﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12698. számú
törvényjavaslat
a Magyarország Kormánya és Ausztrália Kormánya közötti légiközlekedési
megállapodás kihirdetéséről
Előadó:	Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2016. október
1
2016. évi.........törvény
a Magyarország Kormánya és Ausztrália Kormánya közötti légiközlekedési
megállapodás kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és Ausztrália
Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező
hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
2
„Légiközlekedési Megállapodás Magyarország Kormánya és Ausztrália
Kormánya között
A Megállapodás tárgymutatója
Preambulum
1.	Fogalom-meghatározások
2.	Kijelölés, engedélyezés és visszavonás
3.	Forgalmi jogok nyújtása
4.	A törvények alkalmazása
5.	Repülésbiztonság
6.	A légiközlekedés védelme
7.	Használati díjak
8.	Adatszolgáltatás
9.	Vámok- és egyéb díjak
10.	Viteldíjak
11.	Kapacitás
12.	Kereskedelmi lehetőségek
13.	Verseny
14.	Konzultációk
15.	A Megállapodás módosítása
16.	Vitás kérdések rendezése
17.	Felmondás
18.	Nyilvántartásba vétel az ICAO-nál
19.	Hatálybalépés
1.	FÜGGELÉK
1.	rész Útvonalak
2.	rész Működési rugalmasság
3.	rész A légij árművek bármely kombinációj a
Magyarország Kormánya, valamint Ausztrália Kormánya (a továbbiakban: „a Szerződő
Felek”);
A Chicagóban, 1944. december 7-én aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülésről
szóló Egyezmény részeseiként;
Azon óhajtól vezérelve, hogy megállapodást kössenek a területeik közötti és azokon túli
légijáratok fejlesztése céljából;
az alábbiakban állapodtak meg:
1.	cikk
Fogalom-meghatározások
A Megállapodás szempontjából, kivéve, ha másként jelölik, a kifejezések:
3
a)	„Légügyi hatóságok” a Szerződő Felek azon hatóságát vagy hatóságait jelenti, amelyről
vagy amelyekről az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Felet időről időre írásban
tájékoztatja;
b)	„Megállapodás szerinti légijáratok” légiforgalom felvételét és leadását jelenti, a 3. cikk 1
(c)	albekezdés meghatározása szerint;
c)	„Megállapodás” a jelen Megállapodást, valamennyi Függelékét és azok bármely
módosításait jelenti;
d)	„Légiszállítás” utasok, poggyász, áru és posta légijárművel történő nyilvános fuvarozását
jelenti elkülönülten vagy együttesen, térítés vagy díj ellenében;
e)	„Légitársaság” bármilyen légiszállítási vállalkozást jelent, amely légiszállítást értékesít
vagy üzemeltet;
f)	„Kapacitás” a jelen Megállapodás keretein belül nyújtott szolgáltatás mennyiségét jelenti,
amelyet általában a járatok számában (frekvencia), vagy egy piacon (várospár vagy
országok közötti) vagy egy útvonalon egy meghatározott időtartamban (napi, heti,
szezonális vagy éves szinten) kínált ülések vagy áru tonnák számában mérnek;
g)	„Egyezmény” az 1944. december 7-én Chicagóban aláírásra megnyitott Nemzetközi
Polgári Repülésről szóló Egyezményt jelenti, beleértve:
i)	az Egyezmény 90. cikke alapján elfogadásra került valamennyi Függelékét és
módosítását, amennyiben a Függelék vagy módosítás egy adott időpontban
mindkét Szerződő Fél vonatkozásában hatályos; valamint
ii)	az Egyezmény 94 (a) cikke alapján hatályba lépett valamennyi módosítást,
amelyet mindkét Szerződő Fél ratifikált;
h)	„Kijelölt légitársaság” jelen Megállapodás 2. cikke (Kijelölés, engedélyezés és
visszavonás) alapján kijelölt és engedélyezett légitársaságot vagy légitársaságokat jelent;
i)	„EU- Szerződések” úgy értelmezendőek, mint az Európai Unióról szóló Szerződésre és az
Európai Unió működéséről szóló Szerződésre történő hivatkozás.
j) „Földi kiszolgálás” jelentésébe beletartozik, de nem korlátozható az utasok, áru és
poggyászok kezelésére, valamint catering létesítmények és/vagy szolgáltatások
nyújtására;
k) „ICAO” a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet jelenti;
l) „Nemzetközi légiszállítás” olyan légiszállítást jelent, amely több állam területe fölötti
légtéren halad keresztül;
4
m) „Értékesítő légitársaság” olyan légitársaságot jelent, amely egy másik légitársaság által
üzemeltetett légijárművön kínál légiszállítást közös üzemelés keretében;
n) „Tagállam” az Európai Unió tagállamát jelenti;
o)	„Üzemeltető légitársaság” olyan légitársaságot jelent, amely légijárművet üzemeltet
légiszállítás biztosítása érdekében - a légijármű lehet saját tulajdonú vagy bérelt;
p) „Résidők” a légijármű-mozgás betervezésének jogát jelenti egy repülőtéren;
q) „Viteldíjak” az utasok (és poggyászaik) és/vagy (postai küldemények kivételével) áru
nemzetközi légiforgalomban történő szállításáért - beleértve az intraline vagy interline
alapú szállítást - a légitársaságok - beleértve ügynökeik - által felszámított bármilyen
árat, viteldíjat, díjtételt vagy díjat jelent, valamint az ilyen ár, viteldíj, díjtétel vagy díj
elérhetőségét szabályozó feltételeket;
r) „Terület” és „Nem kereskedelmi célból történő leszállás” az Egyezmény 2. és 96.
cikkeiben meghatározott jelentésekkel bírnak;
s) „Használati díjak” a szolgáltatók által a légitársaságoktól szedett díjat jelenti a repülőtéri,
repülőtéri környezetvédelmi, léginavigációs és repülésvédelmi berendezések és
szolgáltatások használatáért.
2.	CIKK
Kijelölés, engedélyezés és visszavonás
1.	Mindegyik Szerződő Félnek joga van tetszőleges számú légitársaságot kijelölni
a jelen Megállapodás rendelkezései szerinti nemzetközi légiszállítás lebonyolítására, valamint
ezen kijelöléseket visszavonni vagy módosítani. Az ilyen kijelöléseket a másik Szerződő Fél
részére diplomáciai csatornákon keresztül, írásban kell eljuttatni. Jelen Megállapodás 3.
cikkének 1 (a) és 1 (b) albekezdéseiben meghatározott jogokat gyakorló légitársaságok
esetében a kijelölés nem kötelező.
