﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12695. számú
törvényjavaslat
egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról
Előadó: Dr. Simicskó István
honvédelmi miniszter
Budapest, 2016. október
1
2016. évi ... törvény
egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról
1.	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
1.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 78. §-a a
következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a (2) bekezdés alapján a jubileumi jutalom
alapjául szolgáló illetmény összegébe a 75. § szerinti, ágazati, szakmai sajátosságokra figyelemmel
fizetendő pótlékot is be kell számítani.”
2.	§
A Kjt. 85. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Felhatalmazást kap a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a katasztrófák elleni
védekezésért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért és a rendészetért felelős miniszter,
hogy rendeletben szabályozza a (4) bekezdés g) pontja alapján megállapításra kerülő, ágazati,
szakmai sajátosságokra figyelemmel fizetendő pótlékoknak a jubileumi jutalom alapját képező
illetménybe való beszámíthatóságát.”
2.	A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása
3.	§
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 1. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E törvényben megállapított feltételek alapján hadigondozásra jogosult az a magyar
állampolgár, aki
a)	katonai szolgálat,
b)	kötelező katonai előképzés,
c)	légitámadás,
d)	hadművelet, vagy
e)	visszamaradt robbanóanyag felrobbanása
(a továbbiakban együtt: szolgálat) során vagy következtében (a továbbiakban együtt:
következtében) testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást
szenvedett (a továbbiakban: hadirokkant), továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként,
hadiárvaként, hadigondozott családtagként, a 14/A. § szerinti volt hadiárvaként, a 15/A. § szerinti
volt hadigyámoltként vagy volt hadigondozott családtagként kell gondozásba venni.
(2)	Hadigondozásra jogosultnak kell tekinteni azt a magyar állampolgárt is, aki az 1945. március
31.	és 1954. október 31. közötti időszakban a fegyveres erőknél - néphadseregnél, a
Belügyminisztérium csapatainál, a polgári védelem szerveinél - hivatásos, továbbszolgáló vagy
2
hadkötelezettség alapján teljesített szolgálata során hadirokkanttá vált, valamint az e törvény szerint
hadigondozásra jogosult hozzátartozóit.
(3)	Nem jogosult hadigondozásra, aki 1954. október 31-ét követően a Magyar Néphadseregnél,
a Belügyminisztérium csapatainál, a polgári védelem szerveinél, valamint ezek jogutód
szervezeteinél hivatásos, továbbszolgáló, szerződéses vagy hadkötelezettség alapján teljesített
szolgálata során vált hadirokkanttá, valamint ezek hozzátartozói.”
4.	§
(1)	A Hdt. 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„e) légitámadás: Magyarország területét érintő, illetve Magyarország mint hadviselő fél
részvételével bekövetkezett légitámadás, valamint következményeinek felszámolásával kapcsolatos
tevékenység;”
(2)	A Hdt. 2. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„i) hadművelet: Magyarország területét érintő, illetve Magyarország mint hadviselő fél
részvételével bekövetkezett hadművelet, ideértve a hadműveletnek nem minősülő bármely harci
cselekményt is;”
5.	§
A Hdt. 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7/A. § (1) Volt hadiárva,
a)	akit a szolgálat következtében meghalt szülője - katonai szolgálat esetén a Magyarország
területéről katonai szolgálatra bevonult és a katonai szolgálat következtében meghalt szülője - halála
miatt hadiárvaként hadigondozásba vettek, vagy
b)	aki a hadigondozásba vétel bármely okból történt elmaradása esetén okirattal bizonyítja, hogy
szülője a szolgálat következtében halt meg,
ha a 4. §-ban meghatározott feltételek már nem állnak fenn.
(2)	Volt hadigyámolt,
a)	akit szülője hadirokkantsága miatt hadigyámoltként hadigondozásba vettek, vagy
b)	aki a hadigondozásba vétel bármely okból történt elmaradása esetén okirattal bizonyítja, hogy
valamelyik szülője a gyermek 4. § a) vagy b) pontjában meghatározott életkorának betöltése előtt
hadirokkanttá vált,
ha a 4. §-ban meghatározott feltételek már nem állnak fenn.
(3)	Volt hadigondozott családtag,
a)	akit a szolgálat következtében meghalt unokája, gyermeke, testvére, vagy féltestvére halála
miatt hadigondozott családtagként hadigondozásba vettek, vagy
b)	aki a hadigondozásba vétel bármely okból történt elmaradása esetén okirattal bizonyítja, hogy
unokája, gyermeke, testvére, vagy féltestvére a szolgálat következtében halt meg.”
6.	§
(1) A Hdt. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(2) A járadék havonkénti mértéke - figyelemmel a 26/A. §-ban foglaltakra -
a)	az I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összege 262%-ának,
b)	a II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összege 243%-ának,
c)	a III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összege 225%-ának,
d)	a IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összege 194%-ának, és
e)	az V. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összege 138%-ának
megfelelő összeg.”
(2)	A Hdt. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A járadékban részesülő hadirokkantat a saját háztartásában nevelt, valamint egészségi
állapota miatt ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy rehabilitációs intézményben elhelyezett
hadigyámolt gyermeke után a 4. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén nevelési pótlék illeti
meg, feltéve, hogy a gyermeket a hadirokkant háztartásából helyezték az említett intézmények
valamelyikébe. A nevelési pótlék mértéke - figyelemmel a 26/A. §-ban foglaltakra - gyermekenként
és havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a”
7.	§
A Hdt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pótlék havonkénti mértéke - figyelemmel a 26/A. §-ban foglaltakra -
a)	az I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összege 120%-ának,
b)	a II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összege 108%-ának,
c)	a III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összege 96%-ának,
d)	a IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összege 76%-ának, és
e)	az V. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összege 56%-ának
megfelelő összeg.”
8.	§
A Hdt. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hadiözvegyet havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek mértéke - figyelemmel a 26/A.
§-ban foglaltakra - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 140%-ának megfelelő összeg.”
9. §
A Hdt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„14. § (1) A hadiárvát a 4. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén egyéb ellátásától
függetlenül havi rendszeres járadék illeti meg.
(2)	A járadék havonkénti mértéke - figyelemmel a 26/A. §-ban foglaltakra -
a)	a 4. § a) és b) pontja szerinti esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 30%-
ának,
b)	a 4. § c) pontja szerinti esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 60%-ának
megfelelő összeg.”
10.	§
A Hdt. 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14/A. § Azon volt hadiárva, akinek igénye 1949. január 1-je előtt bekövetkezett veszteségen
alapul, de
a)	a pénzellátását a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933. évi VII.
törvénycikk 6. § (1) bekezdés h) és i) pontja alapján megszüntették,
b)	a pénzellátását politikai okból megszüntették vagy szüneteltették,
c)	a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, vagy
d)	a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elő sem terjesztette,
egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadékra jogosult, amelynek mértéke -
figyelemmel a 26/A. §-ban foglaltakra - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 30%-
ának megfelelő összeg.”
11.	§
A Hdt. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hadigondozott családtagot egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadék illeti meg,
amelynek mértéke - figyelemmel a 26/A. §-ban foglaltakra - az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összege 30%-ának megfelelő összeg.”
12.	§
A Hdt. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15/A. § Azon volt hadigondozott családtag és volt hadigyámolt, akinek igénye 1949. január 1-
je előtt bekövetkezett veszteségen alapul, de
a)	a pénzellátását a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933. évi VII.
törvénycikk 6. § (1) bekezdés h) és i) pontja alapján megszüntették,
b)	a pénzellátását politikai okból megszüntették vagy szüneteltették,
c)	a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, vagy
d)	a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elő sem terjesztette,
egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadékra jogosult, amelynek mértéke -
figyelemmel a 26/A. §-ban foglaltakra - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 30%-
ának megfelelő összeg.”
13.	§
A Hdt. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(2) A temetési hozzájárulás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 500%-
ának megfelelő összeg.”
14.	§
A Hdt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § A hadirokkant térítésmentesen jogosult
a)	a hadieredetű fogyatkozása
aa)	folytán használhatatlanná vált vagy hiányzó testrészének mesterséges pótlására, és
ab)	következtében szükségessé váló gyógyászati segédeszközökre és műlábcipőre (a
továbbiakban együtt: gyógyászati segédeszköz),
b)	az a) pont szerinti gyógyászati segédeszköz javítására, valamint szükséges pótlására és
c)	kormányrendeletben meghatározott támogatási mértékig azokra a kormányrendeletben
meghatározott egyéb olyan - egészségügyi szempontból indokolt, de gyógyászati segédeszköznek
nem minősülő - eszközökre, amelyekkel életvitele, munkaképessége helyreállítható vagy javítható.”
15.	§
A Hdt. a 26. §-t követően a következő alcímmel és 26/A. §-sal egészül ki:
„A hadigondozottak rendszeres pénzbeli ellátásainak emelése
26/A. § A 11. § (2) és (4) bekezdése, a 12. § (2) bekezdése, a 13. § (1) bekezdése, a 14. § (2)
bekezdése, a 14/A. §, a 15. § (1) bekezdése, valamint a 15/A. § szerinti rendszeres pénzbeli ellátások
összegét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak
szerint kell emelni.”
16.	§
A Hdt. a következő 30. §-sal egészül ki:
„30. § E törvénynek az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló
2016. évi ... törvénnyel megállapított 11. § (2) és (4) bekezdését, 12. § (2) bekezdését, 13. § (1)
bekezdését, 14. § (2) bekezdését, 14/A. §-át, 15. § (1) bekezdését, valamint a 15/A. §-át a 2018. január
1-jét megelőzően megállapított ellátásokra is alkalmazni kell.”
