﻿Országgyűlés Hivatala
Irományszám:
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
Érkezett: 2016 OKT 12.
Törvényjavaslat
Kövér László úr,
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „egyes gyermekvédelmi és
egészségügyi tárgyú törvényeknek a gyermekek biztonságának és védelmének fokozása
érdekében történő módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánjuk
benyújtani.
Budapest, 2016. október 12.
Tisztelettel,
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Horváth László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
2016. évi... törvény
egyes gyermekvédelmi és egészségügyi tárgyú törvényeknek a gyermekek biztonságának
és védelmének fokozása érdekében történő módosításáról
1.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
l.§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A jelzőrendszeri tagok a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és
megszüntetése érdekében a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének és működtetésének
szakmai módszereit alkalmazva járnak el, amelyeket a miniszter az általa irányított
minisztérium honlapján közzétesz.”
2-§
A Gyvt. XX. Fejezete a következő 123. §-sal és azt megelőzően a következő alcím
címmel egészül ki:
„Eljárás a testvérek ügyében
123.	§ A gyámhatósági eljárás során az együtt nevelkedő testvérek ügyét együtt, egy
ügyiratban kell kezelni. A gyámhatóság a gyermek külön nevelkedő kiskorú testvérének
gyámhatóság előtt lefolytatott vagy folyamatban lévő ügyéről összefoglaló hivatalos feljegyzést
készít, amelyhez indokolt esetben csatolja a külön élő kiskorú testvérre vonatkozó
gyámhatósági döntések másolatát. A gyámhatóság az összefoglaló hivatalos feljegyzést
belföldi jogsegély alkalmazásával készíti el, ha a gyermek külön nevelkedő testvére ügyében
másik gyámhatóság járt el vagy másik gyámhatóság előtt van folyamatban az eljárás.”
3-§
A Gyvt. XX. Fejezete a következő 124. §-sal és azt megelőzően a következő alcím
címmel egészül ki:
„Elővezetés
124.	§ A gyámhatóság a nem mellőzhető meghallgatás, tárgyalás megtartása érdekében
az elővezetés ügyészi jóváhagyás nélkül történő foganatosításáról dönthet a gyermek
veszélyeztetettsége esetén, vagy ha a gondnokság alá helyezendő, vagy a cselekvőképességet
érintő gondnokság alá helyezett személy érdekében azonnali intézkedés szükséges.”
4.§
A Gyvt. 130/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
2
„(3) Egyéb jelzés hiányában is súlyos veszélyeztető oknak minősül, ha a gyermeket
gondozó szülő, más törvényes képviselő megtagadja az együttműködést az egészségügyi
alapellátást nyújtó szolgáltatóval - háziorvossal, házi gyermekorvossal, védőnővel illetve a
gyermek gondozása tekintetében a bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel és a
köznevelési intézménnyel.”
5.§
A Gyvt. a következő 180. §-sal egészül ki:
„180. § Az egyes gyermekvédelmi és egészségügyi tárgyú törvényeknek a gyermekek
biztonságának és védelmének fokozása érdekében történő módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel megállapított 17. § (3a) bekezdést, 123. és 124. §-t, valamint 130/A. § (3) bekezdést
a 2017. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
2.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
6.§
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 21. §-a a
következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú esetén a háziorvosi,
házi gyermekorvosi és a védőnői egészségügyi szolgáltatás nem utasítható vissza.”
7.§
Az Eütv. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egészségügyi alapellátás és szakellátás területén működő egészségügyi
szolgáltatók feladataik ellátása során kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek egészségét
veszélyeztető tényezők megelőzésére, felismerésére és megszüntetésére, amelynek során a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 11. § (la)
bekezdésében és 17. § (2)-(3a) bekezdésében foglaltak alkalmazásával járnak el.”
8.§
Az Eütv. 81. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és
korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról
szóló miniszteri rendelet szerinti, 0-18 év közötti szűrővizsgálatok kötelezőek. A
szűrővizsgálatra kötelezett kiskorú személy részvételéről a szűrővizsgálaton a törvényes
képviselő köteles gondoskodni. Ha e kötelezettségének a törvényes képviselő nem tesz eleget,
az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot határozattal elrendeli. A
szűrővizsgálatot elrendelő határozat - közegészségügyi vagy járványügyi okból - fellebbezésre
tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. Az egészségügyi államigazgatási szerv a
határozatot megküldi a család- és gyermekjóléti központnak, valamint a gyámhatóságnak.”
