﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12367. számú
törvényjavaslat
a környezetvédelmi termékdíjról szóló
2011. évi LXXXV. törvény módosításáról
Előadó:	Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2016. október
2016. évi .... törvény
a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról
1. §
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.)
1.	§ (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:)
„b) a csomagolószer;”
2.	§
(1)	A Ktdt. 2. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„5. bérgyártás: a megrendelő (bérgyártató) által a Magyarországon letelepedett természetes,
vagy jogi személy (a továbbiakban együtt: bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül -
részben, vagy egészben - rendelkezésére bocsátott anyagokból, félkész termékekből
ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása, amely során a bérgyártó
anyagáramonként és termékáramonként legfeljebb a termékdíjköteles termék tömegében
számított 50%-os mértéket meg nem haladóan adhat hozzá terméket a bérgyártató részére
gyártott termékdíjköteles termékhez.;”
(2)	A Ktdt. 2. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„11. csomagolószer: a csomagolóanyag, a csomagolóeszköz és a csomagolási segédanyag;”
(3)	A Ktdt. 2. § 14b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„14b. gépjármű:
a)	a 8702 vtsz. alá tartozó termék,
b)	a 8703 vtsz. alá tartozó termékek,
c)	a 8704 vtsz. alá tartozó termék,
d)	a 8711 vtsz. alá tartozó termék, kivéve a kerékpár segédmotorral felszerelve.”
3.	§
A Ktdt. 3. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha a kötelezett
a)	az egyéb kőolajterméket alapanyagként használja fel;
2
b)	a Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből újrafinomítás vagy más célra
történő újrahasználat eljárással előállított termékdíjköteles terméket belföldön forgalomba
hozza, saját célra felhasználja, vagy készletre veszi;
c)	a belföldön hulladékká vált termék az újrafelhasználásra előkészítését vagy a használt
termék újbóli felhasználásra történő előkészítését követően létrejött terméket belföldön
forgalomba hozza, saját célra felhasználja, vagy készletre veszi, a termékbe beépített új
termékdíjköteles alkotórészek, tartozékok kivételével;
d)	az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló műanyag zsákot belföldön forgalomba hozza,
saját célra felhasználja, vagy készletre veszi;
e)	a teljes egészében megújuló forrásból származó alapanyagból, az MSZ EN 13432:2002
szabvány, vagy azzal egyenértékű megoldás követelményeinek megfelelően biológiai
úton lebomló műanyagból készült termékdíjköteles terméket belföldön forgalomba
hozza, saját célra felhasználja, vagy készletre veszi.”
4.	§
A Ktdt. 16/A. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a 16/A. § a
következő (3 a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az egyéni hulladékkezelés teljesítése során, a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel,
amennyiben a kötelezett
a)	a tárgyévet megelőző évben nem választott egyéni hulladékkezelést az adott termék- vagy
anyagáram vonatkozásában, az általa tárgyévben, vagy
b)	a tárgyévet megelőző évben is egyéni hulladékkezelést választott az adott termék- vagy
anyagáramra, úgy a tárgyévet megelőző évben
elsőként belföldi forgalomba hozott, saját célra felhasznált vagy készletre vett
termékdíjköteles termékek mennyiségét veszi alapul.
(3 a) A kötelezett a csomagolószer termékáram esetében, az egyéni hulladékkezelés teljesítése
során, az általa tárgyévben elsőként belföldi forgalomba hozott, saját célra felhasznált, vagy
készletre vett termékdíjköteles termékek mennyiségét veszi alapul.
(3b) A gyártási selejt vagy hulladék nem vehető figyelembe a hulladékhasznosítási
teljesítményben, ha arra a környezetvédelmi termékdíj nem került megfizetésre.”
5.	§
A Ktdt. 27/A. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Nyilatkozat hiányában a terméket termékdíjköteles reklámhordozó papírnak kell
tekinteni.”
