﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12459. számú
törvényjavaslat
a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról
Előadó: Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
2016. október
2016. évi ... törvény
a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról
1. §
(1)	A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 5. § (5) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az amatőr sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettől, amellyel az (1)
bekezdés szerint tagsági, szerződéses vagy tanulói jogviszonyban áll, valamint más
természetes és jogi személytől díjazásban nem részesülhet. Ha a sportszövetség szabályzata a
sportág jellegére és a nemzetközi szövetség követelményeire tekintettel másként nem
rendelkezik, nem minősül ilyen díjazásnak,
a)	az amatőr sportoló felkészüléssel és versenyzéssel összefüggő indokolt és igazolt
költségeinek megtérítése, az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás, valamint a Gerevich
Aladár-sportösztöndíjrendszer keretében kapott támogatás,
b)	a kiemelkedő sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés (pénzbeli
elismerés, érem, ajándéktárgy stb.)”
(2)	Az Stv. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A tagsági viszony, a sportszerződés vagy a tanulói jogviszony létrejöttével az
amatőr sportoló játékjogának használatát e jogviszony fennállásának időtartamára -
figyelemmel a 7. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra - sportszervezetének ingyenesen
átengedi.”
2. §
Az Stv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az amatőr sportoló sportszerződés alapján sportol, e szerződés fennállásának
időtartama alatt csak a sportszervezete (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: átadó
sportszervezet) előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át ideiglenesen vagy véglegesen
másik sportszervezethez (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: átvevő sportszervezet). Az
ideiglenes átigazolással (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: kölcsönadás) vagy a
végleges átigazolással az amatőr sportoló játékjogának használatát az átvevő sportszervezet
szerzi meg. Az átadó sportszervezet - amennyiben azt a sportszövetség, szabályzatában
foglaltak szerint lehetővé teszi - a hozzájárulás megadását költségtérítés fizetéséhez kötheti.
A költségtérítés az amatőr sportoló kinevelésének ellenértéke, amely az adózás szempontjából
szolgáltatásnyújtásnak minősül.”
3.	§
Az Stv. 14. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
2
„(2a) Nemzetközi minősítésű sportoló doppingellenes jogerős sportfegyelmi
büntetéssel szemben kizárólag a CAS-hoz fordulhat.”
4.	§
Az Stv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Sportszervezetek a sportegyesületek, a sportvállalkozások, a sportiskolák,
valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok.”
5.	§
Az Stv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a
versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye.
Sportegyesület - az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott
feltételek teljesülése esetén - közvetlenül is részesíthető állami támogatásban. A sportszakmai
szempontból kiemelt, utánpótlás-nevelési, illetve felnőtt korosztályok felkészítését több
sportágban egyaránt végző - az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben
meghatározott feltételeknek megfelelő - sportegyesülettel - ideértve az egyesületi jellegű
sportiskolát is - kiemelt sportegyesületként (egyesületi jellegű sportiskolaként) a
sportpolitikáért felelős miniszter olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai ciklusokra szóló
megállapodást köthet.”
6.	§
Az Stv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakszövetség nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet a sportág
versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek hozhatnak létre. A sportág
versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek tagként való felvétele a szakszövetségbe
nem tagadható meg, ha azok a szakszövetség alapszabályát magukra nézve kötelezőnek
fogadják el.”
7.	§
Az Stv. 22. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének
szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében
különösen:)
„i) stratégiai jellegű feladatai körében meghatározza a versenyzők minősítési
szintjeit.”
3
8. §
(1)	Az Stv. 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A sportág rendeltetésszerű működése érdekében - a külön jogszabályokban előírt más
szabályzatok mellett - a szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggő
szabályzatokat köteles megalkotni:)
„b) igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzat, amely tartalmazza a versenyzők
sporttevékenységére és érdekvédelmére vonatkozó szakmai előírásokat is,”
(2)	Az Stv. 23. § (1) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(A sportág rendeltetésszerű működése érdekében - a külön jogszabályokban előírt más
szabályzatok mellett - a szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggő
szabályzatokat köteles megalkotni:)
„h) etikai és gyermekvédelmi szabályzat,
i)	sportegészségügyi szabályzat, amely tartalmazza különösen a sportsérülések
megelőzésére, a sportegészségügyi ellátás biztosítására és a sportbiztosításra vonatkozó
sportági előírásokat is.”
9.	§
Az Stv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakszövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után
fennmaradó vagyont a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fizetési
számlájára kell befizetni, és azt az utánpótlás-nevelés központi költségvetési támogatására
kell fordítani.”
10.	§
Az Stv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A sportági szövetség a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásai alapján - az e
törvényben meghatározott eltérésekkel - működő szövetség, amelynek tagjai kizárólag
sportszervezetek lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is működhet. Egy sportágban
csak egy országos sportági szövetség működhet.”
11. §
Az Stv. 34. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A sportszövetség a hivatásos, illetve vegyes versenyrendszerre (bajnokságra)
vonatkozó szabályzatában:)
4
„a) előírhatja a nevezés leadásával egyidejűleg meghatározott összegű óvadék
letételét. Az óvadékot a sportszövetségnek kamatozó külön számlán kell kezelnie, és azt a
bajnokság befejezésekor a kamatokkal együtt a bajnokság befejezésétől számított nyolc napon
belül vissza kell fizetnie a sportszervezetnek. Ha a sportszervezet a bajnokságot nem fejezi be,
az óvadék és a kamat arányos része a sportszövetséget illeti,”
12.	§
Az Stv. VI. Fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„VI. Fejezet
A SPORT CIVIL IGAZGATÁSI ÉS ÉRDEKKÉPVISELETI RENDSZERE
A Magyar Olimpiai Bizottság
38.	§ (1) A MOB a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) által
kizárólagos nemzeti olimpiai bizottságként elismert, az olimpiai mozgalommal kapcsolatos
szervezett versenysporttal összefüggő - e törvényben meghatározott -, országos
közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül
közhasznú szervezetnek minősül. A MOB-ot a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.
(2)	A MOB működésének részletes szabályait a NOB alapszabályának és egyéb
szabályzatainak (különösen az Olimpiai Chartának), valamint e törvény és a külön
jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály
határozza meg.
(3)	A MOB feladatai az olimpiai mozgalom területén elsősorban:
a)	végrehajtja a NOB alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti olimpiai
bizottságok részére megállapított célkitűzéseket és feladatokat,
b)	a szakszövetségekkel együttműködve elősegíti a versenyzők olimpiai játékokra való
felkészülését, illetve részvételét,
c)	fejleszti az olimpiai mozgalmat,
d)	ápolja az olimpiai eszmét,
e)	az olimpiai mozgalom érdekében védi az olimpiai jelképeket, szimbólumokat,
f)	kizárólagos jogokat gyakorol - a NOB előírásaival összhangban - az alábbi
területeken:
fa)	a sportágak és a sportolók nevezése és sportszakemberek akkreditálása a nyári és
téli olimpiai játékokra, a nyári és téli ifjúsági olimpiai játékokra, valamint az európai ifjúsági
olimpiai fesztiválra, a NOB és az Európai Olimpiai Bizottság által elismert sporteseményekre,
játékokra, továbbá a nyári és a téli európai ifjúsági olimpiai fesztiválokra,
fb)	a NOB szabályzataiban meghatározott olimpiai tulajdonelemeknek - különösen az
olimpiai szimbólumnak, zászlónak, jelmondatnak, lángnak, fáklyának az „olimpia” és
„olimpiai” elnevezésnek -, valamint azok bármely nyelvű fordításának bármilyen módon és
formában történő megjelenítése, felhasználása, illetve ezek mások általi bármilyen módon és
formában történő megjelenítésének, felhasználásának engedélyezése, valamint az ezzel
kapcsolatos vagyoni jogok gyakorlása, illetve az ezekkel való rendelkezés. Az olimpiai
tulajdonelemek megjelenítésének tekintendők az olimpiai tulajdonelemekhez hasonló,
5
azokkal összevethető, azokra közvetett, de egyértelműen azonosítható formában utaló
megjelenítések,
g)	jóváhagyja a sportszövetségek éves olimpiai felkészülési programját és nyomon
követi annak megvalósítását,
h)	elfogadja a sportszövetségek olimpiai felkészülési programjáról készített szakmai
beszámolót,
i)	ellátja az olimpiai pályázattal összefüggésben, a NOB alapszabályában és egyéb
szabályzataiban a nemzeti olimpiai bizottságok részére megállapított feladatokat.
(4)	A MOB feladatai az utánpótlás-nevelés területén elsősorban:
a)	szakmai javaslatot tesz a magyar sport utánpótlás-nevelési koncepciójára, valamint
az utánpótlás-nevelés szakmai programjaira,
b)	sportszakmai javaslatot tesz a tehetséggondozó, élutánpótlás-nevelő programokra
és a sportiskolai programra, egyeztet a programokban szereplő országos sportági
szakszövetségekkel és sportiskolákkal.
39.	§ A MOB stratégiai jellegű feladatai elsősorban:
a)	javaslatot tesz az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysport
stratégiai fejlesztési céljaira és irányaira, és ezek meghatározásában együttműködik a
sportpolitikáért felelős miniszterrel,
b)	figyelemmel kíséri a sportszövetségek által elkészített sportági stratégiai fejlesztési
koncepciók megvalósítását,
c)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel és a további
sportköztestületekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában és
megvalósításában,
d)	az olimpiai mozgalom eszményének jegyében segíti az ifjúság testi, erkölcsi és
kulturális nevelését, felvilágosító kampánnyal és más eszközökkel támogatja a tisztességes
játék (fair play) szellemében való versenyzést, fellép a sportmozgalomra ható káros
jelenségek (különösen a tiltott teljesítményfokozás, valamint a verseny, mérkőzés
eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolása és a fogadási csalás)
ellen,
e)	javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a sportolóvá válás
gondozásának módszertanára a kiválasztástól a nemzetközi szintű teljesítményig,
f)	javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszternek a támogatási rendszerek
minőségbiztosítási rendszerére (benchmark-rendszer) és követelményeire,
g)	négyéves ciklusokban megtervezi az olimpiai felkészülés rendszerét és szakmai
javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a sport világesemények
támogatására,
h)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sportszakemberek képzési,
továbbképzési, valamint foglalkoztatási céljait szolgáló programok meghatározásában, segíti a
sportszövetségek kötelező sportszakember-továbbképzési feladataik ellátását,
i)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sporttudomány fejlesztésével
összefüggő szakmai feladatok ellátásában,
j) közreműködik a korszerű edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában, és
segíti a hatékony módszerek és eljárások széleskörű terjesztését,
6
k) a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint
közreműködik a doppingellenes tevékenységgel összefüggő sportszakmai feladatok
ellátásában.
40.	§ A MOB sportigazgatási feladatai elsősorban:
a)	javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére az olimpiai mozgalommal
kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő kormányzati intézkedések, szabályozási
koncepciók megtételére, véleményezi az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett
versenysporttal összefüggő jogszabálytervezeteket,
b)	biztosítja a Sport Állandó Választottbíróság működési feltételeit.
41.	§ A MOB feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
költségvetési fejezetéből származó, az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett
versenysporttal összefüggő állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával,
felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos - az e törvényben és az állami
sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben
meghatározottak szerint - a következők:
a)	az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott, a sportpolitikáért felelős
miniszter által a MOB részére megadott határidőben a központi költségvetési támogatások
elosztásának irányaira és arányaira vonatkozó javaslatot küld a sportpolitikáért felelős
miniszter részére a 39. § b) pontja szerinti sportági stratégiai fejlesztési koncepciók
figyelembevételével,
b)	javaslatot tesz az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal
összefüggő állami sportcélú támogatások felosztási elveire,
c)	dönt a részére rendelkezésre bocsátott állami sportcélú támogatások
felhasználásáról és folyósítja a támogatásokat,
d)	koordinálja és folyamatosan nyomon követi a rendelkezésére bocsátott állami
sportcélú támogatás felhasználását,
e)	szakmailag véleményezi az éves támogatási programok megvalósításának
folyamatában (az adminisztratív célú támogatások kivételével) benyújtott negyedéves
szakmai előrehaladási jelentéseket és azok eredményéről tájékoztatja a sportpolitikáért felelős
minisztert,
f)	részt vesz a részére juttatott állami sportcélú támogatás felhasználásával
kapcsolatos elszámolási feladatokban, ennek keretében
fa)	elszámoltatja a kedvezményezettet a továbbadott állami sportcélú támogatásról,
fb)	elszámol a 46. § (1) bekezdésében meghatározott állami sportcélú támogatással,
g)	az 58. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint részt vesz a Gerevich Aladár-
sportösztöndíj működtetésében,
h)	ellátja a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei,
valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas
sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülését, gondozza a sporttémájú művészeti
pályázati programokat.
