﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12720. számú
törvényjavaslat
egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2016. október
- 2 -
2016. évi ... törvény
egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról
1.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
1.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 20. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:]
„e) a kérelmező törvényes képviselőjének, a kérelmező megnevezett hozzátartozójának,
továbbá tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében a kérelmező nagykorú gyermekének
neve, születési neve, telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye vagy értesítési címe,”
2.	§
(1)	Az Szt. 58/A. § (2c) bekezdés c) pontja a következő cd) alponttal egészül ki:
(A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni
azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is jogerősen
bejegyzett szociális szolgáltatót, intézményt, szociális szolgáltatást, ellátotti létszámot,
férőhelyszámot, amely esetében szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása
költségvetési többletkiadást nem eredményez, és a módosítást kizárólag)
„cd) hajléktalan személyek átmeneti szállása esetében a befogadott férőhelyek egy
részének külső férőhellyé történő átminősítése és legfeljebb ezzel azonos számú új külső
férőhely létesítése teszi szükségessé.”
(2)	Az Szt. 58/A. § (2f) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2f) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős
miniszter egyetértésével indokolt esetben - évente két közzétett időpontban - dönthet a
szolgáltató, intézmény, ellátotti létszám, férőhelyszám, illetve feladatmutató befogadásának
szükségességéről a (2c) és a (2d) bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül, a költségvetési
források, a területi lefedettség, a szükségletek és a szolgáltatói nyilvántartásból törölt
kapacitások figyelembevételével. Indokolt eset különösen a megszűnt intézmény ellátottairól
való gondoskodás, a területileg hiányzó szolgáltatás pótlása, valamint a máshol nem ellátható
személyek ellátásának biztosítása. A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az
államháztartásért felelős miniszter egyetértése nélkül dönt, ha a befogadást fenntartóváltásra
tekintettel kérik, és a fenntartóváltás költségvetési többletkiadással nem jár. Ebben az esetben
a döntést a közzétett évi két döntési időpontra tekintet nélkül kell meghozni.”
3.	§
(1) Az Szt. 63. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
- 3 -
„(6) Ha a gondozási szükséglet - az annak vizsgálatáról szóló miniszteri rendeletben
meghatározott értékelő adatlap (a továbbiakban: értékelő adatlap) szerint - III. fokozatú, a
szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő
tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Ebben az
esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig házi segítségnyújtásra
jogosult.”
(2)	Az Szt. 63. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Házi segítségnyújtás esetén a 94/C. § (1) bekezdése szerinti megállapodást
szociális segítésre vagy személyi gondozásra kell megkötni.”
(3)	Az Szt. 63. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Házi segítségnyújtás esetében a gondozási szükséglettel nem rendelkező személy
is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja
a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.
(11)	A (10) bekezdés szerinti esetben
a)	az ellátott után központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás nem
vehető igénybe,
b)	nem kell alkalmazni a 63. § (5)-(7) bekezdését, a 115. § (6) bekezdését, a 116. § (1)
és (3) bekezdését, valamint a 119/C. § szerinti szabályokat,
c)	a 115. § (7) bekezdésének alkalmazásában felülvizsgálatnak az intézményi térítési díj
megállapításának, illetve évközbeni korrigálásának időpontját kell tekinteni.
(12)	Ha a (10) bekezdés szerinti ellátott állapota indokolja, az intézményvezető döntése
alapján elvégezhető a gondozási szükségletének vizsgálata. A gondozási szükséglet
megállapítása esetén - amennyiben az ellátotti létszám a finanszírozási rendszerbe
befogadásra kerül - az ellátott után a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított
támogatás vehető igénybe, és térítési díját az V. Fejezet III. címe szerint kell megállapítani.”
4.	§
Az Szt. 64. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Gyvt. szerinti család- és gyermekjóléti központ a család szociális helyzetének
átfogó vizsgálata alapján elkészíti az igénybe venni javasolt szociális szolgáltatásokat
meghatározó szociális diagnózist. A család- és gyermekjóléti központ a szociális diagnózis
elkészítésébe bevonhatja a nem járásszékhely településen működő család- és gyermekjóléti
szolgálatokat. A jogosultsági feltételek fennállása esetén a szociális diagnózis kötelezi a
szociális szolgáltatókat és a szociális intézményeket.”
5.	§
Az Szt. 68/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az intézményvezető megvizsgálja a gondozási szükségletet és az azt megalapozó
egyéb körülmények fennállását.”
- 4 -
6. §
Az Szt. 70. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az alapvizsgálat elvégzésével egyidejűleg a komplex szükségletfelmérést is el
kell végezni. A fogyatékos személyek bentlakásos intézményének vezetője tájékoztatja az
ellátást igénylőt a támogatott lakhatás igénybevételének lehetőségéről.”
7.	§
Az Szt. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § (1) A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek - ide
nem értve a demens személyeket - és a szenvedélybetegek részére biztosított ellátás, amely az
életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló
életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja
a)	a lakhatási szolgáltatást,
b)	az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében a mentálhigiénés, szociális munka
körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt,
c)	a közszolgáltatások és a társadalmi életben való részvételt segítő más szolgáltatások
igénybevételében való segítségnyújtást,
d)	az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén
da)	a felügyeletet,
db)	az étkeztetést,
dc)	a gondozást,
dd)	a készségfejlesztést,
de)	a tanácsadást,
df)	a pedagógiai segítségnyújtást,
dg)	a gyógypedagógiai segítségnyújtást,
dh)	a szállítást,
di)	a háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtást.
(2)	Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatási elemeket a fenntartó
a)	a (3) bekezdés szerinti szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel a
szolgáltatási elem nyújtására kötött megállapodás útján,
b)	a támogatott lakhatás részeként, a szakmai létszám és tárgyi feltételek teljesítésével,
c)	a szintén saját fenntartásában álló, (3) bekezdés szerinti szociális szolgáltatások útján,
vagy
d)	az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatási elemekre kiterjedő tevékenységi köre
szerinti, a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szervezet útján, az intézményi
szolgáltatások intézményen kívüli szervezet által történő ellátásának szabályai szerint
biztosíthatja.
(3)	A (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben
a)	a felügyeletet jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás vagy
nappali ellátás,
b)	az étkeztetést étkeztetés vagy nappali ellátás,
c)	a gondozást házi segítségnyújtás, közösségi alapellátás, támogató szolgáltatás vagy
nappali ellátás,
d)	a készségfejlesztést közösségi alapellátás, támogató szolgáltatás vagy nappali ellátás,
- 5 -
e)	a tanácsadást közösségi alapellátás, támogató szolgáltatás, nappali ellátás vagy
család- és gyermekjóléti szolgáltatás,
f)	a pedagógiai segítségnyújtást támogató szolgáltatás, nappali ellátás, család- és
gyermekjóléti szolgáltatás vagy gyermekek napközbeni ellátása,
g)	a gyógypedagógiai segítségnyújtást támogató szolgáltatás, nappali ellátás vagy
család- és gyermekjóléti szolgáltatás,
h)	a szállítást támogató szolgáltatás vagy falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,
i)	a háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtást házi segítségnyújtás, nappali ellátás
vagy támogató szolgáltatás
nyújtására a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzés alapján jogosult szervezet útján lehet
biztosítani.
(4)	A (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a szolgáltatási elemek olyan, a
tevékenységi köre szerinti, a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szervezet útján
láthatóak el, amelynek szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatai között azonosíthatóan
szerepel az (1) bekezdés d) pontja szerinti tevékenység megnevezése.
(5)	A lakhatási szolgáltatás
a)	legfeljebb hat fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy
b)	hét-tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy
c)	legfeljebb ötven fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében
biztosítható.
(6)	Támogatott lakhatás - a (7) bekezdés szerinti kivétellel - a komplex
szükségletfelmérés, illetve fogyatékos személy esetében a 70. § (5) bekezdése szerinti
alapvizsgálat és a komplex szükségletfelmérés megtörténtét követően, annak eredménye
alapján nyújtható.
(7)	Ha az ellátott ápolást, gondozást nyújtó intézményből vagy ápoló-gondozó célú
lakóotthonból kerül támogatott lakhatásba, az ellátott komplex szükségletfelmérését -
folyamatos ellátása mellett - az intézményvezető végzi el. A komplex szükségletfelmérés
alapján kell meghatározni az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatási elemeket, annak
eredménye azonban a támogatott lakhatásra való jogosultságot nem érinti.
(8)	Ha az ellátott 50 férőhelyesnél nagyobb ápolást, gondozást nyújtó intézményből
kerül támogatott lakhatásba, az ápolást, gondozást nyújtó intézmény férőhelyszámát - a
támogatott lakhatásba átkerülő ellátottak számával megegyezően - csökkenteni kell.
(9)	A támogatott lakhatásra egyebekben a bentlakásos intézményekre vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy
a)	az ellátás - a komplex szükségletfelmérés alapján - határozott vagy határozatlan
időtartamú,
b)	az 58/A. § (2) és (2a) bekezdését, a 85/B. §-t, a 94. § (1) bekezdés b)-d) pontját,
valamint (2) és (3) bekezdését, a 94/A. § (4) bekezdését, a 99. §-t , a 99/A. §-t és a 105. §-t
nem kell alkalmazni.”
8.	§
(1) Az Szt. 84. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
- 6 -
„(2) A hajléktalan személyek átmeneti szállása az önellátásra képes hajléktalan
személyeknek biztosít
a)	lakhatási szolgáltatást, vagy
b)	lakhatási szolgáltatást és az önálló életvitel fenntartása érdekében szükség szerinti
mértékű esetvitelt (szociális munkát).
(3)	A 3. § (4a) bekezdése szerinti hajléktalan személyek esetében az ellátás keretében
kizárólag lakhatási szolgáltatás és tisztálkodási lehetőség biztosítható.”
(2) Az Szt. 84. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti lakhatási szolgáltatás az intézmény épületén belül
vagy külső férőhelyeken biztosítható.
(5)	A (2) bekezdés a) pontja szerinti lakhatási szolgáltatás időtartama nem haladhatja
meg a három évet.
(6)	A (2) bekezdés b) pontja szerinti, önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges
mértékű esetvitelt (szociális munkát) a 94/C. § szerinti megállapodásban kell meghatározni.”
9.	§
(1)	Az Szt. 88. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az állam az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt
szerv útján köteles gondoskodni)
„d) a megye területén a támogatott lakhatás megszervezéséről és fenntartásáról.”
(2)	Az Szt. 88. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az állam az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt
szerv útján köteles gondoskodni)
„e) a fejlesztő foglalkoztatásról.”
10.	§
Az Szt. 92/L. § (1) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:
[A működést engedélyező szerv szociális igazgatási bírságot (a továbbiakban: bírság)
szabhat ki]
„m) a fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével
szemben, ha a fejlesztő foglalkoztatási jogviszonyban történő fejlesztő foglalkoztatásra nem a
munkaalkalmassági vizsgálat során kiállított szakvéleménynek megfelelően vagy e
szakvélemény hiányában kerül sor,
n) a fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével
szemben, ha a fejlesztő foglalkoztatás során megsértik a 99/B-99/D. §-okban foglaltakat.”
- 7 -
11.	§
(1)	Az Szt. 94/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez az ellátást igénylő személy
személyes jognyilatkozata szükséges, ha cselekvőképes vagy cselekvőképességében a
szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen
korlátozott. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személyt a
megállapodás megkötését megelőzően meg kell hallgatni és véleményét a lehető legteljesebb
mértékben figyelembe kell venni.”
(2)	Az Szt. 94/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Támogatott lakhatás esetén a megállapodás a (3) bekezdésben foglaltakon túl
tartalmazza a 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatási elemek meghatározását. Ha a
szükségletfelmérést kizárólag a szolgáltatási elemek változása miatt kell lefolytatni, azt az
intézményvezető végzi el.”
12.	§
Az Szt. 96. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatást ad a jogosult és
hozzátartozója számára)
,f az intézmény házirendjéről, támogatott lakhatás esetén az együttélés szabályairól;”
13.	§
Az Szt. 99/B-99/D. §-a és az azt megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés
és cím lép:
„Fejlesztő foglalkoztatás
99/B. § (1) A fejlesztő foglalkoztatás célja a gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs
tervben foglaltak szerint az egyén egészségi állapotának, korának, fizikai és mentális
állapotának megfelelő fejlesztési és foglalkoztatási szolgáltatás biztosítása útján, az egyén
felkészítése az önálló munkavégzésre vagy a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre.
(2)	Fejlesztő foglalkoztatásban részesülhet a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár
eléréséig az, aki intézményi jogviszonya alapján
a)	közösségi alapellátást,
b)	támogató szolgáltatást,
c)	nappali ellátást,
d)	átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátást,
e)	ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátást,
f)	rehabilitációs intézményi ellátást,
g)	lakóotthoni ellátást, vagy
h)	támogatott lakhatást
- 8 -
vesz igénybe.
99/C. § (1) A fejlesztő foglalkoztatás
a)	az Mt. szerinti határozott idejű munkaviszonyban, vagy
b)	a (4) bekezdés szerinti fejlesztési jogviszonyban
történik.