6 §
A Ktdt. 4. melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
3
7. §
A Ktdt.
a)	2. § 25. pontjában a „hordtasak vagy hordtáska” szövegrész helyébe a „hordtasak vagy
hordtáska, a hajlékonyfalú műanyag hűtőtasak vagy hűtőtáska kivételével” szöveg,
b)	4. § (2) bekezdés h) pontjában a „gazdálkodó szervezet részére” szövegrész helyébe a
„gazdálkodó szervezet részére első alkalommal” szöveg,
c)	14. § (5) bekezdés a) pont záró szövegrészében „ha a megvásárolt” szövegrész helyébe a
„ha az átvállalt kötelezettséggel megvásárolt” szöveg,
d)	14. § (5) bekezdés d) pontjában a „csomagolószer esetében” szövegrész helyébe a
„csomagolószer esetében ide nem értve a csomagolást alkotó csomagolószert”, és a
„továbbértékesítő” szövegrész helyébe a „továbbértékesítő vagy saját célra felhasználó”
szöveg,
e)	14. § (6) bekezdésében a „forgalomba hozatalkor vagy saját célú felhasználáskor”
szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalkor, saját célú felhasználáskor, vagy készletre
vételkor” szöveg,
f)	16/A. § (5) bekezdésében a „begyűjtést” szövegrész helyébe a „gyűjtést” szöveg,
g)	25. § (1) bekezdés g) pontjában az „egyéb csomagolószer” szövegrész helyébe „a
csomagolóanyag vagy csomagolási segédanyag” szöveg,
h)	27/A. § (1) bekezdésében az „előállítású reklámhordozó papír” szöveg helyébe az
„előállítású, 2. § 26. pontjában foglalt sajtótermék vagy egyéb nyomtatott anyag” szöveg,
i)	1. melléklet b) pont szerinti táblázat B:9 mezőjében a „kivéve: az építési termék; a villamos
szigetelési áru” szövegrész helyébe a „kivéve: az építési termék, a bútoripari áru; a
villamos szigetelési áru” szöveg,
j) 1. melléklet b) pont szerinti táblázat B:10 mezőjében a „kivéve: az elkülönített hulladék
gyűjtésére szolgáló zsák*; a megújuló forrásból készült, biológiai úton lebomló műanyag
szemeteszsák**; a hulladékgyűjtő edény” szövegrész helyébe a „kivéve: a hulladékgyűjtő
edény” szöveg,
lép.
8.	§
(1)	Hatályát veszti a Ktdt.
a)	2. § 12. pont a) alpontjában a „végfelhasználó vevőtől” és a „saját”,
b)	2. § 12. pont c) alpontjában a „végfelhasználó vevőtől”,
c)	1. melléklet b) pont szerinti táblázatát követő „* a termék mindkét oldalán, egy-egy oldal
felületének legalább 20%-át kitevő „ELKÜLÖNÍTETT HULLADÉK” felirattal ellátva. **
a termék mindkét oldalán, egy-egy oldal felületének legalább 20%-át kitevő „BIOLÓGIAI
ÚTON LEBOMLÓ SZEMETESZSÁK” felirattal ellátva”,
d)	3. melléklet 1. pontja szerinti nyitó szövegrészében a „2012. évtől”
szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a Ktdt.
a)	9/A. § (8) bekezdése,
b)	13. § (4) bekezdése,
c)	15. alcíme,
d)	22/A. és 22/B. §-a,
4
e)	37. § (2) bekezdése,
f)	38. § (2) bekezdés e) pontja.
9.	§
Ez a törvény 2017. január 1-jén lép hatályba.
10.	§
E törvény tervezetének
a)	a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó
szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015.
szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv, és
b)	a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (1) és (2) bekezdése
szerinti bejelentése megtörtént.
