﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12234. számú
törvényjavaslat
a közigazgatási perrendtartásról
Előadó:	Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2016. szeptember
2016. évi ... törvény
a közigazgatási perrendtartásról
Az Országgyűlés a történeti alkotmány vívmányainak tiszteletben tartásával,
a közigazgatási bíráskodás önállóságát elismerve és nemzeti hagyományait megújítva,
a közigazgatási perek hatékony, gyors és szakszerű elbírálását lehetővé tevő önálló perrendi
szabályok szükségességét felismerve,
a közigazgatási bíróságok által a közigazgatás jogsértő tevékenységével szemben nyújtott
jogvédelem és jogorvoslat biztosítása céljából, továbbá
annak érdekében, hogy a közigazgatási szervek hatásköreiket törvényben előírtaknak
megfelelően gyakorolják, és tevékenységük összhangban legyen azokkal a célokkal, amelyek
elérése érdekében azokat megvalósították,
az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés b)-d) pontja végrehajtására a következő törvényt
alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
Alapvető rendelkezések
1.	§
[A törvény hatálya]
(1)	E törvényt kell alkalmazni a közigazgatási jogviták elbírálása iránti közigazgatási perben,
és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban.
(2)	E törvény hatálya nem terjed ki azon közigazgatási jogviták elbírálására, amelyeket
törvény kifejezetten más bíróság hatáskörébe utal.
2.	§
[A bíróság feladata]
1
(1)	A bíróság feladata, hogy eljárásával a közigazgatási tevékenységgel megvalósított
jogsértéssel szemben - erre irányuló megalapozott kérelem esetén - hatékony jogvédelmet
biztosítson.
(2)	A bíróság a közigazgatási jogvitát tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárásban
bírálja el.
(3)	A bíróság a perkoncentráció és az eljárási igazságosság érvényesülése érdekében az e
törvényben meghatározott módon és eszközökkel hozzájárul ahhoz, hogy a felek és más
perbeli személyek eljárási jogaikat gyakorolhassák és kötelezettségeiket teljesíthessék.
(4)	Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti
kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A
bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem
tartalmuk szerint veszi figyelembe.
(5)	A bíróság törvényben meghatározott esetben hivatalból vizsgálatot, illetve bizonyítást
rendelhet el.
(6)	A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett
kérelmet, nyilatkozatot, a bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessenek, és
azokra - megfelelő határidőn belül - nyilatkozhassanak.
(7)	A bíróság köteles a jogi képviselő nélkül eljáró felet perbeli eljárási jogairól és
kötelezettségeiről, a pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelem előterjesztésének
lehetőségéről, valamint indokolt esetben a támogató perben való részvételéről a szükséges
tájékoztatással ellátni.
3.	§
[A felek kötelezettségei]
(1)	A felek kötelesek jóhiszeműen eljárni, és az eljárás koncentrált befejezése érdekében a
bírósággal együttműködni.
(2)	A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak
megfelelően kötelesek előadni.
(3)	A jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és
bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feleket
terheli.
(4)	A feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi
tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy
tárgyaláson elbírálható legyen.
4.	§
[A közigazgatási jogvita]
2
(1)	A közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott,
az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló, vagy azt eredményező
cselekményének vagy a cselekmény elmulasztásának (a továbbiakban együtt: közigazgatási
tevékenység) jogszerűsége.
(2)	Közigazgatási jogvita a közszolgálati és a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal,
továbbá az egyéb közigazgatási jogviszonnyal kapcsolatos bármely más jogvita is.
(3)	Közigazgatási cselekmény különösen
a)	a közigazgatási határozat;
b)	a hatósági intézkedés;
c)	az egyedi ügyben alkalmazandó - a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó -
általános hatályú rendelkezés, amelyet a közigazgatási szerv saját működése, szervezete,
illetve tevékenysége, valamint tagjaival, igénybevevőivel fennálló jogviszonyai
szabályozására ad ki;
d)	a közigazgatási szerződés, a közigazgatási szerződés teljesítése és megszüntetése, továbbá
a hatósági szerződés végrehajtása körében tett nyilatkozat vagy intézkedés;
e)	a köztestületi döntés.
(4)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, nincs helye közigazgatási jogvitának
a)	az egymással irányítási vagy vezetési jogviszonyban álló felek között,
b)	önállóan valamely közigazgatási cselekmény megvalósítását szolgáló járulékos
közigazgatási cselekmény jogszerűségére vonatkozóan,
c)	a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló törvény szerinti belső rendelkezés jogszerűségére vonatkozóan.
(5)	A közigazgatási tevékenység felek általi megjelölése a bíróságot nem köti. A bíróság
hivatalból annak tartalma szerint veszi figyelembe a közigazgatási tevékenységet, és a
megfelelő eljárásban bírálja el.
(6)	E törvény alkalmazásában
1.	közigazgatási szerv:
a)	az államigazgatási szerv, és annak önálló feladat- és hatáskörrel felruházott szervezeti
egysége és közege,
b)	a helyi önkormányzat szerve,
c)	a nemzetiségi önkormányzat testülete és szerve,
d)	a választási bizottság,
3
e)	a köztestület, a felsőoktatási intézmény, és annak önálló feladat- és hatáskörrel felruházott
tisztségviselője vagy szerve,
f)	a törvény vagy kormányrendelet által közhatalom gyakorlására feljogosított egyéb szervezet
vagy személy;
2.	közigazgatási szerződés:
a)	a hatósági szerződés,
b)	a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti szerződés és megállapodás,
a külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodás kivételével,
c)	a szerződő közigazgatási szerv által szolgáltatási vagy beruházási közfeladata ellátására
olyan hosszú távra kötött, összetett szerződés, amelynek keretében a szerződő fél a szerződés
tárgyának megtervezésére, kivitelezésére, működtetésére és finanszírozására vállal
kötelezettséget a közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó működési kockázat viselésével, a
szerződés lejártakor a létrehozott eszközöknek a szerződő közigazgatási szerv részére történő
átruházásának kötelezettségével vagy anélkül, valamint
d)	az a szerződés, amelyet törvény vagy kormányrendelet annak minősít;
3.	közszolgálati jogviszony: az állam vagy az állam nevében eljáró szerv (a továbbiakban
együtt: foglalkoztató szerv) és az állam nevében foglalkoztatott személy között a köz
szolgálata, munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített, törvényben
meghatározott speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszony;
4.	megelőző eljárás: a jogvita tárgyává tett közigazgatási cselekmény megvalósítására
folytatott közigazgatási hatósági vagy jogorvoslati eljárás.
(7)	E törvény közigazgatási szervre vonatkozó szabályait a foglalkoztató szervre, a
közigazgatási cselekményre vonatkozó szabályokat a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos
döntésre és intézkedésre megfelelően alkalmazni kell. A Közszolgálati Döntőbizottság
eljárása nem minősül megelőző eljárásnak.
5.	§
[Közigazgatási bírói út]
(1)	A bíróság a közigazgatási jogvitát közigazgatási perben bírálja el.
(2)	A bíróság közigazgatási perben dönt a kormányzati tevékenységen kívüli minden olyan
közjogi jogviszonyon alapuló jogvitában, amelynek elbírálása nem tartozik az
Alkotmánybíróság vagy más bíróság hatáskörébe.
(3)	A bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára
irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti
eljárásban.
4
6. §
[A polgári perrendtartás szabályainak alkalmazása]
A közigazgatási perben vagy az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a polgári
perrendtartás szabályait akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény kifejezetten előírja. A polgári
perrendtartás szabályait e törvénnyel összhangban kell alkalmazni.
II.	Fejezet
Bíróságok
7.	§
[A közigazgatási ügyben eljáró bíróságok]
(1)	Elsőfokon ítélkezik
a)	a közigazgatási bíróság/ közigazgatási és munkaügyi bíróság,
b)	a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság és
c)	az e törvényben meghatározott esetben a Kúria.
(2)	Másodfokon ítélkezik
a)	a közigazgatási bírósághoz/ közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a
közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság és
b)	a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bírósághoz tartozó ügyekben a Kúria.
(3)	Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.
8.	§
[A bíróság összetétele]
(1)	E törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban
jár el.
(2)	A bíróság tanácsa az előkészítő tanácsülésen elrendelheti, hogy a tanács tagja
egyesbíróként járjon el, ha az ügy mind ténybeli, mind jogi szempontból egyszerű megítélésű.
(3)	Egyesbíró jár el
a)	a kétfokú közigazgatási eljárásban hozott közigazgatási cselekmény vizsgálatára indított
perben,
b)	az ötmillió forintot meg nem haladó alapösszegű fizetési kötelezettséget vitató kereset
alapján indult perben,
5
c)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek és a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásával és tartózkodásával, valamint a menedékjoggal kapcsolatos
perben,
d)	a hatósági igazolvánnyal, hatósági bizonyítvánnyal, illetve hatósági nyilvántartás
vezetésével kapcsolatos perben,
e)	a hatósági határozattal szemben kizárólag a hatósági eljárás egyéb résztvevőjének keresete
alapján indult perben,
f)	a hatósági végzéssel kapcsolatos perben,
g)	a mulasztási perben és
h)	az e törvényben meghatározott egyéb perben.
(4)	Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró a (3) bekezdés szerinti perben a
tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács
járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.
(5)	A Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Ha az ügy különös bonyolultsága,
vagy kiemelt társadalmi jelentősége indokolja, a Kúria elrendelheti, hogy az ügyben öt
hivatásos bíróból álló tanács járjon el.
9.	§
[A bíróság tagjainak jogai és kötelezettségei]
(1)	Az egyesbíró megtehet minden intézkedést, és meghozhat minden határozatot, amelyet
törvény a bíróság, a bíróság tanácsa vagy az elnök hatáskörébe utal.
(2)	A bíróság tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben az elnök vagy az általa kijelölt bíró
tárgyaláson kívül megtehet minden intézkedést, és az ítélet kivételével meghozhat minden
határozatot, amelyet törvény a bíróság hatáskörébe utal. Tárgyaláson az elnök azokat az
intézkedéseket teheti meg, és olyan határozatokat hozhat, amelyeket e törvény kifejezetten az
elnök hatáskörébe utal.
10.	§
[Kizárás]
(1)	A per elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt
a)	aki a perben félként vagy érdekeltként részt vehet,
b)	az a személy, aki a vitatott közigazgatási tevékenység megvalósításában részt vett,
c)	a fél vagy az érdekelt tisztségviselője, tagja, alapítója, nyilvánosan működő
részvénytársaság esetében befolyással rendelkező tagja, illetve a féllel vagy az érdekelttel
6
foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, a jogviszonya megszűnését követő két
évig,
d)	az a), b) vagy c) pont alá eső személy képviselője, támogatója, vagy olyan volt képviselője,
volt támogatója, aki az ügyben eljárt,
e)	az a), b), c) vagy d) pont alá eső személy Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,
f)	az, akinek tanúként való meghallgatását a bíróság elrendelte, vagy akit a bíróság
szakértőként rendelt ki, illetve aki szakvéleményt adott, vagy
g)	az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.
(2)	A perorvoslat elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a perorvoslattal támadott
határozat meghozatalát megelőző bírósági eljárásban részt vett.
(3)	A perben nem járhat el az a közigazgatási bíróság/ közigazgatási és munkaügyi bíróság,
a)	amelynek vezetőjével szemben az (1) bekezdés szerinti kizárási ok áll fenn, vagy
b)	amely a perben félként vagy érdekeltként vehet részt.
(4)	A Kúria jár el, ha a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság vezetőjével szemben az
(1)	bekezdés szerinti kizárási ok áll fenn, vagy a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság
a perben félként vagy érdekeltként vehet részt.
(5)	A kizárási kérelem bejelentésére és elintézésére a polgári perrendtartás szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
11.	§
[A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző]
(1)	Az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, az elnök vagy az általa
kijelölt bíró helyett tárgyaláson kívül bírósági titkár is eljárhat.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bírósági titkárnak - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - önálló aláírási joga van. A bírósági titkár megteheti mindazokat az
intézkedéseket és - az ítélet kivételével - meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket
a törvény a bíróság vagy az elnök hatáskörébe utal. Az eljárást befejező, az eljárást
felfüggesztő, illetve az egyezséget jóváhagyó végzést a bírósági titkár az elnök vagy az általa
kijelölt bíró jóváhagyásával hozhatja meg.
(3)	A bírósági titkár azonnali jogvédelem tárgyában nem határozhat.
(4)	Törvényben meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül bírósági
ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, törvényben meghatározott
rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárására kell alkalmazni.
7
(5)	A bírósági titkár, a bírósági ügyintéző, valamint a jegyzőkönyvvezető kizárására a bíró
kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
III.	Fejezet
Hatáskör és illetékesség
12.	§
[Hatáskör]
(1)	A közigazgatási bíróság/ közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe azok a
közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások tartoznak, amelyek elbírálását
törvény nem utalja a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság vagy a Kúria hatáskörébe.
(2)	A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per kivételével a közigazgatási
felsőbíróságként eljáró bíróság hatáskörébe tartozik
a)	a központi államigazgatási szervekről szóló törvény szerinti önálló szabályozó szerv,
autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal,
b)	a vasúti igazgatási szerv és a légiközlekedési hatóság,
c)	a választási bizottság,
d)	a köztestület,
e)	a Magyar Nemzeti Bank, és
f)	a gyülekezési jogról szóló törvény szerinti közigazgatási szerv gyülekezési jog
gyakorlásával összefüggésben megvalósított
közigazgatási tevékenységével kapcsolatos per.
(3)	A közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság dönt
a)	a közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárásban, továbbá
b)	az 5. § (2) bekezdésében meghatározott perben.
(4)	A Kúria hatáskörébe tartozik
a)	a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás,
b)	a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás,
c)	a Nemzeti Választási Bizottság közigazgatási tevékenységével kapcsolatos jogvita és
d)	az alkotmányjogi panasz orvoslása eljárási eszközének megállapítására irányuló eljárás.
13. §
8
[Illetékesség]
(1)	Ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes,
amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett közigazgatási tevékenység megvalósult.
Ha a vitatott közigazgatási cselekményt többfokú eljárásban valósították meg, a perre az a
bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az elsőfokú közigazgatási cselekmény
megvalósult.
(2)	A közigazgatási tevékenység megvalósulásának helye
a)	ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve ingatlanra vonatkozó jogviszony
esetében az ingatlan fekvésének a helye,
b)	bejelentéshez vagy engedélyhez kötött tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási
cselekmény esetében a tevékenység gyakorolásának helye, vagy tervezett helye.
(3)	Ha a közigazgatási tevékenység külföldön valósult meg, a perre a Fővárosi Közigazgatási
Bíróság/ Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.
(4)	A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére -
ha megállapodásuk nem ütközik jogszabályba - a közigazgatási szerződés egyedileg
megtárgyalt szerződési rendelkezésében kiköthetik valamely közigazgatási bíróság/
közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékességét. E bíróság - törvény eltérő rendelkezése
vagy a felek eltérő megállapodása hiányában - a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos
valamennyi perre kizárólagosan illetékes. A kikötés hatálya kiterjed a jogutódra is.
(5)	Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyben, amelyre törvény valamely bíróság
kizárólagos illetékességét állapítja meg. A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban
felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki a Fővárosi Közigazgatási Bíróság/
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékességét.
(6)	A főkötelezett elleni perre bármilyen címen illetékes bíróság a mellékkötelezettel
szembeni igény elbírálására is illetékes.
(7)	A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perre a munkavégzés helye szerinti bíróság
illetékes. Az állam nevében foglalkoztatott személy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos
pert a lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja.
(8)	Több illetékes bíróság közül az a bíróság jár el, amelyhez a keresetlevelet elsőként
benyújtották, illetve továbbították.
(9)	E § alkalmazásában a fővárosi székhelyű, de elsősorban Pest megye területére vagy annak
egy részére illetékes közigazgatási szervet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell
tekinteni, mintha a székhelyén megvalósult tevékenység Pest megye területén valósult volna
meg.
14. §
9
[A hatáskör és az illetékesség vizsgálata]
(1)	A bíróság hatáskörének és illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe.
(2)	Ha a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörét megállapítja, e döntése más bíróságra
-	ide nem értve a közigazgatási ügyben másodfokon eljáró bíróságot és a Kúriát - kötelező.
(3)	A bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél benyújtásának időpontja
irányadó. Ha a per a keresetlevél benyújtása után bekövetkezett valamely változás folytán
tartozna a bíróság illetékessége alá, a bíróság illetékességét akkor is meg kell állapítani.
(4)	Az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megállapítására előadott tényállítások
valóságát a bíróság csak akkor vizsgálja, ha azok a köztudomással vagy a bíróság hivatalos
tudomásával ellenkeznek, vagy ha azokat az ellenfél vitássá teszi.
15.	§
[Az eljáró bíróság kijelölése]
(1)	Jogerős bírósági határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés
esetén, valamint akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem
járhat el, az eljáró bíróságot harminc napon belül kell kijelölni.
(2)	Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik
közigazgatási bíróságnál/ közigazgatási és munkaügyi bíróságnál előterjesztheti; egyébként a
kijelölés iránt a perben eljárt bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni.
(3)	A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot
a)	illetékességi összeütközés esetén a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság,
b)	hatásköri összeütközés esetén a Kúria
jelöli ki és utasítja az eljárás lefolytatására.
(4)	Ha a hatásköri összeütközés a közigazgatási ügyben eljáró bíróság és más bíróság között
merül fel, a kijelölés tárgyában a Kúria öttagú tanácsban dönt. A tanács elnöke és két tagja
közigazgatási bíró, további két tagja a vitával érintett szakágba tartozó bíró. A tanács
összetételét és a helyettesítés rendjét az ügyelosztási rendben évente előre kell meghatározni.
(5)	A kijelölés tárgyában a bíróság a felek meghallgatása nélkül határozhat.
IV.	Fejezet
A felek és az érdekelt
16.	§
[Perképesség]
10
(1)	A perben fél az lehet, akit a polgári jog vagy a közigazgatási jog szabályai szerint jogok
illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek, továbbá az a közigazgatási szerv, amely önálló
közigazgatási feladat- és hatáskörrel rendelkezik.
(2)	A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben fél lehet a munkavállalói és a
munkáltatói érdek-képviseleti szervezet.
(3)	A perben személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, aki a polgári
perrendtartás szabályai szerint perbeli cselekvőképességgel rendelkezik vagy a megelőző
eljárásban személyesen eljárhatott.
(4)	A perképességre egyebekben, valamint a támogató, a tolmács és a fordító részvételére a
polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.
17.	§
[Felperes]
A per megindítására jogosult
a)	akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység sérti,
b)	az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, ha a felhívásában
megállapított határidő eredménytelenül telt el,
c)	az a közigazgatási szerv, amely a megelőző eljárásban hatóságként vagy szakhatóságként
nem vett részt, ha hatáskörét a közigazgatási tevékenység érinti, továbbá amely a
szerződésben részes fél (szerződő közigazgatási szerv),
d)	törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben az a civil szervezet, amely
a nyilvántartásba vett tevékenységét valamely alapvető jog védelme vagy valamilyen
közérdek érvényre juttatása érdekében a közigazgatási tevékenység által érintett földrajzi
területen legalább egy éve folytatja, ha a közigazgatási tevékenység nyilvántartásba vett
tevékenységét érinti,
e)	törvényben meghatározott esetben az általa képviselt tagság, illetve csoport jogos
érdekeinek közvetlen sérelme vagy veszélyeztetése esetén azon érdek-képviseleti szervezet
vagy köztestület is, amelynek nyilvántartott vagy alapító okiratában rögzített tevékenységét a
közigazgatási tevékenység érinti.
18.	§
[Alperes]
(1)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell
indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította.
Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a közigazgatási cselekmény
megvalósítója az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv.
11
(2)	Nem érinti a közigazgatási szerv alperesi minőségét, ha a hatásköre, amelynek alapján a
közigazgatási tevékenységet megvalósította, anélkül szűnik meg, hogy azt jogszabály más
közigazgatási szervre telepítené.
(3)	A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a munkáltató közigazgatási szerv ellen kell
megindítani.
19.	§
[Pertársaság]
(1)	Több felperes együtt is indíthat pert, ha a jogvita tárgya olyan közös jog vagy
kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy a perben hozott döntés a pertársakra a
perben való részvétel nélkül is kiterjedne.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti pertársaság esetében bármely pertárs perbeli cselekményei - az
egyezség, az elismerés, a jogról való lemondás és a kereseti kérelemtől való elállás kivételével
-	arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt
elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta. Ha a pertársak cselekményei vagy
előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja
el.
(3)	Több felperes akkor is indíthat együtt pert, ha az állított jogsérelmeket ugyanazon
közigazgatási tevékenység okozta, vagy a vitatott - azonos természetű - közigazgatási
tevékenységek azonos jogalapon és azonos vagy hasonló tényeken alapulnak.
(4)	Több alperes együtt is perelhető, ha a közigazgatási tevékenységet együtt valósították
meg, így különösen, ha az egyik közigazgatási tevékenysége a másiknak a keresetlevélben
vitatott közigazgatási tevékenységén alapul, vagy megvalósításukra ugyanabban a megelőző
eljárásban került sor.
(5)	A (3) és (4) bekezdés szerinti pertársaság esetében a pertársak önállóan járnak el, egyik
pertárs cselekménye vagy mulasztása sem szolgálhat a többi pertárs előnyére vagy hátrányára.
20.	§
[Érdekelt]
(1)	Akinek jogát vagy jogos érdekét a vitatott közigazgatási tevékenység sérti, vagy a perben
hozandó ítélet sértheti, a mások között folyamatban lévő perbe érdekeltként beléphet. A perbe
érdekeltként beléphet az is, aki a megelőző eljárásban ügyfélként vett részt.
(2)	E törvény eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási perben vagy az egyéb
közigazgatási bírósági eljárásban az érdekeltet a féllel azonos eljárási jogok illetik meg és
azonos kötelezettségek terhelik.
(3)	Az érdekelt a felek rendelkezési jogának sérelme nélkül jogosult perbeli cselekmény
megtételére, amely akkor is hatályos, ha a felek cselekményeivel ellentétben áll. Az ellentétes
12
cselekmény befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve
bírálja el.
(4)	A perbelépés lehetőségéről az ismert érdekeltet a bíróság értesíti. Az értesítéssel
egyidejűleg a bíróság közli a keresetlevelet, ha erre korábban nem került sor. A perbelépés
lehetőségéről való értesítésnek hivatalból vagy valamely fél kérelmére az ítélet jogerőre
emelkedéséig az eljárás bármely szakaszában helye van.
(5)	A hatásterület kijelölésével járó megelőző eljárást követő perben a bíróság elrendelheti,
hogy azon érdekeltekkel, akik a megelőző eljárásban nem vettek részt, a perbelépés
lehetőségéről szóló értesítést a közigazgatási szerv honlapján, ennek hiányában a helyben
szokásos módon történő közzétételével kell közölni. A bíróság a közzétételre a közigazgatási
szervet kötelezi. A perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a közigazgatási szerv általi
közzétételét követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.
(6)	A bíróság kérelemre vagy hivatalból érdekeltként perbe állíthatja azt, akinek jogát vagy
jogos érdekét a perben hozandó ítélet érinti, ha perben állása a jogvita rendezése érdekében a
bíróság megítélése szerint szükséges.
(7)	A fél perbeállítást vagy a perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a védirat közlésétől
számított harminc napon belül kérhet. A perbeállítás iránti kérelmet elutasító végzés ellen
fellebbezésnek van helye.
21.	§
[Az érdekelt perbelépése]
(1)	A perbelépést írásban vagy a tárgyaláson szóban lehet bejelenteni. A perbelépés
lehetőségéről értesített érdekelt a perbelépést az értesítés közlését követő tizenöt napon belül
jelentheti be. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van
helye igazolásnak.
(2)	A perbelépés bejelentésével egyidejűleg meg kell jelölni a perbelépést megalapozó jogot,
jogos érdeket, továbbá azt, hogy melyik fél pernyertességét kívánja támogatni, illetve
mindezek indokait.
(3)	A perbelépés bejelentéséről a bíróság a feleket haladéktalanul értesíti, és a perbelépés
megengedése előtt a feleket szükség esetén meghallgatja.
(4)	Az érdekelt - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - perbeli cselekményt csak a
perbelépést megengedő végzés jogerőre emelkedését követően végezhet. E rendelkezés nem
akadálya a perbelépéssel kapcsolatos eljárási cselekményeknek. A perbelépés megengedését
megelőzően tett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok a bíróság
ellenkező döntése hiányában az érdekelttel szemben is hatályosak.
(5)	Ha a perbelépésnek nem lett volna helye, illetve az azt megalapozó jog vagy jogos érdek
megszűnt, a bíróság az érdekeltet - a felek és az érdekelt meghallgatása után - a perből
kizárja.
13
(6)	A perbelépést elutasító, valamint a perből kizáró végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(7)	A közigazgatási cselekmény, illetve a perbelépés lehetőségéről való értesítés közlésének
hiányában az érdekelt a perbelépést a perorvoslati kérelemben is bejelentheti, azzal, hogy az
elsőfokú ítélet meghozatala után előterjesztett perbelépési kérelemben elsőfokú tárgyalás
tartását nem kérheti. A perorvoslati kérelemben bejelentett perbelépés megengedéséről a
perorvoslati kérelem elbírálására jogosult bíróság dönt.
22.	§
[Perbeli jogutódlás]
(1)	Ha a per alapjául szolgáló jog, jogos érdek vagy kötelezettség tekintetében a fél vagy az
érdekelt helyébe a keresetlevél benyújtását követően jogutód lép, a jogutód a perbe beléphet.
(2)	A felperes és az érdekelt jogutódjának perbelépéséhez a jogelőd hozzájárulása szükséges.
Nincs szükség hozzájárulásra, ha a perbelépés azért történik, mert a jogelőd meghalt vagy
jogutódlással megszűnt, a jogutódlást azonban valószínűsíteni kell.
(3)	A fél jogutódját a másik fél perbe vonhatja. A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe
vonni, ha a jogutódlás a felperes halála, illetve jogutódlással történő megszűnése miatt
következett be. Az érdekelt jogutódját akkor lehet perbe vonni, ha a jogelődöt a bíróság
állította perbe.
(4)	A jogutód a perből elbocsátott jogelődjének helyébe lép. A jogelőd elbocsátásáig végzett
perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok a bíróság ellenkező döntése
hiányában a jogutóddal szemben is hatályosak.
(5)	Ha a jogelődöt a perből nem bocsátják el, a jogutód a perben a jogelőd pertársaként vesz
részt.
23.	§
[Eljárás perbeli jogutódlás esetén]
(1)	A jogutód perbelépését, illetve perbevonását írásban vagy a tárgyaláson szóban kell
bejelenteni. A bejelentést közölni kell a felekkel. A perbelépés vagy perbevonás, illetve a
jogelődnek a perből való elbocsátása tárgyában a bíróság határozathozatal előtt a feleket
meghallgathatja.
(2)	A perbelépést vagy a perbevonást elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(3)	A jogutód perbelépése, illetve perbevonása esetén - ha az nem a jogelőd halála, vagy
megszűnése miatt történt - a jogelődöt kérelmére a többi fél hozzájárulásával a bíróság a
perből elbocsáthatja.
24.	§
[Perbelépés a pertárs jogán]
14
Az a perindításra jogosult, akivel a vitatott közigazgatási cselekményt nem közölték, és akit a
perbelépés lehetőségéről sem értesítettek, a perbe az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző
tárgyalás berekesztéséig a felperes pertársaként is beléphet.
25.	§
[Az alperes perbeállítása]
(1)	Ha a per nem a megfelelő közigazgatási szerv ellen indult meg, a bíróság a vitatott
tevékenységet megvalósító közigazgatási szervet a keresetlevél közlésével perbe állítja, és a
korábbi alperest a perből elbocsátja.
(2)	Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a pert további közigazgatási szerv ellen is meg kellett
volna indítani, e közigazgatási szervet a keresetlevél közlésével perbe állítja.
(3)	Ha az alperes közigazgatási szerv megszűnik, vagy a hatáskört, amelyen a vitatott
közigazgatási tevékenység alapul, időközben jogszabály más közigazgatási szervre telepíti, a
bíróság - alperes tájékoztatása alapján vagy hivatalból - azt a közigazgatási szervet állítja
alperesként perbe, amelyre jogszabály a perrel érintett hatáskört telepíti. Az alperes a
megszűnéséről, valamint a perrel érintett hatáskörének más közigazgatási szervre telepítéséről
-	e közigazgatási szerv megjelölésével - köteles a bíróságot előzetesen tájékoztatni.
(4)	Ha a többfokú közigazgatási eljárásban utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv úgy szűnik
meg, hogy a perrel érintett hatásköre is megszűnik, a bíróság az elsőfokon eljárt szervet állítja
alperesként perbe.
(5)	A perbe állított alperes a korábbi alperes helyébe lép. A perbeállítást megelőzően végzett
perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok a bíróság ellenkező döntése
hiányában a perbe állított alperessel szemben is hatályosak.
(6)	Ha a korábbi alperest a perből nem bocsátják el, a perbe állított alperes a perben a korábbi
alperes pertársaként vesz részt.
(7)	A perbe állított alperes kérésére a tárgyalást meg kell ismételni, kivéve, ha a korábbi
alperessel irányítási vagy szakmai irányítási jogviszonyban áll.
(8)	Az alperest perbeállító vagy a perből való elbocsátó végzés ellen a perbe állított, illetve a
perből elbocsátott közigazgatási szerv nyolc napon belül fellebbezéssel élhet. A bíróság
végzését módosíthatja vagy visszavonhatja.
V.	Fejezet
Képviselet
26.	§
[Képviselet]
15
(1)	A képviseletre a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	Ügyvédjelölt és jogi előadó a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság és a Kúria előtt
-	az iratok megtekintése, azokról másolat kérése vagy készítése kivételével - nem járhat el.
(3)	A közigazgatási szerv vezetője, tisztségviselője vagy alkalmazottja a közigazgatási szerv
szervezetét és működését meghatározó szabály szerinti képviseleti jogosultságát munkáltatói
igazolványával is igazolhatja.
(4)	Az alperes közigazgatási szerv az ügyben eljárt elsőfokú közigazgatási szerv részére a
perbeli képviseletre meghatalmazást adhat.
(5)	Saját tagjának közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perében meghatalmazottként
eljárhat a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet.
27.	§
[Kötelező jogi képviselet]
(1)	A közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság és a Kúria előtt, továbbá a közigazgatási
szerződéssel kapcsolatos perben a jogi képviselet kötelező.
(2)	Kötelező jogi képviselet esetén eljárásra jogosult a közigazgatási szerv jogi szakvizsgával
rendelkező tisztségviselője vagy alkalmazottja is.
(3)	Az (2) bekezdés szerinti esetben a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot, az azzal
egyenértékű okiratot vagy ezek hiteles másolatát azon eljárási szakaszban történő első
jelentkezésekor kell a bíróságnak bemutatni vagy a beadványhoz csatolni, amelyben a jogi
képviselet a fél számára kötelező. Ha a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot, az azzal
egyenértékű okiratot vagy ezek hiteles másolatát a bíróságnak bemutatták, ennek tényét
elegendő a jegyzőkönyvben rögzíteni, azt az iratokhoz nem kell csatolni.
(4)	A kötelező jogi képviseletre egyebekben a polgári perrendtartás szabályait kell
alkalmazni.
VI.	Fejezet
Egyéb általános szabályok
28.	§
[Beadvány]
(1)	A beadványt elektronikus úton, postai úton, vagy közvetlenül a bíróságnál kell benyújtani.
A postai úton benyújtott beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja.
16
(2)	E törvény eltérő rendelkezése hiányában a keresetlevélre, a védiratra, a keresetlevél és az
ügy iratainak továbbítására, valamint a perorvoslati kérelemre a beadványok szabályait kell
alkalmazni.
(3)	A beadványokra egyebekben a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően
alkalmazni. A beadványok hiányosságai esetén - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a
polgári perrendtartás szabályai szerint van helye hiánypótlásnak.
29.	§
[Elektronikus technológiák és eszközök alkalmazása]
(1)	Az elektronikus kapcsolattartásra a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően
alkalmazni.
(2)	A távközlő hálózat igénybevételére a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy ha a távközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személynek a
személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa vagy tartózkodásra jogosító
okmánya nincs, a tárgyalás kitűzött helyszínén tartózkodó elnök és a személyes meghallgatást
lefolytató bíró a meghallgatás kezdetén és a meghallgatás befejezésekor rögzíti a távközlő
hálózat útján meghallgatásra kerülő személy személyazonosságának igazolása érdekében
közölt nevét, születési helyét, születési idejét és anyja nevét. A személyazonosítás részeként a
közölt adatokat a bíróság összeveti a megelőző eljárásban közölt adatokkal.
30.	§
[Pénzbírság]
(1)	A perben kiszabható pénzbírság összege egymillió forintig - természetes személlyel
szemben ötszázezer forintig, kiskorúval szemben háromszázezer forintig - terjed. Ugyanazon
kötelezettség ismételt megszegése miatt a pénzbírság ismételten kiszabható.
(2)	A pénzbírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a kiszabására okot adó
cselekmény súlyát és következményeit, a korábbi bírságolások számát és mértékét.
(3)	A pénzbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye. A bíróság a végzést
módosíthatja vagy visszavonhatja.
(4)	A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet. A pénzbírság
behajtására és felhasználására azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a bíróságok
által büntetőügyben kiszabott pénzbüntetésekre irányadók.
31.	§
[Egyesítés és elkülönítés]
(1)	A bíróság az előtte vagy más azonos hatáskörű bíróság előtt folyamatban lévő, egymással
szoros összefüggésben álló tárgyú pereket - a felek kérelmére vagy hivatalból - az együttes
17
elbírálás érdekében egyesítheti. Ha az egyesítést több bíróság is elrendelte, a továbbiakban az
a bíróság jár el, amely az egyesítésről korábban határozott.
(2)	A bíróság az egyesítésről szóló végzése megküldésével értesíti a másik bíróságot, amely
az áttétel szabályait alkalmazva a peres iratokat megküldi az egyesítést elrendelő bíróságnak.
(3)	A bíróság elrendelheti, hogy az egy perben előterjesztett kereseti kérelmek, illetve a
perben eldönthető egyes vitás kérdések egymástól elkülönítve kerüljenek elbírálásra.
32.	§
[Az eljárás félbeszakadása és felfüggesztése]
A félbeszakadásra és felfüggesztésre a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy
a)	a jogszabályon alapuló alperesi jogutódlás esetén az eljárás félbeszakadása nem következik
be,
b)	a bíróság a félbeszakadás és a felfüggesztés tartama alatt is intézkedhet a félbeszakadással,
illetve felfüggesztéssel nem érintett kereseti kérelem elkülönítéséről,
c)	a bíróság a félbeszakadás és a felfüggesztés tartama alatt is kezdeményezheti az Európai
Bíróság, az Alkotmánybíróság eljárását, illetve indítványozhatja a Kúriánál az önkormányzati
rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát,
d)	a felfüggesztő végzés ellen a közléstől számított nyolc napon belül van helye
fellebbezésnek.
33.	§
[Mintaper]
(1)	Ha a bíróság előtt legalább tíz olyan eljárás indul, amelyek jogi és ténybeli alapja azonos,
a bíróság - a felek nyilatkozattételi jogának biztosítása mellett - dönthet arról, hogy e perek
egyikét mintaperben elbírálja és a többi eljárást az eljárást befejező határozata meghozataláig
felfüggeszti.
(2)	A bíróság a felfüggesztett eljárásokat a mintaper eredménye szerint, tárgyaláson kívül
bírálhatja el, ha azt állapítja meg, hogy azok a mintapertől sem jogi, sem ténybeli
szempontból nem különböznek. A mintaper bizonyítási eredményének felhasználása nem
akadálya további bizonyítás elrendelésének.
(3)	A bíróság - a felek nyilatkozattételi jogának biztosítása mellett - a mintaperben hozott
ítélet jogerőre emelkedését követően indult, az (1) bekezdés szerinti jogvitát is e § szabályai
szerint bírálhatja el.
34.	§
18
[Az Európai Unió Bírósága vagy az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése]
A bíróság hivatalból vagy kérelemre, a polgári perrendtartás szabályainak alkalmazásával
kezdeményezheti
a)	az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását,
b)	az Alkotmánybíróság jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó
eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá
nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárását.
35.	§
[Költségek]
(1)	A költségekre a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a)	az érdekelt által támogatott fél pernyertessége esetén a pervesztes fél köteles megfizetni az
érdekelt perköltségét,
b)	az érdekelt által támogatott fél pervesztessége esetén az érdekelt a pernyertes fél
perköltségének azt a részét köteles megfizetni, amely az ő perbeli részvétele folytán merült
fel.
(2)	A perköltségre vonatkozó szabályok alkalmazásában az érdekeltre a félre, a perbeállított
félre a perbevont félre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3)	A mintaperben a bíróság rendelkezhet úgy, hogy a bizonyítás körében felmerült
perköltséget vagy annak egy részét az állam előlegezi, illetve viseli.
(4)	Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben az állam nevében foglalkoztatott személyt
a polgári perrendtartás szabályai szerint illeti meg munkavállalói költségkedvezmény.
36.	§
[A polgári perrendtartás egyéb általános szabályainak alkalmazása]
(1)	A polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni
a)	a nyelvhasználatra,
b)	a bíróság általános intézkedési és tájékoztatási kötelezettségére,
c)	a kézbesítésre,
d)	az idézésre,
e)	a határidőre,
f)	az ítélkezési szünetre,
g)	a mulasztásra és annak igazolására,
19
h)	az eljárás anyagának rögzítésére,
i)	az iratok megtekintésére, a másolatkészítésre és az adatkezelésre,
j) az elveszett (megsemmisült) iratok pótlására,
k) a biztosítékadásra és
l) a jóhiszemű eljárás követelményének és az igazmondási kötelezettségnek a megsértésére.
(2)	Az eljárás szabálytalansága ellen vagy az eljárás elhúzódása miatt benyújtott kifogás
elbírálására a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a)	a közigazgatási bíróság/ közigazgatási és munkaügyi bíróság mulasztásával szemben
benyújtott kifogást a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság,
b)	a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást
a Kúria,
c)	a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria erre kijelölt másik tanácsa
bírálja el.
(3)	Ha e törvény jegyzőkönyv helyett feljegyzés készítését lehetővé teszi, a feljegyzés
tartalmazza készítésének helyét és idejét, az eljárási cselekményben részt vevő személyek
azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a ténymegállapításokat,
továbbá készítőjének nevét és aláírását.
20
MÁSODIK RÉSZ
AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS
VII.	Fejezet
A kereset
37.	§
[A keresetlevél]
(1)	A pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza
a)	az eljáró bíróság megjelölését,
b)	a felperes nevét, cégjegyzékszámát, vagy más nyilvántartásba vételi számát, lakcímét vagy
székhelyét, adóazonosító számát és perbeli állását, továbbá képviselője nevét, lakcímét vagy
székhelyét, illetve - ha ilyennel rendelkezik - egyéb elérhetőségét,
c)	az alperes nevét, székhelyét, és perbeli állását, továbbá - ha ismert - képviselője nevét,
lakcímét vagy székhelyét,
d)	a vitatott közigazgatási tevékenység és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének
azonosítására alkalmas, illetve ahhoz szükséges adatot,
e)	azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,
f)	a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények,
illetve azok bizonyítékai előadásával és
g)	a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
(2)	A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát
a)	amelyre a felperes bizonyítékként hivatkozik,
b)	amely a képviselővel való eljárás esetén a képviseleti jogosultságot igazolja, illetve
c)	amely a bíróság által hivatalból figyelembe veendő tény igazolásához szükséges.
(3)	Ha a felperes jogi képviselővel jár el, a keresetlevél tartalmazza a felperes jogi
képviselőjének nevét, székhelyét, ügyvédi iroda esetén az ügyintéző nevét, több jogi
képviselő esetén a hivatalos iratok kézbesítésére kijelölt jogi képviselő megjelölését,
telefonos, illetve elektronikus elérhetőségét.
(4)	A legalább öt személy által közösen benyújtott keresetlevélnek tartalmaznia kell a
kérelmezők együttes képviseletét ellátó személy meghatalmazását.
38.	§
21
[A kereseti kérelem fajtái és a keresethalmazat]
(1)	A keresetben kérhető
a)	a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése vagy
megváltoztatása,
b)	a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása,
c)	közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása,
d)	a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére, illetve - az okozott kár
megtérítése kivételével - a tevékenység jogsértő következményeinek elhárítására kötelezés,
e)	a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban
okozott kár megtérítésére kötelezés,
f)	a közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsértés tényének, vagy a közigazgatási
jogviszony szempontjából lényeges egyéb ténynek a megállapítása.
(2)	Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha az
a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a
közigazgatási tevékenység vagy a jogviszony természeténél fogva, illetve valamely más okból
az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott kereseti kérelemnek nincs helye. A bíróság e
feltételek fennállását hivatalból vizsgálja.
(3)	Több kereseti kérelem akkor terjeszthető együtt elő, ha ugyanabból, vagy ténybeli és jogi
alapon összefüggő jogviszonyból erednek.
(4)	Egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereseti kérelem akkor
terjeszthető elő, ha azok ugyanabból a jogviszonyból erednek, és ugyanazon alperessel vagy
alperesekkel szemben terjesztik elő.
(5)	Ha az együtt előterjesztett kereseti kérelmekre nem ugyanazon közigazgatási ügyekben
eljáró bíróságnak van hatásköre vagy illetékessége, a magasabb szintű bíróság, azonos szintű
bíróságok esetén a valamely kereseti kérelemre kizárólagosan illetékes bíróság jár el.
39.	§
[A keresetlevél benyújtása]
(1)	A keresetlevelet - ha törvény másként nem rendelkezik - a vitatott közigazgatási
cselekmény közlésétől, ennek hiányában a tevékenységről való tudomásszerzéstől számított
harminc napon belül, de legkésőbb a tevékenység megvalósulásától számított egy éven belül
kell a vitatott tevékenységet megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Többfokú
közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a keresetlevelet az elsőfokon eljárt
közigazgatási szervnél kell benyújtani.
22
(2)	A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott
nyomtatványon is előterjesztheti.
(3)	A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül
eljáró felperes - határidőn belül - tévesen a bírósághoz vagy a közigazgatási szerv
jogorvoslati szervéhez (a továbbiakban: jogorvoslati szerv) nyújtotta be. Ebben az esetben a
keresetlevelet haladéktalanul meg kell küldeni az (1) bekezdés szerinti közigazgatási
szervnek.
