﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12450. számú
törvényjavaslat
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2016. október
2016. évi ... törvény
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról
1. §
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 53. §-a a következő
(1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Adótitoknak minősül különösen
a)	az államháztartás központi alrendszere terhére nyújtott adókedvezmény, jóváírás,
b)	az adózó által törvényben meghatározott célra nyújtott támogatás, vagy
c)	az adózó által törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlás
esetén a támogatást nyújtó, a felajánló adózó megnevezése, az általa igénybe vett
adókedvezmény, jóváírás, valamint az általa juttatott támogatás, felajánlott adó vagy
adóelőleg mértéke, továbbá a támogatott megnevezése, a támogatott által kapott támogatás és
a támogatott javára felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke.”
2.	§
Az Art. 53. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak
a)	a támogatást nyújtó, felajánlást tevő adózó által az adóévben igénybe vett
adókedvezmény, jóváírás,
b)	a támogatott által az adóévben az adózóktól kapott támogatás, és
c)	a támogatott javára az adóévben az adózók részéről felajánlott adó vagy adóelőleg
összesített mértéke.
(7)	Nem minősül adótitoknak a nemzeti vagyont kezelő, azzal gazdálkodó adózó esetében az
(1a) bekezdés szerinti
a)	adókedvezmény, jóváírás,
b)	támogatás, és
c)	felajánlott adó vagy adóelőleg
adóévben összesített mértéke.”
3.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
1
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az adóalanyok választásuk szerint támogatást nyújthatnak általuk kiválasztott, jogszabályban
meghatározott célokra, szervezetek részére.
Az adóalanyok által a fentiek szerint nyújtott támogatás kedvezményezettje, összege és
időpontja is kizárólag az adóalany döntésén alapul, mint ahogy az is, hogy a támogatás
kapcsán esetlegesen kötött szerződéseket milyen feltételekkel kötik.
Az adótörvények egyes támogatások kapcsán - tekintettel arra, hogy azokat olyan cél
megsegítésére nyújtják, melynek társadalmi jelentősége kiemelt - lehetőséget adnak
kedvezmény igénybevételére. A kedvezményekkel is ösztönzött támogatások vonatkozásában
az adótörvények a szabályozási keretet adják meg (rendelkeznek például a kedvezmény
igénybevételének módjáról, a kedvezmény korlátjáról, a rendeltetésszerű joggyakorlás
követelményéről, esetlegesen szerződéshez kötik a kedvezmény igénybevételét), vagyis a
támogatás részleteibe a megadott kereteken túl nem avatkoznak bele. A támogatás alapján a
támogató adóalany a kedvezményt az adótörvényben meghatározott keretekre figyelemmel, a
döntése szerinti mértékig és ütemezéssel érvényesíti. A kedvezmény alkalmazása attól is
nagymértékben függ, hogy az adóalany az adóévben nyereségesen végezte-e tevékenységét.
Mindezekből következően a támogatások kapcsán az adózók rendelkezési joga - a
kedvezmények jogszabályban meghatározott feltételei között - szabadon érvényesülhet, azok
közvetlenül nem képezik az államháztartás részét, az állam újraelosztó funkciót azok kapcsán
nem lát el. Ehhez hasonlóan a támogatások kapcsán a kedvezmény igénybevétele is - a
jogszabály adta keretek között - az adózó döntésének függvénye, tehát az nem automatikusan
Jár”.
A támogatásokra tekintettel igénybe vehető kedvezményekkel kapcsolatban az adótörvények
rögzítik azokat az anyagi jogi és eljárásjogi garanciákat, amelyek a kedvezmény
igénybevételének jogszerűségét hivatottak biztosítani, rögzítik továbbá az esetleges
jogsértések szankcióit is.