5
1. melléklet a 2016. évi ... törvényhez
(4. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez)
Termékdíjátalány fizetés választása esetén
a gépjármüvek termékdíjköteles termék alkotórészeinek, tartozékainak átalagos tömege és
az átalánydíj összege
	A	B				C
1.	Vtsz. és HR alszám, megnevezés	a) akkumulátor (kg/db)	b) gumiabroncs (kg/db)	c) kenőolaj (kg/db)	d) elektromos, elektronikai berendezés (kg/db)	termékdíj- átalány (Ft/db)
2.	8702 10 Kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő	40	150	20	60	17 000
3.	8702 90 Más gépjármű a vezetőt is beleértve 10 vagy annál több személy szállítására	18	45	11	35	7 000
4.	8703 10 Speciálisan, havon való közlekedésre tervezett járművek; golfkocsik és hasonló járművek	10	25	7	17	4 000
5.	8703 21 Más szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő jármű legfeljebb 1 000 cm3 hengerűrtartalommal	10	25	7	17	4 000
6.	8703 22 Más szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő jármű 1 000 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 1 500 cm3 hengerűrtartalommal	13	35	9	20	5 000
7.	8703 23 Más szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő jármű 1 500 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 3 000 cm3 hengerűrtartalommal	15	40	11	23	6 000
6
8.	8703 24 Más szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő jármű 3 000 cm3-t meghaladó hengerűrtartalommal	15	45	11	35	7 000
9.	8703 31 Más kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő legfeljebb 1 500 cm3 hengerűrtartalommal	18	35	7	17	5 000
10.	8703 32 Más kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő 1	500 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 2	500 cm3 hengerűrtartalommal	20	40	9	22	6 000
11.	8703 33 Más kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő 2 500 cm3-t meghaladó hengerűrtartalommal	22	45	11	30	7 000
12.	8703 90 Más (elektromotoros motorral, más)	12	40	2	60	7 000
13.	8704 10 Áruszállító gépjármű, - Dömper, terepjáró kivitelű	40	500	20	20	35 000
14.	8704 21 Más, áruszállító gépjármű kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő, Legfeljebb 5 tonna össztömegű	20	50	18	22	8 000
15.	8704 22 Más, áruszállító gépjármű kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő, 5 tonnát meghaladó, de legfeljebb 20 tonna össztömegű	30	360	25	17	27 000
16.	8704 23 Más, áruszállító gépjármű kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő,- 20 tonna	120	450	35	22	38 000
7
	össztömeget meghaladó					
17.	8704 31 Más, áruszállító gépjármű, szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő, legfeljebb 5 tonna össztömegű	15	40	11	22	6 000
18.	8704 32 Más, áruszállító gépjármű, szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő, 5 tonna össztömeget meghaladó	80	180	23	17	19 000
19.	8704 90 Más áruszállító gépjármű	45	60	20	17	10 000
20.	8711 10 Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is; legfeljebb 50 cm3 hengerűrtartalmú, dugattyús, belső égésű motorral működő	3	6	1	2	1 000
21.	8711 20 Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is; 50 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 250 cm3 hengerűrtartalmú, dugattyús, belső égésű motorral működő	4	10	2	6	1 500
22.	8711 30 Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is; 250 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 500 cm3 hengerűrtartalmú, dugattyús, belső égésű motorral működő	4	10	3	10	2 000
23.	8711 40 Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is; 500 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 800 cm3 hengerűrtartalmú, dugattyús, belső égésű motorral működő	4	11	4	14	2 500
24.	8711 50 Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is; 800 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú,	4	14	5	18	3 000
8
	dugattyús, belső égésű motorral működő					
9
Általános indokolás
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvényt módosításáról szóló
törvényjavaslat jogértelmezést segítő, adminisztrációcsökkentésre irányuló, valamint
környezetvédelmi célok érvényesítését szolgáló rendelkezéseket tartalmaz.
A törvényjavaslat alapvető módosító rendelkezései a gépjármű átalány fizetés lehetőségének
kiterjesztését a kishaszongépjárművekre és az autóbuszokra, a belföldön hulladékká vált
termékek újrafelhasználásra előkészítését és a használt termék újbóli felhasználásra történő
előkészítését ösztönzését, az adminisztrációcsökkentésre, pontosításra és ésszerű
egyszerűsítésre irányuló intézkedések megteremtését, és a kötelezettek jogértelmezési
kérdései által feltárt joghézagok megszüntetését szolgálja.
