﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12475. számú
törvényjavaslat
a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények
módosításáról
Előadó: Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2016. október
2016. évi ... .törvény
a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények
módosításáról
1.	A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet
módosítása
1.	§
(1)	A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet (a továbbiakban:
Tvr.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jogtanácsos a feladatának teljesítése érdekében - a jogszabályok keretei között - jogi
képviseletet lát el, jogi segítői tevékenységet végez, jogi tanácsot és tájékoztatást ad,
beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat készít, részt vesz a jogi munka
megszervezésében.”
(2)	A Tvr. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A jogi segítő szervezet jogtanácsosa - az 1. § (5) bekezdésben foglaltak betartása
mellett - a jogi segítségnyújtási tevékenységet olyan ügyekben végezheti, amelyekben a jogi
segítő szervezet és a fél között nincs érdekellentét, és a fél részére történő jogi segítség
nyújtására a jogi segítő szervezettől utasítást kapott. A jogtanácsos ilyen esetben a
támogatást engedélyező határozat alapján jár el.”
2.	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
2.	§
(1)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21. § (4a)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) Az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult első fokú
eljárást az előírás megszegését követő négy hónapon belül, az (1) bekezdés h) pontjában
meghatározott szabályszegés miatt indult első fokú eljárást az előírás megszegését követő öt
hónapon belül be kell fejezni.”
(2)	A Kkt. 39. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
1
„(6) Ha a közút kezelője vagy a meglévő közút vagyonkezelője az (1) és (2) bekezdésben
meghatározott útcsatlakozás létesítéséhez szükséges hozzájárulás megadásáról vagy
megtagadásáról a kérelmező által szabályszerűen előterjesztett kérelem kézhezvételétől
számított 21 napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak
megfelelően megadottnak kell tekinteni.”
3.	§
A Kkt. 21. § (4) bekezdésében a „180 napon” szövegrész helyébe a „150 napon” szöveg lép.
4.	§
Hatályát veszti a Kkt. 24/B. §-a.
3.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
5.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv). 67. §-a következő (2)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) A fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok
mentesülnek az (1) bekezdésben meghatározott díjfizetési kötelezettség alól a fővárosi és
megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok által lefolytatott
hatósági eljárásokban.”
6.	§
Az Itv. 67. § (1) bekezdésében a „(szolgáltatásokért) díjat” szövegrész helyébe a
„(szolgáltatásokért) - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - díjat” szöveg lép.
4. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi
IV. törvény módosítása
7.	§
Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi
IV. törvény 56. § (1) bekezdésében az „- a jogszabályban meghatározott kis összegű követelés
értékhatárát meghaladó -” szövegrész.
2
5. Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába
adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása
8.	§
Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló
1991. évi XXXIII. törvény 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § A helyi önkormányzat állammal szemben támasztott, e törvény szerinti tulajdoni
igényének érvényesítése során 2017. január 1-jét követően a tulajdoni igény keletkezésének
időpontjától függetlenül kizárólag a bíróság jogosult eljárni.”
6.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény módosítása
9.	§
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Nytv.) 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Egyedi adatszolgáltatás bármely járási hivatalnál kérelmezhető. A járási hivatal az
egyedi adatszolgáltatás iránti kérelmet átteszi a nyilvántartást kezelő szervnek, ha az
adatszolgáltatáshoz szükséges adatok nem állnak a rendelkezésére.
(2)	A nyilvántartást kezelő szerv engedélyezi az adatigénylő részére a rendszeres vagy
közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatást.
(3)	Csoportos adatszolgáltatás a járási hivatal illetékességi területén lakcímmel rendelkező
polgárok adatairól az illetékes járási hivataltól, egy járási hivatal illetékességi területét
meghaladó polgárok adatairól a nyilvántartást kezelő szervtől igényelhető.
(4)	Adatszolgáltatás helyett a kérelmező bármely járási hivatalnál igényelheti, hogy
kapcsolatfelvétel céljából a járási hivatal az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse
meg, és
a)	kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név, lakcím és értesítési cím adatait a kérelmező
rendelkezésére bocsáthassa, vagy
b)	arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel
kívánja venni.
(5)	A nyilvántartást kezelő szerv és bármely járási hivatal a személyazonosító igazolvány,
továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját
megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is
adatszolgáltatást teljesít az okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének,
eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről. Az
adatszolgáltatás elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is
3
igényelhető.”
(2) Az Nytv. 26. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) Ellenkező bizonyításig a szállásadó írásbeli nyilatkozata igazolja, hogy a
szállásadónak nem minősülő polgár bejelentett lakcímadata nem valós.”
10.	§
Az Nytv.
a)	18/A. § (1) és (3) bekezdésében a „központi szerv” szövegrész helyébe a „járási hivatal”
szöveg,
b)	26. § (2) bekezdésében az „a bejelentendő lakóhely vagy tartózkodási hely szerint
illetékes” szövegrész helyébe a „bármely” szöveg,
c)	26. § (5a) bekezdésében a „központi szerv” szövegrész helyébe a „kijelölt
kormányhivatal” szöveg,
d)	26. § (8) bekezdésében az „az illetékes járási hivatalnál jelenti be” szövegrész helyébe a
„bármely járási hivatalnál bejelentheti” szöveg,
e)	36. § (4) bekezdésében a „(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „(4) bekezdése” szöveg
lép.
11.	§
Hatályát veszti az Nytv. 26. § (1) bekezdésében az „a járási hivatalnál” szövegrész.
7.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
módosítása
12.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, az
öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti
életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt
összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az
ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékos,
illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról
4
gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a hozzátartozói baleseti
nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, a baleseti járadék, bányászok
egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak havonta folyósított
pénzbeli ellátásai, a nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozást segítő
ellátás, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő
támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, a nemzeti
helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján
külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;”
(2)	Az Szt. 34. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,)
„g) aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, a nyugdíjkorhatár betöltése
hónapjának utolsó napjával.”
(3)	Az Szt. 37. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra a 33. § (1) bekezdés a)
pontja alapján jogosult személy esetében a jogosultság egészségi állapotra vonatkozó
feltétele mindaddig fennáll, amíg az ellátásra való jogosultságot megalapozó, az egészségi
állapot minősítését tartalmazó dokumentumban vagy a szakkérdés vizsgálata során előírt
felülvizsgálatot el nem végezték.”
(4)	Az Szt. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Amennyiben az ápolási díjra jogosultság a (2) bekezdés g) pontja alapján került
megszüntetésre, a döntés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül ismételten nem
állapítható meg.”
(5)	Az Szt. 43/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43/B. § (1) Ha a kiemelt ápolási díj megállapítása iránti eljárás során a kiemelt ápolási díjra
való jogosultság azért nem állapítható meg, mert nem került sor a komplex minősítés
eredményéről kiállított hatósági bizonyítvány benyújtására, a rendelkezésre álló adatok
alapján kell megállapítani az ellátásra való jogosultságot.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti eljárásban a kérelem benyújtásakor az ügyfél a komplex
minősítés elvégzésére és annak eredményéről hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló
eljárás megindítását igazolta, a komplex minősítés eredményéről kiállított hatósági
bizonyítvány benyújtását követően a hatóság az (1) bekezdés alapján hozott nem
jogszabálysértő döntését a jogerőre emelkedést követő egy éven belül módosíthatja, vagy
visszavonhatja, és a komplex minősítés eredményéről kiállított hatósági bizonyítványban
foglaltak alapján állapítja meg az ápolási díjra való jogosultságot.”
(6)	Az Szt. a következő 43/F. §-sal egészül ki:
5
„43/F. § Ha felülvizsgálati eljárásban igazolják, hogy az ápolt személy a komplex minősítés
elvégzésére irányuló eljárást megindította, a kiemelt ápolási díj egészségi állapotra
vonatkozó jogosultsági feltételét a komplex minősítés eredményéről kiállított hatósági
bizonyítvány eljáró hatósághoz történő beérkezéséig fennállónak kell tekinteni. Ha az eljárás
megindítását nem igazolják, a kiemelt ápolási díjat a felülvizsgálati időpontot magában
foglaló hónap utolsó napjával meg kell szüntetni.”
(7)	Az Szt. a következő 139/A. §-sal egészül ki:
„139/A. § A közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról
szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított 4. § (1) bekezdés i) pontjában a baleseti
járadékra vonatkozóan megállapított rendelkezéseket a pénzbeli szociális ellátásra való
jogosultságnak a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról
szóló 2016. évi ... törvény hatálybalépését követő legközelebbi felülvizsgálatakor kell
alkalmazni.”
13.	§
Az Szt.
a)	17. § (10) bekezdésében a „szociális hatóság” szövegrész helyébe a „szociális hatáskört
gyakorló szerv” szöveg,
b)	25. § (10) bekezdésében az „A” szövegrész helyébe a „Ha e törvény eltérően nem
rendelkezik, a” szöveg,
c)	34. § (2) bekezdés c) pontjában a „91. napjától” szövegrész helyébe a „121. napjától”
szöveg,
d)	42. § (3) bekezdésében az „ápolási díj folyósítását” szövegrész helyébe az „ápolási díjra
való jogosultságot” szöveg
lép.
14.	§
Hatályát veszti az Szt.
a)	32/D. §-a, valamint
b)	37/C. §-a.
8.	A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása
15.	§
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stv.) 9/B. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elmulasztott határidőt követő egy év
elteltével bírság kiszabásának nincs helye.”
6
16. §
Az Stv. 9/A. § (1) bekezdésében és a 9/B. § (1) bekezdésében a „megyei, fővárosi
kormányhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
9.	A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
17.	§
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 20. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„20. § (1) Az állampolgársági iratok nem selejtezhetők, őrzésükről a Magyar Nemzeti
Levéltár és - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - az állampolgársági ügyekben
eljáró szerv az adatvédelmi szabályok megtartásával gondoskodik.
(2)	A 2015. április 1. napját követően lezárult állampolgársági ügy iratanyagát három évig
az állampolgársági ügyekben eljáró szerv őrzi.”
10.	A hadigondozásról szóló 1994. éviXLV. törvény módosítása
18.	§
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 26. § (2b) bekezdés c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Az elsőfokú hadigondozási hatóság határozatban dönt:)
„c) kizárólag a hadirokkant és a hadiözvegy esetében a hadigondozotti igazolvány
kiadásáról,”.
11.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
19.	§
(1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 103. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
7
„(2) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt
és törzskönyvet megküldi a gépjármű-tulajdonos lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában
telephelye) szerint, külföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező
tulajdonos esetében pedig az üzembentartó lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában
telephelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak. Ha az illetékes hatóság nem
állapítható meg, az okmányokat a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak kell megküldeni. A
végrehajtó által megküldött foglalási jegyzőkönyv másolata alapján a közlekedési igazgatási
hatóság haladéktalanul bejegyzi az elidegenítési és terhelési tilalmat. Ha a forgalmi engedély
vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó az elidegenítési és terhelési tilalom
nyilvántartásba történt bejegyzését követő harminc nap elteltével hívhatja fel a közlekedési
igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból; a hatóság köteles e
felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.”
(2)	A Vht. 138. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését a
végrehajtást kérő a végrehajtási eljárásban igazolta, az igazgatási szolgáltatási díjat a
végrehajtási eljárásban végrehajtási költségként kell behajtani.”
(3)	A Vht. 138/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„138/A. § (1) A végrehajtási eljárás során kezdeményezett azon ingatlan-nyilvántartási
eljárásokat, amelyek valamely jog bejegyzésére vagy törlésére irányulnak, a végrehajtó
akkor is kezdeményezi az ingatlanügyi hatóság előtt, ha a jogszerzésre jogosult ezen
eljárások költségét nem fizeti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az ingatlanügyi hatóság a beadvány széljegyzését
követően a jogszerzésre jogosultat hiánypótlás keretében az eljárás igazgatási szolgáltatási
díjának megfizetésére szólítja fel. A díj meg nem fizetése esetén az ingatlanügyi hatóság az
érintett ingatlanok vonatkozásában a kérelmet elutasítja.”
20.	§
(1)	A Vht. 138. § (3) bekezdésében a „soron kívül” szövegrész helyébe az „a végrehajtási
költségként megelőlegezett igazgatási szolgáltatási díj megfizetését követően soron kívül”
szöveg lép.
(2)	A Vht. 138. § (4) bekezdésében az „akiknek” szövegrész helyébe az „akiknek - az ingatlan-
nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § e)-f) pontjában meghatározott jogok
kivételével -” szöveg lép.
21.	§
Hatályukat vesztik a Vht. 138. § (1) bekezdésében a „végrehajtónak történő” szövegrészek.
8
12.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV.
törvény módosítása
22.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban:
Díjtv.) 32/B. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól teljes személyes díjmentességben részesül:)
,,b) a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal
járási (fővárosi kerületi) hivatala.”
(2)	A Díjtv. 32/E. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági határozat, illetve bírósági vagy
hatósági megkeresés alapján induló eljárás esetén, amennyiben a díj fizetésére kötelezett a
kérelem, illetve a megkeresés benyújtásával egyidejűleg nem tesz eleget a díjfizetési
kötelezettségének, akkor az ingatlanügyi hatóság az eljárást lefolytatja és a díj megfizetése
iránt - a döntés kézhezvételétől számított 15 napos határidő tűzésével - a döntésében
intézkedik, azzal, hogy a meg nem fizetett díj és annak járulékai adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősülnek.”
23.	§
Hatályát veszti a Díjtv. 32/E. § (12) bekezdése.
13.	A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása
24.	§
A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 2. § (1) bekezdés 6. pontjában a
„három” szövegrész helyébe a „kettő” szöveg lép.
14.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény módosítása
9
25. §
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 68/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az eljárás során a 128. § (1) bekezdése
szerinti meghallgatás mellőzhető.”
(2)	A Gyvt. 133/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A közigazgatási hatósági eljárásban kirendelt ügygondnok kivételével a (6) bekezdést
megfelelően kell alkalmazni az ügygondnok kirendelésére is.”
26. §
Hatályát veszti a Gyvt. 133/A. § (6) bekezdésében az „ügygondnok,” szövegrész.
15.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
27.	§
(1)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 33/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a legfeljebb 300 négyzetméter összes
hasznos alapterületű meglévő lakóépület kormányrendeletben meghatározott átalakítása és a
300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó mértékűre történő bővítése
esetén.”
(2)	Az Étv. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzést a megindításától számított 60 napon belül
lefolytatja, majd ezt követően - szabálytalanság esetén - haladéktalanul megindítja a (2)
bekezdés szerinti intézkedések megtételére irányuló eljárást. Ezen intézkedéseknek
a)	a (2) bekezdés a)-c) pontja esetében a szabálytalan tevékenységtől számított öt éven belül,
b)	a (2) bekezdés d)-e) pontja esetében a szabálytalan tevékenységtől számított tíz éven belül
van helyük.”
(3)	Az Étv. 48/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg az
építésügyi hatóság vagy jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság
elrendeli:)
10
„a) az átalakítással történő szabályossá tételt, vagy”
(4)	Az Étv. 48/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és
módon a megindításától számított 60 napon belül folytatja le a hatósági ellenőrzést, majd ezt
követően - szabálytalanság esetén - haladéktalanul megindítja az (1)-(4) bekezdés szerinti
intézkedések megtételére irányuló eljárást. Az eljárás megindításának legkésőbb az építés
befejezésétől - ha az nem állapítható meg, akkor az építmény használatbavételétől -
számított tíz éven belül van helye.”
28.	§
Az Étv. 48/A. § (6) bekezdésében az „(5) bekezdés szerinti 90 napos időtartam” szövegrész
helyébe az „(5) bekezdés szerint az eljárás megindítására nyitva álló 60 napos határidő” szöveg
lép.
