﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12368. számú
törvényjavaslat
egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2016. október
1
2016. évi ... törvény
egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról
1.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
1.	§
(1)	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 16. § i)
pontja helyébe következő rendelkezés lép:
(Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai
jegyezhetők be:)
„i) jelzálogjog (önálló zálogjog, ideértve az átalakításos önálló zálogjogot is),”
(2)	Az Inytv. 17. § (1) bekezdés 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények
jegyezhetők fel:)
„22. a jelzálogjog (önálló zálogjog) ranghelyének előzetes biztosítása,”
(3)	Az Inytv. 32. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) E § alkalmazásában a jelzálogjog alapítására, módosulására és megszűnésére vonatkozó
bejegyzés alatt az önálló zálogjog, a módosulás és megszűnés tekintetében pedig az átalakításos
önálló zálogjog bejegyzését is érteni kell.”
(4)	Az Inytv. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hivatalból törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból
a)	a kisajátítási, illetőleg a telekalakítási eljárás megindítására vonatkozó bejegyzést az eljárás során
hozott határozat alapján történt tulajdonváltozás,
b)	a jelzálogjog ranghelye előzetes biztosításának tényét az ezen alapuló jelzálogjog (önálló
zálogjog),
c)	a jelzálogjog ranghelye fenntartásának tényét az ezen alapuló jelzálogjog, továbbá
d)	az elő- és visszavásárlási jogot, a vételi jogot, az eladási jogot, valamint a tulajdonjog
fenntartásával történő eladás tényére vonatkozó feljegyzést az ezeken alapuló tulajdonszerzés
bejegyzésével egyidejűleg.”
(5)	Az Inytv. 50. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés d) pont szerinti esetben törölni kell a tulajdonjog fenntartásával történő eladás
tényére vonatkozó feljegyzést akkor is, ha a tény feljegyzése alapjául szolgáló okiratban a felek a
tény feljegyzését meghatározott időtartamra kérték, és ez az időtartam letelt.”
(6)	Az Inytv. 64. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
2
(A bíróság - az ügyfél kérelmére - előzetesen végrehajtható végzéssel megkeresi az ingatlanügyi
hatóságot)
„e) a jelzálogjoggal biztosított követelés vagy az önálló zálogjog - ideértve az átalakításos önálló
zálogjogot is - alapján fennálló kielégítési jog érvényesítésére irányuló, valamint”
(per megindítása tényének feljegyzése iránt.)
2.	A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII.
törvény módosítása
2.	§
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII.
törvény 29. § (10) és (11) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(10) A biztosított követelést összeg meghatározásával tartalmazó jelzálogszerződéssel alapított
jelzálogjogot és különvált zálogjogot az abban érintett felek átalakításos önálló zálogjoggá az erre
irányuló írásbeli szerződésükkel is átalakíthatják, ebben az esetben az átalakításra és az ekként
létrejött átalakításos önálló zálogjogra a (2)-(9) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
(11)	Az átalakításos önálló zálogjogra e § eltérő rendelkezése hiányában az önálló zálogjogra
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az átalakítással érintett jelzálogjogot alapító, közjegyzői
okiratba foglalt jelzálogszerződés, vagy közjegyzői okiratba foglalt zálogkötelezetti jognyilatkozat
az átalakításos önálló zálogjog tekintetében az átalakító nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalása
nélkül is bírósági végrehajtás alapjául szolgálhat.”
3.	Záró rendelkezés
3.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
3
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII.
törvény (a továbbiakban: Ptkm.) 2016. október 1-i hatállyal a különvált zálogjogra vonatkozó
rendelkezések hatályon kívül helyezése mellett visszavezeti az önálló zálogjog jogintézményét, és
az átmeneti rendelkezések között szabályozza az átalakításos önálló zálogjogot. Mindezen
változtatáshoz kapcsolódóan további törvénymódosítások váltak indokolttá, amelyekről a
törvényjavaslat rendelkezik.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 1. §-hoz
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 2. § (2)
bekezdése lehetővé teszi, hogy az Inytv.-ben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan-
nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését törvény elrendelje, és e feltételeknek a Ptkm.
