﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12696. számú
törvényjavaslat
a Honvédelmi Sportszövetségről
Előadó:
Dr. Simicskó István
honvédelmi miniszter
Budapest, 2016. október
1
2016.évi	.törvény
a Honvédelmi Sportszövetségről
Az Országgyűlés abból a célból, hogy Magyarország állampolgárainak a haza védelme
iránti hazafias elkötelezettségét és áldozatkészségét az önkéntesség figyelembevételével
Magyarország nemzeti védelmi képességének fenntartásába és fejlesztésébe minél szélesebb
körben bevonja, valamint a társadalom és a honvédelem kapcsolatát erősítse, a következő
törvényt alkotja:
I.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	§
(1)	E törvény alkalmazásában
a)	civil szervezet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban:
Civil tv.) 2. § 6. pontjában ekként meghatározott fogalom,
b)	honvédelmi sportok: azok a honvédelmi ismereteket, különösen a lőkészséget, a
tájékozódási képességet, a fegyveres és fegyvertelen önvédelmet fejlesztő, továbbá speciális
technikai tudást megalapozó mozgásformák és más tevékenységek, amelyeknek a rendszeres
gyakorlása alkalmas a honvédelmi nevelés keretén belül olyan hasznosítható elméleti és
gyakorlati ismeretek megszerzésére, amelyek az állampolgárokon keresztül elősegítik hazánk
általános védelmi képességének fejlesztését.
(2)	E törvény honvédelmi sportokra vonatkozó rendelkezései nem érintik a sportról szóló
törvény sportolói jogállásra, szervezett sporttevékenységre, a sportszervezetek,
sportszövetségek, sportköztestületek működésére vonatkozó rendelkezéseit.
II.	FEJEZET
A HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG JOGÁLLÁSA
2.	§
(1)	A Honvédelmi Sportszövetség köztestület. A Honvédelmi Sportszövetség név
használatára kizárólag az e törvény által létrehozott köztestület jogosult.
(2)	A Honvédelmi Sportszövetség - a Civil tv. 32. § (2) bekezdésére figyelemmel -
közhasznú jogállású.
(3)	A Honvédelmi Sportszövetséget a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.
(4)	A Honvédelmi Sportszövetség alapszabálya létrehozhat területi szerveket vagy más
szervezeti egységeket és azokat jogi személyiséggel ruházhatja fel.
(5)	A Honvédelmi Sportszövetség jogállásával, működésével kapcsolatban az e törvényben
nem szabályozott kérdésekben
2
a)	az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény,
b)	a Civil tv. és
c)	a Polgári Törvénykönyv
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6)	A Honvédelmi Sportszövetség működésének részletes szabályait a vonatkozó
jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a Honvédelmi Sportszövetség
alapszabálya (a továbbiakban: alapszabály) határozza meg.
III.	FEJEZET
A HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG FELADATA
3.	§
(1)	A Honvédelmi Sportszövetség a honvédelmi nevelés programjaiban való közreműködés
révén, tagságán keresztül biztosítja a honvédelem ügye iránt elkötelezett állampolgárok
számára a honvédelmi sportok által a honvédelmi szempontból hasznosítható tudás
megszerzését, amelynek érdekében
a)	a honvédelmi nevelés gyakorlati megvalósítása szempontjából meghatározó országos
sportági szakszövetségek, országos sportági szövetségek és más sportszövetségek (a
továbbiakban együtt: sportszövetségek) önkéntes együttműködésével kialakítja a
honvédelmi sportok szervezésében a Honvédelmi Sportszövetségben tagként
résztvevő civil szervezetek országos, területi és helyi hálózatát,
b)	a Honvédelmi Sportszövetségben tagként résztvevő civil szervezetek országos
hálózatán keresztül kialakítja és koordinálja a honvédelmi nevelést megvalósító, a
sportról szóló törvény hatálya alá nem tartozó események, szabadidős programok
integrált működését,
c)	jogszabályban meghatározott keretek között kialakítja és működteti a katonai szolgálat
vállalásához kötött gépjárművezető képzés gyakorlati megvalósítását,
