﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12591. számú
törvényjavaslat
a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról
Előadó:	Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2016. október
2016. évi.....törvény
a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról
1.	§
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 2. § (2) bekezdés d)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdésnek)
„d) az f) pontjában említett feladatot - a honvédelemért felelős miniszter által a légtér-
szuverenitás védelme érdekében ellátott légvédelmi készenléti légtérfelügyelet kivételével - a
rendészetért felelős miniszter és a közlekedésrendészetért felelős miniszter együttesen”
(látja el.)
2.	§
(1)	Az Lt. 3. § (2d) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az ügyintézési határidő 4 hónap)
„e) a léginavigációs szolgálatok tanúsítására irányuló hatósági eljárásokban.”
(2)	Az Lt. 3. § (2f) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyintézési határidő 70 nap a katonai légügyi hatóság következő közigazgatási hatósági
eljárásaiban:)
„c) az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér
létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése, valamint
d)	az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér zajgátló
védőövezetének kijelölése.”
(3)	Az Lt. 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A légiközlekedési hatósági eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj fizetése alól
mentesül a Magyar Honvédség.”
3.	§
Az Lt. 3/A. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A légiközlekedési hatóság az általa tanúsított vizsgáztatókról vezetett nyilvántartását
honlapján közzéteszi. A nyilvántartás az engedélyben foglalt adatokat és a vizsgáztató
elérhetőségeit tartalmazza azokkal a feladatkörökkel, amelyre tanúsítást kaptak.”
1
4. §
Az Lt. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ellenőrzött légtérben történő repülésekhez - ideértve az olyan külföldi légijárműnek a
magyar légtérbe való berepülését is, amely számára a magyar légtér használatát nemzetközi
szerződés, vagy a (3) bekezdésben meghatározott engedély lehetővé teszi - légiforgalmi
irányítói engedély szükséges. Az ellenőrzött légtérbe való berepüléshez nincs szükség
légiforgalmi irányítói engedélyre a légvédelmi készenléti valós repülés esetében. A pilóta
nélküli légijárművel végrehajtott, ellenőrzött légtérben történő repüléshez a pilóta nélküli
légijárművekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén nincs
szükség légiforgalmi irányítói engedélyre.”
5.	§
Az Lt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgári légijárművön, valamint a légiközlekedési tevékenység és légiközlekedéssel
összefüggő tevékenység során fedélzeti rádióberendezés üzemeltetéséhez a Nemzeti Média-
és Hírközlési Hatóság külön jogszabály alapján kiadott rádióengedélye szükséges.”
6.	§
Az Lt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,22. § (1) Légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenység - a (2)-(3)
bekezdésben foglalt kivétellel, továbbá a 19. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, a 29. §-ban, a
30.	§-ban és a 34. §-ban meghatározott eltéréssel - a légiközlekedési hatóság, a bajba jutott
vagy eltűnt légijármű megsegítésére, illetve a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel
összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés a katonai légügyi hatóság
engedélyével folytatható.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem szükséges engedély
a)	a (3) bekezdésben,
b)	a 71. § 10. pont e) és h) alpontjaiban, valamint
c)	a 71. § 12. pont g) alpontjában
meghatározott tevékenység folytatásához.
(3)	Pilóta nélküli légijárművel légiközlekedési tevékenység - a 71. § 10. pont e) alpontjában
meghatározott kivétellel - légiközlekedési hatósághoz tett, az e törvény végrehajtási
rendeletében meghatározott előzetes bejelentést követően folytatható.”
7.	§
Az Lt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A légijármű-, vagy repülőeszköz-vezetői képzés, valamint ejtőernyős ugrás során és
ejtőernyős képzésben harmadik országbeli állampolgár részvételét a képző vagy az ugrást
szervező szervezet, a képzés vagy az ugrás megkezdése előtt legalább hat nappal, írásban
köteles bejelenteni az általános rendőrségi feladatokat ellátó szervnek.
2
(2)	Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell
a)	a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait,
b)	a harmadik országbeli állampolgár állampolgárságát,
c)	a képzés vagy ugrás helyét, idejét és célját,
d)	a bejelentő szervezet nevét és elérhetőségét.
(3)	Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv a bejelentést annak beérkezésétől
számított 24 órán belül egyidejűleg megküldi a terrorizmust elhárító szervnek a
terrorfenyegetettség vizsgálata, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatalnak a
nemzetbiztonsági érdek vizsgálata céljából.
(4)	A terrorizmust elhárító szerv és az Alkotmányvédelmi Hivatal a bejelentés beérkezésétől
számított legfeljebb 48 órán belül megküldi a szakvéleményét az általános rendőrségi
feladatokat ellátó szervnek.
(5)	Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv közbiztonsági célból vagy a (4)
bekezdésben meghatározott szakvélemények alapján a 216/2008/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijárművek vagy repülőeszközök vezetésére
irányuló, továbbá az ejtőernyős képzés végzését megtilthatja.
(6)	Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv az (5) bekezdés szerinti döntését
legfeljebb a (4) bekezdés szerinti szakvélemények megérkezését követő 24 órán belül
határozatban közli a bejelentővel.
(7)	Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv határozata ellen fellebbezésnek helye
nincs, azonban a határozat közlésétől számított három napon belül a bejelentő kérheti a
határozat bírósági felülvizsgálatát. A kérelemhez csatolni kell a rendőr-főkapitányság
határozatát.”
8. §
Az Lt. 37. § (1) bekezdés b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki:
(A repülőtér lehet
nem nyilvános repülőtér: amely - a 41. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott esetek
kivételével - a tulajdonos, illetve az üzemben tartó engedélye alapján vehető igénybe, és
amely lehet)
„bc) közös felhasználású repülőtér.”
9.	§
Az Lt. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályok részletes műszaki követelményeit, továbbá az
üzemben tartás és az üzemeltetés részletes szabályait a nyilvános repülőtér és a polgári célú
nem nyilvános repülőtér vonatkozásában a miniszter, az állami repülések céljára szolgáló
repülőtér és a közös felhasználású repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszter a
miniszterrel és a tűzvédelmi, valamint katasztrófavédelmi feltételek tekintetében a
katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben - a zajgátló védőövezetre
3
vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja
meg.”
