﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12694. számú
törvényjavaslat
a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Simicskó István
honvédelmi miniszter
Budapest, 2016. október
1
2016. évi ... törvény
a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosításáról
1.	§
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 1. §-a a következő (5)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az állampolgárok honvédelmi feladatokra való felkészülése békében az önkéntes
vállaláson alapszik, melyhez az állam biztosítja - különösen a honvédelmi nevelés keretein
belül - a szükséges felkészítő ismeretek elsajátításának szervezett feltételeit.”
2.	§
A Hvt. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A honvédelemért felelős miniszter - kormányrendeletben meghatározott esetekben -
gondoskodik a Honvédség személyi állományának kártalanításáról, amennyiben a jogszerűen
okozott vagyoni kár legalább részben a személyi állomány Honvédséggel fennálló
foglalkoztatási jogviszonyával függ össze. A kártalanítás módjára és mértékére a kártérítésre
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az általános kártérítés és a
sérelemdíj szabályai nem alkalmazhatóak.”
3.	§
A Hvt. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egyes katonai szervezetek - ideértve az ideiglenes alkalmi kötelékeket is -, valamint
egyéni beosztást betöltő katonák a szövetséges fegyveres erők közös parancsnoksága, más
nemzetközi parancsnokság vagy szövetséges nemzeti fegyveres erő élén álló parancsnok
műveleti irányítása és vezetése alá helyezhetők, az átvevő parancsnokságra vagy parancsnokra
vonatkozó szabályok figyelembevételével.”
4.	§
A Hvt. 35/A. alcíme helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„35/A. A katonai rendészet
54/A. § (1) A katonai rendészet rendeltetése a katonai rend és fegyelem fenntartása, valamint a
Honvédség tevékenységének rendészeti biztosítása.
(2) A katonai rendészet feladata
a)	a Honvédség állományának ellenőrzése a katonai fegyelem megtartása érdekében,
b)	közreműködés a Honvédség feladatrendszerébe kapcsolódó közúti, vasúti, vízi és légi
szállítások biztosításában,
2
c)	a Honvédség személyi állományát vagy gépjármű technikai eszközeit érintő közúti
közlekedési balesetek helyszínelése,
d)	katonai rendészeti ellenőrző áteresztő pontok működtetése,
e)	a Honvédség tevékenységével összefüggő forgalomszabályozás,
f)	a Honvédség - a Honvéd Vezérkar főnöke által meghatározott - rendezvényeinek rendészeti
biztosítása,
g)	a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium állami vezetőinek, a Honvéd
Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei, valamint kijelölt vendégeik
személyi kísérése,
h)	a Honvédséget érintő érték-, pénzszállítások kísérésének fegyveres biztosítása,
i)	a gyakorlatok, lövészetek, kiképzések, tábori elhelyezési körletek rendészeti ellenőrzése és
szükség szerinti biztosítása,
j) a Honvédség személyi állományával szemben eljáró szervekkel való együttműködés,
k) részvétel a Honvédség által kiemelten védendő létesítmények őrzés-védelmében,
l) hazai és műveleti területen más országok katonai rendész, katonai rendőr állományával
történő együttműködés és feladat ellátás, valamint
m) a jogszabályban meghatározott további feladatok ellátása.
54/B. § (1) A katonai rendész jogosult jogszabályban meghatározottak szerint
a)	forgalmat irányítani,
b)	szolgálati gépjárművet a közúton megállítani,
c)	szolgálati gépjárművel a közlekedési rendszabályok megtartását, a járműhasználat
szabályszerűségét, az okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó előírások megtartását, a
jármű birtoklásának jogszerűségét, a jármű közlekedésbiztonsági állapotát és adatait a
forgalomban ellenőrizni,
d)	szolgálati gépjármű vezetőjét a rendszeresített eszközzel légzésminta - ha nála a vezetési
képességére hátrányosan ható szer befolyása, alkoholfogyasztás miatt bűncselekmény,
szabálysértés, vagy a közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal
sújtandó szabályszegés elkövetésének gyanúja merül fel, az egészségügyi szolgálat
igénybevételével vér-, vizelet- és műtétnek nem minősülő módon egyéb minta - adására
kötelezni,
e)	helyszínt biztosítani,
f)	területzárást végrehajtani, és
g)	kényszerítő eszközt alkalmazni, személyi szabadságot korlátozó és nem korlátozó
intézkedéseket tenni.