d)	a Kormány feladat- és hatáskörrel érintett tagjaival együttműködve részt vesz a
feladatait érintő, a feladataival hasonló célra rendelkezésre álló források
felhasználásának összehangolásában,
e)	támogatja a honvédelmi sportok e törvény hatálya alá tartozó célkitűzéseinek
megvalósítását szolgáló szervezeti és működési feltételeknek és az ehhez kapcsolódó
fejlesztési célkitűzéseknek a megvalósítását,
f)	támogatja a köznevelési intézmények és a felsőoktatási intézmények általános
honvédelmi nevelési tevékenységét, ennek érdekében megszervezi és koordinálja a
honvédelmi neveléshez kapcsolódó programok, szabadidős tevékenységek
végrehajtását, együttműködésben az állami, önkormányzati szervekkel, oktatási
intézményekkel, intézmény fenntartókkal és más szervezetekkel,
3
g)	segíti a köznevelési intézmény pedagógiai programjába foglalt egyéb foglalkozások
keretében a honvédelmi nevelés megvalósítását, amelynek érdekében a köznevelési
intézménnyel együttműködési megállapodást köt,
h)	részt vesz a lőkészséget fejlesztő programok és az ahhoz kapcsolódó infrastrukturális
beruházások fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósításában,
i)	támogatja a honvédelmi szempontból hasznosítható technikai ismereteket és
eszközöket igénylő tevékenységeket,
j) támogatja a honvédelmi sportokat megalapozó mozgásformák szervezett eseményeit,
továbbá a sportszövetségek hazai versenyrendszerébe nem tartozó eseményeket saját
hatáskörében szervez,
k) az érintett sportszövetségekkel együttműködve elősegíti és koordinálja a katonai
világversenyeken való részvételt.
(2)	A Honvédelmi Sportszövetség a tagok tevékenységének támogatása érdekében, illetve a
működésével összefüggésben
a)	nyilvántartást vezet a tagjairól, ellátja az ezzel összefüggő adminisztratív feladatokat,
b)	biztosítja a tagok közötti szakmai feladatok összehangolt ellátását,
c)	kialakítja és működteti az információs és továbbképzési rendszerét, segíti a tagok
korszerű szakmai munkájához szükséges ismeretek széles körben történő terjesztését,
azok alkalmazását,
d)	megállapítja a rendelkezésre álló forrásokból a tagjai részére nyújtott támogatások
elosztásának elveit, kialakítja a támogatások minőségbiztosítási rendszerét és
követelményeit.
(3)	A Honvédelmi Sportszövetség a feladatainak ellátásával összefüggésben honvédelemért
felelős miniszter részére évente március 31-ig írásos tájékoztatót készít a tevékenységéről,
gazdálkodásáról.
IV.	FEJEZET
A HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG TAGSÁGA, VEZETÉSE ÉS A MŰKÖDÉSÉNEK
ELLENŐRZÉSE
1.A tagság
4.	§
(1)	A Honvédelmi Sportszövetség az e törvényben meghatározott feladatait tagjai útján látja
el. A Honvédelmi Sportszövetség tagja az a civil szervezet lehet, amely
a)	az alapszabályt és a Honvédelmi Sportszövetség etikai kódexét (a továbbiakban: etikai
kódex) elfogadja,
4
b)	vállalja a Honvédelmi Sportszövetség feladatainak és a honvédelmi nevelés kialakított
szakmai programjának megvalósításában való közreműködést.
(2)	A tagok felvétele a Honvédelmi Sportszövetséghez benyújtott kérelem alapján történik.
A tagfelvételi kérelemről annak beérkezését követő 30 napon belül az elnökség határoz. A
tagfelvételi kérelem nem tagadható meg, ha a tag a jogszabályi és alapszabályi
rendelkezéseknek megfelel.
(3)	A Honvédelmi Sportszövetség és annak tagjai politikai tevékenységet nem folytathatnak,
működésük a politikai pártoktól független.
2.	A közgyűlés
5.	§
(1)	A Honvédelmi Sportszövetség legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok
összességéből áll. A közgyűlés részletes összetételét az alapszabály határozza meg, amely
lehetővé teheti, hogy a tagok taglétszámához igazodó arányossági elvek meghatározásával
egy tag több képviselőt is küldjön - tagsági jogokkal - a közgyűlésbe.
