﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12371. számú
törvényjavaslat
a dohányzás visszaszorításával összefüggő egyes törvények módosításáról
Előadó: Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2016. október
2
2016.	évi ... törvény
a dohányzás visszaszorításával összefüggő egyes törvények módosításáról
1. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek
kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása
1.	§
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről
szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Dohánytörvény) 1. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„1. § (1) Dohánytermékek, elektronikus cigaretták, dohányzást imitáló elektronikus
eszközök, füst nélküli dohánytermékek, valamint az új dohánytermék-kategóriák
kiskereskedelme Magyarországon kizárólag e törvény rendelkezéseinek betartásával
folytatható.
(2)	A dohánytermék-kiskereskedelem, továbbá az elektronikus cigaretták, a dohányzást
imitáló elektronikus eszközök, a füst nélküli dohánytermékek, valamint az új dohánytermék-
kategóriák forgalmazása mindenkor kizárólag a fiatalkorúak elől elzárt módon történhet. Az
(1)	bekezdésben meghatározott termékeket fiatalkorúaknak értékesíteni, vagy más módon
hozzáférhetővé tenni tilos.
(3)	E törvény hatálya nem terjed ki az (1) bekezdésben meghatározott termékek
a)	nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok
tartózkodására szolgáló helyen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő
értékesítést végző üzlet és az üzlet áruellátását biztosító raktár együttes területén történő,
b)	a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő
kiskereskedelmi értékesítésére.”
2.	§
(1)	A Dohánytörvény 3. § 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„1. dohánytermék(ek): cigaretta, szivar, szivarka, pipadohány és más fogyasztási dohány,
továbbá egyéb, külön jogszabály szerinti dohányzásra szánt dohánytermék;
2.	dohányterméket kiegészítő termék: olyan áru, amely a dohánytermék fogyasztását
közvetlen módon elősegíti, így különösen cigarettahüvely, cigarettapapír, gyújtóeszköz, pipa,
dohánylevél-töltő, továbbá az ezen termék használatához, működtetéséhez kapcsolódó
termék (alkatrész) is (különösen öngyújtó újratöltő, tűzkő);”
(2)	A Dohánytörvény 3. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
3
„7. fogyasztó: minden természetes személy, függetlenül attól, hogy saját vagy más nevében
jár el, illetve más természetes vagy jogi személyt, vagy szervezetet képvisel;”
(3)	A Dohánytörvény 3. § 8. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában
dohánybolt: nem mozgó (és részekre bontás nélkül nem is mozgatható), más üzlettől
elkülönült olyan önálló üzlethelyiség, amelynek külső felületére tekintve dohánytermék nem
látható, csak az üzlethelyiségbe belépve, és amelyben kizárólag]
„b) dohányterméket kiegészítő termék, valamint a nemdohányzók védelméről és a
dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII.
törvényben (a továbbiakban: Nvt.) meghatározott új dohánytermék-kategóriák kiegészítő
terméke,”
(forgalmazható, továbbá,)
(4)	A Dohánytörvény 3. § 8. pont m) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában
dohánybolt: nem mozgó (és részekre bontás nélkül nem is mozgatható), más üzlettől
elkülönült olyan önálló üzlethelyiség, amelynek külső felületére tekintve dohánytermék nem
látható, csak az üzlethelyiségbe belépve, és amelyben kizárólag]
„m) az Nvt.-ben meghatározott elektronikus cigaretta, utántöltő flakon és dohányzást imitáló
elektronikus eszköz, füst nélküli dohánytermék, továbbá új dohánytermék-kategóriák,
valamint”
(forgalmazható, továbbá,)
3. §
A Dohánytörvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében a miniszter 100%-os állami
tulajdonban lévő zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot (a továbbiakban:
részvénytársaság) alapít
a)	a dohánytermék-kiskereskedelem szervezett működésének előmozdítására, szakmai
állásfoglalások kibocsátására,
b)	a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázatok kiírásának,
elbírálásának, a koncessziós szerződések megkötésének (módosításának, megszüntetésének)
előkészítésére,
c)	a dohánytermék-kiskereskedőkkel, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátóval megkötött
koncessziós szerződésekben foglaltak betartásának ellenőrzésére; a koncessziós
szerződésekből eredő jogok és vállalt kötelezettségek érvényesítésében való közreműködésre,
d)	a dohánytermék-kiskereskedők részére országos szakmai képzési rendszer működtetésére
és oktatási feladatok ellátására,
e)	a dohányipari ágazati konzultációs fórum létrehozására és folyamatos működtetésére,
4
f)	a dohánytermék-nagykereskedők, a dohánytermék-kiskereskedők, valamint a dohány-
kiskereskedelmi ellátó közötti vitás kérdések rendezésére vonatkozó mediációs
tevékenységre,
g)	a külön jogszabályban meghatározottak szerint a dohányboltban forgalmazható termékek
regisztrációs adatainak fogadására, és ezeknek a dohány-kiskereskedők, valamint a dohány-
kiskereskedelmi ellátó részére történő publikálására; készletnyilvántartó minősítési rendszer
működtetésére, a dohánytermék-kiskereskedők készlet és forgalmi adatainak kezelésére,
feldolgozására, valamint
h)	a jövedéki adóról szóló törvény alapján a dohánytermékek árainak közzététele érdekében a
külön jogszabályban meghatározottak szerint a szolgáltatott árbejelentések rendszerezésére,
feldolgozására és továbbítására.”