42.	§ (1) A MOB tagjai
a)	azok a büntetlen előéletű magyar állampolgárok, valamint az olimpiai sportágak
azon képviselői, akik elismerik és magukénak vallják az olimpiai eszmét, készek elősegíteni a
MOB működését, akiket a MOB alapszabályában felsorolt szervek és szervezetek
képviselőiként taggá delegálnak, illetve akik a MOB alapszabályában foglaltak szerint
személyes jogosultság alapján válnak tagokká,
7
b)	- a MOB alapszabályának elfogadása esetén - alanyi jogon az olimpiai sportágak
országos sportági szakszövetségei.
(2)	A MOB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a
továbbiakban együtt: MOB-főtitkár) tartja nyilván.
(3)	A MOB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság
alapján a MOB tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával
egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja a MOB-főtitkár részére azt a tényt, hogy
büntetlen előéletű.
(4)	A MOB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását
megelőzően a MOB-főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy
büntetlen előéletű.
(5)	A
a)	MOB tagja a tagság fennállása alatt a MOB elnökének felhívására,
b)	MOB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés
írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására
a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott
személyén kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, a
MOB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(6)	Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a
MOB a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány
kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(7)	Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az
(5)	bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági
jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.
(8)	A MOB-főtitkár
a)	a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tagságról meghozott
döntés időpontjáig,
b)	a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB elnökségi tagságról
meghozott döntés időpontjáig,
c)	az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tag tagsági
viszonyának megszűnéséig
kezeli.
43.	§ (1) A MOB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A
közgyűlésben a MOB alapszabályában rögzített számú helyet kell biztosítani az olimpiai
sportágak szakszövetségei által jelölt személyeknek azzal, hogy számuknak meg kell haladnia
a MOB tagjai létszámának felét. A MOB alapszabálya lehetővé teheti, hogy - az arányosság
elvének betartásával - egy tag több képviselőt is küldjön - tagsági jogokkal - a közgyűlésbe.
A MOB közgyűlésének részletes összetételét a MOB alapszabálya határozza meg.
(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
8
a)	az alapszabály megállapítása és módosítása,
b)	az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelő szerv
(felügyelőbizottság) elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,
c)	az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi
költségvetés (pénzügyi és szakmai terv) elfogadása,
d)	az ügyintéző és képviseleti szerv (elnökség) éves beszámolójának elfogadása,
e)	döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe utal.
(3)	A MOB közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehetnek részt.
(4)	A MOB-ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az
alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül választott testület (elnökség). A MOB
elnökségének tagjai: az elnök, valamint a MOB alapszabályában meghatározott további
személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar
állampolgár lehet. A MOB elnökségének tagja nem lehet állami vezető.
(5)	Az elnökség ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni a felügyelőbizottság
tagjait, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.
44.	§ (1) A MOB működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A
felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a
sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága
nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.
(2)	A felügyelőbizottság - a MOB közgyűlése által elfogadott - éves ellenőrzési
munkaterv alapján látja el feladatát.
(3)	A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 43. § (2)
bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és a MOB költségvetéséről nem dönthet. A
MOB alapszabálya határozza meg a MOB közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a
felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A
felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben a MOB irataiba betekinthet, a
MOB tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.
(4)	Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, a
MOB valamely testületének döntését vagy egyébként a MOB érdekeit sértő körülményt
észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult - jogszabály vagy
az alapszabály megsértése esetén köteles - a napirend megjelölésével a közgyűlés
összehívását kezdeményezni.
(5)	A felügyelőbizottság - az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel -
maga állapítja meg működésének részletes szabályait, amit a közgyűlés hagy jóvá.
(6)	A MOB elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói
nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további
eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén
követendő eljárásról.
9
(7)	A MOB gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott
könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 43. §
(2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.
45.	§ (1) A MOB működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség látja el.
(2)	Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész keresettel a
bírósághoz fordulhat. Az ügyész által indított perek a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe
tartoznak. A Fővárosi Törvényszék az ügyész keresete alapján szükség esetén:
a)	hatályon kívül helyezheti a MOB bármely szervének törvénysértő határozatát, és
szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el,
b)	a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a MOB
közgyűlését, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezheti a
közgyűlést, és minderről értesíti a MOB-nál választott felügyelőbizottságot is,
c)	ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén, vagy ha a MOB-nak nincs szabályosan
megválasztott ügyintéző és képviseleti szerve, vagy az a törvénysértő állapot
megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a MOB-nak vagy egyes
szerveinek működését felfüggeszti, egyidejűleg - a törvénysértő állapot megszüntetésének
időtartamára, de legfeljebb a kijelöléstől számított kilencven napra - felügyelő biztost jelöl ki.
(3)	A Fővárosi Törvényszék meghatározhatja a felügyelő biztos feladatait, a
jogszerűség helyreállítására határidőt szabhat, és szükség szerint - a felügyelő biztos
felmentésével vagy anélkül - új felügyelő biztost rendelhet ki. A felügyelő biztos - szükség
esetén - köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni
a MOB illetékes szervét. Ha a MOB a működés törvényességét helyreállította, működésének
felfüggesztését meg kell szüntetni.
(4)	Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki nem lehet a MOB elnökségének
tagja. A felügyelő biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a Fővárosi
Törvényszéket és a sportpolitikáért felelős minisztert. A felügyelő biztos költségtérítését a
bíróság állapítja meg, és a MOB viseli.
(5)	A felügyelő biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben
nem utasítható.
46.	§ (1) Az állam - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - évente biztosítja a
MOB közfeladat ellátással összefüggő működési kiadásait.
(2)	A MOB az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más
hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik.
A Magyar Paralimpiai Bizottság
46/A. § (1) A Magyar Paralimpiai Bizottság (a továbbiakban: MPB) a Nemzetközi
Paralimpiai Bizottság által kizárólagos nemzeti paralimpiai bizottságként elismert, a
paralimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal és a fogyatékosok verseny-,
diák- és hallgatói sportjával, valamint szabadidősportjával összefüggő - e törvényben
10
meghatározott -, országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti
nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. Az MPB-t a Fővárosi
Törvényszék tartja nyilván. Az MPB jogosult Magyarország címerének és zászlajának
használatára.
(2)	Az MPB működésének részletes szabályait a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság
szabályainak, valamint e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek
figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.
(3)	Az MPB feladatai a paralimpiai mozgalom területén elsősorban:
a)	a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság magyarországi tagszervezeteként végrehajtja a
Nemzetközi Paralimpiai Bizottság alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti
paralimpiai bizottságok és tagszervezetei részére megállapított célkitűzéseket és feladatokat,
b)	a szakszövetségekkel, sportszövetségekkel együttműködve elősegíti a sportolók
nyári és téli paralimpiai játékokra, és egyéb nemzetközi versenyekre történő felkészülését,
illetve részvételét,
c)	fejleszti a paralimpiai mozgalmat,
d)	a paralimpiai mozgalom érdekében védi a paralimpiai játékok jelképeit,
e)	a paralimpiai mozgalom eszményének jegyében segíti az érintett ifjúság testi,
erkölcsi és kulturális nevelését, támogatja a tisztességes játék (fair play) szellemében való
versenyzést, fellép a sportmozgalomra ható káros jelenségek (különösen a tiltott
teljesítményfokozás, valamint a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel,
módszerekkel történő befolyásolása és a fogadási csalás) ellen,
f)	a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság magyarországi tagszervezeteként - a
Nemzetközi Paralimpiai Bizottság előírásaival összhangban -:
fa)	nevezi a sportágakat és a sportolókat a paralimpiai játékokra,
fb)	engedélyezi a paralimpiai jelkép, zászló, jelvény, jelmondat, himnusz kereskedelmi
vagy egyéb célú használata, illetve ezek mások általi használatát, hasznosítását.
(4)	Az MPB feladatai a fogyatékosok sportja területén elsősorban:
a)	a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága hazai tagszervezetével együttműködve
elősegíti a sportolók nyári és téli siketlimpiai játékokra, és egyéb nemzetközi versenyekre
történő felkészülését, illetve részvételét,
b)	végrehajtja a Nemzetközi Speciális Olimpia, a Szervátültetettek Világjátékainak
Szövetsége, a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága alapszabályában és egyéb szabályzataiban
a nemzeti speciális világjáték szervezetek részére megállapított célkitűzéseket és feladatokat,
c)	az érintett sportszövetségekkel együttműködve elősegíti és koordinálja a magyar
sportolók speciális világjátékokon való részvételét,
d)	elősegíti a nem paralimpiai versenyekhez illeszkedő, nemzetközi
versenyrendszerrel rendelkező, fogyatékos sportszövetségek hazai sportrendezvényeinek
megrendezését,
e)	részt vesz a fogyatékosok nemzetközi sportszervezeteinek tevékenységében,
f)	közreműködik az olimpiai központok, és más sportcélú ingatlanok fogyatékosok
sportjának speciális igényeit szolgáló fejlesztésében és szakmai tevékenységének
kidolgozásában,
g)	közös és integrált sportrendezvényeket, verseny- és szabadidősport programokat
szervez a különböző fogyatékosságú, valamint nem sérült emberek számára, fejleszti a
fogyatékosok sportjának egyes területeit,
11
h)	a fogyatékosok diák- és szabadidősportja területén népszerűsíti a fogyatékosok
sportját, aminek keretén belül a fogyatékosok diák- és szabadidősportjával foglalkozó
sportszervezetek programjainak megvalósításával szélesíti a sport tömegbázisát,
i)	részt vesz a fogyatékosok szabadidősportjának nemzetközi együttműködésében.
(5)	Az MPB stratégiai jellegű feladatai elsősorban:
a)	javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a fogyatékosok sportjával
kapcsolatos kormányzati intézkedések, szabályozási koncepciók megtételére, véleményezi a
fogyatékosok sportjával kapcsolatos jogszabály-tervezeteket,
b)	javaslatot tesz a fogyatékosok sportja stratégiai fejlesztési céljaira és irányaira, és
ezek meghatározásában együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel,
c)	figyelemmel kíséri a sportszövetségek által elkészített sportági stratégiai fejlesztési
koncepciókban a fogyatékosok sportját érintő integráció megvalósulását,
d)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel és a további
sportköztestületekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában és
megvalósításában,
e)	a fogyatékosok sportjában javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszternek a
támogatási rendszerek minőségbiztosítási rendszerére (benchmark-rendszer) és
követelményeire,
f)	négyéves ciklusokban megtervezi a paralimpiai és siketlimpiai játékokra és a
speciális világjátékokra történő felkészülés irányait, és javaslatot tesz a támogatásuk
rendszerére, valamint szakmai javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a
sport világesemények támogatására,
g)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sportszakemberek képzési,
továbbképzési, valamint foglalkoztatási céljait szolgáló programok meghatározásában, segíti a
sportszövetségek kötelező sportszakember-továbbképzési feladataik ellátását,
h)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sporttudomány fejlesztésével
összefüggő szakmai feladatok ellátásában,
i)	közreműködik a korszerű edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában, és
segíti a hatékony módszerek és eljárások széleskörű terjesztését,
j) a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint
közreműködik a doppingellenes tevékenységgel összefüggő sportszakmai feladatok
ellátásában.
