﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12590. számú
törvényjavaslat
egyes törvényeknek az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy
behurcolásának és terjedésének megelőzésével és kezelésével összefüggésben
történő módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2016. október
2016. évi ... törvény
egyes törvényeknek az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és
terjedésének megelőzésével és kezelésével összefüggésben történő módosításáról
1.	A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
1. §
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 4. §-a következő r) ponttal
egészül ki:
„r) ökoszisztéma-szolgáltatás: az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 6.
pontja szerint azok a javak (termékek és szolgáltatások), amelyeket az ökológiai rendszer természetes
vagy átalakított formájában nyújt, növelve a társadalom és a tagjainak jóllétét.”
2.	§
A Tvt. 10. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Magyarországon veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok körét a természetvédelemért
felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) - az agrárpolitikáért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az
erdőgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a vadgazdálkodásért felelős miniszter véleményének
kikérését követően - állapítja meg.
(3)	Idegenhonos inváziós faj egyedének az országba történő behozatalára, átszállítására, kivitelére,
tartására, szaporítására, termesztésbe, tenyésztésbe vonására, keresztezésére, értékesítésére vagy
felhasználására irányuló engedélyezés, illetve ellenőrzés során az 1143/2014/EU európai parlamenti
és a tanácsi rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)	A (3) bekezdésben vagy más jogszabályban meghatározott, idegenhonos inváziós fajokkal
kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési, kötelezési és szankcionálási feladatokat
a)	az a hatóság látja el, amelynek eljárása idegenhonos inváziós fajt érint,
b)	az a) pont szerinti hatóság hiányában a természetvédelmi hatóság látja el.
(5)	Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatban hozott hatósági határozat ellen nincs helye
fellebbezésnek.”
3.	§
A Tvt. a következő 58. §-sal egészül ki:
„58. § Az igazgatóság, génmegőrzési intézmény az alapfeladatai ellátása érdekében a tenyésztett fajta
tenyésztő szervezetének tagja lehet.”
4.	§
A Tvt. a következő 77/A. §-sal egészül ki:
„77/A. § (1) Aki az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, illetve jogszabályban
meghatározott, idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos előírásokat megszegi, - saját költségére -
1
kötelezhető az idegenhonos inváziós faj betelepítésének vagy behurcolásának megakadályozására,
visszaszorítására, elszigetelésére, kiirtására, fogságban tartott állományának teljes és végleges
felszámolására, árukészletének megsemmisítésére, illetve a sérült ökológiai rendszerek
helyreállítására.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti személy nem állapítható meg, a 10. § (4) bekezdése szerinti hatóság a
terület tulajdonosát, használóját vagy vagyonkezelőjét az (1) bekezdés szerinti intézkedések
megtételére kötelezheti. A terület tulajdonosa, használója vagy vagyonkezelője a kötelezettség alól
mentesül, ha az idegenhonos inváziós faj behurcolása, telepítése neki nem felróható és a
tevékenysége során kellő gondossággal járt el.
(3)	Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezett a kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, a
10.	§ (4) bekezdése szerinti hatóság elvégzi vagy elvégezteti az (1) bekezdésben foglalt
intézkedéseket és a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kötelezi a mulasztót (a
továbbiakban: idegenhonos inváziós faj elleni közérdekű védekezés). Az elvégzett tevékenységek
költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.
(4)	Ha az idegenhonos inváziós faj elleni közérdekű védekezés elrendelésének feltételei nem állnak
fenn, a 10. § (4) bekezdése szerinti hatóság állami védekezést rendelhet el (a továbbiakban:
idegenhonos inváziós faj elleni állami védekezés). Idegenhonos inváziós faj elleni állami védekezés
keretében az eljáró hatóság az (1) bekezdésben foglalt intézkedéseket elvégzi vagy elvégezteti.
(5)	Az idegenhonos inváziós faj elleni állami védekezés, illetve az idegenhonos inváziós faj elleni
közérdekű védekezés költségeinek fedezetéről a központi költségvetésben e célra meghatározott
fejezeti kezelésű előirányzat terhére kell gondoskodni.
