felügyelete alatt lévő állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés
megszüntetéséről nem gondoskodik, szabálysértést követ el.
(2)	Aki települési hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, vagy nem a
kijelölt lerakóhelyen rak le vagy helyez el, szabálysértést követ el.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő,
természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett
természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, az önkormányzat közigazgatási
területéhez tartozó termőföldeken a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot.”
85.	§
A Szabs. tv. 170. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„170. A helyszín biztosításával kapcsolatos szabálysértés
216. § (1) Aki
a)	közveszély,
b)	baleset,
c)	bűncselekmény,
d)	szabálysértés, vagy
e)	közigazgatási bírság hatálya alá tartozó szabályszegés
helyszínén a rendőr vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának
helyszín biztosítására vonatkozó jogszerű intézkedésének, illetve a helyszín elhagyására vagy
az ott tartózkodásra vonatkozó jogszerű utasításának nem tesz eleget, szabálysértést követ el.
(2)	Aki a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott személy- és létesítménybiztosítási
intézkedés helyszínén a helyszín elhagyására vagy az ott tartózkodásra vonatkozó jogszerű
rendőri utasításának nem tesz eleget, szabálysértést követ el.
(3)	Aki a gyülekezésről szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény feloszlatását követően a
helyszínt nem hagyja el, szabálysértést követ el.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség
hatáskörébe tartozik.”
86.	§
A Szabs. tv. 225/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„225/A. § (1) Aki
a)	vasútállomásnak, illetve megállóhelynek az utasok használatára meg nem nyitott részébe
engedély nélkül belép, vasúti pályaudvaron a vágányokon átjár, az utasforgalom számára meg
nem nyitott vasúti pályahálózaton, vasúti pályán, vasúti pálya tartozékán, kiszolgáló
37
létesítményen gyalog közlekedik vagy tartózkodik, kivéve, ha ezt a vonat megközelítése vagy
elhagyása teszi szükségessé,
b)	a vasút területének közúti járműforgalomra meg nem nyitott részén kerékpárral vagy egyéb
járművel közlekedik,
c)	a vasúti kocsiba nem a felszállásra szolgáló helyen száll be vagy onnan nem a leszállásra
szolgáló helyen távozik,
d)	mozgó vasúti járműre fel-, illetve mozgó vasúti járműről leugrik,
e)	vasúti járművön nem az utazásra kijelölt helyen tartózkodik,
f)	a vasúti területen állatot jogosulatlanul, őrizetlenül vagy szabadon hagy,
g)	a veszélyes áruk kézi- vagy úti poggyászként történő szállítására vonatkozó előírásokat
nem tartja be, szabálysértést követ el.
(2)	Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.”
87.	§
A Szabs. tv. 247. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„247. § (1) Az a szülő vagy törvényes képviselő
a)	aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeket kellő időben az óvodába,
illetve az iskolába nem íratja be,
b)	aki nem biztosítja, hogy súlyos és halmozottan fogyatékos gyermeke a fejlődését biztosító
nevelésben, nevelés-oktatásban vegyen részt,
c)	akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága - kivéve a gyermekvédelmi gyámsága - alatt
álló gyermeke ugyanabban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra felkészítő
foglalkozásokról, illetőleg ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező tanórai
foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértéket vagy annál többet
mulaszt,
szabálysértést követ el.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési felelősségre
vonásnak egy nevelési évben, egy tanítási évben egyszer van helye.”
88.	§
A Szabs. tv. 250. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„d) meghatározza a bírósági ügyintézők által szabálysértési eljárásban ellátható feladatokat.”
89.	§
A Szabs. tv. 252. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A 141. § (2d)-(2h) bekezdése szerinti feladatok ellátása érdekében az általános
szabálysértési hatóság a jogerősen kiszabott, de 2016. szeptember 1-jéig be nem fizetett
pénzbírságokról, rendbírságokról, megállapított szabálysértési költségekről és helyszíni
bírságokról a 141. § (2f) bekezdésében meghatározott adatok elektronikus úton történő
biztosításával, az egységesen használt ügyfeldolgozást támogató rendszer adatainak
feltöltésével, jóváhagyásával, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv
38
központi szerve által meghatározott módon, az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról
szóló 2016. évi ... törvény hatálybalépését követő 30 napon belül tájékoztatja az általános
rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervét.”
90.	§
A Szabs. tv. 253. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény
a)	177/B. §-a és 182/A. §-a a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról
szóló, 2013. január 15-i 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1)
bekezdésének, 5. cikkének, 8. cikk (1) bekezdésének, 9. cikk (1) bekezdésének és 11.
cikkének, valamint
b)	238/C. §-a a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK
tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
91.	§
A Szabs. tv.
a)	72. § (3) bekezdésében az „esetében esetben” szövegrész helyébe az „esetében”,
b)	77. § (1) bekezdés i) pontjában a „hatóság illetve bíróság” szövegrész helyébe a „hatóság,
illetve a bíróság”,
c)	142. § (4) bekezdésében a „pénzbírság, vagy helyszíni bírság” szövegrész helyébe a
„pénzbírság vagy helyszíni bírság”,
d)	200/A. § (1) bekezdésében az „a tulajdonos hozzájárulása” szövegrész helyébe az „a
közterület tulajdonosának hozzájárulása”
szöveg lép.
92.	§
Hatályát veszti a Szabs. tv.
a)	67. § (4) bekezdése,
b)	128. § (4) bekezdése,
c)	153. § (3) bekezdés h) pontja és
d)	157. § (3a) bekezdése.
20.	A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításról, kijelöléséről és védelméről
szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása
93.	§
A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló
2012.	évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölési eljárást az 1-3. mellékletben
meghatározott ágazatokhoz tartozás alapján, a kormányrendeletben kijelölt szerv (a
továbbiakban: ágazati kijelölő hatóság) hivatalból folytatja le
39
a)	az üzemeltető által lefolytatott azonosítási eljárás alapján elkészített azonosítási jelentés
benyújtását követően,
b)	kormányrendeletben meghatározott szerv (a továbbiakban: javaslattevő hatóság) javaslata
alapján.
(2)	Az ágazati kijelölő hatóság a kijelölés visszavonásáról
a)	hivatalból az (1) bekezdésben meghatározottak szerint, vagy
b)	az üzemeltető kérelmére
dönthet.”
94.	§
(1)	Az Lrtv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölési eljárást az ágazati kijelölő
hatóság hivatalból folytatja le
a)	az üzemeltető által lefolytatott azonosítási eljárás alapján elkészített azonosítási jelentés
benyújtását követően,
b)	EGT-állam kezdeményezése alapján, vagy
c)	a javaslattevő hatóság ágazati kijelölő hatóságnál tett kezdeményezése alapján.”
(2)	Az Lrtv. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az ágazati kijelölő hatóság a kijelölés visszavonásáról
a)	hivatalból,
b)	EGT-állam kezdeményezése alapján hivatalból, vagy
c)	az üzemeltető kérelme alapján
dönthet.”
(3)	Az Lrtv. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Európai létfontosságú rendszerelemmé kijelölésre irányuló kezdeményezést, illetve az
üzemeltető által benyújtott azonosítási jelentést - az (1) bekezdés c) pontja kivételével a
javaslattevő hatóság bevonásával - az ágazati kijelölő hatóság megvizsgálja és az európai
létfontosságú rendszerelemmé nyilvánítással kapcsolatos álláspontjáról az ágazatért felelős
miniszter útján a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert tájékoztatja.”
95.	§
(1)	Az Lrtv. 5. § (4) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot a következők szerint továbbíthat:)
„e) rendkívüli esemény bekövetkezése esetén az eseménykezelésben és a helyreállításban
részt vevő szervek tevékenységének támogatása céljából,
f)	a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szervei részére hatósági, megelőzési,
kapcsolattartási és tájékoztatási feladatai elvégzése, illetve rendkívüli esemény kezelése
céljából.”
(2)	Az Lrtv. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ágazati kijelölő hatóság haladéktalanul köteles megküldeni
40
a)	a kijelölés visszavonására vagy elutasítására vonatkozó jogerős határozatot a kijelölési
eljárásban érintett valamennyi hatóságnak,
b)	a kijelölés visszavonására vonatkozó jogerős határozatot a nyilvántartó hatóságnak.”
96.	§
(1)	Az Lrtv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem
üzemeltetője az ágazati kijelölő hatóság határozatában meghatározott határidőn belül - amely
nem lehet rövidebb a kijelölő határozat közlésétől számított hatvan napnál - kidolgozza az
ágazati hatóság kijelölő döntésében meghatározott tartalmi és formai követelmények szerinti
üzemeltetői biztonsági tervet, és azt papír alapon és elektronikus adathordozón megküldi az
ágazati kijelölő hatóságnak.”
(2)	Az Lrtv. 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az üzemeltetői biztonsági tervet az ágazati kijelölő hatóság a határozatában
meghatározott tartalmi és formai követelmények teljesülése érdekében a nyilvántartásba vételt
megelőzően formailag és tartalmilag ellenőrzi, hiányosság esetén az üzemeltetőt hiánypótlásra
szólítja fel. Az ágazati kijelölő hatóság az ellenőrzött üzemeltetői biztonsági tervet megküldi a
nyilvántartó hatóságnak és az üzemeltetőnek.”
(3)	Az Lrtv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az üzemeltető a létfontosságú rendszerelem európai létfontosságú rendszerelemmé
vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelöléskor rendelkezik olyan biztonsági
dokumentummal, amely az üzemeltetői biztonsági terv tartalmi elemeit magában foglalja,
akkor kérelmére az ágazati kijelölő hatóság rendelkezhet úgy, hogy a biztonsági dokumentum
az üzemeltetői biztonsági tervet helyettesíti. Az üzemeltetői biztonsági terv és mellékletei,
vagy az azokat helyettesítő biztonsági dokumentum nem nyilvános.”
(4)	Az Lrtv. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem
üzemeltetője soron kívül módosítja az üzemeltetői biztonsági tervet, ha olyan változás áll be,
amely érinti a létfontosságú rendszerelem tevékenységét, működését vagy védelmét. A
módosított üzemeltetői biztonsági tervet az ágazati kijelölő hatóság a formai és tartalmi
ellenőrzést követően megküldi az (1a) bekezdésben megjelölt szervek részére.”
(5)	Az Lrtv. 6. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az üzemeltető a bekövetkezett rendkívüli eseményekről haladéktalanul tájékoztatja a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének ügyeleti szolgálatát, valamint a
jogszabályban kijelölt ágazati szervet. Ha a bekövetkezett rendkívüli eseménnyel összefüggő
kockázatot az üzemeltetői biztonsági tervben nem vizsgálták, úgy az újonnan felmerülő
kockázat kezelésére az üzemeltető a (6) bekezdésben foglaltak szerint soron kívül módosítja
az üzemeltetői biztonsági tervet.”
41
97. §
(1)	Az Lrtv. 5. § (1) bekezdés e) pontjában a „kijelölése” szövegrész helyébe a „kijelöléséről
és a kijelölés” szöveg lép.
(2)	Az Lrtv. 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
21.	Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi
CLXXX. törvény módosítása
98.	§
(1)	Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi
CLXXX. törvény (a továbbiakban: Eube.) 61. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Az Eurojust, illetve annak nemzeti képviselője, valamint a Bűnüldözési Együttműködés
Európai Uniós Ügynöksége (a továbbiakban: Europol) által kezdeményezett közös
nyomozócsoportra, a tagok jogaira és kötelezettségeire e törvényt kell alkalmazni. Az Europol
tisztviselője e törvény szerint vehet részt a közös nyomozócsoportban, de feladatának
végrehajtása során nem alkalmazhat a Be.-ben meghatározott kényszerintézkedést vagy a
rendőrségről szóló törvényben (a továbbiakban: Rtv.) meghatározott kényszerítő eszközt.”
(2)	Az Eube. 164. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet alkalmazásában)
„2. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága: a Be.-ben meghatározott nyomozó
hatóság, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló törvényben meghatározott pénzügyi információs egységként működő hatóság, az Rtv-
ben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, továbbá a szervezett bűnözés elleni
koordinációt végző szerv, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal,”
(3)	Az Eube. 67. alcíme a következő 179/A. §-sal egészül ki:
„179/A. § Ez a törvény a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről
(Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a
2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május
11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg.”
22. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
99.	§
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 86. §-a a következő (6a) bekezdéssel
egészül ki:
„(6a) Nincs helye közigazgatási bírság alkalmazásának települési hulladék közterületen
engedély nélkül történő lerakása, elhelyezése miatt.”
42
23. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és
azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása
100.	§
(1)	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és
azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 10. § (1)
bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét
jogosult átvenni)
„i) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadatok
kockázatelemzése céljából,
j) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági és vámellenőrzési feladatai ellátása
céljából.”
(2)	A Körtv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A menekültügyi hatóság, az idegenrendészeti hatóság és az állampolgársági ügyekben
eljáró szerv a személyazonosság megállapítása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult
átvenni adatot a körözött személyek nyilvántartásából.”
(3)	A Körtv. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A jogszabály alapján személyazonosító igazolvány, útlevél, állampolgársági
bizonyítvány, honosítási okirat, illetve járművezetésre jogosító okmány kiadására feladat- és
hatáskörrel rendelkező szerv okmány kiadásával kapcsolatos eljárása során az e törvény
szerinti azonosítási tevékenység céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a
körözött személyek nyilvántartásából és a körözött dolgok nyilvántartásából.”
(4)	A Körtv. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jogszabály alapján személyazonosító igazolvány, útlevél, állampolgársági
bizonyítvány, honosítási okirat, illetve járművezetésre jogosító okmány kiadására feladat- és
hatáskörrel rendelkező szerv okmány kiadásával kapcsolatos eljárása során ellenőrzi a
körözött személyek nyilvántartását és a körözött dolgok nyilvántartását. Ha a szerv az
ügyfelet a körözött személyek nyilvántartásában, illetve az ügyfél által az eljárás során
felhasznált okmányt a körözött dolgok nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget
értesíti.”
24.	Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény módosítása
101.	§
(1)	Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Anytv.) 1. § e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
43
(E törvény alkalmazásában)
„e) központi szerv: a nyilvántartás vezetéséért felelős, a Kormány által rendeletben kijelölt
központi államigazgatási szerv,”
(2)	Az Anytv. 1. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„l) arcképelemző tevékenységet végző szerv: az arcképelemző tevékenység működtetéséért
felelős, a Kormány által rendeletben kijelölt szerv.”