(2)	A katonai rendész a forgalomban való részvételt megtilthatja, ha a szolgálati gépjármű vagy
vezetőjének állapota a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, továbbá a további jogellenes
járműhasználat megakadályozása céljából a szolgálati gépjármű kulcsait elveheti, és a
szolgálati gépjárművet más módon mozgásában korlátozhatja.
54/C. § A katonai rendészet feladatait önállóan vagy a rendőrséggel együttműködésben,
továbbá a katonai nyomozóhatóság, illetve a katonai ügyész utasítása alapján teljesíti.”
5.	§
A Hvt. 59. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) E törvény alkalmazásában a lőfegyveren kívüli kényszerítő eszközök a következők:
a)	testi kényszer,
3
b)	könnygázszóró készülék,
c)	elektromos sokkoló eszköz,
d)	gumibot,
e)	bilincs,
f)	szolgálati kutya.”
6.	§
(1)	A Hvt. 39. alcíme a következő 61/B. és 61/C. §-sal egészül ki:
„61/B. § (1) Akinek a Honvédség állományába tartozó személy VIII. fejezet szerinti
intézkedése, annak elmulasztása, vagy kényszerítő eszköz alkalmazása alapvető jogát sértette,
illetve jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat a honvédelemért felelős
miniszterhez.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy
cselekvőképességében bármely ügycsoportban korlátozott nagykorú személy helyett törvényes
képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat.
(3)	A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető. Jogi képviselőként
jogvédelemmel foglalkozó egyesület vagy alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatást
végző egyetem állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója is
eljárhat.
(4)	A panasz elbírálása közigazgatási hatósági eljárásban történik, a közigazgatási hatósági
eljárás tárgyi költségmentes.
(5)	A panaszt az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt követő harminc napon belül lehet
előterjeszteni, és a beérkezéstől vagy - ha áttételre kerül sor - az áttételtől számított harminc
napon belül kell elbírálni.
(6)	A panasz elbírálásáról hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, az ellen közvetlenül
bírósági felülvizsgálatnak van helye.
61/C. § A 61/B. § szerinti jogról az érintettet az intézkedés során, vagy a kényszerítő eszköz
alkalmazását követően megfelelően tájékoztatni kell.”
(2) A Hvt. 61/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A panasz elbírálásáról hozott döntés közigazgatási perben támadható meg.”