(6)	A tulajdonos, a vagyonkezelő és a használó tűrni köteles a 10. § (4) bekezdése szerinti
hatóságnak, az igazgatóságnak, illetve a természetvédelmi kezelést ellátó szervnek, valamint a (3) és
(4) bekezdés alapján feljogosított személynek az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi
rendeletben, illetve jogszabályban meghatározott, idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos előírások
teljesítése érdekében végzett tevékenységét, valamint tulajdonjogának időleges korlátozását.”
5.	§
A Tvt. 78. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, illetve jogszabályban
meghatározott, idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos előírások megsértése esetén az idegenhonos
inváziós fajok élő egyede kormányrendeletben meghatározottak szerint elkobozható vagy
lefoglalható.”
6.	§
A Tvt. 79. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az állapotfelmérés magában foglalja)
„d) az ökoszisztéma-szolgáltatás felmérésének eredményét.”
7. §
A Tvt. a következő 79/A. §-sal egészül ki:
2
„79/A. § A biológiai sokféleség megőrzése érdekében szükséges, az ökoszisztémák és ökoszisztéma-
szolgáltatások állapotfelmérésének, térképezésének és értékelésének eredményét az egyes szakpolitikai
stratégiai tervdokumentumok előkészítése, valamint megvalósítása során figyelembe kell venni.”
8. §
A Tvt. a következő alcímmel egészül ki:
„Idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos bírság
80/A. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi
rendeletben, illetve jogszabályban meghatározott, idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos bejelentési,
vészhelyzeti intézkedési, helyreállítási és egyéb előírásokat, valamint hatósági határozatban
foglaltakat megsérti, idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos bírságot (a továbbiakban: inváziós
bírság) fizet.
(2)	Az inváziós bírság korlátlanul enyhíthető vagy a jogellenes magatartás csekély súlya miatt a
bírság kiszabása mellőzhető, ha a cselekmény nem veszélyezteti az 1143/2014/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet célkitűzéseinek megvalósulását.
(3)	Az inváziós bírság megfizetése nem mentesít az egyéb közigazgatási bírság megfizetése, valamint
a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, megtiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó
kötelezettség teljesítése alól.
(4)	Az inváziós bírság kiszabására a 10. § (4) bekezdése szerinti hatóság jogosult.”
9.	§
A Tvt. 81. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés e) pontja alapján a társadalom vagy csoportjainak életkörülményei romlásából
fakadó nem vagyoni kár megtérítése iránt keresetet az ügyész indíthat [60. § (2) bekezdés] és a
megítélt kártérítést a miniszter által vezetett minisztériumnak a természetvédelmi kártérítések
megfizetésére létrehozott folyószámlájára kell megfizetni. A befolyt kártérítés összege kizárólag
természetvédelmi célok, feladatok megvalósítására, támogatására használható fel.”
10.	§
A Tvt. 85. § (1) bekezdése a következő 14. és 15. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„14. az idegenhonos inváziós fajok körének meghatározására vonatkozó eljárással, egyedének az
országba történő behozatalával, átszállításával, kivitelével, tartásával, szaporításával, termesztésbe,
tenyésztésbe vonásával, keresztezésével, természetbe kijuttatásával, forgalomba hozatalával,
értékesítésével, felhasználásával, kiirtásával, kezelésével, a vészhelyzeti intézkedésekkel, a korai
észlelés és az invázió kezdeti szakaszában szükséges gyors kiirtásra vonatkozó eljárással, a velük
kapcsolatos felügyeleti és monitorozó rendszer felállításával és működtetésével, a bekerülési és
terjedési útvonalaikra vonatkozó cselekvési tervek készítésével, elfogadásával és végrehajtásával,
valamint a sérült ökológiai rendszerek helyreállításával kapcsolatos szabályokat;
3
15.	az inváziós bírság kiszabására, a kötelező intézkedések meghatározására vonatkozó eljárási
szabályokat, a bírság mértékét és megállapításának szempontrendszerét, valamint a bírság
megfizetése módjának részletszabályait.”
11.	§
A Tvt. 85. § (2) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„20. barlang és a védett mesterséges üreg védőövezetének kijelölését és a védőövezetre irányadó
korlátozásokat;”
12.	§
A Tvt. 85. § (2) bekezdése a következő 31. és 32. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„31. a Magyarországon, illetve a regionális szinten veszélyt j elentő idegenhonos inváziós fajok körét;
32. az Európai Unió számára, valamint a tagállami, illetve regionális szinten veszélyt jelentő
idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzésével és
kezelésével összefüggő részletszabályokat.”
