﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12179. számú
törvényjavaslat
a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési
elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan
más törvények módosításáról
Előadó:	Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2016. szeptember
2016. évi.....törvény
a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények
módosításáról
1.	A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása
1.	§
A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bv.
sztv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) a külön
törvényben meghatározott szabadságelvonással járó büntetéseket, intézkedéseket,
büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabadságvesztésből szabadultak utógondozását,
valamint a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői feladatokat végrehajtó állami, fegyveres
rendvédelmi szerv.”
2. §
A Bv. sztv. 5. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országos Parancsnokság a jogszabályok, a miniszter döntései és az országos parancsnok
utasításai, valamint egyedi intézkedései alapján)
„b) felügyeli, ellenőrzi és szakmailag irányítja a bv. szervek szolgálati feladatainak a
végrehajtását, így különösen a fogvatartás biztonságával, a fogvatartottak reintegrációjával,
foglalkoztatásával, egészségügyi ellátásával, szállításával és nyilvántartásával, szabadulásra
felkészítés körében a gondozással és a szabadságvesztésből szabadultak utógondozásával,
valamint a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői feladatok végrehajtásával kapcsolatos
tevékenységet;”
3.	§
A Bv. sztv. 11. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A végrehajtás rendjének és a fogvatartás biztonságának fenntartása érdekében
foganatosított intézkedéssel érintett személyről, valamint az intézkedés szempontjából
lényeges körülményről, tárgyról mobil elektronikus megfigyelési eszközzel képfelvétel,
hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készíthető. A mobil elektronikus megfigyelési
eszközzel rögzített felvétel és az abban szereplő személyes adat felhasználására és
kezelésére a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési
elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvénynek az elektronikus megfigyelési
eszköz által rögzített felvétel és az abban szereplő személyes adat felhasználására és
kezelésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
2
2.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény módosítása
4.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 66/P. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A javítóintézet a fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezése esetén a gyermek
részére teljes körű ellátást biztosít. A javítóintézetnek a fiatalkorú és gyermeke együttes
elhelyezését biztosító részlegén elhelyezett gyermekre tekintettel járó családi pótlék
felhasználható részét a gyermek teljes körű ellátására vagy teljes körű ellátásának
kiegészítésére, így különösen tápszerrel, ruházattal, gyógyszerrel, pelenkával, játékhoz
szükséges eszközökkel való ellátására, valamint a gyermek fejlesztésére kell fordítani.”
5.	§
(1)	A Gyvt. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a gyermek
a)	felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi
környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a
gyámhatóság, valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság,
az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban:
beutaló szerv) a gyermeket fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatával
ideiglenesen
aa)	a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve
személynél helyezi el, vagy
ab)	ha az aa) pontban foglaltak alkalmazására nincs lehetőség,
1.	a tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek esetén minden esetben a
legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél
helyezi el, kivéve, ha egészségi vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes magatartása
ezt nem teszi lehetővé vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása,
2.	a tizenkettedik életévét betöltött gyermek esetén lehetőség szerint a legközelebbi
ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre
nincs lehetőség vagy azt a gyermek egészségi vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes
magatartása indokolja vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, - az
ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban, gyermekotthon
speciális csoportjában, speciális lakásotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek
otthonában helyezi el; vagy
b)	érdekében áll az anya előzetes letartóztatásának elrendelése esetén az anyával történő
együttes elhelyezése, az előzetes letartóztatás elrendeléséről szóló határozat meghozatalakor
a bíróság a gyermeket fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatával,
ideiglenesen, az anya fogvatartásának helye szerint a büntetés-végrehajtási intézet anya-
gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését
biztosító részlegén helyezi el.”
(2)	A Gyvt. 72. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(4) Az ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően az (1) bekezdés a) pontja szerinti
esetben a szülő gondozási, nevelési joga szünetel.”
6.	§
(1)	A Gyvt. 73. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A gyámhatóság - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ideiglenes hatályú
elhelyezést követően - függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján
kerül sor, és hogy a döntést megfellebbezték-e - annak elrendelésétől számított)
„d) huszonegy napon belül hozzájárul a gyermeknek a fogvatartás helye szerint a büntetés-
végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézetben a fiatalkorú és
gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén történő elhelyezéséhez, legfeljebb a Bv.
tv.-ben meghatározott időtartamra, ha az a gyermek érdekében áll; ellenkező esetben
rendelkezik a gyermeknek a büntetés-végrehajtási intézetből vagy a javítóintézetből történő
kiadásáról, és megteszi a gyermek érdekében szükséges intézkedéseket.”
(2)	A Gyvt. 73. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a gyámhatóság a gyermek érdekét az
anyának a vele együttesen elhelyezett gyermeke, vagy meglévő idősebb gyermeke
tekintetében megvalósult gondozása, nevelése során tanúsított magatartásának, valamint a
külön élő másik szülő és a gyermek nevelésére családbafogadó gyámként kirendelhető
személy véleményének figyelembevételével mérlegeli. Ennek érdekében a gyámhatóság
megkeresi a fogvatartás helye szerint az anya-gyermek részleget működtető büntetés-
végrehajtási intézet parancsnokát vagy a fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését
biztosító részleget működtető javítóintézet igazgatóját arra nézve, hogy az anya a gyermek
gondozását miként látja el.”
7.	§
A Gyvt. a következő 74/A. §-sal egészül ki:
„74/A. § Ha a gyermek elhelyezésére a fogvatartás helye szerint a büntetés-
végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézetben a fiatalkorú és
gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén kerül sor, az anya, illetve a fiatalkorú
szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve a gondozási, nevelési jogát és kötelezettségét. Ha a
gyermeknek nincs szülői felügyeleti jogot gyakorló másik szülője, a gyámhatóság gyámot
rendel számára.”
8.	§
A Gyvt. X. Fejezete a következő 76/A. §-sal egészül ki:
„76/A. § Ha a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet igazgatója
az anya, illetve a fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezésének megszüntetéséről értesíti a
gyámhatóságot, a gyámhatóság nyolc napon belül rendelkezik a gyermeknek a büntetés-
végrehajtási intézetből vagy a javítóintézetből történő kiadásáról, és megteszi a gyermek
érdekében szükséges intézkedéseket.”
4
3. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
9.	§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 211. §-a a
következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Ha az indítvány tárgya előzetes letartóztatás elrendelése, és a terhelt egy évesnél
fiatalabb gyermekét gondozó nő, a nyomozási bíró - kivéve ha a terhelt a gyermeke
sérelmére követte el az eljárás alapjául szolgáló bűncselekményt - nyilatkoztatja a terheltet
arról, hogy az előzetes letartóztatás elrendelése esetén kéri-e a gyermekével való együttes
elhelyezését.”
10.	§
A Be. 214. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A 211. § (1b) bekezdése esetén a terhelt kérelmére a nyomozási bíró az előzetes
letartóztatás elrendeléséről szóló határozatban - kivéve ha a terhelt a gyermeke sérelmére
követte el az eljárás alapjául szolgáló bűncselekményt - a gyermeknek a büntetés-
végrehajtási intézet anya-gyermek együttes elhelyezést biztosító részlegén való ideiglenes
hatályú elhelyezéséről rendelkezik.”
11.	§
A Be. 269. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a terhelt egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozó nő, kérelmére a bíróság -
kivéve ha a terhelt a gyermeke sérelmére követte el az eljárás alapjául szolgáló
bűncselekményt - az előzetes letartóztatást elrendelő határozatban a gyermeknek a büntetés-
végrehajtási intézet anya-gyermek együttes elhelyezést biztosító részlegén való ideiglenes
hatályú elhelyezéséről rendelkezik.”
12.	§
A Be. 272. §-a a következő (7 a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Ha az indítvány tárgya előzetes letartóztatás elrendelése, és a terhelt egy évesnél
fiatalabb gyermekét gondozó nő, a bíróság - kivéve ha a terhelt a gyermeke sérelmére
követte el az eljárás alapjául szolgáló bűncselekményt - nyilatkoztatja a terheltet arról, hogy
az előzetes letartóztatás elrendelése esetén kéri-e a gyermekével való együttes elhelyezését.”
13.	§
A Be. 327. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Ha a terhelt egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozó nő, kérelmére a bíróság -
kivéve ha a terhelt a gyermeke sérelmére követte el az eljárás alapjául szolgáló
5
bűncselekményt - az előzetes letartóztatást elrendelő határozatban a gyermeknek a büntetés-
végrehajtási intézet anya-gyermek együttes elhelyezést biztosító részlegén való ideiglenes
hatályú elhelyezéséről rendelkezik. A terheltet a határozat meghozatala előtt nyilatkoztatni
kell arról, hogy kéri-e az együttes elhelyezést.”
14.	§
A Be. 344. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„344. § (1) A pótmagánvádló viseli a 74. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi
költségből azt a költséget, amely a pótmagánvádló fellépése után keletkezett, ha a vádlottat
felmentették, vagy vele szemben az eljárást megszüntették.
(2)	A pótmagánvádlót csak azzal a cselekménnyel, illetőleg a tényállásnak azzal a
részével kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére lehet kötelezni, amelyre a
vádindítványt előterjesztette, és amelyre a bíróság felmentő ítéletet hozott vagy az eljárást
megszüntette. A vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése esetén az ügyben fellépő
pótmagánvádlókat külön-külön kell kötelezni a bűnügyi költség fizetésére. Ha a bűnügyi
költség, illetőleg annak meghatározott része a pótmagánvádlók szerint nem különíthető el, a
bíróság a pótmagánvádlókat egyetemlegesen kötelezi a bűnügyi költség fizetésére.
(3)	Ha a pótmagánvádlók bűnügyi költségben való marasztalásának van helye, a
pótmagánvádat elejtő pótmagánvádlót a bűnügyi költség arányos részének megfizetésére
kell kötelezni.
(4)	Ha a vádat pótmagánvádló képviselte, és a bíróság a vádlottat felmenti, vagy vele
szemben az eljárást a pótmagánvádló vádelejtése miatt megszünteti, a pótmagánvádló a
határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül - a külön jogszabályban
meghatározott mértékben - megtéríti a vádlott meghatalmazott védőjének azon díját és
költségét, amely a pótmagánvádló fellépése után keletkezett. A megtérítésre a (2) és (3)
bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
15.	§
(1)	A Be. 454. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fiatalkorú előzetes letartóztatását
a)	ha az előzetes letartóztatás elrendelésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be,
javítóintézetben,
b)	ha az előzetes letartóztatás elrendelésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a
tizennyolcadik életévét nem töltötte be, javítóintézetben, kivételesen büntetés-végrehajtási
intézetben,
c)	ha az előzetes letartóztatás elrendelésekor a tizennyolcadik életévét betöltötte, de a
huszadik életévét nem töltötte be, büntetés-végrehajtási intézetben, kivételesen
javítóintézetben,
d)	ha az előzetes letartóztatás elrendelésekor a huszadik életévét betöltötte, büntetés-
végrehajtási intézetben
kell végrehajtani.