10.	§
(1)	Az Lt. 50/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér
repülőtérrendjét a katonai légügyi hatóság hagyja jóvá.”
(2)	Az Lt. 50/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A repülőtérrendben foglalt szabályok, továbbá a légijárművek repülőtéren és a repülőtér
körzetének légterében való közlekedésének szabályozására vonatkozó előírások megtartását a
légiközlekedési hatóság - állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a katonai
légügyi hatóság és közös felhasználású repülőtér esetében a katonai légügyi hatóság a
légiközlekedési hatóság, mint szakhatóság bevonásával - ellenőrzi. A rendelkezések
megszegőit figyelmezteti. A légiközlekedési hatóság - állami repülések céljára szolgáló
repülőtér és közös felhasználású repülőtér tekintetében a katonai légügyi hatóság - az
előírásokat ismételten megszegőt a repülőtér használatában, illetve tevékenységében
korlátozza, vagy attól meghatározott időre eltiltja.”
11.	§
(1)	Az Lt. 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A repülésbiztonság fenntartása és növelése érdekében állami téradatbázisként létre kell
hozni és adattartalmának rendszeres aktualizálásával fenn kell tartani Magyarország
légiközlekedési terep és akadály adatbázisát. A légiközlekedési terep és akadály adatbázis a
következő részadatbázisokból áll:
a)	a honvédelmi célú repülések céljára szolgáló repülőterek 10 km sugarú környezetében és
kormányrendeletben meghatározott további területre vonatkozóan a helyi átlagos
terepszinthez viszonyítva legalább 25 m magasságú tereptárgyak adatait tartalmazó REP-25
adatbázis,
b)	a Magyarország teljes területére vonatkozó, a helyi átlagos terepszinthez viszonyítva
legalább 60 m magasságú tereptárgyak adatait tartalmazó REP-60 adatbázis,
c)	a Magyarország teljes területére vonatkozó, a helyi átlagos terepszinthez viszonyítva
legalább 100 m magasságú tereptárgyak adatait tartalmazó 1 Terület adatbázis,
d)	a honvédelmi célú repülések céljára szolgáló repülőterek és a nyilvános és polgári célú nem
nyilvános, műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárásokat közzétevő repülőterek
akadály adatgyűjtési felületeire vonatkozóan miniszteri rendeletben meghatározott
adattartalmú 2 Terület adatbázis,
e)	a honvédelmi célú repülések céljára szolgáló repülőterek és a nyilvános és polgári célú nem
nyilvános, műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárásokat közzétevő repülőterek
akadály adatgyűjtési felületeire vonatkozóan miniszteri rendeletben meghatározott
adattartalmú 3 Terület adatbázis,
f)	a honvédelmi célú repülések céljára szolgáló repülőterek és a nyilvános és polgári célú nem
nyilvános, műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárásokat közzétevő repülőterek
akadály adatgyűjtési felületeire vonatkozóan miniszteri rendeletben meghatározott
adattartalmú 4 Terület adatbázis,
4
g)	a Magyarország teljes területére vonatkozó, legalább 10x10 méteres rácsháló méretű
digitális domborzatmodell.”
(2) Az Lt. 51. §-a a következő (4)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott részadatbázisok geometriai alapjainak biztosításához,
térképi megalapozásához fel kell használni a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló
2012. évi XLVI. törvény 3. § (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott adatbázisokat.
(5)	Minden olyan légiközlekedéssel kapcsolatos tevékenység esetében, amelynek végzéséhez
a (3) bekezdés szerinti terep és akadály adatbázisban elérhető adat szükséges, a terep és
akadály adatbázis adatát kell használni. Az adatokat attól az időponttól kezdődően kell
alkalmazni, amikortól a szükséges adat az adatbázisban elérhetővé válik.
(6)	A (3) bekezdés szerinti adatbázis létrehozására és kezelésére a repülőtér
akadálykorlátozási felületeinek kijelöléséről, a légiközlekedési akadályok jelölésének
részletes szabályairól, valamint Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának
létrehozásáról és fenntartásáról szóló kormányrendeletben kijelölt adatbázis-kezelő az
adatbázis adatait a Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisából történő
adatszolgáltatással kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj, valamint a díj beszedésével,
kezelésével, továbbá a nyilvántartásával, felhasználásával és visszatérítésével kapcsolatos
részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj
megfizetése ellenében szolgáltatja.
(7)	Az adatbázis-kezelő a terep és akadály adatbázisból közvetlenül és folyamatosan
szolgáltatja az igényelt adatot a Magyar Honvédség, a légiközlekedési hatóság és a 61/A. §-
ban meghatározott légiforgalmi szolgálat részére az adatbázis-kezelő és az adott szervezet
között kötött megállapodásban meghatározottak szerint.
(8)	A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Magyar Honvédség, a légiközlekedési hatóság
és a 61/A. §-ban meghatározott légiforgalmi szolgálat a Magyarország légiközlekedési terep
és akadály adatbázisában szereplő, a feladatai ellátása érdekében szükséges adatokat, valamint
a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről, a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásának
szabályairól és a Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának adattartalmára
vonatkozó szabályokról szóló miniszteri rendelet alapján a részére szolgáltatandó adatokat
díj - és költségmentesen kapja meg.
(9)	A Magyar Honvédség, a légiközlekedési hatóság és a 61/A. §-ban meghatározott
légiforgalmi szolgálat az adatbázis adatait kizárólag saját feladatai ellátásához használhatja, az
adatbázist és tartalmát harmadik fél részére nem adhatja át, de feladatai körében az
adatbázisból a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről, a légiforgalmi tájékoztató szolgálat
ellátásának szabályairól és a Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának
adattartalmára vonatkozó szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott tájékoztató
kiadványokban adatok közlésére jogosult.”
12. §
(1)	Az Lt. 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami légijármű vezetéséhez, valamint üzemképességének tanúsításához, továbbá az
53. § (7) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott tevékenységek ellátásához
szakszolgálati engedély szükséges.”