13.	§
A Tvt. a következő 85/A. §-sal egészül ki:
„85/A. § Ez a törvény az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és
terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i, 1143/2014/EU európai parlamenti
és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
14.	§
A Tvt. 11. § (3) bekezdésében a „természetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)”
szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.
15.	§
Hatályát veszti a Tvt. 8. § (4) bekezdése.
2.	A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
módosítása
16.	§
(1)	A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a
továbbiakban: Vtv.) 28. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
4
„(8) Ha a vadászati hatóság eljárása idegenhonos inváziós fajt érint, a vadászati hatóság
a)	az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének
megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i, 1143/2014/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet, valamint
b) a természet védelméről szóló törvény idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos
rendelkezéseit is alkalmazza.”
(2) A Vtv. „Az Európai Unió jogának való megfelelés” alcíme a következő 103/A. §-sal egészül ki:
„103/A. § E törvény az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és
terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i, 1143/2014/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
3. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba
hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása
17.	§
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba
hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vetőmag tv.) 5. §-a a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, az Európai Unió, egy adott
régió vagy Magyarország számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok listáján szereplő
növényfajok fajtái állami elismerésben nem részesíthetők.”
18.	§
A Vetőmag tv. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Amennyiben a növényfaj felkerül az Európai Unió, egy adott régió vagy a Magyarország
számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok listájára, a növénytermesztési hatóság a
növényfaj fajtájának állami elismerését hivatalból visszavonja.”
19.	§
A Vetőmag tv. a következő 23/B. §-sal egészül ki:
„23/B. § Ha a növénytermesztési hatóság eljárása idegenhonos inváziós fajt érint, a
növénytermesztési hatóság
a)	az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint
b)	a természet védelméről szóló törvény idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos
rendelkezéseit is alkalmazza.”
20.	§
A Vetőmag tv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § E törvény az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és
terjedésének megelőzéséről és kezelésről szóló, 2014. október 22-i, 1143/2014/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
5
4. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
21.	§
(1)	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban:
Éltv.) a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § Ha az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljárása idegenhonos inváziós fajt érint, az
élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
a)	az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének
megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i, 1143/2014/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet, valamint
b)	a természet védelméről szóló törvény idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos
rendelkezéseit is alkalmazza.”
(2)	Az Éltv. 77. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja
meg:)
„a) az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos
inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről;”
5.	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
módosítása
22.	§
(1)	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a
továbbiakban: Evt.) a következő 104. §-sal egészül ki:
„104. § Ha az erdészeti hatóság eljárása idegenhonos inváziós fajt érint, az erdészeti hatóság
a)	az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének
megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i, 1143/2014/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet, valamint
b)	a természet védelméről szóló törvény idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos
rendelkezéseit is alkalmazza.”
(2)	Az Evt. 115. §-a következdő d) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt)
„d) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének
megelőzéséről és kezelésről szóló, 2014. október 22-i, 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
(3)	Az Evt.
6
a)	115. § b) pontjában a „bizottsági rendelet, valamint” szövegrész helyébe a „bizottsági rendelet”
szöveg,
b)	115. § c) pontjában a „bizottsági rendelet” szövegrész helyébe a „bizottsági rendelet, valamint”
szöveg
lép.
6.	A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása
23.	§
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 14. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az idegen és nem honos fajoknak haltermelő létesítménybe történő telepítése
a)	az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló, 2007. június 11-
i 708/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 708/2007/EK tanácsi rendelet),
b)	az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. és 9. cikke, valamint
c)	az e törvény végrehajtására kiadott rendelet
alapján végezhető.”
24.	§
A Hhvtv. 20. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Idegenhonos inváziós hallal és más hasznos víziállattal kapcsolatos haltermelő létesítményben
végezni kívánt tevékenységet a halgazdálkodási hatóság csak az 1143/2014/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet 8. és 9. cikke szerinti esetekben engedélyezheti.”
25.	§
A Hhvtv. a következő 61/A. §-sal egészül ki:
„61/A. § Ha a halgazdálkodási hatóság eljárása idegenhonos inváziós fajt érint, a halgazdálkodási
hatóság
a)	az 1143/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletben, valamint
b)	a természet védelméről szóló törvény idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos
rendelkezéseit is alkalmazza.”