(4)	A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti.
(5)	A perfüggőség a keresetlevél benyújtásával áll be.
(6)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási
cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.
(7)	A keresetlevél benyújtásának a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának
hatályosulására halasztó hatálya van.
40.	§
[A keresetlevél továbbítása]
(1)	A keresetlevelet a benyújtásától számított tizenöt napon belül kell az ügy irataival együtt a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítani. Többfokú közigazgatási
eljárásban hozott cselekmény esetében az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv a benyújtástól
számított öt napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a másodfokon eljárt közigazgatási
szervhez, amely azokat a benyújtástól számított huszonegy napon belül továbbítja a
bírósághoz.
(2)	Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet a
benyújtásától számított öt, többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén - a
benyújtásától számított három napon belüli felterjesztést követően - nyolc napon belül kell az
ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítani.
(3)	A közigazgatási szerv az ügy iratait továbbítás helyett a bíróság számára elektronikusan
hozzáférhetővé teszi, ha az ehhez szükséges informatikai feltételek rendelkezésre állnak.
(4)	A közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet akkor is köteles a
bírósághoz továbbítani, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
(5)	Ha a felperes a keresetlevelet a bírósághoz arra való hivatkozással nyújtja be
késedelmesen, hogy azt a közigazgatási szervhez e törvény rendelkezéseinek megfelelően
benyújtotta, de a keresetlevél és az ügy iratai a továbbításra nyitva álló határidőkre
figyelemmel a bírósághoz nem érkeztek meg, a bíróság a közigazgatási szervet a keresetlevél
megküldésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel. A felperesnek ebben az esetben
csatolnia kell a keresetlevél szabályszerű benyújtását igazoló okiratot vagy annak másolatát.
23
(6)	Ha a közigazgatási szerv a keresetlevél felterjesztésére, illetve továbbítására vonatkozó
kötelezettségének nem tett eleget vagy az (5) bekezdés alapján nem tett nyilatkozatot, a
bíróság - pénzbírság kiszabása mellett - kötelezi a közigazgatási szervet az ügy iratainak
felterjesztésére, illetve továbbítására.
(7)	Ha a keresetlevél vagy az iratok törvény által védett adatot tartalmaznak, a védiratban erre
utalni kell, és az iratokat ennek megfelelően kell továbbítani.
(8)	Az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv az ismert érdekeltet a keresetlevél benyújtásáról
annak megküldésével haladéktalanul értesíti. Ha a megelőző eljárás hatásterület
megállapításával folyt, a megelőző eljárásban részt nem vett érdekeltet a keresetlevél
benyújtásáról honlapján - ennek hiányában helyben szokásos módon - való közzétételével
értesíti.
41.	§
[A keresetlevél benyújtása a bíróságnál]
(1)	Ha a keresetlevelet törvény rendelkezése alapján a bíróságnál kell benyújtani, a bíróság a
keresetlevelet annak vizsgálatát követően haladéktalanul közli az elsőfokon eljárt
közigazgatási szervvel. Az ügy iratait a 40. § (1) bekezdése szabályai szerint kell a bírósághoz
továbbítani.
(2)	A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül
eljáró felperes - határidőn belül - tévesen a közigazgatási szervnél vagy a jogorvoslati
szervnél nyújtja be. A tévesen benyújtott keresetlevelet haladéktalanul meg kell küldeni a
bíróságnak.
(3)	Közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvitában a keresetlevelet a bíróságnál kell
benyújtani.
(4)	A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, ha a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos
jogvita tárgya nem a Közszolgálati Döntőbizottság határozatának jogszerűsége.
(5)	Az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a keresetlevelet a
bíróságnál nyújtja be.
42.	§
[Védirat]
(1)	A védirat az alperesnek a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozata, amely vagy a
keresetlevél visszautasítására irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz. A védiratban elő kell
adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.
(2)	A védiratot az alperes a keresetlevélnek, illetve az ügy iratainak továbbításával
egyidejűleg terjeszti elő.
24
(3)	Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, a keresetlevélnek és az
ügy iratainak továbbításával egyidejűleg az alperes csak az azonnali jogvédelemre irányuló
kérelemben foglaltakra köteles nyilatkozni. A védiratot ebben az esetben a 40. § (1)
bekezdése szerinti határidőn belül terjeszti elő.
(4)	Ha a keresetlevél nem felel meg a 37. §-ban meghatározott követelményeknek, vagy a
keresetlevél visszautasításának van helye, az alperes a védiratban csak erre köteles kitérni.
43.	§
[Keresetváltoztatás]
(1)	A felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet a
közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a cselekmény egyéb rendelkezéseitől
egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére csak a keresetindításra nyitva álló határidőn belül
lehet kiterjeszteni.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a keresetét felemelje vagy
leszállítsa, az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetve járulékoknak
a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjessze, vagy a kereseti kérelmek
valamelyikétől elálljon.
44.	§
[Elállás a keresettől]
A felperes keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül, a tárgyalás berekesztéséig elállhat. Az
elállás a tárgyalást megelőzően írásban, vagy a tárgyaláson szóban is bejelenthető. Ha a
bíróság nem tart tárgyalást, elállni a bíróság ítéletének meghozataláig lehet.
VIII.	Fejezet
Intézkedések a keresetlevél alapján
45.	§
[A keresetlevél vizsgálata]
(1)	Az elnök a keresetlevelet haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezését követő
nyolc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye
a)	hiánypótlásnak,
b)	a keresetlevél áttételének,
c)	a keresetlevél visszautasításának, vagy
d)	azonnali jogvédelem iránti kérelemről való döntésnek.
25
(2)	A bíróság a téves formában megvalósított közigazgatási tevékenységet a tartalmának
megfelelő eljárási rendben bírálja el, amiről végzést hoz. A végzés ellen fellebbezésnek van
helye.
46.	§
[Hiánypótlás]
(1)	Ha a keresetlevél nem felel meg a törvény által meghatározott alaki követelményeknek,
vagy azt kötelező jogi képviselet esetén nem jogi képviselő útján nyújtották be, a bíróság a
felperest a hiányok megjelölése mellett, rövid határidő tűzésével azok pótlására hívja fel.
(2)	A felhívásban a bíróság tájékoztatja a felperest a hiánypótlás módjáról, és figyelmezteti a
hiánypótlás elmaradásának következményeire.
(3)	Ha a jogi képviselő nélkül eljáró felperes keresetlevele az alperes megjelölésére
vonatkozóan hiányos, ellentmondásos vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul,
hiánypótlásnak csak akkor van helye, ha az alperes személye a vitatott közigazgatási
cselekményből, vagy az arra vonatkozó jogszabályokból nem állapítható meg.
(4)	Ha a keresetlevél nem tartalmazza a jogsérelem megjelölését, e hiány pótlása a
keresetindítási határidőn belül lehetséges.
(5)	A bíróság a hiánypótlási felhívás mellett a jogi képviselőt pénzbírsággal sújthatja, ha
a)	az általa szerkesztett keresetlevél nem felel meg a törvényben meghatározott alaki
követelményeknek,
b)	nem csatolta a meghatalmazását, vagy
c)	az általa képviselt fél elmulasztotta az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség
teljesítését.
(6)	Ha a felperes a keresetlevél hiányát a kitűzött határidő alatt pótolja, a keresetlevelet úgy
kell tekinteni, mintha eredetileg is hiánytalanul adta volna be.
47.	§
[Áttétel]
(1)	Ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy más
hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, és ez a bíróság vagy hatóság
az iratokból megállapítható, a bíróság a keresetlevelet ehhez a bírósághoz vagy hatósághoz
átteszi. A bíróság az áttételről a keresetlevél bíróságra érkezéstől számított nyolc napon belül
határoz.
(2)	Az áttételt elrendelő végzést a felekkel közölni kell.
26
(3)	Ha valamely bíróság hatáskörének vagy illetékességének hiányát valamely okból már
jogerősen megállapította, az utóbb eljáró bíróság nem hozhat ezzel az okkal ellentétes olyan
határozatot, amellyel a saját hatáskörét vagy illetékességét megtagadva az ügyet az előbb
eljárt bírósághoz teszi át.
(4)	Az áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál
terjesztették volna elő, amelyhez áttették.
(5)	Az áttételt megelőzően teljesített perbeli cselekmények, illetve bírói rendelkezések
hatálytalanok, kivéve, ha az áttétellel kapcsolatosak, vagy azokat - a felek kérelmére vagy
egyetértésével - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság hatályukban fenntartja.
48.	§
[Visszautasítás]
(1)	A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha
a)	a perre a magyar bíróság joghatósága kizárt,
b)	a kereseti kérelem elbírálása más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a
perre más bíróság illetékes, de az áttétel szabályai a szükséges adatok hiányában nem
alkalmazhatóak,
c)	a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja,
d)	a felperes olyan közigazgatási tevékenység jogszerűségét vitatja, amelynek vizsgálatát
törvény kizárja,
e)	a felperes anélkül indít pert, hogy bármely fél a vitatott tevékenységgel szemben jogszabály
által biztosított közigazgatási jogorvoslatot kimerítette volna, vagy a pert más közigazgatási
eljárásnak kell megelőznie,
f)	a felek között ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára - akár
ugyanazon bíróság, akár más közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt - per már folyamatban
van,
g)	a vitatott közigazgatási tevékenység jogszerűségre nézve ugyanazon a jogalapon már
jogerős ítéletet hoztak,
h)	a félnek nincs perbeli jogképessége, vagy a fél törvényes képviselőjét mellőzték és e hiányt
a kitűzött határidő alatt sem pótolták,
i)	a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő,
vagy azt a bíróság elutasítja,
j) a felperes a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a
keresetlevelet nem, vagy újból hiányosan nyújtotta be, és emiatt a keresetlevél nem bírálható
el,
27
k) a felperes keresetindítási határidőn belül nem jelölte meg a közigazgatási tevékenységgel
okozott jogsérelmet,
l) a beadványok elektronikus előterjesztésére köteles felperes vagy a jogi képviselő a
keresetlevelet nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban
meghatározott módon terjeszti elő.
(2)	A bíróság az (1) bekezdés a)-j) pontjában foglaltakat az egész eljárás során hivatalból
veszi figyelembe.
(3)	A bíróság a keresetlevelet visszautasító végzést a felperessel közli és intézkedéséről az
alperest értesíti. A bíróság intézkedéséről annak jogerőre emelkedését követően tájékoztatja
azokat, akiket a keresetlevél benyújtásáról a közigazgatási szerv értesített.
(4)	A keresetlevelet visszautasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.
49.	§
[A keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartása]
(1)	A keresetlevél benyújtásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a bíróság a jogi képviselő
nélkül eljáró felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés k) vagy l) pontja alapján utasította
vissza, és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt
a keresetlevelet a bíróságnál az e törvényben foglaltaknak megfelelően - a már megfelelően
becsatolt mellékletek kivételével - újra benyújtja.
(2)	A keresetlevél benyújtásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a polgári bíróság a jogi
képviselő nélkül eljáró felperes közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozó
kereseti kérelmét tartalmazó keresetlevelét azért utasította vissza, mert
a)	az meg nem engedett keresethalmazatot tartalmazott, vagy
b)	a keresetlevél áttételhez szükséges adatok nem voltak megállapíthatóak,
és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a
keresetlevelet az e törvényben foglaltaknak megfelelően a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező bíróságnál benyújtja.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetében igazolásnak nincs
helye.
IX.	Fejezet
Azonnali jogvédelem
50.	§
[Az azonnali jogvédelem iránti kérelem]
28
(1)	Akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet
fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony
ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében a
perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságtól az eljárás során bármikor azonnali
jogvédelmet kérhet.
(2)	Azonnali jogvédelem keretében kérhető
a)	a halasztó hatály elrendelése,
b)	a halasztó hatály feloldása,
c)	ideiglenes intézkedés, illetve
d)	előzetes bizonyítás elrendelése.
(3)	A kérelmet a bírósághoz kell benyújtani, ha azt nem a keresetlevéllel együtt nyújtják be. A
bíróság a kérelem benyújtásáról az alperest haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül
értesíti.
(4)	A kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali
jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni
kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
(5)	A közigazgatási cselekmény végrehajtását érintő kérelem előterjesztéséről a végrehajtást
foganatosító szervet az alperes haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül értesíti.
(6)	Nincs helye azonnali jogvédelemnek, ha a közigazgatási cselekmény
a)	jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja,
b)	a polgári védelmi szolgálat ellátásával vagy a honvédelmi kötelezettségek részét képező
gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget állapít meg, vagy
c)	a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületeik
kijelölésére vonatkozik.
51.	§
[A bíróság eljárása és határozata]
(1)	A bíróság tanácsa az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a bírósághoz érkezésétől
számított tizenöt napon belül dönt. Hiánypótlásnak nincs helye.
(2)	A bíróság felhívására a felek a kérelemre telefonon vagy írásbelinek nem minősülő
elektronikus úton is nyilatkozhatnak, amelyről a bíróság feljegyzést készít. Szükség esetén a
bíróság a felek meghallgatását is elrendelheti.
29
(3)	A bíróság az arányosság elve alapján, a közérdek és valamennyi fél szempontjából azt
mérlegeli, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint
amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna.
(4)	A bíróság a kérelem teljesítését biztosíték adásához kötheti.
(5)	Az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzés ellen a közléstől számított nyolc napon
belül van helye fellebbezésnek, amelyről a másodfokú bíróság nyolc napon belül dönt. A
kérelem elutasítását követően ismételten, azonos ténybeli és jogi alapon benyújtott kérelmet
megtagadó végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
(6)	A bíróság tanácsa az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzését - a felek lehetőség
szerinti meghallgatását követően - legkésőbb a végzés elleni fellebbezés felterjesztéséig
módosíthatja vagy visszavonhatja.
(7)	Az azonnali jogvédelmet biztosító végzés az eljárást befejező határozat jogerőre
emelkedésével veszti hatályát, ha azt a bíróság tanácsa az eljárás során a felek kérelmére vagy
hivatalból nem helyezte hatályon kívül. A bíróság ettől eltérő időpontot is megállapíthat,
amely nem lehet későbbi, mint a perorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó
napja.
(8)	Ha a bíróság a határidőben előterjesztett keresetlevelet visszautasítja, az azonnali
jogvédelmet biztosító végzés hatálya a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok
fenntartásához előírt határidő lejártáig fennmarad.
(9)	A bíróság tanácsa az eljárás során több azonnali jogvédelmi eszközt is alkalmazhat. Az
azonnali jogvédelmet biztosító végzés indokolásában utalni kell a korábban elrendelt azonnali
jogvédelmi eszközzel való kapcsolatra.
52.	§
[A halasztó hatály elrendelése]
(1)	Ha a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya, a bíróság elrendelheti annak
részleges vagy teljes halasztó hatályát. A halasztó hatály elrendelése esetén a közigazgatási
cselekmény nem hajtható végre, annak alapján jogosultság nem gyakorolható, és egyéb
módon sem hatályosulhat.
(2)	A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak
elbírálásáig, de legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig nem foganatosítható,
kivéve, ha a közigazgatási szerv a cselekményét azonnal végrehajthatónak nyilvánította. A
tudomásszerzésig foganatosított végrehajtási cselekmények a bíróság eltérő rendelkezésének
hiányában hatályban maradnak.
53.	§
[A halasztó hatály feloldása]
30
Ha a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van, azt a bíróság részben vagy egészen
feloldhatja.
54.	§
[Ideiglenes intézkedés]
(1)	Ha a halasztó hatály elrendelése vagy feloldása az azonnali jogvédelem biztosítására nem
alkalmas, a bíróság - a perben hozandó határozat, illetve törvény keretei között - bármely, a
jogvédelem azonnali biztosításához szükséges intézkedést tehet.
(2)	Az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatban bizonyításnak akkor van helye, ha a kérelem e
nélkül nem bírálható el.
(3)	A teljesítési határidő - ha a bíróság másként nem rendelkezik - az ideiglenes intézkedés
közlését követő napon kezdődik.
55.	§
[Előzetes bizonyítás]
(1)	A bíróság előzetes bizonyítást rendel el, ha valószínűsíthető, hogy
a)	a bizonyítás a per folyamán, vagy annak későbbi szakában már nem lenne sikeresen
lefolytatható, illetve jelentős nehézséggel járna, vagy
b)	a bizonyítás előzetes lefolytatása elősegíti a per ésszerű időn belül történő befejezését.
(2)	A kérelemben meg kell jelölni a bizonyítani kívánt tényeket, az azokra vonatkozó
bizonyítékokat és azokat a körülményeket, amelyek alapján előzetes bizonyításnak helye van.
(3)	Az előzetes bizonyításra a bizonyítás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az előzetes
bizonyítás eredményét a perben bármelyik fél és érdekelt felhasználhatja.
(4)	Az előzetes bizonyítás költségeire a perköltségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5)	Az előzetes bizonyítás iránti kérelemnek helyt adó végzés ellen fellebbezésnek nincs
helye.
X.	Fejezet
Perelőkészítés
56.	§
[Az előkészítő tanácsülés]
(1)	Ha a 45. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak megtételére nincs szükség, vagy a fél
hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, az elnök a keresetlevelet előkészítő tanácsülésre
terjeszti elő.
31
(2)	A tanácsülést a keresetlevél bíróságra érkezéstől számított tizenöt napon belül kell
megtartani. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás
kitűzésére, a tanácsülés megtartására előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell
számítani.
(3)	Ha a keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, az előkészítő tanácsülést a védirat
bíróságra érkezését követő tizenöt napon belül kell megtartani.
(4)	A bíróság tanácsa az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén végzésben
elrendelheti, hogy pert a tanács tagja mint egyesbíró folytassa le.
(5)	A tanácsülésről feljegyzést kell készíteni.
57.	§
[Intézkedések a per előkészítése során]
(1)	A bíróság a tárgyalás előkészítése, valamint az eljárás ésszerű időn belüli lefolytatása
céljából minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a per lehetőleg egy
tárgyaláson érdemben elbírálható legyen. Az intézkedésnek a tárgyalás kitűzése előtt, szükség
esetén az eljárás során bármikor helye van.
(2)	Az (1) bekezdés alapján a bíróság
a)	bizonyítást rendelhet el,
b)	iratokat szerezhet be más bíróságtól vagy hatóságtól,
c)	elrendelheti a felek meghallgatását,
d)	a felek között egyezség létrehozását kísérelheti meg,
e)	észrevétel írásbeli kifejtésére hívhat fel.
(3)	Ha a bíróság észleli, hogy a keresetlevél vagy az ahhoz csatolt okirat minősített adatot
tartalmaz, hivatalból megkeresi a minősítőt a megismerési engedély beszerzése céljából.
(4)	Ha a (2) és (3) bekezdésben foglalt intézkedések megtételével egyidejűleg a tárgyalási
határnap kitűzésére nem kerül sor, a bíróság - az intézkedés megtételekor - a védiratot a
felperesnek és az érdekeltnek kézbesíti.
58.	§
[A tárgyalás kitűzése]
(1)	A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő harminc napon
belül intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről.
(2)	Az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését
követő hatvan napon belül megtartható legyen. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése
32
alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére, a tárgyalás megtartására előírt határidő kezdő
időpontját ettől az időponttól kell számítani.
(3)	A tárgyalást - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a bíróság hivatalos helyiségébe
kell kitűzni. Fontos okból a tárgyalás más helyre is kitűzhető.
(4)	Az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a védirat felperessel történő közlése a tárgyalás
napját legalább nyolc nappal megelőzze. A tárgyalási időközt a bíróság sürgős esetben
lerövidítheti.
59.	§
[Idézés a tárgyalásra]
(1)	A bíróság a feleket a per tárgyalására idézi. Az első tárgyalásra szóló idézéshez csatolni
kell azokat a beadványokat, amelyek közlésére korábban nem került sor. A beadványt nem
kell közölni azzal, aki azt előterjesztette.
(2)	Az idézésben a felet
a)	fel kell hívni arra, hogy az ügyre vonatkozó, birtokában lévő és korábban be nem csatolt
okiratokat a tárgyalásra hozza magával,
b)	tájékoztatni kell, hogy a tárgyaláson, ha nem személyesen jelenik meg, csak a polgári
perrendtartásban meghatározott képviselő útján járhat el, és
c)	figyelmeztetni kell a tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményeire.
(3)	A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú felet a törvényes képviselője útján kell
idézni, ha személyes jelenléte szükséges, azzal a felhívással, hogy a törvényes képviselő a
kiskorú megjelenéséről gondoskodjon. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú fél
idézéséről a bíróság akkor is értesíti a törvényes képviselőt, ha a törvényes képviselőt szintén
idézte a tárgyalásra.
(4)	A bíróság a felet a személyes megjelenés kötelezettségével is idézheti.
60.	§
[Nyilatkozatok a tárgyalást megelőzően]
(1)	Az idézésben a bíróság felhívja a felperest és az érdekeltet arra, hogy a védiratban
foglaltakra a tárgyalást megelőzően írásban nyilatkozhat, valamint figyelmezteti a feleket
arra, hogy a tárgyaláson csak szóban tehetnek nyilatkozatot.
(2)	A bíróság a nyilatkozat megtételére a tárgyalás napját megelőző - tizenöt napnál nem
rövidebb - határidőt állapít meg. A bíróság a határidőt követően előterjesztett nyilatkozatot
mellőzheti.
61. §
33
[Bizonyítás elrendelése]
A bíróság az első tárgyalást megelőzően is elrendelhet bizonyítást, az első tárgyalásra tanút
vagy szakértőt idézhet.
62. §
[Iratbeszerzés]
(1)	Ha a keresetlevél vagy a védirat mellékletei nem tartalmazzák azokat az iratokat, amelyek
nélkül a jogvita nem dönthető el, és azokat a fél nem tudja beszerezni, a bíróság hivatalból
megkeresi az irat kiállítóját a szükséges iratok beszerzése végett.
(2)	Ha az iratok beszerzése hatvan napnál előreláthatóan hosszabb időt venne igénybe, a
bíróság az eljárást az iratok bírósághoz történő beérkezéséig felfüggesztheti. A tárgyalást az
iratok beérkezését követően haladéktalanul ki kell tűzni.
(3)	A bíróság az eljárás felfüggesztése előtt dönt az azonnali jogvédelem iránti kérelemről.
63.	§
[Tárgyaláson kívüli meghallgatás]
(1)	A bíróság meghallgatásra idézi azt a felet, akinek személyes meghallgatása törvény
rendelkezése alapján szükséges. A meghallgatásról a bíróság a feleket értesíti, és a személyes
meghallgatásról készült jegyzőkönyvet a tárgyaláson ismerteti.
(2)	A bíróság elrendelheti, hogy a fél meghallgatására zártcélú távközlő hálózat útján kerüljön
sor.
(3)	A fél a meghallgatáson képviselővel is eljárhat, nyilatkozatát azonban személyesen kell
megtennie.
64.	§
[Kísérlet egyezség létrehozására]
A bíróság a felek között egyezség létrehozását a tárgyalás kitűzését megelőzően is
megkísérelheti.
65.	§
[Észrevétel kérése]
(1)	A bíróság észrevételezőként az eljárásában alkalmazandó jogszabály megalkotóját, illetve
törvény kezdeményezőjét szakmai észrevétele írásbeli kifejtésére hívhatja fel, amellyel olyan,
az ügy eldöntése szempontjából jelentős társadalmi, gazdasági összefüggésre hívhatja fel a
bíróság figyelmét, amely a felektől vagy az érdekelttől nem várható.
34
(2)	A bíróság a felhívásában - határidő tűzésével - megjelöli azt az összefüggést, amellyel
kapcsolatban az észrevétel kifejtését várja. Az észrevétel bizonyító erővel nem rendelkezik.
(3)	Az írásbeli észrevételt közölni kell a felekkel, akik arra a bíróság által megadott határidőn
belül vagy a tárgyaláson észrevételt tehetnek.
(4)	Ha a bíróság szükségesnek tartja, az észrevételező képviseletében eljáró személy
meghallgatását rendelheti el, vagy a tárgyalásra idézheti.
XI.	Fejezet
Az egyezség és a közvetítés
1.	Egyezség
66.	§
[Egyezség létrehozása]
(1)	Ha a jogvita tárgya lehetővé teszi és jogszabály nem zárja ki, a bíróság a felek közt
egyezség létrehozását kísérli meg, ha erre az ügy körülményei alapján ésszerű időn belül esély
mutatkozik.
(2)	A bíróság az egyezség létrejötte érdekében
a)	tájékoztatja a feleket az egyezség előnyeiről és feltételeiről,
b)	tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről és
feltételeiről,
c)	az általa javasolt egyezséget a tárgyalás előkészítése során írásba foglalva, vagy a
tárgyaláson jegyzőkönyvbe foglalva a felek elé tárhatja, illetve
d)	a feleket egyezségi kísérletre idézheti.
67.	§
[Az egyezség tartalma]
(1)	Az egyezségben a felek megállapodhatnak a közigazgatási jogvita vagy valamely vitás
kérdés számukra megfelelő lezárásának módjában, ha az nem ütközik jogszabályba. Az
egyezségben a felek a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem orvoslásának
módjában is megállapodhatnak.
(2)	Az egyezségben a felek és érdekeltek a per tárgyát képező közigazgatási tevékenységgel
összefüggő olyan - akár polgári jogi - kötelezettséget is vállalhatnak, amelyre a vitatott
közigazgatási cselekmény nem terjedt ki, illetve amelyre az alperes hatáskörrel nem
rendelkezik, továbbá a vitatott közigazgatási cselekmény végrehajtásának mellőzéséről is
megállapodhatnak.
35
(3)	Az egyezség az érdekelt egyezség megkötésében való részvétele vagy az egyezség
szövegének jóváhagyása hiányában nem érvényes, kivéve, ha az egyezség az érdekelt jogait
vagy jogos érdekét a bíróság megítélése szerint nem érinti.
(4)	Ha az egyezség nem felel meg a jogszabályoknak, a bíróság a jóváhagyást megtagadja, és
az eljárást folytatja. Az egyezség jóváhagyását megtagadó végzés ellen fellebbezésnek van
helye, amelynek az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya.
68.	§
[Az egyezséget jóváhagyó végzés]
(1)	Ha az egyezség a jogszabályoknak megfelelő tartalommal létrejön, a bíróság azt
végzésébe foglalva jóváhagyja. A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben a vitatott
közigazgatási cselekményt megsemmisíti, hatályon kívül helyezi, vagy az egyezségben
foglaltaknak megfelelően megváltoztatja.
(2)	A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek.
(3)	Ha az egyezség a perköltség viselésére nem terjed ki, a felek költségeiket maguk viselik.
Az állam által előlegezett költségek és a feljegyzett illetékek viseléséről a bíróság a
pervesztesség egyezség szerinti arányainak figyelembe vételével dönt.
(4)	Az egyezséget jóváhagyó végzéssel szemben fellebbezésnek van helye. Nem élhetnek
fellebbezéssel azok a felek, aki között a jóváhagyott egyezség létrejött.
69.	§
[Egyezség közigazgatási szerződés esetén]
(1)	A felek a per során úgy is köthetnek egyezséget, hogy a közigazgatási szerződést a
hatályon kívül helyezési ok megszüntetése érdekében módosítják.
(2)	A módosítást jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek a módosítás hatálybalépésére nincs
halasztó hatálya.
(3)	A bíróság a közigazgatási szerződés módosításának hatályát, ha arról a felek az
egyezségben nem rendelkeztek, a végzésben - a közigazgatási szerződés tárgyát képező
közfeladat folyamatos és zavartalan ellátásához vagy a beruházás teljesítéséhez szükséges
ésszerű időtartamot figyelembe véve - határozza meg.
2.	Bírósági közvetítés
70.	§
[A közvetítés feltételei]
36
(1)	Ha a felek és az érdekeltek hozzájárulnak, a bíróság közvetítést rendel el. A közvetítés
során a felek és érdekeltek bírói közreműködéssel folytatott egyeztetés útján kísérlik meg a
jogvita rendezését.
(2)	A bíróság az eljárást a közvetítés befejezéséig, de legfeljebb két hónapra felfüggeszti. A
felfüggesztő végzés ellen fellebbezésnek csak olyan személy részéről van helye, aki a
közvetítéshez nem járult hozzá.
71.	§
[A közvetítés szabályai]
(1)	A bírósági közvetítőre és tevékenységére a közvetítői tevékenységről szóló törvény
rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A bírósági közvetítő az ügyet tárgyaló tanácsnak
nem lehet tagja.
(2)	A közvetítés befejezéseként a bírósági közvetítő
a)	a létrejött egyezséget írásba foglalja, és a perbíróságnak megküldi,
b)	egyezségkötés hiányában, vagy bármely fél kérelmére a perbíróságot a közvetítés
eredménytelenségéről értesíti.
(3)	A perbíróság az egyezséget megvizsgálja, és - ha az megfelel a jogszabályoknak - ítélet
hatályú végzésbe foglalja.
(4)	Ha a közvetítés a jogvita egészére vonatkozó egyezség nélkül fejeződik be, a perbíróság az
eljárást az általános szabályok szerint folytatja.
(5)	A fél a közvetítés során tudomására jutott információt sem a perben, sem azon kívül nem
használhatja fel.
(6)	Az egyezség eltérő rendelkezése hiányában a felek a közvetítéssel felmerült költségüket
maguk viselik.
XII.	Fejezet
A tárgyalás
72.	§
[A tárgyalás vezetése]
(1)	A tárgyalást az elnök vezeti.
(2)	Az elnök
a)	ügyel a tárgyalás méltóságára és rendjére,
37
b)	felhívja a figyelmet a tényelőadások tisztázatlanságára, azok értelmezésére, kiegészítésére,
és az ellentmondások feloldására,
c)	ügyel arra, hogy a felek és az érdekeltek a tényállításaikat, nyilatkozataikat és bizonyítási
indítványaikat időben terjesszék elő,
d)	a jogvita ténybeli és jogi vonatkozásait a felekkel megtárgyalja,
e)	tájékoztatja a feleket a köztudomásúként ismert, valamint a bíróság hivatalos tudomásának
körébe tartozó, az ügy szempontjából lényeges tényekről,
f)	meghatározza a bizonyítási cselekmények, valamint a felek meghallgatásának sorrendjét,
továbbá elsőként tehet fel kérdést a tanúnak és a szakértőnek,
g)	a tárgyalás során bármikor szót adhat az eljáró tanács tagjainak.
(3)	A tárgyalás nyilvánosságára, a felvételkészítésre és a pervezetésre a polgári perrendtartás
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
73.	§
[A tárgyalás menete]
(1)	A tárgyalás megnyitása után az elnök vagy az általa kijelölt bíró ismerteti a keresetlevelet,
a védiratot, valamint a feleknek a tárgyalást megelőzően előterjesztett nyilatkozatait, továbbá
a szükséges mértékben az ügy iratait.
(2)	Az ismertetés után a felek az elhangzottakra észrevételt tehetnek, további ismertetést
kérhetnek, saját beadványaikat ismertethetik, kérelmeiket, nyilatkozataikat kiegészíthetik.
(3)	A felek a tárgyaláson szóban nyilatkozhatnak. A bíróság a szóbeli nyilatkozat
előterjesztésére az ügy körülményei alapján ésszerű időkeretet állapíthat meg.
(4)	Ha a jogvita tárgya és körülményei ezt lehetővé teszik, a felek nyilatkozatait követően a
bíróság a felek között egyezség létrehozását kísérli meg, feltéve, hogy valamennyi fél és
érdekelt jelen van, vagy ahhoz előzetesen hozzájárult.
(5)	A tárgyalást a szabályszerűen idézett fél távollétében is meg lehet tartani, a mulasztás az
ítélet meghozatalát és kihirdetését nem érinti.
74.	§
[A tárgyalás elhalasztása]
(1)	A tárgyalás elhalasztásának csak indokolt esetben, az ok megjelölésével van helye. A
tárgyalás elhalasztása esetén a bíróság a megidézetteket - ha erre mód van - előzetesen
értesíti, és egyidejűleg intézkedik az új tárgyalási határnap kitűzéséről.
38
(2)	Ha a személyes meghallgatásra szabályszerűen idézett fél a tárgyaláson nem jelent meg,
vagy csak a képviselője van jelen, a tárgyalást ebből az okból csak akkor lehet elhalasztani, ha
a személyes meghallgatás a per érdemi eldöntésének lényeges előfeltétele.
(3)	Ha a fél képviselője a tárgyaláson képviseleti jogosultságát igazolni nem tudja, a bíróság a
tárgyalást ebből az okból csak akkor halaszthatja el, ha a per a rendelkezésre álló iratok
alapján nem dönthető el. Ha a képviselőként megjelent személy a képviseleti jogosultságát
nyolc napon belül nem igazolja, vagy a fél újabb képviselőt nem hatalmaz meg, és
személyesen sem jár el, a megismételt tárgyaláson a bíróság - ha ennek feltételei fennállnak -
ítéletet hoz.
(4)	Ha a szabályszerűen idézett fél mulasztása miatt a tárgyalást el kell halasztani, a
megismételt tárgyalás költségét - pernyertességre vagy pervesztességre tekintet nélkül - a
mulasztó fél viseli.
(5)	A felek indokolt közös kérelmére a bíróság egy alkalommal a tárgyalást legfeljebb hatvan
napra elhalaszthatja, ha az megítélése szerint a jogvita ésszerű időn belüli rendezését elősegíti.
75.	§
[Változás a bírák személyében]
Ha a folytatólagos tárgyaláson az eljáró tanács tagjainak személyében változás állt be, az
elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült
jegyzőkönyveket és a per egyéb iratait. A felek az ismertetésre észrevételt tehetnek.
76.	§
[Bizonyítás a tárgyaláson]
(1)	Ha a bíróság a tárgyalás előkészítése során bizonyítást rendel el, az elnök gondoskodik
arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak.
(2)	A felek a bizonyítás eredményére a tárgyaláson szóban észrevételeket tehetnek. Ha a
tárgyalást további bizonyítás szükségessége miatt kell elhalasztani, a bíróság tizenöt napnál
nem rövidebb határidőt állapíthat meg írásbeli nyilatkozat előterjesztésére.
77.	§
[A tárgyalás berekesztése]
(1)	Ha a per a határozathozatalra megérett, a bíróság figyelmezteti a feleket, hogy
összefoglaló nyilatkozataik megtételét követően a tárgyalást berekeszti.
(2)	A bíróság a berekesztett tárgyalást a határozat kihirdetése előtt újból megnyithatja, ha
valamely kérdés további tárgyalása szükséges. Újból meg kell nyitni a tárgyalást, és új
tárgyalási határnapot kell kitűzni, ha a tárgyalás berekesztése és a határozathozatal között a
bírák személyében változás állt be.
39
XIII.	Fejezet
Tárgyaláson kívüli elbírálás
78.	§
[A tárgyaláson kívüli elbírálás]
(1)	Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a
bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz.
(2)	Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes a védiratban kérheti. Tárgyalás
tartása a perbelépési kérelemben, illetve a perbevonásától vagy a perbeállítástól számított
tizenöt napon belül is kérhető. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt
igazolásnak nincs helye.
(3)	Ha az alperes a keresetet az első tárgyalást megelőzően teljes egészében alaposnak ismeri
el, vagy a közigazgatási cselekmény olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt
nem létezőnek kell tekinteni, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálhatja el.
(4)	Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha - az okirati bizonyítást ide nem értve -
bizonyítást kell lefolytatni. Ha a bizonyítás lefolytatásának szükségessége a tárgyaláson kívüli
elbírálás során merül fel, a per elbírálására a bíróság tárgyalást tűz ki.
(5)	A per tárgyaláson kívül történő elbírálása esetén a bíróság a védirat közlésével egyidejűleg
a felek számára beadványaik benyújtására - tizenöt napnál nem rövidebb - határidőt állapít
meg. Az e beadványokra adandó válaszok és egyéb beadványok benyújtására a bíróság tizenöt
napnál nem rövidebb határidőt állapíthat meg, azzal, hogy arra lehetőleg az első tárgyalás
kitűzésére irányadó határidőn belül sor kerüljön.
(6)	Azok az eljárási cselekmények, amelyek legkésőbb az első tárgyaláson teljesíthetőek, a
bíróság által az (5) bekezdés alapján meghatározott határidőn belül, ennek hiányában az ítélet
meghozataláig teljesíthetőek.
(7)	A bíróság a feleket és az érdekeltet egyezségi kísérletre idézheti.
XIV.	Fejezet
Bizonyítás
79.	§
[A bizonyítás eljárási szabályai]
(1)	A bizonyításra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	A bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban
megállapított tényállással összevetve értékeli.
40
(3)	Bizonyítási indítvány előterjesztésére, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátására
legkésőbb az első tárgyaláson van lehetőség.
(4)	A megelőző eljárás idején fennálló, de a megelőző eljárásban nem értékelt tényre,
körülményre a felperes vagy az érdekelt akkor hivatkozhat, ha azt a megelőző eljárásban a
közigazgatási szerv arra való hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, azt önhibáján kívül
nem ismerte, illetve arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
(5)	A bíróság hivatalból bizonyítást rendelhet el
a)	az olyan tény, körülmény alátámasztására szolgáló bizonyítékok tekintetében, amelyeket
hivatalból kell figyelembe vennie,
b)	a kiskorú vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy érdekeit veszélyeztető
jogsértésre való hivatkozás esetén, vagy
c)	ha törvény így rendelkezik.
(6)	A bíróság a bizonyítás hivatalbóli elrendeléséről a feleket tájékoztatja, és felhívja őket
észrevételeik, és az ezekre vonatkozó bizonyítékok - vagy a bíróság által meghatározott
bizonyítékok - előterjesztésére.
80.	§
[Bizonyítási kötelezettség]
(1)	Ha a megelőző eljárás hivatalból indult, és a fél az abban megállapított tényállás
megalapozatlanságát, hiányosságát vagy iratellenességét valószínűsíti, a bíróság a
közigazgatási szervet a tényállás valóságának bizonyítására kötelezi.
(2)	Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben a közigazgatási szerv köteles bizonyítani
a)	az igény elbírálásához szükséges általános hatályú rendelkezések, utasítások és a jogvita
eldöntéséhez szükséges, a közigazgatási szerv működési körében keletkezett iratok tartalmát,
b)	az igényelt juttatással összefüggő, vitatott számítások helyességét, továbbá
c)	bérvita esetén a juttatás megfizetését.
81.	§
[A megelőző eljárásban kirendelt szakértő alkalmazása]
(1)	A megelőző eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye a bíróság által kirendelt szakértő
szakvéleményének minősül. A perben ugyanazon szakkérdés tárgyában szakértőként
elsősorban a megelőző eljárásban kirendelt szakértő alkalmazandó.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti szakértőt kell alkalmazni, a bíróság a szakértőt kirendeli és a
megelőző eljárásban keletkezett írásbeli szakvéleményt azzal a féllel közli, akivel azt
korábban nem közölték.
41
(3)	A megelőző eljárásban kirendelt szakértő alkalmazását követően ugyanazon szakkérdés
vonatkozásában magánszakértő vagy más eljárásban kirendelt szakérő alkalmazásának nincs
helye.
(4)	A megelőző eljárásban kirendelt szakértőre a polgári perrendtartás kirendelt szakértőre
vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
XV.	Fejezet
Az eljárás megszüntetése
82.	§
[Megszüntetés]
(1)	A bíróság az eljárást bármely szakaszában megszünteti, ha
a)	a 48. § (1) bekezdés a)-i) pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lett volna helye,
b)	a felperes törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött, illetve meghosszabbított
határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig
sem pótolták,
c)	a felperes keresetétől elállt,
d)	a felperes halála vagy megszűnése esetén a bíróság a perbelépésre vagy perbevonásra
irányuló kérelmet elutasítja,
e)	a meghalt vagy megszűnt felperesnek nincs jogutódja, a jogutód nem lép perbe, vagy őt
nem vonják perbe,
f)	a jogi képviselő közreműködésével eljárni köteles felperes a hiányzó vagy megszűnt jogi
képviseletének pótlásáról felhívás ellenére a törvényben meghatározott vagy bíróság által
megállapított határidő alatt nem gondoskodik,
g)	a közigazgatási szerv vagy jogorvoslati szerve a jogsérelmet a kereseti kérelemnek eleget
téve orvosolta,
h)	a bíróság az alperes kérelmére a külföldi felperest a perrel felmerülő költségek fedezése
végett biztosítékadásra kötelezte, de a felperes a kitűzött, illetve meghosszabbított határidő
alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig biztosítékot
nem adott.
(2)	Ha az eljárás során hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt áttételnek van helye, a bíróság
az eljárást megszünteti, és az áttétel szabályainak alkalmazásával jár el.
(3)	Ha a bíróság az eljárást az (1) bekezdés b) pontja alapján szünteti meg, a perindítás jogi
hatályai fennmaradnak, ha a felperes a megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított
42
nyolc napon belül a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja. E határidő elmulasztása
esetén igazolásnak helye nincs.
(4)	Ha az eljárás megszüntetésének az (1) bekezdés c)-e) vagy g) pontja alapján lenne helye,
és a bíróság hivatalbóli vizsgálatot vagy bizonyítást rendelt el, a bíróság az eljárás
megszüntetése előtt az ügyészséget a keresetlevél és a védirat megküldésével perbelépésre
hívhatja fel, egyidejűleg tájékoztatja a hivatalbóli vizsgálat elrendelésének körülményeiről.
Ha az ügyészség a felhívásban meghatározott határidőn belül nem lép be a perbe, a bíróság az
eljárást megszünteti. A perbelépésre megállapított határidő elmulasztása miatt igazolásnak
nincs helye.
(5)	Az eljárást megszüntető végzés ellen a (2) bekezdésben foglaltak kivételével
fellebbezésnek van helye.
83.	§
[Megszüntetés a felperes mulasztása miatt]
A bíróság megszüntetheti az eljárást, ha a felperes a kérelmére kitűzött tárgyalást elmulasztja,
vagy a megadott elérhetőségein nem tartható a felperessel kapcsolat, és az alperes az eljárás
folytatását nem kéri.
84.	§
[A jogsérelem orvoslása közigazgatási eljárásban]
(1)	Ha a keresetlevélben állított jogsérelem orvoslása érdekében az arra jogosult közigazgatási
szerv eljárást indít, erről haladéktalanul értesíti a bíróságot. A bíróság eljárását a
közigazgatási eljárás befejezéséig felfüggeszti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási eljárás megindításának ténye legkésőbb az első
tárgyaláson, hivatalbóli vizsgálat vagy bizonyítás elrendelése esetén az elrendelés közlésétől
számított tizenöt napon belül jelenthető be.
