﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12699. számú
törvényjavaslat
a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a
külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény
módosításáról
Előadó: Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Budapest, 2016. október
2016. évi ... törvény
a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a
külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény
módosításáról
1. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
1.	§ A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)
207. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérően kormányzati ügykezelőként tartós külszolgálatra
az helyezhető ki, aki legalább a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9. § (6)
bekezdése szerinti középfokú végzettséggel rendelkezik.”
2.	§ A Kttv. 54/A. § (1) bekezdésében a „kizárólag” szövegrész helyébe a „kizárólag vagy
elsődlegesen” szöveg lép.
2.	A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény
módosítása
3.	§ (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a
továbbiakban: Külszoltv.) 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
(E törvény hatálya)
„b) a III. fejezetben meghatározott eltérésekkel Magyarország Európai Unió melletti Állandó
Képviseletére, továbbá az oda kihelyezett kormánytisztviselőkre és kormányzati
ügykezelőkre,
c)	a 4. § és 9. § tekintetében a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalókra, valamint”
(terjed ki.)
(2)	A Külszoltv. 1. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya)
„d) a 4. és 9/A. § tekintetében a külképviselet által foglalkoztatott házastársra”
(terjed ki.)
4.	§ (1) A Külszoltv. 2. §-ának 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„13. konzuli személyzet: ágazati jogszabályok alapján, külképviseleten konzuli tevékenységet
végző - adott esetben hivatásos konzuli ranggal is bíró - diplomata, valamint kormányzati
1
ügykezelő, külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló, valamint külképviselet által
foglalkoztatott házastárs;”
(2)	A Külszoltv. 2. § 15-18. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„15. külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló: a fogadó államban állandó lakóhellyel
rendelkező és a fogadó államban munkavállalásra jogosult, a külképviselet által
munkaszerződéssel foglalkoztatott természetes személy, akinek elsődleges feladata a
külképviselet funkcionális működésében való közreműködés;
16.	külképviselet által foglalkoztatott házastárs: a kihelyezett házastársa, akit a külképviselet
munkaszerződéssel, magyar jog alapján foglalkoztat, s akinek elsődleges feladata a
külképviselet adminisztratív-technikai feladatainak ellátásában való közreműködés;
17.	szakdiplomata: az a diplomata, akit központi államigazgatási szerv egy ágazati szakmai
feladat külképviseleten történő ellátására, határozott időre helyez át a kihelyező szervhez;
18.	tartós külszolgálat: a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az európai uniós ügyek
koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője,
kormányzati ügykezelője - ideértve az ágazati szakmai feladat, illetve e feladat
támogatásának ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselőt és
kormányzati ügykezelőt is - által a kihelyező vezető döntése alapján külképviseleten
teljesített, határozott időre szóló speciális közszolgálat, amely a közigazgatás általános
munkafeltételeitől eltérő, a diplomáciai tevékenység nemzetközi gyakorlatának és normáinak
megfelelő körülmények és feltételek közt végzett tevékenységre irányul, és amelynek
időtartama 90 napnál hosszabb;”
(3)	A Külszoltv. 2. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„19. válsághelyzet: az állomáshelyet is magában foglaló földrajzi térségben bekövetkező
közvetlen életveszélyt okozó természeti vagy ipari katasztrófa, súlyos járvány,
terrorfenyegetettség, fegyveres zavargás, polgárháború vagy háború, illetve ezek közvetlen
veszélye.”
5.	§ (1) A Külszoltv. 4. § d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A külképviselet tagjai:)
„d) az adminisztratív és technikai személyzet tagja,
e)	a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló, valamint”
(2)	A Külszoltv. 4. §-a a következőf) ponttal egészül ki:
(A külképviselet tagjai:)
f)	a külképviselet által foglalkoztatott házastárs.