26.	§
A Hhvtv. 26. alcíme a következő 76/A. §-sal egészül ki:
„76/A. § Ez a törvény az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és
terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i, 1143/2014/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
27.	§
A Hhvtv. 14. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „Tanácsi Rendeletben” szövegrész helyébe a
„708/2007/EK tanácsi rendeletben” szöveg lép.
7
7. Záró rendelkezések
28.	§
Ez a törvény 2017. január 1-jén lép hatályba.
29. §
Ez a törvény az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének
megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i, 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
8
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének
megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i, 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet (a továbbiakban: 1143/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet) végrehajtása
érdekében módosítja azokat a törvényeket, amelyek kapcsolatosak az idegenhonos inváziós fajok
betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzésével és kezelésével.
A törvényjavaslat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, a vad védelméről, a
vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény, a növényfajták állami
elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII.
törvény, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, az erdőről, az
erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és a halgazdálkodásról és a
hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítására tesz javaslatot.
Az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet uniós keretet ad az idegenhonos inváziós fajok
kezeléséhez.
Az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet megköveteli a tagállamoktól, hogy az
idegenhonos inváziós fajok szándékos betelepítése és nem szándékos behurcolása, valamint a terjedése
által a biológiai sokféleségre gyakorolt káros hatás megelőzése, minimálisra csökkentése, illetve
mérséklése érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Főként a korai észlelésre, gyors kiirtásra,
megelőzésre vonatkozó előírásokat kell előtérbe helyezni. Az 1143/2014/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet az uniós listán szereplő fajokra ír elő szigorú intézkedéseket és egyben szorgalmazza a
regionális és tagországi szintű fellépést és intézkedést az uniós listán szereplő fajokra előírt intézkedések
szükség szerinti alkalmazásával.
A törvényjavaslat az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását segítő, a
meglévő jogszabályi elemeket kiegészítő és teljessé tevő rendelkezéseket tartalmaz.
Az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létre kell hozni az Unió számára
veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos korlátozások alóli engedélyezési, felmentési,
jóváhagyási eljárások rendszerét, illetve az ehhez szükséges hatósági rendszert is ki kell alakítani,
biztosítani kell a szankcionálási lehetőségek törvényi alapjait, továbbá az alacsonyabb szintű
jogszabályok megalkotására felhatalmazó rendelkezéseket is szükséges beépíteni.
9
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénybe (a továbbiakban: Tvt.) beépül az ökoszisztéma-
szolgáltatás fogalma összhangban az 1143/2014/EU rendelettel, a tudományos, szakmai szervezetek
által használt kifejezéssel, illetve az EU 2020-ig teljesítendő biodiverzitás stratégiájával, és a magyar
Nemzeti Biológiai Sokféleség Stratégiával.
Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) alatt azokat a javakat (termékeket és szolgáltatásokat)
értjük, amelyeket az ökológiai rendszer természetes vagy ember által átalakított formájában nyújt az
emberek számára, így növelve az emberi társadalom és tagjainak jóllétét. A víz és a levegő tisztasága, a
talaj termékenysége, a fa (építőanyag, tüzelőanyag, klímajavító hatása stb.), az élelmiszerek, a növények
beporzása, a szervesanyag-lebontó szolgáltatás, a természet nyújtotta rekreációs lehetőségek stb. mind
az ökológiai rendszerek működésének köszönhetőek.
Az ökoszisztéma-szolgáltatások minősége és mértéke az adott ökoszisztéma, életközösség állapotától is
függ. A beépített területek növekedése, a környezetszennyezés, a nagyüzemi mezőgazdálkodás, az
éghajlatváltozás, az idegenhonos inváziós fajok terjedése stb. mind károsan hatnak az ökológiai
rendszerek működőképességének fennmaradására, így az általuk nyújtott javak és szolgáltatások
meglétére, minőségére és mennyiségére.
Az idegenhonos inváziós fajok erős negatív hatást fejtenek ki a természetes életközösségekre,
kiszorítják az őshonos fajokat és egyöntetű állományokat hoznak létre a természetes életközösségek
helyén. A sokféleség eltűnésével az ökoszisztémák állapota és ezzel szolgáltató-képességük is leromlik.
a 2. §-hoz
Az 1143/2014/EU rendelet 12. cikke alapján a tagállamok nemzeti jegyzéket hozhatnak létre a tagállami
szinten veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajokról. Az idegenhonos inváziós fajok nemzeti körének
meghatározásához szükséges felhatalmazást tartalmazza a szakasz.