10
Részletes indokolás
1. §
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.)
tárgyi hatálya alá tartozó csomagolószer meghatározása nem az értelmező rendelkezések
között szerepel, hanem a termékdíjköteles termékek felsorolásánál, a Ktdt. 1. § (3) bekezdés
b)	pontjában. A módosító rendelkezés a fogalom meghatározást az értelmező rendelkezések
sorába helyezi.
2. §
Törvényi szintre emeli a rendelkezés a bérgyártásra vonatkozó, jelenleg a Ktdt.
végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII.29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm.
rendelet) szereplő azon rendelkezést, amely a bérgyártás során a bérgyártó által hozzáadható
alapanyag tömegét szabályozza.
A Ktdt. 2. § 11. pontjában definiált egyéb csomagolószer helyett - a jelent törvényjavaslat
1.	§-ában foglaltaknak megfelelően - a csomagolószer kerül meghatározásra.
2016. január elsejétől a Ktdt. módosítása a gépjárművek (motorkerékpár és személygépkocsi)
esetében egy egyszerűsített átalánydíj-fizetési lehetőséget vezetett be. A Ktdt. ez irányú
módosításával nagymértékben csökkent az érintett kötelezettek adminisztrációs terhe. A
haszongépjárművet és autóbuszt is gyártó és forgalmazó gazdálkodók adminisztratív
terheinek csökkentése érdekében a Ktdt. 2. § 14b. pontjában szereplő „gépjármű” definíció
kibővül a haszongépjárművekkel és az autóbuszokkal, amelynek eredményeként e járművekre
is alkalmazhatóvá válik az átalánydíj-fizetés lehetősége.
3. §
A jelenleg hatályos jogszabályi keretek között, ha egy gazdálkodó a termék előállításához az
alapanyagot használt termékként szerzi be, az így létrejött termék értékesítése jellemzően nem
keletkeztet termékdíj-kötelezettséget. Ugyanakkor, ha a felhasznált alapanyag hulladék, a
belőle előállított termék első belföldi forgalomba hozatala, saját célú felhasználása vagy
készletre vétele termékdíj-kötelezettséget keletkeztet (amennyiben a termék a termékdíj
törvény tárgyi hatálya alá tartozik).
Ez esetben ugyanis vámtarifaszám változás történik és ebből adódóan a Ktdt. 1. § (5)
bekezdésének rendelkezései szerint új termékdíjköteles termék jön létre és olyan termékekre
vagy alkotóelemekre, összetevőkre keletkezik kötelezettség, amelyek után már korábban a
teljesítés a hulladékká válást megelőzően megtörtént.
Az újrahasználatra előkészítés ösztönzése érdekében nem kell a termékdíjat megfizetni az
újrahasználatra előkészítés során vagy újbóli felhasználásra előkészítést követően előállított
termékdíjköteles termék esetén. A rendelkezés értelmében kizárólag a termékbe újonnan
beépített termékdíjköteles alkotórészek és tartozékok esetén kell a termékdíjat megfizetni.
11
A termékdíj szabályozás alól jelenleg a megújuló forrásból készült, biológiailag lebomló
zacskó, és az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló műanyag szemeteszsák kivételt képez,
amelynek feltétele, hogy a termék mindkét oldali felületének legalább 20%-át kitevő,
meghatározott felirat szerepeljen. A korszerű technológiáknak köszönhetően egyre
elterjedtebbek a biológiailag lebomló műanyag zacskók, amelyek komposztálható
tulajdonságukat elveszítik a különböző vegyi anyagokat tartalmazó feliratok ráhelyezésével,
ellenkező esetben azonban az érintett gazdálkodót termékdíj-kötelezettség terheli. A
közszolgáltatókat az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló zsák tekintetében szintén
termékdíj-kötelezettség terheli a hatályos Ktdt. által előírt felirat feltüntetésének hiányában. A
probléma feloldása érdekében a nevezett két termék a termékdíjköteles termékek közé kerül,
azonban a termékdíjat nem kell megfizetni. Megszűnik ezzel a feliratozási kitétel a
biológiailag lebomló zacskók és az elkülönítetten gyűjtött hulladékok gyűjtésére szolgáló
zsákok esetén. Ugyanakkor az érintett gazdálkodóknak nyilvántartási és adatszolgáltatási
kötelezettsége keletkezik, amelynek célja - a visszaélések kockázatának csökkentésén
túlmenően -, hogy az e termékek kibocsátott mennyiségéről biztosított legyen az adatgyűjtés
az európai uniós kötelezettség teljesítéséhez.