16.	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosítása
29.	§
(1)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) 39/B. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39/B. § (1) Ha a pénzbeli ellátásra, baleseti táppénzre való jogosultság megállapítása során
az ellátás összege - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdésében meghatározott
időtartam figyelmen kívül hagyásával - huszonegy napon belül azért nem állapítható meg,
mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg
megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani az ellátást.”
(2)	Az ellátást folyósító szerv a döntés jogerőre emelkedését követően tudomására jutott
tények, adatok alapján a nem jogszabálysértő döntését a közléstől számított 5 éven belül
hivatalból módosíthatja vagy visszavonhatja.
(3)	Ha a biztosított jövedelméről a bevallás pótlólag benyújtásra kerül, az ellátást folyósító
szerv a korábban az (1) bekezdés alapján hozott határozatát módosítja vagy visszavonja, és a
bevallott jövedelem adatok alapján állapítja meg a pénzbeli ellátást, illetve a baleseti
táppénzt.
11
(4)	Amennyiben az igénylő a pénzbeli ellátás, vagy a baleseti táppénz iránti kérelmét
visszavonja, a folyósított összeget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre
kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles
visszafizetni.
(5)	Amennyiben az ellátást folyósító szerv megállapítja, hogy az igénylő a korábban az (1)
bekezdés alapján megállapított pénzbeli ellátásra, illetve baleseti táppénzre nem jogosult, az
igénylő köteles a folyósított összeget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre
kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.
(6)	Amennyiben az ellátást folyósító szerv megállapítja, hogy az igénylő részére az (1)
bekezdés alapján korábban megállapított pénzbeli ellátás, baleseti táppénz összegénél
alacsonyabb összeg jár és az a már megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az
igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező
határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.”
(2)	Az Ebtv. 52/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52/A. § (1) Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt
-	a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával -
huszonegy napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő
táppénzre jogosult, az igénylő részére táppénz kerül megállapításra.
(2)	Amennyiben a baleset üzemiségének elismerését követően az igénylő részére baleseti
táppénzt állapítanak meg, a baleseti táppénz összegébe a folyósított táppénz összegét be kell
számítani.
(3)	Amennyiben az igénylő a baleset üzemiségének elismerésére irányuló kérelmét
visszavonja, a folyósított táppénzt felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre
kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles
visszafizetni.
(4)	Amennyiben a baleset nem minősül üzemi balesetnek, a baleseti táppénz elbírálását
követően, táppénzre való jogosultság esetén hivatalból táppénzt kell megállapítani. A
megállapított táppénz összegébe a folyósított táppénz összegét be kell számítani.
(5)	Amennyiben az ellátást folyósító szerv megállapítja, hogy az igénylő részére a baleseti
táppénz vagy a (4) bekezdésben megállapított ellátás a már folyósított táppénz összegnél
alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az
igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező
határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.
(6)	Az (1) bekezdés szerint megállapított táppénz folyósítása esetén
12
a)	az egészségbiztosító a Tbj. 19. § (5) bekezdésében meghatározott táppénz-hozzájárulásról
szóló határozatot a baleseti táppénz elutasításról és a táppénz megállapításáról szóló
egybefoglalt döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül hozza meg,
b)	a társadalombiztosítási kifizetőhely a Tbj. 19. § (5) bekezdésében meghatározott táppénz-
hozzájárulási kötelezettségét a baleseti táppénz elutasításról és a táppénz megállapításáról
szóló egybefoglalt döntés jogerőre emelkedését követő hónapban benyújtott elszámolásában
teljesíti.
(7)	Az (1) bekezdés alapján megállapított táppénz folyósítását a keresőképtelenség
fennállása alatt meg kell szüntetni, ha a biztosított táppénzre már nem jogosult.”
(3)	Az Ebtv. 61.§-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a pénzbeli ellátás, illetve a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálására indított
eljárás a Ket. 31. § (1) bekezdés l) pontja alapján megszüntetésre került, úgy az ugyanazon
ügyben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl, de az előzetes kérdés elbírálásában
hozott döntés jogerőre emelkedésének a napjától számított hat hónapon belül ismételten
benyújtott pénzbeli ellátás, baleseti táppénz iránti igényt határidőben benyújtottnak kell
tekinteni és érdemben el kell bírálni. Az ismételten benyújtott kérelem érdemi elbírálásának
az első kérelem alapján indult eljárásban hozott megszüntető végzés jogerőre emelkedését
követő öt éven belül van helye. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.”
30.	§
Hatályát veszti az Ebtv.
a)	55/A. §-a, valamint
b)	69.§-ában a „a 39/B. §, 52/A. § és 55/A. § szerinti előleg összege után, valamint”
szövegrész.
17.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
31.	§
(1)	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 27/A.
§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27/A. § Az eljárás megindításáról az ingatlanügyi hatóság azt az ügyfelet értesíti, akinek az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogának törlését, illetve akivel szemben vételi
jog bejegyzését kérik. Az értesítés mellőzhető, ha a tulajdonjog törlése jogerős hatósági
határozaton vagy bírósági döntésen alapul.”
(2)	Az Inytv. 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
13
„(4) Nem kell okiratot csatolni a kérelemhez, amennyiben a haszonélvezeti, a tartási vagy az
életjáradéki jog, továbbá a használat jogának a jogosult elhalálozása következtében történő
megszűnése a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatokból kétségtelenül
megállapítható.”
(3)	Az Inytv. 47/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A függőben tartásról az ingatlanügyi hatóság - az (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott eset kivételével - a beadvány beérkezését követő nyolc napon belül értesítés
megküldésével tájékoztatja a kérelmezőt.”
(4)	Az Inytv. 50. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha az ingatlanügyi hatóság valamely kérelem, megkeresés elintézése során vagy
hivatalból folytatott eljárása során észleli, hogy valamely jog vagy tény megszűnése az
ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható, határozatban köteles ennek törléséről
is rendelkezni.
(5)	A (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az ingatlanügyi hatóság a
kérelemre, illetve megkeresésre indult, vagy hivatalból folytatott eljárása során az ingatlan-
nyilvántartásban rendelkezésre álló, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban
szereplő adatok alapján kétségtelenül megállapítja, hogy a bejegyzett haszonélvezeti, tartási
vagy életjáradéki jog, valamint használat joga jogosultja elhunyt.”
(5)	Az Inytv. 52. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot - a változás tulajdoni
lapon történő átvezetése után - kézbesíteni kell)
„l) a föld
la) tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz kötött szerzése esetén,
lb) tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerzése esetén a bejegyzés alapját
képező okirat másolatával együtt
a mezőgazdasági igazgatási szervnek.”
32. §
Az Inytv. 52. § (6) bekezdésében a „megszűnt” szövegrész helyébe a „megszűnt és a jogosult
nem rendelkezik érvényes lakcímmel” szöveg lép.
18.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
14
33. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 222/A. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„222/A. § (1) Egészségügyi intézményben végezhető, temetkezési szolgáltatásnak nem
minősülő halottkezelési tevékenység a holttest:
a)	hűtése azt a naptári napot követő naptól, amely naptári napon a holttest eltemetésére a
temetésre kötelezett engedélyt kapott,
b)	egészségügyi intézményen belüli szállítása,
c)	mosdatása,
d)	öltöztetése,
e)	borotválása, valamint
f)	rekonstruálása.”
34.	§
Az Eütv. 217. § (9) bekezdésében a „15” szövegrész helyébe a „12” szöveg lép.
19.	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
35.	§
Hatályát veszti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (8) bekezdésében a
„d)” szövegrész.
20.	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
36.	§
Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény
a)	23/B. § (3) bekezdés b) pontjában az „a kérelmező által eredetiben bemutatott hatósági
erkölcsi bizonyítvány alapján” szövegrész,
b)	23/B. § (3) bekezdés c) pontjában az „a kérelmező által eredetiben bemutatott magánútlevél
alapján” szövegrész, valamint
c)	23/B. § (5) bekezdés c) pontja.
21.	Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása
37.	§
15
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.)
24/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti eljárásokban az ebek
viselkedésének megítélésében jártas szakértőként az a személy járhat el, aki a tevékenység
folytatására irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenti az állatvédelmi hatóságnak. A
bejelentés - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a bejelentő
természetes személyazonosító adatait, továbbá meg kell jelölni a bejelentő telefonos
elérhetőségét, valamint elektronikus levélcímét. A bejelentés alapján az állatvédelmi hatóság
nyilvántartásba veszi a szakértőt. A nyilvántartás tartalmazza - a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott
adatokon túl - az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértők természetes
személyazonosító adatait. Az állatvédelmi hatóság a honlapján közzéteszi a szakértői
névjegyzékben szereplő személy nevét, telefonos elérhetőségét, valamint elektronikus
levélcímét.”
38.	§
Az Ávtv. 49. § (3) bekezdés j) pontjában a „szakértők engedélyezésére” szövegrész helyébe a
„szakértői tevékenység bejelentésére” szöveg lép.
22.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény
módosítása
39.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a jármű új tulajdonosa az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
kötelezettségének nem tett eleget, a járművet az illetékes hatóság a külön jogszabályban
meghatározott időtartamra kivonja a forgalomból.”
23.	A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény
módosítása
40.	§
A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 7. §-a a
következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
16
„(1a) A közlekedési igazgatási hatóság (1) bekezdés alapján hozott határozatával szemben
fellebbezésnek helye nincs.”
24.	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása
41.	§
(1)	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 66. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Jogi segítő szervezet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor kérheti a felvételét a
névjegyzékbe, ha rendelkezik az ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel, és ügyvéddel
olyan határozott idejű megbízási szerződést kötött, vagy jogtanácsossal olyan, a jogtanácsosi
tevékenységről szóló törvényerejű rendeletben meghatározott jogviszonyt létesített, amely
alapján az ügyvéd vagy a jogtanácsos - legalább a szolgáltatási szerződés időtartama alatt - a
nevében és megbízásából a jogi szolgáltatást nyújtja. Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a
jogi segítő szervezetet abból az okból törli a névjegyzékből, hogy a jogi szolgáltatást nem a
vele szerződött ügyvéd vagy jogtanácsos útján nyújtotta, a névjegyzékből való törlést
követően a jogi segítő szervezetet, annak jogutódját, illetve a törölt szervezetnek az
egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselőjének a
közreműködésével létrejött más szervezetet további három évig nem lehet ismételten
felvenni a névjegyzékbe.”
(2)	A Jst. 68. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A jogi segítségnyújtást jogtanácsos útján végző jogi segítő szervezet esetében
megfelelően alkalmazni kell a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat.
(5)	A jogi segítségnyújtást jogtanácsos útján végző jogi segítő szervezet polgári perekben és
nemperes eljárásokban is elláthatja a fél jogi képviseletét.”
42.	§
A Jst.
a)	66. § (3) bekezdésében, valamint 71. § (3) bekezdés c) pontjában az „ügyvéd” szövegrész
helyébe az „ügyvéd vagy jogtanácsos” szöveg,
b)	68. § (1) bekezdésében a „megbízásából tevékenykedő ügyvéd” szövegrész helyébe a
„megbízásából vagy alkalmazásában tevékenykedő ügyvéd vagy jogtanácsos” szöveg,
c)	71. § (3) bekezdés a) pontjában a „megbízottal” szövegrész helyébe a „megbízottal vagy
jogtanácsossal” szöveg, az „eljáró ügyvéd” szövegrész helyébe az „eljáró ügyvéd vagy
jogtanácsos” szöveg
lép.
17
43. §
Hatályát veszti a Jst. 43. § (1) bekezdésében az „a jogi szolgáltatás legfeljebb két óra
időtartamú, vagy” szövegrész.
25. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi
LXXXIV. törvény módosítása
44.	§
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
25.	§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyéni egészségügyi vállalkozók, az egyéni cég, illetve a társas vállalkozás
tagjaként egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók időszakos, illetve soron
kívüli egészségi alkalmasságának vizsgálatát a tevékenységüket engedélyező egészségügyi
hatóság elrendelheti.”
26.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
45.	§
(1)	Az Art. 161. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adóhatóság a végrehajtás eredménytelenségéről és az eljárás megszüntetéséről a
behajtást kérőt tájékoztatja. A végrehajtás során felmerült, ki nem egyenlített költségeket az
adóhatóság állapítja meg, melyet - az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel - az adóhatóság és
a behajtást kérők követelésarányosan viselnek. Az adóhatóság eredménytelen felszólítást
követően határozattal kötelezi a behajtást kérőt a költségek megfizetésére. A határozat az
adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül.”
(2)	Az Art. 161. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A 146. § (2a) bekezdésében foglalt megkeresés alapján történő eljárás esetén a
végrehajtás során felmerült, ki nem egyenlített költségeket az adóhatóság viseli.”
(3)	Az Art. a következő 216/A. §-sal egészül ki:
„216/A. § A kormányhivatalnak vagy járási hivatalnak - az e rendelkezés hatálybalépése
előtt - az önkormányzati adóhatósághoz adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása
céljából érkezett - be nem hajtott - megkeresései tekintetében - a 146. § (2) bekezdés a)
pontjától eltérően - az állami adóhatóság jár el.”
18
46. §
Az Art. 52. § (7) bekezdés
a)	a) pontjában a „megkeresésre adatot” szövegrész helyébe a „megkeresésre 15 napon belül
adatot” szöveg,
b)	a) pont aa) alpontjában a „rehabilitációs hatóság és” szövegrész helyébe a „rehabilitációs
hatóság, a szociális hatáskört gyakorló szerv és” szöveg lép.
27.	A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása
47.	§
(1)	A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 7. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Társasház felépítendő épületre úgy alapítható, hogy a földrészlet tulajdonosa vagy
valamennyi tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az előzetes
alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik.
(2)	A feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez.
(3)	Az épület felépítését követően kérhető a társasház ingatlan-nyilvántartásba történő
bejegyzése. Ha a felépült épület nem felel meg az (1) bekezdés szerinti alapító okiratban
foglaltaknak, a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez az alapító okirat megfelelő
módosítása szükséges.”
(2)	A Tt. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek
egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban
álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő
külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség
méltányos érdekét nem sérti.”
(3)	A Tt. 21. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a (2) bekezdésben említett munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást
eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott
tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti
legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja.
(4)	A közgyűlés (3) bekezdésben említett határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre
alkalmas okirat; a határozatot közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által
ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni."
(4)	A Tt. 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
19
„(5) A tisztségviselői, társasház-kezelői, ingatlankezelői jogviszonyt létesíteni kívánó
személy, illetve a közgyűlés felhívására a tisztségviselő, társasházkezelő, ingatlankezelő a
megbízásának időtartama alatt a tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról
szóló igazolást - amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel - a
kijelölt szerv részére köteles bemutatni. ”
(5)	A Tt. a következő 68. §-sal egészül ki:
„68. § Felhatalmazást kap az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, hogy a társasház
alapítással, valamint az alapító okirat módosításával összefüggésben az ingatlan-
nyilvántartási eljáráshoz benyújtandó dokumentumokat rendeletben szabályozza.”
28.	A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása
48.	§
A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 30. § (6) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(6) A tisztségviselő a megbízatás elfogadását megelőzően, illetve a közgyűlés felhívására a
megbízásának időtartama alatt a lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével
összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást - amennyiben a
köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel - a lakásszövetkezeti szerv részére
köteles bemutatni.”
29.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény módosítása
49.	§
(1)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. §-a a következő (1d) és (1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1d) Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha
a)	azt törvény vagy kormányrendelet megengedi,
b)	a hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll,
c)	a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és
d)	nincs ellenérdekű ügyfél.
20
(1e) Automatikus döntéshozatalnak hivatalbóli eljárásban is helye van. Nincs helye az
automatikus döntéshozatalnak másodfokú eljárásban vagy a határozat saját hatáskörben
történő módosítása vagy visszavonása esetén.”
(2)	A Ket. 33. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Automatikus döntéshozatal esetén az ügyintézési határidő egy nap.”