4.	§
A Dohánytörvény 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A település állandó lakosainak számát a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatási
adatbázisában a tárgyévet megelőző utolsó három évben közzétett, Magyarország
lakónépességének továbbvezetett, január 1-jei, települési bontásban megadott adatainak
számtani átlaga alapján kell megállapítani.”
5.	§
A Dohánytörvény 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A koncessziós szerződésben a Ktv. 13. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a
koncessziós díj ellentételezéséről is rendelkezni kell.”
6.	§
A Dohánytörvény 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a dohánytermék-kiskereskedelmet folytató a
dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsága megszűnését követő 60 napon belül jogosult a
készletében lévő dohányterméket más dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsággal
rendelkező részére - a vonatkozó jövedéki szabályok betartása mellett - értékesíteni.”
7. §
(1)	A Dohánytörvény 15/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A dohány-kiskereskedelmi ellátó a tevékenysége során egyetlen dohányterméket sem
részesíthet semmilyen megkülönböztetésben; a dohánytermék-kiskereskedő megrendelését
nem bírálhatja felül vagy helyettesítheti más dohánytermékkel. Ha készlethiány miatt a
dohányterméket nem lehet az e törvény által előírt határidőn belül kiszállítani, akkor a
dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles a dohánytermék beszerzése céljából a dohánytermék-
nagykereskedőt megkeresni, egyúttal a készlethiányról a dohánytermék-kiskereskedőt
értesíteni. Ebben az esetben a készlethiánnyal érintett dohánytermék beérkezését követően a
dohány-kiskereskedelmi ellátó ésszerű időn belül gondoskodik a dohánytermék
kiszállításáról, feltéve, hogy a dohánytermék-kiskereskedő a készlethiánnyal érintett
5
dohánytermékre a vásárlási szándékát fenntartja és azt a dohány-kiskereskedelmi ellátóval
közli.”
(2)	A Dohánytörvény 15/B. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A dohány-kiskereskedelmi ellátó tevékenysége során a dohánytermék-nagykereskedőtől
csak azon adatok szolgáltatását kérheti, amelyek a tevékenysége ellátásához
elengedhetetlenül szükségesek. A dohánytermék-nagykereskedő olyan időben köteles a kért
adatokat rendelkezésére bocsátani, hogy az a dohány-kiskereskedelmi ellátó folyamatos
működését ne akadályozza, illetve korlátozza.
(8)	A dohánykiskereskedelem-ellátással szervesen összefüggő tevékenységnek a 3. § 8. pont
b)	és m) alpontja szerinti termékek dohány-kiskereskedelmi ellátó általi forgalmazása
minősül.”
8. §
A Dohánytörvény 15/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A dohánytermék-kiskereskedő köteles valamennyi általa forgalmazott dohánytermékből
-	a szivarokat kivéve - típusonként, márkajelzésenként, illetve - ha ilyen van - a
márkajelzések minden alfajtája után egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, illetve az
elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan megjeleníteni. A szivarok
kivételével minden olyan dohánytermék, amelynek csomagolása képpel kombinált
figyelmeztetést tartalmaz, csak olyan módon helyezhető az értékesítési csatornába
(polchelyre), hogy a képpel kombinált figyelmeztetés a fogyasztó felé láthatóvá váljék;
minden más esetben a terméket a csomagolás előlapjával kell megjeleníteni.”
9.	§
(1)	A Dohánytörvény 15/E. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A dohánytermék-nagykereskedő köteles - a cigaretta kivételével - minden olyan
dohánytermékre, amelyet a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-nagykereskedőtől
szerez be, a dohánytermék dohánytermék-kiskereskedő részére történő átadása napján
érvényes - adókkal nem csökkentett - kiskereskedelmi eladási árának tizenöt százalékát elérő
kiskereskedelmi árrést biztosítani. Ennek megfelelően a dohánytermék-nagykereskedő a
dohány-kiskereskedelmi ellátótól - a cigaretta kivételével - a dohánytermék után legfeljebb
olyan árat követelhet, amely nem nagyobb a dohánytermék dohánytermék-kiskereskedő
részére történő átadása napján érvényes - adókkal nem csökkentett - kiskereskedelmi eladási
árának 0,85-szoros szorzatával kiszámolt összegnél.
(3)	A (2) bekezdés rendelkezéseit cigaretta esetében is megfelelően alkalmazni kell azzal,
hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére biztosítandó kiskereskedelmi árrés mértéke a
cigaretta dohánytermék-kiskereskedő részére történő átadása napján érvényes - adókkal nem
csökkentett - kiskereskedelmi eladási árának tizenhárom százaléka.