5
(2) Az Lt. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szakszolgálati engedély nélkül vezethető repülőeszközt az vezethet, aki teljesíti a
légijármű és a repülőeszköz személyzet, valamint a repülésüzemi tiszt képzéséről,
vizsgáztatásáról, engedélyeiről és a képzésükben részt vevő képző szervezetek
engedélyezéséről szóló miniszteri rendeletben az adott repülőeszköz vonatkozásában előírt
követelményeket, továbbá rendelkezik a polgári légiközlekedési személyzet egészségi
alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző
szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben
meghatározott, érvényes orvosi minősítéssel.”
13.	§
Az Lt. 53. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szakszolgálati engedély nélkül végezhető tevékenységeket és azok végzésének
személyi, képzési és egyéb feltételeit, továbbá a szakszolgálati engedélyhez kötött
tevékenységeket, a szakszolgálati engedélyek fajtáit, a szakszolgálati engedélyek kiadásának
részletes feltételeit, időbeli hatályát, meghosszabbításának, felfüggesztésének,
visszavonásának feltételeit, a szakszolgálati engedélybe tett jogosultságot igazoló
bejegyzéseket és a szakszolgálati tevékenység ellátásával összefüggő jogokat és
kötelezettségeket a miniszter, a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó feltételek
vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben - az állami
célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a
rendészetért felelős miniszterrel, a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó feltételek
vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben - határozza
meg. A szakszolgálati engedélyek helyszíni elvételének feltételeit a miniszter - az állami célú
légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter - a közlekedésrendészetért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.”
14.	§
(1)	Az Lt. 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5a) és
(5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nemzeti felügyeleti hatóság (a továbbiakban: felügyeleti hatóság) a léginavigációs
szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március
10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („léginavigációs-szolgálati
rendelet”) 15. cikk (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően a részéről felmerült
költségeket jogosult érvényesíteni a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjban, az azzal
összefüggő költségalap részeként. A költségek fedezésére megállapított összeg mértéke 2019.
december 31-ig évi 500 millió forint, ezt követően a megállapított költségátalány mértéke
megegyezik a mindenkori, a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók
teljesítményrendszerének létrehozásáról szóló, 2013. május 3-i 390/2013/EU bizottsági
végrehajtási rendelet alapján elfogadott és a Bizottság által jóváhagyott teljesítménytervben
meghatározott összeggel. A költségátalánnyal a légiforgalmi irányító szolgálat ellátására
kijelölt szerv által ellátott valamennyi olyan tevékenységével kapcsolatos felügyeleti díj,
amelynek a megfizetésére e szerv a 66/C. § (1) bekezdése alapján kötelezett, megfizetettnek
tekintendő.
6
(5a) A 61/A. § (3) bekezdés m) pontjában kijelölt költségalapkezelőnek (a továbbiakban:
költségalapkezelő) az (5) bekezdésben meghatározott összeget negyedéves egyenlő
részletekben, a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig kell forintban átutalnia a
felügyeleti hatóság számlájára. A magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjjal összefüggő
költségalap megállapítása érdekében a felügyeleti hatóság köteles a felmerült költségekről a
tárgyévet követő év február 15-ig kimutatatást készíteni és azt megküldeni a költségalap
kezelője részére.
(5b) A tényleges költségek lényeges eltérése esetén a felügyeleti hatóság és a
költségalapkezelő az elfogadott teljesítményterv alapján várhatóan rendelkezésre álló
pénzügyi keretek figyelembevételével a tényleges költségek és a terv költségek közötti
lényeges eltérés esetére vonatkozó elszámolási szabályokról szóló kormányrendeletben
meghatározott módon elszámol.”
(2)	Az Lt. 61. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdésben megállapított összeg a felügyeleti hatóságot illeti meg, melyet csak a
léginavigációs szolgálatokkal kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben
használhatja fel.”
15.	§
Az Lt. 61/A. § (3) bekezdése a következőp) ponttal egészül ki:
(A Társaság feladatai:)
,,p) a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, az aktuális légtér információkat és
egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás üzemeltetése.”
16.	§
Az Lt. 62. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A katonai légiforgalmi szolgálatok feladata különösen)
„h) légijármű eltűnése vagy kényszerhelyzetbe kerülése esetén a szükséges intézkedés
kezdeményezése.”
17.	§
Az Lt. 65/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésében meghatározott szervezet engedélyét - az állami légijármű üzemben
tartója és üzemeltetője, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású
repülőtér üzemben tartója és üzemeltetője, az állami légiforgalmi szolgálat kivételével - a
légiközlekedési hatóság adja ki. Az állami légijármű üzemben tartója és üzemeltetője, az
állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér üzemben tartója
és üzemeltetője, és az állami légiforgalmi szolgálat repülésbiztonsági szervezetének
engedélyét a katonai légügyi hatóság adja ki. A légiközlekedési hatóság és a katonai légügyi
hatóság - a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események
szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott szakmai vizsgálattal összefüggésben
7
történő kapcsolattartás biztosítása céljából - tájékoztatja az illetékes közlekedésbiztonsági
szervet a kiadott, felfüggesztett és visszavont engedélyekről.”
18.	§
(1)	Az Lt. 71. § 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában)
„25. légvédelmi készenléti légtérfelügyelet: harcászati repülőgép vagy a feladat végrehajtására
alkalmas állami légijármű alkalmazása békeidőben a légtér-szuverenitás védelme és a
légiközlekedés szabályainak betartása érdekében;”
(2)	Az Lt. 71. § 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában)
„35. pilóta nélküli légijármű: olyan polgári légijármű, amelyet úgy terveztek és úgy tartanak
üzemben, hogy vezetését nem a fedélzeten tartózkodó személy végzi,”
(3)	Az Lt. 71. § 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában)
„39. repülőeszköz: siklórepülő eszköznek, ejtőernyőnek és a 216/2008/EK európai parlamenti
és tanácsi rendelet II. Melléklet e) pontjában meghatározott egyszemélyes vagy 300 kg
legnagyobb felszálló tömeget el nem érő repülőgépnek minősülő légijármű;”
(4)	Az Lt. 71. §-a a következő 41. - 43. ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazásában)
„41. közös felhasználású repülőtér: olyan, elsősorban az általános légiforgalomtól eltérő
légijármű-mozgásokat kiszolgáló nem nyilvános repülőtér, amely kialakítása folytán
rendelkezik a polgári légiközlekedés szabályainak megfelelő, polgári légiközlekedési
tevékenység céljára szolgáló területtel, és amelyre eltérő rendelkezés hiányában az állami
repülések céljára szolgáló repülőterekre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
42.	pilóta nélküli állami légijármű: a honvédelmi, a vámhatósági, a rendőrségi és határőrizeti
szervek céljára szolgáló olyan légijármű, amelyet úgy terveztek és úgy tartanak üzemben,
hogy vezetését nem a fedélzeten tartózkodó személy végzi.