(3)	A közigazgatási szerv a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekményről haladéktalanul
értesíti a bíróságot. Az értesítéshez csatolni kell a döntés másolatát vagy a cselekményt egyéb
módon alátámasztó iratot.
(4)	Ha a közigazgatási szerv a jogsérelem orvoslása érdekében indított eljárást harminc napon
belül nem fejezi be, erről és a megtett eljárási cselekményekről tájékoztatja a bíróságot. A
tájékoztatás tartalma alapján vagy annak elmaradása esetén a bíróság az eljárást folytathatja.
Ha a közigazgatási szerv a felfüggesztő végzés közlésétől számított harminc napon belül nem
ad tájékoztatást, a bíróság az eljárást folytatja. A tájékoztatás elmulasztása miatt igazolásnak
nincs helye.
(5)	A bíróság a közigazgatási szervnek a jogsérelem orvoslására tett cselekményére tekintettel
nyilatkozattételre hívja fel a felperest. Ha a felperes nyilatkozata szerint a cselekmény a
43
kereseti kérelemnek nem tesz eleget, a felperes a keresetét a jogsérelem orvoslása érdekében
tett cselekményre is kiterjesztheti.
(6)	Ha a felperes a bíróság által meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, és a
jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekmény a kereseti kérelemnek eleget tett, a bíróság az
eljárást megszünteti, és az alperest a felperes, valamint a felperest támogató érdekelt
perköltségének megfizetésére kötelezi. Az eljárás részben való megszüntetése folytán a
közigazgatási szervet terhelő költségek megfizetéséről a bíróság az eljárást befejező
határozatában dönt.
(7)	Ha a közigazgatási szerv a jogsérelmet a védirat felterjesztésére nyitva álló határidőn belül
orvosolja, a védiratban erre utalni, és a jogsérelem orvoslása érdekében tett döntés másolatát,
vagy a cselekményt egyéb módon alátámasztó iratot a védirathoz csatolni kell.
44
HARMADIK RÉSZ
HATÁROZATOK
XVI.	Fejezet
A bíróság határozatai
85.	§
[A határozatok fajtái]
(1)	A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel
dönt.
(2)	A határozatokra a polgári perrendtartás szabályait az e részben foglalt eltérésekkel kell
megfelelően alkalmazni.
86.	§
[A bíróság döntési jogkörének korlátai]
(1)	A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között
vizsgálja.
(2)	A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét - ha törvény másként nem
rendelkezik - a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja.
(3)	A bíróság hivatalból veszi figyelembe
a)	a vitatott közigazgatási cselekmény semmisségi vagy törvényben meghatározott más
érvénytelenségi okát, illetve az olyan lényeges alaki hiányosságot, amely miatt a
közigazgatási cselekményt nem létezőnek kell tekinteni,
b)	a közigazgatási cselekménynek az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre
alapítását,
c)	a törvényben meghatározott egyéb tényt vagy körülményt.
(4)	A bíróság a hivatalbóli vizsgálat elrendeléséről a feleket tájékoztatja, egyúttal felhívja a
feleket, hogy észrevételeiket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat - vagy a bíróság által
meghatározott bizonyítékokat - terjesszék elő.
(5)	Mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási cselekmény jogszerűsége körében a
bíróság azt is vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv hatáskörét a mérlegelésre való
felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége
a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból megállapíthatóak-e.
45
(6)	A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi
határozat, illetve az azokban megállapított tényállás - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel -
nem köti.
(7)	Ha jogerősen elbírált bűncselekmény következményeiről közigazgatási perben kell
határozni, a bíróság nem állapíthatja meg, hogy az elítélt a terhére rótt bűncselekményt nem
követte el.
87.	§
[Ítélet]
(1)	Az ítéletben a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről döntést kell hozni.
(2)	A bíróság egyes kereseti kérelmekről vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható
egyes részeiről részítélettel is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincs
szükség.
(3)	A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszabályszerűségéről közbenső ítélettel
előzetesen dönthet, vagy a perben érvényesített jog fennállását előzetesen megállapíthatja, ha
a közigazgatási tevékenység jogszabályszerűsége vagy a keresettel érvényesített jog
fennállása és az ennek alapján a felet megillető követelés vagy őt terhelő fizetési kötelezettség
összege tekintetében a vita elkülöníthető.
(4)	A bíróság az ítéletben a közigazgatási szervnek határozott, a megállapított jogsértés
orvoslásának valamennyi lényeges pontjára kiterjedő iránymutatást ad az ítéletben elrendelt új
(megismételt) eljárás lefolytatására, vagy cselekmény megvalósítására vonatkozóan.
(5)	A bíróság a kihirdetett ítélet rendelkező részét a kihirdetést követő munkanaptól a bíróság
kezelőirodáján a felek számára elérhetővé teszi.
88.	§
[Egyszerűsített ítélet]
(1)	Ha a perben a közigazgatási cselekményben megállapított tényállást nem vitatták, és a
bíróság hivatalbóli vizsgálatot vagy bizonyítást sem rendelt el, az ítélet indokolásából
mellőzhető a tényállás ismertetése.
(2)	Az egyszerűsített ítéletben az indokolás elemeinek mellőzését lehetővé tevő
körülményekre és az egyszerűsített ítélet meghozatalának jogalapjára kifejezetten hivatkozni
kell. Az iratok között az egyszerűsített ítélettel együtt kell kezelni azt a közigazgatási
cselekményt, amelynek tényállását a bíróság ítélkezésének alapjául fogadta el.
89.	§
[A kereset elutasítása]
(1)	A bíróság a keresetet elutasítja, ha
46
a)	a kereset alaptalan,
b)	a felperes jogának vagy jogos érdekének közvetlen sérelme nem állapítható meg,
c)	olyan eljárási szabályszegés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása
nem volt.
(2)	Ha a bíróság a keresetet az (1) bekezdés c) pontja alapján utasította el, a költségek
viseléséről ennek figyelembevételével dönt.
90.	§
[A keresetnek helyt adó ítélet]
(1)	Ha a bíróság a jogsértést - a kereset alapján vagy hivatalból - megállapítja,
a)	a közigazgatási cselekményt megváltoztatja, megsemmisíti, vagy hatályon kívül helyezi,
b)	szükség esetén a közigazgatási cselekmény megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése
mellett a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi,
c)	a közigazgatási szervet marasztalja.
(2)	A bíróság az (1) bekezdésben foglalt egyes jogkövetkezményeket együttesen is
alkalmazhatja.
(3)	Törvény más jogkövetkezmény alkalmazását is előírhatja.
91.	§
[Megváltoztatás]
(1)	A bíróság a jogsértő közigazgatási cselekményt megváltoztatja, ha az ügy természete azt
megengedi, a tényállás megfelelően tisztázott, és a rendelkezésre álló adatok alapján a jogvita
véglegesen eldönthető.
(2)	Ha az ügy természete azt megengedi, a bíróság a közigazgatási cselekményt akkor is
megváltoztatja, ha a bíróság határozata alapján lefolytatott új eljárásban (a továbbiakban:
megismételt eljárás) a közigazgatási szerv a bíróság jogerős ítéletével ellentétes cselekményt
tett.
(3)	Nincs helye megváltoztatásnak
a)	a 4. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott közigazgatási cselekmény esetén,
b)	méltányossági jogkörben hozott közigazgatási cselekmény esetén,
c)	mérlegelési jogkör gyakorlásán alapuló, a költségvetést érintő kifizetésre vonatkozó
közigazgatási cselekmény esetén, vagy
d)	ha azt törvény kizárja.
92.	§
47
[Fizetési kötelezettség összegének megváltoztatása]
(1)	Megváltoztatásnak úgy is helye van, hogy a bíróság a fizetési kötelezettség
megváltoztatott összegének megállapítása nélkül, annak kiszámítására az ítéletben pontos
iránymutatást ad.
(2)	A közigazgatási szerv a bíróság ítéletének közlését követően haladéktalanul, de legkésőbb
tizenöt napon belül kiszámítja a fizetési kötelezettség pontos összegét, és arról tájékoztatja a
bíróságot, a felperest és az érdekeltet. A felperes és az érdekelt nyolc napon belül vitathatja a
számítás helyességét, annak megalapozottsága esetén a bíróság a kötelezettség ismételt
kiszámítását rendelheti el.
(3)	A fizetési kötelezettség összege a bíróság általi jóváhagyással az ítélet részévé válik. A
perorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő a jóváhagyó végzés közlését
követőnapon kezdődik. A közigazgatási szerv számítása ellen egyébként jogorvoslatnak nincs
helye.
93.	§
[Megsemmisítés vagy hatályon kívül helyezés]
(1)	A bíróság a közigazgatási cselekményt - a közlésére visszamenőleges hatállyal -
megsemmisíti, ha
a)	a közigazgatási cselekmény semmis vagy jogszabályban meghatározott okból érvénytelen,
vagy olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek kell tekinteni,
b)	a megelőző eljárás lényeges szabályainak megszegésével okozott jogsérelem a perben nem
orvosolható, vagy
c)	a közigazgatási szerv cselekményét kizárólag az ügyben nem alkalmazható jogszabályi
rendelkezésre alapította.
(2)	Ha a közérdek védelme, a jogbiztonság vagy az ítélettel érintett személyek különösen
fontos érdeke indokolja, a bíróság a közigazgatási cselekményt a hatályvesztés időpontjának
pontos megjelölésével helyezi hatályon kívül. Ahol e törvény megsemmisítést említ, azon
hatályon kívül helyezést is érteni kell.
94.	§
[Megállapítás]
A bíróság ítéletében a jogsértés tényét állapítja meg, ha megváltoztatás, megsemmisítés vagy
marasztalás nem lehetséges, és a megállapításhoz a felperesnek vagy az érdekeltnek fontos
érdeke fűződik, vagy a jogsérelem így elhárítható.
95.	§
[Ítélet közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben]
48
(1)	Ha a közigazgatási szerződésre vonatkozó jogszabályok jogkövetkezményt nem
állapítanak meg, a bíróság a jogsértés megállapítása esetén, az érdekelt felek jogos érdekeire,
valamint a közfeladat ellátásának biztonságához és folyamatosságához fűződő közérdekre
figyelemmel
a)	a jogellenes közigazgatási szerződést vagy annak valamely kikötését hatályon kívül helyezi
vagy megváltoztatja,
b)	a közigazgatási szerződést semmisségi ok fennállása miatt megsemmisíti, ha a szerződő
közigazgatási szerv a közigazgatási szerződés megkötésére nem rendelkezett hatáskörrel,
vagy a közigazgatási szerződést képviseleti joggal nem rendelkező személy írta alá,
c)	a közigazgatási szerződés jogszerűségének helyreállítására, a közigazgatási szerződés
teljesítésére kötelez, vagy
d)	a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal összefüggésben okozott kár megtérítésére
kötelez.
(2)	A bíróság a hatályon kívül helyezéssel érintett, azzal szorosan összefüggő szerződéses
rendelkezést is hatályon kívül helyezhet.
(3)	A bíróság a közigazgatási szerződés vagy annak valamely kikötése megváltoztatásának
hatályát a közigazgatási szerződés tárgyát képező közfeladat folyamatos és zavartalan
ellátásához, vagy a beruházás teljesítéséhez szükséges ésszerű időtartamot figyelembe véve
határozza meg.
(4)	A bíróság ítéletének hatálya kiterjed a szerződő közigazgatási szerv által a megtámadott
szerződéssel azonos tárgyú közigazgatási szerződés megkötésére irányuló, párhuzamosan
zajlott szerződéskötési eljárásokra. A bíróság ítéletében jogellenessé nyilvánított szerződési
kikötés nem alkalmazható, a megkötött közigazgatási szerződést a felek kötelesek a bíróság
ítéletének megfelelően módosítani. Ennek hiányában bármely fél, illetve érdekelt a mulasztás
tudomására jutásától számított harminc napon belül, de legkésőbb a bíróság ítéletének
jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a bíróság előtt pert indíthat.
(5)	Ha a bíróság a megkötött közigazgatási szerződés jogellenességét megállapítja, azonban a
közigazgatási szerződés teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik, a közigazgatási
szerződést megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal jogszerűvé nyilváníthatja.
Semmisségi ok fennállása esetén a közigazgatási szerződés nem nyilvánítható jogszerűvé.
(6)	Nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek a közigazgatási szerződéshez
közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek, így különösen a késedelmes teljesítésből, az új
szerződéskötési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából származó költség
vagy a jogellenességből következő fizetési kötelezettség. A szerződés jogszerűségéhez fűződő
további gazdasági érdekek akkor tekinthetőek kiemelkedően fontos közérdeknek, ha a
közigazgatási szerződés jogellenességének megállapítása súlyosan aránytalan
következményekkel járna.
49
(7)	Nincs helye megsemmisítésnek, ha a közigazgatási szerződés megkötésére hatáskörrel
rendelkező szerv, illetve a képviseleti joggal rendelkező személy a közigazgatási szerződést
azonos tartalommal utólag jóváhagyja.
96.	§
[Ítélet a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával szemben indított perben]
(1)	A bíróság a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát
a)	megsemmisíti és a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot új eljárásra kötelezi, ha az eljáró
tanács nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy a határozat meghozatalában kizárt személy
vett részt,
b)	a jogsértéssel érintett részben megsemmisíti, és szükség esetén új eljárásra kötelezi, ha a
Kormánytisztviselői Döntőbizottságot hatáskörét túllépte, illetve hatáskörének hiányát
jogsértően állapította meg.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel a bíróság ítéletével a jogvitát érdemben
eldönti, a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot új eljárásra nem kötelezheti.
(3)	A bíróság a jogerős ítéletet megküldi a Kormánytisztviselői Döntőbizottságnak.
XVII.	Fejezet
A határozatok joghatásai és teljesítése
97.	§
[A határozatok kötőereje és jogereje]
(1)	Ha e törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a saját határozatához abban a perben,
amelyben azt hozta, a határozat kihirdetésétől - ennek hiányában közlésétől - kötve van.
(2)	A pervezetésre vonatkozó, valamint az egyoldalú kérelmet elutasító végzéshez a bíróság
nincs kötve. A határidőhöz kötött perbeli cselekményt elutasító végzést a bíróság csak annak
jogerőre emelkedése előtt módosíthatja vagy vonhatja vissza.
(3)	Az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, a kihirdetésével emelkedik
jogerőre; azok a határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell
számítani, a határozat közlésétől kezdődnek.
(4)	A határozat jogerőre emelkedésére a határidőben benyújtott fellebbezésnek halasztó
hatálya van.
(5)	Ha fellebbezést az arra jogosultak egyike sem nyújtott be, a határozat a fellebbezés
benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő naptól jogerős.
50
(6)	Ha a jogosultak a határozat közlése után a fellebbezésről lemondtak, a határozat a
lemondás bejelentésének napján emelkedik jogerőre. A lemondás csak akkor hatályos, ha azt
valamennyi fél bejelenti. A lemondást visszavonni nem lehet. A határozat az utolsó
bejelentésnek a bírósághoz érkezését követő naptól jogerős.
(7)	Ha az arra jogosult a határozatnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen él
fellebbezéssel, a határozat nem érintett része jogerőre emelkedik.
(8)	A közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálata tárgyában hozott ítélet jogereje
kizárja, hogy ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára a felek vagy
az érdekeltek új keresetet indíthassanak, vagy azt egyébként vitássá tehessék.
98.	§
[A határozatok teljesítése]
(1)	A bíróság határozatát teljesítési határidő hiányában a jogerőre emelkedését követő napon
kell teljesíteni, és a jogerőre emelkedésétől kezdve végrehajtható.
(2)	A bíróság határozatában teljesítési határidőt állapíthat meg, ebben az esetben a határozat a
teljesítési határidő leteltétől kezdve végrehajtható. A határozatban foglaltak teljesítésére
nyitva álló határidő a határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.
(3)	A közigazgatási szervnek a jogerős határozatban megállapított, ennek hiányában a
jogszabályban meghatározott határidőn belül kell a megismételt eljárást lefolytatnia, vagy a
közigazgatási cselekményt megvalósítania.
(4)	A bíróság határozatának rendelkező része és indokolása a megismételt eljárásban és a
cselekmény megvalósítása során köti az eljáró közigazgatási szerveket.
99.	§
[Előzetes végrehajthatóság]
(1)	Az előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított határozat a jogerőre emelkedést megelőzően
végrehajtható.
(2)	A bíróság hivatalból előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítja a határozatot, ha azt törvény
elrendeli. A bíróság kérelemre az azonnali jogvédelem szabályainak megfelelő
alkalmazásával nyilváníthatja előzetesen végrehajthatóvá az ítéletet.
(3)	Az előzetes végrehajtás elrendeléséről az ítéletben kell rendelkezni.
(4)	Az előzetes végrehajtás elrendelése biztosíték adásához köthető. A biztosítékot a határozat
jogerőre emelkedésekor vagy az előzetes végrehajtás megszűntetésekor vissza kell téríteni.
(5)	Az előzetes végrehajtást elrendelő végzés ellen nyolc napon belül fellebbezésnek van
helye.
51
(6)	Nem rendelhető el olyan határozat előzetes végrehajtása, amelyet nem jogerősen már
hatályon kívül helyezett vagy megváltoztatott az arra jogosult bíróság.
(7)	Ha a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja azt a határozatot,
amelynek előzetes végrehajtását elrendelték, az előzetes végrehajtással kialakult helyzet
rendezéséről is határoz.
NEGYEDIK RÉSZ
PERORVOSLATOK ÉS AZ ALKOTMÁNYJOGI PANASZ
ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS
XVIII.	Fejezet
Fellebbezés
3.	Fellebbezés ítélet ellen
100.	§
[A fellebbezés alapja és az eljárás szabályai]
(1)	Az elsőfokú ítélet ellen jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezéssel élhet a fél, az
érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire az ítélet rendelkezést
tartalmaz.
(2)	A másodfokú eljárásra az elsőfokú eljárásra és a határozatokra vonatkozó szabályokat az e
fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
101.	§
[A fellebbezés tartalma]
(1)	A fellebbezést - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az ítélet közlésétől számított
tizenöt napon belül az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani.
(2)	A fellebbezés a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmazza
a)	a fellebbezéssel támadott ítélet számát,
b)	a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével és
c)	a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet.
(3)	A fellebbezésben új tény vagy bizonyíték előadására akkor van lehetőség, ha az az
elsőfokú ítélet meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, és elbírálása esetén
reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
52
(4)	A fellebbezésben új tény vagy bizonyíték akkor is előadható, illetve az elsőfokú bíróság
által mellőzött bizonyítás akkor is indítványozható, ha az az elsőfokú ítélet jogszabálysértő
voltának alátámasztására irányul.
(5)	A fellebbezést nem lehet megváltoztatni. A fellebbezés mindaddig visszavonható, amíg a
másodfokú bíróság a határozatát meg nem hozta, illetve - tárgyalás tartása esetén - a
határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek
viseléséről a másodfokú bíróság határoz.
(6)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában a fellebbezésnek az ítélet hatályosulására halasztó
hatálya van. A fellebbezéssel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelem is
előterjeszthető.
102.	§
[Ugró fellebbezés]
(1)	Ha a határozatot elsőfokon a közigazgatási bíróság/ közigazgatási és munkaügyi bíróság
hozta, a jogi képviselővel eljáró felek a határozat elleni fellebbezéshez mellékelt közös
kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést
közvetlenül a Kúria bírálja el.
(2)	Az ugró fellebbezést a Kúria akkor fogadja be, ha a fellebbezés olyan anyagi jogsértésen
alapul, amely a joggyakorlat egységének biztosítása szempontjából alapvető jelentőségű.
(3)	Az ugró fellebbezés befogadásáról a Kúria tanácsban, harminc napon belül dönt.
(4)	Ha a Kúria az ugró fellebbezést nem fogadja be, azt a másodfokú bíróságnak küldi meg
elbírálásra.
103.	§
[Az elsőfokú bíróság intézkedései a fellebbezés alapján]
Az elsőfokon eljárt bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha
a)	azt nem az arra jogosult nyújtotta be,
b)	az olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbezést törvény kizárja,
c)	a fellebbezés elkésett, és az erre jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő,
d)	a beadványok elektronikus előterjesztésére köteles fellebbezésre jogosult a fellebbezést
nem elektronikus úton, nem a kötelezően használandó elektronikus űrlapon, vagy elektronikus
elérhetősége megjelölése nélkül terjeszti elő.
104.	§
[A fellebbezés felterjesztése]
53
(1)	Ha a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő lejárt, vagy a fellebbezést valamennyi
arra jogosult benyújtotta, az elsőfokú bíróság azt az ügy irataival együtt nyolc napon belül
felterjeszti a másodfokú bírósághoz.
(2)	Ha azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztettek elő, a fellebbezést a beérkezését
követő három napon belül fel kell terjeszteni.
(3)	Ha a fellebbezés mellett a fél vagy az érdekelt a határozathozatalt megelőző tárgyalás
vagy határidő elmulasztása miatt igazolással is él, a fellebbezést csak az igazolási kérelem
elutasítása esetén kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni.
105.	§
[A másodfokú bíróság intézkedései a fellebbezés alapján]
(1)	A másodfokú bíróság a fellebbezés vizsgálata során a keresetlevél vizsgálatának szabályai
szerint jár el. Ha a fellebbezés nem felel meg a 101. § (2) bekezdésében foglaltaknak vagy
más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, az elnök intézkedik a hiányok pótlása iránt. A 101.
§ (2) bekezdés b) pontja tekintetében hiánypótlásnak nincs helye.
(2)	Ha a fellebbezésben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére,
de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a fellebbezés nem utasítható
vissza.
106.	§
[Fellebbezési ellenkérelem és csatlakozó fellebbezés]
(1)	A fellebbezést előterjesztő fél ellenfele és az érdekelt a fellebbezés közlésétől számított
nyolc napon belül fellebbezési ellenkérelmet vagy csatlakozó fellebbezést terjeszthet elő.
(2)	A fellebbezés visszautasítása vagy visszavonása esetén a fellebbezéssel szemben
előterjesztett fellebbezési ellenkérelem, illetve csatlakozó fellebbezési kérelem hatálytalanná
válik, kivéve a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő alatt előterjesztett csatlakozó
fellebbezési kérelmet.
(3)	A csatlakozó fellebbezési kérelemre a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
107.	§
[Az eljárás felfüggesztése]
(1)	Ha az elsőfokú bíróság előtt az ítélet kijavítása, illetve kiegészítése iránt előterjesztett
kérelem vagy igazolási kérelem folytán eljárás van folyamatban, a másodfokú bíróság az
eljárását a kijavítás, a kiegészítés vagy az igazolás tárgyában hozott határozat jogerőre
emelkedéséig felfüggesztheti.
54
(2)	Ha a fellebbezés elbírálása során az ügyet érintő jogegységi eljárás indul, az eljárást a
másodfokú bíróság a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggesztheti. A felfüggesztés
tárgyában hozott végzés módosítható.
108.	§
[Tárgyalás]
(1)	Tárgyalás tartása a fellebbezésben és a fellebbezési ellenkérelemben kérhető. A határidő
elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(2)	Ha az ügy körülményei ezt nem zárják ki, a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás a
fellebbezés felterjesztését követő három hónapon belül megtartható legyen.
(3)	Az idézésben figyelmeztetni kell az idézetteket, hogy távolmaradásuk a fellebbezés
elintézését nem gátolja. A fellebbezési tárgyalásra szabályszerűen idézett mulasztása miatt
igazolásnak nincs helye. Ha a bíróság a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását
szükségesnek tartja, a tárgyalást egy alkalommal, új tárgyalási határnap kitűzésével
elhalaszthatja.
(4)	A fellebbezési tárgyalás megnyitása után az elnök vagy az általa kijelölt bíró ismerteti az
elsőfokú bíróság ítéletében, ezt követően a fellebbezésben, a fellebbezési ellenkérelemben,
illetve a csatlakozó fellebbezési kérelemben foglaltakat. A bíróság tagja és a fél az iratokból
további ismertetést kérhet.
(5)	A másodfokú eljárásban az olyan végzést, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai
szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a fellebbezést visszautasító végzést a Kúria
tanácsban, indokolással ellátva hozza meg.
(6)	Ha a másodfokú eljárásban a jóhiszemű eljárás követelményének megsértése miatt
pénzbírság kiszabásának lenne helye, a másodfokú bíróság pénzbírság kiszabása helyett a
jóhiszemű eljárás követelményét sértő cselekményt figyelmen kívül hagyhatja.
109.	§
[A másodfokú vizsgálat korlátai]
(1)	A másodfokú bíróság az ítéletet - a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének
körén kívül - csak a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési
ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül.
(2)	A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével együtt a perben meghozott egyéb
határozatokat is felülbírálja, kivéve azokat, amelyek ellen külön fellebbezésnek van helye.
110.	§
[Döntés az ügy érdemében]
55
(1)	Ha a fellebbezéssel támadott ítélet a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási
szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, a másodfokú bíróság a
megtámadott ítéletet helyben hagyja.
(2)	Jogszabálysértés esetén a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét egészében vagy
részben - az ítélet egyes rendelkezéseinek helyben hagyása vagy hatályon kívül helyezése
mellett - megváltoztatja.
111.	§
[Hatályon kívül helyezés]
(1)	A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet - a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezési
kérelem, illetve a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon
kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha
a)	az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva,
b)	az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn, vagy
c)	az ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi
felülbírálatra alkalmatlan.
(2)	A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú
bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az elsőfokú eljárás lényeges
szabályainak megszegése a per érdemi eldöntésére a másodfokú eljárásban nem orvosolható
módon kihatással volt.
(3)	Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára
utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan
iránymutatást ad, amely az elsőfokú bíróságot köti. Ebben az esetben csak a másodfokú
eljárásban felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó
bíróság dönt.
(4)	Ha a másodfokú bíróság az eljárást megszünteti, az elsőfokú bíróság ítéletét teljes
egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetési ok fennáll, hatályon kívül helyezi.
(5)	A másodfokú bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésében a megtámadott ítéletet abban a
részében, amelyre az egyezség vonatkozik, hatályon kívül helyezi.
112.	§
[A másodfokú bíróság határozataira vonatkozó egyéb rendelkezések]
(1)	A másodfokú eljárást befejező határozatban az elsőfokú bíróságot és a fellebbezéssel
támadott határozat ügyszámát is fel kell tüntetni.
56
(2)	Ha az elsőfokú ítélet megfelel a jogszabályoknak, a bíróság egyszerűsített ítéletet hoz,
amelynek indokolásában - az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett - csak erre a
körülményre kell utalni.
(3)	A másodfokú eljárás befejezése után a bíróság az iratokat harminc napon belül megküldi
az elsőfokú bíróságnak, amely az iratok hozzá érkezését követő nyolc napon belül közli a
felekkel a másodfokú eljárást befejező határozatot.
(4)	Új eljárásra utasítás esetén, ha a bíróság tárgyalást tart, a tárgyalás megnyitását követően a
bíróság ismerteti a másodfokú bíróság határozatát.
4.	Fellebbezés végzés ellen
113.	§
[Fellebbezés a bíróság végzése ellen]
(1)	A bíróság végzése ellen - az e törvényben meghatározott esetben - fellebbezéssel élhet a
fél, az érdekelt, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá
vonatkozó része ellen.
(2)	Fellebbezéssel támadható meg a másodfokú eljárásban hozott olyan elsőfokú végzés,
amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye. A Kúria
végzése ellen nincs helye fellebbezésnek.
(3)	A végzés elleni fellebbezésre az ítélet elleni fellebbezés szabályait az ezen alcímben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
114.	§
[Az elsőfokú bíróság intézkedései]
(1)	Ha az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzéshez nincs kötve, a fellebbezésnek
maga is eleget tehet. Ebben az esetben a fellebbezést nem kell felterjeszteni.
(2)	Ha a fellebbezés nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre
vagy kijavításra szorul, az elsőfokon eljárt bíróság intézkedik a hiányok pótlása iránt.
(3)	A fellebbezésről az elsőfokú bíróság annak megküldésével értesíti az ellenfelet és az
érdekeltet, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc
napon belül az elsőfokú bíróságnál észrevételt terjeszthet elő. A határidő indokolt esetben
lerövidíthető.
(4)	Csatlakozó fellebbezésnek nincs helye.
(5)	Az elsőfokú bíróság legkésőbb az észrevételekre nyitva álló határidő letelte után az
iratokat - a benyújtott észrevételekkel együtt - felterjeszti a másodfokú bírósághoz.
115.	§
57
[A fellebbezés elbírálása]
(1)	A fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, szükség esetén a feleket
meghallgathatja. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a másodfokú bíróság a
felterjesztéstől számított harminc napon belül határoz.
(2)	A másodfokú bíróság a jogszabálysértő végzést
a)	megváltoztatja, vagy
b)	hatályon kívül helyezi, ha a végzésben foglalt eljárási cselekményt mellőzni kell.
(3)	Ha a megváltoztatáshoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, a másodfokú bíróság
a végzést hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új végzés hozatalára utasítja.
(4)	Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság eljárást megszüntető végzéséről állapítja
meg, hogy jogszabálysértő, azt hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot az eljárás
lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.
(5)	Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú végzést annak indokai alapján hagyja helyben, az
indokolásában csupán erre a körülményre utal.
XIX.	Fejezet
Rendkívüli perorvoslatok
5.	Felülvizsgálat
116.	§
[A felülvizsgálat alapja és eljárási szabályai]
(1)	A jogerős ítélet, továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető
jogerős végzés ellen jogszabálysértésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a
fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat
rendelkezést tartalmaz.
(2)	A felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt
eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
117.	§
[A felülvizsgálatból kizárt határozatok]
Nincs helye felülvizsgálatnak
a)	az elsőfokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve, ha a fellebbezést törvény kizárja,
b)	ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú
bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta,
58
c)	a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a teljesítési határidőre, vagy
a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen,
d)	a 8. § (3) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott perben hozott jogerős határozat ellen,
e)	a Kúria határozata ellen,
f)	ha azt törvény kizárja.
118.	§
[Felülvizsgálati kérelem]
(1)	A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat
közlésétől számított harminc napon belül kell jogi képviselő útján benyújtani. A határidő
elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak.
(2)	A felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kúria tanácsban, indokolt végzésben
határoz.
(3)	A felülvizsgálati kérelemben nem lehet hivatkozni új jogalapra, és olyan új tényre,
körülményre, amely nem volt sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás tárgya.
119.	§
[Döntés a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról]
(1)	A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható
jogszabálysértés vizsgálata a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától vagy jogegységi
határozatától eltérő ítéleti rendelkezés, vagy az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali
eljárásának szükségessége miatt indokolt.
(2)	A felülvizsgálati kérelem befogadásáról vagy a befogadás megtagadásáról a Kúria
háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül, a felterjesztéstől számított harminc napon belül
határoz. A felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó végzést indokolni kell.
(3)	A befogadhatóság tárgyában hozott végzést a Kúria közli a felülvizsgálati kérelmet
előterjesztő féllel.
(4)	A felülvizsgálati kérelem befogadásáról szóló végzést - a felülvizsgálati kérelem egyidejű
megküldésével - közölni kell a kérelmet előterjesztő fél ellenfelével és az érdekelttel, akik
annak közlésétől számított nyolc napon belül, abban a körben, amelyre nézve a kérelmet
befogadták, felülvizsgálati ellenkérelmet vagy csatlakozó felülvizsgálati kérelmet
terjeszthetnek elő.
120.	§
[A felülvizsgálati kérelem hatálya]
59
(1)	A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a felülvizsgálni kért bírósági határozat és az
annak alapjául szolgáló közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya.
(2)	A felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelem is
előterjeszthető. Ha a felülvizsgálati kérelem azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, az
elsőfokú bíróság haladéktalanul intézkedik az iratok Kúriára történő felterjesztéséről
121.	§
[Eljárási cselekmények]
(1)	Ha a jogerős ítélet vagy a jogerős ítélet alapját képező jogszabály ellen alkotmányjogi
panaszt terjesztettek elő, a Kúria a felülvizsgálati eljárásról értesíti az Alkotmánybíróságot.
(2)	A legfőbb ügyész törvény alapján megküldött szakmai véleményét a Kúria közli a felekkel
és az érdekeltekkel, akik arra a kitűzött határidőn belül észrevételt tehetnek.
(3)	Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során az ügyet érintő jogegységi eljárás indul, az
eljárást a Kúria a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggesztheti. A felfüggesztés tárgyában
hozott végzést a Kúria módosíthatja.
(4)	Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem befogadása esetén a Kúria a peres eljárás
folytatását hivatalból felfüggesztheti. A felfüggesztés tárgyában hozott végzést a Kúria
módosíthatja.
(5)	A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati
kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és
bizonyítékok alapján dönt.
122.	§
[Felülvizsgálati határozat]
(1)	Ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, a Kúria
a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az
ügyben eljárt elsőfokú vagy másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat
hozatalára utasítja.
(2)	Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási
szabálysértés történt, amely az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, a Kúria a megtámadott
ítéletet hatályában fenntartja.
(3)	Ha a legfőbb ügyész a perben szakmai véleményét kifejtette, a Kúria a felülvizsgálati
határozatot megküldi a legfőbb ügyésznek.
(4)	Felülvizsgálati eljárásban egyszerűsített ítélet nem hozható.
60
6. Perújítás
123.	§
[A perújítási eljárás szabályai]
(1)	A jogerős ítélet és az eljárást befejező érdemi határozat ellen a polgári perrendtartás
szabályai szerint van helye perújításnak.
(2)	A bíróság a perújítási kérelmet visszautasítja, ha a perújítást törvény kizárja.
(3)	Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos határozat ellen, a határozat jogerőre
emelkedésétől számított hat hónapon túl benyújtott perújítási kérelemben nem követelhető a
jogviszony helyreállítása és az eredeti munkakörben vagy munkahelyen történő
továbbfoglalkoztatás. A perújítási kérelem benyújtását megelőző hat hónapon túli időre
munkabér-követelés nem támasztható.
(4)	Ha a közigazgatási szervet új eljárásra utasító jogerős bírósági ítélet ellen a fél perújítási
kérelmet terjesztett elő, a perújítási eljárás megindításáról az elsőfokú bíróság értesíti az új
eljárásra kötelezett közigazgatási szervet, amely a megismételt eljárást a bíróság ilyen irányú
kezdeményezése esetén felfüggeszti, egyébként felfüggesztheti.
XX.	Fejezet
Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás
124.	§
[Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás szabályai]
(1)	Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e
fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria - a (3)
bekezdésben foglalt kivétellel - az első- vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra
utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az
új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség.
(3)	Ha az Alkotmánybíróság a bírósági határozattal együtt az azzal elbírált közigazgatási
cselekményt is megsemmisítette, a Kúria az Alkotmánybíróság határozatának egyidejű
megküldése mellett a megsemmisített döntést hozó közigazgatási szervet értesíti a szükséges
intézkedések megtétele érdekében, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja.
ÖTÖDIK RÉSZ
KÜLÖNÖS KÖZIGAZGATÁSI PEREK ÉS
EGYÉB KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
61
XXI. Fejezet
Egyszerűsített per
125.	§
[Az egyszerűsített per alapja és eljárási szabályai]
(1)	Egyszerűsített perben e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	A bíróság törvény eltérő rendelkezésének hiányában egyszerűsített perben jár el
a)	a hatósági igazolvánnyal, a hatósági bizonyítvánnyal, valamint - az ingatlannyilvántartás
kivételével - a hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos perben,
b)	a kizárólag a hatósági eljárás egyéb résztvevőjének keresete alapján indult perben,
c)	hatósági végzéssel kapcsolatos perben,
d)	a feloszlatás kivételével a gyülekezési joggal kapcsolatos perben,
e)	a választási bizottság közigazgatási tevékenysége jogszerűségének vizsgálatára indított
perben.
(3)	A bíróság egyszerűsített perben bírálhatja el az (1) bekezdésben nem említett pert, ha a
felperes ezt a keresetlevélben kéri és az alperes a védiratban nem ellenzi. Az ügy
egyszerűsített perben való elbírálásáról a bíróság ebben az esetben végzést hoz.
(4)	A bíróság az eljárás során bármikor elrendeli per általános szabályok szerinti folytatását,
ha az a tisztességes eljárás követelményeinek biztosítása érdekében szükséges, vagy az
egyszerűsített perre a közigazgatási tevékenység téves minősítése miatt került sor.
(5)	Egyszerűsített perben a bíróság a tárgyaláson kívüli elbírálás szabályai szerint jár el.
126.	§
[Intézkedések az egyszerűsített perben]
Ha ez az eljárás koncentrált befejezését és a költségtakarékosságot elősegíti, a bíróság
a)	mellőzi az előkészítő tanácsülés tartását,
b)	a perbeli cselekményekről jegyzőkönyv helyett feljegyzést készít, valamint mellőzheti a
jegyzőkönyv vagy feljegyzés kiegészítésére tett kérelemmel kapcsolatban a nyilatkozattételre
való felhívást,
c)	eljárási cselekményekre - a fellebbezés kivételével - törvényben foglaltaktól eltérő
határidőket állapíthat meg,
62
d)	a szóbeli nyilatkozat helyett a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton megtett
nyilatkozatot is elfogadhatja.
127.	§
[Határozatok]
(1)	Egyszerűsített perben a bíróság akkor is egyszerűsített ítéletet hozhat, ha a vitatott
közigazgatási cselekmény vagy az elsőfokú közigazgatási cselekmény teljes körűen és
világosan tartalmazza a tényállást.
(2)	Az egyszerűsített perben hozott végzésekkel szemben a közléstől számított nyolc napon
belül van helye fellebbezésnek.
(3)	Az egyszerűsített perben hozott ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek.
XXII.	Fejezet
Mulasztási per
128.	§
[A mulasztási per alapja és eljárási szabályai]
A közigazgatási szerv közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban
rögzített kötelezettségének elmulasztása (a továbbiakban: mulasztás) miatti perben e
törvénynek az egyszerűsített perre vonatkozó szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
129.	§
[Perindítás]
(1)	A keresetlevelet a mulasztás orvoslását szolgáló közigazgatási eljárás
eredménytelenségéről való tudomásszerzéstől, vagy a jogorvoslati szerv mulasztása esetén az
intézkedésére nyitva álló határidő elteltétől számított kilencven napon belül, de legkésőbb a
közigazgatási cselekmény megvalósítására nyitva álló határidő leteltétől számított egy éven
belül kell a bíróságnál benyújtani.
(2)	Jogorvoslati szerv hiányában a keresetlevelet a közigazgatási cselekmény megvalósítására
nyitva álló határidő leteltétől számított egy éven belül kell a bíróságnál benyújtani.
(3)	A keresetlevél az általános követelményeken túlmenően tartalmazza
a)	annak megjelölését, hogy a felperes mikor, milyen ügyben fordult a közigazgatási
szervhez,
b)	a mulasztó közigazgatási szerv azon eljárási cselekményeinek megjelölését, amelyekre a
felperes tudomása szerint sor került,
63
c)	a közigazgatási szerv eljárási, határozathozatali vagy feladat-ellátási kötelezettségét
megalapozó jogszabályok és körülmények megjelölését,
d)	a mulasztás megállapíthatóságának okait, és
e)	a mulasztás orvoslását szolgáló eljárás kezdeményezésére való utalást és a mulasztás
orvoslását szolgáló eljárás azon eljárási cselekményének megjelölését, amely a kérelmező
tudomására jutott.
(4)	A közigazgatási tevékenység megvalósulásának helye a mulasztó közigazgatási szerv
székhelye.
(5)	Nincs helye a keresetlevél visszautasításának, ha a jogorvoslati szerv a mulasztás
orvoslására jogszabályban meghatározott eljárási kötelezettségének nem tett eleget.
130.	§
[Mulasztási ítélet]
Ha a bíróság a mulasztást megállapítja, a mulasztó szerv köteles az elmulasztott
cselekménynek az arra irányadó jogszabályi határidőn, ennek hiányában harminc napon belüli
megvalósítására.
XXIII.	Fejezet
Marasztalási per
7.	A marasztalási perek közös szabályai
131.	§
[A marasztalási per alapja]
(1)	Ha a keresetlevél a 38. § (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott kereseti kérelmet (a
továbbiakban együtt: marasztalási kereseti kérelem) tartalmaz, e törvény szabályait az e
fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát támadó kereseti kérelem alapján indult
eljárásban e törvény elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályait törvényben és az e fejezetben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A pert az ellenérdekű féllel szemben kell megindítani.
(3)	A (2) bekezdés szerinti keresetlevelet a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz kell
benyújtani. A Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival együtt tizenöt napon belül
továbbítja a bírósághoz. A bíróság a keresetlevelet annak vizsgálatát követően haladéktalanul
közli az alperessel.
132.	§
[A marasztalási per eljárási szabályai]
64
(1)	A védiratot a keresetlevél benyújtásától, illetve az alperessel való közlésétől számított
harminc napon belül kell előterjeszteni.
(2)	Szünetelésnek a polgári perrendtartás szabályai szerint van helye, ha a felek azt közösen
kérik. Az eljárás a kérelem bírósághoz érkezésétől kezdve szünetel.
(3)	A pertárgy értékére a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.
(4)	A felperes a keresetét a tárgyalás berekesztéséig változtathatja meg, feltéve, hogy a
megváltoztatott keresettel érvényesített igény ugyanabból a jogviszonyból ered.
(5)	A marasztalási kereseti kérelemhez kapcsolódó bizonyítási indítvány előterjesztésére,
illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátására a bíróság által megállapított határidőn
belül, ennek hiányában a tárgyalás berekesztéséig van lehetőség.
(6)	A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát támadó kereseti kérelem alapján indult
perben a fél nem hivatkozhat olyan tényre, körülményre, bizonyítékra, amely a
Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárásnak nem képezte tárgyát, kivéve akkor, ha azt a
Kormánytisztviselői Döntőbizottság hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, azt önhibáján
kívül nem ismerte, illetve arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
133.	§
[Viszontkereset és beszámítás]
(1)	Az alperes legkésőbb az első tárgyaláson viszontkeresetet indíthat, ha az így érvényesíteni
kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból származik,
vagy a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes kereseti követelésével szemben
beszámításra alkalmas.
(2)	A felperes ellenkérelemben kérheti a viszontkereset elutasítását, vagy érdemi védekezést
terjeszthet elő. Az ellenkérelem előterjesztésére a bíróság legalább tizenöt napos határidőt
állapíthat meg.