102.	§
Az Anytv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi szerv és az arcképelemző tevékenységet végző szerv az arckép profil
nyilvántartással kapcsolatos adatkezelési tevékenységét minden más adatkezeléstől
elkülönítetten végzi.”
103.	§
Az Anytv. 11. §-a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (2) bekezdésben meghatározott összehasonlítás érdekében a központi szerv teljes körű
hozzáférést biztosít az arckép profil nyilvántartás adataihoz, valamint az arckép profil
elkészítéséhez szükséges informatikai alkalmazáshoz az arcképelemző tevékenységet végző
szerv részére.
(10)	Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az általa képzett arckép profilt a (3)
bekezdés szerinti kiértékelést követően haladéktalanul törli.”
104.	§
Az Anytv. 12. §-a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (4) bekezdésben meghatározott összehasonlítás érdekében a központi szerv teljes
körű hozzáférést biztosít az arckép profil nyilvántartás adataihoz, valamint az arckép profil
elkészítéséhez szükséges informatikai alkalmazáshoz az arcképelemző tevékenységet végző
szerv részére.
(11)	Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az általa képzett arckép profilt az (5)
bekezdés szerinti kiértékelést követően haladéktalanul törli.”
105.	§
Az Anytv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben jelölje ki
a)	a központi szervet, valamint
b)	az arcképelemző tevékenységet végző szervet.”
44
106. §
Az Anytv.
a)	1. § k) pontjában, a 6. § (2) bekezdés a) pontjában, a 9. §-ában, a 10. § (2) bekezdésben, a
11.	§ (1)-(6) és (8) bekezdésében, a 12. §-ában, a 13. § (2)-(4) bekezdésben az „a központi
szerv” szövegrész helyébe az „az arcképelemző tevékenységet végző szerv”,
b)	2. § (3) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 11. § (1) bekezdésében, a 12. § (2) és (4)
bekezdésben, a 13. § (1) és (3) bekezdésben az „A központi” szövegrész helyébe az „Az
arcképelemző tevékenységet végző”,
c)	2. § (4) bekezdésében, az 5. § (2) bekezdésében, a 6. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában
a „központi szerv” szövegrész helyébe a „központi szerv és az arcképelemző tevékenységet
végző szerv”
szöveg lép.
25.	A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása
107.	§
(1)	A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kit.)
a)	1. § 6. pontjában és 5. § (2) bekezdés b) pontjában a „kéményseprő-ipari szervnek”
szövegrész helyébe a „kéményseprő-ipari szervnek, a kéményseprő-ipari szolgáltatónak”
szöveg,
b)	2. § (6) bekezdésében
ba)	az „A kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenységet” szövegrész
helyébe az „A kéményseprő-ipari szerv a (4) bekezdés szerinti kéményseprő-ipari
tevékenységet” szöveg,
bb)	a „díjfizetés ellenében végzi” szövegrész helyébe a „díjfizetés ellenében végzi a 10. §
(5)	bekezdésben meghatározott eltéréssel” szöveg,
c)	2. § (12) bekezdésében, 3. § (1) bekezdésében és 5. § (2) bekezdés f) pontjában a
„kéményseprő-ipari szerv” szövegrész helyébe a „kéményseprő-ipari szerv, a 10. § (3)
bekezdés szerinti szolgáltató” szöveg,
d)	a 3. § (4) bekezdésében a „követően térítésmentesen” szövegrész helyébe a „követően - a
2. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti ingatlanok esetében - térítésmentesen”
szöveg,
e)	3. § (5) bekezdésében az „ellenében végzi” szövegrész helyébe az „ellenében, a 10. § (3)
bekezdés szerinti szolgáltató a 2. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti ingatlanok
esetében térítésmentesen végzi” szöveg,
f)	6. § (4) bekezdésben a „szükséges, a 2. § (9) bekezdésben” szövegrész helyébe a
„szükséges, a 2. § (8) bekezdés szerinti dokumentumot, a 2. § (9) bekezdésben” szöveg,
g)	10. § (10) bekezdésében a „megfelelő összeget” szövegrész helyébe a „megfelelő összeget,
ha a (3) bekezdés szerinti szolgáltató a kéményseprő-ipari tevékenységet e törvény alapján
térítésmentesen végezte” szöveg,
h)	10. § (17) bekezdésében a „kéményseprő-ipari szerv e törvény hatálybalépésétől”
szövegrész helyébe a „kéményseprő-ipari szerv, a 10. § (3) bekezdés szerinti szolgáltató e
törvény hatálybalépésétől” szöveg
lép.
(2)	Hatályát veszti a Kit. 5. § (2) bekezdés c) pontja.
45
26. Záró rendelkezések
108.	§
(1)	Ez a törvény - az (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetést követő
nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	E törvény 1-3. §-a, 6-7. §-a,, 8. § a)-b) és d)-f) pontja, 9-24. §-a, 29-32.§-a 41-51. §-a, 52.
§ (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, 53-97. §-a, 98. § (2) bekezdése, 99-107. §-a 2017.
január 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény 8. § c) pontja, 25-27. §-a, 33. §-a, 52. § (1) bekezdés a) pontja és 98. § (1) és (3)
bekezdése 2017. május 1-jén lép hatályba.
109.	§
E törvény 1. §-a, 8. §-a és 17-18. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
110.	§
(1)	Ez a törvény az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények
és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása
érdekében történő felhasználásáról szóló 2016. április 27-i 2016/681/EU irányelvnek való
megfelelést szolgálj a.
(2)	Ez a törvény a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni
határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3)	Ez a törvény a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol),
valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB
tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11.-i (EU)
2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapít meg.
(4)	Ez a törvény a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló,
2013. január 15-i 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésének,
5.	cikkének, 8. cikk (1) bekezdésének, 9. cikk (1) bekezdésének és 11. cikkének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(5)	Ez a törvény az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló,
2013.	szeptember 23-i 2013/488/EU tanácsi határozat végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapít meg.
46
1. melléklet a 2016. évi ... törvényhez
„ 3. számú melléklet az 1995. évi CXXV. törvényhez
Az utasadatok átvétele és kezelése céljából terrorista és súlyos bűncselekménynek minősülő
bűncselekmények
1.	Terrorista bűncselekmények:
1.1.	a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi
kerethatározat 1. cikkében meghatározott terrorista bűncselekmény, 2. cikkében
meghatározott terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekmény, 3. cikkében
meghatározott terrorista tevékenységgel összefüggő bűncselekmény vagy 4. cikke
szerinti, bűncselekményre való felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet,
1.2.	terrorcselekmény [Btk. 314. § (1)-(2) bekezdés, 315. § (1)-(2) bekezdés, 316. §],
1.3.	terrorizmus finanszírozása [Btk. 318. § (1)-(2) bekezdés],
1.4.	alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [Btk. 254. § (1)-(2) bekezdés],
1.5.	az alkotmányos rend elleni szervezkedés [Btk. 255. § (1)-(2) bekezdés],
2.	Súlyos bűncselekmények:
2.1.	bűnszervezetben részvétel [Btk. 321.§],
2.2.	emberkereskedelem [Btk 192.§ (1)-(6) bekezdés],
2.3.	szexuális visszaélés [Btk. 198. § (1)-(4) bekezdés],
2.4.	kerítés [Btk. 200. § (1)-(6) bekezdés],
2.5.	prostitúció elősegítése [Btk. 201. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés],
2.6.	gyermekprostitúció kihasználása [Btk. 203. §],
2.7.	gyermekpornográfia [Btk. 204. § (1)-(5) bekezdés],
2.8.	szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés],
2.9.	kábítószer kereskedelem [Btk. 176. § (1)-(4) bekezdés, (5) bekezdés b) pont, (6)
bekezdés, 177. § (1) bekezdés b) pont, c) pont cb) alpont, (2), (3), (5) bekezdés],
2.10.	kábítószer-prekurzorral visszaélés [Btk. 183. § (1) bekezdés a) pont],
2.11.	pszichoaktív anyaggal visszaélés [Btk. 184. § (1)-(3) bekezdés, 184/A. §, (1) bekezdés
b)	pont, c) pont cb) alpont, (2)-(3) bekezdés],
2.12.	robbanóanyaggal visszaélés [Btk. 324.§ (1) bekezdés a) pont, (2)-(3) bekezdés],
2.13.	lőfegyverrel visszaélés [Btk. 325. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés b) pont, (3)
bekezdés, (5) bekezdés],
2.14.	nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [Btk. 326. § (1) bekezdés c) pont,
(5), (6) bekezdés],
2.15.	vesztegetés [Btk. 290. § (1)-(4) bekezdés],
2.16.	vesztegetés elfogadása [Btk.291. § (1)-(4) bekezdés],
2.17.	hivatali vesztegetés [Btk. 293. § (1)-(4) bekezdés],
2.18.	hivatali vesztegetés elfogadása [Btk. 294. § (1)-(4) bekezdés],
2.19.	vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban [Btk. 295. § (1)-(2) bekezdés],
2.20.	vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban [Btk. 296. § (1)-(2) bekezdés],
2.21.	vesztegetés feljelentésének elmulasztása [Btk. 297. § (1) bekezdés],
2.22.	befolyás vásárlása [Btk. 298. § (1), (3) bekezdés],
47
2.23.	befolyással üzérkedés [Btk. 299. § (1)- (5) bekezdés, 300 §. (2) bekezdés],
2.24.	csalás [Btk. 373. § (1) bekezdés, (3)-(6) bekezdés],
2.25.	gazdasági csalás [Btk. 374. § (1) bekezdés, (3)-(6) bekezdés],
2.26.	információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk. 375. §],
2.27.	költségvetési csalás [Btk. 396. § (2)-(7) bekezdés],
2.28.	pénzmosás [Btk. 399. § (1)-(4) bekezdés, 400. § (2) bekezdés],
2.29.	pénzhamisítás [Btk. 389.§ (1)-(3) bekezdés],
2.30.	pénzhamisítás elősegítése [Btk. 390. § (2) bekezdés],
2.31.	tiltott adatszerzés [Btk. 422. § (1) bekezdés d) pont, (4) bekezdés],
2.32.	információs rendszer vagy adat megsértése [Btk. 423. § (2)-(3) bekezdés],
2.33.	környezetkárosítás [Btk. 241. § (1) bekezdés, (2) bekezdés III. fordulat],
2.34.	természetkárosítás [Btk. 242. § (1)-(2) bekezdés, 243. § (1)-(2) bekezdés],
2.35.	hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [Btk. 248. § (1)-(2) bekezdés],
2.36.	ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés [Btk. 249. § (1) bekezdés],
2.37.	embercsempészés [Btk. 353. § (1)-(3) bekezdés],
2.38.	emberölés [Btk.160. § (1)-(3) bekezdés, (5) bekezdés],
2.39.	erős felindulásban elkövetett emberölés [Btk. 161.§],
2.40.	súlyos testi sértés [Btk. 164. § (3), (6), (8) bekezdés],
2.41.	emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (1)-(3) bekezdés],
2.42.	emberrablás [Btk. 190. § (1)-(5) bekezdés],
2.43.	emberrablás feljelentésének elmulasztása [Btk. 191. §],
2.44.	személyi szabadság megsértése [Btk. 194. §, Btk. 192. § (3) bekezdés a) pont, (4)
bekezdés b) pont],
2.45.	rablás [Btk. 365. § (3) bekezdés a)-d) pont, (4) bekezdés b, c) pont],
2.46.	védett kulturális javakkal visszaélés [Btk. 358. § (1) bekezdés a), c) pont],
2.47.	sikkasztás [Btk. 372. § (3) bekezdés c) pont],
2.48.	egészségügyi termék hamisítása [Btk. 186. § (1)-(4) bekezdés],
2.49.	rossz minőségű termék forgalomba hozatala [Btk. 415. § (1)-(2) bekezdés],
2.50.	megfelelőség hamis tanúsítása [Btk. 416. § (1)-(2) bekezdés],
2.51.	A szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények, amelyek büntetési tételének felső
határa legalább három évig terjedő szabadságvesztés [Btk. XXXVII. Fejezet],
2.52.	közokirat-hamisítás [Btk. 342. § (1) bekezdés, 343. § (1) bekezdés],
2.53.	teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (1) bekezdés b) pont, (2)-(3)
bekezdés],
2.54.	radioaktív anyaggal visszaélés [Btk. 250. § (1) bekezdés b) pont, (2)-(3) bekezdés],
2.55.	kettős felhasználású termékkel visszaélés [Btk. 330. § (2) bekezdés b) pont],
2.56.	haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [Btk. 329. § (2), (4) bekezdés],
2.57.	szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (1)-(3) bekezdés],
2.58.	szexuális erőszak [Btk. 197. § (1)-(5) bekezdés],
2.59.	emberiesség elleni bűncselekmények [Btk. XIII. Fejezet],
2.60.	háborús bűncselekmények [Btk. XIV. Fejezet],
2.61.	jármű hatalomba kerítése [Btk. 320. § (1)-(3) bekezdés],
2.62.	lázadás [Btk. 256. § (1)-(3) bekezdés],
2.63.	rombolás [Btk. 257. §],
2.64.	közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 323. § (1)-(3) bekezdés, (5)
bekezdés],
2.65.	nemzetközi gazdasági tilalom megszegése [Btk. 327. § (1)-(4) bekezdés],
48
2.66.	egyedi azonosító jellel visszaélés [Btk. 347. § (1)-(2) bekezdés],
2.67.	orgazdaság [Btk. 379. § (1), (3)-(6) bekezdés],
2.68.	iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 388. § (2)-(3) bekezdés],
2.69.	kémkedés [Btk. 261. § (1)-(3) bekezdés],
2.70.	kémkedés az Európai Unió intézményei ellen [Btk. 261/A. §],
2.71.	a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés [Btk. 262. §].”
49
2. melléklet a 2016. évi ... törvényhez
,2. számú melléklet a 2009. évi CLV. törvényhez
A NATO, a NYEU és az EU és az ESA által használt minősítési szint és annak nemzeti
minősítési szintű megfelelője
1.	A NATO által használt minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:
a)	COSMIC TOP SECRET - „Szigorúan titkos!”;
b)	NATO SECRET - „Titkos!”;
c)	NATO CONFIDENTIAL - „Bizalmas!”;
d)	NATO RESTRICTED - „Korlátozott terjesztésű!”.