43.	harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény 2. § a) pontjában meghatározott személy.”
19.	§
(1)	Az Lt. 73. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„d) a 61. § (5) bekezdésben meghatározott költségátalány tekintetében a tényleges költségek
és a terv költségek közötti lényeges eltérés esetére vonatkozó elszámolási szabályokat,”
(2)	Az Lt. 74. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
8
(Felhatalmazást kap)
„c) a miniszter, hogy a légijármű parancsnoka kijelölésének módját, valamint a légijármű
parancsnokának a repülés megkezdésével összefüggő általános feladatait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(3)	Az Lt. 74. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„b) a miniszter, hogy a 19. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben
tartás feltételeit, az üzemben tartási engedély tartalmi elemeit, valamint kiadásának,
felfüggesztésének és visszavonásának részletes szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
(4)	Az Lt. 74. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„k) a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a szakszolgálati
engedélyek és a légiutas-kísérői tanúsítvány kiadásának egészségügyi feltételeit, a
repülőeszközök vezetőire vonatkozó egészségügyi feltételeket, valamint a légiközlekedési
szakszemélyzet tagjai és a repülőeszközök vezetői egészségügyi alkalmasságának
megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(5)	Az Lt. 74. § (2) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„o) a miniszter, hogy a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem
tartozó polgári légijármű légialkalmassági követelményeinek, légialkalmassági vizsgálatának
szabályait, a légialkalmassági bizonyítvány és a légialkalmassági tanúsítvány kötelező
tartalmi elemeit, a légialkalmassági bizonyítvány és a légialkalmassági tanúsítvány kiadására,
helyszíni elvételére és visszavonására vonatkozó szabályokat, továbbá a légialkalmasság
fenntartásával és igazolásával összefüggő általános feladatokat és a feladat végrehajtásának
felelősét,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(6)	Az Lt. 74. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„e) a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel és a rendészetért felelős
miniszterrel egyetértésben a pilóta nélküli légijárművekkel végrehajtott repülések szabályait,
a nyilvántartás részletes szabályait, a légialkalmassági vizsgálat rendjének, a légialkalmassági
tanúsítvány kiadásának, felfüggesztésének részletes szabályait, a pilóta nélküli légijárművet
vezetők képzésének részletes szabályait, a képzést végző szervezetek kijelölésének szabályait,
a pilóta nélküli légijárművel végzett tevékenység részletes szabályait és az üzemben
tartásának szabályait,”
9
(rendeletben állapítsa meg.)
(7) Az Lt. 74. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap)
„i) a miniszter, hogy a repülőeszköz azonosító jelzéseinek és nyilvántartásának részletes
szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
20.	§
Az Lt.
1.	3. § (2d) bekezdés d) pontjában az „irányuló hatósági eljárásokban.” szövegrész
helyébe az „irányuló, valamint” szöveg,
2.	3/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „kérelmező természetes személyazonosító és
lakcímadatait, elérhetőségét” szövegrész helyébe a „kérelmező természetes
személyazonosító és lakcímadatait, állampolgárságára vonatkozó adatait, elérhetőségét”
szöveg,
3.	3/A. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „kórós szenvedélyére” szövegrész helyébe
a „kóros szenvedélyére” szöveg,
4.	3/A. § (6) bekezdésében az „(1) bekezdés a)-e) pontjai szerinti adatokat” szövegrész
helyébe az „(1) bekezdés a)-f) pontjai szerinti adatokat” szöveg,
5.	3/A. § (8) bekezdésében a „közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények
végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló 2010. március 4-i
185/2010/EU bizottsági rendelet” szövegrész helyébe a „2015/1998 bizottsági végrehajtási
rendelet” szöveg,
6.	6. § (1) bekezdés b) pontjában a „lajstromozásra nem kötelezett légijármű” szövegrész
helyébe a „repülőeszköz és pilóta nélküli légijármű” szöveg,
7.	6. § (3) bekezdésében az „előzetes engedélyével” szövegrész helyébe az „egyedi
repülési engedélyével” szöveg,
8.	7. § (4) bekezdésében a „Magyar Honvédség Légierő Parancsnokság Ügyeletes
Tábornoka” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség Légierő Ügyeletes Parancsnoka”
szöveg,
9.	15. § (1) bekezdésében a „törlésének részletes szabályait a Kormány” szövegrész
helyébe a „törlésének részletes szabályait a miniszter” szöveg,
10.	17. § (1) bekezdésében a „lajstromozásra nem kötelezett polgári légijárművekről [12. §
(1)	bekezdés]” szövegrész helyébe a „repülőeszközökről és a pilóta nélküli légijárművekről”
szöveg,
11.	17/A. §-ában a „légiközlekedési hatóság által vezetett lajstromozásra nem kötelezett
polgári légi járművekről” szövegrész helyébe a „repülőeszközökről és a pilóta nélküli
légijárművekről” szöveg,
10
12.	19. § (4) bekezdésében az „állami repülések célját szolgáló repülőtér és a katonai
repülések” szövegrész helyébe az „állami repülések céljára szolgáló repülőtér, valamint a
közös felhasználású repülőtér és az állami repülések” szöveg,
13.	29. § (1a) bekezdésében az „állami légijármű” szövegrész helyébe az „állami
légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű” szöveg,
14.	29/A. § (1) bekezdésében a „hajózó navigátor, hajózó mérnök” szövegrész helyébe a
„fedélzeti navigátor, fedélzeti mérnök” szöveg,
15.	37. § (4) bekezdésében az „(1) bekezdés b) pontjának bb) alpontjában említett