(6)	Az MPB feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
költségvetési fejezetéből származó, a paralimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett
versenysporttal és a fogyatékosok verseny-, diák- és hallgatói sportjával, valamint
szabadidősportjával összefüggő állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával,
felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos - az e törvényben és az állami
sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben
meghatározottak szerint - a következők:
a)	az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott, a sportpolitikáért felelős
miniszter által az MPB részére megadott határidőben a központi költségvetési támogatások
elosztásának irányaira és arányaira vonatkozó javaslatot küld a sportpolitikáért felelős
miniszter részére az (5) bekezdés c) pontja szerinti sportági stratégiai fejlesztési koncepciók
figyelembevételével,
b)	javaslatot tesz a paralimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal
és a fogyatékosok verseny-, diák- és hallgatói sportjával, valamint szabadidősportjával
összefüggő állami sportcélú támogatások felosztási elveire,
12
c)	dönt a részére rendelkezésre bocsátott állami sportcélú támogatások
felhasználásáról és folyósítja a támogatásokat,
d)	koordinálja és folyamatosan nyomon követi a rendelkezésére bocsátott állami
sportcélú támogatás felhasználását,
e)	szakmailag véleményezi az éves támogatási programok megvalósításának
folyamatában (az adminisztratív célú támogatások kivételével) benyújtott negyedéves
szakmai előrehaladási jelentéseket és azok eredményéről tájékoztatja a sportpolitikáért felelős
minisztert,
f)	részt vesz a részére juttatott állami sportcélú támogatás felhasználásával kapcsolatos
elszámolási feladatokban, ennek keretében
fa)	elszámoltatja a kedvezményezettet a továbbadott állami sportcélú támogatásról,
fb)	elszámol a 46/F. § (1) bekezdésében meghatározott állami sportcélú támogatással,
g)	az 58. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint részt vesz a Gerevich Aladár-
sportösztöndíj működtetésében.
46/B. § (1) Az MPB tagjai - az MPB alapszabályának elfogadása esetén -
a)	alanyi jogon azok a szakszövetségek és országos sportági szövetségek, amelyek
sportága szerepel a Paralimpia, illetve a Siketlimpia programjában,
b)	alanyi jogon a fogyatékosok országos sportszövetségei,
c)	azok a szakszövetségek és országos sportági szövetségek amelyek
ca)	tevékenységi köre kiterjed a fogyatékossággal élők versenysportjára, vagy
cb)	integrált versenyrendszert működtetnek, vagy
cc)	az épek versenyrendszerében fogyatékos sportolók is részt vesznek,
d)	- az alapszabály rendelkezése esetén - a fogyatékosok sportjának működését segítő
más személyek.
(2)	Az MPB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a
továbbiakban együtt: MPB-főtitkár) tartja nyilván.
(3)	Az MPB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság
alapján az MPB tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával
egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja az MPB-főtitkár részére azt a tényt, hogy
büntetlen előéletű.
(4)	Az MPB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását
megelőzően az MPB-főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy
büntetlen előéletű.
(5)	Az
a)	MPB tagja a tagság fennállása alatt az MPB elnökének felhívására,
b)	MPB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés
írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására
a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott
személyén kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, az
MPB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
13
(6)	Ha az MPB tagja, illetve az MPB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű,
az MPB a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány
kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(7)	Ha az MPB tagja, illetve az MPB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy
az (5) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja,
tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.
(8)	Az MPB-főtitkár
a)	a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB-tagságról meghozott
döntés időpontjáig,
b)	a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB elnökségi tagságról
meghozott döntés időpontjáig,
c)	az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB-tag tagsági
viszonyának megszűnéséig
kezeli.
46/C. § (1) Az MPB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
A közgyűlésben az MPB alapszabályában rögzített számú helyet kell biztosítani a paralimpia
programján szereplő sportágak országos sportági szakszövetségei, országos sportági
szövetségei és a fogyatékosok országos sportszövetségei által jelölt személyeknek azzal, hogy
számuknak meg kell haladnia az MPB tagjai létszámának felét. Az MPB alapszabálya
lehetővé teheti, hogy - az arányosság elvének betartásával - egy tag több képviselőt is
küldjön - tagsági jogokkal - a közgyűlésbe. Az MPB közgyűlésének részletes összetételét az
MPB alapszabálya határozza meg.
(2)	A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a)	az alapszabály megállapítása és módosítása,
b)	az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelő szerv
(felügyelőbizottság) elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,
c)	az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi
költségvetés (pénzügyi és szakmai terv) elfogadása,
d)	az ügyintéző és képviseleti szerv (elnökség) éves beszámolójának elfogadása,
e)	döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe utal.
(3)	Az MPB közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett
minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehetnek
részt.
(4)	Az MPB ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az
alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül választott testület (elnökség). Az MPB
elnökségének tagjai: az elnök, valamint az MPB alapszabályában meghatározott további
személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar
állampolgár lehet. Az MPB elnökségének tagja nem lehet állami vezető.
(5)	Az elnökség ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni a felügyelőbizottság
tagjait, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.
14
46/D. § (1) Az MPB működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A
felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a
sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága
nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.
(2)	A felügyelőbizottság - az MPB közgyűlése által elfogadott - éves ellenőrzési
munkaterv alapján látja el feladatát.
(3)	A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/C. § (2)
bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és az MPB költségvetéséről nem dönthet. Az
MPB alapszabálya határozza meg az MPB közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a
felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A
felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben az MPB irataiba betekinthet,
az MPB tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.
(4)	Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, az
MPB valamely testületének döntését vagy egyébként az MPB érdekeit sértő körülményt
észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult - jogszabály vagy
az alapszabály megsértése esetén köteles - a napirend megjelölésével a közgyűlés
összehívását kezdeményezni.
(5)	A felügyelőbizottság - az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel -
maga állapítja meg működésének részletes szabályait, amit a közgyűlés hagy jóvá.
(6)	Az MPB elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói
nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további
eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén
követendő eljárásról.
(7)	Az MPB gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott
könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/C.
§ (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.
46/E. § (1) Az MPB működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség látja el.
(2)	Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész keresettel a
bírósághoz fordulhat. Az ügyész által indított perek a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe
tartoznak. A Fővárosi Törvényszék az ügyész keresete alapján szükség esetén:
a)	hatályon kívül helyezheti az MPB bármely szervének törvénysértő határozatát, és
szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el,
b)	a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja az MPB
közgyűlését, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezheti a
közgyűlést, és minderről értesíti a MOB-nál választott felügyelőbizottságot is,
c)	ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén, vagy ha az MPB-nek nincs szabályosan
megválasztott ügyintéző és képviseleti szerve, vagy az a törvénysértő állapot
megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az MPB-nek vagy egyes
szerveinek működését felfüggeszti, egyidejűleg - a törvénysértő állapot megszüntetésének
időtartamára, de legfeljebb a kijelöléstől számított kilencven napra - felügyelő biztost jelöl ki.
15
(3)	A Fővárosi Törvényszék meghatározhatja a felügyelő biztos feladatait, a
jogszerűség helyreállítására határidőt szabhat, és szükség szerint - a felügyelő biztos
felmentésével, vagy anélkül - új felügyelő biztost rendelhet ki. A felügyelő biztos - szükség
esetén - köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni
az MPB illetékes szervét. Ha az MPB a működés törvényességét helyreállította, működésének
felfüggesztését meg kell szüntetni.
(4)	Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki nem lehet az MPB elnökségének
tagja. A felügyelő biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a Fővárosi
Törvényszéket és a sportpolitikáért felelős minisztert. A felügyelő biztos költségtérítését a
bíróság állapítja meg, és az MPB viseli.
(5)	A felügyelő biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben
nem utasítható.
46/F. § (1) Az állam - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - évente biztosítja
az MPB közfeladat ellátással összefüggő működési kiadásait.
(2)	Az MPB az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más
hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik.
Nemzeti Versenysport Szövetség
46/G. § (1) A Nemzeti Versenysport Szövetség (a továbbiakban: NVSZ) a nem
olimpiai sportágak szervezett versenysportjában működő - e törvényben meghatározott -
országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel
nélkül közhasznú szervezetnek minősül. Az NVSZ-t a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.
Az NVSZ jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára.
(2)	Az NVSZ működésének részletes szabályait e törvény és a külön jogszabályok
rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.
(3)	Az NVSZ feladatai a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjának
területén elsősorban:
a)	szervezi a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) Világjátékain és a
Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (Sportaccord) Világjátékain való magyar
részvételt és az arra való felkészülés szakmai feladatait,
b)	részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai
Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tevékenységében, amely
feladatkört nem kizárólag a nem olimpiai sportágakkal összefüggésben gyakorolja,
c)	segíti az érintett ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelését, támogatja a
tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzést, fellép a sportmozgalomra ható
káros jelenségek (különösen a tiltott teljesítményfokozás, valamint a verseny, mérkőzés
eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolása és a fogadási csalás)
ellen.
(4)	Az NVSZ stratégiai jellegű feladatai elsősorban:
16
a)	javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a nem olimpiai sportágak
szervezett versenysportjával kapcsolatos kormányzati intézkedések, szabályozási koncepciók
megtételére, véleményezi a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjával kapcsolatos
jogszabály-tervezeteket,
b)	javaslatot tesz a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportja stratégiai
fejlesztési céljaira és irányaira, és ezek meghatározásában együttműködik a sportpolitikáért
felelős miniszterrel,
c)	figyelemmel kíséri a sportszövetségek által elkészített sportági stratégiai fejlesztési
koncepciókban a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportját érintő integráció
megvalósulását,
d)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel és a további
sportköztestületekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában és
megvalósításában,
e)	a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjában javaslatot tesz a
sportpolitikáért felelős miniszternek a támogatási rendszerek minőségbiztosítási rendszerére
(benchmark-rendszer) és követelményeire,
f)	megtervezi a világjátékokra történő felkészülés irányait, és javaslatot tesz a
támogatásuk rendszerére, valamint szakmai javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter
részére a sport világesemények támogatására,
g)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sportszakemberek képzési,
továbbképzési, valamint foglalkoztatási céljait szolgáló programok meghatározásában, segíti a
sportszövetségek kötelező sportszakember-továbbképzési feladataik ellátását,
h)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sporttudomány fejlesztésével
összefüggő szakmai feladatok ellátásában,
i)	közreműködik a korszerű edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában, és
segíti a hatékony módszerek és eljárások széleskörű terjesztését,
j) a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint
közreműködik a doppingellenes tevékenységgel összefüggő sportszakmai feladatok
ellátásában.
(5)	Az NVSZ feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
költségvetési fejezetéből származó, a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjával
összefüggő állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával,
elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos - az e törvényben és az állami sportcélú
támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak
szerint - a következők:
a)	az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott, a sportpolitikáért felelős
miniszter által az NVSZ részére megadott határidőben a központi költségvetési támogatások
elosztásának irányaira és arányaira vonatkozó javaslatot küld a sportpolitikáért felelős
miniszter részére a (4) bekezdés c) pontja szerinti sportági stratégiai fejlesztési koncepciók
figyelembevételével,
b)	javaslatot tesz a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjával összefüggő
állami sportcélú támogatások felosztási elveire,
c)	dönt a részére rendelkezésre bocsátott állami sportcélú támogatások
felhasználásáról és folyósítja a támogatásokat,
d)	koordinálja és folyamatosan nyomon követi a rendelkezésére bocsátott állami
sportcélú támogatás felhasználását,
e)	szakmailag véleményezi az éves támogatási programok megvalósításának
folyamatában (az adminisztratív célú támogatások kivételével) benyújtott negyedéves
17
szakmai előrehaladási jelentéseket és azok eredményéről tájékoztatja a sportpolitikáért felelős
minisztert,
f)	részt vesz a részére juttatott állami sportcélú támogatás felhasználásával kapcsolatos
elszámolási feladatokban, ennek keretében
fa)	elszámoltatja a kedvezményezettet a továbbadott állami sportcélú támogatásról,
fb)	elszámol a 46/L. § (1) bekezdésében meghatározott állami sportcélú támogatással.