4.	§
Az egyéni hulladékkezelést választók fizetendő termékdíja a tárgyévi hulladékhasznosítási
teljesítményük függvénye. Amennyiben az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett
hasznosítási teljesítménye eléri vagy meghaladja a Ktdt. 3. mellékletében meghatározott felső
hasznosítási arány értékét, a megfizetendő termékdíj mértéke minimális (kizárólag
rendszerirányítási alapköltség). Ugyanakkor, ha az egyéni hulladékkezelő
hulladékhasznosítási teljesítménye a felső hasznosítási arányt nem éri el, a fizetendő
termékdíj - a számítási metódus alapján - a kollektív díjtétellel számolt díjnál magasabb is
lehet. Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezettek a hulladékgazdálkodási teljesítmény
tervezése során a hatályos szabályozás szerint a tárgyévi kibocsátást kell, hogy alapul vegyék.
Tekintettel arra, hogy az éves kibocsátás csak tárgyévet követően válik ismerté, nehézséget
okoz az érintett gazdálkodóknak a kívánt hasznosítási teljesítmény elérése érdekében
hasznosítandó termékdíjköteles termékből képződő hulladék mennyiségi becslése.
Kifejezetten igaz ez azon termékek esetében, amelyeknek forgalmazott mennyisége
szezonálisan ingadozik. Az érintett gazdálkodók kötelezettség teljesítésének megkönnyítése
érdekében azon gazdálkodóknak, amelyek tárgyévet megelőzően is egyéni hulladékkezelést
választottak, a tárgyévet megelőző évi kibocsátásuk képezi majd a számítás alapját. Ettől
eltérő esetben a hatályos szabályozással megegyezően a tárgyévi kibocsátást kell figyelembe
venni a termékdíjtétel megállapítása során. A rendelkezésben foglaltakat termék- és
anyagáramonként külön szükséges vizsgálni.
A jogalkotás szabályainak megfelelően a Ktdt. 16/A. § (3) bekezdés - annak terjedelme miatt
- megbontásra került, egy további (3 a) bekezdés beiktatásával.
5.	§
A Ktdt. 27/A. §-ban egyértelműen kimondásra kerül, hogy amennyiben a belföldi előállítású
reklámhordozó papír megrendelője a nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, a
termék - annak tartalmától függetlenül - termékdíjköteles terméknek minősül.
12
6. §
A Ktdt. 2. § 14b. pontjában szereplő „gépjármű” definíció kibővül a haszongépjárművekkel és
az autóbuszokkal, amelynek eredményeként e járművekre is alkalmazhatóvá válik az
átalánydíj-fizetés lehetősége. Ennek megfelelően ki kell bővíteni a Ktdt. 4. mellékletét.
7.	§
Kikerül a műanyag bevásárló reklámtáskák fogalma alól a hajlékonyfalú műanyag hűtőtasak
vagy hűtőtáska, tekintve, hogy annak használata nem a vásárlók környezettudatos
gondolkodásának hiányára utal, a fogyasztók alapvetően élelmiszerbiztonsági okból
használják ezeket a hűtőtáskákat. A műanyag hűtőtasakoknak ugyan létezik tartós
alternatívája (merevfalú hűtőtáska), azonban azok a kereskedelmi egységekben jellemzően
nem érhetőek el, illetve áruk lényegesen meghaladja a szóban forgó termék - szintén nem
alacsony árát (megközelítőleg 500-700 Ft). A műanyag hűtőtasakok ugyanakkor úgyszintén
nem egyszeri használatra készülnek, valamint már csak a kereskedelmi árnak köszönhetően
sem jellemző, hogy azonnal hulladékká válnának. A törvényjavaslat elfogadásával a jelenlegi
1 900 Ft/ kg díjtétel helyett a hajlékonyfalú műanyag hűtőtasak vagy hűtőtáska után fizetendő
termékdíj 57 Ft/kg-ra csökken.