17.	§
A Hdt. 28. § d) pontjában a „segédeszköz ellátásának” szövegrész helyébe a „segédeszközzel
történő ellátásának, valamint a 18. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eszközök körének és a támogatás
mértékének” szöveg lép.
3.	A fegyveres erőknél 1945. március 31. és 1954. október 31. között szolgálatot teljesítettek
hadigondozásáról szóló 1994. évi XLVI. törvény hatályon kívül helyezése
18.	§
Hatályát veszti a fegyveres erőknél 1945. március 31. és 1954. október 31. között szolgálatot
teljesítettek hadigondozásáról szóló 1994. évi XLVI. törvény.
6
4.	Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV.
törvény módosítása
19.	§
(1)	Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV.
törvény 5. § (7) bekezdése (a továbbiakban: Stv.) helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Kizárólag sportcélú használatra létrehozott repülőtér esetében az (5) bekezdés szerinti
méltányosság gyakorlásának feltétele a közlekedésért felelős miniszter, valamint a honvédelemért
felelős miniszter feladat- és hatáskörük figyelembevételével gyakorolt egyetértése. A honvédelemért
felelős miniszter egyetértési jogát a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges
jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény szerinti honvédelmi érdekek
figyelembevételével gyakorolja.”
(2)	Az Stv. a következő 17. §-sal egészül ki:
„17. § E törvénynek az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló
2016.	évi ... törvénnyel megállapított 5. § (7) bekezdését az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel
összefüggő módosításáról szóló 2016. évi ... törvény hatálybalépésekor fennálló elidegenítési és
terhelési tilalom tekintetében is alkalmazni kell.”
5.	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény módosítása
20.	§
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény 7. § (1a) bekezdés c) pontjában az „az önkéntes védelmi tartalékos katonákra”
szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédség létesítményeit őrző fegyveres biztonsági őrség önkéntes
tartalékos tagjaira” szöveg lép.
6.	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
21.	§
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzata a szerv vezetőjének
hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a szervvel
a)	állami vezetői szolgálati jogviszonyban vagy állami vezetőként betöltött jogviszonyban álló
személyre,
b)	vezetői munkakörrel rendelkező kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyre,
c)	vezetői munkakörrel rendelkező közszolgálati jogviszonyban álló személyre,
d)	vezető beosztással rendelkező hivatásos szolgálati viszonyban álló személyre, illetve
e)	vezető beosztással rendelkező katonai szolgálati viszonyban álló személyre
ruházhatja, aki a döntés meghozatala során a szerv vezetője nevében jár el.”
7
7.	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
22.	§
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 25. alcíme a következő 40/A.
§-sal egészül ki:
„40/A. § A közszolgálat halottjává minősített kormánytisztviselővel, kormányzati ügykezelővel
vagy a honvédelmi szervezet saját halottjává minősített közalkalmazottal szemben a volt munkáltató
által nyilvántartott követelést az elhunyt örököse kérelmére a honvédelemért felelős miniszter részben
vagy egészben elengedheti. A kérelemben foglaltak mérlegelése során a miniszter az elhunyt
életútjának, illetve a kérelmező szociális helyzetének figyelembevételével dönt. A kérelmet a
miniszterhez történő felterjesztés céljából az elhunyt volt munkáltatójánál kell előterjeszteni.”
23.	§
(1)	A Hvt. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Honvédség szervezeteinek elhelyezéséhez, és feladatai ellátásához rendelkezésre
bocsátott ingatlanok állami tulajdonban, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium
vagyonkezelésében állnak. A honvédelmi érdek szempontjából kivételesen indokolt esetben a
Honvédség szervezeteinek elhelyezése és feladatainak ellátása ideiglenesen más ingatlanhasználati
jogviszony alapján is biztosítható. A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium
vagyonkezelésében lévő ingatlanok elsődleges rendeltetése a honvédelmi feladatok ellátásának
biztosítása.”
(2)	A Hvt. 42. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő
ingatlanok tekintetében alkalmazandó közigazgatási hatósági eljárási szabályokat - törvény vagy
kormányrendelet erre vonatkozó rendelkezése alapján - a nem a honvédelemért felelős miniszter által
vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló ingatlan vonatkozásában létesített ingatlanhasználati
jogviszony hatálya alatt az ingatlanhasználati jogviszonnyal érintett ingatlanok esetében is alkalmazni
kell.”
24.	§
A Hvt. a következő 47/B. alcímmel egészül ki:
„47/B. A honvédelmi szakkérdést érintő közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó sajátos
szabályok
79/B. § Ha törvény vagy kormányrendelet alapján elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban
szakhatóságként a miniszter jár el, törvény vagy kormányrendelet a másodfokú közigazgatási
hatósági eljárásban szakhatóságot nem jelöl ki és a fellebbezés érinti a miniszter szakhatósági
állásfoglalását, a másodfokú döntést hozó hatóság megkeresi a minisztert és a miniszter véleményét
a döntése során figyelembe veszi.”
8
25.	§
A Hvt.
a)	40. § (1) bekezdésében a „kormánytisztviselőkből” szövegrész helyébe a
„kormánytisztviselőkből, kormányzati ügykezelőkből” szöveg,
b)	41. § (2) bekezdésében az „önkéntes műveleti tartalékos, az önkéntes védelmi tartalékos”
szövegrész helyébe az „önkéntes tartalékos” szöveg és
c)	41. § (5) bekezdésében az „önkéntes műveleti tartalékos és az önkéntes védelmi tartalékos”
szövegrész helyébe az „önkéntes tartalékos” szöveg
lép.
8.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
26.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 150. § (3) bekezdés c) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál)
„c) a hivatásos szolgálati jogviszony, tiszti és altiszti katonai szolgálati jogviszony időtartamát,
továbbá”
(töltött időt kell figyelembe venni.)
9.	A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
27.	§
(1)	A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § 6. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„6. előmenetel: szervezeti hierarchiában történő előrehaladás, amely szolgálati beosztásba
történő kinevezéssel, illetve - a 139. § (6) bekezdése szerinti posztumusz elismerést ide nem értve -
rendfokozati kinevezéssel, előléptetéssel valósul meg,”
(2)	A Hjt. 2. § 31. pontj a helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„31. önkéntes tartalékos katona: az a katona, aki szerződésben vállalja az e törvényben
meghatározott feltételrendszer szerint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a
különleges jogrendben bevezethető intézkedésről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban:
Hvt.) 41. § (5) bekezdésében foglaltakat,”
28.	§
A Hjt. 4/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztársasági elnök a miniszter előterjesztésére az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés e)
pontjában meghatározott hatáskörében dönt
9
a)	az első tábornoki rendfokozatba történő kinevezésről, ideértve a határozott időre szóló és a
kötelező várakozási idő letelte előtti kinevezést, valamint a posztumusz elismerésként tábornoki
rendfokozatba történő kinevezést is, és
b)	tábornok magasabb tábornoki rendfokozatba történő előléptetéséről, ideértve a határozott
időre szóló, valamint a posztumusz elismerésként történő előléptetést is.”
29.	§
(1)	A Hjt. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állomány tagja a tartózkodási helyéről a szolgálati helyére miniszteri rendeletben
meghatározottak szerint visszarendelhető. A visszarendelésről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt.
A visszarendelésre csak különösen indokolt esetben kerülhet sor akkor, ha az a szolgálatteljesítési
kötelezettség alóli mentesülés vagy a kiadott szabadság kezdő időpontjának módosítását vagy
időtartamának megszakítását eredményezi. Nem rendelhető vissza az állomány tagja, ha a
visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy
érdeksérelmet okozna.”
(2)	A Hjt. 25. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A visszarendelés következtében szolgálatteljesítéssel töltött időt miniszteri rendeletben
meghatározottak szerint szabadidővel, díjazással vagy a szabadság ismételt kiadásával kell
ellentételezni.”
30.	§
A Hjt. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szerződéses szolgálati viszony azzal létesíthető, aki első alkalommal
a)	tiszti vagy altiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás esetén legalább öt év, de legfeljebb
tíz év,
b)	tisztesi rendfokozattal rendszeresített beosztás esetén legalább három év, de legfeljebb tíz év
időtartamra vállalja a szolgálatot.”
31.	§
A Hjt. 38. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az alapkiképzés teljesítésére - ha azt az állomány tagja miniszteri rendeletben
meghatározott, önhibáján kívüli okból a próbaidő alatt nem teljesíti - legfeljebb a szerződéskötés
napjától számított egy évig terjedő határidő-halasztás engedélyezhető.
(10) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány alapkiképzésre kötelezett tagj át az alapkiképzés
végrehajtása alól miniszteri rendeletben meghatározottak szerint mentesítheti.”
32.	§
(1)	A Hjt. 46. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(A Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)
10
,,v) a hivatásos állomány azon tagja, aki a KNBSZ-nél szolgálati beosztásra tervezett és a
beosztás betöltése érdekében tanulmányokat folytat, az állományba vétel napjától a képzési idő
tartamára, de legfeljebb egy évig, azzal, hogy e rendelkezési állomány tartama alatt a próbaidő
szabályait kell alkalmazni.”