2.	Ilyen kijelölés, valamint a kijelölt légitársaság(ok) az üzemeltetési és műszaki
engedélyekre előírt formában benyújtott kérelmek kézhezvételét követően, a 3. és 4. bekezdés
rendelkezéseinek megfelelően mindegyik Szerződő Fél a lehető legkisebb eljárási késedelem
mellett kiadja a megfelelő felhatalmazásokat és engedélyeket, feltéve, hogy:
(a)	Magyarország által kijelölt légitársaság esetén:
(i)	a légitársaság Magyarország területén került bejegyzésre az EU- Szerződések
értelmében, valamint egy tagállam által kibocsátott, az európai uniós j oggal
összhangban kiadott érvényes Működési Engedéllyel rendelkezik; valamint
(ii)	a légijármű üzembentartási engedély kiállításáért felelős tagállam tényleges
szabályozói felügyeletet gyakorol és tart fenn a légitársaság felett, valamint az
illetékes légügyi hatóságot a kijelölésben egyértelműen meghatározták;
valamint
5
(iii) a légitársaság központi ügyvezetésének a helye annak a tagállamnak a területén
van, amelytől az érvényes Működési Engedélyt kapta.
(b) Ausztrália által kijelölt légitársaság esetében:
(i)	Ausztrália tényleges szabályozói felügyeletet gyakorol a légitársaság felett;
valamint
(ii)	a légitársaság központi ügyvezetésének helye Ausztráliában található.
3.	Mindegyik Szerződő Fél elutasíthatja, visszavonhatja, felfüggesztheti vagy
korlátozhatja a másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaság üzemeltetési engedélyét vagy
műszaki engedélyeit, amennyiben:
(a)	Magyarország által kijelölt légitársaság esetében:
(i)	a légitársaság nem Magyarország területén került bejegyzésre az EU-
Szerződések értelmében, vagy nem rendelkezik egy tagállam által az európai
uniós joggal összhangban kibocsátott érvényes Működési Engedéllyel; vagy
(ii)	a légijármű üzembentartási engedély kiállításáért felelős tagállam nem
gyakorol vagy tart fenn tényleges szabályozói felügyeletet a légitársaság felett,
vagy az illetékes légügyi hatóságot nem határozták meg egyértelműen a
kijelölésben; vagy
(iii)	a légitársaság központi ügyvezetésének a helye nem annak a tagállamnak a
területén van, amelytől az érvényes Működési Engedélyt kapta; vagy
(iv)	a légitársaság egy, Ausztrália és egy másik tagállam közötti kétoldalú
megállapodás alapján már üzemelésre jogosult, és Ausztrália bizonyítani tudja,
hogy amennyiben a légitársaság a jelen Megállapodásban rögzített jogokat egy
olyan útvonalon gyakorolja, amely a másik tagállamban található pontot is
tartalmaz, az a másik megállapodásban felállított a harmadik, negyedik vagy
ötödik kereskedelmi szabadságjogra vonatkozó korlátozások megkerülését
jelentené; vagy
(v)	a légitársaság olyan, tagállam által kiadott légijármű üzembentartási
engedéllyel rendelkezik, amely tagállammal Ausztrália nem rendelkezik
kétoldalú légiközlekedési megállapodással, és Ausztrália bizonyítani tudja,
hogy a javasolt üzemeléshez szükséges kereskedelmi jogok az Ausztrália által
kijelölt légitársaság(ok) számára nem érhetők el kölcsönösen;
(b)	Ausztrália által kijelölt légitársaság esetében:
(i)	Ausztrália nem gyakorol tényleges szabályozói felügyeletet a légitársaság
felett; vagy
(ii)	a légitársaság központi ügyvezetésének helye nem Ausztráliában található.
4.	A 3. bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során, a jelen cikk 3 (a) (iv) és (v)
szakaszaiban meghatározott jogok fenntartásával, Ausztrália a kijelölt légitársaságok között
állampolgársági alapon nem különböztet meg.
6
5.	A jelen cikk nem korlátozza a Szerződő Felek jogait abban, hogy a jelen Megállapodás
5.	cikkének (Repülésbiztonság) vagy 6. cikkének (A légiközlekedés védelme) rendelkezései
alapján visszatartsák, visszavonják, korlátozzák vagy feltételekhez kössék a másik Szerződő
Fél által kijelölt bármely légitársaság vagy légitársaságok üzemeltetési vagy műszaki
engedélyét.
6.	A jelen cikk 5. bekezdésének sérelme nélkül, hacsak a jelen cikk 2. bekezdésének való
további nem-megfelelés elkerülése érdekében azonnali cselekvés nem szükséges, a jelen cikk
3.	bekezdésében foglalt jogok csak a másik Szerződő Féllel folytatott konzultáció után
gyakorolhatóak.
3.	CIKK
Forgalmi jogok nyújtása
1.	Mindegyik Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Félnek az alábbi jogokat
nemzetközi légiszállítás biztosítására a másik Szerződő Fél légitársaságai által:
(a)	a másik Szerződő Fél területének leszállás nélküli átrepülésének joga;
(b)	nem kereskedelmi célból történő leszállások joga a másik Szerződő Fél területén;
(c)	a kijelölt légitársaságok által a Függelékben meghatározott útvonalon légijáratok
üzemeltetésének, valamint területén belüli leszállások joga utasok, áru és postai
küldemények felvétele és leadása céljából (a továbbiakban: „megállapodás szerinti
légijáratok”); valamint
(d)	a jelen Megállapodásban másként meghatározott jogok.
2.	A jelen cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, mintha az egyik
Szerződő Fél légitársaságának vagy légitársaságainak jogot adna a másik Szerződő Fél
területén belül, két pont között utasok, poggyászuk, áru vagy postai küldemények felvételére
és leadására ellenszolgáltatás fejében.
3.	A jelen Megállapodás rendelkezései az egyes Szerződő Felek légitársaságai által
végrehajtott nem menetrend szerinti nemzetközi légiszállításra is vonatkoznak, beleértve a 2.
cikk alapján nem kijelölt légitársaságokat, az alábbi rendelkezések kivételével:
2.	cikk, 3. cikk 1 (c) albekezdés, 10. cikk, 11. cikk, valamint a Függelék.
4.	CIKK
A törvények alkalmazása
1.	Az egyes Szerződő Felek területére történő belépés, ott-tartózkodás vagy
területéről történő kilépés során a másik Szerződő Fél légitársaságainak be kell tartaniuk az
adott Szerződő Félnek a légijárművek üzemeltetésére és repülésére vonatkozó törvényeit, más
jogszabályait és szabályozásait.