(3)	A bíróság végzéssel visszautasíthatja a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló, hogy a fél azt a
jóhiszemű eljárás követelményének megsértésével terjesztette elő.
(4)	Beszámítási kérelmet az első tárgyalás után csak akkor lehet előterjeszteni, ha:
a)	a beszámítani kért követelést az ellenfél elismeri,
b)	a beszámítandó követelés fennállta közokirattal vagy teljes bizonyítóerejű magánokirattal
bizonyítható,
c)	a beszámítani kért követelés ezen időpontot követően járt le, vagy
d)	a fél valószínűsíti, hogy a követelés fennállásáról vagy lejártáról ezen időpont után szerzett
tudomást.
65
(5)	A másodfokú eljárásban beszámítási kérelmet csak akkor lehet előterjeszteni, ha azt az
ellenfél elismeri, vagy ha a beszámítani kért követelés az elsőfokú tárgyalás berekesztését
követően járt le.
(6)	Keresetváltoztatás folytán az alperes viszontkereset indítására legkésőbb a megváltozott
kereseti kérelem közlését követő tizenöt napon belül jogosult. Kivételesen indokolt esetben a
bíróság a viszontkereset írásbeli előterjesztésére legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat
meg.
(7)	Ha az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, a felperes keresetétől az alperes
hozzájárulásával állhat el.
134.	§
[Marasztalási ítélet]
(1)	Ha a bíróság a marasztalási kereseti kérelemnek helyt ad, ítéletében a közigazgatási
szervet a jogszabályi keretek között marasztalja.
(2)	A bíróság a határozatában megállapított összeg megfizetésére azt a költségvetési szervet
kötelezi, amelynek önálló feladat- és hatáskörrel felruházott szerve, szervezeti egysége,
tisztségviselője vagy közege az alperes.
(3)	Az marasztalási ítélet anyagi jogerejére és az utóperre a polgári perrendtartás szabályait
kell megfelelően alkalmazni.
(4)	Előzetesen végrehajtandó
a)	az alperes által elismert követelésben marasztaló ítélet,
b)	a közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló
pénzbeli marasztalást tartalmazó ítélet, ha az annak alapjául szolgáló összes körülményt ilyen
okirattal bizonyították.
8.	Nem közigazgatási szerv ellen indított per további különös szabályai
135.	§
[Perindítás]
(1)	A közigazgatási szerv az e fejezetben szabályozott perben érvényesítheti közigazgatási
szerződéssel vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igényét.
(2)	A pert az ellen a természetes, vagy közigazgatási szervnek nem minősülő jogi személy
ellen kell megindítani, akivel szemben a közigazgatási szerv igényt érvényesít.
66
(3)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevelet a perben érvényesített igényt
megalapozó tényről, körülményről való tudomásszerzés időpontjától számított kilencven
napon belül kell a bíróságnál benyújtani.
(4)	Ha törvény az igény érvényesítésével kapcsolatban megelőző eljárás lefolytatását írja elő,
a keresetlevelet az eljárást befejező döntés felperessel való közlésétől számított harminc
napon belül a bíróságnál kell benyújtani.
(5)	A per az azonos felek között az általános szabályok szerint folyamatban lévő perhez
egyesíthető, ha tárgyuk egymással összefügg.
(6)	A keresetlevelet a bíróság közli az alperessel, egyidejűleg figyelmezteti az írásbeli
ellenkérelem benyújtása, illetve a tárgyalás elmulasztásának következményeire, továbbá
tájékoztatja a kereset elismerésének lehetőségéről és annak következményeiről.
136.	§
[Ellenkérelem]
(1)	Az alperes a keresetlevél közlésétől számított harminc napon belül írásbeli ellenkérelmet
nyújthat be, amely a kereset elismerését, vagy az eljárás megszüntetésére irányuló alaki
védekezést, illetve érdemi védekezést tartalmaz. Az ellenkérelemben elő kell adni az annak
alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.
(2)	Az alperes indokolt - a határidő lejárta előtt a bíróságra beérkezett - kérelmére a bíróság
az írásbeli ellenkérelem benyújtására rendelkezésre álló határidőt legfeljebb tizenöt nappal
meghosszabbíthatj a.
(3)	Az alperes tárgyalás tartását az ellenkérelemben kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem
elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
XXIV.	fejezet
Köztestületi felügyeleti per
137.	§
[A köztestületi felügyeleti per alapja és eljárási szabályai]
(1)	A köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló közigazgatási szerv vagy
ügyészség (a továbbiakban együtt: a köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló
szerv) által az eredménytelen törvényességi felhívást követően indított perre e törvénynek az
egyszerűsített perre vonatkozó szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A keresetlevelet a felhívásban meghatározott határidő eredménytelen elteltétől számított
harminc napon belül a bíróságnál kell benyújtani.
138.	§
67
[Ítélet]
(1)	Ha a bíróság az indítványban állított jogsértést megállapítja, az e törvény szerint
általánosan alkalmazható jogkövetkezmények mellett
a)	a működés jogszerűségének helyreállítása érdekében elrendelheti a jogsértés orvoslására
jogosult köztestületi szerv összehívását,
b)	a jogsértő köztestületi szerv vagy tisztségviselő tevékenységét felfüggesztheti, illetve
c)	a köztestület működése törvényességének biztosítására és ellenőrzésére felügyelőbiztost
rendelhet ki.
(2)	Az e törvény általános szabályai szerinti és az (1) bekezdésben meghatározott
jogkövetkezményeket a bíróság együttesen is alkalmazhatja.
(3)	A bíróság az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket akkor is alkalmazhatja, ha a
törvényességi felügyeleti szerv az általános szabályok szerint indított perben érdekeltként erre
irányuló kérelmet terjeszt elő.
139.	§
[Felügyelőbiztos kirendelése]
(1)	A köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a felügyelőbiztos személyére
a keresetlevélben javaslatot tehet. E javaslat a bíróságot nem köti.
(2)	Felügyelőbiztosként nem rendelhető ki az, aki a köztestületben tisztséget nem viselhet,
valamint az sem, akit az alperes köztestületi szerv közvetlenül irányít. Törvény további
összeférhetetlenségi okokat állapíthat meg.
(3)	A felügyelőbiztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem
utasítható, e tevékenységéért vele szemben hátrányos köztestületi jogkövetkezmény nem
alkalmazható.
(4)	A bíróság a jogszerűség helyreállítására határidőt állapít meg, meghatározza a
felügyelőbiztos feladatait, szükség esetén - a felügyelőbiztos felmentésével vagy anélkül - új
felügyelő biztost rendel ki.
(5)	A felügyelőbiztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és a
törvényességi ellenőrzést gyakorló szervet. A felügyelőbiztos költségtérítését a bíróság
állapítja meg, és a felügyelt köztestületi szerv viseli.
XXV.	Fejezet
Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló,
valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti
eljárások
68
9. Közös szabályok
140.	§
[Az általános szabályok alkalmazása]
(1)	E törvény rendelkezéseit az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének
vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási
kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel, a
normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni.
(2)	E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha az eljárás tárgya a helyi
önkormányzat normatív határozata.
141.	§
[Indítvány]
(1)	Az e fejezetben szabályozott eljárást indítvánnyal kell megindítani, amelyre a keresetlevél
szabályait kell alkalmazni. Az indítvánnyal az általános szabályok szerinti kereset nem
kapcsolható össze.
(2)	Az indítványt a Kúriánál kell benyújtani.
142.	§
[A Kúria eljárása]
(1)	Az alapvető jogok biztosa személyesen is eljárhat.
(2)	A Kúria az indítványt tárgyaláson kívül bírálja el, indokolt esetben dönthet az indítvány
tárgyaláson történő elbírálásáról.
(3)	A Kúria az indítvány beérkezésétől számított kilencven napon belül dönt. E határidőt a
Kúria indokolt esetben egyszer, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, kivéve, ha
ideiglenes alkalmazási tilalmat rendelt el.
(4)	Az e fejezetben szabályozott eljárásokban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és
saját költségüket maguk viselik.
143.	§
[Döntés és közzététel]
(1)	A Kúria az indítvány érdemében határozattal, az eljárás során felmerült minden más
kérdésben végzéssel dönt. A határozatra az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell
megfelelően alkalmazni.
69
(2)	Ha az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése vagy a helyi önkormányzat
törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása nem állapítható meg, a Kúria az
indítványt elutasítja.
(3)	A Kúria határidő tűzésével elrendeli, hogy a határozat közzétételére az önkormányzati
rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
(4)	A Kúria gondoskodik határozatának a honlapján történő közzétételéről.
10.	Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás
144.	§
[Indítvány]
(1)	Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást
törvény által feljogosított szerv indítványozhatja.
(2)	Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló indítvány
tartalmazza
a)	a Kúria által vizsgálandó önkormányzati rendeletet,
b)	az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését,
c)	azon jogszabályi rendelkezés megjelölését, amelyet az önkormányzati rendelet sért, és
d)	annak okát, hogy az indítványozó az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek.
(3)	A Kúria az önkormányzati rendelet vitatott rendelkezésével szoros összefüggésben álló
rendelkezésének más jogszabályba ütközését is vizsgálhatja.
145.	§
[Bírói indítvány]
Ha a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban önkormányzati rendelet olyan
rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli, a bírósági
eljárás felfüggesztése mellett a Kúriánál indítványozza az önkormányzati rendelet más
jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást. A bírósági eljárást felfüggesztő
végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
146.	§
[Ideiglenes alkalmazási tilalom]
(1)	A Kúria - az azonnali jogvédelemre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával -
kérelemre vagy hivatalból elrendelheti az önkormányzati rendelet alkalmazásának ideiglenes
tilalmát.
70
(2)	Az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése alkalmazásának ideiglenes tilalmát
elrendelő végzést az önkormányzati rendelet kihirdetésére irányadó szabályok szerint,
valamint a hivatalos lapban közzé kell tenni. A Kúria a végzés közzététele iránt soron kívül
intézkedik.
(3)	Az ideiglenes alkalmazási tilalommal érintett önkormányzati rendelet vagy annak
rendelkezése nem alkalmazható az ügydöntő határozat közzétételét követő napig.
(4)	Ha a Kúria ideiglenes alkalmazási tilalmat rendelt el, soron kívül jár el.
147.	§
[Döntés az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése esetén]
(1)	Ha a Kúria megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely
rendelkezése más jogszabályba ütközik,
a)	az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti, vagy
b)	az eljárás megindítását követően hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet vagy
rendelkezése más jogszabályba ütközését állapítja meg,
c)	kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy
annak rendelkezése nem lép hatályba.
(2)	Az Kúria elrendeli az (1) bekezdés szerinti határozatának a hivatalos lapban való
közzétételét.
(3)	A megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a bíróság
határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól
nem alkalmazható, a kihirdetett, de hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak
rendelkezése pedig nem lép hatályba.
(4)	A bíróság az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése hatályvesztésének
időpontját a (3) bekezdéstől eltérően állapíthatja meg, ha azt a jogbiztonság vagy az
önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja.
(5)	A Kúria határozata mindenkire nézve kötelező.
148.	§
[Általános alkalmazási tilalom]
(1)	Ha az önkormányzati rendelet vagy rendelkezésének megsemmisítésére, illetve más
jogszabályba ütközésének megállapítására bírói indítvány alapján került sor, a
megsemmisített önkormányzati rendelet, illetve annak rendelkezése nem alkalmazható a
bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés
időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.
71
(2)	A Kúria elrendeli az általános alkalmazási tilalom mellőzését, ha azt a közérdek védelme,
a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme
indokolja.
11. A helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás
149.	§
[Indítvány]
(1)	A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti
eljárást a törvényességi felügyeleti szerv indítványozhatja.
(2)	A jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági indítvány
tartalmazza
a)	azon törvényi rendelkezés megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat jogalkotási
kötelezettsége fennáll,
b)	annak okát, hogy az indítványozó miért tartja a jogalkotási kötelezettség elmulasztását
megállapíthatónak,
c)	a jogalkotási kötelezettség elmulasztásával összefüggő, a mulasztás elbírálásához
szükséges önkormányzati rendeletet.
150.	§
[Döntés a jogalkotási kötelezettség elmulasztása esetén]
(1)	Ha a Kúria megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási
kötelezettségét elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi
önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget.
(2)	A Kúria határozata a törvényességi felügyeleti szervre és a helyi önkormányzatra kötelező.
151.	§
[Felhatalmazás önkormányzati rendelet vagy normatív határozat megalkotására]
(1)	Ha a Kúria - a törvényességi felügyeleti szervnek a jogalkotási kötelezettség teljesítésére
kitűzött határidő eredménytelen elteltét követően előterjesztett indítványa alapján - azt
állapítja meg, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének nem tett eleget,
felhatalmazza a törvényességi felügyeleti szerv vezetőjét, hogy az önkormányzati rendeletet
vagy a normatív határozatot a helyi önkormányzat nevében alkossa meg.
(2)	A Kúria elrendeli a felhatalmazó határozat hivatalos lapban való közzétételét. A
közzétételt követően a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettség elmulasztását nem
orvosolhatja.
(3)	A Kúria határozata a törvényességi felügyeleti szervre és a helyi önkormányzatra kötelező.
72
XXVI. Fejezet
Az új eljárásra kötelező és a mulasztási ítélet teljesítésének kikényszerítésére irányuló
eljárás
152.	§
[A teljesítés kikényszerítése iránti kérelem]
(1)	A felperes vagy az érdekelt a teljesítési határidő leteltétől számított kilencven napon belül
a teljesítés kikényszerítése érdekében kérelemmel fordulhat az elsőfokú határozatot hozó
bírósághoz, ha a közigazgatási szerv a teljesítési határidőn belül nem tett eleget
a)	a bíróság új eljárás lefolytatására kötelező jogerős határozatában foglaltaknak, vagy
b)	a mulasztási ítéletből származó kötelezettségének.
(2)	A teljesítés kikényszerítése iránti kérelem alapján indult eljárásra az egyszerűsített per
szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	A kérelem alapján a bíróság tizenöt napon belül határidő tűzésével felhívja a közigazgatási
szervet arra, hogy teljesítse kötelezettségét, vagy adjon magyarázatot a teljesítés
elmaradására, a magyarázatot alátámasztó iratok egyidejű megküldése mellett.
(4)	Ha a közigazgatási szerv a felhívás alapján teljesít, a bíróság az eljárást megszünteti, és a
közigazgatási szervet a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezi.
153.	§
[Teljesítési bírság]
(1)	Ha a közigazgatási szerv a teljesítés elmaradására nem ad magyarázatot, vagy az nem
alapos, a bíróság a közigazgatási szervet - a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezése
mellett - teljesítési bírsággal sújtja.
(2)	A teljesítési bírság összege az ügy körülményeihez és a kötelezettségszegés súlyához
igazodóan százezer és tízmillió forint között állapítható meg. A teljesítési bírság ismételten
kiszabható, ha a teljesítésre ésszerű időn belül nem került sor.
(3)	A bíróság - a teljesítési bírság ismételt kiszabása helyett vagy mellett - a közigazgatási
szerv vezetőjét az ügy körülményeihez és a kötelezettségszegés súlyához igazodó mértékű
pénzbírsággal sújthatja.
(4)	A teljesítési bírságot kiszabó végzés ellen nyolc napon belül van helye fellebbezésnek,
amelyről a bíróság tizenöt napon belül dönt.
(5)	A teljesítési bírságra egyebekben a pénzbírság szabályait kell alkalmazni.
154.	§
73
[Intézkedések]
(1)	A bíróság a teljesítési bírság kiszabása mellett
a)	a közigazgatási szervvel azonos hatáskörű másik szervet jelöl ki az eljárás lefolytatására,
egyúttal a közigazgatási szervet az eljárás költségeinek viselésére kötelezi,
b)	a közigazgatási szerv törvényességi felügyeleti szervét felhatalmazza a mulasztási ítéletnek
megfelelő teljesítésre, egyúttal a közigazgatási szervet a teljesítés költségeinek viselésére
kötelezi, vagy
c)	az a) és b) pontban foglalt jogkövetkezmény alkalmazhatóságának hiányában, ha azt az ügy
jellege és a rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik, ideiglenes intézkedést hozhat, amely a
teljesítésig hatályos.
(2)	Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján kijelölt szerv eljárási kötelezettségének nem tesz
eleget, a teljesítés kikényszerítése e fejezet szabályai szerint kérelmezhető.
XXVII. Fejezet
A közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárás
155.	§
[A kijelölési eljárás szabályai]
(1)	A bíróságtól a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv kijelölése kérhető, ha
ugyanazon közigazgatási cselekményre nézve több közigazgatási szerv állapította meg
hatáskörét vagy annak hiányát, és utóbbi miatt a közigazgatási hatósági eljárás nem indulhat
meg, vagy nincs folyamatban.
(2)	A kijelölés iránti kérelmet a bíróságnál a hatásköri vitában érintett közigazgatási szerv,
illetve az a személy terjesztheti elő, akinek jogával, jogos érdekével kapcsolatban a hatásköri
vita kialakult.
(3)	A kijelölés tárgyában a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban, a kérelem
előterjesztésétől számított harminc napon belül végzéssel dönt.
(4)	A kijelölési eljárást befejező végzés ellen nincs helye perújításnak.
(5)	A kijelölési eljárásra egyebekben az egyszerűsített per szabályait kell alkalmazni.
HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
156.§
74
[Felhatalmazó rendelkezés]
Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a
keresetlevél benyújtását szolgáló formanyomtatványra vonatkozó szabályokat.
157.	§
[Hatálybalépés]
Ez a törvény 2018. január 1-jén lép hatályba.
158.	§
[Átmeneti rendelkezések]
(1)	E törvény rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult eljárásokban kell
alkalmazni.
(2)	Az egyéb átmeneti rendelkezéseket törvény állapítja meg.
75
Indokolás a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezetéhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
I.
A közigazgatási perek polgári perrendtartásbeli szabályozása a közigazgatási eszköztár
bővülése nyomán már nem képes azt a teljes körű bírói jogvédelmet biztosítani, amelyet a
jogállamiság és a hatalommegosztás alkotmányos elvei, továbbá az európai jog megkövetel.
Ezt felismerve a Kormány a közigazgatási perrendtartás kodifikációjáról szóló 1011/2015. (I.
22.) Korm. határozatában felhatalmazást adott a közigazgatási perrendtartás koncepciójának
kidolgozására.
A kodifikációt előkészítő munka előzte meg, amelynek keretében sor került a közigazgatási
perjog egész normaanyagának, így a polgári perrendtartás szabályainak és a különböző
ágazati jogszabályok sokaságának átfogó elemzésére, valamint a hozzájuk kapcsolódó bírói
gyakorlat és kúriai joggyakorlat-elemző csoporti vélemények vizsgálatára. Része volt az
elméleti alapozásnak több európai állam perjogi törvényének tanulmányozása, a kodifikáció
során irányadó európai joganyag és a megszívlelendő ajánlások számbavétele, végül, de nem
utolsó sorban a magyar közigazgatási perjogi hagyományok, elsősorban az 1896. évi XXVI.
törvénycikk szabályainak felelevenítése.
II.
A Kormány 2015. május 13-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a közigazgatási perrendtartás
koncepciójáról szóló jelentést és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény és az általános
közigazgatási rendtartásról szóló törvény előkészítésével összefüggő egyes feladatokról szóló
1352/2015. (VI. 2.) Korm. határozatában felhívta az igazságügyi minisztert, hogy készítsen
előterjesztést a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezetéről a közigazgatási
perrendtartás kodifikációjáról szóló 1011/2015. (I. 22.) Korm. határozat alapján létrehozott
Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság részvételével.
A kodifikációs munka vezérfonala a hatékony jogvédelem elvének minél szélesebb körű
érvényre juttatása volt. Ez jelenti egyrészt a jogvédelem hézagmentességének biztosítását,
tehát azt, hogy a közigazgatás által okozott jogsérelmek a közigazgatás cselekvésének
formájától függetlenül bíróság elé vihetőek legyenek, és hogy e cselekvések törvényességének
vizsgálatához igazodó eljárási szabályok kerüljenek kialakításra. A jogvédelem
hatékonyságához szükség van a fegyveregyenlőséget megteremtő szabályokra is, számos
esetben a felek jogait és kötelezettségeit, és ezzel összefüggésben a bíróság szerepét a polgári
perjogtól eltérően szükséges meghatározni. Nagyon fontos, hogy időben is hatékony legyen a
jogvédelem: olyan szabályokra van szükség, amelyek minél koncentráltabb pervitelt tesznek
lehetővé, és minél több lehetőséget adnak a bíróság általi végérvényes rendezésre.
Ugyanakkor kerülendő a bírósági eljárás másodfokú közigazgatási szervi eljárássá válása.
76
III.
A közigazgatási jog normarendszere alapvetően eltér a polgári jog és a büntetőjog körében
megszokottól, ahol viszonylag korán kialakultak az átfogó jellegű anyagi jogi kódexek, illetve
sor került az eljárási szabályok egyetlen törvényben való összefoglalására. Ezzel szemben a
közigazgatási jogban mindmáig nem jött létre az anyagi jog egészére kiterjedő kódex, ami az
általános perjogi szabályok autonóm kialakításának és továbbfejlesztésének sok tekintetben
akadályát is jelenti. Akadályt jelentett az is, hogy a perjogi szabályokat illetően - részben az
anyagi jog kodifikálatlansága miatt - alapvetően az a szemlélet hatotta át a jogrendszert, hogy
a közigazgatási per csupán egy különös polgári per. Ma már azonban szinte minden európai
országnak van közigazgatási perjogi törvénye, ami azt erősíti, hogy a közigazgatási perjog egy
olyan sajátos terület, amelyet önálló törvényben célszerű szabályozni.
A rendszerváltozás kapcsán elmaradt a közigazgatási bíráskodás rendszerének ilyen módon
való kialakítása. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló
1991. évi XXVI. törvény csak ideiglenes jelleggel nyitotta meg a közigazgatási bírói utat. Ezt
az adósságot kívánja a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban:
perrendtartás) most törleszteni. Az elmúlt huszonöt évben az ideiglenes keretek között a bírói
gyakorlat és a jogalkotó által folyamatosan alakított perjogi rendszert alapvetően fenntartja a
perrendtartás, és azt egy magasabb absztrakciós szintre emelve megkísérli alkalmassá tenni
arra, hogy szabályai a közigazgatás valamennyi cselekvésével szemben alkalmasak legyenek a
koncentrált és hatékony bírói jogvédelem biztosítására. Ez a modell természetesen csak úgy
töltheti be a szerepét, ha sikerül a valóban indokolt körre visszaszorítani az általános
szabályoktól eltérő különös perjogi rendelkezéseket.
IV.
A végleges, átfogó megoldás létrehozása során természetesen szükséges több ponton
meghaladni az 1991-ben ideiglenesen kialakított szabályozást.
Az egyik legfontosabb változás a bírói út kiszélesítése. A generálklauzula rugalmas kereteket
biztosít a hézagmentes jogvédelem megvalósításához. A közigazgatási cselekmények nagyrészt
jelenleg is bíróság előtt megtámadhatóak, a generálklauzula megteremti annak lehetőségét,
hogy a közigazgatási perjogi szabályok egy kódexben, egységesítve kerüljenek szabályozásra.
Mindez egy olyan perjogi rendszer kialakítását teszi szükségessé, amelyben többféle pertípus
kerül intézményesítésre. A polgári perrendtartás által jelenleg is szabályozott, az egyedi
határozatok vizsgálatára irányuló megtámadási perek mellett a perrendtartás tartalmaz külön
fejezetekbe rendezetten perjogi szabályokat a mulasztási perekre, köztestületi felügyeleti
perekre vagy a marasztalási perekre. Utóbbiakhoz kapcsolódóan szükség van olyan perjogi
szabályokra is, amelyek a közigazgatási jogviszonnyal kapcsolatos olyan perek kezelését teszik
lehetővé, amelyekben a közigazgatási szerv nem alperesként, hanem felperesként lép fel, ami
elsősorban a szerződéses és a közszolgálati jogviszonyokban jellemző. A teljes körű perjogi
szabályozás és egyben a dereguláció okán a közigazgatási nemperes eljárások kategóriáját a
perrendtartásban az egyszerűsített perek, illetve egyéb különös bírósági eljárások szabályai
77
váltják ki. Ez a tisztességes eljárás garanciáit is erősíti. Ugyanezen indokok miatt az
önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos normakontroll-eljárások szabályai is a
perrendtartásban nyernek elhelyezést, ami számos eljárást lassító eljárásjogi hiányosságot
megszüntet.
Fontos újítás a tervezetben a büntető és polgári ítélkezésben már bevett differenciált hatáskör-
telepítés bevezetése. Az ügyek súlya, bonyolultsága és gyakorisága szerint szükséges
megosztani az elsőfokú hatásköröket a közigazgatási ügyben eljáró bíróságok között. A kiemelt
jelentőségű ügyek elsőfokon egy magasabb bírósági fórum előtt indulnak. E körbe sorolja a
tervezet az országos illetékességgel eljáró, a Kormány irányítása alatt nem álló közigazgatási
szervek tevékenységével kapcsolatos közigazgatási pereket, a gyülekezési jog gyakorlásával
kapcsolatos közigazgatási pereket, a köztestületekkel kapcsolatos pereket és egyes választási
jogvitákat. A speciális szakértelmet igénylő ügyek egy magasabb bírói fórumhoz telepítése
lehetőséget teremt a specializációra, ezáltal az ítélkezési tevékenység szakmai színvonalának
emelésére és gyorsítására. E bíróság elsőfokú hatáskörei mellett fellebbviteli fórumként kerül
meghatározásra a közigazgatási bíróságok/ közigazgatási és munkaügyi bíróságok
határozataival kapcsolatos fellebbezések elintézésére.
A szakmaiság emelése érdekében a tervezet visszaállítja a tanácsban való eljárás
elsődlegességét, de figyelembe veszi az ügyek eltérő súlyát is. A tervezet ezért az eredeti
egyesbírói hatáskörök szabályozásával lehetővé teszi, hogy differenciáltan, a kisebb nehézségű
ügyek meghatározott csoportjainál eleve egyesbíró járjon el a perben, egyúttal lehetőséget
biztosít arra, hogy - megfelelő feltételek fennállása esetén - a tanács is elrendelhesse az ügy
egyesbíró elé utalását.
Az időbeli hatékonyság javítását szolgálja egyrészt az azonnali jogvédelmi eszközök
differenciált rendszerének kialakítása a jelenlegi bírói gyakorlat alapulvételével, másrészt az
új tényekre és bizonyítékokra való hivatkozás korlátozása annak érdekében, hogy a tényállás
megállapításának elsődleges helye a közigazgatási szerv pert megelőző eljárása legyen.
Másrészt, ha az ügy természete azt lehetővé teszi és a tényállás tisztázott, a szabályozás
lehetőséget ad a bíró számára arra, hogy megváltoztassa a jogszabálysértő közigazgatási
döntést, elősegítve ezzel a jogvita mielőbbi - végleges - rendezését. A törvény harmadrészt
hatékony eszközöket teremt a jogerős bírói határozatok tényleges érvényesülése érdekében. A
bíró az ítéletével szembeni engedetlenséget szankcionálhatja és az ítélet érvényesülése
érdekében, ahol az ügy természete és körülményei lehetővé teszik, a más úton való teljesítés
iránt is intézkedhet.
A perbeli egyezség sajátos szabályainak kialakítása szintén az időbeli hatékonyságot szolgálja
a közigazgatási perben. Az egyezségkötés során a felek nem a közigazgatási tevékenység
törvényességéről, hanem az okozott jog- és elsősorban érdeksérelmek orvoslásának lehetséges
megoldásairól egyezkednek. A külföldön egyre nagyobb sikerrel alkalmazott eszközt -
megfelelő keretek között - a magyar perjogi szabályozásnak is biztosítania kell. Az egyezség
elérése érdekében a bírósági közvetítés is bekerül a közigazgatási perjogi eszköztárba.
A perrendtartás új jogorvoslati rendet alakít ki: az elsőfokú bírósági döntés ellen rendes
jogorvoslatot biztosít, az ítéletek, továbbá a végzések egy része fellebbezéssel támadható. A
78
perrendtartás a rendes perorvoslat mellett (fellebbezés) tartalmaz rendkívüli perorvoslati
eljárásokat is: a felülvizsgálatot és a perújítást, továbbá az alkotmányjogi panaszt.
Tipikus esetben így a közigazgatási perrendtartás és a hatósági eljárások általános szabályai
szerint a rendes perorvoslattal együtt már legalább háromfokú, a hatósági eljárásban
fellebbezés igénybevehetősége esetén eleve négyfokú eljárásokra kerül sor. Erre is tekintettel a
felülvizsgálat igénybevehetősége az Alkotmánybíróság gyakorlata szerinti szükséges
minimumra szűkül: a Kúria csak azon esetekben fogadja be a felülvizsgálati kérelmet,
amelyekben a Kúria közzétett gyakorlatától vagy jogegységi határozatától való eltérés, illetve
az előzetes döntéshozatali eljárás szükségessége azt megalapozza.
A Kúria nemcsak felülvizsgálati fórum lesz, hiszen a közigazgatási felsőbíróságként eljáró
bíróság által hozott határozatokkal szembeni fellebbezések elbírálása is a hatáskörébe fog
tartozni. A jogalkalmazás egységességének biztosítását ezek a perorvoslati eljárások is
előmozdítják. Ugyancsak a jogegységesítő szerepet szolgálja az ugró fellebbezés
jogintézménye is.
79
RÉSZLETES INDOKOLÁS
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I.	Fejezet
Alapvető rendelkezések
Az 1. §-hoz
A perrendtartás tartalmazza a közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások
szabályait, amelyeknek keretében a közigazgatási ügyben eljáró bíróság elbírálja a
közigazgatási jogvitákat, és lefolytatja a hatáskörébe utalt egyéb eljárásokat. A perrendtartás
ehhez kapcsolódóan először a hatályát szabályozza. Lehetővé teszi, hogy perrendtartás egyes
közigazgatási jogvitákat a perrendtartás hatálya alól kivegyen. Mivel a hatásköri szabály
generálklauzulán alapul, szükséges a perrendtartás hatálya alól kivenni azokat a
közigazgatási tevékenységgel kapcsolatos pereket, melyeket a jogalkotó - a közigazgatási
tevékenységgel érintett életviszonyok sajátosságai miatt - nem a közigazgatási bíráskodáshoz
kíván telepíteni. Ilyen bírósági eljárások például a távoltartással vagy a szellemi tulajdonnal
kapcsolatos jogviták.
A perrendtartás megalkotásával jogalkotói cél annak elérése, hogy a közigazgatási bírósági
eljárások általános szabályait a közigazgatási perrendtartás határozza meg, annak érdekében,
hogy az eljárási szabályok világosak és átláthatóak maradjanak. A perrendtartás ennek
érdekében meghatározza azon szabályait, amelyektől más törvények eltérhetnek.
A 2.§-hoz
Kifejezetten alapelvi rendelkezéseket a perrendtartás nem tartalmaz, ehelyett a bíróság
feladatain és a felek kötelezettségein keresztül rögzíti a közigazgatási bírósági eljárásban
érvényesülő általános követelményeket. A hatalommegosztás elvének megfelelően kimondja,
hogy a közigazgatási bírósági eljárás minden esetben kérelemre indul.
A bíróság legfontosabb feladatának a perrendtartás a közös európai alkotmányos
hagyományoknak megfelelően a hatékony jogvédelem biztosítását minősíti. Ezzel
összefüggésben a preambulum szerinti célmeghatározásra is fontos felhívni a figyelmet, ami
„a közigazgatással szemben nyújtott jogvédelem és jogorvoslat biztosítása”. A közigazgatási
ügyben eljáró bíróság eljárásának a közigazgatással szembeni jogvédelem biztosítására kell
irányulnia, amely feltételezi egyrészt a közigazgatástól való elkülönülést (a közigazgatási
szervvel irányítási, vezetési jogviszonyban nem álló másik jogalany), másrészt olyan jogot,
jogszabály által védett érdeket, amely védelemre szorul. Ennek részletszabályait bontják ki a
perrendtartás szabályai. A hatékony jogvédelem, ahogy azt a perrendtartás e §-ban is
deklarálja, a bíróságra kétirányú jogvédelmi feladatot ró: egyrészt a szubjektív jogvédelmet,
80
amelyhez a rendelkezési elv kapcsolódik, másrészt az objektív jogvédelmet, amely a
rendelkezési elv áttöréseként törvényben - e törvényben és a felhatalmazása alapján más
törvényekben - meghatározott kivételes esetekben a bíróság hivatalbóli eljárását teszi
lehetővé. A hivatalbóliság nem érinti azt az alapelvet, hogy a bíróság csak kérelemre járhat el.
A bíróság feladata a fegyveregyenlőség tényleges biztosítása is.
A hatékony jogvédelem biztosításának feladatához társulnak olyan általános eljárási maximák,
mint a tisztességes eljárás, a perkoncentráció és a költségtakarékosság. Az eljárási
igazságosság érvényre juttatásának feladata nem az anyagi jogi igazság kiderítésére utal,
hanem az igazságosság azon elemeire, amelyek alapvetőek a bíróság függetlenségéhez,
pártatlanságához és a tisztességes eljáráshoz (senki nem lehet saját bírája, meghallgatáshoz
való jog, fegyveregyenlőség). A tisztességes eljáráshoz kapcsolódó kötelezettsége a bíróságnak
a felek tájékoztatása és nyilatkozattételi joguk gyakorlásának biztosítása, továbbá a jogi
képviselő nélkül eljáró fél esetén az eljárási jogosultságok és kötelezettségek gyakorlásának
elősegítése. A perkoncentráció elvét a polgári perrendtartás fejti ki részletesen, a lehetőleg egy
tárgyaláson való elbírálás a közigazgatási perekben is megvalósítandó cél. Ezt szolgálják a
pervezetésre vonatkozó rendelkezések is.
Az igazságszolgáltatás általános alapelvei, amelyeket a bíróságok szervezetéről és
igazgatásáról szóló törvény mond ki, természetesen a közigazgatási perekben is érvényesülnek.
A 3.§-hoz
A felek kötelezettségeként a perrendtartás az igazmondás, a jóhiszemű pervitel, a peranyag-
szolgáltatás és a koncentrált pervitel kötelezettségét rögzíti. A perkoncentráció elvéhez
kapcsolódóan a perrendtartás külön nevesíti a felek azon kötelezettségét, hogy a tények és
bizonyítékok szolgáltatása terén nekik is törekedniük kell arra, hogy az eljárás egy tárgyaláson
elbírálható legyen. Ez a kötelezettség tehát a bíróságot és a feleket egyaránt terheli.
A 4. §-hoz
A közigazgatási tevékenység fogalma a perrendtartás egyik központi eleme, amelyen keresztül
a perrendtartás a bírói utat megnyitja. A közigazgatási tevékenység jogszerűségét és az egyéb,
közigazgatási jogviszonnyal kapcsolatos jogvitát a bíróság közigazgatási perben bírálja el. A
közigazgatási tevékenységnek három fogalmi eleme van. Az első az, hogy a tevékenységet
közigazgatási szerv végzi. A második fogalmi elem a tevékenység közigazgatási jog általi
szabályozottsága: ez teszi egyértelművé, hogy a közigazgatási szervek más jogágak (pl.
polgári jog, büntető eljárási jog vagy büntetés-végrehajtási jog, nemzetközi jog) területére
tartozó cselekményei nem tartoznak e körbe. A harmadik fogalmi elem, hogy a közigazgatási
tevékenység lehet egyrészt tevőleges, ez a közigazgatási cselekmény, de megvalósulhat
mulasztással is, amikor a közigazgatási szerv a jogszabály által előírt cselekmény
megvalósításáról nem gondoskodik. A közigazgatási cselekmény fontos jellemzője, hogy
joghatást vált ki. A továbbiakban a perrendtartás a közigazgatási tevékenység fogalmat
használja akkor, amikor mind cselekményekre, mind mulasztásokra alkalmazható szabályokat
ír elő, s a cselekmény fogalmat, amikor fogalmilag csak tevőleges magatartáshoz kapcsolható
szabályról van szó. A közigazgatási cselekmény fogalma a közigazgatási aktusok fogalmát
81
felöleli, sőt, azon túl is mutat, amikor a joghatás kiváltása kapcsán nem követeli meg, hogy
tudatosan arra irányuljon a cselekmény, elegendő, hogy ez az eredménye.
A tevékenység így meghatározott fogalma függetleníti a bírói út igénybevételének lehetőségét
a közigazgatási cselekvés formájától. A közigazgatási cselekmény általános fogalma alapján
nemcsak közigazgatási határozatok és azok meghozatalának elmulasztása, hanem olyan egyéb
tevékenységek törvényességével kapcsolatos viták is bíróság elé vihetőek, mint például a
hatósági intézkedések, az általános hatályú rendelkezések. A perrendtartás csak egy példálózó
felsorolást ad, mely a legtipikusabb közigazgatási cselekményeket nevezi meg, ezzel bizonyos
minősítési kérdéseket is eldönt a gyakorlat számára. A perrendtartás a korábbi szabályozás
alapján kialakult jogalkalmazói gyakorlat folytonossága érdekében tovább használja a
közigazgatási határozat fogalmát, amely a közigazgatási bírói út eddig biztosításának
központi fogalma volt: a hatósági határozatok és végzések mellett az önkormányzat
képviselőtestületének és szerveinek egyéb döntéseit, illetve azokat az egyéb, közigazgatási
határozatnak minősített döntéseket, amelyekkel szemben külön jogszabályok eddig is
közigazgatási bírói utat biztosítottak.
A jogalkotási aktusnak nem minősülő általános rendelkezések fogalmát az Európai Unió
Bírósága számos döntésében részletezte, szükséges ezt az aktusfajtát is közigazgatási
cselekményként nevesíteni. E körbe tartoznak például a köztestületi szabályzatok. A fogalom
külön utal arra, hogy ezek egyedi ügyben alkalmazandó általános rendelkezések, hiszen
tipikusan egyedi döntéseket hoznak ezek alapján és azokkal összefüggésben merül fel az
általános rendelkezés jogsértő jellege.
A közigazgatási szerződések szintén a közigazgatási cselekmények körébe tartoznak, számos
közigazgatási szerződéses jogvita már jelenleg is közigazgatási bírói útra tartozik, a
perrendtartás most általánossá teszi a közigazgatási szerződéssel szembeni közigazgatási
bírói utat. Ennek érdekében a perrendtartás a közigazgatási szerződést és az egyes
szerződéses nyilatkozatokat is közigazgatási cselekménynek minősíti, így lehet a
jogszerűségük közigazgatási jogvita tárgya. A perrendtartás tartalmi definíciót nem ad a
közigazgatási szerződésekre nézve, hanem felsorolja a közigazgatási szerződésnek minősülő
szerződéseket. A perrendtartás egyrészt a hatósági szerződést nevesíti a közigazgatási
szerződés egyik altípusaként, másrészt pedig a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
törvényben (a továbbiakban: Mötv.) intézményesített szerződéseket, illetve megállapodásokat
(pl. társulási megállapodás). E két altípuson felül közigazgatási szerződések a jogszabályok
által ilyenként minősített szerződések. Az ágazati jogszabályoknak kell tehát az általuk
intézményesített, szabályozott szerződést ilyenként minősíteni, hogy közigazgatási bírói útra
tartozzon az azzal kapcsolatos jogvita. Ehhez elegendő a közigazgatási szerződési minőség
kimondása, a bírói útra nézve további rendelkezésre nincsen szükség. A törvény közigazgatási
szerződésként még a PPP-szerződéseket nevesíti külön, hiszen ezek az ágazati jogban nem
jelennek meg explicite, ugyanakkor fontos, hogy közigazgatási bírói útra tartozzanak a velük
kapcsolatos jogviták. A perrendtartás a PPP szerződéssé minősítéshez a Kúria gyakorlata
alapján négy, konjunktív elemből álló feltételrendszert szab meg, ha ezek közül bármelyik
elem hiányzik, és nincs kifejezett közigazgatási vagy hatósági szerződéssé minősítő
jogszabályi rendelkezés sem, a közigazgatási pernek nincs helye a jogvitában.
82
A közigazgatási cselekményekre adott felsorolás nem zárt, bármely egyéb olyan cselekmény,
amely tartalmazza a közigazgatási tevékenység fogalmi elemeit, közigazgatási jogvita tárgya
lehet. A bíróság a közigazgatási tevékenységet mindig tartalma szerint köteles figyelembe
venni és elbírálni, az nem köti, hogy a közigazgatási szerv vagy a felperes, érdekelt azt
hogyan minősítette. Ennek elsősorban a bírói út rendelkezésre állása, másrészt a különös
perek szabályainak alkalmazhatósága miatt van jelentősége.
A generálklauzulára tekintettel szükséges negatív oldalról is meghatározni a bírói út
terjedelmét, és felsorolni azon közigazgatási tevékenységeket, amelyek specialitásuk folytán
csak kifejezett jogalkotói döntés alapján válhatnak közigazgatási jogvita tárgyává. Ilyenek a
járulékos, avagy részcselekmények, amelyek közigazgatási cselekmények létrejötte, illetve
végrehajtása érdekében születnek meg. Tipikusan ilyenek az eljárási cselekmények, vagy az
együttdöntési jogkörnél a hozzájárulások, állásfoglalások, illetve a közigazgatási
cselekmények végrehajtását szolgáló cselekmények. Ezek csak akkor lehetnek önálló tárgyai
közigazgatási jogvitának, ha a jogalkotó ezt szükségesnek tartja. Ez különösen a végzéseknél
kézenfekvő: ezek, mint eljárási döntések, csak akkor támadhatóak meg önállóan bíróság előtt,
az ügyben hozott határozattól függetlenül, ha törvény külön így rendelkezik. Az egyes
cselekmények megvalósítását szabályozó eljárásrendek igazítanak el a konkrét ügyekben arra
nézve, hogy mi minősül érdemi cselekménynek. Ugyanígy, egy belső eljárási mulasztás sem
lesz önállóan támadható külön törvényi rendelkezés hiányában. Hasonlóképpen, az egymással
irányítási vagy vezetési jogviszonyban álló felek között is csak akkor van helye jogvitának, ha
azt törvény kifejezetten lehetővé teszi. A vezetési viszony alatt a közszolgálati jogviszonyt is
érteni kell.
A perrendtartás a bírói jogvédelem hézagmentességének biztosítása érdekében a
közigazgatási jogviszonyból származó bármely egyéb, nem kifejezetten valamely közigazgatási
tevékenység törvényességével kapcsolatos jogvitát is közigazgatási jogvitává nyilvánítja. E
jogviták köréből a közszolgálati jogvita mellett a közigazgatási szerződéses jogvitát nevesíti.