6
(4)	A dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles - a cigaretta kivételével - minden olyan
dohánytermékre, amelyet a dohánytermék-kiskereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátótól
szerez be, a dohánytermék dohánytermék-kiskereskedő részére történő átadása napján
érvényes - adókkal nem csökkentett - kiskereskedelmi eladási árának legalább tíz, legfeljebb
tizenhárom százalékát elérő kiskereskedelmi árrést biztosítani. A kiskereskedelmi árrés
mértékét a dohánytermék-ellátó az általános szerződési feltételeiben sávosan határozza meg;
a sávok alapján nyújtott kereskedelmi árrés kizárólag a dohánytermék-kiskereskedő által az
adott időszakban a dohány-kiskereskedelmi ellátótól vásárolt dohánytermékek összértékétől
tehető - fordítottan arányosan - függővé.
(5)	A (4) bekezdés rendelkezéseit cigaretta esetében is megfelelően alkalmazni kell azzal,
hogy a dohánytermék-kiskereskedő részére biztosítandó kiskereskedelmi árrés mértéke a
cigaretta dohánytermék-kiskereskedő részére történő átadása napján érvényes - adókkal nem
csökkentett - kiskereskedelmi eladási árának legalább tíz, legfeljebb tizenegy és fél
százaléka.”
(2)	A Dohánytörvény 15/E. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a dohány-kiskereskedelmi ellátó a
dohánytermék-nagykereskedők számára a dohány-kiskereskedelmi ellátó által a tárgyévben
értékesített dohánytermékek kiskereskedelmi eladási áron számolt összértéke és az egyes
dohánytermék-nagykereskedők dohánytermékeinek ebből való részesedése alapján a dohány-
kiskereskedelmi ellátó által alkalmazott általános szerződési feltételek keretein belül,
valamennyi szerződött dohánytermék-nagykereskedőre kiterjedően, versenysemleges módon
pénzbeli visszatérítést adhat. A visszatérítés mértéke nem haladhatja meg a dohány-
kiskereskedelmi ellátó tárgyévre vonatkozó, a számvitelről szóló törvény alapján
meghatározott adózott eredménye összegét.”
10.	§
A Dohánytörvény III. Fejezet 5. címe a következő 15/G. §-sal egészül ki:
„15/G. § A módosított hatású termékek elektronikus felületen keresztül történő
forgalmazására, illetve e termékek ismertetésére jogszabály különös szabályokat állapíthat
meg.”
11. §
A Dohánytörvény 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatása során fiatalkorú
dohánytermékhez nem juthat; fiatalkorú részére dohányterméket értékesíteni, illetve
kiszolgálni tilos.”
12. §
A Dohánytörvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1. § (2) bekezdése, a 12. §, a 16. §, a 16/A. §, valamint a dohányboltban
forgalmazható termékek láthatóságának korlátozására vonatkozó, a 3. § 8. pontjában, továbbá
7
a 15/D. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés a fogyasztóvédelemről szóló törvény
alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.”
13.	§
A Dohánytörvény 22. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A bírság összege a dohánytermék-kiskereskedővel, vagy a részvénytársaság által a 10. §
(1)	bekezdése alapján feljogosított személlyel szemben 30 ezer forinttól 10 millió forintig
terjedhet, ha a dohánytermék-kiskereskedő (feljogosított személy)
a)	az engedélyben foglaltaktól eltér vagy a dohánytermékek kiskereskedelmére, továbbá a
3.	§ 8. pont m) alpontjában felsorolt termékek, a cigarettahüvely, a cigarettapapír vagy a
dohánylevél-töltő üzletszerű értékesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megsérti,
b)	az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti,
c)	a számára előírt nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget vagy hamis
adatot tüntet fel.
(3)	Ha valaki az e törvényben foglaltak ellenére dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság
vagy engedély nélkül folytat dohánytermék, a 3. § 8. pont m) alpontjában felsorolt termékek,
cigarettahüvely, cigarettapapír vagy dohánylevél-töltő üzletszerű értékesítésére vonatkozó
tevékenységet, akkor őt a vámhatóság 5 millió forinttól 500 millió forintig terjedő bírsággal
sújthatja.”
14.	§
(1)	A Dohánytörvény 24/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A dohányzás visszaszorításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016.
évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 24/F. §-ban foglaltakat a Módtv.2.
hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
(2)	A Dohánytörvény 24/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Módtv.2.-vel megállapított 15. § (3) bekezdésében foglaltakat 2017. január 31. napjáig
azon dohánytermék-kiskereskedelmet folytató is alkalmazhatja, akinek a dohánytermék-
kiskereskedelmi jogosultsága a Módtv.2. hatálybalépését megelőzően szűnt meg, és ezt
követően árukészlete maradt fent.”
(3)	A Dohánytörvény 24/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Módtv.2.-vel megállapított 15/E. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat a kiskereskedelmi
eladási árat is feltüntető adójegyet tartalmazó dohánytermékek esetében azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy az árrés megállapításának alapja az adójegyen szereplő
kiskereskedelmi eladási ár.”