7
2.	Az egyes Szerződő Felek területére történő belépés, ott-tartózkodás vagy
területéről történő kilépés során a másik Szerződő Fél törvényeit, más jogszabályait és
szabályozásait az utasok, személyzet, áru és légijárművek belépésre, ott-tartózkodásra
valamint kilépésre (beleértve a belépésre, engedélyezésre, repülésbiztonságra, bevándorlásra,
útlevelekre, előzetes utastájékoztatásra, vámokra és karanténra vonatkozó, illetve postai
küldemények esetében a postai jogszabályokat és szabályozásokat) be kell tartaniuk vagy meg
kell felelniük a másik Szerződő Fél légitársasága utasainak, személyzetének és áruinak.
3.	A belépésre, engedélyezésre, repülésbiztonságra, bevándorlásra, útlevelekre, az
előzetes utastájékoztatásra, vámokra, karanténra vonatkozó, postai vagy más jogszabályok és
szabályozások alkalmazása során egyik Szerződő Fél sem biztosíthat kedvezményt saját vagy
valamely más légitársaság részére a hasonló nemzetközi légiszállításba bekapcsolódó másik
Szerződő Fél légitársaságával szemben.
4.	A bármely Szerződő Fél területén közvetlen átmenő forgalomban résztvevő, és a
repülőtér erre a célra fenntartott területét el nem hagyó utasok, poggyász és áru ellenőrzésnek
vethetők alá légiközlekedés védelmi, kábítószer-ellenőrzési, bevándorlási előírások céljából,
illetve egyéb olyan különleges esetekben, amikor ez az adott Szerződő Fél törvényei vagy
jogszabályai figyelembevétele, illetve az érintett körülmények miatt szükségesek. A közvetlen
átmenő forgalomban résztvevő poggyász és áru mentességet élvez a vámok és más hasonló
adók alól.
5.	CIKK
Repülésbiztonság
1.	Az egyik Szerződő Fél által kiállított vagy érvényesnek nyilvánított és hatályos
légialkalmassági bizonyítványokat, személyzet-alkalmassági bizonyítványokat és
szakszolgálati engedélyeket a másik Szerződő Fél a megállapodás szerinti légijáratok
üzemeltetése szempontjából érvényesnek ismeri el, feltéve, hogy a bizonyítványok vagy
engedélyek az Egyezmény alapján megállapított legalacsonyabb vagy annál magasabb szintű
követelményeknek megfelelően, és azokkal összhangban kerültek kiadásra vagy
érvényesítésre.
2.	Amennyiben a fenti 1. bekezdésben hivatkozott, az egyik Szerződő Fél légügyi
hatóságai által bármely személynek, kijelölt légitársaságnak vagy egy légijárművel
kapcsolatban a megállapodás szerinti járatok üzemeltetése céljából kiállított engedélyek vagy
bizonyítványok biztosította jogok és feltételek eltérhetnek az Egyezményben lefektetett
minimum követelményektől, és amennyiben ezen eltérést bejelentették az ICAO-nál, a másik
Szerződő Fél légügyi hatóságok közötti konzultációt kérhet a kérdéses gyakorlat tisztázása
céljából.
3.	Mindazonáltal mindegyik Szerződő Fél fenntartja a jogot, hogy a területe feletti
átrepülés vagy a területén történő leszállás szempontjából ne ismerje el a másik Szerződő Fél
által a saját állampolgárainak vagy saját lajstromában szereplő légijárművekkel kapcsolatban
kiadott személyzet alkalmassági bizonyítványokat és engedélyeket.
8
4.	Mindegyik Szerződő Fél bármely időpontban konzultációt kérhet a légi
berendezésekre, a hajózó személyzetre, a légijárművekre vagy az üzemeltetésre vonatkozó
biztonsági követelmények másik Szerződő Fél által történő alkalmazása tárgyában. Az ilyen
konzultációkat a kérést követő harminc napon belül kell megtartani.
5.	Amennyiben az ilyen konzultációt követően az egyik Szerződő Fél megállapítja,
hogy a másik Szerződő Fél a 4. bekezdésben felsorolt területeken nem tart meg és nem
alkalmaz hathatósan az Egyezményben lefektetett követelményeknek megfelelő biztonsági
követelményeket, a másik Szerződő Felet értesítenie kell ezen megállapításról, valamint az
érintett követelményeknek való megfeleléshez szükségesnek ítélt intézkedésekről. A másik
Szerződő Fél a két Szerződő Fél által megállapított határidőn belül megteszi a megfelelő
javító intézkedéseket.
6.	A jelen cikk 7-10. bekezdései kiegészítik a jelen cikk 1-5. bekezdéseit, valamint a
Szerződő Feleknek az Egyezmény 33. cikkében meghatározott kötelezettségeit.
7.	Az Egyezmény 16. cikkének értelmében a Szerződő Felek megállapodnak abban,
hogy az egyik Szerződő Fél légitársasága által vagy annak nevében a másik Szerződő Fél
területére vagy területéről üzemeltetett légijárat bármely légijárművét a másik Szerződő Fél
meghatalmazott képviselői ellenőrzés alá vethetik a másik Szerződő Fél területén, feltéve,
hogy ez nem vezet indokolatlan késéshez a légijármű üzemeltetésében. Az ellenőrzés célja a
légijármű dokumentáció, és a személyzet szakszolgálati engedélyei érvényességének
megállapítása, valamint annak ellenőrzése, hogy a légijármű felszerelések, illetve a légijármű
állapota az Egyezményben meghatározott hatályos követelményeknek megfelel.
8.	Amennyiben egy légitársaság biztonságos működésének biztosítása érdekében
azonnali intézkedés szükséges, a Szerződő Felek fenntartják maguknak a jogot, hogy
haladéktalanul felfüggesszék vagy módosítsák a másik Szerződő Fél légitársaságának vagy
légitársaságainak üzemeltetési engedélyét.
9.	Egyik Szerződő Fél által bármely, a fenti 8. bekezdés szerint tett intézkedést
azonnal be kell szüntetni, ha az intézkedés foganatosításának alapja megszűnt.
10.	A jelen cikk 5. bekezdéséhez kapcsolódóan, amennyiben az elsőként említett
Szerződő Fél úgy ítéli meg, hogy a másodikként említett Szerződő Fél a megállapított
határidő lejártát követően sem felel meg a vonatkozó követelményeknek, az elsőként említett
Szerződő Félnek erről tájékoztatnia kell az ICAO Főtitkárát. A Főtitkárt szintén tájékoztatnia
kell az elsőként említett Szerződő Félnek a helyzet ezt követő, kielégítő megoldásáról.