6
(3)	A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a bíróság dönt arról, hogy az
előzetes letartóztatást - a fiatalkorú személyiségére vagy a terhére rótt bűncselekmény
jellegére tekintettel - hol kell végrehajtani.”
(2) A Be. 454. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a fiatalkorú egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozó nő, kérelmére a bíróság
-	kivéve ha a fiatalkorú a gyermeke sérelmére követte el az eljárás alapjául szolgáló
bűncselekményt - az előzetes letartóztatást elrendelő határozatban a gyermeknek a (3)
bekezdés alkalmazásával a büntetés-végrehajtási intézet vagy a javítóintézet fiatalkorú és
gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén való ideiglenes hatályú elhelyezéséről
rendelkezik.”
16.	§
A Be. 514. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a vádat magánvádló képviselte, és a bíróság a vádlottat felmenti, vagy vele
szemben az eljárást a magánvádló vádelejtése miatt megszünteti, a magánvádló a határozat
jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül - a külön jogszabályban
meghatározott mértékben - megtéríti a vádlott azon költségét, továbbá meghatalmazott
védőjének azon díját és költségét, amely a magánvádas eljárásban keletkezett. A
megtérítésre a (2)-(5) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
17.	§
A Be. 604. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy]
„c) a bűnügyi költségek előlegezésének és az államot illető bűnügyi költségek behajtásának és
elszámolásának, valamint a vádlott és a meghatalmazott védő készkiadása, illetve a
meghatalmazott védő díja állam, pótmagánvádló vagy magánvádló általi megtérítésének
szabályait az államháztartásért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter
egyetértésével kiadott,”
(rendeletben szabályozza.)
18.	§
Hatályát veszti a Be. 454. § (5a) bekezdése.
4.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
19.	§
(1)	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7.
§ (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
7
(Nevelési ellátásra jogosult)
„d) a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet igazgatója a büntetés-
végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke
együttes elhelyezését biztosító részlegén elhelyezett”
(még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október
3J-éig.)
(2)	A Cst. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben
lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, továbbá a szociális intézményben, a
büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és
gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén elhelyezett gyermekre tekintettel járó
családi pótlékot jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kell felhasználni.”
5.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
20. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 95. §-a a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha azt a szabadságvesztést, amellyel kapcsolatosan az elítéltet önhibájából eredően
zárták ki a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből, utóbb összbüntetésbe foglalják,
akkor az elítélt az összbüntetésből sem bocsátható feltételes szabadságra.”
21.	§
A Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„c) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 2. számú mellékletében
meghatározott pszichotróp anyag;”
6.	A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési
elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
22. §
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) a következő 10/A. és
10/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Kártalanítás az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt
8
10/A. § (1) Kártalanítás jár az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a
fogvatartása során a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen
kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző
elhelyezési körülmény, különösen az illemhely elkülönítésének a hiánya, a nem megfelelő
szellőztetés, világítás vagy fűtés, illetve a rovarok [a továbbiakban együtt: alapvető jogokat
sértő elhelyezési körülmények] által előidézett sérelem miatt. A kártalanítás minden egyes, az
alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között eltöltött nap után jár. A kártalanítás
megfizetésére az állam köteles.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímen további kártérítésnek vagy
sérelemdíjnak helye nincs, de az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott jogosult az ezt
meghaladó igényét polgári bíróság előtt érvényesíteni.
(3)	A kártalanítás egy napra eső összege legalább ezerkettőszáz forint, de legfeljebb
ezerhatszáz forint.
(4)	A kártalanítás iránti igény attól a naptól számított hat hónapon belül érvényesíthető,
amelyen az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények megszűntek. E határidő
elmulasztása jogvesztő. E bekezdés alkalmazásában nem tekinthető az alapvető jogokat sértő
elhelyezési körülmény megszűnésének, ha e körülmény fennállása rövid időközre, de
legfeljebb harminc napra megszakad azért, mert az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott
elhelyezése során a jogszabályban előírt élettér biztosítva volt.
(5)	A kártalanítás iránti igény benyújtására az elítélt vagy az egyéb jogcímen
fogvatartott és védője, illetve ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott szabadult, jogi
képviselője is jogosult. A kártalanítás iránti igényt írásban a fogvatartás helye szerinti bv.
intézetnél, ha pedig az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott már szabadult, annál a bv.
intézetnél kell benyújtani, ahonnan a szabadítás történt. A kérelemben nyilatkozni kell arról,
hogy az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott javára az alapvető jogokat sértő
elhelyezési körülmények miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB)
kártérítésre kötelezte-e az államot, illetve a polgári bíróság ítélt-e meg kártérítést vagy
sérelemdíjat, és ha igen melyik bíróság, milyen ügyszámon.
(6)	A kártalanítás iránti igény benyújtásának feltétele az is, hogy az elítélt vagy - a
kényszergyógykezelt, illetve az ideiglenesen kényszergyógykezelt kivételével - az egyéb
jogcímen fogvatartott az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt a 144/B. §-ban
meghatározott panaszt előterjessze a végrehajtásért felelős szerv vezetőjéhez. Ez a feltétel
akkor alkalmazandó, ha az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között töltött
napok száma a harmincat meghaladja. Ha az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmény
hosszabb időn át fennáll, három hónapon belül újabb panaszt előterjeszteni nem kell. Nem
róható az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott terhére, ha rajta kívül álló okból nem
tudta a panaszjogát érvényesíteni.
(7)	A kártalanításból történő kielégítésnek kizárólag
a)	azzal a bűncselekménnyel összefüggésben megítélt polgári jogi igény, illetve a polgári
bíróság által jogerősen megítélt kártérítés vagy sérelemdíj erejéig van helye, amely miatt
kiszabott szabadságvesztés végrehajtása tekintetében a kártalanítást megállapítják, illetve
9
b)	a gyermektartásdíj behajtása iránti végrehajtási eljárásban érvényesített követelés erejéig
van helye.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott esetben, ha a kártalanítás összege nem fedezi a
kielégítendő követeléseket, elsősorban a gyermektartásdíj iránti követelést, majd a polgári
jogi igényt és vele egy sorban a bűncselekmény miatt megállapított kártérítést vagy
sérelemdíjat kell kielégíteni.
10/B. § (1) A megítélt kártalanítás kifizetése iránt az igazságügyért felelős miniszter
intézkedik.
(2)	A kifizetés iránti intézkedések körében az igazságügyért felelős miniszter a Magyar
Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve által vezetett nyilvántartásából adatokat kér arra
vonatkozóan, hogy az elítélttel vagy az egyéb jogcímen fogvatartottal szemben
gyermektartásdíj behajtása iránt van-e szünetelő vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárás,
és ha igen milyen ügyszámon és ki az illetékes végrehajtó.
(3)	Ha (2) bekezdés szerinti adatközlés vagy a büntetés-végrehajtási bíró tájékoztatása
alapján adat merül fel arra vonatkozóan, hogy gyermektartásdíj vagy a polgári jogi igény,
illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés vagy sérelemdíj behajtása iránt
végrehajtási eljárás indult, az igazságügyért felelős miniszter az illetékes végrehajtót értesíti
az adós javára megítélt kártalanításról, és hogy annak terhére mely követelések kielégítése
érdekében van helye követelés lefoglalásának. Ez esetben a kifizetésre csak a végrehajtó
ennek lefoglalására irányuló végrehajtási cselekményének foganatosítását követően - a 10/A.
§ (8) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - kerülhet sor.
(4)	Ha a büntetés-végrehajtási bíró határozatában úgy rendelkezett, hogy részben vagy
egészben meg nem térített polgári jogi igényt, illetve bűncselekmény miatt megállapított
kártérítést vagy sérelemdíjat a kártalanítás összegéből le kell vonni, az ennek megfelelő
összeget a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés vagy
sérelemdíj jogosultja részére, a kártalanítási összeg fennmaradó részét az elítélt vagy az egyéb
jogcímen fogvatartott részére kell kifizetni. Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy
gyermektartásdíj behajtása iránt végrehajtási eljárás indult, a kifizetésre csak a végrehajtó
ennek lefoglalására irányuló végrehajtási cselekményének foganatosítását követően - a 10/A.
§ (8) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - kerülhet sor azzal, hogy a követelés
kielégítésére elsősorban az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére kifizetendő
összeg szolgál.
(5)	A kifizetés történhet az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak az általuk
megjelölt számlaszámra utalással, illetve a polgári jogi igény vagy a bűncselekmény miatt
megállapított kártérítés vagy sérelemdíj jogosultjának rendelkezése szerint az általuk
megjelölt számlaszámra utalással vagy készpénzben. Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen
fogvatartott még fogva van, kérheti a kártalanítás összegének letéti számlájára való átutalását.
(6)	Az igazságügyért felelős miniszter a (2)-(4) bekezdés szerint beszerzett, a
gyermektartásdíj, a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés
vagy sérelemdíj végrehajtásával kapcsolatos személyes adatokat a kártalanítás kifizetése
céljából, a kártalanítás kifizetését követő harminc napig kezelheti.”
23. §
10
A Bv. tv. 50. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás iránt indított
büntetés-végrehajtási bírói eljárásokban védő alatt a jogi képviselőt is érteni kell.”
24.	§
A Bv. tv. 67. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás hivatalból indult, és az elítélt ismeretlen
helyen tartózkodik az eljárás nem függeszthető fel. Az eljárást annak az idegenrendészeti
hatóságnak a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amelynek az
illetékességi területén az elítélt utolsó ismert tartózkodási helye volt. Ez esetben a büntetés-
végrehajtási bíró az elítélt számára hivatalból védőt rendel ki és a döntést iratok alapján
hozza meg, az ügyben bírósági titkár nem járhat el.”
25.	§
A Bv. tv. a következő 70/A. és 70/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Kártalanítási eljárás az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekből eredő
sérelem orvoslására
70/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró az alapvető jogokat sértő elhelyezési
körülményekből eredő sérelmek miatt az elítélt kártalanításáról az elítélt vagy a védő
kérelmére dönt. A büntetés-végrehajtási bíró iratok alapján is meghozhatja a döntést.
(2)	A kérelmet a bv. intézet a véleményével tizenöt, ha a kérelem több bv. intézetet
érint, harminc napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz, azzal, hogy ha az elítélt
az alapvető jogot sértő elhelyezési körülmény miatt panaszt nyújtott be, a vélemény
felterjesztésére csak a panasz elbírálását követően - ideértve az átszállításról szóló
határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelmet is - kerülhet sor. A véleményhez
csatolni kell a fogvatartotti nyilvántartásnak az elítélt által kifogásolt időszak elhelyezési
körülményeire vonatkozó adatait tartalmazó kivonatát.