Erre tekintettel a közigazgatási cselekményre, illetve a közigazgatási tevékenységre
szabályozó rendelkezéseket szükséges a közszolgálati jogvita esetében értelemszerűen a
foglalkoztató szerv közszolgálati jogvitára okot adó döntése, intézkedése felől értelmezni,
akárcsak a közigazgatási szervre vonatkozó szabályokat a foglalkoztató szervre alkalmazni. A
közszolgálati jogviszony tekintetében a perrendtartás nem konkrét törvényekre hivatkozva,
hanem a közszolgálati jogviszony fogalmi elemeit összefoglalva határozza azt meg. Mivel az
ide tartozó jogviszonyokat több törvény szabályozza [a közszolgálati tisztviselőkről szóló
2011. évi CXCIX. törvény, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a
továbbiakban: Hjt.), a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának
szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban:Hszt.)], ezért a
perrendtartás e jogviszonyok közös elemeit, egyrészről a köz szolgálatát, az állam számára
való munkavégzést, másrészről a munkajogi jogviszonyhoz képest speciális jogok és
kötelezettségek rendszerét állítja középpontba. Fontos leszögezni, hogy a közalkalmazotti
jogvita nem tartozik a közszolgálati jogviták fogalma körébe, a közalkalmazottak jogállásáról
szóló 1992. évi XXXIII. törvény - szemben az előbb említett törvényekkel - nem is minősíti a
közalkalmazotti jogviszonyt közszolgálati jogviszonnyá. A közalkalmazotti jogviszonyból
83
eredő jogvita ezért a polgári perrendtartás hatálya alá tartozik, akárcsak a Hszt. -n és a Hjt.-n
kívüli szolgálati viszonyok.
Szükséges a közigazgatási jogvita fogalmához kapcsolódóan néhány további fogalmat is
meghatározni. A közigazgatási szerv fogalmát a perrendtartás a közigazgatási jogalanyiság
felől közelíti meg, ezért közigazgatási szervvé minősíti nemcsak az államigazgatási szervet,
hanem annak mindazon szervezeti egységét is, amelyet jogszabály önálló közigazgatási
feladat- és hatáskörrel ruház fel. Ugyancsak indokolt közigazgatási szervként minősíteni a
közigazgatási szerv közegét, azt a közigazgatási szerv alkalmazásában álló személyt, aki
egyes esetekben konkrét hatáskörökkel rendelkezik - elsősorban intézkedések megtételére. A
helyi önkormányzat szervei (a Mötv. szerint ezek a képviselőtestület és annak szervei, tehát a
polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a
részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös
önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás), a nemzetiségi önkormányzat testülete és
szervei, továbbá a választási bizottság szintén közigazgatási szervek. A perrendtartás a
közjogi jogalanyisággal rendelkező köztestületet és felsőoktatási intézményt minősíti még
közigazgatási szervvé, illetve ezek önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti
egységeit. E szerveken túl közigazgatási szervnek minősül az a szervezet vagy személy is,
amelyet törvény vagy kormányrendelet közhatalmi jogkör gyakorlására jogosít fel. Ebbe a
körbe tartozik például a Magyar Nemzeti Bank az alapfeladatához nem kapcsolódó hatósági
jogköreinek gyakorlása során.
A perrendtartás a megelőző eljárás fogalmát is bevezeti. E fogalom tisztázása azért fontos,
mert a megelőző eljárás nyomán indult perekre bizonyos körben eltérő szabályok vonatkoznak,
mint az egyéb perekre. A megelőző eljárás lehet egyfelől a jogvita tárgyává tett közigazgatási
cselekmény megvalósítására folytatott közigazgatási hatósági eljárás, azaz az általános
közigazgatási rendtartás szabályai szerint lefolytatott, vagy annak hatálya alól kivett hatósági
eljárás. Megelőző eljárás másfelől a közigazgatási jogorvoslati eljárás, mint például a
hatósági ügyben lefolytatott fellebbezési eljárás, illetve a kamarai másodfokú fegyelmi eljárás.
Az 5. §-hoz
A bírói út nem csak a közigazgatási jogviták számára nyitott. A perrendtartás a jogvédelmi
háló teljessé tételének érdekében közigazgatási bírói útra utalja ezen túl azokat a közjogi
jogvitákat, amelyek nem tartoznak sem más bíróság, sem az Alkotmánybíróság elé. Ilyenek
egyrészt például a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogviták, vagy egyes alkotmányos
szervek működésével kapcsolatban felmerülő jogviták, ha rendezésükre jogszabály nem
tartalmaz rendelkezést. A kormányzati tevékenység bevett módon mentes a bírói ellenőrzés
alól. Ide tartozik például a külpolitika és a honvédelem területe. Azon jogvitákat, amelyeket e
körön belül közigazgatási bírói útra akar terelni a jogalkotó, kifejezetten kell szabályozni,
mint azt például a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges
jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény teszi egyes döntések közigazgatási
határozattá minősítése révén. Az önkormányzati rendeletek törvényességének vizsgálata
szintén közigazgatási bírósági eljárás tárgya, ennek rögzítése pedig mind az Alaptörvény
vonatkozó rendelkezései, mind a jogszabályi minőség miatt indokolt.
84
A 6. §-hoz
A közigazgatási perrendtartás egyes, a törvényben kifejezetten rögzített jogintézmények
esetében a polgári perrendtartás szabályait rendeli alkalmazni. A közigazgatási per
önállóságát erősítendő a perrendtartás rögzíti, hogy ezekben az esetekben a polgári
perrendtartás szabályait a közigazgatási perrendtartással összhangban kell alkalmazni. A
perrendtartás a visszautalást kifejezetten az eljárás-semleges jogintézményekre korlátozza,
annak érdekében, hogy elkerülje mind az eljárási szabályok duplikálását, mind a
jogalkalmazási bizonytalanságokat.
II.	Fejezet
Bíróságok
A 7. §-hoz
A perrendtartás meghatározza a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság fogalmát. Ebbe a
körbe tartoznak a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, vagy a bíróságok szervezetéről és
igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) módosítása útján
létrehozandó közigazgatási bíróságok, amelyek csak elsőfokon járnak el. Közigazgatási
felsőbíróságként való eljárásra vagy a szintén a Bszi. módosításával létrehozandó
Közigazgatási Felsőbíróság lesz jogosult, vagy a jelenleg működő bíróságok valamelyike;
vegyesfokú bíróságként jár el ez a fórum: alapvetően másodfokon, de bizonyos, a
perrendtartás által meghatározott ügyekben elsőfokon. A Kúria mind perorvoslati, mind
elsőfokú bíróságként eljár.
A 8. §-hoz
A perrendtartás - az Alaptörvénnyel és a közigazgatási bíráskodás hagyományaival
összhangban - visszaállítja a társasbíráskodás elsődlegességét. A tanácsban való eljárás
elsődlegessége mellett az ítélkezés időszerűségére és az ügyek nehézsége közötti
különbségekre tekintettel a perrendtartás egyrészt lehetővé teszi azt, hogy a tanács egyesbíró
elé utalja az egyszerűbb megítélésű ügyeket, másrészt maga is meghatározza azon ügyek
körét, amelyek esetében a törvénynél fogva egyesbíró jár el. Ezen esetkörök a közigazgatási
cselekmények széles körét fogják át. Egyrészt ebbe a körbe tartoznak azon ügyek, amelyeknél
kétfokú volt a közigazgatási eljárás, valamint általános jelleggel a hatósági eljárásban hozott
egyes döntések, így a végzések és a regisztratív aktusok, továbbá az eljárás egyéb
résztvevőinek keresete alapján indult perek. Szintén e körbe tartozik általános jelleggel azon
közigazgatási cselekmény, amely ötmillió forintot meg nem haladó alapösszegű fizetési
kötelezettséget állapít meg. A fizetési kötelezettség az általános megfogalmazásból eredően
nemcsak a felperest terhelheti, hanem az alperest vagy az érdekeltet is, tehát nem csupán
kötelezettséget megállapító aktusok tartozhatnak ebbe a körbe. A megfogalmazás a bírói
gyakorlatban megjelent problémákra is tekintettel alapösszeget említ, jelezve, hogy a kamat-
és egyéb járulékos követelések nélküli összeget kell figyelembe venni. A mulasztási per is
egyesbírói eljárásra tartozik, továbbá az idegenrendészet körébe tartozó közigazgatási
cselekmények. A perrendtartás az egyesbírói eljárásra utalás lehetőségét magának tartja
fenn.
85
Figyelemmel arra, hogy egy ügy megítélése az általánoshoz képest felvethet különös
nehézséget, a perrendtartás utóbbi esetben lehetőséget biztosít az egyesbíró számára arra,
hogy az eredendően egyesbíró elé tartozó ügyet tanács elé utalja.
A 9. §-hoz
Az egyesbíró eljárása során döntési jogkörében nincsen korlátozva, hatásköre megegyezik a
bíróság tanácsa, illetve a tanács elnöke hatáskörével. Bírósági szervezeti és szervezési okok
indokolják, hogy a perhatékonyság biztosítása céljából az elnök vagy az általa kijelölt bíró
önállóan is megtehessék azon intézkedéseket, amelyeket a perrendtartás a bíróság hatáskörébe
utal. Ha azonban a perrendtartás kifejezetten a tanács eljárását írja elő, helyette nem járhat el
az elnök.
A 10. §-hoz
A bírák és a bíróság kizárásának szabályozása a kialakult gyakorlatot követi. Egyrészt
meghatározásra kerülnek abszolút kizárási okok, másrészt az elfogultság, mint relatív kizárási
ok. Ezek mind a bíró, mind a bíróság elnöke, és a féli, érdekelti érintettség lehetőségére
tekintettel a bírósággal szemben is fennállhatnak. A kizárási kérelem bejelentésére és
elintézésére a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni
A 11. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a közigazgatási bíráskodás területén megszűnnek a nemperes eljárások,
a bírósági titkárok szerepe is változik. A perrendtartás az általános titkári tevékenységet
szabályozza: a titkár munkáját bírói irányítás mellett végzi. Ennek keretében bevezetésre kerül
a bírói ellenőrzés intézménye, továbbá változás, hogy érdemi döntést a bírósági titkár önálló
aláírási jogkörben eljárva nem hozhat.
III.	Fejezet
Hatáskör és illetékesség
A 12. §-hoz
A perrendtartás egyes perek elsőfokú elbírálását a közigazgatási felsőbíróságként eljáró
bíróságra, míg további bírósági eljárások elbírálását első és utolsó fokon a Kúriára ruházza.
A közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság elsőfokú hatáskörébe olyan jogviták kerülnek,
amelyek vagy alkotmányos szerepük, vagy az eljáró közigazgatási szerv hatáskörére
tekintettel kiemelt jelentőségűek. Elsősorban a kormány irányítása alá nem tartozó
államigazgatási szervek közigazgatási tevékenységével kapcsolatos perek tartoznak ebbe a
körbe, továbbá a köztestületi perek és a gyülekezési joggal kapcsolatos cselekmények is. A
közszolgálati jogvitákra az eljáró szervtől függetlenül az általános elsőfokú bíróság
rendelkezik hatáskörrel.
A 13. §-hoz
86
Az általános illetékességi ok a közigazgatási tevékenység megvalósulásának a helye, ami
írásbeli cselekmények esetében a közigazgatási szerv székhelyét, intézkedések esetén pedig az
intézkedés foganatosításának a helyét jelenti. Az illetékességi okok közül a perrendtartás két
különös illetékességi okként továbbviszi az ingatlan fekvésének, illetve az engedélyhez,
bejelentéshez kötött tevékenység végzésének a helyét, továbbá kimondja, hogy az általános
illetékességi ok esetében a többfokú eljárásban megvalósuló közigazgatási cselekményeknél
az elsőfokon eljárt szerv székhelye alapítja meg az illetékességet. A különös illetékességi okok
rendszerének fenntartása egyebekben a gyakorlat tapasztalatai alapján nem szükséges. A
szabályozás lehetőséget biztosít a jogalkotónak kizárólagos illetékességi okok
meghatározására is.
A közigazgatási cselekmény átfogó fogalmára tekintettel szükséges kisegítő illetékességi okok
meghatározása, továbbá a szerződéses perekre nézve az alávetés szabályozása, és különös
illetékességi ok meghatározása. A leginkább leterhelt Fővárosi Közigazgatási Bíróság/
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság esetében az ügyteher enyhítése céljából nincs helye
közigazgatási szerződésben e bíróság illetékessége kikötésének.
A 14. §-hoz
A hatáskör és az illetékesség vizsgálatának az eljárás minden szakaszában hivatalból helye
van. Ha a bíróság valamelyik hiányát észleli, az ügyet átteszi, ha a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező bíróság megállapítható. A közigazgatási perben az illetékesség nem
rögzül. A perrendtartás a jogviták időszerű elbírálása érdekében a pozitív hatásköri
összeütközések esetére a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság primátusát mondja ki,
kötelezővé téve a hatásköréről való döntését a többi bíróságra. A bíróság hatáskörét
megállapító döntésnek kell tekinteni a perelőkészítés megkezdését.
A 15. §-hoz
Ha negatív hatásköri összeütközés vagy illetékességi vita alakul ki, ezeket soron kívül kell
elbírálni. A közigazgatási ügyben eljáró bíróságok között, továbbá a közigazgatási ügyben
eljáró bíróságok és más bíróságok között felmerülő vitákban a Kúria dönt. Utóbbi esetben a
Kúria öttagú, évente előre meghatározott összetételű tanácsban, soron kívül jár el. Az
illetékességi viták a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság hatáskörébe tartoznak.
IV.	Fejezet
A felek és az érdekelt
A 16. §-hoz
A közigazgatási jogképesség az önálló feladat- és hatáskörhöz kapcsolódik. Mivel ez néha nem
jár polgári jogi jogalanyisággal, szükséges külön nevesíteni a közigazgatási jogalanyiságot (a
közigazgatási szervi minőséget) megalapozó önálló feladat- és hatáskört.
A 17. §-hoz
87
A közigazgatási bíráskodás elsősorban szubjektív jogvédelmet biztosít, ezért a perindításra
alapvetően az jogosult, aki azt állítja, hogy jogát, vagy jogos érdekét a közigazgatás vitatott
tevékenysége sérti. A jogos érdek minden olyan érdek, amelyet a jogi szabályozás valamilyen
módon elismer, véd. A jogos érdek érintettsége elsősorban az adott személy helyzetére
gyakorolt hatás felől vizsgálható.
Az érintettségen alapuló perindítás mellett a törvényességet, a közérdeket védő szervezetek
perindítási jogát is indokolt biztosítani. Ebbe a körbe tartozik az ügyészségről szóló 2011. évi
CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) alapján az ügyészség, és a Mötv., a nemzetiségek
jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek tv.), illetve a köztestületi
törvények alapján a különböző önkormányzatisággal rendelkező testületek felett törvényességi
felügyeletet gyakorló államigazgatási szervek. Ez utóbbi szervek és az ügyészség elsősorban a
különös perek között szabályozott köztestületi felügyeleti per indítására jogosultak. A hatósági
eljárásban már bevett, a feladatkörében érintett közigazgatási szerv perindítási jogosultságát
is indokolt fenntartani. Mivel közigazgatási szervek közötti szerződésekkel kapcsolatos
jogvitákra is sor kerülhet, a perrendtartás külön nevesíti a szerződő fél közigazgatási szerv
perindítási jogát is. A foglalkoztató szerv közszolgálati jogvitához kapcsolódó felperesi
pozícióját megalapozó rendelkezést nem az általános rész, hanem a XXIII. fejezet tartalmazza.
A perrendtartás fenntartja annak lehetőségét, hogy külön törvény vagy kormányrendelet a civil
szervezeteknek keresetindítási jogot biztosítson. A civil szervezetek mellett az érdek-képviseleti
feladatokat ellátó szervezeteket is szükséges önállóan nevesíteni, tekintettel arra, hogy külön
jogszabály önálló perindítási jogot biztosíthat számukra az általuk képviselt tagság, illetve
csoport jogos érdekeinek közvetlen sérelme vagy veszélyeztetése esetére. Ebbe a körbe
beletartoznak a közszolgálati jogviszonyokkal kapcsolatban alakult érdekvédelmi szervezetek
is. Rájuk nézve a perrendtartás speciális perképességi és képviseleti szabályt is tartalmaz.
A jogalkalmazás szempontjából az objektív jogvédelmi céllal fellépő perindítási jogosultak
esetében a szubjektív jogvédelem alapját képező jog, jogos érdek sérelmét az objektív
jogvédelem alapját képező hatáskör, illetve védett alapjog, közérdek fogalmaival kell
megfeleltetni a perrendtartás további szabályainak alkalmazása esetén.
A 18. §-hoz
Az alperesi jogutódlás kapcsán felmerült problémák kezelése mellett megtartható az eddigi
megoldás, amely szerint azt a közigazgatási szervet kell alperesnek tekinteni, amelyik a vitatott
tevékenységet megvalósította, azzal, hogy ha többfokú közigazgatási eljárás, akkor az utolsó
fokon eljárt közigazgatási szerv lesz az alperes. Közigazgatási szerv - a közigazgatási szerv
definíciójára és a perképességi szabályra is tekintettel - az önálló közigazgatási szerv azon
szervezeti egysége, szerve, tisztségviselője, közege, amelyre vagy akire jogszabály a vitatott
közigazgatási cselekményre vonatkozó hatáskört telepíti.
A jogutódlás kapcsán a gyakorlatban felmerült problémák megoldását segíti elő az az
egyértelműsítő rendelkezés, hogy a hatáskör végleges - jogutód nélküli - megszűnése az
alperesi minőséget nem befolyásolja. Ez a szabály akkor bír jelentőséggel, ha az adott
hatáskör megszűnik. Ha a hatáskör nem szűnik meg, akkor a felek személyében bekövetkezett
változásokra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
88
A 19. §-hoz
A perrendtartás biztosítja annak lehetőségét, hogy több felperes együtt is indítson pert, illetve
több alperes együtt is perelhető legyen. Az új pertípusokra és az alperesek körének
szélesítésére is tekintettel mind az egységes, mind az egyszerű pertársaság szabályozásra
került.
Az alperesi pertársaságnál a hatóság és a szakhatóság, illetve a közigazgatási szerv és olyan
egyéb közigazgatási szerv együttes perben állására van lehetőség, amelyek közösen
valósítottak meg valamely közigazgatási cselekményt. A mulasztásnál ez nem értelmezhető,
ezért nem a tevékenységre, hanem a cselekményre nézve szabályoz a rendelkezés. Az első és a
másodfokon eljárt szerv nem közösen valósítja meg a cselekményt, noha valóban ugyanazon
ügyben járnak el, de eljárásaik egymásutániságuk miatt nem tekinthetőek sem egyetlen
megelőző eljárásnak, sem egy cselekmény közös megvalósításának.
A 20. §-hoz
Akár felperesi, akár alperesi oldalon előfordulhat az, hogy több, eltérő jogokkal, érdekekkel
illetve hatáskörrel rendelkező személy vagy szerv vesz részt egy közigazgatási jogviszonyban
(pl. az építtető és a szomszédja, illetve az építésügyi hatóság és a szakhatóság). Az érdekelt
fogalmának megjelenése a nem kétpólusú közigazgatási jogviszonyok jobb leképezését teszi
lehetővé a perjogban. E többpólusú jogviszonyok megint különfélék lehetnek: elképzelhető,
hogy a perben az érdekek két csoportra oszthatók, és azonos érdekei vannak a felpereseknek,
de ugyanígy az is, hogy ezek eltérőek (pl. az építtető nem elégedett a hatóság engedélyének
tartalmával, a környezetvédelmi egyesület pedig az építést akarja megakadályozni). Ugyanígy
az is elképzelhető, hogy a hatóság és egyes szakhatóságok az engedélyt megadhatónak vélik, és
egyetlen szakhatóság ellenzi azt. Tehát a harmadik személyek eljárási helyzete különböző
lehet, s ebből kifolyólag differenciált szabályozást is igényel. Erre tekintettel került egyrészt
kialakításra az érdekelt fogalma, aki a jogviszonyban harmadik személyként jelenik meg,
másrészt lehetőség van a pertársként való belépésre a felperes oldalán, illetve alperesi oldalon
több alperes perlésére, perbeállítására.
Az érdekeltet a közigazgatási perben - a perrendtartás eltérő rendelkezésének hiányában - a
féllel azonos eljárási jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik. Azon szabályok
esetében tehát, amelyeknél nem kerül nevesítésre az érdekelt, ott ugyanarra jogosult, illetve
kötelezett, mint a felek. Az érdekelt a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartására
kötelezett, vagyis ha a felperes eláll a keresetétől, ebben az esetben az érdekelt az eljárást nem
folytathatja.
A perbelépést vagy írásban, vagy szóban jelenti be az érdekelt. Ha ezt korábbi értesülése
alapján az érdekelt nem tette meg, a perbelépés lehetőségéről a bíróság értesíti. Ha az
érdekeltek nagy száma ezt indokolja, a törvényben nevesített feltételekkel az érdekelteket
hirdetményi úton is lehet értesíteni. Erről a bíróság dönt, és ebben az esetben a közigazgatási
szervet kötelezi az értesítés közzétételére.
A 21. §-hoz
89
Az érdekelt perbelépésének szabályai a feszes pervitel miatt kiemelt jelentőséggel bírnak. Ha
volt megelőző eljárás, a keresetlevél benyújtásáról a közigazgatási szerv tájékoztatja az
érdekelteket. A perbelépés lehetőségéről azonban a bíróság értesíti az ismert érdekelteket.
Ennek alapján elképzelhető, hogy az érdekelt a bíróság értesítését követően jelenti be a
perbelépését, de az is lehetséges, hogy attól függetlenül jelzi ezt a bíróság előtt. A feszes
pervitel érdekében a perrendtartás tizenöt napot biztosít a perbelépés bejelentésére, ezt a
bírósági értesítés kézhezvételétől kell számolni. Mivel értesíteni csak az ismert érdekelteket
kell, azt is fontos rögzíteni, hogy a perbelépés lehetőségéről való értesítésre, és annak nyomán
a perbelépés bejelentésére a perbelépésről korábban nem értesített érdekelt esetében az
eljárás során bármikor lehetőség van, akárcsak arra, hogy a perbelépés lehetőségéről nem
értesített fél bejelentse a perbelépését. A mellőzött ügyfelek helyzetének könnyítése érdekében
esetükben tehát akár a perorvoslati kérelemben is bejelenthető a perbelépés, ekkor azonban
már az elsőfokú tárgyalás tartása nem kérhető, a perorvoslati eljárásban kell az érdekeltnek -
perbelépésének engedélyezése esetén - azt bizonyítania, hogy a perben való addigi
részvételének hiánya jelentős, az ítélet érdemére kiható szabályszegés volt. Az érdekelti
perbelépés az eljárás során bármikor való megengedése kielégítőbb megoldást nyújt a
mellőzött ügyfél számára, mint az esetleges perújítás.
A perbelépést a bíróság engedélyezi, s ugyancsak a bíróság zárja ki az érdekeltet a perből, ha
az szükséges. A perben való részvételhez nem elég a perbelépést bejelenteni, azt a bíróságnak
engedélyeznie is kell, ez a végzése - pozitív döntés esetében - a közléskor emelkedik jogerőre.
Ezen időpontot megelőzően nincs lehetőség perbeli cselekményekre. A perbelépés
bejelentéséhez kapcsolódó eljárási cselekményekre természetesen ez a korlátozás nem
vonatkozhat, hiszen akkor sem a perbelépés bejelentésére, sem a perbelépés elutasításával
szembeni perorvoslatra nem lenne mód. A további pervitelt ellehetetlenítő végzések ellen
fellebbezésnek van helye, a perbelépés megengedése ellen azonban külön perorvoslat nem áll
rendelkezésre, az ítélettel szembeni perorvoslatban támadható a bíróság e döntése.
A 22. §-hoz
A jogutódlás körében a perrendtartás egyrészt különválasztja a perbeli jogutódlást és az
alperes személyében bekövetkezett változások perbeli kezelésének kérdéseit, másrészt a
jogutódlással kapcsolatos eljárás szabályait és a perbeli jogutódlás szabályait. A perbeli
jogutódlás körében elsősorban a felperesre és az érdekeltre vonatkozó szabályok kerülnek
megállapításra.
A 23. §-hoz
A perbelépés és a perbevonás bejelentése esetén a bíróság döntése előtt meghallgatja a feleket,
és nyilatkozataikat figyelembe veszi döntésénél. Külön perorvoslatnak a perbelépés vagy
perbevonás esetén csak elutasító döntés esetén van helye, hasonlóan a jelenlegi gyakorlathoz.
A jogelőd elbocsátásának csak a felek hozzájárulása esetén van helye.
A 24. §-hoz
90
Fontos lehetőség a megelőző eljárásból mellőzött személy részére, hogy ha a perbelépés
lehetőségéről sem értesítették, saját döntése szerint akár felperesként, akár érdekeltként
beléphet, ebben az esetben tehát az ő választásától függően alakul perbeli helyzete.
A 25. §-hoz
A perbeállítás részletes szabályai hivatottak a közigazgatási szervezetrendszerben
bekövetkezett változásokkal kapcsolatos, a gyakorlatban felmerült problémák kezelésére. A
fegyveregyenlőséget és a per időszerű befejezését szolgálja, hogy az alperes az őt érintő
szervezeti változást köteles bejelenteni a bíróságnak. Mivel e változásokat mindig jogszabályi
rendelkezések okozzák, indokolatlan ezek terhét a felperesre hárítani. A perbeli jogutódlást a
perrendtartás a hatáskör-telepítésben bekövetkezett változáshoz köti, így az elsődleges
szempont a perbeli jogutód megállapításánál az, hogy mely szervhez került a megszűnt
közigazgatási szerv hatásköre, illetve a korábban gyakorolt hatáskört mely közigazgatási szerv
vette át az alperestől. Kétfokú eljárásban a másodfokú hatáskör változását kell figyelembe
venni. Ha a másodfokú szerv úgy szűnik meg, hogy a másodfokú hatáskör is megszűnik, az
elsőfokon eljárt szerv lesz a megfelelő alperes. Az elsőfokon eljárt hatáskörének esetleges
egyidejű megszűnése esetén pedig az a szerv lesz az alperes, amelyhez az elsőfokú hatáskör
került, illetve a hatáskör megszűnése esetén az ügyben eredetileg elsőfokon eljárt szervet kell
perbeállítani. A perrendtartás az alperes személyének felperes általi pontos megjelölésének
kívánalmával szemben - akárcsak az alperesi jogutódlás esetén - a bírói aktivitás elsőbbségét
kívánja hangsúlyozni, ami a koncentrált és költségtakarékos eljárást elősegítheti. Akkor is a
bíróság állapítja meg és állítja perbe a megfelelő alperest, ha nem a megfelelő alperes ellen
indult meg a per, vagy további közigazgatási szervnek is perben kell állnia. A perbeállítás és a
perből való elbocsátás miatt az azzal érintett közigazgatási szerv feltételesen devolutív hatályú
perorvoslattal élhet.
V.	Fejezet
Képviselet
A 26. §-hoz
A képviseletnél a perrendtartás a polgári perrendtartási szabályokra utal vissza, és elsősorban
az eltéréseket rögzíti. A képviseleti jogosultság munkáltatói igazolvánnyal való igazolása
fennmarad, kiegészül annak rögzítésével, hogy a képviseleti jogosultság a szervezet működését
meghatározó szabályzat megfelelő rendelkezésén alapul. A szervezeti és működési szabályzat
vagy egyéb szervezeti norma vonatkozó rendelkezését a védirathoz, illetve a keresetlevélhez is
csatolni kell, vagy a munkáltatói igazolvánnyal együtt kell bemutatni. Ha nincs munkáltatói
igazolványa a közigazgatási szervet képviselő alkalmazottnak, a polgári perrendtartás
szabályai szerint tudja képviseleti jogosultságát igazolni. A másodfokú szerv az elsőfokú
szervnek továbbra is adhat a képviselet ellátására meghatalmazást.
A 27. §-hoz
91
A perrendtartás meghatározza a jogi képviselethez kötött eljárások körét, és a polgári
perrendtartás szabályain túl a közigazgatási szerv megfelelő végzettségű tisztségviselőjét és
alkalmazottjának jogi képviselet ellátására jogosítja fel.
VI.	Fejezet
Egyéb általános szabályok
A 28. §-hoz
A beadványok alaki kellékeire a törvény a polgári perrendtartást rendeli alkalmazni. A
beadványokra vonatkozó szabályok közül kiemelt jelentősége van a kapcsolattartásra
vonatkozó szabályoknak így ezt a perrendtartás külön szabályozza. Mivel a közigazgatási
perben a kapcsolattartás kimerül a tárgyaláson, a beadványokban és bírósági iratok útján
megvalósuló kapcsolattartásban, külön kapcsolattartási fejezet vagy cím megalkotása nem
indokolt. Szükséges azonban a beadványok szabályai között rögzíteni a beadványok
előterjesztése kapcsán a három bevett kapcsolattartási formát.
A beadványok tartalmára és formájára vonatkozó szabály, továbbá a beadványokra vonatkozó
általános szabályok és a keresetlevélre és a perorvoslati kérelmekre vonatkozó szabályok
közötti kapcsolat tisztázása érdekében a perrendtartás szubszidiáriusan utóbbiakra a
beadványokra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni. A beadványokra vonatkozó
szabályokat a keresetlevél továbbítására és a védiratra is indokolt kiterjeszteni. A
hiánypótlásra a beadványok esetén a perrendtartás a polgári perrendtartási szabályokat kell
alkalmazni, akárcsak a beadványok alapján szükséges intézkedésekre. A perrendtartás a
beadványok hiánypótlásra vonatkozó szabályait nem terjeszti ki a szóbeli kommunikációra,
mivel a szóbeli nyilatkozatok esetén azok hiányosságainak kezelése a bíróság tárgyalásvezetési
feladatai körébe tartozik.
A 29. §-hoz
Az elektronikus ügyintézés általános szabályairól és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló törvény és végrehajtási rendeletei részletesen szabályozzák az elektronikus
kapcsolattartás technikai szabályait, a polgári perrendtartás vonatkozó szabályaival együtt
kellőképpen rendezik a közigazgatási perben is felmerülő kérdések nagy részét, ezért ezekre
visszautalva a tervezet csak a különös, közigazgatási perre vonatkozó rendelkezéseket
szabályozza.
Az elektronikus kapcsolattartás előfeltétele, hogy a peres fél kezdeményezze azt. Ezért a
bíróság az első kapcsolatfelvételkor papír alapon kézbesít, és ekkor hívja fel az elektronikus
útra kötelezett figyelmét e kötelezettségére és az ezzel kapcsolatos hibák következményeire. Az
első kapcsolatfelvétel tipikus esetben a védirat felperessel és érdekelttel való közlése. Azokban
az ügyekben, amelyekben a keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, az első
kapcsolatfelvétel általában a keresetlevélnek az alperes és az érdekelt részére való megküldése
lesz.
A 30. §-hoz
92
A perrendtartás a bírság összegének differenciálása tekintetében mind a hatósági eljárási,
mind a polgári perrendtartási szabályokhoz igazodik. A bírság mértékének meghatározása a
bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, a bírságoló végzéssel szemben perorvoslatnak van
helye, ahhoz a bíróság nincs kötve.
A 31. §-hoz
Ha bizonyos ügyek egy eljárásban, vagy egy ügy több eljárásban való elbírálása tűnik
célszerűnek, a bíróság intézkedik az egyesítésről vagy az elkülönítésről. Fontos, már kialakult
szabály, hogy más közigazgatási ügyben eljáró bíróságtól is lehet eljárást a folyamatban lévő
eljáráshoz egyesíteni. Az egyesítéshez a szoros jogi és ténybeli összefüggés szükséges.
A 32. §-hoz
A félbeszakadás és a felfüggesztés nagyrészt a polgári perrendi szabályokhoz igazodik, azzal a
különbséggel, hogy bizonyos perbeli cselekményekre ez idő alatt is lehetőség van, így például
a multipoláris viszonyokra tekintettel félbeszakadás esetén is lehetséges az elkülönítés.
A felfüggesztés ellen a polgári perrendtartás szabályai szerint általában fellebbezésnek van
helye, kivéve, ahol azt a perrendtartás vagy a polgári perrendtartás kizárja. A felfüggesztés
speciális eseteit, a mintapert, illetve a más bírósági fórumhoz fordulást a perrendtartás külön
§-okban szabályozza.
A szünetelés egyes, a felperes mulasztásához kapcsolódó eseteit a perrendtartás
általánosságban pedig megszüntethetőségi okká teszi, így az általános szabályok között a
szünetelés nem kerül szabályozásra.
A 33. §-hoz
A mintaper új elem a közigazgatási perjogban, tulajdonképpen egy speciális felfüggesztési ok
is. A rendelkezés célja az olyan jogviták gyorsabb kezelése, ahol azonos ténybeli alapon,
azonos jogi helyzet mellett kell a bíróságnak számos ügyben párhuzamosan döntést hozni, s
ennek érdekében tartalmilag szinte azonos eljárási cselekményeket megtenni. Az ilyen
eljárások gyorsabb elbírálása érdekében a perrendtartás lehetőséget ad a bírónak arra, hogy
egy eljárást annak mintaperré minősítése révén, mintegy előzetesen lefolytasson, s az ott nyert
bizonyítékokat és jogértelmezési eredményt a többi eljárásban felhasználva döntsön.
Természetesen erre csak a többi, a mintaper idejére felfüggesztett eljárás résztvevőinek
nyilatkozattételi jogát nem sértve kerülhet sor. A tisztességes eljárás kívánalmaira tekintettel a
mintaper idejére felfüggesztett eljárás résztvevői által előterjesztett nyilatkozatokat a bíróság
az elbírálás során szintén figyelembe veszi. A mintaper miatti felfüggesztéshez azonban a
felfüggesztett eljárások feleinek hozzájárulniuk nem kell, és érdekeltként sem vesznek részt a
felfüggesztés okán a mintaperben. A felfüggesztés a mintaper befejezéséig lehetséges, ezt
követően a bíróság a felfüggesztett eljárásokat - ha ismét meggyőződött a tény- és jogbeli
azonosságról - tárgyaláson kívül is elbírálhatja. Döntése szerint azonban ekkor is folytathat
bizonyítást, a mintaper eredményéhez tehát nincs kötve. A mintaperbeli másodfokú eljárástól
függetlenül lesz joga fellebbezést benyújtani a mintaperben hozott ítélet nyomán hozott ítélettel
szemben az arra jogosultnak. A másodfokú bíróság sincs elzárva attól, hogy a mintaperré
93
minősítés körülményeinek fennállása esetén a mintaperre vonatkozó rendelkezéseket a
mintaperhez kapcsolódó ítéletekkel kapcsolatos fellebbezések elbírálása során alkalmazza. A
mintaper sajátosságai miatt ahhoz speciális költségviselési szabály kapcsolódik.
A 34. §-hoz
A normakontroll-indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz vagy előzetes döntéshozatal érdekében
az Európai Unió Bíróságához való fordulás szabályai tekintetében a polgári perrendtartás
szabályaitól eltérésre nincs szükség, így azokra visszautal a perrendtartás. A Kúria
Önkormányzati Tanácsához intézett bírói indítványt a normakontroll-fejezet önállóan
szabályozza.
A 35. §-hoz
A perköltségviselés alapvetően a polgári perrendtartás szabályai szerint történik. Eltérés
elsősorban az érdekelt perköltség viselési szabályaiban van, mivel az érdekelt perbeli pozíciója
nem teljesen azonos a beavatkozóéval, illetve megfeleltető rendelkezésekre van szükség a
perbeállított fél és az érdekelt tekintetében. Különös perköltség-viselési szabályokat a
perrendtartás az eljárás megszüntetése kapcsán és a Határozatok Részben is tartalmaz.
A 36. §-hoz
Ebben a §-ban rendelkezik a Kp. arról, hogy a polgári perrendtartás szabályainak mely
eljárás-semleges jogintézményeit kell alkalmazni, illetve azok alkalmazhatóságához szükséges
szabályokat állapít meg a kifogásra vonatkozóan.
MÁSODIK RÉSZ
ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS
VII.	Fejezet
A kereset
A 37. §-hoz
A törvény külön részbe foglalja az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályokat, ezen belül
elsőként a keresetlevél formai és tartalmi követelményeit határozza meg. A törvény a
perhatékonyságot szem előtt tartva azt várja el a keresetlevél benyújtójától, hogy abban
minden olyan tényt, adatot, indítványt és kérelmet adjon elő, ami lehetővé a teszi a
közigazgatási per lehetőleg egy tárgyaláson belüli befejezését. A felperesnek, attól függően,
hogy természetes vagy jogi személy, minden olyan adatot meg kell adnia, mely az eléréséhez,
illetve pervesztessége esetén a végrehajtáshoz szükséges lehet. A keresetindítási határidő
szempontjából elengedhetetlen, hogy a felperes előadja, mikor szerzett tudomást a
közigazgatási tevékenységről. A képviseleti jogot is igazolni kell a keresetlevélhez csatolt
94
melléklettel. A meghatalmazást akkor is újra csatolni kell, ha a megelőző eljárásra a képviselő
olyan meghatalmazással rendelkezett, amely őt a perbeli képviseletre is felhatalmazta.
Az alaki elemek mellett tartalmi elemként elő kell adnia, hogy a közigazgatási tevékenység
miért jogsértő ránézve, miben áll a jogsértés, ezt mivel bizonyítja, és hogy ennek orvoslására
mit kér a bíróságtól. A jogszabálysértés helyett a perrendtartás a jogsérelem fogalmát
használja, amivel arra kíván utalni, hogy a jogi helyzet pontos körülírása helyettesítheti a
konkrétan megsértett jogszabályhely megjelölését. A tartalom szerinti elbírálás elvéből is
következik, hogy a jogszabályhely pontatlan vagy hiányzó megjelölése esetén is lehet kellően
pontosan körülhatárolt a jogsértés mibenléte. A bíróság döntésére irányuló határozott kérelem
mibenléte felől a kereseti kérelem fajtáit és a keresethalmazatot szabályozó rendelkezés ad
eligazítást.
A 38. §-hoz
A közigazgatási perben előterjeszthető kereseti kérelmeket a törvény taxatíve meghatározza. A
közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezésére, megsemmisítésére vagy
megváltoztatására irányuló kérelem mellett a keresetben kérhető az elmulasztott cselekmény
megvalósításra kötelezése és a közigazgatási szerv marasztalása is. A marasztalási kereseti
kérelem irányulhat a közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltására, a
közigazgatási jogviszonyból származó kötelezettség teljesítésére, a közigazgatási tevékenység
jogsértő következményeinek elhárítására, illetve a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal
vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezésre. E
rendelkezések alapján a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése továbbra is a polgári
bíróságtól igényelhető, az eredeti állapot helyreállítása e körön kívül kérhető, és kártérítést
csak a közigazgatási szerződéssel, illetve a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban lehet
igényelni. Megállapítási kereseti kérelemmel a közigazgatási tevékenységgel előidézett
jogsérelem tényének, vagy a közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges egyéb ténynek a
megállapítása kérhető. Ennek akkor van helye, ha a felperes jogainak az alperessel szemben
való megóvása érdekében szükséges, és a közigazgatási tevékenység vagy a jogviszony
természeténél fogva, illetve valamely más okból nincs helye hatályon kívül helyezésnek,
megsemmisítésnek vagy megváltoztatásnak, illetve marasztalás sem kérhető. A kereseti
kérelmekre vonatkozó rendelkezések a bíróság ítéletére vonatkozó szabályokkal szoros
kapcsolatban állnak, azokkal együtt értelmezendőek.
A törvény szabályozza az együttesen előterjeszthető kereseti kérelmeket (keresethalmazat).
Alapvető tilalom a keresethalmazat körében nincsen, a különös szabályok között található
ilyen tilalom a normakontroll-eljárásokkal kapcsolatban. Ha az együtt előterjesztett kereseti
kérelmekre nem ugyanazon közigazgatási ügyekben eljáró bíróságnak van hatásköre vagy
illetékessége, a magasabb szintű bíróság, azonos szintű bíróságok esetén a valamely kereseti
kérelemre kizárólagosan illetékes bíróság jár el.
A 39. §-hoz
A keresetlevelet főszabályként továbbra is a közigazgatási tevékenység közlésétől vagy az arról
való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, a vitatott tevékenységet megvalósító
közigazgatási szervnél kell benyújtani. A perrendtartás a hatósági eljárási szabályokhoz
95
igazodva használja a közlés kifejezést a kézbesítés helyett. Amennyiben a cselekmény közlésére
nem került sor, a tudomásszerzéstől kell számítani a határidőt, a jogbiztonság érdekében
azonban szükséges a keresetindítás objektív határidejét is meghatározni, ez a cselekmény
megvalósításától számított egy év.
A törvény a jogi képviselő nélkül eljáró felperes számára több kedvezményt is biztosít. Ezt
szolgálja többek között a keresetlevél benyújtásához rendszeresítendő formanyomtatvány. A
téves helyen való benyújtásnál továbbra is kedvezmény, hogy ha a bíróságnál vagy a
jogorvoslati szervnél nyújtja be a felperes keresetlevelét, ekkor ez a szerv megküldi az
elsőfokon eljárt szervnek a keresetlevelet azzal, hogy a keresetindítási határidőt megtartottnak
kell tekinteni. További kedvezmények a hiánypótlás és a visszautasítás szabályaihoz
kapcsolódnak.
A perfüggőség beállása szigorúan elválasztandó a perindítás hatályainak beállásától, erről a
törvény ezért külön rendelkezik, s azt a keresetlevél benyújtásához köti. Azt, hogy a perindítás
hatálya mikor áll be, az eljárási szabályokból egyértelműen megállapítható (vagy a védirat
felperessel, vagy a keresetlevél alperessel való közlése), ezért a törvény ezt nem rögzíti, annak
érdekében sem, hogy egyértelmű legyen: a perfüggőség beállása és a perindítás hatályának
beállása egymástól elválasztandó fogalmak. .
A törvény lényegében nem változtat a korábbi szabályozáson a halasztó hatály tekintetében,
továbbra is fontos cél ezzel kapcsolatban annak elkerülése, hogy a felperes a közigazgatási
cselekmény végrehajtásának késleltetése érdekében forduljon a bírósághoz. A törvény -
szintén a jelenlegi rendszerhez igazodva - lehetővé teszi, hogy más törvények a
keresetindításnak halasztó hatályt tulajdonítsanak. A törvény maga egy ilyen esetkört állapít
meg, közszolgálati jogvita esetén a keresetlevél benyújtásának a Kormánytisztviselői
Döntőbizottság határozatának hatályosulására halasztó hatálya van.