(3)	A Ket. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A természetes személy ügyfél részére, akinek nincs képviselője és
a)	ismeretlen helyen tartózkodik, vagy
b)	nem tud az ügyben eljárni,
az eljáró hatóság ügygondnokot rendel ki.”
(4)	A Ket. 45/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A hatóság és a szakhatóság elektronikus levél útján vagy egyéb elektronikus úton tart
kapcsolatot egymással, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását.”
(5)	A Ket. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az idézett személy az idézésre nem jelent meg, és távolmaradását nem mentette ki, a
rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához az ügyésznek a hatóság
vezetője által kért előzetes hozzájárulása szükséges.”
(6)	A Ket. 51. § (2d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2d) Ha az ügyfél és törvényes képviselője között érdekellentét van, a gyámhatóság eseti
gondnokot vagy eseti gyámot rendel ki az ügyfél részére. Ha az ügyfél a törvényes
képviselőjével szemben terjeszt elő kérelmet, az érdekellentét fennállását meg kell
állapítani.”
(7)	A Ket. 53. § (4d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4d) Ha a tanú és a törvényes képviselő között érdekellentét van, a gyámhatóság eseti
gondnokot vagy eseti gyámot rendel ki.”
(8)	A Ket. 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a küldemény a címzett személyiadat- és
lakcímnyilvántartásban szereplő lakcíméről vagy a hatósági eljárásban bejelentett
tartózkodási helyéről, szálláshelyéről, illetve a székhelyéről a hatósághoz
a)	„nem kereste”,
21
b)	„ismeretlen” vagy
c)	„elköltözött”
jelzéssel érkezett vissza, az iratot - az ellenkező bizonyításáig - az a) pont szerinti esetben a
kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, a b)-c) pont szerinti
esetben a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell
tekinteni.”
(9)	A Ket. 80. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha jogszabály másként nem rendelkezik, hirdetményi úton történő közlésnek van helye,
feltéve, hogy)
„a) az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik,”
(10)	A Ket. 80. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hirdetményt a hatóság hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, és a hatóság elektronikus
tájékoztatásra szolgáló honlapján közzé kell tenni.”
(11)	A Ket. 141. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a
következő k) ponttal egészül ki:
(A végrehajtást megindító hatóság a végrehajtást megszünteti, ha)
„j) a végrehajtást kérő a végrehajtás költségeit - bár köteles rá - nem előlegezte,
k) törvény vagy kormányrendelet a végrehajtás megszüntetését egyéb okból lehetővé teszi.”
50.	§
A Ket.
a)	26. § (9) bekezdésében az „írásbelinek minősülő elektronikus úton vagy elektronikus
levél útján lehet megküldeni” szövegrész helyébe az „elektronikus levél útján vagy egyéb
elektronikus úton lehet megküldeni, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel
visszaigazolását” szöveg,
b)	26. § (10) bekezdésében a „kizárólag írásbelinek minősülő elektronikus úton vagy
elektronikus levél útján tartanak kapcsolatot egymással” szövegrész helyébe az
„elektronikus levél útján vagy egyéb elektronikus úton tartanak kapcsolatot egymással,
amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását” szöveg,
c)	46. § (3) bekezdésében a „nyolc” szövegrész helyébe az „öt” szöveg,
d)	174. § (1) bekezdés c) pontjában a „közvetítők” szövegrész helyébe a „közvetítők és a
hatósági eljárásban kirendelt ügygondnokok” szöveg, a „közvetítővé” szövegrész helyébe a
„közvetítővé és az ügygondnokká” szöveg, a „feltételeire” szövegrész helyébe a
„feltételeire, az ügygondnok kirendelésére” szöveg
lép.
22
51. §
Hatályát veszti a Ket.
a)	54. § (5) bekezdésében a „Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes tanú
esetén a törvényes képviselő, érdekellentét esetén a gyámhatóság képviselője is aláírja az
írásbeli tanúvallomást.” szövegrész,
b)	105. § (7) bekezdésében az „ , amely intézkedik a döntés kézbesítése iránt” szövegrész,
c)	125. § (5) bekezdésében az „Az eljárási bírság végrehajtására a pénzfizetési kötelezettség
végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” szövegrész.
30.	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása
52. §
(1)	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Távhőtv.) „Mérés,
elszámolás, díjfizetés” alcíme a következő 48/A. §-sal egészül ki:
„48/A. § A távhőszolgáltató, az egyetemes villamosenergia-szolgáltató, a földgázszállítási
rendszerüzemeltető és a földgázelosztó, valamint a víziközmű-szolgáltató (a továbbiakban
együtt: közműszolgáltató) együttműködik az azonos lakossági felhasználónál történő
mérőeszköz-leolvasás egyidőben történő elvégzése érdekében, azon esetekben, ahol a
mérőeszköz leolvasásához a lakossági felhasználó személyes közreműködése szükséges.”
(2)	A Távhőtv. 51. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A távhőszolgáltató akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás
biztosítása iránti kérelem elbírálását, ha
a)	a felhasználót a felhasználási helyre történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább
két alkalommal írásban felhívta, és
b)	az adott felhasználási helyre történő bejutási kísérlete sikertelen volt.”
(3)	A Távhőtv. 60. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Hivatal elnöke - felügyeleti jogkörében - rendeletben állapítja meg a
közműszolgáltatóknak az azonos lakossági felhasználónál történő mérőeszköz-leolvasás
egyidőben történő elvégzése érdekében fennálló együttműködési kötelezettségével
összefüggő rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatás keretében szolgáltatandó adatok körét,
a teljesítés módjára vonatkozó követelményeket, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség
határidejét.”
23
53. §
A Távhőtv. 51. § (8) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „járásbíróság
nemperes eljárásban” szöveg lép.
31.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
54.	§
(1)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 33/A. §-a a
következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az elosztó akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása iránti
nemperes elj árást, ha
a)	a felhasználót a felhasználási helyre történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább
két alkalommal írásban felhívta, és
b)	az adott felhasználási helyre történő bejutási kísérlete sikertelen volt.”
(2)	A Vet. 40. § (4a)-(4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a
következő (4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az egyetemes szolgáltató, a távhőszolgáltató, a földgázszállítási rendszerüzemeltető és
a földgázelosztó, valamint a víziközmű-szolgáltató együttműködik az azonos lakossági
felhasználónál történő mérőeszköz-leolvasás egyidőben történő elvégzése érdekében, azon
esetekben, ahol a mérőeszköz leolvasásához a lakossági felhasználó személyes
közreműködése szükséges.
(4b) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó kérésére a (3) bekezdésben
meghatározott mérőberendezések leolvasását profil alapú elszámolás esetén a hálózati
engedélyes negyedévente biztosítja.
(4c) A hálózati engedélyes - profil alapú elszámolás esetén - köteles legalább 5 napos
időtartam megjelölésével a felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás várható idejéről a
leolvasás előtti utolsó számlában, számla mellékletében vagy egyéb módon. A (4) bekezdés
szerinti leolvasás sikertelensége esetén a hálózati engedélyes köteles értesítést hagyni a
felhasználó felhasználási helyen, - amennyiben rendelkezésre áll - a levélszekrényben. Az
értesítésben a hálózati engedélyes felhívja a felhasználó figyelmét a leolvasás második
megkísérlésének idejére, annak nem-megfelelősége esetén az időpont-egyeztetés
lehetőségére - azzal, hogy a leolvasásra legalább munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -,
a hálózati engedélyes időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére és a leolvasás
legkésőbbi időpontjára. A leolvasás időpontja tekintetében a hálózati engedélyes és a
felhasználó köteles megegyezni.”
(3)	A Vet. 116. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
24
„(1) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építéséhez,
üzemeltetéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez az építésügyi
hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság), mint sajátos építményfajtát engedélyező
építésügyi hatóság e törvényben előírt engedélye, vagy a bejelentés tudomásul vétele
szükséges.”
(4)	A Vet. 133. §-át megelőző alcím címének helyébe a következő szöveg lép:
„Üzemeltetés bejelentése”
(5)	A Vet. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az üzembe helyezést követően az üzemeltető az (1) bekezdésben felsorolt építmények -
bele nem értve a kisfeszültségű hálózati elemeket - üzemeltetését a Hatósághoz 90 napon
belül köteles bejelenteni.”
55.	§
A Vet.
a)	33/A. § (1) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi)
hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „járásbírósághoz” szöveg,
b)	33/A. § (2) bekezdésében a „járási hivatal határozatában” szövegrész helyébe a
„járásbíróság” szöveg,
c)	40. § (4) bekezdésében a „(4a)” szövegrész helyébe a „(4b)” szöveg,
d)	133. § (3) bekezdésében a „jogerős üzemeltetési engedély” szövegrész helyébe a
„bejelentés” szöveg
lép.
32.	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
56.	§
(1)	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 16. § (2)-
(8)	bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (9)-(11)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárást az ingatlanügyi
hatóságnak az igénybevevővel szemben kell lefolytatnia. Ellenkező bizonyításig
igénybevevőnek a termőföld földhasználati nyilvántartásba bejegyzett használója minősül.
Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, igénybevevőnek a
tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekinteni.
(3)	Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója
van, és az engedély nélküli más célú hasznosítással érintett terület földhasználója a
földhasználati nyilvántartás adatai alapján egyértelműen nem állapítható meg, úgy
25
valamennyi földhasználót igénybevevőnek kell tekinteni. Ha a földrészletnek bejegyzett
földhasználója nincs, és az érintett földrészlet közös tulajdonban áll valamennyi tulajdonost,
vagy azon több személy haszonélvezeti joga áll fenn, valamennyi haszonélvezőt
igénybevevőnek kell tekinteni.
(4)	Az ingatlanügyi hatóság az engedély nélküli más célú hasznosításra vonatkozó eljárás
megindításáról szóló értesítésben felhívja a (2)-(3) bekezdés szerint igénybevevőnek
minősülő személy figyelmét a (5)-(11) bekezdésben foglaltakra.
(5)	A (2)-(3) bekezdés szerint igénybevevőnek minősülő személy az eljárás során
igazolhatja, hogy a termőföldnek nem a tényleges igénybevevője és nyilatkozhat az
igénybevevő személyéről.
(6)	Ha az igénybevevő személyének megállapítása eredménytelen vagy az igénybevevő
jogutód nélkül megszűnt, az igénybevevő személyét a (2) és (3) bekezdés szerint kell
megállapítani.
(7)	Az igénybevevőt a termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kell kötelezni,
kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld végleges más célú hasznosításához
hozzájárul (a továbbiakban: utólagos hozzájárulás). Az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld
végleges más célú hasznosításához adott utólagos hozzájárulása a termőföld végleges más
célú hasznosítására kiadott engedélynek minősül.
(8)	Az engedély nélküli más célú hasznosításra vonatkozó eljárás során az ingatlanügyi
hatóság a termőföld végleges más célú hasznosításához utólagosan csak akkor járulhat
hozzá, ha megállapítja, hogy a végleges más célú hasznosítás előzetes engedélyezésének a
11.	§-ban és a 15/B. § (3) bekezdésében meghatározott egyéb feltételei - 16/A. § (4)
bekezdésében meghatározott eset kivételével - egyébként fennállnak.
(9)	A (8) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén, ha az igénybevevő nem a
tulajdonos, vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező, az ingatlanügyi hatóság -
a (10) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nyilatkozattételre hívja fel a tulajdonost
vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt arról, hogy a termőföld végleges más
célú hasznosításához hozzájárul-e. A tulajdonosi vagy haszonélvezet fennállása esetén a
haszonélvezői hozzájáruló nyilatkozatot az igénybevevő is benyújthatja az ingatlanügyi
hatóság részére. Közös tulajdonban lévő termőföld esetén valamennyi tulajdonostárs, több
haszonélvező esetén valamennyi haszonélvező egyhangú hozzájáruló nyilatkozata
szükséges.
(10)	Engedély nélkül létesített cél-kitermelőhely esetében az ingatlanügyi hatóság a cél-
kitermelőhely létesítésének engedélyezésére vonatkozó jogerős határozat beszerzése
érdekében megkeresi a bányafelügyeletet. A jogerős határozatot az igénybevevő is
benyújthatja az ingatlanügyi hatóság részére.
(11)	Az igénybevevőt a termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kell kötelezni, ha
a)	a (8) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn,
26
b)	a tulajdonos, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező a (9) bekezdésben foglalt
felhívás ellenére nem nyilatkozik, és a tulajdonosi vagy haszonélvezet fennállása esetén a
haszonélvezői hozzájáruló nyilatkozatot az igénybevevő sem nyújtja be az ingatlanügyi
hatósághoz, vagy
c)	az engedély nélkül létesített cél-kitermelőhely esetében nem áll rendelkezésre a cél-
kitermelőhely létesítésének engedélyezésére vonatkozó jogerős határozat. ”
(2)	A Tfvt. 16/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő
(2a) bekezdéssel egészül ki:
„16/A. § (1) Az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére
irányuló kérelemről és engedély nélküli más célú hasznosítás esetén az utólagos
hozzájárulásról egy eljárásban dönt, ha a termőföld más célú hasznosításának
engedélyezésére irányuló eljárás során megállapítja, hogy a kérelem (ide nem értve a
kisajátítási célú kérelmet) tárgyát képező földrészlet teljes területén, vagy annak egy részén
engedély nélküli más célú hasznosításra került sor.
(2)	Ha a 16. §-ban szabályozottak szerint nincs lehetőség az utólagos hozzájárulás
megadására, és az ingatlanügyi hatóság az engedély nélküli más célú hasznosítással érintett
földrészlet teljes területét vagy annak egy részét érintően a termőföld eredeti állapotának
helyreállítását rendeli el, akkor a más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelmet
elutasítja.
(2a) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az ingatlanügyi hatóság negyvenöt napon belül
hozza meg a döntést.”
(3)	A Tfvt. 17. § (1c) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a kisajátítás iránti kérelmet elutasító jogerős és végrehajtható döntés született, az
ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján meghozott más célú hasznosítás
engedélyezéséről szóló határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg)
„b) az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1a) bekezdése
szerinti határozatát is hatályon kívül helyezi, és dönt az utólagos hozzájárulásról.”
(4)	A Tfvt. 17. § (1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1d) Az utólagos hozzájárulás megadására csak akkor kerülhet sor, ha rendelkezésre áll a
16. § (9) bekezdése szerinti tulajdonosi, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezői
hozzájáruló nyilatkozat. Ennek hiányában az ingatlanügyi hatóság az (1c) bekezdés a)
pontjában foglaltakról rendelkezik.”
(5)	A Tfvt. 22. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A járulék összegének megállapításáról
27
engedély nélküli más célú hasznosítás esetén)
„cb) az utólagos hozzájárulásról vagy”
(szóló határozatban kell rendelkezni.)
(6)	A Tfvt. 24. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Engedély nélküli más célú hasznosítás esetén a bírság megállapításáról)
„b) az utólagos hozzájárulásról vagy”
(szóló határozatban kell rendelkezni.)
(7)	A Tfvt. 30/A. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A díj összege a földminősítési eljárással érintett)
„d) minden további megkezdett 100 000 m területnagyság esetén további 20 000 Ft.”
57.	§
A Tfvt.
a)	17. § (5) bekezdésében a „hasznosítás utólagos engedélyezésével” szövegrész helyébe a
„hasznosításhoz való utólagos hozzájárulásával” szöveg,
b)	17. § (6) bekezdésében a „cél-kitermelőhely utólagos engedélyezése” szövegrész helyébe
a „cél-kitermelőhelyhez való utólagos hozzájárulás” szöveg,
c)	1. melléklet 4. pont 4.1. alpontjában, 2. melléklet 2. pont 2.5. pont a) alpontjában a
„hasznosítás utólagos engedélyezése” szövegrész helyébe a „hasznosításhoz való utólagos
hozzájárulás” szöveg
lép.
