﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12365. számú
törvényjavaslat
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosításáról
Előadó: Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2016. október
1
2016. évi ... törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosításáról
1.	§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 31. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki.
„(6) Az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság kidolgozza az
épített környezet létrehozása és fenntartása érdekében végzett tervezési-, építési- és
üzemeltetési tevékenység területére kiterjedő, jogszabály, szabvány által nem szabályozott,
azokkal nem ellentétes követelményeket, tevékenységekre vonatkozó módszereket tartalmazó
építésügyi műszaki irányelveket. Az építésügyi műszaki irányelv alkalmazása önkéntes.
(7) Amennyiben az építésügyi műszaki irányelv által szabályozott területen jogszabály
vagy szabvány kerül kiadásra, az építésügyi műszaki irányelvet vissza kell vonni.”
2.	§
Az Étv. 62. § (2) bekezdése a következő 7. ponttal egészül ki.
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy)
„7. az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására,
összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat”
(rendelettel állapítsa meg.)
3.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
2
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az építésre vonatkozó műszaki szabályozási környezet rendezése halaszthatatlan feladat. A
hozzáférhető és átlátható műszaki szabályozás segíti a gyártót, a forgalmazót, a tervezőt és a
kivitelezőt is. A műszaki szabályozási környezet alakítása igen időigényes folyamat, az
építésügyi műszaki irányelvek kiválóan alkalmasak az átmeneti időszakban a hiányok
kezelésére is.
A legismertebb műszaki szabályozási eszköz a szabvány. Európai uniós tagságunkkal együtt
járnak az európai szabványok alkalmazására vonatkozó kötelezettségek, ennek minden
kétségtelen előnyével, de a túlzott bürokratikus eljárásokból következő hátrányokkal is. A
szabványosítás időigényes folyamat, szabályai európai szinten rendezettek. Az építésügy
területén a magyar nemzeti szabványok jelentős része pedig már korszerűtlennek tekinthető,
amely befolyással lehet az építkezések minőségére, adott esetben a biztonságra is.
Olyan esetekben, ahol nem termékekről, illetve csak hazai alkalmazású szabályozásról van
szó, megfelelő és célszerű építésügyi műszaki irányelvek kidolgozása. Az építésügyi műszaki
irányelvek építőanyagokra, építéstechnológiákra, építészeti programokra és
épületszerkezetekre vonatkozhatnak.
Az építésügyi műszaki irányelvek egyrészt kiválóan alkalmasak a műszaki szabályozási
környezet rendezésére a szabványok elfogadásáig terjedő átmeneti időszakban, másrészt
önálló, végleges műszaki szabályozási eszközként is működnek. Az építésügyi műszaki
irányelv, mint szabályozó eszköz nem ismeretlen sem nemzetközi téren, sem pedig a magyar
műszaki szabályozási rendszer történetében.
Az építésügyi műszaki irányelvek alkalmazása - a szabványokhoz hasonlóan - önkéntes,
azonban a beruházó az adott projekthez vagy projektcsoporthoz kapcsolódó beruházás(ok)
során kötelezően előírhatja alkalmazásukat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az építésügyi műszaki irányelvek rendszerének, a többi előíráshoz (jogszabályok,
szabványok) való viszonyát a törvény határozza meg. Ezekkel az építésügyi műszaki irányelv
nem lehet ellentétes. Ha az adott, irányelv által szabályozott területen új jogszabály vagy
szabvány jelenik meg, az irányelvet vissza kell vonni.
A 2. §-hoz
Az építésügyi műszaki irányelvekre vonatkozó szabályozás kétszintűre tervezett: a rövid
törvényi rendelkezéshez kapcsolódó felhatalmazó rendelkezés alapján miniszteri rendelet
fogja szabályozni az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság
létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat.
A 3. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.