2
6. § A Külszoltv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Vezető konzul azon diplomáciai képviseletre nevezhető ki, ahol - a vezető konzult is
beleértve - legalább két konzul vagy legalább öt, konzuli feladatokat ellátó kihelyezett,
külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló vagy külképviselet által foglalkoztatott
házastárs tevékenységének összehangolása céljából szükséges. Vezető konzullá nem önálló
alkonzulátus vagy konzuli iroda vezetője is kinevezhető.”
7.	§ A Külszoltv. 4. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) A külképviselet a 9. §-ban meghatározott személyeken kívül a 2. § 16. pontjában
meghatározott személyt is foglalkoztathat.
(2)	A külképviselet által foglalkoztatott házastárssal a külpolitikáért felelős miniszter által
vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője által átruházott hatáskörben a
külképviselet-vezető, a vonatkozó magyar jog alapján munkaszerződést köt. A külképviselet
által foglalkoztatott házastárs foglalkoztatására vonatkozó részletes szabályokat miniszteri
rendelet tartalmazza.”
8.	§ A Külszoltv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kihelyezésre kerülő személy - alapvető európai uniós elemeket is tartalmazó - külügyi
felkészítését a külpolitikáért felelős miniszter, a részben vagy egészben európai uniós
feladatokat magában foglaló munkakörök betöltéséhez szükséges átfogó európai uniós
felkészítését az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter irányítja. Külföldi
magyar kulturális intézetet és kulturális szolgálatot vezető kulturális tanácsos, az intézetekben
tartós külszolgálatot teljesítő diplomata, valamint az oktatási és kulturális feladatot ellátó
diplomaták szakmai felkészítése és szakmai irányítása a szakminiszter bevonásával történik.
A kihelyezésre kerülő személy diplomáciai, illetve európai uniós felkészítésének időtartama -
a kihelyező vezető döntése alapján - legalább egy, legfeljebb hat hónap.”
9.	§ A Külszoltv. 16. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tartós külszolgálat ellátására az a kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő helyezhető
ki, aki)
„e) a kihelyező szerv vezetője által jogszabályban előírt szakmai vizsgakövetelményeknek -
ideértve a részben vagy egészben európai uniós feladatokat magában foglaló munkakörök
ellátására kihelyezésre kerülő kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők esetében az
európai uniós szakmai vizsgakövetelményeket is - eleget tett,”
10.	§ (1) A Külszoltv. 23. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A kihelyezett a tartós külszolgálatának időtartama alatt havonta devizailletményre és
átalány-költségtérítésre (a továbbiakban: díjazás) jogosult. A díjazás euróban kerül
3
megállapításra, majd átváltással száz forintra kerekítve számfejtésre, ezt követően euróban
kerül folyósításra a kihelyezett részére. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen
alapuló, az általánostól eltérő devizailletmény-megállapításnak. A kihelyezett részére a tartós
külszolgálata idejére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti besorolása alapján
megállapított belföldi illetménye nem jár, azonban tartós külszolgálatának időtartama alatti, a
közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti besorolási fokozatban bekövetkezett
változásokról folyamatosan értesítésre kerül.”
(2)	A Külszoltv. 23. § (9) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(9) A kihelyező szerv - a kihelyezett kérelmére - a külpolitikáért felelős miniszter által
megállapított rendelet szerinti mértékben és feltételekkel, kamatmentes illetmény- és
költségtérítés-előleget nyújt.”
11.	§ A Külszoltv. 25. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(8) Ha a kihelyezett írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezett házastársa is a kihelyezettel
tartózkodik, a kihelyezett a (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítés 100%-ának
megfelelő költségtérítés-kiegészítésre jogosult.”
12.	§ A Külszoltv. 31. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A kihelyezettet az állomáshelyre történő első kiutazáskor és a végleges hazautazáskor -
ideértve a másik állomáshelyre történő áthelyezést is - Európán belüli állomáshely esetében
egy-egy, Európán kívüli állomáshely esetében kettő-kettő, Ausztrália és Óceánia esetében
három-három utazási nap illeti meg. A külszolgálat megkezdésének és megszűnésének naptári
évében, amennyiben abban az évben a külszolgálat időtartama nem éri el a kilenc hónapot, a
kiutazáshoz illetve a végleges hazautazáshoz biztosított utazási napokon túl a kihelyezett
további utazási napokra nem jogosult.”