(2)	A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
a)	az alapszabály és az etikai kódex megállapítása és módosítása,
b)	az elnök, valamint az elnökség választott tagjainak, a felügyelő szerv
(felügyelőbizottság) elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,
c)	az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi
költségvetés (pénzügyi és szakmai terv) elfogadása,
d)	az elnökség éves beszámolójának elfogadása,
e)	döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe utal.
(3)	A közgyűlésén az elnökség tagjai, a főtitkár és a felügyelőbizottság elnöke, valamint az
alapszabály által meghatározott további személyek tanácskozási joggal vehetnek részt. E
személyek a tagi képviseleti jogukat nem gyakorolhatják.
3.	Az elnökség és az elnök
6.	§
(1)	A Honvédelmi Sportszövetség ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból
az alapszabályban meghatározottak szerint öt évre közvetlenül választott személyekből álló
elnökség.
5
(2)	Az elnökség tagjai az elnök, az alelnök, valamint az alapszabályban meghatározott
számú tag. Az elnökség tagjait a közgyűlés öt évre választja meg. Azonos tisztségre a
tisztségviselő legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.
(3)	Az elnökség tagja büntetlen előéletű, cselekvőképes magyar állampolgár lehet. Az
elnökségi tagságnak nem feltétele, hogy a jelölt a Honvédelmi Sportszövetség 4. § (1)
bekezdése szerinti tagjának a tagságába tartozzon. Az elnökség tagjának jelölt személy
igazolja a megválasztásához szükséges feltételek fennállását, amely adatok nyilvánosak.
(4)	Az elnökség ülésén állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a
honvédelemért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a sportpolitikáért felelős
miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter
képviselője. Az elnökség ülésén állandó meghívottként részt vehet a felügyelőbizottság tagja.
(5)	Az elnökség feladata a közgyűlések közötti időszakban a közgyűlés határozatainak
megfelelően a Honvédelmi Sportszövetség működésének irányítása.
7.	§
(1)	A Honvédelmi Sportszövetséget az elnök önállóan képviseli. Az elnök e jogkörét az
alapszabályban meghatározott módon, valamint esetenként és az ügyek meghatározott
csoportjaira nézve az alelnökre, főtitkárra írásban átruházhatja.
(2)	A Honvédelmi Sportszövetség alelnökeinek számát az alapszabály állapítja meg.
(3)	Az alapszabály az alelnököket felhatalmazhatja a Honvédelmi Sportszövetség általános
vagy meghatározott ügyekben történő képviseletére.
4.	A főtitkár
8.	§
(1)	A Honvédelmi Sportszövetség főtitkára Honvédelmi Sportszövetségnél
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, munkáját
az alapszabály és munkaköri leírás szabályozza.
(2)	A főtitkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, továbbá a
munkaszerződés módosításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnökség, az egyéb
munkáltatói jogokat pedig az elnök gyakorolja.
(3)	A főtitkár gyakorolja a Honvédelmi Sportszövetség ügyintéző szervezetében dolgozó
munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.
6
5.	A felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló
9.	§
(1)	A Honvédelmi Sportszövetség működését és gazdálkodását felügyelőbizottság
ellenőrzi.
(2)	A felügyelőbizottság elnökét és tagjainak legalább felét a Honvédelmi Sportszövetség
4.	§ (1) bekezdése tagságából a közgyűlés választja meg és hívja vissza, további egy-egy
tagját a honvédelemért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a sportpolitikáért
felelős miniszter, valamint a nemzetgazdaságért felelős miniszter nevezi ki és hívja vissza.
(3)	A felügyelőbizottság választott tagjainak megbízatása három évre szól. A
felügyelőbizottság választott tagja legfeljebb két egymást követő alkalommal választható
meg.
(4)	A felügyelőbizottság - a közgyűlés által elfogadott - éves ellenőrzési terv alapján látja
el feladatát.
(5)	A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés az 5. § (2) bekezdés c) és
d)	pontja szerinti beszámolókról és a Honvédelmi Sportszövetség költségvetéséről nem
dönthet. Az alapszabály határozza meg a közgyűlés és elnökség elé kizárólag a
felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A
felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben a Honvédelmi
Sportszövetség irataiba betekinthet, a Honvédelmi Sportszövetség tagjától és
tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.