(2)	A Hjt. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti beosztásba helyezés során a kinevezés vagy az áthelyezés
szabályait kell alkalmazni, mely során
a)	a rendelkezési állományba helyezést megelőzően betöltött utolsó beosztást kell figyelembe
venni, ha pedig ilyen nem volt, akkor a viselt rendfokozatot,
b)	az a) ponttól eltérően az (1) bekezdés b)-e) pontjába tartozó állomány esetén a rendelkezési
állomány ideje alatt betöltött utolsó beosztásához rendszeresített rendfokozatot kell figyelembe venni,
ha pedig ilyen nem volt, akkor a viselt rendfokozatot,
c)	az (1) bekezdés f) pontjába tartozó állomány esetén az a) vagy a b) pont szerinti szabályokat
kell alkalmazni annak függvényében, hogy az állomány tagja az (1) bekezdés f) pontja szerinti
rendelkezési állományba helyezését megelőzően mely jogcímen tartozott rendelkezési állományba.”
33.	§
A Hjt. 57. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 42. § (2) bekezdés b)-f) pontja szerinti vezénylés megszűnése, megszüntetése esetén az
(1)	bekezdés alapján a vezénylés időtartamára meghatározott rendfokozat külön munkáltatói döntés
nélkül megszűnik.”
34.	§
(1)	A Hjt. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a (2) bekezdés szerinti mértéknél legfeljebb
kéthavi mértékkel magasabb összegű visszailleszkedési támogatásra jogosult a legénységi állomány
tagja, ha szolgálati viszonya megszűnésekor legalább három év időtartamra miniszteri rendeletben
meghatározott feltételekkel önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít.”
(2)	A Hjt. 74. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Miniszteri rendeletben meghatározottak szerint legfeljebb kéthavi távolléti díjnak
megfelelő összegű visszailleszkedési támogatásra jogosult a legénységi állomány tagja, ha
a)	az (1) bekezdés szerinti módon megszűnő szerződéses szolgálati viszony tényleges időtartama
nem éri el az öt évet, és
b)	a szerződéses szolgálati viszony megszűnésekor legalább három év időtartamra miniszteri
rendeletben meghatározott feltételekkel önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít.”
35.	§
A Hjt. 79. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
11
„(5) Ha az állomány tagjának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálata neki
felróható okból - miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül - nem kerül elvégzésre, a
szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.”
36.	§
A Hjt. 88. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A Honvéd Vezérkar főnöke a Honvédségnek az állomány tagjával szemben fennálló,
tanulmányi támogatásra vonatkozó megtérítési kötelezettségből származó követelését a kötelezett
kérelmére, részben vagy egészben elengedheti, ha a kötelezett igazolja, hogy a tanulmányi támogatás
visszafizetése családi, vagyoni, jövedelmi vagy szociális körülményeire figyelemmel aránytalanul
súlyos megterhelést jelentene.”
37.	§
A Hjt. 92. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A honvédelmi szolgálati díjra való jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban töltött
időként kizárólag a hivatásos, a szerződéses, a 216. § (3) és (4) bekezdése alapján önkéntes tartalékos
katonai szolgálati viszonyban, továbbá a rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati jogviszonyban
töltött tényleges, beszámítás és szorzószámok nélkül számított szolgálati időt, valamint a szolgálaton
kívüli állomány időtartamát kell figyelembe venni.”
38.	§
A Hjt. 120. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermek ápolására kapott egészségügyi szabadság (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti
mértéke - ha mindkét szülő az állomány tagja - a szülőket együttesen illeti meg. A gyermekápolás
céljából nyújtott egészségügyi szabadság az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott időtartama
a szülőket külön-külön illeti meg, ha mindkét szülő az állomány tagja.”
39.	§
A Hjt. 132. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdést az állomány azon tagja esetében, aki a jubileumi jutalomra jogosító
szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján illetmény nélküli szabadságát tölti, azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy részére a jubileumi jutalmat az illetmény nélküli szabadság utolsó
napját követő második hónap ötödik napjáig kell folyósítani.”
40.	§
A Hjt. 139. § bekezdése a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A miniszter az (1) bekezdés szerint minősített elhunyt esetében posztumusz elismerésként
az elhunytat - a 4/A. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével -eggyel magasabb rendfokozatba
előléptetheti, kinevezheti, vagy hadnagy rendfokozatba kinevezheti.”
12
41.	§
A Hjt. 83. alcíme a következő 141/A. és 141/B. §-sal egészül ki:
„141/A. § Az állomány hősi halottá nyilvánított tagjával szemben a volt munkáltató által
nyilvántartott követelést a nyilvántartásból törölni kell.
141/B. § (1) Az állomány a Magyar Honvédség halottjává vagy a katonai szolgálat halottjává
nyilvánított tagjával szemben a volt munkáltató által nyilvántartott követelést az állomány elhunyt
tagjának örököse kérelmére miniszter részben vagy egészben elengedheti. A kérelemben foglaltak
mérlegelése során a miniszter az elhunyt életútjának, illetve a kérelmező szociális helyzetének
figyelembevételével dönt.
(2)	A kérelmet a miniszterhez történő felterjesztés céljából az állomány elhunyt tagjának utolsó
állományilletékes parancsnokánál kell előterjeszteni.”
42.	§
A Hjt. 85. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„85. Az árvák kiegészítő támogatása, a kiegészítő rokkantsági támogatás és a kiegészítő
hozzátartozói támogatás
„143. § (1) Árvák kiegészítő támogatására jogosult az állomány elhunyt tagjának - ideértve a
224. § (3) bekezdése szerinti személyi kört is - a gyermeke, aki a Tny. tv. rendelkezései alapján
árvaell átásra jogosult.
(2)	Az árvák kiegészítő támogatásának a mértéke
a)	hősi halott árvája esetében a Tny. tv. rendelkezései alapján megállapított árvaellátás 50%-a,
b)	az állomány szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetben vagy szolgálati eredetű
foglalkozási megbetegedésben elhunyt tagjának árvája esetében a Tny. tv. rendelkezései alapján
megállapított árvaellátás 25%-a, vagy
c)	az állomány elhunyt tagjának a) és b) pont alá nem tartozó árvája esetében a Tny. tv.
rendelkezései alapján megállapított árvaellátás 10%-a.
144. § (1) Kiegészítő rokkantsági támogatásra jogosult az a megváltozott munkaképességű
személy, akinek egészségi állapota a 30%-ot nem éri el, feltéve, hogy
a)	az állomány tagjaként a katonai szolgálatra alkalmatlanná vált,
b)	legalább 15 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik,
c)	az egészségi állapotának kialakulása túlnyomórészt szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset
vagy szolgálati eredetű megbetegedés következménye, és
d)	részére rokkantsági ellátás került megállapításra.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás mértéke a rokkantsági ellátás
alapjául szolgáló havi átlagjövedelem 10%-ának megfelelő összeg.
144/A. § (1) Kiegészítő hozzátartozói támogatás illeti meg az özvegyi és szülői nyugellátásra
jogosultat, ha az állomány tagjának halálát szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy szolgálati
eredetű foglalkozási megbetegedés okozta.
(2)	A kiegészítő hozzátartozói támogatás mértéke a Tny. tv. alapján megállapított özvegyi vagy
szülői nyugellátás 25%-ának megfelelő összeg.
(3)	A (2) bekezdéstől eltérően a hősi halott özvegye és szülője a Tny. tv. alapján megállapított
özvegyi vagy szülői nyugellátás 50%-ának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra
jogosult.
144/B. § (1) Az árvák kiegészítő támogatására, a kiegészítő rokkantsági támogatásra és a
kiegészítő hozzátartozói támogatásra (a továbbiakban együtt: kiegészítő támogatás) való
13
jogosultságról a miniszter által kijelölt honvédségi szervezet hivatalból eljárva határozatban dönt, és
a megállapított kiegészítő támogatást a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.
(2)	A kiegészítő támogatás és az azzal kapcsolatos végrehajtási költségek forrását a központi
költségvetés biztosítja.
(3)	A kiegészítő támogatás összegét a Tny. tv. 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.”
43,. §
(1)	A Hjt. 151. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljárás felfüggesztése
a)	az (1) bekezdés a) pontja esetén legfeljebb az akadály megszűnéséig,
b)	az (1) bekezdés b) pontja esetén legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig vagy a
szakvélemény elkészítéséig
tart.”
(2)	A Hjt. 151. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a fegyelmi eljárást határozattal felfüggesztheti az állomány
tagjának a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban való
részvételének időtartamára.
(4)	Az eljárás felfüggesztésének időtartama a fegyelmi eljárás lefolytatására miniszteri
rendeletben előírt határidőbe nem számít be.”
44.	§
A Hjt. a következő, 173/A. §-sal egészül ki:
„173/A. § (1) Ha a Honvédség a kártérítési felelősségét nem vitatja, a kárigény előterjesztésére
jogosult kérelmére a kártérítési eljárás során megállapításra kerülő kártérítés, illetve sérelemdíj
terhére előleget állapíthat meg.
(2)	A Honvédség az előleg megállapítására irányuló kérelemről indokolt határozatban dönt. Az
előleg iránti kérelem tárgyában hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek nincs helye, az az
érdemi határozattal szemben előterjesztett jogorvoslati kérelem keretében támadható.”
45.	§
A Hjt. 175. § (1) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek
és a 175. § (1) bekezdés b) pontja a következő be) alponttal egészül ki:
(A kártérítés összegének kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni
azt a pénzösszeget)
„bc) amelyhez a károsult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott
hozzá,
bd)	amelyhez a károsult a Honvédség által, a javára megkötött biztosítás révén jut és
be)	amelyhez a károsult a 173/A. § és a 177. § (1b) bekezdése alapján jutott.”