46/H. § (1) Az NVSZ tagjai - az NVSZ alapszabályának elfogadása esetén -
a)	alanyi jogon azok a szakszövetségek és országos sportági szövetségek, amelyek
sportága szerepel a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) Világjátékainak és a
Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége (Sportaccord) Világjátékainak programján,
b)	a nem olimpiai sportágakban működő - a) pont hatálya alá nem tartozó -
sportszövetségek,
c)	- az alapszabály rendelkezése esetén - a nem olimpiai sportágak szervezett
versenysportjának működését segítő más személyek.
(2)	Az NVSZ tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a
továbbiakban együtt: NVSZ-főtitkár) tartja nyilván.
(3)	Az NVSZ leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság
alapján az NVSZ tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával
egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja az NVSZ-főtitkár részére azt a tényt, hogy
büntetlen előéletű.
(4)	Az NVSZ elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását
megelőzően az NVSZ-főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy
büntetlen előéletű.
(5)	Az
a)	NVSZ tagja a tagság fennállása alatt az NVSZ elnökének felhívására,
b)	NVSZ elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés
írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására
a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott
személyén kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, az
NVSZ főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(6)	Ha az NVSZ tagja, illetve az NVSZ elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen
előéletű, az NVSZ a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági
bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére
megtéríti.
(7)	Ha az NVSZ tagja, illetve az NVSZ elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik,
vagy az (5) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja,
tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.
(8)	Az NVSZ-főtitkár
a)	a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az NVSZ-tagságról
meghozott döntés időpontjáig,
18
b)	a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az NVSZ elnökségi tagságról
meghozott döntés időpontjáig,
c)	az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az NVSZ-tag tagsági
viszonyának megszűnéséig
kezeli.
46/I. § (1) Az NVSZ legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
Az NVSZ alapszabálya lehetővé teheti, hogy - az arányosság elvének betartásával - egy tag
több képviselőt is küldjön - tagsági jogokkal - a közgyűlésbe. Az NVSZ közgyűlésének
részletes összetételét az NVSZ alapszabálya határozza meg.
(2)	A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a)	az alapszabály megállapítása és módosítása,
b)	az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelő szerv
(felügyelőbizottság) elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,
c)	az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi
költségvetés (pénzügyi és szakmai terv) elfogadása,
d)	az ügyintéző és képviseleti szerv (elnökség) éves beszámolójának elfogadása,
e)	döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe utal.
(3)	Az NVSZ közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett
minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehetnek
részt.
(4)	Az NVSZ-ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az
alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül választott testület (elnökség). Az
NVSZ elnökségének tagjai: az elnök, valamint az NVSZ alapszabályában meghatározott
további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar
állampolgár lehet. Az NVSZ elnökségének tagja nem lehet állami vezető.
(5)	Az elnökség ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni a felügyelőbizottság
tagjait, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.
46/J. § (1) Az NVSZ működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A
felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a
sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága
nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.
(2)	A felügyelőbizottság - az NVSZ közgyűlése által elfogadott - éves ellenőrzési
munkaterv alapján látja el feladatát.
(3)	A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/I. § (2)
bekezdés c)-d) pontjai szerinti beszámolókról és az NVSZ költségvetéséről nem dönthet. Az
NVSZ alapszabálya határozza meg az NVSZ közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a
felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A
felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben az NVSZ irataiba
betekinthet, az NVSZ tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.
19
(4)	Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, az
NVSZ valamely testületének döntését vagy egyébként az NVSZ érdekeit sértő körülményt
észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult - jogszabály vagy
az alapszabály megsértése esetén köteles - a napirend megjelölésével a közgyűlés
összehívását kezdeményezni.
(5)	A felügyelőbizottság - az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel -
maga állapítja meg működésének részletes szabályait, amit a közgyűlés hagy jóvá.
(6)	Az NVSZ elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti
hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség
további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése
esetén követendő eljárásról.
(7)	Az NVSZ gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott
könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/I. §
(2) bekezdés c)-d) pontjai szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.
46/K. § (1) Az NVSZ működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség látja
el.
(2)	Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész keresettel a
bírósághoz fordulhat. Az ügyész által indított perek a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe
tartoznak. A Fővárosi Törvényszék az ügyész keresete alapján szükség esetén:
a)	hatályon kívül helyezheti az NVSZ bármely szervének törvénysértő határozatát, és
szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el,
b)	a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja az NVSZ
közgyűlését, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezheti a
közgyűlést, és minderről értesíti a NVSZ-nél választott felügyelőbizottságot is,
c)	ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén, vagy ha az NVSZ-nek nincs szabályosan
megválasztott ügyintéző és képviseleti szerve, vagy az a törvénysértő állapot
megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az NVSZ-nek vagy egyes
szerveinek működését felfüggeszti, egyidejűleg - a törvénysértő állapot megszüntetésének
időtartamára, de legfeljebb a kijelöléstől számított kilencven napra - felügyelő biztost jelöl ki.
(3)	A Fővárosi Törvényszék meghatározhatja a felügyelő biztos feladatait, a
jogszerűség helyreállítására határidőt szabhat, és szükség szerint - a felügyelő biztos
felmentésével vagy anélkül - új felügyelő biztost rendelhet ki. A felügyelő biztos - szükség
esetén - köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni
az NVSZ illetékes szervét. Ha az NVSZ a működés törvényességét helyreállította,
működésének felfüggesztését meg kell szüntetni.
(4)	Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki nem lehet az NVSZ elnökségének
tagja. A felügyelő biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a Fővárosi
Törvényszéket és a sportpolitikáért felelős minisztert. A felügyelő biztos költségtérítését a
bíróság állapítja meg, és az NVSZ viseli.
(5)	A felügyelő biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben
nem utasítható.
20
46/L. § (1) Az állam - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - évente biztosítja
az NVSZ közfeladat ellátással összefüggő működési kiadásait.
(2)	Az NVSZ az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más
hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik.
Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidősport Szövetség
46/M. § (1) A Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidősport Szövetség (a továbbiakban
NDHSZ) a diák-hallgatói és a szabadidősportban működő - e törvényben meghatározott -
országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel
nélkül közhasznú szervezetnek minősül. Az NDHSZ-t a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.
Az NDHSZ jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára.
(2)	Az NDHSZ működésének részletes szabályait e törvény és a külön jogszabályok
rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.
(3)	Az NDHSZ feladatai a diák-hallgatói sport területén elsősorban:
a)	a sportszövetségi integrált működés keretében a diák- és főiskolai-egyetemi sport
országos sportszövetségével együttműködik a sportszövetségek és a diák- és főiskolai-
egyetemi sportszövetségek, valamint a diák- és főiskolai-egyetemi sport területén működő
sportszervezetek közötti szakmai feladatok összehangolt ellátásában,
b)	szakmai javaslatot tesz a sportolói kettős karrier programok bevezetésére és
működtetésére;
c)	a diák- és főiskolai-egyetemi sport országos sportszövetségével együttműködve
elősegíti a versenyzők diák és főiskolai-egyetemi sport kiemelkedő nemzetközi
sporteseményeire való felkészülését, illetve részvételét.
(4)	Az NDHSZ feladatai a szabadidősport területén elsősorban:
a)	szabadidősportot népszerűsítő tevékenységet végez,
b)	közreműködik az integrált szabadidősportos feladatokban,
c)	részt vesz a szabadidősporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben,
d)	segíti az ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelését, támogatja a tisztességes játék
(fair play) szellemében való versenyzést, fellép a sportmozgalomra ható káros jelenségek
(különösen a tiltott teljesítményfokozás, valamint a verseny, mérkőzés eredményének tiltott
eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolása és a fogadási csalás) ellen.
(5)	Az NDHSZ stratégiai jellegű feladatai elsősorban:
a)	javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a diák-hallgatói és a
szabadidősporttal kapcsolatos kormányzati intézkedések, szabályozási koncepciók
megtételére, véleményezi a diák-hallgatói és a szabadidősporttal kapcsolatos jogszabály-
tervezeteket,
b)	javaslatot tesz a diák-hallgatói és a szabadidősport stratégiai fejlesztési céljaira és
irányaira, és ezek meghatározásában együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel,
21
c)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel és a további
sportköztestületekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában és
megvalósításában,
d)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sportszakemberek képzési,
továbbképzési, valamint foglalkoztatási céljait szolgáló programok meghatározásában, segíti a
sportszövetségek kötelező sportszakember-továbbképzési feladatainak ellátását,
e)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sporttudomány fejlesztésével
összefüggő szakmai feladatok ellátásában,
f)	közreműködik a korszerű edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában, és
segíti a hatékony módszerek és eljárások széleskörű terjesztését,
g)	a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint
közreműködik a doppingellenes tevékenységgel összefüggő sportszakmai feladatok
ellátásában.
(6)	Az NDHSZ feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
költségvetési fejezetéből származó, a diák-hallgatói és a szabadidősporttal összefüggő állami
sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és
ellenőrzésével kapcsolatos - az e törvényben és az állami sportcélú támogatások
felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - a
következők:
a)	az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott, a sportpolitikáért felelős
miniszter által az NDHSZ részére megadott határidőben a központi költségvetési támogatások
elosztásának irányaira és arányaira vonatkozó javaslatot küld a sportpolitikáért felelős
miniszter részére az (5) bekezdés c) pontja szerinti, a sport stratégiai fejlesztési céljainak
figyelembevételével,
b)	javaslatot tesz a diák-hallgatói és a szabadidősporttal összefüggő állami sportcélú
támogatások felosztási elveire,
c)	dönt a részére rendelkezésre bocsátott állami sportcélú támogatások
felhasználásáról és folyósítja a támogatásokat,
d)	koordinálja és folyamatosan nyomon követi a rendelkezésére bocsátott állami
sportcélú támogatás felhasználását,
e)	szakmailag véleményezi az éves támogatási programok megvalósításának
folyamatában (az adminisztratív célú támogatások kivételével) benyújtott negyedéves
szakmai előrehaladási jelentéseket és azok eredményéről tájékoztatja a sportpolitikáért felelős
minisztert,
f)	részt vesz a részére juttatott állami sportcélú támogatás felhasználásával kapcsolatos
elszámolási feladatokban, ennek keretében
fa)	elszámoltatja a kedvezményezettet a továbbadott állami sportcélú támogatásról,
fb)	elszámol a 46/R. § (1) bekezdésében meghatározott állami sportcélú támogatással.
46/N. § (1) Az NDHSZ tagjai - az NDHSZ alapszabályának elfogadása esetén -
a diák- és hallgatói sport területén országos jelleggel működő sportszövetségek,
b)	a szabadidősport területén országos jelleggel működő sportszövetségek, valamint
c)	- az alapszabály rendelkezése esetén - a diák-hallgatói és a szabadidősport
működését segítő más személyek.
(2)	Az NDHSZ tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a
továbbiakban együtt: NDHSZ-főtitkár) tartja nyilván.
22
(3)	Az NDHSZ leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság
alapján az NDHSZ tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának
benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja az NDHSZ-főtitkár részére azt a
tényt, hogy büntetlen előéletű.
(4)	Az NDHSZ elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását
megelőzően az NDHSZ-főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy
büntetlen előéletű.
(5)	Az
a)	NDHSZ tagja a tagság fennállása alatt az NDHSZ elnökének felhívására,
b)	NDHSZ elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés
írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására
a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott
személyén kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, az
NDHSZ főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(6)	Ha az NDHSZ tagja, illetve az NDHSZ elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen
előéletű, az NDHSZ a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági
bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére
megtéríti.
(7)	Ha az NDHSZ tagja, illetve az NDHSZ elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik,
vagy az (5) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja,
tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.
(8)	Az NDHSZ-főtitkár
a)	a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az NDHSZ-tagságról
meghozott döntés időpontjáig,
b)	a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az NDHSZ elnökségi
tagságról meghozott döntés időpontjáig,
c)	az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az NDHSZ-tag tagsági
viszonyának megszűnéséig
kezeli.