(6)	Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, a
Honvédelmi Sportszövetség valamely testületének döntését vagy egyébként a Honvédelmi
Sportszövetség érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési
javaslatot tesz, illetve jogosult - jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles - a
napirend megjelölésével a közgyűlés összehívását kezdeményezni.
(7)	A felügyelőbizottság - az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel - maga
állapítja meg működésének részletes szabályait, amit a közgyűlés hagy jóvá.
(8)	Az elnökség tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói nem lehetnek a
felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is
megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén
követendő eljárásról.
10.	§
A Honvédelmi Sportszövetség gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által
megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a
közgyűlés az 5. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti beszámolókról nem dönthet.
7
6.	A Honvédelmi Sportszövetség szervezetére vonatkozó vegyes rendelkezések
11.	§
A Honvédelmi Sportszövetség egyes feladatai eredményes ellátásához alapszabályában
további szervezeti egységeket hozhat létre. Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti
egységek feladatkörét, továbbá a Honvédelmi Sportszövetség más szerveivel való
kapcsolódásuk rendjét.
12.	§
(1)	A Honvédelmi Sportszövetséget az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása
érdekében az egyes szakterületeken működő szervezeti egységek (a továbbiakban: szakmai
tagozat) segítik. A szakmai tagozatok létrehozásáról, feladat- és hatáskörükről, működésükről
és gazdálkodásukról az alapszabály rendelkezik.
(2)	A Honvédelmi Sportszövetség szakmai tagozatként ifjúsági tagozatot - Kadét
Szövetség elnevezéssel - működtet.
7.	Törvényességi ellenőrzés
13.	§
A Honvédelmi Sportszövetség működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészségről
szóló 2011. évi CLXIII. törvény alapján az ügyészség látja el.
14.	§
(1)	Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész keresettel a
bírósághoz fordulhat. Az ügyész által indított perek a Fővárosi Törvényszék illetékességébe
tartoznak.
(2)	A Fővárosi Törvényszék az ügyész keresete alapján, szükség esetén
a)	hatályon kívül helyezheti a Honvédelmi Sportszövetség bármely szervének törvénysértő
határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el,
b)	a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a közgyűlést, vagy
határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezheti a közgyűlést, és minderről
értesíti a felügyelőbizottságot is,
c)	ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén, vagy ha a Honvédelmi Sportszövetségnek
nincs szabályosan megválasztott ügyintéző vagy képviseleti szerve, vagy az a törvénysértő
állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Honvédelmi
Sportszövetségnek vagy egyes szerveinek működését felfüggeszti, egyidejűleg - a
törvénysértő állapot megszüntetésének időtartamára, de legfeljebb a kijelöléstől számított
8
kilencven napra - felügyelő biztost jelöl ki, egyben meghatározza a felügyelő biztos
feladatait,
d)	a törvényes működés helyreállítására határidőt szabhat, és szükség szerint - a felügyelő
biztos felmentésével - új felügyelő biztost rendelhet ki.
(3)	A felügyelő biztos a jogsértő állapot megszüntetéséhez szükséges valamennyi
intézkedést megteheti.
(4)	A felügyelő biztos - szükség esetén - köteles a működés törvényességének
helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a Honvédelmi Sportszövetség feladat- és
hatáskörrel rendelkező szervét. Ha a Honvédelmi Sportszövetség a működés törvényességét
helyreállította, működésének felfüggesztését meg kell szüntetni.
(5)	Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki nem lehet az elnökség tagja. A felügyelő
biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a Fővárosi Törvényszéket és a
honvédelemért felelős minisztert. A felügyelő biztos költségtérítését a bíróság állapítja meg,
és a Honvédelmi Sportszövetség viseli.
(6)	A felügyelő biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem
utasítható.
V.	FEJEZET
A HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG TÁMOGATÁSA
15.	§
(1)	Az állam a Honvédelmi Sportszövetség tevékenységének finanszírozására a központi
költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegű támogatást nyújt.
(2)	A Honvédelmi Sportszövetség az (1) bekezdés szerinti támogatás mellett a tagok által
nyújtott önkéntes hozzájárulásokból és egyéb bevételekből gazdálkodik.