6.	CIKK
A légiközlekedés védelme
1.	A nemzetközi jog szerinti jogaikkal és kötelezettségeikkel összhangban a Szerződő
Felek megerősítik, hogy a polgári légiközlekedés biztonságának jogellenes cselekményekkel
szembeni védelmére vonatkozó egymás iránti elkötelezettségük a jelen Megállapodás
elválaszthatatlan részét képezi. A nemzetközi jog szerinti jogaik és kötelezettségeik általános
jellegének korlátozása nélkül a Szerződő Felek különösen az alábbi Egyezmények előírásaival
9
összhangban lépnek fel: A légijárművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb
cselekményekről szóló, 1963. szeptember 14-én, Tokióban aláírt Egyezmény, a légijárművek
jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló, 1970. december 16-án Hágában aláírt
Egyezmény, a polgári légiközlekedés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről
szóló, 1971. szeptember 23-án Montrealban aláírt Egyezmény, a Polgári légiközlekedést
szolgáló nemzetközi repülőtereken elkövetett erőszakos jogellenes cselekmények
leküzdéséről szóló, 1988. február 24-én, Montrealban aláírt kiegészítő jegyzőkönyv, valamint
bármely más, a polgári repülés védelmével kapcsolatos egyezmény és jegyzőkönyv, amelyet
mindkét Szerződő Fél betart.
2.	A Szerződő Felek felkérés esetén minden szükséges segítséget megadnak
egymásnak a polgári légijárművek jogellenes hatalomba kerítésére irányuló cselekmények, és
más, a légijárművek, azok utasai és személyzete, a repülőterek és a léginavigációs
berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmények, valamint bármely más a polgári
repülés biztonsága ellen irányuló fenyegetés megakadályozása érdekében.
3.	A Szerződő Felek egymás közötti kapcsolataikban az ICAO által meghatározott és
az Egyezmény Függelékeiben megjelölt légiközlekedés védelmi rendelkezésekkel
összhangban cselekednek; megkövetelik, hogy az általuk lajstromozott légijárművek üzemben
tartói, illetve azon légijármű üzemben tartók, amelyeknél a központi ügyvezetés helye vagy
állandó tartózkodási helye a területükön található, valamint a területükön található repülőterek
üzemben tartói a légiközlekedés védelméről szóló ezen előírások betartásával működjenek.
Mindegyik Szerződő Fél tájékoztatja a másik Szerződő Felet bármely, a nemzeti
jogszabályaik és gyakorlatuk valamint a Függelékekben szereplő, a légiközlekedés védelmére
vonatkozó követelmények között fennálló eltérésről. Bármelyik Szerződő Fél bármely
időpontban konzultációt kérhet a másik Szerződő Féltől az ilyen eltérések megtárgyalása
érdekében.
4.	Az ilyen légijármű-üzembentartóktól megkövetelhető, hogy a másik Szerződő Fél
területére történő belépés, az onnan kilépés, illetve az ott-tartózkodás ideje alatt tartsák be a 3.
bekezdésben megjelölt, a másik Szerződő Fél által megkövetelt légiközlekedés-védelmi
követelményeket. Mindegyik Szerződő Fél biztosítja a megfelelő intézkedések saját területén
történő hatékony megtételét a légijármű védelmére, valamint az utasok, a személyzet, a
kézipoggyászok, a poggyászok, az áruk és a légijármű készletei beszállást, illetve berakodást
megelőzően, illetve annak során történő ellenőrzése érdekében. Ezen kívül a Szerződő Felek
méltányos megfontolás tárgyává teszik a másik Szerződő Félnek az egyes konkrét
fenyegetések elhárítását célzó indokolható különleges védelmi intézkedések megtételére
vonatkozó kérelmeit.
5.	A polgári légijármű jogellenes hatalomba kerítése, illetve ennek veszélye
fennállása esetén, vagy más, a légijármű, az utasok és a személyzet, a repülőterek vagy a
léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmények esetén a Szerződő
Felek segítséget nyújtanak egymásnak a kommunikáció elősegítésével és más - az ilyen
esemény vagy ennek veszélye lehető leggyorsabb módon történő megszüntetését célzó -
megfelelő intézkedések megtételével.
6.	Mindegyik Szerződő Félnek joga van, légügyi hatóságaik az értesítéstől számított
60 napon belül (vagy a két légügyi hatóság által megállapított, ennél rövidebb határidőn belül)
10
értékelés végzésére a másik Szerződő Fél területén a légijármű-üzemben tartók által az első
Szerződő Fél területéről érkező, vagy oda induló járatokkal kapcsolatos tényleges vagy
tervezett védelmi intézkedésekről. Az ilyen felmérések érdekében tett adminisztratív
intézkedéseket a légügyi hatóságok kölcsönösen határozzák meg, és azokat haladéktalanul
végre kell hajtani annak érdekében, hogy az értékelések a lehető leghamarabb elvégezhetők
legyenek.
7.	Amennyiben egy Szerződő Fél azon vélekedése, hogy a másik Szerződő Fél nem
jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően járt el, megalapozottnak bizonyul, az első Szerződő
Fél azonnali konzultációt kérhet. A konzultációt a kérelem kézhezvételét követő tizenöt (15)
napon belül meg kell kezdeni. Amennyiben a konzultáció kezdetétől számított tizenöt (15)
napon belül nem sikerül kielégítő megegyezésre jutni, az alapot szolgáltat a másik Szerződő
Fél által kijelölt légitársaság vagy légitársaságok engedélyeinek visszatartására,
visszavonására, felfüggesztésére vagy feltételekhez kötésére. Szükséghelyzetben, valamint
jelen cikk előírásainak további nemmegfelelés megakadályozása érdekében, az első Szerződő
Fél bármikor átmeneti intézkedéseket hozhat. A jelen bekezdés alapján meghozott bármely
intézkedést haladéktalanul be kell szüntetni, amint a másik Szerződő Fél megfelel a jelen cikk
védelmi rendelkezéseinek.
7.	CIKK
Használati díjak
1.	Mindegyik Szerződő Fél mindent elkövet annak érdekében, hogy a repülőtéri, a
repülőtéri környezetvédelmi, a léginavigációs berendezések és a légiközlekedés védelmét
szolgáló létesítmények és szolgáltatások biztosításáért felelős szervezeteket arra ösztönözze,
hogy a légitársaságokra indokolt mértékű, megkülönböztetéstől mentes és a felhasználói
kategóriák között egyenlően elosztott mértékű díjakat szabjanak ki.
2.	Az indokolt díjszabás tükrözi, de nem haladja meg a berendezéseket és
szolgáltatásokat biztosító illetékes díjmegállapító testületek teljes költségét. Ebbe
beletartozhat egy értékcsökkenés utáni ésszerű tőkehozam. Azon berendezéseket és
szolgáltatásokat, amelyek után díjat szednek, hatékony és gazdaságos módon kell biztosítani.