A 40. §-hoz
A szabályszerűen benyújtott keresetlevelet a közigazgatási szervnek kell az ügy irataival és a
védirattal együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítania. A
továbbításra a közigazgatási szervnek tizenöt, kétfokú eljárás esetén huszonegy nap áll
rendelkezésre. A törvény utóbbi esetre nézve meghatározza azt is, hogy az elsőfokon eljárt
szervnek mennyi időn belül kell a másodfokú szervhez felterjeszteni a keresetlevelet és az ügy
iratait. Az azonnali jogvédelem intézményének hatékonyságához elengedhetetlen a bíróság
gyors döntése, hogy a közigazgatási tevékenység végrehajtása vagy annak elmaradása ne
eredményezzen helyreállíthatatlan állapotokat, ezért azonnali jogvédelem iránti kérelem
esetén öt, ha pedig többfokú közigazgatási eljárásban megvalósított cselekményt támadnak,
nyolc napon belül kell a keresetlevelet az ügy irataival a bírósághoz továbbítani.
A közigazgatási szerveknek az ismert érdekelteket is értesítenie kell a keresetlevél
benyújtásáról annak megküldésével. Ha a megelőző eljárás hatásterület megállapításával
folyt, a közigazgatási szerv hirdetményi úton vagy egyéb helyben szokásos módon értesíti az
érdekelteket a keresetlevél benyújtásáról.
A keresetlevél tartalmi vizsgálatára a közigazgatási szerv alapvetően nem jogosult, ezért az
igazolási kérelem nélkül késedelmesen benyújtott keresetlevelet is köteles a bírósághoz
felterjeszteni. Tartalmi vizsgálatnak csupán az illetékesség tekintetében van helye, mivel annak
96
a bíróságnak kell megküldeni a keresetlevelet, amely a perre illetékes, abban az esetben is, ha
a keresetlevélben a bíróság rosszul van feltüntetve. Ez a szabály a per gyorsítását szolgálja,
így az áttétel miatti késedelem elhárítható.
Ha a közigazgatási szerv a keresetlevél felterjesztését vagy továbbítását elmulasztja, a felperes
azt - jogai megóvása érdekében - a bírósághoz közvetlenül benyújthatja, ha igazolja, hogy azt
már korábban a közigazgatási szervhez határidőben benyújtotta. A bíróság ebben az esetben a
közigazgatási szervet nyilatkozattételre hívja fel a tekintetben, hogy kötelezettségének miért
nem tett eleget: ha a közigazgatási szerv nem reagál érdemben a felhívásra, a bíróság
pénzbírság terhe mellett kötelezi az ügy iratainak és a keresetlevélnek a továbbítására. A
bíróság nemcsak a továbbításra kötelezhet, és nem csupán a továbbítás elmaradása miatt
bírságolhat, hiszen előfordulhat az is, hogy többfokú eljárásokkal kapcsolatban nem az
alperes, hanem az elsőfokú közigazgatási szerv mulaszt. Ebben az esetben a bíróság a
keresetlevél felterjesztésére kötelez és az elsőfokú szervet bírságolja.
A 41. §-hoz
Bizonyos esetekben a perrendtartás a keresetlevelet közvetlenül a bíróságon rendeli
benyújtani, így például közszolgálati jogvita, közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvita,
továbbá mulasztás esetén. Szintén a bíróságnál nyújtja be keresetlevelét az ügyészség, illetve
a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv. Törvény más esetekben is rendelkezhet így. Erre
tekintettel szükséges szabályozni a keresetlevél benyújtásának és alperessel való közlésének
módját. A bíróság ilyenkor a keresetlevelet megvizsgálja, és ezt követően közli az az elsőfokon
eljárt közigazgatási szervvel, amelynek az általános határidőn belül, az általános szabályok
szerint kell az ügy iratait és a védiratát a bírósághoz felterjeszteni. A perindítás hatálya így a
keresetlevél alperessel való közlésével áll be. Ha a felperes jogi képviselő nélkül jár el, és
keresetlevelét tévesen a közigazgatási szervnél nyújtja be, az általános szabályok szerinti
határidőn belül a közigazgatási szerv a védirattal és az ügy irataival továbbítja azt a
bírósághoz. Ez a kedvezmény az általános szabályok között található kedvezmény tükörképe.
A 42. §-hoz
Védiratként kerül nevesítésére az alperesnek a keresetlevélre tett nyilatkozata, amelyet
főszabály szerint az iratok és a keresetlevél továbbításával egyidejűleg terjeszt elő. A
védiratban vagy a keresetlevél visszautasítását kéri, vagy érdemben kifejti, hogy miért kéri a
kereset elutasítását. Ha nézete szerint a keresetlevél visszautasításának van helye, érdemi
védekezést nem kell előadnia a védiratban. Ugyancsak nem kell érdemben állást foglalnia, ha
a keresetlevél alapján a jogsérelmet orvosolta, ebben az esetben erről tájékoztatja a bíróságot.
Ha a védiratban (vagy a későbbiek során) olyan új indokokkal támasztja alá tevékenységének
jogszerűségét, amelyekre a közigazgatási tevékenység megvalósulásakor nem hivatkozott, azok
a jogsérelem orvoslásának minősülnek. Ha az azonnali jogvédelem iránti kérelemre tekintettel
a keresetlevél továbbítására kevesebb idő áll az alperes rendelkezésére, csak az azonnali
jogvédelemre irányuló kérelemben foglaltakra köteles a továbbításra nyitva álló időn belül
nyilatkozatot tenni, a védirat előterjesztésének határideje ebben az esetben az általános
továbbítási határidő.
97
A 43. §-hoz
A perrendtartás a keresetváltoztatás szabályait a hatályos rendszer szerint tartja fenn, amely
alapján a felperes keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A közigazgatási
cselekmény azon részei tekintetében, melyet a keresetlevél nem támad, csupán a perindításra
nyitva álló határidőn belül van helye a kereseti kérelem kiterjesztésének.
A 44. §-hoz
A felperes a keresetétől a tárgyalás berekesztéséig bármikor elállhat, melyhez nem szükséges
az alperes hozzájárulása. Ha a bíróság nem tart tárgyalást, az elállásra a bíróság ítéletének
meghozataláig van lehetőség.
VIII.	Fejezet
Intézkedések a keresetlevél alapján
A 45. §-hoz
Külön fejezet szabályozza a bíróságnak a keresetlevél vizsgálatához kapcsolódó feladatait.
Ezek körében szükség esetén a hiánypótlás elrendeléséről, az áttételről vagy a keresetlevél
visszautasításáról születhet döntés, illetve tipikusan a keresetlevél vizsgálata során kerül sor
az azonnali jogvédelemről való döntésre. Ennek szabályait külön fejezet tartalmazza.
A 46. §-hoz
Hiánypótlási felhívásnak az alaki hiányosságok esetén van helye, tartalmi hiány pótlására
csak kivételes esetben kerülhet sor a keresetindítási határidőn túl. A jogi képviselő nélkül
eljáró fél számára kedvezmény, hogy - összhangban az alperes személyében bekövetkező
változásoknál kialakított szabályozással - az alperessel kapcsolatos hiányosságok esetében
csak szűk körben kötelezhető hiánypótlásra. A korábbi szabályozáshoz képest változás, hogy a
jogi képviselővel eljáró fél esetén hiánypótlásnak van helye visszautasítás helyett.
Párhuzamosan jelentősen szűkül azon esetek köre, amelyekben a keresetlevél benyújtásához
fűződő hatályok a visszautasítás ellenére fenntarthatóak. A hiánypótoltatás összességében
gyorsabb folyamat, mintha a keresetlevél újbóli benyújtására lenne lehetőség, a felperesekkel
szemben pedig méltánytalan lenne, ha a jogi képviselő mulasztása miatt esnének el a bírósági
jogvédelemtől. A törvény hiánypótlás mellett pénzbírság kiszabását is lehetővé teszi.
A 47. §-hoz
Ha a bíróság hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapítja meg, és a keresetlevélből
kitűnik, melyik bíróság vagy hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, az ügy
áttételének van helye. Ennek korlátja, hogy olyan bírósághoz az ügyet áttenni nem lehet, mely
már jogerősen megállapította hatáskörének vagy illetékességének hiányát. Az áttételig
elvégzett perbeli cselekmények sorsáról is szükséges rendelkezni, illetve, ha már megindult a
per, meg kell szüntetni. Kedvezményként azonban a felek egyetértésével az addig elvégzett
perbeli cselekmények hatályosak maradhatnak az eljárás koncentrált befejezése érdekében. A
bíróságnak a hatályban tartásról kifejezetten rendelkeznie kell. Ez nem vonatkozik az
98
áttételhez kapcsolódó eljárási cselekményekre, azok ex lege hatályban maradnak. A törvény
külön szabályozza azt az esetet, amelyben áttételnek lenne helye, de a bíróság már áttétel
folytán jár el. Ebben az esetben ahhoz a bírósághoz nem teheti át az ügyet, amely már
megállapította hatáskörének vagy illetékességének hiányát, hanem a hatáskörrel,
illetékességgel rendelkező bíróság kijelölése iránt kell előterjesztést tennie. Áttételnek
nemcsak bírósághoz, hanem más szervekhez is helye van, az áttett keresetlevéllel és az addig
elvégzett cselekményekkel kapcsolatban a perrendtartás - tárgyi hatályának megfelelően -
csak a közigazgatási bírósági eljárásokra tekintettel szabályoz. Az áttételt elrendelő végzés
ellen önálló perorvoslatnak nincs helye.
A 48. §-hoz
A törvény a kialakult visszautasítási okokat szabályozza. Nem járhat el a bíróság, és vissza kell
utasítani a keresetlevelet, ha a bíróságnak nincs joghatósága, vagy nincs hatásköre és áttételre
nem kerülhet sor. Szintén a bíróság hatásköréhez kapcsolódó kérdés, hogy ha olyan
közigazgatási tevékenységet támad a keresetlevél, amely bíróság előtt nem támadható meg, így
például járulékos cselekményt vagy irányítási aktust anélkül, hogy más törvény ezt lehetővé
tenné. A perindítási jogosultság fogyatékossága miatt kerül visszautasításra a keresetlevél, ha
a keresetlevelet benyújtó személy, szervezet a Kp. szerint nem rendelkezik keresetindítási
joggal, vagy más törvény speciális rendelkezést tartalmaz a Kp. perindításra vonatkozó
szabályaihoz képest és erre tekintettel nem tartozik a privilegizált felperesi körbe. Ide
kapcsolódó pergátló akadály a perbeli jogképesség, illetve a törvényes képviselő perbeli
részvételének a hiánya.
A perindításnak az ágazati jogban számos esetben előfeltétele a közigazgatáson belül
rendelkezésre álló jogorvoslat kimerítése. Ilyen közigazgatási jogorvoslat például a
fellebbezés, a panasz vagy a kifogás. Előfordul az is, hogy nem kifejezetten jogorvoslati
eljárást intézményesít az ágazati szabályozás, hanem valamilyen egyéb igényérvényesítést
szolgáló közigazgatási eljárást. Szintén akadálya a perindításnak, ha a közigazgatási
tevékenységgel kapcsolatban ugyanazon felek között már folyamatban van közigazgatási per,
vagy a tevékenységre nézve a keresetlevélben foglaltakkal azonos jogalapon már ítélet
született.
A perindítási határidő elmulasztása szintén visszautasítást eredményez, akárcsak a hiánypótlás
elmaradása, illetve elégtelensége, utóbbi azonban csak akkor, ha a hiányok miatt a
keresetlevél nem bírálható el. Mindenképpen ilyen hiányosság a jogsérelem megjelölésének
elmaradása. További visszautasítási ok a nem megfelelő formában való előterjesztés a kötelező
elektronikus kapcsolattartás esetében.
A visszautasítási okok nagy részét az egész eljárás során hivatalból kell figyelembe venni, azok
későbbi észlelése az eljárás megszüntetéséhez vezet. Az eljárást megszüntető végzés ellen
önálló perorvoslatnak van helye. Mivel a közigazgatási szerv a keresetlevél benyújtásáról az
ismert érdekelteket értesítette, szükséges, hogy őket a visszautasításról a bíróság tájékoztassa
a visszautasító végzés jogerőre emelkedését követően.
A 49. §-hoz
99
A törvény a visszautasított keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatály fenntartását csak szűk
körben teszi lehetővé. Ilyen, ha jogi képviselő nélkül eljáró fél által benyújtott keresetlevél nem
tartalmazza a közigazgatási tevékenység által okozott jogsérelem megjelölését, továbbá, ha az
elektronikus kapcsolattartásra kötelezett nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de
nem a vonatkozó szabályok szerint nyújtotta be a keresetlevelet, hiszen ez utóbbi esetkörben a
hiánypótlás alkalmazása lehetetlen. Szintén szükséges a hatály fenntartása azon esetekben,
amelyekben a polgári bíróságnak vissza kell utasítania a tévesen nála előterjesztett
keresetlevelet, és nincs lehetőség áttételre a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz. Ezeket
az eseteket a törvény külön nevesíti.
IX.	Fejezet
Azonnali jogvédelem
Az 50. §-hoz
A közigazgatási per célja, hogy a felperes a jogát vagy jogos érdekét sértő közigazgatási
cselekménnyel szemben jogvédelmet nyerjen a bírói út által. Azonban a közigazgatási
cselekmények egy része olyan tartalmú, hogy - figyelemmel arra, hogy a keresetlevél
benyújtásának nincsen halasztó hatálya - a bíróság ítéletének jogerőre emelkedését követően
az eredeti állapot nem állítható helyre, vagy az aránytalanul nehéz volna, így az eljárás
eredményeként nyújtott bírósági jogvédelem is kiüresedne. A hatékony jogvédelem tényleges
megvalósulása érdekében a törvény lehetőséget ad a bírói jogvédelemnek már az ítélet
meghozatala előtti igénybevételére, e jogvédelmi eszközöket azonnali jogvédelmi eszközökként
külön fejezetben szabályozva.
A fejezet először az azonnali jogvédelmi eszközöket definiálja és igénybevételük közös
szabályait rögzíti, majd az egyes eszközök különös szabályait állapítja meg. A javaslat
megtartja a végrehajtás felfüggesztése kapcsán kialakított szabályokat, azokat absztrahálja
általános szabályokká, amelyek minden azonnali jogvédelmi eszközre vonatkoznak.
Az azonnali jogvédelmi eszköz alkalmazásának célja a közvetlenül fenyegető hátrány
elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, a jogvitára okot adó állapot
változatlan fenntartása lehet. Azonnali jogvédelmi eszköz egyrészt a halasztó hatály
elrendelése. A végrehajtás felfüggesztése e tágabb kategórián belül él tovább, s válik így azon
ügyekre is alkalmazhatóvá, ahol nincs lehetőség vagy szükség a közigazgatási döntés
végrehajtására annak hatályosulásához. Másrészt szükséges lehet a külön törvények alapján
beálló halasztó hatály kizárása is, ez az előző eszköz inverze, következésképpen annak
szabályait kell itt is alkalmazni. Harmadrészt számos esetben e negatív irányú jogvédelmi
eszközök nem képesek (elégséges) védelmet nyújtani, így ideiglenes intézkedések elrendelésére
is fel kell jogosítani a bíróságot. Az előzetes bizonyítás elrendelése ugyan nemcsak azonnali
jogvédelmi jelleggel rendelhető el, mivel azonban itt is nagy szerepe van a gyorsaságnak, ezért
indokolt a rövidebb határidők, a kérelemre és a bíróság eljárására vonatkozó szabályok
alkalmazása e jogintézményre is. A törvény az előzetes bizonyítást ezért ebben a fejezetben
helyezi el.
100
A bíróság gyors és hatékony döntését elősegítendő az azonnali jogvédelem iránti kérelemben
minden olyan okot, indokot és bizonyítékot elő kell adni, mely a fél kérelmét megalapozó
tényeket valószínűsíti. Pusztán a jogsértés állítása nem vezethet eredményre.
A közigazgatási cselekmény végrehajtását érintő kérelem esetén a végrehajtó szervet
haladéktalanul értesíteni kell, hogy a vitatott cselekményt a kérelemről való döntésig ne hajtsa
végre. Ez a kötelezettség az alperest terheli. Ha a kérelmet a bíróságnál nyújtották be, a
bíróság e tényről haladéktalanul értesíti az alperest, hogy e kötelezettségének eleget tudjon
tenni. Mivel az azonnali jogvédelem iránti kérelem elrendelésének bármikor helye van, a
keresetlevél benyújtását követően minden esetben a bíróságnál kell a kérelmet előterjeszteni.
A törvény bizonyos esetekben kizárja az azonnali jogvédelem lehetőségét, erre az ágazati
jogalkotónak azonban lehetőséget nem ad.
Az 51. §-hoz
E közös szabályok mindegyik azonnali jogvédelmi eszköznél alkalmazást nyernek, az egyes
eszközökre vonatkozó speciális szabályokkal együtt. Fontos kiemelni, hogy több azonnali
jogvédelmi eszköz együttesen vagy egymást követően is alkalmazható, ezek összefüggéseire
azonban a bíróságnak az elrendelő végzésben utalnia kell. Az azonnali jogvédelem tárgyában
hozott bírói döntések szükség szerint módosíthatóak, illetve visszavonhatóak.
Az azonnali jogvédelem iránti kérelemről való döntés rövid határidejének az indoka, hogy
hatékony jogvédelmet tudjon nyújtani. Az azonnali jogvédelem szükségességének kérdése
kapcsán végzett arányossági mérlegelés körében a bíróságnak a közigazgatási cselekmény
hatályosulása mellett és ellen szóló érdekeket, azok sérelmének következményeit kell
mérlegelnie, nem pedig azt, hogy a közigazgatási cselekmény elleni kereseti kérelem sikerrel
kecsegtet-e, és valószínűsíthető-e a jogsértés megállapítása. E mérlegelés alapossága
érdekében a bíróságnak törekednie kell arra, hogy a feleket meghallgassa, aminek a
multipoláris viszonyokban különösen nagy jelentősége van. A bíróságnak akár telefonon és
emailben is lehetősége van a felek nyilatkoztatására, de meghallgatást is tarthat. A kérelmező
fél tekintetében a törvény itt is elvárja a kérelmezőtől, hogy álláspontját teljes körűen előadja,
a bizonyítékait bemutassa, ezzel segítve elő a koncentrált eljárást, ezért hiánypótlásra nincs
lehetőség. A döntés alapvetően az előterjesztett kérelemben előadott tényeken, bizonyítékokon
és az ügy iratain alapul.
Fontos, hogy a bíróság a kérelem teljesítését biztosíték adásához kötheti, ez fizetési
kötelezettség esetén a hatályosulás elmaradása által okozható hátrány súlyát jelentősen
csökkenti, így a bíróságnak ezt a lehetőséget fokozottan figyelembe kell vennie az arányossági
vizsgálat során.
A bíróság döntésével szemben perorvoslatnak van helye, amelynek az általános szabályok
szerint halasztó hatálya van, ezért annak elbírálására is tartalmaz a törvény határidőt.
Főszabályként az ítélet megszületéséig hatályos az azonnali jogvédelmet elrendelő döntés,
kivéve, ha az eljárás során azt hatályon kívül helyezik, illetve a jogvédelem meghosszabbítható
a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő végéig. A keresetlevél
visszautasítása esetén szükséges külön rendelkezni az azonnali jogvédelmet elrendelő végzés
hatályáról, amennyiben a keresetlevél benyújtásához fűződő hatályok fennmaradnak az
ismételt benyújtás esetén.
101
Az 52. §-hoz
A halasztó hatály elrendelése akkor kérhető, ha a keresetlevél benyújtásának nincsen halasztó
hatálya. Ha a bíróság elrendeli a halasztó hatályt, a közigazgatási cselekmény végrehajtása
nem rendelhető el, az abból származó jog nem gyakorolható, sem más módon nem
hatályosulhat a cselekmény. Már a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására
jutásától annak elbírálásáig, de legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig nem
foganatosítható a végrehajtás. Kivétel a kérelem halasztó hatálya alól annak a közigazgatási
cselekménynek a hatályosulása, amelyet a közigazgatási szerv azonnal végrehajthatónak
nyilvánított.
Az 53. §-hoz
Egyes közszolgálati jogviták esetén, illetve külön törvény alapján a közigazgatási
cselekményekkel szemben benyújtott kereseti kérelemnek halasztó hatálya van, ami indokolja,
hogy a halasztó hatály feloldására is rendelkezésre álljon jogvédelmi eszköz. Ez a
jogintézmény gyakorlatilag az előző inverze. Ha a halasztó hatályt a bíróság feloldja, a
cselekményből származó jog gyakorolható, a végrehajtás elrendelhető.
Az 54. §-hoz
E jogintézmény alkalmazásának célja is megegyezik a fenti két esettel, azonban itt azok
alkalmazása nem elegendő. Ideiglenes intézkedésként bármilyen olyan intézkedésre sor
kerülhet, amely alkalmas a jogvédelem garantálására, a bíróság döntéshozatali jogkörének
keretei között. Az az anyagi jogi szabályokból válik egyértelművé, hogy milyen ideiglenes
intézkedés hozható, ezért az ideiglenes intézkedés kereteit e szabályok is alapvetően
meghatározzák. Az ágazati jogban az ideiglenes intézkedés mibenléte is részletezhető. A
törvény bizonyítást is lehetővé tesz, és azt is rendezi, hogy az ideiglenes intézkedést a közlést
követő napon teljesíteni kell, ha a bíróság eltérően nem rendelkezik, tehát ebben az esetben a
perorvoslati kérelemnek nincs halasztó hatálya.
Az 55. §-hoz
Ezen azonnali jogvédelmi eszköz célja szintén az, hogy a kérelmező bírósági jogvédelmét
elősegítse. Két okból engedélyezhető, egyrészről, ha a bizonyítás a per későbbi szakaszában
nem, vagy különös nehézséggel lenne csak lefolytatható, vagy ha az a per ésszerű határidőben
való befejezését segíti. A kérelemben elő kell adni a bizonyítási indítványt, és hogy erre milyen
okból van előzetesen szükség. Ha a kérelemnek a bíróság helyt ad, a bizonyítás szabályait kell
megfelelően alkalmazni. Önálló perorvoslatot - a többi azonnali jogvédelmi eszközzel
ellentétben - csupán a bíróság kérelmet elutasító döntésével szemben biztosít a törvény, az
előzetes bizonyítást elrendelő végzéssel szemben nincs helye perorvoslatnak.
X.	Fejezet
Perelőkészítés
Az 56. §-hoz
102
Ha hiánypótlásra nincs szükség, vagy a fél hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, és sem
áttételnek, sem visszautasításnak nincsen helye, a tárgyalás kitűzésére alkalmas keresetlevél a
tárgyalást előkészítő tanácsülésre kerül felterjesztésre, amellyel a perelőkészítés kezdetét veszi.
A tanácsülést a keresetlevél bíróságra érkezésétől számított tizenöt napon belül kell
megtartani.
A perek időtartamának csökkentése érdekében a bírósági döntések aránya a tárgyalás és a
tárgyalás előkészítése között megváltozik, több bírói döntés meghozatalára már a tárgyalást
megelőző szakaszban lehetőség nyílik (pl. a bizonyítás elrendelése). Ezzel biztosítani lehet,
hogy alapvető perelőkészítő intézkedésekre ne a tárgyaláson kerüljön sor, így a tárgyalás már
a bizonyítás felvételének és a jogvita lezárásának színtere legyen. A törvény alapján a
tanácsülésen dönt a bíróság a per egyesbíró elé utalásáról. Ez azonban nem zárja, ki, hogy
bármely más, a tárgyalás előkészítését szolgáló intézkedést is itt tegyen meg. Az azonnali
jogvédelmi eszközök alkalmazásáról, amiről az azonnali jogvédelem szabályai szerint a
bíróság tanácsa dönt, szintén lehet ekkor dönteni, ha arról időben nem kellett hamarabb
dönteni. A tanácsülés megtartásának időpontját a törvény rögzíti, ez attól függően alakul,
hogy a keresetlevelet a bíróságnál vagy az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell
benyújtani.
Az 57. §-hoz
A tanácsülésen kívül is megtehető intézkedések széles kört fognak át, így lehetőség van
bizonyítás elrendelésére, hatóságtól vagy más bíróságtól olyan iratok beszerzésére,
amelyekhez a felperes nem tud hozzáférni. A felek nyilatkozattételre való felhívása is a
perkoncentrációt szolgálják. Az egyesbíró elé utalás lehetőségére tekintettel az intézkedések
megtételét nem köti a perrendtartás a tanácsüléshez, és azért sem, mert szükségességük az
eljárás későbbi szakaszában is felmerülhet. Az előkészítő intézkedések megtételére az elnök
vagy az általa kijelölt bíró az eljárás során bármikor jogosult.
Az 58. §-hoz
Az első tárgyalás kitűzésére a törvény olyan határidőt állapít meg, amely biztosítja a per
ésszerű időn belüli elintézését, de nem rövidíti le aránytalanul a felkészülési időt a felek és az
érdekeltek számára, valamint a bírósági ügyteher szempontjából is kivitelezhető. A tárgyalást
nemcsak a bíróság hivatalos helyiségében lehet megtartani.
Az 59. §-hoz
Garanciális szempontból fontos, hogy a bíróság az idézett feleket tájékoztassa arról, hogy a
tárgyalás elmulasztása számukra milyen jogkövetkezménnyel jár, illetve, hogy magukat
hogyan képviseltethetik. A kiskorúak esetében az idézés a törvényes képviselőn keresztül
történik. Perhatékonysági okból figyelmeztetni kell továbbá a feleket arra, hogy a tárgyaláson
a becsatolni kívánt további okirataikat hozzák magukkal, ezzel is gyorsítva az eljárást.
A tárgyalás kitűzése és a tárgyalásra idézés szabályaihoz kapcsolódóan a törvény az ismert
érdekelt értesítését is a bíró feladatává teszi. Ezt a kötelezettséget a törvény az érdekeltre
103
vonatkozó szabályok között is rögzíti, itt csak a korábban nem értesített érdekeltre nézve írja
elő az értesítést a tárgyalásról való értesítéssel együtt.
A 60. §-hoz
A felek és érdekeltek a védiratra észrevételt, nyilatkozatot tehetnek írásban a tárgyalás előtt.
írásbeli nyilatkozatot a tárgyaláson már nem tehet a fél, erre őt a bíróságnak a
nyilatkozattételre való felhíváskor figyelmeztetnie kell. A nyilatkozatokat a bíróság általános
értesítési kötelezettsége alapján (2. §) haladéktalanul közli a másik féllel és érdekeltekkel, akik
azokra természetesen nyilatkozhatnak. A nyilatkozattételre a bíróság határidőt állapíthat meg,
és mérlegelés szerint mellőzheti az e határidőt követően előterjesztett nyilatkozatokat.
A 61. §-hoz
A bíróság kérelemre vagy hivatalból az előkészítő szakaszban bizonyítást rendelhet el,
koncentrálva ezzel a bizonyítási eljárást már az első tárgyalásra. Ez nem jelenti ugyanakkor
azt, hogy csak az előkészítő szakban rendelhetne el bizonyítást, erre a későbbiekben is sor
kerülhet.
A 62. §-hoz
Előfordulhat, hogy a keresetlevéllel előterjesztett és a közigazgatási szerv által megküldött
iratokon kívül más, jellemzően közigazgatási szervnél, egyéb hatóságnál vagy bíróságnál lévő
iratokra is szükség van a jogvita eldöntéséhez, de azokat a fél vagy az érdekelt beszerezni nem
tudja. Ebben az esetben a bíróság intézkedik az iratok beszerzése iránt. Ha az első tárgyalásra
ezeket a bíróság beszerezni nem tudná, az eljárás felfüggesztésének van helye. Az iratok
beszerzése után a tárgyalást haladéktalanul ki kell tűzni. Az irat kiállítója tudatosan tág
fogalom, abba külföldi hatóságok és közigazgatási szervnek, bíróságnak, egyéb hatóságnak
nem minősülő jogalanyok is beleértendőek.
A 63. §-hoz
Törvény által meghatározott esetben a bíróság a felet meghallgatja. Ha utóbb tárgyalásra is
sor kerül, a tárgyaláson a meghallgatás jegyzőkönyvét ismertetni kell. A meghallgatás mindig
személyes nyilatkozattételt feltételez, arra zártcélú távközlő hálózat útján is sor kerülhet.
A 64. §-hoz
A törvény az egyezségkötés lehetőségének elindítását a bíróság kezébe teszi. A bíróság ugyanis
döntet úgy, hogy már a tárgyalást megelőzően megkísérli a felek közötti egyezséget
előmozdítani. Ennek részletes szabályait a törvény XI. Fejezete tartalmazza.
A 65. §-hoz
Új elem az észrevétel kérése, ami az amicus curiae jogintézmény közigazgatási perrendben
való meghonosítását célozza. Az amicus curiae, a „bíróság barátja”, ahogy az elnevezése is
mutatja, a bíróságot hivatott a döntéshozatalban támogatni. A törvény szabályai alapján a
104
jogvita olyan összefüggéseit teszi a bíróság számára átláthatóvá, amelyet a felek nem tudnak
elé tárni. A bíróság elsősorban társadalmi vagy gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
kérdésekben kérhet észrevételt, ami a per eldöntése szempontjából releváns tények,
körülmények tekintetében a bíróság tájékozódását segíti. Ez a lehetőség nem írja felül a „ iura
novit curia” tételt, tehát a jogot a bíróságnak kell ismerni és értelmezni, alkalmazni, az
észrevétel csupán olyan összefüggéseket tesz láthatóvá, érthetővé, amelyek az írott jogon
túliak.
Az észrevételt mindig a bíróság kéri. Az észrevétel nem minősül szakértői véleménynek,
bizonyító ereje nincsen. Az észrevétel kérése nem helyettesítheti a szakértő kirendelését, más
célt szolgál. A fontolva haladás jegyében a törvény amicus curiae szerepet csak az
alkalmazandó jogszabály megalkotójának, illetve törvény kezdeményezőjének biztosít az
alkotmánybírósági eljárás szabályaihoz hasonlóan. Az észrevételre a felek és érdekeltek
nyilatkozatot tehetnek, indokolt esetben az észrevételező meghallgatásának is helye van.
Az ügyészségre vonatkozó szabály egy már létező, a legfőbb ügyészt a Kúria előtti eljárásban
megillető jogosítvány kiszélesítését jelenti. Ezen álláspont kikérésére az észrevétel kérésének
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
XI.	Fejezet
Az egyezség és a közvetítés
A 66. §-hoz
Az egyezség szerepe a bírói út kiszélesedésével és a hivatalbóli döntés-felülvizsgálati
lehetőségek korlátaival összefüggésben fontos szerepet kaphat, különösen, ha az anyagi jog a
közigazgatási szerv részére mérlegelési mozgásteret biztosít. Szükséges tehát a megfelelő
perjogi kereteket biztosítani ahhoz, hogy a felek megegyezhessenek. Természetesen a felek nem
arról egyezkednek, hogy jogsértő volt-e a tevékenység vagy nem, hanem arról, hogy az állított
jogsérelmeket hogyan lehetne a jogszabályok által biztosított mérlegelési mozgástér keretei
között úgy orvosolni, hogy ne kelljen újabb közigazgatási eljárásokat lefolytatni.
A 67. §-hoz
Az egyezségi szabályok visszautalnak a jogi rendre, csak azokban az esetekben van helye
egyezségnek, ahol az egyezséget jogszabály nem zárja ki, és ahol a jogvita tárgya ezt lehetővé
teszi. Ez elsősorban olyan esetekben lehetséges, ahol a hatóság több jogszerű döntés közül
szabadon mérlegelve választhat, illetve ahol multipoláris viszonyokban elsősorban jogos
érdekek sérelme kerül előtérbe, amely sérelmek a közigazgatási szerv mérlegelési mozgásterén
belül - hatósági döntések esetén például elsősorban egyes határozati rendelkezések
módosítása révén - elháríthatóak. A perrendtartás ezért is hangsúlyozza, hogy az egyezség
célja a jogsérelem orvoslásának a módjáról való megállapodás. Azt is szükséges hangsúlyozni,
hogy az egyezség túlléphet a jogvita tárgyán, és abban olyan megállapodás is köthető,
amelynek előírására az alperes hatásköre nem terjed ki (pl. polgári jogi kötelezettséget is
vállalhat a felperes). Az egyezség természetesen ez esetben sem érintheti más hatóságok
hatáskörét, a felperes illetve az érdekeltek magánautonómiájának körén belüli kötelezettségek
vállalásáról van itt szó. A közigazgatási szerv csak olyan kötelezettséget vállalhat, amelyre
hatásköre kiterjed.
105
A 68. §-hoz
Az egyezség kezelésének jelenleg is kialakult peres gyakorlata van, ezen a törvény nem
változtat. A bíróság ugyanis „ beemeli ” a jogrendbe a felek egyezségét, ha az megfelel a
jogszabályoknak, ezzel együtt ítéleti hatállyal látja el. Az egyezségben foglaltak érvényre
juttatása érdekében a bíróság a végzésben az egyezségben foglaltaknak megfelelően
megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi a vitatott közigazgatási cselekményt.
A 69. §-hoz
A felek a per során úgy is köthetnek egyezséget, hogy a közigazgatási szerződést a hatályon
kívül helyezési ok megszüntetése érdekében módosítják.
A 70. §-hoz
A törvény lehetőséget teremt arra, hogy - ha a felek és az érdekeltek ahhoz hozzájárulnak - a
bíróság közvetítést rendeljen el, amelynek során a felek és érdekeltek bírósági közvetítő
közreműködésével kísérelhetik meg a jogvita megegyezésen alapuló rendezését. A közvetítés
időtartamára - ami legfeljebb két hónap lehet - a pert fel kell függeszteni. E végzéssel
szemben fellebbezéssel az a fél vagy érdekelt élhet, aki közvetítéshez nem járult hozzá.
A 71. §-hoz
A közvetítésre vonatkozó törvény bírósági közvetítésre vonatkozó szabályait kell
értelemszerűen alkalmazni. A közvetítés sikere érdekében a bírósági közvetítő az ügyet
tárgyaló tanácsnak nem lehet tagja, és az ott elhangzottak a közvetítés sikertelensége esetén
tovább folytatott perben nem használhatóak fel. A közvetítés eredményéről a bírósági közvetítő
tájékoztatja a perbíróságot, amely annak fényében - ha egyezség nem született vagy az csak a
jogvita egy részét rendezi -az eljárást folytatja, vagy az egyezséget megvizsgálja és
jóváhagyhatósága esetén erről határozatot hoz. A közvetítéssel felmerült költségek viseléséről
a felek az egyezségben rendelkezhetnek, ennek hiányában saját költségeiket a felek maguk
viselik, így erről a végzésben a bíróságnak a perköltség viselése körében nem kell
rendelkeznie. Az egyezség jóváhagyása esetén az eljárást a bíróság megszünteti.
XII.	Fejezet
A tárgyalás
A 72. §-hoz
A törvény aktív, a felekkel együttműködő bírói szerepet szabályoz. A szabályozás ugyanakkor
nem töri le a felek rendelkezési jogát, a peranyag-szolgáltatást nem veszi át a bíróság, kerüli a
prejudikáció lehetőségét, mégis túlmutat a jelenlegi tájékoztatási kötelezettségen. A törvény
részletezi, hogy a tárgyalás vezetése milyen legfőbb kötelezettségeket ró a bíróságra, de
visszautal a polgári perrendtartás szabályaira a rendfenntartás, a tárgyalás nyilvánossága
kapcsán és a bíró pervezetési szerepének egyirányú értelmezése és fejlődése érdekében a
pervezetés tekintetében is.
106
A 73. §-hoz
A tárgyalás megnyitásának keretében a bíróság a polgári perrendtartás szabályainak
megfelelően ellenőrzi a tárgyalásra idézettek és a tárgyalásra megjelentek
személyazonosságát. A jelenlévők és a jegyzőkönyv számára ismerteti az ügyszámot, a feleket,
az ügy típusát, a tárgyalás számát, az eljáró tanácsot, a tárgyalás megtartásának helyét, idejét
és a jelenlévők nevét. Ha indokolt, a tárgyalás zártan történő megtartását rendelheti el. A
bíróság a szükséges mértékben ismerteti az ügy iratait, különös tekintettel a keresetlevélre, a
védiratra és az arra tett nyilatkozatokra, az esetlegesen rendelkezésre álló szakértői
véleményre, előzetes bizonyításra és észrevételre. Az eljárás elhúzódását elkerülendő, a
tárgyaláson csak szóban tehető nyilatkozat, kivétel ez alól a bizonyítási szabályok körében az
az eset, amikor a bizonyítási eljárás még nem zárult le. A szóbeli nyilatkozatra - a
visszaélésszerű használat megakadályozása érdekében - a bíróság időkeretet állapíthat meg.
Újdonság a közigazgatási perben, hogy az iratismertetés után, amennyiben minden fél és
érdekelt jelen van, a bíróság - ha azt célravezetőnek tartja - kísérletet tesz egyezség
létrehozására, ha a jogvita tárgya és körülményei alapján véleménye szerint ez lehetséges.
Ennek mikéntjét a XI. Fejezet szabályozza.
A bíróság a felek mulasztása esetén is elbírálhatja a jogvitát. Indokolja ezt a megelőző eljárás
ténye, mivel a fél tud a jogvitáról, a perindításról - ő maga indítja a pert -, a közigazgatási
szerv által megállapított tényekről, jogkövetkezményekről, minderről nyilatkoznia kell a
keresetlevelében. Felesleges tehát bevárni azt, hogy még egyszer előadja, amit a
keresetlevelében előadott, mulasztása a terhére esik. Az alperes a felperes keresetindításának
tudatában mulaszt, védiratát már előterjesztette, így elhalasztani a tárgyalást célszerűtlen.
Ha a felperes kérésére kerül sor a tárgyalás megtartására és azon sem a felperes, sem
képviselője nem jelenik meg szabályszerű értesítés ellenére, a bíróság az eljárást
megszüntetheti, ha az alperes nem kéri az eljárás folytatását. A bíróság e körben tehát
mérlegelhet, hogy folytatja az eljárást, vagy megszünteti azt. A mulasztás miatt az általános
szabályok szerint van helye igazolási kérelem előterjesztésének.
A perrendtartás lehetőséget biztosít a távollévő személynek, hogy a polgári perrendtartás
szabályai szerint elektronikus távközlő hálózat útján vegyen részt a tárgyaláson, ezt az egyéb
általános rendelkezéseknél, az elektronikus technológiák és eszközök alkalmazása körében a
polgári perrendtartásra való visszautalással teszi a törvény lehetővé.
A 74. §-hoz
A törvény modellje arra épül, hogy a bíróság már az első tárgyaláson ítéletet tud hozni az
ügyben, ezzel hatékony és gyors jogvédelmet tud szolgáltatni. Tárgyalás elhalasztásának csak
abban az esetben van helye, ha a bizonyítást a tárgyaláson nem lehet lezárni, vagy a mulasztó
fél személyes meghallgatása szükséges az ítélethozatalhoz. Ebben az esetben -
pervesztességre tekintet nélkül - a mulasztó fél viseli az új tárgyalás költségét. A felek közös
kérelme esetén is csak abban az esetben van helye halasztásnak, ha ez az ésszerű időn belül
való befejezést szolgálja az egyezségkötés vagy a perenkívüli elintézés reális lehetőségére
tekintettel.
A 75. §-hoz
107
Mivel a közvetlenség elve alapján a felek részére biztosítani kell, hogy a bíróság előtt szóban
előadhassák álláspontjukat, és meghallgassa őket a bíróság, ha a bíróság összetételében a
tárgyalások között változás történik, a következő tárgyaláson az elnök ismerteti a korábbi
iratokat, kérelmeket. Ezen ismertetésre a felek észrevételt tehetnek.
A 76. §-hoz
A tanács elnöke határozza meg a bizonyítási cselekmények sorrendjét. Ha az előkészítő
szakaszban bizonyítási cselekmény történt, az elnök gondoskodik arról, hogy a tárgyaláson a
bizonyítási eszközök rendelkezésre álljanak, akkorra tűzi ki a tárgyalást, amikor a bizonyíték
már rendelkezésre áll, a tárgyalásra a tanút, szakértőt megidézi. A pervezetéshez
kapcsolódóan a kontradiktórius eljárás megköveteli, hogy a felek és az érdekeltek a
tárgyaláson a bizonyítás eredményére a tárgyaláson szóban nyilatkozatot tegyenek. írásban
csak abban az esetben tehető a tárgyaláson nyilatkozat, ha a tárgyalás elhalasztására
bizonyítási cselekmények miatt van szükség.
A 77. §-hoz
Ha a bíróság a tárgyaláson azt állapítja meg, hogy a per a határozathozatalra megérett, erre
figyelmezteti a feleket, akik a tárgyalás berekesztése előtt még összefoglaló nyilatkozatokat
tehetnek. Ezt követően a bíróság a tárgyalást berekeszti, és határozathozatal céljából
visszavonul. A tárgyalás berekesztését követően is meg lehet nyitni a tárgyalást, ha azt a
bíróság szükségesnek látja, illetve meg kell nyitni, ha a bírák személyében változás áll be.
XIII.	Fejezet
A tárgyaláson kívüli elbírálás
A 78. §-hoz
A törvény megtartja a jelenlegi gyakorlatot, és főszabállyá továbbra is a tárgyaláson kívüli
eljárást teszi az által, hogy ha egyik fél (vagy érdekelt) sem kérte tárgyalás tartását, és azt a
bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határozhat. A
törvény lehetőséget biztosít a tárgyalás mellőzésére abban az esetben is, ha az alperes a
kereseti kérelmet teljes egészében alaposnak ismeri el, illetve ha olyan lényeges alaki
hiányosságban szenved a vitatott közigazgatási cselekmény, amely miatt nem létezőnek kell
tekinteni és meg kell semmisíteni. A tárgyalás mellőzése a bíró mérlegelésétől függ, az eset
konkrét körülményei (pl. érdekelt is részt vesz, aki szintén kérte a tárgyalás tartását) alapján
dönthető el, hogy a tisztességes eljárás követelményeinek eleget tesz-e a tárgyalás mellőzése
abban az esetben, ha valamely fél kérte a tárgyalás tartását. Tárgyalás tartása azonban
kötelező, ha a perben bizonyítást kell lefolytatni, kivétel ez alól az okirati bizonyítás: ennek
tárgyaláson kívül is van helye.