(3)	A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vizsgálja, hogy az elítélt javára az alapvető
jogot sértő elhelyezési körülmények miatt az EJEB az államot kártérítésre kötelezte-e, illetve
a polgári bíróság ítélt-e meg kártérítést vagy sérelemdíjat, és ha igen a büntetés-végrehajtási
bíró a döntés előtt beszerzi a vonatkozó határozatokat.
(4)	A büntetés-végrehajtási bíró az elhelyezési körülményeket összességükben értékeli,
és az okozott sérelem mértékének megfelelően határozza meg a kártalanítás napi tételének az
összegét, majd ezt követően állapítja meg a kártalanítás összegét a kártalanítás napi tételének
és az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között fogvatartásban töltött időnek a
szorzataként.
(5)	A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül az iratok alapján
elutasítja, ha
11
a)	a kérelem elkésett,
b)	a kérelem nem az arra jogosulttól származik,
c)	az elítélt a 144/B. §-ban meghatározott panaszt nem terjesztette elő vagy
d)	a kérelemben megjelölt időszakra vonatkozóan az alapvető jogokat sértő elhelyezési
körülmények miatt az EJEB az államot kártérítésre kötelezte, vagy a polgári bíróság
kártérítést vagy sérelemdíjat ítélt meg.
(6)	Ha az elítélt szabadult, az eljárást a szabadítást végző bv. intézet székhelye szerint
illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, de az elítélt vagy a védő ilyen irányú külön
kérelmére az elítélt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási
bíró jár el.
(7)	A bűnügyi költséget az állam viseli.
(8)	Az (1)-(7) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell az egyéb jogcímen fogvatartott
kártalanítás iráni igényének elbírálására.
70/B. § (1) Ha az elítélttel szemben a büntetőügyben eljáró bíróság a sértett vagy
örököse javára polgári jogi igényt ítélt meg, vagy a polgári jogi igény érvényesítését egyéb
törvényes útra utasította, a büntetés-végrehajtási bíró tizenöt napos határidő megadásával
nyilatkoztatja a sértettet arról, hogy az elítélt a polgári jogi igényt, vagy - ha a
bűncselekménnyel okozott kár vagy sérelemdíj megtérítése iránt keresetet indított - a polgári
bíróság által megítélt kártérítést vagy sérelemdíjat teljesítette-e, és ha a teljesítés nem vagy
csak részben történt meg, igényt tart-e a még fennálló követelés kielégítésére az elítélt részére
esetlegesen megítélendő kártalanítás összegéből.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a büntetés-végrehajtási bíró továbbá felhívja a
sértettet arra, hogy a megfizetés iránti igényét összegszerűen jelölje meg, illetve csatolja a
polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés vagy sérelemdíj
teljesítésével összefüggésben rendelkezésére álló iratokat. A büntetés-végrehajtási bíró, ha az
iratok alapján dönt, a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés
vagy sérelemdíj megtérítésével kapcsolatosan beszerzi az elítélt nyilatkozatát.
(3)	Ha a sértett igényt tart a polgári jogi igényből, illetve a bűncselekmény miatt
megállapított kártérítésből vagy sérelemdíjból eredő még fennálló követelés kielégítésére, a
büntetés-végrehajtási bíró a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve által vezetett
nyilvántartásából adatszolgáltatást kér arra vonatkozóan, hogy az elítélttel szemben e
követelések behajtása iránt van-e szünetelő vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárás, és ha
igen milyen ügyszámon és ki az illetékes végrehajtó.
(4)	A (1) bekezdésben meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíró eljárására az
50. § (1) bekezdés d) pontjában megállapított határidő hatvan nappal meghosszabbodik. Ha a
sértett megkeresése hatvan napon belül nem vezetett eredményre, a büntetés-végrehajtási bíró
a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés vagy sérelemdíj
megtérülésének figyelmen kívül hagyásával hozza meg a döntést.
(5)	A büntetés-végrehajtási bíró a határozatban a kártalanítás összegéből a még fennálló
követelés erejéig a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés
vagy sérelemdíj jogosultja javára történő kifizetésről rendelkezik, ha
12
a)	a sértett javára megítélt polgári jogi igényt, illetve a bűncselekmény miatt megállapított
kártérítést vagy sérelemdíjat az elítélt még nem vagy csak részben teljesítette,
b)	az a) pont szerinti követelések behajtása iránt végrehajtási eljárás nem indult, és
c)	az elítélt vagy védője ilyen irányú védekezését vizsgálva megállapította, hogy a Polgári
Törvénykönyv szerinti általános elévülési idő még nem telt el.
(6)	A büntetés-végrehajtási bíró a határozatban a kártalanítás megfizetésére az államot
kötelezi és a kifizetésre a határozat kézbesítésétől számított hatvan napos határidő kitűzésével
hívja fel.”
26.	§
A Bv. tv. a következő 75/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti panasz alapján megtett
intézkedésről és az átszállításról hozott határozat felülvizsgálata
75/A. § (1) Az elítéltnek vagy védőjének az alapvető jogokat sértő elhelyezési
körülmények miatti panasz alapján megtett intézkedésről, illetve az átszállításról hozott
határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelmét a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak
a hozzá érkezésétől számított öt munkanapon belül bírálja el.
(2)	A büntetés-végrehajtási bíró a felülvizsgálat eredményeként, ha a bv. intézet
parancsnoka az intézkedést elmulasztotta, a 72. § (1) bekezdés d) pontjának értelemszerű
alkalmazásával a bv. intézet parancsnokát az eljárás lefolytatására utasítja.
(3)	A bűnügyi költséget az állam viseli.
(4)	Az (1)-(3) bekezdést alkalmazni kell - a kényszergyógykezelt, illetve az
ideiglenesen kényszergyógykezelt kivételével - az egyéb jogcímen fogvatartott vagy védője
kérelmének elbírálására is.”
27.	§
(1)	A Bv. tv. 84. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A (3)-(4a) bekezdés szerinti felhívás tartalmazza)
„f) női elítélt esetén a tájékoztatást arról, hogy ha egy évnél fiatalabb gyermekét gondozza,
kérelmezheti az anya-gyermek részlegen az együttes elhelyezését.”
(2)	A Bv. tv. 84. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a felhívás eredményeként a női elítélt az anya-gyermek részlegen való
elhelyezése iránt az előírt határidőben kérelmet nyújtott be, a jelentkezési kötelezettség
elmulasztásának jogkövetkezményei nem alkalmazhatók. Az elítélt részére az elhelyezésről
való döntéssel egyidejűleg újabb felhívást ad ki a BVOP. Az anya-gyermek részlegen
elhelyezés engedélyezése esetén a felhívásban az elítéltet az (5) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározott adatok megadásával arra kell felhívni, hogy a gyermekével együtt jelenjen
meg a kijelölt bv. intézetben, és hogy a gyermek egészségügyi kiskönyvét és a szülést
13
követően kiadott kórházi zárójelentést, valamint a gyermek egyéb egészségügyi iratait hozza
magával.”
28.	§
A Bv. tv. 96. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(A BFB elítéltekkel kapcsolatos feladatai:)
„r) a társadalmi kötődés programba történő bevonás vagy annak megszüntetése.”
29.	§
A Bv. tv. 128. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Együttes elhelyezés esetén a bv. intézet a gyermek részére teljes körű ellátást
biztosít. A bv. intézet az anya-gyermek részlegen elhelyezett gyermekre tekintettel járó
családi pótlék felhasználható részét a gyermek teljes körű ellátására vagy teljes körű
ellátásának kiegészítésére fordíthatja, így különösen tápszerrel, ruházattal, gyógyszerrel,
pelenkával, játékhoz szükséges eszközökkel való ellátására, valamint a gyermek
fejlesztésére.”
30.	§
(1)	A Bv. tv. a következő 128/A.§-sal egészül ki:
„128/A. § (1) Ha az elítélt a vele együttesen elhelyezett gyermekét elhanyagolja,
bántalmazza vagy fejlődését egyéb módon veszélyezteti, a bv. intézet parancsnoka
határozattal dönt az anya és gyermeke együttes elhelyezésének megszüntetéséről és erről
haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bv. intézet intézkedik a gyermeknek
az anyától való elkülönítése iránt, és a gyámhatóság intézkedéséig biztosítja a gyermek teljes
körű ellátását az anya-gyermek részlegen.”
(2)	A Bv. tv. a következő 128/B.§-sal egészül ki:
„128/B. § (1) Ha a női elítélt egy évnél fiatalabb gyermekét gondozza, és a
szabadságvesztés elhalasztására vagy félbeszakítását nem engedélyezték vagy azt az elítélt
nem kérte, továbbá az együttes elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, - az elítélt kérelmére - a
gyermeknek egy éves koráig az anyjával való együttes elhelyezéséről a BVOP elhelyezésért
felelős szakterületének vezetője a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül
határozattal dönt.
(2)	Az elítélt a kérelmet a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban
köteles a kijelölt bv. intézethez vagy a BVOP-hoz benyújtani.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatala előtt a BVOP beszerzi a gyámhatóság
véleményét arról, hogy az együttes elhelyezés a gyermek érdekét megfelelően szolgálja-e. A
14
véleményben a gyámhatóság adatot szolgáltat arról is, hogy fennáll-e a 128. § (3)
bekezdésében meghatározott, az együttes elhelyezést kizáró valamely ok.”
31.	§
A Bv. tv. a következő 144/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti panasz
144/B. § (1) Az elítélt és a védője az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények
miatt - írásban - közvetlenül panasszal élhet a bv. intézet parancsnokához.
(2)	A panaszt tizenöt napon belül kell elbírálni. A bv. intézet parancsnoka a panasz
alapján, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények esetén, e körülmények javítása
vagy a sérelem ellensúlyozása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. A bv. intézet
parancsnoka - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az intézkedésről határozattal
dönt.
(3)	Ha a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiányából eredő alapvető jogokat
sértő elhelyezési körülmény megszüntetése az adott bv. intézeten belül nem oldható meg, a
bv. intézet parancsnoka soron kívül megkeresi a BVOP elhelyezésért felelős szakterületét és
kezdeményezi az elítéltnek a jogszabályban előírt élettér biztosítására alkalmas más bv.
intézetbe való átszállítását.
(4)	A BVOP elhelyezésért felelős szakterületének vezetője a megkeresésről nyolc napon
belül, indokolt határozattal dönt. Ha a jogszabályban előírt élettér más bv. intézetben
biztosítható, a BVOP elhelyezésért felelős szakterületének vezetője határozatában a
szabadságvesztés végrehajtására más bv. intézetet jelöl ki, ellenkező esetben a
határozathozatalt mellőzi és erről értesíti a bv. intézet parancsnokát. Az átszállításáról való
döntés során figyelemmel kell lenni az elítélt kapcsolattartási jogára.