2.	A NYEU által használt minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:
a)	FOCAL TOP SECRET - „Szigorúan titkos!”;
b)	WEU SECRET - „Titkos!”;
c)	WEU CONFIDENTIAL - „Bizalmas!”;
d)	WEU RESTRICTED - „Korlátozott terjesztésű!”.
3.	Az Európai Unió Tanácsa által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési
szintű megfelelője:
a)	TRÉS SECRET UE/EU TOP SECRET - „Szigorúan titkos!”;
b)	SECRET UE/EU SECRET - „Titkos!”;
c)	CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL - „Bizalmas!”;
d)	RESTREINT UE/EU RESTRICTED - „Korlátozott terjesztésű!”.
4.	Az Európai Bizottság által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű
megfelelője:
a)	TRES SECRET UE/EU TOP SECRET - „Szigorúan titkos!”;
b)	SECRET UE/EU SECRET- „Titkos!”;
c)	CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL - „Bizalmas!”;
d)	RESTREINT UE/EU RESTRICTED - „Korlátozott terjesztésű!”.
5.	Az EURATOM által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű
megfelelője:
a)	EURA-TOP SECRET - „Szigorúan titkos!”;
b)	EURA-SECRET - „Titkos!”;
c)	EURA-CONFIDENTIAL - „Bizalmas!”;
d)	EURA-RESTRICTED - „Korlátozott terjesztésű!”.
6.	Az EUROPOL által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű
megfelelője:
a)	TRÉS SECRET UE/EU TOP SECRET - „Szigorúan titkos!”;
b)	SECRET UE/EU SECRET - „Titkos!”;
c)	CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL - „Bizalmas!”;
d)	RESTREINT UE/EU RESTRICTED - „Korlátozott terjesztésű!”.
50
7.	Az EUROJUST által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű
megfelelője:
a)	EUROJUST TOP SECRET - „Szigorúan titkos!”;
b)	EUROJUST SECRET - „Titkos!”;
c)	EUROJUST CONFIDENTIAL - „Bizalmas!”;
d)	EUROJUST RESTRICTED - „Korlátozott terjesztésű!”.
8.	Az ESA által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:
a)	ESA TOP SECRET - „Szigorúan titkos!”;
b)	ESA SECRET - „Titkos!”;
c)	ESA CONFIDENTIAL - „Bizalmas!”;
d)	ESA RESTRICTED - „Korlátozott terjesztésű!”.”
51
3. melléklet a 2016. évi ... törvényhez
„3. melléklet a 2012. évi CLXVI. törvényhez
	A	B
	AGAZAT	ALAGAZAT
26	Infoko mmunikáció s technológiák	intemet-infrastruktúra és internet hozzáférés szolgáltatás
27		vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatások, vezetékes és vezeték nélküli hírközlő hálózatok
28		rádiós távközlés
29		űrtávközlés
30		műsorszórás
31		postai szolgáltatások
32		kormányzati informatikai, elektronikus hálózatok
33	Víz	ivóvíz-szolgáltatás
34		felszíni és felszín alatti vizek minőségének ellenőrzése
35		szennyvízelvezetés és -tisztítás
36		vízbázisok védelme
37		árvízi védművek, gátak
38	Jogrend - Kormányzat	kormányzati rendszerek, létesítmények, eszközök
39		közigazgatási szolgáltatások
40		igazságszolgáltatás
41	Közbiztonság - Védelem	rendvédelmi szervek infrastruktúrái
42	Honvédelem	honvédelmi rendszerek és létesítmények”
52
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat indoka a különböző jogszabályokban foglalt rendelkezések pontosítása,
illetve kiegészítése.
Az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos
bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében
történő felhasználásáról szóló 2016. április 27-i 2016/681/EU irányelv (a továbbiakban: PNR
irányelv) és a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni
határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi
rendelet (a továbbiakban: 2016/399/EU rendelet) hatálybalépése miatt szükséges
jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésével összefüggésben az egyes rendészeti és az
államhatárral összefüggő tárgyú törvények módosítása is szükséges.
Tekintettel arra, hogy a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről
(Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a
2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. május
11-i európai parlamenti és tanácsi 2016/794 EU rendelet 1. cikkének (1) - (2) bekezdésében -
a 2009/371/IB határozat által létrehozott Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) jogutódjaként,
az Unió bűnüldöző hatóságai közötti együttműködés elősegítése céljából - létrehozta a
Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökséget (az Europol-t), ezért szükségessé
vált az Europol-lal kapcsolatos szabályozást tartalmazó számos hazai jogszabály módosítása,
pontosítása is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A szolgálati lőfegyverek és lőszerek szolgálati célból történő külföldre vitelének és a
rendőrséggel együttműködő külföldi rendőri szervek magyarországi feladatainak ellátásához
szükséges szolgálati lőfegyvereknek az ország területére történő behozatalához szükséges
engedélyezésre vonatkozó rendelkezés, tekintettel arra, hogy ez jelenleg szabályozatlan.
A 2. §-hoz
A rendőrség által bűnüldözési célból kezelt személyes adatok nyilvántarthatóságának
időkorlátait megállapító törvényi szabályozás jelenleg hatályban lévő szövege több ponton
értelmezési és jogalkalmazási nehézségeket vet fel, amennyiben nem igazodik maradéktalanul
egyrészt a büntető anyagi jog irányadó rendelkezéseihez, másrészt az igazságügyi szervekkel
folyatott rendőrségi együttműködésre vonatkozó eljárási szabályokhoz. Ezentúl a
büntethetőségükben elévülni kizárt bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódó személyes
adatok rendőrség általi kezelése jogalapjának megteremtése és a rendőrség hivatalos
tudomásszerzésének útján is nyomonkövethető eljárási cselekményekhez szabott határidő-
számítási módok bevezetése érdekében az Rtv. 91/A. § (1) bekezdésében foglalt előírások
revíziója vált szükségessé.
A jelen jogszabály-módosítás nyomán elhárulnak a további jogértelmezési és jogalkalmazási
nehézségek mindenekelőtt abban az esetben, ha a Büntető Törvénykönyv irányadó
rendelkezéseinek értelmében el nem évülő cselekmény miatt megindult büntetőeljárás a
büntetőjogi felelősség megállapítása nélkül zárul le. Az ilyen esetekben a jogszerű rendőrségi
53
adatkezelés tényleges időtartamának megállapítására a jelen módosítás hatálybalépését
megelőzően érvényben volt szabályozás nem adott megfelelő eligazítást, hiszen az az
adatkezelés lehetséges tartamát - az eljárás tárgyává tett cselekmény minősítésétől, illetve a
büntetőeljárás kimenetelétől független, objektív határidőtűzést nem ismerve - vagy csak a
hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítéshez, vagy csupán az elévülés időpontjához
kötötte. A rendőrségi adatkezelés időtartamának korlátait az újonnan bevezetett szabályozás a
szóban forgó esetkörökben az adattartalomnak a rendőrségi adatbázisba történt bekerülése
időpontjához mérten rendeli megállapítani.
A 3. §-hoz
A visszaélések elkerülését szolgálja, hogy az idegenrendészeti hatóság számára a kiegészítő
rendelkezés lehetővé teszi a huzamos tartózkodás ellenőrzést közvetlen hozzáférés
biztosításával a rendőrségi nyilvántartásból. Ez egyben csökkenti az ügyfelek bürokratikus
terheit is, mivel a közhiteles nyilvántartásból szerzett információk feleslegessé teszik ezen
adatok ügyfél általi bizonyítását, okmányokkal történő alátámasztását.
A 4. és 5. §-hoz
Az Rtv. 91/M. § (4) bekezdésének valamint a 91/N. §-ának a módosítása a személyek
határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex)
létrehozásáról szóló 562/2006/EK tanácsi rendeletre történő hivatkozás miatt szükséges
törvénymódosítások.
A 6. §-hoz
Az Rtv 91/Q §-ának pontosítása vált szükségessé, arra tekintettel, hogy a kábítószerekkel és
pszichotrop anyagokkal kapcsolatos tevékenységeket 2012-ben engedély, majd 2013. január
1-jétől bejelentés alapján lehet végezni. A rendőrség az engedélyezési eljárásban szakhatósági
hatáskört látott el, jelenleg a bejelentést tevő szervezetek esetében ellenőrzési hatáskört lát el.
A közbiztonságra különösen veszélyes eszközök behozatalának engedélyezésével kapcsolatos
eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelemben megjelölt, közbiztonságra
különösen veszélyes eszköz, annak behozatali céljára figyelemmel közbiztonsági kockázatot
jelent-e - az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként van kijelölve. Ezen
jogszabályi változásoknak a törvény szövegében történő megjelenítése is szükséges.
A rendőrség közigazgatási tárgyú adatkezelése a jelen jogszabály-módosítás nyomán a
jövőben immár az új pszichoaktív anyagokkal, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes
eszközökkel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokra is ki fog terjedni.
A 7. §-hoz
A törvényjavaslat az Rtv. módosítására tesz javaslatot, figyelemmel hogy a jelenleg hatályos
törvényben a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni
határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK tanácsi rendeletre történő
hivatkozás szerepel a törvény a 104. § a) pontjában, a 104. § b) pontjában, a 104. § f)
pontjában, a 104. § h) pontjában, a 104. § i) pontjában, a 104. § j) pontjában, melyek
aktualizálása szükséges.
A törvényjavaslatban szereplő hivatkozások megfelelnek a személyek határátlépésére
irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március
9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet X. melléklete szerinti megfelelési
táblázatának.
54
A 8. §-hoz
A szövegcserés módosítások az Rtv. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint
a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a
Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szóhasználata közötti összhangot
teremtik meg, valamint a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről
(Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a
2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. május
11-i európai parlamenti és tanácsi 2016/794 EU rendelet alapján az Európai Rendőrségi
Hivatal (Europol) helyett, annak jogutódjaként létrehozott, Bűnüldözési Együttműködés
Európai Uniós Ügynökség (Europol) megnevezését pontosítják. Továbbá a § a törvényjavaslat
1.	§-a szerinti feladatok ellátásához szükséges rendeleti szabályozás kialakítására vonatkozó
felhatalmazó rendelkezés pontosítását tartalmazza.
A 9. §-hoz
A javaslat az Ltv. azon módosításait tartalmazza, amelyek az utas-nyilvántartási
adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények
megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő
felhasználásáról szóló 2016. április 27-i 2016/681/EU irányelvnek (a továbbiakban: PNR
irányelv) történő megfelelés érdekében szükségesek.
Az (1) bekezdés a törvény 27/C. § (1) bekezdésének módosítására tesz javaslatot,
figyelemmel egyrészt arra, hogy a légifuvarozó általi adatkezelési cél és az Nbtv.-ben a
nemzeti utasadat-információs egység számára meghatározott adatkezelési cél közötti
összhang megteremtése szükséges. Másrészt az irányelv tagállami hatáskörbe helyezi annak
eldöntését, hogy a tagállam az irányelvet EU-n belüli légi járatokra is alkalmazni kívánja-e,
azonban kimondja, hogy ez esetben az irányelv valamennyi rendelkezését úgy kell alkalmazni
az EU-n belüli légi járatokra, mintha EU-n kívüli légi járatok lennének, az EU-n belüli légi
járatokra vonatkozó PNR-adatokra pedig mintha az EU-n kívüli légi járatokra vonatkoznának.
A tagállamok belügyminiszterei a 2015. december 4-i Bel- és Igazságügyi Tanácsülésen
politikai kötelezettségvállalást (nyilatkozatot) tettek arra vonatkozóan, hogy az irányelv adta
lehetőségnek megfelelően a légifuvarozóktól történő PNR adatkérést kiterjesztik az EU-belső
járatokra is. A törvényjavaslat ennek a nyilatkozatnak megfelelően módosítja az Ltv-t. Erről a
tényről a Belügyminisztérium notifikációt küld majd az Európai Bizottság felé a törvény
hatályba lépésével egyidejűleg. Harmadrészt szükséges továbbá az Irányelv I. számú
mellékletében felsorolt PNR adatelemeknek az Ltv. 27/C. § (1) bekezdésében meghatározott
adatelemekkel történő harmonizációja.
A (2) bekezdés az Ltv. 27/C. § (2a) és (2b) bekezdéssel történő kiegészítésére tesz javaslatot,
mivel a PNR irányelv 8. cikk (2) bekezdése rendelkezik az előzetes utasadatok légifuvarozó
általi nemzeti utasadat-információs egységhez történő továbbításának feltételeiről.
A (3) bekezdés az (1)-(2) bekezdésekkel megállapított módosításokhoz igazítja hozzá az Ltv.
27/C. § (3) bekezdésének rendelkezéseit.
A (4) bekezdés a törvény 27/C. § (5) bekezdésének módosítására tesz javaslatot annak
érdekében, hogy a PNR irányelv 8. cikkének megfelelően a nemzeti jog részletesen
rendelkezzen a légifuvarozók adattovábbítással kapcsolatos kötelezettségeiről valamint az
adattovábbítás idejéről.
Az (5) bekezdés a törvény 27/C. §-ának további (5a)-(5b) bekezdésekkel történő
kiegészítésével pontosítja az adattovábbításra vonatkozó speciális szabályait, a
változásjelzéssel történő tájékoztatás és közös jegyértékesítés esteire vonatkozóan.
55
A 10. §-hoz
Az Ltv. 27/D. §-sal történő kiegészítése szükséges, az Ltv. 27/C. §-ának alkalmazhatósága
érdekében meghatározva ezen szakasz vonatkozásban a „beszállás lezárása” és az „utas”
definícióját.
A 11 . §-hoz
A rendelkezés az Ltv. jogharmonizációs záradékának a PNR irányelvvel történő kiegészítését
tartalmazza.
A 12. §-hoz
A rendelkezés szerinti módosítás az a célt szolgálja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok
részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség kiterjedjen a többségi állami tulajdonú
gazdasági társaságokra is.
