﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12697. számú
törvényjavaslat
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint a nemzeti
akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2016. október
2016. évi
törvény
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint a nemzeti
akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosításáról
1.	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
1.	§
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) a következő
397/K. §-sal egészül ki:
„397/K. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint a nemzeti
akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló 2016. évi ... törvény (a
továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését megelőzően indult eljárásokban a 326. § (12)
bekezdés Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos k) pontját alkalmazni kell.”
2. §
Hatályát veszti a Pp. 326. § (12) bekezdés k) pontja.
2.	A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosítása
3.	§
A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Natv.) 3. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 3. § a következő (3) bekezdéssel egészül
ki:
„(2) Az akkreditáló szerv által hozott határozattal és önállóan fellebbezhető végzéssel
szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. Az akkreditálási eljárásban újrafelvételi
eljárásnak nincs helye.
(3)	Az akkreditáló szerv által hozott határozattal és önállóan fellebbezhető végzéssel
kapcsolatban kezdeményezett bírósági felülvizsgálat esetén az eljárás lefolytatására a
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.”
4.	§
A Natv. 6. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az akkreditált státuszra vonatkozó határozat mellékletét képezi a részletező okirat.”
5.	§
A Natv. 8. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
1
„(7) A felügyeleti vizsgálat kezdeményezési kötelezettségének esedékességéről és a
felügyeleti vizsgálati kérelem benyújtásának határidejéről a (4) bekezdésben szabályozott
esetben az első felügyeleti vizsgálat esetén a legutolsó helyszíni szemle után legfeljebb kilenc
hónappal, a további felügyeleti vizsgálatok esetén legfeljebb tizenkilenc hónappal, az (5)
bekezdésben szabályozott esetben a legutolsó helyszíni szemle után legfeljebb kilenc
hónappal az akkreditáló szerv értesíti az akkreditált szervezetet vagy személyt. Az akkreditáló
szerv a felügyeleti vizsgálati eljárások időpontját jogszabály, szabvány vagy nemzetközi
előírás szabályozása, a szervezet korábbi tevékenysége, irányítási rendszerének stabilitása és
nyújtott teljesítménye alapján határozza meg. Erről az akkreditáló szerv köteles tájékoztatni
az akkreditált szervezetet.”
6. §
A Natv. 9. § (2) bekezdés d)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a
bekezdés a következőf) ponttal egészül ki:
(Az akkreditáló szerv az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát
részlegesen vagy teljeskörűen felfüggesztheti, ha az akkreditált szervezet vagy természetes
személy a jelentős változás bejelentését elmulasztja. Jelentős változásnak minősül:)
,,d) az akkreditált szervezet székhelyében, telephelyében, az akkreditált természetes személy
lakcímében,
e)	az akkreditált területben, valamint
f)	egyéb, az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszára számottevő
hatással bíró, a tevékenységére vonatkozó jogszabályokban, az Európai Unió általános
hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban, nemzeti szabványként közzétett európai és
nemzetközi szabványokban és a rá vonatkozó szakmai szabályokban foglalt lényeges
követelményeknek való megfelelésben”
(bekövetkezett változás.)
7.	§
A Natv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti nemzeti akkreditáló testület által lefolytatott
akkreditálási eljárás és odaítélt akkreditált státusz tekintetében az egyenértékűség hatóságok
általi elismeréséhez nincs szükség az e § szerinti eljárás lefolytatására.”
8.	§
A Natv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint a
nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel (a továbbiakban: Módtörvény) megállapított 6. § (9) bekezdését, 8. § (7)
bekezdését, 11. § (3) bekezdését a Módtörvény hatálybalépésekor folyamatban lévő
eljárásokban is alkalmazni kell.
(2)	E törvénynek a Módtörvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdését a Módtörvény
hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
2
3. Záró rendelkezések
9.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
3
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A módosítást az Európai Bizottság és az Európai Akkreditálási Együttműködés Szervezete
(továbbiakban: EA) által támasztott követelmények teljesítése teszi indokolttá. A módosítás
célja, hogy a Nemzeti Akkreditáló Hatóság a tagja legyen az Európai Akkreditálási
Együttműködés Kölcsönös Elismerési Megállapodásnak (EA MLA) és ezzel nemzetközileg
elismert akkreditáló okiratok kiállítására váljon jogosulttá.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 326. § (7)
bekezdése értelmében a főszabály szerint az országos hatáskörű szervek vonatkozásában
kizárólagos illetékessége van a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak; a
főszabály alóli kivételként nevesíti a Pp. 326. § (12) bekezdés k) pontja a Nemzeti
Akkreditáló Hatóság döntéseivel szembeni bírósági felülvizsgálatot. Ezen eljárásokban az
illetékességet a Pp. 326. § (2) vagy (5) bekezdése alapján a felperes lakóhelye vagy belföldi
lakóhely hiányában az elsőfokú bíróság székhelye alapozza meg.
Az akkreditálási eljárás sajátosságára tekintettel az eljáró bírónak speciális szakértelemmel
kell rendelkeznie, hogy akkreditáló hatóság döntéseit érdemben el tudja bírálni és
megalapozott döntést tudjon hozni, ezért indokolt egy országos illetékességű bíróság
kijelölése, amely az akkreditálással kapcsolatos bírósági felülvizsgálati kérelmeket elbírálja.