repülőtér létesítésére,” szövegrész helyébe a „(1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontjaiban
meghatározott repülőterek létesítésére” szöveg,
16.	41. § (8) bekezdésében a „polgári célú nem nyilvános repülőtér” szövegrész helyébe a
„polgári célú nem nyilvános és a közös felhasználású repülőtér” szöveg,
17.	43. § (3) bekezdésében az „- állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében -”
szövegrész helyébe a „- állami repülések céljára szolgáló és a közös felhasználású repülőtér
esetében -” szöveg,
18.	46. § (1) bekezdésében az „ejtőernyő és a repülőeszköz” szövegrész helyébe a
„repülőeszköz, pilóta nélküli légijármű” szöveg,
19.	46. § (2), (3) és (5) bekezdésében a „légijármű” szövegrész helyébe „légijármű, pilóta
nélküli állami légijármű” szöveg,
20.	48. § (1) bekezdésében az „ejtőernyő és a repülőeszköz” szövegrész helyébe a
„repülőeszköz és 25 kg maximális felszálló tömeg alatti pilóta nélküli légijármű” szöveg,
21.	50/A. § (3) bekezdésében az „állami célú repülésekre szolgáló repülőtér” szövegrész
helyébe az „állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér”
szöveg,
22.	52. § (6) bekezdésében a „lajstromozásra nem kötelezett légijárművel” szövegrész
helyébe a „repülőeszközzel” szöveg,
23.	54. § (2) bekezdésében a „lajstromozásra nem kötelezett légijármű” szövegrész
helyébe a „repülőeszköz” szöveg,
24.	63. §-át követő alcím címében a „képzésen részesülő” szövegrész helyébe a
„képzésben részesülő” szöveg,
25.	65/A. § (3a) bekezdésében az „állami légijármű” szövegrészek helyébe az „állami
légijármű, és a pilóta nélküli állami légijármű” szöveg,
26.	65/A. § (4) bekezdésében az „állami légijárművel” szövegrészek helyébe az „állami
légijárművel, pilóta nélküli állami légijárművel” szöveg,
27.	66/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „(1) bekezdés g) pontjába tartozó esetekben”
szövegrész helyébe a „(1) bekezdés g) pontjába tartozó esetekben, valamint a pilóta nélküli
légijárművekre vonatkozó szabályok megsértése esetén” szöveg,
28.	67. § (2), (11), (21) és (22) bekezdésében a „185/2010/EU bizottsági rendelet”
szövegrészek helyébe a „2015/1998 európai bizottsági végrehajtási rendelet” szöveg,
11
29.	69. § (1) bekezdésében a „lajstromozásra nem kötelezett polgári légijármű” szövegrész
helyébe a „repülőeszköz és pilóta nélküli légijármű” szöveg,
30.	71. § 3. pontjában a „szolgálatot biztosítanak” szövegrész helyébe a „ szolgálatot,
közös felhasználású repülőtér esetében olyan légiforgalmi irányító szolgálatot biztosítanak,
amely mind a polgári, mind a katonai előírásoknak megfelel” szöveg,
31.	71. § 28. pontjában a „valós és gyakorló” szövegrész helyébe a „valós, gyakorló és
ellenőrző” szöveg,
32.	74. § (1) bekezdés l) pontjában a „szakszemélyzet képzésének a részletes szabályait,
továbbá a szakszolgálati engedélyek fajtáinak, kiadásának, meghosszabbításának,
felfüggesztésének és visszavonásának a részletes szabályait” szövegrész helyébe a
„ szakszemélyzet képzésének részletes szabályait, a képzés engedélyezésének szabályait, a
képzési engedély tartalmára, kiadására, felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó
szabályokat, továbbá a szakszolgálati engedélyek fajtáinak, kiadásának,
meghosszabbításának, felfüggesztésének és visszavonásának részletes szabályait” szöveg,
33.	74. § (2) bekezdés h) pontjában a „típusalkalmassága feltételeinek és
típusalkalmassági vizsgálatának a részletes szabályait” szövegrész helyébe a
„típusalkalmassága feltételeinek, típusalkalmassági vizsgálatának és a típusalkalmassági
bizonyítvány kiadásának, felfüggesztésének és bevonásának részletes szabályait” szöveg,
34.	74/A. § (1) bekezdés j) pontjában a „Bizottság 185/2010/EU rendelete (2010. március
4.)” szövegrész helyébe a „közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények
végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló 2015. november
5-i (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet” szöveg,
35.	1. melléklet IV. pont 1. és 2. sorában a „lajstromozásra nem kötelezett légijárművek”
szövegrész helyébe a „repülőeszközök” szöveg,
36.	1. melléklet VII. pont 3. sorában az „érvényes szakszolgálati engedélyenként”
szövegrész helyébe a „kijelölt szolgáltatónként” szöveg,
37.	1. melléklet VII. pont 3. sorában a „15 000” szövegrész helyébe az „50 000” szöveg,
38.	1. melléklet VII. pont 4. sorában a „92 000” szövegrész helyébe az „100 000” szöveg,
39.. 1. melléklet VII. pont 6. sorában a „120 000” szövegrész helyébe az „300 000”
szöveg,
40.	1. melléklet VII. pont 7. sorában a „35 000” szövegrész helyébe az „100 000” szöveg,
lép.
21.	§
Hatályát veszti az Lt.
a)	3. § (2d) bekezdés c) pontjában a „valamint” szövegrész,
b)	3/D. § (1) bekezdés i) pontja,
c)	12. § (1) bekezdésében az „a repülőmodell,” szövegrész,
d)	37. § (1) bekezdés a) pontjának ac) alpontja,
e)	53. § (3) és (4) bekezdésében a „véglegesen” szövegrész,
12
f)	61/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren”
szövegrész,
g)	61/B. § (3) bekezdése,
h)	64. § (3) bekezdésében az „és a légiközlekedési rendellenesség,” szövegrész,
i)	71. § 37. pontja,
j) 73. § (1) bekezdés e), f), g), h), k), l) és q) pontja, valamint p) pontjában az „a külföldi
szakszolgálati engedélyek elfogadásának általános szabályait és” szövegrész,
k) 74. § (1) bekezdés f) pontja,
l) 74. § (2) bekezdés v), x) és y) pontja,
m) 74/A. § (1) bekezdésp) pontja.
22.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2017. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	A 15. § 2017. július 1-jén lép hatályba.