Amennyiben a felek személyében a per során változás áll be, az újonnan perbelépő, perbevont
vagy perbeállított félnek is biztosítja a törvény a tárgyalás tartásának kérelmezését. Külön ki
kell emelni az érdekelt jogát, hogy a perbelépési kérelmében tárgyalás tartását kérhesse.
Ebben a körben újfent rá kell mutatni, hogy az érdekelt nem azonos a polgári per
108
beavatkozójával. A közigazgatási per sajátja, hogy alperesi oldalon félként nem közigazgatási
szerv csak kivételes esetben állhat, az alperesi érdekeltnek általában „ ugyanannyi ” - ha nem
több - joga vagy jogos érdeke fűződik a bíróság döntéséhez, mint a felperesnek. Emiatt
indokolt az érdekeltek számára is hasonló erősségű eljárási jogokat adni, mint a feleknek.
Fontos szerep jut a tárgyaláson kívüli elbírálás esetén is a felek nyilatkozatainak, így ezekre a
törvény minimális határidőket állapít meg. E határidők továbbá abból a szempontból is
fontosak, hogy azon eljárási cselekményeket, amelyeket legkésőbb az első tárgyaláson lehet
megtenni, a tárgyaláson kívüli elbírálás esetén a nyilatkozatokra adott határidőkön belül lehet
megtenni (ilyen pl. a keresetváltoztatás és a bizonyítási indítvány). Amennyiben ilyen határidőt
a bíróság nem állapítana meg, az ítélet meghozataláig lehet ezen eljárási cselekményeket
hatályosan megtenni.
Mivel tárgyalásra nem kerül sor, a törvény lehetővé teszi a bíró számára, hogy külön egyezségi
kísérletre idézzen. Ez az egyszerűsített perre nézve is fennálló lehetőség, hiszen az
egyszerűsített perben is tárgyaláson kívül jár el a bíróság, az ott szabályozott eltérésekkel.
XIV.	Fejezet
Bizonyítás
A 79. §-hoz
A közigazgatási perben a bizonyítás szabályozása különösen jelentős annak érdekében, hogy a
bírósági eljárás ne váljon másod-, illetve harmadfokú közigazgatási eljárássá, és a tényállás
tisztázásának helyszíne a megelőző eljárás legyen.
A bizonyításra a törvény a polgári perrendtartás bizonyítási szabályait rendeli alkalmazni, így
csak az azokhoz képest speciális szabályokat tartalmazza. Ezek közül kiemelendő a bizonyítás
hivatalbóli elrendelésének lehetősége. A törvény a hivatalbóliságot kétfelé bontja,
megkülönböztetve a hivatalbóli vizsgálatot és a bizonyítás hivatalbóli elrendelését. Jellemzően
az előbbi körben kerül sor a bizonyítás hivatalbóli elrendelésére, de lehetnek egyéb olyan
esetek, amikor valamilyen okból (elsősorban a bizonyításra kötelezett gyengébb eljárási
pozíciója miatt) a törvény a hivatalbóli vizsgálatot ugyan nem, de a hivatkozott tény,
körülmény hivatalbóli bizonyítását lehetővé teszi. A perrendtartás szerint ilyen eljárási helyzet
jellemzi a kiskorú személyeket és a fogyatékossággal élőket.
A közigazgatási per nem újabb hatósági ügyintézési szint, ezért a közigazgatási szerv által a
megelőző eljárásban elfogadott tényállás tekintetében csak korlátozottan van helye új
bizonyítékokra hivatkozásnak. A megtámadási perek esetében a feleknek a közigazgatási
eljárás során kell mindent megtenniük annak érdekében, hogy a tényállás teljes mértékben
tisztázásra kerüljön, különben a bírósági eljárás parttalan és igen hosszadalmas jogvitává
válik. Ezt a célt szolgálja annak a rögzítése, hogy a megelőző eljárásban nem értékelt tényre fő
szabályként nem lehet hivatkozni. Kivételt képeznek ez alól azok az esetek, amikor a félnek nem
róható fel az, hogy a megelőző eljárásban nem került az értékelésre: ilyen ok lehet, ha
önhibáján kívül nem ismerte, vagy az eljárás közigazgatási szerv által kijelölt keretei között
nem tűnt relevánsnak egy adott tény, körülmény,illetve a közigazgatási szerv azt nem vette
figyelembe. A közigazgatási szerv részéről tehát a tényállás nem megfelelő tisztázása új
109
bizonyítékokra hivatkozás útján csak szűk körben orvosolható. Fontos korlátot jelent az is,
hogy a feleknek a bizonyítás indítványozására, vagy a bizonyítási eszközök rendelkezésre
bocsátásra legkésőbb az első tárgyaláson van lehetőségük, amely összhangban áll a jóhiszemű
pervitel és a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével is. Ezt a főszabályt csak a marasztalási
perek szabályai törik át.
A 80. §-hoz
A közigazgatási perben a bizonyítási kötelezettség és a bizonyítási teher elosztása
főszabályként a polgári perhez hasonlóan alakul, azonban a fegyveregyenlőség biztosítása
miatt bizonyos esetekben a bizonyítási kötelezettség megfordítható. A korábbi szabályozás
problémáira tekintettel szükséges, hogy a fél a megállapított tényállás hibáit valószínűsítse, ne
pusztán vitassa. Ezen - az európai emberi jogi gyakorlatban jellemzően büntetőügynek
minősülő - ügyek esetében ez a büntető ügyektől elvárt garanciák meglétéhez számos esetben
szükséges. A közszolgálati jogvita esetén szintén fegyveregyenlőségi eszköz a munkáltató
közigazgatási szerv oldalán fennálló fokozott bizonyítékszolgáltatási kötelezettség.
A 81. §-hoz
A szakértői szabályozásban jelentős újítás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a megelőző
eljárásban kirendelt szakértő a közigazgatási perben a perben kirendelt szakértővel azonos
megítélés alá esik, szakvéleménye egyenrangú bizonyítékként szolgál. A közigazgatási eljárás
során kirendelt szakértő szakvéleményének a fél nyilatkozataként történő kezelése a
közigazgatási perben indokolatlan volt, mivel a szakértő, szakértői szerv a közigazgatási
szervtől függetlenül készítette el szakvéleményét. A korábbi szabályozás során a közigazgatási
eljárásban kirendelt szakértő véleménye nem minősült perbeli szakértői véleménynek, a
megelőző eljárásban alkalmazott szakértőt a közigazgatási perben tanúként idézték
szakvéleményével kapcsolatban. E gyakorlat általában szükségessé tette a közigazgatási
perben új szakértő kirendelését, amely a közigazgatási döntés indokolatlan felülmérlegelését
és a pertartam növekedését eredményezte.
A törvény a perben kirendelt szakértővel azonosítja a megelőző eljárásban kirendelt szakértőt,
a háttérszabályként érvényesülő polgári perrendtartás rendszerén keresztül azonban azt is
biztosítja, hogy a felperes a szakvéleményt támadja, amire a szakértővel szemben fennálló
kizárási okok alapján, illetve a jogszabályban a szakvéleménnyel szemben támasztott
követelmények megsértésre hivatkozással van elsősorban lehetőség. A felmentett vagy a perből
kizárt szakértő helyett a bíróság hivatalból másik szakértőt rendel ki. Aggályos szakvélemény
esetében, ha annak oka a szakértő által adott felvilágosítás után sem volt megszüntethető, a
felek a perben új szakértő kirendelését indítványozhatják. A perrendtartás a felperes számára
a közigazgatási eljárás során elkészült szakértői vélemény megkérdőjelezését teszi lehetővé,
nem pedig lecserélését. Ez a szabályozás felel meg a koncentrált és költségkímélő eljárás
alapvető követelményének.
A megelőző eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye a bíróság által kirendelt szakértő
véleményének minősül, így a perben alapvetően rendelkezésre egy szakértői vélemény. Ha a
perben ezen felül szakértő alkalmazása indokolt vagy a szakértő idézése, a szakvélemény
kiegészítése szükséges, a bíróság azonos szakkérdés tárgyában a megelőző eljárásban
110
kirendelt szakértőt alkalmazza. Kirendelésre - a polgári perrendtartás szabályainak
alkalmazásával - tehát akkor kerül sor, ha az például a szakvélemény kiegészítése vagy az
ellentmondások feloldásának megkísérlése miatt indokolt. A szakérőnek a perben tehát nem
kell minden esetben részt vennie (pl. ha aggálytalan szakvéleménye a perben mint szakértői
vélemény felhasználásra kerül), ami a perek költséghatékony és időszerű elbírálhatóságának
követelményét is szolgálja.
A perben felmerülő bármely más szakkérdésben a polgári perrendtartás szabályai szerint van
lehetőség szakértő alkalmazására.
XV.	Fejezet
Az eljárás megszüntetése
A 82. §-hoz
Számos eljárási cselekmény nem szerepel a tárgyalás szabályai között, holott gyakorta a
tárgyaláson gyakorolják azokat a felek, illetve a bíróság. E cselekmények a törvény új
szerkezetében más-más helyen kerülnek elhelyezésre, attól függően, hogy az eljárás folyamán
bármikor sor kerülhet-e az adott cselekményre (pl. az eljárás felfüggesztése), illetve hogy a
keresethez kapcsolódó eljárási cselekményről van-e szó (pl. elállás a keresettől). Az eljárás
megszüntetésének szabályai kiemelt jelentőségük miatt külön fejezetben kapnak helyet,
szabályozásuk természetesen a tárgyalási dinamikát is érdemben befolyásolhatja.
Az eljárás megszüntetésének valamely eljárási akadály fennállása, a felperes elállása vagy a
jogsérelem közigazgatási szerv általi orvoslása esetén van helye. Hatáskör vagy illetékesség
hiánya esetében, ha megállapítható, hogy melyik bíróság rendelkezik hatáskörrel és
illetékességgel, áttételnek van helye a megszüntetés mellett. Ez utóbbi esetben nincs helye
perorvoslatnak a megszüntető végzés ellen, minden egyéb esetben azonban igen. Összhangban
a visszautasítás szabályaival, a keresetindítás hatályainak fenntartására csak szűk körben van
lehetőség, akkor, amikor a felperes törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt időben nem
pótolták.
Az objektív jogvédelem megvalósítása érdekében megszüntetési ok fennállása esetén
lehetősége van a bírónak arra, hogy az ügyészséget felhívja a perbelépésre, ha hivatalbóli
bizonyítást vagy vizsgálatot rendelt el, és az eljárást a felperes elállása, illetve a felperes
halála vagy megszűnése esetén a jogutód perbelépésének, perbevonásának hiányában meg
kellene szüntetni. A közigazgatási per alapvetően szubjektív jogvédelmi eszköz, azonban
bizonyos közigazgatási aktusoknál, amelyek az abszolút tilalom (érvénytelenség, semmisség)
alá esnek, vagy a közérdeket jelentős mértékben sértik, indokolt lehet a jogszabálysértés és a
hatályon kívül helyezés bíróság általi kimondása. Ennek szükségességéről a bíró mérlegelési
jogkörében dönt, és az ügyész szintén saját mérlegelése alapján dönt a közérdek védelmének
ily módon való szükségességéről. Negatív döntése esetén (tehát, ha nem lép be a perbe a
megadott határidőn belül), a bíróság az eljárást megszünteti.
A 83. §-hoz
111
Szintén mérlegelési jogkörében dönt az objektív jogvédelmi feladatra tekintettel a bíró arról,
hogy a felperes egyes mulasztásaira tekintettel az eljárást megszünteti-e. Mérlegelési jogkörét
jelentősen korlátozza, hogy az alperes akarata ellenére az e §-ban felsorolt okokból
megszüntetésre nincs mód. Ilyen felperesi mulasztások a saját kérelem alapján kitűzött
tárgyalás (tehát nem az alperes, vagy az érdekelt kérésére került sor a tárgyalásra, illetve ők
azt nem kérelmezték) elmulasztása, továbbá ha a felperessel az általa megadott elérhetőségén
nem tartható a kapcsolat, tehát elmulasztja a felperes a helyes elérhetőségét megadni.
A 84. §-hoz
Részletesen szabályozza a törvény azt a helyzetet, amikor az állított jogsérelem orvoslása
érdekében a közigazgatási szerv vagy jogorvoslati szerve eljárást indít. Ennek tényét az
orvoslás érdekében eljárást indító közigazgatási szervnek be kell jelentenie, és erre tekintettel
a közigazgatási per felfüggesztésének van helye. Rugalmasabb szabályként harminc napon
belül a közigazgatási szervnek tájékoztatnia kell a bíróságot a sérelem orvoslására hozott
döntéséről, illetve ennek hiányában a megtett eljárási cselekményekről. A bíró megítélésén
múlik, hogy e tájékoztatás fényében bevárja-e a közigazgatáson belüli jogorvoslást. Az eljárás
további menete attól függ, hogy mennyiben orvosolta a közigazgatási szerv a jogsértést, illetve
ezt a felperes hogyan ítéli meg. Természetesen az is előfordulhat, hogy a közigazgatási szerv
vagy jogorvoslati szerve a keresetlevél benyújtását követően nyomban, a továbbításra nyitva
álló időn belül orvosolja a jogsérelmet. Ebben az esetben is továbbítania kell a keresetlevelet,
hiszen azt a bíróságnak címezték, de védiratában elegendő az orvoslás tényére utalni, és az
orvoslást szolgáló közigazgatási cselekmény másolatát mellékelni. A bíróságnak az új
cselekményre tekintettel nyilatkoztatnia kell a felperest. A felperes keresetének fenntartása
mellett ki is terjesztheti azt a jogsérelem elhárítása érdekében megvalósított új közigazgatási
cselekményre, ha nézete szerint a jogsérelme nem nyert a megvalósított közigazgatási
cselekmény által orvoslást. Ha a felperes nyilatkozatában ezt kéri, az eljárást folytatni kell, ha
ezzel ellentétes nyilatkozatot tesz, vagy nem nyilatkozik, az eljárás megszüntetésének van helye.
A keresetváltoztatás speciális esete tehát, amikor a hatóság a jogsérelmet a közigazgatási per
során orvosolja, de az új cselekmény nem tesz maradéktalanul eleget a kereseti kérelemnek:
ekkor a felperes annyiban jogosult a keresetváltoztatásra, hogy keresetét a jogsérelem
orvoslását szolgáló cselekményre is kiterjesztheti.
A közigazgatási szerv pótlólagosan új indokokat csak a cselekménye módosítása,
megváltoztatása révén hozhat fel. Ezekre tud a felperes e szabályok keretei között nyilatkozni.
112
HARMADIK RÉSZ
HATÁROZATOK
XVI.	Fejezet
A bíróság határozatai
A 85. §-hoz
A határozatokra vonatkozóan e fejezet csak a sajátképi szabályokat tartalmazza, az egyéb
szabályokat a polgári perrendtartásra utalással rendezi a törvény.
A 86. §-hoz
A közigazgatási bíráskodás alapvetően a szubjektív jogvédelem talaján áll, így a bíróság a
közigazgatási tevékenység jogszerűségét főszabályként a kereseti kérelem korlátai között
értékelheti. A perrendtartás a jogszerűség viszonyítási alapjára nézve fenntartja a bíróság
vizsgálati jogkörének kialakult szabályait, azonban csak a kivételszabály jogszabályi rögzítését
tartja szükségesnek: eszerint törvény más időpontban fennálló tények alapján való vizsgálatot
is előírhat (így pl. az idegenrendészetben). Egyéb esetben a tevékenység megvalósításának
időpontjában alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján való vizsgálatra kerül
sor. A rendelkezési jog mellett fontos kiegészítő szerep jut a hivatalbóliság elvének az objektív
jogvédelmi funkció biztosítása céljából. A javaslat a jelenlegi szabályokat némiképpen bővíti a
közigazgatási tevékenység fogalmára és a jelenlegi bírói gyakorlat tapasztalataira tekintettel.
így a semmisség mellett, amely alapvetően a hatósági eljárásjog kategóriája, az
érvénytelenséget is nevesíti, amely az egyéb cselekményeknél (nem hatósági aktusoknál) bírhat
jelentőséggel. Az érvénytelenséget kizárólag a jogalkotó által kifejezetten ilyenként nevesített
esetekben lehet hivatalból figyelembe venni. További hivatalból figyelembe vehető körülmény,
ha a közigazgatási cselekmény olyan lényeges fogyatékosságban szenved, amely miatt azt
nemlétezőnek kell tekinteni, és emiatt érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
A nem megfelelő jogalap megválasztása átfogalmazva e felsorolásba kerül: ha teljesen eltérő
jogalapra kell helyezni a közigazgatási cselekményt, azt is hivatalból veszi figyelembe a
bíróság. Ezen felül törvény egyéb hivatalból figyelembe veendő szempontot is meghatározhat.
A bíróság a hivatalbóli vizsgálatról - akár a hivatalbóli bizonyítás elrendeléséről -
tájékoztatja a feleket, arra a felek észrevételt tehetnek és beadványokat nyújthatnak be.
A mérlegelési jogkörben hozott döntéseknél, ahol a jogalkalmazó több jogszerű döntés közül
választhat, a javaslat a jelenlegi kritériumokat - átfogalmazva - megtartja, ezzel hangsúlyozza
azt, hogy itt más jellegű a bírósági vizsgálat. Az eltérés abban ragadható meg, hogy e körben a
mérlegelési jogkör gyakorlásának jogszabályszerűségét kell vizsgálni, amelynek elsődleges
mutatója a hatáskörnek a rendeltetésszerű és a jogszabályi felhatalmazás keretei között
történő gyakorlása, ezért a törvény erre, vagyis a mérlegelés szempontjainak és azok
okszerűségének megállapíthatóságára helyezi a hangsúlyt. Az eljárási szabályok megtartása -
és azon belül az indokolás - minden közigazgatási cselekmény esetén követelmény, ezek külön
nevesítését a törvény ehelyütt nem tartalmazza, azt a bíróság - megfelelő kereseti kérelem
esetén - minden ügyben vizsgálja.
113
A bíróságot a közigazgatási perben egyedül a büntetőjogi felelősség jogerős megállapítása
köti, egyebekben a más bíróság vagy hatóság által megállapított tényálláshoz nincsen kötve.
A 87. §-hoz
A kérelemhez kötöttség a közigazgatási pernek is alapelve, kiegészítve ezt a kereseti kérelmek
kimerítésének kötelezettségével. A keresethalmazat esetében a kereseti kérelmek kimerítése
természetesen nem abszolutizálható, hiszen vezethet valamely kereseti kérelem olyan
eredményre, hogy az az egyéb kereseti kérelmek vizsgálatát szükségtelenné teszi. Ilyen esetben
a bíróság a közigazgatási tevékenység egyéb kereseti kérelmekben foglalt jogszabályoknak
való megfelelésének vizsgálatát - a kialakult gyakorlatnak megfelelően - mellőzi. Hasonlóan,
ha a döntés hatályon kívül helyezésére, és a hatóság új eljárásra kötelezésére eljárási okból
kerül sor, a bíróság a kereseti kérelemben foglalt érdemi kifogásokat nem bírálja el.
Mivel közigazgatási perekben is felmerül az alkalmazhatóságuk, a részítélet és a közbenső
ítélet is szabályozásra kerül, a polgári perjogi szabályoktól kismértékben eltérő módon.
Tekintettel arra, hogy nem kizárólag marasztalási perek esetén áll fenn ennek az elméleti
lehetősége, e szabályok az általános szabályok között kerülnek elhelyezésre.
ítéletének indokolásában a bíróság a közigazgatási szervnek a megismételt eljárásra vagy az
új cselekményre kötelező iránymutatást ad, ezzel segítve elő ítéletének érvényesülését és a
felperes számára a hatékony jogvédelmet. Az iránymutatás - a határozat indokolásának
részeként az általános szabályok szerint - utóbb is kiegészíthető, pontosítható. Az ítélet
érvényesülését szolgálja továbbá a bírósági határozat teljesítésének kikényszerítésére irányuló
eljárásban az, hogy a bíróság tizenöt napon belül határidő tűzésével felhívja a közigazgatási
szervet arra, hogy adjon magyarázatot az ítéletben foglaltak teljesítésének elmaradására. Az
elmaradás hátterében ugyanis állhatnak az iránymutatással kapcsolatos problémák is.
A 88. §-hoz
Az egyszerűsített ítélet célja, hogy csökkentse az ítélet írásba foglalásához szükséges időt. A
törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén az indokolásból a tényállás ismertetése
elhagyható. Az iratok közt az egyszerűsített ítéletben hivatkozott irato(ka)t az ítélettel együtt
kell kezelni, az egyszerűsített ítélet indokolásában pedig fel kell tüntetni az egyszerűsített ítélet
meghozatalát lehetővé tevő körülményeket.
A 89. §-hoz
A jogszabálysértés hiánya mellett a kereshetőségi jog hiánya, illetve a csupán az ügy érdemére
ki nem ható eljárási szabályszegésre hivatkozás eredményezheti a kereset érdemi elutasítását,
ezen okok egy normában való megjelenítése célszerű. Az ügy érdemére ki nem ható
szabályszegés miatti elutasítás esetén a bíróság azt a tényt, hogy volt szabályszegés, tehát a
perre a közigazgatási szerv okot adott, a költségviselésről szóló döntésénél figyelembe veszi,
de ez nem eredményezi automatikusan azt, hogy a közigazgatási szervet kötelezné azok
viselésére.
A 90. §-hoz
114
Szükséges a keresetet elutasító ítélet párjaként a keresetnek helyt adó ítélet absztrakt
fogalmának kialakítása. A helyt adó ítélet logikailag a jogsértés megállapításából és általában
valamely jogkövetkezmény alkalmazásából áll. Kivételes eset, amikor nincs alkalmazható
jogkövetkezmény, mert például már teljesedésbe ment a cselekmény, vagy nem létezik már,
tehát nincs mit megváltoztatni vagy megsemmisíteni, de a felperesnek fontos érdeke fűződik a
jogsértés deklarálásához. Ilyenkor kerül sor megállapítási ítélet hozatalára. Megállapítási
ítélet a mulasztási perben hozott mulasztási ítélet, mert ott a törvény erejénél fogva köteles a
közigazgatási szerv a mulasztás pótlására.
A törvény által alkalmazott elválasztásra (elutasító - helyt adó ítélet) tekintettel fontos azt is
hangsúlyozni, hogy a megállapítási ítélet és a keresetet az ügy érdemére ki nem ható
szabályszegés miatt elutasító ítélet logikailag igen hasonlóak. E két konstelláció egyike esetén
sincsen mód jogkövetkezmény alkalmazására, az egyik esetben faktikus okokból, a másik
esetben pedig jogpolitikai okokból. Ez azonban nem zárhatja el a felperest az esetleges kára és
más jogos érdekeinek érvényesítésétől. Az elutasító ítéletben megállapított jogsértés kártérítési
igényt megalapozhat. Amikor a polgári perrendtartás tehát úgy fogalmaz, hogy a
közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény érvényesíthetőségének feltétele,
hogy a közigazgatási ügyben eljáró bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa, azon nemcsak
a helyt adó ítéletet, hanem az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabályszegést megállapító,
de a keresetet elutasító ítéletet is érteni kell.
A keresethalmazat megengedettségére tekintettel szükséges egyértelművé tenni, hogy a bíróság
egy ítéletben többféle jogkövetkezményt is alkalmazhat. A közigazgatási ügyek sokféleségére
tekintettel az is lehetséges, hogy külön törvény másféle jogkövetkezményt írjon elő.
A 91. §-hoz
A perrendtartás a megváltoztatási jogkört új alapokra helyezi. Nem kivételes lehetőség a
továbbiakban, amelynek megadásáról külön törvény, illetve enumeráció dönt, hanem egy
általános döntési alternatíva. A megváltoztatás lehetősége elsősorban az ügy természetéhez
köthető, nem pedig konkrét ügy-jellemzőkhöz. Az ügy jellemzői pedig nem merülnek ki abban,
hogy mérlegelési jogkörben hozott ügyről van-e szó vagy sem. Sokkal inkább arról van szó,
hogy azt kell vizsgálni: elvonná-e a közigazgatási döntési szabadságát a bíróság megváltoztató
döntése. Ha nincs például mérlegelési jogkör, vagy a jogszabály értelmében lenne ugyan, de a
tények vagy alkotmányos körülmények miatt egy lehetséges döntésre redukálódik a jogszerűen
meghozható döntések száma, az ügy természete lehetővé teheti a megváltoztatást. A másik
oldalról, jogilag teljesen kötött döntések esetében sem teszi az ügy természete faktikus okokból
egyes esetekben lehetővé a megváltoztatást. Mindig az ügyfajtától és a konkrét körülményektől
függ tehát, hogy az ügy természete lehetővé teszi-e a megváltoztatást.
Maga a törvény kiemel néhány konstellációt, amelyekben az ügy természete nem engedi meg a
megváltoztatást, ilyenek az általános hatályú rendelkezések, a méltányossági jogkörben hozott
döntések, illetve azon mérlegelési jogkörben hozott döntések, amelyek költségvetési kifizetésre
vonatkoznak. A megváltoztatási jogkör gyakorlásának további korlátai egyrészt azon ügyek,
amelyben a perrendtartás vagy felhatalmazása alapján más törvény a megváltoztatási jogkört
kizárja, másrészt azon esetek köre, amelyekre tekintettel a törvény a megsemmisítést kötelező
jelleggel írja elő. A megismételt eljárásnak a bíróság iránymutatásával szembemenő
115
lefolytatását is - a jelenlegi semmisségi okká minősítés helyett - a megváltoztatási jogkör
gyakorlásával javasolja a perrendtartás szankcionálni, amely számos esetben gyorsabb
végérvényes döntést eredményezhet. Természetesen ez a lehetőség nem jelent minden ügyben
megoldást.
Amikor a megváltoztatás elméleti lehetősége adott, a bíró széles lehetőséget kap arra, hogy ezt
a jogkört gyakorolja, ha a tényállás is megfelelően tisztázott, illetve a szükséges adatok is
rendelkezésre állnak.
A 92. §-hoz
A megváltoztatási jogkör gyakorlásának technikai nehézségeit azzal kívánja a perrendtartás
egyes esetekre nézve kiküszöbölni, hogy lehetőséget ad arra, hogy a bíróság az ítéletben a
fizetési kötelezettség helyes összegének megállapítására csak pontos iránymutatást adjon.
Ebben az esetben annak meghatározása az eljárt közigazgatási szerv feladata. E látszólag
csupán technikai szabály célja a megismételt eljárás miatti időveszteség kiküszöbölése, hiszen
a közigazgatási szerv számítása ellen formális jogorvoslatnak nincsen helye. A bíróságot, a
felperest és az érdekeltet tájékoztatni kell a pontos összegről, a számítás helyességét rövid
határidővel lehet ezt követően vitatni. Ha a felperes vagy az érdekelt vitatja a számítás
helyességét, a bíróság megvizsgálja azt, és szükség esetén az ismételt kiszámítást rendeli el,
ellenkező esetben végzésével jóváhagyja a számítást. A jóváhagyó végzés közlésével az ítélet
részévé válik a számítás, ezt követően az ítélettel együtt támadható. Erre tekintettel a
perorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő a számítás jóváhagyásáról szóló végzés
közlését követő napon kezdődik. E szabályozás az eljárás feszesítését, az új eljárásra kötelezés
elkerülését célozza tehát elsősorban.
A 93. §-hoz
A perrendtartás e §-ban foglalja össze azon eseteket, amelyekben meg kell semmisíteni a
közigazgatási cselekményt. Feltétlen megsemmisítési ok a cselekmény semmissége, illetve a
törvényben kifejezetten ilyenként meghatározott más érvénytelenségi ok, továbbá a
közigazgatási cselekmény nemlétező jellege. Továbbra is feltétlen megsemmisítési ok a jogalap
téves megválasztása, illetve a bírósági eljárásban nem orvosolható jogsértés fennállása. Ezen
túl akkor van hatályon kívül helyezésnek, illetve megsemmisítésnek helye, ha a megváltoztatási
jogkör nem gyakorolható.
Újdonságként a törvény megkülönbözteti az ex tunc hatályú megsemmisítést a hatályon kívül
helyezéstől, amely mind ex tunc, mind ex nunc, mind pro futuro történhet. A különbség tehát a
hatályon kívül helyezés hatályában van: a közigazgatási cselekmény megvalósításának
időpontjára visszamenőleges hatállyal kerülhet sor a megsemmisítésre, és, amennyiben ez
fontos közérdeket, a jogbiztonságot vagy a cselekmény által érintett - elsősorban harmadik -
személyek érdekeit sérti, a bíróságnak lehetősége van a hatályon kívül helyezés ettől eltérő
időpontban való meghatározására. Ez főleg a multipoláris, illetve más okból komplex (pl.
egymásra épülő közigazgatási cselekmények) jogviszonyokban fontos, illetve azért, hogy
egyértelmű legyen: a bíróságnak a megsemmisítés mellett az eredeti állapot helyreállításának
kérdéseiről is rendelkeznie kell. A keresetnek való helyt adásnál - a keresethalmazat
116
megengedettségéből is következően - a bíró a megsemmisítés mellett tehát az eredeti állapot
helyreállítása érdekében is marasztalhatja az alperest.
A 94. §-hoz
Kisegítő jelleggel a perrendtartás lehetőséget kíván adni a megállapítási ítélet meghozatalára.
Ez szubszidiárius jelleggel képzelhető csupán el, amikor a keresetnek helyt adó másféle ítélet
nem hozható. A jogsértés bírósági megállapításának előfeltétele, hogy ahhoz a félnek fontos
érdeke fűződik. A megállapítási ítéleteknek elsősorban intézkedéseknél, reálcselekményeknél,
időközben hatályon kívül helyezett határozatoknál, rendelkezéseknél és a mulasztásnak a per
során való pótlása, illetve a mulasztási perben a mulasztás alapjául szolgáló hatáskör teljes
megszűnése esetén lehet létjogosultságuk. A jogsérelem elháríthatóságára utalás kifejezésre
juttatja, hogy a megállapítási ítélet önmagában is alkalmas lehet a közigazgatási jogkörben
okozott kárnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
szerinti elhárítására.
A 95. §-hoz
A törvény külön jogkövetkezményeket határoz meg a közigazgatási szerződésekre nézve. E
rendelkezések szubszidiárius jellegűek, tipikusan az ágazati joganyag szabályozza ugyanis a
szerződéssel kapcsolatos jogsértések jogkövetkezményeit. Ha az ágazati jog nem tartalmaz a
jogkövetkezményekre nézve rendelkezést, a perrendtartás általános szabályai nyernek az e §-
ban szabályozott eltérésekkel alkalmazást. Ilyen fontos eltérés, hogy amennyiben a
közigazgatási szerződés teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik, a bíróság
jogellenességének megállapítása esetén a közigazgatási szerződést megkötésének időpontjára
visszamenőleges hatállyal jogszerűvé nyilváníthatja.
A közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben hozott ítélet hatálya is eltér az általánostól,
az kiterjed ugyanis az úgynevezett párhuzamos szerződésekre is. A bíróság a kereseti
kérelemhez pedig annyiban nincs kötve, hogy azon túlterjeszkedve, szoros összefüggés miatt a
szerződés nem támadott kikötését is hatályon kívül helyezheti.
A 96. §-hoz
A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával szemben indított pert elsőfokon a
marasztalási per szabályai szerint kell lefolytatni, annak ellenére, hogy formailag egy
megtámadási keresetről van szó. A kereseti kérelemhez kapcsolódóan az ítélet azonban
megtámadási ítélet lesz, ezért szabályait a határozatokra vonatkozó általános szabályok között
állapítja meg a perrendtartás. Az eljárás marasztalási jellegére is tekintettel a Döntőbizottság
határozatának megsemmisítésére csak nagyon szűk körben van lehetőség. A kötelező
megsemmisítési esetkörökön kívül érdemben el kell bírálni a keresetet, ami vagy
megváltoztatást, vagy a kereset elutasítását jelentheti. Mivel a Döntőbizottság a perben nem
fél, ugyanakkor a bírói gyakorlat alakulásának figyelemmel kísérése saját joggyakorlatának
alakítása szempontjából elengedhetetlen, a bíróság jogerős ítéletét a Döntőbizottságnak is
megküldi.
117
XVII.	Fejezet
A határozatok jogereje és teljesítése
A 97. §-hoz
A határozatok jogereje kapcsán a törvény a kötőerőt, az alaki jogerőt és az anyagi jogerő
negatív oldalát szabályozza. Azok a határozatok, amelyekkel szemben nincs helye
perorvoslatnak, kihirdetésükkel emelkednek jogerőre, a fellebbezésnek a jogerőre emelkedés
szempontjából halasztó hatálya van. Amennyiben helye van fellebbezésnek, a bíróság ítélete
akkor emelkedik jogerőre, ha a fellebbezési jogról lemondtak, a fellebbezés benyújtására
nyitva álló határidő eltelt, a benyújtott fellebbezést visszavonták, a másodfokú bíróság
elutasította a befogadást vagy az ítéletet helyben hagyta. A határidő-számításra vonatozó
eltérő szabályt is rögzíti a törvény, akárcsak a részjogerőt.
A 98. §-hoz
A bíróság határozatában teljesítési határidőt írhat elő, ennek hiányában a törvényi határidők
irányadóak a végrehajtásra. A teljesítés kikényszerítésére a végrehajtás szabályain túl a
perrendtartás XXV. Fejezetének szabályait kell alkalmazni. A megismételt eljárásban a
közigazgatási szerveket (mind az első-, mind a másodfokon eljáró szervet) köti a bíróság
határozata.
A 99. §-hoz
A fellebbezés halasztó hatályára tekintettel szükséges lehet az ítélet előzetesen végrehajthatóvá
nyilvánítása, ennek szabályait e § szabályozza. Amennyiben más törvényben nem kerül sor az
előzetes végrehajthatóság elrendelésének előírására, a felek az azonnali jogvédelem szabályai
szerint kérhetik a halasztó hatály feloldását.
NEGYEDIK RÉSZ
PERORVOSLATOK ÉS AZ ALKOTMÁNYJOGI PANASZ
ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS
XVIII.	Fejezet
Fellebbezés
A 100. §-hoz
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a törvény főszabályként megengedi a fellebbezés benyújtását.
A fellebbezési eljárás során az elsőfokú eljárás szabályait, a fellebbezési eljárásban hozott
határozatokra pedig a határozatok rész általános szabályait kell alkalmazni, ha a fellebbezési
fejezet eltérő szabályt nem tartalmaz. E tekintetben külön kiemelendő, hogy eltérő rendelkezés
hiányában a fellebbezésre a beadványokra vonatkozó szabályokat, a fellebbezés vizsgálatára
pedig a keresetlevélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A fellebbezés szabályai képezik
ugyanakkor a felülvizsgálat alapját.
118
A 101. §-hoz
A fellebbezés benyújtására az elsőfokú ítélet közlésétől számítva tizenöt nap áll rendelkezésre,
azt az elsőfokon eljárt bírósághoz kell benyújtani. A beadványokra vonatkozó általános
szabályok mellett további speciális rendelkezések is vonatkoznak a fellebbezésre. A kereseti
kérelemhez hasonlóan a törvény a kérelmezőtől itt is elvárja, hogy kérelmében pontosan és
teljes körűen adja elő, hogy miért és milyen alapon tartja jogsértőnek a döntést, továbbá mit
kér a bíróságtól. A benyújtott fellebbezés erre is tekintettel nem változtatható meg, az ítélet
meghozataláig azonban természetesen visszavonható. A jogszabálysértés megjelölése körében
hiánypótlásnak helye nincs, ennek oka az, hogy megakadályozza az eljárás a fellebbezési
szándékot igen, de annak érdemi alátámasztását már nem tartalmazó kérelmekkel való
elhúzását. Mivel a tényállás tisztázása a közigazgatási eljárás feladata, így különösen indokolt
annak kizárása, hogy új tények és bizonyítékok előadására kerüljön sor. Ezért a törvény
csupán két esetben engedi azt meg: egyrészről, ha az ítélet meghozatala előtt nem ismerte a
fél, másrészről pedig ha az elsőfokú eljárás szabálysértő jellegének alátámasztását szolgálja
az új tény, illetve bizonyíték. Az elsőfokú ítélet hatályosulására a fellebbezés halasztó hatállyal
bír, de a másodfokú bíróság az azonnali jogvédelemre vonatkozó szabályok alapján a halasztó
hatályt feloldhatja. Az azonnali jogvédelem körében hozott végzés a másodfokú bíróság
határozatának közléséig lehet hatályos.
A 102. §-hoz
A Kúria jogegységet biztosító feladatának elősegítésére szolgál az ugró fellebbezés
intézménye, amelyre a felek közös kérelme esetén van lehetőség. A Kúria befogadási eljárása
során azt vizsgálja, hogy az anyagi jogsértés valószínűsége fennáll-e, és azt, hogy a sértett
jogszabályhely alapvető jelentőségű-e a joggyakorlat egysége szempontjából. Befogadás
esetén a fellebbezést a Kúria érdemben elbírálja. Elutasítás esetén a kérelmet megküldi a
közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságnak.
A felülvizsgálati kérelem előterjeszthetőségének szűkítésére tekintettel az ugró fellebbezés
intézménye szolgálja azt, hogy a felek az ügyüket a Kúria elé vihessék akkor is, ha nem áll fenn
a felülvizsgálat befogadására okot adó jogszabálysértés vagy a felülvizsgálat kizárt.
A 103. §-hoz
A fellebbezést elsőként az elsőfokú bíróság vizsgálja meg, és teszi meg a szükséges
intézkedéseket. Az elsőfokú bíróság visszautasítja azt a kérelmet, mely nem a jogosulttól
származik, törvény által fellebbezésből kizárt döntés ellen irányul, vagy elkésett. Ezen objektív
okok esetén a kérelem érdemi vizsgálatára nincs lehetőség, így nem szükséges, hogy a
másodfokú bírósághoz az felterjesztésre kerüljön s a visszautasítással szembeni fellebbezés
lehetősége így biztosítható a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság esetében.
A 104. §-hoz
Az elsőfokú bíróság összevárja a fellebbezéseket, és a benyújtási határidő lejárta után terjeszti
fel azokat a másodfokú bírósághoz az ügy irataival együtt. Ez alól kivétel, ha azonnali
119
jogvédelem iránti kérelem kerül előterjesztésre: ekkor a fellebbezést a beérkezését követő
három napon belül fel kell terjeszteni.
A 105. §-hoz
A törvény egyértelművé teszi, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság a keresetlevél
vizsgálatára vonatkozó szabályok szerint vizsgálja. így a keresetlevél alapján való
intézkedésekre vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a fellebbezési
eljárásban is. A törvény a fellebbezési szabályok között csak az eltéréseket rögzíti, mind a
hiánypótlás, mind a visszautasítás vonatkozásában. A 103. § szabályára tekintettel tehát
egyéb, az általános szabályok szerinti visszautasításra is sor kerülhet, de erre a hatáskör már
a másodfokú bíróságot illeti meg. A fellebbezést visszautasító végzéssel szemben az elsőfokú
eljárásra vonatkozó szabályok alapján fellebbezésnek van helye.
A 106. §-hoz
A fellebbezést előterjesztő fél ellenfele és az érdekelt nyolc napon belül fellebbezési
ellenkérelemben kérheti a fellebbezés elutasítását, vagy csatlakozó fellebbezésben
támogathatja azt. A fellebbezési ellenkérelem és csatlakozó fellebbezés osztja a fellebbezés
sorsát, ha azt visszautasítják vagy visszavonják, kivéve, ha azt a fellebbezésre nyitva álló
határidőn belül nyújtották be, mert ez esetben az - a fellebbezés visszavonása esetén - önálló
fellebbezésnek tekintendő.
A 107. §-hoz
A fellebbezési eljárás az általános okokon túl akkor is felfüggeszthető, ha az elsőfokú bíróság
ítélete megváltozhat kijavítása, kiegészítése, illetve határidő vagy tárgyalás elmulasztása
miatti következmény alóli mentesülés iránt benyújtott igazolási kérelem folytán. További,
elsősorban a Kúria fellebbezési eljárásában felmerülő felfüggesztési ok a tárgybani jogegységi
eljárás.
A 108. §-hoz
Tárgyalás tartását a fél - és eltérő rendelkezés hiányában az érdekelt - legkésőbb a
fellebbezés vagy csatlakozó fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem kézhez vételétől számított
nyolc napon belül kérheti. A fellebbezési tárgyalás elmulasztása miatt igazolási kérelem
előterjesztésének nincs helye, a tárgyaláson való jelenlét elmulasztása nem akadálya a
tárgyalás megtartásának, továbbá az általános szabályok szerint bírságolható a mulasztó fél.
A jóhiszemű eljárás követelményeit sértő perviteli cselekményt vagy mulasztást a bíróság
bírságolás helyett figyelmen kívül hagyhatja. Ha a meg nem jelent személy meghallgatását a
bíróság szükségesnek tartja, egy alkalommal a tárgyalás elhalasztható. A tárgyaláson
ismertetni kell az ítéletben, a fellebbezésben, fellebbezési ellenkérelemben, illetve csatlakozó
fellebbezésben foglaltakat, a bíróság tagjának vagy a félnek a kérésére pedig további iratokat
is.
A 109. §-hoz
120
Az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság - az abszolút hatályon kívül helyezési okokon
és a hivatalbóli vizsgálat körén kívül - csak a fellebbezés által kért körben vizsgálhatja felül.
Az elsőfokú eljárásban hozott határozatok is felülvizsgálhatóak, kivéve, ha ellenük
fellebbezésnek volt helye.
A 110. §-hoz
Ha a másodfokú bíróság szerint az ítélet a jogszabályoknak megfelel, vagy csak olyan eljárási
szabályszegés történt, amely az ügy érdemére nem hatott ki, az ítéletet helyben hagyja.
Jogszabálysértés esetén a másodfokú bíróság az ítéletet részben vagy egészben megváltoztatja.
A 111. §-hoz
Hatályon kívül helyezésnek lehetőség szerint csak a határozat legsúlyosabb fogyatékosságai
esetén van helye. így a fellebbezés terjedelmére tekintet nélkül a másodfokú bíróság teljesen
hatályon kívül helyezi az ítéletet, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bíróság
nem volt szabályszerűen megalakítva, olyan bíró vett részt az ítélethozatalban, akivel szemben
kizárási ok állt fenn, vagy az ítélet olyan orvosolhatatlan formai fogyatékosságban szenved,
amely miatt érdemben nem bírálható el a fellebbezés.