A Ktdt. 4. § (2) bekezdés h) pontjának szövege az ügyletben résztvevők számát és
jogállásának vonatkozását pontosítja. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a normaszöveg
háromszereplős gazdasági eseményt ír le. Első szereplőként a belföldön lévő termékdíjköteles
termék tulajdonjogának birtokosát határozza meg, akinek termékdíj-kötelezettsége keletkezik
általános esetben a tulajdonjog „belföldön gazdasági céllal letelepedett, vagy belföldön
nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet részére történő átruházás esetén”. A második
szereplő a belföldi jogállású gazdálkodó szervezet, aki a tulajdonjogot megszerzi. A harmadik
szereplő egy külföldön lévő szállítási cím. A törvény szövege nem nevesíti a harmadik
szereplőt, hanem igazolt módon külföldre kiszállítást követel meg. A termék igazolt módon
külföldre történő kiszállítása az első szereplőtől történik, de akár a második szereplő vagy a
külföldi végső vevő is intézheti a külföldre kiszállítást és ebben a speciális esetben nem
keletkezik termékdíj -kötelezettség.
A Ktdt. 14. § (5) bekezdés a) pontjára vonatkozó módosító javaslat kimondja, hogy az
átvállalás különös szabályai egyértelműen csak az átvállalt mennyiségekre vonatkozhatnak.
A termékdíj-kötelezettség szerződés alapján történő átvállalásával a csomagolószer esetén a
gyakorlatban fellépő problémát oldja meg a Ktdt. 14. § (5) bekezdés d) pontjának a tervezet
szerinti módosítása. A hivatkozott jogszabályi hely a módosítást követően egyértelműen
rögzíti, hogy az átvállalás a csomagolószer csomagolására nem terjed ki, azonban lehetőséget
biztosít az átvállalással érintett csomagolószer saját célú felhasználására is továbbértékesítés
mellett.
2016. január 1-től a forgalomba hozatal és a saját célú felhasználás mellett a készletre vétel is
termékdíj-kötelezettséget keletkeztető jogcím. A Ktdt. 14. § (6) bekezdést módosító
rendelkezés a termékdíj-kötelezettséget átvállaló részére is lehetőséget ad a készletre vétel
választására.
13
A Ktdt. 16/A. § (5) bekezdésében - a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a
továbbiakban: Ht.) meghatározásaival összhangban - a begyűjtés szó helyére a gyűjtés
kifejezés kerül.
Az egyéb csomagolószer definíciójának a Ktdt. 2. § 11. pontjában a csomagolószer
definíciójára történő cseréje okán szükséges a Ktdt. 25. § (1) bekezdés g) pontjának
kiigazítása.
A Ktdt. 1. melléklet b) pont B:9 mezőjének módosításával a továbbiakban a 3921
vámtarifaszámú termékek bútoripari felhasználás esetén nem termékdíj-kötelesek.
Tekintettel a jelen törvényjavaslat 3. § szerinti módosítására, a Ktdt. 1. melléklet b) pont B:10
mezőjében a kivételek közül törölni szükséges „az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló
zsák*; a megújuló forrásból készült, biológiai úton lebomló műanyag
szemeteszsák**;” szövegrészt.
8.	§
A „végfelhasználó” kifejezés 2. § 12. pont a) és c) alpontjából történő törlése arra irányul,
hogy az egyéni hulladékkezelést választó kötelezettek a termékdíjköteles termékekből
keletkezett hulladékot ne csak kizárólag végfelhasználóktól gyűjthessék. A Ht.-ben előírtak
alapján a hulladék gyűjtője kereskedői vagy közvetítői tevékenységet kizárólag az arra
feljogosító engedély birtokában végezhet, így visszaélésekre nem adhat lehetőséget a javaslat
elfogadása.