(5)	Ha a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiányából eredő alapvető jogokat
sértő elhelyezési körülmény megszüntetése sem az adott bv. intézeten belül, sem más bv.
intézetbe való átszállítással nem oldható meg, a bv. intézet parancsnoka a sérelem
ellensúlyozása érdekében, ha azt még nem tette meg, - és ha az a feladatellátást nem
akadályozza, valamint annak feltételei egyébként biztosítottak -, intézkedik.
(6)	A (2) és az (5) bekezdés alapján megtett intézkedés vagy annak elmulasztása miatt,
továbbá ha az átszállítás az elítélt kapcsolattartási jogát sérti, az elítélt és a védője a
határozattal szemben a büntetés-végrehajtási bíróhoz felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A
felülvizsgálati kérelemnek az átszállításra halasztó hatálya van.”
32.	§
A Bv. tv. 177. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elítélt a rezsimszabályokhoz igazodóan havonta legalább egyszer,
alkalmanként hatvan percben, de legfeljebb százhúsz percben, egyidejűleg négy fő látogatót
fogadhat. Az elítélt vagy a kapcsolattartó kérésére a látogatási idő legfeljebb harminc
perccel meghosszabbítható.”
15
33.	§
A Bv. tv. 182. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„182. § (1) A bv. intézet parancsnokának döntése alapján az elítéltet különös
méltánylást érdemlő esetben
a)	az iskolarendszeren kívüli szakoktatás vagy
b)	a felsőfokú tanulmányok folytatatása
során is megilleti a 181. § (2) bekezdésében meghatározott ösztöndíj.
(2) A bv. intézet parancsnokának döntése szerinti időtartamra és rendszerességgel az
elítélt részére a nyelvtanulás, illetve nyelvvizsga letétele érdekében az idegen nyelvű szöveg
meghallgatásához a bv. intézet technikai eszközt biztosít.”
34.	§
A Bv. tv. 185. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a gondozási tevékenységét legkésőbb
a bv. intézetből való szabadulás - ideértve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét is -
várható időpontja előtt
a)	két hónappal,
b)	az átmeneti részlegre helyezett vagy a 186. § (1) bekezdés szerinti hosszabb tartamú
szabadságvesztést töltő elítélt esetén hat hónappal, vagy
c)	a társadalmi kötődés programba bevont elítélt esetén a behelyezést követő nyolc napon
belül
kezdi meg.”
35.	§
A Bv. tv. 187. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„187. (1) Azt az elítéltet, akit első alkalommal ítéltek végrehajtandó
szabadságvesztésre és a vétség miatt kiszabott szabadságvesztés tartama az egy évet nem
haladja meg, kérelmére társadalmi kötődés programba kell bevonni. A bv. intézet ennek
lehetőségéről a befogadástól számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja az elítéltet, és
egyidejűleg az elítéltet írásban nyilatkoztatja arról, hogy kérelmezi-e a bevonását. A kérelem
alapján az elítélt társadalmi kötődés programba történő bevonásáról külön döntést hozni nem
kell, a kérelem elutasításáról a bv. intézet parancsnoka határozattal dönt.
(2)	Azt az elítéltet, akit első alkalommal ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre és
annak tartama a két évet nem haladja meg, a bv. intézet bevonhatja a társadalmi kötődés
programba. A társadalmi kötődés programba helyezést az elítélt és a védője is kérelmezheti.
Ez esetben a döntés megalapozása érdekében a bv. intézet megkeresésére az elítélt által
16
megjelölt letelepedés helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő
környezettanulmányt készít.
(3)	Nem vonható be a társadalmi kötődés programba az az elítélt, akivel szemben
a)	újabb szabadságvesztés végrehajtására érkezik értesítés, vagy
b)	újabb büntetőeljárás indult.
(4)	A társadalmi kötődés program feladata
a)	a befogadó környezet erősítése, illetve szükség esetén segítség a családi kapcsolatok
helyreállításához,
b)	a korábbi munkahelyre történő visszahelyezés elősegítése, ha ez nem lehetséges új
munkahely keresése, ezek hiányában a közfoglalkoztatás megteremtése,
c)	további társadalmi kapcsolatok lehetőségének a feltárása,
d)	a lakhatás megteremtésének elősegítése.
(5)	A társadalmi kötődés programba bevont elítélt részére a bv. intézet egyéni
reintegrációs programot készít, amely alapján végrehajtja az elítélt gondozását. A büntetés-
végrehajtási pártfogó felügyelő az egyéni reintegrációs program kidolgozásában és
megvalósításában közreműködik. A programelemek megvalósításának eredményességét a
bv. intézet a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő bevonásával értékeli, és szükség
szerint módosíthatja azokat. Az értékelés keretében a büntetés-végrehajtási pártfogó
felügyelő háromhavonta jelentést készít a befogadó környezettel történő együttműködés
eredményeiről.
(6)	A társadalmi kötődés megtartása érdekében az elítélt jogosult
a)	havonta legalább öt, de legfeljebb tíz nap eltávozásra azokon a napokon, amelyeken nem
végez munkát,
b)	felügyelet nélkül külső munkahelyen dolgozni,
c)	tanulmányok és képzések bv. intézeten kívüli folytatására.
(7)	A társadalmi kötődés programba bevont elítélt köteles
a)	a reintegrációs programban számára meghatározott szabályokat megtartani, és
b)	a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel együttműködni.
(8)	A társadalmi kötődés programot meg kell szüntetni, ha
a)	az elítélt a bv. intézet elhagyásával, a bv. intézeten kívüli munkáltatással vagy
tanulmányok folytatásával kapcsolatos magatartási szabályokat megszegi,
b)	az elítélt súlyos vagy ismételt fegyelmi vétséget követ el, vagy
c)	a (3) bekezdésben meghatározott kizáró ok következik be.
(9)	A társadalmi kötődés programba történő bevonás megszüntetéséről a BFB az
általános szabályok szerint hozza meg a döntést.”
36. §
17
(1)	A Bv. tv. 187/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a szabadságvesztés céljának megvalósulása ilyen módon is biztosítható, a
feltételes szabadságra bocsátás esedékessége, illetve ennek kizárása vagy kizártsága esetén a
szabadulás várható időpontja előtt reintegrációs őrizetbe helyezhető az az elítélt, aki azt
vállalja és gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre, vagy ha
szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre
a)	nem a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos
bűncselekmény miatt ítélték el,
b)	első ízben ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre vagy visszaesőnek nem minősülő
bűnismétlő, és
c)	öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztést tölt.”
(2)	A Bv. tv. 187/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A reintegrációs őrizet időtartama
a)	legfeljebb egy év, ha az elítéltet gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt ítélték
szabadságvesztésre,
b)	az a) pontban meghatározottakon kívül legfeljebb tíz hónap.”
37.	§
A Bv. tv. a következő 203/A.§-sal egészül ki:
„203/A. § A gondozási tevékenység keretében a büntetés-végrehajtási pártfogó
felügyelő a társadalomba való eredményes visszailleszkedés érdekében a fiatalkorúnak a
szabadulást követő életterve kialakításához és a megvalósítás támogatásához -a befogadó
környezet erre való fogadókészsége esetén - családi vagy csoportos döntéshozó
megbeszélést szervezhet. A megbeszélés a bv. intézeten kívül is megszervezhető. A bv.
intézeten kívüli helyszínen tartandó megbeszélésre a fiatalkorút elő kell állítani vagy részére
-	őrzéssel vagy anélkül - rendkívüli eltávozás engedélyezhető, amelynek tartama a három
napot nem haladhatja meg.”
38.	§
A Bv. tv. „A fiatalkorúnak és gyermekének együttes elhelyezése” alcíme a következő
351/A. §-sal egészül ki:
„351/A. § (1) Ha fiatalkorú a vele együttesen elhelyezett gyermekét elhanyagolja,
bántalmazza vagy fejlődését egyéb módon veszélyezteti, a javítóintézet igazgatója
határozattal dönt a fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezésének megszüntetéséről, és
erről haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a javítóintézet intézkedik a gyermeknek
fiatalkorútól való elkülönítése iránt, és a gyámhatóság intézkedéséig biztosítja a gyermek
teljes körű ellátását az együttes elhelyezést biztosító részlegen.”
39.	§
18
A Bv. tv. 388. §-a a következő (1a)-(1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az előzetes letartóztatást az anya-gyermek részlegen kell végrehajtani annak a
nőnek az esetében, akinek
a)	a gyermeke az előzetes letartóztatás végrehajtása alatt született, és az együttes elhelyezést
kizáró ok nem áll fenn, vagy
b)	a gyermekét a bíróság az előzetes letartóztatás elrendelésekor ideiglenes hatállyal az
anya-gyermek részlegen helyezte el.
(1b) Ha a gyámhatóság nem adta a hozzájárulását ahhoz, hogy a gyermek az anya-
gyermek részlegen nevelkedjen, az (1a) bekezdés b) pontja szerint elrendelt együttes
elhelyezést meg kell szüntetni és az előzetes letartóztatásban lévő nőt át kell szállítani a
végrehajtásra kijelölt bv. intézetbe.”
40.	§
A Bv. tv. 390. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha az előzetesen letartóztatott vagy a védő az alapvető jogokat sértő elhelyezési
körülmények miatt panasszal élt, a bv. intézet parancsnoka a rendelkezési jogkör
gyakorlójának az előzetesen letartóztatott más bv. intézetbe történő átszállításához való
hozzájáruló nyilatkozatát is mellékeli a 144/B. § (3) bekezdésében meghatározott
megkereséshez. Ez esetben a panasz elbírálására és a határozat meghozatalára harminc nap áll
rendelkezésre.”
41.	§
A Bv. tv. 415. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az előzetesen letartóztatásban lévő fiatalkorú a huszonegyedik életévét
betöltötte, a javítóintézet a fiatalkorú büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása
érdekében megkeresi a javítóintézet székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot és az
átszállításról értesíti a rendelkezési jogkör jogosultját.”
42.	§
A Bv. tv. 436. §-a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(10) E törvénynek a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a
szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan
más törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított
10/A. § szerinti kártalanítási igény benyújtására az az elítélt és egyéb jogcímen fogvatartott is
jogosult,
a)	akinek az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekből eredő sérelme a módosítás
hatálybalépése előtt egy éven belül szűnt meg,
b)	aki az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt az EJEB-hez nyújtott be
kérelmet, ha a kérelmet az EJEB a módosítás hatálybalépésének napjáig nyilvántartásba vette,
19
kivéve, ha a fogvatartott az EJEB-hez címzett kérelmét 2015. június 10. napját követően
nyújtotta be és a kérelem beérkezésekor a jogsértés megszűnésétől számítottan több mint hat
hónap telt el.