23.	§
(1)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/J. § (1) bekezdés a következő e)
ponttal egészül ki:
(A rendőrségi kezeli)
„e) a légiközlekedésről szóló törvény szerinti légiközlekedési szakszemélyzet képzése,
valamint ejtőernyős ugrás során bejelentett személyek adatait a bejelentést követő legfeljebb
két évig.”
(2)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/J. § a következő (4) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) A rendőrség az (1) bekezdés e) pont szerinti bejelentést terrorfenyegetettség vizsgálata
céljából a terrorizmust elhárító szervnek, a nemzetbiztonsági érdek vizsgálata céljából az
Alkotmányvédelmi Hivatalnak továbbíthatja.
24.	§
Ez a törvény a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges
részletes intézkedések meghatározásáról szóló 2015. november 5-i (EU) 2015/1998 Bizottság
végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
13
Általános indokolás
A törvény módosítása tartalmazza a közös felhasználású repülőtér részletszabályainak
kidolgozását. A közös felhasználású repülőtér a nem nyilvános repülőtér kategóriába kerül
besorolásra. A honvédelmi tárca bizonyos engedélyezési eljárások tekintetében meg kívánja
tartani a katonai légügyi hatóság hatáskörét, tekintettel arra, hogy a közös felhasználású
repülőtér elsősorban állami célú, azaz az általános légiforgalomtól eltérő légijármű
mozgásokat fog kiszolgálni. A közös felhasználású repülőtér állami célú igénybevétele
tekintetében a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezését,
zajgátló védőövezetének engedélyezését a katonai légügyi hatóság hatáskörébe kívánja utalni.
A közös felhasználású repülőtér állami célú igénybevétele tekintetében a földi kiszolgálást
végzők és a saját kiszolgálásra jogosult repülőtér-használók kiválasztását szintén a katonai
légügyi hatóság hatáskörébe kívánja utalni.
A törvényben korábban használt lajstromozásra nem kötelezett légijármű fogalma megszűnik,
a meghatározások helyébe a repülőeszköz és a pilóta nélküli légijármű lép. A két kategória
külön szabályozás alá fog esni, ezért a kategória fenntartása a továbbiakban nem indokolt.
Egyéb szabályok - pl. szakszolgálati engedély megléte - nem attól függnek, hogy a légijármű
lajstromozott-e vagy sem. A szétválasztás szükségessége miatt a törvény teljes szövegében
módosításra került a szöveg repülőeszközre. A repülőeszköz fogalma pontosításra került a
törvényben. A repülőmodellre az egységes szabályozás érdekében ugyanazok a szabályok
fognak vonatkozni, mint a pilóta nélküli légijárművekre, így a pilóta nélküli légijármű
fogalmának változtatásával a repülőmodell fogalma beolvad e fogalom alá.
A kormányzati bürokráciacsökkentés jegyében a hatósági eljárások egyszerűsítése és az
adminisztratív terhek csökkentése érdekében a cél, hogy a pilóta nélküli légijárművek
üzemben tartói számára, valamint a szakszolgálati engedélyek és a hozzá kapcsolódó
jogosítások kiadásához, hosszabbításához, megújításához biztosítva legyen az elektronikus
ügyintézés. Az ügyintézés modernizálása, a belső eljárások automatizálása, online kérelmek
beadási lehetősége tovább csökkenti az adminisztrációt, mely gyorsítja a külső és belső
ügyintézést egyaránt.
A pilóta nélküli légijárművek elterjedése miatt szükséges, hogy a légiközlekedési hatóság
mellett a rendőrség is kezdeményezhessen bírságolási eljárást. A módosítás hatályba lépésével
a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó szabályok megsértőivel szemben a rendőrség is
jogosult a bírság kiszabására, amellyel a rendőrség és a légiközlekedési hatóság
adminisztratív terhei csökkennek.
A módosítási javaslat tartalmazza az állami és a polgári pilóta nélküli légijárművekkel
végrehajtott repülések képzésének, a képzést végző szervezetek kijelölésének szabályaira, a
légialkalmassági vizsgálat rendjének, a légialkalmassági tanúsítvány kiadásának,
felfüggesztésének részletes szabályaira, valamint a pilóta nélküli légijárművel végzett
tevékenységre és az üzemben tartásának szabályozására vonatkozó - miniszteri -
felhatalmazó rendelkezéseket.
A törvény módosítását a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához
szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló 2015. november 5-i (EU) 2015/1998
bizottsági végrehajtási rendelet hatályba lépése is indokolja. A közös légiközlekedés-védelmi
alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló
2010. március 4-i 185/2010/EU bizottsági rendelet módosítására több mint 23 alkalommal
került sor, ezért a Bizottság azt konszolidált változatban új rendeletként kiadta, így a
185/2010/EU rendelet és az azt módosító rendeletek hatályon kívül kerültek, azonban a
14
vonatkozó rendelkezéseket az új (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási konszolidált rendelet
továbbra is tartalmazza.
A javaslat ezen kívül technikai pontosításokat tartalmaz többek között a szakszolgálati
engedélyekre, a légtérre, a légiforgalmi irányításra, a lajstromra valamint az állami
légijárművekre.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A „katonai légtérrendészet” kifejezés nem pontos, ezért indokolt azt módosítani.