Már jelenleg is rendelkezik több ágazati jogszabály ilyen jegyzékkel. A törvényjavaslat 2. §-a
lehetőséget ad rá, hogy a Tvt-ből fakadóan is megállapíthassuk azoknak az idegenhonos inváziós
fajoknak a jegyzékét, amelyeket a jogszabályok még nem szabályoznak.
Ezen túlmenően a főbb engedélyezési eljárások (idegenhonos inváziós faj behozatalára, átszállítására,
kivitelére, tartására, szaporítására, termesztésbe, tenyésztésbe vonására, keresztezésére, értékesítésére
vagy felhasználására irányuló engedélyezés, illetve ellenőrzés eljárás) elvégzéséhez szükséges hatóság
kijelölését tartalmazzák a rendelkezések. A törvényjavaslat alapján nem szűnik meg a meglévő
hatóságok jelenleg is jogszabályban rögzített, inváziós fajokkal kapcsolatosan felhasználható hatáskörei,
hanem minden szakterületi hatóság a saját hatáskörében továbbra is eljár. Például a vadászati hatóság jár
el továbbra is azon vadászható faj tekintetében, amely az 1143/2014/EU rendelet alapján már
idegenhonos inváziós fajnak is minősül. Amennyiben nem tartozik más hatóság hatáskörébe a feladat
ellátása, akkor a természetvédelmi hatóság jár el.
Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatban hozott hatósági határozat ellen nincs helye
fellebbezésnek, mert a legtöbb esetben azonnal végrehajtható intézkedések megtételére van szükség.
a 3. §-hoz
Jelenleg több költségvetési szerv (például nemzeti park igazgatóságok, génmegőrzési intézmények) is
foglalkozik az alapfeladataink ellátáshoz különböző őshonos fajok és fajták tenyésztésével, és sok
esetben az adott fajta legjelentősebb tenyészállat állományával rendelkeznek. Ennek ellenére ezek a
költségvetési szervek nem lehetnek tagjai a fajta fenntartásáért felelős civil szervezeteknek, vagyis a
tenyésztő szervezetnek, mert azt az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban:
Áht.) 41. § (1) bekezdése ellenkező irányú törvényi rendelkezés hiányában kizárja.
10
Annak érdekében, hogy biztosíthassuk az állami tulajdonban lévő tenyészállományok érdekeinek
hatékonyabb érvényesülését, e törvénymódosítással lehetővé kell tenni a költségvetési szervek (nemzeti
park igazgatóságok, génmegőrzési intézmények) számára azt, hogy tagjai lehessenek az egyesülési
jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.
évi CLXXV. törvény alapján létrejött, jogi személyiséggel rendelkező szervezeteknek (egyesületek,
szövetségek) és tagsági jogaikkal élve, befolyásolhassák a tenyésztést érintő döntéseket.
a 4. §-hoz
Az 1143/2014/EU rendelet 20-21. cikke alapján a „szennyező fizet” elvvel összhangban az idegenhonos
inváziós fajok káros hatásának megelőzéséhez, minimalizálásához vagy enyhítéséhez szükséges
intézkedések költségeinek megtéríttetése, valamint a helyreállítási költségek viselése tekintetében
szabályokat kell alkotni. Megfelelő helyreállítási intézkedéseket kell életbe léptetni az idegenhonos
inváziós fajok által legyengített, károsított, tönkretett ökológiai rendszerek helyreállítása érdekében.
Ennek értelmében a törvényjavaslat e szakasza írja elő a tulajdonosi, ingatlan-használói, illetve állami
kötelezettségeket, a jogsértéssel okozott károk felszámolásának rendjét, a felelősség alóli mentesülés
rendszerét. Amennyiben a jogsértést elkövető kötelezett a kötelezettségét felszólítás ellenére sem
teljesíti, az illetékes hatóság elvégzi, vagy elvégezteti az idegenhonos inváziós fajok káros hatásának
megelőzéséhez, helyreállításához szükséges intézkedéseket (közérdekű védekezés).