33.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
58.	§
(1)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 16. §-a a következő
(3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A földgázelosztó akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása
iránti nemperes eljárást, ha
a)	a felhasználót a felhasználási helyre történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább
két alkalommal írásban felhívta, és
28
b)	az adott felhasználási helyre történő bejutási kísérlete sikertelen volt.”
(2)	A GET. 99. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó, az egyetemes villamosenergia-
szolgáltató, a távhőszolgáltató, valamint a víziközmű-szolgáltató együttműködik az azonos
lakossági felhasználónál történő mérőeszköz-leolvasás egyidőben történő elvégzése
érdekében, azon esetekben, ahol a mérőeszköz leolvasásához a lakossági felhasználó
személyes közreműködése szükséges.”
59.	§
A GET.
a)	16. § (3) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi)
hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „járásbírósághoz” szöveg,
b)	16. § (4) bekezdésében a „járási hivatal határozatában” szövegrész helyébe a
„járásbíróság” szöveg
lép.
34.	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII.
törvény módosítása
60.	§
(1)	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
(a továbbiakban: Evt.) 4. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya nem terjed ki a faállománnyal borított földrészletek közül:)
„h) az energetikai, valamint ipari célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön
jogszabály szerint létesített ültetvényre;”
(2)	Az Evt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § Az erdőtelepítést az erdészeti hatóság az erdőtelepítés műszaki átvétele során
befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtelepítési-kivitelezési tervben meghatározott fafajok
egyedei az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számban, arányban
és minőségben jelen vannak.”
(3)	Az Evt. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § Az erdőfelújítást az erdészeti hatóság az erdőfelújítás műszaki átvétele során
befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtervben szereplő célállománynak megfelelő fafajok
egyedei az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számban, arányban
és minőségben jelen vannak.”
29
(4) Az Evt. 113. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) Ha az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv lejártáig az e törvény
szerinti erdőterv nem kerül kiadásra, akkor az új erdőterv jogerőre emelkedéséig
a)	a korábbi erdőterv érvényessége fennmarad, vagy
b)	ha az erdőgazdálkodó nem rendelkezett erdőtervvel, az erdőgazdálkodó jogait és
kötelezettségeit az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére erdőtervben állapítja
meg.”
61.	§
Hatályát veszti az Evt. 90/M. § (2) bekezdésében az „ ,amelyet az eljáró hatóság vezetője annak
letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthat”
szövegrész.
35.	A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény
módosítása
62. §
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban:
KGFBtv.) 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A járási hivatal kötelezi a biztosítót, hogy a gépjármű forgalomba történő
visszahelyezésének költségeit az üzembentartó részére térítse meg, ha a (2) bekezdés szerinti
eljárás lefolytatására azért került sor, mert a biztosító a kötvénynyilvántartó szervet
határidőn belül nem, vagy - a biztosító érdekkörében felmerült okból - tévesen értesítette.”
63.	§
Hatályát veszti a KGFBtv. 32/B. §-a.
36.	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
64.	§
(1)	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 27. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közeli halállal fenyegető állapotot kivéve nem köthető házasság munkaszüneti
napon.”
30
(2)	Az At. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közeli halállal fenyegető állapotot kivéve nem létesíthető bejegyzett élettársi
kapcsolat munkaszüneti napon.”
(3)	Az At. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nemzetiségi családi név, valamint a nemzetiségi utónévjegyzékben nem szereplő
nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett országos nemzetiségi önkormányzat
állásfoglalása az irányadó. A nemzetiségi utónévkönyvben nem szereplő nemzetiségi utónév
tekintetében az anyakönyvvezető, illetve az anyakönyvi szerv megkeresi az érintett országos
nemzetiségi önkormányzatot, amely az állásfoglalását a megkereséstől számított 30 napon
belül adja meg. Azt az utónevet, amelynek bejegyzését az érintett országos nemzetiségi
önkormányzat jóváhagyta, a nemzetiségi utónévjegyzékbe fel kell venni.”
(4)	Az At. 51. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 2015. április 1. napját követően lezárult névváltoztatási ügy iratanyagát három évig
az anyakönyvi szerv őrzi.”
(5)	Az At. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
„(1) A születést anyakönyvezés céljából - legkésőbb az azt követő első munkanapon - az
illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli
és igazolja - az anyakönyvvezető által beszerzendő okiratok kivételével - mindazokat az
adatokat, amelyek rendelkezésére állnak és a születés anyakönyvezéséhez szükségesek.
Születésnél a bejelentésről az 1. melléklet szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet kell
felvenni.
(1a) A halálesetet anyakönyvezés céljából - legkésőbb az azt követő első munkanapon - az
illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A haláleset anyakönyvezésére irányuló
eljárásban a 62. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti időpontban - ezek hiányában a (7)
bekezdés szerinti eljárás során - az 1. melléklet szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet kell
felvenni. ”
(6)	Az At. 61. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A halálesetet a halottvizsgálati bizonyítvány megküldésével a halottvizsgálatról és a
halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Hvkr.)
megjelölt személy vagy szerv - az eljárás megindításához szükséges, Hvkr.-ben
meghatározott adatokkal együtt - jelenti be.
(7)	Ha
a)	bejelentésre kötelezett nincs vagy e kötelezettségét elmulasztotta, bejelentés hiányában,
vagy
31
b)	az eltemettetésre kötelezettnek, illetve az ügyben eljáró temetkezési szolgáltatónak a 62. §
(1),	(2) és (4) bekezdése szerinti eljárása elmarad,
a Magyarországon történt születést és halálesetet - ha az az anyakönyvvezető tudomására jut
-	ekkor is be kell jegyezni az anyakönyvbe. Ilyen esetben az anyakönyvvezető gondoskodik
a szükséges adatok beszerzéséről.”
(7)	Az At. 62. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A haláleset bejelentését követően, az eltemettetésre kötelezett személynek a
halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról szóló értesítésétől számított 5 napon belül az
eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató az
anyakönyvvezető részére az elhalt magyar állampolgár személyazonosság igazolására
alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági
igazolványát, továbbá - ha az az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró
temetkezési szolgáltató rendelkezésére áll - az elhalt születési anyakönyvi kivonatát és a
családi állapotát igazoló okiratot átadja, valamint a halottvizsgálati bizonyítvány eltemettetői
példányát bemutatja.
(2)	A haláleset bejelentését követően, az eltemettetésre kötelezett személynek a
halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról szóló értesítésétől számított 5 napon belül az
eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató a
Magyarországon bevándoroltként, letelepedettként, menekültként vagy oltalmazottként
lakóhellyel rendelkező személy személyazonosság igazolására alkalmas hatósági
igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, továbbá - ha
az az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató
rendelkezésére áll - a családi állapotát tanúsító okiratát az anyakönyvvezetőnek átadja,
valamint a halottvizsgálati bizonyítvány eltemettetői példányát bemutatja.”
(8)	Az At. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállással nem rendelkező nem
magyar állampolgár halálesetének anyakönyvezési eljárása során az eltemettetésre kötelezett
személynek a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról szóló értesítésétől számított 5 napon
belül az eltemettetésre kötelezett személynek vagy az ügyben eljáró temetkezési
szolgáltatónak az elhalt személyazonosításra alkalmas okmányait, továbbá a halottvizsgálati
bizonyítványt az anyakönyvvezető részére be kell mutatnia. Az anyakönyvvezető az elhalt
úti okmányában lévő érvényes magyar vízumon, illetve a tartózkodási jogosultságra
vonatkozó bejegyzésen az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító feltüntetésével
„érvénytelen” bejegyzést tesz, és a külföldi hatóságok által kiállított okmányokat a
megjelent személynek visszaadja.”
(9)	Az At. a következő 69/J. §-sal egészül ki:
32
„69/J. § A 2015. április 1. napját követően keletkezett anyakönyvi alapiratot három évig a
hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv őrzi és tartja nyilván.”
(10)	Az At. 70. § (2) bekezdés b) pontja a következő bn) alponttal egészül ki:
(Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása tartalmazza
az anya)
„bn) nyilatkozatát arról, hogy a származás nem apasági vélelmet keletkeztető reprodukciós
eljárás eredménye,”
(11)	Az At. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
65.	§
Az At.
a)	44. § (4) bekezdésében az „az MTA” szövegrész helyébe az „az MTA az
anyakönyvvezető, illetve” szöveg,
b)	51. § (1) bekezdésében az „és nyilvántartásukról” szövegrész helyébe az „a Magyar
Nemzeti Levéltár az adatvédelmi szabályok megtartásával és - az (1a) bekezdésben
meghatározottak szerint -” szöveg,
c)	69/I. §-ában az „anyakönyvvezető és a” szövegrész helyébe az „anyakönyvvezető és a
Magyar Nemzeti Levéltár az adatvédelmi szabályok megtartásával, továbbá - a 69/J. §-ban
meghatározottak szerint - a” szöveg
lép.
66.	§
Hatályát veszti az At.
a)	5. § (2) bekezdése,
b)	61. § (3) bekezdésében az „és halálesetet” szövegrész,
c)	73/A. § (8) bekezdésében a „diplomáciai felülhitelesítéshez szükséges közbenső
felülhitelesítéssel,” szövegrész.
37.	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb
törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
67.	§
(1)	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (4a) bekezdés e) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
33
(Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha)
„e) a közfoglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző három hónapon belül a
közfoglalkoztatáson kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy
a munkáltató azonnali hatályú felmondásával - ide nem értve a próbaidő alatti azonnali hatályú
felmondást - szűnt meg,”
(2)	A Kftv. 1. § (4a) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha)
„f) a közfoglalkoztatási jogviszonya a közfoglalkoztató azonnali hatályú felmondásával
szűnik meg.”
38. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
68.	§
(1)	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 46. § (15)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A diákigazolványt a kártyakibocsátó a megszemélyesítő útján küldi meg a jogosult
részére a közreműködő intézménybe.”
(2)	Az Nktv. 96. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására vonatkozó eljárásban a
kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásokban, a pedagógus-továbbképzési
programokkal összefüggő eljárásokban, a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos első- és
másodfokú eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az
ügyintézési határidő negyvenöt nap, a tankönyvvé nyilvánítási eljárásoknál három hónap. A
nevelési-oktatási programok akkreditálásával összefüggő eljárások esetében az ügyintézési
határidő négy hónap.”
69. §
Hatályát veszti az Nktv. 46. § (14) bekezdés e) pontja.
39.	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
34
70. §
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 3. melléklet
III. 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. A hallgató vagy a hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény diákigazolvány kiadását
kezdeményezi a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnél. A
felsőoktatási intézménynek a hallgató kérelmét a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell
továbbítania a felsőoktatási rendszer működéséért felelős szerv részére a szerv által
meghatározott módon. A diákigazolvány elkészítéséről a felsőoktatási információs rendszer
működéséért felelős szerv mint a diákigazolvány az egységes elektronikuskártya-kibocsátási
keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) szerinti
kártyakibocsátója gondoskodik. A diákigazolvány előállításának határideje az igénylésnek a
felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervhez történő beérkezésétől
számított negyvenöt nap.
A diákigazolvány a Nektv. 2. § 3. pontja szerinti kártya, amely közokirat. A diákigazolvány
birtokosa az elektronikus kártyakibocsátó rendszerhez (a továbbiakban: NEK)
kártyafelhasználóként csatlakozik. A NEK működtetője és a diákigazolvány megszemélyesítője
a diákigazolvány kiállítása céljából kezeli a Nektv. 16. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti
adatokat. A diákigazolvány kiadására irányuló kérelem a Nektv. 16. §-ában előírt adatokon túl
tartalmazza:
a)	azon legfeljebb két felsőoktatási intézmény rövidített nevét, székhelye vagy telephelye
címének települését, amellyel a hallgató jogviszonyban áll,
b)	a hallgató lakcímtípusát, amelyhez tartozó lakcím települése a diákigazolványon
megjelenítésre kerül,
c)	a hallgató azonosítószámát, továbbá
d)	a hallgató képzésének munkarendjét.
A diákigazolványt a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a
megszemélyesítő útján küldi meg a jogosult részére a közreműködő intézménybe.
6.1.	A diákigazolvány a Nektv. 5. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti
adatokon túl az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	a hallgató azonosító számát,
b)	azon legfeljebb két felsőoktatási intézmény rövidített nevét, székhelye vagy telephelye
címének települését, amellyel a hallgató jogviszonyban áll,
c)	a diákigazolvány kiállításának, lejáratának időpontját,
d)	az érvényességre vonatkozó adatot és
e)	a diákigazolvány típusának megjelölését.
A kizárólag külföldi lakcímmel rendelkező hallgatók esetében a diákigazolvány a „külföldi
cím” feliratot tartalmazza.
A nem magyar oktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgató diákigazolványa a
„külföldi intézmény” megjelölést tartalmazza.
A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a diákigazolvány elkészítése
körében tudomására jutott személyes adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését
követő öt évig kezelheti.
35
A diákigazolványhoz a Nektv. 2. §-a szerinti másodlagos kártya rendelhető.
6.2.	A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály eltérően nem
rendelkezik -
a)	a hallgató vagy a felsőoktatási intézmény elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány
iránti kérelmet és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket,
b)	a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv elektronikus úton tart
kapcsolatot.
6.3.	A diákigazolvány igénylésének szabályait kormányrendelet határozza meg.
6.4.	A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a diákigazolvány
igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a diákigazolvány egyedi
azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és
nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó
nyilvántartást vezet.”
40.	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
71.	§
(1)	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 52.
§-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A víziközmű-szolgáltató indokolt kérelmére a járásbíróság nemperes eljárásban a
felhasználót kötelezi a víziközmű-szolgáltató tudomása nélkül végzett bekötés, az
elválasztott rendszerű szennyvízhálózat csapadék és egyéb külső vízterhelésének
megszüntetésére, a bekötéssel összefüggő műtárgy, berendezés, felszerelés elbontására,
leszerelésére vagy átalakítására, továbbá a házi ivóvízhálózat vagy házi szennyvízhálózat,
illetve a csatlakozó hálózat ellenőrzésének, valamint a bekötési vízmérő, a telki vízmérő, a
mellékvízmérő vagy a szennyvízmennyiség mérő leolvasásának tűrésére.
(6)	A víziközmű-szolgáltató akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás
biztosítása iránti nemperes eljárást, ha
a)	a felhasználót a felhasználási helyre történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább
két alkalommal írásban felhívta, és
b)	az adott felhasználási helyre történő bejutási kísérlete sikertelen volt.”
(2)	A Vksztv. a következő 55/G. §-sal egészül ki:
„55/G. § A víziközmű-szolgáltató, az egyetemes villamosenergia-szolgáltató, a
távhőszolgáltató, valamint a földgázszállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó
együttműködik az azonos lakossági felhasználónál történő mérőeszköz-leolvasás egyidőben
történő elvégzése érdekében, azon esetekben, ahol a mérőeszköz leolvasásához a lakossági
felhasználó személyes közreműködése szükséges.”
36
41. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012.
évi CXXVI. törvény módosítása
72.	§
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI.
törvény 15/B. § a) pontjában az „engedély kiadásával” szövegrész helyébe a „tevékenység
végzésére irányuló szándék bejelentésével” szöveg lép.
42.	A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
73.	§
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 14. § (1) bekezdésében a „birtokában lehet”
szövegrész helyébe a „birtokában vagy nyilvántartásba vétel alapján lehet” szöveg lép.
43.	A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel
összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi
CCXII. törvény módosítása
74.	§
(1)	A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel
összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a
továbbiakban: Fétv.) 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § A földhasználati szerződés jóváhagyása esetén a szerződés két eredeti példányát látja
el jóváhagyó záradékkal, amelyből a mezőgazdasági igazgatási szerv az egyik példányt - a
jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg - a szerző félnek, a másik példányt a
határozat jogerőre emelkedését követően - az e törvény végrehajtására kiadott rendelet
szerinti eljárás lefolytatása érdekében - az ingatlanügyi hatóságnak küldi meg.”