46.	§
A Hjt. 177. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:
14
„(1a) Az állomány hősi halottá nyilvánított tagjának elhalálozásával kapcsolatos kártérítési
eljárás az együttélő házastárs vagy élettárs, továbbá eltartott gyermek vonatkozásában a 173/A. § (1)
bekezdéstől és a 177. § (1) bekezdéstől eltérően sérelemdíj -előleg megállapításával és a kárigény
előterjesztésére történő felhívással, hivatalból indul.
(1b) Ha a kárigény jogalapja nem vitatott, az állomány a Magyar Honvédség halottjává vagy a
katonai szolgálat halottjává nyilvánított tagjának elhalálozásával kapcsolatos kártérítési eljárás a
miniszter ez irányú döntése esetén az együttélő házastárs vagy élettárs, továbbá eltartott gyermek
vonatkozásában a 173/A. § (1) bekezdéstől és a 177. § (1) bekezdéstől eltérően sérelemdíj-előleg
megállapításával és a kárigény előterjesztésére történő felhívással, hivatalból indul.
(1c) Ha a kártérítési eljárás hivatalból indul, az (1) bekezdés szerinti elbírálási határidő az
összegszerűen meghatározott kárigénynek az eljáró szervhez történő beérkezését követő napon indul.
(1d) Ha a kártérítési eljárás hivatalból indul, az (1a) vagy (1b) bekezdés alapján sérelemdíj-
előleget állapítottak meg és a kárigény előterjesztésére az állomány tagja halálának bekövetkezésétől
számított három éven belül nem kerül sor, az eljáró honvédségi szervezet a sérelemdíj-előleg
összegével megegyező összegű sérelemdíj megállapításáról rendelkező határozatot hoz.”
47.	§
A Hjt. 180. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az állomány tagjának szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik
meg, a munkáltatói jogkört gyakorló jognyilatkozata ellen szolgálati panasz benyújtására az elhunyt
közeli hozzátartozója, illetve élettársa jogosult, akire a panasz benyújtása és elbírálása során az
állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
48.	§
A Hjt. a következő 197/B. §-sal egészül ki:
„197/B. § A 88. § (4a) bekezdése szerinti hatáskört a KNBSZ hivatásos állományú tagja
vonatkozásában a KNBSZ főigazgatója gyakorolja.”
49.	§
A Hjt. 213. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Önkéntes tartalékos szolgálati viszony miniszteri rendeletben meghatározottak szerint
határozott vagy határozatlan időre létesíthető. A határozott idejű tartalékos szolgálat a vállalt
szolgálati idő lejártával, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint, a szerződés módosításával
meghosszabbítható.”
50.	§
A Hjt. 215. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Megszűnik az önkéntes tartalékos szolgálati viszony akkor is, ha)
a)	az önkéntes tartalékos katona hivatásos, szerződéses, honvéd tisztjelölt vagy honvéd altiszt-
jelölt szolgálati viszonyt létesít,
15
b)	az önkéntes tartalékos katona miniszteri rendeletben meghatározott más típusú önkéntes
tartalékos szolgálati viszonyt létesít,”
51.	§
A Hjt. 219. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szolgálati járandóságban nem részesülő önkéntes tartalékos katona miniszteri rendeletben
meghatározottak szerint szerződéskötési díjra vagy rendelkezésre állási díjra jogosult.”
52.	§
A Hjt. 224. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 143. §-t az elhunyt nyugállományú katonára is alkalmazni kell, azzal, hogy alkalmazása
során az állomány tagja alatt a nyugállományú katonát is érteni kell.”
53.	§
A Hjt. 225. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 140. § (2) bekezdés h) pontja a honvéd tisztjelöltre utolsó tanéve megkezdése évének
július 1-jétől alkalmazható.”
54.	§
A Hjt. 233. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 140. § (2) bekezdés h) pontja a honvéd altiszt-jelöltre utolsó tanéve megkezdése évének
július 1-jétől alkalmazható.”
55.	§
A Hjt. 237/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban
résztvevő önkéntes tartalékos állomány tekintetében a 219. §-ban foglaltaktól kedvezőbb szabályok
is megállapíthatóak.”
56.	§
(1)	A Hjt. 238. § (2) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„5. az önkéntes tartalékos szolgálati viszony típusait, az önkéntes tartalékos katona behívásának
rendjét, a szolgálatteljesítés átütemezésének, elhalasztásának módját, feltételeit és következményeit,
valamint az ezekre vonatkozó kérelmek elbírálásának rendjét,”
(2)	A Hjt. 238. § (2) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
16
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„18. az illetmény, az ösztöndíj, a végkielégítés, a visszailleszkedési támogatás, a szerződés-
hosszabbítási díj, a teljesítményjuttatás, a jubileumi jutalom, a szabadságmegváltás, a túlszolgálati
díj és a céljuttatás megállapítására és folyósítására vonatkozó szabályokat,”
(3)	A Hjt. 238. § (2) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„20. az illetménypótlékok, egyéb pótlékok - ide nem értve a területi pótlékot -, valamint a
szerződéskötési díj és a rendelkezésre állási díj jogosultságával, megállapításával, kifizetésével
kapcsolatos szabályokat,”
(4)	A Hjt. 238. § (2) bekezdés 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„24. a napi és a heti szolgálatteljesítési időre, a szolgálatteljesítési időkeretre, különösen annak
kiszámítására és az elszámolásra vonatkozó végrehajtási szabályokat, a szolgálatteljesítési idő
egyenlőtlen, vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztására, a túlszolgálat, az ügyelet, a
készenlét elrendelésére, nyilvántartására és az ezt követő pihenőidő kiadására, valamint az
ellentételezésük nyilvántartására, a visszarendelés következtében szolgálatteljesítéssel töltött idő
ellentételezésére, a szabadság nyilvántartására és kiadására vonatkozó szabályokat, továbbá az olyan
jellegű szolgálati beosztásokat, melyekhez az éves szolgálatteljesítési időkeret kapcsolható,”
(5)	A Hjt. 238. § (2) bekezdés 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„39. a Honvédség által nyújtott tanulmányi támogatás formáját és mértékét, a tanulmányi
szerződés megkötésének feltételeit, a megtérítési kötelezettség érvényesítésének rendjét és a fizetési
könnyítés és a mentesítési eljárás szabályait.”
57.	§
A Hjt. 247/E. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a (3) bekezdés b) pontja szerinti mértéknél
legfeljebb kéthavi mértékkel magasabb összegű visszailleszkedési támogatásra jogosult a legénységi
állomány tagja, ha szolgálati viszonya megszűnésekor legalább három év időtartamra miniszteri
rendeletben meghatározott feltételekkel önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít.”
58.	§
A Hjt. 147. alcíme a következő 247/O. és 247/P. §-sal egészül ki:
„247/O. § E törvénynek az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról
szóló 2016. évi ... törvénnyel módosított 92. § (5) bekezdése alapján az állomány tagja honvédelmi
szolgálati díjában 2017. január 1-jétől valamennyi, hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött
tényleges, beszámítás és szorzószámok nélkül számított szolgálati idejét figyelembe kell venni.
Ennek érdekében az állomány érintett tagjai honvédelmi szolgálati díjra jogosító szolgálati idejét
2017.	március 31 -ig kell ismételten megállapítani, és a 2017. január 1. és március 31. között keletkező
illetménykülönbözetet legkésőbb a 2017. április havi illetménnyel együtt kell kifizetni.
17
247/P. § Az állomány elhunyt tagjának, valamint az elhunyt nyugállományú katonának a 2017.
január 1-jén árvaellátásban részesülő árvája vonatkozásában az árvák kiegészítő támogatásának
megállapításáról szóló határozatokat 2017. június 30-ig kell meghozni."
59.	§
A Hjt.
1.	17. § (1) bekezdésében a „honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint
a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a
továbbiakban: Hvt.)” szövegrész helyébe a „Hvt.” szöveg,
2.	26. § (1) bekezdésében a „kapcsolatrendszerét” szövegrész helyébe a
„kapcsolatrendszerét, azzal, hogy a munkavédelmi érdekképviseleti választásra és a
munkavédelmi érdekképviselet működésére e fejezet rendelkezéseit megfelelően
alkalmazni kell” szöveg,
3.	38. § (2) bekezdés a) pontjában a „nem kell kikötni” szövegrész helyébe a „nem
köthető ki” szöveg,
4.	41. § (2) bekezdésében a „kinevezésekor” szövegrész helyébe a
„kinevezésekor, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint” szöveg,
5.	44. § (2) bekezdésében a „kinevezésre és az áthelyezésre” szövegrész helyébe
a „kinevezésre, áthelyezésre és a szolgálati beosztás ellátására történő megbízásra” szöveg,
6.	45. § (1) bekezdésében az „az 5 évet” szövegrész helyébe az „a tíz évet”
szöveg,
7.	69. § (2) bekezdésében az „akkor tagadhatja meg” szövegrész helyébe a
„különösen akkor tagadhatja meg” szöveg,
8.	98. § (1) bekezdésében az „Az alapkiképzés időszakában a” szövegrész
helyébe az „Az alapkiképzésben érintett személyi állományra irányadó” szöveg,
9.	105. § (3) bekezdés c) pontjában a „nemzetközi kötelezettségen” szövegrész
helyébe a „nemzetközi kötelezettséggel összefüggő feladatvégzésre kijelölésen” szöveg,
10.	113. § (2) bekezdésében a „t) pontja” szövegrész helyébe a „b), c) és t) pontja”
szöveg,
11.	123. § (5) bekezdésében az ,f)-s) pontja” szövegrész helyébe az ,f)-s) és v)
pontja” szöveg,
12.	130. § (1) bekezdésében a „követelését” szövegrész helyébe a „követelését a
141/A. és 141/B. § szerinti esetek kivételével” szöveg,
13.	135. § (1) bekezdés c) pontjában a „szabadságról, a munkaszüneti és a
pihenőnapról” szövegrész helyébe a „szabadságról, a munkaszüneti napról, a pihenőnapról
és a szolgálatteljesítés alóli mentesülésről” szöveg,
14.	191. § (2) bekezdésében az „a 34/A. §” szövegrész helyébe az „a 31. § (4)
bekezdése, a 34/A. §” szöveg,
15.	194. § (1) bekezdésében a „legfeljebb hat hónapig” szövegrész helyébe a
„legfeljebb hat hónapig, vagy a 46. § (1) bekezdés v) pontja szerinti esetben az ott
meghatározott időtartamig” szöveg,
16.	225. § (2) bekezdésében a „83-91. §” szövegrész helyébe a „83-87. §, a 91. §”
szöveg,
17.	225. § (2) bekezdésében a „142-144. §” szövegrész helyébe a „142-144/B. §”
szöveg,
18.	233. § (2) bekezdésében a „142-144. §” szövegrész helyébe a „142-144/B. §”
szöveg,
19.	237/A. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1) és
(1a) bekezdés” szöveg,
18
20.	2. mellékletében foglalt táblázat 2. sorának 2.1. pontjában a „kötelező
várakozási idő letelte előtti” szövegrész helyébe a „kötelező várakozási idő letelte előtti
kinevezést, valamint a posztumusz elismerésként tábornoki rendfokozatba történő”
szöveg, valamint
21.	2. mellékletében foglalt táblázat 2. sorának 2.2. pontjában a „határozott időre
szóló előléptetést” szövegrész helyébe a „határozott időre szóló, valamint a posztumusz
elismerésként történő előléptetést” szöveg
lép.