7.	§
A Hvt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában
1.	alkalmazás: a fegyveres erő rendeltetésszerű, a fegyveres konfliktusok jogának hatálya
alá tartozó harctevékenysége,
4
2.	állomásozás: a Honvédség szervezeteinek átvonulásához szükséges időt, illetve a
gyakorlat és hozzá kapcsolódó államhatár-átlépés időtartamát meghaladó tartós
külföldi, illetve külföldi fegyveres erők esetében magyarországi jelenlét,
3.	befogadó nemzeti támogatás: Magyarország, a Honvédség és a honvédelemben részt
vevő más szervek által békeidőszakban, rendkívüli állapotban, szükségállapotban,
megelőző védelmi helyzetben, terrorveszélyhelyzetben, valamint váratlan támadás
esetén a szövetséges fegyveres erőknek vagy más külföldi fegyveres erőknek
Magyarország területén tartózkodásuk vagy azon történő átvonulásuk során nyújtott,
egyoldalúan vállalt vagy nemzetközi szerződéseken és azok végrehajtási
megállapodásain alapuló polgári és katonai támogatás,
4.	békefenntartás: a Honvédség nem alkalmazás körébe tartozó, a szemben álló felek
hozzájárulásával történő tevékenysége, amelynek célja a felek megállapodása
végrehajtásának elősegítése, valamint közreműködés a lakosság biztonságos
életfeltételeinek helyreállításában,
5.	határátlépéssel járó csapatmozgás: a Honvédség szervezeteinek az államhatár
átlépésével járó külföldi tevékenysége vagy tartózkodása, vagy külföldi fegyveres
erőnek az államhatár átlépésével járó magyarországi tevékenysége vagy tartózkodása,
továbbá Magyarországon történő átutazása,
6.	felhasználás: a Honvédség részvétele az erőszakos cselekmények elhárításában
szükségállapot és terrorveszélyhelyzet idején, valamint a terrorveszélyhelyzet
kihirdetésének kezdeményezését követően az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet
kihirdetésére vonatkozó döntéséig terjedő időszakban,
7.	honvéd: rendfokozatára tekintet nélkül a Honvédség tényleges állományú tagja,
8.	honvédelmi érdek: Magyarország biztonságát, katonai védelmi képességét meghatározó
módon befolyásoló körülmények összessége, ideértve különösen a törvényes rend
védelméhez, a függetlenség elleni támadó szándékú törekvések, a szuverenitást és
területi integritást sértő vagy veszélyeztető törekvések elhárításához a szövetségesi
kötelezettségek teljesítéséhez, a szövetségi és honi védelmi infrastruktúra
működésének, fejlesztésének biztosításához fűződő érdekeket,
9.	Honvédség rendszeresített fegyverzete: a Honvédségnél rendszeresített valamennyi
lőfegyver és minden olyan egyéb harceszköz - tekintet nélkül műszaki jellemzőire és
alkalmazási módjára -, amely alkalmas a szemben álló erők és eszközök leküzdésére,
10.	humanitárius művelet: a fogadó ország beleegyezésével vagy erre jogosult nemzetközi
szervezet felhatalmazásával a Honvédség érdemi közreműködésével folytatott segítő
tevékenység, amely a fegyveres konfliktus, a természeti, vagy civilizációs katasztrófa
által okozott olyan helyzet elhárítására és következményeinek csökkentésére irányul,
amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, alapvető ellátását, a természeti
környezetet súlyos mértékben veszélyezteti, károsítja,
11.	külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység: a Honvédség
részvétele a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett területen,
a polgári lakosok élete, testi épsége, egészsége, az életfenntartáshoz szükséges alapvető
javak biztosítása érdekében,
12.	meghagyás: munkakörhöz kapcsolódóan és névre szólóan végrehajtott eljárás, amely
során jogszabály vagy hatósági határozat alapján meghagyásba bevont szerv által
kijelölt személyek a meghagyási névjegyzékbe kerülnek, és akiket ez alapján behívásra
ideiglenesen nem tervezhető kategóriába sorolnak,
13.	műveleti terület: az a műveleti tervben meghatározott és kijelölt földrajzi terület és a
felette levő légtér, ahol a szemben álló felek konkrét fegyveres cselekményei
megvalósulnak, vagy ennek veszélye fennáll, illetve a szemben álló felek fegyveres
összeütközése miatt veszélyeztetett terület, valamint az a földrajzi terület és a felette
5
levő légtér, ahol a Honvédség vagy a szövetséges fegyveres erők műveleteit tervezik és
végrehajtják,
14.	NATO Biztonsági Beruházási Programja: azon katonai célú beruházások, fejlesztések
összessége, amelyeket a NATO védelmi képességének megőrzése vagy fokozása
érdekében tervez és - a jogszabályban meghatározott bírságok kivételével -
közterhektől mentesen valósít meg,
15.	NATO Válságreagálási Rendszer: a NATO szervezetének döntéshozatali és
végrehajtási rendszere, amelyet a NATO a különböző válságkezelési és szükség esetén
kollektív védelmi, valamint terrorizmus elleni feladatok előkészítése érdekében
alkalmaz,
16.	ország területéről induló külföldi alkalmazás: külföldi fegyveres erők olyan
alkalmazása, amelynek indítása az ország területéről befogadó nemzeti támogatás
mellett, nem az átvonulás technikai részcselekményeként történik,
17.	potenciális hadköteles: a hadkötelezettség alá tartozó tartalékos, aki nem tartozik az
önkéntes tartalékos és a kiképzett tartalékos állományba,
18.	szakirányítás: az arra jogosultnak a Honvédség alaprendeltetés szerinti működésének
biztosítása érdekében, az irányítás rendszerében az irányított szervezetek
szaktevékenységére meghatározó befolyást eredményező, szakutasítási jogkörrel
gyakorolt, a szolgálati elöljárói jogkörtől független tevékenysége,
19.	szövetséges fegyveres erők: a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét
tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyarországgal szövetséges
államok fegyveres erői, valamint az e nemzetközi szerződés alapján létrehozott közös
katonai szervezetek,
20.	szövetségi légtér: több szövetséges állam légterét békében is átfedő, védelmi célú,
légtér-szuverenitási felségjog-érvényesítési terület.”