8
15.	§
A Dohánytörvény 24/C. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„c) a módosított hatású termékek elektronikus felületen keresztül történő forgalmazására,
illetve e termékek ismertetésére vonatkozó különös szabályokat,
d)	a jövedéki adóról szóló törvény szerinti zárjegyköteles dohánygyártmányok árának
bejelentésére és az állami adó- és vámhatóság honlapján történő közzétételére irányadó
részletes szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
16.	§
A Dohánytörvény V. Fejezete a következő 24/F. §-sal egészül ki:
„24/F. § (1) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására megkötött
koncessziós szerződésben meghatározott, a szerződést biztosító átalány-kártalanításra
hivatkozással igényt érvényesíteni a szerződésszegésről való tudomásszerzést követő 6
hónapon belül, de legkésőbb a szerződésszegés bekövetkezésétől számított egy éves
határidőn belül lehet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti határidő számításának kezdő időpontja kétség esetén az érintett
koncessziós szerződés létrejöttének napja.”
17.	§
A Dohánytörvény 15/A. § (5) bekezdésében a „60 napon belül” szövegrész helyébe a „20
napon belül” szöveg lép.
18.	§
Hatályát veszti a Dohánytörvény 13/A. § (3) bekezdése.
2.	A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának
egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása
19.	§
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes
szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. §-a következő s)-v)
ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„s) füst nélküli dohánytermék: olyan dohánytermék, amelynek a felhasználása nem jár égési
folyamattal, beleértve a rágódohányt, a tüsszentésre szolgáló dohányterméket és a szájon át
fogyasztott dohányterméket;
9
t) új dohánytermék-kategóriák: olyan dohánytermék,
ta) amely nem tartozik a következő kategóriák egyikébe sem: cigaretta, cigarettadohány,
pipadohány, vízipipadohány, szivar, szivarka, rágódohány, tüsszentésre szolgáló
dohánytermék vagy szájon át fogyasztott dohánytermék, és
tb) amelyet 2014. május 19-e után hoznak forgalomba;
u) új dohánytermék-kategóriák kiegészítő terméke: olyan áru, amely az új dohánytermék-
kategóriák fogyasztását közvetlen módon elősegíti, így különösen a fogyasztáshoz szükséges
kiegészítő eszköz, továbbá a új dohánytermék-kategóriák használatához, tárolásához,
karbantartásához, működtetéséhez kapcsolódó termékek (tartozék, alkatrész);
v) módosított hatású termék: olyan, az új dohánytermék-kategóriákba tartozó, fogyasztható
nikotin tartalmú termék, vagy elektronikus cigaretta, amelyet ilyen termékként
nyilvántartásba vettek.”
20.	§
Az Nvt. a „Záró rendelkezések” alcímet megelőzően a következő 7/J-7/L. §-sal és azt
megelőzően a következő alcím címsorral egészül ki:
„Az új dohánytermék-kategóriákra vonatkozó szabályok
7/J. § (1) Az új dohánytermék-kategóriákra az elektronikus cigarettákra vonatkozó, a 7/D-
7/H. §-ban megállapított rendelkezéseket az ezen alcímben foglaltak szerint kell alkalmazni.
(2)	Az új dohánytermék-kategóriák előzetes bejelentést követően hozhatók kereskedelmi
forgalomba. A bejelentés és az első forgalomba hozatal között legalább három hónapnak kell
eltelnie.
(3)	Külön jogszabály az új dohánytermék-kategóriák forgalmazására és ismertetésére különös
szabályokat állapíthat meg.
7/K. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv az új dohánytermék-kategóriák gyártójának
vagy forgalomba hozójának kérelmére folytatja le a Magyarországon forgalomba hozni
kívánt termék módosított hatású terméknek történő minősítésére irányuló eljárást.
(2)	Az egészségügyi államigazgatási szerv a módosított hatású terméknek minősített terméket
-	a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - nyilvántartásba veszi.
(3)	Az egészségügyi államigazgatási szerv az eljárás során megkeresi az egészségügyért
felelős miniszter által létrehozott szakmai bizottságot (a továbbiakban: Bizottság).
(4)	A Bizottságra a szakértőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
7/L. § (1) A Bizottság a Kormány rendeletében meghatározott tudományos és egészségügyi
szempontok alapján vizsgálja, hogy a kérelmező által bemutatott új dohánytermék-
kategóriákba tartozó dohánytermék a nem e kategóriákba tartozó dohánytermékekhez képest
a legtöbb tulajdonságát tekintve jelentősen eltérő hatású-e az emberi egészségre.
(2)	A Bizottság a véleményét a megkeresésétől számított 90 napon belül hozza meg, mely
határidő egy alkalommal 90 nappal meghosszabbítható.”
10
21. §
(1)	Az Nvt. 8. §-a a következő (4d) bekezdéssel következő egészül ki:
„(4d) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős
miniszterrel egyetértésben a módosított hatású terméknek történő minősítésre irányuló eljárás
igazgatási szolgáltatási díját, valamint a Bizottság véleményére vonatkozó díj mértékét,
továbbá a díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos
részletes szabályokat rendeletben határozza meg.”
(2)	Az Nvt. 8. § (5) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„j) az új dohánytermék-kategóriák forgalmazásának és ismertetésének különös szabályait,
k) a módosított hatású terméknek történő minősítésre irányuló eljárásban vizsgálandó
tudományos és egészségügyi szempontokat, az eljárás részletes szabályai, valamint a
Bizottság összetételére és működésére vonatkozó különös szabályokat.”