is megfelel. Ennek ellenére az ingatlan-nyilvántartási hatóságok egységes és hatékony
jogalkalmazásának elősegítése érdekében a jogalkotó szükségesnek ítélte, hogy az Inytv. az önálló
zálogjog bejegyezhetőségét is előíró módosító rendelkezések mellett kiegészüljön az átalakításos
önálló zálogjogra vonatkozó utalásokkal is, abban a körben, amelyben ez utóbbi zálogjog jellegéből
adódóan ez egyáltalán indokolt. Az átalakításos önálló zálogjog ugyanis nem alapítással, hanem
csak a már bejegyzett jelzálogjog, illetve a különvált zálogjog átalakításával jöhet létre, és
bejegyzésének feltételeit a Ptkm. 29. § (6) és (7) bekezdése szabályozza. A javasolt módosító,
illetve kiegészítő rendelkezések által az Inytv. is tükrözni fogja azokat a változásokat, amelyeket az
önálló zálogjog és az átalakításos önálló zálogjog szabályozásával a Ptkm. megvalósított.
a(z) 2. §-hoz
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII.
törvény (a továbbiakban: Ptkm.) 29. § (10) bekezdése arra az esetre vonatkozóan, ha a jelzálogjog
átalakítására nem a zálogjogosult zálogkötelezetthez intézett egyoldalú nyilatkozatával, hanem a
felek erre irányuló szerződésével kerül sor, egyetlen rendelkezés kivételével az egyoldalú
nyilatkozattal történő átalakítás szabályainak megfelelő alkalmazását rendelte. A kivételes
rendelkezés lehetővé tette volna, hogy a felek a szerződésükben eltérjenek attól a szabálytól, amely
szerint az átalakítással érintett jelzálogjogot alapító jelzálogszerződést egyben az átalakításos önálló
zálogjogra vonatkozó biztosítéki szerződésnek is tekinteni kell. Ezzel a szabályozás utat engedett
volna annak a lehetőségnek, hogy a felek az átalakítás során a megállapodásukkal az eredeti (a
jelzálogjogot alapító) zálogszerződés mögé olyan biztosítéki szerződést kapcsoljanak, amely a
zálogkötelezettre nézve ugyan nem, de az átalakítással érintett jelzálogjog ranghelyével azonos
vagy a rangsorban hátrább álló ranghelyű zálogjogosultak számára hátrányos lenne. Ilyen
körülmények között pedig ez utóbbi zálogjogosultak sérelmére vezetne a Ptkm. 29. § (4)
bekezdésében kimondott az a szabály, amely szerint az átalakításhoz nincs szükség e
zálogjogosultak hozzájárulására. A jogalkotó e helyzet elkerülésére megfelelőbb, hatékonyabb
megoldásnak ítélte meg a kivétel elhagyását, mint azt, hogy az átalakításhoz az érintett
zálogjogosultak hozzájárulását kívánja meg, és ezzel óhatatlanul megnehezítse, sőt adott esetben
akár meg is gátolja az átalakítás folyamatát. A módosító javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy az
4
átalakításra az e bekezdés által érintett körben is csak írásbeli alakban kötött szerződéssel kerülhet
sor.
Az átalakító jognyilatkozat az eredetileg alapított zálogjog jellegén, és ezáltal a rá vonatkozó
törvényi szabályok tartalmát illetően kétségtelenül változást eredményez, ez azonban magát a
kielégítési jogot az adósra nézve hátrányosan nem érinti. A jogalkalmazás során mégis
problémaként jelentkezhet, hogy a közjegyzői okiratba foglalt eredeti jelzálogszerződés az
átalakítást követően is ellátható-e végrehajtási záradékkal anélkül, hogy az átalakító nyilatkozatot
közjegyzői okiratba foglalták volna. Ezért a módosító javaslat kifejezetten rendelkezik arról, hogy
az átalakítással érintett jelzálogjogot alapító, közjegyzői okiratba foglalt jelzálogszerződés, vagy a
zálogkötelezetti jognyilatkozat, ha csupán ez volt közjegyzői okiratba foglalva, az átalakításos
önálló zálogjog tekintetében az átalakító nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalása nélkül is bírósági
végrehajtás alapjául szolgálhat.
a(z) 3. §-hoz
A szakasz hatálybaléptető rendelkezést tartalmaz.