8.	§
(1)	A Hvt. 81. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„d) az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek kivételével a központi
államigazgatási szervek honvédelmi tevékenységét, az azzal kapcsolatos irányítási és vezetési
rendet, valamint honvédelmi igazgatási feladat- és hatáskörét,
e)	a területi és helyi védelmi igazgatási szervek működését, jogkörét, felügyeleti és ellenőrzési
rendszerét, a területi védelmi igazgatási szervek vezetőinek feladat- és hatáskörét, a katonai
igazgatási szervek kijelölését, feladat-és hatáskörét, illetékességi területét,”
(2)	A Hvt. 81. § (1) bekezdése a következő r) és s) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„r) a határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésére vonatkozó kormányzati feladatokat,
a Kormány hatáskörébe tartozó határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésével
kapcsolatos részletes eljárási szabályokat,
s) a Honvédség személyi állományának kártalanítására vonatkozó esetköröket, valamint a
kártalanítással kapcsolatos további feladatokat.”
6
(3)	A Hvt. 81. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„d) a Szolgálati Szabályzat részeként
da)	a Honvédség szervezeteinek rendeltetésére vonatkozó alapvető szabályokat,
db)	a katonai függelemre, szolgálati rendre, szolgálati érintkezésre és a katonai udvariasságra
vonatkozó szabályokat, a honvédek napi tevékenységét,
dc)	az egyes szolgálati személyek kötelmeit,
dd)	az ügyeleti és készenléti szolgálati rendszer, valamint a nemzetközi kötelezettséggel
összefüggő feladatvégzésre kijelölés rendeltetését, működését,
de)	az őrzés-védelem rendeltetését, szervezését, az őrségek feladatait, alárendeltségét, az őrök
kötelességeit,
df)	a katonai rendészeti tevékenységet,
dg)	az intézkedések végrehajtásának eljárási szabályait, módját, a kényszerítő eszközök
alkalmazásának szabályait, a kényszerítő eszközök alkalmazása kivizsgálásának eljárási
szabályait,”
(4)	A Hvt. 81. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel
egyetértésben rendeletben
a)	határozzák meg ágazatuk honvédelmi feladatait,
b)	a feladat-és hatáskörüket érintően honvédelemben közreműködő szerveket jelöljenek ki,
részükre honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködés kötelezettségét állapítsák
meg,
c)	határozzák meg az országos jelentőségű termelési, ellátási szolgáltatások, az infrastrukturális
hálózatok előkészítésének és igénybevételének anyagi jogi szabályait.”
9.	§
A Hvt. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84. § A 22. § (4) bekezdését a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a
különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény
módosításáról szóló 2016. évi ... törvény hatálybalépésekor el nem évült követelésekre is
alkalmazni kell.”