(2)	Az Mt. szerinti határozott idejű munkaviszonyban történő foglalkoztatás célja az
önálló munkavégzést segítő képességek, készségek fenntartása, fejlesztése, új
munkafolyamatok megismerése, új szakma elsajátítása, az ellátott felkészítése a nyílt
munkaerőpiacon történő munkavégzésre.
(3)	A (4) bekezdés szerinti fejlesztési jogviszonyban történő foglalkoztatás célja az
ellátott testi és szellemi képességeinek, valamint a munkavégzéssel összefüggő készségeinek
helyreállítása, megőrzése és fejlesztése, továbbá az ellátott felkészítése az önálló
munkavégzésre.
(4)	A fejlesztési jogviszony
a)	munka-, szervezetpszichológus javaslata, vagy rehabilitációs alkalmassági vizsgálat
eredményeképpen kiadott, hatályos, munka-rehabilitációt javasoló szakvélemény alapján,
egyéni foglalkoztatási tervben foglaltak szerint akkor hozható létre, ha az ellátott
kompetenciái nem érik el az önálló munkavégzéshez szükséges szintet, és
b)	fejlesztési szerződéssel jön létre, amelyet az ellátott, illetve törvényes képviselője
írásban, az (5)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével köt a fejlesztő foglalkoztatást
nyújtó szolgáltató, intézmény vezetőjével.
(5)	A fejlesztési szerződés tartalmazza
a)	a fejlesztő foglalkoztatás keretében végzett tevékenység részletes leírását,
b)	a fejlesztő foglalkoztatás időbeosztását és helyét azzal, hogy a foglalkoztatás
időtartama nem haladhatja meg a napi 6 órát és a heti 30 órát, de az ellátott - az egyéni
szükségleteire tekintettel - egyenlőtlen napi munkaidő-beosztással is foglalkoztatható,
c)	a fejlesztési foglalkoztatási óradíj összegét, amely nem lehet kevesebb a mindenkori
kötelező legkisebb órabér 30%-ánál,
d)	az ellátott szándéknyilatkozatát arra nézve, hogy testi és szellemi képességeihez
mérten elvárható módon közreműködik a fejlesztő foglalkoztatásban, és
e)	a fejlesztő foglalkoztató munkavégzéssel összefüggő kötelezettségeit.
(6)	A fejlesztő foglalkoztatás keretében csak olyan feladatot végezhet az ellátott,
amelyet egészségi állapota és szellemi képességei alapján tartósan és folyamatosan képes
ellátni.
(7)	A fejlesztő foglalkoztató köteles folyamatos felügyelet mellett biztosítani - az
ellátott speciális szükségleteinek megfelelően - az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szakmai és műszaki feltételeit.
(8)	Ha a fejlesztő foglalkoztatás munkaviszonyban történik, az ellátott - a fiatal
munkavállaló kivételével - havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen napi munkaidő beosztással is
foglalkoztatható.
(9)	Ha a fejlesztő foglalkoztatás munkaviszony keretében történik, annak során
a)	16. életévét betöltött személy foglalkoztatható,
- 9 -
b)	az Mt. 192. § (2) bekezdéstől eltérően a munkaviszony a fejlesztő foglalkoztatás
időtartamára meghosszabbítható,
c)	az Mt. VI. fejezete, 53. §-a, 94. §-a, 98. §-a, 100. §-a, 103. § (1)-(2) és (6) bekezdése,
XV. fejezete - kivéve a 192. § (1) bekezdését és a 212. §-t -, a XVI., XVII. és XVIII. fejezete
nem alkalmazható,
d)	a munkavállaló rendkívüli és többműszakos munkavégzésre, ügyeletre, készenlétre
nem vehető igénybe,
e)	a napi munkaidő a 8 órát, illetve a heti 40 órát nem haladhatja meg,
f)	ha a munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább 30
perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
(10)	Az intézményi jogviszony megszűnése esetén a munkaviszony, illetve a fejlesztési
jogviszony is megszűnik.
99/D. § (1) A fejlesztő foglalkoztatásra irányuló munkaviszony vagy fejlesztési
jogviszony
a)	a 99/B. § (2) bekezdése szerinti intézményi jogviszony alapján szociális szolgáltatást,
ellátást nyújtó intézménnyel, szolgáltatóval, vagy
b)	más, a szolgáltatói nyilvántartásba fejlesztő foglakoztatást nyújtóként bejegyzett
szervezettel
állhat fenn.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a fejlesztő foglalkoztatást nyújtó
szervezetre a szociális szolgáltatókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a 20.
§ szerinti nyilvántartásban nem kell feltüntetni a 20. § (2) bekezdés g) és h) pontja, valamint
(4)	bekezdés c) és d) pontja szerinti adatokat, és nem kell alkalmazni az 59. § (4) bekezdését,
a 89-92. §-t, a 92/B. § (1) bekezdés a), e), i) és j) pontját, a 92/D-92/I. §-t, a 94. §-t, a 94/C.
§-t, a 94/D. §-t, a 100-104. §-t, a 114-119/C. §-t és a 120-122/C. §-t. A szolgáltatói
nyilvántartás, a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások, a bejelentési
kötelezettségek, az ellenőrzés, a bírság és más jogkövetkezmények, a 92/K. § (8)-(10)
bekezdése szerinti közzététel, a befogadás, az állami támogatás, a 20/C. § szerinti
nyilvántartás és az országos jelentési rendszer tekintetében a fejlesztő foglalkoztatás szociális
szolgáltatásnak, a fejlesztő foglalkoztatásban részesülő személy igénybevevőnek, illetve
ellátottnak, a fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szervezet pedig szociális szolgáltatónak minősül.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha az ellátott számára fejlesztő
foglalkoztatást nyújtó szervezet és a 99/B. § (2) bekezdése szerinti intézményi jogviszony
alapján szociális szolgáltatást, ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató fenntartója különböző, a
fenntartók az ellátottak foglalkoztatására megállapodást kötnek. A megállapodást érintő
körülmények változásáról - a fejlesztési jogviszony vagy a munkaviszony megszűnését
eredményező esetben legalább 10 nappal korábban írásban - a felek egymást kölcsönösen
tájékoztatják.”
14.	§
(1)	Az Szt. 101. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pontja és c) pont cb) alpontja szerinti felmondásnak akkor van
helye, ha]
- 10 -
„d) az ellátott jogosultsága megszűnik.”
(2)	Az Szt. 101. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a jogosultság jogszabályváltozás miatt szűnik meg, alapszolgáltatás esetén a
megállapodást a jogszabályban megjelölt időponttal a (3) bekezdés a) pontja szerinti
időtartamon belül is fel lehet mondani.”
15.	§
Az Szt. 109. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az intézmény vezetője az áthelyezést különösen akkor kezdeményezheti, ha a jogosult)
„d) támogatott lakhatás esetében az együttélés szabályait olyan súlyosan megszegi,
hogy azzal az igénybevevők testi és lelki épségét vagy vagyonát veszélyezteti.”
16.	§
Az Szt. 114. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem
rendelkezik. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében az ingyenes ellátás további
feltétele, hogy az ellátottnak a 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona
és a 117/D. § (3) bekezdése szerinti eljárásban jogerősen térítési díj fizetésére kötelezett
nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke nincs.”
17.	§
(1)	Az Szt. 115. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Támogatott lakhatás esetén külön kell meghatározni az intézményi térítési díjat
a)	a 75. § (1) bekezdés a) pontja szerinti lakhatási szolgáltatásra, és
b)	a 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti egyes szolgáltatásokra.”
(2)	Az Szt. 115. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Támogatott lakhatás esetén - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az ellátottat
a személyi térítési díj konkrét összegben megállapított legmagasabb összegéről és a havi
ellátmány szabályairól kell tájékoztatni.”
18.	§
(1)	Azt Szt. 117. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Hajléktalan személyek átmeneti szállása esetén
a)	a személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés c) pontja szerinti mértéket,
ha az ellátott számára esetvitelt (szociális munkát) is nyújtanak,
b)	az a) pontban nem említett esetben lakhatási költséget kell meghatározni személyi
térítési díjként.”
- 11 -
(2)	Az Szt. 117. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Támogatott lakhatás esetén a személyi térítési díj
a)	a 75. § (1) bekezdés a) pontja szerinti lakhatási szolgáltatás intézményi térítési
díjának, és
b)	az ellátott által az előző hónapban ténylegesen igénybe vett, a 75. § (1) bekezdés d)
pontja szerinti szolgáltatások intézményi térítési díjának az összege azzal, hogy a személyi
térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át. A támogatott lakhatás
térítési díjára egyebekben - ha e törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a
tartós bentlakásos intézmények térítési díjára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(3)	Az Szt. 117. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) Támogatott lakhatás esetén az intézményvezető az együttélés szabályaiban
meghatározott összegben és elszámolási szabályok mellett havi ellátmányt biztosít az ellátott
részére a szükségleteinek egyéni vásárlás keretében történő fedezésére, ha az ellátott
jövedelemmel nem rendelkezik, vagy a személyi térítési díj eléri az ellátott havi jövedelmének
80%-át.”
19.	§
Az Szt. a következő 117/D. §-sal egészül ki:
„117/D. § (1) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az ellátott jelentős pénz-
vagy ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, és a térítési díj megfizetését a 68/B. § (1) bekezdése
vagy a 117/B. § (1) bekezdése szerint más személy sem vállalja, de az ellátottnak van
nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban e § alkalmazásában:
gyermek), a jövedelemhányad - a 117/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a más által vállalt
személyi térítési díj - és az intézményi térítési díj közötti különbözet (e § alkalmazásában a
továbbiakban: díjkülönbözet) megfizetésére az erre irányuló, (2) bekezdés szerinti
megállapodás alapján a gyermek köteles.
(2)	A díjkülönbözet megfizetése tekintetében a megállapodást a 94/C. § (1) bekezdés a)
vagy b) pontja szerinti személy kötheti meg a gyermekkel. A megállapodás tartalmazza
a)	a megfizetendő díjkülönbözet összegét,
b)	a fizetésre vonatkozó szabályokat és
c)	a megállapodás megszegésének jogkövetkezményeit.
(3)	Ha a (2) bekezdés szerinti megállapodás nem jön létre, a fenntartó a bíróságtól
kérheti, hogy a Ptk. rokontartásra irányadó szabályai alapján tartásra köteles és képes
gyermeket tartási kötelezettsége és képessége mértékével arányban állóan a díjkülönbözet
megfizetésére kötelezze.
(4)	Az ellátott gyermekével szemben indított per kimenetele nem érinti az ellátott
intézményi jogviszonyát, a bíróság jogerős határozatáig az ellátott személyi térítési díját a
117. § (2) bekezdés b) pontja alapján kell megállapítani.
(5)	A díjkülönbözetet megfizető gyermekre a térítési díjat megfizető más személyre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
- 12 -
20. §
Az Szt. a következő 130. §-sal egészül ki:
„130. § A fejlesztő foglalkoztatás fenntartója a fejlesztő foglalkoztatás keretében
foglalkoztatott személy után kapott támogatást fejlesztési foglalkoztatási díjra, bérjellegű
kifizetésekre, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi és dologi kiadásokra, valamint
tárgyieszköz-beszerzésekre, beruházásra és munkahelyteremtésre fordíthatja.”
21.	§
Az Szt. a következő 138. §-sal egészül ki:
„138. § (1) A házi segítségnyújtás gondozási óraszámának az egyes szociális és
gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel történő
hatályon kívül helyezése miatt a gondozási szükséglet vizsgálatát nem kell ismételten
elvégezni. A hatályos megállapodásoknak a gondozási óraszámot meghatározó rendelkezése
törvény erejénél fogva hatályát veszti, a megállapodásból csak annak soron következő
módosítása során kell törölni. Egyebekben a szolgáltatást változatlan feltételek mellett kell
tovább biztosítani.
(2)	A fejlesztő foglalkoztatás állami támogatásának az egyes szociális és
gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított
131/A. §-ban foglalt szabályait a 2017. április 1-jétől járó állami támogatásra kell először
alkalmazni azzal, hogy a 2017. évi fajlagos támogatási összeget nem a központi
költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A szociális foglalkoztatási támogatásra kötött,
2016. december 31-éig hatályos támogatási szerződések hatálya 2017. március 31-éig
meghosszabbodik, esetükben a támogatási időszak 2017. március 31-éig tart. A szociális
foglalkoztatás 2017. április 1-jét megelőző időszakra nyújtott állami támogatására 2017.
március 31-ét követően is a 2017. március 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)	A 2017. március 31-én hatályos 99/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás adatait
2019. január 2-án kell törölni.
(4)	Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény - az éjjeli menedékhely és a hajléktalan
személyek átmeneti szállása kivételével - 2022. december 31-éig működhet. Az e szabály
alapján, az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016.
évi ... törvény hatálybalépését követően átalakuló átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények az
átalakulást megelőzően befogadott férőhelyszámuk erejéig a finanszírozási rendszerbe az
átalakulást követően is befogadottnak minősülnek a törvény erejénél fogva.