(11)	A (10) bekezdés esetén a 10/A. § (4) bekezdésben meghatározott jogvesztő
határidő e rendelkezés hatálybalépésének napjával kezdődik. A (10) bekezdés alapján
benyújtott kérelmek elbírálása során a 10/A. § (6) bekezdése nem alkalmazható, továbbá a
büntetés-végrehajtási bíró eljárására az 50. § (1) bekezdés d) pontjában megállapított határidő
harminc nappal meghosszabbodik. [”]
(12)	Ha adat merül fel arra, hogy a büntetések, az intézkedések, egyes
kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL.
törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvény 1. §
(1)	bekezdésével megállapított 10/A. § szerinti kártalanítási igény hatálybalépését
megelőzően az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt
a)	a polgári bíróság előtt eljárás indult, vagy
b)	az EJEB-hez kérelmet nyújtottak be és a kérelmet az EJEB a módosítás hatálybalépésének
napjáig nyilvántartásba vette,
a büntetés-végrehajtási bíró ezen eljárások befejezéséig, illetve az EJEB eljárása esetében az
ügy nemzeti elbírálásra való utalásáról szóló értesítéséig az eljárást felfüggeszti.”
43.	§
A Bv. tv.
a)	95. § (6) bekezdésében a „ha fogolyzendülés,” szövegrész helyébe a „ha
terrorcselekmény, fogolyzendülés,” szöveg,
b)	128. § (6) bekezdésében a „másik szülő, valamint” szövegrész helyébe a „másik szülő, a
testvér és a gyermekkel kapcsolattartásra jogosult nagyszülő, valamint” szöveg,
c)	186. § (2) bekezdésében a „megvalósításában szükség szerint közreműködik” szövegrész
helyébe a „megvalósításában közreműködik” szöveg,
d)	351. § (6) bekezdésében a „másik szülő, valamint” szövegrész helyébe a „másik szülő, a
testvér és a gyermekkel kapcsolattartásra jogosult nagyszülő, valamint” szöveg
lép.
44.	§
Hatályát veszti a Bv. tv. 109. § (4) és (5) bekezdése.
7. Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016.
évi LXVII. törvény módosítása
45.	§
Nem lép hatályba a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról
szóló 2016. évi LXVII. törvény 168. §-a.
20
8. Záró rendelkezések
46.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését
követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	Az 1-4. §, 7-8. §, 14. §, 15. § (1) bekezdés, 16-20. §, 22-26. §, 28-29. §, 30. § (1)
bekezdés, 31-38. § és 40-44. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 5-6. §, 9-13. §, 15. § (2) bekezdés, 27. §, 30. § (2) bekezdés és 39. § 2018. január 1-
jén lép hatályba.
21
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) az elmúlt időszakban több olyan
ítéletet hozott, amely elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Egyezménye (a
továbbiakban: Egyezmény) 3. cikkének megsértése miatt, elsősorban a büntetés-végrehajtási
intézetek zsúfoltsága miatt nem megfelelő elhelyezési körülményekre hivatkozva. Az EJEB
2015.	március 10-én hozta meg vezető ítéletét a Varga és társai kontra Magyarország ügyben
a börtönzsúfoltságot kifogásoló panaszokról, melyben hazánkat az egyezménysértő
fogvatartási körülmények megszüntetésére, valamint hatékony preventív, illetve
kompenzációs jogorvoslat kialakítására hívta fel.
Az EJEB vezető ítéletében meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében
többirányú megoldási terv készült, amelynek célja, hogy a börtönzsúfoltság felszámolását
szolgáló férőhely-bővítési programot kiegészítve a jogalkotás eszközeivel is segítse a
probléma felszámolását és a hatékony jogorvoslati rendszer kiépítését.
A módosítási irányok közül elsőként a reintegrációs őrizet alkalmazási körének kiterjesztését
érdemes kiemelni. Ez egyrészt abból eredne, hogy az elítéltek korábbinál szélesebb köre lesz
e kedvezménybe bevonható, másrészt egyes esetekben a hatályosnál hosszabb lesz a
reintegrációs őrizetben tölthető idő. E változtatások révén csökkenthető az érintett elítéltek
esetében a büntetés-végrehajtási intézetben (a továbbiakban: bv. intézet) bent töltött
időtartam, ami hozzájárul a telítettség részbeni enyhítéséhez.
A Javaslat ún. preventív eszközként vezeti be a zsúfolt elhelyezési körülmények miatti,
speciális jogcímen alapuló, a bv. intézet parancsnokához panasz lehetőségét. Az alapvető
jogokat sértő elhelyezési körülmények fennállása esetén a parancsnok a panasz alapján az
elhelyezési körülmények javítása vagy ellensúlyozása érdekében a lehetőségekhez mérten
megteszi a szükséges intézkedéseket, pl. más zárkába helyezheti át az elítéltet, vagy számára
több szabad levegőn tartózkodást engedélyezhet, illetve egye kapcsolattartási formák
tekintetében megnövelheti azok gyakoriságát vagy hosszát. Adott esetben kezdeményezi az
elítélt átszállítását olyan bv. intézetbe, amelyben a jogszabályban előírt élettér biztosítható. A
bv. intézetek férőhelybővítés előrehaladtával egyre inkább reálisan lehet számolni a megfelelő
élettér biztosítása érdekében történő áthelyezés lehetőségével.
Végül harmadik fontos elemként kiemelendő a Javaslat által újonnan bevezetendő, a zsúfolt
elhelyezési körülmények miatti jogsérelemmel arányban álló, hatékony kompenzációt
biztosító kártalanítási eljárás. Az eljárás során a pénzbeli kártalanítás mértékét - annak napi
tétele alsó és felső határának törvényi rögzítése mellett - a büntetés-végrehajtási bíró
határozza meg az Egyezmény 3. cikkébe ütköző fogvatartási körülmények között töltött
fogvatartási napok és a napi tétel szorzataként.
A Javaslat továbbá a gyakorlati szakemberek és jogalkalmazás oldaláról felmerülő javaslatok
alapján olyan pontosításokat végez el, amelyek az egyes jogintézmények esetében, kiemelten
a társadalmi kötődés program és a szabadításra felkészítéssel összefüggésben segítik a
jogalkalmazást, és amelyek révén egyszerűbbé és átláthatóbbá tehető a szabályozás, illetve az
egyes jogintézmények működtetése.
22
Az alapvető jogok biztosa - egyéni panaszbejelentés alapján lefolytatott vizsgálatot követően
-	munkacsoport felállítását kezdeményezte az igazságügyi miniszternél annak vizsgálatára,
hogy a gyermekek mindenekfelett álló érdekére figyelemmel miként lehetne megteremteni
annak jogszabályi lehetőségét, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek anya-gyermek részlegén
azon gyermekek is elhelyezésre kerülhessenek, akik a büntetés végrehajtása előtt születtek,
mivel a Bv. tv. jelenlegi szabályozása csak a büntetés végrehajtása során megszületett
gyermekek esetében teszi ezt lehetővé. A fogvatartott anyák és gyermekük büntetés-
végrehajtási intézetben való együttes elhelyezésével kapcsolatban már ombudsmani vizsgálat
is folyt (lásd az AJB-329/2012. sz. jelentést).
A nemzetközi szabályozást megvizsgálva megállapítható volt, hogy az uniós államok
szabályozásukban nem tesznek különbséget az együttes elhelyezés lehetővé tételekor aszerint,
hogy a gyermek a végrehajtás előtt született-e vagy az alatt. A Javaslat célja, hogy felszámolja
a gyermek anya általi gondozáshoz való jogát érintő diszkriminatív megkülönböztetést. Erre
az esetköre azonban speciális eljárás bevezetése szükséges, amely a többféle szempont közül
a gyermek érdekét állítja központi helyre, ugyanakkor a gyermekvédelmi szempontok mellett
figyelemmel van a büntetés-végrehajtás sajátságos rendjére.
A technikai módosítások a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lépnek hatályba. Az
alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti hatékony jogorvoslat megteremtését
célzó új jogintézmények bevezetésének, az Alkotmánybíróság döntéséből eredő és a
joggyakorlati problémák feloldását célzó módosítások hatálybalépésének napja 2017. január
1., az anya és gyermeke együttes elhelyezés alanyi körének a fogvatartás előtt megszületett
gyermekre történő kiterjesztését célzó módosítások pedig 2018. január 1-jével lépnek
hatályba.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-okhoz
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben (a továbbiakban: Bv tv.) a büntetés-
végrehajtási pártfogó felügyelői tevékenységek köre jelentős mértékben kibővült, így pl. a
büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők környezettanulmányokat készítenek egyes döntések
megalapozásához (reintegrációs őrizet, szabadságvesztés-félbeszakítás, kegyelmi eljárás,
fiatalkorú elítélt befogadó részlegbe helyezése). A törvényben a büntetés-végrehajtási
szervezet feladatkörének meghatározásában ezeket az új feladatköröket is szerepeltetni kell,
amit a módosítás átfogó megnevezéssel jelöl.
A 3. §-hoz
A büntetés-végrehajtás tevékenységi körébe jelentős számban tartoznak olyan feladatok,
amelyeket a büntetés-végrehajtási intézeteken kívül kell végrehajtani. Ezen feladatok
biztosítása, biztonságos végrehajtása érdekében szükségessé válnak olyan elektronikus
megfigyelési eszközök, amelyek a fogvatartottak által elkövetett jogsértő cselekmények
elkövetésének bizonyítására, illetve más személyek részéről történő, a büntetés-végrehajtási
feladatok végrehajtását akadályozó, azokat megsértő cselekmények igazolására, továbbá a
személyi állomány szolgálatellátása jogszerűségének alátámasztására alkalmasak. Ezekben
az esetekben az elektronikus megfigyelési eszköz nem telepített, hanem „mobil” eszköz,
23
úgynevezett „akciókamera”. Az eszközt alkalmazása esetén a feladatot végrehajtó büntetés-
végrehajtási személyi állomány kezeli és tartozik felelősséggel a személyiségi jogi és
adatvédelmi szabályok betartásáért.
A Javaslat értelmében a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvénynek
az intézkedési kötelezettségre és az intézkedések alkalmazásának közös szabályaira
vonatkozó rendelkezései kerülnek kiegészítésre a mobil elektronikus eszközök alkalmazási
lehetőségével. A törvényi szintű szabályozása elengedhetetlen a személyiségi jogi és
adatvédelmi szempontok érvényesülése érdekében. A Javaslat az a felhasználásra és
adatkezelésre vonatkozóan a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a
szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvénynek az elektronikus
megfigyelési eszköz esetében irányadó szabályait rendeli alkalmazni (lásd 150. §).
A 4. §-hoz és a 29.§-hoz
A Javaslat a végrehajtás helyéhez igazodóan a Gyvt. és a Bv. tv. egyidejű módosításával
meghatározza, hogy a bv. intézet anya-gyermek részlegén, illetve a javítóintézet fiatalkorú és
gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén elhelyezett gyermekre tekintettel járó
családi pótlék felhasználható része milyen célra fordítható.