10.	§
A Hvt. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
11. §
A Hvt.
a)	25. § (3) bekezdésében a „szükségállapot” szövegrész helyébe a „szükségállapot,
terrorveszélyhelyzet”,
b)	28. § (2) bekezdés f) pontjában a „megelőző védelmi helyzet” szövegrész helyébe a
„megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet”,
7
c)	56. § (3) bekezdés c) pontjában a „katonai rendészeti szolgálatban a katona vagy polgári
személy részéről a katonai rendészt ért” szövegrész helyébe az „a szolgálatban lévő katonai
rendész a katona vagy a polgári személy általi”,
d)	60. § (2) bekezdésében a „könnygázszóró készülék,” szövegrész helyébe a „könnygázszóró
készülék, elektromos sokkoló eszköz”
szöveg lép.
12.	§
Hatályát veszti a Hvt.
a)	38. § (4)-(6) bekezdése,
b)	45. § (2) bekezdés c) pontjában az „intézkedéseket,” szövegrész,
c)	47. § (4) bekezdése, valamint
d)	81. § (2) bekezdés j) pontja.
13.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő hónap
első napján lép hatályba.
(2)	A 6. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.
14.	§
E törvény 1-12. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54.
cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
8
1.	melléklet a 2016. évi ... törvényhez
„1. melléklet a 2011. évi CXIII. törvényhez
A honvédelemért felelős miniszter és az MNV Zrt. a 22/A. § alapján az állam nevében a
következő gazdasági társaságokban fennálló, állami tulajdonú részesedések felett gyakorolja a
tulajdonosi j ogokat:
1.	HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
2.	HM CURRUS Gödöllői Harcjárműtechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
3.	HM Arzenál Elektromechanikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
4.	HM ArmCom Kommunikációtechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
5.	HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt
Felelősségű Társaság.”
9
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A javaslat célja, hogy hogy a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a
különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény gyakorlati
alkalmazásából eredő tapasztalatoknak, valamint Magyarország szövetségi és nemzetközi
katonai vállalásainak megfelelőbb szabályozási környezetet alakítson ki.
Ennek megfelelően a javaslat a Magyar Honvédség megváltozott feladatrendszerével
összefüggő tapasztalatokhoz igazodva kívánja elősegíteni a hatékonyabb, gördülékenyebb
feladatellátást, szem előtt tartva a jogállami követelményeket, valamint a szövetségesi
vállalások prioritásait, a feladatrendszer változásával összefüggő képességfejlesztési
törekvéseket, illetve szervezeti változásokat.
A megváltozott biztonsági környezettel összefüggésben az Országgyűlés az elmúlt
időszakban több ponton módosította a honvédelem közjogi szabályrendszerét, aminek
következtében a Magyar Honvédség feladatrendszere bővült. A tömeges bevándorlás okozta
válsághelyzet kezelésével, valamint a terrorizmus elleni intézkedésekkel összefüggő
tapasztalatok szükségessé teszik, hogy a javaslatban szereplő módosításokkal a Honvédségre
vonatkozó jogi környezet hatékonyabban, cizelláltabban szolgálja a kívánt célok elérését.
Emellett Magyarország az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagjaként is jelentős
feladatokkal rendelkezik, amelyek további pontosító szabályozást tesznek szükségessé.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javaslat lehetővé teszi az állampolgárok számára a honvédelmi felkészülésben való önkéntes
részvétel lehetőségét. A javaslat célja, hogy pontosítsa - az állampolgárok békeidőben való
önkéntességének hangsúlyozása mellett - az állam honvédelmi nevelésben betöltött szerepét,
kötelezettségét, illetve az állam által ellátandó közfeladatok körét.