(5)	A 2016. február 1-jén házi segítségnyújtásra befogadott ellátotti számmal
rendelkező, 63. § (9) bekezdése alá nem tartozó intézmény, szolgáltató (székhely, telephely)
esetében a 2016. február 1-jén az adott intézményben, szolgáltatónál (székhelyen,
telephelyen) személyi gondozásra megállapodással rendelkező ellátottak száma törvény
erejénél fogva befogadottnak minősül az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2016. évi ... törvény hatálybalépésének időpontjában. A személyi
gondozásra megállapodással rendelkező ellátottak számának meghatározásakor az
igénybevevői nyilvántartás adatai az irányadóak.
- 13 -
(6)	A személyi gondozás (5) bekezdés szerint meghatározott létszámához képest a
személyi gondozásra vonatkozó megállapodások számának növekedése esetén a személyi
gondozásra történő további befogadás a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által
közzétett közleményben meghatározott kapacitás szerint történik, amelynek mértéke - a 2016.
február 1-jei állapotnak megfelelően személyi gondozásra irányuló megállapodásokkal
egybeszámítva - nem haladhatja meg országosan a 35 000 fős ellátotti számot.
(7)	A 2008. január 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok szerinti, a szolgáltatói
nyilvántartásba jogerősen bejegyzett emelt szintű férőhelyekre - ha a fenntartó nem dönt a
140/W. § alkalmazásáról - a 2007. december 31-én hatályos 92/C. §-a (5) bekezdés b) pontját
és 117/B. §-t alkalmazni kell.
(8)	Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016.
évi ... törvénnyel megállapított 20. § (2) bekezdés e) pontjában, 114. § (3) bekezdésében és
117/D. §-ában foglaltakat a 2017. január 1-jét követően létrejövő tartós bentlakásos
intézményi jogviszonyok esetében kell alkalmazni.”
22.	§
(1)	Az Szt.
a)	36. § (2) bekezdés a) pontjában a „törvény” szövegrész helyébe a „törvény (a
továbbiakban: Mt.)” szöveg,
b)	63. § (2) bekezdésében a „személyi” szövegrész helyébe az „- a szociális segítés
tevékenységeit is magába foglaló - személyi” szöveg,
c)	66/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „(2)-(5)” szövegrész helyébe a „(2) és (3)”
szöveg,
d)	92/D. § (4) bekezdésében az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény”
szövegrész helyébe az „az Mt.” szöveg,
e)	92/E. § (2) bekezdésében a „továbbképzésének” szövegrész helyébe a
„továbbképzésének és a vezetői megbízással rendelkező személyek képzésének” szöveg,
f)	94/G. § (3) bekezdésében a „negyvennyolc órán belül” szövegrész helyébe a
„haladéktalanul” szöveg,
g)	100. § c) pontjában az „időtartama meghosszabbítható” szövegrész helyébe az
„időtartamát meghosszabbítják” szöveg,
h)	131/A. §-ában, 132. § (1) bekezdés p) pontjában az „és az utcai szociális munka”
szövegrész helyébe az „ , utcai szociális munka és a fejlesztő foglalkoztatás” szöveg
lép.
(2)	Az Szt.
a)	58/A. § (2) bekezdés e) pontjában a „külső férőhelyek” szövegrész helyébe a
„rehabilitációs intézményi külső férőhelyek” szöveg,
b)	66/A. § (1) bekezdésében a „67. §” szövegrész helyébe a „67. § és a 85/A. § (3)
bekezdés a) pont ab) alpontja” szöveg,
c)	68/A. § (3) bekezdésében a „napi 4 órát meghaladó” szövegrész helyébe az „az
értékelő adatlap alapján III. fokozatú” szöveg,
d)	68/A. § (4) bekezdésében a „nem haladja meg a 4 órát” szövegrész helyébe az „az
értékelő adatlap alapján nem III. fokozatú” szöveg,
e)	92/L. § (1) bekezdés l) pontjában a „napi gondozási szükséglet mértékét” szövegrész
helyébe a „gondozási szükséglet - az értékelő adatlap szerinti -fokozatát” szöveg,
- 14 -
f)	94/E. § (3) bekezdés c) pontjában az „ellátottra” szövegrész helyébe az „ellátottra,
támogatott lakhatás keretében nyújtott lakhatási szolgáltatás esetében az egy férőhelyre”
szöveg,
g)	115. § (1) bekezdésében az „egy alkalommal” szövegrész helyébe az „egy
alkalommal, támogatott lakhatás esetében két alkalommal” szöveg
lép.
(3)	Az Szt.
a)	58/A. § (2h) bekezdés bevezető szövegrészében az „alapszolgáltatás” szövegrész
helyébe az „alapszolgáltatás és fejlesztő foglalkoztatás” szöveg,
b)	92/L. § (6) bekezdésében az „(1)-(2)” szövegrész helyébe az „(1)” szöveg,
c)	132. § (2) bekezdés l) pontjában a „szociális foglalkoztatás” szövegrész helyébe a
„fejlesztő foglalkoztatás szakmai feladataira,” szöveg
lép.
23.	§
(1)	Hatályát veszti az Szt.
a)	63. § (5) bekezdésében a „ , valamint a napi gondozási szükséglet mértékét” szöveg,
b)	94/L. § (2) bekezdés h) pontjában az „és kísérő támogatást biztosító” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti az Szt.
a)	92/L. § (2) bekezdése,
b)	99/E. §-a,
c)	113/A. § d) pontja,
d)	132. § (1) bekezdés m) pontja.
(3)	Hatályát veszti az Szt.
a)	80. § (1) és (2) bekezdése,
b)	80. § (3) bekezdés a)-d) pontja,
c)	82-83/B. §-a,
d)	86. § (2) bekezdés d) pontjában az „időskorúak gondozóházát,” szövegrész,
e)	88. § (1) bekezdés a) pontja.
2.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
24.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás
formájában - a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. A
gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását elsősorban befogadó szülőnél kell
biztosítani. A tizenkét év alatti gyermek befogadó szülőnél történő elhelyezésétől kizárólag
akkor lehet eltekinteni, ha
a)	a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek befogadó szülőnél történő elhelyezése
nem áll a gyermek érdekében, vagy arra állapota miatt nincs lehetőség,
- 15 -
b)	a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból
szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, vagy
c)	a gyermekek átmeneti gondozása esetén az intézményes elhelyezést a szülő, más
törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek érdekével.”
25.	§
A Gyvt. 15. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:)
„d) Biztos Kezdet Gyerekház.”
26.	§
(1)	A Gyvt. 17. § (1) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:
(Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak
el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek
veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott
alaptevékenység keretében)
„n) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal,
o)	az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv.”
(2)	A Gyvt. 17. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A fővárosi, megyei kormányhivatal szakmai támogatást nyújt a család- és
gyermekjóléti központok járási jelzőrendszeri tanácsadóinak, valamint évente egyszer
összehívja őket és közösen értékelik a megye gyermekvédelmi jelzőrendszerének működését.
(7)	Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv
gondoskodik a jelzőrendszer hatékony működését és fejlesztését szolgáló
a)	képzések szervezéséről, módszertan kidolgozásáról, és
b)	24 órás, ingyenesen hívható telefonos szolgáltatás működtetéséről.”
27.	§
A Gyvt. 30. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Egy szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak egy fenntartója van.”
28.	§
A Gyvt. 32. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Nem kell az (5) bekezdés szerint megállapodást kötni]
„c) Biztos Kezdet Gyerekház esetén.”
- 16 -
29.	§
A Gyvt. 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Biztos Kezdet Gyermekház szolgáltatásban, a gyermekjóléti szolgáltatásban,
valamint a mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde, a családi bölcsőde, a napközbeni
gyermekfelügyelet és az alternatív napközbeni ellátás formájában biztosított napközbeni
ellátásban részesülők érdekvédelmére a fenntartónak érdekképviseleti fórumot nem kell
működtetnie. E szolgáltatások és ellátások esetén a panaszjog gyakorlására a 36. §-ban
foglaltakat kell alkalmazni.”
30.	§
A Gyvt. 38/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38/A. § (1) A Biztos Kezdet Gyerekház célja a szocio-kulturális hátrányokkal küzdő,
elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek egészséges
fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői
kompetenciákat erősítő, a szülő és az óvodába még nem járó gyermek számára együttesen
nyújtott társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás biztosítása.
(2)	A Biztos Kezdet Gyerekház a gyermek sikeres óvodai beilleszkedése, valamint a
gyermek és a család sikeres társadalmi integrációja érdekében együttműködik különösen a
család- és gyermekjóléti szolgálattal, a család- és gyermekjóléti központtal, a védőnői
szolgálattal, az óvodával, a helyben elérhető egyéb, a gyermekek és a gyermekes családok
számára szolgáltatást nyújtó intézménnyel, valamint szükség esetén a gyermekvédelmi
jelzőrendszer egyéb tagjaival.
(3)	A fenntartó a Biztos Kezdet Gyerekházat szolgáltatóként vagy más intézmény
szervezeti és szakmai tekintetben önálló egységeként működteti.”
31.	§
A Gyvt. 39. § (4) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése
érdekében
kezdeményezni)
„ca) egyéb gyermekjóléti alapellátások önkéntes igénybevételét és azt szükség esetén
személyes közreműködéssel is segíteni.”
32.	§
A Gyvt. 40/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint a család- és gyermekjóléti központ a
szolgáltatással érintett
a)	gyermek tekintetében a Gyvt. 139. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást,
b)	nagykorú személy tekintetében az Szt. 20. §-a szerinti nyilvántartást
- 17 -
vezeti.
(6)	A 139. § (1) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartás a változások nyomon
követhetőségét biztosító elektronikus úton is vezethető.”
33.	§
(1)	A Gyvt. 51. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A titkos menedékház a (10) bekezdésben foglalt személy számára
a)	legfeljebb hat hónap időtartamra
aa)	lakhatást biztosít, és szükség esetén biztosítja az étkeztetést, a ruházattal való
ellátást, a mentálhigiénés ellátást, valamint segítséget nyújt az egészségügyi ellátáshoz
való hozzáféréshez,
ab)	közreműködik - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a titkos
menedékház szolgáltatást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család, az egyén
helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében,
ac)	segítséget nyújt a bántalmazás következtében kialakult pszichés sérülések
kezelésében és jogi tanácsadással segíti érdekeinek védelmét,
b)	legfeljebb öt év időtartamra kiegészítő tevékenysége keretében a bántalmazott
társadalmi reintegrációja érdekében félutasház-szolgáltatást nyújthat.”
(2)	A Gyvt. 51. §-a a következő (12)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A családok átmeneti otthona a férőhelyszámon belül kialakított külső
férőhelyeken biztosíthatja azoknak a családoknak az ellátását, amelyek önálló lakhatásra
támogatással képesek.
(13)	A külső férőhelyen történő ellátás időtartama a 45. § (6) bekezdése és a 47. § (3)
bekezdés a) pontja szerinti időtartammal együtt sem haladhatja meg a három évet.
(14)	A külső férőhelyen ellátott családok számára kedvezményes lakhatást, és ha az
önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges, a 32. § (5) bekezdése szerinti
megállapodásban meghatározottak szerint szociális munkát kell biztosítani.
(15)	A külső férőhelyek esetében a költségvetési támogatás a normál férőhelyekhez
képest csökkentett mértékben illeti meg a fenntartót. A támogatás mértékét a központi
költségvetésről szóló törvény állapítja meg.”
34.	§
(1)	A Gyvt. 66. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a
gyermekvédelmi szakszolgáltatás)
„a) 60. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatait a megyei, fővárosi
gyermekvédelmi szakértői bizottság útján,”
(biztosítja.)
(2)	A Gyvt. 66. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
- 18 -
„(4) Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a
területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást önálló intézmény keretében biztosítja, amely
intézmény kizárólag az (1)-(3) bekezdés és a 60-65. § szerinti feladatokat láthatja el.”
35.	§
A Gyvt. 75. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezést követően azt állapítja meg, hogy a
szülői felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, két hónapon belül pert indít a szülő ellen
a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt, a perindítással egyidejűleg megállapítja a szülő
felügyeleti jogának szünetelését, továbbá)
„c) gyermekvédelmi gyámot és helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel, ha a
gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos
intézményben helyezték el.”
36.	§
A Gyvt. 78. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg a gyámhatóság)
„b) a gyermek számára gyermekvédelmi gyámot és helyettes gyermekvédelmi gyámot
rendel,”
37.	§
A Gyvt. 79. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermek gondozási helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként a
gyámhatóság dönt)
„b) a gyermekvédelmi gyám és a helyettes gyermekvédelmi gyám személyéről,”
38.	§
A Gyvt. XII. Fejezete a következő 90. és 91. §-sal, valamint a 90. §-t megelőzően a
következő alcím címmel egészül ki:
„A helyettes gyermekvédelmi gyám
90.	§ (1) A gyámhatóság a gyermek számára - gondozási helyétől függetlenül - a
területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján, a gyermekvédelmi gyám
kirendelésével egyidejűleg - a gyermekvédelmi gyám távolléte vagy feladatai ellátásában
való tényleges akadályoztatása esetén az azonnali döntést, intézkedést igénylő ügyekben a
helyettesítés megoldása érdekében - helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel.