46/O. § (1) Az NDHSZ legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből
áll. Az NDHSZ alapszabálya lehetővé teheti, hogy - az arányosság elvének betartásával - egy
tag több képviselőt is küldjön - tagsági jogokkal - a közgyűlésbe. Az NDHSZ közgyűlésének
részletes összetételét az NDHSZ alapszabálya határozza meg.
(2)	A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a)	az alapszabály megállapítása és módosítása,
b)	az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelő szerv
(felügyelőbizottság) elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,
c)	az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi
költségvetés (pénzügyi és szakmai terv) elfogadása,
d)	az ügyintéző és képviseleti szerv (elnökség) éves beszámolójának elfogadása,
23
e)	döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe utal.
(3)	Az NDHSZ közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett
minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehetnek
részt.
(4)	Az NDHSZ-ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az
alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül választott testület (elnökség). Az
NDHSZ elnökségének tagjai: az elnök, valamint az NDHSZ alapszabályában meghatározott
további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar
állampolgár lehet. Az NDHSZ elnökségének tagja nem lehet állami vezető.
(5)	Az elnökség ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni a felügyelőbizottság
tagjait, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.
46/P. § (1) Az NDHSZ működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A
felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a
sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága
nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.
(2)	A felügyelőbizottság - az NDHSZ közgyűlése által elfogadott - éves ellenőrzési
munkaterv alapján látja el feladatát.
(3)	A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/O. § (2)
bekezdés c)-d) pontjai szerinti beszámolókról és az NDHSZ költségvetéséről nem dönthet.
Az NDHSZ alapszabálya határozza meg az NDHSZ közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a
felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A
felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben az NDHSZ irataiba
betekinthet, az NDHSZ tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.
(4)	Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, az
NDHSZ valamely testületének döntését vagy egyébként az NDHSZ érdekeit sértő körülményt
észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult - jogszabály vagy
az alapszabály megsértése esetén köteles - a napirend megjelölésével a közgyűlés
összehívását kezdeményezni.
(5)	A felügyelőbizottság - az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel -
maga állapítja meg működésének részletes szabályait, amit a közgyűlés hagy jóvá.
(6)	Az NDHSZ elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti
hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség
további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése
esetén követendő eljárásról.
(7)	Az NDHSZ gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott
könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/O.
§ (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.
24
46/Q. § (1) Az NDHSZ működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség látja
el.
(2)	Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész keresettel a
bírósághoz fordulhat. Az ügyész által indított perek a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe
tartoznak. A Fővárosi Törvényszék az ügyész keresete alapján szükség esetén:
a)	hatályon kívül helyezheti az NDHSZ bármely szervének törvénysértő határozatát,
és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el,
b)	a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja az NDHSZ
közgyűlését, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezheti a
közgyűlést, és minderről értesíti a NDHSZ-nél választott felügyelőbizottságot is,
c)	ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén, vagy ha az NDHSZ-nek nincs
szabályosan megválasztott ügyintéző és képviseleti szerve, vagy az a törvénysértő állapot
megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az NDHSZ-nek vagy egyes
szerveinek működését felfüggeszti, egyidejűleg - a törvénysértő állapot megszüntetésének
időtartamára, de legfeljebb a kijelöléstől számított kilencven napra - felügyelő biztost jelöl ki.
(3)	A Fővárosi Törvényszék meghatározhatja a felügyelő biztos feladatait, a
jogszerűség helyreállítására határidőt szabhat, és szükség szerint - a felügyelő biztos
felmentésével vagy anélkül - új felügyelő biztost rendelhet ki. A felügyelő biztos - szükség
esetén - köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni
az NDHSZ illetékes szervét. Ha az NDHSZ a működés törvényességét helyreállította,
működésének felfüggesztését meg kell szüntetni.
(4)	Nem rendelhet ki felügyelő biztosként az, aki nem lehet az NDHSZ elnökségének
tagja. A felügyelő biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a Fővárosi
Törvényszéket és a sportpolitikáért felelős minisztert. A felügyelő biztos költségtérítését a
bíróság állapítja meg, és az NDHSZ viseli.
(5)	A felügyelő biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben
nem utasítható.
46/R. § (1) Az állam - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - évente biztosítja
az NDHSZ közfeladat ellátással összefüggő működési kiadásait.
(2)	Az NDHSZ az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más
hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik.
A Sport Állandó Választottbíróság
47.	§ (1) A Sport Állandó Választottbíróság az e törvényben megállapított eltérésekkel
a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el - a felek kölcsönös
alávetési nyilatkozata alapján egyezség létrehozására törekedve - az alábbi sporttal
kapcsolatos ügyekben:
a)	a sportszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti - a
sportszövetségekhez kötődő tevékenységük körében keletkezett - sporttal kapcsolatos
jogvitákban,
25
b)	a sportszövetségek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal
kapcsolatos jogvitákban,
c)	a sportszervezetek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal
kapcsolatos jogvitákban,
d)	a MOB, valamint a tagjai közötti, sporttal kapcsolatos jogvitákban.
(2)	A Sport Állandó Választottbíróság az érintett sportoló, sportszakember,
sportszervezet, valamint sportszövetség kérelmére eljárhat a versenyengedély kiadására és
visszavonására vonatkozó, igazolási és átigazolási, továbbá sportfegyelmi, valamint az
indulási joggal kapcsolatos ügyekben is, ha ezekben a 3. § (6) bekezdése, a 14. § (2)
bekezdése, illetve a 33. § (4) bekezdése alapján bírósági eljárásnak van helye.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben a választottbíráskodásról szóló
törvény rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha e törvény - a felek kölcsönös
alávetési nyilatkozata kivételével - eltérően nem rendelkezik.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a Sport Állandó Választottbíróság a
választottbírósági tanács (egyesbíró) megválasztásától számított 30 napon belül köteles
tárgyalást tartani, és a tárgyalás befejezésétől számított 15 napon belül az ügyet
döntéshozatallal befejezni.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben az eljáró választottbírót vagy a
háromtagú tanácsot a Sport Állandó Választottbíróság elnökének a kérelem beérkezésétől
számított 8 napon belül ki kell jelölnie. A Sport Állandó Választottbíróság a választottbíró
vagy a választottbírói tanács kijelölésétől számított 15 napon belül köteles tárgyalást tartani,
és a tárgyalás befejezésétől számított 15 napon belül:
a)	a kérelemnek helyt adva a sportszövetség határozatát, vagy hatályon kívül helyezni
(új eljárásra való utasítással vagy anélkül), vagy megváltoztatni, illetve
b)	a kérelmet elutasítani.
(6)	A Sport Állandó Választottbíróság a MOB keretén belül működik. Elnökét és
legalább tizenöt tagját a MOB elnöksége négy évre választja meg a jogi szakvizsgával és
legalább öt év joggyakorlattal rendelkező, a sport területén tapasztalatokkal rendelkező
jogászok közül.
(7)	A Sport Állandó Választottbíróság eljárási szabályzatát maga állapítja meg. A
szabályzat hatálybalépéséhez a MOB elnökének előzetes jóváhagyása szükséges.
48.	§
48/A.”
13.	§
Az Stv. 49. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam:)
26
„b) gondoskodik - a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint
-	a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtéséről a köznevelésben, továbbá
közreműködik ezek biztosításában a felsőoktatási intézményekben és a felsőoktatási
kollégiumokban,”
14.	§
Az Stv. 50. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány:)
„a) a költségvetésről szóló törvénnyel összhangban - figyelemmel a környezet- és
természetvédelem érdekeire, valamint az egészségügyi és az esélyegyenlőséget biztosító
egyéb követelményekre - meghatározza a sport állami támogatásának, az állami támogatás
felhasználásának és ellenőrzésének alapvető célkitűzéseit, rendszerét, módszereit, valamint a
sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezethez tartozó állami sport
célú támogatások felhasználásának és elosztásának részletes szabályait,”
15.	§
Az 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A sportpolitikáért felelős miniszter:
a)	a sportszövetségek által elkészített sportágfejlesztési tervek alapján előkészíti a
sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket,
b)	ellátja a sportcélú központi állami pénzeszközök tervezésével, elosztásával
kapcsolatos, e törvényben és az államháztartás működésére, valamint az állami sportcélú
támogatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatokat, ellenőrzi a pénzeszközök
felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás
visszafizettetéséről,
c)	gondoskodik a sporttal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajtásáról,
d)	szakmai támogatást nyújt a helyi önkormányzatok sporttal összefüggő feladatainak
ellátásához,
e)	együttműködik az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórummal, az érintett
megyei önkormányzatokkal, a főváros esetén a fővárosi önkormányzattal,
f)	együttműködik a sportköztestületekkel, valamint kapcsolatot tart a sport területén
működő civil szervekkel,
g)	a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggésben - a ga) és gb) alpontban
meghatározott feladatok esetén a Ket. rendelkezései alapján közigazgatási hatósági jogkörben
-	ellátja a sportfejlesztési programok jóváhagyásával és a támogatási igazolásokkal
kapcsolatban a hatáskörébe utalt feladatokat, valamint a látvány-csapatsport támogatás
felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos elszámolással, részelszámolással összefüggő
feladatokat:
ga)	a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás
igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-
27
ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program, valamint a Tao.
22/C. § (9) bekezdés szerinti sportfejlesztési program jóváhagyásáról,
gb)	a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás
igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén igazolja a támogatások igénybevételére
vonatkozó jogosultságot, továbbá kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a Tao. 22/C. §-a
szerinti támogatási igazolást,
gc)	a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenységet
végez,
gd)	a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint a Tao. 22/C. § (9a)
bekezdése szerinti esetben a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott
támogatott szervezetek jóváhagyott sportfejlesztési programjai vonatkozásában ellenőrzi a
Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű
felhasználását, a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a
támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását,
valamint a 22. § (2) bekezdés f) pont ff) alpontja szerinti, a szakszövetség által készített,
ellenőrzésre vonatkozó összesítő elszámolást jóváhagyja,
ge)	a szakszövetség kezdeményezésére intézkedik a Tao. 22/C. § (6)
bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak az állam javára az ingatlan-
nyilvántartásba történő bejegyeztetésére vonatkozó kérelem benyújtásáról;
gf)	kötelezi a támogatott szervezetet a Tao. 4. § 44. pontja, a 22/C. §-a és 24/A. §-a
szerinti támogatás, valamint annak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási
igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének,
valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti
kamata állam részére történő befizetésére, ha a támogatás felhasználásának ellenőrzése során
megállapítja, hogy a támogatott szervezet a támogatást nem rendeltetésszerűen vette igénybe;
gg)	kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő,
szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a látvány-
csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a
támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló
kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását, ha
a gf) pont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a nem rendeltetésszerűen igénybe
vett támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére;
gh)	ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat;
gi)	kapcsolatot tart az állami adóhatósággal, a Tao. szerint nyújtott támogatás
ellenőrzésére jogosult más szervekkel, valamint a 22. § (2) bekezdésf) pontjában
meghatározott jogkörében eljáró látvány-csapatsportág országos sportági szakszövetségével,
ennek keretében a kérelem elbírálását követő 8 napon belül tájékoztatja a látvány-
csapatsportág országos sportági szakszövetségét az általa kiadott támogatási igazolásokról;
gj) ellátja a Tao. 24/A. § (19) bekezdésében meghatározott igazolás kiállításával
összefüggő feladatokat;
h)	gyakorolja az e törvényben, valamint külön jogszabályokban meghatározott
hatósági jogköröket, különösen az olimpiai járadékkal és a Nemzet Sportolója Címmel
összefüggő, e törvényben, továbbá az olimpiai járadékról és a Nemzet Sportolója Cím
adományozásáról szóló kormányrendeletekben meghatározott közigazgatási hatósági
feladatokat;
i)	programokat dolgoz ki:
ia)	a versenysportnak,
ib)	az utánpótlás-nevelésnek,
ic)	a diák- és főiskolai-egyetemi sportnak,
28
id)	a fogyatékosok sportjának,
ie)	a szabadidősportnak (ideértve különösen a gyermek- és ifjúsági sport, a nők és a
családok sportja, a munkahelyi sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportja és a
szenior sport),
if)	a sportszakemberek képzésének és kötelező továbbképzésének,
ig)	a sportkultúra fenntartásának és a határon túli magyar sportkapcsolatok ápolásának,
fejlesztésének,
ih)	a sport szakmúzeumi rendszere fenntartása biztosításának,
ii)	a sportpiac fejlődésének,
ij) a sport egyéb területeinek
támogatására és e programokban elősegíti az esélyegyenlőséget, továbbá a programok
kidolgozását a népegészségügyi érdekek hatékony érvényesítése céljából a feladat- és
hatáskörrel rendelkező miniszterekkel együttműködve végzi,
j) közreműködik a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben a hatáskörébe
tartozó feladatok teljesítésében, valamint a sport szakmai (oktatási, továbbképzési, kutatási,
sporttudományos, sportegészségügyi) hátterének biztosítása érdekében együttműködik az e
feladatokat ellátó intézmények felügyeletét ellátó minisztériumokkal,
k) meghatározza az állami sportcélú támogatásban részesülő kiemelkedő jelentőségű
sportegészségügyi és sporttudományos feladatokat, javaslatot tesz a sportegészségügyi és a
sporttudományos feladatok ellátásának szervezeti kereteire, és figyelemmel kíséri a feladatok
megvalósítását,
l) az országos sportági szakszövetségi és az országos sportági szövetségi jogállás
bírósági bejegyzését megelőzően igazolja a 20. § (4)-(5) bekezdésében és a 28. § (1)-(2)
bekezdésében meghatározott feltételek fennállását,
m) meghatározza a támogatási rendszerek minőségbiztosítási rendszerét (benchmark-
rendszer) és követelményeit.”