A 2. §-hoz
A Honvédség feladatainak bővülése illetve az atipikus feladatok törvényes keretek közötti
megjelenése indokolttá teszi az eddig jogállási törvényekben szabályozott deliktuális
kárfelelősségen túli jogszerű károkozás rendezését is. A szabályozás kizárólag az objektív
bizonyíthatóságon alapuló vagyoni kárra terjed ki, így a deliktuális kártérítés körében ismert
sérelemdíj és általános kártérítés e körben nem értelmezhető.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:564. § pontja értelmében a jogszerűen
okozott kárért kártalanítási kötelezettséget jogszabály előírhat. Ezen általános jogelvet vezeti át
a Honvédség teljes állományára a Hvt.
A 3. §-hoz
A rendelkezés célja, hogy Magyarország szövetségi és nemzetközi keretek között vállalt
katonai feladatainak sajátosságaihoz igazítsa a hatályos szabályozást, kitérve arra, hogy az
egyes kötelékek közös parancsnokság alá rendelése más nemzeti fegyveres erő vonatkozásában
is felmerülhet. A rendelkezés emellett pontosító szabály, amely a hatályos 47. § (3) és (4)
bekezdését összevonja.
10
A 4. §-hoz
A rendelkezés a gyakorlati tapasztalatok, valamint az MH Katonai Rendészeti Központ
megalakítása kapcsán felmerült szakmai igények és kérdések figyelembevételével pontosítja a
katonai rendészetre vonatkozó szabályozást, törvényi szinten kibontva annak feladatrendszerét,
valamint pontosítva annak rendeltetés-meghatározását, illetve feladatellátással kapcsolatos
együttműködési, továbbá alárendeltségi szabályait.
Az 5. §-hoz
A rendelkezés a katonai rendészeti tevékenység fejlesztésére, valamint a Magyar Honvédség
változó feladatrendszerével kapcsolatos szakmai igényekre figyelemmel kiegészíti az
elektromos sokkoló eszközzel a törvényben foglalt lőfegyveren kívüli kényszerítő eszközök
körét.
A 6. §-hoz
A rendelkezés a hatósági jogkörben - és nem katonai ügyész általi eljárásban - elbírálandó
jogorvoslati szabályokat emelné be a törvénybe, különös tekintettel arra, hogy a szóban forgó
rendelkezések alapvető jogállami igényként merülnek fel mindazon tevékenységek
vonatkozásában, amelyeknél az MH intézkedésekre és kényszerítő eszköz alkalmazásra
vonatkozó szabályozása a polgári lakossággal szemben is érvényesülhet. Ezen szabályozási
igény a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében való közreműködés kapcsán bír
kiemelt jelentőséggel, tekintettel arra, hogy azzal a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV.
törvény szerinti intézkedési jogköröket kapott a Honvédség kijelölt állománya, melyekkel
kapcsolatban a katonai ügyészi kontrollon túli, hatósági természetű jogorvoslati rendszer
megteremtése is szükséges.
A 7. §-hoz
A rendelkezés a fogalom meghatározások számára figyelemmel, az arab számozás érdekében
újra közli a Hvt. értelmező rendelkezéseit, valamint e körben a gyakorlati tapasztalatok és
különösen a szövetségesi és nemzetközi kötelezettségek teljesítésének tapasztalatai alapján
mellőz, illetve pontosít egyes fogalmakat.
A 8. §-hoz
A rendelkezés a közigazgatás szervezetváltozásaira, valamint a honvédelmi ágazat alacsonyabb
szintű szabályozásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokra és igényekre figyelemmel
pontosítja a törvény felhatalmazó rendelkezéseit.
A 9. §-hoz
A rendelkezés a törvény 2. §-ához kapcsolódó átmeneti rendelkezéssel váltja fel a hatályos
normaszövegben szereplő, 2013-ig tartó átmeneti rendelkezést.
A 10. §-hoz
A rendelkezés az 1. melléklet pontosítását célzó módosítást tartalmaz.
11
A 11. §-hoz
A rendelkezés jogtechnikai szövegpontosítások átvezetését szolgálja.
A 12. §-hoz
A rendelkezés hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A 13-14. §-hoz
A rendelkezések hatályba léptető, valamint sarkalatossági szabályokat tartalmaznak.