(2)	A helyettes gyermekvédelmi gyámi feladatokat kizárólag a területi gyermekvédelmi
szakszolgálat által közalkalmazotti jogviszonyban, önálló munkakörben foglalkoztatott
gyermekvédelmi gyám láthatja el.
- 19 -
(3)	A gyermekvédelmi gyám a 84. § (6) bekezdése szerinti feladatellátása mellett
egyidejűleg legfeljebb harminc gyermek tekintetében láthatja el a helyettes gyermekvédelmi
gyámi feladatokat.
91.	§ (1) A helyettes gyermekvédelmi gyám a gyermekvédelmi gyám távolléte vagy
feladatai ellátásában való tényleges akadályoztatása esetén a gyermek azonnali döntést,
intézkedést igénylő ügyeiben a gyermek érdekében minden olyan döntést meghozhat, illetve
intézkedést megtehet, amelyre a gyermekvédelmi gyám jogosult és köteles. A helyettes
gyermekvédelmi gyám a döntéséről és az intézkedéséről a gyermekvédelmi gyámot annak
távolléte, akadályoztatása megszűnésekor haladéktalanul tájékoztatja.
(2)	A helyettes gyermekvédelmi gyám kirendelésére, jogállására és tevékenységére a
jelen alcímben foglaltakon túl egyebekben a gyermekvédelmi gyámra vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni, azzal, hogy a 85. § (5) bekezdés szerinti tájékoztatási, a 86. § (1) bekezdés h)
pontja szerinti jelentéstételi, valamint a 88. § (3) bekezdés szerinti rendes és végszámadási
kötelezettség a helyettes gyermekvédelmi gyámot nem terheli.”
39.	§
A Gyvt. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„95. § Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv
az e törvényben foglaltak szerint biztosítja az otthont nyújtó ellátást, az utógondozói ellátást
és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást. Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást
nyújtó intézményt kizárólag az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány
rendeletében kijelölt szerv tarthat fenn.”
40.	§
A Gyvt. 101. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A miniszter a Kormány rendeletében kijelölt szerv útján megszervezi a szülői
felügyelet nélkül Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú gyermek ellátását, és
ennek érdekében - ha számára kötelező tartózkodási helyként gyermekvédelmi intézményt
kell kijelölni - a Kormány rendeletében kijelölt szerv gyermekotthont, kizárólag
menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként el nem ismert, kísérő nélküli kiskorúakat
ellátó gyermekotthont, ideiglenes befogadó férőhelyet, tömeges bevándorlás okozta
válsághelyzet miatt létesített, illetve fenntartott ideiglenes befogadó férőhelyet tart fenn, vagy
a feladat biztosítása érdekében ellátási szerződést köt.”
41.	§
(1)	A Gyvt. 135. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 15. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott ellátások, intézkedések nyújtása és
megtétele, mindezek ellenőrzése, valamint biztosítása során az e törvényben meghatározott
jogok érvényesülésének elősegítése céljából a (2) bekezdésben meghatározott adatok
kezelésére jogosult]
„g) a gyermekvédelmi gyám, a helyettes gyermekvédelmi gyám,”
- 20 -
(2) A Gyvt. 135. § (2) bekezdés a) pontja a következő aj) és ak) alponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti szervek és személyek jogosultak
a gyermek]
„aj) fényképére, a róla készített mozgóképre vonatkozó,
ak) hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetére vonatkozó;”
(adatainak a kezelésére.)
42.	§
(1)	A Gyvt. 139. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatás esetén az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás
kizárólag a 138. § (1) bekezdés a)-c) és f) pontjában foglaltakat tartalmazza.”
(2)	A Gyvt. 139. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatás esetében csak a (2) bekezdés a), c) és d)
pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni.”
43.	§
A Gyvt. 145. §-a a következő (2g) bekezdéssel egészül ki:
„(2g) A családok átmeneti otthonára a (2a)-(2f) bekezdés szabályai helyett az Szt. 58/A.
§ (2a)-(2f) bekezdését kell alkalmazni.”
44.	§
A Gyvt. 149. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„149. § Térítésmentesen kell biztosítani a Biztos Kezdet Gyerekház, a gyermekjóléti
szolgálat és a gyermekjóléti központ e törvényben meghatározott szolgáltatásait, amely
esetekben intézményi térítési díjat sem kell megállapítani.”
45.	§
A Gyvt. 150. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A családok átmeneti otthona külső férőhelye esetén
a)	ha szociális munkát is nyújtanak a család számára, a személyi térítési díj összege
igénybe vevőnként nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem 40%-át,
b)	az a) ponton kívüli esetben lakhatási költséget kell meghatározni személyi térítési
díjként.”
46.	§
A Gyvt. 162. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
- 21 -
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„o) a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet miatt létesített, illetve fenntartott
ideiglenes befogadó férőhely szakmai feladatait, működésük feltételeit és az ott nyújtott
ellátás tartalmát.”
47.	§
A Gyvt. 165. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról
szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014.
évi CI. törvénnyel megállapított 54. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak - a (2) bekezdésben
foglalt kivétellel - 2018. december 31 -ét követően követelhetők meg a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszonyban álló személytől. 2018. december 31-ig a nevelőszülői
tevékenység ellátásához - az egyéb feltételek fennállása esetén - elegendő a helyettes szülők,
a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és
vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő
tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nevelőszülői tanfolyam eredményes
elvégzése vagy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés
„Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymodul záróvizsgájának sikeres
letétele.”
48.	§
A Gyvt. a következő 178. §-sal egészül ki:
„178. § (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló
2016. évi ... törvénnyel megállapított 75. § c) pontját, 78. § (2) bekezdés b) pontját, 79. § (5)
bekezdés b) pontját, 90. és 91. §-át a helyettes gyermekvédelmi gyám tekintetében a 2017.
január 1-jén folyamatban lévő gyámrendelési eljárásokban, valamint az ideiglenes hatályú
elhelyezésnek és a nevelésbe vételnek a 2016. december 31-ét követő felülvizsgálata során is
alkalmazni kell.
(2)	Ha a 2017. január 1-jén folyamatban lévő és azt követően indult ügyekben az eseti
gyám kirendelését a gyermekvédelmi gyám távolléte vagy a feladatai ellátásában való
tényleges akadályoztatása miatt kérik, a gyámhatóság a gyermek részére helyettes
gyermekvédelmi gyámot rendel.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben a helyettes gyermekvédelmi gyám
kirendelése önmagában nem érinti a kirendelt gyermekvédelmi gyám személyét.”
49.	§
A Gyvt.
a)	2. § (1) bekezdésében a „pártfogó felügyelői szolgálat” szövegrész helyébe a
„pártfogó felügyelői szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban:
pártfogó felügyelői szolgálat)” szöveg,
b)	11. § (1a) bekezdésében a „jóváhagyott” szövegrész helyébe a „jóváhagyott, a
miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett” szöveg,
- 22 -
c)	15. § (7) bekezdés b) pontjában a „gyermekvédelmi gyám” szövegrész helyébe a
„gyermekvédelmi gyám, helyettes gyermekvédelmi gyám” szöveg,
d)	32. § (1) bekezdésében a „személyes gondoskodást nyújtó ellátásra” szövegrész
helyébe a „Biztos Kezdet Gyerekház kivételével a személyes gondoskodást nyújtó ellátásra”
szöveg,
e)	37/A. § (1) bekezdésében a „személyes gondoskodást nyújtó” szövegrész helyébe a
„Biztos Kezdet Gyerekház kivételével a személyes gondoskodást nyújtó” szöveg,
f)	51. § (7) bekezdésében a „krízisközpontból” szövegrész helyébe a „krízisközpontból,
titkos menedékházból” szöveg,
g)	68. § (3) bekezdésében az „a gyermek részére a gyermekjóléti központ családsegítést
és gyermekjóléti szolgáltatást végző munkatársát rendeli ki” szövegrész helyébe a „felhívja a
gyermekjóléti központot a védelembe vételhez kapcsolódó gyermekjóléti szolgáltatási
feladatok esetmenedzselésének ellátására” szöveg,
h)	68. § (4) bekezdésében a „kirendelt családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást
végző munkatárs” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti központ munkatársa” szöveg,
i)	75/A. § a) pontjában a „gyermekvédelmi gyámot” szövegrész helyébe a
„gyermekvédelmi gyámot, helyettes gyermekvédelmi gyámot” szöveg,
j) 94. § (2) bekezdésében az „a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti
alapellátásokat” szövegrész helyébe az „ - a Biztos Kezdet Gyerekház kivételével - a
személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat” szöveg,
k) 103/B. § (2) bekezdésében a „26. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „27. §
(2)	bekezdésében” szöveg,
l) 141. § (1) bekezdés d) pontjában a „gyermekvédelmi gyámi” szövegrész helyébe a
„gyermekvédelmi gyámi, helyettes gyermekvédelmi gyámi” szöveg
lép.
50.	§
Hatályát veszti a Gyvt.
a)	51. § (8) bekezdés a) pontja,
b)	138. § (4) bekezdése.
3. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény módosítása
51.	§
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény 16. §-ában a „szociális” szövegrész helyébe a „fejlesztő” szöveg lép.
4.	A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása
52.	§
(1)	A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Köt.) 11. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bejelentéshez csatolni kell)
- 23 -
„c) nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy esetén a lelkiismereti és
vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetetek és vallási közösségek
jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 16. § (2) bekezdése szerinti igazolás másolatát,”
(2)	A Köt. 11. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A fogadó szervezetek bejelentésére, az adatváltozás bejelentésére és a fogadó
szervezetek nyilvántartásából történő törlésre irányuló eljárások költségmentesek.”
53.	§
A Köt.
a)	3. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában az „illetve intézmény” szövegrész helyébe
az „intézmény vagy hálózat” szöveg,
b)	11. § (4) bekezdés a) pontjában a „bíróság nyilvántartásából” szövegrész helyébe a
„civil és egyéb, bírósági bejegyzéssel létrejött, cégnek nem minősülő szervezetek országos
névjegyzékéből” szöveg
lép.
5.	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
54.	§
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény a következő 38/G. §-sal egészül ki:
„38/G. § (1) Ha a Tbj. 34. § (1) bekezdése alapján a nyugellátásra jogosító szolgálati idő
és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 2012. január 1-jét megelőzően a
rokkantsági nyugdíj megszerzése érdekében kötött megállapodás 2011. november 1-je és
2012. július 25-e között került megszüntetésre, a megállapodást kötő személy -
kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett - (a továbbiakban
együtt: igénylő) előzetes biztosítási idejének a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
megállapításakor be kell számítani
a)	a 2011. november 1-je és 2012. július 25-e között megszüntetett megállapodás
alapján szerzett szolgálati időt, és
b)	a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése
céljából 2017. július 1-jéig megkötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt is.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás alapján szerzett szolgálati időt úgy
kell tekinteni, mintha az igénylő azt a 2014. január 1-je és 2016. december 31-e közötti, 2017.
január 1-jéhez legközelebb eső időszakban szerezte volna.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha
a)	az igénylő 2012. január 1-jén nem minősült megváltozott munkaképességű
személynek,
b)	az igénylő 2017. január 1-jén megváltozott munkaképességű személyek ellátásában
részesül, vagy a 2012. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszak egészében vagy egy
részében megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesült,
c)	az igénylő saját jogú nyugellátásban részesül,
- 24 -
d)	a társadalombiztosítás ellátásaira és a	magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi	LXXX. törvény végrehajtásáról szóló
kormányrendelet alapján az (1) bekezdés a)	pontja szerinti megállapodásra tekintettel
befizetett j árulékokat visszafizették.
(4)	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság az (1)
bekezdésben foglaltak alkalmazásával legkorábban 2017. január 1-jei kezdő időponttal
állapítható meg.”
6.	A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása
55.	§
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bekezdés n)
pontjában a „szociális foglalkoztatás” szövegrész helyébe a „fejlesztő foglalkoztatás” szöveg
lép.
7. Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi
CXXXIII. törvény módosítása
56.	§
(1)	Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015.
évi CXXXIII. törvény 37. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 8. § (4) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.
(4)	A 21. § (2) bekezdése 2018. szeptember 1-jén lép hatályba.”
(2)	Nem lép hatályba az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvény 8. § (3) bekezdése.
8.	A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
57.	§
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. § 38.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„38. fejlesztő foglalkoztató: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló
törvény 99/D. § (1) bekezdése szerinti szervezet;”
58.	§
A Kbt. 33. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja, vagy a
Kormány által elrendelt esetben köteles fenntartani az olyan, védett munkahelynek minősülő
- 25 -
szervezeteknek, amelyek 30%-ot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű vagy
hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztatnak, valamint az olyan fejlesztő
foglalkoztatók számára, amelyek 30%-ot meghaladó mértékben fejlesztő foglalkoztatásban
résztvevőket foglalkoztatnak.”