A 13. §-hoz
Az Nbtv. 50. § (1) bekezdés e) ponttal történő kiegészítésének célja egyrészt annak
egyértelművé tétele, hogy az Nbtv. 40. § (1) bekezdésében rögzítettekre figyelemmel a
szolgálatok az Nbtv.-ben meghatározott feladataik ellátásához a gépjárművek hatósági
jelzését és a gépjárművekről készült képi adatokat is bármely adatkezelő rendszerből
átvehetik, valamint kezelhetik. Másrészt pedig cél az adatkezelés időtartamának
meghatározása, amely a műveleti igények alapján került megállapításra.
A 14. §-hoz
A rendelkezések az Nbtv. azon módosításait tartalmazzák, amelyek az utas-nyilvántartási
adatállomány (a továbbiakban: PNR adatok) vonatkozásában a PNR irányelvvel történő
megfelelés érdekében szükségesek.
Az (1) bekezdés a törvény 52/H. § (2) bekezdésének módosítására tesz javaslatot,
figyelemmel arra, hogy a PNR irányelv 1. cikkének rendelkezése szerint a PNR adatokat
kizárólag terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények (amelyeknek részletes
felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza) megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése
céljából lehet kezelni.
A (2) bekezdés az Nbtv. 52/H. § (6)-(7) bekezdéseinek módosítását irányozza elő, mivel a
PNR irányelv 6. cikk (5) bekezdése rendelkezik a kockázati eredmények humán erőforrás
által történő validálásának szükségességéről. Továbbá a 3. számú melléklet szerinti
bűncselekmények gyanúja esetén rendelkezik a hatáskörrel rendelkező szervek részére történő
adattovábbításról.
A (3) bekezdés az Nbtv. 52/H. § (9) bekezdésének módosítására tesz javaslatot, mivel a PNR
irányelv 12. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy utasadat átvételét követő hat hónap lejártával
a PNR adatokat személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni a jelzett adatelemek
elrejtésével.
A (4) bekezdés az Nbtv. 52/H. §-ának új (9a) bekezdéssel történő kiegészítésről rendelkezik
annak érdekében, hogy a PNR irányelvnek megfelelően, a személyazonosításra alkalmatlanná
tett PNR adatok személyazonosításra való újból alkalmassá tételének garanciális szabályait
megállapítsa. Az előírás szerint erre a meghatározott feltételek teljesülése esetén, kizárólag az
ügyészség engedélyével van lehetőség.
56
A 15. §-hoz
Az Nbtv. új 52/I. §-sal történő kiegészítését tartalmazza a rendelkezés, amely a PNR irányelv
4.	cikke értelmében szabályozza a PNR adatoknak és a kezelésükből származó
eredményeknek más tagállamok utasadat-információs egységeivel és az Europollal történő, a
PNR irányelv 9. és 10. cikk szerinti cseréjét és a harmadik országoktól történő utasadatok
átvételét.
Az Nbtv. új rendelkezései egyrészről a PNR irányelv 11. cikke alapján szükséges harmadik
országok részére történő adattovábbítás részleteit szabályozzák. Másrészről a PNR irányelv 7.
cikke alapján lehetővé teszi a TIBEK Utasadat Információs Egységével együttműködő
hatóságok számára PNR adatokat vagy azok elemzési eredményeit kérni és kapni. Továbbá
szabályozás tartalmazza az irányelv 9. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározottak
szerint, a tagállamok közötti információcserét, vagyis a tagállami utasadat-információs
egységgel együttműködő illetékes hatóság adatkérési jogosultságát az Európai Unió más
tagállamának utasadat-információs egysége felé.
A 16. §-hoz
Az Nbtv. új 52/J.-52/L. §-okkal történő kiegészítésére tesz javaslatot a rendelkezés, annak
érdekében, hogy a megfelelő elemző-értékelő tevékenységhez szükséges azonosító adatok
beszerezhetők legyenek a rendőrségtől. A javaslat ennek az adattovábbításnak,
felhasználásnak, illetve a hatáskörrel rendelkező szerveknek történő továbbadás feltételeit is
rögzíti.
Ezentúl a rendelkezések kitérnek arra is, hogy mely a TIBEK-kel együttműködő szervek
milyen feltételek mellett jogosultak utasadatokat vagy azok kezelésének eredményét kérni és
kapni.
A kiegészítő rendelkezés szabályozza a PNR irányelv 20. cikkében előírt a statisztikai
adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos előírásokat is.
A 17. §-hoz
A javaslat alapján az Nbtv. 74. §-a új p) és q) ponttal egészül ki, figyelemmel arra, hogy a
PNR irányelv 12. cikke előírja, hogy a PNR-adatok légifuvarozó által nemzeti utasadat-
információs egységhez történő továbbítását követő hat hónap lejártával az összes PNR-adatot
személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni az utasok közvetlen beazonosítására alkalmas
adatelemek elrejtése útján. Az új rendelkezés az ennek érdekében szükséges fogalom-
meghatározást tartalmazza. A törvény 74. §-ának q) ponttal történő kiegészítésére a PNR
irányelv azon előírását hivatott szolgálni, miszerint a személyazonosításra alkalmatlanná tett
PNR-adatok esetében a teljes PNR-adathoz való hozzáférést - amely az érintett közvetlen
beazonosítását ismét lehetővé teszi - csak nagyon szigorú és korlátozott feltételek esetén
szabad lehetővé tenni, ezért szükséges a fogalom-meghatározás Nbtv.-ben történő definiálása.
A 18. §-hoz
Az Nbtv. 2017. január 1-jétől hatályos rendelkezései lehetővé teszik, hogy a nemzetbiztonsági
ellenőrzés alá eső személyek a biztonsági kérdőívet a nemzetbiztonsági ellenőrzés
lefolytatásával érintett nemzetbiztonsági szolgálat által üzemeltetett honlapon elérhető
elektronikus keretprogram használatával is kitölthesse. A szükséges végrehajtási szabályok
57
megalkotására indokolt a Kormány számára a jelenleg csak a változás-bejelentés
részletszabályaival kapcsolatosan biztosított felhatalmazó rendelkezés módosítása.
A 19. §-hoz
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény jogharmonizációs záradékának a
kiegészítése a PNR irányelvvel.
A 20. §-hoz
Ez a szakasz az Nbtv. szövegcserés módosításait, hatályon kívül helyező rendelkezéseit,
valamint új - PNR irányelvben meghatározott terrorista bűncselekmények és súlyos
bűncselekményeknek megfelelő Btk. szerinti bűncselekmények listáját tartlamzó - 3. számú
melléklettel történő kiegészítését tartalmazza.
A 21. §-hoz
Az Fbtv. módosításának célja, hogy a fegyveres biztonsági őrség számára a rendőrségnél
rendszeresíthető kényszerítő eszköz, továbbá lőfegyver és lőszer vásárlása, illetve tartása
lehessen engedélyezhető az ellátás költséghatékony biztosítása, illetve az árverseny
fenntartása érdekében.
A 22. §-hoz
Az Fbtv. 1. § (1) bekezdése alapján fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam
működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet,
létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre a Magyar Honvédség, a központi államigazgatási
szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti
rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabállyal nem kötelezettek,
de az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt.
Az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos
létesítmények védelméhez jelentős közbiztonsági érdek fűződik. Emiatt indokolt az e
létesítményekbe történő beléptetéskor az ellenőrzés nélküli belépési jogosultsággal nem
rendelkező körhöz tartozó személyek személyazonosságának megállapítása, ennek során az
azonosításhoz szükséges személyes adatok meghatározott ideig történő kezelése, amelyet az
Fbtv. nem tesz lehetővé a fegyveres biztonsági őrségek részére.
A 23. §-hoz
Az Fbtv. 1. § (6) bekezdése alapján fegyveres biztonsági őrség létrehozható és működtethető a
Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az
idegenrendészeti hatóság, illetve a menekültügyi hatóság szervezetében is olyan - az adott
szerv tevékenységi körébe tartozó - objektum-, illetve személyőrzési vagy kísérési feladatok
ellátására, amelyekhez az e törvényben meghatározott képesítési követelmények, intézkedési
és kényszerítőeszköz-használati jogosultságok elegendők.
Az Fbtv. 10. § (2) bekezdés b) pontja ugyanakkor nem teszi lehetővé a fegyveres biztonsági
őr számára, hogy a személyőrzési vagy kísérési feladata ellátásakor a személyes
szabadságában korlátozott személy szökésének, önkárosításának megakadályozása érdekében
bilincset használhasson. A fentiekre tekintettel indokolt az Fbtv. 10. § (2) bekezdés b)
pontjának módosítása akképpen, hogy a fegyveres biztonsági őr a biztonságot veszélyeztető
tevékenység megszakítása érdekében, az azt elkövető személlyel szemben az arányosság
58
követelményének betartásával a személyőrzési vagy kísérési feladat végrehajtása során a
személyes szabadságában korlátozott személy szökésének, önkárosításának
megakadályozására bilincset is alkalmazhat, illetve használhat.
A 24. §-hoz
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek állományának jelentős része rendelkezik
képfelvétel készítésére alkalmas eszközzel, amelynek használata a tapasztalatok alapján
sokszor megkönnyíti az intézkedésüket, a jogsértések bizonyíthatóságát, valamint az
állampolgárokat jogkövető magatartásra ösztönzi. A külterületen szolgálatot teljesítő
önkormányzati természetvédelmi őrök esetében is hasonló előnyökkel járna, amennyiben kép-
és hangfelvétel készítésére lennének jogosultak. A bíróságon mozgókép felvétel bizonyította
már hatósági személy elleni erőszakot állami természetvédelmi őr esetében. Szintén indokolt
lehet bizonyos helyekre térfigyelő kamerák kihelyezése illegális szemétlerakás, fakitermelés,
szándékos mérgezések stb. felderítése céljából.
A kép- és hangfelvétel rögzítésének lehetősége tehát a gyakorlati példák alapján elvileg adott,
eddig a bíróságok e felvételeket bizonyítékként elfogadták, készítésének jogszerűségét nem
vitatták. A természetvédelmi őrökre vonatkozó joganyagot áttekintve azonban megállapítható,
hogy kifejezetten a természetvédelmi őrök esetében nem található erre vonatkozó
szabályozás, ugyanakkor a kép- és hangfelvétel készítésének lehetőségét, azok kezelését és
továbbítását a természetvédelmi őrök vonatkozásában is indokolt kiterjeszteni a jogi
szabályozás szintjén is.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48. § (1) bekezdése szerint képmás
vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása
szükséges, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdése szerint a személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz
az érintett hozzájárul, vagy azt törvény közérdeken alapuló célból elrendeli.
Mindezek fényében, a kép- és hangfelvétel készítésének, azok kezelésének és továbbításának
a lehetőségét indokolt az Fbtv. módosításával kiterjeszteni a természetvédelmi őrökre, a rájuk
vonatkozó megfelelő szabályozás kialakítva, amelyet a javaslat e szakasza tartalmaz.
A 25. és 26. §-hoz
A rendelkezések szerint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítására
technikai okból kerül sor, tekintettel arra, hogy a vonatkozó uniós jogforrás az Európai
Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) elnevezését Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós
Ügynöksége (EUROPOL) elnevezésre változtatja.
A 27. §-hoz
A rendelkezések szerint az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi
Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és
információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítására technikai okból kerül sor,
tekintettel arra, hogy a vonatkozó uniós jogforrás az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)
elnevezését Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (EUROPOL)
elnevezésre változtatja.
A 28. §-hoz
A közúti közlekedés szabályairól szóló együttes rendelet előírása szerint azt a hatósági
jelzéssel nem rendelkező járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet
59
részt, főútvonalon tilos, mellékútvonalon - közterület-használati engedély nélkül - legfeljebb
10 napig szabad tárolni. Az úton a rendelkezések megszegésével tárolt járművet - többek
között - a közterület felügyelet eltávolíthatja. A helyi közúton szabálytalanul tárolt ezen
járművek esetében a Közterület-felügyeleti törvény a felügyelet részére az elszállítást a
járművön elhelyezett értesítés kihelyezésétől számított 30 napot követően biztosítja. A
közterület rendeltetésszerű használatának mielőbbi helyreállítása érdekében indokolt az
elszállítás végrehajtása megkezdésének határidejét - a közúti közlekedési szabállyal
összhangban - 10 napban meghatározni.
A 29. §-hoz
A rendelkezés technikai pontosítást tartalmaz. A javaslat a kulturális örökség védelméről
szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban Kötv.) 61/K. § (1) bekezdésével megegyező
normatartalmat állapít meg azzal a kiegészítéssel, hogy a kiemelt nemzeti emlékhely
használati rendjét, valamint a kiemelt nemzeti emlékhelyre vonatkozó közterület-használati
szabályokat a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzése érdekében
állapíthatja meg a Kormány.
A 30. §-hoz
A javaslat lehetővé teszi, hogy a kiemelt nemzeti emlékhely használati rendjét, valamint a
kiemelt nemzeti emlékhelyre vonatkozó közterület-használati szabályokat megsértő
természetes személlyel szemben a kiemelt nemzeti emlékhely területe szerint illetékes
közterület-felügyelet közigazgatási bírságot, illetve helyszíni bírságot szabjon ki.
A jogsértés megállapítás és a szankció alkalmazása a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény VI/A. Fejezete szerinti
eljárásrendben történhet, azokat a szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell. Lényeges,
hogy a közigazgatási bírság, a helyszíni bírság kiszabása során az eljáró hatóság a
közigazgatási bírság, a helyszíni bírság mértékét korlátlanul enyhítheti vagy a jogsértő
magatartás csekély súlya miatt a kiszabását mellőzheti: azaz csak a legsúlyosabb esetekben
lehetséges szankcionálni a jogsértést.
A javaslat Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
rendelkezéseinek megfelelően rendelkezik arról, hogy a kiemelt nemzeti emlékhely
vagyonkezelője bevétele a kiszabott közigazgatási bírság, helyszíni bírság, továbbá a
Kormány hatáskörébe utalja a bírság befizetésének rendje meghatározását.
A javaslat rögzíti, hogy a jogerősen kiszabott és be nem fizetett közigazgatási bírság,
helyszíni bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
A 31. §-hoz
A javaslat technikai pontosítást tartalmaz. Az új rendelkezésekre tekintettel a Kötv. hatályos
61/L. §-át 61/O. §-ként állapítja meg a javaslat.
A 32. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezések megállapítása, amely részben a hatályos felhatalmazó
rendelkezéseket ismétli meg, részben a közigazgatási bírsághoz, helyszíni bírsághoz
kapcsolódóan kínál a jogalkotásról szóló törvénynek megfelelő felhatalmazást.