13.	§ A Külszoltv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § A külképviselet-vezető indokolt esetben, az állami vagyonnal és a költségvetési
előirányzatokkal való felelős gazdálkodás elvének tiszteletben tartásával, a külképviselet
kiadási előirányzatai terhére, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
hivatali szervezetének vezetője előzetes engedélyével, az engedélyben foglalt feltételek
szerint támogatást, adományt, segélyt, felajánlást és más ellenérték nélküli kötelezettséget
vállalhat és kifizetést teljesíthet.”
14.	§ A Külszoltv. 10. alcíme a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A §. Magyarország diplomáciai és konzuli képviseletének, nemzetközi szervezet mellett
működő állandó képviseletének, vagy kereskedelmi képviseletének külképviselet-vezetője
indokolt esetben, az állami vagyonnal és a költségvetési előirányzatokkal való felelős
gazdálkodás elvének tiszteletben tartásával, a külképviselet kiadási előirányzatai terhére, a
külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője
4
előzetes engedélyével, az engedélyben foglalt feltételek szerint támogatást, adományt, segélyt,
felajánlást és más ellenérték nélküli kötelezettséget vállalhat és kifizetést teljesíthet.”
15.	§ A Külszoltv. 39. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 6. §-tól és a 9. § (2) bekezdésétől eltérően a külképviselet vezetője]
„d) az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által átruházott hatáskörben
munkaszerződést köt a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalóval, valamint a
külképviselet által foglalkoztatott házastárssal és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,”
16.	§ A Külszoltv. 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 14. § (3) bekezdésétől eltérően az első diplomáciai rangot - ide nem értve a (2)
bekezdésben meghatározottakat - az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter
adományozza a 14. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő
kormánytisztviselőknek, a külpolitikáért felelős miniszterrel történő egyeztetést követően.”
17.	§ A Külszoltv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § A 35. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK külképviselet-vezetője az
európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter engedélyével és az abban foglalt
feltételek szerint vállalhat támogatást, adományt, segélyt, felajánlást és más ellenérték nélküli
kötelezettséget és teljesíthet kifizetést, a 35. §-ban foglalt egyéb szempontok betartása
mellett.”
18.	§ A Külszoltv. 58. §-a a következő (10) és (11) bekezdésekkel egészül ki:
„(10) A tartós külszolgálatot teljesítő, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX.
törvény 207. § (2a) bekezdésében foglalt végzettségi követelményeknek meg nem felelő
kihelyezett kormányzati ügykezelők e végzettségi követelmény teljesítése alól külszolgálatuk
megszűnéséig felmentést kapnak.
(11)	A 2017. költségvetési évre vonatkozó deviza-illetményalap, lakhatási és vegyes
költségtérítés-alap valamint óvodáztatási és iskoláztatási költségtérítés-alap összegeit e
törvény tartalmazza. A 2017. költségvetési évre vonatkozó
a)	deviza-illetményalap 425.000 forint,
b)	lakhatási és vegyes költségtérítés-alap 300.000 forint,
c)	óvodáztatási és iskoláztatási költségtérítés-alap 150.000 forint.”
19.	§ (1) A Külszoltv. 59. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
5
„a) a szakdiplomata-álláshely létesítésére vonatkozó, Kormánynak benyújtandó előterjesztés,
a szakdiplomata felkészítése és szakmai irányítása, továbbá a szakdiplomata és a szaktárca
közötti kapcsolattartás,
b)	a diplomata, valamint az adminisztratív és technikai személyzet felkészítése, valamint”
(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg).
(2)	A Külszoltv. 59. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy)
„b) - az EU ÁK tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszterrel
egyetértésben - a rangadományozás és ranghasználat,”
(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg).