(2)	A Fétv. 95. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A földhasználó a használatot annak megkezdésétől számított 30 napon belül köteles az
ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni, kivéve, ha a
földhasználati nyilvántartásba vételi eljárás a 95/A. § (1) bekezdése szerint hivatalból indul
meg. Ha a használat részesművelési szerződés alapján jött létre, a bejelentési kötelezettség
a részesművelési szerződésben meghatározott, a szerződő felek közül kijelölt képviselőt
terheli.”
(3)	A A Fétv. 95. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
37
„(6) A földhasználati nyilvántartási eljárás - a 95/A. § (1) bekezdése szerinti eljárás
kivételével - a (2) és (5) bekezdésben meghatározott földhasználati bejelentési és a változás-
bejelentési (a továbbiakban együtt: bejelentési) adatlapnak, valamint a (3) bekezdésben
meghatározott okiratoknak az ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásával indul meg.”
(4)	A Fétv. a következő 95/A. §-sal egészül ki:
„95/A. § (1) A 95. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a hatósági jóváhagyáshoz kötött
szerződésen alapuló használat esetén az ingatlanügyi hatóság a hozzá érkező, jóváhagyási
záradékkal ellátott szerződés alapján a földhasználat nyilvántartásba történő bejegyzése
iránti eljárást hivatalból folytatja le.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás eredményeként a földhasználat bejegyzése nem
történik meg, úgy a földhasználónak a 95. § (1) bekezdése szerint bejelentést kell tennie.”
75.	§
Hatályát veszti a Fétv. 95. § (7) bekezdése.
44. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása
76.	§
A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 22. § (7) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(7) A független értékelők névjegyzékébe az a természetes személy vehető fel, aki
a)	közgazdasági felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséget, vagy a
gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett
közgazdász szakképzettséget, vagy
b)	jogász szakképzettségű,
c)	rendelkezik könyvvizsgálói szakképesítéssel és ennek pénzügyi intézményi vagy
befektetési vállalkozási minősítésével, valamint
d)	büntetlen előéletű, és
e)	adóigazolás vagy a köztartozásmentes adózói adatbázis alapján nincs köztartozása.”
45.	A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a
szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása
38
77. §
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi
szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Szakmaközi törvény) 26. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy
nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott szaktanácsadási
szolgáltatást nyújtó szaktanácsadóként csak az a természetes személy tevékenykedhet, aki a
szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a
továbbiakban: Szolg. törvény) szerint bejelenti, és büntetlen előéletű. A szaktanácsadói
tevékenység végzésére irányuló bejelentés - a Szolg. törvényben meghatározott adatokon túl
-	tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú
végzettségét és a bejelentő szaktanácsadói besorolását, szakterületét, illetve
részszakterületét, valamint a bejelentő szakmai gyakorlatát bemutató összefoglalót.”
78.	§
A Szakmaközi törvény
a)	26. § (2) bekezdésében a „szaktanácsadói engedéllyel rendelkezőkről” szövegrész helyébe
a „szaktanácsadókról” szöveg, a „kérelmezőnek az engedély iránti kérelem” szövegrész
helyébe a „bejelentőnek az” szöveg,
b)	26. § (3) bekezdésében az „engedélyezésével” szövegrész helyébe a „bejelentésével”
szöveg,
c)	28. § (2) bekezdésében az „engedély kiadásának feltételeit és rendjét” szövegrész helyébe
a „bejelentés részletes szabályait” szöveg
lép.
46.	Záró rendelkezések
79.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A 10. § b) és d) pontja, valamint a 24. § 2017. július 1-jén lép hatályba.
(3)	Az 52. § (1) és (3) bekezdése, az 54. § (2) bekezdése, az 58. § (2) bekezdése, valamint a 71.
§ (2) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.
39
1. melléklet a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról szóló
2016. évi ... törvényhez
(1)	Az At. 1. melléklet a) pont 4. pont 4.8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az apa és az anya)
„4.8. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 11. §-a, 16. §-a és 1.
melléklete, valamint a 46. § (1) bekezdés a) és d) pontja alapján tett nyilatkozata arról, hogy
gyermekük melyik elismert nemzetiséghez tartozik, valamint, hogy
a)	a gyermeknek mely nemzetiségi utónevet vagy utóneveket kívánják anyakönyveztetni;
b)	a gyermek családi nevét az adott nemzetiség anyanyelvi szabályai szerint kérik
anyakönyveztetni;
c)	a gyermek nevét az adott nemzetiségi nyelven vagy nemzetiségi nyelven is kívánják
anyakönyveztetni;
d)	a gyermek részére az adatokat nemzetiségi nyelven is tartalmazó anyakönyvi kivonatot
kívánnak kiállíttatni.”
(2)	Az At. 1. melléklet d) pont 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. A haláleset jegyzőkönyvezésében közreműködő
a)	eltemettetésre kötelezett neve és aláírása, vagy
b)	temetkezési szolgáltató neve, a szolgáltató nevében eljáró személy neve és aláírása.”
40
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek
csökkentése, konkrét eljárások egyszerűsítése és gyorsítása, a hatósági jogalkalmazás
megkönnyítése, összefoglalóan: a közigazgatási bürokráciacsökkentés továbbfolytatása.
A közigazgatási bürokráciacsökkentés továbbfolytatásának szükségességével a Kormány is
egyetért, ezért a fővárosi és megye kormányhivatalok, valamint a fővárosi és megye
kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalai által összeállított javaslatcsomag alapján
egy olyan törvényjavaslat került kidolgozásra, amely egyrészt az ügyfélbarát közigazgatásnak
megfelelő módosításokkal, másrészt a hatósági jogalkalmazást segítő eljárások kidolgozásával
mind a lakosság, mind a vállalkozások és egyidejűleg az eljáró hatóságok közigazgatásba vetett
bizalmát erősíti.
41
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1.	alcímhez
A módosítás a jogtanácsos feladatkörébe tartozó tevékenységek körét bővíti a jogi segítőként
történő eljárás nevesítésével, összefüggésben a jogi segítségnyújtásról szóló törvény
módosításával.
2.	alcímhez
A módosítás megszünteti a biztosító - közlekedési hatóság részére teljesítendő - jelentési
kötelezettségét, abban az esetben, ha a gépjármű meghatározott okok miatt közlekedésre
alkalmatlannak tekinthető. A jelentési kötelezettség előírása óta eltelt időszak gyakorlati
tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy az érintett rendelkezések nem alkalmasak a
bevezetésétől várt eredmény (a közlekedésben résztvevő gépjárművek műszaki színvonalának
javítása) elérésére, ehelyett a biztosító értesítése alapján a gépjármű műszaki vizsgálata
érdekében indult eljárások felesleges és indokolatlan bürokratikus terhet jelentenek mind az
ügyfelek, mind a hatóság számára.
A javaslat a közlekedési szabályszegés miatt objektív közigazgatási bírság kiszabására irányuló
eljárás vonatkozásában kisebb határidő módosításokat eszközöl az eljárás lefolytatására nyitva
álló objektív határidő alkalmazhatósága érdekében.
3.	alcímhez
Az illetékekről szóló törvény módosítása az egy költségvetési cím alatt szereplő fővárosi és
megyei kormányhivatalok, valamint járási (fővárosi kerületi) hivatalok részére biztosítja a
díjmentességet más fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint járási (fővárosi kerületi)
hivatal eljárásában.
4.	alcímhez
A hatályos szabályozás alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fennálló kisösszegű
követelések végrehajtásáról a foglalkoztatási szervnek kell gondoskodnia, amely aránytalan
terhet jelent, mivel sem kellő kapacitással, sem pedig - a végrehajtás sikerességének
szempontjából érdemi - információval nem rendelkezik. A módosítás következtében a
követelések behajtása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe kerül, növelve a végrehajtás
eredményességét.
5.	alcímhez
Az állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásával kapcsolatos
szabályozás egyértelművé tétele érdekében szükséges megállapítani, hogy a tulajdoni igény
keletkezésének időpontjától függetlenül kizárólag a bíróság jogosult eljárni. Magyarország
42
helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 110/A. §-a alapján 2014. január 1-
jétől eljárás lefolytatására hatáskörrel a bíróság rendelkezik, emiatt szükséges a két jogszabály
közötti összhang megteremtése. A szabályozás kiküszöböli a hatáskörrel kapcsolatos
jogértelmezési anomáliát arra vonatkozóan, hogy mikor kell a fővárosi és megyei
kormányhivataloknak eljárni, és mely esetben a bíróságnak.
6.	alcímhez
Az adatszolgáltatási rendelkezések módosítására egyrészről a központi hivatalok
felülvizsgálatára figyelemmel kerül sor, másrészről a módosítás lehetővé teszi, hogy egyedi
adatszolgáltatás ne csak az adatigénylő lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye
szerint, illetőleg az érintett polgár ismert lakcíme szerint illetékes járási hivataltól legyen
kérelmezhető, hanem az adatszolgáltatás bármely járási hivataltól kérelmezhető legyen.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
módosítása (a továbbiakban: Nytv.) alapján a lakcímbejelentéshez szükséges a szállásadó
hozzájárulása, ugyanakkor a lakcímfiktiválási eljárás során az eljáró hatóságnak számos eljárási
cselekményt kell foganatosítania, a szállásadónak pedig igazolnia kell, hogy az ingatlanába
bejelentkezett személy az ingatlan végleges elhagyásának szándékával nem tartózkodik az
ingatlanban. Az Nytv. módosítása alapján ellenkező bizonyításig a szállásadó nyilatkozata
alapján vélelmezni kell azt, hogy a bejelentett polgár lakcíme nem valós, így ebben az esetben a
bizonyítási teher nem a szállásadót terheli. A módosítás kivételként szabályozza azt az esetet,
amikor az érvényteleníteni kért lakcím tekintetében a bejelentkezett személy maga is
szállásadónak minősül.
Az Nytv. 18/A. §-ának módosítása a nyilvántartás központi szervétől a járási hivatalokhoz
telepíti az állampolgárságról történő adatszolgáltatás teljesítését.
Figyelembe véve az állampolgári igényeket, az Nytv. - 2017. július 1-jétől hatályba lépő -
módosítása lehetővé teszi, hogy a lakcímbejelentés bármely járási hivatalnál teljesíthető legyen,
ezáltal csökkentve a bejelentési kötelezettség teljesítésével járó kötöttségeket.
Az Nytv. 26. § (5a) bekezdésének módosítására arra figyelemmel kerül sor, hogy az értesítési
cím bejelentése a járási hivatalok mellett a kijelölt kormányhivatalnál lesz teljesíthető, amelyre
tekintettel az érvénytelenségre vonatkozó rendelkezéseket is összhangba kell hozni.
Az Nytv. 26. § (8) bekezdésének módosítása lehetővé teszi, hogy a külföldön élő magyar
állampolgár a magyarországi tartózkodási helyét bármely járási hivatalnál bejelenthesse.
7.	alcímhez
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban:
Szt.) 34. § (2) bekezdésének kiegészítése az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályok
áttekinthetősége érdekében az életkorral összefüggő megszüntetési okot a megszüntetési
szabályok közé helyezi el. Az Szt. 37. §-ának kiegészítése egyszerűsíti az aktív korúak
ellátására vonatkozó eljárást, amellyel mind az ügyfelek, mind az eljáró hatóság terhei
43
csökkennek. A módosítás egyértelművé teszi, hogy abban az esetben, ha az egészségi állapot
szakkérdésének vizsgálata során felülvizsgálat szükségessége került előírásra, akkor az
egészségi állapotot mindaddig fennállónak kell tekinteni, amíg a szakkérdés ismételt vizsgálatát
a hatóság el nem végezte.
Az Szt. 42. §-ának kiegészítése csökkenti az esetleges visszaélések számát, és ösztönzi az
ügyfeleket az előírt együttműködési kötelezettségük teljesítésére, ezzel növeli a felülvizsgálati
eljárás hatékonyságát. Az Szt. 43/B. §-ának módosítása biztosítja a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) hatályos rendelkezéseivel való összhang megteremtését, továbbá azt, hogy a felfüggesztés
alkalmazhatóságának megszüntetése ellenére az ügyfelek érdekei ne sérüljenek, és a kérelem
benyújtásától megillesse őket a kiemelt ápolási díj, amely megállapítására a komplex minősítés
utólagos benyújtását követően kerül sor. Az Szt. 43/F. §-al való kiegészítésének célja a kiemelt
ápolási díjban részesülő személyek jogérvényesítésének támogatása. A rendelkezés rögzíti,
hogy a kiemelt ápolási díjat nem lehet megszüntetni mindaddig, amíg a komplex minősítésben
foglalt körülményekre vonatkozóan előírt felülvizsgálat során az új minősítésről - hatósági
bizonyítvány formájában - meg nem születik a döntés, feltéve hogy a jogosult igazolja, hogy a
komplex minősítés elvégzésére és az annak eredményét tanúsító hatósági bizonyítvány
kiállítására irányuló kérelmét benyújtotta.
Az Szt. módosításai pontosító, kiegészítő, illetve átmeneti rendelkezéseket is tartalmaznak,
amelyek célja az egységes, és hatékony jogalkalmazás megteremtése.
Az Szt. 32/D.§ és 37/C. §-ának hatályon kívül helyezése a hajléktalan személyek egyes
ellátásainak folyósításával kapcsolatos hatósági kijelölést szünteti meg, amelynek célja az
eljárás hatékonyságának növelése.
8.	alcímhez
A statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos mulasztás, késedelem szankcióját
adatszolgáltatásonként kell alkalmazni. Az érintett adatszolgáltatás gyakoriságától függően egy
eljárás során több tucat mulasztás, illetve késedelem szankcionálására kerül sor, akár több évre
visszamenően. A gyakorlati tapasztalatok alapján jellemző, hogy a késedelemben lévő
adatszolgáltató az eljárás megindításakor realizálja a mulasztás tényét és várható
következményét. A jogkövető magatartás kialakulását mindezek miatt az szolgálja, ha a
mulasztás bekövetkeztét követően rövid időn belül megindul és lezajlik az eljárás.
A fővárosi és megyei kormányhivatal pontos megnevezésével kapcsolatos módosítás technikai
jellegű.
9.	alcímhez
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása révén az állampolgársági
ügyekben eljáró szerv - amennyiben irattári kapacitás hiányában arról az iratok állagmegóvása,
a maradandó értékű állományok teljes körű védelmének megfelelő biztosítása nélkül
gondoskodni nem tudna - a nála lévő iratanyag tárolására csak meghatározott ideig lesz
köteles.
44
10. alcímhez
A módosítási javaslat egyrészt a hadigondozotti igazolványra jogosult személyi kör
szűkítésével egyértelművé teszi a hadigondozottak számára az őket megillető jogosultságokat,
másrészt elhagyja a közgyógyellátási igazolvány kiállítására vonatkozó utalást, figyelemmel
arra, hogy annak jogosultsági feltételeit és kiállításának ellátási szabályait az Szt. határozza
meg, így ezen szabályok megismétlése más törvényben nem támogatható.
11.	alcímhez
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 103. § (2)
bekezdése alapján kialakult gyakorlat szerint a végrehajtók minden esetben kérik a foglalási
jegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg a gépjármű forgalomból történő kivonását is. A
módosítás eredményeként a forgalomból történő kivonás kezdeményezésére a foglalás
tényének nyilvántartásba történő bejegyzését követő harminc nap elteltével lesz lehetőség. A
végrehajtó és az ügyfél a bejegyzés időpontjáról értesítés útján szerez tudomást. Az ügyfelek
számára rendelkezésre áll egy átmeneti időszak, amikor a gépjármű forgalomból történő
kivonása nélkül megállapodhatnak a végrehajtóval, valamint rendezhetik a tartozásukat a
végrehajtó felé. Az ügyfél és a végrehajtó megállapodása esetén a közlekedési igazgatási
hatóság mentesül számos határozat meghozatala alól. Ugyanakkor a bejegyzéstől számított
harminc nap eredménytelen elteltével a végrehajtó a korábbi gyakorlatnak megfelelően
kezdeményezheti a gépjármű forgalomból történő kivonását.