Annak érdekében, hogy a kiszabott díjak megkülönböztetéstől mentesek legyenek, a külföldi
légitársaságokra kiszabott díjtételek mértéke nem haladhatja meg az érintett Szerződő Fél
saját hasonló nemzetközi szolgáltatásokat biztosító légitársaságaira kirótt díjteleket.
3.	A Szerződő Felek ösztönzik az illetékes díjmegállapító testületek és légitársaságok
közötti olyan információk cseréjét, amelyek szükségesek annak teljes körű értékeléséhez,
hogy a díjak a jelen cikk 1. és 2. bekezdésében foglaltak szerint indokoltak, megalapozottak
és arányosak.
4.	Megemelt, vagy új díjak bevezetése csak az illetékes díjmegállapító testületek és a
légitársaságok közötti megfelelő konzultációt követően történhet meg. A használat díjak
tervezett módosításairól ésszerű időn belül értesíteni kell a használókat, hogy még a
változtatások bevezetése előtt lehetőségük legyen véleménynyilvánításra.
11
8.	CIKK
Adatszolgáltatás
1.	A Szerződő Felek légügyi hatóságai megkövetelhetik a másik Szerződő Fél által
kijelölt légitársaságtól statisztikai kimutatások megküldését a jelen Megállapodás szerinti
légijáratok folyamán a légitársaság által lebonyolított légiforgalom mértékéről.
2.	A Szerződő Felek légügyi hatóságai meghatározhatják a fenti bekezdés értelmében a
légitársaság által megküldeni kért statisztikai kimutatások természetét, és ezeket a
követelményeket megkülönböztetés-mentesen alkalmazzák.
9.	CIKK
Vámok- és egyéb díjak
1.	Bármelyik Szerződő Fél légitársaságai által nemzetközi légiforgalomban
üzemeltetett légijárművek mentességet élveznek minden behozatali korlátozás, vám, jövedéki
adó és a nemzeti hatóságok által kiszabott egyéb hasonló díjak és illetékek alól.
Hasonlóképpen mentességet élveznek az alkatrészek, a szokásos légijármű felszerelések és
egyéb, kizárólag a légijármű üzemeltetésével, javításával, karbantartásával vagy
kiszolgálásával kapcsolatban használt tételek feltéve, hogy ezeket a felszereléseket és
tételeket a légijármű fedélzetén használják, és újból kivitelre kerülnek.
2.	(a) Feltéve, hogy azokat minden esetben a légijármű fedélzetén, a nemzetközi
légiforgalomnak az érintett légitársaság által történő létrehozásához vagy fenntartásához
használják, az alábbi tételek mentességet élveznek mindenfajta behozatali korlátozás, vám,
jövedéki adó és a nemzeti hatóságok által kiszabott egyéb hasonló díjak és illetékek alól,
függetlenül attól, hogy azt az egyik Szerződő Fél légitársasága vitte-e be a másik Szerződő
Fél területére, vagy az egyik Szerződő Fél légitársaságának adták-e át a másik Szerződő Fél
területén:
(i)	a légijármű készletei (beleértve de nem korlátozva olyan cikkekre,
mint étel, ital és az utasoknak a repülés során történő értékesítésre
vagy használatra szánt termékek);
(ii)	üzemanyag, kenőanyagok (beleértve a hidraulika-folyadékokat) és
műszaki fogyóeszközök; valamint
(iii)	pótalkatrészek, a hajtóműveket beleértve.
(b)	Ezen mentességek akkor is érvényesek, ha ezeket a tételeket azon Szerződő Fél
területe feletti repülés bármelyik szakaszán használják ahol azokat fedélzetre vették.
3.	A jelen cikkben biztosított mentességek nem vonatkoznak az egyes Szerződő
Felek légitársaságainak a másik Szerződő Fél területén nyújtott szolgáltatások költségei
alapján kivetett díjakra.
12
4.	A légijárművek szokásos felszerelései, valamint valamelyik Szerződő Fél
légitársasága által üzemeltetett légijármű fedélzetén tárolt pótalkatrészek (beleértve a
hajtóműveket), üzemanyag-készletek, kenőolajok (a hidraulika-folyadékot is beleértve),
kenőanyagok és egyéb, a jelen cikk 1. és 2. bekezdésében felsorolt tételek a másik Szerződő
Fél területén csak az adott terület Vámhatóságának egyetértésével rakhatók ki. A légitársaság
járatain felhasználni kívánt készletek minden esetben kirakhatóak. A jelen cikk 1. és 2.
bekezdésében felsorolt felszerelések és készletek esetében megkövetelhető, hogy azokat a
megfelelő hatóságok felügyelete vagy ellenőrzése alá helyezzék arra az időre, amíg azokat
újból kiviszik vagy adott Szerződő Fél vámtörvényeivel és eljárásaival összhangban más
módon el nem távolítják.
5.	A jelen cikkben biztosított mentességek abban az esetben is igénybe vehetők, ha az
egyik Szerződő Fél légitársasága vagy légitársaságai megállapodást kötött(ek) más
légitársasággal vagy légitársaságokkal a jelen cikk 1. és 2. bekezdésében meghatározott
tételek másik Szerződő Fél területén történő kölcsönzésére vagy átadására, feltéve, hogy az
adott másik légitársaság vagy légitársaságok a másik Szerződő Féltől hasonló mentességeket
kapott/kaptak.
10.	CIKK
Viteldíjak
1.	A jelen cikk 2. bekezdésének rendelkezései kiegészítik a jelen cikk 3. bekezdésének
rendelkezéseit.
2.	Az Ausztrália által teljességgel az Európai Unión belüli szállításra kijelölt
légitársaság(ok) által kiszabott viteldíjakra az európai uniós jog vonatkozik.
3.	Mindegyik Szerződő Fél lehetővé teszi mindegyik légitársaság számára, hogy azok
meghatározzák saját viteldíjaikat légiforgalom szállítására.
11.	CIKK
Kapacitás
1.	Mindegyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságai tisztességes és egyenlő
lehetőségeket élveznek a jelen Megállapodás szerinti légijáratok üzemeltetésére.
2.	A megállapodás szerinti légijáratok üzemeltetése során mindegyik Szerződő
Fél kijelölt légitársaságai által biztosítható kapacitást a légijáratoknak az érintett
légitársaságok által történő beindítása előtt, valamint azt követően időről időre a Szerződő
Felek légügyi hatóságai határozzák meg.