A jelen törvényjavaslat 3. § d) és e) pontjai alapján szükséges törölni a Ktdt. 1. melléklet
b)	pont szerinti táblázatát követő szövegrészt.
Tekintettel a Ktdt. 2012. január 1-jei hatálybalépésére, a Ktdt. 3. mellékelt 1. pontja szerinti
nyitó szövegrészben a „2012. évtől” szövegrész értelmezési nehézségeket okot, ezért
szükséges törölni.
Figyelemmel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai
által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi
és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a
továbbiakban: Bnytv.) 2016. január 1-jei módosítására, a Ktdt. 9/A. § (8) bekezdésének
hatályon kívül helyezése indokolt. A Bnytv. módosított 71. § (2) bekezdése ugyanis a
kérelmezők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében kimondja, hogy ha törvény
valamely jogosultság feltételeként a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján
megállapítható, a Bnytv-ben felsorolt tényt határoz meg, a jogosultsághoz szükséges hatósági
döntés, hatósági ellenőrzés vagy bejelentés tárgyában hatáskörrel rendelkező közigazgatási
hatóság adatigénylésre jogosult. Az adatigénylés alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv
adattovábbítás útján igazolja az adatigénylés szerinti tényt az adatigénylő hatóság számára. A
bűnügyi nyilvántartó szerv által továbbított adatokat az adatigénylő hatóság - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - az eljárása jogerős befejezéséig, illetve a hatósági ellenőrzés
időtartamára kezeli. Mindezek alapján tehát megállapítható, hogy a szükséges előírások
ellenőrzésére a Bnytv. alapján az engedélyező hatóság adatigénylés útján - az engedélyes
külön nyilatkozata, kérelme, engedélye nélkül - jogosult.
2016. január 1-től az adminisztrációs kötelezettségek indokoltságának felülvizsgálata
eredményeként a csomagolószerek és reklámhordozó papírok esetében sem áll fenn a kötelező
14
számlazáradékolási rész-kötelezettség. Emiatt okafogyottá vált a Ktdt. 13. § (4) bekezdés
rendelkezésének a megtartása.
A Termékdíj Bizottság a Ktdt. 2012. évi hatálybalépése óta sem alakult meg és az azóta
végrehajtott szervezeti átalakulás miatt indokolatlan egy civil felügyelő szervezet létrehozása
és fenntartása. Törlendő továbbá a Termékdíj Bizottság működésével kapcsolatos
részletszabályok miniszteri rendeletben történő megalkotására vonatkozó felhatalmazó
rendelkezés.
2016-ban - a Kormány döntése értelmében - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
átalakult, amelynek eredményeként 2016. április 1-jén a hulladékgazdálkodási közfeladatok
ellátására létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (a
továbbiakban NHKV Zrt.) megkezdte működését. Az átalakulás részeként a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatók feladatellátása kapcsán felmerülő közvetlen költségek
közszolgáltatók részére történő megfizetése szintén az NHKV Zrt. feladatkörébe került.
Mindezek értelmében a 2017. évi Országos Gyűjtési- és Hasznosítási Tervben a
hulladékgazdálkodási közszolgáltatás további támogatásával az állami hulladékgazdálkodást
közvetítő szervezetnek nem kell terveznie, amelyhez igazodva szükséges az állami
hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet feladatkörét szűkíteni.
A NAV-nak, mint költségvetési szervnek a feladatai ellátásához szükséges forrás a
költségvetési törvény alapján biztosított. A termékdíj bevétel a központi költségvetés részét
képezi, amelynek felhasználását a Ktdt. nem szabályozhatja. Ennek következtében törlendő a
szóban forgó rendelkezés.
9.	§
A módosítás a törvényjavaslat szerint 2017. január 1-jén lép hatályba.
10.	§
A műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó
szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015.
szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv, és, a csomagolásról és
a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv alapján elvégzett bejelentési eljárásról szóló rendelkezés beépítését célzó
rendelkezés.
15