Hasonló súllyal esik latba az olyan eljárási szabályszegés, amely nem orvosolható a
másodfokú eljárásban, azonban erre tekintettel csak a fellebbezés keretei között helyezendő
hatályon kívül az ítélet. Az új eljárásra utasítás esetén a másodfokú bíróság ítéletében
iránymutatást ad az elsőfokú bíróságnak, amelyhez az kötve van. Ha megszüntetési ok áll fenn,
a másodfokú bíróság a pert megszünteti, és a megszüntetési okkal érintett részben hatályon
kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét. Tekintettel arra, hogy a fellebbezési eljárásban is van
helye egyezség kötésének (akárcsak közbenső- és részítélet meghozatalának), ennek
sajátosságait is rendezi a törvény.
A 112. §-hoz
Az eljárást befejező döntésében az általános elemeken túl a másodfokú bíróság feltünteti az
elsőfokú bíróságot és a támadott határozat ügyszámát is. Ha a másodfokú bíróság helyben
hagyja az elsőfokú ítéletet, elegendő az egyszerűsített indokolás, nem szükséges megismételni
az olyan indokolást, amellyel a másodfokú bíróság egyetért és amely a jogszabályoknak, illetve
a bírósági gyakorlatnak megfelel. Az új eljárás során, ha tárgyalásra kerül sor, az elsőfokú
bíróság az első tárgyaláson ismerteti a másodfokú bíróság határozatát.
A 113. §-hoz
Alkotmányos követelmény, hogy az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, jogorvoslattal
élhessen az eljárást érdemi döntés nélkül befejező, a jogérvényesítését ideiglenesen
ellehetetlenítő és olyan egyéb végzésekkel szemben, amelyeknél a perorvoslat későbbi
időpontban való biztosítása nem biztosítja a tényleges jogorvoslás lehetőségét. Az
Alkotmánybíróság gyakorlatának megfelelően a fellebbezési eljárásban hozott, e körbe tartozó
végzésekkel szemben is fellebbezésnek van helye, ez alól a Kúria által hozott végzések
képeznek - további fórum hiányában - kivételt. A fellebbezéssel támadható végzéseket az
121
elsőfokú eljárás szabályai határozzák meg, hiszen azon esetekben van helye fellebbezésnek, ha
a törvény külön megengedi. Ezen felül a fellebbezést visszautasító végzéssel szemben is helye
van fellebbezésnek. A fellebbezésre nyitva álló határidő - törvény eltérő rendelkezésének
hiányában - tizenöt nap, az egyszerűsített perben nyolc nap. A fellebbezésben meg kell jelölni
a végzést, elő kell adni a jogszabálysértést, amire tekintettel a hatályon kívül helyezést vagy
megváltoztatást kérik. A végzés elleni fellebbezésre vonatkozó alcím csak a fellebbezési eljárás
általános szabályaitól eltérő szabályokat tartalmazza, a fellebbezés általános szabályai
háttérszabályként alkalmazandóak.
A 114. §-hoz
A végzést hozó bíróság saját hatáskörében eljárva is eleget tehet a fellebbezésnek, ha az általa
meghozott végzésnek nincs kötőereje, ezért a fellebbezési eljárás szabályaitól eltérően az
elsőfokú bíróság rendelkezik a hiánypótlási felhívásról. A másik felet és az érdekeltet is
értesíteni kell a benyújtott fellebbezésről annak megküldésével, akik főszabály szerint nyolc
napon belül jogosultak a fellebbezésre észrevételt tenni.
A 115. §-hoz
A fellebbezés felterjesztése esetén a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyalás tartása nélkül
bírálja el, indokolt esetben azonban meghallgathatja a feleket. A jogszabálysértő végzést a
másodfokú bíróság megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Ha a végzés
megváltoztatásának lenne helye, de az ahhoz szükséges adatok hiányoznak, a másodfokú
bíróság a végzést hatályon kívül helyezi, és utasítja az elsőfokú bíróságot új végzés
meghozatalára. A jogszabálysértő eljárást megszüntető végzést hatályon kívül kell helyezni, és
az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kell utasítani.
XIX.	Fejezet
Rendkívüli perorvoslatok
A 116. §-hoz
A felülvizsgálható határozatok az ítélet, továbbá az eljárást megszüntető és a keresetlevelet
visszautasító jogerős végzések. Felülvizsgálati kérelemmel élhet a fél, az érdekelt, vagy akire a
határozat rendelkezést tartalmaz, a rá vonatkozó rész tekintetében. A felülvizsgálatot csak
jogerős határozatokkal szemben lehet kérni, az elbírálás a Kúria hatáskörébe tartozik. E
rendkívüli perorvoslat célja, hogy az egységes joggyakorlat kialakítását és biztosítását
elősegítse, azzal, hogy az olyan jogszabálysértésekkel szemben nyújtson orvoslást, melyek a
kúriai ítélkezési gyakorlattól való eltérés vagy az uniós jog helytelen értelmezése miatt
következtek be. A felülvizsgálati eljárás során a fellebbezésre vonatkozó szabályokat az ebben
a fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Minden olyan kérdésben tehát, amelyre ezen
alcím alatt vagy a fellebbezésre vonatkozó fejezetben nincs külön szabályozás, az általános
rendelkezésekre, az elsőfokú eljárásra, illetve a határozatokra vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni.
A 117. §-hoz
122
Felülvizsgálati eljárásnak csak olyan jogerős ítélet kapcsán van helye, amelynek esetében a
kérelmező fellebbezési jogát kimerítette. Ha az elsőfokú és a másodfokú bíróság egyformán
ítélte meg a jogvitát, az elsőfokú ítélet ellen nem fellebbezett fél részéről szintén kizárt a
felülvizsgálat. Szintén kizárt a felülvizsgálat azon közigazgatási tevékenységek esetében,
amelyeknél a fizetési kötelezettség alapösszege nem haladja meg az ötmillió forintot, illetve
amelyek az idegenrendészet területén valósultak meg. A Kúria határozatai is kizártak a
felülvizsgálati körből, mivel a felülvizsgálatukra további fórum nem áll rendelkezésre. . A
törvény továbbá kizárja a jogerős ítélet perköltségre, kamatfizetésre, teljesítési határidőre
vagy részletfizetésre vonatkozó részét a felülvizsgálható határozatok köréből. Az indokolás
továbbra is a felülvizsgálat önálló tárgyát képezheti.
A 118. §-hoz
A kérelem benyújtásának határideje a határozat közlésétől számított harminc nap, igazolási
kérelemmel legfeljebb tizenöt napos késedelem orvosolható. A Kúria a visszautasítás és a
befogadás tárgyában tanácsban dönt, a visszautasító és a befogadást megtagadó végzést meg
kell indokolni.
A 119. §-hoz
A felülvizsgálati kérelem visszautasítása nem azonos a befogadhatósági döntéssel. A
visszautasítás esetében eljárási akadály, míg a befogadás megtagadása esetében tartalmi
akadály áll fenn: a felülvizsgálati kérelem nem valószínűsíti azon speciális feltételek
fennállását, amelyek elbírálásának szükségességét alátámasztanák. A befogadhatóság
feltétele, hogy a hivatkozott jogszabálysértés a Kúria gyakorlatától vagy jogegységi
határozatától eltérő ítéleti rendelkezésben, vagy az Európai Bírósághoz való előzetes
döntéshozatali kérelem elmulasztásában álljon. Ha a felülvizsgálati kérelmet a Kúria
befogadja, az erről szóló végzését a felülvizsgálati kérelemmel együtt megküldi a
felülvizsgálatot kért fél ellenfelének és az érdekeltnek, akik csatlakozó felülvizsgálati kérelmet
vagy felülvizsgálati ellenkérelmet nyújthatnak be abban a körben, amelyre nézve a
felülvizsgálati kérelmet befogadták.
A 120. §-hoz
A felülvizsgálatnak rendkívüli perorvoslati formája miatt nincs halasztó hatálya a bírósági
határozat hatályosulására, azonban itt is helye van azonnali jogvédelem iránti kérelem
előterjesztésének.
A 121. §-hoz
A Kúria értesíti a felülvizsgálati eljárásról az Alkotmánybíróságot, ha a jogerős döntés
alapjául szolgáló jogszabály ellen alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő. Amennyiben a
legfőbb ügyész az Ütv. 11. § (2) bekezdés j) pontja alapján - a közérdek vagy a joggyakorlat
egységének érdekében - szakmai véleményt terjeszt elő a Kúria előtt folyó eljárásban, azt a
felekkel és az érdekelttel közölni kell, hogy arra észrevételt tehessenek. Jogegységi eljárás
123
esetén, ha az várhatóan az ügyre kihatással lesz, a Kúria az eljárását felfüggesztheti.
Közbenső ítélet felülvizsgálata esetén a pert a Kúria hivatalból felfüggesztheti.
A felülvizsgálati kérelem csupán jogkérdésre irányulhat, így bizonyítás felvételének az eljárás
során nincs helye.
A 122. §-hoz
A Kúriának a szabályozás kasszatórius jogkört biztosít, a felülvizsgálat céljával, illetve
funkciójával összhangban megváltoztatásnak nincs helye. Ha a döntés a jogszabályoknak
megfelel, vagy az eljárás érdemére ki nem ható szabályszegés történt csak, a Kúria a
határozatot hatályában fenntartja. A jogszabálysértő határozatot a Kúria hatályon kívül
helyezi, és szükség esetén a bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.
A 123. §-hoz
A jogerős ítélet és az eljárást befejező érdemi határozat ellen indított perújítás során a polgári
perrendtartás szabályait kell alkalmazni. Nincs helye perújításnak, ha azt külön törvény
kizárja. A megismételt közigazgatási eljárást a bíróság ilyen irányú rendelkezése esetén fel kell
függeszteni, ha az azt elrendelő ítélettel szemben perújítási kérelmet terjesztették elő. Egyéb
esetben a hatóság a perújításra tekintettel mérlegelési jogkörében dönt a megismételt eljárás
felfüggesztéséről.
XX.	Fejezet
Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás
A 124. §-hoz
Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás ugyan nem perorvoslati eljárás, de a
perorvoslatokkal való összefüggésekre tekintettel ebben a részben nyert elhelyezést. A polgári
perrendtartás szabályaira való utalás mellett a törvény csak az indokolt eltéréseket
szabályozza, ezek az új eljárásra utasítás mellőzése a jogsérelem utólagos
orvosolhatatlansága esetén, illetve a közigazgatási szerv értesítése az alkotmányjogi panasz
eredményéről.
124
ÖTÖDIK RÉSZ
KÜLÖNÖS KÖZIGAZGATÁSI PEREK ÉS
EGYÉB KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
XXI.	Fejezet
Az egyszerűsített per
A 125. §-hoz
A törvény lehetőséget ad arra, hogy meghatározott esetekben, az ügy egyszerűbb megítélésre
tekintettel a bíróság a jogvitát egyszerűsített perben bírálhassa el. A tisztességes eljárás
kívánalmainak érvényesülése érdekében a bíróság az eljárás során bármikor elrendelheti az
eljárás általános szabályok szerinti folytatását, ha azt szükségesnek látja. Az egyszerűsített
eljárás szabályainak célja tehát a felek eljárási jogainak védelme mellett annak lehetővé tétele,
hogy az egyszerűbb megítélésű ügyekben rugalmasabb keretek között, ennél fogva általában
gyorsabban bírálja el az ügyet a bíróság. A törvény a garanciális szabályozás szintjének
bizonyos csökkenésére tekintettel nem ad más törvénynek felhatalmazást arra, hogy
egyszerűsített perbeli elbírálást előírjon, csak arra, hogy az egyszerűsített eljárás lehetőségét
kizárja. Ez bizonyos speciális nyilvántartási ügyekben például indokolt lehet, s más esetekben
is szükségessé tehetik ezt az ágazati sajátosságok. A perrendtartás pozitív irányban tehát maga
jelöli ki az egyszerűsített per alkalmazásának határait. A hatósági jogalkalmazás köréből a
végzések, az egyéb eljárási szereplő által támadott határozatok és a regisztratív aktusok azok a
közigazgatási cselekmények, amelyeknél a törvény az egyszerűsített eljárást megfelelő keretnek
tartja, illetve a különös eljárások közül a mulasztási pert is az egyszerűsített per szabályai
szerint kell lefolytatni. E körön kívül a gyors elbírálási igény az, amely az egyszerűsített
eljárás szabályainak alkalmazását szükségessé teszi, ez áll fenn a választási jogviták és a
gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos jogviták egy része esetében.
A 126. §-hoz
Az egyszerűsített perben a bíróság többek közt jegyzőkönyv helyett feljegyzést készíthet,
meghallgatást tarthat tárgyaláson kívül, továbbá telefonon és egyéb, csak hangkapcsolatot
biztosító elektronikus úton is nyilatkoztathatja a feleket. Mivel az egyszerűsített per
tárgyaláson kívüli elbírálást jelent, a XIII. Fejezet szabályai e perben alkalmazást nyernek, így
például a bíróság a feleket és az érdekeltet az egyszerűsített perben is idézheti egyezségi
kísérletre, és a nyilatkozattételre felhívás vagy az első tárgyalás időpontjának megfeleltethető
időpont meghatározása is e szabályok szerint alakul. Az egyszerűsített perre tipikusan olyan
esetekben kerül sor, amelyekben törvénynél fogva egyesbíró jár el, de vannak esetei,
amelyekben tanács jár el (pl. kijelölési eljárás), ezért az előkészítő tanácsülés megtartásának
mellőzhetőségét is kimondja a perrendtartás.
A 127. §-hoz
125
Az általános szabályokhoz képest az egyszerűsített perben hozott ítéletet kihirdetni nem kell. Az
egyszerűsített perben egyszerűsített ítélet meghozatalának akkor is helye van, ha a
közigazgatási cselekmény teljes körűen tartalmazza a tényállást, tehát abban az esetben is, ha
azt vitatták a perben. Eljárást gyorsító rendelkezés, hogy az egyszerűsített perben a
végzésekkel szemben nyolc napon belül van helye fellebbezésnek.
XXII.	Fejezet
Mulasztási per
A 128. §-hoz
A mulasztási per funkciója, hogy a közigazgatás passzív tevékenységével okozott
jogszabálysértésekkel szemben a fél jogvédelmet kapjon. Ha a közigazgatási szerv
jogszabályból eredő kötelezettségének nem tesz eleget, passzív magatartásával
jogszabálysértést követ el. A külön pertípusként való nevesítés azért szükséges, mert a
közigazgatási pernek az általános rész szerinti szabályozása a közigazgatási szerv aktív
cselekményét feltételezi, ez a cselekmény a mulasztási per esetében hiányzik: a közigazgatási
szerv jogszabálysértése éppen a cselekmény elmulasztásában áll.
Főszabályként a mulasztási perben egyesbíró jár el, különös bonyolultság esetén az ügyet
tanács elé lehet utalni. A mulasztási perek az általános közigazgatási perekhez képest
általában egyszerűbbek, nem szükséges széleskörű bizonyítás, a bíróságnak csupán a
közigazgatási szerv eljárási kötelezettségének fennállásáról kell döntenie, és arról, hogy ennek
eleget tett-e. A bíróság erre tekintettel egyszerűsített perben jár el.
A 129. §-hoz
Mivel a mulasztási per alapjául szolgáló helyzetben hiányzik a közigazgatási aktus, így a
keresetindításra nyitva álló határidő kezdő időpontjában és tartamában is eltérés van az
általános rész szabályaihoz képest. Egyszerűbb esetben, ha a mulasztó szerv felett másik
közigazgatási szerv irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkezik, akkor először e szerv
útján kell megkísérelni a mulasztás orvoslását. Ha a mulasztás orvoslására hatáskörrel
rendelkező szerv eljárása eredménytelen, akkor az erről való tudomásszerzéstől számított
kilencven napon belül van helye keresetindításnak. Ebben az esetben tehát van valamilyen
aktus (így pl. eljárásra utasítás vagy felhívás), amelyhez a keresetindítás köthető, még ha a
kereseti kérelem nem is e szerv mulasztása ellen fog irányulni. Ha viszont nincs olyan szerv,
amelytől kérhető lenne a mulasztás orvoslása, a keresetindítási határidő kezdőnapja az
elmulasztott cselekmény megvalósítására nyitva álló határidő lejártát követő nap. A
keresetindításra nyitva álló határidő az általános harminc nap helyett egy év, ennek oka
részben, hogy a fél számára nehezen megállapítható a határidő kezdőnapja, részben pedig az,
hogy a keresetindítási határidő eredménytelen letelte a mulasztást mintegy elfogadja, így a
rövid határidő a jogállamiság szempontjából nem helyeselhető. Eltérő rendelkezés hiányában
mulasztási pert az indíthat, aki az általános szabályok szerint perindítási jogosultsággal
rendelkezik.
A keresetlevélben a keresetindítási jog fennállásának megállapításához az általános
követelményeken túl a felperesnek részletesen elő kell adnia, hogy mikor és milyen üggyel
fordult a közigazgatási szervhez, milyen eljárási cselekményekre került tudomása szerint sor,
126
milyen jogszabályok írják elő a közigazgatás eljárási kötelezettségeit, miből állapítható meg a
mulasztás és ő mit tett a mulasztás orvoslása érdekében. E többlet-követelményekkel
teremthető meg a hatékony eljárás alapja. Azért is indokolt a részletes tényelőadás, mert a
bíróság ebben az esetben a védirathoz és az ügy irataihoz csak a keresetlevél benyújtása után
jut hozzá. A keresetlevelet ugyanis nem a mulasztó közigazgatási szervnél, hanem az annak
székhelye szerint illetékes bíróságnál kell benyújtani. Az illetékességi szabályokkal való
kapcsolat egyértelműsítését szolgálja annak rögzítése, hogy a tevékenység megvalósulásának
helye a mulasztás esetében a mulasztó közigazgatási szerv székhelye.
Az általános szabályok szerinti visszautasítási okokból kifolyólag szükséges külön rögzíteni,
hogy a mulasztás orvoslásának felperes általi ki nem merítése miatt nem lehet abban az
esetben visszautasítani a keresetlevelet, ha a jogorvoslati szerv is mulasztott, és a mulasztás
orvoslására irányuló eljárási kötelezettségének nem tett eleget.
A 130. §-hoz
Ha megállapítja a bíróság a mulasztást, a közigazgatási szerv a törvény erejénél fogva köteles
a mulasztás pótlására. Ez hatósági ügyekben általában az eljárás lefolytatását jelenti, a
hatósági ügyek körén kívül mindig a vonatkozó szabályozástól függ a kötelezettség tartalma. A
pótlásra rendelkezésre álló időt a külön jogszabályok vagy a bíróság határozata szabja meg,
ezek hiányában harminc napon belül kell az elmulasztott cselekményt megvalósítani. A
hatáskör megszűnése - ugyancsak az általános szabályok alapján - a mulasztási per során
sem érinti az alperes alperesi minőségét, ebben az esetben egyéb kereseti kérelem hiányában
viszont csak a mulasztás tényének megállapítása lesz lehetséges, akárcsak abban az esetben,
ha a per során pótlásra került az elmulasztott cselekmény. Utóbbi esetben a jogsérelem
orvoslására vonatkozó szabályoknak megfelelően, a felperes nyilatkozatától függően alakul az
eljárás.
XXIII.	Fejezet
Marasztalási perek
A 131. §-hoz
Az általános szabályok elsősorban a megtámadási perekre vannak szabva, ezért a marasztalási
perekre nézve szükséges eltérő, illetve kiegészítő szabályokat meghatározni. A marasztalási
kereseti kérelem irányulhat a közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltására, a
közigazgatás jogviszonyból származó kötelezettség teljesítésére, a közigazgatási tevékenység
jogsértő következményeinek elhárítására, illetve a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal
vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezésre.
Speciális helyzetet eredményez a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát támadó
keresetlevél. Látszólag megtámadási keresetet nyújt be a felperes ebben az esetben, de a pert
nem a Döntőbizottság, hanem a közigazgatási szerv, illetve a vele közszolgálati jogviszonyban
álló természetes személy ellen kell indítani. E jellemzőre tekintettel a perrendtartás úgy
rendelkezik, hogy e fejezet szabályai és a külön törvényben foglalt szabályok szerint kell az
127
elsőfokú eljárást lefolytatni. A hozandó ítéletre ugyanakkor a megtámadási kereseti forma
miatt az általános szabályok vonatkoznak.
A 132. §-hoz
Egyrészt lehetőséget biztosítanak a szabályok arra, hogy a felek közösen az eljárás
szünetelését kérjék, erre a polgári perrendtartás szabályai szerint kerülhet sor, és ennek
eredménye - szintén a polgári perrendtartás szabályai alapján - akár az eljárás megszüntetése
is lehet. A marasztalásra irányuló perekben a törvény a pertárgy értékének meghatározására
is alkalmazni rendeli a polgári perrendtartás szabályait. A keresetváltoztatás és a bizonyítási
indítvány előterjesztésének végső időpontját is szükséges az általános szabálytól eltérően
meghatározni, akárcsak a védirat előterjesztésére nyitva álló határidőt.
A 133. §-hoz
A marasztalási jellegű kereseti kérelmekkel szemben indokolt megteremteni az alperes
lehetőségét arra, hogy a törvényben meghatározott feltételekkel a felperes követelésével
szemben viszontkeresettel, illetve beszámítással élhessen. A viszontkeresettel szemben a
felperes ellenkérelmet terjeszthet elő.
A bíróság végzéssel visszautasíthatja a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló, hogy a fél azt a
jóhiszemű eljárás követelményének megsértésével, például a per befejezését hátráltatva,
késedelmesen terjesztette elő.
A perrendtartás meghatározott esetekben lehetővé teszi beszámítási kérelem előterjesztését az
első tárgyalás után, például, ha a követelést az ellenfél elismeri, vagy a fél valószínűsíti, hogy
a követelés fennállásáról vagy lejártáról ezen időpont után szerzett tudomást.
Tekintettel arra, hogy keresetváltoztatásra az első tárgyalást követően is lehetőség van, a
keresetváltoztatás folytán az alperes viszontkereset indítására szintén később, a megváltozott
kereseti kérelem közlését követő tizenöt napon belül jogosult. Kivételesen indokolt esetben a
bíróság erre hosszabb, de legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg.
A 134. §-hoz
A perrendtartás marasztalási ítélet hozatalát is lehetővé teszi, a keresethalmazatra vonatkozó
szabályok alapján erre akár a megtámadási ítélet mellett, akár önállóan sor kerülhet. Azt,
hogy a marasztalás az adott ügyben pontosan miben áll, elsődlegesen az anyagi szabályok
rögzítik, ezen túl az előterjeszthető kereseti kérelmek igazítanak ebben el. A keresetnek helyt
adó ítéletben a bíróság az alperest marasztalja. Fontos kiemelni, hogy a jogszabályi keretek
között teszi ezt, tehát nem a kereseti kérelem lesz egyedül meghatározó ebből a szempontból,
hanem az, hogy az adott jogviszonyt szabályozó jogszabályok mire adnak lehetőséget. A
marasztalás tartalma a perrendtartás szerint előterjeszthető kereseti kérelmek keretei között,
a per tárgya szerint alakul. A szerződéses perben például a szerződéses jogvitában
alkalmazható jogkövetkezmények (tehát a külön jogszabályban meghatározott
jogkövetkezmények, azok hiányában pedig az e törvényben meghatározott speciális
jogkövetkezmények) lesznek alkalmazhatóak. Számos esetben - így például a szerződéses
jogviszonyoknál - a Ptk. lesz az alkalmazandó háttérjogszabály az ágazati jogban csak
128
utalással szabályozott kérdésekben, és ez a közigazgatási perben való igényérvényesítésre
egyébként is kihatással van. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben tipikusan a
közszolgálati jogviszonyt szabályozó anyagi szabályokból fakadó kötelezettség teljesítésére
vagy kártérítés fizetésére kötelez a bíróság.
Mivel a közigazgatási jogviszonnyal kapcsolatos marasztalás olyan kötelezettség előírásában
is állhat, amelynek teljesítése kívül eshet a közigazgatási hatáskör gyakorlásán, a
perrendtartás a fizetési kötelezettség előírása esetén megteremti annak lehetőségét, hogy az a
perben nem álló költségvetési szerv kerüljön marasztalásra, amelynek szerve, szervezeti
egysége, tisztségviselője vagy közege az alperes.
A 135. §-hoz
A közigazgatási perek tipikus alaphelyzetéhez képest előfordulnak olyan esetek, amikor maga
a közigazgatási szerv bír valamilyen igénnyel egy közigazgatási szervnek nem minősülő
jogalannyal szemben. Ez elsősorban a szerződéses jogviszonyban, illetve a közszolgálati
jogviszonyban fordul elő, így tipikusan marasztalási kereseti kérelmek terjeszthetők elő.
Fontos, hogy mindig közigazgatási jogviszonyból származó követelésről lehet csak szó, a
polgári jogi jogviszonyból származó követelések polgári bíróság előtt érvényesíthetők. Amikor
a közigazgatási szervvel szemben indul a közigazgatási szerződéssel vagy a közszolgálati
jogviszonnyal kapcsolatban per, az az általános szabályok, illetve a marasztalási per
szabályai szerint lefolytatható, a szükséges kiegészítő szabályok az adott jogintézményeknél
(pl. perindítás, illetékesség, határozatok) kerültek elhelyezésre. Ebben a fejezetben tehát
kizárólag azon szabályok szerepelnek, amelyek a felcserélődött perbeli pozíciók miatt
szükségesek, tehát közigazgatási szerv által közigazgatási szervnek nem minősülő jogalannyal
szemben indított perről van szó: ha a másik fél is közigazgatási szerv a szerződésben, e
speciális szabályokra nincsen szükség.
A közigazgatási szerv ebben az esetben tehát felperes és a vele közigazgatási jogviszonyban
álló nem közigazgatási szerv jogalany áll a másik oldalon alperesként. Ebből következik az is,
hogy a pertípusra a keresetindításra nézve speciális szabályokat kell megállapítani. így a
keresetlevelet a bíróságon kell benyújtani, és a keresetindítási határidőt is szükséges külön
megállapítani. A keresetindítási határidőt elsősorban más törvény határozza meg (itt
szükséges újra kiemelni, hogy a Ptk. is alkalmazandó háttérjogszabály lehet az ágazati jogban
nem szabályozott kérdésekben), és törvény megelőző eljárást is intézményesíthet ezen
igényekről való döntés érdekében (pl. a Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárása). Erre az
esetre szintén eltérő szabályra van szükség.
A bíróságon való benyújtás egyik következménye, hogy a perindítás hatályai a keresetlevél
alperessel való közlésével állnak be. A viszontkereset és beszámítási kérelem lehetővé tétele
mellett, az együttes elbírálás pergazdaságossági szempontjaira is tekintettel a Kp. lehetővé
teszi, hogy a nem közigazgatási szerv ellen indított pert a bíróság az azonos felek között az
általános szabályok szerint folyamatban lévő perhez egyesítse.
A 136. §-hoz
129
A keresetlevél közlését követően a nem közigazgatási szerv alperes részéről nem védirat
benyújtására kerül sor, az ezzel kapcsolatos eltéréseket is szükséges rendezni. Az alperes, ha
nem ismeri el a keresetben foglaltakat, ellenkérelmében alaki vagy érdemi védekezést
terjeszthet elő. A keresetlevélhez és a védirathoz hasonlóan az ellenkérelemben is minden
olyan tényt, adatot, indítványt és nyilatkozatot elő kell adni, amely az ellenkérelemben
foglaltakat alátámasztja. Tárgyalás tartását is az ellenkérelemben lehet kérni.
XXIV.	Fejezet
Köztestületi felügyeleti per
A 137. §-hoz
Ez a pertípus a köztestületek törvényességi felügyeletének eszköze. Perindításra kizárólag a
köztestület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv (a köztestületi jogszabályban
ilyenként meghatározott közigazgatási szerv vagy az ügyészség) jogosult. E kizárólagos
keresetindítási jog ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a köztestületi szervek közigazgatási
tevékenysége az általános szabályok szerint ne lenne támadható, csupán azt, hogy az e
fejezetben szabályozott speciális jogkövetkezmények főszabály szerint csak a törvényességi
felügyeleti eljárás nyomán indult perben alkalmazhatók. Az általános szabályoktól eltérés,
hogy a keresetlevelet közvetlenül a bíróságon kell benyújtani.
A 138. §-hoz
Amennyiben a bíróság a törvényes működés helyreállításának szükségességét állapítja meg,
ítéletében határozza meg annak módját. Ennek biztosítására az általános jogkövetkezmények
mellett további külön nevesített rendelkezéseket tehet. Az általános és a speciális
jogkövetkezmények alkalmazására tehát akár kumuláltan is sor kerülhet. Ez azt jelenti, hogy a
köztestület vitatott döntését, általános rendelkezését, egyéb cselekményét a bíróság ebben a
perben is megsemmisíti, vagy hatályon kívül helyezi, és szükség esetén új eljárásra, új
cselekmény megvalósítására kötelezi a köztestületet. Marasztalásnak is helye lehet az
általános szabályok szerint. A különös perjogi szabályok csupán azokat a különös
jogkövetkezményeket sorolják fel, amelyek alkalmazásának a törvényességi felügyeleti szerv
által indított perben van helye (vagy az általános szabályok szerinti perben, ha abban a
törvényességi felügyeleti szerv érdekeltként részt vett és ilyen irányú kérelmet terjesztett elő). A
köztestület tagja is megtámadhatja a köztestületi döntést az általános szabályok szerint, ha az
jogát, jogos érdekét érinti, de abban a perben csak az általános jogkövetkezményeket
alkalmazhatja a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság, az e fejezetben felsoroltakat
nem. A speciális jogkövetkezmények egyike a működés jogszerűségének helyreállítására
jogosult szerv összehívása: ez az a köztestületi szerv, amely az elmulasztott köztestületi aktust
meghozhatja, ide értve természetesen a tisztségviselő megválasztását, szerv megalakítását is.
Sor kerülhet a köztestületi szerv, illetve tisztségviselő működésének felfüggesztésére, és
felügyelőbiztos kirendelésére is.
A 139. §-hoz
130
A felügyelőbiztosnak a köztestülettől független személynek kell lennie, tevékenységére
tekintettel nem utasítható és nem vonható például fegyelmi felelősségre a köztestület által e
tevékenysége miatt. Feladata a jogszerű köztestületi működés biztosítása, illetve a működés
ellenőrzése. A jogsértő állapot felszámolására a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság
határidőt állapít meg. A felügyelőbiztost folyamatos tájékoztatási kötelezettség terheli a
közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság irányában.
XXV.	Fejezet
Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló,
valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti
eljárások
A 140. §-hoz
A perrendtartás speciális eljárásként szabályozza az önkormányzati rendelet más jogszabályba
ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási
kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásokat. A törvény egységesíti a korábban a Bszi.-
ben és a Mötv.-ben meghatározott eljárási szabályokat. A fejezet közös szabályok alcím alatt
foglalja össze azokat a mindkét típusú eljárásban érvényesülő szabályokat, amelyek eltérnek a
törvény általános szabályaitól vagy kiegészítik azokat. Az általános szabályokat mindig a
normakontroll-jellegből fakadó követelményekre tekintettel szükséges alkalmazni. A
normakontroll-eljárások sajátosságaira utalás azt szolgálja, hogy a perrendtartásnak az ilyen
eljárásoktól idegen jogintézményei e fejezet eltérő rendelkezésének hiányában se kerüljenek
alkalmazásra. A perrendtartás szabályai alkalmazandóak abban az esetben is, ha a
normakontroll eljárások tárgya a helyi önkormányzat képviselő testületének normatív
határozata.
A 141. §-hoz
A törvény a normakontroll-jellegre tekintettel az Alkotmánybíróság eljárásainál alkalmazott
kifejezéseket alkalmazza. Az indítványra a keresetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,
azonban indítvánnyal az általános szabályok szerinti kereseti kérelem nem kapcsolható össze.
Az indítványt a Kúriánál kell benyújtani.
A 142. §-hoz
Az általános szabályok alapján a Kúria előtt a jogi képviselet kötelező, a törvény azonban
lehetővé teszi, hogy az alapvető jogok biztosa személyesen járjon el. A perrendtartás a
tárgyaláson kívüli elbírálást tekinti főszabálynak, de a Kúria dönthet tárgyalás tartásáról. Az
indítványozó ilyen irányú kérelme viszont nem eredményezi a tárgyalás tartásának
kötelezettségét.
A Kúria eljárására a törvény konkrét határidőt szab, a döntést az indítvány beérkezésétől
számított kilencven napon belül kell meghozni. Ez a határidő kizárólag egyszer, indokolt
131
esetben legfeljebb harminc nappal hosszabbítható meg, kivéve az ideiglenes alkalmazási
tilalom elrendelésének esetét, ahol hosszabbításra lehetőség nincsen.
Az eljárás normakontroll-jellegére tekintettel a perrendtartás úgy rendelkezik, hogy a feleket
teljes költségmentesség illeti, saját költségüket (így a jogi képviselettel kapcsolatban felmerült
költségeiket) pedig maguk viselik.
A 143. §-hoz
A Kúria döntéseire csak részben - elsősorban a végzésekre - alkalmazhatóak a perrendtartás
általános szabályai. Az érdemi döntés elnevezése továbbra is határozat, amelyre az ítéletre
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Abban az esetben, ha az önkormányzati rendelet
más jogszabályba ütközése vagy a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási
kötelezettségének elmulasztása nem állapítható meg, az indítványt el kell utasítani.
A Kúria határozatának közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon
kerül sor, ezt a Kúria rendeli el határidő tűzésével, és az érintett önkormányzat gondoskodik
róla. A Kúria gondoskodik határozatának a honlapján történő közzétételéről is.
A 144. §-hoz
A perrendtartás úgy rendelkezik, hogy az önkormányzati rendelet más jogszabályba
ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást törvény által arra feljogosított szerv
indítványozhatja. A hatályos törvények az alapvető jogok biztosát és a helyi önkormányzat
felett törvényességi felügyeletet gyakorló megyei, fővárosi kormányhivatalt jogosítják fel a
normakontroll eljárás kezdeményezésére. Ez a jogosultság kivételesen a nemzetiségi
önkormányzatot is megilletheti a Nek tv. alapján. Az önkormányzati rendelet más jogszabályba
ütközésének megállapítására irányuló indítványnak a keresetlevélhez képest többlet-
előírásoknak kell megfelelnie.
A keresethez kötöttség elvét pedig annyiban töri át a szabályozás, hogy a Kúria az
önkormányzati rendelet vitatott rendelkezésével szoros összefüggésben álló, az indítvány által
nem támadott rendelkezésének más jogszabályba ütközését is vizsgálhatja.
A 145. §-hoz
A bíróság, ha az előtte folyamatban lévő eljárásban alkalmazandó önkormányzati rendelet
más jogszabályba ütközését észleli, az eljárás felfüggesztése mellett indítványozhatja a
Kúriánál a normakontroll eljárás lefolytatását. A bírósági eljárást felfüggesztő végzés ellen
nincs helye fellebbezésnek.
A 146. §-hoz
A jogorvoslat immanens tartalma, hogy nem csupán formális, hanem tényleges védelmet tud
nyújtani. Ez a hatékony jogvédelem bizonyos esetekben a normakontroll során is csak akkor
tud megvalósulni, ha lehetőség van azonnali jogvédelem biztosítására - ennek speciális
formája - az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelése. Ennek esetén garanciális szabály,
hogy az eljárási határidő meghosszabbítására nincs lehetőség, illetve, hogy a Kúria soron
kívül jár el.
132
A 147. §-hoz
A Kúria az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba
ütközése esetén az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti. Ha már
nem hatályos az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése, megállapítja annak más
jogszabályba ütközését. Ha pedig még nem lépett hatályba, akkor pedig kimondja a Kúria,
hogy a más jogszabályba ütköző önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép
hatályba. Amennyiben ilyen döntésre kerül sor, azt az általános kihirdetési mód mellett a
hivatalos lapban, azaz a Magyar Közlönyben is közzé kell tenni.
A hatályvesztés időpontját szükséges pontosan szabályozni, s az általános szabályokhoz
hasonlóan a főszabálytól való eltérésre lehetőséget adni. A megsemmisített önkormányzati
rendelet vagy annak rendelkezése a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét
követő napon veszti hatályát, de a hatályvesztés időpontját indokolt esetben a Kúria ettől
eltérően is megállapíthatja.
A 148. §-hoz
A bírósági eljárásokhoz kapcsolódó szabály, hogy a bírói indítvány alapján megsemmisített
rendelkezés nem alkalmazható a konkrét bírósági eljárásban, amelyben a normakontroll-
eljárásra sor került, de azon eljárásokban sem, amelyek a megsemmisítés időpontjában
bíróság előtt folyamatban vannak. A törvény kivételes esetekben e szabály alól is biztosít
eltérési lehetőséget.
A 149. §-hoz
A jogalkotási kötelezettség elmulasztása miatti eljárást kizárólag a törvényességi felügyeleti
szerv indítványozhatja. Ezen indítványra speciális többlet-követelmények vonatkoznak.
A 150. §-hoz
Ha a Kúria a jogalkotási kötelezettség elmulasztását állapítja meg, határidő tűzésével
elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget. E
határozat kötelező ereje a törvényességi felügyeleti szervre és a helyi önkormányzatra terjed
ki.
A 151. §-hoz
Ha a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének a Kúria határozatában megállapított
határidőn belül nem tett eleget, a Kúria - a törvényességi felügyeleti szerv újabb kérelmére -
elrendeli, hogy a törvényességi felügyeleti szerv vezetője a mulasztás orvoslásához szükséges
önkormányzati rendeletet vagy normatív határozatot a helyi önkormányzat nevében alkossa
meg.
A pótlására felhatalmazó határozatot is közzé kell tenni a hivatalos lapban; ezt követően a
helyi önkormányzat mulasztását nem orvosolhatja.
133
XXVI. Fejezet
Az új eljárásra kötelező és a mulasztási ítélet teljesítésének kikényszerítésére irányuló
eljárás
A 152. §-hoz
A bíróság ítéletének végrehajtására vonatkozó szabályokat elsősorban a bírósági ítéletek
végrehajtásáról szóló törvénynek kell tartalmaznia. A javaslat erre tekintettel csak a
végrehajtásra vonatkozó speciális szabályokat tartalmazza, amelyek alkalmazásának akkor
van helye, ha a bíróság új eljárásra kötelezte a közigazgatási szervet vagy mulasztását
állapította meg. E két esetkörben a perrendtartás lehetőséget ad arra, hogy a bíróság az ítélet
érvényre juttatását az ítéletből fakadó kötelezettség nem teljesítése esetén elérje. Ez egy
speciális eljárás keretében történik, amelynek lefolytatására az elsőfokon eljárt bíróságnak
van hatásköre, a felperes vagy az érdekelt kérésére. A teljesítési határidő leteltét követően
benyújtható teljesítés kikényszerítése iránti kérelem alapján a bíróság először tisztázza a
teljesítés elmaradásának okát. Egyrészt felhívja a közigazgatási szervet az ítélet teljesítésére,
illetve magyarázatot kér tőle, hogy miért nem tett annak eleget. Itt fény derülhet ugyanis olyan
akadályokra, amelyek a közigazgatási szerv érdekkörén kívül állnak, akár az iránymutatás
pontosításának szükségességére is.
A 153. §-hoz
Ha a közigazgatási szerv nem ad magyarázatot, vagy az nem alapos, a bíróság teljesítési
bírságot szabhat ki. Ennek eltérő elnevezésén túl az összege is más, mint a pénzbírságé: akár
tízmillió forint is kiszabható az ügy jelentősége és a teljesítési kötelezettség megszegésének
konkrét körülményei alapján.
A teljesítési bírság ellenére továbbra is mulasztó közigazgatási szerv újból bírságolható. Az
ismételt bírságolás esetén indokolt, hogy - más európai országok megoldásaihoz hasonlóan -
a bíróság pénzbírsággal sújthassa a közigazgatási szerv vezetőjét. A személyes felelősségre
tekintettel nem teljesítési, hanem az alacsonyabb felső határú pénzbírság kiszabására van
mód. Mind a teljesítési, mind a pénzbírság ellen természetesen fellebbezésnek van helye,
előbbit külön a teljesítési bírság szabályai között rögzíti a perrendtartás, rövid határidőket
szabva a fellebbezés benyújtására és elintézésére. A teljesítési bírság eljárási bírság, a
pénzbírság szabályait kell rá egyebekben alkalmazni.
A 154. §-hoz
A teljesítési bírság nem egyedüli eszköze a bíróságnak, azon felül - a hatóság jogellenes
hallgatására vonatkozó szabályok mintájára - másik azonos hatáskörű közigazgatási szervet
jelöl ki az eljárás lefolytatására, amennyiben ez megoldást jelent az ügyben. Ha pedig az ügy a
törvényességi felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik, a törvényességi felügyeleti szerv - a
bírságolás mellett - felhatalmazható a mulasztás pótlására. Ez a lehetőség azon szervek perei
esetén alkalmazható, amelyek felett törvényességi felügyelet érvényesül, a helyi
134
önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, illetve a köztestületek olyan pereiben,
amelyek a törvényességi felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó tevékenységekkel kapcsolatosak.
Ilyen például a Mötv. alapján az önkormányzat határozathozatali kötelezettsége
elmulasztásának megállapítására, vagy feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettsége
elmulasztásának megállapítására irányuló (mulasztási) pert követő nem teljesítés esete. E két
lehetőség alkalmazhatatlansága esetére lehetősége van a bíróságnak ideiglenes intézkedéssel
a teljesítésnek megfelelő állapot kialakítására. Ez már a bíróság mérlegelésébe tartozó
intézkedés, akár az első teljesítési bírság mellett is már elrendelheti, akár az ismételten
kiszabott bírsággal egyidejűleg.
XXVII. Fejezet
A közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárás
A 155. §-hoz
A kijelölési eljárás a hatósági eljárásban bekövetkezett hatásköri összeütközés feloldására
irányuló eljárás. A hatásköri szabályok alapján a közigazgatási felsőbíróságként eljáró
bíróság jár el háromtagú tanácsban, az érintett közigazgatási szerv vagy az ügyfél kérelmére.
A kijelölő, illetve az eljárást befejező egyéb végzéssel szemben perújításnak nincs helye.
HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A 156-158. §-hoz
A perrendtartás csak a hatálybalépését szabályozza és felhatalmazást ad az igazságügyért
felelős miniszternek. A kellő felkészülési idő biztosítása érdekében a perrendtartás 2018.
január 1-én lép hatályba. A perrendtartás szabályait a hatálybalépését követően indult
eljárásokban kell alkalmazni. Az átmeneti rendelkezéseket a törvény nem tartalmazza,
terjedelmükre tekintettel azokat külön törvények határozzák meg.
135