(3)	A Külszoltv. 59. § (2) bekezdés m) és n) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
(Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy)
„m) kihelyezett részére nyújtható kamatmentes illetmény- és költségtérítés-előlegnek és
nyújtásának,
n) kizárólag gépkocsi vásárlás céljára nyújtható kölcsön, valamint”
(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg).
(4)	A Külszoltv. 59. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy)
„o) a külképviselet által foglalkoztatott házastárs foglalkoztatásának”
(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg).
20.	§ (1) A Külszoltv. 59. § (3) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
(Felhatalmazást kap az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, hogy az EU
AK tekintetében)
„h) a kizárólag gépkocsi vásárlás céljára nyújtható kölcsön,
i)	az állandó képviseleti devizapótlék megállapításának további feltételeire, mértékére
vonatkozó, valamint”
(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)
(2) A Külszoltv. 59. § (3) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
6
(Felhatalmazást kap az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, hogy az EU
AK tekintetében)
„j) a külképviselet által foglalkoztatott házastárs foglalkoztatásának”
(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)
21.	§ A Külszoltv. 64. § b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Hatályát veszti)
„b) a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.)
Korm. rendelet 1. §-a és II. fejezete.”
22.	§ A Külszoltv. 1. melléklete a Melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.
23.	§ A Külszoltv.
a)	14. § (2) bekezdés b) pontjában a „külügyi szakmai alapvizsga” szövegrész helyébe a
„külügyi szakmai vizsga”,
b)	15. § (2) bekezdésében a „kizárólag” szövegrész helyébe a „kizárólag vagy elsődlegesen”,
c)	20. § (3) bekezdés a) pontjában a „kihelyező vezető” szövegrész helyébe „kihelyező
szerv”,
d)	39. §-ban az „A 6. §-tól és a 9. § (2) bekezdésétől eltérően” szövegrész helyébe az „A 6. §-
tól, a 9. § (2) bekezdésétől és a 9/A § (2) bekezdésétől eltérően”,
e)	56. § (2) bekezdésében a „36. § (7) bekezdését” szövegrész helyébe a „36. § (8)
bekezdését”,
f)	59. § (2) bekezdés c) pontjában az „a kihelyező szerv által támasztott szakmai
követelmények” szövegrész helyébe az „a kihelyezés szakmai követelményeinek”
g)	59. § (2) bekezdés g) pontjában a „munkavállalóval kötött munkaszerződés” szövegrész
helyébe a „munkavállaló foglalkoztatásának”
h)	59. § (3) bekezdés a) pontjában az „a kihelyező szerv által támasztott szakmai
követelmények” szövegrész helyébe az „a kihelyezés szakmai követelményeinek”
szöveg lép.
24.	§ Hatályát veszti a Külszoltv. 35/A §.
3.	Záró rendelkezések
25.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 24. § 2017. augusztus 1-jén lép hatályba.
26.	§ Ez a törvény 2017. augusztus 2. napján hatályát veszti.
7
Melléklet a 2016. évi ... törvényhez
1. melléklet a 2016. évi LXXIII. törvényhez
Munkaköri és rangok szerinti besorolás
Munkakör		Rang	Szorzó
Vezetői munkakörök	Külképviselet-vezető	Nagykövet	5,0
		Főkonzul	4,6
	Első beosztott diplomata, első beosztott konzul		4,2
	külföldi magyar kulturális intézetet vezető kulturális tanácsos, vezető konzul		4,0
Diplomata munkakörök	Beosztott diplomata	rk. követ	4,0
		I. o. tan.	3,9
		II. o. tan	3,8
	Beosztott diplomata és diplomáciai rangú gazdasági vezető	I. o. tit.	3,7
		II. o. tit.	3,6
		III. o. tit.	3,5
	Beosztott diplomata, diplomáciai rangú gazdasági felelős, diplomáciai rangú regionális rendszergazda	attasé	3,4
		segédattasé	3,3
Adminisztratív munkakörök	Regionális rendszergazda, gazdasági felelős		3,0
	Rendszergazda, külképviselet- vezetői titkárnő, gazdasági ügyintéző		2,8
	Titkárnő (titkársági referens), konzuli ügyintéző, kommunikációs munkatárs		2,6
Technikai munkakörök	Nagyköveti gépkocsivezető		2,4
	Gépkocsivezető, szakács, gondnok		2,2
	Hivatalsegéd, takarító		2,0
8
I N D O K O L Á S
Általános indokolás
2016. június 13-án az Országgyűlés elfogadta a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról
szóló 2016. évi LXXIII. törvényt (Külszoltv.), amely 2016. június 23-án kihirdetésre került a
Magyar Közlönyben. A törvény elfogadásával, s így a klasszikus diplomáciai feladatok
mellett a külgazdaságot, valamint a kulturális és tudománydiplomáciát magában foglaló
külügyi igazgatás megteremtésével nemcsak egységesedett, hanem ki is bővült a magyar
külpolitika feladata és eszköztára.