A Vht. módosítása a jelenlegi gyakorlatot tükrözi, vagyis a végrehajtó a végrehajtási jog
bejegyzése iránt intézkedik - az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése, igazolása nélkül - ha
az ingatlan adatait a végrehajtást kérő a végrehajtható okiraton feltünteti, vagy ha az adatok a
végrehajtó tudomására jutnak.
Az igazgatási szolgáltatási díj mértékéről, jogosultjáról, illetve arról, hogy a díj esetleges meg
nem fizetése esetén az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, az illetékekről szóló
1990. évi XCII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási
szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.) rendelkezik. A
Díjtv.-ben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj a végrehajtási eljárás során, mint
végrehajtási költség kerül felszámításra, illetve beszedésre az adóstól. Az ingatlanügyi hatóság
tulajdonképpen mindenképpen hozzájut a neki járó díjhoz a végrehajtón keresztül, vagy
közvetlenül a végrehajtást kérőtől. Ha egyik helyről sem térül meg az igazgatási szolgáltatási
díj, akkor mint adók módjára behajtandó köztartozásra végrehajtási eljárást kezdeményezhet a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes igazgatóságánál.
A módosítás megszünteti továbbá a Vht. 138. § (1) bekezdése és a 138/A. § közötti
ellentmondást és egyértelművé teszi, hogy a végrehajtó az eljárásával összefüggésben a 138. §
(1)	bekezdésében meghatározott végrehajtási jog bejegyzésén túl egyéb ingatlan-nyilvántartási
eljárásokat is kezdeményezhet az eljárásával összefüggésben, melyek valamely jog
bejegyzésére vagy törlésére irányulnak.
Az ingatlanügyi hatóság a beadvány megérkezését követően a beadványt széljegyzi, majd
felhívja a jogosultat az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. Amennyiben a díjat a jogosult
45
a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőn belül nem fizeti meg, az ingatlanügyi
hatóság a kérelmet elutasítja, vagyis a széljegyre feljegyzett tényt törli. Így a végrehajtás célja
nem hiúsul meg, hiszen a széljegyzést követően érkező bármilyen beadvány elintézésére csak
ennek a széljegyzésnek az elintézését követően kerül sor. Továbbá a jogosult díjfizetési
kötelezettségének elmaradása esetén a bejegyzés, illetve a törlés is meghiúsul, így az
ingatlanügyi hatóságra sem ró plusz terhet a be nem fizetett igazgatási szolgáltatási díjak
végrehajtása iránti intézkedés, és a jogosultra sem ró plusz terhet, ha esetleg mégsem kívánja a
bejegyzés vagy a törlés megvalósulását.
A Vht. 138. § (4) bekezdésének módosítása csökkenti az ingatlanügyi hatóság adminisztratív
terheit, amennyiben kivételeket határoz meg arra vonatkozóan, hogy az ingatlan-
nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) hivatkozott
rendelkezéseiben meghatározott jogok jogosultjainak nem kell megküldeni a végrehajtási jog
bejegyzéséről szóló határozatot.
12.	alcímhez
A Díjtv. módosítása alapján az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól személyes
költségmentességben részesülnek a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási
(fővárosi kerületi) hivatalok. A személyes díjmentességének kimondása a fővárosi és megyei
kormányhivatalok szervezeti egységei közötti igazgatási szolgáltatási díj fizetésének általános
problémájára nyújt megoldást.
A Díjtv. 32/E. § (10) bekezdése alapján, ha jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági
határozat, illetve bírósági, hatósági megkeresés alapján induló eljárás esetén a díj megfizetésére
kötelezett hiánypótlás ellenére sem tesz eleget fizetési kötelezettségének az ingatlanügyi
hatóság abban az esetben is lefolytatja az eljárást, és intézkedik a díj behajtása iránt. A
módosítás csökkenti a hatóság adminisztratív terhét azáltal, hogy a meghatározott ügyekben az
ingatlanügyi hatóság hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül lefolytatja az eljárást, és a díj
megfizetése iránt a döntésében intézkedik.
A végrehajtási eljárásban megfizetett igazgatási szolgáltatási díj végrehajtási költségként
történő behajtásáról rendelkezik, amelynek a szabályozása a Vht.-ban indokolt, amelyre
figyelemmel a Vht. kiegészítésre kerül.
13.	alcímhez
A hatályos rendelkezések értelmében a lakástakarékpénztári kifizetések időtartama három
hónap. Az ingatlan beruházások, illetve vásárlások ütemének gyorsítása érdekében indokolt
ezen időtartam két hónapra történő csökkentése.
14.	alcímhez
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68/A. §-a
kiegészítésének célja, hogy a nevelésbe vétel felülvizsgálata során - meghatározott feltételek
46
teljesülése esetén - a meghallgatás mellőzésének lehetőségével csökkentse az ügyfél és a
hatóság terheit.
A 133/A. § módosítása azzal összefüggésben csökkenti a gyámhatóság feladatait, hogy a Ket.
módosításával a közigazgatási eljárásokban a gyámhatóság helyett az eljáró hatóság rendeli ki
az ügygondnokot.
15.	alcímhez
A hatályos szabályozás szerint a legfeljebb 300 négyzetméteres lakóház engedély nélkül,
egyszerű bejelentés alapján építhető, míg az átalakításhoz építési engedély szükséges. A
módosítás az átalakításra is kiterjeszti az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési
tevékenységek körét, ezzel csökken az építésügyi eljárások száma, az építkezők és az eljáró
hatóságok adminisztratív terhe.
A módosítás emellett elősegíti, hogy az ellenőrzési tevékenység során feltárt szabálytalanságok
esetében gyorsabban kerüljön sor a jogkövetkezmények alkalmazására, ezáltal csökkenjen az
ügyfél számára bizonytalan helyzet időtartama. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság
számára az ellenőrzés időtartama, a hatósági intézkedésre nyitva álló határidő elnyújtja az
ügymenetet, ezért szükséges rövidebb határidő megállapítása.
Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság által feltárt szabálytalanság orvoslásának módját
nem a hatóság feladata kidolgozni. Ez olyan szolgáltatás nyújtása a szabálytalanságot elkövető
építtető részére, amely tervezési részletkérdéseket foglal magában. A módosítás arra irányul,
hogy a hatóság feladata az átalakítással történő jogszerűvé tételre terjedjen ki, és a jogszerű
épület megtervezéséről az építtetőnek kell gondoskodnia felelős tervező útján.
16.	alcímhez
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításának
célja, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozó eljárásrend átalakításával
növelje a hatékonyságot, és megteremtse az összhangot a Ket. rendelkezéseivel. Az Ebtv. 39/B.
§-ának módosításával átalakításra került a pénzbeli ellátásokra, és baleseti táppénzre való
jogosultság megállapításának eljárásrendje, amelynek eredményeként az érdemi döntést a
hatóság a Ket. szerinti ügyintézési határidőn belül hozza meg, továbbá lehetőséget biztosít a
jogszabály arra, hogy a döntést az utólag tudomására jutott tények, adatok alapján
módosíthatja, vagy visszavonhatja. A módosítással összhangban kerültek átalakításra a
pénzbeli ellátás, és baleseti táppénz visszafizetésre vonatkozó rendelkezések is. Az Ebtv. 52/A.
§-ának módosításával megszüntetésre került a baleseti táppénz előlegként való megállapítása,
helyette a baleset üzemiségének elbírálásáig a jogosult részére táppénz kerül megállapításra. A
módosítással összhangban kerültek kialakításra a táppénz visszafizetésre, továbbá a táppénz-
hozzájárulásra vonatkozó rendelkezések is. Az Ebtv. 61.§-ának kiegészítése biztosítja az
ügyfelek igényérvényesítésének lehetőségét - hat hónapos határidő biztosításával - arra az
esetre, ha a pénzbeli ellátás, illetve a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálására érdemben azért
nincs lehetőség, mert az előzetes kérdés elbírálásától függ.
47
17. alcímhez
Az Inytv. 27. § (7) bekezdése alapján az ingatlanügyi hatóság a lakcímre is kiterjedő
adatfelhasználás esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímadatot - az
adatfelhasználást megelőzően - összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető
hatóság nyilvántartásában szereplő adattal. Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
lakcímadat nem egyezik meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, az
ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és
az adatváltozást az ingatlan-nyilvántartáson hivatalból átvezeti. Továbbá az Inytv. 27. § (2)
bekezdés b) pontja alapján is hivatalból átvezeti az ingatlanügyi hatóság a jogosult adatában
bekövetkezett változást. Erre figyelemmel az Inytv. 27/A. §-ából elhagyható az a rendelkezés,
amely szerint az eljárás megindításáról szóló értesítést az ingatlanügyi hatóság az ügyfél
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímére kézbesíti. Ezen kívül a Ket. 29. § (4) bekezdés b)
pontja alapján is mellőzhető az eljárás megindításáról szóló értesítés, ha az eljárás megindítása
után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül
elutasítja, vagy az eljárást megszünteti. Erre tekintettel a rendelkezésnek az Inytv.-ben történő
megismétlése nem indokolt. A módosítás egyúttal - az ingatlanügyi hatóság adminisztratív
terheinek csökkentése érdekében - kimondja, hogy az értesítés mellőzhető, ha a tulajdonjog
törlése jogerős hatósági határozaton vagy bírósági döntésen alapul.
Az Inytv. 50. § (4) bekezdésének módosítása egységesíti az eljárást, amely alapján, ha az
ingatlanügyi hatóság hivatalbóli eljárás folytatása során észleli valamely jog vagy tény
megszűnését, akkor hivatalos feljegyzés készítését mellőzve, hivatalból köteles ennek törléséről
is rendelkezni.
Az Inytv. 50. § (5) bekezdésének módosításával összhangban az Inytv. kiegészülő 30. § (4)
bekezdése a haszonélvezeti, a tartási vagy életjáradéki jog, továbbá a használat jogának törlése
esetén kivételt teremt az okirati elv alól, amennyiben ezen jogok megszűnése a személyiadat-
és lakcímnyilvántartásban szereplő adatokból kétségtelenül megállapítható.
Figyelemmel arra, hogy az Inytv. 47/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a
beadvány függőben tartására kérelemre kerül sor, ezért a módosítás csökkenti az ingatlanügyi
hatóság adminisztratív terheit azzal, hogy ezekben az esetekben nem kell értesíteni a
kérelmezőt a beadvány függőben tartásáról. Amennyiben a beadvány függőben tartására nem
kerülne sor az Inytv. 47/B. §-ában foglaltakra tekintettel, akkor arról az ügyfél az Inytv. 39. §
(3)	bekezdésében vagy (4) bekezdésében meghatározott döntés formájában értesül, ellenkező
esetben a beadvány az erre irányuló kérelemre figyelemmel automatikusan függőben tartásra
kerül.
Az Inytv. 50. § (5) bekezdése kiegészítésre kerül a tartási vagy életjáradéki jogra vonatkozó
rendelkezésekkel is.
Az Inytv. 52. § (1) bekezdés l) pontjának módosítása különbséget tesz a föld tulajdonjogának
hatósági jóváhagyáshoz, illetve hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerzése között. Az
ingatlanügyi hatóságnak a bejegyzés alapjául szolgáló okirat másolatát csak az utóbbi esetben
kell megküldenie a mezőgazdasági igazgatási szervnek.
Az Inytv. 52. § (6) bekezdése a jogszabályon belüli összhangot hivatott biztosítani,
figyelemmel arra, hogy az Inytv. 27. § (7) bekezdése alapján az ingatlanügyi hatóság a
lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
48
lakcímadatot - az adatfelhasználást megelőzően - összeveti a személyiadat- és
lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szereplő adattal, és eltérés esetén
hivatalból átvezeti az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatot.
18.	alcímhez
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása alapján a szaktanácsadói
névjegyzék közhitelességének és valóságnak megfelelő adattartalmának elősegítése érdekében
a halottvizsgálati szaktanácsadó változás bejelentési kötelezettségére nyitva álló időtartam
rövidül, illetve technikai jellegű korrekciót tartalmaz a módosítás.
19.	alcímhez
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (8) bekezdésének egy része
felesleges rendelkezést tartalmaz. A hivatkozott bekezdés szerint a fogyasztóvédelmi hatóság a
47.	§ (1) bekezdés d), g), illetve h) pontja szerinti jogkövetkezmény megállapításáról szóló
döntését közli a vállalkozásról, illetve az üzletről nyilvántartást vezető kereskedelmi
hatósággal, azaz a települési önkormányzat jegyzőjével. A 47. § (8) bekezdésében hivatkozott
(1)	bekezdés d) pontja esetében ugyanakkor szükségtelen a jegyző tájékoztatása tekintettel arra,
hogy az nem érinti a feladatkörét.
20.	alcímhez
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 23/B. § (3) bekezdésének módosítására a
bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (2) és (2a)
bekezdésében foglaltakra tekintettel kerül sor. Az ügyfelek adminisztratív terheit csökkenti,
hogy nem kell eredetiben bemutatni a hatósági erkölcsi bizonyítványt, azt a hatóság ellenőrzi a
bűnügyi nyilvántartás adatai alapján.
Figyelemmel arra, hogy a magánútlevél érvényességi ideje az útiokmány-nyilvántartás alapján
megállapítható, ezért nem indokolt, hogy az ügyfélnek eredetben be kelljen mutatnia a
magánútlevelét ahhoz, hogy a hatóság igazolja a visszautazás időpontjában is érvényes
magánútlevéllel fog rendelkezni.
21.	alcímhez
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása az ebek
viselkedésének megítélésében jártas szakértői tevékenység engedélyezésével járó bürokratikus
terhek csökkentését célozza. A hatályos rendelkezések szerint az ebek viselkedésének
megítélésében jártas szakértői tevékenység folytatásához hatósági engedély szükséges. Az
engedélyezési eljárásoknak az előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata
49
alapján az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra,
hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.
A módosítás az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértői tevékenység folytatásához
szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem
sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személyek számára egyszerűbbé és
kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek
teljesítése. Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások
érvényesülésének garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.) a
bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.
22.	alcímhez
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (4)
bekezdésének módosítása megteremti annak a lehetőségét, hogy az új tulajdonost terhelő
bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az önhiba vizsgálata nélkül kivonható legyen a
jármű a forgalomból. A mulasztó ügyfél a határozat jogerőre emelkedését követően - a
kapcsolódó kormányrendelet módosítás alapján - igazolhatja vétlenségét, ebben az esetben a
járművet hivatalból fogja visszahelyezni a forgalomba a hatóság.
23.	alcímhez
A módosítás kizárja a közlekedési igazgatási hatóság - az előéleti pontok magas száma miatt a
járművezetői engedély visszavonásáról rendelkező - határozatával szembeni fellebbezést
tekintettel arra, hogy a kapott pontok naptári napok szerinti folyamatos elévülése miatt a
másodfokú eljárásban az ügyfél mentesülhet a jogkövetkezmények alól, még akkor is, ha az
elsőfokú döntés meghozatalakor pontjainak száma elérte a törvényben meghatározott mértéket.
24.	alcímhez
A módosítás a jogi segítő szervezet nevében, annak megbízásából vagy alkalmazásában jogi
segítségnyújtó tevékenységet ellátók személyi körét a jogtanácsossal bővíti az ügyvéd mellett,
bővítve a jogi segítségnyújtás lehetőségeit. A módosítás emellett korlátozza az engedély nélkül
igénybe vezető szolgáltatások körét az indokolatlan igénybevételt követően az ügyfelet terhelő
fizetési kötelezettség megelőzése érdekében.