3
3. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény módosítása
9.§
(1)	Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban:
Alapell. tv.) 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú törvényes
képviselője a gyermek egészséges fejlődése érdekében köteles a háziorvossal, házi
gyermekorvossal együttműködni, és a háziorvos, házi gyermekorvos által meghatározott
időpontokban végzett szűrővizsgálatok, státuszvizsgálatok és kontrollvizsgálatok elvégzéséhez
a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú jelenlétét biztosítani. Ha a
törvényes képviselő e kötelezettségének nem tesz eleget, a háziorvos, házi gyermekorvos
kezdeményezésére az egészségügyi államigazgatási szerv a vizsgálatot határozattal elrendeli.
Az egészségügyi államigazgatási szerv a határozatot megküldi a család- és gyermekjóléti
központnak, valamint a gyámhatóságnak.’'
(2)	Az Alapell. tv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A háziorvos, házi gyermekorvos a gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként jelzi a
gyermek veszélyeztetettségét a család- és gyermekjóléti szolgálatnak, valamint a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban:
Gyvt.) meghatározott esetekben hatósági eljárást kezdeményez. Ennek során a háziorvos, házi
gyermekorvos a Gyvt. 11. § (la) bekezdésében és 17. § (2)-(3a) bekezdésében foglaltak
alkalmazásával jár el.”
10.	§
(1)	Az Alapell. tv. 13. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A védőnői ellátás feladata:)
J) a gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként a gyermek veszélyeztetettségének jelzése
a háziorvosnak, házi gyermekorvosnak, a család- és gyermekjóléti szolgálatnak, valamint a
Gyvt.-ben meghatározott esetekben hatósági eljárás kezdeményezése, amelynek során a Gyvt.
11.	§ (la) bekezdésében és 17. § (2)-(3a) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell eljárni,”
(2)	Az Alapell. tv. 13. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5 a) Ha a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú törvényes
képviselője nem gondoskodik a kiskorúnak a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe
vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról
és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló jogszabály szerint a védőnő feladatkörébe tartozó
szűrővizsgálaton való megjelenéséről, valamint a védőnő feladatkörébe tartozó szolgáltatások
igénybevételéről, a védőnő kezdeményezésére az egészségügyi államigazgatási szerv
határozattal intézkedik. Az egészségügyi államigazgatási szerv a határozatot megküldi a család-
és gyermekjóléti központnak, valamint a gyámhatóságnak.”
4
11.	§
Az Alapell. tv. 13. § (3) bekezdés h) pontjában és 15. § (2) bekezdés i) pontjában a
„gyermekjóléti szolgálattal” szövegrész helyébe a „család- és gyermekjóléti szolgálattal, a
család- és gyermekjóléti központtal” szöveg lép.
4.	Záró rendelkezések
12. §
Ez a törvény 2017. január 1-jén lép hatályba.
5
Indokolás
Általános indokolás
A Javaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, továbbá az egészségügyi alapellátásról szóló
2015.	évi CXXIII. törvény összehangolt módosításával a gyermekek Alaptörvényben garantált
védelemhez való jogát kívánja érvényesíteni, megerősítve a gyámhatóság és a gyermekvédelmi
jelzőrendszer feladatát, felelősségét, a gyermekvédelmi jelzőrendszer működését.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének és működtetésének
szakmai módszereit a miniszter közzéteszi a minisztérium honlapján, a gyakorlati alkalmazásuk
érdekében. A Javaslat ezzel elősegíti a veszélyeztetett gyermek érdekében történő egységes
fellépést.
A 2. §-hoz
A gyámhatósági eljárásban az együtt nevelkedő testvérek ügyeinek együttes kezelése
szükséges, amely különösen fontos a gyermek veszélyeztetettségének feltárásához, az
érdekében álló gyámhatósági döntés megalapozásához, a tényállás teljeskörű tisztázásához.
A gyermek külön nevelkedő kiskorú testvérének gyámhatósági ügyéről is pontos ismeretekkel
kell rendelkezni a körültekintő döntés meghozatala érdekében.
A 3. §-hoz
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 48. § (3) bekezdésével összhangban a Javaslat felhatalmazza a gyámhatóságot a nem
mellőzhető meghallgatás, tárgyalás megtartása érdekében az elővezetés ügyészi jóváhagyás
nélkül történő foganatosítására, ha azonnali intézkedés szükséges a veszélyeztetett gyermek
vagy a gondnokság alá helyezendő, illetve a cselekvőképességet érintő gondnokság alá
helyezett személy érdekében.