A 5-13. §-okhoz, a 27. §-hoz, a 30. §(2) bekezdéséhez és a 38-39. §-okhoz
A Javaslat a gyermek anya általi gondozáshoz való jogát érintő diszkriminatív
megkülönböztetés felszámolása érdekében a gyermekvédelmi és a büntetés-végrehajtási
jogterület sajátosságait szem előtt tartva kiterjeszti az együttes elhelyezés lehetőségét arra az
esetre, ha a gyermek nem a büntetés-végrehajtási intézetben, illetve a javítóintézetben születik
meg, hanem az anya, illetve a fiatalkorú a szabadságvesztés vagy a javítóintézeti nevelés
végrehajtásának megkezdésekor, illetve az előzetes letartóztatás elrendelésekor kérelmezi a
gyermekével való együttes elhelyezését.
Erre az esetköre speciális eljárás bevezetése szükséges, amely a többféle szempont közül a
gyermek érdekét állítja központi helyre. A végrehajtás foganatosítása előtt megszületett
gyermek családjogi státusza (szülői felügyelet vagy szükség esetén gyám kirendelése) rögzül,
a gyermek családi környezetben nevelkedik vagy elhelyezéséről adott esetben a gyámhatóság,
illetve a bíróság határozott. Ezzel szemben a fogvatartás alatt született gyermek esetén, a
várandóság nyomon követhető volt és a fogvatartás tényéből eredően az anyával való
elhelyezés adott. Az előbb felvázolt esetben nagyobb körültekintést igényel annak megítélése,
hogy a gyermek érdekét mi szolgálja jobban: az anyával való együttes elhelyezés a büntetés-
végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén, vagy a szeretetet és megfelelő gondoskodást
biztosító családi környezetben való megtartása, ha ez az anya távollétében is adott (másik
szülő, testvérek, nagyszülők révén).
Ugyanakkor időszerűségi érvek szólnak amellett, hogy az előzetes letartóztatás esetén, annak
azonnali foganatosításából eredően az együttes elhelyezésről való döntés meghozatala
kapcsolódjon az előzetes letartóztatás elrendeléséhez. Ez esetben az elsődleges a gyermeknek
azon érdeke érvényesül, hogy az anyja gondozza, és hogy a szoptatás ne szakadjon meg.
Ennek érdekében a büntetőügyben eljáró bíróság az előzetes letartóztatás elrendelésekor, az
anya kérelmére a Javaslat 5. § (1) bekezdésével beiktatandó Gyvt. 72. (1) bekezdés a b) pontja
alapján a gyermeknek az együttes elhelyezést biztosító részlegen való ideiglenes hatályú
elhelyezéséről rendelkezik. Ez esetben az előzetes letartóztatás végrehajtási helyeként a
24
Javaslat 39. §-ával beiktatandó Bv. tv. 388. § (1) bekezdés b) pontja a bv. intézet anya-
gyermek részlegét jelöli meg.
A gyámhatóság a határozat alapján utólag vizsgálja meg - környezettanulmány révén és a
gyermekre vonatkozó gyermekvédelmi, gyámügyi és egészségügyi előzményi adatok
beszerzése alapján, hogy mi szolgálja inkább a gyermek érdekeit, az együttes elhelyezés vagy
a családi környezetben való nevelkedése. Ha a gyámhatóság az együttes elhelyezéshez nem
járul hozzá, a gyermeket a gyámhatóság által megjelölt felelős személy részére kell kiadnia a
bv. intézetnek vagy a javítóintézetnek.
A szabadságvesztés végrehajtásának foganatosítása esetén a büntetés letöltésére való
felhívásban kell az elítéltet tájékoztatni az együttes elhelyezés lehetőségéről, és ha az elítélt
benyújt ilyen kérelmet, számára újabb felhívást kell kiadni, attól függően, hogy az együttes
elhelyezést engedélyezték vagy sem, a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe vagy az anya-
gyermek részlegre. A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a döntés érdekében megkeresi
a gyámhatóságot, hogy tegyen javaslatot az együttes elhelyezésre vagy annak mellőzésére. A
gyámhatóság ez esetben - a környezettanulmány és az előzményi adatok vizsgálata alapján -
előzetesen teszi meg a javaslatát, és támogató javaslat esetén a parancsnok az együttes
elhelyezésről dönt, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. Ez esetben a gyermek
beszállításáról az anya gondoskodik, és hoznia kell magával a gyermek egészségi állapotára
vonatkozó egészségügyi dokumentációt (egészségügyi kiskönyv, kórházi zárójelentés).
A 7. §-hoz
A Javaslat a Gyvt. kiegészítésével egyértelművé teszi, hogy a büntetés-végrehajtási intézet
anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézetben a fiatalkorú és gyermeke együttes
elhelyezését biztosító részlegén elhelyezett gyermek tekintetében az anya, illetve a fiatalkorú
szülői felügyeleti joga - kivéve a gondozási, nevelési jogát és kötelezettségét - szünetel.
A 8. §-hoz, a 30. § (1) bekezdéshez és a 38. §-hoz
A Javaslat hiánypótló rendelkezést iktat be a Bv. tv.-be arra az esetre, ha az anya vagy a
fiatalkorú magatartása veszélyezteti a gyermeket, mely esetben a végrehajtásért felelős szerv
vezetője (a parancsnok, illetve az igazgató) dönt az együttes elhelyezés megszüntetéséről és a
szükséges intézkedések megtétele érdekében értesíti a gyámhatóságot. A gyámhatóság
intézkedési kötelezettségét illetően pedig a Gyvt. kiegészítése szükséges.
A 14. §-hoz és a 16-17. §-okhoz
Az Alkotmánybíróság 2016. szeptember 19-én kihirdetett határozatában az Alaptörvénybe
ütközőnek minősítette és ezért megsemmisítette a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX.
törvény (a továbbiakban: Be.) pótmagánvádlói költségviselésről rendelkező 344. § (1)
bekezdését. Az indokolásban kifejtettek szerint a támadott rendelkezés ellentétben áll az
Alaptörvényben nevesített védelemhez való joggal, annak szükségtelen és jelentős
korlátozását jelenti. Az Alkotmánybíróság az érintett rendelkezést pro futuro, 2016. december
31-i hatállyal semmisítette meg, időt hagyva ezzel a törvényhozónak az új szabályozás
megalkotására.
A Be. 339. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy közvádas ügyekben a vádlott felmentése
vagy az eljárásnak az ügyész vádelejtése miatti megszüntetése esetén az államnak meg kell
25
térítenie a vádlott költségét, továbbá meghatalmazott védőjének díját és költségét. A Javaslat
az Alkotmánybíróság döntése nyomán ennek mintájára rendezi a megtérítési kötelezettséget a
pótmagánvádas, illetve magánvádas eljárásban is. Így ugyanazon rend szerint kell megtéríteni
a fent jelzett költségeket és díjat a közvádas és a pótmagánvádas, illetve a magánvádas
eljárásokban is, előbbi esetben az államot, utóbbi esetben értelemszerűen a pótmagánvádlót,
illetve a magánvádlót terheli a megtérítés kötelezettsége.
A Javaslat a Be. 339. § (3) bekezdésének megfelelő tartalommal újraszabályozza a
pótmagánvádló költségviselésére vonatkozóan a Be. 344. §-át, illetve a magánvádas eljárás
kapcsán a Be. 514. §-át egy új (6) bekezdéssel egészíti ki. A Javaslat továbbá ezzel
összefüggésben pontosítja a Be. felhatalmazó rendelkezését is.
A 15. § és 41. §-hoz
A hatályos rendelkezések szerint a fiatalkorúval szemben elrendelt előzetes letartóztatást - a
fiatalkorú személyisége és gyanú alapját képező bűncselekmény tárgyi súlyához igazodóan -
a bíróság mérlegelése alapján javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben kell
végrehajtani. Ha a fiatalkorú az elkövetéskor a tizennegyedik életévét nem töltötte be,
előzetes letartóztatása kizárólag javítóintézetben foganatosítható. A Javaslat a fiatalkorúak
életkori sajátosságaihoz jobban igazodó szabályozási rendszert alakít ki, amely elsődlegesen a
javítóintézetben történő foganatosítást tekinti kívánatosnak. A módosítás továbbá egységesen
az előzetes letartóztatás elrendelésének időpontját és nem az elkövetés időpontját jelöli meg
mérvadónak a végrehajtás helyének kiválasztása szempontjából, mivel ezzel igazodhat a
szabályozás leginkább a fiatalkorú terhelt szükségleteihez.
A fiatalkorúak előzetes letartóztatásának elsődlegesen javítóintézetben történő foganatosítása
hozzájárul a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltságának csökkentéshez. Másrészt az
előzetes letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtása szolgálja leginkább a gyermek
megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez, valamint a védelemhez való alkotmányos
jogának érvényesülését, ezáltal elkerülhető esetleges további kriminalizáló vagy személyiség-
deformáló hatásoknak való kitettsége.
Javítóintézeti nevelés elrendelésére is csak a fiatalkorú huszadik életévének betöltéséig van
lehetőség, ezért egy ennek megfelelő rendelkezés beiktatása szükséges az előzetes
letartóztatás végrehajtási helyének meghatározásakor. A fiatalkorú huszonegyedik életévének
betöltésekor a javítóintézetnek a rendőrség közreműködésével intézkedni kell a fiatalkorú bv.
intézetbe való átszállítása érdekben és erről a rendelkezési jogkör jogosultját értesíteni kell.
A Javaslat e szakaszban rendezi továbbá a fiatalkorú anya előzetes letartóztatásának
elrendelése estén a gyermekkel való együttes elhelyezés szabályozását. Miként a felnőtt korú
terhelt esetében, a bíróság a Javaslat 5. § (1) bekezdésével beiktatandó Gyvt. 72. (1) bekezdés
a b) pontja alapján a gyermeknek az együttes elhelyezést biztosító részlegen való ideiglenes
hatályú elhelyezéséről rendelkezik, ugyanakkor a végrehajtás helyeként - a most bevezetendő
rendelkezések alapján - a fiatalkorú életkorához, illetve személyiségéhez igazodva a
javítóintézet vagy a bv. intézet együttes elhelyezést biztosító részlegét jelöli meg.
A 18. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz. A rendelkezés tartalmilag beépült a Be. 454. §
(2)	bekezdésének a 15. §-sal módosított rendelkezésébe.