25.	alcímhez
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
módosításának célja, hogy az egészségügyi hatóság előzetes kezdeményezési kötelezettségének
megszüntetésével, és indokolt esetben az időszakos, valamint a soron kívüli alkalmassági
50
vizsgálat közvetlen elrendelésével növelje az eljárás hatékonyságát, és csökkentse a
bürokratikus terheket. Az alkalmassági vizsgálat kezdeményezéséhez és a kezdeményezés
eredménytelenségéhez joghatás nem fűződik, azonban csak ezt követően állt módjában a
hatóságnak a vizsgálat kötelező elrendelése, amely az eljárás indokolatlan elhúzódását
eredményezte, és indokolatlan többletterhet jelentett.
26.	alcímhez
Az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art) 57. §-a alapján az adóhatóság többek
között a foglalkoztatási szerv részére feladatainak ellátása érdekében - megkeresésre - adatot
szolgáltat. A jelenleg hatályos szabályozás nem állapít meg az adatszolgáltatás teljesítésére
nyitva álló határidőt, ezért az gyakran hosszabb időt vesz igénybe, lényegesen lassítva a
megkereső szerv ügyintézését.
Az Art. jelenleg hatályos szabályozása az adók módjára behajtandó köztartozások
vonatkozásában megkeresésre történő végrehajtás eredménytelensége esetén az annak során
felmerült és ki nem egyenlített költségek megfizetését a behajtást kérők kötelezettségévé is
teszi. A fővárosi és megyei kormányhivatalok és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok
tekintetében ez olyan többletterhet jelent, amelynek viselésére ezen szervek nem kötelezhetőek.
A módosítás következtében ezen végrehajtási eljárások során felmerülő költségek a
továbbiakban a Nemzeti Adó- és Vámhatóságot terhelik.
A törvény átmeneti rendelkezéssel való kiegészítése azt a célt szolgálja, hogy az Art.-nak a
közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi
CLXXXVI. törvénnyel megállapított 146. § (2a) bekezdésében meghatározott hatáskör teljes
körű legyen azzal, hogy 2017. január 1-jétől kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járhasson
el a fővárosi és megyei kormányhivatalok és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok által
megküldött megkeresés alapján az adók módjára behajtandó köztartozások esetén, függetlenül
a végrehajtás alapjául szolgáló határozat meghozatala és a megkeresés időpontjától.
27.	alcímhez
Az építésügyi szabályozás egyszerűsítése következtében az új lakóház építése és a már
meglévő társasházban végzett építési munkálatok nem minden esetben építési és
használatbavételi engedély köteles tevékenységek. A 300 négyzetméter összes hasznos
alapterületet meg nem haladó új lakóépület építése esetén elegendő az egyszerű bejelentés. Az
önálló rendeltetési egységek számának változása érdekében végzett építési munkálatok is
főszabály szerint építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek. A jogszabályi
koherencia megteremtése és az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatásának biztosítása
érdekében szükséges a társasházakra vonatkozó szabályozás pontosítása, valamint az ingatlan-
nyilvántartási eljáráshoz szükséges dokumentumok rendeleti szinten történő szabályozására
vonatkozó felhatalmazó rendelkezés beiktatása.
51
A társasházakról szóló törvény értelmében az a személy, aki tisztségviselői, társasház-kezelői,
ingatlankezelői jogviszonyt kíván létesíteni köteles a köztartozás-mentességét igazolni. A
módosítás következtében a jövőben csak az köteles az igazolásra, aki nem szerepel a
köztartozásmentes adózói adatbázisban, amely kijelölt szerv számára hozzáférhető, ezáltal
ellenőrizhető csökkentve így az ügyfélre háruló adminisztratív terheket.
28.	alcímhez
A lakásszövetkezetekről szóló törvény hasonlóan a társasházi törvényhez, szintén megköveteli
a köztartozás-mentesség igazolását. Az ügyféli terhek csökkentése érdekében a módosítás a
lakásszövetkezeti szerv feladatává teszi ennek ellenőrzését a köztartozásmentes adózói
adatbázisból való lekérdezés útján. A tisztségviselő csak abban az esetben kötelezhető az
igazolásra, ha az adatbázisban nem szerepel.
29.	alcímhez
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény ismeri az ún. automatikus döntéshozatali eljárást. Ez olyan emberi
beavatkozás nélküli döntéshozatali forma, amelynek alkalmazási körét és korlátait az egyes
eljárási törvényeknek kell tartalmazniuk (Ket., Pp., Be., stb.). Indokolt tehát lehetővé tenni az
ilyen módon történő eljárást olyan esetekben, amikor - feltételezhetően - az ügy megítélése
egyszerű, avagy maga az ügymenet teljes mértékben automatizált (például közúti bírságolási
ügyek). A Ket. módosítása e jogintézmény eljárásjogi alapját teremti meg, ugyanakkor
alkalmazásához az is szükséges, hogy ágazati törvény vagy kormányrendelet ezt meghatározott
ügyben lehetővé tegye.
A Ket. módosítása egyszerűsíti az ügygondnok kirendelésének szabályait. Az ügygondnok
kirendeléséhez nincs feltétlenül szükség különleges, gyámügyi igazgatásban szerzett
szakismeret meglétére, ennek megfelelően nem indokolt e hatáskört a gyámhatóságnál tartani.
A valamely közigazgatási ügyben eljáró bármely hatóság képes az ügygondnok kirendelésére
vonatkozó döntés meghozatalára. A kirendelés részletes szabályait az ágazati joganyagban,
illetve kormányrendeleti szinten indokolt elhelyezni.
A Ket. 45/A. §-ának módosítása a hatóság és a szakhatóság közötti együttműködést könnyíti, és
az érintett ügyek elintézését gyorsítja azzal, hogy a megkeresések során kizárólag elektronikus
úton (akár elektronikus levél útján) tarthatnak kapcsolatot egymással. Ez a kapcsolattartási
forma 2016. január 1-jétől kötelező a belföldi jogsegély esetén, és pozitív változást hozott a
hatóságok közötti kommunikációban.
A Ket. módosítása az idézés szabályain keresztül is csökkenti az eljárás visszaélésszerű
elhúzásának lehetőségeit. A módosítás alapján az idézett személy már az első szabályszerű
idézést követően elővezettethető a rendőrség útján, ezzel is elősegítve a gyors és hatékony
ügymenetet, jobban „rászorítva” ezzel az együttműködni nem hajlandó ügyfelet az
együttműködésre. A normaszöveg továbbá pontosítja a szabályt atekintetben, hogy az ügyész
52
hozzájárulását - és nem jóváhagyását - szükséges beszerezni a rendőrség általi elővezetéshez.
Az idézéssel összefüggésben a kézbesítési időköz is csökken.
Az ügyfél és a törvényes képviselője között lévő érdekellentét esetén a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:20. § (1) bekezdésével
összhangban a gyámhatóság helyett eseti gyám vagy eseti gondnok (a továbbiakban: eseti
gondnok) látja el a törvényes képviselő jogköreit. A Ptk. szabályozási logikája alapján az
érdekellentét feloldására eseti gondnokot kell kirendelni, amivel a Ket. megoldása nem volt
összhangban és problémákat is okozott, ha például gyámhatósági eljárásban magának a
hatóságnak kellett a törvényes képviselő hozzájárulását pótolni. A módosítás megszünteti
továbbá azt a jogbizonytalanságot, hogy a gyámhatóság a törvényes képviselő mely jogköreit
gyakorolhatta pontosan az eljárás során. Az eseti gondnok a Ptk. 6:20. § (3) és (5) bekezdése
alapján az eljárás során a törvényes képviselő jogköreit teljes mértékben átveszi.
A kézbesítési vélelem és a hirdetményi közlés szabályainak módosítását szintén az eljárások
gyorsítása indokolja, az életszerűség, az eljárások időszerűségének biztosítása mellett.
Indokolatlan többletterhet okoz az eljáró hatóságok számára az, ha az ügyfél nem tesz eleget
lakcím-bejelentési kötelezettségének. Ezért a módosítás - összhangban a postai szabályokkal -
bizonyos esetekben hirdetményi közlés helyett a kézbesítési vélelem beálltát írja elő. A
hirdetmény közzétételére vonatkozó előírások egyszerűsítését, az adminisztratív terhek
csökkentését szolgálja továbbá az a módosítás, hogy a hirdetményt elegendő a hatóság
hirdetőtáblájára kifüggeszteni, illetve a hatóság honlapján közzétenni.
Az eljárás gyorsítása, az ügyféli jogok mielőbbi érvényesítésének lehetővé tétele érdekében
szükséges a fellebbezési eljárásban hozott döntés közlésének szabályát akként módosítani,
hogy a másodfokú döntést hozó hatóság is maga intézkedjék a döntésének kézbesítése iránt.
A Ket. eljárási bírság végrehajtásával kapcsolatos rendelkezése 2012. január 1-jével, vagyis az
államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 42. § (3)
bekezdésének hatálybalépésével gyakorlatilag feleslegessé vált, mivel a Ket. rendelkezéseivel
szemben - a Ket. szubszidiaritása révén - az Áht. vonatkozó rendelkezésének kell
érvényesülnie. Így a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett eljárási bírság adók módjára
behajtható köztartozásnak minősül, és annak végrehajtására az adózás rendjéről szóló 2003. évi
XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
30.	alcímhez
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény új 48/A. §-a alapján a legjellemzőbb
közműszolgáltatók mérőleolvasása egyidejűleg fog történni az egyes lakossági felhasználóknál,
így a fogyasztónak csak egy alkalommal kell rendelkezésre állnia mindazon esetekben,
amelyekben - távleolvasás lehetőségének hiányában - a fogyasztó személyes jelenléte,
közreműködése szükséges.
53
A törvény 51. §-a a szabálytalan vételezés, illetve a környezetet fenyegető veszélyhelyzet
megszüntetése érdekében - a járási hivatal aktív közreműködésével - biztosítja a közüzemi
szolgáltató bejutását a fogyasztási helyre. A hivatkozott rendelkezés lehetőséget teremt arra,
hogy a szolgáltató végső soron állami kényszerrel, akár rendőrségi közreműködéssel szüntesse
meg a szolgáltatást. Ugyanakkor a felek közötti szerződéses jogviszonyból eredő vita
eldöntésében való közreműködés a közigazgatási hatósági tevékenységtől teljesen idegen. A
szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződés megkötésével a szolgáltatók és a fogyasztók
között egy polgári jogi jogviszony jön létre, amely során rendelkezésre állnak a
szerződésszegés esetén igénybe vehető, a szerződésszerű teljesítés kikényszerítésére alkalmas
polgári jogi eszközök. A módosítás ennek megfelelően bírósági (nemperes) útra tereli az ilyen
természetű viták eldöntését, illetve a felhasználási helyre bejutás kikényszerítését.
31.	alcímhez
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 40. §-ának
módosítása alapján a legjellemzőbb közműszolgáltatók mérőleolvasása egyidejűleg fog történni
az egyes lakossági fogyasztóknál, így a fogyasztónak csak egy alkalommal kell rendelkezésre
állnia mindazon esetekben, amelyekben - távleolvasás lehetőségének hiányában - a fogyasztó
személyes jelenléte, közreműködése szükséges.
A Vet. 116. §-át, valamint 133. §-át érintő módosítás a közcélú hálózat, termelői vezeték,
magánvezeték, a közvetlen vezeték, és a tartószerkezeten, valamint nem tartószerkezeten
elhelyezett külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés üzembe
helyezését követő üzemeltetési engedélyezési eljárást bejelentési eljárássá alakítja.
A Vet. 33/A. §-a a szabálytalan vételezés, illetve a környezetet fenyegető veszélyhelyzet
megszüntetése érdekében - a járási hivatal aktív közreműködésével - biztosítja a közüzemi
szolgáltató bejutását a fogyasztási helyre. A hivatkozott rendelkezés lehetőséget teremt arra,
hogy a szolgáltató végső soron állami kényszerrel, akár rendőrségi közreműködéssel szüntesse
meg a szolgáltatást. Ugyanakkor a felek közötti szerződéses jogviszonyból eredő vita
eldöntésében való közreműködés a közigazgatási hatósági tevékenységtől teljesen idegen. A
szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződés megkötésével a szolgáltatók és a fogyasztók
között egy polgári jogi jogviszony jön létre, amely során rendelkezésre állnak a
szerződésszegés esetén igénybe vehető, a szerződésszerű teljesítés kikényszerítésére alkalmas
polgári jogi eszközök. A módosítás ennek megfelelően bírósági (nemperes) útra tereli az ilyen
természetű viták eldöntését, illetve a felhasználási helyre bejutás kikényszerítését.
32.	alcímhez
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) módosítása
figyelemmel van a termőföld mennyiségi és minőségi védelméhez fűződő érdekre, a termőföld
más célú hasznosításának feltételein nem változtat, továbbá a földvédelmi járulék és a
földvédelmi bírság fizetési kötelezettség is fennmarad. A módosítás az engedély nélküli más
54
célú hasznosítás miatt indult eljárás egyszerűsítésére irányul. Ennek eszköze, hogy az
igénybevevő személyének megállapítására irányuló eljárási cselekmények helyett a módosítás
ellenkező bizonyításig a földhasználati nyilvántartás szerinti használót, a haszonélvezőt vagy a
tulajdonost tekinti igénybevevőnek, aki az eljárás során igazolhatja, hogy nem ő a termőföld
terület tényleges igénybevevője. Kérelemre induló utólagos engedélyezés helyett a módosítás
alapján az ingatlanügyi hatóság hivatalból utólagos hozzájárulást ad a termőföld más célú
hasznosításához, ha ennek a feltételei egyébként fennállnak, ugyanakkor ehhez továbbra is
szükség lesz valamennyi tulajdonos vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező
hozzájárulására. A módosítás során felfüggesztési ok is megszüntetésre kerül.
A módosítás alapján az engedély nélkül létesített cél-kitermelőhely esetén a hatóság hivatalból
beszerzi a cél-kitermelőhely létesítésének engedélyezésére vonatkozó jogerős határozatot,
amelynek érdekében megkeresi a bányafelügyeletet.
Egyszerűsítésre kerül az eljárás abban az esetben is, amikor az ingatlanügyi hatóság kérelemre
induló termőföld más célú hasznosítása engedélyezésére irányuló eljárásban állapítja meg,
hogy a más célú hasznosításra a földrészlet teljes területén vagy egy részén már megvalósult. A
hatóságnak az eljárások egyesítésével egy döntést kell meghoznia, amelynek során vagy
utólagos hozzájárulást ad vagy elrendeli az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítást és ennek
figyelembe vételével hozza meg a termőföld más célú hasznosítása engedélyezésére irányuló
kérelem vonatkozásában is a döntését.
A Tfvt. 30/A. § (2) bekezdés d) pontjának a módosítása a gyakorlati tapasztalatok figyelembe
vételével egyértelműsíti a díjfizetési rendelkezéseket.
33.	alcímhez
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 99. §-ának módosítása
alapján a legjellemzőbb közműszolgáltatók mérőleolvasása egyidejűleg fog történni az egyes
lakossági fogyasztóknál, így a fogyasztónak csak egy alkalommal kell rendelkezésre állnia
mindazon esetekben, amelyekben - távleolvasás lehetőségének hiányában - a fogyasztó
személyes jelenléte, közreműködése szükséges.
A GET. 16. §-a a szabálytalan vételezés, illetve a környezetet fenyegető veszélyhelyzet
megszüntetése érdekében - a járási hivatal aktív közreműködésével - biztosítja a közüzemi
szolgáltató bejutását a fogyasztási helyre. A hivatkozott rendelkezés lehetőséget teremt arra,
hogy a szolgáltató végső soron állami kényszerrel, akár rendőrségi közreműködéssel szüntesse
meg a szolgáltatást. Ugyanakkor a felek közötti szerződéses jogviszonyból eredő vita
eldöntésében való közreműködés a közigazgatási hatósági tevékenységtől teljesen idegen. A
szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződés megkötésével a szolgáltatók és a fogyasztók
között egy polgári jogi jogviszony jön létre, amely során rendelkezésre állnak a
szerződésszegés esetén igénybe vehető, a szerződésszerű teljesítés kikényszerítésére alkalmas
polgári jogi eszközök. A módosítás ennek megfelelően bírósági (nemperes) útra tereli az ilyen
természetű viták eldöntését, illetve a felhasználási helyre bejutás kikényszerítését.