60
A 33. §-hoz
A rendelkezések szerint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi
LIV. törvény módosítására technikai okból kerül sor, tekintettel arra, hogy a vonatkozó uniós
jogforrás az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) elnevezését Bűnüldözési
Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (EUROPOL) elnevezésre változtatja.
A 34. §-hoz
Az Ehtv.-nek a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
2016. évi LXIX. törvénnyel történt módosítása folytán beépített rendelkezések időközben
aktualitásukat vesztették, ezért hatályon kívül helyezésük szükséges. A végrehajtott
módosítások - amelyek célja a hírközlési szolgáltatók kötelezése terrorcselekmény
bekövetkezése vagy annak veszélye esetén egyes rendeleti úton meghatározott szervek által
használt hívószámok folyamatos működésének biztosítása - ugyanis, egyrészről jelentős és
indokolatlan terhet jelentenének az érintett hírközlési szolgáltatók számára, másrészről az
érintett szervek kommunikációjának folyamatos biztosítása más módon - a kormányzati
hálózaton keresztül - megoldottá vált.
A 35. és 36. §-hoz
A törvényjavaslat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról
és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítására (szövegcserés módosítás) tesz
javaslatot, figyelemmel arra, hogy a jelenleg hatályos törvényben a személyek határátlépésére
irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról
szóló 562/2006/EK tanácsi rendeletre történő hivatkozás a törvény 3. § (5) bekezdésében, a
129. § (2) bekezdés a) pontjában, illetve a 129. §. (2) bekezdés h) pontjában is szerepel.
A törvényjavaslatban szereplő hivatkozások megfelelnek a személyek határátlépésére
irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március
9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet X. melléklete szerinti megfelelési
táblázatának.
A 37. és 38. §-hoz
A törvényjavaslat a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2007. évi II. törvény módosítására tesz javaslatot, figyelemmel hogy a jelenleg hatályos
törvényben a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni
határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK tanácsi rendeletre történő
hivatkozás a törvény 6. § (1) bekezdésében, a 120. § (2) bekezdés a) pontjában, illetve a 120.
§ (2) bekezdés k) pontjában is szerepel.
A törvényjavaslatban szereplő hivatkozások megfelelnek a személyek határátlépésére
irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március
9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet X. melléklete szerinti megfelelési
táblázatának.
A 39. és 40. §-hoz
A javaslat az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítására tesz javaslatot,
figyelemmel arra, hogy hivatkozott helyen a jelenleg hatályos törvényben a személyek
61
határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex)
létrehozásáról szóló 562/2006/EK tanácsi rendelet szerepel.
A 41. §-hoz
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 34. § (1)
bekezdése szerint vízgazdálkodási közfeladatok a Vgtv.-ben meghatározott feltételek szerint
létrehozott vízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók. A vízgazdálkodási társulat
közfeladatai jellegétől függően vízitársulat, illetve víziközmű társulat lehet.
A Vgtv. alapján a vízitársulat területi vízgazdálkodási közfeladatok ellátására jön létre,
szakmai feladatai körében ellátja a káros többletvizek rendezett elvezetésének,
visszatartásának biztosítását, a belvízkárok és helyi vízkárok elhárítását, mérséklését, a folyók
árterületét mentesítését az időszakos elöntésektől, öntözővizet biztosít a mezőgazdasági
termelők számára és egyéb ezzel összefüggő közfeladatokat lát el.
A vízitársulat közfeladatainak ellátása feletti szakmai felügyeletet a társulat működési területe
szerinti vízügyi igazgatási szerv végzi. A törvény azonban a felügyelet pontos tartalmát nem
részletezi. A részletszabályok hiányában nem egyértelmű, hogyan jár el a vízügyi
igazgatóság, mit vizsgál, milyen intézkedéseket tehet, így a szabályozás alkalmazása
jogbizonytalanságot okoz. A törvényjavaslat ezt a jogbizonytalanságot szünteti meg.
A 42. §-hoz
A módosító rendelkezés a Mavtv. értelmező rendelkezéseit olyan új pontokkal egészíti ki,
amelyek meghatározzák az újonnan bevezetésre kerülő és a gyakorlati igényeket kielégítő
egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvány fogalmát, illetve azt, hogy az új szabályozás
szerint mely eljárási cselekmények tartoznak az iparbiztonsági ellenőrzés alá. A telephely
biztonsági tanúsítvány (a továbbiakban: TBT) kiadása a Mavtv. 20. § (2) bekezdésének i)
pontja alapján az Nemzeti Biztonsági Felügyelet hatáskörébe tartozik. A TBT olyan
tanúsítvány, amely meghatározza, hogy a gazdálkodó szervezet milyen legmagasabb
minősítési szintű minősített adat kezelésére alkalmas. A Mavtv. 16. §-a szabályozza a TBT
kiállításának feltételeit, valamint azt, hogy milyen esetben kell rendelkeznie a gazdálkodó
szervezeteknek TBT-vel. A jelenlegi szabályozás szerint TBT kiállítására akkor kerülhet sor,
ha a gazdálkodó szervezet cégellenőrzését és a minősített adatot felhasználó személyek
nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték, és megteremtették a minősített adat védelmének
személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételeit.
A javaslat célja az egyszerűsített TBT bevezetése, amely esetében a gazdálkodó szervezet
telephelyén a fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételek, vagyis a minősített
adat kezelésének feltételei nem kerülnek kialakításra, ennek következtében pedig az a
gazdálkodó szervezet, amely egyszerűsített TBT-vel rendelkezik, a saját telephelyén
„Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatot nem kezelhet. „KORLÁTOZOTT
TERJESZTÉSŰ” adatot azért kezelhet, mert ezen adat kezeléséhez a hatályos törvény alapján
sem szükséges a fizikai biztonsági technikai követelményeknek megfelelően kiépíteni a
területen. Az eljárás során csak a gazdálkodó szervezet cégellenőrzésére és a minősített ad atot
felhasználó személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésére kerül sor. A javaslat alapján
módosítani szükséges az iparbiztonsági ellenőrzés fogalmát is. Az iparbiztonsági ellenőrzés a
gazdálkodó szervezet cégellenőrzését és a személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését foglalja
magába. A fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételek kialakítása a minősített
adat saját telephelyen történő kezelésének feltételeként kerülnek meghatározásra.
A javaslat kidolgozása során figyelembe vételre kerültek az elmúlt évek tapasztalatai. A
gazdálkodó szervezetek több alkalommal jelezték, hogy sok olyan feladat elvégzése kötött
TBT-hez, amely során a gazdálkodó szervezet telephelyén minősített adat kezelésére nem
62
kerül sor. Ugyanakkor az adatkezelési és rendszerengedély kiadásához szükséges biztonsági
feltételek megteremtése jelentős költségnövekedést eredményez, amely a gazdálkodó
szervezetet terheli, és megnöveli a TBT kiállításához szükséges időt.
Az egyszerűsített TBT kiadása nem kötődik adatkezelési és rendszerengedély meglétéhez. Az
eljárásrend nemzetbiztonsági része nem különbözik az általános eljárásrendtől. Mindezek
figyelembe vételével a TBT és az egyszerűsített TBT közötti különbség kizárólag abból
adódik, hogy az egyszerűsített TBT-vel rendelkező gazdálkodó szervezet a saját telephelyén
nem kezelhet minősített adatot, mert az ehhez szükséges feltételek részéről nem biztosítottak.
Ugyanakkor fővállalkozóként a projektkiíró telephelyén, illetve alvállalkozóként a
fővállalkozó telephelyén - amennyiben a fővállalkozó rendelkezik az ehhez szükséges
biztonsági feltételekkel - alkalmas a minősített adathoz történő hozzáférésre.
A 43. §-hoz
A Mavtv. 5. § (7) bekezdése alapján lehetőség nyílik a minősített adat érvényességi idejének
meghosszabbítására, amelyhez új minősítési eljárás lefolytatására van szükség. Azokban az
esetekben, amikor a felülvizsgálat eredményeként a minősítésben változás következik be, a
Mavtv. 8. § (3) bekezdése alapján minden olyan címzettet értesíteni kell, akinek korábban
továbbították a minősített adatot. Ezen rendelkezés alapján indokolt az érvényességi idő
meghosszabbítása esetében is a címzettek irányába történő értesítési kötelezettség előírása.
Erre figyelemmel kerül kiegészítésre a Mavtv. 5. § (7) bekezdése.
Tekintettel arra, hogy a minősített adatot képező épület, építmény vagy annak műszaki adata
esetében annak használata, illetve alkalmazása tovább tarthat, mint a törvény alapján
megállapítható maximális érvényességi idő, ezért indokolt az érvényességi idő
meghatározását az alkalmazás vagy használat időtartamára figyelemmel megállapítani, ezért
Mavtv. 5. §-át egy új (11) bekezdéssel kerül kiegészítésre.
A 44. §-hoz
A Mavtv. 8. § (1) bekezdése értelmében a minősítő - ha törvény rövidebb határidőt nem
állapít meg - köteles legkésőbb 5 évenként felülvizsgálni az általa vagy a jogelődje által
készített és a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatot. Figyelemmel arra,
hogy a közigazgatási szervek átalakítása, átszervezése során előfordulhat, hogy a minősítő
jelenlegi feladat- és hatáskörébe olyan adatok minősítése is tartozik, amelyek korábban nem a
jogelőd szervnél keletkeztek, ezért indokolt a más minősítő által készített és a felülvizsgálat
időpontjában a minősítő feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatottal történő
kiegészítése.
A 45. §-hoz
Hazánk 2015-ben teljes jogú tagja lett az Európai Űrügynökségnek (European Space Agency,
a továbbiakban: ESA), és a 2015. évi CLIX. törvénnyel kihirdetésre került az Európai
Űrügynökséget létrehozó Alapokmány részes államai és az Európai Űrügynökség között, a
minősített információk védelméről és cseréjéről szóló megállapodás - amelynek 3. cikke
kimondja, hogy az ESA részes államai kötelesek elfogadni az ESA biztonsági követelményeit
a minősített információk azonos szintű védelme érdekében. A megfelelés miatt szükséges
javaslatokat tartalmazza.
A 46. §-hoz
A Mavtv. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján szükségessé vált a
10.	§ (3) bekezdésének kiegészítése, figyelemmel arra, hogy több esetben előfordult, hogy az
63
iparbiztonsági ellenőrzésen részt vevő gazdálkodó szervezet tulajdonosai vagy a vezető
testület tagjai között külföldi állampolgárságú személyek szerepeltek, akik azonban
életvitelszerűen nem tartózkodtak Magyarországon. Ugyanakkor a minősített adat cseréjéről
szóló kétoldalú megállapodásokban többek között az is rögzítésre kerül, hogy a szerződő felek
a nemzeti biztonsági hatóságaik által kiadott személyi biztonsági tanúsítványokat kölcsönösen
elfogadják.
A 47. §-hoz
A Mavtv. 16. § (1) bekezdésére vonatkozó javaslat pontosítja, hogy mely esetekben szükséges
a gazdálkodó szervezetek részére telephely biztonsági tanúsítvány (a továbbiakban: TBT),
illetve egyszerűsített TBT megléte. Egyértelműsíti, hogy minden olyan esetben, ahol
szerződés, illetve beszerzési eljárás során „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű
adat felhasználása, kezelése, átadása történik meg, a gazdálkodó szervezetnek rendelkeznie
kell TBT-vel, vagy egyszerűsített TBT-vel.
A Mavtv. 16. § (2) bekezdésének módosítása alapján mindazon esetben, amikor a gazdálkodó
szervezetnél kizárólag az iparbiztonsági ellenőrzés zajlott le, a gazdálkodó szervezet részére
egyszerűsített TBT kiállítására kerülhet sor. TBT kizárólag akkor adható ki, amennyiben a
minősített adat védelmének fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételei is
kialakításra kerültek.
A Mavtv. 16. § (3) bekezdésében foglalt új rendelkezések értelmében az (1) bekezdésben
meghatározott eljárások során „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatot csak
az a gazdálkodó szervezet kezelhet, amely rendelkezik TBT-vel, illetve egyszerűsített TBT-
vel.
A Mavtv. 16.§ (4) bekezdés módosítás szerinti szövege alapján az egyszerűsített TBT
kiadásának nem feltétele az adatkezelési engedély és a rendszerengedély megléte. A
gazdálkodó szervezet saját székhelyén, telephelyén és fióktelepén minősített adatot csak ezen
engedélyek megléte esetén kezelhet. Az egyszerűsített TBT-vel rendelkező gazdálkodó
szervezet ez alapján a saját székhelyén, telephelyén és fióktelepén nem kezelhet minősített
adatot.
A 48. §-hoz
A Mavtv. 18. § (2) bekezdésének egyes pontjai sorolják fel a minősített adatra vonatkozó
egyes rendelkezési jogosultságokat. A d) pontban együttesen szerepel a minősítési jelölés
megismétlése, illetve a megismétlés megtiltása, mint rendelkezési jogosultság, ugyanakkor
más a két rendelkezési jogosultság felhasználói köre. A minősítési jelölés megismétlésének
megtiltása nem a címzett, hanem a minősítő jogköre, erre figyelemmel a két tevékenységet
(megismétlés, illetve annak megtiltása) külön pontban indokolt szerepeltetni. Az érintett
bekezdés i) pontja a szerven kívülre továbbítás, szállítás kifejezéseket tartalmazza.
A 49. §-hoz
A Mavtv. 19. § (2) bekezdése értelmében ha a felhasználó tudomására jut, hogy a minősített
adat védelmére vonatkozó szabályokat megsértették, erről a biztonsági vezetőt haladéktalanul
tájékoztatja. Ha e törvényt vagy a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket olyan módon
sértették meg, hogy a „Szigorúan titkos!”, a „Titkos!”, valamint a „Bizalmas!” minősítési
szintű adat ezáltal illetéktelen személy részére hozzáférhetővé válhatott, vagy ennek veszélye
fennáll, a minősített adatot kezelő szerv vezetője a minősítőt és a Nemzeti Biztonsági
Felügyeletet köteles erről tájékoztatni.