(3)	A Honvédelmi Sportszövetség a Magyar Honvédséggel együttműködési megállapodást
köt.
VI.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
8.	Hatályba léptető rendelkezés
16.	§
Ez a törvény 2017. január 1-jén lép hatályba.
9
9.	Átmeneti rendelkezések
17.	§
(1)	A Honvédelmi Sportszövetség alapító közgyűlését e törvény hatálybalépését követő
hatvan napon belül össze kell hívni, amelyen el kell fogadnia az alapszabályt, valamint
elnökséget és ellenőrző szervet kell választani.
(2)	A honvédelemért felelős miniszter e törvény hatálybalépését követően az alapító
közgyűlés üléséig és az alapszabály megállapításáig a Honvédelmi Sportszövetség ügyvivő
szerveként ideiglenes ügyvivő elnököt bíz meg. Az ideiglenes ügyvivő elnök feladata
különösen az alapító közgyűlés összehívása, és az alapszabálynak előkészítése és az alapító
közgyűlés elé terjesztése. Az ideiglenes ügyvivő elnök megbízásának ideje alatt a
Honvédelmi Sportszövetség nevében a rendelkezésére álló források terhére szerződést,
megállapodást nem köthet, más magánjogi jellegű kötelezettséget nem vállalhat.
10.	Módosító rendelkezések
18.	§
(1)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (1) bekezdésében az „oktatási
intézményekben” szövegrész helyébe az „oktatási intézményekben, vagy - a Honvédelmi
Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben - köztestületnél” szöveg lép.
(2)	A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 26. pontjában a
„vállalkozások” szövegrész helyébe a „vállalkozások, a Honvédelmi Sportszövetségről szóló
törvény alapján létesült köztestület” szöveg lép.
10
INDOKOLÁS
a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarország Alaptörvénye XXXI. cikk (1) bekezdése szerint minden magyar
állampolgár köteles a haza védelmére. 2005. január 1-jével megszűnt a békeidejű sorozás és
sorkatonai szolgálat intézménye, ezzel viszont csökkent azon személyek köre, akik rendkívüli
állapot vagy megelőző védelmi helyzet idején felkészülten képesek eleget tenni katonai
szolgálati kötelezettségüknek. A nemzeti önvédelmi képességünk szempontjából fontos az
állampolgárok aktivitása, az állampolgárok hazafias érzületének és honvédelmi
felkészültségének erősítése, és azon feltételek rendelkezésre állása, amelyek biztosítják
számukra szükség esetén a honvédelem ügyében történő egyéni vagy szervezett
közreműködést. Meg kell teremteni annak a szervezeti formáját, hogy a honvédelem ügye
iránt elkötelezett állampolgárok önkéntes alapon, a rendszeres testmozgásra épített
honvédelmi nevelési programon keresztül, a honvédelmi szempontból hasznosítható tudást,
előképzést megszerezhessék, az esetleges katonai szolgálatot és alapkiképzést megalapozó
ismereteket elsajátíthassák. Ezért javasoljuk Honvédelmi Sportszövetség (a továbbiakban:
HS) néven köztestület létrehozását, amely elősegítené e célok megvalósulását.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslat 1. §-a meghatározza honvédelmi sportok és a civil szervezetek fogalmát. Az
országos sportági szakszövetségek, országos sportági szövetségek és más sportszövetségek
jogainak védelme érdekében garanciaként rögzíti, hogy a sportágak szakmai és igazgatási
rendszerének szabályozása a sportról szóló 2004. évi I. törvény hatáskörébe tartozó kérdés.
2.	§-hoz
A javaslat létrehozza a HS-t mint a honvédelmi neveléssel összefüggő közfeladatot
ellátó, önkormányzattal rendelkező köztestületet. A HS e törvény erejénél fogva közhasznú
szervezetnek minősülne. A HS jogi személy. A köztestületi forma biztosítja, hogy a
közfeladat ellátásában közreműködést vállaló szervezetek egységes szakmai követelmények
szerint végezzék e tevékenységüket.
11
A javaslat lehetőséget ad arra, hogy a HS alapszabálya területi szerveket és egyéb szervezeti
egységeket hozzon léte.
A 3.§-hoz
A javaslat meghatározza a HS feladatait.