55
34. alcímhez
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a
továbbiakban: Evt.) módosítása azért szükséges, hogy az energiaültetvényekhez hasonlóan az
ipari fa ültetvényekre vonatkozóan is kerülhessen külön szabályozás kialakításra. Az ipari fa
ültetvény lényegében nem funkcionál erdőként, nincs egyéb rendeltetése, mint az erdőknek
általában.
Az Evt. módosítása alapján mind az erdőtelepítés, mind az erdő felújítás befejezetté
nyilvánítása formális határozat helyett a műszaki átvétel során történik, csökkentve az erdészeti
hatóság adminisztratív terheit.
Az átmeneti erdőtervek kiadása jelentős adminisztratív terhet jelent az erdészeti hatóságoknak,
amelyre figyelemmel módosításra kerül az Evt. 113. § (17) bekezdése. A módosítás alapján az
Evt. hatályba lépése előtt kiadott körzeti erdőterv mindaddig hatályban marad, ameddig az Evt.
szerint kiadásra kerülő körzeti erdőterv jogerőre nem emelkedik..
A Ket. módosítása alapján az eljáró hatóság vezetőjének nincs lehetősége az ügyintézési
határidő meghosszabbítására. Figyelemmel arra, hogy a Ket. ettől nem enged eltérést az Evt.
vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezése indokolt.
35.	alcímhez
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban:
KGFBtv.) 32/B. §-ának hatályon kívül helyezése megszünteti a biztosító - közlekedési hatóság
részére teljesítendő - értesítési kötelezettségét, abban az esetben ha a gépjármű meghatározott
okok miatt közlekedésre alkalmatlannak tekinthető. A jelentési kötelezettség előírása óta eltelt
időszak gyakorlati tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy az érintett rendelkezések nem
alkalmasak a bevezetésétől várt eredmény (a közlekedésben résztvevő gépjárművek műszaki
színvonalának javítása) elérésére. A biztosítóktól elenyésző számú értesítés érkezik a
hatósághoz, a kapott értesítések pedig rendszerint hiányosak (nem tartalmazzák az ügyfél
nyilatkozatát). Az ügyfelek általában a hatósági eljárásban értesülnek arról, hogy mi a
jognyilatkozatuk következménye. Az eljárások rendszerint megszüntetésre kerülnek tekintettel
arra, hogy az ügyfelek a gépjárművük megjavításáról nyilatkoznak, vagy bontási átvételi
igazolást nyújtanak be. Az előbbiek alapján az eljárás indokolatlan bürokratikus terhet jelent
mind a hatóságnak, mind az ügyfeleknek.
A KGFBtv. 45. §-a módosításának alapja, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
hiányára tekintettel számos esetben indulnak hatósági eljárások a gépjármű forgalomból történő
kivonása érdekében a biztosítótársaságok elmaradt, téves vagy nem megfelelő értesítése,
jelzése alapján. A módosító rendelkezés ezt a helyzetet kívánja orvosolni azzal, hogy az
értesítés elmaradása, vagy téves értesítés esetén a jármű forgalomba történő visszahelyezése
költségeinek a vétlen ügyfél részére történő megtérítésére a biztosítót kötelezi.
56
36. alcímhez
A Ptk. 4:7. § (3) bekezdése alapján a közeli halállal fenyegető állapot esetén a házasulók
nyilatkozata a házasságkötés összes jogi feltételének igazolását pótolja, és a házasságot a
bejelentés után nyomban meg lehet kötni. Ezért indokolt az anyakönyvi eljárásról szóló törvény
módosítása is oly módon, hogy egyes tiltások alól kivételként szabályozza a közeli halállal
fenyegető állapotot. Az új szabályozás erre tekintettel megengedi, hogy munkaszüneti napon
közeli halállal fenyegető állapot esetén házasságot lehessen kötni, illetve bejegyzett élettársi
kapcsolatot lehessen létesíteni.
Egy joghézag kitöltése érdekében a norma kiegészíti a szabályozást és pontosan megnevezi,
hogy a nemzetiségi utónévkönyvben nem szereplő nemzetiségi utónév használata érdekében a
kérelmet ki továbbítja állásfoglalás érdekében az országos nemzetiségi önkormányzathoz.
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) módosítása
eredményeként a névváltoztatási és hazai anyakönyvezési ügyekben eljáró szerv - amennyiben
irattári kapacitás hiányában arról az iratok állagmegóvása, a maradandó értékű állományok
teljes körű védelmének megfelelő biztosítása nélkül gondoskodni nem tudna - a nála lévő
iratanyag tárolására csak meghatározott ideig lesz köteles.
Az Országgyűlés a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
2016.	évi LXVII. törvényben döntött a temetkezésre vonatkozó szabályok módosításáról. A
módosítás kiemelt oka, hogy az egészségügyi intézmények terhei csökkenjenek, a halálozással
kapcsolatos ügyintézés miatt ne vegye el az egészségügyi intézmény kapacitásait és a
halálozással kapcsolatos ügyintézés elsősorban azt a szolgáltatót terhelje, amely erre a célra
működik. A temetkezési szolgáltató feladata lesz az is, hogy az eltemettető nevében eljárjon a
halálozással kapcsolatos hivatalos ügyekben. A hatályos szabályozás szerint a halálozás után a
statisztikai adatlapot és a halálesetre vonatkozó jegyzőkönyvet az az egészségügyi intézmény
tölti ki, aki várhatóan e két irathoz szükséges legkevesebb információval rendelkezik, így ezek
kitöltéséhez kénytelen igénybe venni az eltemettetőt. Mindez olyan, egyértelműen nem
egészségügyi feladatot ró az egészségügyi szolgáltatóra, amely más, alaptevékenységéhez
tartozó feladatoktól vonja el kapacitásait. A módosítás alapján az egészségügyi intézmény
feladatai csökkennek, helyette a temetkezési szolgáltató vagy az eltemettető közvetlenül az
anyakönyvi eljárás során jelentheti be a szükséges adatokat.
Ennek keretében az anyakönyvi eljárás az egészségügyi iratként létrejövő halottvizsgálati
bizonyítvány beérkezésével megkezdődik, az eltemettető vagy a szolgáltató 5 napon belül
köteles az anyakönyvvezetőnél megjelenni és az egyéb, az anyakönyvezés befejezéséhez és a
statisztikai adatlaphoz szükséges adatokat átadni. Ennek hiányában - a hatályos szabályozáshoz
hasonlóan - az anyakönyvvezető a rendelkezésére álló adatok alapján fejezi be az
anyakönyvezést.
A Ptk. 2013. március 15-i hatályba lépésével megváltoztatta az apai jogállást keletkeztető
tények sorrendjét. Az apai elismerő nyilatkozatot megelőzi az emberi reprodukcióra irányuló
különleges eljárás, így teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kizárólag akkor lehet tenni, ha
ilyen eljárásra nem került sor. A Ptk. 4:101. § (1) bekezdése rögzíti, hogy ha az anya a
fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott
57
házassági kötelékben, és apasági vélelmet keletkeztető reprodukciós eljárásban sem vett részt,
vagy ha az apaság vélelme megdőlt, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a
gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el. E tényről az
elismerő nyilatkozat felvételekor nyilatkoznia kell az anyának. Kötelező formanyomtatvány
hiányában az At. sorolja fel az elismerés adattartalmát, amelyből a fenti nyilatkozat hiányzik.
Ennek hiányában azonban az apaság vélelme nem tisztázható.
A módosítás célja egyrészt a nemzetiségi jogok - ezen belül a nemzetiségi névhasználat egyéni
joga - minél szélesebb körben történő gyakorlásának lehetővé tétele, másrészt a
bürokráciacsökkentés, mint kiemelt kormányzati cél. A változással a szülők már a születés
bejelentése során nyilatkozhatnak a gyermek névviseléséről, nincs szükség arra, hogy utólag,
újabb eljárás keretében az anyakönyvvezetőnél kérelmezzenek gyermekük részére az
utónévnek megfelelő nemzetiségi utónevet, a nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelő családi
nevet vagy a név nemzetiségi nyelven történő anyakönyvezését.
A külföldi felhasználás céljából kiadott anyakönyvi okirat diplomáciai felülhitelesítéséhez
szükséges közbenső felülhitelesítés jelenleg már túlhaladott, bürokratikus intézmény. A
diplomáciai felülhitelesítés az anyakönyvvezetők bélyegzőlenyomatának és aláírásának
Külgazdasági és Külügyminisztérium (a továbbiakban: KÜM) általi hitelesítése. A KÜM
mostanra valamennyi anyakönyvvezető vonatkozásában rendelkezik az aktuális aláírásokkal és
bélyegzőlenyomatokkal, így nincs szükség ügyenként, illetékbélyeg ellenében arra, hogy a
központi anyakönyvi szerv is igazolja az anyakönyvvezető bélyegzőlenyomatának és
aláírásának valódiságát.
37.	alcímhez
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdés e) pontjával kapcsolatban
gyakorlati igényként merült fel, hogy kerüljön meghatározásra az az időtartam, amelyen belül
vizsgálnia kell, illetve ki kell zárnia a közfoglalkoztatásból azt, akinek a közfoglalkoztatáson
kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy a munkáltató
azonnali hatályú felmondásával szűnt meg. Ezen kívül a módosítás kivételt enged a jogviszony
munkáltató általi azonnali hatályú felmondással történő megszüntetése esetén a jogviszony
próbaidő alatt történő megszüntetésének esetkörére. Egyebekben a kizárási okok bővítésére
gyakorlati tapasztalatok alapján kerül sor.
38.	alcímhez
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 46.§ (15)
bekezdés módosításának célja, hogy megteremtse a jogszabályi hátteret ahhoz, hogy a
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH)
az előállított diákigazolványokat ne közvetlenül a jogosult lakcímére postázza, hanem a
közreműködő intézménynek.
58
Az Nktv. 96. § (3) bekezdésének módosításával a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos
első- és másodfokú eljárásokban az ügyintézési határidő negyvenöt napban került
meghatározásra.
Az Nktv. 46.§ (14) bekezdés e) pontjának hatályon kívül helyezésére azért kerül sor, mert
amennyiben a KEKKH az előállított diákigazolványokat nem közvetlenül a jogosult lakcímére
postázza, hanem a közreműködő intézménynek, úgy kézbesítési cím megadására nincs szükség
(az Oktatási Hivatalnak kell a közreműködő intézmények címét megadni a KEKKH részére az
igénylés adatai között).
39.	alcímhez
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 3. melléklet
módosításának célja, hogy megteremtse a jogszabályi hátteret ahhoz, hogy a KEKKH az
előállított diákigazolványokat ne közvetlenül a jogosult lakcímére postázza, hanem a
közreműködő intézménynek.
Amennyiben a KEKKH az előállított diákigazolványokat nem közvetlenül a jogosult lakcímére
postázza, hanem a közreműködő intézménynek, úgy kézbesítési cím megadására nincs szükség
(az Oktatási Hivatalnak kell a közreműködő intézmények címét megadni a KEK KH részére az
igénylés adatai között), ezért az erre vonatkozó rendelkezés a módosítással elhagyásra került.
40.	alcímhez
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv) 52. §-
ának módosítása a szabálytalan vételezés, illetve a környezetet fenyegető veszélyhelyzet
megszüntetése érdekében - a járásbíróság nemperes eljárásával - biztosítja a közüzemi
szolgáltató bejutását a fogyasztási helyre. A hivatkozott rendelkezés lehetőséget teremt arra,
hogy a szolgáltató végső soron állami kényszerrel, akár rendőrségi közreműködéssel szüntesse
meg a szolgáltatást. A szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződés megkötésével a
szolgáltatók és a fogyasztók között egy polgári jogi jogviszony jön létre, amely során
rendelkezésre állnak a szerződésszegés esetén igénybe vehető, a szerződésszerű teljesítés
kikényszerítésére alkalmas polgári jogi eszközök. A módosítás ennek megfelelően bírósági
(nemperes) útra tereli az ilyen természetű viták eldöntését, illetve a felhasználási helyre bejutás
kikényszerítését.
A Vksztv. új 55/G. §-a alapján a legjellemzőbb közműszolgáltatók mérőleolvasása egyidejűleg
fog történni az egyes lakossági fogyasztóknál, így a fogyasztónak csak egy alkalommal kell
rendelkezésre állnia mindazon esetekben, amelyekben - távleolvasás lehetőségének hiányában
-	a fogyasztó személyes jelenléte, közreműködése szükséges.
41. alcímhez
59
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi
szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása alapján a legalább részben az
államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján
egyéb programból finanszírozott szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadói
tevékenység végzése engedélyezés helyett bejelentéshez kötött tevékenység lesz, amelyre
figyelemmel a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012.
évi CXXVI. törvény módosítása is indokolt.
42.	alcímhez
Tekintettel arra, hogy hulladékszállítási tevékenységhez kapcsolódóan több hatóság is végez
engedélyezési és ellenőrzési tevékenységet - így például a közlekedési hatóság,
környezetvédelmi hatóság, adóhatóság - amely jelentős adminisztratív terhet ró az ügyfelekre,
indokolt megteremteni annak a lehetőségét, hogy a megfelelő feltételek teljesülése esetén a
szállítási tevékenység környezetvédelmi hatóság általi nyilvántartásba vételhez kötött
tevékenység lehessen.
A módosítás a tevékenység folytatásához szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem
érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó
személyek számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez
szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.
43.	alcímhez
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő
egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a
továbbiakban: Fétv.) módosítása különbséget tesz a hatósági jóváhagyáshoz és a hatósági
jóváhagyáshoz nem kötött szerződésen alapuló használat között. Figyelemmel arra, hogy a
hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés esetén a mezőgazdasági igazgatási szervnek tudomása
van a föld használójáról, ezért a módosítás lehetővé teszi az ingatlanügyi hatóságnak, hogy a
földhasználati nyilvántartás iránti eljárást hivatalból folytassa le.
Figyelemmel azonban arra, hogy előfordulhat olyan eset, mikor a hivatalbóli eljárás végén nem
kerül bejegyzésre a földhasználó, ezért szükséges a bejelentés alapján történő nyilvántartásba
vétel lehetőségét is meghagyni. A javaslat a módosítandó szövegrészeket ennek megfelelően
tartalmazza.
A Fétv. 95. § (7) bekezdésének hatályon kívül helyezése a jogszabályi összhang biztosítása
érdekében indokolt, figyelemmel arra, hogy a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.)
Korm. rendelet alapján a kormányablakban már jelenleg is van lehetőség a földhasználati
bejelentésnek a kormányablakban továbbítás céljából történő előterjesztésére.
44.	alcímhez
A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló törvény a független értékelők névjegyzékébe történő felvétel
60
szabályainál megköveteli a köztartozás-mentesség igazolását. Az ügyféli terhek csökkentése
érdekében a módosítás arra irányul, hogy az ügyfél csak akkor igazolja a köztartozás-
mentességét, ha a köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel.
45.	alcímhez
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi
szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása a legalább részben az államháztartás
alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb
programból finanszírozott szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadói tevékenység
engedélyezésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozza. A hatályos rendelkezések
szerint a szaktanácsadói tevékenység folytatásához hatósági engedély szükséges. Az
engedélyezési eljárásoknak az előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata
alapján az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra,
hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.
A módosítás a szaktanácsadói tevékenység folytatásához szükséges feltételeket, az anyagi jogi
előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet
folytatni szándékozó személyek számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység
megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése. Az ügytípushoz kapcsolódó
közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének garanciáját Szolgtv.-ben a
bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.
46.	alcímhez
Hatályba léptető rendelkezések.
61