59.	§
A Kbt. 198. § (1) bekezdés 17. pontjában a „továbbá a szociális foglalkoztatási
engedéllyel rendelkező vagy” szövegrész helyébe az „a fejlesztő foglalkoztatók, és a” szöveg
lép.
9.	Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó
törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény módosítása
60.	§
Nem lép hatályba az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és
egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény 15. §-a.
10. A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi
LXVII. törvény módosítása
61. §
A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi
LXVII. törvény 237. § (5) bekezdésében a „32-36. §” szövegrész helyébe a „32-35. §”
szöveg lép.
62. §
A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi
LXVII. törvény 166. §-a a „102/E. §-a” szövegrész helyett az „- az Európai Unió
tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról,
valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló
2012.	évi CXII. törvénnyel megállapított - 102/E. §-a” szöveggel lép hatályba.
63.	§
Nem lép hatályba a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének
megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény 36. §-a.
11.	A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok
megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési
szervek feladatainak átadásáról szóló 2016. évi ... törvény módosítása
64.	§
A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok
megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési
- 26 -
szervek feladatainak átadásáról szóló 2016. évi ... törvény 17. § (8) bekezdésének a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 131/A. § (1) bekezdését
megállapító rendelkezése az „és az utcai szociális munka” szövegrész helyett az „ , az utcai
szociális munka és a fejlesztő foglalkoztatás” szöveggel lép hatályba.
12.	Záró rendelkezések
65.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdés szerinti kivétellel - a kihirdetését követő
harmadik napon lép hatályba.
(2)	Az 1-3. §, az 5-8. §, a 9. § (1) bekezdése, a 11. §, a 16-19. §, a 22. § (2) bekezdése,
a 23. § (1) bekezdése, a 24-32. §, a 33. § (1) bekezdése, a 34. § (1) bekezdése, a 35-44. §, a
46.	§, a 48-50. §, az 54. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 9. § (2) bekezdése, a 10. §, a 13. §, a 20. §, a 22. § (3) bekezdése, a 23. § (2)
bekezdése, az 51. §, az 55. § és az 57-59. § 2017. április 1-jén lép hatályba.
(4)	A 4. §, a 33. § (2) bekezdése, a 34. § (2) bekezdése és a 45. § 2018. január 1-jén lép
hatályba.
(5)	A 23. § (3) bekezdése 2023. január 1-jén lép hatályba.
- 27 -
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
1997.	évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt), a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló
2005. évi LXXXVIII. törvény, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és
egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítását, valamint egyes
módosító törvények technikai pontosítását tartalmazza.
Az Szt. és a Gyvt. módosítására a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások terén a
2014. évben megkezdett átalakítási folyamat, az ellátórendszer átláthatóbbá, hatékonyabbá és
igazságosabbá tétele érdekében megtett intézkedések további folytatása érdekében kerül sor.
A fogyatékos személyek nagy létszámú otthonainak kiváltása és az újonnan létrejövő
támogatott lakhatás szolgáltatások tapasztalatai alapján felülvizsgálatra kerülnek az Szt.
vonatkozó szabályai, melynek eredményeképpen a biztosítandó szociális szolgáltatások, a
térítési díjfizetés szabályai és a komplex szükségletfelméréssel összefüggő egyes kérdések is
átalakulnak. A Javaslat házi segítségnyújtást érintő módosításai tovább finomítják a rendszert
az óraszám megszüntetésével és az önköltség alapú szolgáltatásnyújtás lehetővé tételével. A
szolgáltatásnyújtás rugalmasabbá tételét szolgálja a külső férőhelyen történő ellátás
szabályainak megalkotása mind a hajléktalanellátás, mind a családok átmeneti ellátása terén.
A fejlesztő foglalkoztatás az Szt. személyes gondoskodással, illetve szociális
szolgáltatásokkal foglalkozó részében, a szociális foglalkoztatási forma megújításaként kerül
szabályozásra. A fejlesztő foglalkoztatást végző szervezetet a Javaslat rendelkezései alapján a
tevékenysége ellátásához szükséges kérdésekben szociális szolgáltatónak kell tekinteni.
A nagykorú gyermekek szüleik iránti, alaptörvényi szinten is megjelenő tartási
kötelezettségének érvényesülése érdekében a leszármazók jövedelmi helyzete is figyelembe
vehetővé válik a térítési díj összegének megállapítása során, ha az ellátottnak sem a
jövedelme, sem a vagyona nem fedezi az intézményi térítési díjat, illetve más személy sem
vállalta önkéntesen annak megfizetését. A hozzátartozó tartásra képességének és
kötelességének fennállása ugyanakkor nem befolyásolja az ellátott intézményi
jogviszonyának fennállását.
A Gyvt. módosítása keretében sor kerül a gyermek veszélyeztetettségét, illetve a
család, a személy krízishelyzetét észlelő és jelző rendszer további megerősítésére, a
fogyatékos gyermek nevelőszülőnél történő elhelyezésére vonatkozó szabályozás
pontosítására, valamint a gyermekvédelmi gyámok akadályoztatása esetén (szabadság,
betegség, munkaidőn túl más elfoglaltság) a helyettesítés biztosítására a helyettes
gyermekvédelmi gyám jogintézményének bevezetésével, tekintettel arra, hogy a családban
nevelkedő gyermekekhez képest gyakrabban fordul elő, hogy a gyermekvédelmi gyámnak
- 28 -
azonnal kell intézkedni. Módosulnak a Biztos Kezdet Gyerekházra és a félutasház -
szolgáltatásra vonatkozó szabályok is a működésük megkezdésétől összegyűlt tapasztalatok
alapján.
Pontosító jelleggel módosítja továbbá a Javaslat a közérdekű önkéntes tevékenységről
szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényt és a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényt.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Annak érdekében, hogy az intézményvezető fel tudja venni a kapcsolatot az ellátott
nagykorú gyermekével, szükséges az Szt. szerinti intézményi nyilvántartás adatainak
kiegészítése a nagykorú gyermek nevére és elérhetőségeire vonatkozó adattal.
A 2. §-hoz
A rendelkezés módosítja a finanszírozási rendszerbe történő befogadás egyes
szabályait. A módosítással lehetővé válik a hajléktalan személyek átmeneti szállása esetében
is a külső férőhelyen történő szolgáltatásnyújtás. A külső férőhelyek kialakítása befogadás
köteles lesz a kapacitásgazdálkodás érdekében.
A befogadási szabályok továbbá annyiban módosulnak, hogy a befogadásról hozott
egyedi miniszteri döntésekre ezen túl ütemezetten, évente két alkalommal kerül sor, valamint
ha a fenntartóváltás nem okoz költségvetési többletkiadást, a befogadáshoz nem kell az
államháztartásért felelős miniszter egyetértését kérni.
A 3. §-hoz
A 2014. évben megkezdődött a házi segítségnyújtás szabályozásának átalakítása,
amely érintette a gondozási tevékenységek körét, valamint a ponthatár módosításával a
jogosultsági feltételeket. A módosítások 2016. január 1-jei hatállyal tovább folytatódtak azzal,
hogy a házi segítségnyújtás szolgáltatáson belül két tevékenységi kör került kialakításra: a
szociális segítés, amelyhez az alacsonyabb szintű szükséglet kielégítését szolgáló,
szakképzettség nélkül is ellátható tevékenységek tartoznak, és a személyi gondozás, amelynek
keretében intenzív szükségletet kielégítő gondozási tevékenységeket végezhet a szakképzett
házi gondozó.
Jelenleg a gondozási szükséglet vizsgálata alapján az igénylő napi gondozási
szükséglete órában kerül meghatározásra, és a házi segítségnyújtást a napi gondozási
szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Amennyiben
a gondozási szükséglet napi 4 órát meghaladó, idősotthoni ellátás nyújtható.
- 29 -
A Javaslat szerint megszűnik az óraalapú szolgáltatásnyújtás követelménye, a
szabályozás nem korlátozza a házi segítségnyújtás napi időtartamát az elért pontszám szerint.
A módosítás célja az ellátott szükségleteihez igazodó, rugalmasan biztosítandó szociális
segítés és személyi gondozás. E tevékenység-kategóriákba történő besorolás alapja továbbra
is a pontszám lesz, óraszám meghatározása nélkül. Ezzel egyidejűleg az idősek otthonába
való bekerülésnél is megszűnik az óraalapú szempont, az alapszolgáltatás és a bentlakásos
ellátás közötti választóvonal nem a 4 órát meghaladó gondozási szükséglet lesz, hanem az
értékelő adatlap szerinti megfelelő ellátási fokozat.
A fenti módosításon túl a Javaslat lehetővé teszi, hogy gondozási szükséglettel nem
rendelkező személyek részére is biztosítani lehessen házi segítségnyújtást a szakmai feltételek
teljesítése mellett, állami támogatás nélkül, ha az igénylő vállalja az önköltség megfizetését.
A 4. §-hoz
Az Szt. tavalyi módosításával került elfogadásra - 2017. január 1-jei hatálybalépéssel
-	a szociális diagnózis készítésének feladata a család- és gyermekjóléti központok esetében.
Az új feladat hatálybalépésének kitolása mellett a Javaslat pontosítja a rendelkezést annak
érdekében, hogy egyértelmű legyen a feladat címzettje.
Az 5. §-hoz
A rendelkezés a gondozási szükséglet órában történő meghatározásának
megszüntetésével összefüggésben pontosítja, hogy idősotthoni elhelyezéskor sem kell a napi
gondozási szükséglet mértékét vizsgálni.
A 6. §-hoz
A nagy létszámú fogyatékos személyek otthonainak kiváltása és az újonnan létrejövő
támogatott lakhatás szolgáltatások tapasztalatai alapján felülvizsgálatra kerültek az Szt.
vonatkozó szabályai. Szakmai cél a kiváltási stratégiával összhangban a tartós bentlakásos
ellátásra várakozók támogatott lakhatás szolgáltatás felé történő átterelése, melynek
érdekében a Javaslat előírja, hogy a fogyatékos személyek otthonában történő elhelyezés előtt
elvégzett alapvizsgálattal egyidejűleg az igénylő komplex szükségletfelmérését is el kell
végezni, és az igénylőt tájékoztatni kell a támogatott lakhatás igénybevételének lehetőségéről.
A 7. §-hoz
Jelentős változás a támogatott lakhatás keretében, hogy a lakhatási szolgáltatás, az
esetvitel és a társadalmi életben való részvételt segítő más szolgáltatások mellett biztosítandó
szolgáltatási elemek meghatározásra kerülnek. Az igénybevevő számára nyújtandó egyes
szolgáltatási elemek a komplex szükségletfelmérés eredménye alapján kerülnek kiválasztásra.
Az új szabály szerint kilenc szolgáltatási elem - felügyelet, étkeztetés, gondozás,
készségfejlesztés, tanácsadás, pedagógiai segítségnyújtás, gyógypedagógiai segítségnyújtás,
szállítás és háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás - került felsorolásra, melyek
lefedik a lehetséges tevékenységek átfogó csoportjait. A biztosítandó szolgáltatási elemeket az
igénybevevővel kötött megállapodásnak is tartalmaznia kell.
A hatályos szabályozás szerint a támogatott lakhatásban étkeztetést, ápolást-
gondozást, fejlesztést és a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat kell
- 30 -
nyújtani. E szolgáltatásokat a fenntartó vagy maga nyújtja a támogatott lakhatás keretein
belül, vagy azokat más, szociális szolgáltatást nyújtó fenntartótól veszi igénybe. A
szolgáltatók számára nehézséget okoz a gyakorlatban, hogy a nyújtandó egyes szolgáltatási
elemeket mely alapszolgáltatás keretében lehet igénybe venni. A jogalkalmazás
megkönnyítése érdekében ezért a Javaslatban az is meghatározásra kerül, hogy az egyes
szolgáltatási elemeket mely alapszolgáltatások útján lehet biztosítani. E módosítás nem jelenti
a támogatott lakhatás és az egyes alapszolgáltatások után járó költségvetési támogatás
egyidejű igénybevételét, mivel a költségvetési törvény szabályai a támogatott lakhatás
esetében - 2017. évtől a támogató szolgáltatás és a közösségi alapellátások kivételével -
kizárják ezt a lehetőséget.
Ha az ellátott ápolást, gondozást nyújtó intézményből vagy ápoló-gondozó célú
lakóotthonból kerül támogatott lakhatásba, a komplex szükségletfelmérés az igénybevevő
támogatott lakhatásra való jogosultságát nem érinti, ilyen esetekben elegendő, ha az
intézményvezető az elhelyezést követően saját hatáskörben gondoskodik a szükségletfelmérés
elvégzéséről, melynek alapján az egyéni szolgáltatási terv elkészíthető.
További változás, hogy a támogatott lakhatás igénybevétele előtt a komplex
szükségletfelmérés mellett el kell végezni a fogyatékos személyek alapvizsgálatát is, annak
érdekében, hogy valóban csak a támogatott lakhatás célcsoportjához tartozók részesüljenek
ebben a szolgáltatási formában.