A HS céljai eléréséhez széleskörű együttműködést folytat a honvédelmi nevelés
gyakorlati megvalósítása szempontjából meghatározó országos sportági szakszövetségekkel,
országos sportági szövetségekkel és más sportszövetségekkel. A HS együttműködik továbbá a
honvédelem ügye szempontjából kiemelt jelentőségű tevékenységet folytató civil
szervezetekkel, valamint a közigazgatás és a civil szféra mindazon szereplőivel, amelyek
tevékenysége elősegíti és támogatja a HS céljait.
A HS szervezett keretek között lehetővé teszi a honvédelem ügye iránt elkötelezettek
számára a szabadidőben a honvédelem számára is hasznosítható tudás megszerzését, a felnőtt
állampolgárok honvédelem ügye iránt elkötelezett részét felkészíti, illetve a meglévő
képességeiket fenntartja a honvédelem szempontjából értékes bizonyos ismeretek és a fizikai
felkészültség területén.
A HS részt vesz a honvédelmi képességünket növelő, a lőkészséget fejlesztő
programok, és az ahhoz kapcsolódó infrastrukturális beruházások fejlesztésével kapcsolatos
feladatok megvalósításában. A HS támogatja a honvédelmi szempontból hasznosítható
speciális technikai ismereteket és eszközöket igénylő tevékenységek fejlesztését, amely
szintén védelmi képességünk szintjét emeli.
A HS céljai megvalósulása érdekében a taglétszámtól és a végzett tevékenységtől
függően támogatást biztosít a tagegyesületnek. A támogatás mértéke rendelkezésre álló
forrásokból az alapszabályban meghatározott követelményrendszer és elosztási elvek alapján
kerül meghatározásra.
A HS egyik kiemelt feladataként javasolt egy kedvezményes, a katonai szolgálat
vállalásához kötött regionális gépjárművezető oktatás elindítása, ezáltal elősegíti a Magyar
Honvédség feladatainak hatékonyabb ellátását.
A javaslat megteremti az egyes ágazati szintű feladatok, támogatások, fejlesztési
programok között a koordináció a lehetőségét, amely a rendelkezésre álló erőforrások
optimális felhasználást segíti elő.
A 4-14. §-hoz
A HS köztestületi jellegének megfelelően a törvényjavaslat meghatározza a HS
tagságát, valamint a tagfelvétel módját és feltételeit. Tagok kizárólag azok a civil szervezetek
lehetnek, amelyek vállalják az alapszabály és az etikai kódex elfogadását, a HS által
összeállított honvédelmi nevelési program végrehajtását.
A HS köztestületi jellegéből fakadó demokratikus működés legfőbb garanciája, hogy a
HS-re vonatkozó legfőbb döntéseket az országos szervezet legfőbb döntést hozó szervére, a
tagok összességéből álló közgyűlésre bízza. Az operatív jellegű, a folyamatos működést
12
biztosító döntések meghozatala az elnökség hatáskörébe tartozik. Az elnökséget a közgyűlés
választja a HS tagjai közül.
A HS-t - fő szabályként - az elnök képviseli. A javaslat meghatározza a képviselet
rendjét.
A gazdálkodás szabályszerűségét és az anyagi eszközök felhasználásának célszerűségét
felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló ellenőrzi. A központi költségvetésből biztosított
költségvetésre és az abból nyújtott támogatásra tekintettel a szaktárcák a felügyelőbizottságba
képviselőt delegálhatnak.
A törvényes működés, az önkormányzatiság további garanciája, hogy a HS felett az
ügyészség gyakorol törvényességi ellenőrzési jogkört. A HS autonómiájának védelmére
szolgál, hogy a HS működését csak a független bíróság korlátozhatja kizárólag a javaslatban
meghatározott esetekben és módon.
A 15. §-hoz
A javaslat meghatározza HS működéséhez szükséges költségvetési támogatás
biztosításának kötelezettségét.
A 16-18. §-hoz
A Javaslat meghatározza a hatálybalépés időpontját, továbbá a törvényjavaslat
hatálybalépéséhez szükséges módosító és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz. Meghatározza
továbbá a HS alapító közgyűlése összehívásának, alapszabálya megállapításának, valamint az
ügyintéző-képviselő szerve (elnökség) és ellenőrző szerve megválasztásának határnapját.