Mindezek mellett ugyanakkor a támogatásokra vonatkozó egyes adatok kapcsán - figyelembe
véve, hogy ezen adatok az adózói magán- és üzleti szféra körébe is tartoznak - szükséges,
hogy tisztázásra kerüljön az adótitok fogalmán keresztüli védettség mibenléte, mértéke,
továbbá az átláthatóság biztosítása érdekében a támogatások kapcsán megismerhető adatok
köre.
A módosítás célja, hogy ezen jogalkotói szándékot megvalósítsa.
2
Részletes indokolás
a(z) 1. §-hoz
Az adózás rendjéről szóló törvény az adótitok fogalmát széles körben határozza meg, s
adótitoknak minősíti az adózást érintő tényt, adatot, körülményt, határozatot, végzést,
igazolást vagy más iratot. Mindezek alapján az adózók által juttatott támogatásokkal, az
adózók által igénybe vett kedvezményekkel kapcsolatos adatok adótitoknak minősülnek.
A javaslat az adótitokra vonatkozó rendelkezés kiegészítésére tesz javaslatot olyan módon,
hogy rögzíti, hogy az adózók által juttatott támogatásokra vonatkozó adatok köréből mely
adatok minősülnek különösen az adótitok fogalmi körébe tartozónak, tekintettel arra is, hogy
ezen adatok a magán- és üzleti szféra körébe is tartoznak, s mint ilyenek konkrét jogszabályi
előírás alapján is szükséges védettségük biztosítása.
A javaslat szerint adótitoknak minősül különösen az államháztartás központi alrendszere
terhére nyújtott adókedvezmény, jóváírás, az adózó által törvényben meghatározott célra
nyújtott támogatás, vagy az adózó által törvényben meghatározott kedvezményezett célra
történő felajánlás esetén a támogatást nyújtó, a felajánló adózó megnevezése, az általa
igénybe vett adókedvezmény, jóváírás, valamint az általa juttatott támogatás, felajánlott adó
vagy adóelőleg mértéke, továbbá a támogatott megnevezése, a támogatott által kapott
támogatás és a támogatott javára felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke.
Ez azt is jelenti, hogy például a kultúra támogatása kapcsán a támogatást nyújtó adózó
megnevezése, az adózó által egy meghatározott szervezetnek az adóévben nyújtott támogatási
összeg, a támogatott szervezet megnevezése és a támogatott által az egyes támogatóktól
külön-külön kapott támogatási összeg az adótitokra vonatkozó védelemben részesül.
a(z) 2. §-hoz
A javaslat az adótitok fogalmának kiegészítése kapcsán arról rendelkezik, hogy az adózók
által jutatott támogatásokkal összefüggésben mely adatok nem minősülnek adótitoknak. A
javaslat rögzíti, hogy nem minősül adótitoknak a támogatást nyújtó, felajánlást tevő adózó
által az adóévben igénybe vett adókedvezmény, jóváírás összesített mértéke, a támogatott által
az adóévben az adózóktól kapott támogatás összesített mértéke, és a támogatott javára az
adóévben az adózók részéről felajánlott adó vagy adóelőleg összesített mértéke.
A jogszabály-módosítást - többek között - az indokolja, hogy a beszámoló közzétételével
kapcsolatos előírások alapján az adóévben igénybe vett adókedvezmény, jóváírás mértéke
jelenleg is nyilvánosan elérhető, bárki által megismerhető adat.
Emellett az átláthatóság biztosítása érdekében a kapott támogatások kumulált összege nem
tekinthető az üzleti, vagy magánszférába tartozó adatnak, így a javaslat biztosítja annak
megismerhetőségét.
Az állami vagyon kezelésére, nyilvánosságára vonatkozó szigorúbb elvárásoknak
megfelelően, nem minősül adótitoknak a nemzeti, illetve állami vagyont kezelő, azzal
gazdálkodó támogatók esetében a támogatás adóévben összesített mértéke és az igénybe vett
kedvezmény összesített mértéke.
a(z) 3 .§-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
3