3.	A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása
22. §
(1)	A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 10/D. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység végzésére a megbízható
dohánykereskedő ajánlatot tesz. Az ajánlattevő ajánlatában megjelöli azt a területet
(megyékre lebontva), ahol a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet folytatni kívánja,
bemutatja a rendelkezésére álló eszközállományt és vállalja, hogy egységenként
(megyénként) jogszabályban meghatározott - ennek hiányában az általa megajánlott -
koncessziós díjat fizet.”
(2)	A Ktv. 10/D. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az a gazdasági társaság, amellyel e § rendelkezései szerint a dohánykiskereskedelem-
ellátási tevékenység elvégzése céljából koncessziós szerződést kötöttek, e törvény
alkalmazásában koncessziós társaságnak minősül.”
23.	§
A Ktv. a következő 30. §-sal egészül ki:
„30. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a megbízható dohánykereskedővel vagy e
személy legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal az ágazati törvényben
meghatározott dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység elvégzése céljából megkötött
koncessziós szerződés alapján fizetendő koncessziós díj legkisebb mértékét és fizetési
ütemezését rendeletben meghatározza.”
11
4. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
24.	§
(1)	A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (4)
bekezdés 2. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában a dohánygyártmányok adóztatására vonatkozóan)
„2. dohánygyártmány: a cigaretta, a szivar, szivarka, a finomra vágott fogyasztási dohány, az
egyéb fogyasztási dohány, a töltőfolyadék és az új dohánytermék-kategóriák, kivéve a
kizárólag gyógyászati célra használt, gyógyhatású anyagot tartalmazó terméket, amely nem
tartalmaz dohányt és a külön jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott hatályos
forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik;”
(2)	A Jöt. 3. § (4) bekezdése a következő 14. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában a dohánygyártmányok adóztatására vonatkozóan)
„14. új dohánytermék-kategóriák: e törvény szerint cigarettának, szivarnak, szivarkának,
fogyasztási dohánynak vagy töltőfolyadéknak nem minősülő, a nemdohányzók védelméről és
a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben
ekként meghatározott dohánytermékek.”
25.	§
A Jöt. 62. § (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A (3) bekezdés f) pontja szerinti mennyiség]
„k) az új dohánytermék-kategóriák esetében 800 darab.”
26.	§
A Jöt. 74. § (1) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
(Dohánygyártmányt és alkoholterméket csak zárjeggyel ellátva bocsáthat szabadforgalomba
forgalmazási céllal az adóraktár engedélyese, importálhat az importáló és lehet belföldön
forgalmazni, kivéve)
„j) az új dohánytermék-kategóriákat.”
27.	§
(1)	A Jöt. 145. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A jövedéki adó mértéke)
,f az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott
fa)	egyszer használatos termékeire 10 forint darabonként (szálanként),
12
fb)	folyadékára 70 forint milliliterenként.”
(2)	A Jöt. 145. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A zárjegyköteles dohánygyártmány a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a
dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szerinti dohánytermék-kiskereskedelem
keretében, továbbá a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek
kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott
kiskereskedelmi értékesítés keretében csak az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett
áron értékesíthető, kivéve a 67. § (3) bekezdése szerinti visszavásárlás esetét.”
5.	A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló
2014. évi XCIV. törvény hatályon kívül helyezése
28.	§
(1)	Hatályát veszti a dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló
2014. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Doveho tv.).
(2)	Azok a vállalkozások, amelyek a Doveho tv. alapján beállt fizetési kötelezettséget
teljesítettek, az adózás rendjéről szóló törvény megfelelő alkalmazásával 2017. január 30-ig
kérelmezhetik a már megfizetett összegek visszatérítését az állami adóhatóságnál.
(3)	Az állami adóhatóság a (2) bekezdés alapján benyújtott kérelmeket az adózás rendjéről
szóló törvény megfelelő alkalmazásával bírálja el. Az állami adóhatóság a kérelem elbírálását
követő 45 napon belül intézkedik a ténylegesen befizetett összegek visszautalásáról, feltéve,
ha a kérelmezőnek más adóhiánya nem áll fenn.
6.	Záró rendelkezések
29. §
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 16. napon
lép hatályba.
(2)	A 9. § (1) bekezdése, a 14. § (3) bekezdése, a 24. § (1) bekezdése és a 27. § (2) bekezdése
2017.	január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 24. § (2) bekezdése, a 25. §, a 26. §, valamint a 27. § (1) bekezdése 2017. január 2-án
lép hatályba.
13
Indokolás
Általános indokolás
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről
szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Dohánytörvény), illetve - ehhez
kapcsolódóan - néhány további törvény módosítását több szempont is szükségessé teszi.
Ismert általános célkitűzése az Országgyűlésnek és a Kormánynak, hogy a dohányzás,
különösen a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítására vonatkozó szabályok mindenkor
kellően szigorúak legyenek. Elsődleges most is, hogy a fiatalkorúak kiszolgálásának tilalmára
vonatkozó szabályok tovább szigorodnak - objektív felelősséget teremtve a dohánytermék-
kiskereskedők számára abban a tekintetben, hogy a dohánytermékek a fiatalkorúak számára
nem lehetnek hozzáférhetőek.