16. §
Az Stv. „Állami feladatok és ellátásuk szervezetrendszere” alcíme a következő 52-54.
§-sal egészül ki:
„52. § A sportpolitikáért felelős miniszter feladatai az utánpótlás-nevelés területén
elsősorban:
a)	megszervezi, integrálja a fiatal sportolók általános és sportági felkészítésének
tudományos vizsgálatát és gondoskodik annak végrehajtásáról,
b)	irányítja, felügyeli, támogatja, és a sportszövetségek bevonásával működteti a
tehetséggondozó, élutánpótlás-nevelő programokat és a sportiskolai programot,
együttműködik a programokban szereplő sportszövetségekkel,
c)	a tehetséggondozó programokban részt vevő sportszövetségek bevonásával
meghatározza a programokba bekerült sportolók magas színvonalú edzésmunkájának szakmai
feltételeit, és ez alapján biztosítja a támogatást a sportszövetségek ez irányú munkájához,
d)	sportkutatási-módszertani és tudományos tevékenységet folytat: megfogalmazza a
szakmai-kutatási feladattervezeteket, ellátja és koordinálja a kutatási feladatokat, részt vesz a
működő sportágfejlesztési programokban, sportszakmai fórumokat hív össze, valamint részt
vesz a hazai és nemzetközi sportkutatási feladatok elvégzésében, kutatási programok
szervezésében, végrehajtásában.
29
53.	§ A sportpolitikáért felelős miniszter feladatai a diák- és hallgatói sport területén
elsősorban:
a)	az országos jelleggel működő diák- és hallgatói sportszövetségeken keresztül
támogatja a diák- és hallgatói sport területén megvalósuló szervezett sporttevékenységet,
b)	támogatja a sportolói kettős karrier programok, különösen a Magyar Sportcsillagok
Ösztöndíj bevezetését, működését,
c)	működteti a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj programot.
54.	§ A sportpolitikáért felelős miniszter feladata a szabadidősport területén, hogy az
országos jelleggel működő szabadidősport szövetségeken keresztül támogatja a
szabadidősportot népszerűsítő tevékenységet, aminek keretében a szabadidősporttal
foglalkozó integrált sportszövetségi és diák-, főiskolai-egyetemi sportprogramok
megvalósításán, valamint elsődlegesen szabadidősport-tevékenység szervezésére létrehozott
sportszervezetek támogatásán keresztül szélesíti a sport tömegbázisát, a testmozgás,
egészséges életmód népszerűsítésére vonatkozó programok támogatásával hozzájárul a sport
kedvező hatásainak, értékeinek elterjesztéséhez.”
17.	§
Az Stv. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam a sporttevékenység gyakorlásához az e törvényben, a központi
költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályban
meghatározottak szerint pénzügyi támogatást nyújt. Az állami támogatás:
a)	jogszabályban normatív módon meghatározott feltételek szerint és mértékben
jogosultság biztosítására, vagy - a versenysport támogatása esetén - pontértéktáblázat alapján
-	előzetesen kiszámított működési támogatásként szerződés alapján,
b)	a sportszervezetek, sportszövetségek, helyi önkormányzatok és a sportköztestületek által
összeállított, a szakmai feladatok ellátásának következő évi szakmai tervét, valamint annak
finanszírozási koncepcióját tartalmazó támogatási kérelem benyújtását és annak elbírálását
követően, szerződés alapján, vagy
c)	a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport,
a szabadidősport és a fogyatékosok sportja, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott
sportfeladatok támogatására kiírásra kerülő pályázat útján, szerződés alapján vehető igénybe.
Az a)-c) pont szerint biztosított állami sportcélú támogatásokhoz való hozzáférés, a
támogatások felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályaira az e
törvényben foglaltakon túl az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokat és a
sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezethez tartozó állami sport
célú támogatások felhasználásának és elosztásának szabályairól szóló kormányrendeletben
foglaltakat kell alkalmazni.”
18.	§
(1) Az Stv. 57. § (2) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Nem kaphat állami sportcélú támogatást:)
30
„d) a sportszervezet, a sportszövetség, a sportköztestület, valamint a helyi
önkormányzat, ha nem tesz eleget a nemzeti sportinformációs rendszer részére való
adatszolgáltatási kötelezettségének,
e)	a sportszervezet, a sportszövetség, valamint a sportköztestület, ha nem teljesíti a
doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott doppingellenes
feladatait,”
(2)	Az Stv. 57. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A sportszövetség a sportköztestület - sportpolitikáért felelős miniszter által
meghatározott időpontban tett - felhívására elkészíti és megküldi a sportköztestület részére a
működésével összefüggő, valamint szakmai feladatai ellátásának következő évi szakmai
tervét, valamint annak finanszírozási koncepcióját. A sportköztestület a sportszövetség által
megküldött szakmai tervek és finanszírozási koncepciók figyelembevételével az
államháztartásért felelős miniszter által meghatározott, a sportpolitikáért felelős miniszter
által a sportköztestület részére megadott határidőben javaslatot tesz a miniszter részére a
sportszövetség állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló
kormányrendeletben meghatározottak szerinti támogatásáról.”
19.	§
Az Stv. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Gerevich Aladár-sportösztöndíj mértékét, tárgyévi szövetségi keretösszegét és
adományozásának részletes feltételeit - az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és
elosztásáról szóló kormányrendeletben foglaltakra figyelemmel - a sportpolitikáért felelős
miniszter a MOB és az MPB javaslatának figyelembe vételével - állapítja meg és folyósítja.”
20. §
Az Stv. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az olimpiai központok sportszakmai felügyeletét a MOB és a Magyar Paralimpiai
Bizottság közreműködésével a sportpolitikáért felelős miniszter, a vagyongazdálkodási és
létesítményfejlesztési szakmai felügyeletét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter
látja el.”
21.	§
Az Stv. a következő X/B. Fejezettel egészül ki:
„X/B. Fejezet
NEMZETI SPORTINFORMÁCIÓS RENDSZER
31
76/D. § (1) A nemzeti sportinformációs rendszer a sportolókra, a sportszakemberekre,
a sportszervezetekre, a sportszövetségekre, a sportköztestületekre, ezek tevékenységére,
valamint a sportlétesítményekre vonatkozó adatoknak a nyilvántartását szolgáló elektronikus
nyilvántartási rendszer.
(2)	A nemzeti sportinformációs rendszert a sportpolitikáért felelős miniszter
működteti. A sportpolitikáért felelős miniszter e feladatkörében biztosítja a nemzeti
sportinformációs rendszer döntés-előkészítési, statisztikai, valamint sportszakmai, továbbá
szolgáltató elemeinek működési feltételeit, üzemeltetését és fejlesztését azzal, hogy biztosítja
a nemzeti sportinformációs rendszerben nyilvántartott adatok statisztikai célokra történő
felhasználását és statisztikai felhasználás céljából a hivatalos statisztikai szolgálat részére
történő átadását.
(3)	A sportpolitikáért felelős miniszter a nemzeti sportinformációs rendszer személyes
adatokra vonatkozó adattartalmát az e törvényben meghatározott esetben kezelheti.
(4)	A nemzeti sportinformációs rendszer személyes adatokra vonatkozó
adattartalmából - ha törvény eltérően nem rendelkezik - adattovábbítás nem teljesíthető.
76/E. § (1) A sportszervezet adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszerbe a
sportszervezettel tagsági, szerződéses vagy tanulói jogviszonyban álló sportolókról. Az
adatszolgáltatás a 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személyes adatokra terjed ki.
(2)	A sportszövetség a versenyengedélyeket a nemzeti sportinformációs rendszerben
tartja nyilván. A sportszövetség ennek keretében adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs
rendszer részére az általa kiadott versenyengedélyekről, a versenyengedéllyel rendelkezők
versenyeken vagy versenyrendszerben való tényleges részvételéről. Az adatszolgáltatás a 3. §
(3)	bekezdés a) pontjában meghatározott személyes adatokra is kiterjed.
(3)	A nemzeti sportinformációs rendszerben szereplő, (1) és (2) bekezdés szerinti
személyes adatokat az e törvényben meghatározottak szerint
a)	a sportszervezet a versenyengedély igénylése, és a versenyengedélyben foglaltak
fennállásának igazolása céljából,
b)	a sportszövetség a versenyengedély kiállítása, az abban meghatározott
jogosultságok fennállásának ellenőrzése, továbbá a versenyengedély visszavonása céljából,
c)	a sportpolitikáért felelős miniszter az adatszolgáltatás validitásának ellenőrzése
céljából
a versenyengedély érvényességi ideje alatt kezelheti.
76/F. § (1) A sportszövetség és a sportszervezet adatot szolgáltat a nemzeti
sportinformációs rendszerbe az általa foglalkoztatott sportszakemberekről. Az
adatszolgáltatás a sportszakember nevét, születési helyét és idejét, képmását, valamint a sport
területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékéről rendelkező kormányrendeletben
meghatározott képesítések, szakképzettség megnevezését tartalmazza.
(2)	A nemzeti sportinformációs rendszerben szereplő, (1) bekezdés szerinti személyes
adatokat
32
a)	a sportszövetség és a sportszervezet a sportszakember jogviszonyának fennállása
alatt,
b)	a sportpolitikáért felelős miniszter az adatszolgáltatás validitásának ellenőrzése
céljából a sportszakember jogviszonyának fennállása alatt
kezelheti.
76/G. § A nemzeti sportinformációs rendszerbe a nemzeti sportinformációs
rendszerről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint személyes adatnak nem minősülő
adatokat szolgáltatnak
a)	a sportszervezetek,
b)	a sportszövetségek,
c)	a sportköztestületek,
d)	a sportlétesítmény tulajdonosa, illetve üzemeltetője vagy használója.”
22.	§
Az Stv. 77. §-a a következő x) ésy) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„x) CAS: Nemzetközi Sportdöntőbíróság,
y) nemzetközi szintű sportoló: olyan sportoló, aki sportversenyeken vesz részt
nemzetközi szinten (az egyes nemzetközi szövetségek általi meghatározás szerint).”
23.	§
Az Stv. „Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 78/D. §-sal
egészül ki:
„78/D. § (1) A MOB a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2016.
évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépését követő 60 napon belül köteles
közgyűlést tartani, amelyen meg kell állapítania a Módtv3-ban foglaltaknak megfelelően
módosított alapszabályát.
(2)	A sportpolitikáért felelős miniszter és a MOB 2016. december 31-ig a Módtv3-ban
meghatározott közfeladatok feladat- és hatáskör változásának átadás-átvételéről
megállapodást köt.
(3)	Az MPB a Módtv3. hatálybalépését követő 60 napon belül köteles Módtv3-ban
foglaltaknak megfelelően gondoskodni az átalakulásáról és köztestületként kezdeményezni a
Fővárosi Törvényszéknél történő nyilvántartásba vételét.
(4)	A sportpolitikáért felelős miniszter a Módtv3. hatálybalépését követő 60 napon
belül köteles a Módtv3. alapján új sportköztestületként megalakuló NVSZ és NDHSZ
közgyűlését összehívni, amelyen döntenie kell a tagságáról, meg kell állapítania a Módtv3-
ban foglaltaknak megfelelő alapszabályát, elnökséget, felügyelőbizottságot és
tisztségviselőket kell választania.
33
(5)	A MOB és az MPB, a MOB és az NVSZ, a MOB és az NDHSZ 2016. december
31-ig a Módtv3-ban meghatározott közfeladatok feladat- és hatáskör változásának átadás-
átvételéről megállapodást köt.”
24.	§
Az Stv. „Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 78/E. §-sal
egészül ki:
„78/E. § (1) A MOB jogutódja az olimpiai járadékkal és a Nemzet Sportolója Címmel
összefüggésben a Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági ügyekben a
sportpolitikáért felelős miniszter.
(2)	A Módtv3-mal megállapított 23. § (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti
szabályzatok megalkotására az országos sportági szakszövetség és az országos sportági
szövetség a Módtv3. hatálybalépésétől számított 45 napon belül köteles.
(3)	A MOB a paralimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal és a
fogyatékosok verseny-, diák- és hallgatói sportjával, valamint szabadidősportjával összefüggő
feladatai tekintetében a MOB jogutódja az MPB.
(4)	A MOB a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjával kapcsolatos
feladatai tekintetében a MOB jogutódja az NVSZ.
(5)	A MOB diák-hallgatói és a szabadidősporttal kapcsolatos feladatai tekintetében a
MOB jogutódja az NDHSZ.”
25.	§
Az Stv. 79. § (1) bekezdés b) pontja a következő bn) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
b)	rendeletben állapítsa meg)
„bn) a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezethez tartozó
állami sport célú támogatások felhasználásának és elosztásának részletes szabályait.”
26.	§
Az Stv.
a)	3. § (6) bekezdésében, 14. § (2) bekezdésében az „a Sport Állandó
Választottbírósághoz” szövegrész helyébe a „választottbírósághoz” szöveg,
b)	3. § (9) bekezdésében a „sportszövetség” szövegrész helyébe a „sportszövetség és
sportszervezet” szöveg,
c)	17. § (5) bekezdésében, 25. § (6) bekezdésében az „a Sport Állandó
Választottbíróság” helyébe a „választottbíróság” szöveg,
34
d)	17. § (7) bekezdésében, 19. § (6) bekezdésében, 59. § (7), (11) és (13)
bekezdéseiben, 61. § (1)-(3) és (5)-(8) bekezdéseiben, 61/A. § (1) bekezdésében,
62. § (4) és (6)-(7) bekezdéseiben a „MOB” szövegrész helyébe a „sportpolitikáért
felelős miniszter” szöveg,
e)	18. § (1) bekezdésében a „főtevékenység” szövegrész helyébe a „tevékenység”
szöveg,
f)	19. § (8) bekezdésében
fa)	az „olimpiai kerettag” szövegrész helyébe az „olimpiai és paralimpiai kerettag”
szöveg,
fb)	a „MOB-ra” szövegrész helyébe a „MOB-ra és MPB-re” szöveg,
g)	23. § (1) bekezdés f) pontjában a „miniszteri rendeletnek” szövegrész helyébe a
„kormányrendeletnek” szöveg,
h)	33. § (4) bekezdésében az „a 47. § szerint a Sport Állandó Választottbírósághoz”
szövegrész helyébe a „választottbírósághoz” szöveg,
i)	49. § d) pontjában a „miniszteri rendeletben” szöveg helyébe a
„kormányrendeletben” szöveg,
j) 59. § (2) bekezdésében
ja) a „MOB-hoz” szövegrész helyébe a „sportpolitikáért felelős miniszterhez”
szöveg,
jb) a „MOB” szövegrész helyébe a „sportpolitikáért felelős miniszter” szöveg,
k) 59. § (5) bekezdés e) pontjában a „MOB” szövegrész helyébe a „MOB és a
sportpolitikáért felelős miniszter” szöveg,
l) 59. § (7) és (9)-(10) bekezdéseiben, 62. § (4)-(5) bekezdésében a „MOB-nak”
szövegrész helyébe a „sportpolitikáért felelős miniszternek” szöveg,
m) 59. § (12) bekezdésében
ma) a „MOB” szövegrészek helyébe a „sportpolitikáért felelős miniszter” szöveg,
mb) az „igényelhet” szövegrész helyébe az „igényel” szöveg,
n) 61. § (4) bekezdésében, 62. § (3) bekezdésében a „MOB” szövegrészek helyébe a
„sportpolitikáért felelős miniszter” szöveg,
o)	61/A. § (2) bekezdésében a „MOB-bal” szövegrész helyébe a „sportpolitikáért
felelős miniszterrel” szöveg,
p) 67. § (5) bekezdésében a „MOB” szövegrész helyébe az „MPB” szöveg,
q) 77. § m) pont mb) alpontjában a „MOB-bal” szövegrész helyébe a
„sportköztestülettel” szöveg,
r) 1. mellékletében foglalt táblázat A:6 mezőjében a „Budapest, 74333” szövegrész
helyébe a „Budapest, 74333/1” szöveg
lép.
27.	§
Hatályát veszti az Stv.
a)	3. § (5) bekezdése,
b)	3. § (8) bekezdésében az „a nemzeti sportinformációs rendszerben,” szövegrész,
c)	15. § (2) bekezdés c) pontja,
d)	15. § (3) bekezdése,
e)	19. § (7) bekezdése,
f)	22. § (2) bekezdés
fa)	a) pontjában a „valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az
állami sportinformációs rendszernek,” szövegrész,
35
fb)	f) pontjában az „és annak szakmai tagozatai” szövegrész;
g)	28. § (4) bekezdése,
h)	55. § (3) bekezdés e) pontja,
i)	56. § (3) bekezdése,
j) 63. § (5) bekezdése,
k) 77. § a) pontja.
28. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	Az 1-22. § és a 24-28. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
36
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A sportról szóló 2004. évi I. törvény legutóbbi, 2011-es átfogó módosítása óta eltelt olimpiai
ciklust követően Magyarország Kormánya értékelte a sportot, mint stratégiai ágazatot
támogató intézkedéseinek gyakorlati hatásait, az elmúlt olimpiai ciklus során a kormányzat
által biztosított finanszírozási programok sportszakmai megvalósulásának folyamatait,
valamint a sportigazgatási szervezeti átalakítás hatásait. A felülvizsgálat eredményeként az
állami sportirányítás és a civil sportigazgatás közötti feladat- és hatáskörmegosztás
újraszabályozása szükséges.
Az állami sportirányítás és a civil sportigazgatás közötti feladat- és hatáskörmegosztással az
állami források elosztásának az elsődleges felelőse az állami sportigazgatási szerv. Az
átalakítás megteremti az ún. egycsatornás finanszírozási rendszer alapjait, mely átláthatóvá
teszi, és ezáltal szakmailag teljes körűen összehangolja az állami sport célú támogatások
nyújtását. Az állam közvetlenül nyújt állami támogatást a szövetségi szintnek, így a
felhasználás is rugalmasabbá válik.
A Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) szakmai munkája a módosítást
követően - az olimpiai mozgalommal összefüggő alapfeladatainak és a törvényben
meghatározott további sportszakmai feladatainak az ellátása mellett - alapvetően
sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való
közreműködésre irányul. A sportcélú állami támogatások tervezésével, elosztásával,
felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatoknak az állami
sportigazgatás általi ellátásával a MOB jelentős mértékben tehermentesítésre kerül, így jobban
előtérbe kerül a sportszakmai munka elvégzésére irányuló feladat-ellátása.
Az állam kiemelt területként tekint különösen az utánpótlás-nevelés sportjára, a szakmai
munka feltételeit új szervezeti keretek között és feladat-ellátási rendben biztosítja.
A MOB eddigi tagozati rendszere átalakításra kerül, a MOB belső szervezeti egységeiként
működő tagozatok önállóvá válnak, és az élősport egyes további nagy területein
közfeladatokat ellátó sportköztestületekként működnek tovább. A sportköztestületi struktúra
átalakításával, az egyes szakterületek érdekképviseletének önálló köztestületben történő
biztosításával összhangban ezáltal az eddigieknél nagyobb hangsúly helyeződik a diák-
hallgatói sport és a szabadidősport területére, a fogyatékosok sportjának területére és a nem
olimpiai sportágak érdekképviseleti és civil sportszakmai, sportigazgatási feladatainak
ellátására.
Az új sportköztestületi struktúra bevezetésével a MOB jelentős mértékben tehermentesítésre
kerül, így jobban előtérbe kerül az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett
versenysporttal összefüggő sportszakmai munka elvégzésére irányuló feladat-ellátása.
Az újonnan létrejövő 3 sportköztestület tekintetében a törvény konkrétan meghatározza, hogy
köztestületként kik a tagjai, illetve megjelöli, hogy milyen feltételeket kell teljesíteni a taggá
váláshoz. A törvény meghatározza a sportköztestületek közgyűléseinek kizárólagos
hatáskörét, amelyet az alapszabály bővíthet. Kötelező szerve a sportköztestületeknek az
37
elnökség és a felügyelő bizottság, mint ellenőrző testület. Működésük felett a törvényességi
ellenőrzést az ügyészség látja el.
Részletes indokolás
Az 1-2. §-okhoz
A módosítás biztosítja az összhangot a 15. § (1) bekezdésével, tekintettel arra, hogy a
sportiskola és az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány is egyértelműen
sportszervezet.
A 3. §-hoz
A módosítás a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség Doppingellenes Szabályzatával (a
továbbiakban: WADA Szabályzat) való összhangot biztosítja, tekintettel arra, hogy a WADA
Szabályzat 13.2.1. pontja alapján a nemzetközi szintű sportolót érintő esetek vonatkozásában
hozott döntések kizárólag a CAS előtt fellebbezhetőek meg.
A 4-6. §-okhoz
A módosítással egyértelművé válik, hogy a sportiskolák és az utánpótlás-nevelés fejlesztését
végző alapítványok is sportszervezetek.
A módosítás továbbá a jogforrási hierarchia változására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés
módosulásával - az állami sportcélú támogatások felosztásának és ellenőrzésének szabályai a
korábbi miniszteri rendeleti szintről kormányrendeleti szinten kerülnek meghatározásra - való
összhangot biztosítja.
A 7. §-hoz
A módosítás a szakszövetségi szakmai feladat-ellátás szempontjából lényeges, tekintettel arra,
hogy a gyakorlatban a szövetség tudja meghatározni a versenyzők minősítési szintjeit.
A 8. §-hoz
A gyermekvédelmi szabályzat és a sportegészségügyi szabályzat kötelező előírása a
sportolók, különös tekintettel a 18 év alatti versenyzők egészségének és testi épségének
védelmét szolgálja.
A 9. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a sportigazgatás új munkamegosztása alapján az utánpótlás-neveléssel
összefüggő támogatás-kihelyezést, és ehhez kapcsolódóan az előirányzat-kezelési feladatok
38
teljes körét a sportpolitikáért felelős miniszter látja el, indokolt, hogy a szakszövetség jogutód
nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon is a
sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fizetési számlájára kerüljön
befizetésre.