12.	CIKK
Kereskedelmi lehetőségek
1.	Mindegyik Szerződő Fél légitársaságai az alábbi jogokkal rendelkeznek a másik
Szerződő Fél területén:
13
(a)	irodák - beleértve az offline irodákat is - alapításának joga a légiszállítás elősegítése,
értékesítése és igazgatása céljából;
(b)	a légiszállítás bármely személynek közvetlenül, vagy igény szerint ügynökökön vagy
közvetítőkön keresztül, saját szállítási dokumentumok felhasználásával történő
értékesítésének és kereskedelmének joga; valamint
(c)	a másik Szerződő Fél területén működő bármely szervezet, vállalat vagy légitársaság
szolgáltatásai és személyzete igénybevételének joga.
2.	A másik Szerződő Fél belépési, letelepedési és munkavállalási törvényei és
jogszabályai betartásával mindegyik Szerződő Fél légitársaságai bevihetnek és fenntarthatnak
a másik Szerződő Fél területére az általuk a légiközlekedéssel kapcsolatosan ésszerűen
szükségesnek ítélt saját igazgatási, értékesítési, műszaki, üzemeltetési és egyéb szakértői
személyzetet. Az ilyen törvényekkel és jogszabályokkal összhangban mindegyik Szerződő Fél
a lehető legrövidebb időn belül megadja a jelen bekezdésben meghatározott képviselők és
személyzet számára a szükséges munkavállalói engedélyeket, vízumokat vagy egyéb hasonló
dokumentumokat.
3.	Mindegyik Szerződő Fél légitársaságának joga van légiszállítás értékesítésére,
valamint bármely személy szabadon megvásárolhatja azokat helyi vagy konvertibilis
valutával. Mindegyik légitársaságnak joga van pénzeszközeit bármely konvertibilis valutára
átváltani és azt a másik Szerződő Fél területéről szabadon átutalni. A másik Szerződő Fél
nemzeti törvényeinek, jogszabályainak és irányelveinek függvényében a mindennapi működés
során keletkezett pénzeszközök átváltását és átutalását az átváltás vagy átutalás iránti kérelem
benyújtásának napján érvényes piaci átváltási árfolyamon kell végrehajtani, és a tranzakciót
az ilyen tranzakciókért szokásosan felszámolt szolgáltatási díjon felül semmilyen egyéb
költség nem terheli.
4.	Mindegyik Szerződő Fél légitársaságai szabadon dönthetnek, hogy a másik
Szerződő Fél területén keletkező helyi költségeiket - az üzemanyag-vásárlást is beleértve -
helyi valutában vagy - feltéve, hogy azt a helyi valuta-rendeletek lehetővé teszik -
konvertibilis valutában fizessék meg.
5.	(a) Nemzetközi légijáratok üzemeltetése és fenntartása során mindegyik Szerződő Fél
légitársaságainak joga van a Függelékben meghatározott útvonal egészére vagy meghatározott
szakaszaira, értékesítő és/vagy üzemeltető légitársaságként bármely légitársasággal - az
azonos Szerződő Fél vagy harmadik Felek légitársaságait is beleértve - közös üzemelésre
(„code-share”), üléshely-bérletre („blocked-space”) vonatkozó vagy egyéb együttműködési
kereskedelmi megállapodást kötni. A jelen cikk 5 (d) albekezdésének függvényében az ilyen
megállapodásban résztvevő légitársaságoknak az érintett útvonalakon vagy szakaszokon
megfelelő engedéllyel vagy engedélyekkel kell rendelkezniük nemzetközi légijáratok
üzemeltetésére.
(b)	Amennyiben a Szerződő Felek légügyi hatóságai kölcsönösen másként nem
rendelkeznek, az egyes Szerződő Felek légitársaságai által fenntartott és értékesített járatok
kapacitásának nagysága, vagy frekvenciája értékesítő légitársaságként közös üzemelés esetén
nem esik a jelen Megállapodás korlátozásai alá.
14
(c)	Mindegyik Szerződő Fél légitársaságai értékesítő légitársaság(ok)ként történő
közös üzemelés esetén korlátlan forgalmi jogokat gyakorolhatnak.
(d)	Az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága nem tagadhatja meg annak
engedélyezését, hogy a másik Szerződő Fél légitársasága harmadik Felek légitársaságai által
üzemeltetett járaton közös üzemelésű szolgáltatásokat értékesítsen azon az alapon, hogy az
érintett harmadik Fél légitársaságát az első Szerződő Fél nem jogosította fel arra, hogy az
értékesítő légitársaság kódja alatt légiforgalmat bonyolítson.
(e)	Mindegyik Szerződő Fél légitársaságai értékesíthetnek a másik Szerződő Fél
területén belül közös üzemelésben üzemeltetett belföldi járatokat, feltéve, hogy ezek a
szolgáltatások egy átmenő forgalmú nemzetközi útvonal részét képezik.
(f)	Mindegyik Szerződő Fél légitársaságainak nemzetközi légijáratok értékesítésre
történő felkínálásakor az eladáskor a vásárló számára egyértelművé kell tenniük, hogy melyik
légitársaság üzemelteti a szolgáltatás minden egyes szakaszát, és a vásárló melyik
légitársasággal vagy légitársaságokkal lép szerződéses viszonyba.
6.	Mindegyik Szerződő Fél törvényeinek és jogszabályainak függvényében, beleértve
Magyarország esetében az európai uniós jogot, az egyes kijelölt légitársaságoknak joguk van
a másik Szerződő Fél területén önerőből földi kiszolgálást („saját kiszolgálást”) végezni, vagy
saját belátásuk szerint választani az egymással versenyben lévő szállítók közül, amelyek
részben vagy egészben földi kiszolgálást végeznek. Amennyiben ezek a törvények és
jogszabályok korlátozzák vagy nem teszik lehetővé a saját kiszolgálást, és nincs tényleges
verseny a földi kiszolgálást végző szolgáltatók között, az egyes kijelölt légitársaságokat
megkülönböztetéstől mentesen kell kezelni a saját kiszolgáláshoz és a szolgáltató vagy a
szolgáltatók által nyújtott földi kiszolgáláshoz történő hozzáférés tekintetében.
7.	Mindegyik Szerződő Fél légitársaságai egy másik vállalattól - beleértve másik
légitársaságot is - bérelt légijárművel (vagy személyzettel együtt bérelt légijárművel) is
folytathatnak nemzetközi légi szállítást, feltéve, hogy az üzemeltetett légijármű és
személyzete megfelel a vonatkozó üzemeltetési és repülésbiztonsági szabványoknak és
követelményeknek.
8.	A Szerződő Felek elismerik, hogy a jelen Megállapodásban szereplő jogok és
jogosultságok érvényre juttatásának érdekében mindegyik Szerződő Fél légitársaságainak
lehetőségük kell, hogy legyen arra, hogy a másik Szerződő Fél területén található
repülőterekhez megkülönböztetéstől mentes alapon hozzáférjenek.