A kiváltási stratégiával való összhang megteremtése érdekében új előírás, hogy ha az
ellátott 50 férőhelyesnél nagyobb intézményből költözik támogatott lakhatásba, ezzel
egyidejűleg az intézmény férőhelyszámát csökkenteni kell, így a jövőben kiváltandó
férőhelyek száma is csökkenni fog.
A fenti módosításokon kívül a Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a támogatott
lakhatásnak nem lehet igénybevevője a demens személy, a demenciában szenvedő személyek
ellátásáról az idősek otthonai gondoskodnak.
A 8. §-hoz
A Javaslat a hajléktalan személyek átmeneti szállására vonatkozó szabályok
módosításával lehetővé kívánja tenni, hogy azoknak a hajléktalan személyeknek is
biztosítható legyen önmagában lakhatás, akiknek nincs szükségük olyan szintű és intenzitású
szociális segítségre, melyet egy átmeneti szállásnak jelenleg kell biztosítania, azonban
önerejükből egy piaci típusú lakhatást nem képesek megfizetni. A lakhatási szolgáltatás
önmagában nyújtható lesz az intézmény épületén belül és külső férőhelyeken is. A hatályos
szabályozás jelenleg a rehabilitációs intézmények esetében teszi lehetővé, hogy az
utógondozás külső férőhelyeken történhessen, ahol már nem intézményi keretek között folyó
ellátást biztosítanak, de az ott élők figyelemmel kísérésével még segítséget nyújtanak az
önálló életvitellel járó problémák kezeléséhez. A Javaslat a hajléktalan-ellátás eddigi
tapasztalatai alapján ehhez hasonló lakhatási forma létrehozásának jogszabályi lehetőségét
teremti meg a hajléktalan személyek átmeneti szállása esetében.
A Javaslat szerint az önmagában nyújtott lakhatási szolgáltatás időtartama nem
haladhatja meg a három évet.
A 9. §-hoz
- 31 -
A rendelkezés a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kötelező feladatai között
nevesíti a támogatott lakhatás szolgáltatást, valamint a fejlesztő foglalkoztatást.
A 10. §-hoz
A fejlesztő foglalkoztatás bevezetésével összefüggésben átalakításra kerülnek a
szociális igazgatási bírságra vonatkozó szabályok.
A 11 . §-hoz
Az intézményi megállapodásra irányadó szabályok esetében két vonatkozásban vált
szükségessé a kiegészítés. Egyfelől az alapvető jogok biztosa a gyakorlatban felmerülő,
cselekvőképességet érintő problémák jövőbeni elkerülése érdekében kezdeményezett
pontosítást. Másfelől támogatott lakhatás esetében - összefüggésben a bevezetendő
szolgáltatási elemekkel - előírja a Javaslat, hogy a biztosítandó szolgáltatási elemeket az
igénybevevővel kötött megállapodásnak is tartalmaznia kell. Egyszerűsíti a jogalkalmazást az
az új rendelkezés, miszerint ha a komplex szükségletfelmérést kizárólag a szolgáltatási
elemek változása miatt kell lefolytatni, azt elvégezheti az intézményvezető.
A 12. §-hoz
A Javaslat kiegészíti támogatott lakhatás igénybevétele esetén az együttélés
szabályaival azon adatok körét, amelyekről az intézményi felvételkor tájékoztatni kell a
jogosultat és a hozzátartozóját.
A 13. §-hoz
A szociális foglalkoztatás, ezen belül a munka-rehabilitációs és a fejlesztő-felkészítő
foglalkoztatás szabályait 2006-tól tartalmazza az Szt. Továbbra is indokolt fenntartani a
szociális foglalkoztatási formát, de szükséges annak megújítása. A foglalkoztatásban
résztvevők összetételét tekintve jellemzően az egyén képességeinek, készségeinek fejlesztése
a cél, erre utal az új foglalkoztatás elnevezése: a foglalkoztatás nem éri el az akkreditált
foglalkoztatás formáját, de megkülönbözteti azt a terápiás célú tevékenységtől. Köztes forma,
amely a munkavégzésről szól, figyelembe véve a terápiás szükségletet. E tevékenységi forma
egyszerre ad foglalkoztatási és fejlesztési szolgáltatási elemet (például kompetenciafejlesztést,
készségfejlesztést) az érintett számára.
A fejlesztő foglalkoztatás az Szt. személyes gondoskodással, illetve szociális
szolgáltatásokkal foglakozó részében kerül szabályozásra. A fejlesztő foglalkoztatást végző
szervezetet a Javaslat alapján a tevékenysége ellátásához szükséges kérdésekben szociális
szolgáltatónak kell tekinteni, így a szolgáltatói nyilvántartás, a szolgáltatói nyilvántartásra
vonatkozó hatósági eljárások, a bejelentési kötelezettségek, az ellenőrzés, a bírság és más
jogkövetkezmények, az állami támogatás, az igénybevevői nyilvántartás (KENYSZI) és az
országos jelentési rendszer tekintetében. Ezzel a megoldással biztosítható, hogy a fejlesztő
foglalkoztatás megfeleljen a szociális szolgáltatások jellegzetességeinek, amelyek a
jogszabályoknak megfelelő és ellenőrzött működés érdekében szükségesek, ugyanakkor
esetében ne érvényesüljenek a törvény olyan rendelkezései, amelyek alkalmazása kizárólag
személyes gondoskodás esetében indokolt (pl. térítési díjra vonatkozó szabályok).
- 32 -
A fejlesztő foglalkoztatás alanyai a fejlesztő foglalkoztatásban részesülő és a fejlesztő
foglalkoztató. Fejlesztő foglalkoztatásban részesülhet a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár
eléréséig a fogyatékos, a pszichiátriai beteg, a szenvedélybeteg és a hajléktalan személy. A
fejlesztő foglalkoztatásban való részvétel további feltétele, hogy az érintett a szociális
alapszolgáltatások közül közösségi ellátást, támogató szolgáltatást vagy nappali ellátást,
illetve a szakosított ellátások közül ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátást,
rehabilitációs intézményi ellátást, támogatott lakhatást vagy lakóotthoni elhelyezést vegyen
igénybe.
A fejlesztő foglalkoztatásban, ha a cél az önálló munkavégzést segítő képességek,
készségek, fenntartása, fejlesztése, új munkafolyamatok megismerése, új szakma elsajátítása,
felkészítés a nyílt munkaerőpiacra, ott a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
szerinti határozott idejű munkaviszonyban történik a foglalkoztatás. Ha a cél az egyén testi és
szellemi képességeinek és munkavégzéssel összefüggő készségeinek helyreállítása,
megőrzése, fejlesztése, felkészítése az önálló munkavégzésre, akkor az Szt.-ben
meghatározott szabályok szerint, fejlesztési szerződés alapján végzi az érintett a fejlesztési
tevékenységet, amelyet a munka-, szervezetpszichológus javasolhat, ha az ellátott
kompetenciái nem érik el a munkavégzéshez szükséges feltételeket.
A fejlesztő foglalkoztatáshoz támogatás pályázati úton igényelhető.
A 14. §-hoz
Az intézményi megállapodás felmondási okai kiegészülnek azzal az esettel, ha az
ellátott jogosultsága megszűnik. Ezen túlmenően külön rendelkezésben kerül szabályozásra az
az eset, amikor alapszolgáltatás esetén jogszabály-módosítás eredményezi a jogosultság
megszűnését, mivel ez esetben nem indokolt a tizenöt napos felmondási idő előírása.
A 15. §-hoz
Az intézményi áthelyezés kezdeményezésének esetei között nevesítésre kerül
támogatott lakhatás esetén az együttélés szabályainak jogosult általi súlyos megszegése.
A 16. §-hoz
A hatályos térítési díj szabályok szerint ingyenes ellátásban csak az részesülhet, aki
jövedelemmel nem rendelkezik, és tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén jelzálog
alapjául szolgáló vagyona sincs. A továbbiakban mindezek mellett az is feltétele lesz az
ingyenes ellátásnak, hogy az ellátottnak nincs térítési díjfizetésre kötelezett nagykorú
gyermeke.
A 17. §-hoz
A létrejövő támogatott lakhatási szolgáltatások tapasztalatai alapján átgondolásra
kerültek a térítési díjfizetés szabályai is, melynek nyomán több speciális szabály is
meghatározásra kerül rugalmasabbá téve a térítési díj megállapítását. Az intézményi térítési
díj támogatott lakhatás esetén külön kerül meghatározásra a lakhatási szolgáltatásra és a
szolgáltatási elemekre. Az ellátottat tájékoztatni kell a személyi térítési díj megállapított
legmagasabb összegéről, valamint a havi ellátmány szabályairól.
- 33 -
A 18. §-hoz
A Javaslat a hajléktalan személyek átmeneti szállása vonatkozásában egészíti ki a
térítési díj szabályokat, igazodva a jövőben ott nyújtható lakhatási szolgáltatáshoz. E szerint
amennyiben esetvitelt (szociális munkát) is nyújtanak a lakhatási szolgáltatás mellett, a
személyi térítési díj az ellátott jövedelmének 60%-át nem haladhatja meg, ha pedig csak
lakhatást biztosítanak, személyi térítési díjként lakhatási költséget kell megállapítani.
Támogatott lakhatás esetében a személyi térítési díj továbbra sem haladhatja meg az
ellátott havi jövedelmének 80%-át, azonban meghatározásra kerül, hogy ez a személyi térítési
díj a lakhatási szolgáltatás intézményi térítési díjából és az ellátott által az előző hónapban
ténylegesen igénybe vett szolgáltatási elemek intézményi térítési díjából tevődik össze.
Új elemként jelenik meg támogatott lakhatás esetében a havi ellátmány, melynek
biztosításával lehetővé válik a segítséggel történő pénzkezelés egyéni vásárlás keretében.
Havi ellátmány annak az ellátottnak jár, aki jövedelemmel nem rendelkezik, vagy a személyi
térítési díja eléri a havi jövedelmének 80%-át.
A 19. §-hoz
Az Alaptörvény XVI. cikk (4) bekezdése szerint a nagykorú gyermekek kötelesek
rászoruló szüleikről gondoskodni. A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 14.
§-a értelmében a nagykorú gyermeknek külön törvényben foglaltak szerint tartási
kötelezettsége áll fenn azon szülőjével szemben, aki magát önhibáján kívül nem képes
eltartani. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
Családjogi Könyve tartalmazza a rokontartás szabályait. A szülőtartásra a rokontartás
általános szabályai vonatkoznak. Ennek megfelelően a Ptk. a rokontartás általános szabályai
között rendelkezik többek között a rokontartás feltételrendszeréről, a tartásra jogosult
érdemtelenségének meghatározásáról, a tartásra kötelezettek köréről, a tartási kötelezettség
sorrendjéről, a tartás mértékéről, módjáról, valamint a tartással kapcsolatos per szabályairól.
Az Szt. szerint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.
A térítési díj összegének kiszámítása a jelenlegi szabályok szerint az ellátott jövedelme, pénz-
és ingatlanvagyona alapján történik, a térítési díj összegének meghatározásakor kötelező
jelleggel az ellátott saját jövedelme és vagyona vehető figyelembe.
A Javaslat szerint ha az ellátottnak sem jövedelme, sem vagyona nem fedezi az
intézményi térítési díjat, illetve más személy sem vállalta önkéntesen annak megfizetését, a
Javaslat biztosítja annak lehetőségét, hogy az intézményvezető az ellátott nagykorú
gyermeke(i)vel kezdeményezze megállapodás kötését az intézményi térítési díj és a személyi
térítési díj közötti díjkülönbözet megfizetése céljából. Ha az ellátott nagykorú gyermeke(i)vel
nem jön létre megállapodás, a díjkülönbözet megtérítése bírói úton követelhető az ellátott
nagykorú gyermekétől.
Ha az ellátott nagykorú gyermeke(i)vel nem jön létre a megállapodás, a fenntartó
kérheti a bíróságtól, hogy a Polgári Törvénykönyv rokontartásra irányadó szabályai alapján
tartásra köteles és képes gyermeket kötelezze a jövőre nézve tartási kötelezettsége és
képessége mértékével arányban állóan a díjkülönbözet megfizetésére. A perben a tartásra
köteles állapot és a tartásra való képesség megítéléséhez szükséges valamennyi körülményt a
bíróság vizsgálja, ehhez rendelkezésére áll a tartási perekben szerzett szakértelem és
- 34 -
tapasztalat, valamint a családi és jövedelmi viszonyok megalapozott feltárását biztosító jogi és
szervezeti háttér. A bíróságnak a perben az egyéni körülmények alapján mindazt mérlegelnie
kell, amit egy tartási perben figyelembe kell vennie. Ennek megfelelően többek között
jelentősége van annak, hogy a nagykorú gyermek tartásra képes-e, a szülő nagykorú
gyermeke valóban kötelezhető lenne-e a szülője eltartására, a szülő a tartásra nem érdemtelen-
e.