Az akkreditálási eljárás során nemzetközi szakmai elvárásoknak is meg kell, hogy feleljen a
nemzeti akkreditálás jogorvoslati rendszere. Az EA által a Nemzeti Akkreditáló Hatóságnál
végzett megfelelőségi vizsgálat során - amelynek célja hogy a magyar akkreditáló szerv
felvételt nyerjen a nemzetközi szervezetbe és így jogosulttá váljon nemzetközileg elismert
akkreditálási okiratok kiállítására - kiemelt szerepet kapott az akkreditálási eljárás
jogorvoslati rendszerének vizsgálata.
Ahhoz, hogy a nemzeti akkreditálási eljárásban a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő
egységes bírói joggyakorlat kialakulhasson, indokolt, hogy egy, országos hatáskörű, szakmai
tapasztalattal rendelkező bíróság bírálja el a Nemzeti Akkreditáló Hatóság döntéseit.
Ugyanakkor az illetékesség Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra telepítése nem
jelent olyan fokú leterheltséget, amit ne tudna ellátni a bíróság az akkreditálási eljárást érintő
bírósági felülvizsgálati kérelmek csekély számára figyelemmel.
A 3. §-hoz
A nemzeti akkreditálásról szóló törvény az Európai Bizottság és az EA által támasztott
követelmények teljesítése érdekében kerül módosításra. A módosítás célja, hogy a Nemzeti
Akkreditáló Hatóság a tagja legyen az EA MLA-nak.
Az Európai Bizottság által kezdeményezett Pilot eljárásban az Európai Bizottság kifogásolta
azt a jogszabályi meghatározást, hogy a Natv. 3. § (2) bekezdése a fellebbezés lehetőségét
kizárja. A szabályozás kizárólag a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 98. §-ában meghatározott
fellebbezést zárja ki. Ugyanakkor a Nemzeti Akkreditáló Hatóság érdemi döntései és önállóan
fellebbezhető végzései ellen Ket. 109. § alapján bírósági felülvizsgálat kérhető. A módosítás
4
az akkreditálási eljárás jogorvoslati rendszerét érdemben nem érinti, kizárólag a
jogalkalmazást segítő jogtechnikai változás az Európai Bizottság kifogására tekintettel.
A 4. §-hoz
A törvényben nevesítésre kerül, a hatóság eddigi gyakorlatára figyelemmel, hogy a határozat
mellékleteként részletező okirat kerül kiállításra, amely az egyes akkreditálási területek
jellegének megfelelő előírásokat tartalmaz. A részletező okirat tartalmát a Nemzeti
Akkreditáló Hatóságról szóló 424/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásai határozzák meg.
Az 5. §-hoz
Az Natv. előírja, hogy az akkreditált szervezetnek kérelmeznie kell a felügyeletet a NAH-tól
kapott felszólítást követően az öt éves akkreditálási időszakon belül. A helyszíni szemlék
között két évnél hosszabb idő nem telhet el, ezért a kérelemre indult eljárás esetén a NAH az
utolsó helyszíni szemlétől számított 19 hónapon belül szólítja fel az akkreditált szervezetet
kérelme benyújtására. Az Európai Akkreditálási Együttműködés szervezet a vizsgálat során
kifogásolta, hogy a Natv. nem teszi lehetővé, hogy rövidebb időintervallumban
kezdeményezzen vizsgálatot a hatóság. A NAH a jelenlegi szabályozás szerint nem tud
kialakítani az egyes akkreditált szervezetek sajátosságaihoz illeszkedő felügyeleti és
újraértékelési tervet, ezért a NAH felszólító kérelmére előírt határidő törvényi maximumra
változik.
A 6. §-hoz
Az alkalmazott szabvány meghatározza azon eseteket, melyek jelentős körülmény
változásnak minősülnek. Az EA vizsgálat során kifogásoltaknak megfelelően és a
szabványhoz igazodva kerül kiegészítésre a taxatív felsorolás a törvényben, amely
általánosságban a jogszabályoknak és a szabványoknak való nem megfelelőségben határozza
meg a bejelentés köteles jelentős változás fogalmát.
A 7. §-hoz
A Bizottság kifogásolta, azt, hogy a külföldi akkreditálási okirat elismerése vonatkozásában a
Natv. előírásai nem terjednek ki az olyan nem EGT tagállamokra, amelyek az EA MLA
tagjai, illetve az Európai Akkreditálási Együttműködéssel Kétoldalú Elismerési megállapodást
kötöttek a megfelelőségértékelésre tekintettel. A Bizottság kérésének megfelelően a
szabályozás pontosításra kerül, és ezen tagállamok akkreditáló szervei is automatikus
elismerést kapnak a magyar akkreditáló szervtől.
A 8. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Bizottság vizsgálata a folyamatban lévő ügyek kezelésének
vizsgálatára is kiterjed, azokkal kapcsolatban is javaslatokat fogalmazott meg, indokolt a
folyamatban lévő ügyekre is kiterjeszteni a módosítás hatályát.
A 9. §-hoz
A módosítások hatálybalépésével egyszerűsödik az eljárás, ugyanakkor a jogbiztonság
követelményére figyelemmel minimális nyolc napban felkészülési időt biztosít a jogalkotó.
5