A törvény önálló a külképviseletek működésén túl a tartós külszolgálat alapvető
rendelkezéseit is magában foglalja. Szerkezetileg kettős: önálló fejezettel szabályozza a
Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének (a továbbiakban: EU ÁK)
működését is, melyre annak összetettségéből és kiemelt szerepéből fakadóan volt szükség. A
törvény hatályba léptetése nem egységesen történt, az ugyanis 2016. augusztus 1-jével
hatályba lépett és személyi, illetve területi hatálya kiterjedt mindazon szabályozási
tárgykörökre, melyek az EU ÁK működtetésének vonatkozásában relevánsak. Az EU ÁK-n
kívül minden külképviselet tekintetében a törvény rendelkezései 2017. augusztus 1-jével
lépnek hatályba.
A törvény jelen módosítása az elmúlt időszakban felmerült, a mindennapi működésből fakadó
problémákat kívánja kezelni, másrészt technikai pontosításokat tartalmaz, amely módosítások
azonban nem változtatnak a törvény koncepcióján és eredeti szabályozási céljain. A cél
megvalósítása a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.)
kismértékű módosítását is szükségessé teszi.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A Kttv. olyan értelmű módosítása, amely a tartós külszolgálatra kirendelésre kerülő, kizárólag
vagy elsődlegesen európai uniós kérdésekkel foglalkozó diplomaták külszolgálatra történő
kirendelésének szabályait hozza összhangba a Külszoltv. szóhasználatával.
9
a 2.§-hoz
A Kttv. olyan irányú módosítása, amely lehetővé teszi szakképesítésnek nem minősülő
középiskolai végzettséggel (gimnáziumi végzettséggel vagy érettségivel) rendelkező
személyek kormányzati ügykezelőként külszolgálatra történő kihelyezését. A módosítás a
nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szóhasználatával összhangban határozza
meg a képesítési követelményt.
a 3.§-hoz
A módosítás a Külszoltv. hatálya alá helyezi a 4. § szerinti módosítással megalkotott
foglalkoztatási kategóriát akként, hogy az az 1. § (1) bekezdés a) pont 2017. január 1-jei
hatályba lépésétől függetlenül, e törvény kihirdetését követő napon való hatályba lépésével
alkalmazható legyen ne csak az EU ÁK-n, de minden más külképviseleten is.
a 4. § -hoz
A Külszoltv. vonatkozó módosítása új értelmező rendelkezésként beiktatja a törvénybe a
külképviselet által foglalkoztatott házastárs kategóriáját, ezáltal kíván lehetőséget biztosítani
annak az életszerű helyzetnek, hogy ha a kihelyezett a törvény szerinti házastársával kezdi
meg tartós külszolgálatát, s a házastárs nyelvtudásának, szakmai felkészültségének birtokában
alkalmas és kész a Külszoltv. 3. § (1) bekezdése szerinti külképviseleten munkát végezni, úgy
ennek jogi akadálya ne merülhessen fel. A magyar joghatóság kiterjesztése erre a
munkavállalói kategóriára azért indokolt, mert ezáltal a bérjellegű juttatásaik után az adó,
valamint egyéb járulékterhek levonása a magyar jog alapján, további nehézségek nélkül
megvalósulhatnak, ami nemzetgazdasági szempontból is kiemelt fontosságú. E megoldás
továbbá nemzetbiztonsági szempontból is előnyös. Ugyancsak módosul a tartós külszolgálat
definíciója, az kiegészítésre kerül a meghatározott időre áthelyezett kormányzati ügykezelő
kategóriájával is, tekintettel a valós viszonyokra.
az 5. §-hoz
A módosítás felveszi a külképviselet tagjai közé a külképviselet által foglalkoztatott házastárs
kategóriáját.