A 2. §-hoz
A léginavigációs szolgálatok tanúsítási eljárása arra tekintettel került beillesztésre, hogy a
vonatkozó közösségi rendeletek olyan átfogó és összetett eljárásként szabályozzák ezt a
feladatkört, amely a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény szerinti általános 21 napos határidő alatt nem teljesíthető. A 1035/2011/EU
rendelet I-V. mellékletei tartalmazzák azokat a követelményeket, amelyeknek való
megfelelésről a hatóságnak döntenie kell és több évre tanúsítványt kiadnia. Maga a
törzsszöveg is eléggé részletes, illetve hozzá kapcsolódik szorosan a 1034/2011/EU rendelet,
ami pedig az engedélyező hatóságra vonatkozó követelményeket határozza meg. A közös
felhasználású repülőtér a nem nyilvános repülőtér kategóriába került besorolásra. A
honvédelmi tárca bizonyos engedélyezési eljárások tekintetében meg kívánja tartani a katonai
légügyi hatóság hatáskörét, tekintettel arra, hogy a közös felhasználású repülőtér elsősorban
állami célú, azaz az általános légiforgalomtól eltérő légijármű mozgásokat fog kiszolgálni. A
közös felhasználású repülőtér állami célú igénybevétele tekintetében a repülőtér létesítésének,
fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezését, zajgátló védőövezetének engedélyezését
a katonai légügyi hatóság hatáskörébe kívánja utalni. A közös felhasználású repülőtér állami
célú igénybevétele tekintetében a földi kiszolgálást végzők és a saját kiszolgálásra jogosult
repülőtér-használók kiválasztását szintén a katonai légügyi hatóság hatáskörébe kívánja
utalni. A repülőbázis állami repülések céljára szolgáló repülőtérként mentességet élvezett az
engedélyező hatóság - jelen esetben a katonai légügyi hatóság - eljárásaira megállapított
igazgatás szolgáltatási díj fizetése alól, így javasolt a légiközlekedési hatóság tekintetében is
alkalmazni a közös felhasználású repülőterek tekintetében a díjmentesség biztosítását.
A 3. §-hoz
A § a légiközlekedési hatóság vizsgáztatókra vonatkozó adatkezelése törvényi hátterét
biztosítj a.
A 4. §-hoz
Ezzel a rendelkezéssel kívánjuk megteremteni azt a törvényi hátteret, hogy a pilóta nélküli
légijárművek az ellenőrzött légtér olyan részein, ahol a pilóta nélküli légijárművekre
vonatkozó rendeletben megállapított általános szabályok betartása esetén nem zavarják a fel-
és leszálló légiforgalmat, irányítói engedély nélkül is működhessenek.
Az 5 . §-hoz
Ezen módosítással kikerül a Hatóságra vonatkozó kötelezettség megállapítása, azaz a
légiközlekedési hatóság nem ad ki külön üzembentartási engedélyt a fedélzeti
rádióberendezésekre. A fedélzeti rádióberendezésekre vonatkozó követelmények
légialkalmassági követelményeknek tekinthetők és azt közösségi rendeletek tartalmazzák,
15
valamint az NMHH által kiadott rádióengedély szabályait a rájuk vonatkozó ágazati
jogszabályok tartalmazzák, így ez jelenleg sem volt gyakorlat. További jogalkalmazást
nehezítő körülmény, hogy a fedélzeti rádióberendezésekre vonatkozóan nem tartalmaz az Lt.
felhatalmazást miniszteri vagy kormányrendeleti jogszabályalkotásra.
A 6. §-hoz
A kormányzati bürokráciacsökkentés jegyében a hatósági eljárások egyszerűsítése és az
adminisztratív terhek csökkentése érdekében a cél, hogy a pilóta nélküli légijárművek
üzemben tartói számára biztosítsuk az elektronikus ügyintézést. A készülő szabályozás
értelmében a pilóta nélküli légijárművek, valamint az üzemben tartók kötelező nyilvántartásba
vételekor a légiközlekedési hatóság ellenőrzi az eszközt is, amellyel a légiközlekedési
tevékenységet végzik. A tevékenységi engedély kiállításához ugyanazok az adatok
szükségesek, mint a nyilvántartásba vételhez, így a tevékenységi engedély a pilóta nélküli
légijárművek esetében érdemét veszti. A tevékenység bejelentését a légiközlekedési hatóság
felé az elektronikus úton történő nyilvántartásba vételkor kell bejelenteni.
A 7. §-hoz
A rendelkezés megteremti a képző szervezet azon bejelentési kötelezettségét, hogy a
harmadik országbeli állampolgár légijármű-, repülőeszköz-vezetői, valamint ejtőernyős ugrás
és képzéséről a rendőrség is tudomást szerezzen, valamint nemzetbiztonsági érdek és
terrorfenyegetettség fennállása esetén megtilthassa ezen személyeknek a 216/2008/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijárművek vagy
repülőeszközök vezetésére irányuló, továbbá az ejtőernyős képzés és ugrás végzését. Az
európai unió által szabályozott képzések esetén a tagállamok további feltételeket nem
állapíthatnak meg, így a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott
képzések vonatkozásában a tevékenységet megtiltani nem lehet.
A 8. §-hoz
A közös felhasználású repülőtér a nem nyilvános repülőtér kategóriába került besorolásra.
A 9. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az állami repülések céljára szolgáló repülőtér zajgátló védőövezetére
vonatkozó rendelkezéseket jelenleg a honvédelemért felelős miniszter, a környezetvédelemért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg és azoknak a közös felhasználású
repülőtérré való fejlesztésekor a zajgátló védőövezet már ki lesz jelölve, így az állami
repülések céljára szolgáló repülőtérre vonatkozó szabályozást javasolt alkalmazni a közös
felhasználású repülőterekre is.
A 10. §-hoz
Mivel a közös felhasználású repülőtér elsősorban az általános légiforgalomtól eltérő légijármű
mozgások céljára fog szolgálni, javasolt a közös felhasználású repülőtér repülőtérrendjének
engedélyezését - amely szerves részét képezi az üzemben tartási engedélynek - a katonai
légügyi hatóság hatáskörébe utalni, az általános légiforgalomra gyakorolt hatás vizsgálatának
tekintetében pedig a légiközlekedési hatóságot szakhatóságként kijelölni.
A 11. §-hoz
A nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt
Egyezmény és az annak módosításáról szóló jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló 1971. évi 25.
törvényerejű rendelettel kihirdetett Chicagói Egyezmény - a nemzetközi polgári repülésről
Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek
kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvénnyel kihirdetett - 15. Függeléke értelmében
16
Magyarországnak - meghatározott tartalommal - elektronikus terep és akadály adatbázist kell
létrehoznia. Az Lt. 51. § (3) bekezdése ezt az állami feladatot fogalmazza meg.