64
A NATO és EU biztonsági szabályai szerint minősítési szinttől függetlenül, így a „Korlátozott
terjesztésű!” minősítési szintű adatok esetén is jelenteni kell a minősített adat védelmére
vonatkozó szabályok megsértését a biztonsági hatóság felé. (Lásd: Az EU-minősített adatok
védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló 2013/488/EU Tanácsi határozat 14. cikk (3)
pontja, NATO biztonsági szabályzat (CM (2002) 49 Enclosure „E” 26. pontja).
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény 206. § (1) bekezdés c) pontja alapján „aki a minősített adat
védelmére vonatkozó jogszabályok megsértésével kapcsolatos, a minősítő és a Nemzeti
Biztonsági Felügyelet részére törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének nem, vagy
késedelmesen, a tudomására jutásától számított tíz napon túl tesz eleget”, szabálysértést követ
el. A bejelentés megtételének határidejét a Mavtv.-ben szükséges szabályozni.
Az 50. §-hoz
A Mavtv. 20. § (2) bekezdés pontjának módosítását az egyszerűsített TBT, mint új fogalom
bevezetése indokolja, valamint az Európai Űrügynökség tagságából eredő pontosításokat
tartalmazza.
Az 51. §-hoz
A nagy mennyiségű minősített adatot kezelő állami szerveknél problémaként merülhet fel,
hogy a biztonsági vezető tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a minősített adat
védelmével kapcsolatos valamennyi szakmai feladatot a szerv vezetőjének kell ellátnia.
Számos alkalommal előfordulhat olyan élethelyzet, amikor a biztonsági vezető mellett, a
szerv vezetője is távol van. Másrészről, a tartósan távol lévő biztonsági vezető
„helyettesítése”, azaz a minősített adat védelmével kapcsolatos valamennyi feladatatnak a
szerv vezetője általi közvetlen ellátása, indokolatlanul leterheli a szerv vezetőjét, hiszen így a
biztonsági vezető rutinjellegű, adminisztratív feladatai is rá hárulnak. Ezt az anomáliát
küszöbölné ki a helyettes biztonsági vezető kifejezett megjelenítése a Mavtv-ben.
Az 52. §-hoz
A Mavtv. 40. § (1) és (2) bekezdésének technikai deregulációja indokolt, figyelemmel arra,
hogy az érintett szakaszban meghatározott feladatok végrehajtására megállapított határidő
eltelt, amelynek következtében a hivatkozott rendelkezések tartalmilag kiüresedtek.
Ugyanakkor a Mavtv. 40/A. §-ában az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági
szabályokról szóló, 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU tanácsi határozatnak történő
megfelelés rögzítése is indokolt. Az Europol hivatalos elnevezésének - a vonatkozó EU
jogforrás, azaz a 2016/794 EU rendelet következtében történt - változását szintén tartalmazza
e módosítás.
Az 53. §-hoz
A Mavtv. 2. számú mellékletének újbóli megállapítása szükséges a NATO, a NYEU és az EU
által használt minősítési szintek pontosításával, amelynek eredményeként megteremthető az
összhang a Mavtv. és az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról
szóló, 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU tanácsi határozat, valamint az Európai Unió
Tanácsa és az Europol-információk titoktartási szabályzata között.
65
Az 54. §-hoz
A közfoglalkoztatás időtartama alatt munkaerőpiaci szolgáltatások igénybevételére három nap
engedélyezhető a jelenlegi szabályozás szerint. Ahhoz, hogy az elsődleges munkaerőpiacra
történő elhelyezés a közfoglalkoztatottak tekintetében megvalósulhasson, szükséges ennek az
időtartamnak a növelése, tekintettel arra, hogy egyes szolgáltatások (álláskeresési technikák
oktatása vagy álláskereső klub) tizenöt naposak is lehetnek. A munkaerőpiaci szolgáltatások
fontos szerepet játszanak a speciális közfoglalkoztatási program és egyéb program (pl.
országos hajléktalan mintaprogram) esetében is, ugyanakkor a mentális, szociális,
egészségügyi problémákkal küzdő álláskeresők számára egyénre szabott egészségügyi és
szociális szolgáltatások igénybevételének biztosítása is szükséges. A programban biztosított
munkaerőpiaci, egészségügyi és szociális szolgáltatások a közfoglalkoztatáshoz nyújtható
támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendeletben, valamint az e kormányrendelet
alapján a közfoglalkoztatóval kötendő hatósági szerződésben kerülnek meghatározásra és a
támogatási időszak alatt legfeljebb 15 nap időtartamban vehetők igénybe az eddigi 3 nap
helyett egy naptári évben.
Az 55. §-hoz
Ahhoz, hogy a belügyminiszter által kijelölt állami képviselő a szociális szövetkezet számára
ingyenesen használatba adott tárgyi eszközök hasznosításával kapcsolatos döntéseket
véleményezni tudja, szükséges, hogy az eszközökkel kapcsolatos információkat teljes körűen
megismerje. Az új rendelkezések pontosan meghatározzák az állami képviselő ellenőrzési
jogához kapcsolódó részjogosítványokat, amelyeket a szociális szövetkezet és a használatba
adó közötti szerződésben is rögzíteni kell. Arra az esetre, ha a szociális szövetkezet a
használatba kapott eszközöket szerződésellenesen vagy rendeltetésellenesen használja,
szankció kerül kilátásba helyezésre, amely a szerződés azonnali hatályú felmondását jelenti,
és ennek következtében a használatba kapott eszközök visszakerülnek a használatba adóhoz.
A szociális szövetkezet használati jogával kapcsolatos Kftv. 4/A. § (1)-(7) bekezdésben
foglalt szabályok alkalmazandók akkor is, ha a szociális szövetkezet a 4/A. § (3) bekezdésben
nem nevesített egyéb ingatlant kap ingyenes használatba.
Az 56. §-hoz
Átmeneti rendelkezésként szerződés-módosítási kötelezettséget szükséges előírni annak
érdekében, hogy az állami képviselő ellenőrzési joga a már megkötött szerződésekre is
kiterjedjen.
Az 57. §-hoz
A rendelkezés a hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladatkörébe tartozó szúnyoggyérítéssel
kapcsolatos feladatok törvényi szintű megjelenítését szolgálja.
Az 58. §-hoz
Az elmúlt években többször előfordult, hogy a veszélyesáru-szállítás ellenőrzése során a
szolgálatot teljesítő hatósági ellenőröket az ellenőrzések lefolytatása alatt atrocitások érték,
melyek közül egy esetben az ellenőri állomány személyi szabadságának korlátozására is sor
került. Indokolt ezért a veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőri munkát végző hivatásos
állományt önvédelmi eszközzel ellátni és szükséges a kényszerítő eszközök alkalmazására
vonatkozó törvényi rendelkezések megalkotása. E szakaszban meghatározásra kerülnek a
66
konkrét kényszerítő eszközök, valamint az alkalmazásukkal kapcsolatos általános
követelmények.
A javaslat szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyesáru-szállítási hatósági
ellenőrzési feladatokat ellátó hivatásos állománya által alkalmazható kényszerítőeszközök a
testi kényszer, a bilincs és a vegyi eszköz. Ez jelentősen szűkebb kör, mint a rendőr számára
biztosított kényszerítő eszközök köre, ugyanis a felsoroltakon kívül a rendőr még - többek
között - rendőrbotot, pirotechnikai eszközt, útzárat alkalmazhat, ha a testi kényszer
alkalmazásának feltételei fennállnak szolgálati kutyát alkalmazhat, vagy ha a törvényi
feltételei fennállnak, megilleti a lőfegyver használatának joga is. A sokkoló eszköz
rendszeresítését - figyelemmel az alkalmazás kiszámíthatatlan egészségügyi
következményeire - szintén nem javasolja a javaslat a katasztrófavédelemnél.
A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény, továbbá az egyes rendészeti
feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés
elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény rendelkezései alapján,
egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek (pl.: a természetvédelmi őr, az erdővédelmi
szolgálat tagja, a halászati őr, a közterület-felügyelő, az önkormányzati természetvédelmi őr, a
mezőőr) is alkalmazhatnak kényszerítő eszközöket. Kizárólag önvédelmi célból - szolgálati
kutyát is tarthatnak, illetve a felsoroltak közül pl. az erdővédelmi szolgálat tagja, a
természetvédelmi őr önvédelmi célból maroklőfegyvert is tarthat magánál.
A veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó katasztrófavédelmi állomány
számára tehát egy szűkebb, de az előterjesztő álláspontja szerint a feladatok ellátását
hatékonyan segítő, elegendő eszközrendszert biztosít a tervezet.
Hangsúlyozandó, hogy a kényszerítő eszközök csak szabálysértés, bűncselekmény
elkövetésén tetten ért személy esetében alkalmazhatóak.
Rögzítésre kerül, hogy akinek a kényszerítő eszköz alkalmazása alapvető jogát sértette, jogát
vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat a kényszerítő eszközt alkalmazó hivatásos
katasztrófavédelmi szerv vezetőjéhez.
Az 59. §-hoz
A Kat. 41. § d) pontja a súlyos káresemény elhárítási terv felülvizsgálatát szabályozza, mely
ciklusidejének 3 évről 5 évre növelése indokolt, a biztonsági jelentés és biztonsági elemzés
soros felülvizsgálatához hasonlóan az egységes szabályozás érvényesítése érdekében. A
pontosítás elsődlegesen a kis és közepes vállalkozások által működtetett küszöbérték alatti
üzemek adminisztratív terheinek csökkentését eredményezi.
A 60. §-hoz
A Kat. 3. §. 30. pontja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar fogalmát definiálja, a
jogalkalmazási tapasztalatok és a megtörtént események elemzése alapján nem indokolt az f)
alpont fenntartása, azaz önmagában a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény
leállításával járó események üzemzavarként történő besorolása. Az a)-e) alpontok
megfelelően lefedik a lehetséges eseményeket. A módosítás által a veszélyes üzemek
üzemeltetőinek az üzemzavarok bejelentésével kapcsolatos adminisztrációs terhei is
csökkennek.
A 61. §-hoz
Az Mötv. módosítása az önkormányzati ASP rendszer működtetéséhez szükséges
felhatalmazó rendelkezést egészíti ki. Korábban az önkormányzati ASP rendszer
működtetésére vonatkozó szabályokat a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében
67
határozhatta meg. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok csatlakozása miatt törvény ad
most már felhatalmazást az ASP-hez való csatlakozás és az adattárház szabályainak
megalkotására, így indokolttá vált, hogy az ASP-re vonatkozó szabályozásra adott
felhatalmazás egységesen egy rendelkezésbe kerüljön bele az Mötv.
A 62. §-hoz
A rendelkezés a Szabs. tv. 177/B. és 182/A. §-ához kapcsolódó rendelkezések alkalmazásához
szükséges értelmező rendelkezést állapít meg.
A 63. §-hoz
A Szabs. tv. 44. § (3) bekezdés c) pontja jelenleg is lehetőséget ad arra, hogy a bíróság az
előtte folyó szabálysértési eljáráshoz egyesítse a hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt
indult eljárást is. Az egyes külön hatóságoknál indult ügyek egyesítése helyett
pergazdaságossági szempontból indokoltabb, ha a külön hatóságok hatáskörébe tartozó, de
azonos elkövető vagy elkövetők térben és időben szorosan összefüggő cselekményeit egy
eljárásban bírálják el.
A 64. §-hoz
Az Igazságügyi Minisztérium az Országos Bírósági Hivatal javaslata alapján arra tett
javaslatot, hogy a szabálysértési eljárásokban egyes feladatokat bírósági ügyintézők
láthassanak el.
Ahhoz, hogy a bírósági ügyintézők - a bírósági titkárokhoz hasonlóan - egyes szabálysértési
eljárási feladatokat elláthassanak, szükséges a felhatalmazás törvényi szintű rögzítése, így a
rendelet-módosítás feltételét képező Szabs. tv. módosítása is. A módosítás ezt a törvényi
szintű felhatalmazást teremti meg.
A 65. §-hoz
A Szabs. tv. adatkörök megfogalmazásának pontosítását érintő módosítása tartalmilag nem
szűkítő, csupán pontosító jellegű. A megkeresés kötelező tartalmi elemeire vonatkozó
garanciális elemek kiegészítése is szükséges, mivel ezen módosítás a megkeresés
alkalmazásának körét nem érinti, hanem további adatvédelmi biztosítékokat szolgáltat az
eljáró hatóságok, illetve szervezetek részére.
A 66. §-hoz
A Szabs. tv. főszabálya szerint a tanú meghallgatása lehetőség szerint az eljárás alá vont
személy jelenlétében történik. A törvény rendelkezése szerint azonban a tanú meghallgatásán
-	a tanú külön engedélye nélkül - nem lehet jelen az eljárás alá vont személy, ha a tanú az
adatainak zártan kezelését kérte. A törvény ezen eltérő rendelkezése esete ellenére biztosítani
kell az eljárás alá vont személy eljáráshoz fűződő jogait, így azt is, hogy az ügy iratait
megtekintheti. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében szükséges az utólagos értesítés
biztosítása.
A 67. §-hoz
A Be. 188. § (1) bekezdés b) pontjában írt, az eljárás egészére irányadó felfüggesztési feltétel,
alapos okkal képezi akadályát az eljárás folytatásánál, amely sajnálatos módon a
68
szabálysértési eljárásban is gyakran felmerül. Jelen módosítással feloldásra kerülnek a
jogalkalmazási nehézségek.
A 68. §-hoz
A közvetítői eljárás intézményének szabálysértési eljárásba történő bevezetése a
büntetőeljárásban alkalmazott tevékeny megbánás és közvetítői eljárás jogintézményeinek
mintájára történt. Ezen alternatív vitarendezési eljárás köre jelen módosítással - hasonlóan a
büntetőjogi szabályozáshoz - a közlekedési cselekmények körével bővül, amely a nem
fiatalkorú elkövetők esetén is alkalmazható abban az esetben, ha egyéb törvényi feltételek -
különösen: a szabálysértés jellegére, az elkövetés módjára és az eljárás alá vont személyre
tekintettel a szabálysértési eljárás lefolytatása mellőzhető - fennállnak.
A 69. §-hoz
Az igazolási kérelemnek helyt adó rendelkezés ellen a Be. sem enged jogorvoslati
lehetőséget, amely így a szabálysértési eljárásban sem indokolt.