A Dohánytörvény módosítását ezen túlmenően a tagállamoknak a dohánytermékek és
kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti
és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló 2014/40/EU irányelv (a továbbiakban: Irányelv) rendelkezései is
indokolják. A törvényjavaslat - az Irányelv rendelkezéseivel összhangban - egyrészt
szabályozza, másrészt ugyanakkor a Dohánytörvény hatálya alá is vonja nemcsak az
elektronikus cigarettákat, de az Irányelvben meghatározott egyéb (új típusú)
dohánytermékeket is. A jövőben az ún. új dohánytermék-kategóriákba tartozó
dohánytermékeket (ilyenek például a most teret hódító, hevítéssel működő dohánytermékek,
illetve más - dohányt is tartalmazó - patronos termékek), vagy füst nélküli dohánytermékeket
is csak koncessziós dohányboltban lehet forgalmazni. Mivel ezen termékek elterjedése a
közeljövőben várható (a szomszédos országokban már részben elterjedtek), és jelenleg ezen
termékek korlátozás nélkül értékesíthetőek, illetve népszerűsíthetőek lennének
Magyarországon, ezért a fiatalkorúak védelmében, és általában a rászokás megelőzése végett
szükséges az eladáshelyi korlátozás felállítása e termékek tekintetében is. A törvényjavaslat
nemcsak az Irányelv ezen részében foglaltak átvezetéséhez szükséges szabályokat, de az új
dohánytermék kategóriák adózására vonatkozó szabályokat is tartalmazza.
A 2013 óta működő dohány-kiskereskedelmi rendszer érdemi változtatásra továbbra sem
szorul: mindössze az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. jogosítványainak
kiterjesztése és néhány technikainak minősülő szabály pontosítása történik meg, amelyek a
mindennapi gyakorlatban felmerült kérdésekre adnak választ.
Közel egy évvel a dohány-kiskereskedelmi ellátó rendszerének bevezetését követően
megállapítható, hogy az beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A „dohányellátó”
versenysemlegesen, a szabályokat betartva szolgálja ki a kiskereskedőket, akik az új
rendszerben valóban csak azon dohánytermékeket rendelik meg, amelyekre szükségük van
(megszűnt a korábban széles körben tapasztalt „árukapcsolás” is). A dohány-kiskereskedelmi
ellátó működtetése kapcsán a Kormány ugyanakkor egyeztetést is folytatott az Európai
Bizottsággal annak érdekében, hogy a dohányellátó működésével összefüggő garanciális
szabályok kapcsán megállapítható legyen: a szabályok az európai uniós joggal is
összhangban vannak. Az Európai Bizottság néhány javaslattal élt a magyar jogalkotó felé
annak érdekében, hogy a dohányellátó versenysemleges működtetése mindenkor
maradéktalanul biztosítható legyen. Ezek a javaslatok a dohányellátó működésének érdemét
14
nem befolyásolják, de átvezetésükkel hosszabb távra is nyugodt, kiszámítható piaci
körülmények teremthetőek.
Részletes indokolás
1.	A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek
kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat a Dohánytörvény hatálya alá vonja nemcsak az elektronikus cigarettákat,
de az Irányelvben meghatározott egyéb dohánytermékeket is. Ennek megfelelően a füst
nélküli dohánytermékek, valamint a 2014. május 20-a után forgalomba hozott új típusú
dohánytermékek (új dohánytermék-kategóriák) kiskereskedelme is csak a Dohánytörvény
szabályainak betartásával folytatható.
A törvényjavaslat ezen felül még szigorúbb követelményt állapít meg a dohánytermékek
forgalmazása kapcsán azzal, hogy - a korábbi szabályokkal szemben, amelyek csak azt írták
elő, hogy törekedni kell arra, hogy a dohánytermékek értékesítése a fiatalkorúak elől elzárt
módon történjen, illetve a dohánytermék nem lehet számukra hozzáférhető - egyrészt
kiterjeszti a tilalmazott termékek körét, másrészt kiiktatja a Dohánytörvényből a kötelezettség
teljesítésének szubjektív megítélését lehetővé tevő rendelkezést.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat az Irányelvben meghatározottak szerint pontosítja a Dohánytörvényt a
„dohányzásra szánt dohánytermék” fogalmának bevezetésével, továbbá a dohányboltban
értékesíthető termékek körébe vonja mindazokat a dohánytermékeket, amelyek az
Irányelvben felsoroltattak. A törvényjavaslat technikai pontosítást tartalmaz a
dohányterméket kiegészítő termék meghatározásához kapcsolódóan.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja, és - a Kormány, illetve az Európai Bizottság között folytatott
egyeztetéseknek megfelelően - részben kiterjeszti az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi
Nonprofit Zrt. jogosítványait. A § felsorolja a részvénytársaság szakmai feladatait, melyek
közül kiemelendő, hogy az Európai Bizottság kérésének megfelelően a részvénytársaság a
jövőben mediációs feladatokat láthat el a piaci szereplők esetlegesen felmerülő jogvitáiban.