9.	Nemzeti repülőtereiken a résidők kiosztásával kapcsolatosan mindegyik Szerződő
Fél biztosítja, hogy a másik Szerződő Fél légitársaságai számára a résidők ugyanolyan
átlátható, semleges és megkülönböztetéstől mentes módon kerülnek kiosztásra, akárcsak az
összes többi légitársaság esetében, beleértve a másik Szerződő Fél légitársaságait is, az illető
Szerződő Fél területén hatályos törvények és jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően, és
Magyarország esetében az európai uniós jognak megfelelően.
15
13.	CIKK
Verseny
1.	Az adott Szerződő Fél illetékességébe tartozó légitársaságok működésére
mindegyik Szerződő Felek területén hatályos versenyjogi törvények vonatkoznak,
Magyarország esetében beleértve az európai uniós jogot is.
2.	A Szerződő Felek versenyjogi törvényei alkalmazásának korlátozása nélkül,
amennyiben valamelyik Szerződő Fél légügyi hatóságai úgy ítélik meg, hogy
légitársaságaikat a másik Szerződő Fél területén hátrányos megkülönböztetés vagy
tisztességtelen bánásmód éri, arról a másik Szerződő Fél légügyi hatóságait
tájékoztathatják. A légügyi hatóságok közötti konzultációt bármelyik légügyi hatóság
kérésétől számított harminc (30) napon belül (vagy légügyi hatóságok által elfogadott
ennél rövidebb időn belül) le kell folytatni, kivéve, ha az első légügyi hatóság
megbizonyosodott arról, hogy a kérdést időközben megnyugtatóan rendezték.
14.	CIKK
Konzultációk
1.	Bármelyik Szerződő Fél bármikor konzultációt kérhet a jelen Megállapodás
végrehajtásával, értelmezésével, alkalmazásával vagy módosításával kapcsolatban.
2.	A 2. (Kijelölés, engedélyezés és visszavonás), az 5. (Repülésbiztonság), valamint a
6.	(A légiközlekedés védelme) cikk rendelkezéseinek fenntartásával az ilyen konzultációkat-
amelyek történhetnek tárgyalás és levélváltás útján- a kérés kézhezvételét követő hatvan (60)
napon belül kell megkezdeni, kivéve, ha a Szerződő Felek kölcsönösen másként egyeznek
meg.
15.	CIKK
A Megállapodás módosítása
1.	A jelen Megállapodás a Szerződő Felek közötti írásos megegyezéssel módosítható
vagy vizsgálható felül.
2.	Az ilyen módosítás vagy felülvizsgálat akkor lép hatályba, ha a Szerződő Felek
írásban értesítették egymást arról, hogy a módosítás vagy felülvizsgálat életbe lépéséhez
szükséges követelményeik teljesültek.
3.	Amennyiben légiközlekedéssel kapcsolatos többoldalú egyezmény lép hatályba
mindkét Szerződő Fél vonatkozásában, a jelen Megállapodás az érintett egyezmény
rendelkezéseinek történő megfelelés mértékében módosítottnak tekintendő.
16
16.	CIKK
Vitás kérdések rendezése
1.	Bármely, a Szerződő Felek között a jelen Megállapodás értelmezésével vagy
alkalmazásával kapcsolatosan felmerülő vitát - a viteldíjakra vagy a nemzeti versenyjogi
törvények alkalmazására vonatkozó viták kivételével - amelyet konzultációval vagy
tárgyalással nem lehet rendezni, bármelyik Szerződő Fél kérésére választottbíróság elé kell
utalni.
2.	A bármelyik Szerződő Fél által diplomáciai csatornákon a másik Szerződő Fél
részére benyújtott, vitás kérdés választottbíróság által történő rendezésére vonatkozó kérés
kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül mindkét Szerződő Fél köteles megnevezni
egy-egy választottbírót. Az utolsóként megnevezett választottbíró megnevezésétől számított
harminc (30) napon belül a két választottbíró köteles elnököt választani, akinek egy harmadik
állam állampolgárának kell lennie. Amennyiben harminc (30) nappal azt követően, hogy az
egyik Szerződő Fél megnevezett egy választottbírót, a másik Szerződő Fél nem nevezi meg a
második választottbírót, vagy amennyiben a második választottbíró megnevezését követő
harminc (30) napon belül a két választottbíró nem egyezik meg az elnök személyéről,
bármelyik Szerződő Fél kérvényezheti az ICAO Tanácsának Elnökét, hogy a helyzettől
függően nevezzen meg egy vagy több választottbírót. Amennyiben a Tanács Elnöke az egyik
Szerződő Fél állampolgára, az a rangidős Alelnök nevezi meg a választottbírót, aki ilyen
alapon nem zárható ki.
3.	Amennyiben a Szerződő Felek nem egyeztek meg másként vagy a
választottbíróság másként nem írja elő, a teljes választottbíróság felállását követő harminc
(30) napon belül mindkét Szerződő Fél köteles benyújtani egy-egy előterjesztést. Az
előterjesztésekre harminc (30) napon belül kell válaszolni. A választottbírói testület -
bármelyik Szerződő Fél kérésére, vagy saját döntése alapján - a válaszok esedékességét
követő harminc (30) napon belül meghallgatást tart.
4.	A választottbíróság lehetőleg a meghallgatást vagy - ha nem tartanak
meghallgatást - a válaszok elküldését követő harminc (30) napon belül írásos döntést hoz. A
döntés meghozatala szavazattöbbséggel történik.
5.	A Szerződő Felek a kézhezvételtől számított tizenöt (15) napon belül kérhetik a
döntés indokolását, az indokolást pedig az arra irányuló kéréstől számított tizenöt (15) napon
belül kell kiadni.
6.	A választott bíróság döntése a vitás ügyben résztvevő Szerződő Felek számára
végleges és kötelező erejű.
7.	A jelen cikkben meghatározott választottbírósági eljárás költségeit a Szerződő
Felek egyenlő arányban megosztják.
8.	Amennyiben és ameddig valamelyik Szerződő Fél nem tartja be a jelen cikk 6.
bekezdésében említett döntés rendelkezéseit, a másik Szerződő Fél korlátozhatja,
17
felfüggesztheti vagy visszavonhatja a jelen Megállapodás alapján a vétkes Szerződő Félnek
nyújtott jogokat és kedvezményeket.
17.	CIKK
Felmondás
1.	Bármelyik Szerződő Fél bármikor írásban értesítheti a másik Szerződő Felet a
jelen Megállapodás felmondására vonatkozó döntéséről. Az értesítést egyidejűleg el kell
juttatni az ICAO-hoz is. A Megállapodás az értesítés kézhezvételének első évfordulója előtti
éjfélkor (a másik Szerződő Fél értesítésítésének kézhezvételi helyen) szűnik meg, hacsak az
értesítést ezen időszak lejárta előtt a Szerződő Felek kölcsönös megegyezés alapján vissza
nem vonják.