60.	§
Hatályát veszti a Hjt.
a)	137. § (4) bekezdése, valamint
b)	219. § (5) bekezdése.
10.	A honvédek jogállásával, valamint a hadigondozással összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2014. évi XCVII. törvény hatályon kívül helyezése
61. §
Hatályát veszti a honvédek jogállásával, valamint a hadigondozással összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2014. évi XCVII. törvény.
11.	A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2015. évi XLIII. törvény hatályon kívül helyezése
62. §
Hatályát veszti a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi XLIII. törvény.
12.	Záró rendelkezések
63. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2017. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A 6-13. §, a 15. § és a 16. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
19
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a következő törvények módosításával a Magyar Honvédség személyi állományát,
valamint általánosságban a honvédelem ügyét érintő kérdéseket kíván a hatékonyabb közfeladat-
ellátás érdekében szabályozni:
-	a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,
-	a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény,
-	az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény,
-	fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény,
-	a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény,
-	az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló
2010. évi XC. törvény,
-	a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény,
-	a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény,
-	a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény.
A Javaslat a következő törvények technikai deregulációját is szolgálja:
-	a fegyveres erőknél 1945. március 31. és 1954. október 31. között szolgálatot teljesítettek
hadigondozásáról szóló 1994. évi XLVI. törvény,
-	a honvédek jogállásával, valamint a hadigondozással összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2014. évi XCVII. törvény,
-	a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2015. évi XLIII. törvény.
A Javaslat a következő főbb témaköröket öleli fel:
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításának célja a Magyar
Honvédség személyi állományába tartozó közalkalmazottak jubileumi jutalmának alapjául szolgáló
illetménye számításának kiegészítése a honvédelmi ágazati pótlékkal.
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításának célja a hadigondozási ellátások
rendszerszerű áttekintése, a rendszeres pénzbeli ellátások 2018. évtől történő egyszeri megemelése,
majd az ezt követő évektől azok rendszeres, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
LXXXI. törvény 62. §-a szerinti emelése, továbbá a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati
kérdések tisztázása.
Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény
módosításának célja a különleges jogrend idejére gazdasági anyagi szolgáltatás céljából
igénybevételre kijelölt és bejelentésre kötelezett repülőterek honvédelmi funkciójának megóvása.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításának célja a kiadmányozási jog átruházása
szabályai körében a honvédelmi és rendvédelmi ágazati sajátosságok megjelenítése.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása a honvédelmi szervezet saját halottjává
nyilvánított közalkalmazott és a közszolgálat halottjává minősített személy családjáról való
gondoskodás keretében az elhunyttal szemben fennálló honvédségi követelések elengedhetőségét
biztosítja. A Javaslat kiegészíti továbbá a Hvt.-t annak érdekében, hogy a minisztériumi
háttérintézmények és központi hivatalok integrációjával összefüggésben a másodfokon eljáró szervek
a miniszter által honvédelmi kérdésben kiadott szakhatósági állásfoglalást érintő fellebbezés esetén
kötelesek legyenek a miniszter véleményének kikérésére és figyelembe vételére, továbbá a Javaslat a
veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárásokkal összefüggésben tartalmaz az
20
általános szabályoktól eltérő rendelkezéseket. Emellett a Javaslat tartalmi dereguláció keretében az
önkéntes tartalékos jogviszony típusait, illetve az annak típusaihoz kapcsolt részletszabályokat
rendeleti szintre kívánja leszállítani.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása a jubileumi jutalomra
jogosító idő megállapításával kapcsolatosan terminológiai pontosítást tartalmaz a katonai szolgálati
viszony beszámítására vonatkozóan.
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosításának célja a részletes
indokolásban kifejtettek szerint a Magyar Honvédség állományába tartozó elhunytak hozzátartozóiról
való gondoskodás területén a kártérítési eljárás, a követelések elengedése és az árvák kiegészítő
támogatása szabályozásának módosítása, a posztumusz előléptetés, kinevezés szabályainak törvényi
szinten történő rendezése, valamint a jogalkalmazási tapasztalatok alapján szükségessé vált
módosítások, pontosítások átvezetése.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. és 2. §-hoz
A Javaslat meg kívánja teremteni annak törvényi alapját, hogy a Magyar Honvédségnél
foglalkoztatott közalkalmazottak esetében a honvédelmi ágazati pótlék a jubileumi jutalom alapjául
szolgáló illetménybe beszámításra kerülhessen. E lehetőség a honvédelmi tárcánál különböző
jogviszonyokban foglalkoztatottak jövedelmi helyzetének közelítését szolgálná. A cél eléréséhez
szükséges a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXX. törvény módosítása, mind a
jubileumi jutalom számításának szabályai tekintetében, mind az ágazati beszámítási szabályokhoz
szükséges felhatalmazó rendelkezés megalkotása vonatkozásában. A felhatalmazó rendelkezés
kidolgozása során a Javaslat figyelemmel volt arra is, hogy a belügyminiszter irányítása alatt álló
rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak részére a rendvédelmi ágazati pótlék
szintén beszámít a jubileumi jutalom alapjába.
A 3. §-hoz
A Javaslat megszünteti a törvényi szabályozásban jelenleg is meglévő inkoherenciát annak
egyértelművé tételével, hogy a fegyveres erőknél 1945. március 31. és 1954. október 31. között
szolgálatot teljesítettek hadigondozásáról szóló 1994. évi XLVI. törvény hatálya alá tartozó
személyek vonatkozásában az 1954. október 31-ét követő időszakban a szolgálattal összefüggésben
bekövetkező veszteségek nem jogosítanak hadigondozásra. E személyek, illetve családtagjaik - az
egyéb feltételek fennállása esetén - a jogállásukat szabályozó jogszabályok vonatkozó rendelkezései
(különösen kártérítés, szociális gondoskodás stb.) alapján részesülhetnek kompenzációban.
A 4. §-hoz
E rendelkezés pontosítja a „légitámadás” és a „hadművelet” Hdt.-beli értelmező rendelkezését,
amely jelenlegi formájában („légitámadás és hadművelet”) értelmezési problémákat okozhat a
jogalkalmazásban.
Az 5. §-hoz
A gyakorlati jogalkalmazási tapasztalatok alapján számos esetben fordul elő, hogy a kérelmező
csak azért nem részesülhet hadigondozásban, mert - bár szülője (vagy volt hadigondozott családtag
esetén unokája, gyermeke, testvére vagy féltestvére) valóban a szolgálat következtében halt meg vagy
vált hadirokkanttá - valamilyen (pl. politikai) oknál fogva elmaradt a hadigondozásba vétele, vagy
21
nem tudja okirattal igazolni, hogy korábban fennállt a hadigondozási ellátás iránti igénye. A
módosítás ezt a méltánytalan helyzetet kívánja orvosolni.
A 6. §-hoz
Az ellátás értékállóságának megőrzése érdekében indokolt az egyszeri 25%-os, majd az követően
évente az adott tárgyévre irányadó nyugdíjemelés százalékos mértékével megegyező mértékű emelés.
A 7. §-hoz
Az ápolási pótlék értékállóságának megőrzése, valamint funkciójának maradéktalan betöltése
érdekében indokolt az egyszeri 100%-os, majd az követően évente az adott tárgyévre irányadó
nyugdíjemelés százalékos mértékével megegyező mértékű emelés.
A 8. §-hoz
Az ellátás értékállóságának megőrzése érdekében indokolt az egyszeri 25%-os, majd az követően
évente az adott tárgyévre irányadó nyugdíjemelés százalékos mértékével megegyező mértékű emelés.
A 9. §-hoz
Sajátos élethelyzetük miatt indokolt a munkaképességüket 67,5%-ban elvesztett és 50%-os
egészségkárosodást szenvedett hadiárvák részére az ellátás egyszeri 100%-os emelése, majd az ellátás
értékállóságának megőrzése érdekében valamennyi hadiárva esetében évente az adott tárgyévre
irányadó nyugdíjemelés százalékos mértékével megegyező mértékű emelés.