A 4. és 5. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja azt a szabályozást, hogy a Dohánytörvényben a kiadható
koncessziók számát milyen módszerrel kell meghatározni; továbbá a törvényi hivatkozás
pontosítását is tartalmazza.
A 6. §-hoz
A törvényjavaslat egyetlen kivételt megállapít a dohánytermék-kiskereskedőnek arra, hogy
ne a dohány-kiskereskedelmi ellátótól, hanem más dohánytermék-kiskereskedőtől vásároljon
dohányterméket. Ha egy dohánytermék-kiskereskedő elveszíti vagy visszaadja a
15
jogosultságát e termékek értékesítésére, akkor tőle a meglévő készleteit más dohánytermék-
kiskereskedők 60 napon belül felvásárolhatják.
A 7. §-hoz
A § (1) bekezdése pontosítja azt a rendelkezést, miszerint készlethiány esetén - mivel
előfordulhat, hogy időközben a teljes korábbi rendelésre a dohánytermék-kiskereskedőnek
egyéb okból (belső átcsoportosítás, C+C raktárban történt vásárlás) már nincs szüksége - a
dohány-kiskereskedelmi ellátó csak akkor szállítja változatlan formában a korábbi
megrendelést, ha azt a dohánytermék-kiskereskedő ismételten megerősíti.
Az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetést követően a § (2) bekezdésében pontosításra
kerül, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó csak a tevékenységéhez elengedhetetlenül
szükséges adatokat kérheti a dohánytermék-nagykereskedőktől. E szabály újabb garancia a
dohány-kiskereskedelmi ellátó versenysemleges működésére.
Ugyancsak pontosításra kerül, hogy a koncessziós törvény értelmében melyek azok a
tevékenységek, amelyek a dohánykiskereskedelem-ellátással szoros összefüggésbe
hozhatóak, és ezért folytathatóak a dohány-kiskereskedelmi ellátó (mint koncessziós
társaság) által is. Ez a szabály egy újabb versenyjogi garancia arra, hogy a dohány-
kiskereskedelmi ellátó valóban csak azt a tevékenységet folytathassa, amelyre létrehozták, és
a szűkebb értelemben vett dohánytermékek, illetve ahhoz szorosan kapcsolódó termékeken
kívül a dohányboltba mást ne szállíthassanak (nyitva hagyva a versenyt az egyéb, a
dohányboltban forgalmazható termékek beszállítói között).
A 8. §-hoz
A törvényjavaslat - a helytelen jogalkalmazói gyakorlatra figyelemmel - pontosítja, hogy a
szivarok kivételével minden olyan dohányterméket, amelynek csomagolása képpel kombinált
figyelmeztetést tartalmaz, csak ezen képet a fogyasztó felé fordítva lehet megjeleníteni. Nincs
mód arra, hogy az ugyanazon alfajtákba tartozó dohánytermékeket - ha azokból az
értékesítési csatornában (polcon) több is megjelenik - részben a képes figyelmeztetéssel,
részben a képet nem tartalmazó előlappal jelenítsék meg.
A 9. §-hoz
A Dohánytörvény 15/E. §-ának a pontosítására elsősorban a jövedéki törvény változásai miatt
kerül sor, hiszen 2017. január 1-jétől a dohánytermékek árai hirdetmény útján kerülnek
meghatározásra, illetve hirdetmény útján lehet megváltoztatni azokat. Éppen ezért a
dohánytermékekhez kapcsolódó árrést sem a szabadforgalomba bocsátáskori árhoz, hanem a
dohánytermék-kiskereskedő részére történő átadás napján érvényes árhoz (azaz, amely napon
a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-kiskereskedőnek az árut kiszállítja) igazítva
kell megállapítani.
A törvényjavaslat egy új (8) bekezdés megállapításával - az Európai Bizottsággal folytatott
egyeztetésekkel összhangban - megnyitja a lehetőségét annak is, hogy a dohány-
kiskereskedelmi ellátó - a jogszabályok keretei között - versenysemleges pénzbeli
visszatérítést nyújtson a dohánytermék-nagykereskedőknek a forgalmi adatok alapján. Ez
nem kötelező; annak minden részlete a felek (azaz a nagykereskedők és az ellátó) közötti
önkéntes megállapodáson alapulhat, amelynek kereteit a törvény meghatározza ugyan, de
16
ezen túl más feltételhez (például miniszteri jóváhagyáshoz) nem köti. A rendelkezés ebben a
formában tehát a Dohánytörvény 15/E. § (6) bekezdésében foglalt általános tilalom alóli
kivételt teremti meg.
A 10. §-hoz
Mivel már a dohányipar is felismerte, hogy a „hagyományos dohányáruk” oly mértékben
károsak, hogy e termékek hosszú távú jövője nem tartható, ezért új típusú dohánytermékek
fejlesztésébe fogtak annak érdekében, hogy a dohányzás káros hatásait csökkentsék. Mivel az
új típusú dohánytermékek terjesztését az Irányelv egyrészt lehetővé teszi, másrészt a
környező országokban meg is kezdődött e termékek terjesztése, ezért szükséges a jogi
környezet megfelelő átalakítása annak érdekében, hogy e termékek értékesítése és ismertetése
Magyarországon a dohánytermékekéhez hasonló zárt keretek között történjék. Szemben az
Irányelv által széleskörűre tárt lehetőségekkel, Magyarországon a módosított hatású termékek
esetében (ezek lehetnek elektronikus cigaretták is) csak akkor lesz mód arra, hogy a
dohányboltokban a termékek ismertetésére a gyártók lehetőséget kapjanak, és a
forgalmazásra esetlegesen eltérő, különös szabályok vonatkozzanak, ha külön jogszabály
erről kifejezetten rendelkezik, és a külön jogszabályban meghatározott eljárásrendben
tudományos bizonyítást is nyer, hogy e termékek valóban érdemben csökkentik a
dohányzással együtt járó káros következményeket.