26
A 19. §-hoz
Ez ideig nem szólt kifejezett rendelkezés arról - bár ténylegesen ez valósult meg -, hogy a
büntetés vagy intézkedés foganatosítása során, ha az anya, illetve a fiatalkorú és gyermeke
együttesen kerül elhelyezésre, a végrehajtó intézet a gyermek részére teljes körű ellátást
biztosít. Erre figyelemmel pedig indokolt rendelkezni arról is, hogy a büntetés-végrehajtási
intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes
elhelyezését biztosító részlegén elhelyezett gyermekre tekintettel kinek jár a családi pótlék és
az mire használható fel. Erre vonatkozóan, az adott intézményre nézve irányadó módosítást a
javítóintézet tekintetében a Gyvt., a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részleg esetén
a Bv. tv. tartalmazza. A felhasználás rendjére vonatkozó részletszabályokat pedig a személyes
gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek
szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet,
valamint a javítóintézetek rendtartásáról szóló 1/2015. (I. 14.) EMMI rendelet határozza meg.
A 20. §-hoz
Eltérő volt a gyakorlat megítélése abban a tekintetben, hogy ha az elítéltnek a feltételes
szabadságból való kizárásáról a megjelenési kötelezettség elmulasztása miatt rendelkezett a
büntetés-végrehajtási bíró, akkor ez a rendelkezés, amelyet nem az alapítéletben mondtak ki,
kihat-e az összbüntetésbe foglalás esetére, vagy azt külön meg kell vizsgálnia a bíróságnak és
egyedileg kell eldöntenie. A Javaslat a jogalkalmazás egységessége érdekében erre az esetre is
a Btk. 95. § (3) bekezdésébe foglalt szabályt rendeli alkalmazni, vagyis, hogy az elítélt nem
bocsátható feltételes szabadságra, ha az összbüntetésbe foglalt valamely alapítélttel kiszabott
szabadságvesztés esetén azt kizárták.
A 21. §-hoz
A módosítás technikai jellegű pontosítást vezet át, tekintettel arra, hogy Magyarország 2017.
évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény 2016. július
17-ei hatállyal hatályon kívül helyezte az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló
1998. évi XXV. törvényt, amelynek rendelkezési egyidejűleg átkerültek az emberi
alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények
módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvénybe.
A 22. §-hoz
A módosítás annak elérésére, hogy az EJEB elvárásainak megfelelő hatékony hazai
jogorvoslat keretében, hazai fórum előtt legyenek orvosolhatók a zsúfolt körülmények közötti
fogvatartás miatti jogsérelmek, egy új, sui generis jogintézményként vezeti be a
jogsérelemmel arányban álló, hatékony kompenzációt biztosító kártalanítási eljárást. A
kártalanítás az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a fogvatartása során a
jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a
kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési
körülmény [a továbbiakban együtt: alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények] által
előidézett sérelem miatt jár. Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott elhelyezésére
szolgáló, jogszabályban meghatározott minimális mértékét a szabadságvesztés, az elzárás, az
előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes
szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet határozza meg. A szabályozásból
27
egyértelműen következik, hogy a kártalanítást minden esetben a kínzás, kegyetlen, embertelen
vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző zsúfolt elhelyezési körülmény alapozza meg. A
büntetés-végrehajtási bíró a sérelem mértékének megállapításakor veszi figyelembe a zsúfolt
elhelyezés körülményből eredő sérelmet súlyosító körülmények fennállását, halmozódását. Az
egyéb, sérelmes helyzetet fokozó elhelyezési körülmények példálózó jelleggel kerülnek
felsorolásra az EJEB esetjoga alapján. A kártalanítás minden olyan napra jár, amelyet az
elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények
között töltött.
Kártalanítás iránti igény az alapvető jogokat sértő elhelyezés megszűnésétől számított hat
hónapos jogvesztő határidőn belül érvényesíthető. E kártalanítás iránti igény érvényesítése
esetén ugyanilyen jogcímen további kártérítésnek vagy sérelemdíjnak nincs helye. A
kártalanítás iránti kérelem benyújtására az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott és
védője jogosult a fogvatartást foganatosító bv. intézetnél, ha pedig az elítélt vagy az egyéb
jogcímen fogvatartott már szabadult, annál a bv. intézetnél, ahonnan a szabadítás megtörtént.
A kártalanítás iránti igény benyújtásának formai feltétele, hogy a fogvatartott az
egyezménysértő elhelyezés miatt merítse ki a sérelem elhárítását még preventív eszközként
lehetővé tévő speciális panaszjogát. A börtönfejlesztések eredményeként ugyanis egyre
inkább reálisan számolni lehet azzal, hogy lesz olyan kapacitással rendelkező büntetés-
végrehajtási intézet, ahova a fogvatartott a kapcsolattartási jogának a sérelme nélkül
átszállítható. Értelemszerűen a módosítás az átmeneti rendelkezések között a múltban
bekövetkezett sérelmek esetére a panasz benyújtásnak feltételét mellőzi, mivel az csak az
adott ügyben még fogva lévő esetében és a törvény hatálybalépésétől kezdődően a jövőre
nézve értelmezhető.
A szabályozás a kártalanítás egynapi összegét 1.200 forinttól 1.600 forintig terjedően
határozza meg, teret engedve a bírói mérlegelésnek. Az összeghatárok az Eurostat adatait
alapul véve, a magyarországi átlagkeresetre tekintettel kerültek meghatározásra úgy, hogy az
EJEB által elvárt „ésszerű összeg” követelményének is eleget tegyenek, így a megítélhető
kártalanítás nem lehet indokolatlanul alacsony. A kártalanítás egy napra járó összegének
megállapításánál a rendelkezésre álló élettér mellett - összhangban a Bíróság ítélkezési
gyakorlatával - a fogvatartás egyéb körülményeit is figyelembe kell venni. Így a maximálisan
kiszabható napi tétel felé mozdul el az összeg, ha a nem megfelelő élettér mellett például a
zárkában nem biztosított a megfelelő szellőztetés, világítás vagy fűtés, nincs elkülönítve az
illemhely, illetve ha a rovarok jelenléte súlyosbítja a szűkös fogvatartási körülményeket.
A módosítás rendelkezik arról is, hogy a kártalanítással szemben milyen követelések
kielégítésének van helye. Ezek a következők:
-	gyermektartásdíj behajtása iránti végrehajtási eljárásban érvényesített követelés,
-	azzal a bűncselekménnyel összefüggésben megítélt polgári jogi igény, illetve a polgári
bíróság által jogerős megítélt kártérítés vagy sérelemdíj, amely miatt kiszabott
szabadságvesztés végrehajtása tekintetében a kártalanítást megállapították.
A kártalanítás összegével szembeni beszámítás, illetve követelés kielégítés lehetősége a
Selmouni-ügyben a Bíróság Nagykamarája előtt is felmerült, amely kimondta, hogy a 41. cikk
alapján megítélt kártérítésnek mentesnek kell lennie bármiféle végrehajtás alól, mivel
ellentmondást generálna, ha pl. a harmadik cikk megsértése okán a kártérítés ugyan
megítélésre kerül, azonban a tagállam ezen összeg tekintetében nemcsak adós, hanem egyben
28
hitelező is lenne. Az Európa Tanács szakértői a fogvatartott oldalán fennálló esetleges külső
tartozások rendezésével kapcsolatban úgy nyilatkoztak, hogy a magánszemélyek bírósági
döntésen alapuló követelései esetén látnak lehetőséget a megítélt összegből való levonásra,
azonban az államnak fennálló tartozások esetén ezt nem tartották lehetségesnek.
Mindazonáltal még a magánszemélyek követelése esetében sem célszerű intézményesítetten
lehetővé tenni a kielégítést a kártalanítás összegéből, ugyanakkor a társadalmi igazságosság
elve megalapozza, hogy a bűncselekménnyel a sértettnek okozott sérelem kompenzálására a
büntetőügyben megítélt polgári jogi igény, illetve a polgári bíróság által megítélt kártérítés
vagy sérelemdíj kielégíthető legyen a kártalanítás összegéből. Második esetkörként ugyanígy
megalapozhatja a kielégítést a gyermek eltartását szolgáló tartásdíj igény, sőt a gyermek
mindenekfelett álló érdeke okán elsőbbséget is érdemel a gyermektartásdíj behajtása iránti
követelés a kielégítés során.
A módosítás rendelkezik továbbá a kártalanítás kifizetéséről, amely iránti intézkedési
kötelezettséget az igazságügyért felelős miniszter feladatkörébe telepíti. A kifizetésre a
határozat kézbesítésétől számított hatvan nap áll rendelkezésre. A kifizetés előtt a Magyar
Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve által vezetett nyilvántartásból adat lekéréssel meg
kell győződni arról, hogy a kártalanításra jogosulttal szemben gyermektartásdíj behajtása iránt
van-e szünetelő vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárás.
A 23. §-hoz
A Javaslat egy értelmező rendelkezést iktat be. A Bv. tv. 3. § 15. pontja értelmében ugyanis a
büntetést kitöltve szabaduló elítélt, illetve a szabadított egyéb jogcímen fogvatartott esetében
védőről már nem beszélhetünk, de az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott jogosult az
alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt indított kártalanítási eljárásban jogi
képviselőt meghatalmazni. A jogi képviselő jogosítványai ezen eljárásban az értelmező
rendelkezésből következően a védő jogosítványaival azonosak lesznek.
A 24. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok alapján számolni kell azzal, hogy azon elítéltek egy része, akiknek
kiutasításáról a bíróság ítéletében határozott, a kijelölt tartózkodási helyükről ismeretlen
helyre távoznak. A kiutasítás végrehajtása körében azonban vizsgálni kell, hogy annak
végrehajtás nem ütközik-e nemzetközi követelményekbe, vagyis hogy nem kell-e alkalmazni
a non-refoulement elvét, mert ez esetben a kiutasítás nem hajtható végre. Általános szabályok
szerint, ha az elítélt ismeretlen helyen tartózkodik a büntetőeljárási törvény, mint mögöttes
szabályok alkalmazása alapján az eljárást fel kellene függeszteni. Ugyanakkor előfordulhat,
hogy az elítéltet utóbb más uniós országból visszaküldik, és célszerű hogy a magyar
hatóságoknak a kiutasítás végrehajthatóságát illetően már rendelkezésre álljon a bíróság
döntése, ami adott esetben leegyszerűsítheti és meggyorsíthatja a kiutasítás végrehajtását.
Ennek érdekében, a Bv. tv.-ben kimondásra kerül, hogy az eljárás nem függeszthető fel, az
eljárás az elítélt távollétében lefolytatható, azonban érdekeinek védelmére kötelező védő
kirendelése.
A 25. §.hoz
A kártalanítás iránti kérelmet a büntetés-végrehajtási intézet véleményével tizenöt, ha több bv.
intézet is érintett, harminc napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bírónak. A
véleményhez csatolni kell közhiteles fogvatartási nyilvántartás alapján készített a fogvatartott
29
elhelyezésére vonatkozó kivonatot, valamint azon egyéb iratokat, amelyek a jogalap
megítéléséhez szükségesek.