A 10-12. §-hoz
Az ellátás értékállóságának megőrzése érdekében indokolt évente az adott tárgyévre irányadó
nyugdíjemelés százalékos mértékével megegyező mértékű emelés.
A 13. §-hoz
Ahhoz, hogy a temetési hozzájárulás be tudja tölteni a funkcióját, szükséges a Javaslatban
meghatározott mértékű emelés.
A 14. §-hoz
A Javaslat szövegpontosítást tartalmaz annak érdekében, hogy a térítésmentesen biztosítható,
életvitelt javító eszközök listája a jövőben kormányrendeletben foglaltak szerint kerülhessen
biztosításra.
A 15. §-hoz
A rendelkezés a hivatkozott jogszabályhelyek szerinti juttatások rendszeres emelésének jogalapját
teremti meg.
A 16. §-hoz
22
A rendelkezés az átmenetet segítő szabályként kimondja, hogy a rendszeres, pénzbeli
hadigondozási ellátások 2018. január 1-jén hatályba lépő emelését az ezen időpontot megelőzően
megállapított ellátásokra is alkalmazni kell.
A 17. §-hoz
A javaslat a Hdt. 18. §-ának módosításához kapcsolódó felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.
A 18. §-hoz
A hatályon kívül helyezés szükségessége abból ered, hogy indokolt megszüntetni a Hdt. és a
fegyveres erőknél 1945. március 31. és 1954. október 31. között szolgálatot teljesítettek
hadigondozásáról szóló 1994. évi XLVI. törvény közötti inkoherenciát e rendelkezéssel és
egyidejűleg a Hdt. 1. §-ának módosításával.
A 19. §-hoz
Az (1) bekezdéshez:
A módosítás célja, hogy a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges
jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek
végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII.22.) Korm. rendelet 5. melléklete alapján különleges jogrend
idejére gazdasági anyagi szolgáltatás céljából igénybevételre kijelölt és bejelentésre kötelezett
repülőterek honvédelmi funkciójának megóvása érdekében a honvédelemért felelős miniszter is
egyetértési joggal rendelkezzen a kizárólag sportcélú használatra létrehozott repülőterek
vonatkozásában az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi
LXV. törvény 5. § (5) bekezdése szerinti méltányossági jogkör gyakorlása során.
A (2) bekezdéshez:
A rendelkezés a honvédelemért felelős miniszter egyetértési jogát a hatálybalépéskor már fennálló
elidegenítési és terhelési tilalmakra is kiterjeszti, annak érdekében, hogy a honvédelmi érdek mint
közérdek ezen esetek vonatkozásában is érvényesülhessen.
A 20. §-hoz
Az önkéntes tartalékos katonák szolgálati viszonyára vonatkozó szabályozás rugalmasabbá tétele
érdekében a Javaslat az önkéntes tartalékos szolgálati viszony típusait, illetve az annak típusaihoz
kapcsolt részletszabályokat rendeleti szinten kívánja megjeleníteni, melyhez szükséges a fegyveres
biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvényből
az önkéntes védelmi tartalékos katonákra vonatkozó kifejezett utalás elhagyása, helyette pedig
körülíró megfogalmazás alkalmazása.
A 21. §-hoz
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 61. § (1) bekezdése a honvédelemért felelős
miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezete vonatkozásában eltéréseket enged, mivel e
minisztériumba integráltan működik a Honvéd Vezérkar, továbbá speciális helyzetet teremt, hogy a
minisztérium állományába a Hjt. hatálya alá tartozó, szolgálati viszonyban álló személyek is
tartoznak. Indokolt az ilyen jogviszonyban álló vezetőkre figyelemmel a kiadmányozási jog
átruházásának szabályait pontosítani annak érdekében, hogy az átruházás a Hjt. szerinti szolgálati
viszonyban álló, vezetői beosztást beöltő személyre is megtörténhessen. Figyelemmel arra, hogy
23
hasonló jellegű speciális szabály megalkotása szükséges a Belügyminisztérium és a rendvédelmi
szervek hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, vezető beosztással rendelkező állománya
vonatkozásában, a Javaslat ezen személyi kör vonatkozásában is kezelni kívánja a kiadmányozási jog
átruházását.
A 22. §-hoz
A Javaslat meg kívánja teremteni annak lehetőségét, hogy a Magyar Honvédségnél foglalkoztatott,
a honvédelmi szervezet saját halottjává nyilvánított közalkalmazott és a közszolgálat halottjává
minősített személy családjáról való gondoskodás keretében az elhunyttal szemben fennálló
honvédségi követelések miniszteri mérlegelés alapján, részben vagy egészben elengedésre
kerülhessenek. Figyelemmel arra, hogy ez az államháztartásról szóló 2011. év CXCV. törvény (a
továbbiakban: Áht.) 97. § (1) és (3) bekezdése értelmében törvény eltérő rendelkezése hiányában csak
kisösszegű (százezer forintot el nem érő értékű) követelés vonatkozásában tehető meg, szükséges
eltérő törvényi szabály megalkotása a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a
különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben (a
továbbiakban: Hvt.).
A 23. és a 24. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy a honvédelmi érdek szempontjából kivételesen indokolt esetben a
Honvédség szervezeteinek elhelyezése és feladatainak ellátása ideiglenesen más ingatlanhasználati
jogviszony alapján is biztosítható.
A Javaslat a honvédelmi célra ideiglenesen használatba vett ingatlanokra vonatkozó építésügyi,
munkavédelmi, környezetvédelmi tárgyú közigazgatási eljárásokban - az ingatlanhasználati
jogviszony hatálya alatt - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium
vagyonkezelésében lévő ingatlanokra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.
Figyelemmel arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) háttérszerveinek
integrációja következtében több, elsőfokú honvédelmi szakhatósági hatáskörrel rendelkező szerv
beolvadt a HM-be, ezen szervektől a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)
hatáskörébe került a szakhatósági hatáskörök gyakorlása. Ha azonban ilyen szakhatósági állásfoglalás
kétfokú hatósági eljárásban kerül kiadásra, a másodfokú eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás
és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 104. § (2)
bekezdésének alkalmazása arra vezethet, hogy a másodfokon eljáró szerv honvédelmi szakkérdésben
felülbírálhatja a miniszter álláspontját. A miniszter ágazati irányítási hatásköre megőrzése érdekében
az Javaslat kisegítő szabály beiktatására irányul, mely előírná a szakhatósági állásfoglalás
fellebbezésben érintett része vonatkozásában a miniszter véleményének ismételt kikérését és
figyelembe vételét.
A 25. §-hoz
A Hvt.-ben szükséges pontosítani a Magyar Honvédség személyi állományába tartozó személyek
körét, mivel az jelenleg csak a kormánytisztviselőket említi, a kormányzati ügykezelőket nem. Ezen
felül az önkéntes tartalékos katonák szolgálati viszonyára vonatkozó szabályozás rugalmasabbá tétele
érdekében a Javaslat az önkéntes tartalékos szolgálati viszony típusait, illetve az annak típusaihoz
kapcsolt részletszabályokat rendeleti szinten kívánja megjeleníteni, melyhez szükséges a Hvt.-ből az
önkéntes védelmi és műveleti tartalékos katonákra vonatkozó kifejezett utalás elhagyása.
A 26. §-hoz
24
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) a
jubileumi jutalomba beszámítható jogviszonyok között a hivatásos szolgálati jogviszonyt említi.
Mivel a Kttv. más jogszabályhelyei a Hjt. szerinti szolgálati viszonyt „katonai szolgálati jogviszony”
néven említi, szükséges e jogviszony megjelenítése a Kttv. vonatkozó rendelkezésében, azzal, hogy
mivel Hjt. alapján csak a hivatásos és szerződéses tiszti, valamint altiszti állomány jogosult jubileumi
jutalomra, a jogosító időkbe pedig a közszolgálati, valamint a kormányzati szolgálati jogviszony
időtartama is beleszámít, a Kttv. szerinti beszámítási szabályba is csak a tiszti, altiszti szolgálati
viszonyt indokolt beilleszteni, azzal, hogy maga a ”katonai szolgálati jogviszony” kifejezés a Hjt.
fogalomrendszeréből adódóan a hivatásos és a szerződéses szolgálati viszonyt is lefedi.
A 27. §-hoz
Az (1) bekezdéshez:
A Javaslat beilleszti a Hjt.-be a posztumusz elismerésként történő előléptetés, magasabb
rendfokozatba kinevezés szabályait. Figyelemmel ezen lehetőség elismerés jellegére indokolt az
előmenetel fogalmának pontosítása annak egyértelműsítése érdekében, hogy a posztumusz
előléptetés, magasabb rendfokozatba kinevezés ne képezze az előmeneteli rendszer részét.
A (2) bekezdéshez
Az önkéntes tartalékos katonák szolgálati viszonyára vonatkozó szabályozás rugalmasabbá tétele
érdekében a Javaslat az önkéntes tartalékos jogviszony típusait, illetve az annak típusaihoz kapcsolt
részletszabályokat rendeleti szinten kívánja megjeleníteni, melyhez szükséges a Hjt. önkéntes
tartalékos katonákra vonatkozó értelmező rendelkezésének olyan irányú pontosítása, hogy az a
jövőben ne tartalmazzon utalást az önkéntes tartalékos szolgálati viszony különböző típusaira.