A 11. és 12. §-hoz
A törvényjavaslat - az 1. § rendelkezéseivel összhangban - szigorúbb követelményt állapít
meg a dohánytermékek forgalmazása kapcsán azzal, hogy - a korábbi szabályokkal szemben
-	kiiktatja a törvényből a kötelezettség teljesítésének szubjektív megítélését lehetővé tevő
rendelkezést.
Ugyancsak rendelkezik a törvényjavaslat arról, hogy a dohánytermékek láthatóságának
korlátozására vonatkozó kötelezettség teljesítését - mivel a Dohánytörvény 12. §-a
rendelkezéseinek betartatása is e hatóság hatáskörébe tartozik - a fogyasztóvédelmi hatóság
ellenőrzi.
A 13. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja a szankciókra vonatkozó rendelkezéseket.
A 14., 17. és 18. §-hoz
Átmeneti és hatályon kívül helyező rendelkezés. A törvényjavaslat továbbá a dohány-
kiskereskedelmi ellátó által a nagykereskedők felé teljesítendő fizetési kötelezettség
határidejét is csökkenti.
A 15. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés a törvényjavaslat új szabályaihoz igazítva.
17
A 16. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza azt az időbeli korlátot, amelyben a dohánytermék-
kiskereskedő az állammal szemben igényt érvényesíthet a jóhiszeműség követelményeire
figyelemmel. A javaslat szubjektív és objektív határidőt is megállapít, amelyet kétség esetén
a kiskereskedelmi koncessziós szerződés létrejöttének napjától kell számítani.
2.	A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának
egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása
A 19-21. §-hoz
A törvényjavaslat - az Irányelv rendelkezéseivel összhangban - beiktatja a nemdohányzók
védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló
1999. évi XLII. törvénybe valamennyi, az Irányelvben szereplő, de a hazai jogszabályokba
csak részben átültetett dohánytermék fogalmát. Ezek között kiemelést érdemel az, hogy az
elektronikus cigaretták és az új dohánytermék-kategóriák esetében lehetőség nyílik arra, hogy
ezek csökkentett kockázatát tudományos minősítési eljárás keretében alátámasszák.
3.	A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása
A 22. és 23. §-hoz
Az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetésekkel összhangban, az Európai Bizottság
javaslatára jogszabályban szükséges szabályozni a dohány-kiskereskedelmi ellátó által
fizetendő koncessziós díj legkisebb mértékét és fizetési ütemezését, amelyet egy, az Európai
Bizottsággal közösen megállapított formula alapján kell meghatározni. A részletes számítási
metódust a törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet tartalmazza majd. A
törvényjavaslat a kapcsolódó felhatalmazó rendelkezést is tartalmazza.
Továbbá, annak érdekében, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó által végezhető
tevékenységek a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 22. §-
ában foglaltak szerint korlátozhatóak legyenek, szükséges annak egyértelmű kimondása,
hogy a Ktv. 22. §-a alkalmazásában a dohány-kiskereskedelmi ellátó is koncessziós
társaságnak minősül.
4.	A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
A 24-27. §-hoz
Az új dohánytermék-kategóriák bevezetésével szükséges ezen termékek adózására vonatkozó
szabályokat is rendezni. Ugyancsak pontosítani indokolt, hogy azon dohánytermékeket is
csak az általános szabályok szerint közzétett áron lehet kiskereskedelmi forgalomban
értékesíteni 2017. január 1-ét követően, amelyeket nem dohányboltban, hanem a
Dohánytörvényben nevesített kivételes helyszíneken (nemzetközi repülőtér, büntetés-
végrehajtási intézet) hoznak kiskereskedelmi forgalomba.
18
5.	A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló
2014. évi XCIV. törvény hatályon kívül helyezése
A 28. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy az Európai Bizottság a dohányipari vállalkozások 2015. évi
egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Doveho tv.)
kapcsán olyan határozatot hozott, melynek alapján a törvény rendelkezéseinek ebben a
formában történő alkalmazása nem fér össze az uniós jogszabályokkal, ezért a Doveho tv.
hatályon kívül helyezésre kerül. A törvény alapján az Európai Bizottság korábbi
határozatainak megfelelően egyébként sem került sor az adó döntő részének behajtására;
ugyanakkor mindazok, akik eddig nem igényelték vissza a Doveho tv. alapján teljesített
befizetéseiket, a törvényjavaslat e §-ában foglaltak alapján is megtehetik azt.
6. Záró rendelkezések
A 29. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.