10
a 6. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy a releváns diplomáciai képviseleteken a vezető konzul
kinevezési feltételeinél az is beszámításra kerüljön, ha a feltételt jelentő munkakörben
külképviselet által foglalkoztatott házastárs kerül alkalmazásra.
a 7. §-hoz
A módosítás megállapítja azon minimális keretszabályokat, amelyeket a törvény keretei
között garanciális jelleggel indokolt szabályozni, valamint utaló szabályt tartalmaz arra
vonatkozóan, hogy a külképviselet által foglalkoztatott házastárs foglalkoztatásának részletes
szabályait miniszteri rendelet fogja megállapítani.
a 8. §-hoz
A módosítás beiktatja a külképviseleteken részben vagy egészben európai uniós szakpolitikai
kérdésekkel foglalkozó munkaköröket betöltő kihelyezettek az európai uniós ügyek
koordinációjáért felelős miniszter által irányított európai uniós felkészítésen való
részvételének kötelezettségét, valamint pontosítja a külpolitikáért felelős miniszter által
irányított felkészítés elnevezését, az ugyanis nem korlátozódik csak diplomáciai kérdésekre.
a 9. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezés: a szakmai és vizsgakövetelményeket jogszabályban a kihelyező
szerv vezetője állapítja meg, ezek pedig a kizárólag vagy elsődlegesen európai uniós
feladatokat magukban foglaló munkaköröket ellátó kihelyezettek esetében az európai uniós
szakmai követelményekre is kiterjednek.
a 10. §-hoz
A módosítás megszünteti a javadalmazás vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter
közvetlen alárendeltségébe tartozó külképviseleti szervezeti egységekre kihelyezett
11
kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre vonatkozó kivételt, valamint lehetővé
teszi illetményelőleg mellett költségtérítés-előleg nyújtását is, a külszolgálat során, szükség
esetén, akár többször is. A módosítást elsősorban az iskolai tandíjak sok országban egy
félévre előre történő befizetésének kötelezettsége indokolja.
a 11. §-hoz
Szövegpontosító módosítás, amely rögzíti, hogy kinek kell nyilatkoznia.
a 12. §-hoz
A módosítás rendezi a kihelyezettek állomáshelyükre történő első kiutazásához, illetve
végleges hazatéréséhez járó szabadnapok kérdését, biztosítva azt is, hogy az adott évben a
rendes szabadságra történő hazautazáshoz járó, a 31. § (2) bekezdése szerinti további
szabadnapok csak akkor járjanak, ha az adott évben a külszolgálat időtartama eléri a kilenc
hónapot.
a 13. §-hoz
Szövegpontosító módosítás, mely értelemzavaró nyelvtani hibát javít ki, valamint összhangba
hozza a külképviselet-vezető által nyújtható ellentételezés nélküli kifizetések elnevezését az
államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény (Áht.) szóhasználatával.
a 14. §-hoz
A módosítás szükségességének oka, hogy jelenleg a hatályos Áht. szerint támogatási
szerződést nem köthetnek a külképviseletek, így minden olyan esetben, amikor a helyi
szervezeteknek támogatást szeretnénk nyújtani, a Külgazdasági és Külügyminisztérium
Központjának kell megkötnie a szerződést, amely rendkívül időigényes (sok idő telik el a
támogatás „megígérése” és kiutalása között) és nagy adminisztratív terhet jelent mind a
Központ, mind a szerződő fél részéről. A problémát a Külszoltv. 35. § orvosolja, amely
azonban a Külszoltv. 1. § (1) a) pont szerinti külképviseletek tekintetében a Külszoltv. 58. §
(2)	bekezdésében foglalt hatályba léptető szabály nyomán csak 2017. augusztus 1-én lép
hatályba, alkalmazására azonban már korábban szükség lenne. A módosító törvényjavaslat 14.