A per kimenetele nem érinti az ellátott jogviszonyát: az intézményi jogviszonyt
keletkeztető megállapodást az ellátott továbbra is megkötheti, és a gyermek tartásra
képességének és kötelességének fennállása nem befolyásolja az intézményi jogviszonyának
fennállását. Ha a gyermek tartási kötelezettsége és képessége nem kerül megállapításra, a
térítési díj kiszámítása - a hatályos szabályokhoz hasonlóan - az általános szabályok szerint
történik, az ellátott jövedelmének 80%-áig állapítható meg.
A 20. §-hoz
A fejlesztő foglalkoztató a támogatást fejlesztési foglalkoztatási díjra, bérjellegű
kifizetésekre, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi és dologi kiadásokra, valamint
tárgyieszköz-beszerzésekre, beruházásra és munkahelyteremtésre fordíthatja. A fejlesztő
foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személy után a megváltozott munkaképességűek
foglalkoztatásának támogatása előirányzatból külön jogszabály szerinti költségvetési
támogatás (dotáció) nem igényelhető.
A 21. §-hoz
A Javaslat a módosításokkal összefüggő átmeneti szabályokat tartalmazza.
A házi segítségnyújtás esetén az óraszám hatályon kívül helyezése miatt a már
ellátásban részesülők gondozási szükséglet vizsgálatát nem kell ismételten elvégezni, a
megállapodásokból az óraszámot csak a soron következő módosításkor kell törölni,
egyebekben a változás a nyújtott szolgáltatást nem érinti.
Az átmeneti rendelkezés alapján a nagykorú gyermek térítési díjfizetésére vonatkozó
új szabályokat csak a 2017. január 1-jét követően létrejövő jogviszonyok esetében kell
alkalmazni.
Az átmeneti rendelkezés értelmében átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény - az éjjeli
menedékhely és a hajléktalan személyek átmeneti szállása kivételével - 2022. december 31-
éig működhet. A profiltisztítás és a szolgáltatások igénybevételének rugalmasabbá tétele
érdekében hosszabb távú célként fogalmazódott meg, hogy az átmeneti szolgáltatási formák,
mint önálló szolgáltatási típusok kerüljenek kivezetésre a szociális ellátások rendszeréből. Az
átmeneti intézmények megszüntetését követően a továbbiakban az átmeneti ellátást igénylő
ellátottak számára az egyéb bentlakásos elhelyezési formák keretein belül válik lehetővé az
átmeneti ellátás, határozott időre kötött megállapodással. 2023-ig kell tehát átalakulniuk az
intézményeknek, melyre az alábbiak szerint van mód:
-	fogyatékos személyek gondozóháza ^ fogyatékos személyek rehabilitációs
intézménye vagy támogatott lakhatás;
-	pszichiátriai betegek átmeneti otthona ^ pszichiátriai betegek rehabilitációs
intézménye vagy támogatott lakhatás;
-	szenvedélybetegek átmeneti otthona ^ szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye
vagy támogatott lakhatás;
-	időskorúak gondozóháza ^ idősek otthona.
- 35 -
A 22. §-hoz
A rendelkezés elsősorban a módosításokkal összefüggő, ezen túlmenően a
gyakorlatban felmerülő jogértelmezési problémák orvoslását szolgáló szövegpontosító
javaslatot tartalmaz.
A fentiek közül kiemelendő, hogy a kiváltási célokkal összefüggésben új lakóotthon
létrehozatalát már csak rehabilitációs célra indokolt támogatni, ezért a Javaslat szerint
fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona keretébe tartozó ellátás is csak
támogatott lakhatás formájában hozható létre.
A 23. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A 24. §-hoz
A Gyvt. már hatályba lépése óta biztosítja, hogy minden gyermekvédelmi
szakellátásban részesülő gyermek esetében elsődlegesen a nevelőszülői elhelyezés
érvényesüljön, így a fogyatékos, illetve tartósan beteg gyermek esetében is. Az elmúlt
években, különösen a 2014. január 1-jei, a nevelőszülői elhelyezést még hangsúlyosabbá tevő
módosítások óta a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő fogyatékos gyermekek
nevelőszülőnél történő elhelyezésének aránya folyamatosan növekszik. Azonban a gyermek
állapota lehet olyan súlyos, amely miatt felelősséggel nevelőszülőnél nem helyezhető el,
ellátása csak intézményes keretek között oldható meg. Ezért szükséges a módosítással
egyértelművé tenni, hogy a befogadó szülőnél (nevelőszülőnél, helyettes szülőnél) történő
elhelyezéstől el lehet tekinteni, ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek befogadó
szülőnél történő elhelyezése nem áll a gyermek érdekében, vagy arra állapota miatt nincs
lehetőség.
A 25. §-hoz
A Javaslat beilleszti a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti
alapellátások közé a Biztos Kezdet Gyerekházat.
A 26. §-hoz
A gyermekvédelmi jelzőrendszer keretében a jelenlegi helyi és járási szint mellett
megyei szinten, a kormányhivatalok munkatársa számára is feladat kerül meghatározásra a
jelzőrendszer jogszabályban meghatározott működésének elősegítése érdekében. Emellett
kialakításra kerül az országos szint is a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság keretein
belül a jelzőrendszer hatékony működésének szakmai támogatása, fejlesztése érdekében. A
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság feladata lesz a képzések megszervezése,
módszertan kidolgozása, valamint telefonos szolgáltatás működtetése.
A 27. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy egy szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak
egy fenntartója van.
- 36 -
A 28-30. §-hoz
A Biztos Kezdet Gyerekház olyan, kormányzati ciklusokon átívelő fejlesztési folyamat
eredményeként létrejött szolgáltatás, amely fokozatosan válik a gyermekjóléti rendszer
integráns részévé. Az uniós fejlesztést lezáró Gyerekházak 2012-től központi költségvetési
támogatásban részesülnek, a szolgáltatás 2013-tól beillesztésre került a Gyvt.-be.
A Gyerekházat, mint új ellátási formát szükséges a gyermekjóléti alapellátások között
külön nevesíteni. A többi gyermekjóléti alapellátástól eltérően azonban a Gyerekház
működtetése nem kötelező önkormányzati feladat, ahogy az a Gyvt. 94. § (2) bekezdésének
módosításával rögzítésre is kerül. A Gyerekház sajátos működését tükrözi, hogy az nem
sorolható be minden, a gyermekjóléti alapellátásokra vonatkozó általános szabály alá (pl. az
igénybevétel önkéntes, térítési díj nem várható el a célcsoporttól, nem kell érdekképviseleti
fórumot működtetni stb.).
Módosítani szükséges a Gyvt. 38/A. §-ában a Gyerekház szolgáltatás célját is, hiszen a
kötelező óvodáztatás miatt a célcsoporttá az óvodába még nem járó gyermekek és szüleik
váltak. A célcsoport pontosabb meghatározása érdekében ugyancsak rögzíteni szükséges,
hogy abba elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek és
szüleik tartoznak. Célcsoportként a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
helyett a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek és szüleik
szerepeltetése azért célszerű, mert a 3 év alattiaknál a hátrányos, halmozottan hátrányos
helyzet ritkán kerül megállapításra, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultság azonban igen. Pusztán a Gyerekház látogatása miatt a szülőt nem szeretnénk abba
a helyzetbe hozni, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítását is kérnie
kelljen, hiszen külön kedvezménye, jogosultsága a családnak - a szünidei
gyermekétkeztetésre való jogosultság kivételével - a 3 év alatt gyermek esetében ebből nem
adódik.
A módosítás tartalmazza továbbá, hogy bár a Gyerekház nem intézmény, de
szolgáltatóként működhet önállóan vagy más intézmény szervezeti és szakmai tekintetben
önálló egységeként.
A 31. §-hoz
A módosítás a gyermekjóléti szolgáltatás feladatává teszi a kialakult veszélyeztetettség
megszüntetése érdekében, hogy személyes közreműködéssel is segítse az egyéb gyermekjóléti
alapellátások önkéntes igénybevételét.
A 32. §-hoz
A párhuzamos adminisztrációs kötelezettségek kiküszöbölése érdekében a rendelkezés
tisztázza, hogy a család- és gyermekjóléti szolgálatnak, illetve központnak a gyermek
tekintetében a Gyvt., a nagykorú személy tekintetében pedig az Szt. szerinti nyilvántartást kell
vezetnie.
A 33. §-hoz
A módosítás egyik célja, hogy a titkos menedékház számára is megteremtse a
félutasház-szolgáltatás nyújtásának lehetőségét, ezzel is támogatva a kapcsolati erőszak
- 37 -
áldozatainak hosszú távú társadalmi reintegrációját. A módosítás másik indoka azon
jogszabályi kötöttség feloldása, mely jelenleg kimondja, hogy a félutasház-szolgáltatás
igénybevételének egyik feltétele a meglévő munkaviszony. Az elmúlt évek tapasztalatai azt
mutatják, hogy ez a kitétel az optimálisnál jobban leszűkíti a lehetséges pályázói kört, ami
nem célja a szabályozásnak.
A családok átmeneti otthonában élők minél sikeresebb kivezetése és a „visszaforgás”
csökkentése érdekében a Javaslat meghatározza a külső férőhely alapvető törvényi szabályait.
A családok átmeneti otthona a férőhelyszámon belül kialakított külső férőhelyeken 2018.
január 1-jétől biztosíthatja azoknak a családoknak az ellátását, amelyek önálló lakhatásra
támogatással képesek. A külső férőhely egyrészt kedvezményes lakhatást, másrészt szociális
munkát biztosít a családok számára. A családok átmeneti otthonában jelenleg 12 hónapig
tartózkodhatnak a családok, ami szükség esetén 6 hónappal meghosszabbítható. A külső
férőhelyen a családok 3 évig tartózkodhatnak, beleszámítva a családok átmeneti otthonában
eltöltött időt is.
A 34. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a gyermekvédelmi szakszolgáltatás többek között
fontos feladatot lát el a gyermek gondozási helyének meghatározása érdekében: a
gyámhatóság megkeresésére elvégzi a gyermek személyiségvizsgálatát, továbbá elkészíti a
gyermekre vonatkozó szakmai véleményt. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat mindkét
feladatot a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság útján teljesíti.
A szervezetileg önálló és független gyermekvédelmi szakszolgálati feladatellátás
garanciát teremt a jelenlegi szervezeti struktúrából adódó akadályozó tényezők
kiküszöbölésére, a gyermeki jogok érvényesülését szolgáló feladatok maradéktalan ellátására.
Az integrált gyermekvédelmi intézményekből kiemelt területi gyermekvédelmi szakszolgálati
feladatot ellátó önálló szakmai egységekben megszűnnek az érdekütközések, szerepzavarok,
döntési kényszerek, és felgyorsulhat a gyermekek elhelyezése és hazagondozása. A szakértői
erőforrások koncentrálása lehetőséget teremt a gyermekjóléti alapellátás felé szolgáltatás,
támogatás nyújtására, a gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás
együttműködésének további erősítésére. A módosítás 2018. január 1-jén lép hatályba.
A 35. §-hoz
Ha a gyámhatóság által a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt történő a perindítás
eredményeként a szülő szülői felügyeleti joga szünetel, a gyermekvédelmi gyám kirendelése
mellett szükségessé válik a helyettes gyermekvédelmi gyám egyidejű kirendelése is, feltéve,
hogy a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más
bentlakásos intézményben helyezték el. Ezzel megvalósul a gyermekvédelmi gyám tervezhető
helyettesítése, a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén.
A 36. és 37. §-hoz
A gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermekek érdekében indokolt a Gyvt.-ben
szabályozni a helyettes gyermekvédelmi gyámság jogintézményét, tekintettel arra, hogy a
családban nevelkedő gyermekekhez képest gyakrabban fordul elő, hogy a gyermekvédelmi
gyámnak azonnal kell intézkedni. A gyermek nevelésbe vételekor a továbbiakban nem csak
gyermekvédelmi gyámot, hanem helyettes gyermekvédelmi gyámot is szükséges lesz
- 38 -
kirendelnie a gyámhatóságnak. Az új jogintézmény bevezetésének célja, hogy az azonnali
intézkedést igénylő esetekben biztosított legyen a törvényes képviselet ellátása akkor is, ha a
kirendelt gyermekvédelmi gyám akadályoztatva van a feladatellátásban. A helyettes
gyermekvédelmi gyámság bevezetéséből következik, hogy a gyermek gondozási helyének
meghatározásakor is dönteni kell a gyermekvédelmi gyám mellett a helyettes
gyermekvédelmi gyám személyéről is.
A 38. §-hoz
A gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermekek törvényes képviseletének folyamatos
biztosítása, annak tervezhetősége érdekében indokolt bevezetni az azonnali intézkedést
igénylő ügyekben való eljárásra a helyettes gyermekvédelmi gyámság jogintézményét.
Előfordulhat ugyanis, hogy a gyermekvédelmi gyám távollét vagy más akadályoztatás miatt
nem tud eljárni. Garanciális jelentősége van annak, hogy a helyettes gyermekvédelmi gyámi
feladatokat csak a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által közalkalmazotti jogviszonyban,
önálló munkakörben foglalkoztatott gyermekvédelmi gyám láthatja el, nem lehet azt más
munkakörben dolgozó szakemberrel biztosítani. Ezáltal biztosítható a szakszerű feladatellátás.