A 28. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a posztumusz elismerésként történő előléptetés, magasabb rendfokozatba
történő kinevezés a Javaslat által a Hjt.-be beiktatásra kerülő szabályai nem zárják ki a tábornoki
rendfokozatba történő kinevezést, illetve a tábornoki rendfokozati csoporton belüli előléptetést, mint
posztumusz elismerést, az Alaptörvénnyel való összhang megteremtése érdekében ezen jogköröket a
köztársasági elnök Hjt.-ben meghatározott hatáskörei közé szükséges beemelni.
A 29. §-hoz
A szolgálati helyre történő visszarendelés szabályainak pontosításával a Javaslat egyrészt beilleszti
a visszarendelés jogalapjául szolgáló rendelkezésbe a szolgálatteljesítés alóli mentesülést, mint olyan
időszakot, mely során a visszarendelés csak különösen indokolt esetben alkalmazható. A Javaslat
továbbá meghatározza a visszarendelés következtében szolgálatteljesítéssel töltött idő
ellentételezésének kereteit, a részletek szabályozását miniszteri rendelet szintjére utalva.
A 30. §-hoz
A Javaslat az állomány munkaerő-piaci hatásoknak való kitettségének ellensúlyozása, a Magyar
Honvédség megtartó erejének növelése érdekében megteremti annak jogalapját, hogy már a szolgálati
viszony létesítéskor mindhárom állománycsoport esetében lehetőség legyen a legfeljebb 10 év
időtartamra történő szerződéskötésre azzal, hogy tiszt és altiszt esetén az 5 éves, legénységi
állományú esetében a 3 éves minimális alsó határ megmaradna.
A 31. §-hoz
25
A Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az alapkiképzés teljesítésére a szolgálati viszonyt
létrehozó szerződésben meghatározott határidő legfeljebb a szerződéskötés napjától számított egy
évig terjedően meghosszabbítható legyen, ha az alapkiképzést az állomány tagja az eredeti határidőig
önhibáján kívüli okból a próbaidő alatt nem teljesíti. Az önhiba fogalmának kifejtését a Javaslat
miniszteri rendeleti szintre kívánja utalni. A módosítás indoka, hogy a szerződéses pályakezdő,
valamint a szerződéses közkatona és legénységi állomány alapkiképzése során előfordul, hogy
kiképzési baleset vagy más sérülés miatt az érintett személy nem tudja befejezni az alapképzést. Több
esetben a következő kiképzési ciklus során még a próbaidőn belül teljesíthető az alapkiképzés,
előfordul azonban olyan eset, amikor az ismételt alapkiképzés vége túlnyúlik a próbaidőn, így nem
méltányos az érintettekkel szemben, ha a határidő-hosszabbítás lehetősége nélkül, önhibán kíván
kívüli ok miatt, a törvény erejénél fogva megszűnik a szolgálati viszonyuk.
A 32. §-hoz
Az (1) bekezdéshez:
A Javaslat e rendelkezésének célja annak megalapozása, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági
Szolgálatnál (a továbbiakban: KNBSZ) a nemzetbiztonsági szolgálati viszony létesítésére tervezett,
nem hivatásos szolgálati jogviszonyból érkező személy a képzésének idejéig beosztásba helyezés
nélkül, rendelkezési állományban tartható legyen addig, amíg a szakmai képesítést megszerzi, illetve
a katonai alapkiképzést teljesíti. A módosítási javaslat célja, hogy megteremtse a KNBSZ-nél történő
foglalkoztatás érdekében egy évig rendelkezési állományban tartható, közben kiképezhető keretet
úgy, hogy ne kelljen a hatályos törvényi előírás miatt a felvételre tervezett személyt addig beosztásba
helyezni, amíg a szakmai képesítés megszerzésével annak teljes alkalmasságáról a szervezet meg nem
győződik. A rendelkezés beillesztésével biztosítható, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzésen túl a
tervezett konkrét beosztásra való alkalmasság is megállapítható legyen a rendelkezési állományban
tartás ideje alatt.
A (2) bekezdéshez:
A hatályos szabályozás szerint a rendelkezési állományból beosztásba történő áthelyezés,
kinevezés esetén, amennyiben volt utolsó beosztás, csak az utolsó beosztás szintjét kell figyelembe
venni, minden más paramétert (előmeneteli rend, Munkakör Azonosító Kód) nem. Ez hosszabb ideig
tartó rendelkezési állomány esetén problémákat okozhat, mivel a rendelkezési állomány időtartama
alatt az érintett rendfokozatban történő előmenetele nem szakad meg. A javasolt módosítás szerint
azonban az utolsó beosztás minden paraméterét figyelembe kell venni, a szabályozás csak a
tekintetben differenciál, hogy a rendelkezési állományba helyezés jogcímétől függően mely beosztás
tekintendő e szabály alkalmazásában „utolsó beosztás”-nak.
A 33. §-hoz
A hatályos szabályozás a vezénylés egyes eseteire lehetővé teszi a vezénylés időtartamára az
állomány tagjának egy rendfokozattal magasabb rendfokozatba történő előléptetését, kinevezését,
vagy részére eggyel alacsonyabb rendfokozat megállapítását. Bár a szabályozás kimondja, hogy ezen
döntések a vezénylés időtartamára szólnak, a jogalkalmazás során - különös tekintettel azon esetre,
amikor ezen döntés egyben köztársasági elnöki jogkört is képez - a vezénylés megszűnésekor,
megszüntetésekor a vezényelt korábbi rendfokozatba való visszahelyezése gyakorlati problémákba
ütközött. A Javaslat e helyzetet kívánja feloldani a rendfokozat a vezénylés megszűnésével,
megszüntetésével történő, ipso iure megszűnésének kimondásával.
A 34. §-hoz
Az (1) bekezdéshez
26
A Javaslat miniszteri rendelet szintjére utalja a legalább öt év szolgálati viszonnyal rendelkező
legénységi állomány önkéntes tartalékosi szolgálat vállalásához kapcsolódó, magasabb összegű
visszailleszkedési támogatásra való jogosultság feltételrendszerének meghatározását.
A (2) bekezdéshez
Az önkéntes tartalékos állomány utánpótlási bázisának részét képező volt szerződéses katonák
fokozott ösztönzése érdekében a Javaslat kiterjeszti a Hjt. 74. § (3) bekezdése szerinti, legfeljebb
kéthavi juttatásra való jogosultság potenciális személyi körét a legénységi állomány öt évnél
kevesebb szolgálati idővel a honvédséget elhagyó tagjaira is, feltéve, hogy a szerződéses állományból
történő leszereléskor legalább három év időtartamra, miniszteri rendeletben meghatározott
feltételekkel önkéntes tartalékos jogviszonyt létesítenek.
A 35. §-hoz
A Javaslat a szolgálati viszony törvény erejénél fogva történő megszűnését mondja ki arra az
esetre, ha az állomány tagjának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálata neki
felróható okból - miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül - nem kerül elvégzésre. A
módosítás indoka, hogy jelenleg a szolgálati viszony megszüntetésének kezdeményezésére
vonatkozó kötelezettséget ezen estre nézve miniszteri rendelet mondja ki, a szolgálati viszony
kifejezetten ilyen jogalapon történő megszűnésére nézve azonban a Hjt. hatályos szövege nem
tartalmaz rendelkezést.
A 36. §-hoz
A tanulmányi támogatások elengedésére vonatkozó, a Honvéd Vezérkar főnökét megillető
mérlegelési jogkört jelenleg miniszteri rendelet tartalmazza, amely azonban az Áht. 97. § (1) és (3)
bekezdése értelmében törvény eltérő rendelkezése hiányában, rendeleti szinten csak kisösszegű
(százezer forintot el nem érő értékű) követelés elengedésére terjedhet ki. A mérlegelésen alapuló
döntés törvényben történő megjelenítése azonban megteremti annak jogi alapját, hogy a követelés
ezen összeget meghaladóan is elengedésre kerülhessen.
A 37. §-hoz
A szolgálati viszony és a rendvédelmi szervek állományának hivatásos szolgálati jogviszonya
közötti átjárhatóság növelése érdekében a Javaslat a honvédelmi szolgálati díjra való jogosultság
szempontjából figyelembe veendő időszakok közé beemeli a rendvédelmi szerveknél hivatásos
szolgálati jogviszonyban töltött tényleges, beszámítás és szorzószámok nélkül számított szolgálati
időt.
A 38. §-hoz
A Javaslat e rendelkezéssel a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 46. § (1) bekezdés d) és e) pontjával kívánja összhangba hozni a Hjt.-
t, melynek hatályos szabálya az állományba tartozó szülőpárokra nézve az egészségügyi szabadságra
való együttes jogosultságot állapít meg, az Ebtv. 2016. július 1-je óta hatályos szövege azonban
szülőnként állapítja meg a táppénzre való jogosultság időtartamát. Erre figyelemmel a módosítás arra
irányul, hogy az állományba tartozó szülőpárok egészségügyi szabadságra való együttes jogosultsága
csak a Hjt. 120. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetekre maradjon fenn, míg a d) és e) pont szerinti
szabadságmérték személyenként illesse meg az állomány tagjának minősülő szülőket.
A 39. §-hoz
27
A Hjt. 141. § (2) bekezdése alapján az állomány tagja az illetmény nélküli szabadság időtartamára
főszabályként nem jogosult a pénzbeli és természetbeni juttatásokra. Szükséges annak pontosítása,
hogy azon jogosultak esetén, akik esetében a jubileumi jutalom alapját képező szolgálati idő az
illetmény nélküli szabadság ideje alatt telik le, az illetmény nélküli szabadság végét követően mikor
kerüljön sor a jubileumi jutalom kifizetésére.