2.	A másik Szerződő Fél által a felmondásról szóló értesítés kézhezvételéről küldött
visszajelzés hiányában az ICAO kézhezvételéről szóló visszajelzésének dátumát követő
tizennégy (14) nap elteltével az értesítés kézbesítettnek tekintendő.
18.	CIKK
Nyilvántartásba vétel az ICAO-nál
A jelen Megállapodást és annak bármely módosítását nyilvántartásra be kell
nyújtani az ICAO-hoz.
19.	CIKK
Hatálybalépés
A jelen Megállapodás akkor lép hatályba, amikor a Szerződő Felek írásban
értesítették egymást, hogy a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges követelményeik
teljesültek.
ENNEK HITELÉÜL alulírottak, akiket erre kormányaik megfelelően felhatalmaztak,
a jelen Megállapodást aláírták.
KÉSZÜLT Budapesten, 2016. szeptember 23-án, magyar és angol nyelven, melyek
közül mindkét szöveg egyaránt hiteles.
Magyarország Kormánya részéről	Ausztrália Kormánya részéről
18
FÜGGELÉK
1.	rész
ÚTVONALAK
A Szerződő Felek kijelölt légitársaságai nemzetközi légijáratok üzemeltetésére jogosultak az
alábbi útvonalak pontjai között:
Magyarország kijelölt légitársaságai által használható útvonalak:
Pontok	Közbenső pontok	Pontok Ausztráliában Túli pontok
Magyarországon
Bármely	Bármely	Bármely
Ausztrália kijelölt légitársaságai által használható útvonalak:
Pontok	Közbenső pontok	Pontok
Ausztráliában	Magyarországon
Bármely	Bármely	Bármely
Megjegyzések:
1.	Bármelyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságai a fenti útvonalak pontjait saját
döntésük alapján kihagyhatják, feltéve, hogy - a kizárólag árufuvarozó szolgáltatások
kivételével - az üzemeltetett légijárat kiindulási vagy érkezési pontja azon a területen van,
ahol az érintett légitársaság központi ügyvezetésének helye található.
2.	A fenti útvonalak közbenső és túli pontjait, valamint a kijelölt légitársaságok által
ezeken a pontokon gyakorolható forgalmi jogokat a légügyi hatóságok időről időre
meghatározzák.
3.	Bármelyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága(i) a másik Szerződő Fél területén
található pontok között nemzetközi út keretében bonyolíthat(nak) saját útmegszakítási
forgalmat.
2.	rész
ÜZEMELTETÉSI RUGALMASSÁG
A jelen Függelék 1. részének függvényében mindegyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságai
saját döntésük alapján valamelyik vagy mindegyik járatuk keretén belül:
(a)	bármelyik vagy mindkét irányban üzemeltethetnek járatokat;
(b)	különböző járatszámokat egy légi jármű üzemeltetése keretein belül egyesíthetnek;
Bármely
Túli pontok
Bármely
19
(c)	az útvonalakon lévő bármelyik pontban áttehetik a forgalmat bármelyik
légjárműről bármely másik légijárműre,
útirány- vagy földrajzi korlátozás nélkül, valamint a jelen Megállapodás alapján egyébként
engedélyezhető forgalmi jog elvesztése nélkül.
3.	rész
A LÉGIJÁRMŰVEK BÁRMELY KOMBINÁCIÓJA
A jelen Függelék 1. részében meghatározott útvonalak bármely szektorában vagy
szektoraiban bármely légitársaság jogosult nemzetközi légiszállítás lebonyolítására, beleértve
az egyéb légitársaságokkal közös üzemelést, az üzemeltetett légijárművek típusának,
méretének vagy számának az útvonal bármely pontján történő megváltoztatására vonatkozó
korlátozások nélkül.”
4. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 2. § és a 3. § a Megállapodás 19. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)	A Megállapodás, a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért
felelős miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett közleményével állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter
gondoskodik.
20
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja a Magyarország Kormánya és Ausztrália Kormánya közötti
légiközlekedési megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) törvénnyel történő kihirdetése.
A két ország között mindezidáig nem volt kétoldalú légiközlekedési megállapodás. A 2016.
szeptember 23-án aláírt Megállapodás hatálybalépésével lehetővé válik Magyarország és
Ausztrália bármely nemzetközi kereskedelmi repülőtere között menetrend szerinti,
személyszállító és árufuvarozó légijáratok indítása. A megállapodás aláírása nemcsak a
Magyarország és Ausztrália közötti légiforgalom fejlődését teszi lehetővé, hanem a két ország
közötti kereskedelem és turizmus élénkülését is elősegítheti.
A Megállapodás tartalmazza a tagállamok és az Európai Bizottság által - a tagállamok és
harmadik országok közötti kétoldalú légiközlekedési megállapodásokra vonatkozó - közösen
kidolgozott és megállapított, többek között a légitársaságok kijelölésére, azok visszavonására
vonatkozó záradékokat.
Az előterjesztés összhangban van a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési
szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, 2004.
április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseivel.
21
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Megállapodás tárgykörére tekintettel a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról
szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nksztv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja, illetve (3)
bekezdés b) és c) pontjai alapján az Országgyűlés ad felhatalmazást a Megállapodás kötelező
hatályának elismerésére. Jelen § - az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontjával, illetve az
Nksztv. 7. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban - a szerződéskötési eljárás e belső
jogi aktusát rögzíti.
A 2. §-hoz
Az Nksztv. által megteremtett ún. egyszerűsített dualista-transzformációs rendszernek
megfelelően a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazás a kihirdetéssel egy aktusba
olvad össze [Nksztv. 7. § (2) bekezdés, illetve 9. § (1) bekezdés]. Mivel a Megállapodás
tárgyából következően az Országgyűlés a cselekvő a belső jog területén, a kihirdetés is
törvényi formát ölt.
A 3. §-hoz
Az Nksztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően tartalmazza a belső jogba
transzformált Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét.
A 4. §-hoz
E szakasz rendelkezik a Megállapodás belső jogi hatálybalépésének napjáról (amely az
Nksztv. 10. § (3) bekezdése értelmében egybeesik a nemzetközi jogi hatálybalépés
időpontjával). A hatálybalépés naptári napját a külgazdasági és külügyminiszter annak
ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével
állapítja meg. A hatálybalépés naptári napját megállapító közleményt hivatalból, a szaktárca
külön közbenjárása nélkül adja ki a külgazdasági és külügyminiszter.
22