A 70. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a bíróság a büntetőeljárásban is kizárólag erre irányuló kérelem
esetén dönt a bűncselekménnyel okozott kár megtérítéséről, nem indokolt, hogy szabálysértési
ügyben a bíróság hivatalból - sértetti kérelem nélkül is - rendelkezzen a szabálysértés folytán
keletkezett kár megtérítéséről. Ezen módosítás az eljárások gyorsítását célozza.
A 71. §-hoz
A helyszíni idézés alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a
helyszíni idézés bevezetésével elérni kívánt jogalkotói cél a közlekedési szabálysértések
körében nem jut érvényre, mivel a jogalkalmazói értelmezés szerint közvetlen hatósági
tettenérés ezen szabálysértések körét tekintve ritkán valósul meg. Az egységes joggyakorlat
kialakítása érdekében a helyszíni idézésre vonatkozó rendelkezések pontosító kiegészítése
indokolt. Az alkalmazhatóságnak nem a közvetlen tettenérés a feltétele, hanem az, hogy a
helyszínen tett elsődleges „hatósági” intézkedések során ismerté vált elkövető legyen rögtön
idézhető.
A 72. §-hoz
Abban az esetben, amennyiben valamennyi fellebbezésre jogosult jelenléte és egyező
nyilatkozata folytán emelkedik jogerőre a végzés, lehetőség nyílik rövidített indokolású
végzés meghozatalára, így az eljárás gyorsítását célzó módosítás hatályba lépéséhez, a
rövidített jegyzőkönyv elkészítéséhez sem fűződnek garanciális aggályok.
A 73. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok szerint továbbá a szabálysértési hatóságok elenyésző számban
jelzik részvételi szándékukat, sőt a felterjesztés során kifejezetten ennek ellenkezőjét rögzítik,
erre figyelemmel költséghatékonysági szempontokat is szem előtt tartva - erre vonatkozó
kifejezett kérésük hiányában - szükségtelen bírósági értesítésük.
69
A 74. §-hoz
A Szabs. tv. 117. § (4a) és (7) bekezdésben írt módosítási javaslatok az egyes büntetőjogi
tárgyú és az ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXXVI.
törvény által bevezetett közvetítői eljárás intézményéhez kapcsolódnak. Az erre vonatkozó
szabályok a Szabs. tv. XII. fejezetében (Általános eljárási szabályok) kerültek elhelyezésre.
Az új jogintézmény bevezetése során a jogalkotó kizárólag a „szabálysértési hatóság”,
„bíróság” megjelöléseket használja, amely eltérő jogértelmezésre adott alapot a tekintetben,
hogy az előkészítő eljárást lefolytató szerv (rendőrség) jogosult-e a közvetítői eljárással
kapcsolatos tájékoztatásadáson túl bármely érdemi intézkedésre, különösen pedig az eljárás
felfüggesztésére. Az ORFK álláspontja szerint erre nincs törvényi felhatalmazásuk, míg a
bíróságok jogértelmezése ezzel ellentétes. A közvetítői eljárás Szabs. tv. több pontján
szétszórt rendelkezéseinek módosításai helyett, a javaslat szerinti általános rendelkezés
alkalmas a jogértelmezési kérdések feloldására.
A 75. §-hoz
Az ügydöntő határozat lehetséges rendelkezései között nem szerepelt teljes körűen a járulékos
kérdésekről történő rendelkezés, amely jogértelmezési nehézségeket okozott. Mivel a
jogalkotó szándéka arra irányult, hogy tárgyaláson kívül is minden kérdés tekintetében
rendelkező döntés szülessen, az okozott kár megtérítését feltétlenül indokolt nevesíteni.
A 76. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok alapján megfigyelhető, hogy számos esetben a tárgyaláson
valamennyi érintett tudomásul veszi a bíróság végzését, azonban mivel az előkészítő eljárást
lefolytató szerv is nyilatkozni jogosult, az nem emelkedhet jogerőre. Ezzel a bíróság
automatikusan elesik a rövidített indoklású végzés lehetőségétől, továbbá a végzés utólagos
jogerőre emelkedésének megállapításából és kézbesítéséből elháríthatatlanul fakadó
késedelem a határozat végrehajtása során is jelentőséggel bírhat.
Az előkészítő eljárást lefolytató szerv fellebbezési jogának biztosítása kizárólag abban az
esetben indokolt, ha a bírósági tárgyaláson jelen van és nyomban nyilatkozik a fellebbezésről,
ezáltal biztosítva a gyorsabb eljárást és a végzés mielőbb jogerőre emelkedését, valamint a
bíróság számára a rövidített indokolású végzés meghozatalát.
A 77. §-hoz
A Be. 588. § (3) bekezdés a) pontja szerint a másodfokú bíróság ítélete azon a napon
emelkedik jogerőre, amelyen azt meghozták, feltéve, hogy ellene a törvény a fellebbezést
kizárja. A Szabs. tv. 138. § (1) bekezdésének hatályos rendelkezése ezzel szemben a
határozat, illetve a végzés jogerejének beálltát a közlés napjához igazítja. A két eljárási
törvény szabályozásának különbözősége szakmai szempontok alapján nem indokolható
ellenben egyfelől jelentős anyagi kiadásokkal, másfelől felesleges munkateherrel jár.
Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében, tekintettel a szabálysértésekről, a
szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II.
törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvények módosításáról szóló 2015.
évi CCII. törvény 53. §-a által bevezetni kívánt módosításra, indokolt a fenti módosítás.
70
A 78. §-hoz
Főszabály szerint a Szabs. tv. 139. § (1) bekezdése alapján a szabálysértési elzárást büntetés-
végrehajtási intézetben kell végrehajtani. A Bv. tv. 273. § (6) bekezdése alapján főszabály
szerint az elkövető befogadását a bv. szerv hivatali munkarendjében kell végrehajtani.
A körözés eredményeképpen elfogott személyek esetében az Rtv. 33. § (1) bekezdés e) pont
szerinti előállítással a büntetés-végrehajtási intézetbe történő szállításig jogszerűen 8+4 órán
át korlátozhatja az elkövető személyi szabadságát. Így a maximum 12 óra időtartamú
előállítással még hétköznapokon sem feltétlenül biztosított az, hogy az elkövető büntetés-
végrehajtási intézetbe történő befogadására hivatali munkaidőben sor kerüljön. Ha a
rendőrség az elkövetőt a büntetés-végrehajtási intézetbe hivatali munkaidőn kívül állítja elő a
szabálysértési elzárás megkezdése érdekében, úgy az a büntetés-végrehajtási intézetben
jelentős többletfeladatokat okoz. A jelenlegi gyakorlat alapján - amennyiben a büntetés-
végrehajtási intézetben az elkövető befogadása a hivatali munkaidőn kívül nem megoldható és
az Rtv. által biztosított előállítási idő lejárt - a rendőrség a szabálysértési elzárás miatt
körözött és előállított személyt szabadon bocsájtja.
Ez a szakasz biztosítja, hogy - anélkül, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben túlmunkát
generálna, vagy a telítettséget tovább fokozná - az elkövető a szabálysértési elzárást
rendőrségi fogdában megkezdje, illetve ha annak tartama a büntetés-végrehajtási intézet
hivatali munkaidejének kezdetekor a 2 napot nem éri el, letöltse azt.
A módosítással egyértelműsítésre kerül továbbá, hogy mind a büntetésként kiszabott
szabálysértési elzárást, mind pedig a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság, a
nem teljesített közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárást is - akár önként, akár
körözés alapján foganatosított elfogás eredményeképpen kerül végrehajtásra - főszabály
szerint büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.
A 79. §-hoz
A központi bírságkezelő rendszer járási hivatalok szabálysértési bírságbevételeit érintő
fejlesztéseinek jogalapját megteremtő törvényi szintű módosításokat az Országgyűlés
elfogadta, azok, valamint a rendeleti szintű végrehajtási szabályok hatálybalépésének
időpontja 2016. március 1. napja. Az informatikai fejlesztési folyamat alapján, a rendszer
kialakítása során azonban megállapítható, hogy mind a törvényi, mind a rendeleti szintű
szabályozás módosítására, a kiterjedt bírságkezelő rendszer gyakorlati megvalósíthatóságához
történő igazítására van szükség.
A 80. §-hoz
A szabálysértési elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott végzésre vonatkozó rendelkezések
beiktatása vált szükségessé.
A 81. §-hoz
A bírókat az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg. Ha a jogviszonya
alapján mentelmi jogot élvező eljárás alá vont személy nem hivatkozik ezen jogviszonyára a
szabálysértési eljárásban, nyilvánvalóan úgy kell tekinteni, hogy mentelmi jogáról a
szabálysértési ügy tekintetében lemondott. A szabálysértési eljárás akadálytalan
lefolytatásának célján túl azonban más érdekek is indokolják, hogy az eljáró hatóság
tudomással bírjon az eljárás alá vont személy speciális, mentelmi jogot megalapozó
jogviszonyáról, ezért indokolt a módosítás.
71
A 82. és 83. §-hoz
A közbiztonságra nézve kiemelt kockázatot jelentő, veszélyes anyagokra vonatkozó
rendszabályok érvényre juttatása érdekében a legális tevékenységvégzés elől teljes egészében
el nem zárt robbanóanyag-prekurzorokkal kapcsolatos kereskedelmi tevékenység jogszerű
folytatását a hazai jogszabályok kizárólag a magyarországi székhellyel, fiókteleppel
rendelkező azon gazdasági szereplők számára teszik lehetővé, akik e tevékenységüket a
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) előzetesen
bejelentették. A szabályozás a kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos szigorú szakmai és
adminisztratív követelményeket támaszt a tevékenységvégzésre jogosult címzettekkel
szemben. A gazdasági szereplők számára előírt e kötelezettségek megsértése esetén
elsődleges szankcióként a jogszabály mindenekelőtt igazgatási jellegű joghátrányt helyez
kilátásba, felhatalmazva a Hivatalt a jogsértő magatartást tanúsító gazdasági szereplőket sújtó,
a tevékenységvégzéstől történő eltiltásra.
Tekintettel ugyanakkor arra, hogy az adminisztratív előírások megsértése miatt kiszabott
hatósági tilalom megszegéséhez a hatályos szabályozás további joghátrányt nem társít, a
robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i
98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU Rendelet) által is
megkövetelt hatékony jogérvényesítési rend kialakítása érdekében a hatósági tilalmat
megsértő gazdasági szereplőket fenyegető önálló szabálysértési tényállást indokolt kialakítani,
amely szankció a jogalkotó megítélése szerint kellő mértékű visszatartóerőt jelent a hatósági
intézkedésbe ütköző tevékenységvégzéssel szemben.
Mivel az ágazati szabályozás a korlátozott robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos nem
kereskedelmi célú jogellenes tevékenységvégzés esetére igazgatási jellegű szankciót - a
lakossági személyeket terhelő adminisztratív rendszabályok, illetve a hatóság és a jogsértő
magatartást tanúsító címzett között fennálló közigazgatási jogviszony hiányában - nem
határoz meg, a gazdasági szereplőket sújtó joghátrányok mellett további szabálysértési
tényállás törvénybeiktatásáról is gondoskodni kell. E rendelkezés a korlátozott forgalmú
anyagok és vegyületek illegális birtoklását, behozatalát, illetőleg felhasználását rendeli
büntetni.
A kizárólag a gazdasági szereplők részéről elkövetett jogsértések szankcionálására irányuló, a
„korlátozott robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos tevékenység folytatása az eltiltás hatálya
alatt” elnevezésű szabálysértési tényállás elzárással is sújtható.
A gazdasági tevékenység körébe nem tartozó jogsértésekkel szembeni, a „korlátozott
robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos szabálysértés”-t ugyanezen büntetéssel nem
fenyegetett joghátrányként kívánja a jogalkotó törvénybe iktatni.
A mindezek fényében kidolgozott kettős szabálysértési szankciórendszer valamennyi
jogalanyi kör tekintetében kétségkívül kellő eréllyel képes érvényre juttatni a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos visszaélések megelőzéséhez fűződő össztársadalmi érdeket, egyben
az irányadó alkotmányossági követelményeknek is megfelelő, arányos fellépést biztosít a
jogsértő magatartást tanúsítókkal szemben. A fentiek szerint differenciált büntetési
mechanizmus kialakítása során a jogalkotó figyelembe vette azt is, hogy a robbanóanyag-
prekurzornak minősülő anyagokkal és vegyületekkel kapcsolatban eddig hatósági kontroll
nélkül folytatható egyes tevékenyégek az új szabályok szerint ugyan jogsértőnek minősülnek,
azonban e visszaélések társadalomra veszélyessége nem éri el a bűncselekménnyé
nyilvánításhoz szükséges mértéket.
72
A 84. §-hoz
A módosítás biztosítja, hogy a korábbi, a tényállás tekintetében helyszíni bírság kiszabására
jogosultak körét meghatározó (4) bekezdés ne hivatkozzon a (3) bekezdésre, amely nem lépett
hatályba.
A módosítás a Szabs. tv. hatályos rendelkezéséhez illeszkedve kimondja, hogy a mezőőrök
helyszíni bírságolási jogosultsága a külön törvényben - a fegyveres biztonsági őrségről, a
természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban:
Fbtv.) - meghatározott illetékességi területhez igazodjon. Az Fbtv. 16. § (1) bekezdése
alapján a mezőőr a feladatait a települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi
kerületi, fővárosi) önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldek - ide nem
értve az erdőt, a halastavat - területén látja el.
A Szabs. tv. 196. § (1) bekezdés a) pont szerinti egyik elkövetési hely a közterület, amely a
Szabs. tv. szerinti alkalmazásban a tulajdonos személyétől, illetve a tulajdonformától
függetlenül minden olyan közhasználatra szolgáló terület, amely mindenki számára korlátozás
nélkül vagy azonos feltételek mellett igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként
szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét is.
Tekintettel arra, hogy - szűk körben - van olyan a Szabs. tv. szerint közterületnek
(közhasználatra szolgáló területnek) számító, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX.
törvény (a továbbiakban: Földtörvény) mezőgazdasági minősítése szerint termőföldnek
minősülő terület [Földtörvény 2. § 19. pont alapján termőföld: az a földrészlet, amely a
település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert,
rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a
földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül], ahol a köztisztasági szabálysértés
tényállása megvalósítható, ezért a környezet védelméhez és a közterületek tisztán tartásához
fűződő társadalmi érdekek miatt indokolt az egyre nagyobb arányú közterületi jelenlétet
képviselő mezőőri szolgálat munkatársai helyszíni bírságolási jogának ezen szabálysértés
vonatkozásában való kiterjesztése.
