﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12366. számú
törvényjavaslat
az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.
évi CXXV. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2016. október
2
2016. évi ... törvény
az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény módosítása
1. §
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény 28. §-a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdésben meghatározottak szerinti vallási vagy más világnézeti
meggyőződésen alapuló oktatás (osztály, csoport) megszervezése nem vezethet a 8. § b)-e)
pontja szerinti tulajdonságon alapuló jogellenes elkülönítéshez.
(2b) Nemzetiségi oktatás szervezése esetén csak akkor nem sérül az egyenlő bánásmód
követelménye, ha az oktatás szervezése a (2) bekezdésben foglalt feltételek mellett megfelel
az alábbi követelményeknek is:
a)	az alaptanterv szerinti ismeretek megszerzése a nem nemzetiségi oktatásban általánosan
érvényesülő színvonalon biztosított, és
b)	a nemzetiségi oktatás a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott
követelményeknek megfelel.”
2.	§
Hatályát veszti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.
évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdésében a „ , továbbá nemzetiségi” szövegrész.
2.	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
3.	§
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § Ha az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény 28. § (2)-(2b) bekezdése alapján olyan nevelési-oktatási intézmény, osztály
vagy óvodai csoport jön létre, amely egyidejűleg nyújt vallási vagy más világnézeti
meggyőződésen alapuló és nemzetiségi nevelés-oktatást, annak egyidejűleg meg kell felelnie
a kifejezetten a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló és a nemzetiségi
nevelés-oktatásra e törvényben és a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt
feltételeknek.”
3
4.	§
Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés z)
pontja.
3.	Záró rendelkezések
5.	§
Ez a törvény 2017. január 1-jén lép hatályba.
4
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja, hogy az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) és
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szabályait
pontosítsa és kiegészítse a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló és a
nemzetiségi oktatásra vonatkozóan, összhangban az egyenlő bánásmód alkotmányossági
követelményével és a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli
egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi
irányelvvel.
A Javaslat a joggyakorlat megfelelő orientálása és egységesítése érdekében a hatályos jogban
is meglévő garanciális rendelkezések részletesebb kibontását, az uniós joggal összhangban
álló értelmezésük kifejtését tűzi ki célul.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
A Javaslat a hatályos normaszöveg átszerkesztésével és kiegészítésével egyértelműen rögzíti
az Ebktv.-ben, hogy a vallási meggyőződésen alapuló oktatás nem vezethet etnikai alapú
tiltott megkülönböztetéshez.
A javaslat meghatározza továbbá azon követelményt, hogy a nemzetiségi oktatás az állami
oktatással megegyező átlagos színvonalon kell, hogy biztosítsa az ismeretátadást, illetve meg
kell, hogy feleljen az ilyen típusú oktatásra előírt (jelenleg is létező) törvényi feltételeknek.
A 3. §-hoz
A Javaslat e rendelkezése az 1-2. §-ban foglalt módosításokkal összefüggésben rögzíti a
köznevelési joganyagban, hogy jogszerűnek minősül az olyan oktatás, amely egyidejűleg
megfelel a vallási meggyőződésen alapuló oktatás és a nemzetiségi oktatás valamennyi
követelményének (és ezáltal abban a tanulók - szabad és befolyásmentes választás alapján -
vallási és nemzetiségi alapon is elkülönülten vesznek részt).
A 4. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyezi az Nkt. - végrehajtási jogalkotással jelenleg sem kitöltött, a
Javaslatban foglalt módosításokkal szükségtelenné váló - felhatalmazó rendelkezését.
Az 5. §-hoz
A Javaslat a hatálybalépés időpontját a parlamenti tárgyalás időigényére és a kellő
felkészülési idő követelményére, ugyanakkor a mihamarabbi alkalmazhatóság szempontjára is
figyelemmel a soron következő naptári év első napjában állapítja meg.