Az esetszám is a gyermekvédelmi gyám számára meghatározott feladatellátáshoz igazodik. A
gyermekvédelmi gyámok jelenleg is biztosítják eseti kirendelés alapján egymás
helyettesítését. A helyettes gyermekvédelmi gyámság bevezetésével e feladat ellátása
tervezhetőbbé válik pl. a szabadságok időtartama alatt.
A helyettes gyermekvédelmi gyámság egy állandó, de csak adott esetekben
gyakorolandó megbízatást jelent. A helyettes gyermekvédelmi gyám jár el a távollévő vagy
más okból ténylegesen akadályozott gyermekvédelmi gyám helyett a gyermeket érintő,
azonnali intézkedést igénylő ügyekben.
Az eseti gyám jogintézménye a helyettes gyermekvédelmi gyámság bevezetése esetén is
fennmarad, azt a Polgári Törvénykönyv szabályozza. A továbbiakban viszont már nem kell
eseti gyám kirendelésével biztosítani a helyettesítést a gyermekvédelmi gyám akadályoztatása
esetén. Az eseti gyám kirendelésének egyéb esetei - így különösen az érdekellentét vagy a
különleges szakértelem biztosítása miatti kirendelés - továbbra is fennmaradnak. Ezen
okokból azonban jelenleg jóval kevesebbszer rendelnek ki eseti gyámot, mint
a gyermekvédelmi gyám akadályoztatása, illetve tényleges távolléte miatti helyettesítés okán.
A jogintézmény bevezetésével tehát összességében csökken az eseti gyámi kirendelések iránti
megkeresések és gyámhatósági eljárások száma.
A 39. §-hoz
Egyértelművé teszi a módosítás, hogy területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó
intézményt - szemben a nevelőszülői, gyermekotthoni ellátással, amelyet egyházi és nem
állami fenntartó is biztosíthat - csak az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány
rendeletében kijelölt szerv, jelenleg a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tarthat
fenn. Az állami fenntartás a családjából kiemelt gyermekért való állami felelősségvállalás
megnyilvánulása, valamint az egységes feladatellátást szolgálja a szakszolgálati feladatok
tekintetében.
A 40. §-hoz
- 39 -
A miniszter feladatai között a kísérő nélküli kiskorúakkal, a tömeges bevándorlással
összefüggésben megjelenik, hogy a miniszter - a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság útján - a szülői felügyelet nélkül
Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú gyermek ellátásának biztosítása
érdekében nem csak gyermekotthont, hanem speciálisan kísérő nélküli kiskorúakat ellátó
gyermekotthont, kizárólag menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként el nem ismert,
kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthont, ideiglenes befogadó férőhelyet, valamint
tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet miatt létesített, illetve fenntartott ideiglenes
befogadó férőhelyet tart fenn. E feladat biztosítása érdekében ellátási szerződést köthető.
A 41. §-hoz
A módosítással a helyettes gyermekvédelmi gyám is jogosulttá válik törvényes
képviselői feladatának ellátása érdekében a gyermekre vonatkozó adatok kezelésére.
A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt egyértelműen rögzíteni az adatkezelésre
vonatkozó szabályok között, hogy a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményrendszer
törvényben meghatározott szereplői jogosultak a gyermek fényképének, a róla készült
mozgóképnek, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetére vonatkozó adatainak a
kezelésére.
A 42. §-hoz
A módosítás a Biztos Kezdet Gyerekház esetében nyilvántartott adatok körét pontosítja.
A 43. §-hoz
A rendelkezés értelmében a családok átmeneti otthona esetében a finanszírozási
rendszerbe történő befogadás Szt. szerinti szabályait kell alkalmazni.
A 44. §-hoz
A rendelkezés pontosítja a térítésmentesen biztosított szolgáltatások körét,
egyértelművé téve, hogy ezen esetekben intézményi térítési díjat sem kell megállapítani
A 45. §-hoz
Az új rendelkezés a családok átmeneti otthona vonatkozásában egészíti ki a térítési díj
szabályokat, igazodva a jövőben külső férőhelyen nyújtható szolgáltatáshoz. E szerint a
térítési díj szabályok úgy alakulnak, hogy amennyiben szociális munkát is nyújtanak a család
számára a külső férőhelyen, a személyi térítési díj az igénybevevő jövedelmének 40%-át nem
haladhatja meg, ha pedig csak lakhatást biztosítanak, személyi térítési díjként lakhatási
költséget kell megállapítani.
A 46. §-hoz
A kísérő nélküli kiskorúak gyermekvédelmi szakellátás keretében történő ellátása
érdekében szükséges a felhatalmazó rendelkezések között egyértelműen megjeleníteni, hogy a
miniszter rendeletben szabályozza a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet miatt
létesített, illetve fenntartott ideiglenes befogadó férőhely szakmai feladatait, működésük
- 40 -
feltételeit és az ott nyújtott ellátás tartalmát. Ez a rendelet a személyes gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és
működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet.
A 47. §-hoz
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony 2014. január 1-jei bevezetésekor átmeneti
rendelkezés született arról, hogy a nevelőszülő képesítéssel nem rendelkező nevelőszülőknek
2016.	december 31-ig kell megszerezniük képesítésüket. Ez teljesíthető az OKJ-s nevelőszülő
szakképesítés megszerzésével vagy a jogszabályban meghatározott, a nevelőszülők számára
szervezett központi oktatási program eredményes elvégzésével. A képesítés-megszerzési
kötelezettség 2016. december 31-ei határideje az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP)
2014-2020-as időszakban megvalósítandó EFOP-3.8.2 kódszámú „Szociális humán erőforrás
fejlesztése” című kiemelt projekt (a továbbiakban: kiemelt projekt) tervezett indulási
időpontjához képest került meghatározásra, célzottan annak érdekében, hogy a kiemelt projekt
biztosítsa a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási program szerinti képzések
térítésmentes hozzáférését. A kiemelt projekt megvalósítása azonban még nem kezdődött
meg. Így annak érdekében, hogy a nevelőszülők képesítésének megszerzéséhez a szükséges
fedezet rendelkezésre álljon, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyhoz szükséges képesítés
megszerzésének határidejét két évvel, 2016. december 31-ről 2018. december 31-re tolja ki a
módosítás.
A 48. §-hoz
A Javaslat a helyettes gyermekvédelmi gyámság bevezetése miatt szükséges átmeneti
szabályt tartalmazza. Az átmeneti rendelkezés értelmében a 2017. január 1-jén folyamatban
lévő ideiglenes hatályú elhelyezésre és nevelésbe vételre irányuló eljárásokban is kell
helyettes gyermekvédelmi gyámot kirendelni. Helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel ki a
gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezés és a nevelésbe vétel 2016. december 31-ét
követő felülvizsgálata során is, valamint akkor is, ha az eseti gyám kirendelését a
gyermekvédelmi gyám távolléte vagy akadályoztatása miatt kérik. Fontos garanciális szabály,
hogy a helyettes gyermekvédelmi gyám kirendelése miatt önmagában nem lehet másik
gyermekvédelmi gyámot kirendelni.
A 49. és 50. §-hoz
A Javaslat a Gyvt. tekintetében szövegpontosító és a hatályon kívül helyező
rendelkezéseket tartalmaz.
Az 51. §-hoz
A Javaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
1998.	évi XXVI. törvény technikai módosítását tartalmazza a fejlesztő foglalkoztatás
bevezetésével összefüggésben.
Az 52. és 53. §-hoz
Az önkéntesség szellemiségével és az önkéntes politikával ellentétes lenne az, ha a
bejelentési, változásbejelentési kötelezettség teljesítéséért, illetve a nyilvántartásból való
törlésért illeték és költség megfizetésére lennének kötelesek a közérdekű tevékenységre
- 41 -
önkéntest alkalmazó fogadó szervezetek. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005.
évi LXXXVIII. törvény módosításával szükséges ezért rendelkezni az eljárás
költségmentességéről. A Javaslat emellett pontosítja a közérdekű önkéntes tevékenységről
szóló törvény egyes eljárási szabályait, csökkentve a fogadó szervezetek adminisztratív
terheit.
Az 54. §-hoz
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) hatályba lépésével a
megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a nyugellátások köréből az
egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közé kerültek át, így esetükben a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) alapján a szolgálati idő és az ellátás
megállapodás alapján történő megszerzése nem lehetséges. Bár az Mmtv. 2012. július 26-ától
hatályos módosítása ismét lehetővé tette a Tbj. 34. §-a alapján kötött megállapodások alapján
szerzett szolgálati idők biztosítási időként való figyelembe vételét, azonban ezt csak abban az
esetben engedte meg, ha a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték. Így azok, akik
időközben megszüntették a megállapodásukat, nem tudtak jogosultságot szerezni a
megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira.
Az Mmtv. módosítása lehetővé teszi, hogy a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti, 2017.
július 1-jéig megkötött megállapodás alapján szerzett szolgálati idő az Mmtv. szerinti
ellátásokra való jogosultság megszerzéséhez szükséges előzetes biztosítási idő számítása
szempontjából figyelembe vételre kerülhessen azon megváltozott munkaképességű személyek
esetében, akik a nyugdíjra jogosító szolgálati idő megszerzésére kötött megállapodásukat
2011. november 1-je és 2012. július 25-e között szüntették meg. Emellett előírja, hogy a
megszüntetett megállapodás alapján szerzett szolgálati időt úgy kell figyelembe venni, mintha
azt a személy a 2017. január 1-jét közvetlenül megelőző időszakban szerezte volna. Erre a
szabályra azért van szükség, mert az Mmtv. szerint a megváltozott munkaképességű
személyek ellátásaira való jogosultság megszerzéséhez szükséges 1095 napnyi biztosítási időt
a kérelem benyújtását megelőző öt éves referencia-időszakban kell vizsgálni, így a 2012.
július 26-a előtt szerzett szolgálati idő egy részét vagy egészét már nem lehetne számításba
venni.
Az 55. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény technikai
módosítását tartalmazza a fejlesztő foglalkoztatás bevezetésével összefüggésben.
Az 56. §-hoz
Az Szt. tavalyi évi módosítása szerint 2017. január 1-jétől a család- és gyermekjóléti
központ szociális diagnózist készít a család szociális helyzetének átfogó vizsgálata alapján a
szükséges szolgáltatások megállapítása érdekében. A szociális diagnózis bevezetése előtt
szükséges annak gyakorlatban történő modellezése és a jogalkalmazók felkészítése. Az
elegendő felkészülési idő érdekében a Javaslat a szociális diagnózisra vonatkozó rendelkezés
hatálybalépési idejét egy évvel kitolja 2018. január 1-jére.
- 42 -
Az 57-59. §-hoz
A Javaslat a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény technikai módosítását
tartalmazzák a fejlesztő foglalkoztatás bevezetésével összefüggésben.
A 60-64. §-hoz
A módosítások korábban elfogadott olyan törvényi rendelkezések hatályba nem
lépéséről, illetve más szöveggel történő hatályba lépéséről rendelkeznek, amelyek helyes
szövegét jelen Javaslat állapítja meg, vagy amelyeknek tartalma a jelen Javaslat szerinti
módosítás miatt feleslegessé vált.
A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi
LXVII. törvény 36. §-a költségvetési szempontokra hivatkozással befagyasztja a házi
segítségnyújtás befogadott kapacitásain belül a személyi gondozás szolgáltatási kapacitásait
2017.	január 1-jétől. Amennyiben e rendelkezés hatályba lép, a szabályozás annyira
rugalmatlanná válik, hogy a magas szükségletű igénybevételt kérők szorulnak ki az ellátásból,
miközben jogosultságuk okán ellátásra várnak, sok esetben idősotthoni elhelyezés helyett. A
rendelkezés hatályba lépése azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a 2016. február 1-jét követően
személyi gondozásra megállapodást kötött jogosult ellátottak állami finanszírozás nélkül
maradhatnak, mely miatt egyrészt sérülnek megszerzett jogaik, másrészt működésképtelenné
válnak egyes szolgáltatók. Ezen okoknál fogva a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a házi
segítségnyújtás ellátotti létszámán belüli személyi gondozás rögzítésével kapcsolatos,
eredetileg 2017. január 1-jétől hatályba lépő szabály nem lép hatályba. Helyette átmeneti
rendelkezés alapján személyi gondozásra kapacitás kerül kiírásra, azzal, hogy csak azon
egyházi és egyéb nem állami fenntartók nyújthatják be kérelmüket, akiknél a 2016. február 1-
je és a kiírás dátuma között a személyi gondozásra megkötött megállapodások száma
növekedett. A 2016. február 1-jén rögzített, illetve az így kiírt miniszteri közlemény útján
befogadott kapacitások összesen az érintett fenntartók körében nem haladhatják meg
országosan a 35.000 személyi gondozás ellátotti létszámot.
A 65. §-hoz
Hatálybaléptető rendelkezéseket tartalmaz.