A 85. §-hoz
Az Alkotmánybíróság 31/2015. (XI. 18.) AB határozatában megfogalmazott elvárásoknak
megfelelően - a normavilágosság követelményének szem előtt tartásával a tényállás
elemeinek részletesebb megfogalmazása és a konkrét tényállási meghatározások pontosabban
kifejezik a szabályozni kívánt élethelyzeteket.
A 86. §-hoz
A tényállás a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény értelmező
rendelkezéseinek, valamint fogalom-meghatározásainak megfelelően pontosításra kerül. A
Szabs. tv. nem tiltja az utasforgalom számára meg nem nyitott vasúti pályahálózaton, vasúti
pályán, vasúti pálya tartozékán, kiszolgáló létesítményen a gyalogosan történő közlekedést,
tartózkodást, ezért a vasútbiztonság, valamint a vasúti közlekedés hatékonyabb védelme
érdekében szükséges a Szabs. tv. 225/A. § (1) bekezdés a) pont ilyen irányú kiegészítése is.
A 87. §-hoz
Ezen § a törvényi tényállás technikai jellegű módosítását tartalmazza. A pontosítás indokolt,
tekintettel arra, hogy a 247. § (2) bekezdés 2016. január 1-ei hatálybalépésekor a korábban
73
hatályos - bekezdések nélküli - törvényi tényállás nem kerül megjelölésre az (1) bekezdés
számozással.
A 88. §-hoz
A jogszabályi koherencia érdekében szükséges módosítás ahhoz, hogy a bírósági ügyintézők
-	a bírósági titkárokhoz hasonlóan - egyes szabálysértési eljárási feladatokat elláthassanak. A
módosítás ezt a törvényi szintű felhatalmazást teremti meg.
A 89. §-hoz
Tekintettel arra, hogy központi bírságkezelő rendszer járási hivatalok szabálysértési
bírságbevételeit érintő működése 2016. március 1. napján indul, az ezen a napon még be nem
fizetett bírságok tekintetében is meg kell határozni a követendő normát.
A 90. §-hoz
Ez a szakasz a Szabs. tv. jogharmonizációs záradékát pontosítja.
A 91. §-hoz
Ez a szakasz technikai jellegű pontosításokat tartalmaz.
A 92. §-hoz
Ez a szakasz hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz. Az érintett Szabs. tv. 67. § (4)
bekezdése nem szűkíti az állami költségviselés körét a tekintetben, hogy a tolmácsolással,
fordítással összefüggésben keletkezett szabálysértési költség melyik eljárási résztvevővel
kapcsolatban merült fel, amely ellentmondásban áll a Szabs. tv. 92. § (3) bekezdésében
írtakkal. Ez utóbbi rendelkezés ugyanis kizárólag abban az esetben rendelkezik a
tolmácsolási, fordítási díj és költségek szabálysértési költség állam általi viseléséről, ha az az
eljárás alá vont személy vonatkozásában merült fel. Az egységes joggyakorlat kialakítása
érdekében szükséges a módosítás, amellyel a Szabs. tv.-en belüli eltérő jogértelmezésre
lehetőséget biztosító § kerül hatályon kívül helyezésre.
A Szabs. tv. 117. §-ával összhangban és különösen az előkészítő eljárást lefolytató szerv
vádhatósági szerepének hiányára figyelemmel a Szabs. tv. 128. § (4) bekezdését sem indokolt
hatályban tartani.
A 93. §-hoz
Az azonosítási és kijelölési eljárás hatósági tapasztalatai alapján az Lrtv.-ben szükséges
rögzíteni, hogy a kijelölési eljárás hivatalból induló eljárás. A módosítás elősegíti az egységes
jogértelmezést, egyben nem ró indokolatlan terhet (eljárási költséget) az üzemeltetőkre. A
hivatalból történő eljárás alól kivétel az az eset, amikor az üzemeltető kéri a kijelölés
visszavonását.
74
A 94. §-hoz
az (1) és (2) bekezdéshez
A nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölési eljárásra vonatkozó rendelkezések
módosításával összefüggésben szükséges módosítani az európai létfontosságú
rendszerelemmé történő kijelölési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket is. A módosítás célja,
hogy a kijelölési eljárásban érintett valamennyi szerv jogosultága tisztázott legyen.
a (3) bekezdéshez
Az (1) bekezdés szerinti módosítással összefüggő pontosítást tartalmaz e bekezdés.
A 95. §-hoz
Az Lrtv. rendelkezik a nyilvántartó hatóság által kezelt adatok továbbításának szabályairól. A
rendkívüli események hatékony kezelése, valamint a katasztrófák elleni felkészülés és
megelőzés támogatása érdekében szükséges azon szervek körének kibővítése, melyek részére
a nyilvántartó adatot továbbíthat.
A nyilvántartó hatósági tapasztalatok alapján a kijelölés elutasítására vonatkozó határozat
nyilvántartásba vétele indokolatlan, a módosítás egyértelműsíti a nyilvántartási feladatok
ellátását.
A 96. §-hoz
az (1) bekezdéshez
Az Lrtv 6. §-ának hatályos (1) bekezdése szerint az üzemeltetői biztonsági tervet az
üzemeltetőnek meg kell küldenie a nyilvántartó hatóságnak. A módosítás értelmében e
rendelkezés elhagyásra kerül, mert az Lrtv. 6. §-ának új (1a) bekezdése szerint a szakmailag
ellenőrzött üzemeltetői biztonsági tervet az ágazati kijelölő hatóság küldi meg a nyilvántartó
hatóságnak.
a (2) bekezdéshez
A létfontosságú rendszerelemek védelme, folyamatos működtetése elsődlegesen az
üzemeltető felelőssége. Az Lrtv. két olyan feltételrendszer meglétét írja elő az üzemeltető
számára, amelyeket a nemzeti szabályozás alapját képező európai irányelv is nevesít, így az
üzemeltetői biztonsági terv kidolgozását és a biztonsági összekötő személy kijelölését. A
módosítás új elemeként beemelésre kerül az üzemeltetői biztonsági terv formai és tartalmi
elemeinek vizsgálatára vonatkozó előírás, mely garantálja a jövőben, hogy a kijelölő
határozatban meghatározott, az üzemeltetői biztonsági tervvel szemben támasztott tartalmi és
formai követelmények teljesüljenek.
a (3) bekezdéshez
Az Lrtv. lehetővé teszi, hogy az üzemeltető részére előírt üzemeltetői biztonsági tervet,
amennyiben az üzemeltető rendelkezik a hatóság által előírt, üzemeltetői biztonsági terv
tartalmi és formai követelményeivel megegyező dokumentummal, úgy azt a hatóság
elfogadja. Tekintettel arra, hogy az üzemeltetői biztonsági terv tartalmi és formai
75
követelményeit a kijelölő határozatban határozza meg a hatóság, így a dokumentum
helyettesíthetőségét az üzemeltető csak a határozat kézhezvételét követően tudja felmérni és
ezt követően kérheti a hatóságtól annak elfogadását. Az üzemeltető által kidolgozott
üzemeltetői biztonsági terv és mellékletei vagy az azt helyettesítő biztonsági dokumentáció
tartalmaz olyan jellegű adatokat, amelyek vonatkozásában indokolt megismerhetőségük
korlátozása.
a (4) bekezdéshez
A módosítás összefügg az új elemként beemelt, üzemeltetői biztonsági terv formai és tartalmi
ellenőrzésére vonatkozó szabállyal. Garantálja, hogy a nyilvántartó hatóság nyilvántartásában
naprakész üzemeltetői biztonsági tervek szerepeljenek. Ez egy esetlegesen bekövetkező
rendkívüli esemény kezelése során jelentős mértékben növeli a létfontosságú infrastruktúrák
védelmével kapcsolatos reagáló képességet.
az (5) bekezdéshez
A módosítás pontosítja az üzemeltetőnél bekövetkezett rendkívüli eseményekkel kapcsolatos
bejelentésre vonatkozó rendelkezést annak érdekében, hogy az üzemeltető ne csak az
üzemeltetői biztonsági tervben foglalt kockázatok miatt bekövetkezett rendkívüli események
kapcsán adjon haladéktalanul tájékoztatást a hivatásos katasztrófavédelem részére, valamint a
jogszabályban kijelölt ágazati szervrészére.
A 97. §-hoz
Az Lrtv. rendelkezik arról, hogy az ágazati kijelölő hatóság a kijelölésről szóló határozatát
megküldi a nyilvántartó hatóság részére, azonban a nyilvántartandó dokumentumok között
nem szerepel a kijelölő határozat, csak a kijelölés visszavonásáról szóló határozat. Erre
tekintettel a szövegpontosító módosítás alapján rögzítésre kerül, hogy a nyilvántartó
hatóságnak a kijelölő határozatot is nyilvántartásba kell vennie.
Az Lrtv. 3. melléklete helyébe új melléklet kerül. A hatályos melléklet 24-25. sora
(információs rendszerek és hálózatok, valamint eszköz-, automatikai és ellenőrzési
rendszerek) törlésre kerül. Önmagában ugyanis ezek nem értelmezhetőek létfontosságú
rendszereknek, mivel tevékenységet, folyamatot, eljárást, infrastruktúrát támogatnak.
Amennyiben a támogatott infrastruktúra vagy tevékenység, szolgáltatás létfontosságú, akkor
annak egésze, minden infrastrukturális elemmel együtt létfontosságú. Azaz védelméről nem
önállóan, hanem a teljes rendszer egyik elemeként kell gondoskodni. Az új melléklet továbbá
a jogalkalmazás tapasztalatain alapuló technikai pontosításokat tartalmaz.
A 98. §-hoz
Az (1) bekezdés rendelkezése szerint az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Eube.) módosítására
technikai okból kerül sor, tekintettel arra, hogy a vonatkozó uniós jogforrás az Európai
Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) elnevezését Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós
Ügynöksége (EUROPOL) elnevezésre változtatja. Egyben az Eube. Europol rendeletnek való
megfelelését is indokolt rögzíteni, amelyet a (3) bekezdés tartalmaz.
Továbbá az Eube. 164. §-ában indokolt a Magyarország határkörrel rendelkező hatósága
definíciójának olyan tartalmú módosítása, amely szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal is
ilyen hatóságnak minősüljön.
76
A 99. §-hoz
A kettős, közigazgatási és szabálysértési szankció alkalmazásának elkerülése érdekében a
Szabs. tv. 196. §- ához kapcsolódóan szükséges a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV.
törvény közigazgatási bírságról szóló 86. §-ának pontosító jellegű kiegészítése is.
A 100. §-hoz
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 10. §-a
értelmében a honosítási, visszahonosítási okirat és az állampolgársági bizonyítvány a magyar
állampolgárságot igazolja. A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI.
14.) Korm. rendelet melléklete az állampolgársági okiratot és bizonyítványt biztonsági
okmánynak minősíti. Más személyi okmányoktól eltérően eddig nem volt lehetőség az
elveszett, eltulajdonított állampolgársági okmányok körözésére. Az Ápt. végrehajtására
kiadott 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet módosítása lehetővé teszi a körözés elrendelését.
A személyi okmányok kiadásáról döntő, illetve az eljárásban résztvevő járási és kerületi
hivataloknak, valamint a kormányablakoknak felhatalmazást kell adni arra, hogy a körözött
okmányok nyilvántartásában ellenőrzést végezhessenek az elveszett, eltulajdonított
állampolgársági okiratokkal, bizonyítványokkal történő esetleges visszaélések megelőzése és
felfedése érdekében.
A 101. és 102. §-hoz
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban Anytv.) 1. § a) pontjában meghatározott központi
szerv feladatát 2017. január 1-jétől két szerv fogja ellátni. A központi szerv az arcképelemzési
nyilvántartás vezetéséért lesz felelős, amely feladatot a Kormány által rendeletben kijelölt
központi államigazgatási szervként a Belügyminisztérium fogja ellátni. Az arcképelemző
tevékenység működtetéséért felelős szervként pedig a Kormány által rendeletben kijelölt
központi költségvetési szerv, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek és a Bűnügyi
Szakértői Kutató Intézet összevonásával megalakuló Nemzeti Szakértő és Kutató Intézet lesz.
Ezen hatásköri megosztásnak megfelelően szükséges módosításokat tartalmazzák az Anytv. 1.
és 2. §-ai módosítására vonatkozó javaslatok.
A 103. és 104. §-hoz
E rendelkezések - az Anytv. 11. és 12. §-ainak kiegészítésével - biztosítják, hogy ismeretlen
személy azonosításának és személyazonosság ellenőrzésének elemzői támogatása során az
arckép profilok összehasonlítása érdekében az arcképelemző tevékenységet végző új szerv
részére a központi szerv teljes körű hozzáférést biztosít az arckép profil nyilvántartás
adataihoz, valamint az arckép profil elkészítéséhez szükséges informatikai alkalmazáshoz.
Mivel a nyilvántartás feladatait a továbbiakban is a központi szerv látja el, ezért az
arcképelemző tevékenységet végző szerv az általa képzett arckép profil adatokat azok
kiértékelését követően haladéktalanul törli.
A 105. §-hoz
A javaslat az Anytv. felhatalmazó rendelkezését módosítja, annak érdekében, hogy a
Kormány az arcképelemző tevékenységet végző szerv kijelölésére is rendelkezzen
felhatalmazással.
77
A 106. §-hoz
A javaslat szövegcserés pontosításokat tartalmaz az Anytv. módosítására vonatkozóan a
központi szerv és az arcképelemző tevékenység végzésért felelős szerv feladatainak
pontosítása érdekében.
A 107. §-hoz
A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása alapvetően a
kéményseprő-ipari szolgáltató adatkezelési jogosítványainak és adatkezelési feladatainak
pontosítására irányul. A módosítás ugyanakkor egyértelműen elhatárolja a kéményseprő-ipari
szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató által lakossági körben térítésmentesen végzett
tevékenységet a díjfizetés ellenében végzett tevékenységtől.
A 108. §-hoz
Ez a szakasz a hatálybalépésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
A 109. §-hoz
Ez a szakasz az Alaptörvény szerinti sarkalatossági záradékot tartalmazza.
A 110. §-hoz
Ez a szakasz a jogharmonizációs záradékot tartalmazza.
78