A 4. §-hoz
A gyámhatósági gyakorlatban több alkalommal előfordul, hogy az eljárás kezdetén nem
bizonyítható a gyermek életét, testi épségét, szellemi fejlődését sértő súlyos veszélyeztetés,
mivel a kiskorút gondozó szülők elzárkózása és együttműködésük teljes hiánya miatt nincs
semmiféle, az intézkedés alapjául szolgáló bizonyítékként használható adat a kiskorú
ellátásáról, vagy annak súlyos hiányosságairól.
Indokolt ezért annak törvényi szintű szabályozása, hogy ha a szülő a védőnőt vagy a háziorvost,
házi gyermekorvost a gyermek elhelyezéséül szolgáló háztartásba nem engedi be és a velük
való együttműködéstől ilyen mértékben elzárkózik, ezen körülmény egyéb, veszélyeztetésre
utaló bizonyíték nélkül is alapot szolgálhasson arra, hogy a járási hivatal, mint gyámhatóság a
6
hatósági kényszer alkalmazásával szerezhessen információt a gyermek ellátásáról. Ugyanígy,
minden egyéb jelzés nélkül súlyos veszélyeztető oknak minősül a Javaslat értelmében, ha a
szülő a bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel vagy a köznevelési intézménnyel
tagadja meg az együttműködést a gyermek gondozása tekintetében.
Az 5. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a módosítások folyamatban lévő ügyekben való alkalmazhatóságáról.
A 6. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy a kiskorúak esetében az ellátás visszautasításának tilalma
kiterjedjen a háziorvossal/házi gyermekorvossal és védőnővel történő együttműködésre is. A
módosítás indoka, hogy az egészségügyről szóló törvény ellátás visszautasítására vonatkozó
rendelkezéseit összhangba kell hozni a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló
1997.	évi XXXI., az alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény szülői/gondozói
együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseivel.
A 7. §-hoz
Egyértelművé kell tenni, hogy a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó jelzésre vonatkozóan
a Gyvt. szabályai az irányadók. Az egészségügyi ágazatban dolgozókra jelenleg is vonatkozik
a jelzési kötelezettség, amelynek nem minden esetben, vagy formailag nem megfelelő módon
tesznek eleget. A rendelkezés elősegíti azt, hogy a jelzési kötelezettségnek meg tudjanak felelni.
A 8. §-hoz
Jelenleg csak az újszülöttek és a tanköteles korú gyermekek szűrése kötelező, azonban a
gyermekek fejlődésének nyomon követése érdekében indokolt a gyakoribb szűrés, mely
személyes megjelenést tesz kötelezővé, így a gyermek esetleges veszélyeztetettsége is nagyobb
eséllyel kiszűrhető/észlelhető. A Javaslat értelmében megszűnne az a két lépcsős eljárás, mely
szerint a gyermekkori szűrővizsgálatot elmulasztó törvényes képviselő számára előbb írásbeli
felszólítás kerül kiadásra.
A 9. §-hoz
A módosítással megvalósul a háziorvossal/házi gyermekorvossal történő együttműködés
kötelezettsége, valamint a gyermek státuszának folyamatos személyes kontrollja.
A 10. §-hoz
Egyértelművé kell tenni, hogy a jelzésre vonatkozóan a Gyvt. szabályai az irányadók, az
egészségügyi ágazatban dolgozókra jelenleg is vonatkozik a jelzési kötelezettség, amelynek
nem minden esetben, vagy formailag nem megfelelő módon tesznek eleget. A rendelkezés
elősegíti azt, hogy az egészségügyi alapellátásban dolgozók a jelzési kötelezettségnek meg
tudjanak felelni.
7
A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai
felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló
51/1997. (XII. 18.) NM rendelet értelmében egyes gyermekkori szűrővizsgálatokat a területi
védőnő jogosult elvégezni. A javasolt kiegészítés biztosítja, hogy a szűrővizsgálat törvényes
képviselő részéről történő elmulasztása, illetve a védőnő feladatkörébe tartozó szolgáltatások
elutasítása esetén a védőnő kötelezően kezdeményezze a népegészségügyi feladatkörében
eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnál a szűrővizsgálat és a védőnő által nyújtott
szolgáltatások kötelező igénybevétele elrendelésére irányuló hivatali eljárást.
A 11. §-hoz
2016.	január 1-jétől szervezetileg összeolvadt a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás,
amelynek következtében az elnevezésük is megváltozott. Ezt szükséges átvezetni az
egészségügyi alapellátási törvényen is.
A 12. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.