Annak érdekében, hogy a légiforgalmi szolgáltató, a Magyar Honvédség és a légiközlekedési
hatóság a Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisában szereplő, a feladatai
ellátása érdekében szükséges adatokat, valamint a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről szóló
miniszteri rendelet alapján a részére szolgáltatandó adatokat díj- és költségmentesen kapja
meg, szükséges a törvényi rendelkezést kiegészíteni az erre vonatkozó előírással. Indokolt
azonban azt is rögzíteni, hogy e szervezetek az adatbázis adatait kizárólag saját feladataik
ellátásához használhatják, az adatbázist és tartalmát harmadik fél részére nem adhatják át, de
feladataik körében az adatbázisból adatok közlésére jogosultak.
Az adatbázisból további szereplők is kaphatnak adatokat, de erre csak igazgatási szolgáltatási
díj ellenében kerülhet sor. Erről szintén törvényi szinten szükséges rendelkezni. A
szolgáltatási díj mértékének megállapítására a honvédelemért felelős miniszter rendelkezik
felhatalmazással az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben. A légiközlekedési
terep és akadály adatbázis létrehozása 2017-ben fog megtörténni. Ezért szükséges rögzíteni,
hogy az adatbázis adatainak használatáról szóló kötelezettség csak akkortól alkalmazandó,
amikortól az egyes adatok elérhetővé válnak az adatbázisban.
A 12-13. §-hoz
Mivel a légijárművek lajstromba történő kötelező felvétele nem szolgál megfelelő szakmai
alapul annak eldöntésére, hogy egy bizonyos típusú légijármű szakszolgálati engedéllyel vagy
anélkül vezethető-e, így szükséges az erre utaló rendelkezések felülvizsgálata és megfelelő
átdolgozása a törvényben. A szakszolgálati engedély szükségességének a légijármű
sajátosságain kell múlnia. Ezt biztosítja az a rendszer, ha a törvény a szakszolgálati engedélyt
nem köti a légijármű lajstromához, hanem az erre vonatkozó, megfelelő miniszteri rendelet
írja elő, hogy mely tevékenységek végezhetőek szakszolgálati engedéllyel, és melyek anélkül.
A 14. §-hoz
Az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló
549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a kijelölt nemzeti felügyeleti
hatóság, vagyis a légiközlekedési hatóság a léginavigációs szolgálatoknak az egységes
európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletnek megfelelően a részéről felmerült költségeket jogosult érvényesíteni a magyar
légtér igénybevételéért fizetendő díjban, az azzal összefüggő költségalap részeként. A
költségek fedezésére megállapított összeg mértéke 2019. december 31-ig évi 500 millió forint,
ezt követően a megállapított összeg mértéke a léginavigációs szolgálatok és a hálózati
funkciók teljesítményrendszerének létrehozásáról szóló 390/2013/EU bizottsági végrehajtási
rendelet alapján elfogadott és a Bizottság által jóváhagyott teljesítménytervben meghatározott
összeg. A tényleges költségek mértékének lényeges emelkedése esetén a felügyeleti hatóság
és a költségalapkezelő az elfogadott teljesítményterv alapján várhatóan rendelkezésre álló
pénzügyi keretek figyelembevételével a különbözet kifizetésére vonatkozó megállapodást
köthet. A költségalapkezelőnek az összeget negyedéves egyenlő részletekben kell megfizetnie
a felügyeleti hatóságnak, a felügyeleti hatóság pedig köteles a felmerült költségekről
kimutatatást készíteni és azt megküldeni a költségalap kezelője részére.
Az elszámolásra vonatkozóan kidolgozásra kerül egy olyan rendszer, amely szerint, ha
lényeges eltérés alakul ki a költségátalányként befizetett díj és a valós költségek között, akkor
a többlet a légiközlekedési hatóságnál marad azzal, hogy a korábban valós költségekkel nem
lefedett részt a költségalap kezelője beszámítja a következő évi költségátalányba, azaz
17
ténylegesen ennyivel kisebb összeg kerül átutalásra. A részletes szabályok a felhatalmazás
alapján kormányrendeletben kerülnek rendezésre.
A 15. §-hoz
A pilóta nélküli légijárművek szabályos működtetésének feltétele, hogy a pilóta nélküli
légijármű vezetők tudják, hogy melyek azok a légterek, illetve területek, ahová nem
repülhetnek be. Ilyenek például a védett területek és objektumok fölötti repülések, valamint
olyan területek fölött, amelyek térben és időben folyamatosan változnak (pl. védett személy
mozgása, katasztrófa helyszíne, baleset, stb.). A törvényben foglalt alkalmazásba az arra
jogosítást kapott személy szükség esetén a pilóta nélküli légijárművek számára tiltott légtérré
nyilvánítja az adott területet, így az alkalmazáson keresztül a felhasználók tudomást szereznek
azokról a légterekről, ahol számukra a repülés végrehajtása nem megengedett.
A 16. §-hoz
A katonai légiforgalmi szolgálatoknak jelenleg is kötelezettségük légi jármű eltűnése vagy
kényszerhelyzetbe kerülése esetén a szükséges intézkedés kezdeményezése. Ezért javasolt az
Lt. 62. § (3) bekezdését a h) ponttal kiegészíteni.
A 17. §-hoz
A közös felhasználású repülőtér a nem nyilvános repülőtér kategóriába került besorolásra. A
honvédelmi tárca bizonyos engedélyezési eljárások tekintetében meg kívánja tartani a katonai
légügyi hatóság hatáskörét, tekintettel arra, hogy a közös felhasználású repülőtér elsősorban
állami célú, azaz az általános légiforgalomtól eltérő légijármű mozgásokat fog kiszolgálni.
A 18. §-hoz
A javaslat tartalmazza a légvédelmi készenléti légtérfelügyelet, a pilóta nélküli légijármű, a
repülőeszköz, a közös felhasználású repülőtér és a pilóta nélküli állami légijármű fogalmának
pontosítását.
A 19. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés pontosító módosítását és új felhatalmazásokat tartalmaz.
A 20. §-hoz
A szakasz pontosító módosításokat tartalmaz.
A 21. §-hoz
A javaslat az Lt. módosításokkal összhangban egyes rendelkezéseket helyez hatályon kívül.
A 22. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 23. §-hoz
A módosítás a légiközlekedésről szóló törvény szerinti légiközlekedési szakszemélyzet
képzése, valamint ejtőernyős ugrás során bejelentett személyek adatai tekintetében a
rendőrség adatkezelési szabályainak egyértelműsítését tartalmazza.
A 24. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
18