A 10. §-hoz
A módosítás biztosítja az összhangot a 15. § (1) bekezdésével, tekintettel arra, hogy a
sportiskola és az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány is egyértelműen
sportszervezet.
A 11. §-hoz
A módosítás szövegpontosítást tartalmaz.
A 12. §-hoz
Az állami sportirányítás és a civil sportigazgatás közötti feladat- és hatáskörváltozással
összefüggő módosítások.
A Magyar Olimpiai Bizottság eddigi tagozati rendszere átalakításra kerül, a Magyar Olimpiai
Bizottság belső szervezeti egységeiként működő tagozatok önállóvá válnak, és az élősport
egyes további nagy területein közfeladatokat ellátó sportköztestületekként működnek tovább.
Magyar Paralimpiai Bizottság
A módosítás a fentieknek megfelelően az integráció és az esélyegyenlőség jegyében önálló
sportköztestületként újra létrehozza a Magyar Paralimpiai Bizottságot, amely a paralimpia
tekintetében azonos feladatokat lát el a Magyar Olimpiai Bizottsággal, és azonos hatáskörrel
rendelkezik sportágai tekintetében. A létrehozás további indoka, hogy a fogyatékosok
sportjának szervezeti rendje kövesse az épek sportjának szervezeti rendjét. Az új köztestület
létrehozásával az eddigieknél nagyobb hangsúly helyeződik a fogyatékosok sportjának
területére, az ahhoz kapcsolódó érdekképviseleti és civil sportszakmai, sportigazgatási
feladatok ellátására. A Magyar Paralimpiai Bizottság a paralimpiai mozgalommal kapcsolatos
szervezett versenysporttal és a fogyatékosok verseny-, diák- és hallgatói sportjával, valamint
szabadidősportjával összefüggő országos közfeladatokat ellátó sportköztestületként működik,
amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. A
Magyar Paralimpiai Bizottság jelenlegi jogállásának megfelelően a módosítás konkrétan
meghatározza, hogy köztestületként kik a tagjai, illetve megjelöli, hogy milyen feltételeket
kell teljesíteni a taggá váláshoz. Lehetőséget biztosít továbbá arra is, hogy - az alapszabály
erre vonatkozó rendelkezése esetén - a köztestületnek más, a fogyatékosok sportjában
működő vagy ezt a területet segítő, támogató személy is a tagjává váljon. A módosítás
meghatározza a Magyar Paralimpiai Bizottság közgyűlésének kizárólagos hatáskörét, amelyet
az alapszabály bővíthet. Kötelező szerve az elnökség és a felügyelő bizottság, mint ellenőrző
testület. A Magyar Paralimpiai Bizottság működése felett a törvényességi ellenőrzést - a többi
sportköztestülethez hasonlóan - az ügyészség látja el.
39
Nemzeti Versenysport Szövetség
A módosítás ennek megfelelően a nem olimpiai sportágak érdekképviseletének további
erősítése érdekében önálló sportköztestületként létrehozza a Nemzeti Versenysport
Szövetséget, amely a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjában működő
köztestületként országos közfeladatokat lát el. Az új köztestület létrehozásával az eddigieknél
nagyobb hangsúly helyeződik a nem olimpiai sportágak érdekképviseleti, sportszakmai és
sportigazgatási feladatainak ellátására. A módosítás konkrétan meghatározza, hogy
köztestületként kik a tagjai, illetve megjelöli, hogy milyen feltételeket kell teljesíteni a taggá
váláshoz, ennek megfelelően alanyi jogon válhatnak a Nemzeti Versenysport Szövetség
tagjává - az alapszabályban foglaltak elfogadása esetén - azok a szakszövetségek és országos
sportági szövetségek, amelyek sportága szerepel a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége
(IWGA) Világjátékainak és a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége (Sportaccord)
Világjátékainak programján. A Nemzeti Versenysport Szövetség tagjává válhatnak - az
alapszabályban foglaltak elfogadása esetén - a nem olimpiai sportágakban működő egyéb
sportszövetségek. A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy - az alapszabály erre vonatkozó
rendelkezése esetén - a köztestületnek más, a nem olimpiai sportágak szervezett
versenysportjában működő vagy ezt a területet segítő, támogató személy is a tagjává váljon. A
törvény meghatározza a Nemzeti Versenysport Szövetség közgyűlésének kizárólagos
hatáskörét, amelyet az alapszabály bővíthet. Kötelező szerve az elnökség és a felügyelő
bizottság, mint ellenőrző testület. A Nemzeti Versenysport Szövetség működése felett a
törvényességi ellenőrzést - a többi sportköztestülethez hasonlóan - az ügyészség látja el.
Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidősport Szövetség
A módosítás ennek megfelelően a diák-hallgatói és a szabadidősport jelentőségének, a sport
szakterület tekintetében elfoglalt stratégiai szerepének erősítése érdekében létrehozza a
Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidősport Szövetséget, amely a diák-hallgatói és a
szabadidősportban országos közfeladatokat lát el. Az új köztestület létrehozásával az
eddigieknél nagyobb hangsúly helyeződik a diák-hallgatói sport és a szabadidősport
területére. A Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidősport Szövetség tagjai - az alapszabályban
foglaltak elfogadása esetén - a diák- és hallgatói sport területén, valamint a szabadidősport
területén országos jelleggel működő sportszövetségek. A javaslat lehetőséget biztosít arra is,
hogy - az alapszabály erre vonatkozó rendelkezése esetén - a köztestületnek más, a diák-
hallgatói és a szabadidősport területén működő vagy ezt a területet segítő, támogató személy
is a tagjává váljon. A törvény meghatározza a Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidősport
Szövetség közgyűlésének kizárólagos hatáskörét, amelyet az alapszabály bővíthet. Kötelező
szerve az elnökség és a felügyelő bizottság, mint ellenőrző testület. A Nemzeti Diák-hallgatói
és Szabadidősport Szövetség működése felett a törvényességi ellenőrzést - a többi
sportköztestülethez hasonlóan - az ügyészség látja el.
A 13. §-hoz
A módosítás a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénnyel való összhangot
biztosítj a.
A 14. §-hoz
40
A módosítás a jogforrási hierarchia változására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés
módosulásával - az állami sportcélú támogatások felosztásának és ellenőrzésének szabályai a
korábbi miniszteri rendeleti szintről kormányrendeleti szinten kerülnek meghatározásra - való
összhangot biztosítja.
A 15. §-hoz
Az állami sportigazgatás és a civil oldal közötti feladat- és hatáskör módosulás átvezetését
biztosító rendelkezések.
A 16. §-hoz
Az állami sportigazgatás és a civil oldal közötti feladat- és hatáskör módosulás átvezetését
biztosító rendelkezés. A feladatkör módosulása egyidejűleg biztosítja, hogy az utánpótlás-
nevelés állami támogatása valóban egycsatornás finanszírozási rendszerben kerüljön
végrehajtásra, amely során a sportpolitikáért felelős miniszter közvetlenül biztosítja az
utánpótlás-nevelési szakmai megvalósításáért felelős sportszövetség részére a programok
végrehajtásának forrását. Ez gyorsabb, hatékonyabb és költségkímélőbb megoldásokat
biztosít, a felszabaduló adminisztratív költségek új sportágak utánpótlás-nevelési programba
való bevonását is eredményezheti.
Az utánpótlás-nevelés területéhez kapcsolódó, és a további élősport-területekkel közvetlen
szakmai összefüggésben álló diák-hallgatói és szabadidősport területén is a közvetlen
támogatás-kihelyezés előtérbe helyezése biztosítandó.
A 17. §-hoz
A módosítás a jogforrási hierarchia változására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés
módosulásával - az állami sportcélú támogatások felosztásának és ellenőrzésének szabályai a
korábbi miniszteri rendeleti szintről kormányrendeleti szinten kerülnek meghatározásra - való
összhangot biztosítja.
A 18. §-hoz
Az állami sportigazgatás és a civil oldal közötti feladat- és hatáskör módosulás átvezetését
biztosító rendelkezés, tekintettel arra, hogy az állami források elosztásának elsődleges felelőse
az állami sportigazgatási szerv, a módosítás a MOB szakmai javaslattételi jogát erősíti.
A módosítás továbbá a jogforrási hierarchia változására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés
módosulásával - az állami sportcélú támogatások felosztásának és ellenőrzésének szabályai a
korábbi miniszteri rendeleti szintről kormányrendeleti szinten kerülnek meghatározásra - való
összhangot biztosítja.
41
A 19. §-hoz
Az állami sportigazgatás és a civil oldal közötti feladat- és hatáskör módosulás
eredményeként a Gerevich Aladár-sportösztöndíj visszakerül a sportpolitikáért felelős
miniszter sportigazgatási feladatai körébe.
A 20. §-hoz
A módosítás az olimpiai központokról szóló kormányrendelettel való összhangot biztosítja,
amely alapján az olimpiai központokat sportszakmai szempontból a Magyar Olimpiai
Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság közreműködésével a sportigazgatási szerv
vezetője felügyeli. A módosítás a kormányzati feladatmegosztásnak megfelelően megjeleníti
a nemzeti fejlesztési miniszter feladatait is, amely egyértelművé teszi a sportpolitikáért felelős
és a sportlétesítmények-fejlesztéséért felelős miniszter olimpiai központok tekintetében
érvényesülő felelősségét.
A 21. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Sportinformációs Rendszer (a továbbiakban: NSR) a sport
ágazat kiemelt jelentőségű szolgáltató és nyilvántartó rendszere, célszerű az NSR-rel
kapcsolatos szétszórt szabályokat egy fejezetben rendezni.
Továbbá az NSR koncepciója alapján - figyelemmel arra, hogy az NSR személyes adatok
kezelését is végezni fogja - törvényi szinten meg kell határozni az adatkezelés célját és
feltételeit, a kezelendő adatok fajtáit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelés
időtartamát és az adatkezelésre jogosultak személyi körét.
Az NSR külön sportszakember modult is tartalmaz, ezért az új fejezet kiegészült a
sportszakemberek személyes adataira vonatkozó adatkezelés szabályaival is.
A 22. §-hoz
A fogalom-meghatározó rendelkezések kiegészítése a törvénymódosítás doppingvétség elleni
fellebbezéssel érintett rendelkezésével való összhangot biztosítja.
A 23-24. §-okhoz
Átmeneti rendelkezést tartalmaz.
A 25. §-hoz
Az államháztartásról szóló törvény szabályaival összhangban szükséges a jelenleg hatályos
állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló miniszteri rendelet
kormányrendeleti szintre emelése.
42
A 26. §-hoz
Szövegcserés módosító javaslatokat tartalmaz az alábbiak szerint:
Indokolt a Sport Állandó Választottbíróságra (a továbbiakban: SVÁB) vonatkozó merev
hivatkozás feloldása, tekintettel arra, hogy nem csak a SVÁB, mint állandó választottbírósági
fórum áll a sportolók és a sportban dolgozó sportszakemberek részére választott bírósági
fórumként rendelkezésre
Az állami sportcélú támogatások felosztásának és ellenőrzésének szabályai a korábbi
miniszteri rendeleti szintről kormányrendeleti szinten kerülnek meghatározásra.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint a sportvállalkozás cégjegyzékbe bejegyzett
főtevékenysége sporttevékenység kell, hogy legyen, azonban ez a gyakorlatban alig-alig
valósul meg, komoly gyakorlati jelentősége nincs is, ezért elegendő, ha a gazdasági társaság
tevékenységei között szerepel a sporttevékenység.
Az állami sportigazgatás és a civil oldal közötti feladat- és hatáskör módosulás
eredményeként az olimpiai járadékkal, valamint a Nemzet Sportolója Címmel összefüggő
hatósági feladatellátás átkerül a sportpolitikáért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe, ezért
a hatáskör címzettjének megváltoztatása szükséges a MOB-ról a sportpolitikáért felelős
miniszterre.
Az Stv. 1. melléklet 6. sor A oszlopában az Újpesti Torna Egylet vagyonkezelésében lévő
ingatlan helyrajzi száma telekalakítási eljárás keretében megváltozott.
A 27. §-hoz
Hatályát vesztő rendelkezéseket tartalmaz.
A 28. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
43