A kártalanítás iránti kérelem elbírálását a módosítás a büntetés-végrehajtási bírói eljárások
közé illeszti be. A büntetés-végrehajtási bíró ugyanis független, pártatlan fórumként jár el,
ugyanakkor egyszerű eljárás keretében, rövid határidővel sor kerülhet a sérelem orvoslására.
További előnye e megoldásnak, hogy a büntetés-végrehajtási bíró speciális ismeretekkel és
tapasztalattal rendelkezik az értékelhető körülmények számbavételekor. A büntetés-
végrehajtási bíró iratok alapján is meghozhatja a döntést, mely esetben az általános eljárási
szabályok értelmében bírósági titkár is jogosult eljárni. Az eljárás egyebekben illeszkedik a
büntetés-végrehajtási bírói eljárások általános szabályaihoz.
Az eljárásra a fogvatartás helye, ha pedig a fogvatartott szabadult, a szabadítást intéző
büntetés-végrehajtási intézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró lesz
illetékes. Kivételes illetékességi szabályt is megállapít a szabályozás arra az esetre, ha az
elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott már szabadult.
A büntetés-végrehajtási bírónak minden olyan iratot be kell szerezni, ami a követelés
jogalapját érinti, így pl. ha zsúfolt fogvatartási körülmények miatt a bíróság korábban
kártérítést vagy sérelemdíjat ítélt meg az elítélt javára, vagy az Emberi Jogok Európai
Bírósága az államot kártérítésre kötelezte, a büntetés-végrehajtási bíró e határozatokat is
beszerzi a döntés meghozatala előtt.
A kártalanítás napi tételének összegét az okozott sérelem mértékének megfelelően, a törvény
adta kereteken belül határozza meg a büntetés-végrehajtási bíró. A bírói mérlegelés körében
az a büntetés-végrehajtási bíró az elhelyezési körülményeket összességükben értékeli és
határozza meg a sérelemmel arányban álló összeget. A kártalanítás teljes összege a jogsértő
körülmények között fogvatartásban töltött napok számának és a kártalanítás napi tétele
összegének szorzataként kerül meghatározásra.
A kártalanítás megfizetésére az állam köteles, a kártalanítási igény elbírálásával kapcsolatosan
felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.
Az utaló szabály az egyéb jogcímen fogvatartott kártalanítás iránti igényének az elbírálásra az
elítélttel szemben lefolytatott kártalanítási eljárás szabályait rendeli alkalmazni.
A 26. §-hoz, a 31. §-hoz és a 40. §-hoz
A Javaslat új jogintézményként vezeti be, preventív jogorvoslati eszközként az alapvető
jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti panaszt, amelyet írásban a büntetés-végrehajtási
intézet parancsnokához nyújthat be az elítélt vagy a védője. Értelemszerűen panasz
benyújtására fogva lévő elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott lesz jogosult.
A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a panaszt tizenöt napon belül elbírálja. Ha a
jogszabályban megállapított élettér hiányára tekintettel megállapítható az alapvető jogokat
sértő elhelyezés, a bv. intézet parancsnoka a panasz alapján megteszi a szükséges
intézkedéseket. Adott esetben a parancsnok az elítéltet olyan másik zárkába helyezheti át,
ahol a megfelelő élettér biztosított, vagy ha ez nem lehetséges a sérelem ellensúlyozására
intézkedéseket hozhat, így pl. több szabad levegőn tartózkodást vagy további kapcsolattartást
engedélyezhet, megnövelheti a látogatás vagy a telefonálás időtartamát, illetve intézkedhet az
30
elhelyezési körülmények egyéb irányú javítása iránt, mint pl. illemhely leválasztása. A bv.
intézetek eltérő adottságaira figyelemmel a Javaslat a normaszöveg szintjén nem határozza
meg az intézkedések lehetséges körét.
A parancsnok az intézkedésről határozatot hoz, amely ellen vagy akár az intézkedés
elmulasztása miatt biztosított a bírósághoz fordulás joga bírósági felülvizsgálati kérelem
benyújtásával. A Javaslat - a 72. § (1) bekezdés d) pontjának értelemszerű alkalmazásával -
az intézkedést elmulasztásának esetére akként rendelkezik, hogy a büntetés-végrehajtási bíró
határozatával a bv. intézet parancsnokát az eljárás lefolytatására utasítja.
Ha a jogszabályban előírt élettér az adott bv. intézetben nem biztosítható, a parancsnok végső
megoldásként soron kívül megkeresi a BVOP elhelyezésért felelős szakterületét és
kezdeményezi az elítéltnek a jogszabályban előírt élettér biztosítására alkalmas más bv.
intézetbe való átszállítását. A közeli jövőben megvalósuló nagyobb léptékű férőhelybővítések
eredményeként már reálisan lehet számolni azzal, hogy lesznek olyan, a jogszabályban előírt
élettér szerinti elhelyezést biztosító bv. intézetek, ahova a túltelített bv. intézetekből a
fogvatartottak átszállíthatók. A BVOP elhelyezésért felelős szakterületének vezetője a
megkeresésről nyolc napon belül, indokolt határozattal dönt. Ha az átszállítás az elítélt
kapcsolattartás jogát sérti, az elítélt és a védője a határozattal szemben a büntetés-végrehajtási
bíróhoz felülvizsgálati kérelmet nyújthat be, amelyet a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a
hozzá érkezésétől számított öt napon belül bírál el.
A preventív jogorvoslat funkciójának megvalósulása érdekében, garanciális szabályként kerül
kimondásra, hogy amennyiben az elítélt elhelyezése a jogszabályban előírt élettér
biztosításával sem az adott bv. intézetben, sem átszállítással nem oldható meg, a bv. intézet
parancsnoka a sérelem ellensúlyozása érdekében köteles intézkedni.
Ugyanez az eljárás irányadó az egyéb jogcímen fogvatartott vagy védőjének kérelme esetén is
azzal, hogy az intézkedés speciális jellegéből következően a kényszegyógykezelt, illetve az
ideiglenesen kényszergyógykezelt átszállítására nem kerülhet sor.
A 28. §-hoz és a 35. §-hoz
A gyakorlatban nehézséget okoz a társadalmi kötődés program jogintézményének
alkalmazhatósága. Bizonytalanság alakult a tekintetben, hogy vajon kell-e erről külön döntés
hozni, mikor zárható ki, illetve mikor függeszthető fel az alkalmazása, vagy mely esetekben
szüntethető meg. A szabályozások egy része alacsonyabb szintű jogszabályban jelent meg. A
Javaslat nagyobb jelentőségű változtatásokat végez el, mondhatni újraszabályozza a
társadalmi kötődés program jogintézményére vonatkozó rendelkezéseket, köztük törvényi
szintre emelve egyes rendeleti szintű szabályokat.
Továbbra is lesz olyan esetkör, amikor - kizáró ok fennállását kivéve - az elítéltet kérelmére
a társadalmi kötődés programba be kell vonni, ha első ízben szabnak ki vele szemben
végrehajtandó szabadságvesztés, és vétség miatt legfeljebb egy évi tartamú
szabadságvesztésre ítélik.
A Javaslat kiterjeszti a jogintézmény alkalmazási körét azokra az elítéltekre, akiket első ízben
ítélnek szabadságvesztésre és annak tartama a két évet nem haladja meg. Ez utóbbi esetben a
társadalmi kötődés programba történő bevonásukról a Befogadási és Fogvatartási Bizottság
dönt.
31
A Javaslat meghatározza továbbá azokat a feltételeket, amelyek bekövetkezése estén az
elítéltnek a társadalmi kötődés programba történő bevonását meg kell szüntetni. Erről is a
Befogadási és Fogvatartási Bizottság dönt.
A 32. §-hoz
A fogház enyhébb rezsim szabályok esetén a törvényi rendelkezés korlátot jelentett a látogató
fogadás időtartamának arányos meghatározására, ezért a törvényi minimum időtartam
felemelése indokolt. Törvényi szinten szükséges rögzíteni továbbá, hogy a parancsnok
kérelemre - méltányolható okból, pl. távoli megyéből érkeztek a látogatók - a
rezsimszabályok szabta kereteket meghaladóan további harminc perccel meghosszabbíthatja a
látogatás idejét.
A 33. §-hoz
Az elítéltek sikeres társadalmi reintegrációja érdekében, kiemelten a nyelvtanulás és a
nyelvvizsga letételének támogatása érdekében, ami a munkaerő-piaci helyzetet emelheti,
indokolt rendelkezni arról, hogy a bv. intézet a szövegértés gyakorlásához megfelelő technikai
eszközt biztosít. Erre jellemzően a könyvtár elhelyezésére szolgáló helyiség alkalmas.
A 34. §-hoz
A Javaslat a hatályoshoz képest átláthatóbban határozza meg a szabadulásra felkészítés kezdő
időpontját, érintve annak különös eseteit is.
A 36. §-hoz
A Javaslat a bv. intézetek telítettségének csökkentése érdekében a reintegrációs őrizet
intézményének többirányú kiterjesztését is megvalósítja. Egyrészt a korábbinál szélesebb
elkövetői kör számára teszi lehetővé e kedvezmény igénybe vételét, mivel a módosítás
értelmében már nemcsak az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltekre,
hanem valamennyi gondatlanul elkövetett bűncselekmény miatt elítéltre, illetve a
visszaesőnek nem minősülő bűnismétlőkre is kiterjedne. Másrészt a reintegrációs őrizetben
töltendő időt a bűnösség fokától függően és hosszabb tartamban határozza meg (szándékosság
esetén 10 hónap, gondatlanság esetén egy év).
A 37. §-hoz
A Javaslat lehetőséget teremt a külföldi országokban már széles körben sikeresen, hazánkban
csak szűk körben alkalmazott családi vagy csoportos döntéshozó konferencia
megszervezésére a fiatalkorú elítéltek esetén a szabadulást követő életterv kitűzése és az
ehhez szükséges támogató közeg megnyerése érdekében.
A 42. §-hoz
A Javaslat a Bv. tv. átmeneti rendelkezéseként határozza meg, hogy az alapvető jogokat sértő
elhelyezési körülmények miatt korábban bekövetkezett sérelmek esetén - ide értve az EJEB
által már befogadott kérelemmel érintett eseteket is - milyen feltételek mellett kerülhet sor az
újonnan bevezetésre kerülő kártalanítási eljárás megindítására.
32
A 43. §-hoz
A rendelkezés szövegcserés módosításokat végez el.
A 44. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
A 45. §-hoz
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 13. §-át ugyancsak 2017. január
1-jei hatállyal a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
2016. évi LXVII. törvény is módosítja. Mivel a rendelkezés további kiegészítése szükséges,
amit ez a Javaslat végez el, ezért a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének
megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény 168. §-ának hatályba nem lépéséről kell
rendelkezni.
A 46. §-hoz
A hatálybalépésről rendelkezik.
33