12
§-ban foglalt ideiglenes rendelkezést tartalmazó módosítás lehetővé teszi a Külszoltv. 35. §-
ban foglalt szabály alkalmazását a módosító törvény hatályba lépése napjától a 35. §-nak a
Külszoltv. 1. § (1) bekezdése a) pontjában foglalt külképviseletek tekintetében történő
hatályba lépéséig. A Külszoltv. ideiglenes 35/A §-a hatályának megszűnéséről a 24. §
rendelkezik, mely a 25.§ (2) bekezdése alapján 2017. augusztus 1-jén lép hatályba.
a 15. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy az EU ÁK-n foglalkoztatott házastárs tekintetében is az
európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter gyakorolja a munkáltatói jogokat,
melyek alapján az e kategóriában foglalkoztatott személlyel munkaszerződést köt.
a 16. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezés, mely - az (1) bekezdéshez hasonlóan - az első diplomáciai rang
európai uniós ügyekért felelős miniszter általi adományozása esetében is kiköti a
külpolitikáért felelős miniszterrel történő előzetes egyeztetést.
a 17. §-hoz
A módosítás átvezeti a Külszoltv. 55. §-án a tervezet 10. §-ával a Külszoltv. 35. §-án
végrehajtott módosítást, tekintve, hogy a Külszoltv. 55. §-a a 35. § alkalmazásával
kapcsolatban az EU ÁK tekintetében érvényesülő eltéréseket szabályozza.
a 18. §-hoz
A módosítás átmeneti rendelkezéseket illeszt be, melyek szerint a külszolgálatot töltő, a 2.§-
sal felállított végzettségi követelménynek meg nem felelő kormányzati ügykezelők e
követelmény alól külszolgálatuk befejezéséig mentesülnek, valamint a Külszoltv. 23. § (7)
bekezdésétől eltérően a 2017. évre előirányzott költségvetési bázisszámokat nem a
költségvetési törvény, hanem a Külszoltv. tartalmazza. Beillesztésre kerülnek továbbá azok a
bázisszámok, amelyek nélkülözhetetlenek a 2017-es költségvetési év tervezéséhez. A 2017.
évi költségvetési törvényben nem lehetséges már elhelyezni azokat a költségtérítés-alapokat,
amelyek a 2017. évi kihelyezésekhez kapcsolódó tételek kiszámításához szükségesek, ekként
13
átmeneti jelleggel a 2017. költségvetési évre vonatkozó költségtérítés-alapokat e törvény
határozza meg.
a 19. és 20. §-hoz
A módosítások a végrehajtási rendeletek megalkotásához szükséges felhatalmazó
rendelkezéseket pontosítják vagy egészítik ki jogtechnikai szempontból.
a 21. §-hoz
Nem indokolt a korm. rendelet teljes I. fejezetének hatályon kívül helyezése, mivel annak 2.
§-a olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek hatályban tartása a törvény és a korm. rendelet
szerinti összhang megteremtése érdekében is indokolt.
a 22. §-hoz
A módosítás pontosítja a Külszoltv. I. mellékletében foglalt külszolgálati adminisztratív és
technikai munkakörök elnevezéseit, a jelent törvény mellékletében foglalt módon.
a 23. §-hoz
Szövegcserés módosítások, melyek technikai pontosításokat tartalmaznak.
a 24. §-hoz
A 14. §-sal a Külszoltv.-be illesztett ideiglenes 35/A § hatályon kívül helyezéséről rendelkező
módosítás.
14
a 25. és 26. §-hoz
Hatályba léptető és automatikus deregulációt biztosító rendelkezések.
15