Ha a jogsértő kötelezett kiléte nem állapítható meg, vagy nem bizonyítható, hogy jogsértés következett
be, de az inváziós fajok káros hatásának megelőzéséhez, helyreállításához mégis azonnali állami
intézkedések végzésére van szükség, akkor az illetékes hatóság közérdekű védekezést rendel el.
Az idegenhonos inváziós faj elleni állami védekezés, illetve az idegenhonos inváziós faj elleni
közérdekű védekezés költségeinek fedezetéről a központi költségvetésben e célra meghatározott fejezeti
kezelésű előirányzat terhére kell gondoskodni.
az 5. §-hoz
Az 1143/2014/EU rendelet 30. cikke alapján a tagállamoknak meg kell állapítaniuk a rendelet
megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó rendelkezéseket, köztük szabályozni szükséges
az idegenhonos inváziós fajok lefoglalását is. A törvényjavaslat az 1143/2014/EU rendeletben
meghatározott előírások megsértése esetén az idegenhonos inváziós fajok egyedének elkobozására,
lefoglalására ad lehetőséget.
a 6. és 7. §-hoz
Az ökoszisztéma-szolgáltatással kapcsolatos feladat meghatározását tartalmazzák a rendelkezések. Az
ökoszisztéma-szolgáltatások felmérése, térképezése és értékelése kiemelt fontosságú eleme az Európai
Unió 2020-ig teljesítendő biodiverzitás stratégiájának (2. célkitűzés). A Nemzeti Biológiai Sokféleség
Stratégia is részletesen elemzi a feladatokat. A Stratégia 7. célkitűzése, hogy az ökoszisztémák és az
ember számára nélkülözhetetlen materiális és immateriális szolgáltatásaik értékének meghatározása,
továbbá azok integrálása megtörténjen a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásért felelős átfogó és
tematikus stratégiákba, a helyi és országos szintű területhasználatot és területfejlesztést érintő
döntéshozatalban. E feladatok megvalósításának alapjait fekteti le a törvényjavaslat.
a 8. §-hoz
Az 1143/2014/EU rendelet 30. cikke alapján a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű
szankciórendszert kell kialakítaniuk a rendelet megszegése esetére, köztük szabályozni szükséges a
pénzbírságot is.
Idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos szankció főbb előírásait fekteti le a törvényjavaslat, amely
alapján az idegenhonos inváziós fajok kapcsán eljáró hatóságok inváziós bírságot szabhatnak ki. Az
inváziós bírság kiszabására vonatkozó eljárási szabályokat, a bírság mértékét és megállapításának
11
szempontrendszerét, valamint a bírság megfizetésének módját a törvényjavaslathoz kapcsolódó
kormányrendelet-tervezet tartalmazza.
a 9. §-hoz
A „Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat” megszüntetése következtében
rendelkezni kell arról, hogy a nem vagyoni kár megítélése esetén mely előirányzat számára kell
megfizetni az összeget.
a 10-12. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezéseket határoz meg alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotására.
a 13. §-hoz
Jogharmonizációs rendelkezések meghatározását tartalmazza.
a 14. §-hoz
Szövegpontosítást tartalmaz.
a 15. §-hoz
Hatályát vesztő rendelkezés.
a 16. § (1), a 19. §, a 21. § (1), a 22. § (1) és a 25. §-hoz
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény, a
növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról
szóló 2003. évi LII. törvény, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.
törvény, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény,
valamint a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításával e javaslat
meghatározza, hogy ha az eljárás inváziós fajt érint az eljáró hatóságnak alkalmaznia szükséges az
1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint a Tvt.-t.
a 16. § (2), a 20. §, a 21. § (2), a 22. § (2), a 26. § és a 29. §-hoz
Jogharmonizációs rendelkezések meghatározását tartalmazzák.
a 17. § és 18. §-hoz
A javaslat alapján azon növényfajok fajtáitól, amelyek az Európai Unió, a régió vagy hazánk számára
veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékén szerepelnek, meg kell tagadni az állami
elismerést. A fenti listák bármelyikén feltűntetett, államilag elismert fajtától vissza kell vonni az állami
elismerést.
a 22. § (2) bekezdéséhez
Jogtechnikai pontosítás.
a 23. § és 24. §-hoz
12
Jogharmonizációs rendelkezések meghatározását tartalmazza.
a 27. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás.
a 28. §-hoz
A szakasz a módosítások hatályba lépésének időpontját tartalmazza.
13