A 40. §-hoz
A posztumusz elismerésként történő eggyel magasabb rendfokozatba előléptetés, kinevezés, vagy
hadnagy rendfokozatba történő kinevezés lehetőségét jelenleg miniszteri rendelet tartalmazza,
szükséges azonban ennek alapvető szabályait törvényi szinten megjeleníteni. A Javaslat erre
figyelemmel módosítja a Hjt. 139. §-át, figyelembe véve, hogy a miniszter hatásköre tábornoki
rendfokozatok esetében a köztársasági elnöknél történő kezdeményezésig terjedhet.
A 41. §-hoz
A Javaslat meg kívánja teremteni annak lehetőségét, hogy az állomány elhunyt, kegyeleti
minősítéssel rendelkező tagjával szemben fennálló követelések törlésre, illetve mérlegelés alapján
elengedésre kerülhessenek az elhunyt áldozatvállalásának és életútjának elismeréseképpen, egyúttal
gondoskodást nyújtva a hátrahagyott örökösöknek. Figyelemmel arra, hogy ez az Áht. 97. § (1) és (3)
bekezdése értelmében törvény eltérő rendelkezése hiányában csak kisösszegű (százezer forintot el
nem érő értékű) követelés vonatkozásában tehető meg, szükséges ettől eltérő törvényi szabály
megalkotása. Ennek érdekében a Hjt. új rendelkezésekkel bővül melyek
-	hősi halott esetében a követelések törlését,
-	egyéb minősítéssel rendelkező elhunyt esetében a követelések kérelem alapján történő
részben vagy egészben történő elengedhetőségét
mondják ki, miniszteri hatáskörbe utalva ezen döntéseket.
A 42. §-hoz
A Javaslat ki kívánja terjeszteni az állomány elhunyt tagjának árváiról való gondoskodást, azzal,
hogy a kiegészítő hozzátartozói támogatásról - bővített jogosulti körrel - leválasztva, önálló
jogintézményként jeleníti meg az árvák kiegészítő támogatását.
A 43. §-hoz
A Magyar Honvédség tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, illetve a
katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában történő közreműködése esetén az
állomány minél szélesebb körű mozgósíthatósága indokolt, azonban e mellett a Magyar Honvédség
alapfeladatainak ellátását is szükséges biztosítani. A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ezen esetre,
lehetőségként történő előírása egyaránt biztosítaná mind az eljárás alá vont állomány, mind az eljárást
lefolytatók vonatkozásában, hogy a hivatkozott, speciális feladatellátás ne gátolja a fegyelmi
eljárások megalapozott és zökkenőmentes lebonyolítását.
A 44. és 45. §-hoz
A Javaslat - a Honvédség kártérítési felelősségére vonatkozó rendelkezések a 177. § kiegészítése
útján történő módosítására figyelemmel - törvényi szintre emeli a kártérítési előleg megállapítására
28
vonatkozó, jelenleg rendeleti szinten megjelenő szabályokat, kiegészítve a szabályozást a sérelemdíj
terhére megállapítható előleggel is.
A 46. §-hoz
A Javaslat a Honvédség kártérítési felelősségének megállapítására irányuló eljárás hivatalbóli
megindulását és sérelemdíj-előleg megállapításának kötelezettségét mondja ki hősi halottá
nyilvánított elhunyt vonatkozásában, míg egyéb minősítéssel rendelkező elhunyt esetében ezeket
miniszteri döntéshez köti. A Javaslat ezen változásokra figyelemmel pontosítja az eljárási szabályokat
a határidők tekintetében, valamint arra az esetre nézve, ha a jogosultak hivatalból indult eljárás során
nem terjesztenek elő kárigényt.
A 47. §-hoz
Ha az állomány tagjának szolgálati viszonya az állomány tagjának halála miatt következik be, a
munkáltatói jogkört gyakorló döntést hoz állomány tagjának járandóságai és az őt terhelő megtérítési
kötelezettségek megállapítása tárgyában, mellyel szemben a Hjt. jelenleg nem biztosít jogorvoslati
lehetőséget a hátrahagyott családtagok számára. A Javaslat a Hjt. 180. §-ának kiegészítésével ezen
kíván változtatni.
A 48. §-hoz
A 88. § (4a) bekezdéssel történő kiegészítéséhez kapcsolódóan a Javaslat a KNBSZ hivatásos
állománya tekintetében a tanulmányi támogatás megtérítése alóli mentesítét a KNBSZ
főigazgatójának hatáskörébe utalja, figyelemmel arra, hogy a jelenleg rendeleti szinten megjelenő
jogkör vonatkozásában is ez a szabály érvényesül.
Az 49-51. §-hoz
Az önkéntes tartalékos katonák szolgálati viszonyára vonatkozó szabályozás rugalmasabbá tétele
érdekében a Javaslat az önkéntes tartalékos jogviszony típusait, illetve az annak típusaihoz kapcsolt
részletszabályokat rendeleti szinten kívánja megjeleníteni, melyhez szükséges a Hjt. önkéntes
tartalékos szolgálati viszonyra vonatkozó fejezetének megfelelő módosítása is.
Az 52. §-hoz
A Javaslat az árvák kiegészítő támogatására vonatkozó rendelkezéseket az állomány
nyugállományú tagjának árvái vonatkozásában is alkalmazni rendeli, a rendelkezés az ehhez
szükséges pontosításokat állapítja meg.
Az 53. §-hoz
Az üdülési támogatás rendeleti szintű szabályai a honvéd tisztjelöltek vonatkozásában csak
tanulmányaik stádiumától függően alkalmazandóak, a Javaslat ezen rendelkezése e korlátozás
törvényi alapját teremti meg.
Az 54. §-hoz
Az üdülési támogatás rendeleti szintű szabályai a honvéd altiszt-jelöltek vonatkozásában csak
tanulmányaik stádiumától függően alkalmazandóak, a Javaslat ezen rendelkezése e korlátozás
törvényi alapját teremti meg.
29
Az 55. §-hoz
A rendelkezés megteremti annak lehetőségét, hogy a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint
(2)	bekezdés a) pontja szerinti feladatban résztvevő önkéntes tartalékos állomány vonatkozásában a
Hjt.-ben foglaltaknál kedvezőbb díjazási szabályok is megállapításra kerülhessenek.
Az 56. §-hoz
A Javaslat pontosítja a Hjt. miniszteri rendeletek megalkotására felhatalmazást adó rendelkezéseit
a Javaslat egyéb rendelkezéseiben miniszteri rendeleti szintre utalt kérdések vonatkozásában.
Az 57. §-hoz
Az önkéntes tartalékos állomány utánpótlási bázisának részét képező volt szerződéses katonák
megfelelő ösztönzése érdekében szükséges kiegészíteni a Hjt. 247/E. § (3) bekezdés szerinti átmeneti
szabályt azzal, hogy ha a leszerelő szerződéses katona a Hjt. 247/E. § (3) bekezdés b) pontja szerinti
módon számított juttatásra tart igényt, akkor e juttatást - legalább három év időtartamú, miniszteri
rendeletben meghatározott feltételekkel történő, önkéntes tartalékos szolgálati viszony vállalása
esetén - legfeljebb kéthavi mértékkel magasabb összegben kell részére kifizetni.
Az 58. §-hoz
A rendelkezés a Javaslatban foglalt módosítások végrehajtásához kapcsolódó átmeneti
rendelkezéseket illeszti be a Hjt-be.
Az 59. §-hoz
A Javaslat szövegcserés módosító rendelkezései szövegpontosító jellegűek, illetve a Javaslat
módosításaiból következő, a Hjt. belső koherenciáját megteremtő korrekciókat tartalmazzák. Érdemi
jelentőséggel a következő rendelkezések bírnak:
-	a szerződéshosszabbítás 45. § szerint szabályainak módosítása öt évről tíz vére emeli a
szerződéshosszabbítás felső korlátját,
-	a 98. § (1) pontosítása az ott szereplő, a szolgálatteljesítési időre vonatkozó eltérő
szabályokat a kiképzés alatt állományról kiterjeszti a kiképzésben részt vevő teljes
állományra, azaz a kiképzőkre is,
-	a 191. § kiegészül a 31. § (4) bekezdésére vonatkozó hivatkozással, mivel a KNBSZ-nél
nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött a szolgálati viszony létesítése, így indokolatlan a
büntetett előéletre nézve hatósági bizonyítvány bekérésre.
A 60. §-hoz
A Javaslat e rendelkezése hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A 137. § (4) bekezdése lényegében a most beiktatásra kerülő 141/A. § által lefedett esetet kezel,
ezért a tárgykör teljes felülvizsgálatára tekintettel hatályban tartása szükségtelen.
Az önkéntes tartalékos katonák szolgálati viszonyára vonatkozó szabályozás rugalmasabbá tétele
érdekében a Javaslat az önkéntes tartalékos jogviszony típusait, illetve az annak típusaihoz kapcsolt
részletszabályokat rendeleti szinten kívánja megjeleníteni, az ebből adódó felülvizsgálat
következtében a 219. § (5) bekezdés hatályban tartása szükségtelen.
30
A 61. és a 62. §-hoz
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 12. § (3) bekezdésére
figyelemmel a hivatkozott törvények a Jat. erejénél fogva történő bekövetkezése nem történhetett
meg, mivel azok sarkalatossági záradékot is tartalmaznak. Erre figyelemmel szükségessé vált e
törvények hatályon kívül helyezése.
A 63. §-hoz
A rendelkezés a Jat. 7. § (1) és (5) bekezdésére figyelemmel a törvény hatálybalépésének
időpontját állapítja meg.